A gazdasági felzárkózás nemzetközi és hazai tapasztalatai Virág Barnabás, ügyvezető igazgató Versenyképességi és Növekedési Fórum 2016 2016. június 24.
1
Az előadás fő üzenetei • Versenyképesség és növekedés átfogó elemzése o Nehéz kitörni a közepesen fejlett státuszból, csak átfogó versenyképességet javító programokkal sikerülhet o Az egyensúlyt megőrző növekedés eredményezhet tartós felzárkózást
• A gazdasági felzárkózás ütemének felgyorsítása o Nincs egységes recept, nincsen királyi út! o A gazdaságok értékteremtő képességére kell fókuszálni o Ehhez új beruházások és az innovációs képesség javítása szükséges
• A hazai gazdaság előtt álló kihívások o o o o
Az elmúlt években a munkapiacon nagyot léptünk előre Hangsúlyosan a növekedés intenzív tényezői felé kell fordulni Termelékenységbeli dualitás leküzdése - mérethatékonyság Az innováció és a kreatív ipar emelheti a növekedést hosszú távon
Magyar Nemzeti Bank
2
Az elmúlt két évtizedben hazánkban volt a leglassabb a felzárkózás üteme 3,0 2,5 2,0
1,7
1,5 0,6
0,7
0,7
SL
LT
0,6
LV
0,7
CZ
0,4
0,5
CR
0,5
0,5
BG
1,0
RO
1,3
1,4
EE
SK
PL
HU
0,0
A GDP/fő átlagos felzárkózási üteme 1991 és 2015 között
(EU-28-hoz viszonyítva, PPP alapon, százalékpont)
Magyar Nemzeti Bank
3
Forrás: WDI, Eurostat
Az egyensúlyt megőrző gazdasági növekedés eredményezhet tartós konvergenciát 70
85
65
75
60
65
55
55
50
45
45 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
95
Államadósság-ráta (a GDP arányában) GDP/fő az euroövezethez viszonyítva (PPP alapon, jobb tengely)
Konvergencia és államadósság Magyarországon
(százalék)
Magyar Nemzeti Bank
4
Forrás: WDI, Eurostat
Miért van szükség a versenyképesség és növekedés átfogó elemzésére?
Cél Válság • Lassuló felzárkózás • Fenntarthatatlan finanszírozási helyzet
• Sikeres stabilizáció • Növekedési fordulat
• Egyensúly helyreállítása az elsődleges
Válság előtt
Magyar Nemzeti Bank
2010 óta
5
• Versenyképességi fordulat • Tartós felzárkózás az egyensúly megőrzésével
A gazdasági felzárkózás nemzetközi tapasztalatai
Magyar Nemzeti Bank
6
Egy főre jutó GDP az USA arányában (2011, %)
Relatíve kevés országnak sikerült kitörnie a közepesen fejlett státuszból 160 SG
140 120 HK
100
IE AT FI
TW
80
KR
60
HU
40 20 0 0
20
40
60
80
100
120
140
160
Egy főre jutó GDP az USA arányában (1970, %)
A gazdasági fejlettség változása 1970 és 2011 között Magyar Nemzeti Bank
7
Forrás: Penn World Table 8.1
A közepes fejlettség csapdája Közepes fejlettség csapdája Alacsony HÉ Közepes HÉ (tényezőfelhasználás)
Alacsonyan fejlett
Magyar Nemzeti Bank
Közepes HÉ Magas HÉ (termelékenység)
Közepesen fejlett
o
Munka- Tőkeintenzitás
o
Külföldi technológia másolása („imitation”)
8
Fejlett
o
Nagy hozzáadottértékű termelés szolgáltatások
o
Hazai innováció
o
Fejlett infrastruktúrába történő beruházás
o
Tulajdonjogok védelme
Fel kell gyorsítani a felzárkózást, ha eredményt szeretnénk elérni 6
Felzárkózó Dél-Kelet Ázsia EU országok
százalékpont
4,7 4,8
5
5,2 3,9
4 3 2
Szükséges felzárkózási ütem
1
0,7 0,6 0,6 0,7 0,7 0,5 0,5 0,4
1,3 1,4
1,8 1,8
1,7
IE*
FI*
AU*
SG*
KR*
TW*
EE
SK
PL
LT
SL
LV
CZ
RO
CR
HU
BG
0
A GDP/fő átlagos felzárkózási üteme 1991 és 2015 között
(EU-28-hoz viszonyítva, PPP alapon, százalékpont)
Magyar Nemzeti Bank
9
Forrás: WDI, Eurostat *USA-hoz viszonyítva, KR (1981-2007), SG(1986-2007), TW(1969-1997), AU(1984-2000), FI(1993-2011), IE(1986-2007)
A sikeres konvergenciához elengedhetetlen a magas beruházási ráta, megfelelő szerkezetben 60% 50% 40%
39,3%
30%
23,8%
20% 10% 0% Ázsia (1970-1980-as évek)
Európa (1990-2000-es évek)
Terjedelem
Átlag
Beruházási ráta a felzárkózó országokban (százalék)
Magyar Nemzeti Bank
10
Forrás: Penn World Table 8.1
Az innovációs képesség javításán keresztül kerülhető el a közepes fejlettség csapdája Innováció fejlettsége a GCI alapján (2015, érték)
