SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ Kerepes Város folyamatban lévő (egyeztetés alatt álló) településrendezési eszköz módosításairól, és ezek és az Újonnan készülő településrendezési eszközök összefüggéseiről 2013. novemberében folyamatban lévő településrendezési eszköz módosítások 1.
2.
3.
4.
Kerepes Város M31 és 3. sz. főutat összekötő, tervezett bekötőút menti területekkel kapcsolatos Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat módosítás és Szabályozási Terv Kerepes Város az északi gazdasági területek Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat módosítás és Szabályozási Terv Kerepes Város Széphegyliget fejlesztésére HÉSZ módosítás
lakópark
Kerepes Város TSZT és HÉSZ módosítás a Bolnoka területére
Jelenlegi állapota
Összefoglaló
Lezárás
Étv. 9. § (6) Pozitív állami főépítészi szakmai vélemény, Jóváhagyás előtt Étv. 9. § (4) szerinti egyeztető tárgyalás 2013.11.11. - én, ezt követően szakmai véleményezési szakasz Étv. 9. § (6) bekezdés szerinti véleményezés lezárult
2013. novemberi jóváhagyás tervezett
2013. december 31.-ig jóváhagyható
2013. decemberi jóváhagyás tervezett
2013. december 31.-ig jóváhagyható
továbbtervezése szükséges, a zajvédelmi problémák kiküszöbölésére pozitív eredménnyel zárult
2013. december 31-ig nem hagyható jóvá konszenzussal, Kt. döntés szükséges a továbbiakról A térségi területfelhasználási engedély alapján a településendezési eszköz készítése folytatható. A határozat 2 évig érvényes. 2013. december 31.-ig nem hagyható jóvá.
a térségi területfelhasználási engedélyezési eljárás
Étv. 9. § (2) bekezdés szerinti véleményezés
5.
6.
Kerepes 011 hrsz.-ú tömb (Városközpont) TSZT és HÉSZ módosítása
TSZT és HÉSZ felülvizsgálat > ÚJ TSZT és HÉSZ készítése
A tervezet a térségi területfelhasználási engedély alapján készíthető
10/2013. (II. 14.) Kt. döntés a tervezés szükségességéről
Nincs szerződés
Döntés ÚJ TSZT és HÉSZ készítéséről
Nincs szerződés
tervezési
tervezési
Új eljárásban az ÚJ TRE keretében folytatandó. 2013. december 31.-ig nem hagyható jóvá. Új eljárásban az ÚJ TRE keretében folytatandó. 2013. december 31.-ig nem hagyható jóvá. ÚJ TRE, új eljárásban.
7.
Településfejlesztési Koncepció, Településfejlesztési Stratégia
Integrált
Döntés ÚJ TFK és IVS készítéséről
Nincs szerződés
tervezési
További feladatok
×
Nincs további feladat
×
Nincs további feladat
× >
×
A továbbtervezéssel kapcsolatban Kt. döntés szükséges
Nincs további feladat a tervi elemek ÚJ településrendezési eszközbe történő beemelése
>
>
>
szerződésmódosítás az új TRE előzetes tájékoztatási szakaszában való szerepeltetés a tervi elemek ÚJ településrendezési eszközbe történő beemelése szerződéskötés az új TRE előzetes tájékoztatási szakaszában való szerepeltetés Új településrendezési eszközök készítése szerződésmódosítás, tartalomra is Előzetes tájékoztatási szakasz megkezdése
ÚJ TFK, ÚJ ITS új eljárásban. Új TFK, ITS készítése >
Szerződéskötés Előzetes tájékoztatási megkezdése
szakasz
1
A szakmai összefoglaló a Képviselő-testület 220/2013. (X. 31.) Kt. döntésében foglalt alapján készült. 1.
