A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31.
VÍZKÉSZLETEK
KONFLIKTUSOK
A víz elérhetősége (1000 m3/fő évi szinten)
2
A Duna a legnemzetközibb folyó a világon 800,000 km2 19 ország 81 million lakos (5 ország < 2000 km2)
3
Miért fontos a nemzetközi együttműködés? - Alvízi v. felvízi országok! 4
24 beérkező
84% < 200 mBf (a Kárpát-medence alján) 95%-a felszíni vízkészleteknek külföldi eredetű árvíz, belvíz, aszály mérsékelt égöv, kontinentális hatás klímaváltozás
3 távozó
érzékeny vízkészletek 5
Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben!
6
Extrém hidrológiai állapotok
Szélsőséges aszályok
„Flash” árvizek 7
Belvíz károk
8
Costs and inundated areas of the excess water between 1999-2010
[millió HUF]
[1 000 ha]
7 000
500 450 400 350
6 000 inundated area costs
300
5 000 4 000
250 3 000
200 150
2 000
100
1 000
50 0
0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 9
Árvíz 2010 juniusában
10
11
Klíma változás potenciális hatása
12
A vízügyi ágazat feladatmegosztásának átalakítása
Vízügyi feladatok
Belügyminisztérium
Vízügyi igazgatási szervek irányítása
Vidékfejlesztési Minisztérium
Vízgazdálkodási feladatok 13
A vízügyi ágazat intézményrendszerének átalakítása
Belügyminisztérium Vízügyi Koordinációs Főosztály
Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Vízgazdálkodási és Koordinációs Főosztály
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Nemzeti Környezetügyi Intézet
12 Vízügyi Igazgatóság
12 NeKI Területi kirendeltség 14
A vízügyi ágazat nemzetközi együttműködései • Kétoldalú együttműködés: – „Határvízi’ (szomszédos országokkal) – Nem szomszédos országokkal
• Többoldalú együttműködés: – Nemzetközi egyezmények, konvenciók » (Helsinki, Duna ICPDR, INBO, Tisza, etc.)
• Europai Unió) szintű együttműködés: – Közös megvalósítási stratégia (CIS - 27 Tagállam) – Közös szabályozás – „Blueprint” folyamat
15
Határvízi megállapodások Mind a 7 szomszédos országgal Árvíz elleni védelem, folyószabályozás Hidrológiai előrejelzés, adatcsere Vízminőségvédelem Vízgazdálkodás, vízkészlet védelem (mennyiség és minőség) Vízgyűjtő gazdálkodás tervezés Egyéb kétoldalú megállapodások: Hollandia, Kína, Mongólia, stb. 16
A Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény Az egyezmény, a Duna vízgyűjtő területén, jogi háttérként biztosítja az együttműködést a vizek és az ökológiai erőforrások védelme illetve azok fenntartható használata érdekében
Aláírás: Szófia,1994. június 29. Hatálybalépés: 1998. október 22. 17
Duna Védelmi Egyezmény Célkitűzései
• Biztosítsa a felszíni és felszín alatti vizek megőrzését és ésszerű használatát • Felügyelje a szennyvizek, illetve a tápanyag és veszélyes anyagok diffúz és pontszerű bevezetését • Felügyelje az árvíz és jég-veszélyeket • Csökkentse a Duna vízgyűjtő területéről, a Fekete-tengerbe érkező szennyezés terhelést 18
Szerződő felek
Germany Austria Czech Republic Slovakia Hungary Slovenia Croatia
Bosnia & Herzegovina Serbia Montenegro Romania Bulgaria Rep. of Moldova Ukraine European Union 19
`Megfigyelők` Black Sea Commission
Die Donau – Tourism Commission
Friends of Nature
Navigation Commission
Europ. Angling Ass. GWP CEE REC
UNESCO - IHP
VGB Power Tech 20
Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság, a Duna Védelmi Egyezmény végrehajtásáért felelős szerv
1999. október 1-óta.
