Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2007. (III. 9.) önkormányzati rendelete Sátoraljaújhely város és városrészei (Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom), valamint külterületi lakott városrészekre vonatkozó Helyi Hulladékgazdálkodási Tervére
Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 37. § (1); (3)-(4) bekezdéseire, továbbá a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 10.) Kormányrendelet 1. § f) pontjára, a Sátoraljaújhely és városrészei hulladékgazdálkodási tervéről szóló 15/2005. (VIII. 25.) rendeletének felülvizsgálatáról az alábbi rendeletet alkotja:
1. § Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete a jelen rendelet melléklete szerint egységes szerkezetben elfogadja Sátoraljaújhely város és városrészei Helyi Hulladékgazdálkodási Tervét.
2. § A rendelet hatálya kiterjed Sátoraljaújhely város és városrészei – Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom –, valamint külterületi lakott helyi területére. 3. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg a 15/2005. (VIII. 25.) rendelet hatályát veszti.
Fedorné dr. Fráter Zsófia sk. címzetes főjegyző
Lezárva, hitelesítve: 2012.03.21.
Bakos Tóth Ildikó Szervezési referens
Szamosvölgyi Péter sk. polgármester
(A 11/2007. (III. 9.) rendelet melléklete)
Sátoraljaújhely Város és városrészeire (Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom), valamint a külterületi lakott városrészekre vonatkozó
Helyi Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálata alapján készült
1. számú módosítás
Tartalomjegyzék Bevezetés ......................................................................................................................................... 4 I. fejezet: Általános adatok .............................................................................................................. 4 II. fejezet: A településeken keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete1 ......................................................................................................... 11 II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség ................................................................................ 11 Egyéb hulladék ...................................................................................................................... 12 II/2. Felhalmozott hulladék ....................................................................................................... 13 II/3.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége...... 13 II/4. A terület éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra ........................................................................................................................ 14 III. fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények ........................ 16 III/1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése ................................................................ 16 IV. fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések ................................. 16 V. fejezet: A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ......................................................................................................... 17 V/1. Hulladékok gyűjtése és szállítása ...................................................................................... 17 V/2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők ............................................................................................................... 20 V/3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése ........................... 21 VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása .......................................... 22 VI/1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele .......................................... 22 Egyéb hulladék ...................................................................................................................... 22 VI/2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése ........................................ 26 VII. Fejezet: A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program......... 29 VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok ............................................................. 29 VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program ..................................................................... 30 VII/3 További intézkedések ütemterve és forrásigénye ............................................................ 31
Bevezetés A Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 35 §-a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37 § (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A Hgt. előírásai szerint elkészült az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), melyet az Országgyűlés 2002. november 26-án fogadott el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. A környezetvédelmi felügyelőségek a statisztikai régiókra vonatkozóan készítették el a hét területi hulladékgazdálkodási tervet, melyek a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelettel kerültek kihirdtésre. A települési hulladékgazdálkodási terv kettős szerepet tölt be: segítségével meg kell oldani a településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, ill. az OHT-ban és a területi tervekben meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán.
I. fejezet: Általános adatok Tervezési szint: Helyi hulladékgazdálkodási terv Sátoraljaújhely (és külterületi lakott helyei: Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom) Készítő
neve: címe:
Arcus Center Kft. Miskolc, Széchenyi u. 15-17.
Felülvizsgálatot végezte: Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft 3910 Tokaj, Rákóczi út 54. Időtartama: A tervezés báziséve: A felülvizsgálat éve:
2005–2011 2002 2006
Sátoraljaújhely bemutatása Múlt és jelen
Sátoraljaújhely Borsod-Abaúj-Zemplén megye, s egyben Tokaj-Hegyalja északkeleti részében fekszik. 1950-ig a történeti, majd a megcsonkított Zemplén vármegye székhelye volt. Három tájegységet köt össze: a Bodrogköz, a Hegyköz és a Hegyalja "kapuja". Két és fél évezreddel ezelőtt kelták, később géták éltek itt, kapcsolatba került a vidék a római birodalommal, sőt a hegyek aljában az avarok, longobárdok, északi barbár törzsek és szláv népek telepedtek meg, majd honfoglaló elődeink jöttek. A városnév a település fekvését (Sátor-hegy tövén) és történelmi létrejöttét ( a tatár invázió után újratelepült ) sűríti egy szóba. A Sátor-halom hegynév már a XII. században megjelent Saturholmu alakban, a falucskát pedig Satur elen néven emlegették. Az itt élő lakosság halászó, vadászó, pásztorkodó életmódot folytatott. Árpád vezér "Ketelnek adományozta Sátor-halomtól egészen a Tolcsva vizéig az egész földet lakosaival egyetemben"- tudhatjuk meg Anonymus "Gestá"-jából. Sátorhalma és Sátorelő, mintegy 150 évig lehetett Ketel vitéznek és utódainak birtokában, hisz Béla király jegyzője arról tudósít, hogy I. Endre király később cserébe megszerezte ezeket a településeket, így ismét királyi erdőbirtok lett. A helyi őslakosság zömét a tatárok pusztították el. IV. Béla oklevele "nova villa"- ként emlegeti az újranépesült falut. Egyes
nézetek szerint az új település itáliai és szászországi hospesek segítségével jött létre, akiknek V. István 1261-ben városi kiváltságokat adott. V. István várat is építtetett az egyik hegyen. A városi kiváltságokat IV. László és III. Endre is megerősítették. Újhely a XIII-XV. század folyamán végig királyi, illetve királynői birtok volt. 1429-ben Zsigmond király a Pálóczyakat tette meg a vidék uraivá, akik egy évszázadon át birtokolták - több kisebb település mellett Újhelyt és Patakot is. A Pálóczyak és a Perényiek hosszú időn át versengtek, hadat is vezettek egymás ellen Újhely váráért és birtokáért. 1533-ra sikerült a Perényieknek a birtokokat irányításuk alá vonni. Protestánsok lévén, a katolikus intézmények helyett protestáns iskolát alapítottak Patakon és Újhelyen is. Az újhelyi vár jelentősége egyre inkább csökkent a pataki, többször felújított várkastély árnyékában. 1558-ban a várat Telkessi Imre császári vezér leromboltatta. A várost 1566-ban tatár hordák gyújtották fel. 1567-73 között kamarai birtok volt, 1573-tól a Dobóké és örököseiké lett. 1605-1607 között Bocskai megszállta, 1608-ban Lorántffy Mihály lányai örökölték, 1616-tól a Rákócziak birtokolták házasság révén. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban bekövetkezett halála után menye Báthory Zsófia és unokája, I. Rákóczi Ferenc örökölte. 1640-ben az Újhelyi Oremus szőlő présházában Sepsi Laczkó Máté páter készítette az első aszúbort. 1655-ben az országgyűlésen, kötelezően elrendelték a tokaji borvidéken az aszúszemek különválasztását. 