ll! 11111~ lilii/Ill! 1IIIIIIIIj lj lll! ! Iil!lilii! I! ll' I! 1:' ill" 'I! il! 1"~f11111"l' il' l' : iJ I!!ll'
, lj! I! II il iliiiliiill
r
"O
2
1
3 -
4
5
6
7
9 ·10,11'
8
.....
.
'tk . ,~,
:J!: /4.1 SZENT BIBLIA c
,
ISMERTET'ÉSE, "
.
,
HELV. .. VALLASTE'rEL SZl~RIN'I': .,.'
KIJELENTETT
"
.V ALLÁS
ELEMEIT TANULÓ
FIU- ÉS LEÁNYISKOLÁK KÉSZITETTE
~
.. )
ZAKA~Y A HELV.
SZÁMÁRA
:
~
.JOZSEF,
HlTVALLÁSU DEBRECZENI FÖISKOLÁBAN· ÉS FRANCZIA-NYELV TANÁRA.
NÖVELÉSTAN
DEBRECZEN, lITADJA : TELEGDI K. LAJOS KÖNYVKERESKEDÉSE. uU';.
E'LÖSZÓ.
Ezel~ könyvecske, mint czime mutatja, kij ele n tet t v a II á s elemeit tanuló iskolák számára iratván, a· szent biblia ismeretének is csak elemeit adja elő; és igy a Bibliának minden oldalu, mély tudományosságot igénylő s terjedelmes historiájából, az irók életrajzát, munkáik foglalatját, s a nevezetesebb körülményeket illetőleg, csak azokat emeli ki, malyeknek tudása fentemlitett iskolák növendékeinek mulhatlanul szükséges, s tudományos fejlettségökhöz mért. Előadása, a mennyiben a tárgyak természete megengedte: helyes tanmédhoz alkalmazott, s könnyen felfoghatásra számitott ; nyelve homályt okozható rövidséget vagy unalmas hosszuságot, erőltetett zsutoltságot vagy hanyag füzetlenséget, magas kitételeket vagy alacsony kifejezéseket egyiránt kerülő kivánt lenni. Mennyiben felelt meg kitüzött czéljának, azt a szakértők itélete határozza meg; mit a szerző tisztelettel kér, és ujabb kiadás alkalmával haszonra forditand. Minthogy pedig a tanítónak többet kell tudnia a tanitandó tárgyról, hogy azt a szükséges világositással ,', 1 -r-
kisérhesse, mint a mennyi a tanítványok szamara irt könyvekben, hol az ily rövidséget szem elől téveszteni - nem szabad, előadathatik : ajánlhatók haszonvételre e következő könyvek : 1. Bod Péter, szent Biblia históriája stb. Szebenberi 17 48. ~. ~B~tdaiEzsaiás: Propaedeumata Theologiae Christianae etc, Debreczen, 1817. 3. A Pethe Feren~z által Ultrajectomban kiadott Biblia elébe bocsátott rövid tudósitás a magyar Bibliáról. Irta Debreczenben aprilis 4-én 1852.
Zaliány Jozsef .
•.
-'
SZENT BIBLIA ISMERTETÉSE.
Bevezetés. 1. §. Az Isten eleitől fogva többféle módon jelentette ki magát és szent akaratját az embereknek.. 1. Kijelentette magát és szent akaratját az emberekbe adott okosság vagy ész által, mely a világnak mesterséges alkotmányából, és az abban levő szép -rendből okoskodva, meggyőzödhetik egy oly lelki valóságnak, a ki nélkül a világ sem elő nem állhatott volna, sem fel nem állhatna; ugyancsak okoskodás által kitaláihatta az ész az Isten szent akaratját, vagy azt, hogy mit kíván Isten tökéletességeivel egyezőleg az emberektől, mint okos és szabad akarattal biró teremtményeitől. *) 2. Kijelentette magát és szent akaratját az emberekbe adott lelkiismeret által, mely nem egyéb bennünk a legfőbb törvényadónak, az Istennek, képviselőjénél, és mindenkor megmondja, ha megvakitva, vagy elnyomva nincs, mi jó, az az Isten aka*) Csel. XIV. 17. Nem hagyta Isten őmagát tanubizonyság nélkül lenni, mikor t. i. mivelünk jól tett, adván mennyből esőt és termő időket, és betöltvén eledellel és örömmel a mi sziveinket. . Róm. 1. 19. 20. Mert az, a mit az Isten felől tudhatnak az emberek, nyilván vagyon ő bennök, mert az Isten megjelentette nekik. . Mert a mi Istenben láthatatlan, t. i. az ő örökkévalósága éslstensége, evilágnak alkotmányábóf és a teremtett állatokból megértetvén, megláttatnak. e végre, hogy legyenek ők magok rnenthetlenek.
