A prostitúció és a szexuális célú emberkereskedelem összefüggései: Ismeretterjesztô kézikönyv

A prostitúció és a szexuális célú emberkereskedelem összefüggései: Ismeretterjesztô kézikönyv Ö S S Z E Á L L Í TOT TA : M O N I CA O’C O N N O R ÉS G R A I N N E H E A LY 2006 Készült a Nôkereskedelem Elleni Koalíció (CATW) és az Európai Nôi Lobbi (EWL) által koordinált közös akcióterv keretén belül, a „Megelôzô intézkedések elôsegítése a szexuális célú emberkereskedelem ellen” címmel, Svédország és az Egyesült Államok kormányzati és civil szervezeteinek együttmûködésével.

„Mi, a prostitúció és az emberkereskedelem túlélôi azért gyûltünk ma össze ezen a sajtókonferencián, hogy kijelentsük: a prostitúció erôszak a nôk ellen. A prostitúcióba senki sem úgy kerül bele, hogy egy nap arra ébred, ezt az utat választja. A prostitúciót a szegénység, a gyermekkori szexuális visszaélések, a nôk sebezhetôségét kihasználó stricik és a prostituáltakat vásárló férfiak választják a nôk számára.” (Közös sajtókonferencia, CATW-EWL, 2005)

1621 BR hu MP01.indd 1

2006.11.27. 10:41:53

TA RTA LO M Oldalak

2


3

Bevezetô • Mi ennek az ismeretterjesztô kézikönyvnek a célja? • A kézikönyv, mint forrásmû • A projekt közremûködôi • A kezdeményezés általános célja • Az emberkereskedelem és a prostitúció elleni harc összefüggéseinek háttere

6

E L S Ô R ÉS Z A nôket és a gyermekeket a szexiparba terelô tényezôk

8

M Á S O D I K R ÉS Z A szexiparba vezetô különféle utak, a stricik és az emberkereskedôk taktikái

10

H A R M A D I K R ÉS Z Kereslet: A férfiak, mint vásárlók, valamint a nôk és a gyermekek szexuális kizsákmányolói

12

N E GY ED I K R ÉS Z Az emberkereskedelem áldozataival és a prostituált nôkkel kapcsolatban használt kifejezések: választás, beleegyezés, jogok

14

ÖTÖ D I K R ÉS Z A prostitúcióban lévô nôket ért hatások és azok következményei: a prostitúció, mint a nôk elleni erôszak egyik formája

16

H ATO D I K R ÉS Z Válasz a legalizáció/dekriminalizáció érveire

18

H E T ED I K R ÉS Z A hamis különbségtételek visszautasítása és a helyzet tisztázása: Az emberkereskedelem és prostitúció nem más, mint nôk elleni erôszak

22

N YO LCA D I K R ÉS Z A prostitúció és az emberkereskedelem elfogadott álláspontjaiból adódó cselekvési tervek és eredmények

24

K I L EN C ED I K R ÉS Z Az emberkereskedelembôl és a prostitúcióból származó profit

26

T I Z ED I K R ÉS Z Az emberkereskedelem és a prostitúció hatásai a társadalmi és a nemek közötti egyenlôségre

28

T I Z EN E GY ED I K R ÉS Z Esettanulmányok

32

T I Z EN K E T T ED I K R ÉS Z Nemzetközi emberi jogi dokumentumok a szexuális célú emberkereskedelem ellen harcban, valamint hasznos európai uniós jelentések és politikai állásfoglalások

36 39

Irodalomjegyzék A szerzôkrôl

2006.11.27. 10:41:55

Bevezetô Az ENSZ becslései szerint az emberkereskedelem 80%-a szexuális célú. Az áldozatainak többsége nô és gyermek (UN, 2003). Évente körülbelül 120 ezer nôt és gyermeket hurcolnak Nyugat-Európába (Európai Bizottság, 2001). Az Egyesült Államok becslései szerint világszerte 600-800 ezer emberrel kereskednek országhatárokon belül és országokon keresztül, akiknek 80 %-a nô és lány, 50%-a fiatalkorú (Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma 2005). Néhány európai uniós tagállam becslései azt mutatják, hogy 1990 és 1998 között több, mint 253 ezer lányt és nôt szállítottak a szexiparba az akkor még 12 tagot magába foglaló Európai Unió országaiba. A prostituált nôk átlagos száma ezekben az országokban több, mint fél millióra nôtt. Ausztriában, Bécsben a prostituált nôk csaknem 70%-a Kelet-Európából származik. Körülbelül 15 ezer orosz és kelet-európai nô található Németország piroslámpás negyedeiben. A Nemzetközi Migrációs Hivatal felmérése szerint sokan közülük olyan bordélyokba, szexklubokba, masszázsszalonokba és szaunákba kerültek, melyek a Független Államok Közösségébôl, Törökországból és a volt Jugoszláviából származó bûnözôi csoportok pénzügyi felügyelete alatt állnak (UNESCE, 2004). A dél-kelet-európai régióban – amely Albániát, Boszniát, Hercegovinát, Bulgáriát, Horvátországot, Koszovót, a Független Államok Közösségét, Macedóniát, Romániát, Szerbiát és Montenegrót foglalja magában – a szexiparba kerülô külföldi nôk 90%-a feltehetôen emberkereskedelem áldozata, e nôk és lányok 10-15%-a 18 éves kor alatti. Az áldozatok többségét Albániában, Bulgáriában, Moldvában és Romániában toborozzák. A nôket és lányokat elôször a helyi piacra viszik, bizonyos ideig egyik helyrôl a másikra utaztatják, majd eladják ôket külföldre (HWWA, 2004).

Mi ennek az ismeretterjesztô kézikönyvnek a célja? Ez a könyv igyekszik feltárni és megmagyarázni a prostitúció és az emberkereskedelem összefüggéseit, a nemek egyenlôségére és a kereslet kérdésére helyezve a hangsúlyt. A kézikönyv annak a 13 országnak készült, amely részt vesz a Nôkereskedelem Elleni Szövetség (CATW) és az Európai Nôi Lobbi „Megelôzô intézkedések elôsegítése a szexuális célú emberkereskedelem ellen” címû projektjében, Svédország és az Egyesült Államok kormányzati (Külügyminisztérium) és civil szervezeteinek együttmûködésével.

dokumentumba gyûjtsék össze elképzeléseiket, kutatásaikat és érveiket. A CATW/EWL együttesen kezdeményezte, hogy összeállít egy ilyen publikációt. Így jött létre ez a kézikönyv. Ez a kézikönyv számos emberkereskedelem elleni programban érdekelt civil szervezet, kormányzati szerv és döntéshozó számára hiánypótló lehet, mivel rámutat a prostitúció és az emberkereskedelem összefüggéseire, a nemek közötti egyenlôségen alapuló programok, irányelvek és intézkedések fontosságára, a szexipar jogi helyzetére, a szexuális célú emberkereskedelmet elôsegítô, prostitúcióra irányuló férfikeresletre.

A kézikönyv, mint forrásmû A kézikönyv forrásként használható a prostitúció és az emberkereskedelem témakörén belüli íráshoz, oktatáshoz, a szexipar növekedésének visszaszorításáért harcolni kívánó nôknek és férfiaknak, helyi és globális szinten egyaránt. Információforrásként használható a médiában dolgozók számára is – akik közül sokan elfelejtenek a leglényegesebb tényezôre, a „keresletre” koncentrálni, ehelyett inkább a prostituált nôket állítják pellengérre, teret adva a „prostitúcióhoz való jog” szlogenjének népszerûsítéséhez, valamint romantikus színben – valójában a szexipar gazdasági érdekeit védve – „szexmunkának” tüntetik fel a prostitúciót. Ez a kézikönyv idézeteket, hivatkozásokat, elméleteket és kutatásokat tartalmaz a prostitúcióról és az emberkereskedelemrôl, miközben teret ad a szexuális erôszakot és kizsákmányolást túlélôk számára is. A könyv részekre tagolódik: a bevezetôt, illetve állásfoglalást néhány lényeges megállapítás követi, amely tömören összefoglalja a fô vitapontokat és a témában végzett kutatásokat. Így a kézikönyv egyes részei önálló hivatkozási pontok is lehetnek: eltérô kérdések érdekelhetik a projekt támogatóit, valamint a prostitúció és az emberkereskedelem elleni harc területén dolgozókat. Minden felhasznált idézethez megtalálható a hivatkozás az irodalomjegyzékben.

3

A kézikönyv egy rövid listát és összefoglalást is tartalmaz a releváns nemzetközi emberi jogi dokumentumokról, és európai jelentésekrôl, politikai nyilatkozatokról, amelyek hasznosak lehetnek, amikor a nôk biztonságának biztosítása mellett, valamint az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás ellen keresünk érveket.

Grainne Healy & Monica O’Connor 2006

A CATW/EWL helyi szintû projektjeiben a prostitúció és az emberkereskedelem ellen harcoló nôk szükségét látták, hogy a prostitúciót és az emberkereskedelmet visszaszorító munkájuk támogatása érdekében, egyetlen, mindenki által hozzáférhetô


2006.11.27. 10:41:55

A projekt közremûködôi A „Megelôzô intézkedések elôsegítése a szexuális célú emberkereskedelem ellen” címû projektet két non-profit szervezet, a Nôkereskedelem Elleni Koalíció (CATW) és az Európai Nôi Lobbi (EWL) koordinálta. 1988 óta a CATW a szexuális kizsákmányolás elleni harc élére állt, kutatásokat végez, valamint szövetségeket hozott létre a világ legfontosabb térségeiben. A CATW nemzetközileg elismert szervezet, amely a világ számos pontján, valamint az Egyesült Nemzetek platformján is megváltoztatta a prostitúcióról és az emberkereskedelemrôl folyó közbeszédet. A CATW hatással van a prostitúció ellenes iparágra és az emberkereskedelem elleni jogalkotásra a Fülöp-szigeteken, Venezuelában, Mexikóban, Bangladesben, Japánban, Svédországban és az Egyesült Államokban.

4

Az Európai Nôi Lobbi egy olyan nem kormányzati szerv, amely 22 európai és nemzetközi civil szervezetet, valamint a nemzeti nôi civil szervezeteket egyesíti az Európai Unió 25 tagállamából és a hozzájuk kapcsolódó országokból. Az EWL küldetése, hogy a férfiak és a nôk közötti egyenlôséget elôsegítse, felszámolja a nôk elleni diszkrimináció minden formáját, biztosítsa a nôk jogainak tiszteletét, és gyökerestôl megszüntesse a nôk elleni erôszakot. 1998 óta, amikor a prostitúció és az emberkereskedelem elleni javaslatot az éves közgyûlés elfogadta, harcol a prostitúció és az emberkereskedelem ellen, és megkísérli kriminalizálni a szexuális „szolgáltatások” vásárlóit Európa-szerte.

A kezdeményezés általános célja A „Megelôzô intézkedések elôsegítése a szexuális célú emberkereskedelem ellen” címû projektet a CATW és az EWL koordinálja a svéd kormánnyal és az Egyesült Államok Külügyminisztériumának az emberkereskedelem megfigyelésére és leküzdésére irányuló hivatalával közösen. A projekt általános célja, hogy az emberkereskedelem és a prostitúció visszaszorításának érdekében megfelelô tudást és cselekvési alapot biztosítson a célcsoportok számára, azáltal, hogy támogat egy fenntartható, nem-kormányzati és egyéb szervezetekbôl álló hálózatot az Európai Unióban, Kelet-Európa további országaiban és egyes FÁK országokban.

►

kezdeményezéseket, az emberkereskedelmet tápláló szexuális kihasználás iránti kereslet megfékezésére. A projekt különleges célja, hogy népszerûsítse a prostitúció és az emberkereskedelem kezelésének svéd modelljét, a szexuális szolgáltatások vásárlását tiltó jogszabályokra helyezve a hangsúlyt. A különbözô prostitúciós tevékenységek legalizálását, szabályozását és dekriminalizálását célzó jogi és politikai intézkedésekkel szembeni alternatív szabályok kidolgozása és elôsegítése.

Az emberkereskedelem és a prostitúció elleni munka összefüggéseinek háttere Nemek közötti egyenlôség A projekt támogatja azokat a tájékoztató intézkedéseket és akciókat, amelyek a kibocsátó országok nôkereskedelmének áldozatait segítik. A nemek közötti egyenlôséget elômozdító intézkedésekre, mint a demokrácia alapelemére összpontosít. Az Európai Unió új tagállamaiban, Dél-Kelet-Európában és a szomszédos államokban élô nôk számos olyan problémával találják szembe magukat, amely összefügg a nôk rossz gazdasági helyzetével. A szegénység sokkal szembetûnôbb a nôk esetében, mint a férfiakéban, mivel elsôsorban a nôk szembesülnek a képzési lehetôségek hiányával és a jövedelem, valamint a szociális szolgáltatások számának csökkenésével. Szegénység Mindazonáltal, pusztán a szegénységre koncentrálni nem elég. Nemcsak a nôk szegénysége, hanem a szegénység önmagában is kiszolgáltatottá teszi az áldozatokat a toborzóknak, a striciknek és az emberkereskedôknek. A szegénység teremti meg és tartja fenn az emberkereskedelmet. Ezért is szükséges, hogy tájékoztatást nyújtsunk a toborzók és az emberkereskedôk módszereirôl, hiszen ezek döntôen szegény és gyanútlan nôket csalnak a viszszaélésre alkalmat adó helyzetekbe, különösen a prostitúcióba. Kereslet A kínálatra helyezett hangsúly megköveteli, hogy a keresletre is hasonló hangsúlyt helyezzünk. Nem elégséges csak az áldozatokat megszólítani. A tájékoztató intézkedéseknek ki kell terjedniük az emberkereskedelem láncában a prostituáltat vásárlók felelôsségére és kulcsfontosságú szerepére is.

A projekt általános célja az elsôsorban a nôkre és gyermekekre irányuló emberkereskedelem megfékezése a követA nôk emberi jogai kezô célkitûzések által: ► Tájékoztatás a prostitúció és a szexuális célú emberkeres- A nôk emberi jogainak biztosítása érdekében cselekednünk kell, hogy harcoljunk a nôk elleni erôszak ellen. A kormányoknak fel kedelem alapvetô okairól. kell ismerniük az összefüggést a prostitúció és az emberkeres► Az emberkereskedelem visszaszorításának érdekében a kedelem között, valamint azt, hogy a prostitúció erôszak a nôk fenntartható „legjobb módszerek” és stratégiák kidolgoellen. Fontos, hogy a kormányok politikai akarata az emberkezása és terjesztése a projekt partnerei között. ► Megelôzô és tájékoztató intézkedések elôsegítése, be- reskedelem és a szexuális kihasználás megfékezésére irányuljon. Nélkülözhetetlen, hogy az államok hatásos szankciókat vezesseleértve a törvényhozói, szociális, büntetôjogi és oktatási nek be a stricik, az emberkerekedôk és a vásárlók ellen.


2006.11.27. 10:41:56

Megelôzô intézkedések elôsegítése a szexuális célú emberkereskedelem ellen Svédország és az Egyesült Államok kormányzati és nem kormányzati szerveinek együttmûködésével A projekt folyamata A projektben résztvevô partnerek minden országban akcióterveket dolgoztak ki egyének, szervezetek és kormányok részére, annak érdekében, hogy a nôk elleni erôszakkal szemben hatékonyan legyenek képesek felvenni a harcot. A projekt a parlamenti képviselôket, a politikaformálókat, a kormány tagjait, a regionális és a helyi hatóságok képviselôit, a rendôrség és az igazságszolgáltatás állományában dolgozó tisztviselôket, a civil szervezeteket, a nôkkel foglalkozó szervezeteket, az újságírókat, a kutatókat és más érintett csoportokat és egyéneket céloz meg, különösen az Európai Unió új tagállamaiban. A projekt különleges figyelmet szentel az Unió azon tagállamainak és környezô országainak, amelyek a prostitúció legalizálását és a különbözô prostitúciós tevékenységek szabályozását fontolgatják. A projektben résztvevô országok: ► délszláv államok – Horvátország, Szerbia, Montenegró, Albánia és Koszovó ► a dél-kelet-európai államok: Bulgária, Oroszország, Moldávia ► EU tagállamok: Magyarország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia A projekt keretében végzett tevékenységek konzultációra, oktatási célú szemináriumokra, tréningekre és egyéb figyelemfelkeltô kezdeményezésekre irányulnak az egyes országokban. A végsô cél egy békekonferencia szervezése a Balkánon. A közös projekt befejeztével kutatási anyag készül, amely feltérképezi a jelenlegi és a javasolt jogszabályokat és politikákat a résztvevô országokban, különös hangsúlyt fektetve a jogi irányokra és a legjobb gyakorlatokra. Milyen a legalizált szexuális kihasználás? Ahol a prostitúciót legalizálják és a szexipart dekriminalizálják, a szexuális kizsákmányolás törvényessé válik. Ez világosan látható a szexipart és áldozatait leíró nyelvhasználatban és a terminológiában is. A kliensek A fogyasztó és a kliens szavak a nôket és lányokat szexuális célból vásárló férfibántalmazókat, elkövetôket, prostitútorokat, szexuális kizsákmányolókat jelölik. Szexipar vagy piac A szexipar, amely felnôttek és gyermekek szexuális kizsákmányolásának minden formáját kínálja a vásárlónak, a piac egyik meghatározó eleme lett. Az áldozat lehet kisfiú vagy kislány, fiatal vagy felnôtt nô, prostituált nô vagy gyermek, eladott nô vagy gyermek. A szexipar nem tesz különbséget, és nem is foglalkozik ezekkel a hamis megkülönböztetésekkel. Az összes áldozat ugyanabban az iparágban található és csaknem mindig sokféle helyszínen, például az utcán, a klubokban, a prostitúcióra használt övezeteken belül/ kívül, peep showkban, az interneten és legális vagy illegális találkahelyeken.


