A Pétervásárai kistérség. megújított fejlesztési terve

A Pétervásárai kistérség megújított fejlesztési terve

Helyzetelemzés, koncepció, stratégia, operatív- és akcióprogram -melyet jóváhagyott a Pétervásárai Kistérség Fejlesztési Tanácsa a 9/2009. (XI. 16.) KFT határozatával-

KISTÉRSÉGEK FEJLESZTÉSÉÉRT TUDOMÁNYOS EGYESÜLET Szolnok, 2009. június - november

1

Tartalom I. 1. 2.

Helyzetelemzés .................................................................................... 5 Bevezetés ........................................................................................... 5 Pétervásárai kistérség bemutatása ......................................................... 6 2.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők........................................................... 8 2.2 Megközelíthetőség, gazdasági kapcsolatok ......................................... 8 3. Társadalmi környezet............................................................................ 9 3.1. A kistérség demográfiai folyamatai ................................................. 9 3.2. A kistérség foglalkoztatási helyzetének bemutatása ........................ 12 3.2.1. Jövedelmi viszonyok.............................................................. 14 3.3. Helyzetkép a munkanélküliségről.................................................. 15 A regisztrált álláskeresők létszámának alakulása....................... 16 3.3.1. 3.3.2. A regisztrált álláskeresők összetétele ...................................... 17 4. Gazdasági környezet........................................................................... 19 5. Idegenforgalom, turizmus ................................................................... 24 6. Infrastruktúra, intézményi felszereltség ................................................ 28 6.1. Lakásállomány ........................................................................... 28 6.2. Közműellátottság........................................................................ 29 6.3. Szociális ellátórendszer ............................................................... 31 6.4. Egészségügyi ellátás ................................................................... 34 6.5. Oktatás ..................................................................................... 36 6.6. Civil szervezetek ........................................................................ 36 7. A kistérség abszorpciós képessége ....................................................... 37 II. Koncepció ....................................................................................... 41 1. Fejlesztési irányok.............................................................................. 41 2. SWOT ............................................................................................... 43 Erőforrások, stratégiák........................................................................... 43 3. Célpiramis ......................................................................................... 44 3.1. Prioritások és konkrét célok közötti szinergiahatások ...................... 48 3.2. Konkrét célok közötti kapcsolati háló............................................. 50 4. Pozitív társadalmi, gazdasági, környezeti hatások .................................. 52 5. Negatív forgatókönyv.......................................................................... 53 III. Stratégiai terv ................................................................................. 55 1. Illeszkedés az országos és regionális fejlesztési dokumentumokhoz .......... 57 1.1. Prioritás: Fenntartható gazdaság fejlődésének elősegítése ............... 57 1.2. Prioritás: A turizmus feltételeinek komplex fejlesztése .................... 60 2.1. prioritás: Sokoldalú humán erőforrás fejlesztés .............................. 62 2.2. prioritás: Térségi együttműködések javítása .................................. 65 IV. Operatív Program............................................................................. 67 1.1.1.2 Konkrét cél................................................................................ 70 Mikro-és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek növelése ..................... 70 1.1.1.3. Konkrét cél............................................................................... 72 Kistérség vállalkozói tőkevonzó képességének növelése ............................. 72 1.1.2.1. Konkrét cél............................................................................... 73 Mezőgazdasági földterületek művelésének elősegítése ............................... 73 1.1.2.2 Konkrét cél................................................................................ 74 Biogazdálkodás elterjesztése .................................................................. 74 1.1.2.3 Konkrét cél................................................................................ 75 Megújuló energiaforrások lehetőségének kiaknázása.................................. 75 1.2.1.1 Konkrét cél................................................................................ 77 2

Turisztikai együttműködések bővítése ...................................................... 77 1.2.1.2 Konkrét cél............................................................................... 78 Turisztikai attrakciók összehangolása....................................................... 78 1.2.1.3 Konkrét cél............................................................................... 80 Egészség-és wellness turisztikai fejlesztések megvalósítása........................ 80 1.2.1.4 Konkrét cél............................................................................... 82 Falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése............................................... 82 2.1.1.1 Konkrét cél................................................................................ 84 Foglalkoztatottság növelése.................................................................... 84 2.1.1.2 Konkrét cél............................................................................... 86 Piacképes kistérségi képzések szervezése ................................................ 86 2.1.2.1 Konkrét cél............................................................................... 88 Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése .................................... 88 2.1.2.2 Konkrét cél............................................................................... 89 Elöregedő népesség életkörülményeinek javítása ...................................... 89 2.2.1.1. Konkrét cél.............................................................................. 90 Magánszemélyek és vállalkozók tájékoztatása, segítése ............................. 90 2.2.1.2 Konkrét cél.............................................................................. 91 Kistérségek együttműködésének fejlesztése ............................................. 91 2.2.2.2 Konkrét cél.............................................................................. 92 Települések elérhetőségének javítása ...................................................... 92 2.2.2.2 Konkrét cél.............................................................................. 93 Kistérségen belüli tömegközlekedés fejlesztése ......................................... 93 V. Akcióprogram (2009-2013).................................................................... 94 Mellékletek .............................................................................................. 99 1. sz. melléklet Társadalmasítás bemutatása ............................................. 99 2. sz. melléklet Felhasznált tervezési dokumentumok ................................101 Táblajegyzék 1. táblázat A Pétervásárai kistérség településeinek jogállása, népességi, népsűrűségi adatai, kedvezményezettsége (2008. év) .................................... 6 2. táblázat A Pétervásárai kistérség lakosságszáma, korcsoportonkénti megoszlása ............................................................................................. 11 3. táblázat Az eltartottsági és az öregedési index alakulása 2005-2008 ........... 12 4. táblázat A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása 1980. 1990. 2001....................................................................................................... 12 5. táblázat A Pétervásárai kistérség 15-64 éves korosztályra vonatkozó éves munkaügyi adatai, 2003-2008 ................................................................... 16 6. táblázat Nyilvántartott álláskeresők összehasonlító adatai, 2008 ................ 16 7. táblázat Működő és regisztrált vállalkozások összetételének alakulása, ezer lakosra jutó vállalkozások száma2000-2008 ................................................ 20 8. táblázat Regisztrált vállalkozások megoszlása a kistérségben nemzetgazdasági ágak szerint (2008) .................................................................................. 23 9. táblázat A kistérség szálláshelyeinek jellemzői (2008) ............................... 27 10. táblázat Épített és megszűnt lakások száma a Pétervásárai kistérségben 2002-2008 .............................................................................................. 28 11. táblázat Közüzemi ivóvízvezetékbe bekapcsolt lakások száma (2008), és ebből a 2002-2008 évek folyamán bekapcsolt lakások száma ........................ 29 12. táblázat A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (2002-2007) és aránya (2007) ......................................................................................... 30 3

13. táblázat Intézményi társulás keretében működtetett szociális és gyermekjóléti szolgáltatások 2008.............................................................. 32 14. táblázat A helyi önkormányzatok fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások 2007.............................................................. 32 15. táblázat A kistérség területén más fenntartók által nyújtott szociális és gyermekjóléti szolgáltatások 2007.............................................................. 33 16. táblázat Idősek otthona férőhelyek kihasználtsága 2002-2008 ................. 34 17. táblázat Egészségügyi intézményrendszer jellemző mutatói ..................... 35 18. táblázat A Pétervásárai kistérség beérkezett és támogatott pályázatainak összehasonlító adatai NFT 2004-2006 ......................................................... 38 19. táblázat A Pétervásárai kistérség beérkezett és támogatott pályázatainak összehasonlító adatai ÚMFT 2007-2009....................................................... 39 20. táblázat Támogatott pályázatok számának megoszlása KKV-k szerint, NFT 2004-2006 és ÚMFT 2007-2009 ................................................................. 40 21. táblázat Az operatív programban megjelenő konkrét célok....................... 68 Ábrajegyzék 1. ábra A Pétervásárai kistérség elhelyezkedése és települései......................... 7 2. ábra A pétervásárai kistérség lakónépessége 1999-2008 ............................. 9 3. ábra Természetes szaporodás /fogyás és vándorlási különbözet a Pétervásárai kistérségben 1999-2008 ........................................................................... 10 4. ábra Az élve születések száma a Pétervásárai kistérségben 1999-2008 ....... 11 5. ábra A Pétervásárai kistérségben foglalkoztatottak napi ingázási adatai (2001) .............................................................................................................. 13 6. ábra, A Pétervásárai kistérség 7 éves és idősebb népességének iskolai végzettsége 2001..................................................................................... 14 7. ábra Az adófizetők aránya a kistérség aktív korú lakosságának százalékában, 2007. év ................................................................................................. 15 8. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (Pétervásárai kistérség, 2001-2008) ....................................... 17 9. ábra A Pétervásárai kistérség regisztrált álláskeresői korcsoportok szerint, 2002-2008 .............................................................................................. 18 10. ábra Pétervásárai kistérség regisztrált álláskeresői iskolai végzettség szerint, 2002-2008 .............................................................................................. 18 11. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Pétervásárai kistérségben, 2000-2008 .......................................................................... 19 12. ábra A Pétervásárai kistérségben működő vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban, 2000-2006.................................. 22 13. ábra A Pétervásárai kistérségben regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban, 2007-2008.................................. 22

4

I. Helyzetelemzés 1. Bevezetés Az ÁROP 1.1.5-08-C-B pályázati projekt keretében a kistérségnek anyagi lehetősége teremtődött a kistérségi területfejlesztési dokumentumok megújítására. A feladatot meghívásos pályázat keretében a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület (KFTE) nyerte el. A KFTE vezető tervezője Szoboszlai Zsolt szociológus, az egyesület alelnöke. A kistérségben folytatott dokumentumelemzések, személyes interjúk felvétele mellett a területfejlesztési dokumentumok megújításában részt vettek a szintén a KFTE által moderált komplex képzésben dolgozó kistérségi fejlesztési bizottsági tagok, illetve további, a képzési folyamatban is szerepet vállaló személyek. A kistérségi helyzetelemzésből kiinduló, a tervezési munka alapját adó SWOT analízis közös, sokféle csoportos feladaton alapuló elkészítését követően került sor a kistérség fejlesztési célpiramisának összeállítására. Az alulról épített piramis csúcsán a jövőkép áll, ez foglalja magában az átfogó célt, ami alatt a prioritások, majd a speciális célok, valamint konkrét célok helyezkednek el. A stratégiát a célpiramis prioritásai, valamint az ÉMOP ROP, illetve az ÚMFP, valamint az ÚMVP tervdokumentumok szükséges elemei alkotják. A konkrét célok megvalósítását szolgáló projektek összegyűjtése, kimunkálása, majd kidolgozása szintén a képzési workshop résztvevőinek moderált feladatai között szerepelt. A projektgenerálás feladat kiscsoportos (többnyire kétszemélyes, lehetőleg az adott konkrét cél szakmai, környezeti feltételeiben jártas mikro csoportok kialakítását követő) munkával, nagycsoportos kiegészítő, pontosító, „véglegesítő” kontrollal, belső monitoring keretében zajlott. A sokféle csoportmunkán, számos kistérségi és települési résztvevő bevonásával végzett munka így sokszínű, a helyi-térségi adottságokon, erőforrásokon és lehetőségeken alapuló fejlesztési dokumentum létrejöttét eredményezte. A jelen munkaanyag tartalmazza a helyzetelemzést, a SWOT analízis és a célépítés eredményeit, a fejlesztési koncepciót, illetve a stratégiai tervet, valamint az ezek alapján a 2009-2013 közötti időszakra összeállított operatív és akcióprogramot, továbbá a munka során keletkezett fontosabb kiegészítő anyagokat.

5

2. Pétervásárai kistérség bemutatása A Pétervásárai kistérség az Északi-középhegységben, Heves megye északi részén helyezkedik el. A kistérséget alkotó 20 település öt természetföldrajzi kistáj találkozásánál fekszik: Felső- Tarnai-dombság, Pétervásárai-dombság, Tarnavölgy, Parád- Recski-medence és a Mátralába. A kistérség lakónépessége 22.750 fő, jellemzően aprófalvas, a települések hatvan százalékának lélekszáma ezer fő alatt marad. A megye legalacsonyabb népsűrűséggel rendelkező kistérségének 48 fő/ km2-es népsűrűsége nem éri el az országos átlag (109 fő/ km2) felét. Kiemelkedően magas népsűrűséggel rendelkezik Mátraderecske, de 2.105 fő lakosságszámával a település urbánus jellegűnek nem nevezhető. Magas népsűrűsége a viszonylagosan kisméretű közigazgatási területének köszönhető. 1. táblázat A Pétervásárai kistérség településeinek népsűrűségi adatai, kedvezményezettsége (2008. év)

jogállása,

népességi,

Kedvezményezett települések So rsz ám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Település

Bodony Bükkszék Bükkszenterzsébet Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa Mátraderecske Parád Parádsasvár Pétervására Recsk Sirok Szajla Szentdomonkos Tarnalelesz Terpes Váraszó

Jogállás

község község község község község község község község község község község község város község község község község község község község

Népesség (fő)

812 784 1192 640 347 1749 405 158 822 2105 2093 487 2403 2988 2015 655 490 1834 220 551

Népsűrűség (fő/ km2)

Társadalmigazdasági szempontból elmaradott

Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküli séggel sújtott

28 51 48 37 40 53 34 33 31 150 56 29 71 66 32 75 27 49 100 20

Forrás: TeIR/KSH-TSTAR és a 240/2006. (XI.30.) Korm. rend.

Az egyetlen városi rangú település, a kistérség északi részén elhelyezkedő Pétervására, a térség központja. A geopolitikai viszonyok által meghatározott déli terület központi települése Recsk. Az 1000 fő alatti kistelepülések jellemzően északon helyezkednek el, így ezen a területen Pétervására központi szerepe egyértelmű. A nagyobb, 2000 fős 6

lakosságszám feletti települések a déli részen találhatók, így a különböző települési funkciók eloszlása, a települési önkormányzatok között kiegyenlítettebb. 1. ábra A Pétervásárai kistérség elhelyezkedése és települései

A kistérség települései

A kistérség elhelyezkedése

Jelmagyarázat

Forrás: TeIR adatbázis

A „Kedvezményezett térségek besorolásáról” szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet alapján a Pétervásárai kistérség társadalmi, gazdasági szempontból a 36. leghátrányosabb helyzetű térségnek számít az országban. A kistérségen belül nem mondható kiegyenlítettnek a települések helyzete. Összetett mutatók vizsgálatai alapján társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott településeknek számítanak Fedémes és Ivád. Bodony, Bükkszenterzsébet és Pétervására az országos átlagot legalább 1,75szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé tartozik. Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz és Terpes települések pedig mindkét mutatóban hátrányosnak számítanak.

7

2.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Az ipar fejlesztése szempontjából a bányászott ásványi nyersanyagok közül kiemelkedik a jó minőségű építőkő, a téglagyártásban használt agyag, valamint a sokcélúan felhasználható bentonit. A recski kőbányában kitűnő minőségű követ bányásznak. Istenmezeje térségben mélyműveléssel és külfejtéssel kitermelt bentonitot nyersanyagként és feldolgozott áruként értékesítenek. A bányák kapacitásai jelenleg nincsenek kihasználva, ezekre az ásványi erőforrásokra azonban hosszú távon építkezni lehet. A kistérségben a mezőgazdasági termelés az országos átlaghoz képest elenyésző. A szövetkezetek felbomlása után a bitokviszonyokra jellemzővé vált az osztatlan közös földtulajdon, amely a mezőgazdaság fejlődésének abszolút gátjává vált. Az állattartás és szántóföldi termelés főleg a háztáji gazdaságokra jellemző, és zömében a takarmányfélékre korlátozódik. A kedvező természeti adottságok ellenére a nagy hagyományokkal rendelkező extenzív állattenyésztés (juh, kecske, húshasznú szarvasmarha, ló) és a vadgazdálkodás visszaszorult, lehetőségei nincsenek kihasználva. Szintén széles hagyományokkal rendelkezik a térségben a gyümölcstermesztés. Ma már inkább csak az alma és a bogyósok dominálnak. A térség talajtípusai, a kedvező hőmérsékleti és az országos átlagnál magasabb csapadékadatok, a változatos domborzati viszonyok gazdag és jó minőségű faállományt biztosítanak. A térség erdősültsége kiemelkedő, az összterület 58%az erdőterület, ami több mint kétszerese a megyei átlagnak (28,3%), ugyanakkor majdnem háromszorosa az országos mutatónak (20%). A kistérség idegenforgalmi szerkezetében meghatározó az egészségturizmus és a természet közeli turizmus. Mátraderecske, Bükkszék és Parádfürdő a gyógyvizek, a gyógyászat, a horgásztavak és egyéb természeti értékek révén jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik. A mátraderecskei mofetta szárazfürdő keringési és érrendszeri megbetegedések gyógyítását szolgálja és 300 beteg ellátására alkalmas. A bükkszéki Salvus termálstrand rekonstrukciójára és szolgáltatási színvonalának bővítésére is nagy szükség van a forgalombővülés érdekében.

2.2 Megközelíthetőség, gazdasági kapcsolatok A kistérség közlekedési szerkezetét, megközelíthetőségét földrajzi elhelyezkedése határozza meg. Pétervásárát a Bátonyterenye – Szentdomonkos között húzódó 23. számú főút köti nyugaton a Hatvan – Salgótarján közötti 21. számú főúthoz, míg keleten az Egert Ózddal összekötő 25. számú főúton keresztül kapcsolódik az M3-as autópályához. Az autópálya elérési ideje 52 perc. Meghatározó jelentőségű még a kistérség déli részén húzódó 24. számú főút, mely Recsket, Parádot és Sirokot köti össze Egerrel, valamint Gyöngyössel, s rajta keresztül az M3-as autópályával. Recsktől az autópálya elérési ideje 38 perc. 8

A kistérség északi és déli része közötti összeköttetés nem biztosított. A kistérség dél-nyugati szélét metszi a Kisterenye – Kál-Kápolna B2 jelű egyvágányú vasúti mellékvonal. Napjainkban ez a kevésbé jelentős, 60 km/h kiépítési sebességű vasúti összeköttetés Mátraballa, Mátraderecske, Recsk és Sirok településeket érinti. A kistérségen belül a közlekedési és földrajzi viszonyoknak megfelelően a gazdasági kapcsolatok is külön szerveződnek. A kistérség északi része főként Salgótarján-Ózd irányába rendelkezik gazdasági kapcsolatokkal, míg a déli területe inkább az Eger és Gyöngyös tengely mentén érintett gazdaságilag.

3. Társadalmi környezet 3.1. A kistérség demográfiai folyamatai A területek fejlettsége kihat a népesedésre is, ebben a fejezetben ezeket a folyamatokat elemezzük. Az alábbi grafikon szemléletesen ábrázolja a kistérség népességének folyamatos és egyenletesnek mondható létszámcsökkenését, mely 1999 és 2008 közötti időszakban összességében 8,7%-kal, 2168 fővel lett kevesebb. 2. ábra A Pétervásárai kistérség lakónépessége 1999-2008

Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatai

Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy a kistérség népességének csökkenésében hangsúlyosan jelen van mind a természetes fogyás mind a népesség elvándorlásából adódó negatív vándorlási különbözet. A halálozások száma a vizsgált 10 év mindegyikében jóval meghaladta a születések számát. Az élve születések és a halálozások különbözete a 2008. évben ezer lakosra vetítve – 11,3 volt. A természetes fogyás nagyon intenzív, több mint duplája a megyei átlagnak (-4,8 ‰), közel háromszorosa az Észak9

Magyarországon (-3,97 ‰) és csaknem négyszerese az országban tapasztalt értékeknek (-3,05 ‰). A kistérség települései közül 2008-ban a természetes fogyás legerőteljesebben Fedémesen és Erdőkövesden (-25,9‰, illetve 23,4‰) jelentkezett, de Bodony, Bükkszék, Ivád, Mátraballa és Parád értékei is meghaladták a -15 ezreléket. A népesség csökkenésének okai közül a kistérségben hangsúlyoznunk kell a belföldi vándorlási különbözetet is, mely az utolsó négy évben ugrásszerűen megemelkedett, de 2006 és 2008 között csökkenő tendenciát mutat (-238-ról, 135-re). Az 1.000 lakosra jutó odavándorlás és elvándorlás különbözete 2008ban -5,9‰, ami, míg 2007-ben több mint kétszerese volt a megyei értéknek (8,3‰/4,0‰), addig a tárgyévben csupán 2,3‰-kel haladta meg azt (-3,6‰). A régiós adattól (-7,4‰) ellenben pozitív irányban tér el. A vándorlási különbözetből adódóan 2008-ban Váraszón és Kisfüzesen több mint 30 ezrelékkel csökkent a lakosságszám, de Bodonyban, Bükkszéken, Parádsasváron, Szajlán, Szentdomonkoson és Tarnaleleszen is értéke meghaladja a -15 ezreléket. Az odavándorlók száma Erdőkövesden, Mátraballán, Mátraderecskén és Parádon haladta meg a településről elvándorlók számát. 3. ábra Természetes szaporodás /fogyás Pétervásárai kistérségben 1999-2008

és

vándorlási

különbözet

a

Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatai

A javuló tendencia ellenére a kistérség népességmegtartó ereje igen rossz. A magas elvándorlási egyenleg munkahely hiányában a magasan kvalifikált fiatal és a középkorú réteg térségből való kiáramlására enged következtetni. Ezzel párhuzamosan megjelenhetnek az olcsóbb megélhetési körülmények miatt, az ún. szociális bevándorlók. Az élve születések számát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1999 és 2008 között összességében 31 fővel, azaz 15 %-kal csökkent. Csúcspontját 2001-ben érte el

10

229 fővel, ezt követően 2004-ig volt egy jelentős, 29%-os visszaesés, majd emelkedő értékek után 2008-ra 178 főre csökkent. 4. ábra Az élve születések száma a Pétervásárai kistérségben 1999-2008

Forrás: KSH/TSTAR adatok

Az Európai Unió országaira jellemző kettős öregedés folyamata jól érzékelhető a Pétervásárai kistérségben. A lakónépesség számának csökkenésével párhuzamosan csökken a fiatalok aránya, s emelkedő tendenciát mutat a 60 év feletti korosztály részaránya. A fiatal (0 és 17 év közötti) korosztály aránya a kistérségben 1999-ben 17,8% volt, majd 2008-ra 16,5%-ra csökkent. A települések közötti szóródás 9% (Bükkszék) és 28% (Terpes) között változik, de Bükkszenterzsébet (20%), Ivád, Pétervására, Szentdomonkos (19-19%), Szajla (23%), Tarnalelesz (22%) értékei is meghaladják az országos átlagot (18,3%). A Pétervásárai kistérség Heves megye leginkább elöregedő térsége. Az időskorúak (60 év és a fölött) aránya 2008. évben elérte a 27,8%-ot, mely érték lényegesen meghaladja az országos (21,7%), és a megyei (23,0%) átlagot. Kisfüzesen (42,4%), Fedémesen (39,8%) és Bükkszéken (39,2%) kiugróan magasak ezek az adatok. 2. táblázat megoszlása Év

A

Pétervásárai

0-17 (%) 1999. 17,8 2001. 17,7 2003. 17,1 2005. 16,9 2007. 16,7 2008. 16,5 Forrás: KSH/TSTAR adatok

kistérség

lakosságszáma,

18-59 (%) 56,5 56,3 56,2 56,1 55,8 55,7

Az eltartottsági és az öregedési index kistérség öregedési indexe (160,4) másfélszerese, s jóval meghaladja adatokat. Az eltartott népesség kedvezőtlenebb értékek.

korcsoportonkénti

59 felett (%) 25,7 26,0 26,6 27,1 27,5 27,8

Összesen (fő) 24 918 24 485 23 989 23 610 23 026 22 750

alakulása is fenti adatokat támasztja alá. A az országos értéknek (107,4) több mint a megyei (115,7) és regionális (101,3) rátáját vizsgálva is szembetűnőek a 11

3. táblázat Az eltartottsági és az öregedési index alakulása 2005-2008

Eltartott népesség rátája1

2005. 2006. 2007. 2008.

Pétervásárai kistérség 51,2 51,1 51,4 52,3

Öregedési index2

2005. 2006. 2007. 2008.

149,4 153,8 157,0 160,4

Megnevezés

Év

46,8 46,6 46,6 46,8

ÉszakMagyarország 46,7 46,4 46,4 46,4

108,4 110,6 113,4 115,7

93,7 96,2 99,1 101,3

Heves megye

Magyarország 44,2 44,1 44,0 44,0 100,0 102,4 105,1 107,4

Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok

3.2. A kistérség foglalkoztatási helyzetének bemutatása A leghátrányosabb helyzetű mikro térségek egyikében, a Pétervásárai kistérségben nem csak a gazdasági, hanem a társadalmi leszakadás is megfigyelhető. Népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt közel három, de különösen az utóbbi két évtized során alapjaiban átrendeződött. A foglalkoztatottak aránya 2001-ben 1980-hoz viszonyítva közel 20%-kal, 1990hez képest 12,7 %-kal volt alacsonyabb. 4. táblázat A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása 1980. 1990. 2001.

Pétervásárai kistérség Év

Összesen

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Eltartott

Inaktív kereső

(%) 1980. 1990. 2001.

28 810 25 619 23 835

46,5 41,0 28,3

… 4,8 23,4

28,4 24,1 21,8

25,1 33,7 44,8

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Eltartott

Inaktív kereső

100 foglalkoztatottra jutó nem foglalkoztatott 115 144 254

Heves megye Év

Összesen

(%) 1980. 1990. 2001.

