A Pénztár 2013. 07.01.-2014.06.30. évi pénzügyi terve és a 2013.-2015. évek hosszú távú pénzügyi terve
1
Bár 2012. év végén a Pénztár küldöttei elfogadták a 2013. évi pénzügyi tervet, a jogszabályi változások megkövetelik egy új terv készítését és elfogadását, amely ráadásul már új szemléletben kell, hogy készüljön. Ezt a 18/2012. évi PSZÁF rendelet szabályozza. A rendelet nagyon nehéz helyzet elé állította a pénztár vezetését, mert amellett, hogy a naptári évtől elérő időszakot ölel át, az ÖPT. változása miatt a pénztár egy nagyon korai előrejelzést kénytelen készíteni. Ennek bizonytalanságát jól mutatja, hogy 2014. évről sem a költségvetés, sem az SZJA változások sem ismertek. Ráadásul a Pénztárnak az éves terv mellett még el kell készíteni a 2013. évtől érvényes három éves tervét is, amelynek a megalapozottsága igencsak kétséges. Mindezek ismeretében a Pénztár Igazgatótanácsa az ügyvezetésnek egy nagyon óvatos tervkészítést írt elő. A várható bevételcsökkenés miatt az IT az alábbi tervezési alapelveket fogalmazta meg: - Az ügyvezetésben dolgozók éves 6 Mft-os jutalomkeretének megvonása, - A kapcsolódó járulékok elvonása, - Béremelés stop. - Az egyes dologi kiadások kismértékű (infláció alatti) emelése, - tagdíj hozzájárulás kiesés miatti hátralékosok szankcionálásának felfüggesztése. - Az egészség- és önsegélyező pénztárak adatszolgáltatási tevékenységéről szóló 21/2011 (X.20.) PSZÁF rendelet IV. részében (a pénzügyi terv jelentésre
vonatkozó
részletes
szabályok)
leírtak
szerint
a
tagdíjbevételeket és a tagok egyéb befizetéseit alábbi képlet szerint kell számolni: Tagdíjfizetők (Nyitó+Záró)/2 * Átlagos tagdíjbevétel/1000 * a megfelelő tartalékra jutó hányad * az időszak hónapjai száma. A Pénztár
2
alapszabálya szerinti tagdíjkonstrukció mellett a tagdíjfizetők számának negyedévenkénti egzakt meghatározása véleményes. Egy nehezen értelmezhető átlagos létszámra vetített átlagos tagdíj információtartalma megkérdőjelezhető. A Pénztár a tiszta viszonyok és az átláthatóság érdekében a negyedévenkénti átlagos tagdíjat az átlagos teljes taglétszámokra vonatkozóan határozta meg. A megoldás illeszkedik a Pénztár korábbi gyakorlatához.
3
Pénzügyi terv főbb mutatói Bevételek eFt-ban Megnevezés Tagdíjbevételek Rendelkezés az adóról (SZJA 44/A. §) Más pénztárból hozott fedezet Kiegészítő vállalkozás bevétele Új belépők Kilépési díj Kártyadíj Áthárított tranzakciós díj Befektetések hozama Munkáltatói kölcsön visszafizetése Összesen
2013.07.01-2014.06.30 2 100 000 273 000 780 2 980 7 200 4 000 3 900 16 300 122 496 1 600 2 532 256
a. Az Igazgatótanács 2013. március 28.-i ülése döntésének értelmében a tagdíjfizetők létszámában enyhe csökkenést tervezünk. Ráadásul a HM dolgozóknál 4 havi munkáltatói hozzájárulás kiesést prognosztizálunk. Mindezen hatásoktól azt várjuk, hogy az eredeti tervhez képest mintegy 300 Mft tagdíjbevétel esik ki. b. A „Rendelkezés az adóról” sor teljes egészében a tagok egyéni számláján kerül jóváírásra, mértéke nagyon esetleges, a korábbi évek tapasztalat alapján terveztük. c. Az eddigi tapasztalatok alapján minimális átlépő tagot prognosztizáltunk. d. A kiegészítő vállalkozási tevékenységi bevételeit főképpen a két Kft-ben lévő tulajdonrészünk után osztalékformájában várjuk. e. Az új belépők által a belépéskor fizetett 4000 Ft egyszeri díj már tartalmazza a sávos tagdíj 0-1000 Ft közötti részét. f. A kilépési díj az előző évhez képest kismértékben nő, mert azzal számolunk, hogy az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően sok tagdíjat nem fizető tagunkat léptetjük ki.