6
Bevezetés.
ratjával egyező, mi fOSZ, az az Isten akaratjával ellenkező,") 3. Legnyilvánabban, legbizonyosabban kijelentette magát és szent akaratját némely kegyes embereknek tett nyilvánitásai által, és az ő szent fija, az Ur Jézus Krisztus által, kit az emberek közé elküldött. . Ezen utólsó rendü kijelentések, mint egyenesen Istentől származtak, különös en és szoros ,értelemben neveztetnek 1s ten i jel e n t é sek nek. . 2. §. Az Isteni jelentések, melyek nem egyszerre, hanem több izben s különböző embereknek tétettek, azon könyvben vannak befoglalva, mely B ib1i á nak neveztetik. , Legelőször élt a biblia-nevezettel a IV-ik század végén Kr izo szt o mus tT á nos (Aranyszáju János); konstantzinápolyí püspök, értvén az alatt a keresztyének azon könyveinek gyüjteményét, melyek szent és isteni Jelentéseket foglalnak magokban; nevezik ezen gyüjteményt Sze n ti r á sna k is; minthogy szent dolgokat tartalmaz, nevezik még 1s ten b esz é d éne k vagy 1s ten igéjének is, mínthogy ebben az Isten szava, akaratja van megirva. _ Jegyzet. B i b 1i a hellen vagy görög szó, . jelent tulajdonképpen könyveket, különös értelemben pedig a keresztyéneknél jelenti azon szent könyvet, mely eredetére, tartal*) Zsolt. Xx'VII. 8. Te helyetted mondja az én szivern: Keressétek az én orczámat. A te orczádat, Uram! keresem. . / Róm: II. 14.15. Mivelhogy a pogányok, kiknek írott törvényök nincsen, természet szerint a törvényhez ,illendő cselekedeteket cselekesznek: azok, noha nekiek törvényök nincsen, mindazáltal magok magoknak törvények. Ugymint, kik megjelentik, hogya törvények cselekedete az ő szivökbe beiratott, kiknek lelkiösmerete és az ő gondolatjuk, melyek egymást vádolják' vagy mentik, egyetemben bizonyságot teszen. _
Bevezetés.
7
mának fontosságára és méltóságára nézve minden más könyveket felülmul. 3. §. A Biblia a keresztyéneknek legdrágább lelki kincse. Ez által vezettetik a lélek a látható világ kezdetétől a láthatatlan örökkévalóságig, ebben tündöklenek Isten felséges tökéletességei tettekben, előterjesztetik ismerete igazságokban, nyilvánul akaratja parancsolatokban, melyeknek nyomán juthat az ember igaz vallásosságra, tiszta erkölcsiségre. ideig való és örökké tartó bóldogságra. - Itt talál a megszomorodott szivü vigasztalást, a csüggedező bátoritást,a kétségbeesett lelkesítést, a bűnben élő fenyegetést, a kegyes lélek buzditást, a kemény sziv lágyitást ; itt adatik elő az Ur Jézus földi élete, kinek mennyei tudománya elüzi a lélek Ííoníáfyát, s megmutatja. az üdvözülhetés utját, példája jó utra vezérli az éltantoredottat, nagyságos dolgai bámúlásra ragadják a hivő lelket. Ilyen könyv lévén a Biblia méltán, tartatott mindenkor és tartatik ma is minden népektől. melyek annak ismeretére juthattak, min den k ö n y v e k fel e t t i k ö n y v nek; méltán tiszteltetett és tiszteltetik, olvastatott és olvastatik mindazoktól, valakinek értelmi és vallásos-erkölcsi mivelődésök szívökön fekszik. Minthogy pedig gyermekekből lesznek felnőtt emberek, s gyermeki seregből alakul emberi nagy társaság; minthogy továbbá minél gyengébb korban ébresztetnek fel a szivben il tiszta vallásos érzelmek, és csepegtetnek be az elmébe a tiszta vallásos ismeretek; minél gyengébb kerban vettetik meg .alapja a vallásos-erkölcsi életnek, annál hamarább s biztosabban lehet reményleni anll ak előállását és rnegszilárdulását ; avaginem illő és szükségese, hogyaszentirás a gyermekekkel megismertessék, s olvasása által a tiszta vallásos ismeret, kegyesség, isteni félelem és jó -erkőlcsök magvai jókor elvettessenek.
Első rész. 6-szövetségi könyvek.
