A nyers dohány piaci rendtartása az Európai Unióban Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa
Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő, GAK Kht által működtetett EU-Info szolgáltatás felhasználását megkönnyítő segédlet.
http://www.eu-info.hu
2004
1
A nyers dohány piaci rendtartása az Európai Unióban A nyers dohány piacszervezése a 2401 KN szám alatti nyers vagy feldolgozatlan dohányra vonatkozik az alábbiak szerint: • • •
jövedelemtámogatási rendszer, termelési orientáció és korlátozás, harmadik országgal folytatott kereskedelem.
A dohányfajtákat az alábbi fajtatípusokba sorolják: • • • • • • • •
I. mesterséges úton szárított II. természetes úton szárított világos dohány III. természetes úton szárított sötét dohány V. napon szárított IV. tűzön szárított VI. Basma VII. Katerini VIII. Kabo-Koulaki
Termelői csoportok Tagállami elismerésük kérelem alapján történik. Ezek a szerveződések • •
nem végezhetik a dohány elsődleges feldolgozását, egy dohánytermelő csak egy termelői csoporthoz tartozhat.
Létrehozásuk a tagok kezdeményezésére történik, azzal acéllal, hogy a termelő tagok termelését kollektíven a piac igényihez igazítsák. Működésüket alapító okirat szabályozza, és csak a nyers dohány termelésére vonatkozik. A kvótamennyiségük tonnában meghatározva nagyobb, mint az adott tagállamra meghatározott garanciaküszöb százaléka. Legalább egyéves tagság után a tagsági viszony megszüntethető, ha a tag legkésőbb október 31.-ig írásban értesíti kilépési szándékáról a csoportot, amely a következő betakarítás kezdetén lép hatályba, könyvelésük alapján a külön támogatás felhasználásáról teljes körű ellenőrzésre nyílik mód. A tagállamok illetékességi körébe tartozik a termelői csoportok elismertetése. Az elismerési kérelmek elbírálása a beadástól számított 60 napon belül történik. A feltételek nem teljesülése esetén az elismerés visszavonható.
Jövedelemtámogatások és az előleg kifizetése 2
Jövedelemtámogatást az elsődlegesen még nem feldolgozott és piaci előkészítésen még át nem esett dohánylevél kilogrammonként, illetve a nyersdohányra állapítanak meg. A jövedelemtámogatás és a kiegészítő kifizetések összegét dohány betakarításonként a Tanács határozza meg. Az összeg kialakításakor figyelembe veszik a dohányfajták világpiaci és a közösségen belüli értékesítési feltételeit. A jövedelemtámogatás összege az egy csoportba tartozó dohányfajták esetében azonos, kivétel Belgium, Németország, Ausztria és Franciaország, ahol a mesterségesen szárított és a természetes utón szárított sötét és világos dohánynál kiegészítő kifizetést alkalmaznak. Mértéke egyenlő az éves jövedelemtámogatás és az 1992. évi betakarításnál alkalmazott jövedelemtámogatás különbségének 65 %-ával. A jövedelemtámogatás biztosítása függ • • •
a származási területtől a minőségi követelményeknek való megfeleléstől termelési szerződés meglététől.
