A SUGÁRVÉDELEM SZERVEZETI RENDSZERE

Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.

Kiadás:

1

Oldalszám:

2

Oldalak száma:

81

SZ 10.20 – 01 -01 Szabályzat KKÁT Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ ........................................................................................................... 5 1.1 Érvényességi adatok .................................................................................................. 5 1.2 Meghatározások......................................................................................................... 5 1.3 Hivatkozások ............................................................................................................. 5 1.4 A sugárvédelem alapjai ............................................................................................. 7 1.5 A létesítmény vezetőinek sugárvédelemmel kapcsolatos feladatai ........................... 8 1.6 A sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók jogai és kötelezettségei .... 8 1.7 Sugárveszélyes munkakörök ..................................................................................... 9 1.8 A sugárveszélyes tevékenység technológiai leírása ................................................ 10 2. A SUGÁRVÉDELEM SZERVEZETI RENDSZERE ................................................... 11 2.1 Sugárvédelmi szervezet ........................................................................................... 11 2.1.1 A sugárvédelmi szervezet felépítése ....................................................................... 11 2.1.2 A társasági sugárvédelmi megbízott (TSM) feladatköre ......................................... 12 2.1.3 A KKÁT MSM feladatköre ..................................................................................... 13 2.1.4 A KKÁT SVL vezető feladatai: .............................................................................. 13 2.1.5 A KKÁT SVL feladatai:.......................................................................................... 14 2.2 A Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat durva megsértése ................................... 14 2.3 A sugárvédelemmel kapcsolatos események bejelentési rendje ............................. 17 2.4 A sugárveszélyes munkára való orvosi alkalmasság ellenőrzése ............................ 18 2.5 Sugárvédelmi oktatások és vizsgáztatások .............................................................. 18 2.5.1 Az alapoktatások rendje .......................................................................................... 18 2.5.2 Új belépők és jogi állományból visszatérők előzetes oktatása, vizsgáztatása ......... 19 2.5.3 Kiegészítő oktatások rendje..................................................................................... 19 2.5.4 A KKÁT MSSZ oktatása, a vizsgáztatások rendje ................................................. 19 2.6 Külső munkavállalók munkavégzési rendje ............................................................ 20 2.6.1 Külső munkavállalóként, szerződéssel a KKÁT-ban dolgozók munkavégzésének rendje ....................................................................................................................... 20 2.7 Vendégekre és látogatókra vonatkozó szabályok .................................................... 21 3. SUGÁRBIZTONSÁGI NORMÁK .................................................................................. 22 3.1 Munkafeltételek ....................................................................................................... 22 3.2 Határértékek ............................................................................................................ 22 3.2.1 Dózis korlátok: ........................................................................................................ 22 3.2.2 A dózismegszorítás.................................................................................................. 22 3.2.3 Tervezett különleges sugárterhelés ......................................................................... 23 3.2.4 Vészhelyzeti sugárterhelés ...................................................................................... 23 3.3 Egyéb korlátok ........................................................................................................ 24 3.3.1 Az ellenőrzött zónából tárgyak, eszközök kiszállíthatóságának korlátai ................ 24 3.3.2 A megengedett felületi szennyezettségre vonatkozó korlátok ................................ 24 3.4 Feljegyzési és ellenőrzési szintek, származtatott értékek ........................................ 25 3.4.1 A sugárterhelés feljegyzési szintjei ......................................................................... 25 3.4.2 Ellenőrzési szintek................................................................................................... 26 3.4.3 Származtatott ÉFEK értékek ................................................................................... 27 3.5 Kivizsgálási szintek ................................................................................................. 27 4. RADIOAKTIV KÉSZÍTMÉNYEK TÁROLÁSA, KEZELÉSE .................................. 28


Kiadás:

1

Oldalszám:

3

Oldalak száma:

81


5. A KKÁT ÜZEMELTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SUGÁRVÉDELMI ELŐÍRÁSOK..................................................................................................................... 30 5.1 A sugárterhelés forrásai a KKÁT-ban ..................................................................... 30 5.2 A KKÁT helyiségeinek, területeinek sugárvédelmi zónákba sorolása ................... 31 5.2.1 A KKÁT ellenőrzött zónájában lévő helyiségek sugárvédelmi kategóriába sorolása ................................................................................................................................. 32 5.3 A KKÁT ellenőrzött zónájába történő belépés és kilépés rendje ............................ 33 5.3.1 Belépés a KKÁT ellenőrzött zónájába .................................................................... 33 5.3.2 Távozás a KKÁT ellenőrzött zónájából .................................................................. 34 5.3.3 Tárgyak kivitele az ellenőrzött zónából a központi egészségügyi zsilipen keresztül ................................................................................................................................. 36 5.4 A viselkedés és a személyi higiénia általános szabályai az ellenőrzött zónában .... 36 5.4.1 Általános viselkedési szabályok a KKÁT ellenőrzött zónájában ............................ 36 5.4.2 Általános személyi higiéniai szabályok az ellenőrzött zónában ............................. 37 5.5 Sugárvédelmi ellenőrzés.......................................................................................... 38 5.5.1 A sugárvédelmi ellenőrzés célja és módszere ......................................................... 38 5.5.2 A KKÁT-ban megvalósuló sugárvédelmi ellenőrzés terjedelme ............................ 38 5.5.3 A személyi dozimetriai ellenőrzés .......................................................................... 39 5.5.4 Az ellenőrzött zóna helyiségeinek sugárvédelmi ellenőrzése ................................. 42 5.5.5 Az ellenőrzött zónában képződő hulladékok kezelésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése .......................................................................................... 43 5.5.6 Az ellenőrzött zónába történő beszállítás és kiszállítás ellenőrzése........................ 44 5.5.7 A radioaktív kibocsátások és a KKÁT környezetének ellenőrzése ......................... 44 5.5.8 A sugárvédelmi előírások betartásának ellenőrzése ................................................ 45 5.6 Szervezési intézkedések a sugárvédelem biztosítására ........................................... 45 5.6.1 Dozimetriai engedély .............................................................................................. 45 5.6.2 Sugárvédelmi szabályok a kiemelten sugárveszélyes munkáknál .......................... 50 5.6.3 Dózistervezés........................................................................................................... 51 5.6.4 A KKÁT-ban alkalmi radiográfiás munkaterületen végzett radiográfiás tevékenységre vonatkozó kiegészítő sugárvédelmi előírások ................................. 52 5.7 Műszaki intézkedések a sugárvédelem biztosítására............................................... 53 5.7.1 Az egyéni védőeszközök (EVE) és használatuk rendje .......................................... 54 5.7.2 Egészségügyi zsilipek szervezése ........................................................................... 56 5.7.3 Javítózónák szervezése ............................................................................................ 57 5.7.4 Berendezések és helyiségek dekontaminálása ........................................................ 58 5.7.5 A sérülésmentes testfelület dekontaminálása .......................................................... 60 5.7.6 Egyéb műszaki intézkedések a sugárvédelem biztosítására .................................... 62 5.8 Elsősegély olyan sérüléseknél, ahol a seb radioaktív anyaggal szennyeződhet ...... 62 5.8.1 Az ellenőrzött zónában bekövetkezett sérülések során követendő rend ................. 62 5.8.2 A feltételezhetően radioaktív anyaggal szennyezett sebek orvosi ellátása ............. 63 6. VEGYES RENDELKEZÉSEK ........................................................................................ 64 1. MELLÉKLET, MEGHATÁROZÁSOK ........................................................................ 65 2. MELLÉKLET, RÖVIDÍTÉSEK ..................................................................................... 70 3. MELLÉKLET, DOZIMETRIAI ENGEDÉLY .............................................................. 71 4. MELLÉKLET, JEGYZŐKÖNYV A SUGÁRVÉDELMI ELŐÍRÁSOK DURVA MEGSÉRTÉSÉRŐL......................................................................................................... 74


Kiadás:

1

Oldalszám:

4

Oldalak száma:

81


5. MELLÉKLET, A KKÁT ELLENŐRZÖTT ZÓNA HELYISÉGEINEK SUGÁRVÉDELMI KATEGÓRIÁI ................................................................................ 75 6. MELLÉKLET, A KISUM PROGRAMOKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEK ........................................................ 77 7. MELLÉKLET, DÓZISTERVEZÉSI ŰRLAP ............................................................... 81


Kiadás:

1

Oldalszám:

5

Oldalak száma:

81


1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1

Érvényességi adatok A szabályzat hatálya: kiterjed a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban Kft.) Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (továbbiakban: KKÁT) területén – a Kft. személyzete, külső munkavállalók, vállalkozók vagy látogatók által – végzett minden tevékenységre. A szabályozás célja: A 16/2000 (VI.8.) EüM rendelet végrehajtása, valamint a dolgozók sugárzás elleni védelmének biztosítása a szabályozás eszközével. Érvényes:

a következő felülvizsgálatig

Kötelező felülvizsgálat időpontja:

2014.07.15.

Megjegyzés: A hivatkozott jogszabályok változása esetén a szükséges változásokat jelen szabályzatba át kell vezetni. Minden Vezetőségi Átvizsgálás kapcsán a szabályozások vizsgálatra kerülnek. A vizsgálat ténye a vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvében kerül rögzítésre. Amennyiben a felülvizsgálat kapcsán az adott szabályozásban változás történik, úgy a szabályozás új kiadási számmal kerül módosításra.

Hatálytalanított szabályozások: kiadás

RHK Kht. Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat 5.

Hivatkozások: Jelen szabályzat 1.3. pontja szerint.

1.2 Meghatározások Jelen szabályzat 1. sz. melléklet

1.3 Hivatkozások Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 16/2000 (VI. 8.) EüM. rendelet 47/2003 (VIII. 8.) ESzCsM rendelet 30/2001 (X.3.) EüM. rendelet 7/2007 IRM (III. 6.) rendelet 33/2004 BM (VI. 28.) rendelet


Kiadás:

1

Oldalszám:

6

Oldalak száma:

81


64/2005 (XII. 22.) EüM rendelet MSZ 62-2 szabvány MI-62-3 szabvány MI-62-7 szabvány MSZ ISO 3999-1:2000


Kiadás:

1

Oldalszám:

7

Oldalak száma:

81


1.4

A sugárvédelem alapjai

A kiégett fűtőelemeket kezelő létesítmények üzemeltetése ionizáló sugárzás keletkezésével jár. Más hatásokkal (rezgés, elektromos áram, hő) szemben az ionizáló sugárzás érzékszerveinkkel nem érzékelhető és nem kelt közvetlen érzeteket. Az elsődleges dóziskorlátokat meghaladó rendszeres dózisok, ill. baleseti besugárzások az egészség károsodásának kockázatával járhatnak. A sugárvédelmi, technológiai előírások szigorú betartásával, fegyelmezett munkával a személyzet egészségkárosodásának kockázata csökkenthető, annak mértéke a társadalom által mindenkor elfogadott, megfelelően alacsony értéken tartható, és a környezet, az anyagi javak károsodása megelőzhető. A sugárvédelem fő célkitűzései: a munkavállalók illetve a környezetben élő lakosság sugárterhelésének az ésszerűen elérhető legkisebb szinten tartása (ALARA -elv); minden indokolatlan sugárterhelés kizárása; az elsődleges dóziskorlátok betartása. A radioaktív sugárzás hatásai ellen három alapvető módon lehet védekezni: a sugárzási térben való tartózkodási idő minimalizálásával, távolságvédelemmel, műszaki sugárárnyékolással. Sugárveszélyes munkakörben csak olyan személyek foglalkoztathatók, akik: –

18. életévüket betöltötték,

–

az orvosi alkalmassági vizsgálat eredményei alapján az egészségügyi követelményeknek megfelelnek,

–

eleget tettek az adott munkakörre előírt oktatási, szakmai és sugárvédelmi követelményeknek, és

–

dozimetriai ellenőrzés alatt állnak.

Terhes nők sugárveszélyes munkahelyen nem foglalkoztathatók. Ha sugárveszélyes munkahelyen dolgozó nő terhessége ismertté válik, gondoskodni kell más nem sugárveszélyes munkahelyen történő foglakoztatásáról.


Kiadás:

1

Oldalszám:

8

Oldalak száma:

81


1.5

A létesítmény vezetőinek sugárvédelemmel kapcsolatos feladatai

Az üzemeltetési igazgató és a KKÁT üzemvezető munkakörüknek megfelelően kötelesek: Biztosítani, hogy a személyzet betartsa jelen Szabályzat előírásait, a munkavégzésükhöz kapcsolódó, előzetesen meghatározott sugárvédelmi előírásokat. Biztosítani a hozzájuk tartozó helyiségek, létesítmények lehető legalacsonyabb radioaktív szennyezettségi szintjét, az általuk vezetett munka során keletkezett esetleges szennyeződések gyors felszámolását, saját eszközeik szükség szerinti dekontaminálását. Módszeresen csökkenteni (a lehetséges mértékben) a hozzájuk tartozó helyiségek, létesítmények berendezéseiből származó sugárterheléseket szervezési intézkedésekkel: a sugárzási térben töltött idő csökkentésével, a sugárforrás és a munkavállaló közötti távolság lehetséges növelésével, valamint árnyékolással. Biztosítani, hogy a munka során keletkezett radioaktív hulladékok a lehető leggyorsabban az előre odakészített és megfelelően elhelyezett hulladékgyűjtőkbe kerüljenek. Biztosítani, hogy a telephelyre szállított kiégett fűtőelemek a lehető leggyorsabban a tárolócsövekbe kerüljenek, valamint azt, hogy indokolatlanul radioaktív hulladék ne keletkezzen. Ellenőrizni, hogy beosztottaik el vannak-e látva a szükséges egyéni védőeszközökkel (EVE-kel), ill. azokat rendeltetésszerűen használják-e. Tisztában lenni a területüket érintő elvégzett és tervezett munkákkal, segítséget adni a munkák lehető legszakszerűbb elvégzéséhez, ill. közreműködni a munkahelyek sugárvédelmének biztosításában. Biztosítani, hogy a radioaktív kibocsátások az elérhető legalacsonyabb szinten maradjanak.

1.6

A sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók jogai és kötelezettségei

Minden munkavállaló, aki a KKÁT ellenőrzött zónájában munkát végez: –

Ismernie kell az ionizáló sugárzásokkal kapcsolatos fogalmakat (1.sz. melléklet), meghatározásokat, az ionizáló sugárzások várható biológiai hatásait.

–

Ismernie kell, és be kell tartania a sugáregészségügyi szabályokat, jelen Szabályzatot, el kell sajátítania az EVE-k és a személyi dozimetria eszközök használatát. Tisztában kell lennie a sugárveszély forrásaival ott, ahol dolgozik, ill. ahová beléphet.

–

Tudnia kell, hogy az ő tevékenységétől, a neki kiadott munka kifogástalan elvégzésétől nem csak saját személyes biztonsága, hanem mások biztonsága is függ.


Kiadás:

1

Oldalszám:

9

Oldalak száma:

81


–

Munkáját úgy kell végeznie, hogy mind a saját, mind dolgozótársai, környezete sugárterhelése az ésszerűen elérhető legalacsonyabb legyen.

–

Sürgősen értesítenie kell saját vezetőjét, vagy az ügyeletes dozimetrikust, ha észreveszi jelen Szabályzat előírásainak megsértését, a berendezések olyan működészavarát, amely személyek többlet sugárterhelésének veszélyét, vagy a helyiségek, az üzemi terület, a környezet radioaktív szennyezettségét okozhatják.

–

Joga van a jogszabályokban, jelen szabályzatban és a kollektív szerződésben foglalt megfelelő sugárvédelmi védőfelszerelések és intézkedések igénylésére, hiányosság esetén a sugárveszélyes munka megtagadására.

1.7

Sugárveszélyes munkakörök

A létesítmény területén az alábbi sugárveszélyes munkaköröket lehet megkülönböztetni:

Munkakör

Sugárvédelmi képzettség Átfogó fokozatú sugárvédelmi képzettség

Sugárvédelmi besorolás A

Bővített fokozatú sugárvédelmi képzettség

A

Átrakógép operátor A telepített berendezések, rendszerek kezelése és üzemeltetése

Alap fokozatú sugárvédelmi képzettség

A

Karbantartó

A telepített berendezések, rendszerek kezelése és karbantartása


A

Helyiség dekontamináló

Helyiségek takarítása


A

Feladata

Sugárvédelmi Laboratórium Vezető

Lásd 2.1.4 fejezet.

Ügyeletes dozimetrikus

Lásd 2.1.5 fejezet


Kiadás:

1

Oldalszám:

10

Oldalak száma:

81


1.8

A sugárveszélyes tevékenység technológiai leírása

A létesítménybe történő kiégett kazetta betárolását a következők szerint hajtják végre: –

A szállítókonténer feltöltése a reaktorépületben.

–

A feltöltött konténer elhelyezése és rögzítése a vasúti kocsin.

–

A feltöltött konténer és a vasúti kocsi átszállítása a KKÁT-ba.

–

A szállítókonténer felemelése a vasúti kocsiról, és elhelyezése a konténerszállító kocsin.

–

A konténerben lévő gáz elvezetése és a konténerfedelet rögzítő anyák eltávolítása.

–

A szállítókonténer fedelének felemelése.

–

A szállítókonténer/fűtőelem kazetta beállítása az átrakó helyen.

–

Az átrakógép beállítása az átrakóhelyen és az átrakóhely záródugójának eltávolítása.

–

Az átrakógép megfogójának leengedése és a fűtőelem kazetta megfogása.

–

A fűtőelem kazetta beemelése a szárítócsőbe és a kazettaszárítási művelet végrehajtása.

–

A száraz fűtőelem kazetta beemelése az átrakógépbe és az átrakóhely záródugójának visszahelyezése.

–

A betöltő fedélzeti fedőlemez eltávolítása a kamra kijelölt pozíciójánál.

–

A szállítókonténerben lévő vízszint-utántöltéssel történő beállítása.

–

Az átrakógép tároló-csőhöz történő mozgatása.

–

A kijelölt kamrapozíciónál az átrakógép beállítása, a záródugó eltávolítása és a fűtőelem kazetta elhelyezése a tároló-csőben.

–

A záródugó visszahelyezése a tároló-cső lezárására.

–

A tároló-cső légterének kiszívása, nitrogénnel történő feltöltése hosszú idejű tárolásra.

–

A betöltő fedélzeti fedőlemez visszahelyezése.

–

Az átrakógép átrakóhelyre állásától a műveletek megismétlése a konténerben lévő összes kazettára.

–

A vízzel töltött szállítókonténerre a fedél visszahelyezése.

–

A konténerfedelet rögzítő anyák meghúzása.

–

A szállítókonténer visszahelyezése a vasúti kocsira.

–

A vasúti kocsi visszaszállítása a reaktorépületbe a konténer feltöltésére.


Kiadás:

1

Oldalszám:

11

Oldalak száma:

81


2. A SUGÁRVÉDELEM SZERVEZETI RENDSZERE 2.1

Sugárvédelmi szervezet

2.1.1 A sugárvédelmi szervezet felépítése A sugárvédelmi szervezet felépítését és alapvető feladatait a 16/2000 EüM rendelet határozza meg. A Kft. minden telephelyén különálló sugárvédelmi szervezetet hoz létre. Az üzemeltetés során a mindenkor hatályos sugárvédelmi előírások betartatásáért a Kft. ügyvezető igazgatója felel. A sugárvédelmi szervezetet telephelyi szinten a munkahelyi sugárvédelmi megbízott, Kft. szinten az üzemeltetési igazgató irányítja és képviseli. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, a Sugáregészségügyi Decentrummal és az illetékes szakhatóságokkal a kapcsolatot a Kft. üzemeltetési igazgatója tartja. A Kft. az üzemeltetéstől független sugárvédelmi ellenőrt – társasági sugárvédelmi megbízottat (TSM) – is foglalkoztat, aki megbízatását közvetlenül az ügyvezető igazgatótól kapja, és a munkahelyi sugárvédelmi megbízottak munkájának szakmai ellenőrzését végzi. Munkahelyi sugárvédelmi megbízottat (MSM) kell kinevezni minden sugárveszélyes tevékenységet folytató telephelyen (RHFT, KKÁT, NRHT), aki ellátja a sugárvédelmi szolgálatvezetői feladatokat. A kinevezés a Kft. ügyvezető igazgatójának a feladata, akinek a kinevezésről a TSM-et írásban értesítenie kell. Jelen szabályzat sugárvédelmi előírásainak végrehajtását – mint sugárvédelmi szolgálat – a Paksi Atomerőmű Zrt-vel kötött üzemeltetői szerződés alapján a KKÁT Sugárvédelmi Laboratórium (SVL) látja el. A KKÁT SVL munkáját a Kft. részéről a KKÁT munkahelyi sugárvédelmi megbízott segíti és felügyeli. A KKÁT SVL tagjai: –

SVL vezető (KKÁT Sugárvédelmi Szolgálatvezető)

–

Ügyeletes dozimetrikus

A sugárvédelmi szervezet felépítését a 2.1.1 ábra szemlélteti.


