P E D A G Ó G I A I P R O G R A M m ó d o s í t á s o k k a l e g y s é g e s s z e r k e z e t b e f o g l a l t

Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium 1074 Budapest, Alsóerdősor u. 1416. OM: 100566

PEDAGÓGIAI PROGRAM módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

A nevelőtestület elfogadta: 1998. február 10. Legutolsó módosítás: 2016.február 2. Hatálya: A Pedagógiai Program legutolsó módosításai 2016. szeptember 1jétől hatályosak.

Pedagógiai program Általános rész

Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................................... 4 I. 1. A nevelőoktató munka pedagógiai alapelvei, értékekei, céljai, feladatai, eszközei,...... 4 eljárásai ................................................................................................................................... 4 I. 2. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai................................................................ 12 I. 3. Az egészségfejlesztés feladatai...................................................................................... 14 I. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 16 I. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma,............. 22 az osztályfőnök feladatai ...................................................................................................... 22 I. 6. Tanórán kívüli nevelés .................................................................................................. 26 I. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .................................................................................................................................... 32 I.8. A tanulók részvétele az iskola döntési folyamataiban .................................................... 33 I. 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái .. 34 I. 10. A tanulmányok alatti vizsgák és a középiskolai szóbeli vizsga követelményei .......... 36 I. 11. A tanulói felvétel és átvétel helyi szabályai ................................................................ 39 I. 12. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............ 41 II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .................................................................................. 42 II. 1. Alkalmazott helyi tanterv a bevezetés éve szerint ....................................................... 42 A 2013. választott kerettanterv megnevezése....................................................................... 43 II. 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, a foglalkozások megnevezését, óraszámát ........................................................ 43 a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elveit, a szükséges taneszközöket. ................................................................................................ 49 II. 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának követelményei .............................................................................................................................................. 49 II. 4. A Natban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ............................................................................................................................... 51 II. 5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja.................................................. 67 a) A mindennapos testmozgás célja, elvei ............................................................................ 67 b) Mindennapi testnevelés megvalósítása ............................................................................ 68 c) Könnyített vagy gyógytestnevelés .................................................................................... 68 d)Az iskolai sportkör szakmai programja ............................................................................. 68 II. 6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyből a középiskola a tanulók közép ill. emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését kötelezően vállalja, annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát ................................................... 70 II. 7. A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai ............. 70 II.7.1. Erkölcstan, ill. a hit és erkölcstan oktatása .............................................................. 70 II.7.2. Fakultációs választás szabályai .................................................................................. 70 II. 8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei ........... 72

Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

2


II. 9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei .......................................................................................... 86 II. 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .......................... 98 II. 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................ 99 II. 13. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei ..................................................... 100 II. 14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések............................. 106 II. 16. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program ........................................ 110 II. 17. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ....................................... 114 II. 18. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................... 118 Melléklet ................................................................................................................................ 125 2. Osztályozás ..................................................................................................................... 126 2. Osztályozás ..................................................................................................................... 127 3.a Értékelés a gimnázium 9. évfolyamán .......................................................................... 127 3.b Értékelés osztályozás nélkül az 5. évfolyamon félévkor .............................................. 127 2. Osztályozás ..................................................................................................................... 130 ZÁRADÉK ............................................................................................................................ 131


3


I. NEVELÉSI PROGRAM I. 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékekei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai a) Alapelvek Az iskola az 1998. februárjában elkészített pedagógiai programját több alkalommal módosí totta. A módosításokat az évek során összegyűlt tapasztalatok, és a Közoktatási törvényben bekövetkezett változások tették szükségessé. Az 1996/97es tanév végén amikor pedagógiai programunkat először fogalmaztuk elképze léseink összerendezésénél, a differenciált tanulásszervezési eljárások bevezetésének első lépé seinél, az első 9. évfolyam elindítása előtt tartottunk. Azóta a gimnáziumi tagozat teljesen ki épült, a 2004/05ös tanévtől öt évfolyamossá, majd a 2011/12es tanévtől újra négy évfolya mossá vált. Változatlanul keressük a tanulók szükségleteihez, képességeihez legjobban illeszkedő tanítási módszereket, tanulásszervezési eljárásokat, tanulói tevékenységformákat, valószínű tehát, hogy pedagógiai programunk egyes részeit a későbbi tapasztalatok birtokában ismét módosí tanunk kell. Nem hisszük azonban, hogy változna pedagógiai hitvallásunk:

"Ha a gyerekek kritizálva élnek, Megtanulnak megbélyegezettnek lenni. Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, Megtanulnak veszekedni. Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, Megtanulnak szégyenlősnek lenni. Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, Megtanulják bűnösnek érezni magukat. Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják becsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban!" (Dorothy Law Holte)


4

b)Célok Az iskola a hozzánk járó fiatalok nevelésében, képzésben a legfontosabbnak tartja, hogy: amennyire az az intézményes nevelés és oktatás keretein belül megvalósítható, minden gyerek a saját adottságaihoz, képességeihez, helyzetéhez illeszkedő bánásmódban, fejlesztésben ré szesüljön tanulóink képesek legyenek a saját világukban, társaik között eligazodni, kapcsolatot teremte ni, az általános emberi normák szerint élni. c) Értékek Iskolánk a hozzánk járó diákok nevelését az alábbi értékek mentén kívánja megvalósítani: A személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése (az életkori sajátosságok figyelembevételé vel):  becsületesség, mások tisztelete;  együttműködési képesség, tolerancia, empátia, segítőkészség;  küzdés, kitartás;  kreativitás;  önállóság, önismeret, önértékelés;  önfegyelem;  nyitottság;  a munka, a tudás értékének, becsületének felismertetése;  pozitív gondolkodás;  esztétikai érzékenység, a szépség iránti fogékonyság;  érzelemgazdagság. A demokrácia technikáinak megismertetése, gyakorlása, gyakoroltatása:  kommunikációkészség;  konfliktuskezelés;  együttműködés;  önálló véleményalkotás, döntésképesség;  az egyéni, a csoport és a közösségi érdekek felismerése és összehangolása;  részvétel az iskolai élet szabályainak kialakításában, az elfogadott szabályok maradéktalan betartása. Egészséges életmód, életvitel iránti igény felkeltése:  rendszeres mozgás, állóképesség;  táplálkozási szokások;  higéniás kultúra;  kultúrált kapcsolat fiúk és lányok között, kultúráltság a szexualitásban;  felkészítés a harmonikus családi életre. "Helyünk a világban"  kulturális gyökereink, nemzeti értékeink ismerete;  hazaszeretet;


 más népek, nemzetek, nemzetiségek, népcsoportok elfogadása és sajátos szokásainak tiszteletben tartása;  az ember és környezete, környezetvédelem;  a vallási és világnézeti különbségek tiszteletben tartása. Az általános műveltség megalapozása, korszerű ismeretrendszer kialakítása:  az egyéni képességek maximális kibontakoztatása;  belső motiváció, érdeklődés kialakítása;  életközeli nevelés, oktatás, praktikus ismeretek szerzése;  ismeretszerzési, tanulási technikák, módszerek elsajátíttatása;  az önálló tanulás képességének kialakítása, permanens önművelésre szoktatás. Nevelőmunkánk eredményességét meghatározza, hogy:  mennyire hitelesek a nevelési eszményeink;  a pedagógusok mennyire képesek együttműködni, közösen megoldani a konfliktuso kat;  milyen mértékben tartják be a pedagógusok a közös megállapodásokat;  mennyire felkészültek a nevelőtestület tagjai;  mennyire képes a nevelőtestület az önértékelésre. d) Képzési struktúra Iskolánk 8+4 évfolyamos összetett iskola. Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfo kú nevelésoktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra. A gimnázium négy, ill. a nyelvi előkészítő évfolyam esetében kifutóan öt évfolyammal mű ködik, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú isko lai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelésoktatás folyik. Az öt évfolyamos képzés utolsó éve a 201415. tanév.

A 912. évfolyamokon emelt szintű képzés folyik az angol nyelv és az informatika tárgyakból úgy, hogy a gimnáziumi osztály egyik része az angol nyelvet, másik része az informatika tár gyat tanulja emelt óraszámban.

Iskolánk a fenntartó döntése értelmében sajátos nevelési igényű, illetve pszichés fejlődési za varai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottak tanulókat in tegrál. A középiskolai képzés gimnáziumi tanterv szerint történik (a gimnáziumnak négy évfolyama van). A náluk végzett nyolcadikos tanulók felvételi vizsga nélkül juthatnak be a gimnáziumi tago zatra. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

6


Tanulóink más típusú iskolában folytathatják tanulmányaikat:  4. évfolyamot követően 8 évfolyamos gimnáziumban  6. évfolyamot követően 6 évfolyamos gimnáziumban  8. évfolyamot követően 4 évfolyamos gimnáziumban, szakközépiskolában, illetve szakiskolában. e) Eljárások A hagyományos oktatási forma az ismeretek megtanulását, a tanulók által készen kapott, me chanikusan elsajátított ismereteket helyezi előtérbe, s a gondolkodás, ítéletalkotás készségei nek fejlesztésére kevés lehetőséget teremt. Ebben az esetben a tanulók tudását a memorizált ismeretek mennyisége jelzi. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a probléma megoldógondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizá lás, stb. E képességek fejlesztése a megszokottól eltérő tanítástanulási folyamatot kíván Elsősorban a tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és -készségek: szövegértési szövegalkotási, matematikailogikai, infokommunikációs technológia (IKT) ,idegennyelvi, szociális fejlesztését kell előtérbe helyezni. A képzés hatékonysága feltételezi a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez igazodó differenciált tanulásszervezést és értékelést. A tanulók életkorától függően különböző jellegű eljárá sokat alkalmazunk az 14., az 56., 78., a 9., 1011. és 12. évfolyamokon. A csoportos mun kaformák az intellektuális képességek mellett lehetőséget adnak a szociális képességek fej lesztésére is. A tanulók aktivizálására és motiválására használt eszközeinknek, eljárásainknak is igazodniuk kell az életkori sajátosságaikhoz. A 67 éves gyermek külső motiváltságát fokozatosan alakít juk belső igénnyé. Az alsó tagozaton a felfedeztető tanulás, a kíváncsiság fenntartása, a felső tagozaton az egyéni érdeklődés, a tudás értékének felismerése kerül előtérbe. El kell kerülnünk, hogy a tanulók tudásában elkülönüljön az iskolai és a „hétköznapi” tudás. A közvetített ismereteknek a tanulók mindennapi tapasztalatából kell kiindulnia. Így, és a tan tárgyi integrációval, a tantárgyak közötti együttműködéssel elkerülhető, hogy ugyanaz a prob léma az egyes tantárgyakban elkülönülten jelenjen meg A pedagógusok az iskola jellegéből, funkciójából adódóan a gyerekekkel főként oktatási szituációkban találkoznak. A személyiség harmonikus fejlesztése szükségessé teszi, hogy ezt az egyoldalúságot változatos tanórán kívüli tevékenységek szervezésével oldjuk. Iskolánk képzési, képességfejlesztő és szocializációs (nevelési) feladatait a diákok tanórai foglalkozta tásával, a tanórán kívüli foglakozások, iskolai és osztály szintű programok szervezésével, a diákönkormányzat működésének segítésével, az iskolai élet szabályainak meghatározásával és betartatásával látja el. Az iskolai keretben folytatott (intézményes) nevelés és oktatás elképzelhetetlen a családokkal való együttműködés, a gyerekeket érő nevelő hatások minimális összehangolása nélkül. Ugyanakkor az iskolának esetenként olyan értékeket is közvetítenie kell, melyek eltérnek a


7


családok szokásaiban, életmódjában, a hétköznapi emberi és társadalmi kapcsolatokban meg nyilvánulóktól. A tanár legyen egyéniség, de az iskola írott és íratlan szabályainak betartása mindenki számá ra kötelező. Tartsa be a kultúrált viselkedés, kapcsolattartás normáit. A pedagógusok is tisztel jék egymást, becsüljék egymás munkáját, eredményeit, ne akadályozzák, hanem segítsék egymást. Tegyenek különbséget a kollegákra és a gyermekekre vonatkozó illetve tartozó in formációk között. A problémákat nyíltan, egymás iránti toleranciával beszéljék meg. A peda gógusok törekedjenek arra, hogy nyitottak, konstruktívak, demokratikus gondolkodásúak, kompromisszum készek, igényesek (munka, külső), következetesek, kreatívak, határozottak, felkészültek, elfogadóak, hitelesek, független gondolkodású személyiségek legyenek. Minden pedagógustól elvárható, hogy rendszeresen tovább képezze magát. A nevelőtestület munkáját jellemezze a gyermekközpontúság, a gyermekek tisztelete. Minden pedagógusnak minden nevelési szituációt úgy kell megoldania, hogy maximálisan figyelem mel legyen a gyerekek érdekeire. Valamennyi tanár feladata megtalálni azt a területet, amely ben tanítványai a legtöbb adottsággal rendelkeznek, és eljuttatni őket az általuk elérhető leg magasabb szintre. f) Projektoktatás A projekt korszerű pedagógiai módszer, melyet a differenciált tanulásszervezés módszerei kö zé szükséges beépítenünk. A témaválasztás sokféle lehet, szinte minden témában szervezhető projekt. Olyan, amely a szűken vett tananyaghoz, a tankönyvekben szereplő ismeretekhez kapcsolódik; olyan, amely részben köthető a tantervhez, és olyan is, amely annál általánosabb témával foglalkozik. Az adatgyűjtés, történhet az iskolában és az iskola falain kívül is. Az a szerencsés, ha a pro jektmunka kapcsán a gyerekek eddig ismeretlen helyeket keresnek fel és találnak meg. A téma feldolgozása sokféle módon történhet, akár a hagyományos órakeretben, akár az iskola időkeretén túl. Nyilván ez utóbbi alkalmasabb a projektszervezésre, de nem lehetetlen az óra alatti feldolgozás sem, különösen, ha nincs lehetőség másra. A termék, a produktum összeállítása a munka befejező fázisainak egyike. Ez lehet vándorkiál lítás, kiadvány, iskolaújság, könyv, videó készítése; és egyre több a közös internetes honlap is. A végtermék nagyon fontos nevelési eszköz a projektmunkában, a gyerekek itt léphetnek ki az iskola belső nyilvánossága elé, megmutathatják munkájukat a szülőknek és az iskola szűkebb vagy tágabb környezetének. A produktum bemutatásával kezdődik a projektmunka értékelő fázisa, ahol fontos az önérté kelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése, szükség esetén a produktum korrigálá sa. A projektmunka olyan tulajdonságokat értékelhet elismerőleg, amelyeket a szokványos tan termi órák soha. A tantárgyi előmenetelben lassan haladók értékei kiderülnek a jól szervezett projekt során, és ez megváltoztatja a gyerekek önértékelését, így segítve az örömteli tanulást. A különböző kulturális és anyagi háttérrel rendelkező gyerekek más és más tapasztalattal já rulnak hozzá a közös műhöz, a projekthez, és így olyan ismereteket szereznek, amilyeneket semmilyen tankönyv nem tud jobban közvetíteni számukra.


8


A projekt fejleszti:  a szóbeli és képi kifejezőkészségeket,  az együtt dolgozás képességeit, csoportos és önálló kutató és alkotómunkát,  a könyvtári tevékenységet, az olvasmányok beépítését,  alkotótevékenységet, manualitást,  a miénktől eltérő emberi kultúrák szokásai és életmódja iránti érdeklődést és megér tést,  a nemzeti történelem, a család és lakóhely jelene és múltja iránti érdeklődést,  a játékosságot, ötletességet és fantáziát a tanulásban. Az alsó tagozaton minden tanévben szervezünk projekteket, melynek témáit az éves prog ramban határozzuk meg. A projektek témáiba az ünnepek is szorosan beletartoznak. Célunk, hogy a programok szerve zésébe, megvalósításába az évfolyam tanulói és pedagógusai együtt, közösen vegyenek részt, átéljék az együttműködés, együttes alkotás örömét. g) Egyéni, differenciált képességfejlesztés A tanulók egyéni képességeinek, érdeklődésének, szükségleteinek figyelembevétele nem kor látozódik a tanulásitanítási folyamat egyegy mozzanatára, hanem az ismeretelsajátítás va lamennyi fázisában alkalmazható.  Az új ismeret feldolgozása során is élünk a differenciálás lehetőségével.  A tanítási folyamatba beépítjük a tanulók meglévő ismereteit, és tekintettel vagyunk a tanítványaink közötti különbségekre (pl.: olvasottság, tájékozottság egyegy témában).  Az előzetes kutatást, felkészülést igénylő feladatok adásával a tanulók érdeklődésére is tekintettel vagyunk.  Figyelembe vesszük a tanulók gondolkodási különbségeivel, az elsajátítás, a befoga dás eltérő útjaival is.  A gyakorlás során nyílik a legtöbb lehetőség változatos differenciált eljárássorok al kalmazására.  Az "alkotó gyakorlás ", azaz az ismeretek feladatba ágyazása, a problémák állítása kü lönböző szinteken történik.  Az ismeretek alkalmazását igénylő, a valós életből vett példákat alkalmazunk.  Az elsajátítás mértékének ellenőrzését témazáró felméréssel végezzük.  Csak a szükséges és elégséges szintű ismeret birtokában megyünk tovább a tananyag ban.  A felmérésekben is biztosítjuk az eltérő ütemben haladó, ill. a tehetséges tanulóknak szóló feladatokat.  A számonkérés során a szóbeli beszámolók gyakorisága a tanulók kommunikációs készségének fejlesztését, szolgálja. A differenciált tanulásszervezés megvalósítása nem nélkülözheti a tananyag sajátságos elren dezését. Rendezési elvünk, hogy lehetőleg minden tanulónak elegendő időt biztosítsunk az ismeretek elsajátítására. A differenciált feladatsorok alkalmazása feltételezi a képességek fejlesztésének lépésekre bon tását. Annak ismeretét, hogy ennek melyek a szintjei; milyen az építkezése; hová lehet, és kell


9


visszalépnünk, ha szükséges. Nem csak eltérő nehézségű feladatok adásával valósítjuk meg a differenciálást, hanem egy feladat különböző szinten történő feldolgozásával is. A differenciálást nemcsak a feladatok különbözőségével valósíthatjuk meg, hanem a tanuló számára biztosított eszközökben is. Aktív tanulás szervezésére törekszünk. Igyekszünk olyan tankönyvcsaládot választani, amelyekben differenciált feladatsorokat talá lunk. Az a törekvésünk, hogy a magunk készítette feladatsorok a tanítók között hasznosuljanak, hogy a sok jó ötlet, és a saját készítésű taneszközök is "közkinccsé" váljanak. A tanítási folyamatban a hagyományos iskolai kereteket meghaladó formákat is alkalmazunk. Ezeket választható módon, a jogszabályi előírásoknak megfelelően szervezzük meg:  múzeumlátogatás;  13 napos tanulmányi kirándulás;  erdei iskola;  iskolanap (egészségnap, Föld napja, EUnap, stb.);  projekt. Tanulmányi kirándulás A iskolában folyó nevelésoktatás szerves része a tanulmányi kirándulás. Az éves munkaterv ben meghatározott időpontokban (ősszel és/vagy tavasszal) egy vagy több napos kirándulást szervezünk. A természet védelme, a környezettudatos magatartás kialakítása nem a tanköny vek alapján történik, hanem személyes élmény formájában. A VII. kerületben élő gyermekek természetben, szabad levegőn történő foglalkoztatása a belváros szennyezett levegője után egészségügyi szempontból is fontos. A kirándulások a gyermekek fizikumát, állóképességét, kitartását is fejlesztik. Fejlődnek társas kapcsolataik, hiszen együttműködést, alkalmazkodást kíván meg az egész vagy több napos együttlét. A szülői háztól való távollét az önállóságot is fejleszti. Az erdei iskolai programok osztály keretben megvalósított projektek, melyek kiváló lehetősé get nyújtanak az iskolán kívüli, élményszerű ismeretszerzésre. Az erdei iskola nem kötelező eleme a pedagógiai programunknak. A tanulmányi kirándulások időtartamának meghosszabbí tásával, vagy tanítási időn kívül szervezhető. Feltétele az adott osztály szülői közösségének írásos beleegyező nyilatkozata. h) Alkalmazott munkaformák Frontális munka A gyermek tudásához való alkalmazkodás, tanuláshoz való aktív viszonyának kialakítása, sok irányú érdeklődésének felkeltése, a személyiségének, a képességeinek egyéni fejlesztése kizá rólag a hagyományos frontális munkaforma keretén belül elképzelhetetlen. A frontális tanulásirányítást nem kívánjuk megszüntetni, mert ennek is vannak nagyon fontos pozitívumai. Például: a tanár irányítja a tanulók gondolkodási menetét; az irodalmi művek nyújtotta élmények együttes átélése; az ismeret rövidebb idő alatt átadható; a tanári magyará zat nyomon követése egyszerre történik. A differenciált oktatás a frontális munka túlsúlyát szünteti meg! Egyéni munka Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

10


Az egyénre szabott feladatadás a differenciált tanulásirányításnak iskolánkban egyik legelter jedtebb formája. Ebben a munkaformában tudunk a leginkább igazodni a tanuló előzetes isme reteihez, pillanatnyi állapotához, munkatempójához. A tanító, tanár az önálló munka alatt figyel, kérés esetén segít, illetve az általa kiválasztott csoporttal vagy gyermekkel együtt dolgozik. A gyorsabban dolgozó tanulónak elegendő feladatot biztosítunk. A tanulókat egyéni képességükhöz viszonyított optimális nehézségű feladatsorokkal látjuk el. A különböző jellegű tantárgyak tanítása során, a dyslexia és/vagy dysgráfia miatt lassabban haladó tanulókat szóban készítjük fel a tananyag elsajátítására. Egyénileg készítjük fel tanulóinkat a különböző tanulmányi versenyekre, vizsgákra. Rendszeresen biztosítunk lehetőséget tanulóinknak önálló kiselőadás megtartására. A differenciált házi feladat az egyéni fejlesztés mindennapi gyakorlata. Adunk kötelező és nem kötelező feladatokat is. A témazáró felmérések után feltárt hiányosságokat egyéni ill. csoportos munkaformában korrigáljuk. Ezután ismétlő dolgozattal ellenőrizzük a felzárkóztatás eredményességét. Időnként van a tanórának olyan része, amikor a tanuló maga választhat a munkaformák közül: egyénileg vagy tanári segítséggel kíván dolgozni. Csoportmunka A csoportban végzett munkának az egymástól való tanulás hatékonyságán túl, felmérhetetlen a személyiségfejlesztő hatása. Iskolánk pedagógiai céljai között jó néhány olyan tulajdonság ki alakítását fontosnak tartja, amelyeknek a csoportos munkáltatás a megfelelő terepe. Például: tolerancia, önkifejezés, empátia, kreativitás, problémaérzékenység, másokra odafigyelés, egymás segítése, stb. Ha több egymáshoz hasonló gyermek ugyanazt a feladatot kapja, felvetődik a csoportalakítás lehetősége. Ebben az esetben "rétegzett csoportmunkát" szervezünk, hiszen továbbra is önálló feladatvégzés folyik. Kiscsoportban végzett munkáltatást valamennyi tantárgy esetében szervezhetünk, amikor a ta nulóinkat együttes munkavégzésre, közös tevékenységre, közös produktum létrehozására ins piráljuk. Páros munka A párban végzett munka jó előkészítő, megfelelő tréning a nagyobb csoportban történő koope ratív tanuláshoz. Kooperatív munka Jelenleg még a kooperatív tanulási munkaformának kevés gyakorlata van nálunk is. Talán azért, mert ehhez kell a legmagasabb együttműködési készség mind a gyerekek, mind a peda gógus részéről. Kooperatív tanulás esetén a pár vagy max. 6 fős csoport kap feladatot, amelyet együtt kell megoldaniuk. A csoportban a gyermekek szétosztják egymás között a feladatot több kisebb egységre, amelyet megoldva megszületik a közös produktum. A gyermekek nemcsak saját tanulásukért felelősek, hanem azért is, hogy minden csoporttag együttműködjön. Nemcsak a tananyag elsajátítása a feladat, hanem a másik segítése is.


11


Egymástól tanulnak és egymást tanítják. Gondolataik megosztása közben figyelmük, emléke zetük, gondolkodásuk fejlődik. A tanítónak, tanárnak lehetősége van ennél a munkaformánál is azokkal foglalkozni, akiknek több problémájuk van, több segítségre van szükségük. A kooperatív tanulás során a tanulási technikák jelentősége és köre is nő. Értelmezni kell a feladatot és a célt, bizonytalanság esetén ezt a csoporttársakkal meg kell beszélni; ha olyan a munkaforma, részt kell venni a munka egymás közötti felosztásában, a sorrend, az időtartam meghatározásában. Össze kell gyűjteni, vagy ki kell választani a szükséges eszközöket, segéd leteket, könyveket; jegyzeteket kell készíteni. Információkat kell gyűjteni az azonos feladatot végzőtől vagy a más részmegoldáson dolgozó csoporttárstól; az információkat meg kell velük osztani. Algoritmust kell tudni használni, esetleg készítésében közreműködni. I. 2. A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Az iskola természetes közege minden gyereknek, függetlenül az adottságaitól, egyéni képes ségeitől. Valljuk, hogy az iskolát és a tanítást kell a tanulóhoz illeszteni, s nem a tanulót a ne velési célokhoz idomítani. Tanítványaink különbözőek egymástól, és a tanulás szempontjából fontos képességeik is igen eltérőek. A tanulók közti különbségek  biológiai (fejlődési ütem)  pszichológiai  szociológiai (otthonról hozott ismeretek különbsége, a család értékrendjében, az iskola milyen helyet foglal el, stb.) jellegűek. Nem a különbségek minősítésén van a hangsúly, hanem a különbségek tudomásul vételén és tiszteletben tartásán. Több, az egyéni képességhez igazodó programot indítottunk el. Terve inkben a differenciált tanulásszervezés széles körű megvalósítása szerepel. a) Célok  Valamennyi tanulót egyéni érési, fejlődési ütemének figyelembevételével adottságai nak, lehetőségeinek megfelelő, minél magasabb szintre kívánjuk juttatni.  Az egyéni fejlődési, haladási ütemnek megfelelően a tanítási-tanulási időt differenci áltan kezeljük.  Az életkornak megfelelő önálló, egyéni és csoportos kutatófelfedező, tapasztaláson, tevékenységen alapuló tanulást helyezzük előtérbe.  A differenciált egyéni és csoportos tanuláshoz a tanulási tartalmakat a képesség és készségfejlesztésnek megfelelően szervezzük.  Változatos, a differenciálást elősegítő munkaformákat alkalmazunk.  A differenciált munkaformáknak megfelelő taneszközöket, feladatrendszereket szer kesztünk.  Értékelésünkben a folyamatos, diagnosztizáló, fejlesztő értékelést és a tanulói önértékelést helyezzük előtérbe.  Egész napos foglalkoztatás b) Eljárások Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

12


Az óvodából iskolába lépés nagy megterhelés a kisgyermeknek. Az új környezet, ismeretlen nevelők, új szokásrendszer és napirend nagy terhet jelent számára. Nem csak az óvodaihoz hasonló környezet kialakításával, hanem az óvodai élethez történő alkalmazkodással segíthet jük a beilleszkedést. Induló első osztályainkban az emelt óraszámú énekzene oktatását megtartva, elkezdjük az angol nyelv játékos tanítását. Az egész napos nevelés keretében, a szabadidőben szervezett te vékenységekkel kívánjuk megvalósítani az egészséges életmódra nevelést, a környezettudatos és környezetvédelmi attitűd kialakítását, a zene, a művészetek iránti érdeklődés felkeltését. A tanórán kívüli ismeretszerzést kiemelten fontosnak tartjuk. Az 14. évfolyamon előnyben részesítjük a napközi otthoni forma mellett, a kéttanítós rendszer kialakítását. Ennek lényege, hogy az osztályban két tanító egész napos nevelést és okta tást valósít meg. Érdeklődési körük szerint osztják meg egymás között a tantárgyakat, és így integrált tantárgyi blokkokat alakíthatnak ki. E rendszerrel lehetővé válik, hogy a gyermekek napirendjét rugalmasan, az életkori sajátosságokhoz igazítsuk. A tanítási órák idejét és időtar tamát a gyermekek szükségleteinek megfelelően, rugalmasan lehet kezelni. Az órák időtarta ma 2090 percig terjedhet. A tanítók nem csak tanítási órán találkoznak a gyerekekkel, ezért ismerik kedvenc szabadidős tevékenységét, szokásait, viselkedését. Ez teljesebb képet nyújt a pedagógusnak a gyermek személyiségéről, segíti képességeinek több szempontú megismeré sét, és reálisabb értékelését. Az egész napos neveléssel a gyermekek teljes iskolában töltött idejére optimális nevelési feltételeket lehet biztosítani. A tanulók a délutáni szabadidős tevé kenységek idején sincsenek más osztályokkal összevonva. A tanulócsoport egész nap együtt, egy helyen, ismerős pedagógusok irányítása mellett él. Negyedik osztálytól a gyermekek napirendje változik. A tanítási órák hossza a hagyományos 45 perc, hiszen már nem csak a két tanító van a gyerekekkel, hanem néhány szakos tanár is, pl. nyelvtanárok. Délután sokasodnak a külön órák, sport, szolfézs, hangszeres tanulás, ami kissé megbontja a korábbi „rendet”. A guruló rendszer nagy előnyét, a tanulócsoport egyben tartását mindenképpen megőrizzük, mert a gyermekek biztonságérzete fontosabb, mint az anyagiak. (Napközi otthonban a különböző tanulócsoportok összevonása gazdaságosabb!) A kialakult tanító párok így a következő első osztály indításakor is együtt maradhatnak. A gurulós rendszerű napirend alkalmazása felvet néhány olyan problémát is, amit ha idejében felismerünk, kompenzálni tudunk. A kisiskolások hozzászoknak ahhoz, hogy a tanórák nem 45 percesek, hogy tanítójuk szabadidőt iktathat be, ha a gyermekeknek erre szükségük van. Ezért nehezebbé válhat a felső tagozatos „kötött” időgazdálkodásra történő áttérésük. Ezért negyedik osztályban már alkalmazkodunk a tanítási órák hagyományos rendjéhez. Ugyancsak az alsó és felső tagozat átmenetének kérdése a taneszközök hazavitele. Negyedik osztályban a gyerekek szokásrendszerébe új elemként építjük be a táska, ill. a tankönyvek mindennapos használatát, a másnapi órarend szerinti otthoni bepakolást. A leckefüzet beveze tése is a rendszeres otthoni felkészülést célozza.


