A SZIGETHALMI GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE
2010
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2
Tartalomjegyzék Pedagógiai program 1. 2.
3. 4. 5.
6.
7.
8. 9. 10. 10.1. 10.2. 10.2.1. 10.2.2. 10.2.2.1. 10.2.2.2. 10.2.2.3. 10.2.2.4. 10.2.2.5. 11. 12. 12.1. 12.2. 13. 13.1. 13.2. 13.3. 13.4. 13.4.1. 13.4.2. 14. 15.
Bevezetés ........................................................................................................................... 5 Helyzetelemzés ................................................................................................................... 8 Az intézmény tárgyi és személyi feltételrendszerének alakulása ........................................... 8 Díjaink ............................................................................................................................... 10 Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ............................................................................ 17 Az intézmény tanulmányi helyzete ...................................................................................... 18 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...................................................................................... 20 Pedagógiai eszményeink ..................................................................................................... 20 Kiemelten kezelt célok meghatározása ................................................................................ 25 A képzés szakaszai.............................................................................................................. 25 A kompetencia alapú oktatás megvalósítása intézményünkben ............................................. 25 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai (1-8. évfolyam) .................................................................................... 31 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ......................................... 36 Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai.......................................... 37 Nevelő-oktató munkánk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai................................................. 38 Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek ................................................................................ 39 Osztályfőnöki tevékenységek .............................................................................................. 39 Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók ............................................................. 41 Pedagógiai munkamódszerek .............................................................................................. 43 A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5. és 6. évfolyamon .................................... 45 Mérés-értékelés................................................................................................................... 47 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 50 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ..................................................................... 54 A személyiségfejlesztés és a közösség fejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák .................................... 56 A tanítási órákon megvalósuló tevékenységek ..................................................................... 56 A tanítási órákon kívül megvalósuló tevékenységek ............................................................ 57 Iskolaotthon, napközi otthon, tanulószoba ........................................................................... 57 Hagyományőrző tevékenységek .......................................................................................... 58 Szervezeti hagyományok ..................................................................................................... 58 Iskolatörténeti hagyományok............................................................................................... 59 Tantárgyi hagyományok ...................................................................................................... 60 A nevelő munka hagyományai ............................................................................................ 60 Tanórán kívüli kapcsolatok hagyományai ............................................................................ 61 A továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ................................................................................................... 63 Tehetséggondozás ............................................................................................................... 64 A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek .................................................................. 64 A tehetséggondozás módszerei és szervezeti formái ............................................................. 65 A különleges gondozást igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ................................................................................ 67 Sajátos nevelési igény ......................................................................................................... 68 A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .......................................................... 70 Gyakorlati fejlesztőmunka................................................................................................... 73 A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ellátásával kapcsolatos eljárások........................................................................................................... 75 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai programja ........................................... 75 Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének elemei .................................................. 76 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................... 83 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere .................................................. 86
3
16. 17. 17.1. 17.2. 17.3. 17.4. 17.5. 17.5.1. 17.5.2. 17.5.3. 17.5.4. 17.5.5. 17.6. 17.6.1. 17.6.2. 17.7. 18. 18.1. 18.2. 18.3. 19. 19.1. 19.2. 19.3. 19.4. 19.5. 19.6.
A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................. 87 Egészségnevelési program................................................................................................... 89 Egészségnevelés ................................................................................................................. 89 Az iskola egészségügyi mutatói, a tanulók általános egészségi állapota ................................ 91 Küldetésünk, jövőképünk, céljaink az egészségnevelés területén .......................................... 91 Rövid távú, konkrét céljaink, feladataink ............................................................................. 91 Az egészségnevelés iskolai területei .................................................................................... 92 Az egészségnevelés színterei a tanítási órákon ..................................................................... 93 Az egészségnevelés tanórán kívüli megvalósítása ................................................................ 95 Gyógytestnevelés ................................................................................................................ 96 Az iskolán belüli kapcsolatok .............................................................................................. 97 Az iskolán kívüli kapcsolatok .............................................................................................. 97 Erőforrások ......................................................................................................................... 98 Nem anyagi erőforrások ...................................................................................................... 98 Anyagi erőforrások ............................................................................................................. 99 Tájékoztatási lehetőség formái ............................................................................................ 99 Környezetvédelmi nevelési program .................................................................................... 100 Helyzetelemzés ................................................................................................................... 100 A környezeti nevelés színterei az iskolában ......................................................................... 100 Tanórán kívüli programok ................................................................................................... 102 Fogyasztóvédelmi program ................................................................................................. 103 A fogyasztóvédelmi oktatás célja ........................................................................................ 103 A fogyasztóvédelem mai célja ............................................................................................. 103 A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere ................................................................... 104 Nemzetközi fogyasztóvédelmi információk ......................................................................... 105 Az EU fogyasztóvédelmi politikája, szervezete .................................................................... 106 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában .......................................................................... 106
Helyi tanterv .................................................................................................................... 108 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
A NAT és kerettanterv alapján készített helyi tanterv a nem szakrendszerű oktatásról .............................................................................................. 110 Helyi tanterv óraterve az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára .............................................................................................. 122 Helyi tanterv óraterve az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára ............................................................................................ 123 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................... 124 A magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................................... 125 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ................................................................ 126 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése................................................................................ 127 A házi feladat – mint az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok ....................................................................................... 131 A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................... 134 A pedagógiai programmal és helyi tantervvel kapcsolatos egyéb intézkedések ..................... 141 A pedagógiai program és helyi tanterv elfogadása, jóváhagyása ........................................... 143
MELLÉKLET………………………………………………………………………… 144
4
1. Bevezetés Az intézmény általános jellemzői, adatai: Az iskola hivatalos elnevezése: Gróf Széchenyi István Általános Iskola 2315 Szigethalom, Thököly u. 37. Telefon/fax: 06-24-400-621 06-24-401-003 Az iskola fenntartója: Szigethalom Város Önkormányzata (2315 Szigethalom, Kossuth L. u. 10.) Az iskola Alapító Okiratát 2000. szeptember 28-án hagyta jóvá Szigethalom Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete. Módosítás történt: 2009. július 1-jén, amelyet Szigethalom Város Önkormányzatának képviselő-testülete fogadott el. Az intézmény feladata az 1-8. osztályos általános iskolai tanulók rendszeres oktatása, az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás. A fenti feladatokat az intézmény a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretében látja el. Az iskola Szigethalom Város tanköteles tanulói számára biztosítja az iskoláztatási lehetőséget, de a létszámtól függően más településekről is felvesz tanulókat. „A jövőnek élünk: a szépért s jóért, amit tehetünk!” (Gróf Széchenyi István)
5
A pedagógiai program és helyi tanterv módosítása a 243/2003. (XII.17.9.) Kormányrendelet a NAT bevezetéséről és alkalmazásáról, valamint a 28/2000. (IX.21. OM rendelet és a 10/2003. (IV.28.) OM rendelet a kerettantervről előírásai alapján készült. Iskolánk pedagógiai programját az oktatás irányítását végző minisztérium által kiadott, a mindenkori Nemzeti alaptanterv szerinti minisztériumi kerettanterv alapján készítette el. A NAT változásakor a tantervet az átdolgozott kerettanterv szerint módosítjuk. A minisztérium által kiadott kerettantervet alkalmazzuk, amely a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (a 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosított változata. A Nemzeti alaptanterv szerepe a közoktatásban „A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása oly módon, hogy az iskolák önállóságát szem előtt tartva meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat. A Nat az iskolában elsajátítandó műveltség alapjait határozza meg, megteremtve ezzel a közoktatás egységét. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, feladatok a helyi intézményi sajátosságokhoz, egyéni tanulási utakhoz alkalmazkodó, több változatban is kimunkált dokumentumokban öltenek testet. „ Az iskola környezete, a település rövid múltja Szigethalom területe Tököl községhez tartozott, amely az 1270-ből való oklevél szerint királyi birtok volt. 1720-ban I. Lipót szerbeket, rácokat telepített be, akik ma is Tököl város törzslakosságát alkotják. Szigethalom a Szigetköz után a Duna legnagyobb magyarországi szigetén, a 257 km2 területű Csepel-szigeten helyezkedik el. Az 1800-as években a település helyén akác- és nyírfaerdők voltak. Ezt a területet a tököli gazdák közös legelőnek használták. A múlt század végén, 1888-ban változást hozott a legelőterület felmérése és parcellázása. Erről tanúskodik az 1896-ból származó térkép, amely szerint 11 ház épült a településen és 1891-ben Szilágyi Lajos főszolgabíróról kapta a nevét. (Szilágyi-telep) 1891-ben megépült a Budapestet Ráckevével összekötő HÉV-vasútvonal.
6
A vasútvonal megépítése után szórványosan megindult az építkezés, a buckákba vájt lakásoktól a szép házakig minden megtalálható volt. 1908-ban 16 tanulóval megindult az oktatás. A nagyobb építkezések az 1927-28-as években indultak meg, amikor a település postai kirendeltséget kapott. Az 1930-as években 5 nagybirtokos vásárolta meg a települést, így újabb parcellázások következtek és növekedett a lakosok száma is. 1930-ban megépült a második tanterem, a tanulók létszáma ekkor 157 fő. 1931-33-ig református és katolikus templom épült. 1934-ben hivatalos postahivatal kezdte meg működését. 1939-ben a település bekerült a telefonhálózatba. A Szilágyi-telep elnevezést 1940-ig viselte a település, ekkor kapta a Horthy-liget nevet, majd 1950. december 2-án kapta a végleges nevét, Szigethalmot. 1942-ben az iskola önállósult, Vohányi Géza igazgatásával. A világháború idején sokat szenvedett a lakosság, az 1944-es bombázáskor a volt Repülőgépgyárban 2000 ember halt meg. A teljes újjáépülés 1948-ra fejeződött be, 1947-ben épült meg a végleges Duna-híd Szigethalom és Taksony között. Az 51-es út megépülésével, az ipartelepek létrehozásával (Csepel Autógyár, Pestvidéki Gépgyár) óriási fejlődésnek indult a falu. Az infrastruktúra elmaradott volt. A jó közlekedési lehetőség, a gyárak, a környező üzemek, a szép Duna-part és az erdő vonzotta ide az embereket. 1951-ben létesült a Tüzép, gyógyszertár, mentőállomás és orvosi rendelő épült. A szolgáltatások terén cipész kisipar indult és patyolattal bővült a település. 1952-ben villamosították a települést, 1953-tól filmszínház szórakoztatta a lakosokat. 1957-ben bővült a BKV 38-as autóbusz útvonala a Csepel Autógyárig. 1962-ben korszerűsítették az óvodát, 1963-ban bevezették a hármas váltásban történő tanítást az általános iskolában. Az 1970-es években új üzletsorok, áruházak épültek. Ekkor alakították ki a Duna-parti üdülőterületet, amely ma is nagyon szép. 1974-ben 6 tanteremmel bővítették az iskolát. 1978-ban buszpályaudvar épült és létrehozták az Öregek Napközi Otthonát. 1979-ben a Gyermekek Évében megnyílt a harmadik, Csepel Autógyári óvoda.
7
1988-ban Marlyn-telepen átadták az új, 12 tantermes általános iskolát. Ez a jelenlegi Gróf Széchenyi István Általános Iskola, amelyben 40 pedagógus tanít és 23 tanulócsoport működik. 1988-tól napjainkig fellendült az infrastruktúra, gáz-, víz-, telefon-, csatornahálózat épült. 1990-1996-ig sajnos felszámolták a gyárakat, megnőtt a munkanélküli lakosok száma. 1997ben 50.000 kötetes nagyközségi könyvtárnak adott otthont Szigethalom. A lakosság egy része helyben dolgozik, 590 magánvállalkozó él a településen, a lakosság másik része pedig Budapestre, illetve a környékbeli üzemekbe jár dolgozni. Jelenleg a város lélekszáma kb. 17.000 fő.
2. Helyzetelemzés 2.1.Az intézmény tárgyi és személyi feltételrendszerének alakulása Az intézmény 1988. szeptember 1-től működik. Az épületben - létrejötte óta - alapvető bővítés nem történt. 2009. szeptember 1-jétől az iskola épülete akadálymentesített lett, amely lehetővé teszi a településen élő testi és érzékszervi fogyatékos tanulók fogadását is. A tornaterem, a konyha, az ebédlő és a büfé kielégíti az igényeket. A vetítőterem és az aula alkalmas kiállítások, műsorok, rendezvények megtartására. A számítógépes helyiség biztosítja a számítógépes ismeretek tanítását, de a pályázatokon nyert géppark növekedése miatt bővítésre szorul. Az orvosi és logopédiai szoba lehetővé teszi a tanulók helyben történő vizsgálatát és logopédiai kezelését. A tanulócsoportok számának növekedése miatt a kezdeti 12 tantermen kívül fel kellett használni a kiszolgáló és szertárhelyiségeket is, így jelenleg 25 tanteremben folyik az 531 tanuló oktatása. Az intézmény munkáját 1 fő iskolatitkár, 1 fő gazdálkodási előadó, 1 fő gondnok és további 18 fő technikai dolgozó segíti. 8 évfolyamos általános iskolánkban 23 tanulócsoport (11 alsó, 12 felső tagozatos), 3 napközis csoport, és 3 iskolaotthonos csoport (alsó) és 1 tanulószobai csoport (felső) működik.
8
Integrált oktatásban részt vevő SNI tanulók:
15 fő
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók:
19 fő
Hátrányos helyzetű tanulók:
115 fő
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók:
34 fő
Magántanuló:
5 fő
Veszélyeztetett tanuló:
40 fő
Ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő tanuló:
213 fő
Főállású könyvtáros-tanító szervezi az iskolai könyvtárhasználattal kapcsolatos teendőket. A könyvtár állománya fejlesztésre szorul, a szertárak zsúfoltak, szükségesek lennének raktárak, valamint jó lenne egy nagyobb számítógépterem is. A lapos tetővel ellátott épület éveken keresztül beázott, gondot okozott a nem megfelelő hő- és hangszigetelés, a nyílászárók és a kopolit üveg javítása, pótlása. Megtörtént az intézmény rákötése a szigethalmi gáz- és csatornarendszerre. Szükséges az ablakok, ajtók javítása, mázolása. Szükség lenne az elhasználódott konyhagépek cseréjére, a karbantartási munkákhoz gépek, szerszámok vásárlására. Az iskola szemléltetőeszköz ellátottsága jónak mondható. Az oktató munkánkat interaktív táblák, projektorok, laptopok, CD-s magnók, hordozható nyelvi labor és írásvetítő, videók és DVD - tár is segíti. Szükséges a tanulókísérletekhez használt eszközök további fejlesztése. Az intézményben 40 pedagógus álláshely van. Szükséges lenne egy pszichológus és egy fejlesztőpedagógus szakember alkalmazása. A tantestület korösszetétele az alábbiak szerint alakul: 21-30 éves 3 fő 31-40 éves 11 fő 41-50 éves 14 fő 51-60 éves 12 fő Idősödik a nevelőtestület, amely egy részről a tapasztalatok gazdagodását, a kiegyensúlyozottabb munkavégzést, más részről a terhelhetőség végességét is jelzi. A nők aránya a tantestületben 90 %. A nevelőtestület iskolai végzettsége: egyetemet végzett 5 fő ált. isk. tanár 1-2-3 szakkal 13 fő tanító speciális képesítéssel 16 fő tanító 5 fő logopédus-gyógypedagógus 1 fő
9
7 fő rendelkezik két-három diplomával, 3 fő folytat másoddiplomát eredményező tanulmányokat. Minden pedagógus rendelkezik a munkaköréhez szükséges képesítéssel. Anyagi és erkölcsi megbecsülésük sajnos elmarad a kívánt színvonaltól. A tantestület innovatív, szakmai felkészültsége, nyitottsága az új módszerek alkalmazására, összetartása jó. A továbbképzést, az önképzést a testület meghatározó része az értelmiségi létből, valamint a változásokból eredően fontosnak és nélkülözhetetlennek tartja. A tantestület munkájában nyomon követhető az igényesség, az eredményre törekvés, az új iránti érdeklődés, a szakmai tudás tisztelet és a tanulókért érzett felelősség. Ez a garancia arra is, hogy a pedagógiai program megvalósításával színvonalas oktatást-nevelést tud biztosítani az idejáró tanulóknak. 2.2. Díjaink Iskolánk 20 éves fennállása alkalmából megkapta az Oktatási Miniszteri Elismerő Oklevelet. Környezetvédelmi munkánkért a Virágos Magyarország díjjal jutalmazták intézményünket. Ökoiskola címet nyertünk 2 alkalommal: 2006-ban és 2009-ben. Az OKAIM Minőségfejlesztési Védjegyet megkaptuk újabb 3 évre. A Köznevelés, az Új Katedra országos oktatási heti – és havilapok rendszeresen írnak iskolánk sikereiről.
10
Egyed Jolán 2005-ben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Kitüntetésben részesült. Kerekesné Nagy Julianna 2008-ban a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt Kitüntetésben részesült. Papp Zoltánné 2008-ban az Oktatási és Kulturális minisztertől Elismerő Oklevél kitüntetést vett át.
Kiváló Pedagógus díjban részesültek a városi ünnepségen: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Év 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Pedagógus neve: Horváth Katalin Gbúr Viktória Csiszér Mária Katalin Markó Tiborné Kerekesné Nagy Julianna Juhász Józsefné Némethné Egyed Jolán Papp Zoltánné Bóka Péter Mermeze Klára Kalmár Gabriella
11
Elismerő Oklevélben részesültek a városi ünnepségen az iskolánk felső tagozatán: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Pedagógus neve Vezsenyi Mária Dorottya Debreczeni Magdolna Csürke Olga Vidáné Wéber Adrienn Csvóricsné Csernyi Marianna Bihariné Kiss Anikó Takács Róbert Op Veasna
Elismerő Oklevélben részesültek a városi ünnepségen az iskolánk alsó tagozatán: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Pedagógus neve Dr. Popovics Lászlóné Mészáros Krisztina Papp Zoltánné Sziklainé Fazekas Erzsébet Kartali Erika Bosnyák Gáborné Ráczné Nochta Tímea Nagyné Kirchner Katalin
Elismerő Oklevélben részesültek a városi ünnepségen az iskolánk technikai dolgozói: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Név Somodi Lajosné Weinémer Tiborné Franku Mihályné Simon Lászlóné Szabad Istvánné Maróti Istvánné Bányai Márta Hemmer Ferenc
12
Az iskolai tanévzáró ünnepélyen az „Év tanára” díjban részesültek: Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2004 2004 2005 2006 2007 2008 2008 2009
Pedagógus neve Kerekesné Nagy Julianna Op Veasna Ráczné Nochta Tímea Elek Jánosné Juhász Józsefné Nagyné Mermeze Klára Kalmár Gabriella Papp Zoltánné Vidáné Wéber Adrienn Dr. Popovics Lászlóné Takács Róbert Dr. Hajnalné Nánási Katalin Bóka Péter Magyarné Huszár Ágnes Markó Tiborné Tóthné Kelemen Lilla Farkas Ágnes Czita Gáborné
„Akire névadónk is büszke lenne” elnevezésű díjban részesült tanulóink:
2004 2005 2006 2007
2008
2009
Fekete Csaba 4.b Egyed József 8.c Eggendorfer Noémi 4.b Adelmayer Dóra 8.c Várkonyi Annamária 8.c Nagy Richárd 4.c Galántai Tamás 8.d Bihari Anett 4.a Gyöngyösi Viktória 4.b Erdős Arnold 8.b Nagy Dorina 4.a Szépi Richárd 4.c Fodor Zsolt 8.a Borsodi Anna 8.b Gyöngyösi Katalin 4.b Benke Balázs 4.c Benke Fruzsina 6.b Szatmári Barnabás 8.c
13
Év
Év tanulója díjat kapták
2004
Kabai Máté 4.a Ferka Alexandra 7.c
2005
Szente Bernadett 4.b Molnár Ágnes 8.c
2006 2007
Demeter Zsuzsanna 4.a Szűcs Gréta 8.b Varga Eszter 4.a Veress Norbert 8.a
2008
Kölcze Szabolcs 4.c Gonda Nikolett 8.b
2009
Batu Bernadett 4.c Szatmári Barnabás 8.c Pákozdi Norbert 8.a
Év sportolója díjat kapták Kovács Gergely 4.a Miszlay Noémi 5.a Tóth Bálint 7.c Gyöngyösi Alexandra 4.b Sinkó Henriett 7.d Különdíj: Olasz Alexandra 7.a Miszlay Noémi 7.a Retek Richárd 4.c Tóth Bence 8.b Tajti Krisztián 4.b Szabó Vivien 8.a Különdíj: Kovács Attila 8.b Kiss Gergő 4.a Czita Gábor 8.a
A 2008-2009. tanévben a Városi Sikerkönyvben szereplő tanulók és pedagógusok: 2008-2009. tanév kistérségi, megyei, országos és nemzetközi versenyeinek eredményei
Kistérségi
Felkészítő tanár neve
Labdarúgó bajnokság III. kcs. I. hely Dóra Zoltán 5.b Tajti Krisztián 5.b Szépi Richárd 5.c Pálinkó Márk 5.c Sáfár Vilmos 5.c Kölcze Szabolcs 5.c Veres Dávid 5.c Rajzverseny I. hely Kalóczkai Ildikó 5.b Sváb Erik 5.c Benke Fruzsina 6.b Endrész Nikolett 6.c Kaszonyi Sándor 7.b Mészáros Dávid 7.b Molnár Anita 7.a Nagy Angelika 8.b II. hely Varga Dávid 3.b Szincsák Bernadett 6.b
Bóka Péter
Op Veasna
14
Nagy Kitti 7.a Györfi Dóra 8.b
Matematika verseny I. hely Benke Fruzsina 6.b Pákozdi Norbert 8.a Kiss Mátyás Levente 2.a Angol nyelvi szavalóverseny III. hely Balogh Adrienn 5.c Különdíj Sipos Eliza 7.a Szövegértési verseny III. hely Horváth Kornélia 5.a Kollár Melani 5.a Nagyváradi Nóra 5.a Vers-és prózamondó verseny I. hely Gyöngyösi Katalin 4.b
Magyarné Huszár Ágnes Bihariné Kiss Anikó Mermeze Klára Sziklainé Fazekas Erzsébet Marschek Zsuzsanna Csürke Olga
Mészáros Krisztina
III. hely Benyovszky Csenge 2.a Retek Mercédesz 2.c Versíró verseny I. hely Kóti Henriett 3.b
Mermeze Klára Ónódyné Papp Adrienn
Kartali Erika
Katasztrófavédelmi verseny II. hely Balogh Bianka 8.c Rendek Tímea 8.c Szatmári Barnabás 8.c Pákozdi Norbert 8.a Nyelvtan-helyesírás
Juhász Józsefné
Tzintzisné Tárnoki Anita
I. helyezett Kóti Henriett 3.b Nyelvtan-helyesírás II. helyezett
Gulyás Rita
Marton Dóra 3.a Nyelvtan-helyesírás III. helyezett
Matolcsi Erika
Batu Bernadett 4.c
15
Nyelvtan-helyesírás Csapatverseny III. helyezett Batu Bernadett 4.c
Matolcsi Erika
Vámosi Réka 4.c Ruckel Dzsenifer 4.c
Felkészítő tanár neve
Megyei Röplabda bajnokság 3. kcs. III. hely Balogh Adrienn 5.c Portik Dóra 5.b Toldi Lídia 5.a Borsodi Fanni 6.a Kovács Cintia 6.a Nagy Barbara 6.a Szincsák Bernadett 6.b Molnár Anita 7.a Medveczky Alexandra 7.a Sáfár Lilla 7.c
Farkas Ágnes
Országos
Felkészítő tanár neve
Futóbajnokság II. hely Mojzer Nikolett 5.c Balogh Adrienn 5.c Mikó Erika 8.c Rendek Tímea 8.c III. hely Agócs Dávid 5.c Sáfár Vilmos 5.c Modellező verseny IV. hely Kovács Norbert 7.b
Sziklainé Fazekas Erzsébet
Hemmer Ferenc
Nemzetközi
Felkészítő tanár neve
Dalverseny III. hely Németh Viktória 5.b
Czita Gáborné
16
3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját alsó és felső tagozatos igazgatóhelyettes és 5 munkaközösség-vezető segíti. Az iskola vezetőségének tagjai:
-
igazgató
-
igazgatóhelyettesek
-
szakmai munkaközösség-vezetők
-
diákönkormányzat vezetője
-
gazdálkodási előadó
Az iskola szervezetének vázlata Igazgató Alsó tag. igh.
Felső tag. igh.
tanítók (of.) napk. otth. nev. isk.otth. nev. gyermekv. fel. logopédusgyógypedagógus
szakos tanárok osztályfőnökök DÖK vezető tan. sz. vez. gyermekv. fel.
Pénzügyi
ea.
Könyvt. Isk. titkár
gondnok takarítók karbantartók élelm. vez. konyhai dolg.
17
4. Az intézmény tanulmányi helyzete A nevelő-oktató munka színvonalát, hatékonyságát alapvetően a tanulói teljesítmények határozzák meg. 2008-2009. tanév végi eredmények Alsó tagozat: Kitűnő: 26 fő
Jeles: 37 fő
1. évf.: 5 fő
1. évf.: 13 fő
2. évf.: 8 fő
2. évf.: 10 fő
3. évf.: 6 fő Nev.test.dics.: 1 fő
3. évf.: 7 fő
4. évf.: 7 fő Nev.test.dics.: 2 fő
4. évf.: 7 fő
Kiválóan megfelelt: 1 fő
Jól megfelelt: 47 fő
1. évf.: megegyezik a kitűnőkkel
1. évf.: 9 fő
2. évf.: megegyezik a kitűnőkkel
2. évf.: 21 fő
3. évf.: 1 fő
3. évf.: 17 fő
4. évf.: Megfelelt: 85 fő
4. évf.: Felzárkóztatásra szorul: 7 fő
1. évf.: 36 fő
1. évf.: 1 fő
2. évf.: 24 fő
2. évf.: 0 fő
3. évf.: 25 fő
3. évf.: 6 fő
4. évf.: -
4. évf.: -
Évet ismétel: 3 fő 1. évf.: 1 fő
Bukott 1-2 tárgyból: 1 fő 4. évf.: 1 fő
2. évf.: 1 fő 3. évf.: 1 fő Felső tagozat: Bukott 1-2 tárgyból: 9 fő
Bukott 3 vagy több tárgyból: 4 fő
5. évf.: 1 fő
6. évf.: 3 fő
6. évf.: 7 fő
7. évf.: 1 fő
7. évf.: 1 fő 8. évf.: -
18
Jeles tanulók: 23 fő
Kitűnő tanulók: 21 fő
5. évf. 7 fő
5. évf.: 10 fő
6. évf. 7 fő
6. évf.: 6 fő
7. évf. 5 fő
7. évf.: 2 fő
8. évf. 4 fő
8. évf.: 3 fő
Nevelőtestületi dicséretben részesült: 3 fő alsó tagozat + 13 fő felső tagozat = 16 fő Az előző néhány évet tekintve javultak a tanulók alapkészségei. A szociokulturális hátrány nem küszöbölhető ki, de gondoskodással csökkenthető. Ebből eredően a tanulók egy része az alapkészségeket csak minimumszinten sajátítja el. A felső tagozaton a tanulás nagy gondot okoz számukra. A későbbiekben még fokozottabban kell fejleszteni a tanulók tanulásra történő felkészítését. Fontos, hogy az írásbeliség mellett nagyobb hangsúlyt kapjon a szóbeliség, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése. Fontos célkitűzésünk az oktatás módszereinek korszerűsítése. Iskolánk 2004. szeptember 1-jétől megkezdte az integrált oktatást. Ezzel egyidejűleg vezettük be a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink integrációs felkészítésének pedagógiai rendszerét. Iskolánkban jelenleg 39-ről 15 főre csökkent a sajátos nevelési igényű tanulók száma. Közülük 8 fő SNIa (enyhe fokban értelmi fogyatékos),1 fő SNIa (beszédfogyatékos), 6 fő SNIb (a megismerő funkciók tartós zavara). 34 tanulónk halmozottan hátrányos helyzetű.