Kiadás:

1

Oldalszám:

12

Oldalak száma:

81


2.1.1 ábra: A sugárvédelmi szervezet felépítése és kapcsolódása az RHK Kft. másik két telephelyével A munka szervezése, a sugárvédelemmel kapcsolatos műszaki intézkedések meghatározása, jóváhagyása, valamint betartatása az igazgatók, az SVL vezető, valamint a sugárvédelmi megbízottak feladata. A vezetők meghatározzák jelen szabályzat alapján azokat a szervezési és műszaki intézkedéseket, amelyek a személyzet külső és belső sugárterhelésének csökkentésére, és a munkahely helyiségeinek, üzemi területének, valamint a környezet szennyeződésének csökkentésére irányulnak.

2.1.2 A társasági sugárvédelmi megbízott (TSM) feladatköre A TSM ellenőrzi és az alábbi terjedelemben végzi a Kft. sugárvédelmi tevékenységét: Elvégzi a jelen Szabályzat rendszeres felülvizsgálatát. Rendszeres ellenőrzéssel győződik meg Jelen Szabályzat előírásainak betartásáról. Ellenőrzi a Kft. létesítményei sugárvédelmi hatósági engedélyeinek nyilvántartását, szükség esetén megújításukat, vagy módosításukat kezdeményezi. Egyes tevékenységek megszűnése esetén kezdeményezi a hatósági engedélyek visszavonását. Véleményezi a Kft. létesítményeiről készített időszakos üzemi jelentések sugárvédelmi fejezetét.


Kiadás:

1

Oldalszám:

13

Oldalak száma:

81


Jelen Szabályzat előírásainak durva, ismétlődő vagy egyedi megsértése esetén a TSM jogosult intézkedést kezdeményezni az előírások megszegőivel szemben. Indokolt esetben a TSM közvetlenül az ügyvezető igazgatónak tehet jelentést.

2.1.3 A KKÁT MSM feladatköre Megszervezi a Kft. azon munkavállalóinak sugárvédelmi oktatását, akik a KKÁT-ban végeznek sugárveszélyes munkát. Megszervezi a Kft. azon munkavállalóinak munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát, akik a KKÁT-ban végeznek sugárveszélyes munkát. Megszervezi a Kft. azon munkavállalóinak személyi dozimetriai ellenőrzését, akik a KKÁT-ban végeznek sugárveszélyes munkát. Elkészíti a Kft. KKÁT-ban munkát végző munkavállalóinak, sugárvédelmi képzettségét, orvosi alkalmasságát, illetve sugárterhelését tartalmazó nyilvántartásokat. Részt vesz az időszakos KKÁT üzemi jelentések sugárvédelmi fejezetének elkészítésében. Részt vesz az kidolgozásában.

egyes

munkafolyamatokkal

kapcsolatos

sugárvédelmi

előírások

Folyamatosan ellenőrzi területén a sugárvédelmi előírások betartását. A személyi dózismérés adatai alapján vagy a sugárvédelmi előírások megszegése miatt a sugárveszélyes munkától ideiglenesen eltilthat munkavállalókat. Az eltiltásról tájékoztatnia kell a munkavállaló közvetlen felettesét. Minden új, sugárveszéllyel járó eljárás, módszer bevezetésekor véleményezi a tárgyra vonatkozó sugárvédelmi előírásokat. Az SVL vezető bevonásával elvégzi az új létesítmények, felújítások sugárvédelmi szakvéleményezését.

2.1.4 A KKÁT SVL vezető feladatai: Az SVL által használt radioaktív sugárforrásokról nyilvántartást vezet. Elvégzi a sugárvédelmi előírások súlyos megszegésének kivizsgálását. Részt vesz a hatóságok által előírt időszakos sugárvédelmi tárgyú jelentések elkészítésében. A Szerződés szerint részt vesz a KKÁT negyedéves és éves üzemi jelentésének elkészítésében.


Kiadás:

1

Oldalszám:

14

Oldalak száma:

81


2.1.5 A KKÁT SVL feladatai: Betartatja a KKÁT működésére vonatkozó sugárvédelmi előírásokat. Elvégzi az üzemi terület sugárvédelmi ellenőrzését. Elvégzi a folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások ellenőrzését, illetve a folyékony kibocsátások engedélyezését. Elvégzi a radioaktív hulladékok előminősítését. Elvégzi a KKÁT-ban munkát végzők operatív dozimetriai ellenőrzését. Elvégzi a KKÁT ellenőrzött zónájából kiszállított anyagok, eszközök, berendezések és szilárd hulladékok sugárvédelmi ellenőrzését, Elvégzi a sugárveszélyes munkák engedélyezését és a munkák ellenőrzését. Javaslatot tesz az üzemeltetési igazgatónak az ellenőrzött zóna helyiségeinek kezelhetőség szerinti kategorizálására. Elvégzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálat tájékoztatását az esetleges sugársérülésről, illetve ezek gyanújáról. Részt vesz a sugárveszélyes munkahelyek munkavédelmi szemléjén és a hatósági ellenőrzéseken.

2.2

A Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat durva megsértése

Jelen Szabályzat durva megsértésének minősül: az alap védőruha szabálytalan viselése, vagy az előírt (pl. dozimetriai engedély) kiegészítő egyéni védőeszköz alkalmazására vonatkozó előírás figyelmen kívül hagyása, a személyi doziméterek szabálytalan viselése, vagy nem viselése, az ellenőrzött zónában az étkezésre és ital fogyasztására, valamint a dohányzás tilalmára vonatkozó szabályok megsértése, hulladékok szabálytalan gyűjtése és tárolása, radioaktív anyagok szabálytalan kezelése, egészségügyi zsilipek (Eü. Zsilipek), sugárkapuk megkerülése, sugárvédelmi kordonozás engedély nélküli felszámolása, engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő sugárveszélyes munkavégzés.


Kiadás:

1

Oldalszám:

15

Oldalak száma:

81


Eljárás a Szabályzat durva megsértése esetén: A jelen Szabályzat előírásainak durva megsértése esetén a KKÁT SVL vezető felveszi a 4. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyvet, melyet haladéktalanul továbbít a TSM-nek, aki az esetet kivizsgálja, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A KKÁT SVL vezető jogosult az érintett munkavállalót a sugárveszélyes munkavégzéstől ideiglenesen eltiltani. Az eltiltást az illető munkavállaló közvetlen felettesénél kell kezdeményezni. Az eltiltást követően a TSM kezdeményezi a munkavállaló ellenőrzött zónába szóló belépési engedélyének felfüggesztését. A Szabályzat durva megsértése esetén figyelembe kell venni a Kollektív Szerződés (KSZ) szerinti jogkövetkezmények alkalmazását, illetve külső vállalkozók munkavállalói esetében az intézkedés kérését a munkáltatótól. A Szabályzat fenti előírásainak olyan fokú megsértése esetén, amely dózistúllépéssel, jelentős felületi szennyezettség kialakulásával, vagy radioaktív anyag ellenőrizetlen környezetbe kerülésével, illetve az előbbiek veszélyével jár a munkavállaló a sugárveszélyes munkavégzéstől véglegesen is eltiltható, és mérlegelni lehet a KSZ szerinti munkaviszony rendkívüli felmondását is. Külső vállalkozók munkavállalói esetében a sugárveszélyes munkavégzéstől történő végleges eltiltás helyett ebben az esetben mérlegelni lehet a munkavállaló belépőjének visszavonását. Amennyiben a munkavállalót a sugárveszélyes munkavégzéstől véglegesen nem tiltották el, a belépési engedély ismételt megadására csak soron kívüli sikeres KKÁT MSSZ vizsgát követően, a TSM kezdeményezésére van lehetőség. A jelen Szabályzat egyedi megsértésének minősül a Szabályzat azon előírásainak megsértése, amelyek nem tartoznak az e pontban felsoroltak közé. Amennyiben a sugárvédelmi szervezet által végzett sugárvédelmi ellenőrzés a jelen Szabályzat előírásainak egyedi megsértését mutatja, az érintett munkavállalót, vagy munkavállalókat figyelmeztetni kell az előírások betartására, és dozimetriai engedélyes munka esetén a figyelmeztetés tényét be kell jegyezni a dozimetriai engedélyen. Ha a hiányosságokat a figyelmeztetés ellenére sem számolják fel, az jelen Szabályzat durva megsértésének minősül. A jelen Szabályzat előírásainak sorozatos megsértésének minősül a Szabályzat előírásainak egy munkavállaló által történő jegyzőkönyvezett megsértése egy naptári év alatt három, vagy több alkalommal. Az előírások sorozatos megsértése esetén a TSM kezdeményezi a munkavállaló ideiglenes, vagy végleges eltiltását a sugárveszélyes munkavégzéstől.


Kiadás:

1

Oldalszám:

16

Oldalak száma:

81


A Szabályzat sorozatos megsértése esetén mérlegelni lehet a KSZ pontja szerinti munkaviszony rendkívüli felmondását. Külső vállalkozók munkavállalói esetében a sugárveszélyes munkavégzéstől történő végleges eltiltás helyett mérlegelni lehet a munkavállaló belépőjének visszavonását is.


Kiadás:

1

Oldalszám:

17

Oldalak száma:

81


2.3

A sugárvédelemmel kapcsolatos események bejelentési rendje

Sorszám 1

2

3

4

5

6

7.

Esemény

Bejelentő

Kinek

Az ellenőrzésre bejelentett létszámban vagy a személyek adataiban bekövetkezett változások a munkavállaló személyi dózisának egyhavi növekménye meghaladja a 6 mSv effektív dózist a munkavállaló adott naptári év folyamán összegzett dózisa meghaladja a 20 mSv effektív dózist a munkavállaló adott év során összegeződő sugárterhelése az engedélyezett bármelyik szervdózis korlát 3/10-ét túllépi a dózismérő jelzése, illetve az abból becsült dózis szabálytalan besugárzás vagy a dózismérőt viselő személy indokolatlan, a 2 mSv effektív dózist elérő, de a hatósági kivizsgálási szint 6 mSv alatti sugárterhelésének gyanújára ad okot A nyilvántartott izotópkészítményeknél mutatkozó hiány vagy többlet.

MSM

rendkívüli esemény (sugárbaleset, nem kibocsátás, stb.)

BEIT SZERINT tervezett

OSSKI OSzDSz

Mikor haladéktalanul

Üzemeltetési Sugáregészségügyi igazgató Decentrum

haladéktalanul


haladéktalanul


haladéktalanul

MSM

A kivizsgálás után

OSSKI

Üzemeltetési OAH Radioaktív Anyagok igazgató Főosztálya, ÁNTSZ illetékes sugáregészségügyi decentrum, ORFK Rendészeti Oszt., MK Nemzetbiztonsági Hivatal OAH NBI

A hiány vagy többlet megállapítását követő 1 órás eredménytelen keresés után


Kiadás:

1

Oldalszám:

18

Oldalak száma:

81


2.4

A sugárveszélyes munkára való orvosi alkalmasság ellenőrzése

A sugárveszélyes munkavégzésre vonatkozó orvosi alkalmasság vizsgálatát a KKÁT-ban történő munkavégzés esetén az ilyen vizsgálat elvégzésére jogosultsággal rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgálattal kell elvégeztetni. Időszakos orvosi vizsgálaton a munkavállalóknak évente kell részt venni. Az egyes munkavállalókkal kapcsolatban a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által hozott munkaköri megszorításokat a szervezeti egységek vezetői kötelesek tudomásul venni, és a megfelelő intézkedéseket megtenni, valamint a tett intézkedéseket az üzem- (foglalkozás-) egészségügyi szolgálatnak visszajelezni. Az ellenőrzött zónában történő munkavégzéstől el kell tiltani az "alkalmatlan" minősítést kapott munkavállalókat is. Ebben az esetben a munkavállaló fellebbezéssel élhet, az írásbeli fellebbezést a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetőjéhez kell benyújtani. Azt a munkavállalót, aki előzetes értesítés után az időszakos orvosi vizsgálaton nem vesz részt, a sugárveszélyes munkától mindaddig el kell tiltani, amíg a vizsgálat meg nem történt.

2.5

Sugárvédelmi oktatások és vizsgáztatások

A sugárveszélyes munkakörben dolgozóknak alap- és kiegészítő sugárvédelmi oktatásban kell részesülnie, illetve ilyen vizsgát kell tennie.

2.5.1 Az alapoktatások rendje A sugárvédelmi alapoktatás a 16/2000 EüM rendelet alapján oktatásra jogosult szervezetek által tartott tanfolyamokon zajlik. Új belépők a belépéstől számított egy éven belül kötelesek az alapoktatáson részt venni. A 16/2000 (VI.8.) EüM rendelet 4. sz. melléklete szerint alapfokú sugárvédelmi ismereteket nyújtó képzésben és ötévenként továbbképzésben kell részesíteni azokat a munkavállalókat, akik sugárveszélyes tevékenységhez kapcsolódó munkakört töltenek be, de sugárforrással önállóan nem dolgoznak. Ez vonatkozik az KKÁT-ban sugárveszélyes munkát végző valamennyi munkavállalóra. A 16/2000 (VI.8.) EÜM rendelet 4. sz. melléklete alapján bővített sugárvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyami képzésben és ötévenként továbbképzésben kell részesíteni azokat a


Kiadás:

1

Oldalszám:

19

Oldalak száma:

81


munkavállalókat, akik a nyitott, vagy zárt sugárforrást önállóan kezelik, vagy felügyelik (pl: izotóplaboránsok). Ez vonatkozik a Kft. sugárvédelmi szervezetének valamennyi érettségizett, munkavállalójára, valamint a Kft. azon munkatársaira, akikre a fenti kritériumok teljesülnek. A 16/2000 (VI.8.) EÜM rendelet 4. sz. melléklete alapján átfogó sugárvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyami képzésben és ötévenként továbbképzésben kell részesíteni azokat a munkavállalókat, akik sugárzás fokozott veszélyével járó önálló, vagy vezető munkakörben dolgoznak. Ez vonatkozik a Kft. sugárvédelmi szervezetének vezetőire (TSM, MSM-k), valamint az SVL vezetőre. Fenti tanfolyamok, vizsgák előírása és a vizsgaeredmények nyilvántartása a KKÁT MSM feladata.

2.5.2 Új belépők és jogi állományból visszatérők előzetes oktatása, vizsgáztatása Minden új, és jogi állományból visszatért munkavállaló, akit sugárveszélyes területen foglalkoztatnak, köteles előzetes oktatáson részt venni. Az oktatást az igényekhez igazodva kell megtartani. Az oktatást a munkahelyi sugárvédelmi megbízott tartja. Az oktatáson elhangzottak elsajátításáról visszakérdezéssel az előadónak meg kell győződnie. Sugárvédelmi oktatáson a belépéstől, vagy jogi állományból való visszatéréstől számított négy héten belül kell megjelenni.

2.5.3 Kiegészítő oktatások rendje Kiegészítő oktatást kell tartani új sugárveszélyes munka, új sugárveszélyes technológia bevezetése, új sugárveszélyes berendezés üzembevétele előtt. Az oktatás megszervezése az adott gazdasági egység vezetője, az oktatás megtartása a munkahelyi sugárvédelmi megbízott feladata. Az oktatásoknak elméleti és gyakorlati részt kell tartalmaznia. Az anyag elsajátításáról az előadónak meg kell győződnie.

2.5.4 A KKÁT MSSZ oktatása, a vizsgáztatások rendje A KKÁT-ban csak azok a személyek végezhetnek önállóan munkát, akik oktatás keretén belül megismerték a KKÁT MSSZ előírásait. Az oktatást és a vizsgáztatást az RHK Kft. munkavállalói számára a KKÁT MSM, külső munkavállalók számára az ATOMIX Kft.


Kiadás:

1

Oldalszám:

20

Oldalak száma:

81


Képzési Központ szervezi és bonyolítja le. A vizsga teszt-feladatok megoldásából áll. A tesztsorokat a TSM állítja össze és juttatja el a Képzési Központhoz. A vizsga eredményekről a Képzési Központ írásban tájékoztatja a KKÁT MSM-et. A vizsgaeredmények nyilvántartása a KKÁT MSM feladata. Az KKÁT MSSZ megváltoztatásakor az új előírásokat minden sugárveszélyes területen foglalkoztatott munkavállalónak oktatás keretében meg kell ismernie. A sugárveszélyes munkakörben dolgozók az első KKÁT MSSZ-vizsga után egy évvel, majd azt követően kétévente kötelesek vizsgázni a KKÁT MSSZ-ből. (A vizsga érvénytartamát hónap végére történő kerekítéssel kell meghatározni.) Aki az értesítés ellenére saját hibájából nem vesz részt a vizsgán, sikertelen vizsgaminősítést kap. Sikertelen vizsga esetén ismételt vizsgát kell tenni. Amennyiben az ismételt vizsga is sikertelen, a munkavállaló az adott munkakörben nem foglalkoztatható tovább. A KKÁT MSSZ vizsga eredményes letételéig az újonnan belépett munkavállalót önállóan végzett sugárveszélyes munkával tilos megbízni. A KKÁT MSSZ-ből már sikeres vizsgát tett munkavállaló felügyelete mellett végezhet csak sugárveszélyes munkát úgy, hogy az adott munkával kapcsolatos sugárvédelmi tudnivalókról munkavezetőjének ki kell oktatnia, és erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ez a felmentés max. 1 hónapig érvényes, azaz a KKÁT MSSZ-ből a belépéstől számított egy hónapon belül az új belépőknek le kell vizsgázniuk.

2.6

Külső munkavállalók munkavégzési rendje

2.6.1 Külső munkavállalóként, szerződéssel a KKÁT-ban dolgozók munkavégzésének rendje A 30/2001. EüM rendelet értelmében külső munkavállaló: a 16/2000. EüM rendelet 2. számú melléklete IV. fejezet 1.2. bekezdésében foglalt A-besorolású munkavállaló (ideértve a gyakornokot és a tanulót is), aki külső munkáltató alkalmazásában az ellenőrzött területen az atomenergia alkalmazási körébe tartozó, bármilyen rövid ideig tartó – sugárveszélyes – tevékenységet végez. Külső munkavállalóknak a Kft. ellenőrzött zónájában történő foglalkoztatásakor be kell tartani a 30/2001. EüM rendelet előírásait. A szerződés megkötéséről a Kft. érintett szervezeti egységének a vezetője tájékoztatja a Kft. üzemeltetési igazgatóját, aki hivatalosan értesíti a területileg illetékes Sugáregészségügyi Decentrumot és a TSM-et. Sugárveszélyes munkavégzésre külső munkáltatókkal történő szerződéskötéskor ki kell térni a


Kiadás:

1

Oldalszám:

21

Oldalak száma:

81


sugárveszélyes munkavégzés előfeltételeire és azok teljesítésének módjára. Ezek az alábbiak: orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése, ill. igazolása; a szükséges sugárvédelmi vizsgakövetelmények teljesítése; hatósági- és operatív doziméterek biztosítása; egyéni védőeszközök biztosítása; a munkavállaló által korábban elszenvedett dózisadatok átadása.

A KKÁT-ban sugárveszélyes munkát végző külső munkavállalóknak is rendelkezniük kell a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendeletben előírt sugárvédelmi képzettséggel. Az orvosi alkalmasság és a sugárvédelmi képzettség igazolását az KKÁT MSM tartja nyilván. A munka megkezdése előtt a külső munkavállalót a munkahellyel kapcsolatos ismeretekről a KKÁT MSM oktatásban részesíti, és ezt az erre a célra rendszeresített naplóba bevezeti. A külső munkavállalót a Kft. munkavállalóival azonos MSSZ oktatásban és vizsgáztatásban kell részesíteni. A KKÁT MSSZ vizsga eredményes letételéig a külső munkavállaló nem végezhet önálló munkát a KKÁT ellenőrzött zónájában. Ha a külső munkáltató alvállalkozókat is alkalmaz, akkor a fenti előírásokat rájuk is érvényesnek kell tekinteni. Az KKÁT ellenőrzött zónájában sugárveszélyes munkát végző külső munkavállalót ért sugárterhelés értékeket a PA Zrt. SVO Személyi Dozimetriai Laboratóriuma is nyilvántartja. A személyi dózisadatokat a PA Zrt. – kívánságra – a munkavállaló munkahelyére megküldi.

2.7

Vendégekre és látogatókra vonatkozó szabályok

Vendégek és látogatók orvosi alkalmassági vizsgálata az ellenőrzött zónába történő belépéshez nem szükséges. A belépés és az ellenőrzött zónában történő látogatás a Kft. érvényes KKÁT MSSZ vizsgával rendelkező munkavállalójának kíséretében történhet, aki felelős a jelen szabályzat előírásainak betartásáért. A kísérő a belépést megelőzően köteles az alapvető sugárvédelmi tudnivalókról a belépőket tájékoztatni. Vendégek és látogatók személyi dozimetriai ellenőrzését a KKÁT SVL egyéni- vagy csoportos elektronikus doziméterrel biztosítja.


Kiadás:

1

Oldalszám:

22

Oldalak száma:

81


3. SUGÁRBIZTONSÁGI NORMÁK 3.1

Munkafeltételek "A" típusú munkafeltételek: olyan feltételek összessége, amikor az éves effektív dózis meghaladhatja a 6 mSv értéket, vagy a szervdózis korlátok bármelyikének 3/10 részét. "B" típusú munkafeltételek: olyan feltételek, melyek nem sorolhatók az „A” tipusú munkafeltételek közé.

Az „A” típusú munkavállalók részére minimálisan személyes védőruházatot, névre szóló filmdózismérőt, és a munkavégzés idejére elektronikus dózismérőt kell biztosítani. A „B” típusú munkavállalók részére minimálisan személyes védőruházatot, és névre szóló filmdózismérőt kell biztosítani.