13

I. 3. Az egészségfejlesztés feladatai a) Szerepe Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korsze rűsítésére, és a pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére irányul. „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testilelki és szociális jólét állapota” (WHO) Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség fejlesztés az a folyamat amely, képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, és az önsegítés feladatait, módszereit. b)Helyzetkép Tanulóink az általános műveltséget megalapozó és a középiskolai évfolyamokon hosszú éveket töltenek el 619 éves korukig iskolánkban. Ez időszakban érdemi hatást lehet gyako rolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később ki alakuló, megszilárduló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatásinevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, létesít mény környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsőleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megje lenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rend szere. c) Erőforrások: Személyi Belső erőforrások:  iskolaorvos, védőnő  gyermek és ifjúságvédelmi felelős,  drogkoordinátor Külső kapcsolatok (támogató szervezetek):  egészségügyi szervezetek (ÁNTSZ, Drogambulancia Vöröskereszt, VESZ szakor vosai)  pedagógiai szakszolgálatok ( …)  rendvédelmi szervezetek  Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok  Nevelési Tanácsadó  a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei.


Tárgyi és anyagi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanárok és diákok számára. Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zava rokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazet ták. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő programokon és szabadidős, illetve tanórá kon kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet elérhetőség áll rendelkezésre a számítógépes teremben. d) Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai céljai, hogy a tanulók kellő ösztön zést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a le hetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon, s konkrét tevékenységben alapozódjon meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben  a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete  az egyéni tanulás technikáinak ismerete, módszerei  az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe  a rizikóvállalás és határai  a szenvedélybetegségek elkerülése  a tanulási környezet alakítása  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Hosszú távú pedagógiai célok  a stratégiai célokra vonatkozó érték és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  rendszerszemléletre nevelés  önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése  az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése  a személyes felelősség tudatosítása  ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek meg előzni az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség  az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása  a családi életre nevelés fejlesztése


15


 az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Középtávú célok és feladatok: Célok:  a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztés szemléletmódjának formálása  a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása  a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása  készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésé nek folyamatában  a tanulók megterhelés és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitá sának növelése  a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől men tes életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása. Feladatok:  Állapot felmérés készítése o diákok egészségi állapota, életmódja o a tanulók ismeretszintje, attitűdjei a kollégák körében a problémaérzékeny ség „szondázása”, a kooperáció mérése  a szülőkkel való együttműködés fejlesztése, igényfelmérés  a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejleszté se  a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása  a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele  az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek állományának bővítése  a diákok dohányzásának, alkohol és drogfogyasztásának megelőzése  az egészséges táplálkozás igényének kialakítása  a lelki egészség megőrzése, stressz oldó módszerek megismertetése I. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok a) Együttműködés a családdal A szülők és a pedagógusok közötti együttműködés tartalma s a szilárd családi és iskolai kö vetelményrendszer a legfontosabb tényező a gyermekek szocializációjában, nevelésében. A családi életmód átalakulása s ezzel párhuzamosan a szülői nevelés alkalmazkodása az új életfeltételekhez és társadalmi igényekhez feszültségek és ellentmondások közepette napja inkban is tart. A családi életmód kisebbnagyobb feszültségein általában felülkerekedik a szülők gyermekszeretete a neveléshez szükséges anyagi, erkölcsi és érzelmi feltételek bizto sításának szándéka, a bizalom az iskola és a tanító iránt, valamint a gyermekek fejlődésé hez, tanulmányi és erkölcsi előrehaladásához szükséges családi tennivalók készséges válla lása. "A szülő joga, hogy


16


 megismerje a nevelésioktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai prog ramját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról;  gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a neveléshez tanácsokat, segítséget kapjon;  a nevelésioktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon;  részt vegyen az iskolaszék megválasztásában mint választó és mint megválaszt ható személy;  kezdeményezze a szülői munkaközösség létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében. A szülő kötelessége, hogy  rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal;  elősegítse gyerekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A pedagógus kötelessége, hogy  a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének előse gítése érdekében intézkedést tart szükségesnek;  a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon;  a foglalkozási, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra hozza, a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztassa azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van. A megelőlegezett bizalom, az empátia, a barátságos, humánus értékelés olyan követelmé nyek a pedagógus viselkedésében, melyek az együttműködés alapját képezik. Az osztályfőnöknek ismernie kell:  a család szociális helyzetét  együtt lakó családtagok száma  a gyermek helye a lakásban  a lakás egészségügyi, esztétikai helyzete  a család kulturális színvonala  a gyermek kisgyermekkorára vonatkozó ismereteket  betegségei  bölcsődei, óvodai élményei  esetleges fejlődési rendellenességei  a szülők nevelési módszereit  egységes eljárások  következetesség vagy következetlenség  a gyermekkel való beszéd stílusa  jutalmazási és büntetési szokások  a szülők véleményét az iskoláról (egyetértő, vitatkozó, támadó, védekező, elutasító)  a tanuló otthoni helyzetét


17


 viszonya szüleihez, testvéreihez, velük együtt élő nagyszüleihez, iskolán kívüli ba rátaihoz  szerepe a családi munkamegosztásban  otthoni tanulási szokásai, különórái  szabadidős tevékenységei, kedves játékai  a gyermek értékelését a családban  tárgyilagosság, elfogultság  alul, felülértékelés  a jövőjéről alkotott elképzelések realitása Ha a szülő érzi, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni, és erre mint alapra támaszkodva építeni tovább a személyiségét, akkor ehhez a szülő segít séget fog adni. Legfontosabb a bizalom kialakítása a szülők és az iskola között. A kapcsolattartás formái  Szülői értekezlet  Fogadóóra  Családlátogatás  Nyílt órák, nyílt napok  Tájékoztatás  SzMK megbeszélések b) A szülői értekezletek  Leggyakoribb formái:  tájékoztató, információs jellegű  vita jellegű  Témái:  tanulmányi kérdések  nevelési kérdések  a tanulók munkafegyelme, magatartása  közös programok szervezése  az iskola házirendjének megbeszélése  tájékoztatás a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeiről  tájékoztatás az iskola által szervezett szakkörökről, klubokról, előkészítőkről  az osztály tanulmányi kirándulásának előkészítése  javaslatok kulturális és szabadidős programokra  tájékoztatás a táborozási lehetőségekről  választott aktuális témák Ajánlás a témák évfolyamonkénti bontásban 1. évfolyam 1. Az iskolai szokásrendek, az iskolaérett gyermek teljesítménye, magatartása, az át menet nehézségei óvodásból első osztályos lesz. 2. A félévi munka értékelése, helyes napirend kialakítása, az otthoni segítés formái. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

18


3. Munka és pihenés. A játékok személyiségfejlesztő hatása. Milyen játékot vásárol junk? A nyári szünidő megtervezése. 2. évfolyam 1. Követelményrendszer, az osztály belső légköre, önállóság fejlesztése a családban. 2. A félév mérlege. Hogyan történik a második félévtől a tanulók értékelése. Értékelés és osztályozás az iskolánkban. 3. Jutalmazás és büntetés (ki, miért, hogyan?). 3. évfolyam 1. Követelményrendszer, szellemi és szociális fejlődés a kisiskolás korban. 2. A félév értékelése, munkamegosztás a családban, közösségi munkák az osztályban. Következetesség a nevelésben és a tanulásban. 3. Egészséges, kultúrált életmód, a családi együttlét örömei, a hétvégék nevelési lehe tőségei: TV, video, múzeum, könyvek, színház, kirándulások. A 610 éves gyermek személyisége, önismeret, reális kritikai készség fejlesztése. 4. évfolyam 1. Követelményrendszer a tanulásról (hol, hogyan?), miben segíthet a szülő, a helyes tanulási módok feltárása. Az új értékelés. 2. A félév mérlege. Az erkölcsi szabályok, normák, alapvető illemtani ismeretek. A lányok és fiúk kapcsolata. 3. A szövegértő olvasás fontossága az önálló tanulás fejlesztésében és a mindennapi életben. A család beszédkultúrája, a leggyakoribb beszédhibák, a helyes ejtés és he lyesírás közötti kapcsolat a csúnya beszéd. 5. évfolyam 1. Ötödikbe léptünk. Átmeneti nehézségek, tanulási módszerek. Az év feladatai. 2. Félévi mérleg. Emberi kapcsolatok a mindennapi életben. Az iskola és a család kapcsolata. 3. A tömegkommunikációs eszközök hatása a gyermekek érzelemvilágára. 6. évfolyam 1. Egyén és közösség felelősség másokért. 2. A félév mérlege. Munkára nevelés a családban. 3. Hogyan kezdjem? (Kamaszodó kapaszkodó.) 7. évfolyam 1. A család és az iskola. A környezet hatása a személyiségre. 2. A félévi munka értékelése. Önismeret, önértékelés. 3. Továbbtanulási nehézségek. Követelményrendszer. 8. évfolyam 1. A pályaválasztási döntés előkészítése. (Az iskolaválasztás gondja.) Értékrend a tár sadalomban, iskolában és a családban. 2. A félév mérlege. Még nyolcadikos a gyermekem. 3. A serdülők társas kapcsolatáról, a közösségbe való beilleszkedés problémáiról. 9. évfolyam 1. Átmeneti nehézségek. Társas kapcsolatok az új környezetben. 2. A félévi mérleg. Harc a káros szenvedélyek ellen (következményei, segítségnyúj tás). 3. Önállósodás igénye, lázadozás. 10. évfolyam 1. A vizsgára felkészülésben hogyan segíthet a szülő.


19


2. A félév eredményei. Legyünk jóban önmagunkkal szülő és gyermek kapcsolata a "lázadás" idején. 3. Mit csináljak a szabadidőmben? Ötletek adása. 11. évfolyam 1. A tanulók közti különbségek lecsapódása otthon, illetve iskolán kívül. 2. A félév értékelése. A hatékony tanulás, tanulási zavarok. 3. A munka szerepe. 12. évfolyam 1. A munkahely megtalálása, a munkanélküliség problémája. 2. A félév mérlege. Felkészülés az érettségire. 3. A mindennapok esztétikája, örömei (útravaló). A szülői értekezlet fajtái:  az iskola éves munkatervébe beütemezett szülői értekezletek (évente 23 alka lommal: szeptemberben, februárban és májusban)  szülői értekezletet tartunk akkor is, ha a szülők többsége kéri  réteg szülői értekezlet  78. osztályosoknak a pályaválasztással kapcsolatban  leendő 1. osztályosok szüleinek előzetes tájékoztató  táborozások, kirándulások, iskolai rendezvények esetén c) A fogadóóra A pedagógusok a fogadóórákon azzal teremtsék meg a szülőgyermek beszélgetések lég körét, hogy minden gyermekben látják a jót, a "kincset" is. Célja  lehetőség a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük előmenetelének, magatartásának alakulásáról, teljesítményéről;  lehetőség a tanárok számára, hogy párbeszédet, pedagógiai konzultációt folytas sanak a szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra. A fogadóórákon a legtöbb esetben az oktatás színvonalával, a pedagógus módszereivel, el lenőrzési és értékelési rendszerével iskolai szolgáltatásokkal kapcsolatosan merülnek fel kérdések, továbbá lényeges a tájékoztatás kérése az egyes tantárgyak követelményeiről, az oktatás módszeréről, a tankönyvekről, más iskolához viszonyított nevelésioktatási eredmé nyekről, az iskola feltételeiről, a továbbtanulás esélyeiről. Időpontja:  felső tagozaton: az éves programban meghatározott időpontokban, évente két alka lommal, novemberben és áprilisban. Novemberben külön napon tartjuk a fogadó órát az ötödik és a hatodik és külön a hetedik és a nyolcadik évfolyam számára.  alsó tagozaton: a nevelők a tanulók tanulmányi előrehaladásáról és magaviseletéről a szülőket folyamatosan tájékoztatják. d) A családlátogatás


20


Célja:  a tanuló megismerésének egyik legjobb módja.  a szülők saját környezetükben kevésbé feszélyezettek, mintha nekik kell az iskolába jönniük.  közvetlen képet ad a tanulók otthoni tanulási lehetőségeiről, a szülők nevelési esz közeiről, a szülők és gyerekek, testvérek kapcsolatáról.  jobban megismerhető a tanuló egészségi állapota, személyiségfejlődésének eddigi útja, szabadidős tevékenységei, iskolán kívüli elfoglaltságai, otthoni feladatai, rész vétele a családi munkamegosztásban.  az otthoni környezet segítő vagy gátló tényezőinek ismeretében hatékonyabban lehet a tanuló iskolai munkáját irányítani, a közösségben elfoglalt helyét javítani, illetve megszilárdítani. Időpontja a szülők és a pedagógus közös megállapodása alapján formálódik. e) Nyílt órák, nyílt napok A szülők ezen alkalmakkor közvetlenül megismerkedhetnek az iskolai élettel, az ott folyó nevelőoktató munkával. Láthatják gyermekeiket, hogyan élnek az iskolai körülmények kö zött, hogyan tevékenykednek, és hogyan állják meg helyüket. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a pedagógus a szülőket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje. Mindenképpen célszerű nyílt napra meghívni az első osztályos ta nulók szüleit, hiszen ők rendelkeznek a legkevesebb információval az iskolai életről. Különösen fontos, hogy lássák a tanító gyakorlási eljárásait, hogy otthon ezeket alkalmazni tudják. Jó, ha tisztában vannak a tanuló egész napi terhelésével, ezért érdemes nyílt órákat tartani a napközis, illetve iskolaotthonos foglalkozásokon is. A felső tagozatban is érdemes megismertetni a szülőkkel az egyes tantárgyak speciális módszereit. Időpontja: igény szerint, közös megállapodás alapján. f) Tájékoztatás egyéb formái A tájékoztató füzet a szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják. Tartalmaz za a tanulókra vonatkozó személyi adatokat, amelyeket a szülők töltenek ki. Ennek alapján tudja az osztályfőnök az osztálykönyv rovatait kitölteni. A szülők kötelesek az ellenőrzőt rendszeresen (hetente) átnézni és aláírni. "Az iskola értesítései, a szülő kérései" rovatban rövidebb közérdekű közleményeket hozhat a pedagógus a szülők tudomására, illetve hasonlóképpen rövidebb információkat kaphat a szülőktől ami azonnal bemutatást és aláírást igényel mindkét fél részéről. Hosszabb terje delmű közlendőkre szánjunk külön levelet. A tanuló hiányzásainak igazolását legfeljebb három napig szintén az ellenőrző útján tehetik meg a szülők. A legégetőbb problémák megbeszélése telefonon is lehetséges. Így történik a személyes ta lálkozásokkal kapcsolatos időegyeztetés is. Pedagógusok a szülőkkel kötetlen beszélgetéseket is folytatnak. Ezekre véletlen utcai talál kozások, kirándulások, ünnepélyek alkalmaival kerül sor. g) Szülői szervezet


21


Kn.tv. 73. § (1) szerint a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő jog gal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A 20/2012 EMMI rendelet szabályozza a szülői szervezet jogosítványait. 119.§(2) A szülői szervezet, közösség a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. (4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyer mekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője ta nácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezet működése során az iskola vezetősége biztosítja a szülői szervezet jogo sítványait. A szülői szervezet elnöke a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdések megvi tatására és az e kérdéskörben döntéshozatalra irányuló értekezletekre tanácskozási jogosít vánnyal felruházva, meghívást kap. Tanulók nagyobb közössége: egy teljes évfolyam egy tagozat ( alsó; felső; gimnázium) egységes iskola ( 112/13. évolyam) h) Partnerség és hálózatosodás Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011.évi CXC. törvény és módosításai) össz hangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünne pek szervezését a szülők, diákok és civil szervezetek bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. A közösségi események szervezésekor alkal mazza a TÁMOP 3.1.4/B13/120130001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljában elsajátított módszereket. Tantestületünk a szülők véleményét kéri és felhasználja a társadalomból az iskola minden napjaiba begyűrűző problémák kezelésére, pl. az iskolai lemorzsolódás megelőzésére.

I. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai a) Helyi feladatok Differenciálás A differenciált oktatási folyamat középpontjába nem a tananyagot állítjuk, hanem a gyermeket, az ő eltérő, egyéni képességeit, és a tanulástanítás során differenciálás sal igyekszünk erre tekintettel lenni.


22


A differenciált tanulásszervezés nem valósítható meg a tanulók bevonása nélkül. Vannak olyan szerepkörök, amelyekben a gyermekeknek az eddiginél jóval nagyobb teret biztosítunk. Ilyen például, amikor az ismeretátadásba bevonjuk. Meggyőződé sünk, hogy a gyerekek képesek egymástól tanulni, és hogy ez hatékony pedagógiai módszer. A differenciálás során nagyobb mértékben adunk a gyerekeknek ellenőrzési felada tokat is, hiszen a tanítónak egyszerre többféle tevékenységet kell irányítania, figye lemmel kísérnie. Ugyanakkor, továbbra sem nem mondunk le a tanár ellenőrző és értékelő szerepéről. Az ellenőrzésben segít a tanulópárok szervezése is, például közös olvasásgyakorlás során, hiszen a gyerekek azonnal korrigálják egymást, vagy a saját hibájukat. Változik a tanárdiák közti kommunikáció is. Az odafigyelő, elfogadó pedagógusi magatartást részesítjük előnyben, hiszen ez a differenciálás megvalósításának felté tele. Innováció Az intézményi innováció megvalósításával az egyéni fejlesztésre, a nevelés, az okta tás eredményességének fokozására új programok, nevelési eljárások, tanulásszerve zési módok kidolgozását vállaltuk. Beiskolázás A leendő első osztályos tanítók a kerület óvodáiban – felkérésre – a beiskolázással foglalkozó szülői értekezleteken vesznek részt. Bemutatják iskolánkat, az induló el ső osztályokat, ily módon segítve a szülőket a tájékozódásban. A kerület óvodáiból fogadunk nagycsoportosokat, akik az Óvodai Nevelési Prog ram előírásának megfelelően, iskolalátogatáson vesznek részt. Ezeket az alkalmakat az óvodák felkérésére, a nyílt nap programjához hasonló módon szervezzük. A gyermekek az óvodapedagógusok kíséretében, az érdeklődő szülőkkel együtt láto gatnak hozzánk. A Brunszvik Teréz Óvodával aktív kapcsolatot tartunk fent. Nagycsoportos óvodá saiknak iskolanyitogató foglalkozásokat szervezünk, melynek keretében megismer kedhetnek a leendő elsős tanítókkal és az iskolai környezettel. Továbbtanulás A 78.évfolyamon a továbbtanulás előkészítése az osztályfőnök kiemelt feladata. Nem csak a pályaválasztási lehetőségekről tájékoztatja a tanulókat és szüleiket, ha nem a gyermek egyéni képességeinek, érdeklődési körének és tanulmányi eredmé nyének figyelembe vételével segítséget nyújt a sikeres beiskolázáshoz. A beiskolázás helyi rendjéről, az éves munkaterv részeként, ütemtervet állítunk ösz sze. Évfolyam szintű tájékoztató szülői értekezletet szervezünk, melyre meghívjuk a ke rület középfokú iskoláinak képviselőit is.


23


Iskolai beiskolázási tájékoztató kiadvány szerkesztésével informáljuk az iskolánk iránt érdeklődő szülőket. A gimnáziumban ősszel az érdeklődő tanulók és szüleik számára nyílt napot szerve zünk. b) Az osztályfőnöki nevelőmunka Az osztályfőnök a megbízást a feladatra az iskola igazgatójától kapja: 4+4+4 illetve a felté telektől függően 6+6 vagy 3+3+6 évre. Elsőtől a negyedik évfolyamig nincs osztályfőnöki óra, mivel a tanító naponta találkozik tanítványaival, állandó kapcsolatot tart velük. A felső tagozaton illetve a gimnáziumban az osztályfőnöki órát tömbösítve is meg lehet tartani, mi vel az órarend úgy készül, hogy az osztályfőnöki órákat (iskolai szinten) azonos időben tart juk meg. Az osztályfőnökök szerepe ha lehet egyáltalán fontossági sorrendet felállítani talán még a munkaközösségvezetőknél is meghatározóbb. Ők azok, akik a növendékek még átlátható közösségét, az osztályokat irányítják, koordinálják a nevelőmunkát, közvetlenül figyelem mel kísérik az egyes gyerekek sorsát, fejlődését és szervezik az osztály közösségi életét, se gítik a véletlenszerűen együvé került fiatalok életközösséggé alakulását. Összekötő kapcsot jelentenek a család és az iskola között, és tényleges nevelőként gondos kodnak a rájuk bízott gyerekekről. Osztályfőnöknek lenni rang és nem felpanaszolható munkaköri kötelesség. Ilyenkor Szókratész szavai jutnak az ember eszébe. Szókratész a legnagyobb bűnök közé sorolja szoknak a merészségét, akik mások vezetésére vállalkoznak, bár nem rendelkeznek az ehhez elengedhetetlenül szükséges tulajdonságokkal és képességekkel. A jó osztályfőnök:  a tanítványait bevezeti a tudás titokzatosnak látszó birodalmába;  megtanítja nekik a társadalmi erkölcsi normákat és az emberi együttélést elvisel hetővé tevő szükséges formákat;  mintát ad toleranciából, a másság elfogadásából, képviseli, képviselheti saját hi teles értékrendjét;  Ady szavai csenghetnek fülébe: "én nem bűvésznek, én mindennek jöttem..."  képes tekintélyt szerezni, hogy a közelségéből is felnézhessenek rá;  tekintélyét adják:  általános emberi vonásai,  szavainak és tetteinek összhangja,  szakmai tudása,  neveltjei iránt érzett felelőssége és szeretete,  következetessége,  tisztessége,  emberi tartása,  önzetlen segítőkészsége;  be tudja tölteni a kultúra közvetítőjének szerepét;  fel tudja kelteni bennük önnevelésük igényét;


24


 az osztály iskolán belül valóban jó közösséggé tudja majd formálni;  be kell látnia, hogy egyetlen ember nem sokat érhet el, de közösség tagjaként csodákat művelhet;  rá kell döbbennie, mások nevelésére csak az vállalkozhat, aki önmagát is képes állandóan nevelni. Csak az számíthat arra, hogy tőle tanuljanak, aki mindig kész, hogy másoktól tanuljon;  nem szégyen mások sikereiből és kudarcaiból tanulni (idősebbektől). Az osztályfőnök feladatai:  munkáját osztályfőnöki tanmenet (mikroterv) alapján végzi;  figyelemmel kíséri az osztályában folyó nevelőoktató munkát, annak hatását;  minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát (ld. IV. fejezet); havonta érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát (38. évf.)  folyamatosan ellenőrzi a mulasztások alakulását, törekszik a mulasztások számá nak csökkentésére;  figyelemmel kíséri a naplóba történt bejegyzéseket, az osztályzatok alakulását;  ellenőrzi a naplók pontos, naprakész vezetését;  vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya neveltségi szint jét, magatartását, tanulmányi helyzetét;  a tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti;  hozzájárul a tanulók szakkörre, tanfolyamokra, sportegyesületbe való jelentkezé séhez;  a tájékoztató füzetben rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásá ról, tanulmányi előmeneteléről, ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeket tudomásul vettéke;  szülői értekezletet tart a pedagógiai programban, az éves programban foglaltak szerint, szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet hív össze;  családlátogatást szükségszerűen végez, a családlátogatás időpontját az osztályo zási naplóba bejegyezi;  előkészíti tanítványai továbbtanulását;  tanulmányi kirándulásokat szervez;  minél több időt tölt (szünet, órák előtt illetve után, szabadidős tevékenység) tanu lóival;  figyelemmel kíséri a gyerek vizsgáit, vezeti a vizsgák jegyzőkönyveit;  osztályával gondot fordít az iskolai közvagyon megóvására, gondozására, gyara pítására;  lehető legjobban ismerje meg tanítványait. Az osztályfőnöki nevelő tevékenység területei:  A kulturált, illemtudó viselkedés  Közösség és személyiség  Tanulás és munka  Kommunikációs kultúra  Egészséges életmód, környezeti nevelés  Hon és népismeret Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

25


Az osztályfőnök által szervezett kirándulások (javaslat) Időpont: május vége, június eleje. Kivétel a 13. évfolyam, akiknek október. 1. évfolyam: Iskolánk környéke, Városliget 2. évfolyam: A Margit hídon át Budára, Margitsziget 3. évfolyam: A Budaihegyek 4. évfolyam: Dunakanyar, Szentendre 5. évfolyam: Vértesszőlős, Tata 6. évfolyam: Eger és környéke 7. évfolyam: DunaTisza környéke; Petőfi és Arany nyomában 8. évfolyam: Pécs és környéke 9. évfolyam: Sárospatak, Miskolc, Miskolctapolca 10. évfolyam: Ópusztaszer 11. évfolyam: Sopron és környéke 12. évfolyam: Hortobágy és Debrecen Az osztálykirándulás helyett az osztályok választhatják a 35 napos erdei iskolai formát is. Az erdei iskola helyszínét úgy kell megválasztani, hogy ott a természettel a gyakorlatban ismerkedhessenek meg a tanulók, az erdei iskola programját a helyi tanterv kiválasztott tan anyagrészeire épülve kell kialakítani. Színház, hangverseny, múzeumlátogatás (ajánlás) 1. évfolyam: Bábszínház, Állatkert 2. évfolyam: Budapesti Gyermekszínház, Közlekedési Múzeum 3. évfolyam: Mezőgazdasági Múzeum 4. évfolyam: Opera, Hadtörténeti Múzeum 5. évfolyam: Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum 6. évfolyam: Várszínház, Budapesti Történeti Múzeum 7. évfolyam: Vígszínház, Országos Széchenyi Könyvtár, Nemzeti Galéria 8. évfolyam: Madách Színház, Parlament, Bartók Múzeum 9. évfolyam: Katona József Színház, Szépművészeti Múzeum 10. évfolyam: József Attila Színház, Iparművészeti Múzeum 11. évfolyam: Radnóti Színpad, Néprajzi Múzeum 12. évfolyam: Színház és Filmművészeti Főiskola, Zsidó Múzeum Az osztályfőnöki munka a pedagógus egyik legnehezebb, de a leghálásabb feladata. Csak akkor érhet el tartós eredményeket, ha a családok tudatosan támogatják nevelési törekvése inket de legalább nem akadályozzák, illetve nem ellenünk vagy velünk szemben nevelnek , és ha az iskola is következetesen alapoz a szülőkkel való együttműködésre nevelési fel adatainak megoldásában. I. 6. Tanórán kívüli nevelés A tanórán kívüli nevelés kiemelkedő területe a napközi otthonban folyó nevelés. A napközi otthon a nevelési színtereket, nevelési tényezőket bővítve egységes nevelési ha tásrendszerré formálja a tanítási órák, valamint a tanórán kívüli tevékenységeket. A napközi Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

26


otthon pedagógiai terve az iskola pedagógiai tervének szerves része, célja az iskola céljával azonos, melyet sajátos, elsősorban tanulási és szabadidő tevékenységek révén közvetettebb módszerekkel, kötetlenebb légkörben valósít meg. A napközi otthonban végtett nevelőmunka segíti a gyermekek mindenoldalú harmonikus fejlődését. Ezáltal hozzájárul:  a tankötelezettség teljesítéséhez  a veszélyeztetett gyerekek ellátásához  a lemaradók felzárkóztatásához (egyénre tervezett differenciált módszerek alkalmazásá val)  a gyerekek önismeretének bővítéséhez, képességeik öntevékeny kifejtéséhez, tehetségük kibontakoztatásához  a sokirányú érdeklődés és művelődési igény felkeltéséhez A napközi otthon speciális célja és feladata a közösség alakítása, amelyben vonzóvá válhat az együttlét, a társas élet és pozitív kapcsolatok jöhetnek létre. Gyakorló teret nyújt a köte lességek és jogok megismeréséhez, gyakorlásuk helyes arányainak felismeréséhez, átélésé hez, a kötelességek megtartásához, a jogok helyes érvényesítéséhez. Nevelési céljaink:  az egészséges életre nevelés (a személyi és közösségi higiénia szabályainak ismere te, alkalmazása), az egészséges kultúrált életmód szokásainak elsajátítása  a társas magatartás szabályainak betartására szoktatás, a gyerekek legyenek képesek társas kapcsolataik alakítására  a munkára nevelés (önkiszolgáló tevékenységek, a tanulással összefüggő kötelessé gek teljesítése, a munka megszerettetése, a munkaerkölcs fejlesztése, a helyes tanu lási módszerek elsajátítása, az ismeretek sokféle gyakorlása, alkalmazása)  a szabadidő kultúrált eltöltésének igénye és szokásainak kialakítása (élményt nyújtó foglalkozások kezdeményezése, megfelelő választási lehetőségek megteremtése) E célok elérése érdekében feladataink a következők:  a helyes napirend szerinti életvitel kialakítása (testápolási, étkezési, tanulási és sza badidő eltöltésének szokása)  rokonszenvi kapcsolatok kialakítása (csoportszokások, csoporthagyományok kiala kítása, csoport megbízatások)  az önálló tanulás képességének kialakítása (az egyéni érdeklődés, az egyéni képes ségek kibontakoztatása, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása)  a szabadidős tevékenységek technikájának elsajátítása, egyéni képességek kibonta koztatása, tartalmassága, többoldalúsága a) Célok és követelmények A követelményeknek való megfelelést a család és az iskolai, benne a napközis nevelés együttesen segíti elő. Társas magatartás 1. évfolyam Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

