A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve

Pálhalmai Agrospeciál Kft. 2407 Dunaújváros, Pálhalma Tel.: (25) 286-511, (25) 286-514 Fax: (25) 285-929 Bank: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 10400463-04603791 Adószám: 11109000-2-51

PÁLHALMAI AGROSPECIÁL KFT

KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI TERV Mellékletben:

PROJEKT TERVEK A BELSŐ ELLÁTÁS ÉS A FOGVATARTOTTAK FOGLALKOZATÁSÁNAK BŐVÍTÉSE A PÁLHAMAI AGROSPECIÁL KFT-NÉL

Készült: Dunaújváros, Pálhalma, 2010. november 18.

Hetyei Gábor ügyvezető

1. oldal, összesen: 80


TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ......................................................................................................................... 2 Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 3 Termelő szektor .......................................................................................................................... 6 1. Növénytermesztés .............................................................................................................. 6 2. Gépesítés .......................................................................................................................... 15 3. Sertéstenyésztés ................................................................................................................ 20 4. Szarvasmarha-tenyésztés – tejelő tehenészet ................................................................... 25 5. Szarvasmarha-tenyésztés – húshasznú tehenészet ........................................................... 30 6. Biogáz üzem ..................................................................................................................... 33 7. Ipari kooperáció ................................................................................................................ 42 8. Ipari szolgáltatás ............................................................................................................... 46 Nem termelő szektor ................................................................................................................ 52 1. Humán erőforrás gazdálkodás .......................................................................................... 52 2. Munkáltatás felügyeleti osztály ........................................................................................ 58 3. Minőségirányítási rendszer .............................................................................................. 60 4. Energetika......................................................................................................................... 62 5. Környezetvédelem ............................................................................................................ 66 6. Ingatlankezelés ................................................................................................................. 69 7. Informatika ....................................................................................................................... 74 1. sz. mellélet: A társaság középtávú fejlesztési elképzelése ................................................... 77 2. sz. mellélet: Projekt tervek - A belső ellátás és a fogvatartottak foglalkozatásának bővítése a Pálhamai Agrospeciál Kft-nél ............................................................................................... 80



VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve abból a célból készült, hogy valamennyi érdekelt fél – elsősorban a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlója, a munkavállalók, a helyi hatóságok – számára érthető és világos legyen, hogy mi a társaságunk feladata, milyen célkitűzéseink vannak, mik a rendelkezésünkre álló erőforrások és azok fenntartása, fejlesztése milyen módon érhető el. Jelen stratégiai tervvel szeretnénk bebizonyítani, hogy az erőforrásokat optimális módon, a prioritásokra összpontosítva tudjuk használni, és a bennük rejlő lehetőségeket racionálisan és gazdaságosan kiaknázva tudunk fejlődni. A társaságunk jelenlegi helyzetének bemutatásával kívánjuk rögzíteni a kiindulási állapotot, míg a jövőbeli tendenciák elemzésével és a fejlesztési eszközrendszerek feltárásával szeretnénk meghatározni a küldetésünkben megfogalmazott céljaink eléréséhez vezető utat és a távolságot. A stratégiai tervünk megismerése után világossá válik, hogy a fenntarthatóság jegyében célszerű a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal racionálisan gazdálkodni, és a termelési folyamatok ütemezett, szükségszerű fejlesztésével pedig eredményessé tenni a tevékenységünket és azt egyensúlyba hozni a természeti és épített környezetünkkel. Jelen stratégiai terv nem terjed ki a hagyományos mezőgazdasági vállalatirányítási rendszer elemeire, így például az éves tervezés, operatív irányítás, elemzés és ellenőrzés nem tárgya. Nyilván a stratégiai terv elfogadása után a konkrét taktikai és akció tervek készülnek el, és ezzel veszi kezdetét a végrehajtási folyamat. Természetesen a tervben a stratégiai menedzsment jellemzői is tükröződnek, így például erőteljesebb rendszerszemléletű probléma-megközelítés, felelősség teljesség és totális mozgósítás, valamint a gyors környezeti változások miatti kevésbé formalizált stratégia. A fennmaradáshoz és az eredményes működéshez elengedhetetlen a szüntelen fejlesztés és innováció. Folyamatosan képezzük magunkat, és tudatosítjuk, hogy a társaság jövője és az egyéni boldogulásunk a megfogalmazott célok elérésének függvénye. Célunk a fenntartható fejlődés biztosítása, a természeti környezetével törődő, energiatakarékos mezőgazdasági nagyüzem létrehozása működésünk innovatív megoldásokkal történő korszerűsítésével, új technológiák alkalmazásával a hatékonyabb termelés és az Európai Unió piacain is versenyképes termék- és szolgáltatás minőség érdekében. A társaság helyzetéből adódóan részt veszünk a fogvatartottak hasznos munkával való ellátásában, évről-évre bővítjük számukra a foglalkoztatási lehetőségeket, új munkahelyeket teremtünk, tevékeny szerepet vállalva a képzésükben, oktatásukban, mindezt azzal a szándékkal, hogy büntetésük letelte után nagyobb eséllyel illeszkedjenek vissza a társadalomba. Feladatunk, hogy a vállalati célok elérése érdekében, a vezetés céljaival azonosuló dolgozói együttműködési szándék és a környezettudatos gondolkodás erősítése. A küldetésünk szellemében a következő főbb irányelveket követjük, amelyek egyben a szervezeti filozófiánk alappillérei.



Szervezetfilozófiai alappillérek Vevőközpontú termelés Jó, megbízható minőségű termékek előállítása, a vevői igényekre rugalmasan reagáló termelés és termékfejlesztés a lehető legkisebb környezeti terhelés és biztonságos munkakörülmények fenntartása mellett. Beszállítóinktól csak olyan alapanyagokat, termékeket, szolgáltatásokat veszünk át, melyek biztosítják a végtermék megfelelő minőségét. Versenyképes termékek előállítása A versenyképes termékek előállítása szabályozott módon a kor követelményeinek megfelelően történik. A minőségi és gazdaságos termék-előállítás érdekében a folyamatok elemzése folyamatos, objektív adatokra támaszkodik, az információáramlás gyors és megbízható. A piaci igények felderítése után a termék meghatározása, a termék előállításának módszerének kidolgozása és a marketing elemek deklarálása a feladat. Nem a piacot kell formálni a termékünkhöz, hanem a terméket kell a piaci elvárásokhoz alakítani. Minőségtudat a munkavégzésben Fontos, hogy a belső folyamatok állandó javítása és a hatékony munkavégzés minden dolgozó természetes igényévé váljon. Környezettudatos gondolkodás A környezet állapotának megóvása érdekében kollégáink környezetvédelmi előírások figyelembe vételével végzik.

tevékenységeiket

a

Egészséges és biztonságos munkakörnyezet A munkahelyi kockázatok ellenőrzöttségét eredményezi.

folyamatos

kézbentartása,

kezelése,

a

munkavédelem

Középtávú célok Humán erőforrás program A munkaerő megtartása, a szakképzettség szinten tartása és a szakmai képzés, a menedzsment képzése, a teljesítményértékelési rendszer kialakítása, fogvatartotti foglalkoztatás szinten tartása, növelése. A hatékony fogvatartotti foglalkoztatás megteremtése. Termelés Az energiahatékonyság növelése, csökkentett talajművelési rendszerek bevezetése, és szelíd növényvédelmi technológiák alkalmazása, valamint az ökológiai gazdálkodás bővítése, vetésszerkezet optimalizálása, a szemes termények előállítási ár alatti értékesítési lehetősége esetén, azok állattenyésztésben takarmányozási célra való felhasználása. Az állattenyésztés elavult termelési eszközeinek innovációja az elérhető legjobb technológia folyamatos biztosítása érdekében. A fogvatartottak foglalkoztatása azokon a munkaterületeken, ahol a hatékonyságuk kihasználható, szakképzettségük alapot biztosít számukra és hozzásegíti őket a társadalmi reintegrációhoz. 4. oldal, összesen: 80

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Környezet A környezethasználati feltételrendszernek való megfelelés, a biodiverzitás megőrzése, természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az ivóvízbázis védelme érdekében a szennyvizek felhasználása öntözés céljából, a természeti környezet védelmében a termelési rendszer intenzitásának optimalizálása és a kemikáliahasználat csökkentése, valamint zártkörű anyagforgalom biztosítása. A megújuló energiaforrásra alapított energia termelő intenzív mezőgazdasági üzem kialakítása. A stratégiai terv felépítése Egységesen az alábbi tartalommal készült el: 1. 2. 3. 4.

Az osztály tevékenységének bemutatása, Piaci környezet, gazdasági környezet, támogatási rendszer, jelenlegi helyzetkép, Jövőbeli tendenciák és hosszú távú várakozások, Alternatívák és fejlesztési igények a társaságnál



TERMELŐ SZEKTOR 1. Növénytermesztés 1.1.

Az osztály tevékenységének bemutatása

A gazdálkodási területünk a dunántúli Mezőföldön helyezkedik el, a növénytermesztés szempontjából a természeti-ökológiai adottságaink jók. A szántóterületek 19 és 32 aranykorona közötti értékűek, az átlagos aranykorona értéke 27,8. A talajtípus mészlepedékes csernozjom, közepes kötöttséggel, átlagosan 3% humusztartalommal, jellemzően jó tápanyag ellátottsággal. Évente átlagosan 550 mm csapadék esik a környéken, kedvezőtlen eloszlásban. Szárazabb és a csapadékosabb években is a tenyészidőszakon belüli kritikus eloszlás terméskiesést okoz, így különösen 2003-ban és 2007-ben jelentős termés-csökkenéssel kellett számolni. A 2010. év a túlzott mennyiségű csapadékról szólt, ami a tenyészidőben is rendkívül sok gondot okozott, a betakarítás is óriási többletenergiánkba került. 4.095 hektár szántóterületet művelünk, melyből 3.977 hektár saját tulajdonú, 118 hektár bérelt szántóterület. Ezen kívül 112 hektár saját erdővel, illetve legelő művelési ágú területtel rendelkezünk. Művelésből kivont területünk 220 hektár, melyen a különböző telephelyeink és a saját használatú utak találhatók. A meghirdetett integrált környezetgazdálkodási célprogram pályázaton3.915,75 hektárral nyertünk, 2009-2013 időszakára. Ehhez jogszabályi háttér a 61/2009.(V.14) FVM rendelet, amelynek keretében magas szintű szakmai elvárásoknak kell megfelelni, továbbá a fenntarthatóság érdekében takarékos kemikália felhasználásra ösztönöz és kényszerít. A szélesedő társadalmi igényeknek megfelelően beépítettük a termékszortimentünkbe a biogazdálkodást a Biokontroll Hungária Kht. ellenőrzése mellett. Jelenleg 182 hektár szántóterületen folytatunk ökológiai gazdálkodást, mely feltételrendszernek 2000 óta felelünk meg. Szántóterületünkön szemes kukoricát, őszi búzát, őszi káposztarepcét, napraforgót, őszi árpát, zöldborsót, csemegekukoricát és cukorrépát, valamint állati takarmány előállítás céljából lucernát és siló kukoricát termesztünk. A szemestermények eladását illetően az utóbbi években felértékelődött a kereskedelmi tevékenység jelentősége, ma már nem elegendő jó minőségben és nagy mennyiségben előállítani, hanem jól kell értékesíteni, megfelelő piacra. A növénytermesztés színvonalát jellemzi, hogy végtermékeinket nemzetközileg akkreditált laboratóriumok minősítik, a szokvány termékek jelentős részét a Budapesti Árutőzsdén keresztül értékesítjük. A minőségi termelés volumenét mutatja, hogy évente mintegy 908 tonna őszi búza vetőmagot, 3 295 tonna étkezési búzát, 5 000 tonna szemes kukoricát, 1 569 tonna napraforgót, 829 tonna repcét, 2 500 tonna cukorrépát értékesítünk. Ezen kívül saját állatállományunk részére 8 500 tonna abrakot gyártunk, és biztosítjuk a jó minőségű tömegtakarmányokat (szilázs, szenázs, széna, szalma) is. A főbb árunövényeknél 2009-ben az országos átlagokhoz képest is jók a mutatóink, sőt a területi átlagot is minden növénynél megközelítettük vagy túlszárnyaltuk.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve 1 hektár szántóra jutó termésmennyiség 2009-ben, (kg/hektár) Megnevezés

Országos átlag

Dunántúl

Pálhalma

Búza

3 850

4 400

4 445

Kukorica

6 390

7 220

6 751

Napraforgó

2 350

2 620

3 065

Repce

2 230

2 620

3 561

Növénytermesztési osztályunk alkalmazotti létszáma pillanatnyilag 10 fő. Ezzel a létszámmal végezzük a növénytermesztési tevékenységhez szükséges szakmai irányítást. A gépesítési üzem a munkavégzéshez munkagépeket és gépkezelőket biztosít. A fogvatartotti munkáltatás szakmai felügyeletét három személy látja el. A növénytermesztés eredményessége sok piaci hatástól függ, így különösen a felhasznált anyagok beszerzési árától és minőségétől, ugyanakkor a teljesítményt nagyban befolyásolja az időjárási tényezők együttes hatása is. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak egyik leginkább kitett gazdasági ágazat a növénytermesztés. A szárazság egyre gyakoribb kihívást jelent, de az aszályok mellett a súlyos árvizek, belvizek is mind gyakoribbak. Mérsékelt éghajlatunk egyre szélsőségesebbé válása a növény és állattenyésztés hozamait is kedvezőtlenül alakítják. A hőmérséklet és nedvesség alakulása szinergikusan, vagy egymást kioltó módon hatnak egyéb termést meghatározó jellegű tényezőkkel együtt. A klímaváltozás ugyanakkor megváltoztatja a különböző növényi és állati kártevők előfordulási gyakoriságát, a rendelkezésre álló öntözővíz ellátásának mennyiségét, talajerózió súlyosságát. A legsürgetőbb feladat a mezőgazdaságban a fenntartható talajgazdálkodás és vízgazdálkodás kialakítása. A következő évek egyik legnagyobb kihívása a vízhez való hozzáférés lehet. 1.2.

Helyzetkép a piaci és gazdasági környezetről

Hazánk hagyományosan búzatermesztő ország, a 2,8 millió tonnás belföldi felhasználás mellett a hazai termés 2009-ben 4,4 millió tonna, 2010-ben pedig 3,76 tonna volt. A kalászos gabonák terméseredményeit 2010-ben az év közepi kedvezőtlen, csapadékos időjárás okozta. Az utóbbi években az időjárási szélsőségek fokozódtak, emiatt korábban nem tapasztalt mértékű termésingadozások fordultak elő, 2009-ben jelentős kiesés érte a gabonatermelőket: a búza átlaghozama 23%-kal, a kukoricáé 14%-kal csökkent, ehhez képest 2010-ben a búza termésátlaga még 12%-kal csökkent. A hazai búzatermesztés minőségi potenciálját és éghajlati adottságait tekintve előnyben van más európai országokkal szemben, logisztikai hálózatunk fejletlensége azonban hátrány. Az export lehetőségek kihasználásához szükség van a búza fajták minőségi homogenitásra és a mennyiségi stabilitásra is. A piacon a nagy hozamot közepes minőségben előállítók jobban megtalálják a számításukat a minőségre törekvő termelőkkel szemben. Az utóbbi években az export nagyobb hányadát a multinacionális cégek bonyolították le, általában alacsony árakon, miközben egyre magasabb minőségi (terményvizsgálatokkal igazolt) és logisztikai követelményeket támasztanak. Az Európai Unióban 2009-ben összes gabonatermés (296 millió tonna) 48%-a a búza, 21%-a az árpa és 20%-a a kukorica volt, a hazánkban (13,5 millió tonna) ez az arány ,28%,8%,28%.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A Pálhalmai Agrospeciál Kft-t vizsgálva ez az arány másképpen alakul. A társaság 2009. évi szemtermése 16 195 tonna, ezen belül a megoszlás: őszi búza 29 %, szokványkukorica 47 %, őszi árpa 6 %. A hazai átlagtól való eltérésnek az az oka, hogy az állattenyésztés igénye saját forrásból kerüljön kielégítésre a piaci árak hektikus változása miatt. Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62%, amely az európai összehasonlításban szántóterületként magas 48% arányt mutat, de az erdőterületünk a maga 20%-val alacsonynak mondható. Az országban a termőterület aránya folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. Egyre nagyobb terület marad vetetlenül és több vetés pusztul ki, mint az előző években. Ugyanakkor folytatódott a szántóföldi vetésszerkezet lassú átalakulása: a gabonafélék részaránya alig változott, ezzel szemben a kevésbé ingadozó keresletű olajos magvaké tovább növekedett, 2010-ben már 21,7%. Az Európai Unióban az olajnövény vetésterülete közel 10,2 millió hektár és az össztermés 27 millió tonna volt, mindez a 2007. évihez képest 13,4%-os növekedést jelent. A hazai részesedés 2008-ban az olajos magtermésből meghaladta a 8%-ot, Franciaország és Németország után nálunk volt a legnagyobb termés. Magyarországon 2009-ben a napraforgó területe 2%-kal, a repcéé 4%-kal haladta meg az 5 évvel korábbi területet. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. vetésszerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a helyes mezőgazdasági környezeti állapot és az integrált szántóföldi növénytermesztés irányelveit betartva és az állatállományunk igényét figyelembe véve próbálunk az olajos növények irányába eltolódni. Erre példa az őszi káposzta repce 2000. óta egyre növekvő vetésterülete (2000.: 187 ha, 2010.: 324 ha). A hazai cukorrépa vetésterülete 2008-ban 77%-kal csökkenve mindössze 10 ezer hektár volt, az Európai Unióban csak 15,2%-kal mérséklődve 1,5 millió hektár. Az EU-nak a cukortúltermelés mérséklését célzó intézkedéseit követően ez hazánkra nézve annyit jelent, hogy 2008. óta a szántóföldi vetésállomány mindössze 0,3%-án termesztettek cukorrépát. A két legnagyobb termőterülettel rendelkező országban – Németországban és Franciaországban – a csökkenés 10% körüli volt, míg Lengyelországban megközelítette a 25%-ot. Ezzel szemben Ausztriában – ugyan kis mértékben, de – nőtt a termőterület. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. részt vett a hazai cukorrépa termesztésben, 1995-től stabilan 130 ha körül mozgott a termő területe a növénynek. A cukorgyárak megszűnése miatt 2010-re 30 ha-ra zsugorodott a terület. A nemzetgazdasági exportból az agrár- és élelmiszeripari termékek részesedése 2008-ban erősödve 7,9%-ot (2007-ben 7% volt) ért el. A kiviteli oldal áruszerkezetét a gabonafélék, a húsáruk, az olajos magvak, valamint a zöldség- és gyümölcskészítmények magas részaránya jellemzi, 2008-ban ez a négy árucsoport a kivitel értékének 51%-át tette ki. Legnagyobb exportpiacunk Németország, ahová a teljes magyar agrárexport 15%-a került. 2008-ban Románia lett a második legfontosabb piacunk, 14%-os részesedéssel, amely értéke 42%-kal nőtt. A harmadik legfontosabb célország Olaszország. Az Európai Unión kívüli országok közül 2008-2009-ben legfontosabb partnerünk Oroszország és Horvátország volt. 2008-ban a teljes agrárimport 96,4 százaléka érkezett európai országokból. Ázsia 1,5%-os, Afrika 0,3%-os és Amerika 1,8%-os részesedést ért el. Az Európai Unió aránya 94%-os volt, a termékek értéke 20%-kal nőtt a 2007. évihez képest. A legnagyobb szállítóink Németország, Hollandia és Lengyelország.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Magyarország A Magyar Agrárkamara várakozásai szerint közel 5 millió tonna gabonát használnak fel takarmányozásra Magyarországon a 2009/2010. gazdasági évben is, hasonlóan az előzőekhez. A 2008/2009. gazdasági évhez képest az összetételben várható némi változás: 8%-kal kevesebb búzát, 17%-kal kevesebb egyéb kalászost és 10%-kal több kukoricát használhatnak takarmányozásra. A változás a sertés- (-4%) és baromfi (+3%) állomány ingadozását követi. A gabonafélék termelői ára 3-27%-kal csökkent 2009-ben az egy évvel korábbi árszinthez viszonyítva, ugyanakkor a szójadara határparitásos importára több mint 5%-kal emelkedett. Magyarországon a sertéstáp ára 14, a brojlertápé pedig 13%-kal maradt el 2009-ben a 2008. évihez viszonyítva, vagyis kisebb mértékű volt a visszaesés, mint az EU-ban. Ebben szerepe lehet annak, hogy a legfontosabb takarmány alapanyag, a kukorica termelői ára csupán 3%kal csökkent. Európai Unió A Nemzetközi Gabona Tanács 11%-os visszaesést valószínűsít az Európai Unió takarmánycélú gabonafelvásárlásában (búza, kukorica, árpa), amely 128 millió tonna körül alakul a 2009/2010. gazdasági évben. Az EU összes takarmánykeverék előállítása közel 5%kal csökkent 2009-ben 2008-hoz viszonyítva. Ezen belül több mint 6%-kal kevesebb takarmány állt rendelkezésre a sertésállomány, és 2%-kal kevesebb a baromfiállomány ellátására. A kisebb állatlétszám miatt a takarmánytápok előállítása csökkent. Az EU-ban a sertésállomány 2,4%-kal volt kevesebb 2009-ben 2008-hoz viszonyítva, és a baromfihús termelési adataiból is az állomány fogyatkozására lehet következtetni. Az EU-ban a takarmány-alapanyagok közül a gabonafélék ára jelentősen (32-38%-kal) csökkent 2009-ben az előző évhez képest, míg az import szójadara 4%-kal drágult. Világ A Nemzetközi Gabona Tanács szerint a világon 3,2%-kal 102,6 millió tonnára emelkedhet a búza takarmánycélú felhasználása a 2009/2010. gazdasági évben az előzőhöz viszonyítva. Bár Oroszországban akár 10%-kal is nőhet a termény takarmánycélú felhasználása, az Egyesült Államokban közel felére eshet vissza, és az EU-ban is csökkenésre számítanak. Ugyanakkor a takarmányra szánt kukorica és árpa mennyiségének enyhe emelkedését prognosztizálják az előző szezonhoz képest. Tehát globálisan 771 millió tonnára tehető a 2009/2010. gazdasági év takarmánycélú gabona felhasználása, ami 1,7%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Genetikailag módosított növények Az utóbbi évtizedekben a biotechnológia óriási fejlődésen ment keresztül, amelynek talán leglátványosabb eredménye a genetikailag módosított (genetically modified - GM) élőlények megjelenése. Az első GM-növényt 1983-ban állították elő, az iparszerű termelés éppen 1996ban indult el. A GM-növények közül a gyapotból, a kukoricából és a szójababból termesztenek legtöbbet. Jelenleg világszerte 25 országban több mint nyolc millió ember foglalkozik GM-növények termesztésével, tehát a genetikai újításokból kinövő iparág valóban elterjedt. A világon mintegy 125 millió hektáron termesztenek genetikailag módosított növényeket. A GM-növényeket az Egyesült Államokban (50%) termesztik a legnagyobb területen, továbbá Argentínában (16,8%), Brazíliában (12,6%), Indiában (6,0%) és Kanadában (6,0%), valamint Kínában (3,0%), kitéve a GM-növények vetésterületének 94,4%-át.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Európában – főként Spanyolországban, Csehországban, Romániában, Portugáliában, Németországban, Lengyelországban, Szlovákiában – 110 ezer hektáron folyik a termesztés, tehát Európa részesedése a GM-termesztésből igen alacsony. A GM-növények termesztési költségmegtakarítása a tolerancia, a cél rovarfajok és gyomnövények esetében rezisztencia kialakulása miatt elenyésző, így a kívánt hatékonyság csak emelt dózisú növényvédőszer használatával érhető el, és a vetésváltásban a GMnövényfaj árvakelésként rezisztens gyomnak számít az ismert herbicidekkel szemben. Így például a génmódosított szója termesztéséhez 30%-kal több gyomirtót használtak, mint a hagyományos termesztéshez. Mindez nem is meglepő, hiszen a géntechnológia úttörői többnyire a növényvédő szereket is gyártó óriáscégek a Monsanto, a Bayer és a Syngenta. Ezen okok miatt a GM-növények termesztése és GM-vetőmagok előállítása egyre jobban drágul. A GM-növények elterjedését a társadalmi bizalmatlanság (az európai fogyasztók óvatossága, ugyanis hosszú távú következmények lesznek, és irreverzibilis technológiáról van szó) és a természetre gyakorolt hatások ismeretlen volta (a DNS 98%-áról és a génműködés szabályozásáról hiányos az ismeretünk) jelentősen akadályozza. A gazdasági kockázatok között meg kell említeni a szomszédos növénykultúrákra gyakorolt hatást, az árveszteséget, a piacvesztést és régiós hatást, az elkülönítési költségeket (a termék jelölési kötelezettsége) és a párhuzamos logisztikát, az egyéb kötelező vizsgálati költségeket, valamint a földterület leértékelődését is. Jövőbeli tendencia az, hogy a GM-növények térhódítása elsősorban a világ népességnövekedéssel járó élelmezési gondokkal küszködő országaiban várható, annak ellenére, hogy biztosan kizárható, hogy csak a GM-növények termesztésbe vonása megoldhatná az éhínség kérdését. Továbbá a tény, hogy lehetetlen megnövelni a terméshozamot azáltal, hogy extrafehérjét teszünk bele. A szója terméshozama legalább 5%kal csökkent a génmódosítás következtében. GM-növények termesztésének és vetőmag-importjának tilalma továbbra is érvényben van Magyarországon. Feltételezhetően 2012-ig fennmarad, melynek a folytatását következőképpen javasolják: 1. Moratórium fenntartása és újra hirdetése, ha szükséges, 2. 53/2006. (XI. 29.) Országgyűlési határozat a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról, és az 53/2006. (XI. 29.) OGY határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló 47/2008. Országgyűlési határozat szigorított fenntartása, 3. A géntechnológiáról szóló koegzisztencia szabályainak szigorítása, 4. A független környezeti és táplálkozási hatást vizsgáló kutatóhelyek finanszírozása, 5. A GM mentesség fenntartás, az arra épülő országos stratégia kidolgozása és végrehajtása. GM-mentes növények iránti keresletet illetően figyelemre méltó, hogy távol-keleti országok közül Dél-Korea részéről komoly érdeklődés mutatkozott jelentős mennyiségű, GM-mentes kukorica iránt. Várakozásaink szerint a GM-mentes növények iránti kereslet továbbiakban is megmarad és szűkülő kínálat miatt áremelkedés következik be piacukon.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve 1.3.

