A PLENÁRIS ÜLÉSEN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - ДОКЛАДЫ ПЛЕНАРНОГО ЗАСЕДАНИЯ - LES CONFÉRENCES DE LA RÉUNION PLÉNIÈRE Földtani Közlöny, Bull, of the. Hungarian Geol. Soe. (1971) 101. 85—00 (ColloQuium on the S eocene. Budapest. 1969. 4 — 9. September)
A magyarországi alsómiocén Dr. Báldi (2 Az
alábbi
összefoglalásban
Tamás
ábrával)
mellőzzük
a
tudománytörténeti
áttekintést
é p p ú g y , mint a részletes adatismertetést. I n k á b b csak a p r o b l é m á k vázolására és
a l e g f o n t o s a b b összefüggésekre m u t a t u n k rá ismereteink
jelenlegi állása
szerint. Azzal a z o n b a n m i n d e n k é p p t a r t o z u n k , h o g y felsoroljuk a z o k n a k a ki v á l ó m a g y a r g e o l ó g u s o k n a k a nevét, akik az alsómiocén k é p z ó ' d m é n y e k fel ismerése, leírása és térképezése, v a l a m i n t az oligocén — m i o c é n határkérdés elemzése n y o m á n o l y a n m a r a d a n d ó alapot n y ú j t o t t a k , t ő v é teszi számunkra,
T ö r t é n e l m i sorrendben e szerzők: S Z A B Ó J., TH., Z.,
m e l y egyáltalán lehe
h o g y a jelenlegi szinten vizsgálhassuk a p r o b l é m á k a t . HOFMANN K . , K O C H A., FUCHS
B Ö C K H H . , L Ő R E N T H E Y I., T E L E G D I - R O T H К . , id. N O S Z K Y J . , S C H R É T E E G A Á L I., H O R U S I T Z K Y F . , C S E P R E G H Y N É M E Z N E R I C S I., B A R T K Ó L .
M a g y a r o r s z á g a l s ó m i o c é n rétegeit a s z á z a d f o r d u l ó i g a z „ a l s ó m e d i t e r r á n ( I . m e d i t e r r á n j á n a k n e v e z e t t k r o n o s z t r a t i g r á f i a i e g y s é g b e s z o k t á k ö s s z e f o g l a l n i , teljesen a z o n o s é r t e l e m b e n , a h o g y a z t A u s z t r i á b a n t e t t é k . A s z á z a d f o r d u l ó t ó l a z o n b a n F U C H S Т н . és S C H A F F E B , F . X . h a t á s á r a a m a g y a r g e o l ó g u s o k t ö b b s é g e szintén a k a t t i e n , a k v i t a n i e n és b u r d i g a l i e n e m e l e t e k m e g k ü l ö n b ö z t e t é s é r e , illetve k i m u t a t á s á r a t ö r e k e d e t t . A k a t t i e n t felsőoligocénnek, míg a két utóbbi emeletet alsómiocénnek tartották. A z oligocén — miocén határmegvonás problémája —, m e l y Magyarországon ugyancsak heves viták kiváltója v o l t — i l y m ó d o n a k a t t i és a k v i t á n i e m e l e t e l h a t á r o l á s á n a k k é r d é s é v e l a z o n o s u l t . A z erőteljes k r o n o s z t r a t i g r á f i a i szemlélet azzal a h á t r á n n y a l j á r t , h o g y a fenti h á r o m e m e l e t b e , m i n t e l e v e a d o t t k e r e t e k b e ( „ s k a t u l y á k b a " ) , s o k s z o r h e l y t e l e n k o r r e l á c i ó alap ján sorolták a képződményeket, gyakran n e m voltak tekintettel a formáció-határok n y ú j t o t t a természetes tagolási l e h e t ő s é g e k r e . C S E P R E G H Y N É M E Z N E K I C S I . a h a t v a n a s é v e k elején t ö b b m u n k á j á b a n m u t a t o t t r á arra, h o g y a k a t t i , a k v i t á n i és b u r d i g a l a i e m e l e t e k m e g k í v á n t a h á r o m o s z t a t ú s á g a m a g y a r k é p z ő d m é n y e k b e n , a m a k r o f a u n a a l a p j á n , n e m j e l e n t k e z i k . E z z e l s z e m b e n csak k é t t a g o z a t ismerhető f e l : e g y i d ő s e b b , m e l y r e a z a k v i t a n i e n e l n e v e z é s t j a v a s o l t a és e g y fiatalabb, melyre a burdigalien nevet ajánlotta. H a s o n l ó eredményre j u t o t t lényegében S E N E S J . és P A P P A . a k ö z é p s ő P a r a t e t h y s s z o m s z é d o s t e r ü l e t e i n . A k é t e g y s é g k ö z ü l az i d ő s e b b e t a z o n b a n ő k „ C h a t t - A q u i t a n " , a f i a t a l a b b a t p e d i g „ B u r d i g a l " n é v v e l jelöl ték. A z idősebb tagozatot oligo-miocén átmeneti emeletnek tartják. J e l e n t ő s előrelépés v o l t az a javaslat,
mely a középső Paratethys
önálló
kronosztratigráfiai rendszerének megteremtésére irányul. A z átmeneti „ C h a t t Aquitan"
(ill. akvitanien)
1 Földtani Közlöny
emeletre
az egerien, a
,,Burdigal"-nak
nevezett
86
Földtani
Közlöny,
101. kötet,
2—3.
