Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Megyei Jogú Városokat érintı konstrukciónak feltárása Fejlesztési térkép 2008-ra

1/31/2008

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Megyei Jogú Városokat érintı konstrukciónak feltárása Fejlesztési térkép 2008-ra

Közlekedés-fejlesztés, Helyi gazdaságfejlesztés, Környezetvédelem, Energetika, Városrehabilitáció, Kultúra, Kulturális turisztika, Turisztikai fejlesztések, Egészségügy, Oktatás, Szociális infrastruktúra, Szakképzés, Akadálymentesítés, Társadalmi befogadás

Budapest 2008

Módszertani útmutató Jelen fejlesztési térkép célja az egyes ágazati és regionális operatív programok keretei között a megyei jogú városok számára 2008-ban megnyíló pályázati források feltérképezése, és ezzel az önkormányzatok költségvetési tervezésének segítése. Az akciótervek a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv [ÚMFT]) speciális tervezési dokumentumai, az I. Nemzeti Fejlesztési Terv programkiegészítı dokumentumainak helyét és szerepét vették át. Az akciótervek átmeneti pozíciót foglalnak el a fejlesztési rendszerben: a tervezési és a megvalósítási dokumentumok sajátosságait egyesítve képeznek átmeneti szintet a fejlesztés két szintje között. Az akciótervek 2 éves ciklusokra készülnek, az ÚMFT (2007-2013) esetében elıször 20082009-re. Az akciótervek vonatkozásában hangsúlyozni kell, hogy a 2 éves tervezési ciklusokon belül félévente ún. akciótervi felülvizsgálatra kerül sor, amelynek során – figyelembe véve az elızı fél év konstrukcióinak sikerét, problematikus pontjait és hatásait – az akciótervi konstrukciók tartalmának és forrásallokációjának módosítására is lehetıség van, az illetékes Irányító Hatóság – szaktárcával való egyeztetést követı – döntése szerint. Az akciótervi tervezés ennyiben egyfajta mozgó vagy gördülı tervezési folyamat, ami azt is jelenti, hogy azokban foglalt pályázatos valamint kiemelt konstrukciók elızı félévben megadott adatai változhatnak! A fentieknek megfelelıen a következı rétegzıdés szerint térképezhetı fel a fejlesztési rendszer: Új Magyarország Fejlesztési Terv ↓ Operatív Programok ↓ Akciótervek → Prioritások → Konstrukciók ↓ Pályázati kiírások, pályázati útmutatók A fejlesztési konstrukciókat tartalmazó akciótervek 2008. január végén-február elején kerülnek Kormány elé. Ebbıl fakadóan a Kormány-jóváhagyást megelızı akciótervek konstrukciói indikatívak! A fejlesztési térkép - csak a pályázatos fejlesztési lehetıségeket tekinti át; - bizonyos esetekben utal a csatlakozó kiemelt projektekre, de azokat külön nem tárgyalja; - a már meghirdetett és már lezárult konstrukciók tekintetében a január 30-i állapotot tükrözi. A térkép külön nem foglalkozik az egyes pályázatokra benyújtott anyagok elbírálásának szempontrendszerével, tekintettel arra, hogy a még ki nem írt konstrukciók esetében az elbírálás szempontrendszerét részletesen rögzíti az adott akcióterv 1.5. pontja (Projekt kiválasztási szempontok); a már kiírt pályázatoknál pedig a pályázati útmutató C. pontja (a pályázat tartalma) és E. pontja (kiválasztás szempontrendszere együttesen adja meg!

KÖZ OP

Közlekedés-fejlesztés

KEOP

TIOP/TÁMOP

KÖZOP 5.2. (Miskolc, Debrecen, Szeged érintettsége)

ROP’s

Valamennyi régióban, kerékpárút is

Gazdaságfejlesztés

Környezetvédelem Energetika

Valamennyi régióban

A KEOP legtöbb konstrukciója

Környezeti értékek védelme, környezetbiztonság, veszélyelhárítás

Város-rehabilitáció

KMOP 5.2.1./B (Érd számára Valamennyi konvergencia régióban

Turisztika Kulturális turizmus

Valamennyi régióban TÁMOP 1/31/2008

Onkológia Humán infrastruktúra

Egészségügyi

Struktúraváltást támogató Infrastruktúra-fejl.

Egészségpólusok (nem csak pólusvárosoknak)

Informatika: - koraszülött intenzív - központi intenzív - intézményi IKT

Közoltatási IKT

Oktatási

AGORA AGORA PoLUS

Kulturális TISZK-ek

Szociális

Sürgısségi ellátás fejlesztése

Bentlakásos intézmények

Valamennyi régióban Valamennyi régióban Közoktatási infrastrukt.

Regionális tudástárak

Iskolabarát „Tudásdepó” Múzeumok (könyvtárfejlesztés) (különösen „B” A és C komp. komponens)

Valamennyi régióban

(1) Egészséges, tiszta települések

1.1.1. Települési szilárdhulladék 1.1.2. Állati eredtő hulladék 1.2.0. Szennyvízelvezetés és tisztítás

1.3.0. Szennyvízelvezetés és tisztítás

(2) Vizeink jó kezelése

2.1.2. Önkorm.i árvízvédelem 2.1.3. Vízi infrastruktúra

(3) Természeti értékelk

3.1.2. Élıhelyvédelem, -helyreállítás 3.1.3. Győjteményes növénykertek

2.2.3. Ivóvízbázisvédelem

(4) Megújuló energia

(5) Hatékony energia-felhasználás

4.1.0. Hı- és villamosenergiaelıállítás

5.1.0. Energetikai Hatékonyság fokozása

6.1.0. Viselkedésmintákat ösztönzı kampányok (szemléletformálás)

4.2.0. Bioetanol

5.2.0. Harmadik feles finanszírozás

6.2.0. Népszerősítı mintaprojektek, beruházások

2.3.0. Szilárdhulladék térségi szintő rekultivációja 2.4.0. Szennyezett területek kármentesítése

(6) Fenntartható élet

3.3.1. Erdei Iskolahálózat

6.3.0. Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-Környezetvédelem) KMOP 3.3.4.C

KEOP

7. prioritás: Projekt-elıkészítési prioritás

DA ROP

Közlekedés-fejlesztés

Gazdaságfejlesztés

Környezetvédelem Energetika Közmővek

DD ROP

ÉA ROP

ÉM ROP

KD ROP

DA 3.1.1. DA 3.1.2. DA 3.2.1.

