A nemzetközi jog rendszere • nincsen központi jogalkotó szervezet • nincsen központilag alkotott jog
A nemzetközi jog forrásai
jogforrás a nemzetközi jogban: azok a formák, melyekben megjelenik a nemzetközi jogot alkotó államok egyeztetett akarata
2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás
A nemzetközi jog forrásainak rendszere
Nemzetközi Bíróság Statútuma (38. cikk) •
Jogforrások
•
Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice – ICJ) alapító okirata, ENSZ Alapokmány melléklete addigi állami gyakorlat kodifikációja, egyértelmű szokásjogi erő
„klasszikus” források
Nemzetközi Bíróság Statútumában kodifikált források 1. nk. szerződések, 2. szokásjog, 3. általános jogelvek + kisegítő források
egyoldalú nyilatkozatok
nemzetközi szervezetek határozatai
ENSZ keretében elfogadott határozatok
Egyéb nk. szervezetek keretében elfogadott határozatok
Nemzetközi Bíróság Statútuma (38. cikk) „A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. Cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.”
a) – c) „valódi” jogforrások KÖTELEZŐ
kisegítő jogforrások NEM KÖTELEZŐ
Nemzetközi szerződések • államok közötti akarat-megegyezés írásban lefektetett kifejezései • a nemzetközi jog legjelentősebb forrásai • vonatkozó joganyag: 1969-ben elfogadott Bécsi egyezmény a szerződések jogáról, + szokásjog, államok gyakorlata
Bilaterális szerződések:
Multilaterális szerződések:
1
Nemzetközi szerződések
Nemzetközi szokásjog hallgatólagos akarat-megegyezés, a gyakorlatban alakul ki, majd válik kötelezővé • írásos megjelenés – vagy igen, vagy nem (sok szokásjog erejű norma került kodifikáció útján a szerződéses szabályok közé is) • viszonya a szerződéses joghoz:
ld. később bővebben
szokásjogi normák
Szokásjogi erő kialakulása Objektív (materiális) elem
Szubjektív (pszichológiai) elem
Van-e?
Azért van-e?
állami gyakorlat
opinio iuris sive necessitatis
szokásjogi erejű, de egyben szerződésbe is foglalt normák
szerződéses normák
Szokásjogi erő kialakulása állami gyakorlat + opinio iuris = szokásjogi erő Ha valamelyik hiányzik, nem beszélhetünk kialakult szokásjogi erejű szabályról! Példa-kérdés:
az államok gyakorlata, ami szokásjogi úton kötelezővé válhat
+
az államok abbéli meggyőződöttsége, hogy cselekményük jogi kötelezettségen alapszik (tehát nem érdeken, előnyön, stb.)
Kialakult-e a nemzetközi jogon belül a nukleáris fegyverek használatának szokásjogi erejű tilalma? ICJ (1996): nem egyértelmű…
Állami gyakorlat Milyen időtartamú gyakorlat kell? • absztrakt módon nem állapítható meg • létezik „gyors kialakulású” nemzetközi szokásjog is (ld. Északi-tengeri kontinentális talapzat-ügy)
Állami gyakorlat Mennyire kiterjedt gyakorlatra van szükség? • nem kell minden állam egyértelmű akarata • elég az érintetteké (pl. tengerjogi szabályok – tengerparttal bíró államok)
ØØ
Így lehetséges: 1. univerzális (egyetemes jellegű) szokásjog
Mennyire egységes gyakorlat szükséges? • nem kell teljes és kivétel nélküli összhang (ld. Nicaragua v. USA-ügy) • párhuzamosan létező, eltérő gyakorlat akadálya lehet a szokásjogi erő kialakulásának (ld. Menedékjog-ügy, Angolnorvég halászati vita-ügy)
2. partikuláris (csak meghatározott területen kialakult) szokásjog – helyi szokásjog – egyes államok szűkebb körben, saját viszonyukban alakítanak ki az általános eltérő, kötelező szokásjogi szabályt (ld. Menedékjog-ügy) – bilaterális szokásjog – csupán két állam viszonyában alakul ki szokásjogi erejű kötelező szabály (ld. Indiai területen való áthaladás joga-ügy)
2
Szokásjog jelentősége
Opino iuris + szokásjog megismerhetősége
• nemzeti és nemzetközi bíróságok határozatai, • nemzeti jogszabályok, • állami szervek határozatai, gyakorlata, • hivatalos jogi útmutatók, • tudósok tanításai, • nemzetközi szervezetek gyakorlata, • stb.