füzet
emeletre pedig az eggenburgien n é v bevezetése került javaslatra (CICHA et S E N E S 1 9 6 8 , P A P P 1 9 6 8 , B Á L D I 1 9 6 8 ) . A z új t e r m i n o l ó g i a hallatlan eló'nye az,
h o g y a két egység elhatárolásánál helyi adottságaink (a természetes biosztratigráfiai határok) sokkal j o b b a n érvényesülhetnek, és a korreláció nehézségei legalább a terminológiában nem fognak olyan zűrzavart okozni, mint korábban az olyan sokféle értelemben és sokféle képződményre alkalmazott kattien, akvitanien és burdigalien nevek. A magyarországi alsómiocénbe tehát a jelenlegi álláspont szerint az eggen burgien emelet üledékei és — egyes vélemények szerint (CICHA, P A P P , S E N E S ) — részben az egerien emelet üledékei tartoznak. A probléma, ami tehát elsőként felmerül, az egerien emelet korrelációja, annak eldöntése, h o g y ezen emeletnek a felső része valóban egyidős-e a definí ció szerinti akvitaniennel, tehát alsómiocén-e? Az egerien sztratotípusa az egri Wind-féle téglagyár rétegsora. A z itt részle tesen újravizsgált szelvény ( B Á L D I 1 9 6 6 ) 1 2 0 m vastag regressziós rétegsorból áll, mely Foraminiferákban, j ó megtartású molluszkákban és növényi marad v á n y o k b a n bővelkedik. F e k v ő j e a kiscelli agyag formáció, melynek kora a magyar geológusok általános véleménye szerint nagyjából a rupéliennel azonos. A rupéli kiscelli agyagra konkordánsan települő egri formáció alsó szintjéből Miogypsina septentrionalis-t mutatott ki D R O O G E R ( 1 9 6 1 ) , B Á L D I et al. ( 1 9 6 1 ) . A plankton Foraminifera fauna alapján K E N A W Y ( 1 9 6 8 ) szerint a Globigerina ampliapertura és a Globorotalia opima opima zónák jelenléte állapítható meg. Figyelembe v é v e az akvitanien sztratotípusán végzett M i o g y p sinákra v o n a t k o z ó korszerű vizsgálatokat ( D R O O G E R et al. 1 9 5 5 , D R O O G E R 1 9 6 0 , J E N K I N S 1 9 6 6 ) egyértelműen levonható a következtetés: az egerien emelet, ill. annak sztratotípusa idősebb az akvitaniennel, ennélfogva még a felsőoligocénbe sorolandó. Teljesen azonos eredményre jutottam a molluszka fauna újravizsgálatával ( B Á L D I 1 9 6 6 ) , melynek során — hasonlóan T E L E G D I - R O T H ( 1 9 1 4 ) régi, de azóta sokak által kétségbevont álláspontjá hoz — az egri fauna felsőoligocén korát mutattam ki a nagyszámú oligocén faj alapján. Vizsgálataim szerint ( B Á L D I 1 9 6 4 , 1 9 6 5 , 1 9 6 6 , 1 9 6 7 ) hasonlóképpen felső oligocén koriak mindazok a k é p z ő d m é n y e k , melyeket újabban k o v á c o v i , törökbálinti és mányi formáció néven ( B Á L D I 1 9 6 9 ) foglalunk össze ( 1 . ábra), és melyeket korábban a szerzők egy része akvitaniennek, azaz alsómiocénnek tartott. E formációk, melyek a korábbi irodalomban főként „cyrénás rétegek" és „pectunculusos h o m o k " néven szerepelnek, tehát