DD 5.1.1. DD 5.1.2.A DD 5.1.3.C

ÉA 3.1.2. ÉA 3.1.3. ÉA 3.1.4.B

ÉM 5.2.1.

KD 4.2.1.B KD 4.2.2.

DA 1.1.1.

DD 1.1.1. A-C

ÉA 1.1.1. ÉA 1.1.2.A ÉA 1.1.3.B

ÉA 5.2.1. A-B

DD 5.1.5.B DD 5.1.5.A Csak partnerként

ÉA 5.1.2. C-D

ÉM 1.1.1. A-D ÉM 1.2.1 ÉM 1.3.1 csak partnerként ÉM 3.2.1. B-E

NYD ROP NYD 3.2.1. A-B NYD 4.3.1.B

KD 1.1.1.A KD 1.1.1.B

1.5.2. 1.5.3. A és D

KD 1.3.1. (Kht.-knak)

KD 4.1.1./D csak partnerként

3.3.1. B 3.3.2. 3.3.3.

NYD 4.1.1./ B-C 3.2.1./A-B 3.2.2.

3.3.4.C

5.1.1./A-B DA 5.1.2.C

DA 2.1.1. DA 2.1.2.

DD 4.1.1.C

DD 2.1.1. DD 2.1.3.

ÉA 5.1.1.B

ÉA 2.1.1.

ÉM 3.1.3.

ÉM 2.1.1.B ÉM 2.2.1. ÉM 2.3.1. ÉM 2.4.1.

KD 3.1.1.D

KD 2.1.1.B KD 2.1.1.C KD 2.1.2. KD 2.2.1.B KD 2.2.1.C

NYD 3.1.1.B NYD 2.3.1. A-B

KMOP 5.2.1./B (Érd számára

NYD 2.2.1.B (amennyiben releváns: „A” komponens)

3.1.1

NYD 2.4.1.A

Humán infrastruktúra

Egészségügyi

DA 4.2.1.

DD 3.1.2.

ÉA 4.1.1.

KD 4.3.1.

4.3.2. 4.3.3./A (intézményekne k) 4.3.1.

ÉM 4.1.2.

Oktatási

2.1.1.B 2.1.2. 2.3.1. B-D (B és C )

NYD 1.3.1.

Város-rehabilitáció

Turisztika Kulturális turizmus

KMOP

KD 5.1.1.

4.6.1.

NYD 5.3.1.

4.6.2.

Kulturális DD 3.1.3./A

Szociális

3.2.3 (ha van)

DA 4.1.3. 1F-2F DA 4.3.1.

DD 3.1.1. Közszolgálati intézmények Akadályment.

ÉA 4.1.3. ÉA 4.1.4. ÉA 4.1.5.

ÉM 4.2.1. ÉM 4.2.2.

KD 5.2.2. A/B KD 5.3.2.

4.5.1. 4.5.2.

NYD 5.1.1. 4.7.1.

4.5.3.

JELMAGYARÁZAT Fejlesztési térkép_2008

Main Topic

Kizárólag megyei jogú városoknak

Main Topic

Nem kizárólag megyei jogú városoknak, de kedvezményezettek lehetnek ık is

Main Topic

Nem kimondottan mjv-knek, de adott esetben érintheti ıket

Main Topic

Csak partnerek lehetnek a városok

Már kiírt pályázat

Lezárult pályázat

Közlekedés-fejlesztés Közlekedési Operatív Program

Regionális Operatív Programok Kohéziós Alap

A közlekedés-fejlesztés rendszere a KÖZOP és ROP-ok és a Kohéziós Alapok együttmőködésében rajzolódik tehát ki, ezekbıl most a Strukturális Alapokból finanszírozott operatív programokat (a KÖZOP-ot és a ROP-okat) kell áttekintenünk. A fejlesztési térkép által azonosított konstrukciók egyrészrıl az Európai Bizottsággal folytatott demarkációs tárgyalások eredményeképpen világos lehatárolási elv mentén kerülnek elválasztásra, másrészrıl azonban a regionális fejlesztések részletes céljai és támogatható tevékenységei alkalmazkodnak a helyi közlekedési, demográfiai és település-szerkezeti sajátosságokhoz, valamint az adott regionális operatív program általános fejlıdési irányvonalaihoz. Általános elvként elmondható: Az ágazati fejlesztési körbe tartoznak az 1-3 számjeggyel azonosított rendő útfejlesztések, általában kiemelt projektként azonosítva:
Régióközpontok nemzetközi közúti, vasúti, vízi elérhetıségének fejlesztése
Térségi elérhetıség fejlesztése
Városi és elıvárosi közösségi közlekedés fejlesztése. Regionális fejlesztési körbe az alábbi tevékenységek tartoznak:
Alsóbbrendő (4 és 5 számjegyő) állami és önkormányzati kezeléső közúthálózat (mellékutak, bekötı- és összekötı utak) kiépítése, fejlesztése valamint belterületi helyi utak fejlesztése
Kerékpárutak fejlesztése
Közösségi közlekedés rendszereinek és feltételeinek fejlesztése. Az egyes regionális akciótervekben a támogatható tevékenységeinek felsorolása nem taxatív, az elbírálás fı szempontja az adott Operatív Program cél- és indikátorrendszeréhez való illeszkedés. Kiemelt cél a régió versenyképességének javítása a színvonalas közúti közlekedés lehetıségének régión belüli kiterjesztésével, a nehezen megközelíthetı térségek közlekedési kapcsolatainak, valamint az elérhetıség javításával a vidéki térségekben lakók foglalkoztathatóságának javítása, valamint az egyes ipari területek és logisztikai központok jobb megközelíthetıségét szolgáló közútfejlesztés. A régió leromlott mellékút hálózati elemein a megfelelı szolgáltatási színvonal biztosítása, az országos közúthálózat települési átkelési szakaszain a közlekedésbiztonság fokozása, ezáltal a régió közlekedésbiztonsági helyzetének folyamatos javítása.

