50-52. A Szarvasi Református Egyházközség gyülekezeti újságja VII. évf. 50-52. szám – 2006. december 24 – az újság megjelenik 250 példányban
„Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet… Üdvözítő született ma nektek…” ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPET ÉS BÉKÉS ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK!
Csillag után Ülök életunt szobámban, hideg teát kavarok... Körülöttem fájás-félés ködhálója kavarog. Kikelek tikkadt helyemből, kinyitom az ablakot s megpillantok odakint egy ígéretes csillagot. Ó ha most mindent itthagynék, mennék a csillag után, mint rég a három királyok betlehemi éjszakán! Gépkocsin, vagy teveháton – olyan mindegy, hogy hogyan! Aranyat, tömjént és mirrhát vinnék, vinnék boldogan. Mennék száz országon át, míg utamat szelné a vám. "Aranyad tilos kivinni!" szólna ott a vámos rám. "Tömjéned meg, ami csak van, az mind kell, az itteni hazai hatalmak fényét méltón dicsőíteni." Százszor megállítanának – örülnék, ha átcsúszom: arany nélkül, tömjén nélkül érnék hozzád, Jézusom! Jaj és mire odaérnék, hova a csillag vezet, te már függnél a kereszten és a lábad csupa seb, s ahelyett hogy bölcsőd köré szórjak tömjént, aranyat, megmaradt szegény mirrhámmal keserűszagú mirrhámmal kenném véres lábadat.
Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, Csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek! Wass Albert
Szeretettel hívjuk Önöket ünnepi gyülekezeti alkalmainkra: December 24.: 10.30. advent 4. vasárnapja December 24.: 17.00. szentesti istentisztelet a gyermekek szolgálatával (A VIDEOKRÓNIKA 20.00. órakor felvételről közvetíti) December 25.: 10.30. KARÁCSONY I. napja – úrvcsorával (A KÖRÖS-TV felvételről közvetíti.) December 26.: 10.30. Karácsony II. napja December 31.: 10.30. óév utolsó vasárnapja December 31.: 17.00. óévi hálaadás Január
1.: 10.30. újévi istentisztelet
Babits Mihály http://aldasbekesseg.atw.hu
1
Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában (Lukács 2,11.)
Karácsonyi körlevél Kedves Testvéreink! A Magyarországi Református Egyház az angyalok üdvözletének bátorító szavaival kíván áldott karácsonyi ünnepeket. Meggyőződésünk, hogy Karácsony ünnepe a mai világi gyakorlattal szemben nem csak a szűk családi kör ünnepe, hanem legalább annyira a nagyobb közösségeké is. A jelenben élve a reformáció örököseiként tudjuk, Karácsony egyedül Jézus Krisztus által a szeretet és a békesség ünnepe, mert ahogy kétezer éve a betlehemi éjszaka, úgy a mostani világunk is - a hivalkodó fények és a vásári forgatag ellenére - a félelemtől megszólított, a sötétségbe tekintő ember éjszakája is egyben. Hisszük és valljuk ugyanakkor, hogy a végső szó Istené. A megszülető Krisztus fényt hoz minden éjszakába, a megszülető élet reményt és bátorságot ad minden léleknek, otthonnak és közösségnek. A mostani éjszakánkban is ott ragyog a csillag kiolthatatlanul, hite kiemel minket minden mélységből, fénye irányt mutat minden sötétségben.
Rádiós istentisztelet lesz Komlósi Péter, a Délpesti Református Egyházmegye esperesének szolgálatával a Kossuth Rádióban, 2006. december 24. 10
Lukátsi Vilma: Vendég voltál Lehet, hogy ellenszenves ember arcát vetted Magadra, hogy megpróbálj, Uram; lehet, alkalmatlan időben jöttél, s nekem sürgősebb volt a saját utam, vagy nem hallottam, amikor kopogtál, mert hangosan szólt az én dallamom, nem vettem észre, hogy Te rám vártál, s végül – elmúlt a drága alkalom! Azért ülök sokszor egymagamban? Azért ízetlen olykor ételem? – Uram, ha hallom szelíd kopogásod, juttasd eszembe: a hívásom várod, mert hidd el, azt szeretném, hogy legyen Tiéd egész életem!