mind az egerienbe tar toznak, és nem foglaltatnak bele a magyar alsómiocén fogalmába. Összefoglalva az eddigieket tehát jelen álláspontunk akként rögzíthető, h o g y az egerien teljes egészében az oligocénhez tartozik, nagyjából a kattien. ekvivalense, nincs alapunk annak feltételezésére, h o g y oligo-miocén átmeneti emelet lenne. A z egerien fedőjében települnek általában diszkordánsan az eggenburgien emelet rétegei. Ú g y véljük általános az egyetértés, h o g y a par excellence ma gyarországi alsómiocén lényegében ezzel az emelettel azonos. N o h a az eggenburgien sztratotípusa Magyarországon kívül fekszik (Loibers dorf, Ausztria), egyes magyarországi fáciesek azonosságát az osztrák sztratotípussal a jellegzetes fauna alapján már korán felismerték. E z t az azonosságot C S E P R E G H Y N É M E Z N E R I C S I . ( 1 9 5 3 , 1 9 5 9 , 1 9 6 7 ) korszerű faunarevíziói szintén
bebizonyították. A z azonosság megállapítása azonban csak ott volt k ö n n y ű ,
Báldi:
Das untere
Miozän
in
Ungarn
87
J. á&ra. A magyarországi egerien rétegek kronosztratigráfiai vázlatos szelvénye. J e l m a g y a r á z a t : 1. TJralkodóan édesvízi fácies, 2 . Uralkodóan csökkentsósvízi fácies, 3. Uralkodóan sekélytengeri fácies (sekély szublitorális), 4. Uralkodóan m é l y e b b tengeri fácies (középső szublitorális); Tr = triász, E = eocén, k. ag = kiscelli agyag, Br. — brotiás-viviparusos rétegek, Cyr. = cyrénás rétegek, p = pectunculusos rétegek, k . sl. — katti slír, e. ma. — egri molluszkás agyag, Bf. a. = budafoki anomiás-nagypectenes rétegek, A . rt. — alsó riolittufa, A s . = amussiumos slir (eggenburgien), F n y . = felsőnyárádi formáció (eggenburgien). Abb. 1. Profilskizze der Chronostratigraphie des Egerien i n Ungarn. E r k l ä r u n g e n : 1. Vorwiegend Süsswasserfazies, 2. Vorwiegend Brackwasserfazies, 3. Vorwiegend Seichtwasser-Fazies (seichtsublitorale Fazies), 4 . Vorwiegend Tieferwasser-Fazies (mittelsublitorale Fazies); Tr = Trias, E = Eozän, k. ag. = Kisceller T o n , B r . = Schichten m i t Brotia-Viviparvs, Cyr = Schichten m i t Cyrena, p = PeciwncuZus-Schichten, k . sl. = Chattischer Schlier, e. m a . = Egerer molluskenführender T o n . Bf. a. = Anomien- und grosspectenführende Schichten v o n Budafok, A . rt. — unterer Bhyolithtuff, A . s. = Amussiumführender Schlier (Eggenburgien), F . n y . = Felsónyáráder Formation (Eggenburgien).
ahoi a m a g y a r fácies a loibersdorfihoz hasonlóan sekély szublitorális. Számosképződményről,
így
elsősorban
a
medence-belseji g l a u k o n i t o s
homokkőről
és amussiumos slírről, m e l y e k e t k o r á b b a n kattiennek t a r t o t t a k , csak m o s t a n á ban derült ki, h o g y az eggenburgienbe t a r t o z n a k Az
alsómiocén üledékgyűjtő
Budapest—Törökbálint
nyugati
partja
( B Á L D I et R A D Ó C Z
nagyjából
1969).
