A NÉ P E S S É G D E M O G R Á FIA I M A G A T A R T Á S Á T KIFEJEZŐ D E M O G RÁFIAI Á L L A P O T F Ü G G VÉNYRŐL* N E M E S SZENDE
A népesség jövőbeli a lak u lásán ak előrebecslése és e népesség gazdasági tevékenységének, azaz a gazdasági fejlődésnek m egtervezése a dem ográfia és a g a z d aság tu d o m án y leg ak tu álisab b felad atai közé ta rto z n a k . E feladatok idő szerűsége a népesedési és a gazdasági fo ly am atok tu d a to s, társad alm i irán y í tá s a igényének növekvő té rh ó d ítá sá b ó l fak ad . E z az igény, te k in te tte l a népesedési és a gazdasági folyam atok nagyfokú b o n y o lu ltság ára, új k ö v etelm én y ek et tá m a sz t m ind a közgazdasági, m ind pedig a dem ográfiai k u ta tá s s a l szem ben. E bonyolult folyam atok — és á lta láb an a bon y o lu lt fo ly am ato k — jövőbeli alak u lásán ak ism erete, illetve ezen ism eretek et lehetővé tev ő tu d o m án y o s m ódszerek kidolgozása a tá rsad alo m tu d o m á n y o k te rü le té n m ég csak a k ezd et k ezdetén v an . A tá rsa d a lo m tu d o m án y o k tá rg y á t képező rendszerek ugyanis az eddig ism ert rendszerek közül az egyik leg b o n y o lu ltab b ak — b eleértv e az igen b o n yolult biológiai és az a n y a g szerkezetének ren d szerét is. E rendszerekről és az azokban végbe m enő fo ly am ato k ró l, a rendelkezésünkre álló m ódszerekkel — am elyek egy szerű b b rendszerek és k ap cso lataik jellem zésére szolgálnak — nem tu d u n k átfogó, az egész fo ly a m a to t ábrázoló k é p e t k ap n i. E hiányosság m ia tt az u tá n nem is v ag y u n k képesek e foly am ato k jövőbeli a lak u lá sá t á tte k in ten i. E folyam atok jövőbeli a la k u lá sá n a k irá n y ításáh o z és az irá n y ítás m eg tervezéséhez — az elm o n d o tta k értelm ében — ism ernünk kellene az irá n y í ta n d ó ren d szer m űködési sajáto sság ait, m in th o g y a vezérlési és irá n y ítási elvek k ia la k ítá sa m eg sem k ö zelíth ető az a d o tt rendszer m echanizm usának ism erete, ill. ezen ism eretek a la p já n a ren d szer m odelljének felállítása nélkül. E célkitűzés m egoldásának elősegítésére első lépésként m egkíséreljük felvázolni az a d o tt (vag y bárm ely ) társad alm i-g azd aság i rendszer főbb össze függéseit és k ö lcsö n h atásait, m in th o g y a dem ográfiai jelenségek m aguk is e rendszer jelenségei. * A jelen cikk főbb g o n d o latait ta rta lm a z z a szerző k u ta tá s a in a k ,m e ly e k n e k célja egy népe sedési m odell kidolgozása. A felad at eredm ényes m egoldása érdekében az első közelítésként kidol g o zo tt m ó d sz ertan i ja v a s la to t v itá r a b o c sá tju k . (A szerk. m egjegyzése.) A ta n u lm á n y m a te m a tik a i m eg o ld ásán ak kidolgozásában ré sz t v e tt Lajos Sándor m a te m a tik u s, a M a rx K áro ly K özg azd aság tu d o m án y i E gyetem a d ju n k tu sa .