27


 Tudják csoporttársaik nevét.  Rendelkezzenek legalább egy kölcsönös rokonszenvi kapcsolattal, ismerjenek rá a helyes és helytelen magatartásra, alkossanak véleményt róla.  Ismerjék és alkalmazzák a mindennapi szokások és cselekvések szintjén a közössé gi együttélés szabályait.  Ismerjék és alkalmazzák a tanulási és szabadidő tevékenységek magatartási szabá lyait.  Ismerjék a felelősi teendőket, legyenek képesek ellátásukra. 2. évfolyam  Vegyenek részt a felelősi teendők közös kialakításában. 3. évfolyam  Legyenek képesek beleélni magukat társaik helyzetébe.  Legyenek tekintettel társaik és a csoport érdekeire.  Vegyenek részt a csoportrendezvények tervezésében, előkészítésében és azok lebo nyolításában.  Vállaljanak feladatokat, és teljesítésék azokat. 4. évfolyam  kezdeményezzenek programot a csoport számára, nevelői segítséggel valósítsák meg. 5.6.7. évfolyam  Legyenek képesek csoportprogram önálló kezdeményezésére, előkészítésére, lebo nyolítására. Munka, tanulás. 1. évfolyam  Legyenek képesek étkezésnél önmagukat kiszolgálni.  Vegyenek részt a terem és környezetünk rendben tartásában.  Vegyenek részt az otthonos és esztétikus környezet kialakításában.  A tanulási eszközöket célszerűen használják.  Ismerjék és alkalmazzák a tantárgyak célszerű tanulási sorrendjét. 2. évfolyam  Javítsák önállóan írásmunkájukat tartalmi, alaki és helyesírási szempontból.  Szükség esetén használják a gyermeklexikont.  Ismerjék és alkalmazzák a verstanulás tecnhikáját.  Vegyenek részt közösen vagy egyénileg természetvédelmi tevékenységben. 3. évfolyam  Szükség szerint használják a helyesírási szótárt.  Legyenek képesek a tanuláshoz időbeosztást készíteni.  Ha szükséges alkalmazzák az egyéni szünettartást.  Vegyenek részt csoporttevékenységekhez szükséges anyagok beszerzésében.  Vegyenek részt közhasznú munkában 4. évfolyam  Legyenek képesek a tananyag szövegének elsajátítására.  Szerezzenek jártasságot a könyvek információként való felhasználásában.  Ismerjék és alkalmazzák az idegen nyelvtanulás technikáját.  Használják szükségszerűen a térképet. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

28


 Tudjanak matematika feladatokhoz megoldási tervet készíteni. 5. évfolyam  Szerezzenek gyakorlatot a tanulási módszerek alkalmazásában az önálló tanulás so rán.  Ismerjék és alkalmazzák a tanulnivalók célszerű tanulási sorrendjét. Legyenek ké pesek a tanulást megtervezni, időbeosztást készíteni.  Legyenek lépesek önállóan használni a tankönyvek tárgy és névmutatóját, kislexi konját.  Legyenek képesek használni a helyesírási segédkönyveket, tudják használni az ide genszavak szótárát, az értelmező szótárt, a lexikonokat. 6. évfolyam  Információikat kapcsolják az iskolában tanultakkal.  Ismerjék a könyvekből való tájékozódás lehetőségeit.  Legyenek képesek önállóan használni a gyermekenciklopédiákat. 7. évfolyam  Legyenek képesek önállóan vázlatot készíteni a tankönyv szövegéből. Szabadidő 1. évfolyam  Legyenek képesek hosszabb ideig tevékenykedni játékokkal, anyagokkal, eszkö zökkel.  Használják önállóan és rendeltetésszerűen a játékokat.  Kapcsolódjanak be a kiscsoportok tevékenységeibe.  Törekedjenek a játékok, eszközök megóvására, a terem és ruhájuk tisztaságának megőrzésére.  Alkalmazzák a rajzórán megismert technikákat.  Ábrázoljanak mese és olvasmányélményeket.  Vegyenek részt énekestáncos gyermekjátékokban.  Tudjanak egyszerű alakzatokat építeni, szerelni.  Tudjanak papírból és más anyagokból egyszerű játékokat készíteni.  Vegyenek részt aktívan a játékokban, alakuljon ki bennük a játékszerepekkel való azonosulás képessége.  Használják gyakorlottan balesetmentesen a szabadtéri játékokat. 2. évfolyam  Elevenítsenek meg dramatikus játékkal és bábozással meséket, verseket.  Tudjanak 23 percig zenei bemutatásra figyelni.  Tudjanak minta, kép, rajz alapján térbeli alakzatokat összeállítani. 3. évfolyam  Legyenek képesek önálló ötlettel bővíteni a csoportprogramot.  Tudjanak utasításokat adni mesék, versek megelevenítéséhez.  Alkalmazzák a rajzórán megismert sokszorosító technikákat.  Látogassanak képző vagy iparművészeti kiállítást.  Tudjanak 5 percig zenei bemutatásra figyelni.  Rendszeresen olvassanak szépirodalmi és ismeretterjesztő könyveket.  Kölcsönözzenek a könyvtárból.  Végezzenek egyszerű kísérleteket. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

29


 Szerezzenek gyakorlatot tollaslabdázásban, pingpongozásban.  Vegyenek részt természetjáró kirándulásokon. 4. évfolyam  Legyenek képesek csoportprogramot kezdeményezni, a nevelő segítségével meg szervezni.  Elemi fokon szerezzenek gyakorlatot egy iparművészeti technikában pl.: textilbatik, szövés, mozaikkészítés, makramé stb.  Legyenek képesek csoportjátékok megszervezésére. 5. évfolyam  Szerezzenek gyakorlatot legalább kétféle labdajátékban.  Tudjanak 10 percig zenei bemutatásra figyelni.  Egykét tevékenység iránt alakuljon ki megkülönböztetett érdeklődés. 6. évfolyam  Legyenek képesek csoportprogramok önálló kezdeményezésére, lebonyolítására. 7. évfolyam  Olvassanak újságot, folyóiratot.  Tudjanak véleményt mondani filmről, színházi előadásról, olvasott irodalmi műről. b) Tevékenységek A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek köre nagyrészt egybeesik, alkalmazásuk a kitű zött célok és feladatok megvalósításához szükségesek. A tanórán és tanórán kívüli foglalkozás különbsége elsősorban nem a tevékenységek tartal mában, hanem a különböző tevékenységek arányában és a nevelő irányításának jellegében van. Itt a tevékenységek többsége választható. A tevékenységek kezdeményezésének számát a csoport fejlettségi szintje, sajátos érdeklődési iránya határozza meg. Az egészséges életmód kialakítását segítő tevékenységek  Tisztálkodás  A ruházat rendben tartása  A kulturált étkezés  A napirend betartása  A természeti környezet megóvása Társas magatartást segítő tevékenységek:  Csoportmegbízatások, felelősi tisztségek  Önértékelés, értékelés  Csoportszokások, csoporthagyományok  Csoporttársak együttműködése Tanulási tevékenységek  A szükséges eszközök célszerű elhelyezése, használata  A szóbeli tanulás technikájának elsajátítása  Az idegen nyelv tanulás technikájának elsajátítása  A verstanulás technikájának elsajátítása  Önellenőrzés Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

30


 Megoldási terv készítése  Gyermeklexikon, kislexikon, helyesírási szótár, értelmező szótár, térkép, földgömb, terepasztal használata A felzárkóztatás tevékenységei  Figyelemkoncentráció  Olvasáskorrekció  Helyesírás korrekció  Szókincsfejlesztés, kifejezőkészség, beszédkészség, logikai készség, elvont gondol kodás fejlesztése  Alapműveletek korrekciója A tehetséggondozás tevékenységei  Búvárkodás a könyvtárban  Érdekes feladatok  Rejtvények, fejtörők  Versenyfeladatok Szabadidős tevékenységek  Kulturális tevékenységek (dramatikus játék, rajzolás, festés, mintázás, zenehallgatás, bábjáték, könyvtár és múzeumlátogatás)  Játék és sporttevékenységek (konstrukciós játékok, szabadtéri játékok és sporteszkö zök használata, kirándulás)  Ezermester tevékenységek  Kísérletezés  Versenyek, vetélkedők Módszerek Az alkalmazott módszerek többnyire közvetettek. A hangsúly a gyerekek öntevékenységén, a gyerekek teljesítményképes önállóságának fejlődésén van. Az elmaradottak differenciált segítésére egyéni és kiscsoportos formában kerül sor a tanulási időben. A korrekciós tevé kenységek az alapvető készségek (olvasási, helyesírási, szóbeli kifejezőkészség, gondolko dás) fejlesztésére irányulnak. A szabadidőben az alkotó, műhelyjellegű tevékenység kialakí tására törekszünk. A tervezésbe, szervezésbe és vezetésbe a gyerekek fejlettségüknek meg felelően egyre nagyobb teret kapnak. A nevelő kezdeményezése egyidőben többféle tevé kenységre ad lehetőséget. A szabadidőtevékenységek sajátos, speciális módszereit alkal mazza. Időnként (havonta) csoportközi szabadidőprogramot szervezünk. A gyerekek ér deklődésüknek megfelelően választhatnak a különböző jellegű tevékenységek között, pl. a bábkészítés, bábjáték, papírhajtogatás, rajzolás, festés, nemezelés, szövésfonás, zenés tor na, népi játékok, tánc, foci, stb. Az alsó tagozatos osztályokban homogén napközis csoportok működnek. Az egész napos foglalkoztatás választható formája az ún. guruló rendszer, amely elsősorban abban külön bözik a hagyományos napközitől, hogy mindkét tanító tart tanórai és tanórán kívüli foglal kozásokat. A guruló rendszer napirendjét a két tanító alakítja ki a gyerekek életkorának megfelelően, optimális terhelésüket figyelembe véve. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

31


A tanulók délelőtti és délutáni foglalkozásai egymásra épülésének egy lehetséges formája a következő. 7.30 – 7.55 Gyülekezés. 7.55 – 8.30 Beszélgetőkör, reggeli, vagy 8.00tól reggeliig első tanórai foglalkozás (ez esetben a reggeli 8.30 és 9.15 között van). 8.30 –tól ebédig szakórák, amelyeket megszakíthat egy 30 perces játékos, mozgásos foglal kozás. Ebéd és utána pihenő. 14.00 – 16.15 Szabadidős foglalkozások (kézműves, művészeti és sport foglalkozások), ön álló tanulás. A délutáni foglalkozásokba tanítók és a szülők megállapodása szerint beépülhetnek a rajz, a technika, a testnevelés szakórák, vagy azok egy része. A guruló rendszerben működő osztályok napirendjét az iskola igazgatója hagyja jóvá. I. 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanórán kívül végzett pedagógiai munkánk középpontjában is a tanulók ismereteinek, ké pességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll. Ennek megfelelően fő célkitűzéseink: 1./ a tehetséggondozás 2./ a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 3./ az egészséges fejlődéhez szükséges mozgásigény kielégítése 4./ a szabadidő hasznos, tevékeny eltöltése 1./ A tehetséggondozás területei:  szakkörök (mozgóképkultúra és médiaismeret, háztartástan, egészségtan, környezeti ismeretek, emberismeret)  középiskolai előkészítők ( magyar nyelv és irodalom, matematika, történe lem, idegen nyelv)  versenyekre felkészítés (egyénileg, ill. kiscsoportokban) 2./ Differenciált képességfejlesztés  magyar, matematika, történelem, idegen nyelv tantárgyakból (szükség esetén más tárgyakból is)  logopédus, fejlesztő pedagógus és pszichológus segítségének igénybevétele.  tanfolyamok, illetve 13. évfolyamon összevont délutáni foglalkozás (3tól 4.15ig) angolnémet, számítástechnika, játékos modern tánc, játékos torna, kerámia, virágkötészet, kézműves foglalkozások. 3./ Sportkörök  versenyekre felkészítés  zenés torna  hétvégi kirándulások  sportnapok 4./ További tevékenységi formák  könyvtári foglalkozások, a könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele


32


 számítástechnikai, informatikai kiegészítő képzés  KRESZ tanfolyam (jogosítvány megszerzés)  művészeti, szakmai alapvizsgára felkészítés:  énekzene  néptánc  tűzzománc, népi fazekas, ötvös I.8. A tanulók részvétele az iskola döntési folyamataiban A diákönkormányzat léte és működése elősegíti, hogy a diákok saját alkotásukként is megélhessék iskolai életüket, hogy a társadalom kreatív, alkotó tagjává váljanak. A demok ratikus jogok érvényesítési technikáinak elsajátítása az állampolgári nevelés eszköze. A jól működő DÖK segíti a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, elősegíti a gyermekközpontú iskolánkban a demokratikus közélet kialakulását, fejlődését. Célunk: az érdek és az akaratérvényesítés technikáinak az iskola mindennapi életében történő alkalmazása, ezek elsajátítása és közös gyakorlása az iskolai konfliktusok lehetséges megoldásmódjainak tanulása és alkalmazása révén erősíteni a diákok jog és érdekvédelmét, elősegíteni a partneri viszony kialakulását. Ennek érdekében: a tanulóknak ismerniük kell a jogaikat, elősegítjük a diákjogok érvényre jutását, a tanulókat érintő döntések előtt biztosítjuk a véleményük szabad kinyilvánítását. Ennek megvalósítása: A tanulókat érintő döntéshozatal előtt egyeztetés a DÖK vezetőjével, Az iskola vezetősége írásbeli és szóbeli véleményt kér az iskolai dokumentumok módosítása előtt A DÖKtől érkező írásbeli és szóbeli beadványra 14 napon belül írásban válaszol az illetékes iskolavezető. A DÖK nem csak a diákjogok érvényesülését biztosítja, hanem programszervezői feladato kat is ellát. A DÖK feladatai: a DÖK működési szabályzatának megalkotása részvétel a házirend korrekciójában, folyamatos karbantartásában, illetve ezek kez deményezése a DÖK jogi státuszának, gazdálkodási mozgásterének ismerete és megértése együttműködés különböző szervezetekkel az iskolai és a felnőtt közélet hasonlóságinak felismerése, felkészítés a felnőtt köz életre szervezett módon való véleménynyilvánítás felső és gimnáziumi tagozat közötti átmenet erősítése közreműködés egyéni problémák megoldásában állásfoglalás az értékelés és osztályozás kérdésében hagyományok ápolása anyagi források felderítése külső segítség megszervezése részvétel a DÖK munkájához kapcsolódó pályázatokon Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

33


a DÖK vezetőjének felkészítése (utánpótlás) kiemelkedő munkát végző diákok jutalmazása Tevékenységi formák: a diáktanács megbeszélései diákközgyűlés programok szervezése, pl.: DÖKnap, maratoni kosár, sportnap iskolai programok segítése, részvétel azok szervezésében, pl. Föld napja, sportnap. fordított nap, gólyatábor, gólyabál, iskolai projektek, ökoprogramok, I. 9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái a) Nyílt napok Annak érdekében, hogy az iskolánk iránt érdeklődők minél jobban megismerjék nevelési eszményeinket, az iskola légkörét, sajátosságait, szolgáltatásait, minden év februármárcius hónapjában nyílt napokat tartunk a leendő első osztályosoknak és szüleiknek. Ennek idő pontjáról a kerületi Kopogtató c. kiadványból értesülhetnek. A nyílt napon tájékoztatjuk a szülőket az iskola szervezetéről, működési rendjéről, pedagógiai programjáról, hagyomá nyairól. Személyesen megismerkedhetnek az induló első osztályok tanítóival, így segítséget kapnak ahhoz, hogy a gyermekük számára leginkább megfelelő osztályt és pedagógust kivá laszthassák. A tanítók részletes tájékoztatást adnak a módszereikről és a tanulók napirendjé ről. Segítséget nyújtanak a családoknak ahhoz, hogyan könnyíthetik meg gyermekük iskolá ba lépését. A szülők megtekinthetik az iskola helyiségeit, és a leendő első osztályok tanter meit is. Ez alatt a gyermekeknek az életkorukhoz és érdeklődésükhöz közel álló foglalko zásokat szervezünk. b) Szülői munkaközösség Az iskola igazgatója az iskolai szülői választmány meghívására, az év eleji megbeszélésén tájékoztatja a szülőket a tanév programjáról, a nevelőtestület döntéseiről, az iskola házi rendjéről, működéséről, helyzetéről, az esetleges változásokról. A választmány meghívására beszámol a végzett munkáról, a tanulók eredményeiről. Kn.tv. 73. § (1) szerint a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A 20/2012 EMMI rendelet szabályozza a szülői szervezet jogosítványait. 119.§(2) A szülői szervezet, közösség a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. (4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jo gok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelésioktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgya lásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

A szülői szervezet működése során az iskola vezetősége biztosítja a szülői szervezet jogo sítványait. A szülői szervezet elnöke a tanulók nagyobb közösségeit érintő kérdések megvi


34


tatására és az e kérdéskörben döntéshozatalra irányuló értekezletekre tanácskozási jogosít vánnyal felruházva, meghívást kap. Tanulók nagyobb közössége: egy évfolyam egy tagozat egységes iskola. c) A diákönkormányzat A diákönkormányzat léte és működése elősegíti, hogy a diákok saját alkotásukként is meg élhessék iskolai életüket, hogy a társadalom kreatív, alkotó tagjává váljanak. A demokrati kus jogok érvényesítési technikáinak elsajátítása az állampolgári nevelés eszköze. A jól működő DÖK segíti a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, elősegíti a gyermekközpontú iskolánkban a demokratikus közélet kialakulását, fejlődését. Célunk:  az érdekartikuláció illetve az akaratérvényesítés technikáinak az iskola minden napi életében történő alkalmazása, ezek elsajátítása és közös gyakorlása  az iskolai konfliktusok lehetséges megoldásmódjainak tanulása és alkalmazása révén erősíteni a diákok jog és érdekvédelmét, elősegíteni a partneri viszony ki alakulását. Ennek érdekében:  a tanulóknak ismerniük kell jogaikat  támogatni kell a jogok érvényre jutását  szükséges a döntéshozatal különböző technikáinak megismertetése, gyakorolta tása A DÖK nemcsak a diákjogok érvényesülését biztosítja, hanem programszervezői feladato kat is ellát. A DÖK javasolt feladatai:  a DÖK működési szabályzatának megalkotása  részvétel a házirend korrekciójában, folyamatos karbantartásában, illetve ezek kezdeményezése  a DÖK jogi státuszának, gazdálkodási mozgásterének ismerete és megértése  együttműködés különböző szervezetekkel  az iskolai és a felnőtt közélet hasonlóságinak felismerése, előkészítés a felnőtt közéletre  szervezett módon való véleménynyilvánítás  közreműködés egyéni problémák megoldásában  állásfoglalás az értékelés és osztályozás kérdésében  hagyományok ápolása  anyagi források felderítése külső segítség megszervezése  részvétel a DÖK munkájához kapcsolódó pályázatokon  az iskolaújság szerkesztése  a DÖK vezetőjének felkészítése (utánpótlás)  kiemelkedő munkát végző diákok jutalmazása


35


Tevékenységi formák:  a diáktanács megbeszélései  diákközgyűlés  az iskolaújság szerkesztése  programok szervezése, pl.: őszi kirándulás, Valentinnap, iskolai disco  diákigazgató választás, fordított nap  iskolai programok segítése, részvétel azok szervezésében, pl.: farsang, gyermek nap, iskolanapok, a Föld napja, sportnap. A DÖK működése hozzájárul nevelési céljaink megvalósításához, ugyanakkor tevékenysé ge csak akkor lehet eredményes, ha a nevelőtestület figyelemmel kíséri, segíti a DÖK mun káját.

I. 10. A tanulmányok alatti vizsgák és a középiskolai szóbeli vizsga követelményei Középiskolai vizsgarendszer 1. Az érettségit megelőző vizsgák A gimnáziumi osztályokba járó tanulók számára tanévenként és évfolyamonként 2 vizsgát és próba érettségi vizsgát szervezünk az alábbi időpontokban a megjelölt tantárgyakból, melyről az osztályfőnök szeptemberben tájékoztatja a tanulókat és a szülőket.

évfolyam

próba érettségi időpont vizsgatárgy

első vizsga időpont vizsgatárgy

9.

május

10.

május

11.

április


második vizsga időpont sorsolásra kerülő vizsgatárgy matematika, ma informatika gyar, / történelem, föld vagy angol, május rajz, a tagozatnak fizika, megfelelően kémia, német nyelv matematika, ma gyar, angol nyelv, német nyelv, történelem május fizika, kémia, biológia, földrajz matematika magyar, április történelem,

36


12.

március

13.

március

angol nyelv, német nyelv, fizika, biológia kémia, földrajz az öt évfolyamos képzésen magyar, történelem, mate magyar matematika matika, biológia történelem, angol nyelv, idegen történelem német nyelv, október március nyelv az öt évfo annak, aki nem a négy év lyamos kép rendelkezik érett folyamos zésen ségivel képzésen biológia angol nyelv, magyar, német nyelv, matematika, október magyar március annak, aki nem történelem rendelkezik érett ségivel

Ezek a vizsgák nem helyettesítik az előrehozott érettségi vizsgára jelentkező tanulók számá ra kötelezően előírt osztályozó vizsgákat. Eljárások Az első vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. (Kivétel: matematika, amely csak írásbeli vizsga.) A második vizsga csak szóbeli részből áll. (Kivétel: matematika, amely csak írás beli részből áll.) Szaktanári döntés alapján az írásbeli helyett két szóbeli vizsgát is tehet a tanuló. (Kivétel az informatika, ill. matematika tantárgy.) A próba érettségi vizsgák írásbeliek. A második vizsgatárgyat a vizsga időpontja előtt egy hónappal sorsoljuk ki. A kisorsolt tantárgy vizsgája alól felmentést lehet szerezni. Nem kaphat felmentést a vizsga alól az a tanuló, akinek igazolatlan órája, írásbeli figyelmeztetője, intője, vagy ennél maga sabb fegyelmi határozata van. A tanulók értékelési rendszere  Minden egyes szaktanár pontozza a diákot, figyelembe véve tanórai munkáját, fe gyelmét, házi feladatainak elkészülését. A pontszám 0tól az adott szakóra óraszá mának a matematikai kerekítés szabályai szerint egészre kerekített értékéig terjed het.  Az osztályfőnök pontozza a diákot, figyelembe véve közösségi munkáját, az osz tályközösség életében való részvételét, a házirend betartását. A pontszám 0tól 5ig terjedhet. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

37


 A tanuló pluszpontokat kaphat a karénekes munkáért, tanulmányi versenyen való részvételéért, emelt érettségi vizsgára jelentkezésért, nyelvvizsga megszerzéséért, kimagasló egyesületi eredmény eléréséért, az iskola közösségi életében való aktív részvételért. A pluszpont 0tól 5ig terjedhet.  A tanuló összes elérhető pontszáma a szaktanárok és az osztályfőnök által adható maximálisan adható pontszám összege, megnövelve a kapott pluszpontokkal.  A tanuló elért összes pontszáma a kapott pontjainak összege, levonva belőle a tanu ló késésének megfelelő pontszámot. Felmentést kaphat a második vizsga alól az a tanuló, akinek az összes pontszáma eléri az összes elérhető pontszámnak legalább 80 %át. A vizsga menete:  A vizsga témaköreit legalább egy hónappal korábban megkapja a tanuló.  Az írásbeli és a szóbeli vizsga nem eshet egy napra.  A szóbeli vizsga az osztályfőnök beosztása alapján történik, a felelet időtartama 10 perc.  Az eredményhirdetés a vizsga napján van, melyen minden tanulónak részt kell venni.  A szóbeli vizsgára ünneplő ruhában kell megjelenni.  A vizsga nyilvános. A vizsga értékelése Betegség esetén a vizsgát pótolni kell. A vizsgán szerzett minősítés két témazáró érdem jegynek felel meg, ami beleszámít a tantárgy év végi eredményébe. Az a tanuló, aki a vizs gán nem jelenik meg és önhibájából nem pótolja azt, két elégtelen témazáró érdemjegyet kap. 2. Az érettségi vizsga A középiskola érettségi vizsgára készít fel, és érettségi vizsgát szervez. Az érettségi vizsgára a jelentkezés az e célra szolgáló jelentkezési lapon történik, az aktuá lis rendeletben előírt időpontban. Érettségi vizsgát a tanuló abból a tárgyból tehet, amely a helyi tantervben szerepel, amelynek a követelményeit teljesítette és amelyből osztályzattal értékelték. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élő idegen nyelv Előrehozott érettségi vizsga Előrehozott érettségi vizsga csak abból a tárgyból tehető, amelynek a tanuló befejezte a ta nulását, teljesítette a helyi tantervben előírt tantervi követelményeit, és osztályzattal értékel ték teljesítményét. Amennyiben a tanuló még nem fejezte be az adott tantárgy tanulását, úgy osztályozó vizsgát köteles tenni. Az előrehozott érettségi vizsgára bocsátást az iskola igazgatójánál írásban kell kérvényezni. 3. Osztályozó vizsga


38


A tanulót a vizsga időpontjáról írásban legalább 15 nappal korábban értesíteni kell. Az osz tályozó vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsgán a kérdező tanár, az osztály főnök és a gimnáziumi tagozat igazgatóhelyettese vesz részt. Egyikük a jegyzői feladatokat is ellátja. A szóbeli vizsgáról feljegyzés készül. A vizsga nyilvános. 4. Javítóvizsga A tanév végén elégtelenre értékelt tanuló a házirendben meghatározottak szerint, javító vizsgát tehet. Az iskola írásban értesíti a tanulót a vizsga időpontjáról. A javítóvizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsga nyilvános. A tanuló a szóbeli vizsgát három tagú bizottság előtt teszi le.

5. Független vizsgabizottság A független vizsgabizottság előtti vizsgát a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 73.§ alapján a Házirendben szabályozzuk.

I. 11. A tanulói felvétel és átvétel helyi szabályai a) Első osztályosok felvétele A tanulókat az alsó tagozatos évfolyamokra zenei meghallgatást követően vesszük fel. Az alkalmassági vizsga a zenei képességek megfigyelését tartalmazza. Ez ritmusvisszaadásból, dallaméneklésből, a zenei motiváltság felmérésből áll. Az alkalmasságot háromtagú bizott ság bírálja el, melynek tagja az iskola ének tanára, igazgató, alsós igazgatóhelyettes. A vizsga nyilvános. Az alkalmasság megállapítása után javaslatot teszünk a szülőnek a zenei osztály választására. Az első évfolyamon kialakult osztályok hacsak a létszámok jelentős változása nem indokolja a 8. évfolyamig változatlanok maradnak. Az országos beiratkozás előtti időpontban előzetes ismerkedő beszélgetést szervezünk a gyermeküket hozzánk beiratkozni szándékozó családok részére. A beszélgetés során a szü lők is benyomást szerezhetnek iskolánkról, emellett segítséget nyújtunk nekik a tanulócso port kiválasztásában is. Ugyanekkor a tanítók játékhelyzetben ismerkedhetnek meg a gyer mekekkel, a családdal. A tanulócsoportok kialakítása során törekszünk megfelelő fiúlány, körzeteskörzeten kívü li, ill. a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján fejlesztésre szoruló tanulók osztályok közötti megfelelő arányának kialakítására.


39


Ha az iskola a felvételi kötelezettsége után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket. Amennyiben az összes fel vételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzet: testvére az iskola tanulója, valamelyik szülője a kerületben közalkalmazott vagy köztisztviselő, a lakóhely az iskola 1kmes körzetén belül van, szülője az iskolánk volt diákja. b) Középiskolai felvétel A gimnáziumi osztályba a hozzánk járó diákok felvételi nélkül jutnak be. A, Saját tanulóink közül automatikusan felvesszük azokat, akik a felső tagozaton leg alább jó magatartásúak, és tanulmányaik alapján az iskolavezetőség és az osztályban tanító tanárok közössége képesnek tartja őket a középiskolai tanulmányok folytatására. Erről a döntésről a központi felvételi vizsgára való jelentkezés előtt, írásban értesítjük a tanulókat és szüleiket. B, Saját tanulóink felvételi vizsga nélkül, a 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi ma gyar, matematika, idegen nyelv, történelem, földrajz/informatika (emelt szintre jelentke zőknek) tantárgyakban elért tanulmányi eredmények négyszerezésével (max.:200 pont) a kapott pontszám alapján kerülnek az iskola felvételi rangsorába. C, A gimnáziumba jelentkező nyolcadik osztályosoknak általános tantervre épülő központi írásbeli felvételi vizsgát, és az iskola tanáraiból álló bizottság előtt szóbeli vizsgát kell tenni. Felvételi pontok számítása: 7. év végi eredmények:25 pont 8. félévi eredmények: 25 pont magyar, /átlag/ matematika, földrajz/informatika (emelt szintre jelentkezők nek), történelem, idegen nyelv központi felvételi: magyar nyelv: 50 pont, matematika: 50 pont, szóbeli: 50 pont Összesen 200 pont Amennyiben azonos pontszámot érnek el a tanulók, a rangsorolásnál a következőket vesz szük figyelembe: VII. kerületi lakhatás, testvére iskolánkban tanul, sporteredményei, tanul mányi versenyének eredménye, halmozottan hátrányos helyzet.


40


c) Átvétel (szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításáva Tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez csa tolni kell a gyermek személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt. Átvételi eljárás: A jelentkező tanuló az iskola által összeállított jelentkezési lap benyújtása után, az iskola fokozatnak megfelelő igazgatóhelyettessel személyes beszélgetést folytat, aki tájékozódik az iskolaváltás okáról, a gyermek korábbi tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásá ról. Erről a Bizonyítvány és a Tájékoztató füzet (Ellenőrző) útján is meggyőződik. A zenei osztályba történő jelentkezés feltétele: korábbi zenei vagy hangszeres tanulmányok, zenei alkalmassági meghallgatás. Az átvételről az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és a leendő osztályfőnök vélemé nye alapján dönt. Ennek meghozatalakor figyelembe veszi az osztálylétszámot, a fogadó osztályközösség tanulói összetételét, a jelentkező tanuló tanulmányi eredményét, a magatar tás és a szorgalom értékelését, előzetes idegen nyelvi tanulmányokat, előzetes énekzenei ismereteit, tagozati követelményeknek megfelelést, sajátos nevelési igényét, ill. egyéni sajá tos körülményeit. Az átvételi eljárás eredményéről a szülőt írásban értesítjük. A középiskolai felvétel és átvétel esetében a rossz magatartás és a hanyag szorgalom osztályzat kizáró ok. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést.

I. 12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegélynyújtási alapismere tek elsajátítására. Minden évben szervezünk egészségnapot, amelyen felkészítjük diákjain kat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására.


41


II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE II. 1. Alkalmazott helyi tanterv a bevezetés éve szerint 2014-15. tanév évf. 1. 2. 3.

2015-16. tanév

tanterv megnevezése új keret alapján új keret alapján régi helyi mindennapos testneve léssel angol 3.a osztályban

bevezetés éve 2013 2013

tanterv megnevezése új keret alapján új keret alapján

bevezetés éve 2013 2013

2010

új keret alapján

2013

régi helyi

2010

új keret alapján új keret alapján régi helyi mindennapos testneve léssel német választható

2013 2013

régi helyi mindennapos test neveléssel új keret alapján új keret alapján

2010

új keret alapján

4. 5. 6. 7.

