Pest megye gazdasági és társadalmi helyzete a 2007-2013-as időszakban és lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Gödöllő, 2015. november 12.
A területi tőke szerepe a társadalmi-gazdasági fejlődésben
Dr. Tóth Balázs István PhD adjunktus NYME Közgazdaságtudományi Kar
A területi tőke meghatározása: a kezdetek • „Minden régió egyedi területi tőkével rendelkezik, amely alapvetően különbözik más régiók területi tőkéjétől, és bizonyos beruházások a tér egy pontján magasabb megtérülést tesznek lehetővé, mint a tér bármely más pontján, mert jobban illeszkednek a területhez, hatékonyabban hasznosítják annak eszközeit, lehetőségeit” (OECD 2001, 15–16, EC 2005, 1, CAMAGNI 2008, 36) – Anyagi (fizikai, megfogható) tényezők: a terület földrajzi elhelyezkedése, nagysága, természeti erőforrásai, éghajlata, hagyományai, életminősége, méretgazdaságossági előnyök, üzleti inkubáció, ipari körzetek, a tranzakciós és szállítási költségek csökkentését lehetővé tevő üzleti hálózatok; – Nem közvetített kölcsönös függőségek: befogadó készség, a gazdasági szereplők együttműködését elősegítő informális szabályok és szokások, kölcsönös segítségnyújtás és szolidaritás; – Megfoghatatlan (láthatatlan) tényezők: a térség formális intézményei, szabályai és szokásai, a kreatív és innovatív helyi termelők, kutatók és politikusok.
A területi tőke alapmodellje (CAMAGNI 2008) Erős rivalizálás Tiszta magánjavak
Magán állótőke állomány Pénzben kifejeződő externáliák (hard)
Díjköteles javak (kizárólagosság)
Nem tiszta magánjavak Klub javak
Nem tiszta közjavak Kevert közjavak
Magánhálózatok, tulajdonosi (saját) hálózatok Közös források, kollektív javak: - Vidék, tájkép - Kulturális örökség
Kapcsolati magánjellegű szolgáltatások: - Cégek külső kapcsolatai, partnerek - K+F eredmények transzfere
Humán tőke: - Vállalkozói szellem - Kreativitás - Magán know-how Pénzben kifejeződő externáliák (soft)
Egyetemi spin-offok
Kooperációs hálózatok: - Stratégiai együttműködések (K+Fben, tudásban) - PPP a szolgáltatásokban és tervezésben
Kapcsolati tőke: - Együttműködési képesség - Közös cselekvésre való képesség - Közös kompetenciák
Természeti és kulturális erőforrások szabályozása Természeti és kulturális erőforrások
Ügynökségek K+F transzferére
Társadalmi állótőke, Infrastruktúra
Befogadóképesség az új eszközök iránt
Tiszta közjavak
Összeköttetés
Gyenge rivalizálás
Agglomerációból fakadó gazdaságosság
Megfogható, tárgyi jószágok, javak
Vegyes elemek (köztes osztály)
Társadalmi tőke: - Intézmények - Viselkedési modellek, lokális értékek - Bizalom, hírnév - Kapcsolatépítésre, egyesülésre, társulásra való hajlandóság
Immateriális jószágok, javak
Fogalmi kavalkád – a területi tőke gyökerei Agglomerációs előnyök
OECD (2001), EC (2005), CAMAGNI (2008), TÓTH (2010, 2013), JÓNA (2013), BODOR– GRÜNHUT (2014)
Területi tőke
HEALY–ILBERY (1990), HAYTER (1997), BARTKE–ILLÉS (1994), LENGYEL (1994), LENGYEL–RECHNITZER (2004)
Telepítési tényezők
WEBER (1909), ISARD (1956), PORTER (1996), PARR (2002), LENGYEL–RECHNITZER (2004), LENGYEL (2010)
Helyi és helyzeti energiák
Endogén erőforrások, regionális potenciálok
CHOLNOKY (1922), FODOR (1924), TELEKI (1934), MENDÖL (1936, 1963)
RICHARDSON (1973), THOSS (1983), LENGYEL–RECHNITZER (2004), GROSZ–RECHNITZER (2005), LENGYEL (2010)
Módszertani dilemmák Egyszerű statisztikai módszerek, standardizálás
Kvalitatív módszerek (interjúzás)
Faktorelemzés, klaszterelemzés Kombináció
Saját modell, ökonometriai vizsgálat
Paneladatok vizsgálata
A saját kutatás módszertana • A szekunder adatok előkészítése: – A vizsgálat éve: 2010, a vizsgált esettanulmány: magyar középvárosok – Az adatok forrása: TeIR, az induló indikátorok száma: 71
• Primer kutatás: többváltozós statisztikai módszerekkel: – Faktorelemzés a kis- és középvárosok (319) körében ( 13+9 faktor) – A területi tőke néhány releváns dimenziójának ( 3 materiális és 3 immateriális) azonosítása – Hierarchikus klaszterelemzés a középvárosok (52) körében
Az empirikus vizsgálat eredményei • A területi tőke alkotóelemei (faktorelemzés): 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A települések lakosságának és társas vállalkozásainak pénzügyi–gazdasági jellemzői (18) A települések természeti és épített környezetének jellemzői (15) A települési szolgáltatások jellemzői (14) A települések humán erőforrásának és közművelődésének jellemzői (8) A települési társadalom állapotjellemzői (7) A települések attraktivitásának jellemzői (9)
• A magyar középvárosok osztályozása (klaszterelemzés): 1. 2.