8
4. §. ABi b 1ia két fő részre osztatik. Az els rés z magában foglalja azon isteni jelentéseket, melyek Krisztus urunk születése előtt történtek és csak a zsidó nép közt terjedtek el. Neveztetik e~: 6-Te s t amen tom nak vagy 6--s z öve t ség nek. A m á8 o d ik rés z ben vannak azon isteni jelentések, melyek a Jézus Krisztus által tétettek közönségesekké, tanitványai által teljesztettek oly czélból, hogy az egész emberi nemzet tisztább vallásos ismeretre, erkölcsiségre és örök üdvösségre vezéreltessék. Ez neveztetik Uj -T est ame n tom nak vagy Uj - s z v e tségnek. ő
ö
ELSŐ RÉSZ.
Ó-szövetségi
könyvek.
5. §. ABi b li á nak első részét teszi az 6szö vet ség, mely főkép előadja Istennek M6zes és a próféták által a zsidó népre nézve kijelentett ismeretét és akaratját, vagy a zs i d ó vallást . .Jegyzet. Az ó szövetségi könyvek zsidó nyelven irattak eredetileg, hanem azután más nyelvekre - nevezetesen magyarra - is átfordíttattak, miről alább bővebben lesz szó.
6. §. Az ó-szövetségi könyvek vagy olyanok, melyek előadják a zsidó nép történeteit, mind polgári, mind vallási tekintetben, különösen mikép igazgatta eleitől fogva az Isten kiadott törvényei szerint, ázon, népet bölcs, előljárók által, s mikép vezéreltette a' maga igaz Ismeretére és tiszteletére. Ezek neveztetnek Tör t éne t i (históriás) könyveknek.. . Vagy olyanok az ó-szövetségi könyvek, melyek különösen jeles és hasznos vallásos erkölcsi és élet. bölcsességi tanuságokat foglalnak magokban. Ezek l1e- veztetnek : Tan i t ó könyveknek.
1. Szak. Történeti könyvek.
9
Vagy. olyanok, melyeknek czélja vólt a zsidó népben vallásos érzést ébreszteni, azt az Isten imádására, hálás magasztalásása felinditani, vallásos-erkölcsi tettek gyakorlására buzditani. Ezek költészeti előadással, és versekben vannak irva, azért neveztethetnek S'z e n tk 1t ész e t i könyveknek. Vagy végre olyanok, melyekben foglaltatnak az eljövendő Messiásról (megkenettetett) a zsidó nép eljövendő állapotáról szóló jövendölések (jóslatok, vagy hellen eredetű, szóval profétziák). Ezek neveztetnek J öve n dől é si (jóslati, vagy profétziás) könyveknek. E szerint az ó-szövetségi könyvek 4 rendre oszlanak: 1. Történeti. 2. Tanitó. 3. Szent k ö It ész et. 4. J öve n dől é s i vag y pro f é tzi á s ő
könyvekre. ELSÖ SZAKASZ.
Történeti könyvek. 7. §. Az ó-szövetségi
történeti
k n yö
vek ezek: 1. Mózes 5 könyve. Ez a legrégibb az ó-szövetségi könyvek között. Ezen 5 könyvben előadja Mózes a világnak és az abban levő minden dolgoknak eredetét vagy a ter e mt é st; továbbá a zsidó népnek az ő idejéig és ideje alatt mind polgári mind vallási történetét egész a Kanaán földig jutásaig, melybe ő azt be nem vezethette, le nem telepithette, elébb meghalván mint az megtörténhetett volna; előadja ezenkivül azon törvényeket és rendeleteket, melyeket Isten általa a zsidó népnek adatott; azon tanításokat, igéreteket és fenyegetéseket, melyeket ugyancsak általa az emlitett néphez tétetett. Mózes 'a Lévi nemzetségéből való A mrá m II a Ir. ő
ő
10
1. Szak.
Tört~neti könyvek.
