INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
Dr. Kriszt Zita
A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése ajándékozás visszakövetelése jogcímén Az ingatlan-nyilvántartásba való tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmek, illetve beadványok tekintélyes hányada - a gyakorlati tapasztalatok alapján – leginkább adásvétel, vétel, ajándékozás, illetve vagyonközösség megszüntetése jogcímén történő bejegyzésre vonatkoznak. Mivel a fent felsorolt jogcímek alapján való tulajdonjog bejegyzésre irányuló kérelmek gyakoribbak, így az átvezetésükkel kapcsolatosan felmerülő gyakorlati jellegű, illetve a jogalkalmazást érintő kérdések is könnyebben megválaszolhatóak. Ezzel szemben előfordulnak olyan tulajdonjog bejegyzésre vonatkozó beadványok is, amelyeket valamely ritkán alkalmazott jogcímre alapoznak, és amelyek tekintetében több gyakorlati, illetve jogalkalmazási probléma is adódhat. Ilyen tulajdonjog bejegyzésre irányuló jogcím az ajándék visszakövetelése.
A tulajdonjog bejegyzése aspektusából az olyan jogcímekre való hivatkozásnál, mint az ajándék visszakövetelése, több kérdést is vizsgálni kell. Ezek felvázolásához, későbbiekben pedig megválaszolásához azonban ismernünk kell az ajándékozási szerződésnek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) által szabályozott sajátosságait, valamint azokat a körülményeket, amelyek alapján az ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti a megajándékozottól. Az ajándékozási szerződés maga egy konszenzuális szerződés, vagyis teljesítés nélkül is létrejön, így nem szükséges az ajándék tárgyát képező dolgot a megajándékozott részére átadni.1 Ezen túl az ajándékozás ingyenes jogügylet. E két jellemző sajátosság a szerződő felek között egyfajta bizalmi viszonyt, szorosabb kapcsolatot feltételez, mint pl. egy adásvételi szerződés esetében. Mivel annak megálla-
pítása is sokszor nehézségbe ütközik, hogy az ajándékozási szerződés egyáltalán létrejött-e, az ajándék visszakövetelésére okot adó körülményeket is fokozottan vizsgálni kell, amely általában a bíróság hatáskörébe tartozik. Gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy a megajándékozott elismeri az ajándék visszakövetelésének igényét, így a felek szerződést köthetnek a tekintetben, hogy az ajándék tárgyát képező dolog tulajdonjoga visszaszálljon az ajándékozóra. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy a szerződő felek miért nem bontják fel az ajándékozási szerződést, hiszen az ajándék visszakövetelését biztosító feltételek fennállásának bizonyítása sokszor nehézségbe ütközik és általában bírósági eljárásban kerül erre sor. Arra tekintettel azonban, hogy nem lehetséges a valamennyi élethelyzetre irányadó szabályok jogalkotó általi kodifikálása
1 A megajándékozottnak megnyílik az igénye arra, hogy az ajándékozótól követelhesse a dolog kiadását Lásd: Ptk. 579. § (1) bekezdéséhez fűződő Kommentár www.resimmobiles.hu
38
2011. 1. szám
és az élet produkálhat olyan jogi helyzetet, mely esetben a felek a köztük felmerülő vitás kérdéseket egy megállapodás keretében is fel tudják oldani, ebből következően nem lehetetlen az sem, hogy az ajándék visszakövetelésére megnyíló igényüket nem a bíróság előtt, hanem egy egymás közötti megállapodásban érvényesítik. Egyebekben a szerződés felbontása, illetve az ajándék visszakövetelésének jogkövetkezményeire a későbbiekben ki fogunk térni.
Az ajándékozási szerződés létrejötte – tulajdonjog bejegyzése ajándékozási szerződés alapján Ahhoz, hogy a tulajdonjognak ajándék visszakövetelése jogcímén való bejegyzése vonatkozásában felmerülő ingatlan-nyilvántartási kérdésekre választ adhassunk, néhány bekezdésben ki kell térnünk az ajándékozási szerződés sajátosságaira, valamint az ajándékozási szerződés teljesítése megtagadásának esetére is. Az ajándékozási szerződésre vonatkozó szabályokat a Ptk. 579-582. § rögzítik. Az ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles.2 Ha az ajándékozás ingatlanra vonatkozik, a szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges.3 Az ajándékozási szerződésnek a Ptk. által meghatározott, illetve az abból levezethető kritériumai a következők: a) az ajándékozási akaratnak az ajándékozó nyilatkozatából egyértelműen és aggálytalanul ki kell tűnnie,4 2 3 4
RES IMMOBILES
b) az ajándékozás csak ingyenes juttatás lehet, c) az ingyenes juttatás csak akkor minősülhet ajándékozásnak, ha az vagyoni értékkel bír, d) az erre irányuló szerződést – ingatlanok esetében – írásba kell foglalni.
Tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése ajándékozás jogcímén A tulajdonjog ajándékozás jogcímén való bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás általában kérelemre indul, de gyakorlatban előfordul, hogy az eljárás a bíróság megkeresésén alapul. A tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséhez az alábbiak szükségesek: az erre irányuló, megfelelően kitöltött kérelem formanyomtatvány, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, az 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtörvény) 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 21. § által meghatározott bejelentési kötelezettség vonatkozásában rendszeresített 10B400 APEH adatlap-csomag benyújtása. A kérelemnek tartalmaznia kell5 az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 26. § (3) bekezdésében, illetve az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Vhr.) 1. számú mellékletében foglaltakat. Mint általában a tulajdonjog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban, így az ajándékozási szerződés alapján való tulajdonjog bejegyzés esetében is kötelező
Ptk. 579. § (1) bekezdés Ptk. 579. § (2) bekezdés
Ptk. 579. § (1) bekezdéséhez fűződő Kommentár Vhr. 2010. május 12. napjától módosult az ingatlanügyi hatóságnál rendszeresített kérelem formanyomtatványok vonatkozásában. A jelenleg hatályos szöveg mellékletei már csak a kérelem tartalmát rögzítik, amely tartalom a korábbihoz képest bővült. 5
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
a jogi képviselet6, ezért az erre irányuló kérelemben a kérelmező képviseletében eljáró jogi képviselőt is fel kell tüntetni, illetve a kérelmet a jogi képviselőnek is alá kell írnia. Az ajándékozási szerződés alakiságának, illetve tartalmának a Ptk. által szabályozott és a fentiekben már bemutatott előírásokon túl meg kell felelnie az Inytv. vonatkozó rendelkezéseinek is.7; Az ajándékozási szerződés tartalmát tekintve a felek megállapodása vonatkozásában a bírósági gyakorlat a következőket állapította meg: az ajándékozási szerződésnek nem érvényességi feltétele az „ajándékozom” és „elfogadom” kifejezések használata: elegendő, ha az okirat egész tartalmából felismerhető, hogy a felek szerződési akarata az ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására irányul.8 Erre tekintettel, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban a felek az adott ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházásában állapodnak meg és kérik azt ajándékozás jogcímén bejegyezni, ebben az esetben az ingatlanügyi hatóságnak – ha a beadvány egyébként a jogszabályi előírásoknak megfelel – a tulajdonjogot be kell jegyeznie az ingatlan-nyilvántartásba. A tulajdonjog ajándékozás jogcímén való bejegyzésére irányuló kérelmek benyújtásakor gyakori kérdés, hogy szükséges-e az ingatlanügyi hatósághoz a 11B400 jelű APEH adatlap-csomag benyújtása. E kérdés folyamatos aktualitását éli, különösen az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) módosításának következményeként, mivel
2011. 1. szám
39
az egyeneságbeli rokonok közötti ajándékozás 2010. augusztus 16. napjától illetékmentes.9 Ettől eltekintve azonban az Art. 21. § szerint az ingatlanügyi hatóságnak továbbra is feladata az adatlap-csomagok bevétele és továbbítása az adóhatóság felé, függetlenül attól, hogy a tulajdonjog-változás milyen jogcímen történik.
Az ajándékozási szerződés teljesítése megtagadásának esete Mielőtt az ajándék visszakövetelése okán felmerülő ingatlan-nyilvántartási kérdéseket vizsgálat alá helyeznénk, célszerű kitérni arra az esetre is, amikor az ajándékozó megtagadja a szerződés teljesítését. Az ajándékozónak azonban bizonyítania kell, hogy az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.10 A szerződés teljesítése kizárólag az ajándékozás szempontjából jelentőséggel bíró változás folytán tagadható meg.11 A változás beállhat az ajándékozó vagyoni vagy személyi körülményeiben, vagy a megajándékozottal kialakult személyes kapcsolatában is, melyek fennállásának megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik. Amennyiben azonban az ajándékozó körülményeiben a teljesítést követően történik lényeges változás, vagy romlik meg a megajándékozottal való viszonya, az általa ajándékba adott vagyontárgyat már csak az ajándék visszakövetelésére vonatkozó szabályok szerint szerezheti vissza.