Jövőbeli tendenciák és hosszú távú várakozások

Népességnövekedés A szántóföldi növénytermesztés hallatlan növekedési kényszer előtt áll. A világ népességének növekedésével arányban nem nő a megművelhető terület, és a fajlagos termésátlagok növekedési üteme sincs arányban a növekedési tendenciával. Tehát a nagyüzemi, átlagos minőséget előállító intenzív növénytermesztés hozamaira a felvevő piac biztosított. Szükséges kitérni, hogy az „átlagos minőség” nem jelenti a piac érzékenységének változatlanságát: a feldolgozók várhatóan újabb és újabb módszerekkel igyekeznek gátat szabni a vegyi és génmódosított termékek piacra jutásának. Ázsia fizetőképes kereslete lényeges lehetőség, de ez a piac rendkívül árérzékeny annak ellenére, hogy jelentős a demográfiai mutatók növekedése, ezért még a GM termékek megvásárlására is rákényszerül. Így Európa konzervatív magatartása miatt ezeket a piacokat elveszítheti. A piac bővülése (szélességben) - tömegtermék olcsón A szántóföldi növénytermesztést részben felfedezte az energia szektor. Az éhínség rémével fenyegette néhány éve az energia lobbi az emberiséget. Csak minimális mértékben, de a növénytermesztési termékekre épül a folyékony energia előállítás, miközben az élelmiszerhiány veszélye legalább háromszorosára volt növelve, mint amekkora ténylegesen. (Az energia előállításra felhasznált növények – repce, kukorica – feldolgozása után a végtermék (etanol, dízel) mellett az input anyag 70 %-a megmarad takarmány célra, tehát nem a teljes bemenő anyag esik ki az élelmiszerláncból, csupán annak 30 %-a). Az energiaszektor kiszolgálása még kevésbé tűnik problémásnak, mint az élelmiszer szektor. Külön fog válni az ipari és élelmiszeripari felvásárlási igény, hiszen az energia célú repce vagy kukorica a szermaradványaival vagy a génmódosítással nem okozhat kedvezőtlen hatást, hiszen különböző helyeken történik a feldolgozásuk. A GM-s termék jóval nagyobb hozammal és kisebb termelési költségekkel állítható elő, amivel rendkívül leegyszerűsíthetik a technológiát és ezáltal fenn áll annak a veszélye, hogy a vetésszerkezet felosztása eltolódik a ipari felhasználású növények felé. Piaci polarizálódás – egyedi termék kiváló minőségben Az élelmiszerfogyasztók igénye viharos gyorsasággal változik. Egyenlőre a termék előállítás – feldolgozás – kereskedelem nem tud lépést tartani a fogyasztói igényekkel: a vegyszermentes, magas minőségű, mégis tömegesen előállított élelmiszer alapanyag biztosítása sok esetben nem biztosított. A termékek minőségbiztosítása nem tűr halasztást: a termékpálya nyomon követése, a termék beltartalmi értékének garantálása szükséges ahhoz, hogy a biológiailag tiszta élelmiszer iránti látens igény manifesztálódhasson. A piac felvevőképessége igen széles és hihetetlenül gyorsan változik (pl. Európa, Ázsia). Munkaerő mobilitás, kontraszelekció Az Európai Unió által nyitott lehetőségek a munkaerő áramláson keresztül változásra kényszerítik a mezőgazdasági vállalkozásokat. Jelentősen megnőtt a munkaerő mobilitása; az elmúlt években a normál nagyüzemi mezőgazdaságban a középfokú végzettséggel rendelkezők fluktuációja meghaladta a 30 %-ot. Ez a szám jellemzően az iparosodott vidéken tapasztalható, azonban néhány év alatt az egész vidéki foglalkoztatást át fogja szőni. A vidék munkaerő-megtartó képessége nem nőtt, a közlekedési lehetőségek javulásával az ingázók aránya szaporodik. A multinacionális nagyvállalatok munkaerő-stratégiája – bérelt munkaerő használata. Ha mégis alkalmazottként foglalkoztat, akkor a prosperitás – recesszió hullámzást 11. oldal, összesen: 80

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve azonnal leköveti a munkaerő lekötéssel – az alulképzett, a részfolyamatokra tagolt automatizált termelést néhány óra alatt betanuló középfokú végzettségű munkaerő alkalmazását célozza. Az ipari hullámzó termelés a többi termelő szektorra is hatással van: az ipari munkaerő igény növekedése elszívja, a recesszió visszatölti az agrárfoglalkoztatók munkahelyeit. Ilyen körülmények között lehetetlen elhivatott szakembergárdáról beszélni. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. környezetében is megtalálhatók ezek a multinacionális cégek, minden jellemzőikkel. Így a Kft-t sem kerüli el a nagyfokú munkaerő vándorlás. A műszaki vonalon figyelhető meg legjobban, mert a Hankook és a Dunaferr Zrt. ilyen beállítottságú emberekkel tudja feltölteni a munkaerő állományát. Az „agrármunkás”-státusz egyébként sem élethivatás a legtöbb fiatal számára: ez nem perspektíva, csupán kényszer. Az alacsony társadalmi rang, az alacsony jövedelem – jogosan – a fiatal szakemberek számára nem vonzó! Így a mezőgazdasági foglalkoztatottak esetében gyakran a kontraszelekció működik. Ennek kezelése a mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája. A munkaerő szakképzettségének, elhivatottságának és gyakorlatlanságának hiányát a technológia fejlesztésével lehet és kell pótolni: meg kell találni azokat a technológiai megoldásokat, melyek nem követelik meg a mélyreható szakképzettséget. Az automata rendszerek, a távkontroll szisztémák, a precíziós módszerek alkalmazása pótolják a gyakorlatlanság hiányosságait. Az automatizáltsági fok növelés, a finoman beállított termelési technológiák, a magas energia és alapanyag költségek, és a kevésbé gyakorlott humán erőforrás megkövetelik a technológiai utasítások egzakt megfogalmazását és azok következetes betartását, ellenőrzését. Támogatások Növénytermesztésünk jelen pillanatban két jelentős összegű támogatást tud kiaknázni eredményességének növelése érdekében. Ezek a terület alapú támogatás és az integrált szántóföldi célprogram által kínált lehetőségek. A támogatások jelenlegi összege meghaladja évenként a háromszáz millió forintot. Emellett még lehetőség van természetesen egyéb támogatás igénybevételére is (például a gázolajár jövedéki adó visszaigénylés, szaktanácsadási támogatás stb.), de szakmai odafigyelésben mind pénzügyi vonatkozásban ezek a legnagyobb volumenűek. A növénytermesztés előtt a mai EU-s agrárpolitikának köszönhetően két út áll. Egyik a támogatási rendszer átalakítása miatt a környezetvédelmi támogatások kihasználása minél magasabb fokon (ennek kezdete az AKG célprogram), illetve amennyiben a támogatások összege jelentősen csökken, akkor a szántóföldön megtermelhető dráguló élelmiszeripari anyagok megtermelése (pl: Waxy kukorica, biotermék, aprómag). A jövő támogatás nélkül is elképzelhető, abban az esetben, ha az Unió megfelelő protekcionista politikával védi a határain belüli termelőket a génmódosított és támogatással előállított termékekkel szemben. Természetesen ebben az esetben fel kell készülnie a fogyasztónak egy jelentősebb árnövekedésre. Új típusú agronómus A magasan képzett szakember-ellátottság korántsem ennyire problémás, azonban a modern technológia alkalmazása merőben más elvárást támaszt a vezetőkkel szemben. Az agronómusnak térinformatikai, operációkutatási, analízisben jártas, modellállítási tudással rendelkező szakembernek kell lennie. 12. oldal, összesen: 80

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A munkairányításban résztvevő személyeknek technológiai utasítás felállítási képességgel és erős kontroll gyakorlattal kell rendelkezniük. 1.4.

Alternatívák és fejlesztési igények a társaságnál

A növénytermesztés továbbra is stratégiai ágazatunk, amely globális viszonylatban is vezető szerepet tölt be az egyre hiányosabb humán élelmezés ellátásában, az állati takarmány alapanyagok előállításában és a stratégiai jelentőségű energiatermelésben (biodízel, bioetanol). Mindezek a fejlesztési tervünkben is megjelennek, mint stratégiai irányelvek. a) A genetikai alapokban rejlő terméspotenciált teljességgel ki kell használni, erre a vetőmagtermesztésben (elsősorban az őszi búza) van lehetőség felgyorsuló, intenzívebbé váló fajtahasználat révén. Ennek következtében elsődleges feladatunk a pálhalmai vetőmagüzemünk korszerűsítése, amivel biztosítható a kézimunkaerő igény csökkentése és a kezelendő vetőmagok körének bővítése. Ezzel kapcsolatban az alábbi igények merülnek fel: -

-

-

A csávázó gép cseréje, ami lehetőséget teremt a kezelendő vetőmagok körének bővítésére. Az őszi búza mellett más, saját előállítású vetőmagok - az őszi és tavaszi árpa, napraforgó, valamint kukorica – csávázása is megoldódik. A magtisztító gépek hasznosítása szervesen kapcsolódik a csávázási tevékenységhez, hiszen így elérhető a tisztítandó magféleségek körének szélesítése mellett a csávázási kapacitás növekedése és minőségének javulása. A biotermesztésből származó termények kezelésére célszerű külön szárító és tisztító létesítése megfelelő kapacitású raktárral.

b) A talajművelésnél a táblák szétszedése a követelmény, az AKG előírások miatt, amik 75 ha táblanagyságot határoznak meg, a talajerozíó csökkentése céljából. c) A növénytermesztési rendszert támogató gyors és precíz időjárás előrejelzése céljából szükség van meteorológiai állomások létesítésére, amelyek adatai az interneten on-line elérhetők és felhasználhatók. Ezen adatok birtokában biztosítani tudjuk a gyors munkaszervezést és munkagép átcsoportosítást, továbbá a hatékony növényvédelmi előrejelzést és növényvédelmi munkákat is. d) Tervezzük a nehezen megközelíthető, költségesen művelhető vizenyős területek erdősítését. Így saját tűzifaigényünket teljes mértékben ki tudjuk elégíteni. e) A munkagépeink kihasználtságának növelése érdekében elengedhetetlen a bérmunkavégzés, mint szolgáltatás. A tervezett bérmunkával a gépi beruházások megtérülési ideje rövidül. Nagyteljesítményű munkagépeink jól hasznosíthatóak aratáshoz, talajmunkákhoz, vetőágy-készítéshez, bálázáshoz és rövid távú szállításokhoz, permetezéshez. f) A precíziós irányító rendszer segítségével tovább fokozható a nagy teljesítményű munkagépeink hatékonysága, amely által üzemanyagot, növényvédő szert, műtrágyát és munkaidőt takarítunk meg. Így a vetéseknél a vetőelemek pontos pozicionálásával egy hektárnyi területre vetítve 5-10%-os vetőmag csökkenést lehet elérni. A talajműveléseknél sorvezetőkkel és robotkormánnyal irányítható a folyamat, amivel munkaidőt és üzemanyagot takarítunk meg. Ez a rendszer alapjául szolgál az integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram továbbfejlesztéséhez. g) A térinformatika által támogatott termesztési rendszerben maga a tábla a termelési egység, amelyen belül minden beavatkozás szabályozhatóvá, ellenőrizhetővé válik, így különösen a talaj heterogenitását követő tápanyag kijuttatása, a lokalizált 13. oldal, összesen: 80

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve fertőzések (gyom, növényi betegség, vagy rovarkárosítás) kezelése, valamint a munkagépek teljesítmény szabályozása a növénykultúra állapotához igazítva. h) Öntözés: A közeljövőben az öntözés jelent megoldást termésbiztonsággal rendelkező növénytermesztés folytatására.

egy

magasabb

Megvizsgáltuk, hogy milyen lehetőségek vannak, és milyen módon valósítható meg az öntözés az egyes célterületeinken. -

-

A vízkivételi források – a felszíni és felszín alatti vízkészletek – közül, a jogszabályi hátteret is figyelembe véve, csak a bernátkúti szennyvíztisztítóból származó utótisztított szennyvíz bázisra és az újgalambosi biogáz üzemben fermentált anyagokra alapozva valósítható meg az öntözés. Az utótisztítást követően válik öntözhetővé, betartva a vonatkozó (KOI, BOI5, összes-N, TKN, ammónia-N, nitrát-N, összes-P, SzOE, összes lebegőanyag) kibocsátási határértékeket. Esőszerű öntözőtelep: az öntöző vízmennyiség évente 110 000 m3, amely a tervezett mennyiség 80 mm/ha (2×40 mm) idénynormával számolva elegendő 100 hektárnyi területen kelesztő és pótöntözésre. Föld alatti és föld feletti nyomócsőhálózat hossza 4 100 m, tározóval, szivattyúállással és 3 darab öntöző berendezéssel. A célterületen egyrészt a kelesztő és pótöntözésnek köszönhetően növekszik a termésbiztonság, másrészt másodvetésű kultúrák termesztése tervezhetővé válik, amely által a vetésszerkezet nagy mértékben javul, és a növénytermesztési ágazat jövedelmezősége növekszik.

Az alábbi vetésszerkezettel és öntözési időszakokkal lehet számolni: -

őszi búza, tavaszi és őszi árpa: konvencionális vetőmag előállítás (öntözés: május, június), zöldborsó: fagyaszott zöldség (öntözés: május), csemegekukorica: fő- és másodvetés (öntözés: június, július), zöldségfélék: karfiol, sárgarépa, pasztinák (öntözés: május, június).

i) Megfelelő fajtahasználattal és a genetikai potenciál (stressztűrő képesség, alkalmazkodó képesség) teljes kihasználásával fokozzuk a szélsőséges ökológiaitermesztési körülményekhez való alkalmazkodást. A globális környezeti hatások forrásaként számon tartott mezőgazdaság a lakosság élelmezéssel való ellátása mellett, leginkább rászorult a természeti tényezők és a környezeti elemek használatára, és érdekelt azok állapotának megőrzésében. Ezzel szemben azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi 60-80 év gyökeresen átalakította a mezőgazdaság technológiáját, intenzitását és lényegesen csökkentette a környezet állapotával szembeni érzékenységét. A növénytermesztés és állattenyésztés a folyamatosan növekvő piaci kereslet (nő a föld népessége) hatására elsősorban a fosszilis energiahordozók igénybevételének növelésével intenzívvé és iparszerűvé vált, mely ugyan biztosítja az olcsó tömegterméket, a káros anyag kibocsátásával azonban nagymértékben hozzájárul a globális környezeti változáshoz. Következésképpen, a közeljövőben alkalmazkodni kényszerülünk a globális klímaváltozáshoz, ami igen érzékenyen érinti a növénytermesztést. Előkészítésként egy nagy horderejű kutatási program keretében feltárták, hogy milyen klímaváltozások várhatók Magyarországon, ennek milyen hatásai lehetnek és erre milyen válaszok adhatók, vagyis az alapkoncepció változás - hatás – válaszadás (VAHAVA). 14. oldal, összesen: 80


2. Gépesítés 2.1.


A gépesítés a legnagyobb erőforrást kezelő és felvonultató kiszolgáló egység, amely alapvetően meghatározza a termelés eredményességét. Az üzemeltetés hatékonysága nagyban befolyásolja a vállalkozás energiagazdálkodásának – gázolaj fajlagos fogyasztása, kenőanyag felhasználás, amortizációs és karbantartási költségek – sikerességét is. A társaságunk szerteágazó tevékenységeit csak úgy lehet folyamatosan és zökkenőmentesen ellátni, ha egy felkészült géppark áll rendelkezésünkre, amit a hatékonyság és a jelen kor elvárásainak megfelelően, tervezett ütemben folyamatosan korszerűsíteni, fejleszteni kell, ez azonban nagyon jelentős forrásigénnyel bír. A gépesítés korszerűsítésére évenként eltérő feltételekkel, különböző támogatási intenzitású európai uniós pályázatokat írnak ki, ahol nagy a verseny és hamar kimerül a támogatási forrás. A gépesítés telephelye Sándorházán van, az infrastruktúrája (úthálózat, alkatrész raktár, üzemanyag ellátó, szervizműhely, géptárolók) megfelelő. Logisztikai szempontból kiváló adottságaink vannak, ugyanis a telephelyeink a dunaújvárosi vasút mellett, közvetlenül a 62-es főút, az M6-os és az M8-as autópályák mentén helyezkednek el. Közúton 8 km távolságban van a dunaújvárosi kikötő, így adott a kedvezőbb vízi fuvarozás igénybevételi lehetősége is. A gépesítési ágazat öt egységre tagolódik: szállításra, gépműhelyre, traktor- és kombájnüzemre, anyaggazdálkodásra és karbantartási üzemre. Ezek tevékenységei: közúti teherszállítás, garázsszolgáltatás, parkoló- és járműőrzés, közúti járművek, gépek, berendezések javítása, karbantartása. A közúti teherszállítást a társaság saját gépjárműparkjával bonyolítja le, a szállítások szervezését diszpécser végzi. A karbantartó üzem saját felhasználású fűrészáru-gyártással, épületfenntartással, korszerűsítéssel foglalkozik. Tevékenységét a többi termelő egység kiszolgálása, az ipari és mezőgazdasági osztályok zavartalan működése érdekében fejti ki, ugyanakkor a társaság általános működését, a kiszolgáló személyzet ügyrendi munkáját is biztosítania kell. Néhány adattal érzékeltetve az ágazat jelentőségét 2009-ben 77 000 normálhektár traktor teljesítményt, 154 500 tonna-km tehergépkocsi teljesítményt, valamint 96 000 km személyszállítási gépjármű-teljesítményt tudhat maga mögött. A gépesítés a társaság motorja (átvitt és közvetlen értelemben is). A legfontosabb gépcsoport az erőgépek csoportja. A tipizált mezőgazdasági vontatópark kis teljesítményű kategóriájába döntően ma is a belorusz gyártmányú MTZ gépcsalád tartozik. A 35 gép átlagéletkora 12 év (a legöregebb működésben lévő gép több mint 24 éves). Középtávon továbbra is be kell rendezkednünk e gépcsalád használatára, hiszen strapabírósága és viszonylagos olcsósága a mai mezőgazdasági körülmények között döntő szempont. Bár a múlt emlékeként még üzemelnek a kukorica szilázs készítésekor a Rába és T130 típusú nagy teljesítményű traktorok (23 éves átlagéletkorral 4 db), de a mezőgazdasági talajelőkészítési, vetési, több esetben a szállítási munkákat a John Deere gépek végzik. A gépek átlagéletkora kedvező: a 8 traktor átlagéletkora 7,5 év. Az önjáró rakodógépek jellemzően Manitou típusúak: az 5 gép átlagkora 5 év.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A szálastakarmány betakarító önjáró gépcsalád Hesston (28 évesek) és Class Jaguár (7 éves). A régi gépek csupán tartalék szerepét töltik be, hiszen a Jaguár teljesítménye jóval több, mint a másik 3 gépé együttvéve. Az arató-cséplő gépek mindegyike a Class családhoz tartozik. A 6 gép átlagéletkora kis szórással 10 év. Új gépünk a Huniper gyártmányú önjáró hidas traktor, mely 2008-as beszerzésű. A pótkocsik, tartálykocsik és egyéb vontatott szállító járművek (99 db) magas életkorú berendezések (20 év): a legidősebb működőképes pótkocsi 34 év óta szolgálja Pálhalmát. A 23 – döntően IFA – tehergépjármű sem sokkal fiatalabb, koruk megközelíti átlagosan a 17 évet. Az erőgépek, betakarító gépek vontatott eszközei (ekék, tárcsák, boronák, bálázó gépek, adaptere, szórógépek stb.) nagy változatosságot mutatnak. A 131 eszköz 14 éves átlagéletkorral nem tartozik az új berendezések közé. A környéken több mezőgazdasági vállalkozó gazdálkodik, a nagyobb gazdálkodók viszonylag jól gépesítettek és külső szolgáltatásra elvétve szorulnak. A kisebbek eseti bérmunkákat vesznek igénybe bizonytalan fizetés mellett. Többek közt a fogvatartotti foglalkoztatás miatt is saját igényeinknek kielégítése az elsődleges cél, de keressük a lehetőséget gépeink kihasználtságának fokozására. 2.2.


Géptámogatás várható alakulása Az EU a közös agrárpolitika szellemében egyértelműen jelzi, hogy a vidékfejlesztés forrásait (II. pillér: agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások, kedvezőtlen adottságú területek normatív támogatása, mezőgazdasági beruházások támogatása, mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása, erdőtelepítési támogatások, a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése, fiatal gazdálkodók támogatása, gazdálkodók oktatása és képzése; a támogatási mérték 80% illetve 15-40%) akarja megerősíteni a közvetlen kifizetések (I. pillér: Közvetlen kifizetések, Intervenciós állami felvásárlás, Exporttámogatások; a támogatási mérték 25%) rovására. Magyarországon legnépszerűbb az un. gépbeszerzési pályázat (II. pillér: mezőgazdasági beruházások támogatása), amelynek fenntartására a Nemzeti Diverzifikációs Program Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése jogcímen utoljára 2009 decemberében írtak ki pályázatot. Várhatóan a közvetlen gépvásárlási támogatás kerete mérséklődik, és értelemszerűen a beruházásokhoz szorosan kapcsolódó gépi berendezések, eszközök beszerzése kerül majd előtérbe. Így hosszú távon a termelési hatékonyság növelése, a gazdaság eredményessége és a munkahelyek megteremtése és megtartása révén közvetetten fogja szolgálni a vidéken élők javát. A mezőgazdasági termelők kihagyása az egyéb OP-ból A mezőgazdasági termelők szinte kivétel nélkül nem jogosultak pályázni az alapvető fejlesztési forrásokra az Európai Uniós Operatív Programokban, így ez különösen a Környezet és Energia Operatív Programokra - Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal, Megújuló energia alapú villamos energia- és hőenergia termelés, valamint biometán termelés, Épületenergetikai fejlesztések – igaz.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Ezen programok kimondottan az energiahatékonyság növelését célozzák a tervezett épületgépészeti, épületenergetikai fejlesztésekkel. Az Európai Unióban vállalt megújuló energiák termelésére vonatkozó kötelezettségek teljesítése a fő cél, amelyből a jelen állás szerint a mezőgazdaság nem tud szerepet vállalni. Az ok ismert, vagyis egy „vérbeli” mezőgazdasági vállalkozás, ezen pályázati kritériumnak sajnos nem tud megfelelni, ugyanis a mezőgazdaságból származó éves árbevétel mértéke messze meghaladja az előírt 50%-ot, amely iparági korlátozás, holott a pályázatban megfogalmazott célok elérése minden vállalkozás - legyen az mezőgazdasági, vagy nem mezőgazdasági alaptevékenységű – számára életbevágóan fontos lenne. Nem is beszélve arról, hogy a korábbi támogatottsági hiányosságok (azaz, nem teljes az energiatermelési vertikum) miatt a megvalósult beruházás jövedelmezősége és a fejlesztéssel elérni kívánt célok fenntartása is kérdésessé válik. Következtetésképpen, a mezőgazdasági vállalkozások esetében a fenntartott iparági korlátozás lehetetleníti a mezőgazdaság társadalomba való integrálását. Tehát továbbra sem világos, hogy a támogatottság szempontjából a mezőgazdaság infrastrukturális fejlesztésének kérdése kinek az asztala: magáé az ágazaté, vagy a társadalomé? A szállítási tevékenység kiszervezése Az állattenyésztési ágazatokban (sertéstenyésztés, szarvasmarha-tenyésztés) váltott műszakban dolgozó személyek szállítása a társaság számára komoly logisztikai kihívást jelent. Az utóbbi években a gépjárműpark fejlesztésére nem került sor, így értelemszerűen nem követte a személyi szállítás igényeit sem. Jelenleg a rendelkezésre álló infrastrukturális háttérrel a személyszállítás zökkenőmentes lebonyolítása nem gazdaságos, ugyanakkor az elavult géppark karbantartási és az amortizációs költségei igen magasak. A menetrendszerű személyi szállítás racionalizálására 2009-ben tett kísérlet – az állattartó telepeken a munkavégzés újraszervezése és összehangolása – sikertelennek tűnt. A társaságunk egyik jelentős bevételi forrása az árunövények (kukorica, őszi búza, napraforgó és repce) tőzsdei értékesítése. Ez a tevékenység is jelentős logisztikai feladatot jelent, aminek határidőre való teljesítése az előbbiekben ismertetett okok miatt megint nehézségekbe ütközik. Az utóbbi időben a terményszállítást kivétel nélkül az arra szakosodott szállítófuvarozó cégek végezték, ugyanis a felvásárlók általában alacsony árakon, ugyanakkor egyre magasabb minőségi (terményvizsgálatokkal igazolt) és logisztikai (rövid teljesítési határidő) követelményeket támasztanak. 2.3.


