A SZIGLIGETI KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
1
Pedagógiai program Tartalom: 1.Praeambulum 2.Az iskola bemutatása az iskola története, szerepe a település életében, személyi feltételek tárgyi-dologi feltételek az iskola hagyományrendszere 3. Nevelési .program 3.1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások 3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 3.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 3.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 3.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, 3.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, 3.9. Egészségnevelési és környezetvédelmi program 3.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 3.11. A szülő, tanuló, pedagógus iskolai együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. 4 Az iskola helyi tanterve 4.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai 4.2.A tantárgyanként, évfolyamonként előírt tananyag és azok követelményei /NAT/ 4.3.Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ' 4.4. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 4.5. Az iskolában jelentkező tanulók felvételének elvei 4.6.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, 4.7.A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái 4.8. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása 4.9. Az egyes modulok értékelése és minősítése. 4.10.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek. 5. Órán kívüli szolgáltatások 6. Hatályossági legitimációs, nyilvánossági záradékok 7. Függelékek, mellékletek
2
1. PRAEAMBULUM Az iskola hivatalos elnevezése: Szigligeti Közös Fenntartású Általános Iskola Címe, telefonszáma: 8264 Szigliget, Kossuth u. 53 Telefon : 87 / 461-060 E-mail:
[email protected] Az iskola fenntartója : / Iskolafenntartó társulás formájában / Szigliget Község Önkormányzata Hegymagas Község Önkormányzata Az iskola beiskolázási körzete: Szigliget , Hegymagas Az intézmény felügyeleti szerve: Szigliget Község Önkormányzata Tanulócsoport száma :
8
Napközis csoportok száma : 2 Az intézmény alaptevékenysége: Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás .Napközi otthoni és tanulószobai ellátás . Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, vezetője az igazgató, akit a fenntartó önkormányzatok közös területi ülésen neveznek ki, határozott időre. Az intézmény gazdálkodási formája: A költségvetésből részben önállóan gazdálkodó szerv, működésének költségeit Szigliget Község Önkormányzatának költségvetésében határozzák meg. Az Alapító okirat kelte: 1998. április 07 .Az iskola igazgatója : Szabó Lászlóné
3
2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA
2.1. Az iskola története Szigligeti iskola története A legrégebbi emlékek a század elejére nyúlnak vissza . Kezdetben egytanerős iskola volt. Lakits József igazgató tanította a gyerekeket 1 csoportban. 1928-ban már három tanító látta el ezt a feladatot , részben osztott csoportokkal. Itt említhetjük Dömötörné , Heinrich Károly , Szívós József nevét . Szívós József szigorú tanítóként él az idősebbek emlékezetében. 40 évig nevelte a falu gyermekeit kántortanítóként, majd később igazgatóként. A tantermek a vár alatt levő épületben kaptak helyet. 1945. után Eszterházy János gróf kastélyát iskolaépületnek nyilvánították , és így bővült a tantermek száma. Még 1957-ben is részben osztott az alsó tagozat. Mivel a volt grófi kastélyban csak 5 tantermet tudtak kialakítani, továbbra is működött 2 osztály a vár alatt Ekkor Somfai György volt az igazgató , aki 1964- ig . vezette az iskolát . Nyugdíjba vonulása után megbízott igazgatóként Miklósi Emil majd Villányi Károly, utána Horváth Vilmos volt a Szigligeti Általános Iskola Igazgatója . Közben a régi kastélyépület állaga egyre romlott, életveszélyessé vált, ezért ki kellett költözni az épületből. Minden lehetséges szükségtanteremben folyt a tanítás: kultúrházban, sportöltözőben , gyakorlati műhelyben stb. Az iskola épületét lebontották , és a régi iskola alapterületén elkezdődött az iskola újjáépítése. A mai iskola két szakaszban épült fel. Az első 1977-ben, a második 1979-ben fejeződött be. Azóta minden osztályterem ebben az épületben kap helyet.
A hegymagasi iskola története Római Katolikus Elemi Népiskola - az 1900-as évektől (1-6. osztály) Diószegi Károly kántortanító vezetésével. 1931-től Simon József kántortanító (1-6. osztály + 2 ismétlő) 1945. után alsó és felső tagozat működött Simon József, Vizeli Antal vezetésével. 1953-tól a felsős tanulók Szigligetre járnak , az alsó tagozatot két csoportba bontják Simon József, Németh István vezetésével. 1964-ben Németh István helyére Stiglicz László került .1967 évtől egy tanulócsoport alakult ki , nevelő Stiglicz László. 1978-ban teljesen megszűnt a tanulók Szigligetre járnak.
4
2.2. Az iskola elhelyezkedése, szerepe a település életében Az általános iskola Szigliget község központjában helyezkedik el. Sok más iskolával szemben nagy előnye , hogy minden tanterem egyetlen épületben van . Az iskola környezete szép. Az épület előtti park, a mögötte lévő kézilabda és futballpálya tág teret biztosit a gyermekek mozgásigényének . Az emeleti tantermekből kitekintve a Szigligeti vár látképe tárul elénk, túrákon , tanulmányi sétákon a szigligeti táj szépségében gyönyörködhetnek tanulóink . Nem közömbös , hogy egy gyermek életének 8 évét szürke betonrengetegben, sivár körülmények között, vagy szép környezetben tölti - el . Iskolánk elhelyezkedéséből adódóan ezt az előnyt biztosítani tudja tanulói részére. Az iskola igyekszik meghatározó szerepet betölteni a település életében . Mivel Szigligeten nincs mozi , színház - a kultúra közvetítőjének feladatát is az iskolának kell felvállalnia . Az iskola mindenben gondoskodik a bejáró tanulók megfelelő ellátásáról . Fontosnak tartjuk, hogy a társközségből idejáró tanulók jól érezzék magukat , semmiben ne érezzenek hátrányt, és biztosított legyen a teljes felügyeletük A tanulók fél nyolckor érkeznek az iskolába , ettől kezdve nevelői felügyelet alatt vannak . A hazafelé induló autóbuszokhoz minden alkalommal pedagógus kíséri ki a gyerekeket . Az iskola minden programjában alkalmazkodik a bejáró tanulók utazási lehetőségeihez . Kirándulás , színházlátogatások alkalmával a tanulók lakóhelyükön szállhatnak le az autóbuszról , és ha az utazás más módon nem megoldott / pld . Tanévzáró ünnepély / a bejáró tanulók és szüleik részére külön autóbuszt rendelünk.
2.3. Személyi feltételek (2003. október 1. Statisztika szerint ) Az iskola nevelőtestülete Az iskolában 11 főállású pedagógus, 1 részmunkaidős és 1 óraadó pedagógus dolgozik. Minden nevelőnek felsőfokú pedagógiai képesítése van. 5 főnek van tanítói oklevele, 1 fő gyógypedagógus, 7 pedagógusnak pedig tanári diplomája van. 1 pedagógus a tanári oklevél mellett egyetemi diplomával rendelkezik, 5 főnek van további 1 vagy 2 pedagógiai oklevele. A nevelőtestület többsége nagy szakmai tapasztalatokkal végzi munkáját, a fiatal pedagógusok hozzáértéssel , lelkiismerettel foglalkoznak a gyermekekkel.
2.4. Tárgyi-dologi feltételek: Az iskola épülete két részből áll, a két épületszárnyat a zsibongó köti össze. A második épületrész 1979-ben készült el , tehát az épület nem régi , de a rendszeres javítási és karbantartási munkák elvégzésére minden évben szükség van . Az elmúlt években folyamatosan elvégeztettük a szükséges karbantartásokat, megtörtént az érintésvédelmi
5
felülvizsgálat, 1995-ben áttértünk az olajfűtésről a gázfűtésre, ez jelentős mértékben csökkenti a fenntartási kiadásokat .Folyamatosan történik a bútorzat javítása, felújítása ,így a parkettázott tantermekben kultúrált körülmények fogadják a tanulókat . A jelenlegi iskolaépületben 10 tanterem található. Közülük 8 osztályteremként, 1 számítástechnika teremként, 1 pedig ének-rajz szakteremként működik. Kiegészítő helyiségek: nevelői szoba, igazgatói iroda, 1 klubhelyiség. Itt működik a szigligeti Nyugdíjasklub. Az iskola épületében található a Községi és Iskolai Könyvtár, melynek vezetője szervesen bekapcsolódik az iskola -nevelő munkájába. Az iskola épület mögött található a kézilabdapálya, melynek felújítása 1995-ben történt meg. A pályán lehetőség van kézilabda, kosárlabda és egyéb játékokra itt tartjuk a testnevelés órák egy részét . Tornatermünk nincs, ezért a testnevelés órákat a zsibongóban kell tartanunk, ami csak részben felel meg a követelményeknek .
