Budapest Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK levelező tagozat PR szakirány
A PR TEVÉKENYSÉG SZEREPE A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL
Készítette: GYÖRÖG ILDIKÓ
Budapest, 2006.
TARTALOMJEGYZÉK 1.
BEVEZETÉS
5.
2.
A KISEBBSÉGEK HELYZETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
7.
2.1
Európában
2.2
Magyarországon
3.
7. 10.
VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK, JOGSZABÁLYOK
19.
3.1
ALKOTMÁNY
19.
3.2
NEKT.
19.
3.3
MÉDIA TV.
21.
3.4
KÖZOKTATÁSI TV.
22.
3.5
ÁLLAMHÁZTARTÁSI TV.
23.
3.6
KET.
24.
3.7
KULTURÁLIS TV.
24.
3.8
FOGLALKOZTATÁSI TV.
25.
3.9
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TV.
26.
3.10
KISEBBSÉGI VÁLASZTÓJOGI TV.
26.
3.11
KÖLTSÉGVETÉSI TV.
27.
4.
INTÉZMÉNYI HÁTTÉR
28.
4.1
Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal
29.
4.2
Nemzeti És Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa
30.
5. 5.1
A KISEBBSÉGEK HELYZETE A JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN 37. Kisebbségi Önkormányzatok
37.
5.1.1
Országos Önkormányzatok
38.
5.1.2
Területi Kisebbségi Önkormányzatok
40.
5.1.3
Települési Kisebbségi Önkormányzatok
41.
5.2
Kisebbségi oktatás és nyelvhasználat
44.
5.2.1
2005. évi CXIV. tv. 45.§
45.
5.2.2
A 2005. évi beszámoló
45.
5.3 6.
Kisebbségek a médiában A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KISEBBSÉGEK
47. 54.
6.1
A jogszabályok tükrében
54.
6.2
A kisebbségek két fővárosi kerületben
56.
3
6.2.1
Soroksári kisebbségi önkormányzatok
56.
6.2.2
Kőbányai kisebbségi önkormányzatok
61.
7.
KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK PR TEVÉKENYSÉGE
68.
7.1
Az önkormányzati pr tevékenység céljai
68.
7.2
A külső pr új eszköze
70.
7.2.1 7.3
www.soroksar.hu Kőbánya
73. 75.
7.3.1
Belső pr
75.
7.3.2
Külső pr
76.
7.3.2.1
www.kobanya.hu
76.
7.3.2.2
A kőbányai német kisebbség honlapja
77.
7.3.2.3
Újság, televízió
78.
7.3.3 8.
A Kisebbségek Háza – mélyinterjú
79.
A KŐBÁNYAI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 2005. ÉVI MUNKÁJA ÉS AKTUALITÁSOK
83.
8.1
Kőbányai Cigány Kisebbségi Önkormányzat
83.
8.2
Kőbányai Görög Kisebbségi Önkormányzat
84.
8.3
Kőbányai Horvát Kisebbségi Önkormányzat
84.
8.4
Kőbányai Német Önkormányzat
85.
8.5
Kőbányai Örmény Kisebbségi Önkormányzat
85.
8.6
Budapest Kőbányai Román Kisebbségi Önkormányzat
86.
8.7
Kőbányai Ruszin Kisebbségi Önkormányzat
86.
8.8
Lengyel Kisebbségi Egyesület
87.
9. 9.1
A KŐBÁNYAI NÉMET ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE
88.
Mélyinterjú a Kőbányai Német Önkormányzat elnökével 88.
10.
ÖSSZEFOGLALÁS
94.
11.
FELHASZNÁLT IRODALOM
96.
12.
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
97.
4
„A nemzeti és etnikai kisebbségek részvétele a helyi önkormányzatok döntéshozatalában nem „kisebbségi belügy", hanem a képviseleti demokrácia egyik alapkövetelménye.” Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosának 2005. évi jelentéséből
1.
BEVEZETÉS
Dolgozatom a kisebbségekkel, a számukra törvényileg biztosítottan létrehozható kisebbségi önkormányzatokkal foglalkozik. Az első fejezetben vázlatosan áttekintem a magyarországi kisebbségek történetét, azt a tizenhármat, amelyet a törvény elismer, a népszámlálások eredményeit és az ehhez képest becsült adatokat. Majd ezután a magyar jogszabályok sűrűjébe kalauzolom olvasómat, hiszen alapvetőnek tartom, – és a témában folytatott kutatásaim során e feltevésem meg is alapozódott - hogy némiképp átlássuk a jogszabályokban lévő lehetőségeket, jogokat és kötelezettségeket. Azt a tíz törvényt érintem, amelyek a dolgozatomban hivatkozásként előfordulnak, így a problémák felvetésekor elengedhetetlen ezek ismerete. A törvények után a törvényhozásban, azaz az Országgyűlés munkájában a kisebbségi ügyeket illetően fontos állami intézményekkel ismerkedtem meg, melyek közül részletesebben a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosának munkájával foglalkozom. A kisebbségi önkormányzati rendszer működésének, a kisebbségi oktatásnak és a médiában való megjelenésüknek anomáliáira az ő beszámolóinak tükrében világítok rá. Az ő és munkatársai által immár évek óta lefolytatott vizsgálatok és az ott folytatott személyes beszélgetés voltak segítségemre a kutatásomhoz, a kérdőíves és mélyinterjús vizsgálat előkészítésében. Ezeket a kérdőíveket az általam teljesen szubjektív módon kiválasztott két budapesti kerület kisebbségi önkormányzatainak elnökeivel töltettem ki, ezek feldolgozása a hatodik fejezet második fele. A hetedik fejezetben azt tekintem át, hogyan vívhatnak ki helyi szinten közmegbecsülést a kisebbségek, milyen még újnak tekinthető eszköz áll a rendelkezésükre az Internet 5
formájában, hogy mindennapi munkájukat elősegítse. Ennek jegyében szemrevételeztem a két kerületi önkormányzat honlapját, miként tesz eleget a törvényi előírásoknak és az egyedüli kisebbségi önkormányzati honlapot is tanulmányoztam e szempontok alapján. A pr tevékenység és a törvény szövege úgy érzem, egy ponton teljesen összekapcsolódik és Kőbányán e kapcsolódásnak köszönhetően létrejött a Kisebbségek Háza. A megvalósítás körülményeiről kérdeztem az ötletgazdát – egy mélyinterjú keretében. A kisebbségi önkormányzatok rendezvényeinek, kiállításainak, műsorainak áttekintésekor megismerkedhettem a kezükben lévő kommunikációs eszközök széles választékával, mely szinte a rendelkezésre álló pr-eszközök teljes palettáját jelentette. Végezetül pedig mélyinterjút készítettem a Kőbányai Német Önkormányzat elnökével azzal a céllal, hogy a tapasztalataimat összegezve bátran rákérdezhessek, ő miben látja a kisebbségek kulturális autonómiájának tiszteletben tartását.
6
2.
A KISEBBSÉGEK HELYZETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE
Mindenekelőtt a fogalmak meghatározásával kell indítanunk. Fontosnak találom annak tisztázását, hogy mit értünk nemzetiség, kisebbség, etnikum alatt, hogy a dolgozatomban szereplő fogalmakat ne értelmezzük félre. A kisebbség fogalmának meghatározására több kísérlet született. Capotorti meghatározását idézve1 „a kisebbség olyan nem domináns csoport, amely lélekszámban kisebb az állam népességének többi részénél, s amelynek tagjai – mint az adott állam szülöttei olyan etnikai, vallási vagy nyelvi jegyekkel rendelkeznek, amelyek különböznek az állam népességének többi részétől, és olyan szolidaritásérzést tanúsítanak, még ha csak burkolt formában is, amely kultúrájuk, hagyományaik, vallásuk vagy nyelvük megőrzésére irányul”. Ezt a definíciót az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága elfogadta. A megfogalmazásban azonban az nem szerepel az a feltétel, hogy a kisebbséghez tartozónak az adott állam állampolgárának kell lennie. Az alábbi meghatározás értelmében a dolgozatomban a „kisebbség” gyűjtőszóval jelölöm majd mind a nemzeti, mind az etnikai kisebbséghez tartozókat, „nemzetiség” alatt pedig az adott nemzeti kisebbség csoportját értem. Nemzeti kisebbség: egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel azonosulnak, hanem egy olyan másik nemzettel, amelynek van állama, vagy ennek létrehozására törekszik. Etnikai kisebbség: egy adott társadalom azon csoportja, amely tagjai olyan közös kulturális identitással bírnak, amely különbözik a többségtől, vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai csoport kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség, vagy éppen nemzeteken átnyúló identitást jelez (cigányok).
2.1
EURÓPÁBAN
Az emberi jogok és a nemzeti kisebbségek jogainak viszonya még mindig a kevésbé tisztázott kérdéskörök közé sorolható még azokban az országokban is, ahol alkotmányos alapértéknek tekintik az emberi jogokat.
1
Nicola Girasoli p. 111.
7
Az első világháborúig a nemzetközi jog a kisebbségi kérdést szinte kizárólag az egyes államok hatáskörében hagyta. Annak ellenére, hogy korábban már született néhány nemzetközi egyezmény, mely szabályozott egyes, a kisebbségekre vonatkozó kérdéseket, a Nemzetek Szövetségének megszületése teremtette meg először a szervezeti keretet a kisebbségek nemzetközi jogi védelmének. A jelenleg működő kisebbségvédelmi rendszer a II. világháború után lépett életbe. Az európai szintről univerzális szintre lépett azzal, hogy a kisebbségi kérdést az emberi jogok részévé tette. A kétpólusú világ megszűnésével fellángoltak a helyi etnikai és vallási gyűlölködések. Erre számos példát találhatunk a világ bármely táján, Európában és Magyarországon is. A konfliktusok nagymértékben abból fakadnak, hogy a többségi társadalmak kirekesztik a kisebbségeket, etnikumokat a nemzeti egyeztetési, fejlődési folyamatból. A kirekesztett etnikai csoportok cselekvéseit a kirekesztés elleni harc és az elismerésért folyó küzdelem jellemzi.2 Az aktuális jogi szabályozás a globális és univerzális megközelítést ötvözi a regionálissal. Az egyéni jogok mellett megjelent a kollektív jogok kérdése is. Az ENSZ keretein belül a Polgári és Politikai Jogok nemzetközi Egyezségokmánya 27. cikke foglalkozik a kisebbségek kérdésével. Az okmány nem definiálja a kisebbségek fogalmát. Értelmében az állam maga dönt, hogy elismeri-e területén a kisebbségek létét. A államtól csak tartózkodást követel meg, vagyis „tiszteletben tartja és biztosítja… az Egyezségokmányban elismert jogokat.” A Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez Tartozó Személyek Jogairól szóló deklaráció (1992.) a kisebbségvédelem két fő célját határozza meg: „egyrészt hozzájárulás a területi állam politikai és társadalmi stabilitásához, másrészt megerősíti a népek és államok közti barátságot és együttműködést.” Ezzel elismerte más államok érdekeltségét a kisebbségek ügyében. A kisebbségi jogok körét kibővítette azzal, hogy elismeri a nyelvhasználatot a kulturális, társadalmi, gazdasági és közéleti fórumokon, valamint hogy részt vehetnek a kisebbségek tagjai az őket érintő nemzeti és regionális döntéshozatalban. Jelentős újításként a dokumentum elismeri, hogy a kisebbségi jogok egyénileg és kollektíven is gyakorolhatóak. Komoly hiányosság viszont, hogy mindez csak ajánlás, azaz kötelező érvényű jogi erővel nem rendelkezik. 2
Oláh József: A romák társadalmi kirekesztése vagy befogadása in: AmaroDrom, 2005. december, p.9.
8
A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját 1992. november 5.-én írták alá, vezérelve a kisebbségi nyelvhasználatnak a közéletben és a társadalmi élet számos szférájában történő intézményesítése, azaz a két- és többnyelvűség különböző szintű, de a nyelvek helyzetének megfelelő biztosítása.3 A kisebbségi nyelvek oktatásügyi, igazságszolgáltatási, közigazgatási, médiabeli, a társadalmi, gazdasági és kulturális életen belüli használatát kívánja biztosítani egy bonyolult kötelezettségvállalási szisztémával, úgy, hogy az ország hivatalos nyelvének státusa nem változik. 1994. november 10-én aláírták a Nemzeti Kisebbségek Védelmének Európai Keretegyezményét,
mely
tartalmilag
megegyezik
az
Európai
Kisebbségvédelmi
Egyezménytervezettel, illetve az 1201. sz. ajánlással, a politikai részvételen, a pozitív diszkrimináción, az oktatási intézményeken, a médián túl a közigazgatási nyelvhasználat alapelemein át a lakossági arányok manipulálásának korlátjai mellett az identitás védelméig és az akaratelleni asszimilációs politika tilalmáig szabályozta a kérdést. A diszkrimináció tilalma mellett a pozitív diszkriminációt is lehetővé teszi, amikor az államokat arra kötelezi, hogy a nemzeti kisebbségek egyenlőségét biztosítva legyen a többséggel szemben. A dokumentum meghatározza a nemzeti kisebbség fogalmát, általában inkább állami kötelezettségeket fogalmaz meg a kisebbségi jogok helyett. Az Európai Parlament által hozott határozatok, bár jogilag nem kötelező érvényűek, jelzik a kisebbségi kérdés fontosságát. Kezdetben a nyelv- és kultúra védelmével foglalkoztak. A Maastrichti Szerződés új alapokra helyezte a Közösség emberi jogi politikáját, először itt szerepelt az emberi jogokra való hivatkozás egy közösségi szerződés operatív részében. A szerződés bevezette a kulturális sokszínűség elvét. A közös kül- és biztonságpolitika egyik fő céljaként jelöli meg a demokratikus jogállam biztosítását. Az Amszterdami Szerződés (1999. 05. 01.) tovább erősíti az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát, de szankciókat is kilátásba helyez azon tagállamokkal szemben, amelyek komoly mértékben és huzamos ideig áthágják az Unió ide vonatkozó alapelveit. A 2001-es Nizzai Szerződés kiterjeszti a Tanács hatáskörét, így az már a feltételezhető jogsértések esetén is cselekedhet, és ajánlást fogalmazhat meg az illető tagállam számára.
3
Kovács Péter: Nemzetközi jog és kisebbségvédelem, p.60.
9
2.2
MAGYARORSZÁGON
A elmúlt évszázad folyamán, a mindenkori politikai helyzet függvényében a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek önerőből számos kisebbségi egyesületet, és azokhoz kapcsolódó intézményt alapítottak és működtettek, főként a kisebbségi kultúra területén. E folyamat kezdete a XIX. és XX. század fordulójára tehető, és tartott a II. világháborút követő időszakig. Ekkor a közösségi vagyon államosításával párhuzamosan az uralkodó hatalom a civil szféra háttérbe szorításával együtt felmorzsolta a kisebbségi közösségek egyesületeit és intézményeit is. A rendszerváltozás hozta meg a kisebbségi közösségek számára az újraszerveződés lehetőségét. A magyar kormány 1995-ben az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségekhez Tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját, december 18-át a Kisebbségek Napjává nyilvánította. E napon kerül átadásra a Kisebbségekért Díj, amelyet a kisebbségek érdekében, a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdasági önszerveződés területén kiemelkedő tevékenységet végző hazai és külföldi személyek és szervezetek kaphatnak meg. A díjjal emlékplakett, díszoklevél és pénzjutalom jár. A díjat minden évben ünnepélyes keretek között az Országházban – más közjogi méltóságok jelenlétében - a miniszterelnök adja át. A Kisebbségek Napjához kapcsolódóan országszerte regionális, megyei és települési rendezvényekre, kiállításokra, kulturális bemutatókra, kitüntetések átadására került sor. 2001. évi Magyarországon népszámlálás4 bolgár 1 358 cigány 190 046 görög 2 509 horvát 15 620 lengyel 2 962 német 62 223 örmény 620 román 7 995 ruszin 1 098 szerb 3 816 szlovák 17 693 szlovén 3 040 ukrán 5 070 4
www.nepszamlalas.hu
10
Budapesten 784 12 273 1 522 771 1 185 7 042 364 1 205 430 996 1 528 359 1 425
Mielőtt egyesével áttekintenénk a hazánkban elismert 13 kisebbség helyzetét, ismernünk kell a rendelkezésre álló tényadatokat, a fenti táblázatban láthatjuk, hogy a 2001 évi népszámlálás alkalmával mennyien és hogyan nyilatkoztak kisebbségi hovatartozásukról. Szemlélteti a magyarországi és külön csak a budapesti létszámot a tizenhárom kisebbség vonatkozásában. 2.2.1
MAGYARORSZÁGI CIGÁNY KISEBBSÉG
A 2001 évi népszámláláson 190.046-an vallották magukat cigány etnikumhoz tartozónak Magyarországon. A legmértékadóbb becslések szerint számuk jelenleg 450-500 ezer fő. Területi megoszlásuk nem egyenletes. Városlakó jelenleg a cigányság 30%-a, városba áramlásuk gettósodással és a slumosodási folyamatok erősödésével jár. A cigányok által sűrűn lakott megyék elöregedő, aprófalvas településein nő a cigány lakosság aránya, a nem cigány népesség elvándorlása.
5
A cigány tanulók iskolarendszeren belüli szegregációja igen erős. A cigányság nyelvi és kulturális szempontból erősen tagolt, több nyelv és kultúrkör egyidejű jelenléte jellemzi. Problémát okoz az írásos cigány kultúra kiteljesedésének hiányos elterjedtsége, továbbá, hogy a cigányság nem rendelkezik anyaországgal. Nincs országos szerepkörű cigány közművelődési központ, múzeum, színház. A meglévő hagyományőrző cigány közösségek az utolsó olyan csoportok a magyar társadalomban, amelyekben a népi művészet a mindennapi élet szerves része. A cigány kultúra értékei nem váltak a közműveltség részévé. Az 1993. évi LXXVII tv. megalkotása felvette a cigányságot a 13 elismert kisebbség közé, ez társadalmi integrációjának elősegítése szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírt. A cigányság tradicionális önszerveződése felbomlott, modern polgári önszerveződése pedig csak a kezdeteknél tart.
5
www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/kartogram.html
11
2.2.2
MAGYARORSZÁGI NÉMET KISEBBSÉG
Becslések szerint mintegy 200-220 ezer német ajkú polgár él Magyarországon. A becsült és bevallott adatok (ld. fenti táblázat) közti nagy eltérés egyik legfőbb oka a keserű történelmi tapasztalat: a II. Világháború után az 1941-es népszámlálás adatai szolgáltak a kitelepítések, a kollektív jogfosztottság alapjául. A hazai németség legnagyobb számban, Baranyában, Budapesten, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Pest, Komárom-Esztergom és BácsKiskun megyékben él. Nagyrészt olyan településeken, ahol a magyarság többségben van.
6
A kitelepítés, a zárt településszerkezet felbomlása a német kisebbség körében a nagymértékű nyelvváltáshoz vezetett. Az urbanizáció, a magasabb iskolai végzettség megszerzése, a vegyes házasságok a családokban a magyar nyelv dominanciáját eredményezték. 1996-ban megalakult a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa, valamint az utóbbi években több szakmai egyesület is (Magyarországi Német Iskolaegyletek Szövetsége, Magyarországi Német Gazdakör, egy vagyonbefektető társaság). A ’80-as években alapított szekszárdi Német Színház 1989-óta önálló intézményként működik. A magyarországi németek tatai Német Nemzetiségi Múzeuma 1972-óta működik. A magyarországi németek kutatását az ELTE BTK Germanisztikai Intézete által létrehozott Magyarországi Németek Kutatási és tanárképzési Központja koordinálja. Országos egyesületként működik a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége. A német kisebbség oktatása és művelődése a statisztikát tekintve biztosított az óvodától az egyetemig. A hazai németség hetilapja a Neue Zeitung, amely nyelv- és kultúraközvetítő, illetve informáló szerepkör mellett egyfajta integráló funkciót is felvállal. Németország jelentős segítséget nyújt a hazai német kisebbségnek. Legintenzívebb a kapcsolat Baden-Württemberg tartománnyal, mely a legtöbb kitelepített magyarországi németet befogadta, és védnökséget vállalt a Duna menti svábok felett.
6
www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/kartogram.html
12
2.2.3
MAGYARORSZÁGI ROMÁN KISEBBSÉG
A magyarországi románság az I. Világháborút követő határmódosítások után létszámában erősen megcsappant, elszigetelődött a számarányában milliós nagyságrendű erdélyi román közegtől, értelmiség nélkül magára maradt. A mai Magyarország területén élő román népcsoport ismert történelme során mindvégig a magyar állam szervezeti keretei között, a román állam területi határain kívül élt. Napjainkban a hazai román kisebbség létszámát 2025 ezer főre becsülik. A románság a Romániával szomszédos megyékben él, ez nagymértékben megkönnyíti a román nyelvvel és kultúrkörrel való kapcsolattartását. A közösség tagjaira az országosan jellemző gazdasági tendenciák hatnak. Az 1994-es önkormányzati választások során 11 helyi kisebbségi önkormányzat került megválasztásra. 1995-ben Szegeden választottak román kisebbségi önkormányzatot. Méhkerék önkormányzatának minden tagja és a polgármester is román nemzetiségű volt. Az országos önkormányzat székhelye Gyula lett. A magyarországi román kisebbség tradicionális népi kultúráját a hagyományőrző együttesei révén örökíti tovább. A hazai románok döntő többsége ortodox vallású. A kisebbség identitásának megőrzésében, anyanyelvének ápolásában a nemzeti jegyeket hordozó egyházra jelentős szerep hárul. A magyarországi
román
kisebbség
és
anyaországa
közötti
viszony
sosem
volt
kiegyensúlyozott. 1989 előtt a hivatalos román politika a magyarországi román kisebbség létezését sem ismerte el. A magyar kormány az államközi kapcsolatok keretében a hazai román kisebbség legitim képviselőit partnerként kezeli. 2.2.4
MAGYARORSZÁGI SZLOVÁK KISEBBSÉG
Becsült lélekszámát tekintve a harmadik legnagyobb hazai kisebbség. Jelenlétük elsősorban a XVII-XVIII. századi nagy népmozgások és betelepedési hullámok folyamán létrejött nyelvszigetekhez kapcsolódik. A szlovákság 1918-ig teljes egészében a régi Magyarország államkeretei között élt. Ekkor a csehekkel együtt önálló államot hozott létre. A magyarországi nyelvszigetek így már államjogilag is elszakadtak nemzetalkotó etnikumuktól. A két világháború között, illetve azt követően néhány terület lakosai elmagyarosodtak. A szlovákság legöntudatosabb része és értelmisége élt az áttelepülés lehetőségével. Az áttelepültek helyére szlovákiai magyarokat költöztettek, ami elősegítette a magyarországi szlovákok asszimilációját. Az Országos Szlovák Önkormányzat és a magyarországi Szlovákok Szövetsége becslése szerint több mint 100 ezer szlovák él 13
hazánkban. A magyarországi szlovákok által lakott kb. száz település nagyobb részében működik a kisebbség kulturális igényeit kielégítő helyi kulturális intézmény. A kisebbség kultúrájának gyűjtésével az országos szlovák bázismúzeum, valamint a mintegy két tucatnyi falumúzeum, tájház, stb. foglalkozik. A szlovák anyanyelvű olvasók igényeit a négy regionális báziskönyvtár és arra épülő települési és iskolakönyvtári hálózat egészíti ki. A hazai szlovákok jelentős része evangélikus (Nógrád, Pest, Dél-alföld). 2.2.5 MAGYARORSZÁGI LENGYELEK A lengyel kisebbségi közösség civil és önkormányzati képviselete a közösség létszámát 10.000 főre becsüli. A lengyel kisebbség egyharmada Budapesten él, jelentősebb számú lengyel csoportok Győrött, Tatabányán, Miskolc környékén találhatók. 1998.-tól működik a Bem József Kulturális Egyesület, mely érdekképviseletet is ellát, 1993. óta pedig a Magyarországi Lengyel Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete. A Lengyel Országos Kisebbségi Önkormányzat 1995 óta működik (Kőbányán van a székhelyük). Havilapot és időszakos folyóiratot működtetnek. 2002-ben 51 helyi lengyel kisebbségi önkormányzat alakult meg, ebből 15 a fővárosi kerületekben, 36 pedig vidéken. 2.2.6 MAGYARORSZÁGI RUSZINOK 1991-ben alakult meg a Magyarországi Ruszinok Szervezete. Két ruszin nyelvű település Magyarországon Mucsony és Komlóska. 1995-/96-ban Mucsonyban ruszin nyelvi oktatás indult, Komlóskán a miskolci Hermann Ottó múzeum tájházat tart fenn. 1996.-tól működik a Magyarországi Ruszinok Kutató Intézete. Országos Önkormányzattal rendelkeznek és ruszin nyelvű újságot működtetnek. 2.2.7 MAGYARORSZÁGI SZERBEK 1990-es népszámlálási adat szerint 2905 fő, 2001.-es adat szerint 3816 fő az országos létszámuk, azonban a becsült adat ennél többet mutat: 4500-5000 fő. Budapesten, Pest, Tolna, Csongrád, Baranya, Bács-Kiskun, Békés megyében élnek, folyamatosan fogyó kisebbségről kell beszélnünk, elöregedés és a születési szám arányának csökkenése miatt. Szerb Gimnázium Budapesten működik, jellemzően erős civil szféra: 12 szerb klub működik, könyvtárakat tartanak fenn, 1991-től önálló szerb hetilapot adnak ki. A szerb ortodox a pravoszláv egyház erős szerepet játszik az identitás megőrzésében, vallási és kulturális kötődés erősítésében.
14
2.2.8 MAGYARORSZÁGI SZLOVÉNEK Becsült adat: 5 ezer fő. 1990-ben alakult meg Szentgotthárdon a Magyarországi Szlovének Szövetsége. Több óvodában van anyanyelvi képzés, általános iskolában nyelvoktatás, kiemelkedő a Szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tevékenysége, valamint a Szombathelyi Tanárképző Főiskola. Regionális kisebbségi műsoraik és (két)hetilapuk van. Az anyaországgal aktív kapcsolatot tartanak fenn. 2.2.9 MAGYARORSZÁGI UKRÁNOK 1990-es adat alapján 674 fő vallotta magát ukrán nemzetiségűnek, míg 2001-ben 5070-en, csak Budapesten 1425 fő. Legtöbben még a Szovjetunió fennállása alatt érkeztek Magyarországra. 1993-tól működik a Magyarországi Ukránok Kulturális Egyesülete, két évvel később alakult meg a Magyarországi Ukrán Értelmiség Egyesülete. 1995-től adják ki a Gromada ukrán nyelvű újságot. 2.2.10 MAGYARORSZÁGI ÖRMÉNYEK Az 1990-es rendelkezésre álló adat szerint 37 fő, 2001-es népszámlálás alkalmával viszont már 620 fő vallotta magát örmény nemzetiséghez kötődőnek. A becsült adat 3500 fő körülire teszi a számukat. Az Armenia Népe Kulturális Egyesületük, a Magyar Örmény Baráti Kör és az Örmény Katolikus Lelkészség működött. 1995-től jelenik meg az Ararát nevű kétnyelvű folyóiratuk. „Európa egyik jelentős örmény közössége magyar nyelvterületen szerveződött, amikor a XVII. század utolsó harmadában 3000 örmény család telepedett le Erdélyben. A Kolozsvár közelében fekvő Szamosújvár volt az erdélyi örmény közösség központja, amelynek tagjai közül a későbbiekben sokan Budapestre és más magyar nagyvárosokba költöztek. Kettős identitású polgárokká lettek; kötődtek a magyarokhoz, ugyanakkor büszkék voltak örmény származásukra, és féltve őrizték hagyományaikat….. Örmény származásúak voltak például Kiss Ernő és Lázár Vilmos aradi vértanúk, Czetz János 1848-as tábornok, Csíky Gergely drámaíró, Hollósy Simon festőművész…”7
7
Bagi Éva: Kövek zenéje, 2003 Budapest Pronett Invest Kft. 179 old.