1779-ben Mária Terézia rendeletben mentesítette az aszúbort a dézsma alól. 1697-ben egy újhelyi országos vásáron pattant ki Tokaji Ferenc felkelése, amely egész Hegyalját forrongásba hozta, és előfutára lett a Rákóczi vezette szabadságharcnak. II. Rákóczi Ferenc Újhely fejlesztésére rendszeresen adományokat adott, sőt testőrei számára külön utcasort építtetett. A szatmári béke után az elkobzott Rákóczi-birtok részeként Trauthson, osztrák hercegé lett, akinek halála után kamarai kezelésbe került. A nehéz történelmi időkben is élénk maradt a város kereskedelme, itt alakult ki a hegyaljai borkereskedelem egyik központja. Az 1770-es években a város lakóinak száma 4000 fő volt. 1806-ban Újhely - a pataki uradalom részeként - Bretzenheim hercegé lett. Kereskedelme a XVIII. században megtelepedett görög és zsidó kereskedők irányítása alatt fejlődött, és túlnőtt a város határain. Növelte Újhely jelentőségét az is, hogy a XVIII. század közepétől Zemplén vármegye végleges székhelyéül jelölték ki, s hamarosan felépült a város főterén a megyeháza, kialakult a közigazgatás intézményhálózata. 1739-ben pestis, 1831-ben kolera, 1834-ben földrengés, 1845-ben árvíz pusztította. A XIX. század elején 31 ipari ágazatban (céhekben) 195 mesterember dolgozott a városban. Kazinczy Ferencet 1806-tól 1831-ben bekövetkezett haláláig t több kisebb-nagyobb megbízás kötötte Újhelyhez, itt élt kisgyermek korától - rövid megszakításokkal - országos közéleti pályájának kezdetéig Kossuth Lajos is. Az 1848-as szabadságharc hadseregébe először Sárospatak és Sátoraljaújhely fiatalsága állt be. A kassai zászlóaljban szolgáltak, Damjanich vörössipkásai között. 1849 januárjában fegyvergyár létesült Újhelyen. A bukás után a város lakossága ellenzéki magatartást tanúsított a kormánnyal szemben. A XIX. század közepétől a társadalmi és gazdasági viszonyok átrendeződtek: az iparosodás, a folyószabályzások, a termőföldek növekedése, a filoxérajárvány következményei miatt. 1920-ig gyors ütemben nőtt a város lakossága. A fejlődésben jelentős szerepe volt a vasútépítésnek. 1871: Szerencs-Sátoraljaújhely-Kassa, 1873: Sátoraljaújhely-Csap vonal. Igen tudatosan történt az infrastruktúra fejlesztése: városi erőmű (1896), vízvezeték és csatornahálózat kiépítése (1906-tól). Megpezsdült a kulturális élet, megjelenik a "Zemplén
megyei Híradó" (1862-től) és a "Zemplén" című hírlap (1870 és 1944 között), színház épül (1883), megalakul a Kazinczy-kör (1902), sportegyletek szerveződnek (1890), tornacsarnok, fürdő nyílik (1900). Az I. világháborút lezáró trianoni békediktátum igen érzékenyen érintette Sátoraljaújhelyt. Megyei székhely maradt ugyan, de vonzáskörzete összezsugorodott. Zemplén megye területének 70%-a, a lakosságnak pedig 60%-a került Csehszlovákiához. Újhely határvárossá lett, elveszítette vasúti gócpont szerepét, csökkent kereskedelmi forgalma, gazdasági élete visszaesett. A trianoni országhatár megcsonkította a várost és határát is, közel 2000 hektár területtel, egy iparteleppel, s egy vasútállomással szegényebb lett. A két világháború között a kormányzat a város fejlesztését elhanyagolta, Trianon orvoslását várva. 1945 után az iparosodás felgyorsult, 1948-ban már 27 ipartelepet írtak össze, ahol legalább 20 munkást foglalkoztattak. A lakásépítés is megnőtt. Az 1980-as évek végétől a privatizációval a város gazdasági élete jelentősen megváltozott, s ez a folyamat még ma is tart. 1833-ban nyílt meg az első közkórház, majd 1890-ben a város vezetése új kórház építéséről döntött, amit 1905-ben adtak át. A második világháborút követően 6 új osztályt szerveztek, megépül a déli és az északi pavilon, a rendelőintézet, nővérszálló, mentőállomás. Az egészségügyi ellátást ma az 512 ágyas Erzsébet Kórház biztosítja, mely térségi feladatokat is ellát. A városban 8 körzetben működik háziorvos, 4 gyermekorvosi rendelő, iskolafogászat is van. A szociális ellátást egy bentlakásos otthon és két öregek napközi otthona biztosítja. Az óvodáskorúak nevelését 7 óvoda biztosítja. Négy normáltagozatú, egy szlovák tanítási nyelvű, egy művészeti és egy gyógypedagógiai általános iskola működik a városban. Az általános gimnáziumban 4 és 6 osztályos formában folyik az oktatás. A Közgazdasági Szakközép Iskolában a hagyományos államigazgatási és könyvelői tagozat mellett számítástechnikai, programozó és idegen nyelvű levelező képzést vezettek be. A gimnáziumhoz integráltan egészségügyi és idegenforgalmi-vendéglátóipari szakközépiskolai képzés folyik. Körzeti feladatokat ellátó rendőrség és tűzoltóság működik a településen. A Városi Bíróság, Ügyészség székhelye Újhely, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt működik a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön. Vám és Pénzügyőrség, valamint a Határőrség is a város arculatához tartozik. A városon halad át a 37-es főút, a város határában leágazik belőle a Szlovák Köztársaságba vivő, nemzetközi átkelő út. Közúti jármű, közúti gyalogos és vasúti átkelőhely van Újhelyben. Normál nyomtávú vasúti pályaudvara van. A vasútállomásról buszjáratok közlekednek a Bodrogközbe, Hegyközbe és Sárospatakra. rendszeres autóbusz járat indul Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra és Budapestre. A 20 000 lakos 6861 lakóházban él, vezetékes ivóvízzel 81,1%-a van ellátva, a szennyvízcsatorna-hálózatba 56,5%-a van bekapcsolva. A lakások nagy része vezetékes gázzal ellátott, távfűtéssel rendelkező lakások aránya 15,8%, telefonnal ellátott lakások aránya 46%, a helyi kábeltelevízió-hálózatba szinte minden lakás be van kapcsolva.
Földrajzi adottságai Az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál városok sora alakult ki, melynek az utolsó tagja – Sátoraljaújhely – hazánk észak-keleti csücskében fekszik a Zempléni-hegységben. A mai városban kelet-nyugati irányban három szint különböztethető meg:
Az első szint a tengerszint felett 100 m, a középső szint 120-130 m, a felső szint 170 m magasan terül el. A várost keletről a Ronyva-patak, nyugatról a Sátorhegy-csoport, dél-kelet felől Végardó és Sárospatak, északról Rudabányácska, Széphalom és Károlyfalva határolja. Sátoraljaújhely határőrváros, két határátkelőhelye van. A Zempléni-hegység a Tokaj-Eperjes-hegylánc déli szakasza, a Belső-Kárpátok vulkáni övezetéhez tartozik. Túlnyomó része 12-15 millió éves harmadkori vulkánikus kőzet (riolit, andezit, dácit és ezek tufái), de a Ronyva-patak menti kristályos rögben 900 millió éves kőzetek is megtalálhatók (pl. csillámpala). Foltokban előfordul tengeri üledékes kőzet, nyirok, lösz, kavics. Amikor a vulkáni működés megszűnt, megindult az erózió a vulkáni kúpok fokozatos pusztulását okozva. A vulkáni utóműködés következtében gejzírek alakultak ki, a jégkorszakban kőtengerek képződtek. A Sátoraljaújhely környéki hegyek - az egykori Sátor-vulkán romjai – a következők: Vár-hegy, Sátor-hegy, Kecske-hát, Magas-hegy, Szár-hegy. A változatos tengerszint feletti magasság befolyásolja a város időjárását. Ritka a szélcsend, mert észak felől a Bodrog folyó völgyén, keletről az Alföldön át akadály nélkül áramlanak a Kárpátokon átjutó hideg légtömegek. Emiatt ez a vidék hazánk egyik leghűvösebb tája. A legtöbb csapadék késő tavasszal és kora nyáron hullik zápor- és jégeső formájában. Csendes, kiadós eső késő ősszel jellemző.
A Zempléni-hegységet a Hernád és a Bodrog folyó szegélyezi. A Nagy-Milic-hegycsoport és a Hegyköz forrás- és csapadékvizeit a Bózsva (Malom)-patak gyűjti össze, mely Széphalomnál ömlik a Ronyvába, onnan jut a Bodrogba. A város ivóvize a város környéki kutakból származik. Vizük a kémiai vizsgálatok szerint kifogástalan, és a szabad szénsavtartalom miatt hasonlít az ásványvízhez, bár nem az. Keménységét tekintve se nem lágy, se nem kemény. Egy ún. „földalatti tóból” szivattyúkkal hozzák a felszínre. Talaját tekintve két alapvető típus alakult ki: erdőtalajok (podzol, glejes barna erdőtalaj) és mezőségi talajok. De a Bodrog és a Ronyva területén öntés és réti talaj alakult ki. A vulkáni működés következtében változatos kőzetek kerültek felszínre: kaolin, csillámpala, homokkő, agyag, perlit, kvarc, kovaföld, gejzirit, riolit és andezit változatai.
Növényzete a Kárpátok flórájához tartozik. Közel 3000 virágtalan és virágos növény él itt. Megfigyelhető a magasság szerinti övezetesség. Felülről lefelé haladva bükkös, bükkösgyertyános, kocsánytalan tölgyes, csertölgyes erdők, kőrisligetek és égeres láperdők követik egymást. Napsütötte hegyoldalon füves legelők, hűvösebb völgyekben mohás láprétek jöttek létre. Erdeinek nagyvadjai a szarvas, az őz és a vaddisznó. Gyakori a vadmacska, a róka. Megjelenik a nyest, a borz, a vidra, a menyét, a mókus, a pele, a cickány. Énekes madarakban gazdag ez a vidék. Sajnos ritka már a holló, az uhu, a vándor- és kerecsensólyom, de ölyvek, kányák kisebb testű baglyok nagy számban élnek. Jellegzetes madár a gólya. Hüllők közül megtalálható a vipera, a sikló és a zöld mezei gyík, kétéltűek közül pedig a foltos szalamandra, a tarajos gőte, valamint több békafaj. Nagy számban képviseltetik magukat az ízeltlábúak. Sátoraljaújhely város főbb statisztikai adatai 2006-ban A város közigazgatási területe:
73,45 km2
A város távolsága a megyeszékhelytől közúton:
82 km (kb. 1 óra 10 perc)
Népesség száma:
17.959 fő
Önkormányzat címe; telefonszáma:
3980 Sátoraljaújhely, Kossuth tér 5; 47/322-855
Polgármester neve:
Szamosvölgyi Péter
Regisztrált munkanélküliek száma:
733 férfi, 499 nő
Aktív népesség száma: ideiglenes)
11.075 fő, (10.200 állandó, 875
Átlagkereset:
kb. 70 eFt.
