A Rózsatelep Kft. mini üzleti terve 1

A Rózsatelep Kft. mini üzleti terve 1 A Rózsatelep Kft. mini üzleti terve azzal a céllal készült, hogy ellenőrizzük, az általunk kitalált ötlet életképes-e, és hogy eldöntsük, belevágunk-e az üzletbe. A mini üzleti terv készítése során az egyes fejezetek minél valóság hűbb kidolgozása érdekében számos szakértővel konzultáltunk. Segítségünkre voltak többek között Alma Albert okleveles közgazdász és gazdasági jogszakértő, Körte Kálmán, a Takarékoskodj Bank finanszírozási osztályvezetője, Szilva Szilvia értékesítési és marketing menedzser, Torma Tamás szervezetfejlesztési tanácsadó, valamint Lila Ibolya kertészetvezető. A tervet 2008. december 20-án zártuk le. Mi a vállalkozási ötlet lényege és üzleti modellje (milyen igényt akar kielégíteni, milyen termékkel, vagy szolgáltatással, honnan származik majd a vállalkozás jövedelme, mi lesz a különlegessége)? A Rózsatelep Rózsatermesztő és Kereskedelmi Kft., ahogy azt a nevében is hordozza, rózsafajták termesztésével és kiskereskedelmi üzletekbe (virágboltokba) történő továbbadásával, kereskedelmével foglalkozó vállalkozás. A Rózsatelep Kft. Dunaújvárosban hosszú idő után az első rózsatermesztésre specializálódott cég. Korábban még a szocializmus idején működött a városban kertészet, ez azonban a rendszerváltás utáni piaci helyzet változásaihoz nem volt képes idejében alkalmazkodni, és mint sok más cég ez is csődbe ment. Azóta a helyi virágboltok tulajdonosai kénytelenek 80 km-ről szállítani a virágokat. Tehát világos volt számunkra, hogy a helyi virágtermesztési piacra van lehetőségünk betörni. Lila Ibolya kertész tapasztalatai alapján, valamint a keresleti adatok vizsgálatát követően megállapítottuk, hogy az egyik legkelendőbb virág – az év minden szakában– a rózsa. Ahogy az országos adatokat is megvizsgáltuk, láthattuk, hogy oly nagymértékben jelentős egész évben a vágott rózsa kereslet, hogy az meghaladja az évi ötvenmillió szálat, aminek 20-30%át csak importból tudják fedezni. Ez a tény adta a lehetőséget, hogy a gazdaságos üzemméretet kihasználhassuk, így nemcsak a helyi piacra termeljünk, hanem az országos kínálatba is bekapcsolódjunk. A magas kereslet mellett a rózsa magas egyedi értéke, így a magasabb elérhető jövedelem is közrejátszott abban, hogy a rózsatermesztés mellett döntöttünk. Vállalkozásunk kezdetben két 400 m2-es fóliasátor alatt csak szálrózsát termeszt, vörös és sárga színben (9:1 arányban), ez nemcsak a helyi virágboltok igényét elégíti ki maximálisan, hanem emellett nagyobb értékesítési árral a budapesti nagybani piacra is heti rendszerességgel tudunk szállítani. A termesztés technológiai ismereteivel Virág Vanda rendelkezik, hozzáértésének köszönhetően hosszú távon is jól tervezhető, körülhatárolt technikai feltételekkel rendelkező, strukturált munkafolyamatokból álló, biztonságos rózsatermesztés valósítható meg. Hosszú távú terveink között szerepel a szabadföldi tőrózsa előállítás is, amit ugyan a helyi nagyfogyasztók felé (önkormányzatok) nem tudunk haszonnal értékesíteni, de a nagybani piacokon a rózsatőnek is helye van. Emellett egy speciális célú, eddig nem ismert termesztést, az ún. sziromrózsa termesztést is tervezzük bevezetni. Ennek lényege, hogy szárított formában illatosításra, parfümkészítésre, teák ízesítésére alkalmas szirmokat állíthatunk elő, és értékesíthetünk megfelelő rózsafajták termesztésével.

1

A mini üzleti tervet Tőkés Mihály és Mihalkovné Szakács Katalin készítette. 1

Vecsenyi János: Vállalkozások indítása és működtetése © Vecsenyi János, Tőkés Mihály, Mihalkovné Szakács Katalin 2009