Azt szeretnénk, hogy a magyar református gyülekezetek a Karácsony csendes bizonyosságában tudnának szembe nézni az előttünk álló esztendők kihívásaival. Látnunk kell ugyanis, hogy közösségeinkre, intézményeinkre és az egész országra olyan feladatok várnak, amelyekkel meggyőződésünk szerint összefogva, gyülekezeteinket bölcsen felkészítve, és új utakat keresve tudunk csak megbirkózni. Mindez azonban csak az egyes ember és a közösségek önkéntessége útján valósulhat meg. Arra kérünk ezért minden magyar református testvérünket, hogy ezen a Karácsonyon vigye haza otthona melegébe a közösség iránti aggodalom és reménység üzenetét is. Kérjük együtt Istent, tegye egyházunk munkáját áldássá, küldetését betlehemi csillaggá ebben a mostani korban is. Kedves Testvérek, engedjétek meg, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége az összes ünneplő gyülekezetnek és minden hívőnek ez úton kívánjon Istentől megáldott, boldog Karácsonyt, békés és örömteli Újévet! Budapest, 2006, december 14. Bölcskei Gusztáv püspök a Zsinat lelkészi elnöke Nagy Sándor főgondnok a Zsinat világi elnöke 2
Több, mint ismétlődő isteni születésnap; több, mint csillogó ajándékok halmaza. Több, mint „szeretet-számlák” pazar kiegyenlítése, több, mint ínyenc étkek ünnepi asztala … Ez maga a csendben születő Isten, A Szeretet teremtő jelenléte: Jézus Krisztus. (Simon András)
Csépe Andrea legújabb körleveléből idézünk: Kedves Testvérem, Barátom! Az elmúlt időszakban többször eszembe jutottak a 90. Zsoltár szavai: "esztendeinknek nagyobb [része] nyomorúság és fáradság…". Augusztusban országos útblokádok miatt vissza kellett fordulnom egy falusi útról. Amikor szeptemberben végre eljutottam a hegyekbe, csalódva vettem tudomásul, hogy a disznótartás, ami az anyagi hátteret biztosítaná az írásolvasás munkához, annak ellenére sem kezdődött el, hogy a bizottságnak hónapokkal korábban átadtam az indulótőkét. Azonban a töretlen lelkesedés, amelyet az asszonyok a tanulás iránt tanúsítottak, mégis kitartásra sarkallt. Közben új munkatársamról, Magdiról kiderült, hogy beteg. Egyelőre nem világos, hogy állapota mennyiben orvosi eset, és mennyiben ördögi támadások következménye. Jobb időszakaiban a magar történetek számítógépre vitelén dolgozik; falusi útjaimra azonban nem tud elkísérni. Így sajnos, továbbra sincs állandó útitársam a hegyekbe. Magdi tanítása a számítógép használatára, gyakran változó állapota és lelkigondozása engem is kimerített. Így a legjobbkor jött az az öthetes továbbképzés, amire október elsején Indiába kellett utaznom. Ezen a tanfolyamon, amelynek a "többnyelvű oktatás" volt a témája, sok olyan ismerettel gazdagodtam, amit hasznosíthatok a magar munkában. Az intenzív tanulás után még pihentem néhány napot Dél-India hegyei között, majd november 10-én visszatértem szolgálati helyemre. A következő falusi útra december elején került sor. A meglepetést ezúttal az okozta, hogy nem tudtam bemenni a házunkba - mint kiderült, az épületet birtokba vették a lázadók. A lakat leverése után kísérőmmel, Larával mégis behatoltunk, és megpróbáltuk újból lakhatóvá tenni otthonunkat. Ottlétünk alatt nagy megkönnyebbülésünkre nem tértek vissza "társbérlőink". Mivel hazám múltjából tudom, mit jelent "a nép nevében" való kisajátítás még örülhetek, ha ezután én is megszállhatok falusi házunkban (amit harmincegynéhány évvel ezelőtt az előttem itt szolgáló amerikai Pásztor testvérék építettek).