15
2.2.11 MAGYARORSZÁGI BOLGÁROK Száz éven át meghatározó szerepet játszottak a magyar zöldségtermesztésben. Három körzetben élnek és dolgoznak az országban: Budapest, Pécs és Miskolc környékén. A bolgár kisebbséget a legkisebbek közé sorolják hazánkban. A bolgár vándorkertészek forradalmasították meg a kertkultúrát Magyarországon. Új technikájuk bevezetésével meghatározó szerepet vívtak ki maguknak. Lélekszámuk az 1900-as évek elején elérte a 25.000 főt, ma körülbelül saját szervezeteik becslése szerint 5000 bolgár él 170 településen, de kétharmaduk Budapesten és környékén lakik. A múlt század elején a bolgárok támogatását a magyar állam a saját feladatának tekintette. 1914-ben alapították meg a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, amely azóta is jogfolytonosan, megszakítás nélkül működik. 1918-tól bolgár iskola működik, 1932-től pedig pravoszláv templomuk van. Székházukat saját pénzükből építették fel a Vágóhíd utcában, a Haller piac szomszédságában az ’50-es évek elején, mely a mai napig működik és összefogja a hazai bolgár nemzetiség életét. A ’40-es évektől működik, először a Lónyai majd a Bajza utca 64. szám alatt iskola, melyet az ide települő kertészek, illetve a képviseleteken és hivatalokban dolgozó bolgár szülők alapítottak gyermekeik részére. Az iskolát a bolgár állam tartja fenn és biztosítja a tanárokat hozzá. A magyar nyelv- és irodalom tanárok is beszélnek bolgárul. 2.2.12 MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK Beloiannisz, az eredetileg tisztán görögök lakta település, őrzi görög jellegét, bár lakosságának összetétele mára erősen megváltozott. A visszatelepülés következtében a görögök száma 1 820 főről (1952. évi adat) napjainkra, 283 főre csökkent, a község 1185 lakójának többsége magyar, és mintegy egyharmada görög. Beloiannisz község görög temploma 1996-ban épült. A XVIII. és XIX. században Magyarországon letelepedett görögök görög-keleti vallásuk megélésére országszerte számos templomot alapítottak, melyeket saját kulturális örökségüknek tekintenek. A 2001. évi népszámlálás során görög nemzetiségűnek 2 509 fő, görög anyanyelvűnek 1921 fő vallotta magát. A görög nemzetiségi kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődők száma 6 140 fő, míg 1 974 fő nyilatkozott, hogy családi, baráti körben használja a görög nyelvet
16
A Görög Országos Önkormányzat, budapesti székhellyel megalapította a Görög Könyvtárat, valamint a magyarországi görög diaszpóra történelme és kultúrája kutatása és népszerűsítése érdekében létrehozta a Görög Kutató Intézetet. Legjelentősebb civil szervezetük a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete, amely legfontosabb feladatának a görög nyelv, kultúra és hagyományok ápolását tekinti. Az Országos Görög Önkormányzatnak görög és magyar nyelven megjelenő folyóirata is van, a KAFENEIO c. lap. A folyóirat a Kisebbségi Közalapítvány útján részesül költségvetési támogatásban. Önálló tannyelvű vagy kétnyelvű oktatási intézménye (általános iskola, középiskola) nincs a magyarországi görögségnek. Nyelvoktató iskola Beloiannisz községben működik, ahol a tanulók közel kétharmada tanul görög nyelvet és irodalmat. A Görög Országos Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az anyanyelv ápolására. Ezért megalakulását követően - azonnal nekilátott az ún. vasárnapi iskolák megszervezésének. A Magyarországon élő görögöknek számos amatőr művészeti együttese (énekkar, zenekar, tánccsoport) van, amelyek közül a többségi társadalom által is legismertebbek az Iliosz Táncegyüttes és a Szirtosz zenekar. A fővárosi kerületi görög önkormányzatok, az országos önkormányzat és a NEKH közös fellépésének eredményeként Budapest legjelentősebb kábelcsatornáján megjelent a Görög Állami Közszolgálati Televízió műholdas programja. 2.2.13 MAGYARORSZÁGI HORVÁTOK Magyarországon nyolc horvát etnikai csoport él: bosnyákok, bunyevácok, Dráva menti horvátok, gradistyei horvátok, Mura menti horvátok, rácok és sokácok. E népcsoportok nagyobbrészt az irodalmi horváttól eltérő tájnyelvet beszélik. E tájnyelvek perifériára szorulása, a közéletből való kirekesztése nagymértékben befolyásolta és felgyorsította a horvátok közösségeit sújtó asszimilációt. A horvát anyanyelvű, illetve nemzetiségű népesség mintegy kétharmada községekben, alig 5 százaléka a fővárosban, és közel 30 százaléka vidéki városokban él. Mértékadó becslések szerint a Magyarországon élő horvátok létszáma kb. 80-90 ezer fő. A 2002. évi önkormányzati választásokat követően 107 helyi horvát kisebbségi önkormányzat alakult meg. A hazai állami oktatási hálózat szerves részeként, a horvátság nemzeti és etnikai nevelési program szerint működő - óvodától az egyetemig terjedő intézményekkel rendelkezik. Magyarországon két gimnáziumban van középfokú horvát nyelvű oktatás, Budapesten és 17
Pécsett. Mindkét intézmény oktatási központ szerepét tölti be, melyhez óvoda, általános és középiskola, valamint diákotthon tartozik. A horvátok által lakott községek többségében működik hagyományőrző együttes, tevékenységük igen fontos az identitás megőrzésében. Egyre több kapcsolat épül anyaországi településekkel, melyek főleg a kulturális életet élénkítik. A horvát nyelv és kultúra átörökítése szempontjából nagy jelentőséggel bír a pécsi Horvát Színház, melynek magas színvonalú és zavartalan működését a központi költségvetés nemzetiségi színházi pályázatából és helyi önkormányzati támogatásból kapott források biztosítják.
18
3.
VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK, JOGSZABÁLYOK
Ebben a fejezetben tekintsük át azokat a törvényeket, melyek a kisebbségek jogainak védelme érdekében fontos szerepet játszanak, eligazítást nyújtanak, különös figyelemmel a legújabb módosításokra. 3.1
AZ ALKOTMÁNY - 1949. évi XX. törvény
A Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. fejezete az Alapvető jogok és kötelességek tekintetében így ír a kisebbségekről: 68.§.(1) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. (2) A Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. (3) A Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét biztosítják. (4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényelfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A 71.§ (4) bekezdése kimondja, hogy a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról külön törvény rendelkezik. 3.2
A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAIRÓL – 1993. évi LXXVII. tv.
Négyéves előkészület után elfogadták az 1993.évi LXXVII. Kisebbségi törvényt. Ezzel a törvénnyel a magyarországi roma közösségeket mint cigányságot először ismerték el hazánkban jogilag is kisebbségnek. A törvény a 61. § (1) bekezdés értelmében Magyarországon honos népcsoportnak a bolgárt, a cigányt, görögöt, horvátot, lengyelt, németet, örményt, románt, ruszint, szerbet, szlovákot, szlovént és az ukránt ismeri el, a kisebbségek által használt nyelvek is 19
ugyanezek, illetve a cigányság esetében a romani és beás nyelveket tünteti fel. E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Azonban az 1993. évi törvény sok téren módosításra szorult, például a kisebbségi önkormányzatok jogállását és működését nem szabályozta a törvény, hiányoztak belőle a konkrét, tételes törvényi rendelkezések, illetve a joganyag ellentmondásai miatt gyakran csak a jogalkalmazó szervek állásfoglalásai, jogértelmezései „szabályozták” ezeket az alapvető funkciókat. Továbbá „a módosítás lényege, hogy csak a kisebbségek válasszák meg saját intézményrendszerüket, valamint, hogy szélesítse a kisebbségi önkormányzatok jogköreit. … csak az szavazhat országgyűlési választásokon, aki nyilatkozatban a kisebbséghez tartozónak vallja magát. Ezt az önbevallást nem lehet felülbírálni….8 „Az Országgyűlés hosszas viták után - a kisebbségi önkormányzati rendszer nyilvánvaló hiányosságainak tudatában – 2005. október 17.-én elfogadta a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvényt.”9 Az új jogszabály az önkormányzati választások tisztább, átláthatóbb, a kisebbség valós képviseletének biztosítását kívánja megvalósítani. Az elfogadott törvény azonban nem rendelkezik a kisebbségeknek a települési önkormányzati testületekbe való kedvezményes mandátumszerzéséről. Erre való tekintettel a Parlament a 2005. október 17-ei ülésnapján országgyűlési határozatot fogadott el a nemzeti és etnikai kisebbségek kedvezményes mandátumhoz juttatása törvényi szabályozása kidolgozása érdekében. A törvény módosításai már hatályba léptek, azonban az elfogadott törvény úgy rendelkezik, hogy nem alkalmazhatóak a 2005. november 25-ét megelőzően megalakult kisebbségi önkormányzatok esetében. Az új rendelkezések megteremtik a feltételét annak, hogy a kisebbségi önkormányzatok egyértelmű közjogi keretek között láthassák el feladataikat. A törvénymódosítás egyik fő célkitűzése az volt, hogy erősíteni kell a kisebbségi közösségek választott testületeinek önkormányzati jellegét.
8 9
László Zoltán: Agonizáló kisebbségi törvény in: AmaroDrom, 2005. december, p.4. Majtényi Balázs: Eredmények és visszásságok in: AmaroDrom, 205. december, p.8.
20
Az új jogállási szabályok közül kiemelést érdemel, hogy az Országgyűlés megalkotta: •
a kisebbségi önkormányzatok definícióját;
•
a kisebbségi önkormányzat, valamint a képviselői mandátum megszűnésének eseteit, ezen belül az összeférhetetlenségi szabályokat;
•
a díjazás szabályait;
•
a kisebbségi önkormányzatok működésének részletes szabályait;
•
pontosította a kisebbségi önkormányzatok feladatkörét;
•
a költségvetési gazdálkodás rendjét;
•
az együttműködési megállapodás kötelező tartalmi elemeit;
•
a kisebbségi önkormányzatok oktatási és kulturális intézményfenntartóvá válásának feltételeit;
•
a szabályozás átlátható rendszerbe foglalja az országos önkormányzatok működését, gazdálkodását, ellenőrzését;
•
deklarálja a kisebbségi névhasználathoz fűződő jogot10.
A Nektv. új rendelkezései számos, a kisebbségi önkormányzatok napi működését nehezítő, évek óta fennálló probléma megoldását segíthetik elő. Hiányzik azonban, hogy a törvénymódosítással egyidejűleg nem történt meg a finanszírozási rendszer átalakítása és a stabil, kiszámítható működéshez szükséges feltételek biztosítása, tudtam meg a Nemzeti és Etnikai
Kisebbségi
Jogok
Biztos
munkatársától
a
tevékenységükről
folytatott
beszélgetésen. 3.3
MÉDIA TV. – 1996. évi I. törvény
Tekintsük át, mit mond ki a törvény a kisebbségekkel kapcsolatosan. A 3.§ (3) bekezdés hangsúlyozza, hogy a műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. A 23.§ (1) bekezdése alapján a közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. (3) Biztosítaniuk kell a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését. A (4) c) pontja szerint különös figyelmet fordít a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére. A 25.§ felsorolásában szintén helyet kaptak a 10
Nektv. 12.§
21
kisebbségek, miszerint közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok támogathatók. A 26.§ (1) bekezdése alapján a kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve - a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - körzeti vagy helyi műsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több nyelvű sugárzással teljesíti. A nemzetiségi
műsorok
időtartama
sem
országos,
sem
körzeti
összesítésben
nemzetiségenként nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépésekor. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati műsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveiről önállóan döntenek. E döntésüket - mely nem érintheti a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati műsorszolgáltató köteles figyelembe venni. A 145.§ azt rögzítette, hogy a Magyar Rádió műsorainak terjesztéséhez a törvény hatálybalépésekor használt három 66,0-73,0 MHz frekvenciasáv közül egy, a 66,0-73,0 frekvenciasáv tíz évig, azaz 2006.-ig használható, melyen a kisebbségek műsorai foghatóak. 2006. február 1-jétől a nemzetiségi műsorok sugárzását biztosító frekvenciát azonban mégsem állították le, a létrejött kompromisszum azonban a jelenlegi frekvenciaszolgáltatás problémáit sem oldotta meg, nem született érdemi döntés, az OIRT frekvencia megszüntetését ugyanis csak elhalasztották egy évvel, a 2006. évi XII. törvénnyel módosított médiatörvény 145. §-a szerint „a harmadik 66,0–73,0 frekvenciasáv tizenegy évig használható.” A médiaszakemberek szerint a jelenlegi frekvenciaszűkösség akkor lesz mérsékelhető, ha elfogadják a digitális televíziózásról és rádiózásról szóló törvényt, és megteremtik végrehajtásának feltételeit. Azt azonban senki sem tudja garantálni, hogy jövő februárban már működni fog a „mindent megoldó” digitális hálózat. 3.4
KÖZOKTATÁSI TV. - 1993. évi LXXIX. törvény
1993. évi Közoktatásról szóló törvény alapján az intézmények, a nemzeti és a kéttannyelvű oktatás kérdéseiről kell szólni. A kisebbségi jogok érvényesítésének biztosítása a települési önkormányzat (egyik) kötelező feladata,11 míg a kisebbségi önkormányzatok számára a 11
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdés, Nektv. 42. § (4) bekezdés.
22
Nektv. csak az átruházott feladat- és hatáskör12 vonatkozásában határoz meg ilyen jellegű feladatot. Ennek megfelelően, a Kotv. a kisebbségeket megillető közoktatási jogok biztosítását is a települési, illetve a megyei önkormányzat feladatává teszi. A kisebbségek kulturális autonómiájuk körében maguk is aktívan részt vehetnek a kisebbségi oktatás megszervezésében,
feltételeinek
megteremtésben.
Ennek
körében
a
kisebbségi
önkormányzat – a Kotv.-ban meghatározottak szerint – közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogát13. Magyarországon a kisebbségek kulturális autonómiája az ún. együttdöntési jogok gyakorlásával valósul meg, azaz a Nektv.-ben és más törvényekben felsorolt esetekben a települési önkormányzat csak a kisebbségi önkormányzat véleményének kikérése; más ügyekben pedig csupán egyetértésének beszerzése14 után dönthet. A legszélesebb jogosultsági kör a közoktatás területén illeti meg a kisebbségi önkormányzatokat. Az Országgyűlés az egyetértési jog hiányában kialakult helyzetek kezelése érdekében 2003. szeptember 1-jei hatállyal módosította a közoktatási törvényt, és bevezette az ún. kilenctagú bizottság intézményét. A Kotv. által szabályozott eljárás menete szerint, ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál az a kisebbségi önkormányzat, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá az Országos Kisebbségi Bizottság. 3.5
ÁLLAMHÁZTARTÁSI TV. - 1993. évi XXXVIII. törvény
Az államháztartásról szóló 1993. évi XXXVIII. törvény és annak módosítása alapján fontos kiemelni, hogy a Belügyminisztériumhoz tartoznak a kisebbségi önkormányzatok. A 43/A.§ értelmében a Kormány az Országgyűléssel egyidejűleg tájékoztatja az országos kisebbségi önkormányzatokat a következő évi gazdaságpolitikai elképzelésein alapuló költségvetési politika fő irányairól, a rájuk vonatkozó pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásairól. A 62.§ (2) bekezdése leszögezi, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat a költségvetésből finanszírozza és látja el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló és más törvényben meghatározott feladatait. A központi költségvetésből mind a helyi, mind a kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás kormányrendeletben meghatározott
ütemezés
szerint,
az
adott
12
Nektv. 30/A. § (1) Kotv. 47.§ (2) 14 Kotv. 102.§ 13
23
hónapban
esedékes
jogcímek
figyelembevételével, a Kincstár folyósítja a 63.§ (3) és a 63/A.§ szerint. 65.§ (1) A helyi önkormányzat a költségvetést önállóan, rendeletben állapítja meg. A 65.§ (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. (3) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján elkülönítetten épül be. A helyi önkormányzat képviselőtestülete a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. (4) Annak törvényességéért, bevételi, kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért felelősséggel nem tartozik. Valamint a 66.§ kimondja, hogy a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzat közötti megállapodás alapján a kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve az önkormányzati hivatal. 3.6
KET – 2004. évi CXL. törvény
Az Államháztartási törvény értelmében a kisebbségi önkormányzatok év végi elszámolásának szabályszerűségét a Kincstár vizsgálja felül, amikor is a 2004. évi CXL. Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A 2005. november 1-jétől hatályos módosított LXXXIII. törvény X. fejezete határoz az elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás tárgyában. Rendelkezik az ügyfélkapu létesítéséről15, valamint az elektronikus tájékoztató szolgáltatásról16 - mely szerint a hatóság internetes honlapján a hatáskörébe tartozó ügy intézéséről elektronikus tájékoztatót tesz közzé - és az ezzel szemben támasztott információs követelményekről17. Az egyes ügymenetekkel kapcsolatos információk kapcsán a hivatal tájékoztatni köteles a honlap szolgáltatását igénybe vevő ügyfelet a •
hatóság megnevezéséről, hatásköréről, illetékességéről, postai, elektronikus címéről, telefon- és faxszámáról
•
elektronikus úton is intézhető ügyekre vonatkozóan a hatályos joganyagról, ügyintézési
határidőről,
ügymenetről,
kérelmek
elérhetőségéről,
mellékleteiről, eljárási illetékről, díjról és befizetésének módjáról
15
KET 160.§ (5) KET 164.§ 17 KET 166.§ 16
24
ezek
•
elektronikus ügyintézéshez szükséges ügyfél-azonosító adatokról, a kapcsolattartás módjáról
•
elektronikus úton nem intézhető ügyek tekintetében is, az ügyfélfogadás rendjével együtt 3.7
KULTURÁLIS TV. - 1997. évi CXL. törvény
A Kulturális törvény értelmében az önkormányzat feladata a kulturális intézményi rendszerekkel
kapcsolatban
a
múzeumok,
helytörténeti
múzeumok,
könyvtárak
fenntartásának, működésének áttekintése. A kisebbségek anyanyelvű könyvtári ellátásának törvényben meghatározott feladata a települési önkormányzatok közkönyvtáraira hárul. A közkönyvtári hálózat a horvát, a német, a román, a szerb, a szlovák és a szlovén kisebbség számára nyújt szolgáltatásokat az ország különböző helyein, több száz településen. E kisebbségek könyvtári ellátását a közkönyvtári rendszeren belül 19 báziskönyvtár is segíti. A görög, a lengyel, az örmény, a ruszin és az ukrán kisebbség esetében országos önkormányzataik tesznek erőfeszítéseket könyvtári bázisállomány létrehozására. Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat 2004-ben állami támogatással hozta létre a közösség anyanyelvi könyvtári ellátását biztosító Magyarországi Ruszinok Könyvtárát. Többnyire kisebbségi nyelvű szépirodalmi és ismeretterjesztő művekkel jól ellátott könyvtárak működnek a kisebbségi oktatást biztosító iskolákban is.18 3.8
FOGLALKOZTATÁSI TV.
2000-ben módosult jogszabály a foglalkoztatást elősegítő törvény. A kisebbségekre nézve fontos kitételt tartalmaz, miszerint a 45 évnél idősebb illetve roma munkavállalókra kedvezőbb elbírálást állapít meg a munkaadó részéről. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosához azonban sok kivizsgálásra szoruló ügy érkezik e témakörben, mely eredményeképpen széleskörű vizsgálatot folytattak le 2005-ben. Mindehhez fontos azzal tisztában lenni, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatok nem kizárólag kulturális területen működnek, a társadalmi integrációt kívánják elősegíteni. A megoldást e problémák kiküszöbölésére azonban leginkább a települési önkormányzattal való hatékony együttműködésük segíthetné (pl. szociális bizottságba delegált cigány kisebbségi önkormányzati tagok). 18
Kormánybeszámoló a 2003- 2005. évről
25
3.9
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TV. - 2003.évi CXXV. törvény
Az Országgyűlés 2003. december 22-én fogadta el az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt, azzal a céllal, hogy a Magyar Köztársaság megfeleljen a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK irányelvnek. A szabályozás alapja az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése, mely generális tilalmat állapít meg, így az Országgyűlés ezzel összhangban mindenfajta diszkriminatív magatartást tilalmaz. A Törvény törekvése, hogy a jogrendszer egészére nézve, általános jelleggel fogalmazza meg az egyenlő bánásmód tartalmát, jogosultjait, kötelezettjeit, valamint annak jogi kereteit, hogy a jogsérelmet szenvedett személy felléphessen a jogsértővel szemben. A Törvény a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmében különleges fontosságú. Tartalmazza az egyenlő bánásmód mellett az esélyegyenlőségre vonatkozó alapvető szabályokat is. (Az előbbi fogalom negatív kötelezettséget jelent, az utóbbi pedig pozitív intézkedéseket feltételez.) A szabályozás rendelkezik a közvetett hátrányos megkülönböztetés tilalmáról is, bevezeti a közérdekű keresetindítás (actio popularis) lehetőségét, s a jogsérelmek orvosolhatóságát elősegítendő, a fordított bizonyítási terhet. Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését országos hatáskörű közigazgatási szervként 2005. január elejétől az Egyenlő Bánásmód Hatóság ellenőrzi és segíti. 3.10 KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL –2005. évi CXIV törvény A Kvjt., amelyet az Országgyűlés a 2005. október 17-ei ülésnapján fogadott el, továbbra is fenntartotta a magyar állampolgárságot, mint a kisebbségi jogok biztosításának feltételét. A törvény 28. §-a módosította a Nektv. 1. § (1) bekezdését. Az új rendelkezés kimondja: „E törvény hatálya kiterjed mindazon, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.”
26
Az új szabályozás szerint a kisebbségi választói jegyzéknek19 meghatározó szerepe lesz a kisebbségi önkormányzati választások során. Egyrészt azok vehetnek részt a választás folyamatában, akik e nyilvántartásban szerepelnek, másrészt a választást akkor lehet kitűzni, ha a jegyzékben szereplő kisebbségi választópolgárok száma eléri a 30-at. A kisebbségi választói jegyzék a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokon is jelentőséggel bír. Ezeken a választásokon a települési kisebbségi önkormányzatok tagjai rendelkeznek választójogosultsággal. A területi önkormányzati választást akkor lehet kitűzni, ha a megye területén legalább 10 településen, illetőleg a fővárosban legalább 10 fővárosi kerületben települési kisebbségi önkormányzat működik. Az országos kisebbségi önkormányzat választásának az a feltétele, hogy országosan legalább 4 települési kisebbségi önkormányzat működjön. Ez a számok nyelvén kifejezve azt jelenti, hogy a területi önkormányzati választást akkor lehet kitűzni, ha az adott megyében vagy a fővárosban legalább 300 választópolgár szerepel a kisebbségi választói jegyzékben, az országos kisebbségi önkormányzat esetében pedig ehhez már 120 választópolgár felvétele is elegendő. Fontos ehelyütt megjegyezni, hogy a törvény nem hagyta meg a kedvezményes mandátumszerzés lehetőségét, holott az előző, 2002. évi általános választáson összesen 1296 kisebbségi jelöltet választottak helyi önkormányzati képviselővé és közülük 541 fő, vagyis a képviselők több mint 40 %-a kedvezményes mandátummal jutott a testületbe. A cigány kisebbség az összes helyi önkormányzati mandátumának körülbelül 70%-át a kedvezmény igénybevételével szerezte. A vegyes választási rendszerben három kisebbség – cigány, német, szlovák – kivételével minden közösség csak kedvezményes mandátummal tudott képviselethez jutni. 3.11
KÖLTSÉGVETÉSI TV.
2005. évi költségvetésről szóló törvény 1 milliárd 306 millió forintban állapította meg a helyi kisebbségi önkormányzatok működési célú támogatásának összegét, 2006-ban ezt az előirányzatot az Országgyűlés 1 milliárd 166 millió forintra mérsékelte. Ez azt jelenti, hogy 2005-ben a helyi kisebbségi önkormányzatok részére ezen a címen 714 ezer forintot utaltak át, és ez az összeg 2006-ban 640 ezer forintra csökken.
19
Kvjt. 2.§ (d), A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) 115/E. §-a értelmében a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt a választás évének július 15. napjáig lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől a kérelemnek az önkormányzat épületében elhelyezett gyűjtőládába helyezésével.
27
4.
INTÉZMÉNYI HÁTTÉR
Ebben a fejezetben áttekintem a kisebbségi jogok érvényesülésének intézményi hátterét, néhány olyan kormányzati szerv tevékenységét, amelyek szerepet játszanak ennek befolyásolásában. Az egyes Minisztériumoknál Nemzeti Főosztályok követik a kisebbségekkel kapcsolatos problémák, ügyek kezelését. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium romaügyi referense Lakatos Sándor (miniszteri biztos). A Külügyminisztérium Emberi és Kisebbségi Jogi Főosztályt működtet. A Belügyminisztérium Önkormányzati Hivatala szervezetében működő Önkormányzati Főosztály és a Polgármesteri és Képviselő-testületi Iroda közreműködik a helyi kisebbségi önkormányzati rendszer működésével, és törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában. Az Önkormányzati Főosztály az Önkormányzati Tájékoztató különszámában évente összefoglalja a helyi önkormányzati működés törvényességének tapasztalatait. A kisebbségi testületek működésének törvényességi ellenőrzése mellett a közigazgatási hivataloknál
fontos
területként
jelentkezett
a
helyi
önkormányzat
kisebbségi
önkormányzatokkal kapcsolatos döntéseinek, valamint a két testület jogszabályokból fakadó együttműködésének vizsgálata. A fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzést végző szervezeti egységeinek munkája és segítsége nélkül, ezt a vizsgált időszak is bizonyította, a kisebbségi önkormányzatok nehezebben tudták volna ellátni feladataikat. MNEKK 1992-től az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság javaslata alapján az Országgyűlés határoz arról, hogy az egyes kisebbségi szervezetek – pályázati úton – milyen összegű támogatásban részesülnek. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány legfőbb döntéshozó szerve a kuratórium, amelynek személyi összetételét a Nektv. határozza meg. A kisebbségi önazonosság megőrzését, az anyanyelvi kultúra fejlesztését és a kisebbségek érdekeinek védelmét biztosító programokhoz nyújt támogatást. A kisebbségek vallási életével, hagyományaival, művészetével kapcsolatos események, rendezvények, ünnepségek, a folyóirat- és könyvkiadás fontos forrását jelenti a közalapítvány.
28
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG A jogalkotó egy új közigazgatási szervet hozott létre az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésére, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot. A törvény értelmében a Hatóság a kormány irányítása alatt működő, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek felállítására 2005. január 1-jén került sor. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság – az Ebtv. egységes koncepciójának megfelelően – nem kizárólag a faji diszkrimináció, hanem a bármely okból megvalósuló hátrányos megkülönböztetés vonatkozásában hatáskörrel bír. Kifejezetten állami testületről van szó, azaz nem a hátrányos helyzetű csoportok képviselőjeként működik e szerv. A hátrányos helyzetű csoportokkal való kapcsolattartást biztosítja a törvény azon rendelkezése, amelynek értelmében a Hatóság feladatainak ellátása során együttműködik a társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel.20
4.1 NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI HIVATAL A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátására az 1990-es évek változásai keretében a Kormány 1990 augusztusában létrehozta a Hivatalt, melynek a kormányzati struktúrában elfoglalt helyét és feladatait különböző jogszabályok rögzítik. A Hivatal országos hatáskörű, önálló államigazgatási szerv, mely az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi miniszter irányítása alatt működik. A Hivatal feladata előkészíteni a Kormány kisebbségpolitikai döntéseit, összehangolni a kormányprogram kisebbségekkel kapcsolatos feladatainak végrehajtását, közreműködni a Nek. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok érvényesítésében. A kormányzati döntések meghozatala érdekében folyamatosan elemzi és értékeli a kisebbségek helyzetét. Elősegíti a Kormány és a kisebbségi szervezetek közötti vélemény- és információcserét. Figyelemmel kíséri ezen kívül más közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó kisebbségi feladatok
végrehajtását,
ha
kell
tart
a
intézkedéseket
kezdeményez,
részt
vesz
a
véleményezésben. Folyamatos
kapcsolatot
kisebbségi
önkormányzatokkal,
a
kisebbségi
érdekképviseleti és egyéb szakmai szervezetekkel, igény esetén szakmai segítséget nyújt részükre. Figyelemmel kíséri a közvélemény alakulását, a hazai és külföldi sajtót, rendszeresen tájékoztatja a széles nyilvánosságot a kisebbségi politika végrehajtásáról. Kapcsolatot ápol a kisebbségek anyaországaival, nyelvnemzeteivel a hazánkban élő kisebbségek érdekében. 20
Ebtv. 14. § (1) e)
29
2006. március 11-12. között két napos konferenciát szervezett a Hivatal a kisebbségi kulturális autonómia szervezeti kereteit biztosító intézményhálózat kialakítása és működése
tapasztalatairól.
Ez
volt
a
kisebbségi
önkormányzatok
intézményei
képviselőinek első országos találkozója.