4
g. A kártyadíjak az új belépőktől, az igényelt társkártyákból és az év során lejáró kártyák cseréjéből származnak. h. Az áthárított tranzakciós díjakat a szolgáltatók felé tovább számlázzuk. Ennek ellentétele a költségek között jelentkezik. i. A befektetéseket továbbra is saját kezelésben tartjuk, így már közvetlen ráhatásunk van a hozamok alakulására. A tapasztalatok alapján az inflációt meghaladó, a várható jegybanki alapkamatnál kissé magasabb, a BUBORT elérő illetve kismértékben meghaladó hozamokat terveztünk. j. A munkáltatói kölcsönöket a dolgozók szerződés szerint, rendben fizetik vissza. Ennek évi várható összege: 1600 eFt. A pénztár a jogszabályok által megengedetten kívül (a nem fizető tagok hozamából történő ) rendkívüli átcsoportosítást nem tervez.
5
Kiadások eFt-ban
megnevezés pénztári szolgáltatások kiadásai (kilépési díj is) más pénztárba elvitt fedezet fedezeti befektetési kiadások bérkiadások (pénztár alkalmazottai) személyi jellegű kifizetések (pénztár tisztségviselői) megbízási díjak (jegyzőkönyvvezető, eseti munkák) egyéb személyi jellegű kiadások járulékok anyagjellegű ráfordítások és szolgáltatások kis értékű tárgyi eszközök felügyeleti díj tagszervezési díj egyéb kiadások (bank,bizt., szövetségi díj,közgy.) beruházások nem befekt.célú eszk.-be adott munkáltatói kölcsön működési és likviditási befektetési kiadások PÉNZFORGALMI KIADÁSOK ÖSSZESEN
2013.07.012014.06.30 2 709 815 702 8 166 79 381 17 876 610 8 200 30 541 77 775 1 184 733 988 8 703 1 000 0 920 2 946 594
A kiadások fő elemei: Fedezeti tartalék A tartalék kiadásai között a pénztártagok által igénybevett szolgáltatások és vásárolt termékek ellenértéke került elszámolásra. Ezt csak az előző évek statisztikai adatai alapján tudjuk becsülni. A pénztártagok költési szokásai várhatóan nem változnak drámai mértékben, így amennyiben a jogszabályi környezet az igénybe vehető szolgáltatásoknál nem változik, úgy a terv jól közelíti a valóságot.
6
Ide az alábbi a pénztári szolgáltatásokat tervezzük: Egészségterv készítését, egészségügyi szolgáltatások igénybevételét; Gyógyászati szolgáltatásokat, gyógymasszázst; Gyógyszert, gyógyászati segédeszközöket; Hátramaradottak támogatását; Táppénz kiegészítést és a Tagoknak történő visszatérítést (jellemzően a kilépőknek visszautalt összegek). Az átlépők által más pénztárba elvitt fedezeti tartalék összegét külön soron terveztük. Működési tartalék : A működési kiadásaink teljes egészét a tagdíjak tartalékra eső részéből, illetve az alap eddig felhalmozott tartalékából kívánjuk fedezni. Tételei: Bérkiadások : - A dolgozók havi bére, - Ösztönzési keret, prémium A pénzügyi évre az Igazgatótanács nem javasol béremelést. Az IT javasolja, hogy differenciált ösztönzési keret ne legyen, az eddigi 6 Mft-os keretet töröljék. Itt és a befektetési kiadások között jelentkezik a kötelezően alkalmazott befektetési szakember bére. Dolgozói létszámnövekedéssel nem számolunk, sőt az év közbeni helyzetet figyelembe véve elképzelhető a létszámcsökkentés is.