4 klaszter az anyagi tényezők tekintetében 2 klaszter a nem anyagi tényezők tekintetében
A magyar középvárosok típusai a területi tőke alapján
A magyar középvárosok osztályozása a területi tőke szempontjából a többváltozós statisztikai elemzések alapján Salgótarján
Ózd Kazincbarcika
Eger
Esztergom
Mosonmagyaróvár Sopron
Szombathely
Pápa Ajka
Vác Gyöngyös Dunakeszi Hatvan Tata Szentendre Hajdúböszörmény Tatabánya Gödöllő Budaörs Jászberény Vecsés Karcag Érd Hajdúszoboszló Cegléd Gyál Szolnok Szigetszentmiklós Dunaharaszti Várpalota Törökszentmiklós Veszprém Nagykőrös Dunaújváros
Békés
Siófok
Zalaegerszeg
Békéscsaba
Keszthely Kiskunfélegyháza
Nagykanizsa
Szentes Kaposvár
Szekszárd
Kiskunhalas
Gyula Orosháza
Hódmezővásárhely Makó Baja
Komló
Jelentős területi tőkével rendelkező középvárosok (7)
Potenciális területi tőkével rendelkező középvárosok (5)
Átlagosnál kedvezőbb materiális erőforrásokkal, de átlagos immateriális erőforrásokkal rendelkező középvárosok (6)
Átlagos területi tőkével rendelkező középvárosok (29)
Területi tőke hiányos középvárosok (5)
Szakpolitikai alkalmazási lehetőségek • Szükséges feltárni a területi tőke érvényesülési lehetőségeit a konkrét terület- és településfejlesztésben, a területi tervezésben és a helyi stratégiaalkotásban • Járuljon hozzá a területi vita újragondolásához – Miben más, miben új mint az eddig ismert megközelítések?
• Létező probléma felszámolásával legyen összhangban – Ne csak helyzetjelentést adjon, hanem célkitűzéseket, feladatokat is a helyi politikusoknak, önkormányzatoknak, szakértőknek, tervezőknek – Nem pontos cselekvési terv megfogalmazása a cél, de a főbb tevékenységi irányok kijelölése ajánlatos
• Olyan módszer kialakítása ajánlatos, amely alkalmas monitoringra és kontrollvizsgálatra
Területi tőke: merre tovább? • A területi tőke megközelítés továbbgondolása lényeges feladat • A területi tőke további elemzése mellett szóló érvek: – Tágítja, más megközelítésbe helyezi a fejlesztéspolitikát • Összhangban a Barca-jelentéssel, a helyalapú megközelítéssel (place-based approach) és az intelligens szakosodással (smart specialization strategies)
– Elősegíti a területi tervezést – Többletértékkel szolgál a területpolitikai magatartás, az egyedi területfejlesztési módszerek és a térségformáló megoldások kialakításakor
• További lehetséges kutatási kérdés: módszertan kidolgozása: – Kvantitatív és kvalitatív módszerek együttes alkalmazása – Konkrét települési/városi esettanulmányok • Terepmunka, településtörténeti elemzések
– (Tér)ökonometriai vizsgálatok