Vállalkozásunk az Európai Unió irányelvei szerint mikro-vállalkozás; a három alapító-vezető tag aktív közreműködése mellett négy főt foglalkoztat részmunkaidőben, akik betanított munkásként a növényápolás napi teendőit végzik. Emellett célunk a helyi diákok hétvégi foglalkoztatása is. Ezzel a fiatalok munkafegyelemhez, felelősséghez való szoktatásában, nevelésében is részt veszünk, de ugyanakkor jelentős anyagi megtakarítást is jelent számunkra az ő foglalkoztatásuk. A Rózsatelep Kft. beruházás igénye viszonylag magas, a tagok azonban rendelkeznek a szükséges forrásokkal; és ezen beruházások jelentős része hamar megtérül. Ez utóbbiak közé tartoznak a termesztés (termelés) egyfajta alapanyagát jelentő rózsatövek 1 289 000 forint értékben (2604 tő), melyek hat évig szolgálják a termelést, havonta 30-40 szál rózsát adva négyzetméterenként – darabját 110 és 120 forint eladási ár mellett. A termesztés alapját jelentő földterület azonban már az alapítástól a vállalkozás tulajdonát képezi – Bokor Béla által bevitt apportként. A legnagyobb, és a rózsatöveknél lassabb ütemben, hosszabb idő alatt megtérülő beruházás a két darab, egyenként 400 m2 alapterületű fóliasátor, melynek áfával növelt beszerzési értéke 3 840 000 forint. A további beruházások lényegesen kisebb mértékűek, és a termesztési folyamatot közvetetten szolgálják csupán – ezek közül mégis a legfontosabb a háti permetező, mint a növényvédelem elengedhetetlen eszköze, valamint a szedéshez szükséges metszőollók és locsolókannák az öntözéshez. A földterületre felépítendő kettő darab fóliasátor, és a beültetésre kerülő rózsatövek, valamint a működés során szükséges kiegészítő termelési és irodai eszközök tehát összességében 5 245 714 Ft értékű beruházási szükségletet jelentenek; ez vállalkozásunk sajáttőkéjének 6 000 000 Ft-os készpénzállományából finanszírozható (a rózsatövekre viszont akár szállítói hitelt is kaphatunk, a pénzügyi fejezetben ezzel is számoltunk). A termesztés sajátos technológiai feltételeiből következően a működés első két hónapjában azonban nem realizálható árbevétel, a továbbiakban viszont havi 14 880 szál rózsa megtermelése és értékesítése mellett nemcsak a kiadások fedezhetők, de a vállalkozás tartós profitra is szert tesz. A termesztés teljes költsége havi átlagban szálanként 88 Ft körüli értékre jön ki, a kiskereskedelem felé értékesített (Dunaújvárosban) szálakon 110 Ft-os eladási (forgalmi adóval növelt) egységár mellett 4,5%-os nyereségkulccsal, míg a nagybani értékesítés esetén 120 Ft-os ár mellett 13,6%-os nyereségességgel számolhatunk. A tagok egybehangzó véleménye szerint az első néhány évben profit-kivonásra nem kerül sor, hiszen a technológia korszerűsítése és a költségek további csökkentése a vállalkozás hosszú távú célja. 1. ábra A vállalkozás záró cash-flow állománya az egyes hónapokra lebontva, 6 000 000 Ft kezdő tőkét feltételezve 3 000 000

Ft

2 500 000

2 000 000

1 500 000

1 000 000

500 000

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14 hó

-500 000

Vecsenyi János: Vállalkozások indítása és működtetése © Vecsenyi János Tőkés Mihály, Mihalkovné Szakács Katalin 2009

A Rózsatelep Kft. három vállalkozó tulajdonában van: Kertész Károly, Bokor Béla és Virág Vanda. A szükséges alkalmazottak száma a közreműködő tulajdonosok mellett a termelési technológiából kiindulva, illetve a várható termelési nagysághoz igazodva növényházanként 2-2 fő részmunkaidőben, jelen esetben 6 órában, ami azonban a csúcsidőszakokban alkalmi munkavállalókkal egészülhet ki (a termelés volumene az adagolt vízmennyiséggel és a biztosított hőmérséklettel szabályozható). A hétvégére eső feladatokat pedig kettő, 4 órában foglalkoztatott diákkal végeztetjük el (diákmunka szolgáltatás megrendelőjeként). Így vállalkozásunk 7 főt számlál. Mivel a tulajdonosok érdemi, vezetőségi munkát is végeznek, ezért a tulajdonostársak kiválasztásában nemcsak a vállalkozói kedv és a rózsák iránti szenvedély szerepelt egyedüli szempontként, de azok szakmai ismeretei, felkészültsége is. Ugyanez az alkalmazott munkatársakra már kevéssé mondható el (a technológia nem feltétlenül igényli). Esetükben az előzetes (elméleti) szakmai ismeretek kevésbé fontosak, sokkal inkább a precíz, megbízható, utasításokat követő munkavégzésre való képesség. A szükséges gyakorlati tudást a betanításuk során szerzik meg (Virág Vanda vezetésével). Melyek a vállalkozás kritikus sikertényezői? A vállalkozás SWOT-térképe, melynek gyengeség és erősség cellájában szereplő pontokat tekintjük a vállalkozás kritikus sikertényezőinek, a következő módon néz ki. Bár egyértelmű erőssége vállalkozásunknak a helyi piac ismerete, illetve alapítóinak a kiskereskedők zömével való korábbi jó kapcsolata, valamint az általuk megadott keresleti adatok alapján választott minőségi termesztési fajtaösszetétel, mégis elsősorban a rövid határidővel történő gyakori szállítás az, ami ellensúlyozhatja a vállalkozás azon gyengeségeit, melyek kezdő vállalkozás létéből eredeztethetők. Ennek fejlesztése, a mielőbbi gyors tanulás segítheti az „életképesség” kialakulását, és a lehetőségek kiaknázására is esélyt teremt. Mindemellett főként olyan veszélyek elkerülésére kell a hangsúlyt helyezni, melyek a termelést és értékesítést alapjaiban veszélyeztetik, így a műszaki hibák elkerülésére és a minél jobb növényvédelemre, tápanyagutánpótlásra. Erősségek • • • •