6

A kerékpárutak fejlesztését szolgáló beavatkozás-rendszer elsıdleges célja a helyi, helyközi, hivatásforgalmi, turisztikai és egyéb célú kerékpárutak építése, a régió kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítása, bıvítése az egyes régiókban, a nemzetközi és az országos kerékpárút hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, a már meglévı elemek hálózatba szervezése, környezetileg és gazdaságilag fenntartható módon. A helyi közösségi közlekedés beavatkozási iránya a gazdaságilag és környezetileg fenntartható, helyi és helyközi közösségi közlekedés fejlesztése, igénybevételének ösztönzése, az intelligens mobilitás infrastrukturális és szervezési feltételeinek javításával a közösségi közlekedés versenyképességének növekedése érdekében. KÖZOP KÖZOP 5.2. DA 311 DA 312 DA 321 DD 511 DD 512/A DD 513/C EA 312 EA 313 EA 314/B ÉM 521 KD 421B KD 422 NYD 321A NYD 321B NYD 4.3.1.B KMOP 211B KMOP 212 KMOP 231B-D

Kiemelt projektként megvalósuló közlekedés-fejlesztési konstrukciók Városi közösségi kötöttpályás közlekedés fejlesztése (Debrecen, Miskolc, Szeged) Közúti elérhetıség javítása Kerékpárút hálózat fejlesztése Közösségi közlekedés fejlesztése A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése A közösségi közlekedés színvonalának javítása A hálózati jelentıségő mellékút hálózat fejlesztése Önkormányzati utak fejlesztése Regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása Közösségi közlekedés fejlesztése Közösségi közlekedés fejlesztése Belterületi utak fejlesztése Kerékpárút hálózat fejlesztése Közlekedési szövetségek megalapozása és alakítása Közösségi közlekedési infrastrukturális beruházások Kerékpárút-hálózat fejlesztése forgalmas útszakaszok mentén Közúti elérhetıség javítása Kerékpárutak fejlesztése A közösségi közlekedés versenyképességének javítása

7

Helyi gazdaságfejlesztés Regionális Operatív Programok Ahogy az látható, a gazdaságfejlesztésért felelıs ágazati operatív program nem tartalmaz olyan konstrukciót, amelynek közvetlen kedvezményezettje önkormányzat (akár megyei jogú önkormányzat) lenne. A városi (helyi) gazdaságfejlesztési beavatkozásokat tehát az egyes regionális operatív programok tartalmazzák. Fontos hangsúlyozni, hogy a gazdaságfejlesztési beavatkozások valamennyi beavatkozási területnél érzékenyebben és közvetlenebbül célozzák meg a gazdasági szektor szereplıit (ezért nem tartalmaz pl. a GOP önkormányzatokat érintı intézkedést), a térképen található konstrukciók jelentıs részében tehát az önkormányzatok vagy közvetve érintettek (pl. gazdasági társaságaikon vagy az ipari parki érintettségen keresztül), vagy pedig egy elemet képeznek a szélesebb skálájú célcsoporton belül! A helyi gazdaságfejlesztési konstrukciók az átlagosnál nagyobb mértékben függenek a regionális sajátosságoktól (gazdaság szerkezete, geopolitikai helyzet, gazdasági mutatók, foglalkoztatottság aránya, munkaerıpiaci aktivitás foka, elérhetıségi helyzet, stb.), mindazonáltal a következı általános beavatkozási irányok rögzíthetıek:
Vállalkozások üzleti hátterének fejlesztése, ipari parkok fejlesztése (infrastruktúra-fejlesztés [alapinfrastruktúra kiépítése, bıvítése, ingatlan építése, bıvítése, korszerősítése]; az ipari parkban, ipari területen, a pályázó tulajdonában lévı vagy bérelt épületek átalakítása, korszerősítése és új épületek létesítése bérbeadás céljából; mőszaki eszközök; irodai-, üzleti-, ügyviteli szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges eszközök; IKT-fejlesztések; immateriális javak beszerzése; piacra jutás, befektetés ösztönzés támogatása; stb.)
Inkubátorházak fejlesztése, inkubációt segítı beavatkozások (Magas hozzáadott értéket nyújtó, értéknövelt szolgáltatásokkal rendelkezı technológiai inkubátor, szolgáltató- és innovációs központ kialakítása és már meglévı inkubátorház fejlesztése.)
Barnamezıs telephelyfejlesztés (Kármentesítés, terület-elıkészítési munkák; leromlott állapotú területek helyreállítása, alapinfrastruktúra felújítása, kiépítése; épületek, építmények építése, felújítása gazdasági tevékenységek kiszolgálására; szolgáltatások, képzések; stb.)
Együttmőködések támogatása (Megalapozó tanulmányok; információ-szerzés és piackutatási szolgáltatások; rendezvényeken, kiállításokon való részvétel; „jó gyakorlatok” beszerzése; beszállítói rendszer fejlesztése; információs rendszerek összekapcsolása; szakemberképzés; értékesítés-fejlesztési, -összehangolási projektek; tanácsadási szolgáltatások.)

8

DA 111 DD 111/A-C EA 111 EA 112/A EA 113/B ÉM 111/A-E ÉM 121 (csak partnerként!) ÉM 131 (csak partnerként!) KD 111/A KD 111/B KD 131 NYD 131 KMOP 152

KMOP 153

Üzleti infrastruktúra kiegyensúlyozott fejlesztése Üzleti infrastruktúra fejlesztése A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése Együttmőködések ösztönzése A régió innovációs potenciáljának fejlesztése (közoktatási intézmények fenntartói) Regionális kiegyensúlyozott, térségi és helyi jelentıségő ipari területek fejlesztése Klaszterek, vállalati együttmőködések kialakítása Régió innovációs potenciáljának fejlesztése Iparterületek fejlesztése Vállalkozói inkubáció Innovációs menedzsment szolgáltatások fejlesztése (Kht.-knak nyíló konstrukció) Befektetési környezet fejlesztése Gazdasági együttmőködések és hálózatok fejlesztése (Regionális jelentıségő klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése) Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztése

9

Környezetvédelem Energetika A KEOP megyei jogú városok számára releváns prioritási tengelyeit és konstrukcióit a fejlesztési térkép 2. táblája foglalja össze. A KEOP és a ROP-ok környezetvédelmi intézkedéseinek demarkációs rendje nagyban meghatározza a megyei jogú városok érintettségét, azonban ettıl függetlenül nem zárható ki, hogy ezeknek az alapvetıen nem megyei jogú városokra fókuszált beavatkozásoknak van relevanciája. A környezeti kiírások zöme esetében kedvezményezettként kerülnek megjelölésre a helyi önkormányzatok, megyei jogú városok pályázási lehetısége tehát – amennyiben egyéb szőkítı feltétel (elsısorban KEOP-kompetenciába tartozás) nem áll fenn – nem kizárt, különösen a külterületek rekultivációja vagy integrált város-rehabilitációhoz kapcsolódó fejlesztések vagy a környezeti értékek védelmére kialakított (régiónként azonban eltérı elnevezéső és részben eltérı tartalmú) konstrukciók esetében. Az alapvetı lehatárolási kód szerint a regionális operatív programokban (többnyire nem önálló prioritási tengelyként, hanem más prioritási tengelyek részét képezve) az alábbi környezeti fejlesztések valósulnak meg:
A település-rehabilitáció részeként: a kulturális örökség védelme, megırzése, belterületi utak pormentesítése, települési zöld területek közösségi célú revitalizációja, új zöldterületek kialakítása, belterületi fásítás, belterületi bel- és csapadékvíz-rendezés, szennyvízkezelési rendszerek hálózatrekonstrukciós munkái.
[A 2000 LE alatti agglomerációk és települések szennyvízkezelése, vegyes mőszaki megoldásokkal, a természetközeli szennyvíztisztítás és a szakszerő egyedi szennyvízelhelyezés kislétesítmények elınyben részesítésével az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Program részeként; a települési folyékony hulladékok tengelyen történı elszállítása és kezelésének megoldása.]
A település-rehabilitáció és gazdaságfejlesztés részeként, barnamezıs beruházásokhoz kapcsolódva a szennyezett területek kármentesítése.
Ökoturisztikai fejlesztések (nemzeti parkokhoz, vízügyi igazgatóságokhoz, győjteményes növénykertekhez, egyéb védett területekhez kapcsolódóan).
Lakossági energiatakarékossági intézkedések (integrált városrész-rehabilitáció keretében).
A KEOP keretében kizárólag nem lakóingatlanban megvalósuló energiatakarékossági célú felújításokra kerülhet sor, többek között a közintézmények esetében is. A ROP Integrált városrész-rehabilitációs fejlesztési konstrukcióiban a projekt tárgya a városrész környezeti-, gazdasági-, társadalmi megújítása, az itt megjelenı középületeket érintı energiatakarékossági tevékenységek csak elszámolható költségként jelenhetnek meg. (A benyújtott pályázatok csak abban az esetben kaphatnak támogatást, amennyiben szigorúan betartják az egyes költségnemek közötti arányokra vonatkozó elıírásokat.)
Környezetbarát térségi közlekedési rendszerek kialakítása.
Helyi természeti értékek védelme és megismertetése, fejlesztésekhez kapcsolódó környezeti szemléletformáló programok. A Zöld Pont irodák hálózatának bıvítése, valamint regionális környezetinformatikai központok, környezeti adattárházak létrehozása.

10


Magán vagy önkormányzati tulajdonú lakóházak, középületek azbesztmentesítése, beleértve az azbeszttartalmú szigetelések biztonságos eltávolítását és az így keletkezı hulladékok biztonságos kezelését, valamint ártalmatlanítását.
Vizeink mennyiségi és minıségi védelme intézkedés regionális jelentıségő vízvédelmi területeken: o Meder rehabilitáció a „jó állapot” elérése érdekében – vízpótlás, vízminıség javítása, rehabilitáció (vízfolyások- tározó építés és rekonstrukció, meder és hullámtér rehabilitáció-,, tavak, holtágak, mellékágak). o Vízvisszatartás, vízpótlás, vízvisszatáplálás a „jó állapot” elérése érdekében (a belvízzel, mint vízkészlettel való gazdálkodás fejlesztése, térségi vízvisszatartás, vízpótlás, tározás, vízrendszer rehabilitáció).
Települési szilárd hulladék lerakók helyi szintő rekultivációja, kivéve olyan rekultivációs projektek, amelyek területe régiós határokon túlnyúlik és értékük meghaladja a 650 millió Ft-ot. Ezek nagy részben (80%) már jóváhagyott és megvalósítás alatt álló ISPA és Kohéziós Alap projektek rekultivációs részei, illetve olyan hulladékgazdálkodási nagyprojektek rekultivációs részei, amelyeknek elıkészítése elırehaladott állapotban van. Azon lerakók listáját, melyek KEOP-ban megvalósuló projektek részei, a KEOP pályázati kiírásai rögzítik. A ROP-okba csak az itt nem szereplı települések pályázhatnak.
[Dögkutak rekultivációja.]
[Földmedrő települési folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációja.] A hat konvergencia régió operatív programján kívül esı, a 2. (versenyképesség és foglalkoztatás) célkitőzés alá tartozó Közép Magyarországi Operatív Programmal (KMOP) való kapcsolat: A Közép-magyarországi régió (KMR) speciális helyzetben van a hat konvergencia régióhoz képest. Azokon a területeken, ahol a KEOP fejlesztések a Kohéziós Alap közremőködéssel valósulnak meg, a KMR is ugyanolyan kedvezményezett, mint a másik 6 régió. A KMR a környezeti fejlesztésekre fordítható forrásokat ezért egyrészrıl azokra az intézkedésekre összpontosítja, amelyek a többi régióban is a Regionális Operatív Program keretében valósulnak meg. Másrészrıl, a „Természeti értékeink jó kezelése” „A megújuló energiaforrásfelhasználás növelése” és a „Fenntartható életmód és fogyasztás” prioritási tengely keretében tervezettekhez hasonló mőveleteket is ki kell dolgoznia, hiszen ezen mőveleteket a KEOP ERFA forrásból valósítja meg a másik hat régióban – a KMR azonban nem részesedhet a KEOP ERFA forrásából. Nevesített projektek KEOP-konstrukciók

(elsısorban az 1067/2005 (VI.30.) Korm. rendelet) Lásd a fejlesztési térkép 2. tábláját!