A gépesítés feladata a termelő egységek gépi szolgáltatásának hatékony, költségtakarékos és az igényekhez legszorosabban illeszkedő módon való biztosítása és ennek fenntartása. Külső gépesítési szolgáltatást gazdasági társaságunk a fentiekben felsorolt piaci környezet miatt, csak speciális bérmunka nyújtásával képes megbízható árbevétel mellett végezni. A gépesítési szolgáltatás sarkalatos pontja az erőgép kezelők létszáma és szakmai felkészültsége. Az elmúlt években mind a két feltétel negatív irányba változott, így szerényebb munkaerővel kell megoldani a feladatokat. Ennek megfelelően közép- és hosszútávon fontos a dolgozói létszám megtartása, képzése a stabil szolgáltatás ellátása érdekében, illetve a gépek beszerzésénél figyelembe kell venni azok teljesítményszint növelését az optimális létszámgazdálkodás érdekében. Az eredményesség nagyban függ az alkalmazott gépesítési megoldásoktól, ezért szükséges az új növénytermesztési és állattenyésztési rendszerek támogatása. 17. oldal, összesen: 80

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A mezőgazdaságban alkalmazott gépektől nem csak azt várjuk, hogy fizikailag könnyítsék a dolgozó ember munkáját, vagy segítségükkel megvalósulhassanak termelési technológiák, hanem azt is, hogy működésük gazdasági hasznot hozzon. Precíziós vagy termőhely-specifikus növénytermesztés helyzete A döntéshozatal megalapozása és a tervezés-gazdálkodás, valamint a mezőgazdasági termelés racionalizálása szempontjából a precíziós növénytermesztés teljes körű alkalmazása a jövő gazdálkodóinak kihívása. A precíziós gazdálkodás a termőhelyhez alkalmazkodó termesztést, táblán belül változó technológiát, integrált növényvédelmet, távérzékelést, térinformatikát, geostatisztikát, a növénytermesztés gépesítésének egészét és az információs technológia vívmányainak alkalmazását a termelésben magába foglalja. A precíziós vagy termőhely-specifikus növénytermesztési technológia kifejlesztésének és alkalmazásának alapvető oka a termesztés gazdaságosságának fokozására irányuló törekvés, valamint a környezetvédelem, a környezetkímélő gazdálkodás szükségessége és az ellenőrzött minőségű termény iránti igény. A precíziós növénytermesztés alkalmazásából az alábbi előnyök származhatnak: -

okszerű tápanyag-visszapótlás (differenciált tápanyag-gazdálkodás), környezetkímélő termesztéstechnológia (környezetterhelés csökkentése), termés többlet és homogenitás (hozammérés és térkép), javuló gazdaságosság (csökkentett inputok), magas szintű termesztési és munkakultúra (szakképzett munkaerőigény), megbízható, folyamatosan bővülő adatbázis (adatkezelő rendszer), digitális kataszteri nyilvántartás és táblatörzskönyv vezetési lehetősége (adminisztrációs tehermentesítés), nyomon követhető minőség-ellenőrzés (környezet-központú minőségellenőrzés), kontrollált költség- és energia-felhasználás (döntéstámogató rendszer), területhasznosítás támogatása (egységes termesztési rendszer).

A precíziós növénytermesztés alkalmazását és elterjedését illetően Magyarország jelentős hátrányban van a többi EU országtól, ugyanis az első komplett működő rendszer csak két éve létezik. Hazai precíziós növénytermesztés (a bevezetett gazdaságok száma, a technológiát alkalmazó vetésterület nagysága, a bevezetett technológia alkalmazási szintje – teljes körű, vagy bizonyos mélységig, stb.) aktuális helyzetéről és a várható tendenciáról nem áll rendelkezésre megbízható és értékelhető adatbázis. A technológia bevezetésének eredménye a következőképpen összegezhető. A technológiát alkalmazó termelők többségének gondot okoz a nagy mennyiségű adat kezelése és hatékony értelmezése. Számos vizsgálat egyértelműen azt mutatja, hogy a technológia adaptálása a vártnál lassúbb mértékű. Így például az Egyesült Államokban 1998-ban végzett felmérés szerint a farmerek 70 %-a nem ismerte a precíziós gazdálkodási technológiákat, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy az információ minősége nagymértékben befolyásolja az alkalmazást. Az Egyesült Államokban, Németországban, Dániában és Nagy Britanniában a termelők gátló tényezőként jelezték az időszükségletet, a technikai ismeretek hiányát, hardver kompatibilitás problémáját, illetve a magas beruházási költséget. A technológia előnyét nehéz számszerűsíteni, különösen, ha szélesebb körben nézve a környezeti, élelmiszerbiztonsági és egyéb nem számszerűsíthető előnyöket is figyelembe vesszük. Feltételezhetően a legtöbb gazdaság elsősorban az inputok (vetőmag, műtrágya, növényvédőszer) csökkentésére törekedve a táblán belüli heterogén viszonyokra


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve (terméshozam, tápanyag-ellátottság és talaj fizikai paraméterei, károkozó fertőzöttségi szintje) alapozva elsősorban a differenciált tápanyag- és herbicid kijuttatást és a hozammérést (vetőmag tőszám szabályozása) használják, amely a döntéstámogató rendszerbe van integrálva. A technológia hozadékaként említendők a munka minőségi javulása, a területteljesítmény növekedése és a gépkezelők terheltségének csökkenése is. Hosszú távon több kultúrás vetés alkalmazásával a termésbiztonság mellett környezetterhelés csökkenésére is lehet számítani, amely gazdaságossági szempontból közvetlenül nem mérhető, nem számszerűsíthető. 2.4.


A termelésbiztonság növeléséhez, a versenyképes hozamok eléréséhez, a termék minőség és a termelés gazdaságosságának javításához a gépállományt meg kell újítani, azaz korszerűbb, termelékenyebb, energia és költségtakarékos gépekre, gépesítési megoldásokra, illetve környezetbarát termelési technológiákra van szükség. Elengedhetetlen a technikailag elavult, jelentős költséggel üzemelő géptípusok leváltása. E szempontok figyelembe vételével a fejlesztési igények a következők. a) Gépszerkezetváltás: Hesston silózó és nagybálázók kiváltása, nagyobb teljesítményű betakarítógépek, kombájnok beszerzése. b) Kiváló talajművelésre alkalmas munkaeszközök – magágy készítők, szántás elmunkálók és tárcsák - beszerzése. c) Az anyagmozgatás a mezőgazdasági termelőmunka szerves része, így a gépek teljesítmény növekedése együtt kell, hogy járjon a szállító eszközök kapacitásának fokozásával. A növénytermesztés során az anyagmozgatási feladatok igen sokrétűen jelentkeznek, például a talajerő-visszapótlással, a vetéssel, a növényvédelemmel, a betakarítással összefüggésben és idetartozik a dolgozók szállítása is. d) A megbízható logisztika érdekében kívánatos a mezőgazdasági tömegtermékek speciális mozgatására a nagyobb szállító eszközök és a funkcióit tekintve különböző szállításokra is alkalmas, nagyobb kihasználtságot biztosító felépítményes kocsik beszerzése. e) Szükséges fontolóra venni a személyszállítási kapacitás megújítását és bővítését. A buszok korszerűtlenek és jelentős bérfuvarra szorulunk. Az átalakítás elsősorban a fogvatartotti szállítás megújítását kell, hogy szolgálja. Az intézeteknél várható nagy létszámú fogvatartotti szállító járművek cseréjekor számítunk kedvező elbírálásra.



3. Sertéstenyésztés 3.1.


Az ágazat jelenleg két telephelyen végzi tevékenységét: Újgalambosban és Bernátkúton, 750800 darabos kocalétszámmal és 10 000 darabos un. istállóban álló állománnyal (szopós, süldő, hízó, kan). Az összes férőhely (malacférőhely nélkül) 7 580 darab. A sertéstenyésztési ágazat évente 16 000 darab hízósertést állít elő, melyet vágottan és élve értékesítünk. A vágóhidunk éves kapacitása 5 000 darab hízósertés, a sertésállomány húskihozatala pedig átlagosan 58%. A sertésállomány genetikája kiváló, egyedül a tartástechnológia nem teszi lehetővé a teljesítménynövelést, így célszerű és indokolt a fejlesztés. Az állomány egészségügyi helyzetét jól jellemzi, hogy a hazai legfontosabb sertésbetegségektől mentes az állomány (ennek való megfelelés komoly állategészségügyi munka eredménye): -

PRRS mentesség Aujeszky féle megbetegedés mentesség Leptospirozis mentesség Brucellózis mentesség Trichinella mentesség

A végtermék előállítás szigorú követelménye a genetikai stabilitás és hatékony végtermék vonal kialakítása. A tenyész utánpótlás hibridizációját társaságunk végzi. Tenyész telepünkön kerül előállításra az F1 koca (magyar lapály kan és magyar nagy fehér koca keresztezéséből), melyet vásárolt H39 jelű terminálkannal fedeztetjük (Pietrain kan X Hampshire koca). Ennek terméke az áru sertés. Az így előállított 4 vonalas hibrid hordozza a tenyésztésben résztvevő fajták kedvező tulajdonságait. Bernátkúti tenyésztelep A bernátkúti tenyésztelep tartástechnológiája megfelel a kívánatos természetszerű tartási módnak a tenyészanyag utánpótlás nevelésének céljából. Az utónevelő istállók állapota nem megfelelő. A telep almozásos rendszerrel üzemel, szigeteletlen betonpadozaton, keményfa karámok felhasználásával tartjuk az állományt. A takarmánybehordó rendszerek kiépítésével az utónevelők takarmányozás rendszere megfelelő. Az Újgalambosban 2009. január végére, illetve júniusra elkészült korszerű hizlaló istállók megépülése lehetővé tette, hogy három utónevelőben megszüntessük az állattartást. A végleges cél, hogy Bernátkúton csak a tenyészállatokat és szaporulatukat tartsuk megfelelő körülmények között. Újgalambosi telep Az Újgalambosban megépült két modern hizlaló istállón kívül a kocaszállásokról (ahol azonban a takarmányozás módja és módszere nem megfelelő) elmondható, hogy az épületek megfelelnek a modern hibridsertés igényeinek. Az új épületekben a megfelelő tartási körülmények a hizlalásban 80 g napi súlygyarapodás növekedést és 0,3-0,4 kg/kg fajlagos takarmány-felhasználás csökkenést eredményeztek.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Összegezve megállapítható, hogy a telepek jelenlegi tartástechnológiája - az utónevelői és hizlaldai takarmányozás kivételével - jelentős élőmunkaerőt igényel. A pillanatnyilag emberi munkával ellátott takarmánykiosztás, kitrágyázás, almozás, szellőztetés, fűtés és takarítás elvégzése lelkiismeretes munkát, bizonyos esetekben pedig szakmai ismereteket és jártasságot követel. E feltételeknek a rendelkezésünkre álló fogvatartotti állomány nem, vagy csak igen kis mértékben felel meg. A 2009-es év sikeres volt a sertéstartók számára, csökkentek a takarmányárak és jelentősen felfelé mozdultak a felvásárlási árak. 2009-ben már önköltség felett is lehetett értékesíteni. 2010-re jellemző volt az alacsony, önköltség alatti átvételi ár, ennek köszönhetően a tárgyév nyereséget nem fog hozni. A piacon ugyan jó híre van a „galambosi” hízónak, sokan megkeresnek vásárlási szándékkal, de alapvetően ki vagyunk szolgáltatva a nagy vágóhidaknak, kereskedelmi áruházláncoknak. A jelenlegi versenyhelyzetben csak folyamatos fejlesztéssel, beruházással tudunk helytállni. A szerény nyereségből eredő tőkehiány egyre kevesebb termelő számára teszi lehetővé az átállást olyan költségesebb technológiára, amely a működés és a minőségi hús előállítás feltétele. A kiváló genetikai állomány mellett az európai versenytársaktól a termelés hatékonyságában maradunk el, így a naturális mutatókban tapasztalható hátrány elsősorban a technológiai lemaradásban keresendő. Komoly beruházások várnak ránk, de a talpon maradáshoz teljesítenünk kell őket, hiszen a sertéságazat folyamatos árbevételt biztosít. Társaságunk tulajdonában lévő állomány összetétele 2010.10.31-én: Szopós malac

5 174 db

Hízósertés

4 196 db

Süldő

219 db

Koca

789 db

Kan

38 db

Összesen

10 416 db

A sertéstenyésztés naturális mutatói a hazai nagyüzemi átlagnak megfelelőek, több esetben annál jobbak. mértékegység

Pálhalmai Agrospeciál Kft.

Színhúskihozatal Abrakfelhasználás

abrak kg/testtömeg kg

Országos nagyüzemi átlag

57,9%

56,4%

2,913

3,202

Hízó tömeggyarapodás

gramm/nap

688

702

Malac tömeggyarapodás

gramm/nap

301

441

Az országos összehasonlításból látszik, hogy a hizlaldai teljesítmény (köszönhetően az új istállóknak) kielégítő, míg a szopós malac esetében a tömeggyarapodás – a korszerűtlen tartási körülmények miatt – elmarad az országos összehasonlításban. 3.2.


A sertéshús, – a baromfi hús mellett – Magyarország és az Európai Unió legfontosabb állati eredetű tömegélelmiszere. A fejlett országok étkezési szokásai jelentős mennyiségű állati eredetű fehérjét igényelnek – világ tendencia: a GDP növekedésével nő az egy főre eső húsfogyasztás. Példaként említhető, hogy a közép- és közel keleti szegény országok


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve húsfogyasztása néhány kg/fő/év, Kína fogyasztása 40 kg/fő/év, a felzárkózó európai országok már 100 kg körüli fogyasztással rendelkeznek. Az uniós csatlakozás lényeges hatást gyakorolt a sertéságazatra: -

csökkentette a támogatást, piacot nyitott, szabaddá tette a hazai piacot, szabaddá tette a hazai termelési bázis tulajdonviszonyainak átalakítását.

Ezek együttes hatása inkább kedvezőtlen, mint kedvező hatást gyakorolt az ágazatra. Ami mégis előre mutató és reményt jelent: a sertéstenyésztés és forgalmazás oly kemény piaci viszonyok közé került, hogy abból csak megerősödve jöhet ki. A piaci pozíciók elfoglalásában nagyon sok termelő elvérzett, azonban a talpon maradók rákényszerülnek a tartástechnológia, takarmánykeverési technológia, a genetika teljes korszerűsítésére. Az átalakult üzemek versenytársai lesznek a belga, holland, német tőkével Magyarországon épült intenzív üzemeknek. Végtermék-centrikus termék előállítás Az élőállat előállítás és értékesítés a végtermék szempontjából erősen köztes terméknek minősül. Olyan köztes termék, melynek tárolása nagyon költséges és minőségromláson esik át. Tehát a termelő mindig a felvásárlóknak kiszolgáltatott állapotban lesz mindaddig, amíg csupán élőállatot tud értékesíteni. Egyensúlytalanság A piac kiegyensúlyozatlansága, a feldolgozóipari kapacitások koncentráltsága, a termelők szervezetlensége mind azt eredményezi, hogy ma Magyarországon középtávon nem biztos, hogy minden termelő rentábilisan tudja a végterméket előállítani. Az árunövény értékesítésre is igaz, azonban a hízósertés eladásra hatványozottan érvényesül: csak a hosszú távú piaci kapcsolatokra épített marketing rendszer a működőképes. Az évi 15 000-17 000 db-os értékesítési mennyiség két-három csatornán keresztül történő piacra juttatása biztosíthatja az eredményes outputot. A közeljövő tendenciája kell hogy legyen a vágási kapacitás, a termelői kibocsátás egyensúlyának megteremtése. Ehhez kapcsolódik az értékesítési lánc stabilitásának megteremtése. 3.3.


Igény az olcsó húsra A magasan fejlett országokban a húsfogyasztás eléri a 150 kg-ot fejenként. (Zárójelben jegyzem meg: a húsfogyasztás összetétele nagy differenciát mutat, melynek befolyásoló tényezője a vallási hovatartozás, a földrajzi elhelyezkedés és ez esetben is a GDP egy főre eső összege.) A fejlődési tendencia némileg a vörös húsok irányából a fehér húsok irányába mozdul el.) A közeljövő várakozása, hogy Magyarországon nő a hús iránti igény, az EU tagországokban stagnálás várható. Fontos világtendencia, hogy a kínai gazdaság növekedése, a lakosság „fogyasztóvá” válása jelentősen megnöveli a hús – elsősorban a baromfi és a sertés hús – iránti igényt.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Az elmúlt 100 évben megfigyelhető volt, hogy a Hongkongban lejátszódó gazdasági, szociális és egyéb folyamatok 30 év múlva Kínában is bekövetkeznek. Ez a „modell” azt prognosztizálja, hogy Kína húsfogyasztása 30 év alatt legalább megduplázódik. Ez a növekedés még ha többségében baromfiból is származik, jelentősen érinti a sertéspiacot. Csupán nagyságrendek érzékeltetése céljából: a következő 30 évben Kína 500 millió db sertéssel többet fog várhatóan elfogyasztani. Ez a mennyiség a magyar előállítás 100-szorosa! A másik fontos tendencia, melyet érdemes említeni: Nyugat-Európában egyre kevésbé kívánatos az állattenyésztés intenzív válfaja. Az intenzív termék előállítás nemcsak árut bocsát a piacra, hanem hulladékot, veszélyes hulladékot, szag- és zajhatása van, illetve az erősödő állatvédő szervezetek is egyre jobban hallatják hangjukat. Már ma is megfigyelhető a tendencia: a holland, belga, német állattenyésztő vállalatok a székhelyüket Magyarországra és más közép- és kelet-európai országokba helyezik át. Tehát a világ és európai tendenciák egyértelműen mutatják a sertés előállítás jövendő lehetőségét Magyarországon. A fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott társaságok sertéstenyésztése az élő munkaerő olcsó és viszonylag korlátlan voltára épült. A foglalkoztatási elvárás megteremtette és fenntartotta a szalmás, almos trágyázási technológiát. (A takarmányozási technológia évtizedeken keresztül kézi munkára volt alapozva, azonban ennek rossz hatékonysága, sok esetben kártékonysága már évekkel ezelőtt arra kényszerítette a Pálhalmai Agrospeciál Kft-t, hogy önetető rendszereket építsen be az istállókba.) Az élő munkának azonban a jövőben is fontos szerepe lesz, nem szüntethetjük meg, pusztán minőségileg átalakítjuk. A sertés hízlalás folyamatában csökkentenünk kell az élőmunkától való függést, a tenyésztelepen viszont hosszú távon számítunk a fogvatartotti munkaerőre. A sertéstenyésztéssel szemben támasztott követelmények, a jövő alakítása szempontjából lényeges tendenciák a következők: -

az élőmunka csökkentése a technológiai fejlesztéseken keresztül, az intenzitás és az iparszerűség fokozása, a feldolgozottsági szint növelése és ezzel a vágóhidaktól való függőség csökkentése, a vállalaton belüli alapanyag ellátás biztosításával az input oldali hullámzások tompítása.

A generális trend: a hatékonyság növelésével a költségszint csökkentése, még ha ez a minőség romlásához is vezet. A piac jelenleg nem értékeli megfelelőképpen a jobb minőségű végterméket. 3.4.


A sertéstenyésztés stratégiai jelentősége nagy, mert globálisan a humán élelmezésben fő szerepet tölt be, így minőségi alapanyagokból, magasabb feldolgozottságú és hozzáadott értékű félkész-, késztermékek előállítása a legfőbb célunk. Az alábbiakban felsorolt technológiai fejlesztésekkel – a fajlagos költségcsökkentés és megfelelő marketing tevékenység mellett – a versenyképességünket is kívánjuk növelni. a) Egyedi takarmányozási rendszer kialakítása: a tenyészkocák elhelyezésére az Újgalambosban üzemelő istállók megfelelnek kisebb-nagyobb javításokkal (karámok, nyílászárók). A takarmányozás módszere azonban nem alkalmas arra, hogy a kocák a termelési fázisuknak megfelelően, pontos adagban legyenek ellátva. 23. oldal, összesen: 80

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A kocatakarmányozás legfontosabb ismérvei a termékenyítés előtt flashing takarmányozás a kedvezőbb ivarzásért, a termékenyítés után pár napig visszafogott, a vemhesség alatt éppen elegendő, a vemhesség utolsó hónapjában emelt, a szoptatás alatt pedig bőséges takarmányadag. Ennek megvalósításához elengedhetetlen az egyedi takarmányozás, ami ellésenként átlagosan egy darab, választásonként pedig 1,3-1,8 db plusz malacot jelent, valamint összességében kedvezőbb szaporodásbiológiai és termelési mutatókkal rendelkező kocaállományhoz jutunk. b) Ellető istállók felújítása: technológiai igényként jelentkezik ezen istállók hőszigetelése, a malacoknak menekülési lehetőség és kellő hőmérséklet biztosítása a megfelelő zónában, a kocák számára ideális alacsonyabb teremhőmérséklet, a kocák egyedi takarmányozása, a takarékosabb malactakarmányozás feltételeinek megteremtése, valamint megfelelő mennyiségű levegő (szellőzés) biztosítása. Amint az újgalambosi hizlaldák és utónevelők elkészülnek, meg kell szüntetni a malacok elletőben történő utónevelését, amik választás után közvetlenül az utónevelőbe kerülnek, így kevesebb ellető üzemeltetésére lesz szükség. A hosszútávon tökéletes megoldás új elletők építése. c) Az előzetes felmérésünk szerint áru-előállítási vonalon összesen 5 000 férőhelyes hizlaldára és egy darab 3 200 férőhelyes utónevelőre van szükség. d) A bernátkúti tenyésztelepen megvalósított természetszerű tartás a süldők hasznos élettartama és szaporodásbiológiai fejlődése szempontjából igen kedvező. Itt a takarmányozási rendszert kell javítani temperált itatási lehetőséggel. Hosszútávon viszont a tenyészanyag előállítást is célszerű áthelyezni az újgalambosi telepre, ahol ki kell alakítani a szabadban tartózkodás lehetőségét a tenyész süldőknek. e) A vágóhídi kapacitás jobb kihasználása érdekében egy húsbolt létesítését, továbbá megfelelő technológiai fejlesztést követően - tőkehús, töltelékáru előállításával – a büntetés-végrehajtási piac, illetve általában véve új partnerek meghódítását tervezzük, megteremtve a „darabolt hús”-ra kiírt közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetőségünket.



4. Szarvasmarha-tenyésztés – tejelő tehenészet 4.1.


A szarvasmarha-tenyésztés összesen 2 700 férőhely kapacitással a hangosi, bernátkúti és parragi telephelyen Holstein fríz (összesen 1 300-1 350 darab állattal). Évente 6,4 millió kilogramm extra minőségű tejet állítunk elő és értékesítünk. Rendelkezünk egy – az Európai Uniós előírásoknak megfelelő – kisvágóhíddal, ahol alkalmi vágásokra kerül sor. A szakosított szarvasmarha telepeink rendelkeznek az Egységes Környezethasználati Engedéllyel. A Holstein fríz tenyésztés jelenleg az alábbi két telepen történik: Hangosi tehenészet A 2009-es évben telepünk a HGI alapján az 50 tehénnél többet tartó gazdaságok közül a 27. helyen áll, a laktációs termelés alapján pedig a 25. helyen 10 187 kg-os laktációs termeléssel. Az állattenyésztés egyik alappillére a jó tenyésztői munka. Az állomány 98-99%-ban Holstein fríz fajta. A tenyész érték meghatározásában nagy szerepet kapnak a szakmai kiállítások és bírálatok. Közép-Európa legnagyobb állattenyésztési kiállítása a Hódmezővásárhelyen évente megrendezésre kerülő Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, melyen 2010-ben társaságunk is képviseltette magát. Süsü nevű tehenünk az alábbi díjakat nyerte: Szarvasmarha-tenyésztési nagydíj Senior Champion (kategória legszebb tehene) 1. hely a X. kategóriában 1. hely a tejelőmarha kategóriában Grand Champion Nem mellesleg „Excellent” tenyészállatának minősült.

minősítéssel

Magyarország

legmagasabb

pontszámú

A Cremonában megrendezésre került Európai Holstein Show-n pedig Rulett nevű tehenünk az 5. helyen végzett, maga mögött hagyva a kelet-európai országok versenyzőit. Ezek az eredmények jelentősen megnövelik a tenyészállat keresletet irányunkban. Az állomány állategészségügyi helyzete jó. Telepünk un. hármasmentes telep, így rendelkezünk -

gümőkór (tuberkulózis) mentességgel, enzoo leukózis mentességgel, brucellózis mentességgel..

Az IBR mentesítés jelenleg folyamatban van. A genetikai háttér mellett a tartástechnológia játszik jelentős szerepet az ágazat eredményességében. Az állomány teljesítménye jól látszik az előző eredmények alapján, azonban ezt a termelést nem lehet tovább fokozni a korszerűtlen tartástechnológia miatt, illetve az állomány ki van téve az időjárás viszontagságainak, ami veszélyezteti a termelés


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve eredményességét. A telep 30 évvel ezelőtt épült az akkori termelési színvonalnak megfelelően, ezt a csúcs genetikát már nem képes kiszolgálni. A takarmánybázisunk megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, bár a csapadékos időjárás miatt az alaptakarmányaink egy része jelentősen toxinnal szennyezett. A takarmánykészlet rendelkezésre áll, de kezelése elkerülhetetlen és többlet költséget generál. Az elavult tartástechnológia óriási segédüzemági- és bérköltséget jelent számunkra, elsősorban a nagy mennyiségű almos trágya kezelése, illetve a kiesett tejtermelés miatt. A fejőház állapota folyamatosan romlik, egyre gyakrabban szorul javításra, üzembiztonsága kétséges. A telepen lépéseket tettünk a humánerőforrás átszervezésére a munkaerő hatékonyabb kihasználása érdekében. Kisebb beruházásokkal az egyes munkaterületek összevonhatóak, ami jobb munkaerő felhasználást tesz lehetővé és átláthatóbb ellenőrzési (termelési és biztonsági) feltételeket teremt. A szociális épület szigetelése nem megfelelő, a fűtésre felhasznált energiaköltségünk magas. A telep ivóvízhálózata elavult, a rendszerben rengeteg a pangó víz, a coliform baktériumok száma rendszeresen magas értékeket mutat a mintavételek során. Az ágazat létszámadati 2010.10.31-én: Itatásos borjú

244 db

Üsző

430 db

Előhasi üsző Tehén Összesen

17 db 685 db 1 376 db

Ágazati összehasonlító eredmények: Országos nagyüzemi átlag

mértékegység

Pálhalmai Agrospeciál Kft.

Átlag zárt laktációs teljesítmény

kg/év/fejt tehén

10 187

9 200

Istálló átlag

kg/nap/összes tehén

27,3

22,0

Fejési átlag

kg/nap/fejt tehén

30,4

27,0

Eredményeink az országos átlag felettiek, bizonyítják azt a fejlődést, melyen az ágazat átment az elmúlt években. A magasabb termelési volumen sem a minőségi eredményeket (extra minőség), sem a beltartalmi értékeket nem rontotta. Számos tartástechnológiai problémára és túlzó élőmunka felhasználásnak tudható be, hogy a tej önköltsége (88 Ft/l) jelentősen magasabb, mint a környezetünkben tapasztalt értékek (68-72 Ft/l). A korábbi évekre jellemző volt a telep nem megfelelő szaporodásbiológiai helyzete és a nagyszámú tehénkiesés. Ez a trend 2009. évben megfordult és a 640 db-os tehénlétszámot sikerült felvinni 680-700 db körüli létszámra úgy, hogy az idei évben 48 db vemhes üszőt tudunk exportra is értékesíteni.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A termelés színvonalát az elmúlt évek tartás-, itatás-, takarmányozás technológiai beruházásaival, sikerült emelni, részben stabilizálni: -

nyíltvizű temperált önitatók beszerzése, a nagytejű istálló nyári klimatizálásának megoldása, üzembiztos, modern etetőkocsi üzembe állítása, takarmánytárolók kialakítása, Steimann ketrecek beállítása, karámok árnyékolása.