4.2
NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA
Kutatási munkám során alkalmam nyílt megbeszélést folytatni a Hivatal munkatársával, aki megismertetett tevékenységük fő irányvonalaival. A Hivatal vezetője Kaltenbach Jenő; ő és munkatársai a hivatalhoz beérkező panaszok vizsgálatával és átfogó jellegű vizsgálatok készítésével foglalkoznak. Az országgyűlési biztos törvény által biztosított jogkörénél fogva kezdeményezheti jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését, melyet például a Média törvény esetében ők meg is tettek. Az országgyűlési biztos általában akkor lép fel, ha létezik egy adott törvény, amellyel kapcsolatosan véleménye van a hivatalnak. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosának célkitűzése viszont, hogy ne csak akkor tegyék ezt meg, ha már megszületett az a bizonyos jogszabály, hanem már a jogalkotás folyamatába is bekapcsolódjanak (mint azt megtudtam, aktuálisan a BTK. módosítása van az asztalukon). A készülő módosításokat így sok minisztériumtól megkapják, melyekre kisebbségi és általános észrevételeket is tesznek. Mivel a kisebbségi jog igen hiányos, ellentmondásos, ezért állásfoglalásokkal segítik a kisebbségi önkormányzatok működését, ha probléma adódik, igyekeznek helyben rendezni, véleményt, jogértelmezést adni a témáról – ha kell a Közigazgatási Hivatallal, Belügyminisztériummal egyeztetve. A nemzetiségekhez tartozók részéről a hivatalhoz érkező segélykérési ügyeket is kivizsgálják, még ha nem is a diszkrimináció az ok. Ügyet csak azért, mert nem kisebbségi ügy, nem utasítanak vissza. Amennyiben alanya nem tagja egyik kisebbségnek sem, az általános biztoshoz kerül át az ügye. A munkájuk illusztrálására az alábbiakban íme néhány lefolytatott vizsgálat, mely alapján láthatjuk, mennyire szerteágazó munkát végeznek a Hivatal munkatársai. Kezdettől fogva kiemelt fontosságot tulajdonítanak a kisebbségi jogokkal összefüggő ismeretterjesztésnek,
illetőleg
egy
olyan
30
jogpropaganda-tevékenységnek,
amely
tájékozottabbá, öntudatosabbá teszi e jogok alanyait. Ezek eredményei a különböző lakossági fórumok, valamint a hivatal által kiadott Kisebbségi Önkormányzati Kézikönyv. 2002. évben a kisebbségi jogok érvényesülésével összefüggésben folytattak vizsgálatot
a kisebbségi önkormányzatoknál,
a 2002. évi kisebbségi önkormányzati választásokról,
a szociális biztonsághoz való jog hatályosulásáról,
a média társadalomra gyakorolt tudatformáló hatásáról,
a diszkriminációról az oktatási feltételek megteremtésében, a roma tanulók elkülönítésére tett kísérletek tárgyában,
a kisebbségi nyelvek alárendelt szerepéről a nyelvvizsgáztatás során,
a kisebbségi oktatás adatvédelmi kérdéseiről.
2003.-ban vizsgálatnak vetették alá
a Győr-Moson-Sopron megyei helyi önkormányzatokat szerepük és tevékenységük elemzéséhez a kisebbségek jogainak helyi szinten való érvényesülése tárgyában;
a véleménynyilvánítás szabadságának elméleti és gyakorlati határait;
az esélyegyenlőség általános helyzetét;
az érzéketlen bürokratikus jogalkalmazás tipikus eseteit.
2004.-ben jelentés készült
a kisebbségek hogyan érvényesülnek a médiában;
a választójogi reform kudarcáról;
az oktatásban érvényesülő kisebbségi jogokról;
a felsőoktatásról;
szociális problémákról;
a kisebbségi identitás problémáiról;
a kisebbségi önkormányzati rendszer jogi szabályozásából fakadó problémák áttekintéséről;
a kisebbségi nyelvi jogok helyzetéről.
Megállapításuk szerint a tavalyi évben 2004-hez képest kissé csökkent a hozzájuk beérkező panaszok száma. Tréninget tartottak a kisebbségi média szakembereinek részvételével és vitafórumot szerveztek Oktatási integráció Magyarországon címmel 2005. december 5.-én.
31
A 2005. évben a kisebbségi önkormányzatok 40 esetben, a települési önkormányzatok 10, a civil szervezetek és közösségek 11, a központi állami szervek 229 esetben fordultak a Biztoshoz. A legtöbb ügy (336) Budapestről és Pest megyéből (60) érkezett, összesen a tavalyi év során 643 ügy érkezett hozzájuk. Az ügyek által érintett szerv a legtöbb esetben a települési önkormányzat volt. 105 általuk tett kezdeményezés – ajánlás a települési önkormányzatokat és szerveiket, míg 14 esetben az oktatási intézményeket érintette. Az alábbi diagram21 mutatja az ügyek által érintett kisebbségek megoszlását.
A 2005. évi kutatások, vizsgálatok az alábbi témákban születtek:
a kisebbségi önkormányzati választójogi reform és annak várható hatásairól
A kisebbségi választói névjegyzék kapcsán éles vita bontakozott ki, amely a törvény elfogadását is veszélyeztette. A jogalkotáshoz szükséges kétharmados többség biztosítása érdekében a parlamenti pártok hónapokig tartó egyeztetéseket folytattak. Az első időszakban részt vehettek a biztos és munkatársai ezeken a megbeszéléseken, ám a „kompromisszumos megoldás” kidolgozásába már nem vonták be őket. A megegyezés értelmében végül minden kormánypárti és ellenzéki módosító indítványt visszavontak, és az Országgyűlés a kormány által előterjesztett egységes javaslatot fogadta el. A Kvjt. bevezeti ugyan a kisebbségi választói jegyzéket, azonban a korábbi normaszövegtervezethez képest megváltoztatja létrehozásának szabályait, és ezzel a Hivatal által is támogatott elképzelésektől távol álló jogintézményt hoz létre. 21
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa 2005. évi beszámolójából
32
a „kisebbségi kedvezményes mandátum” sorsa kapcsán;
a kisebbségi oktatás helyzetét befolyásoló általános tendenciák tárgyában;
Mint a jelentésből kiderül, az országos önkormányzatok kb. 30 intézményt tartanak fenn. Az 1826 települési kisebbségi önkormányzat által fenntartott intézményről viszont még hozzávetőleges adattal sem rendelkezünk, de 30-nál kevesebb az ilyen közoktatási és közművelődési intézmények száma.22
Abban látják a fő okát ennek, hogy a helyi
kisebbségi önkormányzat akkor válhat intézményfenntartóvá, ha maga alapít ilyet, azzal, hogy amennyiben van a településen olyan közoktatási intézmény, amely a kisebbségi közoktatási feladatot is elláthatná, akkor kiegészítő működési támogatásra nem számíthat, saját bevételekkel azonban nem rendelkezik.
a kisebbségi tankönyvhelyzet bemutatásáról;
a nemzetiségi rádióműsorok frekvenciaproblémájáról;
2005 őszén több kisebbségi önkormányzat és szervezet is panasszal fordult a Hivatalhoz, beadványukban azt kifogásolták, hogy 2006. február 1-jétől az OIRT FM sávon megszűnik a Magyar Rádió Rt. nemzetiségi műsorainak országos sugárzása, a régóta ismert frekvenciaprobléma megoldása érdekében azonban konkrét, érdemi intézkedés nem történt. A 2004. évben folytatott átfogó vizsgálathoz kapcsolódott a panasz, amely a kisebbségi jogok általános helyzetével foglalkozott a közszolgálati médiában. A frekvenciák problémáját az ún. „keleti URH” 2006. évi megszűnése miatt a kisebbségi rádiózás egyik legfontosabb és legsürgősebben megoldandó kérdésének tekintette a Hivatal. Tudván, hogy a „keleti URH” frekvencia nem biztosít országos lefedettséget; a korszerű rádiókészülékek már nem alkalmasak a jelzett sáv vételére; a parlamenti közvetítések pedig rendszeresen kiszorították az egyes nemzetiségi adások országos vételét. A Magyar Rádió közszolgálati műsorszolgáltatóként
viszont
nem
gondoskodott
időben
a
kisebbségi
műsorok
frekvenciaproblémájának színvonalas megoldásáról. 2005. október 12-én az érintett szervek részvételével megbeszélést szervezett a Hivatal, majd a Magyar Rádió Rt. székházában tartott újabb megbeszélésen létrehoztak egy bizottságot,
melybe
az
országos
kisebbségi
önkormányzatok
által
kijelölt
médiaszakembereket is meghívták. A bizottság az OIRT sáv leállását követő helyzettel foglalkozott. A kisebbségek országos önkormányzatai azt javasolták, hogy a nemzetiségi anyanyelvű műsorokat a Bartók Rádió CCIR frekvenciahálózatán sugározzák, ami későbbi fejlesztést is lehetővé tesz. A Magyar Rádió Rt. véleménye szerint a nemzetiségi műsorokat önálló hálózaton kell sugározni, a több órás idegen nyelvű műsorelemek 22
A Közoktatási Információs Iroda honlapja szerint ezek száma mindössze 8. (http://www.kir.hu)
33
magyar nyelvű programstruktúrába történő illesztése ugyanis szakmai szempontból vitatható. Következésképpen a nemzetiségi műsorok továbbra is hallgathatatlanok maradtak, a törvényt módosították és a határidőt egy évvel kitolták.
a kisebbségi névhasználat kérdéseiről;
A kisebbségi névviselés kérdése egy olyan panasz folytán került ismét a látókörükbe, ahol egy kettős állampolgárnak nem áll jogában a Magyar Utónévkönyvben nem szereplő nevet adni gyermekének. Korábbi beszámolóikban már több alkalommal foglalkoztak a kisebbségek névhasználatának jogi szabályozásával. A családi és utónév célja, hogy az embereket egymástól megkülönböztesse; egyrészt a személyazonosság megállapításának kézenfekvő eszköze, másrészt pedig a kisebbségi, nemzetiségi, sőt nemzeti önazonosság, identitástudat kifejezője. Megállapítják, hogy a fenti jogok érvényesülését biztosítja az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 12. tvr. (anyakönyvi tvr.) is, amelynek értelmében a választható nemzetiségi utóneveket az érintett országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított, a Magyar Tudományos Akadémia szerkesztésében
megjelentetett
nemzetiségi
utónévjegyzék
tartalmazza.
Az
utónévjegyzékben nem szereplő nemzetiségi utónév anyakönyvezhetőségéről – korábbi javaslatunknak megfelelően - az érintett országos kisebbségi önkormányzat állásfoglalása az irányadó.
a kisebbségi személyes adatok kezeléséről;
Megállapítást nyert a vizsgálat során, hogy az etnikai adatok gyűjtése és kezelése elengedhetetlenül szükséges, mind kisebbségvédelmi, mind esélyegyenlőségi szempontból. Adatvédelmi okokra való hivatkozás nem tekinthető elfogadható indoknak, sőt az ilyen adatok hiánya a nem megfelelő állami magatartásra utalhat. A személyes autonómia korlátozásaként a Nektv.23 csak annyit fogalmaz meg, hogy törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti. Azonban például egy támogatás elnyerését célzó pályázati adatlapon a kisebbségi hovatartozásra vonatkozó direkt kérdés szerepeltetése nem sérti az Avtv. és a Nektv. előírásait. Mivel a kisebbségi pályázati programok célja a kisebbségekhez tartozók támogatása és a pályázatokon való részvétel önkéntes, a pályázóktól elvárható, hogy az ilyen programokban – nem a nyilvánosság, de az elbíráló szerv előtt – vállalják, kinyilvánítsák hovatartozásukat.
23
Nektv. 7. § (2) bekezdése.
34
A Nektv. szerint a kisebbségi nevelési-oktatási intézménybe való felvétel során a kisebbségi származásúakat előnyben kell részesíteni.24 Mivel a származásra vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmát senki sem vonhatja kétségbe, ez a szabály is alkalmat adhat visszaélésre, a „valódi” kisebbségi származásúk kiszorítására.
a kisebbségi ülnökök megválasztásának új szabályai kapcsán;
A kisebbségi törvény módosításakor a települési kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköre bővült a helyi bíróságokba történő ülnökválasztás jogával. A részletszabályok hiánya miatt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogyan működik majd a gyakorlatban, illetve hogy milyen szempontok alapján fogják kiválasztani az ülnököket.25 Míg a Nektv. 25. §. m) bekezdésében az szerepel, hogy „a települési kisebbségi önkormányzat…részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásában”, addig a Nektv. 30/C szakasz kifejezetten rögzíti, hogy „a települési kisebbségi önkormányzat az át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt….az ülnökök megválasztásáról.” A törvény szövegében tehát nincs egyértelműen meghatározva a kisebbségi önkormányzatok feladata, és az sem, hogy pontosan milyen szerepük van az ülnökök kiválasztásában.
a kisebbségi célú közalapítványok helyzetének alakulásáról 2005-ben;
a
szociális
biztonsághoz
fűződő
alkotmányos
alapjoggal
kapcsolatos
visszásságokról általában; 2005-ben a szociális, a lakhatási, valamint a gyermeki jogokkal összefüggő panaszokat szinte kivétel nélkül roma kisebbséghez tartozó emberek juttatták el a biztoshoz. Beadványaikban
a
mindennapi
életükben
jelentkező
legsúlyosabb
problémák
megoldásához kérték a segítséget. Ezeket az ügyeket gyakran vizsgálták a helyszínen, így a szegénység és a társadalmi kirekesztettség különböző formáival konkrét élethelyzetekben személyesen is szembesültek.
új eszközök a diszkrimináció elleni küzdelem fegyvertárában – az egyenlő bánásmódról szóló törvény hatásairól.
A biztos és munkatársai fájlalják, hogy továbbra sincs kiérlelt koncepció a kisebbségek országgyűlési
képviseletéről
vagy
a
kisebbségi
24
önkormányzatok
finanszírozási
A Nektv. 48. § (1) bekezdése szerint a kisebbségi nevelési, oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott kisebbség igényeinek kielégítése után betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet. 25 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII törvény alapján
35
rendszerének átalakításáról. A központi költségvetés jelenleg azonos összegű működési célú támogatásban részesíti a helyi kisebbségi önkormányzatokat. A pénzügyi források elosztása során nem veszik figyelembe sem a képviselt kisebbségi közösség létszámát, sem az ellátott feladatokat, ami súlyos aránytalanságokhoz vezet. Nyilvánvaló, hogy alapvetően más költségigények jelentkeznek egy aktív, sokrétű tevékenységet végző önkormányzat esetében, mint egy olyan testületnél, amelyik a csak a jogszabályokban meghatározott minimális szinten működik. Érkezett a Hivatalhoz olyan irányú érdeklődés is, hogy hogyan lehetne a hazai bosnyák kisebbség részére a Nektv. által biztosított jogi státuszt teremteni, illetőleg voltak olyan beadványozóink is, akik ugyanezt a kérdést intézték hozzánk a hazai zsidóság kisebbségi jogaival kapcsolatban. Például a tavalyi évben a magyarországi hunok indítottak népi kezdeményezést, illetőleg aláírásgyűjtést a fentieknek megfelelően, és 2005. január 4-én a kellő számú aláírást tartalmazó aláírásgyűjtő ívet be is nyújtották az Országos Választási Bizottság elnökéhez. Ugyanakkor érdekesnek – és kisebbségi jogi szempontból igen figyelemreméltónak találja a biztos– azokat az érveket, amelyek a hazai zsidóság nemzeti kisebbségként történő elismertetésével szemben fogalmazódnak meg. A Magyarországi Zsidók Hitközsége véleménye szerint a Magyarországon élő zsidóságot kizárólag vallási kisebbségként értelmezi. A kezdeményezők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy magukat nem vallási alapon definiálják, hanem a zsidó identitást egyfajta nemzeti-etnikai közösségi összetartozásként értékelik. Tehát a Nektv. személyi hatálya elvileg úgy is megváltozhat, hogy a 13 jelenlegi kisebbségen kívül további népcsoportok tesznek bizonyságot arról, hogy megfelelnek a Nektv. 61.§(2) bekezdésében előírt kritériumoknak, azaz beszerzik legalább ezer, magát az általuk megjelölt kisebbséghez tartozó választópolgár kezdeményező aláírását annak érdekében, hogy az Országgyűlés döntsön a kisebbségi törvény hatályának a kibővítéséről. A Hivatal munkájának elismeréséül fontosnak tartom megjegyezni, hogy 2005. augusztus 20-a alkalmából a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét
adományozta
Kaltenbach
Jenőnek
szakmai-közéleti
munkássága
elismeréséül, valamint a Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat a „Fővárosi Németségért” díjat adományozta neki 2005 decemberében.
36
5. A KISEBBSÉGEK HELYZETE A JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN 5.1
KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK
A rendszerváltás után az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, majd a Nek tv. adta jogok egyenes következményeként újra megalakultak és működni kezdtek a kisebbségi egyesületek, majd a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok. A közösségek megerősödésével párhuzamosan az egyesületek és az önkormányzatok működéséhez kapcsolódóan megjelentek az első kisebbségi intézmények is. 1993-ban került a kisebbségi önkormányzat, mint addig nem létező intézmény, a törvénybe. A Nek tv. rendelkezései szerint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A kisebbségi önkormányzati rendszer a kisebbségek kulturális autonómiájának intézményi garanciája. Alapvető – a Nektv.-ben meghatározott – feladata, hogy elősegítse a közös nyelv, a történelmi hagyományok megőrzését, gyarapítását és átörökítését a jövő nemzedékek számára. Ennek egyik fontos eszköze, hogy a kisebbségi önkormányzatok rendszeresen szerveznek kulturális rendezvényeket, programokat az identitástudat erősítése és a közösségen belüli kapcsolatok ápolása céljából. Arról a törvény megalkotásáig megegyezés nem született viszont, hogy hol helyezkedjen el az intézményi hierarchiában, a törvény csak rögzítette a létrejöttét. Nem határozta meg a jogállási, működési szabályokat, ez a feladat a helyi önkormányzatokra hárult, változást csak a módosítás hozott. A települési önkormányzat a helyi hatalmat képviseli, a kisebbségi önkormányzat hatásköre jóval szűkebb értelmezést kapott. A törvény visszássága volt, hogy azonos szabályok alapján kellett működtetni két eltérő intézményt. Az alaptörvény megszületése után alapvetően törvényességi szempontokat sértő ügyek intézését várták el a kisebbségi önkormányzatoktól. A segélykérés nem az ő szerepük, de egyértelmű meghatározás erre nem volt. A kisebbségek kulturális autonómiájának védelmére létrehozott szervezettel szembeni elvárás volt, hogy az oktatási intézmények kerüljenek át az ő fenntartásukba. Azonban ennek az elképzelésnek a csődjére hamar fény derült, hisz saját bevételeikből ez nem finanszírozható. 2005. november 25-én léptek hatályba a módosítások. A benne megfogalmazott rendelkezéseket azonban mégsem lehet alkalmazni, ugyanis a „törvény hatályba lépésekor működő kisebbségi önkormányzatokat nem érinti”, csak a 2006 évi választás után lesznek 37
alkalmazhatóak. A kisebbségi önkormányzatok feladatkörét módosító rendelkezések alkalmazhatóak, hisz azokat ciklus közben is lehet módosítani, viszont a jogállási szabályokra ez nem érvényes, hisz az jogbizonytalanságot eredményezne, ha a négy évre választott testület munkája idő közben megváltozna. A kisebbségi önkormányzati választások után tehát az alábbi változások következnek be. A jogalkotó végre meghatározta, hogy mit értünk kisebbségi önkormányzat alatt. Az alkotmányos szervek közül egyedül a kisebbségi önkormányzatnak nem volt ezidáig meghatározása. A definícióba bekerült a képviseleti funkció is, tehát érdekképviseletet is ellát feladatai között. A törvény megadja a kisebbségi közügy definiálását is, mely eddig településenként változó volt. Nem csak kulturális kérdések, hanem életet érintő bármilyen ügyben felléphet. Az új törvény egyértelműbb közjogi kereteket is megszab, a tiszteletdíjra vonatkozó rendelkezéseiben. A Nek. törvény ugyan nagy változást hozott a tiszteletdíj kérdésében: elvi lehetőséget teremt a tiszteletdíj maximumának meghatározása, viszont ez csak elvi síkon marad, mert a legtöbb kisebbségi önkormányzatnak nincs meg erre az anyagi fedezete, és mint az a későbbiekben bemutatásra kerülő kutatásaim során kiderült, minden kisebbségi önkormányzati tag a munkáját társadalmi munkában végzi, egy részük még költségtérítést sem vesz igénybe. Az 1. számú melléklet táblázata összegzi az immár harmadik alkalommal megtartott kisebbségi választás eredményeit, kisebbségi közösségekre bontva megmutatja a megalakult kisebbségi önkormányzatok számát. 5.1.1 ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATOK – 2005.CXIV. tv. 40.§ Az
országos
kisebbségi
önkormányzatok
megválasztására
2003.
január-március
hónapokban került sor. Mind a 13 törvényben nevesített nemzeti és etnikai közösség, elektori gyűlés keretében választotta meg legfelsőbb önkormányzati testületét. A Nek tv. 36. § (1) pontjának rendelkezései szerint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatai az általuk képviselt kisebbség kulturális autonómiájának érdekében intézményeket hozhatnak létre. Az országos önkormányzatok a törvények keretei között önállóan dönthetnek intézményeik alapításról, ezek szervezeti és működési szabályairól, a fenntartásról és a működtetésről. A törvény meghatározza azokat az intézmény típusokat, melyek hathatósan hozzájárulhatnak a kisebbségi közösség kulturális autonómiájának kiépítéséhez. Az oktatási intézmények alapításán, átvételén és fenntartásán túl, az országos önkormányzat jogosult kisebbségi színház, múzeumi 38
kiállítóhely, országos gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény, könyvtár, kiadó, országos kulturális, művészeti, tudományos intézet létesítésére. E feladatokhoz az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési támogatást igényelhetnek. A kisebbségi intézmények létrehozása és fenntartása kezdetektől megmutatta, hogy szükség van a magyarországi kisebbségi intézményrendszer adekvát finanszírozási rendszerének kiépítésére. A Nek tv. rendelkezései szerint az országos kisebbségi önkormányzatok által működtetett intézmények a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel azonos elbírálás alá esnek. A 2003-ban létrejött intézményi alap révén jelentősen felgyorsult az a folyamat, melynek eredményeként az országos kisebbségi önkormányzatok kisebbségi intézményeket vesznek át, hoznak létre, fejlesztenek tovább. A Bolgár Művelődési Házat 2003. novembere óta a Magyarországi Bolgárok Egyesülete és a Bolgár Országos Önkormányzat által alapított közhasznú társaság működteti. A Szlovák Közművelődési Központ 7 telephellyel rendelkezik az ország szlovákok lakta régióiban. A magyarországi németek közművelődési hálózatát budapesti központtal koordinálja és szakmailag támogatja az országos önkormányzat által 2003-ban alapított Ungarndeutsches Kulturzentrum - Magyarországi Német Közművelődési Központ. A Szerb Országos Önkormányzat 2004-ben hozta létre a 6 vidéki intézményt is összefogó Kulturális és Dokumentációs Központját. A lengyel, bolgár és görög önkormányzat – élve a 2004-ben megteremtett új lehetőséggel – kisebbségi kiegészítő oktatást lehetővé tevő iskolát alapított, mely közoktatási forma a rendkívül erős szórványhelyzetben élő, kis létszámú kisebbségi népcsoportok számára térségünk egészében is mintaként szolgálhat a jövőben. Az országos önkormányzatok többsége, élve a törvény adta jogával, zászlaja, jelképei mellett meghatározta kisebbségi közössége központi ünnepét. A rendezvények mára már nem egy esetben országos jelentőségű eseményekké váltak, ahol az ünnep keretében az országos önkormányzat kitüntetéseket, elismeréseket adnak át a közösség kiemelkedő személyiségeinek. Az országos kisebbségi önkormányzatok első alkalommal élhettek hatósági jogkörrel akkor, amikor megalkották, és elfogadták az adott közösség kisebbségi utónévtárát. A rendkívül komoly szakmai munka párosult a kétnyelvű anyakönyvi dokumentumok és informatikai háttér továbbfejlesztésével, s megteremtődött annak valós lehetősége, hogy a kisebbségi közösségek tagjai anyanyelvük szabályai és írásmódja szerint is használhassák családi és utóneveiket. 39
Az 1995-ben megalakult országos cigány kisebbségi önkormányzat (1994-ben 415, 1995ben további 61 helyi kisebbségi önkormányzat) szembesült azzal a problémával, hogy a cigányság speciális és súlyos problémái miatt a cigány kisebbségi önkormányzatokkal szemben olyan elvárások is megfogalmazódnak, amelyeknek jelenleg nem tudnak megfelelni. Sajátos helyzetben vannak, míg a többi kisebbségi önkormányzat tevékenysége alapvetően a kultúra, a művelődés, az oktatás és a hagyományőrzés területeihez kapcsolódik, addig a cigány önkormányzatnak ezen kívül szociális, egészségügyi, foglalkoztatási gondokkal is meg kell küzdenie. 5.1.2 TERÜLETI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK – 2005.CXIV 30/R§ A területi kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható, aki a települési kisebbségi önkormányzat tagja. A megválasztható képviselők száma 9 fő.26 A Fővárosi Önkormányzat feladatai elsősorban azok, amelyek a főváros egészét vagy több kerületet érintenek, másrészt a fővárosnak az országban és a Közép-magyarországi régióban betöltött különleges szerepéhez kapcsolódnak. A fővárosban, a 2002-ben megtartott kisebbségi önkormányzati választásokat követően, a korábbi kilenccel szemben 11 fővárosi kisebbségi önkormányzat megválasztására került sor. Az elektori gyűlés másodszori összehívását követően sem alakulhatott meg a román és a szlovén fővárosi kisebbségi önkormányzat, a választói gyűlések határozatképtelensége miatt. A román és szlovén közösség elektori gyűlésének eredménytelenségét az okozta, hogy a megválasztott elektorok jelentős része nem tagja a két közösségnek, ezért a fővárosi románság és szlovénség határozatképtelenné tette a választógyűlést, megakadályozva ezzel a fővárosi kisebbségi önkormányzat megalakítását. A 2003-2005-ös időszakról készült Kormánybeszámoló alapján megtudhatjuk, hogy a Fővárosi Önkormányzat mindegyik fővárosi kisebbségi önkormányzattal megkötötte a költségvetéssel és gazdálkodással kapcsolatos együttműködés részletes szabályait és eljárási rendjét tartalmazó megállapodást. 2003. június 2-án került sor helyiség használati szerződések megkötésére azon fővárosi kisebbségi önkormányzatokkal, melyek nem az országos kisebbségi önkormányzatokkal egy ingatlanba költöztek. Így kapott helyiségeket, a korábbi ciklusokban is használt Bp. V. Akadémia u. 1. szám alatti irodaházban a lengyel, német, örmény, ruszin, szlovák és ukrán fővárosi kisebbségi önkormányzat. 26
Kvjt. 12.§
40
5.1.3 TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK A 2005. évi CXIV. törvény kimondja, hogy a kisebbségek joga települési, területi és országos kisebbségi önkormányzat létesítése. A kisebbségi önkormányzati választásokon választó és választható, aki a Nek. törvényben meghatározott kisebbséghez tartozik és a kisebbséghez tartozását vállalja és kinyilvánítja, magyar állampolgár, választójoggal rendelkezik és szerepel a kisebbségi választójogi jegyzékben. A választópolgár csak egy kisebbségi választó jegyzékben szerepelhet. A választást akkor kell kitűzni, ha a településen a kisebbségi választói jegyzékben szereplő kisebbségi választópolgárok száma a 30-at eléri. A 2002-ben megtartott kisebbségi választásokat követően a 19 megyében összesen 1639 helyi kisebbségi önkormányzat alakult, melyből 542 az új testület. A legtöbb önkormányzat Baranya megyében (238) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (209) jött létre. A 2002. évi választásokat követően a fővárosi kerületekben működő kisebbségi önkormányzatok száma a korábbi 154-ről 203-ra emelkedett. A 2. számú mellékletben megfigyelhetjük, hogyan viszonyulnak a 2001. évi a nemzetiségi népességi adatok a következő évben megalakult kisebbségi önkormányzatok számához. A kisebbségi önkormányzatok számának növekedése a kerületi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kapcsolatában is változásokat hozott.
