DE ÁJK Doktorképzés VIII. 2010. december 2.
a szerződés fogalma A római jogban is már a le gfontosabb köte le m-ke le tke zte tő té ny volt a sze rződés, a fe le k e gybe hangzó akaratnyilvánítása köte lmi jogok és köte lessé ge k lé tre hozására. A mai jogok a sze rződé si szabadság e lve alapján állnak.
A szerződési jog alapkérdései: szerződési szabadság – szerződéstípusok
szerződési szabadság ? A római jog ke zde te ktől fogva mindvé gi g azt az e lve t köve tte , hogy a fe le k te tszé s sze rinti tartalmú me gállapodása köte lme t lé tesíthe t ugyan, de e hhe z az ke ll, hogy sze rződé süke t a civiljog által e lőírt formában, éspe dig általában a stipulatio alaksze rűsé ge i sze rint kössé k. A st ipulatio mindig e gyoldalú köte le ze ttsé g-vállalást jele nte tt, ké toldalú köte lme khe z te hát mindké t fé l részé ről külön-külön stipulatio volt szüksé ges. típusszabadság, de formaké nysze r
a formátlan szerződések A formátlan me gállapodások e gye s típusai ké tfé le módon le tte k contractuské nt e lisme rve : • reál-contractuské nt vagy • konsze nzuál-contractuské nt. A tipi zált re ál- és konsze nzuál-kontraktusok kialakulásával a klasszikus korban lé tre jött és me gszilárdult a különböző causae civilesből e re dő, e zé rt actio civilis útján é rvé nyesíthe tő, formátlan kontraktusok zárt re ndsze re . (Ez maj dan a just inianusi j ogban bővü lt a c ontr act us innomi nativa l).
Minde n más formátlan me gállapodás csupán e gysze rű pactum (nudum pactum) volt, me ly obligatiot ne m e re dmé nye zhe te tt.
Ez ne m csupán azt je le nti, hogy a fe le k e lhatározásától függ, kötne k-e sze rződé st e gymással avagy se m, hane m azt is, hogy ha e rre e gysze r hajlandók, akkor me gállapodásukat a te tszéssze rinti tartalommal és az általuk szabadon me gválasztott formában hozhatják lé tre . Az e lv érvén yét ne m r ontja le az a kör ülmén y sem, h ogy a t örvén y - egyré szt c sa k bizon yos határ okon belü l en ged i me g a fe le kne k a sze rz ődé si tartalom sza bad me ghatá rozá sát, - má sré szt, h ogy néme ly szer ződé sre j ogbizt onsá gi me ggond olá sból köte lez ő for mát ír e lő.
szerződési szabadság? (2) A fejlettebb római jog szerint kötelmet létesíthe tnek persze a felek formátlan megállapodás ukkal is, feltéve, hogy a benne felvállalt szolgáltatások és ellenszolgáltatások olyanok, melyek pontosan egybevágnak azokkal a szolgáltatás-típusokkal, melyeket a ius civile az illető szerződésfajtára jellemzőként, célját kifejezőként megállapított = típuskényszer így pl. dolog szolgáltatása pé nz e lle nébe n adásvé te l, más dolog e lle né be n cse re , ingye ne se n ajándé kozás;
formaszabadság, de típuské nyszer A római jog tehát a típusszabadságot formakényszerrel, a formaszabadságot típuskényszerrel kombinálta.
aktuális cél • hogy an v álto ztat ta meg a ró mai jogból örökölt szerző dé stípusok jelentőségét a sze rződé s ált aláno s k ötelező erejének elisme rése? • hogy an és mennyiben mó do sított a a szerző dési gondol at ált alánoso dása a k ülönö s szintjén kial akított jogi fog al mak ra épülő szerződési jogot ? Ø a szerző dés által áno s kötelező jellegének elismeré se előtt kizáról ag az egye s szerző dé s-típuso k jelentették az áruforgalo m lebonyolításának lehetőségét, rajtuk kívül ne m volt jog segély a vag yoni forg alo m részt vevői számára; Ø a mi nde n szerző dést szankcio náló jogelv kialakul ása után viszo nt a jogi fo rmájukb an mit sem v álto zó szerző déstí pusok ajánlott , jav allott mi ntákk á lettek a jogi fo rmáiban teljesen felszab adított áruc sere adekv át jogi bonyolításáho z. E szerepv áltás lényegének megvilágít ásáho z ö sszefoglaljuk azt a fejlődésmenetet, amely nek so rán a konti nens mag ánjoga eljutott a szerző dés ált aláno s kötelező erejének elfogadásáho z é s meg nézzük mi lett ennek a foly o mány a?