Parragi üszőtelep Növendék üszőtelepünk tartás- és takarmányozás-technológiai szempontból az elérni kívánt céloknak megfelel. Kisebb beruházásokkal az emberi munkaerő még tovább csökkenthető. A 2007. év második felétől az üszők első, illetve második inszeminálása ivarspecifikus spermával történik, ami részben azt eredményezi, hogy az idei évtől évente 80-100 db vemhes üszőt tudunk értékesíteni évente. 2008-ban fagymentes itatók beszerelésére került sor az istállókban, így az itatás teljesen biztonságossá vált. 4.2.


A gazdasági világválság miatt a tejtermékek fogyasztása (főleg a minőségi termékek) utáni kereslet drasztikusan csökkent, így a tej 55 Ft/literes felvásárlási árra mérséklődött az elmúlt évben (2009. év elején 100 Ft/liter volt a tej ára). A jelenlegi felvásárlási árunk 81 Ft/liter. A tejtermelő telepek egymás után zárják be kapuikat az idei évben. A magyar tejtermelők már a hazai piacot sem tudnák kiszolgálni, ami nemzetgazdasági szempontból is nagyon veszélyes. A multinacionális cégek és az Európai Uniós országok támogatási rendszere a magyar tejtermelőket jelen pillanatban lehetetlen helyzetbe hozták. Várható, hogy hosszútávon a magas energiaárak és a nagyszámú tehénlétszám csökkenés miatt az országok önellátásra fognak beállni (főleg az alacsonyan feldolgozott magas víztartalmú tejtermékek terén). A szomszédos mediterrán országok nyerstejből importra szorulnak, így hosszabb távon mint tartós piaccal lehet velük számolni. Bázis alapon Európai Uniós, illetve hazai forrásból évi 8 Ft/liter támogatást kapnak a termelők (a Pálhalmai Agrospeciál Kft. így évente a tejtermelés után 40 millió Ft-ra jogosult). A mezőgazdasági támogatások mértéke 2014. után kérdéses. Bizonytalan a jelenlegi támogatási rendszer fennmaradása, a kvóta szabályozás illetve a vámpolitikája. Az ipari takarmányok (fehérje hordozók, ásványi anyagok, egyéb kiegészítők) tekintetében az Unió behozatalra szorul, ezen alapanyagok árát a világpiac alakítja, befolyásolni nem tudjuk. 4.3.


Magyarországon a tejelő állatállomány 300 ezer alá süllyedt: az állománycsökkenés üteme az árak emelkedésének köszönhetően megtorpant, ami feltételezhetően jelzi a hazai tej-hús iránti piaci kereslet igen szélsőséges ingadozást is. Egy év alatt a szarvasmarha állomány 11 ezerrel csökkent.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Az Európai Unió a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében tejkvótákkal és számos egyéb eszközzel szabályozza a tej és tejtermékek termelését. Annak érdekében, hogy az EU mezőgazdasága a világpiaci feltételekhez közeledjen, a KAP újabb reformja van napirenden. A tejtermelés szabályozásának megváltoztatása szükséges, ám az érintettek véleménye eltér abban, milyen irányba is kellene elmozdulni. Az Európai Bizottság igyekszik leépíteni az agrárszektorra jellemző, még mindig erősen protekcionista jellegű rendszert. A tejtermelő gazdák körében azonban nem feltétlenül népszerűek a tervezett intézkedések. A tejkvóta rendszer alapvetően az EU-ban megtermelt nyerstej-mennyiség kezelését garantálja a piaci egyensúly megzavarása nélkül, különböző szabályozó elemek alkalmazásával (pl. tejpor és vaj intervenciós és magántárolás támogatása, vajfelhasználás támogatása, „iskolatej-program”, non-profit intézmények vajfelhasználásának támogatása). A kvótarendszer keretében a kvótákon felül termelt mennyiségek elhelyezését a túltermelést előidéző tejtermelőknek kell megfizetniük. Az EU minden tagállama számára országos referencia-mennyiséget határoz meg, amelyet a tagállam szétoszthat tejtermelői között. A termelők számára kijelölt egyéni kvóták beszállítási és közvetlen értékesítési kvótákból tevődnek össze. Adott kvótaévben a termelő 70-100% közti mértékben teljesítheti egyéni kvótáját jogkövetkezmények nélkül. Az előzetes felmérés és a piaci elemzés után az Európai Unió és a világpiac növekvő igényeinek kielégítése érdekében 2008. április 1-jétől 2%-kal emelték a tejkvótákat. Mivel a tejkvóta rendszer 2015. áprilisától teljesen megszűnik, a megállapodás értelmében 2009/2010 és 2013/2014 között évente 1%-kal emelkedik a kvóta, így biztosítva a termelők zökkenőmentes átállását. Várakozásaink szerint a hektikus kereslet- és áralakulás nemcsak a magyar termelés volumenére nyomta rá a bélyegét, de az európai termelők nagy részét is döntésre kényszerítette. Így a tejtermelés csökkenése néhány országnál már tejhiányt okozott. Az év során Olaszországból folyamatos szívóhatás érződik, de német feldolgozók is kereslettel léptek fel a hazai előállítóknál. Ez a tendencia középtávon áremelkedést és piaci stabilitást idéz elő. A tenyészanyag-utánpótlás szempontjából a szarvasmarha-tenyésztési ágazat számára egyértelműen az egyik legjelentősebb célország Oroszország. Oroszország önellátásra való törekvése (a megvalósítandó agrárstratégia célkitűzése az önellátás elérése 6-10 éven belül) és az állattenyésztési ágazatok beruházási volumene (a hazai termelés és feldolgozás növelése, fejlesztése támogatásokkal) arra enged következtetni, hogy a tenyészanyagok (üszők) – hús és tejhasznú fajták – iránti stabil keresletre hosszú távon is lehet számítani. 3.4.


Az ágazat pálhalmai fenntarthatósága érdekében komoly lépéseket kell tenni. A tervezésnél és a fejlesztésnél az alábbi szempontokra kell tekintettel lenni: -

A jelenlegi feltételek mellett tejtermelésünk csak minimálisan fog emelkedni. A költségeket csak megszorításokkal tudjuk csökkenteni. A tartástechnológia átalakítását középtávon meg kell oldani. Tartósan számíthatunk többletbevételre minőségi tenyészállat értékesítésből. A trágyakezelés energia hatékonyságának növelése szüksége. A segédüzemi költségek csökkentése technikai korszerűsítéssel érhető el. A tehenek hasznos élettartamának növelése (2,1 laktációról 2,5-re). Olcsóbb fehérjeforrások keresése.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A tejpiaci anomáliák, egyensúlytalanságok miatt az elérhető jövedelmezőség megteremtése céljából az alábbiak teendők: a) Az elavult tartástechnológia megújítása érdekében szükséges egy új, 700 férőhelyes istálló építése a hangosi telepen. b) A szarvasmarhák költségtakarékosabb kiszolgálása érdekében, bővíteni kell a tömegtakarmány tároló kapacitást, amelyhez szükséges egy új, 400 vagon befogadóképességű silótér építése. c) Szükséges a szénatárolásra használt három darab fémszerkezetű nyitott szín mellé továbbiak beszerzése, a takarmány minőségének megóvása érdekében. d) Indokolt egy – a modern tejhasznú tehenészet kiszolgálására alkalmas, kevesebb élőmunka igényű és jobban felügyelhető – fejőház építése, ami a termelési eredmények emelkedését és / vagy a költségek csökkenését vonja maga után. e) A tehénállomány elektronikus jeladóval történő ellátása időszerűvé vált, meg kell valósítani az ivarzás megfigyelő és a tehenek egyedi takarmányozását lehetővé tevő rendszer kiépítését. f) Elengedhetetlen az ivóvíz hálózat rekonstrukciója (legalább a fejőházi és a vágóhídi ág cseréje), továbbá keressük a megoldást a meleg víz előállítására alkalmas alternatív energiák felhasználására. g) A tehenek biztonságos kiszolgálása érdekében elengedhetetlen egy önjáró rakodógép beszerzése.



5. Szarvasmarha-tenyésztés – húshasznú tehenészet 5.1.


Az angus állomány növekedése az elmúlt években elérte a legelő befogadóképességének felső határát: 160 darabos tehén létszám és az éves szaporulata alkotja a gulyát. A húshasznú tehén tartás jellemzően extenzív, külterjes, legeltetésre alapozott végtermék előállítás. A húshasznú ágazat költségérzékeny, ugyanis a tehenek egyetlen terméke a választott borjú. Az üszőborjak egy része a tenyésztésünk utánpótlását biztosítja, viszont többségüket tenyészállatként értékesítjük. A bikaborjakat hizlaljuk és 550 kg körüli súlyban kerülnek eladásra. A naturális hozamok kiválóak, a választott borjak száma az átlagos tehén létszámra vetítve 90 %. A hústehéntartás kiválóan kiegészíti a többi mezőgazdasági ágazat tevékenységét (a gyengébb minőségű takarmányok, szántóföldi melléktermékek, selejt anyagok hasznosítása) és a tájgazdálkodás költségeit is jelentősen csökkenti (nehezen kezelhető területek legeltetése). Legelőterületeink meglehetősen tagolt elhelyezkedésűek, istállóépületeink pedig korszerűtlenek. Ez az eredményességben is megmutatkozik, hiszen magas a hízóállat előállítás élőmunka igénye. 2011-től további 50 ha legelő bérleti lehetőségéhez jutottunk, amivel tovább tudjuk emelni a húshasznú teheneink létszámát. Létszámadatok 2010.10.31-én: Szopós borjú Növendék üsző

123 db 60 db

Hízóbika

4 db

Tenyészbika

4 db

Tehén

159 db

Összesen

350 db

5.2.


A magyar marhahús iránti igény csekély. Külföldön jellemzően nem keresik, a hazai értékesítés volumene stagnál. Az extenzív húshasznú tehenészet egyrészről kiegészítő tevékenysége a mezőgazdasági vállalkozásoknak, másrészről a kedvezőtlen adottságú termőterületek jó hasznosítója. A belső fogyasztás alacsony volumene a húshasznú ágazat tenyész alapanyag export értékesítése felé tolta el az ágazat hasznosítási irányát. Jellemzően Oroszország, Kazahsztán, Belorusszia, Törökország az előhasi üsző importőr Magyarországról: a kedvező magyar egészségügyi állapot miatt élénk a tenyészállataink iránt a kereslet.




A költségek komoly növekedése (takarmány, energia, stb.) az egyes tagországokban eltérő módon befolyásolták a húsmarha szektor helyzetét. Szintén nagy különbségek vannak a különböző hizlalási módok, tartástechnológiák alkalmazásai vonatkozásában. Az Európai Unió össztermelése stabil maradt. Egyes országokban (Spanyolország, Bulgária) csökkenés, míg Németországban növekedés volt megfigyelhető. A tehénállomány sajnos csökkent 2009-ben. Az EU jelenleg is exportál marhahúst, legfőképpen Oroszországba, de Svájc és Horvátország is komoly partner. A negatív egyenleg azonban már nem valószínű, hogy megfordul. Sajnos az orosz export sokat esett, egyrészt a piaci krízis, másrészt a DélAmerikai vetélytársak miatt. Az import 6%-kal növekedett az EU-ba, kis átrendeződés következett be a beszállítok terén, Paraguay kicsit javított, míg Brazília rontott a teljesítményen. Az árak ősszel 5%-kal csökkentek gyakorlatilag minden kategóriában. A 2009/2010-es előrejelzés szerint csökken a termelés. Ennek egyik oka a gazdasági nehézségek, a másik a vetélytársak erős nyomása. Szintén komoly negatív hatást gyakorolt a szektorra a tejszektort érintő válság. Az árak alakulása nem teszi lehetővé a termelők számára, hogy egyrészt növelni tudják a termelést, másrészt befektetni tudjanak. A piaci helyzetelemzés néhány tagállamról az alábbiakban összegezhető. Spanyolországban a termelés kicsit csökkent, a termelőkön nagy a nyomás. Olaszországban a termelési költségek nőttek, az árak stabilak voltak, a termelők nyeresége jelentősen csökkent. A banki kölcsönök egyre nehezebben megszerezhetők. Lengyelországban nagyon rossz a helyzet. Csökken az állomány, csökkennek az árak. Igaz, hogy most hagyta jóvá Brüsszel a földvásárlás támogatását, azonban ez nem jut el a szarvasmarha-termelőkig. Írországban a helyzet nem túl jó. A fogyasztási adatokon látszik a gazdasági válság hatása. A drágább marhahúsról sokan térnek át az olcsóbb húsokra. Az ír marhahús még mindig igen jelentős mennyiségben kerül exportra harmadik országokba, az évek során a versenyképessége azonban jelentősen romlott, és ezáltal csökkent a piaci részesedése is. Portugáliában a termelés csökkent, a kereskedelem teljesítménye visszaesett. Komoly szárazság van az országban már régóta, ez jelentősen növeli a problémáikat és költségeiket (drága takarmány). Franciaországban a piaci kereslet igen alacsony. Továbbra is komoly gondot jelent a Bluetong-betegség állategészségügyi és kereskedelmi szempontból. 5.4.


A jövőben a húshasznú állomány csak külterjes, extenzív állattartással tartható fenn gazdaságosan, amelynek megvalósításához racionálisan ki kell használni az Európai Unió előirányzott céltámogatásait (borjastehén prémium, külterjes termelést ösztönző prémium, speciális húsmarha prémium, szezonalítást csökkentő támogatás). A fennmaradáshoz és a versenyképességünk növeléséhez a marha és borjúhús közös piaci szervezete által preferált termékeket célszerű előállítani, így például élő marha és borjú, emberi fogyasztásra alkalmas friss, hűtött és fagyasztott marha és borjúhús, sózott, pácolt, szárított vagy füstölt marha és borjúhús és belsőség, egyéb tartósított, feldolgozott vagy dobozolt termékek, valamint marha és borjúfaggyú. Ennek köszönhetően ki tudjuk szélesíteni az értékesítési csatornákat. A fentiek teljesülése esetén a húsmarha tenyésztés stratégiai ágazattá válhat. 31. oldal, összesen: 80

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve a) További állománynövelésre van szükség, amelyhez rendelkezésre áll az elegendő nagyságú legelőterület és minőségi takarmánybázis, azonban a telelőkert növelése szükséges. b) A vágóhídi kapacitás teljes kihasználása szükséges, hiszen mienk az egyedetlen marhavágóhíd a környéken. Rövidtávon célszerű a feldolgozottsági szint növelésével különböző hústermékek előállítása, amely bizonyos fejlesztéseket igényel. c) Az emberi és a gépi munka felhasználás minimalizálására a húsmarha állomány parragi szarvasmarha telepre való áttelepítése szolgál.



6. Biogáz üzem 6.1.

A jelenlegi helyzet rövid bemutatása

A modernkori termelés a társadalmi szükséglet felett veszi igénybe a környezeti értékeket és messze a szükségesen túl terheli meg azt. Az anyag- és energiafelhasználásnak, hulladékkezelésnek ez a modellje nagyon rövidtávon tartható fenn: a környezetgazdálkodási szemlélet alapja az ilyen típusú anyagfelhasználás átalakítása anyagáramlás-gazdálkodássá, aminek lényege a termék előállítás és szolgáltatásnyújtás során szükséges inputok más és saját termelési ciklusból vagy a fogyasztásból származó vég-, melléktermékek és hulladékok beépítésével való biztosítása, így nemcsak új használati termék keletkezik, hanem lecsökken a hulladékképződés volumene és a természeti erőforrások kihasználása is. Alapvetően mezőgazdasági termelést folytató társaságunk kibocsátása évente több tízezer tonna szén-dioxid egyenérték, így szükségessé vált működésünk fenntartható alapokra helyezése, aminek fontos mérföldköve a 2007. december 21. napján átadott, 2009. június 30ig a kivitelezővel közösen üzemeltetett újgalambosi biogáz üzem. A biogáz a szénhidrátokat, cellulózt, fehérjéket és zsírokat tartalmazó szerves hulladékok oxigénmentes (anaerob) körülmények között végbemenő bomlása során képződő, a földgázhoz hasonló, sokoldalúan felhasználható légnemű anyag, melynek képződése spontán módon is lejátszódik a természetben (mélyvízi tengeröblökben, mocsarakban és hulladéktároló telepeken), azonban mesterséges beavatkozással – mint a biogáz üzem – a gáztermelés hatásfoka és a fermentáció gyorsasága megsokszorozható. Az állattenyésztésünk melléktermékeként olyan mennyiségben keletkezik szerves trágya, amelynek előírásszerű elhelyezése, ártalmatlanítása és újrahasznosítása az Európai Unió által előírt un. helyes mezőgazdasági gyakorlat elvének megvalósítása érdekében elengedhetetlen. A 2,5 milliárd forint összértékű biogáz üzemben az ártalmatlanítás folyamatában vegyszer nem kerül felhasználásra, a folyamat energiát termel, fosszilis energiát takarít meg. Fontos fegyvertény, hogy az osztrák állam – a Kiotói Egyezményben vállalt 8%-os üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentésének biztosítása érdekében - megvásárolta az üzem által elért széndioxid kibocsátás megtakarítást. Ausztria önmaga nem tudná a vállalását teljesíteni, viszont bevett gyakorlat, hogy azok az országok, amelyek túllépik a kvótájukat, az engedélyezett és valós kibocsátás közti különbséget megvásárolják a nemzetközi piacon, hiszen a csökkenő kibocsátás az üvegházhatás szempontjából mindenütt egyformán előnyös. A szerves anyag tartalom a természetben a szén-dioxidnál 21-szer agresszívebb üvegházhatású metángáz kibocsátása mellett bomlik el, így a biogáz üzem jelentős klímavédelmi szereppel bír, mivel a zárt fermentáló rendszere lehetővé teszi, hogy a bomláskor felszabaduló gáz ne a levegőbe jusson, hanem a gázmotorokban energetikailag hasznosuljon. Az egyes alapanyagok fajtájuktól függően más és más előfeldolgozási fázison mennek keresztül. A szalmás istállótrágya és a kukorica szilázs a napi körülbelül 100 tonna alapanyag befogadására alkalmas fogadóaknákba kerül, majd csigás szállítórendszeren keresztül a darálóba jut. A megdarált masszát a főfermentorokból visszavezetett folyadék segítségével hígítjuk, majd beadagoljuk a 2 darab, egyenként bruttó 3 480 m3-es főfermentorba. Az éttermi


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve hulladékokat szintén darálás, majd 70°C fokon való hőkezelés után a főfermentorokba juttatjuk. A hígtrágyát, a hőkezelt vágóhídi hulladékokat és az étolajgyártási melléktermékeket állaguknál fogva nem szükséges tovább hígítani, illetve darálni, azok a csővezetékes beadagolás után az előtárolókba kerülnek. A hígtrágya előtároló kapacitása 480m3, az éttermi hulladékokat feldolgozó egység tárolótere 30 m3. Az üzem egyszerűsített működését az alábbi ábra szemlélteti:

A napi receptúra összeállítását (bevitt anyag mennyisége), a reggeli mintavételt követő laboreredmények után határozzuk meg. A főfermentorokban a massza 38-40°C-os hőmérsékleten átlagosan 20-30 napot tölt, a biogáz-képződés 90%-a ezekben a zárt tárolókban történik. A némileg alacsonyabb hőmérsékletű 2 darab, egyenként bruttó 1 718 m3-es utófermentorban átlagosan 15-20 nap alatt a biogáz képződés maradék 10%-a is végbe megy. Az utófermentorokhoz együttesen 1 360 m³ kapacitású gáztároló tartozik. Ezt a gázmennyiséget a gázmotorok teljes kapacitás mellett működve 4 óra alatt dolgozzák fel.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A biogáz üzem által felhasznált alapanyagok tervezett éves mennyisége: Input anyag

Terv

2010. várható

Istállótrágya

29 400

3 100

Hígtrágya

25 000

28 265

7 200

7 123

0

9 101

Konyhai ételhulladék

2 000

2 513

Kukorica szilázs

4 000

616

67 600

50 718

Vágóhídi hulladék Élelmiszer hulladék

Összesen

A tisztítatlan biogáz - mely ekkor még a metán és a szén-dioxid mellett kénhidrogént is tartalmaz - baktériumos tisztítási elven működő kéntelenítőbe kerül, ahol a kén megkötése révén megközelítőleg 2/3 rész metánból és1/3 rész szén-dioxidból álló gázzá tisztítják. Az 1,7 megawatt teljesítményű üzem évi 6 000 000 m3 (ami 4 000 000 m3 földgázzal egyenértékű) biogáz előállítására képes - kétlépcsős mezofil eljárással - évi kb. 60-70 000 tonnányi input anyagból. A gáztárolókból a 2 darab (1 MW és 0,7 MW elektromos teljesítményű) gázmotor egyenletesen használja fel az üzemanyagot (biogázt), villamos energiát és hőt előállítva. A villamos energia egyrészről ellátja a biogáz üzem villamosenergia-igényét, másrészről transzformálás után az országos hálózatra kerül. A „zöldáram” értékesítése a Magyar Állam általi kötelező átvétel és a konstans kereslet miatt hosszú távon biztosított. A gázmotor által éves szinten 16 000 MWh hő termelődik, melyből az üzem mindössze 6.000 MWh-t fordít belső használatra (fűtés, hőkezelés, fermentálás), a fennmaradó mennyiség hasznosítási módja kidolgozás alatt áll. A két gázmotor egyidejű leállása esetén a biogáz az átmeneti tárolókat telíti, amennyiben a tárolók megtelnek, egy vészfáklya lép működésbe, ami elégeti a gázt. A biogáz képződés után a masszából hátramaradt erjedési maradék nyílt pihentető medencékbe (un. lagúnákba) kerül, ahonnan trágyatartályokkal és csőrendszerű elosztókkal felszerelt traktorok juttatják ki a mezőgazdasági művelés alatt álló területekre, a műtrágya felhasználást részben kiváltva. A lagúnák összesen 4 havi termelési mennyiség (körülbelül 36 000 m3) tárolására képesek. A biogáz üzem infrastrukturális ellátottsága kiváló, normál esetben minimális tárgyi és emberi erő ráfordítással működtethető. A társadalmi és piaci környezet mind a beszállítói, mind a fogyasztói oldalról jó, nagyfokú biztonsággal rendelkezik. A bemenő anyag – részben saját forrásból, részben külső beszállítóktól ártalmatlanítási díj fejében – folyamatosan megfelelő minőségben és mennyiségben áll rendelkezésre. A munkatársak elkötelezettsége, motivációja rendkívül pozitív, ami a közös cél és az alább részletezett fejlesztési igények megvalósítása érdekében elengedhetetlen. Tekintettel arra, hogy a műszaki átadás-átvétel 2007 decemberében volt, és hogy egy teljesen új technológia került beépítésre, az elmúlt időszakban számos műszaki és technológiai problémával kellett megküzdenünk, jelenleg is folyamatban van az üzem hangolása, az input anyagok hatékony feldolgozásának kialakítása, a teljesítmény fokozása és általában véve a működés optimalizálása.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A gázképződés az input anyagok összetételének függvénye, így nincs két azonos működésű biogáz üzem, a receptúrát csak a beszállított anyagok kémiai vizsgálatának függvényében lehet összeállítani. A fermentálást végző baktériumok igen érzékenyek, így bármilyen betáplálási hiba komoly termelés visszaesést eredményez, amit az elmúlt egy évben többször megtapasztaltunk. A szalmás istállótrágya beviteli mennyisége töredéke az eredetileg kitűzött céloknak. A cellulózbontás hatékonyabbá tétele érdekében szalma aprítógép beszerzésére került sor, mely az állattartó telepeken szecskázza az állatok alá az alomszalmát. Ezzel a módszerrel kívánjuk elkerülni a 2008-ban bekövetkező – a fermentációt szinte teljesen megbénító – szalmadugó kialakulását, melynek felszámolása nemcsak a termelés stagnálása miatti bevételkiesés, hanem a tisztítással járó költségek miatt is nagy érvágás volt számunkra. A lehető legrövidebb időn belül azonban biztosítani kell a képződő összes szalmás istállótrágya biogáz üzemben való ártalmatlanítását, hiszen ez volt az egyik indoka a beruházás létrehozásának. Az elmúlt időszak tanulsága, hogy a biológiai folyamatok gyors beavatkozást kívánnak, így elkerülhető a fermentáció teljes leállása és az ezzel járó termeléskiesés, valamint a rendkívül költséges baktérium újratelepítés. A vizsgálatok gyorsítása érdekében beszerzésre került egy minilabor, ami a legszükségesebb elemzéseket (szárazanyag-, savtartalom, stb.) rövid idő alatt, helyben elvégzi, lehetővé téve az azonnali, hatékony reakciót. Biogáz üzemünkben hosszú távra tervezzük a fogvatartotti foglalkoztatás fenntartását. Szerződéseinket törekszünk úgy megkötni, hogy azokhoz élőmunka legyen kapcsolható, ezzel pedig piaci rést töltünk be. A biogáz fejlesztés kezdete óta folyamatosan szervezünk az érdeklődők kisebb-nagyobb körének szakmai találkozókat, üzemlátogatásokat, rendszeresen publikálunk ágazati fórumokon, rendezvényeken, ahol egyrészt a technológia bemutatása, népszerűsítése, másrészt a hasonló beruházást tervező személyek, önkormányzatok tájékoztatása zajlik. Egyetlen ilyen tárgyú megkereséstől sem zárkózunk el. Emellett az általunk elnyert, vissza nem térítendő KIOP támogatás kapcsán a mintaprojektek közt tartják számon a pálhalmait. Ezzel összefüggésben, illetve a téma iránti, egyébként is nagy érdeklődésre tekintettel, számos hazai sajtóorgánumban szerepeltünk. 6.2.


