A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve
MÁTÉSZALKA 2008-2013
T A R T A L O M J EG Y Z É K
I.
Többcélú kistérségi társulás megalakulása…………………….. 3.
I.1.
Jogi háttér……………………………………………………… 3.
I.2.
Többcélú kistérségi társulás alapadatai………………………. .5.
I.3.
A többcélú kistérségi társulás vállalt közoktatási feladatai…… 6.
II.
HELYZETELEMZÉS………………………………………….7.
II.1.
A kistérség földrajzi helyzete…………………………………. 7.
II.1.1. A kistérség gazdasági infrastrukturális és társadalmi helyzete 8. II.1.2. Demográfiai tendenciák a kistérségben……………………… 9. II.1.3. A kistérség település szerkezete és közlekedési viszonyai……11. II.2.0. A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben önkormányzati bontásban………………………………………… 13. II.2.1
Az óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei….. 13.
II.2.2
Az általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei………………………………………………………
19.
II.2.3. Középiskolai oktatás……………………………………….
29.
II.2.4. Alapfokú művészeti oktatás……………………………….
30.
II.2.5. Pedagógiai szakszolgálatok…………………………………
31.
II.2.6. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása 34. II.2.7. Nem állami önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módja………………………………………….36. II.2.8. Közoktatási esélyegyenlőségi terv…………...……………….. 36. II.2.9. Helyzetelemzés összegzése…………………………………. 52. III.
A közoktatási feladatellátás területén megfogalmazott szervezési és fejlesztési feladatok…………………………… 53.
2
I.
A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS MEGALAKULÁSA
I. 1. Jogi háttér Az 1990. Évi LXV. Törvény 41 § (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás, valamint a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. Évi CXXXV. Törvény 16. §-a és területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. Évi XXI. törvény rendelkezései alapján a Mátészalkai kistérség 26 települési önkormányzat határozatával 2004. november 4-én megalakult a jogi személyiséggel rendelkező SZATMÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS. Székelye 4700 Mátészalka Rákóczi út 43. A polgármesterek megállapodtak, abban hogy az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek kiküszöbölése érdekében többcélú kistérségi társulást hoznak létre. A társulásba tömörült két város, négy nagyközség, 20 község összesen 26 település Határozatszáma: 3/2005 (IV. 07.) TT f. határozat. Céljuk: - A közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő hatékonyabb ellátása. - minden állampolgár számára váljanak elérhetővé a minőségi szolgáltatások - mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek - A kistérségi államigazgatási feladatok, közigazgatási ügyintézés hatékonyabb ellátása - nagyobb lehetőséget kapjanak az uniós források megszerzésére - a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon. - Oldja a város és vonzáskörzete között felhalmozott érdekellentételeket, és hatékonyan tudja elősegíteni a város és vonzáskörzete mennyiségi és minőségi fejlődését. Az intézkedési terv szerepe: A közoktatási, feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (továbbiakban intézkedési terv) elsősorban a közoktatás hatékonyságának növelését kívánja szolgálni. Ennek érdekében elengedhetetlen a szoros együttműködés a települési önkormányzatok között. Az intézkedési terv meghatározza a közoktatási prioritásokat, szervezeti és strukturális 3
változtatásokat, és orientálja az ebben érintett önkormányzatokat, óvodákat, általános iskolákat, középiskolákat, kollégiumokat, fenntartói hovatartozás nélkül. Az intézkedési terv keretet és iránymutatást ad az intézményeknek a minőségi megújulás irányába. A fejlesztési terv a kistérség területére készült és 2008 julius 1-től 2013. augusztus 31-ig érvényes. Az intézkedési terv szükség esetén a polgármesterek tanácsa döntésével bármikor módosítható, kiegészíthető. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulásban, 2006-ban készült közoktatásra vonatkozó fejlesztési koncepció. E dokumentum a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatás fejlesztési terve mely az önkormányzatok által beküldött adatlapok, helyzetelemzések, a megyei fejlesztési terv, személyes konzultációk, vonatkozó jogszabályok felhasználásával készült. Valamennyi adatszolgáltatónak készséges közreműködéséért a terv készítői ezúton mondanak köszönetet.
4
I. 2.
A többcélú kistérségi társulás alapadatai
Régió:
Észak – Alföld
Kistérség neve:
Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás
KSH azonosító:
15445658-7511-321-15
Kijelölt önkormányzat:
Mátészalka Város Önkormányzata
sorszám
A kistérség települései
Tagja-e a többcélú társulásnak (I/N)
1.
Fábiánháza Község
I
2.
Fülpösdaróc Község
I
3.
Géberjén Község
I
4.
Györtelek Község
I
5.
Hodász Nagyközség
I
6.
Jármi Község
I
7.
Kántorjánosi Község
I
8.
Kocsord Község
I
9.
Mátészalka Város
I
10.
Mérk Nagyközség
I
11.
Nagydobos Nagyközség
I
12.
Nagyecsed Város
I
13.
Nyírcsholy Község
I
14.
Nyírkáta Község
I
15.
Nyírmeggyes Község
I
16.
Nyírparasznya Község
I
17.
Ópályi Község
I
18.
Ököritófülpös Nagyközség
I
19.
Őr Község
I
20.
Papos Község
I
21.
Rápolt Község
I
22.
Szamoskér Község
I
23.
Szamosszeg Község
I
24.
Tiborszállás Község
I
25.
Vaja Nagyközség
I
26.
Vállaj Község
I
5
- A Közoktatási Törvény 20. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott intézményeket – óvodát és általános iskolát – fenntartó mikro társulások működését koordinálja illetve megállapodás alapján ezen intézmények fenntartását biztosítja.
I. 3. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS VÁLLALT KÖZOKTATÁSI FELADATAI: - A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás a nevelési oktatási intézmények feladatai ellátásának segítésére, működési területén, önkéntesen vállalt feladatként, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 34.§ - ban megjelölt pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása, ezen belül: Pályaválasztási tanácsadás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógy-testnevelés - A társulás anyagilag és szervezéssel támogatja a pedagógiai szakmai szolgáltatás kistérségi feladatainak ellátását, melyet együttműködési megállapodás alapján a Mátészalka és Környéke iskolaszövetség koordinálásával kíván megvalósítani. - Az intézményi társulások segítésére iskolabusz szolgáltatást biztosít az azt igénylő önkormányzatok, intézmények részére külön megállapodás alapján.
6
II.
HELYZETELEMZÉS
II.1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése:
Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás
A Szatmári többcélú Kistérségi Társulás az ország legkeletibb megyéjében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-keleti részén található. A kistérség települései Mátészalka körül helyezkednek el. A várostól É-ra, Ny-ra és K-re eső települések egy kb. 14 km-es, a délre eső települések egy 25 km sugarú körben találhatók. A térség északon a Beregi síksággal határos, nyugati része a Nyírséghez, keleti, délkeleti része a szatmári síksághoz tartozik. A térségen belül eltérő adottságokkal rendelkezik a Szamos melléke, amely folyó keletről határolja a vizsgált térséget. A térség délkeleti része Romániával határos, itt helyezkedik el az Ecsedi-láp is. Az utóbbi évtizedekben a megye szatmári részének nevezik ezt a területet. A kistérség összterülete 624, 74 km2, a megye területének 10, 52 %-a, az állandó lakónépesség száma 67 193 fő, (2005) népsűrűsége 107,5 fő/km2. A települések között lakosságszámban jelentősebbek a 18 247 fős Mátészalka, (a kistérség össznépességének 27, 15%-a), a 7091 fős Nagyecsed, illetve 3000 fő körüli
7
Hodász, Kocsord, Vaja és Ópályi községek. Az 1000 főnél kisebb népességű falvak száma 6, három település lakossága az 500 főt sem éri el. A térségben egy település, Nagyecsed tartozik az 5 ezer főnél népesebb települések közé, a 2 – 5 ezer főt számláló középfalvak aránya 42, 31%, az 5002000 lakosú kisfalvak aránya 38,46%, az 500 főnél kisebb népességű aprófalvak aránya 11,54%. A térségre tehát a kis és középfalvak a jellemzőek.
II.1.1 A kistérség gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete A kistérségre jellemző, hogy Mátészalka kiemelkedő elsőrendű központi szerepet tölt be a kistérség társadalmi-gazdasági életében. Vonatkozik ez a gazdaság koncentrációjára, az intézményi, szolgáltatási és kereskedelmi ellátásra, az infrastruktúrára egyaránt. A város és a térség települései között ezért egyrészt szoros egymásrautaltsági kapcsolat jellemző, másrészt – ebből következően – a viszony nem mentes a feszültségektől sem. A városok közül egyedül Mátészalka tekinthető teljes körű városi ellátást biztosító központnak. Nagyecsed mindössze részleges városi ellátást és részleges városi igazgatást biztosító alközpontként értelmezhető. Mátészalka eddig kiépült intézményhálózatának köszönhetően központi szerepkörrel rendelkezik a térségben az alábbi területeken: · közlekedés · alap- és középfokú oktatás · banki- és pénzügyi szolgáltatások · egészségügy, szociális ellátás · gazdaság – foglakozatás · kultúra · szennyvíz-kezelés · ivóvíz-szolgáltatás A körzet központja Mátészalka, a térség egyetlen 10 ezres lélekszámot meghaladó települése. Vonzáskörzetéhez 25 település tartozik: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Györtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj. A kistérségben az együttműködés, a partnerségben rejlő célszerűség ismert és
elég gyakori. Az elmúlt években öt önállónak mondható mikro-térségi együttműködés alakult ki főleg egészségügy szolgáltatások koordinálásra: 8
· · · · ·
Nagyecsed-Tiborszállás-Mérk-Vállaj- Fábiánháza Ököritófülpös-Kocsord-Győrtelek-Géberjén-Fűlpösdaróc-Rápolt Vaja-Kántorjánosi-Hodász-Őr Ópályi-Nyírparasznya-Nagydobos-Szamosszeg-Szamoskér Mátészalka-Nyírmeggyes-Nyírkáta-Jármi-Papos-Nyírcsaholy
Ezen mikro-térségek szolgáltatásai tovább bővülnek egyéb közszolgáltatási, szakellátás-jellegű társulások megszervezésével. II.1.2
Demográfiai tendenciák a kistérségben:
Régió megnevezése: Kistérség megnevezése:
Észak-Alföld Szatmári Többcélú kistérségi Társulás
Demográfiai adatok 2005 A település neve 1. Fábiánháza 2. Fülpösdaróc 3. Géberjén 4. Győrtelek
0-1 évesek száma
1-2 évesek száma
2-3 évesek száma
3-4 évesek száma
4-5 évesek száma
5-6 évesek száma
6-10 évesek száma
10-14 évesek száma
14-16 évesek száma
16-18 évesek száma
18-20 évesek száma
20-24 évesek száma
26
26
34
26
25
18
106
108
71
75
61
138
1
2
2
5
6
3
16
8
9
12
1
1 15
1
1
3
4
6
6
24
34
13
12
18
21
26
21
19
23
25
91
95
52
58
44
81
5. Hodász 6. Jármi
43
45
34
35
44
48
216
205
88
144
150
196
5
7
13
13
12
14
84
46
41
53
39
66
7. Kántorjánosi 8. Kocsord
26
38
32
36
41
25
128
120
64
50
48
100
30
34
27
33
31
32
165
191
92
95
86
172
9. Mátészalka 10. Mérk
156
148
183
167
165
186
930
1084
700
766
825
1474
22
24
27
21
36
22
17
121
41
43
41
46
11. Nagydobos 12. Nagyecsed
26
29
23
25
43
33
143
139
73
68
74
148
92
79
77
87
86
83
408
409
235
218
225
456
13. Nyírcsaholy 14. Nyírkáta
38
36
34
37
36
30
145
133
74
71
32
48
28
30
42
28
25
38
124
134
67
63
61
127
15. Nyírmeggyes 16. Nyírparasznya
22
29
20
25
26
25
132
136
94
91
102
146
20
10
10
11
14
10
70
70
31
35
36
50
17. Ópályi 18. Ököritófülpös
47
47
43
44
48
48
118
192
52
108
95
159
14
16
26
27
38
28
118
125
61
57
73
142
19. Őr 20. Papos
14
15
19
20
15
18
94
74
25
38
58
67
9
11
12
14
11
11
55
61
27
29
26
50
21. Rápolt 22. Szamoskér
3
4
5
5
4
4
5
4
3
5
9
11
3
7
9
12
11
10
34
36
21
20
17
28
23. Szamosszeg 24. Tiborszállás
59
50
45
38
40
45
136
152
90
83
87
170
12
9
9
8
4
14
53
54
21
21
30
70
25. Vaja 26. Vállaj
52
55
57
52
53
58
237
234
101
94
104
251
8
7
7
8
8
9
36
50
25
27
37
76
778
785
814
800
851
843
3685
4015
2171
2336
2379
4288
Kistérség összesen
* A MÁK területi igazgatóságai által kiküldött, 2005 .év január 1-i állapotot tükröző adatok
9
A kistérség a megye harmadik legnépesebb kistérsége az ország leghátrányosabb kistérségeinek egyike. Jövedelmi szintje elmarad a megyei átlagtól. A térségben a népesség gazdasági aktivása (az aktív keresők aránya) 23,8 %, ami a legalacsonyabb érték a megyében. Ennek oka a magas térségi munkanélküliség 19,7%, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (9,8%). A térségre - az utóbbi években - a lakosságszám csökkenés jellemző. A kistérségben élők száma 2000-től - 2003-ig. 70. 437 főről 69. 871 főre csökkent. Ennek - országosan is - tipizálható okai a születések számának csökkenése, az elhalálozások számának emelkedése, a szülőképes lakosság elvándorlása. Az adatok jól mutatják a korösszetétel viszonylag kedvezőtlen alakulását, a születési arányok folyamatos romlását. A kistérségben a regisztrált munkanélküliek száma 1999-ben 5. 190 fő, 2002ben 4. 953 fő volt. A munkanélküliek aránya a 18-59 éves (aktív korú népességből) 1999-ben 12,6% míg 2002-ben 11,9%. A csökkenés a munkanélküli ellátásból kikerülők számának folyamatos növekedésének köszönhető. Az átlag alatti a munkanélküliek aránya Mátészalkán (6,7%), Fülpösdarócon (7,8%) és Jármiban (5,7%), és 15% fölötti Fábiánházán (17,9%), Kántorjánosiban (19%), Nyírkátán (16,0%), Nyírparasznyán (17,1%), Ököritófülpösön (18,1%), Rápolton (27,3%), Szamoskéren (17,8%), Szamosszegen (18,1%), Vaján (18,1%). A többi településen nagyjából a kistérségi átlag körül van. A demográfiai mutatók alapján és a gazdaságban bekövetkezett szerkezet váltás miatt további népesség csökkenésre lehet számítani, mely sok egyéb mellett megnehezíti néhány intézmény fennmaradását is. Kevés a munkahely és magas azoknak a családoknak a száma, amelyek segélyekből, rossz anyagi és egzisztenciális körülmények között élnek. Ez fokozottan igaz a cigány lakosság esetében, akiknek a száma emelkedő tendenciát mutat. A térség jelentős részét alkotó cigány lakosság aránya az összlakosságon belül 7,3 %, ezen belül Hodász, Ópályi, Nagyecsed lakosságának arányában haladja meg a 15%-ot. A megyei mutató 12,5%. Mátészalkán a cigány etnikum száma a lakosság 3 %-a. Néhány településen az első osztályba a 2007/2008-as tanévre beiratkozott roma tanulók aránya meghaladja az 50%-ot. A problémák etnikai, munka-erőpiaci és szociális jellegűek. A cigányságnak sajátos kultúrája van, és társadalmi, gazdasági elmaradottsága az átlagnál nagyobb. Rohamosan növekvő arányuk, valamint a problémák kezelésében való részvételük minősége a térség helyzetét és esélyeit jelentősen befolyásolja. 10
Képzésük megoldása, a felzárkóztatásuk meggyorsítására, esélyegyenlőségük biztosítása elengedhetetlen. Hiányoznak a megfelelő civil szerveződések körükben, a meglévők sok konfliktussal működnek, több esetben csak szűk csoportok érdekeit szolgálják. A cigány népesség körében az összlakossághoz képest magasabb a munkanélküliség, jóval alacsonyabb az iskolai végzettségi szint és életkörülményeik, jövedelmi szintjük sokkal rosszabbak a magyar lakosság átlagához képest. Ugyanakkor a természetes szaporodásuk magasabbak a magyar lakossággal szemben. A munkanélküli lakosság alkalmi munkákból él, mely rányomja a bélyegét a családban nevelődő gyerekek pszichés fejlődésére, és negatívan befolyásolja a településtől távol eső szolgáltatások igénybevételét is (pl.: gondot jelent a szülőnek elvinni az egyébként rászoruló gyermekét különféle fejlesztő foglalkozásokra). A fent leírt gazdasági, társadalmi változások negatívan hatnak a fiatalok gyerekvállalási kedvére. A születések száma között nagy a szóródás. Hat olyan település van Fülpösdaróc, Géberjén, Nyírparasznya, Rápolt, Szamoskér, Vállaj ahol 50, vagy annál kevesebb gyerek született 6 év alatt. Nagyecsed és Mátészalka településeken a születések aránya a legmagasabb. A születések számát a beiskolázási mutatók szempontjából meghatározó adatként kell kezelni. II.1.3 A kistérség település szerkezete és közlekedési viszonyai A térségből Budapest Debrecenen és keresztül a 471. sz. és a 4. sz. úton, illetve Nyíregyházán keresztül a 49. sz. és a 41. sz. utakon érhető el. A kistérség legfontosabb közúti kapcsolatai: · 49. sz. út, mely keleti irányba Románia felé biztosítja az eljutást Csengersima határátkelőnél, nyugat felé a 41. útba torkolva Nyíregyháza és a főváros felé biztosít kapcsolatot, · a 49. sz. útról Györteleknél leágazó 491. számú úton Fehérgyarmat, illetve a magyar-ukrán határ felé lehet eljutni közvetlenül a beregsurányi határátkelő, közvetett kapcsolattal a tiszabecsi határátkelő is könnyen elérhető.
