VESZÉLYES ANYAGOK. A Seveso III. irányelv hazai bevezetésének tapasztalatai Alagút-korlátozások

m 2017. május – június • III. évfolyam, 3. szá

K O G A Y N A S E Y L É VESZ atértékelés ai és nemzetközi előírások » Kockáz Kezelés » Raktározás » Szállítás » Haz s » Felhasználás Iparbiztonság » Hulladékgazdálkodá

A Seveso III. irányelv hazai bevezetésének tapasztalatai Alagút-korlátozások

Veszélyes vegyi anyagok vámhatósági ellenőrzése Változások a RoHS és a VOC rendeletekben

Beköszöntő 

TISZTELT OLVASÓ! 2017. június 1-je fontos határidő minden olyan vállalkozásnak, amely vegyipari termékek, növényvédő szerek, barkácsáruházi termékek, mosó- és tisztítószerek vagy más hasonló, veszélyes anyagok és keverékek kereskedelmével foglalkozik. Amennyiben cége ebbe a kategóriába tartozik és árukészletét 2015. június 1. előtt hozta forgalomba, akkor érdemes ellenőriznie a termékeken az osztályozást és a címkézést.

Fax: (1) 468 2917

Érdemes azt is tudni, hogy idén új uniós harmonizált ellenőrzési projekt indul hazánk részvételével, melynek középpontjában a biztonsági adatlapok összeállítása áll. Vizsgálják majd az adatlapok tartalmát, hogy a veszélyes anyagok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos információk megfelelően vannak-e kommunikálva a szállítói láncban és a munkahelyeken, illetve azt is, hogy az utasításokat mennyire tartják be. A felügyelők ellenőrizni fogják, hogy a kiterjesztett biztonsági adatlapok tartalma megfelel-e a kémiai biztonsági jelentésekben foglalt információknak és ellenőrzik az adatlapokhoz csatolt expozíciós forgatókönyveket is.

Web: www.forum-media.hu

Mivel a kémiai biztonság témaköre kiemelten fontos, 2017. június 28-án konferenciát tartunk,

IMPRESSZUM Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090

HU ISSN 2416-3465 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató

Főszerkesztő: Petren Ágnes Szerkesztő: Ress Renáta Layout és grafika: Sebeszta Péter Kiadvány-fejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina

Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla Hirdetési információ: Barna Attila

melynek fókuszában a jogszabályi előírások, illetve a kémiai kockázatértékelés elvégzése áll majd. Amennyiben szeretne jelentkezni a képzésre, ezt a lapban található hirdetésből átkattintva megteheti. Optimum előfizetőink továbbra is igénybe vehetik tanácsadói szolgáltatásunkat és elküldhetik szakmai kérdéseiket az [email protected] e-mail címre vagy – az egyedi jelszóval történt bejelentkezés után – a www.veszelyesanyagokszaklap.hu oldalon keresztül. Szakértőink írásos állásfoglalását szintén e-mailben küldjük vissza a kérdezőnek. A honlapon további szakmai információk, segédletek és jogszabályszövegek is elérhetőek. Az optimum előfizetésről bővebben érdeklődhet Ügyfélszolgálatunkon, a 273-2090-es számon vagy a [email protected] e-mail címen.

Budapest, 2017. május

Petren Ágnes

Üdvözlettel:

a folyóirat főszerkesztője

E-mail: [email protected] Mobil: (30) 693-1230

Előfizetés: [email protected]

Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu

Szakmai lektor: Dr. Sárosi György Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható.

2 Veszélyes Anyagok 2017. május – június

TARTALOM 3 Hírek 5 Iparbiztonság és tűzvédelem A Seveso III. irányelv hazai bevezetésének tapasztalatai

9 Veszélyes áruk Veszélyes áruk szállítása – Alagút-korlátozási kódok

2017. MÁJUS – JÚNIUS 11 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem A „Klímatörvény” / Kibocsátáskereskedelem

14

Változások a RoHS és a VOC rendeletekben

17 Tovább Veszélyes vegyi anyagok vámhatósági ellenőrzése

20 Melléklet Az ADR-szabályozás szerint nyilvántartott és besorolt alagutak jegyzéke

 Hírek

2015. JÚNIUS 1-JE ELŐTT HOZTA FORGALOMBA ÁRUKÉSZLETÉT? FONTOS HATÁRIDŐ KÖZELEDIK! AZ ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló röviden CLP rendelet) értelmében 2017. június 1-jével egy fontos határidő érkezik el. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (Kbtv.) 10. § (2) bekezdésének értelmében 2015. június 1-jétől a veszélyes keverékek csak abban az esetben hozhatók forgalomba, ha a CLP szerint címkézték és csomagolták azokat. Ha Ön vegyipari termékek, növényvédő szerek, barkácsáruházi termékek, mosó- és tisztítószerek vagy más hasonló, veszélyes anyagok és keverékek kereskedelmével foglalkozik, és árukészletét 2015. június 1-je előtt hozta forgalomba, akkor érdemes ellenőriznie a termékeken az osztályozást és a címkézést: ""a régi, narancssárga veszélyszimbólumokkal, R- és S-mondatokkal ellátott termékeket 2017. június 1-jéig újra kell címkézni és csomagolni az új CLP rendeletnek megfelelően; ""amennyiben a 2015. június 1-je előtt forgalomba hozott veszélyes keverékeket már az új CLP törvény előírásai-

nak megfelelően osztályozták, címkézték és csomagolták, azokat 2017. június 1-jéig nem kell újracímkézni és újracsomagolni.

A veszélyes anyagok és keverékek 2017. június 1-je után már csak új, CLP rendeletnek megfelelő címkével (új CLP piktogramokkal, H- és P-mondatokkal) és csomagolással ellátva hozhatók forgalomba, függetlenül attól, hogy az adott tétel mikor kerül legyártásra, beszállításra vagy értékesítésre. Lakossági forgalomba kerülő vegyi anyagok esetében a csomagolást adott esetben: ""gyermekbiztos zárással és/vagy tapintással érzékelhető figyelmeztető jelképpel is el kell látni. A CLP szerinti címkézési és csomagolási kötelezettség és a jogszabályi előírásoknak való megfelelés a szállítói lánc minden tagjára vonatkozik – így a forgalmazókra is, beleértve a kiskereskedőket, viszonteladókat is. A határidők és jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés elmulasztása esetén komoly szankciókra (pl. kémiai terhelési bírság kiszabására vagy forgalmazás felfüggesztésére) számíthatnak. Forrás: OKBI Hírlevél, 2017. március 31.

2017. május – június Veszélyes Anyagok 3

Hírek 

Az átmeneti időszakban magyarországi forgalomba hozatal esetén a 2000. évi XXV. törvény veszélyes keverékek bejelentésére vonatkozó rendelkezései az irányadók. Forrás: OKBI Hírlevél, 2017. március 31.

ÚJ ELŐÍRÁSOK A TERMÉSNÖVELŐ ANYAGOKRA VONATKOZÓAN

ÚJABB CLP RENDELETET MÓDOSÍTÓ JOGSZABÁLY JELENT MEG A 2017. MÁRCIUS 22-ÉN megjelent 2017/542/EU bizottsági rendelet meghatározza a veszélyes keverékeket forgalomba hozó importőrök és továbbfelhasználók által a CLP rendelet 45. cikke alapján a tagállami méregközpontok felé egységesen benyújtandó információkat, illetve a bejelentés technikai részleteire is kiterjed. A benyújtandó információk között szerepel többek között a forgalomba hozott keverékek veszélyességi osztályozása, illetve részletes összetétele, beleértve az összetevők: ""keverékben alkalmazott koncentrációját és ""pontos kémiai azonosítóját, ""azonban egyes anyagok (illatanyagok, színezőanyagok) esetében (bizonyos feltételek teljesülésekor) az összetevők ún. generikus névvel (általános elnevezéssel) is azonosíthatók a benyújtás során.

Az azonos összetételű és azonos veszélyességi besorolású keverékekre vonatkozó információk csoportos bejelentés formájában is benyújthatók. A benyújtásra vonatkozó információk: ""Az adatokat ún. XML formátumban kell benyújtani, melyhez a szükséges szoftvereket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) teszi elérhetővé, ingyenesen. "" Ezen túlmenően a keverékeket egyedi formulaazonosítóval (UFI – Unique Formula Identifier) kell ellátni, mely mérgezés esetén lehetővé teszi a keverék gyorsabb beazonosítását, illetve a méregközpontok által végzett statisztikai célú elemzéshez bevezetésre kerül egy termékkategorizáló rendszer (PCS – Product Categorisation System). Az UFI generálásához szükséges felületet és a PCS-t szintén az ECHA biztosítja. A bejelentendő információkra vonatkozó követelmények a CLP rendelet új, VIII. mellékletében kerülnek bevezetésre. A rendelet három lépcsőben kerül bevezetésre: ""2020. január 1-jétől alkalmazandó a lakossági forgalomba szánt keverékek vonatkozásában. ""2021. január 1-jétől, illetve 2024. január 1-jétől a foglalkozásszerű, illetve ipari célú felhasználásra szánt keverékek szállítóinak kell eleget tenniük az új előírásoknak. 4 Veszélyes Anyagok 2017. május – június

MÓDOSULT A TERMÉSNÖVELŐ anyagok engedélyezéséről, tárolásáról,forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.)FVM rendelet, valamint az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet. ""Változik a termésnövelő anyag engedélyezése, a még nem engedélyezett anyaggal való kísérletezés. ""Módosul továbbá a Magyarországon forgalomba hozni kívánt EK-műtrágyák bejelentése, reklámozása, hatósági ellenőrzése. Forrás: 18/2017. (IV. 11.) FM rendelet, Magyar Közlöny 2017/54. (IV. 11.)

ÁPRILISTÓL VÁLTOZÁS A LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI SZABÁLYOKBAN 2017. ÁPRILIS 25-ÉVEL módosult az egyes levegőtisztaságvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 19/2017. (IV. 24.) FM rendelet. A jogszabályváltozás célja az Európai Bizottság hazánkkal szemben indított kötelezettségszegési eljárásának lezárása. Ennek érdekében szükséges a hulladékégető létesítményekre, a legalább 50 MWth hőteljesítményű tüzelőberendezésekre és a jelentősebb illékony szerves vegyület kibocsátását okozó létesítményekre vonatkozó levegőtisztaság-védelmi szabályok módosítása. Forrás: 19/2017. (IV. 24.) FM rendelet, Magyar Közlöny 2017/58. (IV. 24.)

Seveso III. tapasztalatok

 Iparbiztonság és tűzvédelem

A SEVESO III. IRÁNYELV HAZAI BEVEZETÉSÉNEK TAPASZTALATAI A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezelésére vonatkozó irányelv hazai jogba történő átültetése során a veszélyes üzemek üzemeltetői és a hatóság egyaránt komoly kihívásokkal szembesültek. Szerző: Dr. Vass Gyula, Mesics Zoltán, Kovács Balázs

A

z európai uniós kötelezettségeknek eleget téve Magyarország határidőre végrehajtotta a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/18/EU Európai Parlamenti és Tanácsi Irányelv (Seveso III. irányelv) hazai jogrendbe ültetését, a kapcsolódó törvényi és rendeleti szintű jogszabályi rendelkezések 2015. június 1-jén hatályba léptek. A jelen cikkükben a szerzők részletesen ismertetik a megváltozott jogszabályi rendelkezésekkel összefüggő, a veszélyes üzemekkel kapcsolatos üzemeltetői és hatósági feladatok végrehajtásának helyzetét, valamint az Irányelv átültetésének tapasztalatait.