21
Az együttműködés felépítése : ICPDR – Szerződő Felek Delegációi ICPDR Titkárság
Vízgyûjtõ Gazdálkodási Szakértõ Csoport
Terhelések és Intézkedések Szakértõ Csoport
Monitoring és Értékelés Szakértõ Csoport
Az alábbi Szakértö Csoportok támogatják a fentiek munkáját : (Ad hoc) Közönség (Ad hoc) Stratégiai (Ad Hoc) - tájékoztatás Szakértõ Csoport Információ és GIS Szakértõ Csoport Szakértõ Csoport
Árvíz Védelmi Szakértõ Csoport
22
Duna Vízgyűjtő Állapot Jelentés Víz Keretirányelv V. Cikk `Roof Report` Jóváhagyva 2004 – ben (Bécs, 2004. december 13.) Miniszteri találkozó keretében
23
Közös Intézkedési Program (JPM) Terhelések összegzése (szennyezés & hidromorfológia) A környezeti célkitűzések elérése: jó ökológiai és kémiai állapot Közös Intézkedési Program (JPM) kialakítása • Nemzeti intézkedésekre építve • Vízgyűjtő szintű intézkedések Hosszú távú elképzelések 24
Árvizek Árvíz Szabályozási Akciótervek Duna EFAS Vízgyűjtő szintű árvízi monitoring Árvízi kockázati térképezés
25
JDS2
Agenda Item: 3.7
26
27
28
Víz Keretirányelv: a vízzel kapcsolatos európai keret szabályozás
Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén
(Water Framework Directive „WFD” - Víz Keretirányelv „VKI”)
29
EU Víz Keretirányelv 2000. december 22. Elsőbbségi anyagok kibocsátása Természetvédelem (NATURA 2000)
Települési szennyvízelhelyezés
Ivóvíz irányelv
Mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés elleni védelem
Árvízi irányelv
Fürdővíz irányelv
Felszín alatti víz irányelv 30
A magyar EU elnökség vízpolitikai célkitűzései A vízpolitika is kiemelt prioritásaink között szerepelt a környezetügyek területén, ahogyan ezt már a közös spanyol-belga-magyar trió program is megjelölte. Az Európai Bizottság 2012-ben teszi közzé átfogó, az EU vízstratégiájára vonatkozó (ún. Blue-print) dokumentumát, amelyben áttekinti a vízpolitika terén eddig létrehozott közösségi jogi eszközök végrehajtási helyzetét és hatékonyságát, illetve javaslatot fogalmaz ennek javítása érdekében. A magyar EU elnökség fő célja ennek a folyamatnak a támogatása és ösztönzése volt. Ennek érdekében elnökségünk alatt Tanácsi Következtetéseket fogadtattunk el a vízkészletek védelme, az integrált, fenntartható vízgazdálkodás témakörben a Környezetvédelmi Tanács 2011. júniusi ülésén. 31
A „Blueprint” folyamat: Célja: az EU vízügyi szabályozás komplett értékelése, áttekintése • Idő horizont: 2020, mint az EU 2020 Stratégia Új aspektusok a vízgazdálkodásban: ökológiai szolgáltatások szerepe, klímaváltozás, extremizáció, demográfiai változások, víz-élelmiszer-energia, földhasználatok, vízhiány, stb.
32
2012 Blueprint to Safeguard Europe’s Water – Az Európai Vizek Megőrzése, röviden “Blueprint”
Jelentés a 2009 Report 2009 Report onon 2009 VízgyűjtőRiver Basin River Basin gazdálkodási Management Plans Management Plans Tervekről
Az EU vízkészletek Review Review és Vízhiány Water aszály Stratégia WaterScarcity Scarcityfenntarthatósága & felülvizsgálata Strategy & Droughts Droughts Strategy és sérülékenysége
Climate Change Climate Change Címaváltozásl Vulnerability Sérülékenység Vulnerability & és Adaptáció &Adaptation Adaptation
Szabályozási lehetőségek Területhasználat
« Fitness Check» EU szabályozási eszközök
Erőforrás hatékonyság Gazdasági szabályzók
Nov 2012 „Blueprint To Safeguard EU Waters”
Kormányzás Tudásbázis
33
Európai Unió Duna Régió Stratégia végrehajtása
2 pillér: A természeti környezet védelme • a vízminőség helyreállítása és fenntartása (HU-SK), • a környezeti kockázatok kezelése (HU-RO). 34
VÍZ VILÁGFÓRUM MARSEILLE, 2012. MÁRCIUS • • • •
• •
A vízhez való hozzáférést, csak a csatornázással együtt szabad kezelni. A szolgáltatás igénybevétele során a hozzáférés prioritása legyen szociális alapú. Cél a vízveszteségek csökkentése, takarékos vízhasználatok elterjesztése. Növelni kell az állami irányítást a szektorban, az önkormányzatok fokozott állami ellenőrzésese szükséges. Növelni kell a tisztított szennyvíz újrafelhasználását – különösen a mezőgazdaságban. A víziközmű fejlesztések műszaki mutatóin kívül, egészségügyi minőségi indikátorok használatára célszerű áttérni (pl. mortalitás, várható élettartam, vírusfertőzések esetszáma stb.) a műszaki beavatkozások előtt és után.
35
RIO+20 2012. JÚNIUS 20-22. • Rio+20 – első ízben olyan jövőkép, mely politikailag megvalósítható lesz • Fontos a kitűzött cél, de még fontosabb az odavezető út • Változik a világ,energetikai forradalom, információs társadalom, • Emberközpontúság, holocén után antropogén világ, nőnek a szociális feszültségek, jövőnk alapja a munka, • Fenntartható fejlődés, integrált kezelésmód, gazdaság, szociális kérdések, környezetvédelem, egységes összefüggésben vizsgálandó.
36
Köszönöm megtisztelő figyelmüket !
37