8.

9. 10. 11.

12.

2010 2013 2013 2013

régi helyi

2010

új keret alapján új keret alapján régi helyi mindennapos testneve léssel

2013 2013

régi helyi mindennapos test neveléssel német választható új keret alapján új keret alapján

2010

új keret alapján

2013

régi helyi

2010

régi helyi mindennapos test neveléssel

2010

2005

13. NYEK ( 5 évfolyamos )


2010 2013 2013

42


A 2013. választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei II. 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, a foglalkozások megnevezését, óraszámát ( Ha az általános iskolában a NAT Művészetek műveltségi területen emelet szintű okta tás van, a pepo előírhatja hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében taní tási napokon 8 és 16 óra között köteles részt venni művészeti próbákon, és előadásokon) A választott kerettanterv tantárgyai és óraszámai Bevezetés: 2013. szeptember 1. felmenő rendszerben Óraterv a kerettantervhez 1-4. évfolyam tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irod. 7 7 6 Idegen nyelv Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Énekzene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 Óraterv a helyi tantervhez 1-4. évfolyam 1. évf. 2. évf. 3. évf. tantárgy 1. n 1. z 2. n 2. z 3. n 3. z Magyar nyelv és irod. 7 7 7 7 6 6 Angol nyelv 1 1 1 1 2 2 Matematika 4 4 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 1 1 Énekzene 3 3 3 3 3 3 Rajz 2 2 2 2 2 2 Technika 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 4 3 4 3 4 3 Néptánc 1 2 1 2 1 2 Szabadon tervezhető órakeret 0 0 0 0 0 0 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 25 25 25


4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

4. évf. 4. n 4. z 7 7 2 2 5 4 1 1 2 2 2 3 2 2 1 1 4 3 1 2 0 0 27 27

43


Óraterv a kerettantervhez 5-8. évfolyam tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és irod. 4 4 3 Idegen nyelv 3 3 3 Matematika 4 3 3 Erkölcstan 1 1 1 Ember és társadalom 2 2 2 Ember és term.ism. 2 2 Fizika 2 Kémia 1 Biológia 2 Földrajz 1 Énekzene 1 1 1 Dráma és tánc/ hon és népisme 1 ret Vizuális kultúra 1 1 1 Informatika 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31

tantárgy 5.z Magyar nyelv és 4,5 irod. Angol nyelv 3

Óraterv a helyi tantervhez 5-8. évfolyam1 5. évf. 6. évf. 7. évf. 5.n 6.z 6.n 7.z 7.n 4,5 3,5 4 3,5 3,5 4

3

4

8. évf. 4 3 3 1 2 1 2 1 2 1

1 1 5 1 3 31

8. évf. 7.ny 8.z 8.n 8.ny. 4 3,5 3,5 4

3

3

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

Választható* német, magyar, matematika, technika Matematika

4

4

4

4

3

3,5

3,5

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

2,5

2,5 1,5

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

Ember és társa dalom Ember és term.ism. Fizika

1

Érvényes: 2013. szeptember 1jétől felmenő rendszerben.


44


Énekzene

3

1

Dráma és tánc/ hon és népis meret2 Rajz

1

1

1

1

Informatika

3

1

2

1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Technika, élet vitel és gyakor lat Testnevelés és sport néptánc

1

1

1

1

0,5

1

1

0,5

1

1

4

4

4

4

4

5

5

4

5

5

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

28

28

28

28

31

31

31

31

31

31

tantárgy 5.z Magyar nyelv és 4,5 irod. Angol nyelv 3

0

0

1

Óraterv a helyi tantervhez 5-8. évfolyam3 5. évf. 6. évf. 7. évf. 5.n 6.z 6.n 7.z 7.n 4,5 3,5 4 3,5 3,5 4

3

4

8. évf. 7.ny 8.z 8.n 8.ny. 4 3,5 3,5 4

3

3

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

Választható* német, magyar, matematika, technika Matematika

4

4

4

4

3

3,5

3,5

3

3

3

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1,5

1,5

2

2

2

2

2

2

2

2

2

3

2

2 1,5

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5

1,5

1,5 1,5

1,5

2

1

1

Ember és társa dalom Ember és term.ism. Fizika

Énekzene

3

1

3

1

2

1

1

3

Hon és népismeret óraszámát módosította a nevelőtestület 2015. augusztus 31én. Hatályos 2015. szeptem ber 1jétől 5. évfolyamtól felmenő rendszerben. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

45


Dráma és tánc/ hon és népis meret4 Rajz

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Informatika Technika, élet vitel és gyakor lat Testnevelés és sport néptánc

1

1

1

1

0,5

1

1

0,5

1

1

4

4

4

4

4

5

5

4

5

5

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

28

28

28

28

31

31

31

31

31

31

0

0

1

Óraterv a kerettantervhez 9-12. évfolyam tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar nyelv és irod. 4 4 4 Idegen nyelv 1. 3 3 3 2. 3 3 3 Matematika 3 3 3 Erkölcstan/filozófia 1 Ember és társadalom 2 2 3 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Biológia 2 2 Földrajz 2 2 Énekzene 1 1 1 Dráma és tánc/ hon és népisme 1 ret Vizuális kultúra 1 1 1 Informatika 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Érettségire felkészítés Szabadon tervezhető órakeret 4 4 6 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35


12. évf. 4 3 3 3 3

2 1

1 1 5 1 8 35

46


Óraterv a helyi tantervhez 9-12. évfolyam5 tantárgy 9. évf. 10. évf. 11. évf. 9.i 9.ny 10.i 10.ny 11.i 11.ny Magyar nyelv és irod. 4 4 4 4 4 4 Idegen nyelv 1. 3 5 3 5 3 5 2. 3 3 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 5 3 Erkölcstan/filozófia 1 1 Ember és társadalom 2 2 2 2 3 3 Fizika 2 2 2 2 2 2 Kémia 2 2 2 2 Biológia 2 2 2 2 Földrajz 2 2 2 2 Énekzene 1 1 1 1 1 1 Dráma és tánc/ hon és nép 1 1 ismeret Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 Informatika 4 2 4 2 Technika, életvitel és gya korlat Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 Tanulás tanulása Érettségire felkészítés 4 4 Szabadon tervezhető óra0 0 0 0 0 0 keret Rendelkezésre álló órake35 35 36 36 35 35 ret

12. évf. 12.i 12.ny 4 4 4 5 3 3 5 4 3

3

2

2

1

1

1

1

1

1

5 1 1 4 0

5 1 1 4 0

35

35

2016. szeptember 1jétől a gimnáziumban reál és nyelvi tagozat indul. tantárgy Magyar nyelv és irod. Idegen nyelv 1. angol Idegen nyelv 2. német Matematika Erkölcstan/filozófia Ember és társadalom Fizika Kémia Biológia Földrajz Énekzene Dráma és tánc/ hon és népismeret 5 6

Óraterv a helyi tantervhez 9-12. évfolyam6 9. évf. 10. évf. 11. évf. 9.reál 9.ny 10.reál 10.ny 11.reál 11.ny 4 4 4 4 4 4

12. évf. 12.reál 12.ny 4 4

3

5

3

5

3

5

3

5

3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

4

4

4

2 2 2

3

2

2

2

2

2 1

2 2 2 2 2 1

3

2 1

2 2 2 2 2 1

4 1 3 2

5

2 2 2

5 1 3 2

1

1

2013.szeptember 1től 2016.szeptember 1től felmenő rendszerben


47


Vizuális kultúra Művészetek Informatika Technika, életvitel / Pénzügyi ismeretek Testnevelés és sport Tánc Osztályfőnöki Tanulás tanulása7 Kísérlet/öko tevékeny ség8 Érettségire felkészítés Felhasznált Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1

1

4

2

4

2

2

4 1 1 1

4 1 1

2

2

2

1

1

4 1 1

4 1 1

4,5 0,5 1

4,5 0,5 1

4,5 0,5 1

4,5 0,5 1

1 35

35

36

36

2 33

2 34

2 32

2 33

35

35

36

36

35

35

35

35

1. Emelt óraszámú és emelt tantervű oktatás Tantárgy: énekzene Érintett évfolyam: 16. évfolyam tagozatos osztály Óraszám: heti 3+1 karének A tantervi követelmény a karéneken való részvétellel teljesíthető Értékelése a tantárgyéval megegyező módon történik Kötelezően választott óra a néptánc Óraszám heti 2, a mindennapos testnevelésben megvalósítva Értékelése a testnevelés tantárgyéval megegyezik 2. Emelt óraszámú oktatás Tantárgy: énekzene Érintett évfolyam:14. évfolyam normál tantervű osztály Óraszám: 13. évfolyamon heti 3 óra, a 4. évfolyamon heti 2 óra Szabadon választott óra (egyéni javaslat alapján) a karének Kötelezően választott óra a néptánc Óraszám heti 1, a mindennapos testnevelésben megvalósítva Értékelése a testnevelés tantárgyéval megegyezik 3. Emelt óraszámú és emelt tantervű oktatás Tantárgy: angol nyelv Érintett évfolyam: 912. évfolyam nyelvi csoport Óraszám: heti 5 óra 4. Emelt óraszámú és emelt tantervű oktatás Tantárgy: informatika Érintett évfolyam: 910. évfolyam informatika csoport Óraszám: heti 4 óra Emelt óraszámú oktatás Tantárgy: matematika 7 8

választható választható


48


Érintett évfolyam: 1112. évfolyam informatika csoport Óraszám: heti 5 óra Csoportbontás szempontjai a) tanuló képessége alapján 1. tantárgy: idegen nyelv érintett évfolyam: 512. 2. tantárgy: második idegen nyelv érintett évfolyam: 712. Szükség szerint 78. évfolyamon egyéb tantárgyakon belül b) tagozatok szerint 1. tantárgy: matematika érintett évfolyam: 912. 2. tantárgy: informatika érintett évfolyam: 910. c) évfolyam szerint 1. tantárgy: testnevelés érintett évfolyam: 112. d) tantárgy jellege szerint 1. tantárgy: technika érintett évfolyam: 58., 12. e) Évfolyamok között 1. valamennyi tantárgy esetében szükség szerint megvalósítható 1213. évf. 2. idegen nyelv, 1113. évfolyam 3. művészetek: rajz, énekzene 913. évfolyam

A tanterv tartalmazza:  az évfolyamonkénti óratervet  tantárgyanként eltérő összeállításban a kerettantervek alapján előírt tananyagot és a fej lesztési követelményeket  a NATban (kerettantervekben) előírt közös követelményeket  az egyes tantárgyak találkozási, kapcsolódási pontjait  az egyes témakörök óraszámait  a magasabb évfolyamra lépés feltételeit  az ismeretek számonkérésének formáit, a tanulók tantárgyi tudásának, teljesítményének értékelési módját a tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elveit, a szükséges taneszközöket. II. 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának követelményei A tankönyvválasztás szempontjai Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

49


Tartalmi megfelelés – Kompatibilise a NAT tartalmával? – A tankönyvi témakörök lefedike az adott tantárgy helyi tantervi anyagát? – Mennyire hű és korszerű a tartalom szaktárgyi szempontból? – Megfelele a szemléltetés a tanulók életkori sajátosságának? – Milyen tanítási módszertant képvisel? (pl. közöl, felfedeztet, tevékenységre késztet, stb.) – Milyen stratégiát tükröz a feladatrendszere (ismeret vagy fejlesztésközpontúság egyensúlya)? – Mennyire változatosak a feladatok típus és nehézségi fok tekintetében? – Alkalmase a tanulók differenciálására? Formai megfelelés – Milyen a tankönyv nyelvi megformáltsága? – Könnyen eligazodike az adott korosztály a könyv szerkezetében, jelrendszer ében? – Megfelele a betűforma, –méret, illetve az egy oldalra kerülő szöveg vagy fel adatmennyiség a tanulók életkori sajátosságainak? – Segítike az ábrák a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a téma feldolgo zását? Egyéb szempontok – Szükségese mellé egyéb segédkönyv, taneszköz? – Egy vagy több évfolyamra kidolgozott? – A tankönyv mérete, súlya, kötése, strapabírása életkorbaráte? – Munkatankönyv vagy tartós használatra készült? – Milyen az árérték aránya? – Hozzáférhetőe digitálisan a tankönyv?

Taneszköz- és tankönyvellátás Az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyakhoz szükséges tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközökről a szülőket a bizonyítványosztáskor, ill. az iskola honlapján tájékoztat ják az osztályfőnökök, a szaktanárok. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülő feladata. A tanév végén kiadjuk a következő évben használatba kerülő tankönyvek jegyzékét, mely alapján a szülő nyilatkozatban vállalhatja a tankönyvek önálló beszerzését is. A tankönyvek átvétele a névre szólóan kiállított tankönyvcsekk bemutatása után kerül sor. A kedvezményes/ingyenes tankönyvekre való jogosultság a hatályos Tankönyvrendelet alapján kerül megállapításra. A jogosultságot a szülőnek igazolnia kell.


50


Az igénybevétel iránti kérelmet minden év május-június folyamán, de legkésőbb (9. évfo lyam) a beiratkozás napján kell benyújtani. A jogosultság egyéni elbírálása után a szülő ré szére elismervényt adunk ki, mely alapján majd átveheti a tankönyveket. Az intézmény igazgatója a támogatási igények felmérése után kikéri a tantestület, a DÖK, a szülői szervezet véleményét a tankönyvtámogatás helyi rendjéről. Kezdeményezi a fenntartónál az önkormányzati lakóhely szerint „kerületi” tanulók esetében a további támogatást, akiknél a normatív támogatás alapján nem tudja az ingyenességet biz tosítani. Az iskola folyamatosan bővíteni kívánja az iskolai könyvtárban elhelyezett tankönyvállo mányt, hiszen ily módon a tartós tankönyvek a pedagógusok és a rászoruló tanulók részére is biztosíthatók.

II. 4. A Nat-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai a) Általános célok, feladatok, fejlesztési követelmények (valamennyi tantárgyra vonatkozóan) 1-4.évfolyam Az alapfokú nevelésoktatás első négy évre terjedő pedagógiai szakaszának alapvető jel lemzője az alapozás. Négyéves időtartama két kisebb, eltérő képzési célú szakaszra tagoló dik. Az első két iskolai év bevezető szakasz, szerepe szerint előkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelő fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasznál ja és továbbfejleszti az iskolába kerülő gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megis merés és a megértés iránti érdeklődését, nyitottságát. Széles teret enged játék és mozgás igényének kielégítéséhez. Kedvező feltételeket teremt a természetes fejlődési, érési folya matok kiteljesedéséhez. Előkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlődésének fo lyamatát. A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különb ségeket természetesként fogadja el. Kellő időt enged a tanulási feladatok pszichológiai fel tételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes műveltségbeli alapok megszerzéséhez. A kezdő iskolaszakaszban, az iskolakezdés 34. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prio ritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább előtérbe kerülnek a teljesít ményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttműködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejleszté si szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

51


a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók előmenetelét fejlesztő értékeléssel segíti elő. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenysé gekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevőit: az alapvető rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitűdöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeret szerzés korszerű forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyara podó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási fel adatok megoldásához. A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíván csiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen ki alakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállósá got, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulá sához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartás formákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség fejlődését, érését, a felelős állampolgári magatartás megalapozását. Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, ter vezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű tanulókat. Kiemel ten törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szokásostól elté rő ütemű fejlődéséből adódnak. A feldolgozásra kerülő tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzői és fejlesztési igényei az irányadók. b) Értékközvetítő szerep A gyerekek nemcsak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bőséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia ne velő munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az őket érő információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások neve lésében – kitüntetett szerepe van: az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, a tanító és a tanulók érintkezésének és együttműködésének, a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, a gyerekek nevelésében a szülői házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szü lők társadalmi és kulturális hátterétől, az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél széle sebb spektrumára, a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és felhasználásának, különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konf liktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.), az oktatás kultúraközvetítő, értékőrző hatásának, mely kultúra reprezentálja az ország ban lakók sokszínűségét.


52


E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalá sa és az ismétlődő helyzetek újbóli átélése során – belsővé válása, amelyek alapozzák: az aktív és felelős – nemzeti és uniós állampolgári létre, a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes ne velés keretein belül. Ilyen értékek például: az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség belső értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a köl csönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklő dés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság; a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a fel adatért vállalt egyéni és közös felelősség, a feladat és a munka megosztása, együtt működés, megbízhatóság, kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erőfe szítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseiről, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége, a tervszerűség, gazdaságosság, igé nyesség a tevékenységek megvalósításában, önellenőrzés;  az értékőrző magatartás jellemzői: nyitottság, érdeklődés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományőrzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme. 5-8. évfolyam Az alapfokú nevelésoktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelőoktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képessé gek fejlesztését. A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor igazodva a gyermeki gondolkodás fej lődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 1012 éves tanulók gon dolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 56. évfolyam okon ezért az integratívképi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdeté től a 78. évfolyamon (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 14. évfolyamokhoz hasonlóan az 58. évfolyamokon is különböző érdeklődé sű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultú rájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfele lően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, va lamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompeten ciákat. Az alapozó szakasz funkciójának megfelelően elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemző az 56. évfolyamon, míg a 78. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bővítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá.


53


Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízható ság, becsületesség, szavahihetőség értékeire. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közös ség demokratikus működését és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvé nyes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített kör nyezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tu datosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelésioktatási tevékenységével az iskola fej leszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésé re, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemuta tására. A Kn.tv.5.§ meghatározza a pedagógiai munka szakaszait. Az 14.évfolyamon alsó tago zat, 58. évfolyamon felső tagozat, a 912. évfolyam a középfokű nevelésoktatás szakasza. A nem szakrendszerű oktatást a 201213tanévtől nem nevesítjük. Az itt kialakított mun kamódszereket hasznosítjuk az alsó és a felső tagozat közötti átmenet elősegítése érdeké ben. 9-12. évfolyam A gimnáziumban az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelőoktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizs gára és munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, és emellett elősegíti a felkészülést az élethosszig tartó tanulásra is. A gimnáziumban folyó nevelésoktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenysé gek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képes ségeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, fejleszti az idegen nyelven történő kommunikáció iránti igényt, illetve az ehhez szükséges képességeket. Kiemelt feladatának tartja a természeti és az épített környezet védelmét, az egészséges életmód érté keinek elfogadását, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szem lélet kialakítását. A matematikai és a természettudományos kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az élő és az élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlő déséhez. A digitális kompetenciák fejlesztésével hozzájárul az önálló információszerzés és –feldolgozás, a digitális kommunikáció képességének kialakulásához, a digitális eszköz használat színvonalának fejlődéséhez. Nevelőoktató tevékenységével elősegíti a diákok to vábbi boldogulását biztosító, hatékony tanulási módok kialakítását. A társadalmi


54


gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek megfelelően felkészíti a tanulókat a felelős és aktív állampolgári szerepre. Hozzájárul a közösségi életbe történő aktív bekapcsolódást se gítő szociális kompetenciák fejlődéséhez, a kezdeményező, kreatív és vállalkozó állampol gárrá váláshoz. Nevelőoktató tevékenységével elősegíti az esztétikaiművészeti élmények iránt fogékony és befogadásukra képes személyiség kifejlődését. Kialakítja a tanulókban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – az állandó értékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban, valamint intel lektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperáci óra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismere tet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezzel előmozdítja a ta nulókban a konstruktív attitűd kialakulását. A gimnázium a tantárgyi képzésben előnyben részesíti a képességfejlesztést, ezért az elmé leti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására törekszik. A rendelkezésre álló órakeretben a diszciplináris tudás közvetítése összekapcsolódik az al kalmazás lehetőségeinek megismertetésével. Ugyanilyen fontos az egyes diszciplínák kö zötti koherencia megteremtése: az, hogy az oktatás mindenkor vegye figyelembe a tantár gyak metszéspontjában elhelyezkedő közös tartalmakat és fejlesztési feladatokat. A gimnáziumi nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje, és megtanítsa őket a hatékony tanulási módok alkalmazására, Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs társadalomban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztö nözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre, illetve tudásuk folyamatos bőví tésére. Az iskola a saját arculatával, teljes programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezé sének változatos módjaival biztosítja, hogy diákjai érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. Hozzájárul a reális énkép és önértékelési mechanizmus kialakulásához és felkészíti a diákokat a felnőtt lét szerepeinek betöltésére. Elősegíti az egészséges életvitel iránt elkötelezett szemlélet és magatartás kialakulását. A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Felismerteti a testi és lelki egészség megalapozásának és megőrzésének fontosságát az egyes tanuló szintjén is, elősegíti az eh hez szükséges magatartásformák elsajátítását. Személyre szóló fejlesztésre törekszik, tá maszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését. A személyiségfejlesztésben fontos feladat a felelős társadalmi magatartás kialakítása, a megfontolt döntéshozatalra képes, aktív állampolgári szerepre, a demokratikus életforma gyakorlására való felkészítés, ezzel együtt a jogok és kötelességek összetartozásának tuda tosítása. A piacgazdaság keretei között működő társadalomban elengedhetetlen feladatnak tekinti a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági, pénzügyi és vállalkozói ismeretek és technikák elsajátíttatását.


55


A személyiség formálásában nélkülözhetetlen szerepet tölt be az esztétikai nevelés. Az is kola elősegíti, hogy tanulói minél tovább jussanak azon az úton, amely a szépség puszta megtapasztalásától annak mélyreható élményéig vezet. A szépség – a művészeti nevelés és oktatás mellett – jelen van a gondolkodás művelésében és a mindennapi környezet alakítá sára irányuló iskolai tevékenységben. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját ethosza, mindennapjainak lét módja, az a légkör és környezet, amelyben az iskolai élet zajlik. A gimnáziumi nevelés oktatás fontos feladatának tartja, hogy biztosítsa a diákok a testi, lelki és szociális fejlődé sét, és hozzájáruljon a környezettudatos magatartás kialakulásához. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagukért, tár sas környezetükért és a tágabb természetitársadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyomá nyai iránt. Ennek érdekében a gimnázium részesítse előnyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményezőkészség, a másokkal történő hatékony együttmű ködés, valamint a saját munkáért, cselekedetért érzett felelősség. A gimnázium mint általánosan művelő iskolatípus készítse fel tanulóit arra, hogy az isko lából a folyamatosan változó világba lépnek. Ismerjék és ápolják hazánk természeti, törté nelmikulturális értékeit, illetve hagyományait. Tudatosuljon bennük az Európai Unió és benne a magyar társadalom demokratikus létmódja. Legyenek tisztában hazánk szerepével az európai integrációs folyamatokban, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció je lenségeivel, kihívásaival. c) Kiemelt fejlesztési feladatok 1-4. évfolyam Énkép, önismeret Az első négy iskolai év bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségek ben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal és a tanítóval való együttmű ködés során kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlődő önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére. Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget pl. az olvasmányok tartalmát, a közös


56


éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a tár sadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondos kodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyomá nyok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenysé gekben megnyilvánuló gyakorlásához is feltételeket teremtsen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a ha zánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tisztele tükre való ráhangolás, a sztereotípiák és előítéletek kialakulásának megelőzése. A fejlesz téshez felhasznált műalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához. Az európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcso latépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődésé hez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényező az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlődése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A sokféle közös tanulási és szabadidős iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formái ról és működéséről, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, előítéletek elutasításá ról. Elsajátíthatják azokat az alapvető ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitűdjeiket, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). A megvalósításban a hangsúly ebben az életkori szakaszban az adekvát magatar tásformák kialakításán van. Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyako roltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tűz, veszélyes anya gokkal való találkozás, szélsőséges időjárási jelenségek, járványok, erőszakos és környezet pusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelőzés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. E folyamatban tanító kitünte tett feladata az is, hogy megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelőzéséhez szük séges felelősséget, cselekvőkészséget és elkötelezettséget. (A nevelési feladat megvalósítá sához különösen az ember és társadalom, az ember a természetben, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület tartalmainak feldolgozása kínál széleskörű lehetősé get.)


57


Gazdasági nevelés A gyerekek általános műveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fej lesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékterem tő és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelő szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetőeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetőségéről és a pénzzel, az idővel, az anyaggal, az erő vel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezéséről és megbecsüléséről. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredmé nyességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélő, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontja inak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentősé gének felismertetését és gyakoroltatását. Környezettudatosságra nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakí tó tevékenységét a környezettudatos és felelős állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímé lő magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésé nek, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő kreatív feladatok és projektjellegű tevékeny ségek. A tanulás tanítása Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklődés, a kí váncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenysé gek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fej leszthető. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi felnőtt kori munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (terve zés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányí tása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják a ta nulás korszerű eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetőségeit (pl. könyvtári szolgáltatá sok, IKT, múzeum, színház, művelődési központ) is. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már eb ben az életkorban elemi szintű tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességét befo lyásoló gondolkodási műveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos


58


feladata, hogy fejlessze a tanulás belső motívumait és teremtsen lehetőséget az olvasás szövegértés fejlődésének függvényében az alapvető tanulási technikák tapasztalati megis merésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint időben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőr zés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben.

Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, sze retetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figye lemmel kell kísérnie a testilelki egészség védelmében a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védősegítő feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklődés és igény fel keltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentőségű. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben el foglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító se gítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati meg nyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári neve lés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a tár sadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitűdformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fon tos, új területe a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia összetevőinek fej lesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. ér dekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, problémafelismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelősségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

5-8. évfolyam A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítástanulás szemléleti egységét, a tanulók szemé lyiségének fejlődését.


59


Az Énkép és önismeret fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartal mak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezé sének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az ön megismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelősség, magatartást irányító tevékeny ség. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajá tosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékeny ségének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismer jék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a haza szeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más né pek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, előzzük meg a sztereotípiák és előítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet törté nelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió ki alakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szem pontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell tö rekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazda godjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadal makban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nem zeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az élet kornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerez zenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nem


60


zetközi együttműködésről szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Fejlesztő feladat lehet az érvek gyűjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolód nak. Fejlesztési cél, hogy növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az össze függések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Az 58. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztésére kell gondolni, mint a konfliktuskezelés, az együttműködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelősségvállalás, az előítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudáselemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Az egyszerű eszközök, szerszámok használa tában is fontos a figyelem, az elővigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés ér dekében a rend, az időbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy az élő természet és a társadalmak fenntartható fejlődését segítse megértetni a nevelésben. A szemléletformálás pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környe zet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gon dolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésé re és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jo gaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkí mélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó er kölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, ame lyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmigazdasági modernizáció pozitív és negatív környe zeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Élet módjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törek vés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tantárgyak lehetőségei sze rint, minden évfolyamon lehetőség van a környezetkímélő magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére. A tanulás tanítása A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiá it, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletesképi és elvontverbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következte


61


tés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába fog lalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az elemi készsé geknek az optimális kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a tanítás gyakorlata, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségeknek az optimális szintű elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerező képességet (a Piagetféle gondolkodási műveletrendszer írásbeli szintjét) és a kombinatív képességet (an nak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, előrelá tás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden műveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésé re, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalá lására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklő dést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáfé résével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók te gyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező kö rülmények (külső feltételek) kialakításában. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában. Az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljá rások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszköze inek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A ha gyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehető ségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit az önálló is meretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtár használóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyv tárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést tá mogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szere pét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a vari ációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb le


62


hetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értel mi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, ha nem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tisztele tére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, fel nőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egész séges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyaté kos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekek nek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, al kohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krí zishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános cél ja, hogy segítse a tanulók további iskola és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottsá gok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglal kozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújta nia a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhes senek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön és pályaismeretei ket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttműködés képességének fejlesztése. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a kü lönböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetle nül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fej


63


lesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kap csolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálko dási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejleszté sével. 9-12./13./ évfolyam Énkép, önismeret Hogyan ismerhetjük meg önmagunkat? Önmaguk megfigyelése, külsőbelső tulajdonságok, a magunk szerzett tapasztalatok értelmezése. Pozitív – negatív, reális – irreális énkép. Má sok róluk alkotott képe. Magabiztosság, önbizalom. Élettervek , karriertervek. Az önfej lesztés igénye, lehetőségei, módjai. A minták. a példaképek, eszményképek szerepe a fo lyamatban. Felelősségvállalás saját személyiségünk alakulásáért. A szándék, a kitartás és céltudatosság az önfejlesztésben. Törekvések belső stabilitásuk, én azonosságuk, belső harmónia, biztonság megteremtése, folyamatos fenntartása( kudarctűrés, szorongás, a belső konfliktusok, a feszültségek oldásának képessége). Fogékonyság az örömök észrevételére és megbecsülésére. Pozitív gondolkodási attitűd kialakulásának segítése. Hit önmaguk erejé ben, az egészséges önbecsülésre törekvés. Alkalmazkodni tudás a változó feltételekhez. A helyes énkép s önismeret kialakítása minden osztályfőnök és szaktanár állandó feladata. Minden diák találja meg helyét az életben, társaival (társával). Tudjon eligazodni a társa dalmi együttélés normáiban és szabályaiban. Élte során képes legyen jól dönteni és társait is erre ösztönözni. Legyen tisztában önmagával, hogy helyesen lásson másokat is , kezdetben fogadja szívesen tanárainak tanácsait, később ő is tudjon tanácsot adni. Honés népismeret Ösztönözni a nemzettudatot ébren tartó iskolai vagy tanórán kívüli tevékenységet. A kész ismeretanyag mellett szorgalmazni a gyűjtőmunkát, az élményt adó ismeretszerzést vagy hagyományápolást. A nyelv, a nyelvi kultúránk ápolása. Múltunk megismerése. Egy egész séges lokálpatriotizmus kialakítása. Hagyományaink, kultúránk ismerete, tisztelete, védel me. Szimbólumaink ismerete és tisztelete. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A globális összefüggések meglátására való oktatás. A nemzetek egyedi értékeinek tisztele tére való nevelés, a negatív sztereotípiák elvetése. A világon létező különböző nemzetek egyenjogúságának egyenértékűsége. Európai identi tás – tudat, az európai hagyományok, az európai kulturális örökség ismeretére törekvés. A kelet – közép – európai régió sajátos problémái. Egy európai nyelv elsajátítására törekvés, nyelvvizsga szerzés szorgalmazása, előrehozott érettségi segítése. Az európai tudathoz kapcsolódó képességek fejlesztése. Európai – vetél kedők szervezésének támogatása, diákcserére való törekvés. Közösségvállalás a határon túl élő magyarokkal, törekvés a velük való kapcsolatra, együtt működésre.


