ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

1. sz. melléklet

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2004-2009.

2004.

C:\portal\portal\kozigazgatas\kozgyulesi_kozlonyok\kozlony_041223\Melléklet_helyi hulladékgazd. terv.doc

TARTALOMJEGYZÉK 1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI ................................................................3 1.1. ÁLTALÁNOS BEVEZET .................................................................................................4 1.2. AZ ADATGY JTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA, PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉSI MÓDSZEREI .6 1.3. A JOGSZABÁLYOKTÓL ELTÉR SPECIÁLIS HELYI, M SZAKI KÖVETELMÉNYEK .................6 1.4. A TERVEZÉS MÓDSZERE.................................................................................................8 1.5. ALAPFOGALMAK ÉS TERMINOLÓGIA ..............................................................................8 1.6. ID KÖZI BESZÁMOLÁS ÉS JÖV BENI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK ........................9 1.7. A TERVEZÉSBE BEVONT SZERVEZETEK .........................................................................10 2. RÉSZLETESEN VIZSGÁLT TELEPÜLÉSI HULLADÉKÁRAMOK ......................11 2/A. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK ............................................................................11 2/A.I. Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei ........12 2/A.II. A tervezési területen keletkez települési hulladékok típusai, mennyisége ...........13 2/A.III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvet m szaki követelmények ...................21 2/A.IV. Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések....................................22 2/A.V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezel telepek és létesítmények, vállalkozások.23 2/A.VI. Az elérend hulladékgazdálkodási célok meghatározása ...................................33 2/A.VII. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program ....39 2/B. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPOK ..................49 2/C. ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK, EGYÉB INERT HULLADÉKOK ...................................58 3. KIEMELTEN KEZELEND

HULLADÉKÁRAMOK ...............................................68

3/A.CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK ......................................................................................68 3/B ZÖLD HULLADÉKOK ....................................................................................................82 4. ÁTFOGÓAN VIZSGÁLT HULLADÉKÁRAMOK .....................................................87 4/A. IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ....................................87 4/B. MEZ GAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ......................100 4/C. VESZÉLYES HULLADÉKOK ........................................................................................104 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE:......................................................................................111

.

2

1. A tervkészítés általános adatai ADATOK Tervezési szint: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területe Készítette: Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (8900 Zalaegerszeg, Kossuth U. 17.19.) (Progressio Mérnöki Iroda Kft. 1012 Budapest Logodi u.52.) Id tartama: 2004-2009. A tervezés bázis éve: 2002. A helyi hulladékgazdálkodás tervezéséért felel s személy: NÉV: CÍM:

DR. GYIMESI ENDRE, POLGÁRMESTER ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 8901 ZALAEGERSZEG, KOSSUTH L. U. 17-19.

DÁTUM:

2004. AUGUSZTUS 31.

Zalaegerszeg helyi hulladékgazdálkodási tervének elkészítéséért Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata felel s, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§ (1) bekezdése alapján. Az Önkormányzat a dokumentáció elkészítésével és összeállításával a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.-t (1012 Budapest, Logodi u. 52.) bízta meg. A terv elkészítése szempontjából fontos alapadatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. 1/1. számú táblázat. A település általános demográfiai adatai Vizsgált demográfiai paraméterek Lakos szám (f ) Terület (1000 ha) Lakások száma (db) Közüzemi vízvezeték-hálózat (km) Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás (db) Lakásoknak szolgáltatott víz (1000 m3) Közterületi kifolyó (db) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (km) Elvezetett összes szennyvíz (1000 m3) Tisztítottan elvezetett összes szennyvíz (1000 m3) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás (db) Személygépkocsi (1000 lakosra) M köd vállalkozások (db) Belterületi utak (km) Belterületi burkolt utak (km) Rendszeresen tisztított közterület (1000 m2) Rendszeres hulladékgy jtésbe bevont lakás (db) Elszállított hulladék (1000 t) Közhasználatú zöld területek (1000 m2) Forrás: KSH, 2002.

.

2002 62 158 9,998 23 551 222,9 21 674 2 878 12 149,4 4 001 4 001 16 928 312 7 204 195 189 579 23 551 20 4 924

3

Idegenforgalom 1/2. számú táblázat. A látogatók száma az üdül körzetben éves id szakra vonatkoztatva Zalaegerszeg Látogatók száma összesen Ebb l külföldi Vendégéjszakák száma Ebb l külföldiek által lekötött Forrás: KSH, 2002.

2002 38 390 8 147 100 461 21 320

A településen éves id szakra vonatkoztatva a vendégéjszakák száma 2002-ben 100 461, a kereskedelmi szálláshelyeken a fér helyek száma 2 010. Hidrogeológiai jellemz k, területérzékenység A hulladékgazdálkodás szempontjából a talajvíz veszélyeztetettsége nagyon fontos. A település területérzékenységét az alábbi szempontok szerint vizsgáltuk: • • •

Vízbázis véd terület Érzékeny felszíni vízgy jt terület Érzékeny felszín alatti közeg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján.

A tervez k a terv elkészítéséhez a vélemények és javaslatok megtételére a települési Önkormányzatot, illetve más érintett hatóságokat és a közszolgáltató szervezeteket vonták be. A helyi hulladékgazdálkodási terv szempontjából meghatározó fontosságúnak ítélt vélemények, javaslatok a tervbe beépítésre kerültek. A települési hulladékkezelési terv program részének elkészítéséhez szükséges NyugatBalaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt végleges anyagát többszöri kérésünkre sem bocsátották rendelkezésünkre, így abból adatok és költségek nem álltak rendelkezésünkre. Az anyag jelenleg is folyamatosan változik, bel le csak részinformációkhoz jutottunk, ezért a projekt véglegesítése után a települési hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatára van szükség.

1.1. Általános bevezet A helyi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A tervezés egyrészt országos szinten történik: kihirdetésre került az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (továbbiakban: OHT), amely stratégiai tervezést jelent, meghatározva a célokat, célkit zéseket, valamint az országos szinten szükséges, a célok elérését szolgáló intézkedéseket, programokat, a finanszírozási és gazdasági eszközöket. Másrészt területi szinten történik a régiók hulladékgazdálkodásának specifikus tervezése, ez a második szint. A tervezés harmadik szintje a helyi tervezés, mely megvalósítás orientált tervezést jelent a fenti két szint alapján.

.

4

Ahhoz, hogy a terv szilárd alapokon nyugodjon, Zalaegerszeg települést mély, összehangolt, ésszer és reális elemzésnek és értékelésnek kell alávetni. Csak ily módon lehet meghatározni és megállapítani a helyi igényeket. A jelenlegi helyzet, valamint a helyi kérdések elemzésénél a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) el írásait vettük figyelembe. A terv készítésének tartalmi követelményeir l a 126/2003. VIII. 15. Korm. rendelet rendelkezik. Hivatkozva a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2.6. számú pontjára, mely szerint:

„… helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhet , illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó hulladékokra vonatkozó adatokat kell csak megadni.”,

jelen fejezetben csak a településre jellemz hulladékfajtákról adunk tájékoztatást. A Terv csak tájékoztató jelleggel tartalmazza a Zala-Depo Kft.-t l eltér hulladékbegy jtést, melyet nem a lakossági körben végeznek, pl. a HUKE, Zala-Euro Kft, Bakon Ottó vállalkozó által gy jtött hulladékok. A város területén keletkez nagyobb mennyiség hulladékok hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozó információkat rögzítettük abból a célból, hogy átfogó ismeretek álljanak rendelkezésünkre a település hulladékgazdálkodásáról. A helyi terv a kormányrendelet el írásainak megfelel en kerül részletes kidolgozásra, azonban az áttekinthet ség érdekében az alábbi bontásban: Részletesen vizsgált települési hulladékáramok (2): • települési szilárd hulladékok (2/A), • települési folyékony hulladék, kommunális szennyvíziszapok (2/B), • csomagolási hulladékok (2/C), • építési és bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok (2/D). Kiemelten kezelend hulladékáramok (3): • csomagolási hulladékok (3/A), • zöldhulladékok (3/B). Összefoglalóan bemutatjuk az alábbi hulladékáramokat, melyek a településen keletkeznek, azonban a települési szilárdhulladék-kezelést nem érintik (4): • ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok (4/A), • mez gazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok (4/B), • veszélyes hulladékok (4/C). A mez - és erd gazdálkodásban képz d növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történ visszavezetését a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program ösztönzi, ezekkel a területi hulladékgazdálkodási tervben korlátozott mértékben foglalkozunk. Itt jegyezzük meg, hogy az egyes fejezetek önálló értékelhet sége és a könnyebb értelmezhet ség miatt az ismétlések nélkülözhetetlenek.

.

5

1.2. Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei Magyarországon a bázisévre, illetve 2003. évre kizárólag a veszélyes hulladékokra vonatkozóan volt érvényben adatszolgáltatási kötelezettség, a többi hulladéktípusra nem volt kötelez adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóságok részére. Települési hulladékok körében végzett adatgy jtés során a tervet megalapozó adatokat bocsátott rendelkezésre: • Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, • települési szilárd hulladékok körében a Zala-Depo Kft., • települési folyékony hulladék és a települési szennyvíziszap körében a Zalavíz Rt., • veszélyes hulladékok körében a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség (továbbiakban NyuDu KÖFE). A tervezés célja a 2003-2008. közötti id szakra a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozásának elindítása, valamint a településen a helyi hulladékgazdálkodási tervezés els szakaszának elkészítése. A tervezés bázisát a 2002. évi adatok képezik. Amennyiben rendelkezésre álltak a 2003. évi adatok, mint legfrissebb információkat ezeket is használtuk. A dokumentumban feltüntetjük az információk forrását és típusát is. A jogszabályban el írtak szerint a területi terveket kétévente felül kell vizsgálni.

1.3. A jogszabályoktól eltér követelmények

speciális helyi, m szaki

A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: • • • • •

.

15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról, A természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény, A felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, Az érzékeny felszíni vizek és vízgy jt területük kijelölésér l szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, Az Önkormányzat hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: • A köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefügg tevékenységr l szóló többször módosított 41/1995. (X. 12.) sz. rendelet • Az állatok tartásáról szóló többször módosított 15/1997. (V. 1.) sz. rendelet • A helyi jelent ség természeti értékek védelmér l szóló 32/2001. (X. 26.) sz. rendelet • A parkok, zöldterületek, köztéri szobrok használatáról, fenntartásáról és védelmér l szóló többször módosított 29/1993. (XI. 1.) sz. rendelet 6

• • •

.

Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról szóló 16/1998. (V. 7.) sz. rendelet A települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló többször módosított 20/2004. (V. 5.) sz. rendelet A talajterhelési díjról szóló 29/2004. (VI. 18.) sz. rendelet.

7

1.4. A tervezés módszere A helyi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A stratégiai tervezés országos szinten, a megvalósítás orientált tervezés pedig helyi szinten történik. Maximális hatékonyság úgy érhet el, ha nincsenek ellentmondások a különböz tervezési szintek között, valamint, ha az egyes szintek között a tervezés egymást kiegészíti. A helyi terv kidolgozása során az alábbi módszert követtük: • • • •

Leltárkészítés: a tervezéshez szükséges adatok, információk összegy jtése (mennyiségi, kezelési és kapacitási adatok); A jogszabályokból, a nemzeti és régiós hulladékgazdálkodási politikából ismert célok alapján a település problémáinak és igényeinek feltárása; Az intézkedések és a szükséges eszközök meghatározása; Cselekvési program kidolgozása, amely tartalmazza az id beli ütemezést, a résztvev k, illetve a felel sök meghatározását, valamint az egyes intézkedések költségigényét.

1.5. Alapfogalmak és terminológia Hulladék: a Hgt. 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy, vagy anyag, amelyekt l birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

1.5.1. Hulladékfajták Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illet leg a háztartási hulladékhoz hasonló jelleg és összetétel , azzal együtt kezelhet más hulladék. Települési szilárd hulladék Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkez hulladék. Közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkez hulladék. Háztartási hulladékhoz hasonló jelleg és összetétel hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkez , veszélyesnek nem min sül szilárd hulladék. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezet hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közm pótló berendezéseinek ürítéséb l, a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekb l, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredet tevékenységb l származik.

.

8

Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelent s fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob, vagy aerob módon lebontható. Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, kereskedelemben, szolgáltatásban és a mez gazdaságban keletkez hulladék. Két f csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék. Veszélyes hulladék a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkez , illetve ilyen anyagokat vagy összetev ket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent hulladék.

1.5.2. Kezelési terminológia A különböz kezelési lehet ségeken belül a hasznosítás és az ártalmatlanítás tekinthet a két legjelent sebb kategóriának. Hasznosítás: a hulladéknak, vagy valamely összetev jének a termelésben, vagy szolgáltatásban történ felhasználása. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történ ismételt felhasználása. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, veszélyeztet , szennyez , károsító hatásának megszüntetése, kizárása.

környezetet

A különböz ártalmatlanítási és hasznosítási lehet ségeket a Hgt. 3. illetve 4. számú melléklete sorolja fel.

1.6. Id közi beszámolás és jöv beni hulladékgazdálkodási tervek Tekintettel arra, hogy a tervkészítés jelenlegi fázisában nem áll rendelkezésre általános érvény , minden hulladékfajtára kiterjed információs rendszer, a tervek sok bizonytalanságot, pontatlanságot tartalmazhatnak. Az országos szint összehangolás hatékony eszköze lehet a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 2004. január 1-én történt hatálybalépése, az operatív információs rendszer kialakítása, illetve a területi tervek kétévenként esedékes felülvizsgálata.

.

9

A felülvizsgálatkor meghatározó szerepe lesz az egyedi hulladékgazdálkodási tervek visszacsatolásának, hiszen ezekben lehet és kell számszer síteni a hulladékcsökkentési és hasznosítási célkit zéseket. A tervben foglaltak végrehajtásában kulcsfontosságú szerepet játszik a felügyelet, ellen rzés és engedélyezés hatósági eszköze.

1.7. A tervezésbe bevont szervezetek A tervezés során els sorban az Önkormányzat és a NyuDu KÖFE, illetve az alábbiakban ismertetett szervezetek adatszolgáltatásaira alapoztunk. Megkeresett közszolgáltatók: Zala-Depo Kft. Zalavíz Rt. Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft.

.

10

2. Részletesen vizsgált települési hulladékáramok

2/A. Települési szilárd hulladékok

.

11

2/A.I. Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei Az adatkérés kiterjedt a zalaegerszegi Zala-Depo Kft., a Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. és a Zalavíz Rt. megkeresésére, továbbá jelent s adatforrást jelentett a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai Évkönyv 2002. évi Zala megyére vonatkozó kötete. A Zalaegerszeg város területén keletkez nem veszélyes hulladékok begy jtésére, szállítására, el kezelésére és lerakással történ végleges ártalmatlanítására a Zala-Depo Kft. mint közszolgáltató jogosult. A Kft. 2001. szeptember 29-én alakult, a Városgazdálkodási Kft. jogutódaként, tevékenységét az ISO9001-es és ISO14001-es szabvány el írásainak megfelel en végzi. A közterületen keletkezett települési hulladékokról a Városgazdálkodási Kft. köteles gondoskodni. A Városgazdálkodási Kft. munkáját önkormányzati tulajdonban, nehéz anyagi körülmények között végzi. A Zala-Depo Kft.-vel egy telephelyen m ködnek. A Városgazdálkodási Kft. feladata növények nevelése, árusítása (kertészet), a zöldfelület ápolása, közterület tisztítás, illegális lerakók felszámolása (ált. zártkerteknél), járdák síkosság mentesítése. Az elhelyezési (ártalmatlanítási) tevékenység az Önkormányzat tulajdonában és a ZalaDepo Kft. kezelésében lév Zalaegerszeg-Búslakpuszta 0182/13. hrsz.-ú területen található hulladéklerakóban valósul meg. Ez a hulladéklerakó a legszigorúbb m szaki és EU-s követelményeknek is megfelel, a környezetszennyezést kizáró módon m ködtetik. A Társaság jelenleg Zalaegerszeg közigazgatási területén, és az alábbi 48 településen végzi a hulladékszállítást: Andrásfa Babosdöbréte Bagod Bak Becsvölgye Bezeréd Bocfölde Boncodfölde Böde Csatár Egervár G sfa Gy rvár Hagyárosbörönd Halastó Hegyhátszentpéter

Hottó Kávás Keménfa Kiskutas Kispáli Körmend Kustánszeg Lakhegy Misefa Nagykapornak Nagykutas Nagypáli Nemesapáti Nemeshetés Orbányosfa Ozmánbük

Pácsony Padár Pet mihályfa Salomvár Sárhida Szarvaskend Teskánd Vasboldogasszony Vaspör Vasvár Zalabér Zalaboldogfa Zalacséb Zalaháshágy Zalaszentgyörgy Zalaszentmihály

A Zala-Depo Kft. (8900 Zalaegerszeg, Gasparich M. u. 26.) rendelkezik a települési hulladékokra vonatkozóan hulladékkezelési engedéllyel. Az engedély száma 2828/15/2003., illetve a módosító határozaté 2828/17/2003. Az engedély alapján a Zala-Depo Kft. települési és településinek nem min sül nem veszélyes szilárd hulladékot gy jthet, szállíthat, el kezelhet és lerakhat a fent említett zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóban. A Zala-Depo .

12

Kft. veszélyes hulladék begy jtésére és szállítására vonatkozó engedéllyel is rendelkezik, ezt a Környezetvédelmi F felügyel ség adta ki 14-2646/10/2004. számon. A lerakóval kapcsolatos teend k a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében kerülnek rendezésre.

2/A.II. A tervezési területen keletkez mennyisége

települési hulladékok típusai,

2/A.II.1. A keletkez hulladékok típusa és éves mennyisége A városban 2002. évben a KSH adatai alapján a lakások száma 23 551 db, melyb l a rendszeres hulladékgy jtésbe bevont lakások száma ugyanennyi. 2/A.1. számú táblázat. A rendszeres hulladékgy jtésbe bevont lakások aránya a településen Lakosszám (f )

Lakások száma (db)

Rendszeres hulladékgy jtésbe lakások száma (db)

62 158

23 551

23 551

bevont

Forrás: KSH, 2002.

A rendszeres hulladékgy jtésbe a település minden lakása be van vonva, a keletkez hulladék így elvileg nyomon követhet és kezelhet . Gy jtési módok: utcai gy jt kosár: 461 darab, ezeket a feltelésnek megfelel gyakorisággal ürítik. szelektív gy jt sziget: 2 db gy jt sziget, ürítés feltelésnek megfelel gyakorisággal. szelektív hulladékgy jt konténer: 2 x 22 db (papír, m anyag), ürítés feltelésnek megfelel gyakorisággal. egyéb: lakossági kommunális hulladék elszállítása közszolgáltatás keretében, elszállítás családi házas övezetben heti egy, társasházas övezetben heti két alkalommal. Zalaegerszegen a Zala-Depo Kft. végzi a kommunális hulladék gy jtését, és a Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft.-vel közösen látja el a város köztisztasági feladatait. Az összegy jtött hulladék a Zala-Depo Kft. kezelésében lév Zalaegerszeg-Búslakpuszta 0182/13. hrsz.-ú területen található hulladéklerakóban kerül lerakásra. A szelektíven gy jtött hulladékokat a kiemelt hulladék áramok között szerepeltetjük. Ebben a fejezetben ezek mennyiségével nem számolunk.

.

13

A települési szilárd hulladékok mennyiségét az alábbi mennyiségek teszik ki: • lakossági kommunális hulladék, • nem lakossági kommunális hulladék (közületekt l, intézményekt l, ipari üzemekt l származó kommunális), • lomtalanítási hulladék.

1. Lakossági kommunális hulladék mennyisége A rendszeres hulladékgy jtésbe bevont háztartásoktól begy jt járatokkal történik a kommunális szilárd hulladékok gy jtése. Az autók tömörít feltéttel rendelkeznek. Az így begy jtött hulladék mennyiségét az alábbi táblázat mutatja. 2/A.2. számú táblázat. Zalaegerszeg lakosságától begy jtött kommunális hulladék becsült mennyisége, tonna* 2002. 2003. Lakossági 12 310 14 889 Forrás: Zala-Depo Kft. adatszolgáltatása *Az adatok becslésének alapjául az a gyakorlati tapasztalat szolgált, hogy a településr l begy jtött kommunális hulladéknak 70%-a a lakosságtól, 30 %-a a közületekt l, iparvállalatoktól származik.

Az összegy jtött hulladék a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóba kerül beszállításra. A települési hulladékok általános összetétele az alábbiak szerint jellemezhet , figyelembe véve az OHT és a régiós mérési adatokat: • •

a keletkez hulladék 7%-a föld, törmelék, a kezelend hulladék (keletkez hulladék – 7% föld, törmelék): o 61,9%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szerves anyagot tartalmazó hulladék, o 18,4%-a papír, o 5,5%-a m anyag, o 3,0%-a fém, o 1,5%-a fa, o 2,8%-a textil, o 1,4%-a üveg, o 1,0%-a veszélyes hulladék, o 4,5%-a egyéb hulladék.

Ezen arányszámok alapján a településen keletkez táblázatban mutatjuk be.

.

hulladékok megoszlását az alábbi

14

2/A.3. számú táblázat. A lakosságtól begy jtött hulladék összetétele az országos irányszámok alapján Hulladék mennyisége Hulladék mennyisége 2002. évben (t) 2003. évben (t) Vegyes hulladék* 7 086,5 8 571,2 Papír 2 106,5 2 547,8 M anyag 629,7 761,6 Fém 343,4 415,4 Fa 171,7 207,7 Textil 320,6 387,7 Üveg 160,3 193,9 Veszélyes hulladék 114,5 138,5 Egyéb hulladék 515,2 623,1 Föld, törmelék 861,7 1 042,2 Összesen 12 310 14 889 *fele részben szerves anyag, mely nem tartalmazza a szelektíven gy jtött illetve a lakosság saját komposztált mennyiségét Összetev

2. Nem lakossági (közületeknél, iparvállalatoknál keletkezett) kommunális hulladék mennyisége A rendszeres hulladékgy jtésbe bevont közületekt l, illetve gazdálkodó szervezetekt l szintén begy jt járatokkal történik a kommunális szilárd hulladékok gy jtése. A településen keletkez nem lakossági kommunális hulladékot szerz dések alapján a Zala-Depo Kft. szállítja el. A korábbi években szállított el hulladékot a Zala-Euro Kft. is, valamint jelenleg is szállít el hulladékot Bakon Ottó. A szállításra és kezelésre vonatkozó engedélyek rendezetlensége miatt azonban a Zala-Depo-n kívüli szállítók által begy jtött mennyiségeket becsülni is nehezen lehet. Az alábbiakban a zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóba szállított mennyiségeket közöljük. A fennmaradó hulladékmennyiségek nem Zalaegerszeg területén kerülnek elhelyezésre, mennyiségükr l adat nem áll rendelkezésre. 2/A.4. számú táblázat. A Zalaegerszegr l Zala-Depo Kft. által begy jtött nem lakossági kommunális hulladék becsült mennyisége, tonna* 2002.

2003.

Nem lakossági kommunális hulladék 5 275 6 381 Forrás: Zala-Depo Kft.adatszolgáltatása *Az adatok becslésének alapjául az a gyakorlati tapasztalat szolgált, hogy a településr l begy jtött kommunális hulladéknak 70%-a a lakosságtól, 30 %-a a közületekt l, iparvállalatoktól származik

Az összegy jtött hulladék a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóba kerül beszállításra. 3. Lomtalanítási hulladék A lakosság körében megrendezésre kerül lomtalanítási akciók igen népszer ek. A lomtalanítás azonban korábban nem terjedt ki a lakossági veszélyeshulladék-frakciókra, mivel a közszolgáltató nem rendelkezett veszélyes hulladék gy jtésére jogosító engedéllyel. Limlom akciót évente két alkalommal tartanak a településen. .

15

2/A.5. számú táblázat. Lomtalanítás során begy jtött települési szilárd hulladék mennyiségek, tonna

Lomtalanítási hulladék

2002. 440

2003. 841

Forrás: Zala-Depo Kft.adatszolgáltatása

A lomtalanítás során begy jtött hulladékok összetétele az alábbiak szerint alakul, azonban az egyes frakciókra vonatkozóan mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre: háztartási eszközök, bútorféleségek, papír-m anyag, vegyes üveg, autóroncsok és tartozékaik, vegyes fémhulladék, zöld hulladék. Az összegy jtött hulladék a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóba kerül beszállításra. 2/A.6. számú táblázat. Begy jtött összes települési szilárd hulladék mennyisége, tonna Év Kommunális lakossági Kommunális nem lakossági Lomtalanítási

2002. 12 310 5 275 440

2003. 14 889 6 381 841

Mindösszesen* 18 025 22 111 *A közületekt l közvetlenül elszállítottat is tartalmazza

Fontos kiemelni, hogy a Város területér l begy jtött települési szilárd hulladék mennyisége 22,7 %-kal n tt 2003.-ban az el z évhez képest. Az Önkormányzat számára tájékoztatásul szerepeltetjük a településr l szelektíven begy jtött hulladékok mennyiségét is, a következ frakciók mennyiségére vonatkozóan: • zöldhulladékok, EWC 200201, • egyéb szelektíven gy jtött hulladékok (papír, m anyag), EWC 1501, • szelektív módon beszállított inert hulladék (építési, bontási törmelék) összesített mennyisége áll csak rendelkezésre, melyb l a lakosságtól származó mennyiségek elkülönítetten nem állnak rendelkezésre, ezért adatokat nem adunk meg, EWC 1701. 2/A.7. számú táblázat. A Zalaegerszegr l begy jtött települési zöldhulladék becsült mennyisége, tonna 2002. Zöldhulladék mennyisége 980 Forrás: Zala-Depo Kft .adatszolgáltatása

2003. 1361

Zöldhulladékok f ként temet kb l, zártkertekb l érkeznek a lerakó területére, valamint a Városgazdálkodási Kft. is itt helyezi el a zöldhulladékokat. Komposztálni nem tudnak (nincs .

16

engedélyük). A város lakosságától a kihelyezett konténereken keresztül történik a zöldhulladék begy jtése. A begy jtés többnyire a tavaszi metszési id szakra és az szi lombhullás idejére koncentrálódik, de az év teljes egészében folyamatos. 2/A.8. számú táblázat. A városban szelektíven begy jtött hulladékok mennyisége, tonna 2002. Összesen

2003.