Az iskola eszközellátottsága: Rendelkezünk számítógéptermünkben új számítógépekkel, hálózatba kötve géppark folyamatos minőségi és mennyiségi fejlesztés alatt á11, és szükség van a további fejlesztésre is . Az iskola audió - vizuális eszközellátottsága megfelelő. Az egyes tárgyak tanításához szükséges eszközöket az eszközfejlesztési ütemterv alapján fejlesztettük, rendelkezünk a szükséges eszközökkel, hiányzik: tornaterem.
2. 4. Az iskola hagyományai Az iskola több éves múltra visszatekintő intézmény , kialakult hagyományai elsősorban a tanulmányi munka hatékonyságát szolgálják . Tanulmányi és sportversenyek Hogy a tanulóinkat ezzel is ösztönözzük a jobb teljesítményre , rendszeresen szervezünk versenyeket iskolán belül , és részt veszünk iskolán kívüli tanulmányi és sportversenyeken A pályaválasztás előkészítése Nagy gondot fordítunk évek óta a pályaválasztás alapos előkészítésére. Az elmúlt 5 évre visszamenőleg a pályaválasztás eredményessége iskolánkban 100% volt azaz minden tanulót felvettek az általa megjelölt iskolába . Érettségit adó középiskolába a felvettek aránya az utóbbi években 70-75 %. Tanulóink a visszajelzések alapján jól megállják helyüket a középfokú intézményekben .
6
A továbbiakban is az iskola egyik fontos feladata lesz a pályaválasztás alapos előkészítése , melyet elősegítenek a következő tevékenységek . - a tanulók és a szülők sokoldalú tájékoztatása továbbtanulási lehetőségekről - felvételi előkészítő foglalkozások a 8. o. részére- fakultációk ,szakkörök , tanulmányi versenyek Ünnepélyek , rendezvények Nagy jelentőséget tulajdonítunk az iskolai ünnepélyek színvonalas megrendezésének , mert ezeknek a műsoroknak érzelmileg nevelő hatása van . Hagyományos rendezvények , programok a tanév során - Tanévnyitó ünnepélv
szeptember 1 . Köszöntjük az iskolába lépő l.osztályosokat , az
iskolaigazgató ismerteti a tanév programját . - Akadályverseny
szeptember Lakóhelyünk ismerete , története , ügyességi
játékok . - Megemlékezés az Aradi vértanukról
október 6 .
- Megemlékezés az 1956 - os forradalomról október 23. Községi és iskolai ünnepély - Mikulás
december 6.
Az óvodásokkal közös ünnepség. A műsort az iskolások mutatják be . - Karácsony: december A téli szünet előtti utolsó tanítási napon az iskola tanulói műsort adnak a falu lakosságának " Mindenki Karácsonya " címmel . - Farsang
február
Az első félév befejezése után, februárban tartjuk minden évben a gyermekek jelmezbemutatóval és versennyel egybekötött farsangi karneválját . Ajándékot minden résztvevő kap, a versenyt pártatlan zsűri értékeli . A bemutató után tánc játék következik. A műsort az iskola Diákönkormányzata és a Szülői Munkaközösség támogatja . - Megemlékezés az 1848. március 15 - i forradalomról március 15 . - Költészet napja
április 11 . Szavalóverseny az iskolában
- Madarak ,fák napa - Falutakarítás április - május Április végén vagy május elején akadályverseny közben adnak számot a tanulók arról, mit tudnak az élővilágról , környezetvédelemről . A program elején tanulóink össze gyűjtik az utak mentén , erdőszéleken elszórt szemetet , hogy hozzájáruljunk ezzel lakóhelyünk tisztaságához . Anyák napja május Május első vasárnapján kedves és megható műsorral köszöntik diákjaink az édes
7
anyákat , nagymamákat . Gyermeknap június A műsor : játékos vetélkedők ,sportversenyek egymással, illetve szülők, tanárok közreműködéséve . A gyermeknap programját az iskola pedagógusai és a szülői munkaközösség tagjai közösen szervezik . - Kulturális bemutató , kiállítás
június
A tanév végén kiállítással egybekötött kulturális bemutatót tartunk abból , amit a gyerekek a tanév során megtanultak ,elkészítették ,előadni tudnak / vers , próza , zene , tánc kerámia , kézimunka , stb./. - Pedagógusnap
június
Diákjaink minden évben műsorral köszöntik az aktív és a nyugdíjas pedagógusokat. - Tanévzáró ünnepély, ballagás Az utolsó tanítási napot követő szombaton tartjuk. A nyolcadikosok ballagási dalokat énekelve végigjárják az osztályokat, elbúcsúznak diáktársaiktól, tanáraiktól. Ezután a hetedik osztályosok és az iskola igazgatója búcsúzik tőlük . Az ünnepély második fele a tanévzáró, majd a bizonyítványosztás .
8
3. NEVELÉSI PROGRAM
3.1. Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok eszközök, eljárások A Közoktatási Törvény , a Nemzeti Alaptanterv, valamint a Kerettanterv útmutatásai alapján a Szigligeti Közös Fenntartású Általános Iskola a következőkben határozza meg pedagógiai alapelveit . Gyermekközpontúság Iskolánk egész tevékenységének, működési rendjének ,szervezetének középpontjában a gyermek, mint személy, áll . Az iskola a gyermekért van. A gyermek középpontba állításának feltétele a gyermek szeretete, tisztelete . Törődéssel, odafigyeléssel adjuk meg a lehető legtöbb segítséget ahhoz , hogy sikeresen , legjobb eredménnyel sajátítsák el az iskolai tananyagot . Az iskola a gyermek számára ne kudarc, a szorongás színhelye legyen, hanem lehetőség a sikerre, mert sikerélményre minden gyereknek szüksége van . Nyitottság Megőrizve az időtálló értékeket és jól bevált hagyományokat, az iskola nyitott az új dolgokra, és rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez, érzékenyen reagál a külső hatásokra. Törekszik arra , hogy tartalmilag ,szervezetileg aktívan kapcsolódjon szűkebb és tágabb környezetéhez. Az iskola helyi adottságaiból következik, hogy sok olyan személlyel tudunk kapcsolatot teremteni, akik itt élnek, óraadóként vagy más módon bekapcsolódnak az iskola életébe , és szakmai tudásukkal színesebbé teszik az iskola programját . Demokratizmus Fontos , hogy az iskola működése során a pedagógusok , a fenntartó , a szülők és a tanulók véleményei kifejeződhessenek. Ennek érdekében kívánjuk működtetni az érdekvédelmi szervezeteket.