A rendelkezésre álló kapacitások helyzete, a kapacitások bővíthetősége előtt álló akadályok A megújuló forrásból származó energiatermelés elterjedésének jelenlegi legfontosabb gátja a hálózatra történő betáplálási probléma: sem a gázhálózat fogadókészsége, sem a villamoshálózat szabad kapacitása nem teszi lehetővé, hogy a kisteljesítményű energia előállítók csatlakozni tudjanak közműellátáshoz. További gondot jelent a hálózatok rugalmatlansága, mely a megújuló forrású energia előállítók betáplálásának változását nehezen tudja kezelni. Az energia előállítás technológiája jelenleg nagyon kezdetleges: a nap, a víz, a biomassza alapú generátorok hatásfoka 50 %-nál alacsonyabbak. A hulladékenergiák hasznosítása nehéz és komoly beruházási igényt támaszt. Így a biogáz erőműnél villamosenergia-előállítás mellett nagyobb mennyiségű hőenergiát is termel, melynek hasznosítására nem fektetünk gondot: a támogatási források nem ösztönzik a hulladékenergia hasznosítását. A termelés további gátja a villamos energia és hőenergia tárolhatóságának problémája. Ennek megvalósítása – nagy tételben – ma irreális, így megfontolandó, hogy a felesleges, át nem vett


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve teljesítményeket, hulladék energiákat hogyan lehet felhasználni, illetve tárolható energiává átalakítani. Támogatási lehetőségek A megújuló forrású energia előállítás növelése uniós cél, melyet a hazai szabályozásnak is le kellene képezni. A magyar támogatási szisztéma kettős gátat vet a mezőgazdasági termelők fejlesztési forráshoz való jutásához. Pedig a mezőgazdaság alkalmassága e téren nyilvánvaló, akár a biomassza előállítása, akár a napenergia hasznosítása, akár a szélenergia számára biztosított terület rendelkezésre állása, akár a geotermikus energia felhasználása terén. A támogatás külön kezeli a mezőgazdasági ágazatba sorolt és nem mezőgazdasági ágazatba sorolt pályázókat, így az agrárvállalkozások nem pályázhatnak semmilyen operatív programban szereplő kiírásokra, csupán az EMVA forrásaira. Így például nem pályázhat agrártermelő a KEOP forrásra sem, melynek a feladata a környezetvédelmi és energetikai fejlesztések finanszírozása! Az EMVA pedig nem kimondottan támogatja a megújuló energiák hasznosítását, sokkal inkább preferálja a technikák pótló cseréjét, vagy a termelés infrastruktúrájának felújítását. Másik akadály a támogatások igénybevételében a pályázók körének szűrése szervezeti forma szerint, holott az EU norma a tevékenységek és nem a társaságok támogatása. Így a hulladék hő hasznosításának támogatása biztosított az önkormányzatok számára, de a tevékenységhez kapcsolódó pályázati forrás nem bárki számára hozzáférhető, azaz nem a hőhasznosítás ténye, hanem az igénybevevő támogatása a cél. 6.3.


Az előrejelzések szerint a villamosenergia-fogyasztás folyamatosan nőni fog. Ugyanakkor az energiaforrások terén komoly változásokra kell számítani: mivel a kőolajtartalékok a világon közel járnak a kimerüléshez, a hazai szénhidrogén tüzelésű erőművek teljesítményét pótolni kell. Emellett magas a földgáz részaránya a hazánkban felhasznált energiahordozók közt. A földgázkészletek kimerülésétől ugyan kevésbé kell tartani, de a felhasználandó földgázt importból, nagyrészt Oroszországból szerzik be az erőművek. Hosszútávon mindenképp csökkenteni kell Magyarország függését az orosz gáztól, nehogy az Oroszország által szabott árak veszélybe sodorják a magyar gazdaságot. Ugyanakkor nem lehet a villamosenergia import jelentős növekedésére számítani, a szlovák, ukrán és román-szerb irányból érkező villamosenergia-behozatal 2020-ig biztosan elérhető lesz, de jelentős növekedésre nem lehet számítani. Ezért mindenképp szükség lesz új források beépítésére. Magyarországon körülbelül 100 évre elegendő lignit tartalék van, mely külszíni fejtéssel könnyen felszínre hozható. A szenet importálni is tudjuk, az import nagyon olcsó, mert könnyen kitermelhető és könnyen szállítható. Gond azonban, hogy az import ugyanúgy, mint a földgáz esetében, növeli Magyarország energiafüggőségét, ráadásul a szén-dioxid kvóták miatt a károsanyag-kibocsátásra is figyelni kell. Megoldás lehet még egy újabb atomerőmű építése, de a hatalmas költségek és a várható heves társadalmi reakciók miatt ennek megépítése is kérdéses.



14 000 12 000 10 000 im port

8 000

kiserőm ű egyéb nagy

új forrás kell

földgáz

6 000

olaj

4 000

szén

2 000

atom 0

2005

2010

2015

2020

2025

A megújuló energia terjedése előtt komoly akadályok állnak. A hálózati kapacitás bővítésében senki nem érdekelt; sem a hálózat használó, sem az állam nem fordít forrást keresztmetszet növelésére. A megújuló energiaforrásokat mindenképp ki kell használni a lehető legnagyobb mértékben, de nem elegek a jövő energiaszükségletének fedezésére. Önmagában az energia előállítás kapacitásépítése is hatalmas forrás igényt támaszt. Az ország villamos energia előállítása 2007-ben 39 880 GWh volt, melyhez további 15% import társult, ezek lefedéséhez 6 000 MW együttes villamos kapacitás szükséges (megjegyzés: az országban jelenleg 8 880 MW kapacitás létezik, melynek kihasználtsága alacsony: az elméleti kapacitás 51%-án termel a mai magyar energiaszektor). E teljesítmény 3 600 db, pálhalmai méretű biogáz üzemmel teljesíthető (bekerülési érték: 7 000 milliárd Ft). Korántsem biztos, hogy a kapacitás a rendelkezésre álló biomasszával működtethető! A kapacitás szélerőművel történő lefedése 17 000 db 2 MW teljesítményű szélkerékkel (bekerülési érték: 14 000 milliárd Ft) 400 000 m2 szolárcellával (bekerülési érték: 40 000 milliárd Ft). Hasonló kapacitás igényt kellene kiépíteni, ha a folyékony vagy gáz felhasználását várjuk kiváltani. Ezek jövője – belátható – nehezen elképzelhető. Tehát a megújuló energia előállítása továbbra is marginális marad, azonban a biogáz üzemek jelentősége mégis nő, hiszen egyre növekvő hagsúlyt kap az energia előállítás „kárára” a fejlesztés környezetvédelmi – veszélyes hulladék megsemmisítési – szerepe. 6.4.


Az energia ipar és elsősorban a termelői vonal, továbbá a hulladékgazdálkodási igények igen jól fejleszthető és biztos pozíciójú iparágazat létrehozását és fenntartását teszik lehetővé. Az újrahasznosítható, környezetre káros hulladék anyagok feldolgozása elsőrendű szükség az Európai Unióban és azon kívül, továbbá fontos fegyvertény a véges készlettel rendelkező és emiatt szinte tervezhetetlen beszerzési árral rendelkező fosszilis energiahordozóktól való teljes elhatárolódás.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Mind a külső, mind a belső feltételek alkalmasak a biogáz technológia fenntartásához és nagymértékű továbbfejlesztéséhez. Jelentős segítség mindehhez a környezetbarát energiatermelés társadalmi elfogadása, respektálása. Megfelelő figyelemmel és szakmai hozzáértéssel az erőmű termelését a maximális szintre kell hozni, olyan financiális helyzetet teremtve, ami a későbbi fejlesztéseket, beruházásokat szinte önfinanszírozóvá teszi, és tovább erősíti az üzem, valamint a biogáz ágazat szakmai pozícióját. Középtávú célok: a) A technológiai működés felülvizsgálata - külső szakértő bevonásával - és esetleges korrekciója a szalmástrágya cellulóz tartalmának hatékonyabb bontása, a fermentorokban felúszó, illetve leülepedő réteg kezelése érdekében. b) Az üzem működését illetően korszerű és teljes körű szabályozottság kialakítása, az operatív folyamatok rögzítése (szabályzatok, statisztikák, teljesítménymérések és értékelések). c) Az előző pontban említett tényszerű adatok mellett a szolgáltatások színvonalának mérése és értékelése, s ezek eredményeként a szakmai normáknak megfelelő, minőségi szolgáltatások kialakítása. d) Társaságunk növénytermesztési ágazatát támogatva, tekintettel a várható klímaváltozásra, fontos a végtermék tárolókban található anyag szeparálása (a szárazanyag tartalom csökkentése), és a megfelelően megtisztított víz kijuttatása a termőföldekre, ezzel felszabadítva az öntözésre fordítandó források egy részét. e) Az üzemi működésből származó, jelenleg kárba vesző hő hasznosítása és értékesítése, ami új belső és külső szolgáltatást alapoz meg. f) Az állattartási ágazat energiaigényének biztosítása alternatívát teremtve a jelenlegi alapvetően földgáz alapú működésnek. Hosszú távú célok: g) A pillanatnyilag biztonságos input anyag ellátás mellett folyamatos feladat új partnerek felkutatása, a meglevő kapcsolatok megtartása és erősítése, így teremtve alapot a termelés bővítéséhez újabb fermentorok, gáztárolók építésével, gázmotorok üzembe helyezésével, az input anyagok és a végtermék tárolás kapacitásának növelésével. g) Új végtermékként a cseppfolyós gáz előállítása saját fogyasztásra, illetve értékesítése külső vásárlók részére (tartályos gáz) h) „Zöld energiák kompetencia központ”, ahol megvalósulhat a szakirodalomban ismertetett megújuló energiaforrások gyakorlati alkalmazása (erről részletesebben az ingatlangazdálkodásról szóló fejezetben lehet olvasni).


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A kulcsfontosságú területek szerinti bontásban az elvégzendő feladatok (cselekvési stratégiák) i) Befogadás berendezései A korszerű és hatékony működés elengedhetetlen feltétele a beszállított anyagok megfelelő előkezelése és tárolása. Ez jelenleg csak az erőmű névleges termelésének biztosítására elegendő, annak növelése a beszállítói oldalt is érinti: -

új beszállítók esetén az anyag specifikus feldolgozó gépsor telepítése,

-

a beérkező élelmiszer hulladék anyagok tárolási kapacitásának növelése.

j) A behordás berendezései A stabil biológiai feldolgozás fontos elősegítője a beadagolt anyagok és elsősorban a szalmástrágyában található lignocellulózok megfelelő előkezelése: -

a jelenlegi darálásos eljárás felülvizsgálata, új zúzó vagy hőkezelő technológia bevezetése a cellulóz kezelésére.

k) Gáztermelés berendezései A jelenlegi gáztermelési technológia hatékonyan csak a folyadékfázisú fermentanyagok kezelésére alkalmas. Problémás az úszórétegek kezelése és a nehéziszapok eltávolítása: -

a jelenlegi fermentor beadagolási és elvételi rendszer felülvizsgálata, a keveréstechnikai eljárások és a be- és kiadagolás megváltoztatása.

l) Gáztárolás berendezései A jelenlegi gáztároló eljárás és kapacitás megfelelő. A későbbi időszakban új gáztározók építése lesz szükséges: -

további input anyagok mennyiségének felmérése, szükséges gáztározó kapacitás meghatározása, gazdaságossági számítások elvégzése.

m) Gázkezelés berendezései A jelenlegi állapotok megfelelőek, termelési volumen növelése esetén fontos lehet a gázmérők, a kéntelenítő és a közösági csővezetékrendszer átfolyásának növelése: -

a megnövekedett gáztermelés hatásainak, kezelhetőségének felülvizsgálata, mérési, kéntelenítési technológia teljesítményének megváltoztatása.

n) Gázsűrítő berendezései A jelenlegi állapotok megfelelőek, termelési volumen növelése esetén fontos lehet a gázsűrítő teljesítményének növelése, tartályos gáz előállításakor a megfelelő technológia kialakítása: -

gazdasági számítások, piac felmérése, műszaki tervezés.

o) Gázmotorok berendezései A jelenlegi állapotok megfelelőek, termelési volumen növelése esetén fontos lehet a gázmotorok számának növelése. Rövidtávon fontos a motorok hulladékhőjének további hasznosítása: -

a hulladékhő további hasznosításának kidolgozása, elsősorban a sertéstelep ellátása érdekében,


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve -

hosszútávon a beépített gázmotor teljesítmény bővítésének meghatározása, új blokk beszerzése, beépítése.

p) Gázsűrítő berendezései A jelenlegi állapotok megfelelőek, beavatkozást jelenleg nem igényel. Folyamatos kutatás szükséges a lefermentált anyag egyéb hasznosítására. q) Szolgáltatás fejlesztése A termelési volumen megfelelő növelése után célszerű a biogáz egyéb formában történő értékesítésének lehetőségeit megvizsgálni (lásd: előző pontok), mely elsősorban a tartályos gáz és a hőenergia értékesítését jelentené. Folyamatos műszaki-gazdasági előszámításokat igényel. r) Infrastruktúra fejlesztése A jelenlegi állapotok megfelelőek, termelési volumen növelése esetén fontos lehet a beszállított anyagok közbenső tárolásának megoldása (lásd: előző pontok).



7. Ipari kooperáció 7.1.


Az ipari kooperációs osztály bérmunka tevékenységet végez ISO szabvány szerinti minőségirányítási rendszer szerint működő, alább bemutatásra kerülő főbb partnereink részére. DAK Acélszerkezeti Kft. A DAK Acélszerkezeti Kft., korábbi nevén Dunaferr Acélszerkezeti Kft. 1990-ben alakult a Dunai Vasmű tagvállalataként, mára azonban 100%-ban magyar tulajdonban lévő vállalat. Fő profilja a tűzihorganyzott acélszerkezeti elemek gyártása egyedi és típusmegrendelések alapján. Termelésük jelentős részét teszik ki – több évtizedes együttműködések keretében – az osztrák exportra gyártott magas polcraktárak elemei, illetve a német exportra gyártott zsalués állványelemek. Típus épület acélszerkezeteik ÉME minősítéssel rendelkeznek. Gyártási palettájukon megtalálhatók a rácsos, illetve monopol szerkezetű antennatartó toronyszerkezetek, illetve a rácsos távvezetéktartó oszlopok is. A cég legdinamikusabban fejlődő, és egyúttal legismertebb termékcsoportja a közutakhoz gyártott acélműtárgyak. Magyarországot járva úton–útfélen találkozhatunk az általuk gyártott és szerelt acél vezetőkorlátokkal, táblatartó portálszerkezetekkel, vadvédő hálókkal. E termékeket közel 40 éves gyártási tapasztalat birtokában folyamatosan fejlesztik, korszerűsítik, így ezek a termékek a legújabb európai normáknak is megfelelnek. Útkorlát rendszereik az EN ISO 1317 szabvány szerint tanúsítottak, CE jelöléssel rendelkeznek, és Európában a legkorszerűbbek közé tartoznak. A vállalat szerves részeként működik a tűzihorganyzó üzem, amely Magyarország egyik legnagyobb teljesítményű ilyen üzeme. A merítéses horganyzási technológiával a 12 000 x 1 100 x 1 800 mm hasznos méretekkel rendelkező kádjaiknak köszönhetően az acélszerkezeti elemek széles skálájának felületvédelme válik kivitelezhetővé. A folyamatos, és szakszerű beruházásoknak köszönhetően maradéktalanul eleget tudnak tenni az MSZ EN 1461 szabvány szerinti tűzihorganyzási előírásoknak. A gyártóüzemben sok éves átlagként 12-13 ezer tonna, túlnyomórészt horganyzott készárut állítanak elő. A tűzihorganyzó üzemben éves szinten 12 ezer tonnát meghaladó acélszerkezet bérhorganyzását végzik el. Az elmúlt években Magyarország útjaira közel 1 000 tonna portálszerkezetet és 500 kilométer útkorlátot szállítottak és helyeztek el sokszor generálkivitelezőként. Az ipari kooperációs osztály a DAK Kft. részére egy illetve két műszakban fogvatartottak által – jellemzően betanított és segédmunka keretében – elsősorban termékek gyártását, kikészítését, csomagolását végzi, de a fogvatartotti munkaerő részt vesz a raktározási, karbantartási munkákban is. A tevékenység a sándorházai gyártóüzemben és a Dunaferr Zrt. területén található dunaújvárosi tűzihorganyzó üzemben zajlik. A 2008. évben az acélszerkezeti üzemben átlagosan 205 fő fogvatartott állományi létszám mellett 143 fő volt a napi kivonuló létszám, majd ez a létszám a gazdasági válság hatására drasztikusan visszaesett 2009-ben, jelentős árbevétel kiesést okozva társaságunknak. A


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve foglalkoztatott fogvatartotti létszám 2010-ben lassú növekedésnek indult, azonban a 2008. évi szintet még nem éri el. Amennyiben az ipar kilábal a válságból a Németországba irányuló export segítségével, a DAK Kft. is tovább tudja fokozni termelését, ami magával vonja, hogy legnagyobb partnerünk növelni fogja a foglalkoztatott fogvatartotti létszámot. Enviroinvest Zrt. E partnerünk a hazai és uniós előírásoknak megfelelően környezetvédelmi hatásvizsgálatokat, mérnöki tanácsadást, hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenységet végez, kutatási, fejlesztési projekteken dolgozik. Az ipari kooperációs osztály munkája a hulladékkezelési szegmentumhoz kapcsolódik, melynek keretében – jelenleg egy üzemben – a lakosságtól, intézményektől, hivataloktól, kereskedelmi egységektől, szervizektől, gyártó és egyéb cégektől begyűjtött elektronikai hulladék fogvatartotti bérmunka keretében történő bontására és az így kinyert anyagok hazai gyártókhoz való eljuttatásával azok újrahasznosítására kerül sor. Az üzemünk kapacitása munkalehetőséget.

évi

750 t,

amely

35 fő

fogvatartott

számára

biztosít

Időszakos és idényjellegű munkák 2010-ben Pálhalmai üzemünkben fűzfavessző előválogatást, őstermelők részére gyümölcsösökben szüretelést végeztünk. Dolgoztunk 60 fővel dolgoztunk az épülő M6-os autópályán, település takarítási munkát folytattunk Rácalmás Város Önkormányzata számára, cégek részére és saját területeinken tereprendezési munkát végeztünk. A női foglalkoztatás bővítése érdekében vasváz kötözői tevékenységet folytatunk a Ferrobeton Zrt. részére. A fent vázolt sokrétű tevékenységek folyamatos és nagyarányú szervezést igényelnek, valamint jelentős fluktuációt generálnak az egyes fogvatartotti munkahelyeken. 7.2.


A fogvatartottak foglalkoztatására a gazdasági válság komoly hatással volt és van. Ennek ellenére az ipari bérmunka iránt a kereslet élénk és folyamatos. Az érdemi kereslet fenntartása nem könnyű annak ellenére, hogy a munkavégzés minősége biztosítható. A társaság rendelkezik olyan ingatlanokkal, melyek átalakítással, fejlesztéssel lehetőséget biztosíthatnak ipari bérmunka tevékenység folyatatására. A cég több irányú profillal próbálkozott az elmúlt években. Ezek közül a legstabilabbnak és hosszútávon fenntarthatónak a nehézipari bérmunka tűnik: itt a partner komoly beruházással építette ki a Pálhalmai Agrospeciál Kft. tulajdonában álló területen a termelő kapacitását. A könnyűipari vonal az elmúlt években elhalt: a varrodai és cipőfelsőrész készítő tevékenységek nem voltak életképesek a távolkeleti dömpingáruval szemben. A tevékenység volumene nem engedte a nagyobb, elsősorban állami megrendelések teljesítését. Időről időre megjelenik az igény a mezőgazdasági és tereprendezései bérmunkák iránt, amelyek kiegészítő tevékenységként szükségesek, azonban az osztály eredményességét döntően nem befolyásolják. Sok megkeresés és tárgyalás – kevés igazi üzlet: így lehet most összefoglalni a fogvatartotti munka iránti igényt, azonban a tevékenység fenntartása szükséges, hiszen a fogvatartottak foglalkoztatása a társaság alapfeladata.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A fogvatartottakkal folyó kooperációs munkavégzés viszonylagosan alacsony költségi ellenére a válságot követően fokozottan nehéz új partnereket találni a közös munkavégzésre. Ennek oka a következőkre vezethető vissza: -

7.3.

A bv. szerv területén található ingatlanok számának szűkössége, vagy bizonyos tevékenységre alkalmatlansága. A bv. szerv területén (amely állami tulajdon) nem szívesen végez beruházást a termelés beindításához a potenciális partner. A bv. szerv területén kívül munkavégzés csak bizonyos távolságon belül, a büntetés-végrehajtási szabályoknak megfelelően, korlátozott számban rendelkezésre álló, alacsony biztonsági kockázatot jelentő fogvatartottal, megfelelő létszámú személyi állomány és technikai eszköz megléte mellett biztosítható. A potenciális partner nem bízik abban, hogy a fogvatartottak jó teljesítményre képesek. A külső munkák vállalását nehezíti a I-II. biztonsági csoportba sorolt fogvatartottak korlátozott száma. Jövőbeli tendenciák és hosszú távú várakozások

Az ipari kooperációs tevékenység esetében is szükséges a piaci feltételekhez – nagy létszámú munkanélküli, bérelt munkaerő foglalkoztatása, technológia fejlődése – minél nagyobb mértékben alkalmazkodni. Ennek fontos pontjai: a munkahelyek felszereltségének javítása, az infrastruktúra minél szélesebb körben történő biztosítása, az irányító személyzet szakmai felkészültségének növelése, a fogvatartottak tudásszintjének növelése, a fogvatartottak kiválasztásának, hatékonyságának növelése. A partnerség egyre fontosabb szempontja a rugalmasság és a hatékonyság növelése. Ebben elengedhetetlen szerepe van a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetnek, hiszen a gazdasági környezet kihívásaira minél hamarabb kell reagálni a fogvatartotti munkaerő gyors átcsoportosításával. 7.4.


Tevékenységünket alapvetően két körülmény befolyásolja: a partnereink gazdasági helyzete, valamint a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben rendelkezésre álló munkaképes fogvatartotti létszám és ennek az egyes munkahelyek és biztonsági besorolás szerinti megoszlása. A partnerek gazdasági helyzetére befolyásunk ugyan nincs, azonban megfelelő szerződésekkel és azok érvényesítésével védeni tudjuk érdekeinket, így a vonatkozó megállapodások előkészítésekor és a meglévők módosításakor nagy körültekintéssel kell eljárni. A közeljövőben várható a büntetőpolitika változása, amely eredményezheti a fogvatartottak létszámának növekedését a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben is. Mivel a fogvatartotti bérmunka gazdaságilag az egyik legeredményesebb tevékenységünk, így folyamatosan keressük új partnerek bevonását e tevékenységbe, hiszen célunk a fenti tendenciák mellett, minél magasabb létszám foglalkoztatása, amihez szükséges a jelenleg rendelkezésre álló felügyeleti létszám növelése is. Az ehhez kapcsolódó tervek a következők:


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Az állattenyésztési telepeinken jelenleg folyó és a jövőben megvalósítandó modernizációs beruházások a fogvatartotti munkaerő bizonyos mértékű felszabadulásával járnak, tervezzük ennek - megfelelő átcsoportosítás melletti - bérmunka tevékenységre való kiaknázását. Az osztály alapvető érdeke a több lábon állás, lehetőleg erős partnerek részvételével. Amennyiben valamelyik partnerünkkel megszakad az együttműködés, haladéktalanul másikat kell keresni, amire jó esély van, hiszen az olcsó betanított és segédmunka rendkívül keresett. Mivel társaságunk egy országos jelentőségű ipari város területén található, valamint a környéken fejlett a mezőgazdaság is, ezért a potenciális partnerek köre meglehetősen nagy. Több olyan – jelenleg üresen álló – ingatlannal rendelkezünk, amelyek bizonyos tevékenységek végzésére alkalmasak (természetesen beruházást is igényelnek), amennyiben megtaláljuk a megfelelő partnert. A sándorházai acélszerkezeti üzem körüli jelenleg emberi forrással biztosított őrzést ki kell váltani technikai jellegűvel. Az ezzel kapcsolatos költségek megosztása a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézettel és a DAK Kft-vel indokolt lehet, emellett szükséges a büntetés-végrehajtási rendszeren belüli pályázati lehetőségek felkutatása is. Kezdeményezzük a fentiek eredményeként a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetnél felszabaduló hivatásos állományú helyek egy részének társaságunkhoz való átcsoportosítását a meglévő tevékenységek bővítése, illetve újak létrehozása érdekében. Az Enviroinvest Zrt. árbevétele a bontási tevékenység során a másodnyersanyagok értékesítéséből és a hasznosítási díjból tevődik össze. Partnerünk jelenleg évi 1.500 tonna hulladék (ami megoszlik a szombathelyi és a mélykúti üzemek között) feldolgozása után kap hasznosítási díjat. Természetesen ezen felül is végezhet bontást, azonban e határ felett nem jogosult az említett díjra, és a másodnyersanyagok értékesítése önmagában nem fedezi a költségeket. Kézenfekvő, de általunk kevéssé befolyásolható megoldás e kvóta emelése, hiszen a partnernek és nekünk is a mennyiség és ezzel az árbevétel növelése az érdekünk. Erre reális esély van, ugyanis a gazdasági helyzet miatt több kézi bontó üzem is tönkrement, az Enviroinvest Zrt. nagyon jó kapcsolatokkal rendelkezik, továbbá az sem elhanyagolható körülmény, hogy Magyarországon évente 100 000-150 000 tonna elektromos és elektronikus eszköz kerül ki a forgalomból, mely mennyiség évente körülbelül 8-10%-kal nő. E hulladék értékes elemeket – vasat, színesfémet: aranyat, ezüstöt, rezet, molibdént – és a környezetet súlyosan szennyező, de a termelésbe visszafordítható anyagokat (például ólmot és cinket) tartalmaz, amiket az ipar egyre nagyobb mértékben használ fel újra, egyrészt környezetvédelmi okokból, másrészt mert a meglévő bányák kimerülnek, az újak nyitása pedig a kiaknázás nehézségei miatt rendkívül költséges vagy politikai okokból egyelőre nem lehetséges. A tevékenység bővítéséhez a kellő szaktudás és részben az infrastruktúra rendelkezésre áll.