ELŐZMÉNYEK A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a felső, az alsó és a küszöbérték alatti veszélyes üzemek üzemeltetői részére különböző kötelezettségeket állapított meg. Az új üzemek üzemeltetőinek 2015. szeptember 1-jéig üzemazonosítási eljárást kellett lefolytatniuk. A besorolásukat megváltoztató üzemek üzemeltetőinek soron kívüli felülvizsgálatot kellett végrehajtaniuk, és az annak eredményéről készített jegyzőkönyvet 2015. szeptember 1-jéig meg kellett küldeniük a katasztrófavédelmi hatóság részére, mely alapján a hatóság kötelezte az üzemeltetőt biztonsági jelentés, biztonsági elemzés legkésőbb 2016. június 1-jéig, illetve súlyos káresemény-elhárítási terv 2017. május – június Veszélyes Anyagok 5

Iparbiztonság és tűzvédelem  Seveso III. tapasztalatok

esetében 2015. december 31-ig történő benyújtására. A besorolásukat nem változtató alsó és felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetőinek a meglévő biztonsági dokumentációt kellett átdolgozni és legkésőbb 2016. június 1-jéig benyújtani a hatóság részére. Képzések, felkészítések A jogszabályi követelmények egységes értelmezése érdekében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) a hatálybalépést megelőzően 2015-ben és azt követően 2016-ban is több szakmai konferenciát és továbbképzést szervezett. Mind a két évben 5 helyszínen regionális továbbképzés-sorozatot tartott, amelyeken a hatósági feladatok végrehajtásában érintett állomány (2015-ben közel 800, illetve 2016-ban közel 600 fő) megkapta a szükséges ismereteket. Ezen felül a veszélyes üzemek üzemeltetői és szakértői részére a Hotel Jogarban 5, illetve 3 időpontban tartott képzést 2015-ben 180, illetve 2016-ban 80 fő részvételével, valamint egyéb helyszíneken további 180 fő felkészítését hajtott végre. A központilag szervezett továbbképzéseken túl a területi és helyi szervek önképzés és havi hatósági képzések keretében elsajátították a módosult jogszabályi rendelkezéseket és a szakterület által kiadott útmutatókban foglaltakat.

Veszélyes üzemek kisorolása A hatálybalépést követően a területi szervek felmérték az illetékességi területükön mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzemek körét (68 db) és intézkedtek ezen üzemek Katasztrófavédelmi törvény IV. fejezetének hatálya alól történő kisorolása céljából. Kisorolásra kerültek továbbá a hatály pontosításából adódott változások eredményeként az egyes bányászati (7 db), illetve logisztikai (2 db) tevékenységet végző üzemek és egy feljavított biogáz (1 db) termelését végző üzem is, valamint azon üzemek is, melyek vonatkozásában az üzemeltető döntése alapján a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége, küszöbérték alá került lecsökkentése. 2015. június 1-jétől jogszabályváltozás miatt 78 üzem, a veszélyes anyagok mennyiségének csökkentése, illetve egyéb gazdaságszervezési okok miatt további 35 üzem, összesen 113 üzem került kisorolásra, 6 felső, 8 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó és 99 küszöbérték alatti üzem. Kisorolt üzemek 14 12 Felső küszöbértékű Alsó küszöbértékű Küszöbérték alatti

10 8


2 Za la

Va Ve s sz pr ém

Bá cs -K is ku Ba n Bo ra ny rs a od -A Bé ba ké új s -Z em p lé n C so ng rá d Fe G jé yő r Fő rM v á os o n ros -S op ro H n aj dú Já -B ih sz ar -N ag H Ko yk u ev e ns m S ár o m zol no -E k sz te rg om N óg rá d Sz ab Pe ol st cs S -S om za og tm y ár -B er eg To ln a

0

Új üzemek azonosítása A Seveso III. irányelvben megjelent egyik legjelentősebb változás a veszélyes anyagok besorolása és a CLP rendeletben rögzített osztályozás közötti összhang megteremtése volt. Ezen okból a veszélyességi osztályok és azokba történő besorolás lehetősége megváltozott, kiegészült a szabályozás 14 új nevesített veszélyes anyaggal, valamint egyes anyagok esetében a hozzá rendelt küszöbmennyiség is módosult. A megváltozott rendelkezésekre figyelemmel összegezték az új üzemként bejelentkezett, valamint az ez idáig nem jogkövető magatartást tanúsító üzemeltetőket és azokat, amelyek 2015. június 1-jétől megnövelték a veszélyes anyagok mennyiségét. Ennek eredményeként 46 új üzem (11 felső, 9 alsó küszöbértékű és 26 küszöbérték alatti) került a szabályozás hatálya alá, melyek közül a legtöbb (6 db) Békés megyében található. Új üzemek 6 5 Felső küszöbértékű Alsó küszöbértékű

4 3

Küszöbérték alatti

2 1 0 Za la

VÉGREHAJTOTT HATÓSÁGI FELADATOK A jogszabály-módosítással kapcsolatosan a hatósági feladatokat ellátó állomány végrehajtotta az új üzemek azonosítását és a folytatott tevékenységük engedélyezését, a kisorolásokat, valamint a felülvizsgált biztonsági dokumentációk elbírálását. Emellett végrehajtották a nyilvánosság biztosításával és a veszélyességi övezet kijelölésével kapcsolatos hatósági feladatokat is.

4

Va Ve s sz pr ém

Jogszabály-módosítások A jogalkotási tervnek megfelelően a BM OKF elkészítette a hazai jogrendbe ültetéshez szorosan nem kapcsolódó, azonban azzal összefüggő további jogszabály-módosítások előterjesztéseit, melynek következtében 2016. július 1-jén megjelent a katasztrófavédelmi bírsággal kapcsolatos kormányrendelet, majd 2016. augusztus 30-án az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos BM rendelet módosítása.

6

Bá cs -K is ku Ba n Bo ra ny rs a od -A Bé ba ké új s -Z em p lé n C so ng rá d Fe G jé yő r Fő rM v á os o n ros -S op ro H n aj dú Já -B ih sz ar -N ag H Ko yk u ev e ns m S ár o m zol no -E k sz te rg om N óg rá d Sz ab Pe ol st cs S -S om za og tm y ár -B er eg To ln a

Útmutatók, szakmai kiadványok Az egységes jogértelmezés érdekében a BM OKF az érdekképviseleti szervek bevonásával útmutatókat készített a veszélyes üzemek azonosításával, a biztonsági irányítási rendszerrel, a külső hatások bemutatásával kapcsolatosan. Elkészült a veszélyes üzemek 2016. évi ellenőrzési terve és vele összefüggésben az időszakos hatósági ellenőrzések ellenőrzési programjának összeállítását segítő módszertani útmutató, amelyek alkalmazásával a katasztrófavédelmi hatóság a tervezett ellenőrzéseit összefogott, országosan egységes követelményeknek megfelelő elvek szerint hajtja végre. A BM OKF jogalkalmazási útmutatókat adott ki a mezőgazdasági tevékenység értelmezése, a logisztikai raktárbázisok és konténerterminálok, a feljavított biogáz, a veszélyességi övezet kijelölése és módosítása, a szankcionálási lehetőségek, az eljárások során alkalmazható határidők, azok módosítási lehetőségei, valamint a kisorolt üzemek ellenőrzése témakörökben.

Seveso III. tapasztalatok

Az új üzemek tevékenységének vizsgálata alapján megállapítható, hogy azok túlnyomórészt mezőgazdasági (48%), logisztikai, illetve nagy- és kiskereskedelmi (15%) tevékenységet folytató üzemnek minősülnek. Tevékenységi körök

1

Általános v egy ipari gy ártás (a jegy zékben másképp meghatározottak kiv ételév el) Villamosenergia-termelés, -ellátás és -elosztás (pl.: erőmű)

2

1

Logisztikai raktárak, árukezelési és szállítmány ozási központok (kikötők, repülőterek, kamionparkolók, rendező pály audv arok stb.)

12

Nagy - és kiskereskedelmi tárolás és elosztás (kiv év e az LPG-t, propán, bután, Propán-bután, ipari gázokat) pl.: Raktározás

6

Műany ag- és gumigy ártás Petrolkémiai tev ékeny ség / olajf inomítók Bioüzemany ag gy ártás, tárolás

1

Hulladéktárolás, -kezelés és ártalmatlanítás , v eszély eshulladék kezelők Biogáz előállítás

4 4

Fémek f elf olgozása Műtrágy ák gy ártása és tárolása

2 3 6

1

1

2

Víz és szenny v íz (gy űjtés, ellátás és kezelés) Élelmiszer-ipari termékek és italok gy ártása Kártev őirtó szerek, biocidok és gombaölő szerek gy ártása és tárolása

Besorolás megváltozása A veszélyes anyagok jogszabályváltozás miatt, besorolásukat megváltoztató üzemek üzemeltetőit soron kívüli biztonsági dokumentáció-felülvizsgálati kötelezettség terhelte, mely 12 üzemet érintett. 2015. június 1-jét követően összesen 28 üzem változtatta meg a besorolását, melyek közül 16 üzem besorolása, üzemeltetői döntés alapján, a jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségének csökkentése, illetve növelése okán változott meg. Összességében 3 felső, 16 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó és 9 küszöbérték alatti üzem besorolása módosult. 3 felső küszöbértékűből 2 alsó küszöbértékű, valamint 1 küszöbérték alatti besorolású jött létre. 16 alsó küszöbértékűből 11 felső küszöbértékű, valamint 5 küszöbérték alatti besorolású, míg 9 küszöbérték alattiból 8 alsó és 1 felső küszöbértékű lett. Engedélyezési eljárások A katasztrófavédelem területi szervei az illetékességi területükön található veszélyes üzemek üzemeltetőit hatósági felhívásokkal tájékoztatták a kötelezettségeikről, melynek eredményeként az üzemeltetők eleget tettek a dokumentációkészítési, -felülvizsgálati kötelezettségeiknek. Az igazgatóságok a szakterület szakmai irányításával a benyújtott dokumentációkat elbírálták, a szükséges pontosításokat hiánypótlás, illetve kötelező határozat kiadásával megkövetelték. 2015. június 1-jétől összesen 326 üzem biztonsági dokumentációjának vizsgálatát folytatták le a katasztrófavédelmi hatóság szakemberei. Egységes szerkezetben 89 biztonsági jelentés és 102 biztonsági elemzés került benyújtásra, a jogszabályi lehetőségekkel élve csak a változással érintett részek benyújtását 28 felső és 26 alsó küszöbértékű üzem választotta. Az elmúlt időszakban a 26 új küszöbérték alatti üzem tevékenységének engedélyezése és további 55 soros, illetve soron kívüli felülvizsgálata kapcsán vizsgálták a hatóságok a súlyos káresemény-elhárítási terveket. A jogszabályváltozást megelőzően benyújtott biztonsági dokumentációk vizsgálata alapján 9 üzem esetében állapította meg a hatóság, hogy tartalmazta a megváltozott

 Iparbiztonság és tűzvédelem

rendelkezéseknek megfelelő adatokat, így esetükben az üzemeltetőket nem terhelte felülvizsgálati, illetve módosítási kötelezettség. A benyújtott dokumentációk alapján megállapítható, hogy az üzemeltetők 24%-a élt a jogszabályi lehetőséggel és nyújtotta be az igazgatóságok részére a változással érintett elemeket összefoglaló részdokumentumot, míg 76%-a egységes szerkezetbe foglalt dokumentációt nyújtott be elbírálás céljából. A benyújtott dokumentációk katasztrófavédelmi szervek által végrehajtott vizsgálata alapján megállapítható, hogy az üzemeltetők a szakterület által kiadott útmutatókban foglaltakat figyelembe véve készítették el az üzemazonosítással, az irányítási rendszerrel kapcsolatos fejezeteket, valamint a veszélyeztetés elemzésénél és a védekezés rendszerének kialakításakor is tekintetbe vették a leírtakat. Az üzemeltetők részéről a biztonsági dokumentációk benyújtása során egyes esetekben azok nyilvános változatának, valamint a lakossági tájékoztató kiadvány elkészítéséhez szükséges kivonat mellékletként történt csatolásának elmaradása, valamint ezen dokumentációk elhagyása esetén a kapcsolatos nyilatkozat hiánya volt tapasztalható. A belső védelmi tervezés során a szaktechnikai felszerelések és az egyéni védőeszközök, az oktatással kapcsolatos információk és a védekezésbe bevonható külső erők és eszközök nem kerültek részletesen bemutatásra.