Szexuális vállalkozók A stricik és a szexuális kizsákmányolók fokozatosan legális üzletemberekké válnak. A legalizált szexszférában a stricik, a nôk és a találkahelyek „tulajdonosai”, tulajdonaikkal más stiriciket és klubtulajdonosokat látnak el. Ellenôrzik a piacot és kiszolgálják a vásárlót, azaz a kliensek igényeinek megfelelôen a szexuális kizsákmányolás minden fajtáját biztosítják. Céljuk egyrészt a „fogyasztó”/ bántalmazó szükségleteinek minden esetben való kielégítése, másrészt a profit maximalizálása legális vagy illegális módszerekkel. Az áldozatok ellen elkövetett erôszak szintje vagy formája nem érdekli ôket. Az áldozatok egészségügyi ellátása csak a megfelelô kínálat biztosítása érdekében lényeges számukra. Állami szexgazdaság Az állam a kliensek érdekében megkönnyíti és elôsegíti a folyamatos kínálat biztosítását, ezáltal, mint strici viselkedik, azt a látszatot keltve, hogy csupán az áldozatok jogait, egészségét és biztonságát védi. Az állam hasznot húz az iparágból. Az állam és az állami hivatalnokok törvényes és törvénytelen öszszejátszásának vagyunk tanúi. Az állam nem lehet semleges ebben a kérdésben. A prostitúció legalizálásával és szabályozásával az állam a prostitúciós iparágat támogatja, a fogyasztókat és nem az áldozatokat védi. Az állam, mint szabályozó nincs tekintettel a prostitúcióban lévô nôk egészségére és biztonságára, a nôk kizsákmányolásának problematikája áttevôdik a „választás” és a „szexmunka” fogalmaira. Választás Úgy tekintenek a nôkre és lányokra, mint akik önszántukból, szabadon választják a „szexmunkát”, mint törvényes tevékenységet. A valóság az, hogy a prostituált minden esetben szexuálisan kizsákmányolt, tekintet nélkül arra, hogy milyen valóságos vagy feltételezett befolyása, kontrollja vagy biztonsága van egy adott szituációban. Az egyén – akár nô, akár gyermek – számára a különbözô idôpontokban elszenvedett kényszer, bántalmazás, erôszak más és más szintje, fokozata és kiterjedtsége lehet kritikus. Ám egy valami közös: minden szexiparban lévô nôt szexuálisan kihasználnak és erôszakot követnek el rajta. A szexipar természetébôl fakadóan nem biztonságos, hanem veszélyes környezet. Ellátók, szállítók Az emberkereskedôk, kerítôk és stricik a szexuális kizsákmányolás érdekében veszik célba és használják ki a nôket, lányokat. Az emberkereskedôk és a stricik taktikája eltérô lehet hazai vagy nemzetközi összefüggésben, de a szándéka ugyanaz: hasznot húzni a nôk szexuális kizsákmányolásából. A következmények a nôkre és a gyermekekre nézve kétségbeejtôek. A kínálat Nôk és lányok testét kínálják a piacon. Azokat a nôket és gyermekeket célozzák meg és kényszerítik a szexiparba, akik társadalmi/gazdasági, politikai, kulturális, etnikai, valamint személyes okok miatt sebezhetôk és szexuálisan könnyebben kihasználhatók.

5

2006.11.27. 10:41:56

ELSÔ RÉSZ Á L L Á S P O N T Megfontolandó vitapontok A nôk és gyermekek kínálatára irányuló férfi kereslet a prostitúció és az emberkereskedelem legfôbb oka. A nemek közötti egyenlôtlenség, a globalizáció, a szegénység, a rasszizmus, a migráció és a nôk gazdasági stabilitásának összeomlása világszerte olyan tényezôk, amelyek megágyazzák a nôk szexiparba terelésének feltételeit. Elsôsorban a fejlôdô országokból, valamint a gazdasági átalakuláson keresztülmenô országokból származó nôkkel és gyermekekkel kereskednek. A diszkrimináció és a hátrányos helyzet többféle formája hozzájárul a prostitúcióba terelt nôk és lányok sebezhetôségéhez.

6

A prostitúciót és az emberkereskedelmet érintô társadalmigazdasági/politikai tényezôk Az UNECSE meghatározott néhány olyan tényezôt, amely Közép-Európában nagyszámú nôt és lányt terel a prostitúcióba. A tényezôk, amelyek arra ösztökélik a nôket, hogy vállalják a más országba való illegális bevándorlás kockázatát, a következôk: megnövekedett gazdaság bizonytalanság, a munkanélküliség és a szegénység magasabb kockázata, korlátozott lehetôségek a legális bevándorlásra, valamint a nôk elleni diszkrimináció hagyományos gyakorlatainak újjáéledése, különösen:

náció és intenzív szexuális zaklatás a munkahelyeken A szegénység elnôiesedése

► A háztartásokon belül a szegénység elsôsorban a dolgozó nôket sújtja. A teljesen szabályozatlan és illegális informális üzleti szektorban dolgozó nôk aránya számottevô. Az informális gazdaságban dolgozó nôk kiszolgáltatottsága jelentôsen megkönnyíti az emberkereskedelmet.

► A változások a nemi, politikai és gazdasági viszonyokban elkerülhetetlenül érintik a társadalmi sztereotípiákat, felfogásokat és attitûdöket. Néhány hagyományos diszkriminatív gyakorlat újjáéledése tapasztalható.

A tanulmányok következetesen arról ► Változások a nemek közötti egyenlôség területén számolnak be, hogy a helyi szexiparban (azaz nem emberkereskedelem A nôk marginalizált helyzetének köáldozatairól van szó) kizsákmányolt nôk vetkeztében a nôk politikai részvé- ► A fekete gazdaság terjedése, a és gyermekek hasonló anyagi nélkülözést, telének visszaszorulása és kizárása kriminalizálódás és a korrupció a valamint a múltban hasonló szexuális – a nôk érdekeinek, igényeinek és jellemzô az üzleti tevékenységekvisszaélést tapasztaltak. egyedi problémáinak figyelmen kívül re. A belsô vándorlás a hanyatló A hajléktalanság, az állami gondozás és hagyása – tapasztalható. A nôk vise- és/vagy elszegényedett régiókból a drogfüggôség tipikusan olyan járulékos lik a szociális kiadások – a gyermek- a városi térségek felé jelentôs. A tényezôk, amelyek a prostitúcióba való és családi ellátások, jóléti reformok, határokon átívelô migráció a szombelépés felé terelik az áldozatokat. egészségügyi ellátások és nyugdíjak szédos országok között, valamint – megkurtításának legsúlyosabb terheit. Megfigyelhetô a férfi-alapú privatizáció – a privatizáció erôsen a férfiak javára ment végbe –, amelynek során a nôk világszerte jóval kevesebb privatizált tulajdonhoz jutottak.

► A foglalkoztatási biztonság elvesztése A munkaerô-piaci verseny fokozódása, a munkanélküliség és a foglalkoztatási biztonság elvesztése csökkentette a nôk jövedelmét, és aláásta gazdasági pozícióit. A nemek közötti jövedelmek differenciálódása, a nôk részmunkaidôs és fekete foglalkoztatásának elôretörése, valamint az atipikus munkaszerzôdések, alacsonyan fizetett munkákba, valamint hosszú távú és rejtett munkanélküliségbe kényszerítik a nôket.


► Nyílt, nemi alapú diszkrimi-

a kivándorlás biztosítja a bûnözôi csoportok számára a profitot. E folyamatot egyetlen munkavállalási célú migrációs szabályozás sem akadályozza meg, ezáltal a bevándorló dolgozók, köztük a nôk, a kihasználás és a bántalmazás áldozataivá válnak.

► A bevándorlással kapcsolatos jogszabályok számos gazdaságilag fejlett országban korlátozóak, ami hozzájárul az embercsempészet és az emberkereskedelem gyors terjedéséhez. Egyrészt az egyes országok közti bérkülönbségek, másrészt a szigorúbb bevándorlási szabályok kedvezô feltételeket teremtenek az embercsempészet és az emberkereskedelem számára (UNESCE, 2004).

2006.11.27. 10:41:57

A nôket és a gyermekeket a szexiparba terelô tényezôk Az emberkereskedelem és a prostitúció áldozatait befolyásoló belsô/személyes tényezôk ► Különbözô nemzetközi tanulmányokban, a prostitúcióban lévô nôk és lányok többsége arról számol be, hogy gyermekkorukban a férfiak szexuális visszaélésének áldozatai voltak. Az egyik kutatás során 130 San Franciscóban élô prostituáltat kérdeztek ki, és azt találták, hogy a prostituáltak 57%-át gyermekkorukban szexuálisan kihasználták, 49%-ukat pedig fizikailag bántalmazták (Farley & Barkan,1998). A fentiekhez hasonlóan a Prostitúció Alternatíváinak Tanácsa az oregoni Portlandban azt találta, hogy a „Túlélô áldozat” kutatás keretében meginterjúvolt nôk 85%ával vérfertôzô viszonyt folytattak kislánykorában, 90%-ukat fizikailag is bántalmazták (Hunter, 1993). A kutatók egyetértenek abban, hogy nemzetközi szinten a prostitúcióba való bekerüléskor a lányok átlagéletkora 14 év. (Ekberg, 2002)


► A 12 év alatti kisgyermeket mindig az egyik családtag prostituálja, vagyis eladja szexuális kihasználás céljából. Sok fiatallal, aki 18, de különösen 16 éves kora elôtt került be a prostitúcióba, a családjában és/ vagy a közösségen belül szexuális visszaélést követtek el. James and Myerling már 1977-ban hangsúlyozta a fenti összefüggést: a prostitúcióba bekerült, általuk vizsgált kamaszokból álló minta 65%-át szexuálisan bántalmazták. Megfigyelésük szerint: „a korai, traumatikus szexuális tárgyként való kezelés lehet az egyik tényezô, amely hajlamosítja a nôk némelyikét a prostitúcióba való bekerülésre.” Az Egyesült Királyságban végzett kutatás (Kinnell, 1991) volt az elsô modern vizsgálat, amely feltárta a kapcsolatot a gyermekbántalmazás, az állami gondozás és a gyermekprostitúció között. 22, korábban intézményi gondozásban részesült, prostitúcióba került fiatal nôvel készítettek interjút. A kutatás kimutatta, hogy a vizsgált személyek több mint fele 16 éves kora elôtt, még az intézményi gondozás alatt vált üzleti célú szexuális kizsákmányolás áldozatává. Négy közülük még azelôtt ismerte meg a prostitúciót, mielôtt gondozásba vették volna (Kelly & Regan, 2000).

’Lolli gondosan megágyazza takaros, fehér ágyát, elegánsan elrendezi a fodros, selyem díszpárnát.’ „Valójában senki nem választaná ezt az életet – mondja – senki. Néha nagyon magam alatt vagyok... néha – eltakarja az arcát – olyan, mintha a fájna a lelkem.” (Daily Mirror, 2006. január 25.)

7

2006.11.27. 10:41:57

2. R ÉSZ Á L L Á S P O N T Megfontolandó vitapontok A stricik és az emberkereskedôk szexuális kihasználás céljából vadásznak nôkre, akár a hazai szexipar, akár az emberkereskedelem számára. Kihasználják a társadalmi-gazdasági, kulturális és személyes helyzeteket, annak érdekében, hogy elcsábítsák, kényszerítsék és leuralják áldozataikat. A nôk és lányok különféle szándékos erôszaknak és bántalmazásnak vannak kiszolgáltatva. A módszerek és taktikák változóak, de a szándék a családon belüli erôszak férfi elkövetôinek szándékához hasonló, mivel mindkét esetben az áldozatok totális ellenôrzése és engedelmességre kényszerítése a cél.

8

A módszerek, amelyek lehetôvé teszik az egyik emberi lény számára, hogy rabszolgasorba taszítson egy másikat, figyelemre méltóan hasonlóak. A világ minden táján a túszok, a politikai foglyok, a kínzások és a bebörtönzések túlélôinek beszámolóiban van valami hátborzongató egyezés. Az erôszak módszerei és technikái hasonlatosak azokhoz, amelyeket a nôk leigázására alkalmaznak a prostitúcióban, a pornográfiában, vagy odahaza. Ezek lehetnek: szisztematikus és ismétlôdô pszichológiai trauma okozása, összehangolt technikák az önrendelkezés elvesztésére és a kapcsolatoktól való megfosztásra, a félelemkeltés az erôszak következetlen és megjósolhatatlan kitöréseitôl, a család és mások fenyegetése, az áldozat meggyôzése arról, hogy az elkövetô mindenható, az áldozat autonómia érzésének lerombolása. (Herman, 1992)

► Az identitástól való megfosztás a kontroll egyik jól használható eszköze, amely teljes engedelmességet és rabszolgaságot eredményez. A nôk így alávetik magukat a bordélytulajdonosoknak és a striciknek, sôt azok nézôpontjával azonosulnak. A nô elkezd csak a mának élni, rájön, hogy nincs irányítása a gazdasági, érzelmi, fizikai és szexuális élete felett sem. Az emberkereskedelem nôi és gyermek áldozatai elôször az elrablás, megtévesztés és a bántalmazás terrorjával szembesülnek. Megpróbálják értelmezni, mi történik velük, és megtalálni a menekülés módját, de az identitást fenntartó külsô viszonyítási pontokat elvágják elôlük. Ráébrednek, hogy nem tudnak menekülni. Fizikailag bebörtönzik és rejtegetik ôket, szigorúan figyelik minden mozdulatukat (D’Cunha, 2002, interjúk indiai, thai és filippínó prostitúcióban élô nôkkel 1991, 1998, 2001).

Függôség kialakítása

► egyre birtoklóbbá válni ► meggyôzni, hogy semmisítsen meg fontos tárgyakat és/vagy utasítsa vissza a hozzá közel állókat ► megváltoztatni a nevét ► lerombolni a kapcsolatot az elôzô életével ► elszigetelni Átvenni a kontrolt

► eldönteni, hova menjen, kikkel

► ► ► ►

találkozzon, mit vegyen fel, egyen és gondoljon fenyegetést, ha szükséges, erôszakot alkalmazni rákényszeríteni jelentéktelen szabályok betartására következetlen és megbízhatatlan módon viselkedni követelni, hogy bizonyítsa be a szerelmét

Teljes dominancia

► szolgálatkész áldozatot teremteni

► biztosítani, hogy készségesen

► elérni, hogy szerelmes legyen

alkalmazkodjon a férfi kívánságaihoz ► rávenni, hogy feküdjön le a férfi barátaival ► rávenni, hogy bezárhassák a lakásba ► meggyôzni, hogy a férfi alapvetô szükséglete, hogy a nô pénzt keressen, és ennek a legjobb és legkönnyebb módja az, ha a nô szexet árul (Barnardos, 1998)

a férfiba, ajándékokat adni neki, gyakran gyûrût is

► Egy kisebb kutatás keretében

► Az Egyesült Királyságban mûködô Barnardos gyermekszervezet a fiatal nôk prostitúcióba csalásának négy fázisát határozta meg: Tôrbe csalás

► lenyûgözni a fiatal nôt ► elnyerni a bizalmát ► elhitetni vele, hogy a férfi az egyetlen, aki igazán megérti ôt

Írországban interjút készítettek egy lánnyal, aki a következôképpen írja le az alávetés és a prostitúcióba kényszerítés folyamatát: „16 évesen el kellett hagynom az intézetet. Mire 18 éves lettem, bántalmaztak és vertek a férfiak a kapcsolataimban. Találkoztam G-vel, aki tudott minderrôl. Elhalmozott a figyelmével és ajándékokkal. Három hónap együttélés után felfedeztem,


2006.11.27. 10:41:58

A szexiparba vezetô különféle utak, a stricik és az emberkereskedôk taktikái hogy egy bordélyházat üzemeltet. Recepciósként dolgoztatott, de a Gardai (Ír Rendôrség – a szerk.) egyik razziája után bezárták a bordélyt. Ezután azzal állt elô, hogy nincs pénze, mert mindenét rám költötte. Folyton azt hajtogatta: „Hogyan fogunk élni, mit fogunk enni, mibôl veszünk ruhát?” Megfenyegetett és az utcára kényszerített. Utáltam ezt... elsô éjszaka egész testemben remegtem. Éjszakánként 2300 fontot vittem haza, de soha nem láttam belôle semmit. Még betegen, halálra rémülten, vagy megerôszakoltan is visszazavart. Bizonyára ezreket kerestem a három év alatt, de nem láttam belôle egyetlen fityinget sem... néha még ételre sem futotta” Hannah (O’Connor, Wilson, 2005). Az Írországba hurcolt nôktôl tudjuk, hogy az emberkereskedôk több alkalommal, több különbözô országban vették meg és adták el ôket, hogy bezárták és folyamatosan ôrizték, verték és éheztetették ôket, valamint nemi erôszakot követtek el rajtuk. Ha nem mûködtek együtt, akár a családjukat is megfenyegették, vagy egy még veszélyesebb tulajdonossal riogatták ôket (O’Connor). „Egy szexrabszolgaságra kényszerített nô Írországban elmesélte, hogyan tartották fogva és kényszerítették több száz férfival szexuális kapcsolatra. Szerinte azért hozták Írországba, hogy eladják prostituáltnak” (Irish Independent, 2006. január 29.).

► Az olasz rendôrség megfigyelte,

► Bolgár és ukrán lányoktól gyak-

hogy például a nigériai lányok fölött jóval kisebb fizikai kontrollt gyakorolnak kizsákmányolóik, mint az egyéb nemzetiségû lányok fölött. Nincs szükség fizikai ellenôrzésükre, mert olyan rítusokon kell a lányoknak keresztül menniük, amelyek biztosítják a kontrollt felettük. A lányokat „madámoknak” adják el, és különleges, úgynevezett „juju” rítusoknak vetik ôket alá. Meg kell esküdniük, hogy soha nem árulják el a kereskedôket és a madámokat a rendôrségnek és az „adósságukat” zokszó nélkül megfizetik.

ran halljuk, hogy sokukat útban a munkából vagy az iskolából hazafelé menet rabolták el. A lányokkal prostitúciós célból kereskednek, fizikailag ellenôrzik, folyamatosan szemmel tartják, a bandák között cserélgetik ôket. A nôk különösen erôszakos eseteket is említenek: szíjjal verik, jeges vízzel teli fürdôkádba nyomják ôket és más különösen kegyetlen módokon bánnak velük (Aghatise, 2004).

► Albániában a bizalmon és a szereteten alapuló kapcsolatokat használják ki gátlástalan férfiak. A könnyû kereset és a jobb anyagi lehetôségek ígéretével megszerzik a családok beleegyezését, hogy a nôket és a fiatal lányokat elhurcolhassák. Sok albán lány és nô inkább a halált választaná, semmint beszennyezné családjának nevét. A prostitúcióban csapdába kerülnek: egyrészt csalódnak a férfiban, aki örök szerelmet esküdött nekik, másrészt jó hírük tönkremegy, így soha nem térhetnek haza, ugyanis a család férfi tagjai meg is ölhetik ôket, ha szégyent hoznak a család nevére.

9

A stricik és az emberkereskedôk igyekeznek kihasználni az áldozatok kulturális hagyományait, hogy maximális hatalomra tegyenek szert felettük. Esohe Aghatise (2004) olaszországi tanulmányában különbözô módszert határozott meg, amelyet az emberkereskedôk a nôk és lányok származási helye szerint alkalmaznak.