11
· A 471. sz. út Nyírbátoron át Debrecen, illetve a déli országrész felé jeenti a kapcsolatot, · Ópályi és Vásárosnamény felé vezető északi út (4117. számú) · Fábiánháza, Nagyecsed, Mérk, Vállaj, - Csalános felé határátkelő Románia irányába - felé vezető déli út (4915. számú) Mátészalka, mint a kistérség központja, közúti, vasúti közlekedési csomópont. Öt irányban kiinduló első és másodrendű közútvonalak, (Nyírbátor, Vállaj, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nyíregyháza, és öt irányban kiinduló vasútvonalak teszik jól átjárhatóvá a kistérséget. A települések a főútvonalak mellet helyezkednek el. Géberjén, Fülpösdaróc, Szamosszeg, Rápolt, Tiborszállás a fő közlekedési útvonalaktól távolabb helyezkedik el. A menetrendszeri autóbusz járatokkal minden település jól megközelíthető. A vasútvonalak a települések többségében külső peremterületeket érintik így a napi közlekedésben autóbusz-forgalomhoz viszonyítottan forgalmuk nem jelentős. A közlekedési eszközök menetrendje a munkába járáshoz és a diákutazás igényeihez igazított. Az M3-as autópálya várhatón Őr község területén érinti a kistérséget, mely várhatóan nagyobb forgalmat és gazdaságfejlődést eredményezhet. A 49. számú főútvonal megépülte rohodi elágazástól a csengersimai határátkelőhöz valószínűleg a települések közúti terhelését csökkenti majd. Három irányban halad a teherforgalom az országhatárok felé Ukrajna (Tiszabecs), Románia ( Vállaj, Csengersima ). Az intézményi társulások tanulóinak utaztatását a társulás autóbuszaival ( JármiPapos ), valamint a volán vállalatokkal, illetve az önkormányzatok saját autóbusszal oldják meg. Összességében megállapítható hogy a kistérség elérhetősége, a kistérségen belüli közlekedés megoldott az érdemi gazdasági és közoktatási munkát nem hátráltatja. A kistérség településszerkezete változatos, többnyire szalagtelkes, a főútvonalak mellett elhelyezkedő falusi települések egymástól négy-öt kilométer távolságra. A két város Mátészalka és Nagyecsed viszonylatában Mátészalkának van sakktáblás modern település szerkezete. A települések nagysága változó öt-hatszáz lelkes kis településektől a két háromezer lakosú nagytelepüléseken keresztül, a tizenhétezer lakosú városig.
12
II.2.0 A közoktatási feladatellátás biztosítása a kistérségben önkormányzati bontásban II.2.1. Az óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei A kötelező feladatellátás biztosításának módja és formája: Település
Fenntartó
Fábiánháza
Fábiánháza önkormányzata
Fülpösdaróc
Géberjén önkormányzata
Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka
Mérk Nagydobos Nagyecsed
Nyírcsaholy
Szervezeti forma, Csop Gyer ek ellátási hely ort szám létszá m Önálló intézmény 3 77
Társult többcélú intézmény Géberjén Társult többcélú Géberjén intézménym. Önkormányzat Géberjén a Győrtelek Önálló intézmény önkormányzat Hodász Önálló intézmény Önkormányzat Jármi Önálló intézmény Önkormányzat Kántorjánosi Önálló intézmény Önkormányzat Kocsord Önálló intézmény Önkormányzat Önálló intézmény Mátészalka Város Önkormányzat a Intézmény Mérk Önkormányzat fenntartó társulás Mérk-Vállaj a Önálló intézmény Nagydobos Önkormányzat a Önálló intézmény Nagyecsed Város Önkormányzat a Önálló intézmény Nyírcsaholy Önkormányzat a
Óvón Felvételi körzet ői létszá m 7 Fábiánháza, Előtelek települések -
-
-
1
24
2
2
49
4
Fülpösdarócz és Géberjén települések Győrtelek területe
8
141
7
Hodész község
2
32
3
Jármi község
4
114
9
4
90
9
Kántorjánosi község Kocsord község
24
598
51
Mátészalka település
4
81
8
Mérk község
4
79
8
Nagydobos község
12
225
25
Nagyecsed község
3
79
6
Nyírcsaholy község
13
Önálló intézmény Nyírkáta Önkormányzat a Intézmény Nyírmeggyes Nyírmeggyes Önkormányzat fenntartó társulás Tiborszállás a Nyirmeggyes Nyírparasznya Nyírparasznya Önálló intézmény Önkormányzat a Ópályi Ópályi Önálló intézmény önkormányzata Ököritófülpös Ököritófülpös Önálló intézmény Önkormányzat a Önálló intézmény Őr Ör Község Önkormányzat a Papos Papos Község Önálló intézmény Önkormányzat a Rápolt Ököritófülpös Önkormányzat a Szamoskér Szamosszeg Önkormányzat a Intézmény Szamosszeg Szamosszeg Önkormányzat fenntartó társulás Szamosszeg, a Szamoskér Intézmény Tíborszállás Nyírmeggyes Önkormányzat fenntartó társulás Tiborszállás a Nyirmeggyes Vaja Vaja Község Önálló intézmény Önkormányzat a Intézmény Vállaj Vállaj Község Önkormányzat fenntartó társulás Mérk-Vállaj a Nyírkáta
3
104
6
Nyírkáta község
4
97
9
Nyírmeggyes község
2
42
3
Nyírparasznya község
4
106
8
Ópályi község
4
85
8
Ököritófülpös, Ráplt települések
3
51
6
Őr község
1
34
3
Papos község
-
-
-
-
-
-
-
-
1
34
3
Szamosszeg, Szamoskér települések
2
40
5
Tiborszállás község
6
165
14
Vaja község
2
32
3
Vállaj község
14
Az óvodás korú gyerekek létszáma településenként: 598
600
500
400
300
225 200
165 141 114
100
77 49 24
90
81
79 79
32
106
104 97 42
85 51
34
34
40
32
Ő Pa r po R s Sz áp am olt Sz o am ské r o Ti ss bo ze g rs zá llá s Va ja Vá lla j
Fá bi á Fü nh lp áz ös a da G róc éb e G rjé yö n rte l H ek od ás z K á Já nt rm or já i n Ko osi c M át sord és za lka N Mé ag r y k N ecs ag e d y Ny dob í rc o s sa h Ny oly N yí írk r á N me ta yí g rp gy ar es as zn y Ö Ó a kö pá rit l óf yi ül pö s
0
A kistérségben működő óvodák szervezeti formája: Szervezeti forma Önálló intézmény Int. fenntartó társulás ÁMK Egyéb 1 Egyéb 2 ÖSSZESEN
Intézmények száma 21 2 1 24
A kistérségben működő óvodák fenntartói: Fenntartó Települési önkormányzat Fenntartói társult Kistérségi társulás ÖSSZESEN
Intézmények száma 22 2 24
15
A huszonhat település közül huszonháromban működik óvoda. Fenntartásukról teljes mértékben a helyi önkormányzatok gondoskodnak, csak Rápolt, Fülpösdaróc és Szamoskér települései látják el intézménytársulás formájában óvodáztatást. Az óvodai csoportok átlaglétszámai: 40
34,7
35
34,0
34,0
28,5
30
25,7 24,0
25
24,5
24,9
24,3
22,5 20,3
20
27,5
26,5
26,3
17,6
18,8
21,3
21,0
19,8
20,0 17,0
16,0
16,0
15
10
5
csoportok átlaglétszáma
Óvodai csoportok és óvónők száma: 60
51 50
40
30
24
25
20
14
12 10
3
9
87
7 1
2
4 2
2
3
4
9
8 4
4
9
8 4
6 3
8
6 3
4
4 23
8 4
6 3
3 1
3 1
5 6 2
2
3
csoportok száma
Va ja Vá lla j
Ő r Pa po s R Sz ápo am lt os Sz am ké os r s Ti bo zeg rs zá llá s
Fá bi án há Fü z lp ös a da ró G c éb er jé G n yö rte le k H od ás z J K án árm to rjá i no si Ko cs M át ord és za lk a M N ag érk ye cs N ed ag yd ob N yí rc os sa ho ly N y N yí írká rm ta eg N yí rp gye ar s as zn ya Ó Ö kö pá l rit óf yi ül pö s
0
óvónők száma
Óvodások száma életkor szerint: 16
Vá lla j
V aj a
Ő r Pa po s R áp Sz o am lt os S ké za r m os s ze Ti bo g rs zá llá s
Ó Ö kö pál y rit óf i ül pö s
M ér N ag k ye cs N ed ag yd ob N os yí rc sa ho ly N yí N rk yí át rm a eg N gy yí rp es ar as zn ya
Fá bi án há Fü za lp ös da ró c G éb er jé n G yö rte le k H od ás z Ká Jár m nt i or já no si Ko cs o M rd át és za lk a
0
642
620
700
547
534
600
500
400
300
200
56 100
0
3 éves
4 éves
5 éves
6 éves
7 éves
Hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek száma településenként: 160
153 146
140
133
120
95
100
82
85
84
83
80
71 64
62
46
40
40
35 35
27
23
42 32
19
24 14
4
00
0
Fá
HH
2.4.1.3
17 10
00
bi á Fü nhá z lp ös a da r ó G éb c er j é G yö n rte le Ho k dá sz Ká Jár m nt i or já no Ko si cs M át o rd és za lka M Na é gy rk ec se Na d gy d Ny ob o írc s sa ho l y N Ny yírk írm áta Ny eg írp gye ar s as zn ya Ó Ö kö pál yi rit óf ül pö s
00
55
29 22
14
20
0
57
54
49
00 00 00
11
00 00
Ő r Pa po Sz am s os Sz am ké os r s Ti bo zeg rs zá llá s Va ja Vá lla j
60
HHH
Helyben lakó és a „bejáró” gyermekek száma 17
45
42
40
35
30
25
19
20
15
13
15
10
5
0
2 1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
V aj a V ál la j
0
Ő r P ap os R S áp za o m lt os S za ké m os r sz T ib eg or sz ál lá s
0
Fá bi án há Fü z lp ös a da ró c G éb er jé G n yö rte le k H od ás z K J án ár m to rjá i no si K oc so M át r és d za lk a
0
0
N Mé ag r ye k cs N ed ag yd ob N yí os rc sa ho ly N N yír yí ká rm t eg a N yí rp gye ar s as zn ya Ö Ó kö pá rit ly óf i ül pö s
1 0
A iskola előtti nevelés biztosítása kötelező alapellátás. Ez megoldott, de nem minden esetben az adott település óvodájában. Rápolton, Fülpösdarócon, Szamoskéren nem működik óvoda, társulás kereteiben a szomszédos településekkel oldják meg a gyerekek óvodai elhelyezését. Három településen ( Tiborszállás Nyírmeggyes, Ópályi AMK keretében iskola, óvoda, művelődési ház és könyvtár összevonásban. A férőhelyek, kihasználtsága arra enged következtetni, hogy minden óvodáskorú gyerek iskola előtti nevelésben részesül. Az óvodai kihasználtság térségi átlaga a beíratott gyerekeket tekintve 96. 3%, a rendszeres óvodába járás napi gyakorlata azonban rendkívül polarizált. Egy óvodai csoportra jutó átlaglétszám 23,1 fő, az országos átlag 22,3 fő. Igen magasak az átlaglétszámok Kántorjánosi, Nyírkáta, Papos, Szamosszeg településeken, átlagalatti a csoportlétszám Hodász, Jármi, Őr, Vállaj községekben. Az önkormányzatok a magas fenntartási költségeket, a kiadások csökkentésével, próbálják kompenzálni, intézményi integrációt hajtanak végre, csoportokat vonnak össze. A kistérségi fejlesztés szorgalmazza, hogy minden településen legyen jól felszerelt óvoda, minden óvodáskorú gyerek járjon rendszeresen óvodába. Az önkormányzatok anyagi teherbírásuk szerint döntsék el milyen intézménytípusban oldják meg ezt a feladatot (többcélú intézmény, önálló intézmény) A kistérségben 2003. évben 2705 óvodás gyerek volt, addig a 2007/2008 nevelési évben 2379 óvodás korú gyerek jár óvodába (ez 13 csoportnyi gyerek). Ezeket a problémákat a korábban részletezett alacsony születési ráta magyarázza. A bejáró, átjáró gyerekek számaránya nem magas, összesen 93 gyerek jár más település óvodájába ( Mátészalka 42 fő, Géberjén 13 fő, Nyírmeggyes 19 fő.
18
II.2.2.
Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti
keretei a kistérségben A kötelező feladatellátás módja: Szervezeti forma Önálló intézmény Int. Fenntartó társulás ÁMK Más szervezeti keretek ÖSSZESEN
Intézmények száma 20 5 2 27
2.4.2.2. A kistérségben működő iskolák fenntartói Fenntartó települési önkormányzat fenntartói társulások kistérségi társulások megyei önkormányzat Egyéb 1…………………. Egyéb 2…………………. ÖSSZESEN
Intézmények száma 23 4
27
Az általános iskolai oktatás a 27 település közül 24 településen folyik, csak Fülpösdaróc, Rápolt, Papos nem tart fent iskolát, a szomszédos településsel közoktatási megállapodás alapján működnek. Egy a református egyház által fenntartott általános iskola működik Mátészalkán.
19
Kötelező felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik: Sorszám Település 1. Fábiánháza 2.
Géberjén
3. 4. 5.
Győrtelek Hodász Jármi
Beiskolázási körzet Fábiánháza-Előtelek települései Géberjén -Fülpösdaróc települései Győrtelek település Jármi község Jármi Papos települések
6. 7. 8
Kántorjánosi Kocsord Mátészalka
Kántorjánosi település Kocsord település Mátészalka település
9. 10.
Nagyecsed Mérk
Nagyecsed település Mérk ,Vállaj telepölései
11. 12. 13. 14.
Nagydobos Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes
15. 16.
Nyírparasznya Ópályi
Nagydobos település Nyírcsaholy település Nyírkáta település Nyírmeggye, Tiborszállás Települései Nyírparasznya település Ópályi település
17.
Ököritófülpös
18. 19.
Őr Szamosszeg
20. 21.