1
a korai világi jog a fe událi s termelési mó d kial akul ása é s uralko dó vá vál ása folyt án ho sszú év századokig ne m volt gazdasági igény a ró mai szerző dé si jogra; • se m a klasszik us fo rmul ázásb an, a nudum pa ctum elvvel, • se m a vulg árjogi megol dásban, a sze rződé sek é s pa ctumok kö zötti differenci álás nélk ül. a X II-XI II. században megélénkült észak-it áliai kereske delem k övetelményeitől feltámasztot t jusztiniánuszi mű első kö zépk ori tudó s mag yarázói, a glo sszáto ro k vi szont rögtö n sze mbetal álták mag uk at a ró mai jog Juszti niánusz által konzervált problé májáv al: perelhetők-e a fo rmátl an megáll apodásb an v állalt, nem típusszerű szerző désekb ől eredő kötelezettségek? Irne rius, A ccursi us é s t ársaik egyértel műen ne mleges vál aszt adt ak erre a kérdé sre .
a kánonjog hatása - causa-tan A ró mai tétel „ex pacto nudo a ctio non orit ur” ekk ort ól oly an szűkítő értelmet kapott , hogy c sak a teljesen indok nélküli egye sség ( színlelt, játék stb .) ne m hoz létre kötel met. A szerző désk ötés tehát bizony o s jogal ap (c au sa) révén tö rténik, a jogalapb an való tévedé s se mmi sségi ok . A cau sa a kano nist ák t anít ása szerint ne m kell más legyen, mint egy éssze rű ok (motivum ), ami a feleket a sze rződé s megköté sére indítja. • ez fennállt, ha egy adott szolg ált atást egy elv árt ellenszolg áltat ásra tekintettel ígértek meg. • megv olt a cau sa azo nb an ak ko r i s, ha a mag át lekötelező fél t udato san le mondott az ellenszolgált at ásról, v ag yis mi nt ajándékozó járt el. A cau sa megléte a szerző dése s kijelentések ko moly ság át és me gfont oltság át bi zto sított a, s ezé rt szük ség szerű volt a sze rződé s é rvénye sségéhez. A c au sa-tant a legi sták i s át- átvették a XV. század végétől, a „pa cta sunt serva nda ” elv elfogadásáv al.
usus modernus • de a „recepció val ” i smét a ró mai áll áspo nt l átszott uralo mra jutni, igaz, az euró pai jogászok műveiben t al álhatunk a megegyezé sek ált aláno s perelhető ségéért elvi éllel síkraszálló munk ák at is. • a XVI -XVII. század fo rdulóján szaporodtak ezek a művek anélkül, ho gy a ró mai jog mellett kit artó érvelések teljesen eltűntek volna. A szerző dések jogi kötelező erejének általáno s elismeré séért fellépők érvelésüket v agy a k áno njogra, v agy a természetes méltányo sság ra, v agy pedig mindkettőre al apított ák. • a szok ásjogok v áltozato s áll ásfogl alásai ut án az 1756-ban kibo c sát ott b ajor kó dex volt az első helyi jog, amely teljes egészében é s k onzekvensen mag áévá tette azt az elvet, ho gy mi nden kötelmi meg állapo dás perelhető kö telezettségeket fak aszt.
ám, a kánonjog hatása • aquinói Tamás Summa theologicá-jában már e gyé rte lműe n az az álláspont jutott kifeje zé sre, hogy az e gysze rű, formátlan ígé -re tek ne m e re dmé nye zne k ugyan jogi köte le ze ttsé ge t, de morálisan kötik az ígé re tte vőt. • e zt az e lve t hamarosan az e gyházi bünte tőbíróságok is maguké vá te tték, és az ún. de nunciációs e ljárás ke re té be n a formátlan me gállapodás me gsze gőjé t vád alá le he te tt he lye zni. • a kanonistáknál és az e gyházi bíróságok polgári íté lke zé sé be n csak jó ké tszáz é v múlva, a XV. században nye rt e lfogadást a me gállapodások általános köte le ző e rejé ne k e lve; • a század vé gé n pe dig né hány sze rző az e gyházi államon kívül é lő civil sze mé lye k jogvitáira (in foro saeculari) is ki akarta te rjeszte ni e zt a princípiumot – változó e re dmé nnye l.