8. Ipari szolgáltatás 8.1.


A mosodai tevékenység, ami viszonylag fiatal üzletágunk, kialakítása során az elsődleges cél a munkahelyteremtés, a fogvatartottak foglalkoztatása volt, azonban fontos követelmény az eredményes működés is, mert egy veszteséges tevékenység csak ideig-óráig tartható fent, közép és hosszú távon elengedhetetlen az önfinanszírozás, fejlesztés, ami elképzelhetetlen az évről évre kumulálódó nyereség nélkül. A két telephelyen (normál és egészségügyi mosás Bernátkúton a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézettől) folytatott tevékenység termelékenysége és kapacitás kihasználása 2006-ig folyamatosan nőtt, majd csökkenni kezdett a feldolgozásra kerülő textilmennyiség, ezzel együtt az árbevétel, aminek oka elsődlegesen a gazdasági környezet megváltozásában – egészségügyi reform, a versenypiacon kiélesedő konkurencia – keresendő. A helyzetet tovább súlyosbította az a tény, hogy a fajlagos önköltségünk megközelítőleg 1/3 részét az energia díjak teszik ki, amik 2003. és 2008. között 4,28-szorosára nőttek. 2009. január 1. napjától a nagyobb költséghatékonyság érdekében, centralizálva a mosodai ténykedésünket, megszüntettük a budapesti telephelyünk működését, melynek eredményeként a bernátkúti mosoda jelenleg három műszakban, jó kihasználtsággal üzemel. Ez az átalakítás lehetővé tette a rossz fizető képességgel és/vagy készséggel rendelkező, illetve a veszteséget termelő (például a nagyon kis textilmennyiség miatt) kapcsolatok megszüntetését. Társaságunk mosodája országos viszonylatban az ötven nagy mosoda közül, a feldolgozott 1,3 millió kg éves textilmennyiséget tekintve a tízedik helyen áll számottevő részt kihasítva a magyar mosodai piacból. A mosodában engedélyezett foglalkoztatott fogvatartotti létszám 96 fő, azonban az üzletág erősen ciklikus jellegű, így szállodai partnereinkre tekintettel, az idegenforgalmi főszezonban esetleg négy műszak is szükséges lehet. A tisztítási tevékenység önmagában csak része annak a komplex szolgáltatásnak, melyet az igényes megrendelő elvár/elvárhat a mosoda szektorban szerződéses állománnyal rendelkező vállalkozótól, ezért jelenleg az alábbi szolgáltatásokat értékesítjük: -

normál textíliák mosása, szárítása, kalanderezése, egészségügyi textíliák mosása, szárítása, kalanderezése (higiénikus mosodai státusz), erősen szennyezett textíliák mosása, szárítása, kalanderezése, 24 órás mosás, textíliák javítása, textíliák kézi vasalása, szennyes és tiszta textília szállítása, textília csomagolása, élő kártevőkkel szennyezett textília fertőtlenítése.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A mosodaüzemi tevékenység zárt megrendelői piacon folyik. A legfontosabb igénybevevő csoportok: -

egészségügyi intézmények, szállodaipar, oktatási intézmények, kollégiumok, ipari nagyüzemek, honvédség.

A szállítási költségek csökkentése érdekében egy-egy szolgáltató jól körülhatárolható területen keres piacot. Az egy földrajzi környezetben és azonos piaci szegmentumban tevékenykedő szolgáltatók versenyhelyzetben vannak, melynek következménye lehet az árak csökkenése. Társaságunk jelenleg a szállodaipari, kollégiumi, egészségügyi piacon érdekelt, azonban a versenyhelyzet mellett kihívást jelent a közbeszerzési eljárásra kötelezett megrendelők megszerzése a sokszor igen diszkriminatív pályázati kiírások miatt. A jelenlegi jogszabályi háttér miatt a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően van mód a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények igen kézenfekvő, általunk történő kiszolgálására. A közbeszerzési eljárás során nem mindig sikerül a szolgáltatás elnyerése, ami sajátságos helyzeteket eredményezhet. A mosodai piacon való versenyképességünket befolyásolja a lassan elavultnak tekinthető gépparkunk. Nagy részben 20-30 éves felújított gépekkel dolgozunk, melyek a korszerű csőmosógépekkel szemben megközelítőleg 30%-kal több energiát, vizet használnak fel, ami a magas költségek és a környezettudatos szemlélet miatt sem elhanyagolható. A gépek, berendezések nagyon öregek: a legfontosabb mosó-csavaró gépek, kalanderek életkora meghaladja a 30 évet, bár felújításon átestek, a vezérlésük kicserélésre került, azonban hosszútávon már nem számíthatunk a megbízható működésükre. Jövőbeli tendenciák

8.2.

Célunk a centralizációval megkezdett folyamat továbbvitele az egyenletes kapacitás kihasználtság elérése és a feldolgozottsági szint növelése érdekében. Az üzem három, esetenként négy műszakban működik, ami együtt jár a foglalkoztatott női fogvatartottak számának növekedésével. A szakmai irányítási és őrzés-biztonsági feladatok ellátásához több munkáltató személyre van szükség. Feladatunk új piacok szerzése. Büntetés-végrehajtási intézetek A jelenleg működő összes magyar büntetés-végrehajtási intézet vonatkozásában megvizsgáltuk a mosodai kapcsolat kiépítésének lehetőségét. A bv. összes mosási igényének 43%-át már a társaság elégíti ki. Több intézet is rendelkezik saját mosodával, azonban ezeknél a tényleges önköltség jóval meghaladja a társaság által kínált piaci árat, tehát a piac megszerzése továbbra is potenciálisnak tekinthető. Az alábbi bv. intézetek, intézmények esetében gondoljuk úgy, hogy hatékonyan bővíthető cégünk belső ellátása a mosodai szolgáltatás terén: -

Balassagyarmati Fegyház és Börtön, Kalocsai Fegyház és Börtön, Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Baracska, Közép-Dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Székesfehérvár, 47. oldal, összesen: 80


Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, Büntetés-végrehajtás Központi Kórház, Bács-Kiskun Megyei Bv. Intézet, Fiatalkorúak Regionális Bv. Intézete Kecskemét, Veszprém Megyei Bv. Intézet.

A felsorolt potenciális partneri körrel történő bővülés esetén a büntetés-végrehajtás belső piacának 68%-át fogvatartotti munkával elégítenénk ki. A tapasztalatok szerint a piac pénzhiánnyal küzd, fizetési gondjai vannak, azonban – és ezt fontos kiemelni – minden esetben jótáll a kötelezettségeiért. Új partnerek megnyerésének taktikája: közvetlen tárgyalás, közbeszerzési eljárásban való részvétel. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a bv. kft-k előnyben részesüljenek a közbeszerzési eljárás során, a belső piac kiszolgálásának érdekében, ezzel is hozzájárulva a fogvatartotti foglalkoztatás növeléséhez. Kórházak A Magyarország állami kórházainak ágyszáma alapján végzett becslés szerint a mosatási igény jóval magasabb, mint a büntetés-végrehajtási szektoré. A kritériumnak (azaz 100 km-en belüli) megfelelő kórházak mosási igénye messze meghaladja a bernátkúti mosoda kapacitását. A célpiac elsősorban a dunaújvárosi és a székesfehérvári kórház, azonban nem elhanyagolható a budapesti, balatonfüredi, kalocsai, kecskeméti, móri kórházak megnyerésének lehetősége sem. Fontos e piacnál megjegyezni, hogy ugyan sokkal problémásabb a megszerzése (közbeszerzés), jelentős a kézi munka igénye (vasalási, javítási igény magasabb), viszont éppen e körülmények miatt a partner mobilitása viszonylag alacsony (tehát biztonságosabb partner). A fizetési fegyelemre vonatkozóan hasonló tapasztalatok vannak a kórházaknál is, mint a büntetés-végrehajtási intézeteknél. Új partnerek megnyerésének taktikája: bemutatók szervezése, közbeszerzési eljárásban való részvétel, az olyan kórházak direkt módon történő megkeresése, ahol vélhetően nem közbeszerzéssel választanak szolgáltatót. Kollégiumok A kollégiumok – hasonlóan az előző két kategóriához – rendszerint egész évben üzemelő intézmények. A nyári időszak alatt turista szállóként, a szorgalmi időszak alatt pedig kollégiumként veszik igénybe a szolgáltatásainkat. Ahol nincs nyári üdültetés, ott a szállodaipari szezonalitással ellentétes igénybevétel figyelhető meg, tehát tompítja a szállodák évközi ingadozásait. A kollégiumok piaca legalább annyira zárt, mint a kórházaké, azonban egyszerűsége, tömegáru jellege elősegíti az itt történő térhódítást. Mivel a kollégiumi fajlagos tisztítási igény alacsony, ezért célszerű – a szállítási költséget csökkentve – a piacszerzés koncentrált módszerét választani, azaz egy-egy város összes kollégiumának mosási igényét megszerezni.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Új partnerek megnyerésének taktikája: közvetlen tárgyalás, közbeszerzési eljárásban való részvétel. Szállodák, szálláshelyek A mosodánk vonzáskörzetében található szálláshelyek között – a feltöltöttség szempontjából lényegi differencia figyelhető meg: a Balaton, Velencei tó környéki helyek szezonálisak, míg Veszprém, Székesfehérvár, Dunaújváros, Kecskemét szálláshelyeinek működése egész éves. Vizsgálandó a közeljövőben Mór, Bicske, Érd, Seregélyes, Százhalombatta térsége. A partnerkör költségérzékeny, a szerződéses állomány megszerzése az átlagosnál könnyebb, azonban e csoportnál viszonylag nagy a mobilitás, a megrendelők kedvezőbb lehetőséget remélve gyorsan szolgáltatót váltanak. Új partnerek megnyerésének taktikája: közvetlen írásos megkeresés, ajánlat tétel, tárgyalás. 8.3.


A gazdasági megtérülés megköveteli a piac minél „finomabban hangolt” kiszolgálását. A tömegtermék minden esetben tömeg áron adható el, tehát a szolgáltatás ára átlagos önköltség mellett a piaci átlag alatti fedezetet realizál. Az önköltség csökkentésével lehet a fedezetet javítani. Az új szolgáltatások kifejlesztése, az egyediség megteremtése ugyan beruházási kiadással és önköltség emelkedéssel jár, azonban – amennyiben látens igényt tud a szolgáltatás támasztani – az elvárt ár is magasabb. Jövőbeni, speciális szolgáltatások, termékfejlesztések, melyek bevezetése körültekintő, előzetes elemzést igényel: -

textilbanki szolgáltatás (kórházi textília esetében), erősen szennyezett (iparilag szennyezett) textíliák tisztítása, vegytisztítás, cseretextília gyártása a társaság varrodájában (ágynemű, törölköző, akár névre hímzett), egyedileg megjelölt textíliák, névre szóló ruhaneműk (büntetés-végrehajtási intézeti ruhák, orvosi köpenyek).

Az ötletek generálása alapvetően társaságunk feladata, azonban időről-időre érdemes feltenni megrendelőinknek azt a kérdést, hogy „milyen speciális szolgáltatással, termékkel javíthat a Pálhalmai Agrospeciál Kft. a jelenlegi szolgáltatáson?”. Ezt célszerű PR levél, ISO minősítő levél vagy elégedettségi felmérést szolgáló kérdőív kiküldésével feltárni, így elkerülhető a túlzottan direkt rákérdezés. A cél mindenképpen olyan speciális szolgáltatás kifejlesztése, melyben társaságunk piacelső, piacvezető lehet. Környezettudatos, energiahatékony gáz felhasználás A felhasznált gáz mennyiség csökkentésének lehetőségei: a) CERTUSS hőcserélő – Parcovap berendezés beépítése, mely a visszatérő kondenzát sarjúgőzét használja fel a kazán tápvizének felmelegítésére. A gőzfejlesztőbe belépő tápvíz hőjét max. 50 0C-al történő megemelésével maximum 9 % energia takarítható meg. Miután a felszabaduló energiát maga a gőzfejlesztő hasznosítja, a megtakarítás


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve folyamatosan jelentkezik. Ez éves szinten közel 3,5 millió Ft megtakarítást jelentene a Bernátkúti mosoda gáz költségéből. b) Füstgázhő hasznosítás: ezzel további 5-8 % éves energiát lehet megtakarítani, mely energiát csak akkor lehet ténylegesen megtakarítani, ha van elegendő technológiai melegvíz igény. A beruházás megtérülési ideje:1,5-2 év. c) Szárítók kimenő forró levegőjének 1/3 részben történő visszavezetése, így a szárító nem a technológiai tér átlagosan 400C-os levegőjét szívja, hanem kb. 700C-os, részben újrahasznosított levegőt. Így lecsökkenthető a szárító kívánt hőmérsékletre való felfűtésének ideje, valamint az erre felhasznált gőz, végső soron a felhasznált gáz mennyisége. d) Szárítók kimenő levegőjének nedvességtartalmának mérésén alapuló eljárás, mely a légszárazra szárítandó textíliák esetében megakadályozza, hogy a textília a szükséges időnél hosszabb ideig legyen szárítva, ezzel többlet energia felhasználást előidézve. Az elméleti számítások szerint a beruházás megtérülési ideje 1-1,5 év. A beruházást kérdésessé teszi, hogy a szárítók fele rossz műszaki állapotban van, elavult, azokra ilyen jellegű fejlesztést beruházni nem érdemes, inkább új szárító megvétele lenne indokolt. Az utóbbi két eljárásnál a tényleges megtérülési idő nehezen számítható ki, mivel a gázfogyasztás csökkenése közvetett, illetve nincsenek gépenkénti egyedi gázfogyasztást mérő berendezések, így az esetlegesen csökkenő felhasznált gázmennyiség nem bizonyított, hogy nem egyéb, energiatakarékosságot célzó beavatkozásunk miatt következett-e be. Környezettudatos, energiahatékony villamos energia felhasználás: e) A fajlagos villamos energia felhasználás csökkentését befolyásolja a jelenlegi technológia, annak állapota. Az általunk alkalmazott egyedi mosó-csavaró gépek, életkorukból adódóan elavult technikát képviselnek. A villamos energia lekötés mértékét meghatározó, legnagyobb fogyasztó a mosógépek centrifuga motorja, mely induláskori áramfelvétele rendkívül magas. Ezt rontja az a tény, hogy ezek a motorok már több alkalommal voltak tekercselve, javítva, mellyel minden esetben egyre romlik az áram hasznosítási mutatója. A javítási költség mellé így társul az ebből adódó többletköltség is. Sajnos, mivel ezeket a gépeket már nem gyártják, nem lehetséges tartalék alkatrész beszerzése. Kísérletet tettünk az eredeti motor helyettesítésére új, de más gyártmányú, teljesítményében azonos motorral, de a gyakorlatban a mosógép által igényelt erőkifejtésre azok nem voltak alkalmasak. A karbantartási költség csökkentésének, illetve a motor élettartamának növelése érdekében a kritikus berendezéseinknél a névleges mosási kapacitás alá csökkentettük a mosott súlyt, ezzel azonban egyéb mutatók lineáris, kismértékű romlása következik be. Sajnos ezen a területen – komolyabb beruházás nélkül – nem látunk reális esélyt a fajlagos felhasználás javítására. Környezettudatos, energiahatékony víz felhasználás f) Környezetkímélő és költségtakarékos megoldás a Diversey Magyarország Kft. által finanszírozott, 5 éves futamidejű szerződésben rögzített vízszűrő-berendezés telepítése. Annak ellenére, hogy a víz- szennyvíz költségünk az előző évhez képest fajlagosan csökkent, valamint a költségeink viszonylag kicsi, mintegy 4,6%-át teszi ki, ettől a fejlesztéstől éves szinten több millió forint költségmegtakarítást várunk.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve g) A berendezés működési elve: az összes felhasznált vizet felfogjuk, kezeljük (a szerves anyag tartalom csökkentése miatt egy pelyhesítő, kicsapató szert adagolunk), ülepítjük, hűtjük, majd egy kapilláris ultraszűrő berendezésen az ülepítő berendezésen átjutott, nem ülepíthető méretű, 0,01 mikronnál, 80 kDaltonnál nagyobb szuszpendált részeket, jellemzően a szerves és szervetlen kolloidokat, baktériumokat, vírusokat, szerves és szervetlen makromolekulákat mechanikai szűréssel leválasztjuk. A leválasztott összetevők időszakos, szakaszos átöblítéssel és visszamosatással kerülnek a szűrőmembránokról eltávolításra. A szűrőmembránon tartósan megtapadt szennyezők az automatikusan végrehajtott vegyszeres CIP tisztítási eljárás során kerülnek eltávolításra. Az ultraszűrőről távozó szűrt víz hidrogén-peroxid tartalma vegyszeradagolással kerül semlegesítésre. A semlegesítéshez szükséges reakció időt a szűrt víztároló tartály biztosítja. Innen kerül újra a mosási technológiai rendszerbe a víz. Ezzel az eljárással a felhasznált vízmennyiség 50-70%-kal csökkenthető. f) A vízfelhasználás csökkentésének másik lehetséges megoldása, hogy a mosási technológián módosítunk úgy, hogy csökkentjük az egyes mosási programokon belül az áztatások, mosások, öblítések és vízleeresztések számát, valamint a vízszinteket. Természetesen ez hosszas kísérletezést igényel, mivel a szolgáltatás minőségének változatlan fenntartását biztosítani kell, valamint ez csak bizonyos határokon belül valósítható meg, mert az egyes gépek gyári műszaki adottságai korlátozzák a lehetőségeket. Egyéb fejlesztési lehetőség g) A mosószer minősége, ára, dozírozása gyártó- és gyártmányfüggő. Szükséges megvizsgálni annak eshetőségét, hogy – főleg az automata adagolórendszer segítségével – lehetséges-e olyan piaci szegmentumot találni, ahol kevésbé igényes, és ezáltal olcsóbb mosószer is a kívánt eredményt biztosítja. Ennél természetesen figyelembe kell venni a meglévő mosószer vásárlási szerződések kikötéseit. h) A mosógéppark folyamatos fejlesztése az energiatakarékosság, a biztonságos üzemeltetés érdekében. Ez biztosítja az amortizációs költségek csökkenésével, a kapacitás optimális kihasználásával, a hatékonyság növelésével, valamint energiatakarékos megoldások bevezetésével a mosodai tevékenység nyereségessé válását.



NEM TERMELŐ SZEKTOR 1. Humán erőforrás gazdálkodás 1.1.

Általános rész

A vezetéstudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe a személyzeti vezetés, azaz az emberi erőforrás menedzsment, ami elsődlegesen a szervezet törekvéseinek és a dolgozók elvárásainak megvalósítását, egymáshoz igazítását célozza meg. Az emberi erőforrás gazdálkodás középtávú céljai között szerepel a munkaerő meg-, illetve a fogvatartotti foglalkoztatás szinten tartása, emellett új irányvonal az alkalmazottak létszámának fokozatos, de folyamatos csökkentése. A jelenlegi gazdasági válság során reflektorfénybe került a foglalkoztatás helyzete országos (és világ) szinten. A közép-dunántúli régióban a legrosszabb a helyzet, így még erőteljesebb az a belső igény, hogy munkavállalóink folyamatos képzésével, átképzésével lehetőséget kell biztosítani a több feladat ellátására képes dolgozók széles rétegének kialakítására, ami által megnő a folyamatos foglalkoztatás, a munkahelyek megőrzésének lehetősége. A Pálhalmai Agrospeciál tevékenységköröket látja el: -

-

Kft-nél

működő

humánpolitikai

osztály

az

alábbi

emberi erőforrás igény megjelenésekor munkaerő toborzás (rendszerint a korábban beérkezett önéletrajzok, illetve célirányosan feladott újsághirdetések alapján), személyzeti adatbázis kezelése, adatszolgáltatás a tulajdonos, a menedzsment és a hatóságok felé, bérszámfejtés, társadalombiztosítási kifizető helyből adódó funkciók ellátása, konfliktuskezelés: elsősorban a szakszervezettel összefüggésbe hozható egyeztetések résztvevője, részbeni egészségvédelem (például: szűrések, védőoltások).

A humán erőforrás menedzsment fontosabb, fejlesztést igénylő területei (részben vagy egészben új tevékenységek): Stratégia, erőforrás menedzsment - HR szemlélet kialakítása, közvetítés a dolgozók és a cégvezetés között. - Erőforrások tervezése (minden szervezeti egység az éves beruházási terv mintájára elkészíti a következő esztendőre vonatkozó munkaerő igényét, például: új munkakör kialakítása, szülési szabadság, nyugdíjba vonulás stb.). - Vállalati kultúra fejlesztés (első lépésként a pillanatnyi állapot felmérése, majd a szükséges változtatások meghatározása). - Munkakörök tervezése, értékelése (az elkészítésért felelős személy részére sablon biztosítása, iránymutatás). - Vezetői utánpótlás tervezés (elsőként rögzíteni, hogy ki minősül vezetőnek, meghatározni egyrészt az általános, minden vezetővel szemben elvárható, másrészt az adott munkakörhöz kapcsolódó speciális elvárásokat (un. specifikáció); feltárni, hogy hol, mikor várható személyi változás; kiválasztani a


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve potenciális jelölteket, melynek során javasolt a közvetlen vezetőkre hagyatkozni méregdrága speciális módszerek helyett). Toborzás, kiválasztás - Erőforrás igények felmérése (erre formanyomtatvány, az un. munkaerőigény adatlap bevezetése). - Jelöltek profiljának elkészítése (profil: munkakör megnevezése, lényegesebb iskolai végzettség, szakmai gyakorlat és egyéb elvárások meghatározása), ami egyben munkaköri leírás és a toborzás (például: álláshirdetés) alapja. - Toborzási módszerek meghatározása (például: internetes álláshirdetés: saját honlapon vagy állásportálon, offline hirdetések: újságban, állásbörzén kiosztott szórólapon, munkaügyi központ megkeresésével). - Kiválasztás. - Interjúztatás (előszűrés: a beérkezett önéletrajzok alapján, személyes kiválasztás: a HR szakember és a leendő szakmai vezető részvételével, előre meghatározva a legfontosabb, minden jelöltnek felteendő kérdéseket). - Exit interjúk (kilépő munkatársakkal történő elbeszélgetés, ha „fontos” ember készül távozásra, hátha visszafordítható, ha ez nem sikerül, akkor is tanulságos az okokat feltárni). Tehetséggondozás A szakember gárda utánpótlására szolgál egyrészt képzési program meghatározásával (szervezett iskolarendszerű, tanfolyami vagy személyre szabott formában), másrészt cselekvési terv kialakításával. Ez utóbbi egyénfüggő, akkor alkalmazandó, ha nincs szükség szakmai oktatásra, viszont szükség van az „odafigyelésre” („jutalom” szabadság, ha nagyon kimerült az illető). A vezetők véleménye alapján kerülnek kiválasztásra a tehetséges emberek. A kiválasztottak körét bizonyos időközönként (évente) szükséges felülvizsgálni. Kulcsemberek megtartására irányuló program A tehetséges ember (például egy fiatal agronómus, aki jövőbeli ígéret) nem azonos a kulcsemberrel, mert ez utóbbi legfőbb ismérve, hogy távozása a cég működése szempontjából nagy veszteség lenne. Ezt a programot akkor érdemes bevezetni, ha rövid idő alatt több kulcsember is távozik. A bevont személyek körét célszerű a foglalkoztatotti létszám százalékos arányában meghatározni (körülbelül: 5 %) és diszkréten kezelni az esetleges sértődések elkerülése érdekében. A kulcsemberek kiválasztásának első lépése a vezetők felkérése jelöltek állítására, azonban a továbbiakba őket sem kell feltétlenül beavatni, megelőzve az abból eredő esetleges rossz érzéseket, hogy ők nem „kerültek be”, majd második lépés az ügyvezetői döntés. Az ügyvezető ezután elbeszélget a kiválasztottakkal, és feltárja, hogy kit mi motivál (anyagi és nem anyagi ösztönzők). Bérezés, béren kívüli juttatások Bérezési elvek, bérkategóriák meghatározása. Szükség esetén ehhez társulhat egy külső felmérés annak megállapítására, hogy a vizsgált szakmában milyen átlagfizetések vannak.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve E terület gyökeres átalakításához (például teljesítményértékelési rendszer bevezetése mellett, ahhoz kapcsolódóan az ösztönző szerep növeléséhez) szükséges a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlójának döntése. Az alapbér mellett esetleg alkalmazásra kerülhet valamilyen prémiumrendszer (például célprémium vagy újításokért járó díj) akár a meglevő, felülvizsgálatot igénylő jutalmazási rendszer átalakításával, akár azzal párhuzamosan. Teljesítmény menedzsment Egységes teljesítményértékelési rendszer kidolgozása, amit össze kell kapcsolni az előző pont szerinti ösztönzőkkel. Két alapvető írásbeli eleme: a célok meghatározása, majd ezek megvalósulásának értékelése (minden vezető elemzi az emberei előző évi teljesítményét és feladatokat tűz ki a jövőre, ennek keretében feltárásra kerül a beosztott személy „közérzete”, véleménye a cégről, továbbá az elöljárónak a munkavállalóról alkotott képe, valamint része az adott személyre vonatkozó képzési terv is), mindezt azonban célszerű a munkatárs és a közvetlen vezető közti személyes beszélgetés formájában is egyértelművé tenni. Képzés, fejlesztés A vezetők feladata annak meghatározása, hogy a szakterületükön mely személyeknek milyen képzése indokolt. A tanulmányi szerződések feltételeinek kidolgozása. Alapvetően háromféle képzésről beszélhetünk: egyrészt a céggel kapcsolatos kötelező oktatás (például tűzvédelmi oktatás, ehhez nem kell tanulmányi szerződés, csak a megtörténtének a hatóságok által is elfogadott formában való dokumentálása), másrészt munkakörhöz kapcsolódó, a társaság szempontjából szükséges vagy nem szükséges, de valamilyen formában támogatott képzés, harmadrészt a munkatárs képességeinek, személyiségének fejlesztése, ami béren kívüli juttatásnak minősül, ennek megfelelően az egyéni ösztönző rendszer fontos eleme. Kiemelt feladat a foglakoztatási szint megtartása, esetleg növelése. Ennek érdekében az alábbi fejlesztési lehetőségekkel számolunk: -

-

1.2.

a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dunaújvárosi Kirendeltségével történő együttműködés intenzitásának növelése (toborzás, munkahely fenntartó és teremtő támogatások témájában), a kistérség falvaiban tartós álláskeresők toborzása, lehetőség szerint helyi munkalehetőség biztosításával és a támogatási lehetőségek figyelembe vételével (START, START PLUSZ, START EXTRA, pályázatok). Fogvatartotti foglalkoztatás bemutatása

Társaságunk jogelődje alapvetően a mezőgazdasági termelés különböző területein adott társadalmilag hasznos munkát a Pálhalmán szabadságvesztés büntetésüket töltő személyek számára, amikor is a teljes körű fogvatartotti foglalkoztatás volt a cél, lehetőség szerint nyereségesen. Ez mára megváltozott, ahogy a fogvatartottak összetétele is jelentős átalakuláson ment keresztül, egyre kevesebb köztük a gazdálkodáshoz értő, kétkezi, komoly fizikai munkára fogható személy. Ezzel párhuzamosan a gépesítés színvonala ugrásszerűen nőtt, viszont a több tízmilliós értékű eszközöket nem lehet fogvatartottakkal üzemeltetni.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve A növénytermesztésben a kezdeti nagy kézimunkaerő szükségletet a gépesítés fejlődése visszaszorította, így jelenleg alapvetően szezonális segédmunkát biztosít a fogvatartotti munkaerő. Az állattartó telepeken az építésük idején uralkodó szemléletnek megfelelően nagy kézimunkaerő igényű technológiák kerültek kialakításra. A fogvatartottak létszámának és összetételnek átalakulása, a folyamatosan szigorodó biztonsági követelmények nehezítik a foglalkoztatási szint fenntartását. A mosodai szolgáltatás viszonylag új üzletág Bernátkúti központtal, mely specialitása a női foglalkoztatás szakmai elvárásainak való megfelelés. A legtöbb fogvatartott az ipari kooperációs osztály által szervezett bérmunkáltatás keretében végez munkát.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Az alábbi táblázat tükrözi a Pálhalmai Agrospeciál Kft. részére munkát végző személyek jogviszony típusa szerinti megoszlását: 2010. október 31. Munkavállaló

Hivatásos

3

11

14

0

14

Növénytermesztési osztály

10

3

13

48

61

Szarvasmarhatenyésztési osztály

20

8

28

135

163

Sertéstenyésztési osztály

32

6

38

114

152

39

1

40

40

9

9

Vezetők

Gépesítés

Traktorüzem Szállítás Gépműhely

Fogvatartott

Mindösszesen

28

1

28

8

37

18

1

19

5

24

2

1

3

29

32

172

194

21

21

Ferrobeton

22

22

PC bontó férfi

40

40

15

75

90

8

29

37

Karbantartás Minőségbiztosítási és takarmánygazdálkodási osztály Ipari osztály

9

Összesen

kooperációs Acélszerkezet Ipari közös

Szolgáltatási osztály Biogáz üzem

bernátkúti mosoda

9

8

13

7

8

Munkáltatás felügyeleleti. osztály

18

22

18

18

Pénzügyi és számviteli osztály

6

6

6

Humánpolitikai osztály

9

9

9

Központ alkalmazottak

8

13

13

Központ fizikaiak

5

összesen:

214

5

75

5

18

23

289

716

1 005



1.3.