Lakossági

Közületekt l

Összesen

Lakossági

Közületekt l

Összesen

80,0

1 463,4

1 543,4

102,8

2 724,4

2 827,2

Forrás: Zala-Depo Kft. Megjegyzés: Részletezése a csomagolási hulladékok cím fejezetben

2/A.II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Felhalmozott hulladéknak tekinti a jogszabály: • az illegálisan lerakott, • az elhagyott és • a megengedett tárolási id t meghaladóan tárolt hulladékokat. Jelenlegi ismereteink szerint az alább ismertetett felhalmozott hulladékok találhatók a településen. A hulladéklerakó területén található beszállított üveg – értékesítés hiányában – a hulladéklerakó területén halmozódik, mennyisége változó, maximum 3-4 tonna. Az elhagyott hulladéklerakások hatékonyabb felderítésének érdekében a Földmérési és Távérzékelési Intézett l (FÖMI) rendeltünk légi felvételeket. A megkapott légi felvételek 2000 nyarán, a július-augusztusi kampány során készültek, a képek méretaránya M 1:30.000. Az elhagyott lerakások felderítéséhez a képek tartalmi elemzése (interpretációja) volt szükséges. A légi felvételek kiértékeléséb l összesen 78 db lerakást észleltünk. Ezt követ en a 2003. november 20. és december 20.-a között három alkalommal került sor terepbejárásra, mely alatt az el zetesen lehatárolt helyeket kerestük fel. A terepbejárás célja kett s volt, egyrészt a légi felvételek kiértékelését ellen riztük, másrészt az elhagyott hulladék mennyiségét és összetételét becsültük meg. A terület bejárása során összesen 91 db elhagyott lerakást tártunk fel. Ezeket az I. és II. számú mellékletben található térképeken feltüntettük. Az elhagyott hulladékok viszonylag nagy számú (91 db lerakás) helyen fordulnak el , azonban a hulladékmennyiség átlagosan (kommunális és inert hulladék együttesen) 2 m3 körüli.

.

17

2/A.9. számú táblázat. Az elhagyott hulladékok mennyiségi eloszlása Hulladék mennyiség,* Darabszám m3 0-1 32 1-2 23 2-5 24 5-10 3 10-20 3 20-30 3 30-50 1 502 Összesen 91 *Lerakásonként, (kommunális és inert együtt)

A mennyiségi eloszlás alapján megállapítható, hogy a legtöbb lerakás (a lerakások 63%-a) 12 m3 mennyiség hulladékot tartalmaz. Ebb l következik, hogy a lerakások tájképi romboló hatása viszonylag kismérték , kevés az egyszerre nagy mennyiségben (20 m3 fölötti) lerakott hulladékot tartalmazó lerakók száma. Az említett lerakások között a Pózva, Pózvai u. – elkerül út keresztez désében m ködik egy olyan „inert lerakó”, amit az Önkormányzat lezár, ezért a bevezet utak felszámolása folyamatban van. Ebben a lerakóban jelenleg közel 15 000 m3 hulladék van elhelyezve, mely mennyiség 18 000 tonnára tehet . 2/A.10. számú táblázat. Az elhagyott hulladéklerakások

Hulladéklerakás helye Pózva, Pózvai u. – elkerül út Pózva: Vasút utca külterületi vasút melletti szakaszán Andráshida: Iskola u. 76-os f úttól É-ra es szakasza mellett Nekeresd: Nekeresd utca els szakasza, erd el tti tér Andráshida: Lovász utca Botfa-Rapács: Öreghegy Kisebb mennyiség ek Összesen

Kommunális hulladék

Inert hulladék

m3 300 20

m3 14 700 150

t 17 640 180

Összes hulladék mennyiség (m3) m3 t 15 000 18 000 170 204

0

40

48

40

48

0

25

30

25

30

t 360 24

0 20 172,5

24 202

20 0 126

24 0 148

20 20 298,5

24 24 350

512,5

610

15 061

18 070

15 573,5

18 680

Az elhagyott hulladékok légi felvételek és terepbejárás alapján történt felméréséb l a kihelyezett hulladék mennyisége az alábbi értékekkel becsülhet : kommunális hulladék: 212,5 m3, azaz 250 t, Építési törmelék, inert hulladék:361,0 m3, azaz 400 t Illegális inert lerakó (Pózva u.-elkerül út): 15 000 m3, azaz 18 000 t, o melyb l 300 m3 kommunális hulladék, o 14 700 m3 építési, bontási hulladék. Összesen:15 573,5 m3,mely mennyiség kb. 18 680 tonna. • • •

.

18

A megjelölt elhagyott hulladék lerakók mellett a volt szennyvíztisztító telepen illegális építési törmelék lerakó is m ködik, melyet a város jelölt ki átmenetileg. A lerakóban önkormányzati adatszolgáltatás alapján közel 100 000 m3 azaz 120 000 tonna inert bontási hulladék került eddig elhelyezésre. Az illegális inert lerakó területére rekultivációs terv készítése indokolt. Összesített felhagyott hulladék: • hulladék lerakó területén felhalmozott üveg: 3-4 tonna, • elhagyott hulladék: 18 650 tonna, melyb l o 550tonna települési szilárd hulladék, o 18 100 tonna építési, bontási hulladék, • illegális lerakó: 120 000 tonna, építési, bontási hulladék, mindösszesen: 138 653 t.

2/A.II.3. A területre beszállított és területr l kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A fentiek alapján a Zalaegerszeg város területére beszállított hulladék mennyisége az alábbiak szerint alakul. 2/A.11. számú táblázat. Zalaegerszeg város területére beszállított települési szilárd hulladékok mennyisége, tonna 2002. Zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakóban elhelyezett 24 703 hulladékok mennyisége Ebb l Zalaegerszeg 18 025 területér l beszállított Ebb l a környez 6 678 településekr l beszállított Inert hulladéklerakóban elhelyezett 3 500 hulladék Ebb l a környez 500* településekr l beszállított Forrás: Zala Depo Kft. *Az inert hulladék lerakókba a területen kívülr l beszállított

2003. 31 965 22 111 9 854 4 000 500*

Ezen adatok alapján a településre beszállított hulladékok összes mennyisége: • •

2002. évben 7 178 tonna, 2003. évben 10 370,7 tonna volt.

Az inert lerakókban elhelyezett más településekr l származó hulladékok mennyiségét csak becsülni tudjuk, mert a lerakón nincs nyilvántartás. A beszállított hulladékra vonatkozóan helyi analízisek nem állnak rendelkezésre. A településr l kiszállított hulladék mennyisége tartalmazza a településen keletkezett, illetve a térségb l begy jtött hulladékok hasznosítható frakcióit, ezek kerülnek kiszállításra. .

19

2/A. 12. számú táblázat. A településr l kiszállított hulladék mennyisége, tonna 2002

2003

Vas*

0

1,76

Összesen

0

1,76

*A kiszállított vashulladékot a hulladéklerakó területén válogatták vissza. Forrás: Zala Depo Kft.

A településr l csak szelektíven gy jtött hasznosítható hulladékot (kartonpapír, m anyag,) szállítanak el, ezek a gy jt szigeteken kerülnek összegy jtésre.

2/A.II.4. A terület éves hulladékmérlege A településen 2002. évben keletkez hulladék mennyisége 18 025 tonna, a településre beszállított mennyiség 6 678 tonna, településr l kiszállított hulladékmennyiség 0 tonna. A település éves hulladékmérlegét az alábbi táblázat összesíti. 2/A.13. számú táblázat. A település éves hulladékmérlege 2002. évre (tonna) 2002. Zalaegerszeg városból lerakóra beszállított mennyiség Környez településekr l lerakóra beszállított mennyiség Összesen

Keletkez hulladék

Hasznosítás*

Égetés

tonna

tonna

%

tonna

%

tonna

%

tonna

%

18.025

0

0

0

0

18.025

100

0

0

6.678

0

0

0

0

6.678

100

0

0

24.703

0

0

0

0

24.703

100

0

0

Lerakás

Nem kezelt

*A hasznosítási érték kizárólag a szelektíven összegy jtött csomagolási hulladékok (kartonpapír, m anyag) mennyiségét tartalmazza.

.

20

2/A.14. számú táblázat. A település éves hulladékmérlege 2003. évre (tonna) 2003. Zalaegerszeg városból lerakóra beszállított mennyiség Környez településekr l lerakóra beszállított mennyiség Összesen

Keletkez hulladék

Hasznosítás*

Égetés

tonna

tonna

%

tonna

%

tonna

%

tonna

%

22111

1,76*

0,01

0

0

22109

100

0

0

9854

0

0

0

0

9854

100

0

0

31965

2

0,01

0

0

31963

100

0

0

Lerakás

Nem kezelt

*A hasznosítás kizárólag a lerakón kiválogatott vas hulladékok (csomagolóanyag) mennyiségét tartalmazza, azonban mennyisége %-ban kifejezve az összes hulladék mennyiséghez képest elhanyagolható.

2/A.III. A hulladékkezeléssel követelmények

kapcsolatos

alapvet

2/A.III.1. A területen folyó hulladékkezelésre el írt követelmények és jogszabályi alapok szöveges ismertetése

m szaki

általános

A hulladékok kezelésének alapvet szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény állapítja meg. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás Európai Unió által támasztott követelményeinek megfelel szabályozását. A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakás valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeir l szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet. 2/A.15. táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy*

Zala-Depo Kft.

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg

Települési szilárd

Engedély Engedély száma érvényességi ideje 53/21/2002. 2016 2828/15/2003.

* az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték

.

21

2/A.III.2. A jogszabályokban meghatározottaktól eltér speciális területi, helyi, vagy egyedi m szaki követelmények A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: • 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról, • A természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. Törvény, • A felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, • Az érzékeny felszíni vizek és vízgy jt területük kijelölésér l szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, • Az Önkormányzat hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos rendeletei: • A köztisztasággal, valamint a települési szilárd hulladékkal összefügg tevékenységr l szóló többször módosított 41/1995. (X. 12.) sz. önkormányzati rendelet (2005. január 1-jét l hatályát veszti) • A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról 45/2004. (XII.3.) számú önkormányzati rendelet (2005. január 1-jét l lép hatályba) • A köztisztaság, valamint a településtisztaság fenntartásáról és a közhasználatú zöldterületek használatáról szóló 46/2004. (XII. 3.) sz. önkormányzati rendelet (2005. január 1-jét l lép hatályba) • Az állatok tartásáról szóló többször módosított 15/1997. (V. 1.) sz. önkormányzati rendelet • A helyi jelent ség természeti értékek védelmér l szóló 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelet • A parkok, zöldterületek, köztéri szobrok használatáról, fenntartásáról és védelmér l szóló többször módosított 29/1993. (XI. 1.) sz. önkormányzati rendelet (2005. január 1-jét l hatályát veszti) • Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról szóló 41/2004. (X.29.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 16/1998. (V. 7.) sz. önkormányzati rendelete • A települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló többször módosított 20/2004. (V. 5.) sz. önkormányzati rendelete • A talajterhelési díjról szóló 29/2004. (VI. 18.) sz. önkormányzati rendelete

2/A.IV. Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések A tervezési területen a szelektív hulladékgy jtés formái: • Gy jt sziget • Szelektív gy jt konténer • Visszavételi lehet ségek .

22

A szelektív hulladékgy jtés megvalósítása a tervezési területen a helyi körülményekhez igazítva részben m ködik. A gy jtést a közszolgáltató végzi gy jt szigetek m ködtetésével, mobil gy jt járatok alkalmazásával, egyes hulladékalkotóknak a keletkezés helyén történ elkülönített gy jtésével. A szelektív hulladékgy jtés eszközeit közszolgáltatói adatok alapján az alábbi táblázat tartalmazza. 2/A.16. számú táblázat. A szelektív gy jtés eszközei a településen Gy jt sziget Konténer 1100 l 150 l-es (db) (db) gy jt edény 2 2x22 200 Forrás: Zala Depo Kft.

Visszavételi lehet ség csak korlátozott mértékben, szabványos méret és formájú üvegekre (palackok és bef ttes üvegek), valamint a PET palackokra van, mely lehet ség általában az élelmiszer áruházakhoz (boltokhoz) kapcsolódik. Adatok azonban erre vonatkozóan a városban nem állnak rendelkezésre. A PET palackok gy jtése a lakosságtól kísérleti jelleggel 2004-ben indult. Az eredményességr l jelenleg még nem állnak rendelkezésre adatok.

2/A.V. A hulladékok kezelésére alkalmas kezel telepek és létesítmények, vállalkozások

2/A.V.1. A hulladékok gy jtése és szállítása A hulladékok gy jtését és szállítását az el bbi fejezetben ismertetett engedélyek alapján a Zala-Depo végzi. Adatait az alábbi táblázat részletezi. 2/A.17. számú táblázat: A nem veszélyes hulladékokat begy jt szervezetek 2002.

Begy jt , szállító neve

Székhely (település)

Begy jtött hulladékmennyiség (t/év)

Begy jt kapacitása (t/év)

Begy jtésre szállítóeszköz

Zala-Depo Kft.

Zalaegerszeg

18.025

38.000

alábbiakban részletezettek

használt

Kezel megnevezése Zala-Depo Kft.

Megjegyezzük, hogy jelenleg is a Zala-Depo végzi a városban a közszolgáltatást. 2/A.V.1.1. A gy jtési körzetek kialakításának és a hulladékok szállításának jellemz i

.

23

A város teljes egészében ellátott. A gy jtési körzeteket a célszer ségnek megfelel en alakították ki, a lakosság egyetértésével. A begy jtést hetente két alkalommal végzik. Gy jtés módja A város vonatkozó rendeletei alapján az ingatlanok tulajdonosai kötelesek ingatlanonként legalább 1 db szabványos gy jt edényzetet saját költségükön biztosítani. Ennek megfelel en a településen a gy jt edényzettel történ begy jtés terjedt el. A fentieket kiegészítik az alábbi közterületen kihelyezett gy jtési eszközök és ürítési gyakoriságuk:

utcai gy jt kosár: 461 darab, ezeket a feltelésnek megfelel gyakorisággal ürítik. gy jt sziget: 2 db gy jt sziget, a feltelésnek megfelel gyakorisággal ürítik. konténer: 1100 l-es 2x22 db, a feltelésnek megfelel gyakorisággal ürítik. egyéb: lakossági kommunális, elszállítás heti két alkalommal. A települési hulladékbegy jtés megfelel a 16/2002. (IV. 10). EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekr l szóló rendeletnek. A közszolgáltató üzemeltetésében lev géppark a kistérség hulladékait is gy jti és kezeli. Hulladék-szállító gépjárm vek: - öntömörít s( kuka és konténer ürítéshez) - STEYR MUT 205 Rotopress (2db) - STEYR MUT 211 Variopress (1db) - STEYR MUT 200 Rotopress (1db) - MAN 18284 Variopress (1db) - konténer szállítók - STEYR 18+23 Marrel (1db) - STEYR 18S23 Marrel (1db) - MAN 27.293 Marrel (1db) - Mercedes 1824 Gergen (1db) - IFA UNIKON H-5000 (6db) - platós hulladékszállítók - M-2510 Multicar (1db) - IFA W50LA/K (3db) Hulladéklerakás gépei: - KOMATSU (kompaktor) - FAI (rakodógép) - LIEBHERR (lánctalpas dózer) - BAUER RAINBOY (öntöz berendezés) - FLYGT (szivattyúk 1db 10kW, 3db 5,2kW) A gépek tömörít feltéttel részben rendelkeznek, a tömörítés mértéke általában 1:4. Az intézményi és egyéb hulladékokat 3 db konténeres gy jt járm szállítja el. 2/A.V.1.2. A területen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése .

24

Hulladékkezelés A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit határozza meg. A hulladék el kezelés eszközei csak részben állnak rendelkezésre. A hulladékok szelektív gy jtésére alkalmas 2 db gy jt sziget és 2x22 db szelektív gy jtést szolgáló gy jt konténer a keletkezett hulladék mennyiségéhez képest nem elégséges. Ugyanez a megállapítás tehet a hulladékkezel létesítményre is, mely kizárólag a papírhulladék-tömörít gépre korlátozódik. Válogató m a településen nincs, válogató szervezet nem m ködik. Hulladékártalmatlanító üzemeltetése A Zala-Depo Kft. a begy jtési körzetéb l begy jtött települési és településinek nem min sül nem veszélyes szilárd hulladékok el kezelésére és lerakással történ ártalmatlanítására egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik. Ennek száma: 2828/15/2003. Az engedély alapján: • A telep kapacitása: 600.000 m3, • Beszállított mennyiség: 70.000 m3, (2003. I félév), • Üzemelés kezdete: 2002. év, • Évente beszállított mennyiség: 40.000 m3, (engedély szerint), • Az összes átvehet mennyiség: 50.000 t Ebb l: EWC 20 03 01 38.000 t, Egyéb 7 000 t, EWC 20 01 03 5 000 t 2/A.18. számú táblázat A hulladékkezel telepek bemutatása Kezel vállalkozások Kezelési megnevezése, címe (D) kód

Kezelt hulladék

Kapacitás (t/év)

Kihasználtság (%)

Zala-Depo Zalaegerszeg

Kft.,

D5

Települési szilárd

43.000

11,7 (2003.I.félév)

Zala-Depo Zalaegerszeg

Kft.,

D5

Települési szilárd

43.000

16,7% (2003.év vége)

Megjegyzés: a lerakóban 2003. év végén a lerakott települési hulladék mennyisége 100.000 m3-re tehet .

A területen válogató szervezet nem m ködik. A területen a települési hulladékot hasznosító szervezet nincs. A lerakó m szaki jellemz i:

2/A.19.számú táblázat. Engedélyezett, illetve hosszabb távon tovább m köd bemutatása

.

Telephely

Lerakó típusa

Gy jtési körzet

Lerakott hulladék

ZalaegerszegBúslakpuszta

kommunális

Zalaegerszeg Települési és 48 település szilárd

lerakók

Lerakott Potenciális Engedélyezett hulladékszabad 3 kapacitás (m ) mennyiség (t/év) kapacitás (m3) 30.000

600.000

500.000

25

A hulladéklerakót 2000. évben 3,0 ha nagyságú területen építették ki, mintegy 300 000 m3 föld kiemelése után.

Vízzáró agyagszigetelést fektettek 4 800 m3-t, a szivárgó rendszer közel 280 m hosszúságú dréncs , illetve szivárgó csatorna közvetítésével m ködik. A lerakó bels felületének szigetelése 2 mm vastagságú HDPE fóliával biztosított kb. 30 000 m2-en, a szigetel fólia felületének mechanikai védelmére 11 200 m2 kiterjedésben helyeztek el véd réteget. 2001. évben befejez dtek a kiegészít építési munkák: geotextíliát építettek be a szivárgópaplan alá (9 050 m2), kialakították a geofizikai szenzor hálózatot (6 000 m2), valamint elhelyezték a biogáz dréncs hálózatot, és befejezték a csapadékvíz elvezetését szolgáló rendszer kiépítését. A hulladéklerakó f bb létesítményei: • Szigetelt lerakó, • Csurgalékvíz tároló medence, • Geoszenzor rendszer, • Csurgalékvíz gy jt hálózat (drén, vízkormányzó aknák, átemel k, locsolóvíz hálózat), • Gázkivezet kutak, • Talajvízfigyel rendszer.

.

26

A szigetelt lerakó rétegrendje: A 2000-2001. években megépített hulladéklerakó felülete: kb. 28 200 m2; elhelyezhet hulladék mennyisége (az 1 m vastag takaróréteg kb. 34 ezer tömör m3-nyi térfogata mellett): kb. 375 ezer tömör m3. A depóniatér aljzatszigetelésének rétegrendje: • Min. 2 x 20 cm vastag k<10-9 m/s tömörített ásványi szigetel réteg; • Geofizikai szenzor-rendszer, 10 x 10 m-es hálózatban telepítve; • Min, 2,0 mm vastag HDPE fóliaszigetelés, • Egy réteg geotextília (600 g/m2), • Min. 25 cm vastag felületi kavics-szivárgó. A rézsüszigetelés rétegrendje • Min. 2,0 mm vastag HDPE fólia szigetelés

A csurgalékvíz-tároló medence A csurgalékvíz-tároló medence 25 x 25 m2-es alapfelület , kb. 1 200 m3 hasznos térfogatú, nyílt tároló medence, melynek aljzat és rézs -szigetelése megegyezik a lerakó területével azt leszámítva, hogy a HDPE fólia fölé nem készült mechanikai véd réteg. A gy jtött csurgalékvizet a medencéb l átlagosan hetente 3 nap alatt, alkalmanként kb. 800 m3-nyi mennyiségben van lehet ség visszalocsolni a depóniára. A csurgalékvíz min ségét az eddigi üzemeltetés idején 2001. augusztus, valamint szeptember hónapokban vizsgálták.

A geoszenzor rendszer Els dleges ellen rzési lehet ség részben a hulladék elhelyezésére szolgáló lerakótér, részben pedig a csurgalékvíz-tároló medence alatti fólia-szigetelés alá beépített geofizikai szenzorhálózat, melynek feladata a HDPE fólia sérülésmentességének az ellen rzése, a lehetséges hibák felderítése. A beépített szenzor-hálózat ellen rz mérései a fóliaszigetelést borító véd réteg és hulladék vastagságától függetlenül bármikor elvégezhet k, de természetesen sor került az építéskivitelezés id szakában a rendszer megfelel módon való kiépítésének a visszaellen rzésére (2000. év) is. A geofizikai ellen rz -rendszer (elektródák és huzalok) élettartama kb. 5 év, így a kivitelezést követ 5 évben (a sérülésre leginkább érzékeny id szakban) gyakorlatilag teljes biztonsággal, rendszeresen ellen rizhet a szigetelés állapota, annak vízzáró képessége. Néhány méter vastagságú hulladékfeltöltés esetén a hibahely a hulladék eltávolításával tárható fel a javítás érdekében.

A csurgalékvíz-gy jt hálózat A lerakóterület szigetelt aljzata padkákkal három részre osztott; melyekb l a csurgalékvizet a vápákban épített dréncsövekkel lehet elvezetni egészen a csurgalékvíz-gy jt medencéig. .

27

A tároló medencéb l a víz egy része elpárolog, nagyobb részét pedig id szakosan visszavezetik a szigetelt aljzatú hulladék-depónia felületére (öntöz vízként a depónia felszínét portalanítja, és a hulladéktest nedvesítésével hozzájárul a biológiai folyamatok lejátszódásához). A depóniára való visszajuttatás vagy felszín alatti nyomócsövön, vagy locsolótöml n keresztül, esetleg a hulladékfelszínre telepíthet mobil öntöz berendezés alkalmazásával, m szaki hiba esetén szippantással történhet.

A gázkivezet kutak A jól m köd szigetelt lerakóknál alapvet követelmény, hogy a gázképz dés és a gázmentesítés ellen rzött körülmények között menjen végbe a környezeti kártételek megel zése érdekében. A depónia relatíve alacsony magassága miatt alulról épített, a hulladék-feltöltéssel párhuzamosan magasítandó gázgy jt kutak telepítése volt indokolt, melyeket a távlati rekultiváció idején gázelszívó gerincvezetékhez lehet majd csatlakoztatni.

A talajvíz-figyel rendszer Az FK1-FK8 jel figyel kutak (8 db), melyeket eredend en beterveztek a lerakó létesítésekor. Feladatuk a hulladéklerakó alól kiszivárgó talajvíz min ségének a feltárása, a szint- és min ségváltozások nyomon követése. A talajvízfigyel kutak egy vízvédelmet szolgáló monitoring rendszer elemei, amelyek – elvileg – hosszú távon üzemelnek. A Nyugat – Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Szombathely részér l 10.233/1/1999. szám alatt kiadott, majd a 10.814/1/2001. sz. alatt módosított vízjogi létesítési engedély a telephely valamennyi meglév vízi létesítményeire vonatkozott, így magába foglalja a figyel kutak létesítési paramétereit is. 2/A.V.1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése 2/A.20. számú táblázat. Felszámolást, rekultiválást igényl lerakóhelyek meghatározása Hulladéklerakás helye Pózva, Pózvai u. – elkerül út Pózva: Vasút utca külterületi vasút melletti szakaszán Andráshida: Iskola u. 76-os f úttól É-ra es szakasza mellett Nekeresd: Nekeresd utca els szakasza, erd el tti tér Andráshida: Lovász utca Botfa-Rapács: Öreghegy

Vegyes kommunális hulladék (m3) 300 20 0 0 0 20

Inert hulladék (m3) 14 700 150 40 25 20 0

Összes hulladék mennyiség (m3) 15 000 170 40 25 20 20

A mennyiségi eloszlás alapján megállapítható, hogy a legtöbb lerakás (a lerakások 63%-a) 12 m3 mennyiség hulladékot tartalmaz. Ebb l következik, hogy a lerakások tájképi romboló hatása viszonylag kismérték , kevés az egyszerre nagy mennyiségben (20 m3 fölötti) lerakott hulladékot tartalmazó lerakók száma. Az említett lerakások között a Pózva, Pózvai u. – elkerül út keresztez désében m ködik egy olyan „inert lerakó”, amit az Önkormányzat lezár, ezért a bevezet utak felszámolása .

28

folyamatban van. Ebben a lerakóban jelenleg közel 15 000 m3 hulladék van elhelyezve, mely mennyiség 18 000 tonnára tehet .

.

29

Az elhagyott hulladékok légi felvételek és terepbejárás alapján történt felméréséb l a kihelyezett hulladék mennyisége az alábbi értékekkel becsülhet : kommunális hulladék: 212,5 m3, azaz 250 t, építési törmelék, inert hulladék:361,0 m3, azaz 400 t illegális inert lerakó (Pózva u.-elkerül út): 15 000 m3, azaz 18 000 t, o melyb l 300 m3 kommunális hulladék, o 14 700 m3 építési, bontási hulladék. Összesen:15 573,5 m3,mely mennyiség kb. 18 680 tonna.