A nyilvánosság biztosításának érdekében a hirdetmények kifüggesztése mellett egyes esetekben közmeghallgatásra is sor került ott, ahol ezt mennyiségi vagy technológiai változás indokolta. A veszélyeztetés bemutatásakor a következmény és kockázatelemzés során felhasznált alapadatok megadásában és elemzés során történt felhasználásában, valamint a dominóhatás elemzésében volt tapasztalható hiba, illetve hiányosság, valamint a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés értékelésének elmaradása is tapasztalható volt néhány esetben. Nyilvánosság biztosítása Az engedélyezési eljárások során a hatóságok és az illetékes polgármesterek 180 esetben biztosították a nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban. 127 esetben a jogszabályok szerint kizárólag hirdetmény kifüggesztésére volt szükség, valamint további 53 esetben a hirdetmény kifüggesztésén túl közmeghallgatás megtartására is sor került. Közmeghallgatást az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében, valamint a besorolásuk megváltozását követően veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként működő és azon veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében volt szükség, melyek esetében jelentős változás következett be a jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségét vagy a technológiát illetően. 2017. május – június Veszélyes Anyagok 7

Iparbiztonság és tűzvédelem  Seveso III. tapasztalatok

Veszélyességi övezet kijelölése A katasztrófavédelmi hatóság az engedélyezési eljárás eredményes lezárását követően külön döntésben jelöli ki a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek vonatkozásában a veszélyességi övezetet. Az elmúlt időszakban összesen 79 veszélyességi övezettel kapcsolatos döntés született, 7 új üzem vonatkozásában került sor a veszélyességi övezet kijelölésére és 72 üzem esetében a módosítására, figyelemmel az üzem által okozott veszélyeztetés szintjének megváltozására. Veszélyességi övezet 14 12 10 8

Veszélyességi övezet

6 4 2 Za la

yő r-

G

Bá cs -K is ku Ba n Bo ra rs ny od a -A B ba új ék é -Z s em p lé C so n ng rá d

Fe jé M Főv r os o n á ro -S s op H ro aj dú n Já -B sz ih -N ar ag H Ko yk ev u es m ár n-S o m zo -E l no k sz te rg om N óg rá Sz d ab ol Pe cs -S So s t za m tm o ár gy -B er eg To ln a Ve Vas sz pr ém

0

Időszakos hatósági ellenőrzések A Seveso III. irányelv hatálybalépésének eredményeként a területi szervek a BM OKF által elkészített ellenőrzési terv és az üzemspecifikusan elkészítendő ellenőrző vizsgálati program alapján hajtják végre az ellenőrzéseket. A területi szervek hatékony feladatellátását segíti a megfelelő tartalommal készített ellenőrző vizsgálati program, azonban az eddigi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a területi szervek nem minden esetben készítettek a vizsgálat alá vont üzemre vonatkozó egyedi programot, hanem az illetékességi 8 Veszélyes Anyagok 2017. május – június

területükön található üzemek vonatkozásában kizárólag egy átfogó programot állítottak össze.

ÖSSZEGZÉS Az üzemek számában történt változások figyelembevételével jelenleg a katasztrófavédelmi hatóság 122 felső, 135 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és 383 küszöbérték alatti üzem hatósági felügyeletét látja el. Az üzemeltetők a megváltozott kötelezettségeiknek eleget téve határidőre benyújtották a dokumentációkat, melyek vizsgálata, a szükséges hatósági tevékenység ellátása kiemelt feladatot jelentett mind területi, mind helyi szinten. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei nagy hangsúlyt fektettek a kapcsolódó feladatok maradéktalan végrehajtására. Az országos és területi szinten működő egységes hatósági rendszer – a Seveso III. irányelvvel összhangban – a veszélyes üzemek engedélyezése és folyamatos hatósági ellenőrzése révén szavatolja a biztonságos üzemeltetés feltételeit, hozzájárul az ipari katasztrófák hatékony megelőzéséhez, a közbiztonság erősítéséhez. A katasztrófavédelmi hatóságok az önkormányzatokkal együttműködve az érintett nyilvánosság tájékoztatásán és a településrendezési eszközök alkalmazásán keresztül biztosítják a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek környezetében élő lakosság magas szintű védelmét. A fentiek alapján megállapítható, hogy az Európai Uniós veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás implementációjában érintett veszélyes üzemek és a katasztrófavédelem területi és helyi szervezetei teljes körűen bevezették és határidőre végrehajtották a Seveso III. irányelvben foglaltakat.

Alagút-korlátozások

 Veszélyes áruk

VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA – ALAGÚT-KORLÁTOZÁSI KÓDOK A veszélyes árut szállító járművekkel történő közlekedés alagutakban különösen nagy kockázatot jelent. Szerző: Dr. Sárosi György, veszélyesáru-szakértő

A

veszélyes áruk közúti szállításában az egységes alagút-korlátozási szabályozást 10 éve vezették be, melyet először az ADR 2007. január 1-jétől hatályos szövege tartalmazott. Az ADR egységes szabályozása azonban nem vonatkozik az Eurotunnel-ra, ott egyedi szabályozás érvényes. Több „alagútbaleset” elemzése vezetett oda, hogy a veszélyes áruk szállítását az alagút-közlekedés vonatkozásában szabályozni kellett. Legyen itt két súlyos alagútbaleset, mely nemcsak tanulságos, de az alagutak biztonságára (Tunnel Safety) vonatkozó nemzetközi aktivitást is kiváltotta. Ennek következményeként ma már a veszélyes árut szállító gépjárművezetőknek az alag utakra vonatkozó biztonsági előírásokat és az alagutakban való helyes magatartást, viselkedést ismerniük kell. A sajtó főcím: „Pokoli Alagút Ausztriában”! Az események valóban olyanok voltak, mint a Pokoli Torony című filmben. Legkevesebb öt halott és ötven sérült. De mi is történt?

mint két napig, 53 órán át égett a rakomány, a tűzvizsgálat szerint 1000 °C fölötti hőmérséklet volt. A „pokolban” 25 jármű esett csapdába 38 személy meghalt. Az események utáni nemzetközi vizsgálatok és felmérések alapján kiderült, hogy az alagutak sok kívánnivalót hagynak a biztonság szempontjából. A Tauern-alagútból hiányzott a mentőútvonal, a szabadba vezető vészkivezető csatorna. Hiányoztak a megfelelő szellőző járatok is. A Mont-Blanc-nál nem volt összhang az olasz és francia diszpécserszolgálat között, rossz lépéseket tettek, például friss levegőt pumpáltak be, hogy a füstöt „eloszlassák”, ugyanakkor ez olaj volt a tűzre. Az infrastruktúra és a biztonság szempontjából a 2004/54/EK irányelvvel összhangban az európai alagutakat 5 kategória valamelyikébe kell besorolni. A TERN keretében (alagutak kockázatértékelése a veszélyes áruk szállításában) figyelembe veszik az alagutak szellőztetését, biztonsági felszereléseit, a riasztó és jelzőrendszert, valamint a rendelkezésre álló forgalmi sávok számát és a menekülési lehetőségeket.

A helyszín a Salzburgot Villachcal összekötő tízes úton a 6,5 km hosszú Tauern-tunnel. Az alagút kijáratától mintegy 600 m-re egy építkezés miatti ideiglenes közlekedési lámpa előtt hirtelen fékezett egy festéket (ADR 3. osztály) szállító teherautó. A kettővel mögötte haladó teherautó megállni nem tudott, és a festékszállítóba belesodorta a festékszállító mögött megállt személygépkocsit. A festékrakomány azonnal kigyulladt. A gépkocsivezető még időben kiugrott és a többi autóst figyelmeztette a veszélyre. Kiáltozásának eredményeképpen mintegy nyolcvanan jutottak ki a lángokból és a fojtogató füstből. Ez 1999. május 29-én történt, nem sokkal a híres Mont-Blanc tunnel tragédiája után. A Franciaországot Olaszországgal összekötő Mont-Blanc tunnel tragédiája 1999. március 24-én volt. Az 57 éves G. Degraves belga gépkocsivezető hűtős kamionszerelvénnyel 9 tonna margarint és 12 tonna lisztet szállított. Mintegy 2 km-re a bejárat után a vezetőfülke bal hátsó része elkezdett füstölni. A füstöt csak később vette észre, de akkor azonnal megállt, pedig a kijárat már „csak” 6 km-re volt. Ez végzetes hiba volt. A kamion azonnal lángra lobbant. Több

„E” alagút-kategória a veszélyes áruk szállításának korlátozására (San Bernandino tunnel)

ALAGUTAK IGÉNYBEVÉTELÉNEK KORLÁTOZÁSA A veszélyes árut szállító járművek, közúti alagutak igénybevételére vonatkozó korlátozásának alkalmazásához, az illetékes hatóságnak a közúti alagutakat a meghatározott alagút-kategória valamelyikéhez kell hozzárendelnie. Figyelembe kell 2017. május – június Veszélyes Anyagok 9

Veszélyes áruk  Alagút-korlátozások

AZ ÖT ALAGÚT-KATEGÓRIA A KÖVETKEZŐ: A alagút-kategória: Nincs korlátozás a veszélyes áruk szállításában. B alagút-kategória: Korlátozás azokra a veszélyes árukra, amelyek igen nagy robbanást okozhatnak. C alagút-kategória: Korlátozás azokra a veszélyes árukra, amelyek igen nagy robbanást, nagy robbanást vagy nagy mennyiségű mérgezőanyag-kiszabadulást okozhatnak.

venni az alagút jellemzőit, a kockázat értékelését, beleértve az alternatív útvonalak rendelkezésre állását és alkalmasságát és a közlekedésirányítási meggondolásokat. Ugyanaz az alagút több alagút-kategóriához is hozzárendelhető, pl. a napszaktól, a hét napjaitól stb. függően. A kategóriák kialakítása azon a feltételezésen alapul, hogy az alagutakban három fő veszély áll fenn, amelyek számos áldozatot szedhetnek vagy jelentősen károsíthatják az alagút-szerkezetet; ""robbanás; ""mérgező gáz vagy illékony mérgező folyékony anyag kiszabadulása; ""tűz.

D alagút-kategória: Korlátozás azokra a veszélyes árukra, amelyek igen nagy robbanást, nagy robbanást, nagy mennyiségű mérgezőanyagkiszabadulást vagy nagy tüzet okozhatnak. E alagút-kategória: Korlátozás minden veszélyes árura néhány kivétellel. Több országban (pl. Ausztriában) az ADR mellett, a veszély csökkentésére szolgáló különleges üzemeltetési intézkedéseket alkalmaznak. Ilyen különleges üzemeltetési intézkedés lehet a kísérő járművekkel kísért jármű (escort) oszlopban történő közlekedés, a belépés előtti bejelentés, a figyelmeztető jelzés használata, stb. Az ilyen üzemeltetési intézkedéseket hivatalosan közzé kell tenni és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Svájci alagutak elhelyezkedése

AZ ALAGÚT-KORLÁTOZÁSOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ RÉSZLETES TÁBLÁZATOK A MELLÉKLETBEN TEKINTHETŐEK MEG.


Klíma

 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

A „KLÍMATÖRVÉNY”

KIBOCSÁTÁSKERESKEDELEM Folytatjuk az éghajlatváltozási törvény előző számunkban megkezdett ismertetését. A következőkben az ÜHG kibocsátási jogosultságokkal kapcsolatos, Éhvt.-ben foglalt általános szabályokat igyekszünk bemutatni. Szerző: Markó Csaba, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő

A

hazai kibocsátáskereskedelmi részletszabályokat az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény, valamint ennek végrehajtási rendelete, a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet állapítja meg – az EU belső, közösségi ÜHG kibocsátáskereskedelmi rendeleteire alapozva.

FORGALMI JEGYZÉK A Keretegyezmény szerint megállapított kibocsátható men�nyiség az ÜHG emberi tevékenységből származó összesített kibocsátásmennyiség egy adott kötelezettségvállalási időszakban, szén-dioxid-egyenértékben kifejezve. A kibocsátható mennyiség, valamint a Jegyzőkönyv szerint vállalt, illetve teljesítendő kibocsátáscsökkentés alapján határozták meg az egyes államokat, illetve adott esetben (mint pl. az EU) régiókat megillető kibocsátási jogosultságokat. A kibocsátási jogosultság kihasználtságát – a tényleges kibocsátásjogosultsághoz viszonyított arányát – ún. kiotói egységben tartják számon, ami magában foglalja a kibocsátható mennyiségi egységet (AAU), a kibocsátáscsökkentési egységet (ERU), az igazolt kibocsátáscsökkentési egységet (CER) és az eltávolítási egységet (RMU). A kiotói egységek adnak lehetőséget a Jegyzőkönyvvel létrehozott kibocsátáskereskedelmi mechanizmus alkalmazására, azaz a kibocsátható mennyiségnél nagyobb kibocsátási jogosultságot szerezni, illetve a kibocsátható mennyiséget el nem érőknek kibocsátási jogosultságot értékesíteni. A kiotói egységek nyilvántartására mind a Jegyzőkönyv keretében, mind az EU-ban, mind hazánkban – egységes tartalmi és kezelési feltételekkel – ún. forgalmi jegyzéket működtetnek.