Jövőbeli tendenciák, alternatívák és fejlesztési igények

Az előzőekben bemutatott, megváltozott gazdasági és egyéb körülményekhez alkalmazkodni kell, így ugyan továbbra is szükséges a fogvatartotti foglalkoztatás szintjének megtartása, de a tartósan veszteséges tevékenység nem elfogadható. Ennek megfelelően – ésszerű átcsoportosításokkal – minden eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy a fogvatartottaknak – elsősorban a munkavégzés hatékonyságának növelésével – úgy tudjunk feladatot adni, hogy az ne veszélyeztesse az állami vagyon gazdaságos és eredményes működtetését. Meg kell vizsgálni az egyes munkahelyeken a foglalkoztatás fenntartásának vagy megszüntetésének lehetőségét, és a fogvatartotti munka igénybevételével veszteséget hozó részlegektől a nyereséggel működtethető osztályokhoz áthelyezni – az ottani termelés szélesítésével – a munkavégzésre alkalmas személyeket. Ilyen tendencia középtávon az állattenyésztésben – az élőmunkaerő hatékonyság okán – csökkenteni és az ipari kooperációs tevékenységbe integrálni a részben a technológiai fejlesztések folytán feleslegessé vált, részben civil munkavállalókkal kiváltott, a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben büntetésüket töltő személyeket. Így kisebb létszám elegendő ugyanannyi feladat ellátására és minimalizálhatók a fogvatartottak hozzá nem értéséből, szakmai képzettségének hiányából fakadó károk. Természetesen a fogvatartottak részvételével is nyereséggel működtethető ágazatoknál (ipari kooperációs osztály, ipari szolgáltatási osztály) továbbra is cél az új munkahelyek kialakítása, a meglévők fogvatartotti munkaigényének bővítése (például elektronikai hulladékbontó, mosodai centralizáció), ennek keretében növelve a női fogvatartottak egyébként viszonylag szűk körű foglakoztatási lehetőségét is.



2. Munkáltatás felügyeleti osztály 2.1.


A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben szabadságvesztés büntetésüket töltő fogvatartottak foglalkoztatása 27 különböző (24 állandó és 3 ideiglenes) részmunkaterületen valósul meg. A foglalkoztatott létszám az intézet három objektumában elhelyezett férfi, illetve női fogvatartottak létszámának függvényében változik. Tevékenységünk alapvetően mezőgazdasági (növénytermesztés, állattenyésztés), de ipari jellegű bérmunkával és szolgáltatással is foglalkozunk, így a munkakörök túlnyomórészt nehéz fizikai munkaalkalmasságot követelnek meg, korlátozott keretek között, de lehetőség van megváltozott munkaképességű fogvatartottak munkáltatására is. A zavartalan működéshez szükséges létszámigényünk a 2009. évben 850 fő volt. A fogvatartottak őrzését, felügyeletét, ellenőrzését és egyben szakmai irányítását 57 fő, a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézettől társaságunkhoz vezényelt hivatásos testületi tag, valamint 77 fő polgári alkalmazott látja el. A hivatali munkarendtől eltérő munkarendben dolgozó végrehajtói állomány feladatait a jogszabályi háttérrel összhangban, őr és szolgálati utasítás, valamint a névre szóló munkaköri leírás biztonsági melléklete alapján végzi. Jövőbeli tendenciák, alternatívák és fejlesztési igények

2.2.

Az országos tendenciának megfelelően csökken a fogvatartotti létszám a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben is, és ez együtt jár az általunk foglalkoztatott létszám apadásával, amit a következő szempontok befolyásolnak: -

-

-

alternatív büntetési módok bevezetésének lehetősége, amelynek eredményeként az I. és II. biztonsági csoportba sorolható fogvatartottak létszáma országos szinten, így nálunk is csökken, emiatt több munkahelyünk munkaerő ellátása veszélybe kerülhet, a fogvatartotti állomány összetételének folyamatos romlása egészségügyi, mentális szempontból, így csökken a munkába állítható fogvatartottak száma, illetve romlik az általuk végzett munka minősége, új problémát okoz az elzárásukat töltők munkával való ellátása, mely során megoldandó feladat a többi fogvatartottól való elkülönült munkaterület biztosítása, a motiválhatatlan munkaerő munkáltatása.

A csökkenő férfi fogvatartotti létszámmal összefüggésben, az előirányzott állományi létszámot megtartva, a női foglalkoztatás lehetőségének felülvizsgálata szükséges. A női munkáltatás meglévő munkahelyeinek bővítésével, vagy új munkahelyek létesítésével tarható a foglalkoztatási létszám jelenlegi színvonala. A stratégiai terv részét képező beruházások, amelyek a biztonságosabb, valamint a hatékonyabb fogvatartotti foglalkoztatást célozzák meg, a prioritásokat tekintve a következők: -

az újgalambosi munkaterület biztonsági technikai rendszerének kialakítása, a sándorházai acélszerkezeti üzem őrtornyaiban a büntetés-végrehajtási intézet által biztosított, őrzést ellátó állomány biztonságtechnikai rendszerrel történő kiváltása,



-

a pálhalmai központban a személy- és teherforgalmat szabályozó sorompós főkapu visszaállítása (a pálhalmai bekötőút 62. sz. úthoz közel eső részén), valamint a személyi feltétel biztosítása a büntetés-végrehajtási intézettel közösen, a munkáltatási és felügyeleti osztály személyi állománya részére egy komplett szociális blokk (fürdő, öltöző) kialakítása Bernátkúton, az objektum közelében, a jelenleg üzemelő URH rendszer felülvizsgálata (különválasztva a szakmai illetve a biztonsági szektort), valamint további eszközök beszerzése, a felügyeleti létszám (jelenleg 18 fő) státuszokkal történő bővítése, és a változó jogszabályi háttér függvényében további szolgálati kutyák beszerzése, kutyavezetők kiképzése.



3. Minőségirányítási rendszer 3.1.


A minőségirányítási rendszer bevezetését 2000-ben kezdtük előkészíteni, 2002. óta vagyunk minősítve, ennek keretében évente felülvizsgálják cégünk valamennyi tevékenységi körének működését. A rendszer lényege, hogy a társaságunknál zajló termelési folyamatokat részleteiben kell rögzíteni, ezt időről-időre áttekinteni, szükség esetén átértékelni, a gyakorlati megvalósulását folyamatosan figyelni és azonnal írásban jelezni az esetleges eltérést, a „nem-megfelelőség” okait feltárni, mindezt az általunk előállított termékek minőségének meghatározott szinten tartása, javítása érdekében. Jelenleg ISO 9001-2009, ISO 14001:2005 és HACCP minősítéssel rendelkezünk, ami számos közbeszerzési eljárásban a pályázat benyújtásának feltétele. Jövőbeli tendenciák, alternatívák és fejlesztési igények

3.2.

a) Az ISO adta lehetőségek fokozottabb kihasználása, a „nem-megfelelőségek” forintosítása az elkövetkező időszak feladata. Ehhez szükség volna egy minőségirányítási titkárra, aki a minőségirányítási vezető felügyeletével a megnövekedett munkamennyiség egy részét átveszi. b) HACCP rendszer váltása ISO 22000 Az Európában egyre népszerűbbé váló ISO 22000 az ISO 9001 minőségi, illetve a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszer egyfajta keveréke, mindenkire vonatkozik, aki takarmány-, illetve élelmiszer előállítással foglalkozik. Mind a felhasználók, mind a kormányok egyre inkább tudatában vannak az élelmiszerbiztonság folyamatosan növekvő jelentőségének, így mára szükségessé vált a felelősségre vonhatóság tisztázása, illetve az élelmiszer megfelelő biztonságával kapcsolatos szavatosság biztosítása. Pillanatnyilag e rendszer tanulmányozása zajlik a jövőbeni bevezetés érdekében. c) Az ISO 9001-2009 minőségirányítási rendszer mellett működik az ISO 14001:2005 környezetirányítási rendszer, mely az alábbi előnyökkel jár: -

nagyban növeli a cég jó hírnevét és szakmai hitelképességét, elősegíti a cég működésének még hatékonyabbá válását, lehetővé teszi a pályázatokon való részvételt, egyre több közbeszerzési pályázat megnyerésének feltétele a KIR léte, a jogszabályok feltárása és alkalmazása a bírságok elkerülését eredményezi, környezetorientált energiafogyasztás költségcsökkenéshez vezet, hatékony marketing eszköz az esetleges és a már meglévő vevők felé, a cég lelkiismeretét tisztába teszi a KIR működtetése, az érdekelt felekkel (például önkormányzat) szorosabb kapcsolatra ad lehetőséget, nem csak a cég dolgozóiban, de az ő közvetlen környezetükben is (családtagokban) tudatosulhat a környezetbarát viselkedés, 60. oldal, összesen: 80


a szelektív hulladékgyűjtés nagymértékben csökkenti az újabb szeméthegyek létrejöttét.

A MIR és KIR közti különbség lényege, hogy a MIR alapvetően az ügyfél követelmények kielégítése körül forog, míg a KIR a jogrendszeri követelmények és a cég lelkiismerete körül. A MIR-hez hasonlóan a KIR is társaságunk teljes tevékenységére kiterjed.



4. Energetika Az energetikai szempontú stratégáink az egyes munkavégzési területek szerinti bontásban kerülnek bemutatásra, kifejtve az alternatív energiaforrásokat. a) Pálhalmai központi irodák Az épület a villamos betáplálást a transzformátor állomásról közvetlen földkábelen keresztül kapja. Hálózati üzemzavar esetén a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet tulajdonában és kezelésében lévő aggregátorról üzemeltethető az iroda fűtése, de a világítás és egyéb villamos berendezések ellátása - kapacitás hiány miatt - sajnos innen nem megoldható. Az épület fűtését 2 darab 80 kW-os földgáz üzemű kazán látja el. Hosszabb idejű gázkimaradás esetén villamos energiával (olajradiátorok) csak az épület helységeinek körülbelül 1/3-át tudjuk temperálni. Egyéb alternatív fűtési lehetőség azokban a helyiségekben van, ahol a kémények kürtője ép és a vegyes tüzelésű kályhák csatlakoztatása megoldható (természetesen ezekhez előzetes kéményseprői bevizsgálás szükséges). A gázkazánok betáplálhatóak tartályról is. A biogáz üzem felfutása után az ott tisztított és „palackozott” fűtőanyaggal az E.ON szolgáltatói hálózatától függetlenítve tudjuk az épület fűtését biztosítani. A hőellátás a jelenlegi gázkazánok kiváltásával úgy is megoldható, ha a 2 darab, üzemen kívül helyezett, mélyfuratú kútról hőszivattyút üzemeltetünk. A fűtés zavartalanságának biztosítása érdekében 1 darab 30 kW-os aggregátor beépítése is szükséges. Két villanybojler szolgáltatja a használati melegvíz ellátást (a továbbiakban: HMV), amelyek áramkimaradás esetén nem működnek. Alternatívaként az épület tetőhéjazatára szerelt napkollektorokkal, illetve tartályos gáz esetén hőtárolós gázbojlerrel oldható meg a HMV. b) Pálhalmai karbantartó üzem és elektronikai bontó üzem Villamos energia ellátása légvezeték hálózaton keresztül történik, áramszünet esetén nem áll rendelkezésre más áramforrás. Az üzem fűtése (irodák, műhelyek) 1 darab 225 kW-os földgázüzemű kazánnal történik. A gázszolgáltatás szünetelése esetén a műhelyekben lévő vegyes tüzelésű kályhákkal a munkahelyeket ki lehet fűteni, de az irodákban csak villamos (olajradiátoros) fűtésre van lehetőség. A szociális épületben a HMV-t 2 darab villanybojler szolgáltatja, a fűtést pedig 2 darab elektromos hőtárolós kályha biztosítja. Szükség esetén vegyes tüzelésű kályhákkal megoldható a hőfejlesztés. c) Pálhalmai vetőmag üzem és magtár A villamos energiát a légvezeték hálózathoz csatlakozó földkábelen keresztül kapja. Áramszünet esetén a villamos berendezések nem működnek, de rakodógépekkel a feladatok jelentős részét meg lehet oldani. A fűtés a helyiségekben vegyes tüzelésű kályhákkal megoldott.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve d) Sándorházai agrokémiai telep Az üzem teljes területén földkábeles betáplálás van kiépítve. Áramszünet esetén a munkát rakodógépekkel tudjuk elvégezni. Téli időszakban a szociális épület fűtése vegyes tüzelésű központi kazánról történik. Hosszabb áramszünet esetén a fűtési szivattyú, valamint a világítás működtetéséhez 1 darab 2-3 kW-os teljesítményű aggregátor beépítése szükséges. e) Sándorházai gépműhely Légvezetékes és kábeles betáplálásról működik. Áramszünet esetén nem áll rendelkezésre aggregátoros áramforrás. A villamos teljesítmény minimális értéke (generátoros üzemnél) 25 kW (fűtés és világítás biztosításához), a teljes üzem zavartalan folytatásához pedig 80-100 kW szükséges. Az épületek fűtését földgáz üzemű melegvizes kazánok és sötéten sugárzók szolgálják. Alternatív fűtési lehetőség nem biztosított, erre kínál megoldást a lapostetős épületekre napkollektorok telepítése a részleges fűtés és HMV biztosítása érdekében. f) Hangosi tehenészeti telep A villamos energia kábeles és légvezetékes hálózaton keresztül táplálja a különböző épületeket. Szolgáltatói áramkiesés alkalmával a beépített aggregátor a telep villamos terhelését teljes egészében át tudja venni (230 kW). Gázfogyasztó berendezés nincs. Az épületek fűtését vegyes tüzelésű kazán látja el, jelenleg nem kielégítően. A technológiai és szociális melegvíz előállítás - a tej magasabb hőmérsékletének (34 °C), valamint a vákuum szivattyúk és hűtőkompresszorok veszteséghőjének nem kellő hatékonyságú felhasználásával - elektromos bojlerekben és egy vegyes tüzelésű bojlerben történik. A fűtés és HMV gazdaságos biztosítása érdekében indokolt a lapostetős épületre napkollektorok telepítése. Továbbá célszerű megvizsgálni a telepen keletkező nagy mennyiségű szalmástrágya helyben való felhasználására szolgáló egyedi biogáz fejlesztő egység megépítését az alábbi változatok egyikében: -

-

biogáz fejlesztés és földgázminőségűre való tisztítás helyben, ezzel biztosítva a telep teljes fűtését és HMV igényét, a felesleget pedig külön erre a célra kiépített gázvezetéken Újgalambosba szállítjuk a sertéstelep, illetve a biogáz üzem általi hasznosításra, a keletkezett biogázzal helyben gázmotort működtetünk, a megtermelt villamos energiát a telep ellátására, a keletkezett hőt pedig fűtésre és HMV előállításra fordítjuk.

g) Parragi üszőtelep A villamos energia szolgáltatói hálózatról biztosított. Áramszünet esetén nem áll rendelkezésre külön áramforrás (a silómaró teljesítményigény körülbelül 25-35 kW). A szociális épület fűtése vegyes tüzelésű kályhákkal megoldott. A HMV-t 2 darab villanybojler szolgáltatja. A HMV és fűtés hosszútávú biztosítása érdekében gazdaságos és célszerű egy kellő teljesítményű napkollektor telepítése.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve h) Bernátkúti hízómarha telep Villamos ellátás a szolgáltatói hálózaton keresztül biztosított. Áramszünet estén nincs aggregátoros áramforrás. (Szükséges aggregátor teljesítmény 10 kW.) Fűtése vegyes tüzelésű kályhákkal, míg a HMV előállítása egy darab villanybojlerrel történik. A jelenlegi fűtés és HMV kiváltására szintén napkollektorok beépítése indokolt. i) Bernátkúti sertéstelep A villamos ellátás a szolgáltatói hálózaton keresztül biztosított. Áramszünet estén nem áll rendelkezésre aggregátoros áramforrás. (Szükséges aggregátor teljesítmény 10 kW.) Fűtése vegyes tüzelésű kályhákkal, míg a HMV előállítása egy darab villanybojlerrel, ezek kiváltására szolgáló megoldás a napkollektorok beépítése. j) Bernátkúti mosoda A villamos ellátás a szolgáltatói hálózaton keresztül biztosított. Áramszünet estén nincs aggregátoros áramforrás. Az üzem biztonságos leállításához (gázkazánok, világítás) 1 darab 20 kW-os aggregátor szükséges. Az épület fűtését és a technológiai gőz előállítását földgáz üzemű kazánokkal végezzük. A használati melegvíz előállítására a hulladékhőből (mosó és öblítővíz, kazániszapoló víz, felmelegedett terem levegő, stb.) kinyert energia hasznosítása jó megoldást jelent, hőcserélők beépítésével, valamint napkollektorok telepítésével. k) Újgalambosi sertéstelep A villamos ellátás a szolgáltatói hálózaton keresztül biztosított. Áramszünet estén nincs aggregátoros áramforrás biztosítva, teljesítmény igény 80-100 kW. A fűtési mód többfajta: gázkonvektor (művezetői iroda, porta, vágóhíd), meleg vizes kazán (szociális épület), hőlégbefúvók (istállók). Gázszünet esetén a fűtés nem megoldott, ennek kiváltására az alábbi lehetőségek kínálkoznak: -

Hangosból és/vagy a biogáz üzemtől elvezetett tisztított biogáz felhasználása a gépek működtetésére, a telep közelében lévő biogáz üzemnél a folyamatos üzem során keletkező felesleges hőmennyiség felhasználása. Ennek érdekében melegvizes gerincvezeték kiépítése (tenyészistállók, művezetői iroda, szociális épület).

l) Újgalambosi szárító üzem A szolgáltatótól vásárolt földgázzal működő szőnyegégő üzemének gazdaságosabbá tételére több lehetőség kínálkozik: -

a szőnyegégő által beszívott levegő előmelegítése a gázmotorokból származó hővel, a sertéstelepre építendő gerincvezetékről leágazva, a biogáz üzem felfutása (és/vagy a hangosi biogáz termelés beindítása) után a többlet gázmennyiséggel (saját előállítású tartályosgáz) biztosítani a szárító üzemelését leválva a szolgáltatói hálózatról.

A keverő és sertéstelepi irodák, valamint a szociális épület és elítélt tartózkodó villamos, illetve vegyestüzelésű fűtésének korszerűsítése és kiváltása melegvizes fűtésűre.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve m) Újgalambosi biogáz üzem Közel másfél éves üzemi tapasztalatok alapján felülvizsgálandó a hő hasznosítása, különös tekintettel a füstgáz energia tartalmára. Az itt keletkezett hő az üzem központi hőelosztójába vezetve a rendelkezésre álló mennyiséget jelentősen növeli. n) Mélykúti elektronikai bontó üzem A karbantartó üzem Sándorházára való költöztetése után, a jelenleg bérleményben működő elektronikai bontó Pálhalmára helyezésével csökkenthető az üzemelési költség.



5. Környezetvédelem 5.1.


A környezetet védeni kell az emberi tevékenységből származó káros hatásoktól, azaz elsődleges cél a károk bekövetkezésének megakadályozása preventív jellegű intézkedésekkel, a már bekövetkezett károk mihamarabbi megszüntetése vagy legalább egy elfogadható szint alá csökkentése. Ezeket a célokat szolgálja a környezetvédelem, mint olyan intézkedések és tevékenységek összessége, amelyek az emberi életfeltételek biztosítása érdekében a természeti és a mesterséges környezet állapotromlásának megelőzését, állapotának fenntartását, illetve állapotminőségének javítását szolgálják. Az elmúlt évtizedekben a környezetvédelem egyre fontosabb lett, és mára kulcskérdéssé vált. Aktualitását, a zöld szemléletmód érvényességét a XXI. század elején aligha kell bizonygatni: mindannyian tapasztaljuk fogyasztói életvitelünk kedvezőtlen környezeti hatásait. Környezetgazdálkodás alatt a természetes és az ember alkotta környezet hosszú távra szóló, szabályozott hasznosítását, tudatos, tervszerű fejlesztését és hatékony védelmét értjük az ökológiai rendszerek stabilitásának tartós megőrzésével és a társadalom igényeinek figyelembevételével. Olyan gazdálkodási folyamat, amelyben az erőforrások felhasználása, a technika fejlesztése, a beruházások irányítása és az intézményi rendszer egymással összhangban fejlődik, s mindez lehetővé teszi az emberi szükségletek kielégítésének hosszú távú biztosítását. Tevékenységünk minden területét átszövi a környezettudatos gondolkodás, a fenntartható fejlődés irányelvei alapján, az elérhető legjobb technológia alkalmazásával, a káros környezeti hatások csökkentése mellett történik a termelési folyamatok szervezése, illetve végzése. A környezetvédelmi tevékenység főbb területei: a) Talajvédelem Működésünkből kifolyólag a természeti erőforrások közül számunkra a talaj a legfontosabb, aminek racionális használata, állapotának megóvása részben mezőgazdasági, részben környezetgazdálkodási feladat. A talaj a vízhez, a levegőhöz és az élővilághoz hasonlóan a természeti környezet igen fontos alkotóeleme, ami a növények termőhelyéül szolgál. Mint a környezet része, fogadja a földfelszínre érkező energia- és anyagáramlásokat. Mint termelőeszköz, termékenységével megalapozza a növénytermesztést és mindazon tevékenységeket, amelyek a nagyobb termés elérését célozzák: talajművelés, tápanyag-visszapótlás, vegyszeres gyomirtás. E beavatkozások a talaj közreműködésével érik el hatásukat, miközben a talaj maga is megváltozik időlegesen vagy tartósan, kedvezően vagy kedvezőtlenül. A jól megválasztott talajművelés igen sokoldalúan hat a talajra, ennek során fontos szempont a talaj jelen állapotának megőrzése és lehetőség szerinti javítása. Talajművelésünkre jellemző, hogy csak az indokolt műveleteket végezzük el, lehetőleg kapcsolt eszközökkel kombinálva és az agrotechnikai igények adta kereteken belül, a műveleteknek megfelelő, optimális talajnedvesség-tartalom mellett.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve b) Felszíni és felszín alatti vizek védelme Az ivóvízellátás céljából több fúrt kúttal rendelkezünk, az ivóvíz fogyasztásunk évente 250 000 m3. Vízi közműveink üzemeltetéséhez szükséges érvényes vízjogi engedéllyel rendelkezünk. Fontosabb feladataink a vízfelhasználás és -gazdálkodás terén: -

lehetőség szerint az ivóvíz mennyiségének csökkentése, a gazdálkodás feltételeinek megteremtése: a költséghelyenkénti, illetve felhasználási pontok szerinti mérések kialakítása, ivóvíz- és csatornahálózatok, szennyvíztisztító műtárgyak, telepek előírás szerinti üzemeltetése, önellenőrzési terv végrehajtása, engedélykérelem, adatszolgáltatás, nyilvántartás, kapcsolattartás az illetékes hatóságokkal, ivóvízkezelő rendszer megfelelő hatásfokkal történő üzemeltetése.

c) Levegőtisztaság-védelem Legfontosabb feladataink a levegőtisztaság-védelemben: -

a légszennyező anyagok emissziójának csökkentése, az elérhető legjobb technológia alkalmazása, a légszennyező források alap- és éves bejelentése, levegőtisztaság-védelmi mérések, engedélykérelem, adatszolgáltatás, kapcsolattartás a környezetvédelmi hatósággal.

d) Hulladékgazdálkodás A környezetvédelem egyik sarokpontja a hulladékgazdálkodás hatékony megvalósítása, ennek keretében kiemelt feladataink: -

a hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladékok szelektív gyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása, hulladékgazdálkodási tervben foglaltak végrehajtása, nyilvántartás, adatszolgáltatás, kapcsolattartás a hatóságokkal.

Minden szervezeti egységünk elkülönítetten gyűjti és szabályszerűen nyilvántartja a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat, amelyek jogszabályok által előírt gyűjtőhelyre való elszállításáról a szükséges gyakorisággal gondoskodunk. e) Egységes Környezethasználati Engedély Minden engedélyköteles mezőgazdasági tevékenységet egységes környezethasználati engedély birtokában végzünk, amely a természeti és épített környezet védelmében történik. Az engedélyeket a környezetvédelmi hatóság adta meg részünkre. A határozat minden esetben tartalmazza azokat a kötelezettségeket és feladatokat, melyeket teljesítenünk kell ahhoz, hogy a jogszabályokban előírtaknak megfeleljünk. 5.2.

