A 2011.évi CLXXIX. törvény főbb rendelkezései ( továbbiakban Njtv.)
A helyi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi képviselő anyanyelvét is használhatja Felszólalásának magyar nyelvű kivonatát kérésére a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A nemzetiségi önkormányzati képviselő az eskü vagy fogadalom letételét megelőzően is gyakorolja képviselői jogait. ) megválasztásával (2014-től) Rögzíti a törvény a megbízatás megszűnésének eseteit. (méltatlanság megállapítása 2014.-től hatályos) Bővítette és pontosította az Njtv. a lemondás szabályait (Njtv. 102. § (4)-(6) bekezdései). Eszerint a képviselő a képviselő-testület, közgyűlés ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A képviselő lemondhat a képviselő-testülethez, közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a képviselő-testület, közgyűlés elnökének ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület, közgyűlés következő ülésén ismertetni kell. Fontos szabály, hogy a lemondás nem vonható vissza. Lemondás esetén a képviselő megbízatása megszűnik: a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában b) a lemondás bejelentésének vagy az írásbeli nyilatkozat átvételének napján
Az Njtv 102. § (2) bekezdése alapján a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését, amennyiben a megbízatás képviselő választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségének kimondásával, lemondással, ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testületülésén, Határozatot a döntéshozatalt követő munkanapon meg kell küldeni a) az érintett képviselőnek, b) a választási bizottságnak és c) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
Méltatlanság – új fogalom 2014- ben lép hatályba.
2014-évi választást követően méltatlanság címen megszüntetheti a képviselő-testület annak a képviselőnek a megbízatását,akinek az állammal szemben köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítést követő 60 napon belül nem rendezi. Megszüntetheti továbbá, akinek a felelősségét a bíróság Gt.alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért megállapítja, valamint a valóságnak nem megfelelő vagyonnyilatkozatot tett.
2014-évi választástól új rendelkezés, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatásának ideje alatt legalább egy alkalommal köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett ingyenes képzésen.
Vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettség: 2014.évi választást követően – országos önkormányzatot kivéve - a választást követő 30 napon belül, ezt követően minden év január 31-ig az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles megtenni.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás zárt ülés keretében történik Szmsz-ben erre kijelölt bizottság , vagy legalább 2 képviselő tartja nyilván és ellenőrzi. Képviselő vagyonnyilatkozata nyilvános, hozzátartozóé nem
2013- január 1-én hatályba lépő rendelkezések: Elnök jogosult a testületi ülésen tanácskozási jogának gyakorlásán felül: Felvilágosítást kérni a képviselő-testület és szerveitől a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben
Feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést jogosult igényelni a képviselő-testület szerveitől
Jogosult kezdeményezni, hogy a képviselő-testület saját hatáskörben tegye meg a szükséges intézkedéseket, hatáskör hiányában kezdeményezze a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedését a nemzetiséget e minőségében érintő ügyekben.
2014.évi ált. nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján hatályba lépő rendelkezések: A képviselő-testület, vagy annak szerve kötelezettségei teljesítése során : A testületi döntést igénylő nemzetiségi elnöki kezdeményezést a soron következő testületi ülésen érdemben megtárgyalja, a nemzetiségi önkormányzat elnökének hozzászólását az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzíti, és a testületi döntéséről írásban értesíti A felvilágosítás kérés, kezdeményezés alapján – annak kézhezvételétől számított 30 napon belül – írásban, az ügy érdemében tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét a megtett intézkedéséről.
2014-ben hatályba lépő szabály: Nem lehet az átalakult nemzetiségi önkormányzat elnöke: aki nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá aki összeférhetetlen a helyi önkormányzat polgármesterére vonatkozó szabályozás alapján A régi szabály szerint az elnök az összeférhetetlenséget az ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben nem lehetséges – a külön jogszabály szerint – az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése, az elnök a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által megerősített nyilatkozatát a képviselő-testület elé terjeszti, egyidejűleg megküldi a megyei kormányhivatalnak. Ha ennek nem tesz eleget, a képviselő-testület 30 napon belül határozattal kimondja az összeférhetetlenséget. Az elnök a határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti annak kézhezvételét követő 8 napon belül a törvényszéktől. Az összeférhetetlenség kimondását a kormányhivatal is kezdeményezheti a törvényszéknél.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az elnökhelyettesre és a képviselőkre is alkalmazni kell.