350 360 334 408 325 727

46,5 42,6 33,8

… 4,1 17,0

31,1 28,5 26,3

22,4 27,7 35,8

Foglalkoztatott

Munkanélküli

Eltartott

Inaktív kereső

20,6 25,6 32,4

32,1 29,5 27,3


Magyarország Év

Összesen

(%) 1980. 100 47,3 1990. 100 43,6 2001. 100 36,2 Forrás: KSH - Népszámlálási adatok

… 1,2 4,1


A táblázat adatai jól mutatják megyei, és országos szinten is a két és fél évtized alatt végbement jelentős átrendeződést, bár a visszaesés mértéke ezekben a 1

Eltartott népesség rátája: a 0-14 éves, és a 64 év feletti népesség a 15-64 éves népesség százalékában. 2 Öregedési index: a 64 évfeletti népesség, a 0-14 éves népesség százalékában.

12

téregységekben kevésbé volt drasztikus. Heves megyében 1980-ról 2001-re a foglalkoztatottak arányának csökkenése 12,7%-os volt, míg a magyarországi érték 11,1%. A kistérség foglalkoztatottsági szintjének jóval nagyobb mértékű visszaesését magyarázza, hogy az itt élő emberek többsége a rendszerváltozást megelőzően Borsod-, Nógrád és Heves megyék körzeteibe települt iparvidék bejáró munkásai voltak, valamint a térség jelentős erdősültségének köszönhetően megélhetést biztosított az erdőgazdálkodás. A 90-es évek elején a helyi és a környező ipari létesítmények (bányák, üzemek, gyárak) részben vagy egészben bezártak, a bejáró munkásokat legelőször elbocsájtva. A birtokviszonyok rendezetlensége a kedvezőtlen természeti adottságok mellett teljes mértékben ellehetetlenítette a versenyképes mezőgazdasági szektor megteremtését. A fenti folyamattal párhuzamosan a munkanélküliek, és az inaktív keresők számában is jelentős növekedés volt tapasztalható. Míg 1980-ban a foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak száma közel kiegyenlítette egymást, addig 2000-ben Heves megyében 1 foglalkoztatottra közel 2 nem foglalkoztatott jutott. Az országos adatok ennél kedvezőbbek (1,76) de a Pétervásárai kistérségben 1 foglalkoztatott : 2,54 nem foglalkoztatotthoz az arány. A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy 2001-ben a kistérség foglalkoztatottainak csupán fele tudott a kistérségen belül munkát vállalni, és minden második munkavállaló járt naponta lakóhelyétől eltérő kistérségbe, vagy más megyébe dolgozni. 5. ábra A Pétervásárai kistérségben foglalkoztatottak napi ingázási adatai (2001)

11% Más megyébe naponta eljáró foglalkoztatottak aránya

37% 39% Naponta bejáró foglalkoztatottak a kistérségben alkalmazásban állókhoz viszonyított aránya

52%

A megyén belül más településre naponta eljáró foglalkoztatottak aránya

Helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya

Forrás: KSH - Népszámlálási adatok

13

A helyben élő és helyben foglalkoztatottak 35%-a az iparban, építőiparban talált munkát, 18%-uk a szolgáltatásban helyezkedett el, s csak 6%-uk dolgozott a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban. A vezető, értelmiségi foglalkoztatottak, s egyéb szellemi foglalkozásúak aránya egyaránt 14%. A kistérségből naponta a munkahelyükre ingázók 51%-át az iparban és az építőiparban foglalkoztatták, 12%-ban vezető és értelmiségi foglalkoztatottak, s 12%-uk a szolgáltatási szektorban dolgozott. A kistérségbe naponta bejárók 70%-át Sirok, Parádsasvár, Pétervására és Parád munkahelyei foglalkoztatták. A foglalkoztatottság egyik rizikófaktora az alacsony iskolai végzettség. Ebből a szempontból elemezve a kistérséget az alábbi diagram szemlélteti, hogy a 8 általános és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők összességében 62%ot képviselnek a 7 éves és idősebb népesség körében. A megyei 54%-os adat ennél kedvezőbb képet mutat, de még így is alatta marad az országos arányszámnak, ami 51%. A megyében kétszer, országos szinten két és félszer többen rendelkeztek főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, mint a kistérségben. 6. ábra, A Pétervásárai kistérség 7 éves és idősebb népességének iskolai végzettsége 2001

Forrás: KSH - Népszámlálási adatok

3.2.1.

Jövedelmi viszonyok

A Pétervásárai kistérség aktív korú lakosságának 58,4%-a (13 985 fő) fizetett személyi jövedelemadót 2007-ben. Ez az érték 3,4%-kal haladja meg az országos (55%) átlagot, de 3,4%-kal, illetve 8,1%-kal alatta marad mind a regionális, mind a megyei arányszámnak. Legmagasabb az adófizetők aránya Bükkszék, Fedémes, Mátraballa, Parádsasvár településeken, ahol az adófizető lakosok aktív korúakon belüli aránya eléri, illetve meghaladja a 70%-ot. 14

Legalacsonyabb az adófizetők aránya azon a négy kedvezményezett településen, amely mind társadalmi - gazdasági szempontból elmaradott, mind az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott (Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Terpes), valamint Ivádon és Bükkszenterzsébeten, mely települések a fenti mutatók egyike alapján lettek kedvezményezett besorolásúak. Értékeik 41,7% és 50,6% között, jóval a kistérségi átlag alatt mozognak. 7. ábra Az adófizetők aránya a kistérség aktív korú lakosságának százalékában, 2007. év

Forrás: TeIR/APEH-SZJA/KSH-TSTAR adatok

3.3. Helyzetkép a munkanélküliségről A Pétervásárai kistérségben a gazdaságilag aktív népesség száma, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes értéke az alább vizsgált hét év vonatkozásában összességében minimálisan, 1%-kal csökkent. A foglalkoztatottak számában 2004-ben volt egy jelentősebb visszaesés (12%), azóta egyenletesen növekszik, de még nem érte el a 2002-es értéket. A munkanélküliek létszáma 2002-ről 2007-re közel megduplázódott (7878-ről 1454-re), a tavalyi évben lehetett tapasztalni jelentősebb csökkenést (9%). Mindezek következtében az aktivitási arány3, valamint a foglalkoztatási arány4 2008-ban érte el a legmagasabb értéket. A gazdaságilag inaktívak - azaz a nem foglalkoztatottak és nem munkanélküliek – létszámában a 2005. évi törés kivételével folyamatos és egyenletes csökkenés tapasztalható. A munkanélküliségi ráta alakulása igen változatos. A mutató 3

Aktivitási arány: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma a 15-64 éves népesség százalékában 4 Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottak 15-64 éves népességen belüli aránya

15

2002-ben a legalacsonyabb szintről indult, (8,68%), s némi ingadozás után 2007-re közel duplájára emelkedett, majd 2008-ra csupán másfél százalékot csökkent. 5. táblázat A Pétervásárai kistérség 15-64 éves korosztályra vonatkozó éves munkaügyi adatai, 2003-2008 Gazdaságilag aktív népesség

Év 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

9066 9472 8291 8223 8625 8962 8989

Ebből: Foglalkoz Munkanélküli tatott száma

8279 8551 7254 7041 7435 7508 7666

Inaktívak

Aktivitási

8271 7865 6996 7064 5776 5293 5172

52.3 54.6 54.2 53.8 59.9 62.9 63.5

787 921 1037 1182 1190 1454 1323

Foglalkoz tatási

Munkané lküliségi

ráta (%) 47.8 49.3 47.5 46.1 51.6 52.7 54.1

8.68 9.72 12.51 14.37 13.8 16.22 14.72

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat

3.3.1.

A regisztrált álláskeresők létszámának alakulása

Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a kistérség munkanélküliségi adatai szinte minden dimenzióban a kedvezőtlenebbek a megyei és a regionális mutatóknál. A regisztrált álláskeresők és a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességen belüli aránya a Pétervásárai kistérségben közel 5%-kal magasabb, mint Heves megyében, s több mint 1%-kal áll fölötte az Észak-magyarországi régió értékénél. Nyilvántartott álláskeresők vonatkozásában a kistérség 8,15%-os értéke közel duplája a megyei adatoknak, s valamivel több a régiós adatnál. Amennyiben a tartósan nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességen, vagy a regisztrált munkanélkülieken belüli arányát hasonlítjuk össze, akkor is a Pétervásárai kistérség van a legkedvezőtlenebb helyzetben. A nyilvántartott álláskeresők közel kétharmada több mint fél éve nem tudott elhelyezkedni. Egyedül a pályakezdő álláskeresők vonatkozásában találunk kedvezőbb mutatókat a kistérségben a megyei és a regionális adatoknál. A pályakezdők regisztrált álláskeresőkhöz viszonyított aránya (7,66%) 1,95 százalékponttal alacsonyabb, mint a megyei, és 3,1 százalékponttal kedvezőbb, mint a regionális szint. 6. táblázat Nyilvántartott álláskeresők összehasonlító adatai, 2008 A180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában Nyilvántartott álláskeresők

Pétervásárai 12,89 kistérség Heves megye 8,12 Északmagyarországi 11,58 régió Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok

A180 napon túl nyilvántartott A pályakezdők álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresők százalékában

8,15

63,26

7,66

4,38

53,97

9,61

7,08

61,16

10,76

16

Az alábbi diagram a 2001 és 2008 közötti időszak változásait tükrözi a nyilvántartott álláskeresők munkaképes korú népességen belüli arányát illetően. 2001-ben a kistérség minden száz 15-60 év közötti lakosára 8,6 álláskereső jutott. Ez az érték a nyolc év alatt egy 2006. évi kisebb megtöréssel szinte folyamatosan emelkedett, míg 2007-ben elérte csúcspontját (12,9%), majd 2008-ban 1 százalékponttal 12,8%-ra csökkent. 8. ábra Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (Pétervásárai kistérség, 2001-2008)


3.3.2.

A regisztrált álláskeresők összetétele

2008. IV. negyedévében a kistérségben regisztrált álláskeresők nemek szerinti megoszlásában a férfiak túlsúlya tapasztalható, 62%-a volt férfi, 38%-a pedig nő. Abszolút számok tekintetében 1 036 férfi és 640 nő szerepelt a nyilvántartásban. 2001-ig visszatekintve (a IV. negyedév adatait figyelembe véve), minden évben hasonló volt ez az arány, a férfiak 55 és 63% között képviseltették magukat. Az elmúlt hét évet felölelő idő intervallumban, a regisztrációban szereplők korcsoportok szerinti összetétele döntően nem változott, de tendenciájában a 25 és 54 év közötti korcsoport összeszűkülése érzékelhető. 2002-ben az álláskeresők 4,6%-a töltötte be az 54. életévét, 2008-ra ez a létszám elérte a 5,7%-ot. A 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya a vizsgált időszakban 16,2%-ról 16,8%-ra nőtt. A 25 és 54 év közöttiek 2001. évre jellemző 79,2%-os aránya 1,6 százalékponttal emelkedett az elmúlt évek alatt.

17

9. ábra A Pétervásárai kistérség regisztrált álláskeresői korcsoportok szerint, 2002-2008

Forrás: TeIR/KSH-OMMK adatok

10. ábra Pétervásárai kistérség regisztrált álláskeresői iskolai végzettség szerint, 2002-2008

Forrás: TeIR/KSH-OMMK adatok

A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételére jellemző, hogy a nyilvántartásban a kevésbé iskolázottak vannak többségben. A regisztráltaknak megközelítően a fele 8 általános és az alatti iskolai végzettséggel rendelkezik. Arányaikban a vizsgált időszakban halvány csökkenés észlelhető, a 2002. évi 53,9%-os adat, 2008-ra 51,1%-ra változott. A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek arányában enyhe emelkedés tapasztalható. 2002-es 28,2-es arányszám 2008-ra 31,5%-ra növekedett. 18

A szakközépiskolai, illetve technikumi érettségivel rendelkezők aránya 11,2% és 12,9% között ingadozik. Gimnáziumi érettségivel 2002-ben a regisztráltak 4,4%a rendelkezett, 2008-ra arányuk 3,2%-ra mozdult el. A főiskolai és egyetemi diplomával rendelkező álláskeresők arányaiban sem történt jelentősebb elmozdulás, arányuk 2 és 2,7% között mozog.

4. Gazdasági környezet Az alábbi diagram képet nyújt arról, hogy a kistérségben hosszabb időtávon hogyan alakult a regisztrált és a működő vállalkozások aránya. A regisztrált vállalkozások számát illetően 2000 és 2003 között egy növekedési ütem volt tapasztalható, arányuk 12%-kal (1.576-ról, 1.782-re) emelkedett, majd 2006-ig 9%-os visszaesés következett be. Ezt követően ismét emelkedő tendenciával számolhatunk, 2008. évre számuk ugrásszerűen, összességében 31%-kal 2153-ra nőtt. Ugyanezen időszak első felében a működő vállalkozások száma lassabb ütemben, csupán 6% százalékot emelkedett, majd 2004. és 2006. év között két harmadára, 1.414-ről 1.061-re esett vissza. Az utolsó két év vonatkozásában nem áll működési adat a rendelkezésünkre. 2006-ban a regisztrált vállalkozások 66 százaléka volt működő. A kistérség ezzel a gazdasági aktivitási adattal megelőzi a megyei (63%), és az országos átlagot (59%) is. 11. ábra Regisztrált és működő vállalkozások Pétervásárai kistérségben, 2000-2008

számának

alakulása

a


A Pétervásárai kistérség kiemelkedően hátrányos helyzetének elsősorban a gazdasági gyengeség az oka. Ez megmutatkozik az 1000 főre jutó vállalkozások alacsony számában, és a kis tőkeerejű egyéni vállalkozások magas arányában is. Az alábbi táblázat tükrözi, hogy a kistérség 1000 lakosra jutó működő vállalkozásainak száma 2000 és 2006 közötti időszakban átlagosan 21%-kal 19

maradt el a megyei, és 31%-kal az országos átlagtól. Regionális összehasonlításban csak 2% a különbség. Az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások 2007-2008. évi adataiból is hasonló következetéseket lehet leszűrni. A kistérség működő vállalkozásai között, igaz, csökkenő tendenciaként, az egyéni vállalkozások túlsúlya érvényesül. 2000-ben még 77,5% volt az arányuk, 2006ra lecsökkent 71,2%-ra. Az országos adat ugyanebben az időszakban lényegesen alacsonyabb, átlagosan 53,9%. A megyében és a régióban is a társas vállalkozások a kistérséginél nagyobb arányt képviselnek (az átlag 25%-kal szemben 33,2% illetve 36,8%). 2007-2008. évben a regisztrált vállalkozások között is a kistérségben lehet a legnagyobb az egyéni vállalkozói arányt felfedezni. 7. táblázat Működő és regisztrált vállalkozások összetételének alakulása, ezer lakosra jutó vállalkozások száma2000-2008

Pétervásárai kistérség Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. Év 2007. 2008.

Működő vállalkozások száma (Db)

Egyéni vállalkozások aránya

1 385 1 405 1 430 1 477 1 414 1 113 1 061 Regisztrált vállalkozások száma (Db) 1 648 2 153

77,5% 76,0% 76,8% 75,4% 74,4% 73,9% 71,2% Egyéni vállalkozások aránya

Társas vállalkozások aránya

1000 lakosra jutó vállalkozások száma (Db)

22,5% 24,0% 23,2% 24,6% 25,6% 26,1% 28,8% Társas vállalkozások aránya

56 57 59 62 60 47 45 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (Db) 72 95

%

% 72,9% 78,1%

27,1% 21,9%

Év





2000.

21 393

70,0%

21 489

2002.

22 122

2003.

23 028

2004.

22 822

2005.

18 716

2006.

18 383 Regisztrált vállalkozások száma (Db)

68,0% 67,8% 66,4% 65,5% 65,9% 63,8%

30,0% 32,0% 32,2% 33,6% 34,5% 34,1% 36,2%

65

2001.



Heves megye

Év 2007.

30 758

2008.

44 672

%

%

67,8% 76,4%

32,2% 23,6%

65 67 70 70 58 57 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (Db) 95 139

20

Észak-magyarországi régió Év



2000.

74 406

2001.

75 389

2002.

76 973

2003.

78 647

2004.

77 632

2005.

63 306

2006.


Év



65,6% 64,5% 64,2% 62,8% 61,8% 62,9% 60,7%

34,4% 35,5% 35,8% 37,2% 38,2% 37,1% 39,3%

56



%

%

57 60 61 60 49 48 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (Db)

63,9% 71,9%

36,1% 28,1%





2000.

846 753 840 261

2002.

859 764

2003.

882 064

2004.

871 595

2005.

707 756

2006.


57,6% 55,8% 55,2% 53,6% 52,3% 52,7% 50,4%

42,4% 44,2% 44,8% 46,4% 47,7% 47,3% 49,6%

83

2001.



2007.

102 855

2008.

138 111

81 110

Magyarország Év

Év 2007. 2008.

1 231 540

1 558 621 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok

%

%

56,9% 64,0%

43,1% 36,0%

82 84 87 86 70 69 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (Db) 121 153

Amennyiben információt szeretnénk arról kapni, hogy a működő vállalkozások 2000 és 2006 közötti időtartományban milyen súllyal jelentek meg a kistérség különböző nemzetgazdasági ágaiban, akkor az alábbi diagramok adatait érdemes megfigyelnünk. A vizsgált időszakban (az építőipari vállalkozások kivételével, melyben 21%-os növekedés tapasztalható) minden ágazat tendenciájában csökkent a vállalkozások száma. A vizsgált hét évben az ipari ágazatban kevesebb, mint felére csökkentek a működő vállalkozások. A mező- és erdőgazdálkodási vállalkozások száma 39%kal, a kereskedelemben tevékenykedőké 24%-kal csökkent. A vendéglátóipart érintette a legkevésbé a csökkenés, ott 9%-os leépülés érzékelhető.

21

12. ábra A Pétervásárai kistérségben működő nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban, 2000-2006

vállalkozások

száma

Forrás: KSH/TSTAR adatai

A 2007. évben regisztrált vállalkozásokat legnagyobb, 28%-os arányban a szállítással, raktározással, pénzügyekkel, gazdasági szolgáltatásokkal és ingatlanügyletekkel foglalkozók képviselik. Annak ellenére, hogy számuk 2008ban 24-el nőtt, arányaiban 22%-ra csökkent ez a szolgáltatáscsoport, mivel az erdőgazdálkodásban regisztrált vállalkozások számában ugrásszerű, több mint háromszoros növekedés volt tapasztalható. Arányuk az előző év 13%-áról 33%ra nőtt. ábra A Pétervásárai kistérségben regisztrált nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban, 2007-2008

13.

vállalkozások

száma

Forrás: KSH/TSTAR adatai

22

Az iparban, építőiparban 4, illetve 9%-kal csökkentek ugyanebben az időszakban a regisztrált vállalkozások. A kereskedelemben 2%-os csökkenés tapasztalható, míg a vendéglátásban e tekintetben nincs változás. A humán szolgáltatások területén 3%-kal emelkedett a vállalkozások száma. Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a regisztrált vállalkozások területi eloszlását azt tapasztaljuk, hogy a kistérség nem homogén. A legtöbb vállalkozás és egyben a legnagyobb foglalkoztatók a térség déli részén vannak. a

kistérségben

Szállítás, Posta Pénzügyi közvetítés, Gazdasági szolgáltatás Oktatás, Egészségügy Szociális ellátás, Közigazgatás, Közösségi, személyi szolgáltatás

Szálláshelyszolgáltatás, Vendéglátás

3 5 2 1 1 6 0 0 5 11 8 9 11 14 17 0 1 3 1 3 100%

megoszlása

Kereskedelem

3 3 5 5 2 10 3 2 4 5 7 2 12 7 5 2 2 10 1 10 100%

Építőipar

Ipar

Bodony Bükkszék Bükkszenterzsébet Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa Mátraderecske Parád Parádsasvár Pétervására Recsk Sirok Szajla Szentdomonkos Tarnalelesz Terpes Váraszó Összesen:

Erdőgazdálkodás

Települések

Nemzet- gazdasági ág

8. táblázat Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerint (2008)

az összesen százalékában 4 2 7 6 1 4 17 4 3 5 2 3 2 3 1 2 2 0 0 0 10 6 3 8 0 1 0 1 0 1 0 1 3 2 1 3 10 6 14 9 9 6 15 9 4 5 7 5 9 12 6 14 18 22 8 17 13 12 10 10 3 2 0 1 3 0 2 2 5 4 3 5 0 0 0 0 1 4 2 1 100% 100% 100% 100%

2 4 2 1 0 2 1 1 6 15 14 3 12 14 10 2 1 8 0 1 100%


Erdőgazdálkodással, mezőgazdasággal leginkább érintett települések Istenmezeje, Pétervására, Tarnalelesz, és Váraszó. Az erdőterületek egy része magántulajdonban van, egyéni gazdák és erdőbirtokosság kezelésében. Az erdőterületek kb. 2/3-án az állami tulajdonú Egererdő Rt. végez erdőgazdálkodást, mely a kistérségben három erdészeti központtal vannak jelen: Pétervásárán, Tarnaleleszen és Parádfürdőn. Legiparosodottabb települések Sirok, Recsk, Pétervására és Mátraderecske. A siroki Ipari Park területén lévő vállalkozások a környező 16-17 településről bejáró kb. 800 embernek biztosítja a foglalkoztatását. Közülük legjelentősebb Mátra Metál Kft., amely tubus és aeroszol palackot gyárt, valamint az MFS Lőszergyár Rt. Az ipari övezetben még 3-4 kisebb kiszolgáló cég működik, amely 23

fémmegmunkálással, szerszámgyártással, elektronikai, informatikai és elektromos áruszolgáltatással foglalkozik. Említést érdemel még Terpesen a háztartás-vegyipari termékeket és kozmetikai cikkeket gyártó Gironde Cégcsoport, amely 65 főt foglalkoztat. Építőipar területén még kiemelkedik a mátraderecskei Leier-Mátratherm téglagyár, mely a térség egyik legmeghatározóbb munkaadója. Istenmezején kb. 20 fő foglalkoztatását tudja biztosítani a bentonit külfejtése. A kistérségben élelmiszeriparról nem beszélhetünk. Nincsen sem hús, sem baromfi, sem tej, sem pedig malomipari feldolgozás. Az erdei termékek feldolgozásának azonban hagyománya van. Két nagy gombafeldolgozó (Pétervására, Váraszó) is működik a térségben, a pétervásáraiban az idényszerűséget a bogyós gyümölcsök (málna, szeder, ribiszke) feldolgozásával oldják. Az építőipari vállalkozások Recsk, településeken regisztrálták magukat.

Sirok,

Mátraderecske

és

Istenmezeje

A kereskedelmi vállalkozások, a pénzügyi, gazdasági szolgáltatások, szállítási és postaszolgáltatások leginkább Recsken, Pétervásárán és Sirokon koncentrálódnak. Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás jelenléte leginkább Bükkszék, Parád, Mátraderecske, Sirok településekre jellemző. Mátraderecskén, Parádon, Recsken, Pétervásárán és Sirokon összpontosulnak az oktatással, egészségüggyel, szociális ellátással foglalkozó vállalkozások.

5. Idegenforgalom, turizmus A Pétervásárai kistérség gazdag országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területekben. A kistérség települései részben a Mátra Tájvédelmi Körzet, részben a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet területén helyezkednek el. A térség számos vonzerővel rendelkezik, melyeket a főbb turisztikai ágak mentén ismertetünk. I.