500
NEMES
SZENDE
A to v á b b ia k b a n , m ivel végső célunk egy népesedési modell kidolgo zása, úgy gondoljuk, hogy ism ern ü n k kellene e m o dellt alkotó népesség m a g a ta rtá sá n a k főbb te n d e n c iá it az a d o tt társadalm i-gazdasági viszonyok k ö z ö tt. Az előbbiek a la p já n te h á t — m in thogy a népesség m a g a ta rtá sá t egy a d o tt társadalm i-gazdasági rendszer jelenségeiként értelm ezzük — ism ernünk kellene e jelenségeket m eghatározó társadalm i-gazdasági rendszer állap o tá t (a rendszer sajáto sság ain ak összeségét) és m űködési sajátosságait. Meg kell jegyeznünk, hogy valam ely társadalm i-gazdasági rendszer álla p o tá n a k (az a d o tt rendszer szintjének) m eg határozására még nincs eg y értel m űen elfogadott m ódszer. A jelen ta n u lm á n y keretei k ö zö tt csupán a prob léma m egoldásának egyik lehetséges m egközelítéséről beszélhetünk. Ú gy gondoljuk, hogy ezek a közbenső lépések az a d o tt társad alm i-g azd a sági rendszer állap o tán ak , m a jd ezen társadalm i-gazdasági szituáció alap ján , a népesség dem ográfiai m a g a ta rtá s á t kifejező dem ográfiai állapotfüggvény kidolgozása közelebb v ih et egy népesedési m odell felépítéséhez. Ezen közben ső fokozatok m egoldásával igyekszünk ugyanis k ép e t kap n i a m odellezendő rendszer fo ly am atain ak jelenségeiről és esem ényeiről. T Ö R T É N E T I
ÁT TE K IN T É S
A gazdasági és népesedési fo ly am ato k egységes rendszerként való értel mezése nem új g ondolat a tá rsad alo m tu d o m án y o k tö rtén etéb en . M a rx volt az, aki a tu d o m á n y tö rté n e té b e n először definiálta a gazdasági és népesedési foly am ato k egységes ren d szerk én t való létezését és a társad alm i term elési m ód fogalm ában fejezte ki azt. K ésőbb a Szovjetunióban, a húszas években folyó v itá k b a n a közgazdá szok (F eld m a n n , K rzsizsanovszkij, Preobrazsnszkij, Popov, Litosenko és m ások) — éppen a m arx i k ategóriából le v e z e tett g y ak o rlati konklúzióként — fogal m azták meg ezen egységes rendszer társad alm i irá n y ítá sá n a k főbb elveit (1). E zek a felism erések azonban a tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k b a n b e k ö v etk e zett dogm atizálódás m ia tt h á tté rb e sz o ru lta k és a to v á b b iak b an nem te k in te tté k a gazdasági te rv e k kidolgozása elm életi k iin d u ló p o n tján ak . K o rszak u n k b an a gazdasági és a népesedési fo ly am ato k jövőbeli alak u lásának problém áival k é t tu d o m á n y á g (a g azd aság tu d o m án y és a dem ográfia) m űvelői foglalkoznak. V izsgálódásaikat, tu d o m á n y te rü le tü k kérdéseinek m egoldása során k ia la k u lt, különböző m ódszerek segítségével fo ly ta tjá k és an n ak eredm ényeit ugyancsak különböző m ódon fejezik k i.1 E párhuzam os, egym ással össze nem kapcsolódó m ódszerek nem teszik lehetővé egyik tu d o m án y ág m űvelői szám ára sem a m ásik te rü le t kom plex h atásain ak figyelem bevételét a sa já t m u n k áju k terü letén . A dem ográfusok e problém ából adódóan a népesség a lak u lására vonatkozó előreszám ítások készítésénél nem tu d já k a népesség alak u lására h a tá s t gyakorló nagyszám ú társadalm i-gazdasági tén y ező t figyelem be venni.2 Ú gyszintén a közgazdászok 1 A közgazdászok a társadalm i-gazdasági folyam atok fejlődésének v á rh a tó ala k u lá sá t főleg m odell form ában (2) (3) (4) (5), a dem ográfusok pedig a népesség alak u lásáv al kapcsolatos előrebecs léseiket — eltek intve az u tó b b i években az ENSZ dem ográfiai osztálya á lta l k özzétett, a különböző gazdasági körzetekre vonatkozó m odellszám itásoktól — főleg előreszám itások és elem zések form á já b a n dolgozzák ki (6). 2 E z t a m eg állap ítást tá m a sz tjá k a lá azok a m egnyilatkozások is, am elyek a B udapesten 1965-ben m egrendezett II. N em zetközi D em ográfiai Sym posionon h a n g z o tta k el. I t t a dem ográfiai előrebecslések m egoldandó fő pro b lém áját a következőkben jelölték m eg: „M ielőtt pontosabb előre-