2006.11.27. 10:41:58

3. R ÉSZ Á L L Á S P O N T Megfontolandó vitapontok A prostitúció és a prostitúciós célú emberkereskedelem alapja a megvásárolható és a szexuálisan kihasználható nôk és lányok iránti férfikereslet. Kereslet nélkül a nôk és a lányok eladására nem volna szükség, és a piac összeomlana.

► A bordélyok, sztiptíz-klubok,

masszázsszalonok hostess-ügynökségek, utcasarkok férfilátogatói korlátlan hozzáférést akarnak a különbözô országokból, kultúrákból származó, különbözô háttérrel rendelkezô nôkhöz és lányokhoz. Az új „árura” való állandó igény irányítja A prostitúció és a szexipar táplálja azt a a nemzetközi nô- és lánykereskemítoszt, hogy a férfi szexuális igényeit delmet. Ha a férfiak nem vennék muszáj megvásárolható nôkkel és természetesnek, hogy alapvetô jogyermekekkel is kielégíteni. Ez a kereslet guk megvásárolni és szexuálisan a nôk egy olyan csoportját teremti meg, kizsákmányolni a nôket és lányoamely a nemi erôszak és a szexuális kat, a nôkereskedelem nem létezne visszaélés elfogadott célpontjává válik. (Ekberg, 2002).

10

A férfibántalmazók büntetlenül tevékenykedhetnek, mert tudják, hogy a büntetô jogrendszer nem fog a prostituált nôk pártjára állni. Sok bántalmazó szándékosan a nôk sebezhetôségét, például a drogfüggôséget használja ki, azért, hogy minél bántalmazóbb módon viselkedhessen.

► Sok kutató és aktivista a szexipar térhódításának közvetlen okát a prostitúciós szexre irányuló férfikeresletben látja, amely nélkül a nôk kínálatának biztosítása nem volna jövedelmezô a striciknek, toborzóknak és emberkereskedôknek. Ezt lehet leegyszerûsítésnek, árnyalatlannak, elméletileg nem kielégítônek minôsíteni, mindazonáltal, a prostitúciós piac a férfivásárlók nélkül összeomlana (Raymond, 2004).

► A férfiak szexuális potenciája folyamatos igényt támaszt a külön kategóriába tartozó, fizetett, közösségileg szexualizált nôkre, hogy kielégítse azokat a vágyakat, amelyek nem kielégíthetôk olyan társadalmilag elfogadott kapcsolatokban, mint például a házasság. A prostitúcióban lévô nôk így szexualizált, áruvá leminôsített, ízekre szedett, darabokra szaggatott testekké válnak, amelyeket a férfiak a saját biológiai és változatosságra való igényüknek, szexuális fantáziájuknak és hegemóniára való törekvésüknek érdekében használnak és bántalmaznak (Herman, 1992).

► A családon belüli erôszak elkövetôi a teljes engedelmesség és lojalitás jegyében áldozataiktól


megkövetelik, hogy minden egyéb emberi kapcsolatukat szakítsák meg. A szexuális bûnözôk elvárják, hogy áldozataik szexuális kielégülést találjanak az alávetettségben. A teljes kontroll a pornográfia fô mozgatórugója. Milliónyi átlagos férfi errôl szóló erotikus fantáziája táplál egy olyan óriási iparágat, ahol nôket és gyermekeket bántalmaznak nemcsak a fantázia világában, hanem a valóságban is (Herman, 1992).

► Mindegy, hogy a kliens alázatos, hízelgô vagy bántalmazó, bánásmódja a prostituálttal szemben minden esetben a nô személyének és emberi mivoltának tagadását fejezi ki. Ez a tagadási folyamat egy mélységesen nôgyûlölô nôképen nyugszik, amelyet folyamatosan meg is erôsít. A kliens akár a szexuális élvezetért, akár a fizikai munkáért és/vagy a testrészek elérhetôvé tételéért fizet, valójában azt honorálja a prostituált nônek, hogy olyan személy legyen, aki valójában nem is személy: a tranzakció lényege, hogy a folyamat során a nô személyisége eltûnjön, és puszta tárggyá váljon. A prostitúciós szerzôdésben nincs és nem is lehet kölcsönös figyelem, gyönyör vagy törôdés. A cél e kapcsolatban az, hogy az egyik fél az eszköze legyen a másik személynek, hogy lemondjon személyes vágyairól, döntési pozíciójáról a szexuális aktus során (O’Connell Davidson and Sanchez Taylor, 1998).

► Ellentétben a prostitúció védelmezôinek azon álláspontjával, miszerint a prostitúció és az emberkereskedelem szétválasztható, a prostituált nôket és lányokat vásárló férfiak nem törôdnek ezzel a megkülönböztetéssel. Nem kérdezik a nôket és lányokat, hogy vajon önként váltak-e prostituálttá vagy kényszerítették ôket, vajon helybeliek-e vagy behurcolták ôket

2006.11.27. 10:41:59

Kereslet: A férfiak, mint vásárlók, valamint a nôk és a gyermekek szexuális kizsákmányolói az országba. Nem törôdnek azzal, nôket és gyermekeket fizikailag és hogy 18 év alattiak vagy fölöttiek, szexuálisan is bántalmazzák a kliôk csak a legsebezhetôbb nôket ensek, az egyéb kizsákmányolók, keresik. Valójában, sok fiatalkorút a stricik és az idegenek (Davies használó férfi, felnôtt prostituáltat 1 9 9 4 a , 1 9 9 4 b ; H o i g a rd a n d is vásárol. A prostitúcióban a férfiak Finstad, 1992; O’Neill 1995a; örömszerzés céljából, ejakulációs Silbert and Pines 1984). Ez az áledényként újra meg újra meg újra láspont ráadásul annak elfogadásáhasználják a nôk és a lányok testét, hoz vezet, hogy a prostituált nôk és vagináját, végbélnyílását, száját. A gyermekek megfelelô célpontjai a prostitúció nem szexuális felsza- férfiak dühének és nôgyûlöletének, badítás, hanem megalázás, kín- és az áldozatok által elszenvedett zás, szexuális erôszak és kizsák- erôszak voltaképpen nem is igazán mányolás, amit így is kell nevezni. számít sem „nôk elleni erôszaknak”, Következésképpen, a prostituált sem „gyermekbántalmazásnak” nôket és gyermekeket használó (Kelly & Regan, 2000). férfiak szexuális ragadozók és nemi erôszaktevôk (Ekberg, 2002). ► A szexturisták sokkal változatosabb csoportot alkotnak, mint ► Végül megállapíthatjuk, hogy a ahogyan számtalan rendôrségi prostitúciós szex végeredmény- dokumentum és médiajelentés ben a férfi szexuális élménye. Ô hangoztatja. E társaság magában az, aki a pénz, a hódítás, az egó foglalja egyrészt a gyermekbántalés a szexuális kielégülés hatalmát mazókat, akik azért utaznak, hogy élvezi, és ô az, aki büntetlenül kiél- bántalmazhassanak (és gyakran heti nôgyûlöletét. Ô az, aki abban pornófelvételt készítenek a bántala hitben ringatja magát, hogy egy mazásokról), de a férfiak egy mávagy több nô egyéni elhatározás- sik csoportját is, akik „csak” szexet ból választotta. A férfiak sokféle akarnak, tekintet nélkül arra, hogy módon igazolják ezt a visszaélést, felnôtt nôvel vagy gyermekkel csipéldául azzal, hogy a prostitúciós nálják. E csapat szintén rendelkezik szex a biológiai szükségletük része, bizonyos közös jellemzôvel: közös a férfiasság kifejezése, olyasvalami, kapcsolati hálót alakítanak ki, szeamely mindkét fél beleegyezésével retnek együtt utazni és „élvezni” történik, a kultúra része, olyan sze- mindazt, amit a nyaralás célálloxuális élmény, amelyre a nôknek mása kínál, ideértve az olcsó szeigényük van, és élvezik is. A szexért xet is. Ez a csoport laza, átmeneti fizetett pénz megnyugtatja a lelkiis- hálózatot szervez azok között, akik közös érdeklôdéssel rendelkeznek meretet is (D’Cunha, 2002). (Kelly & Regan, 2000). ► Egy másik gyakori érv a prostitúció mellett, hogy megelôzi a nôk ellen elkövetett erôszakot, mivel egyfajta „biztonsági szelepként” szolgál. Eltekintve az e felfogásban rejlô esszenciális nemi szerepértelmezéstôl, ez az érvelés csak két tény tagadása mellett tartható fent: az egyik, hogy sok prostituálthasználó szándékosan gyermekeket/fiatal nôket használ, a másik, hogy növekvô számú bizonyíték utal rá, hogy a szexiparban lévô


11

2006.11.27. 10:41:59

4. R ÉSZ Á L L Á S P O N T Megfontolandó vitapontok A prostitúció legalizációját támogatók következetesen visszaélnek a beleegyezés és a választás fogalmával. E kifejezések hibásak és félrevezetôek, amikor olyan erôltetett és korlátozott összefüggésben használják ôket, amelyben nôket és lányokat prostitúcióba csalnak vagy kényszerítenek. A prostitúció legalizálása mellett érvelô lobbi eltorzítja az emberi és polgári jogok fogalmát is. Prostitúcióhoz való „jogról” beszélnek, jogról, hogy lehessen „munkavállalóként” szervezkedni és szakszervezetbe tömörülni, az egészségügyi és szociális ellátásokhoz való jogról, a munkakörnyezet és a munkakörülmények ellenôrzésének jogáról.

12

A prostitúciót legális karriernek vagy szexuális szolgáltatásnak tekinteni nem más, mint a dolog természetébôl fakadó, a nôket és gyermekeket érintô szexuális kihasználás és erôszak tagadása. A prostitúció legalizálásáért küzdô lobbi a szexuális felszabadítás nyelvezetét használja, hogy népszerûsítse azt az álláspontot, miszerint a nôknek szabadságukban áll megválasztani, mit tegyenek a saját testükkel. A másik állításuk szerint a prostitúció legalizálását ellenzôk megtagadják a nôktôl a saját testük eladásához való jogot. Senkinek nem lehet joga az erôszakhoz. Az embernek az erôszakmentes élethez viszont joga van. A legalizálás mellett érvelôk látszólag azt állítják, hogy a legoptimálisabb szexmunka feltétele napi 5-7, a nôk vaginájába, végbélnyílásába vagy szájába hatoló kliens kiszolgálása. Ez minimum 25 férfit jelent hetente. Bármely más összefüggésben ezt az emberi jogok megsértésének, nem pedig elfogadható munkafeltételnek neveznénk.


Beleegyezés

► A nôk elleni férfierôszak hamis értelmezése, amelyet a prostitúció legalizálásért küzdô lobbi támogat különösen veszélyes, mert a nôk két csoportját különíti el: azokét, akik nem „egyeznek bele” a nemi erôszakba, a szexuális kihasználásba és a prostitúcióba, valamint a prostituált nôkét, akikrôl azáltal, hogy elfogadják a vásárló pénzét, feltételezik, hogy a beleegyezésüket adják bármilyen, a kliens által elkövetett erôszakhoz (Ekberg, 2002).

► A beleegyezés nem jó mérômûszer, mivel az elnyomás léte és az erôszakba való beleegyezés is magából az elnyomás tényébôl következik. Az elnyomás fokát nem lehet eredményesen levezetni a „beleegyezés” fogalmából, hiszen még a rabszolgaság is magában foglal némi beleegyezést, ha a beleegyezést úgy határozzuk meg, mint a képtelenséget arra, hogy lássuk vagy érezzük, hogy jogunk van egyéb lehetôségre is. Ha például, a beleegyezés volna a kritériuma annak, hogy a rabszolgaság az emberi méltóság és az emberi jogok megsértése-e, a rabszolgaságot nem tekintenénk erôszaknak, mivel a rabszolgaság egyik fontos eleme az, hogy sok rabszolga elfogadja ezt az állapotot (Barry, 1995).

► A beleegyezés szó használata megsértése a gazdasági, polgári, politikai, szociális, fizikai és szexuális jogoknak, mely sértést a jelenleg uralkodó szexista értékek teszik lehetôvé, mivel a szexiparba került nôknek nincs joguk ahhoz, hogy visszautasítsák a férfiak szexuális igényeinek kielégítését vagy megszabják a szexuális aktus feltételeit.

Így a prostitúcióban lévô nôk védtelenné válnak az ôket büntetlenül megerôszakoló férfiakkal szemben. Azoktól a nôktôl, akik feltehetôen igent mondtak a prostitúcióra, megtagadják a jogot, hogy nemet mondjanak a nemi erôszakra, és valójában ôket teszik felelôssé az erôszakért (D’Cunha, 2002).

► „A hallgatás beleegyezés” szállóigét tévesen alkalmazzák a prostituált nôkre. A csendben maradókat hibáztatjuk... mert tiltakozniuk kellett volna a bántalmazás ellen... a csend a legtöbb prostituált esetében a megfélemlítés, a terror, a tudathasadás és a szégyen eredménye. Az ô hallgatásukat, csakúgy, mint a bántalmazott nôkét nem tekinthetjük beleegyezésnek (Farley, 2004).

► Az embernek nincs joga beleegyezni abba, hogy mások kényükkedvük szerint használják a testét, vagy hogy brutálisan bántalmazzák. A brutális bántalmazásba például, azért nem lehet beleegyezni, mert szemben áll jogrendszerünk alapvetô értékeivel. Az emberi test iránt tiszteletet kell mutatni, ezt a tiszteletet az emberek közötti brutális erôszak tolerálása alááshatja (Westerstrand, 2002).

► E felfogás szerint elfogadhatatlan a z olyan fogalom, mint például a beleegyezés. Amikor a kényszert a szex normális részének, a nemet igennek, a félelmet és a kétségbeesést hallgatólagos beleegyezésnek tekintik, akkor a beleegyezés fogalma elveszti értelmét (MacKinnon, 1990).

Választás

► Kathleen Barry (1995) a „választás” fogalmának haszontalanságá-

2006.11.27. 10:42:00

Az emberkereskedelem áldozataival és a prostituált nôkkel kapcsolatban használt kifejezések: választás, beleegyezés, jogok ra mutat rá. Hangsúlyozza, hogy a prostitúció nem a nôkért, hanem a férfiakért létezik. Ezért nem számít, hogy a nô igényli a jogot vagy választja, hogy prostituált legyen, vagy a férfierôszak áldozatának tekinti-e magát. Az, hogy miként és miért kerülnek be a nôi testek a férfivásárlók piacára, lényegtelen a piac szempontjából (Jeffreys, 1998).

► Még a legnagyobb kényszerhelyzetben – emberkereskedelem – is felmerülhet a „választás” bizonyos esetekben. Például, az adósság visszafizetését „választani”, ahelyett, hogy a rendôrséghez fordulnánk. A kritikus kérdés a kontextus, amelyben a választást gyakorolják, és hogy milyen egyéb lehetôségek léteznek, ha léteznek egyáltalán. Hasonlóképpen, még a legszabadabb kontextusban is – például, egy felnôtt nô saját magára keres, és ellenôrizni képes az általa létesített szerzôdéseket –, a kapcsolat a prostituált és a kliens között kizsákmányoló marad (O’Connell Davidson, 1998).

A szexuális szabadság

► A prostitúció szabadságára hivatkozni önmagában nagyon eredményes taktika. Különleges szabadság ez, mivel elszánt védelmezôi valójában nem szeretnének élni vele, sôt nem akarják, hogy gyermekeik, feleségük, testvérük vagy barátaik éljenek vele. Az új spanyol Büntetô Törvénykönyv csak az erôszakkal elkövetett kerítést bünteti. A következô visszás kifejezést használja, látszólag a prostituáltakra utalva: „jog a szabad szexuális önmeghatározáshoz”. Jóllehet, a valóságban ez csak a prostitútorra, azaz a kliensre igaz, ugyanis az egyetlen személy, aki a szexuális szabadságát gyakorolja, az, aki a „szolgáltatást” igénybe veszi, azaz a fogyasztó (Carracedo, 2002).

prostituált kapcsolat egy kölcsönös elônyöket biztosító társadalmi és üzleti megállapodás, a nôk szabadon választják a prostitúciót, prostituáltnak és stricinek lenni egy elfogadható, jelentôs múltra visszatekintô elfoglaltság a színes bôrû közösségekben (Giobbe, 1990).

► A szexipart legális karrierlehetôségnek felvázoló retorika bizonyos kérdésekre nem találja a választ: miféle „munka” lehet az, amely nem vár el semmiféle szakképzettséget (azon kívül, hogy a prostituált lehetôleg nô legyen és fiatal), ahol nincs elôrelépési lehetôség, és amelyet sem a prostituáltakat használók, sem maguk a prostituáltak nem kívánnak sem önmaguk sem gyermekeik számára? (Kelly & Regan, 2000)

► Néhányan komolyan amellett szexuális választáshoz és orientá- érvelnek, hogy nincs különbség cióhoz való jogának nyelvezetét. aközött, hogy valaki egészségügyi Azt állítják, hogy a nôk a testük dolgozó vagy prostituált. Hollandiáfelett szabadon rendelkeznek, és ban például, egyes városi tanácsok e jog kiterjed arra is, hogy a saját „szexuális szamaritánusnak” alkalszexuális szolgáltatásukat elad- maznak nôket. Ezek a nôk (és né► Van egy hasonlóság a szervke- hatják, amennyiben úgy kívánják. hány férfi) rendszeresen látogatnak reskedelem tiltása és a nôk testével A prostitúció természetesen nem fizikai és/ vagy szellemi fogyatékkal való kereskedelem tilalma között: „orientáció”. A homoszexualitáshoz élô vagy idôsek otthonában lakó habár az emberek választhatnák való jogot nem emlegethetjük egy férfiakat (néha nôket), és „szexuális azt, hogy eladják a szerveiket, a napon azzal a választási szabad- szolgáltatásokat” nyújtanak nekik szervkereskedelem mégis tiltott. sággal, hogy a kiterjedt kapitalista (Daley, 2001, Ekberg, 2002). Az a felfogás, miszerint az emberi szexipar nyersanyagnak használja test nem lehet kizsákmányolás és testünket (Jeffreys, 1998). kereskedelmi forgalom tárgya, az európai országokat ahhoz vezette, hogy bevezessék a biológiai „Szexmunka” anyagok kereskedelmének (kivéve az anyatejet, a körmöt és a ► A munka mítosza, amely elrejti a hajat) teljes tilalmát csakúgy, mint prostitúció erôszakos természetét, a szervadományozás tiltását nem a szexuális liberalizmus ideológiközeli rokonok között. Nem ter- ája. Az elmélet tévesen azt állítja, jesztették ki ugyanezt a védelmet hogy a prostitúció karrierlehetôség, a nôkre, akik azt „választották”, amely a nôk szexuális felszabaduhogy a testük szexuális kizsákmá- lásának kifejezôdése: a prostituált nyolás által biztosítsa a túlélésüket állapítja meg az aktus szexuális és gazdasági feltételeit, a strici/ (Westerstrand, 2002).