19
5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai eszményeink, nevelési és oktatási alapelveink, közös értékrendünk „Megcélzom a legszebb álmot, komolyan venni a világot, mindig szeretni és remélni, így érdemes a Földön élni.” (Shakespeare)
5.1. Pedagógiai eszményeink: - A szülőföld, ország, nemzet, haza múltjának, jelenének ismerete. - Érzelmileg kötődjenek tanulóink a szülőföldhöz. - Ismerjék környezetüket, alakuljon ki a helyes természet- és környezetvédelmi szemléletük. - Éljenek egészséges életmódot. (Életvitel, táplálkozás, testedzés.) - Legyenek büszkék arra, hogy a szigethalmi Gróf Széchenyi István Általános Iskola tanulói közé tartoztak vagy tartoznak. - Büszkén viseljék iskolánk jelvényét. - Váljon hagyománnyá iskolánk névadója szellemi örökségének ápolása. - Demokratikus légkörben készüljenek fel a későbbi társadalmi szerepvállalásra. - Tanulóinkat jellemezze az
empátia, az együttműködés, a segítőkészség,
egymás problémáinak megértése. - A tudásnak és munkának legyen becsülete. - Képességeikhez mérten törekedjenek minél magasabb szint elérésére. - Legyen felelősségük a jövőjük alakításában. - Legyenek tisztelettudóak, tudjanak felelősséget vállalni tetteikért. Iskolánk arra törekszik, hogy: - olyan feltételeket biztosítson, olyan iskolát teremtsen, amelyben a gyermek, a pedagógus és a szülő egyaránt jól érzi magát, - a diákönkormányzat segítségével demokratikus légkört alakítson ki,
20
- jól hasznosítható, teljesítményképes tudással, - a mai kor kívánalmainak megfelelő nyelvtudással bíró, - számítástechnikai alapismeretekkel rendelkező, - az iskolában és azon kívül szerzett információkat alkalmazni és rendszerezni képes, - a társadalmi elvárások értelmében, állampolgári kötelezettségeinek és jogainak gyakorlására kész gyermekeket neveljen-oktasson. Mindemellett iskolánk követelményelvű, a tanulási teljesítményt előtérbe helyező intézmény. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, - iskolánkban római katolikus, görög katolikus és református hitoktatás igény szerint választható, - iskolánk vallási és világnézeti téren semleges, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
21
Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetünkben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. - fontosnak tartjuk a másság elfogadását és elfogadtatását, az együttnevelést a mindennapi iskolai nevelő-oktató munkában - az együttnevelés során azt szeretnénk elérni, hogy: •
a sajátos nevelési igényű tanulók kövesse „ép” társait,
•
növekedjen önbizalma és önállósága,
•
alakuljon ki pozitívabb, reálisabb énképe,
•
gyorsuljon fejlődési tempója,
•
maradjon megszokott környezetében,
•
az „ép” tanuló ismerje meg és fogadja el a másságot,
•
legyen érzékeny társai nehézségei iránt,
•
pozitívabbá váljon személyisége,
- a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a többi tanulóéval megegyező esélyt szeretnénk biztosítani az iskolai élet minden területén és hangsúlyozottan a továbbtanulásban.
22
Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a településünkön található nevelési és oktatási intézményekkel, valamint közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományihoz híven – továbbra is képviselhesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, 23
- képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: • nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, • a természet, a környezet értékeit, • más népek értékeit, hagyományait, • az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, - ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
24
6. Kiemelten kezelt célok meghatározása 6.1. A képzés szakaszai Kt.8. § (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá – a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint – az alapozó szakasz kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt–negyven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. 6.2. A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása intézményünkben A magyar pedagógia fejlődésében az utóbbi évtizedekben jelentős változások mentek végbe. Az iskola sem vonhatja ki magát a társadalmi környezet változásai alól. A korunkra jellemző globalizáció, az információrobbanás, a demokratizálódási folyamatok automatikusan az iskola szerepének az újraértelmezését igénylik. Az iskola szerepe megváltozik, ma már nem csak azt várják el az iskolától, hogy ismeretekkel vértezze fel a tanulókat, hanem azt is, hogy ez a tudás úgynevezett alkalmazkodó képes tudás legyen. Tehát a kijelölt út az élethosszig tartó tanulás, a kulcskompetenciák megszerzése, amelyek a munkahely megőrzéséhez, egyes esetekben szakmaváltáshoz segíthetik az embereket. Az „élethosszig tartó tanulás” olyan meghatározás, amely az egyéni felelősséget helyezi a tanulási folyamat középpontjába. Kibővült, átstrukturálódott az iskola alapfeladata, vagyis a magyar közoktatásnak is váltania kell, mert fel kell készíteni a tanulókat az egész életen át tartó tanulásra, vagyis olyan kulcskompetenciákat kell kialakítania, amelyek hozzásegítik tanítványainkat ahhoz, hogy saját szakmájuknak, hivatásuknak megfelelően szakavatott, hozzáértő / kompetens / képviselői legyenek.
25
Tanítványainkat olyan készségekkel, képességekkel kell felvértezni, amelyek birtokában a továbbtanulásuk, a munkaerő-piacon való elhelyezkedésük esélyei növekedjenek. A magyar közoktatás versenyképességét, a hagyományos tananyaggal, módszerekkel, eszközökkel már nem lehet biztosítani. A világ változó igényeihez nekünk is alkalmazkodni szükséges. Az Európai Unió oktatással kapcsolatos legfontosabb alapelvét valósítjuk meg, amikor bevezetjük a kompetencia-alapú oktatást. A kompetencia: az ismeretek, képességek és attitűdök folyamatos fejlesztését foglalja magában, úgy hogy ennek megvalósításához motivált környezetet biztosítunk. A gyermekek személyiségfejlesztése nevelő-oktatómunka középpontjába került. Az iskolának a legfontosabb feladata, hogy a gyermekekben rejlő képességeket fejlessze, és a napi tevékenységét úgy szervezze meg, hogy adjon teret a különböző képességek fejlesztésére, gondozására, erősítésére. Fontos cél annak elfogadása, hogy a kompetencia azoknak az ismereteknek, magatartási és viselkedésjegyeknek az összessége, amelyek által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel - A tanár személyiségére és felkészültségére - A személyiségközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására - A gyermekek életkorának megfelelő támogató, új pedagógusszerep kialakítására - A tanár - szülő - gyerek kapcsolatra - Az iskola - szülői ház viszonyra A fejlesztés kulcsfogalmai: önállóság, együttműködés, empátia, problémamegoldás, konfliktuskezelés, önreflexió, kritikus gondolkodás, közösségi részvétel. A kompetencia- alapú oktatás keretében a tanítandó tanagyag elsajátítására jellemző, hogy: - Együttműködésre épít. - Megváltoztatja a tanár-diák viszonyt - Hatékonyan készít fel a felnőtt szerepekre, az élethosszig tartó tanulásra - Épít az önálló és csoportos kreatív gondolkodásra és cselekvésre. Kompetencia alapú oktatás a képességek, készségek fejlesztése, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatás, amelynek elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, és amelynek eszközei a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. 26
1. Szövegértési-szövegalkotási kompetencia terület A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A szövegértés-tanításnak ebben a formában nemcsak célja, hanem módszere is a kommunikáció, hiszen a feladatmegoldások, az ellenőrzés, az értékelés folyamatos eszmecserét feltételeznek a tanár és a diákok között. A szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban kell fejleszteni, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére, vitáira, eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.
A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A differenciálás szempontja lehet a tanulók szövegértési, illetve szövegalkotási problématípusa, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. A pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje. Cél, hogy feloldódjanak az olvasási kudarcok okozta szorongások. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés. 2. Matematikai kompetencia terület A számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékegység-váltás, szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő.
27
Készségek (számlálás, számolás, becslés); Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); Tanulási képességek (figyelem, emlékezet). Fontos, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontú módszertan. Dominálja a folyamatokat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása. Megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék,
reflektáljanak
rá.
A matematikatanulás
alapja
a
cselekvő,
személyes
tapasztalatszerzés. A jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása. A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. 3. Idegen nyelvi kommunikáció kompetencia terület Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint. 4. Természettudományi és technológiai kompetencia terület A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a 28
természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva.
5. Digitális kompetencia terület A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. 6. A tanulás tanulása A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás,
az
új tudás
elsajátításának,
feldolgozásának,
értékelésének
és
beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen,
az
oktatásban és
képzésben
– történő
alkalmazásának
képessége.
Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. 7. Személyközi és állampolgári kompetenciák A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén 8. Vállalkozói kompetencia
29
A vállalkozói kompetencia része a változáshoz való pozitív viszonyulás, az egyén saját (pozitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalása, a célok kitűzése és megvalósítása, valamint a sikerorientáltság.
9. Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. Eszményeink elérése érdekében az alábbi célokat fogalmazzuk meg: Célunk az átlagos képességű tanulókon túl a lassan haladó, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, valamint a tehetségek gondozása, fejlesztése. Mindkét réteget készítse fel a tanulmányai folytatására, a differenciált középfokú beiskolázásra, amelyhez megadja a szükséges ismereteket és erkölcsi alapokat.
30
6.3. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai (1–8.évfolyam) A kompetencia-területek beépítése ALAPELVEK Tézisek, tényszerű megállapítások kijelentő mondatokban fogalmazva.
CÉLOK Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.
FELADATOK Konkrét feladatok, I. tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?
ELJÁRÁSOK Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk.
ESZKÖZÖK Alkalmazott módszerek, eszközök. Felsorolás.
Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási folyamatokat.
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, természettudományo s, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári kezdeményezőképes ség és vállalkozói komp., - esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint
Fejlesszük az egész II. életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!
A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.
Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbaz is.hu
A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképess ég, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.
31
A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;
A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejleszté s a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
ALAPELVEK Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek folyamatos fejlesztése és szilárd alapkészségek kialakítása.
CÉLOK A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban
Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!
A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására. Iskolánkban egy idegen nyelvet (angol) magas színvonalon oktatunk.
FELADATOK A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
ELJÁRÁSOK A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
ESZKÖZÖK A diagnosztikus , formatív és szummatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el.
Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. A képességfejlesztés A tehetséges A tanórai és tanórán Az intelligencia és és tehetséggondozás gyermekeket valós kívüli kreativitás - fejlesztő minden tantárgy szükségleteik szerint tevékenységekben, a egyéni keretében legyen segítsük a saját tanulmányi programokkal. kiemelt szempont. önfejlesztő versenyekre történő stratégiájának felkészítéssel, kialakításában és szerepléssel. megvalósításában.
Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.
Lehetőséget biztosítunk a tehetséges tanulók alapfokú nyelvvizsgájának megszerzéséhez..
32
Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..
Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével.
A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása
CÉLOK Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Támogatást adunk a Akadályozzuk meg szociokulturális azt, hogy a szocio hátrányok kulturális hátrányok leküzdéséhez. tanulási Szakszerű esélyegyenlőtlensége integrációs és t eredményezzenek! integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.
FELADATOK Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.
Az általános társadalmi modernizációt követve igyekszünk lépést tartani az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT –t. Minden iskolai tevékenységünket az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át.
Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!
Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra!
ALAPELVEK Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.
ELJÁRÁSOK Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulásitanítási technikákat és módszereket!
ESZKÖZÖK Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása minden pedagógus számára kötelező.
Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust..
A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.
Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk..
Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk „én” erős, jó komfortérzésű fiatalokat!
A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.
A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.
A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával segítjük.
33
Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.
ALAPELVEK A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásáho z.
CÉLOK A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!
A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltség-terület kitűntetett kötelességének tekinti
Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!
Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét.
A kommunikációs és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!
ELJÁRÁSOK A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. A programok Összehangoljuk a tartalmát beépíteni a tantárgyi, a különböző műveltség-területi tantárgyak, illetve (ember és természet, műveltségterületek ember és társadalom, tananyagába, a tanári földünk és tanmenetekbe, a környezetünk, tanórák anyagába. művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalom-ismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Tudatosítjuk a A környezettudatos gyermekben a magatartást, a szűkebb és a tágabb pozitív életvezetési környezetből és kulturált társas megismerhető kapcsolati formák erkölcsi értékeket, elsajátítását lehetővé erősítjük a pozitív tevő játékoktól a szokásokat és a drámapedagógiai humánus eszközökön át a magatartásmintákat. valós élet Választási /döntési problémáinak helyzetekben kezeléséhez felelősen cselekedni. mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. FELADATOK Az elemi szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
34
ESZKÖZÖK Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. . Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/
Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantaervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/
ALAPELVEK Reális önismeret és életszemléletformálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntéseket.
A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. Társas kapcsolatok fejlesztése.
CÉLOK Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe, önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat
Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat, A NAT valamennyi Cél: Az emberi élet műveltségi területe harmóniájának szolgálja a megtalálása, a kulcskompetenciák boldogságélmény fejlesztését: megélése, a - a magyar nyelv és konstruktív irodalom; életvezetés az egyén - az élő idegen hasznára és a nyelv; társadalom javára. - a matematika; Sokoldalú - az ember és kompetenciákkal társadalom; bíró ifjúság - ember a nevelése, akik a természetben; felnőtt életben - földünk – megtalálják helyüket környezetünk; és boldogulásukat. - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;
FELADATOK A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanuló-megismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
ELJÁRÁSOK A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérési, ellenőrzési, minőségbiztosítási programjának megfelelően.
ESZKÖZÖK Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.
Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés. Én és a másik.
Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása.
Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, környezettudatosságr a nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre
A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.
A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
35
ALAPELVEK A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motímuvok és attitűdök fejlesztése.
CÉLOK A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!
FELADATOK Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése
ELJÁRÁSOK Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.
A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése.
Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!
Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.
A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.
ESZKÖZÖK Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára. Egységes évfolyamszintű bemeneti mérőlapok kidolgozása 1-4. évfolyamon. Differenciálás Kooperatív technikák Projektek
Célunk az átlagos képességű tanulókon túl a lassan haladó, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integráltan – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósításával többet vállalunk, magasabb értékeket kínálunk, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. Kiemelt feladatként kezeljük a tehetséges tanulóink gondozását, fejlesztését. 6.4. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei - alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének; - minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; - a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; - a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; 36
ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport; 6.5. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai - a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon; - a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése, ezért, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása legyen; - alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd); - a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását; - alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket; - támogassa az egyéni képességek kibontakozását; - az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; - a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; - törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak; - tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; - erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat; - a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését; - fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi
és
emberi
környezettel
való
harmonikus,
építő
kapcsolatokhoz
szükségesek; - az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;
37
6.6. Nevelő-oktató munkánk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait, az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
1.
Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
2.
Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem, az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése.
3.
Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
4.
Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
5.
A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
6.
Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
7.
A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
8.
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 38
9.
A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és –közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre,
a
közösségi
tevékenységekre.
Törekvés
a
demokrácia
érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
7. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek 7.1. Osztályfőnöki tevékenységek A nevelési munka során a házirend, az osztályfőnöki tanmenet illetve az éves munkaterv irányadó minden pedagógus kolléga számára a napi gyakorlatban. Az oktató-nevelő munka, valamint a tanórán kívüli nevelés a teljes nevelőtestület feladata. Az éves munka megalapozásaként minden osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti a tanulókkal a házirend szabályait (napirend, jogok, kötelességek). Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. A nevelés színterei: - tanóra - óraközi szünetek - szabadidős tevékenység - szakkörök - kirándulás - erdei iskola
39
A közös munka és szabadidős tevékenység során különböző pedagógiai módszerekkel alakítjuk ki évről évre az elvárt erkölcsi normákat, tulajdonságokat. A módszerek széles skáláját alkalmazzuk munkánk során: - Egyéni beszélgetés - Csoport megbeszélés - Páros munka - Csoport munka - Kooperatív munkaforma - Drámapedagógiai eszközök - Játék (önismereti, együttműködési, bizalmi…) - Vita - Projekt munka A módszer megfelelő kiválasztása hozzájárul a tanuló személyiségfejlődéséhez függetlenül attól, hogy tanórán vagy azon kívül történik. Az alsó tagozaton nem áll rendelkezésünkre osztályfőnöki óra. A szokásrendszer kialakítása, a szabályok megbeszélése, személyiség fejlesztése, szociális kompetencia fejlesztése első osztálytól kezdve folyamatos. Felső tagozat évfolyamain heti egy óra osztályfőnöki óra is rendelkezésre áll. A tanmenet tartalmazza azokat a témaköröket, amelyeket feldolgozunk a gyerekek életkorának megfelelően. Ilyen pl. család, iskola, barátság, önálló tanulás, tanulási stílusok, tanulási szokások, szeretet, jó és rossz, önismeret, együttműködés, tolerancia. Leggyakrabban használt módszerek osztályfőnöki órán: - Vita - Beszélgetés - Kooperatív munka - Interjú - Drámapedagógia - Játék - Páros munka - Kérdőív
40
Ezen kívül akadnak az osztály életében aktuális feladatok: - Tanulmányi munka közös értékelése (havonta) - Közösségi munka, magatartás közös értékelése (havonta) - Ünnepi előkészületek (október 6-i ünnepély, október 23-i ünnepély, karácsony, március 15-i ünnepély, Széchenyi névadó ünnepély, anyák napja) - Közös program tervezése (mozilátogatás; fellépés a farsangon; színházlátogatás; kirándulás; erdei iskola stb.) A gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, szerveznek, kutatnak, alkotásokat hoznak létre. Az osztályok az iskola közösségi életében is részt vesznek, programokat az éves munkaterv határozza meg: - Részvétel az iskolai ünnepélyeken (október 6-i ünnepély, október 23-i ünnepély, karácsony, március 15-i ünnepély, Széchenyi névadó ünnepély, anyák napja) - Részvétel iskolai rendezvényeken (Gála, Ki mit tud?, DÖK nap, Farsang, Széchenyi napok, projekt napok ) 7.2. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül.
41
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását
Követelés.
A tanulói közösség
célzó, beidegző
Gyakoroltatás.
tevékenységének
módszerek
Segítségadás.
megszervezése.
Ellenőrzés.
Közös (közelebbi vagy
Ösztönzés.
távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés.
2. Magatartási modellek
Elbeszélés.
A nevelő részvétele a
bemutatása, közvetítése.
Tények és jelenségek
tanulói közösség
bemutatása.
tevékenységében.
Műalkotások
A követendő egyéni és
bemutatása.
csoportos minták
A nevelő személyes
kiemelése a közösségi
példamutatása.
életből.
3. Tudatosítás
Magyarázat,
Felvilágosítás a
(meggyőződés
beszélgetés.
betartandó magatartási
kialakítása).
A tanulók önálló elemző
normákról.
munkája.
Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk minden végzős diákja a 8. évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.
42
- rendelkezik olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal,
amelyek
képessé
teszik
őt
arra,
hogy a
középiskolás
követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 7.3. Pedagógiai munkamódszerek Az iskolánkban alkalmazott pedagógiai módszerek igen változatosak. Több év óta rendszeresen szervezett tantestületi és egyéni továbbképzéseken sajátítottuk el azokat az új módszereket, amelyekkel igyekszünk a tanulók megváltozott tempójához, érdeklődéséhez, képességeikhez alkalmazkodni. Mindegyikükhöz igyekszünk megtalálni a megfelelő kulcsot. Az ismeretek átadásában ma már első helyen szerepel a megtapasztaltatás, az elsajátíttatás. Így a frontálisan, a minden tanulóhoz egyformán szóló ismeretközlés mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a kooperatív technikák, a tanulói csoport- és páros munkák. Differenciálunk, hiszen nem kell minden tanulónak akkor és abban a témában ugyanott tartania. Ha képes rá, akkor hagyjuk előre futni, ha lassabban halad, hagyunk neki időt az érésre. Rendkívül izgalmas és a gyerekek érdeklődését hihetetlenül megnövelő munkamódszert is alkalmazunk: ez a projektmódszer. Ez azt jelenti, hogy az adott témán dolgoznak a gyerekek egy egész tanítási nap, vagy egy egész héten át. Ekkor minden tanítási órába beleszövik a témához kapcsolódó ismereteket, az életkoruknak megfelelően. A tanulók a szokásosnál is több önálló munkát kapnak, párokban, vagy csoportokban dolgoznak. A bevezető és a kezdő szakaszban az olvasási-, számolási- illetve írási készségek és képességek minél mélyebb elsajátíttatása a legfontosabb feladatunk. Ennek érdekében a szilárd alapismeretek kialakítására, a folyékony, hangos és értő olvasás, a szépen formált írás és helyesírás tanítására, az alapműveletek elvégzése mellett a szöveges feladatok önálló és hibátlan megoldására helyezzük a hangsúlyt. Célunk az irodalmi művek olvasására, a mozgásra igényt tartó és a kreatív művészeti tevékenységet kedvelő gyermekek nevelése (ének, zene, rajz). Törekszünk a könyv- és könyvtárhasználati
43
ismeretek elsajátítására és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztésére, a tanulás megtanítására, a beszédkészség és a kreatív gondolkodás fejlesztésére. Törekszünk tanulóink motiválására, a sikerorientált oktatásra, az elfogadó légkör kialakítására. Nagyon fontosnak tartjuk a szemléltetést, egyre gyakrabban használjuk az interaktív táblát. Az 5-8. évfolyamon az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor- igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől a 7-8. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Az alapozó szakasz funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemző az 5-6. évfolyamon, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá. Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát,
segítőkészségét,
szolidaritásérzését, empátiáját.
Rávezet
a megbízhatóság,
becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek 44
törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. 7.4. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése az 5. és 6. évfolyamon A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban kt.) 8.§-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban az 1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban – az 5-6. évfolyamon – részben nem szakrendszerű oktatás keretei között, és a fejlesztő szakaszban a 7-8. évfolyamon, szakrendszerű oktatás keretei között. A 2003. évi LXI. és 2006. évi LXXI. törvények által történt módosítása következtében az 5-6. évfolyamon a kötelező (22,5 óra) és nem kötelező (5,625 óra) tanórákra fordítható időkeret 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatást kell biztosítani. A kt. 133. §. (1) bekezdése alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009-es tanévben, majd azt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A felső tagozaton fontos feladatunk volt a nem szakrendszerű oktatás megszervezése és bevezetése 2008. szeptember 1-től az 5. évfolyamon. Hangsúlya:
- alapvető készségek- és képességek fejlesztése - a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele, ennek megfelelő oktatás megszervezése (csoportmunka, páros munka, nívócsoport) - egységes alapokra épülő differenciálás - kulcskompetenciák fejlesztése - a tanulási esélyegyenlőség segítése - a tanulók személyiségének széles körű kibontakoztatása - a tanítói és a tanári tanulásszervezés egysége (biztonságot ad, segíti a tagozati átmenetet) 45
Heti 7 nem szakrendszerű tanórát építettünk be a tanulók órarendjébe: 2 óra magyar nyelv és irodalom 3 óra matematika 1 óra angol nyelv 1 óra tanulásmódszertan A nem szakrendszerű oktatás keretein belül a kulcskompetenciák fejlesztése az egyik legfontosabb feladatunk. Kulcskompetenciák: Változatos élethelyzetekben és összefüggésekben felhasználható, a sikeres életpálya építését támogató ismeret-, képesség- és készségrendszerek. A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek: - Énkép, önismeret - Hon- és népismeret - Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra - Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - Gazdasági nevelés - Környezettudatosságra nevelés - A tanulás tanítása - Testi és lelki egészség - Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Hatékony tanulásszervezéssel, a tanulók eltérő képességeinek, meglévő tudásának, érdeklődésének figyelembe vételével nagy hangsúlyt fektetünk: - az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására - az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás) képességének fejlesztésére - a kommunikációs képességek (pl. műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére - a szociális kompetenciák fejlesztésére - a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontos tájékozódásra - a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás fejlesztésére. A nem szakrendszerű képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése továbbra is műveltségi területhez, tantárgyakhoz kapcsolódik. 46
Ennek során törekszünk arra, hogy az értékelés legyen: - az oktatás minden szintjére kiterjedő visszacsatolás - folyamatközpontú - fejlesztő - tanulássegítő - tanulói önreflexiót és önértékelést fejlesztő - hatékonyságnövelő. A tanulók teljesítményét félévi és tanév végi szöveges értékelés formájában minősítjük. A félévi értékelés során a: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - nehezen teljesített kategóriák megfelelőjével értékeljük a tanulók munkáját. A tanév végén rövid jellemzésben foglaljuk össze a tanulók nem szakrendszerű oktatás keretében nyújtott teljesítményét, az egyes készségeik-, képességeik és kompetenciáik fejlődését. A tanév folyamán mindvégig az érintett tantárgyak teljesítményének értékelésekor figyelembe vesszük a tanulók nem szakrendszerű tanórákon nyújtott teljesítményét is.
7.5. Mérés-értékelés Az első évfolyamon, az első félévben diagnosztikus képességfelmérést, úgynevezett „bemeneti mérést” végzünk minden tanulóval. Erre alapozzuk az első évfolyam egyes osztályaiban a fejlesztőmunkát. A második tanév elején megvizsgáljuk ennek a munkának a hatását és az elkövetkező pedagógiai tennivalókat ehhez igazítjuk. Az első évfolyamon végzett DIFER mérés A DIFER jelentése: Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer Az aktuális tanév elején elvégzendő mérés feladata, hogy feltárja a tanulóknál a vizsgált alapkészségek szintjét. Ezek átlagát mutatja az AKI, az Alapkészség Index. A mérésnek köszönhetően megtudhatjuk, hogy tanulóink aktuálisan hol tartanak a fejlődésben, és az elkövetkezőkben mit kell még tenni, elérni. Ez a vizsgálati eszköz az iskolába lépő gyermekekre méretezett. (A vizsgált készségek fejlődése négyéves kor körül kezdődik, és a leglassabban fejlődő gyerekek között előfordulnak olyanok is, aki még 8-9 éves korukban sem jutottak el az optimum elsajátításáig).
47
Az iskolába lépő gyerekek között szélsőségesen nagyok a fejlődésbeli különbségek: az értelmi fejlettséget tekintve öt év, a szociális fejlettség (a magatartás) szerint hat év. Ezen kívül minden gyerek átlagos fejlettsége mögött a legkülönbözőbb (érésbeli, képességbeli, nyelvi, stb.) jellemzők is különböző fejlettségűek. Annak érdekében, hogy a különbségeket az eredményesebb nevelés, oktatás, az esélyegyenlőség szolgálatában jobban figyelembe lehessen venni, eredményesebben tudjuk kezelni, a DIFER –t használjuk. A személyiség működését és fejlődését az úgynevezett alapkészségek, alapképességek és alapismeretek teszik lehetővé. Ezek képezik a személyiség alapját, alaprendszerét. Ennek megfelelően mérjük: - a szociális motívumot és készséget, - az írásmozgás-koordinációt készségét, - a relációs szókincset, - a beszédhanghallás készségét, - az összefüggés-megértés készségét, - a következtetés készségét, - az elemi számolási készséget. Az egyes készségeknél mért eredmények átlaga minden vizsgált tanulónál alapkészség indexet (AKI) eredményez, amelynek változását kontrollméréssel követhetjük figyelemmel. Az alapkészségek eredményei alapján készítünk a tanulóval kapcsolatosan fejlesztési tervet, és megtervezzük a vele kapcsolatos egyéni bánásmód stratégiáját. Minden tanév elején diagnosztikus mérést végzünk az egyes tantárgyakból a 2-8. évfolyamon. Ennek eredményeire alapozzuk a tanév eleji tananyagismétlést. Ezt az időszakot zárja le az év eleji felmérés, ezt követik az évfolyamonkénti és tantárgyankénti féléves, majd a tanév végén az év végi felmérések. A 3. és 4. évfolyamon, a tanév végén külső mérést is végzünk matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból, amelyet az iskolától független pedagógiai szolgáltató intézmény állít össze és értékel a számunkra. Az ő értékelésük alapján dolgozza ki a bevezető és kezdő szakasz munkaközössége a következő tanév fő oktatási célkitűzéseit, kijelölve a megerősítendő szakterületeket. Tanulóink értékelése és minősítése az 1. évfolyamtól kezdődően a 4. tanév első félévével bezárólag szövegesen történik. Az értékeléskor nagyon fontos szempont a gyermekek erősségeinek, pozitívumainak kiemelése és az esetlegesen sikertelenebb területeken a segítségadás módjának kijelölése. 48
A kezdő szakasz, a 4. évfolyam tanulmányi munkájának eredményeit minden tanév végén az Országos Kompetenciamérés értékelése alapján elemezzük. Erre a szakmai elemzésre építjük az 5. évfolyamon történő nem szakrendszerű oktatást. Országos Kompetenciamérés az alapozó és a fejlesztő szakaszban A nemzetközi és a hazai kompetenciamérések óta nagy hangsúlyt helyezünk a magyar és a matematika tantárgyak oktatására, a szövegértés és a matematikai logika kompetencia területek
fejlesztésére.