DEM OGRÁ FIA I
Á LL AP ОT F Ü G G V Ё N Y
501
sem tu d já k a gazdasági növekedés m odelljeinek k ia lak ításá n ál a népesség v á rh a tó a la k u lá sá t m in t a k ö rü lm én y ek tő l befolyásolt, állandóan változó tényező h a tá s á t figyelem m el kísérni. Az egységes társad alm i-g azd aság i rendszer részét képező népesedési és gazdasági fo ly am ato k jövőbeli alak u lásán ak e k é t, egym ástól független m ód szerrel tö rté n ő m egközelítése3 azzal a k ö vetkezm énnyel já r, hogy a külön-külön k a p o tt eredm ények nem tü k rö z ik a z t a b o n y o lu lt és sokrétű kapcsolatot, am elyek a népesedési fo ly am ato k és az egységes társadalm i-gazdasági rend szer k ö z ö tt fen n állan ak . K ö v etk ezésk ép p en a k a p o tt eredm ények nem tu d já k kielégíteni a z t a tá rsa d a lm i ig én y t, hogy az egységes újraterm elési fo ly am at m űködési sajáto sság aira tá m a sz k o d v a lehessen m egtervezni egy a d o tt népesség jövőbeli a la k u lá sá t.
MÓDSZERTANI
P R O B L É M Á K
M ielőtt rá té rn é n k a népesség m a g a ta rtá s á t m eghatározó feltételek vizs g á la tá ra , előbb — legalább is főbb v o n áso k b an — foglalkoznunk kell an nak a társad alm i-g azd aság i rendszernek a főbb összefüggéseivel és kölcsönhatásai v a l, am ely az a d o tt népesség sa já to ssá g a it, m a g a ta rtá s á t k ia lak ítja és m egha tározza. A társad alm i-g azd aság i fo ly am ato k b an igen nagy szám ú és egym ással kölcsönös k a p c so la tb a n és k ö lcsö n h atásb an álló elem vesz részt. E z a z t jelenti, hogy a dem ográfiai jelenségek egy igen nagyfokú bonyolultsággal rendelkező rendszer részei. A b o n y o lu ltsá g o t az elem ek n agy szám a és ezek sokszorosan ö sszetett k a p c so la ta i okozzák. A társad alm i-g azd aság i rendszerek bonyolultságából következik, hogy azok az elem zési m ódszerek, am elyeket e tu d o m á n y te rü le té n eddig alk a l m az ta k az ilyen rendszerek m űködési sajáto sság ainak értelm ezésére m ár csak k o rlá to z o tta n alk alm asak . E m ódszereket ugyanis az jellem zi, hogy a vizsgált te rü le t elem eit közös tu lajd o n ság aik kiem elésével (általán o sításáv al) csopor to sítjá k , osztályozzák. A csoportok, osztályok m eghatározása azonban csak részleges in fo rm áció t n y ú jth a t az összfolyam at szerkezetéről és m űködési sa játo sság airó l, m ivel a rendszer egyes cso p o rtjain ak jellem zését az összfoly a m a ttó l e lv o n a tk o z ta tv a végzi. E z é rt fe lv e te tt kérdésünkre nem a d h a t ki elégítő m a g y a rá z a to t, m e rt az ilyen b o nyolult rendszer elem einek viselkedése csupán az elem eknek az egész rendszerben b e tö ltö tt helye a la p já n és a rend szer tö b b i elem e á lta l m e g h a tá ro z o ttan értelm ezhető. A társa d a lm i-g a zd a sá g i ren d szer szerkezetének és m űködésének feltá rá sához te h á t ism ernünk kell e ren d szert alkotó tén yezőket (elem eket), azok k a p cso la ta it és fü g g v én y v iszo n y latait, m e r t csak ezen ism eretek ala p ján keres h e tjü k meg az alk alm azan d ó m a te m a tik a i eljá rá so k at a kölcsönhatások kifeje zésére. Meg kell azo n b an jegyezn ü n k , hogy az ilyen b o nyolult rendszerek és m ag án ak a bony o lu ltság m érték én ek leírására és értelm ezésére m ég nem ren delk ezü n k teljesen k idolgozott m a te m a tik a i eljárásokkal. V annak azonban b ecsléseket k észítü n k , p o n to sa n ism ernünk kell a z o k a t a m ó d o k at, ahogyan az egész társad alo m és gazdaság, v a la m in t an n a k egyes alkotórészei a különböző tényezők h a tá s á ra v á lto z n a k ” (7). 3 Az irod alo m b an m á r ta lálu n k olyan ig én y t, am ely e k é t te rü le t m ódszereinek egyesítését sü rg eti (8).