► A prostitúciós lobbi elferdíti a nôk

13

2006.11.27. 10:42:01

5. R ÉSZ Á L L Á S P O N T Megfontolandó vitapontok A prostitúció önmagában szisztematikus szexuális kizsákmányolást jelent, amelynek elkerülhetetlenül pusztító hatásai vannak a nôk és lányok fizikai és mentális állapotára.

A prostitúció nôk elleni erôszak

►Hogy megértsük, mennyire elengedhetetlen része a prostitúciónak az erôszak, górcsô alá kell vennünk a prostitúciós szexet. A „szexuális szolgáltatás” a prostitúcióban leggyakrabban erôszakos, megalázó és bántalmazó szexuális aktus: jelentheti a vásárlónak több nô bevonásával elkövetett közösülését, a nôk összevagdosását borotvapengével, a nôk ágyhoz kötözését és véresre korbácsolását, mellüknek összeharapását, testüknek megégetését cigarettával, kezük, lábuk és a külsô nemi szervük levágását, a nô levizelését és leszékelését (Raymond et al., 2002).

Halálozási arány

14


►A kanadai Különleges Bizottság

Fizikai erôszak és sérülések a prostitúcióban

►A p ro s t i t u á l t n ô k kö r é b e n ugyanolyan gyakorisággal fordul elô súlyos fejsérülés (TBI), a fejre mért ütések, csapások, rúgások, fojtogatások és a fej tárgyakhoz, például a mûszerfalhoz történô csapdosása következtében, mint a kínzások túlélôi és a bántalmazott nôk között (Jacobs and Iacobino, 2001, Valera and Berenbaum, 2003, Farley, 2004).

►Egy öt országra kiterjedô jelentés megállapítja, hogy a fizikai sérülésekkel járó erôszak és leuralás aránya és gyakorisága különösen magas, csaknem 80%os. Szexuális támadást több mint 60%-ban, érzelmi terrort több mint 80%-ban, szóbeli fenyegetést több mint 70%-ban, drog- és alkoholfogyasztási kényszert csaknem 70%ban alkalmaznak a kihasználók (Raymond et al., 2002).

a Pornográfiáról és a Prostitúcióról (1985) azt találta, hogy a prostituált nôk halálozási aránya negyven- Nemi erôszak szerese az átlagpopulációénak. Egy1600 prostituált nôre kiterjedô „Ha a megerôszakolást nem kíváfelmérés az Egyesült Államokban natos szexuális aktusnak tartjuk, megállapította, hogy „a nôk egyet- akkor megállapíthatjuk, hogy a len korábban tanulmányozott po- prostitúcióban rendkívül magas a pulációjában se fordult elô még nemi erôszak aránya. Sok áldozat megközelítôen sem ilyen magas, a prostitúciót nem kívánt szexugyilkosság által elkövetett halálozá- ális aktusok sorozatának tekinti, si arány, mint ebben a csoportban.” sôt, ahogy az egyik nô megfogal(Potterat et al., 2004) E tanulmány mazta: fizetett nemi erôszaknak. A kimutatta, hogy a vizsgált prostitu- prostitúció nemi erôszak. Épp, mint ált nôk fele gyilkosság áldozata lett amikor 15 éves koromban megerôszakoltak. Olyankor úgy érzem, (Farley, 2004). mintha elhagynám a testem. Ezt ►Az Europol (Európai Rendôrségi tettem akkor is, amikor az a férfi Hivatal, az Európai Unió bûnüldözô erôszakot követett el rajtam. Mintha szerve – a szerk.) információi sze- felrepültem volna a plafonra, és lerint évente több ezer eladott, ha- bénultam volna, mert nem akartam lálra vert, agyonlôtt, megfojtott nô érezni, amit éreztem. Nagyon meg holttestére bukkannak. 2002-ben voltam rémülve. Prostituáltként is 22 nô fagyott meg a hóviharban ezt csináltam minden egyes alkaegy görögországi hegyláncon való lommal. Megbénítottam az érzéseimet. Még azt sem éreztem, hogy átkelés során (HWWA, 2004).

2006.11.27. 10:42:01

A prostitúcióban élô nôket ért hatások és azok következményei: a prostitúció, mint a nôk elleni erôszak egyik formája a testemben vagyok. Elhagytam a testemet és elmentem valahova máshová a gondolataimmal és az érzéseimmel, amíg a férfi le nem szállt rólam és vége nem lett. Nem tudom másképp elmagyarázni, csak úgy, hogy olyan, mint a nemi erôszak. Én nemi erôszaknak éltem meg.” (Giobbe, 1990)

Szóbeli bántalmazás

►Az állandó szóbeli visszaélésnek dokumentáltan és elfogadottan súlyos és hosszan tartó hatása van a bántalmazott nôkre. A prostituált nô folyamatosan ki van téve a lealacsonyító és megalázó szexualizált nyelvhasználatnak, amelynek célja a nô leértékelése és kihasználásának igazolása. Ezt nevezhetjük akár „mérgezô szóbeli támadásnak” is (Giobbe, 1990).

a nôk és lányok közötti fertôzésnek. Egy kanadai tanulmány szerint a vásárlók 89%-a utasította vissza a kondom használatát (Cunningham and Christensen, 2001). Egy, az egyesült államokbeli prostitúcióról készült tanulmány szerint a nôk 47 százaléka állította azt, hogy a férfiak elvárják a kondom nélküli szexet, 73%-uk szerint a férfiak több pénzt ajánlottak a kondom nélküli szexért, és 45%-uk mondta, hogy a férfiak erôszakossá váltak, ha a nô ragaszkodott a kondom használatához (Raymond Hughes et al., 2001).

►A prostitúció alapvetôen kihat az intim szexuális kapcsolatokra, amelynek oka a prostitúcióban tapasztalt bántalmazás és elszigetelôdés. Funari a következôképpen írja le az érzéseit, miután alig egy évig dolgozott peep show-ban:

„Ez belsôleg rombol. Azonosulsz az- „Munka közben a kezem, ha megzal, amit ezek az emberek csinálnak érinti a testemet, csupán egy ”terveled, és mondanak rád. Csodálko- méket” talál. Ha nem dolgozom, a zol, hogyan hagyhatod, hogy ezt te- testemnek van integritása és kitergyék veled, és miért akarják ez tenni jedése. Tegnap éjjel, munka után, az ágyon fekve megérintettem a veled.” (S., idézi: Farley, 2004) hasamat, a mellemet. Úgy éreztem, mintha Caprié volnának (ez a nevem a peep show-ban, és mintha Nemi és reprodukciós megtagadták volna, hogy visszaegészség alakuljanak. Amikor a partnerem ►Az állandó nôgyógyászati problé- megcsókolt, önkéntelenül visszamák – a vagina vérzései és fertôzé- húzódtam az érintésétôl. Megdöbsei, fibrómák, csökkent szexuális benve húzódtunk el egymástól, és vágy, a nemi szervek irritációja, egymásra meredtünk. Valahogy az közösülés alatti fájdalom, krónikus üveg eltûnt és ô is egy lett közülük.” medencefájdalom, húgycsôgyulla- (Funari, idézi: Farley, 2004) dás – összefüggnek a kényszerített szexszel (WHO, 2000). Az elmeállapotra ►Széleskörû orvosi dokumentá- gyakorolt hatások ciók bizonyítják, hogy a kliensek fertôzik meg a prostituáltakat HIV ►A kínzások túlélôi, az emberrabvírussal hüvelyi és végbéli közösü- lások és mindenfajta szexuális viszlés útján. A nemi erôszak és a kon- szaélés áldozatai következetesen dom nélküli szexre való kényszerí- beszámolnak az eltávolodás érzétés – vagy rábeszélés több pénz sérôl. Megszakítják a kapcsolatot ígéretével –, az elsôdleges forrása érzelmileg a valósággal, elhagyják


a testüket, hogy elhatárolódjanak a történésektôl. Habár e jelenséget tartják a szexuális bántalmazás egyik legsúlyosabb hatásának, ez a prostitúció elengedhetetlen velejárója, nélkülözhetetlen stratégia, amelyet a nôk a túlélés érdekében alkalmaznak (Herman, 1992).

►A kábítószer és az alkohol fogyasztása, amely tompítja a fájdalmat és segít elviselni a prostitúciót, hosszú távon függôséghez és súlyos mentális károsodáshoz vezet. A nôk egybehangzóan arról számolnak be, hogy inkább belövik magukat és isznak, csak hogy túléljék az éjszakát, annak ellenére, hogy tisztában vannak vele, milyen veszélyeket jelent számukra az önkontroll elvesztése (Lawless and Wayne, 2005).

15

2006.11.27. 10:42:01

6. R ÉSZ Á L L Á S P O N T Megfontolandó vitapontok A legalizált prostitúció a nôk és lányok számára a szexipart elfogadott üzleti tevékenységnek és megfelelô karrierlehetôségnek tartja. A stricik az állam beleegyezésével szerezhetik be a nôket és lányokat szexuális kihasználás céljára. A legalizáció eltöröl minden jogi akadályt a strichelés, a kerítés és a bordélyok mûködtetése elôl. Az emberkereskedôk munkavállalási engedéllyel hozhatják be a nôket a prostitúciós iparba, elfedve a tényt, hogy valójában emberkereskedelemrôl van szó. A nôket arra tanítják, hogy „bevándorló szexmunkásnak” vallják magukat.

16

A legalizáció a nôk és gyermekek mindenféle szexuális kizsákmányolásának terjedését segíti elô, beleértve az asztalon táncolást, a szado-mazo klubokat, a peep show-kat, a telefonszexet és a pornográfiát. Azon állítások, amelyek szerint a legalizációra a nôk egészségének védelme érdekében van szükség, pusztán a valóság elkendôzésére alkalmasak, ugyanis valójában a vásárlók egészsége és biztonsága az, amelyet az iparág védeni kíván. A szexiparban lévô nôk számára nincs „védett övezet”. Ha a nôk szexuális árucikké válásának jogi korlátjai megszûnnek, akkor eltûnnek a társadalmi és erkölcsi korlátok is. A prostitúció legalizálása azt üzeni a férfiak és a fiúk új generációjának, hogy a nôk szexuális árucikkek, a prostitúció pedig ártatlan szórakozás.


► Hisszük, hogy az állam által támogatott prostitúció az egyik legfôbb oka a szexuális célú emberkereskedelemnek. Állam által támogatott prostitúciónak nevezzük a legalizált vagy szabályozott prostitúciót, mert ugyan a jogrendszer vagy a szabályozás mikéntje változhat, de közös elem az, hogy magát a prostitúció rendszerét az állam elfogadja és törvényesíti. Az állam által támogatott prostitúció kifejezés jelzi, hogy a legalizált vagy szabályozott rendszereknek mindegyike törvényes vállalkozásnak ismeri el a szexipart. Az állam valójában stricivé válik, mivel a prostituált nôk jövedelmébôl hasznot húz (Raymond, 2002).

► A szexbárokban nyújtott szolgáltatások, amelyek szerves részei a helyi vendéglátó szektornak Dél-Kelet-Ázsiában, magukban foglalják a hagyományos heteroszexuális szexet, a homoszexuális prostitúciót, a go-go táncot, a hastáncot, meztelen vagy félmeztelen nôk színpadi táncát, a férfiak ölébe ülést és a szexuális izgatást, a feláras perverz aktusokat és az élô szex mûsort. Az utóbbiak különleges és kockázatos színpadi bemutatókat foglalnak magukban a közönség szórakoztatása céljából, ilyen például a borotvapengék, üvegpalackok, cigaretták, kígyók és madarak behelyezése és kivétele a nemi szervbôl a hüvelyi és hasi izmok segítségével, állatokkal történô nyilvános közösülés, két partnerrel történô heteroszexuális vagy homoszexuális aktus. Az iparág növekedésével a szexuális szolgáltatások bôvülni fognak, következésképpen bizarrabbá is válnak majd, ami a nôk elleni erôszak intenzívebbé válását vonhatja maga után (D’Cunha, 2002).

► A legális szexipar biztosítja azokat a helyszíneket, ahol a szexuális zaklatást, kihasználást és erôszakot büntetlenül követhetik el a nôk ellen: a nôket vásárló kliensek, a prostitúció legalizását támogató csoportok, az államilag támogatott szexipart elôsegítô kormányok olyan háromoldalú partnerséget alkotnak, amely minden nôre nézve veszélyes (Farley, 2004).

► A nôk egészsége és biztonsága következetesen, mint a prostitúció legalizálása mellett szóló egyik érv merül fel. Új-Zélandon a prostitúció legalizálása mellett szóló öt érvbôl négy a „szexmunkások” egészségének védelmét és a közegészségügyet hangsúlyozta, az ötödik pedig a gyermekeket vette védôszárnya alá. A különbözô foglalkozások kockázatbecslését végzô új-zélandi Balesetbiztosítási Bizottság a prostitúciót biztonságosabb foglalkozásnak ítélte meg, mint a gyermekfelügyelôk vagy a mentôápolók munkáját! Sajnos, a közegészségügyi rendeletek, amelyek egészségügyi vizsgálatokra kötelezik a nôket, csak a férfivásárlót kívánják védeni, a prostituált nôt nem, ugyanis, ha a nôket is védeni kívánnák, a férfivásárlókat is egészségügyi ellenôrzésre küldenék (Farley, 2004).

► A „biztonságos szexet” és a kondom használatát népszerûsítô programok végsô soron szintén a férfivásárlók számára biztosítanak egészségesebb prostituált kínálatot. A bordélytulajdonosok számára lehetôvé teszik, hogy kiszûrjék a fertôzött nôket, és friss nôi testeket szerezzenek be. A közegészségügy részérôl erkölcsösebb és hatásosabb volna, ha a szexiparban lévô nôk egészségét és biztonságát támogatná, és ezzel egy idôben a szexipar felszámolásán dolgozna (Raymond, 2002).

2006.11.27. 10:42:02

Válasz a legalizáció/dekriminalizáció érveire ► Spanyolországban a kerítôk nemzeti szervezetet alapítottak, amelyet a Munkaügyi Minisztérium nyilvántartásába is bejegyeztek. A kerítôk „szexuális vállalkozónak” tartják magukat. A szövetség célja a következô: „Prostituált nôket fogunk eladásra kínálni, csakúgy, mint bármely egyéb árucikket: egészségesen, tisztán és minôségi garanciával, a »prostitútorok« szolgálatára.” (Carracedo, 2002)

Védett övezetek: kit védenek?

► A biztonságos övezetek megalkotása – még ha rövidtávra tervezik is ôket – azt a benyomást kelti, hogy a helyi közösségek tolerálják az utcai prostitúciót és a nôk kizsákmányolását, holott a legtöbb esetben egyszerûen kénytelenek azt elfogadni. A biztonságos övezetek ugyan némileg javíthatják az ott élôk fizikai biztonságát, ám nincs olyan védelem, amely megóvhatná a nôket ennek a természeténél fogva erôszakos tevékenységnek az ártalmaitól (Egyesült Királyság, Közös Prostitúciós Stratégia, Belügyminisztérium, 2006. január).

► Andrea Dworkin Minneapolisban végzett kutatást. Ebben a városban a népesség 96%-a fehér, 4%-a színes bôrû, fôleg fekete vagy ôslakos. „Hogyan lehetséges, hogy a pornóipar 100 szá zaléka a színes populáció környékén található? Ez nem lehet egyszerû véletlen mûve.” Mi is tör ténik valójában? A városnak ezek a részei gazdaságilag lerobbannak, a törvényes üzletek elköltöznek. Éjszakánként a férfiak a város minden részébôl ideáramlanak szexet vásárolni, és nôkre vadászni. A nôk és gyermekek elleni erôszakos bûncselekmények


aránya ezekben a körzetekben folyamatosan emelkedik. Ide csak a szexért látogatnak el az emberek. A pornográfia társadalmi hatásai tehát a városokban a szegregáció új formáját hozzák létre. A nôk és a gyermekek ellen elkövetett erôszakos cselekmények száma pedig folyamatosan nô (Dworkin, 1990).

Julie Bindel – The Guardian, 2004. május 15. Felkerestem Európa legrégibb türelmi zónáját, amelyet a prostitúció legalizálásának brit szószólói gyakorta, mint pozitív példát emlegetnek. Eltérôen azoktól a zónáktól, amelyeket a terjedô bûnözés miatt kellett bezárni, ez állítólag tökéletesen mûködik. Amszterdamtól félórányira, Utrechtben, a Marco Polo rendôrôrsön találkoztam Jan Schoenmakerrel, a zóna felügyeletével megbízott rendfenntartóval... Schoenmaker büszke a munkájára. Körbevezet bennünket a közvetlenül a Tippelzóna mögött található, kerítéssel bekerített területen, ahol a szexipar tevékenykedik. 12 parkolóhelyet – plusz egyet a bicikliseknek vagy azoknak, akik állva akarják csinálni – alakítottak ki, egymástól kb. 180 cm. magas fakerítéssel elválasztva. „Még nem takarítottak” - magyarázkodik. „Vasárnaponként szoktak.” A kabinok padlóját zsebkendôk, használt óvszerek és cigarettacsikkek borítják. Üres élelmiszerdobozok, egy rakás haj, emberi széklet és oda nem illô módon, egy eltépett ajándék csomagolópapír. Egy férfi alsónadrág bújik meg a hulladék között. Hogyan biztosítja ez a kijelölt övezet a nôk biztonságát? „Be kell jönniük a rendôrôrsre, ahol nyilvántartásba veszik ôket, mielôtt dolgozni kezdenének. Így megbizonyosodhatunk róla, hogy nem kiskorúak vagy nem emberkereskedelem áldozatai-e. Azt is kideríthetjük, hogy kit kell értesítenünk, ha eltûnnének.” Schoenmaker lefordít nekünk néhány graffitit a falról: “Kedves pinavadászok, gyûlölünk titeket, férfiakat. Annyi pénzt akarunk kiszedni belôletek, amennyit csak lehetséges.” A szomszédos falon a firkált válasz: „Kibaszott kurvák, addig kell baszni titeket, amíg össze nem estek. Addig baszunk és szopatunk titeket, amíg a pinátok bele nem fájdul. Köszönjük.”