Célunk
az
egész
életen
át
tartó
tanuláshoz
szükséges
kulcskompetenciák elsajátíttatása, melyek a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez, az aktív társadalmi szerepvállaláshoz és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlenek. A kompetenciamérés matematika tesztje főként a mindennapi életben előforduló matematikai problémákra visszavezethető feladatokból áll. Hasonlóak a szövegértési feladatok is, melyek a szövegrészletekben szereplő
tények,
összefüggések
feltárását,
a problémahelyzetek
megoldását várják el a tanulóktól. Az Országos Kompetenciamérés a hatodik és a nyolcadik évfolyamos tanulókat érinti. Olyan mérés, melynek segítségével össze tudjuk hasonlítani magunkat a hasonló iskolákkal. A kompetenciamérés elemzésére minden évben nagy gondot fordítunk, hiszen ez egy olyan sokrétű, komplex vizsgálat, melynek segítségével korrekt következtetéseket tudunk levonni tanulóink képességéről. Az elmúlt évek mérési eredményei alapján iskolánk a matematika területén az országos átlag szintjén, a szövegértés területén néhány ponttal az országos átlag fölött helyezkedik el.
49
8. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejleszt ésre törekszünk
Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!
Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában!
Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel.
Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében.
Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkez etét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő viszonyát
A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!
Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását.
Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.
Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A kompetenciaAz iskola pedagógiai Az értelem Kognitív képességek alapú oktatás gyakorlata adjon kiműveléséhez fejlesztése: kognitív részprogramjait is teret: a színes kapcsolódó tanulási rutinok (műveletek), magába foglaló sokoldalú iskolai motívumok és kognitív pedagógiai életnek, az egyéni és tanulási módok, a kommunikáció, programunk össze- csoportos tanulásnak, megismerési vágy problémamegoldás, állításánál játéknak, munkának; fejlesztése, a játéka tanulási életforma elsődleges fejlessze a tanulók szeretet és az kialakítása a szempont a nevelés önismeretét, alkotásvágy pedagógusok és - oktatás együttműködési fejlesztése, a tanulási szülők
A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk.
Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.
Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! „A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.” Az egyes életkori Az érzékelés, fejlődési szakaszok: észlelés, figyelem, latencia kor (6-8 év); emlékezet, képzelet prepubertás kor (9-11 és gondolkodás év); pubertás kor (12- pszichikus funkcióit 16 év) jellemzőit tudatosan fejlesszük vegyük figyelembe a nevelési - oktatási (terhelhetőség, folyamatokban motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!
50
A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.)
személyiségfejleszt készségét, eddze ő hatásának akaratát! érvényesítése, az esélyegyenlőség megteremtése.
Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.
A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.
teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata.
Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is.
együttműködése célszerű révén. Az egyéni alkalmazása. (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Az iskolai társas Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szituációk az iskolai szociális szokások, attitűdök / osztály közösség bemutatása, meggyőződések, mindennapi életében értékítéletek, ismeretek és „terepgyakorlatkészségek nyújtása, személyes ként” szolgálnak a példamutatás, történelmi tanulóknak az személyiségek, irodalmi, drámai egyének és hősök tetteinek, magatartásának csoportok kölcsönös átélési lehetőségeivel, a megértésének, negatív, antiszociális minták pusztító együttérzésének, hatásának csökkentése, segítőkészségének fékezése. élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok).
Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.
Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdonságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és
Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni
51
Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat
A testi - lelki jó komfort-érzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képesség-
igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség.
erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!
a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.
fejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.
Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevelő, szülő együttműködése
A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociálintegratív!
Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.
Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommuniká-ciós technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.
A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.
A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.
Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása.
A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása
A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra
Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.
A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.
A formális és informális emberiközösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.
Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A különböző kompetenciaterületek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.
Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés!
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
52
A tanulók értelmi nevelése Feladat: az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Törekszünk a tanulásban lemaradt tanulók felzárkóztatására. A kiváló képességű tanulók körében tehetséggondozást végzünk. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: az élő és az élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése Feladat: az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok,
a
nemzeti
kultúra
megismertetése,
emlékeinek
tisztelete,
ápolása,
megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Kötelezően betartjuk a tanulók mindennemű hátrányos megkülönböztetésének tilalmát. A tanulók munkára nevelése Feladat: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
53
A tanulók testi nevelése Feladat: a tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a mindennapos testmozgás megvalósítása. Feladatok: - az önálló ismeretszerzés igényének, képességének kifejlesztése - tudásra épülő, önálló vélemény kialakítása, érvelő megvédése - magyarságtudat kialakítása - nyitottság más etnikumok, népek hagyományai, szokásai iránt - felelősségérzet kialakítása önmaga, szűkebb és tágabb környezete iránt - felelősség a barátságban - felkészülés a társadalmi életben való aktív részvételre - egészséges életvitel, környezetvédelem - megalapozott pályaválasztás - a szabadidő tartalmas eltöltése - reális énkép, megalapozott önbizalom kialakítása.
9. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
54
A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásáig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Jól működő diákönkormányzatunk (DÖK) a tanév során aktívan vesz részt a közéletben. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, névadó hagyományainak kialakítása. Feladat: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési formák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Feladatok: - a közösségi, közéleti tevékenység fejlesztése - az önkormányzás képességének kialakítása - a tanulók nemzeti tudatának erősítése - esztétikus iskolai környezet kialakítása - az iskola és a család pedagógiai kapcsolatának erősítése - a tanórán kívüli munka megszervezése - a szabadidő tartalmas eltöltése – iskolánk félállású szabadidő-szervezőt alkalmaz.
55
10. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 10.1. A tanítási órákon megvalósuló tevékenységek Az iskola nevelői, a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulási folyamat végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: - Az 1-4. évfolyamon a gyengébb képességű tanulók képességű tanulók képességfejlesztésen, felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt. - A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. (Pl. önálló csoportos munkálkodás, kiselőadások tartása.) - Igény és lehetőség szerint nívócsoportok kialakításával is a személyiségfejlesztést szolgáljuk. A csoportbeosztás szempontja a tanulók adott tantárgyból elért eredménye.
56
10.2. A tanítási órán kívül megvalósuló tevékenységek 10.2.1. Iskolaotthon, napközi otthon, tanulószoba Iskolaotthonos nevelés és oktatás Az oktatás megszervezése a délelőtti és a délutáni tanítási időszakban - melyben a tanulók elsajátítják az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészülnek - a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis foglalkozások, a mindennapos testedzés foglalkozásai időkeretében.
- A napi időbeosztás jól illeszkedik a tanulók életkori sajátosságaihoz. - Az osztályban tanító pedagógusok a tanórák megtartásán kívül napközis tevékenységet is ellátnak. - Nincs hagyományos értelemben vett szószerinti „házi feladat”. Szükség van viszont a házi feladat funkcióit átvállaló önálló feladatokra, önálló tanulásra, melyre a 45 perces tantervi órák előtt vagy után kerül sor. - Az önálló foglalkozásokon minden esetben a tárgyat tanító pedagógus van jelen, így a tanítási órán szerzett információk alapján tudja, hogy ki az, akinek a feladat megértése nehézséget okozott. Így közvetlenül lehetőség van az egyéni fejlesztésre, felzárkóztatásra is. - A tanulók tankönyveiket, iskolai felszerelésüket csak hétvégén viszik haza, akkor is elsősorban azért, hogy szüleiknek megmutathassák munkájukat. - A nap folyamán az intenzív tanítási-tanulási időszak és a szabadidő váltja egymást, így egyenletesebb a tanulók fizikális és mentális terhelése. - Napirendünkben nagy szerepe van a szabadban eltöltött időnek is, a levegőzésnek, amikor a gyerekek kedvükre játszhatnak a szabadban. - Több lehetőség nyílik a tanulókkal való személyes beszélgetésre, élményeik, problémáik meghallgatására, a játék közbeni spontán és célzott megfigyelésre. - Több alkalom kínálkozik a közös programokra: a városi kulturális és szabadidős intézmények látogatására, sétákra, kirándulásokra. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben, tanítás nélküli munkanapokon az 1-4. évfolyam számára összevont napközi otthoni csoport működik, ha ezt legalább több szülő kéri.
57
Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolaotthonos, napközi otthonos és tanulószobai ellátását. Részükre elsődlegesen biztosítunk férőhelyet és tanulmányi foglalkozásokon, a házi feladatok elkészítésében fokozottabb a nevelői segítségnyújtás. Diákétkeztetés A napközi otthonos tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. Iskolánk tanulói számára – igény szerint – ebédet biztosítunk. Az étkezési díjakat a fenntartó állapítja meg, s az iskolában kell befizetni. Célunk, hogy minden hátrányos és halmozottan hátrányos tanuló részesüljön iskolai étkeztetésben. 10.2.2. Hagyományőrző tevékenységek A közösségi eszmék értékek megbecsülését, a valahová tartozás tudatát a hagyományok közvetítik. A hagyományok állandóságot, folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében, közösségteremtő és meggyőző erő. A hagyományok erősítik az adott intézményben való kötödést. Munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és tanulóifjúság véleményére, javaslataira valamint az SZMK elképzeléseit is figyelembe vesszük. 10.2.2.1. Szervezeti hagyományok Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat
munkáját
a
4-8.
osztályokban
megválasztott
küldöttekből
álló
diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a tanulók által megválasztott, az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. A DÖK hagyományőrző tevékenységei Szeptember: A Diákönkormányzat alakuló ülése, a tisztségviselőinek megválasztása, a feladatok vállalása. A Diákönkormányzat működési elveinek meghatározása. Az éves munkaterv elfogadása. A házirend és az iskolai munkaterv megvitatása és elfogadása. A tisztasági verseny megszervezése az iskolavezető testületével. Magyar népmese napja. (Alsó tagozattal) 58
Október: Zene világnapja. Sulitakarítás. November: Felső tagozatos KI MIT TUD? December: AIDS-ellenes világnap. Mikulás (erdei és iskolai: 8. évfolyam) Január: Magyar Kultúra Napja. Február: Bálint napi posta. Felsős Farsang. Március: Nemzetközi Nőnap. Diákközgyűlés. Április: DÖK nap DÖK kirándulás. Május: A Madarak és Fák Napja. Sulitakarítás. Június: Környezetvédelmi világnap. Az éves munka értékelése. Év végi DÖK kirándulás. 10.2.2.2. Iskolatörténeti hagyományok Fontos feladatunk iskolánk névadójának, Gróf Széchenyi István emlékének ápolása. Nagy gondot fordítunk a „legnagyobb magyar” életútjának megismertetésére. Az évente megrendezésre kerülő Széchenyi napokon felelevenítjük emlékét, munkásságát. Irodalmi műveit, s a róla szóló könyveket kiállítjuk, az általa létrehozott intézményekkel is megismertetjük tanulóinkat. Részt veszünk az Országos Széchenyi Kör rendezvényein.
59
Évente ellátogatunk Nagycenkre, ahol koszorút helyezünk el emlékére. Ez egyben jutalomkirándulás is, ahol a tanulmányi versenyek díjazottjai, az iskola legjobb sportolói, valamint a kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók vesznek részt. Évente átadjuk az „Akire névadónk is büszke lenne” díjat egy-egy arra érdemes alsó és felső tagozatos tanulónak. A Széchenyi díj, oklevél és emlékplakett elnyeréséhez pályázatot kell beadni, odaítéléséről az igazgatóság dönt. Az iskola életét, tevékenységét bemutató évkönyv 10 évenként kerül kiadásra. 10.2.2.3. Tantárgyi hagyományok Nyílt tanítási órák szervezése Iskolánk különböző kistérségi és megyei versenyeket rendez. Megrendezésre kerül az alsó és felső tagozatos komplex tanulmányi verseny, 1-2. évfolyamos matematika verseny, és a parlagfű verseny. Részvételünk tanulmányi és kulturális versenyeken Országos levelező versenyek Iskolai, városi, kistérségi és megyei szintű szavalóversenyek Kistérségi kompetencia alapú szövegértés és matematika versenyek Matematika, helyesírási, informatika versenyek Rajzpályázatok 10.2.2.4. A nevelő munka hagyományai Az óvodából az iskolába való átmenet segítése és az iskolába lépés előkészítése Az általános iskolába való belépés előkészítésének 1. programjaként, három alkalommal „iskolába hívogatjuk” az óvodás gyerekeket, változatos délutáni foglalkozásokkal, amelyekkel szorongásaikat, az iskolától való félelmüket szeretnénk oldani. Nem titkolt célunk az is, hogy a Szigethalomra csak nemrégen költözött családok bepillantást nyerjenek az iskolánk életébe, képet alkothassanak rólunk. 2. programként még a tavaszi szünet előtt, az érdeklődő szülők, ha úgy kívánják gyermekeikkel együtt, nyílt tanítási órákon vehetnek részt, ismerkedhetnek a tanítási órák hangulatával, az iskolánkba járó tanulókkal, az itt tanító nevelőkkel. 3. program az elkövetkező tanévre szóló beiratkozás.
60
4. program a leendő első osztályos tanító nénik a nagycsoportos óvodásokhoz látogatnak, tapasztalatcserét folytatnak az óvó nénikkel. 5. programként megtörténik az iskolai osztályokba való besorolás. A leendő első osztályos tanítók ettől kezdve már új tanítványaik fogadására készülnek. 6. programként az alsó tagozatos tanulók és a leendő tanító nénik köszöntik az iskola látogatására érkező, az iskolánkba beíratott, leendő első osztályos gyermekeket. 7. programként közös szülői értekezletre várjuk a leendő elsős gyermekeink szüleit, ahol tájékoztatást kapnak a legszükségesebb teendőkről és megtanácskozzuk az elkövetkező időben ránk váró közös feladatokat. Évente gálaműsort rendezünk, amelyen az év legsikeresebb produkcióit mutatjuk be tanulóinknak, a szülőknek és érdeklődőknek. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Gróf Széchenyi István születése, 1849. október 6-a, 1956. október 23-a, 1848. március 15. évfordulóján, karácsonykor, a tanévnyitás és a tanévzárás alkalmából, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. 10.2.2.5. Tanórán kívüli kapcsolatok hagyományai Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente l tanulmányi kirándulást szerveznek. Ezek kapcsolódnak a tananyaghoz, a történelmi események színhelyeihez. A tanulmányi kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falin kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egyegy tantárgyi téma feldolgozása történik. Élményszerűbb itt egy-egy tanagyag feldolgozása, a tanulás mellett megismerkedünk hazánk más tájaival is. A több napos együttlét alatt a közösségi élet minden területén gyakorlatot szereznek tanulóink. Az erdei iskolában való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Az alsó tagozatos gyerekek számára minden évben eljön az Erdei Télapó, mely városi rendezvénnyé nőtte ki magát.
61
A Szülői Munkaközösség segítségével SZMK bált tartunk. Múzeumlátogatások, művészeti előadások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. (Múzeum, színház, mozi, könyvtári foglalkozások.) A foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva, különféle szabadidős programokat szervez, mintákat ad (pl. túrák, kirándulások, nyári, sí-, úszótáborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható, fokozatosan bővülő állományú iskolai könyvtár segíti elő. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, Internet, stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységét függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
62
Énekkar, tánc-dráma, néptánc Iskolánkban az alsó és a felső tagozaton is működik énekkar. A közös éneklés öröme mellett tanulóinkat a zene szeretetére, zenei igényességre is neveljük általa. Az iskolai és a nagyközségi ünnepélyeken rendszeresen szerepel. A tánc és drámafoglalkozásokon tanulóink különböző szerepekben próbálják ki magukat, egy-egy szituáció rájuk gyakorolt hatását elemzik, megoldási módokat keresnek. A gyerekek megismerkednek a néptánc alapjaival, a tánc
öröme,
szépsége
mellett
megtanulják,
hogy a
közös
produkció
sikeréhez
alkalmazkodniuk kell társaikhoz. Célunk, hogy a tanításon kívüli foglalkozásokon minél nagyobb létszámban vegyenek részt a sajátos nevelési igényű, a hátrányos és a halmozottan hátrányos tanulóink. Az osztályfőnökök és a szaktanárok a szülők meggyőzésével igyekeznek ezt elérni. A költségekkel járó programokhoz iskolánk alapítványától kérnek a gyermekek számára hozzájárulást.
11. A továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Iskolánk kiemelten kezeli végzős tanulóink pályaorientációját. Minden lehetséges módon biztosítja a továbbtanuláshoz szükséges feltételeket, fórumokat. Kihasználjuk az összes lehetőséget: - tanórákon változatos munkaformák alkalmazása, - képességek szerinti differenciálás, - korosztályhoz igazított motiválás, - versenyek, szakkörök felvételi előkészítők annak érdekében, hogy diákjaink megfelelő tudásszinttel, jól fejlesztett képességekkel lépjenek a következő szintre. Beiskolázási tevékenységünk központi feladatai közé soroljuk a középfokú intézményekkel való kapcsolattartást. Ez nem csak a konkrét feladatok ütemezését foglalja magába, hanem diákjaink eredményeinek nyomon követését is felöleli. Az iskolavezetés a pályaválasztási felelőssel együtt figyelemmel kíséri az iskola volt tanulóinak teljesítményét a középiskolákban. Tájékozódunk arról, hogy a tanulóink hány százaléka végzi el a választott középiskolát. Évek óta megfigyelhető tény, hogy a legjobb képességű tanulók – sikeres felvételi vizsga után – 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban tanulnak tovább. Erre büszkék is vagyunk,
63
ugyanakkor nagy gondot jelent, hogy a felső tagozaton kis számban maradnak tehetséges, versenyekre felkészíthető, kiváló képességű tanulók. A sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű továbbtanulóink számára is keressük a megfelelő lehetőségeket.
(Az Útravaló ösztöndíj pályázat több hetedikes,
nyolcadikos tanuló számára nyújt nélkülözhetetlen támogatást). Hagyomány intézményünkben a pályaválasztási szülői értekezlet, ahol a környező középiskolák kapnak bemutatkozási lehetőséget. E fórumunkra nem csak a nyolcadikos diákjainkat hívjuk meg szüleikkel együtt, szívesen látjuk a hetedik évfolyamról érkező érdeklődőket is. Támogatjuk tanulóinkat abban, hogy az általuk kiválasztott iskolákban látogatást tegyenek. Minden diák három alkalmat vehet igénybe a középiskolák meglátogatására. A középiskolai jelentkezési lapokat a 8. évfolyamos osztályfőnökök töltik ki a szülők által megadott adatok alapján. Pályaorientációs tevékenységeink direkt és indirekt módon folyamatosan megjelennek a mindennapjainkban: - technika és életvitel órán (élet és pályatervezés címmel végzett projekt) önművelési programjainkban, - különböző munkanemek rendszeres végeztetése és értékelése során. - Kiemelt feladatunk a naprakész információk átadása, amelyet jól szolgál az iskolai oktatásunk során megszerzett számítástechnika, és médiaismeret.
12. Tehetséggondozás 12.1. A tehetség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetséges gyerekek felfedezését, a tehetségek gondozását minden nevelő feladatának kell, hogy érezze. A tehetséggondozás egy folyamat, melynek kezdete a felismerés, vége pedig (a tanár részéről) a siker elérése, a cél megvalósulása. Sikeres pályázatok, felvételi vizsgák, nyelvvizsgák, megyei és országos tanulmányi versenyek kiemelkedő helyezései – ezek azok a tények, amelyekkel a tehetséggondozás eredményessé válik. Iskolánk az alapkészségek biztos elsajátíttatása, általános iskolai tanulók alap- és általános műveltségének biztosítása, az emelt szintű és speciális programok színvonalas oktatása mellett, fontos feladatának tartja a tehetséggondozást és a különböző szintű (iskolai, városi,
64
megyei, regionális, országos és nemzetközi) tanulmányi, kulturális-és sportversenyekre való felkészítést, a versenyeztetést.
12.2. A tehetséggondozás módszerei és szervezeti formái Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeikhez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E cél elérését a kötelező tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így- elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél- a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az idegen nyelv, a matematika és a testnevelés oktatása iskolánkban kiemelt szerepet kap. Idegen nyelv 3. évfolyamon a tanulók szabadon választható tantárgyként tanulhatják 4. évfolyamtól megkezdődik az angol nyelv heti 3 tanórai oktatása 7. évfolyamtól csoportbontásban történő oktatás (létszámtól függően) 7. évfolyamtól emelt szintű angol nyelvi oktatás heti +2 órában. Szeretnénk még több tanuló számára biztosítani a sikeres PITMAN nyelvvizsgát, amelyet minden évben több diákunk teljesít. 2004-től hagyomány, hogy az idegen nyelv iránt érdeklődő 5-8. évfolyamos diákjaink iskolánk angol tanáraival Angliába, Skóciába utaznak, hogy a nyelvet eredeti környezetében gyakorolhassák, megismerhessék az angol nyelv kultúráját és továbbtanulásra motiváltak legyenek.
Matematika A 2006/2007. tanévtől kezdődően matematika tehetséggondozó foglalkozást tartunk az 1. évfolyamtól kezdődően, heti 2 órában. A fejlesztő munkában megfogalmazott alapelvek a következők: - logikus gondolkodás fejlesztése
65
- ismeretszerzés, problémamegoldás - tanulás iránti érdeklődés és nyitottság fejlesztése - a környezethez való alkalmazkodás - a játék, mozgás iránti vágy természetes fejlődése - kíváncsiságra, érdeklődésre épített motiválás - mintaadás az ismeretszerzéshez - erkölcsi értékek tudatosítása - jellemformálás, személyiségfejlesztés Az általános fejlesztési követelmények között szerepel - az emlékezet - önismeret - problémamegoldó gondolkodás - konstrukciók - ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek - motoros képességek - a figyelem - és a kommunikációs képességek fejlesztése. A tehetséggondozó
foglalkozásokon a
feladatok
mindig
valamilyen
matematikai
problématerülethez köthetők (sorozatok, kombinatorika, alakzatok, stb.), de természetesen az alsóbb évfolyamokon a játékosság a fő szempont. Fontos az állandó segítségnyújtás, az önbizalom növelése, a pontos munkavégzésre szoktatás. A csoportos munkáknál, a közös és páros játéknál követelmény a másik elfogadása, a tolerancia, a kudarctűrés, a veszteni tudás, és azután az újrakezdés képessége. A felsőbb évfolyamokon már komolyabb matematikai problémák kerülnek elő a feladatmegoldás kapcsán. Harmadik osztálytól megkezdődik a versenyfelkészítés, a gyerekek problémamegoldó képességének, kreatív gondolkodásának fejlesztése, olyan életszerű problémahelyzetek teremtésével, melyek megoldásával felkelthető a kíváncsiságuk, mely esetleg további gondolkodásra késztetik őket. Testnevelés A testneveléssel elsődleges célunk a harmonikusan fejlett személyiség kialakításának hozzásegítése azzal, hogy a tanulók szeressenek mozogni, életük fontos részévé váljon a sport. Az 1-4. évfolyamon a heti 3 tanórán túl, évfolyamonként +2 órában emelt szintű oktatást folytatunk.
66
Az 5-8. évfolyamon a heti 3 tanórán túl, tagozati szintű lány és fiú csoportokban +2 órában emelt szintű oktatást folytatunk labdarúgás és röplabda sportágakból. Minden évben sok versenyen veszünk részt labdarúgás, röplabda és atlétika sportágakból. A jövőre nézve iskolánk egyik legfontosabb céljának a hatékony tehetséggondozást tekinti. Ennek megvalósításához azonban még jó néhány feladat áll előttünk. Úgy véljük, hogy a tehetség kellő kiaknázásához és a képességek maximális felszínre hozatalához a szakértelmen és a jó szándékon kívül, számos tárgyi és eszközbeli feltétel kellene. Hiányoznak a nívósan felszerelt szaktantermek. Néhány éven belül megvalósulhatna az, hogy minden tárgyból a legkiemelkedőbb tanulók részére, megfelelően felszerelt helyiségekben folyjon az oktatás. Idegen nyelvből hatékonyabban lehetne kis csoportos, nyelvi laboros rendszerben gondozni a tehetségeket és fejleszteni az adott nyelvérzéket, képességet. Szükséges lenne az iskolához új szaktantermek építése.
13. A különleges gondozást igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Az egész iskolánk befogadó – integráló iskola. Ez azt jelenti, hogy a különleges gondozást igénylő gyerekeket is befogadjuk, és együtt neveljük – oktatjuk őket az ún. „többségi” tanulókkal. A pedagógusok jól tudják, hogy minden tanuló különleges gondozást érdemel és igényel, mégis a fenti kategóriába azokat a gyerekeket soroljuk, akik részére a tanulási képességvizsgáló bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakvéleményt állított ki, valamely képességének elmaradásáról, lassabb fejlődési üteméről, vagy egyéb speciális megtámogatást igénylő problémájáról. A 2004/2005. tanévtől iskolánk integrált oktatásban részesíti az integrálás feltételeinek megfelelő tanulókat. Előzmények A 2003/2004. tanévben ötven tanulónkat küldtük az 1. sz. Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsághoz szakvizsgálatra. A vizsgálatot azért igényeltük ebben a tanévben, mert ettől a tanévtől alkalmazunk főállású gyógypedagógust-logopédust és ezzel lehetőség nyílt arra, hogy tanulási nehézséggel küzdő gyermekeinket a szakértői bizottság véleménye alapján felzárkóztathassuk. A szakértői bizottság vezetője jelezte számunkra, hogy 8 tanulónknál sajátos nevelési igény merült fel. Ezek a tanulók betöltötték a 9. életévüket, a szülők már nem kötelezhetők arra, hogy kijelölt általános iskolába vigyék gyermekeiket. A mi iskolánknak nem szerepelt az
67
Alapító Okiratában, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeket oktat. Eddig a mi iskolánkban tanultak (úgynevezett „hideg integrációban”), és ha számukra segítséget szeretnénk nyújtani, akkor meg kellene teremtenünk ennek a lehetőségét. Az Alapító Okiratunk módosításában a 2004. tanévtől már szerepel az integrált oktatás felvállalása. Sajátos nevelési igényű gyermekeinket a körülményeik figyelembe vételével részben, vagy teljesen kívánjuk integrálni. Részben integrálás, ha az érintett tanuló a tanítási idő egy részét az osztályközösségével tölti, más részében külön foglalkozik vele speciális végzettségű szakember. Teljes integrálás, ha az érintett tanuló a tanítási idő egészében az osztályközösségével együtt tanul. Számára rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, amelynek megtartására gyógypedagógust alkalmazunk. 13.1. Sajátos nevelési igény A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológia és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagától eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. (Kt. 121§ 29. pont) Tanulásban akadályozottság tünetei A gyermek képességeihez, intellektusához, a befektetett munkához képest tartósan alulteljesít, a tanagyag elsajátításához szükséges háttérképességek egyes területein elmaradást mutat, hagyományos körülmények között és szabványos eljárásokkal nem tud tanulni, másodlagosan megjelenhetnek magatartási zavarok, pszichoszomatikus tünetek.
