A terv készítője: Pletenyik Anikó, IV. évfolyam A terv benyújtása: 2015. május Tanterv elérhetősége: Sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Tantárgy és évfolyam: Magyar nyelv és irodalom (irodalom), 5. évfolyam Az óra típusa: új anyag feldolgozó óra Az óra időtartama: 45 perc
Az óra feladatai: nevelési: hazafiasságra nevelés, önkorrekcióra nevelés oktatási: a három irodalmi műnem (epika, líra, dráma) és a tanult műfajok (életkép, tájleíró költemény) felismerése, jellemzése; az eredetmonda, mint új műfaj bemutatása; Arany János életéről tanultak felidézése Tananyag: Arany János: Rege a csodaszarvasról Tanítási eszközök, anyagok: szókártyák, feladatlap, tankönyv, projektor, interaktív tábla, szemléltető könyvek Felhasznált irodalom: - Alföldy Jenő, Valaczka András: Irodalom 5. , Nemzedékek tudása Tankönyvkiadó, Budapest -
Móra Ferenc: Rege a csodaszarvasról és más elbeszélések
-
László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról , Móra Kiadó
-
Nemzeti Alaptanterv
-
Helyi tanterv
1
Időkeret
Az óra menete
Nevelési-oktatási stratégia Tanulói Módszerek Eszközök munkaformák
Megjegyzés
1. Ráhangolódás 5 perc
2 perc
1 perc
1. Ráhangolódás: a tanult műnemek áttekintése 1.1. Az irodalmi műveket három műnem szerint tudjuk csoportosítani. - Melyik az a három műnem? líra, dráma, epika Felkerül a táblára a három műnem neve. Néhány tanuló húz egy – egy szó – vagy szószerkezet kártyát. El kell dönteniük, hogy a kapott kártya melyik műnemhez tehető. 1.2. A gyerekektől a következőket kérem: a) röviden fogalmazzák meg a líra jellemzőit Olyan műfajok összessége, amelyekben jelentős szerepet kap a személyes érzelmek megjelenítése. Verses formája meghatározott és rövid terjedelmű. A ritmus és a rím jellemzi. b) röviden fogalmazzák meg a líra jellemzőit A színpadi előadásra, tömör, párbeszédes formában írt irodalmi művek összessége. c) az epika jellemzőit Történetmondó, cselekménnyel rendelkező műfajok tartoznak ide. Hosszabb terjedelmű, prózai formájú. Több szereplő és helyszín jelenik meg. (Azt szeretném elérni, hogy az itt közöltekhez hasonló válaszokat adjanak.) 1.3. Eddig a gyerekek a lírai és az epikai művekkel foglalkoztak a legtöbbet. 2
szemléltetés, beszéltetés, magyarázat, gyakorlás, értékelés
frontális, egyéni
tábla, szókártyák
beszéltetés, magyarázat, gyakorlás, értékelés
frontális
tábla, szókártyák
beszéltetés, magyarázat,
frontális, egyéni
tábla, szókártyák
1. a) sz. melléklet szókártyák
3 perc
6 tanuló kap 1-1 szókártyát, amelyeken címeket láthatnak. El kell dönteniük, hogy lírikus vagy epikus alkotások-e. Kérem, hogy tegyék egy-egy csoportba a két műnemet tartalmazó címkártyákat. Majd megbeszéljük a lírai alkotásokat. Mi a műfaja Az alföld című versnek? Miért? Tájleíró költemény a műfaja. Azért ez a műfaja, mert a költő azokat az érzelmeket fejezi ki, amelyek egy táj szemlélése nyomán támadnak. Mi a műfaja az Egy estém otthon című versnek? Miért? Életkép, mert a mindennapi élet jellemző helyzetét örökíti meg. Mi a műfaja a Családi kör című versnek? Miért? Ez is életkép, mert a mindennapi élet jellemző helyzetét örökíti meg a költő.
szemléltetés, értékelés
1b) sz. melléklet: cím-szókártyák
beszéltetés, magyarázat, gyakorlás, értékelés
frontális
beszéltetés
frontális
magyarázat, ellenőrzés, értékelés
egyéni
2. Jelentésteremtés
5 perc
1 perc
2.1. Motiváció: - Meghallgatunk egy verset Szabó Gyula előadásában. Majd felszólítom a gyerekeket, nevezzék meg a vers íróját és címét. https://www.youtube.com/watch?v=fvzorvisDTc Arany János: Családi kör - Mindenki kap egy feladatlapot Arany János életéről. Az lesz a feladat, hogy állítsák időrendi sorrendbe az állításokat, történéseket. 2.2. Célkitűzés: A mai órán Arany János egy újabb művével fogunk megismerkedni. Címe: Rege a csodaszarvasról. - Mit jelent a „rege” szó?