3.2

Határértékek

3.2.1 Dózis korlátok: A sugárveszélyes munkakörbe sorolt munkavállalók esetében az effektív dózis egymást követő 5 naptári évre összegezve nem haladhatja meg a 100 mSv korlátot. Az effektív dózis egyetlen naptári évben sem haladhatja meg az 50 mSv értéket. Tekintet nélkül az effektív dózisra megszabott korlátra, a szemlencsére vonatkozó évi egyenérték dóziskorlát 150 mSv. A bőrre bármely 1 cm2 területre átlagolva - továbbá a végtagokra vonatkozó évi egyenérték dóziskorlát 500 mSv. Az atomenergia és az ionizáló sugárzások alkalmazásával foglalkozó szakoktatási intézmények tanulói részére 16 és 18 éves életkoruk között előírt szakmai gyakorlatokon az éves effektív dózis korlát 6 mSv. A szemlencsére vonatkozó egyenérték dózis korlát évi 50 mSv, a bőrre bármely 1 cm2 területre átlagolva - és a végtagokra vonatkozó egyenérték dózis korlát évi 150 mSv. A dóziskorlátok túllépése nem engedélyezett, a sugárvédelmi előírások megsértésének minősül és kivizsgálást von maga után.

3.2.2 A dózismegszorítás A dózismegszorítás értéke sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott személyekre legfeljebb


Kiadás:

1

Oldalszám:

23

Oldalak száma:

81


évi 20 mSv effektív dózis. A sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott személyek esetében az éves dózismegszorítás az ügyvezető igazgató engedélyével a dóziskorlát mértékéig túlléphető. Reproduktív korú (fogamzóképes) nők részére minden szükséges sugárterhelést időben olyan egyenletesen kell elosztani, amennyire csak lehetséges (fentiek miatt 1 mSv-nél nagyobb egyszeri sugárterhelés nem engedélyezhető). Ha egy nő terhessége ismertté vált, sugárveszélyes munkahelyen nem foglalkoztatható.

3.2.3 Tervezett különleges sugárterhelés A meghatározott dóziskorlátok túllépése, az engedélyes által megnevezett önkéntes személyek számára az esetekre egyedileg meghatározott besugárzási szintek figyelembe vételével az OTH különleges sugárterhelést engedélyezhet. A különleges sugárterhelés nem haladhatja meg az évi 50 mSv effektív dózist. A különleges sugárterhelés engedélyezésének időtartama legfeljebb 5 év, ugyanazon személyre nem ismételhető. A munkáltatónak vagy engedélyesnek a különleges sugárterhelést előre indokolnia kell, ezt az érintett munkavállalóval közölni kell, továbbá az ÁNTSZ területileg illetékes Sugáregészségügyi Decentrumának és a foglalkozásegészségügyi szolgálatnak, valamint az OSSKI-nak be kell jelenteni. Reproduktív korú nők, tanulók és gyakornokok részére nem engedélyezhető tervezett különleges sugárterhelés.

3.2.4 Vészhelyzeti sugárterhelés A balesetelhárító csoportok beavatkozása balesetelhárítási műveletekbe a baleset alatt, vagy közvetlenül utána az évi dóziskorlátot meghaladó dózisokat eredményezhet. A vészhelyzeti sugárterhelést csak akkor lehet indokoltnak tekinteni, ha az életmentés, sérült vagy bennrekedt személyek kimentése, sérülések megelőzése, vagy a baleset mértékében lényeges növekedés megakadályozása – beleértve nagy anyagi értéket képviselő részek mentését – a sürgős feladat. Vészhelyzetben a baleset következményeinek elhárításában részt vevő személy sugárterhelése nem haladhatja meg az 50 mSv effektív dózist. Kivételt képez ez alól a népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozásában és életmentésben részt vevő személy. Ebben az esetben törekedni kell arra, hogy a sugárterhelése a 250 mSv effektív dózist ne haladja meg. Balesetelhárítási tevékenységbe reproduktív korú nő, tanuló, illetve gyakornok nem osztható be. Mindezek figyelembe vételével kell a Kft.-ben intézkedéseket kidolgozni a baleseti helyzetek megelőzésére, illetve következményeik felszámolására.


Kiadás:

1

Oldalszám:

24

Oldalak száma:

81


3.3

Egyéb korlátok

Az RHK Kft. létesítményeinek felügyelt zónájában az állandó tartózkodásra szolgáló helyeken a egyenértékdózis-teljesítmény nem haladhatja meg a 2,5 µSv/h értéket, kivéve, a radioizotópos munkavégzés és a radioaktív anyagok szállításának eseteit.

3.3.1 Az ellenőrzött zónából tárgyak, eszközök kiszállíthatóságának korlátai Az ellenőrzött zónából tárgyak, eszközök kiszállíthatóságának korlátai a következők: nem fixált radioaktív anyag a külső felületeken nem mutatható ki és, a felülettől 10 cm távolságban mérhető dózisteljesítmény nem haladhatja meg az 1 Sv/h-t.

3.3.2 A megengedett felületi szennyezettségre vonatkozó korlátok A szennyezett felületeken a radioaktív anyag vagy erősen megkötődhet (fixálódik), vagy onnan légmozgás, érintés, dörzsölés hatására könnyen eltávolítható. A fixált szennyeződés megengedhető értékeit adott esetben a felületről kilépő sugárzás dózisteljesítménye szabja meg. Járművek és csomagolóeszközök felületén a tapadó radioaktív szennyezettségből eredő dózisteljesítmény nem haladhatja meg az 5 Sv/h értéket. Az ellenőrzött zónában a nem fixált felületi szennyezettség megengedett értékeit Bq/cm 2 egységben a következő táblázat mutatja:

A szennyezés tárgya

Alfa-sugárzó nuklidok [Bq/cm2]

Béta-sugárzó nuklidok [Bq/cm2]

a KKÁT-ban a kezelhető kategóriájú helyiségek felületei és a bennük található berendezések külső felületei

0,5

5

alapvédőruha, fehérnemű, törölköző

0,5

5

5

50

a KKÁT-ban a korlátozottan kezelhető helyiségek felületei és a bennük található berendezések külső felületei. Megjegyzések:

A személyzet bőrfelületén a béta-sugárzók szennyezettsége tisztálkodás után nem haladhatja meg a 0,5 Bq/cm2 értéket. Ellenkező esetben:


Kiadás:

1

Oldalszám:

25

Oldalak száma:

81


0,5 – 5 Bq/cm2 esetén a munkavállaló hazaengedhető, de mindaddig naponta köteles a KKÁT SVL-nél jelentkezni, ameddig a szennyeződés értéke 0,5 Bq/cm2 érték alá nem csökken. 5 Bq/cm2 értéket meghaladó fixált bőrszennyeződés esetén a KKÁT SVL köteles a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatot értesíteni, és a továbbiakban a Foglalkozásegészségügyi Szolgálat rendelkezései az irányadók. A KKÁT nem kezelhető helyiségei felületeinek és a bennük található berendezések külső felületeinek felületi szennyezettségére általánosan alkalmazható megengedett érték nem vonatkozik, ilyen helyiségekben végzett munkáknál a javítózónákra vonatkozó előírások érvényesek. Az egyéni kiegészítő védőeszközök külső felületének szennyezettségére azonos megengedett értékek vonatkoznak, mint azon helyiségek felületének szennyezettsége, amelyekben a védőeszközöket használják. Az ellenőrzött zónán kívül a szállítóeszközök, a csomagolóanyagok, az utcai ruházat, illetve más tárgyak felületeinek nem fixált szennyeződése nem megengedett, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. A fehérnemű és a törölköző szennyezettsége mosás után nem lehet magasabb, mint a táblázatban megadott érték 0,1-szerese. Az alapvédőruha szennyezettsége mosás után nem lehet magasabb, mint a táblázatban megadott érték. Amennyiben a mosást követően a felületi szennyezettsége meghaladja a táblázatban megadott érték 0,1-szeresét a mosott ruhákat külön kell kezelni, és azokat a várhatóan nagyobb szennyeződéssel járó munkákhoz lehet felhasználni.

3.4

Feljegyzési és ellenőrzési szintek, származtatott értékek

3.4.1 A sugárterhelés feljegyzési szintjei A feljegyzési szint alatti mérések esetén a sugárterhelést nullának kell tekinteni, csak az ellenőrzés tényét kell rögzíteni. A feljegyzési szintet elért mérési eredmények a dózisnyilvántartásba kerülnek. A sugárterhelés feljegyzési szintjei: A külső sugárterhelés feljegyzési szintje a hatósági filmdoziméterek mérési eredménye alapján 0,2 mSv/2 hónap. A vizelet trícium aktivitás-koncentrációméréssel végzett belső sugárterhelésre


Kiadás:

1

Oldalszám:

26

Oldalak száma:

81


vonatkozó feljegyzési szint 2,5 Bq/cm3.

3.4.2 Ellenőrzési szintek A sugárvédelmi intézkedések tervezéséhez, a sugárvédelmi ellenőrzések értékeléséhez, illetve azért, hogy a tényleges sugárterhelések az elsődleges dóziskorlátnál alacsonyabbak legyenek, sugárterhelésre ellenőrzési szintek vonatkoznak. 3.4.2.1 A sugárterhelés ellenőrzési szintjei A külső sugárterhelés ellenőrzési szintje 0,2 mSv egy műszakban. Amennyiben valószínű, hogy a műszak ideje alatt a sugárterhelés eléri, vagy meghaladja fenti értéket, a munkát csak dozimetriai engedély alapján szabad végezni. Dozimetriai engedélyes munkák esetén a tervezett dózis. 10 mSv a külső sugárterhelés ellenőrzési szintje üzemzavar-elhárítási munkáknál azzal a feltétellel, hogy az éves dózis nem lépi túl a dóziskorlátot. A külső sugárterhelés ellenőrzési szintje 19 mSv egy évre. A belső sugárterhelésre ellenőrzési szintje 1 mSv egy évre. 3.4.2.2 A KKÁT műszaki létesítményeire vonatkozó ellenőrzési szintek A felületi szennyezettség ellenőrzési szintjei Kezelhető helyiségek felületein és a bennük található berendezések külső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 2,5 Bq/cm2. A berendezések hozzáférhetővé vált belső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 25 Bq/cm2. Korlátozottan kezelhető helyiségek felületein és a bennük található berendezések külső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 25 Bq/cm2. A berendezések hozzáférhetővé vált belső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 250 Bq/cm2. A dózisteljesítmény ellenőrzési szintjei Kezelhető

helyiségek

közlekedőin

a

dózisteljesítmény

ellenőrzési

szintje

14 Sv/h. Korlátozottan kezelhető helyiségek közlekedőin a dózisteljesítmény ellenőrzési szintje 28 Sv/h.


Kiadás:

1

Oldalszám:

27

Oldalak száma:

81


A nem kezelhető helyiségek jellemző dózisteljesítmény értéke meghaladja a 28 Sv/h értéket. Ezekre a helyiségekre ellenőrzési szint nem vonatkozik.

3.4.3 Származtatott ÉFEK értékek A belső sugárterhelésre vonatkozó 1 mSv/év ellenőrzési szintből származtatott lenyelésre vonatkozó éves felvételi korlát (ÉFEK) értékeket a legfontosabb izotópokra vonatkozóan a 3.4.3 táblázat tartalmazza. A lenyelésre vonatkozó dóziskonverziós tényezők a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Safety Series” No 115 (International Basic Safety Standards for Protection against Ionizing Radiation and for the Safety of Radiation Sources) dokumentumának II-III. táblázatából származnak. Ahol egy izotópra a hivatkozott táblázatban több érték is szerepelt, ott a konzervatívabbat – a trícium esetében pedig a tríciált vízhez tartozó értéket – vettük figyelembe. 3.4.3. táblázat: az 1 mSv/év ellenőrzési szintből származtatott lenyelésre vonatkozó éves felvételi korlát (ÉFEK) értékek

Izotóp 3

H C 60 Co 90 Sr 137 Cs 14

3.5

Lenyelésre vonatkozó dóziskonverziós tényező (Sv/Bq) 1,80E-11 5,80E-10 3,40E-09 2,80E-08 1,30E-08

Az 1 mSv/év dózisértékhez tartozó ÉFEK (Bq) 5,56E+07 1,72E+06 2,94E+05 3,57E+04 7,69E+04

Kivizsgálási szintek

A kivizsgálási szintek elérésekor, vagy meghaladásakor az SVL vezető és a KKÁT MSM az adott érték eléréséhez vezető körülmények pontos feltárása érdekében minden esetben kivizsgálást végez. A kivizsgálás célja a sugárbiztonsági normáktól való esetleges eltérés időben történő megállapítása és megszüntetése. A külső sugárterhelés kivizsgálási szintje 2 mSv effektív dózis havi növekmény (a kéthavonta végzett kiértékelés miatt 4 mSv/2 hónap). A kivizsgálási szintek túllépéséről és a kivizsgálás eredményéről a KKÁT MSM értesíti az üzemeltetési igazgatót és a TSM-et. Az illetékes Sugáregészségügyi Decentrumot az üzemeltetési igazgató értesítési az eseményről.


Kiadás:

1

Oldalszám:

28

Oldalak száma:

81


4. RADIOAKTIV KÉSZÍTMÉNYEK TÁROLÁSA, KEZELÉSE A KKÁT-ban valamennyi radioaktív izotópkészítmény beszerzésének megszervezése, nyilvántartása, továbbá a felhasználás sugárvédelmi ellenőrzése az SVL vezető feladata. A KKÁT részére érkező radioaktív izotópkészítmények és kísérőokmányaik átvételére az SVL vezető jogosult. A radioaktív izotópkészítmények beszállítására, és telephelyen belüli – gépkocsit igénylő – mozgatására a megfelelő szállítási engedéllyel rendelkező gépkocsi használható. Radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezések és műszerek beérkezését követő munkanapon az átvevő gazdasági egység vezetője köteles az SVL vezetőt a berendezésekben (műszerekben) levő radioaktív anyagok fajtáját és mennyiségét tételesen tartalmazó levélben értesíteni, és a sugárforrás műbizonylatát (szállítólevelét) másolatban mellékelni. A beérkezett izotópkészítményeket a KKÁT SVL vezető izotópok és vegyületek szerinti csoportosításban bevezeti a KKÁT nyilvántartásba. A berendezésekben és műszerekben levő sugárforrások nyilvántartását szintén a KKÁT SVL vezető aktualizálja. A mentességi szint alatti sugárforrásokról az SVL vezető hasonló helyi nyilvántartást vezet, mint a mentességi szint felettiekről. A radioaktív izotópkészítmény eredeti műbizonylata, hatósági azonosítója és annak egy másolata egy-egy iratgyűjtőben nyer elhelyezést. Ezen iratgyűjtők tárolása a KKÁT SVL vezető feladata. A sugárveszélyes munkahelyeken csak azok a radioaktív izotópkészítmények tarthatók, amelyekre az ott folyó munkához feltétlenül szükség van. Radioaktív izotópkészítményt csak annak a munkavállalónak lehet kiadni, aki rendelkezik bővített sugárvédelmi ismeretekkel. A Kft. szervezeti egységei egymásnak radioaktív izotópkészítményt közvetlenül nem kölcsönözhetnek, nem adhatnak át. Radioaktív izotópkészítmények leltározását és nyilvántartását a 33/2004 BM rendelet előírásai alapján kell végezni. A radioaktív anyagok selejtezése figyelembevételével történik.

az

egyéb

anyagokra

vonatkozó

szabályok

A KKÁT SVL vagy a munkahelyi sugárvédelmi megbízottak (TSM, KKÁT MSM) kötelesek a


Kiadás:

1

Oldalszám:

29

Oldalak száma:

81


radioaktív készítmények selejtezését kezdeményezni, ha: –

a sugárforrás tokozása megsérült,

–

a zárt sugárforrás tokozásának garanciális ideje lejárt,

–

a radioaktív izotóp lebomlott,

–

a sugárforrás egyéb okok miatt alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű felhasználásra.

A radioaktív anyagok selejtezéséről a KKÁT SVL gondoskodik. A sugárforrások tárolására szolgáló trezorok, páncélszekrények, páncélkazetták méretezése olyan legyen, hogy felületükön a dózisteljesítmény 20 Sv/h alatt maradjon. A

tároló

helyiségből

bármilyen

irányba

kilépő

gamma

sugárzás

megengedett

dózisteljesítménye a térhatároló elemek külső felületén 2 Sv/h. Ha a tároló ajtaja közvetlenül a sugárveszélyes munkahely valamely helyiségébe nyílik, az ajtó felülete mentén ez az érték 20 Sv/h lehet maximum. A tároló feleljen meg a 16/2000 EüM. rendelet 5. sz. melléklete 1.9-1.10 pontjainak, valamint az illetékes sugáregészségügyi decentrum által kiadott tevékenységi engedélyben foglaltaknak.


Kiadás:

1

Oldalszám:

30

Oldalak száma:

81


5. A KKÁT ÜZEMELTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SUGÁRVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 5.1

A sugárterhelés forrásai a KKÁT-ban

A sugárterhelést a szervezeten kívül elhelyezkedő sugárforrások, illetve a testfelületre, vagy a szervezetbe kerülő radioaktív anyagok okozhatják. A KKÁT üzemeltetése és karbantartása során a személyzet sugárterhelését okozó főbb források: –

a kiégett fűtőelemek,

–

a kazettaszárító berendezés,

–

a kiégett üzemanyag kazettákkal feltöltött tároló kamrák,

–

az átrakógép karbantartó akna és kesztyűs manipulátor,

–

a radioaktív szennyeződést tartalmazó levegő, a szellőzőrendszerek és azok berendezései,

–

a radioaktív hulladékok,

–

a laboratóriumi és radiográfiai célokra használt radioaktív anyagok.

A KKÁT-ban való munkavégzés során a munkavállalók a következő sugárterheléseknek lehetnek kitéve: –

a radioaktív anyagokat tartalmazó berendezésektől származó külső sugárterhelés,

–

a radioaktív anyagok belélegzéséből, lenyeléséből származó belső sugárterhelés,

–

kontakt sugárterhelés, ami a bőrfelület, illetve a védőruha elszennyeződéséből ered,

–

külső sugárterhelés, amely a helyiségek és a berendezések radioaktív szennyeződésétől, illetve a levegő radioaktív szennyezettségétől származik.

A felsorolt sugárterhelés döntő forrásai az aktivációs és hasadási termékekből eredő béta-, neutron- és gamma-sugárzás. Üzemzavari és baleseti helyzetben a technológiai gátak sérülése esetén növekedhet az ellenőrzött zóna helyiségeiben a dózisteljesítmény és a levegő, illetve a felületek radioaktív szennyezettsége.


Kiadás:

1

Oldalszám:

31

Oldalak száma:

81


5.2

A KKÁT helyiségeinek, területeinek sugárvédelmi zónákba sorolása

Az üzemi területet a környezettől kerítés határolja. Az üzemi területen helyezkedik el a KKÁT minden fő- és segédlétesítménye. Amennyiben a KKÁT környezeti hatásai olyan mértékűek, hogy intézkedések szükségesek a környezetben is, a személyzet teendőit a KKÁT BEIT határozza meg. Az üzemi terület a technológiai folyamattól, az elhelyezett berendezésektől, illetve a helyiségekben uralkodó sugárzási/szennyezettségi viszonyoktól függően ellenőrzött zónára, felügyelt zónára, ill. szabad zónára osztott (lásd 5.2. ábra).

5.2. ábra: Az üzemi terület zónákra tagolása (a piros vonal az ellenőrzött zóna, kék vonal a felügyelt zóna, a zöld vonal a szabad zóna határa) A felügyelt zónában sugárveszélyes munkát általában nem végeznek, sugárforrást tartalmazó berendezések nincsenek, és az ott tartózkodók várható többlet sugárterhelése normálüzemben elhanyagolható. Az ellenőrzött zóna a KKÁT radioaktív berendezéseit, ezek kiegészítő egységeit, és az ellenőrzött zónában elhelyezkedő közlekedési útvonalakat tartalmazzák. Az ellenőrzött zóna helyiségei sugárvédelmi kategóriákba vannak sorolva az ott uralkodó, illetve várható sugárzási helyzet függvényében.