Szokásjogi erő „kivédése” folyamatos tiltakozó (persistent objector) • a kialakuló szokásjogi normák államok általi elfogadását vélelmezni kell • DE a konkrét norma ellen a kezdettől, a norma kialakulásának folyamata során folyamatosan tiltakozó államra a kialakuló szokásjogi norma nem lesz kötelező – visszatérő és egyértelmű tiltakozás esetén – ha az alkalmas az elfogadás vélelmének megdöntésére
Pl. Angol-norvég halászati vita-ügy
Nemzetközi szokásjog és szerződési jog viszonya • a szerződés által nem szabályozott kérdésekben a szokásjog irányadó (ha létezik olyan) • a szerződésekbe foglalt normák lex specialisként eltérhetnek a korábbi szokásjogi normáktól (Ld. UNCLOS és Lotus-ügy) • a szerződéses jogi normák idővel megváltoztathatják a korábbi szokásjogi normát (ha átmennek a gyakorlatba) • a szerződéses normát is megváltoztathatja a felek utólagos, eltérő gyakorlata (pl. ENSZ Ao. 27. cikk 3. bek. „vétójog”) szerződési / szokásjog előnyei és hátrányai…
Általános jogelvek egyfajta szubszidiárius minimum-szabályok (gyakran legnagyobb közös osztó-elven) Az államok belső jogában kialakult olyan általános jogi elvek, melyek egyúttal a nemzetközi jog rendszerén belül is kötelezővé váltak. szerepük: • szerződéses jogalkotás hiányosságainak kitöltése • értelmezési iránymutató • további jogalkotás segédeszközei
Általános jogelvek Példák: • jóhiszeműség elve • pacta sunt servanda • kártérítési kötelezettség és tartalma – damnum emergens, lucrum cessans • szerzett jogok védelme • közvetett bizonyítékok megengedhetősége (ld. Korfu csatorna-ügy) • res judicata kötelező ereje (ld. Adminisztratív Tanács-ügy) • emberiesség elve (Nukleáris fegyverekkel kapcsolatos tanácsadó vélemény) • …
3
Bírói döntések, mint jogforrások Nem kötelező források! • egy bírói döntés ténylegesen csak a konkrét ügyben kötelező • vannak nem kötelező bírói döntések is (pl. tanácsadó vélemények) Jelentősége: jogforrások értelmezése, szokásjog fellelhetősége, hivatkozási alap, stb. Ma már sokféle nemzetközi bírói fórum létezik, ezek mellett a belső bírói fórumok döntései is bírhatnak jelentőséggel. (ld. pl. 53/1993 (X.13.) AB határozat)
Nemzetközi szervezetek határozatai Ezek határozatainak kötelező ereje: • az adott szervezet működési körében, az alapító okirata (ami ált. egy nemzetközi szerződés) által nyújtott keretek között értelmezhető – pl. szervezeti ügyek, tisztviselők megválasztása stb. – sokféle nemzetközi szervezet, eltérő hatalommal a tagállamok felett
•
a nemzetközi szervezetek határozatai általában NEM alakíthatják a szuverén államok szervezeten kívüli kötelezettségeit (kivétel: ENSZ BT jogosítványa az ENSZ Alapokmány VII. fejezete alapján)
Jogforrások hierarchiája
Publicisták, tudósok tanításai, mint jogforrások • bármilyen nagy jogtudós megállapítása sem lehet kötelező a szuverén államokra • ennek ellenére ezek a jog szabályainak megállapításához nyújthatnak segítséget, így segédeszközként alkalmazhatók (pl. szakértői kommentárok)
Ld. pl. a nemzetközi humanitárius jog szokásjogi erejű szabályaival kapcsolatos ICRCtanulmányt…
Az ENSZ keretében elfogadott határozatok ENSZ Közgyűlés határozatai • az ENSZ szervezetére nézve lehetnek kötelezők (pl. intézmények, szervek létesítése, választások stb.) • államok közötti viszonyokban önmagukban nem kötelezők, nem jogforrások! • legfeljebb szokásjog bizonyítékául szolgálnak, ha: – a tagállamok túlnyomó többsége, – különösen az érintett államok, – visszatérően, – azonos szöveggel fogadják el azokat. ENSZ Biztonsági Tanács határozatai • kötelezőek lehetnek, ha az Alapokmány VII. fejezete alapján hozza őket a BT
Ius cogens Bécsi Egyezmény (1969) 53. cikk:
A nemzetközi jog forrásai között általában nincs, a belső jogra jellemző hierarchia – vannak ugyanakkor olyan alapvető szabályok, melyektől nem lehet eltérni, pl.: • ENSZ Alapokmány előírásai (ld. Ao. 103. cikk) • ius cogens (ld. 1969-es BE 53. cikk)
„A szerződés semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik. Ezen egyezmény alkalmazási körében az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni.”
Példák ius cogens erejű normákra: • Kalózkodás tilalma • Rabszolgaság tilalma • Erőszak jogellenes használatának tilalma • Népirtás tilalma • Háborús és emberiesség elleni bűntettek • Kínzás tilalma •…
4
Erga omnes kötelezettségek Nemzetközi Bíróság (Barcelona Traction-ügy): • erga omnes kötelezettségek: olyan jogi kötelezettségek, amelyek az államokat minden más állammal szemben, általánosan kötelezik • olyan jogi normák, melyek a nemzetközi közösség hosszú távú fennmaradásához nélkülözhetetlenek pl.: népirtás tilalma, rabszolgaság tilalma, agresszió tilalma, népek önrendelkezéshez való joga, kínzás tilalma
Köszönöm a figyelmet! A prezentáció letölthető: www.lattmann.hu Hasznos olvasnivaló: www.kul-vilag.hu
5