A helyi kisebbségi önkormányzatok 1995 és 2005 között 2000
1853
1838
1826
2002
2004
2005
1364
1500
1000 679 500
0 1995
1998
41
A ’90-es években a rendeleti előírás így szólt: „a kisebbségi önkormányzatok munkáját köteles segíteni a Polgármesteri Hivatal”, ez 1998-ban annyiban módosult, hogy köteles a működését segíteni, majd az új Nek. törvényben már a helyiséghasználat is rögzítésre kerül. A teljesítése természetesen az adott önkormányzat lehetőségeitől függ, de mindenesetre a Közigazgatási Hivatal hatáskörébe került a kérdés, így vita esetén ő léphet fel, végezheti el a törvényességi ellenőrzést, de nem kötelezhet végrehajtásra. A helyi kisebbségi önkormányzatok nem rendelkeznek önálló adminisztrációs háttérrel, infrastruktúrával, működési feltételeiket a települési önkormányzatok biztosítják. A két önkormányzati rendszer között jogi értelemben nincs alá-fölé rendeltség, a települések jelentős részében azonban a testületek kapcsolatát az erős függelmi viszonyok jellemzik. Ezen a téren a Nektv. módosítása sem hozott érdemi előrelépést, mindössze annyi történt, hogy a helyi önkormányzatok kötelezettségeit már nem kormányrendelet, hanem törvény írja elő.27 Elsődleges feladata, hogy a kisebbségek kulturális autonómiáját kiteljesítse, és a törvényben meghatározott egyéni és közösségeket megillető jogokat mind teljesebben valósítsa meg. Az önkormányzáshoz való alapjogból következik, hogy kisebbségi önkormányzat a törvény által meghatározott feladatokon túlmenően önként vállalhatja minden olyan feladat teljesítését, amely az imént említett cél megvalósulását szolgálja. Mód van arra, hogy külön megállapodás kötésével a kisebbségi önkormányzat a települési önkormányzattól átvállalja egyes önkormányzati feladatok teljesítésének kötelezettségét. Ebben az esetben azok a feladatkörök viszont nem vállalhatók át, amelyekben rendeletalkotás, ill. hatósági határozatok meghozatala szükséges. Hatáskörén belül járhat el a feladatkörébe tartozó ügyekben. A kisebbségek önigazgatásának közjogi jogalanyisággal felruházott szerve. Két fő területe a kultúra és az oktatás. Ezeken a területeken az önkormányzat döntéseit a kisebbség képviseletében önállóan hozza meg. Jogai kiterjednek arra is, hogy a kisebbséget érintőbármely kérdésben kifejthesse véleményét, tájékoztatást, felvilágosítást kérhessen. Önálló szabályozási és igazgatási hatáskörrel nem rendelkezik, ezért hatásköreit „együttdöntési jogosítványok” (egyetértési és véleményezési jog) formájában gyakorolja akképpen, hogy a helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdésekben nem dönthet egyedül: rendeleteinek, határozatainak érvényességéhez a kisebbségi önkormányzat egyetértése, véleménye szükséges. Felterjesztési jog28 illeti meg, a kisebbségek helyzetét érintő bármely kérdésben megkereséssel fordulhat a hatáskörrel és 27 28
Nektv. 27. § Nektv. 26§
42
illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv vezetőjéhez. Tájékoztatást kérhet, javaslatot tehet, intézkedést kezdeményezhet, kifogással élhet az intézmények működésével kapcsolatban, a kisebbségek jogait sértő gyakorlat, egyedi döntés ellen, kezdeményezheti a döntés megváltoztatását, visszavonását. Ezzel a jogi eszközzel elérhető lenne, hogy magas szakmai szinten befolyásolhassanak egyes közigazgatási döntéseket. Kezdeményezési joga van, ha a helyi kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzat döntése szükséges, a helyi kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni. Önálló döntési joga29 kiterjed a Szervezeti és Működési Szabályzatának, nevének, jelképének és a kisebbségi ünnepeinek meghatározásáig. Feladata a lakosság a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése és védelme. Együttműködési kötelezettség terheli a kisebbségi jogok érvényesítése során, mivel az ezzel kapcsolatos eszközök és intézményrendszer a települési önkormányzaté. A kisebbségi önkormányzati képviselő a településen az adott kisebbséghez tartozó választópolgár képviseletét látja el. A jogszabályok feladat- és hatásköröket a kisebbségi önkormányzat testületének adnak, a képviselő önálló közjogi jogalanyisággal és közjogi felelősséggel nem rendelkezik. A saját szervezetére vonatkozó kérdésekben a helyi kisebbségi önkormányzat autonómiáját nem korlátozhatja sem a települési önkormányzat, sem más állami szerv. Jogosult –anyagi keretein belül – intézményt alapítani, vállalatot működtetni, alapítani, pályázatot kiírni, ösztöndíjakat alapítani. A helyi közoktatás, helyi média, helyi hagyományápolás és kultúra, kollektív nyelvhasználat kérdéseiben a kisebbségi önkormányzatnak egyetértési, véleményezési jogköre gyakorlása révén e tárgykörökben szabályozási (rendeletalkotási) és igazgatási (határozathozatal) joga van. A
települési
önkormányzat
által
hozott
döntések
a
kisebbségi
önkormányzat
egyetértésének hiányában, véleményének mellőzése esetén nem hatályosak. A kisebbségi lakosságot e minőségben érintő települési önkormányzati rendelet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg. Az egyetértési jog teremt lehetőséget arra, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok a kisebbségeket érintő önkormányzati rendeletek megalkotása során a helyi önkormányzat döntési folyamataiba közvetlenül is bekapcsolódhassanak.
29
Nektv. 27§ (2)-(4)
43
5.2
KISEBBSÉGI OKTATÁS ÉS NYELVHASZNÁLAT
Alig több mint 30 a kisebbségi önkormányzat fenntartásában működő intézmény van ma az országban – számol be a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosának munkatársa. A Nek. törvény nem határoz meg kötelezően ellátandó feladatokat, alig több jogosultsága volt így a kisebbségi önkormányzatoknak, mint a civil szervezeteknek. A kisebbségi közszolgáltatási igény felmerülése esetén a gyermek szülője kérheti a nemzetiségi oktatást. Ez nem elkülönült formában jelentkezett az oktatáskor, hanem integráltan hozták létre. A kisebbségi oktatás megszervezése alternatív lehetőség, kötelező feladata a települési önkormányzatnak gondoskodni róla, amennyiben az igény fennáll. A törvény azonban akaratlanul, de visszásságokra is teret biztosított: az állami támogatás miatt sok helyütt valós igény nélkül is megszervezték a kisebbségi oktatást. Ez azért is lehetséges, mert 12 nemzetiségnél számon kérhető standardok vannak, viszont a cigány kisebbségnél nem volt kötelező a nyelvoktatás, szakmai kontroll pedig nem működött felettük. Ezért fontos, hogy véleményeztetni kelljen az adott programot és a kontrolláltabb pénzszerzést biztosítani. A ’90-es évek végére szerepel a költségvetési törvényben a normatív támogatás biztosítása: nyolc szülő írásos kérelmére és nyilatkozatukkal lehet kisebbségi oktatást kezdeni. A Közoktatási törvény 102.§ foglalja össze, mikor kell beszerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését kisebbségi oktatási kérdésekben. A Nek. törvény is tartalmazza, hogy a települési önkormányzat kisebbségeket érintő döntéseihez be kell szereznie a kisebbségi önkormányzatok egyetértését. Ennek ellenére, amint arról a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosának jelentéseiből, beszámolóiból kiderül, hogy a törvény által megfogalmazott elvi, jogi lehetőségek megvalósítása igen nehéz. Az 1998-ban a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa által végzett átfogó vizsgálat a kisebbségek oktatásáról mára már elavult bizonyos tekintetben, hiszen azóta hatékonyabb lett a diszkrimináció elleni fellépés, módosult a Közoktatási törvény, a Nek. törvény, létrejött az Egyenlő bánásmód törvény. Azonban a szegregációs jelenségek még mindig jellemzők főként a roma kisebbséget érintően. Anyanyelven tartott testületi ülésről vita esetén a magyar a hiteles változat, az új Nek. törvénnyel az anyanyelvi változat a hitelesként elfogadható jegyzőkönyv. Mivel a jegyzőt, vagy megbízottját köteles részt venni az ülésen, így az elvárás a testülettel szemben, hogy magyarul beszéljenek, vagy biztosítsanak tolmácsot, kérdés, hogy a költségét ki állja?, 44
vagy az öt tag közül tölti be a tolmács szerepét valaki az azzal jár, hogy ő nem tud részt venni a munkában. 5.2.1 2005. CXIV. tv. 45. § A Nekt. 43. § (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki a fenntartója, támogatja a kisebbségek által használt nyelv alkalmazását a kisebbségi nevelésben, oktatásban. A kisebbséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt. A törvény 43.§ (4) alapján a feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak meg kell szerveznie a kisebbségi óvodai nevelést, továbbá a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit. A 45.§ (2)-(3) bekezdése lehetővé teszi, hogy a cigány kisebbségi oktatás kizárólag magyar nyelven folyjon, de a szülők igényei alapján az oktatási intézmény biztosítja a cigány nyelv (romani, illetve beás) oktatását is. A következő A 46. § (2) bekezdése szerint a kisebbségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat. Továbbá a törvény kimondja, hogy a magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a kisebbségi közoktatás keretében is biztosítani kell. Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más kisebbség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint a helyi önkormányzat biztosítani köteles. 5.2.2 2005. ÉVI JELENTÉS A kisebbségi oktatás helyzetével az összes eddigi beszámolóban viszonylag részletesen foglalkozott a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa. Az oktatás ügye – mindenekelőtt az oktatás általános színvonala és az azt garantáló személyi- és tárgyi feltételek megléte – általában is a legfontosabb társadalmi kérdések közé tartozik, ugyanakkor kiemelt fontossággal bír a nemzeti és etnikai kisebbségek esetében, hiszen a 45
kisebbségi oktatás olyan kulcsfontosságú, mondhatni stratégiai feladat, amely a szó szoros értelmében meghatározhatja egy-egy kisebbségi közösség fennmaradását, identitásának megőrzését. A NEKH által összeállított, a 2003/2004. tanévre vonatkozó adatsor alapján elmondható, hogy 361 óvodában nemzetiségi nyelvű nevelés, 418 általános iskolában nemzetiségi nevelés-oktatás is folyt. Jelenleg nemzetiségi középfokú oktatást 32 középfokú intézmény biztosít. A legutóbbi felmérés szerint 11 926 gyermek részesül cigány kulturális nevelésben is az óvodában, 207 iskolában pedig cigány kisebbségi program szerint is oktatnak 27 250 tanulót. A cigány kisebbségi oktatás megjelenik 18 középfokú intézményben is, összesen 1981 tanuló részvételével. Erre a tanévre 135 települési önkormányzat kért 140 közoktatási intézményre kisebbségi kiegészítő fenntartói támogatást. A kisebbségi kulturális autonómia fogalmilag elképzelhetetlen kisebbségi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási és kulturális intézmények nélkül, a kisebbségi neveléstoktatást is ellátó intézmények döntő többségének a fenntartói nem a kisebbségi, hanem a települési önkormányzatok. A kulturális autonómia, a kulturális önrendelkezés csak korlátozottan, közvetetten, a kisebbségi önkormányzatokat megillető együttdöntési jogokon keresztül valósulhat meg. A kisebbségi oktatási jogok egyik kulcsfontosságú tényezője a megfelelő színvonalú, az igényekkel adekvát, folyamatos tankönyvellátás, amit – az alacsony példányszám miatt – piaci alapon lehetetlen megszervezni30. A Nektv. ezért fogalmazza meg a kisebbségi tankönyvek megjelentetését a taneszközök előállítását állami kötelezettségként, azaz az állam garantálja a kisebbségi oktatás elengedhetetlen tárgyi feltételeinek a biztosítását. Az ún. nemzetiségi oktatás esetében a 2005-ös év nem hozott újabb fordulatokat, azok a problémák, amelyekkel találkoztak a Hivatal munkatársai, már régóta ismertek. A nemzetiségi oktatás egyik elsődleges célja az anyanyelvi ismeretek elmélyítése, illetve fejlesztése (nyelvoktató programok), illetve a nyelvismeret színvonalával szoros összefüggésben a különböző tantárgyak, ismeretek anyanyelven történő oktatása. A cigány kisebbségi oktatás – jóllehet a jogalkotó a nemzetiségi oktatással egyidejűleg, azonos keretek között fogalmazta meg az erre vonatkozó szabályozást – lényegi különbséget mutat a nemzeti kisebbségek oktatásához képest. A különbség azonban nem
30
A kis példányszámú tankönyv kifejlesztésének költségei azonosak a piaci feltételek között kiadott tankönyvekével. Egy – jellemzően 150-300 példányban megjelenő – nemzetiségi tankönyv is 3-5 millió Ftba, az utánnyomás pedig ennek 1/4-ébe, 1/3-ába kerül. Az utánnyomások miatt öt év alatt az állam ráfordításai megduplázódnak.
46
az oktatáshoz fűződő jogokat illetően állapítható meg, hanem annak sokkal inkább társadalmi-szociológiai okai vannak. A nemzetiségek esetében nyilvánvaló célok – mindenekelőtt az asszimiláció lassítása, megakadályozása, illetőleg a nemzeti identitás megőrzése – ugyan a roma kisebbségi oktatás esetében is megállapíthatók, azonban e kisebbségi közösség esetében az oktatással elérni kívánt célkitűzések ezen túlmutató, komplexebb feladatok elvégzését igénylik. A cigányság esetében az oktatás célja alapvetően kettős: az önazonosság megőrzésén túl meg kell teremteni, el kell mélyíteni az integrációt is. Az integráció alatt ez esetben a társadalmi elfogadottság erősítését, az előítéletek felszámolását és a különböző helyzetű népességcsoportok esélyegyenlőségének a megteremtését – és ezzel párhuzamosan természetesen a szegregáció felszámolását – értjük. Először 2002-ben szerveztünk országos fórumot a kisebbségi köz- és felsőoktatás jelenéről és jövőjéről. „Oktatási integráció Magyarországon” vitafórum arra is alkalmat kívánunk nyújtani, hogy a kisebbségi ügyekben érintett felek közvetlenül is találkozhassanak és kommunikálhassanak egymással. A 2005. december 5-ei oktatási fórumot azzal a céllal rendezték meg, hogy áttekintsék a hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási integrációja érdekében tett intézkedések eredményességét.
5.3
KISEBBSÉGEK A MÉDIÁBAN
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa által folytatott vizsgálat eredményei szerint a támogatás csökkenő tendenciája, a rossz körülmények, a nem biztosított szakmai önállóság és pénzügyi függetlenség jellemzi a magyar nemzetiségi-kisebbségi médiát. A kisebbségi média helyzetét tanulmányozva a munkatársainak egyértelművé vált, hogy nem csak gazdasági, jogi akadályai vannak az átalakulásnak, hanem szemléletbeli váltásra lenne szükség, jobb és élénkebb kommunikációra az egyes szervezeti részlegek között. 2005. februárjában workshopot szerveztek a témában. A nemzeti és etnikai kisebbségek léte, közösségeik élete, tevékenysége számos olyan értéket rejt, amely a mai tévénéző, rádióhallgató előtt a hagyományos gondolkodás fenntartásával rejtve marad. A Magyar Televízió horvát, német és szerb nyelvű műsorai 2003-ban ünnepelték elindulásuk negyed százados évfordulóját, a román és a szlovák adás pedig két évtizedes múltat tudhatott maga mögött. Az esemény kapcsán, a Magyar Köztársaság elnöke magas állami kitüntetésben részesítette a jubiláló nemzetiségi szerkesztőségek munkatársait. 47
A bolgárok, a görögök, a lengyelek, az örmények, a ruszinok és az ukránok „Rondó” elnevezésű magazinműsora 2004 januárjában indult. A Magyar Rádióban (a továbbiakban: MR, rádió) 50 éve készülnek kisebbségi műsorok. A horvát és a szerb adások 2003-ban ünnepelték félévszázados jubileumukat. A rádió ma már az ország valamennyi kisebbsége részére sugároz anyanyelvű rádióműsort. A nemzeti kisebbségek országos sugárzású műsorainak heti műsorideje jelenleg 30 és 210 perc között van. Az alábbi táblázat a kisebbségi adások műsoridejének alakulását mutatja a Magyar Rádióban a médiatörvény hatályba lépése előtt és 2005-ben:
Nemzetiségi adások műsorideje 2005-ben Kisebbség regionális sugárzás bolgár cigány/roma görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén ukrán Egy hazában - magyar nyelvű nemzetiségi műsor Gyöngyszemek szemelvények nemzetiségeink irodalmából Összesen:
Műsoridő növekedése 1996-hoz képest
országos sugárzás
heti 660 perc heti 630 perc heti 630 perc heti 630 perc heti 660 perc
heti 30 perc heti 150 perc heti 30 perc heti 210 perc heti 30 perc heti 210 perc heti 30 perc heti 210 perc heti 30 perc heti 210 perc heti 210 perc heti 30 perc heti 30 perc heti 55 perc
heti 30 perc heti 150 perc heti 30 perc heti 30 perc heti 30 perc
heti 10 perc
heti 10 perc
heti 3 210 perc heti 1 475 perc Regionális és országos együtt: 4 685 perc
heti 30 perc heti 30 perc
heti 30 perc heti 55 perc
heti 425 perc
Forrás: Magyar Rádió
A kisebbségi rádiózás vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a magyarországi kisebbségek területileg szétszórtan, az ország valamennyi régiójában élnek. A médiatörvény kapcsán már beszámoltam a frekvenciaproblémáról. A médiatörvényben szabályozott, kedvezményes módon biztosított frekvencián sugároz műsort a Budapesten szerkesztett „Rádió C” roma magánrádió. Egy 2003-ban végzett kutatás szerint a Budapesten élő cigány lakosság 60 százaléka állandó hallgatója a Rádió 48
C-nek. A rádió többnyire magyar nyelven szól, de van több órás romani nyelven hallható adása is. A kisebbségi biztos a Magyar Rádióval kapcsolatban is megfogalmazta, hogy mielőbb
meg
kell
teremteni
a
közszolgálati
műsorszolgáltató
nemzetiségi
szerkesztőségeinek szervezeti önállóságát, ami elősegítené a kisebbségi kulturális értékek hatékonyabb érvényesítését és az önálló gazdálkodás tényleges lehetőségét. A biztos azt javasolja, hogy a Magyar Rádió vezetése vizsgálja meg az önálló nemzetiségi és regionális főszerkesztőség létrehozásának a lehetőségét. A médiatörvény rendelkezései kellő garanciát jelentenek ahhoz, hogy a közmédiában ne csökkenthessen a kisebbségi műsorok időtartama. A kisebbségi országgyűlési biztos szerint a törvényi védelem azonban azzal a következménnyel is járt, hogy a nemzetiségi műsorok lényegében „megrekedtek” az 1996. évi szinten. Az elmúlt években még elképzelések sem születtek arról, mi lehet a kisebbségi műsorok a jövője. A biztos is megállapította, hogy a nemzetiségi műsorok rendkívül kedvezőtlen időpontban kerülnek a közszolgálati televízió képernyőjére. A heti 26 perces kisebbségi anyanyelvű műsorok kezdési időpontja állandóan változik, pedig a nemzetiségi közösségek szinte kizárólag ezekben az adásokban kapnak megjelenési lehetőséget a képernyőn. A kisebbségi jogok megsértését jelenti az is, hogy ünnepnapokon rendszerint elmaradnak a nemzetiségi műsorok. A biztos megállapításai egybevágnak az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménye magyarországi végrehajtását értékelő állásfoglalásának negatív megállapításával. A nemzetközi kisebbségvédelmi jelentés is felhívta a figyelmet, hogy a sugárzás időpontja sem a rádió, sem a televízióadások esetében nem teszi lehetővé, hogy a megcélzott hallgató-, illetve nézőközönség a lehető legnagyobb számban élvezhesse a műsorokat. Az elmarasztaló vélemények ellenére - fogalmaz a kisebbségi országgyűlési biztos - az MTV-ben nem történtek érdemi intézkedések a nemzetiségi műsorok nézettségének javítása érdekében. A kisebbségi országgyűlési biztos szerint az MTV-nek az eddigieknél sokkal többet kell tennie annak érdekében, hogy a kisebbségekről ne pusztán az „énekes-táncos közösség” hamis képe éljen a társadalomban. Azonban a biztos megkeresésére az MTV elnöke nem tudott olyan intézkedésekről beszámolni, amelyek garantálnák, hogy a kisebbségek helyzetével, problémáival, mindennapi életével foglalkozó híradások – a nemzetiségi magazinokon túl – megjelenjenek a műsorstruktúrában. A kisebbségi országgyűlési biztos vizsgálata eredményeként több javaslatot is megfogalmazott a kisebbségek médiajogai érvényesülése érdekében. Javasolja, többek 49
között, hogy a Kormány tekintse át a kisebbségi médiára vonatkozó jogi szabályozást, és dolgozza ki az európai normáknak megfelelő kisebbségi média koncepcióját. A biztos a Magyar Köztársaság Országgyűlésének és a jogszabály előkészítésért felelős Kormánynak javasolja, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) módosításával tegye az önkormányzatok konkrét feladatává, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi jogok érvényesülésének biztosítása mellett a kisebbségi, illetőleg az európai uniós polgárok anyanyelvi tájékoztatásában való közreműködést. A 2004. május 3-9. közötti ORTT vizsgálatából kiderült, hogy a kisebbségek főként a hírműsorokban bukkantak fel. Minden ötödik megjelenés az M2-es, műholdról sugárzott programban volt. A cigányok megjelenésének közel 40 százaléka a TV2 műsoraihoz kötődött, jellemzően elsősorban a műsorajánlókban szerepeltek. Az ORTT a 171 műsorszámban 2 előítéletes bemutatást regisztrált. Ugyanakkor a kisebbségiek deviáns cselekedettel összefüggésben az esetek hatodában tűntek fel. Az ukránok megjelenésének közel fele tiltott határátkelés volt. A romák 12 műsorszámban (kb. 20 százalékban) szerepeltek negatív összefüggésben. A viszonylag nagy mennyiségű műsoróra megvizsgálása után az ORTT megállapította, hogy a kisebbségek véleményüket csak a nekik fenntartott műsorokban tudják kifejteni. Az ORTT megállapította azt is, hogy a kisebbségek a számukra fenntartott programokon kívül olyan kis mértékben vannak jelen a műsorszolgáltatók kínálatában, hogy egyes megjelenéseik felkutatása is komoly nehézségbe ütközik. A hír- és magazinműsorok elemzésének szentelt vizsgálatok során hónapról hónapra megállapítható, hogy e csoportok jelenléte minden esetben néhány tizedszázalék körül mozog. A közszolgálati Duna Televízió műsorstruktúrájában, az alapító okiratnak megfelelve szervezetileg nem különülnek el a nemzeti és a kisebbségi műsorok. A magyarországi kisebbségek nyelvein külön műsor nem készül és a kisebbségi műsorok finanszírozása sem jelenik meg elkülönítve, ugyanakkor több szerkesztőség is foglalkozik a hazai kisebbségeket érintő témával. SAJTÓ-, MÉDIAJELENTLÉT, HONLAPOK, RENDEZVÉNYEK Valamennyi nemzeti és etnikai kisebbség rendelkezik heti-, havi-, negyed-évi rendszerességgel megjelenő újságokkal. A kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi szervezetek által működtetett lapszerkesztőségek döntően központi költségvetési támogatással működnek, melyet pályázati úton a Kisebbségi Közalapítvány biztosít. 50
A NEKH 2004-ben, nemzetiségi újságírók bevonásával háttértanulmányt készítetett az országos terjesztésű kisebbségi írott média helyzetéről. A tanulmány szerzői szerint a hazai közszolgálati kisebbségi írott sajtó jelentős, semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a nemzetiségek életében. A szakértők szerint az anyanyelvű újságok megjelenése mind a kisebbségek, mind a Kormány által deklarált, közös érdek. A tovább bővül a kisebbségekhez kötődő internetes lapok száma. Sorra jelentek meg azok a honlapok, amelyek címgyűjteményei (pl. www.kisebbseg.lap.hu) széles rálátást nyújtanak a magyarországi kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekre. Önálló honlapot indítottak az országos kisebbségi önkormányzatok (pl. www.atruroman.hu), és elérhetőek a nemzetiségi civil szervezetek (pl. www.muke.hu) internetes oldalai is. Kisebbségi kulturális intézmények (pl. www.croatica.hu) önálló internetes munkát végeznek. 2003 elejétől valamennyi kisebbségi újság felkerült (pl. www.neue-zeitung.hu) a világhálóra. Az Internet segítségével a kisebbségek írott sajtója olykor hamarabb olvasható a világhálón, mint nyomtatott változatban. A „Ľudove noviny” c. szlovák nyelvű nemzetiségi hetilap szerkesztősége 2004 nyarától internetes on-line programot (www.luno.hu) működtet, létrehozva ezzel a világhálón az első magyarországi kisebbségi anyanyelvű napilapot. Hasonló jellegű, de magyar nyelven közzétett információkat tartalmaz a Barátság című folyóirat szerkesztősége által gondozott www.nemzetisegek.hu honlap. BARÁTSÁG lap szerkesztője a Fővárosi Német Önkormányzat elnöke, Mayer Éva. Sok kisebbség ír benne, negyedévente
jelenik
meg.
Kulturális
hírek,
kitüntetések,
országos
és
helyi
rendezvényekről tudósít. Ezen kívül segítik hasznos jogi információkkal, tanácsokkal a helyi elnökök munkáját is. Sajnálatos ugyanakkor, hogy egy civil kezdeményezésre létrejött, és a kisebbségi közéletben igen nagy népszerűségre szert tett „www.etnonet.hu” című weblap anyagi források hiánya miatt, 2004 decemberében megszűnt. Az első magyarországi nemzetiségi folyóirat a www.etnonet.hu volt. 2000. júniusától 2004 decemberéig működött. Jelenleg a www.nemzetisegek.hu/etnonet/ cím alatt tekinthető meg a portál archivált változata. Konkrét ügyekkel foglalkozott, a tájékoztatók megvitatása olvasható volt fórum jelleggel a portálon. A rengeteg összegyűjtött információ mellett nagy erénye volt a naprakészség, a jelentések, vizsgálatok egy-két napon belül felkerültek az oldalra. Jól dokumentálta a teljes magyar kisebbségi-nemzetiségi életet. EU Phare támogatással kormányzati romaportál (www.romaweb.hu) kezdte meg működését 2003 májusában, amelynek célja az állampolgárok naprakész tájékoztatása a magyarországi cigánysággal kapcsolatos kérdésekről, valamint a cigány kisebbségi 51
önkormányzatok, roma szervezetek, kormányzati és társadalmi szervezetek közötti folyamatos és kölcsönös információáramlás kialakítása. A roma kormányzati portál az elmúlt közel két év alatt számottevő médiummá vált az információszolgáltatás terén. Tájékozódási pontként szolgál romák és nem romák, a különböző szervezetek számára. POLONIA WENIERSKA - Folyóirat, ugyanaz a cikk két nyelven jelenik meg benne, havi rendszerességgel. Országosan ad hírt a magyarországi lengyelek összetartásáról, munkájáról. GLOS POLONII - A Bem József Kulturális Egyesület életéről szóló havi kiadvány. AMARO DROM - Roma lap, havi megjelenésű. ARARÁT - Az örmények lapja A nemzetközi kisebbségpolitika híreinek belföldi kommunikációja érdekében a Kisebbségi Hivatal havi rendszerességgel Hírlevelet jelentet meg, amely összefoglalja a nemzetközi kisebbségvédelem, kisebbségpolitika híreit a központi államigazgatásban dolgozó, kisebbségi ügyekkel foglalkozó munkatársak számára. Támogatás összege forintban Támogatott lapok
kisebbség 2003
Amaro Drom cigány Ararát örmény Arménia örmény Balgarszki Vesztnik bolgár Balgarszki Veszti, Haemus bolgár Barátság interetnikus Cronica román Foaia román Hromada ukrán Hrvatski glasnik horvát Kafeneio görög Kethano Drom cigány Ludové Noviny szlovák Lungo Drom cigány Neue Zeitung német Országos Ruszin Hírlap ruszin Polonia Wegierska lengyel Polonia Wegierska + Glos Polonii lengyel Porabje szlovén Ruszin Világ ruszin Srpske Narodne Novine szerb Világunk cigány Összesen: Forrás: Kisebbségi Közalapítvány 52
14 500 000 11 239 799
2004 10 000 000 3 400 000
7 107 329 4 000 000 3 269 700 31 137 043 6 766 818 34 406 743 6 766 818 4 828 914 34 406 743 3 738 735 36 700 498 4 988 983 13 795 000 16 000 000 34 406 743 16 000 000 284 059 866
5 426 446 3 054 000 2 476 322 23 773 132 5 166 466 26 269 548 5 166 466 2 000 000 26 269 548 5 000 000 28 020 830 1 904 545 10 532 483 13 000 000 1 904 545 26 269 548 10 000 000 209 633 879
Kisebbségek Napján, 2005. december 18.-án került megszervezésre Budapesten az a gálaműsor, ahol köszöntőt mondott a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke, Szili Katalin és kiemelte a magyarországi kulturális örökség részét képező nemzetiségi kulturális értékek jelentőségét hazánk európai integrációs folyamatában. Az ünnepség keretén belül átadták a hazánkban élő 13 kisebbség egy-egy jeles képviselőjének a Pro Cultura Minoritatum Hungariae kitüntetéseket. A magyarországi német kisebbségi önkormányzatok hagyományos ünnepi gálaműsorát rendezték meg 2006. január 14-én a Budapesti Kongresszusi Központban, a kisebbségi önkormányzati rendszer 10 éves évfordulója és a magyarországi németek elüldözésének 60. évfordulója jegyében.