502
NEMES
SZENDE
olyan közelítő m egoldást n y ú jtó eljárások, am elyek az ilyen bonyolult jelenségek m űködési sajáto sság ain ak v isszatükrözésére m ár alkalm asak (9). A kom plex rendszerek szerkezetének és m űködési sajátosságainak á lta lá nos elveivel foglalkozó rendszerelm élet m ár kidolgozta a z á rt rendszerek leírá sára és értelm ezésére v onatkozó elv ek et és m a te m a tik a i e ljáráso k at.4 A m i esetü n k b en a fő p ro b lém át az okozza, hogy a társadalm i-gazdasági rendszer nem z á rt, h an em n y ito tt rendszer. S ugyanígy a társadalm i-gazdasági rendszer részét képező, a dem ográfiai m a g a ta rtá s t m eghatározó kapcsolatok rendszere is n y ito tt rendszer (10), am i a z t jelenti, hogy e rendszerek környe z etü k k el állan d ó k ö lcsö n h atásb an v a n n a k , s így a z á rt rendszerek értelm ezé sére k idolgozott m a te m a tik a i m egoldások csak bizonyos h a tá ro k k ö z ö tt al k a lm azh ató k általán o s érvénnyel. A n n ak ellenére, hogy az ilyen n y ito tt ren d szerek teljes leírására m ég nem ren d elk ezünk m inden részletében kidolgo z o tt m ódszerekkel, m egkíséreljük, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel egy lépést te g y ü n k a m egoldás felé. A TÁ R SA DAL MI-GAZDA SÁGI R E N D S Z E R FŐBB .JELLEMZŐI ÉS A R E N D S Z E R Á L L A P O T Á N A K M E G H A T Á R O Z Á S A
A m ár e m líte tt nagyfokú b o n y o lu ltságra való te k in te tte l m egkíséreljük a dem ográfiai m a g a ta rtá s t m eghatározó társad alm i-g azd aság i ren d szert részekre, alrendszerekre b o n tan i, hogy ezáltal az m a te m atik a i fo rm áb an könyn y eb b en m egfogalm azható és k ifejezhető legyen. A népesség dem ográfiai m a g a ta rtá s á t k ia lak ító társad alm i-g azd asá gi rendszer (a későbbiekben csak rendszer), nem egy bárhol és bárm ikor létező általán o s érv én y ű re n d sz e rt jelen t, h anem m indig az a d o tt term előerők és az ezek á lta l m e g h a tá ro z o tt társad alm i-g azd aság i kapcsolatok rendszerét. E m eg h a tá ro z ást a z é rt ta r tju k szükségesnek elsőként m egtenni, m e rt ez a de m ográfiai jelenségek specifik u m át jelenti, a z t tu d n iillik , hogy a dem ográfiai jelenségeket m indig az a d o tt term előerők és term elési viszonyok h atá ro z zák m eg. B árm ely m e g h a tá ro z o tt társad alm i-g azd aság i rendszer egy kom plex, n y i t o t t ren d szert jelen t, am ely tö b b részrendszerre tagozódik. A részrendsze rek közül elsősorban a te rm észet és a tá rsad a lo m k ö z ö tt végbem enő an y ag cserefolyam at ren d szerét, to v á b b á a tá rsa d a lo m ta g ja i k ö z ö tt végbem enő an y ag cserefo ly am at ren d szerét és ezen belül elsősorban a jav ak társa d alm i k ö zv etítésén ek m ik é n tjé t k ü lö n b ö z te tjü k meg. A term észet és a tá rsa d a lo m k ö z ö tt végbem enő anyagcserefolyam at m inden társad alo m b an az a k eret, am ely az em beri lé t fe lté teleit és kö rü l m én y eit h atáro zza meg. E feltételek re és körülm ényekre — m in t a rendszer m ásodik részrendszere — v issz a h a t a tá rsa d alm o n belüli anyagcserefolyam at, illetv e k özvetlenül a ja v a k tá rsa d a lm i k ö zvetítésének m ik én tje. E k é t rész rendszer eg y ü ttes létezésének m ó d ja a la k ítja az em berek, illetve az em berek azonos társad alm i-g azd aság i feltételek k ö zö tti cso p o rtjain ak dem ográfiai m a g a ta rtá si ren d szerét. A lé tre jö tt dem ográfiai m ozgások és e m ozgásoknak megfelelő dem ográfiai jelenségek — a h alá lo z ást kivéve — a k a ra ti te v é k en y ségek, am elyek a ren d szer feltételeihez és k örülm ényeihez a d a p táló d n ak . 4 Z á rt rendszernek nevezzük a z t a ren d sze rt, am ely teljesen izolált környezetétől.