Állandó népesség kor szerinti megoszlása: 0-18 év: 3.779 19-39 év: 5.323 40-59 év: 5.065 60-év: 3.792 Intézményi ellátottság: Vasútállomás: Autóbusz állomás Távolsági autóbusz megálló: Helyközi autóbusz megálló: Üzemanyagtöltő: Szálláshelyek: Postahivatal: Gyógyszertár: Kórház, mentő, tűzoltóság, rendőrség: Közintézmények Cím Erzsébet Kórház Mártírok út 9.
1 1 4 17 3 24 5 4 van
Telefonszám
525-300
Mentőállomás Mártírok út 18.
521-056, 104
Tűzoltóság Pataki út 2.
523-140, 105
Rendőrség Kazinczy út 37-39.
321-144, 107
Orvosi Rendelő Mártírok út 18.
525-300
Bankok Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Pefőfi Sándor u. 3. Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Széchenyi tér 13. Zempléni Takarékszövetkezet Széchenyi tér 8.
Raiffeisen Bank Kossuth tér 8.
Erste Bank Rt. Széchenyi tér 3.
Bíróság, ügyészség:
van
Kamarai kirendeltség:
2
Kistérségi iroda:
van
Biztosító:
4
Áramszolgáltató és Gázszolgáltató kirendeltség:
van
Bankfiók:
6
ATM (Bankjegykiadó automata fiók):
7
Vámszabad terület:
1
Óvoda:
6
Bölcsőde:
1
Általános iskola:
6
Középiskola:
4
Diákotthon:
4
Művelődési ház:
1
Közüzemi ellátottság: Vezetékes ivóvíz: Csatorna: Szennyvíztisztítás: Hulladékkezelés: Telefon: Aszfaltozott út:
96 % 98 % 98 % 90 % 65 % 80 %
2004-es részletes adatok: Közvilágítási lámpák száma: Villamos hálózat hossza: Vízvezeték hossza: Csatornarendszer hossza: Belterületi utak hossza: Szilárd burkolatú utak hossza: Kiépített járdák területe:
1.930 db 136,9 km 64,9 km 63,7 km 52,1 km 45,6 km 83.762 m2
Vállalkozói környezet: Rt.: Kft.: Bt.: KHt.: Egyéni vállalkozó:
14 30 46 1 663
Nagyobb gazdálkodó szervezetek: Cég megnevezése Termék, tevékenység
Foglalkoztatottak száma Export %
Rtw Szerviz Rt. Ruházati- konfekció ipar
142 80
Certa Kft. Öntödei-fémmegmunkálás
232 60
Norpan Kft. Sütőipar
115
Kontinentál Dohányipari Rt. Dohányipar
210 70
Prec-Cast Kft. Öntödei fémmegmunkálás
900 100
Tokaj Kereskedőház
50
Borkereskedelem, borforgalmazás
45
iparűzési, idegenforgalmi, kommunális iparűzési (0,4% esetenként)
Helyi adók: Helyi adókedvezmények:
Sátoraljaújhelyben és térségében az elmúlt években a 20 főnél kevesebbet foglalkoztató kisés középüzemek száma nőtt dinamikusan.
II. fejezet: A településeken keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, mennyisége, eredete1
II/1. Éves keletkezett hulladék mennyiség Nem veszélyes hulladékok II/1. táblázat: A keletkező nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Hulladék típusa Települési szilárd hulladék Települési szilárdhulladék szelektíven kezelt része Települési szippantott folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap
Mennyisége 2006-ban (t) megjegyzés 5.200 (becsült) Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. 36
Építési-bontási hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék Összesen
800 (becsült) 510 Az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósíthatósági tanulmányában végzett felmérés alapján hasznosítható mennyiség 3.740 (becsült) Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. n.a. 1.000 (becsült) Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. 11.286
Fenti táblázatban csak az Önkormányzat felelősségi körébe tartozó tevékenységekből keletkező hulladékok mennyisége szerepel. 1
A fejezetben szerepeltetett adatok tájékoztató jellegűek
Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok II/2. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó, a települési szilárd hulladékoktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok és éves mennyiségük Hulladék
Veszélyes hulladékok
Kiemelt hulladékáram
Mennyiség (t/év)
Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt
0,1 0,06 2,3 0,15 24
Egyéb hulladék Nem veszélyes hulladékok
Csomagolási hulladékok összesen Gumi
33 3 12
Egyéb hulladék
A hulladékkategória nagyságrendileg elkülönült elemei mind kalkulált adatokon alapulnak, így azok csak tájékoztató jellegűek.
A veszélyes hulladékok adatai a település területén a települési hulladékból szelektíven kikerülő lakossági veszélyes hulladékokra vonatkoznak. Az egyéb veszélyes hulladékokra csak önkormányzati felelősségi körben tartozóan (pl. gyógyszer, kórházi hulladék) szerepelnek adatok. Az ”Egyéb hulladék” sorokban a településen keletkező a táblázatban föl nem sorolt, szelektíven gyűjtött hulladékokat kerületek megnevezésre (pl. biohulladék).
Csomagolási hulladékok II/3 táblázat: A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük Lakosságtól begyűjtött csomagolási hulladék típusa Papír, karton Műanyag Fém Üveg összesen
2006-ban szelektíven gyűjtött mennyiség (t)
Megjegyzés 10 1 4 21 36 A begyűjtés hatásfokát növelni kell, mivel alig éri el a 2 kg/fő/év mennyiséget.
II/2. Felhalmozott hulladék Nem veszélyes hulladékok A város közigazgatási területén, üzemelő hulladéklerakó nem található. A Némahegyi felhagyott hulladéklerakó teljes körű rekultivációja a Koháziós Alap forrásaiból valósulhat meg, várhatóan legkésőbb 2010-ig. A Némahegyi lerakó tényleges bezárása 2006. november 22-i hatállyal megtörtént, a terület rekultivációig terjedő átmeneti konszolidációja 2006. december 15-ig befejeződik. A lerakó területén, a fenti időponttól kezdődően semmiféle formában nem helyezhető el hulladék. A rendelkezést megszegők ellen a Btk.-ban foglalt büntetőeljárás indul. Kiemelten kezelendő hulladékáramok Nincs értelmezhető nyilvántartás vagy adat arra vonatkozóan, hogy a Sátoraljaújhely Városban felhalmozott, különleges kezelést igénylő hulladékok lennének találhatóak a felülvizsgálat idején. Csomagolási hulladékok Az MN Közti Kft telephelyén nagyobb mennyiségű, bálázás céljából letárolt papíralapú csomagolási hulladék található. Pontos mennyisége nem ismert.
II/3.A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A hulladékforgalom tekintetében gyakorlatilag egyik kategóriában sem léteznek nyilvántartáson alapuló ismeretek. 2007. január 1-től a ZHK Kft pontos és naprakész nyilvántartási adatai állnak majd rendelkezésre, a települési szilárd, a szelektíven gyűjtött csomagolási és az építési-bontási hulladékok vonatkozásában.
NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK II/4 táblázat: a város közigazgatási területéről kiszállított nem veszélyes hulladékok mennyisége 2006ban Hulladék típusa Települési szilárd hulladék Települési szilárdhulladék szelektíven kezelt része Települési szippantott folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladék
Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék Összesen
Mennyisége (t)
Megjegyzés
5.200 (becsült) Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. 36 0.0 0.0 100 (becsült) A némahegyi lerakó bezárása miatt 2006 december hónapban Bodrogkeresztúrba szállított mennyiség Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. 0.0 1.000 (becsült) Pontos adatok 2007-től állnak majd rendelkezésre. 6.336
KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK A városban a felülvizsgálat idején még nincs olyan, a szükséges környezetvédelmi engedélyekkel rendelkező telephely, amely szervezetten és a környezet veszélyeztetését kizáró módon képes lenne biztosítani, elsősorban a lakosságnál keletkező és különleges kezelést igénylő hulladékok átmeneti tárolását. Ezen probléma hatékony megoldását a komplex hulladékgazdálkodási rendszer keretében Sátoraljaújhelyen felépülő hulladékudvar jelenti majd. A termelő szervezeteknél, az ipari vagy szolgáltató tevékenységből keletkező kiemelt hulladékáramok esetében a szervezett begyűjtés-szállítás rendszere már kialakult, erre a vonatkozó szigorú jogszabályok kötelezték a hulladékok termelőit.
CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK II/5 táblázat: A városba be,- és kiszállított csomagolási hulladékok mennyisége 2006-ban Lakosságtól származó csomagolási hulladék típusa Papír, karton Műanyag Fém Üveg Összesen Ipari üzemektől származó, szelektíven begyűjtött csomagolási hulladék típusa Papír, karton Műanyag Fém Üveg
Beszállított mennyiség (t)
Kiszállított mennyiség 0 0 0 0
10 1 4 21 36 Kiszállított mennyiség
Beszállított mennyiség (t)
0 0 0 0
62 2 34 --
II/4. A terület éves hulladékmérleg bemutatása, különös tekintettel a hasznosításra vagy ártalmatlanításra Nem veszélyes hulladékok
II/6 táblázat, A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék típusa
Hasznosítás anyagában (t/év)
Települési szilárd hulladék Települési szilárdhulladék szelektíven kezelt része Települési szippantott folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladék Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék
Energetikai hasznosítás
%
(t/év)
%
Lerakás (t/év)
5.200 36
Egyéb kezelés %
(t/év)
%
100
100
3.740
100
800
100
510
100
Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék összesen
900
90
100
936
10
9.040
1.310
Kezelési arányok a teljes hulladékmennyiséghez viszonyítva (%) Hasznosítás anyagában 8,3
Energetikai hasznosítás 0,0
Lerakás
Egyéb kezelés
Összesen
80,1
11,6
100,0
Sátoraljaújhely Város alapító tagja az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, mely társulás hivatott a térség szilárdhulladék gazdálkodási problémáinak megoldását jelentő fejlesztések megvalósítására. A koncepció a tervezési területen képződő hulladékok teljes mennyiségének kezelését és hasznosítását tartalmazza, elsősorban energetikai céllal. Az energetikai hasznosítást megelőző előkezelő technológiák hatására az összes vonatkozó hulladékgazdálkodási irányelv és kötelezettség teljesíthető lesz. Mindezek figyelembe vételével Sátoraljaújhely Város hulladékgazdálkodási tervezése nem önmagában álló, független folyamat, az minden szálon szorosan összefügg a vázolt koncepcióval. Ez annál is inkább hangsúlyos, mivel a szükséges források előteremtését önállóan a város nem képes biztosítani.
KIEMELTEN KEZELENDŐ HULLADÉKÁRAMOK II/8. táblázat: Az önkormányzat felelősségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)
II/8 táblázat, Kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék típusa Akkumulátorok és szárazelemek Elektronikai hulladékok Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladékok Hulladékká vált gumiabroncs összesen
Hasznosítás anyagában
Égetés/energetikai hasznosítás
(t/év)
(t/év)
0,1
%
%
Lerakás (t/év)
Egyéb kezelés
%
(t/év)
%
100 2,3
0,1
0,06
100
3 3,06
100
100
2,3
0,15
100
24
100
24,15
Kezelési arányok a teljes hulladékmennyiséghez viszonyítva (%) Hasznosítás anyagában 0,3
Égetés/energetikai hasznosítás 7,8
Lerakás
Egyéb kezelés
Összesen
81,6
10,3
100,0
III. fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények
III/1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat
az önkormányzat jegyzője, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség
látja el, az érintett szakhatóságok bevonásával. III/9 táblázat: a területre kiadott hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetek
Engedélyes neve
Székhelye
Zempléni ZHK Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft
3910 Tokaj, Rákóczi út Települési 54. szilárdhulladék begyűjtés, szállítás, előkezelés 3910 Tokaj, Rákóczi út Építési-bontási hulladék 54. előkezelés
Zempléni ZHK Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft Zempléni ZHK Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft Zemplén Vízmű Kft MN Közti Kft
MENTO Környezetkultúra Kft AVE Miskolc Kft
Engedély tárgya
3910 Tokaj, Rákóczi út Települési folyékony 54. hulladékszállítás 3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy F út 24. 3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György út 6. 3916, Bodrogkeresztúr, 0172/31 3527 Miskolc, József Attila út 65.
Engedély száma
Érvényességi ideje
19155-16/2005 2009 meghosszabbítható
3010-1/2006 2009 meghosszabbítható 3012-1/2005 2009 meghosszabbítható
Szennyvízkezelés Települési szilárdhulladék begyűjtés, szállítás Települési szilárdhulladék ártalmatlanítás Települési szilárdhulladék begyűjtés, szállítás, előkezelés, ártalmatlanítás
6933-27/2004 2009 meghosszabbítható 19145-6/2005 2009 meghosszabbítható 20463-28/2005 2009 meghosszabbítható
IV. fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések Sátoraljaújhely Város területén jelenleg nem található a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelő települési szilárdhulladék kezelésére alkalmas telephely. A város korszerű és környezetkárosítást kizáró hulladékkezelési tevékenységéhez szükséges infrastruktúra kialakítása a térségi hulladékgazdálkodási rendszer keretében történik meg 2010-ig. Ennek folyamán átrakóállomás és hulladékudvar épül, illetve bővül a lakossági és ipari szelektív gyűjtés rendszere. Szelektív gyűjtés Sátoraljaújhely területén 30 db, négyfrakciós szelektív hulladékgyűjtő sziget került kihelyezésre. A szigetek üzemeltetése a közszolgáltató feladata. A szigetekről begyűjtött hulladék 2006. november 1-től a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központba kerül, ahol további előkezelése megtörténik. A hasznosító szervezetekhez mindezek után, bálázva, tömörítve kerül elszállításra.
A város családi házas övezetében, 2200 háztartást érintően ládás rendszerű szelektív gyűjtés üzemel. A hulladék begyűjtését, járatrend szerint, a közszolgáltató végzi, a hulladék előkezelése és hasznosítónak történő átadása az előzőekben leírtak szerint folyik.
V. fejezet: A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások
V/1. Hulladékok gyűjtése és szállítása Ipari nem veszélyes hulladékok: 3 szervezet (ZHK Kft, MN Közti Kft, Szorgos MÉH Bt.) foglakozik ezen hulladékok begyűjtésével. 2006-ban a begyűjtött mennyiség cca. 1000 tonna volt. Települési szilárd hulladék: 2006. november 1-től a kijelölt közszolgáltató a ZHK Kft. A társaság, hulladékkezelési tevékenységével összefüggésben, 2006 év végén az alábbi eszközöket üzemelteti: • 13 db tömörítő felépítményes hulladékszállító tgk. • 4 db konténerszállító tgk. • 2 db speciális görgőskonténer szállító tgk. • 5 db platós tgk. • 3 db rakodógép • 2 db kompaktor Települési folyékony hulladék: A város csatornázottsága csaknem teljes, 98 %. A folyékony hulladék kezelése a város szennyvíztisztító telepén történik. Üzemeltetője a Zemplén Vízmű Kft. Kommunális szennyvíziszap: A jelenlegi adatok alapján a Zemplén Vízmű Kft szennyvíztisztító telephelyén képződő iszapok teljes egészében komposztálásra, majd ezt követően mezőgazdasági hasznosításra kerülnek. Veszélyes hulladék: A településen veszélyes hulladékok begyűjtésére kialakított gyűjtési körzetek nincsenek. A lakosság által termelt veszélyes hulladékok szervezett kezelése a komplex hulladékgazdálkodási rendszer keretében megépülő hulladékudvarban történik majd. Akkumulátorok: A felülvizsgálat idején nincs szervezett visszavétel Egészségügyi hulladékok: Az egészségügyi hulladékok begyűjtését és szállítását a Borsodkomm végzi. Állati eredetű hulladékok: Az állati eredetű veszélyes hulladékok kezelésére a SZATEV Rt vehető igénybe, illetve a háztartási kis és haszonállatok elföldelése 50 kg súlyhatárig telken belül megoldható. Csomagolási hulladékok: A közszolgáltató, az Öko-Pannon Kht koordináló szervezetével együttműködve üzemelteti a csomagolási hulladékok begyűjtésének, értékesítésének rendszerét.