21. RÉSZ

Definíció szerint:

 a kibocsátható mennyiségi egység (AAU): a kibocsátható mennyiség alapján megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy széndioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;  a kibocsátáscsökkentési egység (ERU): az együttes végrehajtás eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy széndioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel (az együttes végrehajtás olyan, a Keretegyezmény részes államai közötti projekttevékenység, amelynek során egy befektető ország beruházása egy fogadó ország területén csökkenti az ÜHG-kibocsátást vagy növeli a nyelők általi eltávolítását);  az igazolt kibocsátáscsökkentési egység (CER): a tiszta fejlesztési mechanizmus eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel (a tiszta fejlesztési mechanizmus annyiban különbözik az együttes végrehajtástól, hogy a fogadó ország nem szerepel a Keretegyezmény I. mellékletében – azaz fejlődő ország);  az eltávolítási egység (RMU): az első kötelezettségvállalási időszakban (2008–2012) az ÜHG-nak a légkörből történő, nyelő általi eltávolítása esetében megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel.

Hazánkban a kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása közhiteles és nyilvános forgalmi jegyzékben történik, amelynek kezelője a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKH). A kincstári vagyonba tartozó kiotói egységeket a külön számlán tartják nyilván forgalmi jegyzékben, amely számla fölött az államháztartásért felelős miniszter rendelkezik. A kiotói egységek átruházásához a forgalmi jegyzékben vezetett számlára, a számlához pedig nyilvántartásba vételre van szükség. A számlával rendelkezőknek számlavezetési díjat 2017. május – június Veszélyes Anyagok 11

Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem  Klíma

kell fizetniük. A számlanyitáshoz a kérelmezőnek legalább két, őt képviselő – igazoltan büntetlen előéletű – meghatalmazottat kell megneveznie.

A KIOTÓI EGYSÉGEK LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE A kiotói egység a forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre és a jegyzékből való törléssel szűnik meg. A Jegyzőkönyv alapján keletkező kiotói egységek a kincstári vagyonba tartozó, korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogok. Az államháztartásért felelős miniszter az adott elszámolási időszak végén – a jegyzékkezelő útján – gondoskodik az adott időszakban kibocsátott ÜHG-mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről. A kiotói egység megszerzése vagy átruházása az Éhvt. és a végrehajtásáról szóló 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően történhet.


A KIBOCSÁTÁSI JOGOSULTSÁGOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS A kibocsátási jogosultságok felhasználhatók: ""a Magyarország területén történt üvegházhatású gázkibocsátások ellentételezésére, a Jegyzőkönyv alapján vállalt hazai kibocsátáscsökkentési célokkal összhangban, vis�szavonás által; ""a Magyarország területén fogadó országként megvalósuló együttes végrehajtási projektek keretében elért kibocsátáscsökkentésnek megfelelő kibocsátáscsökkentési egység létrehozására. Az így létrejövő kibocsátáscsökkentési egységek az együttes végrehajtási projekt befektető országának kerülnek átutalásra. A nemzetközi és az európai kibocsátáskereskedelem keretében az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter értékesíthet és vehet kibocsátási jogosultságokat. Az értékesítés

árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten is végezhető, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) és az értékesítés részletszabályait meghatározó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően. A kiotói egységet tilos megterhelni, vagy tulajdonjogát ingyenesen átengedni. A forgalmi jegyzékben lévő kibocsátható mennyiségi egységek száma – egy adott kötelezettségvállalási időszakban – nem lehet kevesebb a Keretegyezmény és a Jegyzőkönyv által előírt tartalékmennyiségénél. A kibocsátható mennyiségi egységek korlátozás nélkül, a kibocsátáscsökkentési egységek, valamint az igazolt kibocsátáscsökkentési egységek az adott kötelezettségvállalási időszak kibocsátható mennyiségének 2,5%-áig átvihetők a következő kötelezettségvállalási időszakra. A kibocsátható mennyiséget, illetve a kibocsátható men�nyiségi egységek Jegyzőkönyvnek megfelelően megállapított számát az NGM-közleményben teszi közzé. A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe kerüléséről és mennyiségéről a forgalmi jegyzékbe történt bejegyzésüket követő 21 napon belül, kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről és törléséről évente tájékoztatnia kell az államháztartásért felelős miniszternek a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet. A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja, illetve teljesíti.

A BEVÉTELEK FELHASZNÁLÁSA Az Éhvt. Értelmében Magyarország klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi vállalásainak finanszírozási forrását az üvegházhatású gázok európai kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevételekből kell biztosítani. A kiotói egységek átruházásából származó bevételt az ÜHG hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, illetve az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodásra kell fordítani. A kiotói egységek átruházásából keletkezett bevétel 50%-a a Zöld Beruházási Rendszer keretében, 50%-a pedig Gazdasági Zöldítési Rendszer keretében kerülhet felhasználására, az Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban, az abban meghatározott célok elérése, feladatok teljesítése érdekében. A bevételek felhasználásáról a Kormánynak évente, a bevétel keletkezését követő évben, be kell számolnia az Ország gyűlésnek.

RÉSZVÉTEL NEMZETKÖZI RUGALMASSÁGI MECHANIZMUSOKBAN ÉS KLÍMAPOLITIKAI CÉLKITŰZÉSEK VÉGREHAJTÁSÁBAN A Magyarország területén megvalósítandó együttes végrehajtásban jogi személyek vehetnek részt, amihez az energiapolitikáért felelős miniszter jóváhagyása szükséges. A megvalósításban részt vevőknek a költségvetési törvényben meghatározott felügyeleti díjat kell fizetniük. A megvalósítást követően a miniszter kibocsátáscsökkentési egységeket állapít meg és ad át az együttes végrehajtásban részt vevő befektető országnak, illetve a befektető ország meghatalmazásával rendelkező szervezetnek.

A Magyarország területén kívül megvalósítandó együttes végrehajtásban vagy tiszta fejlesztési mechanizmusban magyarországi székhellyel rendelkező jogi személyek szintén a miniszter jóváhagyása alapján vehetnek részt. A megvalósítandó együttes végrehajtási projekt tervdokumentumát és a projekt megvalósításáról és működtetéséről készítendő éves jelentést a kibocsátáscsökkentési tevékenység megvalósítójának hitelesíttetnie kell egy ún. együttes végrehajtás-hitelesítővel. Együttes végrehajtás-hitelesítőként az NKH engedélyével rendelkező szervezet, akkreditált független hitelesítő, vagy más, EGT-államban feljogosított hitelesítő vehető igénybe. A hitelesítői tevékenység végzésére az a szervezet kaphat engedélyt, amely legalább három együttes végrehajtás-hitelesítő szakértőt foglalkoztat. Akkreditált független hitelesítőként az működhet, akit az Együttes Végrehajtás Felügyeleti Bizottság arra akkreditált. Az NKH az együttes végrehajtás hitelesítői tevékenységre engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet.

AZ ÜHG-KIBOCSÁTÁSSAL ÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Mivel az ÜHG-kibocsátással, valamint a -nyelőkkel történő eltávolításukkal kapcsolatos adatok a törvény értelmében környezeti információnak minősülnek (különösen az Éghajlatváltozási Stratégiára, az Éghajlatváltozási Programra, a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerre, a nemzetközi rugalmassági mechanizmusokra vonatkozó adatok), az adatok nyilvánosak, azok bárki által hozzáférhetők. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 525/2013/EU rendelete, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/406/EK határozata alapján a tagországoknak rendszeresen nemzeti jelentést kell adniuk az Európai Bizottság számára. A jelentéseknek ki kell térniük a kibocsátásokra, a nyelőkkel történő eltávolításra, a kibocsátáskereskedelmi információkra, a nemzeti szakpolitikák és intézkedések tartalmára, a következő négy évre vonatkozó előrejelzésekre, az alkalmazkodási intézkedésekre. 2017. május – június Veszélyes Anyagok 13

Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem  Korlátozások

VÁLTOZÁSOK A ROHS ÉS A VOC RENDELETEKBEN 2017 márciusában ismét változtak a korábbi számainkban már bemutatott, a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozó elektromos és elektronikai berendezések veszélyesanyag-tartalmát korlátozó szabályozás, valamint áprilisban az illékony szerves vegyületekre vonatkozó előírások. Szerző: Markó Csaba, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő

A

VOC-szabályozást még 2016-ban bemutató cikkünkhöz képest 2016 végén több levegőtisztaság-védelmi miniszteri rendelet is módosult, többek között a VOC-rendelet is. Az alábbiakban összefoglaljuk a változásokat.

A ROHS-RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A RoHS-rendelet (az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló 374/2012. (XII. 18.) Korm. rendelet) EU


harmonizációs kötelezettség alapján 2017. április 30-i hatállyal ismét módosult, újabb korlátozásokkal kibővítve az eddigieket. A kiegészítések a RoHS-irányelv 2016/1028/EU és 2016/1029/EU irányelvek szerinti módosításait ültetik át a hazai szabályozásba. Ennek következtében a RoHS-rendelet 3. melléklete módosult, amely az orvostechnikai eszközökben és az ellenőrző és vezérlő eszközökben alkalmazható veszélyes anyagok korlátozása alóli mentességeket, illetve azok határidejét határozza meg.

Korlátozások

Így a 3. melléklet 29. pontjának módosításával a standard működési és tárolási körülmények között tartósan -20°C alatt használt, a következő alkalmazásokban lévő ólom a következő alkalmazásokban 2021. június 30-ig mentességet élvez: ""nyomtatott áramköri lapok forraszanyagai, ""huzalokat és kábeleket, valamint átalakítókat és érzékelőket összekötő forraszanyagok, ""villamos és elektronikai alkatrész-csatlakozások és nyomtatott áramköri lapok bevonata, valamint az időszakonként -150°C alatti használatra tervezett berendezések hőmérsékletmérő érzékelőinek elektromos összeköttetéseihez használt forraszanyagok. A 3. melléklet kiegészült egy új tétellel is. A 47. pont értelmében az olyan, ipari ellenőrző és vezérlő eszközökben használt oxigénérzékelők Hersch-celláinak kadmium-anódjai, amelyeknél 10 ppm-nél kisebb mérési érzékenység szükséges, 2023. július 15-ig élveznek mentességet.

AZ EGYES TEVÉKENYSÉGEK ILLÉKONY SZERVES VEGYÜLET KIBOCSÁTÁSÁNAK KORLÁTOZÁSÁRÓL SZÓLÓ 26/2014. (III. 25.) VM-RENDELET (VOC-RENDELET ) MÓDOSÍTÁSA Az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése – IPPC) szóló 2010/75/EU irányelv nemzeti jogba történő átültetésének megfelelőségét az Európai Bizottság ún. pilot-eljárásban vizsgálta. Az eljárás során feltárt, majd a hazai jogalkotókkal folytatott egyeztetések alapján fennmaradt hiányosságokat és pontatlanságokat adott időn belül korrigálni kell. E korrekciók több hatályos kormány- és miniszteri rendeletet is érintettek, többek között a VOC-rendeletet és az annak alkalmazási kereteit meghatározó, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletet is. (A módosításokat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 88/2017. (IV. 10.) Korm. rendelettel, valamint az egyes levegőtisztaság-védelmi tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 19/2017. (IV. 24.) FM-rendelettel hirdették ki). A levegőtisztaság-védelmi szabályozások harmonizációját szolgálta a 84/2016. (XII. 16.) FM rendelet is az egyes levegőminőségi tárgyú rendeletek módosításáról. Ez utóbbi nem csak a VOC rendeletben, hanem a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM-rendeletben és a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM-rendeletben is érdemi változásokat jelentett. A tavaly decemberi VOC-rendelet módosításai alapvetően azt célozták, hogy az most már csak a 6/2011. (I. 14.) VM‑rendelettől eltérő követelményeket tartalmazza, egyenként megadva, hogy mely általános mérési előírást, milyen eltérésekkel kell alkalmazni a VOC-rendelet hatálya alá tartozó tevékenységek kibocsátásának mérése, ellenőrzése során.

 Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem

Az ilyen mérési eltérések a következők: Azoknál a pontforrásoknál, amelyeknél a szénben (C) kifejezett, összes VOC-véggázkibocsátás ""meghaladja a 10 kg/h átlagos értéket, folyamatos, automatikus mérőberendezéssel, ""eléri az 1 kg/h, de nem haladja meg a 10 kg/h átlagos értéket, évente egyszer, időszakos méréssel kell vizsgálni a VOC-véggázkibocsátást. Időszakos mérés végzése esetén a mintavételt végző szervezetnek a mintavételi időt úgy kell megválasztania, hogy annak értékelhető időtartama járműfestés esetében ""folyamatos üzemű mérőműszerrel történő mérés esetén legalább 45 perc, ""szakaszos mérés esetén legalább háromszor 15 perc, a többi, a hatály alá tartozó tevékenység esetében ""folyamatos üzemű mérőműszerrel történő mérés esetén legalább három óra, ""szakaszos mérése esetén legalább háromszor egy óra legyen.

A kibocsátási határértékek betartása érdekében folyamatos és időszakos mérésekre egyaránt szükség van. Az idén áprilisi módosításokkal változtak az indítási és leállási művelet, valamint a véggázkibocsátás definíciói. Értékelhető időtartam alatt azt az üzemállapotot kell érteni, amely nem tartalmazza az indítási és a leállítási műveleteket és a karbantartásokat. A folyamatos mérés eredményeiből légszennyező anyagonként órás középértéket, az órás középértékekből pedig naponta 24 órás átlagot kell képezni. A 24 órás átlag kiszámításánál nem kell figyelembe venni az indítási és leállítási műveletek, valamint a karbantartások alatt mérhető légszennyező anyag kibocsátását. Időszakos mérés végzése esetén a folyamatosan mért és regisztrált gázkomponenseknél a mérés értékelhető időtartamát járműfestés esetében 15 perces, egyéb esetekben órás szakaszokra kell felosztani és az összes (de legalább három) szakasz mérési eredményeiből kell átlagértékeket képezni. A kibocsátási határértékek betartását jelenti, ha folyamatos mérés esetén a 24 órás átlagok egyike sem mutat túllépést, és az órás átlagok egyike sem mutat 1,5-szeresnél nagyobb túllépést, illetve időszakos mérések esetén, ha az egyes méréssorozatokra számított átlag az összes méréssorozatban, vagy folyamatosan vizsgált komponensek esetén a számított átlag határérték alatt van, és járműfestésnél egyetlen 15 perces átlagérték sem, egyéb tevékenységnél egyetlen egyórás átlagérték sem mutat 1,5-szeresnél nagyobb túllépést. 2017. május – június Veszélyes Anyagok 15

Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem  Korlátozások

Az idén áprilisi módosításokkal a VOCrendelet egyes definícióit pontosították: „Indítási és leállási művelet: a szakaszosan változó tevékenységi fázisok kivételével olyan üzemeltetés, amelynek során egy tevékenységet üzemszerű működésbe hoznak vagy megszüntetnek, illetve egy készüléket vagy tartályt üzemkésszé tesznek vagy üresjáratba helyeznek. Véggázkibocsátás: helyhez kötött légszennyező pontforráson vagy szennyezőanyag-csökkentő berendezésen át a levegőbe gázhalmazállapotban kibocsátott illékony szerves vegyület vagy más szennyező anyag kibocsátása.”

Szintén pontosították a járműfestésre vonatkozó határértékeket megállapító 3. melléklet 1.6. pontját, amely szerint: Számítógépes tervező (CAD) vagy egyéb, ezzel pontosságát tekintve egyenértékű eredményt adó módszert kell alkalmazni a többi felhasznált részegység vagy alkatrész felületének vagy a létesítményben festett termék teljes felületének a kiszámítására.

A rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeket megállapító 1. mellékletben a nyomdaipari tevékenységek közül módosult a rotációs mélynyomás és a rotációs szitanyomás meghatározása is. E szerint: Rotációs mélynyomás: olyan nyomtatási eljárás, amely során ""forgó hengeres képhordozót használnak, amelynek a nyomtató felülete mélyebben helyezkedik el a nemnyomtatandó részeknél; ""folyékony nyomdafestéket alkalmaznak, amely az oldószer párolgása útján szárad; és ""a mélyedések nyomdafestékkel vannak töltve, és a felesleget letisztítják a nem nyomtató felületrészekről, mielőtt a nyomtatandó anyag kapcsolatba kerülne a hengerekkel és felvenné a nyomdafestéket a mélyedésből.

Rotációs szitanyomás: olyan rotációs nyomtatási tevékenység, amely során ""a nyomdafesték a nyomtatandó felületre egy porózus képhordozó formán keresztülnyomva jut, amelynek a nyomtatandó részei nyitottak (áteresztik a festéket), míg a nem nyomtatandó területrész le van zárva (nem engedi át a festéket); ""csak olyan folyékony festéket használnak, amelyet elpárologtatással szárítanak ki; és ""a rotációs nyomtatás azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyag egy hengerről és nem külön ívenként kerül a gépbe. 16 Veszélyes Anyagok 2017. május – június

A VOC-rendelet rendelkező részében a 3. § (2) bekezdésének megváltoztatására volt szükség. Az eddigi szöveg szerint az indítási és leállási műveletek során a létesítmény üzemeltetőjének a VOC-kibocsátás csökkentéséről intézkednie kell, ha az műszakilag megvalósítható. A pontosított szöveg szerint viszont „minden alkalmas óvintézkedést meg kell tennie a VOC-kibocsátás minimalizálása érdekében”. A VOC-rendelet megfelelő alkalmazásához elengedhetetlen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet megfelelő ismerete és a VOC-kibocsátással járó tevékenységekre is vonatkozó előírásainak betartása. Az ipari kibocsátások irányelvnek való megfelelést célzó harmonizációs módosítások ugyan csak egyes általános fogalmak pontosítására, illetve kiegészítésére terjedtek ki; ezek közül a helyhez kötött diffúz forrás hatásterületének meghatározása a VOC-forrásokra is vonatkozik. Az új, a rendelet 2. §-ába beillesztett fogalommeghatározás szerint: „12c. helyhez kötött diffúz forrás hatásterülete: a vizsgált diffúz forrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a diffúz forrás által maximális kapacitáskihasználás, ennek hiányában jellemző üzemállapot mellett kibocsátott – műszaki becsléssel meghatározható – légszennyező anyag terjedése következtében a légszennyező diffúz forrás környezetében a talajközeli és magaslégköri meteorológiai jellemzők mellett, a füstfáklya tengelye alatt a vonatkoztatási időtartamra számított várható talajközeli levegőterheltség-változás a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb vagy c) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) maximális érték 80%-ánál nagyobb.”

Vámhatósági ellenőrzések

 Tovább

VESZÉLYES VEGYI ANYAGOK VÁMHATÓSÁGI 1 ELLENŐRZÉSE „A vegyi anyag áldás és átok is egyben.”2 (Margot Wallström, az Európai Bizottság korábbi alelnöke)

Az Európai Unió rendelkezik a világ egyik legnagyobb vegyipari kapacitásával, a feldolgozott vegyi anyagok pedig az ipar számos területén felhasználásra kerülnek. Szerző: Harnberger György, vám- és pénzügyőri kiemelt szakreferens, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása, Vám Főosztály, Különleges Eljárások Osztálya

A

z esetleges illegális felhasználás (pl. növényvédő szerek hamisítása vagy robbanóanyagok előállítása) és a termékkör által megtestesített kockázatok (pl. egészségügyi, környezetvédelmi) elkerülése érdekében fontos, hogy az Európai Unió által veszélyesnek tartott anyagok és készítmények kereskedelme a hatóságok által megfelelően ellenőrzött körülmények között, nyomon követhető módon valósuljon meg.

JOGSZABÁLYOK A termékkör harmadik országokat érintő forgalmára vonatkozó alapvető szabályrendszert a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló, 1999. szeptember 10-én aláírt Rotterdami Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) tartalmazza. Magát az Egyezményt a

266/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet hirdette ki Magyarországon. Az Egyezményben foglaltak Európai Unión belüli végrehajtásának, és a vámhatósági feladatellátás alapvető szabályai a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: uniós rendelet) szerepelnek. A termékkör vámhatósági ellenőrzése tekintetében szintén irányadó uniós jogforrásnak tekintendő a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (a továbbiakban: REACH-rendelet). A hazai normákat, illetve az eljárások résztvevőinek (pl. magyar vámhatóság) részletes feladatait az egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével, illetve behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól szóló 123/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) öleli fel.


Tovább  Vámhatósági ellenőrzések

A TERMÉKKÖRRŐL Az Egyezmény, illetve az uniós rendelet a veszélyes vegyi anyagokat két felhasználási kategóriára osztja: peszticidekre3 (növényvédő szerek, biocidok) és ipari vegyi anyagokra. A peszticidnek, illetve ipari vegyi anyagnak tekinthető anyagok fogalmi ismérveit az uniós rendelet 3. cikk 5. és 6. pontja határozza meg. Magát az uniós szabályozás alá eső – és így potenciálisan a vámhatósági eljárásokban érintett – termékkört az uniós rendelet I. és V. melléklete tételesen felsorolja. A két melléklet folyamatosan aktualizálásra kerül figyelemmel az új vegyi anyagok megjelenésére és a kapcsolódó jogszabályok változásaira. Az aktuális lista a https://echa.europa.eu/ information-on-chemicals/pic/chemicals internetes felületen is elérhető.

""az uniós rendelet 3. cikk 9. pontja szerint az importáló ország előzetes jóváhagyási (hozzájárulási) eljárásának (PICeljárás) hatálya alá tartozó, az uniós rendelet I. melléklet 3. részében felsorolt anyagok: amelyek megegyeznek az Egyezmény III. mellékletében szereplő anyagokkal. Az importőr országok által adott, az érintett anyagfelhasználási kategóriájára vonatkozó behozatali válaszok (hozzájárulások) ún. PIC körlevelekben szerepelnek, melyek a www. pic.int oldalon érhetők el. Az uniós rendelet 15. cikk (2) bekezdése alapján az uniós rendelet V. mellékletében felsorolt vegyi anyagoknak az Európai Unió területén történő felhasználása, és azok harmadik országba irányuló kivitele – az emberi egészség, illetve a környezet védelme érdekében – tilalom alá esik. A kiviteli tilalom alól kivételt képeznek az uniós rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározott kutatási vagy elemzési célra szolgáló, évi 10 kg-ot (exportőrönként és külföldi importőrönként) meg nem haladó mennyiségben exportált vegyi anyagok (így az V. mellékletben szereplők is).

A VÁMHATÓSÁGON KÍVÜL ÉRINTETT NEMZETI HATÓSÁGOK TEVÉKENYSÉGE

Az uniós rendelet I. mellékletének 1–3. részei az alábbi három kategóriába csoportosítják a vegyi anyagokat, kémiai árumegnevezés, vámtarifaszám és a felhasználásukra vonatkozó alkategóriák4 alapján: ""az uniós rendelet 3. cikk 7. pontja szerint kiviteli bejelentési kötelezettség alá eső, az uniós rendelet I. melléklet 1. részében felsorolt anyagok: amelyekre az Európai Unióban egy vagy több, az Egyezmény szerinti felhasználási kategória alkategóriájában tiltás vagy szigorú korlátozás van érvényben. ""az uniós rendelet 3. cikk 8. pontja szerint kiviteli bejelentést és az importáló (rendeltetési) országtól kifejezett jóváhagyást (PIC-bejelentést) igénylő, az uniós rendelet I. melléklet 2. részében felsorolt anyagok: amelyekre az Európai Unióban vagy annak valamely tagállamában az egyezmény szerinti felhasználási kategóriában tiltás vagy szigorú korlátozás van érvényben, de nem vették fel őket az Egyezmény III. mellékletébe.

