A 2011.évi CLXXIX. Törvény főbb rendelkezései (továbbiakban Njtv.)

A 2011.évi CLXXIX. Törvény főbb rendelkezései (továbbiakban Njtv.)

 A nemzeti etnikai kisebbség fogalmat felváltja a nemzetiség

fogalom  A törvényben visszatér az átalakult nemzetiségi önkormányzat

intézménye  Új definíció: nemzetiségi kulturális autonómia

 Nemzetiség alapvető joga anyanyelvének használata

Köznevelési, közoktatási , kulturális intézményt létesíthet, tarthat fenn és vehet át más szervtől Egyetértési jog gyakorlása, pótlása

Az Njtv és a közoktatási törvény egyetértési jog gyakorlására vonatkozó rendelkezései, az alkalmazás időpontjai

 Megyei Kormányhivatal feladata  Bírósági jogorvoslat  Közoktatási

rendelkezései

törvény

vonatkozó

 Választás szabályai  Aktív és passzív választójog  Képviselők száma  Kezdeményezési

szabályai

jog

megváltozott

 Névválasztás szabályai  Jogi személy neve  KIM szakmai véleménye – kisebbségi

szóhasználat mellőzése

 Nemzetiségi önkormányzat

megbízatásának keletkezése, és megszűnésének esetei  A megüresedett mandátum betöltésének

2014.évi választást követő szabálya

Az együttműködés személyi és tárgyai feltételei

önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, az ezzel kapcsolatos feladatok Njtv. 159.§ (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat 2013. január 1-től az Njtv. szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. 2012-ben a működési feltételeket a korábbi megállapodás és az önkormányzat szmsz-e szerint biztosított Az

 Együttműködési megállapodás hatálya  Együttműködési

megállapodás felülvizsgálatának határideje 2012. június 1.  Megállapodás megkötése elmaradásának következményei

 Az Njtv. 80. § (2)-(4) bekezdései a megállapodásra

vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, korábban az előírásokat az államháztartásról szóló törvény rögzítette.  Az Njtv. 159. § (3) bekezdése az átmeneti rendelkezések között rögzíti, hogy a 2012. január 1. napját megelőzően megkötött megállapodások hatályban maradnak, azonban az új jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat 2012. június 1. napjáig valamennyi önkormányzatnak meg kell kötnie, tekintettel arra, hogy a 2013. évi költségvetési tervezést már az új megállapodás alapján kell végrehajtaniuk az önkormányzatoknak

Az együttműködési

megállapodás kötelező tartalmi elemei (Njtv. 80.§ (3) bekezdés)

 Módosultak

az ülések nyilvánosságára vonatkozó rendelkezések. Főszabály továbbra is a nemzetiségi önkormányzati ülések nyilvánossága.  Az Njtv. 91. § (2) bekezdése a zárt ülés tartásának kötelező eseteit tartalmazza (összeférhetetlenségi, kitüntetési ügy tárgyalása, vagyonnyilatkozati eljárás, fegyelmi büntetés kiszabása). A 91. § (3) bekezdése szerinti esetekben (választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás, megbízás visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor) az érintett kezdeményezése alapján tartható zárt ülés. Amennyiben az érintett ilyen kezdeményezéssel nem él, nyilvános ülés keretében kell tárgyalni és dönteni az ügyében.

Új rendelkezést rögzít az Njtv. 92. § (2) bekezdése, amely kimondja, hogy „az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő.” (Ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben célszerű szerepeltetni a szavazati arány feltüntetésével )

 A jegyzőkönyvet magyar nyelven és az ülésen használt

tárgyalási nyelven is el kell készíteni. A két nyelven készített jegyzőkönyv mindegyike hitelesnek tekintendő. A jegyzőkönyv közokirat (Njtv. 95. § (1) bekezdés).  Az Njtv. 95. § (2) bekezdése a Nektv.-hez képest jóval részletesebben határozza meg a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit.(Njtv. 95.§ (2) bekezdés )  A 95. § (4) bekezdése azt is rögzíti, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése és bizottsága ülésének jegyzőkönyve részét képezi az ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény és az előterjesztések.”

 Az Njtv. 95. § (3) bekezdése rendelkezik a jegyzőkönyv

aláírásának szabályairól. A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és – amennyiben csak magyar nyelven készült – a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A nemzetiség nyelvén is elkészített jegyzőkönyvet a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá, akinek személye eltér a magyar nyelvű jegyzőkönyvet hitelesítő képviselőtől. Ha a jegyzőkönyv két nyelven készül, a jegyzőkönyv-hitelesítők mindkét változatot kölcsönösen is aláírják .

Njtv. módosította a jegyzőkönyvek felterjesztésével kapcsolatos szabályozást is. Az ülésről készült jegyzőkönyvet 2012. évtől kezdve a jegyző helyett a nemzetiségi önkormányzat elnöke küldi meg az illetékes kormányhivatalnak, az ülést követő tizenöt napon belül (Njtv. 95. § (3) bekezdés). Ezzel egyidejűleg a jegyzőkönyvet a helyi önkormányzat jegyzője vagy megbízottja részére is meg kell küldeni .

 Az

 A települési nemzetiségi önkormányzat tekintetében – a

korábbi szabályozáshoz hasonlóan – az Njtv. is rögzíti az évi egy közmeghallgatás tartására vonatkozó kötelezettséget (97. §). A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a kormányhivatalhoz felterjeszteni .

A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló jelenleg hatályos 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése a kormányhivatal számára feladatként állapítja meg a hivatalhoz beérkezett, a nemzetiségi önkormányzat üléseiről készült jegyzőkönyvek Wekerle Sándor Alapkezelőnek és a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv vezetőjének történő megküldését.