Kulturális örökség turizmus

a) Múzeumok, kiállítóhelyek, tájházak       

Parád – Palócház Parádfürdő: az egykori Károlyi-kastély Cifra Istállójában berendezett Kocsi Múzeum, Ivócsarnok Parádsasvár: Üveggyár (üvegfúvás, csiszolás) Parád Kristály Manufaktúra Parád – Tájház Bodony – Kézműves Ház Mátraderecske – Tájház Recsk – Nemzeti Emlékpark 24

  

Parád - Asztalos Joachim fafaragó kiállítása, üvegcsiszoló mesterek Sirok - Borics Pál szobrászművész hagyatéka Recsk: Palóc Tájház, Bányászati Kiállítóhely

b) Várak, kastélyok 

   

Sirok – a 269 m-es Papkőn, a XIV. században épült vár – I. ütemben a Széchenyi Terv 180 millió Ft-os támogatása keretében megtörtént a várfalig a teljes infrastruktúra kiépítés; II. ütemben az ÉMOP 320 millió Ft-os támogatásából az alsó vár részbeni helyreállítása, rendezvényi helyszín és rendezvényház kialakítása fog megtörténni. Mátraderecske – Kanázsvár (várrom a XIII. századból) Parádsasvár – Károlyi Kastély, benne 5 csillagos Kastélyhotel Sasvár Pétervására – Keglevich Kastély Ivád – Ivády Kastély

c) Kulturális rendezvények, események A kistérség jelentős részét lefedi az ország egyik legszebb és legérintetlenebb néprajzi tájegysége, a Palócföld. A vidék sajátos nyelvjárásáról, gazdag és színes népviseletéről és konyhájáról ismert. Fontosabb helyi értékek, kínálati elemek: Bodony - szövés, hímzés Mátraderecske  Palóc kiállítás a tájházban, szövés, kerámia szakkörök és alkotótáborok, hagyományőrző népdalkör, palóc étkezési szokások, Palóc lakodalmas Parád  Palóc Napok folklór és palóc gasztronómiai program, rendezvénysorozat, (lovasbemutató, népi mesterségek bemutatója, bőrművesség, fazekasság, kosárfonás, palócbaba készítés, vadétel főző verseny, palóc gála stb)  Palócgála a Palóc Úton – Hagyományőrző csoportok felvonulása és színpadi szereplése Recsk - hímzés A turisztikai vonzerő megteremtése céljából a települések igyekeznek jellegzetes, hagyományteremtő programokkal bemutatni kulturális értékeiket. Néhányat közülük kiemelünk: Sirok  Évtizedes hagyományra tekint vissza a Siroki Nyár Rendezvénysorozat, melynek legkiemelkedőbb rendezvénye a Siroki Várnapok. A két napos rendezvényen lovagi torna, íjászat bemutató keretében megelevenednek a történelmi hagyományok, a gyermekek kézműves foglalkozásokon ismerkedhetnek meg a népi mesterségekkel. Színvonalas művészeti előadások, koncertek kísérik a programot, melyet tűzijáték zár. 25

 Képzőművészeti Alkotótábor  Nemzetközi Motoros Találkozó – a sebesség szerelmesei, az utak vándorai kapnak találkozási lehetőséget  Országos Népdalköri Találkozó  Adventi Esték sorozat – négy hétvégére szervezett program, keretein belül iskolások karácsonyi műsoros estjére, szavalóversenyre, hagyományőrzők bemutatójára, előadóművészek műsorára kerül sor. Bükkszék – Salvus Napok Pétervására - Péter-Pál napi vásári sokadalom Recsk  „Fúj, süvölt a Mátra szele” - Nemzetközi Kórustalálkozó A recski Mátrai Visszhangok Vegyeskar három éve rendezi meg a nemzetközi kórustalálkozót. Minden évben négy magyarországi és négy határon túli magyar kórus kerül meghívásra. Az együttműködés közösségformáló erejét növeli, hogy a három napos rendezvényre érkező 150-180 vendég elhelyezését és vendégül látását a recski lakosok saját otthonaikban oldják meg. A hagyományt szeretnék erősíteni távolabbi országokból érkező kórusok bevonásával is.  Karácsonyi Koncertsorozat Ivád  Ivádi Találkozó – két napos kulturális rendezvénysorozat Istenmezeje  Falunap, Bányásznap A hagyományőrző programokon a kistérség településeinek kórusai, zenei együttesei lépnek fel, melyek a következők: Siroki Népdalkórus, Mátraballai Népdalkórus, Pétervásárai Asszonykórus, Bükkszenterzsébeti Férfikar, Ivádi Asszonykórus, Szentdomonkosi Citerazenekar, Pétervásárai Szederinda Néptánccsoport, Rozmaring Népdalkör Váraszói Egyesülete, parádi Palóc Bokréta együttes, Székvirág Népdalkör és Citerazenekar d) Vallási turizmus  

Pétervására: római katolikus plébániatemplom Váraszó: románkori templom

II. Egészségturizmus      

Bükkszék Salvus fürdő Parádfürdő: timsós, vasas, kénes gyógyvíz Parádsasvár: Csevice-forrás – gyógyvíz Mátraderecske: termálfürdő, mofetta (1000 m mélyről feltörő széndioxidos szárazfürdő) Parád – Erzsébet Park Hotel (2008-ban adták át az új szállodarészt Mofettával és uszodával) Parádsasvár – St. Hubertus Panzió 26

III. Falusi turizmus Falusi vendéglátóhelyek sorozata nyílt Sirokban, Recsken, Parádsasváron, Bodonyban, Mátraderecskén és Bükkszéken. A szállásférőhely-kínálat bővítését a minőségi színvonal növekedése kísérte. IV. Ökoturizmus a) Lovaglás: Parádsasvár: Cifra Istálló; Kisfüzes: lovas tanya; Parádsasvár: Fényes-major lovas tanya; Pétervására: Ispán 2000. lovas tanya; Bodony: lovas tanya b) Horgászturizmus: 

Recsk: Buzás – völgyi - horgásztó

c) Természeti értékek, ökoturizmus, természetjárás: Mátrai Tájvédelmi Körzet; Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet; Túraútvonalak: Mátra térsége; Parádfürdő Ilona-völgy vízesés; Sirok: Nyírjes - tó (tőzeg-moha láp); Sirok: riolittufa kőbálványok; Bodony: Lágyási legelő; Recsk-Parádfürdő: védett vadgesztenye fasor; Istenmezeje - Noé szőlője; Parád – Mátrai Ősjuhar; parádi Csevice forrás; Parádóhuta – Klarissza forrás 9. táblázat A kistérség szálláshelyeinek jellemzői (2008)

Férőhelyek száma

Vendégek száma

Vendégéjsz akák száma

Kihasz náltság (%)

1,9%

1,4%

1 095

5 331

21 563

5,4%

16,9%

8 611

61 321

189 412

ebből: külföldi

14,0%

Kihasz náltság (%)

Magánszállásadás

13,5%

ebből: külföldi

13,8%

Vendégéjsz akák száma

Vendégek száma

Férőhelyek száma

Kereskedelmi szálláshely

6%

Vendégek

Vendég éjszakák

aránya (%)

Vendégek

Vendég éjszakák

aránya (%)

76 692

29 417

1 551

Pétervásárai kistérség 3,3%

3,5%

12,6%

15,3%

719 114

317 155

14 271

Heves megye


A Pétervásárai kistérségben összesen 2.646 szállásférőhelyen tudják fogadni az odautazó vendégeket, ennek 41%-a magánszállás férőhely. A megye kereskedelmi szállásférőhelyeinek 11%-át, míg magánszállás férőhelyeinek 13%át találhatjuk meg itt. A kistérség az ezer lakosra jutó szállásférőhelyek tekintetében - megelőzve az Egri kistérséget (112) - a Bélapátfalvait (165) követően a második (116) legnagyobb a megyében. A kereskedelmi szállásférőhelyek kihasználtsága 2008 évben 13,5% volt, ami a megyei értéktől csupán 0,3%-kal marad el. Magánszállás férőhelyek 27

kihasználtsága 5,4%, mely 0,6%-kal kevesebb a megyei aránynál (6%). A kistérség vendégeinek 98%-a belföldi, a külföldiek a megye más turisztikai célpontjait részesítik előnyben. A kistérség kereskedelmi szállásférőhelyeinek 56%-a Parádon koncentrálódik, de elérhetők még Bükkszéken (24%), Parádsasváron (12%), Mátraderecskén (3%), Pétervásárán (2%) és Sirokon (3%) is. A magánszálláshelyek jól kiépítettek, Ivád, Fedémes, Pétervására, és Tarnalelesz kivételével lefedik a kistérség településeit. Legtöbb magánszálláshelyet Bükkszéken, Mátraderecskén, Parádon és Parádsasváron működtetnek.

6. Infrastruktúra, intézményi felszereltség 6.1. Lakásállomány A lakásépítések üteme – tízezer lakosra jutó épített lakások száma – jelentősen elmarad az országostól (35), de a regionális (15) és a megyei (18) értékektől is. A tízezer lakosra jutó lakásépítések száma a kistérségben a 2008-ban 8 volt. Az tízezer lakosra jutó lakásállomány tekintetében (4.448) ugyanakkor megelőzi mind az országos (4.199), mind a megyei (4.144) átlagot. Az alábbi táblázat hét év távlatában szemlélteti az épített, és a megszűnt lakások számát. 10. táblázat Épített és megszűnt lakások száma a Pétervásárai kistérségben 2002-2008 Települések

Épített lakások száma 02

Bodony 2 Bükkszék 1 Bükkszenterzsébet Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa 1 Mátraderecske Parád 11 Parádsasvár 2 Pétervására Recsk Sirok 1 Szajla 2 Szentdomonkos Tarnalelesz Terpes Váraszó 20 Összesen Forrás: TeIR/KSH-TSTAR

03

04

05

3

év 4

5

06

5 3

07

2 3

08

1

1 1 1 1 1

2

1 1 1

1 3 1 2 6 1 2

1 4 2 4 1 4

2 2 1 5 2 1

1 1 5

3 4

2 5 1 1

3 5 2 3

1

3

1

1

24

24

21

26

1 3 3 2 2 2 3

2

1

29

18

Megszűnt lakások száma Össz.

02

17 12 1 1 1 4 2 1 3 11 32 6 11 27 11 13 0 3 6 0

2

162

8

03

04

05

06

07

08

év 1 1 1

2

2

1

1 1 2 1 1

1 1 1

2 3

1

1

1 1 1 1

1 1

1

1

4

3

1 12

3

3

2

Össz.

2 1 6 2 1 2 1 1 1 3 1 5 1 1 1 5 2

1

2

5

38

adatok

A vizsgált időszakban a legtöbb lakás, közel azonos megosztásban Parádon és Recsken épült. Számuk az összes épített lakás 36%-át jelenti. Bodony, Bükkszék 28

Szajla, Mátraderecske, Pétervására és Sirok is a frekventált területek közé tartozik. Szentdomonkos lakosságának elvándorlása a lakásállomány számának változásában is tükröződik. Hét év alatt egyetlen lakás sem épült, ezzel szemben 5 lakás szűnt meg.

6.2. Közműellátottság A vízvezeték-hálózat 1994-re a kistérség minden településen kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 2008. évben 80% volt, lemaradva a megyei és az országos átlagtól. A száz lakásra jutó vízhálózatba bekapcsolt lakások száma Heves megyében 93, országos szinten 95. Az ivóvízhálózatra rákapcsolt lakások mennyisége az utóbbi 8 évben 7,2%-kal gyarapodott. Fejlesztések elsősorban Recsken, Istenmezején, Sirokon, Mátraballán és Tarnaleleszen történtek. A közüzemi ivóvízhálózatra rákapcsolt lakások arányát tekintve legkedvezőbb a helyzet Ivádon, Bükkszéken és Váraszón, ahol 100 lakásra 96, 93, illetve 91 bekötés jut. A legkedvezőtlenebb ez az érték Sirok községben, ahol a bekötési arány 54%-os. 11. táblázat Közüzemi ivóvízvezetékbe bekapcsolt lakások száma (2008), és ebből a 2002-2008 évek folyamán bekapcsolt lakások száma

4 7 4 5

17 2

2 4

12

13

5 3

2 1

2 2 2 5

3 2 2

5 1 8

11 10

2 7 17

2 1

7 3 1 14

3 9

3 1

4 81

1 65

5 132

7 51

3 46

2008

4 1 4

2004

7 7 5 3 1 51 1

2007

12

3 7

2006

8 4 1

2005

328 375 378 261 144 616 194 71 326 798 794 191 750 1034 517 236 155 479 82 233 7962

2003

Bodony Bükkszék Bükkszenterzsébet Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa Mátraderecske Parád Parádsasvár Pétervására Recsk Sirok Szajla Szentdomonkos Tarnalelesz Terpes Váraszó Összesen

2008. év

2002

Települések

2001

Ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások ebből: az év folyamán

2 7 5 1 12 23 6

2 1

5

6 22 8 2

1 5 3 4 1 4 5 3 3

4 6 3 4 2 5 3

3

2

4 76

1 43

3 4

2 7 1 85

41

Vízhálózatb a bekapcsolt lakások aránya 71% 93% 77% 86% 82% 86% 96% 81% 77% 80% 79% 80% 81% 78% 54% 87% 70% 69% 80% 91% 80%


29

A kistérség települései közül Ivád saját kúttal rendelkezik, Erdőkövesd és Váraszó közös vízművet üzemeltetnek, míg Istenmezeje kútjának üzemeltetését a Heves Megyei Vízmű Zrt.-nek adta át. A térség további tizenhat települése 2005-ben az Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. rendszerére csatlakozott, amely két központi nyílt tározóból (Csóréti, Lázbérci) biztosítja a vizet. A 2003 decemberében átadott Pétervására térségi regionális szennyvízrendszer megépítésével jelentősen javult a térség szennyvíz-csatornázottsága, illetve bővült szennyvíztisztító kapacitása. A rendszerhez Pétervásárán kívül Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Istenmezeje, Szentdomonkos és Tarnalelesz csatlakozott. Az ingatlanrákötések aránya településenként változó – Istenmezeje 86%-a és Tarnalelesz 69%-a között mozog -, de a rákötések folyamatosak. A másik térségi szennyvízberuházás Recsk, Parád (Parádóhuta), Bodony, Mátraderecske, Mátraballa településeket érinti. Bükkszék, Sirok és Parádsasvár önálló szennyvíztisztító teleppel rendelkezik. A rákötések mértéke 40,6% (Sirok) és 76% (Bükkszék) között változik. Jelenleg a kistérség 20 települése közül már csak Kisfüzes, Szajla, Terpes, Ivád és Fedémes településeken nincs szennyvízcsatorna hálózat, ill. szennyvíztisztító telep. E települések közül Kisfüzes és Ivád csatlakozása figyelembe lett véve a Pétervására térségi regionális rendszer tervezésénél. Fedémesnek a lakosságszám és a domborzati adottságok miatt egyedi megoldásban kell gondolkodnia. Terpes és Szajla közösen tervezi szennyvízberuházását. 12. táblázat A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (2002-2007) és aránya (2007) Közcsatorna-hálózatba történő bekapcsolások Települések 2002

2003

Bodony Bükkszék Bükkszenterzsébet Erdőkövesd Fedémes Istenmezeje Ivád Kisfüzes Mátraballa 298 Mátraderecske 26 14 Parád 24 Parádsasvár 5 1 Pétervására 350 Recsk 50 74 Sirok 100 24 Szajla Szentdomonkos Tarnalelesz Terpes Váraszó Összesen 181 785 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok

2004

2005

2006

2007

2008

249 3 366 196 0 554 0 0 11 36 28 20 282 73 48 0 141 424 0 186 2617

21 0 0 5 0 11 0 0 5 26 20 1 37 19 27 0 6 5 0 7 190

23 0 14 7 0 12 0 0 0 38 53 0 17 21 22 0 2 11 0 0 220

9 3 2 15 0 33 0 0 25 15 26 2 68 55 8 0 4 30 0 13 308

4 2 2

12

4 11 11 4 16 2 7

6 4 85

Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 67% 76% 76% 73% 0 86% 0 0 76% 67% 62% 75% 83% 69% 41% 0 69% 69% 0 82% 64%

30

A kistérség közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakásainak aránya 2008-ban 63,8%, mely kicsivel alatta marad az országos átlagnak (71,3%), de megelőzi a megyei átlagot (60,1%). Az elmúlt 7 év bekötéseinek 60%-a 2004. évben valósult meg, az egy km vízvezetékre jutó szennyvízcsatorna hossza 2008. év végén 707 m volt, szemben az 1997. évi 340m-es értékkel. A vezetékes háztartási gázfogyasztók száma 1998 és 2008 évek között 24%-kal emelkedett. Részesedésük 2008. év végén a lakásállományból 79 %, mely a tíz évvel korábbinál (62%) lényegesen nagyobb és az országos átlagot (77%) is meghaladta. Kábeltelevízió hálózat Erdőkövesden, Istenmezején, Mátraderecskén, Pétervásárán és Sirokon kiépített. Az előfizetők száma 2007-ben 1389 fő, 21%kal magasabb a 2001. évi adatnál. A 100 lakásra jutó kábeltévé előfizetőinek száma 14 fő, szemben a 2001 évi 11 fővel. A növekedés ellenére a kábeltelevízió hálózat kiépítettsége messze elmarad mind az országos, mind a megyei átlagtól, ahol a 100 főre jutó előfizetők száma 36, illetve 50 fő. A 100 lakásra jutó ISDN vonalak száma 6, mely a felét sem érik el az országos értéknek (14), s alatta marad a megyei kiépítettségnek (10) is.

6.3. Szociális ellátórendszer A kistérségi szociális ellátórendszer vizsgálatához elsőként térképezzük fel, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. milyen típusú feladatellátásokra kötelezi az önkormányzatokat. Mindkét jogszabály a települések lakosságszámától teszi függővé az önkormányzat által kötelezően biztosítandó ellátások körét. A Pétervásárai kistérségben a 20 település mindegyikének lélekszáma 3000 fő alatt marad. Lakosságszám alapján az alábbi szolgáltatásokat önkormányzatoknak kötelező feladatként ellátniuk:

kell

a

települési

Minden önkormányzatnak biztosítania kell: a) étkeztetést b) házi segítségnyújtást c) gyermekjóléti szolgáltatást d) helyettes szülői hálózatot kétezer főnél több állandó lakos esetén, e) családsegítést A fent nevezett szolgáltatások működtetése érdekében, valamint önként felvállalt feladatokat is megoldva, a Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása, intézményfenntartó társulásként 2007. július 31-ei határozatával létrehozta az 31

„Aranykapu” Kistérségi Humán Szolgáltató Központot, gesztortelepülésként Pétervásárát megjelölve. Az intézmény által működtetett alapszolgáltatásokat, és ellátási területét az alábbiakban ismerhetjük meg: 13. táblázat Intézményi társulás gyermekjóléti szolgáltatások 2008. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások

keretében

működtetett

szociális

és

Működési terület

1. Családsegítő Szolgálat Pétervására, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Terpes, Váraszó,

2. Gyermekjóléti Szolgálat 3. Házi segítségnyújtás 4. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 5. Támogató szolgálat 6. Gyermekek átmeneti gondozása (önálló helyettes szülővel) 7. Nevelési tanácsadó, szakszolgálat

Pétervására, Bodony, Bükkszenterzsébet, Bükkszék, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok, Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Terpes, Váraszó Pétervására, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Szajla, Terpes, Váraszó,

Forrás:Többcélú Kistérségi Társulás adatai

Az alábbi táblázat segítségével az önkormányzati fenntartású intézmények, szolgáltatásaival ismerkedhetünk meg: 14. táblázat A helyi önkormányzatok fenntartásában működő szociális és gyermekjóléti szolgáltatások 2007 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások

1. Étkeztetés

Fenntartó helyi önkormányzatok Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Istenmezeje, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Sirok, Szajla, Tarnalelesz, Terpes,

Férőhelyszám

2. Házi segítségnyújtás

Parád, Recsk, Sirok,

3. Falugondnoki szolgáltatás

Parádsasvár

4. Családsegítő Szolgálat

Parád, Recsk, Sirok

5. Gyermekjóléti Szolgálat

Bodony, Parádsasvár, Parád, Recsk, Sirok

6. Bölcsőde

Sirok

10 férőhely

7. Időskorúak nappali ellátása

Parád

20 férőhely

32

Recsk

20 férőhely

Sirok

16 férőhely

Tarnalelesz

20 férőhely

Szociális szakellátások 1.

Idősek Otthona

Pétervására

33 férőhely

2.

Idősek Otthona

Tarnalelesz

26 férőhely


Pétervásárai kistérségben szép számmal működnek egyéb fenntartók által biztosított szolgáltatások is, melyekről az alábbiakban nyújtunk betekintést: 15. táblázat A kistérség területén más fenntartók által nyújtott szociális és gyermekjóléti szolgáltatások 2007

Fenntartó

Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás, és szakellátás

Ellátási hely

Férőhely

1.

Heves Megyei Önkormányzat

Idősek Otthona

Parád

116 férőhely

2.


Gyermekotthon

Pétervására

48 férőhely

3.


Lakásotthon

Istenmezeje

12 férőhely

4.


Lakásotthon

Pétervására

2X12 férőhely

5.


Lakásotthon

Recsk

12 férőhely

6.

Közhasznú társaság

Gesztenyés Idősek Otthona

Recsk

49 férőhely

7.

Autista Alapítvány

Támogató Szolgálat

Tarnalelesz

8.

Autista Alapítvány

Fogyatékosok nappali ellátása

Tarnalelesz

8 férőhely


A fenti adatokból megállapítható, hogy Bodony nem működteti szociális alapszolgáltatási feladatait. Hiányzik az étkeztetés Bodonyon kívül Fedémes, Ivád, Kisfüzes, Szentdomonkos és Váraszó településeken. Pétervására önként vállalt feladatként idősek otthonát tart fenn. Szintén önként vállalt feladatai körében biztosítja Parád, Recsk és Sirok az idősek nappali ellátását, illetve Sirok a bölcsőde működtetését. Tarnalelesz is önként vállalta fel az idősek nappali és bentlakásos ellátásának működtetését. A kistérségben működő idősek otthonainak férőhely kihasználtságát szemlélteti az alábbi táblázat. Jól látható, hogy 2007-ig a férőhelyek számának növekedése együtt járt a kihasználtságuk csökkenésével. 2002 és 2004 között 95,8 és 98,9% 33

között mozgott a férőhelyek kihasználtsága, majd számuk 36%-kal (165-ről 224re) való megemelkedését követően, 2007-ben a férőhelyek kihasználtsága több mint 10%-kal csökkent. 2008-ban megfordulni látszik ez a tendencia, a férőhelyek számának 15%-os növekedését, kihasználtságuk 2,7%-os emelkedése (88,4%) jellemezte. Az egy férőhelyre jutó 60 év és a fölöttiek számán is jól mérhető a férőhely túlkínálat, hiszen a 2008. évre jellemző 25-ös kistérségi mutató, 76%-kal kedvezőbb, mint az országos átlagérték (44). 16. táblázat Idősek otthona férőhelyek kihasználtsága 2002-2008 Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Idősek otthona férőhelyek száma 165 175 175 220 224 224 258

Férőhelyek kihasználtsága 95,8 96,6 98,9 91,8 92,0 85,7 88,4

Egy férőhelyre utó 60 év és a felettiek száma 39 37 37 29 28 28 25


6.4. Egészségügyi ellátás A szociális szolgáltatások után térjünk át az egészségügyi ellátásokra, melyet a működtetők sokszínűsége jellemez. Egészségügyi alapellátások közül a központi orvosi ügyeletet a kistérség társulás formájában működteti. Az orvosi ügyeleti szolgáltatás két központi településről biztosított, az alábbi ellátási területtel: Pétervására

Recsk

Bükkszék, Bükkszentkereszt, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Terpes, Váraszó

Bodony, Mátraderecske, Mátraballa, Parád, Parádsasvár, Sirok,

Forrás: Védőnői Szolgálat

A háziorvosi praxisokat vállalkozó háziorvosok működtetik, a védőnői körzetek közül egy szintén vállalkozásban látja el a feladatait. Az egészségügyi intézményrendszer kistérségre jellemző mutatóit a következő táblázat jól szemlélteti.

34

17. táblázat Egészségügyi intézményrendszer jellemző mutatói

Év

Működő háziorvosi körzetek

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

13 13 13 13 13 13 13

Működő házi gyermek orvosi körzetek

Egy háziorvosra és házi gyermekor vosra jutó lakos

Működő védőnői körzetek száma

Működő kórházi ágy

Ágykihasz náltság %

Gyógyszertá rak

1 1 1 1 1 1 1

1734 1713 1697 1686 1667 1645 1625

13 13 13 13 12 12 12

137 140 140 140 140 na. na.

90 92 92 92 97 na. na.

5+2 5+2 5+2 5+2 5+2 5+2 5+3

Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok, Védőnői Szolgálat Pétervására A 13 háziorvosi körzet közül 11 vegyes körzetként működik, vagyis gyermekeket és felnőtteket is ellát. Pétervásárán két felnőtt háziorvosi, és egy gyermekorvosi körzet lát még el feladatokat. Az egy háziorvosra jutó lakosságszám egyenletes csökkenést mutat, mely a kistérség népességfogyásával hozható összefüggésbe. Egy háziorvosi körzethez az esetek többségében több csatolt település tartozik, melyeket az alábbiakban mutatunk be: 1. Pétervásárára, Erdőkövesd, Váraszó 3. Pétervásárára, Ivád, Kisfüzes, 5. Istenmezeje 7. Recsk (2 körzet) 9. Bodony, Parádsasvár 11.Parád,

2. 4. 6. 8. 10. 12.