Az Egyezmény 4. cikke alapján minden ratifikáló ország, illetve az uniós rendelet 18. cikke alapján minden uniós tagállam kijelöl egy vagy több olyan illetékes nemzeti hatóságot, amely(ek) jogosult(ak) az Egyezményben előírt igazgatási feladatok végrehajtására. A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése Magyarországon a növényvédő szerek nemzetközi forgalmát illetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságát, míg az ipari vegyi anyagok esetében az országos tisztifőorvost (2017. április 1-jétől az államigazgatási háttérintézményeket érintő átalakítások eredményeként az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyi Államtitkárságán belül létrejött Országos Tisztifőrvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság látja el a feladatokat) jelölte ki nemzeti hatóságnak (a továbbiakban együttesen: DNA).

A KIVITELEKRŐL: A KIVITELI BEJELENTÉS ÉS A KIFEJEZETT HOZZÁJÁRULÁS Az uniós rendelet 8. cikk (2)–(4) bekezdései alapján az I. melléklet 1. és 2. részében felsorolt anyagok harmadik országba irányuló kiviteleinek kezdeményezése előtt az exportőröknek a II. mellékletben meghatározott kiviteli bejelentést kell tenniük az illetékes DNA-k felé. A bejelentést az anyag önmagában, keverékben vagy árucikkben történő évi első kivitele esetén legkésőbb 35 nappal a kivitel tervezett időpontja előtt kell

Harnberger György: „A veszélyes vegyi anyagok ellenőrzése I–II. rész” cikke alapján, Vám-Zoll, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata, 2016. októberi kiadás 22–26. oldal, 2016. decemberi kiadás 6–8. oldal 1

2

Miért fontosak a vegyi anyagok, forrás: https://echa.europa.eu/hu/chemicals-in-our-life/why-are-chemicals-important

A peszticidek alapvetően a kártevő élőlények elleni védelemre, a növények megfelelő fejlődésére szolgáló szerek. Forrás: Dr. Bordás Imre: Veszélyes anyagok, készítmények peszticidek, Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest 2006, 3. oldal, http://okbi.hu/images/OKBI/kiadvanyok/peszticid.pdf 3

Az alkategóriák jelzése az uniós rendelet I. mellékletében a következő: ipari vegyi anyag (i) és peszticid (p). Az alkategóriákon belüli csoportosítás: ipari vegyi anyagok esetén szakmai „i(1)” vagy lakossági „i(2)”, peszticidek esetén növényvédő szerként „p(1)” vagy egyéb peszticidként „p(2)” történő felhasználási cél létezik. Az anyagok felhasználására vonatkozó korlátozások az alkategóriákban: szigorúan korlátozott (szk) vagy betiltott (t). 4



megtenni, ezután elegendő naptári évenként teljesíteni, de a 35 napos határidő betartása mellett. A kiviteli bejelentés többek között a kivitelre szánt anyag azonosításához szükséges adatokat (pl. kémiai elnevezés, felhasználási cél) és az ügyletre vonatkozó egyéb releváns információkat (pl. rendeltetési ország, exportőr és importőr neve/címe) tartalmazza. A DNA-k az exportőr által teljesített kiviteli bejelentést (25 nappal a kivitel tervezett időpontja előtt) jóváhagyják, majd az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: ECHA) felé továbbítják annak érdekében, hogy a bejelentések az uniós adatbázisban azonosíthatók és nyomon követhetők legyenek.

 Tovább

portőr igazolja, hogy a behozatal az érintett OECD-országba való behozatal idején engedélyezve van. A DNA-k az importáló ország hozzájárulása nélkül, eseti jelleggel, az exportőr kérelmére engedélyezhetik az uniós rendelet I. melléklet 2. és 3. részében szereplő anyagok kivitelét, ha az importőr ország nem rendelkezik korlátozó vagy tiltó jogszabállyal az érintett anyagra vonatkozóan, vagy a kifejezett hozzájárulási kérelemre az uniós rendeletben előírt 60 napos határidőn belül nem érkezik válasz és az uniós rendelet 14. cikk (7) bekezdésében írt feltételek egyike teljesül. Az uniós rendelet 14. cikk (8) bekezdése alapján a kifejezett hozzájárulások – ellenkező rendelkezés hiányában – három naptári évig, míg a hozzájárulás mellőzést engedélyező határozatok 12 hónapig érvényesek.

KÜLÖNLEGES KIVITELI SZABÁLYOK

Az ECHA a tervezett időpont előtt legkésőbb 15 nappal megküldi a bejelentést a rendeltetési (harmadik) ország nemzeti DNA-ja részére. Lényeges szabály, hogy az uniós rendelet 8. cikk (5) bekezdése szerint a DNA-k az exportőr vagy az importáló ország kérelmére – az Európai Bizottsággal való konzultációt követően – teljes vagy részleges mentesítést adhatnak a bejelentések kezdeményezése alól. Erre akkor van lehetőség, ha a kivitel olyan veszélyhelyzettel függ össze, hogy a bejelentés megtételével járó késedelem a rendeltetés szerinti (importáló) országban egészségügyi vagy környezeti veszélyt okozhat. Az uniós rendelet hatálya alá tartozó anyagok tranzitja esetén kiviteli bejelentés kezdeményezésére nincs szükség, ugyanakkor az uniós rendelet VI. mellékletében szereplő országok információkat kérhetnek a PIC-eljárás alá eső anyagok tranzit forgalmáról az uniós rendelet 16. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint. Az uniós rendelet 14. cikk (6) bekezdése szerint az uniós rendelet I. melléklet 2. és 3. részében feltüntetett anyagok harmadik országba irányuló kivitele csak az importáló (rendeltetési) ország nemzeti DNA-jának előzetes hozzájárulásával valósulhat meg. Az eljárás röviden azt jelenti, hogy a szállítás előtt az exportőr ország hatóságának be kell szereznie a célország illetékes hatóságának jóváhagyó nyilatkozatát a behozatalhoz. Ha az uniós rendelet I. melléklet 2. részében feltüntetett anyagok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) valamely tagállamába kerülnek kivitelre, az exportőr ország DNA-ja az exportőr kérelmére eltekinthet a kifejezett hozzájárulás megszerzésétől, amennyiben az ex-

Az uniós rendelet 2. cikk (3) bekezdés második albekezdése értelmében a kutatási és elemzési célra szolgáló, évi 10 kgot meg nem haladó mennyiségű vegyi anyagok kiviteléhez ún. különleges kiviteli azonosító hivatkozási szám igénylése szükséges. Szintén ilyen speciális azonosítóval valósulhat meg az uniós rendelet I. melléklet 3. részében szereplő anyagok kivitele, ha az uniós rendelet 8. cikk (6) bekezdésében írt valamennyi feltétel (az anyag PIC-eljárás alá kerül, az importőr ország részese az Egyezménynek és megad minden információt az érintett anyagról, a DNA-k és a tagállamok megkapták a szükséges információkat az érintett anyagról) teljesül. Ha az uniós rendelet 8. cikk (6) bekezdésében írt feltételek valamelyike nem teljesül, a szóban forgó anyagok kivitele bejelentéshez és az importáló (rendeltetési) ország DNA-jának kifejezett hozzájárulásához kötött. A szabályozás érdekessége, hogy a kiviteli bejelentések mentesítésében érintett kivitelek is speciális azonosító igényléséhez kötöttek. Egyes esetekben az uniós rendelet I. melléklet 3. részében felsorolt anyagok kivitelére nem kerülhet sor, ha azok az uniós rendelet 14. cikk (7) bekezdés második albekezdésében megnevezett káros tulajdonságokkal vagy jellemzőkkel bírnak (pl. rákkeltő anyagnak minősülnek). Ha azonban az importáló ország hozzájárul az ilyen anyagok behozatalához, akkor a kivitel elvégezhető.

AZ EPIC ÉS A RIN Az uniós rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján a kiviteli bejelentéseket és a kifejezett hozzájárulás iránti kérelmeket egy uniós szinten létrehozott ún. ePIC elnevezésű adatbázis kezeli. Az ePIC-hez az ipari szereplők, a hatóságok és az uniós vámhatóságok egyaránt hozzáférhetnek a https://epic.echa. europa.eu internetes felületen.


Tovább  Vámhatósági ellenőrzések

Az exportőr bejelentését, a DNA-k kiviteli hozzájárulásait, illetve a hozzájárulás hiányában történő kiviteli engedélyezésről szóló döntéseket az ePIC adatbázis nyilvántartási azonosítószám (a továbbiakban: RIN) alapján tartalmazza. A RIN a latin ábécé valamely betűiből és arab számok kombinációjából (beleértve a nullát is) álló tízjegyű alfanumerikus kód. A hozzájárulások és bejelentések elfogadásáig az ePIC felületén az exportügyletekhez kapcsolódó RIN-ek érvénytelen (inaktív) állapotban, piros színnel jelölve szerepelnek. Az érvényes (aktív) azonosítókat az ePIC zöld színnel jelölve tartalmazza.

Az uniós rendelet 2. cikk (3) bekezdésének második albekezdése, illetve 19. cikk (1) bekezdése alapján a kivitelek során az ePIC által generált RIN-t az exportőröknek szerepeltetniük kell a vám-árunyilatkozaton. A mentesítést kapott bejelentések, illetve a kutatási/elemzési célt szolgáló (évi 10 kg alatti mennyiségben) exportok, illetve az uniós rendelet 8. cikk (6) bekezdésében írt feltételek teljesülésével (vagyis az importáló ország hozzájárulásával) megvalósuló exportok esetében ún. különleges RIN kerül kiadásra, melyet szintén fel kell tüntetni a vám-árunyilatkozaton.

A BIZTONSÁGI ADATLAP Az uniós rendelet 17. cikk (3) bekezdésében írtak alapján a kivitelekhez ún. biztonsági adatlapot is mellékelni kell, ha a kivitelre szánt anyag veszélyes anyag vagy keverék az Európai Unióban veszélyesnek minősül. A biztonsági adatlap megkövetelésének részletes feltételeit a REACH-rendelet 31. cikk (1) bekezdése tartalmazza. A biztonsági adatlap formai és tartalmi követelményeit a REACH-rendelet 31. cikk (5)–(10) bekezdései és II. melléklete tartalmazza. Lehetőség szerint a biztonsági adatlapon az információkat a rendeltetési ország nyelvén szükséges szerepeltetni. A REACH-rendelet 2. cikk (6) bekezdése alapján nem kell benyújtani biztonsági adatlapot bizonyos végső felhasználóknak szánt, készterméknek minősülő keverékek (pl. meghatározott kozmetikai termékek, gyógyszerek, élelmiszerek, takarmányok) kivitele esetén.

A SZAVATOSSÁGI IDŐ Az uniós rendelet 14. cikk (10) bekezdése értelmében az uniós rendelet hatálya alá tartozó anyagok kivitelére legkésőbb szavatossági idejük lejárta előtt 6 hónappal kerülhet sor. E szabály betartatása érdekében az uniós rendelet 17. cikk 20 Veszélyes Anyagok 2017. május – június

(2) bekezdésében írtak szerint az exportőrnek a szavatossági határidőt és a gyártás idejét az érintett anyagok külső borításán (címkéjén) vagy adott esetben a szállítmányhoz tartozó dokumentáción szerepeltetnie kell. Az uniós rendelet 17. cikk (4) bekezdése alapján a címkén az importőr ország nyelvén kell szerepeltetni a szóban forgó anyag azonosításához szükséges információkat.