A folyamatban lévő településrendezési eszközök összefoglalója és az újonnan készülő új településrendezési eszközök összefüggései
Kerepes Város folyamatban lévő településrendezési eszköz módosításai az 1. - 6. pontban szerepelnek. A 7. pont az újonnan Településfejlesztési Koncepciót és az Integrált Településfejlesztési Stratégiát tartalmazza, ezen dokumentumokról a szükséges Kt. döntés már megszületett, a településrendezési eszközökkel kapcsolatos összefoglalóban azért szerepel, mert a tervezetek ütemezése szorosan összefügg. Az 1. oldalon lévő táblázat tartalmazza a vonatkozó részletes információkat. 2013. novemberében folyamatban lévő, vagy döntéssel meghatározott településrendezési eszközök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Kerepes Város M31 és 3. sz. főutat összekötő, tervezett bekötőút menti területekkel kapcsolatos Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat módosítás és Szabályozási Terv Kerepes Város az északi gazdasági területek Településszerkezeti Terv, Helyi Építési Szabályzat módosítás és Szabályozási Terv Kerepes Város Széphegyliget lakópark fejlesztésére HÉSZ módosítás Kerepes Város TSZT és HÉSZ módosítás a Bolnoka területére Kerepes 011 hrsz.-ú tömb (Városközpont) TSZT és HÉSZ módosítása TSZT és HÉSZ felülvizsgálat > ÚJ TSZT és HÉSZ készítése Településfejlesztési Koncepció, Integrált Településfejlesztési Stratégia Az 1. és 2. sorszámú tervek a jogszabályban meghatározott módon 2013. december 31-ig elfogadhatóak, további feladatot nem jelentenek. A 3. sz. terv önálló kt. döntést igényel. A 4. sz. tervezettel kapcsolatos területrendezési hatósági eljárás pozitív térségi területfelhasználási engedéllyel zárult. A hatósági döntés figyelembevételével a tervezet az újonnan készülő településrendezési eszközökbe beépíthető, szerződésmódosítás szükséges. A 5. sz. tervezet az újonnan készülő településrendezési eszközökbe beépíthető, szerződéskötés szükséges. A 6. számú, a teljes településre vonatkozó TSZT és HÉSZ felülvizsgálat a 220/2013. (X. 31.) Kt. határozat alapján új eljárással és új tartalommal Új Településrendezési eszközök kidolgozásával folytatódik. A szerződés módosítása szükséges, a jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemek és a melléklet ütemezés figyelembevételével. A 7. számú dokumentumokkal kapcsolatos döntést a 220/2013. (X. 31.) Kt. határozat már tartalmazza, a szerződésben a tervezési ütemezést össze kell hangolni az új településrendezési eszközök kidolgozásának és véleményezésének ütemezésével. (A tervezetek kidolgozásának javasolt ütemezését az összefoglaló vonatkozó fejezete tartalmazza.)
Mivel az új követelmények alapján részterületre településrendezési eszközök csak együtt tervezendő területre készülhetnek önálló településrendezési eszközként, az egységes jogrendszer megtartása érdekében (ne legyen Kerepesen egy időben több helyi építési szabályzat) a folyamatban lévő, és 2013. december 31-ig nem jóváhagyható településrendezési eszközöknek az Új Településrendezési Eszközökbe való beépítése javasolt. A döntést követően a fent jelzett folyamatban lévő településrendezési eszközök tartalmi elemei és egyeztetési eljárásai is beépülnek az újonnan készülő településrendezési eszközökbe, így egy egységes településrendezési eszközök készülnek.
2
2.
Az újonnan készülő új településrendezési eszközök tartalmi elemeinek a követelményei, és a folyamatban lévő TSZT és HÉSZ felülvizsgálat összefüggései
A Képviselő-testület 220/2013. (X. 31.) Kt. döntésének 2. pontjában döntött a folyamatban lévő Településszerkezeti Terv és Helyi Építési Szabályzat felülvizsgálat új, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TR.) szerinti új eljárással és tartalommal történő folytatásáról. 1. A megalapozó vizsgálat A TR.-ben foglaltak szerint az új követelmények szerint készülő TFK, ITS, TSZT és HÉSZ Megalapozó vizsgálatra épülhetnek. A folyamatban lévő felülvizsgálat tartalmaz vizsgálati munkarészeket, amelyek teljes terjedelmükben felhasználhatóak, de a Megalapozó vizsgálat TR. - ben meghatározott tartalmi követelmények szerinti kidolgozása jelentős többletmunkát igényel. (A táblázatban vastagon szedett szöveggel jelenik meg az újonnan elkészítendő tartalom, vagyis a többletmunka tartalmi elemei.) A MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT TR. szerinti TARTALMA 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek – az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.7. A település társadalma 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.9. A település gazdasága 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.15. Közlekedés 1.16. Közművesítés 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely 1.20. Városi klíma 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. 3.2. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek bemutatása