Kezelési kapacitások bemutatása NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK Ipari nem veszélyes hulladékok: Fém hulladékok gyűjtésével a Szorgos MÉH Bt. foglalkozik. Kapacitási kihasználtságuk megfelelő, bővítést nem terveznek. Üveg-, textil- és papírhulladék feldolgozása a településen nem történik. Hulladékgazdálkodási szempontból a legnagyobb hangsúlyt a felhalmozott hulladékok
feldolgozhatóságának feltérképezésére, kutatására, valamint a hasznosítás célú felhasználás közgazdasági feltételeinek megteremtésére kell helyezni. Települési szilárd hulladék: A települési szilárd hulladék kezelési módja 2006 végén 80 %-ban a végleges lerakással történő ártalmatlanítás. A lakossági és egyéb szelektív gyűjtés és az ezt követő újrahasznosítás az összes keletkező hulladék mennyiséghez viszonyítva még mindig elenyésző. A település szilárd hulladéka, ideértve az építési-bontási hulladékokat is, a Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központba kerül. Települési folyékony hulladék: A Zemplén Vízmű Kft adatai alapján a szippantott szennyvíz illegális elhelyezése nem jellemző. A csatornázottság 98 %-os, a közüzemi szennyvizek befogadója a térségi szennyvíztisztító. Kommunális szennyvíziszap: A csatornázás előrehaladásával, illetve az egyre nagyobb hatékonyságú szennyvízkezeléssel az évente keletkező kommunális szennyvíziszap mennyiségének növekedése várható. A térségben keletkező szennyvíziszap döntő hányadának kezelését biogáz erőmű végzi majd 2010-től. Ezt követően jelentős mezőgazdasági célú hasznosítás a szigorítások miatt nem tervezett. Építési-bontási hulladék: A rendelkezésre álló adatok alapján évi cca. 4.000 tonna építési-bontási eredetű hulladék keletkezik a városban. Ezen hulladékok fogadására a térségben egyedül a Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központ alkalmas, ahol az inert hulladékok hasznosítást megelőző feldolgozása folyik. Akkumulátorok, elemek: A településen üzemi méretű akkumulátorhulladék-kezelés nem történik. Elektronikai hulladékok: A településen szervezett elektronikai hulladék-kezelés nem történik. Egészségügyi hulladékok: A településen a nyilvántartások szerint keletkező 2,3 tonna egészségügyi veszélyes hulladék a Borsodkomm Kft. üzemében kerül elégetésre. Állati eredetű hulladékok: Az állati eredetű veszélyes hulladékok kezelésére a SZATEV Rt vehető igénybe, illetve a háztartási kis és haszonállatok elföldelése 50 kg súlyhatárig telken belül megoldható. Csomagolási hulladékok: A közszolgáltató, az Öko-Pannon Kht koordináló szervezetével együttműködve üzemelteti a csomagolási hulladékok begyűjtésének, értékesítésének rendszerét. A begyűjtött hulladékok a Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központba kerülnek, ahol szükség szerint utóválogatáson mennek keresztül, majd ezt követően egységrakományba rendezik azokat. A hasznosító szervezethez a közszolgáltató szállítja el az előkezelt hulladékot. Átvevők: Papír, Műanyag: Nyíregyházi Városüzemeltetési Kht. Üveg: Avermann-Holvex Kft Fém: a piaci viszonyoknak megfelelően, változó
A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése 2003. novemberében az Önkormányzat a városi szeméttelep bezárást írta elő a korábbi szolgáltatónak 2004. július 1-től, ennek ellenére a lerakó, döntően a nem megfelelő felügyelet miatt, illegálisan tovább üzemelt. A tényleges, műszaki beavatkozással történő lezárásra 2006. november végén került sor. Ennek során megtörtént a lerakó területén kívül, rendezetlenül felhalmozott hulladék depóniatérbe történő beszállítása, zárógát kialakítása, a depónia felületének rendezése, a szomszédos területeken szétszóródott hulladék összegyűjtése, a terület őrzésének megszervezése. Tekintettel az igényekre, a lerakó területén, az átrakóállomás, illetve a hulladékudvar megépítéséig terjedő átmeneti időszakra, konténerparkot telepít a közszolgáltató. 2007-től, díj ellenében, ide szállítható be a város területéről inert, valamint zöldhulladék. A konténerek rendszeres ürítését és cseréjét a közszolgáltató végzi majd. A Némahegyi lerakó végleges rekultivációjára a térségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának részeként kerül majd sor 2010-ig. A településen egyéb illegális hulladéklerakó nincs.
Legfontosabb feladatok csoportosítsa:
2007-2011:
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer koncepciójának végrehajtása az önkormányzati társuláshoz csatlakozott településekkel közösen. Településtisztasági akciók szervezése a közszolgáltatóval együttműködésben Szervezett, magas színvonalú hulladék és szennyvízkezelés fenntartása, motiváló elemekkel és szükség szerint büntető szankciókkal. Folyamatos lakossági szemléletformáló tevékenység, elsősorban az iskolák és a fiatalabb generáció bevonásával.
V/2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők A MÁSODNYERSANYAG VISSZANYERÉSE ÉS A HASZNOSÍTÁS TERVEZETT ARÁNYA A TERVEZÉSI TERÜLETEN, EGY KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER RÉSZEKÉNT: Sátoraljaújhely Városa alapító tagja az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak. A társulás elfogadott fejlesztési koncepcióval rendelkezik, melynek alapdokumentuma a 2005 végén készült és 2006-ban pontosított Megvalósíthatósági Tanulmány. A koncepció egy olyan térségi hulladékgazdálkodási rendszer tervezete, amely korszerű, hosszú távon fenntartható megoldást kíván nyújtani a tervezési térség települései számára. Ennek szellemében a tervezési területen átrakóállomások rendszerének kialakítását vázolja, a fajlagos szállítási költségek optimalizálásához, párhuzamosan az alkalmazott géppark számának, kapacitásának további jelentős növelésével, hulladékudvarok létesítésével. A célok elérésének hátterét a bodrogkeresztúri lerakó több tíz éves szabad kapacitása adja, mely kapacitás kihasználásához a lerakó további ütemezett bővítése és fejlesztése szükséges. A korszerű hulladékkezelés és a hasznosítható anyagok kinyerésének igénye indokolja egy, hulladékválogató technológiával összekötött mechanikai-biológiai kezelő üzem létesítését a bodrogkeresztúri lerakó területén. Ennek célja kettős, egyrészt hasznosítható alapanyag biztosítható, másrészt teljesíthetőek a hulladéklerakásra vonatkozó előkezelési követelmények. Az MBH üzemből kikerülő energetikai hasznosításra alkalmas frakciók, kiegészítve a területen jelentős mennyiségben képződő egyéb biomasszával (mezőgazdasági termelés hulladékai, szennyvízkezelés hulladékai, cukorgyártási hulladékok, szőlészet,- borászat hulladékai stb.) megalapozzák egy kapcsolt villamos energia termelő és hő hasznosító biomassza erőmű létesítését. A rendszer fontos elemeként, elsősorban az eszközpark üzemanyagigényének biztosításához létesítésre tervezett egy plasztik-dízel üzem is, mely technológia önmagában is újszerű, a rendszerbe tagolva pedig növeli annak hatékonyságát és komplexitását. Az MBH-ból és a biomassza erőműből szükségszerűen képződő komposzt, illetve komposztálható anyagok felhasználására az egyetlen gazdaságos és ésszerű alternatíva a terület erre alkalmas termőföldjeinek energianövény termelési célú talajerő-utánpótlása. A rendszer saját energiaültetvényeiről kikerülő biomassza részben a saját erőmű részére, részben a közeli hőerőművek számára jelenthet alapanyagforrást és egyszerre biztosíthatja a biomassza erőmű kiegyensúlyozott működését is. Természetesen mindezek mellett a projekt részeként tovább folytatódna a lakossági szelektív gyűjtés bővítése és a tudatformálás is. A tervezési terület nagysága miatt a projekt költségvetésének hangsúlyos eleme a felhagyott lerakók rekultivációja. Az érintett önkormányzatok jelentős részének területén található ilyen lerakó, ezért kifejezett önkormányzati és lakossági igény ezen lerakók sorsának környezetvédelmi szempontból kielégítő és végleges rendezése. Azon túl, hogy az ország és benne a régió környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási kötelezettségeinek teljesítéséhez elengedhetetlen a komplex hulladékgazdálkodás és környezettudatos szemlélet bevezetése, elterjesztése, nem elhanyagolható tény a terület országos átlagtól messze elmaradó fejlettsége, a foglalkoztatás rendkívül rossz helyzete. Komoly foglalkoztatást indukáló iparágak hiányában a térségnek kitörési pontot jelenthet a korszerű hulladékgazdálkodási szolgáltatás és termelés bevezetése, a kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységek megerősítésével párhuzamosan. A projekt megvalósulása folytonosságot és biztonságot jelenthet azon mezőgazdasági termelőknek is, amelyek a térségben jelenleg maghatározó cukorgyártás bizonytalan jövője miatt tevékenységük befejezését tervezik. A projekt megvalósulása esetén a cukorgyártási iparág termelési hulladéka hasznosítható, a cukorgyártás esetleges megszűnése esetén viszont, az addig cukorrépa termelésre használt földek a rendszer alapanyag ellátására állíthatóak át. Mindez a térség hosszú távú foglakoztatási helyzetében már jelentős javulást eredményezhet, hiszen az üzemeltetéshez szükséges jelentős munkaerő igényen túl, a kapcsolódó tevékenységek fennmaradása a foglakoztatásra és jövedelemtermelő képességre kedvezően hat.