• •

Gyengeségek

helyi piac ismerete keresett fajtaválaszték termesztése (törzskönyvezett fajták) előzetes, jó kapcsolatok potenciális vevőkkel kis távolság, sűríthető szállítási időpontok Lehetőségek

• • •

vásárlási szokások pozitív változása – vágott virág mellett rózsaszirom iránti kereslet megnövekedése meglévő termelők mellett kiültetésre termesztett rózsában piaci rés találása

•

•

kezdő vállalkozás technológia elméleti ismerete technológia adaptációs folyamata (tanulás) iparági szinten gyenge alkupozíció Veszélyek

• • • •

termelés kiesés biológiai okok miatt (pl. növény betegségek) termelés kiesés műszaki okokból helyi piactól való függővé válás fajtaválasztási szokások megváltozása vágott virágtól való elidegenedés


Miért piac- és versenyképes a vállalkozás, milyen marketing eszközökkel kívánják bevezetni a piacra a vállalkozást? Az iparágban jelentős számú termelő van jelen – főként Szeged-Szőreg és Szentendre környékéről (csak a legnagyobb nagybani piacon, Szigetszentmiklóson 35 termelő kínálja megvételre rózsáit). A kínálat még így is messze elmarad a piaci kereslet mértékétől, ezt a hiányt rózsaimporttal fedezik; a magyar termelésű dísznövények előnyei viszont, nemcsak frissebbek, de a termelők a magyar piac szokásait (ünnepnapok) is jobban ismerik. Az iparágban így a helyi piaci szokások ismerete, a fajtaválaszték és a kisebb földrajzi távolságok jelentenek versenyelőnyt, mivel a termesztéshez szükséges eszközökkel és professzionális ismeretekkel minden termelő rendelkezik. Az iparág termelését a többi mezőgazdasági ágazattól eltérően – a technológia sajátosságaiból kiindulva – nem elsősorban az időjárási körülmények határozzák meg. Keresleti piac lévén a kereslet ingadozásai befolyásolják a termelés volumenét (a neveltetés technológiája ehhez igazodik), így az iparág jövedelmezőségét is (valamint az energiaárak nem csekély változása). A keresletet, így a termelést is elsősorban a magyarországi jelesebb ünnepnapok, különböző névnapok befolyásolják. Ezek alapján a következő főbb alkalmazott virágoztatási időpontokat lehet megkülönböztetni: • 3 virágzási hullám mellett: Anyák napja, ballagások Ilona-nap (augusztus 18.) Október • 4 virágzási hullám mellett: Anyák napja, ballagások Anna-nap (július 26.) Mária-nap (szeptember 12.) Erzsébet és Katalin-nap (november 19. és 25.) A négy virágzási hullám figyelembevételével az adott hónapok forgalma 15 százalékkal haladja meg az átlagos hónapok forgalmát. Versenytársak Dunaújvárosban ma nem található egyetlen olyan kertészet sem, amelyik vágott virágok termesztésével foglalkozna. Mindösszesen olyan kisebb kertészetek léteznek, amelyek nem specializáltan a házkörüli kiskertek beültetéséhez termesztenek különféle növényfajokat – alternatívát kínálva a „kommersz”, OBI-féle növényekkel szemben. Utóbbi kertészetek a város közterületeinek beültetésében is szerepet kapnak, így közületi megrendelőiknek már régóta tartós partnereik; ezért az egymás közt felosztott piacra való betörésre vállalkozásunknak kiültetésre termelésben (egyelőre) reálisan nincs, vagy kevés esélye van. A dunaújvárosi virágüzletek, mint vevőink, beszerzésüket a fentiekből következően a szigetszentmiklósi nagybani piacon (Flora Hungaria) intézik, ahol hozzávetőlegesen 35 termelő árukészletéből válogathatnak. Ezek lényegesen nagyobb kínálata ellenére a minőségingadozás (sok különböző termelő, illetve import vágott virágok keveredése a hazai termesztésűekkel), valamint a távolság vállalkozásunk versenyelőnyét növeli. Ez a tény pedig egyedüli dunaújvárosi termesztőként lehetővé teszi számunkra leszerződhető mennyiségek szállítását a városi és közeli virágboltokba.