pártok és a lázadók aláírták a történelmi megállapodást: ennek értelmében hivatalosan véget ért a lázadók által csaknem tizenegy éve folytatott fegyveres osztályharc. Júniusra a felek közös megegyezéssel a szabad választások idejét is kitűzték. A helyzet azonban a gyakorlatban - mint azt házunk aprócska példája is mutatja - nem ilyen egyértelmű. A decemberi út a kezdeti nehézségek ellenére mégis eredményesen zárult. Először is, találkozhattam a két kismalaccal, melyeket a bizottság egy hónappal korábban végre megvásárolt. Belőlük majd akkor lesz a tanításra fordítható bevétel, ha megnőnek, és lesznek saját malacaik, amiket eladhatunk. Azután megtörtént a tanulók félévi vizsgáztatása és osztályozása. Mindez abból az alkalomból, hogy november végén befejezték az összes magar nyelvű leckét. Az osztályátlag hármas lett. Egy kiváló tanulónk van, és kettőnek kellene osztályt ismételnie. Számomra az a legbiztatóbb, hogy egy asszony sem esett ki menet közben a csoportból. A következő lépés az írás-olvasás gyakorlása. Ilyen gyakorló órákat február végéig hetente három alkalommal tartunk. Kezdőknek való magar nyelvű olvasnivalónk azonban kevés van, így már nagyon a körmünkre égett egy íróműhely rendezése. Ez alkalommal végre ez is megvalósult! A faluban persze nem tudták magukat naphosszat szabaddá tenni az emberek, emiatt az időbeosztás úgy alakult, hogy reggelente 7-től 9-ig, esténként pedig 6-tól 9-ig jöttünk össze nálunk. Így is hol egyik, hol másik résztvevőre kellett hiába várnunk. Mindössze három nap állt a rendelkezésünkre. Ez idő alatt azzal a három fiatalemberrel, akik végig kitartottak, összesen hat történetet sikerült leírnunk. Az elsőt - melynek témájául egy jellemző falusi esetet választottak - gyakorlásképpen közösen fogalmaztuk meg. Ezt a történetet a következő oldalon elolvashatjátok. A fényképek is az íróműhelyen készültek.
Mindez azután történt, hogy november 21én a király egyeduralmát megdöntő demokratikus 3
Szegény Kálu 1. Élt egy faluban egy Kálu Rám nevű ember. Ezt a fiút a sok munka miatt a szülei tizenöt éves korában erőszakkal megházasították. [Magyarázat: a mennyel ingyen munkaerő jön a házhoz.] 2. Ezt az asszonyt Kálu nem szerette, és később elvett egy másik lányt is, akit szeretett. 3. A két asszony az első naptól kezdve veszekedett. Egyszer, mikor Kálu szét akarta választani őket, az ő fején csattant a bot. 4. A fején megsebesülve Kálunak kiserkent a vére. Miután pénzt vettek magukhoz, barátai vállukon vitték Kálut a rendelőbe. 5. A magukkal vitt pénz azonban nem volt elég, és még kölcsön kellett kérniük. Kálu adósságba került. A fejős bölényt is kénytelen volt eladni. 6. Ezért aztán Kálu Rám megbánta, hogy elvette azt a másik lányt. A sok munka miatt éretlen korban történt megházasítás miatt az egész család szenvedett. 7. A szülők is, megbánva, amit tettek, csak a fejüket fogták.
Amíg az asszonyok az anyanyelvükön gyakorolják az írást, olvasást, addig a hivatalos
Ezek tehát az előttünk álló feladatok. A tervekhez azonban szeretnék nem túl mereven ragaszkodni, hiszen Isten tudja egyedül, hogy mi mikor valósulhat meg belőlük. Az elmúlt időszakban átélt csalódásokkal kapcsolatban azt tanítja most nekem Uram, hogy képes legyek elmondani a magam nevében Pál szavait: "De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nékem, csakhogy elvégezhessem futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézusról, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról." (Apostolok Cselekedetei 20,24) Isten hatalmában és kegyelmében örvendező, boldog új évet mindannyiótoknak! Szeretettel:
bízó és kívánok Andrea
Üzenem mindenkinek, hogy a csillag Fényéből semmi sem kopott, Értelme lett csak megszokott. Üzenem mindenkinek, hogy a GYERMEK Ma is testté lett csoda, ISTEN jóságos mosolya. Üzenem mindenkinek, hogy a pásztor, Király egyformán kedves ott, s ELŐTTE boldog lesz legott. Üzenem mindenkinek, hogy a szívem Ma is repesve fut Felé, Ma is azé a Gyermeké. Füle Lajos