• • •

A Pózva, Pózvai u. – elkerül út keresztez désében található elhagyott hulladék mellett a volt szennyvíztisztító telepen illegális építési törmelék lerakó is m ködik, melyet a város jelölt ki átmenetileg. A lerakóban önkormányzati adatszolgáltatás alapján közel 100 000 m3 azaz 120 000 tonna inert bontási hulladék került eddig elhelyezésre. Az illegális inert lerakó területére rekultivációs terv készítése indokolt. Összesített felhagyott hulladék: • hulladék lerakó területén felhalmozott üveg: 3-4 tonna, • elhagyott hulladék: 18 650 tonna, melyb l o 550tonna települési szilárd hulladék, o 18 100 tonna építési, bontási hulladék, • illegális lerakó: 120 000 tonna, építési, bontási hulladék Mindösszesen: 138 653 t. A lerakókkal kapcsolatos teend k a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA projekt keretében kerülnek rendezésre. A lerakókkal kapcsolatos teend k a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA projekt keretében kerülnek rendezésre. Prioritási sorrend: az elhagyott hulladékok összegy jtése, rekultivációs tervek elkészítése, rekultivációk megkezdése

2/A.V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél el írtakon túl ismertetend tényez k 2/A.V.2.1 A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen A terület éves hulladékmérlegének felállításához a keletkez hulladék mennyiségének meghatározásánál az OHT alapján számított lakossági hulladékmennyiséget vettük figyelembe, a 2002. évi adatok alapján. A településen keletkez csomagolóanyag mennyisége: összesen keletkezett: 3 433,83 tonna településr l beszállított: 1 543,4 *tonna ebb l hasznosított: 1 543,4 tonna .

(3/A.4. tábla)

30

* A beszállított mennyiség tartalmazza az ipari eredet csomagolási hulladékmennyiségeket is, nem külön választható a lakossági eredet t l, ezért ezeket az adatokat kizárólag tájékoztató jelleggel adjuk meg.

A városban a települési szilárd hulladék esetében közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján a másodnyersanyag visszanyerése 1 543,4 t, mely kb. 45% körüli. Ez felülmúlja az országos átlagot. A hasznosított hulladék mennyisége 1 543,4 tonna, a szelektíven begy jtött hulladék 100%-a. Keletkezett csomagolási hulladék mennyiségek frakciónként: papír: 642,7tonna m anyag: 389,7 tonna üveg: 1514,5 tonna A hasznosítására vonatkozó adatok (közszolgáltatói adatok alapján szelektíven begy jtött): papír: 1 282 tonna* m anyag: 261,4 tonna* üveg: 0 tonna

* A beszállított mennyiség tartalmazza az ipari eredet csomagolási hulladékmennyiségeket is, nem külön választható a lakossági eredet t l, ezért ezeket az adatokat kizárólag tájékoztató jelleggel adjuk meg.

Összesen hasznosított mennyiség: papír: 1282 tonna m anyag: 261,4 tonna üveg: 0 tonna A területen folyó hulladékkezelésre el írt általános követelmények és jogszabályi alapok megegyeznek az országos el írásokkal. A gy jt szigetek üzemeltetése A Hgt. definíciója szerint: Hulladékgy jt sziget (gy jt sziget): a háztartásokban keletkez , hasznosításra alkalmas, különböz fajtájú, elkülönítetten gy jtött, háztartási hulladék begy jtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begy jt hely, szabványosított edényzettel. A város belterületén összesen 2 db gy jt sziget és 2 x 22 db szelektív gy jtést szolgáló gy jt konténer (papír, m anyag) található. A gy jt edények állapota jónak mondható, azonban 2008-ra elhasználódásuk miatt cseréjük indokolt. A jelenlegi és a tervezett gy jt szigetek elhelyezkedését a III. mellékletben található térképen ábrázoltuk. A Regionális Hulladékgazdálkodási Terv Zalaegerszegre a jelenlegi gy jt edények lecserélésével együtt 71 db gy jt sziget kialakítását írja el . Ezek a gy jt szigetek nem hagyományos kialakításúak lesznek, hanem 4 hulladékgy jt konténert helyeznek el egymás mellé, mert a közszolgáltató ezek ürítéséhez rendelkezik megfelel munkagépekkel. Ezen

.

31

kívül 2 hulladékudvar, egy 10 000 tonna/év kapacitású komposztálóm 13 000 tonna/év kapacitású hulladékválogató m megépítését tervezik.

és

egy

A jogszabályokban meghatározottaktól eltér speciális területi, helyi vagy egyedi m szaki követelmények nincsenek. Az adatok részletes ismertetése a csomagolási hulladékokat tartalmazó fejezetben található. 2/A.V.2.2 A területen a települési hulladékok részeként keletkez biológiailag lebomló szerves hulladékok mennyisége, és ebb l a lerakásra kerül mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezel kapacitás és a kés bbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. A településen a biológiailag lebomló szerves hulladékok mennyisége az országos átlag értékeket figyelembe véve 32 %-os. A térségre jellemz nek a 32%-os szervesanyag-tartalmat elfogadva a keletkez biológiailag lebomló szerves anyag mennyiség évente: • • • •

Zalaegerszeg város kommunális hulladékából 2002-ben 5768 t A beszállított –gy jt körzet egészére-, 2002-ben 7905 t. Zalaegerszeg város kommunális hulladékából 2003-ben 7076 t A beszállított –gy jt körzet egészére-, 2003-ben 10.228 t.

A tervezés id szakában a települési kommunális hulladék biológiailag bontható anyagainak kezelése, komposztálása a településen nem folyik, a települési kommunális hulladékkal együtt a zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóba szállítják, ahol anaerob körülmények között megkezd dik a hulladék mineralizálódása. Zalaegerszeg területén biohulladékokat kezel telephely –komposztáló-, nem m ködik. A zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóba szelektíven beszállított zöldhulladék mennyisége: • Zalaegerszeg város területér l 2002-ben 980 t • A beszállított –gy jt körzet egészéb l-, 2002-ben1376 t. • Zalaegerszeg város területér l 2003-ben 1361 t • A beszállított –gy jt körzet egészéb l-, 2003-ben 1944 t. Tekintettel arra, hogy a házi komposztálókba kerül biohulladék nem jelenik meg a települési hulladékban, ennek mennyiségét a helyi tervben nem lehet figyelembe venni. A házi komposztálást azonban a lehetséges eszközökkel szorgalmaznia kell az önkormányzatnak, saját létesítményei tehermentesítése érdekében. A lakosság saját maga is komposztál, így a zöldhulladék mennyisége 470 tonna/évre becsülhet . A becsléshez használt adatok: összes lakásszám: kb. 23.551 (forrás KSH, 2002.) házi komposztálást végz lakások száma: 1178 (kb. 5%, minden 20. háztartás. Nem vesszük figyelembe az iskolákban, .

32

intézményekben és a gazdasági tevékenységet folytató társaságoknál a már jelenleg is m köd zöldhulladék komposztálást) Tekintve, hogy ez beszámítható abba a mennyiségbe, amely elkerüli a lerakót, ezért ezt a mennyiséget figyelembe is vesszük, mint kezelt biohulladékot, bár az adatszolgáltatásban nem jelenik meg. Állati hulladékot a Város területén nem kezelnek.

2/A.VI. Az elérend hulladékgazdálkodási célok meghatározása Az országos célokhoz kapcsolódva elkészült a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA projekt, az elérend hulladékgazdálkodási célok ebben a tervben kerültek meghatározásra. Jelen terv az ebben a projektben leírtaknak megfelel célokat határoz meg. A város települési hulladékgazdálkodási célja a korszer kezel hálózat kiépítése, melynek során korszer létesítmények telepítését kell megvalósítani. A szükséges fejlesztési célok megvalósulásához figyelembe kell venni a Kohéziós és a Strukturális Alapok támogatási feltételeit, ezeket összhangba kell hozni a meglév hazai támogatási forrásokkal, és vizsgálni célszer az egyéb nemzetközi, illetve a magánt ke támogatásának lehet ségeit. A hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekten túl az önkormányzat és a közszolgáltató további célokat t zött ki, melyek els sorban a szelektív hulladékgy jtés kiterjesztésére irányulnak, illetve inert hulladékok elhelyezését biztosító hulladéklerakó kialakítását tervezik. A célok részletesebb ismertetése az alábbi fejezetekben történik.

2/A.VI.1 hulladékkeletkezés csökkentési célkit zései a tervezési területen, a tervid szak végére várhatóan keletkez hulladékok mennyisége és összetétele 2/A.VI.1.1. A képz d hulladék mennyiségének várható alakulása A hulladékgazdálkodás alapelveinek és az EU követelményeinek megfelel en kerültek meghatározásra az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban azok a hosszú távú célkit zések, amelyek a települési szilárd hulladékgazdálkodást a jöv ben jelent sen megváltoztatják. 2/A.21. számú táblázat. A képz d hulladékmennyiség várható alakulása (tonna) Települési szilárd 2002. hulladék Mennyiség (t) 18.025 Változás (%) -

.

2003

2005.*

2008.*

22.111

22553+50 + 2%

23217+30 +5%

33

*Prognosztizált növekedésként a jelenlegi adatok ismeretében nem lehetett a 2002.évet bázisadatnak választani. Ezért a prognosztizált hulladék mennyiségre 2003. évi adatokat választottuk évi 1%-os hulladék növekménnyel számolva, figyelembe véve a szelektíven gy jtött lakossági hulladékok okozta csökkenést is.

.

34

A tervezés id szaka alatt a kezelend hulladékok mennyiségének kalkulálása során a következ alapadatokat vettük figyelembe: • a tervezés id tartama 6 év, (bár gyakorlatilag 5év) • a település lakossága gyakorlatilag változatlan marad, • a keletkez hulladék mennyisége évente mintegy 1%-kal növekszik, • a hulladék térfogatának 1-2%-os növekedése várható, • a lakossági szelektív hulladék begy jtés n .

2/A.VI.1.2. Csökkentési célok A program céljait a Hgt., az OHT és a RHT alapján határoztuk meg, a települési feladatokat az alábbiakban részletezzük. Ebben az alfejezetben nem a keletkezett mennyiség, hanem a lerakott mennyiség csökkentési céljait kell megadni. A települési szilárd hulladékra vonatkozó (országos) csökkentési célkit zések alapjai a Hgt. 56.§-a szerint:

A helyi hulladékgazdálkodási terveknek tartalmaznia kell a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok - szabványnak megfelel en mért - összetételét és az összetev k tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat

- 2004. július 1 napjáig - 2007. július 1 napjáig - 2014. július 1 napjáig

75%-ra 50%-ra 35%-ra kell csökkenteni.

2/A.22. számú táblázat. A települési szilárd hulladék biohulladék tartalmára vonatkozó csökkentési célok Hulladék Települési szilárd

Csökkentési cél

Várható mennyiség (t/év)

A lerakott hulladék biohulladék mennyiségének 1786 csökkentése 2004. júl. 1. A lerakott hulladék biohulladék mennyiségének 3573 csökkentése 2007. júl. 1. A lerakott hulladék biohulladék mennyiségének 5359 csökkentése 2014. júl. 1.

A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A csomagolási hulladékokra vonatkozó mennyiségeket a csomagolási hulladékok fejezet részletezi. A lakosság által szelektíven leadott mennyiségek a Városra kialakított szelektív gy jt rendszer teljességét l függnek, mennyiségileg mintegy 10%-kal csökkenthet a települési szilárd hulladék mennyisége.

.

35

2/A.VI.2. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI, ÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKIT

ZÉSEK TERVEZÉSE

Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített komposztálása

A tervezési területen növelni kell • a kerti és közterületi zöldhulladék, valamint • a konyhai szerves hulladék elkülönített gy jtését és komposztálását, és el kell érni • a szervesanyag-tartalom lerakásának csökkentését. A zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóra beszállított összes szervesanyag-tartalmat kell a fentiek alapján a kiszámított mennyiségekkel csökkenteni. Ebb l külön nem választható le Zalaegerszeg város hulladéka. A jogszabály értelmében a szerves anyag mennyiségét a lerakás helyén kell csökkenteni. 2/A.23.számú táblázat. A települési hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Települési

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél

71 db gy jt sziget 2 db hulladékudvar válogatóm

Szelektív hulladék gy jtés 50 Települési szilárd hulladék veszélyes alkotói 0,5 Hulladék szelektív válogatása 100 Települési szilárd hulladék komposztálása (el válogatás 100 után zöld-és biológiailag lebontható hulladékra)

komposztáló

%

Mennyiség (t/év) 1710 110 13000 10000

2/A.24.számú táblázat. A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása Települési 71 db gy jt sziget 2 db hulladékudvar válogatóm komposztáló

Hasznosítási, ártalmatlanítási cél Helyi helyi helyi

Területi regionális regionális

A szelektív hulladékgy jtés kiterjesztése A csomagolóanyagokra vonatkozó 50%-os hasznosítási kötelezettség teljesítéséhez biztosítani kell, hogy az ország lakosságának 2005-ig 40%-a, 2008-ig 60%-a legyen bekapcsolva a szelektív begy jtésbe. Jelenleg a településen a szelektív hulladékgy jtésbe bevont lakosok becsült száma 15 000 f . A településen szelektív hulladékgy jtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkit zés: • 2006-ig a teljes lakosság.

.

36

Szelektív hulladékgy jtés a következ alkotóknál valósítható meg: • papír, • m anyag, • fém, • üveg, • biológiailag lebontható és • veszélyes hulladékok. A hulladék visszaforgatásának és újrahasznosításának célja, hogy a hulladékelemek visszakerüljenek a termelésbe. További cél, hogy a települési hulladék veszélyes komponensei külön kerüljenek gy jtésre és részben másodnyersanyagként való felhasználásra. Hulladékfajták másodnyersanyagként történ hasznosítása Másodnyersanyagokra és hasznosításukra vonatkozó célkit zések: • a papír (2005. évig a hulladékká vált mennyiség 51%-a), m anyag (61%), fém (87%), üveg (30%), textil (8%) anyagában történ hasznosítása, • a biohulladékok szelektív gy jtésének és kezelésének kialakítása, figyelembe véve a Hgt. el írását, mely szerint 2004. június. 1-ig a települési hulladékok biológiailag lebomló hulladékmennyiségének 50%-át kell hasznosítani, • a hulladék energiahordozó, szilárd tüzel anyaggá alakítása és termikus hasznosítása. A fentiekben részletezett célkit zések teljesítésével csökkenthet a települési kommunális hulladékok mennyisége. Részletezése az egyes alfejezetekben megtalálható. Hasznosítást és ártalmatlanítást el segít létesítmények A hulladék hasznosítási célkit zések megvalósításának el feltétele egy m köd gy jt , szállító- és válogatórendszer kiépítése. Ennek érdekében • a gy jt rendszer kiépítése szükséges a helyi adottságok figyelembe vételével, o Az utcai gy jt edényzet számának növelését meg kell oldani. A jelenlegi 461 dbot városképileg elfogadott formájú edényzettel kell növelni. melyeket a település frekventált területein kell kihelyezni. Javasolt darabszám 100 db. o A jogszabályi normák alapján ezer lakosonként egy db négy rekeszes gy jt szigetet kell kialakítani. A tervezett darabszám azonban a normánál a helyi adottságok miatt magasabb, 71 db, a meglév rendszerek cseréjét is figyelembe véve. A telepítend gy jt szigetek kialakítása eltér a megszokottól, az egyes frakciók gy jtésére szelektív hulladékgy jt konténerek szolgálnak, tekintettel arra, hogy a közszolgáltató gépparkjában ezek ürítésére alkalmas járm vek állnak rendelkezésre. • a szállítórendszer jelenlegi szállítási útvonalainak teljesítményoptimalizálása megtörtént, ezen változtatni nem indokolt, a bekapcsolandó területek szállítási útvonalát (külterület) teljesítmény optimalizálásával kell megoldani úgy, hogy a gy jt körzetek a leghatékonyabb módon alakuljanak ki. A szállítóeszközök korszer sítésével fel kell újítani, és tovább kell fejleszteni a jelenleg üzemel gépparkot; .

37

•

a lerakással, vagy egyéb módon ártalmatlanítható lakossági kommunális hulladékokat a településr l el kell szállítani. Ennek érdekében a települési kommunális szilárd hulladék kezelését (ártalmatlanítását, v. hasznosítását) régiós hulladékgazdálkodási rendszer keretében kell megoldani.

A gy jt rendszer kialakításának prioritása a településrendezési terv figyelembe vételével: 1.) A településen az utcai gy jt edényzet további kihelyezését folyamatosan kell megoldani. 2.) A településen a gy jt sziget-rendszer, hulladékudvar-rendszer kialakításának tovább fejlesztését 2006. december 31-ig kell megoldani. A szállítórendszer további fejlesztésére a prioritási sorrend a következ : 1.) A lakossági veszélyes hulladékok begy jtésére 1 db speciális járm üzembe állítása 2005. december 31-ig. 2.) Szállítójárm vek folyamatos korszer sítése.

Hulladékhasznosító és hulladékártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai A hulladékhasznosító kapacitásokat az alábbi táblázat tartalmazza. 2/A.25. számú táblázat. Célkit zések a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás terén Célkit zések Kapacitás igény Hasznosítás/ártalmatlanítás helye Utcai gy jt edényzet* 100 db Városközpont Gy jt sziget** 71 db Város közigazgatási területe* Hulladékudvar 2 db Város közigazgatási területe Hulladékválogató m 1 db Jelenlegi hulladéklerakó területe Komposztáló m 1 db Jelenlegi hulladéklerakó területe Inert hulladék lerakó 1 db *nem tartozik a hasznosító, ártalmatlanító rendszerhez, településtisztasági jelent sége van **a meglév 2 gy jt sziget és 2x22 gy jt konténer cseréjével együtt.

Az inert hulladéklerakó nem tartozik a települési szilád hulladékok kategóriájába, de tájékoztatásul e fejezetben is megjelöljük. Hulladékártalmatlanító kapacitást az inert hulladék lerakón kívül nem tervezünk.

.

38

2/A.VII. A kijelölt célok cselekvési program 2/A.7.1

• •

• •

•

elérését, illetve

megvalósítását szolgáló

Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjeszt , tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok

szemlélet-formáló,

A legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási és -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni, illetve hatékony szoftver kidolgozása. Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó el írások teljesülését. Az alapállapot rögzítése érdekében a hulladék összetételére vonatkozóan méréssorozatot kell végezni a mérési szabvány szerint. A hulladékanalízist teljes cikluson keresztül kell végezni. Fel kell mérni a komposztálható hulladékok körét, valamint a komposzt hasznosításának módját és lehet ségét. Ki kell alakítani a gy jtés eszközrendszerét. Meg kell valósítani az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás képzés megvalósításának eszközeit és tervét, melybe javasolt a civil szervezetek bevonása. o Szükséges a lakosság évenkénti legalább egyszeri tájékoztatása a település környezetvédelmi állapotáról szóló beszámoló keretében. o Az iskolai és óvodai tananyagba be kell építeni a hely specifikus ismeretek oktatását. o A szelektív hulladékgy jtés el nyeit népszer sít akciókat kell szervezni, o Lakossági ismeretterjeszt kiadványok terjesztése, o szi és téli társadalmi kampányok megszervezése Fokozott, és folyamatos ellen rzéssel meg kell akadályozni az illegális lerakásokat. Szankcionálni kell (jegyz i hatáskör) az elhagyott hulladékok tulajdonosát, vagy annak hiányában a terület tulajdonosát. A lerakások azonosításához GPS készülék alkalmazása jelent s segítséget adhat. Megfelel költségvetési keret elkülönítése ajánlott.

2/A.26. számú táblázat. Módszertani fejlesztések tervezett költségei Program célja Települési szilárd hulladék adatszolgáltatási kötelezettsége Ismeretterjesztés, szemléletformálás Utcai gy jt edényzet kihelyezése Hatékony hulladékgazdálkodási ellen rzési, felügyeleti rendszer m ködtetése Elhagyott felszámolása

hulladékok

Határid

Felel s

Költség (millió Ft)

Forrás pályázati

egyéb

2004. dec. 31.

Közszolgáltató

-

-

Közszolgáltató

folyamatosan

Jegyz

4,0

KvVM, OM

-

folyamatosan

Önkormányzat

1,5

-

Önkormányzat

folyamatosan

Közszolgáltató Jegyz , Közterület 5,0 felügyelet

BM, KvVM

-

folyamatosan

Önkormányzatok/ Környezetvédelmi Felügyel ségek

7,0

Önkormányzati/

Közszolgáltató

0,5

Fel kell mérni a komposztálható hulladékok folyamatosan hasznosítási lehet ségét

Összesen:

.

Állami/

Pályázati

KvVM, BM

Közszolgáltató

18,0

39

A költségek becslése a 2003. évi árszinten, a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelel en tapasztalati számértékekkel történt. A közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.

2/A.VII.2. A hulladékgazdálkodási cselekvési program A város területén a települési hulladékok begy jtésének gyakoriságát az üdülési id szakban a látogatók számának növekedése sem befolyásolja. A hulladékgazdálkodási program prioritása: Környezeti komfort javítása. E prioritás szolgálja a min ségi élet feltételeinek, a környezet esztétikájának javítását, és a környezeti elemek védelmét. A települési hulladékok keletkezésében csökkenés az elkövetkez 6 évben nem várható. A civil szervezetek véleményével azonosulva szükségesnek ítéljük a tudatformálást, ismeretterjesztést, oktatást és tájékoztatást. Ennek megfelel en az alábbiakban részletezzük a legfontosabb programelemeket. A hulladékkeletkezés csökkentésének legf bb eszköze a tudatformálás. A csökkentés eléréséhez a cselekvési program az alábbi f bb intézkedéseket tartalmazza: 2/A.27. számú táblázat. Az oktatási, képzési, tudatformálási program elemei Kezdeményezés

Rövid leírás • Hulladéktermelés megel zési javaslatok • Az elért eredmények kommunikálása a lakosság felé • Plakátkampány

Példa Mutató Eredmény • Hulladék folyóirat • A hulladékokról Lakosság szóló tájékoztatók tudatformálása • Hulladékgy jtési naptár a helyi médiában Oktatás, • Hulladékmegel zési információ, javaslatokról szóló brosúrák • Kirakott poszterek száma tudatformálás • Környezetbarát háztartási tisztítótermékekr l szóló brosúrák Hulladékminimalizálásról szóló Projektbe bevont Az iskolalátogató Iskolai oktatási tanterv kidolgozása iskolák száma ifjúság programok tudatformálása Látogatottság, a Az • Komposztálás • Komposztálásról, program Önkormányzat népszer sítése • Szelektív alkalmazóinak száma tudatformálása • Szelektív hulladékgy jtés hulladékgy jtésr l, Önkormányzati fontosságának tudatosítása • Veszélyes hulladékokról ismeretterjesztés • Veszélyes hulladékok el adás sorozat szervezése megfelel begy jtésére vonatkozó nyilvántartási rendszer kialakítása

2/A.VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkit zések elérését szolgáló intézkedések meghatározása A hulladékhasznosítási célokat az alábbi intézkedések végrehajtásával lehet elérni: • szelektív hulladékgy jtés kiterjesztése, .

40

• •

zöld- és biohulladék komposztálással történ hasznosítása, a szükséges komposztálói kapacitás (komposztálótelep) megépítése.

Intézkedések: 1.) Szelektív gy jtés kiterjesztése A meglév 2 db gy jt sziget és 2x22 db gy jt konténer folyamatos cseréjével összesen 71 gy jt sziget telepítése oly módon, hogy az a település megfelel szint ellátására alkalmas legyen, ajánlásként figyelembe veend a mindenkori érvényes jogszabályi norma. A meglév járm park adottságait figyelembe véve a gy jt szigeteket úgy alakítják ki, hogy azokat 4 gy jt konténer alkotja majd. Kialakításra kerül 2db új hulladékudvar. 2.) Zöld- és biohulladék elkülönített gy jtésének bevezetése A városban keletkez zöldhulladék és komposztálható egyéb biohulladék szelektív gy jtésének megalapozáshoz el kell végezni a felmérést. A prognosztizálható zöldhulladék mennyisége a településen 4000 tonna/év. A környezetvédelmileg megfelel és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkit zéseket biztosító fejlesztések meghatározását az alábbiakban részletezzük. A jelenlegi tervek szerint Zalaegerszeg a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozott, melyben a lerakással történ ártalmatlanítást kívánják megvalósítani. A jelenleg használatos lerakó környezetvédelmi szempontból elfogadható, megfelel a m szaki védelme, szabad kapacitással rendelkezik. A hulladéklerakó rendelkezik a NyuDu KÖFE által jóváhagyott környezetvédelmi m ködési engedéllyel. A célkit zéseket biztosító fejlesztések meghatározása: 1.) A Nyugat-Balaton és Zala-völgye Hulladékgazdálkodási Rendszer (Kohéziós Alap) megvalósul. Ebben az esetben egy komplex rendszer keretén belül – része a 2 db hulladékudvar, a hulladékválogató m és a komposztáló m is – a város területén keletkez települési hulladék helyben kezelésre kerül. A jelenlegi hulladéklerakó területén a zöldhulladék komposztálása tervezett. A tervezett kapacitás 10 000 t/év. 2.) A regionális program beindításáig teljesíteni kell a Hgt. szerinti szerves anyag lerakására vonatkozó csökkentéseket. A jelenleg lerakott szerves anyag mennyiségét 2004. június 1.-t l 25 %-kal kell csökkenteni. A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet értelmében a szerves anyag csökkenést a közös hulladéklerakón kell teljesíteni. Ebb l következ leg a Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer üzembe helyezéséig a szerves anyag csökkentést teljes egészében a zalaegerszeg-búslakpusztai lerakón kell teljesíteni.

.