A jövedelemtámogatást az elsődleges feldolgozó által átvett, az előírt minimális minőségnek megfelelő dohánylevél súlya alapján kell kiszámítani. A jövedelemtámogatás a teljes jövedelemtámogatás akár 45 %-át kitevő változó részből, és rögzített részből áll. A rögzített részt a termelői csoportnak, vagy a csoporthoz nem tartozó egyéni termelők kapják. A nedvességtartalmat max. 4 %-ra korrigálni kell. A változó részt a termelői csoporttagok kapják az elsődleges feldolgozó által fizetett felvásárlási ár alapján. A teljes jövedelemtámogatás 2 %-át kitevő külön támogatást szintén a termelői csoportok kapják. A betakarított termés leszállítása a betakarítást követő év április 15.-ig történik, kivéve a VI, VII, VIII fajtacsoport, ahol április 30. a határidő. A határidő be nem tartása a jövedelemtámogatásra való jog elvesztését vonja maga után. A kifizető ügynökség a dohány leszállítása után a minőség szerinti igazolás alapján, az okmányok benyújtásától számított 30 napon belül kifizeti a jövedelemtámogatásban a rögzített és a változó részét. A tagállamok a termelő kérelmére előlegfizetési lehetőséget biztosítanak, amit az ellenőrző szervek nyilatkozata alapján fizetnek ki. Az előlegre vonatkozó kérelemhez csatolni kell a termelővel kötött termeltetési szerződés másolatát, a termelő részére megállapított termelési kvóta másolatát és a termelő nyilatkozatát a betakarítás-kori szállítási mennyiségről. Előleg legfeljebb, a jövedelemtámogatás rögzített részével egyenlő, az előleg biztosítéka az előleg összege plusz 15%. Az előleget a kérelem és a biztosíték igazolás benyújtása után 30 napon belül, október 16. után fizetik. A jövedelem támogatást, a dohányt megtermelő tagállam fizeti vagy előlegezi meg. 3
Jogszabályi háttér: 2075/1992/EK, 2848/1998/EK, 385/2001
Termeltetési szerződések A termeltetési szerződéseket az elsődleges feldolgozók és a termelői csoportok, illetve egyetlen csoporthoz sem tartozó egyéni termelők fajtacsoportonként kötik. A termeltetési szerződések tartalma A termeltetési szerződések legalább az alábbiakat tartalmazzák: • • • • • • • • • • • • • •
Szerződő feleket Utalást a termelő kvótájára A szállítandó maximális mennyiséget A termelés pontos helye, az érintett parcella területe A termelő kötelezettségvállalását a legkésőbb június 15.-i ültetésre A felvásárlási ár minőségi osztály szerint Az egyes fajták termőterületeinek körülhatárolását, A leszállított dohány minőségi követelményeit A szerződéskötési határidőt Előlegkérés esetén a biztosítékadási, visszaadási kötelezettséget A jövedelemtámogatás változó részének meghatározását A külön jövedelemtámogatási feltételeket a termelői csoportokkal kötött szerződések esetében A szerződéses feltételek szankcionálását Termeltetési szerződések versenyeztetési rendszerét abban az estben, ha a tagállam úgy dönt.
A termeltetési szerződéseket adott év május 30.-ig kell megkötni. A határidő maximum 15 napos túllépése a jövedelemtámogatás 20 %-os csökkentését vonja maga után. A betakarításokról a Bizottságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás magába foglalja a meghatározott nedvességtartalmú, szerződésekkel lefedett, betakarított, fajtacsoportokra bontott dohány mennyiségét. Az információkat legkésőbb a betakarítás évének július 31-ig kell megadni.
A termeléskorlátozás rendszere A közösségi dohánykvóta 350.600 t nyers dohánylevél. A tagországonkénti maximális garancia küszöböket három egymást követő betakarítás után a Tanács határozza meg. A tagországi garanciaküszöböket fajtánként is rögzítik. Jogszabályi háttér:
4
2075/1992/EK, 2848/1998/EK
