A nemzetközi jog forrásai

Komanovics Adrienne, 2012

Komanovics Adrienne Pécs, 2012

A nemzetközi jog forrásai

1

3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett viszályokat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárásában a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítottak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a művelt nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit. 2. Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetében valamely ügyet ex aequo et bono döntsön el. Komanovics Adrienne, 2012

2

A nemzetközi jog általános szabályai • Ius cogens • Szokásjog • Általános elvek

Nemzetközi szerződések


3

A nemzetközi jog általános szabályai


4

Szokásjog

A nemzetközi jog általános szabályai Általános elvek

Ius cogens


5

A nemzetközi ius cogens


6

A szerződés semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik. Ezen egyezmény alkalmazási körében az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni, és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni. 1969. évi bécsi egyezmény, 53. cikk Komanovics Adrienne, 2012

7

1. Létezésének hatása, következményei 2. Módosíthatósága 3. A nemzetközi közösség, mint egész általi elismertsége 4. Megkülönböztető materiális jegyei 5. Melyek ezek a szabályok? Komanovics Adrienne, 2012

8

1. Létezésének hatása, következményei • Szerződés érvénytelensége • Szerződés megszűnése • Hierarchia a nemzetközi jogban

2. Módosíthatósága 3. A nemzetközi közösség, mint egész általi elismertsége • Államok túlnyomó többsége • Reprezentatív államok Komanovics Adrienne, 2012

9

4. Megkülönböztető materiális jegyei • Nemzetközi közrend • Nemzetközi „alkotmány” • A nemzetközi közösség alapvető értékei / érdekei

5. Melyek ezek a szabályok? • Erőszak tilalma • Önrendelkezés joga • Népirtás, faji diszkrimináció, apartheid tilalma • Kínzás tilalma • Rabszolgaság, rabszolgakereskedelem tilalma • A nemzetközi humanitárius jog alapvető szabályai • Stb. Komanovics Adrienne, 2012

10

A nemzetközi szokásjog


11

A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett viszályokat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárásában a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítottak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a művelt nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit. 2. Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetében valamely ügyet ex aequo et bono döntsön el. Komanovics Adrienne, 2012

12

1. A két konjunktív elem 2. „Persistent objector” 3. A méltányosság 4. A nemzetközi jog kodifikációja Komanovics Adrienne, 2012

13

1. A két konjunktív elem

Gyakorlat

Szokásjog Jogi meggyőződés Komanovics Adrienne, 2012

14

Gyakorlat

Jogi meggyőződés

Milyen magatartás releváns?

Nem kell külön vizsgálni, ha a gyakorlat kellően egyöntetű

Állami szerv

Milyennek kell lennie a gyakorlatnak?

Kivétel

Általános, reprezentatív (érdekelt államok!) Viszonylag egyöntetű Bizonyos időtartam

Nemzetközi udvariasság A gyakorlat bizonytalan vagy hiányos A nemzetközi jog tilalmai


15

2. „Persistent objector” Általános jelleg • Nem szükséges minden állam részvétele a gyakorlat kialakításában • Nem követelmény minden egyes állam hozzájárulása Általános jelleg alóli kivétel: „örökös ellenző” • A szokásjogi norma létrejötte előtt lehetséges • A szembehelyezkedésnek konzekvensnek kell lennie • Angol-norvég halászati ügy (Egyesült Királyság c. Norvégia, 1951) Komanovics Adrienne, 2012

16

3. Méltányosság • Északi-tengeri kontinentális talapzat ügy (Németország/Dánia, Németország/Hollandia) • A méltányosság típusai Jogon belüli (infra legem)

Jogon kívüli (praeter legem) • Joghézag kitöltése

Joggal szembeni (contra legem) • A nemzetközi jogi normát lerontó döntés Komanovics Adrienne, 2012

Nemzetközi Bíróság Statútuma, ex aequo et bono döntés 17

Északi-tengeri kontinentális talapzat ügy (1969) Németország / Dánia Németország / Hollandia


18

4. A nemzetközi jog kodifikációja

Egy tárgykörre vonatkozó szokásjogi szabályok

Nemzetközi szerződés


19

4. A nemzetközi jog kodifikációja

Kodifikáció

Identifikáció

Kiegészülhet jogfejlesztéssel

„Magánkodifikáció” ILA, IDI

ILC


20

A kodifikáció menete ENSZ Közgyűlés határozata Nemzetközi Jogi Bizottság Közgyűlés (államok) NJB: Ideiglenes tervezet NJB: Végleges tervezet Komanovics Adrienne, 2012

21

27 May 1963 Fifteenth session of the International Law Commission, Palais des Nations, Geneva, Switzerland

International Law Commission, Fifty-ninth Session, 2007, with members of the Secretariat Komanovics Adrienne, 2012

22

A kodifikáció eredménye

• Sikeres • Félig sikeres • Sikertelen • Befejezetlen • Irányelvek (guidelines) Komanovics Adrienne, 2012

23

Az általános jogelvek


24

Az általános jogelvek helye • Megfogalmazás anakronizmusa • A tartalom bizonytalansága Jelentése • Nemzeti jogrendszerek közös elvei • A nemzetközi jog saját elvei Komanovics Adrienne, 2012

25

A nemzeti jogrendből átvett jogelvek

A nemzetközi jog elvei

• Emberi Jogok Európai Egyezménye; Nemzetközi Büntető Bíróság statútuma • A gazdasági társaság és a részvényes jogainak sérelme közötti különbségtétel (Barcelona Traction) • Az igazságszolgáltatás helyes működését biztosító általános jogelvek • Nemo plus iuris (Las Palmas, 1928) • Jóhiszeműség (Lanoux-tó ügy, 1957)

• A szuverenitás vélelme • Az effektivitás


26

Az általános szabályok szerepének megítélése


27

A szokásjog szerepének megítélése Eltérő attitűd: • Szocialista országok, fejlődő országok • Fejlett országok

Szokásjog visszaszorul? (Kodifikáció) Új nemzetközi szokásjogi szabályok létrejötte Nem ratifikált szerződés → szokásjogi szabály Számos immanens nehézség Komanovics Adrienne, 2012

28

A ius cogens szerepének megítélése Eltérő attitűd • Szocialista országok, fejlődő országok • Fejlett országok

Az általános elvek szerepének megítélése Erősen vitatott Nemzetközi bíróságok: EJEB, NBB, EUB Komanovics Adrienne, 2012

29

Az egyoldalú aktusok


30

1. Fogalom • Egy állam által nemzetközi jogi kötelezettség létrehozásának szándékával nyilvánosan megfogalmazott nyilatkozat. • „Declarations publicly made and manifesting the will to be bound may have the effect of creating legal obligations. When the conditions for this are met, the binding character of such declarations is based on good faith; States concerned may then take them into consideration and rely on them; such States are entitled to require that such obligations be respected.” ILC Guidelines Komanovics Adrienne, 2012

31

2. Fajtái Az állam egyoldalú kötelezettségvállalása • Csendes-óceáni atomkísérletek ügy (1974)

Egyoldalú joglemondás • Kelet-Grönland ügy (1933) – Ihlen-elv

Jog egyoldalú vindikálása • Truman-nyilatkozat • Óriás laposhalak ügy • Falkland-szigetek


32

3. Szabályok Jóhiszeműség Állam Írásban vagy szóban Joghatás kiváltása (világos és pontos megfogalmazás) Nem lehet ellentétes a ius cogens-szel Önkényesen nem vonható vissza Komanovics Adrienne, 2012

33

A nemzetközi jog forrásai

Recommend Documents