nyelvű anyagoknak is el kell készülniük. Ebben leckék lesznek minden új betű és a magartól eltérő írásmód tanításához. Ezen kívül a magar nagykönyveket lefordítjuk az állami nyelvre, valamint keresünk olyan írásokat, amelyeket felolvasó történetként használhatunk. A tanításnak ez az újabb szakasza február végétől további két hónapig tart majd. Ezt követi programunk befejező része, melynek során tanulóink néhány hónapig mindkét nyelven gyakorolni fogják az írást, olvasást. Ehhez természetesen további olvasnivalókra lesz szükség, melyek előállítása magar nyelven ugyancsak ránk vár. 4
A bölcsesség kezdete az alázat, Az Isten előtti leborulás, amikor hiú önteltségünk magasából Az Úr lábai elé ereszkedünk s engedjük, hogy összetört életünket Ő építse újjá. (Simon András)
„A gyülekezetet táplálni kell” Beszélgetés Cseri Kálmán lelkipásztorral „Nagyon meglepett, hogy erre a díjra engem javasoltak, mert nem gondoltam volna, hogy egy egyszerű „mezei” lelkész ilyen szép kitüntetést kaphat. Ezt úgy tekintem, mint minden gyülekezeti lelkipásztor megbecsülését” – fogalmazott Cseri Kálmán, aki október 31-én vette át a Károli Gáspárdíjat. A Pasaréti Református Gyülekezet lelkipásztorával beszélgettünk a lelkészi szolgálatról, a gyülekezeti feladatokról és az igehirdetés fontosságáról. Hogyan kezdődött a lelkipásztori szolgálata, és melyik gyülekezetekben szolgált? Gimnazista koromban, szülővárosomban, Kecskeméten részt vettem egy ifjúsági evangelizáción. Már előtte is, kamasz fejjel elindultam a hit útján, de a döntő lépést akkor tettem meg. Attól kezdve egészen egyértelmű lett számomra: amivel rajtam Isten segített, én azzal szeretnék másokon tovább segíteni. Amikor végeztem a teológián, Cecére, egy dunántúli kis faluba helyeztek, majd Budahegyvidékre kerültem. Ott hat évig voltam segédlelkész, és utána választottak meg 1971-ben Pasarétre. Joó Sándor hirtelen halála után a gyülekezet úgy döntött, hogy engem szeretne lelkészének. Akkoriban lelkipásztorként milyen nehézségekkel kellett szembenéznie? Az evangélium szolgálatát végezve nagyon sokszor ütközik az ember akadályokba, és sokszor nehézségek kísérik. Ezzel számolni kell, és nem szabad miatta sem háborogni, sem elkeseredni. Akkor elsősorban az volt a nehézség, hogy sok olyan fontos missziói szolgálatot nem lehetett végezni, amit szívünk szerint végeztünk volna. De előfordult, hogy akkor is végeztünk, csak csendben. Igaz csak a falakon belül, és ellenőrzés mellett, de azért hirdethettük az Igét, és látogathattuk a gyülekezeti tagokat. Gyülekezeten kívül csak írásbeli engedéllyel lehetett szolgálni. Ezek voltak akkor a korlátok. És ma? Sok olyan nehézség is volt akkoriban, ami a mai korban is létezik. Ezeket az Ige erejének kell legyőznie. Egyre messzebb sodródunk a Szentírás gondolatvilágától, egyre inkább szembekerül az emberiség, és azon belül az egyének is Isten akaratával. Egyre idegenebb az, amire szeretnénk elsegíteni az embereket. Mostanában sokszor eszembe jut Szentjóbi Szabó László egyik verse, amelynek a vége a következő: „ami hajdan az emberből vitézt csinált, ha most magad úgy viseled, egy bolonddal több lesz veled”. Amikor a Tízparancsolatot magyarázom fiataloknak, egyre