3
A megalapozó vizsgálat, - mivel az ÚJ TFK, az ÚJ TSZT, HÉSZ majd ezt követően az ITS együtt, egymással párhuzamosan és egymásra épülve készülnek - a településfejlesztési dokumentumok és a településrendezési eszközök készítéséhez is alapot szolgáltat, ez jelentős költségcsökkentést jelent. A Megalapozó vizsgálat minden fejezete a jelenleg rendelkezése álló vizsgálati anyagokra és azok aktualizálására kell, hogy épüljön, azon fejezetek esetében ahol nem állnak rendelkezésre alapadatok ott rendelkezésre álló önkormányzati, az eljárásban államigazgatási adatszolgáltatás és tervezői vizsgálatok alapján készül. A fejezetek az alap fejezetek, ezeken belül a településrendezési eszközök elkészítéséhez szükséges differenciálása, szöveges és rajzi bontása és további fejezetek meghatározása válhat szükségessé. 2.1. A településfejlesztési koncepció A készülő településfejlesztési koncepció, a hatályos településfejlesztési koncepcióval nem vethető össze, tekintettel arra, hogy az új követelmények már meghatározzák annak tartalmi követelményeit és egyeztetési szabályait egyaránt, szemben az eddigi előírásokkal, és elvárásokkal. Az újonnan készülő település(város)fejlesztési koncepció - az Étv. 7. § követelményeinek figyelembevételével - az alábbi célok és alapvető követelmények alapján kerülhet kimunkálásra:
A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdekek összhangjának biztosításával, a természeti, táji és építészeti értékek gyarapítása és védelme, valamint az erőforrások kíméletes és környezetbarát hasznosításának elősegítése. A településfejlesztés és a településrendezés során biztosítani kell a területek közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel. Ennek során figyelembe kell venni o a népesség demográfiai változását, lakásszükségletét, o a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a civil szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, o a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését, o a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és -kezelés, valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, o a helyi társadalmi-gazdasági és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentését, az integráció elmélyítését, o a közlekedési kényszer csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását, o az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, o a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, o a környezet-, a természet- és a tájvédelem szempontjait, o a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, o a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, o az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, o a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, o az ásványvagyon-gazdálkodás érdekeit, o az infrastrukturális erőforrások optimális kihasználását, valamint o a zöldfelület-, környezet- és természetkímélő fejlesztések támogatását.
A fentiek érvényesülése érdekében a készítés során - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a felszíni és felszín alatti vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: o a településfejlesztés és a településrendezés során a település teljes közigazgatási területét érintő árvíz, belvíz, valamint csapadékvíz szakszerű és ártalommentes elvezetését biztosítani kell, részbeni
4
o o
o
o
összegyűjtése és helyben tartása biztosításának az adottságok és a lehetőségek szerinti figyelembevételével, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, a települések beépítésre szánt területeinek összességét - ott, ahol az fizikailag lehetséges - beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésének elkerülése érdekében, a termőföld igénybevételével járó, újonnan beépítésre szánt területek kijelölésénél elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott átlagosnál gyengébb minőségű termőföldterületek jelölhetők ki, a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs megfelelő terület.
A településfejlesztés általános szabályai figyelembevételével – az Étv. 8. és 9. § - ban foglalt követelmények alapján – a tervező feladata, hogy o a településfejlesztési koncepciót a területfejlesztési tervekkel összhangban, az országos településfejlesztési és településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá azok elkészítéséről szóló, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint készüljön, o a településfejlesztési koncepciót a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint a megállapításuk előtt véleményezteti kell, ezen véleményeztetésben a szakmai koordinálás és a véleményezéshez szükséges dokumentumok elkészítése, A településfejlesztési koncepciót tervező - az Étv. 9/A. § - ban foglalt követelmények alapján – az alábbi tartalmi követelmények alapján készíti: o o o
2.2.
hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására.