Piacra való belépési korlátok közvetlenül nincsenek, ennek ellenére további termelők megjelenésére Dunaújvárosban és környékén nem lehet számítani, mivel a rózsatermesztés anyagi és szaktudásbeli igényei, valamint a helyi piac eltartó képessége miatt egynél több vállalkozás működése nem lehet gazdaságos. Ha a vágott virágok végső fogyasztóit, és azok vásárlási motivációját tekintjük, miszerint ajándékot kívánnak adni szeretteiknek, tágabban értelmezve a versenytársak kategóriáját, minden olyan vállalkozást konkurenciának tekinthetünk, aki ajándékozási szándék kielégítésére alkalmas árut kínál. Ide azonban bármilyen anyagi dolog tartozhat, még akkor is, ha közvetlen helyettesítő termékként elsősorban más virágfajokkal, cserepes virágokkal, illetve művirágokkal kell csak számolnunk. Értékesítési piac A vállalkozás marketing stratégiájának kialakítása előtt megkértük szakértő ismerősünket, Szilva Szilviát, hogy segítsen nekünk, és foglalja össze az értékesítési ág ide vonatkozó ismereteit. Szilvia segítőkészen rendelkezésünkre állt, és bemutatta a különböző értékesítési csatornákat, kiemelte, hogy ezek mindegyike milyen sajátosságokkal bír, hogyan lehet az egyes csatornákat megtalálni és a piacaikra betörni. Rávezetett minket, hogy hogyan pozícionáljuk saját vállalkozásunkat, és hogyan tudunk a vevők szemével magunkra tekinteni. A Rózsatelep Kft. az értékesítési piacok közül a „termelői piacot”, vagy, ahogy jelenesetben célszerűbb nevezni, a kiskereskedelmi piacot (B2B) szolgálja ki termékeivel. Ennek ellenére nem elegendő a termelői piacok sajátosságait figyelembe vennünk a termelés és értékesítés során. Mivel üzleti partnereink a végső fogyasztók ízlésvilágát, igényeit képviselik, ezek ismerete elengedhetetlen a sikeres működés érdekében. Nemcsak a megfelelő rózsafajták kiválasztását határozzák meg ezek az információk, de a termesztés volumenét is. Bár vállalkozásunk a fentebb vázolt piacra új belépőként a termelési folyamat megindítását követően csak az első 2-3. hónap után tud eladható terméket kínálni, a B2B értékesítési piac tulajdonságaiból kiindulva ez a kezdeti időszak vevőpartnerek szerzésére is felhasználható. A vevőket ekkor, a fogyasztói piactól eltérően nem a „kész” termék minőségével lehet és kell meggyőzni, hanem az ültetett fajták minőségi tanúsítványát jelentő törzskönyvével (a kurrens fajtákat azonban licencdíjak is védik). Dunaújvárosban a lehetséges vevőpartnerek a következők: • Carissa Virág - Ajándék-Dekoráció Szaküzlet (2 üzlettel) – már jelezték vásárlási szándékukat, • Erika Virág – Ajándék, • Flóra Virág – Ajándék – már jelezték vásárlási szándékukat, • Frézia Virágbolt, • Gyöngy Virág – Ajándék, • Harmónia Virág – Ajándék, • Ibolya Virág - Ajándék (2 üzlettel), • Kóró Virágbolt. A virágot vásárlók nem szórólapokból, vagy egyéb médiumokból választanak üzletet, ahol a szükséges mennyiséget és minőséget megkaphatják, hanem a lakóhelyükhöz közeli üzletekbe térnek be, vagy oda, ahol már törzsvásárlói kedvezményük van. Új üzlettel elcsábítani a vevőket máshonnan nem igen lehet, hiszen ahol már szép szálakat vásároltak, szép csokorba kötve, kedves, segítőkész eladóktól, akkor emellett az árak számukra szinte közömbösek. Ezért vállalkozásunknak az elsődleges cél a meglévő üzletekbe való szállítás – lehetőleg kivétel nélkül.