A BEHOZATAL Az uniós rendelet 13. cikk (1) bekezdése alapján az uniós rendelet I. melléklet 3. részében –meghatározott felhasználási kategóriák szerint – felsorolt anyagok és azok keverékeinek harmadik országból történő behozatalához az Európai Bizottság által kiadott, az adott anyag Európai Unió területére történő behozatalát engedélyező hozzájárulásra (határozatra) van szükség (a tranzitszállításokhoz nem kell behozatali határozat). Az eljárás azt a célt szolgálja, hogy az Európai Unió területére ne kerülhessen be olyan anyag, amelynek forgalmazása nem engedélyezett. A behozatali határozatok korlátlan és minden uniós tagállamban kötelező érvényességgel bírnak. Az Európai Bizottság a kiadott behozatali határozatokat megküldi az ECHA, illetve a tagállami DNA-k részére, de azok elérhetők a PIC körlevelekben, az Egyezmény vagy a DNA-k honlapján is. Az uniós rendelet 13. cikk (5) bekezdése alapján az ECHA a behozatali határozatok elérhetőségét szintén az ePIC adatbázisban kezeli. Ha a behozatal az I. melléklet 3. részében szereplő felhasználási kategóriákat nem érinti, akkor a behozatali határozatra nincs szükség.

A vámhatóság különböző szempontokat vizsgál egy adott anyag kivitele, illetve behozatala esetén. A VÁMHATÓSÁG ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGE KIVITEL ÉS BEHOZATAL ESETÉN A vámhatóság a kivitelek során az ePIC-ben rögzített RIN-ek érvényességét (aktív állapotát), azoknak a vám-árunyilatkozaton történő feltüntetését, a biztonsági adatlapok meglétét, valamint a szavatossági időtartam esetleges lejártát ellenőrzi. A Korm. rendelet 2. § (6) bekezdése alapján a vámhatóság jogosult minden az uniós rendelet hatálya alá tartozó anyagot tartalmazó szállítmányt feltartóztatni, ha a kiviteli bejelentést nem vagy nem megfelelően tették meg, vagy az a rendelkezésre álló információkból valószínűsíthető. Amennyiben a feltartóztatás foganatosításra kerül, úgy a vámhatóság a további – a Korm. rendelet 2. § (7) bekezdésében meghatározott – eljárások (pl. visszatartás és lefoglalás elrendelése) bevezetése érdekében az eljárás bejelentésétől számított 72 órán belül értesíti az ellenőrzés helye szerint illetékes járási hivatalt, valamint ezzel egyidejűleg (az ügylethez kapcsolódó adatok és információk megküldése mellett) az érintett DNA-t. A járási hivatal a vámhatóság értesítésétől számított 15 napon belül hoz döntést az ügyben, majd arról tájékoztatja a vámhatóságot a kiviteli eljárás lezárása érdekében. Ilyen esetekben a vámhatósági eljárás csak a járási hivatalok válaszainak ismeretében vé-


gezhető el. A Korm. rendelet 2. § (8) bekezdés alapján, ha a járási hivatal döntése szerint a kivitel nem engedélyezett, úgy a vámhatóság a továbbiakban a vámjogszabályok szerint jár el (pl. a kiviteli vám-árunyilatkozat visszautasítása). A vámhatóság a vámeljárás lezárása után legkésőbb 72 órán belül tájékoztatást ad az ügyben illetékes DNA részére, így az ügy kimeneteléről valamennyi hatóság információhoz jut. A behozatalok esetén a vizsgálat arra irányul, hogy a behozatali határozatokban szereplő ipari vegyi anyagok importjához hozzájárultak-e az Európai Unióban az uniós rendelet I. melléklet 3. részében megjelölt felhasználási kategóriák alapján. A behozatali határozatok papír alapú példányait csak abban az esetben ellenőrzi kötelezően a magyar vámhatóság, ha azok az eljárások során rendelkezésre állnak. Eltérően alakul a növényvédő szerként felhasználható peszticidek behozatalának ellenőrzése. A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelet 28. cikk (1) bekezdése alapján a peszticidek forgalomba hozatala engedélyköteles. Így az Európai Unión kívüli országokból történő behozatalok során a magyar vámhatóság kizárólag azt vizsgálja, hogy az érintett anyagok forgalomba hozatalát engedélyezték-e hazánk területén. A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerekről a NÉBIH nyilvántartást vezet, melyet a magyar vám-

 Tovább

hatóság felhasznál az ellenőrzései során. A Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a vámhatóság jogosult minden szállítmányt feltartóztatni, ha megállapítást nyer, hogy a szóban forgó készítmény behozatala nem engedélyezett, vagy az a rendelkezésre álló adatokból valószínűsíthető. Ilyen esetekben a vámhatóság a kivitelnél írtak szerint jár el (járási hivatalok és DNA-k tájékoztatása) a megfelelő eltérésekkel, figyelemmel a behozatalra vonatkozó vámjogi rendelkezésekre (vámfelügyelet, átmeneti megőrzés, vámjogi státusz rendezése). A vámhatóság minden ellenőrzési tevékenysége az eljárás alá vont vegyi anyagok azonosságának megállapítására irányul, hiszen csak ezt követően lehet megállapítani az esetleges kötelezettségeket vagy hiányosságokat (pl. kiviteli bejelentés megtétele, forgalomba hozatali engedély megszerzése). Figyelemmel az egészségügyi kockázatokra, a kiviteli és a behozatali eljárások során a vámhatóság elsősorban okmányellenőrzést végez a szállítmány azonosságát biztosító jelek (vámzár) meglétének ellenőrzése mellett. Ha a benyújtott okmányok adattartalma eltérést mutat, vagy az eljárás során visszaélésre utaló gyanús körülmény tapasztalható, a vámhatóság mindenképpen fizikai áruvizsgálatot tart. Ennek során a magyar vámhatóság alapvetően az eljárás alá vont anyagok külső csomagolásán feltüntetett információkat ellenőrzi, illetve azokat összeveti az eljárás során benyújtott dokumentumokkal. Indokolt esetben a vámhatóság mintavételi eljárást is kezdeményezhet az érintett anyag azonosságának megállapítása érdekében.

ÖSSZEGZÉS Világszerte évente több százmillió tonna vegyi anyagot gyártanak. Az Európai Unió rendelkezik a világ második legnagyobb vegyiparával, amely elsősorban ezeket az anyagokat hasznosítja. Az ECHA adatai szerint 2018-ig mintegy 30 000 vegyi anyag regisztrálására kerülhet sor.5 Az adatok alapján jól látható, hogy ezek az anyagok mindennapi életünk nélkülözhetetlen összetevői, emellett hozzájárulnak a világgazdasági folyamatokhoz is. A pozitív mutatók és a gazdasági előnyök dacára rendkívül fontos a felelőtlen felhasználás elkerülése, vagyis az emberi egészség és a környezet megóvása. A vegyi anyagok alkalmasak lehetnek akár kábítószerek és robbanóanyagok tiltott előállítására. Az Európai Növényvédőszer-gyártók Szövetségének (ECPA) adatai szerint a hamis növényvédő szerek aránya Európában 5-7%-ra tehető, és értékük már meghaladja az évi 500 millió eurót.6 Az esetleges problémák elkerülése érdekében az illegális felhasználás tekintetében veszélyesnek vagy kockázatosnak minősített vegyi anyagok szállítását és felhasználását megfelelő színvonalú hatósági felügyelet alatt kell tartani, és az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük. Ehhez a folyamathoz járulnak hozzá az Európai Unió nemzetközi kereskedelmének felügyeletét ellátó unós vámhatóságok is.

5

Miért fontosak a vegyi anyagok?, Növekvő gazdasági siker, forrás: https://echa.europa.eu/hu/chemicals-in-our-life/why-are-chemicals-important

A hazai adatok alapján a hazánkban évente felderített hamis növényvédő szerek értéke eléri kb. 1,2 milliárd forintot. Syngenta.com: Fellépés a hamisított növényvédő szerek ellen, http://www3.syngenta.com/country/hu/hu/sajtoszoba/Pages/Fellepes-a-hamisitott-novenyvedoszerek-ellen.aspx és Igric Dominika: Eredeti - kontra hamis termékek: Fókuszban a növényvédő szerek, http://www.agroinform.com/szantofold/eredeti-kontra-hamistermekek-fokuszban-a-novenyvedo-szerek-21133 6


MELLÉKLET  Alagút-korlátozások

AZ ADR-SZABÁLYOZÁS SZERINT NYILVÁNTARTOTT ÉS BESOROLT ALAGUTAK JEGYZÉKE

Alagútkategóriák

A szabályozás érvénybelépése

"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

Megjegyzések

Nagy-Britannia Dartford

2010.10.01-től

X

1-es számú melléklet

Mersey

X

Clyde

X

Ramsgate

Ideiglenes kód, a kockázat értékelése után kaphat alsóbb fokozatú kategóriát.

X Limehouse

X

Rotherhithe

X

Blackwall

X

East India Dock Road

X

Tyne Heathrow Airport tunnel

X 10/03/31


X

X

„E kategóriájú 4h-tól 23h-ig C kategóriájú a fennmaradó időben”


Alagútkategóriák


"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

 MELLÉKLET

Megjegyzések

Hollandia Coentunnel (A10)

X

Amszterdamban

Westerscheldetunnel (N62)

2010.01.01-től

X

Terneuzen és Goes között

Wijkertunnel (A9)

X

Bewerwijk és Velsen között

Zeeburgertunnel (A10)

X

Amszterdamban

Beneluxtunnel (A4)

X

Vlaardingen és Hoogvliet közelében

Drechttunnel (A16)

X

Zwijndrecht és Dordrecht között

Noordtunnel (A15)

X

Hendrik-Ido-Ambacht és Alblasserdam között

Thomassentunnel (N15)

X

Rozenburg közelében

Sytwendetunnel (N14)

X

Leidschendam – Voorburg

Vlaketunnel (A58)

X

Kruiningen és Kapelle között

Kiltunnel (S43)

X

Dordrecht és Gravendeel között

Velsertunnel (A22)

X

Velsen közelében

IJtunnel (D)

X

városi út Amszterdamban

Piet Heintunnel (D)

X


Maastunnel (D)

X

városi út Rotterdam

Maasboulevardtunnel (D)

X

városi út Maastricht

Koningstunnel (D)

X

városi út Den Haag

Hubertustunnel (N14)

X

városi út Den Haag

Botlektunnel (A15)

X

Hoogvliet és Rozenburg között

Heinenoordtunnel (A29)

X

Barendrecht és Oud-Beijerland között

Schipholtunnel (A4)

X

Schiphol

Roertunnel (A73)

X

Roermond

Swalmentunnel (A73)

X

Swalmen

Arenatunnel

X

Waterwolftunnel (N201)

városi út Amszterdamban Aalsmeer és Haarlemmermeer között

X

Leidsche Rijntunnel (A2)

15/04/01

Salland-Twentetunnel (N35)

15/04/01

X

Hellendoorn

Sluiskiltunnel (N62)

15/04/01

X

Terneuzen közelében

Michiel de Ruijtertunnel

15/04/01

X

Utrecht közelében

X

Ketheltunnel (A4)


X

Stadsbaantunnel (Stadtgebiet Utrecht)

Alagút-kategóriák

X


"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

Megjegyzések

Szlovákia Bôrik - D1 út

X

Hosszúsága: 999 m

Branisko - D1 út

X

Hosszúsága: 4975 m

Sitina - D2 út

X

Hosszúsága: 1440 m

Horelica - D3 út

X

Hosszúsága: 605 m

Stratená - 67 út

X

Hosszúsága: 325 m





"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

Megjegyzések

Görögország ΝϒΜΦΑΙΑ - Egnatia Odos -E90

Veszélyes áru szállítása és 3,4 tonnánál nagyobb járművel való közlekedés tiltott!

Egnatia Odos - E90, Attiki Odos szakaszon lévő alagutak

Veszélyes áru szállítása tiltott!