17

Jelentettek már a nôk erôszakos támadásokat? „Ó igen, kapunk ilyen bejelentéseket. Azt javasoltam, hogy fessük a kabinokat különbözô színekre, így a nô emlékezni tud: „A piros kabinban erôszakoltak meg”, ez könnyebbé tenné a DNS-tesztet. Képzelje el, hogy milyen lehet DNS-t keresni ezek között – sóhajt, és a padlót borító, spermával átitatott tárgyhegyre mutat. Semmi kétség: Schoenmaker törôdik a nôkkel és a környékkel. Talán ez az oka annak, hogy a környéket eddig még nem fenyegették bezárással. ... Rebecca bejön a hidegbôl, és hajlandó beszélni. Sápadt és sovány. Azt mondja, 19 éves, de fiatalabbnak látszik. „Csak addig vagyok az utcán, amíg össze tudok gyûjteni elég pénzt autóra.” A barátja küldte az utcára 15 éves korában, és bár késôbb megszökött tôle, nem tudta otthagyni az utcát. „Sajnos összeakadtam ezzel a pasival, és senki sem segített rajtam. A türelmi zóna bizonyos szempontból jó dolog, de könnyebbé teszi, hogy az ember tovább csinálja... Úgy tûnik, hogy mindenki elfogadja ezt az életmódot, de én nem szeretem.” ... Ali és Moiud a kondom és az injekciós tûk elosztását szervezô szociális munkások. Ali minden egyes kondomot – jó szerencsét kívánva – megcsókol, mielôtt átadná a delikvensnek. „Hogy könnyen találjanak kliensre.” - magyarázza. „Nagy a verseny”. Sok fiatal férfi „keres” nôt, föl s alá bicikliznek, néhányan csak a kirakatokat bámulják, tátott szájjal stírölik a nôket az autójukból, a vásárlás szándéka nélkül. Egyikük nyíltan maszturbál. A rendôrség pedig sehol.

2006.11.27. 10:42:03

7. R ÉSZ Á L L Á S P O N T Megfontolandó vitapontok A szexipar a nôk és gyermekek szexuális kihasználásának minden formáját eladásra kínálja a vásárlónak. Senki ellen nem diszkriminál, beleértve bármilyen nemû gyermeket, fiatal nôt, felnôtt nôt, prostituált nôt és gyereket, valamint az eladott nôt és gyermeket. Az iparág semmiféle kizsákmányolást nem tagad meg a vásárlóktól. Biztosítja, hogy a kliensek szükségletei minden esetben kielégüljenek. Nem törôdik az áldozatok egészségével vagy az ellenük elkövetett erôszakos cselekményekkel.

18

A prostitúció legalizálásáért küzdô lobbi arra alapozza érveit, hogy az összefüggô jelenségeket hamis módon szétválasztja – nem gondolva a szexiparban lévô nôk és gyermekek életének valóságára. A lobbi a következô álláspontokat képviseli: a prostitúció és az emberkereskedelem között nincs összefüggés, különbséget kell tenni az önkéntes és a kényszerített prostitúció között, a nôket és a lányokat csak a legális prostitúció keretein belül lehet megvédeni, a felnôtt és a gyermekprostitúció között nem lehet egyenlôségjelet tenni, akik ellenzik a legalizációt, azok tagadják a nôk önálló döntéshez való jogát, valamint a pornóiparnak van „puha és ártalmatlan oldala” is.

Az emberkereskedelem és a prostitúció

► A nôket és lányokat a stricik ellenôrzik és hurcolják prostitúció és kényszermunka céljából egyik helyrôl a másikra egy országon belül is. A kényszer, a bántalmazás és az ellenôrzés minden esetben létezik. Az emberkereskedelem megítélése során lényegesebb a tevékenység célja, vagyis a kihasználás, semmint, hogy egy országon belül vagy országhatárok között történik-e (Joe-Cannon, 2005).

► Akár helyi, akár nemzetközi szintû az emberkereskedelem, a nôk mindkét esetben ugyanolyan jellegû erôszakot és ártalmat szenvednek el. Az Egyesült Államokban készült felmérés során azt tapasztaltuk, hogy a helyi prostitúcióiparban lévô nôk többször válnak erôszakos cselekmények áldozataivá, mint a külföldrôl behurcolt nôk. Például, az amerikai prostituáltak 86%-a számolt be arról, hogy fizikai erôszakot kellett elszenvednie a kliensek részérôl, míg a külföldrôl érkezett nôknek „csak” a 28%-a. Bár meglátásunk szerint a külföldi nôk eltérô okokból a valóságosnál kevesebb erôszakos esetet vallanak be, mégis két kutatásunk is azt támasztja alá, hogy a helyi prostituáltak hasonló erôszaknak vannak kitéve, mint a nemzetközi emberkereskedelem áldozatai (Raymond et al., 2002). Önkéntesség/kényszer

► Az állítás, amely szerint lehetséges tiszta és egyértelmû határt húzni a „kényszerített” és az „önkéntes” prostitúció között, tagadja a tényt, hogy a prostitúcióban a „szabad választás” fogalmának vajmi csekély relevanciája van, hiszen a legtöbben gyermek- vagy


fiatalkori szexuális kihasználás következtében kerülnek a prostitúcióba. Vagyis a kérdést át kell fogalmazni, mind a felnôttek, mind a gyermekek esetében: ahelyett, hogy a szexiparba vezetô utakra összpontosítanánk, azt kell megvizsgálnunk, hogy mi tartja a prostitúcióban az áldozatokat, tehát az elérhetô egyéb gazdasági és szociális lehetôségekre, valamint a keresleti oldalt fenntartó vásárlók szerepére kell koncentrálnunk (Kelly and Regan, 2000). Legális/illegális

► A kutatások során a nôk egybehangzóan állítják, hogy a prostitúció intézményi keretei keveset tesznek azért, hogy megvédjék ôket, függetlenül attól, hogy ezek a keretek legálisak vagy illegálisak. A kutatások feltárták, hogy Hollandiában, ahol a prostitúció legális tevékenység, a prostituált nôk 60%-át érte fizikai támadás, 70%-uk szóbeli fenyegetést kapott, 40%-uk szenvedett el szexuális erôszakot és 40%ukat kényszerítettek prostitúcióra vagy bántalmaztak szexuálisan az ismerôsei (Vanwesenbeek, 1994).

► Miután a nô bekerül a prostitúcióba, rá kell döbbennie, hogy semmilyen befolyása nincs a kliensek kiválasztására, a „munka” helyszínére és árára vagy a szexuális tevékenység természetére. Közös tulajdona lesz minden olyan férfinak, aki meg tudja fizetni a szexet és a testét (D’Cunha, 2002).

► Az ausztrál Victoria államban tevékenykedô Jocelyn Snow Prostitúciós Közösség szerint a legalizáció nem javította a prostituált nôk szexuális kizsákmányolásának körülményeit (The Age, 1999. február 28.). Az általuk készített tanulmány a prostitúció legalizálásának a prostituált nôkre tett hatásairól azt találta, hogy: „A legrosszabb

2006.11.27. 10:42:05

A hamis különbségtételek visszautasítása és a helyzet tisztázása: Az emberkereskedelem és prostitúció nem más, mint nôk elleni erôszak dolog a kliens volt. Az arrogancia, a testszag, az erôszak, a követelôzés. Öt kliensbôl egy még mindig óvszer nélkül akarja.” (Sullivan and Jeffreys, 2002) Egészségügyi ellenôrzés

► Számtalan tényezô szól a kondomhasználat ellen: a pénzszûke, a z idôsebb nôk vonzerejének csökkenése, a kondom használatát mellôzôkkel kialakuló éles verseny, a stricik kívánsága, a drogvásárláshoz az anyagiak elôteremtése, a strici végkielégítéséhez szükséges összeg elôkerítésének nehézsége, a prostituált nô saját teste fölötti rendelkezésének általános hiánya a prostitúció helyszínein (Raymond, 2004).

► A HIV oktató kampányok és más túlélô stratégiák, amelyek arra kívánják rávenni a prostitúcióban lévô nôket, hogy ragaszkodjanak a kondom használatához, figyelmen kívül hagyják az áldozati lét körülményeit. A megvert, megerôszakolt, a családtagjaik által szexuálisan bántalmazott, a hajléktalan, a drogfüggô prostituált nôk és lányok nincsenek abban a helyzetben, hogy saját egészségük érdekében kikényszerítsék a kondom használatát. Csupán a bántalmazók vannak abban a pozícióban, hogy meggyôzéssel, kényszerrel, erôszakkal kielégítsék saját vágyaikat, tekintet nélkül áldozataik hogylétére (Farley, 2004).

szexiparban lévô gyermekek, fiatal és felnôtt nôk életét közelebbrôl megvizsgáljuk. Nincsenek külön gyerek-piacok vagy olyan piacok, ahol csak embereskedelem során eladott nôket tartanak, és olyan formája sincs a prostitúciónak, amely ne károsítaná alapjaiban az emberi lények méltóságát és integritását. A prostitúcióba való bekerülést és bennragadást a kényszer, a csalás, a függôség és a választás hiányának összetett, együttes okai idézik elô (Kelly and Regan, 2000).

Adatok a gyermekprostitúcióról Kelet-Európában ► Románia

– 129 elmarasztaló bírósági ítélet, 18 év alatti személlyel szemben elkövetett prostitúciós bûncselekmény miatt

► Lengyelország

– becslések szerint néhány száz gyermek van a prostitúcióban (1999)

► Oroszország

– a moszkvai prostituáltak 25%-a gyermek (1999)

► Oroszország

– 750 lány közül, akik egy átmeneti fogadó intézetben laktak, 85%-ot ért szexuális bántalmazás és kényszerítettek prostitúcióra

► Litvánia

► Alapvetô tény, hogy ahol a szexipart tolerálják, ott a gyermekek szexuális kihasználását is megkönnyítik. A gyermekek és a felnôttek abszolút elkülönítésével ez az érvrendszer a 18 év alattiakat védeni kívánja, ám ezzel implicit módon egy mélyen problematikus logikát erôsít meg. Hogyan lehetséges az, hogy míg a 15 vagy 17 éves fiatal részvétele a szexiparban kizsákmányoló jellegû és illegális, amint betölti a tizenhatodik vagy tizennyolcadik életévét, ez a tevékenysége nemcsak törvényessé, de elfogadhatóvá, választás kérdésévé, a munka egyik formájává válik? Mi alakíthat át egy természeténél fogva kihasználó jellegû tevékenységet egy nap alatt olyanná, mely csupán választás vagy beleegyezés kérdése, az adott személy 16. vagy 18. születésnapján? (Kelly and Regan, 2000)

– 200 prostituált gyermek Vilniusban

► Lettország

– a prostituáltak 40-50%-a fiatalkorú

► Észtország

– a prostituáltak 20-30%-a fiatalkorú

► Lengyelország/Németország

– a határ menti utcai prostitúcióban természetes a gyermekek részvétele, akik rabként élnek a határátkelôk melletti barakkokban

► Oroszország

– Moszkva egy „nimfó” klubbal is dicsekedhet, ahol tulajdonosuk jelével tetovált kiskorúak sztriptíztáncolnak. Amikor betöltik a 14. évüket, a legtöbbet ígérônek adják el szüzességüket

Az összes adat az 1998-as Határátlépô Projektbôl származik (in Kelly and Regan, 2000)

19

Felnôtt-gyermek vita

► A felnôtt- és gyermekprostitúció elválasztására irányuló kísérletek áthághatatlan határt igyekeznek húzni a „kényszerített” és az „önkéntes” prostitúció közé. Ezen elképzelések kudarcra vannak ítélve, mivel ezek analitikus és politikavezérelt megkülönböztetések, amelyek abban a pillanatban összeomlanak, amint az európai és egyéb


2006.11.27. 10:42:05

Cselekvôképesség/ Áldozattá válás

► Az áldozat, szó szerinti értelmezésben az erôszak és a bántalmazás elszenvedôje, ám nem szükségképpen jelent folyamatos állapotot. A nôk cselekvôképesek abban az értelemben, hogy döntéseket hoznak, ám a prostitúcióban ez a cselekvôképesség igencsak gyötrelmes, amelyet elsôsorban a körülmények kényszerítenek ki, és amely mentes a nagyszerû lehetôségek közötti „választás” örömétôl (Jeffreys, 1998).

tatás 119 résztvevôjének 59%-át többféle helyszínen prostituálták. A leghosszabb idôt sztiptízbárokban, masszázsszalonokban, telefonszex-szolgáltatóknál és hostessszolgálatoknál töltötték. 66%-uk fôleg utcai prostituáltként dolgozott (Kramer, 2003). 47 új-zélandi válaszadó több különféle helyszínen tevékenykedett: sztriptízklubokban, telefonszex- és hostess-szolgáltatóknál, interneten, peep show-kban, bárokban, utcán, bordélyokban, valamint katonai bázisokon. 22%ukat az országon belül, 6%-ukat másik országból hurcolták be (Farley, 2004).

► A szexiparban egyetlen nô

20


vagy gyermek sem passzív áldo- ► Egy Hollandiában készült tanulzat. Mindegyikük arra törekszik, mány beszámol a legális, nem utcai bármilyen korlátozott lehetôség prostitúcióban, hanem elsôsorban és esély áll is a rendelkezésére, klubokban, bordélyokban és ablahogy megvédje fizikai és mentális kokban dolgozó nôket ért súlyos egészségét, cselekvôképességük érzelmi stresszrôl, szélsôséges idepusztán a túlélésért folytatott harc- gességrôl (Vanwesenbeek, 1994). ban mutatkozik meg. Cselekvôképességüket súlyosan korlátozza ► Az Írországban készült interjúkéletmódjuk, amely során stricik, ban (Lawless and Wayne, 2005) a emberkereskedôk, erôszakos part- nôk beszámoltak róla, hogy hiába nerek vagy családtagok ellenôrzik próbálták ellenôrzésük alatt tartani ôket, miközben esetleg még drog a környezetüket, a férfiak erôszaés/ vagy alkoholfüggôk is. Azok a kossága kiszámíthatatlan volt: nézôpontok, amelyek a nôk és a gyermekek cselekvôképességét „Idegenekkel kell autóba szállni. hangsúlyozzák, kevés szót ejte- Még az állandó kliensek is vadálnek arról, hogy mi a különbség a lattá válhatnak.” „szabad választás/cselekvés” és a „küzdô/túlélô” stratégiák között. „Egyszer megerôszakoltak. Nem Mindkettô során egyének cselek- volt elôjel. Már épp a vége felé köszenek saját szükségleteik és a zeledtünk. Egy pillanat alatt visszakörülmények szerint, ám a „küz- nyomott az autóba. Lehúzta a kondô/túlélô” stratégiák olyan cselek- domot és rám nyomult. Elôtte nem vések, amelyekre már kényszerítô történt semmi különös, nem volt körülmények között kerül sor (Kelly figyelmeztetô jel.” and Regan, 2000). ► Néhány kutatás felhívja a figyelNem utcai és met, hogy azok a nôk, akik nem utcai prostitúció utcai prostitúcióban vesznek részt, kevésbé képesek ellenôrzésük alatt ► A nôk a pénztôl, a kereslettôl, tartani a körülményeket és a férfiakés a rendôrség zaklatásától füg- kal való viszonyt. Boyer, Chapman gôen csaknem mindig különbözô és Marshall (1993) szerint a nôk a helyszíneken mûködnek. Egy ku- szriptízklubokban és a bárokban

2006.11.27. 10:42:05

A hamis különbségtételek visszautasítása és a helyzet tisztázása: Az emberkereskedelem és prostitúció nem más, mint nôk elleni erôszak kevésbé rendelkeznek az életkörül- általában akkor rendelnek, ha a kliményeik feletti ellenôrzés lehetôsé- ens ejakulálni vagy – sok esetben gével, és valószínûleg a kihaszná- – közösülni akar (Farley, 2004). lás, a rabszolgává tétel, valamint a fizikai erôszak nagyobb kockáza- Összefüggések tával szembesülnek, mint az utcán a pornográfiával lévô nôk. A nôk beszámolnak róla, hogy a szobában egyedül nem ké- ► A globális szexipar, egyrészt pesek visszautasítani a vásárlót, és szexuális szórakozásokat szervez figyelmeztetni sem tudják egymást. különbözô helyszíneken, a világ Ezeken a helyszíneken többnyire minden táján az emberkereskenem engedik, hogy feljelentsék az delem nôi és gyermek áldozataival, erôszakos ügyfeleket, sôt a stricik- és olyan kliensekkel, akik szívesen nek és az ôröknek is „szolgáltatást” utazgatnak szexuális élvezet célkell nyújtaniuk (Farley, 2004). jából világszerte, másrészt, az internet jóvoltából a kliens lehet az ► Az ír kutatás (Lawless and Way- egyik kontinensen, miközben egy ne, 2005) szintén leírja, hogy az élô sztriptízshow-t, vagy egy más ügyfelek egyre több idôt és szexet kontinensen található nô vagy gyermek szexuális bántalmazását nézi követelnek: és irányítja (D’ Cunha, 2000). „Egyre nehezebb az ügyfelekkel lenni. Utálom ezt. Proccosabb ► Ahogy az egyik áldozat mesélte: helyre mentem dolgozni, ahol töb- „A pornó volt a szövegkönyv. Úgy bet ígérnek a kliensnek, mint amit tanultuk meg a »szakmai fogásoén magamtól megtennék, ráadásul kat«, hogy a férfiak megmutatták a vásárlók kihasználják a teljes két nekünk, mit kell csinálni, és mi órát. Régen a kliensek egy óráért próbáltuk utánozni. Nem tudom fizettek, de csak húsz percet ma- eléggé hangsúlyozni, milyen óriáradtak, de ezek meg akarják kapni, si hatást tett ez ránk”. (Nyilvános ami a pénzükért jár.” meghallgatás a Minneapolis Város Tanácsa elôtt, 11. ülés, 1983. december) Az iparág „lágyabb” oldala

számolók csaknem negyede (23%a) megemlítette, hogy az erôszaktevô pornográfiát használt. A fiatal prostituáltak e csoportjának több mint egynegyedét gyermekpornográfiára kényszerítették (Silbert and Pines, 1984).

► Abban a túlnyomóan szexuális rendszerben, mely a pornográfiában fejezôdik ki és reprodukálódik: a nôk szexuális tárgyként definiálódnak és szerepelnek, a pornográfia tagadja a nôk emberi mivoltát, testüket szexuális gyönyörszerzés céljából bántalmazzák és értékesítik (Leidholdt, 1990).

