TERVEZETT SZABÁLYOK AZ I. NEWAZA OB-RA
Kizárólag a ma érvényben lévő judo szabályok szerint zajlanának a küzdelmek. Néhány speciális esetre kitérek, annak bírói megítélésére javaslatot teszek. 1. A mérkőző felek kék, illetve fehér judogiban meghajlás után belépnek a küzdőtérre, és egymástól 1 m távolságra térdelésben várják a bírói vezényszót a küzdelem megkezdésére. 2. Javaslom, hogy a menetidő 5’ tiszta idő legyen. 3. 4 shido büntetés legyen, mint a normál küzdelmeknél. 4. Passzivitásért minden körülmények között intés járjon. 5. Pontegyenlőségnél, illetve döntetlennél küzdjenek a felek aranypontért, ha az sem hoz eredményt, legyen bírói döntés. 6. Vezessünk be egy segédpont rendszert. Pl. a tori befog egy leszorítást mondjuk 5”-ig, ami ugye nem értékelhető, kapjon érte 1 segédpontot, amit a vezető bíró bemutat. Ezzel döntetlen esetén meg lehet nyerni a mérkőzést. 7. Ugyanezt javaslom befogott fojtás, karfeszítés esetére is, a tori segédpontot kapjon, ha az uke kivédekezi az akciót. 8. A mérkőzés kezdetekor nem lehet „nekirontani” a másik versenyzőnek úgy, hogy mindkét térd elhagyja a tatamit, és ilyen módon felborítja a másik felet. 9. Féltérd természetesen engedélyezett. 10. Felállásért intés jár. 11. Szabálytalan fogásért intés jár. 12. A támadó földharc legyen „támogatva”. 13. A segédpontok nem múlhatják felül az értékelhető akcióból származó pontokat. 14. Küzdelem közben felállni nem lehet. Kivétel lehet ez alól a láb közötti helyzetből való szabadulás, de csak abban az esetben, ha a versenyző legalább egyik karjával kontroll alatt tartja az ellenfelét, a másik keze a tatamin van, vagy mindkét karjával kontrollálja ellenfelét. Jó ötlet lehet az is, ha csak az egyik karjával tartja kontroll alatt az ellenfelet, a másik kezével például a láb közötti szabadulást végzi. 15. Ha a tori befog egy sangaku-t, és nem vezet eredményre, a bíró kolléga adjon érte segédpontot, de állítsa meg a küzdelmet, ezzel elkerülhető az időhúzás, és a normál kiinduló állapotból (térdelés 1m-re egymástól) folytatódna a küzdelem. 16. Minden esetben javaslom, ha parttalanná válik a küzdelem valamely testhelyzetben, a bíró kolléga állítsa meg a küzdelmet, és normál kiinduló állapotból folytatódjon az. 17. Ha valaki befogott fojtásból, vagy karfeszítésből feláll, járjon érte első esetben yuko a torinak, második esetben wazari, a harmadik esetben pedig ippon. Ez
más, mint az eredeti elképzelésem volt, de így tovább mehet a küzdelem mate után, és lehetőség nyílik újabb helyzetek kidolgozására. (Első ötlet: ha az uke feláll a torival, azonnal járjon érte ippon, hiszen egy ippont úszik meg a felállással.) 18. Ha a versenyző hasra fordulva menekül, szabadul egy akcióból, és úgy is marad, nem térdel fel, nem próbál visszatámadni, passzívan védekezik, járjon érte büntetés, de a bíró ne állítsa meg a küzdelmet, hagyja, hogy akció bontakozzon ki belőle. Amennyiben valamely fél, vagy akár mindkettő akció közben hagyja el az érvényes küzdő felületet, mindaddig hagyja a bíró kolléga a küzdelmet, míg egy láb, vagy valamelyik testrész az érvényes felületen belül van. Amennyiben az akcióból „menekül” az uke a szőnyegen kívülre, járjon érte intés. 