6,0
US
5,5
CH SG
5,0 AT
4,5 IE
4,0
NO
HK
HU
3,5 3,0 2,5 2,0 0
30
60
90
120
150
Egy főre jutó GDP az USA arányában (2013, százalék)
Innováció és gazdasági fejlettség Magyar Nemzeti Bank
11
Megjegyzés: az egy főre jutó GDP PPP alapon számolva Forrás: WEF, WDI
Magasabb belső megtakarításokkal nagyobb az esély a sikerre 50
50
40
40
30
30
20
20
10
10 Dél-Kelet Ázsia (Korea, Szingapúr, Tajvan)
Konvergencia országok (Finnország, Ausztria, Írország)
Megtakarítások
Régiós országok (Lengyelország, Szlovákia)
Beruházások
Magyarország (2010-2014)
Átlag
A megtakarítási és beruházási ráta alakulása (a GDP százalékában)
Magyar Nemzeti Bank
12
Forrás: IMF
Szükséges feltételek a nemzetközi tapasztalatok tükrében
Gazdasági nyitottság Globális piacok elérése Tudás import
Makrogazdasági stabilitás Jövő orientáltság Vezetés és kormányzás
Alacsony infláció Mérsékelt Magas belső költségvetési megtakarítási hiány és beruházási ráta Csökkenő adósság Stabil árfolyam
Hiteles elköteleződés Pragmatikus döntések Világos kommunikáció Hatékony adminisztráció
Forrás: Growth Report: Strategies for Sustained Growth and Inclusive Development
Magyar Nemzeti Bank
13
A múltbeli felzárkózási minták nem jelenthetik az aktuálisan felzárkózni kívánók jövőképét NINCS EGYSÉGES RECEPT - AZ ÖNÁLLÓ KREATIVITÁST NEM LEHET MEGSPÓROLNI
Magyar Nemzeti Bank
14
A hazai gazdaság előtt álló kihívások
Magyar Nemzeti Bank
15
A potenciális növekedésünk érdemben javult 2010 óta
Tőke hozzájárulása Termelékenység hozzájárulása
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
-2 2010
-2 2009
-1 2008
-1 2007
0
2006
0
2005
1
2004
1
2003
2
2002
2
2001
3
2000
3
1999
4
1998
4
1997
5
1996
5
Munka hozzájárulása Potenciális kibocsátás változása (%)
Hozzájárulása a potenciális kibocsátás változásához
(százalékpont)
Magyar Nemzeti Bank
16
Forrás: MNB
A válság óta jelentősen bővült a munkapiaci aktivitás hazánkban 85
százalék
százalékpont
12 9
75
6
70
3
65
0
60
-3 IE DK PT CY FI BE SI HR NL GR UK FR IT DE AT ES SK SE BG RO LV EE LU CZ PL LT HU MT
80
Változás 2007-2015 között (jobb tengely)
2015
Aktivitási ráta változása 2009 és 2015 között
(15-64 évesek körében, százalékpont)
Magyar Nemzeti Bank
17
Forrás: Eurostat
A foglalkoztatási ráta érdemben emelkedett az elmúlt években 80
százalék
százalékpont
12 8
70
4
65
0
60
-4
55
-8
50
-12 GR CY ES IE PT DK HR SI IT NL FI BE FR LV AT BG UK SE LU SK EE LT RO CZ DE PL HU MT
75
Változás 2007-2015 között (jobb tengely)
2015
Foglalkoztatási ráta változása 2009 és 2015 között
(15-64 évesek körében, százalékpont)
Magyar Nemzeti Bank
18
Forrás: Eurostat
Továbbra is jelentős tartalékok azonosíthatóak a munkaerőpiacon 2
2
0
0
-2
-2
-4
-4
-6
-6
-8
-8
-10
-10
-12
-12
-14
-14 HU alacsonyan képzettek szülőképes korú nők
PL
SK
50 év felettiek teljes lemaradás
CZ fiatalok
Hozzájárulás az aktivitási ráta EU-15-től vett eltéréséhez
(2015-ben a 15-64 évesek körében, százalékpont)
Magyar Nemzeti Bank
19
Megjegyzés: a csoportok egymással átfedhetnek Forrás: Eurostat, MNB
A gazdaság értékteremtő képességének javítása elsődleges cél a nemzeti jövedelem százalékában
0
2
4
6
8
10
30
40
50
60
70
80
HU SK CZ PL RO
az export százalékában Export hazai hozzáadott érték tartalma Nettó külföldi jövedelem a nemzeti jövedelem arányában (felső tengely)
Az export hazai hozzáadott érték tartalma
(2011-ben)
Magyar Nemzeti Bank
20
Forrás: OECD, Eurostat
A dualitás régiós szintre csökkentése közel 4 százalékkal emelné a hazai GDP szintjét 1000 euro/fő
100%
100
80%
80
60%
60
40%
40
20%
20
0%
0 DE
FR
NL
AT
BE
RO
Mikrovállalatok Középvállalatok
PL
CZ
SK
HU
Kisvállalatok Átlagos termelékenység (jobb tengely)
A kkv szektor termelékenysége a nagyvállalatokhoz viszonyítva Magyar Nemzeti Bank