feladatlap
2. sz. melléklet: vers (hangfájl) 3. sz. melléklet: feladatlap
magyarázat
3
frontális
5-6 perc
1 perc 4 perc
1 perc
Monda, mely meseszerűen, csodákkal idézi fel a régi idők eseményeit. - Tanítói segítség: ha nem tudják elmondani, akkor a Magyar Értelmező Kéziszótárban egy tanuló kikeresi és felolvassa az osztálynak a szó jelentését. - Vajon miről szólhat egy ilyen című monda? Spontán megnyilatkozások 2.3. Bemutató olvasás: - Kérem a gyerekeket, hogy nyissák ki a könyvet a 210. oldalon. 2.4. Spontán megnyilatkozások Mi a véleményetek a történetről? 2.5. Irányított elemzés - Mi a történet témája? A hun és a magyar nép eredete. - Mi a műfaja? Monda. - Mit tudtok elmondani a mondáról? A monda a nép ajkán születő epikus műfaj, amely létező személyhez, tárgyhoz vagy eseményhez kapcsolódik, de csodás elemekkel ruházza fel őket a költő. - Tanítói közlés: Ennek a versnek a műfaja eredetmonda. Az eredetmonda olyan monda, amely egy nép, nemzet eredetét beszéli el. - Újra elolvastatom némán a verset. Feladat: közben figyeljék meg, hogy hány részre osztható és az ismeretlen szavakat halványan húzzák alá. 2.5. Részenkénti szövegfeldolgozás: 2.5.1. Részekre osztás: - Hány részre osztanátok a verset a történések szempontjából? Öt részre osztható vers. - Mi segít a felosztásban? 4
magyarázat, beszéltetés, értékelés
frontális, egyéni
beszéltetés
frontális
bemutatás
frontális
beszéltetés, magyarázat, ellenőrzés, értékelés
frontális
magyarázat, olvasás
egyéni
tankönyv
beszéltetés, magyarázat, ellenőrzés, értékelés
frontális
tankönyv
Magyar Értelmező Kéziszótár
tankönyv
1 perc
1 perc
Az ismétlődő versszak. - Hogy nevezzük a versben a többször ismétlődő, esetleg változatokban visszatérő részletet, versszakot? Refrén. - Szerkezetileg, ha csak a refrént nézzük, hat részre osztanánk a verset. De ha a történéseket figyeljük meg, akkor öt részre osztjuk. 2.5.2. Az 1. rész elemzése: - Meddig tart az első rész? Az első öt versszak. - Megfigyelési szempont adása: kik a szereplők? - A rész újraolvasása. - Ki jelölt be ismeretlen szavakat? Melyeket? sirhanton = sírgödör, amelybe a halottat temetik dalia = hős, harcra érett fiatal férfi levente = daliás, harcra érett fiatal férfi martja = nagyobb vizek szakadékos partja - Kik a szereplők? Enéh, az anya. Ménrót, az apa. Hunor és Magyar, a két fiú. - Mi történik az első részben? Hunor és Magyar szarvasra vadászni indulnak. - Részösszefoglalás: Kivetítek a táblán egy képet, amely az első részhez kapcsolódik. Adjunk neki egy címet! (Pl. A vadászat; Száguldó vitézek)
beszéltetés, magyarázat
5
tankönyv
A vadászat
4. sz. melléklet projektor, interaktív tábla
szemléltetés
beszéltetés, magyarázat, értékelés
2.5.3. A 2. rész elemzése: - Meddig tart a második rész? A 13. versszakig. - Megfigyelési szempont adása: Figyeljétek meg, hol és hogyan írja le nekünk az író a szarvas üldözését! - A rész újraolvasása.