D E M O GR ÁFIA I
Á L L A P O T F Ü G G V É N Y
503
E k é t részrendszer eg y ü ttes létezése a lk o tja a z t az egységes tá rsa d a lm i gazdasági ren d szert, am ely a gazdasági és a dem ográfiai jelenségeket, m in t a ren d szer jelenségeit h atáro zza m eg. R en d szerü n k e k é t részrendszerre való felosztás u tá n is m ég igen bonyo lu lt, sok és ö sszetett k ö lc sö n h a tá st ta rta lm a z ó rendszer m arad . A rendszernek ez a b o n y o lu ltság a a tö rté n e lm i fejlődés so rán egyre fokozódik, m inthogy állan d ó an nő a ren d szert alk o tó elem ek szám a, s ezáltal nagyobb lesz a k a p csolatok szám a és b o n y o lu ltab b azok jellege. Meg kell jegyeznünk, hogy b á r m ely társad alm i-g azd aság i rend szer leírásához igen sok a d a tra lenne szük ségünk, a to v á b b ia k b a n azonban csak a z t a n é h á n y a t h aszn á lju k fel, am ely ből a rendszer szám u n k ra fontos tu la jd o n s á g a it m eg tu d h a tju k . A z első, m a jd a m ásodik részren d szert jellem ző a d a to k sokaságából k iv á la sz tju k te h á t azo k at, am elyek jellem zői, ille tv e m eghatározói lehetnek a tá r sadalm i-gazdasági rend szer e k é t részren d szerének és a to v á b b ia k b a n a szá m ításo k a la p já t kép ezh etik . A fe lh a sz n á lt m u ta tó k m eg v álasztásánál a rra is te k in te tte l v o ltu n k , hogy azok a jellem ezni k ív á n t részrendszerekre szignifi k án sa k legyenek, lehetőleg a m ag y ar és n em zetk ö zi sta tisz tik a i k iad v án y o k b an rendelkezésre á llja n a k , hogy ily m ódon a m a jd kiszám ítan d ó , s a m agyar népesség á lla p o tá ra jellem ző dem ográfiai állap o tfü g g v én y , a m ás országok népességére sz á m íto tt állap o tfü g g v én n y el ö sszehasonlítható legyen. A z első részrendszer jellem zői, am elyek az a d o tt term előerők szin tjét, azaz a kiin d u lási vág}' a la p á lla p o to t k ív á n já k m eghatározni, s am elyen a m á sodik részrendszer tu la jd o n sá g a it értelm ezni lehet, a kö v etk ező k ; az egy főre ju tó tá rsa d a lm i összterm ék, az egy főre ju tó nem zeti jövedelem , az egy főre ju tó napi feh érjefogyasztás, a 10 000 főre ju tó orvosok szám a, a 10 000 főre ju tó k ó rh ázi á g y ak szám a a 10 000 főre ju tó főisk o lát v ég zettek szám a. A m ikor a te rm észet és a tá rsa d a lo m k ö z ö tt végbem enő anyagcsere-folya m a to t, azaz az em beri lét fe lté te le it és k ö rü lm én y eit m eghatározó gazdasági kiin d u lási á lla p o t jellem zőit tá rg y a lju k , m eg kell jegyeznünk, hogy a gazda sági h ely zet nem az egyedüli a k tív , az ok szerepét b e tö ltő tényező valam ely tá rs a d a lm i rendszerben, és m in d en m ás csak passzív okozat, hanem kölcsön h a tá s m egy végbe a gazdasági szükségszerűség alap já n , am ely végső fokon m indig érvényesül. (11) A m ásodik részrendszer jellem zői, am elyek az előbbi általán o s gazdasági szituáció a la p já n fe jtik k i h a tá s u k a t és h a tá ro z z ák m eg az em berek h elyzetét az a d o tt társad alm i-g azd aság i fo ly a m a tb a n a k ö v e tk e z ő k : a a a a