Az Abaúj-Zemplén Magyarország turisztikai szempontból kiemelt térsége, elég ha a Tokaji borvidékre, a Zempléni Tájvédelmi Körzetre vagy a Tisza és Bodrog folyók árterére és környezetére gondolunk. Amennyiben a térség még mindig jelentős részét jellemző korszerűtlen, felelősségvállalás nélküli hulladékkezelés és környezeti veszélyeztetés tovább folytatódik, úgy már rövidtávon jelentkezhet a turisztikai bevételek jelentős csökkenése, mely a tervezett projekt összes beruházási költségéhez mérten, nemzetgazdasági szinten is érzékelhető veszteséget jelenthet. A térségbeli felhagyott lerakók döntő többsége potenciális veszélyforrást jelent a felszín alatti vízkészletekre, végleges, műszaki beavatkozással együtt járó felhagyásuk nélkül a lakosság és a területen lévő egyéb szervezetek illegálisan továbbra is igénybe veszik majd azokat. Eddigiekben a lehetőségekhez mérten folytak a fejlesztések, beruházások, azonban a fejlődés és tervezés olyan fázisához ért, amikor már elengedhetetlen jelentősebb, a térségi önkormányzatok teherviselő képességét meghaladó források bevonása. Amennyiben a tervezet megvalósul, úgy a térség versenyhátránya nagymértékben csökken, amely a jelenlegi kedvezőtlen térségi gazdasági helyzetre is megoldást nyújthat, illetve nem utolsó sorban a régió elismertsége egy mintaszerű projekt működtetésével jelentősen megnő. A térség önkormányzatai az energetikai célú hasznosításból, a megnövekedő helyi foglalkoztatásból, hulladékértékesítésből adódó fajlagos és abszolút mértékű többletbevétel mértékének megfelelően tehermentesíthetik a lakosságot a hulladékkezelési díjak jelentős emelése alól, azonban a több szolgáltató által kiszolgált területen jelenleg jellemző rendkívül differenciált hulladékkezelési díjak rendezése tovább egyébként sem halogatható. Az egyes településekre különböző okokból jellemző indokolatlanul alacsony díjak emelése akkor is elengedhetetlen, ha az érintett lakosságnak átmenetileg mindez jelentős többletterhet okoz. A díjak közgazdaságilag indokolt mértéktől való eltérítése egyre kevésbé jellemző a térségben, ettől függetlenül a rendszer teljes kiépítésének időpontjára a díjak megállapításának rendszerét felül kell vizsgálni és a közgazdasági tényszerűségeket figyelembe kell venni. A terület összességét vizsgálva elmondható, hogy bár a díjak korrekciója a rendszer fenntartásához elengedhetetlen, annak mértéke az érintett lakosság többségére nézve nem lesz viselhetetlen. Amennyiben a megállapított hulladékkezelési díjak a közgazdaságilag indokolt mértéket elérik, úgy a rendszer üzemeltetéséhez, illetve az amortizáció megképzéséhez elegendő forrás biztosítható.
V/3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Hgt. előírja azt is, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Ez Sátoraljaújhely esetében a Cseh és Társa Bt.
A Hgt. 20. §-a egyértelműen meghatározza a TFH-ra vonatkozó el írásokat, az ingatlantulajdonos kötelezettségeit. Az ingatlantulajdonosok felelőssége az ingatlan területén keletkező szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények előírás szerinti megvalósítása, a keletkező szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelel engedéllyel rendelkező közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. A fő problémát a rácsatlakozás ösztönzése, a szennyvízcsatorna rendszerbe be nem kerülő hulladékmennyiség szakszerű kezelése, a keletkezett mennyiség és nehézfémtartalmának csökkentése, a kezelő kapacitás és hatásfok növelése, illetve a szennyvíziszap hosszú távú, kellő mértékű hasznosítása jelenti. A nehezen csatornázható területeken közműpótló megoldásokat kell alkalmazni (egyedi szennyvíztisztítók, természetes szennyvíztisztítási megoldások). A tisztított szennyvizekre egyre szigorúbb határértékek vonatkoznak, leginkább a foszfor- és nitrogén-tartalom, illetve annak koncentrációja tekintetében. Tervezésnél figyelembe veendő főbb irányvonalak:
A szennyvízcsatorna rendszer kiépítése, ellenőrzése, karbantartása folyamatosan kell legyen. A rendszerbe történő csapadékvíz bekötések felderítése a lehetőségekhez mérten szintén folyamatos kell legyen. Az ipari szennyezők felderítése, és ezzel párhuzamosan a kibocsátóknál a nehézfém tatalom csökkentése előírás. A csapadékvíz elvezető csatornákon keresztül az élő vízbe történő, esetleges, eddig nem ismert szennyvízbekötések felderítése szükséges. Szennyvíztelep technikai fejlesztése. Géppark fejlesztése. A szennyező fizet elv teljes körű kiterjesztése, elsősorban a közműszolgáltatást igénybe nem vevők, illetve az illegálisan TFH-t elhelyezőkre nézve. Követelmény, hogy a települési önkormányzatnak legyen Települési Szennyvízkezelési Programja, amely arra épül, hogy a nem csatornázott településrészeken megszervezi és üzemelteti a szakszerű egyedi szennyvízkezelési közszolgáltatást. Ezt a lakosság a helyi programnak megfelelően - az egyedi kislétesítmények alkalmazása esetén – jegyzői engedélyezés alapján veszi igénybe.
VI. fejezet: Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása
VI/1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele A KÉPZŐDŐ HULLADÉK MENNYISÉGÉNEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA VI/10 táblázat: A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési szilárdhulladék szelektíven kezelt része Települési szippantott folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Összesen
2002 (t/év) 5.100 33 800 500 3.500 0 900 10.833
2006 (t/év) 5.200 36 800 510 3.740 0 1.000 11.286
2009 (t/év) 5.100 130 600 560 4.000 0 1.200 11.590
VI/11. táblázat: A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év) Hulladék
Veszélyes hulladékok
Nem veszélyes
Kiemelt hulladékáram
2002 (t/év)
2006 (t/év)
2009 (t/év)
0,1 0,06 2,3 0,15
0,2 0,1 2,4 0,2
0,3 0,1 2,5 0,2
-
-
-
-
-
-
Egyéb hulladék
24
20
18
Csomagolási hulladékok összesen
33
36
130
Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt
Hulladék
hulladékok
Kiemelt hulladékáram
2002 (t/év)
2006 (t/év)
2009 (t/év)
3 12
4 10
5 7
Gumi
Egyéb hulladék
VI/12. táblázat: A képződő csomagolási hulladékok begyűjtésre tervezett mennyisége (t/év) Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladék Összesen
2002 (t/év) 8,15 0,85 4,13 20,32 33,45
2006 (t/év) 10,0 1,0 4,0 21,0 36,0
2009 (t/év) 31,0 6,0 17,0 76,0 130,0
CSÖKKENTÉSI CÉLOK Az önkormányzat részére viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésre a felelősségi körébe tartozó hulladékok mennyiségének csökkentésére. Ezek: az intézményi hulladékkeletkezés megelőzését és csökkentését szolgáló intézkedések összegyűjtése, megvalósítása önkormányzati intézményrendszer környezetbarát beszerzési politikájának kialakítása (példamutatás, szemléletformálás) önkormányzati intézmények környezetbarát minősítése (irodák, ügyfélszolgálatok, konyhák, büfék, közösségi helyiségek stb.) intézményi szelektív hulladékgyűjtés bevezetése helyi környezetvédelmi rendeletek alkotásánál a szennyező fizet elv alkalmazása, konkrét és elrettentő mértékű szankciók érvényesítése A térségi komplex hulladékgazdálkodási rendszer infrastruktúrájának igénybevétele, illetve a lakosság és vállalkozások kötelezése ezek igénybevételére Települési szilárd hulladék Ebben az alfejezetben nem a keletkezett, hanem a lerakott mennyiség csökkentési céljai kerültek rögzítésre.
Az üzemeltetési jelentések és a 2005-2006 évi hulladékanalízisek alapján a bodrogkeresztúri hulladéklerakóban elhelyezett vegyesen gyűjtött kommunális hulladékok összetétele a következő:
papír, karton textil műanyag üveg fém biológiailag lebomló higiéniai hulladék kompozit anyagok egyéb
12 % 7% 19 % 2% 5% 36 % 9% 2% 8%
Hulladék összetétel 2%
5% 2%
Bio
1%
Papír Karton
4% 36%
Kompoz. Textil
19%
Higién. Műanyag Éghető Üveg 9% 7%
2%
10%
2%
Fém Éghetetlen Veszélyes
A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat,
2004. július 1 napjáig 75%-ra 2007. július 1 napjáig 50%-ra 2014. július 1 napjáig 35%-ra kell csökkenteni. A kötelezettségek eléréséhez szükséges infrastruktúrát az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer részeként kiépülő mechanikai-biológiai előkezelő, valamint biogáz üzem biztosítja majd. A biogáz üzem technológiai maradéka komposztálásra kerül, mely komposzt, talajerő utánpótlásként, a térségi energiaültetvények tápanyagszükségletét biztosítják majd. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy ezen hulladékok:
legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. A kihelyezett szelektív gyűjtő szigetek mellett, folytatni kell az iskolákra alapozott papír- és fémgyűjtési akciókat, ki kell alakítani az intézményi szelektív gyűjtési módokat. A szelektív gyűjtőszigetek számát, illetve a gyűjtés hatékonyságát növelni kell. Középtávú cél a legalább 10 kg/fő/év, hosszú távú cél a 18 kg/fő/év hulladékmennyiség elkülönített visszagyűjtése, melynek eléréséhez jelentős segítséget nyújt majd a 2010-ig felépülő hulladékudvar. Települési folyékony hulladékok A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. Sátoraljaújhely területe a programnak olyan módon a részese, hogy a szennyvíztisztító és a csatornahálózat már kiépítésre került.