4p a Rózsatelep Kft.-nél P1: Ár Vállalkozásunk az ár meghatározása során egyrészről az önköltségéből, másrészről az átlagos termelői árból indult ki. Mivel B2B értékesítünk, ezért versenyárat alkalmazunk, vagyis versenytársainkhoz igazítjuk a rózsaszálak árát. A kiskereskedelmi üzletek beszerzésüket egyébként a nagybani piacokon intézik, behatárolt nagyságú szállítóképességgel, így megfelelő alternatívát kell vállalkozásunknak teremtenie ahhoz, hogy a Rózsatelep Kft.-t válasszák rózsaszál beszállítónak. Az így meghatározott ár mértéke a későbbiekben részletezve az átlag versenyár és az önköltség közé kerül beállításra – egyfajta skontót biztosítva a partnereknek a rendelt mennyiség függvényében is. P2: Termék A terméket önmagában termeljük és értékesítjük tovább, saját szépségénél és minőségileg meghatározó paramétereinél többet a csomagolással nem tudunk, és nem is akarunk hozzá tenni. Ennek oka, hogy a B2B értékesítési piacon partnereink a fenti tulajdonságokat tekintik fontosnak, illetve azt, hogy a termékállagot megóvó szállítás után megfelelő, jól látható állapotban kerüljön hozzájuk továbbfelhasználásra. A termékeket szabad szemmel (fajta ismeret nélkül is) alapvetően a színük különbözteti meg egymástól. Azaz a termelési tervben is leírtaknak megfelelően hosszú szálú, nagyfejű vörös ’First Red’, illetve sárga ’Starlite’ fajtát kínálunk megvételre Dunaújváros határain belül, és a szigetszentmiklósi nagybani piacon. P3: Hely A termőterületen előállított rózsaszálakat csomagolást követően szállítjuk ki partnereinknek. Az értékesítésünk tehát közvetlenül kiskereskedelmi üzletekre fókuszál, ahonnan azok ügyfelei, a végső fogyasztók beszerezheti az ajándéknak, díszítésnek szánt rózsaszálakat. P4: Eladásösztönzés A Rózsatelep Kft. nem közvetlenül értékesít a végső fogyasztók felé, hanem kiskereskedelmi egységek beiktatásával. Az eladásösztönzés területe tehát elsősorban a B2B kapcsolatokra terjed ki. B2B értékesítés esetén főként a személyes eladásra helyezzük a hangsúlyt, az ügyletek megkötéséhez a tulajdonosok (Virág Vanda és Bokor Béla) személyesen, ügynökként keresik fel a partner üzleteket és tartják velük a kapcsolatot, különösen figyelve a visszajelzésekre, panaszokra, illetve a vevőelégedettség „mérésére”. Amennyiben a későbbiek során kiültetésre vagy sziromnak termesztett rózsával is foglalkozna vállalkozásunk, az eladásösztönzés területét is ki fogjuk bővíteni – a virágüzletekben értékesített szálrózsákhoz kapcsolódóan jelezve annak származási helyét, illetve honlap kialakításával. A nagybani piacon való értékesítés viszont megköveteli, hogy önálló külső jegyekkel rendelkezzen az elárusító stand, illetve, hogy a vállalkozás tagja legyen a Magyar Rózsatermesztők Egyesületének. Ellenőrzés és korrekció Számunkra elsősorban az a fontos, hogy vevőpartnereink – a végső fogyasztók visszajelzéseinek megfelelően – elégedettek legyenek „termékünkkel”. A marketing tevékenységünk így főként a vevőelégedettség mérésére fókuszál. Az esetleges problémák kezelése a termék minőségi javításában azonban csak korlátozottan lehetséges; inkább csak a szállítással kapcsolatban felmerülő panaszok kezelésére nyílhat mód. Kiemelt terület tehát a szállított mennyiség egyezése a számlával, a csomagolás minősége, a szállítás pontossága. A többlet igények, kereslet kielégítése pedig a le nem kötött mennyiségekből lehetséges.