68
Szervezési eljárások a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével-oktatásával kapcsolatban A gyógypedagógus feladatai - A gyógypedagógus az osztályfőnökkel és a szülővel együttműködve kéri a Szakértői Bizottság vizsgálatát. - A szakértői véleményben foglaltak alapján a probléma típusának megfelelően egyéni fejlesztési tervet készít, ez alapján rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozásokat tart a tanuló részére.(Kt. 52§ (11) ) - A
sajátos
nevelési
igényű
tanulók
részére
speciális
naplót
használ.
Elnevezése: „Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció egyéni fejlődési lap” - Tájékoztatja a pedagógust az adott gyermek ellátásához szükséges szakirodalomról és módszertani útmutatással látja el. (Az adott évfolyam követelményeinek megismertetését és ennek lebontását a tanmenetben segíti.) - Folyamatosan konzultál (kéthetente, vagy igény szerint) az osztályban tanító nevelőkkel és a szülővel, segítséget nyújt tevékenységükhöz. - Figyelemmel kíséri és kéri a kötelező kontrollvizsgálatokat. - Szükség esetén a szülővel együttműködve közreműködik abban, hogy a gyermek igénybe vegye más szakintézmények szolgáltatásait: pszichológus, iskolaorvos, szemész, fül-orr-gégész segítségét. - Tanítók, szaktanárok, napközis nevelők feladatai - Megfigyelései alapján jelez a gyógypedagógusnak, szülőnek. - Együttműködik a tanuló megfelelő szakemberhez való juttatásában. - A helyi tantervben és a tanmenetben megfogalmazottak szellemében napi gyakorlatában él a differenciálás, egyéni bánásmód lehetőségeivel. - Rendszeresen konzultál a gyermekkel foglalkozó gyógypedagógussal. - A számonkérések, értékelések során a tanulót teljesítményében önmagához, és a számára előírt követelmények alapján értékeli fejlődését.
69
- Elfogadó, előremutató, pozitív attitűddel fordul a gyermek felé. Az érintett tanulóval foglalkozó tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök napi kapcsolatban vannak az iskolánk gyógypedagógusával. Együtt dolgozzák ki az érintett tanulóra vonatkozó egyéni fejlesztési tervet, és közösen értékelnek. Az integrált tanuló azokból a tankönyvekből tanul, mint az osztálytársai. Számára az egyes tananyaghoz kapcsolódó feladatok, elvárások és követelmények eltérnek a többségi oktatásban részesülő tanulókétól. A sajátos nevelési igényű tanulóknak a részükre előírt tantervi követelményeknek kell megfelelniük. Az integrált tanulók bizonyítványának utolsó oldalára, a törzskönyvbe és az osztálynaplóba az alábbi bejegyzés kerül: „Az aktuális tanévtől integrált oktatásban részesül.” A tantestület részére az iskolánkba kihelyezett továbbképzéseket szervezünk, amelyek témái: az integrált és az alternatív oktatási módszerek. Továbbtanulásukat úgy kívánjuk megoldani, hogy a számukra megfelelő középiskolába iskolázzuk be őket. A sajátos nevelési igényű tanulók száma egyetlen tanulócsoportban sem haladhatja meg a törvényi előírásoknak megfelelő 10%-ot. 13.2. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A fejlesztő pedagógus kompetenciája és feladata Foglalkozik: - azokkal az iskolába lépő tanulókkal, akiknek a Nevelési Tanácsadó által elvégzett iskolaérettségi vizsgálati szakvéleményén fejlesztendő részképességek szerepelnek, és ezzel együtt javasolt az általános iskolai tanulmányok megkezdése, de további vizsgálatok elvégzése nem indokolt, - az
óvodából
az
iskolába
lépéskor
azokkal
a
tanulókkal,
óvodapedagógusok és fejlesztő óvónők az óvodában már
akiket
az
fejlesztésben
részesítettek és az iskola bevezető szakaszában is további fejlesztésre javasolnak, - amely tanulóknál az általános iskola első osztályában elvégzendő Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer /DIFER/ értékeinek elemzése alapján az alapkészségek fejlesztése szükséges, 70
- a Nevelési Tanácsadó szakemberei által beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel diagnosztizált tanulókkal, - a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság által 000.0 statussal diagnosztizált, ám korrekciós javaslattal ellátott tanulókkal, - olyan alsó tagozatos tanulókkal, akiknél az osztálytanító az általános iskola 1 – 4. évfolyamán tanulási lemaradást jelez, és a fejlesztő pedagógus vizsgálatai alapján nem szükséges más szakemberhez küldeni, - az integrációs felkészítésben részesülő halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal. A készség- és képességfejlesztés alapelvei - Fontos tisztában lenni a tanulók speciális szükségleteivel és egyéni teherbíró képességével. - A fejlesztéssel kapcsolatos minden tevékenység, a tervezés és a cselekvés, során érvényesülnie kell a komplexitás elvének, melynek értelmében a ráhatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul. - Az egész személyiséget fejlesztjük. - Figyelembe kell venni, hogy a fejlődés az alacsonyabb szintektől halad a magasabb funkciók felé. - A fejlesztés indirekt módon történjen, amely során mozgósítjuk a tanuló kreativitását, fantáziáját és rendszeresen sikerélményhez jutassuk őt. A fejlesztés szempontjai - A fejlesztés hosszú folyamat, amely következetességet és folyamatos gyakorlást igényel. - Hely és idő vonatkozásában fontos a rendszeresség. - A feladatadás kis lépésekben történjen, fontos a türelmes kivárás. - A gyermek teljesítményéről pontos és konkrét visszajelzés történjen. - Nem a gyermeket értékeljük, hanem a hibát javítjuk. - A fejlesztést a tanuló képességeihez és személyiségéhez kell igazítanunk. - Fontos a gyermeket érdekeltté, motiválttá tennünk, hogy aktívan és szívesen együttműködjön a fejlesztővel. - Számolnunk kell a tanuló aktuális állapotával. - Törekedni kell a megfelelő tárgyi feltételek megteremtésére, a megfelelő nagyságú és a speciális igényeknek megfelelően felszerelt helyiség kialakítására. 71
A fejlesztő programok fajtái - A sérült funkciók korrigálását segítő programok. /pl. figyelem, emlékezet/ - A hiányos funkciók megindítását célzó programok. /pl. kapcsolatfelvétel és – fenntartás/ - A jól működő, ép funkciók szinten tartása. - A kultúrtechnikai ismeretek megszerzését szolgáló fejlesztő programok – tanulói képességfejlesztő
programok.
/pl.
gyors
szemmozgás,
látószögnövelés,
hibakeresés/ - Egyes műveltségi területhez, tantárgyakhoz, tematikus egységekhez kapcsolódó fejlesztő programok. - A tanulás kritikus pontjaihoz kapcsolódó tematikus részprogramok. /pl. íráselőkészítés, vizuo-motoros koordináció/ - A tanulás tanítása – tanulási technikák programja. /pl. feladatértelmezés, feladatmegoldás lépései, memoriterek/ - Rendszerbe szervezett tréningek. /pl. kulturált érintkezés, utazás, vásárlás/ - Életvezetési programok és tréningek Az általános iskolában folytatott fejlesztőmunkához szükséges dokumentumok: - az integrációs felkészítésben dolgozó pedagógusok, fejlesztő pedagógusok az iskola nevelőtestülete által kidolgozott Integrációs Pedagógiai Rendszer alapján végzik fejlesztő tevékenységüket, A fejlesztett tanulókról szóló írásos anyagok gyűjteménye: - szakvélemények, - szűrővizsgálati eredmények, - orvosi vélemények, - fejlesztési tervek, cselekvési tervek, - hatásvizsgálati eredmények, - a fejlesztő pedagógus szöveges értékelései - fejlesztési napló A fejlesztő pedagógus a tanév során két fontos dokumentummal dolgozik napi rendszerességgel. A fejlesztési tervvel és a fejlesztési naplóval. Mindkettőnek tükröznie kell a magas színvonalú és igényes szakmai odafigyelést, mérlegelést, tervezést. 72
A fejlesztési terv elkészítéséhez alapul szolgálnak a Szakértői Bizottság, a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye, javaslata, a tanulók tartós megfigyelésén alapuló tapasztalatok, a különböző csoportos és/vagy egyéni szűrővizsgálati eredmények. A fejlesztési terv tartalmazza a fejlesztés célját, a fejlesztendő területeket, a fejlesztés módszereit, formáját, eszközeit és várható időtartamát. Feltüntethetjük benne a fejlesztő szakember típusát és, ha szükséges, akkor külső szakember közreműködésének a tényét. A fejlesztési tervet a fejlesztés kezdeti szakaszában célszerű negyed-vagy félévenként felülvizsgálni és, ha szükséges, korrigálni. A fejlesztési napló a fejlesztési tervben rögzített pedagógiai fejlesztő tevékenység megvalósulását tükröző dokumentum. Tartalmaznia kell a fejlesztő foglalkozások időpontját, a
fejlesztés
tartalmát,
módszerét
és
előre
meghatározott
időszakonként
annak
eredményességét vagy kudarcát. Ez a dokumentálás történhet a hagyományos napló nyomtatványok valamelyikében, vagy a helyileg kialakított és az iskolába vezetője által jóváhagyott nyomtatványban. A fejlesztési napló vezetésének meg kell felelnie a szoros elszámolás feltételeinek. A fejlesztő pedagógus az aláírásával igazolja a foglalkozások megtartását, a bejegyzések hitelességét. 13.3. Gyakorlati fejlesztőmunka Az általános iskolában dolgozó gyógypedagógus óraszáma: 21 óra a fejlesztő pedagógus óraszáma: 24 óra. A fejlesztés módja, ideje, gyakorisága Az integrációs felkészítésben / halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetén /vagy a tanítás órákon un. kéttanáros modell alapján dolgozik fejlesztő pedagógus, szoros napi kapcsolatban az osztálytanítóval, vagy/és a tanítási órák után végez felzárkóztató, fejlesztő tevékenységet. A fejlesztő foglalkozások gyakoriságát, a heti fejlesztésre fordítandó órakeretet vagy a Szakértői Bizottság, vagy a Nevelési Tanácsadó javaslatai alapján tervezzük, vagy a Kt. 52. § (5) (7) a) b) c) bekezdések adta lehetőségek szerint gondolkozunk. A fejlesztő munka tervezése, ütemezése Az iskola nevelőtestületének egésze alakítja ki az iskola fejlesztési stratégiáját az intézmény tárgyi és személyi feltételeinek ismeretében és a fejlesztendő tanulókról összegyűjtött valamennyi tudás birtokában.
73
Az adott tanév előkészítésekor - A fejlesztendő tanulók nevelésében-oktatásában részt vevő pedagógusok részletesen elemzik a tanulók már meglévő iratanyagát. - Egy hónapra szóló átmeneti fejlesztési tervet készítenek. - Megtervezik a szülőkkel való kapcsolatfelvétel módját. - Beszerzik a szükséges fejlesztő eszközöket. Az adott tanév kezdetekor - Hosszabb távú fejlesztési terv készítése - A fejlesztésre fordítandó órakeret felosztása, órarend készítése. - A tanulók fejlesztéséhez szükséges dokumentációk megnyitása. Az adott tanév során - Alkalmi teamek hozhatók létre, ha az egyes tanulóval kapcsolatos fejlesztési munka ezt megkívánja. - A fejlesztő munkával kapcsolatban folyamatosan az egész tanév során javaslatot tehet az adott tanulóval foglalkozó valamennyi pedagógus. - Rendszeres kapcsolattartás az illetékes Szakszolgálat munkatársaival, esetenként utazó gyógypedagógussal. - Javaslattétel a továbbképzési terv módosítására, a szakmai továbbképzések tartalmára, külső szakember bevonására. - Belső mérési rendszer kidolgozása a fejlesztőmunka hatékonyságának megismerése. Az adott tanév végén A fejlesztett tanulók fejlődéséről, az elért eredményekről közösen értékelést készítenek az érintett tanulók nevelésében-oktatásában részt vevő pedagógusok. - Az értékelés alapján megkezdődik a következő évi fejlesztési stratégia kidolgozása, ha szükséges külső szakemberek bevonásával. - A szükséges szakvizsgálatok tervezése, ütemezése.
74
A sikeres fejlesztőmunka érdekében nagyon fontos, hogy a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus folyamatosan együttműködjön: - a fejlesztésben részesülő tanuló szüleivel /hozzátartozóival/, - az óvodapedagógusokkal, fejlesztő óvónőkkel, - a tanulóval foglalkozó minden iskolai pedagógussal, illetve szakemberrel /osztálytanítóval, szaktanárral, napközis nevelővel, szakkörvezetővel, edzővel/, - a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, - a Szakértői Bizottság munkatársaival, - a Gyermekjóléti Szolgálat dolgozóival. 13.4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ellátásával kapcsolatos eljárások 13.4.1. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai programja A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D.§-a és 39/E.§-a két olyan új oktatási-szervezési formát tesz lehetővé, amellyel a hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelését, oktatását teszi lehetővé. Szigethalom Önkormányzat képviselő-testülete 93/2004. (V.13.) sz. határozatában elfogadta iskolánk Alapító Okiratának módosítását. E módosítás alapján a 2004/2005. tanévtől megkezdhettük tanulóink képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítését. Az integrációs felkészítés pedagógiai programja az együttnevelés fogalmával egészíti ki iskolánk
hagyományos
pedagógiai
programját,
kinyilvánítva
ezzel
az
egyéni
különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb
és
erősebb
területeit,
a
tanuló
igényeit,
törekvéseit,
személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit.
75
érdeklődését,
13.4.2. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének elemei:
I.
Az alkalmazás feltételei
II.
A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer
III.
Elvárható eredmények
IV.
Kétéves bevezetési ütemterv
I.
Az alkalmazás feltételei
1.
Integrációs stratégia kialakítása
1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján 1.2. Célrendszer megfogalmazása 1.3. Kétéves bevezetési terv elkészítése
2.
Az iskolába való bekerülés előkészítése
2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése 2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően
3.
Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése
3.1. Szülői házzal 3.2. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal 3.3. Szakmai és szakszolgálatokkal 3.4. Középfokú oktatási intézményekkel 3.5. Kisebbségi önkormányzattal 3.6. Civil szervezetekkel
II.
A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer
Az integráció, – a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása – leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelenti. 1.
Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek
1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés: - a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok - az önálló tanulási képességet kialakító programok - a tanulók önálló – életkornak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozások 76
- tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: - tantárgyi képességfejlesztő programok - kommunikációs képességeket fejlesztő programok - komplex művészeti programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése: - közösségfejlesztő, közösségépítő programok - mentálhigiénés programok - előítéletek kezelését szolgáló programok
2.
Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek: - patrónusi, mentori vagy tutori rendszer működtetése - együttműködés civil (pl. tanodai) programmal - művészeti körök
3.
Az integrációt elősegítő módszertani elemek: - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés - kooperatív tanulásszervezés - projektmódszer - drámapedagógia
4.
Műhelymunka – a tanári együttműködés formái: - értékelő megbeszélések - problémamegoldó fórumok - hospitálásra épülő együttműködés
5.
A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei: - a szöveges értékelés – árnyalt értékelés - egyéni fejlődési napló
6.
Multikulturális tartalmak: - multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban - multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva
77
7.
A továbbhaladás feltételeinek biztosítása: - pályaorientáció - továbbtanulásra felkészítő program
III.
Elvárható eredmények
Az alábbi eredmények a kétéves kiépítés során az ellenőrzés szempontjait is jelentik. - A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. - Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. - Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. - Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. - Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. - Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. - Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. - Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.
78
IV.
Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének kétéves bevezetési ütemterve
Tevékenység
I. félév
II. félév
I. Az alkalmazás feltételei 1. Az integrációs stratégia elkészítése 1.1. Elkészül a helyzetelemzés. Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján. 1.2. Célrendszer megfogalmazása.
1.3. Kétéves bevezetési terv elkészítése. - Beiskolázási terv
II. év Az egy évvel korábbi helyzetelemzés áttekintése, felülvizsgálata, aktualizálása.
Elkészül az általános célok intézményű szintű megfogalmazása - a helyi sajátosságok figyelembevételével. Elkészül a bevezetési terv.
A célok felülvizsgálata elkészült.
Hosszútávon használható Tanulók szüleinek beiskolázási terv készült, trend informálása megtörtént. vizsgálat alapján (demográfiai adatok, beiskolázási terület nagysága. - Szervezetfejlesztési Iskolaszervezési intézkedések, terv technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült. - Erőforrás terv, Az intézmény rendelkezésére továbbképzési terv álló humán és eszköz erőforrások …stb.
feltérképezése, az intézményi kompetencia térkép elkészítése. Beiskolázási terv aktualizálása. 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 2.1. Országos diagnosztikus vizsgálat Az óvodából az 4-9 évesek számára c. iskolába való fejlődésvizsgálat megtervezése, átmenet segítése. kivitelezése. Közös program készült: - célmeghatározás - kapcsolattartás módja, a kapcsolattartás ütemezése - projekt-team kialakítása - helyzetelemzés 2.2. Iskolaszervezési intézkedések,
79
Egyéni fejlesztési terv alapját alkotó közös vizsgálati anyag készült.
Időarányos teljesítés figyelemmel kísérése, szükség esetén a korrekció elkészítése. Fenntartói körzethatárok az integrációs feltételeknek megfelelően módosultak.
A szervezetfejlesztési terv teljesítésének áttekintése, szükséges korrekciók elkészítése.
Az erőforrás terv felülvizsgálata, aktualizálása, szükség esetén korrigálása.
Vizsgálati anyag felülvizsgálata, korrekciója megtörtént.
Jogszabálynak megfelelő A 2. évnek megfelelő
Heterogén osztályok technikai feltételek kialakítottak. kialakítása a jogszabályoknak megfelelően 3. Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése 3.1. Kommunikációs terv készült a Szülői házzal szülőkkel való kapcsolattartás formájára és tartalmára. 3.2. Gyermekjóléti Szolgálattal 3.3. Szakmai és szakszolgáltatókkal
3.4. Középfokú oktatási intézménnyel
3.5. Amennyiben van, a kisebbségi önkormányzattal 3.6. Civil szervezetekkel
integrációs integrációs feltételrendszer feltételrendszer jött létre. létrejött.
A pedagógusok a szülőkkel egyéni kapcsolattartási rendet alakítottak ki. Együttműködési terv készül a Az iskolába kerülő konkrét feladatokat, ütemezést, tanulók és családjuk várható eredményeket felsorolva. komplex segítési terve elkészült. A megfelelő szolgáltató Együttműködési igénybevételéről komplex szerződés felsorolja az szempontok alapján döntés igénybe veendő született. területeket, konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket és a pénzügyi feltételeket. Az együttműködési területek Együttműködési azonosítása után a tanulók megállapodás középiskolai utánkövetése felsorolja a konkrét érdekében megtörtént. feladatokat, ütemezést, várható eredményeket. Együttműködési megállapodás felsorolja a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket.
A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba. A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba. A szakszolgáltatók minősítése rendszeres és dokumentált.
A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.
A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.
Együttműködési megállapodás A kapcsolatrendszer felsorolja a konkrét feladatokat, működtetése beépült a ütemezést, várható eredményeket. pedagógiai programba. II. A tanítást-tanulást segítő értékelő eszközrendszer elemei 1. Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) A programelemek Kulcskompetenciákat Döntés születik a Programadaptáció beépültek fejlesztő programok kulcskompetenciák fejlesztését és/vagy fejlesztés. a pedagógiai programba, és programelemek szolgáló programokról: mely Programelemek teljes körű bevezetésük programok adaptálandók és kipróbálása. megtörtént. melyeket kell kidolgozni, továbbfejleszteni. 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Kiegészítő és speciális Dokumentáltan Éves szinten a Az integrációt programok működnek munkatervben a kiegészítő programok, segítő tanórán kívüli listájáról döntés született. és rögzítettek ezek a programok, Projektterv készült az új hatékonyságuk tevékenységek. szabadidős programok bevezetésére és monitorozott. tevékenységek működtetésére. Patrónusi, mentori Döntés született a patrónusi A patrónusi rendszer rendszer működtetéséről. vagy tutori rendszer Személyi működik, ellenőrzése
80
működtetése feltételek biztosítása megtörtént. 3. Az integrációt segítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés
A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.
Kooperativitás
A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.
A pedagógusok Differenciáló alkalmazzák tananyagegységek állnak a differenciálást. rendelkezésre. A pedagógiai programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott. Együttműködési készségeket fejlesztő tananyagok állnak rendelkezésre.
Projektmódszer
A módszer helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült. Drámapedagógia A drámapedagógia helye és szerepe pontosan meghatározott, a szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült. 4. Műhelymunka - a tanári együttműködés formái Értékelő Iskolaszervezési intézkedések, esetmegbeszélések technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.
Problémamegoldó fórumok
megoldott.
Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok
Tanmenetek készültek a projektekhez.
Iskolaszervezési intézkedések, technikai feltételek, módszertani feltételek és pedagógus készségek listája elkészült. A hiányok
81
A felsorolt módszerek a helyi tantervben szerepelnek.
A pedagógiai programban a drámapedagógia helye és szerepe pontosan meghatározott.
Rögzítettek azok a szempontok, amelyek
Az értékelő esetmegbeszélések
alapján a pedagógusok elvégzik az értékelő esetmegbeszélést.
dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.
Rögzített és dokumentált a A pedagógus kapcsolattartás formája, együttműködési technikák gyakorisága, módszere és eredményei.
pótlására projektterv készült.
Hospitálásra épülő együttműködés
A pedagógusok alkalmazzák a kooperációs technikákat. A pedagógia programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott.
dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.
Rögzített és dokumentált a A pedagógus kapcsolattartás formája, együttműködési technikák gyakorisága, módszere és eredményei.
dokumentáltan a rendszer részei, és konklúzióit a
pótlására projektterv készült.
pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.
5. Háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei A szöveges értékelés Elkészült a szöveges értékelésre vonatkozó terv, mely - árnyalt értékelés szabályozza az érdemjeggyel és szöveggel történő értékelés kapcsolatát.
Egyéni fejlődési napló
Rögzítettek azok a szempontok, amelyek alapján a pedagógusok értékelnek.
Az egyéni fejlesztés nyomon követésének módjáról döntés született.
A pedagógusok alkalmazzák az árnyalt értékelést. A pedagógiai programban a módszer helye és szerepe pontosan meghatározott. Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik. Az érintett tanulók értékelése a jogszabályban meghatározott rendben zajlik.
6. Multikulturális tartalmak Multikulturális
A multikulturális tartalmak
megjelenítéséről döntés született (integráltan a tantárgyakban, vagy külön projektekben). 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Döntés született a pályaorientációs program helyéről a helyi pedagógiai Pályaorientáció progamban. tartalmak megjelenítése
Továbbtanulásra felkészítő program
Projektterv készült az esetleges változásra. Döntés született a felkészítő program helyéről a helyi pedagógiai programban. Projektterv készült az esetleges változásra.
82
Tananyagok és segédletek prototípusa elkészült vagy adaptált.
Pályaorientációs program elkészült.
A felkészítő program elkészült.
Tanagyagok vagy projektek beépültek a helyi tantervbe.
Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.
14. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez. Célok: - a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - a veszélyeztető okok felderítése - a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése - segítségnyújtás a veszélyeztetettség megszüntetésében - a veszélyeztetett gyermek ellátásának, gondozásának elősegítése, a személyi biztonságának, érdekeinek védelme, a tankötelezettségének teljesítéséhez segítség nyújtása.
Feladatok: A gyermekvédelmi felelősök és minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítsék a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladataik közé tartozik különösen: - A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. - Családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. - Segítik a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. - A tanulók anyagi
veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás
megállapítását kezdeményezi. - Tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A gyermekvédelmi felelősök kapcsolatot tartanak az igazgatóval, az osztályfőnökökkel, a diákönkormányzattal is.
83
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, - feltárására, - megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A
tanulók
fejlődését
veszélyeztető
okok
megszüntetésének
érdekében
iskolánk
együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, vöröskereszttel, - rendőrkapitánysággal a DADA program (drog, alkohol, dohányzás, AIDS) megvalósításáért, - továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, 84
- a személyes, egyéni tanácsadás (tanulóknak, szülőknek), - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - a napközis és tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehetőségek, - az egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése, - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - a szülőkkel való együttműködés, - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program a következő tevékenységek segítségével történik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - napközi otthon, - tanulószoba, - egyéni foglalkozások, - felzárkóztató foglalkozások, - iskolai könyvtár használata, - a továbbtanulás irányítása, segítése, - folyamatos sikerhez juttató feladatok (személyre szóló gyűjtőmunka, kiselőadás, házi dolgozat, dyslexia esetén szóbeli feleltetés), - testnevelés emelt szintű oktatása során az aktivitás és emóciók erősítése, - drámapedagógiai foglalkozások, - könyvtár, múzeum látogatása, művészeti, ének, tánc, rajz tevékenységek, - megjelenési lehetőség az iskolaújságban, az évkönyvben, a tanulók rajzaival díszített falinaptárokon.
85
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - felzárkóztató órák, - napközi otthon, - tanulószoba, - diákétkeztetés, - iskolai könyvtár, - a nevelők és a tanulók segítő személyes kapcsolatai, - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, - családlátogatások, - továbbtanulás irányítása, segítése, - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, - az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
15. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségirányítási rendszere A közoktatási törvény 40. § 10. bekezdés alapján a közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza
minőségpolitikáját.
A
minőségpolitika
végrehajtása
érdekében
minőségfejlesztési rendszert építettünk ki és működtetünk. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásait.
86
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a 2008-2009-es tanévtől kötelezővé tette a nevelési – oktatási intézmények számára az iskolai dolgozók teljesítményértékelési rendszerének bevezetését. A program tartalmazza az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének
szempontjait
és
az
értékelés
rendjét
azzal,
hogy
a
teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. Ezt a rendszert részletesen a minőségirányítási programunkban (intézményi minőségirányítási program – IMIP) határoztuk meg. Az iskola az oktató-nevelő munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók magatartásának, szorgalmának, tanulmányi munkájának folyamatos értékelését. A közoktatási törvényben előírt és az iskolai dokumentumokban meghatározott követelmények teljesítésének értékelését az iskolai helyi tanterv tartalmazza.
16. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az osztályfőnökök és a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
87
4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők közösségének szervezetei: - az iskolai SZMK választmánya - az osztályok szülői munkaközösségei - A Szigethalmi Gyermekek Mosolyáért Alapítvány működését irányító kuratórium
5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a.) Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b.) Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
88
c.) Fogadóóra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése, konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) d.) Nyílt tanítási nap Feladata: hogy a szülők betekintést nyerjenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerjék meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjanak közvetlenül a gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. e.) Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. f) Egyéb tájékoztatási formák: hirdetőtáblák, szórólapok, iskolarádió, az iskola honlapja, helyi média – helyi tv, helyi havilap Feladata: a szülők tájékoztatása az intézményben folyó eseményekről, programokról, az elért eredményekről. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.
17. Egészségnevelési program Bevezetve a 2004-2005-ös tanévtől 17.1. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének
előmozdítása
érdekében.