41

3.) Az ISPA projektben el irányzotton túl az önkormányzat és a közszolgáltató igényeit kielégítend inert hulladék kezel m kiépítése is tervezett a jelenlegi hulladéklerakó területe mellett. A begy jtött és beszállított inert hulladékok tárolásának és hasznosításra való el készítésnek a területigénye 0,3-0,5 ha. A beszállított építési és bontási hulladék szelektálása a mobil tör berendezéssel és a fémek kiválasztásával megtörténhet. A megfelel szelektálás után a különböz típusú és fajtájú hulladékok építési alapanyagként (útépítés, tereprendezés) hasznosíthatók. A fém és egyéb anyagok tovább értékesíthet k. 4.) Felmerült a térségben keletkez szennyvíziszapok, állati- és zöldhulladékok megfelel kezelésére szolgáló fermentáló létesítésének igénye is. 2/A.VII.2.2. Fejlesztést, vagy felszámolást, valamint rekultiválást igényl illetve lerakóhelyek meghatározása

kezel telepek,

2/A.28. számú táblázat. Felszámolást, rekultiválást igényl lerakóhelyek meghatározása Hulladéklerakás helye Pózva, Pózvai u. – elkerül út Pózva: Vasút utca külterületi vasút melletti szakaszán Andráshida: Iskola u. 76-os f úttól É-ra es szakasza mellett Nekeresd: Nekeresd utca els szakasza, erd el tti tér Andráshida: Lovász utca Botfa-Rapács: Öreghegy

Vegyes kommunális hulladék (m3) 300 20 0 0 0 20

Inert hulladék (m3) 14 700 150 40 25 20 0

Összes hulladék mennyiség (m3) 15 000 170 40 25 20 20

A Pózva, Pózvai u. – elkerül út keresztez désében található elhagyott hulladék mellett a volt szennyvíztisztító telepen illegális építési törmelék lerakó is m ködik, melyet a város jelölt ki átmenetileg. A lerakóban önkormányzati adatszolgáltatás alapján közel 100 000 m3 inert bontási hulladék került eddig elhelyezésre. Mindkét illegális inert lerakó területére rekultivációs terv készítése indokolt. A lerakókkal kapcsolatos teend k a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében kerülnek rendezésre. A volt kommunális hulladéklerakó – Zalaegerszeg, 0181 hrsz.-ú terület – rekultivációjára a NyuDu KÖFE 266/6/2003. számon kötelez határozatot adott ki az id közben felszámolásra került, a lerakót a bezárásig üzemeltet Concord Depónia Kft. helyett az Önkormányzatnak. A rekultivációt a szombathelyi Solvex Környezet- és Vízgazdálkodási Tervez és Kivitelez Kft. által készített 147/E-2000. számú terv szerint kell elvégezni. A vízjogi létesítési engedély (10.870/4/2002. I. szám) a rekultivációra már rendelkezésre áll. A rekultiváció befejezésének határideje 2004. december 31. Minden esetben el kell készíteni az adott területre - környezetvédelmi felülvizsgálat körében a rekultivációs terveket.

2/A.VII.3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje .

42

2/A.VII.3.1. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendje Az egyes fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási sorrendjét az alábbi táblázat mutatja be annak függvényében, hogy a tervezett beruházás a regionális rendszer részeként, vagy egyéb módon kerül megvalósulásra (önkormányzat, pályázati források). 2/A.29. számú táblázat. A beruházások, fejlesztések megkezdésének prioritási rendje Prioritási Beruházás, fejlesztés sorrend Kezel i és m ködési engedélyek megszerzése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Adatgy jtési rendszer kiépítése Komposztálótér kialakítása (hulladékhasznosítás) Utcai gy jt edényzetek további kihelyezése Szelektív hulladékgy jt rendszer tovább fejlesztése Illegális lerakások felszámolása, GPS készülék vásárlása Lerakó rekultiválása Hulladékudvarok kialakítása Ellen rzési rendszer kiépítése, tudatformálás

A tervez k véleménye szerint a feladatok sürg ssége miatt a prioritási sorrend csak látszólagos, mivel valamennyi feladat megkezdése indokolt, további halasztás nem lehetséges. 2/A.VII.3.2. A fejlesztések, beruházások megvalósításának tervezett határideje A folyamatban lév Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA (Kohéziós Alap) 2005. év végi befejezéssel számol. A program 6 éves id távját, valamint a projekt el készítettségét figyelembe véve a program teljesülésére várhatóan az alábbi táblázat szerinti id beli ütemezés lehetséges. 2/A.30. számú táblázat. A regionális hulladékgazdálkodási program id beli ütemezése Évek 2004. 2004-2005. 2006. 2007. 2007. 2007.

Tevékenységek Tervkészítés, hatósági engedélyeztetés Hatósági engedélyeztetés, projektkészítés, tendereztetés, döntés a kivitelez kr l, szállítókról Hulladékkezel létesítmények területének el készítése, építése, szerelése, rekultiváció Hulladékkezel létesítmények építése, szerelése, géptelepítések, használatbavétel, rekultiváció Hulladékkezel létesítmények használatbavétele A program befejezése, értékelés.

Az egyes évekhez megadott tevékenységekhez kapcsolódóan a következ kre indokolt felhívni a figyelmet: • •

.

A tervezett hulladékkezel létesítmények közül a hulladékudvar környezetvédelmi engedély köteles. A tervkészítés és engedélyeztetés lefolytatása 1 évet vesz igénybe a jogszabályi eljárási határid ket is figyelembe véve. Az EU-s és a hazai források igénybevételér l szóló döntések esetén az eljárási id 90180 napot vesz igénybe, ezért 2004. évben még lehet ség nyílhat a hatósági engedélyeztetések mellett a pályázati dokumentációk lebonyolítására is. A tendereztetés optimális körülmények között 2005. év második félévére tehet .

43

•

A program véleményünk szerint érdemben 2006-ban indítható, a hulladékkezel m vek létesítésével. A rekultivációs munkálatok folyamatosan végezhet k a program teljes id szakában az el z fejezetekben meghatározott ütemezésben.

2/A.VIII.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

A tervezett létesítmények a helyi területfejlesztési tervvel összhangba hozhatók. Az alábbi táblázatban az egyértelm feladat meghatározás érdekében megjelöljük azokat a fejlesztéseket, amelyek a regionális rendszerhez kapcsolhatók. Tekintettel arra, hogy az ISPA projekt változtatása jelenleg is folyamatban van, az alábbi táblázatot csak tájékoztatásul adjuk közre a tervezés id pontjában rendelkezésre álló adatok birtokában. 2/A.31. számú táblázat. Beruházási költségek - Zalaegerszeg gy jt terület Beruházási rész 1. Hulladékgy jtés Építés –Hulladékudvarok Építés – Gy jt szigetek Tervezés Ellen rz technológia Hulladékgy jt edények gépek 2. Komposztáló üzem Építés Tervezés gépek

Beruházás ezer Ft-ban 2004 2005 I-IV negyedév I.-IV. negyedév

176 500 39 500 000 133 000

3.Újrahasznosító létesítmény 93 000 A épületek építése remiseselepkialakítás 36 200 Építés 56 800 Tervezés Ellen rz technológia Gépek Beszerelés 4. Az elavult helyek depositsadéklerakók rekultiválása 1-4 Összesen

lezárása 500 800 770 300

2004-2005 Összesen

267 000 45 000 32 000

267 000 45 000 32 000

000

70 000

120 000

110 000

000 000 000 000 377 000

120 000 176 500 39 500 4 000 133 000 203 000 36 200 56 800 60 000 8 000 30 000 12 000 500 800 1 147 300

A Zalaegerszegre vonatkozó beruházási költségek összegzése Beruházási költségek összesen Innen Építés Tervezés

.

770.300 132.500 4.000

377.000 77.000 60.000

1.147.300 199.500 64.000

44

Irányítás(ellen rzés) Gépek Hulladékgy jt edények Beszerelés Az elavult helyek lezárása

133.000

8.000 150.000 70.000 12.000

8.000 283.000 70.000 12.000 500.800

500.800

Újrahasznosító létesítmény - Zalaegerszeg gy jt terület Tétel

Megnevezés

Mennyiség

1a. 1b. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 1-7

Az épületek építése Felszini takaró Hulladék válogató csarnok Bála tároló Mechanikus berendezések (válogató szalag) Ellen rz technológia Beszerelés Egyéb gépek Összesen

1.700 m2 1.320 m2 100 m2

Egységár ban egyösszeg 10.000 40.000 40.000 egyösszeg egyösszeg egyösszeg egyösszeg

Ft-

Összesen eFt-ban 19.200 17.000 52.800 4.000 60.000 8.000 12.000 30.000 203.000

Komposztáló üzem - Zalaegerszeg gy jt terület Tétel

Megnevezés

Mennyiség

Felszíni takaró-érlel terület 2 500 m2 Komposzt tároló hangár 300 m2 Szivárgó víz elvezetése 100 m Aprítógép 1 db Esztergagép/fordítógép/alakítógép* 1 db Dobrosta* 1 db Kotró (UNIMOG rendszer)** 1 db Egyéb tartozékok (Mechanikus berendezések) 1-8 Összesen *Szelektív hulladékkezelésre is használható **Egyéb eszközökhöz is használható (pl. útburkolatok tisztítása, stb.) 1. 2 3 4 5 6 7 8.

Egységár FtÖsszesen eFt-ban ban 10 000 25 000 40.000 12.000 35 000 2 500 58 000 000 58 000 20 000 000 20 000 30 000 000 30 000 25 000 000 25 000 4.000 176.500

Hulladékgy jtés - Zalaegerszeg gy jt terület Tétel Megnevezés 1. 2. 1-2.

Gy jt -szállító gép Hulladékgy jt egységekkel) Összesen

Mennyiség edények

3 db (110-literes 14 000 db

Egységár FtÖsszesen eFt-ban ban 40 000 000 120 000 5 000 70 000 190 000

Hulladékudvarok, gy jt szigetek - Zalaegerszeg gy jt terület Tétel

Megnevezés

Mennyiség

1. 2. 1-3

Hulladékudvarok Gy jt szigetek Összesen

3 db 8 db

Egységár eFtÖsszesen eFt-ban ban 15.000 45.000 4.000 32.000 77.000

Az elavult medd hányók bezárása - Zalaegerszeg gy jt terület Tétel

Megnevezés A meglév tárolók lezárása A lezárandó terület

.

Mennyiség

Egységár ban

5,6 ha

8930 Ft/m2

Ft-

Összesen eFt-ban 500 800

45

A fentiekben ismertetett táblázatok Zalaegerszeg gy jt terület adatait tartalmazzák, ezekb l Zalaegerszeg város területére betervezésre került:

.

46

2/A.32. számú táblázat. Zalaegerszeg területére tervezett beruházások Megnevezés Utcai gy jt edényzet Gy jt sziget Hulladékudvar Hulladékválogató m Komposztáló m

Mennyiség 100 db 71 db 2 db 1 db 1 db

Az ISPA projektben megpályázott beruházásokon kívül betervezésre került egy inert hulladék lerakó építése is. Ennek közel 200 millió forintos költségét egyéb pályázati forrásokból kell biztosítani. A városban az inert hulladék lerakón kívül ártalmatlanító telep nem tervezett. Az el z ekben leírtak alapján a hulladékgazdálkodási program finanszírozási igényének meghatározásánál els sorban a régió területén el készítésben összeállított projektek, a Területi Hulladékgazdálkodási Terv, Nyugat-Dunántúli régió Hulladékgazdálkodási Program dokumentációjában leírtakat, illetve a közszolgáltatók által meghatározott költségeket vettük figyelembe a számításoknál. A költségeket 2003. évi árszinten becsültük, ÁFA nélkül. Módszertani fejlesztés tervezett költségei: 18 millió Ft. (2/A/26. számú táblázat) 2/A.33. számú táblázat. A módszertani fejlesztések megoszlása költségviselés tekintetében Költségvisel Önkormányzat Kormányzati* Közszolgáltató Összesen *pályázatokból

Forrás megoszlás (millió Ft) 5 6 7 18

A hulladékkezel m vekre tervezett összegek az Európai pályázatok során ismételt számításokra kerülnek. Az önkormányzatnak az elkövetkez évekre tervezend hulladékgazdálkodási költségeket az alábbiak szerint javasoljuk figyelembe venni: 2/A.34. számú táblázat. Az önkormányzat feladataihoz kapcsolható költségigény a 2004-2005. évekre Prioritási sorrend

Beruházás, fejlesztés

millió Ft*

Utcai gy jt edényzetek további 1,5 kihelyezése (100 db) 2 Szelektív hulladékgy jt konténer (50) 5 3. Illegális lerakások felszámolása 7 Ellen rzési rendszer kiépítése, 4. 5 tudatformálás Mindösszesen 18,5 1.

.

47

Az EU-s pályázat 2005-2008. évek közötti id szakra realizálódik, ezért Önkormányzati saját er évenkénti megbontását nem tervezzük. A Terv készítés jelenlegi fázisában nem határozható meg a Város által vállalható összeg sem. Összefoglalva A város hulladékgazdálkodási alapállapotát elemezve, és számba véve a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény el írásait az önkormányzat legfontosabb feladatait a tervkészítés jelenlegi fázisában az alábbi meghatározó körülmények mérlegelése alapján határozzuk meg. A városra vonatkozó hulladékgazdálkodási terv készítésénél az alábbi szempontok érvényesítését kell figyelembe venni: 1. A Nyugat-Balaton és Zala-völgye regionális hulladékgazdálkodási rendszer ISPA (Kohéziós Alap) megvalósul, ebben az esetben egy komplex rendszer keretén belül a települési hulladék a településen kezelésre kerül. 2. Az Nyugat-Balaton és Zala völgye regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósulásáig is meg kell oldani a törvényi kötelezettségekb l adódó feladatokat, mégpedig úgy, hogy az Önkormányzatnak a legkisebb költségráfordítása legyen. 3. Teljesíteni kell a Hgt. Tv. el írásait, melyb l legfontosabb, és határid höz kötött törvényi kötelezettség 2004. július 1-t l folyamatosan a települési lerakón ártalmatlanítandó hulladék szervesanyag-tartalmának 25 %-kos csökkentése. 4. A jelenlegi hulladéklerakó területét az elkövetkez években hulladékgazdálkodási célokra kell hasznosítani, így a zöldhulladék komposztálására, továbbá a válogatóm részére megfelel terület kialakítása tervezett. A fenti szempontoknak megfelel legfontosabb feladatok a 2004-2005. évekre: 1. A zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakó fejlesztésére vonatkozó tervek elkészítése, és az engedélyezési eljárás lefolytatása. 2. Megfelel pénzügyi források biztosítása – pályázati pénzforrásokból – és ütemezése az elkövetkez két évre az ISPA (Kohéziós Alap) pályázatok pénzügyi forrásának rendelkezésre állásáig. 3. A közszolgáltató éves beszámoltatása a jogszabályokban és a helyi rendeletekben el írt kötelezettségek teljesítésér l az eddigi formában. 4. A szelektív hulladékgy jtés fokozása a megfelel tudatformálás mellett.. Ajánlásként figyelembe veend a mindenkori érvényes jogszabályi el írás. 5. Az elhagyott hulladékok folyamatos összegy jtésének megoldása szükséges, az elhagyott hulladékok keletkezésének megakadályozására szigorított ellen rzést léptetnek életbe, és a zártkerteket folyamatosan be kell vonni a közszolgáltatásba.

.

48

2/B. Települési szennyvíziszapok

.

folyékony

hulladék

és

kommunális

49

Kötelezettségek A szippantott szennyvizeknek, mint települési hulladéknak a kezelésére a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján az önkormányzatnak közszolgáltatási szerz dést kell kötnie: „…(3) A közszolgáltatás kiterjed a) a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezel (a továbbiakban: közszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gy jt edényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegy jtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történ rendszeres elszállítására; b) a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történ elszállítására…” A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatói szerz désr l a 241/2000 (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik. Zalaegerszeg önkormányzata az Észak-Zalai Víz- Csatornam és Fürd Vállalattal kötött közszolgáltatói szerz dést. A területen folyó, hulladékkezelésre el írt általános követelmények és jogszabályi alapok szöveges ismertetése A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezet hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely • emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közm pótló berendezéseinek ürítéséb l, • a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekb l, valamint • a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredet tevékenységb l származik. Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék elhelyezése leürít helyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fizikai-kémiai vagy biológiai módszerrel. Települési folyékonyhulladék-leürít hely (a továbbiakban: leürít hely): közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illet leg szennyvíztisztító telep kiegészít m tárgya. A folyékony hulladékokra jogszabályokban meghatározottaktól eltér speciális területi, helyi, vagy egyedi m szaki követelmények nincsenek. A tervezési területen keletkez hulladékok típusai, mennyisége A településen keletkez folyékony települési hulladékra és a szennyvíztisztítási technológia során keletkez szennyvíziszapokra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervezést együtt értékeljük, és a településre jellemz szennyvízelvezetéssel és -tisztítással szerves egységben tárgyaljuk. A két hulladékáram a települési hulladékgazdálkodási tervet illet en nem meghatározó, ezért szerkesztési okokból kiindulva az egy fejezetben történ tervezést választottuk. .

50

2/B.I. Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei Az adatgy jtés körében, az állapotfelmérés alapján a KSH Statisztikai Évkönyv 2002., az Önkormányzat, a Zalavíz Rt. és az Észak-Zalai Víz- Csatornam és Fürd Vállalat mint települési közszolgáltatók adatait használtuk fel. A becslések a szolgáltatott ivóvíz és az elvezetett szennyvíz mennyiségeinek mért értékeib l történtek. Zalaegerszeg város vízellátásának biztosítását a Észak-Zalai Víz- és Csatornam Rt. végzi. A tevékenységhez az üzemeltet jól felszerelt eszközállománnyal rendelkezik, és az ISO 9001:2000 valamint az ISO 14001:1996 szabványok szerint végzi tevékenységét. Az integrált min ségügyi- és környezetközpontú irányítási rendszerüket auditáltatni kívánják. Folyamatos 24 órás hibaelhárító szolgálatot m ködtetnek, és tapasztalt szakembergárda garantálja az egészséges vízellátás folyamatosságát. A település két vízbázisból fedezi vízigényét, a Keleti és a Nyugati vízbázisból. A Keleti vízbázis diagnosztikai vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a vízbázis kapacitásának mintegy 35%-a nehezen megvédhet , sérülékeny földtani közegben van. A vízbázis védelmének fenntartása a beépítettség és a szennyezések kizárása, illetve a növekv beruházási és üzemeltetési költségek miatt kérdésessé teszi hosszútávon a vízbázis fenntartását. Ebb l következik, hogy a jelenleg még kis kapacitással m köd Nyugati vízbázis szerepe a térség vízellátásában jelent sen meg fog növekedni, ezért ennek a vízbázisnak a biztonságban tartása, vízmin ségének megóvása is kiemelten fontos feladat. A diagnosztikai vizsgálatok kezdetén meger sítést nyert, hogy a vízbázis sérülékeny földtani környezetben van, ezért fokozott védelemre szorul. De megállapítható, hogy a Nyugati vízbázis mostani állapotában jelent s mennyiség és jó min ség ivóvizet tartalmaz, amely kell odafigyeléssel, szakszer üzemeltetéssel hosszú távon képes biztosítani a térség ivóvízellátását Zalaegerszeg, illetve további 47 település önálló szennyvízelvezetési és tisztítási rendszert alkot. Valamennyi település a Zala-folyó vízgy jt területén található, vagyis a települések nagymértékben befolyásolhatják a Zala-folyó (közvetve a Balaton) vízmin ségét. Belátható, hogy a térségben kiemelked fontosságú a felszíni vizek védelme, így a szennyvíztisztítás is. Zalaegerszeg, valamint az említett települések szennyvizének tisztítása a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen történik. A szennyvíztisztító telep 1983-ban létesült 20 000 m3/d kapacitású mechanikai tisztítással és 10 000 m3/d biológiai tisztítással, iszapkezeléssel. Ezt követ en 1985-ben került sor a totáloxidációs biológiai egység második 10 000 m3/d kapacitású csatornamedencés leveg ztet medencéjének és a fert tlenítés m tárgyainak kiépítésére. A biológiai tisztítás során keletkez fölösiszap víztartalmának csökkentésére gépi iszapvíztelenítést alkalmaztak. A telep névleges kapacitása 20 000 m3/nap, azonban a telep napi átlagos hidraulikai terhelése 2003-ig ezt az értéket nem érte el. Az EU csatlakozással összefüggésben az üzemeltet tervezi a szennyvíztisztító telep fejlesztését, els sorban a tisztított szennyvíz foszfortartalmának csökkentése érdekében. A telep tisztított szennyvizének befogadója a Zala folyó, amely a 9/2002. (III.1.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján 1. vízmin ség védelmi kategóriába tartozik. A szennyvíztisztító telepen jelenleg szippantott szennyvízfogadás nincs. A szippantott szennyvíz .

51

mennyiségére vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a szippantott szennyvizet települési folyékony hulladékként kezeljük. A szippantott szennyvíz elhelyezés Kispáli 040/a hrsz-on m köd barázda tekn s kialakítású területre történik. A szennyvíz elhelyezést megel z talaj alkalmassági szakvéleményt 1996ban végezték 3,42 ha területre. 2003 januárjában utóellen rzés volt, melynek során megállapították, hogy a talajt jelent s károsodás nem érte, kismérték só felhalmozódás ugyan tapasztalható, de a technológia szerinti forgó (3 éves) betartásával – pihentetve – az eredeti állapot visszaállítható. Nehézfém szennyezés nem történt. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város pályázatot írt ki a szippantott szennyvizek kihelyezésére, mely szintén a Kispáli határában lév ártalmatlanító telepen történ ártalmatlanítást jelölte meg. A szennyvíztisztító telep kapacitása 21 500 m3/nap, mechanikai-biológiai és kémiai fokozattal rendelkezik. A III. ún. kémiai fokozatban a foszfortalanítás részben biológiai úton, részben kémiai úton történik. A mérési eredményekb l egyértelm en kit nik, hogy a szennyvíztisztító telep az érvényes vízmin ség-védelmi el írásoknak megfelel en üzemel. 2/B.1. számú táblázat. Demográfiai adatok Vizsgált demográfiai paraméterek Lakos szám (f ) Lakások száma (db) Közüzemi vízvezeték-hálózat (km) Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás (db) Lakásoknak szolgáltatott víz (1000 m3) Közterületi kifolyó (db) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat (km) Elvezetett összes szennyvíz (1000 m3) Tisztítottan elvezetett összes szennyvíz (1000 m3) Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás (db) Forrás: KSH, 2002.

2002 62.158 23.551 222,9 21.674 2.878 12 149,4 4.001 4.001 16.928

A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba be nem kapcsolt lakások száma 6.623 db.

.

52

A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZ , HASZNOSÍTANDÓ ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE

2/B.II. FEJEZET

VAGY

2/B.II.1. A keletkez települési folyékony hulladékok és a kommunális szennyvíziszapok mennyisége A keletkez települési folyékony hulladékok mennyiségét a településen – az ivóvíz felhasználás alapján - keletkez és a közcsatornában gy jtött mértékadó szennyvízmennyiségek alapján becsültük. 2/B.2. számú táblázat. A településen keletkez mértékadó szennyvíz mennyiségek (m3/év) Zalaegerszeg

2002 3

Ivóvízfelhasználás (m /év) 2.878.000 2.590.200 Szennyvíztermelés Csatornán elvezetett * (m3/év) Csatornán el nem vezetett 946.405 Szippantott szennyvíz (m3/év) na Szennyvíziszap (m3/év) 15.000 * Ivóvízfelhasználás-10% locsolásra használt ivóvíz

A szennyvíziszap mez gazdasági területen történ kihelyezését a Zala megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat által kiadott engedéllyel végezték. Mivel az engedély érvényességi határidejét a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2003. december 31-ben határozta meg, ezért jelenleg folyamatban van annak meghosszabbítása. A kihelyezhet iszap mennyisége 15 000 m3/év, melynek kihelyezési módja szakaszos, beszántásos elhelyezés szántóföldön. Az iszap jelenlegi kezelése nem felel meg a lakossági elvárásoknak, annak b zhatása miatt. A szennyvíztisztító fejlesztésével egyidej leg az iszapkezelés technológiája is fejlesztésre kerül. A tervezett megoldás szerint olyan új iszapkezel létesül, ami stabilizált és fert tlenített iszapot állít el , hogy a mez gazdasági elhelyezést hosszútávon biztosítani lehessen. Elemezve a 2002. évi adatokat, megállapítható, hogy 2.878.000 m3/év ivóvíz felhasználás mellett, melyb l 10 % locsolásra elszámolt mennyiség, a keletkez szennyvíz mennyisége 2.590.200 m3. A közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiség 2.438.555 m3/év, szippantott szennyvizet a szennyvíztisztító telepre nem szállítanak be. A két adat közötti különbség 151.645 m3. Ez és a szennyvízcsatornára rá nem kötött lakásokban keletkez – becslések alapján – 794.760 m3, tehát összesen 946.405 m3 tulajdonképpen a keletkez települési folyékony hulladék. Ezt a fennmaradó mennyiséget túlnyomórészt szakszer tlenül épített és üzemeltetett egyedi szennyvízkezel , -tároló, szikkasztó berendezésekbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárog szennyezve, veszélyeztetve a felszín alatti vizeket. Ez különösen a vízbázisok sérülékenysége, érzékenysége miatt okoz a településen problémát. Környezetvédelmi szempontból ezek a megoldások kevés kivételt l eltekintve nem fogadhatók el. Megoldást csak a csatornázás jelenthet.

.

53

2/B. II.2.A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A tervezési területen felhalmozott települési folyékony hulladék és szennyvíziszap mennyiségek nincsenek. 2/B.II.3. A területre beszállított és területr l kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településre beszállított és onnan elszállított folyékony hulladékok mennyiségére vonatkozó pontos adataink nincsenek. 2/B.II.4. A terület éves hulladékmérlege 2002. évre A településen keletkez folyékony hulladékok mennyisége 2.593 m3/d, azaz 946.405 m3/év. 2/B.3. számú táblázat. A terület éves hulladékmérlege Zalaegerszeg Szennyvíz Szennyvíziszap

Keletkez hulladék (m3/év) 946.405 15.000

Hasznosítás 3

(m /év) % 0 0 15.000 100

Egyéb módon Lerakás kezelt 3 (m /év) % (m3/év) % 0 0 0 0 0 0 0 0

2/B.III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET

Nem kezelt (m3/év) % 946.405 100 0 0

M SZAKI KÖVETELMÉNYEK

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesre vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 2/B.4. számú táblázat. A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes

Telephely

Tárgy

Engedély száma

Zalavíz Rt.

Zalaegerszeg

Szennyvíziszap szántóföldi kihelyezése

10.409/2/2004.

Engedély érvényességi ideje 2004. dec. 31. Engedélyezés folyamatban

2/B.IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A területen a folyékony hulladékra és a szennyvíziszapokra vonatkozó speciális intézkedés nincs. 2/B.V. KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK, ALKALMAS LÉTESÍTMÉNYEK Zalaegerszeg város és a térségében lév további 10 település szennyvizeinek elvezetése és tisztítása a Zalaegerszeg és térsége regionális szennyvízrendszeren és szennyvíztisztító telepen történik. .