3.1.1. Nevelési feladatok A legtöbb probléma és feladat az iskolában a gyermekek nevelésével kapcsolatban adódik . A társadalomban lezajló változások - munkanélküliség növekedése, létbizonytalanság, agresszió hatása erősen érződik a gyerekek körében is . Ehhez járul még a televízió akciós filmjeinek romboló tevékenysége. A fiatalok körében terjed a drog, az AIDS, az alkohol, a dohányzás - ennek hatása már az általános iskolai korosztályt is megérinti . A gyermekeknek védelemre van szükségük . Nem minden esetben van a gyerekek mögött olyan családi háttér, amely ezt a védelmet biztosítani tudja . Mindezek 9
következtében a gyermekek nyugtalanok , durvák , tele vannak feszültséggel , indulatokkal , sok esetben tiszteletlenek egymással és a felnőttekkel szemben is. Az iskola igyekszik felvenni a harcot a káros környezeti hatásokkal szemben, és nevelési feladatait ennek megfelelően határozza meg. Kulturált viselkedési formák , magatartási normák kialakítása A kommunikációs kultúra területén ismerjék a köszönés a megszólítás, a kapcsolatteremtés kezdeményezésének legfontosabb alapjait illetve ezek jellemző hibáit. Legyenek jártasak a társalgás különböző helyzeteibe . Adják meg a tiszteletet egymásnak, felnőtteknek, időseknek . Ismerjék meg önmagukat , saját képességeiket, korlátaikat, tanulják meg tisztelni önmagukat, és ezen keresztül embertársaikat is . Illemtan: Ismerjék meg a régi és új udvariassági szabályokat , a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokásokat . Öltözködésük legyen ízléses , egyszerű ,szolid. Hazaszeretetre nevelés -- magyarságtudat erősítése - hon - és népismeret. Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy multú értékeit. Ismerjék meg a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok,feltalálók, művészek ,írók, költők ,sportolók tevékenységét, munkásságát. Legyenek jól tájékozottak a haza földrajzában ,irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják, amelyek az otthon, a lakóhely a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék hazánk szimbólumát, zászlaját, címeré, Szózatát, Himnuszát . A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédunkban élő más népek , népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére megbecsülésére . A hon - és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozza meg a nemzettudatot , mélyítse el a nemzeti önismeretet , a hazaszeretetet . Ismerjék közvetlen lakóhelyük természeti és történelmi értékeit ,legyenek büszkék lakóhelyükre , ápolják , óvják annak szépségét , kutassák múltját , történetét, a helyi szokásokat . Erkölcsi nevelés Becsületesség ,igazmondás , képessége , egyenes iellem kialakítása a tanulókban . Tanulják a becsületesség, az igazmondás fontosságát. Vállalják önmagukat akkor is , ha hibát követnek el, mert csak így tudnak egyenes jellemű emberekké válni . 10
A tanulás: eredményes tanulási módszerek kialakítása A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítá, a figyelem, az emlékezet működtetése.Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését . Ez az iskola alapfeladata . A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy a gyermekeket tanítsa tanulni. Ennek eredményeképpen a diákok a tanulás időbeli és sorrendi tervezésében tegyenek szert fokozatos önállóságra . Vegyenek részt a kedvező körülmények / külső feltételek / kialakításában . Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák a saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása , gyakorlása főleg a következőket foglalja magában . egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítés : az értő olvasás fejlesztése : az emlékezet erősítése , célszerű rögzítési módszerek kialakítása: a gondolkodási kultúra művelése . A pedagógusnak fontos feladata , hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási típusát, stílusát , szokásait . Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit,ezekre alapozza a tanulás fejlesztését .Mindezekhez és az adott tartalmakhoz kapcsolódva gondosan válassza meg a fejlesztés tárgyi - cselekvéses szemléletes - képi és elvont - verbális útjait . Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz Ismerjék a tanulók az Európai Unióhoz való csatlakozásunk jelentőségét, alakuljon ki a tanulókban a pozitív viszony a közös európai értékekhez . Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait . Legyenek érdeklődők , nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt különös tekintettel a hazánkat környező országokra népekre. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak az életében . A tanulók ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt . Pályaorientáció A pályaorientáció általános célja, hogy segítse a tanulók pályaválasztását. Összetevői az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése: a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának: a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, 11
amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek
megfelelő
területeken,
ezzel
is
fejlesztve
önismeretüket
és
pályaismereteiket . A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során lehet eredményes és csak akkor , ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.
Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai
által alkalmazott
személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: - közvetlen, direkt módszerek, azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. (pl. gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, a nevelő személyes példamutatása) -
közvetett, indirekt módszerek azok, amelyekben a nevelőhatás áttételesen, a tanulói
közösségen
keresztül
érvényesül.
(hagyományok
kialakítása,
a
tanulóközösség
tevékenységének megszervezése, nevelő részvétele a tanulóközösség tevékenységében) Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő-oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képesség teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen; - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
3.2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai nevelés alapvető érdeke a kíváncsiság öröklött motívumaiban rejlő energiaforrások kihasználása, hiszen ez az eredményes nevelés kiinduló feltétele. Ne hagyjuk a gyermeket unatkozni! A pedagógia fontos feladatai személyiségfejlesztés területén: •
az érdeklődés felkeltése pozitív értékek iránt,
•
az olvasás szeretetének kialakítása,
•
tanulási teljesítményvágy kialakítása,
•
a tanulókat sikerélményhez juttatása,
12
•
a a tanulás tanítása, eredményes tanulási szokások kialakítása,
•
pozitív szociális szokások kialakítása,
•
kötelességtudat kialakítása,
•
a tanulási ambíció fejlesztése,
•
megfigyelési képesség fejlesztése,
•
testi képességek fejlesztése, egészségnevelés./ tánc, dráma /
• A személyiségfejlesztés feladatához nagymértékben hozzájárulnak a kötelező órákon felül a szabadon tervezhető és választható foglalkozások, a szakkörök, fakultációk, választható órák tananyaga: /informatika, idegennyelv, zene, sport, színjátszás,stb./ Hátrányos megkülönböztetés tilalma A személyiségfejlesztésben fontos szerepe van annak a tényezőnek, hogy tilos az iskolában a gyermekek hátrányos megkülönböztetése. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát a 2003-ban módosított közoktatási törvény 4. §-a részletesen tárgyalja, tiltva minden kizárást, korlátozást vagy kedvezést, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése. A törvény megismerése és betartása minden pedagógusnak kötelező feladata.
3.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a pedagógiai folyamat, amely az egyén, a természet és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti és fejleszti. A közösségfejlesztés része a szocializálódási folyamatnak, hozzásegít a társas együttélés normáinak kialakulásához. A közösségfejlesztés feladatrendszerének néhány követelménye: •
A természeti és társadalmi környezet megismerése, védelme és elfogadása • Hon- és népismeret
•
Együttműködésre sarkal és ösztönöz
•
Önálló megnyilvánulásokra, véleménynyilvánításra és teljesítésre késztet
•
Előmozdítja az empátia kialakulását, a másság elfogadását, a hagyományok és
általános emberi értékek tiszteletét •
Tolerancia kialakítása más kultúrák, társadalmi pozíciók és egyének felé
•
Kritikai látásmód erősítése és szorgalmazása
•
A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás
fejlesztése
13
A közösségfejlesztés színterei iskolánkban: •
Diákönkormányzat
•
Osztályfőnöki órák, osztályközösségi rendezvények
•
Sportdélutánok, sportversenyek
•
Vetélkedők, versenyek
•
Osztálykirándulások, iskolai kirándulások
•
Közös iskolai szórakoztató rendezvények: gyermeknap, Madarak és fák napja stb.
Közösségfejlesztés az alsó tagozatban: Az általános iskola alsó tagozata közösségi nevelésünknek, a közösségek rendszerének fundamentuma. Kölcsönhatást tud teremteni az iskoláskort megelőző és azt követő időszak kollektíváival. A közösség minden tagját be kell illesztenie az iskola életrendjébe és meg kell teremtenie a magasabb közösségi formák erkölcsi és képességi alapjait. Ennek a folyamatnak elemei: •
A tanulók társas kapcsolatai
•
A csoportképzés, mint a tevékenység szervezése
•
A tanítás , a tanulás, a játék és a társadalmi tevékenység különböző formái direkt
illetve indirekt módon csoportképző funkciót töltenek be. •
Követelmények és a közösségi magatartás szabályai Az együttélés és munkálkodás szabályai vezethetik be az elemi követelmények
gyakorlását. Tekintettel kell lennünk azokra a tanulókra, akik nehezen birkóznak meg az iskolai élet szokásaival. •
Vizsgálnunk kell a tanulók viszonyulásait
•
Önmagukhoz
•
A tanuláshoz
•
A kialakuló osztályközösséghez
•
A közösség tagjaihoz
•
A közösség irányítását végző nevelőhöz
•
Az iskola közösségi munkáját befolyásoló egyéb külső tényezők felmérése
•
Ebben fontos szerepe van a családlátogatásoknak, a szülőkkel való folyamatos
kapcsolattartásnak a tömeg- és társas kommunikáció hatásainak •
Egyszerű társadalmi- közéleti gyakorlatok az iskolai osztály szintjén
•
Egyéni és közösségi megbízatások
14
Az alsó tagozat végére a tanulókban ki kell alakítani a társas együttélés normáit, az osztályközösségbe tartozás érzését és tisztában kell lennie a gyerekeknek azzal, hogy ez milyen elvárásokkal, kötelezettségekkel jár. Az iskolaközösség szintjén is el kekk sajátítaniuk a tanulóknak mindezeket. Figyelnünk kell az életkori sajátosságokra, és segítenünk kell a felső tagozatba való beilleszkedés átmeneti szakaszában őket.
