Varga Imre mk. pv alezredes
A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai A jogi szabályozás helyzete Előzmények
Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság 2003. január 01. határidővel vállalta, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést szolgáló SEVESO II. EU Irányelvet integrálja a hazai jogrendbe, végrehajtja az abban foglaltak megvalósítását. Ennek keretében megalkotásra került a „Katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény” és ezen törvény IV. fejezetének végrehajtását szolgáló „ a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet. A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet
A hazai jogi szabályozás, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenysége (2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet) az alábbi területek vizsgálatára terjed ki: •
a veszélyes tevékenység azonosítása;
•
a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése;
•
a biztonsági irányítási rendszer;
•
a
súlyos
balesetek
káros
hatásainak
értékelése,
a
lehetséges
dominóhatás; •
a belső, illetve a külső védelmi terv és ezek végrehajtási feltételeinek megléte;
•
a településrendezési tervezés;
•
a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása.
Veszélyes létesítményre építési engedély, használatba vételi engedély, továbbá veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezése csak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak, a Műszaki Biztonsági Főfelügyelet szakhatósági hozzájárulásával kiadott engedélye alapján adható.
2
A SEVESO II EU Irányelv bevezetésének gyakorlati aspektusai Az EU ellenőrzés tapasztalatai
Az elmúlt időszakban EU szakértők átvilágították a SEVESO II. magyarországi bevezetésének jogharmonizációs helyzetét, amelyben különböző észrevételezéseket és javaslatokat tettek. Ezek közül a legfontosabbak a következők. A már üzemelő veszélyes üzemek tevékenységének bejelentései szerint hazánkban mintegy 130 – 140 felső és alsó küszöbértékű veszélyes üzem nyújt be biztonsági dokumentációt. A várhatóan egy időben beérkező okmányok elbírálására a hatóság, illetve a szakhatóság részére a jogszabályban rendelkezésre álló idő rövidsége (30 illetve 60 nap) és a végrehajtást végzők létszáma azt a veszélyt hordozta magában, hogy nem lesz lehetőség kellő mélységű elemző – értékelő munkára, amelynek jelentős kihatásai lehetnek a további hatósági és felügyeleti tevékenység minőségére. A biztonsági dokumentációk elbírálási határidejének rövidségére – a felkészültségünk terén elért eredményeink elismerése mellett – hívták fel a figyelmet az implementáció helyzetét ellenőrző illetékes EU szakértők. Megítélésük szerint – tekintettel az a veszélyes üzemek volumenére, az első alkalommal elvégzendő munka meghatározó jellegére – indokoltnak tartanak egy féléves határidő növekedést a vonatkozó jogszabályban megjelölt időponthoz képest. A kormányrendelet módosítása
Figyelemmel arra, hogy az eljárásban résztvevő valamennyi együttműködő hatóság és a Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó üzemek egyaránt egyetértettek a biztonsági dokumentációk első alkalommal történő elbírálási határidejének meghosszabbításával, kezdeményezésre került a Kormányrendelet módosítását, melyet a Kormány elfogadott (211/2002. (X. 1.) Korm. rendelet). A Kormányrendelet módosítása az alábbi területeket érintette. A beérkező biztonsági dokumentációk várható nagy mennyisége és a magasabb szintű szakmai elbírálás lehetőségének megteremtése érdekében a hatósági és szakhatósági eljárási határidők kilencven-kilencven napra emelkedtek. A biztonsági dokumentációk benyújtásának korábbi – 2002. szeptember 30-i – határideje a biztonsági jelentések (felső küszöbértékű üzemek) tekintetében 2002. december 31-re, a biztonsági elemzések (alsó küszöbértékes üzemek) tekintetében pedig 2003. április 1-re módosult. A változások lehetőséget biztosítanak a veszélyes üzemeknek arra, hogy a számukra meghatározott feladatokat – tekintettel azok volumenére és esetleges bonyolultságára – megfelelő szakmai mélységben és tartalommal tudják elvégezni. A felső és alsó küszöbértékű veszélyes üzemek biztonsági dokumentációinak eltérő
3 benyújtási határideje az ezzel kapcsolatos hatósági és szakhatósági feladatok részarányos időelosztását segíti elő, megfelelve azon bizottsági elvárásnak, hogy a biztonsági dokumentációk vizsgálata a veszélyeztetés alapján fontossági sorrendben történjen. A biztonsági jelentések benyújtási és elbírálási határidejének módosulása indokolta az ahhoz szervesen kapcsolódó külső védelmi tervek elkészítési határidejének módosítását, melyet így 2003. július 1-ig kell elvégezni. A határidő meghosszabbítása nem jelent sem gazdasági, sem jogharmonizációs hátrányt tekintettel arra, hogy hazánk EU csatlakozási időpontja vélhetően 2004. január 01. Így lehetőség nyílik a biztonsági dokumentációk alapos elemzésére, értékelésére, az érintett veszélyes üzemekkel részletes szakmai konzultációra valamint a veszélyeztetett települések védelmi terveinek átgondolt kidolgozására a magas fokú biztonság kialakítása érdekében. A bejelentkezések tapasztalatai