lex mercatoria Efe lé hatott, hogy az é lé nkülő ke reske de le m e gyre sürge tőbb igé nye i ne he ze n győzté k kivárni, hogy a korabe li jogtudomány me gví vja harcát a római jog bé klyóival: • le gkorábban a ke reske dők ügye ibe n isme rté k e l a formátlan me ge gye zé sek jogi kötőe rejé t - már a XIV. században kialakult az a fe lfogás, hogy a külön ke re ske de lmi bíróságok (curia m ercatorum ) e lőtt ne m le he t e re dmé nye se n arra hivatkozni, hogy a ke reske dők között a sze rződés formátlanul jött lé tre, és e zé rt jogilag ne m fakaszt köte le ze ttsé ge ke t. • Bartolus, Baldus é s több más komme ntátor is azt az álláspontot ké pvise lte , hogy a ke reske de lmi bíróságok e lőtt a mé ltányosság (aequitas) e lvé ből köve tke zik a formátlan me ge gye zé se kből e re dő igé nye k pe resíthe tősé ge . • e zt a fe lfogást – ha ne m is vita né lkül – a XV. századi itáliai e lmé le t és bírósági gyakorlat is magáé vá te tte .
a természetjog a XVII. században vé gül e lmé le ti síkon is kidolgo zták a sze rződése k általános köte le ző e re jé ne k tanát: a te rmé sze tjog olyan nagyhatású gondolkodói, mint Grotius vagy Pufe ndorf é s Thomasius e gyé rte lműe n a sze rződése k általános köte le ző e reje me lle tt foglaltak állást. Grotius az újkor sze rződé si jogának atyja: e lvi é lle l ő isme rte fe l e lsőké nt a szabad és é ssze rű akaratnyilvánítás, mint önmagában – formájától, típusától függe tle nül – jogke le tke zte tő té ny je le ntősé gé t. e zze l a mode rn magánjog e gyik alapinté zmé nyé nek ve te tte me g az alapját. Ulpianusból kiindulva szöge zi le : „Semm i sem felel m eg annyira az em beri tisztességnek, mint hogy az egymás között létrejött m egegyezéseket m eg kell tartani.”
2
a természetjog (2) • Grotius é s a többi XVII. századi te rmésze t jogász te hát fe lkarolta és győze le mre vitte azt a már századokkal korábban is ké pvise lt álláspontot, ame ly sze rint a formátlan me ge gye zé se k pe re lhe te tle nsé ge sajátosan római jogi me goldás, ame ly a te rmésze tes e mbe ri racionalitással sze mbe n áll. • az általános sze rződés fogalom, a me ge gye zé se k általános jogi e lisme ré sé nek gondolata a XVIII. században már uralkodónak volt te kinthe tő, s a századforduló – te rmésze tjogi alapokon álló – kóde xe i (a porosz Landre cht, a Code civil és az Optk.) már e rre az e lvre alapozhatták – e gyé b vonatkozásokban e gymástól je le ntőse n e lté rő – sze rződé si jogukat.
az újkor igényei A te rmésze tjog e ze n e lmé le ti áttörésé t e gyé bké nt az „usus m odernus” köte lmi joga már e lőkészíte tte dogmatikailag az általános konsze nzuálsze rződé s fokozatos e lisme résé ve l, me ghaladva mind a jusztiniánuszi jog sze rződési típuské nysze ré t, mind a ré gebbi né me t jog sze rződé si formalizmusát. Vé gül te hát a kontine nsen is e lfogadást nye rt a sze rződés általános köte le ző e rejé ne k e lve : ha fontos e lté rése kke l is a vé ge re dmé ny ugyanaz volt a kontine nse n és Angliában is - a vagyoni me gállapodások jogi re le vanciájának általános e lisme ré se. A kapitalizálódás igé nye i e zze l e lé rté k a vagyoni forgalom zavartalan biztosítását le gjobban se gítő jogi me goldást: a sze rződé s már ne mcsak e gye s típusaiban volt köte le ző, hane m – a törvé ny korlátai között – köte le ző le tt minde n sze rződés, tartalmától függe tle nül csakne m minde n me gállapodás.