A korszerű egészség-nevelés,
egészség
cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi címszavakkal foglalhatunk össze: - prevenció
89
és
- az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere - az egészséget támogató társadalompolitika - hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás - rizikócsoportos megközelítés - érzelmi intelligenciák, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások - kortárshatások az egészségfejlesztésben - közösségi alapú komplex egészségfejlesztés Az egészség, mint érték Az egészség a legnagyobb érték az életünkben, mivel ha nem vagyunk egészségesek, megszakad a normális életvitel, romlik az életminőség, nem tudjuk feladatainkat ellátni, egyetlen célunk az egészségünk visszaszerzése. Ha azonban egészségesek vagyunk, ezt teljesen természetesnek vesszük. Amire egészségnevelési programunk próbál ráébreszteni az, hogy egészségesnek lenni nem magától értetődő, hanem tenni is kell érte. Az iskola épületének, az épített környezetének jellemzői Az iskolaépület műszaki állapota megfelelő, bár az épület enyhén szűkös, a tanulók létszámához képest az épület kicsi, szükségtantermekben is tanítunk. Az iskolának egy tornaterme van, amelyhez megfelelő öltözők, zuhanyzók és mosdók tartoznak, amelyeken sajnos egyszerre több osztály kénytelen osztozni. Nagy, tágas udvarunk van, focipályával, futópályával, az iskola mögött parkosított terület van, így a mozgás, levegőzés, szellőzés lehetősége biztosítva van a gyerekek számára. Az iskolának játszótere és Öko tava is van. Az iskola udvarát folyamatosan parkosítjuk. Ebédlőnk tágas, és az előírásoknak megfelelő konyhával, kézmosási lehetőséggel rendelkezik. Büfé is áll a gyerekek rendelkezésére. A kínálata egészséges. Megfelelő számú vízöblítéses, higiénikus mosdó van az iskolában, amelyeknek a tisztaságáról rendszeresen gondoskodunk. Sajnos a nagy tanulólétszám miatt szaktantermek kialakítására nincs lehetőség, pedig az hatékonyabbá tenné az egészségnevelést is. Balesetveszélyes helyszínt nem észleltünk.
90
17.2. Az iskola egészségügyi mutatói, a tanulók általános egészségi állapota Iskolánkban az iskolai védőnő rendszeresen végez szűrővizsgálatokat a szűrésre kötelezett gyerekek között. Alsó tagozatban a leggyakoribb rendellenesség a látásélesség megváltozása, gyakori a mozgásszervi elváltozás (gerincferdülés, lúdtalp). Ritkán előfordul vérnyomásrendellenesség. Felső tagozatban főleg a fiúk között gyakoribb az elhízás, második helyen a látásélesség megváltozása, mozgásszervi elváltozások, és halláscsökkenés is előfordul. Ebből arra következtetünk, hogy felső tagozatos korra a helytelen életmód (mozgásszegénység, sok számítógép, TV, DVD) hatásai már érzékelhetőek. 17.3. Küldetésünk, jövőképünk, céljaink az egészségnevelés területén Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy egészségtudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink, mivel társadalmi vonatkozásban is alapigazság az egészséges érték volta, hiszen a társadalmilag fontos célok megvalósításában egészséges emberek tudnak tevékenyen részt vállalni. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani az egészségtudatos magatartást és az egészséges életvitel iránti igényt és e célok eléréséhez szükséges készségeket. Az egészséget befolyásoló tényezők arányának ismeretében (orvosi ellátás 10%, genetikai adottságok 25%, környezet 25%, életmód 40%) feladatunknak érezzük, hogy változtassunk azon, amin tudunk, és ami a legnagyobb problémát okozza az egészség megőrzésében. 17.4. Rövid távú, konkrét céljaink, feladataink Rövid távú céljaink tervezésénél figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - az
iskolában
tervezett
új,
speciális
egészségnevelési
képzési
követelményeinek, tananyagainak, specialitásának kidolgozása - a tantestület tagjainak megnyerése az egészségnevelési munkához
91
irányok
- tantestületen belüli továbbképzés szervezése,
az iskolai egészségnevelés
módszereinek megismerése Hagyományok ápolása: - nyári táborok szervezése - egészségnap szervezése az egész iskolai közösség számára - drogprevenciós program folytatása - osztályfőnöki órák egészségnevelési, környezetvédelmi témában Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása az egészségnevelésre - a hétköznapi egészségvédelmi problémák megjelenítése a szakórákon - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) - tanórán kívüli szakórák szervezése - egészségnevelési, természetvédelmi versenyekre felkészítés A legfontosabb, hogy már a lehető legfiatalabb korban kialakítsuk az igényt az egészséges életmódra. Ennek kezdeti „lépcsője” a helyes egészségi ismeretek bevezetése már gyermekkorban, így kialakulnak a pozitív attitűdök, ezáltal létrejön a helyes magatartás, és szépen lassan megszületik az öntevékenység, ami az egészséges életmód legfontosabb tényezője és alapköve. Fő feladat a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, a stressz-hatások feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapos gondozó - nevelő - oktató munka elválaszthatatlan része és folyamatos tennivalója. Az egészségnevelő feladata abban áll, hogy késztesse a gyermeket életének egészséges irányítására, feszültségek feloldására. Ezzel elérhető a kockázatok tudatos csökkentése és az egészséges életmód előmozdítása. 17.5. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és használni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, és az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. 92
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
-
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
-
az értékek ismerete
-
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
-
a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat
-
a barátság, felkészítés a egészséges párkapcsolatra, szexualitás
-
a személyes krízishelyzetek felismerései és kezelési stratégiák ismerete
-
a tanulás és a tanulás technikái
-
az idővel való gazdálkodás szerepe
-
a rizikóvállalás és határai
-
a szenvedélybetegségek elkerülése
-
a tanulási környezet alakítása
-
a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
A fenti felsorolásból nyerhető és az életkori sajátossághoz is illeszthető legfontosabb témák a következők: - az egészséges táplálkozás témái - a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás - a szexuális felvilágosítás, nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (gyógyszerhasználat) - testi higiénia - a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) - a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás
17.5.1.
Az egészségnevelés színterei a tanítási órákon
Osztályfőnöki órák: a tanítási órákon elsajátított helyes ismereteket osztályfőnöki órán kell egységes egészbe foglalni. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ez az osztályfőnök feladata. Fontos a gyerekek aktív részvétele a beszélgetésekben, és az, hogy a következtetéseket tanári segítséggel, de saját maguk vonják le. 93
Az egészségnevelés komplex feladat, minden tanítási órán helye van, de kiemelten az osztályfőnöki, biológia, kémia, technika és testnevelés órákon. Biológia és környezetismeret órákon a gyerekek megismerkednek a testük felépítésével és annak egészséges működésével, a személyi higiénia fontosságával, az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudnivalókkal, a káros szenvedélyek veszélyeivel (dohányzás, alkohol, drog), a környezet és egészség összefüggéseivel, a betegségmegelőzéssel kapcsolatos tudnivalókkal, az emberi kapcsolatoknak egészségre gyakorolt hatásával, a rendszeres testmozgás fontosságával és a szexuális ismeretekkel. Kémia órán megtanulják a tápanyagok összetételét, melyik egészséges, melyik káros a szervezetre, a nyomelemek szerepét, a modern táplálkozásban használt különböző adalékanyagok (szintetikus színezék, illat- és ízfokozók, stb.) káros hatásait a szervezetre, a szervezetben lejátszódó alapvető kémiai reakciókat. Technika órákon az elméleti ismereteket a gyakorlatba próbáljuk meg átültetni. Például helyes étkezési szokások, egészséges étel kialakítása, az egészséges környezet megteremtése, környezet tisztaságának, lakáskultúrának a szerepe az életünkben, káros szenvedélyek veszélyei. A gyakorlatban is kipróbáljuk néhány egyszerűbb egészséges étrend elkészítését, tálalását. Téma a helyes napirend kialakítása, fogápolás, tisztálkodás fontossága. Testnevelés órán elsősorban a rendszeres mozgás biztosításával járulunk hozzá az egészség megőrzéséhez. Igyekszünk kialakítani a tudatos részvételt az egészséges testi fejlődésben. Arra törekszünk, hogy megalapozzuk az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényét. Egészséges legyen a gyerekek mozgásfejlődése, és igyekszünk megtanítani azt is, hogy mindeközben hogyan kerüljék el a baleseteket. Az iskolánkban be lett vezetve minden tanuló számára a mindennapos testmozgást. Iskolaotthon, napköziotthon és tanulószoba: az összefüggő napi 3 órát megtartandó napközis és tanulószobai foglalkozások között, minden olyan délutáni tanítási időszakban, amikor nincs testnevelés óra, a tanulószobát vezető tanár és a napközis nevelő irányításával a tanulók életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást kell végezni 45 percben, lehetőleg a szabadban. Minden tanítási napon, a tanórák megkezdése előtt labdajáték-foglalkozásokat tartanak az iskolában dolgozó testnevelő tanárok.
94
17.5.2. Az egészségnevelés tanórán kívüli megvalósítása Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott, lehetőleg minden egészséges tevékenységre kiterjedő tervvel rendelkezik, amelyet egyeztet a diákokkal és a szülőkkel, az iskolához kapcsolódó más szakemberekkel. Az általunk elkészített terv konkrét feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmaz a következő fontos területeken: - az egészséges személyiségfejlődés elősegítése - az egészséges táplálkozás (pl. az iskolai büfé választéka) - mindennapi testmozgás - a dohányzás, az alkoholfogyasztás és kábítószer-használat megelőzése - a fogyatékosok, hátrányos helyzetűek integrációja - szexuális nevelés már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is Iskolánkban minden tanévben rendezünk sportnapot, ahol a gyerekek a szabad levegőn mozoghatnak. Nagyon sok osztályunk rendszeresen részt vesz erdei iskolai oktatáson. Rendszeresen szervezünk nyári táborokat, ahol az egészséges életmóddal is foglalkozunk. Aktív mozgás és pihenés - tudatosítani mennyire fontos a szív jó működéséhez a testedzés és a regeneráló pihenés - szemléletbeli változásra való törekvés - táplálkozási szokások alakítása - az egyén önmagához való igényességének kialakítása - büfé (egészséges ételek, italok árusítása) - rendszeres mozgás a szünetekben - szabadidő tudatos tervezése Szabadidő, kultúra fejlesztése - elhasznált energia pótlása - szellemi-testi kondíció megőrzése, fejlesztése - önfejlesztés - programok ajánlása
95
Ajánlott filmek az egészségneveléshez - Hurrá, pihenés! (a szabadidő helyes felhasználása) - Egészséges, mint a makk (az egészséges életmódról) - Gyere velünk! (a testmozgás szépségeiről) - Sokoldalú egészségnevelés (az egészséges életmódra nevelés különféle módszerei) Az egészséges életmód össztársadalmi cél és igény. 4.1.2. Mindennapos iskolai testedzési program Törvényi szabályozás: A Közoktatási Törvény 52.§-a kimondja, hogy az általános iskola első négy évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Az egészségfejlesztő, iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. 17.5.3. Gyógytestnevelés Heti 2 alkalommal történik gyógy testnevelő vezetésével. A gyógytestnevelés helyét az iskolánkban kettős feladat határozza meg. Egyrészt a testnevelés célját szolgálja, másrészt a deformitásos és belgyógyászati panaszos tanulóknak nyújtunk lehetőséget arra, hogy munkaképes és életerős ember váljék belőlük. Az iskolai gyógytestnevelési órán azokkal a tanulókkal foglalkozunk, akik sem az általános, sem a könnyítette testnevelési órán nem vehetnek részt. A gyógytestnevelési órák biztosítják fejlődésük
és
egészségük
olyan
mértékű
helyreállítását,
hogy
lehetőség
szerint
visszakerülhessenek egészséges társaik közé, és velük egyenrangú munkát végezhessenek. Mindemellett a gyógytestnevelési órák fontos szerepet játszanak a prevenció, megelőzés területén is. A gyógytestnevelési órán alkalmazott eszközök és eljárások elősegítik a tartó- és mozgatórendszer elváltozásai kialakulásának megelőzését.
96
A tanulók gyógytestnevelésre utalása minden esetben szakorvosi diagnózis, illetve ajánlás alapján történik. A gyógytestnevelő tanár gyógyító-nevelő munkája minden esetben a belgyógyász- és ortopéd szakorvos diagnózisához igazodik. 17.5.4. Az iskolán belüli kapcsolatok Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon saját és környezete épségére, és figyelmeztesse társait az egészségtelen életmód veszélyeire. Ebben kiemelkedő feladata van az osztályközösségnek, valamint az egészség- és környezetvédelem iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok A diákok az egészséggel kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van az egészség- és környezettudatos szemlélet kialakításában az egészségvédelmi témájú napoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. Tanárok és szülők Az iskolai egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt az egészségtudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. 17.5.5. Az iskolán kívüli kapcsolatok Fenntartó A fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a vele való együttműködés az egészségnevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai egészségnevelési programokat.
97
Iskola-egészségügyi szolgálat Az iskola rendelkezik saját iskolaorvossal, és évente egy alkalommal egy védőnő elvégzi a szükséges felméréseket a tanulók általános egészségi állapotáról. Amennyiben szükséges, szakorvosi rendelésre utalják be a gyerekeket. Iskolánkban minden évben történnek szűrővizsgálatok. KT. 53.§: A napközis és a tanulószobai foglalkozásokon biztosítani kell a játékos, fejlesztő testmozgást. A Közoktatási Törvény több előírást is tartalmaz az iskolai testnevelési órák, a mindennapos testmozgás, az iskolai sportkör megszervezésével kapcsolatban. A helyi tantervbe – nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – további egy vagy több testnevelés óra is beépíthető. (A többlet testnevelési órákkal a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak számai megnövelhetők.) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés megszervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket. A szükséges időkeret a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre
álló
időkeret
terhére
kell
megtenni.
A
mindennapos
testnevelés
megszervezésébe a sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskola köteles biztosítani az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez, sportcsoportonként hetente legalább kétszer negyvenöt
percet
kell biztosítani a nem kötelező tanórai foglalkozások
megszervezésére, a rendelkezésre álló időkeretből. 17.6. Erőforrások Az egészségnevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet
résztvevői
egymással,
valamint
a
külső
intézményekkel,
szervezetekkel
jó
munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés, egyben egészségnevelési munkánk erőforrásai is. 17.6.1. Nem anyagi erőforrások Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy egészségtudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai egészségnevelés, illetve oktatás 98
közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Az iskolaorvos ellenőrzi az étlapokat a konyhán. Megszerveztük a drogprevenciós előadásokat, a tanulók, tanárok továbbképzését szakemberek segítik, pályázat segítségével a „demonstrációs kamiont” is megtekinthettük. Szükség esetén, rendkívüli esetben is fordulhatunk az iskolaorvoshoz, a védőnőhöz, vagy nevelési problémák esetén a körzeti Nevelési Tanácsadó pszichológusaihoz is.
Civil szervezetek A
városunkban
működő
Életmód
és
Egészségvédő
Egyesülettel,
a
Szigethalmi
Teljesítménytúrázó Egyesülettel, és a városi Zöld Háló Egyesülettel és a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányság dolgozóival is szoros kapcsolatot alakítottunk ki. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók esetében gyakran kérjük a városi gyámügyi előadó és a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjének és munkatársainak segítségét.
17.6.2. Anyagi erőforrások Saját erőforrások Költségvetés: az iskolai költségvetésbe minden évben az épített környezet felújításával kapcsolatos kiadásokat, továbbá az egészségnevelés megvalósításához szükséges anyagi forrásokat be kell tervezni. Külső erőforrások Pályázatok: a pályázati lehetőségekről való rendszeres tájékozódás, a pályázatokon való részvétel nagymértékben segítheti elő az iskolai egészségnevelés magvalósításához szükséges anyagi erőforrások előteremtését. 17.7. Tájékoztatási lehetőség formái Ha iskolánkban valamilyen egészségvédelemmel kapcsolatos esemény történik, elsősorban tanulóinkon keresztül felhívjuk a szülők, lakosság figyelmét (pl. papírgyűjtés, családi nap, stb.). Lehetőségünk van a Szigethalmi Híradóban és a Kis-Duna Tv műsoraiban közzétenni az információkat, amelyeket az iskolai kommunikátor és az iskolai kapcsolattartó közvetít.
99
18. Környezetvédelmi nevelési program 18.1. Helyzetelemzés
Az iskola Iskolánk 1988 óta folyamatosan szolgálja a magyar közoktatást. Ezáltal viszonylag „fiatal” intézménynek számít. Így iskolánk tanárai és tanulói minden modern irányzat befogadására képesek. Az iskola helye és épülete Az iskola Budapest vonzáskörzetében, a Nagy-budapesti agglomerációhoz tartozó Szigethalmon található. Tágas környezetben, nagy udvarra rendelkezik. Az épület kialakítása miatt több belső udvarral is ellátott. Az iskolától mindössze 200 m-re véget ér a lakott terület. A közelben helyezkedik el a Tököli Parkerdő. A település fekvése miatt (Csepel-sziget) néhány kilométernyi távolságra található iskolánktól a Ráckevei- és a Nagy-Duna is. Ez sok lehetőséget nyújt a környezeti nevelési programhoz. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a nevelőtestület jelentős része foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A munkában és az együttműködésben szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltak és a fiatal kollégák segítségére is. Pályázati lehetőség az „Ökoiskola” valamint a „Virágos iskola” cím elnyerésére. (Mindkét címet odaítélték iskolánk számára.) 18.2. A környezeti nevelés színterei az iskolában Hagyományos tanórai oktatás szervezésében A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyen szerepelnek a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is közük van. Az ismeretek átadása interaktív és önálló megismerési módszerek felhasználásával
100
történik. A szemléltetésben a hagyományos és audiovizuális módszerek mellett az informatikai lehetőségeket is alkalmazzuk. Fontos, hogy diákjainkban a komoly elméleti alapok megszerzése után a környezet tudatos magatartás alakuljon ki. 5. évfolyam Természetismeret tantárgyhoz (elméleti): - a Föld, mint egységes rendszer - egyszerű és összetett rendszerek - dinamikus egyensúly ember és környezet között - az élettelen földi rendszer - légkör - vízburok - kőzetburok 6. évfolyam Természetismeret tantárgyhoz (elméleti): - az élő földi rendszer - élővilág és ember kapcsolata - az élővilág és a társadalom - a környezeti alapproblémák feltárása, megoldási kísérletek és lehetőségek 7-8. évfolyamon Földrajz tantárgyhoz (elméleti): - a népességrobbanás, népesedési problémák és hatásuk a földi környezetre - a mezőgazdaság, ipar és egyéb gazdasági ágak környezeti problémái, környezetvédelmi lehetőségek - az urbanizáció környezeti hatásai - „elsivatagosodás” - az ózonpajzs szerepe - hulladékgazdálkodás - környezetszennyezés visszaszorításának egyéni lehetőségei
101
Nem hagyományos tanórai keretben A projektmódszer alkalmazásával Öko-programokat, Öko-napokat szervezünk. Erre lehetőséget adnak az erdei iskolák és a Diákönkormányzat napjai is. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint zajlik. Környezetvédelmi programunk szerves részét képezik még a múzeumlátogatások. 18.3. Tanórán kívüli programok Az iskola és környékének takarítása, tisztán tartása. Az iskola épületének, belső udvarainak kialakítása, gondozása. (pl. az egyik belső udvart már öko-kertté, ökotóvá alakítottuk.) Fontosnak tartjuk a környezetvédelemmel kapcsolatos versenyeken, pályázatokon való sikeres részvételt. Rendszeresen részt veszünk a várostakarítási programon és a városi fásítási programokon, valamint a városi „Zöld Sziget” projekt megvalósításában. Évek óta szervezzük az „Együtt a parlagfű ellen” elnevezésű kistérségi és a pest megyei „Zöld Föld” környezet-és egészségvédelmi versenyt. A városi Zöld Háló Egyesülettel közösen rendezzük minden évben a komplex kistérségi környezetvédelmi versenyt az iskolai névadó héten. Ismeretterjesztő előadásokat szervezünk iskolánk tanulói és a város érdeklődő polgárai részére, amelynek keretei között sor került Molnár Gábor munkásságának bemutatására, valamint Szigetújfalu Vadásztársaságának madárbemutatójára. Egyéb kapcsolódó tevékenységek 5-6. évfolyamon (gyakorlati) - a tantermi környezet tisztántartása – tisztasági verseny - az iskolai környezet tisztántartása – „Sulitakarítás” a Gróf Széchenyi István Általános Iskola területén Egyéb kapcsolódó tevékenységek 7-8. évfolyamon (gyakorlati) - az iskolai belső környezet tisztántartása - az iskolai külső környezet tisztántartása - hulladékgyűjtés, „Sulitakarítás” - az otthoni, lakókörnyezet tisztántartása - környezetbarát termékek használata - az „egyéni” környezetszennyezés megszüntetése, csökkentése
102
Lehetséges környezetvédelmi programok - a Tököli Parkerdő környezetének ápolása, tisztántartása - egyéb, kistérségi szemétgyűjtő akciók szervezése
19. Fogyasztóvédelmi program 19.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. A fogyasztóvédelmi oktatáshoz a következő szervezetektől kapható segítség és segédanyag: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) www.fvf.hu Tel.: 06 1 459 4917 Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) www.ofe.hu Tel.: 06 1 311 7030 19.2. A fogyasztóvédelem mai célja A fogyasztóvédelmi intézményrendszer tevékenységének irányait alapvetően a társadalom által támasztott igények határozzák meg, amelyeket az apparátus igyekszik tevékenysége során figyelembe venni, másrészt a jogszabályok, amelyek tulajdonképpen a társadalmi elvárások jogi normákba sűrített tükörképei. A fogyasztóvédelem jelenlegi fő céljait a következők szerint foglalhatjuk össze: - a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának, valamint - vagyoni érdekeinek védelme, - a fogyasztó megfelelő tájékoztatása, oktatása, - a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése. A piacgazdaság egyik mozgató rugója a fogyasztóért folyó verseny, egészen pontosan a fogyasztó pénzéért, a vételárért, amelyből a vállalkozások a profitjukat nyerik. Fontos gazdasági érdek tehát a fogyasztók csoportjainak meghatározása, jogaik deklarálása, valamint az ezek érvényesítéséhez szükséges jogi szabályozás és intézményrendszer megalkotása és működtetése.
103
Hazai jog- és társadalomfejlődésünk fontos eredménye a fogyasztói politika koncepciójának megfogalmazása,
amely
Magyarországon
az
állami
politika
rangjára
emelte
a
fogyasztóvédelmet. A fogyasztóvédelem célja pedig nem más, mint a fogyasztó védelme. Védeni kell ugyanis a fogyasztókat a jogaik megsértőitől: azoktól, akik a fogyasztóra, a felhasználóra, annak életére, egészségére veszélyt jelentő termékeket hoznak forgalomba. Azoktól, akik a kereskedelem folytatásának szabályait megkerülve kívánnak a piacon érvényesülni. Védeni szükséges továbbá a fogyasztót mindazon marketing- és reklámfogásoktól, amelyek lényeges társadalmi vagy egészségvédelmi érdekeket hagynak figyelmen kívül. De védelemre szorul a fogyasztó saját tájékozatlanságától, a kellő információk hiányában hozott döntésektől, ezek következményeitől is. Mindemellett a fogyasztóvédelem intézményrendszerének lényeges feladata a fogyasztókat sajnálatosan ért joghátrányból keletkezett érdeksérelem kiküszöbölése, a fogyasztói jogok érvényesítése, kikényszerítése, és nem utolsó sorban a szükséges szankcionálás is. 19.3. A fogyasztóvédelem hazai intézményrendszere Az alábbi fejezetekben a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervezetrendszert tárgyaljuk. A szervezetek rendszerében meg kell, hogy különböztessünk két fő típust, az egyikbe a hatósági feladatokat ellátni hivatott szervezet és társszervezetei, a másikba a fogyasztóvédelem civil szerveződései tartoznak. A kétféle intézménytípus között oszlanak meg a feladatok és a hatáskörök azon célból, hogy a fogyasztói érdekek – különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelő tájékoztatáshoz és oktatáshoz, a hatékony jogorvoslathoz – megfelelő védelemben részesüljenek, továbbá, hogy a társadalmi szervezeteken keresztül történő fogyasztói érdekképviselet a súlyához méltó feladatokat betölthesse. A fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó szervezetek egyre szélesebb körű tevékenysége is jelzi: felértékelődött a fogyasztóvédelem jelentősége, intézményesítése, amelyre sürgetőleg hat a globalizáció, s hazánk EU-csatlakozása is. Szükséges tehát, hogy az Európai Unió 104
fogyasztóvédelmi politikájával összhangban kerüljenek meghatározásra az állam, a kormányzat és a civil szféra fogyasztóvédelmi feladatai. Kiemelkedő szerep jut a rendszer minden elemére, az erős állami, hatósági fogyasztóvédelem mellett fontos feladat hárul a települési
önkormányzatokra,
elsősorban
a
jegyzőkre,
s
természetesen
a
civil
fogyasztóvédelmi szervezetekre, a békéltető testületekre, az érdekképviseletekre egyaránt. 19.4. Nemzetközi fogyasztóvédelmi információk A nemzetközi fogyasztóvédelmi információk az alábbi területeket ölelik fel:
nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezetek ismertetése,
az Európai Unió fogyasztóvédelmi szervezetének, politikájának bemutatása,
a hazánkban bevezetett, az Európai Unióban alkalmazott fogyasztóvédelmi jogszabályok
gyűjteménye. Fő törekvésünk, hogy e témakörben az érdeklődők számára megadjuk a leglényegesebb magyar nyelvű információkat, de lehetőséget biztosítsunk részletes információk elérése angol nyelven az egyes témakörök, nemzetközi szervezetek tárgyalásánál megadott web elérhetőség megadása révén. Az ismertetésre kerülő nemzetközi szervezeteknél egyik szempontunk volt, hogy azokat a szervezeteket ismertessük, amelyek tevékenységében magyar fogyasztóvédelmi szakemberek – állami és civil szervezetek képviselői – is részt vesznek, illetve amennyiben még nem tagok, a közeljövőben csatlakozni kívánnak e szervezetek tevékenységéhez. Szempont volt még a szervezetek kiválasztásánál, hogy olyan nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezeteket mutassunk be, amelyek a magyar fogyasztók érdeklődését is felkelthetik. Az Európai Unió fogyasztóvédelmének ismertetésénél kiemelt szerepet szántunk a RAPEX rendszer – a fogyasztási cikkek használatából adódó veszélyekről tájékoztató gyors információs rendszer bemutatásának.
105
19.5. Az EU fogyasztóvédelmi politikája, fogyasztóvédelmi szervezete Az Európai Bizottság Fogyasztóvédelemért és a Fogyasztók Egészségének védelméért felelős Főigazgatósága Elsősorban e Főigazgatóság feladata a fogyasztói érdekek érvényre juttatása az EU jogalkotási és jogérvényesítési folyamataiban. A Főigazgatóság feladatkörébe tartoznak az élelmiszerek biztonságos fogyasztásával összefüggő témakörök, amelyek felölelik a teljes élelmiszerláncot, az állategészségügytől kezdődően az élelmiszerek címkézéséig bezárólag. A nem élelmiszereket illetően a Főigazgatóság foglalkozik a termékek és szolgáltatások biztonságával, az általános termékbiztonsággal, a távollévők közötti kereskedelem, a megtévesztő reklám, a termékfelelősség, az árak feltüntetése, a tisztességtelen szerződési feltételek témakörök fogyasztóvédelmi vonatkozásaival. 19.6. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei a Gróf Széchenyi István Általános Iskolában Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák), Földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások, Magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái, Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO,) amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, Háztartási vegyszerek, kozmetikumok, célszerű és tudatos használatuk, Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám 106
története stb. Médiaismeret – a reklám képi nyelve és hatásai, Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz?).
-
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
-
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)
-
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil
szervezetekkel, cégekkel) -
Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac),
Az ezzel kapcsolatos foglalkozások.