Vaja Nagyecsed
Egyéb Intézménytársulás formájában Intézménytársulás formájában Három általános iskola külön körzethatárok szerint Intézménytársulás formájában
Intézménytársulás formájában
Ököritófülpös, rápolt települések Őr települések Szamosszeg, Szamoskér Intézménytársulás települései formájában Vaja község területe
20
5. évfolyam
6. évfolyam
N
yí
rk át a
y
d
ah ol
se
7. évfolyam
áp o
100
50
0 N
za
se
yí
rk át a
y
d
ah ol
Sz
Sz
am
r
lt
os áp o os
R
Pa p
Ő
yí rm eg gy yí rp es ar as zn ay a Ó pá Ö kö ly i rit óf ül pö s
N
rc s
ér k
bo s
M yd o
ag ye c
ag
Ny í
N
N
Já rm i to rjá no si Ko cs or M d át és za lka
ar óc G éb er jé n G yö rte le k H od ás z Ká n
N
nh á
sd
bi á
lp ö
Fá Fü
la j
la j
Va ja
150 Vá l
200
Va ja
250
Vá l
lt
5-8 évfolyam tanulólétszámai településenként. ké am r os sz Ti eg bo rs zá llá s
os
R
am
4. évfolyam
ké am r os sz Ti eg bo rs zá llá s
Sz
Sz
r
os
Ő
3. évfolyam
Pa p
2. évfolyam
yí rm eg gy yí rp es ar as zn ay a Ó pá Ö kö ly i rit óf ül pö s
N
rc s
ér k
bo s
M
yd o
ag ye c
ag
Ny í
N
N
Ká n
Já rm i to rjá no si Ko cs or M d át és za lka
ar óc G éb er jé n G yö rte le k H od ás z
za
1. évfolyam
N
nh á
sd
bi á
lp ö
Fá
Fü
1-4. évfolyam tanulólétszáma településenként: 250
200
150
100
50
0
8. évfolyam
21
Fá b
iá nh á
160
113113
142
163
123
90
114
57
Hátrányos
176
127
111
76
27
57
létszámának
178
145
110
58
45
ja
187 Ő Pa r po R s S z áp am olt Sz o am sk é r o Ti ssz bo eg rs zá llá s Va ja Vá lla j
18,2
10,0
la j
69
20,8
Vá l
200
19,8
Va
271
s
300
tanulók
áp ol Sz t am os Sz ké am r os sz Ti eg bo rs zá llá s
500
19,1
R
112
hátrányos
Ő r
108
17,8
Pa po
14,7
pá lyi itó fü lp ös
15,9
Ó
17,5
kö r
18,4 19,7
Ö
Hátrányos és halmozottan településenként:
ye cs ed yí rc sa ho ly N yí r ká Ny ta í rm eg Ny gy írp e s ar as zn ay a
19,8
N
86
21,5
Na g
600
M ér k do bo s
21,6
ag y
25,0
N
100
132
no si Ko cs or M d át és za lk a
138
Já rm i
15,0
or já
Fá bi á Fü nh lp áz ös a da G róc éb e G rjé yö n rte le Ho k dá sz Ká Já nt rm or já i n Ko osi c M s át ord és za lk a N Mé ag rk yd N ob ag o s y N ecs yí rc ed sa h N oly yí N rk yí Ny rme áta í rp g g y ar as es zn ay Ö Ó a kö pá rit l óf yi ül pö s
20,0
Ká nt
za pö sd ar óc G éb er jé n G yö rte le k Ho dá sz
Fü l
Átlaglétszám településenként: Tanulócsoportok átlaglétszáma településenként
24,9 23,7
19,8 18,5 20,8
16,2 15,5
13,5
9,1
5,0
0,0
alakulása
564
474
400 356
311
257 284
229
205
162
182
84
106
57
2
37
19
0
Halmozottan hátrányos
22
9
10
0 8
15
9
0 8
25 17 8 13
10 10
208 238
76 10
0 15
213 221
35
7
2 12
23 286
15
291
15 8
13
11 218
124 158
18
8
0
237
12 8 12
22
12
5
0
0
ja
108 140 257 237
Va
200
172
Vá lla j
800
Ő r Pa po s Rá po Sz lt am os Sz ké r am os sz eg Ti bo rs zá llá s
166
M ér Na k gy do bo N s ag ye cs ed Ny írc sa ho ly Ny í rk Ny át a írm eg N gy yí rp es ar as zn ay a Ó pá Ö lyi kö rit óf ülp ös
400
Já rm Ká i nt or já no si Ko cs or M d át és za lk a
Fá biá nh áz Fü a lp ös da ró c G éb er jé n G yö rte le k Ho dá sz
2000
Ő Pa r po R s Sz áp am olt Sz os am ké r o Ti ssz bo eg rs zá llá s Va ja Vá lla j
Fá bi á Fü nh lp áza ös da G róc éb e G rjén yö rte le H k od ás z Ká Já nt rm or i já no Ko si M cso át és rd za lk a N Mé ag rk yd Na ob gy os N ecs yí rc ed sa h N oly Ny yír k í Ny rme áta írp gg y ar as e s zn ay Ó a Ö kö pá l rit óf yi ül pö s
Tanulók, osztályok száma: 1894
1800
1600
1400
1200
1000
690
600
368 437
148 8 21
73
0
0
8
Iskoláskorú, sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése oktatása:
30
24 26
22
20
15 13
9
7
4
1
0
23
A kistérségi társulás területén egy önálló és egy tagozati jellegű eltérő tanterű iskola működik. Ezt a helyzetet részben a hagyományok részben lehetőségek alakították igy. A iskolák többségében integrált oktatási formában történik az SNI-is gyerekek nevelése oktatása. Sajnos az utóbbi intézményekben kevés a szakképzett tanár, nincs forrás az utazó gyógypedagógusok alkalmazására, hiányosak az oktatáshoz szükséges felszerelések. Jelentős számú gyerek küzd részproblémákkal (diszlexia, diszcalculia, diszgráfia, stb.) Alig van fejlesztő pedagógus, a szakszolgálati rendszer leterhelt kevés idő jut ez utóbbi gyerekek sajátos nevelésére. Nemzeti etnikai kisebbségi nevelés oktatás biztosítása a kistérségben: 400
368 336
350
300
250
208 200
165
155 140
142
150
100
92
100
73
50
Vá lla j
Va ja
pá ly i Ó
N ag yd ob os N yí rp ar as zn ay a
M ér k
ka M át és za l
K oc so rd
H od ás z
G yö rt
el ek
0
A nemzeti etnikai kisebbségek jogairól szóló1993. Évi LXXVII, törvény szabályozza a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek oktatással kapcsolatos jogait, az állam kötelezettségeit, a kisebbségi önkormányzatok jogosítványait. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás területén a német és roma kisebbségi oktatás érintett. Német kisebbségi oktatatás folyik Mérken ( vállaji gyerekeknek), és Mátészalkán a Széchenyi István Általános Iskolában, ahol nyelvoktató és két-tannyelvű program szerint oktatnak.
24
A roma oktatatási program egy iskolában Nyírparasznyán működik. A roma társadalom integrációja egy aktívan tevékenykedő cigány középréteg megléte nélkül elképzelhetetlen A tehetséggondozás a felzárkóztatás megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen az iskolák nagy része számára. A roma származású tanulók növekvő száma figyelemfelkeltő tényező. Az esélykülönbségek szempontjából döntő tényező az erősödő szelekció, az intézmények társadalmi rétegek szerinti szegregálása, ami leginkább a roma tanulók pályafutását befolyásolja. Az ő iskolai mobilitásuk, ennél fogva társadalmi érvényesülési esélyeik sokkal korlátozottabbak. Körükben nagyarányú a lemorzsolódás, az oktatási rendszerből való kiszorulás. Közülük az átlagosnál kevesebben fejezik be az általános iskolát, és csak szórványosan kerülnek be közép-, illetve felsőfokú intézményekbe. Fontos lenne, hogy azokon a településeken, ahol magas a roma származású gyerekek száma az integráción kívül speciális felzárkóztató oktatást lenne szükséges megszervezni, konzorciumban a környező mikro-térségi településekkel. Bejáró tanulók településenként: 400
352 350
300
250
200
150
88
100
76
60
46
50
63
22 0
0
0
0
2
0
0
4
0
0
0
4
0
3
3
0 i sz mi os ord lka érk bos sed oly áta yes aya ályi pös za róc jén lek há da ber rte odá Jár ján cs sza M do ec sah írk gg zn Óp fü l n r s ö á ó é H y Ko áté gy agy írc Ny rme ras to bi lpö G rit G n á a ü Na N M yí kö F Ny F Ká N yírp Ö N
Ő
r
s s lt g ja aj ér po po sk sze állá Va áll V Pa Rá mo os rsz a o m Sz Sza Tib
Jelentős a más településekről bejáró tanulók aránya. Mátészalkára 352 gyerek jár a környező településekről (Jármi, Papos, Nyírparasznya, Ópályi) Az elvándorlások oka, a szülő munkahelyének közelsége, a roma származású tanulók magas aránya, rosszabb iskolai feltételek. Az elmúlt két évben „befogadó” iskolaként megjelent Géberjén, és Tiborszállás is.
25
A kistérség 22 településén az általános iskolákban 6884 fő tanul, az 1 pedagógusra jutó átlaglétszám 11,14 fő, 1 tanulócsoportra jutó tanulólétszám 21,05 fő. Az osztálylétszámok változóak, 6 fő és 32 fő között mozognak. Az önkormányzatok ilyen jellegű problémáikat „sajátos megoldásokkal”, vagy átcsábításokkal próbálják kompenzálni. A létszámhiányos kistelepülések önkormányzatai csak rendkívüli erőfeszítések árán tudják fenntartani az intézményeket, vagy csorbítják a közoktatási törvényben, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott ellátási feladatokat, (szakkörök működtetése, tehetséggondozás, felzárkóztatás mellőzése, a minimális óraszám biztosítása, szakos tanárok mellőzése). Mindezek mellett jelentős forrásokat vonnak el a település fenntartásától, az iskolák minden áron való fenntartására. A térség önkormányzatai évről évre jelentős összegeket áldoznak a fenntartásukban lévő iskolák állagmegóvására, korszerűsítésére, az életveszélyessé vált tantermek kiváltására. Jelenleg három település (Jármi, Nagyecsed, Mátészalka intézményi feltételei nem felelnek meg a XXI század igényeinek. Általános iskola csak 4 településen nincs: Rápolt, Fülpösdaróc, Papos és Szamoskér. A 438 általános iskolai osztályteremre 6884 tanuló jut, egy osztályteremre 15,7 fő jut. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám 10,63 fő, de rendkívül polarizált. Ezek az adatok közel azonosak a megyei mutatókkal. A térség önkormányzatai évről évre jelentős összegeket áldoznak a fenntartásukban lévő iskolák állagmegóvására, korszerűsítésére, az életveszélyessé vált tantermek kiváltására. A fenntartás költségei jelentős erőket vonnak el a települési önkormányzatoktól, ezáltal a települések működésétől komfortosításától. A kistérség általános iskolái jól felszereltek, némely esetekben túlfejlesztettek. Fejlesztési igények mutatkoznak Nagyecsed, Jármi, Mátészalka településeken. Kevés és hiányos a tornatermi ellátottság, javult az úszás oktatás feltételrendszere. (Jármi, Mátészalka) Iskolaotthonos oktatás kevés iskolában működik. Ez a forma kiválóan alkalmas a felzárkóztatás eredményesebb végrehajtására, különösen ebben a kistérségben, ahol a szociális hátrányokból fakadó hiányosságok kompenzálása elsődleges feladat. Sajnos vélt takarékossági szempontok miatt kevesebben élnek ennek lehetőségével. Hasonló a helyzet a napközis ellátottsággal, ami azt jelenti, hogy a nyolc tanulócsoportos iskolákban egy-egy összevont csoport működik alsó tagozaton, felsőben csak kevés helyen van tanulószoba. Az iskolák a rossz helyzetet a vidék ilyen irányú igényeivel magyarázzák, pedig az iskoláknak 26
kellene szorgalmazni ezek működését, hiszen a szociokulturális hátrányok kompenzálásának egyik lehetséges módja hogy minél tovább tartsuk távol a tanulót a hátrányosan befolyásoló környezettől, de közrejátszanak ebben az önkormányzatok takarékoskodó intézkedései is. Napközis és tanulószobás tanulók száma településenként: 1000
960
900 800 700 600 500 400 300
227 200
125125
100
53 65 25 38
42 45
45 51 0
14
Fá bi á Fü nh lp áz ös a d G aró éb c e G rjé yö n rte l H ek od ás z K á Já nt rm or já i n Ko osi M cs át or és d za lka Na Mé gy rk N dob ag os y N ec yí s r c ed sa h N o Ny yír ly k Ny írm áta írp egg ar y as es zn ay a Ö kö Ópá rit l y óf ül i pö s
0
146 106
85 44 0
0
26
0
Ő Pa r po R s Sz áp am olt Sz o am s k o ér Ti ss bo ze rs g zá llá s Va ja Vá l la j
116
0
206
151
A tankötelezettség 18 évre való meghosszabbítása az alapműveltség elsajátításának szakaszát 8-ról 10 évre emelte. A kistérségi közoktatási közös feladatok megszervezésénél erre oda kell figyelni. Az általános iskolák 25,9%ába 200-nál kevesebb tanuló jár, és egy iskolába kevesebb, mint 100 tanuló. Fontos lenne, hogy minden településen maradjon meg az alsós 1-3 osztály. Akik a kiegészítő forrásokat nem tudják biztosítani, azok a kötelező iskolai feladatok „lefaragásával”, vagy közmunkások, pályakezdő munkanélküliek, vagy nyugdíjasok határozott idejű kinevezésével csökkentik, szabálytalanul a költségeket. A kistérségben öt iskolafenntartó társulás működik. Iskolafenntartói társulás keretében látja el az alapfokú oktatást Géberjén a Fülpösdaróci 1-8 évfolyam, Jármi a Paposi 5-8. évfolyam, Szamosszeg a Szamoskéri 1-8. évfolyam Ököritófülpös-Rápolt 1-8 évfolyam, Nyírmeggyes Tiborszállás. Napközis és tanulószobai ellátásban a kistérség tanulók összlétszámának 39,1%a részesül, az iskolaotthonos formában tanuló gyerekek aránya 15,9 %-k.