64


A kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, kultúrájuk, hagyományaik védelme. a más né pek nemzeti érzésének, identitásának tisztelete. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, érvényesítése. Érzékenység az emberiség globális problémáira, a globális szemlélet kialakítására. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az állampolgári ismeretek tanítása a történelem tantárgy keretein belül. Az iskolai életet az állampolgári aktivitás első állomássá tenni. Ránevelni az állampolgári feladatok vállalására. A haza védelme. A katonai és polgári szolgálat jelenleg hazánkban. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete. A hátrányos helyzetű rétegek ügye iránti nyi tottság, bekapcsolódás problémáik megoldásába. A különböző politikai, vallási, ideológiai meggyőződések, nézetek iránti nyitottság, tolerancia. Érdeklődés, fogékonyság a társadalmi jelenségei, problémái iránt. A szűkebb és tágabb környezetükben megnyilvánuló agresszivi tás elutasítása. Az erőszakos megnyilvánulások elleni fellépés. Felelősségvállalás a szűkebb és tágabb társadalmi környezetéért, készség a helyi , a közösségi cselekvésre. Demokrácia, az össztársadalmi, helyi réteg (csoport), illetve egyéni érdek összehangolására való készség. A kisebbségi vélemények létjogosultságának elismerése, érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés,készség a társulásra,önszerveződésre. Igény és törekvés az erkölcsös és kulturált politizálásra, vitára. Törekvés a tévedés belátására, készség az ésszerű , nem elvte len kompromisszumra. A konszenzuskeresés technikái. A béke megbecsülése, megóvása. Gazdasági nevelés A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás elemeinek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az időbe osztás hatását érdemes megtapasztaltatni. A történelem órákon kiemelten kell tanítani a gazdaság fejlődését, alakulását s társadalmi hatásait. Ismerje meg vállalkozások létreho zását, nehézségeit,működtetését. Tudjon családon belül gazdálkodni. Környezettudatosságra nevelés A környezetet óvó preventív tevékenységek tudatos kialakítása. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme. Szűkebb környezet harmóniájának megteremtése. A felelős társadalmi magatartás kialakítása. A demokratikus életformára való felkészítés. Együttmű ködés a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén.

A tanulás tanítása Valamennyi értelmi képesség fejlesztése. Az érdeklődés felkeltése a különböző témák iránt. Az élethosszig tanulás eszközének megismertetése .A különböző tanulási technikák alkal mazása. A könyvtárhasználat hatékonyságának növelése. Az internet lehetőségeinek ki használása az önálló ismeretszerzésben. Igényességre való nevelés. Példát mutatni a tanári munka minőségével. Serkenteni a tanulói aktivitást, feladatvállalást. Elismerésben részesí teni a kiemelkedő teljesítményt. Testi és lelki egészség A tanulók egészségi állapotáért való felelősségvállalás. Az egészségnevelést, életmódot és magatartást befolyásoló tevékenységgé tenni. Segítségnyújtás a káros szenvedélyek kialaku lásának megelőzésében. Krízishelyzetbe jutottak segítése. A szülők mérlegelést követő tá


65


jékoztatása. A szexuális kultúra és magatartás kérdésein keresztül felkészíteni a családi élt re. A mindennapos testmozgás szorgalmazása és lehetőségeinek biztosítása. Sportegyesüle tekben szereplők támogatása. Versenyek, kirándulások, táborok,teljesítménytúrák szervezé se,segítése. Felkészülés a felnőtt lét szerepére A pályaorientációs órák önismereti foglalkozásain szükséges feltárni a személyes pályaal kalmasságot. Segíteni az előzetes választás tudatos és megalapozott módosítását. Előkészí teni a tanulókat a munkaerőpiacon való helytállásra. Munkaerő piaci ismeretek és techni kák tanítása.


66


II. 5. A mindennapos testnevelés megvalósításának módja a) A mindennapos testmozgás célja, elvei A testnevelés a közoktatásban nem csupán egy tantárgy. Civilizált világunkban mind a gyermek, mind a felnőtt, mind az öregkorban életmódunk szerves része kell, hogy legyen. Mi célja lehet egy tanítónak oktatónevelőmunkája során? Elsősorban egészséges, kiegyen súlyozott, életörömmel teli ifjúságot felnevelni, aki felnőtt korában alkotóképes és eleget tud tenni a társadalom és a saját maga támasztotta követelményeknek. A megfelelő testállapot feltételeihez tartoznak azok a testi kondíciót növelő vagy megtartó mozgástevékenységek, amelyek az emberek életörömét, egészségét fokozzák. Enélkül nem beszélhetünk egészségről. Az egészséges testállapothoz szükséges a testmozgás igénye, a sport szeretete. A tanító, a tanár a népesség egészségét sok irányba befolyásolni tudó, jelentős személyiség. Éppen ezért az iskola alapvető célja kell hogy legyen az egészség, a testilelki épség megőr zése, a szervezet tűrőképességének, edzettségének, mozgáskultúrájának fejlesztése. A megvalósítás lehetőségei Helyszín: tornaterem, terasz, néptáncterem, Tornaterem: iskolánkban a tornaterem a testnevelés órák fő színtere. Sajnos a sok osztály miatt kevés lehetőség van arra, hogy azok az osztályok, akiknek nincs az adott napon test nevelés órájuk, bejussanak a tornaterembe. Alkalmazzuk a csúsztatott órákat, amik lehetővé teszik, hogy a szünetet is beosztva több osztálynak is lehetősége van a termet használni. Ehhez az alsós testnevelési órákat tömbösítjük. Terasz: ezen a területen leginkább azok az osztályok tartózkodnak, akiknek a III. emeleten van a tantermük. Sajnos a terasz rossz időben (eső) nem vehető igénybe, mivel nem fedett. A teraszt körbevevő kerítés magassága nem igazán teszi lehetővé, hogy labdás játékokat végezhessenek a gyerekek, mivel a labda leesése balesetet okozhat (okoz) az udvaron lévők körében. Tervezzük a terasz kerítésének megnövelését hálóval vagy fém kerítéssel. Néptáncterem: ez a terem a táncórák fő színtere. A terem maximálisan kihasznált délelőtt és délután egyaránt. Időpont, pedagógus A heti 2 néptánc óra és a 3 testnevelés óra, valamint az évfolyamonkénti 1 összevont játé kos sportfoglalkozás biztosítja a mindennapos testedzést.


67


b) Mindennapi testnevelés megvalósítása Óratervben: 112. évfolyamon 5 testnevelés óra Bevezetése: 201213. tanévtől kezdődően 1.,5. és 9. évfolyamokon felmenő rendszerben Tantárgyfelosztásban: 3 testnevelés óra 2 kötelezően választható foglalkozás: (néptánc, iskolai sportkör, egyéb sportfoglalkozás, gyógytestnevelés) 2 óra kiváltható sportszakosztályi igazolással Értékelése: A néptánc és a gyógytestnevelés az adott évfolyamnak megfelelően kerül értéke lésre A tanulóknak a részvétel kötelező, hiányzás csak igazolással c) Könnyített vagy gyógytestnevelés A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgá lat alapján könnyített testnevelés vagy gyógytestnevelésórára osztjuk be. Az orvosi szűrővizsgálatot kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be május 15éig kell elvégezni. A gyógytestnevelésórákat legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra kere tében kell megszervezni. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára az iskolaorvos, a szakorvos tesz javaslatot. Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelésórán való részvételét sem. Értékelés Amennyiben a tanuló a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógy testnevelő, b) gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a gyógy testnevelő együttesen végzi. d)Az iskolai sportkör szakmai programja Az iskola személyi és tárgyi feltételei labdarúgás, kosárlabda sportágakban, esetenként az atlétika egyes ágaiban teszik lehetővé a tanulók foglalkoztatását. Ezek a lehetőségek a di ákönkormányzat igényeivel is egybeesnek. Az iskolai sportkör sportcsoportokként 2x45 perces foglalkoztatási lehetőséget biztosít a Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

68


tanulóknak. A sportcsoportok megoszlása, V., VI., VII. és VIII.ik évfolyamon fiú és lány sportcsoport. Ez a korcsoportos megoszlás a kerületi versenyrendszer igényeihez igazodik. Működik még egy III.IV. osztályos sportcsoport, ők kerületi alsó tagozatos versenyekbe kapcsolódnak be. A sportkör feladata az iskolán kívüli szabadidős tevékenység és az egészséges életmódra nevelés mellett, a diákok versenyrendszerbe való bekapcsolása és felkészítése. A felkészítést és a kiválasztást szolgálja a házibajnokságok rendszere. A tanórákon a tava szi időszakban labdarúgás és atlétika, a téli időszakban kosárlabda. Személyi feltételek: három testnevelő tanár és egy testnevelés speciális kollégiumot végzett tanítónő. Szeptember V. - VI. osztály labdarúgó házibajnokság VII. VIIl. osztály leány kosárlabda házibajnokság Felkészítés a kerületi versenyekre labdarúgás kosárlabda VII. – VIII. osztály kerületi labdarúgó bajnokság Október III. – IV. osztály VII. VIIl. osztály

partizánlabda házibajnokság kerületi labdarugó bajnokság

November IIl. – IV. osztály VII. VIII. Osztály

zsinórlabda bajnokság leány kerületi kosárlabda bajnokság

December IIl. – IV. osztály VII. VIII. osztály

kerületi partizánlabda bajnokság leány kerületi kosárlabda bajnokság

Január V. VI. osztály V. VI. osztály III. -IV. osztály I. - II. osztály Február VII. VIII. osztály V. VI. osztály Március-Április V: VI. osztály IX.- XII. osztály

kerületi leány kosárlabda bajnokság kerületi fiú kosárlabda bajnokság kerületi zsinórlabda bajnokság ügyességi verseny kerületi kosárlabda bajnokság kerületi leány kosárlabda bajnokság

kerületi labdarugó bajnokság

Máius III. IV. osztály


69


V. VI. osztály VII. VIII. osztály

kerületi atlétikai versenyek

II. 6. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyből a középiskola a tanulók közép- ill. emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését kötelezően vállalja, annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát

Az iskola közép szintű érettségi vizsgára a kötelező érettségi tárgyakon kívül földrajz, informatika és ének – zene tantárgyakból készíti fel a tanulókat. Emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést a kötelező érettségi tárgyakon kívül, informatika, biológia,kémia és fizika tantárgyakból vállaljuk.

II. 7. A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai II.7.1. Erkölcstan, ill. a hit- és erkölcstan oktatása Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jo gi személy által szervezett hit és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. Az erkölcstan tantárgy a 201314. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben kerül beveze tésre, 1. és 5. évfolyammal kezdődően. Az erkölcstan óra helyett a szülők egyházi jogi sze mély által szervezett hit és erkölcstan órát választhatnak. A választás egy teljes tanévre szól, és a kötelező tanórai foglalkozással egyenértékű. A hit és erkölcstan órákon a tanulók teljesítményét érdemjeggyel nem értékeljük. A félévi és év végi bizonyítványba: a hit- és erkölcstan órákon részt vett bejegyzést alkalmazzuk, elkerülve annak lehetőségét, hogy a továbbiakban megkülönböztethető legyen a foglalkozás jellege. A hit és erkölcstan oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőr zése, a hit és erkölcstan oktatásra való jelentkezésszervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata.

II.7.2. Fakultációs választás szabályai A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012 EMMI ren deletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendeletben találjuk. A tantárgyválasztás célja, szabályai A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a két szintű érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való ered ményes felkészítés. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

70


Egy tanuló legalább két, legfeljebb három tárgyat választhat. A választott tantárgy heti óra száma 2. A választott tantárgyra való jelentkezés 2 évre szól, amely alól kivétel a közép szintű in formatika és földrajz tantárgy. Emelt szintű felkészítés Idegen nyelv és matematika emelt szintű felkészítés esetén egységes képzés folyik. A többi tárgyból az évfolyamban kötelező óraszámban az osztályukkal együtt tanulnak a tanulók, a választott órán pedig külön csoportban, sajátítják el az emelt szintű tananyagot. Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév vé gén 4es vagy 5ös osztályzata volt, vagy a nyelvi érettségije legalább 60%. Ettől eltérni az igazgató írásbeli engedélyével lehet. A tantárgyválasztás eljárásrendje A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a Pedagógai programban meghatá rozott érettségi vizsgatárgyakat. A szakmai munkaközösségek április15éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.) A választott óra kötelező érettségi vizsgatárgy esetén min. 6, szabadon választott érettségi vizsgatárgy esetén min. 3 fő részvételével indul. A csoport maximális létszámát a tanár ha tározza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalko zást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekinteté ben úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a meg szerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból.

A tanulók érdeklődésük szerint különböző szakkörök munkájába kapcsolódhatnak be. A szakköröket megfelelő számú jelentkező esetén szervezzük meg. Törekszünk, hogy év közben ne legyen lemorzsolódás. Az intellektuális képességek fejlesztése mellett, a mozgásos és manuális képességek fejlesztése is kiemelt terület. A tehetséggondozást szolgálja a különböző iskolai és levelező versenyeken való részvétel. Minden évben megrendezzük az iskolai Ki mit tud?ot, amelyen tanítványaink önálló ill. ta nári segítséggel létrehozott produkcióval lépnek fel. A hagyományos iskolai gálán a legtehetségesebbek is megmutathatják magukat. A kerületi zeneiskola hangszeres növendékeinek az iskola épületében biztosítjuk a szolfézs és zeneórákat.


71


II. 8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei a) Magyar irodalom 1. Szerzők, művek  Életművek a magyar irodalomból: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mi hály, Kosztolányi Dezső, József Attila.  Portrék: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vö rösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Rad nóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Kéthárom lí rai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.  Látásmódok: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy Lász ló, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.  A kortárs irodalomból: legalább egy szerző 23 lírai és/vagy epikai művének értelmezé se az 1980tól napjainkig tartó időszakból.  Világirodalom: az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia. A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egykét kiemelkedő képviselője.  Színház és dráma különböző korszakokban: 11 mű értelmezése: Szophoklész, Shakes peare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.  1.7.Az irodalom határterületei  Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór.  Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.  Regionális kultúra 2. Értelmezési szintek, megközelítések  Témák, motívumok  Műfajok, poétika  Korszakok, stílustörténet b)Magyar nyelv 1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus. A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. 2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezés móddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

72


A tömegkommunikáció. 3. A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Máriasiralom. Nyelvművelés. 4. Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat. 5. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok. Szöveg a médiában. 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. c) Történelem I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra A mezőgazdasági technika jellemzői a XXI. században A középkori kereskedelem jellemzői Az egyház szerepe a középkori művelődésben, a gótika és a romantika A lovagi kultúra és értékrend


73


Károly Róbert gazdasági reformjai Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján A nagy földrajzi felfedezések és következményei Az ipari forradalom és következményei A második ipari forradalom és hatása A dualizmus korának gazdasága Az USA és a gazdasági világválság A Horthy rendszer konszolidációja A fogyasztói társadalom problémái II. Népesség, település, életmód A középkori uradalom jellemzői A középkori város jellemzői Géza fejedelem és Szent István államszervező tevékenysége A mohácsi vész és az ország három részre szakadása A végvárak: életmód és végvári harcok Mária Terézia és II. József reformjai A magyarországi reformáció és a barokk A dualizmus korának társadalma, nemzetiségek Az életmód változása a XIX/XX. század fordulóján Magyarországon, tudomány és művelődés III. Egyén, közösség, társadalom A demokrácia kialakulása Athénban – Az athéni demokrácia intézményei, működé se A római hódító háborúk társadalmi és politikai következményei A honfoglalás – a honfoglaló magyarok társadalma Az Árpádkori változó társadalom az Aranybulla és IV. Béla törvényei alapján Társadalmi rétegződés az 1920as és 1930as években Magyarországon A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban Az 1950es évek jellemzői, a Rákosirendszer működése IV. Modern demokráciák működése Az angol parlamentarizmus kialakulása A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és képviselő A XIX. század eszméi (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializ mus), alkotmányjogi fogalmai (palament, alkotmány stb.) Az európai integráció története A rendszerváltozás KeletKözépEurópában A rendszerváltozás Magyarországon A választójogi rendszer A magyar államszervezet V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Vallás és kultúra az ókori Keleten Az antik hitvilág – görögrómai mitológia A kereszténység kialakulása, főbb tanításai


74


A nyugati és keleti kereszténység – az egyház politikai szerepe Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai A humanizmus és reneszánsz főbb jellemzői A reformáció és az ellenreformáció A nemzetiszocializmus A bolsevik hatalomátvétel és diktatúra VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Az Oszmán Birodalom katonai rendszere, hódításai Hunyadi János harcai a török ellen A Rákóczi szabadságharc A balkáni konfliktusok okai Az első világháború – szövetségi rendszerek, frontok A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulatai A magyar külpolitika kapcsolatai és céljai a két világháború között Magyarország a II. világháborúban Az ENSZ Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (Korea, Kuba, Szuez) VII. Forradalom, reform, kompromisszum A francia polgári forradalom A reformkor – Széchenyi és Kossuth A pesti forradalom 1848ban A kiegyezés megszületése és tartalma Az 1956os forradalom és szabadságharc főbb eseményei VIII. Etnikum, nemzet, nemzetiség A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás A magyar nép őstörténete Az Erdélyi Fejedelemség sajátos etnikai és vallási helyzete Demográfiai változások és nemzetiségi arányok változása a XVIII. századi Magyar országon A trianoni béke hatásai A holocaust d) Angol nyelv I. My world 1. Personal introduction 2. The family 3. Special family occasions 4. Friends 5. Daily routine II. Home 6. Desrispcion of the home 7. Home life


75


8. The neighbourhood, the village or the town 9. Traffic, public transport III. Environment 10. Weather and seasons 11. Nature 12. Outings 13. Environmental protection IV. School 14. School life 15. Class, subject 16. Studying, extra lessons 17. Carreer, working V. Health 18. Meals 19. Clothes 20. Sports 21. Illness, accidents 22. Healthy life Free time 23. Hobbies 24. Books, newpapaers, magazines 25. Films, videos, television 26. Musik 27. Going out 28. Weekends VII. Services 29. Shops and things to buy 30. Eating out 31. Various services (bank, post office etc.) VIII. The world 32. Holidays 33. Tourism 34. Travelling 35. Visiting Hungary IX. The English speaking world 36. Culture and civilisation 37. Travelling in Britain or any English speaking country 38. The English language


76


e) Német nyelv 1. Személyes vonatkozások, család 2. Emberek és társadalom (másik ember jellemzése, baráti kör, ünnepek, öltözködés, szol gáltatások) 3. Környezetünk (otthon és lakóhely, városi, vidéki élet) 4. Az iskola (saját iskola, érdeklődési kör, nyelvtanulás) 5. A munka világa (diákmunka, pályaválasztás) 6. Életmód (napirend, egészséges életmód, étkezés, gyógykezelés) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus (közlekedési eszközök, belföldi, külföldi nyaralás) 9. Tudomány és technika

f) Matematika Halmazok, matematikai logika halmazműveletek; számosság; részhalmazok; fogalmak, tételek és bizonyítások a matema tikában Kombinatorika, gráfok A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek oszthatóság; számrendszerek Racionális, irracionális és valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Algebrai kifejezések nevezetes azonosságok Arányosság százalékszámítás Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek elsőfokú, másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenség rendszerek; magasabb fokú egyenletek; négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény fogalma, egyváltozós valós függvények a függvények grafikonja, jellemzése; függvénytranszformációk Sorozatok számtani és mértani sorozatok, végtelen mértani sor; kamatos kamat, járadékszámítás Elemi geometria térelemek; a távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk egybevágósági transzformációk síkban és térben; hasonlósági transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör; térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria


77


Koordinátageometria pontok, vektorok, egyenes, kör Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai; nagy adathalmazok jel lemzői, statisztikai mutatók A valószínűség számítás elemei

g) Fizika Mozgások általános jellemzői, egyenes vonalú mozgások Mozgás, mozgások viszonylagossága, sebesség, átlagsebesség, pillanatnyi sebesség; egye nes vonalú, egyenletes mozgás; változó mozgások, gyorsulás; egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás, szabadesés, függőleges hajítás; Görbe vonalú mozgások Görbe vonalú mozgások – kerületi sebesség, centripetális gyorsulás; egyenletes és egyenle tesen változó körmozgás, szögsebesség; vízszintes és ferde hajítás; Tömegpont dinamikája Erőhatás, erő; Newton 1., 2. ,3. és 4. törvénye – tehetetlenség, inerciarendszer, erő és gyor sulás, erő és ellenerő, eredő erő; súly és tömeg; tapadási, csúszási és gördülési súrlódás, kö zegellenállás; tömegpont mozgása lejtőn; körmozgás dinamikája; Munka, energia, teljesítmény Munka, munkavégzés, gyorsítási munka, emelési munka, súrlódási munka; mozgási ener gia, munkatétel; nehézségi erő munkája, helyzeti energia, rugalmas erő munkája, rugalmas sági energia; mechanikai energiamegmaradás tétele; teljesítmény, hatásfok; Rezgőmozgás A harmonikus rezgőmozgás – kitérés, amplitúdó, fázis, rezgésidő, frekvencia, sebesség, gyorsulás; a rezgőmozgás dinamikai leírása; a rezgőmozgás energiaviszonyai; csillapodó és kényszerrezgések, rezonancia; ingák; Hullámmozgás Transzverzális és longitudinális hullámok, terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia; hul lámok visszaverődése és törése, polarizáció, interferencia, elhajlás; állóhullámok; Doppler effektus; A hang A hang, mint hullám, hangforrások; hangerősség, hangmagasság, hangszín, hangok törése és visszaverődése, Dopplereffektus; hangsebesség; akusztika, a zene fizikája; Pontrendszerek, merev testek Pontrendszer, külső és belső erők, zárt rendszer; lendület, lendület megmaradás törvénye, rakéták; tömegközéppont; forgatónyomaték, merev testek egyensúlyának feltétele; erők ösz szegzése, erőpár; deformációk; Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok tulajdonságai, nyomás, Pascal törvénye, közlekedőedények; Arkhimédész tör vénye, sűrűségmérés; molekuláris erők folyadékokban, hajszálcsövesség; légnyomás, fel hajtóerő gázokban; áramlások, Bernoulli törvényei, a repülőgép elve; Hőmérséklet, hőtágulás, gázok állapotváltozásai


78


Hőmérséklet, hőmérsékleti skálák, hőmérők; termikus egyensúly; szilárd testek és folyadé kok hőtágulása, lineáris hőtágulás; BoyleMariotte törvény, GayLussac törvényei, a Kel vinféle hőmérsékleti skála, egyesített gáztörvény; Hőjelenségek Párolgás; halmazállapotváltozások, olvadás és forráspontot befolyásoló tényezők; a víz különleges tulajdonságai, csapadékképződés; hőáramlás; hővezetés; A hő és a kinetikus gázelmélet A hő, a hőtan három főtétele, belső energia, hőfolyamatok iránya, a latens hő; kalorimetria; gázok részecskemodellje, a hő, mint mozgás, Brownmozgás, diffúzió; a hőmérséklet, a nyomás, a latens hő és a párolgás magyarázata a kinetikus gázelmélettel; Elektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek, elektromos töltés, elektromos megosztás; vezetők és szige telők, Coulomb törvénye, a töltésmegmaradás törvénye; az elektromos erőtér, erővonalak, térerősség; az elektromos erőtér munkája, feszültség; Faradaykalitka; csúcshatás; konden zátorok; Egyenáramok Az elektromos áram, áramerősség, az elektromos áram hatásai, rövidzár, elektromos áram folyadékokban és gázokban; Ohm törvénye, ellenállások, vezetők ellenállása; félvezetők; áramforrások; soros és párhuzamos kapcsolások; az elektromos teljesítmény; Mágnesség és elektromágnesség Mágneses alapjelenségek, mágnesezhetőség, mágneses anyagok, a mágneses dipólus; a mágneses erőtér, erővonalak, a mágneses indukció vektora; a Föld mágneses tere; elektro mos áram mágneses erőtere; mágneses erőtér hatása áramjárta vezetőkre, Lorentzerő; a mozgási indukció, a nyugalmi indukció; elektromágnesek; Váltakozó áram és elektromágneses hullámok Váltakozó áram előállítása, generátorok; pillanatnyi, maximális és effektív feszültség, áramerősség; váltakozó áram teljesítménye; motorok, dinamó; transzformátor; az elektro mágneses hullám tulajdonságai, spektruma; rezgőkör, antenna; rádió, televízió, telefon; A fény A fény, mint elektromágneses hullám, fényforrás, fénysugár; a fény terjedése, törése, visz szaverődése, a törési törvény; diszperzió, színek, interferencia, polarizáció; lencsék, tükrök, a szem; a fénysebesség; Atomfizika Atom, molekula, ion, elektron, proton; atommodellek, a Bohr modell; alagúteffektus, Planck törvénye, fényelektromos jelenség, vonalas színkép, részecske és hullámtermészet; periódusos rendszer; Magfizika A neutron; magerők, az atommagok stabilitása, radioaktivitás, ,  és  bomlás, felezési idő; maghasadás, atombomba, atomreaktorok, reaktorbiztonság; sugárvédelem; magfúzió; Csillagászat A Nap, csillagok; a Naprendszer, a Hold, tömegvonzás, bolygómozgás, Kepler törvényei; Tejútrendszer, galaxisok; ősrobbanás, táguló világegyetem. h) Kémia Általános kémia Az atomok felépítése, az elemi részecskék jellemzése


79


Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei A periódusos rendszer felépülésének alapjai; az anyagi tulajdonságok hasonlóságai és különbségei; a periódusos rendszer használata Az atomokból származtatható ionok A molekulák: egyszerű szervetlen és szerves molekulák; az összetett ionok; az am mónium és oxóniumion szerkezete Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete kö zötti kapcsolat; modellek értelmezés Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai A kémiai reakciók és jelölésük; a reakcióegyenlet felírása és rendezése Termokémiai fogalmak és törvények Reakciókinetika: a reakciók végbemenetelének feltételei; a reakciósebességet befo lyásoló tényezők A kémia egyensúlyok: dinamikus egyensúly, egyensúlyi állandó A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok szerint A protonátmenettel járó reakciók A redoxireakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete; az atom, molekula és halmazszerkezet kap csolata Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai tulajdonságai; az elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján Az elemek és vegyületek kémiai tulajdonságai; az elemek és vegyületek rácstípusa és tulajdonságainak jellemzése a képlet ismeretében Az elemek és a vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége; felhasználás, élettani hatás, környezetkárosító hatások; az energiatermelés szeretlen kémiai vonatkozásai Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosítása; a szerves vegyületek elnevezésé nek alapjai A legfontosabb szerves vegyületcsoportok általános képlete; Az izoméria különféle típusai A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége; felhasználás, élettani hatás, károsító hatások; az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Kémiai számítások


80


Az anyagmennyiség; a tömeg, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések és alkalmazásuk; moláris tömeg, Avogadroállandó A gáztörvények; Az Avogadrotörvény; gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége Oldatok, elegyek; százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság A képlettel kapcsolatos számítások; a vegyületek összegképlete és százalékos össze tétele közötti kapcsolatok A reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia számítások; a reakcióhő és képződéshő; a reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat Kémia egyensúly, pHszámítás Elektrokémia; a standardpotenciál és a galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat i) Biológia Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai és kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók az eukarióta sejtben. Az egyed szerveződési szintje A nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés


81


Az egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek, élőhelytípusok Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója

j) Földrajz Térképi ismeretek 1.A térképi ábrázolása 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemezmozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél 3.2.4. Az általános légkörzés 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája


82


3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Melegmérsékelt öv 4.4.2 Valódi mérsékelt öv 4.4.3 Hidegmérsékelt öv 4.5. A hideg övezet 4.6.A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmigazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpátmedence természet és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmigazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmigazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezésistatisztikai régióinak) természet társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. ÉszakEurópa 9.5. NyugatEurópa 9.6. DélEurópa 9.7. KözépEurópa tájainak és országainak természet és társadalomföldrajzi képe 9.8. KeletEurópa természet és társadalomföldrajzi vonásai


és

83


10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai 10.2.3. DélkeletÁzsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. NyugatÁzsia, arab világ 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai 11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem k) Rajz és vizuális kultúra 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés: Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy és környezetkultúra


84


Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete l) Ének A népzene ősi és újstílusának ismérvei. A műzenei korszak általános jellemzése. Zene és társművészetek kapcsolatának elemzése. Az Ókor és a Középkor egyházi és világi zenéjének jellemzése. Az európai reneszánsz elemzése. Magyarország reneszánsz művészete. Barokk formák és műfajok a zenében. Magyarország verbunkos zenéje a XVIII. Században. A bécsi klasszicizmus zenekari újításai. Formavilág a klasszicizmusban. A romantika formái, stílusjegyei, műfajai. A népi romantikusok folklórjegyei. A századforduló harmóniavilágának jellemzése. A XX. Század zenéje Magyarországon. A XX. Századi zenei törekvések Európában.