nagyobb szemeket meresztenek, annyira távol áll tőlük, amit Isten az ővéitől kíván, és az is, hogy ezt nem egyedül kell teljesíteni. Ez a mi feladatunk: mind Isten akaratát, mind az ahhoz vezető utat nagy szeretettel mutassuk az embereknek. A fiatalokkal a Szentírást kell megszerettetnünk. Ha sikerül megfelelő módon közel vinni hozzájuk, akkor az is előfordulhat, ami az egyik konfirmációi órán elhangzott. Amikor a Biblia egy-egy állítását próbáltam a mai életre alkalmazni, az egyik kisfiúból kitört, hogy „állati modern könyv ez a Biblia”. Ide kell elsegíteni őket, hogy rájöjjenek: a Szentírás időszerű, használható, és az életünket segítő könyv, és rajta keresztül Jézussal találkozhatunk. Minek köszönhető, hogy a pasaréti gyülekezet ország-, sőt világszerte ismertté vált. Elsősorban annak, hogy az elődöm, Joó Sándor évtizedeken keresztül olyan tartalmasan prédikált, és olyan jó pásztor volt, hogy nemcsak a helyi gyülekezet erősödött meg, hanem sokan ideszoktak. Rendkívül jól képzett, mély hitű, alázatos ember volt. Itt évtizedeken keresztül, a nehéz, sötét Rákosi-időkben is itt tartalmas, élő Ige hangzott el. Emellett diakóniai érzéke azokban a nehéz időkben is működött, és ez nagyon hitelessé tette a munkáját. A lelkigondozói munka tovább tudott menni, és ezért nem szűnt meg a gyülekezet korábbi jó híre. A díjátadáson Kósa László a méltatásban kiemelte az ön által végzett sokoldalú tevékenységet. Mit tart ezek közül a legfontosabbnak? Minden lelkipásztor szolgálata egyformán sokoldalú. Az biztos, hogy minden gyülekezeti lelkész legfontosabb munkája az igehirdetés, és ha valaki arra igényesen készül, akkor az sok előzetes munkát feltételez. Továbbá ahol az Ige megszólít embereket, ott elindul a lelkigondozás is, egyre többen jönnek személyes hitbeli, emberi, munkahelyi, családi problémájukkal. Ebben az egyre elszegényedő világban nagyon hangsúlyos a diakóniai szolgálat, azt is meg kell szervezni. Kezdettől fogva nagyon fontosnak tartottam a gyermekek és az ifjúság közötti szolgálatot. De ugyanúgy odafigyelünk a gyülekezet magányos, beteg, kiszolgáltatott, tehetetlenné váló öregjeire. Mindehhez természetesen munkatársak kellenek. Az ő képzésük külön feladat. Most már van erre néhány lehetőség, de évtizedekig csak „dilettáns” módon, gyülekezeten belül képezhettünk munkatársakat. Bizony az is elég sok időt és áldozatott jelentett, de megmaradt a gyümölcse. Milyennek kell lenni egy jól működő gyülekezetnek?Nem tudom, milyen lenne egy eszményi gyülekezet, de biztos, hogy amint a Heidelbergi Káté mond5
ja, Jézus Krisztus hívja egybe tagjait, a Szentlélek teremti újjá, és segíti, hogy gyümölcsöt teremjen. Mindenesetre nem egyszemélyes feladat a gyülekezeti munka. A jó, helyesen növekvő gyülekezetben minden hívőnek szolgálni kell. Azonnal keressük, amikor valaki hitre jut, hogy mi lenne az ő feladata, amivel rájön arra, hogy Isten őt is tudja használni. A gyülekezet missziói munkáját elsősorban nem szervezni kell, a gyülekezetet nem építeni kell, a gyülekezet épül, élő lény, és nem tárgy, organizmus, és nem csak organizáció. Az organizmus magától épül, például egy almafát nem lehet építeni, azt táplálni kell. A gyülekezetet is táplálni kell, élő Igével, és az Igén keresztül maga Isten munkálkodik. Nem mi térítjük meg az embereket, Isten Szentlelke szüli újjá őket, Ő ad növekedést a hitben. Mi az újjászületésnél is legfeljebb csak bábáskodunk, de az életet Ő teremti. Fontos, hogy nem szabad magukra hagyni a lelki újszülötteket. Gondozni kell őket, és az ember örömmel látja, ahogy növekednek. Gyakran keresik föl a pasaréti gyülekezetet olyanok, akik Istent keresik, és szeretnének gyülekezethez tartozni? Jönnek elég sokan, elsősorban azért, mert a gyülekezetben hitre jutottak hívják a rokonaikat, a nem hívő munkatársaikat, a bajbajutottakat. Ha ők is otthont találnak, és megoldást kapnak Istentől, akkor itt maradnak, és hívnak másokat. Valamilyen rendnek azonban lenni kell, ezért ilyenkor egy idő után szoktam kérni, hogy abba a gyülekezetbe kapcsolódjanak be, ahol laknak. Nem lenne helyes, ha a város túlsó végéből járnának ide. De ahol valaki először kiönti a szívét, oda már kötődik, és meg kell várni, amíg hitvalló keresztyén lesz, és