Termelési kvóták A tagországi garanciaküszöbök betartására a tagállami termelési kvótát felosztják az egyéni termelők és a termelői csoportok között. Mértékét az utolsó három év feldolgozásra leszállított átlagmennyiség alapján, kilogrammban határozzák meg. A termelési kvóta megállapítások konkrétan megjelölik a tanúsítvány birtokosát, a fajtacsoportot és az érvényes dohánymennyiséget. A minimális termelési kvóta 500 kg. A tagállami garanciaküszöbök egymás között átjárhatók, de az EMOGA számára plusz költséget nem eredményezhetnek. A csoportoknak járó jövedelemtámogatás összege az 546/2002/EK I. sz. mellékletben található. A termelőnek kiosztott kvóta megegyezik az általa termelt átlagos mennyiséggel, amely az összes átlagmennyiség százalékos arányát jelenti. Azoknál a termelőknél, akik a termelésbe újonnan kapcsolódnak be, a termelési kvótakiosztást követő betakarításokig, illetve a következő hároméves termelési kvótakiosztásig a módosított kvóták változatlanok maradnak. A termelői csoportból kilépő tagok saját kvótajogosultságukat megtartják. A termelői kvótán felül termelt mennyiségre jövedelemtámogatás csak abban az esetben adható, ha a termelő a következő évi termelését a túllépés mértékével csökkenti, és a két betakarítás mennyisége megfelel a két betakarításra összevont kvótamennyiségnek. Adott tagállam egyéni termelői között a termelési kvóták átruházhatók. Jogszabályi háttér: 2075/1992/EK, 2848/1998/EK
A garanciaküszöb módosítása Abban az esetben, ha az adott tagállamra, adott betakarításra vagy adott fajtacsoportra vonatkozó garanciaküszöb magasabb az előző betakarításra vonatkozó garanciaküszöbnél, akkor azt objektív szempontok alapján fel kell osztani. A tagállamok a többletmennyiséget azoknak a termelőknek adhatják, akiknél az előző betakarítás során egy más fajtacsoportra vonatkozóan csökkentették a termelési kvótával lefedett mennyiségeket, és akik jelentős mértékű termelésésszerűsítést tudnak végrehajtani nagyobb termelési mennyiség esetén. Jogszabályi háttér: 2075/1992/EK, 2848/1998/EK
5
A termelés átalakítására irányuló intézkedések, nemzeti kvótatartalék A tagállamok, minden fajtacsoportra és betakarításra nemzeti kvóta-tartalékot képezhetnek, annak érdekében, hogy a termelők átszervezhessék a gazdaságukat és más növényi kultúra termelésére térhessenek át. A nemzeti kvótatartalék az egyéni termelőknek és a termelői csoportoknak kiosztott kvóták lineáris csökkentése alapján felszabaduló kvótákból áll. Mértékét a tagállam határozza meg évente, ugyanarra a fajtacsoportra rögzített garanciaküszöb 0,5 – 2 % -a közötti értéken. Ezen túl a tagállam igénybe veheti a végleges jelleggel átruházott kvótákra vonatkozó termelési kvótában szereplő mennyiség legfeljebb 2%-ában meghatározott lineáris csökkentést, vagy az olyan termelési kvótát, amely a megadott határidőre nem lett termelői szerződéssel lefedve. A nemzeti kvótatartalékból származó kvótákat a termeltetési szerződések megkötése előtt kell szétosztani a kérelmezők között. Jogszabályi háttér: 2075/1992/EK, 2848/1998/EK
A kvóta átruházása A kvóta átruházható ideiglenesen vagy véglegesen. A harmadik félre átruházott dohánytermelő gazdaság új tulajdonosa a hatósági nyilvántartásba vétel időpontjától jogosult a termelési kvóta megállapítására. A tagállamok által megállapított bejelentési határidő túllépés esetén, a termelési kvótajogosultság csak a következő betakarítástól lép életbe kivéve a haláleset miatt bekövetkezett kvótaátruházás. Tagállami engedéllyel az adott fajtacsoportra vonatkozó kvótajog a termelők között cserélhető. Termelési kvótaátruházás általában csak a 100 kg-nál nagyobb mennyiségekre engedélyezett. Jogszabályi háttér: 2075/1992/EK, 2848/1998/EK
A kvóta visszavásárlása Azoknak az egyéni termelőknek, kik önként elhagyják az ágazatot, az átálláshoz kvóta visszavásárlási programot kell indítani. Ez csak azokra a termelőkre vonatkozik, akik igazolják, hogy az utóbbi három évben termeltetési szerződéssel rendelkeznek a visszavásárlási programban szereplő kvótákra. A betakarítási évenként május 30.-ig benyújtandó tagállami javaslatok alapján a Bizottság meghatározza, hogy az egyes tagállamok garanciaküszöbének legfeljebb 25 %-áig mely érzékeny területek és/vagy kiváló minőségű fajtacsoportok mentesülnek a visszavásárlási program alól. 6