Közösségfejlesztés a felső tagozatban A felső tagozatos közösségekben felerősödnek az öntevékeny mozzanatok. Különböző érdeklődési irányok szerint is kialakulhatnak közösségek. Egyre komolyabb jelentéssel előtérbe kerülnek a társadalmi tapasztalatszerzés formái. Így a családi, mikrokörnyezeti tényezők, a kortárs- és felnőtt csoportok közösségi jellegű vagy éppen a közösség szerepét csökkentő magatartásmintái már túlnőnek az alsó tagozatos nevelő egyszemélyi közvetítő szerepén A hetedik, nyolcadik osztályos korosztály számára a pályaválasztással járó egyéni döntés gondját segítheti a közösség. A hagyományok átadása is elsősorban ezen korosztály feladata, és társaik számára is ők jelentik a hitelesebb mintát, mintsem a tanáraik. A felső tagozatos közösségek belső életének főbb fejlesztési vonalai: •
Az alsó tagozatból magukkal hozott közösségi és egyéni vonások felmérése, erősítése,
koordinálása •
A bővülő egyéni és közösségi tapasztalatok tudatos programozása
A társadalmi tapasztalatok megfelelő kiszélesítése •
A közösség és egyén kapcsolatainak dinamikus megszervezése a hagyományápolás az
önálló arculat, az értékek, követelmények elterjesztése és elfogadtatása •
Egyéni és társas normarendszer befogadása és aktivizálása •
Sokrétű közösségi
tevékenység és szervező munka •
A jövendő életcél és életvitel megalapozása
•
Az önművelés, önképzés közösségi lehetőségeinek, módszereinek kimunkálása • A
társadalmi elkötelezettség motiválása A Diákönkormányzat működése A DÖK a felelős azért , hogy tanulságos és szórakoztató programokkal színesítse a tanulók hétköznapjait. Ezek megszervezése és lebonyolítása feladattal jár és soha nem lehet öncélú. Segítségükkel alkalmat kell teremteni az ismeretnyújtás mellett a hasznos kikapcsolódásra, a közösségi szellem megerősítésére, és az egészséges versenyszellem kialakítására. A DÖK feladatai: 15
•
Diákprogramok szervezése
•
Érdekképviselet
•
A helyi újságban híradások az iskolai életről
•
Tisztasági verseny meghirdetése és lebonyolítása
•
Mindezek hozzájárulnak a közösségfejlesztés három dimenziójához:
•
A közösség kiépülése és fenntartása
•
A közösség irányítása
•
A közösségi funkciók gyakorlása
3.4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Azok gyerekek minősülnek nehezen nevelhetőnek, mutatkoznak náluk beilleszkedési nehézségek, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, ill. kivonják magukat hatásuk alól. A viselkedési és beilleszkedési zavarok is eltérőek. Miben nyilvánulnak meg ezek a problémák? Tiszteletlenség, tekintéllyel szembeni lázadás, iskolai munkában jelentkező tüneteket, agresszív szembenállást kifejező vonások, erkölcsi fejlődés zavarai, passzivitás vagy hiperaktivitás /hipermotilitás/ és az instabilitás. A sérelmeket és haragot fel kell oldani és le kell vezetni A nevelés feladata nem az, hogy a gyermek valamennyi agresszív megnyilvánulását leállítsa, hanem az, hogy azokat antiszociális irányból pozitív irányba fordítsa, és a durva nyers formák helyett olyan formákat hozzon létre, amelyek a közösség számára elfogadhatóak. Ilyen például, mikor egy nehezen kezelhető tanuló sport, tanulmányi vagy egyéb verseny lelkes résztvevője lesz. A magatartási zavarok gyakran tanulási nehézségekkel járnak együtt. Egy gyenge tanulónál mindig fennáll a veszély, hogy kirekesztetté válik. A teljesítménykudarcot szinte törvényszerűen kísérik a társas kapcsolatok zavarai. A nevelés folyamán elsősorban a támadó, agresszív típusú magatartási zavarok jelentik a legtöbb nehézséget. Az agresszió sok gyereknél az önbizalom fenntartását is szolgálja. Önbecsülését úgy szeretné megtartani, hogy kitűnik valamiben, még akkor is, ha az nincs összhangban az intézmény értékeivel, az osztályközösség által becsült, tisztelt magatartással A másik fontos beilleszkedési probléma, ha a gyerek befelé fordulóvá, zárkózottá válik. Ilyen esetben még nagyobb szerepet játszik a fokozott odafigyelés. A magatartási zavarok nevelési konfliktusszituációt teremtenek a pedagógus és a gyerek kapcsolatában. A nevelési módszerek kiválasztásakor az alábbi törekvések segítséget nyújthatnak:
16
•
okkeresés / a közvetlen vagy a távolabbi ok, háttér megtalálása/
•
a kivezető út megtalálása
•
a pedagógus és a gyerek közös tevékenységre épülő eljárása / nevelő a gyerek mellé állva, vele együttműködve alakítja ki a nevelési szituációt /
a társak, az osztály bevonása a megoldásba önkritikus magatartás a pedagógus kollégák bevonása a megoldása szülő bevonása a megoldásba. A magatartási problémák megoldása, segítségnyújtás az ilyen problémával küzdő tanulóknak elsősorban az osztályfőnök, valamint ,a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, de végső soron minden pedagógus köteles a nehézségekkel küzdő tanulóknak a megfelelő segítséget megadni.
3.5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység Az iskola pedagógiai alapelvei között szerepel: minden gyermeknek van tehetsége, képessége valamihez, és az iskolának a feladata, hogy ezt a tehetséget felismerje, és segítsen annak kibontakoztatásában. Az
iskola
sokoldalú
lehetőséget
biztosít
a
tanulóknak
képességeik,
tehetségük
kibontakoztatása. érdekében. A kötelező órákon felül fakultációk, szakkörök, tanulmányi és sportversenyek keretében biztosítunk lehetőséget arra, hogy a tanuló felismerje képességeit, melyik az a terület, amelyhez nagyobb adottsággal, vagy érdeklődéssel rendelkezik, és abba az irányba fejlődhessen tovább. (A választható lehetőségeket az iskola óratervében rögzítettük.) Kiváló lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakozásának elősegítéséhez az iskolában működő alapfokú művészeti oktatás. A tanulók három művészeti ágban (zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet) vehetnek részt művészeti órákon, amelyek hozzájárulnak a tehetségek felismeréséhez, továbbfejlesztéséhez.
3.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata minden év elején feltárni, kik azok a tanulók, akik hátrányos helyzetűek, vagy veszélyeztetett helyzetben vannak. Az okok feltárása után az osztályfőnökkel ill. a gyermekjóléti szolgálat képviselőjével minden esetben megtervezik a megfelelő intézkedéseket. Nagyon fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. /szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás. / Szükség esetén az iskola felveszi a kapcsolatot a szakszolgáltató intézményekkel: 17
•
Iskolaorvos, védőnő
•
-Gyermekjóléti szolgálat
•
-Nevelési Tanácsadó
•
-Családsegítő központok
•
-Gyámhatóság
Prevenció Az iskola fontos feladata a hatékony felvilágosító, megelőző tevékenység: •
balesetvédelem,
•
közlekedési szabályok megismertetése
•
felvilágosító előadások, osztályfőnöki órák keretében,(alkohol. dohányzás, drog, Aids)
•
ismeretterjesztő, tájékoztató előadások szervezése, külső előadók bevonásával. (Felelős: osztályfőnöki munkaközösség-vezető)
3.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók megsegítése, szintén elsősorban az osztályfőnök, ill. a gyermekvédelmi felelős feladata. Feladatok: •
kapcsolatfelvétel a szaktanárokkal, a tanulási problémák megbeszélése,
•
egyéni foglalkozás, hatékonyabb tanulási módszerek keresése, - korrepetálás,
•
kapcsolatfelvétel, együttműködés szülőkkel.