Kommunális szennyvíziszap
A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program előrehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. Középtávú célként a keletkező iszapok energetikai hasznosítása rögzíthető, a komposztálást követő mezőgazdasági hasznosítás arányát jelentősen le kell csökkenteni. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék 2006-ban felépült és megkezdte üzemelését a térségi építési-bontási hulladék feldolgozó üzem, a Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központban. Rövid távon a Némahegyi lerakó területén kialakított konténerpark közbeiktatásával juttatható ki a hulladék Bodrogkeresztúrba. A komplex hulladékgazdálkodási rendszer részeként 2010-ig felépülő térségi átrakóállomás üzemelésének megkezdése után az inert hulladékok az átrakóállomás speciális termináljára szállíthatóak, ahonnan nagytömegben, gazdaságosan szállíthatóak Bodrogkeresztúrba, feldolgozásra.
VI/13. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó kezelési/hasznosítási célok Hulladék Települési szilárd hulladék
Kezelési/hasznosítási cél szelektív gyűjtés kiterjesztése, az anyagában történő hasznosítás elősegítése a visszagyűjtési arány növelésével, zöldhulladék energetikai hasznosítása A kezelőrendszer teljes kiépítése Energetikai hasznosítás
Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert Feldolgozás, építőipari hasznosítás hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem Energetikai hasznosítás, talajerő utánpótlás veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem szelektív gyűjtés kiterjesztése, visszagyűjtési arány növelésével veszélyes hulladékok
% 30 100 100 50 40 50
VI/14. táblázat: A kiemelten kezelendő hulladékáramokra vonatkozó csökkentési célok Hulladék
Csökkentési cél
Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok
Veszélyes hulladékok
%
Stagnálás prognosztizálható. Növekedés várható.
0
Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik Csomagolási hulladékok összesen
Stagnálás prognosztizálható. Stagnálás prognosztizálható.
0 0
Stagnálás prognosztizálható.
0
Gumi
Növekedés várható.
Nem veszélyes hulladékok
Több utas göngyölegek támogatása, betétdíjas rendszerek bevezetése.
VI/15. táblázat: A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítása célok Hulladék
Csökkentési cél
Papír és karton csomagolási szelektív gyűjtés kiterjesztése, hulladék visszagyűjtési arány növelésével Műanyag csomagolási szelektív gyűjtés kiterjesztése, hulladék visszagyűjtési arány növelésével Fém csomagolási szelektív gyűjtés kiterjesztése, visszagyűjtési arány növelésével Üveg csomagolási hulladék szelektív gyűjtés kiterjesztése, visszagyűjtési arány növelésével
Begyűjtésre tervezett mennyiség 2009-ben (t/év)
Hasznosítási cél (%)
31,0
100
6,0
100
17,0
100
76,0
100
130,0
100
VI/2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, a hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történ átadással teljesít. Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó előírásokra, elsődleges prioritása kell legyen a zöld- és biohulladékok energetikai hasznosításának. A területen keletkező szennyvíziszap hasznosítási aránya, a Zemplén Vízmű Kft adatai alapján 100 %. A hasznosítás 2006 végén komposztálást követő termőföldi kihelyezést jelent. Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer részeként felépülő biogáz erőmű működésének 2010 évben várható megkezdése után, a hasznosítás módja döntően az energetika kell legyen. A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön, ennek érdekében a helyi tervben a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhet hasznosító szervezetek számára át kell adni. Az V/2 fejezetben foglalt koncepcióra épülő projektterv az alábbi főbb elemeket tartalmazza:
• • • • • • • • •
Hatékony és gazdaságosan üzemeltethető logisztikai rendszer kiépítése 3 db, építési-bontási hulladék fogadó terminállal rendelkező átrakóállomás létesítésével Eszközfejlesztés: a begyűjtő, szállító, kiszolgáló géppark teljes cseréje A lakossági szelektív gyűjtés rendszerének bővítése további 400 db négyfrakciós gyűjtősziget telepítésével Hulladékudvarok építése a nagyobb településeken A bodrogkeresztúri lerakókapacitás bővítése, depóniagáz kezelő rendszer kiépítése Mechanikai-biológiai előkezelő (MBH) és hulladékválogató technológia kiépítése Biogáz üzem építése Plasztik dízel üzem építése A térség cca. 100 db felhagyott hulladéklerakójának rekultivációja
A legfőbb cél, a hulladékkezelés rendszerének teljes kiépítése mellett, az energetikai hasznosítás bevezetése, valamint az anyagában történő hasznosítás előkészítése. Az energetikai hasznosítás egyrészt fermentációs alapú biogáz előállítást és hasznosítást, másrészt az MBH-ból kikerülő, éghető anyagok erőműveknek történő értékesítését jelenti. A tervezett rendszerelemek működtetésével az összes kezelt szilárdhulladékok tekintetében elérhető a legfeljebb 20%-os lerakási arány, illetve túlteljesíthetőek az anyagában történő hasznosításra, valamint a lebomló szervesanyag tartalom lerakására vonatkozó előírások.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban az alábbi célok határozhatók meg: Az EU előirányzatoknak megfelelően a csomagolási hulladékok hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50 %-os hasznosítási arányt. A lerakott települési hulladékok biológiailag lebomló szervesanyag tartalmának 2004-ig az 1995-ben képződött mennyiség 75 %-ára, 2007-ig 50 %-ára, 2014-ig 35 %-ára kell csökkenteni. A gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumiőrlemény 2006-tól életbe lép lerakási tilalmára tekintettel ezek elkülönített begyűjtését és hasznosítását meg kell oldani. Összességében el kell érni, hogy az időszak végére a képződő, nem biomassza jellegű hulladék mintegy felének anyagában történ hasznosítása, esetleg hasznosítással párosult energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. Ki kell alakítani a hulladékanyagok hasznosításának EU-konform műszaki követelményrendszerét (szabványok) a jelenlegi szabályozás figyelembevételével.
A hulladékgazdálkodási folyamatok tervezésének és megvalósításának folyamata:
a hulladék keletkezésének megelőzése (K+F tevékenység, hulladékszegény technológiák fejlesztése, szemléletformálás, fogyasztói szokások alakítása) a hulladék hasznosítása (anyagában történ hasznosítás preferálása, csomagolóanyagok és biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtése, energetikai hasznosítása) a maradékhulladék kezelése (lerakás a környezetvédelmi szempontból megfelelő bodrogkeresztúri lerakóban)
A térségi hulladékgazdálkodás fejlesztése összhangban kell legyen az EU direktívákkal. Tehát a ma még elsősorban deponálást preferáló megoldás helyett a fejlesztéseknek a hulladék mennyiségének csökkentésére, a hulladék, mint alapanyag anyagában történő hasznosítására és a maradványanyagok korszerű, környezetkímélő kezelésére kell irányulnia. Az ellenőrzött/ellenőrizhető rendszer többfunkciós területi egységekre kell, hogy épüljön. Többek között ebből is látható, hogy Sátoraljaújhely Város önállóan nem képes teljes körűen megszervezni és üzemeltetni a vonatkozó irányelvek szerinti hulladékgazdálkodás rendszerét, ezért a térségi társulásban való közvetlen részvételnek nincs egyéb szóba jöhető alternatívája. VI/16. táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, ártalmatlanítási célok összehasonlítása
Hulladék Települési szilárd hulladék
Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
Helyi Hasznosítható és veszélyes frakciók
Területi
Szelektív gyűjtés kiterjesztése.
szelektív gyűjtése, zöldhulladék helyi aprítása/talajtakarás, lakossági komposztálás, maradékhulladék szigetelt lerakóban történő ártalmatlanítása
A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom csökkentése
Települési folyékony hulladék Szennyvízkezelő telepre juttatás ill. alternatív megoldások Kommunális szennyvíziszap Energetikai hasznosítás, maradékiszap komposztálás Építési-bontási hulladékok és Feldolgozás Bodrogkeresztúrban egyéb inert hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói Szelektív gyűjtés, maradékhulladék szigetelt nem veszélyes hulladékok lerakóban történő ártalmatlanítása
Hasznosítási arány növelése A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása
VI/17. táblázat: Kiemelt hulladékáramokra vonatkozó, regionális szinttel összhangban álló hasznosítási célok
Hulladék
Hasznosítási cél
Akkumulátorok és szárazelemek Veszélyes hulladékok
Hulladékudvar megnyitása. Gyűjtő hálózat kiépítésének fokozása. Hasznosítási kapacitások kiépítésének Elektromos és elektronikai hulladékok elősegítése Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédőszerek és csomagoló eszközeik
Meglévő komposztáló telepek kapacitásának növelése Bekapcsolódás országos visszagyűjtő hálózatba
Begyűjtött csomagolási hulladékok
Lehetőség szerinti teljes körű visszaforgatás, főként anyagában való hasznosítással.