A településfejlesztési koncepció részletes tartalmi követelményei
A TR. 3. § (2) és (3) bekezdéseiben foglalt követelményei alapján a koncepciót, illetve a szóban forgó településrendezési eszközök készítését, a település méretének, sajátosságainak és a településhálózatban betöltött szerepének figyelembevételével kell készíteni. A koncepció, és a településrendezési eszköz készítésének módját a korábbi tervekre is figyelemmel kell meghatározni. Az új településfejlesztési koncepciót továbbra is az önkormányzat a megállapításról szóló döntése mellékleteként fogadja el, határozattal. Az új településfejlesztési koncepció: a szakpolitikai és területi koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek figyelembevételével, a TR. 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat alapján; tartalmi követelményei a TR. a 2. melléklet tartalmi elemei alapján kerül kidolgozásra. Az új településfejlesztési koncepciót javasolt a településrendezési eszközök kidolgozását közvetlenül megelőzően készíteni, erre a TR. 3.§ (1) bekezdésében lehetőséget biztosít. Az együtt készítés jelentős időcsökkentést, megalapozott és egymásra épülő szakmai javaslatokat, ugyanakkor tartalmukban és szerkesztésükben is összehangolt dokumentumokat jelent. A TR. 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel dolgozható ki, így az új TFK javasolt tartalmi elemei a következők. (A táblázatban vastagon szedett szöveggel jelenik meg az újonnan elkészítendő tartalom, vagyis a többletmunka tartalmi elemei.) 5
AZ ÚJ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMA 1. JÖVŐKÉP 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan 1.2. Város esetében a város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan 1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése 2. CÉLOK 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása 2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása 2.2.1. A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata 2.2.2. A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre 3. KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére (4. HA STRATÉGIA NEM KÉSZÜL, A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSE 4.1. A koncepció megvalósítását szolgáló eszköz- és intézményrendszer 4.2. Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére)
2.3.
Megalapozó vizsgálat és településfejlesztési koncepció készítésének részletes ütemezése
Az ÚJ TFK a TR. – ben foglalt eljárási szabályok szerint egyeztethető. Fontos elem, hogy az egyeztetés az önkormányzat „partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet”(mj.: a rendeleti forma nincs meghatározva sem az Étv., sem a TR. követelményeiben, a rendeleti forma javaslat) rendelkezésre állást követően kezdhető meg, a TR. szabályai alapján. Az új városfejlesztési koncepció ütemezési javaslata, a magalapozó vizsgálattal
ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI SZAKASZ
ELŐKÉSZÍTÉS
Véleményezési szakaszok
Téma, feladat
felelős
A partnerségi egyeztetés szabályairól (rendelet) TR. 29.§ A településfejlesztési koncepció készítéséről (határozat) A településszerkezeti terv elkészítéséről (határozat) Új helyi építési szabályzat készítéséről (határozat) Előkészítés: - partnerségi terv rendelkezésre állása; - szerződés aláírása és az önkormányzati - kapcsolattartó megnevezése (főépítész)
önkormányzat
határidő
összeg
önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat
6
Előzetes tájékoztató anyag összeállítása
főépítész
kiküldés
önkormányzat
Előzetes tájékoztatási szakasz (TR. 30. § (2) bekezdés) Előzetes tájékoztatási szakasz kiértékelése
minden jsz. és PT. szerint érintett A beérkezett vélemények és adatok gyűjtéséért a Főépítész, a vélemények és iratok átadását követően a rendszerezésért kiértékelésért a Tervező és a Főépítész
Beérkezett adatok, adatszolgáltatások rendszerezése Beérkezett vélemények összegzése
VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ történhet a TSZT-vel és HÉSZ-vel egy időben
TERVEZÉSI SZAKASZ
Az eljárás további szakaszaiban részt vevők rögzítése, elérhetőségekkel
JÓVÁHAGYÁSI SZAKASZ
DOKUMENTÁLÁS
Az előzetes tájékoztatási szakasz lezárása A megalapozó vizsgálat elkészítése
főépítész
a fejlesztési irányok meghatározása (Megalapozó vizsgálat és fejlesztési koncepció javaslata)
tervező
Önkormányzati döntés a megalapozó vizsgálatról és a fejlesztési irányokról
főépítész
A megalapozó vizsgálat és az új városfejlesztési koncepció (vagy a TFK módosítás) kidolgozása (A megalapozó vizsgálat településrendezési eszköz mélységben készül) véleményezésre bocsátás
tervező
kiküldés Véleményezési szakasz (TR. 30. § (2) bekezdés) a beérkezett vélemények gyűjtése, és átadása tervezőnek, szükség esetén az el nem fogadott véleményekről döntés
önkormányzat minden jsz. és PT. szerint érintett főépítész, önkormányzat
A vélemények alapján a koncepció véglegesítése A véglegesített dokumentumok elfogadása közzététel, kiértesítése, tervezőnek megküldés
tervező
10 munkanap
21 nap, illetve PT. – ben meghatározott határidő A véleményezési határidő lejártát követően, az utolsó beérkezett, és átadott vélemény követő 10 munkanap
A folyamat közben egy kontroll szállítás a meglévő információk alapján Az előzetes tájékoztatási szakasz lezárását követő max. 2 hónap (vagy 40 munkanap)
önkormányzat az önkormányzati döntés beérkezését követő 15. munkanap
önkormányzat
21 nap, illetve PT. – ben meghatározott határidő A véleményezési határidő lejártát követően, az utolsó beérkezett, és átadott véleményt követő 5 munkanap A dokumentumok megérkezését követő 10 munkanap elfogadást követő 5 nap (Tervezőnek 1 nap)
hatálybalépés
elfogadást követő 30 nap
Jóváhagyott dokumentum szállítása
Döntés beérkezését követő 3 nap
7
Az előzetes tájékoztatási szakaszhoz kapcsolódik a környezeti értékelés megkeresése a 2/2005. kormányrendeletben foglaltak alapján. A véleményezési és jóváhagyási szakasz összevonható a TSZT és HÉSZ településrendezési eszközök szakaszaival. 3. Új településszerkezeti terv készítése A javaslat szerint a TSZT a „Megalapozó vizsgálat”-ra épül, a TFK tartalmi elemeivel összhangban. A Megalapozó vizsgálat a TSZT készítésénél nem kerül újra dokumentálásra, ezért a TSZT alátámasztó munkarésze önmagában az Alátámasztó Javaslat (amely a TR. 3. számú mellékletének figyelembevételével) kerül kimunkálásra. A TSZT módosítás és a HÉSZ kimunkálása és egyeztetése egy időben történik, ez azt jelenti, hogy az alátámasztó Javaslati munkarészek is egy dokumentum részét képezik. A szakmai tartalom mélysége attól függ, hogy azok a szabályzathoz vagy a szerkezeti tervhez kötődnek, vagy mindkettőhöz. (A táblázatban vastagon szedett szöveggel jelenik meg az újonnan elkészítendő tartalom, vagyis a többletmunka tartalmi elemei.) Az alátámasztó javaslat a HÉSZ alátámasztó javaslata is. AZ ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT TARTALMA a TR.- ben meghatározott részletek figyelembe vételével TSZT
HÉSZ
szöveges
rajzi
1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK
+
+
1.1. Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer ismertetése
+
+
1.2. Szerkezet meghatározó módosult nyomvonalas és tagoló elemek – szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek, – szerkezetet meghatározó, tagoló egyéb nyomvonalas elemek, – szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások.
+
+
1.3. Védelmi és korlátozó elemek – védőtávolságok, – táj és természetvédelmi elemek, területek, – kulturális örökségvédelmi elemek, – egyéb védelmi és korlátozó elemek.
+
+
2.1. A településszerkezeti változások bemutatása (az egyes területfelhasználási, illetve egyéb szerkezeti változások pontokba szedve, lehatárolva az adott változás bemutatása) – a terület a hatályos településszerkezeti tervben. – a javasolt módosítás és indoklása.