akkor kérni, hogy ott segítsen a munkában. Azt gondolhatjuk, hogy a sok gyülekezeti alkalom mellett más tevékenységre kevesebb ideje jut, de mégis sok kötete jelent meg. Néhány alaposabb könyvtől eltekintve ezek inkább egy-egy evangelizációs hétnek az anyagát tartalmazzák. Minden ősszel van egy nyolc estén át, vasárnaptól-vasárnapig tartó evangelizációs sorozatunk. Az egyik ilyenről többen mondták, milyen világosan sikerült megfogalmazni az evangélium lényegét nem hívő, nem templomba járó emberek számára, és hogy ezt meg kellene jelentetni. Ezt komolytalan dolognak tartottam, mivel addig még soha ilyen nem volt. Végül ebből egy kis könyv lett, és ezt követték a további igehirdetés-sorozatot tartalmazó kötetek. A méltatásban elhangzott, hogy megújította az evangelizációs igehirdetést, és mindenki számára érthetően fogalmaz. Erre tudatosan törekszik? Különösen meglepett, ami a laudációban elhangzott, hogy milyen igényesen és gazdag nyelven íródtak 6
az igehirdetések. Nagyon örülök ennek, mert ez kezdetben ösztönös volt, aztán rájöttem, hogy erre tudatosan törekednem kell. Egyrészt azért, mert az Igét mindenek fölött becsülnünk és tisztelnünk kell, és nem mindegy, hogy az ember hogyan tolmácsolja azt másoknak. Másrészt azért, mert nagyon fontosnak tartom az ott lévő gyülekezet tisztelését, és szeretését. Ez is szükségessé teszi azt, hogy világos, közérthető, egyértelmű stílusban fogalmazzak. Nekem szívügyem a gyönyörű anyanyelvünk ápolása, és megfelelő használata. Különösen ebben a korban, amikor nagyon otrombán bánnak nyelvünkkel, és magukat íróknak tekintő emberek is roppant szegényesen és szánalmasan használják. Számomra sokat jelentett a gimnáziumi magyartanárunk munkája, aki tudatosan nevelt bennünket az igényes nyelvhasználatra. Sok egyéb között nagy haszonnal olvastam John Stott igehirdetésről szóló könyvét, amelyben azt mondja: nem becsületes az a lelkipásztor, aki a megfelelő kifejezések helyett a majdnem megfelelőt használja, mert a kettő között az a különbség, ami Szent János és a szentjánosbogár között. Ez nagyon találó hasonlat. Törekszem arra, hogy a megfelelő kifejezések kerüljenek az igehirdetésbe. Ehhez persze szükséges leírni. Az igényesség feltétele, hogy szó szerint írja le az ember az előtte gondosan összeállított igehirdetést, javítsa át, többször csiszolja, és tanulja meg, és tisztességesen mondja el. Nem pedig a szószéken a szavakat keresgélve hangozzon el. Mit jelent önnek az ádventi idő? Pontosan azt, ahogyan Bod Péter írta: az első ádvent beteljesedett, amikor az Ige testté lett, a második az, amikor Jézus Krisztus a szívbe „bészáll”, a harmadikat pedig várjuk, hogy beteljesedjék. Nagyon tudatosan készülök arra, hogy egyszer váratlanul megjelenik Jézus, és akkor minden gonoszságnak véget vet, minden ígérete beteljesedik. T. Németh László (A Reformátusok Lapja szerkesztőségének engedélyével idézve a 2006.12.15-i számból)
Könyvajánló: Cseri Kálmánnal készült interjú „Miért hiszek?” címmel a Csendes csodák sorozatban megjelent, iratterjesztésünkben megvásárolható. Ára: 1.500,-Ft Ajánljuk továbbá Dr. Joó Sándor: A hegyi beszéd című igehirdetés gyűjteményét. Ára 660,-Ft.
Kárpát medencei imanapot tartottunk gyülekezetünkben december elején. Az imanaphoz kapcsolódó imádságok második részét közreadjuk, hogy ezekkel is segítsük otthoni imaéletünket.
Prófétai imádság Teremtő Istenünk! Köszönjük magyarságunkat, nemzetünket! A Te ajándékod csodálatos nyelvünk, kultúránk, Te tartottál meg történelmünk viharaiban. Bocsásd meg, hogy sokszor úgy el tudunk csüggedni, s nem látjuk meg, hogy Te vagy őriző pásztorunk! Tarts meg bennünket magyarokként, reformátusokként és add, hogy erősödhessünk szeretetedben! Neked köszönjük történelmünket, kultúránkat, segíts, hogy megőrizhessük, tovább adhassuk azt!