természetjogi kódexek Már a XVIII-XIX. század fordulóján me galkotott kóde xe k is jól tükrözik a sze rződés általános köte le ző e rejé ne k e lisme ré sé ve l kialakult új he lyze te t é s a sze rződé stípusok me gváltozott sze re pé t. A te rmésze tjogi be folyás e re dmé nye , hogy a porosz Landre cht (1794), a Code civil (1804) é s az Osztrák Polgári Törvé nykönyv (1811) e gyaránt a me gállapodások általánosan köte le ző je lle gé ből indul ki. A három kóde x, ame ly mind kiinduló konce pcióját, mind a me gvalósítás je lle gé t é s módsze ré t te kintve annyira különbözött e gymástól, e bbe n a ké rdésbe n ugyanazt a kiindulópontot választotta: • a pactum é s contractus közötti me gkülönbözte té s e lve té sé t, • az innominát (atipikus) sze rződé sek pe resíthe tősé gé ne k általánossá té te lé t, a • konsze nzualitás nagyobb sze re phe z juttatását –e gyszó val az általános sze rződé sfogalom kiindulópontját.
természetjogi kódexek (2) A kóde xekbe n re ndsze rile g is különválasztották a valame nnyi sze rződé sre irányadó szabályokat a csak az e gye s sze rződé stípusokra illő normáktól: többé vagy ke vésbé köve tke ze tese n mindhárom kóde xbe n me gje le nne k a sze rződés általános szabályai, e lkülönítve az e gye s sze rződése kre vonatkozó külön re nde lke zése ktől. e z a fe lszíni, sziszte matizálási je le nsé g e gyik köve tke zmé nye , formai tükre a sze rződé si jog tartalmi átalakulásának: a sze rződé stípusok funkcióváltásának. Itt van azonban különbsé g: • •
•
míg a z ABG B me glehet ősen ré sz letes sz a bályozá st a d az e gye s – e gyébként logiku san , áttekinthetően rend sze rezett – sz erz ődé stípusokr ól, az ALR ped ig a sze rz ődé se k sza bá lyaiban is érvén ye sítette hírhe dt kaz uisztikáj át (csup án a XI. c ím köze l 1 200 sz akaszból á ll, s ön ma gá ban az ad ás-véte lrő l 3 62 § rende lkez ik), addig a C ode civ il csa k a le gf ontosa bb tip iku s szerz őd ése k sz abályozását adt a, é s az e gye s tén yá llásokh oz kapc solt j ogkövetkezm ények az egé szen álta lán os alape lvekre korlátozódna k.
ABGB
Code civil
Az osztrák ABGB-ban köve tke ze tese n sike rült a sze rződése k általános szabályainak és az e gye s sze rződé stípusokra vonatkozó re nde lke zése kne k a szé tválasztása.
A Code civil szerke sztői a v ag yoni forgalo m szab adság át és társadal mi korl átait egyaránt a szerző dések ált aláno s szab ály aival kív ánt ák megol dani, s az egye s szerző dé stípusok nak alapvetően c sak a f orgal mi jogban történő kö nnyebb eligazodás és a jogalk al mazás me gkönnyítésében szánt ak sze repet, adekv át fo rmáb an jutt atv a kifejezésre
Az eg yes sze rző dé stípuso knak a sze rző dé s által áno s elisme rése ut án megv álto zott funkcióját és a típusok szabály ainak ebben a helyzetben szánt szere pet kitűnően t ük rö zi Zeillernek, az o szt rák polg ári tö rvényk öny v meg alkotójának véle ménye: „A szerződések egyes fa jtá inál keletk ező jogok és k ötelezettségek ... a szerződési jog á lta lá nos elveinek k özvetítésével minden nehézség nélk ül megha tá rozha tók . Mégis, a nnak érdek ében, hogy a k ezdő joga lk alma zók munká já t megk önnyítsük és ítélőképességük et élesítsük , szükségesnek ta rtjuk néhá ny nevesített szerződés felvételét a k ódexbe.”
Eze kke l azonban csupán diszpozití v mintaszabályokat, a jogalkalmazást könnyítő támpontokat adtak a le ggyakrabban e lőforduló sze rződé stípusokhoz.