Fontos, hogy a svédországi Stockholm/Muskötunneln esetében előzetes rendőri engedély szükséges az áthaladáshoz. Alagút-kategóriák


"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

Megjegyzések

Svédország Göteborg/Tingstadstunneln (E6)

X

Göteborg/Götatunneln (E45)

X

Göteborg/Lundbytunneln (Road E6.21)

X

Stockholm/Blekholmstunneln (Road E4.25)

X

Stockholm/Hundra Knutars Backe

X

Stockholm/Klaratunneln

X

Stockholm/Muskötunneln (Road 539)

X

Stockholm/Söderledstunneln (Road E4.25)

X

Stockholm/Södra Länkentunneln (Road 73/222 és 75)

X

Bármely veszélyes áru áthaladás akkor engedélyezhető, ha elfogadta és engedélyezte a Södertörns kerületi Rendőrség +46 114 14 (Telefonközpont)

„07h-tól 19h-ig B, A kategóriájú a fennmaradó időben”

X

Dánia - Svédország Øresund

10/01/01

X

X

23h-tól 6-ig B, 6-tól-23h-ig E

Norvégia Oslo Festningstunnelen, E 18

X

7:00-09:00 és 14:00-18:00 között

Oslo Vålerengtunnelen Rv 190

10/01/01

X

7:00-09:00 és 14:00-18:00 között

Oslo Hammersborgtunnelen, Rv 162

X

7:00-09:00 és 14:00-18:00 között

Oslo Vaterlandstunnelen, Rv 162

X

7:00-09:00 és 14:00-18:00 között

Ålesund Ellingsøytunnelen Rv 658

X

6:00-24:00 között

Valderøytunnelen, Rv 658

X

6:00-24:00 között

Bergen Knappetunnelen, Fv 557 Rv 108 - Hvalertunnelen


X

7:00-10:00 és 14:00-17:00 között


Alagútkategóriák


"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

 MELLÉKLET

Megjegyzések

Németország B 38 - Saukopftunnel Baden-Württemberg, Weinheim

X

Kerülőút B3, L3408 Birkenau irányában

„B 312 - Bereich Flughafen Stuttgart Baden-Württemberg, Csomópont 7321 078 után 7321 075 0+195től 0+704-ig”

X

Érkezési és indulási repülőtér alatti alagút

Gemeindestraße Schlossbergtunnel Baden-Württemberg, Heidelberg

X

Kerülőút Adenauerplatz Sofienstraße - Neckarstaden (B 37)

„B 10 - Westringtunnel Ulm BadenWürttemberg, Csomópont 063/0.000 - 060/0.609; 0.000 061/0.294”

X

Pferseer Unterführung Bayern, Augsburg Centrum

X

„Berlin A 113 10,193 km - 10,493 km Berlin, Bezirk TreptowKöpenick, Gemarkung Glienicke”

X

„Berlin A 113 11,183 km - 12,083 km Berlin, Bezirk TreptowKöpenick, Gemarkung Glienicke”

X

BAB A 100 (AS Schmargendorf) Berlin 1,4-1,931 km Mecklenburgsiche Straße és a Schildhornstraße között

X

Wallringtunnel -Hamburg, HamburgAltstadt

X

Tunnel Alsterkrugchaussee -Hamburg, Knoten Alsterkrugchaussee/ Sengelmannstraße

X

CCH-Tunnel - Hamburg, Vorfahrtsbauwerk am Congress-CentrumHamburg

X

A 7 - Elbtunnel Hamburg

X


Krohnstiegtunnel Hamburg-Niendorf

X


A 38 - Heidkopftunnel Niedersachsen

X

Az eddig érvényben lévő korlátozást hatályon kívül helyezve.




X

Az eddig érvényben lévő korlátozást hatályon kívül helyezve.

A 1 - Einhasung/Tunnel Köln-Lövenich

X

E bis voraussichtlich Anfang November 2013

B 9 - Tunnel Bad Godesberg NordrheinWestfalen, Bonn-Bad Godesberg

X

B 437 - Wessertunnel Niedersachsen A 31 - Emstunnel Niedersachsen

X

B 55a - Tunnel Grenzstraße , KölnBuchforst B 61n Streckenabschnitt 99.1 Weserauentunnel, B 61, Abschnitt 99,1, von Station 177 bis Station 1910 / Porta Westfalica - Barkhausen

X

11/04/21

X

A 71 - Tunnel Alte Burg - Thüringen (112,3113,2 km)

X

A 71 - Tunnel Rennsteig - Thüringen (114,8122,7 km)

X

A 71 - Tunnel Hochwald - Thüringen (123,6124,3 km)

X

A 71 - Tunnel Berg Bock (126,4-129,0 km)

X

A 39 Niederschasen tartomány Lindenberg és Heidbergnél

X


2013 31. hetétől a felújítás befejezéséig (2015); Sebességcsökkentés az alagútban 50 km/h-ra, 7,5 t-nál nagyobb gépjárművekkel tilos az áthajtás.


"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

Belgium

Anvers tartomány Kennedy (R1)

X

Waasland (N49)

X

Kasterlee (N19g)

X

Zelzate (N49)

X

Bevrijding

X

Craeybeckx

X

Jan De Vos

X

Liefkenshoek

X

Tijsmans

X

Valaar

X

Rupel

X

Bolivar

X

Flandre Orientale tartomány Beveren


X


 MELLÉKLET

Brabant flamand tartomány De Bond- Leuven (R23)

X

Vierarmen - Tervuren/Kraainem (R0)

X

Quatre Bras

X

Léonard

X

Flandre Occidentale tartomány t Zand-Bruges (R30)

X

De Bond De Bolle-Ostende

X

Wevelgem

X

Liége tartomány Cointe

X

Brussel de tunnels op de Kleine Ring (R20)

X

Brussel de tunnel onder de Van Praetbrug (R21)

X



"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

Megjegyzések

Törökország

Autópályán lévő alagutak Karşiyaka 2 - Îzmir Ring Road -Aydın


Karşiyaka 1 - Îzmir Ring Road -Aydın


75. Yil Selatin - Îzmir Ring Road -Aydın


Bolu Dağı - GümüşovaGerede


Ayran - T.A.G.


Kızlaç - T.A.G.


Aslanlı - T.A.G.


Kırkgeçit-1 - EminlikÇiftehan


Kırkgeçit-2 - EminlikÇiftehan


Kırkgeçit-3- Eminlik-Çiftehan








Kırkgeçit-7- Çiftehan-Pozantı


Çakıt - Çiftehan-Pozantı


Alagutak Kadıoğlu - Aybasti-Ordu/ Giresun Province Border


Kozbükü - Aybasti-Ordu/ Giresun Province Border


Tekkebak - Aybasti-Ordu/ Giresun Province Border


Ordu-Nefise Akçelik Aybasti-Ordu/Giresun Province Border


Asarkayası - Aybasti-Ordu/ Giresun Province Border




Alagútkategóriák


"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

Megjegyzések

OlaszországFranciaország Fréjus- Tunnel

09/07/01

X

* Kiegészítő információk 2-es számú melléklet

Mont-Blanc

X

Alagútkategóriák


"A"

"B"

"C"

"D"

"E"

Az alábbi áruk kivételével szállítás tilos az alagúton keresztül, UN2919, UN3291, UN3331, UN3359, UN3373.

Megjegyzések

Svájc

Seelisberg

2010.01.01.-től

X

St. Gotthard

A korlátozások érvényesek szombat, vasárnap és ünnepnapokon, egyéb esetben 17h-tól 07h-ig érvényes.

X

X


Kerenzer

X


Via Mala

X

Bärenburg

X

Rofla

X

San Bernardino

X

Grosser St. Bernhard

X

Rongellen II

X

Solis

X

Alvaschein

X

Landwasser

X

Mappo/Morettina

X

Galerie du Marcolet

X

Thurgau - Kreisel Bahnhof Frauenfeld

X

Ticino/Tessin Vedeggio- Cassarate

X

Costoni di Fieud



"A"

10/01/01

X

Csehország Klímkovice - D1 Valík - D5

X

Libouchec - D8

X

Panenská - D8

X

Jihlava - I/38

X

Liberec - I/35

X

Hřebeč - I/35

X


"B"

"C"

"D"

"E"




"A" "B"

 MELLÉKLET

"C" "D" "E" Megjegyzések

Ausztria

Nincsen alagút-kategória, az osztrák közlekedési joghoz van igazítva.

A 2 - Herzogberg

Figyelmeztető lámpa sárgás-vörös fénnyel.

A 2 - Mitterberg


A 2 - Kalcherkogel


A 2 - Gräbern


A 2 - Ehrentalerberg


A 2 - Falkenberg


A 7 - Bindermichl


A 8 - Steinhaus


A 8 - Noitzmühle


A 9 - Ottsdorf Überdeckung


A 9 - Kienberg


A 9 - Klaus


A 9 - Spering


A 9 - Lainberg


A 9 - Bosruck

Figyelmeztető lámpa sárgás-vörös fénnyel. + Kísérő jármű szükséges melyeknél a veszélyt jelző számok 2-es számmal kezdődnek, vagy pedig ugyanaz a szám duplázott vagy pedig X-el kezdődik.

A 9 - Selzthal


A 9 - Wald


A 9 - Gleinalm


A 9 - Schartnerkogel


A 9 - Plabutsch


A 10 - Ofenauer


A 10 - Hiefler


A 10 - Tauern


A 10 - Katschberg


A 10 - Oswaldiberg


A 11 - Karawanken


A 12 - Mils


A 12 - Roppen






"A" "B"


A 12 - Landeck


A 14 - Amberg


A 14 - City


A 14 - Pfänder


A 22 - Kaisermühlen


S 1 - Rannersdorf


S 1 - Tradenberg


S 1 - Stetten


S 1 - Kreuzenstein


S 6 - Semmering


S 6 - Steinhaus


S 6 - Spital


S 6 - Tanzenberg


S 6 - Bruck


S 6 - Niklasdorf


S 6 - Ganzstein


S 16 - Strenger


S 16 - Perjen


S 16 - Pians/ Quadratsch


S 16 - Arlberg

"Figyelmeztető lámpa sárgás-vörös fénnyel. + Kísérő jármű szükséges melyeknél a veszélyt jelző számok 2-es számmal kezdődnek, vagy pedig ugyanaz a szám duplázott vagy pedig X-el kezdődik. + Warnlampe ung Begleitfahrzeug + Einstufung der beförderten Güter und deren Menge der Tunnelaufsicht mitteilen + Erlaubnis zur Durchfahrt durch die Tunnelaufsicht”

S 16 - Langen


S 16 - Dalaas


B 1 - Eglsee


B 1 - Henndorf Umfahrungstunnel

Figyelmeztető lámpa sárgás-vörös fénnyel. Minimális követési távolság 50 m.

B 108 - Felbertauern

"Figyelmeztető lámpa sárgás-vörös fénnyel. + Kísérő jármű szükséges melyeknél a veszélyt jelző számok 2-es számmal kezdődnek, vagy pedig ugyanaz a szám duplázott vagy pedig X-el kezdődik. + Warnlampe ung Begleitfahrzeug + Einstufung der beförderten Güter und deren Menge der Tunnelaufsicht mitteilen + Erlaubnis zur Durchfahrt durch die Tunnelaufsicht + Einstufung der beförderten Güter und deren Menge der Tunnelaufsicht mitteilen + Erlaubnis zur Durchfahrt durch die Tunnelaufsicht”

B 115 - Burg


B 140 - Grünburg


B 145 - Geisswand


B 145 - Franz-Joseph


B 145 - Sonnstein I






"A" "B"

 MELLÉKLET


B 145 - Bartlkreuz Sonnstein II


B 156 - Göming


B 158 - Kaiserpark


B 159 - Pass Lueg


B 165 - Umfahrung Wald


B 167 - Gigerach


B 167 - Klamm


B 169 - Brettfall

Alle: Warnlampe mit gelbrotem Licht + Erlaubnis der Tunneldurchfahrt (Tunnelaufsicht)

B 169 - Harpfnerwand


B 170 - Kirchberg i. T., Ortsumfahrung


B 170 - Kitzbühel, Lebenberg


B 171 - Stadtberg


B 178 - Umfahrung Bruckhäusl


B 178 - Lärchberg


B 178 - Achberg


B 179 - Lermoos


B 310 - Neumarkt


B 311 - Unterflurtrasse Kirchham


B 311 - Schönberg


B 311 - Schmitten


B 311 - Trattenbach


B 311 - Mauth


L 101 - Wartstein


L 109 - Alte Wacht


L 109 - Schappach


L 197 - Passür/Ralegg


L 197 - Flexengalerien


L 200 - Achrain


L 215 - Schaufelberg


L 330 - Brandberg


L 546 - St. Wolfgang


L 547 - Hallstatt


Tomitzstraßentunnel

Alle: Geschwindigkeitsbeschränkung von 30 km/h


Jelentkezem

VESZÉLYES ANYAGOK. A Seveso III. irányelv hazai bevezetésének tapasztalatai Alagút-korlátozások

Recommend Documents