 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény ( új

Áht.) 27. § (2) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik.  A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait az Njtv. szerinti megállapodásban rendezik.

 A nemzetiségi önkormányzatnak önálló, a székhely

települési önkormányzat számlájától elkülönülő pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie ahhoz, hogy a részére megállapított támogatást megkaphassa. Az új Áht. 84. § (2) bekezdése értelmében a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a helyi nemzetiségi önkormányzat székhely szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezetheti. A fizetési számla megnyitása az önkormányzat hivatalának a feladata.

Njtv.78. § (3) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat. A nemzetiségi önkormányzat költségvetése a 2012.évtől már nem kerül beépítésre a helyi önkormányzat költségvetési rendeletébe

Megváltozott a helyi önkormányzati költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet előkészítésére vonatkozó szabályozás is, amely szerint a költségvetési koncepció és a költségvetési rendelet előkészítése során az előzetes véleményezésében a nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérését az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 24-27. §-ai már nem írják elő. 

nemzetiségi önkormányzatoknak a költségvetési határozat előkészítésére, elfogadására, szerkezetére a helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A határozat- tervezetet a költségvetési törvény kihirdetésének napjától (2011. december 28.) számított 45.nap, azaz 2012.február 11-e szombat, ezért a hatályos jogszabályok értelmében a határozat-tervezet előterjesztésének határideje február 13-án lejárt.

 A

Njtv. 134. §-a értelmében, amennyiben a nemzetiségi önkormányzat adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének, úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére és a támogatás folyósítására a mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor.

január 1-től az eddigi kötelezettségvállalás ellenjegyzése fogalom helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmat használja az új Áht. A nemzetiségi önkormányzat esetében a kötelezettségvállaló személye (elnök) nem változott. Pénzügyi ellenjegyzést 2012. január 1-től helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt , az önkormányzat i hivatal állományába tartozó köztisztviselő végezhet. Helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének tagja már nem végezhet pénzügyi ellenjegyzést.

 2012.

 Helyi Nemzetiségi Önkormányzat  Régi szabály: jegyző vagy az általa írásban kijelölt, az

önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, vagy a helyi kisebbségi(nemzetiségi) önkormányzat testületének tagja a testület megbízása alapján  Új szabály: a helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő

kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyiszámviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

 A

 Zárszámadás: nemzetiségi önkormányzat zárszámadási

határozata elkülönül a helyi önkormányzat zárszámadási rendeletétől, elfogadásának határideje már nem április 10, hanem 2012. április 30.

A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből, valamint fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtott támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 342/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet értelmében az általános működési támogatás egy települési és egy területi kisebbségi (nemzetiségi) önkormányzatra jutó éves összegét – 2013. évtől éves átlagösszegét – a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv vezetője közleményként minden év január 31-éig közzéteszi a Magyar Közlönyben

 Legkésőbb

költségvetési határozat elfogadásáig határozatban kellett megállapítaniuk a nemzetiségi önkormányzatoknak saját bevételeiknek, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteikből eredő fizetési kötelezettségeiknek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. a

értelmében, amennyiben a nemzetiségi önkormányzat az adott költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel és zárszámadással, illetve  nem tesz eleget beszámolási kötelezettségének,  úgy a költségvetés és zárszámadás elfogadásának, illetve a beszámoló elkészítésének határidejét követő hónaptól az állami támogatások folyósítása felfüggesztésre kerül. A felfüggesztés megszüntetésére és a támogatás folyósítására a mulasztás megszüntetését követő hónaptól kerül sor.  Njtv.134.§

 A Nektv. által szabályozott törvényességi

ellenőrzés helyett 2012. január 1. napjától a kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét látja el.

az Njtv. eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra és a helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat, az adósságrendezésre vonatkozó rendelkezések kivételével (Njtv. 153. § (1) bekezdés).  Ahol az Njtv. eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek jogállására, tiszteletdíjára, juttatásaira és a költségátalányára a polgármesteri tisztség ellátására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak (Njtv. 153. § (2) bekezdés).  Fontos kiemelni, hogy az Njtv. 50-72. §-aiban foglaltak 2012. január 1. napjától hatályosak, azonban a törvény 242. §-a értelmében ezeket a rendelkezéseket első alkalommal az Njtv. hatályba lépését követő általános nemzetiségi önkormányzati választásokon kell alkalmazni.( választás, jelölés, időközi választás pl.)  Ahol

 Ötv. 12.§ (7) bekezdését hatályon kívül helyezte az Njtv 240.§-

a 2012. január 1-vel: „a települési kisebbségi önkormányzat elnöke az adott kisebbség helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselő-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet”Az Njtv. 105.§-(2) bekezdése rendelkezik a nemzetiségi önkormányzat elnökéről, mely szerint a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületi, közgyűlési, és bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Ez a rendelkezés azonban csak a 2014.évi ált. nemzetiségi önkormányzati választáskor lép hatályba Így jelenleg az önkormányzat szmsz-e rendelkezhet a tanácskozási jog gyakorlásával kapcsolatban.

 Alaptörvény rendelkezése alapján 2012. január 1. napjától

alapvető jogok intézménye működik. Helyettese a jövő nemzedékek érdekeinek, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el.  Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés választja meg 6 éves időtartamra, és alapvetően az Országgyűlésnek tartoznak felelősséggel.  A vizsgálat alá vont hatóságokra nézve kötelező határozatot nem hozhatnak, utasítást nem adhatnak, jogkörük csupán kezdeményező jellegű.