A 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 27.§-a értelmében a már működő veszélyes üzemek 2002. szeptember 30-ig; építés alatt álló veszélyes üzemek a használatbavételi eljárás során; tervezés alatt álló veszélyes üzemek az építési engedélyezési eljárás során a tervezés folyamatában előrelátható szinten részletezett biztonsági dokumentációt nyújtanak be a hatósághoz. A már működő veszélyes üzem üzemeltetőjének 2002. június 01-jéig meghatározott adattartalommal be kellett jelenteni az üzem területén jelenlevő veszélyes anyag fajtáját és mennyiségét. A bejelentések eloszlása
A hatósághoz a fent említett dátumig 215 üzemtől érkezett bejelentés, (melynek eloszlását az 1. sz. ábra szemlélteti). A bejelentések alapján 79 üzemnél a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége nem éri el a Rendeletben meghatározott küszöbértéket, így nem tartoznak annak hatálya alá. 76 üzemben jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége az alsó és felső küszöbérték közé esik – azaz alsó küszöbértékű veszélyes üzem – 60 üzemben pedig meghaladja a felső küszöbértéket, azaz felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül. Hatóság
79 üzem nem tartozik a rendelet hatálya alá
76 alsó küszöbértékű veszélyes üzem 1. sz. ábra: A bejelentések eloszlása
60 felső küszöbértékű veszélyes üzem
4
Az alsó- és felső küszöbértékű veszélyes üzemek megyei eloszlása
A Seveso II. Irányelv bevezetésében leginkább érintett terület Borsod-AbaújZemplén megye (16 veszélyes üzem és a legtöbb felső küszöbértékű veszélyes üzem (10)) Budapest (19 veszélyes üzem és a legtöbb alsó küszöbértékű veszélyes üzem (14)) Fejér, Csongrád és Hajdú-Bihar (10 veszélyes üzem) megye. A legkevésbé érintett megyék Somogy (2), Nógrád (0), Vas (3) és Zala (3) megye.
A veszélyes üzemek megyénkénti eloszlása 14
14
Veszélyes üzemek száma
12
10
10
felső küszöbértékű veszélyes üzemek (60)
8
8
7
6
6
6
5
6
5
4
55
5
4
2
2
22 2
2
3
3
3
4
1
0
00
0
alsó küszöbértékű veszélyes üzemek (75)
3
2 2 22
222
2
3
2 1
0
0
Zala
Veszprém
Vas
Tolna
Szabolcs
Somogy
Pest
Nógrád
Komárom
Jász
Heves
Hajdú
Győr
Fejér
Csongrád
Budapest
BAZ
Békés
Baranya
Bács
2. sz. ábra: Az alsó- és felső küszöbértékű veszélyes üzemek megyei eloszlása Alsó- és felső küszöbértékű veszélyes üzemek tevékenység szerinti eloszlása
A felső küszöbértékű veszélyes üzemek közel 25%-ának tevékenysége köthető kőolaj-, földgáz feldolgozáshoz, értékesítéshez illetve energiaszolgáltatáshoz; 5,5%-a a műanyagiparhoz, 4%-a mezőgazdasághoz. Az alsó küszöbértékű veszélyes üzemek esetében a kőolaj-, földgáz feldolgozásban, értékesítésben illetve energiaszolgáltatásban tevékenykedő üzemek részaránya nagyobb, mintegy 32%. Az alsó küszöbértékű veszélyes üzemek közel 9%-ának tevékenysége kapcsolódik a mezőgazdasághoz, megközelítve az egyéb más iparágakban tevékenykedő üzemek részarányát (10,5%). Az alsó- és felső küszöbértékű veszélyes üzemek tevékenység szerinti eloszlását a 3. sz. ábra mutatja be.
5 Seveso II. veszélyes üzemek iparági eloszlása 10,23%
1,57% 2,36% 3,94%
gyógyszeripar felső küszöbértékű gyógyszeripar alsó küszöbértékű
8,66%
mezőgazdasági felső küszöbértékű
9,44%
mezőgazdasági alsó küszöbértékű 1,57% 5,51% 24,41%
kőolaj, földgáz, erőmű felső küszöbértékű kőolaj, földgáz, erőmű alsó küszöbértékű műanyagipar felső küszöbértékű műanyagipar alsó küszöbértékű egyéb felső küszöbértékű
32,28%
egyéb alsó küszöbértékű
3. sz. ábra: Az alsó- és felső küszöbértékű veszélyes üzemek tevékenységének eloszlása
A SEVESO II: EU Irányelv várható módosítása
A 2000 januárjában a romániai Nagybányán – a Tisza folyó cianid szennyezése – és a 2000 májusában a hollandiai Enschhede - ben történt petárdagyár baleset bizonyította, hogy a Seveso II. Irányelvet újra kell gondolni. Az irányelv hatályát szükséges kiterjeszteni néhány területen, például a bányászatban, vagy az ásványok vegyi és termikus úton való feldolgozásához kapcsolódó zagytározókra. A bizottság által – a tagállamokkal szorosan együttműködve – végzett vizsgálatok alátámasztották, hogy a rákkeltő anyagok listáját a megfelelő mértékadó mennyiségekkel együtt kibővíteni, ugyanakkor a környezetre veszélyes anyagokra vonatkozó mértékadó mennyiségeket csökkenteni szükséges. A várható módosítások előreláthatólag Magyarországon található üzemek besorolását is nagymértékben befolyásolja. A felső küszöbértékű veszélyes üzemek köre előreláthatólag bővülni fog, illetve számos olyan üzem fog a Rendelet hatálya alá tartozni, amelynél a jelenlévő veszélyes anyag mennyisége jelenleg nem éri el a meghatározott alsó küszöbértéket.
Budapest, 2003. április