Kiadás:

1

Oldalszám:

32

Oldalak száma:

81


5.2.1 A KKÁT ellenőrzött zónájában lévő helyiségek sugárvédelmi kategóriába sorolása I. helyiségcsoport: nem kezelhető helyiségek (NK) A helyiségekbe nyíló ajtók külső oldalán a sugárveszély tárcsajele és a piros I. jelzés található. A KKÁT ezen helyiségeibe általában tilos a belépés. A NK sugárvédelmi kategóriájú helyiségek ajtói kulccsal, vagy lakattal záródnak a kulcsok az SVL-ben találhatók, átadásuk a dozimetriai engedély átadásával történik. Az átrakógép operátorok rutinellenőrzésre a NK sugárvédelmi kategóriájú helyiségekbe dozimetriai engedély nélkül is beléphetnek, de az elektronikus doziméter viselése kötelező. II. helyiségcsoport: korlátozottan kezelhető helyiségek (KK) A helyiségekbe nyíló ajtók külső oldalán a sugárveszély tárcsajele és a sárga II. jelzés található. A mindenkori dózisteljesítménynek, illetve szennyezettségnek megfelelően a személyzet tartózkodása ezekben a helyiségekben időben korlátozás alá esik. A KK sugárvédelmi kategóriájú helyiségekbe a belépés 0,2 mSv-t meghaladó tervezett sugárterhelés esetén dozimetriai engedélyhez van kötve. Az átrakógép operátorok rutinellenőrzése során nem szükséges dozimetriai engedély, de az ellenőrzés megkezdése előtt kötelesek arról értesíteni a KKÁT dozimetrikusát. A helyiségek ajtói lakattal, vagy biztonsági zárral záródnak a kulcsok a KKÁT üzemeltető szervezeténél (PA Zrt. Nukleáris Fűtőanyag Üzem) vannak. III. helyiségcsoport: kezelhető helyiségek (KH) A helyiségekbe nyíló ajtók külső oldalán a sugárveszély tárcsajele és a zöld III. jelzés található. A helyiségekben lévő berendezések és az alkalmazott védelem lehetővé teszi, hogy az ott dolgozók az egész munkaidőt eltölthessék a KH sugárvédelmi kategóriájú helyiségekben. A KKÁT-ban néhány szakterület (villamos, irányítástechnika stb.) saját kezelhető helyiségét egyedi kulccsal zárja. A kulcsokat egy példányban az Átrakógép-vezénylő helyiségben is el kell helyezni. Az átrakógép operátorok ezeket a kulcsokat csak a szakterület szakembereinek, sugárvédelmi ellenőrzés esetén az SVL-nek, illetve a takarító személyzetnek adhatják át aláírás ellenében.


Kiadás:

1

Oldalszám:

33

Oldalak száma:

81


Az ellenőrzött zóna helyiségeinek sugárvédelmi kategóriába történő besorolását – az SVL vezető javaslata alapján – a Kft. üzemeltetési igazgatója hagyja jóvá a TSM-mel egyetértésben. A helyiségek sugárvédelmi besorolását az 5. sz. melléklet tartalmazza. Az SVL laborvezetője ha azt a sugárzási paraméterek rosszabbodása indokolja, ideiglenesen átsorolhatja a helyiségeket. Ezen intézkedésről a Kft. üzemeltetési igazgatóját és a következő munkanapon a KKÁT üzemeltető szervezetét értesíti.

5.3

A KKÁT ellenőrzött zónájába történő belépés és kilépés rendje

5.3.1 Belépés a KKÁT ellenőrzött zónájába A KKÁT állandó személyzete az Őrzésvédelmi Központnál (P2-es porta) kialakított zárható doziméter tároló rekeszekben tárolhatja személyi doziméterét (hatósági film dózismérő és a PA Zrt. által biztosított személyi TLD egy tasakban). A KKÁT-ban nem állandó jelleggel dolgozók személyi doziméterüket az atomerőmű Egészségügyi és Labor épületében (Eü. Épület) levő központi dozimétertárolóban veszik fel. Az ellenőrzött zónába belépni csak a KKÁT szociális blokkjában kialakított egészségügyi zsilipén keresztül szabad. A szociális blokk az ellenőrzött és a felügyelt zóna határán helyezkedik el, biztosítja a személyzet átöltözését, tisztálkodását és radioaktív szennyeződés szabad zónába történő kikerülésének megelőzését. A személyi doziméter felvételét követően az egészségügyi zsilipbe történő belépéskor le kell venni a cipőt, és a bejáratnál lévő kosárból elvett átjáró papucsot kell felvenni. Ezután a munkavállaló saját öltözőszekrényéhez megy, és teljesen levetkőzik, a szekrény kulcsát magával viszi. Ha nincs saját öltözőszekrénye fényképes igazolvány ellenében az öltöző ügyeletestől kap. Nem kötelező a testi fehérnemű levétele, a munkavállaló ezeket saját kockázatára magán tarthatja. Ebben az esetben a távozásnál – zuhanyzó után telepített sugárkapu alkalmazásával – a felületi szennyezettség ellenőrzésének a fehérneműre is ki kell terjednie. A látogatók és vendégek esetében megengedett, hogy a vendégöltözőben csak a felsőruházatukat vegyék le, és köpenyt vegyenek fel. A kezelhető helyiségekben ellenőrzést köpenyben és cipővédőben is lehet végezni, de kizárólag a KKÁT SVL vezetője, vagy a PA Zrt. Nukleáris Fűtőanyag Üzem üzemeltetés vezetője előzetes engedélye alapján. Az előzetes engedély megadásáról az engedélyező az ügyeletes dozimetrikust tájékoztatja.


Kiadás:

1

Oldalszám:

34

Oldalak száma:

81


Az utcai ruhák öltözőjéből (a továbbiakban "fehér" öltöző) a közlekedőfolyosón a védőruhák öltözőjébe (továbbiakban "fekete" öltöző) kell menni, és a két öltözőt összekötő folyosón kihelyezett fehérneműből, zokniból és overallból szükség szerint a megfelelő méretből el kell venni, és fel kell öltözni. A "fekete" öltözőben nyitott rekeszben található a munkavállalónak névre szólóan kiadott védőcipő, védősisak és védőruha. A fehérnemű, zokni és overall felvétele után a védőcipőt kézben fogva a munkavállaló a kijárathoz megy, az oda helyezett padra leül, a lábát átemeli a pad túloldalára és felveszi a védőcipőt, majd a papucsot a gyűjtőbe teszi. Külső vállalkozók munkavállalói, amennyiben nem rendelkeznek névre szólóan kiadott védőcipővel és védősisakkal, úgy ezek felvételére a napi használatra biztosított "biankós" állományból van lehetőség. Vendégek és látogatók, ha nem öltöznek át a munkavállalókkal azonos módon, köpenyt, cipővédőt, sapkát és cérnakesztyűt kapnak. Szemüvegüket és karórájukat saját felelősségükre magukon tarthatják. Ilyen esetben megengedett, hogy kísérőjük velük azonos átöltözést hajtson végre. A "fekete" öltözőből a "fehér" öltözőbe nyíló ajtón a "fehér" öltözőbe visszamenni tilos. Az ellenőrzött zónába élelmiszert, italt, cigarettát, dohányzó eszközöket, kozmetikai szereket és pénzt bevinni tilos. A munkavállalónál csak a munkavégzéshez szükséges személyes tárgyak lehetnek (szemüveg, karóra, toll, kulcscsomó, belépő kártya). Az ellenőrzött zónába történő belépést követően a munkavállalónak haladéktalanul jelentkeznie kell az ügyeletes dozimetrikusnál, aki mindenkit ellát elektronikus doziméterrel. Látogató csoportoknál megengedett, hogy csak a kísérő vegyen fel elektronikus dozimétert. A KKÁT-ban a fűtőelemek betárolása alatt és a betárolási időszakot követően végzett karbantartási munkák során biztosított a helyszíni sugárvédelmi felügyelet. Ezen kívüli időszakban a KKÁT-ba történő belépés korlátozás alá esik, a helyszíni sugárvédelmi felügyeletet az SVL előzetes egyeztetést követően biztosít.

5.3.2 Távozás a KKÁT ellenőrzött zónájából Az ellenőrzött zóna elhagyását minden esetben kézmosás előzi meg. A távozást megelőzően a munkavállaló leadja az elektronikus doziméterét a dozimetrikusnak, aki a kiolvasott sugárterhelést bevezeti a nyilvántartásba.


Kiadás:

1

Oldalszám:

35

Oldalak száma:

81


A "fekete" öltözőbe csak a felületi szennyezettség ellenőrzését biztosító sugárkapun keresztül szabad bemenni. Az elhasznált cérnakesztyűt a sugárkapu elé odakészített gyűjtőbe kell helyezni. Amennyiben a felületi szennyezettség a beállított ellenőrzési szint alatti a sugárkapu ajtaja automatikusan kinyílik, és a munkavállaló beléphet a "fekete" öltözőbe. A beállított ellenőrzési szintet (2 Bq/cm2) meghaladó felületi szennyezettség esetén a sugárkapu hang és fényjelzést ad, és a sugárkapu képernyőjén megjelenő ábrán azonosítható a szennyeződés helye. Ha az overall vagy a köpeny ellenőrzése az ellenőrzési szintnél magasabb felületi szennyezettséget jelez a KKÁT Sugárvédelmi Laboratóriumban kell jelentkezni. A védőcipő szennyezettsége esetén el kell végezni a cipő talpának dekontaminálását. A kéz szennyezettsége esetén kézmosást kell végezni. Amennyiben a megismételt ellenőrzés továbbra is ellenőrzési szintet meghaladó felületi szennyezettséget jelez a KKÁT Sugárvédelmi Laboratóriumnál kell jelentkezni. A felületi szennyezettség ellenőrzését követően a "fekete" öltöző bejáratánál a kosárból el kell venni a papucsot, a védőcipőt padon ülve le kell venni, majd a papucsba lépve a védőcipőt és a sisakot kézben a tároló rekeszhez kell vinni. Szintén a padon ülve kell levetni – és az erre a célra odakészített gyűjtőbe helyezni – az elhasznált cipővédőjét, azoknak, akik előzetes engedéllyel köpenyben és cipővédőben voltak az ellenőrzött zónában. A "fekete" öltözőben az overallt, a fehérneműt – kivéve ha a munkavállaló a belépésnél fehérneműjét nem cserélte le – és a zoknit le kell venni. A sugárvédelmi ellenőrzés esetét kivéve tilos overallban, trikóban, vagy zokniban a zuhanyzóba lépni. Az overall tervezett viselési ideje 1 hét, ettől csak indokolt esetben lehet eltérni. Zuhanyozást követően – ha a munkavállaló a belépésnél fehérneműjét nem cserélte le, fehérneműben – végre kell hajtani a test felületi szennyezettségének ellenőrzését. A sugárkapuba beállva el kell végezni a felületi szennyezettség ellenőrzését. Amennyiben a felületi szennyezettség a beállított ellenőrzési szint (0,5 Bq/cm2) alatti a sugárkapu ajtaja automatikusan kinyílik, és a munkavállaló beléphet a "fehér" öltözőbe. A beállított ellenőrzési szintet meghaladó felületi szennyezettség esetén a sugárkapu hang és fényjelzést ad, és a sugárkapu képernyőjén megjelenő ábrán azonosítható a szennyeződés helye. Ebben az esetben ismételten zuhanyozni kell (max. 3 alkalommal). Ha a sugárkapu továbbra is szennyezettséget jelez, értesíteni kell a KKÁT Sugárvédelmi Laboratóriumát, és a továbbiakban utasításuk szerint kell eljárni. A KKÁT ellenőrzött zónájának elhagyását követően a személyi dozimétert a KKÁT állandó


Kiadás:

1

Oldalszám:

36

Oldalak száma:

81


személyzete esetében az Őrzésvédelmi Központnál (P2-es porta), a nem állandó személyzet esetében az Eü. épületben kialakított zárható doziméter tároló rekeszben kell elhelyezni.

5.3.3 Tárgyak kivitele az ellenőrzött zónából a központi egészségügyi zsilipen keresztül Az ellenőrzött zónából a központi egészségügyi zsilipen keresztül csak kisebb (iratok, kéziműszerek, kéziszerszámok stb.) tárgyak vihetők ki. A nagyobb tárgyakat kivitel előtt, szükség és lehetőség szerint dekontaminálni kell. A kivitelhez az SVL engedélye szükséges. A tárgyakon nem fixált felületi szennyezettség nem lehet. Fixált felületi szennyezettség esetén a tárgy kivihető, ha a gamma-sugárzás dózisteljesítménye a tárgy felületétől 10 cm-re kisebb, mint 1 Sv/h. A kiszállíthatóság tényét az ügyeletes dozimetrikus az RHK Kft. UT 3610-04. számú, KKÁT Vagyonvédelme című utasítás 3. sz. mellékletében meghatározott négypéldányos szállítási engedélyen igazolja. A szállítási engedély tőpéldányának őrzési ideje 3 hónap. A szennyezett tárgyakról továbbiakban a tárgy használója gondoskodik, a szennyezettség tényéről jegyzőkönyv csak indokolt esetben (pl. selejtezés) készül.

5.4

A viselkedés és a személyi higiénia általános szabályai az ellenőrzött zónában

A jelen MSSZ-ből vizsgával nem rendelkező munkavállalók és látogatók esetében az általános viselkedési és személyi higiéniai szabályok betartásáért a kísérő felelős.

5.4.1 Általános viselkedési szabályok a KKÁT ellenőrzött zónájában Az ellenőrzött zónába lépő minden személy köteles betartani a központi egészségügyi zsilip használati rendjét, helyesen használni az egyéni védőeszközöket, valamint a részére kiadott dozimétereket. Minden munkavállaló köteles a javító zóna elhagyását követően végrehajtani a felületi szennyezettség önellenőrzését. Az ellenőrzött zónában a dohányzás tilos. Az ellenőrzött zónában élelmiszert fogyasztani, csak az arra kijelölt speciális büfében szabad. A speciális büfébe lépést megelőzően a sugárkapuba állva el kell végezni a testfelület szennyezettség ellenőrzését


Kiadás:

1

Oldalszám:

37

Oldalak száma:

81


Munkahelyre menet csak a kijelölt útvonalon szabad menni, más helyiségekbe indokolatlanul belépni, vagy benyitni, a falakat és a tárgyakat kézzel, vagy védőruhával indokolatlanul érinteni, illetve ismeretlen tárgyakat kézbe venni tilos. Pontosan eleget kell tenni az SVL összes utasító feliratának. A sugárvédelmi kordonnal elhatárolt területekre munkavégzés kivételével belépni tilos. A sugárveszélyes műveleteket gondosan elő kell készíteni, és a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni. A munkavégzés helyén csak az ott dolgozók tartózkodhatnak. A munka során esetleg szükséges megbeszélés, vagy a további teendők megtervezése ne a munka helyén, hanem alacsony dózisteljesítményű helyen (célszerűen a kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségcsoportban, vagy a felügyelt zónában) történjék. A telepített sugárvédelmi mérőeszközök, és/vagy az elektronikus doziméter dózis riasztási szint jelzése esetén a munkát félbe kell szakítani, és az általános biztonságtechnikai előírások betartása mellett (függő terhek leengedése, működő mechanikus berendezések kikapcsolása, csapok elzárása stb.) a területet el kell hagyni. Az eseményről jelentést kell tenni az SVL-nek, majd indokolt esetben a BEIT szerinti gyülekezőhelyre kell menni. A gyülekezőhelyen további utasítás szerint kell eljárni. Tilos az ellenőrzött zónában szemetelni. A hulladékot a megfelelő gyűjtőbe kell tenni.

5.4.2 Általános személyi higiéniai szabályok az ellenőrzött zónában Az ellenőrzött zónában tilos nyílt sebbel munkát végezni, vagy belépni. A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat engedélyezheti, hogy kisebb karcolással a munkavállaló a kezelhető helyiségcsoportban munkát végezzen, amennyiben a sérülés megfelelően be van kötve, és a radioaktív szennyeződés sebbe való bejutása megelőzhető. A WC használata előtt alaposan kezet kell mosni. Az ellenőrzött zóna vizesblokkjaiban — a fürdők kivételével — a kéztörlésére csak egyszer használatos papírtörölközőt szabad használni. Az ellenőrzött zónában való tartózkodás és munkavégzés során időszakosan ellenőrizni kell a kéz és a védőcipő talpának felületi szennyezettségét.


Kiadás:

1

Oldalszám:

38

Oldalak száma:

81


5.5

Sugárvédelmi ellenőrzés

5.5.1 A sugárvédelmi ellenőrzés célja és módszere A KKÁT üzemeltetője széleskörű sugárvédelmi ellenőrzést hajt végre, amelynek célja az információszerzés a KKÁT sugárzási helyzetéről, a személyzet sugárterheléséről, és a sugárveszélyes tevékenységek állapotáról annak érdekében, hogy – az információk alapján meghozott intézkedések révén – a KKÁT a biztonságos határok között üzemeljen. A sugárvédelmi ellenőrzést az SVL végzi, az ellenőrzés távmérő rendszerek mérési adatainak értékelésén és a helyszíni ellenőrzéseken alapul.

5.5.2 A KKÁT-ban megvalósuló sugárvédelmi ellenőrzés terjedelme A KKÁT sugárvédelmi ellenőrzése az alábbiakat tartalmazza: –

a sugárterhelésre, ruházat- és a testfelület-szennyezettségére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése,

–

a technológiai rendszerek sugárzási helyzetére jellemző főbb paraméterek folyamatos ellenőrzése (a technológiai körök radioaktivitásának és berendezéseik hermetikusságának ellenőrzése),

–

az ellenőrzött zóna helyiségeiben a sugárzási- és a szennyezettségi viszonyok ellenőrzése,

–

a sugárvédelmi előírások betartásának ellenőrzése,

–

az ellenőrzött zónában képződő hulladékok kezelésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése,

–

az ellenőrzött zónába történő beszállítás és kiszállítás ellenőrzése,

–

a radioaktív anyagok és készítmények kezelésének, tárolásának és szállításának ellenőrzése,

–

a KKÁT felügyelt zónájában kialakuló sugárzási szint és az üzemi területről történő kilépés/kiszállítás ellenőrzése,

–

a radioaktív kibocsátások ellenőrzése.

A sugárvédelmi műszerek használata során be kell tartani az üzemeltetésükre vonatkozó előírásokat. A sugárvédelmi ellenőrző műszerek jogosulatlan és szakszerűtlen használata tilos, ilyen eset észlelésekor haladéktalanul tájékoztatni kell az SVL-t.


Kiadás:

1

Oldalszám:

39

Oldalak száma:

81


Az SVL által végzett ellenőrzések tényét az operatív naplóban, illetve az SVL által használt csekklistákon kell rögzíteni.

5.5.3 A személyi dozimetriai ellenőrzés A személyi dozimetriai ellenőrzés minden az ellenőrzött zónába lépő személynél kiterjed a külső sugárterhelés ellenőrzésére. A belső sugárterhelés ellenőrzését az inkorporáció veszélyének kitett személyek esetében kell végezni. A külső sugárterhelés ellenőrzése az alábbi doziméterekkel történik: –

hatósági film-doziméter,

–

üzemi termolumineszcens doziméter (TL-doziméter).

–

elektronikus doziméter, Esetenként:

–

munkaszintű neutron-doziméter,

–

lokális doziméter.

A belső sugárterhelés ellenőrzése az alábbi módszerekkel történik: –

egésztest-számlálás,

–

pajzsmirigy-mérés,

–

tüdő-traktus mérése,

–

vizelet 3H (trícium) aktivitás-koncentráció mérése.

5.5.3.1 A külső sugárterhelés ellenőrzése A sugárveszélyes munkakörbe sorolt munkavállalókat két csoportra osztjuk: I. csoport: Azon személyek, akiknél valószínű, hogy az éves effektív dózis meghaladhatja a 6 mSv értéket. ("A" típusú munkafeltétel) II. csoport: Azon személyek, akiknél valószínű, hogy az éves effektív dózis nem haladja meg az 6 mSv értéket. ("B" típusú munkafeltétel) Hatósági film-dozimétert minden sugárveszélyes munkát végző munkavállaló kap. A filmdoziméter viselési (expozíciós) ideje két hónap. A film-doziméter kiértékelését az OSSKI Országos Személyi Dozimetriai Szolgálat (OSZDSZ) végzi. Joghatás a hatósági film-doziméter


Kiadás:

1

Oldalszám:

40

Oldalak száma:

81


által mért adathoz, vagy – a film- és a TL-doziméter jelzésének jelentős eltérésénél – a hatósággal egyeztetett és közösen elfogadott értékhez fűződhet. Az üzemi TL-doziméter a hatósági film-doziméterhez erősített kazettában van elhelyezve. Az expozíciós idő a film-doziméterrel azonos, kiértékelését a PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály (SVO) Személyi Dozimetriai Laboratóriuma csak akkor végzi el, ha erre váratlan, illetve jelentősebb sugárterhelés gyanúja miatt, vagy a film-doziméter sérülése miatt szükség van, továbbá ha a film-doziméterrel kapott adat hihetetlen. Az operatív ellenőrzés célját szolgáló elektronikus dozimétereket az SVL dozimetrikusa adja ki. Az elektronikus doziméter kiértékelése az SVL dozimetrikusának a feladata. A lokális (pl: végtag) dózisok ellenőrzésére az SVL lokális TL-doziméter viselését írhatja elő. A doziméter felvétele, kiértékelése és leadása a PA Zrt. SVO Személyi Dozimetriai Laboratóriumában (SZDL) történik. A doziméterek használatának szabályai: –

A film- és TL-dozimétert egy a kontaminációt megakadályozó tasakba hegesztve kell kiadni. Az overall bal oldali zsebébe kell elhelyezni, és biztosítótűvel fel kell erősíteni úgy, hogy a kazettán a munkavállaló neve kifelé legyen. A zsebben más tárgy nem tartható, ezek a helyes dózismérést akadályozzák. Az ellenőrzött zónába bevihető kisebb személyes tárgyakat az overall többi zsebében lehet viselni, amennyiben erre lehetőség nincs, a belépőkártya és a szemüveg pl. nyakba akasztva viselhető, a kulcscsomó és a toll a belépőkártya zsinórjára feltűzhető.