27
Fontos lenne, hogy minél több gyerek részesüljön napközi otthoni vagy iskolaotthonos ellátásban a korábban leírt szociális, mentális hátrányok csökkentése miatt. A kistérségben az 1 pedagógusra jutó gyermeklétszám 11.7 fő, az országos átlagnak megfelelő. A számok azonban nem tükrözik a valós helyzetet hiszen az iskolák részfoglalkozású, óraadó tanárok töredéklétszámával nem számolnak. A szakos ellátottság változó képet mutat, a kistelepüléseken nehezen biztosítható a kiadható órák miatt, kevés az áttanítás sok a nyugdíjas szerződéses alkalmazott. A technikai létszámok minimálisan biztosítottak, de közmunka programok miatt gyakran változnak. Az általános iskolák ma két feladat előtt állnak, egyfelől a tartalmi, módszertani megújulás, másrészt a közigazgatásilag racionális, pedagógiailag elfogadható és indokolható szerkezeti átalakulás, mely nem képzelhető el a humán erőforrások összpontosítása nélkül. Ezt könnyítené meg a társulás következetes megszervezése, amely a közoktatás formai, tartalmi kiépítését valósítaná meg. A közoktatás szakmai helyzete: Az igazgatói fluktuációk miatt az igazgatók felkészültsége jelentősen polarizált. Egy-egy választás után az igazgatók egynegyede kicserélődik. A kezdő igazgatók képzése, átképzése nem megoldott, az igazgatói kinevezéshez nincs kötelező előképzettség előírva. A pedagógusok szakmai képzettsége, önképzése szintén heterogén. Iskolák a továbbképzési keretét főként másoddiploma megszerzéséhez használják fel, így a kötelező továbbképzési rendezvényekre nehezen mozgósíthatók. Ennek két oka van, egyrészt a nagyfokú leterheltség (kevés a tanárlétszám, szűkös az iskolai továbbképzési keret) másrészt, magasak a továbbképzés költségei. A szaktanácsadási rendszer nem működik, az önkormányzatok és az iskolák nem tudják finanszírozni ennek költségeit, de az ingyenes szaktanácsadást is csak egy-két intézmény veszi igénybe. A szakértői átvilágítások nem koordináltak, nem minden esetben a valós célokat szolgálják az iskolákban, sok esetben a jól elkészített szakértői anyagok sem kerülnek megtárgyalásra, a hiányosságok nem kerülnek feltárásra, kevés az intézkedés Az iskolai dokumentációk jelentős része nem felel meg a szűkebb társadalom igényeinek, az intézmény elvárásainak, a pedagógiai programok végrehajtása, a minőségbiztosítási rendszer több intézményben formálisan működik. A szakemberek módszertani kultúrája többségében a hagyományos módszertani elemekre korlátozódik. A szakos ellátottság az utóbbi években jelentősen negatív tendenciát mutat. Igaz nincs az intézményekben képesítés nélküli nevelő, de az óraszámok átrendeződésével (csökkenésével) nagyon nehezen biztosítható a szaktanári 28
ellátottság. Így nézve van szakos nevelő mindenütt, de sok az olyan óra melyet nem szakos pedagógusok oktatnak. Jelenleg egy nyolc osztályos általános iskolában nem lehet a helyi létszámmal a szakos ellátottságot biztosítani, csak áttanítással. Ez utóbbira is szép számmal akad példa. II.2.3. Középiskolai oktatás: A középiskolai oktatás Mátészalka város két középfokú oktatási intézményére koncentrálódik ( a 2006/2007-es tanévben került sor három középiskola összevonására Mátészalkán), a tanulók kevés százaléka Nyíregyháza, Debrecen, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nagykálló középiskoláit veszi igénybe. Egyre kevesebb az elvándorló középiskolai gyerek, melyet valószínűleg az iskoláztatás magas költségei és az utazás körülményei indokolnak. Mátészalka valamennyi középfokú intézménye városi fenntartású, ami jelentős többletterhet jelent a településnek. Fontos lenne átgondolni, milyen lehetőségek rejlenek a kistérségben ezen együttműködésekre, a tankötelezettség 18 éves korra történő meghosszabbításával milyen lehetőségek kínálkoznak, a szakiskolai fejlesztésekre esetleg egy mikro térségi központban. Mátészalka középfokú oktatási szerkezetének kialakítása részben a térség adottságainak megfelelően történt. Ennek megfelelően, már 1927-ben – a polgári iskolák mellett – mezőgazdasági irányú képzés indult meg Mátészalkán. Napjainkban az alábbi két középfokú intézmény működik a kistérségben: Esze Tamás Gimnázium önálló intézmény emeltszintű tagozatos oktatással Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium ipari és mezőgazdasági szakmacsoportokkal Az elmúlt 10 évben a város – állami támogatással – felújíttatta a volt Gépészeti Szakközépiskolát, valamint a Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolát és Szakiskolát, 2002-ben az Esze Tamás Gimnáziumot. A volt Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola épületei jelentősen amortizálódtak, felújításuk szükségszerű. A Három középiskolai kollégium közül csak A Baross László Szakközépiskola és Szakiskola tagintézmény Kollégiuma felel meg a XXI. Század igényeinek. A kollégium férőhelyek szám elegendő, komfortosításuk indokolt.
29
A középfokú intézmények szakirányai: · Esze Tamás Gimnázium: angol és német nyelv emelt szinten, egyedi kémia-biológia, emelt óraszámú, matematika, számítástechnika, humán szakcsoport · Mátészalkai Szakképző Iskola és Kollégium székhely intézménye (Déri Miksa Szakközépiskola és Szakiskola): famegmunkáló, ruhaipari szakirány, ruhaipari technikus, gépszerelő és karbantartó, ruhakészítő, fodrász, építő (kőműves), kárpitos, karosszérialakatos, gépjármű-technikai szerelő, autóvillamossági szerelő, hegesztő, esztergályos, épületvillamossági szerelő, műszergyártó és karbantartó, optikai üvegcsiszoló, bútorasztalos, épületasztalos, ács - állványozó, szobafestő és mázoló, csőhálózat-szerelő, mechanikai műszerész, opto-mechatronika; · Gépészeti Szakközépiskolai tagintézménye: informatikai, ált. gépszerelő, gépész-fémtechnikai, közgazdasági, számítástechnikai szoftverüzemeltető, finommechanikai, és automatizálási technika. 2000. szeptember 1-jével elindult az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés banki szakügyintézői, 2001. szeptember 1-jével pedig gépipari mérnökasszisztens szakon az érettségizett tanulók részére a Dunaújvárosi Főiskola minőségbiztosítása mellett. · Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskolai tagintézmény: mg. gépésztechnikus, ált. mezőgazdasági szakmunkás, mg. technikus, állattenyésztő szakmunkás, erdész . A nem Mátészalkán működő egyetlen középiskola Nagyecseden van, a Báthory István Református Gimnázium, jelenleg 5 tanterme, 77 tanulója van és 11 főállású pedagógus és 5 óraadó végzi az oktatást. II.2.4. Alapfokú művészeti oktatás Az oktatási rendszerben zajló folyamatok szerves része a tehetség kibontakoztatását segítő nevelési forma. Ebben az iskolatípusban a tankötelezettség nem teljesíthető. A térségben 465 gyerek tanul zenét, ez a kistérségi gyereklétszám csupán 6,3%a. Táncművészetet 1054 gyerek tanul, a kistérség tanulóinak 14,2%-a. Színművészetet- bábművészetet 154 gyerek tanul, a kistérség tanulóinak 1,7%-a. Képző- és iparművészeti képzésben 435 fő, a kistérség tanulóinak 5,9%-a részesül sajnos kevés kontroll alatt. Ezek az adatok meglepőek, valószínűsíthető oka az lehet, hogy a művészeti magán iskolák még nem „fedezték” fel ezeket a településeket.
30
Kétségkívül el lehetne gondolkozni azon, hogy a mátészalkai önkormányzati fenntartású Alapfokú Művészeti Iskola tárgyi, személyi erőforrásai elbírnának- e egy kistérségi „tagintézmény rendszerű” oktatást, szélesítve ezzel Mátészalka művészeti oktatásának hatósugarát. A művészeti alapképzés kistérségi kiépítésének lehetőségeit át kell gondolni, és mikro- körzetenként lenne szerencsés átszervezni. II.2.5. Pedagógiai szakszolgálatok Szatmári Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálatok Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 10§ - a kimondja: „(3) A gyermekek, tanulónak joga, hogy f.) állapotának, személyes adottságainak megfelelő megkülönböztető ellátásban – különleges gondozásban, ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. A Pedagógiai Szakszolgálat jelentős átalakuláson ment keresztül, jogi feltételrendszere, az intézmény központi támogatása az utóbbi két évben megváltozott. Helyzetét a szakmai kihívások növekedése, a fenntartó feltételeinek való megfelelés, a rugalmas működésre törekvés és a kliensek ( intézmények, szülők ) igényeinek való megfelelés határozza meg. Mindezek konkrét és térségi szemléletű tervezést igényelnek, jelentős szervezőmunkával és mobil szakemberekkel. Elmondható, hogy kialakult egy intézmény, az ellátás közel került az ellátottakhoz. A Szakszolgálatok pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek/tanulónak, támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A Szakszolgálatok igénybevételéről való döntés joga a szülőt illeti meg. Az óvoda és az iskola is kérheti a segítséget, azonban e jogával csak a szülő egyetértésével élhet. A Szakszolgálat munkatársai négy tevékenységi körben nyújtanak segítséget a 3 – 18 éves korú gyermekeknek/tanulóknak: - nevelési tanácsadás - logopédiai ellátás - továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - gyógytestnevelés 1. Nevelési tanácsadás - Szülők, pedagógusok segítése magatartászavarral, beilleszkedési, vagy tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése terén, azáltal, hogy lehetővé válik a gyermekek teljesebb megismerése, problémáik átlátása; 31
- Pszichológiai - , pedagógiai diagnosztika a probléma meghatározása céljából; - Pszichoterápia a gyermekek pszichés eredetű zavarainak rendezése érdekében - Beiskolázással kapcsolatos vizsgálatok elvégzése, szakvélemény készítése - „egyéb” szakvélemény készítése az óvoda, iskola, szülő kérésére A közoktatásról szóló törvény 35.§ - ának újra fogalmazott (4) bekezdése tartalmazza a szakmai elvárásokat. Az új típusú szolgáltatás a korábbi hagyományos szolgáltatásokhoz képest szélesebb keretet nyújt az együttműködéshez. A nevelési tanácsadás szolgáltatásait a gyermek, tanuló, illetve a szülő akkor is igénybe veheti (veszi), ha egyébként a gyermekkel/tanulóval nincsen gond vagy probléma, hanem „csupán” ahhoz kell segítség, hogy az egyéni adottság, fejlettség, képesség, tehetség, fejlődési ütemhez milyen módon kell igazodnia az óvodai nevelésnek, iskolai nevelésnek és oktatásnak. A nevelési tanácsadásban 2 fő pszichológus és 4 fő pszichopedagógus végzettségű szakember látja el a feladatokat. A kistérség 25 általános iskolájában és 30 óvodájában heti rendszerességgel utaznak ki, viszik magukkal a szükséges felszerelést. 2. Logopédiai ellátás - A beszéd és kommunikáció – óvodai, iskolai előmenetelt akadályozó hibáinak és zavarainak szűrése, diagnosztikája és terápiája ( pl. pöszeség, megkésett/akadályozott beszédfejlődés, dadogás, hadarás ) - Az olvasás, írás és számolás zavarainak megelőzése, diagnosztikája ( diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia ) - Szakvélemény adása ( az óvoda iskola, illetve a szülő kérésére ) - Szakértői vizsgálat kezdeményezése, minősítés alóli felmentés, egyéni pedagógiai törődés kezdeményezése Az intézmény 3 fő logopédusa ( ebből 1 a vezető ) és 3 fő részmunkaidős, munkavállalói szerződéssel dolgozó szakembere szintén heti rendszerességgel látja el a 25 iskola és 30 óvoda tanulóit. 3. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás - Abban segíti a tanulót és a szülőt, hogy milyen iskolaválasztás segíti a leghatékonyabban a tanuló fejlődését. A tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának vizsgálata alapján von le következtetéseket, és szolgáltat tanáccsal.
32
A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást végző 1 fő pedagógus előre egyeztetett időpontokban látogatja végig a kistérség iskoláit. Szülői értekezleteken illetve osztályfőnöki órákon tart előadásokat az érintetteknek. Kiscsoportos és egyéni foglalkozások megtartásával minden hozzáfordulónak tanáccsal szolgál. Növekszik a tanácsot kérő középiskolások száma. Fontos, hogy a jövőben a pályaválasztási tanácsadó pedagógus szakirányú végzettséget szerezzen. 4. Gyógytestnevelés - Mozgásszervi ( ortopédiai ) eltérések korrekciója - Iskolaorvos és szakorvos előzetes szűrővizsgálata alapján a gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása A Szakszolgálatnál főállású gyógytestnevelő nem dolgozik. Munkavállalói szerződéssel 1 fő gyógytestnevelő az Esze Tamás Gimnázium „kis” tornatermében heti 6 órában látja el a kistérségi középiskolás tanulóit. A speciális tornaeszközök a Szakszolgálatok tulajdonában vannak. 1 fő gyógytestnevelő – szintén munkavállalási szerződéssel, heti 4 órában – Nyírkáta, Hodász, Nyírmeggyes, és Ópályi felső tagozatos tanulóit látja el – heti 1 – 1 órában. A gyógytestnevelő munkájára szintén nagy igény mutatkozik. A Semmelweis Egyetem tesztje alapján, amit a Kistérség 3 – 18 éves korú gyerekein elvégeztek a pedagógusok, 65% - os a rászorultság! A Pedagógiai Szakszolgálat munkájára a Kistérség valamennyi közoktatási intézménye igényt tart. A középiskolákba kapacitás hiány miatt nem tudnak kimenni a szakemberek, holott az igények megfogalmazódtak. A Pedagógiai Szakszolgálat sokrétű, szerteágazó, speciális feladatokat lát el, melyhez speciális felkészültségű szakemberekre, komplex összehangolt tevékenységre és nem utolsó sorban jelentős tárgyi feltételekre van szükség. A térség területén folyamatosan elvégzett szűrések, felmérések alapján megállapítható, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekek száma az országos tendenciához képest is növekszik. Tény, hogy egyre több a beszédhibás, nyelvi kommunikációs zavaros, dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás gyermek, akiknek komoly szakmai felkészültséggel rendelkező szakemberekre van szükségük. A Szakszolgálat a jövőben is arra törekszik, hogy a szolgáltatások hozzáférését minden településen biztosítani tudja. Minden problémás eset előttük van, nincs „kallódó” gyerek. A kistérségben magas a hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók száma, akik egyébként nem kerülnének szakember elé.
33
Az oktatási és kulturális miniszter a 7/2007.(II.13.) OKM rendelettel módosította a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI.24.) MKM rendeletet, ennek alapján a sajátos nevelési igény megváltozott. A sajátos nevelési igényű körből történő visszahelyezés után a fejlesztés, terápiás ellátás 2008. július 31. után átkerül a nevelési tanácsadás, illetve logopédiai ellátás felelősségi körébe. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyerekek fejlesztő pedagógiai ellátása az óvodai -, iskolai nevelés és oktatás kereteiben történik, a statisztikai létszámban 2 főnek számítanak, ( külön fejkvóta nem jár utánuk!) a fejlesztő foglalkozások ellenőrzését a pedagógiai szakszolgálatok munkatársai végzik. A szakszolgálat tárgyi feltételein – lehetőségeihez képest – sokat javított a Kistérségi Társulás. A rendeletben előirt minimális felszereltséggel rendelkezik, de a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges tesztek gyorsan amortizálódnak, sok gyerek kezén megy keresztül – s folyamatos felújításuk szükséges. A térség nevelési – oktatási intézményeiben heti rendszerességgel jelen vannak, holott csak kevés helyen biztosított a megfelelő helyiség, ahol a tanulókat, szülőket fogadni -, ellátni tudják. Az ingázás terhein könnyít a pályázaton nyert gépkocsi, de a kapacitást nem fedezi. Az intézmény munkatársai saját gépkocsijukat használják erre a célra, vagy autóbusszal ingáznak. Továbbra is kevés a szakember, főállású logopédusok, gyógytestnevelők és pszichológusok kellenének, hogy feladatait maradéktalanul elláthassa az intézmény. A kistérségben kevés a megfelelő végzettségű szakember, s nem szívesen vállalják a napi ingázást, cipekedést a településekre, s a magas ellátotti létszám sem vonzó. A rendelkezésre álló normatív támogatás kevés, az intézmény főállású szakemberei túlhajszoltak. A továbbiakban anyagi –, tárgyi - és humán feltételek erősítését igényli a szakszolgálati munka. II.2.6. Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása: A kistérség a pedagógiai szakmai szolgáltatását a már működő bázisintézményre és a Mátészalka és Környéke Iskolaszövetséggel megállapodás alapján látja el. A szakmai szolgáltatásaiban támaszkodik a térség bázisintézményeire mely a Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet iránymutatása alapján mint szolgáltató decentrum működik. Ezen szolgáltatás költségeit a megyei pedagógiai intézet valamint a közoktatási közalapítvány fedezi. Az iskolaszövetség a bázisintézményekkel közösen szervezi a pedagógusok át és továbbképzését, koordinálja a továbbképzési igényeket, segíti a továbbképzési 34
keretek felhasználását, Megszervezi a kezdő igazgatók képzését, az igazgatók folyamatos továbbképzését. Közvetíti a legkorszerűbb közoktatási, tanítási módszereket, ismereteket. Választási közelbe hozza a tankönyvkiadókat, tankönyvszerzőket, neves szak és pedagógiai előadókat. Módszertani segítséget ad az iskolai dokumentumok elkészítéséhez, szakértői ajánlásokat ad az iskolai vizsgálatokhoz. Közreműködik a mérés értékelés folyamatában, versenyeket szervez, versenyajánlatokat fogalmaz meg. Kiértékeléseket végez a térség oktatási munkájáról, segítséget ad az önkormányzatoknak az iskolai munka áttekintéséhez. Oktatásigazgatás: A kistérségi szintű megszervezése elkerülhetetlen és sürgős. A megkérdezett önkormányzatok 82%-a jelezte annak hiányát, hogy a hivatalokban nincs hozzáértő oktatási szakember. A közoktatás minden szinten összetett és speciális szakértelmet igénylő feladat. A legkisebb intézmény fenntartónak (pl.: egy csoportos óvoda) is ugyanazokat a feladatokat el kell látnia, mint bármely más fenntartónak. Általános tapasztalat, hogy a kistelepüléseken a jegyző, gazdasági vagy egyéb ügyintéző, polgármester, ad-hoc bizottság végzi az oktatással összefüggő feladatokat - nem ritkán közoktatási szakértelem, végzettség nélkül. Az önkormányzatok szakmai munkájának segítésében hosszú távon elengedhetetlen követelmény a közoktatás szakmai irányítása. Arra nincs mód nem is lenne célszerű -, hogy valamennyi hivatalban képzett szakembert alkalmazzanak - Kt.102.§.(1)-(3) - a jegyzői és képviselő-testületi döntések előkészítésének segítésére. Ismeretes hogy a közoktatás-irányítás egész rendszer rendkívüli kihívások előtt áll. A jelenlegi feltételek változatlanul hagyása mellett ugyanis kétségessé válhat, hogy vajon az önkormányzatok képesek-e továbbra is biztosítani a közoktatási rendszer működő képességét, a szolgáltatás színvonalának fenntartását. Az önkormányzati szakember-ellátottság jelentős hiányosságokat mutat a térségben. Csak Mátészalka város tart fent intézményirányító irodát, a többi településen ismereteink szerint nincs működő szakember . Az oktatási Törvény 1996-os módosítása előírta hogy a fenntartók a közoktatást érintő döntések előkészítésébe kötelesek pedagógus végzettségű szakembert bevonni. Nem megoldott az intézmények ellenőrzése a szakértői anyagok elemzése a következtetések levonása, az intézkedések megtétele. Rendkívül fontos lenne mikro körzetenként egy közoktatási szakember beállítása az önkormányzati munka segítésére, az intézményi munka , koordinálására ellenőrzésére. Feladata lenne: - a települések közoktatási programjának koordinálása előkészítése,
35
- a pedagógusok igazgatók továbbképzésének, önképzésének figyelemmel kisérése - az intézményi munka értékelése - a tanügy igazgatási, igazgatási dokumentumok ellenőrzése Nagyon fontos lenne a fentiek mellett hogy a társulási tanács teremtse meg a feltételeit a munkaszervezetben egy állandó kinevezett oktatási szakember beállításának, aki az előzőkben leírt majd a fejlesztési elképzelésekben megfogalmazódott feladatokat kellő szakértelemmel tudja koordinálni. II.2.7. Nem állami nem önkormányzati fenntartókkal történő együttműködés módjai: Két állami fenntartású iskola található a kistérség területén: Kálvin János Református Általános Iskola Mátészalka Báthory István Református Gimnázium Nagyecsed A nem állami fenntartású iskolák folyamatosan és rendszeren kapcsolatot tartanak az állami intézményekkel, rendszeresen részt vesznek a szakmai rendezvényeken. Együttműködési megállapodást kötöttek Nagyecsed város illetve Mátészalka város Önkormányzatával.