Végül eléd hozzuk családjainkat, szeretteinket közel és távol. Jó rácsodálkoznunk, milyen sokfélék vagyunk, s Te „tudod a mi dolgainkat” ismersz minket. Nálad van az élet forrása, világosságod által látunk világosságot. Köszönjük a gyermekeket és a felnőtteket, az idős szülőket és a fiatalokat. Eléd hozzuk a beteg és magányos testvéreinket is. Hálát adunk Uram, kegyelmedért, ajándékaidért.
Bűnvalló imádság Hibát hibára halmoztunk. Nemcsak mi hagytunk el téged, de legnagyobb mulasztásunk, hogy nem beszéltünk Rólad és csodálatos szabadításodról gyermekeinknek, unokáinknak. „Elhagytuk a templomot, s az iskolát”. Kiüresedett az életünk, fásulttá lettünk, erő nélküli nemzedékké. A reménytelenség népe lettünk! Hátat fordítottunk Neked, értéktelen dolgokat beszéltünk értékes helyett, Uram engedd meg, hogy megtérhessünk erről a rossz útról!
Annyira csak a belső szobánkban imádkoztunk Hozzád, hogy már nem ragyog rajtunk a Krisztus világossága, mert csak elnyeltük e fényt. S nemcsak megfakult életünk, de olyan tetteket is elkövettünk, melyek nem helyesek előtted: sokan közülünk nem szerették házastársukat, s megszegték előtted tett fogadalmukat, elváltak. Vannak, akik nem Benned bíztak, önös érdekeiket követték, vagy épp csak a földi anyagi javakra néztek, s gyermekeiket halálba küldték, mielőtt megszülethettek volna. Közöttünk élnek, akik nem tisztelik szüleiket, s akik gyermekeiket nem a Te utadra tanították, s mindez népünk fogyását és romlását okozza. Személyes bűnünk Uram, hogy nem volt elég bátorságunk figyelmeztetni az eltévedteket, nem kiáltottunk hangos szóval figyelmeztetésedet, nem voltunk elég jó Őrállók!
Könyörgés
Könyörgünk fiatalokért, kik a kábítószer rabságában megkötözve szenvednek, félnek és rettegnek, mert nincs kiben hinniük. Saját erejükben és fiatalságukban bíznak csupán és mikor ez elvész elesnek, mert nincs támaszuk. Könyörgünk, adj erőt és bátorságot a bátor hitvallóknak, kik bizonyságot tesznek rólad, az iskolákban, a barátok között, a szüleik előtt, a munkahelyükön, a templomokban. Egyénenként épül a te egyházad, lélekről lélekre, szeretetről szeretetre, hitvallásról hitvallásra.
Szólunk Urunk, mert szólnunk kell, mert látó szemeket és érző szívet adtál nekünk, hogy észrevegyük a bajt, de az már akkora, hogy nélküled elveszünk a nehézségek között. Ezért kérünk szenvedőkért, te enyhítsd a terheket, betegekért, te gyógyítsd a betegeket, hajléktalanokért, te adj fedelet a fejük fölé, céltalanul kallódókért, te adj munkát és add a munka örömét, szólnunk és téged hívnunk segítségül, mert tőled jön a megoldás és az áldás. Esedezve kérünk országunkért, magyar hazánkért, magyarokért távol és közel, országon belül és kívül, kérünk a Kárpát-medencéért, népekért, nemzetekért, hívők sokaságáért. Kérünk néptelen és kihaló falvakért, kiürülő kisvárosokért, lélektelen nagyvárosok lakóiért, segíts, hogy az embertelen világba egy kis emberséget tudjunk hozni, ne vesszünk el, embernek, keresztyénnek, magyarnak. Kérünk, mert ez még megmaradt, a kérést, az imát, a könyörgést nem veheti el senki, kérünk, mert tudjuk, hogy amit tőled kérünk, megadod szereteted, irgalmad és igazságod szerint mindannyiunknak, ezért kérünk
Dicsőítő imádság Tied a dicsőség Uram, hogy nem volt hiábavaló fáradozásunk: sok templomunk megújulhatott, s iskoláinkban tanulhatnak gyermekeink! Egyedül a Te érdemed, hogy a Te Szent Fiadról szóló bizonyságtételünket meghallották gyermekeink, s nem süket fülekre találtak szavaink. Köszönjük gyülekezeteink megújulását, az ifjabb nemzedéket, s hogy táplálod reménységünket egyházunk és népünk megújulásáért!