53
6.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KAPCSOLATA A KISEBBSÉGEKKEL 6.1
A JOGSZABÁLYOK TÜKRÉBEN
A Nemzeti és Etnikai Jogok Biztosa által kiadott 2002. évi jelentésben, mely a kisebbségi jogok összefüggésében vizsgálta a kisebbségi önkormányzatok megalakulását, működési feltételeit, gazdálkodását, együttműködését a települési önkormányzatokkal az alábbi hiányosságokra hívta fel a figyelmet: •
14%-ban megoldatlan helyiséghasználat
•
megfelelő szakmai támogatás hiánya
•
egyeztetés hiánya a költségvetés tervezése során
•
Együttműködési Megállapodás hiánya (költségvetés elfogadása e nélkül)
•
Egyetértési joggal élés lehetőségét nem teszik lehetővé rendeletalkotás során
•
Intézményalapítás, -fenntartás joga sérül (finanszírozás hiányában)
•
Nyelvhasználat hivatalos eljárás során alig lehetséges
A kisebbségi és a települési önkormányzat közötti együttműködés, a kialakult kapcsolatok, a döntéshozatal során a kisebbségi érdekek, szempontok figyelembevétele kisebbségenként és településenként különböző képet mutat. A kisebbségi és a települési önkormányzat közötti sikeres együttműködés meghatározó tényezője a kialakult személyes jó viszony, a hasonló politikai meggyőződés, és nem utolsó sorban a jegyző és a kisebbségi önkormányzatok
vezetőinek
felkészültsége,
szemlélete,
hozzáállása.
Pozitívak
a
tapasztalatok a kisebbségi referens alkalmazásával kapcsolatban, bár gondot okoz, hogy személyének kiválasztása legtöbbször a kisebbségi önkormányzatok véleményének kikérése nélkül történik. Szinte általánosan jelentkező gond, hogy a kisebbségi önkormányzatok vezetői szerint a kisebbségi önkormányzatokat a helyi önkormányzatok nem tekintik egyenrangú félnek. Gyakran az együttműködés kiterjesztésének az a gátja, hogy a kisebbségi önkormányzat tagjai nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal. A települési önkormányzat éves költségvetésének rendeletének kisebbségi szempontból való egyeztetése alapfeltétele a sikeres együttműködésnek. Megállapodásban kell rögzíteniük a költségvetés összeállításának tervezetét, a költségvetési rendelet megalkotása
54
során a helyi kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet. A kisebbségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a települési önkormányzat képviselő-testületének ülésein, ez ad lehetőséget a helyi önkormányzat ügyeinek folyamatos figyelemmel kísérésére. A települési önkormányzat elnöke is részt vehet a kisebbségi önkormányzat gyűlésein tanácskozási jog nélkül is. A települési képviselők minél többször vesznek részt közmeghallgatásokon, lakossági fórumokon, annál több lehetőségük nyílik, hogy a kisebbséghez tartozó lakosság problémáiról tájékozódjanak. Fontos érdekközvetítő szerepük lehet a véleményezési és egyetértési joghoz kötött döntések előkészítésében. A munka hatékonyságát növeli, ha a kisebbségi kérdésekben gyakran érintett bizottságokban vállalnak munkát (oktatási). A sikeres működés feltétele, hogy a polgármester és a jegyző kellő segítséget nyújtson nekik. Szakmai, számviteli segítséget a kisebbségi önkormányzat elnöke és a tagok is kérhetnek a jegyző irányítása alatt álló polgármesteri hivataltól, melynek kereteit a helyi Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Sok esetben feszültséget okoz, hogy a településeken eltérő a kisebbségi önkormányzatok támogatása, az állami támogatáson kívül jelentős juttatásokban részesül még a másik kisebbségi önkormányzat. Az egyes települések anyagi lehetőségei eltérőek. Kötelessége a települési önkormányzat képviselő-testületének az egy településen működő kisebbségi önkormányzatok részére azonos feltételeket biztosítani. A Polgármesteri Hivatal feladatai a kisebbségekkel kapcsolatban: Segíti a kisebbségi önkormányzatok munkáját, így különösen a kisebbségi önkormányzat testületi működéséhez igazodó postai, gépelési, kézbesítési, sokszorosítási feladatok ellátását, ezek költségeinek viselését. A kisebbségi önkormányzatokat segítő szervezeti keretek kialakításakor a képviselő-testület kikéri a kisebbségi önkormányzat testületek véleményét. A képviselő-testület feladata a helyiségek biztosítása. A kisebbségi önkormányzat köteles a jegyzőnek megküldeni a Szervezeti és Működési Szabályzat határozatát és az átruházott hatáskörben hozott döntéseit. Igény esetén a jegyző köteles biztosítani a határozatainak, hirdetményeinek közzétételét magyar és kisebbségi anyanyelven is. A kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve Polgármesteri Hivatal. A közöttük lévő megállapodás rögzíti ennek kereteit.
55
6.2
A KISEBBSÉGEK HELYZETE
KÉT FŐVÁROSI KERÜLETBEN Kutatást folytattam két fővárosi kerületben annak megvizsgálására, hogy a fent vázolt helyzet hogyan érvényesül a gyakorlatban, milyen tapasztalatai vannak maguknak a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek. Ennek érdekében kiválasztottam két fővárosi kerületet, Soroksárt és Kőbányát, az előzőben három (német, roma, bolgár), míg az utóbbiban hét kisebbségi önkormányzat működik. Kutatásom alapjául a kérdőíves vizsgálatot választottam, mely lehetőséget adott a tíz elnök véleményének kerületenkénti összevetésére. A kérdőív a 3. számú mellékletet képezi. A kérdőíveket nagyrészt személyes találkozásunk alkalmával töltötték ki az elnökök, illetve amelyikük elfoglaltsága ezt nem tette lehetővé, tőle e-mailben kaptam vissza a válaszokat. 6.2.1 SOROKSÁRI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KÉRDŐÍVEK ALAPJÁN A kerületben három kisebbségi önkormányzat folytat tevékenységet, közülük a német és a bolgár elnökével sikerült felvennem a kapcsolatot és lefolytatnom a kérdőíves vizsgálatot, sajnos a határidőig a roma elnök nem juttatta vissza a kitöltött kérdőívet. 1.
2002-2006 IDŐSZAKRA KITŰZÖTT CÉLOK
Cél a hagyományápolás, a kerületben élő bolgárok felkutatása volt. Pest déli részein a bolgárkertészek sok földet tartottak fenn a zöldség- és gyümölcstermesztéshez, így a kerületben is adott jelenlétük. 1.
MEGVALÓSÍTÁSUK
A kitűzött cél megvalósításához testületi hatáskörben döntést hoztak bolgár klub alapítására, mely havi egyszeri klubdélutánt jelent, ahol megismerkedhetnek egymással a kerületben élő nemzetiségek, illetve az érdeklődők megismerhetik a bolgárok értékeit. A klub szervezéséhez nagy segítségükre volt a Soroksár újságban feladott hirdetés. 2004.-ben alapították meg a Soroksári Bolgárok Hagyományőrző Egyesületét, melynek célja a bolgár hagyományok beágyazása Soroksár életébe. A választások után eleinte kétkedés fogadta a bolgár önkormányzat létrejöttét, maga a Soroksári önkormányzat sem bízott jövőjében, de megállapíthatjuk, hogy két év leforgása alatt sikerült megalapozni további létjogosultságukat. 56
2.1
NYELVOKTATÁS
Országos szinten az Egyesület fogja össze a bolgárokat, a nyelv- és táncoktatás is a székházukban zajlik, valamint a hitélet a mellette lévő templomban. 2.2
KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK
Bekapcsolódnak a helyi sváb rendezvényekbe is, a Majális alkalmával közösen lépnek fel a tánccsoportok. A Soroksár Napok – melyet a Pesterzsébettől való különválás alkalmából rendeznek - szeptember 20.-ai héten kerülnek idén is megrendezésre, ahol ők is jelen lesznek tánccsoportjukkal a rendezvényeken. Összehangolt munkát folytatnak a másik két kisebbséggel. Évzáró bolgár bállal köszönik meg a kerület lakosainak az egész éves támogatást és odafigyelést. Idén kerül megrendezésre a németek kitelepítésének 60. évfordulója alkalmából létrejövő 3-4 napos emlékműsorral egybekötött program, ahova meghívást kapott a nürtingeni polgármester is. Majális, szüreti felvonulás. 2.3
IDENTITÁS MEGŐRZÉSE
Identitástudat a német nemzetiségűeknél is természetesen megvan, viszont sokan vannak olyanok is, akik letagadják, vagy egyszerűen nem foglalkoznak vele. Sváb énekkar, kultúregyesület, Deutsche Klub működik. 2.4
ANYAORSZÁGI UTAZÁSOK
Országos szinten együtt működve az Egyesület szervezésében kerül sor utazásra, kinti rendezvényeken való részvétel lebonyolítására. Testvérvárosi kapcsolat jelenleg kiépítés alatt áll, tárgyalást folytatnak Tvardica várossal az együttműködés lehetőségéről. 3.
A KERÜLETI KISEBBSÉG
A kerületi nemzetiség száma 30-100 fő közé tehető, a népszámlálás alkalmával 9 fő vallotta magát bolgárnak. Többséggel az idős nemzedék tartozik ebbe a létszámba, 38-40 éves kortól mondható aktívabbnak a hagyományápolásban a lakosság e része. Ez a megfigyelés igazából az országos egyesület rendezvényeiből szűrődik le, nem feltétlenül a kerületre jellemző adat. A 20.000 kerületi lakos közül 4-5.000 főre tehető a nemzetiségiek száma az elnök becslése alapján. 4.
KISEBBSÉGI JOGOK
Mindennemű segítséget, anyagi támogatást megkapnak a helyi önkormányzattól, jogaik érvényesítése nem okoz gondot. 5 pontot adtak a mérőskálán.
57
4.2
HELYISÉGHASZNÁLAT
Közösségi Ház áll a kisebbségek rendelkezésére, ahol helyt kap a számos (mintegy 70) kerületben működő egyesület, tánccsoportok, dalkörök, nyugdíjasklub is. Az időbeosztást emiatt előre kell egyeztetni, de ez nem okoz semmiféle nehézséget. 4.3
MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK
A működéshez sem a bolgárok, sem a németek irodára nem tartanak igényt, azt praktikusabb otthonról intézni. A bolgár önkormányzat számítógépet az IHM által kiírt pályázaton nyert, melynek feltétele az éves beszámolók megküldése a minisztérium számára a kisebbségi munkáról. Tiszteletdíjat egyik kisebbségi önkormányzati tag sem vesz fel, csak a költségeik megtérítése történik. 4.4
ANYANYELVHASZNÁLAT
Az anyanyelvhasználat a németek által szervezett egyesületeknél jellemző, de itt is az idősebb generáció körében. A kerületben két iskola is működik, mely mély kapcsolatokat ápol a németekkel, így az ott tanuló diákok anyanyelvi oktatásban részesülnek. Igény nem jelentkezett még a hivatali eljárások terén az anyanyelvhasználatra. 5.
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
A tagság a törvényi előírás szerinti 5 főből áll, mindhárom önkormányzat esetében, akik közül egy elnök és egy elnökhelyettesi poszt kerül betöltésre. 5.4
TESTÜLETI ÜLÉSEK
Akár havi két testületi ülést is tartanak, az igények alakulása szerint, 10-14 ülés az éves átlag a három önkormányzat esetében, mely megfelel a törvényben foglaltaknak. 5.5
NAPIRENDI PONTOK
A testületen belül nincsenek konfliktusok, természetesen a politika belejátszik azért a közös munkába, de az ellenvélemények tükröződése nem jelent gondot. Az üléseken főként a rendezvények szervezésével, költségvetéssel kapcsolatos kérdéseket tárgyalják meg. 6.1
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATTAL
Meghívót minden kisebbségi önkormányzat kap a Soroksári Önkormányzat Képviselőtestületének üléseire, de nem jellemző, hogy ezeket látogatnák is. Évente egyszer a kötelező beszámoló alkalmával megjelennek, amikor is az írásban megtett beszámolóikkal kapcsolatosan a testület kérdéseire kell válaszolniuk működésükkel, pénzeszközeik felhasználásával kapcsolatosan. Amennyiben a kisebbségeket érintő téma kerül a Képviselő-testület napirendjére, természetesen ott vannak. 58
A németek egyik tagja képviselő-testületi tag is. 6.2
POLGÁRMESTERI HIVATAL
A Testületi Csoport két referense foglalkozik a kisebbség önkormányzatokkal, ők adnak segítséget bármely felmerülő gond esetén. A pénzügyi, könyvelési dolgokkal ők foglalkoznak, biztosítják jegyzői felügyelettel a törvényes működést. 6.3
TOVÁBBKÉPZÉSEK
Továbbképzésre nem szorulnak, a pályázatokat a bolgár elnök maga írja meg, a németeknél pedig a pályázás jogát átadták a németek számos egyesületének, így ők célirányosabban, biztosabban tudnak nyerni a kiírt pályázatokon, mintha az önkormányzat még konkurálna velük. 6.4
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Az Együttműködési Megállapodásuk kiterjed a kulturális rendezvények szervezésére, a költségvetésre. Nem tartalmaz semmiféle megkötést a rendelkezésre álló anyagi keret felhasználását illetően. 7.1
TÁMOGATÁSOK
2006-ban az állami támogatás minden kisebbség esetében 640.000.- forint. 7.2
A bolgárok a kerületi önkormányzattól jóval több pénzt kapnak, mint az állami
támogatás összege, a németeknél pedig ez a támogatás az államinak többszöröse. A már említett színvonalas, nagy nézőszámot vonzó rendezvények (Emlékprogram: 1 millió forint költségvetésű) miatt szükségük is van erre a keretre. 7.4
Jelenleg még nincs bulgáriai kapcsolat. A németek az utóbbi időben nem kaptak
testvérvárosuktól, Nürtingentől támogatást, de nem is merült fel igény erre. Az iskolák tartanak fenn Együttműködési rendszert a partnervárosokkal, mely alkalmat nyit a csereutazások lebonyolítására, de ezeket az egyesületek szervezik meg. 8.
KAPCSOLAT AZ ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATTAL
A bolgár elnök az Országos Bolgár Önkormányzat Kulturális Bizottságának is tagja, így még ha anyagi támogatást nem is, de minden másban rendkívül segítőkész az országos önkormányzat.
Koordinálják
a
munkájukat,
ajánlásokat
tesznek,
szervezésben,
költségátvállalásban segítséget nyújtanak. Az Országos Német Önkormányzat igen kiterjedt szervezet. Ott a tárgyalási nyelv a német, talán ezért is az elnök, aki saját bevallása szerint nem bírja annyira magas szinten a nyelvet, nem látogatja gyakran az országost. Sajnos ebben ideje is korlátozza. Inkább a Fővárosi Német Önkormányzattal tartanak fenn közvetlenebb kapcsolatot. A német vers- és prózamondó versenyen a kerületi legjobbak részt vesznek. Színházi 59
előadások, kiállítások közösen. A Kispesti németek ún. kölcsönkérték már a soroksári német tánccsoportot, mivel épp egy ilyen műsorszám hiányzott az összeállításból, és ennek a felkérésnek örömmel eleget is tettek. Regionális Együttműködési szerződést kötött egymással hét német önkormányzat (Csepel, Dunavarsány, Taksony, Dunaharaszti, Soroksár, Pestszenterzsébet és Újhartyán), mely keretében közösen adnak ki évkönyvet, a nemzetiségi iskolák, óvodák között együttműködés van. A roma kisebbségi önkormányzat elnöke az Országos Cigány Információs és Művelődési Központban dolgozik. 9.
KAPCSOLAT A KERÜLETI KISEBBSÉGGEL
A nemzetiségi lakosságtól főként a rendezvényekkel kapcsolatos visszajelzéseket kezelik. Kiadványok beszerzésével, egyéni programok támogatásával szokták megkeresni őket. Vannak olyan visszajelzések is, melyeknek politikai élük van, de egyik elnök sem tartja célszerűnek a nemzetiségi-kisebbségi életbe belekeverni a politikát. Talán ezért is maradnak távol a képviselő-testület üléseitől. 9.2
A tájékoztatásra a helyi újságokat, plakátokat használják fel, valamint meghívókon
keresztül értesítést küldenek az aktuális rendezvényekről. 9.2.1 A bolgárok és németek esetében az Internet által
kínált lehetőség
kihasználatlanságára azzal a magyarázattal szolgáltak, hogy a nemzetiségi lakosság zöme az idős korosztály és ők nem ebben a világban élnek. A regisztrálás pedig önmagában a svábokban alapvető viszolygást váltana ki, hiszen az idősek közül sokan még ma sem hajlandóak felvállalni nemzetiségüket. A fiatalok érdeklődését pedig nem lehet a hagyományőrzés irányába terelni szerintük. Az internetet saját munkára használják, például a bolgár testvérvárosi kapcsolat kiépítése ügyében folytatott levelezést praktikusan időben lerövidíti. Természetesen cirill betűs billentyűzet segítségével születnek ezen levelek. 9.2.2 A helyi újságok folyamatosan beszámolnak az őket érintő eseményekről, rendezvényeikről. Országos szinten a Bolgár Hírlap, melyet az országos önkormányzat üzemeltet számol be tudósításokban a rendezvényekről, eseményekről, receptekkel, keresztrejtvényekkel teszik valóban havi lappá az újságot. A Petőfi rádión heti két órás műsoruk van a bolgároknak. Az M1 Rondó című havi műsorának szerkesztősége is jelen van a fontosabb rendezvényeken és arról a televízió műsor beszámol.
60
A németek a Soroksár Újságban kapnak minden hónapban külön oldalt, melyet az önkormányzat egyik tagja szerkeszt, német nyelven jelennek meg itt a cikkek. A Német Nemzetiségi Kultúregyesület Soroksár elnöke és a kisebbségi önkormányzat képviselője a Soroksár Újság német oldalának szerkesztője. Országos hetilapjuk a Neue Zeitung, ezen kívül német nyelvű alapítványi újság is hírt ad a kerületi történésekről is. A Magyar Rádió külön német szekcióval rendelkezik, a Pécsi TV német nemzetiségi műsorát minden alkalommal meghívják a fontosabb eseményekre, pl. a Majális alkalmával is jelen lesznek. 10.
KAPCSOLAT A TÖBBI KERÜLETI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL
A bolgár és német önkormányzat között remek a kapcsolat. Egymás testületi ülésein nem vesznek részt. 10.2
Szó esett már közös szervezésről, azaz október eleji Kisebbségek Napja tervezése
folyamatban van. Beszélgetésünk során a bolgár elnök kifejtette, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a 3., 4. generáció már nem ápolja a múltját, hagyományait. Ezért szerinte az új Nek. törvény ellentétes a mai társadalmi folyamatokkal, tendenciával és a benne felállított kritériumok szinte teljesíthetetlenek lesznek majd az őszi választásokon, mindenesetre azért bizakodó és reméli, hogy a következő négy évre is meg tud alakulni önkormányzatuk. Összegezve tehát Soroksár egy olyan település, ahol a német nemzetiség számottevőbb lélekszámmal bír, mint a többségi lélekszám. Igen sok kulturális, oktatási, civil alapítvány szerveződött az évek során, akikkel szoros kapcsolatot ápolnak a kisebbségi önkormányzatok. A romák helyzete, élete azonban szinte teljesen hiányzik a közbeszédből. 6.2.2 KŐBÁNYAI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK A KÉRDŐÍVEK ALAPJÁN A másik összehasonlítási alap Kőbánya, mely viszont egy olyan kerület, ahol betelepülés révén lett vegyes a lakosság, ipari kerületből most kezd zöldövezeti vegyes területté válni. Volt munkáskerületként nem büszkélkedhet nagyszámú nemzetiségi lakossággal. Azonban a számos betelepülőnek köszönhetően mégis aktív nemzetiségi élet alakult ki. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat székhelye is a kerületben van. Kőbányán a 2002-2006 közötti időszakra hét kisebbségi önkormányzat került megválasztásra: a cigány, görög, horvát, német, örmény, román, ruszin. A kerületben dolgozó hét kisebbségi 61
önkormányzat elnökei által kitöltött kérdőívek kiértékelésekor az alábbi működés közti különbségek és fontos egyezések mutatkoztak. 1.
CÉLOK
Célkitűzésekben mindannyiuknál a hangsúly a hagyományőrzésen van és a megvalósítás eszközeiről is hasonlóképpen nyilatkoztak. 2.1
MEGVALÓSÍTÁSUK
A nyelvoktatás, mint a legfőbb e téren mind a görög, cigány, román és német esetében jelentős szerepet kap, a német és román nyelvápoló klub (15 fő) érdemi munkája figyelemre méltó az identitástudat erősítése céljából. Míg a ruszinoknál a tankönyv, jegyzet beszerzése is nehézségbe ütközik, de a román tankönyvet is a kiadótól kell megrendelniük. 2.2
A Szent László Napok és a Kisebbségek Napja alkalmával közösen megrendezésre
kerülő eseménysorozatot mindegyikük a kerületi kisebbségeket összetartó rendezvényként emelte ki. A 10 főből álló magyar-görög tánckar jelen van a legtöbb kerületi rendezvényen. 2.3
Az identitásuk megőrzésében a románokat és németeket segíti a hagyományőrző
klubuk megléte. A horvátok Tamburica táncegyüttese, a Horvát Hagyományőrző Egyesülete mind az idős mind a fiatal lakosságot magához vonzza. Naponta 10-13 óra között üzemel a Görög klub, ahova főként az idősek járnak el, ők kizárólag görögül beszélnek egymás között. A korelnök 93 éves. A Kollatosz Jorgosz zenekaruk keretében folyt zeneoktatás, de már megszűntek. 2.4
Anyaországgal kapcsolatot sajnálatos módon egyik kisebbségi önkormányzat sem
ápol erőteljesen, maga a Kőbányai Önkormányzat tart fenn már hosszú ideje kapcsolatot Horvátország Vinkovci városával, és a vezetőivel ápolt kapcsolatban kerülnek előtérbe a horvát önkormányzat tagjai. 3.
A KERÜLETI KISEBBSÉG
Cigányok: A kerületi lakosok 9-10%-a tartozik e kisebbséghez. Görögök: 105 fő él a kerületben, ha a vegyes házasságokat is beleszámoljuk 158-an vannak. 80% idős, 15% középkorú és 5% gyerek. Horvátok: A kerületben lakó gyerekek Zuglóba járnak a horvát óvodába, iskolába, így a kerület maga is jó kapcsolatot ápol a zuglói önkormányzattal és az oda járó kőbányai gyerekek
támogatását
a
kőbányai
önkormányzat
természetesen
táncegyüttesnek köszönhetően a fiatalok kiválóan aktivizálhatóak.
62
átvállalja.
A
4.
KISEBBSÉGI JOGOK
Mindegyik kisebbségi önkormányzat képviselője elégedetten nyilatkozott kisebbségi jogaik érvényesülési lehetőségeiről, Kőbányán mindezeket biztosítottnak érzik. A kerületi önkormányzattól megfelelő együttműködést tapasztalnak, a segítségnyújtásban sincsenek problémák. Összegezve a nyolc kitöltött kérdőívet, három 5-ös és öt 4-es osztályzat született. Erősségként értékelték a Polgármesteri Hivatal Kisebbségi Csoportjának munkáját, ahonnan a munkájukhoz szükséges alapvető segítséget kapják. 4.2
A jeles osztályzat betudható annak is, hogy Kőbányán külön épület áll a
kisebbségek rendelkezésére, melyet csak a helyi civil szervezetekkel kell megosztaniuk (és ezek száma korántsem rúg olyan magasra, mint Soroksár esetében). 4.3
Tárgyi eszköz igényük egy része a Kisebbségek Házában rendelkezésükre áll, a
többi eseti igény jelentkezésekor pedig a Kisebbségi Csoport munkatársainak segítségére számíthatnak. 4.4
Igény az anyanyelv használatára hivatali eljárások esetén nem merült fel ezidáig, a
kétnyelvű anyakönyvezés pedig megoldott, mondta a görög kisebbségi önkormányzat elnöke. A testületi ülések jegyzőkönyve magyar nyelven készül mindegyik kisebbségi önkormányzat esetében, melyet Kisebbségi Csoport a Közigazgatási Hivatal részére 15 napon belül megküld. Igény sem merült fel eddig anyanyelven történő testületi ülés lefolytatására. A Kisebbségek Háza irodáinak, termeinek feliratai kétnyelvűek. Tolmács segítségével megoldják a felmerülő igényeket. A hivatalos kisebbségi önkormányzati levelező papírjuk fejléce is két nyelven tartalmazza a nevet, elérhetőségeket. 5.
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
Mindegyik önkormányzat 5 tagból áll, közülük kerül ki az elnök és az elnökhelyettes. Évente átlag 10-15 testületi ülést is tartanak, mely majd’ kétszerese a törvényi előírásnak, illetve a módosított törvényben előírt kötelező penzum háromszorosa. A megalakulásukkor a Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása a fő feladat a napirendek során, az önkormányzat
munkatervéhez
élhetnek
javaslatokkal,
illetve
külkapcsolatokat
kezdeményezhetnek. Személyi ügyek tárgyalására szerencsére ritkán kerül sor, jellemzőbb napirendi pontok a különböző rendezvények szervezésére vonatkozóak és ezek anyagi hátterének biztosítását szolgáló kérdések. A határidőkkel összefüggésben lévő napirendi pontokról a referensekkel egyeztetnek. A Pénzügyi Irodán pénzügyi referens látja el a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos adminisztrációt.