85


II. 9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei A tanulmányi munka ellenőrzésének egyedi formáit, az értékelés szempontjait az egyes tan tárgyak tanterve tartalmazza. A beszámoltatás leggyakrabban, legáltalánosabban alkalma zott formái: Szóbeli beszámoló Sok esetben problémát jelent a szóbeli beszámoltatás időigényessége, ennek ellenére egyetlen tantárgynál sem hiányozhat ez a forma, hiszen a gyerekek beszédkészség ének kialakítása és fejlesztése fontos képzési feladat. Formái:  Teljes felelet: egy téma, vagy az előző órán tárgyalt tananyag önálló kifejtése élet kortól függő időtartamban, gimnáziumban is legfeljebb 15 percben. A feleltetés alatt legyen feladata a többi tanulónak is (pl. feladatlap kitöltése, ke resztrejtvény megoldása, kérdésfeltevés a felelőnek). A felelő meghallgatása is sok esetben nevelő hatású, nem csupán a tanulók ismereteit bővíti, hanem szociális ké pességeit is fejleszti (türelem, a másokra való figyelem, tolerancia …).  Rövid felelet: egy rövidebb anyagrész, memoriter felmondása legfeljebb öt perc ben.  Egyszerű kérdésekre adott rövid válaszok (villámkérdések az előző órai anyagból az óra elején).  Felelet párbeszéd formájában: pl. idegen nyelvből szituációk előadása párban.  Kiselőadás A kiselőadást vázlat segítségével, szabadon adja elő a tanuló. Irodalmat a tanár ad jon. 10 13 éves korban elegendő 5 10 oldal feldolgozása és összefoglalása, a ké sőbbiekben lehet emelni az anyag terjedelmét. Kiselőadásra a reáltárgyaknál is van lehetőség, pl. kiselőadás tartható néhány kiemelkedő matematikus, fizikus, kémi kus, biológus, felfedező, stb. életéről, munkásságáról. Írásbeli beszámoló Leggyakoribb formái:  Témazáró dolgozat: egyegy nagyobb témakör lezárását követő legalább 45 perces felmérés. Időpontját a tanulók legalább egy héttel korábban ismerik.  Röpdolgozat, írásbeli felelet: egy kisebb anyagrész, néhány (legfeljebb öt) tanóra ismeretanyagát számon kérő felmérés. Az írásbeli feleletnek ez a formája lehet 45 percnél rövidebb is, és nem mindig előre bejelentett. Számon kérheti a házi felada tot, az adott órára feladott ismeretet (szabályt, alapfogalmakat, térképismeretet, memoritert, idegen nyelvből szavakat, nyelvtani szerkezetet, stb.) is, formája lehet esszé, feladatlap, TOTO, stb.  Minimumdolgozat: a helyi tantervben jelölt, a továbbhaladáshoz mindenképpen szükséges ismeretek, készségek meglétét felmérő dolgozat. Ha a tanuló bármely minimumdolgozata nem éri el a megfelelt szintet, akkor félévi, év végi osztályzata elégtelen. A minimumdolgozatot háromszor lehet megismételni, egy félévben leg feljebb egy minimumdolgozat iratható.  Teszt. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

86


 

Kutatómunka: egyegy választott témakör önálló, otthoni feldolgozását követő írásbeli dolgozat. Házi dolgozat.

Gyakorlati munka: valamilyen eszköz, tárgy (modell), rajz, játék, tanulói kisérlet, kisérleti eszköz készítése fizikából, kémiából stb. elkészítése Az írásbeli beszámolók tagozatonként és tantárgyanként változó formáit, rendjét, és a tanu lók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát az alábbi táblázatok tartalmazzák. Megjegyzések a táblázatokhoz:  a minimumdolgozatnál feltűntetett érték azt jelzi, hogy milyen mértékben veszik fi gyelme azt a szaktanárok, ha a tanuló teljesítménye minimum fölötti  az előző órán tárgyalt tananyagból elmondott teljes felelet súlya A tanulók munkájának ellenőrzése és értékelése a tanításitanulási folyamat szerves része. Az ellenőrzést minden esetben értékelés követi, ellenkező esetben az öncélúvá lesz, és nem érjük el vele a kívánt hatást. Nevelési elveink között kiemelt helyen szerepel az önismeret fejlesztése. Ennek egyik esz köze, hogy a tanulókat bevonjuk az ellenőrzésértékelés folyamatába, s így saját munkájuk eredményességének a felismerése a helyes énkép kialakulását eredményezi. Természetesen az önellenőrzés nem helyettesíti a pedagógus ellenőrző tevékenységét, csak kiegészíti azt. A differenciált oktatás is megköveteli a tanulók bevonását az ellenőrzésbe. Ennek formái lehetnek:  önellenőrzés: a tanulók saját munkájukat ellenőrzik (pl. a tanár által előre kitöltött fel adatlapokról, táblára írt feladatokról, írásvetítőről stb.);  ellenőrzés párokban: a tanulók egymás munkáját ellenőrzik, összevetik elkészült felada taikat, javíttatják egymással a hibákat. Természetesen nemcsak írásbeli munkáknál képzelhető el egymás munkájának ellenőrzése, hanem szóbeli feladatoknál is (pl. párokban olvasnak a gyerekek egymásnak). Alkalmazá suk helyes mértékét az adott tanítási óra feladatai határozzák meg. Az ellenőrzés és értékelés akkor lehet csak eredményes, ha a tanulók tudják mit várunk el tőlük. Ismerniük kell a követelményeket, a viszonyítási alapot, melyeket a Házirend ill. a tantárgyi tantervek tartalmaznak. A nevelés és oktatás minden mozzanata tartalmaz a tanulók viselkedésére, előmenetelére vonatkozó visszajelzést, megerősítést vagy helytelenítést. A tanulók magatartásának, szor galmának, tanulmányi teljesítményének értékelése szerves egységet alkot még akkor is, ha az értékelésben a pedagógiai helyzettől, a tanulók életkorától függően különböző formákat alkalmazunk. Értékelési rendszerünket úgy dolgoztuk ki, hogy az lehetővé tegye a változa tos, a gyerekek egyéniségéhez illeszkedő differenciált ítéletalkotást. Az értékelés néhány általános szempontja:  A tanuló aktuális tevékenységének megítélésekor a gyermek önmagához mért fejlődését értékeljük (honnan indult, hova jutott).


87


   

Figyelembe vesszük , hogy a saját teljesítőképességét mennyire aknázta ki; hogyan alakultak, változtak a gyermek csoportkapcsolatai, képességei, készségei. A pedagógus mindig a sikert erősíti meg. A hibákat a tanulóval közösen értékeljük, elősegítve ezzel az önértékelés biztonságának kialakulását.

A folyamatos és az iskolai élet minden területére kiterjedő szóbeli értékelést az alábbi írásbeli és egyéb kiegészítő formákban dokumentáljuk, illetve erősítjük meg: 1. Szöveges értékelés a második évfolyam évvégéig 2. Osztályozás harmadik évfolyamtól 3. Pontozás. 4. Százalékos értékelés. 5. Félévi és év végi tantárgyi, magatartási illetve szorgalmi dicséret. 6. A magatartás és szorgalom évközi írásbeli értékelése 4. évfolyamtól. 7. „Mosolygó jelvény”. 8. További elismerések, tárgyjutalmak. 9. Vizsga a 812. évfolyamokon. 1. Szöveges értékelés a) Szöveges értékelés az alsó tagozaton Kisiskolás korban a tanuló életkori sajátosságaiból adódóan az osztályzatok helyett inkább a tapasztalással szerzett élményei alapján tud tájékozódni a teljesítményéről, a társai között elfoglalt helyéről, tanulmányi munkájának minőségéről. Lényeges szempontnak tartjuk azt is, hogy a nehezebben beilleszkedő, kevesebb figyelemmel és fegyelemmel bíró, illetve gyengébb képességű gyerekeknek se okozzon az iskolai munka sorozatos kudarcokat. Az első két évfolyamot egységes pedagógiai szakaszként értelmezve, a tantervi követelmé nyek elérését, a nagymértékben eltérő képességek figyelembe vételével, a második év végé re tűzzük ki célul. Ennek megfelelően az első két évfolyamon szövegesen értékeljük a tanu lókat. A harmadik évfolyamtól kezdve az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk. A szöveges értékelés formája: félévenkénti szöveges értékelés személyre szólóan, össze függő mondatokkal. A szöveges értékelés tartalma A szöveges értékelésben megfogalmazzuk, hogy milyen mértékű a tanuló fejlődése önma gához képest a tantervi követelmények alapján. Felsoroljuk, hogy a gyermek milyen ismereteket sajátított el, és hogy mely területen vannak még hiányosságai. Feltárjuk a tanuló képességeinek, készségeinek fejlődését (pl.: figyelem, megfigyelő képes ség, kreativitás, stb.). Tájékoztatunk a tanulónak a tantárgyhoz fűződő viszonyáról (pl.: érdeklődés, aktivitás, szorgalom, kitartás, stb.). Kitérünk a tanuló szociális kapcsolatainak alakulására (viselkedés, együttműködés, vita készség, stb.).


88


Megfogalmazzuk, hogy milyen a gyermek feladatvégzése a különböző feladathelyzetekben, munkaformákban (önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, al kalmazkodás, stb.). Végül irányt mutatunk a továbbfejlődésre. A tanuló magatartásának értékelése  Viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (múzeumlátogatás, színház, kirándulás ide jén).  Fegyelme a tanórákon és a tanórán kívül (óraközi szünetben, napközi otthonban).  Társas kapcsolatai (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez egyaránt).  Környezetének alakítása, védelme.  Feladatvállalása az osztályközösségben, azok ellátása. A tanuló szorgalmának értékelése:  Tanórai aktivitása, figyelme.  Többletfeladatok vállalása.  Felszerelésének megléte, rendben tartása.  Házi feladatainak gondossága, elkészítése.  Kötelességtudatának fejlődése. Tantárgyi értékelés:  A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajtosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében.  Ismereteinek, képességeinek fejlődése.  Kimagasló teljesítményének értékelése.  Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében.  A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma.  Rendszeres felkészülése az órákra.  Feladatvégzése önállóan, csoportban.  A tanítói segítségkérés mértéke.  Az önellenőrző képességének szintje, fejlődése.  Javaslatok a továbbhaladására, a meglévő hiányosságok pótlására. Követelmények a szöveges értékeléssel szemben:  Fontos, hogy a szöveges értékelés tartalma érthető legyen a szülők és a gyermekek szá mára egyaránt.  Ne használjunk benne szakkifejezéseket, mert könnyen elveszíthetjük a szülők pozitív hozzáállását.  Szerkezete legyen jól tagolt, könnyen áttekinthető.  Célszerű tantárgyanként felosztani az értékelést.  Mennyisége legyen optimális, hogy mindvégig fenntartsa az olvasója érdeklődését.  A tanító értékelő véleménye legyen megalapozott, tükrözze a gyermek alapos ismeretét.  Megfogalmazása ne legyen bántó, sértő a gyermek és szülője számára.  Tartalmából a tanító pozitív véleménye, a fejlődésbe vetett hite érződjék. A félévi és év végi értékelés a tanulók folyamatos ellenőrzése és értékelése alapján történik:  A témakörök lezárásaként tudáspróbákat íratunk Ennek eredményét százalékosan fejez zük ki., amelyet a szülők számára is ismertté tesszük.  A tanulók írásbeli munkájához a javítást elősegítő értékelő megjegyzést fűzünk.


89


A feleleteket szóban, szövegesen értékeljük. A beszámolók teljesítését a szülők felé is do kumentáljuk. A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Az osztálytanítók a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésére egyéni értékelési rendszereket alkalmaznak. Célunk, hogy a tanulók pozitív megerősítésével belsővé váljanak a helyes viselkedés szabályai. A szöveges értékelést kiegészíti a pontozásos, a százalékos értékelés (ld. 3., 4. pont), illetve a negyedik évfolyamon bár félévkor még szöveges értékelést kap a tanuló, az érdemjegyek kel való értékelést már év elejétől elkezdjük.

Osztályzattal történő értékelés A 313. évfolyamokon a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát osz tályzattal értékeljük. Értékelés egyéb formái A tanév során a tanulók átlagosan havonta kapnak visszajelzést a tanulmányi teljesítmé nyükről. A tanulók számára ez túlságosan hosszú idő, és gyakorta fordul elő olyan helyzet, amikor a tanuló apróbb teljesítményét is célszerű a szóbeli dicséret (ill. elmarasztalás) mel lett, valamilyen módon adminisztrálni. Erre alkalmas a pontozás vagy a kisjegy. A tanítók és a szaktanárok a pontozásos értékelésnek a legkülönbözőbb formáit alkalmaz zák. A tantárgyi jó ill. elmarasztaló pontoknak, kisjegyeknek az érdemjeggyé váltását a taní tók, szaktanárok maguk határozzák meg. A pontozással kapcsolatos egységes eljárásokban a szakmai munkaközösség tagjai egymással megállapodnak. A félév/ év végi osztályzat megállapításához tantárgyanként legalább 3 darab érdemjegy szükséges. Az osztályzat nem feltétlenül az érdemjegyek átlagából alakul ki, hiszen eltérő a súlyozási értékük. Nem osztályozzuk 18. évfolyamon a hit- és erkölcstan tantárgyat. Bejegyzés: a tanuló részt vett. Nem osztályozzuk a tanulás tanulása tantárgyat. Bejegyzés: a tanuló részt vett. Százalékos értékelés Az érdemjegyek ötfokú skálája nem minden esetben alkalmas arra, hogy megfelelő diffe renciáltsággal tájékoztasson a tanulók teljesítményéről. Ezért a munkaközösségek megálla podhatnak abban, hogy bizonyos esetekben az évközi érdemjegyek helyett százalékosan ér tékelnek. A százalékos értékelés a szöveges értékelést is kiegészítheti. Azokon az évfo lyamokon, ahol osztályozunk, meg kell határozni azt is, hogy a százalékos teljesítményeket hogyan kell a félévi és év végi érdemjegyeknél figyelembe venni. A magatartás és a szorgalom értékelése A magatartás és a szorgalom pedagógiai célzatú értékelése az osztályban tanító valamennyi pedagógus joga és feladata. A 38. évfolyamokon a tanulók magatartását és szorgalmát ha


90


vonta érdemjeggyel értékeli az osztályfőnök. Ennek kialakításakor figyelembe veszi az adott osztályban tanító szaktanárok hó közi visszajelzéseit. Ez történhet szóban és a napló ban írásban jelezve.

Alapelvek a tanuló személyiségének fejlődését támogassa, segítse a tanuló reális önismeretét, legyen személyre szabott, a pozitív megerősítés legyen a hangsúlyos, legyen tárgyszerű, valamennyi tanulóra nézve azonos szempontok alapján történjen. A magatartás értékelésének szempontjai  a házirend betartása,  a tanuló viselkedése az iskolában és az iskolán kívül (múzeumlátogatás, színház, ki rándulás idején),  fegyelme a tanórákon és a tanórán kívül (óraközi szünetben, napközi otthonban),  társas kapcsolatai, kommunikációja (az osztálytársaihoz és a felnőttekhez egyaránt),  környezetének alakítása, védelme,  feladatvállalása az osztályközösségben, és azok ellátása,  igazolatlan hiányzás. A szorgalom értékelésének szempontjai  aktív tanórai részvétel,  többletfeladatok vállalása (verseny, gyűjtőmunka, kiselőadás, stb.),  felszerelés megléte, hiánya,  házi feladatainak megléte, gondossága, hiánya,  a tanuló kötelességtudatának fejlődése,  az egyéni képességnek megfelelő tanulmányi elvárásnak való megfelelés,  tanulmányi teljesítmény fejlődése, romlása,  elégtelen tantárgyi osztályzat, Egységes eljárások Az igazolatlan órával és késéssel rendelkező tanuló nem kaphat a hiányzás hónapjá ban jó (4) és példás (5) magatartás érdemjegyet. Osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés rossz magatartás osztályzatot (2) von maga után az adott hónapban. Fegyelmi eljárás hátrányos következménye a rossz (2) félévi, ill. év végi magatartás osztályzat. Elégtelen félév/év végi tantárgyi osztályzat hanyag (2) szorgalom osztályzatot von maga után. Ez alól kivételt az osztályozó konferencia tehet.


91


Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az írásbeli beszámoltatásnak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe Tagozat, tantárgy 1.évfolyam Matematika Olvasás Írás Környezetis m.

Az értékelésben a szóbeli írásbeli beszámolók súlya Szóbeli Írásbeli Hf. 30% 50% 20% 60% 20% 20% 10% 60% 20%

Tagozat, tantárgy 2.évfolyam Matematika Olvasás Nyelvtan Környezetis m.

Az értékelésben a szóbeli írásbeli beszámolók súlya Szóbeli Írásbeli Hf. 10 % 70 % 20 % 50% 30% 20% 30% 50% 20%

Tagozat, tantárgy 3.évfolyam Matematika Olvasás Nyelvtan Környezetis m.

Az értékelésben a szóbeli írásbeli beszámolók súlya Szóbeli Írásbeli Hf. 10% 70% 20% 50% 30% 20% 20% 50% 30%

Tagozat, tantárgy

20%

60%

20%

50%

30%

20%

20%

20%

Az értékelésben a szóbeli és Az írásbeli beszámolók formái, az osztályzat írásbeli beszámolók súlya hoz hozzájárulás súlya

30 % 10


20

2 2

0,5 1 0,5 1 1

Egyéb

60 % 35

2

Házi dol gozat Kutató, gyűjtő munka

10 %

Teszt

20 %

Mini mum Röpdol dolgozat gozat (szódol gozat) Témazáró

Hf.

Magyar 70 irodalom – % olvasás Magyar 10 nyelvtan % Idegen 35

Gyakorlati Tanórai munka, szorgalmi feladat Írásbeli

Szóbeli

Alsó tago zat 4. osz tály

60%

Az alsó tagozaton a második évfo lyam év végéig szöveges értékeljük a tanulókat, ahol az írásbeli beszámolók értékelése osztályzat nélkül történik.

1

1

1

1

92


nyelv Matemati ka Környe zetismeret

% 10 % 60 %

% 70 % 30 %

Rajz 10 %

Ének

10 %

%

20 % 20 %

Technika Testneve lés

Tagozat, tantárgy

0,5

1

1

1

2

1

2

50 %

40 %

50 % 30 %

40 % 40 % 65 %

5%

Egyéb

Fizika


Kémia

Teszt

Biológia

0,5 1 0,5 1


Földrajz

2

Hf.

Magyar nyelv és irodalom Történe lem Idegen nyelv Matemati ka Informati ka Termé szetismere t

2



ta

80 % 60 % 100 % 100 %

Szóbeli

Felső gozat

% 20 % 10 %

5%

5%

12

1

1

1

5%

5%

12

1

1

2

0,5 1

1

2

1

2

1

1

1

15 %

5%

5%

5%

10 %

35 %

60 %

5%

2

1

van

0,5

1

30 % 30 % 30 % 10 %

65 % 65 % 65 % 65 % 20 % 10 %

5%

2

1

van

0,5

1

5%

2

1

van

0,5

1

5%

2

1

van

0,5

1

20 %

2

0,5 1

0,5 1

5%

1

1

1

5%

2

1

1

2

Rajz

5%

Ének

10 %


10 % 20 % 20 %

65 %

15 % 25 % 15 %

5% 50 % 55 %

93


Technika

5%

10 %

10 %

Testneve lés Tagozat, tantárgy

Ének

100 %

45 %

45 %

10 %

45 % 40 % 70 5% % 20 5% % 5, 20 70 % % 5, 20 70 % % 5, 20 70 % % 10 70 % % 20 20 % %

10 % 20 % 15 % 15 %

45 % 30 %

2

van

1

1

2

van

1

2,5

1

2

1

2

1

2

1

0,5

1

5%

2

1

van

0,5

1

5%

2

1

van

0,5

1

5%

2

1

van

0,5

1

2

0,5 1

0,5 1

1

1

1

1

2

1

2

2

10 % 10 % 10 %

50 %

5%

5%

10 % 10/10 0/10 %0/70 % %

40 % 90/10 %

Testneve lés

Egyéb

Rajz

1


Fizika

1

Teszt

Kémia


Biológia

Hf.

Földrajz

1


Magyar nyelv és irodalom Történe lem Idegen nyelv Matemati ka Informati ka


Szóbeli

Gimnázi um

70 %

100 %

10 % 10 %

Megjegyzések tantárgyanként (felső tagozat, gimnázium):  Matematika: a témazáró dolgozatok száma félévenként 2, további írásbeli számonké résre kb. kéthetenként, kerül sor.  Magyar nyelv és irodalom: témazáró dolgozat minden téma lezárását követően. Az írásbeli számonkérés speciális formái: fogalmazás, műelemzés, feleletterv, vázlat ké szítése (lényegkiemelés). A memoritereket a tanulókkal az év elején ismertetjük, ezeket folyamatosan, a tanulók egyéni fejlesztési ütemének megfelelően kérjük számon.  Történelem: témazáró dolgozat minden téma lezárását követően, szóbeli számonkérés re majdnem minden órán van.


94


  



 

Idegen nyelv: témazáró évente 24 alkalommal, további írásbeli számonkérésre heti, kétheti rendszerességgel kerül sor (szódolgozat, önálló fogalmazás, kiegészítős feladat) Énekzene: egyéb: részvétel a kórus munkájában, a kórus fellépésein való részvétel, Opera, koncertlátogatás. A kétféle érték: énekkarosok / nem énekkarosok. A természettudományos tárgyakból témazárót a kb. 1015 anyagrészt tartalmazó téma kör lezárását követően írnak a tanulók. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében minden órán két szóbeli felelt hangzik el. Nyolcadik évfolyamon maximum öt perces kiselőadást tartanak a tanulók. A gimnáziumban a felelet 5 %os, a kiselőadás 20 %os súlyú. Technikából 5. és 6. évfolyamon évi három alkalommal kerül sor írásbeli számonkérés re, egyegy nagyobb anyagrész összefoglalását követően. 7. és 8. évfolyamon havi egy alkalommal, esetenként tízperces, lényegre törő, írásbeli felelet, illetve KRESZ tesztla pok kitöltése az elméleti anyag számonkérésének formája. Informatikából írásbeli beszámoltatás egyegy témakör lezárását követően kerül sor. Emellett az értékeljük a tanulók készítette gyakorlati munkákat. A testnevelés tantárgynál9 – speciális jellegéből adódóan – a többi tantárgynál alkalma zott értékelési módok nem használhatók. E tárgy esetén az értékelés alapja a tanuló ak tivitása, önmagához mért fejlődése. A tanórákon végzett munkát folyamatosan, az egyes sportágak alapmozgásai technikájának elsajátítását egyénenként értékeljük. Csa patjátékok esetén a játék során értékeljük a tanult technikák alkalmazását, a szabályok betartását. Alkalmanként személyre szabott célfeladatok végrehajtásával értékeljük a tanuló teljesítményét. Havi jegy A tanulók testnevelés órai aktivitását, szorgalmát havonta érdemjeggyel értékeljük. Ez zel azoknak a tanulóknak szeretnénk a munkájukat elismerni, akiknek a testneveléshez szükséges készségei fejletlenebbek. Érdemjegy A testnevelés órán nyújtott teljesítmény értékelésére szolgál. Röpdolgozat A testnevelési tantervben előírt sportág, a tanórán elsajátított alapvető szabályainak is meretének írásos számonkérése.

Egységes eljárásaink Nem követi osztályzat az olyan diagnosztikus jellegű felmérést, melyet valamely témakör tanításának kezdete előtt írat a tanító, a szaktanár. Ezt a mérési formát a tanulók előzetes tudásának feltérképezésére használjuk (pl. 5. oszt. év elején matematika, anyanyelv tár gyakból). Nem értékeljük osztályzattal a formatív, a képességfejlesztés folyamatáról a pe dagógust tájékoztató felmérést sem. A tanulmányi munka értékelésénél figyelembe vesszük a házi feladatok elkészítését. A há zi feladat hiányát szankcionáljuk, az elmaradt házi feladatot a tanulónak pótolnia kell. A házi feladatként feladott feladatok a minimum dolgozatokban szerepelnek. Füzetek, tanszerek: 9

Kiegészítette a nevelőtestület a 2015. február 2i értekezletén. Hatályos 2015. szeptember 1jétől.


95


A megvásárlandó füzetek, tanszerek listáját a munkaközösségek évente állítják össze, azt a tanév végén a szülőknek kihirdetjük.

      



Füzetvezetés: minden tárgynál követelmény a hibátlan helyesírás és a rendezett füzetvezetés (írott betű, szabályos írás) matematika: az órán ceruzával, a házi feladat tollal magyar: az órákon és otthon is tollal, esetenként, kivétel lehet a nyelvtan munkafüzet földrajz, biológia, kémia, ének: csak ceruzát használnak rajz, matematikai szerkesztés, színezés mindig ceruzával 2. évfolyamtól minden tárgyból: óraszám, dátum, óracím feljegyzése a füzetbe javítás:  a tanár piros színnel javít  a tanuló zöld színt használ a javításhoz  a tanulókat az önálló javításra szoktatjuk  magyarból a füzet alsó három sorát a javításhoz használják  fogalmazás dolgozatok 3. évfolyamtól: "tükörjavítás" a házi feladatot a gyerek a megfelelő tantárgyi füzetbe jegyzik fel

Jegyek jelölése a naplóban: felelet, röpdolgozat kék, témazáró dolgozat piros, szorgalmi, jó pontok, kiselőadás zöld (felső tagozat) II. 10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat a nevelőoktató tevékenységünk szerves része. Rendszeres alkalmazását pe dagógiailag, a szociális kompetenciák fejlesztése érdekében is indokoltnak tartjuk. A tanítá si órán kívül végzett egyénre szóló önálló munka javítja a tanulási kedvet, fejleszti a kész ségeket, és javítja a tanuló teljesítményét. A házi feladat az állandóságra, rendszerességre, kötelességtudatra, önálló munkára, a munkával szembeni igényességre nevel, segíti a tanu lási technikák begyakorlását, elmélyítését, fejleszti a szépérzéket, alakítja a jó ízlést. A házi feladat funkciói: a) képzési célok: az órákon szerzett ismeret rögzítése, begyakoroltatása egyéni munkában; új anyag előkészítése; a helyes tanulási technikák elsajátítása, elmélyítése. b) fejlesztési célok: önálló munkavégzésre szoktatás; rendszerességre szoktatás; kötelességtudat fejlesztése; önálló problémamegoldó képesség fejlesztése. A differenciált házi feladat elősegíti:


96


az egyéni képességfejlesztést; a tehetséggondozást; a tanulók felzárkóztatását; a motiválást, az érdeklődés felkeltését, fenntartását; a tanuláshoz fűződő pozitív viszony kialakulását és fennmaradását.

A házi feladat akkor tölti be funkcióját, ha: azt a tanuló önállóan tudja megoldani; illeszkedik a tanuló képességeihez, tudásszintjéhez; erőfeszítésre késztet, optimálisan terheli a tanulót; felkelti a tanuló érdeklődését, motiválja a feladat végrehajtására; a házi feladat megoldásához mindig elegendő időt biztosítunk; a másnapra megtanulandó memoritereket körültekintően tervezzük; összehangoljuk a különböző tantárgyakból adott házi feladatok jellegét és mennyiségét; minden alkalommal ellenőrizzük és értékeljük; a házi feladat mennyiségének, tartalmának, megoldásának tapasztalatairól az osztályta nító a napközis nevelőtől rendszeresen informálódik; elnyerjük a szülők együttműködését. Ennek érdekében választható, individualizált, esetenként hosszabb távra szóló, a tanulók együttműködését is igénylő, változatos formájú feladatot adunk fel. Tantárgyanként változó az írásbeli és szóbeli házi feladatok aránya. Az iskolánkban alkalmazott házi feladatok formái: az egyik óráról a másik órára elkészítendő, megtanulandó feladat: o a tanórán tárgyalt tananyag elmélyítése, bevésése adott szöveg megtanulásával, tar talmának feldolgozásával, vagy gyakorló feladatok megoldásával; o munkafüzet kitöltése; o szavak megtanulása (idegen nyelvek). hosszabb határidős otthoni munka: o memoriter; o gyűjtőmunka, kutatómunka; o kiselőadás készítése; o esszé írása; o rejtvény, keresztrejtvény készítése; o idegen nyelvű történet lefordítása, mini színpadi előadás készítése; o a tananyaghoz kapcsolódó manuális tevékenység (játék, tabló, munkadarab, számí tógépes alkotás készítése). A házi feladatok fajtái: szóbeli; írásbeli; gyakorlati. A házi feladat ellenőrzése, értékelése: a tanulók azt a feladatot végzik el magasabb színvonalon, amit a pedagógus értékel; a házi feladat meglétének és minőségének folyamatos ellenőrzése a szaktanár feladata; a házi feladat szankcionálásakor nem a büntetés a célunk, ily módon is csökkenteni kí vánjuk a házi feladat lemásolásának szokássá válását;


97


hiányának szankcionálásakor a feladat pótlását kívánjuk elérni. Házi feladat hétvégén és tanítási szünetben az alsó tagozaton hétvégére és tanítási szünet idejére házi feladatot az osztály szülői munkaközösségével történt megegyezés szerint adunk; a felső tagozaton a hétvégére feladott feladatok jellege és mennyisége megegyezik a hét közben feladottakéval; gimnáziumban a témazárók időpontját úgy állapítjuk meg, hogy a felkészülés idejébe egy hétvége is belessék; a hétvégi feladatokban különösen fontosnak tartjuk a tanuló egyéni képességének, ér deklődési körének figyelembe vételét. A differenciált házi feladatokat részesítjük előnyben. hétvégére választható és „ajánlott” szorgalmi feladatokat is rendszeresítünk. a hosszabb nyári szünet idejére többféle regényt kínálunk a gyermekeknek, melyek kö zül érdeklődésüknek megfelelően választhatnak. 34. évfolyamon olvasmánynapló ké szítését is szorgalmazzuk. a tanítási szünetre ajánlott feladatokat is ellenőrizzük és értékeljük. Megjegyzések a házi feladatokhoz tantárgyanként: Matematikából az írásbeli házi feladat dominál, ennek elkészítési ideje nem lehet 2025 percnél több. A jobban terhelhető tanulók szorgalmi házi feladatot kapnak, melyet jó pontokkal, ötös érdemjeggyel jutalmazunk, a megoldott feladatokat esetenként az órán megbeszéljük. Lehetséges házi feladat a matematikához kapcsolódó gyűjtőmunka, kis előadás. Magyar nyelv és irodalomból a tanulók írásbeli és szóbeli házi feladatot egyaránt kap nak. Történelemből a szóbeli felkészülést kiegészíti a tananyaghoz kapcsolódó munkafüzet kitöltése. Változatos szorgalmi feladatok: gyűjtőmunka, játék készítése, meghívólevél, agyagfigurák készítése. Idegen nyelvből elsődleges, óráról órára feladott kötelező szóbeli házi feladat az új szavak elsajátítása. Ennek a diákok számára magától értetődőnek kell lennie. A leggya koribb írásbeli házi feladat a munkafüzet kitöltése. A természettudományos tárgyakból nyolcadik osztályban kötelező egy megadott szem pontok szerinti, legfeljebb öttíz oldal terjedelmű házi dolgozat elkészíteni. A leggya koribb írásbeli házi feladat a munkafüzet kitöltése. Eseti házi feladat írásbeli vázlat ké szítése, az idegen kifejezések értelmezése. Informatikából jellemző házi feladat az elméleti ismeretek elmélyítése. Szorgalmi fel adat: a tanórán elsajátított alkalmazással készített önálló mű (rajz, szöveg, táblázat, stb.). Rajzból elsősorban szorgalmi házi feladatot kapnak a tanulók: konkrét rajzi feladatot, művészettörténettel kapcsolatos kutatómunkát, egyéb képzőművészeti témájú esszé ké szítése, vagy kiselőadás összeállítása. Énekből elméleti anyagot csak a zenei tagozaton kell otthon megtanulniuk. Jellemző házi feladat a dalszöveg, kórusművek megtanulása, gyakorlása. Technikából elsősorban szorgalmi házi feladatot kapnak a tanulók. Ez lehet kutató munka, gyűjtőmunka, kiselőadás összeállítása. II. 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

98


Osztálykeretek megbontása A 7-8. évfolyamokon körvonalazódik, melyik tanuló milyen iskolatípusba készül. A tanulók eltérő irányultsága a korábbi differenciálási gyakorlattól eltérő módszereket igényel. Az osztályközösség egységének megtartása mellett, a tanulócsoportok időszakos megbontása is célszerű. Fontosnak tartjuk a tanulócsoportok közötti átjárhatóság biztosítását, hogy elkerüljük a tanulók „beskatulyázását”. A tehetséggondozás az osztálykeretek megbontásával, a tehetséges tanulók évfolyam szintű önálló csoportba sorolásával is megvalósítható. Ennek személyi feltétele az adott évfolya mon a szakos tanári ellátottság. Előnye, hogy a bontott csoportok összetétele nem rögzül, hanem minden alkalommal lehe tőség van a témakörnek, a feladatok típusának, a tanuló előzetes ismereteinek és a pillanat nyi szükségleteinek leginkább megfelelő csoportalakításra. A gimnáziumban a bontott csoportban végzett oktatás már önmagában kedvező lehetőséget teremt a differenciálásra. A csoportalakítás a tanulók képességei szerint történik. Elsődleges szempont az előzetes ismeret, teljesítmény, munkatempó. A csoportok a gimnáziumban is átjárhatók. Bontott csoportban oktatjuk a 4. évfolyamtól az idegen nyelveket , az 5. évfolyamtól a technikát, a 9. évfolyamtól a matematikát, az idegen nyelveket, az informatikát. Összecsúszás Az egyéni fejlesztést a gurulós rendszerű osztályokban, a két tanító összecsúszó közös órája is lehetővé teszi. Az egy tanulócsoporttal azonos időben foglalkozó pedagógusok többféle munkaformát al kalmazhatnak az adott feltételektől függően. Ennek kialakítása az adott osztály és a két taní tó lehetőségeitől függ. Munkaformák:  a közös felkészülést, közös tanítás követi.  a tantárgyat tanító pedagógustól megkapja a segítő tanár a feladatát, ami egy egy tanulócsoporttal az osztályteremben történő külön foglalkozást jelent.  a fejlesztő tanár kivon az órai munkából egy tanulócsoportot, és más hely színen irányítja a munkájukat. Módszerek:  a motiválási lehetőségek maximális kihasználása.  a frontális tanulásszervezés mellőzése.  tevékenységközpontúság.