Balassagyarmat—
vonalában n y o m o z h a t ó . E b b e n a sávban k é p z ő d ö t t :
1. A budafoki anomiás-nagypectenes formáció (típusszelvénye Budafok-Pacsirta h e g y ) . D u r v a t ö r m e l é k e s 30 — 100 m v a s t a g ü l e d é k c s o p o r t , m e l y b e n a z e g g e n b u r g i e n j e l l e m z ő litorális és s e k é l y szublitorális f a u n á j a t a l á l h a t ó : Pecten pseudobeudanti, Chlamys gigás, Ch. haueri, Oh. holgeri, Oh. palmata, Laevicardium kübecki, Glycymeris jichteli, Turritella terebralis, Arca moltensis s t b . s t b . F e k v ő j e a z egerienbe t a r t o z ó t ö r ö k bálinti f o r m á c i ó , f e d ő j e a z o t t n a n g i e n c s ö k k e n t s ó s v í z i , s e k é l y szublitorális v a g y terresztrikus rétegei. K e l e t felé laterálisán á t m e g y a 2. salgótarjáni formációba. E r é t e g ö s s z l e t e g y m á s t ó l n e h e z e n e l v á l a s z t h a t ó , e g y m á s b a á t m e n ő j e l l e g z e t e s f á c i e s e k b ő l áll. E z e k s o r á b a n a g l a u k o n i t o s h o m o k k ő k ö v ü l e t s z e g é n y 1000 m v a s t a g s á g o t is elérő f i n o m a b b v a g y d u r v á b b h o m o k k ő b ő l á l l ó , n é h o l t u f i t o s , g y a k r a n g l a u k o n i t o s ü l e d é k ö s s z l e t . L e g f e l s ő szintje k b . 50 — 150 m v a s t a g ságban k ö v ü l e t e k b e n g a z d a g a b b , és e z a szint, f a u n á j á v a l e g y ü t t l é n y e g é b e n a z o n o s fáciesű a b u d a f o k i a n o m i á s - n a g y p e c t e n e s f o r m á c i ó v a l . A B u d a f o k o n is m e g t a l á l h a t ó j e l l e m z ő e g g e n b u r g i e n f a u n a fordul elő a s z i n t b e n Salgótarján k ö r n y é k é n ( C S E P R E G H Y N É M E Z N E R I C S I . 1 9 5 3 ) , I p o l y t a r n ó c o n ( C S E P R E G H Y N É M E Z N E R I C S I . 1967) és B o r s o d b a n ( C S E P R E G H Y N É M E Z N E R I C S I . 1959) a g l a u k o n i t o s h o m o k k ő legfelső, g y a k r a n m á r k a v i csos r é t e g e i b e n . M i n d a m e l l e t t a m é l y e b b szintek k o r a m a m é g v i t a t o t t , illetve á l t a l á n o s 1
Földtani
88
Közlöny,
101. kötet,
2-3.
füzet
k o r á b b i v é l e m é n y szerint k a t t i e n . A B o r s o d i - m e d e n c é b e n , B r e t k a és E g e r k ö z ö t t v é g z e t t ú j a b b v i z s g á l a t o k alapján ( B Á L D I e t R A D Ó C Z 1969) a z o n b a n b i z o n y í t o t t n a k látszik a z egész formáció eggenburgien kora. A g l a u k o n i t o s h o m o k k ő fácies n e m v á l a s z t h a t ó el éles h a t á r r a l a z a m u s s i u m o s slírf á c i e s t ő l . N e m c s a k kelet felé, h a n e m r é s z b e n n y u g a t felé is laterálisán á t m e g y e b b e a k é p z ő d m é n y b e ( 2 . á b r a ) . A m e l l e t t az a m u s s i u m o s slír b á z i s á n és felső részén v é k o n y a b b v a s t a g a b b g l a u k o n i t o s h o m o k k ő h e l y e z k e d i k el. S o k s z e l v é n y b e n a g l a u k o n i t o s h o m o k k ő é s a slír v á l t a k o z á s a f i g y e l h e t ő m e g . A slír t i p i k u s m e d e n e e ü l e d é k , 8 0 0 m v a s t a g s á g o t is elérő, e g y h a n g ú a g y a g o s aleurit v a g y h a l p i k k e l y e s a g y a g ö s s z l e t , j e l l e m z ő slír-faunával, m e l y b e n u r a l k o d i k a