frontális
frontális
tankönyv
A szarvas megpillantása és üldözése
1 perc
- Mi történik ebben a részben? A szarvast üldözi a két fiú. - Megfigyelési szempont megbeszélése. - Szómagyarázat: Milyen ismeretlen szavakat jelöltetek be? - Részösszefoglalása: Kivetítek egy képet a táblán, amely a második részhez kapcsolódik. Adjunk neki címet! (Pl. A szarvas megpillantása és üldözése; Menekülő fehér szarvas) 2.5.4. A 3. rész elemzése: - Meddig tart a harmadik rész? A 21. versszakig. - Megfigyelési szempont adása: Figyeljétek meg, miért volt a két fiú számára jó hely az adott terület! - Néma olvasással a rész újraolvasása. - Szómagyarázat: Milyen ismeretlen szavakat jelöltetek be? Don = egy nagy folyó neve, ma Ukrajnában Meóti = egy sekély vizű tenger ihon = itt fajd = vadon élő tyúkféle madár „vörhenyő vad ízes falat”= vörösesbarna színű a vad húsa - Hogyan fogalmazta meg a költő, hogy a két fiú szeme elöl elveszett a szarvas? „Szemök elől elenyésze…” - Hogy döntött ezután a két fiú? Tanyát vernek azon a területen. - Megfigyelési szempont megbeszélése: Miért volt számukra jó hely ez a terület? Van számukra víz halászatra, erdő és vad a vadászathoz. Selyem a fű, édes a víz, fa – odúból csöpög a méz. - Részösszefoglalás: Kivetítek egy képet a táblán, amely a harmadik részhez kapcsolódik. Adjunk neki címet! (A vitézek eltévednek és eljutnak a gazdag földre) 6
5. sz. melléklet projektor, interaktív tábla
szemléltetés
beszéltetés, magyarázat, szemléltetés, értékelés
frontális
tankönyv
A vitézek eltévednek és eljutnak a gazdag földre
6. sz. melléklet
szemléltetés
projektor, interaktív tábla
1 perc
2.5.5. A 4. rész elemzése: - Megfigyelési szempont adása: Megjelennek-e új szereplők a versben vagy sem? Ha igen, kik ők? - A rész újraolvasása. - Megfigyelési szempont megbeszélése: Kikre találtak? Tündér lányokra Kik a szüleik? Dúl király és Belár királynő - Szómagyarázat a negyedik részben jelöltet szavakra sbeík fenyér = gyér, üres növényzetű terület „Sarkantyúba lovat vesznek”= nyargalni kezdenek „Kantárszárat megeresztnek”= vágtatni kezdenek - Mit untak meg a fiatal férfiak? Állandóan halászni és vadászni. - Mire vágytak? - Új kalandokra. - Mit tettek a vitézek? - Elrabolták a lányokat. - A gyerekekkel megbeszélem, hogy játsszuk el a találkozást és a rablást. (szerepek kiosztása, helyszínek kijelölése) - Részösszefoglalás: Kivetítek a táblán egy képet, amely a negyedik részhez kapcsolódik. Adjunk ennek a résznek is egy címet! (A lányrablás)
magyarázat, beszéltetés, értékelés
frontális
tankönyv
A lányrablás
7. sz. számú melléklet
szemléltetés
7
projektor, interaktív tábla
1 perc
4 perc
2.5.6. Az 5. rész elemzése: - Megfigyelési szempont adása: Figyeljétek meg, milyen népek születtek a vers végére! - Néma olvasással az utolsó rész elolvasása. - Szómagyarázat: Az utolsó részben volt valakinek ismeretlen szó? hon = haza „Nincs egyéb, mi őket vonná.”= Nem vágynak semmi másra, elégedettek a sorsukkal. faj = nép, nemzet szittya = szkíta nép, ókori nomád nép neve - Keresd ki azt a részt, mely szerint Dúl és Belár lányai elfogadták párjuknak a lányrablókat! „Büszke lyányok ott….” - Mit tett a két vitéz és a párjuk? Letelepedtek erre a vidékre. Fiút és lányt szültek. - Megfigyelési szempont megbeszélése: Mely népek, nemezetek születtek meg? Hunor ágán a hun nemzete. Magyar ágán a magyar nemzet. - Melyik részlet érzékelteti, hogy a hunok és a magyarok nagy népekké sokasodtak? „Hunor ága hun fajt….” - Részösszefoglalás: Kivetítek a táblán egy képet, amely az ötödik részhez kapcsolódik. Milyen címet adnál ennek a résznek? (A két törzs kialakulása) 2.6. Összefoglalás: - A tanulóktól annak indoklását kérem, hogy miért nevezhető a Rege a csodaszarvasról eredetmondának. Segítségképpen vetítek egy térképet, ami a magyar nép vándorlását és letelepedését mutatja be.