7
Tiszteletdíjak (személyi jellegű kifizetések): - Az IT és az EB elnökei és tagjai továbbra is a korábban megállapított, a minden év január 1.-én érvényes minimálbér 2szeresének illetve 1,4-szeresének megfelelő havi tiszteletdíjban részesülnek. Megbízási díjak: - Jegyzőkönyvvezető, - Eseti munkák megbízási díjai. Az egyéb személyi jellegű kiadások: Az IT az érvényes ösztönzési szabályzat kafetéria elemeit változatlanul hagyva, az egy főre jutó mértéket nem változtatva, dolgozónként továbbra is 41 eFt/hó összeget javasol. A kafetéria elemei a következők: - egészségpénztári hozzájárulás, - önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, - BKV bérletek, - SZÉP kártya elemei (üdülés, étkezés, rekreáció) - tanévkezdési támogatás. A kafetéria nem tartalmazza, de az egyéb személyi jellegű kiadások között számoljuk el a védőszemüvegek megvásárlását, a tandíjakat (éves mérlegképes továbbképzés, informatikai továbbképzés stb.), és a reprezentációt. Az ügyvezetés csak olyan juttatást kíván az alkalmazottaknak nyújtani, amelyet egyéb költség (TB, munkáltató által fizetett SZJA) a lehető legminimálisabban terhel.
8
A járulékok tartalmazzák a járulékköteles kifizetések terheit: Ezek: - Szociális hozzájárulási adó, - Munkaerő-piaci járulék, - EHO, illetve a még nem ismert törvényi változások során az ezen elemek helyett alkalmazott járulék jellegű elvonások. Az anyagjellegű ráfordítások és szolgáltatások főbb elemei (eFt-ban): - Irodaszer, nyomtatvány
5.252
- Üzemanyag és egyéb anyag
1.548
- Postaköltség
5.592
- Telefonköltség
2.100
- Bérleti díjak
3.211
- Karbantartások (szoftver, hardver)
4.080
- Szerződéses díjak (kártya előállítási
3.092
költségei) - Könyvvizsgáló, aktuárius
6.120
- Egészségkártya használati díjai és EDI
33.372
számla költségei - Egyéb jogtár,
szolgáltatások konferenciák,
(IVR, takarítás, tárgyi
6.800
eszköz
könyvelése, borítékolás stb.) - Tagszervezés - Marketing, reklám - Szakértők (pl. informatikai átvilágítás,
988 5.000 620
jogász)
9
Mint látható szinte mindegyik tétel csökkent az előző évhez viszonyítva, kivéve
a
szerződéses
kötelezettségekből
adódóakat
(aktuárius,
könyvvizsgáló, kártyagyártás). Emellett a marketing költségek változatlanok. Ezt a csökkenő taglétszám megállítására, sőt növelésére szeretnénk fordítani. Természetesen amennyiben az elképzelt belépés-ösztönző nyereményjáték nem valósul meg, úgy ez az összeg megtakarításként fog jelentkezni. A tagszervezési díj szerződés alapján fizetett fejkvóta. Kis értékű tárgyi eszközök: A 100 eFt alatti eszközök. Pl. számítógépek, nyomtatók, egyéb irodai eszközök. Felügyeleti díj: A működési alap terhére a PSZÁF-nak fizetendő éves díj.
Az egyéb kiadások: Bankköltség, amely a bankváltásnak köszönhetően nem nő, a bevezetendő tranzakciós díj sem a pénztárat terheli. Közgyűlési költségek, Biztosítások, Szövetségi díj stb.
Beruházások: Általános keret, olyan eszközökre, amelyek a 100eFt-ot meghaladják (jellemzően hardver, szoftver). Befektetési kiadások, pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai:
10
Itt számoljuk el a három tartalékra jutó letétkezelő számlákat, valamint a saját befektetési vezető idejutó bérét és járulékait. Az árfolyamveszteségek is itt jelentkeznek. Bevétel és kiadás tartalékonként eFt-ban
Nyitó Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék Összesen
2 700 000
bevétel
kiadás
2 309 654 2 718 683
Eredmény
Pénzforgalmi záró
-409 029 2 290 971
110 000
219 860
227 719
-7 859
102 141
58 000
2 742
192
2 550
60 550
2 868 000
2 532 256 2 946 594
-414 338 2 453 662
A -409 Mft fedezeti eredményt tagdíjbevételek visszaesése okozza, mindez a befektethető pénzeszközökre is kihat. Mindezek alapján az egyéni számlákon lévő –ma sem jelentős, mintegy 20 Mftkétéves lekötések stagnálása vagy visszaesése várható. A működési bevételekben jelentkezik a kiegészítő vállalkozás bevétele, amely továbbra sem meghatározó. A velük szemben felmerülő költség elhanyagolható, nem éri el a 100 eFt-ot sem. A likviditási tartalékunk mértéke megfelelő, hozamán kívüli növelése felesleges.