3.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok feltárása szintén az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata, a gyermekvédelmi felelős továbbítja a támogatási igényeket a szoc. bizottság felé. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások: - szociális étkeztetés •
gyermekjóléti szolgáltatás
•
napközis ellátás
•
tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatása,
•
rendszeres gyermekvédelmi támogatás
•
átmeneti segélyezés
•
beiskolázási segély.
A szociális bizottságban az iskolát a gyermekvédelmi felelő képviseli. Erőforrások felhasználásának hatékonysága.
18
3.9. Egészségnevelési és környezeti nevelési program
3.9.1.Helyzetleírás
Az iskolai környezet megfelelő a tanulók számára: tágas, világos termek, az épület körül két sportpálya, nagy zöld területek. Tanítás előtt, után, a szünetekben és testnevelési órákon egészséges környezetben mozoghatnak tanulóink. Nagy hiányosság, hogy nincs tornaterem. Tágabb környezetük is jobb, szebb az átlagnál. Szigligeten viszonylag háborítatlan természeti környezetben élhetünk, nincs ipari környezetszennyezés, „csak” szemetelés. A tanulók egészségi állapotára jellemző, hogy felmentett vagy könnyített testnevelésre utalt tanulónk ugyan nincsen, de a rendszeres háziorvosi vizsgálat során már derültek ki különböző problémák. Minden osztályban van néhány kisebb nagyobb mértékben túlsúlyos gyermek. Falun élő gyerekekről lévén szó sokkal több lehetőségük lenne a szabadban való mozgásra, mint a városiaknak, de sajnos ők is egyre több időt töltenek a TV képernyők és számítógép monitorok előtt. A gyerekek étkezési szokásairól tájékozódhatunk, amikor látjuk, mit hoznak tízóraira, mit esznek és mit nem esznek meg a napköziben. Gyakran fogyasztanak édességeket, chips-eket, egészségtelen üdítőitalokat. A tanulóink közül többekkel is komoly magatartási problémák vannak. A legkisebb konfliktusokat is nehezen tűrik, és agresszióval próbálják oldani.
Szigliget a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet része ezért nagyon fontos a táj, a természeti és a települési környezet minőségének védelme, javítása, az ökológiai egyensúly megőrzése. Környezeti problémák okozói térségünkben: •
A mezőgazdasági művelés következtében bekövetkező talaj és talajvíz szennyezettség
•
A parlagon lévő területeken az allergén növények elterjedése
•
Illegális hulladéklerakás
•
A hattyúk nagy száma
•
Nem teljes a szennyvízhálózattal való ellátottság
•
A veszélyes hulladékok gyűjtése nem megoldott
19
3.9.2.Célkitűzések Az egészségi állapotot az alábbi négy tényező határozza meg: •
Genetikai tényezők
•
Környezeti tényezők
•
Életmód
•
Az egészségügyi ellátó rendszer működése
A fentiek közül csak a környezeti tényezőket tudjuk befolyásolni és saját életmódunkat tudjuk magunk alakítani. A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásokat. Az egészségnevelés célja: hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatásait, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat, tegyenek saját egészségük érdekében. A környezeti nevelés célja: a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. Olyan intézményben kívánunk tanítani és tanulni, ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató, és ahol az iskolai élet szerves részévé válik az egészségnevelés és a környezeti nevelés.
3.9.3.Feladatok 3.9.3.1. Feladatok az egészségnevelés területén
1. Mozgási igényre nevelés Mindennapos testnevelés Statisztikailag igazolt, hogy a középiskoláskort elért tanulók felénél megállapítható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezt támasztja alá az iskolánkban 2003 májusában elvégzett „ talpvizsgálat” eredménye, valamint a háziorvosi vizsgálatok során kiszűrt néhány gerincproblémás gyerek. Ezek az elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Ezt felismerve a KT 2003. évi módosítása előírja a diákok számára a mindennapos testedzés biztosítását. Sajnos ehhez a
20
megfelelő testnevelés óraszámot nem írja elő a törvény. Tovább nehezíti a lehetőségeinket a tornaterem hiánya, ami rossz idő esetén okoz különösen nagy gondot. Mindezen nehézségek ellenére a következőkkel szeretnénk teljesíteni a törvényben előírtakat és elérni azt, hogy tanulóink egészségesebbek legyenek, életelemükké váljon a mozgás. •
A heti három óra testnevelés mellett minden osztályban ( alsó tagozat) egy néptánc óra is van, amely szintén 45 perc intenzív testmozgás.
•
Reggel fél nyolctól az udvaron játékos átmozgató gyakorlatok az ügyeletes tanár irányításával.
•
A napköziben a tanulás előtt mozgásos játékok a szabadban.
•
A napi rendszeres mozgáson kívül szabadidős programjaink többsége a szabadban történik és nagy részük valamilyen testmozgás. Évente többször is jeles napokhoz kötve akadályversenyeket szervezünk a faluban, melyek során
6-8 km-t
gyalogolnak tanulóink. •
Gyermeknapon,
május
1.-jén,
Pünkösdkor
hagyományosan
egész
napos
sportprogramokon szórakozik a falu apraja-nagyja. •
Évek óta minden nyáron kb. 20 alsós tanuló részére megszervezzük az úszásoktatáson való részvételt Tapolcán, így elérjük, hogy szinte mindenki tudjon úszni, mire önállóan mehet a strandra.
•
Nyárra tanulóink ingyen strandbelépőt kapnak az Önkormányzattól.
•
Ugyancsak nyáron ingyenes teniszoktatáson vehetnek rész az arra vállalkozó tanulóink a Teniszpályán.
•
Ezeken kívül különösen alsó tagozatban gyakran szerveznek a tanítók tanulmányi sétákat.
•
Télen, ha arra alkalmas hó és jég van, a falunkban sűrűn található dombokon szánkózást
illetve
a
Balaton
jegén
csúszkálást,
korcsolyázást
szerveznek
pedagógusaink a gyerekek részére. •
Fontos, hogy mindezeket úgy tegyük, hogy a gyerekek örömüket leljék a programokban, testnevelés órán sikerélmény és ne kudarc érje őket. Jó lenne, ha nem kellene osztályzattal értékelni az eredményeket, ez sokszor kedvét szegi az ügyetlenebb gyereknek.
2. Étkezési szokások javítása, testi higiénia, betegségek megelőzése •
A napközis konyha választékának bővítése
21
•
Egészséges ételek, főzési módok ismertetése
•
Tisztálkodás, fogápolás; Öltözködés;
•
Közvetlen környezetünk tisztántartása; Szellőztetés
•
Biztonságos élet balesetmegelőzés.
3. A személyiség fejlesztése •
Önismeret fejlesztése
•
Kudarctűrő képesség fejlesztése
•
Kapcsolatteremtő képesség fejlesztése
•
Akaraterő fejlesztése
•
Konfliktuskezelés
4. Káros szenvedélyek megelőzése •
Dohányzás
•
Alkohol
•
Könnyű drog, kemény drog
3.9.3.2. Feladatok a környezeti nevelés terén •
A környékünk növény és állatvilágának megismertetése
•
A Nemzeti Parkok szerepe; Fokozottak védett területek Szigligeten
•
A Balaton jelentősége, a víz tisztaságának óvása
•
Környezetünk védelme, lakóhelyünk tisztaságának megóvása
3.9.4.Tevékenységek Az egészségnevelés és a környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának feladata és bármely tanórai és azon kívüli foglalkozás része lehet. Fontos a pedagógusok példamutatása az egészséges életmód terén és hogy megfelelő körülményeket teremtsenek a tanuló számára.