+
+
2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása
+
+
2.3. A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása (a településrendezési javaslatok összhangja a koncepcióban megfogalmazott jövőképpel és célokkal)
+
szöveges
rajzi
+
+
2. A VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI
3. SZAKÁGI JAVASLATOK 3.1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK
+
3.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata
+
3.1.2. Természetvédelmi javaslatok
+
+
+
8
3.1.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok
+
+
3.1.4. Biológiai aktivitásérték változása
+
+
4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSI JAVASLATOK (zöldterületek, intézményi és lakókertek, erdő és mezőgazdasági területek, vonalas zöldfelületi elemek)
+
+
+
+
5. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK (a település közlekedési javaslatainak ismertetése, hálózatok, csomópontok, keresztmetszetek, a magasabb rendű szakági úthálózati elemek integrálása, területbiztosítás)
+
+
+
+
6. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK (a település közműhálózati javaslatainak ismertetése)
+
+
+
+
8. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA
+
+
9. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ (a szabályozás céljainak és eszközeinek ismertetése, azok összefüggései, a szabályozás alapelve, a változtatási szándékok javaslata, a szabályozás eszközeinek összefoglalása)
+
7. A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE (a változást bemutató településrendezési javaslatok és a táji, természeti, környezeti, épített örökségi, közlekedési és közmű elemek, javaslatok egymásra hatásának bemutatása szöveges és rajzi formában)
10. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS (környezeti vizsgálati kötelezettség esetén)
+
A 2/2005. kormány rendeletben foglaltak szerint
A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TARTALMA a TR.- ben meghatározott részletek figyelembe vételével A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TARTALMA 0. A JÓVÁHAGYÓ HATÁROZAT TERVEZETE 1. A SZERKEZETI TERVLAP az alábbi elemek bemutatásával 1.1. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeket, valamint az azokon belüli területfelhasználási egységek 1.1.1. A már kialakult beépített és nem beépített területek 1.1.2. A változással érintett területek 1.1.3. A különleges intézkedést igénylő területek 1.1.4. Jelentős, szerkezetet meghatározó zöldfelületi elemek 1.1.5. Meglévő és tervezett, szerkezetet meghatározó infrastruktúra elemek 1.1.6. A település központja, illetve központjainak rendszere 1.2. Művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek 1.3. Táji- és természetvédelmi elemek 1.4. A táj, az épített és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos korlátozások területi lehatárolása (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket) 1.5. Védőterületek, védősávok (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket) 1.6. A veszélyeztetett, illetve veszélyeztető tényezőjű területek (különös tekintettel a veszélyeztető környezeti és természeti tényezőkre) 1.7. A védelemre vagy korlátozásra javasolt területek, objektumok 1.8. A település veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelése, a katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei 2. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁNAK az alábbi tartalmi követelmények figyelembevételével 2.1. A területfelhasználás 2.2. A tájrendezés és természetvédelem 2.3. A zöldfelületi rendszer 2.4. Az örökségvédelem 9
2.5. A közlekedés 2.6. A közműellátás 2.7. A környezetvédelem 2.8. A védőterületek és védősávok (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is) 2.9. A korlátozások (meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is) 3. VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK) 4. A TELEPÜLÉS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI TERÜLETI MÉRLEGE és változásai 5. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA 6. A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE
4.1. Új helyi építési szabályzat készítése A tervezés során az ÚJ HÉSZ kidolgozása a TR. kormányrendelet és a 2013. január 1.- től hatályos módosított OTÉK, illetve Étv. alapján, teljes mértékben az új jogszabályi környezethez igazodva történhet. A szabályzat készítése során figyelemmel kell lenni a 2013. január 1-én hatályba lépett új sajátos jogintézményekre is, ezek: - településképi véleményezési eljárás, - településképi bejelentési eljárás, - közterület-alakítás. A szabályzatnak ezen jogintézmények megfelelő és jogbiztos alkalmazása érdekében a vonatkozó szabályokat tartalmaznia kell. Tekintettel arra, hogy megszűnt a települési önkormányzatok parkolási rendeletalkotási felhatalmazása, a szabályzatnak tartalmaznia kell az OTÉK parkolási szabályoktól való eltérés szabályait, ellenkező esetben az OTÉK szabályozást kell minden esetben figyelembe venni. 2012. évben megszűnt az állattartással kapcsolatos helyi szabályozás lehetősége is, ezért a szabályzatban kiemelt figyelemmel kell lenni az állattartó építmények, épületek elhelyezésének szabályozására. További fontos követelmény az Étv. kártalanítási szabályaival kapcsolatos kontroll biztosítása. A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TR. követelmények szerinti TARTALMA 1. RENDELET 1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1.1. Általános előírások 1.1.2. Közterület alakításra vonatkozó előírások 1.1.3. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások 1.1.4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 1.1.5. Környezetvédelmi előírások 1.1.6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások 1.1.7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület-alakítás) 1.1.8. Közművek előírásai 1.1.9. Építés általános szabályai 1.1.10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei 1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 1.2.1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai 1.2.2. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai 1.3. EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI 2. RENDELET MELLÉKLETEI
10
2.1. SZABÁLYOZÁSI TERV 2.1.1. Beépítésre szánt építési övezetek 2.1.2. Beépítésre nem szánt övezetek 2.1.3. Kötelező szabályozási elemek 2.1.4. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek 2.1.4.1. Művi értékvédelemi elemek, örökségvédelmi elemek 2.1.4.2. Táj- és természetvédelmi elemek 2.1.4.3. Védőterületek, védősávok 2.1.4.4. Korlátozások 2.1.5. Javasolt szabályozási elemek 2.1.6. Tájékoztató elemek 2.2. EGYÉB MELLÉKLETEK 2.2.1. Elővásárlási joggal érintett területek 2.2.2. Egyes sajátos jogintézmények (tilalmak, településrendezési kötelezések, telekcsoport újraosztással érintett terület) 2.3. EGYÉB FÜGGELÉKEK 2.3.1. Védelmi-korlátozás jegyzékek 2.2.2. Mintakeresztszelvények
4.2.