107
HELYI TANTERV
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet (a 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt szöveg alapján készült.
Bevezető a tantervhez Iskolánk a helyi tantervét az oktatás irányítását végző minisztérium által kiadott, a mindenkori Nemzeti alaptanterv szerinti minisztériumi kerettanterv alapján készítette el. A NAT változásakor a tantervet az átdolgozott kerettanterv szerint módosítjuk. A minisztérium által kiadott kerettantervet alkalmazzuk. A helyi tantervet eredetileg a Nemzeti alaptantervben előírt egységes követelmények (megjelent a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet mellékleteként), az alapvizsga követelményei
108
(megjelent a 24/1997. (VI. 5.) Korm. rendelet mellékleteként), az érettségi vizsgatantárgyak általános követelményei (megjelent a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet mellékleteként) alapján, több, a helyi-tantervek kidolgozását segítő kiadvány, anyag egyes ajánlatait, javaslatait felhasználva készítettük el. A helyi tantervet azóta többször át kellett dolgoznunk. Jelenleg az oktatási ágazatot irányító miniszter által kiadott kerettanterv szerinti képzési szakaszokat és tantárgyakat alkalmazzuk. Az oktatási és kulturális miniszter által kiadott kerettantervek megfelelnek az alábbi kritériumoknak: - a dokumentumokban kifejeződő értékrendszer tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket; - a dokumentumok használata során érvényesülhetnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség; - a dokumentumokban azonosíthatók a NAT-ban kiemelt kompetenciák, a bennük foglaltak alkalmasak azok fejlesztésére; - azonosítható az általuk követett - koherens és indokolt - szaktudományi és tantárgypedagógiai paradigma, illetve műveltségkép; - segítik a differenciált tanulást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését; - érvényesíthető útmutatásokkal kell szolgálniuk mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok teljesítéséhez; - kellően nyitottak a továbbfejlesztésre, az adaptív felhasználásra. A helyi tantervek iránti alapvető követelmény (egyúttal jóváhagyásuk kritériuma is), hogy megfeleljenek a NAT előírásainak. Az iskolánk pedagógustestülete átvett egy kész kerettantervet. A NAT a pedagógusok képzésének, folyamatos szakmai fejlesztésének az orientálásával, valamint a közoktatási innovációt szolgáló programokkal, a közoktatási pályázatokra gyakorolt hatásával is elősegíti a fejlesztési feladatok érvényesülését a közoktatásban. A NAT a kötelező iskolázás időszakára fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás-
és
tanulásértelmezést.
kisgyermekkori
fejlesztést
Fejlesztési
orientáló
feladatrendszere
Óvodai
nevelés
szorosan
országos
kapcsolódik
a
alapprogramjában
megfogalmazott célkitűzésekhez. Napjainkban felértékelődik a formális, informális, nonformális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, és még inkább így lesz ez a jövőben, amikor a kötelező iskolai képzéstől nem várhatjuk el, hogy befejezett, lezárt tudást nyújtson, hanem a
109
kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakítása válik alapvető jelentőségűvé. A NAT-ban megfogalmazott fejlesztési feladatok nyitottak a szakmai képzés, a felnőttoktatás és az egyéni vagy közösségi önművelődést segítő intézmények követelményei és az általuk kínált lehetőségek felé.
20. A NAT és kerettanterv alapján készített helyi tanterv a nem szakrendszerű oktatásról Tartalom A tanterv módosításának célja Tantárgyak és műveltségi területek bevonása Az alapozó szakasz meghosszabbításától várt eredmények A kulcskompetenciák fejlesztése Fejlesztendő kulcskompetenciák Időkeretek Módszerek Célok és feladatok A teljesítmény éves értékelése A tanterv módosításának célja Az 5-6. évfolyamokon a tanórai foglalkozások 25%-ában nem szakrendszerű oktatás lép be más tantárgyak időkeretéből átcsoportosított órakeretek felhasználásával (2003. évi LXXIX. törvény, 2006. évi LXXI. törvény). A módosítás célja: az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelése, időbeni kiterjesztése, eredményesebbé tétele, a tanítói és a tanári tanulásszervezés keveredése. A tanítói tanulásszervezés jelentése: egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka, a differenciált csoportmunka, a tanulók részére a visszajelzés folyamatos megszervezése.
110
Tantárgyak és műveltségi területek bevonása Matematika (benne: problémamegoldás) elemi
számolási
készség
(számírás,
mértékegység-váltás,
a
négy
alapművelet
100-as számkörben) elemi rendszerező képesség elemi kombinatív képesség Magyar nyelv és irodalom (benne: kommunikációs képességek, szövegértés-olvasás) olvasáskészség (szövegértő, élményszerző, elemi olvasástechnika) íráskészség (rajzoló írástól a kiírt írásig eljutni) Idegen nyelv (benne: kommunikációs képességek) olvasáskészség íráskészség Az alapozó szakasz meghosszabbításától várt eredmények A
tanulói
hatékonyságot
fokozó
tanulásszervező
technikák
megismertetése
begyakoroltatása. A tanulás belső motivációjának lehetséges erősítési formái. A tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepe. Az előzetes ismeretek mozgósításának hatásai. A korrigálás mozzanatának szükségszerűsége és előnyei. A kooperatív tanulás módozatai. A problémamegoldási képességek fejleszthetősége komplex feladatokkal. A differenciálás és az egyéni képességek fejlesztésének szükségszerűsége. Komprehenzív szervezeti formák. Információs és kommunikációs technika. Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása. Tanulási nehézségek feltárása, egyéni bánásmód.
111
és
A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra, e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel hozzájárulhatnak a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban.
Fejlesztendő kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció szókincs nyelvtani ismeretek nyelvi funkciók szóbeli kapcsolattartás irodalmi és nem irodalmi szövegek megértése nyelvi stílusok érzékelése és adekvát alkalmazása kommunikációs helyzetek változatai Szövegértési-szövegalkotási kompetenciák beszédkészség, szövegek megértése, értelmezése és alkotása olvasás, írott szöveg megértése írás, szövegalkotás a tantárgyakon átívelő tanulási képesség
112
az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék
Matematikai kompetencia számok, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása alapműveletek rutinos végzése matematikai fogalmak megértése, felismerése és alkalmazása összefüggések átlátása érvek láncolatának megértése és hasonlók alkotása a bizonyítás eszközei és törvényszerűségei matematikai, információszerzési eszközök hatékony alkalmazása tájékozódás a térben tájékozódás az időben tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban a tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés és a gondolkodás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben
A hatékony, önálló tanulás írás, olvasás, számolás saját tanulási stratégia összpontosítás tanulás céljának mérlegelése közös munka támogatás kérése Gazdasági nevelés tudatos fogyasztóvá válás kockázatok mérlegelése rövidebb és hosszabb távú előnyök Környezettudatosságra nevelés fenntartható fejlődés állampolgári kötelességek 113
személyes felelősség válságjelenségek fogyasztás és erőforrások A tanulás tanítása érdeklődés önállóság könyvtári és más információforrások előzetes tudás mozgósítása csoportos tanulás módszerei az emlékezet erősítése jegyzetelési technikák forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás Szociális kompetencia saját fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretek egészséges életvitel viselkedési és magatartási szabályok megértése hatékony kommunikáció együttműködés, magabiztosság Idegen nyelvi kommunikáció szókincs funkcionális nyelvtan nyelvi funkciók szóbeli kapcsolattartás kommunikációs helyzetek olvasott, írott szöveg megértése
Időkeretek A nem szakrendszerű képzésre fordítandó idő heti 7 óra, ebből a kötelező órák terhére heti 5,625 óra, a nem kötelező órakeret terhére heti 1,4 óra.
114
A törvényi szabályozásból levezethető óraszámok: az 5. és a 6. évfolyamon kötelező 22,5 További nem kötelező 5,625 Összesen 28,125 Ennek 25 % - a 7, 03 Kötelezőből + adhatóból 5,625 + 1,4
A szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás óratervi megvalósítása az 5. és a 6. évfolyamon
5. évfolyam Szakrendszerű órák Magyar nyelv és irod. 3 óra Matematika 2 óra Történelem 2 óra Természetismeret 2 óra Angol nyelv 2 óra Ének 1 óra Testnevelés 3 óra Osztályfőnöki 1 óra Rajz 1,5 óra Informatika 0,5 óra Technika 0,5 óra Összesen 18,5 óra
Nem szakrendszerű órák Magyar nyelv és irod. 2 óra Matematika 3 óra Angol nyelv 1 óra Tanulásmódszertan 1 óra Összesen 7 óra I. és II. félévben is 7 óra.
Az 5. évfolyam óraszáma: 18,5 óra+7 óra=25,5 óra/hét
115
6. évfolyam Szakrendszerű órák Magyar nyelv és irod. 3 óra Matematika 2 óra Történelem 2 óra Természetismeret 1,5 óra Angol nyelv 2 óra Ének 1 óra Testnevelés 3 óra Osztályfőnöki 1 óra Rajz 1,5 óra Informatika 1 óra Technika 0,5 óra Összesen 18,5 óra
Nem szakrendszerű órák Magyar nyelv és irod. Matematika Angol nyelv Természetismeret Összesen
2 óra 3 óra 1 óra 1 óra 7 óra
I. és II. félévben is 7 óra.
A 6. évfolyam óraszáma: 18,5 óra+7 óra=25,5 óra/hét
Ennek megvalósítását segítő módszereink: - páros munkaforma - kooperatív munkaforma - projektek készítése - differenciálás - fejlesztő játékok - nívócsoportos oktatás
Célok és feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli és írásbeli szövegek alkotása és megértése Mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejező összehangolása. Rövid terjedelmű memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejező elmondása. A szövegértés fejlesztésén nem csupán az írás és a beszéd technikai megvalósításának gyakoroltatását értjük, hanem ezen keresztül a másik ember megértése, tisztelete iránti
116
fogékonyság fejlesztését is. A szövegalkotás hasonló módon az önkifejezés, önismeret, önbecsülés és magabiztosság fejlesztésére is alkalom kell, hogy legyen. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betűtípusok, a betűméretek, a szöveg képének megfelelő értelmezése. Rövidebb
terjedelmű
(min.
200
szavas)
szépirodalmi,
ismeretterjesztő
és
dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegből kérdések segítségével.
3. Halmazok megértése és alkalmazása Elemek elhelyezése adott diagramban. A kétfelé válogatás szigorú szabályának követése. Elemekhez és címkékhez diagram készítése. Elkészült diagram részeinek jellemzése halmazra vonatkozó állítással és a benne levő elemek közös, meghatározó tulajdonságával. Adott és a gyerekek által előállított elemek különféle elrendezései, a rendszer kiegészítésére szolgáló újabb elemek létrehozása, keresése, tulajdonságainak megnevezése. Azonos elemek rendezése után átrendezése új adott vagy önállóan megválasztott szempont szerint; szempontváltás (pl. betűrendben felsorolt verscímek átrendezése a kezdősorok betűrendje szerint). 4. Íráskép és helyesírás A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerűségek, az elválasztás, a betűrendbe sorolás és a keltezés főbb helyesírásai szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótár segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel.
5. A tanulási képesség fejlesztése
117
Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló műfajában. A tanuló váljon képessé információk megszerzésére és feldolgozására. Alakuljon ki benne az önálló gondolkodás, az önkifejezés képessége. Tapasztalja meg és vegye észre a morális és esztétikai kérdések bonyolultságát, árnyalatait. Tegye meg az első lépéseket az érvelés kompetenciája felé. 6. Gondolkodási és megismerési módszerek Elemi módszer alakítása a fogalmak egymáshoz való viszonyának, rendszerének megismeréséhez. A gondolatok, megfigyelések kifejezési módjainak gyakorlása (tárgyi tevékenységgel és szóban, rajzban, írásban, jelekkel); mások hasonlóan kifejezett gondolatainak értelmezése, megértése, megítélése, igazsága, érdekessége, adott szempontú fontossága szerint.
7. Számtan, algebra Alapszintű jó fejszámolási készségek, erre épülő becslőképesség alapozása; jó jártasság a tanult írásbeli műveletek elvégzésében, ellenőrzésében. Más számolási eljárások és eszközök elfogadása, megismerésére való nyitottság és készség (zsebszámológépek célszerű használata). Törtszám és negatív számfogalom tapasztalati továbbépítése. Az alkotó, a problémamegoldó, az algoritmusos és az analógiás gondolkodás fejlődése. A gyerekek eredményeikért való felelősségvállalásának fejlesztése. 8. Geometriai alkotások térben, síkban, tulajdonságok és kapcsolatok A szerkesztés és a definiálás gondolati előkészítése konstrukciókkal. Az eddig megismert és néhány további, testeket és síkidomokat jellemző tulajdonság és kapcsolat. (Testek: lapok, csúcsok, élek száma; konvexitás; a lapok alakja, egybevágósága. Síkidomok: oldalak, csúcsok száma, oldalak, szögek nagysága. Alakra jellemző tulajdonságok: hosszúkás, tömzsi, kövérkés, karcsú. 9. Idegen nyelvi kommunikáció
118
Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül. Oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően. Más kultúrák megértése, közvetítése. Hallott szövegértés, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség fejlesztése. 10. Szociális kompetencia A gyerekek rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségükre vonatkozó ismeretekkel. Megértsék az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Hatékony kommunikáció, empátia, együttműködés, magabiztosság fejlesztése. A stressz és a frusztráció kezelése. A személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.
11. Környezettudatosságra nevelés A sokoldalú érzéki megismerés feltételeinek megteremtése és a sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása. A természeti folyamatok, törvényszerűségek, összefüggések megértése. Olyan gondolkodási műveletek elvégzése, mint a konkretizálás, elvonatkoztatás, általánosítás és erre alapozva egyszerű fogalomalkotás, ítéletek, következtetések levonása. A környezet iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet megalapozása. A környezet iránti pozitív érzelmek, érdeklődések, értékek, felelősségtudat kialakítása. A teljesítmény éves értékelése A nem szakrendszerű képzésben nyújtott tanulói teljesítmény értékelése továbbra is műveltségi területhez, illetve a tantárgyakhoz kapcsolódik. Lásd ehhez: helyi tantervünknek a „továbbhaladás feltételei” című részeit, amelyek az alábbi mondattal bővülnek: A matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvi teljesítmény értékelésekor figyelembe kell venni a tanulónak a nem szakrendszerű órákon nyújtott teljesítményét is.
119
Félévkor szövegesen értékelünk a következők szerint:
A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS FÉLÉVI ÉRTÉKELÉSE Szövegértési – szövegalkotási és anyanyelvi kompetencia – beszédkészség, szóbeli szövegalkotás – olvasás, szövegértés – írásbeli szövegalkotás – nyelvtani ismeretek, nyelvi funkciók kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített
nehezen teljesített
Matematikai kompetencia – alapműveletek rutinos végzése – mértékek, fogalmak megértése, alkalmazása – rendszerezés, összefüggések átlátása – tájékozódás a mennyiségi viszonyokban, a geometriában kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített
nehezen teljesített
Idegen nyelvi kommunikáció – szókincs, beszéd, beszédértés – olvasás, szövegértés – írás – funkcionális nyelvtan kiválóan teljesített jól teljesített
megfelelően teljesített
nehezen teljesített
Gondolkodás és tanulásfejlesztés - a szerzett ismeretek önálló elemzése, rendszerezése - új összefüggések felismerése - kritikai gondolkodás, érvelés - másokkal való együttműködés, aktív részvétel csoportban kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített
nehezen teljesített
A tanév végén összefüggő mondatokba foglalva, szövegesen értékeljük (esszé-szerűen) a tanulók teljesítményét. Értékelési szempontok (magyar nyelv) - köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás - jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét - különbséget tud tenni közlési stílusok és kifejezésmódok között - megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket - tisztában van a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével - az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérti és saját olvasata szerint értelmezi azt - a szövegben egyszerű összefüggéseket felismer, a fontos információkat kiemeli. - ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni 120
- az olvasottakról véleményt nyilvánít - rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül képes írni - adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget tud leírni - írásban helyesen jelöli a magán- és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a "j" hangot, az igekötős igék gyakori eseteit, továbbá hibátlanul választja el az egyszerű szavakat Értékelési szempontok (matematika) - biztos számfogalom a tízezres számkörben - biztonságos eligazodás a tízes számrendszerben - biztos műveletvégzés - biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek - sík- és térbeli tájékozódási képesség - alakzatok megismerése, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerése, egyszerű transzformációk alakítani a geometriai szemléletet - problémalátás, probléma-megoldási képesség fejlődése - valószínűség számítás fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel Értékelési szempontok (angol nyelv) - megfelelő szókincs - megfelelően alkalmazza a szóbeli interakciók főbb típusait, a funkcionális nyelvtant és a nyelvi stílusokat - megérti a szóbeli üzeneteket - beszélgetéseket kezdeményez, folytat és lezár - képes a megfelelő szintű szövegolvasásra,- értésre, - alkotásra - képes az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására - tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget - érdeklődik más nyelvek és kultúrák iránt - megfelelő segédeszközök használata
121
Pedagógiai program és helyi tanterv módosítása Helyi tanterv óraterve az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és a fejlesztő szakaszára (1-4. évfolyamon)
Tantárgy neve
A tantárgy kötelező het óraszáma évfolyamonként
Á és T
1.
2.
Magyar nyelv és irodalom
8,5
Matematika Környezet
Össz:
3.
4.
8
7,5
7,5
32
4
4,5
4
5
17,5
1
1
2
2
4
Ebből a nem köt. heti óraszám, szabadon válaszható 1.
2.
3.
4.
2
1
2
2
2
2
2
Ebből szabadon tervezhető óra 1.
2.
3.
4.
A csoportbontás heti + óraszámai
Összes ellátandó heti óraszám
1.
1.
2.
3.
4.
24
23
24
29,5
2.
3.
4.
Idegen nyelv (angol, német)
Informatika Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Á összes órái Korrepetálás és/vagy matematika tehetségfejlesztés, idegen nyelv (angol) Tanórai órák összesen Tanórán kívül:Testnevelés emelt szint Tanórán kívül:Angol nyelv szakkör Összes óraszám
1
1
1
1,5
4,5
1,5
1,5
1,5
1,5
6
1
1
1
2
5
3
3
3
3
11,5
20
20
20
22,5
82,5
2
1
2
2
7
22
21
22
24,5
89,5
2
2
2
2
8
1
1
27,5
98,5
2
2
29,5
100,5
24
23
24
Matematika tehetség gondozó szakkör
1 4
3
4
3 2
Kötelező óra. + 2 szabadon választott, + testnev. emelt szint 24
23
24
4
Á = általános tantervű osztályok T = emelt szintű testnevelés
122
3
4
5
Pedagógiai program és helyi tanterv módosítása Helyi tanterv óraterve az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és a fejlesztő szakaszára (5-8. évfolyamon)
A tantárgy heti óraszáma évfolyamonként
Tantárgy neve
5. Á és T
sz.
6. nsz. sz. 2
7.
1
Magyar nyelv
2
Történelem és államp. ism.
2
Idegen nyelv (angol)
2
1
2
1
Matematika
2
3
2
3
Informatika
0,5
1
2
1,5
1
2
2 2
10
2
2
8
2
2
8
3
3
4 1
Földrajz
12
1
1
4
18
2
2
1
3,5
3,5
2 1,5
3,5
2 1,5
3,5
1,5
1,5
Technika és életvitel
0,5
0,5
Testnevelés és sport
3
3
3
3
1
1
1
1
4
Á = ált. tantervű összes órái 18,5
7 18,5
28
28
107
25
25
95
Kt. 52. § (7.) bek. modulok tanórai keretben Tanórai órák össz. Tanórán kívül: emelt szintű testnevelés Összes óra Á+T
1
1
4
1
2
6
0,5 0,5
2
1
22,5
6.
7.
8.
1
1
1
1
3
3
1
1
3,5
2
Rajz
NAT alap
7. 8. 5.
2
1
Osztályfőnöki
6.
2
1
Tanulásmódszertan
5.
Összes ellátandó heti óraszám
4,5
1,5
Kémia
A csoportbontás heti + óraszámai
sz. nsz. sz. nsz.
2
2 1,5
Biológia
Ebből szabadon tervezhető
5. 6. 7. 8. 5. 6. 7. 8.
2
1
Fizika
Ének
8.
nsz. sz. sz.
Magyar irodalom
Természetismeret
Ebből a nem köt. heti Össz: óraszám szabadon választható
1 1
1
12 1
7
22,5
3
3
3
3
12
25,5
25,5
28
28
107
1
1
1
1
4
1
1
1
1
26,5
26,5
29
29
111
1
1
1
1
123
7
7
6
5 32,5 32,5 34 33
7
7
6
5 33,5 33,5 35 34
23.. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 1.1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (tornafelszerelés, rajzfelszerelés). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének és a fogyasztóvédelmi előírásoknak. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. - A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz az szülőkkel egyeztetve. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
124
24. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 2.1.A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2.2.A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 2.3.Ha a tanuló a 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 2.4.Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez”elégtelen” osztályzatot, a nevelőtestület döntése alapján javító vizsgát tehet. 2.5.Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. 2.6.A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - magántanuló volt. 2.7.A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, informatika, angol. 7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, informatika, angol.
125
25. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
1.
Iskolánk a beiskolázási körzetéből –amelyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező
tanköteles korú tanulót felvesz. 2.
Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a
hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. 3.
Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:
-
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját,
-
a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját,
-
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt,
-
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét, ha az óvoda a nevelési
tanácsadóban történő vizsgálatot javasolt, -
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
-
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
4.
A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:
-
a tanuló anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját,
-
a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyát;
-
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
-
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5.
A 2-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak –az iskola helyi tantervében meghatározott
követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tenni azokból a tárgyakból, amelyeket Amennyiben
előző a
tanuló
valamely
iskolájukban tantárgyból
a
nem szintfelmérő
tanultak. vizsgán
az
előírt
követelményeknek nem felel meg, az évfolyamot köteles megismételni. 6.
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanuló felvételéről a szülő kérésének, valamint
az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. 7.
Ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló az 1-8. évfolyamra jelentkezik, az igazgató
döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Ugyancsak ezt kell tenni akkor is, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.
126
26. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése
1.
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók
tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek
megfelelően a tanulók szóbeli felelete és írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: (a 4-8. évfolyamon), magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika ellenőrzésénél: -
az 1-4. évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó
írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; -
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik;
-
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit
átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször
ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését, elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszi azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak –fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.
5.
Az 1-8. évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök az osztályban
tanítók véleményének figyelembe vételével és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
127
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
példás (5)
fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan
látja el
jó (4)
lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól látja el
változó (3)
enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el
rossz (2)
súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
6. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
példás (5)
legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén
jó (4)
legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén
változó (3)
tanulmányi munkája ingadozó színvonalú
128
hanyag (2)
tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (1 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól)
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (megsértése) szükséges. 7. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret; - napközis nevelői dicséret; - osztályfőnöki dicséret; - igazgatói dicséret; - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanuló a tanév végén: - szaktanári dicséretben, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető. c) Az egyes tanévek végén, valamint a 8 éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon, eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülhetnek.
129
e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. g) A kistérségi, megyei, országos és nemzetközi versenyeken kiváló eredményt elért tanulók nevét, fényképét és felkészítő tanárának nevét a városi „Sikerkönyvben” rögzítjük. 8. Azt a tanulót, aki - tanulmányai kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy - a házirend előírásait megszegi vagy - igazolatlanul mulaszt vagy - bármilyen módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Az iskolai büntetések formái - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnök figyelmeztetés; - osztályfőnök intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - nevelőtestület figyelmeztetés; - nevelőtestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
130
27. A házi feladat – mint az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánk nevelőtestülete azt az elvet vallja, hogy a diákok kapjanak rendszeresen házi feladatot. A házi feladat adhatóságának, mennyiségének kérdését véleményezteti a szülőkkel és a diákönkormányzattal. A házi feladat a tananyag elsajátításának egyik módja. A házi feladat, az otthoni felkészülés célja: - az egyes tantárgyi anyagok elsajátításának könnyítése, gyakorlása - segítség a tanórai munkához - a tantárgyakhoz kapcsolódó alapkészségek fejlesztése - fejlődjön a tanulók problémamegoldó képessége - a motiváció növelése - a tananyaghoz kapcsolódó információk bővítése (internet és könyvtárhasználat) - az önművelés igényének kialakítása - a tanulói teljesítmény javítása - a pontosság, a kötelességtudat a rendszeres, önálló munkavégzés fejlesztése - a leszakadó, alulteljesítő tanulók felzárkóztatása - a tanulási technikák kiépítése - az önálló ismeretszerzés stratégiájának kialakítása, az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése A házi feladat adásának alapelvei: - A szülőknek joguk van tanácsot kapni abban, hogyan nyújtsanak segítséget gyereküknek az otthoni munkában. - A tanulóknak joga van a házi feladat elkészítéséhez szükséges tanári útmutatáshoz. - A házi feladatot mindig ellenőrzi, megbeszéli a diákokkal a pedagógus. - A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazza. (piros pont, részjegy, egész jegy stb.)
131
- A házi feladat megoldását a tanár érdemjeggyel értékelheti. A házi feladat tartalmát tekintve: - kapcsolódjon az órai munkához, a tantárgyi követelményrendszerhez, - legyen differenciált, személyre szabott, individualizált, - legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő, esetleg szórakoztató, - lehetőség szerint legyen választható, - legyen megfelelően előkészített, - az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, - jelenthet intellektuális kihívást.
A házi feladat formáit tekintve lehet: - projekt – munka - egyéni kutatómunka - teszt - prezentáció - gyűjtőmunka - munkafüzeti gyakorlatok - rajz, plakát, fogalmazvány
- munkadarab - memoriter - versenyfeladatok - rejtvények - szótanulás - kísérlet
A házi feladat korlátai, mennyiségének elvei: - Inkább kevesebbet adjunk, de rendszeresen. - A szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége nem túlzó. (A bevezető és kezdő szakaszban összesen maximum 60 perc alatt, az alapozó és a fejlesztő szakaszban tantárgyanként 15-30 perc alatt elvégezhető legyen) - A fogalmazások maximális hosszát a szaktanár határozza meg (3-4. oszt.: fél oldal, 5-6. oszt.: 1 oldal 7-8. osztály 1 ½ oldal), ezzel is tekintetbe véve az életkori sajátosságokat. - A hosszabb lélegzetű memoritereket, verseket részenként kérjük számon. - Nagyobb szünetek előtt, ill. hétvégén annyi házi feladat adható, amennyit általában egy napra kapnak a diákok.
132
- A kötelező olvasmányok olvasására előző tanév végén hívjuk fel a tanulók figyelmét. - Csak olyan házi feladatot kaphat a tanuló, melynek elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök egy átlagos háztartásban rendelkezésre állnak. - Kutatómunkára, kiselőadásra, memoriterekre való felkészüléshez hosszabb idő álljon a tanuló rendelkezésére.
- A különleges gondozást igénylő tanulók esetében ( SNI, BTM, HHH) a házi feladat mennyisége igazodjon a tanuló képességeihez és az aktuális fejlettségi szintjéhez.