Bükkszék, Szajla, Terpes Bükkszenterzsébet, Fedémes Mátraderecske, Mátraballa Mátraderecske Tarnalelesz, Szentdomonkos, Sirok,

A Parádot és Bodony – Parádsasvárt lefedő két területi védőnői körzetet 2005 szeptemberében vonták össze, azóta a működő védőnői körzetek száma 12. Ebből két körzet jelenleg betöltetlen, helyettesítéssel látják el faladatait. Egészségügyi szakellátások közül a Pétervásárai önkormányzat egy labort működtet. Szakrendeléseket a Parádfürdői Állami Kórházban lehet igénybe venni, melyet a Hospinvest működtet. A betegellátásról 11 szakrendelés gondoskodik (belgyógyászati, gasztroenterológiai, nőgyógyászati, reumatológiai, mozgásszervi rehabilitáció, osteoporosis, fájdalom ambulancia, röntgen, ultrahang, laboratórium, fizio- és mozgásterápia). 2007. május 1-től a Kórház 118 ágyon rehabilitációs fekvőbeteg szakellátást is végez. Négy osztályon fogadják a betegeket: mozgásszervi rehabilitációs, krónikus gasztroenterológiai, krónikus belgyógyászati, krónikus nőgyógyászati osztály. 2002 és 2006 közötti időszakban a kórházi ágyak kihasználtsága 90%ról 97%-ra emelkedett. A kistérségben 5 gyógyszertár, és 2008-tól 3 fiókgyógyszertár működik. 35

6.5. Oktatás Az oktatás területén a tanulólétszám folyamatos csökkenése szükségessé teszi az önkormányzatok mikro térségi együttműködését. A kistérség 20 települése közül 13 településen működik óvoda, 7 településen (Bodony, Fedémes, Kisfüzes, Parádsasvár, Szentdomonkos, Terpes, Váraszó) egyáltalán nincs oktatási intézmény. A gyerekek egy része az erdőkövesdi, a siroki, illetve a mátraderecskei óvodába jár át, illetve Istenmezején siroki tagóvoda működik. Három településen csak az óvoda található meg (Bükkszék, Ivád, Szajla), az iskoláskorúak Pétervására és Sirok településekre járnak tanulni. A kistérség településeinek felében működik iskola. Négy településen csak az alsó tagozatos diákok tanulnak, közülük kettő összevont osztályokban oktat. Bükkszenterzsébeten három osztály tanul (a 2. és a 3. összevont), míg Mátraballán egy összevont osztály van. Kedvező helyzetben lévő intézmények vannak Mátraderecske, Parád, Pétervására, Tarnalelesz, Sirok településeken, ahol a többi település alsó és felső tagozatos gyermekeit fogadják. Az óvodai és iskolai tanulói létszám csökkenése mellett jellemző a belső arányok változása, a roma tanulók számának növekedése. A hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatását, segítését az iskolák kiemelt feladatként kezelik. A kistérségben középfokú oktatási intézmény csak Pétervásárán van. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, ahol mezőgazdasági gépészeket, lótenyésztő, dísznövényés gépésztechnikusokat képeznek, valamint zöldségtermesztő szakmát tanítanak. A képzés kiegészült szakközépiskolai oktatással, valamint felnőttképzéssel is.

6.6. Civil szervezetek A Pétervásárai kistérség honlapján 74 db civil szervezetet számolhatunk össze. A civil szektor jellemzői megfelelnek a megyei átlagnak, ami a szervezetek szakmai tagozódását, feladatellátásban való részvételüket, forrásaikat illeti. A civil szervezetek egy része szabadidő- sport tevékenységet folytat, más részük komoly kulturális, hagyományápoló tevékenységet lát el, s programjaikkal rendszeresen megjelennek a kistérségi falunapokon, rendezvényeken. Jó példával szolgál erre a különböző kórusok, zenei egyesületek működése, vagy a a falvak lakóinak összefogásából született Palóc Út Egyesület, mely a palócság egyedi, táji jellegű néprajzi értékeit (sajátos népviselet, építészet, kézművesség, népzene, néptánc, gasztronómia) mutatja be. E szervezet segíti a szomszédos nógrádi falvakkal való együttműködést, a hagyományok őrzését. Figyelemre méltóak még az egyes települések fejlesztéséért létrejött szervezetek, mint például Bodony Községért Alapítvány, az Erdőkövesdért Közalapítvány, a Sasvár Baráti Egyesület, vagy az egyes települések Polgárőr Alapítványai. Ide sorolható a Nyugdíjas Klubok és a kistérségben működő sportegyesületek tevékenysége is. 36

Azonban a Pétervásárai kistérségre is jellemző, hogy vannak olyan civil szervezetek, melyek működésének rendszeressége és néha tevékenységének megismerése is nehézséget jelent. A megalakulást követően változó eredményességgel működnek, néhol a megszűnés ténye sincs regisztrálva. A civil szervezetek nagy többsége közötti együttműködésre az alkalomszerű és több esetben alacsony hatékonyságú kooperáció jellemző. A kistérségi együttműködéseknek a községekben sem szakmai, sem érdekeltségi alapon nincs kialakult gyakorlata. Az önkormányzati és civil kapcsolatok terén pozitív folyamatokat és eredményeket lehet tapasztalni. Az együttműködés kialakításában az önkormányzatok és a szervezetek egyaránt kezdeményezőek. Jó példa erre Sirok, Bükkszék, Recsk, Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Verpelét Tarnaszentmária települések idegenforgalmi egyesületeinek és önkormányzatainak együttműködése, melyet a Kilencek közösségének neveztek el. Céljuk a falvak ismertségének, látogatottságának növelése, a falusi turizmus fellendítése. A vidékfejlesztés területén is vannak sikeres együttműködések. Pétervásárán nemrégiben alakult meg az Észak-Heves Vidékfejlődéséért Közhasznú Egyesület (ÉVIKE). A szervezethez a Pétervásárai és a Bélapátfalvi Kistérség harminchárom települése csatlakozott. Céljuk, hogy a Leader+ vidékfejlesztési program második fordulójára kiírt pályázati körből minél több forrást tudjanak eredményesen lehívni. Az Istenmezején megalakult Vidékfejlesztési Iroda 5 tagú munkaszervezete ebben nyújt segítséget a vállalkozóknak, civil szervezeteknek, önkormányzatoknak. Ugyanis az egyesületek, alapítványok nagy része kizárólag a helyi, vagy megyei pénzügyi alapokhoz pályázik, mivel nem elég felkészültek a nagyobb támogatásokat megcélzó pályázatok megírására, lebonyolítására. Másik jellemző probléma, hogy a kisebb non-profit szervezetek pénzügyi kondíciói nem teszik lehetővé a pályázati önrész, és az előfinanszírozás biztosítását. Erre példa a Mátrai Visszhangok Zenei Közhasznú Egyesület, aki az önerő hiánya miatt volt kénytelen visszamondani a zenei és kottatár kialakítására elnyert Leader támogatását. A legtöbb szervezet bevétele a tagdíjakból befolyt összeg, illetve támogatást kapnak az önkormányzattól összejöveteleik ingyenes helybiztosításában.

7. A kistérség abszorpciós képessége Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a kistérség, társadalmi és gazdasági erőforrásainak fejlesztése érdekében az Európai Uniós forrásokból mennyit tudott megkötni. Az NFT forrásaiból 2004 és 2006 között összességében közel másfél milliárd forint áramlott a kistérségbe. A 157 benyújtott pályázatnak 55%-a nyert, mely meghaladta az országos kistérségi 45%-os átlagot. A Pétervásárai kistérség az igényelt támogatási összeg 31%-át nyerte el, ez az adat viszont 13%-kal marad 37

el az országos átlagtól (44%). Ebből következően a kistérség feltehetően több és viszonylag kisebb projektre nyert támogatást. A feldolgozott adatokból látható, hogy a kistérség forrásbevonó képessége alacsonyabb, mint az országos kistérségi átlag. A benyújtott pályázatok az országos átlag forrásigényének 51%-át célozták meg, a támogatott pályázatokkal pedig a források országos kistérségi átlagának 36%-át sikerült megnyerni. Ennek oka lehet egyrészt az urbanizáltság alacsony foka, a térség alacsony lakosságszáma (a kistérségi átlagnak 39%-a), másrészt az átlagosnál kedvezőtlenebb társadalmi, gazdasági mutatók. Ez többek között a működő vállalkozások számában (1.205, a 4.071-es átlaggal szemben), a foglalkoztatottak számában (6.735 a 21.207-el szemben), a lakosság kedvezőtlen demográfiai összetételében is megnyilvánul. A kistérség legsikeresebbnek az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban bizonyult. Az igényelt támogatás 70%-át elnyerte, s az országos kistérségi átlag 44%-át elérő támogatási összeget hívott le. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programban szintén hatékony volt, benyújtott pályázataival a kistérségi támogatások országos átlagának 85%-át sikerült elnyernie, igaz ez még így is csak 38%-a az általa igényelt összegnek. A Humánerőforrás Operatív Programban a támogatási arány közel megegyezik az országban átlagosan elért eredményekkel (44%/46%), bár ezzel a támogatások országos kistérségi átlagának csupán 10%-át sikerült megszerezni. A legkevesebb forrást - a támogatások országos kistérségi átlagának mindössze 8%-át - a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programon keresztül sikerült a térségnek bevonnia. A kistérség benyújtott pályázataival 31%-os támogatási arányt ért el, szemben az országos kistérségi átlag 44-%-ával.

Operatív program

18. táblázat A Pétervásárai kistérség beérkezett és támogatott pályázatainak összehasonlító adatai NFT 2004-2006 Pétervásárai kistérség beérkezett támogatott pályázatok e. Ft.

db

e. Ft.

ROP 1 924 128 14 380 816 AVOP 406 335 92 284 079 GVOP 505 656 37 66 410 KIOP 1 521 818 2 575 388 HEFOP 246 041 12 108 913 Össz: 4 603 976 157 1 415 605 Forrás: https://emir.nfu.hu/kulso/jelek/

Országos (kistérségi) átlag támogatott pályázatok Kistérség Kistérsé Igényelt Igényelt az g az db támogat támoga országos országo . ás tás átlag %s átlag %-ában %-ában ában %-ában 2 20% 97% 56% 34% 63 70% 36% 44% 57% 11 13% 26% 8% 44% 1 38% 99% 85% 44% 9 44% 10% 10% 46% 86 31% 51% 36% 44% adatai alapján a KFTE által szerkesztve beérkezett

38

A következő táblázatból legelőször az tűnik ki, hogy a benyújtott pályázatok támogatási aránya az előző fejlesztési időszakhoz képest 7%-kal javult, 31%-ról 38%-ra nőtt, bár ezzel nem érte el az országos átlagot (56%), valamint a támogatási források országos kistérségi átlagának 51%-át sikerült lehívni az előző fejlesztési időszak 36%-ához képest. 19. táblázat A Pétervásárai kistérség beérkezett és támogatott pályázatainak összehasonlító adatai ÚMFT 2007-2009

Operatív program

Pétervásárai kistérség beérkezett támogatott pályázatok Igényel t támoga e. Ft. db e. Ft. db. tás %ában GOP 1 283 550 23 943 695 8 73% KEOP 384 223 8 9 999 1 3% TIOP 50 365 2 0 0 0% ÁROP 12 918 1 12 918 1 100% ÉMOP 5 896 762 60 1 911 692 22 32% TÁMOP 35 689 2 0 0 0% Össz: 7 663 507 96 2 878 304 32 38% Forrás: https://emir.nfu.hu/kulso/jelek/ adatai alapján

Országos (kistérségi) átlag támogatott pályázatok

beérkezett

Kistérség az országos átlag %ában

Kistérsé g az országos átlag %ában

Igényelt támogat ás %-ában

60% 71% 62% 14% 1% 51% 3% 0% 54% 13% 15% 83% 633% 481% 43% 2% 0% 63% 76% 51% 56% a KFTE által szerkesztett tábla

Az ÚMFT forrásaiból már az első Akcióterv időszakában közel három milliárd forint áramlott be a kistérségbe. A térség legsikeresebb az Államreform Operatív Program forrásainak felhasználásában volt, 100%-os támogatási aránnyal. Az Észak-Magyarországi Operatív Programra benyújtott pályázatok közel ötször annyi támogatást nyertek, mint az országos kistérségi átlag, 32%-os támogatási aránnyal. A kistérség eredményesen hívta le a Gazdasági Operatív Program forrásait is, a benyújtott pályázatok 73%-os támogatottságban részesültek. Viszont nem nyertek támogatást a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program forrásait megcélzó pályázatok. A pályázati aktivitást vizsgálva az alábbi táblázat szemléletesen tükrözi, hogy mindkét fejlesztési időszakban a kistérség nyertes pályázatainak több mint a felét (52,8%, illetve 60%) az önkormányzatok nyújtották be, két- két és félszer nagyobb arányt képviselve, mint az országos kistérségi átlag. Az NFT időszakában a civil szervezetek egy része is az országos átlagnál aktívabb pályázatírói tevékenységet folytatott. Az ÚMFT megnövelte a középvállalkozások aktivitását, támogatott pályázataik 20%-ot képviselő aránya több mint duplája az országos kistérségi átlagnak. A pályázati aktivitást vizsgálva az alábbi táblázat szemléletesen tükrözi, hogy mindkét fejlesztési időszakban a kistérség nyertes pályázatainak többségét 39

(34,88%, illetve 62,5%) az önkormányzatok nyújtották be, kétszer nagyobb arányt képviselve, mint az országos kistérségi átlag. Az NFT időszakában a civil szervezetek is az országos átlagnál jóval aktívabb pályázatírói tevékenységet folytatottak, az ÚMFT első időszakára ez már nem volt jellemző. Az ÚMFT megnövelte ugyan a kis- középvállalkozások aktivitását, de ezzel sem tudták elérni az országos kistérségi átlagot. A táblázat adatai azt mutatják, hogy a kistérség vállalkozói szférájának pályázatírói aktivitása nem túl nagy. 20. táblázat Támogatott pályázatok számának megoszlása KKV-k szerint, NFT 2004-2006 és ÚMFT 2007-2009 Státusz

Pétervásárai kistérség NFT ÚMFT 16,28 12,5 8,14 9,38 3,49 6,25 1,16 -

Országos (kistérség) átlag NFT ÚMFT 31,00 25,26 22,18 27,36 11,08 8,57 2,7 -

Mikro vállalkozás Kisvállalkozás Közép-vállalkozás Nagyvállalat Belföldi természetes 8,14 4,89 személy Nonprofit szervezet államháztartáson 34,88 62,5 19,52 29,98 belül Nonprofit szervezet államháztartáson 27,91 3,13 8,52 5,68 kívül Támogatási szempontból kedvezményezett és az 16,25 2,12 4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás Forrás: https://emir.nfu.hu/kulso/jelek/ adatai alapján a KFTE által szerkesztve

A pályázati aktivitást vizsgálva az alábbi táblázat szemléletesen tükrözi, hogy mindkét fejlesztési időszakban a kistérség nyertes pályázatainak többségét (34,88%, illetve 62,5%) az önkormányzatok nyújtották be, kétszer nagyobb arányt képviselve, mint az országos kistérségi átlag. Az NFT időszakában a civil szervezetek is az országos átlagnál jóval aktívabb pályázatírói tevékenységet folytatottak, az ÚMFT első időszakára ez már nem volt jellemző. Az ÚMFT megnövelte ugyan a kis- középvállalkozások aktivitását, de ezzel sem tudták elérni az országos kistérségi átlagot. A táblázat adatai azt mutatják, hogy a kistérség vállalkozói szférájának pályázatírói aktivitása nem túl nagy.

40

II. Koncepció 1. Fejlesztési irányok

A helyzetelemzést követően a kistérség rövid-, közép-, és hosszú távú fejlesztési céljainak, prioritásainak, majd megvalósítandó konkrét programjainak a meghatározására kerül sor. Ennek érdekében szükséges kidolgozni azokat a hosszútávon legkedvezőbb fejlesztési irányokat, amelyek maximálisan hasznosítják a térség erősségeit, lehetőségeit, illetve sikerrel törekedhetnek a gyengeségek erősséggé változtatására, valamint a veszélyek kiküszöbölésére. Tehát a helyzetelemzés adatainak, a kistérség helyzetképének megismerése után az erőforrás elemzés véglegesítése és a koncepció célpiramisának kidolgozása történt meg, melyben három napos workshop keretében részt vett a kistérség számos gazdasági, közszolgálati és civil szereplője. A közös munka többnyire konszenzusos eredménye garantálja a megfelelő társadalmi-gazdasági szempontok, a helyi tudások megjelenését a koncepcióban, illetve megalapozza a stratégia és az operatív program intézkedéseinek realitását. A workshopok során kialakított célpiramis megalkotásáig a következő lépések összehangolt, egymásra épülő sorozata vezetett. A település belső adottságait (erősség, gyengeség) és külső meghatározottságait (lehetőség, veszély), valamint a köztük lévő kapcsolatot, a bennük rejlő fejlesztési lehetőségeket, a szükségleteket mutatja be a SWOT-analízis. Az elemzés összekapcsolja a helyzetelemzést a célok, prioritások rendszerével, egyúttal összefoglal és súlyoz, komoly segítséget nyújt a megállapítások szelektálásában és rendszerezésében, a főbb jellemzőket kiemelő leírás egyúttal a kistérség „diagnózisa”. A SWOT-táblázat „belső celláinak” kitöltését követően, az alábbi rendszerben készült el a kistérség foglalkoztatási célpiramisa: jövőkép, átfogó célok, prioritások (4 db), speciális célok (7 db), valamint konkrét célok (24 db). Ezt követően a konkrét célok megvalósítását szolgáló projektötletek (65 db) generálása következett. A jövőkép hosszútávon értelmezhető állapotelemzés. kívánatos és egyben lehetséges jövőt ábrázol.

Egy

valószínűsített,

A kistérség fejlesztésében érintett minden szereplő számára iránymutatásul az átfogó cél szolgál. A prioritások tovább bonthatók speciális célokra, melyek megvalósítását a konkrét célok segítik. A munka későbbi szakaszában - a programozás során - a prioritások és a konkrét célok egységes szerkezetű adatlapokon kerülnek kifejtésre, részletes meghatározásra.

41

A koncepció végén találjuk, mintegy összehasonlításként, a negatív és a pozitív forgatókönyvet. A forgatókönyvek a most jól körvonalazható folyamatok továbbvitelének lehetséges kimeneteleit mutatják be. A negatív forgatókönyv az integrált fejlődést és a szinergiahatásokat figyelmen kívül hagyva, egy elvetésre javasolt fejlődési pályát ír le. A pozitív forgatókönyv a koncepció következetes megvalósítása, végig vitele során bekövetkező fontosabb társadalmi-gazdasági és környezeti változásokat vázolja fel.

42

2. SWOT Pétervásárai Kistérség

Erőforrások, stratégiák

Erősségek

Gyengeségek

 Gazdag természeti, műemléki adottságok  Turisztikai lehetőségek bősége  Palóc hagyományok és népművészeti értékek  Biogazdálkodásra alkalmas földterületek  Egészséges természeti környezet  Mikro- és kisvállalkozások magas száma

 Fejletlen közlekedési infrastruktúra  Alacsony foglalkoztatottság  Elöregedő népesség  Magas a cigány és a hátrányos helyzetű lakosság aránya  Magas a szenvedélyproblémák miatt munkaképtelen lakosság száma  Fekete-és szürkegazdaság jelenléte  Piacképes, képzett lakosság alacsony aránya  Magas munkanélküliség  Aprófalvak lakosságának esélyhátrányai  Vezetői összefogás és a közösségi érdekek felismerésének hiányosságai  A potenciális befektetők nagy része elkerülik a kistérséget  Alacsony vállalkozói tőkeerő és aktivitás  A turizmus és szolgáltatás területén működő vállalkozások alacsony aránya  A földterületek osztatlan közös tulajdona Gyengeség – lehetőség stratégiák

Lehetőségek

Erősség – lehetőség stratégiák

 Szomszédos kistérségek turisztikai vonzerejének kisugárzása  Szlovákiai határátkelőhelyek közelsége  Hasonló helyzetű kistérségekkel való együttműködés  „Palóc út” program  Foglalkoztatást elősegítő jogszabályváltozások  Uniós és hazai pályázati források  Kül- és belföldi tőke bevonása  Regionális turisztikai programok

 Turisztikai együttműködések kialakítása  Turisztikai attrakciók kialakítása  A biogazdálkodásra alkalmas területek művelés alá vonása  Mikro-és kisvállalkozások fejlesztése  Egészségturisztika fejlesztése  Külföldi tőke bevonása a természeti adottságok kihasználására  Kisvállalkozások uniós pályáztatása

 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése  Foglalkoztatottság növelése  Piacképes képzések elindítása  Vezetői szemléletmód változtatása  Potenciális befektetők vonzása  Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése  Magánszemélyek és vállalkozók tájékoztatása, segítése, biztosítása

43

Veszélyek

Erősség – veszély stratégiák

Gyengeség – veszély stratégiák

 Jogszabályi változások kiszámíthatatlansága  Az állami támogatáspolitika hiányosságai  Nagyobb városok migrációs hatásai  Agrártámogatások aránytalanságai  Pályázati kiírások és a valós igények eltérései  Pénzügyi- és gazdasági válság hatásai

 Egészségturisztikai fejlesztések megvalósítása  Falusi turizmus fejlesztése  Határ menti települések együttműködésének fejlesztése  Mikro-és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek növelése  Biogazdálkodás lehetőségeinek elterjesztése  Erdőterületek tulajdonosaival való együttműködés kialakítása  Mezőgazdasági földterületek rendeltetésszerű használatának elősegítése

 Kistérségen belüli tömegközlekedés fejlesztése  Utak felújítása  Piacképes kistérségi képzések szervezése  Elöregedő népesség életkörülményeinek javítása  Kistérségi kommunikáció fejlesztése  Kistérség tőkevonzó képességének növelése  A kistérség menedzselésének fejlesztése  Szociális szolgáltatások kiterjesztése

3. Célpiramis

44

Pétervására Célpiramis Jövőkép A természeti értékeket óvó és hasznosító közösségek minőségi együttélése és fejlődése

Átfogó célok 1. Kistérségi munkaerőpiac bővítése

2. Térségi kohézió ösztönzése

Prioritások 1.1. Fenntartható gazdaság fejlődésének elősegítése

1.2. A turizmus feltételeinek komplex fejlesztése

2.1. Sokoldalú humán erőforrás fejlesztés

2.2. Térségi együttműködések javítása

Speciális célok 1.1.1. A mikro-és kisvállalkozások tőkeerejének növelése

1.1.2. A mező-és erdőgazdálkodás feltételeinek javítása

1.2.1. A kistérség turisztikai kínálatának fejlesztése

2.1.1. Humán erőforrás feltételek javítása

2.1.2. A szociális és egészségügyi ellátások kiterjesztése

2.2.1. A kistérségi kommunikációés marketing fejlesztése

2.2.2. A kistérség közlekedési infrastruktúráj ának javítása

2.1.2.1. Szenvedélybete gségek kialakulásának megelőzése 2.1.2.2. Elöregedő népesség életkörülményei nek javítása 2.1.2.3. Szociális szolgáltatások kiterjesztése

2.2.1.1.

2.2.2.1.

Magánszemélyek és vállalkozók tájékoztatása, segítése

Települések elérhetőségén ek javítása 2.2.2.2. Kistérségen belüli tömegközleke dés fejlesztése 2.2.2.3. Közutak felújítása

Konkrét célok 1.1.1.1. Kisvállalkozások uniós pályázati feltételeinek javítása 1.1.1.2. Mikro-és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek növelése 1.1.1.3. Kistérség vállalkozói tőkevonzó képességének növelése

1.1.2.1.

1.2.1.1.

2.1.1.1.

Mezőgazdasági földterületek művelésének elősegítése

Turisztikai együttműködések bővítése

Foglalkoztatotts ág növelése

1.2.1.2.

2.1.1.2.

Turisztikai attrakciók összehangolása

Piacképes kistérségi képzések szervezése

1.1.2.2. Biogazdálkodás elterjesztése 1.1.2.3. Megújuló energiaforrások lehetőségének kiaknázása

1.2.1.3. Egészség-és wellness turisztikai fejlesztések megvalósítása 1.2.1.4. Falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése

2.1.1.3. Vezetői szemléletmód korszerűsítése

2.2.1.2. Kistérségek együttműködésé nek fejlesztése 2.2.1.3. Kistérségi kommunikáció fejlesztése 2.2.1.4. A kistérség menedzseléséne k fejlesztése

45

Projektek I. 1.1.1.1. Kisvállalkozások uniós pályázati feltételeinek javítása

a)Mikro-és kisvállalkozások hatékony pályázati tájékoztatása b)Kistérségi vállalkozói adatbázis készítése c) Pályázati tanácsadó szervezetek tevékenységének népszerűsítése d)Pályázatok társadalmi véleményezésének kiterjesztése 1.1.1.2. Mikro-és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek növelése

a) Civil szervezetek és vállalkozások közös lehetőségeinek feltárása b) Vállalkozások szakmai összefogásának szorgalmazása, fejlesztési lehetőségeinek növelése

1.1.2.1. Mezőgazdasági földterületek művelésének elősegítése

a) Helyi termelők támogatási szisztémájának kidolgozása b) Osztatlan föld-és erdőtulajdonok értékesítésének megszervezése c) Művelésből kivont földterületek hasznosítása 1.1.2.2. Biogazdálkodás elterjesztése

a) Biogazdálkodás feltételeinek bővítése b) Biotermékek értékesítési lehetőségeinek feltárása

1.2.1.1. Turisztikai együttműködések bővítése

2.1.1.1. Foglalkoztatottság növelése a) Helyi

foglalkoztatást

a) Mikro térségi segítő desztinációs megoldások menedzsment kidolgozása szervezetek b) Vállalkozó képző létrehozása és képzések együttműködésük erősítése hatékonyságána b) Szomszédos k növelése kistérségekkel 2.1.1.2. szolgáltatási Piacképes kistérségi kapcsolatok képzések szervezése kiszélesítése c) Csatlakozás az észak- a) Igényszakmák magyarországi lovas szükségletfelmé túra útvonalhoz rése 1.2.1.2. Turisztikai attrakciók összehangolása a) A kistérség turisztikai attrakcióinak összegyűjtése, fejlesztése, bemutatása b) Turisztikai kiadványok készítése, terjesztése c) Kistérségi honlap turisztikai rovatának elkészítése

2.1.2.1.

2.2.1.1.