II. 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának felmérését a Hungarofit teszt próbái szerint végezzük. A teszt alapján felmérjük a tanulók:  Aerob állóképességét (Cooper teszt: 12 perc futás, hány métert tesz meg) Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

99


 

A lábizom erősségét (helyből távolugrás, hány méter) A törzsizomzat erejét (a feladatokat folyamatosan, pihenés nélkül végzik, 30 másod perc alatt 1. fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás (felkar vízszintes legyen karhajlításkor db.) 2. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (db) 3. Hasonfekvésből törzsemelés, leengedés (db)

A felmérést ősszel és tavasszal végezzük az alsó tagozaton, a felsó tagozaton és a gimnázi umban. A felmérést a testnevelő tanárok végzik a felső tagozaton és a gimnáziumban, az alsó tago zaton a testnevelést tanítók a szaktanárok segítségével. A felmérés eredményét egy füzetben dokumentáljuk, a mérési eredmények összevetéséből következtetni tudunk az egyes tanulók önmagukhoz mért fejlődésére. II. 13. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elvei a) Egészséges életmódra nevelés Alapelv: Az egészséges életmódra nevelést nevelőmunkánk fontos részeként végezzük. Az egész ségnevelés folyamatosságára törekszünk, mert csak így szerezhetők meg azok a képességek, amelyek segítségével az egyén önmaga választja az egészséges életmódot. Az egészséges életvitelt megalapozó szokások kialakítása ismeretekre alapozott cselekedtetéssel, pozitív beállítódások kifejlesztésével történik. Célok:  Az egészséges életvitelre képes ember és az egészség értékként való tiszteletére nevelés.  A szomatikus és mentális kultúra megalapozása, ehhez nélkülözhetetlen ismertetek és szokások elsajátíttatása, gyakorlása.  Fokozatosan felkészíteni a tanulókat az iskolázás folyamán rájuk váró szellemi és fizikai megterhelésre. Tudják leküzdeni a nehézségeket, örüljenek a sikereknek.  Sajátítsák el a sportszerű magatartáshoz szükséges erkölcsi és akarati tulajdonságokat.  A balesetek (eszközhasználati, közlekedési) megelőzése, a helyes közlekedési szabályok szerinti közlekedés elsajátíttatása. Feladatok:  elfogadó, segítőkész magatartás,  konfliktust megoldó képesség fejlesztése,  krízishelyzetbe jutottak segítése,  veszélyes anyagok veszélyeztető tényezőinek megismertetése,  veszélyes készítmények helyes kezelése, legfontosabb szabályainak elsajátíttatása,  veszélyhelyzetek megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges képességek fejlesztése,  az önálló gyalogos közlekedés elsajátíttatása,  tömegközlekedési eszközök használatának elsajátíttatása,  balesetek elkerülésének módjára nevelés,


100


 a káros szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, drog) kialakulásának megelőzése: részt veszünk a Budapesti Rendőr Főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által vezetett „DADAprogramon”  a szexuális kultúra és magatartás kialakulásának alapozása a SzűlészetiNőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság „AHA” programja segítségével,  a párkapcsolat és családi életre való felkészítés,  mindennapi testedzés: testnevelés, játékos mozgás, sportkör (1.sz. melléklet), ügyességi versenyek, akadályversenyek,  a tanulók fizikai állapotának felmérése a „Hungarofit” teszt próbái szerint (2. sz. mellék let).  A mindennapos testmozgás biztosítása (4. fejezet). Követelmények: A tanuló:  ismerje és alkalmazza életkorának és körülményeinek megfelelően a személyes és kör nyezeti higiéniás ismereteket,  ismerje és alkalmazza az általános testápolás, egészséges öltözködés szokásait,  tartsa tisztán és rendben a szűkebb és tágabb környezetét,  vegyen részt környezetének kultúrált és esztétikus kialakításában, megóvásában,  ismerje és lehetőség szerint alkalmazza az egészséges táplálkozás szokásait,  ismerje és alkalmazza a helyes napirendet, legyen képes úgy alakítani napirendjét, hogy jusson ideje pihenésre, regenerálódásra, aktív kikapcsolódásra,  végezzen elegendő mozgást,  rendszeresen sportoljon, játsszon a szabadban,  óvja saját és társai testi épségét.  tudja a baleset megelőzés szabályait, a betegségek elkerülésének lehetőségeit, törekedjen egészségének megóvására. Az iskolai nevelőoktató munkát sok szálon szövi át az egészséges életmód alapozását szolgáló tevékenység. Területei:  Tanórák  Osztályfőnöki órák  Tanórán kívüli foglalkozások  Vöröskeresztes szakkör  Kerékpár szakkör  Elsősegélynyújtó tanfolyam  Egészségügyi vetélkedő  Tisztaságverseny  AIDS kortársképzés  Séták és kirándulások A testi nevelést nem szűkítjük le a testnevelés órákra. A mozgásigény kielégítésére – ha szükséges – óra közben is aktív mozgást iktatunk be.


101


Az állóképesség fejlesztésére a testnevelés órákon kívül naponta legalább 3045 percet for dítunk mozgástevékenységre. (zenés torna az udvaron, ebéd utáni szabadidőben.) Az egészségnevelés minden tanár nevelőmunkájának szerves része. Beépítjük a tantárgyak rendszerébe, az osztályfőnöki és a napközis nevelőmunkába. Az egészséges életvitelt alapozó szokások kialakítása ismeretekre alapozott cselekedtetés sel, pozitív beállítódások kifejlesztésével történik. Különös gondot fordítunk a személyi és környezeti higiéniára, az esztétikus környezetre, a helyes napirendre, az étkezési kultúrára, a mozgás, a sport és a természetjárás fontosságára. b) Környezeti nevelés Fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket fel készítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élet telen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;  felkelti az igényt, képessé tesz:  a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;  összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsola tok megértésére;  a problémák megkeresésére, okainak megértésére;  kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a megoldások megkeresésére;  az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, környezeti kérdések ben;  a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” (KöNKomP, 2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970) Alapelve: Elősegíteni az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tiszteletét és megőrzését, be leértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével és kultúrá jával együtt. Céljai:  A környezettudatos életmódra nevelés: a természetet ismerő, óvó és védő viselkedés mód alakítása; környezetbarát takarékos szemléletmód formálása.


102


 A környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartás, annak megőr zésének igénye és akarata.  A környezet szeretete és védelme.  Környezeti nevelés a nevelési célrendszer szerves része, kiemelt hangsúllyal minősített, folyamatos, minden nevelőre kiterjedő munka.  A megvalósítás komplex feladat, a nevelőoktató munka valamennyi területét és elemét áthatja; tantárgyközi kapcsolatok erősítését, egységes nevelői szemléletet feltételez.  A környezeti nevelési programunk hozzájárul a személyiség sokoldalú, harmonikus fej lődéséhez. A permanens tanulás képességéhez nélkülözhetetlen kompetenciák (értő ol vasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés, kommunikáció) megszervezéséhez.  A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek (differenciált foglalkozások, egyénre szabott feladatok) hozzájárulnak az esélyegyenlőtlenségek csökkentéséhez.  Elősegítik a pedagógia minőségi változását: a tanításközpontú pedagógiából a tanulás központúba való átmenetet. Feladatai:  a természettudományos gondolkodásmód fejlesztése,  a környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése,  a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerése és elemi szintű értéke lése,  a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése,  a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek vállalása és a jogok gyakorlása,  környezetkímélő magatartás,  ismeretek jelenlegi folyamatokról, melynek következményeként a bolygónkon válságje lenségek mutatkoznak,  ismerkedés a társadalmigazdasági modernizáció pozitív hatásaival a környezet tükrében.  Részvétel a közvetlen környezetük (iskolaudvar, játszótér, parkok) értékeinek megőrzé sében, gyarapításában,  erkölcsi alapelvé váljon a természet tisztelete, a felelősség a környezeti károk megelőzé sében. A környezeti nevelés minden pedagógus és valamennyi tantárgy feladata! Az iskolába kerü lés első napjától tudatos munkával irányítjuk a tanulók figyelmét a természet értékeire, azok megóvására, illetve a károsító hatások kiküszöbölésére a szakórákon, az osztályfőnöki órákon, és a tanítási órákon kívüli nevelési helyzetekben.

Készségek fejlesztése:     

alternatív problémamegoldó gondolkodás ökológiai szemlélet, gondolkodásmód analizálás – szintetizálás problémaérzékenység, integrált megközelítés kreativitás


103


     

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítőkészség vitakészség, véleményalkotás kommunikáció, médiahasználat konfliktuskezelés és megoldás állampolgári cselekvés és részvétel értékelés és mérlegelés kézsége

A környezeti nevelés színterei  Hagyományos tanórák A tanórákon kiaknázzuk a tananyag adta lehetőségeket a környezettudatos szemlélet formálása érdekében. Kiemelt helyet kapnak a köznapi élethez kapcsolódó vonatkozá sok. Az interaktív módszerek mellett jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés. A szemléltetés hagyományos audivizuális és informatikai lehetőségeit egyaránt felhasznál juk, alkalmazzuk. Az élményszerűségre gondot fordítunk.  Tanórán kívüli programlehetőségek: Erdei Iskola (nem kötelező program) Nyári tábor (nem kötelező) Vándortábor (nem kötelező) Kirándulás: évszakonkénti túrák Múzeumlátogatás: Természettudományi, Mezőgazdasági, Néprajzi, Közlekedési Állat és Növénykerti látogatás (örökbefogadás) Akvárium Planetárium Víztározó (Gellérthegy) Versenyek: biológia, földrajz, természetismeret Jeles napok:  A „Víz világnapja” március 22.  A „Föld világnapja” április 22.  „Madarak és fák napja” május 10.  „Környezetvédelmi világnap” június 15.  „Ózon világnapja” szeptember 16. Filmvetítés: természeti katasztrófák Akciók:  papírgyűjtés  elem, alumíniumgyűjtés Kiállítások: rajz és fotó, „Földünk csak egy van” iskolai faliújság Pályázatok, versenyek Ezen programok közül azokat, melyeknek költségkihatása van, csak az érintett tanulók szü leinek előzetes írásbeli hozzájárulása (kérése) esetén szervezzük meg. Programunk megvalósításához iskolán belüli és iskolán kívüli együttműködésre törekszünk.  Minden tanár feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Szorosabbra fűzzük a munkaközösségek együttműködését, hogy a környezeti nevelés célja egységes szemlélettel valósuljon meg.  Minden diák feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. A „mosolygó jelvény” megszerzésének egyik kritériuma ennek a feladat nak a tejesítése. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

104


 A szülői ház feladata, hogy megerősítse gyermekében azt a környezettudatos magatar tást, amelyet az iskola közvetíteni kíván. Vagyis az elsajátított viselkedési formákat, is mereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, továbbá lehetőségeikhez mérten támogassák a környezeti nevelés programjainak anyagi fedezetét.  Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelés programjának (papírtakarékosság, papírgyűjtés, nyomtatópatron gyűjtés, példa mutató takarítás, környezetkímélő takarítószerek alkalmazása).  Környezetvédő civil szervezetek bevonása az iskolai munkába (előadás, filmvetítés, to vábbképzés), Zöld Szív szervezettel együttműködés. c) Öko-iskola Az „Ökoiskola” cím azoknak a nevelésioktatási intézményeknek az elismerése, amelyek átgondoltan és intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fogyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környeze ti, és egészségneveléssel. Helyzetelemzés, helyzetkép  Az iskola Iskolánk a főváros VII. kerületében, Erzsébetvárosban a régi építésű házak sorába il leszkedő „üvegpalota”. Udvara az utcai forgalom zajától elzárva bújik meg az épület ölelésében. Már a leírásból is kitűnik, hogy a természettől nagyon távol élik diákja ink mindennapjaikat. Az épület és a meglévő udvari területek adottak, de az épüle ten belül mindig van lehetőség arra, hogy otthonosabbá, élhetőbbé tegyük diák és tanár számára egyaránt. Az iskola helye és környezete tehát nagyban befolyásolja a környezeti nevelés tartalmát, lehetőségeit.  Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül két harmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Köszönhető ez annak is, hogy iskolánk az Ökoiskolák hálózatának 2012 óta tagja. Célunk és feladatunk az ökoiskolai munkacsoport működtetése, melybe a tantestület minden munkaközössé ge delegál tagot. A diákönkormányzat bekapcsolódik, illetve van önálló feladata az ökoiskolai munkaterv megvalósításában.  A környezeti nevelés színterei 

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Komplex tanulásszervezési formák (pl. témanap, projektmódszer) használata a fenntarthatóságra nevelés érdekében. Szabadtéri és/vagy külső helyszínen zajló tevékenységek. Az iskolában van a tantervbe beépített speciális fenntarthatósági tematikájú tan anyag (környezettan, egészséges életmód stb.)



Nem hagyományos tanórai keretben


105


Erdei iskola, tanulmányi kirándulás Környezet és természetvédelem tematikájú versenyek szervezése (pl. Herman Ottó verseny). Tanév programjában gyűjtési akciókat (elem, papírgyűjtés) tervezünk. Jeles napok tagozat és/vagy iskolai szinten Iskolánk névadója Bárdos Lajos emlékére projekthetet rendezünk Az intézmény dekorációját a fenntarthatóságra nevelés céljainak, arculatá nak(folyosók, osztálytermek) megfelelően alakítjuk 1. Kapcsolataink  Az ökoiskolai munkaterv készítése során egyeztetünk a diákönkormányzattal és a szülők képviselőjével Az intézmény honlapján állandó rovatban szerepel a fenntarthatóság pedagógiája. Rendszeresen megjelenítjük az ókoiskolai programokat, valamint az éves munka ér tékelését. II. 14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Integráció Az iskola nyitott a tanulási nehézséggel küszködő dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás gyer mekek előtt. Létszámukat az osztálylétszámához viszonyítjuk, hogy a közösség teherbíró képessége ne sérüljön. Figyelembe vesszük a segítő szakemberek lehetőségeit is. Az érdekelt pedagógus döntése alapján nagyothalló, gyengénlátó, cukorbeteg, epilepsziás vagy enyhén mozgássérült tanulót is felveszünk, számuk tanulócsoportonként lehetőleg két főnél ne legyen több. Felvételüket a feltételek mérlegelése előzi meg. Iskolánkba más nemzetiségű tanulót is felveszünk. Mindenféle faji vagy vallási megkülönböztetést ellenzünk. Gyermekvédelem Pedagógiai programunk egyik legfőbb célkitűzése az esélyegyenlőség megvalósítása. A dif ferenciált tanulásszervezési eljárásokkal nemcsak a különböző képességű, hanem a külön böző szociális és kulturális környezetben nevelkedő gyerekek számára is igyekszünk maxi málisan biztosítani a képességeik kibontakoztatásához szükséges feltételeket. A gyermek és ifjúságvédelem emellett további sajátos feladatokat ró a nevelőtestület tagjaira. Az osz tályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős munkaköri kötelességeit a Működési Szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület további nevelési feladatai a veszélyeztetettség megelőzése, il letve következményeinek csökkentése érdekében:  a gyermekek megértő, de okos szeretete  pedagógiai optimizmus  tapasztalatok, javaslatok megbeszélése az egy osztályban tanító kollegák között  tapintat, türelem, feltétlen diszkréció  a családi környezet megismerése


106


 a tanulók viselkedésében, teljesítményében bekövetkező negatív változások okainak kiderítése, a tanulók hiányzásának figyelemmel kísérése  szükség szerint a tanuló napközi otthonba irányítása, együttműködés a napközis neve lővel  közreműködés a különböző lehetőségek felkutatásában ahhoz, hogy a nem ingyenes iskolai tanulmányi és egyéb szolgáltatások is elérhetők legyenek az anyagi problé mákkal küszködő családok számára  a szülő meggyőzése az iskolán kívüli szervezetek (Nevelési Tanácsadó, Ifjúsági Ta gozatú Ált. Isk., önkormányzati hivatal, orvos, stb.) segítségének igénybevételére  a család figyelmének felhívása arra, hogy a tanítási szünetekben felügyelet nélkül ma radó tanulók több szempontból is veszélyeztetettek, a lehetséges segítségek igénybe vétele  együttműködés az iskola gyermekvédelmi felelősével, az észlelt problémák jelzése, segítség kérése a szükséges intézkedésben II. 15. A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek a) Jutalmazás Félévi és év végi dicséret A tanuló félévkor illetve év végén a kimagasló tanulmányi munkájáért, példamutató maga viseletéért, szorgalmáért dicséretben részesíthető. A tantárgyi dicséretről a szaktanár dönt, a magatartási illetve szorgalmi dicséretre – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – az osztályfőnök tesz javaslatot. Azt a tanulót, aki a tantárgyak többségéből kimagasló eredményt ért el és szorgalma, magatartása is példamutató, a nevelőtestület a tanév végén általános dicséretben részesítheti. Az általános dicsérethez az osztályozó érte kezleten résztvevők egyöntetű igenlő szavazata szükséges. A dicséreteket a félévi értesítőben az osztályzat mellé írt „d” jelzi. A bizonyítványban és a törzskönyvben a dicséretet a Jegyzet rovatba írjuk be „Dicséretet kapott ……………… tárgy(ak)ból.”, „A nevelőtestület kimagasló tanulmányi előmeneteléért, példamutató maga viseletéért és szorgalmáért általános dicséretben részesíti.” szöveggel. Évközi írásbeli dicséretek és elmarasztalások A tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálása, minősítése is folyamatos nevelői fel adat. Ez tulajdonképpen a tanulók személyiségének fejlettségi szintjéről alkotott értékítélet. Nagyon fontos ezért, hogy az osztályfőnök jól ismerje a tanulók egyéniségét, szocializáltsá gát (otthoni háttér, neveltségi szint, stb.), vegye figyelembe tanulmányi eredményeit, az osz tályközösségben betöltött helyét és szerepét, fejlettségi szintjét, életkori sajátosságait. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom értékelésébe életkoruknak megfelelő formában be vonja a tanulókat (ld. a bevezető részt). A magatartás és szorgalom értékelésének itt felsorolt szöveges formái az alsóbb évfolyam okban alkalmazott pontozásos formát (ld. 3. rész) váltják fel, illetve egészíthetik ki. Dicséret adható: iskolai versenyeken, rendezvényeken való részvételért; Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

107


folyamatosan kiemelkedő tanórai munkáért vagy kimagasló tanulmányi teljesítményért; az iskola képviseletéért külső fórumokon; az osztályközösségben, az iskoláért végzett munkájáért, az osztályban, iskolában betöltött tisztségeinek pontos ellátásáért ( pl. hetesi, ügyeletesi munka); társai segítéséért (pl. tanulás). A dicséretek fokozatai: D bejegyzés az osztálynaplóba; szaktanári írásbeli dicséret és annak bejegyzése az osztálynaplóba; osztályfőnöki, napközis nevelői írásbeli dicséret és annak bejegyzése az osztálynaplóba; igazgatói írásbeli dicséret és annak bejegyzése az osztálynaplóba; A fokozatok bejegyzésére a tájékoztató füzetbe és naplóba a dicséretet adó nevelő jogosult. 4. Fegyelmező intézkedések Figyelmeztetés adható:  a Házirend szabályainak megsértéséért;  az iskolai közösség normáit sértő magatartásért;  feladatok hanyag elvégzéséért;  az iskola felszerelésének vagy diáktársai eszközeinek rongálásáért;  tanárokkal és diáktársakkal szembeni tiszteletlen viselkedéséért. A figyelmeztetés (fegyelmező intézkedések) fokozatai:  F bejegyzés az osztálynaplóba;  szaktanári figyelmeztetés és annak bejegyzése az osztálynaplóba.  osztályfőnöki, napközis nevelői figyelmeztetés és annak bejegyzése az osztálynap lóba;  osztályfőnöki intés és annak bejegyzése az osztálynaplóba;  igazgatói intés és annak bejegyzése az osztálynaplóba;  igazgatói rovó és annak bejegyzése az osztálynaplóba ( az igazgatói rovó kettes magatartási osztályzattal jár ). Az elmarasztalás harmadik vagy magasabb fokozatának megállapítása az osztályfőnök fel adata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembe vételével történik. Az ellenőrzőbe bejegyzés a osztályfőnök illetve a szaktanár feladata. Az intést a szülőnek láttamoznia kell. Ha a tanuló a fenti fegyelmezetlenségeket ismétlődően elköveti, illetőleg, ha kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, vele szemben a hatályos rendeletek előírása szerinti fe gyelmi eljárást kell lefolytatni. Ha a tanuló az iskolának kárt okoz, a rendelkezések előírásai szerint kell eljárni. c) „Mosolygó jelvény” A tanulók nemcsak képességeikben, tanulmányi teljesítményükben különböznek egymástól, hanem neveltségi szintjükben is. A tanulók egy része életkorához képest önállóbb, a többi eknél magasabb szintű önfegyelemmel rendelkezik, gyorsabban elfogadja a közösségi nor


108


mákat, az iskolai élet szabályait. Ezek a tanulók nem minden esetben igényelnek olyan szo ros felügyeletet, mint társaik. A differenciált bánásmódhoz kapcsolódik, hogy a nagyobb fegyelmezettséget, tartósan pél damutató magaviseletet tanúsító gyerekek az 16. évfolyamokon „Mosolygó jelvény” kitűn tetésben részesülhetnek. A „Mosolygó jelvény” odaítéléséről az osztályközösséggel megbeszélve az osztályfőnök dönt. A „Mosolygó jelvény”ek átadása iskolagyűlésen történik. A „Mosolygó jelvény” elérésének feltételeit, a viselésével járó jogokat a pedagógiai prog ram melléklete tartalmazza. A „Mosolygó jelvény”t a tanulók egy tanévig viselhetik. Ez alatt az időszak alatt jogosul tak a jelvénnyel járó jutalmakra. A jelvényt egy tanuló többször is kiérdemelheti. A jelvény súlyos fegyelmi vétség esetén korábban is visszavonható. Az ötödikhatodik évfolyamon év végén jutalomprogramot szervezünk azoknak a tanulók nak, akik a tanév során példás magatartásúak, képességeiknek megfelelően tanulnak, és te vékenyen vesznek részt az iskola közösségi életében. A jutalmazott tanulók névsorát, az osztályfőnök tanulókkal és szaktanárokkal egyeztetett javaslata alapján a tagozatot vezető igazgatóhelyettes hagyja jóvá. A cím elérésének feltételei az alsó tagozaton: "Példamutató magatartás, a képességeid szerinti tanulmányi eredmény, a házirendben meg fogalmazott elvárások maradéktalan betartása" A jelvény viseléséről félévente az osztályban tanító nevelők és a napközis nevelő dönt az osztály tanulóinak jóváhagyása alapján. Féléven belül a cím odaítélésére nem javasolható az a tanuló, akitől a jelvényt bármilyen vétség miatt vissza kellett vonnunk. A jelvény viselése nem tanévre szól. A jelvényt az év végi iskolagyűlésen, gyereknapon adjuk át, jutalom kísé retében. d) Bárdos Emlékplakett Bárdos emlékplakettet és pénzjutalmat kaphatnak azok a tanulók (7. és 8. évfolyam kétkét fő, 10., 11., 12., 13. évfolyam egyegy fő), akik teljesítik a díj elérésének feltételeit. A díjat az évvégi osztályozó értekezleten kialakított vélemény alapján háromtagú bizottság (tagjai: a Bárdos család egyik tagja, a Gyermekeink Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának szülői tagja, az iskolavezetés egy tagja) adományozza. e) További elismerések, tárgyjutalmak Az iskolai és a kerületi tanulmányi és sport versenyeken 13. helyezést, a fővárosi tanulmá nyi és sport versenyeken 16. helyezést, az országos tanulmányi és sport versenyeken 110. helyezést elért tanulókat az iskola igazgatója az iskolagyűlésen könyv vagy más tárgyjuta lomban részesíti. A kitűnő és az általános dicséretet kapott tanulókat az iskola igazgatója a tanévzáró ünnep ségen oklevélben és könyvjutalomban részesíti.


109


Az osztályfőnök az iskolavezetés véleményének kikérésével az osztályban egyedi, eddig fel nem sorolt elismerési formát is alkalmazhat. A pedagógiai programban foglaltakhoz nem illeszkedő értékelési forma bevezetéséhez a nevelőtestület egyetérté se szükséges. II. 16. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esetében a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program a)Irányelvek a sajátos nevelési igényű tanulókkal kap csolatos feladatok megvalósításához 1. A sajátos nevelési igényű tanulóknak joga van arra: hogy a fejlesztés segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba va ló minél teljesebb beilleszkedést, hogy az iskolai fejlesztés követelményei igazodjanak a fejlődési ütemükhöz, hogy a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl őket. Ennek érdekében helyi tanterveink tartalmazzák: tantárgyanként az egyes területek módosítását, el hagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. 2. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára: Az iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon, akkreditált továbbképzéseken, felkészíti az együttnevelést megvalósító osztályok pedagógusait, gyermek és szü lői közösségét a sajátos nevelési igényű tanuló fogadására. 3. Az integrációban résztvevő pedagógusok feladatai: a tananyagfeldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak az egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait, egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus együttműködésével, s ennek alap ján egyéni haladási ütemet biztosít, differenciált nevelésioktatási célokat, individuá lis módszereket, technikákat alkalmaz, alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, egyegy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, együttműködik különböző szakemberekkel, javaslataikat beépíti a pedagógiai fo lyamatokba. 4. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő gyógypedagógus feladatai: Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

110


segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges kör nyezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kivá lasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehető ségekről; figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órake retben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagá hoz mért fejődésének megítélésében; segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.

5. Az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekek integrációja: a) Az iskola részéről: speciális módszertanban jártas pedagógus és asszisztens biztosítása. jól előkészített, ütemezett egyéni fejlesztési terv, együttműködés a családdal, a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása, szakértői csoporttal való intenzív kapcsolattartás. b) A szülő részéről: egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek inten zív támogatására. c) Az integrált gyermek részéről: legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. 6. Pszichés fejlődési - súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási - zavarral küzdő tanulók iskolai integrációja: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan aka dályozott tanulók neveléseoktatása során a NATban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. – Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítá sa, a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. 1. Diszlexia- az olvasási képesség zavara:


111


A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osz tályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. 2. Diszortográfia - a helyesírási képesség zavara: A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. 3. Diszgráfia - az írás grafomotoros jellemzőinek zavara: A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a minden kori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kom munikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kap csolatok létesítésének céljára. 4. Diszkalkulia - a számolási képesség specifikus zavara: A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolásimatematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. 5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok: A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. 6.A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, ame lyek az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az ön szervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az un. végrehajtó funk ciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélső séges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. b) A pedagógiai munkát segítő szakemberek A differenciált, egyéni képességfejlesztés személyi feltételei közé tartozik a segítő szakem berek hatékony bevonása a nevelési, képzési feladatok megoldásába.