• ebből következik , hogy a sze rződé stípuso k szabály ai a Code civilben is diszpo zitív jellegűek, sőt jelentős részük c supán ügyletértelme ző szerepet ját szik , v ag y egyene sen c sak ügyleti mint át ad a vag yoni forg alo mb an leggyakrab ban előfo rduló típusok jegyeinek leírásával. • a tö rvénykö nyv alk otói a szerző dések területén a lehető legteljesebb szab adságot kívánt ák a feleknek bizto sít ani, de • a di szpo zitív szab ályo zással elejét akart ák venni az e setleges bírói önkény nek, meg szabv a azt az i rányt , amelyben – a felek meg állapo dásának hiány ában vagy a szerző dé ses rendelkezé s meg állapíthat atl anság a e setén – a jogvitát el kell dö nteni.
3
a szerződéstípusok új szerepe Te hát a sze rződés általános köte le ző e re jé ne k e lisme rése után, amikor a jog – e lvile g – a sze rződő fe le k minde n me gállapodásához kilátásba he lye zte a maga ké nysze rítő eszköze it, az e gye s sze rződéstípusok alapve tő funkciója az ügyle tkötők orie ntálása és a bíróságok igazságszolgáltatásának támogatása le tt. • a jog e ze ntúl e lsősorban csak mintákkal szolgált a vagyoni forgalom le ggyakoribb ügyle tfajtáihoz. • a sze rződé stípusok szabályai e ttől ke zdve minde ne ke lőtt a sze rződő partne re k é rde kpozícióit figye le mbe ve vő, az ügyle t kockázatát arányosan e losztani hivatott normák sze re pé t játszották. • iránytűk le ttek az ese tle ge s jogviták e lbírálásához, de se mmiké ppe n se m a jogi vé de le m biztosításának e gye düli útjai. • e nne k a me gváltozott funkciónak e gyik je le az is, hogy a sze rződé s-típusok szabályainak döntő többsé ge diszpozi tív je lle gű le tt é s ma is az – lásd magyar Ptk.
a német „klasszicizmus” A né met ko difik áció során azonb an alig vették figyele mbe ezeket a társadal mi fejleményeket, s e z a szerző dési jogban k ülönö sen sze mbetűnő: A szerző dések szab ályo zása – a sze rződé stí puso k rendsze re – a ró mai jogi alapok ra e melt pandekti st a rendsze rre és do g matik ára é pült. Így a BGB szerző dési jog a – ne m tö rő dve a közel egy évszázad jelentős válto zásaiv al – al apvetően ugy anúgy alak ult ki , mi nt a századelő korai k apitali st a tö rvénykö nyveinek szerző dési rendszere:
a sze rződé si szabadság e lvé t kombinálták a sze rződé stípusok kise gítő sze re pé ve l. A szerző dési szab adság elvét mag a a tö rvény ne m mo ndja ki kifejezetten, de az indokol ás egyé rtelműen le szögezi, hog y ez az elv uralja az egész sze rződé si jogot, és ennek k övetkeztében a szerző dő felek a tö rvény által áno s és k ülönö s előírásainak ko rl átai között szabad me gáll apo dásukk al jogi erő vel ruházhatják fel v agyoni k apc solat aik at.
a „klasszicizmus” meghaladása? A XIX. század radikális társadalmi-gazdasági fejle mé nye i kiké nysze ríte tté k a sze rződé si szabadság je le ntős – közjogi é s magánjogi – korlátait, é s rádöbbe nte tté k a burzsoá jogtudományt is arra, hogy „az ideális jogegyenlőség és a gazdasági egyenlőtlenség közötti feszültséget m a realisztikusabban” ke ll fe lfogni. (Esse r) Bizon yos koge ns szabályok me gje le nése a BGB sze rződé stípusainak re nde lke zé se i között minde ne se tre már önmagában új je lle ge t adott e nne k a jogte rüle tne k. A koge ns normák alkalmazásával pe dig tovább nőtt (vagy újra me gnőtt) a sze rződé stípusokba törté nő besorolás je le ntősé ge, mive l a fe lek most már e gye ző akarattal se m ke rülhe tték ki a törvé nyalkotói szándé kot, s sze rződé ses viszonyuk minősíté sé től függőe n é s ne m saját e lhatározásuk alapján alakultak ügyle tük jogköve tke zmé nye i.