63
6.1
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATTAL
2-3 fő látogatja rendszeresebben a képviselő-testület üléseit, a többiek általában idő hiánya miatt nem tudnak jelen lenni. Tanácskozási joggal az Emberi Jogi, Kisebbségi és Civil Szervezetek Bizottsága ülésein ott lehetnek. Jelenleg nincs köztük olyan képviselő, aki tagja a képviselő-testületnek. A viszonyt mindannyiuk mellérendeltségként értelmezi, a kapcsolattartást egyensúlyban érzik, hisz az önkormányzat főbb tisztségviselői folyamatos támogatásukról biztosítják őket, illetve védnöki szerepet vállalnak a kisebbségi, nemzetiségi rendezvényeken. A nemzetiségi iskolák, kisebbségi intézmények esetén a szociális szolgáltatástervezési koncepciót a kisebbségi önkormányzatok véleményezték, 2005-ig a kerületi Védelmi Bizottság tagja volt minden kisebbségi önkormányzat elnöke. 6.2
A kisebbségi ügyek a Polgármesteri Hivatal Irodájának irodavezetője alá tartozik az
Emberi Jogi, Kisebbségi és Civil Szervezetek csoport. A csoportnak három munkatársa van, köztük a csoportvezető, akinek irányításával végzi a csoport a napi törvényességi, adminisztrációs és szervezési feladatokat. Kőbányán a Polgármesteri Iroda feladatai közé tartozik az emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi és civil szervezetekkel összefüggő önkormányzati munka. Mindegyikük elismerte a Kisebbségi Csoport munkáját, mely sokrétű feladatokat lát el a kisebbségi önkormányzatok
tevékenységének
gördülékeny
lefolytatása
érdekében,
az
adott
referensekkel történő egyeztetés után a csoport vezetője adja ki az elvégzendő feladatot és ő továbbítja az irodavezetőnek, ezáltal biztosítva a megfelelő információáramlást a szervezet e részlegének életében. A németek jóval kevesebb téren szorulnak a csoport segítségére. 6.3
EU-s pályázatíró tanfolyamra való jelentkezésről körlevelet bocsátott ki a
Kisebbségi Csoport, melyre való jelentkezés után a részvételt ingyenesen biztosítják a kisebbségi önkormányzatok tagjai részére. 6.4
Kőbányán
a
helyi
rendelet
értelmében
a
kisebbségi
önkormányzatok
együttműködési megállapodásait minden évben megújítják, január 15.-éig esedékes azok beadása. 2003.-tól kezdődően új paragrafusként került be a 3.1.e) pont, mely értelmében külső szervezet támogatásához kérelmet kell beadni az Emberi Jogi, Kisebbségi és Civil Szervezetek Bizottságához, a bizottság dönti el, hogy hozzájárul-e a támogatás megadásához (Együttműködési Megállapodás 4.számú melléklete). Mindennek célja, hogy megakadályozza az önkormányzati pénzek kimenekítését, és hogy a helyi kisebbségi érdekeket képviseljék a támogatásból, tehát a kerületben maradjon a pénz. 64
Minden év elején megszületik az önkormányzattal való együttműködésükről szóló megállapodás, mely főként az éves rendelkezésre álló anyagi eszközök beosztásáról szól. 7.1
TÁMOGATÁSOK
Éves anyagi támogatásuk 640.000.- forint, az állami támogatás is ugyanennyi. Tehát átlagban 1.280.000.- forintot kapnak összes támogatásként. A cigány önkormányzat támogatottsága ettől eltérő, a népességi arányszám miatt. Az állami támogatás mindegyiküknél azonos, önkormányzati támogatásban azonban eltérések mutatkoznak. Amint a 2006-os év költségvetési koncepciójában olvashatjuk: „ A helyi
kisebbségi
önkormányzatok
támogatását
önkormányzatonként
a
központi
költségvetésben meghatározott összeggel azonos mértékben kell tervezni – kivéve a Kőbányai Cigány Kisebbségi Önkormányzatét, mely esetben a 2005. évi bázisszint alá nem tervezhető – figyelembe véve az egységes elhelyezkedésük körülményeit is. A kulturális programjaik finanszírozására fordítható összeget, egységes szempontrendszer kidolgozását követően, a 2006 évi források ismeretében kell meghatározni (amely a bázisszinten tervezett összeget – 2005. évi – nem haladhatja meg). A programjaikra elkülönített keretet testületi céltartalékba kell helyezni.” A polgármester azonban saját tartalékkerete terhére saját belátása szerint dönthet további támogatás megadásáról, melynek ellenjegyzője csak a jegyző. A Budapest Kőbányai Önkormányzat 2006. évi költségvetésébe szervesen beleépül a kisebbségi önkormányzatok költségvetése. Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Civil Szervezetek Bizottsága rendelkezik mintegy nyolc millió forintnyi kerettel, melyből igény esetén kisebbségi programokra ad támogatást. 8.
KAPCSOLAT AZ ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATTAL
A horvátok és németek kiemelendőek, ők tartják fenn a kapcsolatot az országos kisebbségi önkormányzattal, hiszen a kisebbségi önkormányzat tagja az Országos Horvát Önkormányzat referense, a Fővárosi Horvát Önkormányzat elnöke és a Horvát Hagyományőrző Egyesület elnöke is egy személyben. A németek mind a fővárosi, mind az országos önkormányzattal jó relációban vannak. A többiek főként politikai nézeteltérésekre hivatkozva nem ápolnak szoros kapcsolatot az országos önkormányzatokkal, ezt a kérdést igen személyfüggőnek találják. A görögök esetében ők adnak támogatást az országos és fővárosi önkormányzatnak azzal, hogy az országos és fővárosi rendezvényeken fellépnek, mint például április 30.-án a Széchenyi-hegyen. A közös rendezvényeket természetesen a többiek is támogatják fellépéseikkel felkérés, igény esetén.
65
9.1
KAPCSOLAT A KERÜLETI KISEBBSÉGGEL
A kerületi cigány kisebbség főként lakásügyekkel, a Cinka Panna program tanulmányi ösztöndíjához való ajánlások kérésével, napi szintű megélhetési problémáikkal fordul a kisebbségi önkormányzat tagjaihoz. Másoknál a nyelvtanfolyamok iránti igény, egy-egy rendezvény esemény támogatásának ötletével jelentkezik a helyi nemzetiségi lakosság. A görögök esetében bármilyen felmerülő gondot igyekeznek minél előbb orvosolni, mivel szinte egy lakótelepen lakik a kerületi kisebbség nagy része, így könnyű az egyeztetést megoldani. 9.2 Rendszeres fogadóóráik keretében kerül sor ezen megkeresésekre, de telefonon és a Kisebbségi Csoport irodáján keresztül is alkalom van rá. A helyi Kőbányai Újságban, az önkormányzat honlapján megtalálhatóak elérhetőségeik és plakátokon is értesülhet a lakosság a szervezés alatt álló aktuális rendezvényekről. A helyi lakosok nagy figyelemmel kísérik az ATV vasárnapi műsorán fél órában jelentkező kőbányai műsort, ami szintén tájékoztatást nyújt ezekről az eseményekről. A görögök postai úton kapnak meghívókat az egyes rendezvényekre, illetve a klub faliújságáról tájékozódhatnak az érdeklődők. 9.2.1 A román kisebbségi önkormányzat tagjai hivatalos internetes hozzáféréssel nem rendelkeznek, míg a német kisebbségi önkormányzat négy tagjának van saját számítógépe, mely nagyban megkönnyíti ezt. Lévén közülük hárman informatikusok, így adódott, hogy egyedül a kisebbségi önkormányzatok közül – ők rendelkeznek különálló honlappal. Az ő munkájukról folyamatosan informálódhat a német nemzetiség, követheti testületi ülései témáit, idejét, részletes beszámolókat olvashat a rendezvényekről, jelentkezhet a nyelvtanfolyamra. 9.2.2 A helyi médiával való kapcsolattartásban is nagy segítséget nyújt a Kisebbségi Csoport a kisebbségi önkormányzatok részére, az általuk karban tartott címlistát gyakran igénybe veszi az örmény, a görög és a horvát kisebbségi önkormányzat. Országos médiával csak egy-egy nagyobb esemény kapcsán alakul ki kapcsolat (örmény genocídium), kivételt képez ez alól az ATV kőbányai műsora, ahol biztosított a kisebb rendezvényekről készülő beszámolók megjelenése is. A Kisebbségi Csoport áldozatos munkájának köszönhetően áll rendelkezésre egy cikkgyűjtemény, ahol az elmúl tíz év helyi nemzetiségekről szóló cikkei fellelhetőek, valamint a meghívók és pr-anyagok is ebben az archívumban kapnak helyet. 9.2.3 Az egyes rendezvényekre meghívók kerülnek kézbesítésre az állandó protokoll-lista alapján. 9.3 A többséget képviselő kerületi lakosokkal szinte nincs nézeteltérés, részvételük természetes a különböző rendezvényeken. A Szent László Napok keretében megrendezett 66
eseménysorozat pedig kimondottan elősegíti, hogy a kőbányai lakosok kapcsolatot teremtsenek a nemzetiségekkel, megismerjék hagyományaikat, egyedi szokásaikat és bekapcsolódjanak a közös együttlétbe. A cigány kisebbséggel kapcsolatos problémák a kirívóak, de orvoslásukban több felől érkezik a segítő szándék. 10.
Mindegyikük szerint kiváló a kapcsolat közöttük, egymás rendezvényein
szerepléseket vállalnak és támogatják egymást.
67
7.
KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK PR TEVÉKENYSÉGE
Tekintsük át röviden az önkormányzatoknál kifejtendő pr31 munka céljait, majd nézzük át a célok megvalósításául szolgáló eszközöket! Mindezeket megpróbáltam átfordítani a kisebbségi önkormányzatok esetére, ugyanis azt tapasztaltam kutatásaim során, hogy e területen még igen nagy hiányosságok mutatkoztak, legalábbis a két kerület kisebbségi önkormányzatait illetően. Úgy gondolom, hogy komoly lobbizási folyamatra van szükség ahhoz, hogy a kisebbségeknek
a
törvények
által
biztosított
jogai
a
valóságban
kellőképpen
megvalósulhassanak, hiszen hiányzik mellőle mind az anyagi, mind a szakmai támogatottság.
7.1
AZ ÖNKORMÁNYZATI PR TEVÉKENYSÉG CÉLJAI
A pr célja, hogy más társadalmi csoportosulásokkal, melyektől a szervezet függ, összhangot hozzon létre, ennek alapvető feltétele a kedvező környezet kialakítása és fenntartása. Magyar PR Szövetség meghatározása szerint a helyi önkormányzati pr a Corporate PR szféráján belül tematikusan a társadalmi ügyek kezelésével foglalkozó Issue management ágba tartozik. A társadalom egészét foglalkoztató, a szervezetet közelről érintő kérdések kezelése, a szervezet kommunikációjának szervezése a feladata. Rádöbbenteni a lakosokat, hogy ami a lakóhelyükön történik, abba ők is beleszólhatnak, elvárják tőlük az aktív részvételt. Ehhez kellő tájékoztatást kell kapniuk az intézmény céljairól, terveiről, feladatairól. Másrészt a hivatalnak folyamatosan gyűjtenie kell az adatokat, véleményeket, visszajelzéseket és partnereknek kell tekinteniük a lakosokat. Tehát a kisebbségi önkormányzatok feladata a helyi kisebbség kellő tájékoztatása működésükről: •
Tájékoztatás az önkormányzat tevékenységéről, elvi politikájáról
•
Döntés előtti véleménynyilvánítás lehetősége (közmeghallgatás, lakossági fórum)
31
A public relations angol kifejezés a többi idegen eredetű köznyelvi szóhoz hasonlóan kis kezdőbetűvel írandó. Hasonlóképpen a rövidítése is kisbetűs: pr. – www.mprsz.hu
68
•
Felvilágosítás az önkormányzat működéséről, jogaik, kötelezettségeik rendszeres ismertetése
•
Kisebbségi-nemzeti büszkeség érzésének ápolása
Önkormányzati
pr
területei:
külső
szakmai
kapcsolatok,
belső
szervezeti
pr,
médiakapcsolatok, külső ágazati kapcsolatok, külső kommunikáció. Segítségével a kommunikációs tevékenység hatékonyságát fokozni lehet, amely az önkormányzati működés egyik legfontosabb célja. Néhány sajátosság, mely komplikálja az elvégzendő feladatokat: •
tájékoztatási, közhatalmi, politikai funkció
•
kétirányú
információáramlás
követelményrendszerének
kiépítése,
biztosítása •
párbeszéd a külső és belső célcsoport között
•
kommunikációs tervezés, nyilvánosság a döntés előkészítése során is
•
beszámoltathatóság bizonyítása
•
lakossági kapcsolat intenzitásának bizonyítása.
A belső pr feladata az önkormányzatok életében: -
tájékoztatás
-
információáramoltatás
-
munkamorál stabilitásának biztosítása
-
kapcsolatkiépítés az osztályvezetőkkel, tisztségviselőkkel
-
hatékony munkakapcsolat a helyi médiával, helyi szakemberekkel
-
helyi lapok, elektronikus sajtótermékek befolyásának növelése
-
lebontsa a korlátokat a lakosság és a helyi apparátus között
-
áttekinthetőség biztosítása a helyi joganyagban, ügyintézéskor
A kisebbségi önkormányzatok esetében a fenti pontok képezik munkájuk alapját. Amennyiben ezek közül nem működik valamelyik megfelelően, akkor véleményem szerint nem várható el a kisebbségi képviselőktől a helyi kisebbség képviselete. Mint látni fogjuk a Polgármesteri Hivatal Kisebbségi Csoportja tartja a kapcsolatot a kisebbségi önkormányzatokkal, így alapvető, hogy kapcsolatuk zökkenőmentes munkát tegyen lehetővé és segítsék mindenben a munkát. A kisebbségi önkormányzatokra vonatkozóan fontos, hogy mind a képviselőket, mind az elnököt minél több oldaláról ismerjék meg a helyi kisebbség tagjai, erősödjön a beléjük 69
vetett bizalom. Fogadóórákat tartson, újságírókat hívjon meg. Rendszeresen látogassák a választókörzetet, elsősorban azt a területet, ahol súlyosak a problémák. Ismételt közmeghallgatásokkal is fenn tudják tartani a helyi érdeklődést. A médiához pozitívan kell viszonyulniuk, közvélemény-kutatási eredményeket is jó, ha ismerik. Mivel sokan a problémájukkal a Polgármesteri Hivatalhoz fordulnak, így a köztisztviselőktől is elvárható, hogy pártatlanul, pártsemlegesen dolgozzanak, feladatukat a kulturált ügyintézés szabályai szerint lássák el, gondoskodással kezeljék az ügyfelek problémáit, hozzáértő, képzett munkaerő benyomását keltsék és a kisebbségi önkormányzat képviselőihez irányítsák az ügyfelet, amennyiben az ügy nem hozzájuk tartozik. Külső pr feladata: -
a település egységes külső kommunikációjának megteremtése
-
egységes arculat a kommunikációs kiadványokon
-
célcsoportonként események szervezése
A helyi lakosok nem hagyatkozhatnak csak a helyi sajtóra a helyi önkormányzat tevékenységének megítélésében. Így a pr munka célja, hogy bizalmat, támogatást és együttműködési készséget szerezzen a lakosok körében, konszenzusra jusson helyi nézeteltérésekben, jó hírnevet, közmegbecsülést vívjon ki, közelebb hozza a kisebbségi lakosokat a többséghez kultúrájuk, hagyományaik, szokásaik megismertetése által.
7.2
A KÜLSŐ PR ÚJ ESZKÖZE
A kiállítások, rendezvények kielégíthetik a helyi szinten jelentkező információszükségletet, de a bemutatás színvonala, a rendezvény látogatottsága érdekében szem előtt kell tartani a hirdetőtáblákat, a könyvtárak előtti plakátkihelyezéseket. Cél, hogy minél több alkalom nyíljék a kétirányú információáramlásra. A szervezetek tagjaikat értesítik az eseményről és fontos, hogy a közvélemény reagálásáról, véleményéről is kapjanak visszajelzéseket. „Céljaink elérése ugyanakkor új eszközök és módszerek feltárását és alkalmazását igényli. Az új típusú lakossági kapcsolatoknak párbeszéd jellegűnek, személyhez szólónak, az érdekeltséget bemutatónak és egyúttal érdekeltté tevőnek kell lennie. Ez olyan anyagi erőforrást nem, vagy korlátozottan igénylő eszköz, melynek hatására fokozódhat a lakosság jogkövető magatartása, értékeinek megőrzése, megóvása és megvédése, erősödhet
70
a településhez tartozás érzése és a közös célok megvalósítása érdekében megmutatkozó tenni akarása.”32 Ez az új eszköz pedig nem felváltja az eddigi jól bevált pr eszközöket, „… a különböző „infokommunikációs” technológiák nem számolják fel egymást, hanem együttesen léteznek.”33 „Az elektronikus média hihetetlenül felgyorsítja az információáramlást és lehetővé teszi az események élő, azonnali követését. Másrészt drasztikusan kiterjeszti az információk által elérhető befogadók körét, megnöveli azoknak a számát, akikhez a hír eljuthat. Ezáltal olyan alkalmilag szerveződött tudásközösségeket hoz létre, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.”34 A társadalomban egységesen merült fel az igény, hogy az önkormányzatok működéséről egyre több információhoz férjen hozzá. Azt mindenki megérti, hogy a döntések előkészítő szakaszaiban nem minden esetben lehetséges az anyagok bizalmasságát megszüntetni, viszont az egyes döntéseket, őket érintő változásokat a legkézenfekvőbb helyen, az önkormányzat portálján keresik. „A portál olyan internetes honlapot, weboldalak összekapcsolt rendszerét jelenti, amely széles körű érdeklődést kielégítő szolgáltatásokat kínál. A tematikus portál ezen belül egy témakörhöz tartozó információk, szolgáltatások, lehetőségek csomópontja.”35 A települési portál tehát az önkormányzat alapfunkcióin túlmenően az ügyfél szélesebb körű érdeklődésére számot tartó szolgáltatásokat is biztosít. Az önkormányzatnak nem elég a lakosság felé hirdetnie a portál megjelenését, hanem azt a munkatársak között is ismertté kell tennie. Előnye, hogy az önkormányzat tevékenységének átláthatósága nő, a lakosokat érintő változások törvényi és önkormányzati szinten is elérhetőek, ügymenetről tájékozódhatnak, csökken a sorbanállás. Ezen kívül az e-demokrácia fejlődésével megakadályozható az ún. digitális szakadék kialakulása, biztosítható az információs esélyegyenlőség. A honlapon megjelenítendő információk között ezért alapvető fontosságúak az alábbiak, összhangban a KET. 164.§-val: •
Pontos megnevezése az önkormányzatnak
•
Központi címe, telefonszáma, fax, e-mail
32
Kőbányai Önkormányzat 2004 évi koncepciója Dessewffy Tibor: Bevezetés a jelenbe p. 83. 34 Dessewffy Tibor: Bevezetés a jelenbe p. 72. 35 Budai Balázs Benjámin-Szakolyi András: Interaktív önkormányzat p. 26. 33
71
•
Központi ügyfélfogadás helye, időpontja
•
Bemutatkozó oldal magyarul a hivatal tevékenységét szabályozó főbb jogszabályokkal
•
A település címere
•
Nem közigazgatási honlapokra mutató linkekre kattintás után felugró figyelmeztető ablak
•
Információs, kommunikációs, interakciós, tranzakciós tartalomszolgáltatás
formanyomtatványok, fogadóórák
on.line ügyintézés – határozathozatal, minden ügymenetre kiterjedően •
Véleménynyilvánításhoz űrlap
•
sajtóközlemények, események, hírek rovatokra osztva, fórumszolgáltatás
•
információk felvitelének dátuma
•
hivatal alá tartozó intézmények elérhetőségei
•
hivatal hatáskörét érintő pályázatok, hasznos linkek listája
•
nyomtatható és továbbküldhető információk legyenek
•
nyitóoldal – aloldal szimmetricitás
•
gyors tájékozódást és navigációt biztosító menü
•
adatvédelmi tájékoztató (publikus formában)
•
archívum a lejárt tartalmakkal
•
honlaptérkép
•
vakok számára olvasható tartalom
Az önkormányzati oldalakon javasolt: •
felhasználást könnyítő freeware- programok letölthetősége
•
kereső funkció
•
a hivatal szervezeti felépítése, működése – vezetők bemutatása, szervezeti egységek elérhetőségei, feladatai
•
letölthető űrlapok
•
szakterületenként közéleti fórum
•
szakmai csoportok és civil szervezetek ismertetője
•
bemutatkozó oldal angolul, németül, franciául
72
•
hivatali hírlevél láblécben : kiadó közszolgáltató, felelős szerkesztő neve, elérhetősége, példányszáma, fel-, leiratkozás módja
• Az
rövid, max 3-4 görgetéssel áttekinthető oldal
e-közigazgatás
fejlesztése
Európában
prioritást
élvez,
Magyarországon
az
állampolgárok 18 %-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A GKI Gazdaságkutató Rt. kutatói által 2005. végén végzett felmérés szerint36 3185 magyarországi helyhatóság közül 3073nál használnak személyi számítógépeket, átlagosan 13,2 asztali és egy hordozható számítógépük van. A hivatalok 92 %-ának van Internet-hozzáférése. A 2005-ben indult Ügyfélkapun keresztül elérhető űrlapok, formanyomtatványok száma eléri a kétszázat, a 27 szolgáltatás közül 20 online is elérhető. A terület ösztönzőleg hathat a háztartások és egyének digitális írástudásának javulására is. Az alábbiakban az önkormányzati kommunikációs tevékenység ezen új formáját szeretném bemutatni a már vizsgált két budapesti önkormányzat esetében. Kövessük végig, hogyan használják ki az önkormányzatok az Internet adta lehetőségeket és milyen bepótolnivalók vannak még e téren. Természetesen a kisebbségek megjelenését is számba vesszük a két kerület honlapjainak áttekintésekor. 7.2.1 www.soroksar.hu A fejlécben bal sarokban a címer, mellette a felirat „Soroksár honlapja”, mely megfelel a törvény által előírtaknak. Hat képet láthatunk még ugyanitt, a templom, a polgármesteri hivatal, a kórház és a lakótelep épületeit, valamint a dunai kompot ábrázoló kép mutatja be a kerületet. A fejléc alatti csíkban a következő információkat találjuk: 1. Soroksári Hírlap menüpontból a Soroksári Újság cikkeit olvashatjuk el. 2. A galériában 26 kép segít megismerni, beazonosítani a kerület nevezetességeit. 3. Kerületi események. A 2006 évre tervezett programokat tekinthetjük át. (Majális, Megemlékezés a kitelepítés 60. évfordulójára, kórustalálkozó, diákgála, Soroksári Napok) 4. Eseményküldő szolgáltatás: ingyenes a honlapra cégek, intézmények részére. 5. Linkek címszó alatt találjuk a budapesti polgármesteri hivatalok kerületenkénti sorrendben lévő internetes elérhetőségét és az állami intézmények ABC sorrendben lévő felsorolását. Szolgáltatók felsorolása. Azonban kissé félrevezető információkat tartalmaz, 36
Világgazdaság – Telebit, 2006. április 26., p.4.
73
amikor a látogató megpróbál a nagyon hasznos linkgyűjtemény egyik oldalára elbarangolni. 6. Hírlevél menüpontból juttathatunk el elektronikus levelet az ott megjelenő e-mail címre észrevételeinkről. Alatta pedig e.mail-ben, a név, cégnév és e-mail cím megadása után megkapjuk az aktuális híreket naprakészen eljuttatják. A képernyő bal oldalán 5 témára osztva jelennek meg a menüpontok: 1. A kerületről •
általános információk
Az Önkormányzat alatt nézhetjük meg a Kisebbségi Önkormányzatokról szóló minimális információkat. Nem rendelkeznek saját honlappal, a kerület honlapján a kerületről szóló menüből érhető el róluk információ. A bolgároknál tartalmazza a fényképet a képviselőről, a nevét, tisztségét, e-mail elérhetőségét, fogadóóráját és telefonszámát. A németek oldalán a foglalkozásukat, viszont e-mail nem áll rendelkezésre megtudhatjuk. A Roma Kisebbségi Önkormányzat elnökének foglalkozása, tel, e-mail, fogadóóra helye, időpontja, fénykép. A többi tagról vagy csak mobiltelefon áll rendelkezésre, vagy nincs. A három kisebbségi önkormányzat neve alatt jelenik meg a kisebbségek jogaival foglalkozó intézmények és szervezetek felsorolása, de ez csak a szervezet nevére, képviselőjének nevére és a címre korlátozódik. Sem telefonos, sem internetes elérhetőség nem kapcsolódik hozzájuk. Polgármesteri Hivatal – legfontosabb címek, telefonszámok, ügyfélfogadási idő Közösségi élet – kultúra, művészet, sportélet: a 2006 évre tervezett programok listája jön elő mindkét menüpontra való kattintáskor. Egyéb intézmények és szervezetek, alapítványok – 5 közalapítvány, 62 civil szervezet •
Képviselő-testület
•
Kitüntető címek
Soroksárért érdemrend: név, kitüntetés éve, 1995-2005 Budapest díj, Pro Urbe Budapestért díj, MK Arany Érdemkeresztje, MK Érdemkereszt Ezüst fokozat, Belügyminisztériumi kitüntetés, Soroksár Önállóságáért kitüntetés, Soroksár Gyermekeiért kitüntetés, Év köztisztviselője, Év pedagógusa, Év Egészségügyi Dolgozója, Év szociális dolgozója, Díszpolgárok • 2.
Stratégiai terv – sajnos nem található
Ügyintézés – Aktuális
74
Az Ügyfélbarát hivatal (okmányiroda) menüpont mellett olvashatjuk a megszületett jegyzőkönyveket, határozatokat, a Rendeletböngészde nagy segítséget nyújt ebben. Itt találjuk a pályázatokat és hirdetményeket is. 3. Választási információkon belül nézhetjük meg a választási térképet és az aktuális hirdetményt 4. Hírek – Soroksári újság 5. EU információk menüpont alatt EU információk, EU üzleti szótár magyar-angol, Csatlakozások ideje, MNB legfrissebb hivatalos devizaárfolyama, Hivatalos árfolyamadatok és valutaátváltások tekinthetők meg. Jobb oldalon található szolgáltatások egyedibbé és barátságosabbá teszik az oldalt: 1. Tegye honlapunkat a kedvencei közé 2. az aktuális frissítés dátuma: mai nap 3. naptár, névnap 4. vendégkönyv 5. üzenetküldés a webmesternek Az oldalt, úgy találtam, hogy kellőképpen frissítik. Sajtóközlemények nem találhatóak az oldalon, pedig ez a gyűjtemény nagyban megkönnyítené az újságírók munkáját is. Átlátható, interaktív és gyorsan betölthető az oldal. Várakozásaimmal ellentétben német nyelven nem hozzáférhető. Az intézményi funkciók közül hiányosnak találom a polgármester és a képviselő-testület bemutatására szánt teret, valamint a hivatal szervezeti felépítéséről sem értesülünk teljes körűen. A portál funkciók közül nagyon hasznos a közigazgatási linkek összegyűjtése.