A nevelés színterei: 3.9.4.1. Hagyományos tanórai keretben: •
Minden tantárgy feldolgozása során felhasználjuk az egészségnevelési és környezeti nevelésre adódó lehetőségeket. Következő tantárgyak tantervei tartalmaznak különösen sok lehetőséget erre:
22
•
Alsó tagozatban: környezetismeret, olvasás, testnevelés, technika, rajz
•
Felső tagozat: biológia, földrajz, fizika, kémia, testnevelés, osztályfőnöki óra, etika,
Az itt felsorolt tantárgyak tanmenetei részletesen tartalmazzák az egészségnevelés és környezeti nevelés témaköreit. Osztályfőnöki óra keretében Témakörök, amelyeket beépíthetünk az osztályfőnöki munkánkba l. Az emberi test felépítése, működése Felkérhetünk iskolaorvost, hogy válaszoljon a tanulók kérdéseire. Az adott témáról filmet vetítünk, szakirodalmat ajánlunk, vagy tanulókat kérünk fel előadás tartására egy-egy témáról. 2. Az egészséges ember Kiselőadás tartása „A magyar egészségvédelem története” vagy „A magyar egészségnevelés nagyjai” címmel. 3. A beteg ember Erről két alkalommal érdemes beszélni a. Beszélgetés a betegségről – milyen tünetei vannak a betegségnek, – mi a teendő a betegség esetén; – mi legyen a házi patikában; – mikor forduljunk orvoshoz – betegnek tekinthető-e a testi fogyatékkal élő ember? – Az egészséggel, betegséggel foglalkozó közmondások értelmezése. b. Miért beteg a magyar népesség? _ milyen népbetegségeket ismerünk? _ mit mutatnak az iskolaorvosi vizsgálatok? _ mi az oka a sok hiányzásnak? 4. Az egészséges életmód, testkultúrák. • A tisztaság, tisztálkodás, • Testfejlesztés • A napozás alapvető szabályai • Testápoló szerek • Az öltözködésünk, mint a test védelme 5.Napirend, pihenés, alvás • Mit kell tartalmaznia a helyes napirendnek? • Miért van szükségünk pihenésre, • Mennyi ideig kell aludnunk? • Népi mondások értelmezése az alvásról. 6. Táplálkozás • A magyar lakosság táplálkozási szokásai • A legfontosabb tápanyagaink, • Helyes testsúlyarányok • A tartós éhezés következménye • Mi a különbség az éhezés és a böjt között? • Az étkezés illemtana. 6. Káros szenvedélyek: a dohányzás, alkohol, kábítószer. 7. Fertőző betegségek: Járványok a történelemben: Semmelweisz Ignác, az anyák Megmentője. Nemi betegségek: AIDS 23
•
5. osztálytól kezdve Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek című személyiségfejlesztő
programját
építjük
be
a
tantervbe.
Ez a program, mint neve is mutatja a személyiség fejlesztésére és a káros szenvedélyek megelőzésére szolgál és ezekben a témákban nyújt alapvető ismereteket és célja az hogy olyan készségek kifejlesztéséhez és gyakorolásához adjon segítséget a legveszélyeztetettebb korosztálynak, amelyek révén: o a serdülők megismerhetik önmagukat és társaikat, megtanulhatják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait, o tájékozódnak a környezetükben, ismereteket szerezhetnek a társas kapcsolatok lélektani sajátosságairól, o megbizonyosodnak az egészséges és biztonságos élet értékeiről, o jártasságot szerezhetnek a veszélyhelyzetek felismerésében, o felfedezhetik önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét. Évfolyamonként minimum 12 osztályfőnöki órában a következő öt témakört kell feldolgozni, mindig az adott évfolyamnak megfelelő szinten: o önismeret, o én és a helyem a környezetemben, o egészséges és biztonságos élet, o veszélyeztető tényezők, o óvd és védd magad! •
Szintén évek óta résztvevői vagyunk az „Always” serdülőkori programnak.
•
Johnson és Johson serdülőkori programnak.
•
Signal fogápolási programnak. Ezek a cégek használható ajándékaikkal tartalmas tájékoztató füzeteikkel és jól használható szemléltető ábráikkal segítik az osztályfőnökök munkáját. Közös célunk a tanulókban kialakítani a helyes testápolási szokásokat.
3.9.4.2. Tanórán kívüli tevékenységek: •
7. 8. osztályokban a „Szemétfürkész” csapat megszervezése, és legalább havi rendszerességgel
szervezett
járőrtevékenységet
folytatni.
A szakköri
jellegű
24
foglalkozások azért indulnak, hogy a diákokban elmélyítsük szűkebb és tágabb környezetükért a felelősségtudatot, az intézményből kikerülve is maradjon meg bennük az ép és egészséges miliőért az igény. A foglalkozások során felderítjük a településen található tiltott szemétlerakó helyeket, ezeket – ha nem tartalmaznak veszélyes hulladékot - megszüntetjük, ha komoly környezeti ártalomra utaló jeleket észlelünk, akkor a felettes szervek felé jelentjük. Kommandó jelleggel végezzük eme tevékenységünket, hogy a gyerekek számára jelentkező izgalmak még érdekesebbé tegyék ezt a feladatot. Lesznek körzetfelelősök, kik napi-heti rendszerességgel körbejárják a kijelölt területet, és ha komolyabb problémát észlelnek akkor azonnal, ha nem olyan fontos, akkor az összejöveteleken tesznek jelentést észrevételeikről. •
Közvetlen kapcsolatot kiépíteni a Szigligeti Polgárőrséggel, hogy még alaposabb legyen a felderítő tevékenység.
•
Verseny formájában parlagfű-felderítést végezni, majd lehetőleg a fertőzési gócot felszámolni.
•
Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.)
•
Egészségügyi felvilágosító előadások
•
Drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények
•
Osztálykirándulások, táborok
•
Kreatív, cselekedtető akciók (pl.: szemétszedés, facsemete ültetés, stb.)
•
Külső programokhoz kötődően baleset-megelőzési felvilágosító előadások
•
Környezetvédelmi előadások, tájékoztatók, gyakorlatok
Iskolai példamutatás •
Szárazelem gyűjtése
•
Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata, (hőszigetelt nyílászárók, stb.)
•
Cserepes, élő növények a tantermekben és a folyosókon
•
Takarékosság, takarékos anyagok alkalmazása (pl.: energiatakarékos világítási rendszer,
3.9.5. Kapcsolataink Fenntartóval Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a fenntartóval, együttműködünk a település tisztántartása érdekében.
25
Háziorvossal, védőnővel: Tanulóink rendszeres szűrővizsgálaton vesznek részt a háziorvosnál. A védőnő rendszeres segítséget nyújt felvilágosító előadások tartásával. ÁNTSZ: Képviselőik minden évben tájékoztató foglalkozást tartanak a felső tagozatosaink részére a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Rendőrség, Tűzoltóság, Mentők Minden évben jelentkezünk az „ Egy nap az egészségért, egy nap a biztonságért.” programra, és ha kisorsolnak bennünket, részt is veszünk a program megvalósításában. Szülői Munkaközösség A Szülői Munkaközösség tagjai anyagilag és esetenként szervezőmunkával támogatják a pedagógusok egészségvédő és környezetvédő munkáját.
Minden tanév elején készítünk a témával ( egészségvédelem, környezetvédelem) kapcsolatban egy állapotfelmérést, majd ennek alapján készül – az éves munkaterv részeként –a konkrét feladatokat
felsoroló,
határidőket
és
felelősöket
kijelölő
egészségnevelési
és
környezetnevelési program.
26
3.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
A pedagógiai program végrehajtásához szükségek helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8. ) MKM. rendelet 7.sz. melléklete tartalmazza. Rendelkezünk 8 tanteremmel, 2 szaktanteremmel (számítástechnika, ének-zene), a tantermekben adottak az előírt felszerelési és berendezési tárgyak. Hiányzik: tornaterem, orvosi szoba. A tanórai oktató és nevelő munkát segítő taneszközöket a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján beszereztük.
( A taneszközök jegyzéke mellékletben, valamint az iskolai
leltárjegyzékben találhatók.)
3.11.A
szülő,
tanulók,
pedagógus
iskolai
együttműködésének
formái,
továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulók szüleivel való folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlen feltétele az eredményes munkánknak. A kapcsolattartás formái a következők: •
szülői értekezletek évente 3 alkalommal,
Feladata: a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, a gyermek tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, a szülők kérdéseinek véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgatóság felé. •
családlátogatások, 2 évente 1 alkalommal;
Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. •
nyílt nap az egész iskolában évente 1 alkalommal;
Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. •
tájékoztatások a tájékoztató füzeten keresztül;
27
•
közös programok /kirándulás, farsang, stb./
Nevelési és tanulási problémák felmerülése esetén az osztályfőnökök felveszik a kapcsolatot a szülőkkel a problémák mielőbbi megoldása érdekében.