a XIX. század kihívása A XIX. száza d Eu rópa-szerte a kap italiz mus gyor s fejlőd ését h ozta , s mé g a késle ltetett fejlődésű ném et területe ken is a gaz da sá gi és tá r sada lmi be rendezkedé s a lapvet ő vá ltozá sait e red mén yezte. A feud ális f öld birt okra épü lő gazdá lkodá s ur almát egyre in ká bb az ip ari és kere skede lm i vá lla lkozások, a bankok gaz da sá gi f ölénye vált otta föl. A XIX. száza d ut olsó har mad á ban a j ogna k már nem egyszerű en a kap ita liz álód ás követelmén yeive l kellet szá m oln ia, h anem a mon op olka pita lista gaz da sá g- é s tár sad alomfejlődé s kih ívá saiv al ke llett sze mbenézn ie. A száz advé g Né metorszá gá ban, a B GB sze r kesztésének idején má r m ind a m on op olkap ita lista fej leménye k, mind a mun ká sosztá ly szoc iá lis szü kséghelyzete me gké rd őjelezté k a sz abadver sen ye s kap italiz mu s ter mé szet j ogi e lve kke l át itatott, róma i jogi gyöke rű sze rz ődé si j ogát.
a német „klasszicizmus” (2) A megol dások antik fog ant atása a kötel mi jog körében azért volt kevé sbé hát rányo s, mivel a fonto s kere skedel mi jogi területet – és benne számo s szerző déstí pust, al apo s ki dolgo zásb an – már az 1861-es Ált al áno s Né met Kere ske delmi Tö rvény könyvben ko difikált ák , é s ezt a szab ályozást, mint ö sszné met kere ske delmi jogot a legtöbb né met államb an életbe léptették. A mo no polk apit alist a tendenciák , a t ársadal mi vál ságt ünetek és a szoci ális feszültségek azo nban afelé hat ottak, hog y az állam, a jog kénytelen volt beav atko zni a mag ánszféra hagyo mányo s területein is: konk rét ko rl átokk al é s tilal makk al kény szerült k orlátozni a szerző dési szab adságot , ne m elégedhetett meg a jó erkölc sbe ütkö ző v agy az uzso rás ügyletek ált al áno s tilal máv al.
a XX. század kihívásai A BGB utáni fejlődés ált aláno s jellemzője egy sajáto s alk al mazko dási folyamat volt: a kl asszik us burzso á szerző dé si elveknek és intézményeknek egyf ajta „ megőri zve meg szüntető ” ho zzáig azít ása a társadal mi é s a t udo mányo s-technik ai fo rradal mak ált al kiv áltott követelmények hez. A k apit ali sta g azdaság feltart ózt at hatatl an ko ncent ráció s foly amat a mi nd a termelési, mind a fo rg al mi k apc sol atokb an kihúzt a a t alajt a hajdani ki sv állalko zók ügyleteire méretezett klasszik us burzso á szerző dési jog al api ntézményeinek láb a alól. A szerződé sek területén a g azdasági fol yamat ok révén • a tö meg termelés egy ré szt a szerző dési feltételek st andardi zálására vezetett, • másrészt ezzel ellentétesen, műszakilag és jogilag rendkív ül b onyo lult, nag y é s g yakran sok féle szakértel met igénylő egyedi sze rződések re. Mindkét fejlemény gy ak ran feleslegessé te szi, kik apc solja a sze rző dé stípuso kat, mi nt rendszerezé si k ategó riák at , sőt ne m ritk án az egész di szpo zitív szerző dé si jog mellőzésé re vezetett és vezet.
4
egyedi szerződések A bonyolult e gye di sze rződé se k e se té be n az „önszabályozás” re ndsze rint annyira te ljes, hogy a diszpo zití v törvé nyi jog sze re pe te ljese n e lhalványul, szinte csak a koge ns tilalomfák be tartására korlátozódik. A sze rződé stipizálás je le ntősé ge e körbe n gyakorlatilag me gszűnik, mive l maguk a sze rződő partne re k csakne m minde n ese tbe n kime rítőe n re nde lke znek jogviszonyuk le he tsé ges köve tke zmé nye iről, s így me gállapodásuk típus sze rinti minősíté sé ne k e gy ese tle ges jogvita során sincs sze re pe. Az „önszabályozó” me gállapodások tipikus alanyai nagyvállalatok.