Pseudamussium corneum denudatum, Saxolucina bellar'diana, Solemya doderleini, Gaiilucina droueti wolfi, Lima labani, Lucinoma borealis, Gardita icaiaris, Yoldia longa, Y. nitida, Nuculana fragilis, Brissopsis ottnangensis, Hinia cf. schlotheimi, Macoma elliptica, Bathysiphon-íé\ék. (Protulites), Flabellum, Gycloseris (részlateket 1. B Á L D I e t R A D Ó C Z 1969). A z a m u s s i u m o s slírt k o r á b b a n a m a g y a r i r o d a l o m b a n á l t a l á b a n a k a t t i e m e l e t b e s o r o l t á k . S z l o v á k i a i f o l y t a t á s á t egeriennek ( „ a k v i t a n i e n n e k " ) t a r t j á k ( B U D A I e t al. 1965), i l l e t v e ilyen é r t e l e m b e n a l s ó m i o c é n n e k . A l e g ú j a b b m o l l u s z k a - f a u n a v i z s g á l a t o k alapján ( B Á L D I e t R A D Ó C Z 1969) a z o n b a n e g y é r t e l m ű e n v i l á g o s s á v á l t a k é p z ő d m é n y a l s ó m i o c é n k o r a , e g g e n b u r g i e n b e t a r t o z á s a . A B o r s o d i - m e d e n c e k a z i n c b a r c i k a i ( S k z - 1 6 9 ) fúrásában k i m u t a t h a t ó a z is, h o g y az egri f o r m á c i ó f e d ő j é b e n foglal h e l y e t , t e h á t n e m c s a k biosztratigráfiai, h a n e m települési b i z o n y í t é k o k a l a p j á n is a z egeriennél f i a t a l a b b n a k t e k i n t e n d ő . A z a m u s s i u m o s slír f e k v ő j e a B o r s o d i - m e d e n c e e g y e s s z e l v é n y e i b e n a z egri f o r m á c i ó , m e l y r e diszkordánsan települ. Más szelvényekben (Ózd, B ü k k s z é k k ö r n y é k e ) minden v a l ó s z í n ű s é g szerint a kiscelli a g y a g o n fekszik d i s z k o r d á n s a n . O z d - t ó l É r a és É K - r e a triász a l a p h e g y s é g r e t r a n s z g r e d á l , b á z i s á n i t t 2 — 30 m v a s t a g m e s z e s , g l a u k o n i t o s , transzgressziós alapbreccsával, m e l y bretkai rétegek néven v o n u l t b e az i r o d a l o m b a . A b r e t k a i fácies e g y e s f o s z l á n y a i t f o l t o k b a n a felszínen M a g y a r o r s z á g o n is m e g t a l á l j u k T r i z s és I m o l a k ö z ö t t a s z l o v á k h a t á r k ö z e l é b e n , v a l a m i n t a z a l s ó s z u h a i m é l y f ú r á s b a n . E foltok vizsgálata folyamatban v a n . A b r e t k a i f á c i e s b ő l P A P P (1958) Miogypsina gunteri — M. tani a l a k k ö r t , V Á N O V Á ( 1 9 5 9 ) p e d i g s a j á t o s Pectinida f a u n á t h a t á r o z o t t m e g . E f a u n a k o r á t — h e l y e s e n — a k v i t a n i e n n e k á l l a p í t o t t á k m e g , a m i azért is i n d o k o l t , m i v e l a M. gunteri v a l ó b a n az a k v i t a n i e n b á z i s á n f o r d u l elő ( D R O O G E R 1955). N e m é r t ü n k e g y e t a z o n b a n a z z a l , h o g y a b r e t k a i r é t e g e k e t a z egri f o r m á c i ó e k v i v a l e n s é n e k t a r t j á k . A z a m u s s i u m o s slír, m e l y n e k a b r e t k a i fácies l é n y e g é b e n c s a k b á z i s k é p z ő d m é n y e , a B o r s o d i - m e d e n c é b e n — m i n t l á t t u k — a z egri f o r m á c i ó felső szintjére települ, ily m ó d o n a b r e t k a i fauna n e m f o g l a l h a t ó az egerien f o g a l m á b a . A b r e t k a i r é t e g e k e t az egerien regressziót k ö v e t ő új e g g e n b u r g i e n üledékc i k l