–

Az operatív ellenőrzés célját szolgáló elektronikus dozimétert a személyi doziméterrel együtt kell viselni, az arra rendszeresített tartóban. A tartót a nyakba kell akasztani és az overall tépőzárát gondosan zárni kell. A tevékenység végén az elektronikus dozimétert az SVL-nek kell leadni.

–

A lokális TL-dozimétert az SVL utasításának megfelelően kell viselni.

–

A dozimétereket minden az ellenőrzött zónába lépő személy – látogatók és vendégek esetében a csoportos doziméter alkalmazása megengedett – köteles viselni, amíg az ellenőrzött zónában tartózkodik. Tilos a dozimétereket felnyitni, letenni, sugárforráshoz közel helyezni, vagy más személynek átadni.

–

Ha a dozimétert véletlenül (a viselőjétől függetlenül) sugárzás hatásának teszik ki, folyadékba ejtik, elvesztik, vagy megsérül az SVL-t azonnal értesíteni kell. A sugárterhelés megállapításáig, és az új doziméter kiadásáig a munkavállaló sugárveszélyes munkát nem végezhet.


Kiadás:

1

Oldalszám:

41

Oldalak száma:

81


5.5.3.2

A belső sugárterhelés ellenőrzése

A szervezetbe került gamma-sugárzó radionuklidok mennyiségének meghatározását a tüdőtraktus mérésével kell végezni, indokolt esetben egésztest-számlálás és pajzsmirigy-mérés egészíti ki az ellenőrzést. Az ellenőrzés az alábbi rend szerint történik: –

Az alkalmanként az ellenőrzött zónában munkát végzők ellenőrzése, amennyiben a munkavégzés helye és jellege ezt indokolja, évente kétszer történik.

–

A kiégett fűtőelemek betárolása alatt állandó jelleggel a KKÁT-ban dolgozó személyzet belső sugárterhelés ellenőrzésére a betárolás előtt, illetve az alatt havonta kerül sor.

–

Inkorporáció gyanúja esetén a munkavállalót az SVL soron kívül berendeli belső sugárterhelés ellenőrzésre.

A szervezetbe került trícium által okozott sugárterhelést a vizelet trícium tartalmának mérésével kell ellenőrizni. A vizelet trícium-koncentrációjának meghatározását az előző pontban felsoroltak körében kell elvégezni. A belső sugárterhelés ellenőrzése munkaidőben történik. Az SVL behívójára a megjelenés az előírt időpontban kötelező. A vizsgálatra az atomerőmű telephelyén az orvosi rendelő épületében található Egésztest-számláló Laboratóriumban kell megjelenni. 5.5.3.3 A sugárterhelés nyilvántartása A dozimetriai ellenőrzési módszerekre feljegyzési és kivizsgálási szint vonatkozik. A feljegyzési szint alatti mérési eredmények esetén a sugárterhelést nullának kell tekinteni, csak a vizsgálat tényét kell rögzíteni. A kivizsgálási szint feletti mérési eredmény esetén a munkavállalót ki kell kérdezni (Milyen munkát és hol végzett), és a munkatársakat is ellenőrizni kell. Ha a feljegyzési szintet a belső sugárterhelés haladta meg az ellenőrzést meg kell ismételni, indokolt esetben külső intézetben is el kell végezni az ellenőrzést. A PA Zrt. (SZDL) minden személyi dozimetriai ellenőrzés alá vont munkavállalóról egységes dózisnyilvántartást vezet. A külső és belső sugárterhelést összegezve kell figyelembe venni. A személyi dozimetriai nyilvántartás nem selejtezhető. A Kft. munkatársait ért sugárterhelés értékekről az SZDL kéthavonta tájékoztatja a Kft. üzemeltetési igazgatóját. Az operatív doziméterrel mért személyi sugárterhelések adatai az érintett szervezetek részére az SVL-nél érhetők el. Ha a munkavállaló sugárterhelése az ellenőrzési szintek valamelyikét elérte, vagy elérheti az adott időszakra a sugárveszélyes munkavégzéstől az SVL ideiglenesen eltilthatja. Az átmeneti eltiltás időtartamát, a végleges eltiltást, illetve a sugárveszélyes munkakörben való esetleges


Kiadás:

1

Oldalszám:

42

Oldalak száma:

81


továbbfoglalkoztatás feltételeit a sugáregészségügyi hatósággal egyeztetett módon kell megállapítani.

5.5.4 Az ellenőrzött zóna helyiségeinek sugárvédelmi ellenőrzése Az ellenőrzött zóna helyiségeinek sugárvédelmi ellenőrzése folyamatosan működő telepített eszközökkel, illetve helyszíni és laboratóriumi mérésekkel történik. Az ellenőrzés az alábbiakra terjed ki: –

gamma-sugárzás dózisteljesítménye,

–

radioaktív anyagok aktivitás-koncentrációja a levegőben,

–

helyiségek és berendezések felületeinek radioaktív szennyezettsége (hordozható műszerrel, illetve dörzsmintavétellel),

–

neutron-sugárzás dózisteljesítménye (hordozható műszerrel).

A telepített, hordozható mérőműszerek, valamint a minták kiértékeléséhez szükséges rendszerek listáját az 5.5 táblázat tartalmazza. Az SVL az előírt program szerint elvégzi az ellenőrzött zóna helyiségeinek felületi szennyezettség mérését, melyeket külön jegyzőkönyvben, vagy a dozimetriai naplóban dokumentál. A sugárvédelmi műszerek hitelesítését és kalibrálását kétévente a paksi atomerőmű Digitális Rendszer Osztályának metrológiai üzeme végzi.


Kiadás:

1

Oldalszám:

43

Oldalak száma:

81


Megnevezés HPGE félvezető detektoros mérőrendszer FHT770T6 6 férőhelyes alfa-béta számláló berendezés Gamma dózisteljesítmény mérő kézi műszer (FH40F2) Felületi szennyezettség mérő kézi műszer Felületi szennyezettség mérő kézi műszer LB123 HT/HTO mintavevő 14 C mintavevő Mobil aeroszol aktivitás-koncentráció mérő és levegő mintavevő berendezés Telepített aeroszol aktivitás-koncentráció mérő és levegő mintavevő berendezés

Mérő műszerek, eszközök Gyártó SILENA

Jelölés/alfanumerika SVL8

Helye KT109

FAG

SVL9

KT119

FAG

-

AUTOCONT

-

BERTHOLD

-

Isotoptech Zrt.

SVL1 SVL2

EBERLINE SVL3 FHT1100 EBERLINE FHT595 REKKER Kézi műszer kalibráló pad DMH-003 THERMO Gamma dózisteljesítmény mérő kézi műszer ESM FH40GL-10 Gamma detektorok Alfanumerika Telepítés helye Detektor típus 00ZA00R001 FHZ621 G-L4-10 00ZA00R002 KT301/1 modul FHZ621 G-L4-10 00ZA00R003 FHZ621 G-L4-10 00ZA00R004 KT118 FHZ621 G-L4-10 00ZA00R005 KT007 FHZ621 G-L4-10 00ZA00R006 KT001 FHZ621 G-L4-10 00ZA00R007 KT101 FHZ621 G-L4-10 00ZA00R008 KT301/2 modul FHZ621 G-L4-10 00ZA00R009 KT301/2 modul FHZ621 G-L4-10 00ZA00R010 KT301/2 modul FHZ621 G-L4-10 00ZA00R011 KT301/2 modul FHZ621 G-L4-10 00ZA00R012 KT301/3 modul FHZ621 G-L4-10 00ZA00R013 KT301/3 modul FHZ621 G-L4-10 00ZA00R014 KT301/3 modul FHZ621 G-L4-10 00ZA00R015 KT301/3 modul FHZ621 G-L4-10 00ZA00R016 KT301/4 modul (12-13) FHZ621 G-L4-10 00ZA00R017 KT301/4 modul (13-14) FHZ621 G-L4-10 00ZA00R018 KT301/4 modul (14-15) FHZ621 G-L4-10 00ZA00R019 KT301/4 modul (15-16) FHZ621 G-L4-10 00ZA00R020 KT301/4 modul (16-) FHZ621 G-L4-10 00PA01R01 Átrakógép HEPA szűrő (szekunder szűrő) FHZ621 G-L4-10 00PA01R02 Átrakógép kabin FHZ621 G-L4-10

KT107

KT110 KT301 (1db) KT005 (1db) KT110 (1db) KT301 (1db) KT107 KT107 Kijelző típus FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 FHT6010 ESM FHT6020 ESM FHT6020 ESM FHT6020 ESM FHT6020 ESM FHT6020 FHT6010 FHT6010

5.5 táblázat: a KKÁT-ban használt sugárvédelmi mérőműszerek listája 5.5.5 Az ellenőrzött zónában képződő hulladékok kezelésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése A KKÁT ellenőrzött zónájában keletkező hulladékokat mindaddig radioaktív hulladéknak kell


Kiadás:

1

Oldalszám:

44

Oldalak száma:

81


tekinteni, amíg az aktivitás mérése alapján ez ki nem zárható. A KKÁT hulladékgyűjtő helyein kihelyezésre kerülnek inaktív-, radioaktív-, illetve – ahol indokolt – veszélyes hulladék gyűjtésére szolgáló zsákok. Amennyiben a hulladék radioaktív, azt az RHK Kft. a paksi atomerőműbe szállíttatja, ahol annak minősítése és további kezelése megtörténik. Amennyiben az izotóp-specifikus minősítés eredményei lehetővé teszik, a hulladékok felszabadítását az ÁNTSZ OTH által 86-27/2005 iktatószámon jóváhagyott „ A KKÁT-ban keletkező, a hatósági felügyelet alól felszabadítható szilárd hulladékok komplex kezelése” című eljárásrend alapján kell végezni.

5.5.6 Az ellenőrzött zónába történő beszállítás és kiszállítás ellenőrzése Az ellenőrzött zónába történő be-, illetve kiszállítás csak az SVL dozimetrikusának felügyelete, és az egyéb vonatkozó társasági előírások betartása mellett történhet. A be-, illetve kiszállításnál a gépkocsivezető, vagy vasúti beszállításnál a mozdonyvezető átöltözése nem szükséges, de a vezető a fülkét az ellenőrzött zónában nem hagyhatja el. A vasúti szállítás, illetve speciális (a normál közúti forgalomban alkalmazott gépjárműveknél nagyobb gépjárművek) gépjárművekkel történő szállítás esetén egy fő belépése az ellenőrzött zónába átöltözés nélkül, de cipővédő felvételét követően engedélyezett. A kísérő köteles a dozimetrikus minden, a sugárvédelemmel kapcsolatos utasítását maradéktalanul betartani. További felhasználásra kerülő tárgyak, eszközök, berendezések stb. kiszállítását megelőzően azokat szükség és lehetőség szerint dekontaminálni kell. A tárgyak, eszközök és berendezések hozzáférhető felületein, illetve a nem radioaktív hulladékok göngyölegeinek külső felületén nem fixált felületi szennyezettség nem lehet. A fixált felületi szennyezettség esetén a további felhasználásra kerülő tárgyak, eszközök, berendezések stb. kivihetők, ha a gamma-sugárzás dózisteljesítményének maximális értéke a felülettől 10 cm-re kisebb, mint 1 Sv/h.

5.5.7 A radioaktív kibocsátások és a KKÁT környezetének ellenőrzése A KKÁT kibocsátásainak és környezetének ellenőrzése a KKÁT Kibocsátás Ellenőrzési-, illetve Környezetellenőrzési Szabályzatában meghatározott program szerint történik.


Kiadás:

1

Oldalszám:

45

Oldalak száma:

81


5.5.8 A sugárvédelmi előírások betartásának ellenőrzése A sugárvédelmi előírások betartásának ellenőrzése ciklikus és szúrópróbaszerű helyszíni ellenőrzéssel történik. Az ellenőrzésre az SVL vezető, a KKÁT MSM és a TSM jogosultak.

5.6

Szervezési intézkedések a sugárvédelem biztosítására

5.6.1 Dozimetriai engedély Az ellenőrzött zónában végzett minden olyan munkát, ami a sugárterhelés napi ellenőrzési szintjét (0,2 mSv) elérő, vagy azt meghaladó sugárterheléssel járhat, dozimetriai engedély (3. sz. melléklet) alapján kell végezni. A dozimetriai engedély egy olyan írott utasítás a sugárveszélyes körülmények közötti munka elvégzésére, amely meghatározza a munkavégzés helyét és idejét, sugárvédelmi szempontú körülményeit, a szükséges sugárvédelmi intézkedéseket, a munkacsoportok összetételét és a munkavégzés során a munkavállalók sugárvédelmének biztosításáért felelős személyeket. A dozimetriai engedély a tevékenység utasítás, a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv, a munkautasítás, vagy a munkamegrendelő melléklete, nem helyettesít más, a KKÁT területére biztonságtechnikai előírások alapján kötelező engedélyeket. A dozimetriai engedélyt egy munkacsoport, egy munkavezető és rendszerint egy munkahely részére kell kiállítani. A munkahely kibővítése, a munkahelyek számának, valamint a munka körülményeinek megváltoztatása, a felelős munkavezető leváltása új dozimetriai engedély kiállítása nélkül nem engedélyezett. Dozimetriai engedély alapján munkát legalább kétfős csoport végezhet. A csoport egyik tagja a felelős munkavezető. Előreláthatóan változatlan sugárzási viszonyok között végzett típusmunkára többnapos engedélyt is ki lehet adni. Ebben az esetben az SVL naponta ellenőrzi a sugárzási viszonyokat a munkavégzés helyén, és változás esetén rögzíti a dozimetriai engedélyen. A dozimetriai engedéllyel végzett munkák során a sugárvédelemért az alábbi személyek felelősek: –

a munka indokoltságát igazoló személy,

–

a koordináló,


Kiadás:

1

Oldalszám:

46

Oldalak száma:

81


–

a felelős munkavezető,

–

a vezető átrakógép operátor,

–

a dozimetrikus,

–

a munkát végzők.

5.6.1.1 A sugárvédelemért felelős személyek jogai és felelőssége dozimetriai engedélyes munkavégzésnél Sugárveszélyes körülmények között munkát végezni csak szükséges és indokolt esetben lehet. A munka szükségességét és indokoltságát igazoló személy felelős megvizsgálni, hogy az adott munkavégzés valóban szükséges és indokolt-e, illetve más várhatóan kisebb sugárterheléssel járó, de azonos eredményt hozó módszerrel nem helyettesíthető-e. A várható sugárterhelés függvényében a munkavégzés szükségességét és indokoltságát az alábbi, vagy magasabb beosztású vezetők igazolhatják: –

1 mSv dózisig a létesítmény üzemeltetését végző PA Zrt. -NFÜ üzemvezetője, vagy üzemeltetés vezetője, valamint az RHK Kft. karbantartás vezetői és öregedéskezelési csoportvezetője,

–

1 és 4 mSv közötti dózisig, illetve KISUM esetében az RHK Kft. üzemeltetési igazgatója, vagy a KKÁT üzemvezetője.

A dozimetriai engedélyes munkáknál a koordináló jogosult meghatározni a munkacsoport létszámát, tagjait és kijelölni a felelős munkavezetőt. A munkacsoport létszámának meghatározásánál törekednie kell arra, hogy a sugárzási térben dolgozók létszáma és az ott eltöltött idő minimális legyen. A koordináló felelős, hogy: –

az adott munkavégzés körülményeit figyelembe véve a munkavállalók alkalmassága, képzettsége és dozimetriai ellenőrzése megfeleljen a feltételeknek,

–

a munkahely a munkavégzéshez megfelelően elő legyen készítve (eü. zsilip, hulladékgyűjtők, javítózóna szervezése) és adottak legyenek a biztonságos munkavégzés feltételei.

A felelős munkavezető a munka megkezdését megelőzően jogosult további tájékoztatást kérni a koordinálótól, vagy az SVL-től, amennyiben bármilyen kétely merül fel a munka előkészítettsége, illetve a biztonságos munkavégzés tekintetében. A felelős munkavezető felelős: –

azért, hogy ő és a munkacsoport tagjai betartsák a jelen Szabályzatot és a dozimetriai engedélyben megszabott egyéb előírásokat,


Kiadás:

1

Oldalszám:

47

Oldalak száma:

81


–

a munkacsoport eligazításának teljességéért,

–

a kiegészítő egyéni védőeszközök helyes használatáért,

–

az ideiglenes eü. zsilipek, kordonok, jelzések sértetlen állapotban való elhelyezéséért, ezen tény ellenőrzéséért, illetve sérülés, vagy hiány esetén az SVL felé történő jelzéséért,

–

azért, hogy időben intézkedjen a radioaktív szennyeződések dekontaminálásra, a radioaktív hulladékok gyűjtésére,

–

az elektronikus doziméter figyelmeztető szint jelzése esetén a munka befejezéséért.

lokalizálására,

a

Normál munkaidőn kívül végzett sürgős munka esetén – ilyenkor a sugárveszélyes munka indokoltságát a Kft. KKÁT ügyeletese igazolja – a koordináló feladatait és felelősségét is a felelős munkavezető veszi át. A dozimetriai engedély szerinti felelős munkavezetőnek olyan munkavállalót lehet megbízni, aki a munkaterületet és az elvégzendő munkát jól ismeri, tisztában van az adott berendezésre vonatkozó sugárvédelmi előírásokkal, és a jelen Szabályzat előírásait legalább egy évre visszamenően regisztráltan nem sértette meg. Annak eldöntése, hogy a fenti követelményeknek megfelel-e a felelős munkavezető, a munka indokoltságát igazoló kötelessége. Külső vállalkozó munkavállalója dozimetriai engedély szempontjából koordináló, illetve felelős munkavezető abban az esetben lehet, ha: –

rendelkezik a jelen Szabályzatból érvényes vizsgával,

–

igazolhatóan legalább egy éve sugárveszélyes munkakörben végez munkát a KKÁT ellenőrzött zónájában,

–

a jelen Szabályzat előírásait legalább egy évre visszamenően regisztráltan nem sértette meg.

A munkát végzők a munka megkezdését megelőzően jogosultak tájékoztatást kérni a felelős munkavezetőtől a munkavégzéssel kapcsolatban. A munkavégzés során felelősek saját sugárvédelmükért. Az SVL vezető jogosult a jelen Szabályzat előírásainak érvényt szerezni a munka előkészítése, dozimetriai engedélyezése és végrehajtása során, felelős: –

a dozimetriai teljességéért,

engedélyen

feltüntetett

sugárvédelmi

–

a munkavállalók sugárterhelése ellenőrzésének biztosításáért.

intézkedések

helyességéért,

A dozimetrikus jogosult a jelen Szabályzat előírásainak érvényt szerezni a munka végrehajtása során, felelős:


Kiadás:

1

Oldalszám:

48

Oldalak száma:

81


–

a dozimetriai engedélyen feltüntetett sugárvédelmi intézkedések végrehajtásának ellenőrzéséért,

–

a sugárzási körülmények előzetes meghatározásának és az engedélyezett munkaidő kiszámításának helyességéért,

–

a sugárzási és szennyezettségi viszonyok ellenőrzéséért,

–

a munkahely felületi szennyezettség méréséért,

–

az egyéni védőeszközök, illetve a személyi doziméterek meglétének és használatának ellenőrzéséért.

5.6.1.2 A dozimetriai engedély kitöltésének és kiadásának rendje A dozimetriai engedélyt egy példányban tintával kell kiállítani. Az írott szöveg javítása kézjeggyel történhet, törlése tilos. Helytelenül kitöltött dozimetriai engedély alapján a munkára bocsátás tilos. Sugárveszélyes munka megrendelésekor a megrendelőn ki kell térni a sugárveszély tényére. A tevékenység utasítás, a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv, a munkautasítás, vagy a munkamegrendelő alapján a koordináló szükség szerint konzultálva az SVL-lel eldönti, hogy a munkavégzéshez szükséges-e dozimetriai engedély. A koordináló ezt követően meghatározza a munkacsoport létszámát, kijelöli a csoport tagjait és a felelős munkavezetőt, valamint meghatározza a munka sugárbiztonságát garantáló műszaki intézkedéseket. Az intézkedéseket egyezteti a SVL-lel és közösen meghatározzák, hogy milyen sugárterhelés engedélyezése szükséges. A koordináló a javaslatot egyezteti a munka indokoltságát igazoló személlyel, majd kitölti az engedély fejlécét a dozimetriai engedély számát kivéve , és a dozimetriai engedély munkavégzésre és munkavégzőkre vonatkozó sorait, oszlopait. Amennyiben a munka indokoltságának igazolásakor

ideértve a munka indokoltságának

dozimetriai engedély 3. sz. rovatában történő ellenőrzését is a munkacsoport tagjai név szerint nem ismertek, elegendő a dozimetriai engedélyen a felelős munkavezetőt feltüntetni. A dozimetriai engedély munkavégzőkre vonatkozó oszlopai legkésőbb a sugárterhelés engedélyezéséig ki kell tölteni az alábbi felelősség megosztásban: –

Ha a munkacsoport egyes tagjai később a váltóműszakos szolgálatok személyzetéből kerülnek ki, a kitöltésért a felelős munkavezető felel.

–

Ha a munkacsoport tagjai később nem a váltóműszakos szolgálat személyzetéből kerülnek ki, a kitöltésért a koordináló felel.