6
Inytv. 32. § (3) bekezdés és a 26. § (2) bekezdés Inytv. 32. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai, valamint az Inytv. 32. § (2) bekezdésének c), d), f) és g) pontjai Az okiratot továbbá az Inytv. 32. § (4) bekezdése által meghatározott ellenjegyzéssel kell ellátni. 7
8
BH1995. 33. Itv. 17. § (1) bekezdésének p) pontja 10 Ptk. 580. § 11 Ptk. 580. §-hoz fűződő Kommentár 9
www.resimmobiles.hu
40
2011. 1. szám
Az ajándék visszakövetelése A Ptk. 582. § (1) – (3) bekezdései alapján az ajándék visszakövetelésének alábbi eseteit különböztethetjük meg: - a még meglevő ajándékot az ajándékozó viszszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. - ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. - az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Fontos leszögezni, hogy ha az ajándékozó az ajándékot vissza kívánja követelni, e jogát általában bíróság előtt érvényesíti. Az ingatlanügyi hatóság eljárása során a gyakorlatban azonban előfordult olyan eset, amikor a felek megállapodást kötöttek az ajándék visszaköveteléséről és a megajándékozott ezen okiratban elismerte, hogy az ajándékozó rovására súlyos jogsértést követett el. Ilyen esetben az ingatlanügyi hatóságnak nem hatásköre annak vizsgálata, hogy a súlyos jogsértés ténylegesen fennáll-e avagy sem, illetve annak vizsgálata sem, hogy az ajándékozó mely – a Ptk. 582. § által meghatározott – okra hivatkozva követeli az ajándék visszaadását; amennyiben a bejegy12
RES IMMOBILES
zés alapjául szolgáló okirat a Ptk. és az Inytv. által előírtaknak megfelel, a kérelmet teljesíteni kell. Az ingatlan-nyilvántartási eljárás szempontjából még érdekesebb az az eset, ha az ajándékozó meghatározott pénzösszeget adott ajándékba a megajándékozott részére és az ajándék visszakövetelése időpontjában az ajándék tárgya már nincs meg, mivel a megajándékozott azt ingatlan vásárlására fordította.12 A Ptk. 582. § (2) és (3) bekezdései lehetővé teszik, hogy az ajándékozó visszakövetelje a megajándékozottól – amennyiben az ajándék már nincs meg – az ajándék helyébe lépett értéket. Ez utóbbi tehát azt a kérdést eredményezi, hogy ha az ajándékozó a megajándékozott részére pénzt ajándékoz, melyen a megajándékozott ingatlant vásárol, a későbbiekben az ajándékozó visszakövetelheti-e az ingatlant, mint az ajándék helyébe lépett értéket. E kérdésben a bíróság gyakorlata szerint az ingatlant kell az ajándék tárgyának tekinteni „akkor, ha a vételárat ténylegesen az ajándékozó fizette ki, vagy az annak megfelelő összeget kifejezetten ingatlanvásárlási kötelezettség mellett adta át a megajándékozottnak. Ez az álláspont nyilvánvalóan irányadó minden olyan esetben is, amikor az ajándékozó pénzéből más vagyontárgy tulajdonjogának megszerzésére kerül sor.” 13 A fentiekkel összefüggésben tehát a bíróság kimondta, hogy az ajándékba adott pénzen vásárolt ingatlant az ajándékozó a megajándékozottól visszakövetelheti,14 illetve az ajándékba adott pénzen vásárolt ingatlan visszaadásáról a felek megállapodhatnak.