u s transzgressziós^ b á z i s r é t e g e i n e k t a r t j u k . K a z i n c b a r c i k á t ó l É - r a k ö z v e t l e n ü l a d e v o n a l a p h e g y s é g r e t r a n s z g r e d á l n a k a z eggen b u r g i e n r é t e g e k , a b á z i s o n k é t l i m n i k u s k ő s z é n t e l e p p e l , efelett m a x i m u m 3 0 0 m v a s t a g l i t o r á l i s - s e k é l y szublitorális ü l e d é k ö s s z l e t t e l , m e l y v á l t a k o z ó b r a k k és m a r i n f a u n á k a t szolgáltatott. E z t a partközeli, tengerparti összletet 3. felsőnyárádi formációnak n e v e z z ü k . A f e l s ő n y á r á d i f o r m á c i ó a B ü k k - h e g y s é g pere m é n é l M i s k o l c m e l l e t t is j e l e n t k e z i k ( D i ó s g y ő r - 3 1 8 . sz. fúrás), a h o l a z egerienre települ d i s z k o r d á n s a n . J e l l e m z ő f a j o k az e u r y h a l i n Mytilus aquitanicus, Tympanotonus margaritaceus, Pirenella plicata, Terebralia bidentata, Theodoxus pictus, Saxolucina multüamellata, Turritella turris, T. vermicularis, Pereiraea gervaisi s t b . K é t s é g t e l e n ü l a legvitásabb p o n t az eggenburgien korrelációja. F e n t i néze t ü n k szerint az eggenburgien ugyanis a Miogypsina
gunteri
z ó n á t is m a g á b a n
foglalja, t e h á t m é l y e b b része a francia akvitaniennel e g y i d ő s , m a g a s a b b része p e d i g a burdigaliennek felel m e g . A két emelet — mint ismeretes — a m a k r o fauna 1964,
alapján
n e m választható
el ( C S E P R E G H Y N É M E Z N E R I C S I . 1 9 6 4 , B Á L D I
1 9 6 6 / a ) . E z e n felül — mint láttuk — oszthatatlan egységes f o r m á c i ó k
felelnek
meg a két
a plankton
emeletnek
Foraminiferák
határ megvonása. K E N A W Y
M a g y a r o r s z á g o n , m e l y e k e n belül talán
alapján (1968)
lesz lehetséges
az
csak
akvitanien-burdigalien
az i p o l y t a r n ó c i tengeri
molluszka
fauna
alapján igen h a t á r o z o t t a n eggenburgiennek minősülő r é t e g e k b ő l ( C S E P R E G H Y NÉ
MEZNERICS I .
1 9 6 7 ) Globigerina
ciperoensis
ciperoensis
z ó n á n a k megfelelő
В á I d i:
Das
untere
Miozän
in
Ungarn
89
2. üörií. A magyarországi eggenburgien rétegek kronosztratigráfiai szelvénye. J e l m a g y a r á z a t : 1. Uralkodóan litorális-sekély szublitorális, durvatörmelékes fácies, 2 . K ö z é p s ő szublitorális slír-fácies, 3. K ö z é p s ő szublitorális h o m o k k ő fácies, 4. Litorális-sekély szublitorális karbonátos fácies, abráziós konglomerátum, 5. Uralkodóan csökkent sósvízi és litorális finomtörmeiékes fácies kőszéntelepekkel; K o v . = k o v á c o v i formáció (egerien), K . = kiscelli agyag, E = egri formáció, A = alaphegység, Cn. = cinkotai formáció (ottnangien), T = terresztrikum (ottnangien), A . rt. = alsó riolittuía, Bf. a. = budafoki anomiás-nagypectenes rétegek, As. = amussiumos slír (eggenburgien), St. gl. = salgótarjáni glaukonitos h o m o k k ő , Br. = bretkai rétegek, F n y . = felsőnyárádi formáció Abb. 2. Chronostratigraphisches Profil der Eggenburgien-Scbichten in Ungarn. E r k l ä r u n g e n : 1. V o r w i e g e n d litorale-seichtsuüiíoríie, grobklastische Fazies, 2. Mittelsublitorale Schlierfazies, 3. Mittelsublitorale Sandsteinfazies 4. Litorale bis seichtsublitorale Karbonatfazies, Abrasionskonglomerat, 5. Vorwiegend brackische und litorale fein klastische