II.2.8. Közoktatási esélyegyenlőségi terv Társulási Közoktatási Esélyegyenlőség A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőség alapvető célja, hogy biztosítsa a társulásban a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény meghatározza azokat az esélyegyenlőséggel kapcsolatos fogalmakat, és szempontokat, melyek alapját képezik az alábbi dokumentumnak is. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és továbbmélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség nem csak a hivatkozott törvény kapcsán vet fel kérdéseket, hanem gyengíti a társadalmi kohéziót és rontja Magyarország versenyképességét. A szegregációt
36
eredményező struktúrák lebontásának és az integrált nevelés sikeres megvalósításának egyik kulcsfontosságú tényezője a társadalmi érzékenység felkeltése és pozitív attitűd kialakítása. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzetű gyerekek diszkriminációmentes oktatása érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integrációs oktatás segítését növelő tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint az oktatási diszkriminációval és a törvénysértő magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és a pedagógus szakemberek közös felelőssége. Csak a helyi döntéshozók érdekeltsége és elköteleződése biztosíthatja az esélyegyenlőség megvalósításának eredményességét, ezért fontos a szélesebb körű támogató attitűd kialakítása, a figyelem ráirányítása a program célcsoportjának helyzetére, problémáira. Az integrált oktatás megvalósítása, s vele a társadalmi kirekesztődés fokozatos megszüntetése - hasonlóan minden közoktatást érintő átalakuláshoz - csak az óvodákban, iskolákban történhet. Ezt támasztja alá a 2007-ben készült OECDjelentés „Ne legyen több iskolai kudarc!” címmel. E jelentés az oktatási esélyegyenlőséget az alábbiak szerint határozza meg: Igazságosság (fairness), amely annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában. Befogadás (inclusion), amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás alapvető szintje. (pl. hogy mindenki képes legyen olvasni, írni, egyszerű számításokat elvégezni.) Megindokolja továbbá az esélyegyenlőség fontosságát az oktatásban: Az igazságos és befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom egyenlőbbé és méltányosabbá tételére. Nagy az oktatás haszna. A jobb iskolázottsággal általában magasabb jövedelem, jobb egészség, hosszabb élet, sikeresebb családi élet és állampolgári részvétel jár együtt. Az oktatási kudarc hosszú távú társadalmi és pénzügyi költségei magasak. Az oktatási esélyegyenlőség erősíti a társadalmi összetartozást és bizalmat, alapvető eszköz a migránsok és kisebbségek problémáinak kezelésében. A két dimenzió igazságosság és befogadás szorosan kapcsolódik: az iskolai kudarc kezelése segít leküzdeni a társadalmi hátrányokat, amelyek gyakran okoznak iskolai kudarcot. A fenti megállapításból is kiderül, hogy az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető fogalmak, egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is.
37
Előmozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek szellemében a fenntartók fogadókészségét fejleszteni kell, és biztosítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást. A társulási közoktatási intézkedési tervben az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelési-oktatási státuszára a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendő szempont az intézmények nevelésszervezési, illetve oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a társulás intézményeiben a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelési-oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Amennyiben a vizsgált esélyegyenlőségi területen az érintett településen, vagy intézményben hiányosságok vannak (melyek az esetek többségében az egyenlő bánásmód törvényt sértő gyakorlat folytatását, illetve törvénysértő állapotok fenntartásában való közreműködést jelentenek), megfelelő korrekciós eljárásokat, beavatkozásokat kell tervezni és azok megvalósítását minden eszközzel elő kell segíteni. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, azonos típusú intézmények, mind azok tagiskolái, feladat-ellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az esélyegyenlőség ösztönzése céljából alapvető feltételként szabja a közoktatás-fejlesztési projektek támogatásához, illetve a kiegészítő támogatások odaítéléséhez a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében folytatott esélyteremtő tevékenység tervszerű dokumentálását települési közoktatási esélyegyenlőségi programok, intézkedési tervek kidolgozásával és megvalósításával. A közoktatási intézményeknek a települési intézkedési tervben rájuk vonatkozóan tervezett feladatok megvalósítását Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben kell kidolgozniuk.
38
Azon nem állami, nem önkormányzati közoktatási intézményeknek, amelyek fenntartói nem igényelnek kiegészítő állami normatívát, Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet szükséges készíteniük. Alapfogalmak és értelmezésük Ø Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította (jelölése HH); e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek/tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – önkéntes nyilatkozata alapján – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az is, akit tartós nevelésbe vettek (jelölése: HHH). Ø Egyenlő bánásmód követelménye: a gyermek, tanuló más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön azonos színvonalú ellátásban. Ø Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Ø Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Ø Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. almegsértését jelenti. Ø Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.mányzat által szervezett (saját
39
intézményei, vagy közreműködő szolgáltató által nyújtott) szolgáltatásokról,b.) Minél nagyobb számban részesüljenek a lakosság különböző rétegeit érintő szolgáltatásból és más tevékenységből, apjanak. Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás 2004. november 4-án alakult 26 településsel, A társulás központja Mátészalka Város. A Kistérség települései: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord , Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed , Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr , Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj A társulás települései közül azon települések, ahol a halmozottan hátrányos tanulók aránya. nem éri el a 40,00% -ot.: Fülpösdaróc, Nyírcsaholy, Nyírparasznya, Rápolt A Kistérség Önkormányzatai - a "helyi önkormányzatokról” szóló 1990. évi LXV. tv. 41.§ (1) bekezdésében, valamint „a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról” szóló 2004. évi CVII. tv. – továbbiakban: Tkt. – 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – abból a célból, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, és az Önkormányzatok e Megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtű ellátást, szolgáltatást és településfejlesztést Képviselőtestületeik döntése alapján Társulási Megállapodást kötöttek. Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás polgármesterei és az önkormányzatok képviselő- testületei sokat tesznek azért, hogy a lakosság minél jobb közszolgáltatáshoz jusson . A közszolgálati feladatellátásban erősödik a kistérségi és mikro- körzeti összefogás, és az abban rejlő lehetőségek kihasználása. A Társulás saját feladatellátásában végzi a szakmai és a szakszolgálati feladatok ellátását. A gyermekjóléti és a szociális alapszolgáltatásokat mikro- körzetekben intézményi társulásos formában látja el. Az intézmények többsége felújításra szorul. A fogyatékkal élők számára a közintézményekhez való hozzáférése csak korlátozott mértékben biztosított.
40
Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási intézményhálózata biztosítja az óvodai, iskolai pedagógiai programok megvalósítását. A szakmai előre haladáshoz feltétlenül szükséges a kistérségi összefogás erősítése. Az országos átlagnál alacsonyabb a gimnáziumba továbbtanulók aránya, még rosszabb a helyzet a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében. Az országos kompetencia mérés eredményeiről pontos adat nem áll a rendelkezésre, de megállapítható, hogy az iskolák többsége az országos átlag alatt teljesített. A településeken nem elérhető minden közszolgáltatás, főként bölcsőde, házi gyermekfelügyelet, családi napközi, családok átmeneti otthona. A demográfiai mutatók alapján a születésszám csökkenése prognosztizálható, ezért a jelenlegi rendszer férőhelybővítésre nem szorul, kivétel néhány óvoda esetében, ahol a jelentkező szülői igénytől függően az óvodai ellátást biztosítani kell, és jelenleg is magas kihasználtsággal működik. A szülők önként nyilatkoznak arról, hogy gyermekek halmozottan hátrányos helyzetű. Nincs pontos adat a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, így az óvodába nem járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről sem. Előfordulhat, hogy közülük több halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nem jár 3 éves korától óvodába. Adat szolgáltatás 2005-től követhető nyomon a statisztikákban. Beavatkozás tervezése szükséges, tekintettel arra, hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek nevelési-oktatási sikerességének. Az általános iskolákban sem lehet kellő pontossággal vizsgálni az adatok hiányában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskoláztatásának kiegyenlítettségét, viszont a rendelkezésre álló információk alapján az állapítható meg, hogy hátrányos helyzetűek esetében az intézmények között eltérés tapasztalható. Az eltérés fő oka a településszerkezetben keresendő. A társulás területén az általános iskolás sajátos nevelési igényű gyermekek arányszáma az országos átlagot nem haladja meg. Az intézmények között jelentős eltérés tapasztalható, szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen vesznek részt iskolai oktatásban. Mátészalkán külön intézményben szegregáltan tanulnak. Az akciótervben ki kell dolgozni az intézmény létjogosultságát, vagy átalakításának stratégiáját, mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel. Törekedni kell arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be a SNI tanulók közül a középfokú képzésbe, azt sikeresen befejezzék. (Ha szükséges, gyógypedagógusok bevonásával!) A kedvező mutatók ellenére is szükséges a szegregáció csökkentése, az integrációban résztvevő intézmények számának növelése, a befogadó óvodák, iskolák, tárgyi feltételeinek további javítása, a segítő intézményhálózatok együttműködésének erősítése.
41
Az oktatásban elsődleges forma legyen az integráció, a speciális (gyógypedagógiai) intézmények, mint forrásközpontok, fejlesztő, tanácsadó, szakmódszertani központként működjenek. A középiskolákban sem számolható arányszám a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében adatok híján, de a rendelkezésre álló információk alapján arra lehet következtetni, hogy a hátrányos helyzetű tanulók között jelentős eltérés nem (25%) tapasztalható. Az iskolák esetében, ahol a kompetencia mérés eredményei jóval alacsonyabbak országos átlagnál, (20% vagy annál több), beavatkozás szükséges. Az érintett intézményekben komplex fejlesztést, szolgáló programokat szükséges bevezetni. Azon iskolákban, ahol nincs jelentős eltérés kompetenciamérés eredményei tekintetében az országos átlagtól, de az egyes iskolák közötti eltérések mértéke jelentős, ugyancsak a beavatkozás tervezése szükséges az élenjáró iskolához képest alulteljesítő iskolákban. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy a kompetenciamérés eredményeiről pontos kimutatással rendelkezzenek az intézmények és a fenntartók is. A szakrendszerű oktatásban a nem szakos tanári végzettségű (vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítésű tanítói) pedagógusok is részt vesznek. Az intézmények között eltérés mutatkozik a szakrendszerű oktatásban a pedagógusok képzettségében és végzettségében (beleértve a továbbképzéseket is). A komplex-akadálymentesítés, az intézményekben nem megoldott, erre a hozzáférhetőség biztosítása szempontjából, és a fogyatékkal élők esélyegyenlősége érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni. A társulás területén iskolabusz hálózatot alakítottak ki felkell tárni annak okát, hogy miért nem teljes körű a szolgáltatás igénybe vétele. Az intézmények számára meghatározott feladatok közül az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabbak: Óvodák számára: § Intézményi minőségirányítási rendszer, program elkészítése és működtetése § A helyi igényekből fakadó, az óvodák szakmai sokszínűségének további megőrzése, megvalósítása § Különleges gondozást igénylő óvodásokkal való (integrált) foglalkozás § Esélyegyenlőség megteremtése. A gyermekek szükségleteihez igazodó fejlesztés § Hátrányos helyzetű gyermekek óvodai étkeztetésének kedvezményes biztosítása 42
§ Az intézményi minőségirányítási rendszer kidolgozása, a program elkészítése és működtetése, ill. módosítása Általános iskolák számára: § § § § § § § § §
Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése. Nyelvoktatás, második idegen nyelvoktatás lehetősége Tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való egyenrangú törődés Az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazása Tankötelezettség teljesítése Pályaorientáció, pályaválasztás segítése A társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokkal és a különleges ellátást igénylő tanulókkal való foglakozás. A hátrányos helyzetű, valamint a cigány tanulók hátrányos szociális, kulturális helyzetének javítása Az intézményi minőségirányítási rendszer felülvizsgálata és működtetése.
A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás területén működő intézményrendszerben biztosított az oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés. Nincsenek azonnali beavatkozást sürgető hiányosságok. Ám annak érdekében: · hogy az esélyegyenlőségi ténylegesen elérje célját, ellenőrzéséhez megfelelő adatok álljanak rendelkezésre egységes dokumentumrendszer, nyilvántartás vezetés szükséges, hangsúlyozottan a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. · hogy még kisebb legyen a hátrányos helyzetű rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb tanulmányi teljesítményük javuljon, az esélyegyenlőség megteremtése, az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a többcélú társulás támogassa az intézmények kompetencia alapú oktatásban való részvételét, melyhez az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiírt pályázatok jelentős összegeket és szakértői segítséget biztosítanak. · Az intézményvezetők a pedagógus továbbképzés, szakvizsga normatívából is nagyobb arányban támogassák a pedagógusoknak egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés érdekében módszerek elsajátítását (Pl. kooperatív technikák, projektpedagógia), és a szakos ellátottság biztosításának megszervezését. · Valamennyi intézményben megteremtik a feltételeket a fogyatékkal élő fiatalok körében az integrált nevelésnek. Ehhez szükséges a segítő 43
intézményhálózatok együttműködésének erősítése (pedagógiai szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások). Kiemelten fontos feladat a korai felismerés, speciális terápia megkezdését, a szülői tanácsadási alkalmak növelését. · Cél, hogy az oktatásban elsődleges formát nyerjen az integráció, a speciális intézmény, mint forrásközpont, fejlesztő, tanácsadó, szakmódszertani központ működjön. · A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás elkötelezett az oktatási esélyegyenlőtlenségek felszámolásában. Ehhez megfelelő intézményhálózatot működtet. · A rehabilitációhoz való jog érvényesülése érdekében át kell tekinteni, melyek azok a szakmák a településeken, amelyeket fogyatékos fiatal is képes elsajátítani, s amely a jövőben megélhetését, önellátását is biztosítja. Ez folyamatos fejlesztést, szakmai fejlődést, és nagy odafigyelést igényel. Azonnali, rövid, közép és hosszú távon elérendő indikátorok Azonnali beavatkozást igényel: - Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel a 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire); - Minden, beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, amely alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét; - Ha beigazolódik, hogy a települések közoktatási intézményeiben biztosított bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb intézkedési tervek), vagy oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) való hozzáférés, de nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére; - Ha a társulás intézményeiben a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot 9,2 % (vagyis több 7 %-nál). Ezekben az esetekben az intézkedéseket, fejlesztési lépéseket úgy kell megtervezni, hogy rövid távon (azaz 1 éven belül) mérhető javulást eredményezzenek a helyzetelemzésben rögzített értékekhez képest!