A koordináló figyelembe véve a jelen Szabályzat 5.6.1.1 pontjának előírásait a munka


Kiadás:

1

Oldalszám:

49

Oldalak száma:

81


indokoltságát igazoltatja. Az egyes tevékenységekre javasolt sugárterhelést: –

1 mSv dózisig a KKÁT dozimetrikus,

–

1 és 2 mSv közötti dózisig az SVL vezetője,

–

2 és 4 mSv közötti dózisig az RHK Kft. üzemeltetési igazgatója, vagy a KKÁT üzemvezetője,

–

4 mSv feletti dózisnál, vagy rendkívüli sugárterhelés esetén az RHK Kft. ügyvezető igazgatója engedélyezheti.

A sugárterhelés engedélyezését követően a kitöltött dozimetriai engedéllyel az SVL-ben kell jelentkezni. A dozimetrikus kiadja a kiegészítő dozimétereket a munkavállalóknak, kioktatja őket a munkahely sugárzási viszonyaira, előírja a szükséges kiegészítő védőfelszereléseket, és rávezeti a dozimetriai engedélyre a munkára bocsátás időpontját. A munkára bocsátás tényét a dozimetrikus és a felelős munkavezető a dozimetriai engedélyen aláírásával igazolja. Ha a munkaterület sugárzási és szennyezettségi viszonyairól elegendő információ nem áll rendelkezésre, akkor a dozimetrikus a munkára bocsátás előtt a helyszínen felméri a munkaterület. A munkára bocsátás ebben az esetben a munkavégzés helyszínén történik. A munkára bocsátást követően a munkacsoport tagjainak általános kioktatását a felelős munkavezető végzi. 5.6.1.3 Felügyelet a munka ideje alatt A munkára bocsátás pillanatától a csoport sugárvédelmi felügyelete a felelős munkavezető és az SVL feladata. A felelős munkavezetőnek mindig a munkaterületen kell tartózkodnia. Amennyiben eltávozása szükséges, a koordináló helyettesíti, ellenkező esetben a munkát meg kell szakítani, és ennek időpontját a dozimetriai engedélyen rögzíteni kell. A munkacsoport tagjai a felelős munkavezető engedélye nélkül nem hagyhatják el a munkaterületet. A koordináló és az SVL köteles időnként ellenőrizni, hogy a munkavállalók betartják-e a sugárvédelmi előírásokat.


Kiadás:

1

Oldalszám:

50

Oldalak száma:

81


5.6.1.4 Munkaközi szünetek A munkaközi szünet esetén (pl. étkezés), vagy a munkakörülmények megváltozása miatt a munkacsoport elhagyhatja ideiglenesen a munkaterületet. Ilyen esetben munka megszakításának és újrafelvételének időpontját a felelős munkavezetőnek a dozimetriai engedélyen rögzíteni kell. A munkaközi szünetet követően egyetlen munkavállaló sem jogosult önállóan felvenni a munkát. A szünet után a munkacsoportot a felelős munkavezető bocsátja munkára. Többnapos dozimetriai engedély esetén a napi munkavégzés befejezésekor a feliratok, korlátok, kordonok, védőpajzsok a helyükön maradnak. A dozimetriai engedélyt és a kiegészítő dózismérőket az SVL-ben át kell adni a dozimetrikusnak. A dozimetrikus és a felelős munkavezető a napi munkavégzés befejezését aláírásával igazolja. Többnapos dozimetriai engedély esetén a következő műszak munkára bocsátásánál a jelen Szabályzat 5.6.1.2 pontjában leírtak szerint kell eljárni. 5.6.1.5 A munka befejezése, a dozimetriai engedély lezárása A munka teljes befejezését követően a csoport alaposan kitakarítja a munkahelyet (cél az eredeti állapot visszaállítása, de minimum elvárás a helyiség kategóriának megfelelő szennyezettségi viszonyok elérése), a munkacsoport elhagyja a munkaterületet, majd a felelős munkavezető a dozimetriai engedélyen rögzíti a munka befejezésének tényét. A dozimetrikus szükség esetén ellenőrzi a munkaterület rendjét, sugárzási és szennyezettségi viszonyait, majd rögzíti a dozimetriai engedélyen a munka befejezését és bevonja a kiegészítő dozimétereket. A lezárt dozimetriai engedélyeket az SVL a lezárás után 1 évig megőrizi.

5.6.2 Sugárvédelmi szabályok a kiemelten sugárveszélyes munkáknál A kiemelten sugárveszélyes munkák (KISUM) a munkavégzés helye, vagy a munkavégzés alatt álló berendezések, eszközök sugárzási szintje, illetve azok felületeinek radioaktív szennyezettsége miatt sugárvédelmi védőintézkedések nélkül a munkavállalók jelentős sugárterhelését eredményezhetik. KISUM-ként kell kezelni az alábbi sugárveszélyes munkákat: –

kiégett fűtőelem szállítását, betárolását a KKÁT-ba, illetve onnét történő elszállítását


Kiadás:

1

Oldalszám:

51

Oldalak száma:

81


(kivéve az üres C30-as konténerek emelési, szállítási munkái), –

a várhatóan nagy aktivitású hulladékok keletkezésével járó munkák.

–

bármely munkát, ha a munkavégzés helyén a dózisteljesítmény meghaladhatja a 4 mSv/h értéket,

KISUM csak dozimetriai engedéllyel és az SVL-el egyeztetett, általa KISUM-ként elfogadott karbantartási technológia, tesztelési utasítás, kezelési utasítás, vagy az SVL-el egyeztetett, az RHK Kft. üzemeltetési igazgató, vagy helyettese által jóváhagyott állandó, vagy eseti KISUM munkaprogrammal végezhető. Állandó KISUM munkaprogram készíthető azokra a munkákra, amelyek végrehajtása azonos műszaki és személyi feltételekkel, jellemzően azonos sugárzási körülmények mellett ismétlődik. Az állandó KISUM munkaprogramok, vagy KISUM-ként elfogadott karbantartási technológiák, tesztelési utasítások, kezelési utasítások esetében is előírható, hogy a munka végrehajtása előtt a PA Zrt. SVL-t bevonva aktualizált dózistervet kell készíteni, amely alapján meghatározott kiegészítő sugárvédelmi védőintézkedéseket az SVL a dozimetriai engedélyen előírja. Az állandó KISUM munkaprogramokat legalább négyévente, vagy a jelen Szabályzat KISUMra vonatkozó tartalmi előírásainak megváltozása esetén – ebben az esetben a KISUM-ként elfogadott karbantartási technológiákat, tesztelési utasításokat, kezelési utasításokat is – soron kívül felül kell vizsgálni. A KISUM-ként elfogadott karbantartási technológiák, tesztelési utasítások, kezelési utasítások és a KISUM munkaprogramok formai és tartalmi követelményeit a jelen Szabályzat 6. sz. melléklete tartalmazza.

5.6.3 Dózistervezés A dózistervezést a KISUM munkaprogramok szerinti tevékenységek előkészítése során kell alkalmazni. A KISUM munkaprogramok szerinti tevékenységek dózistervezésének célja, hogy időben felhívja a figyelmet azokra a műveletekre, amelyek nagyobb dózissal járnak. Ezáltal szervezési és műszaki intézkedésekkel már a tervezés időszakában készüljünk arra, hogy az ésszerűen és gazdaságosan elérhető legkisebb sugárterheléssel tudjuk a munkát elvégezni. A KISUM munkaprogramok dózistervezésére vonatkozó rendelkezések a Szabályzat 5.6.2 fejezetében és a 7. sz. mellékletben találhatók.


Kiadás:

1

Oldalszám:

52

Oldalak száma:

81


5.6.3.1 Az ALARA elv alkalmazása Egy adott tevékenységből származó sugárterhelést szervezési és műszaki intézkedésekkel oly mértékben kell csökkenteni, hogy az adott tevékenység tervezésére és kivitelezésére fordítandó további költségek már nem eredményeznének a költségekkel összhangban lévő további sugárterhelés csökkentést. Az ALARA elv alkalmazása során az optimálás a különböző szervezési és műszaki intézkedések, vagy intézkedés csoportok közül való választást jelenti. 5.6.3.2 A védelem és a biztonság optimálása A védelmet és a biztonságot optimálni kell annak érdekében, hogy a sugárveszéllyel járó tevékenységeket oly módon lehessen végrehajtani, amely biztosítja, hogy –

az egyéni dózisok nagysága,

–

a sugárzásnak kitett személyek száma, és

–

a sugárterhelés valószínűsége

olyan alacsony szinten maradjon – tekintettel a gazdasági és társadalmi tényezőkre – amennyire csak lehetséges az egyéni dóziskorlátokon belül.

5.6.4 A KKÁT-ban alkalmi radiográfiás munkaterületen végzett radiográfiás tevékenységre vonatkozó kiegészítő sugárvédelmi előírások Radiográfiás felvételt készíteni kizárólag a sugáregészségügyi hatóság által engedélyezett helyszínen és a hatósági engedélyben meghatározott módon lehet, és be kell tartani a MSZ ISO 3999-1:2000 szabvány előírásait. Radiográfiai tevékenységet kizárólag olyan munkavállalók végezhetnek, akik az illetékes Foglalkozás-egészségügyi Szolgálattól egészségi állapotuk alapján arra engedélyt kaptak és rendelkeznek az előírt szakképzettséggel. Radiográfiás tevékenység végzéséhez egyidejűleg legalább két munkavállaló jelenléte szükséges. Közülük a magasabb szintű sugárvédelmi végzettséggel rendelkező munkavállaló egyúttal a tevékenység sugárvédelméért is felelős. Azonos sugárvédelmi végzettség esetén a sugárvédelemért felelős munkavállalót a munka koordinálója jelöli ki. Abban az esetben, ha a radiográfiai tevékenységben részt vevő munkavállalók olyan területen tartózkodhatnak, ahol a dózisteljesítmény meghaladhatja a 7,5 Sv/h értéket, hatósági személyi dozimetriai ellenőrzés alatt kell, hogy álljanak. Amennyiben a dózisteljesítmény a 20 Sv/h értéket is meghaladhatja a munkavállalókat egyénileg operatív dózismérővel is el kell látni.


Kiadás:

1

Oldalszám:

53

Oldalak száma:

81


Radiográfiai felvételt készíteni a KKÁT ellenőrzött zónájában lévő alkalmi radiográfiás munkaterületen kizárólag érvényes munkahely átadás-átvételi jegyzőkönyvvel, vagy műhelyközi munkamegrendelővel, és dozimetriai engedéllyel lehet. A KKÁT felügyelt zónájában lévő alkalmi radiográfiás munkaterületen a radiográfiás felvétel készítésének feltétele a munkahely átadás-átvételi jegyzőkönyv, vagy műhelyközi munkamegrendelő. Amennyiben a felügyelt zónában elhelyezkedő alkalmi radiográfiás munkaterületen végzett radiográfiás munka a napi ellenőrzési szintet elérő (0,2 mSv), vagy azt meghaladó sugárterheléssel járhat a munkavégzés csak dozimetriai engedély alapján történhet. Az alkalmi radiográfiai munkaterület határát úgy kell kijelölni, hogy ott a felvétel készítése alatt a dózisteljesítmény ne haladja meg a 20 Sv/h-t. Ha a felvétel-készítési helyszín alatt és/vagy felett is lehetséges emberi tartózkodás, a határokat minden olyan helyszínen ki kell jelölni, ahová emberek eljuthatnak, és a dózisteljesítmény meghaladhatja a 20 Sv/h-t. A számítások, vagy az egyéni tapasztalatok alapján kijelölt határokon az előző bekezdésben megadott dozimetriai követelmény teljesülését a felvételkészítés alatt mérésekkel kell ellenőrizni. Ha a mérések alapján a dózisteljesítmény meghaladja a 20 Sv/h-t, a határokat módosítani kell. Az alkalmi radiográfiás munkaterület határát kordonnal, vagy más módon úgy kell a környezetétől elhatárolni, hogy oda idegen személy véletlenül ne tudjon belépni. A radiográfiás munkaterület határán elegendő számban el kell helyezni a sugárveszély nemzetközi tárcsajelét és a következő feliratot: "Sugárveszély! Az elkerített területen áthaladni vagy tartózkodni tilos!" Abban az esetben, ha a munkaterület a 20 Sv/h, vagy annál kisebb dózisteljesítményű helyen nem zárható le, a radiográfiás tevékenység kizárólag abban az esetben végezhető, ha a munkaterület lezárt és megjelölt határán a dózisteljesítmény kisebb, mint 100 Sv/h és biztosítható, hogy a környezetben tartózkodó idegen személyek becsült várható sugárterhelése a tevékenységből eredően kisebb lesz, mint 50 Sv. Ebben az esetben a radiográfiás tevékenységet végző köteles tájékoztatni az ügyeletes dozimetrikust és a Fegyveres Biztonsági Őrség ügyeletes őrparancsnokát.

5.7

Műszaki intézkedések a sugárvédelem biztosítására

Az ellenőrzött zónában végzett munkák során a munkavállalók sugárvédelmét a szervezési intézkedések mellett műszaki intézkedésekkel is biztosítani kell.


Kiadás:

1

Oldalszám:

54

Oldalak száma:

81


5.7.1 Az egyéni védőeszközök (EVE) és használatuk rendje Az EVE-k használata a kontakt-szennyeződés megelőzését szolgáló műszaki intézkedések fő módszere, használatuk egyben a radioaktív szennyeződés széthordásának megelőzését is szolgálja. Az EVE-k közé tartoznak a különböző légzésvédők is, amelyek a radioaktív anyagok szervezetbe kerülését hivatottak megakadályozni. A munkavállalók oktatásának ki kell terjednie a munkavállalók által használt EVE-k alkalmazásának rendjére, ezek használatát be kell gyakoroltatni inaktív körülmények között. Alapvédőruha: –

fehérnemű (alsónadrág és trikó ajánlott)

–

overall

–

zokni

–

védőcipő

–

cérnakesztyű

Az alapvédőruhát a központi egészségügyi zsilipben (a cérnakesztyűt a közlekedő folyosón) kell felvenni az 5.3.1 pontban ismertetett rend szerint. Az alapvédőruha használata kötelező mindenkinek, aki az ellenőrzött zónában munkát végez. A védőruhát nem szabad megrongálni, az overall ujját tilos felgyűrni, a tépőzárnak zárva kell lennie a használat során. Az alapvédőruhán kívül kiegészítő védőeszközök használatára is sor kerül egyes esetekben. A kiegészítő védőeszközök az alábbiak lehetnek: –

gumikesztyű

–

cipővédő

–

plexi szemüveg, álarc

–

műanyag kötény

–

fóliaruha

–

légzésvédő eszközök

–

festőkámzsa

–

tyvek-ruha

A kiegészítő egyéni védőeszközöket ideiglenesen ott használják, ahol az alapvédőruha nem biztosít kielégítő védelmet, illetve ott, ahol a szennyezettség az ellenőrzési szint ötszörösét meghaladhatja, vagy fennáll az alapvédőruha folyadékkal való elszennyeződésének veszélye. A kiegészítő egyéni védőeszközök terjedelmét és viselését az SVL határozza meg a dozimetriai


Kiadás:

1

Oldalszám:

55

Oldalak száma:

81


engedélyen. A kiegészítő egyéni védőeszközöket az eü. zsilipben, a munkaterület megközelítésekor kell felvenni. A kéz bőrének védelmére gumikesztyűk szolgálnak. Hosszabb munkához a gumikesztyű alá cérnakesztyűt kell húzni. A gumikesztyű levetése, illetve ismételt felvétele során ügyelni kell arra, hogy a kesztyű belső felülete a külső felületével ne érintkezhessen. A gumikesztyű sérülése (hasadása, szakadása, repedése) esetén a kéz felületi szennyezettségét azonnal ellenőrizni kell, és a kesztyűt ki kell cserélni. A védőcipő használatakor szem előtt kell tartani, hogy a szennyezett védőcipő a szennyeződés széthordásának egyik legfőbb okozója lehet. Jelentős szennyeződéssel járó munkáknál cipővédőt kell használni. Légzésvédő eszközöket kell alkalmazni, ha a munkaterületen radioaktív anyagok megjelenésére kell számítani a levegőben. Az alkalmazott légzésvédők szűrő (respirátor), vagy izoláló (túlnyomásos maszkok, szkafanderek) tipusúak lehetnek. Kiválasztásuk szabályai: –

Szűrőtípusú légzésvédők csak ott alkalmazhatók, ahol a levegő oxigéntartalma eléri a 16 térfogatszázalékot. Tilos szűrőtípusú légzésvédőt pl. tartályokban, ciszternákban, izolált helyiségekben alkalmazni, ha ezek nincsenek felszerelve szívó-nyomó szellőzéssel.

–

Könnyű- és közepes fizikai terhelésnél, normál környezeti körülmények között (a levegő hőmérséklete kb. 20 C fok, relatív páratartalom 70 – 80 %, nincs erős hősugárzás) egyszerű szűrőtípusú légzésvédőt, nehéz fizikai terhelésnél, kellemetlen mikroklíma esetén (hidegben, szabadban, ködben, 70 – 80 %-nál nagyobb páratartalomnál, hőforrások jelenlétében) szelepes szűrőtípusú légzésvédőt kell használni.

A KKÁT-ban rutinszerűen használt szűrőtípusú légzésvédő félálarcok az állandó és az ideiglenes eü. zsilipekhez vannak kihelyezve. A szelepes szűrőtípusú légzésvédő félálarcok indokolt esetben az SVL által meghatározott eü. zsilipekbe kerülnek kihelyezésre. A gázok ellen is védelmet nyújtó szűrőtípusú légzésvédőket, illetve az izoláló típusú légzésvédőket szükség esetén a munkavégzéshez egyedileg kell biztosítani. 5.7.1.1 A szűrőtípusú légzésvédő félálarcok használatának rendje Ha a szűrőtípusú légzésvédő félálarc használatát az SVL a dozimetriai engedélyen előírta az eü. zsilipben a légzésvédőt ki kell venni a műanyag tasakból, és a tasakon feltüntetett használati utasításnak megfelelően az arcra fel kell helyezni. Munkavégzés közben a légzésvédőt levenni, vagy szűrőfelületét kézzel, illetve más tárggyal


Kiadás:

1

Oldalszám:

56

Oldalak száma:

81


érinteni nem szabad. A KKÁT-ban alkalmazott szűrőtípusú légzésvédő félálarcok általában a munkavégzés teljes időtartama alatt csere nélkül alkalmazhatóak. A szelep nélküli szűrőtípusú légzésvédő félálarcok esetében a munkavégzés környezeti feltételeinek függvényében előfordulhat a szűrőfelület elnedvesedése, ami növeli a szűrőfelület légellenállását és nehezíti a légzést. Ebben az esetben a légzésvédőt le kell cserélni. A szűrőtípusú légzésvédőket az eü. zsilipben a kiegészítő védőeszközök közül utoljára kell levenni. A levételkor a szűrőfelülethez nem szabad hozzáérni, a felületen esetleg megkötődött por kirázódásának elkerülésére. Az egyszerű és szelepes szűrőtípusú légzésvédő csak egy alkalommal használható, levételt követően a radioaktív hulladékok gyűjtőjébe kell helyezni. Kiegészítő egyéni védőeszközök felvételének sorrendje: 1. légzésvédő 2. gumikesztyű 3. féloverall...stb. 4. műanyag cipővédő Kiegészítő egyéni védőeszközök levételének sorrendje: 1. cipővédő 2. féloverall,...stb. 3. gumikesztyű 4. légzésvédő

5.7.2 Egészségügyi zsilipek szervezése A feltételezhetően nagyobb felületi szennyezettségű területek határára egészségügyi zsilipeket kell telepíteni. Az egészségügyi zsilipek célja, hogy megakadályozzák a radioaktív szennyeződés széthordását. Az eü. zsilip biztosítja a munkavállalók kiegészítő egyéni védőeszközeinek fel- és levételét, esetenként a védőcipő tisztítását és a tisztálkodást, valamint az SVL által előírt sugárvédelmi ellenőrzést. A KKÁT-ban állandó és ideiglenes egészségügyi zsilipek használatosak. Állandó egészségügyi zsilipeket kell telepíteni olyan zónahatárra, ahol mind a normál üzemeltetés, mind a karbantartási időszak alatt személyforgalom alakul ki. Az állandó egészségügyi zsilipekhez az alábbiakat kell biztosítani: –

rutinszerűen használt kiegészítő egyéni védőeszközök,

–

hely a kiegészítő egyéni védőeszközök felvételére,


Kiadás:

1

Oldalszám:

57

Oldalak száma:

81


–

hulladékgyűjtő,

–

sugárvédelmi ellenőrző műszer,

Az ideiglenes egészségügyi zsilipeket közvetlenül a nem túl nagy helyiségek bejáratához, vagy a javítás alatt álló berendezésekhez kell telepíteni. Az ideiglenes egészségügyi zsilipekhez az alábbiakat kell biztosítani: –

rutinszerűen használt kiegészítő egyéni védőeszközök,

–

hely a kiegészítő egyéni védőeszközök felvételére,

–

hulladékgyűjtő,

–

dekontaminálási lehetőség (esetleg az egészségügyi zsilip közelében),

–

sugárvédelmi ellenőrzés lehetősége (esetleg az egészségügyi zsilip közelében).

Az ideiglenes egészségügyi zsilip szervezése a koordináló feladata, normál munkaidőn kívüli sürgős munkavégzés esetében a koordináló feladatát a felelős munkavezető veszi át. Az ideiglenes egészségügyi zsilip helyét és felszerelését az SVL-lel kell egyeztetni.