112


A pedagógiai asszisztens A pedagógus irányításával segíti a tanításitanulási folyamatot, információhordozókat ké szít, ellátja a gondozási teendőket, részt vesz a szabadidős tevékenységek lebonyolításában, ügyeleti, felügyeleti feladatok ellátásában. Szükség esetén felzárkóztató foglalkozásokat tart. A fejlesztő pedagógus A fejlesztő pedagógus gyógypedagógiai gyökerű fejlesztő foglalkozásokat folytat személy központú kapcsolatban Pl.: mozgásterápiák, HRG, TSMT, Sindelar képességfejlesztő prog ram, FIMOTA magatartásterápia, videotréning, játék, zene, drámaterápia. A fejlesztő pedagógus tevékenysége lehetővé teszi, hogy adott gyerekcsoporttal több szak ember dolgozhat egy időben. Hatékonyabbá válik a tanítási folyamat, több lehetőség nyílik a gyerekek tényleges szükségleteihez igazodó feladattípusok, eszközök alkalmazására.  Olyan tevékenységeket végeznek, amelyek a hagyományos szervezeti keretek között ne hezen megvalósíthatók.  Több tevékenykedtetésre, beszélgetésre jut idő.  Feleslegessé teszi a gyerekek szabad idejét megrövidítő korrepetálásokat.  Lehetőséget teremt arra, hogy a nagy létszámú csoport helyett heti néhány órában, kisebb közösségben dolgozzanak a gyerekek. A csoport létszáma így a feladathelyzethez igazít ható.  Sok esetben a csoportból való időszakos kiemelés önmagában pozitív hatású, mert saját egyediségét, fontosságát élheti meg a tanuló.  Szükség esetén (diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó esetben) megfe lelő szakemberhez irányítja a gyermeket. A tanító és a fejlesztő pedagógus együttműködésének keretei:  A fejlesztő pedagógus a tanulók teljesítményének megismerésében, a hangos olvasás felmérésében, a képességfelmérésekben segíti a tanítók munkáját.  A fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan egyéni vagy kiscsoportos foglalkozáso kat tart.  A két pedagógus bontott tanulócsoporttal dolgozik.  Együtt vezetik a foglalkozásokat.  A tanító vezeti a foglalkozást, lehetőséget teremtve a fejlesztő pedagógusnak az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, korrepetálásra.  Speciális végzettségéből eredően mind kollégái, mind a szülők számára konzultációs le hetőségeket biztosít. A fejlesztés fő irányai  Érzelmi, viselkedési nehézségek, zavarok.  A tanulási nehézségek, zavarok korai korrekciójának egyik területe a részképességek (észlelés, figyelem, emlékezet, megértés, gondolkodás) fejlesztése.  Pszichomotoros problémák. A korai szakaszban kiemelkedő szerepe van a mozgásfej lesztésnek.  Az első osztály első heteiben a fejlesztő pedagógus megfigyeli a tanulók beilleszkedését, mérőlapok és a diákok munkáinak elemzésével feltárja képességstuktúrájukat. Ebben a logopédussal és a pedagógiai asszisztensekkel is együttműködik.


113


 Az előkészítő időszakban megkezdődik a nevelési tanácsadó által beutalt, valamint a le maradást mutató tanulók intenzív képességfejlesztése, heti kéthárom foglalkozás kere tében, a probléma jellegéből adódóan egyéni vagy kiscsoportos keretek közt, osztályban vagy külön teremben, külön fejlesztési terv alapján.  Az alsó tagozat további éveiben a megismert tanulócsoport szükségleteihez igazodva tervezzük a foglalkozásokat. Míg az osztálytanító a tantárgyi tartalomra koncentrál, a fej lesztő pedagógus a képességfejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A logopédus A logopédus feladatai:  Az első osztályosok szűrése diagnosztikus vizsgálatban történik, a beszéddel kapcsolatos területeket célozva.  Beszédhibások (pöszék, hadarók, dadogók) fejlesztése.  Tanulási nehézséggel küszködők képességfejlesztése.  Beszédtechnikai foglalkozások.  Szépkiejtési, vers és prózamondó versenyek, Ki mit tudok?ok zsűrizésében való rész vétel.  Foglalkozások a tiszta beszédről elméleti ismeretekkel és gyakorlati kipróbálással. A kiscsoportos és személyes foglakozások alkalmasak arra, hogy a sokszor érzelmileg, vagy viselkedésben sérült fiatalokat támogassa, megerősítse. ( az egyes évfolyamok követelményeink teljesítéséhez egy tanévnél hosszabb időt is megje lölhet) II. 17. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek a) Határtalanul 2011. évi CXC. törvény 9. § (4) bekezdésének megfelelően iskolánk is kiemelt figyelmet fordít a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakítására és erősí tésére. Kirándulásokat a Határtalanul pályázati kiírásnak megfelelő korosztály részvételével szervezünk, melyek lehetőséget biztosítanak egymás kultúrájának, szokásainak, nyelvjárá sának, életmódjának, a kisebbségi illetve többségi helyzet által meghatározott élet megisme résére, barátságok szövődésére. b) Közösségi szolgálat a gimnáziumi képzésben A közösségi szolgálat tartalma: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása (Kn.tv.) Kn.tv. 6.§ 4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.


114


97.§ 2) Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A közösségi szolgálatot az iskola 911. évfolyamain 3 tanévre arányosan elosztva az EMMI 20/2012. rendelet szabályozásának megfelelően szervezzük meg. A közösségi szolgálat időtartama 50 óra, amelyből 55 óra előkészítő és lezáró foglalkozást tartunk. A közösségi szolgálat megszervezése, a teljesítés folyamatos dokumentálása az osztályfőnök, mint kijelölt mentor feladata. A közösségi szolgálat teljesíthető a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős embe rekkel közös sport és szabadidős tevékenységgel. A közösségi szolgálat dokumentumai: tanulói jelentkezési lap tanuló által vezetett teljesítési napló osztálynapló és törzslap (hivatalos záradék) teljesítési igazolás (2 pld.) együttműködési megállapodás a külső szervezet és a mentor/ iskola képviselője/ között.

c) Tanórán kívüli ismeretszerzés Fontosnak tartjuk, hogy a tanórán kívüli ismeretszerzés különféle lehetőségeit beépítsük az oktatási folyamatba. Elsősorban azokban a tantárgyakban alkalmazzuk, amelyek eseté ben a szemléltetés az iskolában nem megoldható. Ezek: 1. múzeumpedagógiai órák együttműködési megállapodás a Nemzeti Múzeummal, történelem tantárgy ismeretanyagához kapcsolódva 56. évfolyamon, múzeumpedagógus tartja, kulturális nevelés része, gazdag szemléltető anyag. 2. természettudományos foglalkozások együttműködés az ELTE karával, természettudományos kísérletek, érdeklődő diákok, iskolában nem elvégezhető kísérletek, tapasztalatalapú oktatás,


115


813. évfolyam számára.

d) Fogyasztóvédelmi nevelés A iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására a helyi tantervünkben az egyes tantárgyak tantervei, a tantárgyak sajátosságaihoz igazodva biztosítják, hogy: a ta nulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket és felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztó önvédelmi ismereteire és a jogorvoslat módjára alapo san fel kell készíteni a leendő fogyasztókat. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a rek lám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biz tonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kriti kus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok ért sék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás. A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c.) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez e.) a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez f.) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz.


116


Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvé nyesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai. Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cé gekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek: A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információ gyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos hogy a diákok e módsze reket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk al kalmazzák.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Helyi, országos és EUs szabályozások tanulmányozása  Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel (pl. séta a piacon, vagy vásárcsarnokban, számlaadási kötelezettség tapasztalatai, mit tartalmazzon a számla)  Egy pénzintézet és egy energiaszolgáltató tevékenységének megismertetése, a ta pasztaltak kiértékelése.  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel  Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói ko sár készítése)  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) A vásárlás során az alábbiakra kiemelt figyelmet kell fordítani:  az alkalmazott reklám, annak hatékonysága,  az élelmiszerek fogyaszthatóságának, eltarthatóságának kérdése, lejárt fogyasztható sági idejű  élelmiszerek esetén mi a teendő?  a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszerek egészségre gyakorolt hatása,  a Vásárlók Könyve, az abban szereplő bejegyzések sorsa, a biztonsági őrök feladata, hatásköre a kereskedelmi egységekben. e) Az áldozattá válás megelőzése Iskolánk tanulói nemcsak életkorukból, de az iskola elhelyezkedéséből adódóan is köny nyebben kerülhetnek olyan helyzetekbe, melyekben nem képesek megfelelő döntéseket hozni, áldozattá válhatnak. Ezért elengedhetetlen követelmény számunkra, hogy olyan szé leskörű ismereteket és magatartásmód formákat közvetítsünk tanulóink felé, melyek birto kában nagyobb eséllyel kerülhetik el a drogfogyasztást, a szenvedélybeteggé válást, a fiatal kori csoporthatásokból adódó deviáns magatartásformákat, a bűncselekmények elszenvedé sét és egyben a bűnelkövetővé válást is. Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

117


Célok: = a tanulók legyenek tisztában a biztonság fogalmával és kérdéskörével = idejében ismerjék fel a veszélyforrásokat, = ne bízzanak meg feltétel nélkül az idegenekben = ismerjék és alkalmazzák az önvédelem különböző formáit = ismerkedjenek meg a szenvedélybetegségek körébe tartozó szerek károsító hatásaival = törekedjenek értéktárgyaik megóvására = szembesüljenek a média pozitív és negatív személyiségformáló hatásaival = fejlődjön a pozitív énképük, önértékelésük = ismerjék meg az alapvető emberi jogok, a gyermeki jogok gyakorlását = ismerjék meg és építsék be a személyiségükbe az áldozattá válás elkerülésével kapcso latos trükköket és tanácsokat = ismerjék fel a „diákcsíny” és a bűncselekmény között lévő határt = alakuljon ki bennük a problémás helyzetek megoldásának képessége, a helyes viselke dési attitűdök. Megvalósítás színterek: = osztályfőnöki óra = szabadidős osztályprogramok, kirándulások Módszerek: = ismeretterjesztő előadás = szituációs gyakorlatok = dramatikus, problémamegoldó szerepjátékok = filmvetítés = projektmunka II. 18. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az itt szereplő listában olyan eszközöket is felsoroltunk, amelyek a korszerű nevelőoktató munkához elengedhetetlenek, azonban ma még nem állnak az iskola rendelkezésére. 1. Helyiségek: 27 db tanterem; 8 db szaktanterem (1 fizikakémia előadó, 2 technika, 1 énezene, 2 számítástechnika, 1 nyelvi, 1 rajz); 1 db tornaterem, 1 db néptáncterem; 1 db logopédiai szoba; 1 db könyvtár; 1 db sportudvar, 1 db játszóudvar, 1 db játszóterasz; szertárak, irodák, nevelőtestületi szobák. 2. Bútorzat A tantermek bútorzata, berendezése attól függően változik, hogy:  milyen életkorú tanulók járnak az adott osztályba; Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium VII. Alsó erdősor 14-16.

118


 milyen munkamódszerekkel dolgozik az adott tanulócsoport.. A kisiskolások tantermi berendezésének is lehetőséget kell adnia az életkornak megfelelő, változatos tevékenységekre, a játékra, pihenésre. A bútorok összeállításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyerekek zöme egész napját az iskolában tölti. Minimális berendezés:  tanulóasztalok, székek (a létszámnak megfelelően);  szekrények, polcok a tanulók felszerelésének tárolására;  szekrények, polcok a közös felszerelések, játékok, tanulást segítő eszközök tárolására;  szeméttároló;  tábla az életkornak megfelelő vonalazással, az énekzene tagozatos osztályokban hang jegyvonalas is;  függönyök, szőnyeg;  hirdetőtábla. A tanulók a téli, illetve váltó ruházatot a folyosón elhelyezett szekrényekben, ha erre nincs mód, az osztályteremben elhelyezett szekrényekben tárolják. Az énekzene tagozatos osztályokban pianínó. 3. Szaktantermek berendezése (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem  flipchart;  számítógépasztalok tanulónként 1 db;  számítógépek és tartozékai tanulónként 1 felszerelés;  nyomtató, szkenner – legalább 1 db;  szerver + hálózati elemek 1 db;  az oktatáshoz szükséges, tanterv szerinti szoftverek. b) idegen nyelvi szaktanterem  nyelvi labor berendezés tizenhat tanuló egyidejű foglalkoztatására;  magnetofon;  írásvetítő;  oktatási segédeszközök, szemléltető eszközök a tanterv szerint;  számítógép legalább 1 db. c) természettudományi szaktanterem  vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással) három tanulónként 1 db;  elszívó berendezés tantermenként 1 db;  vegyszerálló mosogató két asztalonként 1 db;  fali mosogató tantermenként 1 db;  poroltó tantermenként 1 db;  mentőláda tantermenként 1 db;  eszköz és vegyszerszekrény – 2 db;  méregszekrény (zárható) – 1 db;  eszközszállító tolókocsi tantermenként 1 db;  törpefeszültségű csatlakozások tanulóasztalonként 1 db;


119


 a tanterv szerinti demonstrációs eszközök, oktatási segédeszközök, tanulókísérleti esz közök, szemléltető táblák, segédtáblák;  videolejátszó;  számítógép – legalább 1 db. d) rajz szaktanterem  rajzasztal (rajzpad, rajzbak) tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely;  tárgyasztal (állítható) tantermenként 2 db;  írásvetítő vagy episzkóp, diavetítő, video lejátszó;  mobil lámpa (reflektor) – 2 db;  vízcsap (falikút) – 2 db;  szemléltető eszközök, anyagok, oktatási segédeszközök a tanterv szerint;  számítógép – legalább 1 db. e) ének szakterem  pianínó – 1 db;  ötvonalas tábla;  CD lejátszó, lemezjátszó, magnetofon;  tárolópolcok;  szemléltető eszközök, oktatási segédanyagok, kották a tanterv szerint;  számítógép – legalább 1 db. f) technikai szaktanterem  tanulói munkaasztal tizenöt tanuló részére;  állítható magasságú támla nélküli szék tizenöt tanuló részére;  gépek, szerszámok, tanulói munkaeszközök, anyagok a tanterv szerint;  számítógép – legalább 1 db. g) néptánc terem  táncszőnyeg;  tükör;  pianínó;  CD lejátszó, lemezjátszó, magnetofon, video lejátszó. 4. A tornaterem felszerelése:  kislabdák, labdák;  tornaszőnyegek;  tornapadok;  zsámolyok;  bordásfalak;  mászókötelek;  gumikötelek, ugrókötelek;  medicinlabdák;  stopper;  kiegészítő tornakészlet;  egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések;  a tantervben szereplő sportágakhoz szükséges eszközök;


120


 kapuk, kosarak. 5. A nevelőoktató munkát segítő eszközök A tantervben szereplő követelmények teljesítéséhez az iskolának rendelkeznie kell a kor szerű, az oktatás hatékonyságát segítő, szemléltető, a tanulói munkáltatást segítő eszközök kel. Ezek jellege tantárgyanként eltérő, ezért a legjellemzőbbeket felsoroljuk:  magyar nyelv és irodalom: szemléltető táblák, lexikonok, könyvek, enciklopédiák, he lyesírási útmutatók, az oktatást segítő szoftverek (szövegszerkesztők);  történelem: térképek, szemléltető táblák, lexikonok, könyvek, enciklopédiák, az oktatást segítő szoftverek;  idegen nyelv: helyzeteket bemutató és egyéb szemléltető táblák, szótárak, hanganyagok, az oktatást segítő szoftverek;  matematika: szemléltető eszközök (pl. testek, síkidomok), táblák; táblai vonalzókészlet, feladatgyűjtemények, az oktatást segítő szoftverek;  földrajz: térképek, modellek, szemléltető táblák, videofilmek, az oktatást segítő szoftve rek;  biológia: modellek, metszetek, mikroszkópok, tanulókísérleti eszközök, szemléltető táb lák, videofilmek, az oktatást segítő szoftverek;  kémia: modellek, demonstrációs eszközök, vegyszerek, laboratóriumi eszközök, tanuló kísérleti eszközök, szemléltető táblák, videofilmek, az oktatást segítő szoftverek;  fizika: demonstrációs eszközök, tanulókísérleti eszközök, szemléltető táblák, videofil mek, az oktatást segítő szoftverek;  ének: lexikonok, könyvek, kották, hanganyagok, szemléltető táblák, az oktatást segítő szoftverek (dallamszerkesztők);  rajz: videofilmek, szemléltető táblák, reprodukciók, diaképek, az oktatást segítő szoft verek (rajzszerkesztők). nem tantárgyhoz köthető eszközök: udvari játékok, sportszerek, játékok az alsó tagozato sok, napközisek részére, speciális eszközök a logopédiai szobába.

Műveltségi a műveltségi területek oktatásának közös követelményei az eredeti helyi tantervben. A kerettantervek a tantárgyakat részben megváltoztatták.


–

területek, tantárgyak

121


Műveltségi terület

Pályaorientá ció

Tanulás

Testi és lelki egészség

Kommunikác iós kultúra

Környezeti nevelés

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

X X

Hon és népismeret

Testnevelés é s sport

Életvitel é s gyak. ism.

Informatika

X

Művészetek

Földünk és környeze tünk

Ember és természet

Ember és társadalom

Matematika

Élő ide gen nyelv

Tantárgy

Anyanyelv és iroda lom

Évfolyam

Közös követelmények

112.

Anyanyelv és irodalom

X X X X X X X

312.

Angol nyelv

X

X X X X X

X

912.

Német nyelv

X

X X X X X

X

112.

Matematika

712.

Történelem és társadalom ismeret

X

X X X X X X X

46.


X

X X X

13.

Környezetismeret

X X

X X X X X X

46.

Temészetismeret

712.

Biológia

712.

X

X X

X

X X

X

X

X

X X X

X X

X X

X X X

X

X

Fizika

X

X X X

X

X

712.

Kémia

X

X X X

X

X

712.

Földrajz

X X X X X

X

110.

Vizuális kultúra

X

X X X X X

X

112.

Énekzene

X

X X

X X

612.

Informatika

X X

X X X X

110.

Technika

X X

X

112.

Testnevelés

X

16.

Néptánc

X

56.,9.

Tanulás tanulása

412.

Osztályfőnöki óra

X

X X

X X

X X X X

X X X X X X

X

X

X X X X X X X

Táblázatunk azt is tartalmazza, hogy a műveltségi területek oktatásának közös követelmé nyei milyen mértékben jelennek meg az egyes tantárgyaknál.


X

122


Az eredeti pedagógiai program összeállítói: A pedagógiai programot szerkesztette: Varga Gábor A pedagógiai programot összeállították: I. fejezet: Varga Gábor II. fejezet: Hagymási Jenő, Kerényi Jánosné, Kiss Béla, Kyncl Rita, Ruff Márta, Takácsné Rubin Vera, Targuba Judit, Vanyó Hajnalka III. fejezet: 15., 78. pontok: Sziklavári Bea, Móri Árpádné, Horváth Orsolya, Takácsné R. Vera 6. pont: Farkas Jolán és Keserűné Kováts Márta, Varga Gábor IV. fejezet: Havasi Istvánné, Mozsár Ildikó, Fodor Lászlóné, Kiss Béla, Varga Gábor V. fejezet: a szakmai munkaközösségek vezetői: Dóczi Erzsébet, Farkas Jolán, Hagymási Jenő, Hasznosi Judit, Keserűné Kováts Márta, Kerényi Jánosné, Nádasi Judit VI. fejezet: Encsy Istvánné, Csőzik Istvánné, Dóczi Erzsébet, Farkas Jolán, Vanyó Hajnalka VII. fejezet: Burghardt Jenőné és Kerényi Jánosné VIII. fejezet: Csőzik Istvánné IX. fejezet: Dóczi Erzsébet X. fejezet: Konfár Olga XI. fejezet: Varga Gábor, módosult XIII.-ra Óratervjavaslat: a szakmai munkaközösségek vezetői valamint Keserűné Kováts Márta, Benedekné Schmidt Judit, Varga Gábor, módosítás: a szakmai munkakö zösségek vezetői valamint Varga Gábor Új fejezetek: XI. fejezet Varga Gábor XII. fejezet Taligáné Gregor Elvira és Varga Gábor Az egyes tantárgyak tantervét készítették: Anyanyelv és irodalom: Encsy Istvánné, Fodor Judit, Pákozdi Judit, Csőzik Istvánné, Pál Mariann; módosítás - magyar nyelv és irodalom: Encsy Istvánné, Csőzik Istvánné, Pál Ma riann, Dóczi Erzsébet Ember és társadalom: Encsy Istvánné, Pál Mariann, megszűnt Történelem és társadalom ismeret: Encsy Istvánné, Pál Mariann, módosítás: történelem és állampolgári ismeretek: Encsy Istvánné, Pál Mariann, Trecska Éva Angol nyelv: Nádasi Judit, Motsai Gyöngyvér, Tóth Tímea, módosítás: Motsai Gyöngyvér és Kovács Kristóf Német nyelv: Raincsák Réka, módosítás: Trecska Éva Matematika: Sziklavári Beáta, Móri Árpádné, Kovácsné Holczer Hajnalka, Farkas Jolán, Benedekné Schmidt Judit, Targuba Judit, Varga Gábor, Rankasz Zsuzsa, módosítás: Szik lavári Bea, Farkas Jolán, Rankasz Zsuzsa, Benedekné Schmidt Judit, Varga Gábor. Környezetismeret: Giovanolli Judit, Dóka Judit, Gyarmati Ildikó, módosítás: Giovanolli Judit Természetismeret: Giovanolli Judit, Dóka Judit, Hansági Katalin, Rankasz Zsuzsa, módosítás: Irsikné Karácsony Andrea Biológia: Keserűné Kováts Márta, Kocsis Éva módosítás: Keserűné Kováts Márta, Kocsis Éva Fizika: Rankasz Zsuzsanna, Varga Gábor, módosítás: Bencze Attila


123


Kémia: Benedekné Schmidt Judit, Kocsis Éva, módosítás: Szabó Katalin és Kocsis Éva Földrajz: Hansági Katalin, Keserűné Kováts Márta, véleményezte: Burghardt Jenőné, módosítás: Hansági Katalin, Keserűné Kováts Márta Informatika: Mozsár Ildikó, Benedekné Schmidt Judit, Varga Gábor, módosítás: Benedek né Schmidt Judit Ráadás, Tanulás tanulása: Móri Árpádné Vizuális kultúra: Kovácsné Holczer Hajnalka, Horváth Orsolya, Lukács Tünde, Vojtekné Dukai Erika, Kun Lajos, Sánta Ferenc, módosítás: Horváth Orsolya, Kun Lajos, Sánta Fe renc Ének-zene: Kyncl Rita, Pintér Nóra, Hasznosi Judit, módosítás: Kyncl Rita, Pintér Nóra, Hasznosi Judit Technika: Bagosi Józsefné, Lakatos András, módosítás: Horváth Orsolya, Bagosi Józsefné, Lakatos András, Testnevelés: Hagymási Jenő, Deákné Veszprémi Ágnes, módosítás: Hagymási Jenő, Deák né Veszprémi Ágnes Néptánc: Karcagi Gyuláné


124

Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program módosítása Melléklet Módosított részek ( 2016) 2016. szeptember 1jétől a gimnáziumban reál és nyelvi tagozat indul. Óraszám Módosított részek (2015) Helyi tanterv óraszámok

2014-15. tanév évf.

tanterv megnevezése

14. 15.

új keret alapján új keret alapján régi helyi mindennapos testnevelés 16. sel angol 3.a osztályban 17.

régi helyi

18. 19.

új keret alapján új keret alapján régi helyi mindennapos testnevelés 20. sel német választható

bevezetés éve 2013 2013 2010

2015-16. tanév bevezetés tanterv megnevezése éve új keret alapján 2013 új keret alapján 2013 új keret alapján

2013 2013

régi helyi mindennapos testne veléssel új keret alapján új keret alapján

2010

új keret alapján

2010

új keret alapján új keret alapján régi helyi 24. mindennapos testnevelés sel

2013 2013

régi helyi mindennapos testne veléssel német választható új keret alapján új keret alapján

2010

új keret alapján

25.

régi helyi

2010

26.

NYEK ( 5 évfolyamos )

2005

21.

régi helyi

22. 23.

2010

régi helyi mindennapos testne veléssel

2013

2010 2013 2013 2013

2010 2013 2013 2013

2010

Testnevelés értékelése 4. Értékelés

Havi jegy


125

Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program módosítása A tanulók testnevelés órai aktivitását, szorgalmát havonta érdemjeggyel értékeljük. Ezzel azoknak a tanulóknak szeretnénk a munkájukat elismerni, akiknek a testnevelés hez szükséges készségei fejletlenebbek. Érdemjegy A testnevelés órán nyújtott teljesítmény értékelésére szolgál. Röpdolgozat A testnevelési tantervben előírt sportág, a tanórán elsajátított alapvető szabályainak ismeretének írásos számonkérése.

Törlésre kerül: b) Szövegesen értékeljük a tanulók magatartását és szorgalmát a 10. évfolyamon.

A választott kerettanterv tantárgyai és óraszámai Bevezetés: 2013. szeptember 1. felmenő rendszerben

Módosított szövegrészek (2012) A szöveges értékelést kiegészíti a pontozásos, a százalékos értékelés (ld. 3., 4. pont), illetve a negyedik évfolyamon bár félévkor még szöveges értékelést kap a tanuló, az érdemjegyekkel való értékelést már év elejétől elkezdjük. b) Szövegesen értékeljük a tanulók magatartását és szorgalmát a 10. évfolyamon. 2. Osztályozás A 312. évfolyamokon a tanulók tanulmányi előmenetelét osztályzattal értékeljük.


126

Módosított szövegrészek ( 2010) b) Szövegesen értékeljük a tanulók magatartását és szorgalmát a 10. évfolyamon. 2. Osztályozás A negyedik évfolyam félévét követően, valamint az 56. évfolyam nem szakrendszerű okta tásának kivételével az értékelés az Okt. tv. 70. §ában meghatározott érdemjegyekkel és osztályzatokkal történik. 3.a Értékelés a gimnázium 9. évfolyamán A gimnázium 9. évfolyamán a tanulók magatartását és szorgalmát szövegesen értékeli az osztályfőnök. Ennek végleges szövegét az osztályozó értekezleten fogadják el a 9. osztályban tanító tanárok. 3.b Értékelés osztályozás nélkül az 5. évfolyamon félévkor Az 5. évfolyamon félévkor a tanulók komplex szöveges és százalékos értékelést kapnak. Az énekzene, testnevelés, technika és rajz tantárgyak kivételével a tanuló teljesítmé nyét osztályzatok helyett egyetlen, vagy a különböző területekre vonatkozó többféle százalékkal fejezzük ki (pl. lehet külön értékelni a szóbeli és az írásbeli teljesítményt, vagy idegen nyelvből a szövegértést, a szövegalkotást, a fordítást, a szavak megtanulá sát, a nyelvtant). A százalékban kifejezett minősítést a szaktanárok szöveges megjegy zéssel egészíthetik ki. Az énekzene, testnevelés, technika és rajz tantárgyakból a tanulók szöveges értékelést kapnak, a lehetséges minősítések:  „a tantervi követelményeket nem teljesítette”  „megfelelt”  „kiválóan megfelelt”. A tanuló munkáját év közben a szaktanárok érdemjeggyel is értékelhetik, hiszen év vé gén a tanulók osztályzatot kapnak. A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök szövegesen értékeli a szaktanár októl kapott jellemzés alapján. A szaktanárok a jellemzéshez egy közösen kidolgozott szempontsort használnak, ebben aláhúzással jelölik a tanuló munkáját, magatartását, szorgalmát legjobban mutató minősítést. Az így összeállított minősítést a félév zárása előtt egy héttel leadják az osztályfőnöknek. A végleges szöveget az osztályozó értekez leten fogadják el az 5. osztályban tanító tanárok.

Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program módosítása

Műveltségi területek, a műveltségi területek oktatásának közös követelményei – tantárgyak az eredeti helyi tantervben. A kerettantervek a tantárgyakat részben megváltoztatták.


128

Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program módosítása Műveltségi terület

Pályaorientá ció

Tanulás

Testi és lelki egészség

Kommunikác iós kultúra

Környezeti nevelés

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

X X

Hon és népismeret

Testnevelés é s sport

Életvitel é s gyak. ism.

Informatika

X

Művészetek

Földünk és környeze tünk

Ember és természet


Matematika

Tantárgy

Élő ide gen nyelv

Anyanyelv és iroda lom

Évfolyam

Közös követelmények

112.

Anyanyelv és irodalom

X X X X X X X

312.

Angol nyelv

X

X X X X X

X

912.

Német nyelv

X

X X X X X

X

112.

Matematika

712.

Történelem és társadalom ismeret

X

X X X X X X X

46.


X

X X X

13.

Környezetismeret

X X

X X X X X X

46.

Temészetismeret

712.

Biológia

712.

X

X X

X

X X

X

X

X

X X X

X X

X X

X X X

X

X

Fizika

X

X X X

X

X

712.

Kémia

X

X X X

X

X

712.

Földrajz

X X X X X

X

110.

Vizuális kultúra

X

X X X X X

X

112.

Énekzene

X

X X

X X

612.

Informatika

X X

X X X X

110.

Technika

X X

X

112.

Testnevelés

X

16.

Néptánc

X

56.,9.

Tanulás tanulása

412.

Osztályfőnöki óra

X

X X

X X

X X X X

X X X X X X

X

X

X X X X X X X

Módosított szövegrészek (2012)


X

129

Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai program módosítása A szöveges értékelést kiegészíti a pontozásos, a százalékos értékelés (ld. 3., 4. pont), illetve a negyedik évfolyamon bár félévkor még szöveges értékelést kap a tanuló, az érdemjegyek kel való értékelést már év elejétől elkezdjük. b) Szövegesen értékeljük a tanulók magatartását és szorgalmát a 10. évfolyamon. 2. Osztályozás A 312. évfolyamokon a tanulók tanulmányi előmenetelét osztályzattal értékeljük.


130

ZÁRADÉK

Határozat

A pedagógiai program módosított szövegrészeit a jóváhagyom. A módosított szövegrészek előírásai 2015. szeptember 1. napjától hatályosak.

Indoklás: Az Alsóerdősori Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Pedagógiai programjának legutóbbi módosításait a nevelőtestület a 2015. augusztus 31én tartott nevelőtestületi érte kezletén megvitatta és elfogadta. A módosítást a DÖK és az SZMK megismerte és vélemé nyezte.

Budapest, 2015. szeptember 7.

Móri Árpádné igazgató

P E D A G Ó G I A I P R O G R A M m ó d o s í t á s o k k a l e g y s é g e s s z e r k e z e t b e f o g l a l t

Recommend Documents