Szenvedélybeteg ségek kialakulásának megelőzése


a) Kistérségi

Elöregedő népesség életkörülményein ek javítása

b) Idegen nyelvi és számítástechnik a) Egyedülálló időskorúak ai felnőttképzés mentális bővítése 2.1.1.3. Vezetői szemléletmód korszerűsítése

a) Az önkormányzati, intézményi és civil vezetők közös képzése b) Együttműködési tréningek szervezése

a) Kistérségi

szabadidő Információs szervező Iroda hálózat kialakítása létrehozása b) Kistérségi b) Szenvedélybete hírújság gségek periodika prevenciós megjelentetés folyamatainak e megszervezése 2.2.1.2. 2.1.2.2.

gondozásának megszervezés e b) Kistérségi időssegítő többfunkciós szolgáltató központ megszervezés e c) Szociális gondozóközpo nt hálózat létrehozása

Kistérségek együttműködéséne k fejlesztése

a) Szomszédos kistérségek civil szervezeti együttműködé sének javítása b) „Palóc út” program kiterjesztése c) Régi/népi mesterségeke t bemutató vándorvásáro k szervezése

2.2.2.1. Települések elérhetőségének javítása

Települések et összekötő utak felújítása b) Külső zsáktelepülé sek úthálózatán ak fejlesztése c) Települések közötti kerékpáruta k építése a)

2.2.2.2. Kistérségen belüli tömegközlekedés fejlesztése

a) Tömegközle kedés fejlesztése, menetrendje inek összehangol ása b) Kistérségi iránybuszok üzemeltetés

46

Projektek II. c) Kistérségi Vállalkozói Központ létrehozása 1.1.1.3. Kistérség vállalkozói tőkevonzó képességének növelése

a) Kistérségen belül iparűzési adókedvezmény bevezetése b) Kisvállalkozások pályázati képességének és tőkeerejének fejlesztése c) Vállalkozói Inkubátor Park létrehozása

1.1.2.3. Megújuló energiaforrások lehetőségének kiaknázása a) Faanyagok ipari

célú felhasználásána k elősegítése b) Faipari termékek helyi értékesítésének megszervezése c) Faipari hulladék anyagok felhasználási lehetőségeinek szervezett hasznosítása

d) Turisztikai rendezvények, vásárok kistérségi részvételének gyakorítása 1.2.1.3. Egészség-és wellness turisztikai fejlesztések megvalósítása a) Gyógy-és termálfürdők fejlesztése b) Gyógy-turisztikai klaszter létrehozása c) Egészség-és wellness központok kialakítása, fejlesztése 1.2.1.4. Falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése a) Falusi szálláshely kapacitás bővítése, minőségi fejlesztése b) Helyben előállított termékek értékesítésének elősegítése c) Erdei pihenőhelyek, túra útvonalak megújítása, bővítése

2.1.2.3.

2.2.1.3.

Szociális szolgáltatások kiterjesztése

Kistérségi kommunikáció fejlesztése

a) Kistérségi adósságkezel ő mikro centrumok kialakítása b) Közösségi ellátások kiépítése

a) A kistérségi honlap információ tartalmának bővítése b) Kistérségi elektronikus hírlevél szerkesztése c) Szektorok közötti „Párbeszéd fórumok” megszervezése

2.2.2.3. Közutak felújítása

a) Kistérségi közútfejleszté si terv készítése b) Több települést átfogó „irányított” úthálózat felújítási pályázatok benyújtása

d) Vállalkozói, önkormányzati és civil „Párbeszéd fórumok” működtetése 2.2.1.4. A kistérség menedzselésének fejlesztése a) Kistérségi adatbázisok létrehozása b) Kistérségi pályázati kapacitások fejlesztése c) Kistérségi marketing terv készítése

47

3.1. Prioritások és konkrét célok közötti szinergiahatások

Prioritások

Konkrét célok 1.1.1.1. Kisvállalkozások uniós pályázati feltételeinek javítása 1.1.1.2. Mikro-és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek növelése 1.1.1.3. Kistérség vállalkozói tőkevonzó képességének növelése 1.1.2.1. Mezőgazdasági földterületek művelésének elősegítése 1.1.2.2. Biogazdálkodás elterjesztése 1.1.2.3. Faipari termékek előállításának ösztönzése 1.2.1.1. Turisztikai együttműködések bővítése 1.2.1.2. Turisztikai attrakciók összehangolása 1.2.1.3. Egészség-és wellness turisztikai fejlesztések megvalósítása 1.2.1.4. Falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése 1.2.1.5. Erdőterületek tulajdonosaival együttműködések kialakítása 2.1.1.1. Foglalkoztatottság növelése 2.1.1.2. Piacképes kistérségi képzések szervezése 2.1.1.3. Vezetői szemléletmód korszerűsítése 2.1.2.1. Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése

1.1.

1.2.

Fenntartható gazdaság fejlődésének elősegítése

A turizmus feltételeinek komplex fejlesztése

2.2.

2.1.



Sokoldalú humán erőforrás fejlesztés

Térségi együttműkö dések javítása





 

 











































































48

2.1.2.2. Elöregedő népesség életkörülményeinek javítása 2.1.2.3. Szociális szolgáltatások kiterjesztése 2.2.1.1. Magánszemélyek és vállalkozók tájékoztatása, segítése 2.2.1.2. Kistérségek együttműködésének fejlesztése 2.2.1.3. Kistérségi kommunikáció fejlesztése 2.2.1.4. A kistérség menedzselésének fejlesztése 2.2.2.1. Települések elérhetőségének javítása 2.2.2.2. Kistérségen belüli tömegközlekedés fejlesztése 2.2.2.3. Közutak felújítása



 























































49

1.1.1.1. Kisvállalkozások uniós pályázati feltételeinek javítása 1.1.1.2. Mikro-és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek növelése 1.1.1.3. Kistérség vállalkozói tőkevonzó képességének növelése 1.1.2.1. Mezőgazdasági földterületek művelésének elősegítése 1.1.2.2. Biogazdálkodás elterjesztése 1.1.2.3. Faipari termékek előállításának ösztönzése 1.2.1.1. Turisztikai együttműködések bővítése 1.2.1.2. Turisztikai attrakciók összehangolása 1.2.1.3. Egészség-és wellness turisztikai fejlesztések megvalósítása 1.2.1.4. Falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése 1.2.1.5. Erdőterületek tulajdonosaival együttműködések kialakítása





   

    

   

  

 

 

 

 

 





   

    

    

  

 

    



 50




2.2.1.4. A kistérség menedzselésének fejlesztése



2.2.1.3. Kistérségi kommunikáció fejlesztése

2.2.1.2. Kistérségek együttműködésének fejlesztése

2.2.1.1. Magánszemélyek és vállalkozók tájékoztatása, segítése

2.1.2.3. Szociális szolgáltatások kiterjesztése

2.1.2.2. Elöregedő népesség életkörülményeinek javítása

2.1.2.1. Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése


2.1.1.2. Piacképes kistérségi képzések szervezése

2.1.1.1. Foglalkoztatottság növelése

1.2.1.5. Erdőterületek tulajdonosaival együttműködések kialakítása

1.2.1.2. Turisztikai attrakciók összehangolása


1.1.2.3. Faipari termékek előállításának ösztönzése

1.1.2.2. Biogazdálkodás elterjesztése


1.2.1.4. Falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése



1.2.1.3. Egészség-és wellness turisztikai fejlesztések megvalósítása



1.1.1.3. Kistérség vállalkozói tőkevonzó képességének növelése



1.1.1.2. Mikro-és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek növelése

1.1.1.1. Kisvállalkozások uniós pályázati feltételeinek javítása

3.2. Konkrét célok közötti kapcsolati háló















2.2.2.3.

2.2.2.2.

2.2.2.1.

2.2.1.4.

2.2.1.3.

2.2.1.2.

2.2.1.1.

2.1.2.3.

2.1.2.2.

2.1.2.1.



2.1.1.3.



2.1.1.2.



2.1.1.1.



1.2.1.5.

1.1.2.3.



1.2.1.4.

1.1.2.2.



1.2.1.3.

1.1.2.1.



1.2.1.2.

1.1.1.3.



1.2.1.1.

1.1.1.2.

1.1.1.1

2.1.1.1. Foglalkoztatottság növelése 2.1.1.2. Piacképes kistérségi képzések szervezése 2.1.1.3. Vezetői szemléletmód korszerűsítése 2.1.2.1. Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése 2.1.2.2. Elöregedő népesség életkörülményeinek javítása 2.1.2.3. Szociális szolgáltatások kiterjesztése 2.2.1.1. Magánszemélyek és vállalkozók tájékoztatása, segítése 2.2.1.2. Kistérségek együttműködésének fejlesztése 2.2.1.3. Kistérségi kommunikáció fejlesztése 2.2.1.4. A kistérség menedzselésének fejlesztése 2.2.2.1. Települések elérhetőségének javítása 2.2.2.2. Kistérségen belüli tömegközlekedés fejlesztése 2.2.2.3. Közutak felújítása



 



 



  



 



















  

 

 

 

 

51

4. Pozitív társadalmi, gazdasági, környezeti hatások A Pétervásárai kistérség koncepciójának kidolgozása, fejlesztési stratégiájának következetes megvalósítása, a szinergiahatások érvényesülése során a következő társadalmi, gazdasági, környezeti változások várhatók a kistérség életében. A kistérség gazdaságának lendületet adhat a mikro- és kisvállalkozások fejlesztése, megerősítése a pályázati források hatékony lehívásával, kedvező finanszírozási kondíciók igénybevételével. Szükséges az önkormányzatok és a vállalkozások fejlesztési igényeinek összehangolása, az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek közös lehetőségeinek pontosabb feltárása. Az együttműködésbe a képző intézményeket bevonva összehangolhatók a munkaerő-piaci szükségletek a képzési igényekkel. Létrejön a Kistérségi Vállalkozói Központ, mely segíti a vállalkozók együttműködési formáinak kialakítását, a termelők, szolgáltatók és kereskedők közötti információs kapcsolat erősítését. Ösztönözni szükséges a vertikális szerveződések, ún. klaszterek létrehozását, melyben az értékteremtési lánc minden résztvevője szerepet vállal. A térségi versenyképesség kialakítása és/vagy megőrzése céljából kiemelten kell kezelni az innovatív kistérségi vállalkozások megújuló-és reagáló képességének erősítését, főként a K+F intézményrendszer és a vállalkozások közötti együttműködések kialakításával. Tőkeerős befektető(k) bevonásával a jelenleg részben kihasználatlan bányaipari kapacitás erősödik. A mezőgazdasági földterületek birtokviszonyának átalakulása után sikerült a biogazdálkodásra, intenzív gyümölcstermesztésre és energianövények termesztésére alkalmas területeket művelés alá vonni. Munkaerőigénye miatt ezek a fejlesztések a foglalkoztatás bővítését vonják maguk után. A belterületi összekötő utak majd mindegyike kiépül, a településeket összekötő, rossz állapotú utak nagy részének rekonstrukciója is megvalósul. Megépül a Sirok és Istenmezeje közötti kerékpárút. Kiépül a kölcsönzők hálózata, a települések között és a turisztikailag érintett területeken egyre népszerűbbé válik a kerékpáros közlekedés. A kistérségben megvalósulnak az egészségturisztikai és wellness fejlesztések, beruházások, mely az idegenforgalom növekedését és a foglalkoztatás növekedését vonná maga után. A turisztikai együttműködések bővülnek, a falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése lehetővé teszi a szálláshelyek bővítését, a meglévők felújítását.

52

A munkaerő-piaci integrációt gátló szenvedélybetegségek kialakulását a szociális és egészségügyi ellátórendszer prevenciós programjainak fejlesztése csökkentheti. A kistérségben kimagasló arányban jelen lévő idős korosztály életminőségének javítása érdekében szükséges az otthon közeli szolgáltatások fejlesztése, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi lefedettségének megoldása. A foglalkoztatási színvonal jelentős növelése csak akkor érhető el, ha sikerül a munkaerőpiacról kiszoruló csoportok munkaerő-piaci integrációját megoldani. Ezeknek a csoportoknak - melyeket az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munka nélkül lévők, a pályakezdők, a megváltozott munkaképességű álláskeresők, a romák, és az 50 év felettiek, alkotják – kompetenciafejlesztése, képzése, átképzése megvalósul. A fejlesztések eredményeként megvalósulnak a humánerőforrás fejlesztésen, a térségi együttműködésen alapuló kohézió, és a kistérségi munkaerőpiac bővítése átfogó célok, s a Pétervásárai kistérségben a természeti értékeket óvó és hasznosító közösségek minőségi együttélése és fejlődése válhat valóra.

5. Negatív forgatókönyv A koncepció figyelmen kívül hagyása, illetve részleges, csak egyes elmeinek a végrehajtása a célként megfogalmazott jövőképet elhomályosítja, s a következő kilátásokat vetíti a térség lakossága, befektetői, az ide látogatók elé. A kistérség nem veszi figyelembe a hosszú távú és a térségi/közösségi gondolkodás előnyeit, nem épít az együttműködésre. Főként az aktuális pályázati forrásoktól és a saját erő biztosításától függ, így nem tudja a fejlesztési elképzeléseket következetesen véghezvinni. A területfejlesztés, a gazdaságfejlesztés, a vidékfejlesztés, sajátossága, hogy nem lehet az egyes feladatokat, intézkedéseket csak önmagukban vizsgálni, hiszen hatással vannak egymásra. A különböző típusú fejlesztések között szinergikus kapcsolat fedezhető fel. Ha a fejlesztéseknek csak bizonyos része valósul meg, tehát megosztott a fejlődés, akkor nem sikerülhet a kistérségnek maradéktalanul felzárkózni. Az egészségügyi és szociális fejlesztések növelik a lakosság életminőségét, élettartamát, ami ugyancsak pozitív hatással van a gazdaság fejlődésére. Az idegenforgalom fejlesztése, a turisztikai kínálat bővítése nemcsak a külföldi és a hazai turisták érdekeit szolgálja, hanem az itt élők megélhetését, az identitástudat erősítését is pozitív irányba befolyásolja. A civil szervezetek önkormányzatokkal való együttműködése, programokba történő bevonása mindkét fél presztízsét és eredményességét növeli. A közösségfejlesztés szintén hozzájárul a települések összefogásának erősítéséhez, ezzel fejlődésük kiteljesedéséhez.

53

A képzettségi szint növelése, a tudás elérhetővé tétele generálja a fejlődést. A munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációja sem képzelhető el képességeik javítása, képzettségük növelése, foglalkoztatása nélkül. Az együttműködés, a konzorciumok alakítása, a programok megismertetése, az információáramlás biztosítása együttesen járulnak hozzá a többletforrások hatékony felhasználásához. A fenti elméleti példák bemutatják, ha a kistérségi, komplex fejlesztéseknek csak részeit valósítják meg, s így átgondolatlan és/vagy megosztott fejlődést generálnak, akkor nem tudják kihasználni az egyes fejlesztésekben rejlő szinergikus hatásokat, multiplikatív erőket sem.

54

III. Stratégiai terv Jelen stratégia készítését megelőzte az átfogó helyzetfeltárás, erőforrás elemzés (SWOT) és az arra épülő koncepcióalkotás folyamata. A stratégia olyan középtávú fejlesztési terv, mely a fejlesztési koncepcióban kirajzolódó jövőkép mentén bemutatja a fejlesztési prioritásokat, valamint a prioritások keretében végrehajtandó konkrét intézkedéseket, és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. A pétervásárai kistérség jövőképe: A természeti értékeket óvó és hasznosító közösségek minőségi együttélése és fejlődése A kistérség karakterét meghatározó természeti értékekből indul ki, melyet olyan progresszíven hasznosít, hogy éljen és ne visszaéljen a környezettel, a fenntartható fejlődés hosszú távú biztosítása érdekében. A közösség szóhasználat jelzi a helyi társadalom összefogását, a partnerségben való gondolkodást. A jövőkép utal arra is, hogy a fejlődés nem öncélú folyamat, hanem a minőségi együttélést hivatott szolgálni. A jövőképben megfogalmazottak továbbgondolásával két átfogó cél került kijelölésre: 1. Kistérségi munkaerőpiac bővítése A stratégiai cél levezethető a kistérség helyzetéből, hiszen munkahelyek nagyon szűkösen állnak rendelkezésre, az 1000 főre jutó vállalkozások száma közel egy harmaddal, 31%-kal marad el az országos átlagtól. A foglakoztatás szintje alacsony, a munkanélküliségi mutatók jóval kedvezőtlenebbek a megyei értékeknél. A munkahelyteremtés javítja a kistérségben élők életminőségét. 2. Térségi kohézió ösztönzése A térségi kohézió kettős jelentéssel bír. Utal egyrészt a társadalmi leszakadás megszüntetésére, melyet a tartós munkanélküliség, az aluliskolázottság hatásaként a depriváltság okoz, valamint az idős korosztályról való gondoskodásra, a generációk közötti együttműködésre. Másrészt pedig a kistérség két pólusa közötti gazdasági különbség kiegyenlítésére. A két átfogó célból négy fejlesztési prioritás került meghatározásra. 1.1.


A prioritás fő célja a for-profit szektor dinamizálása, a kis- és középvállalkozások fejlesztése komplex beavatkozások segítségével. Hangsúlyozott szerepet kell kapnia az erdőgazdálkodásnak, a környező erdők és termékeik hasznosításának,

55

emellett fontos a szolgáltató szektor fejlesztése - különös tekintettel a kereskedelmi és vendéglátó-ipari kínálatra. 1.2.


A kistérség egyik kitörési pontja, a prioritás célja a kistérség természeti adottságainak turisztikai vonzerővé fejlesztése, s ezzel párhuzamosan a fogadó kapacitás bővítése. Kiemelt szerepet szükséges élveznie az egészség-és wellness turisztikai fejlesztések megvalósításának, a falusi turizmus fejlesztésének. 2.1.


A prioritáson belül kiemelkedő cél a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási színvonalának növelése. Ennek eléréséhez szükséges az alacsony iskolai végzettségűek kulcskompetenciájának fejlesztése, képzése, piacképes szakmákra való szakképzése, a szociális és egészségügyi ellátások fejlesztése. Hasonlóan fontos az általános és a szakképzettségek színvonalának emelése. 2.2.

Térségi együttműködések javítása

A térségi együttműködések javításához szükség van mind a humán erőforrások, mind az infrastruktúra fejlesztésére. A szervezetek közötti együttműködési készség javítására, a partnerségben való gondolkodásra is szükség van a fejlesztési célok elérése érdekében. Indokolt továbbá az infrastruktúra fejlesztése és a környezettudatos fejlesztések megvalósítása, amelyek elősegítik a gazdaság fejlődését, és biztosítják az egészséges élet feltételeit a kistérség lakossága számára. Alapvető szükséglet az úthálózat, a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése, az alternatív energiaforrások kistérségi szintű hasznosításának megkezdése. A konkrét prioritások mellett a horizontális elveknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósításánál. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok – a kistérségben kiemelten a nők és a romák -, esélyegyenlőségének elve. A jövőkép, vagy vízió valószínűsíthető elérése érdekében a stratégia prioritásai, speciális és konkrét céljai összhangban vannak az országos, a regionális és a megyei fejlesztési dokumentumokkal. Ezeket a szinergiákat mutatjuk be a következőkben.

56

1. Illeszkedés az országos dokumentumokhoz

és

regionális

fejlesztési

1.1. Prioritás: Fenntartható gazdaság fejlődésének elősegítése Illeszkedés: a) Észak – Magyarországi Operatív Program 1. prioritás – Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Indoklás: Az Észak-magyarországi Régió gazdasági teljesítőképessége jelentősen elmarad a kívánatos és a korábbi évtizedek szintjétől. A rendszerváltás után számos munkahely szűnt meg, különösen az iparban, és kialakultak a régióban tartós válságövezetek úgy, mint a pétervásárai kistérség is. A nagyvállalatok mellett többnyire kisebb kényszervállalkozások vannak jelen. A program a társadalmigazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségekben ösztönzi a vállalkozások alapítását, fejlődését, valamint javítani kívánja a vállalkozások betelepülését segítő üzleti környezetet, melyek várhatóan új munkahelyek teremtéséhez vezetnek. Ugyanakkor érdemes az ágazatok versenyképességét a vállalatok közötti együttműködéssel, a klaszterek kialakításával, valamint az innovációképesség növelésével javítani. Ehhez az új technológiák bevezetése érdekében tanácsadást, információszolgáltatást célszerű igénybe venni. b) Gazdaságfejlesztési Operatív program 2. prioritás - A vállalati kapacitások komplex fejlesztése Indoklás: A Pétervásárai kistérség mikro- és kisvállalkozásainál is megfigyelhető a termelékenység és jövedelemtermelő képesség terén a lemaradás a nagyvállalatokkal, illetve külföldi versenytársakkal szemben. Ezt e piaci elégtelenséget egyrészt a számukra nyújtott közvetlen beruházás támogatással kívánja enyhíteni a program (a mikrofinanszírozási forrásokhoz való hozzáférés elősegítése mellett), másrészt támogatja a tevékenységük bővítéséhez szükséges alkalmazott technológia megújítását, elsősorban adaptív innováció révén.

57

c) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 1. intézkedés: A humán tőke fejlesztését és a tudás támogatását célzó intézkedések 1.1.

Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek

Indoklás: A pétervásárai kistérségben nagy hagyományokkal rendelkezik az erdőgazdálkodás, az erdősültség kiemelkedő, az összterület 58%-át érinti. Szükség van a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban dolgozók – különösen a gazdaságvezetők, gazdálkodók – tudásszintjének emelésére, elsősorban a természeti erőforrások fenntartható kezelésével, köztük, vállalkozói, üzletviteli és vezetési ismeretek, új, innovatív termelési technológiákra (biogazdálkodás), valamint energetikai célú biomassza termelésére vonatkozó ismeretek terén. I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 2. intézkedés - A fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elősegítése 2.1. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése. Az energiatermelésből származó egyre növekvő környezeti terhelés rákényszeríti a társadalmat, hogy minél teljesebben aknázza ki a környezeti hatásait tekintve kedvezőbb paraméterekkel rendelkező energiaforrásokat. A kistérség természeti adottságai lehetővé teszik az alternatív energiaforrások kistérségi szintű hasznosítását, így megvalósíthatónak tűnik a biomasszában, energianövényekben tárolt energiamennyiség hasznosítása. 2.2. Az erdők gazdasági értékének javítása Indoklás: Az erdőterületek alapvető szerepet töltenek be a Pétervásárai kistérség gazdasági tevékenységében. A kistérség erdőire inkább az állami tulajdon jellemző, de az erdők egy része privatizálásra került. Ezeket a területeket különösen súlyosan érinti a tőkeellátottság és a megfelelő eszközök hiánya, aminek következtében az erdők állapota leromlott, a meglévő gépállomány és egyéb eszközök, az alkalmazott technológia egyaránt korszerűsítésre és bővítésre szorul. A fenntartható erdőgazdálkodás és az erdők többfunkciós szerepének megőrzése mellett további fontos szempont az erdőállomány gazdasági értékének növelése, a termelés magasabb fokú diverzifikációja, valamint a piaci lehetőségek javítása.

58

2.4.

A mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra

Indoklás: A kistérség erdőgazdálkodásának infrastrukturális háttere jelentős fejlesztésre szorul. Az erdőgazdálkodás korszerűsítésével a gazdálkodás jövedelmezősége növekszik, csökkentett környezeti terhelés mellett. Az erdészeti infrastruktúra javítása lehetővé teszi az erdőtalajok erózió elleni védelmét, vízmosáskötések kialakítását, a káros vizek elvezetését, illetve szükség esetén erdei kisvíztározók létesítését. Erdészeti feltáró utak révén lehetőség van a zárt erdőterületek mélységben történő megközelíthetőségének biztosítása is. III.

tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

1. Intézkedés – A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 1.2.

Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

Indoklás: Az intézkedés kifejezetten a vidéki területekre jellemző mikro-vállalkozások létrehozását és fejlesztését ösztönzi. A vidéki területek vállalkozásainak fejlesztésén keresztül hozzájárul a vidéken történő munkahelyteremtés megvalósításához és a vidéki területekről munkavállalási céllal történő elvándorlás mérsékléséhez, megakadályozásához. Az intézkedés által érintett földrajzi területek: az ötezernél kevesebb lakosú, illetve a 100 fő/km²-nél kisebb népsűrűségű települések, tehát a Pétervásárai kistérség 20 településének mindegyike. Az intézkedések megvalósítása során a partneri kapcsolatokra alapozott LEADER - megközelítést szükséges alkalmazni, melynek célja, hogy a vidéki vállalkozók közös erőfeszítései révén létrehozott szövetségek megerősödjenek és úgynevezett „vidékfejlesztési klaszterek” jöjjenek létre. d) Környezet és Energia Operatív Program 4.2. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból A kistérségi adottságok lehetőséget adnak a megújuló energiaforrások kisléptékű, helyi erőforrásokra alapuló és helyi igényeket kielégítő kiaknázásához. Ugyanakkor a szükséges beruházások megtérülése és kockázata megkívánja ezeknek a beruházásoknak a támogatását. A támogatás a gazdaság egész területén szükséges és indokolt. A megújuló energiaforrások alkalmazásának meghatározó területét jelenti a hőenergia-termelés a meglevő ellátási területeken a fosszilis energiahordozók kiváltására, illetve új/többlet kapacitások létrehozása révén. 59

1.2. Prioritás: A turizmus feltételeinek komplex fejlesztése Illeszkedés: a) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 1. A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 1.3.