44
Rövidtávon elérendő indikátorok (1 év alatt): § Egységes adatszolgáltatási és nyilvántartási rendszer bevezetése a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, részvételükről az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, eredményességükről, továbbtanulásukról. § Az intézmények alapdokumentációinak felülvizsgálata, melyben az esélyegyenlőség biztosítása összhangban áll a közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervben megfogalmazottakkal § A társulás területén lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. Környezettanulmány végzése, különös tekintettel az óvodáztatást/iskoláztatást akadályozó tényezőkre. § Intézkedési terv készítése a családi napközi, házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona , gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és fejlesztő felkészítés biztosítására. § A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselője és külső szakemberek (családsegítő szolgálat) bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családdal közösen. § Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. § Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus, pszichológus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. bevonása.) § Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására, pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása. § Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről.
45
§ Fel kell tárni az érintett intézmény esetében fennálló szegregáció létrejöttének okait, melyben egyebek közt vizsgálni kell a társuláson belüli és azon kívülre irányuló tanulói ingázást, az egyes intézmények egymáshoz mért távolságát, elérhetőségét, valamint az érintett települések lakossági összetételét. § Az óvodáztatás feltételeinek és körülményeinek tovább-fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél teljesebb körű és eredményes óvodáztatása érdekében, egyéni fejlesztés. § Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. Közép távon elérendő indikátorok (3 év alatt): § Többcélú Társulási szinten biztosítandó a családi napközi és házi gyermekfelügyelet § Amennyiben lehetséges és indokolt az iskolai szegregáció csökkentése (pl. a jobb minőségű magasabb kompetencia eredményeket és továbbtanulási arányokat elérő) iskolákba ingázó tanulók között alacsony a hhh tanulók aránya; a szegregált intézmény tanulói létszáma, valamint a kompetencia eredményei alacsonyak; elérhető távolságon belül van(nak) befogadásra alkalmas intézmény(ek)), az akciótervben mérhető, számszerű adatokkal, évenkénti ütemezéssel kell megjeleníteni azt. § Meg kell vizsgálni az alacsony létszámmal működő iskolák, óvodák működtetését. Át kell gondolni a Többcélú Társulás által működtetett közoktatási intézményhálózat kialakítását. Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése. § Az oktatás-nevelés törvényességi feltételeinek (szakos ellátás, osztályösszevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok) hiánytalan biztosítása, a rendelkezésre álló normatívák igénylése és célzott felhasználása. § Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. § A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, települési fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. § A kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési 46
ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben. §
A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása.
§ A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátor folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása. § Az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek, pl. kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. § Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). § A pedagógiai programok átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével.) Hosszú távon elérendő indikátorok (6 év alatt): § Települési egészségügyi és szociális térkép elkészítése § A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása. § Valamennyi intézményben a szakos ellátottság elérje a 100%-ot. § Valamennyi intézményben az infrastrukturális fejlesztések és eszközbeszerzések a mai kor színvonalának megfelelően megvalósulnak. § Legalább ügyfélszintű akadálymentesítés valamennyi óvodában, általános és középiskolában. Érzékelhető javulást kell elérni középtávon: - A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának biztosítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást, biztosító beavatkozást kell tervezni, amennyiben férőhely hiány miatt nem biztosított minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára 3 éves kortól az óvodai szolgáltatás. - A településen élő 3-18 éves korosztály minden tagjának oktatásáról gondoskodni kell jövőbeni munkaerő-piaci érvényesülésük és társadalmi integrációjuk biztosítása érdekében. Ezért amennyiben e korosztálynak bármelyik, ill. bármennyi tagja nem részesül oktatásban, tervet kell készíteni
47
évenkénti konkrét lépésekkel, arra vonatkozóan, hogy hogyan vonja be a tanköteleseket a nappali képzésbe. - Az oktatás eredményességének javítására olyan mértékű beavatkozások tervezése szükséges, amelyek legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást garantálnak, minden esetben, ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest súlyosan alulteljesít a társulás településein működő intézmény; vagy a település intézményében tanuló halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetele az intézmény átlagánál rosszabb. - Az oktatási szolgáltatások minőségének kiegyenlítettsége érdekében, illetve a minőségi oktatáshoz való hozzáférés javítása érdekében legalább középtávon (3 éven belül) mérhető javulást, biztosító intézkedéseket kell kezdeményezni, amennyiben beigazolódik, hogy a többcélú társulás településen működő intézmények között jelentős eltérés van az oktatás feltételiben, ill. az oktatás eredményességében, főként, ha nagy számban tanulnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek a rosszabb feltételek között működő, vagy kevésbé eredményes oktatást nyújtó intézményben. Az eredményességet befolyásoló oktatási feltételek javítása néhol nem biztosítható rövidtávon, illetve előfordulhat, hogy középtávon sem (pl. infrastrukturális feltételek, vagy szakos ellátottság fejlesztése, új pedagógia, módszertani ismeretek beépülése az oktatási gyakorlatba). Ezeknek az oktatás eredményessége és az esélyegyenlőség szempontjából fontos feltételeknek a javítására azonban ilyen esetekben is törekednie kell a társulás és a település vezetésének, együttműködve a megvalósításhoz szükséges partnerekkel. Középtávon ezekben az esetekben is legalább a szükséges fejlesztések, elindítását meg kell célozni, megfelelő indikátorokkal alátámasztva. (Ha pl. komolyabb beruházás szükséges az infrastruktúra fejlesztéséhez, melyhez forrás rövidtávon nem áll rendelkezésre, középtávon legalább azt kell vállalnia akciótervben, hogy a fejlesztéshez szükséges forrást megpályázta, a beruházást elindította. Az SNI tanulók, visszahelyezése szükséges az integrált oktatás teljes körű megvalósításához, ezért a felülvizsgálatok kezdeményezését, a kötelező vizsgálatok megtörténtének ellenőrzését, biztosítását, a felülvizsgálatot követően visszahelyezhető tanulók áthelyezésének megvalósítását, a tanulók mentori támogatását és a prevenció érdekében az óvoda-iskola átmenet fejlesztését és a gyerekek korai fejlesztésében való közreműködést, egyéni fejlesztési tervek alkalmazását vállalni kell.) Komplex beavatkozások, konkrét intézkedések A problémákat kezelő komplex beavatkozások, felelősök meghatározásával:
48
§ A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntéseink, intézkedéseink meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni. Felelős: Társulási Tanács Elnöke, fenntartók, intézményvezetők Határidő: folyamatos § Támogatni kell az oktatási intézményeket abban, hogy fejleszthessék szolgáltatásaik minőségét, a szakmai szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosításával segíteni kell őket olyan új kezdeményezések elindításában, amelyek a tanítás és a tudás minőségének javítását eredményezik, hogy ennek következményeként csökkenjen az iskolából (különösen a szakképző évfolyamokról) idő előtt kieső fiatalok száma. Ösztönözni kell intézményeiket, hogy különös figyelmet szenteljenek a tanulási nehézségekkel küzdő fiataloknak, továbbá az integrált nevelésnek, oktatásnak. Felelős: Fenntartók Határidő: folyamatos § Az egyes intézmények alapító okiratában meghatározott alaptevékenységek ellátásának értékelését törvényességi szempontból a jogszabályi előírásokhoz, keretparaméterekhez viszonyítva, igazgatási (szervezési, irányítási) szempontból a jogszabály által kötelezően előírt intézményi igazgatási, tanügy-igazgatási, gazdálkodási és pénzügyi, munkáltatói, adat- és információszolgáltatási dokumentumokhoz, a feladatellátás határidőinek betartásához viszonyítva kell végezni. Szükség esetén külső szakértők munkáját is igénybe kell venni. Felelős: Fenntartók Határidő: folyamatos § A nevelési-oktatási intézményeknek új integrációs oktatási programok, formák és módszerek megismerésével, bevezetésével kell hozzájárulniuk az esélyegyenlőtlenség csökkentéséhez, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. Törekedjenek arra, hogy a nevelőtestületek érintett tagjai pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet személyközpontú nevelés elfogadására felkészítése és az e környezetben történő oktatás megkíván. Felelős: Fenntartók Határidő: folyamatos § Az társulás minden, az illetékességi területén élő igényjogosultnak biztosítsa a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket. A helyi 49
ellátórendszer és különösen a nevelési-oktatási intézmények, intézményvezetők, nevelőközösségek feladata elősegíteni, hogy a gyermekek, tanulók időben megkezdjék a tankötelezettség teljesítését, jelentős mértékben csökkenjen az iskolát túlkorosan kezdők, az idő előtt (különösen a szakképző évfolyamokról idő előtt) kimaradók száma. Felelős: Fenntartók Határidő: folyamatos § A közoktatás-fejlesztés fókuszában lévő egész életen áttartó tanuláshoz szükséges motivációk, képességek kialakítása, biztosítja a tudásalapú társadalom létrehozásának egyik feltételrendszerét, amelyhez szükséges, hogy a társulás közoktatási intézményei is a “kompetencia-alapú” nevelés, oktatás és képzés irányába fejlődjenek. A nevelő-oktató munka és a helyi programok összeállítása során kerüljön előtérbe a kompetencia-alapú képzéshez kapcsolódó minőségfejlesztési, intézményértékelési, pedagógiai mérési - értékelési ismeretek fejlesztése, az ezekhez szükséges eszközök, módszerek bevezetése. Felelős: Fenntartók Határidő: folyamatos § Az alapfokú nevelés és oktatás szintjein (ide értve az óvodákat is) a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek [olvasás (szövegértés), írás (helyesírás), számolás, problémamegoldó gondolkodás], továbbá az alkalmazási kulcskompetenciák [szociális- és életviteli, életpályaépítési, idegen nyelvi és infokommunikációs technológiai (IKT)], oktatási programcsomagok fejlesztése. Olyan oktatási programcsomagok befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése (befogadó óvoda, befogadó iskola funkciók), a kapcsolódó módszertani szolgáltatási feladatok ellátása kapjon figyelmet. Felelős: Fenntartók Határidő: folyamatos § A középfokú nevelés, oktatás és képzés szintjein az alapvető képességek és készségek továbbfejlesztését, az idegen nyelvi kommunikációs képességek, az alkalmazás specifikus nfokommunikációs készségek, képességek, a középszintű karrierépítési kompetenciák és az alkalmazásképes nyelvi kommunikáció fejlesztését szolgáló oktatási programcsomagok fejlesztése. Oktatási programcsomagok befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése, a kapcsolódó módszertani szolgáltatási feladatok ellátása kerüljön a helyi programtervezés fókuszába. Felelős: Fenntartók Határidő: folyamatos
50
§ Meg kell kezdeni a felkészülést, hogy igény esetén be tudjanak kapcsolódni a TÁMOP, TIOP projektjébe, amely a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztését és a régió munkaerő piaci igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes szakképző intézmények integrációját célozza. Ebben a folyamatban nagyobb jelentőséggel bír, a moduláris szakképzés, a részszakképzés bevezetéséhez szükséges, személyi és tárgyi feltételek megteremtése, a modulok adaptálása, esetlek terjesztése. Az olyan épületbővítések és rekonstrukciók megvalósítását, valamint az ezekhez kapcsolódó eszközök beszerzését , amelyek hozzájárulnak az elméleti és gyakorlati képzés jelentős minőségi fejlesztéséhez. Felelős: Fenntartók Határidő: folyamatos § Valamennyi nevelési-oktatási intézménynek a minőség javítása érdekében folyamatosan napirenden kell tartani a nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai tökéletesítését, korszerűsítését, a személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségek “kezelésével” összefüggő és a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenységeket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet. Felelős: Fenntartók Határidő: folyamatos A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve Alapvető célja, hogy biztosítsa a társulásban a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a településen élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a következő a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulásnak, mint a kistérségi kötelezettségeket kell vállalnia: § A társulási közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján készült intézkedési terv elfogadásáról a Társulási Tanács határozatot hoz, § Az esélyteremtés érdekében az intézkedési tervben megfogalmazott rövid-, közép- és hosszú távú intézkedések elvégzéséről a társulás gondoskodik, 51
§ A megvalósulás eredményességét évente felülvizsgálja, § A felülvizsgálat eredményéről a Társulási Iroda évente a Társulási Tanácsnak beszámol. A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulásnak a Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve legyen összhangban a települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervvel, melyet jóváhagy az OKM esélyegyenlőségi szakértője. Elkészítés határideje: 2008. október 30. Felelős: Társulási Tanács Elnöke
II.2.9. Helyzetelemzés összegzése: Erősségek: -
jó óvodai ellátottság, jól felszerelt óvodák képzett szakemberek Jól felszerelt iskolák Képzett szakemberek Jó szakmai szolgáltatás Kiépített pedagógiai szakszolgálat Kezdeményező innovatív iskolák és óvodák Nagykapacitású középiskolák közelsége Széles szakmai kínálat Alakuló együttműködések
Gyengeségek: -
A hátrányos helyzetű tanulók magas száma Csökkenö gyereklétszám Az SNI-s tanulók növekvő aránya Az önkormányzatok pénzügyi nehézségei A pedagógiai szak szolgáltatás létszámhiánya A pedagógiai szakszolgálat normatíva hajszolása A pedagógia szakmai szolgáltatás fenntartási, működtetési költségeinek hiánya - A települések közötti együttműködések fejletlensége - Települések között kialakuló szegregáció - Koordinációs közoktatásvezető vezető hiánya a kistérségben
52
Lehetőségek: - Intézményi társulások létrehozás a jobb szakmai színvonal és alacsonyabb ráfordítási költségek miatt. - Mikro-térségi együttműködések kialakítása - Szakmai együttműködések kialakítása a mikro-térségenként az iskolák között - Áttanítási, helyettesítési rendszer megszervezése - A fejlesztési elképzelések összehangolása - Közoktatás koordinátor beállítása kistérséghez
A közoktatási feladatellátás területén szervezési és fejlesztési célok a kistérségben III.
megfogalmazott
Szerkezeti strukturális változások a kistérségi oktatásban A közoktatás hosszú távú elképzelései azt vetítik előre hogy az intézmények kistérségen belül a szomszédságukba környezetükbe lévő intézményekkel szorosabb együtt működésekbe kell hogy kerüljenek. A fenntartás nehézségei, a szakos ellátottság biztosítása, azonos település problémák, hasonló etnika arányok mind szorosabb együttműködésre kényszerítik az egymás közelségében lévő intézményeket. A fenntartás nehézségei a kisebb önkormányzatokat is döntésre kényszerítik a fenntartás módját illetően. A szatmári kistérségi társulás tiszteletben tartva a helyi önkormányzatok elképzeléseit, nem kényszerit és nem akadályoz senkit önálló döntéseiben, fejlesztési elképzeléseit ezen a téren csak javaslatként fogalmazza meg.
Fejlesztési elképzelések: Fejlesztési irányok és szükségletek mikro-térségenként: Nagyecsed mikro-térség Település Intézmény Nagyecsed
Óvoda
Általános Iskola
Nyolc csoportos 200 férőhelyes új óvoda építése;
Az intézmény mindhárom épületének teljes körű felújítása;
500 adagos új főzőkonyha létesítése;
Sportudvar kialakítása;
Megvalósíthatóság Helyszíne Nagyecsed
Aula kialakítása a
53
Fábiánháza
új játékeszközök beszerzése
központi épületben.