család nagysága, keresők szám a, család összjövedelm e, családon belüli egy főre ju tó jövedelem ,
M iu tán k iv á la sz to ttu k a ren d szert jellem ző a d a to k sokaságából felada tu n k m egoldása szem p o n tjáb ó l a legjellem zőbbeket, m egkíséreljük e k é t rész ren d szer eg y ü ttes ered ő jek én t azt a dem ográfiai állap o tfü g g v én y t m egható-
504
NEMES
SZE N D E
rozni, am ely a d o tt társad alm i-g azd aság i viszonyok k ö zö tt — elgondolásaink a la p já n — kifejezheti a különböző nagyságú és különböző anyagi és k u ltu rális h elyzetben levő családok dem ográfiai m a g a ta rtá sá t.
A DEMOGRÁFIAI
Á L L A P О T F Ü G G V É N Y M E G H A TÁ R O Z Á S A
A dem ográfiai állap o tfü g g v én y m eg h atáro zása bon y o lu lt m a tem a tik a i m ű v eletso ro zat elvégzését igényli, ezért, hogy a fejtegetés logikai m en etét ne z a v a rju k , a függvény részletes m a te m a tik a i le írását m ellőzzük, csupán a m egértéshez szükséges logikai összefüggéseket tá rg y a lju k . Az első részrendszer jellem zői a la p já n az F-függvény, a 6 elem ű lineáris té rn e k bizonyos részh alm azán értelm ezendő, a G pedig a m ásodik részrend szer 4 elem ű v e k to ra i lineáris terén ek v alam ely részhalm azán. E m eggondo lások a la p já n a k ö v etkező fü g g v én y t írh a tju k fel:
A X, у v ek to ro k á lta l m e g h a tá ro z o tt á lla p o to t a z = F (x ) + G (y) skalárral lehet jellem ezni. (Az, hogy az F függvényre pl. az x 1 m ilyen irá n y b a n h a t, az F és G függvények explicit m eg h atáro zásán ál jelentkezik m a jd a to v áb b iak b an p ro b lém ak én t.) Végső soron te h á t a D -t (a dem ográfiai állap o tfü g g v én y t) az F és G sk a lá r-v e k to r függvények h a tá ro z z ák meg. Összefoglalva az ed d ig iek et úgy g ondoljuk, hogy a dem ográfiai á lla p o t függvény (am ely csa lá d típ u so n k é n t fejezi ki a dem ográfiai m a g a ta rtá st) ki dolgozása segítséget n y ú jth a t egy a d o tt társad alm i-g azd aság i szituációban, az e szituáció á lta l m e g h a tá ro z o tt népesség dem ográfiai m a g a ta rtá sa főbb ten d en ciáin ak ábrázolásához. A to v á b b ia k b a n pedig — m in t a rra a beveze tő b en is u ta ltu n k — ezen ism eretek a la p já n elkezdődhet egy a d o tt tá rs a dalm i-gazdasági viszonyok k ö z ö tti népesség népesedési m odelljének kidol gozása.