7.3 KŐBÁNYA Tekintsük át a Kőbányán tapasztaltakat az önkormányzatok közötti és a kisebbségi önkormányzat és a helyi kisebbség közötti kommunikációt illetően. 7.3.1 BELSŐ PR A Polgármesteri Hivatal állami és önkormányzati vezetése rendszeresen látogatja a kisebbségek rendezvényeit, a polgármester, illetve alpolgármester mond egy-egy megnyitó alkalmával köszöntőt. Önálló protokoll listával rendelkeznek a kisebbségi önkormányzatok a vezetőkről, így mindig meghívást kapnak az oktatási intézmények, a GAMESZ és a
75
hivatal munkatársai. A kisebbségi önkormányzatok vezetői között élő a kapcsolattartás, egymás rendezvényein természetes a részvétel. Az irodavezetők rendelkeznek internet hozzáféréssel, a Kisebbségi Csoport – egy költözés következtében – jelenleg viszont nem tudja használni az internet adta lehetőségeket, mely nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy a kisebbségi önkormányzatok rendelkezésére álló információk is naprakészebbek lennének. A kiépítése őszre várható az új épületben. 7.3.2 KÜLSŐ PR A Polgármesteri Iroda alapvetően belső szolgáltató tevékenységet végez, amellett, hogy a sajtó, a lakossági, kisebbségi és vallásügyi szakmai kérdésekre is kiterjed illetékességi területe. A sajtómunka, lakossági kapcsolatok feladatainak ellátása, sajtó-kapcsolattartás, hivatalos hirdetésfeladások, a Kőbányai Hírek című önkormányzati lap, a hivatal és a képviselő-testület önkormányzati
sajtóügyeinek intézmények
előkészítése,
szervezése
sajtómegjelenését,
a
feladata.
programjaik
Segíti
az
nyilvánosságát,
önkormányzati kiadványok előkészítésének szervezéséről, bonyolításáról, külföldi vendégek
fogadásáról,
program-összeállításukról,
rendezvényekkel
összefüggő
beszerzésekről és megrendelésekről kell gondoskodnia. 7.3.2.1
www.kobanya.hu
Honlapszerkesztő főmunkatárs dolgozik az önkormányzatnál. Azonban az impresszum ott árválkodik kiadó és felelős szerkesztő megjelölése nélkül, így nem tudunk meg semmilyen információt. A honlapon való eligazodást segíti a honlaptérkép, mely az impresszum mellett, az oldal alján található. A fejléc tartalmazza a kerület címerét, a „Kőbánya Online” feliratot és láthatjuk négy híres kerületi épület fényképét (templom, gimnázium, önkormányzat, 100-lakásos társasház). Rendelkezésre álló plusz információként megtudhatjuk a dátumot, az aznapi névnapokat, keresési funkció segít a könnyebb kezelhetőségben, letölthetjük az Acrobat Reader programot és felhasználóként regisztrálhatjuk magunkat. Az oldal tulajdonképpen egy portál, hiszen innen továbblinkelhetünk a KÖSZI és a Pataky Művelődési Központ honlapjára is. A portálra felkerülnek a lakosságot érintő aktuális hírek, események (Majális, választási eredmények, madárinfluenza-tájékoztatás, parlagfűvel kapcsolatos törvényi előírás, gyászjelentés, „Kőbányáért” díj díjazottja, általános iskolai beiratkozásról tájékoztatás, 76
örmény genocídium megemlékezésről beszámoló, sport- és szórakoztató rendezvényekről híradás, stb.). Az Önkormányzat menüpont alatt legördül a Kisebbségi Önkormányzatok menü, ahol megtudhatjuk a Kisebbségek Háza címét, gondnokának elérhetőségét, a kerületben működő kisebbségi önkormányzatok elnökének elérhetőségei, ügyfélfogadási idők, az elnökhelyettes és a képviselők nevei találhatóak. A portál menüje már tartalmazza az önkormányzati és kisebbségi választás menüpontot, igaz még információval nem töltötték fel. Az intézmények menü alatt megtalálhatóak telefonnal, névvel, címmel, e-maillel a kerületben működő oktatási, szociális, egészségügyi és közművelődési intézmények elérhetőségei. Az ügyintézés történhet interneten keresztül is, külön menüpontban, mely így megkönnyíti a kerületi lakosok életét, hisz minden gyakorlati tudnivalót meg lehet tudni a honlapról és így felkészülten az ügyintézés már sokkal gördülékenyebben zajlik. Bejelentések menüt nagyon hasznosnak találom, a lakosság minél erőteljesebb bevonását szolgálja a közügyekbe, hisz itt tehet bármelyik felhasználó bejelentést a kerület állapotára, állagára vonatkozólag – a roncsautótól kezdve a kátyúkon, hiányzó utcanév táblákon, elhanyagolt telkeken keresztül a kóbor állatokig. Sajnos a programajánló nem túl friss rendezvényekkel fogadja az ide kattintót. Az Uniós hírekről a hírlevélből kapunk felvilágosítást. Sajtóközleményekre nem találtam rá ezen a honlapon sem, a honlaptérkép nagy segítség az eligazodásban. Az intézményi funkciók közül megjelenik oldalukon az Európai Uniós ismeretek népszerűsítése. 7.3.2.2 A KŐBÁNYAI NÉMET ÖNKORMÁNYZAT SAJÁT HONLAPJA A kisebbségi rendezvényekről szóló információkat a Polgármesteri Hivatal munkatársa teszi fel a Kőbányai Önkormányzat honlapjára. Csak a német kisebbségi önkormányzat rendelkezik külön honlappal, melyre frissen kerülnek fel az információk. Erről az egyik informatikus képviselő gondoskodik. Magyar- német zászló között Kőbánya címere a bal sarokban, középen a Kőbányai Német Önkormányzat neve. A bal oldalon a menüpontok felsorolása: •
Rólunk - Bemutatkozással kezdődik 77
•
Hírek
Aktualitásként tartalmazza a 2006. januári képviselőtestületi ülések idejét, helyét. A 2005 évi testületi ülésekhez kapcsolódó meghívókat is megtekinthetjük mintegy archívumként. Ezekhez kapcsolódóan pedig tájékozódhatunk az ülésre javasolt napirendi pontokról is. Megtekinthetjük azt a köszöntő levelet, melyet Ratzinger bíboros úrnak pápává választása alkalmából írt az Önkormányzat polgármestere és a Kőbányai Német Önkormányzat, természetesen, az arra érkezett válaszlevéllel együtt. Aktualitásként karácsonyi ünnepek, vagy éppen a húsvét alkalmából megtett jókívánságokat is olvashatjuk a meghívók között. Hírt adtak a költözésről a Kisebbségek Házába, ahol testületi üléseik, nyelvtanfolyamaik, rendezvényeik helyet kaptak. Beszámoló a Szent László Napok háromnapos eseménysorozatról. •
Német oktatás
Aktuális oktatásokról szól. Időpontja, díjtalan, helye, jelentkezés határideje, módja. Német klub indulásának időpontja. Lezajlott oktatások. •
Rendezvények
A 2006 évi aktuális rendezvényekre meghívó. Lezajlott rendezvényekről beszámolókat, fotókat tekinthetünk meg 2004 év elejéig visszamenően, teljes körű információt nyújt az archívum a kisebbségi önkormányzat tevékenységéről. •
Kapcsolat
Képviselők neve, beosztása, telefonszáma, e-mail címe ad segítséget a kapcsolatfelvétel módja után kutakodó látogatónak. Valamint a Polgármesteri Hivatal Kisebbségi Csoportjának referensének neve és telefonszáma található itt. A nyelvoktatást végző német tanár elérhetőségét is innen tudhatjuk meg. 7.3.2.3 ÚJSÁG, TELEVÍZIÓ Február 4.-től vasárnap délután 17 órakor jelentkezik az ATV műsorán a Kőbánya Magazin félórás összeállítása, amelyben a politikai, közéleti beszámolók mellett ifjúsági, kulturális, oktatási és sport témájú összeállítás is képernyőre kerül, a kisebbségi rendezvényekről szóló híradásokkal egyetemben. Ennek a műsorblokknak az anyagát a Szent László Gimnázium tömegkommunikáció szakos diákjai készítik. Helyi újságként a Kőbányai Hírekből értesülnek a lakosok az őket érintő változásokról, hírekről, havi rendszerességgel. 78
7.3.3 A KISEBBSÉGEK HÁZA MÉLYINTERJÚ Az alábbiakban szeretném bemutatni azt a szinte egyedi, a legtöbb településen végre sem hajtott törvényi előírást, miszerint helyiséghasználatot kell biztosítani a kisebbségi önkormányzatok részére. A 4. fejezetben már említettem, hogy ezzel kapcsolatosan a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosa javasolta, hogy a kormány a Nektv. rendelkezéseit alacsonyabb szintű jogszabályban pontosítsa, így különösen határozza meg az egyes településtípusok esetében mi tekinthető elégséges szintű helyiséghasználatnak. Ebben a kerületben ezt a kérdést kitűnően sikerült megvalósítani a kerület önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok közötti jó együttműködésnek köszönhetően. A Kisebbségek Háza megalapításával végre egységes elhelyezést tudtak biztosítani a kisebbségeknek a kerületben, melyet térítésmentesen vehetnek igénybe a mandátum lejártáig.
Mélyinterjút készítettem a Kőbányai Önkormányzat Emberi jogi, kisebbségi és civil szervezetek bizottságának akkori elnökével, aki beszámolt a folyamatról. Feltáró kutatásom célja a helyzetbe való betekintés, a probléma megértése volt. Az elnökökkel készített kérdőíves vizsgálatból már rendelkezésemre álltak adatok a Ház működéséről, az viszont tisztázatlan volt, kinek a részéről merült fel az igény és hogyan fogtak neki a megvalósításnak. Amikor az Emberi jogi, kisebbségi és civil szervezetek bizottságának elnöki címét 2002. novemberében megkapta, megalakult a bizottság és a bizottsági üléseken illetve munkája során szembesült nagyon sok olyan ténnyel, ami részére, mint üzletember részére tékozló, pazarló gazdálkodásnak tűnt a kisebbségekkel kapcsolatosan. Nagy segítséget kapott a 79
Kisebbségi Csoport csoportvezetőjétől munkájához és segítségével megvizsgálta a korábbi ciklus tapasztalatait. A Kőbányán lévő 2002-ben megalakuló hét kisebbség, illetve az egyéb okok miatt meg nem alakuló, de Kőbányán jelentős létszámmal bíró lengyel nemzetiségűek is részt vesznek Kőbánya közéletében. Tehát nyolc kisebbség életét kellett segítenie a bizottságnak. Megállapította, hogy a korábbi évekre visszamenőleg a bizottságnak is, valamint a kisebbségi önkormányzatoknak már általában szeptember hónapban sohasem volt pénzük. Több esetben az augusztusban tartandó Kisebbségek Napja rendezvényeire már teljes anyagi keretüket és a bizottság tartalékait felélték. Több hagyományőrző rendezvényt rendezett a megalakult hét kisebbség és mint új elnök kénytelen volt azzal szembesülni, hogy a pénzek nagy részét a rendezvények emésztik fel, méghozzá a terembérletekre nagyon komoly összegeket kénytelenek költeni, több esetben 3-400.000.- forintokat alkalmanként. A Kőbányai Önkormányzat mindig kiemelten kezelte a kisebbségek ügyét Kőbányán, a cigány kisebbség kivételével a jelenlegi Kisebbségek Házától kb. 300 méterre lévő Kőbányai Sport Club telepén, Ihász u. 24. szám alatt bérelt az önkormányzat irodahelyiségeket a kisebbségeknek, kinek kisebbet, kinek nagyobbat. Egy tény, hogy itt igazi közösségi kulturális életet folytatni nagyon-nagyon nehéznek találta. Ugyanitt kaptak elhelyezést a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat. A cigány k irodája a Liget utcában volt. „A fenti kisebbségeknek a teljes irodát a törvény szerint is önkormányzatunk biztosította, és mivel a korábbi ciklusban a Tulajdonosi Bizottságban részt vettem, ezért tudtam azt, hogy elég sok pénzbe kerül önkormányzatunknak a kisebbségi önkormányzatok részére az irodák bérlése.”- mondta. Ez a továbbiakban megerősítette abban, hogy a kisebbségi önkormányzatok is komoly összegeket költenek a rendezvényekre, valamint az önkormányzatnak is nagy anyagi ráfordítást jelent a bérleti díj biztosítása. Ekkor kezdte el keresni a lehetőséget egy olyan épületet találni, amely az önkormányzat tulajdonában van és ahova praktikusan elhelyezhető lenne a nyolc kisebbség, szükség esetén még bővíthető és a rendezvények megtartása is ugyanezen épületben megoldható legyen. A testület tagjaként hamar tudomására jutott, hogy az önkormányzat el szeretne adni egy épületet, ami az addigi irodáik szomszédságában volt. Az épületet tökéletesen alkalmasnak találták közel tíz nemzetiség elhelyezésére, valamint egy nagyobb és egy kisebb színházteremnek nevezhető helyiséggel, amely lehetővé teszi mindennemű kisebbségi rendezvény megtartását, szinte felújítást sem igényelt a két terem. 80
A polgármesterrel és a frakcióval történt egyeztetés, rövid alkudozás, lobbizás után meggyőzte a testületet arról, hogy ez önkormányzatnak sokkal észszerűbb és célszerűbb lesz. Több esetben a Kisebbségek Napja alkalmából nyilatkoztak tv-nek, rádiónak a leendő magalapításról, így a testület többi tagja sem tudott később visszakozni, hisz nagy érdekellentétek voltak az épület eladása miatt. A további feladat a felújításához szükséges anyagi fedezetet az önkormányzat a következő költségvetésben jóváhagyta, azt már könnyebb volt átvinni, és a belső teljes átalakítás elkészült. 2004. október 14-én megállapodás keretében használatba adta Budapest Kőbánya Önkormányzata az egyes kisebbségi önkormányzatoknak azok működési idejére (négy évre) a Kisebbségek és Civil Szervezetek Házát. Mindegyik kisebbségi önkormányzattal megköttettek ezek a megállapodások. A ház üzemeltetője a Gazdasági, Műszaki Ellátó Szolgálat (GAMESZ). Civil szervezetként kapott helyet az épületben a Sportszövetség és a Lengyel Kisebbségi Egyesület. Egy nagy és két kis előadó terem áll rendelkezésre az épületben. A kert pedig lehetőséget nyújt tavaszi-őszi bográcsozásra, illetve további szabadtéri rendezvények lebonyolítására. Programfüzetet adnak ki az épületben tartandó szakkörökről, nyelvtanfolyamokról, kiállításokról, táncházról, versmondó versenyről. Természetesen az épület kívülről még azóta is több ráfordítást igényelne, de ez még várat magára. A megnyitást követően sokkal pezsgőbb kulturális élet kezdődött, a kisebbségi önkormányzatok kiadásai lecsökkentek, másra tudták átcsoportosítani a fennmaradó pénzeket. A bizottság fennmaradó tartalékpénzéből pedig a kisebbségek részére karácsonyi ünnepségeket tudtak rendezni, a 12 éve fennálló időszak alatt történt ez meg először. Bizottsági elnöksége alatt maradandót tudott alkotni Kőbányán. Sajnálja, hogy tovább nem tudta a tevékenységét folytatni, politikai okok miatt leváltották, de biztató, hogy utódja az általa kitaposott úton halad tovább. A bizottsági munkáról a következőket tudhattam meg. Jó munkakapcsolat alakult ki az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok között, a polgármester és a frakció is hasonlóan kiállt a kisebbségek kérései mellett. Döntéseiket politikamentesen hozták, és azok, amelyek testületi döntést igényeltek a testületi ülésen is többnyire egyhangúlag hagyta jóvá. A bizottság egyébként csak kőbányai rendezvényeket támogat, ebben egyhangú megállapodás volt a bizottság tagjai között, már a megalakulást követően. Ezt a megállapodást támasztotta alá az, hogy rengeteg civil szervezet jelentkezett a bizottságnál 81
különböző támogatások kérése végett, holott semmi kötődésük nem volt Kőbányához, a kőbányai lakosokhoz és érdekekhez. A bizottságnak pedig nincs lehetősége, hogy ezen kérések valódiságát, jogosságát ellenőrizhette volna, márpedig a közpénzt nem kívánta a bizottság elherdálni.
82
8.
A KŐBÁNYAI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK 2005. ÉVI MUNKÁJA és AKTUALITÁSOK
A kisebbségek célul tűzték ki saját hagyományaik megőrzését, a lakosság aktivizálását és a saját munkájuk minél részletesebb megismertetését a lakossággal. A Kőbányai Szent László Napok rendezvénysorozata hagyományt teremtve lehetőséget nyújt a kerületben élő nemzetiségek kultúrájának megismerésére. A Pataky Művelődési Központban megrendezett Nemzetiségek Kulturális Estje is nagy sikernek örvendett, ahol egy gálaműsor keretében a közönség megismerkedhetett az itt élő kisebbségek dalaival, táncaival. Évente országos hatáskörű szervezetek által kiírt pályázatokon vesznek részt a kisebbségi önkormányzatok, melyből finanszírozni tudják éves működésüket, az állami és önkormányzati támogatás mellett. Az Esélyegyenlőségi Minisztérium, A Magyar Nemzeti és Etnikai Közalapítvány, Budapest Főváros Közgyűlése Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottsága is írt ki ez évben pályázatokat, valamint a Kőbányai Önkormányzat Emberi Jogi, Kisebbségi és Civil Szervezetek Bizottsága is rendszeresen ír ki pályázatokat és egyéni kérelmeket is elfogadnak. 8.1
KŐBÁNYAI CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Elsősorban kulturális, művelődési és hagyományőrző tevékenységet folytat. Célja az, hogy segítsenek a kerületben élő kb. 10-12 ezer cigány napi gondjain: lakásproblémák, munkahelyi gondok megoldásában, beilleszkedésük elősegítésében. A Kisebbségek Házában lévő irodahelyiségben naponta fogadóórát tartanak és tanácsokkal látják el a hozzájuk fordulókat. Segítenek a hivatalos beadványok megfogalmazásában és ügyeik intézésében. Fontosnak tartják a felnőttek meggyőzését, hogy taníttassák gyermekeiket. A kerület több olyan oktatási intézményével építettek ki kapcsolatot, amelybe nagyobb számmal járnak cigány tanulók. Nyaranta kerül megrendezésre a X. kerületi cigányok olvasótábora Érd-Simonpusztán, ahol 50 tanuló vesz részt. Cigány Kisebbségismereti Népfőiskola megszervezésére kilenc évvel ezelőtt került sor, azon kerületi pedagógusok számára, akik kisebbségekkel foglalkoznak. A MegismerveElfogadni Alapítvánnyal együttműködve szervezték meg a MÁV-telepi általános iskolában a cigány-felzárkóztató programot. Rendszeresen tartanak folklór esteket, cigány táncházat, tehetséges képzőművészeiknek pedig kiállításokat szerveznek. 83
Kőbányán, a Gyömrői út 103. szám alatt működik az Országos Cigány Információs Központ. Egy szakreferens és egy szociális gondozó munkabérére, valamint internet kapcsolat létesítésére és havi díjaira kaptak támogatást 2005-ben pályázat útján. A Költészet Napja alkalmából vers- és prózamondó versenyt szerveztek általános iskolások számára, melyet támogattak. A kerület lakossága a kisebbségi önkormányzat képviselőivel „kőbányai tavaszi nagytakarítási” kampányban vett részt a Föld Napja alkalmából, melyről az M1 is beszámolt. Támogatták a Halom utcai óvoda gyereknapi ünnepségét. A Szent László Napok keretében rendezett Másság-Azonosság Kiállításon ők is részt vettek alkotásukkal. Lovári cigány nyelvtanfolyam működött az év második felében. Októberben tartották meg nagy sikerű hagyományőrző kulturális estjüket, melyhez a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványnál nyertek el támogatást. 2006. április 6. hagyományos vers- és prózamondó versenyt szerveztek a Kisebbségek és Civil Szervezetek Házában. 8.2
KŐBÁNYAI GÖRÖG KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Feladatai között elsőként a hagyományápolás és a kulturális értékeik megőrzése áll. Rendszeresen tartanak elméleti és gyakorlati zeneoktatást, részt vesznek a kerületi nemzetiségi fesztiválokon, képzőművészeti tárlatokon. A görög ifjúsági zenekar igen népszerű a kerületben. Több mint öt éve sikeresen működik a Görög Klub, melyet főként az idősek látogatnak, az ifjúság részére heti rendszerességgel zene- és táncórákat tartanak. Hozzájárultak a gyereknapi rendezvény támogatásához. Júniusban Görög Nemzetiségi Kulturális Estet tartottak, mely költségei egy részét pályázat útján a MNEKK biztosította. A Szent László Napok keretében ők is kiállították a görög festőművész képeit, a kiállítás megnyitóünnepsége a görög származású fiatalok komolyzenei előadása volt. Támogatták a civil karácsonyi ünnepségen a görög nyugdíjasok részvételét. 8.3
KŐBÁNYAI HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Célja, hogy hozzájáruljon a 800 éves magyar-horvát kapcsolatok ápolásához. Jó viszonyt épített ki más magyarországi és budapesti horvát önkormányzatokkal, valamint a Horvát Köztársasággal is. Segítik a budapesti Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon munkáját, figyelemmel kísérik és támogatják azokat a kőbányai diákokat, akik ebben az intézményben tanulnak. Hagyományt teremtve minden év őszén és tavaszán 84
nemzetiségi folklór gálát szerveznek, ahol a hazai horvát kulturális egyesületeken kívül horvátországi és vajdasági horvát együttesek is fellépnek. Rendszeresen rendeznek képzőművészeti tárlatokat és segítik a kortárs horvát irodalmi alkotások megjelentetését. Januárban részt vettek a XI. kerületi Horvát Kisebbségi Önkormányzat rendezvényén, ahol a Horvát Hagyományőrző Egyesület is fellépett, melynek tagjai a Kőbányai Horvát Kisebbségi Önkormányzat képviselői is. Májusban rendezték meg hagyományos Tavaszköszöntőjüket, ahol fellépett a Tamburica Együttes és az Egyesület is, támogatta őket a MNEKK. Szent László Napok „Másság-Azonosság” Kiállításhoz ők is műalkotásokkal járultak hozzá. Támogatták a Fáklya Táncegyüttest, a Horvát Óvoda – Általános Iskola – Gimnázium és Diákotthont. Októberben baráti találkozót szerveztek a Kisebbségek Házában valamennyi kőbányai kisebbségi önkormányzat részvételével. 8.4
KŐBÁNYAI NÉMET ÖNKORMÁNYZAT
A kerületben élő nagy számú német nemzetiségűek és anyanyelvűek érdekeit képviseli. Több hazai és anyaországi kulturális szervezettel épített ki kapcsolatot, amely segíti az itt élőket hagyományaik, nyelvük, kultúrájuk ápolásában. INSELBAUM tánccsoportja különböző kulturális rendezvények rendszeres szereplője. Két csoporttal és új tanárral folytatódott a 2005-ös évben a német nyelvtanfolyam. A kerületi tanulók német vers- és prózamondó versenyén védnökként vett részt az önkormányzat és a nyerteseket könyvutalvánnyal jutalmazta. A Fővárosi Önkormányzat Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságához beadott pályázatuk eredményeképpen támogatták a nyelvtanfolyamot. A MNEKK-hez beadott pályázatukat azonban nem fogadták el. A gyereknapi rendezvény támogatását ők sem hagyták ki. Részt vettek a Másság-Azonosság Kiállításon. Megkezdték a német-magyar kéttannyelvű oktatás szervezését a kerületben. 2006. április közepével teljesen megújult honlap fogadja az oldalra látogató érdeklődőt. 8.5
KŐBÁNYAI ÖRMÉNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
1998-ban alakult, legfontosabb feladatának az örmény hagyományok és kulturális értékek ápolását, megőrzését tartják. 1991 óta minden év szeptember 21-én megünneplik az Örmény Köztársaság megalakulását. 1999-ben önálló Örmény Kulturális Estet rendeztek a Pataky Művelődési Központban. Az örmény hagyományok megőrzése érdekében támogatták egy különlegességnek számító örmény szakácskönyv kiadását. 85
Tanórán kívüli foglalkozásnak minősül az örmény kőfestő szakkör, mely alkalmával hetente a kőfestés közben kultúra- és hagyományőrzés folyik. Áprilisban az Ararát című filmvetítéssel egybekötött megemlékezést tartottak az örmény genocídium évfordulójáról. Részt vettek a Zuglói Kisebbségek Házában rendezett ünnepségen,
örmény
ételbemutatót
tartottak.
Tanulmányi
kirándulást
szerveztek
Aggtelekre. A Másság- Azonosság Kiállításon a Kékfestő Szakkör tagjainak alkotásaiból illetve örmény fotósorozatot állítottak ki. A MNEKK pályázatán kapott támogatás segítségével rendezték meg a Hagyományőrző Kulturális Estjüket szeptemberben. 2006. április 10-én Megemlékezési Estet és az Eltitkolt Népirtás Képei kiállítás megnyitóját tartotta a Kisebbségek és Civil Szervezetek Házában az örmény önkormányzat. A kiállítást a polgármester nyitotta meg, a rendezvényt az Emberi Jogi, Kisebbségi és Civil Szervezetek Bizottság támogatta. 8.6
BUDAPEST KŐBÁNYAI ROMÁN KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Képviseli a románkötődésű lakosság érdekeit, kultúráját, hagyományait. Ingyenes román nyelvoktatást indítottak kezdő szinten a hagyományok ápolására pedig létrehozták a román klubot. A kerület nemzetiségi estjein ők is képviseltetik magukat, legutóbb például a gyulai Kőrös Táncegyüttest látták vendégül. A román nyelvápoló klub az egyedüli Budapesten, így a többi kerületből is jönnek a tagok, a működéshez a bizottságtól kapnak elegendő támogatást. A Szent László Napok keretében erdélyi fafaragóművész alkotásait állították ki, a megnyitón a hagyományőrző nyelvi klub tagjai furulyajátékot adtak elő. Decemberben a Pataky körgalériájában fotókiállítás rendeztek romániai képekből. 8.7
KŐBÁNYAI RUSZIN KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Márciusban Ruszin Húsvétot rendeztek a Kisebbségek Házában, ahol a gyerekek apró ajándékokat kaptak. Májusban gyereknapot szerveztek – ugrálóvárral. ? Nyelvi-, lovas-, tenisztáborban vehetett részt 16 fő Lajosmizsén a kisebbségi önkormányzat szervezésében a bizottságtól kapott támogatásnak köszönhetően. Decemberben Ruszin Kopjafát állítottak a Kisebbségek Háza kertjében, melyet ajándékozási szerződés keretében átadtak a Kőbányai Önkormányzatnak.
86
8.8
LENGYEL KISEBBSÉGI EGYESÜLET
A kőbányán élő lengyeleket az egyesület segíti hagyományaik ápolásában. Kőbánya a magyarországi lengyelek kulturális, oktatási és hitéletének országos központja. Az egyesület folyamatosan ápolja anyaországi kapcsolatait: rendszeresen szervez közös programokat, lengyelországi kirándulásokat, író-olvasó találkozókat. 1996.-ban a kőbányai önkormányzat védetté nyilvánította a Segítő Szűz Mária Templomot, ahol rendszeresen tartanak lengyel nyelvű szentmisét. A Szent László Gimnázium lengyel tagozatával is jó kapcsolatot építettek ki: támogatja a nyelvoktatást. Az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat székháza is Kőbányán található.
87
9.
A KŐBÁNYAI NÉMET ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE
Miután megismerkedtünk a Kőbányán működő kisebbségi önkormányzatok tavalyi, illetve év eleji kulturális tevékenységeivel és az azt megelőző fejezetben a kérdőíves vizsgálat alapján megtudhattuk egyes működési kérdésekben a véleményüket, vizsgáljuk meg behatóbban a német önkormányzat működését. Legcélszerűbb módszernek e terepkutatási vizsgálódás lefolytatására a mélyinterjút találtam, hisz
37
„A terepkutatásnak az az előnye, hogy segítségével a társadalmi
jelenségeket természetes közegükben figyelhetjük meg.” A terepkutatásban strukturálatlan interjúkra van szükség. A kvalitatív interjú rugalmas, iteratív és folytonos, nem pedig előre elkészített és kőbe vésett.” Ennek alapján az interjú vázlataként felhasználtam a kérdőívben érintett pontokat, melyek irányt adtak a beszélgetésnek. 9.1
MÉLYINTERJÚ
A KŐBÁNYAI NÉMET ÖNKORMÁNYZAT ELNÖKÉVEL Interjúalanyom kulturális tanácsnok volt a német kisebbségi önkormányzatnál, és a későbbiek folyamán lett az elnök. Feladatának tűzte ki a német nyelvoktatás megszervezését a kerületi német származású lakosok körében, klub felállítása és kulturális rendezvények szervezése volt célja az elnöksége kezdetétől, hisz véleménye szerint az oktatáson keresztül lehet továbbfejleszteni az identitástudatot. A képviselő-testület rajta kívül három informatikusból áll, akik jelenleg folytatják felsőfokú tanulmányaikat és egy ápolónőből. A 2002-2006 időszakra kitűzött céljai mindenképpen az identitás felkeltése, erősítése volt a nemzetiségi lakosságban a nyelvoktatás, klub és kulturális rendezvények eszközeivel. Ezt a célt úgy érzi, sikerült elérniük eddigi működésük során. A megvalósítás elsődleges eszközének a nyelvoktatást tekintette, hiszen Kőbányán ugyan német gyökerűek élnek, de már nagyrészt nem beszélik a nyelvet. Van, aki egy árva szót sem tud németül. Ezért alapvető fontosságú feladata az önkormányzatnak ezeknek az embereknek az identitásának erősítése.