Az óvoda ÁMK-ba történő átszervezése;
Az óvoda és az iskola közös igazgatása;
Óvoda tetőfelújítása;
Az iskolaudvar bővítése;
Infrastrukturális és tárgyi feltételek javítása;
Teljes akadálymentesítés
Fábiánháza
Teljes akadálymentesítés
Tiborszállás Mérk
-
-
Új óvoda építése, vagy a mostani teljes fejújítása; Udvari játékok bővítése;
Áttanítás a hiányzó szakokból és a tantárgyfelosztásból eredő tantárgyakból;
Nyitott terasz biztosítása;
Épületeink felújítása;
Parkosítás, környezetünk szebbé tétele;
Ebédlő építése;
Mérk
Sportudvar kialakítása; Képességfejlesztő játékok és eszközök beszerzése;
Udvari rekonstrukció;
Tornaterem létrehozása;
Eszközellátottság javítása
Vállaj Kocsord mikro-térség Település Intézmény
Óvoda
Általános Iskola
Kocsord
Fejlesztőszoba, tornaszoba, szertár, beteg elkülönítő, gyermek- és felnőtt öltöző kialakítása;
Áttanítás, óraadás biztosítás matematika, német, fizika tantárgyakból
Az épület akadálymentesítése; Intézmény bővítés korszerűsítés; Parkoló kialakítása, Az udvari játékeszközök cseréje illetve felújítása.;
Győrtelek
Kötelező eszköz -és felszerelés bővítés Csoportszoba bővítés a jelenlegi épület átalakításával;
Megvalósíthatósá g Helyszíne Kocsord
Gyógypedagógus, logopédus szakember szükséglet; Folyamatos felújítás, rekonstrukció, a szükséges javítások elvégzése – udvar, étkezde tetőszerkezet, könyvtár, játszótér, sportudvar - ; Parkosítás, vízelvezetés.
burkolás,
Iskola felújítás-bővítés; A két telephely egyesítése.
54
Játékállomány fejlesztése, Udvari játékok rekonstrukciója.
(Régi épület kiváltása, konyha-étkező kiváltása, óvoda épület helyiségeinek funkcióváltása); Taneszköz fejlesztése; Berendezések korszerűsítése; Áttanítás ének, kémia, földrajz, idegen nyelv tantárgyakból Kocsord, Géberjén községekből;
Géberjén
Eszközfelszereltség javítása; Udvari játékok bővítése;
Működés, működtetés önállóan Új intézményi épület építése, Művelődési ház és könyvtár feladat összevonásával ÁMK létrehozása;
Kerítés építése; Új óvoda építés;
A szakos ellátottság áttanítással történő javítása
ÁMK-tervezése
Fülpösdaróc Ököritófülpös
-
-
Új óvoda építése; Az óvoda állagának megőrzése,eszközfejle sztése Megfelelő méretű és fogadókapacitású helyiségek, csoportszobák kialakítása, Eszköz – és felszerelés bővítés Az óvoda udvarán található játékok cseréje, bővítése Az udvari játszótér felújításának, szabványosításának folytatása
hiányzó szakok pótlásának belső erőforrásból továbbtanulás révén történő pótlása
Ököritófülpös
Áttanítás lehetősége elsősorban a kémia tanulása területén Infrastrukturális feltételek javítása; Világítás és Fűtésrendszer valamint nyílászárók korszerűsítése; Kisebb méretű bővítés (szertárak kialakítása)
.Bútorzat cseréje Rápoltról gyermekek busszal szállítása
Rápolt
-
érkező saját történő
-
-
55
Vaja mikro-térség Település Óvoda Intézmény Vaja -
Általános Iskola Az iskolai konyha a HACCP rendszernek megfelelően történő felújítása;
Megvalósíthatóság Helyszíne Vaja
Az iskola fűtési rendszerének korszerűsítése, Az épület homlokzati hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje.
Hodász
Egy új, összevont 6 csoportos korszerű, a gyerekek igényeit kielégítő óvoda építése vagy kialakítása; A csoportszobák gyermeklétszámnak megfelelő bővítése;
Az iskola épületei mindenképpen felújítást igényelnek.; Az iskolaépület állagának javítása;
Nyílászárók cseréje; Tetőszerkezet cseréje;
A tetőszerkezet teljes felújítása; . Vizesblokkok felújítása, korszerűsítése;
Logopédia, pszichológia, nyelv (cigány és idegen nyelv) fejlesztés;
Minden tanteremben folyóvizes kézmosó felszerelése;
Művészeti oktatás feltétel – és eszközrendszerének megteremtése;
A szennyvízelvezető rendszer kialakítása;
Képességfejlesztő játékok, mozgásos játékhoz kapcsolódó eszközök fejlesztése; Az udvarra fából készült az EU – s szabványoknak megfelelő játékok elhelyezése;
Hodász
A jövőben a következő áttanítási lehetőségeket kínálja iskolánk: kémia, biológia, matematika, fizika, földrajz, történelem szakokból. Áttanítási igényünk pedig az alábbi tantárgyakhoz lennének: rajz, testnevelés, technika és német;
A csoportszoba bútorzatának cseréje gyerekek méretéhez igazítva;
Kántorjánosi
Az elhasználódott tárgyi eszközök folyamatos pótlása, cseréje; A kistérségi társulás keretén belül a nevelési tanácsadás, logopédia, gyógypedagógia szakmai
A hiányzó szakokon (ének, földrajz, fizika ) a következő tanévtől szeretnénk az áttanítás
-
56
hátterének megerősítése, helyben történő ellátás;
lehetőségét igénybe venni.
Ortopédiai szűrővizsgálat 5 éves kortól, szükség esetén gyógytorna, preventív torna bevezetése;
Udvari rekostrukció: játékpark bővítés; Informatikai fejlesztés (számítógép, interaktiv táblák beszerzése )
A gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyságának növelés; A nevelőtestület szakmai továbbképzésének finanszírozása. Az új óvoda folyamatos és szakszerű karbantartása, állagmegóvása; A csoportszobai játékeszközök bővítése; - UNIO-s szabványoknak megfelelő udvari játékok beszerzése
Őr
Az óvoda akadálymentesítése, Az óvoda udvarának rekonstrukciója; Zöld övezet, pihenőkert kialakítása; A nem megfelelő udvari játékeszközök cseréje.
A 17 éve épült úgynevezett emeleti szárny felújítása, ennek keretén belül tetőjavítás, külső burkolat felújítása, fűtés rendszer és vizesblokkok felújítása, nyílászárók cseréje; A régi, elavult számítógép állomány cseréje korszerű multimédiás eszközök, pl.projetor, írásvetítők beszerzése; A tantermek kb. felében az iskolabútorok teljes cseréjére lenne szükség.
Ópályi mikro-térség Település Intézmény Ópályi
Óvoda
Általános Iskola
Az udvar szépítése; Játékok korszerűsítése
Igényelnénk az áttanítási lehetőséget rajz, technika, informatika tantárgyakból;
A belső berendezések
informatika tantermünk és
Megvalósíthatóság Helyszíne -
57
bővítése, cseréje; Egyéni fejlesztőeszközök beszerzése;
szemléltető eszközeink folyamatos bővítése, korszerűsítése; - Tornacsarnok építés
Szamosszeg
Állagmegóvás és folyamatos eszközpótlás;
Állagmegóvás és folyamatos eszközpótlás;
Akadálymentesítés;
Nyílászárók cseréje;
Műszaki eszközök cseréje;
Tantermek bútorzatának fokozatos cseréje;
Gyermekfektetők cseréje; Nyelvi labor kialakítása; Tatarozás A tornateremben használt eszközök cseréje, újak beszerzése; Az épületekben lévő vizes blokkok felújítása; Folyékony szappanadagolók, fedett nagyméretű toalettpapír tartók felszerelése; A főzőkonyha padlóburkolatának cseréje; Kerítés felújítása; Fából készült udvari játékok beszerzése és azok elhelyezése az iskola udvarán
Szamoskér Nagydobos
Óvoda felújítás Az épület bővítése a 4 csoport és kiszolgáló helyiségek egy épületben történő , elhelyezése;
Az iskola épületének felújítása, a nyílászárók cseréje;
Szamoskér Nagydobos
Az udvar rekonstrukciója; Ennek hiányában komoly rekonstrukció végrehajtása; Nyílászárók , tetőszerkezet, világítás , vízvezeték , homlokzat javítása; Tornaszoba kialakítása, az udvar berendezése ; EU szabványnak maximálisan megfelelő
58
játékok beszerzése;. Bútorzat , ágyak cseréje;
Nyírparasznya
A fejlesztőeszközök folyamatos pótlása Infrastrukturális eszközrendszer jelentős bővítése; Szeretnénk ha az intézmény továbbra is 2 csoporttal működne és biztosítva lennének hozzá a személyi feltételek a jövőben is; A neveléshez – oktatáshoz szükséges minimális eszközkészlet biztosítása;
Társulási forma kialakítása;
Nyírparasznya
Szükség esetén egyes tantárgyak oktatásának áttanitással történő biztosítása; Taneszközök bővítése; Udvar rekonstrukciója ; Sportudvar kialakítása;
Elektronikai eszközök beszerzése /számítógép, DVD lejátszó, stb. / ; A tornaszoba felszerelésének bővítése. /mászóháló, kötél stb./
Mátészalka mikro-térség Település Intézmény Mátészalka Nyírmeggyes
Óvoda
Általános Iskola
Az épület korszerűsítése;
Egy tornaterem megépítése,
Az intézmény tárgyi feltételeinek javítása; A 4. csoportszoba elhelyezése az óvoda székhelyén;
Megvalósíthatóság Helyszíne Mátészalka Nyírmeggyes
A hiányzó ebédlő építése,
Konyhai rész áthelyezése; Nyitott terasz burkolása, kerti tó felújítása, Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba kialakítása AYRES fejlesztő eszközök beszerzése;
59
Nyitott terasz beépítése Bejárati járda burkolása Téli kert kialakítása Fénymásoló berendezés beszerzés; 4. csoportszoba kialakítása Orvosi szoba, nevelői helyiség, elkülönítő szoba, tornaszoba, szertár, sportszertár kialakítása Gyerekpancsoló, gyerekzuhanyzó kialakítása Szakmai eszköztár fejlesztése Játszóudvar felszereltségének fejlesztése. Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök beszerzése.
Jármi
Nyári Óvoda megszervezése a jövőben is;
Áttanítás: angol, kémia, ének tantárgyakból igényt tartunk;
Jármi-Papos
A két telephely egy épületben működjön; . A központi iskola teljes körű épület szigetelése, A gyermekmosdó vizesblokkjának fejújítása; fűtés korszerűsítése, nyílászárók cseréje; Udvari játékok javítása, Új informatikai tanterem cseréje, kialakítása; Csatorna javítás; Az SNI-s gyerekek oktatásának külön Külső lambéria cseréje, tantermet szeretnénk létrehozni; Nyílászárók cseréje; A csoportszobák (3) parketta csiszolás, lakkozás;
2009. szeptember 1.-től a Paposi Napköziotthonos Óvodával társulási formában kívánunk együttműködni.
Orvosi szoba kialakítása; Iskola és tornaterem tetőjének cseréje; Új konyha és étkező építése.
Papos
Megfelelő számú csoportszoba kialakítása;
-
Papos
Tornaszoba, elkülönítő helyiség, nevelői szoba,
60
raktár építése; Új óvoda építése berendezéssel, felszerelési tárgyakkal , udvari bútorokkal, játékokkal, a konyha teljes modernizálásával A régi iskolarész felújítása;
Nyírkáta
Szaktantermek létrehozása pl: nyelvi labor, technika terem, fejlesztő szoba; A tornaterem, és annak berendezése szintén felújítást igényel; Az SNI gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése.
Nyírcsaholy
Központi szennyvízhálózat korszerűtlendolgok cseréjével; Az óvodában lévő mosdók teljes felújítása valamint a csoportszobák padlózatának felújítása ; A gyermekbútorzat és fektetők cseréje ; Az óvodához tartozó ebédlő és konyha, a kiszolgáló helyiségek felszereltségének javítása;
Természetesen az év Festések és felújítások végrehajtását.
Az alapfokú iskolai oktatás egy épületben történő lefolytatása, ennek érdekében : új iskolaépítés, bővítés, felújítás, udvari rekonstrukció
Nyírcsaholy
1 tornaterem és a hozzá tartozó szociális helyiségek kialakítása; 4 szaktanterem; 1 aula; 1 olvasóterem; 1 egész osztályt befogadó számítástechnikai szaktanterem; 1 stúdió építése
Szakmai fejlesztések, együttműködések, lehetőségei: Mikrotérség Mátészalka
Óvoda
Általános iskola
Középiskola
Bázis intézményi hálózat működtetése
Sport Művészeti oktatás Kompetencia alapú oktatás
Hat osztályos gimnázium Egységes iskola
61
Nagyecsed
Kocsord
Tanártovábbképzés Nyelvoktatás Emelt színtű oktatás Színjátszás, énekkar Fejlesztő felkészítés Tehetséggondozás Nyári napközi Erdei iskola Integrált oktatás Művészeti oktatás Biológia, kémi, matematika oktatás Labdarugás Erdei iskola Pedagógiai szakszolgálat Kompetencia alapú oktatás Kisebbségi oktatás Nyári napközi Néptánc oktatás
Ópályi
Kisebbségi oktatás Képeség-kibontakoztató felkészítés Labdarugás Informatika Nyári napközi Erdei Iskola
Vaja
Kisebbségi oktatás Integrált oktatás Múzeum pedagógia Helytörténet Sport Pedagógiai szakszolgálat
Szakiskolai oktatás
Szakiskola
Egyes települések szerepe a kistérségi feladatellátásban: Fábiánháza: Csökken gyereklétszám alacsony csoportlétszámok magas tanári létszám, finanszírozási gondok. Az óvodai ellátás hosszú távon biztosítható Iskola fenntartás jelentős nehézségeket hordoz, de biztosítható. Társulás esetén Nagyecsed várossal biztosítható a társulás.
Géberjén: A települések közötti szegregációs migrációból adódóan a gyerek létszám minimálisan nő. 62
Az óvodai feladatellátás biztosítható, a mikro-körzeten belüli szorosabb szakmai együttműködéssel. Az iskola alacsony (108 fős) összlétszáma 13,5 fős átlaglétszáma az iskolai fenntartását pénzügyileg és a vonatkozó törvényi előírások szerint is nehézkessé és kockázatossá teszi Társulási lehetőség a szomszédos településekkel és a mikro-térségi központtal Kocsord-al adódik. Lehetőség van az intézmény kistérségi fenntartására is amennyiben többen igénylik
Győrtelek: Az óvodai feladatellátás biztosítható Csökkenő iskolai gyereklétszám, emelkedő roma származású tanuló arány jellemzi. Fenntarthatósága nehézségekbe ütközik. Hosszabb távon a társulás forma járható. Társulási lehetőség a szomszédos településekkel elsősorban Géberjénnel adódik. Lehetőség van a kistérségi feladatellátásra is ha ezt többen kérik . Rövidtávon a nehézségek egy szorosabb tanári és tanulói koordinációval áthidalhatók a mikro-térségen belül.
Hodász: Az óvodai iskolai feladatellátás hosszú távon biztosítható
Jármi: Az óvodai ellátás hosszú távon biztosítható Az intézménytársulás létrejöttével Jármiban ,közép távon, Jármi-Papos települések iskolai feladatellátása biztosítható. Nehézséget okozhat Mátészalka közelsége és az eljáró gyerekek magas száma, melyet szorosabb szakmai együttműködéssel, a városi iskolákkal, esetleges áttanításokkal mérsékelhető.
Kántorjánosi: Az óvodai és iskolai feladatellátás hosszú távon biztosítható.
Kocsord: Az óvodai és iskolai feladatellátás hosszabb távon biztosítható. A szakmai fejlesztéseknek azt a célt kell szolgálni, hogy az intézmény megfeleljen a mikro-térségi központ szerepkörnek. Nagyobb feladatot kell vállalni a mikro-térségi koordinációban, az áttanításokban, helyettesítésekben, a társulások kialakításában.