28
4. A Z ISKOLA HELYI TANTERVE 4.l Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai
4.1.1.Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: • HK2001 = a kerettantervhez készített 2001-ben bevezetett helyi tanterv; • HK2003 = a 2003. szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított – 2001-ben bevezetett – helyi tanterv; • H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
TANÉV
1. 2. Bevezető szakasz
ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6. Kezdő szakasz Alapozó szakasz
7. 8. Fejlesztő szakasz
20042005
H2004
HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001
20052006
H2004
H2004
HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001
20062007
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
20072008
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
20082009
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003
20092010
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003
20102011
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
20112012
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
29
Kötelező tanítási órák Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Kötelező tanítási órák összesen
4 4 4 1 1 2 1 3 20
Nem kötelező (választható) órák számay 2
3. évfolyam
4. évfolyam 1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
Tantárgy
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
1-4. évfolyam óraterve 1. évfolyam 2. évfolyam
1. félévi óraszám 2. félévi óraszám Éves óraszám
4.1.2. Óraterv
4 148 4 148 5 166,5 1 37 1 37 1 55,5 1 37 3 111 20 740
4 4 5 1 1 1 1 3 20
4 148 4 148 4 166,5 1 37 1 37 2 55,5 1 37 3 111 20 740
4 4 4 1 1 2 1 3 20
4 4 4 1 2 1 1 3 20
148 148 148 37 55,5 55,5 37 111 740
3 4 3 3 1 2 1 1 1 3 22
3 4 3 3 1 2 1 2 1 3 23
111 148 111 111 37 74 37 55,5 37 111 832,5
2
2
2
2
2
74
2,3
2,3
11.5
74
74
A választható órakeret felhasználása 1-4. osztályban: 1. osztály:
2 óra: néptánc.
2. osztály
2 óra: néptánc, német
3. osztály:
2 óra: néptánc, német
4. osztály:
2, óra: néptánc, matematika
4.2. A tantárgyanként, évfolyamonként előírt tanagyag és azok követelményei /Kerettanterv/ mellékelve
30
4.3.Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
4.3.1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 4.3.2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4.3.3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A füzeteket és a tankönyveket az iskola rendeli meg a tanulóknak, melyeket a tanév kezdés előtt az iskolában átvehetnek. 4.3.4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! • A tankönyvek egymásra épüljenek; • Életkori sajátosságnak megfelelő, színes esztétikus legyen; • A tananyag jól rendszerezett legyen; • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 4.3.5.
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
31
4.4.A magasabb évfolyamra lépés feltételei
4.4.1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 4.4.2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 1. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 2. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 3. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; • magántanuló volt.
4.
Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.
32
4.5. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Az iskola beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg - minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz . Az első osztályba történő beiratkozás feltétele , hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse , vagy ha ezt csak december 31 . napjáig tölti be, a szülő kérje az első évfolyamra való felvételt . A beiratkozáskor be kell mutatni •
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és személyi lapját, - a szülő személyi igazolványát ,
•
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt ,
•
a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét /vitás esetekben/ - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával . A tanuló előkészítő jellegű első osztályba történő felvételéről az óvoda , a nevelési tanácsadó , a szakértői bizottság és a gyermekorvos véleménye alapján az iskola igazgatója dönt .
•
A 2 -8 . osztályba történő felvételnél be kell mutatni
•
a tanuló anyakönyvi kivonatát és személyi lapját, - a szülő személyi igazolványát - az előző iskola által kiadott jelentkezési lapot .
A 2 - 8 . évfolyamba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított - szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból , amelyeket előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult . Amennyiben a tanuló valamely tantárgy /ak /ból a szintfelmérő vizsgán az előirt követelményeknek nem felel meg a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti . Ha az ismételt vizsgán a teljesítménye újból nem megfelelő , az évfolyamot köteles megismételni illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni . Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről •
a szülő kérésének ,
•
a tanuló előző tanulmányi eredményeinek ,
•
-valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek ,
•
az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt .
A döntésről a szülőt értesíteni kell.
33
4.6.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. 1 . Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését . Az előirt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete , írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik . A szóbeli és az írásbeli feletek aránya megközelítőleg azonos legyen . Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is . A következő elméleti jellegű tantárgyak : magyar nyelv és irodalom ,idegen nyelv / a 2 - 8 . évfolyamon / matematika ,társadalmi ismeretek , / 5 . és 6 . évfolyamon / , történelem természetismeret / az 5 . és 6 . évfolyamon / , fizika , kémia , biológia és egészségtan , földünk és környezetünk ellenőrzésénél -- a tanulók munkáját egy - egy témakörön belül szóban és irásban is ellenőrizzük - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak Teljesítmény Érdemjegy 0 - 30 %
elégtelen
31 - 50 %
elégséges / 2 /
51 - 75 %
közepes
76-90%
jó /4/
91 - 100 %
jeles
/1/
/3/
/5/
Anyanyelv 0 - 50 %
elégtelen / 1 /
51 - 65 %
elégséges / 2 /
66 - 80 %
közepes / 3 /
81-90 %
jó /4/
91 - 100 %
jeles / 5 /
A módosított közoktatási törvény 70. §-ának első három bekezdésében találjuk az általános iskolába járó tanulók értékelésére vonatkozó rendelkezéseket. E bekezdések a következő szabályokat tartalmazzák:
• Az (1) bekezdés előírja, hogy a tanulók teljesítményét, előmenetelét a tanév során érdemjegyekkel kell értékelni, félévkor és a tanév végén osztályzattal kell minősíteni. Kivételt képeznek ez alól az 1-2-3. évfolyam tanulói, valamint
34
a 4. osztályosok az első félévben. A velük kapcsolatos eljárásról a (3) bekezdés rendelkezik. • A (2) bekezdés felsorolja azokat az érdemjegyeket, illetve osztályzatokat, amelyeket a magatartás, a szorgalom, illetve a tanulók tantárgyi tudásával kapcsolatos teljesítmények értékelésére használhat az iskola. • A (3) bekezdés előírja, hogy az első három évben félévkor és a tanév végén, valamint a negyedik évfolyam első félévében szöveges minősítést (értékelést) kell kapnia a tanulóknak. Ennek a szöveges minősítésnek kell kifejeznie, hogy a tanuló: kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített-e, esetleg felzárkóztatásra szorul. • Amennyiben a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával o értékelni kell a tanuló teljesítményét, o fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, o javaslatot kell tenni a szükséges intézkedésekre. Az iskolának a szülőt tájékoztatnia kell azokról a lehetőségekről is, amelyekkel segítséget tud nyújtani a tanulók eredményes felkészítéséhez. •
A (3) bekezdés kitér arra a lehetőségre is, hogy az iskola – a pedagógiai programjában meghatározottak szerint – milyen feltételek mellett térhet el az érdemjegyekkel és osztályzattal történő értékeléstől a negyedik-nyolcadik évfolyamon is.
A közoktatásról szóló törvény 70.§-ának (3) bekezdése a szöveges minősítéssel kapcsolatosan szó szerint a következőképpen fogalmaz: „Az első- harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.” Az egyes tantárgyakra vonatkozó részletes szöveges értékelést az 1.
számú
melléklet tartalmazza.
35
4.7. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése
Magatartás, szorgalom érdemjegy: Példás igen magas fokú igen
Jó közepes
Változó gyenge
ellene nem vét.
ingadozó
élen jár
3
Magatartás Aktivitás, példamutatás A közösségi célok érdekeinek figyelembe vétele, munkában való részvétel hatása a közösségre
4
Törődés társaival
aktívan részt közömbös vesz befolyást nem árt nem gyakorol segítőkész ingadozó
5
Házirend betartása
6
viselkedés, hangnem
7
Fegyelmezettség
gondos, segítőkész betartja, betartja arra ösztönös kifogástalan kívánnivalót hagy maga után nagyfokú megfelelő
1 2
Rossz negatív vagy romboló szemben áll érdektelen
pozitív
negatív
udvariatlan, nyegle
közömbös, gátló sokat vét ellene durva, goromba
gyenge
elégtelen
részben
Magatartásból adott érdemjegyek feltételei Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki - közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti és társait is erre ösztönzi, - szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne, - a Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - figyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, - a Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos.