19. A súlycsoportokra azt javaslom, hogy vagy legyenek a ma érvényben levő súlycsoportok, de tekintettel arra, hogy meglehetősen kevesen indulnak az I.o.-ban össze is vonhatnánk őket. 60-66 kg 73-81 kg 90 – 100 kg + 100 kg Open, a férfiak esetében. A nőknél hasonlóan lehetne eljárni, így valószínűleg több mérkőzésre lenne lehetőség. Ha lemennek a súlycsoportok küzdelmei, javaslom, hogy mind a féfiaknál, mind a nőknél, legyen open kategória, melynek győztesei külön díjazásban részesülnek. Az egységes bírói megítélés érdekében javaslom, hogy legyen a verseny előtt egy bírói értekezlet, amikor is a szabályok, illetve a különböző helyzetek megítélése mindenki számára egységes, és egyértelművé válik. A szabályok nyilván az idő múlásával néhány területen változni fognak majd, az eltelt idő fogja véglegesíteni őket. Javaslom, hogy az egyesületek számára is vonzó legyen a newaza OB-n való indulás, ifi, vagy junior pontokért versenyezzenek, melyek az egyesületi rangsorba természetesen beszámítanak. Feltétlenül nyílt OB-t javaslok, indulhassanak el rajta más küzdősport képviselői, más harcművészetek is, ha rendelkeznek érvényes MJSZ tagsággal – a tagsági díjat befizették - , és a szabályokat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Tisztelettel kérem az Edzőbizottságot, illetve az Elnökséget arra, hogy a Newaza OB-t nevezhessük Galambos Márton Emlékversenynek!
Ilyés Gyula, VI. Dan ODK Elnök-helyettes A szabályalkotást ötleteikkel segítették: Büki Péter Dobrotka Béla Kosztolánczy György Eleki Zoltán Farkas Lajos Nagy Hints István Patócs Tibor Csehi István Támogatásáról biztosított: Hangyási László Ötletek, +a judoinfo-n való megjelenésért köszönet Sümegi Ferencnek!
TERVEZETT SZABÁLYOK AZ I. NEWAZA OB-RA
Kizárólag a ma érvényben lévő judo szabályok szerint zajlanának a küzdelmek. Néhány speciális esetre kitérek, annak bírói megítélésére javaslatot teszek. 20. A mérkőző felek kék, illetve fehér judogiban meghajlás után belépnek a küzdőtérre, és egymástól 1 m távolságra térdelésben várják a bírói vezényszót a küzdelem megkezdésére. 21. Javaslom, hogy a menetidő 5’ tiszta idő legyen. 22. 4 shido büntetés legyen, mint a normál küzdelmeknél. 23. Passzivitásért minden körülmények között intés járjon. 24. Pontegyenlőségnél, illetve döntetlennél küzdjenek a felek aranypontért, ha az sem hoz eredményt, legyen bírói döntés. 25. Vezessünk be egy segédpont rendszert. Pl. a tori befog egy leszorítást mondjuk 5”-ig, ami ugye nem értékelhető, kapjon érte 1 segédpontot, amit a vezető bíró bemutat. Ezzel döntetlen esetén meg lehet nyerni a mérkőzést. 26. Ugyanezt javaslom befogott fojtás, karfeszítés esetére is, a tori segédpontot kapjon, ha az uke kivédekezi az akciót. 27. A mérkőzés kezdetekor nem lehet „nekirontani” a másik versenyzőnek úgy, hogy mindkét térd elhagyja a tatamit, és ilyen módon felborítja a másik felet. 28. Féltérd természetesen engedélyezett.