Az Új TSZT és HÉSZ készítéshez kapcsolódó részletes ütemezés
A TSZT módosítása és az új HÉSZ kidolgozása az a TR. – ben foglalt eljárási szabályok szerint egyeztethető. Fontos elem, hogy az egyeztetés az önkormányzat „partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet”(mj.: a rendeleti forma nincs meghatározva sem az Étv., sem a TR. követelményeiben, a rendeleti forma javaslat) rendelkezésre állást követően kezdhető meg, a TR. szabályai alapján. Az új TSZT és az új HÉSZ készítésének részletes ütemezése A Javaslat a TFK kidolgozásához meghatározó ütemezés folytatása, arra épül, alapvető eleme, hogy a TSZT és a HÉSZ kidolgozása egymással párhuzamosan készül, és történik az egyeztetése. Az ütemezés összevonható a TFK ütemezésével, itt az áttekinthetőség miatt szerepel külön.
TERVEZÉSI SZAKASZ
ELŐKÉSZÍTÉS
Véleményezési szakaszok
Téma, feladat
felelős
Előkészítés: - partnerségi terv, - a megalapozó vizsgálat, és a - az új településfejlesztési koncepció vagy tervezet rendelkezésre állása; - az előzetes véleményezési szakasz eredményes lezárása
önkormányzat
Tervindító egyeztetés, tervezői – önkormányzati egyeztetések folyamatának meghatározása A TSZT javaslatának meghatározása
Főépítész - tervező
Önkormányzati döntés a TSZT javaslatról
főépítész
Az Új HÉSZ javaslatának meghatározása, az esetleges további, vonatkozó TSZT javaslat meghatározása Önkormányzati döntés a TSZT
tervező
tervező
önkormányzat
határidő
összeg
összefoglaló táblázat szerint összefoglaló táblázat szerint
főépítész
11
VÉLEMÉNYEZÉSI SZAKASZ
javaslatról, és a HÉSZ továbbtervezéséről TSZT és HÉSZ dokumentumainak véglegesítése, alátámasztó javaslat, és jóváhagyandó munkarészek elkészítése kiküldés Véleményezési szakasz (TR. 30. § (2) bekezdés) a beérkezett vélemények gyűjtése, és átadása tervezőnek, szükség esetén az el nem fogadott vélemények miatt egyeztetések, egyeztető tárgyalás véleményeltérés esetén A beérkezett vélemények elfogadásáról döntés, indoklással
főépítész önkormányzat önkormányzat minden jsz. és PT. szerint érintett tervező és polgármester
összefoglaló táblázat szerint 30 nap, illetve PT. – ben meghatározott határidő A véleményezési határidő lejártát követően, az utolsó beérkezett, és átadott véleményt követő 20 munkanapban
Polgármester, képviselő- testület
A véleményezési szakasz addig tart, amíg nem marad fenn jogszabályon alapuló vélemény, a szakasz csak abban az esetben zárható le jogszabályon alapuló vélemény fennmaradásával ha a kt. úgy dönt, hogy ebben a formában a tervezet a végső szakmai véleményezési szakaszra bocsátható. VÉGSŐ SZAKMAI A TSZT és a HÉSZ végleges tervező Kt. döntés beérkezésétől VÉLEMÉNYEZÉSI szakmai véleményezésre számított 1 hónap SZAKASZ bocsátandó dokumentumainak az elkészítése, részvétel az esetleges egyeztető tárgyaláson A TSZT és a HÉSZ Végleges szakmai dokumentumainak a végleges vélemény beérkezését szakmai vélemény alapján történő, követő 10 munkanap elfogadásra előkészítése A véglegesített dokumentumok elfogadása közzététel, kiértesítése, tervezőnek elfogadást követő 5 nap JÓVÁHAGYÁSI megküldés SZAKASZ hatálybalépés DOKUMENTÁLÁS
Jóváhagyott dokumentum szállítása
elfogadást követő legalább 30. nap Döntés beérkezését követő 3 nap