Az ágazatot elhagyó termelőknek, november 1-ig írásban kell a csoportjukat vagy a tagállamot tájékoztatniuk döntésükről. A tényleges tagállami kvóta visszavásárlás előtt, november 1. és december 31. között, az eladási szándékot közzéteszik. A visszavásárlási program keretében rendelkezésre álló kvótákat megvásárló csoporttagok előnyt élveznek. A termelő ágazat elhagyási értesítőjét követő betakarítási évtől kezdve a fajtacsoport garanciaküszöbét a visszavásárolt mennyiséggel csökkenteni kell. Azok a termelők, akiknek a betakarítási kvótáját visszavásárolták, a betakarítási évtől függő mértékben a visszavásárlást követő három évig jövedelemtámogatásra jogosultak. Ezeket az összegeket évente május 31-ig kell kifizetni. A feldolgozókra, termelői csoportokra és termelőkre vonatkozóan gazdasági információkat, kvótákat, termelési kvóta megállapodásban szereplő mennyiségeket, stb. a tagállamok számítógépes információs rendszert működtetnek. Jogszabályi háttér: 2075/1992/EK, 2848/1998/EK
A kvóta visszavásárlási program alól kivételt képező érzékeny termőterületek A rendeletek előírják, hogy a tagállamoknak évente, szeptembertől nyilvánosságra kell hozni kvótaértékesítési szándékát, hogy a tényleges visszavásárlás előtt más termelők megvehessék ezt a kvótát. A Bizottságnak ugyanakkor meghatározza azokat az érzékeny termőterületeket vagy kiváló minőségű fajtacsoportokat, amelyek az egyes tagállamok garanciaküszöbének legfeljebb 25 %-ig mentesülnek a nyers dohányra vonatkozó kvóta visszavásárlási program alkalmazása alól. Jogszabályi háttér: 2075/1992/EK, 2848/1998/EK
Külön támogatás A teljes jövedelemtámogatás 2 %-áig külön támogatás fizethető a termelői csoportoknak a környezetvédelem továbbfejlesztése, minőségjavítás, irányítás erősítése és a közösségi szabályok csoporton belüli betartásának biztosítására. A támogatás felhasználható a termesztést követő év július 31-ig a VI, VII, és VIII. fajtacsoportoknál július 15-ig. A betakarítás évében október 16-tól kérelem esetén a különtámogatásból fizethető előleg a termelői csoport részére. Az előleg nagysága legfeljebb a termeltetési szerződés által fedezett dohánymennyiség 50 %-a lehet. További feltétel az előleg összege plusz 15 %-al megegyező biztosíték letétele. Jogszabályi háttér:
7
2848/1998/EK
Ellenőrzések A tagállami ellenőrzések adminisztratív ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések, a dohánylevél leszállításának ellenőrzése, és a dohány elsődleges feldolgozása és piacra való felkészítése során végzett ellenőrzések lehetnek. A helyszíni ellenőrzéseket, a kockázatelemzéseket követően hajtják végre az alábbiak vizsgálatára: a termeltetési szerződésben megadott információk (rögzített terület, termelt fajtacsoport, a dohányfeldolgozóban tárolt dohánymennyiség) Az ellenőrzések fajtacsoportonként legalább a termelők 5 %-ra és a termelői csoportok 30 %-ra terjednek ki. A helyszíni ellenőrzések alkalmával feltárt szabálytalanságok esetén a hatóságok további ellenőrzéseket végeznek. A hatóságok valamennyi dohánybeszállítást ellenőriznek. Amennyiben jóváhagyott feldolgozó üzembe szállítják be a dohányt, a hatóságnak a szállítást előre engedélyeznie kell. A jóváhagyott felvásárló központba történő beszállításkor csak a feldolgozóüzembe történő átszállítás megengedett. A feldolgozóba történt megérkezés után történik a részletes ellenőrzés. Az elsődleges feldolgozáskor végzett ellenőrzések célja, hogy a Közösségben termelt vagy importból behozott dohány felügyelet alá vonják, és így megakadályozzák a többszöri ellenőrzésre való benyújtást. Az ellenőrzések az elsődleges feldolgozók 5 %-ra terjednek ki. Jogszabályi háttér: 2848/1998/EK
Büntetések Amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy a termeltetési szerződésben megjelölt parcellán legkésőbb június 15-ig nem ültették el a dohányt - de június 30-ig teljesíti az egyéni termelő elveszti támogatási jogosultságának 50 %-át, illetve minden támogatási jogosultságát, ha az ültetés június 30 – július 30 között történt meg. A július 30.-a utáni újraültetési időpont esetén a termelő elveszíti az adott évi jövedelemtámogatását és a következő betakarításra vonatkozó termelési kvótajogosultságát is. A bevallott területnél 10 %-al kisebb ténylegesen megművelt terület esetén az adott évi jövedelemtámogatását és a következő évi kvótáját a megállapított eltérés kétszeresével csökkentik. Eltérő nyilvántartású parcella esetén a jövedelemtámogatást 5 %-al csökkentik. Termelői csoporttag büntetése esetén a csoportnak járó támogatást is csökkentik a termelő támogatáscsökkentésének felével.