63
Mátészalka Óvodai és általános iskolai ellátásban központi szerepet kap, bázisiskolai központ. Hosszú távú tevékenysége összehangolást igényel a peremtelepülésekkel. A tanulói mozgásokból adódóan jelentős vidéki tanuló befogadására is fel kell készülni, mely egy esetleges társulással, vagy szorosabb szakmai együttműködéssel kompenzálható. A szakiskolai, szakközépiskolai és gimnáziumi oktatás területén vezető szerepet tölt be, mely hosszú távon biztosítható. Lehetősége van egy egységes iskola (esetlegesen bokoriskola) kiépítésére, mely egy magasabb szintű minőségi oktatás feltételeit teremtheti meg. Van létjogosultsága a hatosztályos gimnáziumi képzésnek is.
Mérk A szomszéd településsel Vállajjal kialakított társulási megállapodás hosszú távon biztosítja a két település óvodai és iskolai feladatellátását. Szakmai munkáját a német kisebbségi oktatás, a mikro-térségi szerepkörhöz kell igazítani, szorosabb együttműködést kell kialakítani a mikro-térségi intézményekkel.
Nagydobos A hektikusan alakuló gyereklétszám fenntartási nehézségeket fog okozni. Az óvodai feladatellátást hosszú távon biztosítani kell. Egy intézményi társulás jelentős pénzügyi tehermentesítést, adna a fenntartó önkormányzatnak.
Nagyecsed Az óvodai feladatellátás hosszabb távon biztosítható. Az óvoda szakmai munkáját a mikro-térségi szerepkörhöz kell igazítani. A szakmai munkában az integráció és roma származású és hátrányos helyzetű gyerekek, felzárkóztatásának kell elsődleges szerepet kapni. Ezt a munkát össze kell hangolni a mikro-térségi óvodákkal. Az iskolai feledtellátás hosszú távon biztosítható. Egyre nagyobb terhet fog jelenteni a roma származású és hátrányos helyzetű gyerekek számának növekedése. Ennek jelei a tanulók eljárásával Tiborszállásra már kimutatható. A fejlesztéseket és szakmai munkát a mikro-térségi szerepkörhöz kell igazítani. Ebben a szerepkörben kapjon kiemelt szerepet a zene és művészeti oktatás, a hátrányos és roma származású tanulók integrációja és felzárkóztatása.
64
Meg kell teremteni a szakiskolai oktatás feltételeit. Szorosabb egyűt működést kell kialakítani a helyben működő egyházi iskolával.
Nyírcsaholy Az óvodai és iskolai feladatellátás hosszú távon biztosítható.
Nyírkáta Az óvodai ellátás hosszabb távon biztosítani lehet. Az iskolai feladatellátás nehézségeit a roma származású tanulók magas aránya, az ebből adódó elvándorlás okozhatja. A gyereklétszám tendenciája ebből a helyzetből nehezen tervezhető. Az ebből adódó nehézségek a szomszédos településekkel történő szorosabb együttműködéssel kompenzálhatók. A helyben oktatás feltételei biztosítottak, a feladatellátás biztosítható.
Nyírmeggyes A Tiborszállással kötött társulási, együttműködési megállapodás hosszabb távon labilis, kiszámíthatatlan, a nagy távolság miatt. Nagyobb lehetőségek mutatkoznak a szomszéd településekkel történő szorosabb együttműködésre. Az óvodai , iskolai ellátás helyben hosszabb távon biztosítható.
Nyírparasznya Az óvodai feladatellátást helyben biztosítani lehet. A gyereklétszám alacsony szintje a fenntartó önkormányzatnak jelentős nehézséget okozhat. Az iskolai feladatellátás racionálisan társulásban valósítható meg. A társulás a mikro-körzet települései között valósítható meg. Lehetőség van a kistérségi feladatellátásra is társulási formában.
Ópályi Az óvodai, iskolai gyereklétszám biztosított. A Mátészalkára átjáró tanulók száma jelentős, ami a feladatellátást pénzügyileg nehezíti. Az iskolai és óvodai feladatellátás biztosítható, a tárgyi feltételek adottak. A szakmai fejlesztéseket a mikro-térségi szerepkörhöz kell igazítani. Nagyobb teret kell adni az áttanításoknak, helyettesítéseknek, közös szakmai programoknak.
65
Ököritófülpös A gyereklétszám lassan csökkenő, hektikus mely a pénzügyi tervezhetőséget nehezíti. Az intézmények épületei fejlesztést igényelnek. Középtávon az óvodai és iskolai feladatellátás Rápolt és Ökörítófülpös településeken Ököritófülpös székhellyel biztosítható.
Őr A gyereklétszám hosszabb távon a tendenciákat követve hektikus. Az alacsony létszámok miatt az iskolai feladatellátás jelentős többletterhet okoz az önkormányzatnak. Hosszabb távon az intézményi társulás javíthatja a pénzügyi egyensúlyt, mely a mikro-térségi településekkel képzelhető el. Jelentős többletteherrel az iskolai feladatellátás biztosítható, az intézményi feltételek biztosítottak. Az áttanítások, helyettesítések megszervezése a szakosellátottság és költségek miatt indokolt. Az óvodai ellátást hosszabb távon biztosítani lehet.
Papos Az óvodai ellátás helyben biztosítható. Az iskolai feladatellátás társulásban Jármiban hosszabb távon biztosítható.
Szamoskér Az óvodai feladatellátás helyben biztosítható. Az iskolai feladatellátás társulásban Szamosszeg településen biztosítható.
Szamosszeg Az óvodai és iskolai feladatellátás középtávon biztosítható.
Tiborszállás A bejáró gyerekek száma magas, a helyben lakó gyereklétszám kevés. A hosszú távú tervezés a bejáró tanulók miatt labilis. Az intézményi társulás Nyírmeggyessel a nagy távolság miatt bizonytalan. Jelen helyzetben az óvodai és iskolai fenntartás társulási keretek között biztosítható.
66
Vaja A gyereklétszám biztosított, az óvodai iskolai feladatellátás helyben hosszabb távon biztosíthatók. Szakmai fejlesztéseket a mikro-térségi szerepkör igényeihez kell igazítani. Jelentős figyelmet kell fordítani a szakmai munka összehangolására a munkaerő-gazdálkodás tervezésére, az áttanítások, helyettesítések megszervezésére. Meg kell teremteni a a pedagógiai szakszolgálat működési feltételeit.
Vállaj Az óvodai feladatellátás helyben biztosítható. Az iskolai feladatellátás társulásban Mérk község intézményében hosszabb távon biztosított.
Kistérségi pedagógiai innováció ·
Támogatja és szorgalmazza a kistelepülések intézményfenntartó társulások formájában történő feladatellátását. · Lehetőséget lát abban hogy a kistérség tartson fenn oktatási intézményt csoportos mikro-térségi szinten. Feladat: A kistérség kezdjen tárgyalásokat azokkal az önkormányzatokkal akik szeretnének társulási formában közoktatási feladatot ellátni, vagy mikro-térségi szinten kistérségi fenntartásba kerülni. · Az oktatás hatékonyabb együttműködésének elősegítésére kistérség mikrotársulásokat alakít ki, mely nem jelent mást, mint a mikro-térségben résztvevő oktatási intézményeinek tartalmi összehangolását pedagógiai program szintjén, az áttanítás lehetőségét, az egységes minőségfejlesztés és minőség-ellenőrzés bevezetését, közös programok szervezését. Feladat: Mikro-térségek kialakítása az alábbiak szerint: 1. Sz. mikro-térség: Nagyecsed - Fábiánháza - Tiborszállás - Mérk - Vállaj 2. Sz. mikro-térségKocsord-Ököritófülpös - Rápolt-Géberjén - Fülpösdaróc 2. sz. mikro-térség: Vaja - Hodász - Kántorjánosi - Ör 67
3. Sz. mikro-térség: Ópályi - Szamosszeg - Szamoskér - Nagydobos Nyírparasznya 4. sz. mikro-térség: Mátészalka - Nyírmeggyes - Nyírkáta - Nyírcsaholy A kistérség és az iskolaszövetség koordinációjában mikro-térségenként készüljön intézkedési terv az együttműködés kialakítására · A fejlesztési terv szorgalmazza, hogy minden településen maradjon meg az óvoda, de nem határozza meg hogy az óvodai intézmények önálló intézményként, vagy többcélú intézményként működjenek, de fontosnak tartja az óvodák tárgyi infrastrukturális fejlesztését, szakmai önállóságának megőrzését, és tartalmi megújítását. Feladat: A kistérségi tanács biztosítson elsőbbséget az óvodai fejlesztéseknek, az iskolaszövetség közoktatási szövetség megalakításával vonja be a bázisóvodát szakmai programjába. A kistérségi tanács oktatási bizottsága vállaljon kapcsolatteremtő és koordináló szerepet az óvoda - iskolaszövetség létrehozásában. Óvodai szinten törekedni kell a jó gyakorlatok megismerésére, óvodai elterjesztésére a kompetencia alapú óvodai programcsomagok szakmai koncepciójának megismerésére, bevezetésére. Javítani szükséges az óvodák napi és évi kihasználását, minden hároméves gyereket fel kell venni az óvodába Külön figyelmet kell fordítani a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésére, keresni kell ehhez a megfelelő programokat, kapcsolatokat. Szorgalmazni, támogatni kell az óvodapedagógusok szervezett továbbképzését, képzésükben kapjon elsődlegességet az új nevelés módszerek megismerése. A mikro-térségekben meg kell szervezni az óvodák együttműködését, lehetővé kell tenni számukra a közös pályázatok lehetőségét. A kistérségi tanács támogat minden olyan intézményi fejlesztést mely, figyelembe veszi a mikro-térség és kistérség fejlesztési irányait, a gyereklétszám alakulását, és tartalmi fejlesztéshez kapcsolja beruházási felújítási igényeit.
68
Feladat: A kistérségi tanács a fenti irányelveket figyelembe véve gyűjtse össze a fejlesztési igényeket, készítsen intézkedési tervet , melyben határozzon meg sorrendiséget a kivitelezéseket illetően. Iskolai célunk az oktatás tartalmi megújítása, pedagógiai eszközrendszerének fejlesztése az oktatásban dolgozók továbbképzése, a tartalmi és fejlesztési programok mikro-térségi összehangolása, az iskolai minőségi munka szakszerű kialakítása az iskolai folyamatok körültekintő szervezése. Az egész életen át tartó, tanuláshoz szükséges képességek és kompetenciák kialakítása, az oktatás módszereit és tartalmát érintő pedagógus szemléletváltás formálása. A tartalmi magújításban szorgalmazzuk az értő olvasás, a matematikai logika, idegen nyelv, szociális ás életvitel, pályaorientáció, info-kommunikáció, természettudományok, és környezeti, múzeum-pedagógia, vállalkozási ismeretek kompetenciájának fejlesztését. Segíteni kívánjuk az iskolai sport és szabadidő kultúrált eltöltését, a tehetséggondozás és a hátránykompenzálás iskolai feltételeinek megteremtését. A hatékony nevelő oktató munka segítésére támogatjuk az iskola eszközrendszer fejlesztését különös tekintettel az infokommunikációs eszközrendszert, az informatika a számítástechnikai eszközpark bővítését, a multimédiás tantermek kialakítását, digitális tartalmi fejlesztést. Támogatunk minden olyan pályázatot mely a fentieket figyelembe véve tartalmi megújításhoz, kapcsolja elképzeléseit. Feladatok: A mikro-térségi intézmények közösen hangolják össze pedagógiai programjukat, készítsék el közös minőségirányítási programjukat, különös tekintettel a mérés értékelés iskolai feladatait illetően. A szakmai munka koordinálására alakítsanak ki közös munkaközösségeket. A szakos ellátottság biztosítására szervezzék meg az áttanítás, helyettesítés rendszerét. A szakmai munkában kapjon kiemelt feladatokat a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, az új tanulási és tanítási módszerek elterjesztése, befogadása implementációja. Kistérségi szinten továbbá kiemelkedő problémaként kell kezelni a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek növekvő számából adódó 69
pedagógiai feladatokat. Erősíteni kell az integrációs folyamatokat, ennek érdekében intézmények közötti együttműködési formákat kell kidolgozni. A hozzáadott pedagógiai értékek nyomon követhetősége érdekében erősíteni kell a mérési értékelési folyamatokat, elsősorban a bemeneti és kimeneti pontokon. Célszerű a méréseket is kistérségi szinten egyeztetni az összevethetőség érdekében. A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése akkreditált képzések segítségével A kistérség általános iskolái között jó szakmai együttműködésnek kell fennmaradnia annak érdekében, hogy megvalósulhasson a horizontális tanulás, a jó pedagógiai gyakorlat egymásnak történő átadása. Szükségszerű lenne az intézmények között egy digitális információ áramlás megszervezése egy központi szerver segítségével. Az elkövetkező időben ezekre pályázatot kell benyújtani. Biztosítani kell minden tanuló számára az esélyegyenlőséget. Fontos hogy azok a tanulók akiknél, az esélyegyenlőség szociális, vagy egyéb körülmény miatt nem biztosított az iskolai nevelés oktatás folyamatában olyan segítséget kapjanak melyekkel hátrányaik kompenzálhatók. Az iskolastruktúrában olyan feltételeket kell teremteni, hogy minden gyerek lehetőséget kapjon az egész napos iskolai benntartózkodásra. Ezért javítani szükséges az iskolaotthonos és napközi otthonos oktatás feltételeit. Az iskolai fejlesztésekben pályázatok útján lehetőséget kell teremteni a digitális eszközháttér megteremtésének, multimédiás oktatótermek kialakításának. A közoktatási szolgáltatások eredményességének vizsgálata az országos mérésiértékelési rendszer adatai alapján rendszeres kistérségi és intézményszintű visszacsatolással, szükség esetén a szakmai munka javítását célzó intézkedési programok kidolgozásával. Az intézmények önértékelésén és fenntartói értékelésen alapuló minőségpolitika kialakítása. Pedagógiai szakszolgálat működését hatékonyságát javítani szükséges. 70
Feladat: A pedagógiai szakszolgálat minden településén
szolgáltatási legyenek elérhetőek a kistérség
A kistérségi tanács dolgozzon ki olyan javaslatot, melyben meghatározza a feladat támogatásának formáját. A támogatási összeg vagy településenként lakosságszám, vagy gyereklétszám alapján, vagy ellátott létszám után legyen meghatározva. éves szinten kb. ötmillió Ft. összegben. A feladatellátás kiterjesztése a sajátos nevelési igényű tanuló ellátásában, utazó gyógypedagógusok biztosítása minden településre A nevelés oktatás kistérségi fejlesztése, megújítása elképzelhetetlen a szakmai szolgáltatás folyamatos működtetése nélkül. Ez egyrészt a kistérségi tanácsra másrészről az iskolaszövetségre és bázisintézményekre, hárít jelentős feladatokat. Feladatok: Együttműködési megállapodásban szükséges rögzíteni iskolaszövetség, és bázisintézmények kapcsolatát.
a
kistérség
az
Az iskolaszövetség mindenkori elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni a közoktatást érintő tanácsülésekre. A kistérségi tanács a közoktatási normatívából, a pályázható szakmai szolgáltatás keretösszegéből határozzon meg működési összeget az iskolaszövetség számára, vagy a gyereklétszám alapján határozzon megműködési költséget a szakmai szolgáltatás működésére. A pedagógusok továbbképzési átképzési normatívájának 20%-át az intézmények utalják át a kistérségi munkaszervezetnek, melyből olyan pedagógus továbbképzések szervezhetők melyeket az intézmények önerőből kifizetni nem tudnak. Ennek elosztási koordinációját az iskolaszövetség keretei között kell szervezni. Szükséges kistérségi szinten egy független állandó közoktatási és tanügyigazgatási szakember alkalmazása, aki a szakmai munkák ellátása mellett folyamatos, személyes kapcsolattartással, figyelemmel kísérhetik a különböző
71
oktatási szintek eseményeit, lehetőségeit, problémáit. Ezek elemzése és értékelése, pedig lehetőséget biztosít a szükséges beavatkozásokra, helyi és kistérségi szinten. A kistérség készítse el saját minőségirányítási programját a közös céloknak feladatoknak megfelelően. Mátészalka, 2008. június 16. Dienes Béla közoktatási szakértő
Korcsmáros István közoktatási szakértő
Pesti László közoktatási szakértő
A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervében foglaltakkal egyetértek. Mátészalka, 2008. június 16. Balogh Gyula közoktatási esélyegyenlőségi szakértő Jóváhagyta: a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 25/2008. (VII.08.) TT. számú határozatával. Mátészalka, 2008. július 8. Kovács Lajos elnök
72