Nem összeférhetetlen a települési nemzetiségi önkormányzati képviselői, elnökhelyettesi tisztség a területi és országos önkormányzati elnöki, elnökhelyettesi és képviselői megbízatással.
Átmeneti rendelkezések : Az elnök megbízatása megszűnik: a) a képviselői megbízatás megszűnésével, b) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő - a (3) bekezdés szerinti - megszüntetésével. (2) Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg. (3) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a települési kisebbségi önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be az elnök ellen a települési kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is. Tovább
Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem nyújt be keresetet az elnöki tisztség megszüntetése érdekében, a fővárosi és
megyei kormányhivatal
közvetlenül bírósághoz fordulhat az elnöki tisztség megszüntetése
és
egyidejűleg
az
elnöknek
tisztségéből történő felfüggesztése érdekében
e
2014-évi választástól alkalmazandó: egyszerűsödik a bizottsági struktúra.
3-fős bizottság egyik tagja nemzetiségi önkormányzat tagja, bizottság elnöke és tagja nem lehet a nemzetiségi önkormányzat elnöke
Átmeneti szabály a 2014-es választásig: bizottság legalább fele nemzetiségi képviselő. Elnöke csak nemzetiségi képviselő lehet. Tagjainak száma legalább 3 fő. Személyes érintettséget döntéshozatalnál be kell jelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett jelenlevőnek számít. A testület által átruházott hatáskörben döntési joga lehet, e körben hozott döntéseit a települési önkormányzat testülete felülvizsgálhatja. A nemzetiségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a nemzetiségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a nemzetiségi önkormányzat érdekeit.
Átmeneti rendelkezések: Elnök tiszteletdíja: max. köztisztviselői illetményalap háromszorosa (2014-től illetményalap, term.juttatás 50%) Elnökhelyettes: nem érheti el az elnök tiszteletdíját Bizottság elnöke, tagja : max. elnök tiszteletdíjának 30%-a (2014től 50%-a) Képviselő: max. elnök tiszteletdíjának 25 %-a (2014-től 30%-a)
Elnök tiszteletdíjat, más járandóságot – a költségtérítés kivételével – nem vehet fel a nemzetiségi önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.( Njtv 153.§ (2)bekezdés, Pttv. szabályainak alkalmazása.)
Ahol az Njtv. eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek jogállására, tiszteletdíjára, juttatásaira és a költségátalányára a polgármesteri tisztség ellátására vonatkozó törvényi rendelkezések (Pttv.) alkalmazandóak (Njtv. 153. § (2) bekezdés).
Az Szja. szabályai alapján a nemzetiségi önkormányzat elnökének a költségátalányként kapott bevételből csak az elnök nevére kiállított bizonylattal igazolt kiadása adómentes, az e feletti rész nem önálló tevékenységből származó jövedelemként teljes mértékben adóköteles.
Amennyiben az elnök részére költségátalányt állapítanak meg, továbbra is számlával kell igazolni a költségeket, mert ha ezt nem teszi, a költségátalány teljes összege után adózni kell. A 10%-os költséghányad alkalmazására nincs lehetőség, az elnök tisztsége ellátásával kapcsolatos bevétele nem minősül önálló tevékenység bevételének.
a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől az Njtv. által meghatározott kötelező tartalommal megkötött megállapodás alapján biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.
az Njtv. konkrétabb előírásokat rögzít az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételei, valamint a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok tekintetében, amelyektől eltérni jogszerűen nem lehetséges.
Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére a székhelye szerinti településen havi bontásban igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése ( Njtv. 80.§ (1) bekezdés)
b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői és bizottsági feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; és
f) az a)–e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével – a viselése. g) a költségvetés előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat részére önálló fizetési számla nyitásával, a törzskönyvi nyilvántartásba vételével és az adószám igénylésével kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek rögzítése, a felelősök konkrét kijelölése;
h) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatok rögzítése, továbbá a felelősök konkrét kijelölése;
i) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályainak rögzítése, a nyilvántartások vezetésének rendje;
j) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályai, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésének rendje; k)
a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein részvételre köteles személy kijelölése (jegyző vagy megbízottja);
Az Njtv. 159. § (3) bekezdése az átmeneti rendelkezések között rögzíti, hogy a 2012. január 1. napját megelőzően megkötött megállapodások hatályban maradnak, azonban az új jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat 2012. június 1. napjáig valamennyi önkormányzatnak meg kell kötnie, tekintettel arra, hogy a 2013. évi költségvetési tervezést már az új megállapodás alapján kell végrehajtaniuk az önkormányzatoknak. 2013. január 1-ig a megállapodás és az önkormányzat szmsz-e az irányadó az együttműködés tekintetében.