magyarázat, beszéltetés, játék
frontális, egyéni
tankönyv
A két törzs kialakulása
8. sz. számú melléklet
projektor, interaktív tábla
szemléltetés
magyarázat, szemléltetés
8
egyéni
projektor, interaktív tábla
9. sz. melléklet
- Mit tudtok elmondani a költemény verseléséről? Páros rímes: a a b b c c d d - Egy sor hány szótagból áll? Nyolc szótagból. - Megfigyelhető, hogy a sorok első és ötödik szótagja hangsúlyos. A negyedik szótag után pedig rövid szünetet érzünk. A költemény verselése tehát: páros rímű, hangsúlyos verselésű felező nyolcas. - A tanulókkal kikerestetek ötöt-hatot azokból a szavakból, nyelvi fordulatokból, amelyek eltérnek a mai nyelvtől és írásmódtól. Feladat: írják ki a mai értelmezésükkel együtt. sirhanton = sír tetején meg is háltak = aludni mentek ihon = itt itten = itt halat csalni = halászni lyánya = lánya
magyarázat, bemutatás
frontális
tankönyv
magyarázat, bemutatás
egyéni
tankönyv
játék, beszéltetés
egyéni
3. Reflektálás
2 perc
3.1. - Igaz – hamis állításokat mondok. Kérem, hogy aki szerint igaz, álljon fel, ha hamis, guggoljon le. 1. Enéhnek két hős fia volt. Igaz 2. Ménrót két fiát Gógnak és Magógnak hívják. Hamis 3. A két testvér vaddisznóra vadászott. Hamis 4. A Meóti tengernél elvesztették a vadat szem elől. Igaz 9
A hamis állításokat igazzá kell tenni.
2 perc
1 perc
2 perc
1 perc
5. A gazdag területen a két testvér kobold lányokkal találkozott. Hamis 6. Hunor és Magyar Dúl és Belár lányait vették feleségül. Igaz - Kinyitjuk a tankönyvet a 215. oldalon. A 2. feladatot a padszomszédotokkal párban oldják meg. Kik a családfa hiányzó szereplőit? Enéh , Ménrót , Dúl , Belár , hunok , magyarok 3.2. Könyvajánlás: - A történet elolvasható Móra Ferenc: Rege a csodaszarvasról és más elbeszélések című könyvében is. - Akik még többet szeretnének megtudni a honfoglaló magyarokról, azok számára László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról című könyvét ajánlom. 3.3. Diafilmet vetítek a történetről, közben Latinovits Zoltán előadásában a ma tanult költeményt halljuk. https://www.youtube.com/watch?v=-hUuUHwd_bI 3.4. Házi feladat: Készüljetek fel tartalommondásra és folyamatos olvasásra! A vers első két versszakát kell megtanulni könyv nélkül. 3.5. Értékelés: A tanulókat értékelem magatartásuk és aktivitásuk szempontjából.
beszéltetés, magyarázat
páros
beszéltetés, magyarázat, ellenőrzés, értékelés
frontális
tankönyv
frontális
értékelés, jutalom
10
egyéni
film: 10. sz. melléklet
tenyérnyi képeslap
11. sz. melléklet
Mellékletek 1. a) sz. melléklet: szó – és szószerkezet kártyák LÍRA verses formájú rövid érzelmeket fejez ki rím ritmus
DRÁMA színpadi előadásra szánt párbeszéd tömör
EPIKA prózai formájú hosszabb terjedelmű cselekménye, története van több szereplő több helyszín
1. b) sz. melléklet: címkártyák Az alföld , Egy estém otthon , Családi kör Daidalosz és Ikarosz története, Szent Margitot a szigetére kísérik, Melyik a kilenc közül? 2. sz. melléklet: Arany János Családi kör c. versét elmondja Szabó Gyula (MP3 hangfájl) https://www.youtube.com/watch?v=fvzorvisDTc 3. sz. melléklet: feladatlap __6.__ Valószínűleg egy séta okozhatta tüdőgyulladását és 1882-ben karosszékében halt meg. __2.__ 14 évesen segédtanítóként dolgozott. __4.__ Az 1848 – 49-es szabadságharc idején hűséges közkatona volt. __1.__ 1817-ben Nagyszalontán született szegényparaszti családba. __3.__ 1840-ben megnősült, két gyermek: Juliska és László. __5.__ 1851-ben Nagykőrösre hívták gimnáziumi tanárnak. 4-9. sz. melléklet: a rész-összefoglalásoknál vetítendő állóképek (László Gyula rajzai és egy térkép) 10. sz. melléklet: Diafilm Arany János Rege a csodaszarvasról – képek és vers, elmondja Latinovits Zoltán (MP4 videó) https://www.youtube.com/watch?v=-hUuUHwd_bI 11. sz. melléklet: jutalomkép (kinyomtatva, tenyérnyi méretben) 11