21

► A szexiparban néhány tevékeny- ► Egy 200 prostituált nôt vizsgáló séget kevésbé tartanak durvának: például a hastáncot, a peep showt, amelyek állítólag nem foglalják magukban a behatolást. Mindazonáltal, a határ a prostitúció és a hastánc között igen elmosódott, ugyanis a hastánc és a sztriptíz sok formájánál tapogatnak, markolásznak, csipkednek és a nemi szerveket izgatják. Holsopple (1998) beszámolt a sztriptízklubokban a nôket ért szóbeli, fizikai és szexuális bántalmazásokról, amelyek során a mellüket, a feneküket vagy a nemi szervüket rángatták, rugdosták, harapták, ütötték, valamint leköpték ôket, vaginálisan vagy análisan hatoltak beléjük. Egyéni hastáncot


kutatásban Mimi Silbert szintén felfigyelt a pornográfia szerepére az áldozattá válás elfogadásában. A prostitúcióban dolgozó nôk csaknem kétharmada 16 éves vagy fiatalabb. A tanulmány beszámolt róla, hogy az utcai prostituáltak a bántalmazást munkájuk részének tekintették, sokukat a munkakörnyezetükön kívül és már a prostitúcióba lépés elôtt, gyermekkorukban is bántalmaztak. A szexuális támadások leírásának többsége hangsúlyozza a pornográfia szerepét. A 200 nôbôl 193 nemi erôszakról számolt be és 178 gyerekkori szexuális visszaélés áldozata volt. A nemi erôszakról szóló be-

2006.11.27. 10:42:06

8. R ÉSZ Á L L Á S P O N T Megfontolandó vitapontok A gyakorlati szakemberek kétféleképpen ítélik meg a prostitúciót: az erôszak egyik Az emberkereskedelem és a nôk szexuális kizsákmányolásának megszüntetése érdekében különösen fontos meghatározni a cselekvési terveket és a lehetséges eredményeket. Azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen elkerülhetetlen következményei vannak a prostitúciót törvényes üzleti tevékenységként elfogadó álláspontnak. Mivel a prostitúciót a nôk elleni erôszak egyik formájaként határozzuk meg, igyekszünk konkrét szolgáltatásokat nyújtani a nôknek. A gyakorlatban dolgozó szakembereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy amikor a prostitúciót a nôk kihasználásának egyik formájaként szemlélik, a nôket védik a további ártalmaktól, és ez a hozzáállás az, mely összhangban van a nôk jogait tisztelô, elôítéletmentes állásponttal.

A PROSTITÚCIÓ, MINT A NÔK ELLENI ERÔSZAK EGYIK FORMÁJA Jogi / társadalmi / politikai következmények :

► Olyan jogalkotás és irányelvek, amely a vásárlókat/striciket és a szexipart bünteti és a nôket dekriminalizálja

► Olyan jogalkotás, irányelvek és programok, amelyek a nôket áldozatnak és nem bûnözônek tekintik

► A prostitúció és emberkereskedelem integrálása a jogalkotásba, irányelvekbe és a programokba

► Zéró tolerancia a prostitúcióval és az emberkereskedelemmel szemben

► Figyelemfelhívás a prostitúcióban élô nôk által elszenvedett bántalmazásokra, erôszakra

► Növekvô elítélése annak hozzáállásnak, mely megengedi és népszerûsíti, hogy a férfiaknak jogukban áll nôket vásárolni és szexuálisan kihasználni

► Figyelemfelhívás a felnôttek és a gyermekek szexuális kihasználása közötti kapcsolatra

22

A biztosított szolgáltatások eredményei ► A nôk prostitúcióból való kijutását segítô programok fejlesztése ► Alternatívák megmutatása prostitúcióban élô nôk számára ► Válasz a szexuális kihasználás áldozatainak, amely belátja, hogy a prostitúció a nôk elleni erôszak egyik formája és segít a nôknek ennek felismerésében

► Szaporodó kutatások és információk a férfiak által elkövetett szexuális erôszak különbözô formáiról

► Hangsúly a biztonságon, az ártalomcsökkentésen és az újbóli áldozattá válás megelôzésén

► Elismerése annak, hogy az erôszak mindig veszélyes és ártalmas a nôkre nézve

► A prostitúcióból való kikerülés jogának támogatása ► A nôket vásárló férfiakat bántalmazónak és szexuális kizsákmányolónak tekintik

► Felelôsségre vonást és büntetôjogi szankciókat foganatosítanak a bántalmazók /kliensek/ stricik ellen

► Olyan egységesített válaszok kidolgozása a nôk, lányok és gyermekek számára, amelyek nem különböztetik meg az „önkéntes” vagy „kényszerített” prostitúcióba kerülést


2006.11.27. 10:42:08

fa

A prostitúció és az emberkereskedelem elfogadott álláspontjaiból adódó cselekvési tervek és eredmények yik

fajtájának, vagy szabad választásnak, illetve a munka egyik formájának tartják PROSTITÚCIÓ, MINT SZABAD VÁLASZTÁS EREDMÉNYE VAGY A MUNKA EGYIK FORMÁJA Jogi / társadalmi / politikai következmények:

► Olyan törvényhozás és irányelvek, amelyek legalizálják, dekriminalizálják és elfogadottá teszik a szexipart

► A prostitúció pozitív színben való feltüntetése, a nôk számára ragyogó karrierlehetôségként való bemutatása. A nôk áldozat voltának tagadása

► A prostitúció és az emberkereskedelem szétválasztása a jogalkotásban, az irányelvekben és programokban

► A szexipar nagyfokú terjeszkedése, megsokszorozódása. A szexipar jogi, társadalmi és etikai legitimációja.

► Növekvô társadalmi elfogadása annak, hogy a férfiaknak joguk van nôket és gyermeket vásárolni. A szexuális kihasználás során a nôket ért károk tagadása

► A férfivásárlókat fogyasztóknak tartják és nem visszaélôknek. A kereslet növekedése és ezzel együtt a nôket szexuálisan kihasználó férfiak számának megsokszorozódása. A nôket egyre jobban rákényszerítik a vásárlók növekvô, perverz igényeinek kielégítésére

► Hamis különbségtétel a felnôttek és a gyermekek szexuális kihasználása között. A gyermekprostitúció növekedése

A biztosított szolgáltatások eredményei ► Nincs kiléptetô program, hiszen a prostitúciót elfogadott

23

szakmának tekintik

► A szexipart legalizáló és dekriminalizáló állam nem tartja fontosnak, hogy alternatív lehetôségeket biztosítson a prostituált nôk számára.

► Nehéz a nôk számára megnevezni a prostitúció belsô természetébôl fakadó erôszakot és a szexuális kihasználást, mivel ezt a „munka” részének tartják.

► A szexipar munkakörülményeinek javítására irányuló lépések nem segítenek a nôknek kikerülni onnan.

► Az ártalomcsökkentô elképzelések az egészségügyi következményekre, a HIV-re és a szexuális úton terjedô betegségekre összpontosítanak

► A szexmunkát egy választási lehetôségnek és elfogadható munkának tüntetik fel a nôk elôtt

► A prostitúcióhoz való „jog” támogatása ► A prostitúció belsô természetébôl fakadó erôszak és ártalmak minimalizálása és tagadása

► A kliensekkel, stricikkel és bántalmazókkal való együttmûködés ► A nôkkel szembeni elôítéletnek tüntetik fel, ha valaki a prostitúciót elfogadhatatlan bántalmazásnak tartja


2006.11.27. 10:42:08

9. R ÉSZ Á L L Á S P O N T Megfontolandó vitapontok A globális szexipar nagyszabású ► A gazdaság globalizációja egy- ► Nemzetközi kapcsolatai révén profittermelô vállalkozás, amely nôk és szersmind a szexrabszolgák ke- az üzleti szektor elôsegíti a szexlányok értékesítésén alapszik. A nôk reskedelmének és a szexiparnak a ipar térhódítását és konszolidáés lányok szexuális kihasználása a globalizációját is jelenti. Becslések cióját olyan legális ágaival, mint nemzetközi prostitúció segítségével, szerint az illegális szexipar évente a turizmus, a szórakoztató és a valamint az emberkereskedelmi 5-7 milliárd amerikai dollárt termel szabadidôipar, az utazás és szálhálózatok létrejötte, a nemzetközi – többet, mint amennyit a világon lítóipar. Mindezt tovább erôsíti az szervezett bûnözés egyik legfontosabb évente a hadiiparra költenek. Az illegális drogkereskedelem és a szegmensévé vált. A drogokkal és a Egyesült Nemzetek becslései szervezett bûnözéssel való öszfegyverekkel ellentétben, a nôket és a szerint körülbelül négymillió sze- szefonódás és együttmûködés. Az gyermekeket többször és többféleképpen mély, elsôsorban lány és nô válik iparág jól szervezett és nyereséges. is el lehet adni a haszon érdekében, az emberkereskedelem áldozatává A realizált profit eléri, sôt meghaa bûnözôk pedig kevésbé súlyos évente, országhatárokon belül és ladja a fegyver-és drogkereskeítéletet és rövidebb börtönbüntetést kívül. Az európai internet használók delembôl származó bevételeket. kapnak, mint az elôbbiek esetében. 2001-ben 252 millió fontot költöttek E nagymértékû tôkefelhalmozó-

24

Bárhogyan is szabályozzák vagy törvényesítsék is a prostitúciót, az állam anyagilag minden esetben hasznot húz a nôk és a gyermekek szexuális kihasználásából. Az államok összejátszása, egymással való lepaktálása, valamint a politikai akarat hiánya megakadályozza, hogy megfelelô jogszabályokat hozzanak és biztosítsák azok rendôri végrehajtását. Mindez törvényes engedélyt biztosít a nôk kizsákmányolásához, és a velük szemben elkövetett erôszakot láthatatlanná teszi.


el, amely összeg 70%-a a pornó oldalak mûködtetôinek bevételeit gyarapította (Az Európai Parlament jelentése az Európai Uniós szexipar hatásairól, 2003).

dás a nôk és gyermekek testének, szexualitásának és egész lényének fokozott kihasználásával történik (D’Cunha, 2002).

2006.11.27. 10:42:08

Az emberkereskedelembôl és prostitúcióból származó profit ►A globalizáció, valamint a politikai

► A szexipar az Európai Unió tag-

és gazdasági átalakuláson keresztülmenô országok megjelenése a világpiacon, lehetôséget teremt a helyi bûnözôi csoportoknak, hogy kiterjesszék törvénytelen gazdasági tevékenységeiket, kapcsolatba lépjenek külföldi és nemzetközi bûnözôi hálózatokkal, és növeljék bevételeiket. Az elmúlt két évtizedben a leggyorsabban terjedô illegális tevékenység a Nyugat-Európába (Hollandiába, Olaszországba, Belgiumba, Németországba és az Egyesült Királyságba) és az Egyesült Államokba irányuló, szexuális célú nô- és lánykereskedelem volt. Különbözô becslések szerint a nôk és lányok 80%-át Kelet- és KözépEurópából, valamint a FÁK országokból hurcolták a nyugat-európai szexpiacra. Az emberkereskedôk teljes évi bevétele 5 és 9 milliárd amerikai dollár közé becsülhetô (UNESCE, 2004).

államaiban az egyik legnagyobb hasznot termelô üzletté vált. Hollandiában, ahol a prostitúció legális, a szexipar évente 1 milliárd dollárt termel. Ez világosan rámutat arra, hogy milyen jövedelmezô is e tevékenység az emberkereskedôk és a felnôtt szórakoztató létesítmények tulajdonosai számára (UNESCE, 2004).


25

2006.11.27. 10:42:09

10. R ÉSZ Á L L Á S P O N T Megfontolandó vitapontok A prostitúció népszerûsítése és normalizálása hozzájárul a nemek közötti egyenlôtlenségekhez. A nemek egyenjogúságán alapuló társadalom elvével szöges ellentétben áll a férfiaknak az állami törvényhozás által megerôsített joga ahhoz, hogy nôket vásároljanak. Az a felfogás, amely szerint vannak olyan nôk, akik férfiak szexuális szükségletei céljából eladhatóak, a nôk egy olyan csoportját hozza létre, amely ki van zárva a nemzeti és nemzetközi emberi jogi védelembôl. A prostitúció és az emberkereskedelem népszerûsíti a szexizmust és a rasszizmust, mivel arra buzdítja a férfiakat, hogy a szegényebb országokból származó nôket kevesebbnek, „másnak” és jogosan kihasználandó célpontnak tekintsék.

26


► Nem tarthatjuk demokratikusnak azt az államot, amely legalizálja a nôk férfiak általi szexuális kizsákmányolását. A bordélyok és egyéb prostitúcióval összefüggô tevékenységek legalizálásával az állam megengedhetôvé teszi, hogy a nôk és némely esetben a gyermekek is adásvétel tárgyai, azaz megvásárolható és fogyasztható árucikkek legyenek (Winberg, 2002).

► A prostitúció legalizálása a férfiak és a nôk közötti kölcsönös, egyenlô, igazságos és biztonságot adó kapcsolatok ellenében hat és lelassítja az emberi társadalom fejlôdését. Egyre több fiút és férfit szocializálnak úgy, hogy a nôkkel kegyetlenkedni normális gyakorlat, ez pedig a férfiakat is egyre inkább elemberteleníti. Egyre több nôt és lányt vonnak be a prostitúcióba, bántalmazzák ôket, egyéni és kollektív jogaikat folyamatosan megsértik (D’Cunha, 2002).

► A svéd kormány már hosszú idô óta elsôbbséget biztosít a prostitúció és szexuális célú emberkereskedelem elleni harcnak. Ez a cél fontos részét képezi annak a svéd elhatározásnak, hogy nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt elôsegítsék a nôk és férfiak közötti egyenlôség megvalósulását. A nemek közötti egyenlôség elérhetetlen marad mindaddig, míg a férfiak prostitúció révén eladják, megvásárolják és kihasználják a nôket és a gyermekeket (Ipari, Foglalkoztatási és Kommunikációs Minisztérium, 2005).

► Míg a feministák arra törekszenek, hogy átalakítsák a szexualitást, és biztosítsák a nôk és a gyermekek biztonságát, véget vessenek a nôk alárendelôdésének, a libertáriánusok a hagyományos nemi alá-fölérendelôdést kívánják elôsegíteni és legitimálni. Erotizálják az egyenlôtlen hatalmon alapuló szokásokat, mint például a szadomazochizmust, az azonos nemû kapcsolatokon belüli nemi alárendelôdést, a nôk megalázását és degradálást. Úgy hiszik, hogy csupán a szexualitás mellett érvelnek. Ám ebben az esetben a szexualitás szexuális dominanciát és alávetettséget jelent (Jeffreys, 1990).

2006.11.27. 10:42:11

Az emberkereskedelem és a prostitúció hatásai a nemek közötti egyenlôségre ► A nôk testének tisztelete és e

► Korunkban a férfiak még az inter-

tiszteletnek a fontossága attól függ, hogy a nôk eladhatóak-e. Fontos, hogy megértsük, mit jelent nônek vagy férfinak lenni, és milyen jogok következnek ebbôl (Westerstrand, 2002).

netet is felhasználják a nôkkel való szexuális visszaélésekre. A férfiak gyakran igen nagy mûgonddal ecsetelik a nôk és a gyermekek használatában szerzett tapasztalataikat. A nôket teljes mértékben tárgyasítják és osztályozzák, a bôrszíntôl a sebhelyek meglétéig és a bôr feszességéig. A nôket vásárló és az információkat az interneten terjesztô férfiak csak a saját önös szempontjukból tekintik és fogják fel az eseményeket. A rasszizmust, a gyarmatosítást, a globális gazdasági egyenlôtlenségeket és természetesen a szexizmust csak az ôket érintô szempontból ismerik. Egy ország gazdasági vagy politikai válsága és az azzal járó szegénység olyan elônyök, amelyek olcsó munkaerôt biztosítanak a férfiak számára. Gyakran maguk a férfiak számolnak be arról, hogy milyen elkeseredettek a nôk, és milyen kevés fizetséggel is beérik (Hughes, 1997).

► Nem lehet elválasztani a prostitúciót a nôk és lányok elleni férfierôszak egyéb formáitól, sem a nôk férfiak általi világszerte tapasztalható szisztematikus elnyomásától. A patriarchális berendezkedésekben a nôk elleni erôszakot a nôk és lányok elnyomására és rabszolgasorsban tartására használják (Ekberg, 2002).

► A szegénység és egyes gazdaságpolitikai intézkedések és bevándorlási szabályok megkönnyítik a menekültek, a fogyatékosok és a nôk, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolását. A szexuális kihasználás erotizálja a nôk egyenlôtlenségét, rasszizmushoz és a fejlett országok dominanciájához vezet, továbbá aránytalanul nagymértékben teszi áldozattá a kisebbséghez és a harmadik világhoz tartozó nôket (CATW Brosúra, CATW Állásfoglalás, 1988).


27

2006.11.27. 10:42:13

11. R ÉSZ Svédország

A Svéd Nemzeti Feltáróbizottság 5. NCID helyzetjelentése az emberkereskedelemrôl, 2003:

A svéd törvény: összefoglalás (Fact Sheet, Ipari, Foglalkoztatási … nyilvánvaló jelek utalnak rá, hogy és Kommunikációs Minisztérium, a szexuális szolgáltatások vásárlásával kapcsolatos törvénynek 2005) pozitív hatása van az emberkeresSvédországban a prostitúciót a nôk kedelemre. A kihallgatások során és gyermekek elleni férfierôszak számos nô állította, hogy az általuk egyik megnyilvánulásának tekin- ismert stricik és emberkereskedôk tik. Hivatalosan elismerik, hogy a nem tartják Svédországot tevékenyprostitúció a nôk és a gyermekek ségük számára megfelelô piacnak... kihasználásának egyik formája, A másik jelenség az, hogy Svédoramely jelentôs társadalmi problé- szágban a szexuális szolgáltatások mát okoz, és ártalmas nemcsak a vásárlói igen félnek a lebukástól és prostituált nôkre és gyermekekre, a vásárlásokat diszkrétebben szehanem a társadalom egészére retnék intézni. … ezért a striciknek számos lakást és egyéb megfelelô nézve is. helyszínt kell biztosítaniuk, … a A nôk elleni erôszak megfékezésére jövedelmezôség eléréséhez a nôk irányuló átfogó törvénycsomagban futtatását Svédországban sokkal (Kvinnofridslagstiftningen), a svéd alaposabban, körültekintôbben kell kormány és a Riksdag (a svéd par- megszervezniük.

28

lament) a prostitúciót, mint a nôk és gyermekek elleni férfierôszak egyik formáját határozta meg. 1999. január elseje óta a szexuális szolgáltatás vásárlását – vagy vásárlásának kísérletét – bûncselekménnyé minôsítették, amelyet pénzbírsággal vagy hat hónapig terjedô elzárással büntetnek. A prostitúció és az emberkereskedelem nô- és gyermekáldozatainak semmilyen jogi szankciótól nem kell tartaniuk.