Milyen jogi megoldással, milyen irányítással, munkamegosztással, milyen alkalmazottakkal kívánják működtetni a vállalkozást? Tulajdonforma A vállalkozás megalapításakor felmerült a kérdés, hogy a cég betéti társaság, vagy korlátolt felelősségű társaság formájában alapuljon-e meg. Alma Albert jogi szakértő tanácsára – miszerint a szükséges kezdő tőke megléte esetén a rendezettebb felelősségi viszonyok érdekében mindenképpen célszerűbb a kft. mellett dönteni – a Rózsatelep Rózsatermesztő és Kereskedelmi Kft. három tulajdonosa, Virág Vanda, Bokor Béla és Kertész Károly egybehangzó akaratának megfelelően korlátolt felelősségű társaság formájában jött létre. Az alapítók a termelés technológiájából kiindulva a magasabb tőkeigény miatt a törvényileg előírt tőkeminimumnál (ötszázezer forint) magasabb összeggel: 8 500 000 forinttal hozták létre vállalkozásukat. Bár jól ismerik egymást, és megbíznak egymásban, a tisztább felelősségi viszonyok és a korlátolt felelősségű társasági forma mutatott képe miatt döntöttek e cégforma mellett. Tulajdonostársak és alkalmazottak A Rózsatelep Kft. a három tulajdonos közös célja és akaratának egyezése értelmében jött létre. A tulajdonosok vezető tisztségviselőkként is segítik vállalkozásuk sikerre jutását, saját (elsősorban anyagi) motivációjuk megvalósulását, elérését. Ehhez fóliasátranként kettő-kettő alkalmazottat foglalkoztat részmunkaidőben, azaz 6 órában a vállalkozás, velük szemben egyetlen speciális elvárás, hogy minimálisan egyikük rendelkezzen méregkezelői igazolvánnyal, további, a munkavégzéshez szükséges ismereteiket – már most előrevetítve a szervezet hierarchiáját és munkaköri szerveződését – vezetőjüktől, Virág Vandától szerzik meg. Ennek értelmében betanított, de megbízható munkásokra van szüksége a vállalkozásnak. Mikro vállalkozásként így összesen, a tulajdonos-vezetőket is számolva 7 munkavállalót foglalkoztatunk (amihez nem foglalkoztatottként, de hozzájön a 2 diák hétvégenként). Nem alkalmazottként, de a vállalkozás számviteli kötelezettségeinek teljesítéséhez igénybe veszi az Innopark Kht. szolgáltatását; valamint a termelőterület és berendezések, készletek védelmére outsourcing keretében biztonsági céget bíz meg. A szervezeti forma megfelelő kialakítása érdekében kikértük Torma Tamás HR tanácsadó véleményét. Meglátása szerint a vállalkozásunk két alternatíva közül kell, hogy válasszon. Az egyik alapján elmondható, hogy mivel a Rózsatelep Kft. egy termékkel (rózsa) kíván a piacra lépni, ezért nem érdemes divizionális szervezeti formát kialakítani, ellenben a funkcionális jelleg támogatandó. A másik alternatíva kiemeli, hogy a vállalkozásunk egyrészt a helyi piacon, másrészt pedig a nagybani piacon árul, ezért lehet, hogy megérné a két piacot jellegénél fogva mégiscsak külön kezelni. A tulajdonosok mérlegelését követően a jelenlegi, funkcionális szervezeti ábrája tehát a következőképpen néz ki. Az ábra kiemelten mutatja a tulajdonosokat, mint vezető tisztségviselőket, és az általuk ellátott feladatokat, ahogy a további alkalmazottakkal kapcsolatos alá-fölérendeltségi viszonyok is leolvashatók a szervezeti tablóról. A vállalkozás képviseletét mindhárom vezető a feladatköréhez kapcsolódó területen egyedül is ellátja, azonban pénzügyi mozgással járó műveletekhez, hivatalos dokumentumokon minimálisan két vezetőségi tag aláírása szükséges, köztük az egyik az ügyvezető tisztséget viselő Kertész Károlyé.


2. ábra A vállalkozás tervezett szervezeti felépítése, az egyes pozíciókat betöltő személyek megjelölésével

Rózsatelep Kft.

Fóliasátor I. (2 alkalmazott)

Termelés és kapcsolódó berendezés

Értékesítés és kapcsolódó logisztika

Virág Vanda

Bokor Béla

Fóliasátor II. (2 alkalmazott)

Vállalkozásirányítás Kertész Károly (ü.v.)

Diákmunkások

Milyen a vállalkozás pénzügyi perspektívája (üzleti modellje, jövedelemtermelő képessége, költségszerkezete, milyen forrásokra van szükség a vállalkozás indításához, mekkora a finanszírozási igénye és mi a lehetséges forrása)? A Rózsatelep Kft. 2009. évi Eredmény-kimutatásból látszik, hogy a vállalkozás nyereséges üzleti évet fog maga mögött tudni az első éves működést követően. A táblázat utolsó sorából leolvasható közel 2 000 000 forintos mérleg szerinti eredmény elegendően nagynak tűnik ahhoz, hogy kevésbé optimális üzleti működés esetén is várhatóan közel 1 000 000 forintos eredménnyel fog zárni a vállalkozás. Részletesebb számolás, illetve az Eredmény-kimutatás soraiban található értékek számtani megalapozását segítő információk a fejezet végén található Cash-flow táblából nyerhetők.