5.7.3 Javítózónák szervezése Javítózónát kell szervezni a munkaterület körül, ha a munkavégzés helyén a sugárzási és szennyezettségi viszonyok meghaladják, vagy meghaladhatják az adott terület sugárvédelmi kategóriájának megfelelő dózisteljesítmény ellenőrzési szintet, illetve a szennyezettségre vonatkozó ellenőrzési szint ötszörösét. A javítózóna szervezése a koordináló feladata. A javítózónák szervezése a következőket foglalja magába: –

a munkaterület elhatárolása kordonnal, és figyelmeztető táblák kihelyezése,

–

ideiglenes egészségügyi zsilip szervezése, ha ez szükséges,

–

védőpajzsok felállítása, ha ez szükséges.

–

hulladékgyűjtő hely kialakítása,

–

szerszámok és eszközök tároló helyeinek kialakítása,

–

helyi elszívás biztosítása, ha szükséges.

A javítózónát határoló kordonra, és indokolt esetben a javítózónán belül a forrópontok jelölésére az SVL sugárvédelmi figyelmeztető jelöléseket helyez ki. A kordont, illetve a sugárvédelmi jelöléseket csak az SVL jogosult eltávolítani. A munkavégzés során a sugárvédelmi figyelmeztető jelölések (pl. Fokozott sugárveszély. Ne állj meg itt!) szerint kell eljárni.


Kiadás:

1

Oldalszám:

58

Oldalak száma:

81


A javítózónába belépni és onnan kilépni csak az eü. zsilipen – ha telepítését előírta az SVL – keresztül szabad. A védőpajzsok használatát a munkahely sugárzási körülményei indokolhatják. A védőpajzsok a sugárzás elleni védelem leghatékonyabb eszközei, ezért sugárveszélyes munkavégzésnél használatukat általában elő kell irányozni. A védőpajzs elhelyezését és méretezését egyeztetni kell az SVL-lel. A munkavégzést megelőzően gondoskodni kell a javítózónában képződő hulladékok lokalizálásáról és gyűjtéséről. A javítózónában várhatóan képződő szilárd hulladékok méretének és alakjának megfelelően a hulladékok gyűjtésére hordókat és műanyag zsákokat kell biztosítani. A gyűjtőedények felállítási helyét szükség esetén el kell látni védőpajzsokkal. Azon berendezések alá, amelyekből radioaktív közegek folyhatnak ki, tálcákat kell helyezni. A radioaktív hulladékokat a közönséges hulladéktól elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A javítózónát legalább naponta, illetve a munka befejezése után gondosan ki kell takarítani. Eszközök, leszerelt alkatrészek, szerszámok és anyagok tárolására fémdobozokat, műanyag zsákokat és fóliákat kell alkalmazni. A helyi szellőzés (elszívás) eszközei kötelezőek az olyan munkáknál, amelyek radioaktív aeroszolok képződésével járhatnak együtt (hegesztési munkák, szennyezett berendezések mechanikus megmunkálása, víz elpárolgása, a berendezés sűrített levegővel való lefúvatása). A munkahelyek szellőztetésének biztosítására hordozható ventillátorokat és légvezetéket kell használni. A légvezetékeket telepített szellőzőrendszerekhez kell csatlakoztatni, ha az elszívó nem rendelkezik saját szűrővel. Javítózónák felszámolása csak az SVL engedélyével, előzetes dózisteljesítmény és felületi szennyezettség mérések alapján történhet. A javítózónán belül a felületi szennyezettség nincs korlátozva, de a javító zóna megszüntetésekor az eredeti állapotot, de minimum az adott helyiség kezelhetőségi kategóriájának megfelelő szintet helyre kell állítani. A javítózóna megszűntetésére a munkavégzés befejezését követően haladéktalanul kerüljön sor.

5.7.4 Berendezések és helyiségek dekontaminálása A KKÁT normál üzemeltetése alatt a felületek, berendezések és a személyzet elszennyeződése


Kiadás:

1

Oldalszám:

59

Oldalak száma:

81


jelentéktelen mértékű. A radioaktív anyagok kikerülésére a zárt technológiai rendszerekből karbantartási tevékenységek alatt, illetve üzemzavari és baleseti körülmények között lehet számítani. A radioaktív szennyeződés megjelenésének fő okozója: –

radioaktív közeget tartalmazó technológiai rendszerek hermetikusságának, zártságának sérülése,

–

radioaktív közeget tartalmazó technológiai rendszerek nyitása, karbantartása, javítása, ellenőrzése és vizsgálata.

A dekontaminálás a szennyeződés szétterjedését, a személyzet sugárterhelésének csökkentését szolgálja. Amennyiben a dekontaminálásra helyben nincs mód, az adott tárgyat felületi szennyezettség és a dózisteljesítménytől függően fóliába csomagolva, konténerbe helyezve, vagy hermetikus göngyölegbe csomagolva dekontaminálásra el lehet szállítani. Az ellenőrzött zóna helyiségeinek burkolataival, és az ellenőrzött zónában használt eszközök felületével szemben támasztott követelmények: –

legyenek jól dekontaminálhatók (pl. festetlen fából készült eszközök nem alkalmazhatók),

–

az ellenőrzött zóna helyiségeinek padlója legyen hézagmentes.

Az ellenőrzési szintet meghaladó, de a megengedett szintet el nem érő esetben a dekontaminálás szükségességéről az ügyeletes dozimetrikus dönt. 5.7.4.1 Berendezések és eszközök dekontaminálása A berendezések, eszközök és szerszámok dekontaminálását a PA Zrt. Vegyészeti Osztálya végzi. A karbantartó személyzet kézi szerszámainak dekontaminálása elsősorban saját feladatuk. Sikertelen dekontaminálás után kérhetik a kézi szerszámok dekontaminálását a PA Zrt. Vegyészeti Osztálytól. A berendezések, eszközök és szerszámok dekontaminálását munkalapon kell megrendelni. A megrendelést, a dekontaminálás előtti és utáni sugárvédelmi ellenőrzést, a dekontaminálás végrehajtását részletesen a dekontaminálás végrehajtására vonatkozó eljárásrend szabályozza. A dekontaminálást az SVL rendeli el, és befejezését követően minősíti annak hatékonyságát. A dekontaminálás elrendelésénél és annak minősítésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: –

a dekontaminálásnál elsődleges cél a szennyeződés előtti állapot visszaállítása, amennyiben erre műszakilag nincs lehetőség a dekontaminálás célját az eszköz, berendezés stb. későbbi felhasználásának függvényében kell meghatározni,

–

nyomástartó edények, berendezések belső felülete dekontaminálásának elrendelésekor mérlegelni kell, hogy a dekontaminálás, vagy a rajta tervezett munka jár-e nagyobb kollektív dózissal, és ennek figyelembe vételével kell a dekontaminálást elrendelni, vagy


Kiadás:

1

Oldalszám:

60

Oldalak száma:

81


elhagyni. 5.7.4.2 Helyiségek és munkaterületek felületeinek dekontaminálása A munkavégzés során a munkát végzők kötelesek a szennyeződés megelőzése érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni (csöpögő folyadék felfogása, szennyezett eszközök, tárgyak alá vasrács, vagy műanyag fólia helyezése, a hulladékok azonnali gyűjtése stb.). Ha ennek ellenére radioaktív szennyeződést idéznek elő, a dekontaminálást meg kell kezdeni a szennyeződés észlelése után a lehető leggyorsabban, mivel a radioaktív anyag és a felület érintkezési idejének csökkentése csökkenti a fixált szennyeződés mértékét, és növeli a dekontaminálás hatásfokát. A helyiségek felületeinek dekontaminálását a KKÁT ellenőrzött zónájának helyiségeiben – az RHK Kft.-vel kötött vállalkozási szerződés keretében – alvállalkozó végzi. A személyzet állandó tartózkodására szolgáló helyiségekben naponta kell nedves takarítást (padlófelmosást) végezni. Évente egyszer teljes takarítás szükséges a falak, a mennyezet, a padló, az ajtók és a berendezések külső felületének lemosásával. Az ellenőrzött zóna helyiségeinek száraz takarítása tilos, kivéve a porszívózást az SVL-lel és az üzemeltetővel egyeztetett helyiségekben. A takarító eszközök egy adott helyiségcsoporthoz tartoznak, és elkülönített helyen kell őket tárolni. Az eszközökön fel kell tüntetni a helyiségcsoport jelét, amelyben használják. Az eszközöket más helyiségcsoportban tárolni és használni tilos. Az SVL indokolt esetben jogosult soron kívüli helyiség dekontaminálást is elrendelni. Amennyiben berendezések, vagy helyiségek nem tervezett körülmények között a megengedettnél nagyobb mérvű szennyeződése történik, és az ismertté válik az SVL a technológiai rendszer üzemeltetőjével közösen felderíti a szennyeződés okát. Az ok megszüntetése után haladéktalanul meg kell szervezni a szennyeződés-mentesítést. Ennek első fázisaként az SVL felderíti a szennyeződés kiterjedését, mértékét és jellegét. A fokozottan szennyezett területet kordonnal el kell keríteni és bejáratához ideiglenes eü. zsilipet kell telepíteni.

5.7.5 A sérülésmentes testfelület dekontaminálása Az összes elővigyázatossági intézkedés (kesztyű, védőruha, egyéni kiegészítő védőeszközök) ellenére az ellenőrzött zónában végzett munka során radioaktív izotópokkal szennyeződhet a bőrfelület, a haj és előfordulhat a szájüreg, illetve a szem.


Kiadás:

1

Oldalszám:

61

Oldalak száma:

81


Ha a felületi szennyezettség önellenőrzése a bőrfelület, vagy a haj szennyezettségét jelzi, illetve a szennyeződés gyanúja fennáll (pl. radioaktívan szennyezett víz kerül a bőrre) a dekontaminálást haladéktalanul meg kell kezdeni, mivel minél hosszabb ideig érintkezik a szennyeződés a testfelülettel, annál nehezebb eltávolítani. A kéz szennyeződésének észlelésekor el kell végezni az arc önellenőrzését is. Ha az arc is szennyeződött az SVL-től azonnal meg kell kérni a szem és a szájüreg ellenőrzésének elvégzését. 5.7.5.1 A bőrfelület dekontaminálásának rendje A kéz és az arc tisztítását a védőruha levetése előtt el kell végezni vízzel és közönséges tisztítószerrel úgy, hogy kizárjuk további testrészek elszennyeződését. A kéz dekontaminálásánál külön figyelmet kell fordítani a kéz ráncaira, a körömágyra és a köröm alatti részekre. A bőr dekontaminálásához az optimális vízhőmérséklet 30 – 32 C fok, ezért ilyen hőmérsékletet kell fenntartani a mosdók és zuhanyozók keverőcsapjaival. A forró víz kitágítja a pórusokat, és megkönnyíti a radionuklidoknak a szervezetbe való bejutását. A testfelület szennyeződése esetén kötelező zuhanyozni. Zuhanyozásnál a test minden szennyezett részét sűrű habbal kell befedni, majd lemosni. A bőr dekontaminálása során nem szabad a bőrt dörzsöléssel izgatni. Ha a vízzel és a normál tisztítószerrel végzett dekontaminálás többszöri próbálkozásra sem vezet eredményre, az SVL-től kért speciális dekontamináló oldatot kell alkalmazni. A dekontaminálást ebben az esetben az SVL utasításának megfelelően kell elvégezni. A művelet után az SVL ellenőrzi a bőrfelület felületi szennyezettségét. Dekontaminálás után a bőrt lanolinos kenőccsel kell bekenni. 5.7.5.2 A haj dekontaminálásának rendje A haj szennyeződése esetén samponnal kell a hajat átmosni, majd le kell öblíteni vízzel. A fejet mosás közben előre kell hajtani annyira, hogy a víz ne folyjon az arcra és a testre. Ha a samponnal végzett dekontaminálás többszöri próbálkozásra sem vezet eredményre, a z SVL-től kért speciális dekontamináló oldatot kell alkalmazni. A dekontaminálást ebben az esetben az SVL utasításának megfelelően kell elvégezni. A művelet után az SVL ellenőrzi a bőrfelület szennyezettségét. 5.7.5.3 A szem dekontaminálásának rendje A szem szennyeződésekor a szemet folyóvízzel gondosan ki kell mosni, a szem külső sarkától


Kiadás:

1

Oldalszám:

62

Oldalak száma:

81


a belső felé haladva. A művelet után a dekontaminálás eredményességét az SVL ellenőrzi. 5.7.5.4 Száj- és az orrüreg dekontaminálásának rendje A száj és az orrüreg szennyeződésekor vizet, majd háromszázalékos citromsav oldatot kell alkalmazni a kimosáshoz. A fogakat és az ínyt fogkrémmel kell gondosan megtisztítani. A művelet után az SVL felületi szennyezettség ellenőrzést végez a száj- és az orrüregben. 5.7.6 Egyéb műszaki intézkedések a sugárvédelem biztosítására Nyitott radioaktív anyagokkal végzett munka esetén (zagy- és iszapminták, szennyezett berendezések és helyiségek kiszolgálása) intézkedéseket kell tervezni a munkavállalók külső béta-sugárzás elleni védelmére. A nem kezelhető és korlátozottan kezelhető sugárvédelmi kategóriájú helyiségekben zárt átjárók esetén legalább 0,2 kPa depressziót kell biztosítani. Az ellenőrzött zónában a berendezésekből észlelt, vagy ismeretlen eredetű folyás esetén a személyzet a folyás megszüntetésére törekedve köteles azonnal értesíteni az SVL-t. A dozimetrikus megérkezéséig az érintett területet el kell keríteni. Ha a kifolyt víz radioaktívan szennyezett az elhárítására irányuló munkát dozimetriai engedély alapján kell végezni.

5.8

Elsősegély olyan sérüléseknél, ahol a seb radioaktív anyaggal szennyeződhet

A seb radioaktív szennyeződése lényegesen különbözik a bőr szokásos radioaktív szennyeződésétől, mert a seben át radioaktív anyagok juthatnak a szervezetbe. A seb szennyezettsége veszélyességének becsléséhez ismerni kell a sugárzás fajtáját, a szennyezőanyag kémiai összetételét, az izotópok radiotoxikusságát és halmazállapotukat.

5.8.1 Az ellenőrzött zónában bekövetkezett sérülések során követendő rend Az ellenőrzött zónában munkát végző, vagy tartózkodó összes személy köteles az SVL-nél jelentkezni, ha bőrfelülete megsérül. A sérülést okozó tárgyat, vagy a sérülést okozó felületet a dozimetrikusnak meg kell mutatni. A dozimetrikus azonnal köteles az ügyeletes orvosnak és az SVL vezetőnek jelenteni az esetet. Az orvos megérkezéséig a következőket kell elvégezni:


Kiadás:

1

Oldalszám:

63

Oldalak száma:

81


–

Nyílt, vérző seb esetén a vérzés típusának megfelelően fedő, vagy nyomókötést kell elhelyezni.

–

A kijelölt elsősegélynyújtó hely a KKÁT Sugárvédelmi Laboratórium helyisége.

Az ellenőrzött zónában dolgozó személy minden sebét, sérülését szennyezettnek kell tekinteni mindaddig, amíg az ellenkezőjéről méréssel meg nem győződtünk. A sérülést okozó tárgy, illetve felület felületi szennyezettségét közvetlenül vagy mintavétellel meg kell határozni.

5.8.2 A feltételezhetően radioaktív anyaggal szennyezett sebek orvosi ellátása Az ügyeletes orvos a magával hozott dekontamináló szerek felhasználásával elvégzi a seb átmosását. A seb mosását lehetőség szerint a háttérszint eléréséig kell folytatni. Kórházi beutalás esetén a kórházi sebészorvosnak át kell adni a seb, a sérült testrész, a sérülést okozó tárgy, és a seb teljes eltávolított szennyezettségének leírását. A kórházi beutalás a 64/2005 (XII. 22.) EüM rendelet 1. sz. melléklete szerint a Tolna Megyei Önkormányzat Szekszárdi Balassa János Kórházába történik. Nyitott seb radioaktív anyaggal történő elszennyeződését az ügyeletes dozimetrikus a PA Zrt. SVL vezetőjének, valamint az RHK Kft. üzemeltetési igazgatójának köteles jelenteni. A dozimetriai naplóba be kell jegyezni a sérülés részletes leírását, a test dozimetriai ellenőrzésének mosás előtti és utáni eredményét, a seb szennyeződésének fixáltságára vonatkozó észrevételeket és azt, hogy az eseményt kinek jelentették.


Kiadás:

1

Oldalszám:

64

Oldalak száma:

81


6. VEGYES RENDELKEZÉSEK A baleseti helyzetekben szükséges teendőket részben a technológiai utasítások, részben a KKÁT BEIT szabályozza. Jelen szabályzatban nem szabályozott sugárvédelmi kérdésekben jogszabályokkal összhangban a TSM állásfoglalása az irányadó.

a

mindenkori


Kiadás:

1

Oldalszám:

65

Oldalak száma:

81


1. MELLÉKLET, MEGHATÁROZÁSOK Aktivitás (A) Különleges energiaállapotú atommagok (radionuklidok) adott időpontban, a következőképpen meghatározott mennyisége: A = dN/dt, ahol dN az adott energiaállapotból a dt időintervallum alatt bekövetkező spontán magátalakulások számának várható értéke. Az aktivitás egysége: s-1; az egység neve: becquerel (Bq). Aktivitáskoncentráció Radioaktív anyagot tartalmazó közeg egységnyi térfogatára, vagy tömegére jutó aktivitás. Egysége az 1 Bq/m3, vagy az 1 Bq/g Belső sugárterhelés Valamilyen módon (belégzés, lenyelés, bőrön át történt felszívódás, nyílt sebbe jutás) a szervezetbe került radioaktív anyag hatására létrejött sugárterhelés. Dekontamináció Radioaktív anyaggal történt szennyeződés (kontamináció) csökkentése vagy felszámolása, sugármentesítés. Effektív dózis (E) Az emberi test összes szövetére vagy szervére (T) vonatkozó, súlyozott egyenérték dózisok (HT) összege:

E

w T *H T T

wT * T

w R * D T, R R

ahol wT a T szövet vagy szerv súlytényezője, wR az R típusú sugárzás súlytényezője, DT,R az R sugárzástól származó, T szövetben vagy szervben elnyelt dózis átlagértéke. Az effektív dózis egysége: J kg-1, melynek neve: Sievert (Sv). Az egyes szövetek sugárvédelemben használt súlytényezője:


Kiadás:

1

Oldalszám:

66

Oldalak száma:

81


Kockáztatott szerv vagy szövet Ivarszervek Csontvelő (vörös) Vastagbél (alsó szakasz) Tüdő Gyomor Hólyag Emlő Máj Nyelőcső Pajzsmirigy Bőr Csontfelszín Maradék Összesen :

Súlyzótényező wT 0,20 0,12 0,12 0,12 0,12 0,05 0,05 0,05 0,05 0,05 0,01 0,01 0,05 1.00

Egyenérték dózis (HT) Az ionizáló sugárzás biológiai hatását jellemző dózisfogalom. Az R típusú és minőségű sugárzás súlytényezőjével súlyozott, a T szövetben vagy szervben elnyelt dózis: HT,R = wR DT,R ahol wR a sugárzási súlytényező, DT,R a T szövetben vagy szervben elnyelt dózis átlagértéke. Amikor a sugárzási teret különböző típusú, illetve eltérő wR súlytényezőjű sugárzások alkotják, akkor a teljes egyenérték dózist a

HT

wR * DT , R R

kifejezés adja meg. Az egyenérték dózis egysége: J kg-1; neve: Sievert (Sv).


Kiadás:

1

Oldalszám:

67

Oldalak száma:

81


A sugárvédelemben leggyakrabban előforduló típusú és minőségű sugárzások súlytényezője:

A sugárzás típusa és energiatartománya

Sugárzási súlytényező, wR

Fotonok

teljes energiatartomány

1

Elektronok és müonok

teljes energiatartomány*

1

<10 keV

5

10 keV-100 keV

10

>100 keV-2 MeV

20

>2 MeV-20 MeV

10

>20 MeV

5

>2 MeV

5

-

20

Neutronok

Protonok (kivéve: visszalökött protonok) Alfa-részecskék, hasadási töredékek, nehéz magok

* Kivéve az atommagokból a DNS-be jutó Auger-elektronokat, amelyekre különleges mikrodozimetriai megfontolásokat kell alkalmazni. Egyenérték dózis teljesítmény Az egyenérték dózis dt idő-intervallum alatti dH növekménye, azaz

.

H

dH dt

A dózisegyenérték teljesítmény egysége: J kg-1s-1, melynek neve: Sievert per másodperc (Sv s-1). Elnyelt dózis (D) Az elnyelt dózist a _

dε D= dm kifejezéssel határozzuk meg, ahol dε az ionizáló sugárzás hatására az anyag térfogatelemének dm tömegében elnyelt energiának az átlagértéke. A 16/2000 Eüm rendelet alkalmazási körében


Kiadás:

1

Oldalszám:

68

Oldalak száma:

81


az elnyelt dózis a szövetre vagy szervre vonatkozóan átlagolt dózist jelenti. Az elnyelt dózis egysége: gray (Gy). Elnyelt dózisteljesítmény Az elnyelt dózis dt idő-intervallum alatti dD növekménye, azaz

.