11
A képződő szabad pénzeszközök döntő részét állampapírba és lekötött betétbe befektetjük, a folyószámlán csak a likviditás biztosítására elegendő pénzt tartunk. Az adminisztráció elhelyezése jelenleg biztosított. Az elektronikus számlázás és a kártyarendszer sikere biztosítja az esetleges számla növekmény biztonságos adminisztrálását a jelenlegi létszámmal is. A jelen pénzügyi terv a új elgondolások alapján készült , így az ebből a továbbiakban bemutatott hosszú távú pénzügyi terv is sok bizonytalanságot tartalmaz Mindezek alapján kérjük a Küldöttközgyűlést, hogy javaslatunkat vitassa meg és a 2013. évre szóló pénzügyi tervet határozatával fogadja el.
12
Hosszú távú terv 2013.-2015. A korábbi hosszú távú tervre építve elkészítettük a 2013-2015. évek új 3 éves tervét. Ennek összeállítása, prognosztizálása a korábbiaknál is nehezebb, hiszen jelenleg senki sem látja biztosan a pénztárak jövőjét, az új egészségbiztosítási koncepcióban elfoglalt helyüket, szerepüket. Emellett az ország jelenlegi gazdasági helyzete és a gazdaságpolitika filozófiája erősen a pénztárak jövője ellen hat. Mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy az egészségpénztárakat a kormányzatnak nem áll szándékában elsorvasztani, hanem inkább új irányba kívánja terelni őket. Természetesen ez újabb kihívásokkal jár, amelyeket csak az erős, nagy tagdíjfizetői bázison működő pénztárak tudnak teljesíteni. Ezért a pénztár ügyvezetése nagy gondot fordít azon tárcák meggyőzésére, amelyekhez kapcsolódnak a fegyveres és rendvédelmi szervek, és nem rendelkeznek saját pénztárral, felajánlva nekik a munkáltatói tagként történő csatlakozás lehetőségét. A hosszú távú pénzügyi terv az Igazgatótanács által meghatározott paraméterekkel készült. Ezek a következők: -
A taglétszám stagnál, A tagdíjak tartalékok közötti megoszlása nem változik, Az adminisztráció létszáma stagnál, A bérek és a tiszteletdíjak nem emelkednek, A dologi kiadások infláció alatti mértékben nőnek, A szolgáltatások kiadásai a korábbiakhoz képest csökkennek.
A fedezeti tartalék csökkenésével illetve szinten maradásával számolunk. Ez főképp a csökkenő bevételek miatt alakul.
13
A működési és a likviditási tartalék együttes összege megfelelő biztonságot nyújt a pénztár működtetésére és a nem várt kiadások fedezetére. A tervezett egységes tagdíjak a sávos tagdíj bevezetéséből adódóan nem változnak. Az alkalmazotti létszám növelése a várható számla-többlet miatt nem szükséges. Beruházásokra előreláthatólag jóformán csak az elöregedett eszközök pótlása miatt lesz szükség. A fedezeti tartalék és a likviditási tartalék hosszú távú alakulása megfelel az elvártaknak, a két alap biztonságosan működtethető. A működési tartalék éves eredményeit részletesen bemutatjuk. A működési tartalék alakulása eFt-ban Pénzforgalmi nyitó bevétel kiadás Pénzforgalmi záró
2013. 2014. 2015. 93 516 80 973 74 334 219 954 222 154 224 375 232 497 228 793 229 860 80 973 74 334 68 849
Jól látható, hogy a terv alapadatai alapján a pénztár működtetése a 20132015. évek között biztonságos. A bevételek és a kiadások közötti eredmény minden évben enyhén negatív, de ezt az alap tartaléka bőségesen finanszírozni tudja. Az adminisztráció elhelyezése biztosított. A jelenlegi állományi létszámot el tudjuk helyezni, a kulturált munkavégzés feltételei adottak. A pénztár a feladatait ezzel a létszámmal el tudja látni. Kérjük a Tisztelt Küldöttközgyűlést, hogy javaslatunkat vitassa meg és a 2013.-2015. évre szóló hosszú távú pénzügyi tervet határozatával fogadja el. Budapest, 2013. május 10. Dr. Németh András IT elnök
14