DA 521/A,B DD515/B DD 515/A (csak parnerként!) ÉA 512/C-D ÉM 321/B ÉM 321/C-E

Környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság Környezeti veszélyelhárítás

(az „E” konstrukció az akciótervi felülvizsgálat során került be, nem került még kidolgozásra)

NYD 411/B

Környezeti veszélyelhárítás Környezeti értékek védelme, környezetbiztonság Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása

Belterületi és térségi vízrendezési konstrukciók Belterületi vízrendezés

11

NYD 411/C KMOP 321/A-B KMOP 322 KMOP 331/B KMOP 332 KMOP 334/C KMOP 333

Helyi és kistérségi szintő rekultivációs programok elvégzése Természeti értékek védelme Élıhely-megırzı mezıés erdıgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése Vízgazdálkodási tevékenységek Települési hulladéklerakók rekultivációja Környezetvédelmi informatika a közigazgatásban (e-környezetvédelem) Megújuló energia-hordozó felhasználás növelése

12

Városrehabilitáció

Regionális Operatív Programok

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv valamennyi Regionális Operatív Programja tartalmaz integrált város-rehabilitációs beavatkozást. Fontos demarkációs lehatárolási alapvetés ebben a tekintetben, hogy a lokális vagy kistérségi jelentıségő fejlesztések (pregnánsan a városrehabilitáció, a turisztika) minden esetben regionális hatókörbe tartoznak. A megyei jogú városok tekintetében kiemelt jelentıségő város-rehabilitációs fejlesztések tekintetében fontos hangsúlyozni, hogy amíg a nem megyei jogú városok pályázatos formában nyerhetnek el forrásokat a megfelelı prioritási tengelyrıl (lásd az alábbi táblasort), addig a megyei jogú városok a város-rehabilitációs fejlesztések megvalósítására a kiemelt projektek kiválasztási eljárásrendjének keretében juthatnak támogatáshoz. A kiemelt projekt eljárásrendje egyrészrıl lehetıvé teszi, hogy a megfelelı szintő és kidolgozottsági fokú város tervei dedikált (megítélt) forráshoz jussanak, másrészrıl azonban – tekintettel a megyei jogú városok méretére, regionális szerepkörére – más szerkezető, nagyobb gazdasági erıt vonzani köteles és szigorúbb dokumentációjú munkát kell benyújtaniuk. A város-rehabilitációs célú kiemelt projektjavaslatok 2008. február 29-tıl kerülhetnek benyújtásra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kiemelt programok és projektek Fıosztályára. Valamennyi projektjavaslatnak kötelezı eleme:
Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)
Elızetes (majd a projekt nevesítését követıen: Végleges) Akcióterületi Terv
Projekt adatlap (Az eljárásrend tehát lényegében egyesíti a kiemelt projektekre vonatkozó eljárásrend és a két fordulós pályázati eljárásrend elemeit!) A projekt tekintetében a részletes bírálati szempontrendszer rendelkezésre áll, melynek koncepcionális alapját nem a gyors forráslehívás képezi (lásd az alábbi táblasor forrásütemét), hanem





a magas szintő és alapos elıkészítettség a komplexitás a fenntarthatóság az átlagnál nagyobb magánerı bevonását megalapozó partneri viszonyok.

13

Prioritási tengelyek 1 2 3 4 5 6

Prioritási tengelyek 1 2 3 4 5 6

Prioritási tengelyek 1 2 3 4 5 6

DA 512/C DD 411/C EA 511/B ÉM 313 KD 311/D

NYD 311/B KMOP 521/B

Forrásallokáció 2007-2013 (Mrd Ft) (248 Ft/euro) DAOP

DDOP

ÉAOP

ÉMOP

KDOP

NYDOP

75,04

21,19

25,72

KMOP

46,93 45,46

73,47

62,76

Forrásallokáció 2007-2008 (Mrd Ft) (248 Ft/euro) DAOP

DDOP

ÉAOP

ÉMOP

KDOP

NYDOP

25,75

9,71

9,93

KMOP

39,31 23,06

24,31

35,19

2007-2008-as keret aránya a 7 éves kerethez (%) DAOP

DDOP

ÉAOP

ÉMOP

KDOP

NYDOP

34,31

45,82

38,62

KMOP

83,75 50,73

33,09

56,07

Város- és városrész-megújítási akciók Városfejlesztési akciók támogatása Város- és településfejlesztési akciók Megyei jogú városok rehabilitációja Megyei jogú városok integrált városfejlesztési stratégiái megvalósításának támogatása Városközpontok funkcióbıvítı megújítása a megyei jogú városokban, és a megyei jogú városok szociális célú rehabilitációja Integrált településfejlesztés Pest megyében

14

Kultúra Kulturális turisztika Turisztikai fejlesztések Társadalmi Infrastruktúra Társadalmi Megújulás Regionális Operatív Program Operatív Program Operatív Programok Elektronikus Közszolgáltatás Operatív Program (e-Levéltár – kiemelt projekt) A fejlesztési rendszer talán legkomplexebb, legösszetettebb beavatkozási területe a kulturális beavatkozási terület. Ezen a területen egyrészrıl mind ERFA típusú (beruházási jellegő), mind pedig ESzA típusú (az emberre, a humán tényezıre irányuló) beavatkozásokkal találkozunk, másrészrıl pedig az ágazati/regionális lehatárolás mellett az egyes OP-k prioritási tengelyei közötti átjárással is számolnunk kell! Mindezt úgy, hogy a komplex fejlesztési beavatkozások tervezése és megvalósítása során maradéktalanul szükséges betartani a legfontosabb uniós elvet: a kettıs finanszírozás tilalmának elvét, azaz a városok fejlesztéseinek tervezése során kerülni szükséges a jogszabályellenes átfedéseket. Mindezen túl a közmővelıdési infrastruktúra (mővelıdési központ, kulturális szolgáltató központ) fejlesztése területén a város lakosságszáma újabb demarkációs pontként azonosítható: Megyei Jogú Városok: 5.000 fı és MJV között: 5.000 fı alatti városok:

TIOP ROP-ok EMVA

Mit és honnan fejleszthetünk tehát? TIOP

TÁMOP

Közmővelıdés: 1.2. Az oktatási és kulturális intézmények A TIOP infrastruktúra-fejlesztéseire alapozott együttmőködését támogató infrastruktúra atipikus, nem-formális és informális képzési fejlesztése: közösségi, képzési, szolgáltatási és szolgáltatások fejlesztése a multifunkcionális élményfunkciókat tartalmazó multifunkcionális közösségi központokban. közösségi központok létrehozása a megyei jogú városokban és a versenyképességi pólus, illetve társpólus városokban. Múzeumok, könyvtárak, digitalizálás: 1.2. Az oktatási és kulturális intézmények Közoktatási célú múzeumpedagógiai szakmai együttmőködését támogató infrastruktúra program. fejlesztése: Múzeumok iskolabarát fejlesztése: fizikai feltételek (tanulmányi raktárak és múzeumpedagógiai foglalkoztatók) megteremtése a TÁMOP-ban tervezett múzeumpedagógiai szakmai program megvalósításához. A TÁMOP-ban megvalósuló digitalizált Kulturális örökségek digitalizálása kulturális örökségi értékekhez (elsısorban könyvtárak és múzeumok állományához) való hozzáféréshez szükséges infrastruktúra kialakítását.