Gyakorlatban nem ritka eset, hogy az ajándékozó (pl. szülő) kiköti, az ajándékba adott pénzösszeget a megajándékozott (pl. gyermek) kizárólag ingatlan vásárlására fordíthatja
13 14
Ptk. 579. § (1) bekezdéséhez fűződő Kommentár BH2000.302
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
A szerződés alapján – ajándékozás címén – tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető15. A hivatkozott bírósági határozat a tulajdonjog bejegyzésének jogcímeként az ajándékozást jelöli meg, azonban nem kizárt a bejegyzés ajándék visszakövetelése jogcímén sem, mivel a jogcímek vonatkozásában nem létezik jogszabály általi taxatív felsorolás, illetve ha a felek az ajándék visszakövetelésének szabályait kívánják alkalmazni, akkor a bejegyzés jogcímének is ehhez kell igazodnia. Meg kell jegyeznünk, hogy ha az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjogot az ajándék pénzösszeg helyébe lépett ingatlan vonatkozásában ajándék visszakövetelése jogcímen bejegyzi, ennek jogkövetkezményei nem azonosak az eredeti állapot helyreállításának16 jogkövetkezményeivel (még abban az esetben sem, ha az ajándék tárgya történetesen ingatlan volt). Ebből következően tehát ez esetben az ajándék visszaadása nem azonos az eredeti állapot helyreállításával. E pontban visszatérünk ahhoz a kérdéshez, amely a bevezetőben is felmerült, nevezetesen, hogy a felek miért nem bontják fel az ajándékozási szerződést, ha az ajándék tárgyát érintő vitás kérdés merül fel közöttük. A Ptk. 319. § (3) bekezdése szerint a szerződés felbontása esetében a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A felbontás esetében a felek tehát visszamenőleges hatállyal szüntetik meg a szerződést, vagyis olyan helyzetet kívánnak teremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. A szerződés előtti állapot visszaállítása során ilyenkor az érvénytelenség jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
2011. 1. szám
41
A Ptk. 237. § (1) bekezdése szerint érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A rendezés során olyan helyzetet kell teremteni, mint amilyen akkor lett volna, ha a felek az érvénytelen szerződést meg sem kötik.17 A fentiekkel szemben azonban az ajándék visszakövetelése esetén, ha az ajándék tárgya pénzösszeg volt és a visszakövetelés időpontjában ez már nincs meg, az eredeti állapot helyreállítására a feleknek nincs jogi lehetőségük, hiszen a szerződés felbontása esetén nem tudnak olyan állapotot előidézni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Az ilyen esetekben az ajándék viszszaköveteléséhez fűződő szabályok alkalmazása válthatja ki a felek által szándékolt joghatást. Összegezve tehát az eddigieket, rögzíthetjük, hogy a bíróság által kialakított gyakorlat és a fentiek figyelembevételével az ajándékozott pénz helyébe lépett ingatlan tulajdonjogát az ingatlanügyi hatóság az ajándékozó javára ajándék visszakövetelése jogcímen bejegyezheti. Az erre irányuló eljárás indulhat a bíróság megkeresése alapján, de a felek kérelmére is. Újfent kiemelendő, hogy a felek közötti, az ajándék visszakövetelésére irányuló jogvita elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik, azonban ha a felek megállapodnak egymás között, és a megajándékozott elismeri az ajándék viszszakövetelése okának fennállását, egy ezt magában foglaló okirat alapján is kérhetik a tulajdonjognak az ajándékozó javára való bejegyzését, amennyiben az okirat az előbbieken túl az Inytv. által előírt alaki és tartalmi kellékeknek megfelel.
15
BH2006.339 v.ö. a Ptk. 237. §-al 17 Ptk. 237. § (1) bekezdéséhez fűződő Kommentár 16
www.resimmobiles.hu
42
2011. 1. szám
Ez utóbbi esetben további kérdés, hogy az ingatlanügyi hatóság vizsgálhatja-e azt, hogy az ajándék visszakövetelésével érintett ingatlant a megajándékozott valóban az ajándékozó által adott pénzből vásárolta-e, illetve kiterjedhet-e az ingatlanügyi hatóság vizsgálata az ajándékozás jogcímén történt tulajdonjog bejegyzése alapjául szolgáló okiratra. Amint már azt fentebb említettük, az ajándékozási szerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha az ajándék tárgya ingatlan, így pénzösszeg ajándékozásának nem feltétele az erre irányuló megállapodás írásba foglalása. Ebből következően, ha a felek ajándék visszakövetelése jogcímen kérik a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni az ingatlanügyi hatóságnak nincs hatásköre azt vizsgálni, hogy a visszakövetelés feltételei fennállnak-e. Mivel azonban a Ptk. 582. § (2) és (2) bekezdései az ajándék helyébe lépett érték visszaköveteléséről (is) rendelkeznek, ezért a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban – ha a megajándékozott az ajándékba adott pénzen vásárolta az ingatlant, célszerű kitérni erre a körülményre is. Egyebekben a tulajdonjognak ajándék visszakövetelése jogcímen való bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás feltételei megegyeznek a bármely jogcímen való tulajdonjog bejegyzés feltételeivel, azaz a jogi képviselet ebben az eljárásban is kötelező, szükséges továbbá a megfelelő formanyomtatványon előterjesztett kérelem, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat – melyből kitűnik a felek akarata és megállapodása az ajándék visszakövetelése vonatkozásában, továbbá amely tartalmazza a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát, valamint az 18