2013. évtől kezdődően a megállapodások felülvizsgálatának határideje minden év január 31. napja. Általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül kell a felülvizsgálatot elvégezni. Amennyiben a megállapodás megkötésére határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a megyei kormányhivatal soron kívüli eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést kezdeményez a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is bírósághoz fordulhat. A bíróság a szerződést soron kívüli eljárásban létrehozza és tartalmát megállapítja, továbbá dönt a nemzetiségi önkormányzat kártérítési igényéről. (Njtv. 83. § (3) bekezdése).
Az Njtv. 80. § (2) bekezdése „a helyi önkormányzat és szervezeti és működési megállapodás szerinti megállapodás megkötését, napon belül.”
utolsó mondata kimondja, hogy a nemzetiségi önkormányzat szabályzatában rögzíti a működési feltételeket, a módosítását követő harminc
Ez az előírás a helyi önkormányzat részére rendeletmódosítási kötelezettséget (SzMSz) jelent, míg a nemzetiségi önkormányzat a határozattal elfogadott szervezeti és működési szabályzatát köteles a megállapodásban foglaltak szerint módosítani. A határidő mindkét önkormányzat számára 30 napban került megállapításra.
A megállapodás kötelező tartalmi elemei tekintetében tehát az Njtv. 80. § (3) bekezdése irányadó. A megállapodásban rögzíteni kell gazdálkodással kapcsolatosan az alábbiakat :
a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.
megállapodásban kell rögzíteni, hogy „a jegyző vagy annak – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz
a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.”( Njtv.80.§ (4) bekezdés)
Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselőtestület/közgyűlés, a szabályszerűségéért az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása (Njtv. 132. § (1)-(2) bekezdései).
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény ( új Áht.) 27. § (2) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait az Njtv. szerinti megállapodásban rendezik.
Az új törvény egyik legfontosabb célja olyan szabályrendszer megteremtése, amely biztosítja, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok – az adminisztráció megkettőződése nélkül – önálló jogi személyüknek, és az önkormányzatiságnak megfelelően önálló szervezetként (törzskönyvi jogi személy) nyilvántartásba kerüljenek, önálló számlával rendelkezzenek és önállóan gazdálkodjanak, az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint.
Ezzel összefüggésben a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban új szabályozást állapít meg az Njtv. 133. §-a, amely az alábbiak szerint rendelkezik :
„A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat az önálló fizetési számla nyitása során a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXV. törvény 18. §-a
szerinti feltételeket teljesíti azzal, hogy létrejöttének, illetve a nyilvántartásba vételére vonatkozó okmánynak az illetékes választási bizottság igazolása,
továbbá az alakuló ülés jegyzőkönyve minősül.” Tehát az Njtv. előírja, hogy a nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása.
Ezért 2012. január 1-jétől a nemzetiségi önkormányzatnak önálló pénzforgalmi számlát kell nyitnia.
A helyi nemzetiségi önkormányzatok részére a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényben megállapított költségvetési támogatásokat 2012. évben a 2011. december 30. napján hatályos szabályok szerint kellett igényelni és folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára. (Az új Áht. 111 § (10) bekezdése a továbbutalás határidejét három munkanapban állapítja meg.)
A fenti szabályozásból következően ahhoz, hogy a részére megállapított támogatást megkaphassa, az érintett nemzetiségi önkormányzatnak önálló, a székhely települési önkormányzat számlájától elkülönülő pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Az új Áht. 84. § (2) bekezdése értelmében a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját 2012-ben a helyi nemzetiségi önkormányzat székhely szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti. (önálló számlavezetés választás nélkül)
2013. január 1-jétől már választása szerint a Kincstárnál vagy más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetheti fizetési számláját.
a helyi nemzetiségi önkormányzat számlanyitása során szükséges adminisztrációs, technikai feladatokat a helyi önkormányzat látja el,
azonban a számlanyitás az önálló jogi személy nemzetiségi önkormányzat felelőssége,
E körben a számlanyitás költségei is a helyi nemzetiségi önkormányzatot terhelik.