1. táblázat A vállalkozás 2009. évi eredmény-kimutatása

Alapadatok A Rózsatelep Kft. eszközei és forrásai Vállalkozásunk egyik legfontosabb berendezése maga a fóliasátor, felépítése azonban speciális szaktudást és vállalkozót igényel. Ezért szóba sem jöhet bérlet, vagy akár lízing – a teljes áras megvétel mellett döntünk. A teljes kivitelezés (vázszerkezet, fólia, fűtési rendszer, világítás, hűtőberendezés, 800 literes tartály) hozzávetőlegesen 4000 Ft négyzetméterenként. Ebben tehát nincsenek benne a termelés „alapanyaga”: a rózsatövek. Beszerzése lehetséges szállítói hitelezéssel, hiszen összesen 2604 tőre van szükség (a ’First Red’ esetén 500 Ft, a ’Starlite’ esetében pedig 450 Ft tövenkénti áfás áron – megoszlása 9:1 arányban), a szállító pedig kész részletfizetési lehetőséget is nyújtani – 6 havi részletet nyújtva 7%-os kamat mellett. Az irodai felszerelések zöme saját használatú berendezés átadása „használatba”; kivételt képeznek azonban a számítógépeken futó alkalmazások. Mindhárom gépre használati licencet biztosító szoftvercsomagot vásárolunk, melynek összetétele: Microsoft Vista Business és ingyenes OpenOffice programcsomag. A fentieket összesítve és kiegészítve, a vállalkozás eszközei és forrásai a következőképpen néznek ki: Fóliasátor

4000 Ft (+ÁFA) * 400 m2 * 2 = 3 840 000 Ft

Rózsatövek

450 Ft * 260 db + 500 Ft * 2344 db = 1 289 000 Ft

Háti permetező

23 180 Ft

Munkavédelmi ruhák, eszközök

2500 Ft * 4 db + 2000 Ft * 1 db = 12 000 Ft 4 ruha és 1 maszk szemüveggel


Metszőollók

3000 Ft * 4 db = 12 000 Ft

Locsoló kannák

500 Ft * 4 db = 2000 Ft

Telefax

5000 Ft

Multi funkciós készülék

25000 Ft

Szoftverek

37 534 Ft

A működés alapanyag-használata és költségei Tápanyagra havonta 5000 Ft-ot szükséges áldozni, a növényvédő-szerre szintén 5000 Ft-ot, ezek mind fix költségek. Az öntözővíz mennyisége a tövek virágzási ciklusától függ, de napi átlag 2 liter/m2-es mennyiséggel kell számolni (a nyári hónapokban májustól augusztusig ennek duplájával), összesen: napi 744 literrel (0,744 m3). Ez havi átlag 22,32 m3 locsolóvizet jelent – felvételére 70%-ban a telken lévő fúrt kútból kerül sor (ennek költsége 60 Ft/m3, a közműves vízé 190 Ft/m3). A fűtéshez körülbelül sátranként 62 m3 vízre van szükség – ez azonban éves szinten egyszeri mennyiség, a rendszer a későbbiek során ezt keringteti. A felhasznált gáz mennyisége márciustól, a nyári hónapokban magasabb, és az őszi hónapokban is jelentős, de télen (gyakorlatilag) 0 – minimum-fűtés melletti pihentetés, kisebb hozamú termelés. Az alacsonyabb termelés egyben alacsonyabb árbevételt is jelent a téli hónapokban. Mivel 2008-tól a gázárra nem kaphat már vállalkozás kompenzációt, piaci gázárral és az évek során azok emelkedésével is számolni kell – ezért fokozottan fontos a megfelelő energiahatékonyság és energiagazdálkodás. A sátrakban igénybe vett villanyáramot világításra, a keringtető szivattyú és a hűtőberendezés működtetésére használjuk fel (téli hónapokban többet költve világításra, nyáron pedig hűtőtárolásra). A „késztermékeket” szállítás előtt, raktározáskor csomagoljuk, mivel 5 szál kerül egy csomagba, havi 2976 csomagra elegendő csomagolóanyagra van szükség. A fentieket összesítve és kiegészítve, a működés alapanyag-használata és költségei a következőképpen néznek ki: Havi költsége

Fix/Változó

Közvetlen/Közvetett

Növényvédő-szer

5 000 Ft

fix

közvetlen

Tápanyag

5 000 Ft

fix

közvetlen

Öntözővíz

2 771 Ft

változó

közvetlen

Fűtés (víz)

23 560 Ft

fix

közvetett (feloszt.)

Fűtés (gáz)

17 385 Ft

változó

közvetett (feloszt.)

Villamos áram

12 615 Ft

változó

közvetett (egy része feloszt.)