Dél-Korea és a Fülöp-szigetek kormánya hasonló törvényt fogadott el a vásárlók ellen. Finnország 2006-ban szavazott egy keresletet szankcionáló törvényrôl.

A törvény életbe lépése óta – a rendôrség és a szociális szolgáltatók információi szerint – drámaian csökkent az utcai prostitúció. A szexuális szolgáltatásokat vásárló férfiak száma és a prostitúciós célból toborzott nôk száma szintén csökkent. A törvény társadalmi támogatottsága széleskörû és folyamatosan nô a SIFO közvélemény-kutató adatai szerint.


2006.11.27. 10:42:13

Esettanulmányok Amerikai Egyesült Államok Az Egyesült Államok kormánya 2002 decemberében egy erôs állásfoglalást fogadott el a prostitúció legalizálása ellen, a Nemzeti Biztonsági Irányelvben. A prostitúciót természeténél fogva ártalmasnak és embertelennek tartja, amely táplálja a modernkori rabszolgaság egyik formáját, az emberkereskedelmet. Ahol a prostitúciót törvényesítik vagy eltûrik, ott nagyobb igényt tartanak az emberkereskedelem áldozataira, és jóformán minden esetben nô az üzleti szexuális rabszolgaság céljából behurcolt nôk és gyerekek száma. Az állam azon kísérletei, hogy egészségügyi vizsgálatok és engedélyek révén ellenôrizze a prostitúciót, nem foglalkoznak a probléma lényegével: a prostitúciót alakító és az áldozatokat érintô rendszeres bántalmazással és erôszakkal (Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, Közügyek Hivatala, A prostitúció és az emberkereskedelem összefüggései).

Nemzetközi szinten az Egyesült Nemzetek Békefenntartó Tevékenységének Hivatala (UN DPKO) megállapítja, hogy a prostituált nôk használata a hadmûveleti területeken kizsákmányoló jellegû. A DPKO megtiltja az Egyesült Nemzetek békefenntartó személyzete számára a szexuális szolgáltatások vásárlását, azon bárok, éjszakai klubok, bordélyok és hotelek látogatását, ahol a szexuális kihasználás és a prostitúció jelen van. Ez a korszakos jelentôségû állásfoglalás egyaránt tiltja a helyi, valamint a külföldrôl szállított prostituált nôk szexuális szolgáltatásainak megvásárlását. Még ha a prostitúció nem is számít bûncselekménynek abban az országban, amelyben a békefenntartók mûködnek, az Egyesült Nemzetek e politikája akkor is megtiltja a szexuális szolgáltatások vásárlását, mivel szexuális kihasználásnak tekinti (Embercsempészet és az Egyesült Nemzetek Békefenntartása DPKO, Policy Paper, 2004).

29

Nincs bizonyíték rá, hogy a legalizáció bármely országban is csökkentette volna az emberkereskedelem áldozatainak számát, sôt, a terepen dolgozó nem kormányzati szervezetek épp ennek a folyamatnak az ellenkezôjét tapasztalják. A törvényesített prostitúció védi leginkább az emberkereskedôket, mivel lehetôvé teszi számukra, hogy elfogadottá tegyék a szexuális rabszolgaság kereskedelmét, és nehezebbé teszi a bûnüldözô szervek számára, hogy azonosítsák az áldozatokat (Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, Jelentés az emberkereskedelemrôl, 2004).


2006.11.27. 10:42:14

Ausztrália A prostitúció legalizálása nem megfelelô válasz: az ausztrál Victoria állam példája (Mary Sullivan és Sheila Jeffreys, 2004) Az ausztrál Victoria állam példája jól illusztrálja, hogy miért nem megfelelô válasz a legalizáció. A legalizáció Victoriában a prostitúció szerves részeként állandósította az erôszakot és a kizsákmányolást. Az új liberalizált légkör elôsegítette az iparág expanzióját és sokrétûbbé válását.

30

Bár azt remélték, hogy a legalizáció korlátozni fogja az iparág térnyerését, valójában épp az ellenkezôje történt. A legalizáció jelentôs expanzióhoz vezetett. Meglepô lett volna, ha nem így történik, hiszen épp ez az üzleti érdekek célja. A Victoria’s Age újság 1999-es megállapítása szerint a legális bordélyok száma a 10 évvel ezelôtti 40-rôl 94-re emelkedett, sôt, 84 hostess-ügynökség is megnyitotta kapuit. Az igazi növekedés meglepô módon az illegális szektorban következett be. 1999-ben a több mint 100 illegális bordély felülmúlta a legális szex üzletek számát, és megháromszorozódott 12 hónap alatt (The Age, 1999. március 1.). A legalizáció bevezetése óta a szexuális kizsákmányolás minden formájának robbanásszerû növekedése tapasztalható a szexiparban. Az asztalon táncolás, a peep showk, a telefon szex és a pornográfia, mind-mind a szexuális kihasználás több millió dolláros üzletének részévé vált.


A „szexmunka”, mint a prostituált nôk önkifejezése? Mialatt Viktória államban a nôk a szakszervezetek segítségével igyekeztek számûzni a munkahelyek többségbôl a szexualitást, ugyanez idô alatt a szexiparban alkalmazott nôktôl elvárták, hogy eltûrjék azt a viselkedést, amelyet más munkahelyen nem toleráltak. A Victoriai Prostituáltak Egyesületének (PCV) szóvivôje elárulta, hogy a férfiak egyre kiterjedtebb szolgáltatásokat követelnek. Az orális szex iránti igényt például az anális szex iránti igény váltotta fel, amelyet a férfiak gyakran egyszerûen úgy jeleznek, hogy az ujjukat a nôk végbelébe dugják a „szolgáltatás” megrendelése során. Rendszeres, hogy „a nôket sorba állítják és szemrevételezik, mint bármely más árucikket” és óvszer nélkül közösülnek. E tényt támasztotta alá egy 1998-as tanulmány, amelyet a Mac Farlane Burnett Orvosi Kutatóközpont a Victoriai Prostituáltak Egyesületével együtt végzett: a férfiak 40%-a nem használt kondomot a prostituált nôk kihasználása során. Férfiak tízezreit arra szocializálják Victoria állam szexiparában, hogy a prostituált nôk megfelelô célpontjai a nem kívánatos megjegyzéseiknek, a kezüknek és a péniszüknek, miközben a nôi kollegáik a gyárakban és az irodákban nem azok. Természetesen sokan nem képesek megérteni ezt a különbségtételt. Ha inzultálni, bántalmazni és zaklatni lehet egy nôt az egyik helyen, pusztán azért, mert a férfi fizetett érte, akkor miért sokkolná a nôt egy másik helyen, ha hasonlóan bánnak vele?

2006.11.27. 10:42:15

Esettanulmányok A feketepiac megjelenése A legalizáció szándéka az volt, hogy megszabadítsa a szexipart a szervezett bûnözéstôl. Valójában ennek a fordítottja történt. A legalizáció a szervezett bûnözés által a prostitúcióba szállított nôk számának robbanásszerû növekedését hozta magával. Nemrég nyilvánosságra került, hogy egy Victoria állambeli „szexüzletember” részt vett a bûnözô szindikátusok által irányított, évente 30 millió ausztrál dollárt termelô, virágzó nemzetközi szexkereskedelemben. Az egyik ausztrál kriminológiai intézet tanulmányának becslése szerint az ausztrál bordélyok hetente egy millió ausztrál dollár jövedelemre tesznek szert ebbôl az illegális üzleti tevékenységbôl. Néhány megdöbbentô adat 1999-ben került napvilágra. Egy melbourne-i szexkereskedô 40 thai lányt hozott Victoriába, mint „szerzôdéses munkást”, útlevelüket és a keresetüket szerzôdésük lejártáig elvette tôlük. Ezt adósság fogságnak hívják. A nôket fogva tartották, és 500 férfival kellett közösülniük, még mielôtt egy fillért is láttak volna. (The Age, 1999. május 9.) A nôk szexuális célú kereskedelmének elítélôi tiltakoztak, így ezt a férfit késôbb 18 hónapos felfüggesztett börtönbüntetésre és bírságra ítélték.


A legalizált prostitúció hatásai a nôk helyzetére A legalizáció igazolja és elfogdottá teszi a férfiak prostitútor viselkedését. Eközben a nôk tiszteletre épülô, egyenrangú kapcsolatokra irányuló vágyai egyre nehezebben válnak teljesíthetôvé. Az iparág kiterjedésével, egyre több nô ébred rá, hogy vagy elfogadja, ahogy férfi partnere más nôkkel bánik, vagy nem vesz e tényrôl tudomást vagy kiszáll a kapcsolatból.

a nôk közös bántalmazása által kötôdnek egymáshoz. Ezeknek a kluboknak a reklámjai a nôket, mint szexuális használatra irányuló tárgyakat ajánlják fel a férfiaknak. A Melbourne-be vezetô fôutak a férfiak és a fiúk új generációját oktatják arra, hogy a nôket alárendeltnek tekintsék.

A prostitúció olyan iparág, amely a nôk alacsony társadalmi státuszára és a nôk szexuális tárggyá alacsonyítására épít. A prostitúció legalizálása fenntartja ezt az alacsony státuszt, és jóval nehezebbé teszi a nôk számára a tisztelet és megbecsülés kivívását. A nôk Victoria államban helyzetük javításáért küzdenek, ám e cél elérését a szexipar folyamatosan akadályozza. A nôk esélyegyenlôségre törekednek a munkavállalás terén, a vállalatoknál például. E cél megvalósulását súlyosan akadályozza, hogy bizonyos létesítményeket, például éjszakai klubokat a vállalat munkamegbeszélésekre és az üzletfelek szórakoztatására használja. Ezek a klubok találkozókra, konferenciákra alkalmas létesítményekként hirdetik magukat. A klubtulajdonosok meztelen nôket tálalnak fel teaszünetekben és ebédidôben. A nôi vezetôk valószínûleg nincsenek jelen e tárgyalásokon. E helyek gyakran „úriemberek klubjának” nevezik magukat. Míg egy idôben a nôk megkérdôjelezték a férfiak azon hatalmát és kiváltságait, melyeket a „csak férfiak” számára nyitott klubokban nyertek, és ezáltal a nôk jogot szereztek, hogy belépjenek néhány ilyen létesítménybe, az új férfilétesítmények egy teljesen új kultúrát hoznak létre: az új úriemberek klubjában a férfiak

31

2006.11.27. 10:42:17

12. R ÉSZ Bevezetô Nemzetközi szerzôdésekre, direktívákra, protokollokra, politikai nyilatkozatokra és emberi jogi egyezményekre lehet hivatkozni, és követelni a kormányoktól, hogy védjék meg állampolgáraikat az emberkereskedelem és a szexuális kihasználás ártalmas hatásaitól. Ez a rész össze kívánja foglalni a kulcsfontosságú nemzetközi dokumentumokat. A különbözô projektek és a nem kormányzati szervezetek e dokumentumok felhasználásával emlékeztethetik kormányaikat a nôk emberi jogainak támogatására és a nemek közötti (társadalmi) egyenlôség elôsegítéséhez szükséges infrastruktúra kiépítésére és a nôk és a gyerekek erôszak nélküli életének biztosítására. Az Egyesült Nemzetek (UN) Pekingi Akcióplatformjára (1995) és az Egyesült Nemzetek Közgyûlése 23. ülésének záródokumentumára (Beijing Plus 5, 2000) – amelyekben a kormányok elkötelezték magukat a nemek közötti egyenlôséget és az emberi jogokat elômozdító intézkedések megvalósítására és fejlesztésére – épülô egyéb dokumentumok is védelmet kínálnak a nôk számára. Az egyesült Nemzetek Millenniumi Deklarációja és a Millennium Fejlôdési Célok eredményei szintén hangsúlyozzák, hogy a nemi esélyegyenlôségi szempontokat teljes mértékben be kell építeni az ENSZ konferenciák folyamatába.

32

Az emberkereskedelem és a prostitúció elleni harc ENSZ dokumentumai: 1949-es ENSZ Egyezmény az emberkereskedelem és mások prostitúciójának kihasználásának a visszaszorításáról – Az Egyezmény egyike azoknak a nemzetközi emberi jogi okiratoknak, amelyek a „rabszolgaságot és a rabszolgasághoz hasonló eljárásokat” veszik célba. A bevezetés leszögezi az alapelvet, miszerint a prostitúció és a prostitúció céljait szolgáló emberkereskedelem „az emberi személy méltóságával és értékével összeegyeztethetetlen”. A prostitúcióban lévô nôket nem bûnözôknek, hanem védelemre szoruló áldozatoknak tekinti. Az Egyezmény javasolja azok megbüntetését, akik „prostitúció céljából kerítenek, rábírnak vagy elcsábítanak más személyt”. Az Egyezmény megállapítja a kapcsolatot a prostitúció és az emberkereskedelem között, és világossá teszi, hogy az országok nem szabályozhatják a prostitúciót, és nem vezethetnek be regisztrációt vagy más adminisztratív ellenôrzési formákat a prostituált nôkkel szemben. Egyezmény a nôkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérôl (1979)

Az Amszterdami Szerzôdés (1998) és a Nizzai Szerzôdés Az Egyezmény 6. cikke világossá teszi, hogy „A részes ál(2000) óta minden további európai uniós szerzôdés kidolgo- lamok kötelesek minden alkalmazható intézkedést meghozni zásakor és végrehajtásakor az egyik legfôbb irányelv minden – ideértve a jogszabályalkotást is –, hogy megszüntessék a politikában és programban a férfiak és nôk közötti egyenlôség nôkereskedelemnek és a nôk prostitúciós kizsákmányolásáelôsegítése. nak minden formáját.” Az 1949-es Egyezményre épülô CEDAW elôször beszél a nôkereskedelemnek és a nôk prostitúciós célú kihasználásának „minden formájáról”, és elismeri, hogy az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás új formái jöttek létre, melyeket fel kell számolni.


2006.11.27. 10:42:18

Nemzetközi emberi jogi dokumentumok a szexuális célú emberkereskedelem ellen, valamint hasznos európai uniós jelentések és politikai állásfoglalások Egyezmény a nôkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöbölésérôl Az Egyezmény 21. cikke felhatalmazza a CEDAW Bizottságot, hogy a részes államoktól kapott jelentések alapján tegyen javaslatokat és általános ajánlásokat. A CEDAW világossá tette, hogy az emberkereskedelem a nemi alapú diszkrimináció egyik formája, amikor elfogadta a 19. számú Általános Ajánlást 1992-ben, amely hangsúlyozza a nôkereskedelem és a nôk alacsony gazdasági státusza, valamint a fegyveres konfliktusok és az erôszak közötti sokszorosan egymásba fonódó kapcsolatot. Egyezmény a gyermekek jogairól (1989) Fenntartja az 1949-es Egyezmény szellemét a 34. és a 35. cikkében, valamint hozzáteszi a szexuális kihasználás egyéb formáit, mint például a pornográfiát. Az ENSZ Nemzetközi Szervezett Bûnözés elleni Konvencióját kiegészítô, az emberkereskedelem, különösen a nôk és gyermekek kereskedelmének megelôzésérôl, visszaszorításáról és büntetésérôl szóló protokoll (Palermo Protokoll) Az 1949-ben életbe lépô konvenció óta az elkövetôk az emberkereskedelem új és ártalmas formáit szervezték meg, mint például a nôk és gyermekek értékesítését a szexturizmus és a postai úton megrendelhetô mennyasszony ipar számára.


A protokoll egy széleskörû megállapodás, amely az emberkereskedelem, különösen a nô-és gyermekkereskedelem bûncselekményével foglalkozik. Elôsegíteni kívánja a nôk és a gyermekek kereskedelme elleni nemzeti jogszabályok megalkotását, és a regionális jogalkotás harmonizálását. A szöveg követi az 1949-es Konvenciót, amennyiben megállapítja, hogy az emberkereskedelem nem választható el a prostitúciós célú kihasználástól. Elsôsorban „mások prostitúciójának a kihasználását és a szexuális kihasználás egyéb formáit” érinti. Az emberkereskedelem definíciója szintén megállapítja, hogy az áldozatok beleegyezése a tervezett kihasználásba irreleváns, ezáltal elismeri, hogy az emberkereskedelem áldozatai nem viselhetik a bizonyítás terhét. A protokoll védôintézkedéseket is biztosít az áldozatoknak. Ez az ENSZ Konvenció beszél elôször az emberkereskedelmet elôsegítô KERESLET kérdésérôl. A 9.5 cikk világossá teszi, hogy a részes államnak „jogi és egyéb intézkedéseket kell tennie, vagy meg kell erôsítenie a már meglévô intézkedéseket, hogy az emberkereskedelemhez vezetô – a személyek, különösen a nôk és gyermekek kihasználásának minden formáját elôsegítô – keresletet visszaszorítsa.” ENSZ Bizottság a nôk helyzetérôl (CSW), 2005, 49/2 sz. határozat. A 49. ülésrôl készült jelentés, a nôk és gyermekek kihasználása céljára irányuló kereskedelem felszámolásáról (E/2005/27, E/CN.6/2005/11)

33

2006.11.27. 10:42:19

A keresletrôl szóló 2005-ös CSW határozat megerôsíti az emberkereskedelem elleni ENSZ protokoll 9.5 cikkelyét. Leszögezi, hogy „a nôk és lányok kihasználásának – beleértve a szexuális célú kihasználást – minden formájára irányuló kereslet felszámolása kulcseleme az emberkereskedelem elleni harcnak.” Felszólítja a kormányokat, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést a nô- és gyermekkereskedelem visszaszorítása érdekében, és hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi célú szexuális kihasználás elsôsorban a nôket és a gyermekeket érinti. Bátorít minden intézkedést, beleértve a jogszabályokat is, amelyek „elriasztják a kizsákmányolókat és megszüntetik a keresletet.” Sigma Hudának, az ENSZ Különleges Megbízottjának jelentése az emberkereskedelemrôl, különösen a nôk és gyermekek kereskedelmérôl. A nôk emberi jogainak és a nemek közötti egyenlôség szempontjának integrálása különös tekintettel a kereskedelmi célú szexuális kihasználás iránti keresletre (2006)

34

Ez a kitûnô jelentés értelmezi az ENSZ protokoll emberkereskedelem definícióját, a keresletet, a prostituáltak használóinak kriminalizálását, a prostitúció és a szexipar legalizálása elleni érveket, az emberkereskedelem emberi jogi megközelítését – amely az elkövetôk elleni vádemelésre helyezi a hangsúlyt. A jelentés megállapítja, hogy „a világ legtöbb részén a prostitúció gyakorlása magában foglalja az emberkereskedelem elemeit... A legalizált szexiparral rendelkezô részes államokra súlyos felelôsség hárul..., mert legalizált prostitúciós rendszereik hozzájárulnak a széleskörû és szisztematikus emberkereskedelemhez. A jelenlegi állapotok világszerte azt bizonyítják, hogy a legalizált prostitúciót fenntartó részes államok nem tesznek eleget kötelezettségeiknek.