Fazies mit Kohlenflözen; K o v . = F o r m a l i o n v o n K o v á c o v (Egerien), K . = Kisceller T o n , Е = Egerer F o r m a t i o n , A = Grundgebirge, Cn = Cinkoiaer F o r m a t i o n (Ottnangien), T = Terrestrikum (Ottnangien), A . rt. = unterer Khyolithtuff, Bf. a. = Anomien- und grasspectenführenden Schichten v o n Budafok, As. = Amussmmfiihrender Schuf r (Eggenburgien), St. gl. = Glaukonitführender Sandstein v o n Salgótarján, Br. = Schichten v o n Bretka, F n y . = Fonr. tion v o n Felsönyárád
plankton-együttest írt le, ami bizonyítja, hogy az eggenburgien makrofaunához akvitanien plankton-együttes is társulhat. L e g u t ó b b i vizsgálataink során, az alsószukai mélyfúrás amussiumos slírjének legalsó ún. amussium-mentes zónájában a makrofauna összetétele is olyan jelleget mutat, mely s z e m b e n a magasabb szintekkel — megfelelhet az akvitaniennek ( B Á L D I et R A D Ó C Z 1969)'. Végsősoron tehát az eggenburgien nagyjából megfelel az akvitanien -\- b u r digalien intervallumnak, vagyis a girundiennek. A z akvitanien és burdigalien elválasztása Magyarországon ez idő szerint még n e m vihető keresztül meg nyugtatóan. Összefoglalás. A z oligocén vége felé — amint azt az egerien felső szintjei tanúsítják — általános regresszió következett be Magyarországon. N a g y terüle teken megszűnt az üledékképződés, sőt É K - e n jelentős denudáció (preeggenburgien denudáció) különböző mélységekig v a g y teljes egészében lepusztította az oligocént. A z alsómiocén (eggenburgien) transzgresszió — legalábbis É K - e n — a Miogypsina gunteri zóna idején (alsóakvitanien) következett b e . Nagyforaminiferás, lithothamniumcs, meszes konglomerátum (bretkai rétegek), ill. laguna-
Földtani
90
Közlöny,
101. kötet,
2-3. füzet
üledék- és k ő s z é n k é p z ő d é s (felsőnyárádi formáció) jelzi a transzgresszió kezde tét. A transzgredáló eggenburgien a d e n u d á c i ó t ó l f o l t o k b a n m e g m a r a d t k ö z é p s ő vagy
felsőoligocén
üledékgyűjtő
rétegekre,
N y - i peremén
v a g y k ö z v e t l e n az
alaphegységre
települ.
h o m o k o s , parti és erős á r a m l á s o k k a l
sekélytengeri fácies alakult ki (budafoki f o r m á c i ó . I t t n e m m u t a t k o z i k r o z o t t diszkordancia az egerien felé, bár a fauna törése igen éles az e g g e n b u r g i e n határon (pacsirta-hegyi szelvény, B Á L D I f o r m á c i ó t a l k o t ó glaukonitos
hatá
egerien-
1964).
A m e d e n c e belseje S z é c s é n y t ő l K a z i n c b a r c i k á i g terjed. tarjáni
Az
mozgatott
Itt
a v a s t a g salgó
h o m o k k ő és amussiumos slír k é p z ő d ö t t
e g y m á s t ó l nehezen elhatárolható m ó d o n . A n a g y o b b e n e r g i a v i s z o n y o k mellett a glaukonitos h o m o k k ő , az áramlás „ á r n y é k á b a n " a slír r a k ó d o t t le. A z alsó m i o c é n v é g e felé a b u d a f o k i , n a g y p e c t e n e s típusú faunák fellépése a h o m o k k ő , illetve a slír f e d ő j é b e n , sőt esztuáriumi Crassosírea-padok megjelenése a m e d e n c e középvonalában mely ill. E
átvezet
az
helyenkénti
is,
általános
ottnangien denudációs
lepusztulás e r e d m é n y e k é n t
k ü l ö n b ö z ő szintjeit,
eggenburgien
túlnyomóan
v é g i regresszióról
terresztrikus
periódusához
tanúskodik,
üledékképződéséhez,
(posteggenburgien
a felsőottnangien tufaszórás
denudáció).