54

A rendszert üzemeltet Zalavíz Rt. a Zalaegerszeg és térsége regionális szennyvízrendszerre és szennyvíztisztító telepre Zala/139 vízikönyvi számon nyilvántartott, egységes szerkezetbe foglalt 12.171/1/2002 számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról szóló 2035/2001.(II.23.) Korm. határozat el írja, hogy a Balaton vízgy jt jén lév , 300 m3/d –nél nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepeknél el kell érni, hogy a kibocsátott összes foszfor koncentráció ne haladja meg a 0,5 mg/l értéket. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség ennek megfelel egyedi határértéket írt el , mely szerint a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepr l kibocsátásra kerül szennyvizek összes foszfor kibocsátása 2003. december 31-t l napi átlagban nem haladhatja meg a 0,5 mg/l értéket. A települési folyékony hulladék kezelése, illetve elhelyezése Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében tervezetteknek megfelel en történik. A településen illegális folyékony hulladék leürít helyr l nincs tudomásunk. Felszámolást, illetve rekultiválást igényl kezel telep a településen nincs. 2/B. VI. AZ ELÉREND

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

2/B.VI.1. A hulladékkeletkezés-csökkentés célkit zései A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkit zéseit alapvet en magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közm ves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illet leg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos el rehaladásának megfelel en a gy jtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Erre annál is inkább szükség van, mert a szikkasztókon keresztül a talajba vezetett szennyvizek veszélyeztetik a sérülékeny Nyugati és Keleti vízbázisokat. 2/B.4. számú táblázat. A képz d hulladékok várható mennyisége( m3/év) Települési 2002 2005 folyékony hulladék Zalaegerszeg 946.405 189.281* *Az országos célkit zéseknek megfelel en

2008 94.641*

2/B.5. számú táblázat. A hulladékcsökkentési célkit zések figyelembe vételével a hulladékmennyiségek várható alakulása a 2001. évhez viszonyítva Hulladék típus Települési folyékony hulladékok

.

Cél • 2005-re 80%-os csökkenés, • 2008-ra további 50%-os csökkenés

55

2/B.VI.2. Hulladékhasznosítási célkit zések A települési folyékony hulladékok hasznosítását nem t zzük ki célként, mivel azok hasznosítása a szennyvizek és szennyvíziszapok mez gazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § szerint csak bonyolult kezelési eljárások után lehetséges. A Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében Zalaegerszeg város területén komposztálóm épül, a keletkez szennyvíziszap felhasználása itt megoldható lesz. 2/B.VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI OGRAM

Szállítást csak engedéllyel rendelkez vállalkozó végezhet, közszolgáltatói szerz dést kizárólag engedéllyel rendelkez közszolgáltatóval köthet az önkormányzat. Helyi szinten a hulladékokkal kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására felel st kell kinevezni. 2/B.VII.1.A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehet ségei, feladatai A keletkez települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése egyrészr l a települési csatornahálózatok kiépítésével, másrészr l a lakásoknak a kiépült és üzemel közcsatorna-hálózatokra történ minél nagyobb mérték rákötésével biztosítható. 2/B.VII.2. A hulladékhasznosítás célkit zéseinek elérését szolgáló intézkedések Települési folyékony hulladék hasznosítását nem t ztük ki célul, a begy jtött mennyiséget jelenleg is hasznosítják. A fejlesztések érdekében a szennyvíztisztító telepen egy új szippantott szennyvíz fogadó egység épülne. A szennyvíztelepen kezelend szippantott szennyvíz min ségére nincs külön rendelet, de ezekre vonatkozóan lényeges, hogy a fogadó m tárgy kizárólag kommunális eredet folyékony hulladékot fogadhat. A szennyvíztelep m tárgyai az alábbiak: - egyszer sített oldómedence, - b vített oldómedence, - zárt rendszer lakossági háztartási szennyvíztároló, - szikkasztógödör. A telepi befolyó tervezett mennyiségi és min ségi értékeinek számítása során ugyancsak figyelembe vettük a tervezett szippantott szennyvízfogadás várható napi mennyiségét is. .

56

Feltételeztük, hogy az így érkez szippantott szennyvíz mennyisége nem haladhatja meg a 300 m3/nap értéket. A szippantott szennyvíz fogadásra egy új m tárgyat kell építeni. Ez a következ részekb l állhat: Min ségi mérések (vezet képesség, toxicitás, és pH mérés a szippantott szennyvízben); Mennyiségi mérés (befolyó szippantott szennyvíz), Gépi finomrács a szippantott szennyvíznek; Szippantott szennyvíz átemel ; A beszállítást regisztráló és bizonylatkészít számítógépes rendszer. A fenti berendezéseket egy kb. 20 m2 alapterület új házban kell elhelyezni. A házban képz d szagokat ventillátorral el kell szívni és az iszapkezelés központi szagtalanító berendezésébe nyomni. A házat temperáló f téssel, kézmosási lehet séggel el kell látni. A szippantott szennyvíz fogadó egységet a tisztító telep f bejáratához közel kell elhelyezni, az iszaps rít mellett. Az utat át kell építeni a napi 40-50 kocsi forgalmának megfelel en. Hatékony és racionális hulladékgy jtési és -szállítási rendszerek kialakítási terve A folyékonyhulladék-gy jt és -szállító rendszerek tervezése nem szükséges, a vállalkozásra a kínálati piac a jellemz . A szennyvíz csatornázási program el rehaladásával a tengelyen szállítandó folyékony hulladék mennyisége várhatóan csökkenni fog. Szükség van hasznosító rendszerek tervének kidolgozására és összehangolására a területfejlesztési tervekkel. Települési folyékonyhulladék-hasznosító rendszereket nem tervezünk. 2/B.VIII. BECSÜLT KÖLTSÉGEK A települési folyékony hulladék és a szennyvíziszap hulladékgazdálkodási tervében költségeket nem tervezünk.

hasznosítására

a

város

Önkormányzat feladata A települési folyékony hulladék szállítását csak engedéllyel rendelkez vállalkozó végezheti, az engedély kiadására a NyuDu KÖFE jogosult, azonban a lakossági jogkövetés ellen rzése az Önkormányzat hatásköre. • A keletkez települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentésére a települési csatorna-hálózatok kiépítésével kell törekedni a Területi Hulladékgazdálkodási Terv el írásainak megfelel en. A csökkentés érdekében 2005re a közcsatornán elvezetend szennyvíz mennyiségét meg kell növelni 415 m3/d-pal, a 7.096 m3/d tervezett mennyiségre, tehát úgy, hogy az ivóvízzel ellátott lakások csatornázva is legyenek. Ennek érdekében a már kiépült közcsatornákra a bekötéseket ki kell kényszeríteni. • A szippantás mértékét növelni kell, ahol a rákötés nem lehetséges, önkormányzati rendeletben kell meghatározni a közm pótlás esetleges lehet ségét. .

57

2/C. Építési és bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok

.

58

2/C. I. AZ ADATGY

JTÉS KÖRE, FORRÁSAI

A keletkez inert hulladék éves mennyiségét több forrás együttes felhasználásával lehet csak megbecsülni, mivel ezen hulladéktípusra vonatkozóan adatszolgáltatási kötelezettség a bázisévben, illetve 2003. évben nem állt fenn. Az adatgy jtés problémái: • • •

A hulladéktípusra vonatkozó egységes és általános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya a tervezési id szakban; Hulladékanalízis hiánya a kommunális lerakókon; Hulladékkezel létesítmények infrastruktúrájának hiányai, így a nyilvántartás és szolgáltatott adatok pontatlansága.

A fenti hiányok és pontatlanságok következtében a mennyiségi meghatározások esetében figyelembe vettük a Területi Hulladékgazdálkodási Terv adatait, a nemzetközi adatokat, azonban a tervez k véleménye szerint az így kapott adatokat 20-25%-os bizonytalansággal lehet figyelembe venni, melyek a helyi viszonyokat tükrözik. Fogalom meghatározások: Inert hulladék (építési, bontási hulladék) az épületek, építmények építése, felújítása, elbontása során keletkez dönt en ásványi alapú, cement, mész, vagy bitumen köt anyagú hulladék. Az inert hulladék dönt mértékben tégla, beton, égetett cserép, homok, valamint bitumen, vagy aszfalt köt anyagú k - és kavicszúzalék. Az építési és bontási hulladékok típusait a hulladékok jegyzékér l szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet sorolja fel. A csoportosítás megegyezik ugyan az Európai Hulladék Katalógus (EWC) által megadott csoportosítással, azonban ez az összetev tartalom szerinti osztályozás a gyakorlatban az EU-ban sem követhet . Az építési, bontási hulladékok keletkezésére az alábbi csoportok határozhatók meg: 2/C.1. számú táblázat. Inert hulladékok csoportosítása Megnevezés

Összetételi jellemz k

Kitermelt föld

Földkitermelési munkáknál keletkez természetes ásványi anyagokból álló maradékanyagok, melyek nem tartalmaznak hátrányosan változó laza és kemény követ. Részarányuk az építési hulladékok között a legnagyobb.

Építési törmelék

Az építmények részleges vagy teljes elbontásakor keletkez szilárd anyagok, melyek alkotórészei f ként ásványi eredet ek, továbbá a magas- és mélyépítésben alkalmazott épít anyagok. Összetételük az építés módja, kora és az építmény rendeltetése szerint er sen változó.

Útbontási törmelék

Közlekedési felületeken végzett építési, bontási tevékenységnél keletkez maradékanyagok, melyek szilárd ásványi anyagokból állnak. Összetev ik lehetnek hidraulikus köt anyagú beton, bitumenkötés anyagok, aszfaltok, burkoló és szegélykövek.

Építéshelyi hulladékok -Építéshelyi vegyes hulladékok -Konténer hulladékok

Minden olyan hulladék, amely az építés, épület felújítás különböz tevékenységei során keletkezik. Összetev i nagy részét könny anyagok (f ként papír, karton, fólia, csomagolóanyagok, fa- és m anyag hulladékok, gyakorta festékmaradványok, estenként azbeszt szigetel anyagok) ásványi eredet vegyes törmelékkel keverve. Rendszerint a szilárd kommunális hulladékkal együtt kezelik, leggyakoribb gy jtési szállítási módja a konténeres megoldás.

Forrás: Köztisztasági Egyesülés, Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999.

.

59

A gy jtés, szállítás és ártalmatlanítás szempontjából a legkritikusabb az építéshelyi hulladék a magas laza részarány és az ellen rizetlen összetétel miatt. A düsseldorfi felmérés szerint az építéshelyi hulladék s r sége átlagosan 0,83 t/m3, 92%-ban épület felújításból, 5%-ban új építkezésb l, 3%-ban épületbontásból származik. Ezen hulladékfajta az alábbi összetétellel jellemezhet : 2/C.2. számú táblázat. Építési és bontási hulladékok összetétele Alkotó Részarány (m/m%) Fa 5,35 Üveg 0,30 Nem vas fém 0,19 Vegyes ócskavas 1,73 Vaslemez hulladék (bádog) 1,89 M anyag fólia 0,16 Kábel 0,10 Papír, karton 0,87 Éghet rész 24,70 Ásványi alkotók összesen 64,55 Ø <60 mm (homok) 35,07 60 < Ø < 150 mm 11,20 Ø > 150 mm 18,28 Forrás: Köztisztasági Egyesülés, Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999.

Az építéshelyi hulladék anyagfajta szerinti bontásban az alábbi összetétellel jellemezhet : 2/C.3. számú táblázat. Építéshelyi hulladék összetétele Alkotórész Térfogat % Tömeg % Ásványi anyag 26,61 64,85 Éghet 63,28 31,24 Fém 10,11 3,21 Forrás: Köztisztasági Egyesülés, Az Országos hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999.

A hasznosítás szempontjából az építési, bontási hulladékok további két csoportra bonthatók: 2/C.4. számú táblázat. Inert hulladékok hasznosíthatóság szerinti csoportosítása Megnevezés Kiszerelt anyagok

Összetételi jellemz k Ezek egyrészt az épületbontás el tt kiszerelt épületelemek (ajtók, ablakok, burkolatok, szerelvények, stb.), másrészt ezek beépítési anyagai, melyek javítás, vagy tisztítás után újrahasznosíthatók. Nyers épít anyagok Els sorban kitermelt föld, hasznosításuk közvetlenül, vagy egyszer gépi feldolgozás (törés, osztályozás) lehetséges. Forrás: Köztisztasági Egyesülés, Az Országos hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999.

.

60

2/C.II. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZ , HASZNOSÍTANDÓ ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE

VAGY

Az építési és bontási hulladékok keletkezésér l a bázisévben Magyarországon nem volt rendszeres, egységes elvi alapokon nyugvó adatgy jtés, így valós mennyiségi adatok sem országos, sem megyei vagy regionális szinten nem állnak rendelkezésre. Az alábbi táblázat nemcsak Zalaegerszeg város, hanem a környez települések lakosságától, illetve közületeit l, iparvállalataitól begy jtött inert hulladékok mennyiségét is tartalmazza, mert a közszolgáltató az adott id szakban nem rendelkezett olyan programmal, ami alapján az egyes településekr l beszállított inert hulladékok mennyisége szétválasztható lenne. A településen begy jtött és elhelyezett inert hulladék mennyiségét, amely a következ forrásokból származik: • • •

Zala Depo Kft. által lakosságtól begy jtött Egyedi beszállításból származó A volt szennyvíztisztító telep mellett önkormányzati engedéllyel m köd , illetve a Pózva, Pózva utca – elkerül úti keresztez dés melletti engedély nélküli inert lerakókra beszállított hulladék.

2/C.5. számú táblázat. Inert hulladék mennyisége, tonna 2002.

2003.

Zala Depo Kft. által Egyedi beszállítás Inert lerakó*

4 723 2 381 ∼3500

7 178** 5 778 ∼4000

Összesen

10 604

16 956

Forrás: Zala-Depo Kft adatszolgáltatása. *Becsült adat ** Egyszeri nagymennyiség (4344 tonna) beszállítás volt a város közigazgatási határán kívülr l.

A Zala Depo Kft. által begy jtött, illetve az egyedi beszállítású hulladékok a zalaegerszegbúslakpusztai hulladéklerakóba kerülnek beszállításra. A településnek nincs legális inert hulladék lerakója, a m köd hulladéklerakó pedig korlátozott mértékben fogadhat inert hulladékot (a lakossági mennyiséget), így az inert hulladékok legális elhelyezésének problémája megoldásra vár. A lerakóval kapcsolatos teend k a Nyugat-Balaton és Zala-völgye Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében kerülnek rendezésre.

Regionális

2/C.II.1. A keletkez hulladékok típusa és éves mennyisége Az inert hulladék keletkezésének f bb forrásai: • Lakosság, • Épít ipari kivitelezés (felújítás, bontás, építés), • Útépítés (bontás és építés), • Épít anyag-ipar termelési hulladéka (beton, cserép, tégla stb.). .

61

Az építési, kivitelezési munkálatok során kitermelt föld mennyiségér l adat nem áll rendelkezésre, a gyakorlatban a letermelt term földet elkülönítetten tárolják tereprendezési célokra, vagy értékesítik. Az inert hulladékok közül az építkezések során kitermelt term földet dönt mértékben újrahasznosítják a beruházásokat követ tereprendezés során, vagy értékesítik, így mennyiségük az inerthulladék-áramban nem számottev . Ennek ellenére a jelenlegi nem egységes nyilvántartásban a hulladékfrakció megnevezése föld, törmelék. A területen képz d inert hulladék mennyisége a felsorolt adatok alapján az alábbi mennyiségekkel jellemezhet . Zalaegerszeg település területén az önkormányzat által kijelölt környezetvédelmi m ködési engedéllyel rendelkez inert lerakó nem található. Az inert hulladékok egy részét a kommunális lerakóban, nagyobb részét az illegális lerakókban helyezik el. 2/C.6. számú táblázat. Hulladéklerakóra beszállított inert hulladék mennyisége, tonna 2002

2003

Zalaegerszegr l, 4 723 közszolgáltató által Egyedi beszállítás, inert 2 381 hulladék

7 178* 5 778

Összesen 7 104 12 956 Forrás: Zala Depo Kft. * Egyszeri nagymennyiség (4344 tonna) beszállítás volt a város közigazgatási határán kívülr l.

2/C.7. számú táblázat. 2002. évre vonatkozó inert hulladékmérleg, (t/év) Kommunális Inert lerakókba hulladékkal együtt beszállított mennyiség gy jtött mennyiség 7 104 3 500 Forrás: közszolgáltatói adatok, becsült értékek *becsült érték.

Lakosságnál Keletkez összes inert keletkez , és elhagyott hulladék mennyisége mennyiség* 232 10 836

A településen a rendelkezésre álló adatok alapján tehát mindösszesen mintegy 10 836 t/év inert hulladék jelentkezett 2002-ben. A következ években azonban a keletkez inert hulladékok mennyisége valószín síthet en megn . 2/C.II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Termel vállalatoknál és egyéb közületeknél felhalmozott inert hulladékok mennyiségére nyilvántartási adatok nem állnak rendelkezésre. A volt szennyvíztisztító telep mellett önkormányzati engedéllyel m köd , illetve a Pózva, Pózva utca – elkerül úti keresztez dés melletti engedély nélküli inert lerakókra beszállított hulladék, valamint az elhagyott hulladékok felhalmozott hulladéknak tekinthet k. Összes hulladékmennyiség: 138.650 tonna. .

62

2/C.II.3. A területre beszállított és területr l kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településre beszállított és kiszállított inert hulladékok mennyiségére nincs megfelel adatnyilvántartás, ezért ezen mennyiségekre adatokkal nem rendelkezünk. 2/C.II.4. A terület éves hulladékmérlege A településen megjelen inert hulladék mennyisége 2002-ben 10 836 t/év. Az adatszolgáltatási kötelezettség hiányos és részleges volta miatt a településre vonatkozó hulladékkezelési adatok is csak részlegesen, illetve nagy bizonytalansággal állnak rendelkezésre. Ezért a település anyagmérlege megbízhatóan nem állítható össze. 2/C.III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET

M SZAKI KÖVETELMÉNYEK

A hazai szabályozást illet en az inert hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény el írásai a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását. Az inert hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir l szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakás valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeir l szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet. 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM közös rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A Zala-Depo Kft. inert hulladék begy jtésére rendelkezik engedéllyel, ennek száma 2828/15/2003., érvényes 2016. október 15.-ig. 2/C.IV. SPECIÁLIS HELYI M

SZAKI KÖVETELMÉNYEK

A hulladékgazdálkodási törvényen és a hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: • A természet védelmér l szóló 1996. évi LIII. törvény • A felszín alatti vizek min ségét érint tevékenységekkel összefügg egyes feladatokról szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet • Az érzékeny felszíni vizek és vízgy jt területük kijelölésér l szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet • Országos Területrendezési tervr l szóló 2003. évi XXVI. törvény. Speciális intézkedések Az inert hulladékra vonatkozóan speciális intézkedések nincsenek.

.

63

2/C.V. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZEL TELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK A közszolgáltató mellett valószín síthet a különféle vállalkozási formákban történ építési, bontási hulladékok gy jtése, különösen az építési és bontási fémhulladékok területén. A gy jtést végz szervezetek pontos számát jelenleg megállapítani nem lehet, mivel a kezel i engedélyek megújítása, illetve megkérése sok esetben folyamatban van. A gy jtés többnyire nagykonténerekben (3-5 m3) történik, melyet a konténerszállító teherautókkal juttatnak a lerakókra. Nagyobb szállítók esetében (építési vállalkozások, közszolgáltatók) a gy jtés és szállítás történhet 14 m3-es konténerrel, vagy az építkezés helyén közvetlenül 6-30 t teherbírású billen platós teherautókkal is. A szállítás az esetek jelent s részében – a vonatkozó önkormányzati rendelet el írásaival ellentétben - nyitott konténerekben takaróponyva nélkül történik, melynek következtében a szállított anyagok kiporzása, úttestre hullása gyakori. Az építési törmelékek frakciónkénti elkülönített gy jtése kizárólag a term föld esetében történik meg, valamint néhány épít anyag-gyártó cég használja fel újból a termelési hulladékát. Az inert hulladék gy jtése a jogszabályi kötelezettség ellenére nincs szabályozva, ebb l adódik, hogy az inert hulladék szállítása és kezelése gyakorlatilag ellen rizhetetlen. Az építési hatóságoknak a bontási engedélyekben el kell írniuk az igénybe vehet lerakót. Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra a tendenciára, hogy számos esetben, így Zalaegerszeg esetében is az inert hulladékot a kommunális lerakókban a hulladéktest takarására, úgymond hasznosítják. Ezen felhasználási mód lényegében nem különbözik a lerakástól, és a korlátozott mennyiség lerakói kapacitást csökkenti. Ennél fogva a jöv ben az inert hulladék ilyen célú „hasznosítása” nem támogatandó hasznosítási cél. Fejlesztést, felszámolást, illetve rekultiválást igényl kezel telepek, valamint lerakó helyek meghatározása

Fejlesztés Inerthulladék-kezel m és telep kialakítását nem tervezzük. Az inert hulladék elhelyezésével kapcsolatban a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA Projekt keretében meghatározott kezelési mód a követend .

Felszámolás A város területén 91 elhagyott hulladéklerakó található, ezek felszámolása az Önkormányzat feladata. Az innen összegy jtött inert hulladékot a térségben kialakításra kerül inert hulladék lerakóban kell elhelyezni. Az Önkormányzat által kijelölt, engedély nélkül üzemel inert hulladék lerakót a térségi hulladékkezelési rendszer m ködésének elindulásakor meg kell szüntetni, a területre rekultivációs tervet kell készíteni. .

64

.

65

2/C.VI. AZ ELÉREND

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

2/C.VI.1. A hulladékkeletkezés-csökkentési célkit zése Csökkentési célkit zés nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakért i vélemények hosszútávon is a keletkez hulladék mennyiségének 1-3%-os növekedését jósolják évenként 15 éves távlatban is (OHT). Ezen tendencia az inert hulladékokra is vonatkozik. 2/C.8. számú táblázat. A képz d inert hulladék tendenciája m3-ben Hulladék megnevezése

2002.

2005.* 2008.* 11 703** 12 136** Építési, bontási hulladék 10 836 104-108% 108-112% *Becslés %-os intervallumban évi 1,5%-os növekedéssel számolva **A becslés a 2002. évi adatokon alapul, de már 2003-ban 20 000 t körüli inert hulladék keletkezésér l tudunk.

Az inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. 2/C.VI.2. Hulladékhasznosítási célkit zések A hulladékhasznosítás terén a cél az 50%-os hasznosítási arány elérése 2008-ig. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelel tároló-, kezel - és lerakó kapacitások felszámolása. A város területén meglév 91 db elhagyott (illegális) lerakást a lehet ségekhez mérten fel kell számolni. 2/C.VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

2/C.VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjeszt , szemléletformáló, tájékoztató programok a) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelel és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. b) Helyi tájékoztatási eszközökkel segíteni kell az ismeretterjesztést, a szemléletformálást, a tájékoztatást, az iskolák környezeti nevelési programjába az oktatást, képzést be kell illeszteni. 2/C.VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program Az illegális lerakások megakadályozására az ellen rzéseket fokozni kell. Az illegális lerakóhelyek felszámolásáról környezet higiénés szempontból is intézkedni kell. A .

66

felszámolásokra a települési hulladékokra megajánlott programokkal együttes megoldást javasoltunk. Ajánlott helyi költségvetési keret elkülönítése. 2/C.9. számú táblázat. A módszerfejlesztés, intézményfejlesztés program elemei Program célja Helye Hatékony hulladékgazdálkodási Önkormányzat ellen rzési, felügyeleti rendszer kiépítése

Határid

Felel s

2005. június. 30. Önkormányzat

Költség

Forrás

5 millió Ft

Önkormányzati/ Állami

A költségek becslése 2002. évi árszínvonalon a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelel en tapasztalati számértékekkel történt, a közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. A hulladékok kezelésének racionalizálását el segít intézkedések Az építési, bontási tevékenységek esetében a jelenlegi technológiák mellett a keletkez építési és bontási hulladékok mennyiségének csökkentésére egyedül a keletkez hulladékok újrafelhasználásának növelésével van lehet ség.

.

67

3. Kiemelten kezelend hulladékáramok

3/A.Csomagolási hulladékok

.

68

3/A.I. ÁLTALÁNOS ADATOK A településen keletkez csomagolási hulladékok mennyisége meghatározó. A település kulturális és üdülési funkciójára tekintettel a keletkez csomagolási hulladék mennyiségek megbontva - lakossági, látogatók – kerülnek ismertetésre, illetve feldolgozásra. Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek Magyarországon a csomagolási hulladék típusra csak ez évt l van kötelez adatszolgáltatás. Az alábbiakban bemutatott adatok els sorban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (továbbiakban: OHT), és a Területi Hulladékgazdálkodási Tervben (továbbiakban: THT) szerepl fajlagos érték alapján kerültek kiszámításra. Az összetétel tekintetében az állapotfelmérésben is használt belgiumi százalékokat vettük alapul. Az adatok nem kell megalapozottsága miatt ezek csupán tájékoztató jelleg ek és nem teljes kör ek. Az alábbi táblázat tartalmazza az adatforrások összefoglalását. 3/A.1. számú táblázat. Adatforrások köre Adatforrás Országos Hulladékgazdálkodási Terv Területi Hulladékgazdálkodási Terv Zala Megyei Statisztikai Évkönyv

Véleményünk szerint a keletkez lakossági csomagolási hulladékok tekintetében az OHT alapján meghatározott mennyiség a reális. A csomagolási hulladékokhoz kapcsolódó fogalom-meghatározásokat az alábbiakban ismertetjük: Fogalom-meghatározások A csomagolási hulladék definícióját a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. adja meg az alábbiak szerint: csomagolás: csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak; csomagolási hulladék: hulladéknak min sül minden csomagolás. Ugyancsak ez a jogszabály adja meg a csomagolási hulladék kategóriákat. Ennek megfelel en a csomagolás lehet: • fogyasztói (els dleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végs felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszer használatos, eldobható edényeket és ev eszközöket is; • gy jt - (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végs felhasználó vagy fogyasztó részére történ értékesítést l .

69

•

függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthet anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná; szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gy jt csomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történ károsodás elkerülését el segít csomagolás.

A csomagolási hulladékok a keletkezés helye szerint alapvet en két nagyobb csoportba oszthatók: • háztartási, • termel i. Azonban a fenti csoportosítások egyike sem jelenti az egymástól való pontos szétválaszthatóságot. A nehézség els sorban abban rejlik, hogy az iparban keletkez csomagolási hulladékok összegy jtése és kezelése sok esetben a kommunális csomagoló anyagokkal együttesen történik, azzal együtt kerül válogatásra, illetve hasznosításra, kezelésre. 3/A.II. A KELETKEZ

HULLADÉKOK TÍPUSA ÉS ÉVES MENNYISÉGE

3/A.II.1. A keletkez hulladékok éves mennyisége Az OHT alapján a Magyarországon forgalomba kerül és a lakosságnál jelentkez csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/év mérték re tehet . 3/A.2. számú táblázat. Lakosok száma (f )

Vizsgált paraméterek 2002 Lakosok száma 62.158 Forrás: KSH, 2002.