15

Az országos könyvtári rendszerek TÁMOP-ban megvalósuló szolgáltatás-fejlesztési beavatkozásai infrastrukturális hátterének (kiemelten IKT) kialakítása.

TIOP

Országos könyvtári rendszerek szolgáltatásfejlesztése.

ROP-ok

Múzeumok, könyvtárak: 1.2. Az oktatási és a kulturális intézmények Helyi jelentıségő kulturális intézmények együttmőködését támogató infrastruktúra fejlesztése, turisztikai célú, továbbá városfejlesztése: Múzeumok iskolabarát fejlesztése, az rehabilitációhoz, településfejlesztéshez oktatási-képzési szerepet erısítı infrastruktúra kapcsolódó fejlesztések. fejlesztése esetén:  Tanulmányi raktárak (a múzeumokban ırzött mőkincsvagyon kb. 90-95%-át kitevı, kiállítások formájában nem látható mőtárgyállományhoz való hozzáférés kiszélesítése, a győjteményi raktárak – kiállítások esetében nem biztosítható fizikai közelség és tanulmányozhatóság lehetıségeit megteremtı – nyilvánosan látogatható tanulmányi raktárakká, látványtárakká való felfejlesztése.  Múzeumpedagógiai foglalkoztató-oktató egységek létrehozása. Könyvtárak:  A TAMOP-ban megvalósuló országos  Város-rehabilitáció keretében történı könyvtári rendszerek (Országos fejlesztések Dokumentum-ellátási Rendszer, Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer) szolgáltatásaihoz és a digitális tartalmakhoz való hozzáférést lehetıvé tévı IKTinfrastruktúra fejlesztése.  A TAMOP-ban megvalósítandó országos könyvtári rendszerek szolgáltatásainak továbbításához, a kisebb könyvtárakba történı eljuttatásához szükséges infrastruktúra fejlesztése (pl. a több települést ellátó könyvtárbusz beszerzése). Közmővelıdés: 1.2. Az oktatási és a kulturális intézmények A humán közszolgáltatások fejlesztése és/vagy együttmőködését támogató infrastruktúra település-rehabilitáció keretében az 5000 fı fejlesztése: A kulturális, közösségi, feletti lélekszámú településeken, meglévı, helyi közmővelıdési szolgáltatások körében kötelezı jelentıségő közösségi épületek (többek között alapfeladat ellátását, továbbá egyéb képzési, közmővelıdési intézmények) felújítása, kulturális és elektronikus szolgáltatási, illetve funkcióbıvítéssel járó többcélú közösségi terek élményfunkciókat, a környezı kistérségek kialakítása. (Az ÚMVP hasonló tevékenységeket számára szakmai tanácsadó szerepet betöltı támogat az 5000 fıs lélekszám alatti településeken.) multifunkcionális közösségi központok kialakítása megyei jogú városokban és a versenyképességi pólus, illetve társpólus városokban.

16

A kultúrához kötıdı beavatkozások és lehetıségek rendszere a megyei jogú városok esetében a következıképpen sematizálható: Megyei Jogú Városok Ágazati

Regionális

Megyei Jogú Városok Ágazati Regionális

ERFA típusú - Közmővelıdési intézmények infrastrukturális fejlesztése - Múzeumok iskolabarát fejlesztése - Központi könyvtári szolgáltatások IKT-háttere e-Levéltár (kiemelt) - Városrehabilitáció keretében közmővelıdési és közgyőjteményi intézmények külsı homlokzatának felújítása - Kulturális turisztikai fejlesztések

ESzA típusú - Kulturális szakemberképzés - Múzeumpedagógiai képzések - Képzések, átképzések - Könyvtári szolgáltatásfejlesztés

ERFA típusú - TIOP - EKOP - ROP-ok - KMOP

ESzA típusú - TÁMOP

-

-

Fejlesztési konstrukciók a fenti szerkezet szerint: (sárgával szedve a kulturális turisztikai konstrukciók) TIOP 121 TIOP 122 TIOP 123 TIOP 133 TIOP 134

TÁMOP 323 TÁMOP 324

AGÓRA Program (Multifunkcionális közösségi és közmővelıdési központok) Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális fejlesztése „Tudásdepó-Expressz” – Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúra-fejlesztése AGÓRA PoLUS – Pólus- és társpólus-városok innovatív kulturális infrastruktúra-fejlesztéseinek támogatása Regionális Tudástárak – A fejlesztési pólus- és társpólus-városok egyetemi központjaihoz kapcsolódó könyvtárfejlesztések Építı közösségek (valamennyi helyi önkormányzatok számára, de a hátrányos helyzető kistérségek és a kistelepülések priorizáltak) „A” komponens: „Esélyt a munkára” (Közmővelıdési intézmények a felnıttképzésben) „B” komponens: Kulturális szakemberképzés „C” komponens: A közmővelıdés a nem-formális és informális tanulás szolgálatában „D” komponens: eTanácsadás „E” komponens: Aktív állampolgárság erısítése a kompetenciafejlesztés eszközeivel (civil szervezeteknek) „Tudásdepó Expressz”

17

TÁMOP 325 KMOP 462 DA 211 DA 212 DD 211 DD 213 EA 211 EA 212 EA 213 ÉM 211/B ÉM 221 ÉM 231 ÉM 241 KD 211/B KD 211/C KD 212 KD 221/B KD 221/C NYD 221/A NYD 221/B NYD 231/A NYD 231/B NYD 241/A KMOP 311/C