Jövőbeli tendenciák, alternatívák és fejlesztési igények

Az elmúlt időszakban a környezetvédelem területén jelentős beruházásokat végeztünk. Ahhoz azonban, hogy a környezetvédelmi előírásoknak a jövőben is folyamatosan megfeleljünk, az alábbi fejlesztésekre van szükség.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve a) Hangosi tehenészeti telep Az ivóvízhálózat felújítása, a vízvezetékek cseréje szükséges a vízház porta, vágóhíd, a vízház szociális épület, fejőház szakaszon. A termelő kutak vizében a vastartalom jóval magasabb a megengedett határértéknél, ezért indokolt és célszerű egy vastalanító berendezés beépítése a vízházba. Ezzel a vízkezelési technológiával megfelelő minőségű ivóvizet tudunk biztosítani. A telepen keletkező ipari (fejőházi) és kommunális szennyvizek külön választása két darab gyűjtőmedence létesítésével. b) Parragi üszőtelep A telepen keletkezett csapadékvíz, csurgalékvíz, hígtrágya elvezetésének megoldása (hálózat, gyűjtőakna kiépítése). A közeljövő kiemelt feladata - a felszín alatti vizek védelme érdekében - a szennyvíz szétválasztása és gyűjtése megfelelően kialakított tárolómedencékben, ami előfeltétele a hangosi és parragi szarvasmarha telepünkre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadásának. c) Bernátkúti sertéstelep Csapadékvíz elvezetésének megoldása, tereprendezés (trágyatárolók, régi gyűjtőaknák felszedése, eltömedékelése, kerítés felújítása) és a főnyomóvezeték cseréje a vízháztól a víztoronyig. d) Bernátkúti méregraktár Fekete-fehér öltöző, csurgalékvíz gyűjtőakna és a raktárhoz vezető út megfelelő kialakítása indokolt. e) Újgalambos A jelenlegi keverő-szárítóüzem fürdőjének megfelelő kialakítása, felújítása, beleértve az ahhoz kapcsolódó szennyvízelvezető rendszert is, továbbá a tárolásra 25 m3-es gyűjtőmedence építése. f) Pálhalma A pálhalmai kommunális szennyvíztisztító berendezés generál karbantartása, felújítása. g) Sándorháza Sándorházán a városi ivóvízrendszer a porta közelében ér véget, e ponttól kell kiépíteni az új ivóvízhálózatot a gépesítési osztály területén és rákötni a városi ivóvízre.



6. Ingatlankezelés

Az ingatlanok használata során alapvető elvünk a teljes kihasználtság: termőföld esetén amit lehet, azt szántóként, amit nem, azt erdőként, más földterületet, felépítményeket pedig a művelési ágnak, illetve az állagmegóvási kötelezettségünknek eleget téve, egyéb módon hasznosítsunk. Fontos feladat a tulajdoni és használati jogviszonyok naprakész, precíz nyilvántartása, védve a ránk bízott vagyont - mindenek előtt az esetleges elbirtoklásoktól - károsodástól. A stratégiai terv e részének kifejtése földrajzilag meghatározható és behatárolható felsorolás szerint történik, ami tartalmazza a társaságunk tulajdonában lévő épületek és építmények, továbbá a hozzájuk tartozó földterület és/vagy telep tekintetében a jelenlegi helyzet bemutatását, a következő években karbantartási, építési, illetve egyéb beruházási terveit, távlati céljait, ezek kockázatait, előnyeit, hátrányait. 6.1.

Mélykút

A Pálhalmai Agrospeciál Kft. tulajdonában lévő területek közül a Nagyvenyim 0250 hrsz-on található állattartó telep és a hozzátartozó legelő, továbbá a 0263, 0221, és 0250 hrsz-ú legelő területek haszonbérletbe kerültek egy vállalkozóhoz, mely haszonbérlet 2011. február 20. napján jár le. Ezt követően a bérlő igénye szerint további bérletbe, vagy vételi szándék esetén eladásra kínáljuk fel, ez utóbbi törvényi akadályba ütközésére megoldás a földcserével megvalósított tulajdon átruházás. Társaságunk 2011. február 20. napjáig egy magánszemélytől bérli a 0236/19 hrsz-ú gyep és árok elnevezésű földterületet. Jelenleg az ipari kooperációs tevékenység keretén belül munkáltatási tevékenységhez bérlünk épületeket és raktározási területet a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézettől a 0216 hrsz-ú ingatlanon, mely haszonkölcsön szerződés visszavonásig érvényes, ezt továbbra is szeretnénk fenntartani. Ugyanezen helyrajzi számon 7 hektár területet bérlünk, ami az állattartó tevékenységünk keretén belül kerül hasznosításra. Ridegtartású aberdeen angus fajtájú szarvasmarhák téli szálláshelyét alakítottuk ki jól körülhatárolt karám rendszer kiépítésével. A haszonbérlet 2014. október 31-én jár le, aminek meghosszabbítását tervezzük, mert állattenyésztési célra hosszútávon igénybe kívánjuk venni az ingatlant. 6.2.

Parrag

A Nagyvenyim 0124 hrsz. d alrészletén található a parragi szarvasmarha telep. Ugyanezen helyrajzi számon található a biogáz üzem egyik végtermék tárolója, mely jelenleg használhatatlan a fólia borítás szakadozottsága miatt, így rövidtávú célunk a kijavíttatása jótállás keretében, és az ezt követő üzembe helyezés.



Bernátkút

Bernátkúton egy helyrajzi számon található a tulajdonunkban álló két állattartó telep, a lakótelep és a növényvédelemhez tartózó épületek. Ugyanitt, de más helyrajzi számon üzemel a mosodánk is. Szarvasmarha telep: nem tervezünk számottevő beruházást, mivel az elmúlt években megvalósítottuk a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő trágyakezelési rendszert. Sertéstelep: az újgalambosi telep fejlesztésével párhuzamosan elsőként a hizlaldák felszámolása, hosszabb távon az egész telep megszüntetése a cél, de ez az elkövetkező 5-7 évben még nem valósítható meg. Növénytermesztés: az elmúlt évben megoldottuk az épületek biztonsági rendszerének kiépítését, távlati terveink nincsenek az épületek fejlesztésével. Jelenleg bérraktározunk és ezt hosszútávon szeretnénk fenntartani. A Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet tulajdonában álló, jó állapotban lévő mosoda bérletét a továbbiakban is fent kívánjuk tartani. A Nagyvenyim 0150/2 hrsz-ú, saját használatú út felújítása a kátyúk kijavítása, illetve a burkolat megerősítése szükséges. Lakótelep: a szolgálati lakások csatorna és vízhálózata a közeljövőben teljes felújítást igényelne, de erre nincs anyagi fedezetünk, így távlati célunk a szolgálati lakások lebontása, a lakótelep felszámolása és a terület rekultivációja, művelésbe történő visszavonása. E folyamatot már elindítottuk, a megüresedett házak bontását megkezdtük. A bernátkúti kis magtárat jelenleg egy magánszemély bérli, távlati cél az épület más formájú hasznosítására nincs. A másik, nagyobb méretű magtár jelenleg üresen áll, illetve részben a mosoda raktáraként funkcionál, de a távlati tervek között szerepel, hogy elítélt munkáltatás céljából megfelelő partnert találjunk, és így hasznosítani tudjuk az épületet. A kastély épületét jelenleg magánszemély bérli raktározás céljára. Távlati célunk a kastély vadászházként történő üzemeltetése, ennek meghiúsulása esetén, további bérbe adása. 6.4.

Hangos

A 0191/1 helyrajzi számon található a marhatelep, ahol a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő trágyakezelés megoldása folyamatban van. A telep vezetőjének elmondása szerint a távlati tervek közé tartozik az 5-ös és 7-es istállók összenyitása a közöttük lévő 6-os istálló bontásával. A széna tárolásra használt 3 db fémszerkezetű nyitott szín folytatásaként ugyanolyan szín építése, amint pályázati lehetőség nyílik erre. A 0191/2 hrsz-on található a biogáz üzem másik végtároló medencéje, mely jelenleg üzemképes és használható, illetve a szarvasmarha telep vágóhídja, melyen napi egy vágás engedélyezett. A vágóhíd felfejlesztéséhez a hűtőt kellene megnövelni. Pályázat függvényében célszerű lenne megnövelni a vágási kapacitást. Továbbá ezen a helyrajzi számon található a kastély épülete is, melynek hasznosítása jelenleg nem megoldott, távlati célként ennek kihasználására a bérbeadást tervezzük. Az épület értékesítésének kockázati tényezője, hogy nagyon távol van bármilyen településhez, illetve közvetlen szomszédságban van a marha teleppel, ahol elítélt foglalkoztatás folyik.



Újgalambos

Keverő üzem: a 2008. évi beruházásként megvalósult a két darab régi Bábolna típusú szárító kiváltása egy új, nagyobb Stela típusúval. Távlati tervek közé tartozik a tároló épületek – színek – tetőinek javítása, felújítása (a következő 1-2 évben az úgynevezett „napraforgó darás szín” tetjének felújítása, 10 éven belül pedig az „alpesiként” ismert tároló épület tetejének javítása szükséges). A telepen található egy régi magtár-keverő épület, melyben jelenleg megközelítőleg 30 %-os kihasználtság mellett veszélyes anyagokat tárolunk. Ennek az épületnek a hasznosítása, felújítása is a távlati célok közé tartozik új civil, vagy elítélt munkahely teremtés kapcsán lehetőleg pályázati források felhasználásával. A szárító átépítése miatt feleslegessé vált nyitott szín átalakításával 700 tonnás síktároló építése valósítható meg. Sertéstelep: tavaly elkezdtük a telep rekonstrukcióját, melynek keretén belül elsőként két új sertés hizlalda épült. Ezek a hizlaldák, a meglévőktől eltérően már hígtrágyás technológiájúak, ahonnan a hígtrágya zárt rendszeren keresztül jut a biogáz üzembe feldolgozásra. Az elkövetkező 5 évben célunk a többi hizlaló épület elbontása, és helyükre újabb hígtrágyás technológiájú hizlaldák építése. A szociális épület fűtésrendszerének felújítása folyamatban van. Földbérlet: a Rácalmás 0148/2, a 0148/1 és a 0144 hrsz-ú földterületeinket (összesen: 36 397 m2) bérbe adtuk. A bérleti szerződés 2014. március 31. napján jár le. Igény esetén továbbra is fenntartandó e jogviszony. 6.6.

Pálhalma

A 62-es út mellett fekvő, Dunaújváros 0169/4 hrsz-on található, un. „volt szállítás” épülete jelenleg kihasználatlanul áll. Hasznosítási alternatíva lehet egy külső cég által épített húsfeldolgozó üzem. A Dórai 1-es (078/4 hrsz.) tábla jelenleg mezőgazdasági művelés alatt áll, távlati cél vállalkozó bevonásával turisztikai szálláshely kialakítása, mely a Dórai 2-es (080/6 hrsz.) táblán kialakítandó sportlétesítményekre épül. A Dórai 2-es (080/6 hrsz.) táblán jelenleg mezőgazdasági művelés folyik, távlati cél több funkciójú, sportpályákat tartalmazó diák- és tömegsport komplexum kiépítése közösen a dunaújvárosi önkormányzattal és vállalkozókkal, mely alkalmas mind szabadidős, mind profi sportok űzésére. Pálhalmán a szolgálati lakások állagjavító munkálatai régóta csak a szükséges minimumra korlátozódnak. Az elkövetkező 5-7 évben cél, hogy évente, szisztematikusan a 4-5, legrosszabb állapotban lévő épület tetőszerkezetének javítása, esetleges cseréje megtörténjen. A 078/28 hrsz-on található munkásszállásként ismert épület vizesblokkjainak felújítása szükségesé vált. Amennyiben pályázati forrást sikerül szerezni, megtörténik az épület hőszigetelése is. Tervezzük a központi iroda üveg folyosójának hőszigetelését, esetleg átépítését, a tető cseréjét, oly módon, hogy az a hőtechnikai és vízszigetelési előírásoknak is megfeleljen. A Pálhalmán található szolgálati lakások és az azok közötti úthálózat jelenleg a társaságunk tulajdonában álló ingatalanokon helyezkedik el. Mivel a közmű szolgáltatás az önkormányzat


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve feladata, ezért jelenleg is keressük Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatával a kapcsolatot a közművek átadása ügyében, hiszen ezek a víz és csatorna hálózat fenntartása, a közvilágítás biztosítása, az utak és egyéb területek rendben és karbantartása) aránytalan terhet ró ránk. Távlati tervünk – a jogszabályi környezet változása esetén – a szolgálati lakások egy részének értékesítése, melynek kapcsán célunk nem annyira az eladásokból származó bevétel, hanem a karbantartási költségek megszűnésével jelentkező megtakarítás. A tulajdonunkban megmaradó szolgálati lakásokat továbbra is dolgozóink vennék igénybe, kizárólag arra az időszakra, amíg vállalatunk alkalmazásában állnak, illetve, amíg nem jutnak saját lakáshoz. 6.7.

Sándorháza

Tartós bérletként biztosítjuk a DAK Kft. számára az acélszerkezeti üzem néven ismert földterületeket (Dunaújváros 052/5 hrsz. és a 052/4 hrsz.). Ezt a jogviszonyt továbbra is fenn kívánjuk tartani. A 052/8 hrsz-on található kastély épületét értékesítettük, esetleges cél a hozzátartozó sportpályák közös hasznosítása is. A gépműhelyben tavaly építettünk garázsokat. Az elkövetkező évek célja a központi szerelőműhely ablakainak cseréje, a központi öltöző épület vizesblokkjának teljes felújítása, átépítése, használati melegvíz ellátás korszerűsítése és a porta fűtésének megoldása. Tervezzük a traktorüzem szociális blokkjának bővítését is. A 047/2, 047/3 hrsz-ú ingatlanokat hasznonbérleti szerződés alapján egy magánszemély birtokolja, mely állapoton egyelőre nem kívánunk változtatni. Az agrokémia telepként ismert (0631/3 hrsz-on található) ingatlanunkon lévő tárolóépület tetőszerkezetét nem bírják a falak, folyamatosan nőnek a pilléreken lévő repedések és újabbak jelennek meg. Távlati cél az épület statikai bevizsgáltatása és a vizsgálatnak megfelelően kialakított pillér és falazat megerősítés. Időszerűvé vált a szociális blokkot és mérlegházat tartalmazó épület tetőszigetelésének javítása, mert az épület beázik. A működésképtelen radiátorok cseréje, és a nyílászárók javítása, szükség esetén cseréje; a használati melegvizet előállító bojler javítása szintén indokolt. 6.8.

Kulcs

A Kulcs 0447 hrsz-ú ingatlanunkon jelenleg kihasználatlanul áll az egykor gyümölcs válogatóként funkcionált gazdasági épület, a hozzátartozó helyiségekkel. Itt tervezünk létrehozni megváltozott munkaképességgel élők számára egy új, akadálymentes munkahelyet. Ehhez kapcsolódik a Kulcs 0445/21 hrsz-ú földterület közeljövőben gyümölcsössel (dió és mandula) tervezett betelepítése, átmenetileg munkát biztosítva több, tartósan munkanélküli kulcsi lakosnak, hosszú távú hatása pedig a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztási feltételeinek kialakítása. A Kulcs 0445/22 hrsz-ú földterület tartós bérletben van az Első Magyar Szélerőmű Társaságnál, mely jogviszonyt továbbra is fenn kívánjuk tartani. A Kulcs 0422 hrsz-ú „Császár tanya” elnevezésű földterületet felépítménnyel együtt bérli Kulcs Község Önkormányzata 2013. június 30-ig. Bérli továbbá a sportöltözőként üzemelő gazdasági épületet, amely megállapodás 2015-ben jár le. Célunk e jogviszonyok fenntartása, esetleg az ingatlanügyüttes értékesítése a kulcsi önkormányzat felé.


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve Kulcs Község Önkormányzata szeretné megvenni vagy elcserélni néhány itteni földterületünket. Nem zárkózunk el a javaslattól, viszont csak azonos értékű földcserében gondolkodunk, és különös figyelmet kell fordítunk a megmaradó terület megközelíthetőségének biztosítására. 6.9.

Pihenő övezet

Rókavári pihenő tó Jelenleg a rókavári pihenő park, tó és szálláshely két tulajdonosé, jól elkülönített jogokkal. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. tulajdonában a területen lévő út és az attól jobbra eső, a tavat is magában foglaló terület van. A szálláshely és a gondnoki lakás, valamint az ezeket körülvevő rész egy magánszemély tulajdona. Cél a tó és környékének folyamatos rendben tartása, fejlesztést ide jelenleg nem tervezünk. Szelidi tavi üdülő A Dunapataj 4069 hrsz-ú, Szelid 26. címen található ingatlan 1/2 tulajdoni hányadát 2004-ben vette meg a Pálhalmai Agrospeciál Kft. Az ingatlan társtulajdonosa a Kalocsai Konfekcióipari Kft. Az épület jelenleg rossz állagú, felújítása szükséges, amit célszerű a társtulajdonossal együtt végrehajtani. A közeljövőben szükségessé válik az épület nyílászáróinak javítása, helyenként cseréje, a berendezési tárgyak folyamatos felújítása (mosógép, bojler, székek, stb.) Távlati tervek közé tartozik, hogy az üdülő épületében megszüntetjük a folyosón található közös zuhanyzó helyiséget, és minden szobában külön zuhanyzó és WC kerül kialakításra. A közös konyha helyett meleg étkezést célszerű biztosítani a lehetőségek figyelembe vételével (közeli konyha, vendéglátó hellyel kötött étkeztetési megállapodás). A gazdasági épületen ráépítéssel egy szint kialakítása célszerű diák táboroztatás céljából, ahol iskolás csoportokat lehet fogadni. Természetesen az étkeztetés biztosítása itt is szükséges. Az ingatlanon nem megfelelően megoldott a szennyvíz elvezetése, ezért ennek a problémának a megoldására keressük a lehetőségeket.



7. Informatika 7.1.

A jelenlegi helyzet bemutatása

Az informatika azon szaktevékenységek közé tartozik, melyek az alaptevékenységeinket kevés kivételtől eltekintve - közvetlenül nem befolyásolják, viszont kulcsfontosságú az egyes ágazatokhoz kapcsolódó adminisztrációban, a partnerekkel való kapcsolattartásban, valamint a cégünk egészének információ-áramlásában. Olyan szakterület, mely a környezet és a technológia folyamatos, gyors fejlődése, az egészséges munkakörülmények biztosítása miatt állandó fejlesztésre szorul. Jelenleg 60 darabos számítógép (és hozzátartozó jogtiszta szoftver) állománnyal, valamint több mint 35 darabos nyomtató/fax/fénymásoló eszközparkkal rendelkezünk. A számítógépek többsége az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően a céges hálózathoz kapcsolódik. Többségük saját (általában kisebb teljesítményű, olcsóbb, viszont magasabb lapköltségű) nyomtatóval rendelkezik. 1 db szerverszámítógéppel rendelkezünk, amely domain controllerként, levelező kiszolgálóként, fájlszerverként, mentő szerverként, alkalmazás- és adatbázis kiszolgálóként, valamint terminál szerverként is funkcionál. A céges hálózatot tűzfal, web- és spam filter is védi a különböző hálózati- és vírustámadásoktól. Cégünk informatikai háttere az elmúlt időszak fejlesztéseinek köszönhetően megfelelő. Rendelkezünk egy statikus, saját fejlesztésű és üzemeltetésű honlappal, mely felett mind formai, mind felépítésbeli szempontból eljárt az idő. A felhasználók informatikai ismeretei hiányosak, melyek a mai korszerű irodai tevékenységek megfelelő elvégzéséhez elengedhetetlenek. Ezáltal a végzett munka hatékonysága alacsonyabb, magasabbak az adminisztrációs költségek és az átlagosnál gyakrabban van szükség az informatikusi szakszemélyzet beavatkozására, segítségére. 2010-ben az addigra korszerűtlenek mondható szeparált DOS-os ügyviteli rendszerünket korszerű integrált ügyviteli rendszerre cseréltük, megkezdve az alábbiakban felvázolt vállalatirányítási rendszer bevezetését.



7.2.

Fejlesztési lehetőségek

a) Integrált vállalatirányítási rendszer teljes bevezetése

Az ügyvitel és az ehhez kapcsolódó vezetői információk szolgáltatására a Libra3s rendszer szolgál, amely már gyárilag integrált az ArtOffice (dokumentumkezelő) és Artflow (munkafolyamat vezérlő) (esetleg Article (szerződés nyilvántartó)) rendszerekkel. A termelésirányítási részt az Agrovir programja kezelheti, melyet hozzá lehet majd kapcsolni a Librás rendszerhez is. Mindezekhez kapcsolódik a Handbook rendszer, ami un. vállalati kézikönyvként tartalmazza a társaságunkhoz kapcsolódó, a munkatársak számára szükséges közérdekű adatokat, jogszabályi hátteret, belső szabályzatokat stb. Még megvalósításra váró fejlesztések: 1. Artoffice, Artflow rendszerek bevezetése, 2. Esetleg a Libra3s és az Agrovir rendszerek összekapcsolása, valamint Artflow munkafolyamatok kialakítása. b) Külső és belső információáramlás fejlesztése - Új, külső fejlesztésű, de belső üzemeltetésű korszerű céges honlap létrehozása. - A - már megvett - Handbook rendszer segítségével az összes fontos, dolgozókat érintő információt megosztani és hozzáférhetővé tenni a céges hálózaton. - A hálózatfejlesztés részeként végbement levelezési rendszerfejlesztés, valamint a tervezett elektronikus dokumentumkezelő és munkafolyamat-vezérlő rendszerek bevezetésével létrejövő többletlehetőségek kiaknázása. c) Egyéb fejlesztési lehetőségek - Pályázati pénzekből, belső és külső szervezésű oktatások segítségével, dolgozóink gyakorlati informatikai ismereteinek fejlesztése. - Nyomtatási infrastruktúra átalakítása csoportos nyomtatásra. Ebben a megoldásban kevés számú (több iroda használ egy nyomtatót), nagy



-

teljesítményű és alacsony lapköltségű fénymásoló/nyomtató berendezéseken történne a nyomtatás. Ezzel – a jelenlegi nyomatszámunkat figyelembe véve körülbelül 10%-os nyomtatási költségcsökkentést érhetnénk el. Cégünk esetleges méret növekedése, vagy a tevékenységi körünk bővülése esetén lehetőség nyílik új telephelyek bekapcsolására az informatikai rendszerünkbe.



1. SZ. MELLÉLET: A TÁRSASÁG KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSE A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terv részletes fejlesztési igényei 2011-2015. millió Ft Szervezeti egység

Fejlesztések megnevezése

gázüzemű targonca biotermény szárító és tisztító öntözés Növénytermesztés meteorológiai állomások precíziós rendszer bevezetése erdősítés összesen

Gépesítés

12 db 80-90 LE-s traktor önjáró szecskázó adapterekkel rendterítő rendképző 3 db felépítményes pótkocsi 2 db fűkasza 2 db személyszállító busz (18 fő) személyszállító busz (fogvatartott) 100 LE-s alacsonyépítésű traktor 2 db szántás elmunkáló 4 db terepjáró gépkocsi gumiszerelő gép magágy előkészítő gép, középmélylazítóval 4 db kombájn + kukorica adapterrel nehéztárcsa 2 db önjáró rakodógép 2 db nagybálázó direkt vetőgép 2 db bálahordó kocsi 2 db 20 tonnás pótkocsi önrakodós tehergépkocsi üzemanyag szállító pótkocsi 2 db 12 soros kultivátor 4 db nehéztraktor 2 db szemenként vetőgép 2 db váltva forgató eke

Összesen 4 82 150 2 52 10 300 60 60 12 90 17 24 22 14 8 22 7 13 268 6 45 60 25 20 20 14 8 9 168 25 18



Szervezeti egység

Fejlesztések megnevezése műtrágyaszóró műhelykocsi vontatott permetező szárzúzó összesen

Összesen 8 12 11 7 1 073

Sertéstenyésztés

hizlalda (2160 fh), utónevelő (3200 fh) mélyfuratú kút trafó és villanyhálózat ivóvízhálózat összesen

547 20 25 8 600

Szarvasmarhatenyésztés

telepi átalakítás (Hangos, Parrag) új istálló (700 férőhely) istálló átalakítás silóterek szénatárolók fejőház ivarzás megfigyelő rendszer egyedi takarmányozási rendszer ivóvízhálózat összesen

45 520 48 62 25 150 5 8 12 875

gáztárolók cseppfolyós gázelőállító összesen

50 80 130

Biogáz üzem

Mosoda

mosógépek energiahatékonysági beruházások összesen

aggregátor biztonságtechnikai rendszer szociális blokk Munkáltatási felügyeleti osztály főkapu (Pálhalma) URH rendszer összesen

50 0 60 8 30 5 4 3 50



Szervezeti egység Energetika

Fejlesztések megnevezése napkollektorok, hőszivattyú gáztároló rendszer (Hangos) összesen

ivóvízhálózat (Hangos, Bernátkút, Sándorháza) vastalanító berendezés (Hangos) ipari és kommunális gyűjtőmedencék (Hangos) csapadékvíz, csurgalékvíz, hígtrágya elvezetés (Parrag) Környezetvédelem csapadékvíz elvezetés (Bernátkút) csurgalékvíz gyűjtőakna (Bernátkút) szociális blokk (Bernátkút, Újgalambos) szennyvíztisztító felújítása (Pálhalma) összesen

Informatika

Ingatlan kezelés

Artoffice Libra3s Artflow hálózatfejlesztés összesen szolgálati lakások felújítása összesen Mindösszesen

Összesen 70 160 230 21 30 8 28 2 3 5 5 102 5 4 4 17 30 50 50 3 500



2. SZ. MELLÉLET: PROJEKT TERVEK - A BELSŐ ELLÁTÁS ÉS A FOGVATARTOTTAK FOGLALKOZATÁSÁNAK BŐVÍTÉSE A PÁLHAMAI AGROSPECIÁL KFT-NÉL


A Pálhalmai Agrospeciál Kft. középtávú stratégiai terve

Recommend Documents