A település csomagolási hulladékának mennyisége a számítások alapján Zalaegerszegen 62.158 lakosra vetítve 3.418.690 kg, (~3.419 t). Ennyi csomagolóanyag kerül forgalomba évente, mely gyakorlatilag teljes egészében csomagolási hulladéknak tekinthet . 3/A.3. számú táblázat. Az egyes hulladékfrakciók belgiumi %-os megoszlása Csomagolási hulladéktípusok Üveg Papír-kartonpapír Acél Alumínium PET HDPE Téglacsomagolás Egyéb hasznosítható Egyéb nem hasznosítható Összesen Forrás: OHT

.

Belgium (m/m%) 44,3 18,8 11 1,4 6,3 2,3 2,8 12,9 0,2 100%

70

A fenti táblázat adatait a könnyebb szemléltethet ség érdekében az alábbi ábrán is bemutatjuk. 3/A.1. számú ábra. Csomagolási hulladék alkotók tömeg szerinti megoszlása A csomagolási hulladéktípusok aránya a belgiumi tömeg %-ok alapján Téglacs. 3% Nem hasz. ~ 0% Papír 19%

PVC ~ 0%

Üveg 45%

Acél 11% Alumínium 1% PET 6%

E. haszn. 13%

HDPE 2%

A százalékoknak megfelel en az alábbi hulladékmennyiségekkel kell számolni a településen évente összesen. Az idegenforgalom fejl désével a látogatók által termelt hulladékmennyiség várhatóan n ni fog. 3/A.4. számú táblázat. A csomagolóanyagok mennyisége frakciónkénti bontásban Csomagoló anyag Zalaegerszeg Látogatók* Összesen típusok t/év t/év t/év Üveg 1.514,50 6,7 1.521,20 Papír-kartonpapír 642,70 2,85 645,55 Acél 376,06 1,67 377,73 Alumínium 47,86 0,21 48,07 PET 215,38 0,95 216,33 HDPE 78,63 0,35 78,98 Téglacsomagolás 95,72 0,42 96,14 Egyéb hasznosítható 441,01 1,95 442,96 Egyéb nem hasznosítható 6,84 0,03 6,87 Mindösszesen 3.418,69 15,14 3.433,83 *A látogatók számát a vendégéjszakák és az összes látogatók számából határoztuk meg.

A fenti táblázat településre vonatkozó hulladékmennyiségeit fajtánként az alábbi ábrán szemléltetjük. .

71

3/A.2. számú ábra. A keletkezett csomagolási hulladékok mennyisége a belgiumi százalékok arányában 1600

1514,5

Zalaegerszeg t/év Látogatók* t/év

1400

1200

1000

800 642,7

600 441,01 376,06

400

215,38

200

0

6,7 Üveg

2,85 Papír-kartonpapír

1,67

0,21

Acél

95,72

78,63

47,86

Alumínium

0,95 PET

0,35 HDPE

0,42 Téglacsomagolás

1,95 Egyéb hasznosítható

6,84 0,03 Egyéb nem hasznosítható

3/A.II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Nagy biztonsággal megállapítható, hogy a keletkez és a válogatott csomagolási hulladékok folyamatosan, felhalmozás nélkül hasznosításra, illetve lerakással történ ártalmatlanításra kerülnek, így a felhalmozott csomagolási hulladékok mennyisége gyakorlatilag elhanyagolható mennyiség nek tekinthet , a zalaegerszeg-búslakpusztai lerakóban az értékesítésig tárolt 3 tonnányi üveg csomagolási hulladékot jelenti. 3/A.II.3. A területre beszállított és területr l kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és a területr l kiszállított hulladékok típusára, és éves mennyiségére vonatkozóan kizárólag a közszolgáltató adataira hagyatkozhatunk. A településen szelektív hulladékbegy jtésre vonatkozóan 2002. évre csak a szelektíven gy jtött papír mennyiségér l vannak adataink, 2003-tól azonban a m anyag hulladékokra vonatkozó adatok is rendelkezésre állnak. Ez alapján az alábbi táblázatban feltüntetett értékekkel jellemezhet a csomagolási hulladékok terén a város szelektív hulladék begy jtése és hasznosítása.

.

72

3/A.5. számú táblázat. Hulladékgy jt szigeteken begy jtött csomagolási hulladékok és hasznosításuk, tonna Megnevezés

Paraméterek

Beszállított összes lakosságtól Papír közületekt l Hasznosított (Dunapack) Hasznosítási % Beszállított összes lakosságtól M anyag közületekt l Hasznosított Hasznosítási % Forrás: Zala-Depo Kft.

Szelektív hulladék 2002. év 1 282 80 1 202 1 282 100 261,4 261,4 261,4 100

Szelektív hulladék 2003.év 2 447,5 97,5 2 350 2 447,5 100 379,7 5,3 374,4 379,7 100

Mind a szelektíven gy jtött m anyag, mind a papír értékesítésre került, ez utóbbi az Allufer Kft.-n keresztül. A papírfrakciót a Dunapack Rt. dunaújvárosi egysége 100 %-ban újrahasznosítja. Az üvegfrakció megfelel hasznosítási lehet ségeinek kutatása jelenleg is folyamatban van. Sajnálatos módon Zalaegerszeg város esetében is érvényes az az országos probléma, mely az üvegfrakciók újrahasznosítási kapacitásának hiányával jár együtt. Ezek alapján megállapítható, hogy a településen keletkezett csomagolási hulladékokból 2002ben mintegy 1.543,4 tonna, 2003-ban 2.827,2 tonna begy jtésre kerül. 3/A.II.4. A terület éves hulladékmérlege A terület éves hulladékmérlegének felállításához a keletkez hulladék mennyiségének meghatározásánál az OHT alapján számított lakossági hulladékmennyiséget vettük figyelembe, a 2002. évi adatok alapján. A településen keletkez csomagolóanyag mennyisége: összesen keletkezett: 3.433,83 tonna településr l beszállított: 1.543,4 *tonna ebb l hasznosított: 1.543,4 tonna

(3/A.4. tábla)

* A beszállított mennyiség tartalmazza az ipari eredet csomagolási hulladékmennyiségeket is, nem külön választható a lakossági eredet t l, ezért ezeket az adatokat kizárólag tájékoztató jelleggel adjuk meg.

A városban a települési szilárd hulladék esetében közszolgáltatói adatszolgáltatás alapján a másodnyersanyag visszanyerése 1.543,4 t, mely kb. 45% körüli. Ez felülmúlja az országos átlagot. A hasznosított hulladék mennyisége 1.543,4 tonna, a szelektíven begy jtött hulladék 100%-a. Keletkezett csomagolási hulladék mennyiségek frakciónként: papír: 642,7tonna m anyag: 389,7 tonna üveg: 1.514,5 tonna

.

73

A hasznosítására vonatkozó adatok (közszolgáltatói adatok alapján szelektíven begy jtött): papír: 1.282 tonna* m anyag: 261,4 tonna* üveg: 0 tonna

* A beszállított mennyiség tartalmazza az ipari eredet csomagolási hulladékmennyiségeket is, nem külön választható a lakossági eredet t l, ezért ezeket az adatokat kizárólag tájékoztató jelleggel adjuk meg.

Összesen hasznosított mennyiség: papír: 1.282 tonna m anyag: 261,4 tonna üveg: 0 tonna 3/A.III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET

M SZAKI KÖVETELMÉNYEK

A területen folyó hulladékkezelésre el írt általános követelmények és jogszabályi alapok megegyeznek az országos el írásokkal. 3/A.IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A jogszabályokban meghatározottaktól eltér speciális területi, helyi vagy egyedi m szaki követelmények nincsenek. 3/A.V. A

HULLADÉKOKRA ISMERTETÉSE

VONATKOZÓ

KEZELÉSI

TEVÉKENYSÉG

ÉS

JELLEMZ K

Szelektív hulladékgy jtés A településen szelektív hulladékgy jtés jelenleg még bevezetési fázisban üzemel. • A város belterületén 22 helyszínen található egy-egy 1,1 m3-es konténer a vegyes m anyag és vegyes papír gy jtésére, de ezek száma folyamatosan n . A szelektív hulladékgy jtésre használt edényzeteket hetente ürítik. • 2004. évben próba jelleggel sárga m anyagzsákok kerültek kiosztásra a település családi házas övezeteiben PET palackok gy jtésére. Az akció eredményei csak kés bbi id pontban lesznek értékelhet k, az eddigi tapasztalatok azonban nagyon kedvez ek • Ezen kívül a kertvárosi városrészben 1998 óta 200 db papírgy jtésre alkalmas 150 literes gy jt edény került kihelyezésre. Ezeket a Zala-Depo Kft. háromhetente térítésmentesen üríti. A szelektív hulladékgy jtés (ezen belül a biohulladék gy jtése is) kiemelten fontos, mert így nagymértékben lehet csökkenteni a deponált hulladékmennyiséget (illetve a lerakott hulladék szerves anyag tartalmát). A szelektíven gy jtött hulladékfrakciók az alábbiak: papír m anyag .

74

.

75

3/A.6. számú táblázat. A városban szelektíven begy jtött hulladékok mennyisége, tonna 2002.

2003.

Lakossági

Közületekt l

Összesen

Lakossági

Közületekt l

Összesen

80,0

1 202,0

1 282

97,5

2 350,0

2 447,5

M anyag palack -

261,4

261,4

5,3

374,4

379,7

Összesen

1 463,4

1 543,4

102,8

2 724,4

2 827,2

Papír

80,0

Forrás: Zala-Depo Kft.

A szelektíven gy jtött papírt az Allufer Kft. veszi át és értékesíti tovább, a m anyag értékesítését a Zala-Depo Kft. koordinálja. A gy jt szigetekr l hulladéklerakó területére a gy jtési körzetb l (tehát nemcsak Zalaegerszeg városból) beszállított hulladékok visszaválogatása nyomán 1,76 tonna vashulladék is értékesítésre került, ez azonban nem szelektíven gy jtött, csak újrahasznosított hulladék. A beérkez hulladék válogatása során összegy l üveget a telephelyen raktározzák, eladása nehézkes, mert nincs rá kereslet a hazai piacon. Visszavételi lehet ségek A Hgt. az alábbiakban adja meg a rendelkezéseket a visszavételre. 8. § (1) A gyártó köteles külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett az általa belföldön forgalmazott termékb l származó hulladékot, illet leg a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illet leg visszaváltani annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímél ártalmatlanítása érdekében. (2) Az újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra visszaveend használt termékek, hulladékok fajtáit, a visszavételi és hasznosítási arányokat és azok teljesítésének határidejét az érintett gyártók és forgalmazók által létrehozott tanácsadó testületek javaslatának figyelembevételével a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A gyártó saját döntése alapján is visszafogadhatja, visszaválthatja a forgalmazótól vagy a fogyasztótól a termékéb l származó hulladékot vagy használt termékét, illet leg ennek el segítésére a termék forgalmazóival önkéntes megállapodást köthet. (4) A gyártó az (1) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettségének teljesítését, illet leg a (3) bekezdés szerinti önkéntes visszavételt a megosztott felel sség elve alapján külön jogszabályban meghatározott feltételekkel megállapodásban - részben vagy egészben - átruházhatja a forgalmazóra vagy az arra feljogosított hulladékkezel re. A megállapodást jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak.

.

76

(5) A gyártó a tevékenységéb l származó hulladékairól, valamint (1)-(3) bekezdés alapján visszavett hulladékról a hulladék birtokosa kötelezettségeinek megfelel en köteles gondoskodni. A településen a lakossági csomagolóanyag begy jtésére, illetve szállítására kialakult hálózat van, melyet a közszolgáltató üzemeltet. Felhalmozott csomagolási hulladékról nincs tudomásunk. A hulladéklerakó területén az üveghulladék halmozódik fel (kb. 3 tonna), ha nincs megfelel kereslet rá. A településen folytatott hulladékkezelési tevékenység általános ismertetése A településen begy jtött csomagolási hulladékok kezelése településen kívül történik. • • •

Papír: M anyag: Üveg:

Dunapack Rt., Dunaújváros különböz felhasználók nem megoldott

A fent felsorolt cégek a közszolgáltató által a hulladékgy jt szigetekr l beszállított szelektíven gy jtött hulladékokon kívül egyes a településen m köd cégek szelektíven gy jtött hulladékának kezelésére is rendelkeznek szerz déssel. 3/A.VI. AZ ELÉREND

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A hulladékkeletkezés-csökkentési célkit zések A csomagolási hulladék keletkezés terén csökkenés nem várható. Növekedés prognosztizálható, mivel a lakosság vásárlási szokásai igénylik a megfelel csomagolást, illetve az ipari termékek szállíthatóságának biztosítása, valamint a marketing tevékenységnek köszönhet en a csomagolás mértéke tovább n . A lakosság esetében a csomagolási hulladék növekedése évi 1 %-ra tehet , a tervezési id szak végére a növekedés mértéke +6 %. A termelési eredet csomagolóanyag hulladéka eléri a Nyugat-Európai szintet. Azonban a növekedés mértéke a jelenlegi adathiányok miatt a tervezés jelenlegi fázisában csak valószín síthet , a növekedés mértéke 20-25 %. A növekedés várható teljes mértéke a településen: 26-31 %. A Hgt. értelmében 2005-re el kell érni a minimálisan 50 %-os átlagos hasznosítási arányt (1.716,9t). Az anyagában történ hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot (858,46 tonna) kell teljesíteni, és egy minimális, 15 %-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni. A tervezési területen illegális és környezetvédelmileg nem megfelel tárolóról, kezel r l, azaz rekultiválást, kármentesítést igényl létesítményr l nincs tudomásunk.

.

77

3/A.VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM A kijelölt célokat, els sorban a Hgt.-ben meghatározott el írások teljesítését 2005. illetve 2008. évig az alábbiak szerint határozzuk meg: •

• • • •

A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelel és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a csomagolási hulladékokra vonatkozó adat-nyilvántartási, szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. Reális tervezés csak megbízható adatok ismeretében végezhet el. Elengedhetetlenül szükséges egy operatív, a tervezés szempontjából is szükséges lekérdezési lehet séget biztosító szoftver kialakítása. A hulladékhasznosítók felülvizsgálatát soron kívül el kell végezni (Felügyel ség kiemelten kezeli). Csomagolási hulladékok hasznosítására pályázati támogatások megteremtése. A lakosságnál keletkez csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentését els sorban a környezettudatos magatartás alakításával, illetve a vásárlási szokások megváltoztatásával lehet eredményesen elérni. Ezt a tudatformálási folyamatot az oktatás és nevelés minden szintjén „óvodától-egyetemig” rendszeresíteni kell.

Ezen hulladékcsoportra vonatkozó módszertani fejlesztés költséget ebben a fejezetben nem tervezünk, mivel ezen költségeket a települési szilárd hulladékokra el irányzott költségek tartalmazzák. Hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehet ségei, feladatai A termelési területen keletkez csomagolási hulladékok csökkentése els sorban a Hgt. alapelveként megjelen gyártói felel sség elvének érvényesítése mellett lehetséges, ami azonban nem a települési hulladékgazdálkodási tervezés feladata. A hulladékhasznosítás és -ártalmatlanítás lehetséges megoldási módjai 1.) A szelektív hulladékgy jtés kiterjesztése A csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország lakosságának 2005ig 40%-ra, 2008-ig 60%-ra kell kiterjeszteni. Jelenleg a településen a szelektív hulladékgy jtésbe bevont lakosok becsült száma 15 000 f . A településen a szelektív hulladékgy jtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkit zés: • 2006-ig a teljes lakosság. Szelektív hulladékgy jtés a következ alkotóknál valósítható meg: • papír, • m anyag, • fém, • üveg, • biológiailag lebontható és • veszélyes hulladékok. .

78

A hulladék visszaforgatásának és újrahasznosításának célja, hogy a hulladékelemek kerüljenek vissza a termelésbe. Egyéb, szelektíven gy jtött hulladékok A településen szelektív hulladékgy jtés jelenleg még bevezetési fázisban üzemel. • A város belterületén 22 helyszínen található egy-egy 1,1 m3-es konténer a vegyes m anyag és vegyes papír gy jtésére, de ezek száma folyamatosan n . A szelektív hulladékgy jtésre használt edényzeteket hetente ürítik. • Két helyszínen (ezek közül a nagyobbik a Zala-Depo Kft. telephelyén található) pedig négyfrakciós, 15 m3-es gy jt konténer található, itt papír, m anyag, üveg és fém gy jtését oldják meg. • 2004. évben próba jelleggel sárga m anyagzsákok kerültek kiosztásra a település családi házas övezeteiben PET palackok gy jtésére. Az akció eredményei csak kés bbi id pontban lesznek értékelhet k, az eddigi tapasztalatok azonban nagyon kedvez ek • Ezen kívül a kertvárosi városrészben 1998. óta 200 db papírgy jtésre alkalmas 150 literes gy jt edény került kihelyezésre. Ezeket a Zala-Depo Kft. háromhetente térítésmentesen üríti. A szelektív hulladékgy jtés (ezen belül a biohulladék gy jtése is) kiemelten fontos, mert így nagymértékben lehet csökkenteni a deponált hulladékmennyiséget (illetve a lerakott hulladék szerves anyag tartalmát). A szelektíven gy jtött hulladékfrakciók az alábbiak: papír m anyag Hulladékhasznosítás eléréséhez szükséges feladatok A lakosság körében keletkez csomagolási hulladékok a települési szilárd hulladékokkal együttesen kerülnek kezelésre, ezért a velük kapcsolatos feladatok részletes ismertetése a 2/A.VII.2.1. számú fejezetben található. A hasznosítás el segítése céljából a csomagolási hulladékok kezelése területén az alábbi intézkedések szükségesek: 1. szelektív hulladékgy jtés kiterjesztése 2. oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szelektív csomagolási hulladékgy jtési tevékenységének fokozása A hulladékhasznosítási célkit zések megvalósításának el feltétele m köd gy jt -, szállítóés válogatórendszer kiépítése. Ennek érdekében • a gy jt rendszer kiépítése a helyi adottságok figyelembe vételével, Ezer lakosonként egy darab négy-öt rekeszes gy jt sziget a tervezett darabszám. A meglév rendszerek (2 db) mellett a régi szelektív hulladékgy jt edényzet lecserélése nyomán összesen 71 db gy jt sziget telepítése javasolt.(Ez a szám megegyezik a területre a Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer .

79

ISPA Projekt által betervezett darabszámmal). A tervezett gy jt szigetek kialakítása eltér a hagyományostól, mivel a közszolgáltató rendelkezésére álló gépjárm parkkal a 4 különálló szelektív hulladék gy jt konténerb l álló gy jt sziget rendszeres ürítése oldható meg. A fenti hulladékgy jt , kezel létesítményekkel a tervezési id szak alatt növeked lakossági és intézményi csomagolási hulladék kezelése megoldható. A szelektív hulladékgy jtést ki kell terjeszteni a jelenleg még nem szelektíven gy jtött hulladékokra is (téglacsomagolás, fa, textil). A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje, határideje Ki kell alakítani 2005-re a teljes lakosságot lefed szelektív lakossági begy jt rendszert, alapvet en a gyártói felel sségre épül koordináló szervezetekre támaszkodva. M ködtetését a közszolgáltatás, a hulladékkereskedelem, és a kiskereskedelem bevonásával, a kett s begy jtési rendszer elkerülésével, a gyártók befizetéseib l történ költségtérítéssel kell megoldani. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási sorrendje A prioritási sorrend els elemeként az adatszolgáltatási rendszer kiépítését és a szoftver kialakítását jelöljük meg. A második lépésként a megfelel rendszerességgel m köd , logisztikailag fejlett begy jt hálózat kiépítését célozzuk meg. A hulladékfajtákra vonatkozóan prioritást kapnak: • a m anyag alapú csomagolási hulladékok, mivel jelenleg nem megfelel arányú a visszagy jtésük, és hasznosításuk sem megoldott, • az üvegalapú csomagolási hulladékok szükséges arányú visszagy jtése nem megoldott, els sorban a szennyezett hulladékok értékesítési lehet ségének hiánya miatt. • minden hulladéktípus esetében a megfelel rendszergazdai hálózat b vítése indokolt. A fejlesztések, beruházások megkezdésének tervezett határideje • • •

A teljes lakosság szelektív hulladékgy jtésbe történ bevonása 2005-re. A m anyag alapú csomagolóeszköz-hulladékok megfelel arányban történ visszagy jtésének kidolgozása 2005-ig. Üvegalapú csomagolási hulladékok szükséges arányú visszagy jtésének kidolgozása 2005-ig.

.

80

3/A.7. számú táblázat. A hulladékok kezelésének racionalizálását el segít frakciónkénti bontásban Csomagolási hulladék Papír

intézkedések

Intézkedés gy jtés 70-75%

Költség Határid Felel s Forrás (Millió Ft) hasznosítás 2005 2008-ig Önkormányzat Saját er / M anyag folyamatos /Gazdasági 1* állami 70-75% 80-85 % an szféra támogatás/EU (becs. adat) Üveg 2010 Fém 2008 * A szilárd hulladékok gy jtésére tervezett költségek tartalmazzák a lakossági és intézményi csomagolási hulladékok szelektív gy jtésének költségét, az itt becsült összeg kizárólag a települési szilárdhulladék-kezel rendszerhez való csatlakozásra vonatkozik.

A terv két év múlva esedékes felülvizsgálatakor a határid ket újra kell vizsgálni. A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begy jtését garantáló létesítményeket (gy jt szigetek, hulladékudvarok, válogatóm vek, esetleg háztól házig begy jtés). 3/A.8. számú táblázat. Célkit zések a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás terén Célkit zések

Kapacitásigény

Gy jt sziget *A meglév kön túl.

71 db*

Hasznosítás/ártalmatlanítás helye Város közigazgatási területe*

A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményekt l történ begy jtési lehet ségek megteremtésére a tervezési javaslatot a települési szilárd hulladékok megfelel fejezete tartalmazza. 3/A.VIII. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

TERVBEN

FOGLALTAK

MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményekt l történ begy jtési lehet ségek kiépítésének pénzügyi költségvetési tervét a 2/A.VIII. fejezetben szerepeltetjük, mivel a csomagolási hulladékok kezelésével kapcsolatos megoldási lehet ségek szorosan illeszkednek a települési szilárd hulladék kezeléséhez.

.

81

3/B Zöld hulladékok

.

82

3/B.I. ÁLTALÁNOS ADATOK A város területén keletkez zöldhulladékok mennyiségének becsléséhez a Biohulladék Kezelés Országos Programja, 2004 (továbbiakban: BKOP) c. tanulmányban megadott alapadatokból indulunk ki. A zöld hulladéknak két f származási helye van: 1. települési szilárd hulladékok biológiailag bontható része, mely tartalmaz zöldhulladékot (biohulladék) 2. a szelektíven kezelhet zöld hulladék A fenti fogalmak értelmezése az alábbi: biohulladék: minden olyan növényi és állati eredet szerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, (23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet szerint) zöld hulladékok: olyan növényi hulladék, amely kertekb l, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, f , lomb) Magyarországi viszonylatban a zöld- és biohulladékok analízisére vonatkozóan csak néhány esetben történtek vizsgálatok, ezért els sorban a külföldi tapasztalatokat vettük figyelembe, tájékoztató jelleggel a magyar szokásokhoz közel álló német mérési adatokat összegezzük. 3/B.1. számú táblázat A települési szilárd biohulladék frakció összetétele Összetev Konyhai hulladék (ételmaradékok, f zéshez használt növények maradványai) Gyümölcs Kávé, filterek Hús Papírok (higiénés, egyéb) Zöld hulladék Összesen:

Biohulladék frakción belül (%) 55 5 5 3 9 23 100

A zöldhulladék (ágnyesedék, kerti és zöldfelületi hulladékok) relatíve magas, 50-70 m/m% szervesanyag-tartalommal rendelkezik, átlagos térfogattömege 0,25 t/m3, mivel a zöldhulladék jelent s mennyisége ezzel a s r séggel áll rendelkezésre. Januárban és februárban a kertekb l származó zöld- és biohulladék hányad elenyész en kicsi. A magas nedvességtartalom és az alacsony szerkezeti rész miatt a téli hulladékra magas (kb. 0,5 t/m3) térfogatsúlyt lehet figyelembe venni. sszel a kerti hulladékok részaránya meghaladja az összes biohulladék 70 %-át. A térfogatsúly 0,25 t/m3 körüli.

.

83

3/B.II. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZ

HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE

A városban keletkez zöldhulladék mennyiségének becsléséhez az alábbiakban tájékoztató jelleggel mutatjuk be a város földrészleteit, és a m velési ágak szerinti megoszlást. 3/B.2. számú táblázat. Zöldfelület mutató 1000 m2

Zöldfelület Parkok területe összesen:

1 592,4

ebb l virág

5,2

ebb l f + cserje

1 543,7

kerti burkolat

29,7

egyéb

13,8

Játszóterek (db)

73

Játszóterek területe

21,3

Egyéb gondozott terület

634,7

Összesen 2 248,4 Forrás: Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatal

Megjegyezzük, hogy az ezen adatok alapján becsült zöldhulladék mennyisége nem tartalmazza a mez gazdasági eredet hulladékokat. A zöldhulladék becsült mennyisége a városban 1864 tonna, mely az alábbiakban kerül részletezésre. A szelektíven gy jthet zöld hulladék mennyiségét az alábbi szempontok szerint becsültük:

•

•

a családi házas beépítés lakóingatlanokon és kiskertekben, üdül területeken keletkez zöldhulladék mennyiségét 20 kg/f /év fajlagos értékkel vettük figyelembe, és 21 700 lakost (a város lakosságának 35 %-át) számítva a lakosságtól közvetlenül elszállítható mennyiség elméleti, számított kerekített értéke 434 t, a település közhasználatú zöldterületein a szelektíven rendelkezésre álló zöldhulladék mennyisége becslés alapján 1430 t/év, az alábbi KSH 2002. év zöldfelületre vonatkozó adatai alapján. o A kistérség közhasználatú zöldterület becsült nagysága (park-, pihen -és véderd ): 224,8 ha. Átlagos értékként 2,35 t/ha/év zöldhulladékot becsültünk (belterjesen gondozott park esetében 5 t/ha/év, Forrás: BKOP.) A fentieknek megfelel en a város közhasználatú zöldterületein (parkok) keletkez zöldhulladék becsült mennyisége közel 530 t. o a település belterületi utakat szegélyez zöldfelületein a keletkez zöldhulladék (ág, nyesedék, levél) becsült mennyisége az alulbecslés módszerét alkalmazva: 900 t/év, melyhez az alábbi adatokat használtuk fel: gondozott belterületi utak becsült hossza: 90 km, tervezéshez használt becslés: 2-2 db fa/100m, a zöldhulladék becsült mennyisége: 250 kg/fa/év (az átlagérték a fa kivágás mennyiségét is tartalmazza).