D=

dD dm

Az elnyelt dózisteljesítmény egysége: J kg-1s-1, melynek neve: gray per másodperc (Gy s-1). Felületi szennyezettség Az egységnyi felületre jutó aktivitás. Egysége: 1 Bq/cm2 Inkorporáció Az a folyamat, amely során a szervezetbe jutott radioaktív anyagmennyiség részt vesz az anyagcserében, s így hosszabb–rövidebb ideig beépül a szervezetbe. A belső sugárterhelés zömét az inkorporált radioizotópok okozzák. Izotópok Egy adott elem különböző tömegszámú változatai. Az jellemző rájuk, hogy a megegyező protonszám mellett különböző számú neutron található az atommagjukban. Kémiai szempontból nincs közöttük különbség. Ionizáló sugárzás Az ionizációra közvetve vagy közvetlenül képes sugárzások. A legfontosabb ionizáló sugárzások: az alfa-, a béta-, a gamma- és a neutronsugárzás. Az alfasugárzás igen kis hatótávolságú, csak a belső sugárterhelés szempontjából veszélyes. A bétasugárzás kis hatótávolságú, külső sugárterhelés szempontjából a fedetlen testrészeket (szem, bőr) veszélyezteti. A gamma- és a neutronsugárzás nagy áthatolóképességű. Érzékszerveinkkel egyik ilyen sugárzás sem érzékelhető. Ionizáló sugárzás biológiai hatása Az ionizáló sugárzásoknak az élő szervezet működésében megnyilvánuló károsító hatása:


Kiadás:

1

Oldalszám:

69

Oldalak száma:

81


–

A szomatikus hatás a besugárzott egyeden megnyilvánuló.

–

Az örökletes (genetikai) hatás a besugárzott egyed később született utódain megnyilvánuló hatás.

–

A sztochasztikus hatások (pl. rosszindulatú daganatok) létrejöttének nincs küszöbdózisa, a hatás létrejöttének valószínűsége nő a sugárterheléssel, súlyossága független a dózistól..

–

A determinisztikus hatások (pl. bőrpír, szemlencsehomály) csak egy bizonyos küszöbdózis fölött alakulnak ki, e fölött a hatás súlyossága a sugárterhelés nagyságától függ.

Kivizsgálási szint Dozimetriai vagy sugárvédelmi mennyiség meghatározott értéke, amelynek elérése vagy meghaladása kivizsgálást igényel. Kontamináció Radioaktív anyaggal történt szennyeződés. Külső sugárterhelés A szervezeten kívül elhelyezkedő sugárforrás hatására létrejött sugárterhelés. Radioaktivitás Bizonyos atommagoknak az a tulajdonsága, hogy minden külső hatás nélkül ionizáló sugárzás kibocsátása közben más tulajdonságú atommaggá alakulnak. A bomlás sebességét, pl. a felezési idővel lehet jellemezni. A felezési idő alatt a kezdeti aktivitás a felére csökken.


Kiadás:

1

Oldalszám:

70

Oldalak száma:

81


2. MELLÉKLET, RÖVIDÍTÉSEK ALARA

As Low As Reasonably Achievable (olyan kicsi, ami ésszerűen elérhető)

ÁNTSZ OTH

Állami Népegészségügyi– és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal

BEIT

Balesetelhárítási és Intézkedési Terv

E

Effektív dózis

EVE

Egyéni védőeszköz

ÉEK

Évi effektív dózisegyenérték korlát

ÉFEK

Éves felvételi korlát

Kft.


KISUM

Kiemelten sugárveszélyes munka

KKÁT

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

MFSZ

Megengedett felületi szennyezettség

MSSZ

Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat

NBI

Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonságtechnikai Igazgatóság

OMH

Országos Mérésügyi Hivatal

ORFK

Országos Rendőrfőkapitányság

OSSKI

Országos „Frederic Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet

RHFT

Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Telephely

SVO

PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

SVL

KKÁT Sugárvédelmi Laboratórium

TSM

Társasági sugárvédelmi megbízott


Kiadás:

1

Oldalszám:

71

Oldalak száma:

81


3. MELLÉKLET, DOZIMETRIAI ENGEDÉLY DOZIMETRIAI ENGEDÉLY kitöltési utasítása

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 . 11 .

Bizonylat megnevezése: Szabványszám: A bizonylat rendeltetése: A bizonylat példányszáma: A példányok megoszlása: A bizonylat vételezésének helye: A bizonylat megőrzésének helye: A bizonylat megőrzésének ideje: A bizonylat leadási határideje: A kiállításért felelős személy: Engedélyező:

Dozimetriai engedély Sugárveszélyes munkák engedélyezése 1 Írószer raktár KKÁT Sugárvédelmi Laboratórium 1 év A sugárveszélyes munka befejezése után azonnal Jelen 5.6.1.2 pont szerint szabályzat Jelen 5.6.1.1 pont szerint indokoltság szabályzat 5.6.1.2 pont szerint sugárterhelés

Engedély száma: ____________

KKÁT DOZIMETRIAI ENGEDÉLY Cég: ……………………. 1

Osztály: …………………….

Felelős munkavezető:

Helyiség száma:

Koordináló művezető:

A munka becsült ideje:

Üzem: ……………………. A munka szükséges és indokolt:

________________________________ Aláírás, munkakör A munka megnevezése:

2

NÉV

Filmszám

Kiegészítő dózismérő Megeng. dózis szám dózis szám dózis szám dózis szám dózis szám dózis

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Összesen: 3 Az 1 mSv alatti

4

5

sugárterhelést engedélyezem:

Az 1-2 mSv sugárterhelést engedélyezem:

A 2-4 mSv sugárterhelést engedélyezem:

A 4 mSv feletti, ill. rendkívüli sugárterhelést engedélyezem:

___mSv

___mSv

___mSv _______________ RHK Kft..Üz.ig..

___mSv _______________ Ügyvezető ig.

_____________ Dozimetrikus

_____________ SVL vez.

A helyiség sugárzási viszonyai:

Kiegészítő védőeszközök:

gamma dózisteljesítmény légzésvédő festőkámzsa Sv/óra _______________________________ cipővédő ____________ Sv/óra _______________________________ fólia cipővédő ____________ Sv/óra ___________________________________________ gumikesztyű ____________ ___________________________________________ plexi álarc ____________ ___________________________________________ műanyag kötény ____________ ___________________________________________ fóliaruha ____________ ___________________________________________ tyvek-ruha ____________ Megjegyzés:_______________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________

6

Megengedett munkaidő: operatív doziméter jelzésig, vagy___________________________________________

7

A munka körülményeit megismertük, a biztonsági intézkedéseket megtettük, a dózismérőket kiadtuk. A munkavállalókat kioktattuk és munkára bocsátottuk: 20…. ……………hó ……………nap ……………óra ……………perc ______________________________ dozimetrikus

8

______________________________ felelős munkavezető / koordináló

TÖBBNAPOS ENGEDÉLY időpont

9 hónap, nap

dozimetrikus

felelős munkavezető

időpont

dozimetrikus

felelős munkavezető

Munkaközi szünetek 10 KISUM-nál sugárzási térben töltött idő kezd. vége kezd. vége kezd. vége Név kezd. vége kezd. vége kezd. vége

11 Az engedélyezett munka befejeződött: 20…. ……………hó ……………nap ……………óra ……………perc ______________________________ felelős munkavezető / koordináló 12 A kapott dózisokat nyilvántartásba vettem, az engedélyt lezártam: 20…. ……………hó ……………nap ……………óra ……………perc ______________________________ dozimetrikus


Kiadás:

1

Oldalszám:

74

Oldalak száma:

81

SZ 10.20 – 01 – 01 Szabályzat KKÁT Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat

4. MELLÉKLET, JEGYZŐKÖNYV A SUGÁRVÉDELMI ELŐÍRÁSOK DURVA MEGSÉRTÉSÉRŐL Sorszám:

RHK Kft.

JEGYZŐKÖNYV A sugárvédelmi előírások durva megsértéséről

A

20..... év ........................

megállapítottam,

hogy

hónap ......

napján ........

..................................................

órakor tartott ellenőrzésen igazgatóság/külsővállalkozó,

........................................osztály, ......................................nevű ( ............... törzsszámú

)

munkavállalója a MSSZ előírásait megsértette. Megsértett előírások: ...….................................................................................................................................................. …..................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ….................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .….................................................................................................................................................. ………………,20…………………..

............................................. ( név/aláírás ) Az MSSZ megsértését elismerem: ............................................. ( név/aláírás )


Kiadás:

1

Oldalszám:

75

Oldalak száma:

81


5. MELLÉKLET, A KKÁT ELLENŐRZÖTT ZÓNA HELYISÉGEINEK SUGÁRVÉDELMI KATEGÓRIÁI Helyiség száma

Megnevezés

Kategória

KT0001

Hulladékvíz tároló tartály akna

KK

KT0002

Hulladékvíz szivattyú akna

KK

KT001*

Konténer előkészítő terület

NK/KK

KT002*

Kazettakezelő helyiség

NK/KK

KT003

Villamos helyiség

KH

KT004

Befúvó szellőző rendszer helyisége

KH

KT005

Elszívó szellőző rendszer helyisége

KH

KT006

Egészségügyi zsilip

KK

KT007

Elszívó szellőző rendszer szűrő helyisége

NK

KT008

Folyosó

KH

KT009

Lépcsőtér

KH

KT03/1-4

Levegőbelépő járat /5-28 keretállások között/

KH

KT101

Vasúti kocsi fogadó helyisége

KH

KT102

Belépő tér, étkező automata töltő helyiség

KH

KT103/1

Étkező

KH

KT103/2

Egészségügyi zsilip

KH

KT103/3

Takarítószer tároló

KH

KT103/4

Férfi WC előtér

KH

KT103/5

Vizelde, WC

KK

KT103/6

Tartózkodó

KH

KT104/1

WC előtér

KH

KT104/2

WC

KH

KT104/3

Tartózkodó

KH

KT105

Közlekedő folyosó /F-H között/

KH

KT106

Dekontamináló helyiség

KK

KT107

Sugárvédelmi Laboratórium

KH

KT108

Vezénylő

KH

KT109

Lépcsőtér

KH

KT110 KT111 KT112

Szellőző rendszer technológiai helyisége Közlekedő folyosó /D-F között/ Beszállító előtér

KH KH KH


Kiadás:

1

Oldalszám:

76

Oldalak száma:

81


Helyiség száma

Megnevezés

Kategória

KT113 KT114 KT115, 116 KT117 KT118 KT119 KT120 KT121 KT122 KT123/1 KT123/2 KT123/3 KT123/4 KT124/1 KT124/2 KT124/3 KT124/4 KT125/1 KT125/2 KT125/3 KT126 KT201 KT202 KT301

Nitrogénpalack tároló Szellőző akna Egészségügyi zsilip Nitrogén ellátó rendszer helyisége Kazetta szárító gépterem Mérőszoba Folyosó Előtér Öltözőügyeletes helyiség Női tiszta öltöző Női szennyezett öltöző Női mosdó Női zuhany, WC Férfi tiszta öltöző Férfi szennyezett öltöző Férfi mosdó Férfi zuhany, WC Egészségügyi zsilip Egészségügyi zsilip Egészségügyi zsilip Közlekedő Fedélemelő berendezés helyisége Átrakógép karbantartó akna Betöltő csarnok /1a-28 keretállások között/

KH KH KK KH NK KH KH KH KH KK KH KH KH KH KH KK KH KH KH KK KH KH KK KH

*

A megjelölt helyiségeknél a betároláson kívüli időszakban az alacsonyabb helyiség kategória az érvényes.


Kiadás:

1

Oldalszám:

77

Oldalak száma:

81


6. MELLÉKLET, A KISUM PROGRAMOKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEK A KISUM MUNKAPROGRAMOKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEK 1. FORMAI KÖVETELMÉNYEK 1.1. Az állandó és az eseti KISUM munkaprogramot nyomtatott formában, oldalszámozással kell elkészíteni. A KISUM munkaprogramok előlapjának elkészítésekor az 1. sz. függelékében bemutatott formátumot kell követni. 1.2. A KISUM munkaprogram sorszámát az engedélyező adja. 1.3. Ha az eseti KISUM munkaprogramnál a tevékenység végrehajtásának időpontja napra pontosan nem adható meg, az érvényességre időtartamot kell megadni. Az állandó KISUM munkaprogram érvényessége legfeljebb négy év lehet. 1.4. A KISUM munkaprogram egyeztetője a PA Zrt. SVO, de egyeztetőként a munkaprogram készítőjének döntése alapján bevonható más a munkaprogram végrehajtásában, vagy ellenőrzésében érintett szervezet is. 1.5. Az állandó és az eseti KISUM munkaprogram jóváhagyója a jelen Szabályzat 5.6.2 pontjában felsorolt vezető lehet. 1.6. A KISUM munkaprogram állandó mellékletei a tevékenységre vonatkozó dózisterv, valamint a megközelítési és menekülési útvonalat bemutató ábra. 1.7. Az állandó és eseti KISUM munkaprogramnak az alábbi részeket kell tartalmaznia: 1. A munkaprogram célja 2. A munkaprogram végrehajtásának személyi feltételei 3. A munkaprogram végrehajtásának szervezési feltételei 4. A munkaprogram végrehajtásának műszaki feltételei 5. A munkaprogram végrehajtása 6. A munkaprogram során betartandó biztonsági intézkedések Mellékletek 2. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK Az eseti, illetve állandó KISUM munkaprogramok összeállításánál figyelembe kell venni a jelen Szabályzat előírásait. A KISUM munkaprogramok tartalmi követelményei az alábbiak: A munkaprogram célja A KISUM munkaprogram ezen részében ismertetni kell, hogy a kiemelten sugárveszélyes munka tervezett végrehajtása hol fog történni és mely berendezést, technológiai rendszert érint, illetve mi a célja a tevékenység végrehajtásának. A program végrehajtásának személyi feltételei A személyi feltételek között meg kell határozni a munkaprogram végrehajtásához szükséges létszámot szervezetenként és szakmánként, illetve ki kell jelölni – szervezeti egység és beosztás megadásával – a munkaprogram végrehajtásának vezetőjét. A KISUM munkaprogram ezen részében kell meghatározni a munkaprogram végrehajtásának műszaki és sugárvédelmi felügyelőjét is. A tevékenység folyamatos, vagy időszakos helyszíni sugárvédelmi felügyeletének szükségességéről a PA Zrt. SVO az egyeztetés során dönt.


Kiadás:

1

Oldalszám:

78

Oldalak száma:

81


A munkaprogram szervezési feltételei A KISUM munkaprogram szervezési feltételei között kell felsorolni a munkavégzés azon előfeltételeit, amelyek a munkaprogram végrehajtásában résztvevő munkavállalók munkavégzést megelőző felkészülését, és ezen keresztül sugárterhelésük optimalizálását segíti elő (pl. az 2. sz. függelék 1. pontjában felsoroltak). Továbbá itt kell megadni azokat az egyéb szervezési feltételeket (pl. dozimetriai engedély), amelyek szükségesek a munkavégzés megkezdéséhez. A munkaprogram végrehajtásának műszaki feltételei A műszaki feltételek között a KISUM munkaprogramban kell felsorolni azokat az eszközöket, berendezéseket és technológiai műveleteket, amelyek rendelkezésre állása szükséges a munkavégzés megkezdéséhez, vagy, amelyek a munkavállalók és környezetük sugárvédelmét biztosítják. Ha a kiemelten sugárveszélyes munkavégzés jóváhagyott karbantartási technológia, tesztelési utasítás, kezelési utasítás alapján történik, de ezek KISUM-nak megfelelő átdolgozása nem történt meg, a karbantartási technológia, tesztelési utasítás, kezelési utasítás a KISUM munkaprogram melléklete lehet. Ilyen esetben a KISUM munkaprogram ezen részében elegendő a munkavégzés megkezdéséhez szükséges a technológiában nem szereplő kiegészítő eszközöket, berendezéseket és technológiai műveleteket felsorolni. A sugárvédelmet szolgáló műszaki védőintézkedések tervezésénél a 2. sz. függelék 2. pontjában felsoroltakat szükség szerint figyelembe kell venni. A munkaprogram végrehajtása A munkavégzést műveletenként kell leírni, meghatározva az egyes műveletek végrehajtását megelőző, vagy a közbeni sugárvédelmi védőintézkedéseket. Ha a kiemelten sugárveszélyes munkavégzés jóváhagyott karbantartási technológia, tesztelési utasítás, kezelési utasítás alapján történik, de ezek KISUM-nak megfelelő átdolgozása nem történt meg, a karbantartási technológia, tesztelési utasítás, kezelési utasítás a KISUM munkaprogram melléklete lehet. Ilyen esetben a KISUM munkaprogram ezen részében elegendő az egyes műveletek végrehajtását megelőző, vagy a közbeni olyan sugárvédelmi védőintézkedéseket leírni, amelyek a technológiában nem szerepelnek, de a technológia kiemelten sugárveszélyes körülmények közötti végrehajtása során alkalmazásuk indokolt. A munkaprogram végrehajtásánál ki kell térni a radioaktív szennyeződés és a radioaktív hulladékok lokalizálására, illetve a hulladékok esetébe azok gyűjtésére, tárolására és kezelésére is. A munkaprogram során betartandó biztonsági intézkedések A KISUM munkaprogram ezen részében kell meghatározni a munkavállalók teendőit, ha a munkavégzés során a tervezettől eltérő állapot áll elő (pl. az üzemviteli körülményekben beálló váratlan változás, az elektronikus doziméter vészszint jelzése, sugárvédelmet szolgáló eszközök működésképtelensége, személyi baleset, személyek jelentős elszennyeződése). Mellékletek A KISUM munkaprogram szerinti tevékenységre a munkaprogram készítője és a PA Zrt. SVO dózistervet készít a 7. sz. mellékletében megadott dózistervezési űrlap felhasználásával. A dózist műveletenként az előirányzott védőintézkedések figyelembe vételével kell tervezni. A megközelítési és menekülési útvonalat a szintrajzon, vagy annak a helyiségnek az alaprajzán kell bejelölni, ahol a kiemelten sugárveszélyes munkavégzés végrehajtásra kerül.


Kiadás:

1

Oldalszám:

79

Oldalak száma:

81


1. FÜGGELÉK Sorszám:

ÁLLANDÓ KISUM MUNKAPROGRAM (ESETI KISUM MUNKAPROGRAM ) (A KISUM munkaprogram címe)

A munkaprogram érvényessége:

Név Készítette: Ellenőrizte: Egyeztette: Jóváhagyta:

Szervezet

Aláírás

Dátum


Kiadás:

1

Oldalszám:

80

Oldalak száma:

81


2. FÜGGELÉK A KISUM-OK TERVEZÉSÉNÉL A SUGÁRVÉDELEM BIZTOSÍTÁSÁRA FIGYELEMBE VEHETŐ SZERVEZÉSI ÉS MŰSZAKI INTÉZKEDÉSEK 1. A munkavállalók felkészítése — a munkaprogram egészének és műveleteinek oktatása, — meglévő tapasztalatok átadása, — a munkaterület és a veszélyforrások (sugárzási viszonyok, forrópontok) megismertetése, — egyedi szerszámok és eszközök használatának elsajátítása, — begyakorlás inaktív körülmények között, — eligazítás a munkavégzés előtt. 2. Műszaki intézkedések Sugárzási szint csökkentése — a forrópontok árnyékolása, — a felületek dekontaminálása, — a dózisteljesítmény csökkentése önárnyékolással (feltöltés vízzel). Radioaktív szennyeződés csökkentése — technológiai szellőzőrendszerek alkalmazása, — helyi, szűrt elszívás alkalmazása, — szűrő, vagy izoláló típusú légzésvédők alkalmazása, — kifolyó, kicsöpögő folyadékok felfogása, — felkészülés a szennyezett szerszámok, eszközök és kiszerelt alkatrészek tárolására, szállítására. Sugárzási térben eltöltött idő csökkentése — előgyártás és előszerelés, — eszközök és berendezések inaktív próbája, — távvezérlés és távirányítás, — a munkavégzés összehangolása a párhuzamos tevékenységekkel, — optimális munkavégzési körülmények (hőmérséklet, páratartalom, zaj, világítás) biztosítása, — a munkavégzés során a megfelelő kommunikáció biztosítása. Radioaktív hulladékok kezelése — felkészülés a radioaktív hulladékok munkaterületen történő gyűjtésére (elhelyezéshez, kezeléshez szükséges eszközök biztosítása), — a radioaktív hulladékok árnyékolása a munkaterületen, — a radioaktív hulladékok elszállítása és tárolása.


Kiadás:

1

Oldalszám:

81

Oldalak száma:

81

SZ 10.20 –01 – 01 Szabályzat KKÁT Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat

7. MELLÉKLET, DÓZISTERVEZÉSI ŰRLAP DÓZISTERVEZÉSI ŰRLAP

..................... év

.................................................

...................................................

tevékenység/művelet

..................... blokk

................................................... tervezők

Létszám

Idő

fő

óra

Alfanumerika/helyiség/tev.kód

Kollektív idő óra

Várható dózistelj. Sv/h

Tervezett dózis mSv

Tényleges dózis mSv

Megjegyzés

A SUGÁRVÉDELEM SZERVEZETI RENDSZERE

Recommend Documents