8
A külön támogatások összegét számszaki hiba esetén 1-20 % közötti összeggel csökkentik. A támogatás visszafizetéssel kapcsolatos szabályok megsértése esetén a csökkentés mértéke 2050 % között mozoghat. További szabálysértés esetén megvonják az elismerést. Amennyiben a termelői csoport a jövedelemtámogatás összegének rögzített és változó részét 30 napon túl fizeti ki, a külön támogatást 20 %-al csökkentik, további 30 napos késés esetén további 20% levonás maximum 150 napig. Visszavonják a feldolgozó engedélyét egy évre, amennyiben a felvásárlási ár és a jövedelemtámogatás rögzített részének megfizetésére meghatározott határidőt 30 nappal túllépi. Minden további 30 napos késedelem esetén az engedély 1-3 évre visszavonható. Jogszabályi háttér: 2075/1992/EK, 2848/1998/EK
Közösségi dohányalap A Közösségi Dohányalap kutatási és tájékoztatási programokat finanszíroz, amelyek vonatkozhatnak a dohányzás káros hatásainak tudatosítására, a dohányzás megelőzésére vonatkozó tanulmányok készítésére vagy az emberi egészségre kevésbé káros dohányfajták termesztési módszereire, környezetre kevésbé káros dohányfajták termesztésére valamint a dohánytermesztésről más kultúra termesztésére történő átállást finanszírozza. A kutatási és tájékoztatási projektek az Alap teljes összegének 50 %-át tehetik ki. Az egyes területeken megmaradó pénzösszegek az Alapon belül átcsoportosíthatók. A projektekre vonatkozó pályázati felhívást az EU hivatalos lapjában teszik közzé. A kutatási és tájékoztatási projektre bármely természetes vagy jogi személy beadhatja a pályázatát, amennyiben elismert szaktudással rendelkezik, vállalja, hogy a projekt teljes finanszírozásához legalább 25 %-ban hozzájárul, a programot határidőn belül végrehajtja és ledokumentálja, hozzájárul számlák ellenőrzéséhez, elfogadja az előlegfizetési feltételeket és az Alap által finanszírozott projektet más forrásból nem finanszíroztatja. A projektek végrehajtási időtartama általában az aláírástól számított 1-5 év. Az Alap kezeléséért egy 9 tagú tudományos és műszaki bizottság közreműködésével a Bizottság felel. A Közösség egész területére vonatkozó projektek és a nemzeti vagy regionális hatóságok által támogatott projektek előnyt élveznek. A műszaki bizottság választja ki az Alap által történő finanszírozásnak megfelelő projektet, amelyről, a Bizottság által kialakított szabványszerződést kötnek. Az aláírástól számított 2 hónapon belül előleg fizethető, amennyiben a Bizottság részére a vállalkozó az előleg 110 %-val egyenértékű biztosítékot nyújt. Helytelen kifizetés esetén a kifizetett összegeket kamatostól kell visszafizetni a Bizottságnak és le kell vonni a dohányágazatnak az EMOGA által finanszírozott kiadásaiból. A közösségi dohányalapot az alábbi levonásokból finanszírozzák: • •
a 2002. évi betakarítás esetében a jövedelemtámogatás 2 %-a, a 2003. évi betakarítás esetében a jövedelemtámogatás 3 %-a.