Magasztalunk Uram, hogy megtartottál a helyes úton bennünket, nem engedted meginogni lábunkat, hogy másokat kövessünk e hamis ösvényen! Nem a magunk érdeme, hanem Téged illet a tisztelet és dicsőség azért, ha hangosan kimondott bizonyságtételeink életeket menthettek e romlott világban! Dicsőiünk Fiad áldozatáért, hogy a bűnből kihozott bennünket! Magasztalunk a Lélek erejéért, mely soha nem hagyott cserben minket! Add, hogy áldásod kísérjen életünk minden napján! 7
„Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége…” (Ézsaiás 9,5-6.)
Hirdetések: -
-
-
-
Imádkozzon velünk együtt:
Pálinkás Lajosné Kiss Ilona (Csabacsüd, Szabadság u. 15) 54 éves korában elhunyt testvérünk temetése 2006. december 14-én volt. Isten adjon vigasztalást gyászoló szeretteinek. Szeretettel hívjuk Önöket ünnepi alkalmainkra, melyek időpontjait az első oldalon olvashatják. Tv közvetítések templomunkból. Az ünnepek alatt a VIDEOKRÓNIKA a szentesti gyermekműsoros istentiszteletet közvetíti este 20.00. órától. A KÖRÖS TV a karácsony első napi istentiszteletet közvetíti majd felvételről. Köszönjük az elmúlt hónapban végzett diakóniai szolgálatukat, mellyel több száz emberhez vihettük el Jézus Krisztus szeretetét. Az ünnepek alatt ne feledkezzünk meg imádkozni értük. Köszönjük jótékonysági vásárainkon való munkájukat, és a támogató vásárlásokat. Istentől megáldott karácsonyi ünnepet és békés, boldog, Isten akaratának felismerésében gazdag, engedelmességben eltöltött új évet kívánunk mindnyájuknak.
-
-
-
Jézus Krisztus születésének ünnepén imádkozzunk azért, hogy minél több ember tapasztalja meg Isten elfogadó, és életünket újjáteremtő szeretetét. Imádkozzunk gyászoló testvéreinkért, hogy fájdalmukban jelentsen számukra erőforrást karácsony ünnepe, a hozzájuk is közel jövő Isteni gyermek. Imádkozzunk betegeink gyógyulásáért, kérjünk teljes felépülést számukra a műtétekből. Imádkozzunk azokért, akikhez elvihettünk vagy akiknek elküldhettünk szeretet csomagjainkat. Imádkozzunk a Csépe Andrea misszionárius testilelki egészségért, kérjünk bölcsességet és erőt számára a meghozandó döntéseihez. Kérjük Isten vezetését a megüresedő esperesi szolgálat betöltéséhez, és a december 29-ei jelölő közgyűléshez. Adjunk hálát azokért, akik sokat dolgoznak gyülekezetünk érdekében, és szolgálataikon keresztül Isten szeretetét viszik embertársaink felé.
Újévi jókívánságunk:
Az Ige újra szól s az intés is vele: ne csak reméljük azt, mit hinnünk kellene! (Füle Lajos)
Rendszeres gyülekezeti alkalmaink: Istentisztelet: vasárnap 10.30. Úrvacsora: minden hónap utolsó vasárnapján Következő úrvacsorás istentiszteletek: December 25 / január 28 / február 25 vasárnap 10.30. Gyermek-istentisztelet: Kérdéseink órája:
hétfő 17.00.
Istentisztelet
5540 Szarvas, Vasút u. 66. Telefon: 66 / 216–209 Internet: ! új !
http://szarvas.reformatus.hu http://aldasbekesseg.atw.hu ! új !
E-mail:
[email protected]
Lelkész: Pentaller Attila
Telefon: 66 / 216 - 209
(a Szociális Otthonban):
szerda 14.00
Gondnok: Gelencsér Istvánné Telefon: 20/243-56-43
Imaóra és Bibliaóra:
szerda 17.00.
Bankszámla: 11733058 - 20013035 - 00000000 EUR; USD utaláshoz SWIFT KÓD: OTPVHUHB
Csengő a Hoffmann utcai hirdetőtáblán található! 8
Gyülekezetünk címe:
