A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény Az Országgyűlés 2011 december 19-én fogadta el a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényt(továbbiakban: Nj. tv.). Az Nj.tv. hatályba lépése több ütemben valósul meg: - 2011. december 20. - 2012. január 1. - 2012. március 31. - 2012. szeptember 1. - 2013. január 1. - 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján. Az Nj.tv. hatályba lépésével a kisebbségi önkormányzatok működését korábban szabályozó a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény hatályát vesztette. A 2012. január 1-től életbe lépett változások: - Az Nj.tv. hatályba lépése előtt létrejött és működő kisebbségi önkormányzatok elnevezése nemzetiségi önkormányzatra változott. (Nj.tv.159.§) - Az Nj.tv. 1. mellékletének felsorolása alapján nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén, és az ukrán. A felsorolt 12 nemzetiség között a roma elnevezés váltotta a korábbi cigányt. - A törvény az I. fejezet értelmező rendelkezések között felsorolja és magyarázza az alábbiakat: nemzetiségi közügy, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi kulturális autonómia, nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi kulturális intézmény, nemzetiségi feladatot ellátó tudományos intézmény, nemzetiség szellemi és vallási öröksége, nemzetiség épített és tárgyi öröksége, nemzetiségi témájú műsor, nemzetiségi közszolgálati műsor, hozzátartozó, nemzetiségi köznevelésben alkalmazottak köre, nemzetiségi egyesület. (Nj.tv. 2.§) - A törvény II. fejezete a nemzetiségek alapvető jogairól szól, többek között arról, hogy minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon, a nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának feltételeit az állam köteles biztosítani, a nemzetiséghez való tartozás miatt tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése. (Nj.tv. 3.-5.§, 7.-10.§ (3) bekezdés.) - A törvény III. fejezete az egyéni nemzetiségi jogokról és azok használatának lehetőségeit ismerteti. Így például valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, a nemzetiséghez tartozó személynek joga van anyanyelvének szabad használatához akár írásban vagy akár szóban, a nemzetiséghez tartozóknak joga van a közéletben részt venni, érdekeik kifejezésére – törvényi keretek között – egyesületet, pártot létre hozni, joga van anyanyelvén használni a családi és utónevét. (Nj.tv. 11.-16.§) - A törvény IV. fejezete a közösségi nemzetiségi jogokat szabályozza. Közösségi jog az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése, hagyományaik, nyelvük megőrzése, intézmények létrehozása és működtetése, rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartása, jelképeik használata, a nemzetközi kapcsolatok kiépítése és fenntartása. (Nj.tv. 17.-18.§, 20.-22.§) - A törvény V. fejezetének 27.§, és a 33.-49.§-iban az alábbiakat találjuk: a nemzetiségek kulturális önigazgatását, a nemzetiségek médiatartalom-szolgáltatással összefüggő jogait. Itt elsősorban az egyetértési jog gyakorlására hívnám fel a figyelmet, miszerint ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel, nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyekben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít , a nyilatkozat megtételére harminc nap áll rendelkezésre. A határidő – bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján – egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbodik.
A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat az egyetértést nem adta meg, az érdekelt kezdeményezésére az egyetértési nyilatkozat pótlásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszék nem peres eljárásban harminc napon belül dönt. Az eljárás költségeit – ide értve a szakértő díjazását is – az viseli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. (Nj.tv. 27.§ és 35.§) - A nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület megbízatásának keletkezése és megszűnése az Nj.tv. 73.-75.§-aiban kerültek részletezésre, felsorolva azokat az eseteket és időpontokat amelyek megléte esetén a nemzetiségi önkormányzat, illetve a képviselő-testület megszűnik. - A nemzetiségi önkormányzat jogállását, jogait és kötelezettségeit az Nj.tv. 76.-77.§, és a 78.§ szabályozza. A nemzetiségi önkormányzati jogok minden nemzetiségi önkormányzat tekintetében egyenlők. A nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. Szintén nincs alá-fölérendeltségi viszony az adott település, helyi önkormányzata és nemzetiségi önkormányzata között sem. A nemzetiségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó nemzetiségi közügyekben önállóan vagy más szervekkel együttesen járhatnak el. - A nemzetiségi önkormányzat együttműködése az állami és a helyi önkormányzati szervekkel. (Nj,tv. 79.-86.§) A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője a megkeresés kézhezvételétől számított harminc, testületi szerv esetén hatvan napon belül köteles érdemhatározni, illetve harminc – jogalkotással összefüggő kérdésben negyvenöt – napon belül érdemben nyilatkozni. (Nj.tv. 79.§) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A törvény 80.§ (1) bekezdésében részletesen felsorolásra kerültek azok a feladatok és tevékenységek amelyeket a települési önkormányzatnak minden képen kötelessége biztosítani, illetve végrehajtani. Ezen feladatok ellátására a két önkormányzat együttműködési megállapodást köteles kötni, amelyet minden év január 31. napjáig felül kell vizsgálni. 2012. évre vonatkozó átmeneti szabályozás alapján - az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő – megállapodást 2012. június 1-ig kell megkötni a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak. (Nj.tv. 159.§ (3) bekezdés) Az együttműködési megállapodásban a fentieken túl rögzíteni kell a költségvetéshez kapcsolódó, a nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével kapcsolatos határidőket és a felelősök konkrét kijelölését is, továbbá a nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait. (Nj.tv.80.§ (3) bekezdés) Szabályozni kell az együttműködési megállapodásban, hogy a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. (Nj.tv. 80.§ (4) bekezdés) Amennyiben a megállapodás megkötésére határidőben nem kerül sor a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést koordinál a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat. A bíróság a szerződést soron kívüli eljárásban létrehozza és tartalmát megállapítja, továbbá dönt a nemzetiségi önkormányzat kártérítési igényéről. (Nj.tv. 83.§ (3) bekezdés) Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogokhoz kapcsolódó kérdéskörökben a nemzetiségi lakosságot érintő helyi önkormányzati határozat csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozható meg. (Nj.tv. 81.§ (1) bekezdés) Amennyiben a 81.§ szerinti tárgykörben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a megyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül felülvizsgálja a rendeletet és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési
önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat, kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú. (Nj.tv. 83.§ (1) bekezdés) A nemzetiségi önkormányzatok testületei megállapodás alapján a feladat- és a hatáskörüket az általuk képviselt nemzetiséggel azonos )vagy attól eltérő) önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják. Az átruházáshoz három oldalú megállapodás szükséges.(átadó, átvevő nemzetiségi önkormányzat és az érintett országos nemzetiségi önkormányzat) A megállapodás tartalmi elemeit is tartalmazza a törvény. (Nj.tv. 84.§) - A nemzetiségi önkormányzat működésének szabályait az Nj.tv. 87.-98.§-ai rögzitik. Alakuló üléshez kapcsolódó minden részletre kiterjedő szabályozás az Nj.tv. 87.-88.§-iban. Továbbra is évente legalább négy ülés tartása kötelező a nemzetiségi önkormányzati képviselőtestület által. (Nj.tv. 89.§) Az ülés összehívására, vezetésére, valamint a testület nyilvános és zárt üléseire, a határozatképességre, a szavazásra, vonatkozóan részletes előírásokat találunk a törvényben. (Nj.tv. 90.-94.§) A törvényben újonnan rögzítésre került, hogy a jegyzőkönyv közokirat és a két nyelven készített jegyzőkönyv mindegyike hitelesnek tekintendő. (Nj.tv. 95.§ (1) bekezdés) A, jegyzőkönyv tartalmára, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére, aláírására az Nj.tv. 95.§ (2) –(4) bekezdés ad iránymutatást. Fontos változás, hogy a korábbi 20 napos felterjesztési határidő helyett 15 nap áll rendelkezésére a nemzetiségi önkormányzat elnökének, hogy az ülésről készített jegyzőkönyvet közvetlenül megküldje a megyei kormányhivatalnak! - A nemzetiségi önkormányzati képviselő jogairól, kötelezettségeiről, képviselői megbízatásának megszűnési eseteiről, valamint lemondásának körülményeire vonatkozó előírásokról az Nj.tv. 99. -102.§-ban találunk szabályozást. - A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre címszó alatt a minősített többségi döntést igénylő kérdések, az át nem ruházható kérdéskörök, valamint a nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatainak felsorolása található. (Nj.tv. 113.- 116.§) - A törvény VII. fejezetében a nemzetiségi közügyek ellátásának gazdasági alapjai, a nemzetiségi önkormányzatok vagyona, bevételei, gazdálkodása kerül ismertetésre. (Nj.tv. 124. – 126.§ (1) bekezdés, 129.§, 131.-134.§) - A gazdálkodás és az állami támogatások felhasználásának ellenőrzése szintén a VII. fejezetben található. (Nj.tv. 135.-137.§) - A jogutódlás és az ideiglenes vagyonkezelés, illetve az elszámolás az önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megszűnése esetén ellátandó feladatokra vonatkozóan az Nj.tv. 138.-142.§ szakaszai adnak iránymutatást. - A törvény IX. fejezete a nemzetiségi önkormányzatok társulásairól, intézményi társulásról, a társult nemzetiségi önkormányzati testület működéséről rendelkezik. (Nj.tv. 143.-145.§) - A törvény X. fejezete rendelkezik a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének témaköréről. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat e törvényen alapuló feladat-ellátási kötelezettségét elmulasztja, a megyei kormányhivatal kezdeményezi a mulasztás bíróság által történő megállapítását, egyidejűleg kezdeményezi, hogy a bíróság határidő tűzésével kötelezze a nemzetiségi önkormányzatot a kötelező feladat ellátására. A megyei kormányhivatal – az elmaradt nemzetiségi önkormányzati döntés pótlása (aktuspótlás) kivételével .a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. A megyei kormányhivatal a mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja. (Nj.tv. 146.-147.§)
Nemzetiségi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata, módosítása
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nj.tv.) hatályba lépése, valamint a hatálybalépés szakaszos bevezetése indokolja a nemzetiségi önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatát, módosítását és az Nj.tv. rendelkezéseihez igazítását a 2012. január 1-i változásokat követően: - elnevezés: nemzetiségi önkormányzat (Nj.tv. 159.§ (1) bekezdés) - értelmező rendelkezések (Nj.tv. 2.§) - nemzetiségek alapvető jogai (Nj.tv. 3.10.§) - egyéni nemzetiségi jogok (Nj.tv. 11.-16.§) - közösségi nemzetiségi jogok (Nj.tv.17.-21.§) - a nemzetiségek oktatási önigazgatása (Nj.tv. 22.-32.§) - a nemzetiségek kulturális önigazgatása (Nj.tv. 33.-43.§) - a nemzetiségek médiatartalom-szolgáltatással összefüggő jogai (Nj.tv. 44.-49.§) - a nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület megbízatásának keletkezése és megszűnése (Nj.tv. 73.-75.§) - a nemzetiségi önkormányzat jogállása, jogai és kötelességei (Nj.tv.76.78.§) - a nemzetiségi önkormányzat együttműködése az állami és a helyi önkormányzati szervekkel (Nj.tv. 79.-86.§) -külön kitérni és részletezni a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodásában foglaltakat (Nj.tv. 80.§ (1)-(3) bekezdése) - a nemzetiségi önkormányzat működése (Nj.tv. 87.-98.§) Feltétlen át kell tekinteni és szabályozni kell az alábbiakat: - alakuló ülés szabályai, elnök, elnökhelyettes választásának szabályai (Nj.tv. 87.-88.§) - ülések száma, ülés összehívás esetei, ülés vezetés szabályai, elnök akadályoztatása, betöltetlen elnöki tisztség esetén ülés összehívása, vezetése (Nj.tv. 89.-90.§) - nyílt és zárt ülés esetei (Nj.tv.91. §) - határozatképesség, minősített többségi döntés, szavazás formái és eredményessége, kizárás szabályozása (Nj.tv. 92.-94.§) - jegyzőkönyv készítés, jegyzőkönyv tartalmi elemei és kötelező mellékletei, jegyzőkönyv aláírása és hitelesítése, jegyzőkönyv felterjesztése, jegyzőkönyvek megtekintésének joga és lehetősége, évenkénti kötelező közmeghallgatás szabályai, önfeloszlatás (Nj.tv.95.-98.§) - jegyző részvétele a nemzetiségi önkormányzat ülésein (Nj.tv. 80.§ (4) bekezdés) - a nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre,át nem ruházható hatáskörök, kötelező közfeladatok felsorolása. Önként vállalt közfeladatokról döntés (Nj.tv. 113.-116.§) - elnök megbízatásának megszűnése esetén tisztségét átadja az szmsz-ben meghatározott elnökhelyettesnek (Nj.tv.141.§) - a nemzetiségi képviselők száma, neve, a nemzetiségi önkormányzati képviselő jogai és kötelességei, megbízatásának megszűnési esetei, lemondással kapcsolatos teendők (Nj.tv. 51.§ és 99. -102.§) - a nemzetiségi önkormányzat elnökére, elnökhelyettesére vonatkozó szabályok (Nj.tv. 105.§)
- a nemzetiségi önkormányzat bizottságai (Nj.tv. 104. §) - a nemzetiségi önkormányzat vagyona, bevételei, gazdálkodása (Nj.tv. 124.-134.§) - a gazdálkodás és az állami támogatások felhasználásának ellenőrzése (Nj.tv. 135.-137.§) - a jogutódlás és az ideiglenes vagyonkezelés szabályai (Nj.tv. 138.-139.§) - elszámolás szabályozása a nemzetiségi önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megszűnése esetén (Nj.tv. 140.-142.§) - a nemzetiségi önkormányzat társulásai (Nj.tv. 143.-144.§) Amennyiben a nemzetiségi önkormányzatok társult nemzetiségi önkormányzati testületet alakítanak e testület működésének szabályai (Nj.tv. 145.§) - a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyelete (Nj.tv. 146.§) - eskü (fogadalom) letételének, illetve elmulasztásához kapcsoló hátrányok felsorolása, valamint az eskü (fogadalom) szövege(Nj.tv.100.§ és 155.§) Folyamatos feladatot jelent – az Nj.tv. szakaszos hatályba léptetéséből következően – a törvény naprakész követése és az esetleges szmsz módosítás elvégzése egészen a 2014. évi nemzetiségi önkormányzati választásokat követő feladatok végrehajtásáig.
A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodásának tartalma
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nj.tv.) 80.§ (2) bekezdése rögzíti, hogy a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzat működésével, helyiség használatával és a működéshez kapcsolódó egyéb feladatok ellátásának biztosítása érdekében. Az Nj.tv. átmeneti rendelkezései között szabályozza, hogy a nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a költségvetési tervezésről szóló az Nj.tv. szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat 2012. június 1-ig meg kell kötni, azzal, hogy az érintett helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat 2013. évi költségvetési tervezése során az új megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. 2012. december 31-ig a helyi nemzetiségi önkormányzatot a központi költségvetésből megillető általános működési támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A nemzetiségi önkormányzat működésének feltételei és az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása); d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása, és f) az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével – a viselése. (Nj.tv. 80.§ (1) bekezdés) Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell: a) helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével; b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését;
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket; d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket. (Nj.tv. 80.§ (3) bekezdés) Az együttműködési megállapodásban azt is rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel. (Nj.tv. 80.§ (4) bekezdés) Az együttműködési megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti az együttműködési megállapodás szerinti működési feltételeket, az együttműködési megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. (Nj.tv. 80.§ (2) bekezdés) A felsoroltakon túl az együttműködési megállapodás elkészítése előtt javasolt áttanulmányozni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény ( továbbiakban: Áht.) 26.§, 27.§ (2) bekezdés, 28.§ (5) bekezdés, 29.§ (3) bekezdés, 34.§, 57.§, 78.§ (2) bekezdés, 84.§ (2) bekezdés, 87.§, 91.§, 96.§, 107.§, 108.§ által megfogalmazottakat, illetve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet ( továbbiakban: Ávr. ) 2.§, 29.§, 33.§ (2) bekezdés, 52.§, 55.§ (2) bekezdés, 77.§ (3) bekezdés, 101.§, 122.§, 157.§, 169.§, 171.§ előírásait is.
Zalaegerszeg, 2012. február 27.
Pais László szakreferens