9
Bizottsági programok • •
kvóta visszavásárlási program azoknak az egyéni termelőknek, akik önkéntes elhatározással elhagyják az ágazatot, vidékfejlesztési programok azon nehézségekkel küzdő dohánytermesztőknek, akik más termelési tevékenységre térnek át.
E program keretében rögzítik a külön támogatás összegét, az erre jogosult termelői csoportokat, a kvóta visszavásárlási ár szintjét, a kvóta visszavásárlási rendszer alól mentesített érzékeny termőterületek vagy fajták meghatározását, valamint az egyes termelők kvótaeladási szándéka és a tényleges visszavásárlási időszakot. Jogszabályi háttér: 1648/2000/EK
Dohányágazati ellenőrző ügynökségek Minden tagállamban működnek ellenőrző ügynökségek. Feladatuk az elsődleges feldolgozást végző vállalkozásoknak beszállított dohány ellenőrzése, igazolások kiállítása, ellenőrzések végzése. A fenti feladatok elvégzéséhez szükséges jogkör biztosítása tagállami feladat, mint ahogy a költségvetési autonómia biztosítása is. A belső ellenőrzési egység, be nem jelentett ellenőrzéseket hajt végre. A tisztviselők ténymegállapításait a tagállamok bizonyító erejű megállapításként ismerik el. Az ügynökségek éves ellenőrzési munkatervvel és költségvetéssel dolgoznak, melynek tervezetét az adott tagállamnak évente augusztus 15-ig be kell nyújtaniuk. A tagállam legkésőbb szeptember 15-ig továbbítja azokat a Bizottságnak. Az esetleges bizottsági változtatások után a végleges munka és költségvetési tervnek a Bizottság felé történő benyújtására október 31-ig kerül sor. Az ügynökség a negyedévente végzett munkájáról értékelést készít, amelyet a saját tagállamának és a Bizottságnak benyújt. A Bizottság negyedévente értékeli az ügynökség munkáját. Jogszabályi háttér: 85/1993/EK
A dohányipari termékek jelölésére vonatkozó közigazgatási rendelkezések közelítéséről A dohányipari termékek jelölésére vonatkozó közigazgatási rendelkezések célja, hogy a dohányipari termékeken elhelyezett figyelmeztető feliratok, valamint a kátrány, szén-monoxid és a nikotintartalom felhívja a dohányzás súlyos egészségromboló hatására a figyelmet, valamint megakadályozza a rászokást. 10
2004. január 1-től a tagállamok területén szabad kereskedelmi forgalomba hozott, árusított cigaretták • • •
10 mg kátránynál, 1 mg nikotinnál, és 10 mg szén-monoxidnál nem tartalmazhatnak többet szálanként.
A cigarettásdobozokon feltüntetendő kátránytartalmát az ISO 4387, a nikotin tartalmat az ISO10315, a szénmonoxid tartalmat az ISO 8454 szabvány módszerével kell mérni. A csomagoláson szereplő jelölés helyességét az ISO 8243 szabványnak megfelelően kell ellenőrizni. A vizsgálatokat az érintett tagállam, hatósági laboratóriumában kell elvégezni. A kátrány, nikotin és szénmonoxid tartalom adatait a cigarettás doboz valamelyik oldalsó oldalán kell feltüntetni, legalább 10 %-os fedettséget biztosítva. A dohánytermékek csomagjain szerepelni kell az általános és a kiegészítő figyelmeztetéseknek A figyelmeztető feliratokat a végfelhasználó ország hivatalos nyelvein a dobozok oldalára kell nyomni. Az általános figyelmeztetésnek az elülső oldal felületének 30 %-át, a kiegészítő előírásoknak a hátulsó oldal felületének 40 %-át kell lefednie, fekete keretben. A dohánytermékeket a termék azonosíthatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a tételszám vagy azzal egyenértékű azonosítás feltüntetésével kell jelölni, amely a gyártási hely és idő azonosítását teszi lehetővé. A dohánytermékek csomagolásán semmiféle olyan szöveg, név, márkanév, egyéb jel amely azt sugallja, hogy az adott dohánytermék kevésbé káros mint más, nem szerepelhet a dohánytermékek csomagolásán. Jogszabályi háttér: 622/1989/EGK irányelv, 37/2001/EK irányelv
A dohánypiaci ágazatban működő ágazati szervezetek elismerése, tevékenységének leírása Az Unióban azokat az ágazati szervezeteket ismerik el, amelyek egyesítik a dohánytermeléssel, feldolgozással, kereskedelemmel foglalkozókat. A tagállamokban létrehozott ágazati szervezeteket a tagállamok elismerhetik, ha • • •
tevékenységüket a tagállam területén regionális vagy régióközi szinten folytatják a termelés és/vagy kereskedelem jelentős részét képviselik maguk nem foglalkoznak dohánytermeléssel, feldolgozással vagy kereskedelemmel.