37
Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
88
Megszervezték a kerületben az ingyenes német nyelvoktatást kizárólag felnőttek számára. Ez azért hangsúlyozandó ki, mert a középiskolás korosztály részéről is érkezett igény a nyelvoktatáson való részvételre, azonban őket el kellett utasítaniuk a szűkös anyagi keretek miatt, hiszen a számukra még mindig adott iskolai keretek között a nyelvtanulás lehetősége. Jelenleg 120 fő három csoportban jár a nyelvórákra, őket egy tanár tanítja, sajnos ez is határt szab a jelentkezők számának. Azok, akik rendelkeznek megfelelő szintű nyelvtudással - többnyire 45-50 éven túli hölgyek - a nyelvápoló klub látogatói, ahol tévézhetnek, olvashatnak, videózhatnak, kártyázhatnak – persze azzal a feltétellel, hogy mindez német nyelven folyik. A klubvezetőjük német anyanyelvű hölgy, akinek magyar férje van. Tavaly az alpolgármester részéről érkezett a megkeresés, miszerint felmérte, hogy van-e igény nemzetiségi oktatásra a németek között. A kérdés összetett volt és így a kéttannyelvű oktatás megszervezése mellett döntöttek, amihez 24 fő első osztályos tanuló és 1 fő kéttannyelvű képesítéssel rendelkező tanító jelentkezését várták. Azonban a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt nem gyűlt össze a kellő létszám, így úgy döntöttek, hogy a 2006 őszén nagycsoportot kezdő óvodások (szülők, óvónők) között kezdik majd meg a szervezést,
hogy
2007-ben
elkezdődhessen
a
kéttannyelvű
oktatás,
majd
azt
átstrukturálhassák nemzetiségi oktatássá. Évente 2-3 alkalommal kerülnek kulturális, mélyebb értelmű rendezvények a német önkormányzat programjára. Ezek a kiállítások többnyire Magyarországon élő német nemzetiségű képzőművészek műveiből, illetve nem Magyarországon élő osztrák és német művészek alkotásaiból állnak és a Pataky Művelődési Központban kapnak helyet. A testület védnöksége alatt - de nem az ő szervezésükben - jön létre minden évben valamelyik általános iskolában a „Német szépkiejtési verseny”. 80-100 gyerek vett részt rajta tavaly, és az idei évben is közel ennyi jelentkező volt, 2006. február 23.-án került megrendezésre a verseny, melynek anyagi támogatásához a német önkormányzat könyvutalványokkal járult hozzá. A jó időzítésre való tekintettel a verseny több kategóriában győztes versenyzői részt vehettek a Fővárosi Német Önkormányzat által megrendezett „Német szépkiejtési versenyen” és a kőbányai gyerekek jelenet kategóriában a 4. helyezést érték el. A Kisebbségek Napja Kőbányán a rendszerváltás óta hagyomány a három héten át tartó Szent László napok keretében megrendezendő egy napos eseménysorozat. Három fő helyszíne minden évben a Szent László Plébániatemplom, a KÖSZI és a Pataky
89
Művelődési Központ. Tehát a hét kisebbség és egy egyesület ezen a napon mutathatja be Kőbánya lakosságának hagyományait, értékeit. Az Európai Uniós csatlakozás évében, 2004-ben a Pataky Művelődési Központban egyegy uniós ország bemutatása keretében „Német napok” került megrendezésre, ahol a Szent László
Gimnázium
diákjai
tartottak
ismeretterjesztő
bemutatót
Németország
tartományairól. Fontos a könyvek szerepe az identitás megőrzése érdekében, ezért kérte fel az elnök bécsi nyugdíjas
plébános
ismerősét,
hogy
nyújtson
segítséget
nekik
egy
könyvtár
megalapozásához, melynek köszönhetően 200 kötetnyi német nyelvű könyvvel, videofilmekkel megindulhatott 2002-től a német könyvtár-médiatár. Az informatikus kollégák segítségével pedig ezek kölcsönözhetősége is megoldott. Anyaországi utazásra nincs lehetőség a szűkös anyagi támogatottság miatt, illetve nem sikerült ezidáig testvérvárosi kapcsolatot kiépíteniük sem osztrák, sem német községgel. A Kiegyezést követő időszakban az ipari fellendülés elősegítéséhez külföldről kellett a mai kifejezéssel élve a humán erőforrást pótolni, így Ausztriából, Németországból települtek be szakmunkások. Kőbányán a bányászat és szőlőművelés volt a fő tényező, valamint a sörbirodalom emberei települtek ide. A zömük asszimilálódott, a XIX. században kétnyelvű lapjuk, egyesületeik (Dalárda) voltak. A második generáció már teljesen asszimilálódott. A II. világháború, a németek kitelepítése után az itt maradó németek azt is elfelejtették, amit addig tudtak. És következtek a névmagyarosítások. Körülbelül 4-4500 német élhet ma Kőbányán, 300 gyerek részesül a kerületben kiemelt óraszámú német oktatásban. Persze ne feledjük, ezek az adatok becslések, az elnök asszony a statisztikai hivataltól nem kapott semminemű felvilágosítást ezirányú tudakolózására. Az önkormányzat tagjainak nagy megelégedésére szolgál, hogy folyamatos színvonalon tudják biztosítani az ingyenes nyelvoktatást és az itt tanuló felnőttek között nincs lemorzsolódás.
Ez
jelzi
számukra
a
német
gyökerekkel
rendelkező
lakosság
aktivizálhatóságát. KISEBBSÉGI JOGOK Az elnök asszony az őszi választásokat érintő tudakolózásomra leszögezi, hogy a 2002. évi kisebbségi képviselők választása tetszés szerinti választás volt. Az új Nek. törvény viszont előírja a minimális 30 főt nemzetiségenként, aki felvállalja, hogy a nemzetiséghez tartozik. Májusban minden magyar állampolgár kap egy adatlapot, melyen kitölti, hogy melyik 90
nemzetiséghez tartozónak vallja magát. A választást követően ezen adatlapok megsemmisítésre kerülnek, így nem lehet szó időközi kisebbségi választásról. Amennyiben három fő alá esik a testület létszáma, az feloszlik. Minden olyan nemzetiségét megvalló magyar állampolgár jelöltetheti magát, akinek ajánlása van egy három évnél régebben bejegyzett egyesülettől. A Német kisebbségi önkormányzat tagjai a Deutsche Kulturferrein ajánlásával bírnak. Minden segítséget megad a Kőbányai Önkormányzat és az Emberi jogi, Kisebbségi és Civil Szervezetek Bizottság. Kivetni valót nem látnak, természetesen csak színvonalas rendezvényekre kérnek pénzbeli támogatást, amit pontos előterjesztéssel, költségvetési kalkulációval tesznek meg. A helyiséghasználatra kitérve elmondta, hogy régebben az Ihász u. 24. mellett volt a görögök, románok és németek részére 2-2 szoba a 3 irodának és egy faház, ahol a horvátok voltak, valamint a nagyterem, amit kölcsön vehettek a többiek. Itt tartottak nyelvtanfolyamokat. 2004-től viszont átköltöztek a Kisebbségek Házába, ahol sokkal jobb feltételek mellet folyik a munka. Minden kisebbségi önkormányzat kapott három évre egy-egy számítógépet és nyomtatót az önkormányzattól. A németek mondhatják egyedül magukat olyan szerencsésnek, hogy a testületük minden tagja rendelkezik számítógéppel, így a mindennapi kommunikáció első rangú közöttük – az Internet segítségével. A Kőbányai Önkormányzat a kisebbségi önkormányzat testületi üléseinek néhány kötelező napirendi pontját megszabja, mint például a költségvetés tervezetét, a munkatervet hónapokra lebontva. Hat testületi ülés megtartása volt eddig kötelező, az új törvény szerint már csak négy. Általában évente 8-10 ülésük szokott lenni. A többi napirendi pont a rendezvényekről, oktatási kérdésekről születik. Minimum három fő részvétele szükséges a testületi ülésen. A 4. számú melléklet a 2006. január 16.-ai testületi ülésük meghívója, illetve az 5. számú mellékletben maga a javaslat a Kőbányai Német Önkormányzat 2006. évi munkatervére. Tanácskozási joggal részt vehetnek a Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének ülésein, amennyiben a kisebbséget érintő téma kerül napirendre, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Civil Szervezetek Bizottság mikrofonján keresztül kérhet szót a témában. Három referens látja el a hét kisebbségi önkormányzathoz tartozó munkát. Felhívják a figyelmüket pályázatokra, a referens jelen van az üléseiken, a kisebbségi önkormányzat jegyzőkönyvét elkészíti, hisz az ülést magnóra rögzítik. Az elnök asszony azonban nem 91
hagyatkozik a referens segítségére, inkább maguk készítik a jegyzőkönyvet. Rendezvények szervezésében, lebonyolításukban segítenek, jogi felvilágosítást nyújtanak. Sem az elnök, sem a tagok nem köztisztviselők. A 2002-es választások után elnöki pozíciót betöltő a minisztériumba került, országos hatáskörű intézményhez és így ki kellett válnia a testületből összeférhetetlenség miatt és a következő jött be a listán. EU-s pályázat író tanfolyamra való jelentkezését épp az interjú készítése előtt adta le. TÁMOGATÁSI RENDSZER Le kell szögezni még az anyagi források tárgyalása előtt, hogy az öt tagú testület egyik tagja sem veszi fel az őt megillető tiszteletdíjat (elnök: 30.000.-/hó, elnökhelyettes: 25.000.-/hó, tagok: 10.000.-/hó), hanem ebből finanszírozzák a nyelvoktatást. A Kormány biztosítja a minimális finanszírozást, mely az idei évben 640.000.- forintot tesz ki, a 2006-os év működési költsége. A pénzt a Kőbányai Önkormányzat pénzügyi osztálya kezeli. Ebből kell fedezniük a személyi és dologi kiadásokat, a rendezvényeket, támogatni az iskolásokat, ahol német oktatás folyik és természetesen a tiszteletdíjakat is ebből kellene fedezni. Köztudottan a Budaörsi német önkormányzat több millió forint támogatást kap, de ott mások a lakossági arányok, ezt elismeri. Budapesten tud olyan önkormányzatról is, akik viszont egy fillér önkormányzati támogatás nélkül kell, hogy a helyi nemzetiség érdekeit szolgálják. A X. kerület úgy dönt már évek óta, hogy ugyanannyi pénzt ad a kisebbségeknek, mint amennyit azok a központi forrásból kapnak. Így tehát évente 1.280.000.- forint áll rendelkezésükre. További anyagi támogatásért lehetősége van a kisebbségi önkormányzatnak az Emberi Jogi, Kisebbségi és Civil Szervezetek Bizottságához fordulni, akik további támogatást ítélhetnek meg nekik a rendelkezésükre álló éves elkülönített összegből. A tanfolyamokra pályázaton is próbálnak pénzt szerezni. Mivel sajnálatos módon ezidáig nem sikerült kapcsolatot kiépíteni sem Ausztria, sem Németország egy községével sem, így nem várható az onnan érkező segítség. 2005-ben a polgármester nevében a német önkormányzat meghívta a kerületbe az új osztrák nagykövetet, akivel tárgyalást kezdtek egy alkalmas bécsi testvérvárosi kerület felkutatására. Sajnos elutasítás fogadta az első megkeresést, így folytatódik a további keresés, jelenleg Bécs VI. kerületével, amely szintén sörgyártásáról híres kerület. KAPCSOLAT AZ ORSZÁGOS NÉMET ÖNKORMÁNYZATTAL A Fővárosi és Országos Német Önkormányzattal kiváló és élő a kapcsolatuk. A fővárosi rendszeresen megküldi nekik az aktuális pályázati lehetőségeket, meghívókat, anyagot. Az 92
országos is rendszeresen összehívja a helyi önkormányzatokat. Közös rendezvényekre is sor kerül, 2006. 03. 29-től a Magyarországi Németek Házában magyarországi német népviseleti babák kiállítása látható.
Soroksárról, Csepelről, a XV. kerületből eljönnek a rendezvényeikre, és ők is ugyanígy látogatják a többi kerület német rendezvényeit, hisz meghívókban kapnak értesítést ezekről. KAPCSOLAT A KERÜLETI NÉMETEKKEL A kisebbségi önkormányzathoz inkább segélykérés jellegű megkeresések érkeznek, melyek igazából sem a németséggel, sem a kisebbségi mivolttal nincsenek relációban. Internetes honlapjukon, a helyi periodikákban közzé tett meghívókon keresztül kap tájékoztatást a német nemzetiség a programokról. Az ATV vasárnapi fél órás Kőbányai Magazinjában is helyt kapnak. KAPCSOLAT A TÖBBI KERÜLETI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL A Szent László Napi rendezvényeken együttesen vesznek részt a kisebbségek. Ez a reciprocitás minden megmozdulásra érvényes, részt vesznek a többi kisebbség rendezvényein (pl.:örmény genocídium). A XVI. kerületi német önkormányzat által szervezett Kelet-Dél-Pesti Német Szövetségben ők is tagok. Ők rendeztek német napot tavaly, ahova ők is küldtek műsort.
93
10.
ÖSSZEFOGLALÁS
Jelen kutatás célja tehát az volt, hogy alaposabban megismerjük a kisebbségi önkormányzatok munkáját, feltérképezzük azokat a területeket, ahol több segítségre lenne szükségük, legyen ez anyagi, vagy szakmai természetű. Mindegyik kisebbségnek – az egyenjogúság jegyében – igyekeztem egyenlő teret szentelni, de munkám végére észrevettem, hogy a hangsúlyok a kutatás lefolytatásával eltolódtak. A mélyinterjúkra, illetve a kérdőíves vizsgálatokra való felkészülés, anyaggyűjtés alatt vált nyilvánvalóvá, hogy a kisebbségi jogok érvényesülése során felmerült problémák, konfliktusok sok esetben a jogi szabályozásban rejlő hiányosságokra, ellentmondásokra vezethetők vissza. A kisebbségi joganyagban való tájékozódás és a felvetődő kérdések pontosítása érdekében szántam egy teljes fejezetet a jogi szabályozás áttanulmányozására. Törekedtem arra, hogy személyesen találkozzam a dolgozatban említésre kerülő szervezetek olyan képviselőivel, akik segítik a tágabb, más látószögből történő értelmezést. Így került sor a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Biztosának munkatársával folytatott beszélgetésre. Ennek a beszélgetésnek a jegyében jött létre a 4. fejezet vonatkozó része. Megismerhettem a szóban forgó intézmény céljait, történetét, működési elvét. Azt is megtudtuk, hogy mit tekintettek legfőbb problémájuknak munkájuk kezdetén, és változotte szemléletük azóta a megoldandó feladatok és a beavatkozás jellegét illetően. A jogszabályok tükrében végigkövethettük a kisebbségi oktatás és a médiában való megjelenés helyzetét, mely javításához a helyi kisebbségi önkormányzatok tudnak igazán hozzájárulni azzal, hogy törekvéseiket lankadatlanul folytatják tovább, megpróbálva felülkerekedni a szűkös anyagi kereteken. Hiszen – láthattuk - ha a törvényi szabályozásra várnak, túl sok idő telik el és az 5.-6. generációból egyszer csak kivesznek az ezekhez a jogokhoz fűződő igények. A Hivatal jelentéseinek vizsgálatakor kitűnt számomra, hogy gyakori értelmezési probléma, hogy a települési önkormányzatoknak milyen mértékben kell a működéshez szükséges tárgyi és technikai feltételeket, továbbá szakmai segítséget biztosítania. Ezért szántam a 6. fejezetet e témakörnek, áttekintve a települési önkormányzatok kapcsolatát a helyi kisebbségekkel, kisebbségi önkormányzatokkal. Majd kutatásomat a gyakorlatba áthelyezve bemutattam az általam kiválasztott két budapesti kerület, Soroksár és Kőbánya kisebbségi önkormányzatainak működését. E kérdés kutatására kérdőíves és mélyinterjús vizsgálatot végeztem. Az interjúalanyok kiválasztásánál igyekeztem azon személyek véleményét kikérni, akik az érintett 94
kérdésekben a legtöbb információval rendelkeznek. A megkérdezettek véleménye, meggyőződése, személyes tapasztalatai alapján fény derült arra, hogy a törvényi előírások miként viszonyulnak a két kerületben élő kisebbségek jelenlegi helyzetéhez. A 7. fejezetben arra szerettem volna megkeresni a választ, hogy a kisebbségi önkormányzatok mindennapi munkájuk során hogyan tudnák még hatékonyabban felvenni nemcsak saját kisebbségükkel, hanem a helyi lakossággal is a kapcsolatot, hogy minél élőbb, naprakészebb legyen a részvételük a közösségi életben. Úgy gondolom, hogy ehhez a munkához elengedhetetlen az új, információs kor technikájának alkalmazása. Ebben a hitemben többfelől is megerősítést kaptam, erre a legjobb példa a Kőbányai Német Önkormányzat saját honlapja, melyet a képviselők állítanak össze. A kőbányai Kisebbségek Háza létrehozatalának bemutatásával egy mélyinterjú keretében az volt a célom, hogy ellenpéldát szolgáltassak a kutatásaim során országos szinten tapasztalt hiányosságokra. Szerintem példa értékű, más települések – ahol még nem tesznek eleget a törvényi előírásnak - által is követendő kezdeményezés, már ha csak az anyagi megtakarítás oldaláról közelítjük meg a kérdést, nem szólva a kisebbségek közötti együttműködés fokozódásáról az „egy fedél alatti” mindennapi munkának köszönhetően. Ezt az együttműködést érzékeltetni is kívántam, ezért gyűjtöttem egy fejezet alá a Kőbányán működő kisebbségi önkormányzatok tavalyi évi tevékenységét. Az egyik kisebbségi önkormányzat elnökét pedig mélyinterjúnak vetettem alá, hogy közvetlenebbül beszámolhasson az őket foglalkoztató problémákról és arról, hogy személy szerint ő miben látja ezek megoldását. Pedagógusként nem lehetett más a válasza, mint az oktatásban és a kultúra kibontakozásában.
95
11.
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. A 21. századi kommunikáció új útjai (szerk.: Nyíri Kristóf) Budapest MTA Filozófiai Kiadó 2001. pp. 294. 2. Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi Kiadó 2003. pp. 564. 3. Beszámoló a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosának tevékenységéről, 2002., 2003., 2004., 2005. – www.obh.hu 4. Bodáné Páhok Judit: A kisebbségek jogai Magyarorszgon, Budapest Közgazdasági és Jogi Kvk. 1994. 5. Budai Balázs Benjámin: E-government, Aula Kiadó 2002. pp. 366. 6. Budai Balázs Benjámin – Szakolyi András: Interaktív önkormányzat, Magyar Mediprint Szakkiadó, 2005. pp. 207. 7. Dessewffy Tibor: Bevezetés a jelenbe, Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2005. pp.125. 8. Domokos Lajos: Press&PR, Budapest Teleschola 2005. pp. 482. 9. Kormánybeszámoló a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről 20032005.– www.nekh.gov.hu 10. Kőbánya (főszerk.: dr. Kasza Sándor), CEBA Kiadó Budapest 2005. pp. 199. 11. Kreczinger istván: Nemzeti kisebbségek jogi helyzete Európában, Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány, 2004. 12. Öllös László: Emberi jogok – nemzeti jogok, Lilium Aurum Kvk. Dunaszerdahely 2004. 13. www.etnonet.hu 14. www.kobanya.hu - 2006. 05. 02. 15. www.nepszamlalas.hu 16. www.nekh.gov.hu 17. www.obh.hu 18. www.soroksar.hu - 2006. 05. 02.
96
12. 1.
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
A 2002. október 20-ai választásokat követően megalakult és az azóta megszűnt helyi kisebbségi önkormányzatok száma
2.
Budapest nemzetiségi népességének száma kerületenkénti bontásban 2001-ben, a 2002-ben megalakult kisebbségi önkormányzatok megjelölésével
3.
Kérdőív a kisebbségi önkormányzatok munkájának elemzéséhez
4.
A Kőbányai Német Önkormányzat 2006. január 16.-ai testületi ülésének meghívója
5.
Javaslat a 2006 évi munkatervhez
97
Budapest Főváros Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen 2005. febr. 1-én működő önk. száma Forrás: Belügyminisztérium
21 22 19 1 1 1 34 1 112 1 25 2 152 1 16 1 19 1 1 17 1 1 44 61 1 39 13 1 58 3 70 3 62 106 40 1 18 1 32 58 31 999 31 31 973 31
18 15 23 1 1 1 11 23 31 1 85 1 8 2 12 9 1 1 2 2 3 16 8 1 11
4 6 1 11 1 11 108 108
1 1 1 3 20 2 4 37 1 5 2 7 34 10 4 43 4 51 341 51 340
16 1
18
15 1 1
12 3 1 1 1 1
16 1 3 4 1
9 5
4 3
9
14 1 3
2
ukrán
szlovén
szlovák
szerb
ruszin
román
örmény
német
1. sz. melléklet lengyel
horvát
görög
cigány
Megye
bolgár
A 2002. október 20-ai választásokat követően megalakult helyi kisebbségi önkormányzatok száma
4 1 2
17 17 3 2
1
1 1
1 1
1 2
1 2 1 1
5
10
9 20 24
1
1 1
1
1 1 1 8
1 1 31 31
98
1 44 44
32 32
44 44
115 115
1 13 13
13 13
összesen 203 11 74 238 64 209 35 48 41 56 66 40 48 80 163 75 119 78 47 84 74 1853 1826
2. sz. melléklet Hazai kisebbségek Bolgár Cigány Görög Horvát Lengyel Német I. kerület 22 21 17 29 18 120 II. kerület 36 92 63 44 81 772 III. kerület 110 541 72 271 88 44 IV. kerület 30 674 56 39 85 229 V. kerület 24 35 25 271 23 153 VI. kerület 35 197 18 344 61 24 VII. kerület 33 1070 37 38 50 207 VIII. kerület 30 2538 90 31 51 255 IX. kerület 16 205 34 995 148 30 X. kerület 30 727 69 179 115 35 XI. kerület 76 175 129 64 102 630 XII. kerület 64 56 50 31 397 29 XIII. kerület 37 762 103 61 76 355 XIV. kerület 86 852 198 102 79 407 XV. kerület 18 629 54 17 57 193 XVI. kerület 26 158 18 22 41 211 XVII. kerület 18 23 50 222 38 285 XVIII. kerület 38 441 106 19 62 262 XIX. kerület 19 349 43 22 37 175 XX. kerület 15 13 32 217 26 704 XXI. kerület 14 32 64 546 31 255 XXII. kerület 17 26 32 28 366 141 XXIII. kerület 5 4 0 5 421 139 Összesen 784 12193 1520 770 1185 7032
Örmény Román Ruszin Szerb Szlovák Szlovén Ukrán Összesen: 0 21 8 22 330 6 13 33 26 107 15 83 1507 30 68 90 20 60 23 116 1546 19 78 104 16 70 31 18 100 1511 31 132 7 35 799 16 109 26 47 28 9 53 953 15 48 23 92 34 13 52 16 65 1767 14 138 34 14 94 19 87 3380 28 54 89 56 20 54 1652 13 35 20 26 17 42 25 73 1439 42 70 15 141 32 139 1729 48 75 34 84 20 19 48 7 34 834 19 60 28 65 1883 40 99 53 95 109 22 100 2160 22 65 24 61 142 12 20 12 49 1157 2 45 49 13 37 650 5 37 15 17 50 1 31 15 57 11 36 794 7 122 59 1215 14 35 22 18 17 12 29 6 14 30 9 51 796 6 29 20 42 1173 4 47 18 12 46 12 45 1120 8 43 12 5 24 3 15 37 8 51 753 0 18 2 0 26 3 15 638 364 1205 430 994 1527 358 1424 29786
Önkormányzatok száma:
16
21
22
19
18
15
23
18
15
16
Forrás: KSH és BM Megjegyzés: a megalakult önkormányzatoknál az adat az adatmező bal oldalán és vastagítva van megjelölve.
99
14
2
4
203
Önkormányzatok száma 9 10 9 10 10 10 10 10 10 7 9 6 11 11 10 12 8 11 7 8 8 4 3 203
3. sz. melléklet
KÉRDŐÍV A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK MUNKÁJÁNAK ELEMZÉSÉHEZ 1.
2002-2006 IDŐSZAKRA KITŰZÖTT CÉLOK
……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 2.
MEGVALÓSÍTÁSUK ESZKÖZEI
……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 2.1
nyelvoktatás
2.2
kulturális rendezvények
2.3
identitás megőrzése – hagyományőrző klub
2.4
anyaországi utazások
3. 3.1
A KERÜLETI KISEBBSÉG A kisebbségi önkormányzat célcsoportja : ……………………………………………………………………………………
3.2
Létszám (kb.): Életkori eloszlásuk: Foglalkozás szerinti eloszlásuk:
3.3
Aktivizálhatóságuk:
gyenge
közepes
jó
kiváló
…………………………………………………………………………………… 4. 4.1
KISEBBSÉGI JOGOK Helyi szinten hogyan érvényesülnek?
1(rosszul) 2
3
4
5 (jól)
……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………
100
Hiányosságok: …………………………………………………………………………………… Erősségek: …………………………………………………………………………..……….. 4.2
Helyiséghasználat: külön helyiség
közös fedél alatt
Polg. Hiv.-ban
…………………………………………………………………………………… 4.3
Működési feltételek: tárgyi eszközök
tiszteletdíj
……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………… 4.4
ANYANYELVHASZNÁLAT •
idősek/fiatalok
•
hivatalos eljárásokban
•
utcanévtáblák
•
anyakönyvezés
5.
SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
5.1
Tagság: …………… fő
5.2
Elnök:
5.3
Elnökhelyettes:
5.4
Éves testületi ülések száma:
5.5
Napirendi pontok jellege: Személyi ügyek
költségvetés
rendezvények
……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… 6. 6.1
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATTAL részvétel a testületi ülésen, bizottsági munkában, képviselő-testületi tagság, alá-/mellérendeltségi viszony, egyetértési jog, vétójog
101
……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………… 6.2
Polgármesteri Hivatal Kisebbségi Csoportjának munkája ……………………………………………………………………………………
6.3
tagok továbbképzésének biztosítása: EU-s pályázatírás jogi továbbképzés …………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………...
6.4
Együttműködési megállapodás a kerületi önkormányzattal Költségvetésről szól Támogatotti megállapodás ……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………
7.
TÁMOGATÁSI RENDSZER
7.1
Állami:
7.2
Önkormányzati:
7.3
pályázati – közalapítvány
7.4
anyaországi:
7.5
támogatást kinek nyújtanak
7.6
differenciáltság
8.
KAPCSOLAT AZ ORSZÁGOS KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL
8.1
Támogatások
8.2
Közös rendezvények
9. 9.1
KAPCSOLAT A KERÜLETI KISEBBSÉGGEL Személyesen, a visszaérkező jelzések, panaszok, vélemények kezelése, ügyintézés ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 102
……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………… 9.2
A kisebbség tájékoztatásának formái a kisebbségi önkormányzat tevékenységéről: Rendezvények Fogadóóra …………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………
9.2.1
Interneten – honlapon nyújtott információk …………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………….
9.2.2
Médiával kapcsolattartás: helyi:………………………………………………………… regionális:…………………………………………………… országos újság: ……………………………………………… televízió: ……………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 9.2.3
Tájékoztató kiadványok készítése
……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 9.3
A kerületi közvélemény (a „többség”) attitűdjének figyelése
……………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 10.
KAPCSOLAT A TÖBBI KERÜLETI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL
10.1
Testületi üléseken a kölcsönös részvétel jellemző? Igen
10.2
Közös rendezvényeket szerveznek? Rendszeresen
10.3
évente egyszer
előfordult már
néha
nem
nem történt még
……………………………………………………………………………………
103
4. sz. melléklet
MEGHÍVÓ a Kőbányai Német Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. január 16-án (hétfőn) 18.00 órai kezdettel a Bp. X., Ihász u. 26. szám alatti Kisebbségek és Civil Szervezetek Házában testületi ülést tart, melyre ezúton meghívom.
Javasolt napirendi pontok: 1.
Javaslat a Kőbányai Német Önkormányzat 2006. évi munkatervére Előadó: Inguszné dr. Barabás Rita
2.
2006. évre megbízási szerződések megkötése Előadó: Inguszné dr. Barabás Rita
3.
Tájékoztató a kéttannyelvű német oktatás szervezéséről Előadó: Inguszné dr. Barabás Rita
4.
Pályázat informatikai eszköz beszerzésére Előadó: Inguszné dr. Barabás Rita
5.
Német Kisebbségi Nap kulturális rendezvényeinek tárgyalása Előadó: Inguszné dr. Barabás Rita
6.
Egyebek Előadó: Inguszné dr. Barabás Rita
Esetleges távolmaradását, javaslatait és kérdéseit kérem a Polgármesteri Hivatal 433-8131 telefonszámán, vagy a palvö
[email protected] e-mail címen Pálvölgyi Éva referensnek jelezni szíveskedjék. Budapest, 2006. január 09. Inguszné Dr. Barabás Rita s.k. elnök
104
5. sz. melléklet Javaslat a Kőbányai Német Önkormányzat 2006. évi munkatervéhez 1. Német tanfolyamokra és klubra 2006. évre szerződések megkötése (működés folyamatos) 2. Kéttannyelvű oktatás szervezése 3. Pályázatokon való részvétel 4. Kapcsolattartás a Kelet-Délpesti Régióval 5. Részvétel az állami ünnepeken és koszorúzásokon 6. Részvétel a Nemzetiségi Kulturális Esten a Szent László Napok keretében 7. Német Kulturális Est szervezése 8. Részvétel a Települési Önkormányzat testületi ülésein 9. A Kőbányai Német Önkormányzat Képviselő-testülete legalább kéthavonta ülést tart 10. Kapcsolattartás a kiemelt német nyelvoktatást folytató oktatási intézményekkel 11. Évente egyszer közmeghallgatás tartása Január hónap Kéttannyelvű oktatás szervezése. Szerződések megkötése a Kőbányai Német Önkormányzat nyelvtanfolyamokra és klubra a további működés biztosítására
keretében
működő
Február hónap Beszámoló a Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületi ülésén a kéttannyelvű oktatás szervezéséről Március hónap Részvétel a Kőbányai megemlékezésén
Önkormányzat
III.15.-e
alkalmából
rendezendő
ünnepi
Április hónap Nemzetiségi kulturális est szervezésében való részvétel Május hónap Nemzetiségi kulturális est szervezésében való részvétel Június hónap Részvétel a Szent László Napok keretében rendezendő Nemzetiségi Kulturális esten Szeptember hónap Német Kulturális Est szervezése A rendezvény terve: - Trischler Ferenc szobrászművész kiállítása a Pataky Körgalériában (délutáni program) - Galambos Lajos (Lagzi Lajcsi) és a Schramli Kings koncertje a Pataky Színháztermében Október hónap 2006. október 15-ig német tanfolyamok és klub folyamatos működése
105