A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A városokban élők szabadidő eltöltése szempontjából egyre inkább felértékelődik a természeti környezet, a hegyvidéki táj, egyre többen élik életüket környezetés egészségtudatos magatartással, s töltik szabadidejüket aktív pihenéssel. A Pétervásárai kistérség természeti adottságai, kulturális öröksége, idegenforgalmi nevezetességei vonzó célpontul szolgálnak mindezekhez. A kistérségben 950 magánszálláshely áll a vendégek rendelkezésére, melyeknek kihasználtsága alacsony, 6%. Ennek oka lehet, hogy a falusi szálláshelyek többségére viszonylag alacsony szolgáltatási színvonal jellemző, a szállásadás mellől hiányoznak a falusi életmódot szemléltető programok, a látványosságok összehangolt bemutatását biztosító szolgáltatások. Ugyanakkor a falusi turizmus népszerűsége, a szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma az országos statisztikai adatok szerint folyamatosan növekszik. Így új típusú igény van kialakulóban a helyi termékek, kulturális értékek és életmód megismerésére. Az idegenforgalom számottevő multiplikátor-hatást fejt ki. A vendéglátással javul a kistérség alacsony foglalkoztatottsági színvonala. Növeli a fogyasztók számát az adott régióban, következésképp elősegítheti a helyi gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, és élénkíti a helyi piacok forgalmát. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások szerepet kapnak a vidéki területek gazdasági átalakulásában. A turisztikai bevétel erősíti a helyi gazdaságot, így hozzájárul az életminőség javításához és a regionális gazdasági hátrányok enyhítéséhez. Az intézkedés által érintett földrajzi területek: az ötezernél kevesebb lakosú, illetve a 100 fő/km²-nél kisebb népsűrűségű települések, tehát a Pétervásárai kistérség 20 településének mindegyike. Alintézkedések: Olyan munkahelyek létrehozása, illetve megtartása, amelyek a turizmus vidéki formái közül a fenntartható falusi- és agroturizmus, valamint az ökoturizmus infrastruktúráját és marketing szolgáltatásait fejlesztik az alábbi területeken:  A falusi turizmushoz kötődő nem kereskedelmi célú minőségi magánszálláshelyek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása,

60

bővítése, a működő szálláshelyek korszerűsítése és kapcsolódó szolgáltatásaik fejlesztése;  Az ifjúsági turizmushoz kötődő színvonalas vidéki szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági táborok, állandó táborhelyek, turistaszállók) létrehozása. A működő egységek bővítése és korszerűsítése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése szintén támogatható;  Szálláshelyhez nem kapcsolódó, magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére, mint látványra épülnek. b) Észak – Magyarországi Regionális Operatív Program 2. prioritás – A turisztikai potenciál erősítése A kistérségben meglévő gyönyörű természeti környezet ellenére a térség turizmusa messze elmarad a lehetőségektől. Ennek okai között említhető a turisztikai vonzerők elhanyagoltsága. A látványos bemutatási elemeket, a célcsoport orientált kínálatot nélkülöző szolgáltatások, a jó minőségű szolgáltatást nyújtó szálláshelyek viszonylag alacsony száma is ok. Az induló tematikus Palóc Út Program ellenére a turisztikai programok összekapcsolásának hiánya jellemző. Ez összességében eredményezi a turisztikai vonzerők potenciáljukhoz mért alacsony kihasználtságát, így a lehetőségekhez képest alacsony látogatószámot. Szükséges a fejlesztések összehangolása és többnapos tartózkodást felkínáló komplex programcsomagokba szervezése, ami szélesebb spektrumban mutatná be a turisztikai kínálatot, és ez által nagymértékben növelné a térségbe látogató vendégek tartózkodási idejét. A jelenlegi turisztikai szervezetrendszernek négy, a turizmus versenyképességére is ható fő gyengesége van:  hiányoznak a komplex kínálatot megvalósító vállalkozási együttműködések, hálózatok;  esetlegesek a közösségi célú turisztikai szervezetek termékfejlesztési, értékesítési beavatkozásai;  a régió és egy adott térség szálláshelyeinek internetes kínálata modernizálására szorul;  a turisztikai desztinációk nem rendelkeznek önálló menedzsment szervezetekkel, erre sem a statisztikai kistérségek, sem a megyék nem alkalmasak;  a kistérség turisztikai együttműködésének hiánya a szomszédos kistérségekkel. A prioritás a kereskedelmi szálláshelyek számának bővítését támogatja.

61

2.1. prioritás: Sokoldalú humán erőforrás fejlesztés Illeszkedés: a) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 2. A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések 2.1. A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások A Pétervásárai kistérség időskorú lakosainak aránya kiemelkedően magas. Az 59 év feletti korcsoport aránya a népességen belül meghaladja a 27%-ot, de egyes településeken eléri a 40%-ot is. Az idősek közösségi, illetve nappali ellátásához való hozzáférés azonban nem biztosított. Részében nem áll rendelkezésre a feladat ellátására alkalmas korszerű épület, a meglévő épületek állapota pedig leromlott. Ugyanakkor a közoktatás és az országos könyvtárhálózat elemei a települések többségében megtalálhatók, melyek állapota főként a falvakban jellemzően rossz, szolgáltatásaik pedig szórványosak. Ebből adódóan szükséges és indokolt a meglévő épületek felújítása, az intézményi infrastruktúra fejlesztése és a településen elérhető kulturális szolgáltatások egy létesítménybe helyezése, továbbá funkcióik közösségi szolgáltatásokkal való bővítése. Ezekben a többfunkciós szolgáltató központokban különösen fontos a kulturális és szabadidős szolgáltatások biztosítása, a komplex informatikai és kommunikációs infrastruktúra elérhetősége, az egyes kereskedelmi szolgáltatások havi rendszerességű ügyfélforgalmának biztosítása, a szolgáltatók hozzáférési pontjainak megteremtése, a gyermekek és idősek megfelelő napközbeni ellátása, illetve az életmód- és diszkrimináció ellenes programok befogadása. Az intézkedés által érintett földrajzi területek: az ötezernél kevesebb lakosú, illetve a 100 fő/km²-nél kisebb népsűrűségű települések, tehát a Pétervásárai kistérség 20 településének mindegyike. Nem támogathatók a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (3) és (4) bekezdésében felsorolt, az önkormányzatok által kötelező jelleggel ellátott feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések. Az idősek nappali ellátása a 3000 főnél magasabb lakosságszámú települések feladatai között szerepel kötelező elemként, ezért Recsk kivételével a kistérség többi települése a komplex szolgáltatások között szerepeltetheti ezt a feladatot is. b) Társadalmi Megújulás Operatív Program A Pétervásárai kistérségben a foglalkoztatás bővítésének komoly akadálya az alacsony munkaerő-piaci részvétel. Az utóbbi hét évet vizsgálva elmondható, 62

hogy a foglalkoztatottak száma fokozatosan csökkent, a regisztrált álláskeresők száma megduplázódott. A nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív korú népességen belül jóval meghaladva a megyei és az országos átlagot, közel 13%. A nyilvántartott álláskeresők közel kétharmada több mint 6 hónapja nem tudott elhelyezkedni. Az álláskeresők több mint fele 8 általános iskolai, vagy az alatti végzettséggel rendelkezik. A szakmunkás végzettségűek aránya 30% körüli értéket vett fel, többségük elavult szakképzettséggel rendelkezik. Alacsony iskolai végzettségük és tartósan munkanélküli státuszuk miatt a társadalmi, munkaerő-piaci részvétel szempontjából különösen rossz helyzetben vannak a cigányok, a fogyatékossággal élők, a szenvedélybetegek és a pszichés betegséggel küzdők. Az munkaerő-piaci részvételt akadályozza a munkaerő kereslet és kínálat összhangjának hiánya is, alacsony fokú az együttműködés, hiányzik a párbeszéd a munkáltatók és a képző intézmények között. A foglalkoztatottság növekedéséhez szükséges az egészségkultúra fejlődése is, hogy növekedjen az egészséges munkaerő aránya. Összefoglalva, a foglalkoztatás bővítéséhez szükség van az aktivitás növelésére, ezért a program átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése, melyet a kistérség az alábbi prioritásokon keresztül tud elérni. 1. Prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése A prioritástengely a munkanélküli és az inaktív emberek foglalkoztathatóság javítására irányul, olyan programokon keresztül, amelyek igazodnak:  az egyes munkavállalói csoportok sajátos helyzetéhez, speciális szükségleteihez,  az egyéni képességekhez, készségekhez, a helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz és gazdasági lehetőségekhez. 1. 4. intézkedés - Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások Az intézkedés az innovatív kísérleti kezdeményezésekhez, a térségi foglalkoztatási paktumok létrehozásához nyújt támogatást. A konstrukció célja a hátrányos helyzetű, munkanélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elősegítése egyrészt komplex munkaerő-piaci szolgáltatásokon, munkaerő közvetítésen, másrészt új innovatív szolgáltatások kifejlesztésén keresztül. 2. prioritás - Alkalmazkodóképesség javítása A gazdaság és a munkaerőpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól egyaránt. A változásokhoz való 63

alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze a képzés. Itt legfontosabb feladat a szakképzés és a felnőttképzés rendszerének összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel. Olyan képzési rendszer kialakítása, amely képes rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági és társadalmi környezet gyorsan változó igényeihez. A változásokhoz való alkalmazkodás és a munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság együttes erősítése érdekében fontos a nem hagyományos foglalkoztatási formák, (távmunka, részmunka) elterjesztése, a szervezeti kultúra fejlesztése, amennyiben az hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. 5. prioritás - Társadalmi befogadás, részvétel erősítése Az operatív program a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését célozza az aktív és foglalkoztatható munkavállalási korúak számának növelésével. Jelen prioritási tengely az egyének és közösségek azon csoportjaira összpontosít, amelyek halmozottan hátrányos társadalmi és munkaerő-piaci helyzetben élnek, és felzárkóztatásuk, társadalmi integrációjuk speciális eszközöket, integrált módszereket igényel. A prioritási tengely keretében olyan programok indulnak, amelyek hozzájárulnak a társadalom leghátrányosabb helyzetű tagjainak többirányú támogatásához. Az intézkedések az aktív állampolgárság megerősítésére irányuló törekvéseket, a közösségek önszerveződését, a civil társadalom megerősítését támogatják. A társadalmi integráció erősítésével és a szegénység csökkentésével megelőzhető a társadalmi hátrányok újratermelődése. 5.2. – intézkedés - Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok A hátrányos helyzetű gyermekek szüleiktől nem minden esetben tudják megkapni azt a segítséget, ami biztosítaná sikeres iskolai előmenetelüket. A program hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek és fiatalok segítségek kapjanak hátrányaik leküzdéséhez, és ezáltal sikeres és aktív tagjai legyenek a társadalomnak, kapcsolódva a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programhoz. A tevékenységek az állami és nem állami szereplők együttműködésének támogatásával, a civil szervezetek erőforrásainak mozgósításával, az iskolarendszeren kívüli felzárkóztató, tehetséggondozó és szabadidős programokkal – a devianciák megelőzésén keresztül – hozzájárulnak a lemorzsolódás csökkentéséhez, a gyermekek és fiatalok társadalmi integrációjához, ami hosszabb távon a sikeres munkaerő-piaci integrációt is megalapozza. 5.3. intézkedés - A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférése A leghátrányosabb helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, tartósan inaktív vagy intézményekből kikerülő társadalmi csoportoknak ahhoz, hogy eséllyel jelenhessenek meg a munkaerőpiacon, komplex segítségre van 64

szükségük. Ezért számukra olyan képessé tevő/motiváló képzéseket, támogató szolgáltatásokat biztosít a program, amelyek lehetővé teszik, hogy később ezek az emberek hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba sikerrel kapcsolódhassanak be. A fenti programok nélkülözhetetlen részét képezik az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszernek. Megteremtik, továbbfejlesztik azokat a szolgáltatásokat, amelyek az „első lépést” jelentik a munkaerőpiac felé azon felnőttek esetében, akiknek a munkaerő-piaci integrációjára csak hosszabb távon lehet reális esély. 5.5. intézkedés - A helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése A beavatkozás célja az emberek és a közösségek társadalmi tőkéjének növelése, és ez által a hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatottságának csökkentése. A munkaerő-piaci és a társadalmi integráció elősegítésében fontos szerepe van a civil társadalomnak, a helyi közösségeknek. A civil társadalom megerősítése hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű emberek a társadalom aktív tagjaivá váljanak. Egyrészt szükséges a helyi közösségek fejlesztése, a partnerség erősítése. Másrészt az önálló életvitelhez nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztése érdekében szükség van az állampolgári aktivitást erősítő programok indítására, mint az önkéntes munka, valamint a szolidaritás legkülönbözőbb formáit erősítő programok. 6. prioritás - Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés 6.1. intézkedés - Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok A magyar munkaerő versenyképességét javítja, ha javul az egyének egészségi állapota, életminősége. Ezt a javulást az egyének es helyi közösségek szintjén az a szemléletváltozás mozdítja elő, melyben az egészségtudatosság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi döntésekben. A különböző színtereken elindított jól tervezett életmód programok olyan közösségi mintát teremtenek, melyek fenntartható módon szemléletváltozást eredményeznek.

2.2. prioritás: Térségi együttműködések javítása a) Észak – Magyarországi Operatív Program 5. Prioritás – Térségi közlekedés fejlesztése A közlekedési infrastruktúrán belül hangsúlyos szerepet kap az elérhetőség feltételeinek jelentős javítása, mivel a térség gazdaságának elemi érdeke a gazdasági súlypontterületek gyors, valamint megfelelő teljesítőképességű és kapacitású közlekedési utakkal való összekötése, a megfelelő közlekedési minőség létrehozása. A kistérség közlekedési adottságait a Pétervásárát Sirokkal összekötő út főúttá fejlesztése, és a térséget közvetlenül nem érintő, de a 65

nemzetközi és hazai kapcsolatokat biztosító gyorsforgalmi úthálózat (M3) elérhetőségének fejlesztése javíthatja. A falusi turizmus fejlesztése, de a települések közötti kapcsolat erősítése szempontjából is lényeges lenne a kerékpárút hálózat kiépítése. A SirokIstenmezeje közötti kerékpárút tervei elkészültek, megvalósítása pályázati forrásra vár.

b)

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 3. Képzés és tájékoztatás A „Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás” a „Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése”, valamint a „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedések kedvezményezettjei és a vidéki szolgáltatások nyújtását és a vidéki környezet minőségét befolyásoló szereplők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás, illetve a felmerülő igények és lehetőségek alapján iskolarendszeren kívüli képzéseken, tanfolyamokon, tájékoztató jellegű programokon való részvétel lehetőségének biztosítása. Az ismeretanyagok mind hozzájárulhatnak az érintett vállalkozások jövedelmezőségének fejlesztéséhez, új vállalkozások elindításához, a vidéki kulturális és természeti örökség megóvásához és fenntartható hasznosításához, a szükséges és hiányzó szolgáltatások létrehozásához, valamint azok hatékony működtetéséhez. 4.

Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

Az intézkedés célja az integrált vidékfejlesztési stratégiák kidolgozása a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) koordinálása és támogatása mellett, a helyi önkormányzati érdekeltek, illetve az üzleti és a civil szféra bevonásával.

66

IV. Operatív Program Jelen dokumentum a Pétervásárai kistérség operatív fejlesztési programja, melynek időtávja 5 év, a 2009-2013 közötti időszakra vonatkozóan fogalmaz meg a kistérség célkitűzéseinek elérését szolgáló konkrét feladatokat. A területfejlesztési operatív program olyan rövid- középtávú cselekvési terv, mely a korábbi programozási dokumentumokban - koncepció, stratégiai program - meghatározott fejlesztési prioritások mentén, a konkrét célok elérése felé halad. A program kidolgozását, a programozást megelőzte egy átfogó helyzetfeltárás elkészítése, mely a kistérség jelenlegi helyzetét, adottságait vizsgálta. Ezt követően került kidolgozásra a kistérség fejlesztési koncepciója, melynek első eleme a SWOT-analízisen alapuló kistérségi erőforrás elemzés. Az erőforrás elemzésből célok kialakítása történt, s erre épült a célpiramis, mely kijelölte a fejlesztés célrendszerét és megfogalmazta a javasolt fejlesztési stratégiát. Az operatív program célkitűzése, hogy megalapozza a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források hatékony felhasználását a kistérség fejlesztése érdekében. Az operatív program egységes szerkezet szerint és olyan részletességgel mutatja be a javasolt intézkedéseket, hogy a leírtak alapján lehetővé váljon az egyes intézkedések megvalósítása. Minden egyes intézkedéshez kapcsolódóan áttekinti az intézkedés tartalmát, a támogatandó tevékenységeket, a megvalósítás módját, a költségkalkulációt, valamint az alkalmazható monitoring mutatókat. Az operatív program végén található akcióprogram, az intézkedések, valamint a megvalósítás mechanizmusa és a kidolgozott operatív adatlapok között szoros kapcsolat fedezhető fel, hiszen ezek a dokumentumok egymás kiegészítései, pontosításai. Az operatív program szerkezetében és tartalmi elemeiben követi az Európai Unió Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó előírásait, ebben az értelemben megfelel az 1260/1999. sz. EK rendeletben előírtaknak, valamint figyelembe veszi a Strukturális Alapok tervezésére és programozási dokumentumaira vonatkozó kézikönyv (Vademecum), és az Európai Bizottság 3. számú módszertani munkafüzete (Monitoring és értékelési mutatók: indikatív módszertan) ajánlásait is. Az operatív program tartalmát, felépítését tekintve az Európai Unióban alkalmazott programozási dokumentumok közül leginkább a Program kiegészítő dokumentumnak feleltethető meg. Az EU-konformitás biztosítása mellett az operatív program megfelel a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. Az operatív programba a célrendszerből csak azok a konkrét célok kerültek be, melyekhez a jelenleg rendelkezésünkre álló országos és regionális fejlesztési dokumentumokból uniós forrást tudtunk rendelni. (Az akcióprogram valamennyi 67

konkrét célt és projektet tartalmazza.) Az alábbi táblázat mutatja a konkrét célok megosztását: Konkrét célok

Az operatív programban helyet kapott Igen Nem

1.1.1.1. 21. táblázatuniós Az operatív programban Kisvállalkozások pályázati feltételeinek javítása megjelenő konkrét célok 1.1.1.2. Mikro-és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek növelése 1.1.1.3. Kistérség vállalkozói tőkevonzó képességének növelése 1.1.2.1. Mezőgazdasági földterületek művelésének elősegítése 1.1.2.2. Biogazdálkodás elterjesztése 1.1.2.3. Megújuló energiaforrások lehetőségének kiaknázása 1.2.1.1. Turisztikai együttműködések bővítése 1.2.1.2. Turisztikai attrakciók összehangolása 1.2.1.3. Egészség-és wellness turisztikai fejlesztések megvalósítása 1.2.1.4. Falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése 2.1.1.1. Foglalkoztatottság növelése 2.1.1.2. Piacképes kistérségi képzések szervezése 2.1.1.3. Vezetői szemléletmód korszerűsítése 2.1.2.1. Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése 2.1.2.2. Elöregedő népesség életkörülményeinek javítása 2.1.2.3. Szociális szolgáltatások kiterjesztése 2.2.1.1. Magánszemélyek és vállalkozók tájékoztatása, segítése 2.2.1.2. Kistérségek együttműködésének fejlesztése 2.2.1.3. Kistérségi kommunikáció fejlesztése 2.2.1.4. A kistérség menedzselésének fejlesztése 2.2.2.1. Települések elérhetőségének javítása 2.2.2.2. Kistérségen belüli tömegközlekedés fejlesztése 2.2.2.3. Közutak felújítása

           



 



 

 

 



68

1.1.

Prioritás


1.1.1. Speciális cél

A mikro-és kisvállalkozások tőkeerejének növelése

1.1.1.1 Konkrét cél

Kisvállalkozások uniós pályázati feltételeinek javítása

Indoklás

A vállalkozások sikeres üzletviteléhez, gazdálkodásához, abszorpciós képességük növeléséhez szükség van a korszerű üzemgazdasági, munkaszervezési, vezetési tudás naprakész ismeretére és alkalmazására. A vállalkozások általános piaci és üzleti felkészültségének javítása. Szakma-specifikus, stratégiai fókuszú tanácsadás széleskörű elérhetőségének biztosítása. A mikro- és kisvállalkozások sikeres működéséhez, fejlődéséhez szükséges ismeretanyag, kompetenciák megszerzése. - Alap- és emeltszintű tanácsadási tevékenységek - A projekt megvalósításához igénybevett szolgáltatások - A projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek - Előkészítéshez kapcsolódó szolgáltatások és tevékenységek költségei - Projekt menedzsment - Egyéb igénybevett szolgáltatások - Eszközbeszerzés - Egyéb, a projekt végrehajtásával összefüggő (általános) költségek - A pályázó szervezet értékelése - A projekt komplexitása - Társadalmi, gazdasági hasznosság - Szakmai ajánlat régió-specifikus vizsgálata

Célja

Leírás, támogatható tevékenységek

Kiválasztási kritériumok Beavatkozási területek Együttműködő szervezetek Kedvezményezettek köre Eredménymutatók

Hatásmutatók Források Forrásszerkezet EU támogatás

Pétervásárai kistérség Önkormányzatok Agrár- Kereskedelmi – és Ipar Kamara Vállalkozók Országos Szövetsége Gazdasági társaságok, szövetkezetek; egyesületek, köztestületek, közhasznú társaságok; alapítványok, közalapítványok Tanácsadásban részesült vállalkozások száma Vállalkozások adózott eredményének növekedése Nyújtott tanácsadási szolgáltatások száma A tanácsadásban részesült vállalkozásnál jelentkező bruttó hozzáadott érték növekedés ÉMOP 1.1.2/A Hazai finanszírozás

Önerő

Összesen

1,4365 Mrd Ft.

0,2535 Mrd Ft.

0

1,690 Mrd Ft.

85%

15%

0%

100%

69

1.1.

Prioritás





Mikro-és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek növelése

Indoklás

A növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozások túlélésének biztosítása pótlólagos forrás biztosításával a szükséges technológiai fejlesztésekhez, struktúraváltáshoz, minden olyan fejlesztéshez, belső átalakításhoz, finanszírozási struktúra átalakításhoz, amely akár stagnáló, esetleg csökkenő termelés mellett a hatékonyság fokozásával túlélést biztosít. Tőke biztosítása azon hazai gazdasági társaságoknak, amelyek új termékek kifejlesztésével és piaci bevezetésének előkészítésével, fejlett technológiák alkalmazásával középtávon magas hozzáadott érték előállítására képesek, illetve hatékony működésüknek köszönhetően piaci pozícióikat tovább tudják erősíteni. - A pályázó által nyújtott szolgáltatások mennyiségének és minőségének bővítéséhez szükséges építés, átalakítás, bővítés - Telekhatáron belüli alapinfrastruktúra kiépítése, fejlesztése - Termelő tevékenységekhez kapcsolódó üzemcsarnok, tároló építése - Előkészítő tevékenységek - A projekt megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele - Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása - Projektmenedzsment - Kármentesítés - A pályázó szervezet értékelése - A projekt komplexitása - Projekt összes elszámolható költsége/igényelt támogatási összeg - Társadalmi, gazdasági hasznosság - Az Ipari Park, ipari terület vagy inkubátorház adottságai alapján - A fejlesztéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások alapján - A beruházás gazdasági jelentősége a régió szempontjából - Megtartott, ill. teremtett munkahelyek száma

Célja


Kiválasztási kritériumok

Beavatkozási területek Együttműködő szervezetek Kedvezményezettek köre Eredménymutatók Hatásmutatók

Pétervásárai kistérség Önkormányzatok Agrár- Kereskedelmi – és Ipar Kamara Vállalkozók Országos Szövetsége Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, Gazdasági társaságok, szövetkezetek Teremtett munkahelyek száma Támogatás által indukált beruházások nagysága Kisvállalkozások tőkeerejének növekedése

70

Források Forrásszerkezet EU támogatás

ÉMOP 1.1.1/F Hazai finanszírozás

Önerő

Összesen

1,275 Mrd Ft.

0,225 Mrd Ft.

1,5 Mrd Ft.

3 Mrd Ft.

42,5%

7,5%

50%

100%

71

1.1.

Prioritás


1.1.1 Speciális cél


1.1.1.3. Konkrét cél

Kistérség vállalkozói tőkevonzó képességének növelése

Indoklás

A kistérség foglalkoztatottsági szintje alacsony, aminek hatását erősíti a munkaerő alacsony mobilitása, illetve egyes a munkalehetőségek rossz megközelíthetősége. A spontán piaci folyamatok nem mindig tudjak kiegyenlíteni a munkaerő keresletében és kínálatában fennálló strukturális egyenlőtlenségeket. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló munkalehetőséget teremtő beruházások hozzájárulnak az adott térség felzárkózásához és a térségek közötti egyenlőtlenségek csökkenteséhez és távmunka lehetőségének megteremtéséhez. Munka-intenzív beruházások elmaradott térségekbe vonzása és megtartása.