A házi feladatok adásának módja, elvei az 1-8. évfolyamon Tantárgy
Házi feladat típusa
Matematika
Általában írásbeli, feladatmegoldás, ritkábban szóbeli, egyegy tétel, összefüggés, szabály
Fizika Kémia
szóbeli és írásbeli együtt Általában szóbeli
Biológia
Általában szóbeli
Természet ismeret, földrajz Informatika
Általában szóbeli és írásbeli Általában szóbeli
Magyar irodalom és nyelvtan
írásbeli és szóbeli is
Történelem
írásbeli és szóbeli is
Angol
írásbeli és szóbeli is
Házi feladat mennyisége
Megoldásra fordított idő
Gyakoriság
2-5 feladat, 1-3 szabály, szorgalmi feladat
15-25 perc
Minden órára
1 lecke (2-3 oldal lényege), 1-2 feladat
15-20 perc
Minden órára
1 lecke (2-3 oldal lényege), 1-2 feladat
15-20 perc
Minden órára
15-20 perc
Minden órára Minden órára
1 lecke 1 lecke 1-2 feladat
20-25 perc Minden órára 1 lecke 2-3 munkafüzetes feladat, szabályok, 1 vers 1 lecke és 2-3 munkafüzetes feladat 3-5 feladat, 8-10 szó, rövid párbeszéd
133
20-25 perc 15-60 perc (versnél hosszabb csak)
Minden órára
15-25 perc
Minden órára
20-25 perc
Minden órára
28. A tanulók fizikai állapotának mérése 1.
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a
testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Telei Judit, MKM 1997. 2.
A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró
képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3.
A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez
tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az első végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13
1. 2. Évfolyam 1,00 1,10 1,03 1,13 1,06 1,16 1,09 1,19 1,12 1,22 1,15 1,25 1,18 1,28 1,21 1,31 1,24 1,34 1,27 1,37 1,30 1,40 1,33 1,43 1,36 1,45
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1,23 1,26 1,29 1,30 1,34 1,37 1,40 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59
1,34 1,37 1,40 1,43 1,46 1,49 1,52 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,7
1,45 1,48 1,51 1,53 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81
1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91
1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00
1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,9 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08
134
14 15 16 17 18 19 20 21
1,39 1,42 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,61
1,48 1,52 1,56 1,58 1,62 1,66 1,70 1,74
1,62 1,65 1,68 1,72 1,76 1,80 1,84 1,86
1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,89 1,94 1,98
1,84 1,87 1,90 1,93 1,97 2,01 2,05 2,09
1,94 1,97 2,00 2,03 2,07 2,11 2,15 2,19
2,03 2,06 2,09 2,12 2,16 2,20 2,24 2,28
2,11 2,14 2,17 2,2 2,24 2,28 2,32 2,36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1. 2. Évfolyam 0,97 1,08 1,00 1,11 1,03 1,14 1,06 1,17 1,09 1,20 1,12 1,23 1,15 1,26 1,19 1,29 1,22 1,32 1,25 1,35 1,29 1,38 1,32 1,41 1,35 1,44 1,39 1,48 1,41 1,50 1,44 1,53 1,47 1,57 1,50 1,60 1,54 1,64 1,57 1,68 1,61 1,72
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,48 1,50 1,53 1,57 1,60 1,64 1,67 1,70 1,74 1,78 1,81
1,24 1,27 1,30 1,34 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,88
1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,76 1,80 1,84 1,88 1,92 1,96
1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02
1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,74 1,77 1,80 1,83 1,87 1,91 1,95 1,99 2,03 2,07
1,47 1,5 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,84 1,87 1,90 1,94 1,98 2,02 2,05 2,08 2,11
2. Feladat HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkótartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma
135
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. Évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74
3.
4.
5.
6.
7.
8.
24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76
26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78
28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. Évfolyam 16 19 20 23 24 27 28 31 32 35 36 39 40 43 44 47 48 51 52 55 56 59 60 63 64 67 68 71
3.
4.
5.
6.
7.
8.
22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74
25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77
28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80
29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82
30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
136
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc. Kiinduló helyzet:
A tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik és mindkét
térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat:
A tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat.
Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés:
A szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. Évfolyam 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88 90 93
3.
4.
5.
6.
7.
8.
31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96
34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98
36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100
38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102
40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104
42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. Évfolyam 20 23 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88
3.
4.
5.
6.
7.
8.
26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91
29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94
32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96
34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98
36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102
137
4. feladat FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOS (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet:
Mellső fekvőtámasz (tenyerek, vállszélességben előre néző ujjakkal,
egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat:
A tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A
törzse feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés:
A szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. Évfolyam 5 7 7 9 9 11 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 26 28 27 29 28 30
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32
11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34
13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36
15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38
17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40
19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
1. 2. Évfolyam 1 1 1 2 2 2 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
138
5.
A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0-11 12-22 23-33 34-43 44-52 53-63
Minősítés Igen gyenge gyenge Elfogadható Közepes Jó Kiváló
6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az állapotfelmérés területei, módszerei: 1. 60 m futás: - Rajt: alsóban és 5-6. osztályban: állórajt, 7-8. osztályban: térdelőrajt - A felmérést a rövidtávú futás szabályainak megfelelően, versenyszerűen kell végrehajtani - A futás eredményét másodpercben, egy tizedes pontossággal kell mérni; - Minden tanulónak egyszer kell végrehajtani a feladatot. 2. 400 m futás: - Minden évfolyamban állórajttal kell indulni; - A felmérést versenyszerűen kell végrehajtani; - Az időeredményeket percben, illetve másodpercben kell mérni. 3. 1000 m futás: - Minden évfolyamban állórajttal kell indulni; - A felmérést versenyszerűen kell végrehajtani; - Az időeredményeket percben, illetve másodpercben kell mérni. 4. Cooper futás /12 perces futás/: - Minden évfolyamban állórajttal kell indulni; - A 12 perc alatt lefutott távot kell 10 méteres pontossággal mérni.
139
5. Melltől lökés: - A tanulók a bedobásiránnyal szemben állnak fel, egy előre meghúzott vonal mögött. A labda a mellkas előtt, a kiindulóhelyzet guggolás. Térdnyújtással labdalökés melltől; - Minden tanuló három kísérletet tehet, a legjobb eredmény került lejegyzésre; - A labdák tömege; Alsóban: 1 kg-os medicin labda Felsőben:
- lányoknak 2kg-os medicin labda - fiúknak 3kg-os medicin labda
6. Labdapasszolás: - A tanulók fallal szemben állva, azzal párhuzamosan 2 méterre meghúzott dobóvonal mögött helyezkednek el, kosárlabda a kézben; - Tetszőleges dobásformával kell a labdát a falhoz dobni, és elkapni; - Fél perc alatt az elkapások száma kerül feljegyzésre. 7. Négyütemű fekvőtámasz: - A következő négy ütem folyamatos végrehajtása a feladat: Kh.: terpeszállás, magas tartás; 1.ü.: ugrás guggoló támaszba; 2.ü.: ugrás mellső fekvőtámaszba; 3.ü.: ugrás vissza guggoló támaszba; 4.ü.: ugrás terpeszállásba, taps a fej felett. - Az egy perc alatt végrehajtott gyakorlatok száma kerül feljegyzésre. 7. Helyből távolugrás: - A tanulók egy előre meghúzott vonal mögött, mérsékelt terpeszállásban helyezkednek el, páros lábról való elrugaszkodás után érkezés páros lábra. Az elugró vonal és a leghátsó nyom távolsága kerül lemérésre. - Minden tanulónak két kísérlete van, az elért jobb eredmény kerül feljegyzésre. A felmérésben szereplő feladatokat évente kétszer végzik a tanulók. Az első felmérés szeptemberben, a második felmérés a tanév végén kerül végrehajtásra. Szükséges, hogy a körülmények, a feltételek mindkét esetben lehetőleg azonosak legyenek.
140
29. A pedagógiai programmal és helyi tantervvel kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje 1.1. Az iskola 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program és helyi tanterv alapján. 1.2. Ezen pedagógiai programot szükség esetén minden tanév március 31-ig lehet módosítani. 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 2.1.A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2.2.A nevelőtestület felkéri az Iskolaszéket, az SZMK elnökséget, a Diákönkormányzatot, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2010-2011. tanév lezárását követően átfogóan elemezze. 3. A pedagógiai program módosítása 3.1.A pedagógiai program módosítására: -
az iskola igazgatója;
-
a nevelőtestület bármely tagja;
-
a nevelők szakmai munkaközösségei;
-
az iskolaszék;
-
az SZMK elnökség;
-
a Diákönkormányzat;
-
az iskola fenntartója tehet javaslatot.
3.2.A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3.3.A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3.4.
A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától
kell bevezetni.
141
4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 4.1.Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 4.2.A pedagógiai program egy-egy példánya a következő helyeken tekinthető meg: -
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola honlapján.
142
30. A pedagógiai program és a helyi tanterv nevelőtestületi elfogadása: 2010. március 3. Az elfogadott pedagógiai program benyújtása a fenntartóhoz jóváhagyásra: 2010. március 3. Fenntartói jóváhagyás: 2010. március 25. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: A 2010. március 25-i képviselő-testületi ülésen történő jóváhagyást követően, iskolánk honlapján és irattárában. Felkészülés a pedagógiai program bevezetésére: 2010. április A pedagógiai programot és helyi tantervet a nevelőtestület 2010. március 3-án egyhangúlag elfogadta. A pedagógiai programot és helyi tantervet a SZMK elnökség véleményezte, elfogadta 2010. március 3-án. Veres Zoltán SZMK elnök A pedagógiai programot és helyi tantervet az Iskolaszék véleményezte, elfogadta 2010. március 3-án. Kalmár Gabriella Iskolaszék titkára A pedagógiai programot és helyi tantervet a Diákönkormányzat véleményezte, elfogadta 2010. február 26-án. Takács Róbert DÖK tanára Szigethalom, 2010. március 3. Egyed Jolán igazgató
143
Mellékletek A tantárgyak követelményrendszere 1-4. és 5-8. évfolyamon, valamint a középiskolában, mivel a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumba menő tanulóinkat erre készítjük fel. Magyar nyelv és irodalom Alapelvek, célok A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációknak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatosság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is. Az állampolgárok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve, értve ezalatt a társadalmi intézményrendszer működésének, alapszövegeinek, szövegműfajainak az ismeretét és azok értelmezésének képességét, a fenti keretek között megvalósuló kommunikációs aktusok magas szintű gyakorlását és olyan attitűd kialakítását, amely a kritikai elemzést és az együttműködési képességet integrálja. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában és az azokról folyó diskurzusba való bekapcsolódásban, a kánon megismerésében, működésének megértésében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és 144
műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen a nem verbális kifejezőeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszközeiig) értelmezésére és használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogalmazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásában, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén önmagához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek és az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. (Megjegyzés: a kisebbségi iskolákban a diákok a nemzetiségi anyanyelvet és irodalmat tanulják külön program szerint.) A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
145
Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. Hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal. .Törekvés a megértés aktusának beteljesülésére, a megértetésre; a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak reflexiója, korrigálása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minőség érzékelése és tisztelete. 2. Olvasás, írott szöveg megértése A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelelő olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzői álláspont azonosítása, a mondottakhoz való viszony értékelése, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. 3. Írás, szövegalkotás Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, probléma érzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenségként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is. 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése Az irodalom, mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése,
146
összehasonlítása, megértése és értelmezése. A műnemek és a műfajok hagyománya mint a műalkotás megértésének egyik vonatkoztatási pontja. A nyelvi műalkotás történetisége és ennek következményei. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés, a kánon mint értékmérő és mint folyamatosan változó jelenség. Ismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő alkotásaival, alkotóival, korszakaival. 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épülő tisztelete. A saját kultúra sokrétű ismeretén nyugvó képesség a különbözőség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekről, a vélemény érvelő kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A műalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre, a műalkotás fiktív létmódjának megértése. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítő szerepének megértése. Élő idegen nyelv Alapelvek, célok Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival. Az élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. Meghatározott feltételek teljesülésekor az iskolák a negyedik évfolyamot megelőzően is elkezdhetik a nyelvtanítást. A nyelvtanulás az első öt évfolyamon elsősorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel. Az általános iskolában minden diáknak legalább egy idegen nyelvet kell tanulnia az anyanyelvén kívül. A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelven kell használható nyelvtudásra szert tennie. A közoktatásban szabadon történik a nyelvválasztás, a helyi igények és lehetőségek alapján. Élő idegen nyelvként taníthatók a gyakran tanult (angol, német), a kevésbé gyakran tanult nyelvek, valamint a kisebbségek nyelvei, illetve a nem magyar anyanyelvűek számára a magyar nyelv. Ezeken kívül második idegen nyelvként taníthatók holt nyelvek is, melyek tanulását az alaptanterv nem szabályozza. A kisebbségek nyelvének nemzetiségi nyelvként történő tanításáról külön jogszabály rendelkezik. Az idegen nyelv tanításának és tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Ahhoz, hogy a diákok hazánk, Európa és a nagyvilág művelt, mobilis, többnyelvű polgárai legyenek, használható és továbbfejleszthető idegen nyelvi tudással kell rendelkezniük, ami személyiségfejlődésüket is előnyösen befolyásolja. Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges. A fejlesztési feladatok szerkezete A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak: - beszédértés, - beszédkészség,
147
- olvasásértés, - írás. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: (1) A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni. (2) A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció. (3) Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. Fejlesztési feladatok A nyelvtanulás folyamata a Nat bevezetőjében megfogalmazott kulcskompetenciákra épül, amelyek magukban foglalják az alaptanterv műveltségi területeinek tartalmait, ismereteit és a fejlesztendő készségeket, képességeket. A kommunikatív nyelvi kompetencia integrálja a tanulási képességet és az anyanyelvi kompetenciát. Az alaptanterv a közoktatás főbb szakaszaira (6., 8., és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, amelyet a négy alapkészség területén kell teljesíteni. A helyi tantervekben a lehetőségeknek megfelelően ennél magasabb szint is előírható egy vagy több alapkészség területén. Az első és a második idegen nyelv követelményeit szintén a helyi tantervekben kell meghatározni. A témaköröket és a tanterv egyéb tartalmait az alaptantervre épülő programoknak kell meghatározniuk. A szintek összhangban vannak az európai hatfokú skálán meghatározott szintekkel. A tankötelezettség végére minden diáknak legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1) kell eljutnia. Emelt szintű nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a tanulónak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia (B2). Az európai hatfokú skálán a mesterfokú nyelvhasználói szintek (C1, C2) elérése nem tekinthető alapfeladatnak a közoktatásban. Az alaptantervi követelmények és fejlesztési feladatok az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az A1-es szint elérését tűzik ki célul. A 9-12. évfolyamra többféle követelményt fogalmaznak meg aszerint, hogy a nyelvtanuló az adott nyelvből milyen szintre szeretne eljutni a kötelező iskolázás végére, nyelvtanulása mennyire intenzív, illetve milyen szintű érettségi vizsgát kíván tenni. Ha a 12. évfolyam végére a diák a B1-es szintet kívánja elérni, a 10. évfolyam végére az A2-es szintet kell elérnie [(a) tanterv]. Ha a 12. évfolyam végére a cél a B2-es szint, a 10. évfolyam végére a B1-es szint teljesítése a kívánatos [(b) tanterv]. Ha a tanuló nyelvi előkészítő évfolyamra (NYEK) jár, első idegen nyelvből a B2-es szintet legkésőbb a 10. évfolyam végére el kell érnie [(b1) tanterv]. Ez esetben a 11. és 12. évfolyam feladata az elért nyelvtudási szint megtartása és elmélyítése. Második idegen nyelvből a 12. évfolyam végére legalább az A2-es szintet kell elérni [(c) tanterv]. Ha a diák a második idegen nyelvből B1-es szintre szeretne eljutni [(d) tanterv], és ebből vizsgázni kíván, azt lehetővé kell tenni számára. Ha második idegen nyelv is szerepel a nyelvi előkészítő évfolyam kínálatában, a második idegen nyelvből a 10. évfolyam végére a B1-es szint a reális cél, amely a 12. évfolyamra B2 szintre fejlesztendő [(d1) tanterv]. Az A1-, A1, A2, B1 és B2 szintek meghatározása Az európai minimumszint fele: A1Ezen a szinten a diák megérti a legegyszerűbb ismert utasításokat, kéréseket, és röviden válaszolni tud azokra. Beszédértés Megérti a tanult témákhoz kapcsolódó ismerős szavakat, fordulatokat. Beszédkészség Képes egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni.
148
Olvasásértés Felismeri és megérti az ismerős szavakat, igen egyszerű mondatokat. Írás A tanult szavakat le tudja írni, ismerős szövegbe be tudja írni. Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (pl. hogy hol lakik) ismerős emberekre, dolgokra vonatkozóan, és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszélés segítőkész. Beszédértés Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit egyszerű fordulatokkal le tudja írni. Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Az európai küszöbszint: B1 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és az ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.
149
Beszédértés Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal elmondja élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a véleményét. El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. Olvasásértés Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről. Az európai középszint: B2 (önálló nyelvhasználó) Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, amely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, aktuális témákról képes kifejteni a véleményét a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. Beszédértés Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményekről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét. Beszédkészség Folyékonyan és természetesen vesz részt anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról felkészülés nélkül. Részletesen kifejti, megindokolja, megmagyarázza és megvédi a véleményét, el tud mondani egy történetet. Olvasásértés Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket. Írás Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Beszámol élményeiről, kifejti véleményét, érvel egy álláspont mellett és ellen. Matematika Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy a megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetőleg hiteles - ezért egységes, összefüggő - képet nyújtson a matematikáról mint kész tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési tevékenységről, szellemi magatartásról. A matematikatanítás érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást, és alkalmazásra érett tudásokat hoz létre. A matematikai gondolkodás területeinek fejlesztésével emeli a gondolkodás általános kultúráját. A matematikatanítás szerepe a matematika különböző arculatainak bemutatása és
150
érvényre juttatása: kulturális örökség, gondolkodásmód, alkotótevékenység, a gondolkodás örömének forrása, a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője, maga is tudomány, egyben egyéb tudományok és az iskolai tantárgyak segítője, a mindennapi élet és a szakmák eszköze. A műveltségi terület a matematika különböző témaköreinek szerves összeépülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása az egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokolja - az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt. A műveltségi terület céljainak, feladatainak megvalósíthatóságát az 1-6. évfolyam fejlesztési tevékenysége meghatározó jelleggel alapozza meg. Ezért alapvető fontosságú, hogy a későbbi fokozatok tanárai ismerjék és mélyen értsék az ott folyó fejlesztés jellegét és részleteit. Ez az oka annak, hogy a fenti fejlesztési szakaszban a tevékenységek kifejtése lényegesen részletesebb. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció egyre nagyobb szerepet kapjon. Az életkori szakaszok folyamatában a differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia. A differenciálás nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti (tananyagkiválasztás és -strukturálás, módszerek, eszközök, segítségadás stb. alkalmazásában). Sokszor az alkalmazhatóság vezérelheti a tananyagnak és tárgyalásmódjának a megválasztását az egész csoport számára, más esetekben esetleg a tudományos igényesség szintje szerint differenciál a tanító, tanár, de mindig a tanuló életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten. A kulcskompetenciáknak megfelelően a matematika műveltségi terület fejlesztésének kiemelt területe a biztos számolási tudás alakítása. Ugyancsak nagy gondot fordítunk a kommunikáció fejlesztésére: mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése; saját gondolatok közlése; a jelenségek értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az érveken alapuló vitakészség fejlesztése. A matematikai fejlődés és a tanulási folyamat során alapvető jelentőségű a jelenségekhez illeszkedő modellek, gondolkodásmódok (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszerek (aritmetikai, algebrai, geometriai, koordináta geometriai, statisztikai stb.) és leírások kiválasztásának és alkalmazásának tudása. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. A reproduktív és a problémamegoldó, alkotó gondolkodásmód fejlesztése egyaránt lényeges. Emellett azonban nem szorul háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése, a matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazása. A műveltségi terület tanulása során elérhető a matematika szerepének megértése a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában, a döntésképesség fejlesztésében. Mindez hozzájárul a történeti szemléletmód kialakításához is. Eközben érték a pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés; az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása, a tanulás, a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása; a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. A matematika értékeinek és eredményeinek megismerése azt eredményezheti, hogy a tanulók hatékonyan tudják használni megszerzett kompetenciáikat az élet különböző területein.
151
A Nat bevezetőjében felsorolt célok, értékek és kompetenciák a matematika műveltségterületen a következő formában jelennek meg: 1. Tájékozódás 1.1 Tájékozódás a térben 1.2 Tájékozódás az időben 1.3 Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban 2. Megismerés 2.1 Tapasztalatszerzés 2.2 Képzelet 2.3 Emlékezés 2.4 Gondolkodás 2.5 Ismeretek rendszerezése 2.6 Ismerethordozók használata 3. Ismeretek alkalmazása 4. Problémakezelés és -megoldás 5. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás 6. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek 6.1 Kommunikáció 6.2 Együttműködés 6.3 Motiváltság 6.4 Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás 7. A matematika épülésének elvei A fenti fejlesztési területeket a matematika tanítása során tudatosan kell terveznünk. Ennek a fejlesztésnek nem mennyiségi, hanem a tanulók tempójához igazodó minőségi fejlesztésnek kell lennie. Természetesen nem lehet valamennyi fejlesztési cél mindig egyaránt hangsúlyos. A tanár egy-egy tevékenység során a helyzetnek megfelelően választja meg azokat, amelyeket kiemelten kíván követni. Ember a természetben Alapelvek, célok Az európai gazdasági térségben a 2000-es évek elejére kiemelt feladattá vált a természettudományi, technológiai kultúra magas színvonalának biztosítása. Az e kultúrát formáló nevelés-oktatás, így az Ember a természetben műveltségi területen folyó iskolai munka tétje, hogy az elkövetkező évtizedekben Európa a világméretű gazdasági, tudományos és technológiai versenyben helyt áll-e, nem következik-e be leszakadás. Eközben hazánk felzárkózása, a gazdaság megerősödése és társadalmi problémáink egy részének megoldása is azon múlik elsősorban, hogy az oktatás e területei eredményesen és hatékonyan működnek-e. Ebből következően az Ember a természetben műveltségi területen zajló oktatás iránti elvárások növekedésével kell számolni. Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók
152
gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, viszonyaikat változtatni képes, aktív, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: - a diszciplínáktól független általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása; - készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; - a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; - a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; - a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; - a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása; - a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkodásának erősítése; - az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); - a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, arra nevelve, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg; - az áltudományos, tudományellenes, hazugságon és manipuláción alapuló megnyilvánulások felismerésére való képesség fejlesztése, az ilyen megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépés igényének kialakítása; - a hétköznapi életben előforduló, gyakran a média által is felerősített, a természettudományi alaptörvényeknek ellentmondó véleményekkel szembeni kritikus magatartás, reális természetkép kialakítása; - a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása (a magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével). Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységekben. Az iskolázás 1-6. évfolyamán zajló természettudományi nevelés a természeti világ elemi megismerésének lehetőségét biztosítja a 6-12 évesek számára. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen - az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése; - a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérése;
153
- a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása szóban és írásban, rögzítése rajzban, és grafikonon, a problémamegoldás elemi műveletei; - az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei. A 7-12. évfolyamokon a természettudományi nevelés eredményeként a gyerekekben kialakul az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható általános tudás. A fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai világképet, és segítik a többi természettudományi tantárgy tanítását, tanulását. A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és az élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű „működését”, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, a meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, amelynek célja, hogy a tanulók tudatosan betartsák az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat A három hagyományos természettudományi részműveltség-terület tanításának együttműködésben kell történnie, hogy a természetről formált kép egységes legyen, függetlenül attól, hogy a tanítás - a helyi tantervekben rögzítetten - diszciplináris, integrált vagy komplex tantárgyakban szerveződik. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és az élettelen természetről - Anyag - Energia - Információ - A tér - Idő és mozgás - A lakóhely, Magyarország, a Föld és az univerzum - Rendszer - Az élet A természet megismerésével kapcsolatos fejlesztési folyamatokat a közoktatás egyes szakaszaiban írjuk le. A táblázat első oszlopában jelezzük, hogy melyik fő fogalom vagy tevékenység köré szerveződnek az adott sorban szereplő fejlesztési feladatok. Ezzel nem a tananyagot, az oktatás tartalmát akarjuk kizárólagos módon meghatározni, inkább ama szűkebb tudásrendszer magját alkotó fogalmakat, tevékenységeket jelezzük, amelyek köré a fejlesztési feladatok, tevékenységek épülnek.
154
Földünk-környezetünk Alapelvek, célok A Földünk-környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmigazdasági adottságairól, jellemző társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről. Megismerteti - lehetőség szerint a gyakorlatban - a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be a természet-, a társadalom- és a környezettudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. A Földünk-környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a 21. század elején átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, s amelyek érdekellentéteket okozhatnak és társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ egyébként elzárt térségeiben, zárt társadalmaiban. A műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a műveltségi terület hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás
155
képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalomföldrajzi jellemzőinek bemutatásával a műveltségi terület elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmigazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A Földünk-környezetünk műveltségi területben megfogalmazott célkitűzéseknek, fejlesztési feladatoknak megfelelő tartalmak elsajátítása - a többi műveltségi területtől eltérően - nem az 1., hanem az 5. évfolyamon kezdődik. Ugyanis az oktatás alapozó szakaszában nem a szaktudományi ismeretek elkülönítésén van a hangsúly, hanem alapvetően a természettudományi (s csak részben a társadalom- és a környezettudományi) kapcsolatok érzékeltetésén. Ezért a műveltségi terület tartalmi és képességfejlesztési alapozása az 1-4. évfolyamon az Ember a természetben műveltségi terület keretében megfogalmazottak alapján történik. Célja, hogy elemi szinten megalapozza a korszerű természettudományos műveltséget, hozzájáruljon a természettudományos világkép formálásához. Az 5-6. évfolyam követelményrendszere már nemcsak az Ember a természetben műveltségi területhez, hanem az Ember és társadalom műveltségi terület megfelelő fejlesztési területeihez is szervesen kapcsolódik. Ezek a kapcsolatok is hangsúlyozzák a Földünk-környezetünk műveltségi terület integrált jellegét, valamint a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és kölcsönhatásainak feltárásában betöltött alapvető szerepét. A megfogalmazott kompetenciafejlesztési feladatok teljesítése a tanulók továbblépésének alapfeltétele függetlenül attól, hogy melyik tantárgy keretében valósulnak meg az adott iskolában. Az 5-6. osztályban tanítók kiemelt feladata a tanulás tanítása lenne a műveltségi terület tantárgyi keretein belül, nagy hangsúlyt fektetve a földrajzi-környezeti témákhoz köthető szövegértés, szövegalkotás, a matematikai-logikai és a szociális képességek fejlesztését elősegítő feladatok gyakorlására. A 7. évfolyamtól az életkori sajátosságoknak megfelelően magasabb szinten továbbfejleszti, elmélyíti és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. A tanulásnak olyan fejlesztési stratégiákra kell épülnie, amelyek minden szinten (de különösen az alapozó szakasz befejezése után) a gyerekek különböző fejlettségi állapotából indulnak ki, és a differenciált oktatás elveinek alkalmazásával azt fejlesztik tovább egyéni ütemben. Különösen fontos ez a középiskolák különböző típusainak eltérő céljai és az azokban tanulók eltérő jellemzői miatt. A fejlesztési feladatokat a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban az érettségi követelményekkel összhangban, a szakiskolákban a sajátosságok figyelembe vételével kell teljesíteni. A szakiskolai képzésben hangsúlyozottá válik a műveltségi területhez kapcsolódó az általános természet- és társadalomtudományi szemlélet kidomborítása. A műveltségi területhez kötődő mélyebb földrajzi-környezeti gondolkodásmód kialakítását (a részletesebb földrajzi-környezeti tartalmak ismeretét és alkalmazását, a földrajzi-környezeti összefüggésrendszerek sokoldalú megvilágítását a gimnáziumi és szakközépiskolai képzésnek kell ellátnia az általános természet- és társadalomtudományi szemléleten túl. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Általános fejlesztési feladatok 2. Információszerzés és -feldolgozás 3. Tájékozódás a földrajzi térben 4. Tájékozódás az időben 5. Tájékozódás a környezet anyagairól
156
6. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól 7. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti kérdésekről 8. Tájékozódás a regionális és a globális földrajzi, környezeti kérdésekről Művészetek Alapelvek, célok A Művészetek műveltségi terület alapja a kultúra, amelybe a művészeteken kívül beletartozik mindennapi életünk, valamint szűkebb és szélesebb értelemben vett környezetünk is. E tág kultúraértelmezésből következően sokféle lehetőség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közös jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés, továbbá az, hogy aktív befogadásra, sőt alkotásra is késztetnek. A művészetek műveltségterület fejleszti az alkotás, a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit egyaránt. A művészeti tárgyak mindegyike a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok leküzdését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást próbálja a maga eszközével segíteni. Részterületei: Ének-zene, Dráma és tánc, Vizuális kultúra, Mozgóképkultúra és médiaismeret. Mai művészetfelfogásunk szerint ezek önálló művészeti ágazatok. Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözőek. (Az egyes művészeti területekhez szorosan kapcsolódó alapelvek az egyes fejezetek elején olvashatók.) A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását erősítik, mivel mindegyik célja, hogy a művészetekről mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. A művészeti nevelés lényege, hogy a művészetet a gyerek nevelésének középpontjába helyezi. Az aktív művészeti tevékenységek, a készség-, képességfejlesztés szisztematikus rendje lehetőséget ad a művészetek tartalmi befogadására, s általa az egyéni továbbfejlődésre. Több műveltségi részterületnek is célja - a sajátos kifejezési eszközeivel kapcsolatos ismeretszerzés és képességfejlesztés mellett - a kultúra köznapi jelenségeinek kritikai feldolgozása, a legfontosabb kommunikációs módok tanulmányozása. Ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. Céljuk a képességek fejlesztése, a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozása. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez közös élményanyaggal szolgálják az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs művészetek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket. A nemzeti és az európai kultúra mellett a más kultúrák értékeivel való megismerkedés fokozza nyitottságukat, felkelti és fejleszti az új iránti kíváncsiságukat, toleranciájukat. A művészeti nevelés hatékonyságát növelheti, ha a művészetek más műveltségi területekkel összefonódva is megjelennek az iskolai gyakorlatban.