Az elismerési kérelmet a tagállamhoz kell benyújtani, amely az engedély megadása előtt tájékoztatja a Bizottságot, amely a tagállami értesítést követő 60 napon belül kifogást emelhet az elismerés ellen. A Bizottság azokat az ágazati szervezeteket ismeri el, amelyek •
a közösség egész területén vagy adott tagállamban folytatják tevékenységüket 11
•
tagállami vagy közösségi jog alapján hozták létre.
Reprezentatívnak akkor tekinthetők, ha legalább 1/3-os képviselettel rendelkezik. Régiós vagy közösségi működés esetén, minden egyes régió esetében a feltételeket teljesíteni kell. Az ágazati szervezet elismerés iránti kérelmét a Bizottság elé kell terjeszteni. A Bizottság az elismerésért benyújtott kérelemről értesíti az érintett tagállamokat, amelyeknek két hónap áll rendelkezésre, hogy észrevételeiket megtehessék. A Bizottság három hónap alatt bírálja el a kérelmet, majd az elismerést az EU Közösségek Hivatalos Lapjának c sorozatába közzé teszi, csakúgy, mint a visszavonást is. Az elismert ágazati szervezetek közzéteszik azokat a megállapodásokat, amelyeket adott régióba ki akarnak terjeszteni a nem tag egyénekre, vagy csoportokra. A tagállamok azokról a szabályokról is értesítik a Bizottságot, amelyeket kötelező érvényűvé kívánnak tenni. Az észrevételek megtételére két hónap áll rendelkezésükre. A Bizottság abban az esetben, ha úgy látja, hogy a kötelező érvényű kiterjesztés a • • •
közös piac jelentős részén akadályozza a versenyt korlátozza a kereskedelem szabadságát veszélyezteti a Közös Agrárpolitika célkitűzéseit.
kötelező érvényű kiterjesztést nem engedélyezi. Amennyiben a szabályozás, a nem ágazati szervezetek tagjai számára is kötelező érvényű, tagállami vagy bizottsági döntés alapján ők is kötelezhetők hozzájárulás fizetésére, melyet az EU Közösségek Hivatalos Lapjában is közzé tesznek. Jogszabályi háttér: 86/1993/EK, 2077/1992/EK, 2848/1998/EK
A nyers dohány piaci rendtartása az Európai Unióban •
Termeltetési szerződések
•
Jövedelemtámogatások és az előleg kifizetése
•
A termeléskorlátozás rendszere
•
Termelési kvóták
•
A garanciaküszöb módosítása
12
•
A termelés átalakítására irányuló intézkedése, nemzeti kvótatartalék
•
A kvóta átruházása
•
A kvóta visszavásárlása
•
A kvóta visszavásárlási program alól kivételt képező érzékeny termőterületek
•
Külön támogatás
•
Ellenőrzések
•
Büntetések
•
Közösségi dohányalap
•
Dohányágazati ellenőrző ügynökségek
• A dohányipari közelítéséről
termékek
jelölésére
vonatkozó
közigazgatási
rendelkezések
• A dohánypiaci ágazatban működő ágazati szervezetek elismerése, tevékenységének leírása
13