Költségvetés: a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45.dik nap (2012.évben február 13.)
Zárszámadás: költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napja ( április 30.)
Féléves beszámoló: szeptember 15.
Háromnegyed éves beszámoló: költségvetési koncepció ismertetésekor (november 30.)
Költségvetési koncepció: november 30.
Ha
a
nemzetiségi
önkormányzat
az
adott
költségvetési évre nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, a törvényi határidő lejártát követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül.
a nemzetiségi önkormányzat költségvetése a 2012. évtől kezdődően már nem kerül beépítésre a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe. Megváltozott a helyi önkormányzati költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet előkészítésére vonatkozó szabályozás is, amely szerint a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet előkészítése során az előzetes véleményezésben a nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérését az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 24-27. §-ai már nem írják elő.
A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében az általános működési támogatás egy települési és egy területi kisebbségi (nemzetiségi) önkormányzatra jutó éves összegét – 2013. évtől éves átlagösszegét – a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv vezetője közleményként minden év január 31-éig közzéteszi a Magyar Közlönyben
A költségvetési előterjesztésben szövegesen kerüljön bemutatásra a tervezést meghatározó összes körülmény
A várható bevételeket forrásonként külön-külön, míg a működési kiadásokat legalább a kiemelt előirányzatok szintjéig (személyi juttatások, járulékok, dologi, esetleg felhalmozási kiadások) kellett megjelölni.
A helyi nemzetiségi önkormányzatokra is vonatkozik, hogy 2012. évben elméletileg is csak likvidhitelt vehetnek fel működésre, a költségvetésük hiánnyal nem tervezhető. Ezért csak a várható bevételek mértékéig lehetett kiadásokat tervezni
költségvetési mérleget, (előirányzatok szerinti)
közgazdasági
tagolásban
előirányzat felhasználási tervet (ha van költségvetési szerve, akkor külön is)
többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve (ha van ilyen, pl. áthúzódó beszerzések, pályázatok)
közvetett támogatások kimutatását – jogszabály szerinti bontásban (pl. térítési díj, kártérítés elengedése)
a költségvetés előterjesztésekor be kellett mutatni a 2010. év tényadatokat, a 2011. évi várható adatokat, illetve a 2012. évi tervezett adatokat. Ez az összehasonlító kimutatás nem a rendelettervezet kötelező része, hanem a tájékoztató mellékletek között kell bemutatni.
Mivel a nemzetiségi önkormányzatok csak 2012. évtől készítenek önálló költségvetést, nem volt akadálya, hogy az önkormányzati hivatal ezt elkészítse, mivel a nemzetiségi önkormányzat mérlegei eddig is részei voltak az önkormányzati költségvetésnek.
2012. január 1-től az eddigi kötelezettségvállalás ellenjegyzése fogalom helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmat használja az új Áht. (2011.évi CXCV. törvény) A nemzetiségi önkormányzat esetében a kötelezettségvállaló személye (elnök) nem változott. Pénzügyi ellenjegyzést 2012. január 1-től helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt , az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő végezhet. Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének tagja már nem végezhet pénzügyi ellenjegyzést
Régi szabály: jegyző vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, vagy a helyi kisebbségi(nemzetiségi) önkormányzat testületének tagja a testület megbízása alapján
Új szabály: a helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő.
A
kötelezettségvállalás
feljogosított személynek pénzügyi-számviteli
pénzügyi
ellenjegyzésére
a felsőoktatásban szerzett
végzettséggel, vagy legalább
középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-
számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron következő általános választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat.
Az Njtv. alapján a megyei kormányhivatalok látják el az ideiglenes kezelői feladatokat 2013. január 1-től, 2012-ben pedig biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok vagyona kezelése végrehajtásának feltételeit.