Hasznos európai uniós dokumentumok az emberkereskedelem és a prostitúció elleni harcban: Brüsszeli Deklaráció (2002) Az Európai Unió Tanácsának a deklarációt jóváhagyó döntése A határozat Brüsszelben készült 2002-ben, és „Az emberkereskedelem megelôzésérôl és az emberkereskedelem elleni harcról – a 21. század globális problémájáról” szól. A deklaráció a származási, tranzit és a célországok, valamint a nemzeti és nemzetközi szereplôk közötti hatékony és összehangolt intézkedések megvalósítására törekszik. Az Európa Tanács Egyezménye az emberkereskedelem ellen, Varsó, 2005. május 16. Az Egyezmény tartalmazza az emberkereskedelem nemzetközileg elismert definícióját, amely a 2000-es ENSZ Protokollon alapul, és megerôsíti a szexuális kihasználásra irányuló kereslet elleni intézkedések szükségességét. (6. cikk.) 2004. IV. 29.: Az Európa Tanács 2004/81/EC számú 2004. április 29-i direktívája a harmadik országbeli, a hatóságokkal együttmûködô, az illegális bevándorlást megkönnyítô tevékenység alanyának tekinthetô emberkereskedelem áldozatai számára kibocsátott tartózkodási engedély tárgyában 2002. VII. 15.: (Európa) Tanács 2002/629/JHA sz. keretegyezmény az emberkereskedelem elleni harcról, 2002. július 19.

2006.11.27. 10:42:19

Nemzetközi emberi jogi dokumentumok a szexuális célú emberkereskedelem ellen, valamint hasznos európai uniós jelentések és politikai állásfoglalások 2001. III. 22.: A Tanács 2001/220/JHA számú keretirányelve az áldozatok jogállásáról a büntetô eljárásokban, 2001. március 15. (2004. II. 16. A Bizottság jelentése a Tanács 2001. március 15-i, a büntetô eljárásokban az áldozatok jogállásáról szóló keretirányelvének 18. cikke alapján.)

Az Európai Parlament jelentése a szexuális kihasználás szempontjából sebezhetô nôk és gyermekek kereskedelmének megelôzésérôl és stratégiájáról (2004/2216 (INI), A Bizottság a nôk jogairól és a nemek közötti egyenlôségrôl, Referens: Christina Prets

2003. X. 20.: A Tanács 2003. október 20-i határozata az emberkereskedelem, különösen a nôkereskedelem elleni harc kezdeményezésérôl

A jelentés világos kapcsolatot állít fel a tagállamokban mûködô prostitúció és emberkereskedelem között, és Európa-szerte támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a nemek közötti egyenlôségen alapulnak.

2005. X. 18.: A Bizottság Közleménye az Európai Parlament és a Tanács felé – Az emberkereskedelem ellen harc: integrált megközelítés és akcióterv javaslat (52005DC0514, COM(2005) 514 final) A közlemény célja az Európai Unió és a tagállamok elkötelezettségének további erôsítése a szexuális vagy munkacélú kihasználás céljából elkövetett emberkereskedelem megelôzésében és az emberkereskedelem elleni harcban, a 2002. július 19-i, az emberkereskedelem elleni harcról és áldozatainak védelmérôl, támogatásáról és rehabilitálásáról szóló keretirányelv alapján. A javasolt akciótervet még tárgyalja az Európai Tanács és az Európai Parlament. Elfogadottá vált, hogy az Európai Unió emberkereskedelem elleni politikájának középpontjában az érintett személyek szükségleteinek és jogainak kell állnia. Elvárás az EU szerveitôl és tagállamaitól, hogy emberi jogi központú megközelítést követnek, és külsô kapcsolataikban, valamint fejlesztési politikájukban is ezt alkalmazzák.


35

2006.11.27. 10:42:21

AGHATISE, Esohe “ Trafficking for Prostitution in Italy : Possible Effects of Government Proposals for Legalization of Brothels Special Issue : The Case Against Legalizing Prostitution ”, Violence Against Women: an International and Interdisciplinary Journal, Vol. 10, No. 10, Sage, October 2004. BARNARDOS Whose Daughter Next ? Children Abused through Prostitution, Ilford, Barnardos, 1998. BARRY, Kathleen The Prostitution of Sexuality : the Global Exploitation of Women, New York University Press, 1995. BOYER, D., CHAPMAN, L., & MARSHALL, B.K. Survival Sex in King County: Helping Women Out, Seattle, WA: Northwest Resource Associates, 1993. BINDEL, Julie The Guardian, 2004, http://www.guardian.co.uk.

36

CARRACEDO BULLIDO, Rosario “ The Position of the Spanish Government on Prostitution; the debate on Prostitution in Spanish Society Paper presented at Seminar on the Effects of Legalization of Prostitution Activities ”; A Critical Analysis organized by the Swedish Government, Sweden, 5-6 November, 2002. CATW Brochure. CATW Position Statement, 1988. CBSS WORKING GROUP ON ASSISTANCE TO D EMOCRATIC I NSTITUTIONS IN S PECIAL S ESSION, Commercial Sexual Exploitation of Children in the Baltic Sea Region, 1998. DALEY, Suzanne “ New Rights for Dutch Prostitutes , but No Gain ”, New York Times, August 12, 2001. DAVIES, Nick “ Please Sir I want to be a prostitute ”, The Guardian, 2, Aug. 29th, 1994. D’CUNHA, Jean “Legalising prostitution : In search of Alternative from a Gender and Rights Perspective, Paper presented at Seminar on the effects of Legalisation of Prostitution Activities”; A Critical Analysis organised by the Swedish Government, Sweden, 5-6 November, 2002.


DWORKIN, Andrea “Woman-Hating Right and Left” in Leidholdt, D., Raymond, J., Eds., The Sexual Liberals and the Attack on Feminism, Pergamon, 1990. EKBERG, Gunilla S. “ The International Debate about Prostitution and Trafficking in Women : Refuting the Arguments. Paper presented at Seminar on the effects of Legalisation of Prostitution Activities ”; A Critical Analysis organised by the Swedish Government, Sweden, 5-6 November 2002. EL-CHERKEH, Tanja, STIRBU, Elena, LAZARIOU, Sebastian, and DRAGOS, Radu E.U. Enlargement, Migration and Trafficking in Women : The Case of South Eastern Europe, Hamburg Welt-Wirtschafts-Archiv, (HWWA) Report 247, Hamburg Institute of International Economics, 2004. EUROPEAN PARLIAMENT Committee on Women’s Rights and Equal Opportunities : Draft Report on The Consequence of the Sex Industry in the E.U., Rapporteur : Marianne Eriksson, (2003/2107 (INI)). FARLEY, Melissa “ Bad for the Body, Bad for the Heart; Prostitution Harms Women Even if Legalized or Decriminalized, Special Issue : The Case Against Legalizing Prostitution ”, Violence Against Women : an International and Interdisciplinary Journal. Vol. 10, No. 10, Sage, October 2004. FARLEY, M., and BARKAN, H. Prostitution, Violence against Women and Post-Traumatic Stress Disorder, 27, Women and Health, 37, 1998. FUNARI, V. Naked, Naughty, Nasty: Peepshow reflections. In J. Nagle, (ED.) Whores and other Feminists. New York: Routledge, 1997. GIOBBE, Evelina “ Confronting the Liberal Lies About Prostitution ” in Leidholdt, D., Raymond, J., Eds., The Sexual Liberals and the Attack on Feminism, Pergamon, 1990. HERMAN LEWIS, Judith Trauma and Recovery; From Domestic Abuse to Political Terror, London Pandora, 1992.

2006.11.27. 10:42:23

Irodalomjegyzék HOIGARD, C., and FINSTAD, L. Backstreets : Prostitution, Money and Love, Cambridge Polity Press, 1992.

K ELLY, L., and R EGAN, L. Rhetorics and Realities : Sexual Exploitation of Children in Europe, 2000.

HOLSOPPLE, K. Stripclubs according to strippers: exposing workplace violence, Unpublished manuscript, 1998.

K INNEL, Hilary Prostitutes’ Experience of Being in Care : Results of a Study of a Safe Project Investigation, Birmingham Community Health Trust, Safe Project, 1991.

HUDA, Sigma Integration of the Human Rights of Women and a Gender Perspective. The Report of the Special Rapporteur on the human rights aspects of the victims of trafficking in persons, especially women and children. UN Commission on Human Rights, (January - December 2005), 2006. (http://www.ohchr.org/english/bodies/chr/ docs/62chr/ecn4-2006-62.doc) HUGHES, Donna http://action.web.ca/home/catw/readingroom.shtml?x=16747 accessed on 5.12.05. HUNTER, Susan Kay “ Prostitution is Cruelty and Abuse to Women and Children ”, Michigan Journal of Gender and Law, p.91-94, 1993. JAMES, J., and MYERLING, J. Early Sexual Experience as a Factor in Prostitution, Archives of Sexual Behaviour, 7, 1977. S ULLIVAN, M., and JEFFREYS, S. Legalising Prostitution is not the answer: the Example of Victoria, Australia. North Amherst, MA: 2002. JEFFREYS, S. The Idea of Prostitution, Spinafex, 1998. JEFFREYS, S. “ Sexology and Antifeminism Feminism ” in Leidholdt, D., and Raymond, J., Eds., The Sexual Liberals and the Attack on Feminism, Pergamon, 1990. JÕE-CANNON, Ilvi Primer, Estonia, Tallinn 2005. JACOBS, U., and IACOBINO, V. Torture and its Consequences : A Challenge to Clinical Neuropsychology, Professional Psychology : Research and Practice, 32, 2001.


K RAMER, L. “ Emotional Experiences of Performing Prostitution ”. In M. Farley (Ed.), Prostitution, Trafficking, and Traumatic Stress, Binghamton, N.Y.: Haworth, 2003. LAWLESS, Kerry and Wayne, Anne The Next Step Initiative, Research Report on Barriers affecting women in Prostitution, TSA Consultancy, Ruhama, 2005. LEIDHOLDT, Dorchen Demand and the Debate, 2003. http://action.web.ca/home/catw/readingroom. shtml?x=53793 accessed 05.12.05. LEIDHOLDT, Dorchen “ When Women Defend Pornography ”, in Leidholdt, D., Raymond, J., Eds., The Sexual Liberals and the Attack on Feminism, Pergamon, 1990.

37

LEIDHOLDT, Dorchen and Raymond, JANICE G., EDS. The Sexual Liberals and the Attack on Feminism, Pergamon, 1990. MACK INNON, Catharine A. “ Liberalism and the Death of Feminism ”, in Leidholdt, D., Raymond, J., Eds., The Sexual Liberals and the Attack on Feminism, Pergamon, 1990. MANIFESTO OF S URVIVORS OF PROSTITUTION AND TRAFFICKING , CATW-EWL Press Conference, European Parliament, October 17th, 2005. MARCOVICH, Malka Guide to the UN Convention of 1949 for the Suppression of the Traffic in Persons and of the Exploitation of the Prostitution of Others, N. Amherst: Coalition Against Trafficking in Women, 2002. (Available at www.catwinternational.org)

2006.11.27. 10:42:23

Irodalomjegyzék O’CONNELL DAVIDSON, Julia, and SANCHEZ TAYLOR, Jacqueline Prostitution, Power and Freedom, Cambridge Polity Press, 1998. O’CONNOR, Monica First Report of the National Observatory on Violence against Women, Ireland, 2004. O’CONNOR, Monica and WILSON, Niamh Secrecy, Silence and Shame, an analysis of violence against women in the North West Inner City, North West Inner City Women’s Network and Combat Poverty, 2005. O’NEILL, M. “Researching Prostitution and Violence : Towards a Feminist Praxis”, in Hester, M., Kelly, L., and Radford, J., Eds., Women, Violence and Male Power, Milton Keynes, OUP, 1994.

38

POTTERAT, J.J., BREWER, D.D., MUTH, S.Q., ROTHENBERG, R.B., WOODHOUSE, D.E., MUTH, J.B., STITES, H.K., and BRODY, S. Mortality in a long term open cohort of prostitute women, American Journal of Epidemiology, 159, 2004. R AYMOND, Janice G. “ Prostitution on Demand : Legalizing the Buyers as Sexual Consumers. Special Issue : The Case Against Legalizing Prostitution ”, Violence Against Women : an International and Interdisciplinary Journal, Vol. 10, No.10, Sage, 2004. R AYMOND, Janice G. “State Sponsored Prostitution”, Paper presented at Seminar on the effects of Legalization of Prostitution Activities; A Critical Analysis organized by the Swedish Government, 5-6 November, 2002, Stockholm, Sweden. R AYMOND, Janice G. “Ten Reasons for Not Legalizing Prostitution and a Legal Response to the Demand for Prostitution”. In Melissa Farley, ed., Prostitution, Trafficking and Traumatic Stress. New York : Haworth Press, 2003. R AYMOND, Janice, HUGHES, Donna, and GOMEZ , Carol Sex Trafficking of Women in the United States : Links between International and Domestic Sex Industries, N. Amherst, MA, Coalition against Trafficking in Women, 2001.


R AYMOND, Janice, D’CUNHA, Jean, RUHAINI DZUHAYATIN, Siti, HYNES, Patricia, R AMIREZ RODRIGUEZ, Zoraida and SANTOS, Aida A Comparative Study of Women Trafficked in the Migration Process : Patterns, Profiles and Health Consequences of Sexual Exploitation in Five Countries, N. Amherst, MA, 2002. S ILBERT, Mimi, and PINES, Ayala Pornography and Sexual Abuse of Women, Sex Roles, 10:11/12, 1984. SJOLANDER, A. “ Kommunen Betalar Annekes Alskare ”, in Kommunalarbetaren, 1999. S ULLIVAN, Mary What Happens When Prostitution Becomes Work? An Update on Legalisation of Prostitution in Australia. N. Amherst: Coalition Against Trafficking in Women, 2006. (Available at www.catwinternational.org) SWEDISH MINISTRY OF INDUSTRY, EMPLOYMENT AND COMMUNICATIONS Fact Sheet : Prostitution and Trafficking in Human Beings, 2005. UNITED NATIONS : ECONOMIC AND SOCIAL COUNCIL Economic Causes of Trafficking in Women in the UNECE Region, ECE/AC/.28?2004/10. VALERA, E.M., and BERENBAUM, H. “ Brain Injury in Battered Women ”, Journal of Consulting and Clinical Psychology, 71, 2003. VANWESENBEEK, I. Prostitutes Well being and Risk, Amsterdam, VU University Press, 1994. WESTERSTRAND, Jenny “ Prostitution and the Cunning Patriarchy- towards a new understanding ”, Paper presented at Seminar on the effects of Legalisation of Prostitution Activities; A Critical Analysis organised by the Swedish Government, 5-6 November, 2002, Sweden. WINBERG, Margareta Swedish Deputy Prime Minister, Speech at the Seminar on the effects of Legalization of Prostitution Activities; A Critical Analysis organized by the Swedish Government, 5-6 November, 2002, Sweden. WORLD HEALTH ORGANISATION World Report on Violence and Health, 2002. WORLD HEALTH ORGANISATION STD control in prostitution, Guidelines for Policy, 1988.

2006.11.27. 10:42:23

A szerzôkrôl Grainne HEALY feminista aktivista és az Európai Nôi Lobbi Nôk Elleni Erôszak Megfigyelôközpontjának elnöke, korábbi EWL bizottsági tag, Írország Nemzeti Nôtanácsának elnöke. Jelenleg a Nemzetközi Családon Belüli Erôszak Intervenciós Központ felelôs vezetôje (Írország), a nôk elleni erôszak ír megfigyelôközpontjának tagja, tréner, szerkesztô, projekt menedzser és társadalompolitikai elemzô.

Monica O’CONNOR a nôk elleni erôszak területén tevékenykedik 1987 óta. Hét évig dolgozott egy bántalmazott nôk és gyermekek számára létrehozott krízisközpontban, majd a Women’s Aid munkatársa volt Dublinban, ahol a különbözô szakpolitikai intézkedésekért, fejlesztésért, képzésért és kutatásért volt felelôs. Tagja volt az ír kormány elsô nôk elleni erôszak munkacsoportjának, 1997-ben kinevezték az Európai Nôi Lobbi Nôk Elleni Erôszak Megfigyelôközpontja ír szakértôjének. Független tanácsadó a kutatás, politikafejlesztés és képzés területén, valamint számos nôk elleni erôszakról szóló publikáció társszerzôje:

► Making the Links, A National Survey on Violence against Women in Intimate Relationships with Men, Kelleher Associates and O’Connor, M., Women’s Aid, 1995.

► Safety and Sanctions, Domestic Violence and the Enforcement of the Law in Ireland, Kelleher, P. and O’Connor, M., Women’s Aid, 1999.

► Vision Action Change : Feminist Principles and Practice of Working on Violence against Women, O’Connor, M., Wilson, N., Women’s Aid, 2001.

► First Report of the Irish Observatory on Violence against Women, National Women’s Council of Ireland, O’Connor, M., 2003.

39

► Safe Home, A Model of Transitional Supported Housing for Women and Children out of Home because of Violence, O’Connor, M., Wilson, N., Sonas Housing Association, 2004.

A SZERKESZTÔK SZERETNÉNEK KÖSZÖNETET MONDANI COLETTE DE TROYNAK, MARY MCPHAILNEK, GEORGIA TSAKLANGANOSNAK ÉS JANICE RAYMONDNAK FELBECSÜLHETETLEN TÁMOGATÁSUKÉRT ÉS A KÉZIKÖNYVHÖZ NYÚJTOTT SEGÍTSÉGÜKHÖZ.

► Secrecy, Silence and Shame, an analysis of violence against women in the North West Inner City, North West Inner City Women’s Network and Combat Poverty, O’Connor, M. and Wilson, N., 2005.

► Fordította: Bódis Enikô ► Felelôs kiadó: Kiút Veled Egyesület Ökumenikus Segítségnyújtás a Prostitúció Nélküli Világért

► A kiadvány letölthetô: www.prostitucio.hu


2006.11.27. 10:42:24


Coalition Against Trafficking Women www.catwinternational.org

graphic design TexTure s.a. – www.texture.be

European Women’s Lobby www.womenlobby.org

www.prostitucio.hu

2006.11.27. 10:42:24

A prostitúció és a szexuális célú emberkereskedelem összefüggései: Ismeretterjesztô kézikönyv

Recommend Documents