É K - e n az oligocén
ill. az eggenburgien k ü l ö n b ö z ő zónáit érte.
Das untere Miozän in Ungarn Dr.
T.
Báldi
G e g e n E n d e s d e s O l i g o z ä n s — w i e d a s d i e o b e r e n H o r i z o n t e d e s Egerien beweisen — fand i m G e b i e t e U n g a r n s eine a l l g e m e i n e Transgression statt. A u f grossen F l ä c h e n h ö r t e die S e d i m e n t a t i o n a u f , i m N O s o g a r k a m es z u einer b e t r ä c h t l i c h e n D e n u d a t i o n ( P r ä E g g e n b u r g i e n - D e n u d a t i o n ) , d e r e n z u f o l g e d a s O l i g o z ä n b i s z u v e r s c h i e d e n e n Tiefen o d e r s o g a r v o l l k o m m e n a b g e t r a g e n w o r d e n ist. D i e u n t e r m i o z ä n e ( E g g e n b u r g i e n ) T r a n s g r e s s i o n erfolgte — w e n i g s t e n s i m N O — z u r Z e i t d e r Miogypsina gunteri-Zone ( u n t e r e s A q u i t a n i e n ) . L i t h o t h a m n i e n - u n d grossforaminiferenführende, kalkige K o n g l o m e r a t e (Schichten v o n Bretka) b z w . Lagunen ablagerungen u n d Kohlenbildung (Formation v o n Felsőnyárád) zeugen v o m Beginn der Transgression. D a s transgredierende Eggenburgien überlagert entweder die v o n der Denudation verschonten Reste des mittleren oder oberen Oligozäns, oder unmittelbar d a s G r u n d g e b i r g e . A m W e s t r a n d d e s S e d i m e n t a t i o n s b e c k e n s h a t sich eine s a n d i g e , d u r c h starke k ü s t e n n a h e S t r ö m u n g e n m o b i l i s i e r t e , neritische F a z i e s ( B u d a f o k e r G r u p p e ) e n t w i c k e l t . H i e r äussert sich k e i n e D i s k o r d a n z g e g e n d a s E g e r i e n , o b w o h l d e r F a u n e n s c h n i t t a n d e r E g e r i e n — E g g e n b u r g i e n - G r e n z e sehr s c h a r f a u s g e p r ä g t ist ( P r o f i l a m Pacsirtahegy, B Á L D I 1 9 6 4 ) . D a s B e c k e n i n n e r e r e i c h t v o n S z é c s é n y b i s K a z i n c b a r c i k a . H i e r h a b e n sich die d e r m ä c h t i g e n S a l g ó t a r j á n e r G r u p p e a n g e h ö r e n d e n g l a u k o n i t f ü h r e n d e n Sandsteine u n d d e r a m u s s i u m f ü h r e n d e Schlier a u f eine v o n e i n a n d e r s c h w e r a b g r e n z b a r e W e i s e a b g e l a g e r t . U n t e r d e n V e r h ä l t n i s s e n v o n grösserer E n e r g i e k a m e n g l a u k o n i t f ü h r e n d e S a n d e , i m » S c h a t t e n « d e r S t r ö m u n g e n . Schlier z u r A b l a g e r u n g . G e g e n E n d e d e s u n t e r e n M i o z ä n s zeugt das Auftreten v o n Grosspectiniden-Faunen Budafoker T y p s i m Hangenden des S a n d s t e i n e s b z w . d e s Schliers u n d d i e E r s c h e i n u n g v o n ä s t u a r i s c h e n C r a s s o s t r e e n b ä n k e n s o g a r i n d e r A c h s e n l i n i e d e s B e c k e n s — v o n einer a l l g e m e i n e n R e g r e s s i o n , d i e a m E n d e d e s E g g e n b u r g i e n e i n g e t r e t e n ist u n d i n d i e v o r n e h m l i c h terrestrische S e d i m e n t a t i o n bzw. die lokalen Denudationsperioden (post-Eggenburgien-Denudation) des Ottnangien ü b e r g e h t . I n f o l g e dieser D e n u d a t i o n t r a f d e r i m o b e r e n O t t n a n g i e n stattgefundene Tuffauswurf i m N O verschiedene H o r i z o n t e des Oligozäns b z w . verschiedene Zonen des Eggenburgien.