.

84

A város lakosságától a kihelyezett konténereken keresztül történik a zöldhulladék begy jtése. A begy jtés többnyire a tavaszi metszési id szakra és az szi lombhullás idejére koncentrálódik, de az év teljes egészében folyamatos. A településr l begy jtött zöldhulladék éves megoszlását tevékenységek szerint a fentiekben már megadott adatokat megismételve az alábbiakban szintén rögzítjük. 3/B.3. számú táblázat. A Zalaegerszegr l begy jtött települési zöldhulladék becsült mennyisége, tonna 2002. Zöldhulladék mennyisége 980 Forrás: Zala-Depo Kft.adatszolgáltatása

3/B.III. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVET

2003. 1361

M SZAKI KÖVETELMÉNYEK

A területen folyó hulladékkezelésre el írt általános követelmények és jogszabályi alapok megegyeznek az országos el írásokkal. 3/B.IV. AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A jogszabályokban meghatározottaktól eltér speciális területi, helyi vagy egyedi m szaki követelmények nincsenek. 3/B.V. A HULLADÉKOK

KEZELÉSE, A KEZEL TELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

,

A KEZELÉSRE

Zöldhulladékok f ként temet kb l, zártkertekb l érkeznek a lerakó területére, valamint a Városgazdálkodási Kft. is itt helyezi el a zöldhulladékokat. Komposztálni nem tudnak (nincs engedélyük). A Zala-Depo Kft. azonban a családi házas övezetekben támogatja a helyi komposztálást. Komposztálóedényeket a lakosság kedvezményes áron vásárolhat a Társaság telephelyén. A településen komposztáló telep nem m ködik, a begy jtött zöldhulladék a hulladéklerakóban kerül elhelyezésre. A lerakott mennyiségek itt spontán komposztálódnak, illetve a lakókörnyezetben a jogszabályi tiltások ellenére a Zala-Depo Kft. által el nem szállított zöldhulladékot még mindig égetik. 3/B.VI. AZ ELÉREND

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

Az elérend hulladékgazdálkodási célokat a települési szilárd hulladékokkal foglalkozó fejezetben terveztük. Cél a zöldhulladékok elkülönített gy jtése a településen keletkez zöldhulladékok teljes mennyiségére, hogy a lerakott települési szilárd hulladék szerves anyag tartalmára vonatkozó el írások 2014-ig teljesüljenek. A begy jtött zöldhulladékot külön kell kezelni, a közszolgáltató ezért komposztálóm létesítését tervezi a zalaegerszeg-búslakpusztai hulladéklerakó mellett.

.

85

3/B.VII. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM A kijelölt célok elérését szolgáló cselekvési program elemeit a települési szilárd hulladékokra vonatkozó cselekvési programba építettük be. Els dleges feladat a 10 000 tonna/év kapacitású komposztálóm létesítése, illetve a zöldhulladékok szelektív gy jtését biztosító gy jtési rendszer kiépítése. Támogatni kell, hogy a családi házas övezetekben a lakosság maga komposztálja a keletkezett zöldhulladékát. 3/B.VIII. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK

TERVBEN

FOGLALTAK

MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ

A zöldhulladékokkal kapcsolatos intézkedések szorosan kapcsolódnak a települési szilárd hulladékokra vonatkozó intézkedésekhez, így költségeik becslése is együtt történt. A becsült költségek a települési szilárd hulladékokról szóló fejezet megfelel alfejezetében találhatók. (2/A.VIII. fejezet.)

.

86

4. Átfogóan vizsgált hulladékáramok

Tájékoztató jelleggel

Nem önkormányzati felügyelet alatt lév tevékenységekhez kapcsolódó hulladékok

4/A. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

.

87

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ZALAEGERSZEG

A településen keletkez hulladékok jellemzése

ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes

Zalaegerszeg városra vonatkozóan az adatok hiányosak, ezért az egyedi hulladékgazdálkodási tervek elfogadása után a fejezetrész korrigálása szükséges. A településen az ipari tevékenység is kiemelten jelent s, az ágazatból keletkez hulladékok mennyisége azonban csak részben meghatározható. A rendelkezésre álló információk alapján az alábbi megállapítások tehet k: 1.) Az Önkormányzat által kiadott – összesen 784 db – telephelyengedélyekb l a tevékenységi fajták megállapíthatók, azonban nincs adatforrás arra vonatkozóan, hogy mely egységeknél mennyi termelési hulladék keletkezik. A telepengedélyekben felsorolt technológiák alapján azonban megállapítható, hogy a gyakorolt tevékenységekre nagy mennyiség termelési hulladék keletkezése nem jellemz , legnagyobb mértékben fém- és fahulladék megjelenése várható. M szaki becslés alapján ezek az adatok nem becsülhet k. Az alábbi táblázatban a telepengedéllyel rendelkez vállalkozások, vállalatok tevékenységi köreit foglaltuk össze. 4/A.1. számú táblázat. A tevékenységi körök megoszlása a telepengedéllyel rendelkez k körében

TEÁOR kód

Tevékenység megnevezése

Tevékenységet végz k száma, db

17.21 17.40 17.53 17.54 17.60 17.72 18.10 18.21 18.22 18.23 18.24 18.30 19.10 19.30 20.10 20.20 20.30 20.40 20.51 21.21 21.23 21.25

Pamutszövés Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) Nem sz tt textíliák, termékek gyártása (kivéve: ruházat) Máshova nem sorolt egyéb textiltermék gyártása Kötött, hurkolt kelme gyártása Kötött, hurkolt pulóverfélék gyártása B rruházat gyártása Munkaruházat gyártása Fels ruházat gyártása Alsóruházat gyártása Egyéb ruházat gyártása Sz rmekikészítés, sz rmecikk gyártása B rkikészítés Lábbeli gyártás F részáru gyártás Falemezgyártás Épületasztalos-ipari termék gyártása Tároló fatermék gyártása Fa tömegcikk-gyártás Papír csomagolóeszköz gyártása Irodai papíráru gyártása Egyéb papírtermék gyártása

1 3 1 3 1 3 1 7 41 15 22 1 1 1 4 1 17 2 7 3 2 3

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

1012 Budapest Logodi u. 52.

88

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ZALAEGERSZEG TEÁOR kód 22.21 22.22 22.23 22.24 22.25 24.52 24.66 25.13 25.22 25.24 26.12 26.24 26.25 26.26 26.30 26.52 26.61 26.63 26.64 26.66 26.70 26.81 26.82

Tevékenység megnevezése

Tevékenységet végz k száma, db

28.11 28.12 28.21 28.40 28.51 28.52 28.61 28.62 28.63 28.71 28.73 28.74 28.75 29.11 29.12 29.14 29.21 29.22

Napilapnyomás 3 Máshova nem sorolt nyomás 6 Könyvkötés 6 Bet szedés, nyomólemez-készítés 2 Egyéb nyomdai tevékenység 5 Testápolási cikk gyártása 1 Máshova nem sorolt egyéb vegyi termék gyártása 2 Egyéb gumitermék gyártása 1 M anyag csomagolóeszköz gyártása 5 Egyéb m anyag termék gyártása 9 Síküveg tovább feldolgozása 3 Egyéb m szaki kerámia gyártása 1 Egyéb kerámiatermék gyártása 2 T zálló kerámiatermék gyártása 1 Kerámiacsempe, -lap gyártása 3 Mészgyártás 1 Építési betontermék gyártása 4 El re kevert beton gyártása 4 Habarcsgyártás 2 Egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása 2 K megmunkálás 4 Csiszolótermék gyártása 2 Egyéb, máshova nem sorolt nemfém ásványi termék gyártása 3 Vas, acél, egyéb, máshova nem sorolt feldolgozása, nem 1 ECSC vasötvözet gyártása Fémszerkezet gyártása 38 Fém épületelem gyártása 6 Fémtartály gyártása 2 Fémalakítás, porkohászat 3 Fém felületkezelése 15 Fémmegmunkálás 80 Ev eszköz, késáru gyártása 1 Szerszámgyártás 13 Lakat-, zárgyártás 4 Vas, acél tárolóeszköz gyártása 1 Huzaltermék gyártása 1 Köt elem, csavar gyártása 2 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása 10 Motor, turbina gyártása 2 Szivattyú, kompresszor gyártása 4 Csapágy, er átviteli elem gyártása 1 Kemence gyártása 1 Emel -, anyagmozgató gép gyártása 9

29.23

Nem háztartási h t , légállapot-szabályozó gyártása

27.35

.

1

89

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ZALAEGERSZEG TEÁOR kód

Tevékenység megnevezése

Tevékenységet végz k száma, db

29.24

Máshova nem sorolt, egyéb általános gép gyártása

17

29.32

Egyéb, mez gazdasági gép gyártása

4

29.40

Szerszámgépgyártás

9

29.41

Gépi meghajtású, hordozható kézi szerszámgép gyártása

1

29.42

Egyéb fémmegmunkáló szerszámgép gyártása

1

29.43

Egyéb, máshova nem sorolt szerszámgép gyártása

1

29.51

Kohászati gép gyártása

1

29.52

Bányászati, épít ipari gép gyártása

4

29.53

Élelmiszer-, dohányipari gép gyártása

3

29.54

Textil-, ruházati, b ripari gép gyártása

1

29.55

Papíripari gép gyártása

1

29.56

Máshova nem sorolt, egyéb speciális gép gyártása

3

30.02

Számítógépgyártás

2

31.10

Villamos motor, áramfejleszt gyártása

2

31.20

Áramelosztó, -szabályozó készülék gyártása

6

31.50

Világítóeszköz gyártása

5

31.61

Máshova nem sorolt motor-, járm villamossági cikk gyártása 5

33.10

Orvosi m szer gyártása

16

34.20

Gépjárm -karosszéria, pótkocsi gyártása

5

34.30

Közúti járm motor, -alkatrész gyártása

8

35.42

Kerékpár gyártása

1

35.50

Máshova nem sorolt egyéb járm gyártása

2

36.11

Ül bútor gyártása

23

36.12

Irodabútor gyártása

20

36.13

Konyhabútor gyártása

24

36.14

Egyéb bútor gyártása

35

36.50

Játékgyártás

5

37.10

Fém visszanyerése hulladékból

5

37.20

Nemfém visszanyerése hulladékból

5

50.20

Gépjárm javítás

114

63.12

Tárolás, raktározás

27

63.21

Szárazföldi szállítást segít tevékenység

5

74.82

Csomagolás

3

90.00

Szennyvíz-, hulladékkezelés, településtisztasági szolgáltatás 1

90.01

Szennyvízelvezetés, -kezelés

90.02

Hulladékgy jtés, -kezelés

2

93.01

Mosás, tisztítás

9

Összesen Forrás: Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatal

1

784

2.) Az Önkormányzat adatai alapján az alább felsorolt vállalatok rendelkeznek elfogadott egyedi hulladékgazdálkodási tervvel: .

90

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ZALAEGERSZEG

.

91

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ZALAEGERSZEG 4/A.2. számú táblázat. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkez vállalatok Telephely neve 3B HUNGÁRIA Kft. Akksi Kft. Centrál Mosodák Szolgáltató Rt. Zalaegerszegi üzeme Flextronics International Kft. Flextronics International Kft. Forest Hungary Kft. FOTEX – OFOTÉRT Optikai és Fotócikk Kereskedelmi Kft. Ganzeg Kft. GE Hungary Rt. Alkatrészgyár Goldsun H t ház Rt. METASZOLG ’90 Kft. OMV Hungária Ásványolaj Kft., zalaegerszegi üzemanyagtölt állomás Pannontej Rt. Praktiker Áruház SPÁR Magyarország Kereskedelmi Kft. 5050. számú bolt SPÁR Magyarország Kereskedelmi Kft. 702. számú bolt Útprofil 2000 Útépítési és Fenntartási Kft. Zala Bútorgyár Rt. Zala Megyei Állami Közútkezel Közhasznú Társaság Zalaegerszegi Üzemmérnökség és Gépüzem Zala Megyei Kórház Zala Volán Közlekedési Rt. Zalabaromfi Rt. Zalahús Rt. Zalakerámia Rt. Cserépkályhagyártó Gyáregység/Gépm hely Forrás: Zalaegerszeg MJV Polgármesteri Hivatal

címe Zalaegerszeg, Wlassics Gy. út 13. Zalaegerszeg, Kiserdei u. 5. Zalaegerszeg, Zrínyi u. 101. Zalaegerszeg, Posta u. 63. Zalaegerszeg, Zrínyi u. 38. Zalaegerszeg, Hock J. u. 90./A Zalaegerszeg, Kossuth u. 21. Zalaegerszeg, Balatoni út 11. Zalaegerszeg, Alsóerdei út 3. Zalaegerszeg, Újhegyi u. 2. Zalaegerszeg, Wlassics Gy. út 13. Zalaegerszeg, Göcsey út 26. Zalaegerszeg, Platán sor 6. Zalaegerszeg, Balatoni u. 10. Zalaegerszeg, Ola u. 1. Zalaegerszeg, Göcsey u. 35. Zalaegerszeg, Köztársasági út 1. Zalaegerszeg, Malom u. 2. Zalaegerszeg, Zrínyi út 97. Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1. Zalaegerszeg, Zrínyi u. 99. Zalaegerszeg, Teskándi u. 2. Zalaegerszeg, Balatoni út 5-7. Zalaegerszeg, Hock J. út 70.

3.) Az Önkormányzati telephelyengedélyek száma és típusa, valamint a rendelkezésre álló egyedi hulladékgazdálkodási tervekben szerepl adatok alapján a településen keletkez ipari és gazdasági nem veszélyes hulladékok éves mennyiségét megbecsülni nem lehet. Az alább bemutatott adatokat tájékoztató jelleggel közöljük. A alábbi táblázat a településen m köd egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkez gazdálkodó szervezeteket és a keletkez nem veszélyes hulladékok mennyiségét mutatja. (A veszélyes hulladékok mennyiségét az „A veszélyes hulladékok” c. fejezet tartalmazza.)

.

92

4/A.3. számú táblázat. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkez vállalatoknál keletkez nem veszélyes hulladékok mennyisége, tonna* Cég neve

Címe

Hulladék EWC kódja

INTERSPÁR Zalaegerszeg, Ola u. 1. Magyarország Kereskedelmi Kft. 505. számú bolt SPÁR Magyarország Zalaegerszeg, Göcsey u. 35. Kereskedelmi Kft. 702.számú bolt Zalaegerszeg, Balatoni út 11.

12 01 01 12 01 02 2003 !!! 20 03 01 3B HUNGÁRIA Kft. Zalaegerszeg, Wlassics Gy. út 13. 12 01 01 20 03 99 METASZOLG ' 90 Zalaegerszeg, Wlassics Gy. út 13. 12 01 01 Kft. Zalaegerszegi telephely 20 03 99 Akksi Ipari és Zalaegerszeg, Kiserdei u. 5. Kereskedelmi Kft. Ganzeg Kft.

Zalaegerszeg, Platán sor 6. Pannontej Zalaegerszegi telephelye

Rt.

Forest Hungary Kft.

Zalaegerszeg, Hock J. u. 90/A

02 05 99 02 05 02 15 01 01 15 01 02 15 01 03 02 01 01 20 03 01 15 01 01 03 01 05

papír és karton csomagolási hulladék m anyag csomagolási hulladék

Hulladék kezelése Hulladék mennyisége (t) Hasznosítás Lerakás t % t % 260 260 100 20 20 100

kommunális hulladék papír és karton csomagolási hulladék m anyag csomagolási hulladék kommunális hulladék vasfémreszelék, esztergaforgács vasfém részecskék és por kommunális hulladék acélhulladék (vas, forgács, lemez) kommunális hulladék acélhulladék (sorja, forgács)

68 17 4 104 45,84 433,32 19,76 294,125 5 30,064

kommunális hulladék települési szilárd hulladék települési folyékony hulladék ipari és egyéb gazdálkodói hulladék közelebbr l meg nem határozott hulladék szennyvíz iszap papír és karton csomagolási hulladék m anyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladék fémhulladék kommunális hulladék papír és karton csomagolási hulladék élfólia hulladék

11,44 38,35 545 0,002 144 4 380 7 2 1 2 330 280 2

Hulladék megnevezése

17 4 45,84 433,32

68

100

104

100

19,76

100

5

100

11,44 38,35

100 100

Égetés t %

Egyéb t %

100 100 100 100

545 100 0,002 100 144 4 380 7 2

100 100 100

2

100

280 2

100 100

100

1 330

93

100

100

Cég neve

Hulladék EWC kódja

Címe

FOTEX-OFOTÉRT Zalaegerszeg, Kossuth u.21. Optikai és Fotócikk Kereskedelmi Kft.

települési szilárd hulladék papír és karton csomagolási hulladék m anyag csomagolási hulladék vegyes hulladék

Centrál Mosodák Zalaegerszeg,Zrínyi u.101. Szolgáltató Részvénytársaság, Zalaegerszeg Zalaegerszeg, Újhelyi u. 2.

15 01 01 15 01 04 15 01 02 15 01 03 20 02 01 15 02 03 02 03 05

GOLDSUN H t ház Rt.

Zala Bútorgyár Rt.

Hulladék megnevezése

Zalaegerszeg, Malom u. 2. 03 01 05 16 01 17 16 01 03 20 03 01

Zala Megyei Állami Zalaegerszeg, Zrínyi út 97. Közútkezel KHT. Zalaegerszegi Üzemmérnökség és Gépüzem

17 03 02

Útprofil 2000 Zalaegerszeg, Köztársaság út 1. Útépítési és Fenntartási Kft. 2003. évi adatok

16 01 99 17 09 04

.

Hulladék kezelése Hulladék Égetés mennyisége (t) Hasznosítás Lerakás t % t % t % 0,9 0,9 100 0,05 0,05 0,8 0,8 100

papír és karton csomagolási hulladék 9,34 fémhulladék 0,468 m anyag csomagolási hulladék 4,05 fa csomagolási hulladék 26,835 biohulladék 244,07 selejtes munkaruha 0,25 szennyvíz iszap 19 705 települési szilárd hulladék 74,9 építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 13,68 ipari nem veszélyes vegyes hulladék 600 m3 nem veszélyes fahulladék 162 m3 vasfémek 2,4 termékként nem használható gumiabroncs 4,209 egyéb települési vegyes szilárd hulladék 339 építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 220 ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes 5 hulladék építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 400

9,618

Egyéb t % 0,05 0,05

100 100

600 m3 162 m3 2,4 4,209 339

100 100 100 100 100

10,3 7 23,65 4,22 244,07 100

19 714,6 18 98,62 248,29 1,24 74,9 100 13,68

220

200

94

100

100

50

5

100

200

50

Cég neve

Hulladék EWC kódja

Címe Zalaegerszeg, Alsóerdei út 3.

GE Hungary Alkatrészgyár

20 03 01 15 01 01 15 01 02 15 01 03 17 04 02 17 04 01 17 04 04 16 01 17

2003.évi adatok

Zalaegerszeg, Hock J. u. 70.

20 03 01

ZALAKERÁMIA Rt. Cserépkályhagyártó Gyáregység/Gépm hely

10 12 08 15 01 01 15 01 02 120101/ 120199 20 03 04 20 03 01 16 01 03

Zala Volán Közlekedési Zalaegerszeg, Zrínyi u. 99. Rt. Zalaegerszeg, Zrínyi Úti telephely

16 01 06 Zalaegerszeg, Teskándi u. 2. 15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 02 03 17 04 05 02 02 04

ZALABAROMFI Rt.

.

Hulladék megnevezése

Hulladék kezelése Hulladék Égetés Egyéb mennyisége (t) Hasznosítás Lerakás t % t % t % t % 1 770 m3 1770 m3 100 30,89 30,89 100 35,926 35,926 100 129,689 129,689 100 862,16 862,16 100 809,239 809,239 100 163,66 163,66 100 123,76 123,76 100

kommunális hulladék papír és karton csomagolási hulladék m anyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladék alumínium hulladék sárgaréz hulladék acél hulladék vashulladék ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék 35 építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 0,2 papír és karton csomagolási hulladék 0,7 m anyag csomagolási hulladék 2

2

100 100 100

fémhulladék szennyvíz és szennyvíz-iszap települési szilárd hulladék gumihulladék

5 7,439 160 54

5 7,439

fémhulladék települési szilárd hulladék papír és karton csomagolási hulladék m anyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladék selejtes munkaruha fémhulladék szennyvíz-iszap

4 530 32,695 18,286 0,006 2,88 3,419 1 200

4

100

32,695 18,286 0,006

100 100 100

3,419

100

35

100

0,2 0,7

100 100

160

100 54

530

100

2,88

100

100

1.200 100

95

Cég neve

Hulladék EWC kódja

Címe Zalaegerszeg, Posta u. 63.

20 03 01 20 01 39 15 01 01 15 01 02 20 03 01 20 01 39 15 01 01 15 01 02

Flextronics International Kft. Zalaegerszeg, Zrínyi u. 38. Flextronics International Kft. OMV Hungária Zalaegerszeg, Göcsey út 26. Ásványolaj Kft., 2003. évi adatok zalaegerszegi üzemanyagtölt állomá

Hulladék megnevezése ipari nem veszélyes hulladék panelszél hulladék papír és karton csomagolási hulladék m anyag csomagolási hulladék ipari nem veszélyes hulladék panelszél hulladék papír és karton csomagolási hulladék m anyag csomagolási hulladék települési szilárd hulladék települési folyékony hulladék csomagolási hulladék

Hulladék kezelése Hulladék Égetés Egyéb mennyisége (t) Hasznosítás Lerakás t % t % t % t % 237 237 100 32 32 100 530 530 100 122 122 100 108 108 100 32 32 100 375 375 100 83 83 100 77 77 100 1 090 1 090 100 376 376 100

20 03 01 települési szilárd hulladék 311 17 01 01/ építési, bontási hulladékok, egyéb inert 17 01 02 hulladékok 13 mez gazdasági és élelmiszeripari nem 83,34 veszélyes hulladék 200301 települési szilárd hulladék 602,7 150101 papír és karton csomagolási hulladék 21 150102 m anyag csomagolási hulladék 8 200301 települési szilárd hulladék 60 építési, bontási hulladékok, egyéb inert 170103 hulladékok 6 150101 papír és karton csomagolási hulladék 38 150102 m anyag csomagolási hulladék 5 150103 fa csomagolási hulladék 3

Zala Megyei Kórház Zalaegerszeg, Balatoni út 5-7. Zalahús Rt.

Zalaegerszeg, Balatoni u. 10. Praktiker Áruház

Összesen

39 808,89

*A fenti adatokat kizárólag tájékoztató jelleggel adjuk közre, mivel a forrás év nem minden esetben azonos.

FORRÁS: BEÉRKEZETT EGYEDI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK .

96

311

100

13

100

602,7

100

60

100

30,4 4 3

6 80 7,6 80 1 100

100 20 20

29 047,40

0,73

83,34

100

21 8

100 100

6405,49 0,16 130,69

0,00 4225,31 0,11

4/A.4.számú táblázat. Az egyedi hulladékgazdálkodási tervvel rendelkez Hulladék EWC kódja 02 01 01 02 05 99 03 01 05 03 01 05 12 01 01 12 01 02 15 01 01 15 01 02 15 01 03 15 01 04 15 02 03 16 01 03 16 01 06 16 01 17 16 01 99 17 03 02 17 04 01 17 04 02 17 04 04 17 04 05 17 09 04 20 01 39 20 02 01 20 03 01 20 03 01 20 03 99

Hulladék megnevezése szennyvíz-iszap fémhulladék közelebbr l meg nem határozott hulladék nem veszélyes fahulladék élfólia hulladék vasfémreszelék vasfém részecskék és por papír és karton csomagolási hulladék m anyag csomagolási hulladék fa raklap fémhulladék selejtes munkaruha gumihulladék fémhulladék vashulladék ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok sárgaréz hulladék alumínium hulladékok acél hulladék fémhulladék építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok panelszél hulladék biohulladék kommunális hulladék kommunális hulladék kommunális hulladék csomagolási hulladék ipari és egyéb gazdálkodói hulladék ipari nem veszélyes vegyes hulladék .

vállalatoknál keletkez

Hulladék kezelése Hulladék Lerakás mennyisége (t) Hasznosítás t % t 26 927,4 25 727,4 95,55 2 2 100 144 144

összes nem veszélyes hulladék, tonna

%

Égetés t

%

2 50,8 433,32 1 579,95 296,25 29,8 0,5

4 123,8 220 809,2 862,2 163,7 3,4 200

1 770 m 16,4 376 83,342 600 m

0,75 0,05

130,7

5 19,7

100 8,21

213 64 244,1 2 154,7

51,57 100 100 86,07

1 770 m 16,4 376

100

58,2

100

3,6

1,9

339

13,93

81,4

100

100 98,1 91,79 100 100 100 100 48,43

162 m3

0,05 0,02

3,1

3

3

100 13,56 100 99,95 99,98 18,6 100

% 4,45

100

3

162 m 2 375,0 433,3 1 601,7 304,3 160,5 0,5 3,1 58,2 4 126,2 5 239,7 809,3 862,2 163,7 3,4 413 64 244,1 3 096,4

Egyéb t 1200

3

100 100 100 0,002

97

100 3

600 m

100

Az adatok összesítése után a következ eredményt kaptuk: 4/A.5. számú táblázat. Az iparban keletkez hulladékok mennyiségi megoszlása EWC kód

Megnevezés mez gazdaságból, élelmiszer el állításból és -feldolgozásból származó hulladékok fafeldolgozásból, papír- és kartongyártásból származó hulladék fémek, m anyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezelésb l származó hulladék csomagolási hulladékok, véd ruházat közelebbr l meg nem határozott hulladékok építési és bontási hulladékok települési hulladékok egyéb hulladékok

02 03 12 15 16 17 20 Összesen

Mennyiség (t) 146 115,4 808,3 2.445,1 193,4 2.491,2 32.472,3 ∼1137 39.809

A csomagolási hulladékokkal és elhelyezésükkel a vállalatok egyedileg foglalkoznak. Jelen tanulmányban a csomagolási hulladékoknak külön fejezetet szenteltünk, a rájuk vonatkozó megállapítások a 3/A fejezetben találhatók. A települési hulladékokkal részletesen foglalkoztunk a 2/A, illetve a 2/B fejezetben, a rájuk vonatkozó adatok, következtetések és feladatok meghatározása ott található. 1.) Felhalmozott hulladékokról adatok nincsenek, azonban információink szerint a város területén felhalmozott hulladék nincs. 2.) A területr l kiszállított és beszállított hulladékok mennyiségére vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésünkre, az egyes vállalatokról kapott részadatok alapján a valós mennyiség nem becsülhet . 3.) Speciális intézkedések a településre vonatkozóan nincsenek. 4.) Kizárólag a településre vonatkozó kezelési engedélyekr l nincsen tudomásunk. A városban országos, illetve területi begy jtési engedély van érvényben, melyekkel a keletkez ipari hulladékok szállíthatók el. A kezelési engedélyek nem kizárólag az ipari nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kezelésekre vonatkoznak, hanem az egyéb nem veszélyes hulladékokra vonatkozó engedélyeket is magukba foglalják. Az engedélyek megjelölik az éves szinten kezelhet hulladék mennyiségét, azonban vannak olyan kezelési engedélyek, melyekben az egyes hulladék fajtákhoz rendelt mennyiségek nincsenek megállapítva. A kezelési engedélyek alapján a tevékenységek els sorban a begy jtés, szállítás, tárolás, el kezelés, egyes esetekben a hasznosítás, újra feldolgozás körére terjednek ki. 5.) A gy jtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának engedélyeit elemezve megállapítható, hogy gy jtési körzetek nincsenek, ezért piaci alapon történik a gy jtés és szállítás, melynek feltétele mindenkor az érvényes engedély megléte. A közszolgáltató által begy jtött hulladékok csoportja els sorban a .