v.ö. az Itv. 91. § (1) – (4) bekezdéseivel
RES IMMOBILES
Inytv. által előírtakat, a 11B400 jelű APEH adatlap-csomag benyújtása és az eljárási díj megfizetése. Az adatlap-csomag benyújtásával kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy ha a vagyonszerzés nem jár illetékfizetési kötelezettséggel vagy a vagyonszerzés nem visszterhes, abban az esetben is be kell-e nyújtani azt az ingatlanügyi hatóság felé. Az Art. 21. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az illetéktörvényben bejelentésre kötelezett személy a jogügyletet tartalmazó okiratnak az ingatlanügyi hatóságnak történő benyújtásakor – az erre a célra az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon – bejelenti vagyonszerzés esetén a vagyont szerző személy adóazonosító számát, ennek hiányában magánszemély esetén a 20. § (1) bekezdése szerinti természetes azonosító adatait, más adózó esetén a nevét, székhelyét. Az Itv. 91. § (5) bekezdése alapján pedig a bejelentési kötelezettség jogszabály szerint illetékmentes vagyonszerzésre is vonatkozik.18 Tehát a vagyonszerzéshez fűződő bejelentési kötelezettség a tulajdonjogot megszerző felet minden, jogszabályban meghatározott esetben terheli, neki kell az adatlap-csomagot megfelelően kitöltve az ingatlanügyi hatósághoz benyújtania, abban az esetben is, ha a jogügylet egyébként illetékfizetési kötelezettséggel nem jár. Ha a tulajdonjog bejegyzése a bíróság határozata alapján történik, az ingatlan-nyilvántartási eljárás ebben az esetben is díjköteles, és ebben az esetben is be kell nyújtani az ingatlanügyi hatósághoz a 11B400 jelű APEH adatlap-csomagot. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat itt a bíróság határozata, melyre az Inytv. 32. § előírásai irányadók azzal az eltéréssel, hogy „a határozatnak és
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
2011. 1. szám
a bejegyzésre irányuló megkeresésnek – az érdekelt lakcímén túl – vagy az érdekelt természetes személyazonosító adatait vagy az érdekelt családi nevét, utónevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia, továbbá a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja.”19 A bíróság azonban nem köteles az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját megfizetni, illetve az APEH adatlap-csomagot benyújtani. Kérdés tehát, hogy ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás bírósági megkeresés alapján indul, kinek kell az eljárás díját megfizetnie, illetve kinek kell az APEH adatlapcsomagot benyújtania? A Díjtörvény 32/E. § (1) bekezdésének első és második fordulata szerint a díjat annak kell megfizetnie, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatását kéri, illetve amely szerv az erre irányuló megkeresést előterjeszti. Ha a kérelmet előterjesztő és a bejegyzés által jogot szerző, illetve a jogosult nem
43
azonos, a díjat annak kell megfizetnie, aki a bejegyzés által jogot szerez, illetve jogosulttá válik. Ebből következően, ha a bejegyzés a bíróság határozatán alapul, az ingatlannyilvántartási eljárás díját a tulajdonjogot szerzőnek kell megfizetnie az ingatlanügyi hatóság felé. Ugyanúgy a tulajdonjogot szerző félnek kell ebben az esetben is az APEH adatlap-csomagot megfelelően kitöltve benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. A fentiekre tekintettel, ha az ingatlannyilvántartási eljárás a bíróság megkeresésére indul és a megkeresés benyújtásával egyidejűleg az eljárás díját nem fizetik meg, illetve az adatlap-csomagot nem nyújtják be, az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjogot szerző felet hiánypótlásra hívja fel azzal, hogy ha a fentieket a hiánypótlásra felszólító végzés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül nem teljesíti, az ingatlanügyi hatóság a megkeresést elutasítja.20
Összegzés Az ajándék visszakövetelése jogcímén való tulajdonjog bejegyzésre irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban tehát az ingatlanügyi hatóság hatásköre csak az Inytv., a Vhr. és az Art. fentebb hivatkozott jogszabályhelyei által meghatározottakra terjed ki, az ajándék visszakövetelése fennállásának feltételeire, illetve ennek vizsgálatára csak annyiban, hogy a felek megállapodásából ezeknek ki kell tűnnie, valamint annak, hogy az ingatlan az ajándékba kapott pénz helyébe lépett értéket képviseli. Amennyiben a beadvány, illetve a benyújtott okirat a fent hivatkozott jogszabályok előírásainak megfelel, az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjogot az ajándékozó javára bejegyzi, minden további vitás kérdés eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. ***
19 20
Inytv. 34. § (1) bekezdés Inytv. 40. § (1) bekezdése
www.resimmobiles.hu