5. Új Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) készítése A középtávra szóló stratégiát az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el. A stratégia készítése során a jsz. szerint a megalapozó vizsgálatokat szükség szerint aktualizálni kell, ebben az esetben erre nem lesz szükség, hiszen a fejlesztési és rendezési dokumentumok időben is nem csak tartalomban épülnek egymásra. A stratégia végrehajtásáról szóló beszámolóról a helyi önkormányzat képviselő-testülete évente dönt. Az önkormányzatnak a stratégiát legalább négyévente át kell tekinteni, ellenőrizni, és dönt arról, hogy azt továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, módosítja, vagy újat készít. Az ITS TR. követelmények szerinti TARTALMA Az önkormányzat eddig nem fogadott el fejlesztési stratégiát, ezért a készülő stratégia minden eleme új, a TR. szerinti tartalommal. II. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TARTAMI KÖVETELMÉNYEI 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI
12
1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése 2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve 2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület) 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) 4.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok 6.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása)
A stratégia egyeztetési folyamata válik kissé külön a TFK, TSZT és HÉSZ egyeztetési folyamatától. A stratégiát javasolt a TFK egyeztetését követően, a TSZT és HÉSZ véleményezési szakaszában kidolgozni, és a TSZT és HÉSZ véleményezési szakaszának lezárásakor véleményeztetni. 6. Környezeti értékelés, Örökségvédelmi hatástanulmány Alátámasztó munkarészként elkészítendő a 2/2005. (1.11.) kormányrendelet szerint a teljes településre vonatkozó Környezeti Értékelés, és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. § - a szerinti Örökségvédelmi Hatástanulmány, tekintettel arra, hogy sajnálatos módon a hatályos településfejlesztési koncepció és településrendezési eszközök kidolgozásakor ezen dokumentum nem készült el. A TR. - ben meghatározott többletfeladatok elvégzésére a terv kidolgozójától a KASIB Kft.- től ajánlat került bekérésre. (Mivel az eddig elkészült alátámasztó munkarészekre épülnek az új településrendezési eszközök, és az alátámasztó munkarészeket szerzői jog védi, más tervezőktől ezen részmunkálatokra nem történt ajánlatkérés.)
13
7. A TFK, ITS, TSZT és HÉSZ készítésének időbeli ütemezés összefoglalása Jelen összefoglaló a részletes ütemezés terjedelme miatt csak az eszközök elkészítéséhez kapcsolódó fő határidőket tartalmazza. Ezen határidők, az előbbiekben bemutatott részletes ütemezés, és a TR. – ben meghatározott időszükséglet figyelembevételével történhet a részletes ütemezés meghatározása a szerződésben.
1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Eszköz Megalapozó vizsgálat – tájékoztató szállítás digitálisan, az eddig elkészült vizsgálati anyagok szintézisével (az előzetes tájékoztatási szakaszban beérkezett adatszolgáltatások még nem állnak rendelkezésre), a pontos tartalmi elemek ellenőrzése és meghatározhatósága érdekében történik Megalapozó vizsgálat, és TFK javaslat önkormányzati döntés várható határidő: 2014. március 7. TFK javaslat és TSZT javaslat önkormányzati döntés várható határidő: 2014. április 11. TSZT javaslat és HÉSZ javaslat önkormányzati döntés várható határidő: 2014. május 9. TFK, TSZT és HÉSZ véleményezés, ITS elkészítés, döntés ITS véleményeztetés TFK, TSZT és HÉSZ egyeztető tárgyalás (ha szükséges) Végső szakmai véleményezési szakasz Az eszközök egymásra épülő elfogadása
Elkészítési határidő 2013. december 20. 2014. február 21. 2014. március 31. 2014. április 25. 2014. május 22. – 2014. június 30. 2014. június 2014. július 18. 2014. augusztus 2014. augusztus szeptember
Kerepes, 2013. november 14.
Az összefoglalót összeállította: Kovács Beáta
14