Csomagolóanyag

3 000 Ft

változó

közvetlen

Munkabér és bérjárulékok alakulása A Rózsatelep Kft. vezetői és munkavállalói az alábbi táblázat alapján részesednek bérkifizetésben. Ebből leolvashatók a 2008-ra vonatkozó járulékterhek mértéke, egységre vonatkoztatva és összesítve is. A táblában szerepel még a vállalkozás által „foglalkoztatott” diák-munkaerő is, bár igénybevett szolgáltatásnak minősül (és nem növeli a vállalkozás


állományi létszámát), mégis, összehasonlíthatósági szempontból indokoltnak tartottuk, hogy itt szerepeljen. Bérjellegű kiadások

Bruttó jövedelem

Bokor Béla

150 000

Munkáltatói TB járulék (29%) Szakképzési hozzájárulás (1,5%)***

Virág Vanda

Kertész Károly

150 000 150 000

Növényvé Termelő delmi Diákok* Összese munkatár munkatár * (2 fő) n s (3 fő)* s (1 fő) 147 375

65 500

42 240 705 115 0 192 243

43 500

43 500

43 500

42 739

18 995

2 250

2 250

2 250

2 211

982

0

9 943

Munkaadói járulék (3%)

4 500

4 500

4 500

4 421

1 965

0

19 886

EHO (1950 Ft/fő)

1 950

1 950

1 950

1 950

1 950

0

9 750

52 200

52 200

52 200

51 321

23 892

Járulékok összesen

0 231 813

* Minimálbér 6 órára: 49 125; ** Igénybe vett szolgáltatások; *** Félévente fizetendő Összes költség bontása Havi fix költségek A Rózsatelep Kft. életében több fix költség jelenik meg, ezek között találunk éves és havi esedékességűeket is. Ez utóbbiakat tartjuk fontosabbnak a későbbi elemzések szempontjából, ezért ezeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Munkabérek Munkabérek után fizetendő járulékok

662 875 Ft 22 187 Ft + félévente még 9943 Ft (szak.k.)

Növényvédő-szer

5 000 Ft

Tápanyag

5 000 Ft

Irodabérlet díja (központi)

23 040 Ft

Iroda rezsiköltsége (központi)

4 848 Ft

Irodai anyagszükséglet

3 000 Ft

Telefon és internet szolgáltatás (központi)

9 460 Ft

Számviteli szolgáltatás (központi)

20 000 Ft

Biztonsági szolgáltatás (központi)

50 000 Ft

Tagsági díjak (központi)

12 000 Ft (évente háromszor)

ÖSSZESEN

817 410 FT


Havi változó költségek Diákbérek (hétvégék száma) Öntözővíz (napok szám, évszak)

45 489 Ft 2 771 Ft

Fűtés gázdíja (napok száma, évszak – üz.ált.)

17 385 Ft

Villanyszámla (évszak – üzemi ált).

12 615 Ft

Csomagolóanyag

2 885 Ft

Üzemanyag (kiszállítások száma) – gázolaj 272 Ft/l áron, 3 Ft/km elszámolt amortizációval

11 785 Ft

ÖSSZESEN

92 930 Ft

Készpénzforgalom-elemzés (cash-flow) A vállalkozás a működése során általában 2-3 hónapig, – jelen esetben – januárban és februárban nem tud bevételt realizálni a technológia sajátosságából adódóan. Természetesen kiadások ekkor is jelentkeznek, a tartalékoknak ezt pedig fedezniük kell. Elgondolkodtunk, hogy honnan tudnánk a kezdeti kiadásokhoz megfelelő fedezetet szerezni, de a tágabb rálátás érdekében meghallgattuk Körte Kálmán banki finanszírozási szakértőt is. Az általa felsorolt lehetőségek: saját vagyon bevitele, de ezt a forrást már korábban kimerítettük, családi (family) vagy baráti (friend) kölcsön (CsaBa), de véleménye szerint nem szerencsés ismerősöktől kölcsön kérni, mert rámehet a jó viszony. Mindezeket figyelembe véve ajánlotta a rövidtávú banki hitelt: 5 hónapos futamidőre 200 000 forintos hitel, a futamidő alatt összesen 235 000 forintot törlesztene a vállalkozás, ami 17,5%-os kamatot jelent. Mérlegeltük Kálmán javaslatait, és úgy döntöttünk, hogy a 200 000 forint nem egy akkora összeg, amelyért érdemes lenne rögtön a működés kezdetén banki hitelhez folyamodnunk. A családjainkkal folytatott beszélgetést követően ők maguk ajánlották fel, hogy az összeg erejéig hozzájárulnak vállalkozásunk sikeréhez, ami azt jelenti, hogy a hiányzó összeget nem adósság jellegű családi kölcsönből fedezzük, hanem úgymond vissza nem térítendő családi kölcsönből. A későbbiekben a bevétel-kiadás negatív értéke átfordul pozitívba, azaz a bevételeink meghaladják a kiadásokat. A különböző hónapokban a rózsatermesztés technológiájából következő ciklusok, ha a már jelzett változó költségeket tekintjük, jól nyomon követhetőek. A Rózsatelep Kft. több különböző adó megfizetésére kötelezett, ezek közül a táblázatok a jobban számszerűsíthető áfa befizetéseket, illetve visszaigényléseket mutatják. Emellett társasági adó, valamint helyi iparűzési adó teherrel is számolni kell.




A Rózsatelep Kft. mini üzleti terve 1

Recommend Documents