Nem veszélyes hulladékok Gumi Biomassza Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
Helyi, regionális hasznosítási lehetőségek kihasználása Elkülönített gyűjtés, energetikai hasznosítás Hasznosítási arány növelése
%
-
-
100
50
VI/18. táblázat: A főbb csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladékok Üveg csomagolási hulladék
Hasznosítási, ártalmatlanítási cél az összes begyűjthető mennyiségre vonatkoztatva Lakossági szelektív gyűjtő szigetek számának növelése, intézményi gyűjtés, papíripari értékesítés Lakossági szelektív gyűjtő szigetek számának növelése, intézményi gyűjtés, viszonteladói ill. műanyagipari értékesítés Jelenlegi fémhasznosítási rendszer fejlesztése, alumínium csomagolóanyagok külön gyűjtése Lakossági szelektív gyűjtő szigetek számának növelése, viszonteladói értékesítés
% 80 50 30 80
VII. Fejezet: A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program
VII/1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok VII/19. táblázat: Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemléletformálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel és kutatás-fejlesztéssel foglalkozó programok
Program célja
Határidő
Folyamatos tájékoztatási tevékenység a lakosság és az intézmények, gazdálkodó szervezetek felé
2007-től
Lakossági ismeretterjesztő anyagok kiadása és terjesztése
2007-től
Iskolai versenyek, szemléletformáló előadások, programok szervezése
2007-től
Továbbképzés szervezése az önkormányzat hulladékgazdálkodással foglalkozó ügyintézőinek
2007-től évente
2007-től
Iskolák hulladékgazdálkodási oktatóanyagokkal történő ellátása
Felelős
Közszolgáltató Önkormányzat, közszolgáltató Önkormányzat, Közszolgáltató, Önkormányzatok az Élhetőbb Környezetért Közalapítvány
Becsült költség (eFt)
1.000 eFt/év
Forrás
Kohéziós alap
200 eFt/év
Költségvetés
800 eFt/év
Költségvetés, pályázatok
Építési és Környezetvédelmi Osztály
30 eFt
Költségvetés
Városi Környezeti Nevelési Központ, Közszolgáltató
100 eFt
Költségvetés
VII/2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program Tevékenység
Határidő
A Némahegyi hulladéklerakó tényleges bezárása, területének 2006. december rekultivációig terjedő 31. átmeneti rendezése, konténerpark kialakítása Köztisztasági 2006. december akcióprogram 31. megindítása Tavaszi 2007. május 30, „nagytakarítási illetve évente akció” megszervezése A város területére tervezett hulladékkezelő létesítmények (hulladékudvar, 2007. március 1. átrakóállomás, további gyűjtőszigetek) helyszínének kijelölése, felmérése A tervezett hulladékkezelő létesítmények építési 2007.október 30. engedélyes és kiviteli terveinek elkészítése A kötelező hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjesztése minden 2007. június 30. egyes háztartásra, gazdálkodó és termelő szervezetre Hulladék kommandók megszervezése, 2007. június 30. rendőrség, polgárőrség bevonásával A tervezett 2008. március
Felelős
Tervezett költség (Ft)
Forrás
Önkormányzat, Közszolgáltató
10.000.000 Költségvetés
Önkormányzat
100.000 Költségvetés
Önkormányzat, Közszolgáltató
500.000 Költségvetés
Önkormányzat, Közszolgáltató
Önkormányzat, Közszolgáltató, Társulás
--
--
30.000.000 Kohéziós Alap
Önkormányzat, Közszolgáltató
--
--
Önkormányzat, Közszolgáltató, Közalapítvány
--
--
Társulás
800.000.000 Kohéziós Alap
hulladékkezelő létesítmények kivitelezésének megkezdése A Némahegyi lerakó rekultivációjának megkezdése A vonatkozó önkormányzati rendelet aktualizálása, korszerűsítése a kiépülő hulladékgazdálkodási rendszer szellemében
2008. július
2009. március
Társulás
150.000.000 Kohéziós Alap
Önkormányzat, Közszolgáltató
--
--
VII/3 További intézkedések ütemterve és forrásigénye VII/20. táblázat: További intézkedések (2004-2008)
Határidő
Tevékenység
Felelős
Költség
Forrás
A képződ hulladékok mennyiségének csökkentése, vagy a jelenlegi szint fenntartása
Az önkormányzati intézmények környezetbarát minősítése, beszerzési politika átalakítása Szennyező fizet elv bevezetése a helyi jogalkotásban, közszolgáltatásban.
2006-tól
Építési és Környezetvédelmi Osztály
2005-2006
Építési és Környezetvédelmi Nem jelent többletköltséget Osztály, közszolgáltató
Nem jelent többletköltséget
A hulladéklerakóra kerülő szerves anyag mennyiségének csökkentése
Zöldterületeken keletkező zöldhulladék szervezett begyűjtése, kezelőlétesítménybe juttatása Kerti zöldhulladék komposztálásának elősegítése, komposztálóládák és edényzet biztosítása (3000 db) Zöldhulladék energetikai hasznosítása biogáz üzemben
2007-től
Önkormányzat, Közszolgáltató
Közszolgáltatás részeként
Közszolgáltatási díjak
2008-tól
Önkormányzat, Közszolgáltató, Társulás
10.000 Ft/db
Kohéziós Alap
2010-től
Közszolgáltató
Közszolgáltatás részeként
Közszolgáltatási díjak
Hulladéklerakóra kerülő veszélyes hulladék mennyiségének csökkentése
Önkormányzati intézményekben veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése, ártalmatlanítása Rendszeres lakossági veszélyes hulladék gyűjtési akció lebonyolítása, gyűjtő járat indítása, Hulladékudvar hatékony működtetése
2007-től
önkormányzat
Edényzet kb. 200 eFt Ártalmatlanítás kb. Költségvetés 300 eFt/év
2008-tól
Önkormányzat, közszolgáltató
Kb. 500 eFt/év
Költségvetés
2009-től
Önkormányzat, Közszolgáltató
Közszolgáltatás részeként
Közszolgáltatási díjakból
Hulladéklerakóra kerülő csomagolóanyagok és egyéb hasznosítható anyagok mennyiségének csökkentése Közintézményekben Önkormányzat, papírhulladék szelektív 2006-tól Kb. 150 eFt/év Önkormányzat közszolgáltató gyűjtése, hasznosítás Közületek minél teljesebb Közszolgáltatás Közszolgáltatási körben történő bevonása a 2006-tól közszolgáltató részeként díjakból szelektív gyűjtésbe
Iskolai papír- és fémgyűjtési akciók
2006-tól
Önkormányzat, közszolgáltató
300 eFt/év
Költségvetés
Települési folyékony hulladék, szennyvíziszap Jelenlegi kezeléshasznosítás felülvizsgálata, újabb lehetőségek bevezetésének vizsgálata.
Szennyvíziszapban lévő veszélyes alkotóelemek arányának csökkentése a kibocsátóknál Szennyvíziszap energetikai hasznosítás a térségi biogáz üzemben
2006-tól
Önkormányzat, Zemplén Vízmű Kft
300 eFt
Önkormányzat, központi források
2008-ig
Önkormányzat
Beruházástól függően
Központi és egyéb pályázati források
2010-től
Közszolgáltató
Közszolgáltatás részeként
Közszolgáltatási díjak
Központi szennyvíztelep környezetvédelmi felülvizsgálata, szükséges intézkedések
Környezetvédelmi hatóság előírása alapján
Zemplén Vízmű Rt.
Beruházástól függően
Önkormányzat, központi források
Közgazdasági, jogi eszközök
Helyi hulladékgazdálkodási terv céljaihoz források biztosítása Szükséges helyi rendeletek megalkotása (pl. elhagyott hulladék szabályozásáról)
2005-től
önkormányzat
Lásd egyes Lásd egyes tevékenységeknél tevékenységeknél
2005-től
önkormányzat
Nem jelent plussz költséget
Egyéb
Helyi Hulladékgazdálkodási Terv 2009. évi felülvizsgálatát megalapozó analízisek elkészítése
2008. novemberig
Önkormányzat, közszolgáltató
--
Önkormányzat, közszolgáltató