A 2013. január 1-jét megelőzően megszűnő települési és területi nemzetiségi önkormányzat vagyona a 2012. január 1-jéig hatályos szabályozás szerint a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe kerül, a helyi önkormányzat 2013. március 1-ig a kezelésében lévő vagyont a megyei kormányhivatalnak átadja, a törvény rendelkezései szerint.
Az ideiglenes kezelő feladata az új testület alakuló ülését követő legfeljebb harminc napon belüli átadás-átvételig tart. Az ideiglenes kezelői hatáskör az új önkormányzat megalakulásával megszűnik, az ideiglenes kezelői hatáskörben megtett intézkedésekről, vagyonfelhasználásról a megyei kormányhivatal számadási kötelezettséggel tartozik a képviselő-testületnek.
Az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, ha nem alakul új képviselő-testület települési és területi nemzetiségi önkormányzat esetén a megyei kormányhivatalnak.
Ha az elnök megbízatása az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának megszűnése nélkül szűnik meg, elszámolási kötelezettség terheli az újonnan megválasztott elnök felé, ha erre nem kerül sor, a képviselőtestület felé.
A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő harminc napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új elnöknek, vagy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A leköszönő és az új elnököt (átvevőt) együttműködési kötelezettség terheli a szabályszerű átadás- és átvétel, az ingó és ingatlan vagyon, a pénzeszközök és iratanyag átadásának és átvételének – az államháztartás működési rendjére, a helyi önkormányzati iratkezelésre, valamint a polgármesteri munkakör átadására vonatkozó jogszabályok szerinti – lebonyolításáért.
A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes
felhasználása esetén – ha a személyes felelősség nem állapítható meg – egyetemleges felelősség terheli a képviselőket.
Ha a nemzetiségi önkormányzat év közben szűnik meg, a megszűnését követő hónap 1-jétől nem illeti meg a feladatarányos támogatás időarányos része.
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodása végrehajtó szervének a nemzetiségi önkormányzatot meg nem illető támogatás időarányos támogatási előirányzatról való lemondásról a képviselő-testület megszűnését követő három napon belül értesíteni kell a Támogatót (KIM) és a Magyar Államkincstárat, egyidejűleg intézkedni kell az ennek megfelelő összegnek a Kincstár részére történő visszafizetéséről.
A Nektv. által szabályozott törvényességi ellenőrzés helyett 2012. január 1. napjától a kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét látja el.
A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével azonos módon és tartalommal - kivéve az elmaradt döntés pótlását – végzi a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. (Njtv. 146.§ )
Njtv. nem részletezi, visszautal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. Törvény (Mhötv.) 132.§-142.§ rendelkezéseire
a) b)
c)
d)
e)
Törvényességi felhívással élhet
Kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a képviselő-testület ülését Kezdeményezheti felülvizsgálatát
a
törvényszéknél
az
önkormányzat
határozatának
Kezdeményezheti a határozathozatali, feladat- ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását Javasolhatja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselő-testület feloszlatását
f) kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását
g) pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető elnök tisztségének megszüntetése iránt
h) fegyelmi eljárást kezdeményezhet az elnök ellen
i) kezdeményezheti a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél
j) szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatnak a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben
k) törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a nemzetiségi önkormányzatra az e törvényben (Mhötv.) meghatározott esetekben
Az Alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatásának joga az Országgyűlés hatáskörébe tartozik (Njtv. 148. § (1) bekezdése). Erre javaslatot a törvény 150. § d) pontja alapján a Kormány terjeszthet be az Országgyűléshez. A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a megyei kormányhivatal javaslatára jogosult kezdeményezni a Kormánynál, hogy – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően – az alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést nyújtson be az Országgyűléshez.
Ahol az Njtv. eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra és a helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat, az adósságrendezésre vonatkozó rendelkezések kivételével (Njtv. 153. § (1) bekezdés).
Alaptörvény rendelkezése alapján 2012. január 1. napjától alapvető jogok intézménye működik. Helyettese a jövő nemzedékek érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el.
Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés választja meg 6 éves időtartamra, és alapvetően az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel.
A vizsgálat alá vont hatóságokra nézve kötelező határozatot nem hozhatnak, utasítást nem adhatnak, jogkörük csupán kezdeményező jellegű.
Köszönöm
megtisztelő figyelmüket!