Célja Leírás, támogatható tevékenységek

Eszközbeszerzés; Infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek; gyártási know-how beszerzések, Információs technológiafejlesztés, Piacra jutás támogatása; Vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan; Tanácsadás igénybevétele Minőség-, környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása


- A pályázó minősítése - A projekt gazdasági megvalósíthatósága - Társadalmi, gazdasági hasznosság

Beavatkozási területek Együttműködő szervezetek Kedvezményezettek köre Eredménymutatók Hatásmutatók Források Forrásszerkezet EU támogatás

Pétervásárai kistérség Önkormányzatok Agrár- Kereskedelmi- és Iparkamara Vállalkozók Országos Szövetsége Mikro-, kis-, közép-, és nagyvállalkozások Gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozó Árbevétel növekedése A létrehozott bruttó új munkahelyek száma A kistérség versenyképességének növekedése GOP2.1.2. Hazai finanszírozás

Önerő

Összesen

72,25 Mrd Ft.

12,75 Mrd Ft.

36,43 Mrd Ft.

121,43 Mrd Ft.

59,5%

10,5%

30%

100%

72

1.1.

Prioritás



A mező-és erdőgazdálkodás feltételeinek javítása


Mezőgazdasági földterületek művelésének elősegítése

Indoklás

A Pétervásárai kistérség szántóföldjének átlagos aranykorona értéke 8,7 AK, szántóföldi gazdálkodásra nem igen alkalmas. Munka-intenzív energianövények termesztésére viszont kiváló, s ezzel a megújuló energiaforrással a környezeti terhelést is csökkentjük. A mezőgazdasági termelés diverzifikációja, a megújuló energiatermelés elterjesztésének elősegítése - Az alkalmazott gépek és technológiai berendezések modernizációja - Új technológiák, valamint a termelést és az értékesítést - elősegítő információs rendszerek bevezetése - A projekt pénzügyi stabilitása - A projekt hozzáadott értéke - Társadalmi Felelősségvállalás - Kommunikációs- és marketingterv


Kiválasztási kritériumok Beavatkozási területek

Pétervásárai kistérség

Együttműködő szervezetek

Önkormányzatok, Agrárkamara

Kedvezményezettek köre

Mezőgazdasági termelők, és általuk létrehozott szövetkezetek

Eredménymutatók Hatásmutatók Források Forrásszerkezet EU támogatás

Bruttó hozzáadott érték növekedése A létrehozott új munkahelyek száma Energetikai célú fás ültetvény területe (ha) A bruttó hozzáadott érték változása teljes munkaidő egyenértékhez viszonyítva ÚMVP I. tengely 2. intézkedés Hazai finanszírozás

Önerő

Összesen

13 897 059 EUR

19 191 177 EUR

22 058 824 EUR

55 147 059 EUR

25,2%

34,8%

40%

100%

73

1.1.

Prioritás





Biogazdálkodás elterjesztése

Indoklás

A mezőgazdaság versenyképességének megtartása, és a gazdálkodás fenntarthatósága érdekében szükség van új, innovatív termelési technológiák bevezetésére

Célja

Az agrárágazatban dolgozók szaktudásának növelése

Leírás, támogatható tevékenységek Kiválasztási kritériumok

Beavatkozási területek Együttműködő szervezetek Kedvezményezettek köre Eredménymutatók Hatásmutatók Források Forrásszerkezet EU támogatás

-

Iskolarendszeren kívüli szakmai képzések, tanfolyamok, Gyakorlati bemutatóval egybekötött tájékoztató programok Ügyfélszolgálati tájékoztatás Szervezeti tudás Kapacitás Költséghatékonyság Innovatív megoldások és technológiák használata Tapasztalatok

Pétervásárai kistérség Önkormányzatok Agrárkamara Képző intézmény Képzésekben résztvevő gazdálkodók, erdőgazdálkodók Képzési napok száma A tanfolyamot sikeresen elvégző gazdálkodók vagy erdőtulajdonosok száma A teljes munkaidőben foglalkoztatott létszámára átszámított bruttó hozzáadott értékváltozás ÚMVP I. tengely 1. intézkedés Hazai finanszírozás

Önerő

Összesen

91 159 325 EUR

127 015 326 EUR

-

218 174 651 EUR

42%

58%

0%

100%

74

1.1.

Prioritás





Megújuló energiaforrások lehetőségének kiaknázása

Indoklás

A faanyag, mint megújuló energiaforrás iránt egyre nő a kereslet. Magyarországnak nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettsége a megújuló energiahordozók arányának növelése. Pétervására természeti adottságai miatt a legjelentősebb ilyen energiahordozó a biomassza, ezen belül is a faanyag. Az erdőgazdálkodása során keletkezett hulladékot lehet erre a célra hasznosítani. Növelni a megújuló energiaforrások hőtermelésben és energia felhasználásban játszott arányát. Ösztönözni a helyi energiaigényt helyi, megújuló energiaforrásokból kielégítő beruházások megvalósulását, elsősorban az önkormányzati es non-profit szektor intézményeiben, valamint a lakóközösségek, távfűtési rendszerek megújuló energia alapon történő teljes vagy részleges energiaellátását. Vállalkozások eseten is a helyi energiaigény kielégítése az elsődleges cél. a) napenergia hasznosítás b) biomassza felhasználás c) biogáz termelés, hasznosítás d) geotermikus energia felhasználása e) hőszivattyús rendszerek kiépítése f) hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrás felhasználásával g) megújuló es alternatív energiaforrások kombinálása h) megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi-, távfűtő rendszerek ki- és átalakítása, korszerűsítése

Célja



A pályázati konstrukció keretében kerülnek kidolgozásra.

Beavatkozási területek

Pétervására, Istenmezeje


Hatásmutatók

Önkormányzatok Kistérségi társulások Intézmények Vállalkozások Helyi önkormányzatok, kistérségi társulások és intézményeik Közhasznú szervezetek Többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Egyházi jogi személyek és azok intézményei Társadalmi szervezetek Vállalkozások, és azok konzorciumai Megújuló energia részarány növekedése a hazai energiafelhasználásban Üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenése Megújuló energiaforrás felhasználás elterjedése

Források

KEOP 4. prioritás


Eredménymutatók

75

Forrásszerkezet EU támogatás

Hazai finanszírozás

Önerő

Összesen

11,22 Mrd Ft.

1,98 Mrd Ft.

3,3 Mrd Ft.

16,5 Mrd Ft.

max.68%

max.12%

min* 20%

100%

*Az önerő mértéke projekttől, illetve támogatási intenzitástól függően 20-90%-ig terjed.

76

1.2.

Prioritás



A kistérség turisztikai kínálatának fejlesztése


Turisztikai együttműködések bővítése

Indoklás

A kistérség turisztikai versenyképességének meghatározó tényezője a hatékony, megfelelő kompetenciákkal, kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment szervezeti rendszer kialakítása és működtetése. A konstrukció célja a jól működő turizmus feltételeként egy régiós, illetve országos szinten is egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. A turisztikai piaci jelenlétet segítő együttműködések fejlesztése a térségi TDM szervezetek létrehozásával, valamint termék alapú regionális turisztikai klaszterek kialakulásának segítésével biztosítható. - Természeti és környezeti értékek ökoturisztikai célú fejlesztése, ennek részeként látogatóközpontok, túraútvonalak, tanösvények kialakítása, fejlesztése - Kulturális örökségen alapuló tematikus parkok kialakítása, valamint muzeális intézmények látogatóbarát fejlesztése - Tematikus utak kialakítása, az összekapcsolt létesítmények fejlesztése

Célja


Kiválasztási kritériumok Beavatkozási területek Együttműködő szervezetek


Speciális jogosultsági feltételek Értékelési szempontok szerint Pétervásárai kistérség Magyar Turizmus Rt., Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Heves Megyei Fejlesztési Ügynökség, Heves Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet, Tourinform Iroda, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, VOSZ, a kistérség szakmai és érdekképviseleti szervezetei Költségvetési szervezetek és intézményeik, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok

Output indikátorok Eredménymutatók Hatásmutatók

A turisták által eltöltött vendégéjszakák száma Teremtett munkahelyek száma (nők és hátrányos helyzetűek is) Támogatott turisztikai menedzsment szervezetek száma A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat által előállított bruttó hozzáadott érték növekedése

Források ÉMOP 2.3.1. Forrásszerkezet EU támogatás 1,71 Mrd Ft. 72,25%

Hazai finanszírozás 0,3 Mrd Ft.

Önerő 0,355 Mrd Ft.

Összesen 2,365 Mrd Ft.

12,75%

15%

100%

77

1.2.

prioritás





Turisztikai attrakciók összehangolása

Indoklás

A régió természeti és épített adottságai jelentős turisztikai potenciált jelentenek, azonban a lehetőségektől messze elmarad ezek hasznosítása. Ennek egyik oka a kiépített attrakciók hiánya, a meglevők elhanyagolt állapota, a látványos bemutatási elemek hiánya. Így a lehetőségekhez képest alacsony a kihasználtság, és a látogatószám. Ezért törekedni kell az adottságokhoz illeszkedő, országos és nemzetközi szempontból is vonzerőt jelentő attrakciók és komplex turisztikai termékek kialakítására. A régió turisztikai versenyképességének javítása és a termékkínálatának bővítése jelentős turisztikai keresletet teremtő, országos illetve nemzetközi jelentőségű turisztikai termékek létrehozásával, meglévő attrakciók megújításával. A turisztikai attrakciók és a szolgáltatók közötti hatékony együttműködés megteremtése, marketing és piacra vitel támogatása. A régióba érkező turisták számának és átlagos tartózkodási idejének, illetve a turizmusból származó jövedelmek növelése. - Természeti és környezeti értékek ökoturisztikai célú fejlesztése, ennek részeként látogatóközpontok, túraútvonalak, tanösvények kialakítása, fejlesztése - Kulturális örökségen alapuló tematikus parkok kialakítása, valamint muzeális intézmények látogatóbarát fejlesztése - Tematikus utak kialakítása, az összekapcsolt létesítmények fejlesztése

Célja



Kedvezményezettek köre Eredménymutatók

Hatásmutatók

Források

Speciális jogosultsági feltételek Értékelési szempontok szerint Pétervásárai kistérség Magyar Turizmus Rt., Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Heves Megyei Fejlesztési Ügynökség, Heves Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet, Tourinform Iroda, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, VOSZ, a kistérség szakmai és érdekképviseleti szervezetei, erdőtulajdonosok Költségvetési szervezetek és intézményeik, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok - Támogatott turisztikai vonzerők látogatottságának növekedése - Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken - Magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szállásférőhelyek kapacitáskihasználtsága A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat által előállított bruttó hozzáadott érték növekedése ÉMOP 2.1.1./B

78



Önerő

Összesen

6,92 Mrd Ft.

1,22 Mrd Ft.

0,90 Mrd Ft.

9,04 Mrd Ft.

76,5%

13,5%

10%

100%

79

1.2.

prioritás





Egészség-és wellness turisztikai fejlesztések megvalósítása

Indoklás

Az egészség-és wellness turisztikai szolgáltatások iránt erős kereslet mutatkozik. A kistérség komoly hagyományokkal, kiépült egészségturisztikai kapacitásokkal rendelkezik, amelyek figyelembe vehetők a tervezésnél. A fejlesztéseket indokolja, hogy a kistérségben működő fürdők (Bükkszék, Mátraderecske) korszerűségi, szolgáltatási szintje alacsony, csak részben felelnek meg a higiéniai előírásoknak. A Parádon tervezett fürdő hiányzó kínálati elemet pótolna, élményfürdő létesítése gazdagítaná a térségi kínálatot. A Parádsasváron található gyógyvízre alapozott ivókúrák a hagyományok felelevenítését is jelentenék. Az egyes kínálati elemek fejlesztése komplementer hatása révén (gyógyfürdőkúra, mofetta kúra, élményfürdő, ivókúra) a kistérség egészének vonzereje javulna. A fürdő és gyógyhelyek fejlesztésénél figyelembe kell venni azt is, hogy e fejlesztések megvalósulását követően a kistérség tőkevonzó képessége s a foglalkoztatási színvonala javul, a fejlesztések további kapcsolódó fejlesztéseket generálnak (szinergiahatás).

Célja

Leírás, támogatható tevékenységek Kiválasztási kritériumok Beavatkozási területek Együttműködő szervezetek

Kedvezményezettek köre Eredménymutatók

Az intézkedés célja a kistérség az egészségturisztikai kínálatának fejlesztése, a kistérség egészséges arculatának erősítése. Az egyes projektek a meglévő helyszínekhez, létesítményekhez kapcsolódnak. A fejlesztések célja kettős: az elavult, korszerűtlen fürdők, fürdőszolgáltatások korszerűsítése, modernizálása, másrészt új kapacitások kiépítése, a kínálati elemek bővítése. Meglévő gyógy- és termálfürdők, illetve egyéb gyógy tényezőkön alapuló egészségturisztikai helyszínek technológiai és szolgáltatásfejlesztése Speciális jogosultsági feltételek Értékelési szempontok szerint Bükkszék, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Sirok Magyar Turizmus Rt., Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Heves Megyei Fejlesztési Ügynökség, Heves Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet, Tourinform Iroda, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, VOSZ, a kistérség szakmai és érdekképviseleti szervezetei, önkormányzatok, idegenforgalomban érintett vállalkozók, Költségvetési szervezetek és intézményeik, non-profit szervezetek, gazdasági társaságok - Megújított szolgáltatások száma - A vállalkozásoknál a program hatására jelentkező bruttó hozzáadott érték növekedés - Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

80

- Teremtett munkahelyek száma - A turisztikai szolgáltatásfejlesztésben érintett szállásférőhelyek kapacitáskihasználtsága Hatásmutatók


- Indukált beruházás a turisztikai ágazatban a program hatására ÉMOP 2.1.1./C


Önerő

Összesen

2,89 Mrd Ft.85%

0,51 Mrd Ft.

3,4 Mrd Ft.

6,8 Mrd Ft.

42,5%

7,5%

50%

100%

81

1.2

prioritás





Falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése

Indoklás

A falusi szálláshelyek többségére a viszonylag alacsony szolgáltatási színvonal, illetve szerény kapacitáskihasználtság jellemző. A tapasztalatok azt mutatják, hogy többségében a szolgáltatás a szállásadásban ki is merül, a helyi táj, valamint a természeti és kulturális értékek bemutatása nem megfelelő. Ugyanakkor a falusi turizmus népszerűsége és így a szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma a statisztikai adatok szerint folyamatosan növekszik. Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások fontos szerepet kapnak a vidéki területek gazdasági átalakulásában. A turisztikai bevétel erősíti a helyi gazdaságot, így hozzájárul az életminőség javításához és a regionális gazdasági hátrányok enyhítéséhez. A települések vendéglátó-kapacitásának növelése a helyi idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltatások bővítése, illetve minőségük javítása révén. Magas színvonalú szolgáltatást nyújtó szálláshelyek létrehozása, a meglévő szálláshelyek és szolgáltatásaik felújítása, korszerűsítése és továbbfejlesztése, továbbá piacra lépésük támogatása. Az idegenforgalmi potenciállal bíró, jelenleg nem vagy nem hatékonyan kihasznált vidéki ingatlanok (pl. présházak, majorsági épületek) innovatív, környezetbarát és fenntarthatóan elvégzett korszerűsítése és átalakítása. A foglalkoztatottság javítása. - Minőségi magánszálláshelyek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, bővítése, a működő szálláshelyek korszerűsítése és kapcsolódó szolgáltatásaik fejlesztése. - Az ifjúsági turizmushoz kötődő színvonalas vidéki szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági táborok, állandó táborhelyek, turistaszállók) létrehozása, - Szálláshelyhez nem kapcsolódó, magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, valamint gasztronómiai sajátosságokra épülnek (lovas, horgász, bakancsos, bor turizmus).

Célja




Speciális jogosultsági feltételek Értékelési szempontok szerint Bodony, Bükkszék, Erdőkövesd, Istenmezeje, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Sirok, Szajla, Terpes Várasszó Magyar Turizmus Rt., Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Heves Megyei Fejlesztési Ügynökség, Heves Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet, Tourinform Iroda, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, VOSZ, a kistérség szakmai és érdekképviseleti szervezetei, önkormányzatok, idegenforgalomban érintett vállalkozók, - Természetes személyek - Mikro-, kis- és középvállalkozások - Helyi önkormányzatok - Önkormányzatok társulásai

82

- Non-profit szervezetek Eredménymutatók

Hatásmutatók

-

valamint ezek társulásai - A támogatott új idegenforgalmi tevékenységek száma - A beruházás teljes összege - A vállalkozásoknál a program hatására jelentkező bruttó hozzáadott érték növekedés - Vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken - Létrehozott munkahelyek száma - A főfoglalkozásnak megfelelő, újonnan létrehozott munkahelyek nettó száma - Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve

Források

ÚMVP III. tengely



Önerő

Összesen

43 920 004 EUR

61 195 206 EUR

105 115 210 EUR

210 230 420EUR

21%

29%

max.*. 50%

100%

*Az önerő mértéke támogatási intenzitástól függően 0-50%-ig terjed.

83

2.1.

prioritás



Humán erőforrás feltételek javítása


Foglalkoztatottság növelése

Indoklás

A Pétervásárai kistérségben nagy arányban élnek azok a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok, akiknek alacsony iskolai végzettségük tartós inaktivitással párosul. A kistérségre jellemző, hogy a regisztrált álláskeresők több mint 50%-a 8 általános, vagy az alatti iskolai végzettséggel, míg 30%-uk elavult szakképzettséggel rendelkezik. E célcsoportok esetében gyakran a foglalkoztathatóság és az önálló életvitelre való képesség alapvető feltételei, valamint a munkaerőpiacon és a társadalmi életben szükséges kulcsképességeik hiányoznak, kapcsolati halójuk esetleges, hiányos, motivációjuk gyenge, halmozott hátrányokkal küzdenek, sokszor semmilyen segítő intézménnyel nincs kapcsolatuk, a munkanélküli lét pedig több generációjukat is érintheti. Ezért egyénre szabott, többirányú, összehangolt segítséggel képesek csak munkába állni. Az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező, munkavállalásukban korlátozott emberek önálló életvitelének, foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása a szociális szolgáltatások és a szociális munka eszközeivel, az információk, szolgáltatások, elérhetővé tételével, az önálló életvitelhez és a munkavállaláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítésével. Szükségletfelmérés, helyzetfeltárás, résztvevők felkutatása, toborzása, kiválasztása; az egyen foglalkoztathatóságának javítása érdekében állapotfelmérés; diagnóziskészítés; alapkészségek, kompetenciák fejlesztése, motiváció erősítése, állapotjavító személyiségzavarokat korrigáló programok, tanácsadás, mentorálás, egyéni, csoportos felkészítés, nyomon követés, szakmai együttműködési hálózatok megszervezése, képzés, szakképzés. Teljességi szempontok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint

Célja



Pétervásárai kistérség Munkaügyi központ, családsegítő szolgálat, egészségügyi, oktatási, képző intézmények, önkormányzatok, munkáltatók, Szociális és gyermekjóléti szolgáltatást végző intézmények, önkormányzatok, önkormányzati társulások, és azok konzorciumai - - Képzési, foglalkoztatási programba bevontak száma - Az egyéni fejlesztési tervben foglaltakat sikeresen megvalósítók - A képzést sikeresen elvégzők száma - Munkaerő-piacon elhelyezkedettek száma

Hatásmutatók A munkanélküliségi mutatók javulása

84


TÁMOP 5. prioritás


Önerő

Összesen

3,91 Mrd Ft.

0,69 Mrd Ft.

-

4,6 Mrd Ft.

85%

15%

100%

85

2.1.

prioritás



Humán erőforrás feltételek javítása


Piacképes kistérségi képzések szervezése

Indoklás

A szakképző intézmények többek között szervezeti rugalmatlanságuk okán nem mindig képesek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzéseket indítani. A foglalkoztatók sem jelzik megfelelő időben, hogy milyen képzettségű munkatársra lesz szükségük. A szakiskolából kikerülők sok esetben már az iskolapadból kikerülve a pályakezdő álláskereső létszámát gyarapítják. A szakképző intézmények száma, szétaprózottsága nehezítette a koordinációt, korlátozza a képzési színvonal ellenőrizhetőségét és fejlesztési források hatékony felhasználását. A TISZK rendszer kialakításának, s fejlesztésének célja, hogy, a gazdaság igényeihez igazodó, diverzifikált képzési struktúrával rendelkező, a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer alakuljon ki, amely tényleges választási lehetőséget kínál a tanulok szamara. További cél, hogy a tartalmi, módszertani fejlesztések megvalósulásával, a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák kialakításával és fejlesztésével, a képzési rendszer azokat a naprakész ismereteket adja át, amelyekre a gazdaság igényt tart. A szakképző iskolák együttműködésével, koncentrációjával kapcsolatos szervezetfejlesztés, közös tudásmenedzsment kialakítása. A hátrányos helyzetű, oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe való bevonása, munkavállalói kompetenciák fejlesztése. Helyi gazdasági struktúrából, munkaadói igényekből fakadó, a helyi speciális szükségleteket kielégítő tananyagfejlesztés. Pályaválasztási, pályaorientációs feladatok ellátása, gyakorlati képzéssel kapcsolatos tanácsadás biztosítása. Teljességi szempontok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint

Célja


Kiválasztási kritériumok Beavatkozási területek Együttműködő szervezetek Kedvezményezettek köre Eredménymutatók Hatásmutatók

Heves megye Heves megyei TISZK, családsegítő szolgálat, önkormányzatok, munkáltatók, Kereskedelmi és Ipar Kamara, Agrárkamara, TISZK-ek - A szakképzést sikeresen befejezők száma - Munkaerő-piacon elhelyezkedettek száma Szakképzésből kilépők és tovább nem tanulók közül a szakmájukban elhelyezkedők aránya

Források TÁMOP 2. prioritás

86



Önerő

Összesen

3,4 Mrd Ft.

0,6 Mrd Ft.

-

4,0 Mrd Ft.

85%

15%

0%

100%

87

2.1.

prioritás



A szociális és egészségügyi ellátások kiterjesztése


Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése

Indoklás

Az egészségi állapot kihatással van közérzetre, a családban való szerepvállalásra, valamint a munkavégző képességre egyaránt. Az életmóddal összefüggő kockázati tényezők, mint a dohányzás, alkoholizmus, kábítószer, fogyasztás, táplálkozás és mozgásszegény életmód szintje viszont a magyar népességben magas. Javulást az egyének és helyi közösségek szintjen az a szemléletváltozás mozdítja elő, melyben az egészség tudatosság egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi döntésekben. A kistérség lakosságának életminőség javítása, egészségben eltöltött életéveinek növelése. Szenvedélybetegségek előfordulási gyakoriságát csökkentő, vagy azokat megelőző programok támogatása. Kistérségi egészségterv elkészítése. Életvezetési egyéni kompetenciák fejlesztése az öngondoskodási képesség fejlesztése érdekében különösen a rizikócsoportok körében. Teljességi szempontok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint


Kiválasztási kritériumok Beavatkozási területek Együttműködő szervezetek Kedvezményezettek köre Output indikátorok Eredménymutatók

Pétervásárai kistérség Háziorvosi, védőnői szolgálatok, ÁNTSZ, Önkormányzati intézmények, kistérségi társulások, vállalkozások, nonprofit szervezetek, szakmai szervezetek - Életmód programok száma - A programba újonnan bevont települések száma - A programba bevont lakosság száma

Hatásmutatók A szenvedélybetegségekről leszokott népesség aránya

Források

TÁMOP 6. prioritás



Önerő

Összesen

3,4 Mrd Ft.

0,6 Mrd Ft.

1,2 Mrd Ft.

5,2 Mrd Ft.

59,5%

10,5%

max.* 30%

100%

*Az önerő mértéke támogatási intenzitástól függően 0-30%-ig terjed.