DE M O G R Á F IA I
Á L L A P O T F Ü G G V É N Y
505
IRODALOM 1. F o u n d atio n s of Soviet S tra te g y for E conom ic G row th. B loom ington, 1964. 500 p. 2. R . Harrod: D inam ikus közgazdaságtan felé. „A gazdasági fejlődés feltételei” c. ta n u lm á n y k ö te t ben. B u d a p est, 1963. 3. H . Leibenstein: A T h eory of E conom ic-D em ographic D evelopm ent, P rin ceto n , 1954. 4. R . M in a m i: A Model of E conom ic a n d D em ographic D evelopm ent. H itotsubashi Journal of Eco nom ics, 1964. No. 1— 2. 5. R . Nelson: A T heory of Low E q u ilib riu m T ra p in th e U nderdeveloped Econom ics. The Am erican Economic Review, 1956. dec. Vol. X L V I. No. 5. 6. B evezetés a dem ográfiába. Szcrk.: dr. Szabadi] Egon B u d a p est, 1964. 610 p. 7. N em zetközi D em ográfiai Sym posion B u d ap esten , Demográfia, 1965. 3— 4. sz. 380. p. 8. A . Saiw y: D em ográfiai előrebecslések, gazdasági előrebecslések. P opulation, 1959. No. 1. 9. N eu m a n n János: Az a u to m a tá k általán o s és logikai elm élete. „A kib ern etik a klasszikusai” c. k ö te tb e n , B u d ap est, 1965. 26S p. 10. A . D . H all, R . E . Fagcn: D efinition of S ystem . G eneral System s. Vol. I. A nn A rbor, Mich. 1956. 18— 28. p. 11. K . M a rx, F. Engels: L evelek a „ T őké"-ről, E ngels S tark en b u rg h o z, B u d ap est, 1959. 379 p.
О
Ф У Н К Ц И И
СОСТОЯНИЯ, ч е с к о е
Д Е М О Г Р А Ф И Ч Е С К О Г О
ВЫ РАЖ АЮ Щ ЕЙ д е м о г р а ф и П О В Е Д ЕН И Е НАСЕЛЕНИЯ Р езю м е
И сходя из проблемы прогноза демографических процессов, в настоящей работе ставится требование относительно разработки демографической модели в качестве составной части модели, изображаю щ ей единый процесс экономического и демографического воспроизводства. В целях разработки демографической модели, автор первым шагом определяет функцию демо графического состояния, выражаю щ ую определенное демографическое поведение. Ф ункция z = D (х, у) = р(ж) + G(y) состоит из двух частей, где первый компонент (F) определяется общественно-экономическим про странством, имеющим п димензий (в данном случае 6 димензий). Вто рой компонент (G) функции составляет так назы ваемая демографическая собственная ф ункция, вы раж аю щ ая демографическое поведение семей. Сумма этих двух функций и даст функцию демографического состояния, выражаю щ ую демографическое поведение семьи. Таким образом, полу ченная величина явл яется одной из возможных количественных х а р а к теристик внутри определенной общественно-экономической системы, определенной этой системой. Путем соответствующей динамики факторов, определяю щих функцию демографического поведения можно такж е повлиять и на будущую дина мику функции.
ON T H E ST A T E F U N C T I O N E X P R E S S I N G T H E D E M O G R A P H I C
BEHAVIOUR OF THE POPULATION Sum mary S tartin g from the problem of projecting th e population tren d s th e au th o r raises in her paper the requirem ent of draw ing up a population model form ing a p a rt of th e model ex pressing th e uniform economic and population reproduction process. As a first step to draw up this population m ovem ent model th e au th o r determ ines a dem ographic statu s function expressing the demographic behaviour. The function z = D (x, y) = F (x) +G (y) consists o f two parts, where the first com ponent (F) is determ ined by a socio-economic space of
506
NEMES
SZENDE
n dimensions (in th e given case a space of 6 dimensions). The second com ponent of the function (G) is th e so-called dem ographic eigenfunction expressing th e demographic be haviour of the families. The superposition of th e tw o functions gives th e demographic repro duction function expressing th e dem ographic behaviour of th e fam ily. The scalar q u a n tity obtained is therefore one of th e possible q u a n tita tiv e characteristics of th e behaviour in a given socio- economic system determ ined by th is system . B y th e proper changing of th e factors determ ining th e demographic z = D (x , y) statu s function th e fu tu re develop m ent of th e function can be influenced.