29. Felállásért intés jár. 30. Szabálytalan fogásért intés jár. 31. A támadó földharc legyen „támogatva”. 32. A segédpontok nem múlhatják felül az értékelhető akcióból származó pontokat. 33. Küzdelem közben felállni nem lehet. Kivétel lehet ez alól a láb közötti helyzetből való szabadulás, de csak abban az esetben, ha a versenyző legalább egyik karjával kontroll alatt tartja az ellenfelét, a másik keze a tatamin van, vagy mindkét karjával kontrollálja ellenfelét. Jó ötlet lehet az is, ha csak az egyik karjával tartja kontroll alatt az ellenfelet, a másik kezével például a láb közötti szabadulást végzi. 34. Ha a tori befog egy sangaku-t, és nem vezet eredményre, a bíró kolléga adjon érte segédpontot, de állítsa meg a küzdelmet, ezzel elkerülhető az időhúzás, és a normál kiinduló állapotból (térdelés 1m-re egymástól) folytatódna a küzdelem. 35. Minden esetben javaslom, ha parttalanná válik a küzdelem valamely testhelyzetben, a bíró kolléga állítsa meg a küzdelmet, és normál kiinduló állapotból folytatódjon az. 36. Ha valaki befogott fojtásból, vagy karfeszítésből feláll, járjon érte első esetben yuko a torinak, második esetben wazari, a harmadik esetben pedig ippon. Ez más, mint az eredeti elképzelésem volt, de így tovább mehet a küzdelem mate után, és lehetőség nyílik újabb helyzetek kidolgozására. (Első ötlet: ha az uke feláll a torival, azonnal járjon érte ippon, hiszen egy ippont úszik meg a felállással.) 37. Ha a versenyző hasra fordulva menekül, szabadul egy akcióból, és úgy is marad, nem térdel fel, nem próbál visszatámadni, passzívan védekezik, járjon érte büntetés, de a bíró ne állítsa meg a küzdelmet, hagyja, hogy akció bontakozzon ki belőle. Amennyiben valamely fél, vagy akár mindkettő akció közben hagyja el az érvényes küzdő felületet, mindaddig hagyja a bíró kolléga a küzdelmet, míg egy láb, vagy valamelyik testrész az érvényes felületen belül van. Amennyiben az akcióból „menekül” az uke a szőnyegen kívülre, járjon érte intés. 38. A súlycsoportokra azt javaslom, hogy vagy legyenek a ma érvényben levő súlycsoportok, de tekintettel arra, hogy meglehetősen kevesen indulnak az I.o.-ban össze is vonhatnánk őket. 60-66 kg 73-81 kg 90 – 100 kg + 100 kg Open, a férfiak esetében. A nőknél hasonlóan lehetne eljárni, így valószínűleg több mérkőzésre lenne lehetőség.
Ha lemennek a súlycsoportok küzdelmei, javaslom, hogy mind a féfiaknál, mind a nőknél, legyen open kategória, melynek győztesei külön díjazásban részesülnek. Az egységes bírói megítélés érdekében javaslom, hogy legyen a verseny előtt egy bírói értekezlet, amikor is a szabályok, illetve a különböző helyzetek megítélése mindenki számára egységes, és egyértelművé válik. A szabályok nyilván az idő múlásával néhány területen változni fognak majd, az eltelt idő fogja véglegesíteni őket. Javaslom, hogy az egyesületek számára is vonzó legyen a newaza OB-n való indulás, ifi, vagy junior pontokért versenyezzenek, melyek az egyesületi rangsorba természetesen beszámítanak. Feltétlenül nyílt OB-t javaslok, indulhassanak el rajta más küzdősport képviselői, más harcművészetek is, ha rendelkeznek érvényes MJSZ tagsággal – a tagsági díjat befizették - , és a szabályokat magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Tisztelettel kérem az Edzőbizottságot, illetve az Elnökséget arra, hogy a Newaza OB-t nevezhessük Galambos Márton Emlékversenynek! Ilyés Gyula, VI. Dan ODK Elnök-helyettes A szabályalkotást ötleteikkel segítették: Büki Péter Dobrotka Béla Kosztolánczy György Eleki Zoltán Farkas Lajos Nagy Hints István Patócs Tibor Csehi István Támogatásáról biztosított: Hangyási László Ötletek, +a judoinfo-n való megjelenésért köszönet Sümegi Ferencnek!