157
A fejlesztési feladatok szerkezete Ének-zene 1. Zenei alkotóképesség 1.1 Interpretáció 1.2 Improvizáció 2. Megismerő- és befogadó képességek 2.1 Zenehallgatás 2.2 Zenei hallás és kottaismeret Dráma és tánc 1. A csoportos játékhoz és a megjelenítéshez szükséges képességek, készségek 2. Rögtönzési és együttműködési képesség 3. Ismeretszerzési, tanulási és problémamegoldó képesség, kifejezőkészség 4. Megismerő- és befogadóképesség Vizuális kultúra 1. Megismerő- és befogadóképesség 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása 1.2 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás 1.3 Kommunikáció 2. Kreativitás 2.1 Alkotóképesség 2.2 Problémamegoldó képesség 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. Megfigyelés 2. Ismeretszerzés 3. Kommunikáció 4. Értelmezés, elemzés, tolerancia 5. Kritikai gondolkodás, problémaérzékenység 6. Önismeret, együttműködés, választás, tolerancia, alkotásra való beállítódás Ének-zene Az ének-zene a szavak fölött „hangzó nyelv” élményével és az aktív zenei tevékenységekkel hat az érzelmekre, az emberi lélekre. A zenei nevelés középpontjában a zenei élmény áll, mely az élet minden mozzanatát tartalmassá, gazdagabbá teszi. Cél a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismertetése révén olyan motivációk kialakítása, melyek lehetővé teszik a tanulók aktív részvételét a zenei kommunikációban. A zenei nevelés sajátos eszközei a zene megértésén, befogadásán és reprodukálásán keresztül lehetőséget teremtenek a harmonikus személyiség kibontakozásához. Kiemelkedően fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélőképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetővé az értékes műalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zeneirodalom alkotásainak megismerésén keresztül más művészeti ágakkal és műveltségi területekkel is kapcsolat teremtődik. A nemzeti kultúránk részét képező magyar népzene és műzene megismerése igen fontos a nemzeti identitás megőrzésében. Zenei hagyományaink, az európai zenekultúra alkotásainak tanulmányozása és a távoli kontinensek zenei nyelvének megismerése együttesen segíti a tanulókat zenei világképük kialakításában. Fejlesztési feladatok 1. Zenei alkotóképesség 1.1 Interpretáció
158
A zenének sokféle funkciója létezik, ezek között a megismerő, a szórakoztató, a gyógyító, a preventív szerep éppúgy megtalálható, mint a szocializáló. Ezért az éneklési készség fejlesztésekor nemcsak az életkornak megfelelő éneklés technikai képzésére, az éneklési kultúra kialakítására, az élményekből fakadó aktív zenélési kedv felkeltésére, továbbfejlesztésére kell hangsúlyt fektetni, hanem az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságára, az éneklés vagy éppen a tánc, a hangszerjáték személyiségépítő, teljes embert nevelő, közösségépítő, katartikus élményt magában rejtő funkciójára is, valamint az éneklés egészségfejlesztő funkciójára is. 1.2. Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik. A kreatív játékok a zene belső lényegének megértésén túl segítenek az oldott, örömteli muzsikálásban. 2. Megismerő- és befogadóképesség 2.1 Zenehallgatás A zenehallgatás értelmi és érzelmi erőket mozgósít, és hozzájárul a személyiség belső harmóniájához. A fejlesztés során kialakuló értékrend lehetővé teszi a művészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást és az ízlés formálódását. A zenehallgatásban fontos az összefüggések megragadása, a morális, erkölcsi tartalmak felismerése, a zenei élmény átélése. 2.2 Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként eljuthatunk az önálló zenei gondolkodás kifejlődéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetőségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei műveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belső hallás fejlesztése teremti meg. A zenei élményből kiinduló elvonatkoztatás a ritmikai és a dallamelemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja. Vizuális kultúra A Vizuális kultúra tanításának célja hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, valamint a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Célja továbbá azoknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A műveltségterület nem csupán a hagyományos képző- és iparművészettel foglalkozik, hanem magában foglalja a vizuális jelenségek, a vizuális közlések köznapi formáit is. Mivel a képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különböző képességek fejlesztésére alkalmasak, fokozott lehetőség nyílik a differenciálásra. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is.
159
A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. (A szabadkézi rajzolás például minden szakaszban fontos eleme a képzésnek!) Fejlesztési feladatok 1. Megismerő- és befogadóképesség 1.1 Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek egyik célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése; a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát. Kialakítani a látvány élvezetének képességét. A „kéz intelligenciájának” működtetése, a manuális készség életkornak megfelelő módon történő fejlesztése. 1.2 Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek a nagy mennyiségű képi információt, valamint az őket érő számtalan spontán vizuális hatást minél magas szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, arról önálló véleményt megfogalmazni. A képességek fejlesztése mindvégig három fő képzési területen folyik: a képzőművészet mellett a vizuális kommunikáció köznapi formái, valamint a tárgy- és környezetkultúra műveltségtartalmai képezik a megismerés alapját, illetve a készség és képességfejlesztés gyakorlóterepeit. Mivel ezek a területek számos ponton szorosan kapcsolódnak egymáshoz, illetve gyakran fedik egymást, lehetséges és kívánatos, hogy az órai tevékenységek során a komplex feladatokban, projektekben szerves egészként jelenjenek meg. 1.3 Kommunikációs képességek A fejlesztés célja a művészi és a köznapi vizuális közlések értelmezésének segítése, a kifejezés árnyaltságának fokozása. A vizuális nyelv alapelemeinek (pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, forma stb.) tudatos alkalmazása a közlő, kifejező szándékú alkotásokban 2. Kreativitás 2.1 Alkotóképesség A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése. A fejlesztés célja az örömteli élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret adó alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotómagatartás kialakítása, egyúttal pedig segíteni a művészeti alkotások mélyebb megértését, a katartikus hatású művek átélését. A vizuális alkotótevékenység, amely a képességek széles spektrumát fejleszti, korosztályonként más-más műfajban és technikákkal történik.
160
2.2 Problémamegoldó képesség A spirális felépítésnek megfelelően a feladatok fokozottan önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, és egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás A vizuális nevelés gyakorlati tevékenységeinek szinte mindegyike eredeti céljától függetlenül is személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást.
Informatika Alapelvek, célok Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az informatikai eszközök alkotó használata és az informatikai eszközökkel elérhető szolgáltatások révén életminőség-javulás érhető el. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó területen nagyfokú a technológiai ismeretek fejlődése, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Nemcsak a különböző intelligens szolgáltatások száma nő folyamatosan, hanem ezzel egyidejűleg a rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetővé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. A valós világ modelljeinek megalkotásában az informatika az egyik alapvető eszközzé vált, e modellek fejlesztésének fontos szerepe van a megismerési folyamatban. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válása nagyobb esélyt nyújt a demokrácia erősítésére. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számonkérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében - a könyvtárhoz hasonlóan - a számítógépteremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkának is.
161
A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Az informatikai eszközök használata 2. Informatika-alkalmazói ismeretek 2.1 A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására 2.2 Adatbázisok, adattáblák alkalmazása, keresés az adatbázisban 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) 3.1 Az adott probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2 Algoritmizálás, adatmodellezés (a hétköznapi életben és az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteinek felismerése és különféle formákban történő megfogalmazása) 3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése, a paraméterek módosítása 4. Infokommunikáció 4.1 Információkeresés, információközlés 4.2 Információs technológián alapuló kommunikációs formák 5. Médiainformatika 6. Az információs társadalom 7. Könyvtári informatika 8. Az elektronikus vásárlás szerepe a XXI. században Fejlesztési feladatok 1. Az informatikai eszközök használata Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett intelligens eszközök sokasága jelent meg, illetve jelenik meg a közeljövőben. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Bonyolultságuk miatt nemcsak a működésük ismeretén, a rutinszerű, ösztönös használaton, hanem az eszközök lehetőségeinek ismeretén, alkotó felhasználásán van a hangsúly.
2. Informatika-alkalmazói ismeretek A számítógép-használat problémaként való megközelítése fontos ezen a területen: egy - az éppen vizsgált - általános célú program problémamegoldásra történő felhasználásának lehetősége (s kevésbé a mikéntje) a kérdés. A jelenleg fontos részterületek: szövegszerkesztés, ábra-, (fény)kép- és videoszerkesztés, multimédia-fejlesztés, prezentációkészítés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés. 2.1 A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására 3. Infotechnológia (problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel) Az iskolai és a mindennapi életben lépten-nyomon algoritmusokat hajtunk végre, adatstruktúrákat - kérdőíveket, nyomtatványokat - töltünk ki, tevékenységsorozatokat, információáramlási folyamatokat tervezünk. A valós világ megértéséhez modelleket alkotunk, e modelleket számítógéppel megvalósíthatjuk és vizsgálhatjuk. Ezt a világot az érti igazán,
162
aki tisztában van e tevékenységek alapjaival. Az iskolában, az egyes szaktárgyakban, a mindennapi életben sok olyan probléma merül fel, amelyet számítógéppel lehet, sőt célszerű megoldani. Itt elsősorban eszközválasztásról, eszköz-összeállításról, illetve eszközmegismerésről beszélhetünk. Törekedjünk arra, hogy a tanulók ismerjék fel, hogy a probléma vagy annak egyes részei informatikai eszközökkel megoldhatók-e. Ezután módjukban áll kiválasztani a megoldáshoz leginkább megfelelő hardver-szoftver eszközt vagy eszközöket. Ha nincs ilyen (szoftver)eszköz, esetleg elkészíthetik. Ha több eszközt használnak, tudják megoldani a közöttük levő információátadás problémáját. Ha a megoldásra szolgáló valamely eszközt nem ismerik, annak használatát a dokumentáció alapján el kell sajátítaniuk. A számítógépes problémamegoldás számtalan lehetőséget teremt a tanulók csoportos foglalkoztatására, projektmunkában való részvételére. 6. Az információs társadalom E témakörben foglalkozunk az informatika, a számítástechnika történetével is. A tanulók megismerhetik, hogy mai környezetünkben hol találkozhatnak az informatika alkalmazásaival. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezek a lehetőségek hogyan változtatják meg az emberek eddigi munkáját. Az informatika fejlődésének irányai, jövőbeni szerepe részben előre látható, érezhető. Ismertessük meg az újonnan felmerülő etikai, pszichológiai, szociológiai kérdéseket. Figyelmet kell fordítani az adatbiztonsággal, adatmegőrzéssel kapcsolatos szabályokra, valamint az informatikai rendszerek alkalmazásával kapcsolatos veszélyekre. Az elektronikus vásárlás egyre elterjedtebb a világunkban. A könyvek, a színház és mozi jegyek rendelése, az utazások szervezése, a banki átutalások elektronikus úton történő bonyolítása vagy a mobiltelefonos parkolódíj fizetés, élő gyakorlat napjainkban. Egyre szaporodnak a webáruházak, melyek árukínálata is bővül. Szükséges tehát az e-kereskedelem - néha határokon átívelő - rendszerének megismertetése a tanulókkal. Fontos rámutatni a fogyasztót védő szempontokra és a biztonságos kereskedés szabályaira. 7. Könyvtári informatika A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár információs-tanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Saját és a hálózaton elérhető információs és dokumentációs bázisával stratégiai fontosságú szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a bővülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében, és biztosítja széles körű alkalmazásukat a tanulásban és a mindennapi tájékozódásban. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulónak el kell sajátítania. Testnevelés és sport Alapelvek, célok Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési feladatokat a 21. századi követelményeknek megfelelő színvonalra kell emelni. A felnövekvő generációra nehezedő egyre nagyobb teher, a felnőtt társadalom fokozódó elvárásai az elsajátított tananyag adekvát módon történő tudatos és rugalmas alkalmazását
163
követelik meg. Még fokozottabban kell figyelni arra, hogy az iskolába kerülő gyerekek általában magasabbak és súlyosabbak, kevesebb a mozgástapasztalatuk, és alkalmazkodóképességük is gyakran gyengébb. A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendők a közoktatásban részt vevő korosztályok értelmi képességei is. A korábban megfogalmazott és mind a mai napig érvényes megállapítások továbbra is érvényesek, miszerint a testnevelés és sport - ismereteivel, értékeivel és funkciójával sajátosan összetett műveltségi terület. A mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. A gondolkodó ember saját és mások fizikális, pszichikai természetéről ismereteket, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képes a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások, egészségfejlesztési eljárások és módszerek megismerésével törekszik egészsége fenntartására. A gyermek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. A közoktatás kimeneti szakaszához közeledve a tudatos, rendszeres képzésben megjelenik a sportkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő szabály, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez. A műveltségi terület magában foglalja a magyar és egyetemes testkultúra hagyományait, értékeit, amelyek hozzájárulnak a sokoldalúan művelt, aktív személyiség kialakulásához, fejlődéséhez. Interdiszciplináris területként összefonódik az egészségfejlesztéssel és mindazon műveltségterületekkel, amelyek az emberi tevékenységekkel, azok hatásaival foglalkoznak. Tantárgyi keretek között komplex módon és a tevékenységet középpontba állítva írja elő az értelem, a pszichikum és a testi képességek széles körű, sokoldalú, tervszerű fejlesztését. Célja, hogy sikeres, aktív életvitelű, pozitívan gondolkodó állampolgárokat formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a terheléseket, a fizikai igénybevételeket, vállalják a közösségi felelősséget, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a normákat, a megmérettetést és az értékelést. Célja továbbá, hogy a nemek felkészüljenek sajátos feladataikra, szerepeikre, munkáltatóként és munkavállalóként, állampolgárként gondot fordítsanak a fizikai állapotukra, és élethossziglan fenntartsák alkotóképességüket olyan társas kapcsolatok mellett, amelyekben természetes az elfogadás, az együttműködés, a fair play szelleme. A fenntarthatóságot a testmozgások során kialakítandó, az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata biztosítja. A sport és testnevelés észrevétlenül alakítja a környezettudatos magatartást; az óvó tájhasználat, az épített környezet védelme, a takarékos energiahasználat, a káros szenvedélyek elleni küzdelem és a szelektíven szemetelő rutin a felnőttkorra is könnyen transzferálható. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítására, az alapvető viselkedési sémák alkalmazására törekszik. Az iskolai testnevelés és sport aktívabb szerepvállalásra késztet, sajátos eszközeivel lehetőséget teremt az önkifejezésre, az önmegvalósításra. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. A mindennapos testedzés az életvitelszerű alkalmazás begyakorlásának leghatékonyabb eszköze lehet. A napi rutinba való beépülés a kulcsfontosságú gyakorlat színtere, csakis előre tervezetten irányítottan éri el stratégiai célját, a tudatosan aktívan élő állampolgárok számának növekedését. A testnevelés igényt kelt az esztétikus test, a szép, biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása iránt. Az elérni kívánt állapot: a játék- és sportkultúrában való
164
tájékozottság, a rendszerezett speciális kognitív, affektív-emocionális és motoros tudás a játék- és sporttevékenység jellegzetes területein, az önálló testedzésre, sportolásra, mozgásos önkifejezésre való készségek magas szintje. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátíttatásának és számonkérésének a szintjét. A testnevelés- és sportoktatás eredménye nemcsak a tananyag valamilyen szintű elsajátítását, hanem az egészséges életmód és a testkultúra fejlesztését is jelenti. Ennek keretében a mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik. Összefoglalva A testnevelés és sport olyan műveltségi terület, amely- a bevezető időszakban, a saját testérzékelés magalapozása során kiemelten fejleszti a megfigyelés, a gondolkodás, tanulás képességének fizikai-élettani alapjait; - teherbírást, edzettséget ad, testi és lelki alkalmazkodásra késztet; - megelőzi és kezeli a testi és lelki ártalmakat; - biztosítja a biológiai éréshez alkalmazkodó, egészséges testi fejlesztést, a fejlődés mérését; - előidézi, elősegíti az egészséges személyközi, társas kapcsolatok átélését; - magában foglalja a pozitív életérzést, az örömszerzést, szórakozást, a versenyélményeket; - a sport- és mozgáskultúrával összefüggő, rendszerezett ismereteket ad, és számon kéri azokat. A testnevelés és sport oktatása során elsődleges, hogy - a pozitív hozzáállás váljon uralkodóvá, a sikert és örömet szerző, játékos eljárások kerüljenek előtérbe; - a kiválasztott mozgásformák a változatosságot biztosítsák; - a prevenció, a gerincoszlop és az ízületek védelme a tanórai bemelegítésben, az óraszervezés első elemeként minden foglalkozáson történjen meg; - a biomechanikailag helyes testtartás kialakítása, illetve fenntartása minden évfolyamon jelenjen meg; - a légzőtorna, a szabad levegőn való tevékenység rendszeresen épüljön be a tanórák rendszerébe; - a gerinc- és ízületvédelem, valamint a sérülések és balesetek megelőzése a testnevelés teljes fejlesztési területére, tananyagára, a tanórai és a tanórán kívüli sportfoglalkozások teljes körére terjedjen ki; - a testnevelés és sport az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozásához járuljon hozzá; - az erkölcsi, akarati tulajdonságok fejlődjenek; - a szocializációs folyamatok differenciálva, az egyénhez igazodóan alakuljanak; - a tanulók önismeretre építő, belső kontrollja erősödjön; - alakuljon ki a tanulók személyes és szociális felelőssége a társas környezet lelki, fizikai fejlődése és a természeti környezet megóvása iránt; - a kultúra, testkultúra területein a verbális és nem verbális ismeretek köre bővüljön; - a teljes nevelési-oktatási folyamatban a feladat iránti elkötelezettség, a motiváltság fennmaradjon; - a megtanult testkulturális tevékenységeket kontrollált versenyhelyzetekben, iskolai, területi vagy országos bajnoki rendszerekben ki lehessen próbálni; - az oktatási eszközök, sportszerek megválasztásában és alkalmazásában az életkori sajátosságok, a sérülés- és baleset-megelőzési szempontok érvényesüljenek;
165
- a 6-11 éves korú, a konkrét műveleti gondolkodás szintjén álló gyerek változatos, de egyszerű szabályokkal megoldható szituációkat éljen át, és kapjon lehetőséget a sikeres végrehajtást biztosító szabályok kitalálására, a kombinációs lehetőségek kipróbálására. A fejlesztési feladatok szerkezete A feladatok - bemutatják a fejlődés, fejlesztés lehetőségét; - rugalmasan kezelik a meghatározott iskolafokból való kilépés tudásbeli alapját; - az elvárásokban kitérnek a pszichomotoros, a kognitív és az affektív-emocionális szféra területeire; - kritériumnormákon alapuló rendszerelvű elrendezést mutatnak; - a rendszerezett megfogalmazásokban tükrözik az évfolyamonként bővülő tananyag egymásra épülő minőségi változásait; - igazodnak a nemi különbségekhez, a teljesítménybeli determináltságokhoz; - kezelik a biológiai érésből és a testalkatból fakadó különbségeket; - figyelembe veszik az életkori sajátosságokat; - képviselik a társadalmilag szelektált elvárásoknak való megfelelést, kulturáltságot, és tükrözik az iskolafok óraszámait, a helyi sajátosságokat, valamint az intézményi feltételrendszereket; - dokumentációs háttérrel rendelkeznek; - figyelembe veszik az országos és helyi iskolai méréseken alapuló standardok rögzített értékeit az egyén fejlődése mentén; - a megfogalmazásokban lehetőséget biztosítanak a helyi hagyományok továbbvitelére; - bemutatják a közép- és emelt szintű érettségihez szükséges tudás megszerzésének lehetőségét. A Testnevelés és sport műveltségi területen a fejlesztés minősége függ az oktatásszervezés és a nevelés lehetőségeitől. A célok megvalósításában meg kell jelennie a helyi hagyományok ápolására, valamint a létesítmények, az eszközök és a felszerelések színvonalának javítására törekvésnek, mivel ezek jelentősen befolyásolják a nevelés-oktatás hatékonyságát. Életvitel és gyakorlati ismeretek A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott célok, értékek és kompetenciák az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen mind megjelennek. E műveltségterület tartalmilag leginkább a Természettudományi és technológiai kompetencia és a Kezdeményező- és vállalkozóképesség kialakításában vállal szerepet. Más értelemben a műveltségterület célja és feladata, hogy az iskolát befejező tanulók tudjanak élni, dolgozni és tanulni a technikai világban. 1. Jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a szűkebb és tágabb technikai környezetben, magabiztosan és szakszerűen használják az eszközöket, tárgyakat, épületeket. 2. Legyenek képesek a tárgyak, eszközök, árucikkek, szolgáltatások megfigyelésére, meghatározott szempontok szerinti kritikus elemzésére, összehasonlítására, a beszerzés és a használat során döntés előkészítésére és döntésre. 3. Tudjanak dolgozni, azaz rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvető ismereteivel, gyakorlatával, szokásaival, fogásaival. 4. Készüljenek fel a technikai világ további megismerésére, a tanulásra.
166
Alapelvek, célok Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület alapvetően a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez. A műveltségterület a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, ezáltal kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése; az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása, a fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás megalapozása. Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása a cél. A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg. A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segít a tanulónak abban, hogy rátaláljon szakmai identitására, helyére a világban, és helyes önértékelésű, fejlődőképes autonóm személyiséggé váljon. A műveltségterületben rejlő fejlesztő hatás a tanulók életkorának megfelelő módon, mértékben és szinten akkor érvényesül, ha a terület - felkészít a mesterséges környezetben való tájékozódásra; - megismertet az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőivel; - a megszerzett ismeretek alapján segíti, hogy a környezet és a természet védelme a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintájává váljon, szem előtt tartva egyéni életük biztonságát is; - bemutatja az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket; - kialakítja, fejleszti a kritikus fogyasztói magatartást; - fejleszti azt a problémakezelő képességet, kreativitást, amellyel a környezet és a személyiség alakítható; - megteremti a feltételeket a munkának mint értéknek és örömforrásnak az elfogadását, előkészíti a pálya kiválasztását; - megteremti a rendszerelemzési, rendszer-diagnosztikai képességet; - a tanulói alkotás folyamatában az alkalmazott tudás szintjére emeli, egységbe szervezi a különböző tantárgyak ismereteit; - lehetőséget ad a műszaki kommunikációs eljárások alkalmazásának gyakorlására; - munkaműveletekhez kötődve fejleszti a kéz intelligenciáját és az érzékelést; - fejleszti a fogékonyságot és a rugalmasságot; - az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismertetése révén hozzájárul a tanulók tudatosabb iskolaválasztásához; - tudatosítja az egyén szerepét és felelősségét az életpálya tervezésében; - felkészíti az egészséges életvitelre, a betegségek megelőzésére, a testi és lelki betegségek elleni védekezésre. A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körének tágításával; a természeti, társadalmi és humán dimenziók kapcsolatainak tudatosításával; a technikai környezetet strukturáló alapkategóriák kiemelésével, valamint a munka alkotóelemeinek elsajátításával alapozhatjuk meg. A műveltségterület fő témakörei a következők lehetnek:
167
Munkakultúra Technológiai algoritmus megérzése, szokások átvétele, a célszerűség és gazdaságosság elve, alkalmazása a gyakorlatban, rutin és újítás, alkotófolyamatok: igény, tervezés, döntés, szervezés, kivitelezés Termeléskultúra Anyag, energia, információ (eredet, termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás,gazdálkodás), termesztési rendszerek, termelési rendszerek Háztartáskultúra Háztartás-ökonómia, háztartási technológiák, lakáskultúra, háztartási gépek, háztartási energia és más ellátó rendszerek Környezetkultúra Tárgyi környezet, épített környezeti rendszerek, agrotechnikai és ipari rendszerek, környezetgazdálkodás, a hasznosság és szépség elve Közlekedéskultúra A közlekedés rendszere, közlekedési eszközök, közlekedési szabályok Gazdálkodáskultúra Tervezés, költségvetés, források, költség, haszon, elosztás, idő, beruházás, befektetés, technikai változás gazdasági, ökológiai és szociális hatásai, foglalkozási ágak Egészségkultúra Egészséges életmód, korszerű táplálkozás, napi testmozgás, öltözködés, balesetmegelőzés, ergonómia, pályaártalmak, káros szenvedélyek, legális és illegális drogok veszélyei. Biztonságkultúra Az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezők felismerése, az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában, katasztrófavédelem (tűz- és polgári védelem, tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés) Fogyasztói kultúra Termék, termékszerkezet, termékelemzés, áru, piac, marketing, reklám, kereskedelem, fogyasztóvédelem, tudatos fogyasztás, pénzgazdálkodás, takarékosság, gazdaságosság, minőség és biztonság Szabadidő-kultúra Önfejlesztés, társas kapcsolatok, sport, művelődés, szórakozás, játék Információs kultúra Kommunikációs rendszerek, információs rendszerek, modellezés, mérés, vezérlés és szabályozás, automatizált rendszerek, robotika, technikai újdonságok befogadása Pályaorientáció Személyes igények meghatározása, a tanulás szerepe a sikerben, az ismeretek, tapasztalatok, élmények hatása a pályacélok kitűzésében, a folyamatos fejlődés lehetősége és szükségessége A fejlesztési feladatok szerkezete 1. A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés és a fenntartható fogyasztás. 2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) 3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei. 3.1. Problémafelismerés 3.2. Tervezés 3.3. Konstruálás, kivitelezés 3.4. A tevékenység és eredményének értékelése 4. Munkavégzési és tanulási szokások A táblázatok nem a tanórán elkészítendő konkrét feladatokat tartalmazzák. A műveltségterület több szempont szerint mutatja be, elemzi a technikai tevékenységet mint folyamatot és annak eredményét, a produktumot, a hozzá kapcsolódó dokumentumokat, valamint szokásokat.
168