Múzeumok Mindenkinek (múzeumpedagógiai szolgáltatások) Települési és mozgókönyvtárak valamint közmővelıdési intézmények fejlesztése Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés Turisztikai fogadóképesség javítása Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása A turizmusban érintett szereplık együttmőködésének ösztönzése Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minıségi fejlesztése Desztináció-menedzsment fejlesztés Turisztikai attrakciók fejlesztése (kerékpárút is) Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minıségi fejlesztése Desztináció-menedzsment fejlesztés Turisztikai üzleti szolgáltatások fejlesztése, programok, rendezvények támogatása A régió arculatát meghatározni képes egyéb turisztikai vonzerık támogatása Integrált turisztikai település- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztések Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelı egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minıségi fejlesztése Integrált térségi és helyi turisztikai információs rendszerek fejlesztése A térségi és helyi idegenforgalmi marketing hatékonyságának javítása Meglévı gyógy- és termálfürdık minıségi fejlesztése A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása Magas komfortfokozatú kereskedelmi szálláshelyek minıségi fejlesztése Kapacitásnövelés és szolgáltatásfejlesztés az alacsony kategóriájú szálláshelyeken Desztináció-menedzsment Kulturális és örökségturizmus fejlesztése KIEMELT PROJEKTEK

18

Egészségügy Társadalmi Infrastruktúra OP

Társadalmi Megújulás OP

Regionális Operatív Programok

Az egészségügyi fejlesztési rendszer alapvetı tagoltsága leginkább a kulturális és az oktatási ágazat lehatárolási szerkezetéhez hasonlít: egyrészrıl az ágazati operatív program és a regionális operatív programok infrastruktúra-fejlesztései között van világos lehatárolás, másrészrıl pedig az egyes infrastrukturális fejlesztések és az azok szolgáltatás és humánerıforrás-fejlesztéseit biztosító Társadalmi Megújulás Operatív Program megalapozótámogató intézkedései között. Az ERFA és ESZA támogatásból megvalósuló egészségügyi fejlesztések a komplexitásra helyezik a hangsúlyt. A fejlesztések egy része közvetlenül az egészségügy szereplıit, intézményeit célozták meg (képzés, továbbképzés, kompetenciafejlesztés, stb.), míg a fejlesztések másik része az egészségügyi szereplık támogatásával a korszerő infrastruktúra feltételein alapulva (pl. szintér programoknak helyszín biztosítsa) a helyes szemlélet és életmódra nevelésben szerepet játszó szereplık és szervezetek képzésére, valamint a lakosság széles körének felvilágosítására helyezik a hangsúlyt. Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása és fejlesztése az egészségügyi reform meghatározó eleme. A TÁMOP keretében megvalósuló, az egész országra hatással bíró humán erıforrás fejlesztı és társadalmi szemléletformáló programok szorosan illeszkednek a reform és a fejlesztési program céljához, amely az emberek egészségben eltöltött életéveinek növelését és egészségi állapotának javítását, valamint a területi és a társadalmi csoportok közötti egyenlıtlenségek csökkentését, egy korszerő, hatékony és igazságos ellátórendszer megteremtését célozza. Fı szabályként az alábbiak szerint: -

TIOP Egészségpólusok (3 egyetem + régiónként 1 aktív kiemelt kórház) Sürgısségi ellátás fejlesztése Koraszülött intenzív osztályok és központi intenzív osztályok informatikai fejlesztése Onkológia (területi kiemelt kórházakban) Struktúraváltást támogató infrastruktúra (területi és kiemelt kórházak és egyetemek) Intézményi IKT-fejlesztés TÁMOP

ROP Alapellátás-fejlesztés Járóbeteg szakellátás (csak a már mőködı, önálló járóbeteg intézeteknek) – alap és emelt szintő ellátás egyaránt Fekvıbeteg-ellátás fejlesztése (rehabilitáció és hosszú idejő ápolás)

- Egészségre nevelı és szemléletformáló életmódprogramok

19

Fejlesztési konstrukciók a fenti szerkezet szerint: TIOP 222 TIOP 224 TIOP 225 TIOP 227

TÁMOP 612 ÉM 412 KMOP 431

KMOP 432

KMOP 433

Sürgısségi ellátás fejlesztése – SO1 (benne gyermek sürgısségi), SO2 Struktúraváltást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvıbeteg-szakellátásban Korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokon (és egyes kiemelt kórházakban) Egészségre nevelı és szemléletformáló életmódprogramok Rehabilitációs, geriátria és ápolási ellátás fejlesztése Közép-magyarországi régió fekvıbetegszakellátási intézményrendszerének fejlesztése Kistérségi járóbeteg szakellátás fejlesztése a Közép-magyarországi régióban (Érd számára!) A Közép-magyarországi régió egészségügyi informatikájának fejlesztése

20

Oktatás Társadalmi Infrastruktúra OP

Társadalmi Megújulás OP

Regionális Operatív Programok

A közoktatási rendszer felépítése tekintetében két dolgot kell hangsúlyoznunk: -

Az egyes pályázati lehetıségek kedvezményezettjei a fenntartók, azaz a megyei jogú városok érintettsége ebben a formában realizálódik (ismét csak hasonlóan egyes egészségügyi beavatkozásokhoz); 2006. júliusa óta a szakképzési rendszer nem az oktatási tárca hatáskörébe, hanem a szociális és munkaügyi tárca hatáskörébe tartozik, amely sajátosságot a fejlesztési rendszer is leképezi, azaz ennek a rendszernek a fejlesztésére a szociális és munkaügyi prioritások keretében kerül sor.

Az oktatási fejlesztési rendszer tagolása a következı séma szerint adható meg: TIOP -

ROP

Közoktatási IKT-fejlesztés (Digitális Iskola program)

-

Közoktatási infrastruktúrafejlesztés (Megújuló Iskolák)

TÁMOP

-

- Kompetenciaalapú oktatás - Egyenlı esélyő hozzáférés - Pedagógusképzés Területi együttmőködések, hálózati tanulás - Esélyegyenlıség a közoktatásba Sajátos nevelési igényő tanulók integrációja - Tehetséggondozás

Fejlesztési konstrukciók a fenti szerkezet szerint: TIOP 111

A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése – intézményi pályázatok

TÁMOP 314

Kompetenciaalapú oktatás, egyenlı hozzáférés-innovatív intézményekben

TÁMOP 315

Pedagógusképzések (a pedagógiai kultúra korszerősítése, pedagógusok új szerepben)