88

2.1.

prioritás



A szociális és egészségügyi ellátások kiterjesztése


Elöregedő népesség életkörülményeinek javítása

Indoklás

A kistérségben az időskorú lakosság aránya kiemelkedően magas, az 59 és a fölötti korosztály aránya a népességen belül meghaladja a 27%-ot, de egyes településeken eléri a 40%-ot is. Az idősek nappali ellátása azonban a kistérség 20 települése közül csak négyben érhető el. Többségében nem áll rendelkezésre megfelelő épület a működtetésére. Volt iskola, vagy könyvtár épületének felújításával a program lehetővé tesz egy többfunkciós szolgáltató központ létrehozását, mely a lakosság megtartása érdekében bővítené a helyben elérhető alapszolgáltatások körét Ezek közül különösen fontos az intézményi infrastruktúra fejlesztése a kulturális és szabadidős szolgáltatások biztosítása, a komplex informatikai és kommunikációs infrastruktúra elérhetősége, az egyes kereskedelmi szolgáltatások havi rendszerességű ügyfélforgalmának biztosítása, a szolgáltatók hozzáférési pontjainak megteremtése, a gyermekek és idősek megfelelő napközbeni ellátása, illetve az életmód- és diszkriminációellenes programok befogadása. A kistérség népességmegtartó erejének növelése, az életminőség javítása, továbbá a fenntarthatóság biztosítása. - Belső felújítás, épületkorszerűsítés építési költségei, - Gépek, berendezések üzemképes állapotba hozatalának beszerzési költségei, - Területrendezés, parkosítás költségei, - A projekthez kapcsolódó oktatás, humánerőforrás-fejlesztés költségei - Mérnöki, tanácsadói szakértői díjak Teljességi szempontok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint


Kiválasztási kritériumok Beavatkozási területek Együttműködő szervezetek Kedvezményezettek köre Output indikátorok Eredménymutatók

Hatásmutatók Források Forrásszerkezet EU támogatás

Pétervásárai kistérség Családsegítő szolgálat, művelődési központok, civil szervezetek, önkormányzat Önkormányzatok, kistérségi társulások, nonprofit szervezetek, - Életmód programok száma, - A programba újonnan bevont települések száma - Létrehozott tevékenységek száma - A fejlettebb szolgáltatásokat hasznosító vidéki területeken élők száma - Internet-ellátottság növekedése a kistérségben Foglalkoztatottság növekedése ÚMVP - III. tengely Hazai finanszírozás

Önerő

Összesen

79 065 921 EUR

110 165 183 EUR

-

189 231 104 EUR

42%

58%

0%

100%

89

2.2.

prioritás



A kistérségi kommunikáció-és marketing fejlesztése



Indoklás

Mind a magánszemélyek mind a vállalkozók számára az egzisztenciabiztosítás és az életminőség javítása szempontjából is alapvetően fontos, a pályázati lehetőségekről, vállalkozói ismeretekről való információszerezés, tájékoztatás, és a felmerülő igények és lehetőségek alapján képzések biztosítása. Az intézkedés célja a vidéki térségekben élők ismereteinek, információinak és készségeinek fejlesztése a vidéki gazdaság diverzifikációjához, a nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztéséhez, a jövedelmi és foglalkoztatási helyzet javításához, a vidéki élet és élettér minőségének javításához. - A vidéki és az agro-turizmushoz kapcsolódó, kulturális és természeti örökség megóvásával kapcsolatos képzések - Tájékoztató-bemutató programok a III. tengely egyes intézkedéseivel kapcsolatban, - Helyi gazdasági hálózatok kifejlesztésére irányuló képzések - Vidékfejlesztési kezdeményezések bevezetése

Célja


Kiválasztási kritériumok Beavatkozási területek Együttműködő szervezetek Kedvezményezettek köre

- általános projekt-menedzsmenttel Teljességi szempontok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint Pétervásárai kistérség Helyi Vidékfejlesztési Irodák, Önkormányzatok, Kamarák, Civil szervezetek Önkormányzati intézmények, kistérségi társulások, vállalkozások, nonprofit szervezetek, szakmai szervezetek

Output indikátorok Eredménymutatók

- A résztvevő gazdasági szereplők és a támogatott tevékenységek száma - A képzést sikeresen elvégző résztvevők száma

Hatásmutatók - A vállalkozók tájékozottságának növekedése


ÚMVP III. tengely


Önerő

Összesen

18 490 014 EUR

25 762 767 EUR

-

44 252 781 EUR

58%

42%

0%

100%

90

2.2.

prioritás



A kistérségi kommunikáció-és marketing fejlesztése

2.2.1.2

Kistérségek együttműködésének fejlesztése

Konkrét cél

Indoklás

Célja



Mind a magánszemélyek mind a vállalkozók számára az egzisztenciabiztosítás és az életminőség javítása szempontjából is alapvetően fontos, a pályázati lehetőségekről, vállalkozói ismeretekről való információszerezés, tájékoztatás, és a felmerülő igények és lehetőségek alapján képzések biztosítása. Az intézkedés célja a vidéki térségekben élők ismereteinek, információinak és készségeinek fejlesztése a vidéki gazdaság diverzifikációjához, a nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztéséhez, a jövedelmi és foglalkoztatási helyzet javításához, a vidéki élet és élettér minőségének javításához. - A vidéki és az agro- turizmushoz, kulturális és természeti örökség megóvásával kapcsolatos képzések - Tájékoztató-bemutató programok a III. tengely egyes intézkedéseivel kapcsolatban, - Helyi gazdasági hálózatok kifejlesztésére irányuló képzések - Vidékfejlesztési kezdeményezések bevezetése - Projekt-menedzsment költségek Teljességi szempontok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint Pétervásárai kistérség helyi Vidékfejlesztési Irodák, önkormányzatok, kamarák Önkormányzati intézmények, kistérségi társulások, vállalkozások, nonprofit szervezetek, szakmai szervezetek - A képzést sikeresen elvégző résztvevők száma - A résztvevő gazdasági szereplők és a támogatott tevékenységek száma

Hatásmutatók - A vállalkozók tájékozottságának növekedése


ÚMVP III. tengely


Önerő

Összesen

18 490 014 EUR

25 762 767 EUR

-

44 252 781 EUR

58%

42%

0%

100%

91

2.2.

prioritás



A kistérség közlekedési infrastruktúrájának javítása

2.2.2.2

Települések elérhetőségének javítása

Konkrét cél

Indoklás



Beavatkozási területek

A kistérség lakossága színvonalas, minőségi életfeltételeinek biztosítása érdekében különös hangsúlyt kell kapnia a műszaki infrastruktúrája fejlesztésének. A kistérségben kerékpárút még nincs, s a települések közötti kapcsolat erősítése érdekében szükséges lenne infrastrukturális hátterének a megteremtésére. Kerékpárutak építése, a kistérség kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a regionális és a megyei kerékpárút-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása. Főutak belterületi szakaszai mentén, összekötő, bekötő utak külterületi, illetve belterületi szakaszain, a mindennapos közlekedés részére, közlekedésbiztonsági kerékpárutak, valamint ahhoz szorosan kapcsolódóan, biztonságos kerékpártárolók építése - A kerékpárút nyomvonalának illeszkednie kell a helyi szabályozási tervhez, a helyi kerékpáros közlekedési hálózati tervhez, s kizárólag a hálózati tervben szereplő szakaszok megvalósulását célzó projektek támogathatók. - Jogerős építési engedély Sirok és Istenmezeje közötti útszakasz


Idegenforgalmi egyesületek,


Helyi önkormányzatok, Önkormányzati társulások

Eredménymutatók

- Megépített kerékpárutak hossza - Átlagos napi forgalom

Hatásmutatók - Lakosság elégedettségének növekedése ÉMOP. 5. prioritás Források Forrásszerkezet EU támogatás


Önerő

Összesen

0,425 Mrd Ft.

0,075 Mrd Ft.

0,05 Mrd Ft.

0,55 Mrd Ft.

76,5%

13,5%

10%

100%

92

2.3.

prioritás



A kistérség közlekedési infrastruktúrájának javítása

2.2.2.2

Kistérségen belüli tömegközlekedés fejlesztése

Konkrét cél

Indoklás

Célja



A Pétervásárai kistérségre jellemző a munkaalkalmak korlátozott száma, így az alacsony foglalkoztatási arány. A foglalkoztatottak fele dolgozik a kistérségben, másik fele naponta ingázik a lakóhelye, és a kistérségen kívül elhelyezkedő munkahelye között. A közösségi közlekedésnek ezért nagy szerepe van a foglalkoztatottság biztosításában. A korszerű és színvonalas autóbusz közlekedés biztosításához szükséges infrastrukturális feltételek javítása. Több település együttműködésével, térségi alapon megvalósuló infrastrukturális fejlesztések ösztönzése. - Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése (pl.: elkülönített közlekedési folyosók, intermodális csomópontok, kiszolgáló-, közlekedésforgalmi-, közlekedési építmények, P+R, B+R rendszerek kialakítása, kiépítése és fejlesztése) - Eszközbeszerzés (pl.: közlekedési rendszerek elektronizálása, utasforgalom kiszolgálásának és tájékoztatásának, forgalomirányítási és irányítástechnikai rendszereknek a kiépítése, fejlesztése) - Közösségi közlekedés fejlesztését megalapozó tanulmányok, tervek, felmérések készítése Speciális jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint Pétervásárai kistérség, Heves megye, Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség, önkormányzatok, tömegközlekedési társaságok Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, Magyar Közút Kht., központi költségvetési szervek és intézményeik; NIF Zrt; gazdasági társaságok;100%-ban állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő non-profit Kft.; MÁV Zrt. - A közösségi közlekedés fejlesztésével közvetlenül érintett utasok száma - Közösségi közlekedést igénybe vevők száma

Hatásmutatók - Lakosság elégedettségének növekedése ÉMOP. 5. prioritás Források Forrásszerkezet EU támogatás


Önerő

Összesen

1,2665 Mrd Ft.

0,2235 Mrd Ft.

0,263 Mrd Ft.

1,7529 Mrd Ft.

72,25%

12,75%

15%

100%

93

V. Akcióprogram (2009-2013) Támogatható tevékenység (konkrét célok) megnevezése

1.1.1.1. Kisvállalkozások uniós pályázati feltételeinek javítása

1.1.1.2. Mikro-és kisvállalkozások fejlesztési lehetőségeinek növelése

1.1.1.3. Kistérség vállalkozói tőkevonzó képességének növelése

Projektek

Felelős

Becsült összköltség (millió Ft)

Kezdési időpont

1.1.1. A mikro-és kisvállalkozások tőkeerejének növelése a ) Mikro-és kisvállalkozások Kereskedelmi és Iparkamara 2009.IV. negyedév hatékony pályázati tájékoztatása b) Kistérségi vállalkozói adatbázis Kistérségi Iroda 2009.IV. negyedév készítése c) Pályázati tanácsadó Kistérségi Iroda, 2009.IV. negyedév szervezetek tevékenységének pályázati tanácsadó népszerűsítése szervezetek d) Pályázatok társadalmi Észak-Magyarországi 2010. véleményezésének kiterjesztése Regionális Fejlesztési Ügynökség a) Civil szervezetek és Önkormányzatok 2010. vállalkozások közös civil szervezetek lehetőségeinek feltárása vállalkozások 2011. b) Vállalkozások szakmai Vállalkozók Országos összefogásának Szövetsége, Kereskedelmi és szorgalmazása, fejlesztési Iparkamara, vállalkozások lehetőségeinek növelése c) Kistérségi Vállalkozói Központ vállalkozások, Vállalkozók 2012. létrehozása Országos Szövetsége d) Kistérségen belül iparűzési Önkormányzat 2011. adókedvezmény bevezetése e) Kisvállalkozások pályázati Vállalkozások 2010. képességének és tőkeerejének fejlesztése f) Vállalkozói Inkubátor Park Önkormányzat 2012. létrehozása

Forrás

2

ÉMOP

3

saját forrás

1

ÉMOP

2

ÉMOP

6

saját forrás

30

ÉMOP

10

ÉMOP

-

saját forrás

50

GOP

170

ÉMOP

94


1.1.2. A mező-és erdőgazdálkodás feltételeinek javítása d) Helyi termelők támogatási Agrárkamara 2010. szisztémájának kidolgozása e) Osztatlan föld-és erdőtulajdonok értékesítésének megszervezése f) Művelésből kivont földterületek hasznosítása

1.1.2.2. Biogazdálkodás elterjesztése

1.1.2.3. Megújuló energiaforrások lehetőségének kiaknázása


1.2.1.2. Turisztikai attrakciók összehangolása

c) Biogazdálkodás feltételeinek bővítése d) Biotermékek értékesítési lehetőségeinek feltárása e) Faanyagok ipari célú felhasználásának elősegítése f) Faipari hulladék anyagok felhasználási lehetőségeinek szervezett hasznosítása 1.2.1. A kistérség d) Mikro térségi desztinációs menedzsment szervezetek létrehozása és együttműködésük erősítése e) Szomszédos kistérségekkel szolgáltatási kapcsolatok kiszélesítése f) Csatlakozás az északmagyarországi lovas túra útvonalhoz d) A kistérség turisztikai attrakcióinak összegyűjtése, fejlesztése, bemutatása e) Turisztikai kiadványok készítése, terjesztése f) Kistérségi honlap turisztikai rovatának elkészítése g) Turisztikai rendezvények,

1

Agrárkamara

Önkormányzatok

2010.

1

saját forrás

Önkormányzatok, mezőgazdasági vállalkozások, Agrárkamara Önkormányzatok, Agrárkamara, mezőgazdasági vállalkozók Agrárkamara, mezőgazdasági vállalkozók Önkormányzatok, Erdőgazdaság Önkormányzatok, Kistérségi Társulás

2010.

20

ÚMVP

2010.

30

ÚMVP

2010.

3

Agrárkamara

2010.

6

saját forrás

2013.

15

KEOP

turisztikai kínálatának fejlesztése Civil szervezetek 2009.

6

ÉMOP

Civil szervezetek, vállalkozások

2009.

2

saját forrás

Önkormányzatok, Civil szervezetek tek

2010.

2

saját forrás

Önkormányzatok, Civil szervezetek

2011.

6

ÉMOP

Önkormányzatok, Kistérségi társulás Kistérségi Társulás

2011.

2

saját forrás

2010.

0,2

saját forrás

Önkormányzatok, Civil

2011.

3

saját forrás

95

1.2.1.3. Egészség-és wellness turisztikai fejlesztések megvalósítása

1.2.1.4. Falusi turizmus infrastrukturális fejlesztése

2.1.1.1. Foglalkoztatottság növelése 2.1.1.2. Piacképes kistérségi képzések szervezése


2.1.2.1. Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése

2.1.2.2. Elöregedő népesség

vásárok kistérségi részvételének gyakorítása d) Gyógy-és termálfürdők fejlesztése e) Gyógy-turisztikai klaszter létrehozása f) Egészség-és wellness központok kialakítása, fejlesztése d) Falusi szálláshely kapacitás bővítése, minőségi fejlesztése e) Helyben előállított termékek értékesítésének elősegítése f) Erdei pihenőhelyek, túra útvonalak megújítása, bővítése

szervezetek, vállalkozások Bükkszék, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár önkormányzatai önkormányzatok

2011-

1800

ÉMOP

2010.

3

saját forrás

önkormányzatok

2013.

1500

ÉMOP

önkormányzatok, magánszálláshelyek önkormányzatok, vállalkozások

2011.

80

ÚMVP III. tengely

2010.

4

saját forrás

Önkormányzatok, civil szervezetek

2009.

2

saját forrás

20

TÁMOP

3

Kamarák

25

TÁMOP

8

saját forrás

4

saját forrás

6

saját forrás

4

saját forrás

20

TÁMOP

2

saját forrás

2.1.1.Humán erőforrás feltételek javítása c) Helyi foglalkoztatást segítő „Aranykapu” KHSZK 2010. megoldások kidolgozása d) Vállalkozó képző képzések Képző intézmények, 2009. hatékonyságának növelése vállalkozások TISZK-ek 2009. c) Igényszakmák szükségletfelmérése Képző intézmények 2009. d) Idegen nyelvi és számítástechnikai felnőttképzés bővítése Kistérségi Társulás 2010. c) Az önkormányzati, intézményi és civil vezetők közös képzése Kistérségi Társulás 2011. d) Együttműködési tréningek szervezése 2.1.2. A szociális és egészségügyi ellátások kiterjesztése szociális intézmények, civil 2010. c) Kistérségi szabadidő szervező szervezetek hálózat létrehozása Egészségügyi intézmények 2010. d) Szenvedélybetegségek prevenciós folyamatainak megszervezése d) Egyedülálló időskorúak önkormányzatok, szociális 2011. mentális gondozásának intézmények, civil szervezetek

96

életkörülményeinek javítása

2.1.2.3. Szociális szolgáltatások kiterjesztése

2.2.1.1. Magánszemélyek és vállalkozók tájékoztatása, segítése

2.2.1.2. Kistérségek együttműködésének fejlesztése

megszervezése e) Kistérségi időssegítő, Önkormányzatok többfunkciós szolgáltató központ megszervezése f) Szociális gondozóközpont Önkormányzatok, és hálózat létrehozása intézményeik c) Kistérségi adósságkezelő mikro Önkormányzatok centrumok kialakítása Önkormányzatok d) Közösségi ellátások kiépítése 2.2.1. A kistérségi kommunikáció-és marketing c) Kistérségi Információs Iroda Önkormányzat, Helyi kialakítása, információhoz, Vidékfejlesztési Irodák ismeretekhez való hozzájutás segítése d) Kistérségi hírújság periodika Kistérségi Társulás megjelentetése Kistérségi Társulás, Civil d) Szomszédos kistérségek civil szervezeti együttműködésének szervezetek, Helyi Vidékfejlesztési Iroda javítása

e) „Palóc út” program

2.2.1.3. Kistérségi kommunikáció fejlesztése

2.2.1.4. A kistérség menedzselésének fejlesztése

kiterjesztése f) Régi/népi mesterségeket bemutató vándorvásárok szervezése e) A kistérségi honlap információ tartalmának bővítése f) Kistérségi elektronikus hírlevél szerkesztése g) Szektorok közötti „Párbeszéd fórumok” megszervezése h) Vállalkozói, önkormányzati és civil „Párbeszéd fórumok” működtetése d) Kistérségi adatbázisok létrehozása e) Kistérségi pályázati kapacitások fejlesztése f) Kistérségi marketing terv készítése

2012.

30

ÚMVP - III. tengely

2011.

2

saját forrás

2011.

15

saját forrás

2011. fejlesztése 2010.

7

saját forrás

5

ÚMVP III. tengely

2011.

4

saját forrás

2010.

-

ÚMVP III. tengely

Önkormányzatok, Civil szervezetek Önkormányzatok, Civil szervezetek

2011.

6

ÉMOP

2012.

4

saját forrás

Kistérségi Társulás

2010.

1

saját forrás


2010.

1

saját forrás

Kistérségi Társulás, Önkormányzatok Kistérségi Társulás Önkormányzatok

2011.

1

saját forrás

2011.

0,5

saját forrás


2011

4

saját forrás

1

saját forrás

4

saját forrás

Kistérségi Társulás Kistérségi Társulás

2012

97


800

e)

500

f)


d) e)


2.2.2. A kistérség közlekedési infrastruktúrájának javítása Önkormányzatok 2012 felújítása Külső zsáktelepülések Önkormányzatok 2013 úthálózatának fejlesztése Települések közötti Önkormányzatok 2011 kerékpárutak építése Kistérségi Társulás, 2013 Tömegközlekedés fejlesztése, Önkormányzatok menetrendjeinek összehangolása Kistérségi Társulás, 2012 Kistérségi iránybuszok Önkormányzatok üzemeltetése Kistérségi Társulás, 2011 Kistérségi közútfejlesztési terv Önkormányzatok készítése Kistérségi Társulás, 2012 Több települést átfogó Önkormányzatok „irányított” úthálózat felújítási pályázatok benyújtása

d) Településeket összekötő utak

c) d)

400

Területfejlesztési források Területfejlesztési források ÉMOP

60

ÉMOP

30

saját forrás

5

saját forrás

4

saját forrás

98

Mellékletek 1. sz. melléklet Társadalmasítás bemutatása A kistérség több helyi önkormányzatának polgármesterét, vezető tisztségviselőjét, civil szervezetét, munkáltatók vezetőjét, képviselőjét megkerestük interjúkészítés, személyes tájékozódás céljából. Az interjúk készítésének időszaka: 2009. április 21-22. Interjút adtak: Név Pál László Holló Imre Kotroczó István Lakatos István Nagy Oszkár Zagyva Ferencné Kárpáti Endre Nagyné Kovács Tünde Szabó Péter Fehér Attila Garai Ferenc Kása Zoltán Szabó Bertalan

Szervezet Pétervására Többcélú Kistérségi Társulás elnöke Pétervására Város Önkormányzatának polgármestere Recsk Nagyközség Önkormányzatának polgármestere Istenmezeje Község Önkormányzatának polgármestere Sirok Község Önkormányzatának polgármestere Parád Község Önkormányzatának polgármestere Bükkszék Község Önkormányzatának polgármestere Siroki Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület elnöke Erdőkövesdért Közalapítvány elnöke Mátrai Visszhangok Zenei Közhasznú Egyesület elnöke, Recsk Gombamező Kft. ügyvezetője, Pétervására Pevik Kft. ügyvezetője, Pétervására Gironde Cégcsoport ügyvezetője, Terpes Limousin-Ranch Kft. ügyvezetője, Kisfüzes

Koncepcióalkotó workshop

2009. április 1., 22-23. – Kontakt lista Név 1. Borsos László 2. Bujáki Gyula 3. Elek Gyuláné

Szervezet Bodony Község Önkormányzatának polgármestere Siroki Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

4. Fábián János

Búzásvölgyi Horgászegyesület

5. Garai Ferenc

Pevik Kft. ügyvezetője

6. Gyömrei Rudolf

Erdőkövesdi Nyugdíjas Egyesület

7. Holló Eszter

Bükkszék Község Önkormányzata

Elérhetőség Tel: 06-36/544-007 E-mail: [email protected] Tel:06-36/361-355; E-mail: [email protected] Tel:06-36/568-300; E-mail: [email protected] Mobil:06-20/2884884;E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] Tel:06-36/368-429; E-mail: [email protected] Tel:06-36/361-285; E-mail: [email protected]

99

8. Holló Imre 9. Joó Róbert 10. Kárpáti Endre 11. Kása Zoltán 12. Keszte Tibor 13. Kis Ferenc 14. Kívés András 15. Kotroczó István 16. Kotroczó Katalin

Recsk Nagyközség Önkormányzatának polgármestere "Aranykapu" Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Siroki Idegenforgalmi és Turisztikai Egyesület elnöke Gironde Kft. ügyvezetője Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület Kis-Fa Bt. ügyvezetője Kívés András EV Istenmezeje Község Önkormányzatának polgármestere NORDA

17. Kovács Zoltán 18. Ködmön Zoltánné

Kovács-Bolyki 2003 Kft.

19. Lajtosné Lécz Erzsébet

"Aranykapu" Kistérségi Humán Szolgáltató Központ; intézményvezető NORDA

20. Nagy Árpád 21. Nagy Krisztián 22. Nagyné Kovács Tünde 23. Pál István László 24. Szabó Bertalan 25. Szabóné Szűcs Szilvia

Bükkszenterzsébeti Polgárőrség

Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület Erdőkövesdért Közalapítvány elnöke Váraszó Község Önkormányzatának polgármestere Limousin-Ranch Kft.

Tel:06-36/578-311; E-mail: [email protected] Tel:06-36/568-083; E-mail: [email protected] Tel:06-36/361-285; E-mail: [email protected] Mobil:06-30/2628454; E-mail: [email protected] Tel:06-36/369-190; E-mail: [email protected] Mobil:06-30/636-4220 Tel:06-36/364-079; E-mail: [email protected] Tel:06-36/369-053; E-mail: [email protected] Mobil:06-20/7790494; E-mail: katalin.kotroczó@umpont.hu Mobil:06-30/254-1652 Tel:06-36/567-016; E-mail: [email protected] Mobil:06-30/4055677; E-mail: [email protected] Mobil:06-20/7790493; E-mail: [email protected] Mobil:06-20/5968114; E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] Tel:06-36/572-011; E-mail: [email protected] Mobil:06-20/9340480; E-mail: [email protected]

Időskorúak Otthona Pétervására

Tel:06-36/568-130; E-mail: [email protected]

27. Valyon Lászlóné 28. Varró Magdolna

ÉMRKM Pétervásárai Kirendeltsége Ivádért Alapítvány Szent Hubertus 94 Kft.

29. Veres Csaba

Heves Megyei Agrárkamara

30. Zagyva Ferencné

Bükkszéki Idegenforgalmi Egyesület elnöke

Mobil:06-30/6560014; E-mail: [email protected] Mobil:06-30-584-7439 Mobil:06-30/2628454; E-mail: [email protected] Mobil:06-30/5861168; E-mail: [email protected] Mobil:06-30/6251070; E-mail: [email protected]

26. Utassy Csaba

100

2. sz. melléklet Felhasznált tervezési dokumentumok

Országos szintű fejlesztési dokumentumok 1. Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2. Környezet és Energia Operatív Program 3. Országos Területfejlesztési Koncepció 4. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 5. Társadalmi Megújulás Operatív Program 6. Új Magyarország Fejlesztési Terv 7. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Regionális szintű fejlesztési dokumentumok 1. Észak- Magyarországi Operatív Program 2007-2013 2. Észak- magyarországi Régió fejlesztési stratégiája 2007-2013 3. Észak- magyarországi Regionális Innovációs Stratégia és akcióterv 4. HU-SK Határmenti Együttműködési Program Megyei és kistérségi szintű fejlesztési dokumentumok 1. Heves megye Területfejlesztési Koncepciója 2007-2013 2. Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás Kistérségi Komplex Felzárkóztatási Fejlesztési Programja – Helyzetelemzés, Stratégia, Operatív Program Települési szintű fejlesztési dokumentumok 1. Erdőkövesd Község 2007-2010. évre vonatkozó gazdasági programja 2. Istenmezeje Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2007-2010. évre vonatkozó gazdasági programja – kivonat 3. Ivád Község 2007-2010. évre vonatkozó gazdasági programja 4. Kisfüzes Község 2007-2010. évre vonatkozó gazdasági programja 5. Mátraderecske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági Programja 2007-2010 6. Pétervására Város 2007-2010. évre vonatkozó gazdasági programja 7. Váraszó Község 2007-2010. évre vonatkozó gazdasági programja 101

8. Istenmezeje Község Önkormányzatának Környezetvédelmi Terve 2004. 9. Erdőkövesd Község Önkormányzatának 11/2002. (IX.2.) rendelete a helyi környezetvédelmi szabályairól 10.Ivád Község Önkormányzatának 12/2004. (VI.29.) rendelete a helyi környezetvédelmi szabályairól 11.Kisfüzes Község Önkormányzatának 10/2004. (VI.28.) rendelete a helyi környezetvédelmi szabályairól 12.Pétervására Város Önkormányzatának 12/2001. (XI.6.) rendelete a helyi környezetvédelmi szabályairól 13.Váraszó Község Önkormányzatának 13/2004. (VI.24.) rendelete a helyi környezetvédelmi szabályairól

102

A Pétervásárai kistérség. megújított fejlesztési terve

Recommend Documents