21
Forrás: Eurostat
Hozzáadott érték a termelési lánc egyes szakaszain, 1970-es évek Hozzáadott érték
Szolgáltatások
K+F Marketing
Tervezés
Logisztika
Termelés
Logisztika
A termelési lánc szakasz Szellemi termék létrehozása Magyar Nemzeti Bank
Gyártás 22
Szellemi termék létrehozása Baldwin (2012) alapján
Hozzáadott érték a termelési lánc egyes szakaszain, 2000-es évek Magyarország jelenleg leginkább ebben a szegmensben van jelen
Hozzáadott érték
Cél: a magasabb hozzáadott-értékű szakaszokba kerülni
K+F Tervezés
Szolgáltatások
Marketing
Logisztika
Logisztika
1970-es évek Termelés
GDP > GNI Szellemi termék létrehozása Magyar Nemzeti Bank
Gyártás 23
A termelési lánc szakasz Szellemi termék létrehozása Baldwin (2012) alapján
Növekedési tartalékok a munka, a tőke és a termelékenység kapcsán is azonosíthatóak Alappálya
Alternatív pálya Euroövezet
Potenciális GDP változása (%)
Euroövezet Potenciális GDP változása (%)
2,5
TFP hozzájárulása
1,4
Munka hozzájárulása
TFP hozzájárulása
0,5
Tőke hozzájárulása
1,0 0
2,0
Munka hozzájárulása
0,1
Tőke hozzájárulása
3,5 - 4,0
1
2
3
1,5 0
1
2
3
4
Potenciális kibocsátás forgatókönyvek (2017-2020)
(százalékpont)
Magyar Nemzeti Bank
24
Megjegyzés: Euroövezet potenciális GDP változása 1,3% Forrás: MNB számítás, Európai Bizottság (2015 Ageing Report)
Magyarországnak egyre inkább a növekedés intenzív tényezői felé kell fordulnia A különböző fejlettségi szintek esetén más és más tényezők a fontosak versenyképességi szempontból
HU, PL és RO a kettő között áll
Hatékonyság által fűtött növekedés Extenzív növekedés • Intézmények • Infrastruktúra
• Makrogazdasági környezet • Egészségügy és alapfokú oktatás Magyar Nemzeti Bank
• Felsőfokú oktatás és szakképzés
GDP Innováció vezérelt növekedés • Innováció • Üzleti szofisztikáció
• +Kreatív ipar
• Árupiac hatékonysága • Munkapiac hatékonysága • Pénzügyi piacok fejlettsége • Technológiai felkészültség • Piacméret 25
Forrás: WEF, MNB
A világgazdaság az „Ipari forradalom 4.0” küszöbén áll
Magyar Nemzeti Bank
26
Alapvetően átalakulhatnak a munkavállaláshoz szükséges képességek 2020-ban
2015-ben
1. Komplex problémák megoldási képessége
1. Komplex problémák megoldási képessége
2. Kritikus gondolkodás
2. Koordinálás másokkal
3. Kreativitás
3. Emberek irányítása
4. Emberek irányítása
4. Kritikus gondolkodás
5. Koordinálás másokkal
5. Tárgyalóképesség
6. Érzelmi intelligencia
6. Minőségellenőrzés
7. Ítélőképesség és döntéshozatal
7. Szolgáltatás-orientáltság
8. Szolgáltatás-orientáltság
8. Ítélőképesség és döntéshozatal
9. Tárgyalóképesség
9. Aktív meghallgatás
10. Kognitív rugalmasság
10. Kreativitás
27
Forrás: Future of Jobs World Economic Forum
A sikeres felzárkózáshoz a gazdasági szereplők hatékony együttműködése szükséges
Vállalatok (beruházás, K+F, innováció)
Pénzügyi közvetítőrendszer
Család és civilszféra
(hatékony allokáció, kockázatok kezelése)
Állam
(stabilitás, oktatás, intézményrendszer) Magyar Nemzeti Bank
28
Az előadás fő üzenetei • Versenyképesség és növekedés átfogó elemzése o Nehéz kitörni a közepesen fejlett státuszból, csak átfogó versenyképességet javító programokkal sikerülhet o Az egyensúlyt megőrző növekedés eredményezhet tartós felzárkózást
• A gazdasági felzárkózás ütemének felgyorsítása o Nincs egységes recept, nincsen királyi út! o A gazdaságok értékteremtő képességére kell fókuszálni o Ehhez új beruházások és az innovációs képesség javítása szükséges
• A hazai gazdaság előtt álló kihívások o o o o
Az elmúlt években a munkapiacon nagyot léptünk előre Hangsúlyosan a növekedés intenzív tényezői felé kell fordulni Termelékenységbeli dualitás leküzdése - mérethatékonyság Az innováció és a kreatív ipar emelheti a növekedést hosszú távon
Magyar Nemzeti Bank
29
Köszönöm a figyelmet!