TÁMOP 322

Területi együttmőködések, társulások, hálózati tanulás

TÁMOP 332

Az oktatási esélyegyenlıségi programok végrehajtásának támogatása

TÁMOP 341

Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának segítése

21

TÁMOP 342 Sajátos nevelési igényő tanulók integrációja TÁMOP 343 Tehetséggondozás DA 421 Oktatásfejlesztés DD 312

Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése

EA 411 Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése ÉM 431 Oktatásfejlesztés KD 511 Közoktatási infrastrukturális fejlesztés NYD 531 Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése KMOP 461 Közoktatási intézmények beruházásainak támogatása

22

Szociális infrastruktúra Szakképzés Akadálymentesítés Társadalmi befogadás Társadalmi Infrastruktúra OP

Társadalmi Megújulás OP

Regionális Operatív Programok

A szociális szolgáltatásokat és a munkaerı-piaci részvételt fejlesztı beavatkozásokat tartalmazó prioritások meglehetısen komplex, összetett szerkezetőek. A vonatkozó intézkedéseket a TIOP 3. prioritása, a TÁMOP 1.,2. és (részben) 5. prioritása, valamint a regionális operatív programok megfelelı tengelyei tartalmazzák, a következı lehatárolási szerkezetben: TIOP

TÁMOP

Munkaerı-piaci szolgáltatások: 3.1. A munkaerı-piaci részvételt támogató A Foglalkoztathatóság fejlesztése, a szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése: A munkaerıpiacra való belépés ösztönzése (1.) TÁMOP 1. prioritási tengelye keretében prioritási tengely támogatja a munkanélküli és támogatott munkaerı-piaci szolgáltatások inaktív emberek foglalkoztathatóságának mőködtetéséhez szükséges infrastrukturális javítására irányuló beavatkozásokat. feltételek megteremtése a hat „konvergencia” régióban. Szakképzés: 3.1. A munkaerı-piaci részvételt támogató Az Alkalmazkodóképesség javítása (2.) prioritási szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése: a tengely tartalmazza a szakképzés és a szak- és/vagy felnıttképzı intézmények felnıttképzés tartalmi, módszertani infrastruktúrájának fejlesztése. megújításához kapcsolódó fejlesztéseket. Szociális szolgáltatások: 3.2. A társadalmi befogadást támogató A szociális szolgáltatások tartalmi-módszertani infrastruktúra fejlesztése: a szociális fejlesztése és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, szakemberképzés a szolgáltatások minıségének összhangban a TÁMOP fejlesztéseivel. javítása érdekében. TIOP

ROP-ok

Munkaerı-piaci szolgáltatások: 3.1. A munkaerı-piaci részvételt támogató KMOP: szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése: A A munkaerı-piaci szolgáltatásokhoz szükséges TÁMOP 1. prioritási tengelye keretében infrastruktúra megteremtése a Középtámogatott munkaerı-piaci szolgáltatások magyarországi régióban mőködtetéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése a hat „konvergencia” régióban. Szakképzés: 3.1. A munkaerı-piaci részvételt támogató KMOP: szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése: a A szakképzés és felnıttképzés szak- és/vagy felnıttképzı intézmények infrastruktúrájának fejlesztése a Középinfrastruktúrájának fejlesztése a konvergencia magyarországi régió területén régiókban

23

Akadálymentesítés: 3.2. A társadalmi befogadást támogató Az önkormányzati feladatellátást végzı infrastruktúra fejlesztése: a központi fenntartású intézmények, illetve az önkormányzati intézmények akadálymentesítése. finanszírozású közszolgáltatások akadálymentesítése. Szociális intézmények: 3.2. A társadalmi befogadást támogató A szociális alapszolgáltatásokat ellátó intézmények fizikai infrastruktúrájának infrastruktúra fejlesztése:  Bentlakásos intézmények korszerősítése. fejlesztése. A leghátrányosabb helyzető  Innovatív kistérségi központok létrehozására térségekre irányuló zászlóshajó programban (beleértve többek között a szociális érintett térségek esetében a ROP-ok alapszolgáltatásokat is) a leghátrányosabb alapszolgáltatási fejlesztéseivel való helyzető térségekre irányuló zászlóshajó összehangolást komplex térségfejlesztési programban érintett térségekben. cselekvési tervek alapozzák meg a TÁMOP-ban, amelyek alapján a különbözı OP-k fejlesztései beazonosításra kerülnek.

Az egyes, a megyei jogú városokat érintı konstrukciók listázásakor fontos megemlíteni, hogy a munkaerı-piaci aktivitás fokozását célul kitőzı infrastruktúra-fejlesztési konstrukciók (a tervezés jelenlegi szakaszában legalábbis) kiemelt projektek formájában, elsısorban a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal és a regionális munkaügyi központok projektgazdaságával valósulnak meg. Ennek megfelelıen a fenti konstrukciók érinthetik a városokat 2008-ban: TIOP 311 TIOP 341 TIOP 342

TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések Bentlakásos intézmények kiváltása Bentlakásos intézmények korszerősítése

TÁMOP 144

Helyi és határmenti foglalkoztatási együttmőködések és megállapodások A szak- és felnıttképzés struktúrájának átalakítása Gyermekek és fiatalok integrációs programjai Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelezık képessé tevı és önálló életvitelt elısegítı programjai Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerı-piaci integrációját segítı programok A társadalmi kohézió erısítése bőnmegelızési és reinetgrációs programokkal

TÁMOP 223 TÁMOP 525 TÁMOP 531 TÁMOP 533 TÁMOP 561

DA 413/1F, 2F DA 431 DD 311 DD 313/A EA 413 EA 414 EA 415 EA 513 (csak partnerként!) ÉM 422 ÉM 432 KD 522/A

Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése Akadálymentesítés Közszolgálati intézmények akadálymentesítése Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése Szociális intézmények fejlesztése Közösségi és rekreációs intézmények fejlesztése Akadálymentesítés A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése Akadálymentesítés Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások

24

KD 522/B KD 532 NYD 511 KMOP 451

KMOP 452 KMOP 453

Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsıdék önálló fejlesztése Önkormányzati épületek utólagos akadálymentesítése Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások valamint családi napközik fejlesztése Szociális alapszolgáltatások komplex, térségi szintő fejlesztése, valamint gyermekek napközbeni ellátását végzı bölcsıdék szolgáltatásának fejlesztése Önkormányzatok illetıleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése

25