36
Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni, a Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt, állandó figyelmezetéssel tartja be, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó, - társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít, - fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki - munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, - közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek, - a Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle, fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. Szorgalom érdemjegy A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma
1 2 3 4 5 6
szorgalom Tanulmányi munka Munkavégzés Általános tantárgyi munkavégzés Többféle feladatot vállal-e? Munkabeosztás: Tanórán kívüli információk felhasználása
példás igényes kitartó, pontos megbízható mindent elvégez igen
jó figyelmes rendszeres
változó ingadozó rendszertelen
ösztönzésre dolgozik keveset
önállótlan
igen, jó
jó
közepes
igen sokszor, rendszeresen
előfordul
ritkán
ritkán
hanyag hanyag megbízhatatla n feladatát nem végzi el nem gyenge vagy nincs egyáltalán nem
Példás 1. Tanulmányi munkában: Figyelembe kell venni a tanulmányi munka tényezőit: - élet körülmények helyzetét, - képességek szintjét. Igényli tudása bővítését? céltudatos és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. 2. Önállóság szintje: önálló a munkában, önellenőrzése rendes. 3. kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadalon. felkészült, figyel, érdeklődik. 4. Érdeklődése: az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Jó 1. Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik.
37
2. Ösztönző hatásokra: rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget nyújtania. 3. általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. 4. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó 1. Munkája ingadozó, időszakonként, dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. 2. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. 3. Munkája változékony jellegű: 4. Szétszórtsága jellemzi. Hanyag 1. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. 2. Nem hajlandó munkavégzésre. 3. Nem törődik kötelességeivel. 4. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. 4. 8.. Az otthoni (napközis)felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása
Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; • az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére a pedagógus belátása szerint kapnak házi feladatot; • az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; • a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. • 4. 9. Az egyes modulok értékelése és minősítése Az egyes modulokhoz tartozó, esetenként egy féléves tárgyakat szövegesen, megfelelt, jól megfelelt minősítéssel értékeljük.
38
4. 10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket a 2. számú melléklet tartalmazza. 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.)
2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok a mellékletben találhatók.
. 5. ÓRÁN KÍVÜLI SZOLÁLTATÁSOK 5.1. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően , a szülők igényei alapján az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1 - 8 . évfolyamon 2 csoportban napközi otthon működik . 5.2 . Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkeztetésben /tízórai , ebéd , uzsonna / részesülnek . A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet / menzát / biztosit az intézmény . Az iskola fenntartója által megállapított térítési díjakat az iskolában kell befizetni . 5.3 . Tanulói felügyelet Az iskolában reggel fél nyolctól a tanulók részére felügyeletet biztosítunk , az ügyelet dél után fél ötig tart . A délelőtti ügyeletet az ügyeletes nevelők ,a délutáni ügyeletet a napközis nevelők látják el.
39
A délelőtt ügyeletes nevelő munkája fél nyolckor kezdődik , és az 1 órakor induló autóbuszok indulásáig tart . Az iskola rendjének fenntartásában részt vesznek a mindenkori ügyeletes tanulók is , / 7 . és 8 . osztályosok / Délelőtt a tanulók a szüneteket a zsibongóban vagy az udvaron töltik . Az iskola tisztaságának megőrzése érdekében váltócipő használata mindenki számára kötelező . Délután a 3 órai és fé15 órai autóbuszokhoz a napközis nevelők kísérik ki a tanulókat
5.4.Tehetséggondozás Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja . A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is . A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja ,aki nem az iskola dolgozója. Fakultáció A 7. 8. osztályban a tanulók fakultációs foglalkozásokon vehetnek részt . A fakultáció Az adott tantárgy tananyagának magasabb szintű elsajátítását szolgálják . A részvétel önkéntes.
Alapfokú művészeti oktatás A Szigligeti Közös Fenntartású Általános Iskola 2003. szeptember 1-vel csatlakozott a szegedi Táltos Iskola programjához, melynek keretében a tanulók az iskolában – kihelyezett tagozatként – művészeti oktatásban vehetnek részt. Választható tanszakok: Zene: zongora, furulya, Néptánc; Képző- és iparművészet: kerámia. A tanulók a művészeti oktatásban önkéntesen vehetnek részt, a foglalkozások a délutáni órákban vannak, év végén tanulmányaikról külön bizonyítványt kapnak. Versenyek , vetélkedők , bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik továbbra is a különféle / szaktárgyi , sport művészeti stb . / versenyek , vetélkedők ,iskolán kívüli tanulmányi és sportversenyek.
40
Felvételi előkészítő A 8 . osztályos tanulók részére minden évben felvételi előkészítőt tartunk azokból tárgyakból , amelyekből a tanulók többségének felvételi vizsgát kell tennie . 5.5 . Felzárkóztatás , korrepetálás A felzárkóztató foglalkozásokon továbbra is azoknak a tanulóknak nyújtunk segítséget , akik tanulási nehézségekkel küzdenek . 5.6 . Hitoktatás Az iskolában a területileg illetékes , bejegyzett egyház hit - és vallásoktatást
szervez .
A hit - és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes .. . 5.7. Iskolai sportkör Az iskolai sportkörnek tagja lehet az iskola minden tanulója . Az iskolai sportkör a tanórai , testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók testedzését ,valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre . 5.8. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását ,önképzését a tanítási napokon látogatható községi és iskolai könyvtár segíti 5.9. Részvétel egészségügyi szűrővizsgálaton Az iskola a háziorvossal és az egészségügyi dolgozókkal együttműködik abban , hogy a gyermekek részt vehessenek rendszeres egészségügyi szűrővizsgálatokon ,fogászati vizsgálatokon és abban ,hogy a védőnő rendszeres kapcsolatot tarthasson a gyermekekkel. 5.10. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni ,hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős
programokat
szerveznek.
/színház
-
,múzeum
-
,mozilátogatósok
,
hangversenylátogatások . / A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes , a fel merülő költségeket a szülőknek kell fedezniük . 5.11. Tanulmányi kirándulások ,táborok Az iskolai nevelői a tantervi követelmények teljesülése , a nevelői munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást , vagy tábort szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes , a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
41
5.12. Ingyenes strandbelépő Szigliget Község Önkormányzata az iskola minden tanulója részére egész nyárra szóló ingyenes strandbelépőt biztosít . 5.13. Tartós tankönyvhasználat ! A tankönyvek egy részére vonatkozik / Az iskola nevelőtestülete összeállította azoknak a tankönyveknek a listáját , amelyek összegyűjthetők , és további használatra alkalmasak . / pld . Biológia album , számítástechnika , művészettörténet , nyelvkönyvek ,énekkönyv , technika könyvek , stb. . Ezeket a tankönyveket összegyűjtjük , az iskolai könyvtárban helyezzük el , és a tanulók egy éves használatra ingyen kapják . Ezzel az eljárással minden évben nagymértékben csökkenteni tudjuk a tankönyvek vásárlási költségeit .
42
6. HATÁLYOSSÁGI, LEGITIMÁCIÓS NYILVÁNOSSÁGI ZÁRADÉKOK 6.1. A nevelési-oktatási program érvényességi ideje -
Az iskola első ízben 2004. szeptember 1 . napjától szervezi meg nevelő és oktató
munkáját e program alapján. -
A programban található helyi tantervet 2004. szeptember 1. napjától az első
évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben vezetjük be. -
Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember l.
napjától augusztus 31. napjáig szól. 6.2 .A nevelési-oktatási program értékelése ,felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint - minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását - minden évfolyam végén minden tantárgyból fel kell mérni , hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban részt vevő tanulók az előírt tantervi követelményeket milyen szinten teljesítik . 6.3 .A nevelési-oktatási program nyilvánosságra hozatala Az iskola nevelési-oktatási programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program egy - egy példánya a következő személyeknél , illetve intézményeknél tekinthető meg - az iskola fenntartójánál , - az iskola irattárában , - az iskola nevelői szobájában , - az iskola igazgatójánál. 6.4 . / A pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete fogadja el , és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Szigliget, 2004.június 14. .
Szabó Lászlóné iskolaigazgató 43
44
7.MELLÉKLETEK: Szöveges értékelés Tanuló fizikai állapotának mérése Óratervek Jegyzőkönyv, nyilatkozatok a Pedagógiai program elfogadásával kapcsolatban:
4 db.
Taneszközök jegyzéke Helyi tanterv a Kerettanterv alapján
45
46