standardizált szerződések (2) A standardizált, szabványosított sze rződé se k gyűjtőfogalma alá sorolható ügyle tek között bizon yos árnyalati e lté ré st mutatnak • az ún. blanke ttasze rződé se k é s • az ún. általános üzle ti fe lté te le k alapján kötött me gállapodások. Az e lőbbie k ese té be n a konkré t me ge gye zé s a fe lté te leke t maga tünte ti fe l, míg az általános üzle ti fe lté te le kre az adott sze rződé sköté s során csak utalnak, vagy valamilye n más módon (a sze rződő fé l külön me gkapja, ese tle g csak kifügge szté s formájában sze re zhe t tudomást róluk stb.) teszik a me gállapodás tartalmává. A szabványosított sze rződé se k mindké t fajtájánál me gvan a le he tősé g arra, hogy a gazdaságilag e rőse bb pozícióban le vő fé l e lőnyte le n fe lté te le ke t ké nysze ríthesse n sze rződő partne ré re.
standardizált szerződések A standardizált sze rződé sekbe n re ndsze rint e gy je le nté ke ny gazdasági é s szakisme re ti fölé nybe n le vő, ese tle g monopolhe lyze te t é lve ző sze rződő fé lle l sze mbe n sok, e gymástól e lszige te lt, gye ngé bb pozíciójú kisfogyasztó áll. A standardizált sze rződé sek je le ntősé ge annyira me gnőtt, hogy e gyre inkább önálló jogte rüle tté válnak a sze rződése k hagyományos joga me lle tt. Emiatt szüksé gsze rűe n a sze rződé si jogra szé le s é s fontos te rüle te ke n – pl. a fogyasztóvé de le m, a biztosítási jog, az antitröszttörvé nyho zás te rüle té n – ráé pül e gy hatalmas, a sze rződési jogot kívülről módosító állami sze rződés e lle nőrzési jog. A főbb jogi eszközök: a koge ns sze rződé si szabályok, az antitrust-jog, a blanke tták és üzle ti fe lté te le k e lőze te s államigazgatási kontrollja és – főle g bírói – fe lülvizsgálata.
újabb fejlemények A nyug ati el mélet a st andardizált szerző dé sekkel történő vi sszaélések hat ását a hagyo mányo s sze rződé si jog kettő s sérel mében szokt a kifejezni: • a sz erz ődé si sza bad sá g kor látozá sá ban va gy te ljes kizá rá sá ban, • és a diszp oz itív j ogan ya g töme ge s megke rü lésé ben , e gy az e gyben fé lretételében.
A Németo rszágb an 1974-ben megalkot ott tö rvény az által áno s üzleti feltételek (AGB) szab ályo zásáról mégi s egyértel műen a tö rvényi típuso k di szpo zitív rendelkezéseinek vé delmét szándékolja. Ennek gene rálkl auzulája sze rint „ha tá lyta la nok a z olya n üzleti feltételek , a melyek a felek nek a – szerződés természetéből va gy a va gyoni forga lomba n ura lk odó felfogá sból szá rma zó – szerepét va gy k ötelezettségeit oly mérték ben k orlá tozzák , hogy a záltal a szerződési cél elérése veszélyeztetett.” Elhangzanak ugy anak ko r – főleg a skandináv jogi ro dalo mb an – olyan kritik ai észrevételek is, amelyek a tö rvényi jog elav ult ságára, a jogalkotás lassúság ára, a szerző déstípusok merev ségére i s visszavezetik a szab ványo sítot t szerző dések lét rejöttét, sőt i gazoltnak i s látják ezt a „jogon kívüli jog alkot ást.”
állóháború ? A XX. század vé gé n állt (s talán mé g ma is áll) a harc a standardizált sze rződé se k új „joga” és a sze rződéstípusok hagyományos diszpozi tív s zabályozása között. Egye s jogre nde k (pl. a nyugatné me t) e rőte ljese bbe n, mások (angolszász jogok) óvatosabban kísé re lté k me g fe ltartóztatni a jogi e szközökke l aligha me gállítható folyamatot, a hatályos jog fé lre té te lé ne k te nde nciáját: me g akarták akadályozni, hogy az általános üzle ti fe lté te lek e gyoldalú aktusai a gazdasági é le t e gész sze ktoraiból kiszoríthassák a törvé nyhozói é rde kmé rle ge lést és é rté kíté le te t. „A szerződési jog funkciója… a szerződési igazságosság. Ez az elv – és m ár nem a szerződési szabadság – fejezi ki ma az egész világon a szerződési jog materiális funkció-elvét… A m odern feladat abban áll, hogy kritérium okat és eljárást dolgozzunk ki a szerződési-igazságosság számára, am elynek kifejlesztése éppen azért szükséges, m ert a szerződési szabadság a valóságban nem létezik.” (Z.-K.)
5