98

csomagolási hulladékok kategóriájába sorolható, ezért ismertetésükre a települési szilárd hulladékok, illetve a csomagolási hulladékok tervfejezetekben térünk ki. Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelése általánosságban két módon történik: • •

újrahasznosítás, feldolgozás, lerakással történ ártalmatlanítás.

A településen termelési hulladék újrahasznosítása, feldolgozása nem történik. Termelési hulladék lerakásra kerül, melyre vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. A kistérségben fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igényl kezel telepekr l nincs tudomásunk. A településen a kommunális hulladékok közé csak olyan ipari nem veszélyes hulladék keverhet , melynek jellege nem tér el a kommunális hulladékokétól. A településen nem hasznosuló hulladékok hasznosításához, ártalmatlanításához arra feljogosított társaságokat kell bevonni abból a célból, hogy a település közigazgatási határán belül a hulladék ne halmozódhasson fel. Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyiségér l, azok elhelyezésér l az évenként esedékes ’A település környezeti állapota’ tájékoztató keretén belül a Közgy lést informálni szükséges. Összefoglalóan megállapítjuk, hogy a kistérségben keletkez termelési eredet hulladékok szakszer kezelése az iparvállalatok feladata, így a települési hulladékgazdálkodási tervet számottev en nem érintik. A terület rendezettségéhez azonban hozzátartozik az iparvállalatok hulladékainak szakszer kezelése.

.

99

4/B. Mez gazdasági hulladékok

és

.

élelmiszeripari

nem

veszélyes

100

Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei Magyarországon erre a hulladék típusra a bázisévre, illetve 2003. évre vonatkozóan nem volt kötelez adatszolgáltatás. A hulladékok keletkezésére vonatkozó adatok a településr l nincsenek. A városban jelent s élelmiszeripari tevékenység a telephely engedélyek, illetve az egyedi hulladékgazdálkodási tervek figyelembevételével a Pannontej Rt., a GOLDSUN H t ház Rt., a Zalahús Rt. és a Zalabaromfi Rt. telephelyén folyik. Véleményünk szerint a szolgáltatott adatok megbízhatósága a további tervezésekhez nem elégséges, a terv felülvizsgálatakor az adatok pontosítása elengedhetetlen. A városban keletkez mez gazdasági hulladékokat a keletkezés helyén általában valamilyen formában kezelik vagy gy jtik. A hulladékok keletkezésének földrajzi helyzetére, fajtájára, mennyiségére vonatkozó adatok A beérkezett egyedi hulladékgazdálkodási tervek alapján a következ hulladékok keletkeznek a telephelyeken: 4/B.1. számú táblázat. Az élelmiszeripari hulladékok megoszlása Telephely

Hulladék megnevezése

EWC kód

Hulladék kezelési módja

szennyvíziszap hasznosítás hulladékolajok hasznosítás sajtkaparék lerakás szennyvíz iszap hasznosítás GOLDSUN H t ház Rt. biohulladék lerakás szennyvíz iszap egyéb módon kezelt bél, kobzás egyéb módon kezelt Zalabaromfi Rt. toll egyéb módon kezelt vér egyéb módon kezelt Mez gazdasági nem Zalahús Rt.* 83,3 hasznosítás veszélyes hulladék Összesen 33.526,5 * A Zalahús Rt. egyedi hulladékgazdálkodási terve három telephelyre (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Alsónemesapáti) együttesen készült, így az egyes hulladéktípusokból (szennyvíziszap, vágóhídi melléktermék stb.) Zalaegerszegen keletkezett mennyiségeket nem tudjuk megjelölni. Megjegyzés: Mivel az egyedi hulladékgazdálkodási tervek báziséve nem minden esetben 2002. év, ezért a fenti adatok csak tájékoztató jelleggel kerültek bemutatásra. Pannontej Rt.

02 05 02 13 02 05 V 13111 02 03 05 20 02 01 02 02 04 020213111 020213111 020213106

Hulladék mennyisége (t) 4.380 1,1 44,6 19.705 244,1 1 200 3.873,8 3.044,8 949,8

A keletkezett mintegy 33,5 ezer tonna hulladék elhelyezése minden esetben megoldott. Az iparvállalatokon kívül a település zöldterületein is keletkezik biohulladék. Ennek mennyiségét az alábbi táblázatok adatai alapján becsüljük.

.

101

4/B.2. számú táblázat: Zalaegerszeg város fontosabb statisztikai mér számai fekvésenként Földrészlet statisztika fekvésenként földrészletek egyéb önálló épületek egyéb önálló lakások összes terület, Fekvés száma száma száma km2 Belterület 10 525 1 427 19 076 22,4 Külterület

5 801

12

24

63,5

Zártkert

9 245

127

41

14,1

19 141

100,0

Összesen 25 571 1 566 Forrás: www.takarnet.hu

4/B.3. számú táblázat: Zalaegerszeg város területének megoszlása m velési áganként Földrészlet statisztika m velési áganként Összes alrészlet terület, M velési ág km2 Erd 18,9 Fásított terület 0,007 Gyep (legel ) 6,0 Gyep (rét) 9,1 Gyümölcsös 3,5 Halastó 0,003 Kert 2,6 Kivett 33,4 Szántó 28,3 Sz l 3,8 Forrás: www.takarnet.hu

Az egyes m velési ágaktól függ en a következ hulladékmennyiségek keletkeznek: 4/B.4. számú táblázat. A képz d biohulladék fajlagos mennyisége m velési áganként M velési ág Szántó Erd Sz l Gyümölcsös

Képz d biohulladék Településen keletkez fajlagos mennyisége, biohulladék tonna/ha mennyisége, tonna/év 0,9 3 906 2 3 781 4 1 520 2 1 220 10 427

Összesen

A keletkezett mez gazdasági hulladék tényleges mennyiségére vonatkozóan információnk nincs, mivel nem ismeretes a termelési folyamatban a melléktermékként keletkez biohulladék mennyisége. A tapasztalatok alapján azonban rögzíthet , hogy a települési hulladékba csak minimális és els sorban a belterületekr l származó zöldhulladék kerül. A mez gazdasági kultúrákhoz kapcsolódóan keletkez melléktermékek akkor nem min sülnek hulladéknak, ha a termelési körb l nem lépnek ki. Ezért a gabonafélék szalmatermelése, melyet az állattartásban felhasználnak, nem min sül hulladéknak. Nem

.

102

min sül hulladéknak az állattartó telepeken keletkez trágya sem, ha azt a szántóterületeken hasznosítják. Hulladéknak min sül azonban a sz l termesztésben vagy az erd gazdálkodásban a termelésbe közvetlenül vissza nem forgatott biomassza. Ezek mennyisége a kistérségben jelent s lehet. Véleményünk szerint a szolgáltatott adatok megbízhatósága a további tervezésekhez nem elégséges, a terv felülvizsgálatakor az adatok pontosítása elengedhetetlen. A keletkez mez gazdasági hulladékokat a keletkezés helyén általában valamilyen formában kezelik vagy gy jtik. A hulladékok keletkezésének földrajzi helyzetére, fajtájára, mennyiségére vonatkozó adatok A településen keletkez mez gazdasági és élelmiszeripari hulladékok mennyisége a rendelkezésre álló adatok alapján összesen: 4/B.5. számú táblázat. A településen keletkez mez gazdasági és élelmiszeripari hulladékok összes mennyisége 2002-ben, tonna

Élelmiszeripari hulladék

Mez gazdasági hulladék

Összesen

33.526,5

10.427

43.870,2

A mez gazdasági eredet hulladékok közül a volt zártkertekben keletkez zöldhulladék összegy jtésére szükséges intézkedéseket hozni, ez megfelel számú, a vegetációs id szakban kihelyezett konténerrel megoldható. Ennek egyik célja, hogy elkerüljük az elszáradt zöldhulladékok egyéni elégetését. Az erre vonatkozó díjtételt önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Összefoglalóan megállapítjuk, hogy a településen keletkez mez gazdasági eredet hulladékok mennyisége jelent s, szelektív gy jtésük javasolt. A kezelésükre vonatkozó irányelveket a Biohulladék Kezelés Országos Programja tartalmazza.

.

103

4/C. Veszélyes hulladékok

.

104

A településen keletkez veszélyes hulladékok jellemzése Az adatgy jtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek Veszélyes hulladékoknak a 2000. évi. XLIII. a Hulladékgazdálkodásról szóló törvény jegyzékében szerepl veszélyességi jellemz k közül egy vagy több tulajdonsággal rendelkez hulladékokat, illetve az ilyen anyagokat vagy összetev ket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent hulladékokat tekinti a magyar jogalkotás. A jogharmonizáció kapcsán a veszélyes hulladékokra vonatkozó általános el írások, illetve az egyes kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó speciális el írások a közelmúltban jelentek meg. A veszélyes hulladékokra vonatkozó jogi szabályozás kezdete óta szigorú adatszolgáltatási kötelezettsége van a termel knek. Az éves keletkezési és ártalmatlanítási adatokat a HAWIS adatbázis tartalmazza. A veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatokat minden esetben tonnára kerekítve adjuk meg. Ahol nem szerepel érték, nem volt keletkezés, illetve ahol „n.a.” jelölés van, ott nem állt rendelkezésre adat. Amennyiben a veszélyes hulladék jellege miatt, vagy a rendelkezésre álló adatbázisból ered en ett l eltér mértékegység szerepel, azt külön feltüntetjük a táblázatban. Szeretnénk kiemelni, hogy míg a helyi hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit el író jogszabály kizárólag az Önkormányzat kezelésében lév intézmények, egységek tevékenysége során keletkez hulladékok mennyiségével kíván foglalkozni, addig a tervez k véleménye szerint az Önkormányzatnak igenis kell, hogy ismerje a közigazgatási területén keletkez összes veszélyes hulladék mennyiségét. Ennek megfelel en az alábbiakban az összes keletkez veszélyes hulladék mennyiségét ismertetjük. A településen keletkez veszélyes hulladék mennyisége A Zalaegerszegen keletkez veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. A veszélyes hulladékokat a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. számú mellékletében felsorolt azonosító számok els két számjegyének alapján csoportosítottuk. A táblázatokban a 2002. évben veszélyes hulladéknak min sül hulladékok mennyiségi adatait szerepeltetjük. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség az alábbi adatokat bocsátotta rendelkezésünkre, ezek alapján a keletkez veszélyes hulladék mennyiségeket nem tudjuk telephelyekhez kötni.

.

105

106 4/C.1. számú táblázat. 2002. évben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) fizikai megjelenési forma szerint

EWC kódja 20108 2 40219 4 50103 5 60101 60106 60205 60315 60404 6 70111 70214 70304 70308 70601 70701 7 80111 80113 80115 80117 80312 80314 80317 80409 80501 8 90101 90102 90104 90105 9 100309 100401 100402 100407 100810 10 110109 110302 11 120107 120109 120112 120114 120118 12 130111 130113 130205 130206

Mennyiség (kg) Veszélyes anyagokat tartalmazó, mez gazdasági vegyi hulladékok 30 30 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ kezeléséb l származó, veszélyes anyagokat 2 100 tartalmazó iszapok 2 100 Tartályfenék iszapok 145 145 Kénsav és kénessav 2 Egyéb savak 205 Egyéb lúgok 2 300 Nehézfémeket tartalmazó fémoxidok 6 797 Higanytartalmú hulladékok 11 9 315 Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történ kezeléséb l származó, veszélyes anyagokat 1 664 197 tartalmazó iszapok Veszélyes anyagokat tartalmazó adalékanyag hulladékok 50 Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok 88 Egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok 104 Vizes mosófolyadékok és anyalúgok 2 230 Vizes mosófolyadékok és anyalúgok 2 664 1 669 333 szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-hulladékok 50 050 szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk-iszapok 8 350 szerves oldószereket, illetve más veszélyes anyagokat tartalmazó festék- vagy lakk tartalmú vizes 8 885 iszapok Festékek és lakkok eltávolításából származó, szerves oldószereket vagy egyéb veszélyes anyagokat 61 tartalmazó hull. Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték hulladékok 7 104 Veszélyes anyagokat tartalmazó nyomdafesték iszapok 34 Veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner 376 Szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömít anyagok hulladékai 7 480 Hulladék izocianátok 1 250 83 590 Vizes alapú el hívó- és aktiváló oldatok 4 280 Vizes alapú ofszetlemez el hívó oldatok 5 220 Rögzít (fixír) oldatok 1 395 Halványító oldatok és halványító rögzít fixír oldatok 2 160 13 055 Másodlagos termelésb l származó salak (feketesalak) 563 Els dleges és másodlagos termelésb l származó salak 33 917 Els dleges és másodlagos termelésb l származó kohósalak (fémsalak) és fölözékek 200 Gázok kezeléséb l származó iszapok és sz r pogácsák 21 067 Kohósalakok (fémsalakok) és gyúlékony fölözékek, amelyek vízzel érintkezve veszélyes 50 863 mennyiségben gyúlékony gázokat fejlesztenek 106 610 Veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és sz r pogácsák 2 138 915 Egyéb hulladékok 590 2 139 505 Halogénmentes, ásványolaj alapú h t -ken folyadékok (kivéve az emulziókat és az oldatokat) 400 Halogénmentes h t -ken emulziók és oldatok 433 450 Elhasznált viaszok és zsírok 10 450 Veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkez iszapok 1 185 Olajat tartalmazó fémiszap (csiszolás, hónolás, lappolás iszapja) 1 776 447 261 Szintetikus hidraulika olajok 18 Egyéb hidraulika olajok 897 Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóm - és ken olajok 256 691 Szintetikus motor-, hajtóm - és ken olajok 740 Megnevezése

C:\portal\portal\kozigazgatas\kozgyulesi_kozlonyok\kozlony_041223\Melléklet_helyi hulladékgazd. terv.doc

107 EWC kódja 130208 130502 130506 130507 130508 130802 130899 13 140601 140602 140603 140605 14 150110 150111 150202 15 160107 160111 160114 160213 160215 160403 160506 160601 160602 160603 160708 160802 161001 16 170303 170503 17 180103 180106 180108 180202 18 190810 19 200113 200121 200126 200133 200135 200137 20 V13102 V13106 V13108 V13109

Mennyiség (kg) Egyéb motor-, hatóm - és ken olajok 25 117 Olaj –víz szeparátorokból származó iszapok 2 005 075 Olaj –víz szeparátorokból származó olaj 38 900 Olaj –víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz 2 381 Homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó hulladék keverékek 156 705 Egyéb emulziók 3 406 Közelebbr l nem meghatározott hulladékok 1 532 2 491 462 Klór-fluor-szénhidrogének, HCFC, HFC 640 Egyéb halogénezett oldószerek és oldószer keverékek 28 Egyéb oldószerek és oldószer keverékek 16 769 Egyéb oldószereket tartalmazó iszapok és szilárd hulladékok 381 17 818 Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok 21 953 Veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémb l készült csomagolási 9 639 hulladékok, ide értve a kiürült hajtógázos palackokat Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, sz r anyagok (ideértve a közelebbr l nem 46 704 meghatározott olajsz r ket), törl kend k véd ruházat 78 296 Olajsz r k 12 418 Azbesztet tartalmazó súrolóbetétek 42 Veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadékok 40 Veszélyes anyagokat (Az elektromos és elektronikus berendezésekb l származó alkatrészek 11 724 tartalmazhatnak olyan elemeket és akkumlátorokat Használatból kivont berendezésekb l eltávolított veszélyes anyagok 68 Egyéb robbanóanyag hulladékok 90 Veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a 1 102 laboratóriumi vegyszerek keverékeit is Ólomakkumlátorok 293 554 Nikkel-kadmium elemek 113 Higanyt tartalmazó elemek 518 Olajat tartalmazó hulladékok 2 968 Veszélyes átmeneti fémeket (az átmeneti fémek közé tartozik a szkandium, vanádium, mangán, 2 630 kobalt, réz, ittirium, nióbium, hafnium, wolfram, tit Veszélyes anyagokat tartalmazó folyékony hulladékok 65 325 332 Szénkátrány és kátránytermékek 14 120 Veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek 2 338 170 2 352 290 Egyéb hulladékok, amelyek gy jtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a 51 333 fert zések elkerülése érdekében Veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek 10 Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek 1 359 Egyéb hulladékok, amelyek gy jtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a 2 557 217 fert zések elkerülése érdekében 2 609 919 Olaj-víz elválasztásából származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a 190809-t l 4 300 4 300 Oldószerek 65 Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 1 584 Olaj és zsír, amely különbözik a 200125-t l 20 321 Elemek és akkumlátorok, amelyek között 160601,160602 vagy a 160603 kódszám alatt felsorolt 1 048 elemek és akkumlátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek 104 541 különböznek a 200121 és 200123 kódszámú Veszélyes anyagokat tartalmazó fa 294 127 853 Csont, b r, pata, köröm, szarv, sörte és sz r 76 722 Vér 982 590 Leölt állatok gyomor-és béltartalma 764 841 Vadon él állatok feldolgozásából származó hulladékok 163 785 Megnevezése

C:\portal\portal\kozigazgatas\kozgyulesi_kozlonyok\kozlony_041223\Melléklet_helyi hulladékgazd. terv.doc

108 EWC kódja V13111 V13403 V97104

Mennyiség (kg) Állatok feldolgozásából származó, emberi fogyasztásra alkalmatlan hulladékok 7 859 972 Nem fert z betegségben elhullott állatok tetemei, testrészei 4 366 Injekciós t k, fecskend k, infúziók, transzfúziós szerelékeke, vágó, szúró éles eszközök, ampullák, 27 400 tárgylemezek 9 879 676 Megnevezése

V Összesen

22 357 890

Forrás: Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség A fenti adatok alapján a településen keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége:

4/C.2. számú táblázat. 2002. évben keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) fizikai megjelenési forma szerint

Település kódja 32054

Folyékony 1 580 585

Iszap 6 979 088

Szilárd 13 798 217

A fenti adatokat az alábbi diagramon hasonlítjuk össze: 4/C.1. számú ábra. A keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége (kg) fizikai megjelenési forma szerint

mennyiség [kg/év]

A kelekezett hulladékok megoszlása fizikai megjelenés szerint, kg 16000000 14000000 12000000 10000000 8000000 6000000 4000000 2000000 0

13798217 6979088 1580585 Folyékony

Iszap

Szilárd

Fizikai megjelenés

Tájékoztató jelleggel külön közöljük a Zala Megyei Kórházra vonatkozó adatokat is.

C:\portal\portal\kozigazgatas\kozgyulesi_kozlonyok\kozlony_041223\Melléklet_helyi hulladékgazd. terv.doc

109 4/C.3. számú táblázat. A Zala Megyei Kórház veszélyes hulladékának mennyiségi megoszlása 2002. évben, tonna

EWC kód

Megnevezés

Mennyiség, tonna

160506

Laboratóriumi vegyszermaradék, vegyszerek

0,23

180106

Halogénmentes oldószerek

0,2

070513

Lejárt szavatosságú gyógyszerek

0,2

090104

Elhasznált fixír, el hívó

0,1

150110

Üres festékesdoboz, festék hulladék

0,07

080317

Irodatechnikai hulladék

0,04

200126

Elhasznált növényi olaj

0,4

130205

Fáradt olaj

0,2

160601

Akkumulátorok, elemek

0,2

200135

Elektronikai hulladék

0,2

V 97104

Egészségügyi hulladék

64,1

180108

Citosztatikummal szennyezett anyagok

1,1

150110

Veszélyes anyagot tartalmazó csomagolási hulladék

0,1

090199

Használt röntgenfilm

1,03

Összesen

68,17

Forrás: Zala Megyei Kórház egyedi hulladékgazdálkodási terv Megjegyzés: az adatok a kórház két telephelyére együttesen vonatkoznak.

A fenti adatok alapján a legnagyobb mennyiség veszélyes hulladékot termel ágazatok az alábbiak: • Ásványolaj feldolgozás, gépipar, • Egészségügy, kórház, • Élelmiszeripar. Várható trendek 1.) Az értékelés id szakára vonatkozóan megállapítható, hogy a veszélyeshulladékkeletkezés a 2001-2002. id szakot alapul véve jelent sen változott. A szerkezetben nagymérték elmozdulás figyelhet meg, melynek oka nagy valószín séggel a pontosabb adatszolgáltatás. 2.)

A várható prognózis szerint az eddig gyakorlatilag nem kezelt és le nem jelentett hulladékfajták veszélyes hulladékként fognak megjelenni a településen: • PCB, PCT tartalmú berendezések: becslés max. évi 1 tonna • elektronikai berendezések: becslés max. évi 3 tonna

3.)

A tovább nem használható gépkocsik bontásából várható olyan jelleg és mennyiség többlet veszélyeshulladék-keletkezés, mely meghatározó nagyságú lesz, ugyanis a településen erre vonatkozóan semmilyen adatbejelentés nem történt.

C:\portal\portal\kozigazgatas\kozgyulesi_kozlonyok\kozlony_041223\Melléklet_helyi hulladékgazd. terv.doc

110 Felhalmozott veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozás a gy jt helyeken maximum egy évi gy jtést tesz lehet vé, melyet minden termel nek kötelessége figyelembe venni. Ezért a veszélyes hulladékok fajtájánál nincs tudomásunk felhalmozott hulladékokról. A településre beszállított és kiszállított hulladékok mennyisége A településre nem szállítanak be veszélyes hulladékot. A településen a lakosság által termelt veszélyes hulladékot a települési kommunális hulladékkal együtt gy jtik, és a zalaegerszegbúslakpusztai lerakóban helyezik el. A vállalatoknál keletkez veszélyes hulladékok jogszer elszállítása és kezelése a vállalatok feladata, erre vonatkozóan egyedi szerz dések születnek, az elszállítás és kezelés is egyedileg változik. A hulladékok kezelésére alkalmas kezel telepek, vállalkozások A településen keletkez veszélyes hulladék a városon kívül kerül kezelésre, ártalmatlanításra. A településen veszélyes hulladék gy jtésére és szállítására vonatkozó engedéllyel a ZalaDepo Kft. rendelkezik. A Környezetvédelmi F felügyel ség által kiadott engedély száma: 142646/10/2004. A Zala-Depo Kft. az engedély birtokában szeretné gy jteni a lakossági veszélyes hulladékot, és az összegy jtött mennyiséget átadni olyan partnernek, aki a jogszabályoknak megfelel en kezelné azt. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség és a Közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a településen a Zala-Depo Kft.-n kívül az alábbi veszélyes hulladék begy jtésével, hasznosításával foglalkozó küls cégek jelennek meg: 4/C.4. számú táblázat. Veszélyes hulladék begy jtéssel, hasznosítással foglalkozó cégek Vállalkozók Nitrokémia Rt. Megoldás Kft. Pápai Talajer gazdálkodási Kft. R. SZ. Contact Kft. Pyrus Rumbold Kft. Hoverbo Bt.

Székhely Balatonf zf Szombathely Pápa Székesfehérvár Galgamácsa Kaposvár

Tevékenység ártalmatlanítás szállítás, ártalmatlanítás szállítás, ártalmatlanítás begy jtés, szállítás szállítás, ártalmatlanítás szállítás

Speciális helyi el írások és m szaki kialakítások A településen veszélyeshulladék-kezel telepet nem tervezünk. A veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok alapján az Önkormányzat hatáskörébe e hulladékfajtáról való „gondoskodás” nem tartozik, azonban a külön gy jtött, a kommunális hulladékokból kiválogatott, illetve a gy jt udvarba a lakosság által beszállított veszélyes hulladékokról a közszolgáltatónak kell gondoskodnia a kapcsolatos jogszabályi el írásoknak megfelel en. A települési hulladékok kezelését ez a hulladékáram nem érinti, így a továbbiakban a termel k felel ssége a vonatkozó jogszabályoknak való megfelel gondoskodás. C:\portal\portal\kozigazgatas\kozgyulesi_kozlonyok\kozlony_041223\Melléklet_helyi hulladékgazd. terv.doc

111

Mellékletek jegyzéke:

I. számú melléklet: Illegális hulladék elhelyezések (Zalaegerszeg Észak) II. számú melléklet: Illegális hulladék elhelyezések (Zalaegerszeg Dél) III. számú melléklet: Meglév és tervezett gy jt szigetek helye Zalaegerszegen

C:\portal\portal\kozigazgatas\kozgyulesi_kozlonyok\kozlony_041223\Melléklet_helyi hulladékgazd. terv.doc