és Jok h eb é d nek fija, született Kr. e. mintegy 1570 évvel. Ezen jeles férfiu gyermek korában az egyiptomi király udva-rában növeltetett ; ember korra jutva, a zsidóknak égyiptombáni nyomorgattatását nem türhetvén, őket abból kiszabaditotta, és a Kanaán földe' felé vezérlette. 2. Józsué k n y v e. Ezen könyv magában foglalja: mikép foglalták el az Izráel fijai a Kanahan földét, s mikép osztatott az el Józsué által a 12 nemzetség szerint. Józsué Mózes helyébe lépett a népnek vezérévé: élt Kr. e. mintegy 1450 évvel. ö
Jegyz. 1. Jákóbnak vagy Izráelnek 12 fijától származott 12 nemzetség közt, melyekből állott az Izráel népe v. a zsidó nép, következőkép osztotta fel ~ ó z s u é a Kanaán földét. A J ó z se f nemzetsége, két fijánál, u. m. .Manassé és Ef r a im n l : fogva, két ágra szakadván, mindeniknek adott egy-egy osztály földet, és pedig ugy, hogy a Manassé nemzetsége osztályának fele a Jordán vizén innen, fele pedig tul esett. A L é v i nemzetségének, melynek tagjai papok voltak, semmi külön osztályt formáló földet nem adott, hanem lakásra és élelemre rendelt 48 szűk határu várost, melyek a 12 nemzetség földén imitt amott feküdtek. Ezen városok jövedelméből éltek tehát a papok; mint szintén az ország minden terményeiből bejött tizedből (dézma); végre az áldozatokból megmaradt részekből. A többi tiz nemzetség közűl mindenkinek egy-egy osztály földet adott. 2. Az itt Esdrásig következő tör t éne tik ö n y v ek magokban foglalják a zsidó népnek mind polgári, mind vallási történeteit a Józsué halálától fogva a babilóniai fogságból haza jöveteléig, és igy annak a birák, királyok és fogság alatti állapotját. á
3. Bir á k Ir ö n y v e. Szól a zsidóknak birák alatti állapotjáról. Irója bizonyosan nem tudatik. Jegyz, ABi közt, a kikre bízta lamely veszedelmes, gette; megszünvén
rák olyan főemberek voltak a zsidók Isten a főhatalmat, mikor a népei vaakár külső akár belső ellenség fenyepedig az ily veszedelmes körülmények,
1. Szak. Történeti könyvek.
11
mint nagy tekintetü emberek, a népnek itélői és törvényszolgáltatói voltak. 4. R u tha s s z o n y k n y v e. Ruth asszony Moáb tartományából való volt, a Juda földére menvén, Bethlehemben Boá z nak feleségévé lett, és attól szülte a Dávid király nagyatyját, O b e det. Irója bizonytalan. 5. S á m u e 1 2 k ö n y v e. S á m u el élt Kr. e. mintegy 1100 évvel: volt próféta és a zsidóknak utólsó birája. 6. Királyokról irt 2 k'önyv. Kiknek dolgairól szól, czimje mutatja. -- Irója bizonytalan. '7. Kr n i k s 2 könyv. Irója bizonytalan ennek is. Jegyz. 1. Kr ó ni k a, hellen szó, jelenti a megtértént dolgoknak időrendű egyszerű előadását.. . 2. Itt következnek azon történetirók munkái, kik a zsidó népnek a babiloniai' fogságl'ról lett hazajövetele útán történt dolgait adják elő. 8. Esd r á s k n y v e. . Ebben elő adatik a fogságból hrezaJött zsidók állapotja, a jeruzsálemi templom fel'épfttetése,áz isteni tisztelet helyreállíttatása. Esd r á s élt a; zsidó népnek a babilóniai fogságból lett kiszabadulása után Kr. e. mintegy 460 évvel '; pap és törvénytudó volt: a Palesztinába visszajött zsidók második csapatjának vezérévé lett, az jsteni tiszteletet helyreállította, a szent könyveket öszveszedte, s megvizsgálván, a hol az írnokok hibát ejtettek, megigazitotta. 9. Neh é m í á s k ö n y v e. Ezen könyv magában foglalja a zsidók' azon dolgainak folytatását, melyek a babilóniai fogsáig után történtek: magában foglalja a Jeruzsálem városa megépülését, és az isteni tisztelet helyreállítását, Neh é mi á s zsidó királyi familiából való, s a ö
ó
á
ö
Il. Szak. Tanitó könyvek.,
12 ,
fogság alatt a persa király pohárnokja volt, élt EsdrMsal egy időben. Hazájába visszatnenetelre engedelmet nyervén, Esdréssal egyetértve, J-eruzsálemet kőfallal körülkeritette, s annak halála után főhatalomra jutván, a zsidó népet külső ellenségei ellen oltalmazta. 1Q. Esz ter k n y v e. ' Ebben előadatik : hogy Esz ter, egy árva,' igen szép es istenfélő zsidó \ leány, mikép emeltetett fel királynői méltöságra ; Mar d ó k e u s zsidó, Eszternek unoka testvére és gyámatyja, nagy uraságra; s az egész zsidó nemzet, ezen két személy közbenjárása által, mikép tartatott meg a H ám á n, királyi főember, gonosz incselkedései ellen. ' Irója ezen könyvnek bizonyosan nem tudatik, valamint az sem, hogy Ásveruson, az Eszter férjén, melyik persa királyt kell érteni. ö
II: SZAKASZ.
Tanitó könyvek. 8. §. Tanitó könyv csak kettő van. 1. :p éld abe s z éde k k ö n y v e. Ezen könyv vallásos, erkölcsi és életbölcsességi jeles mondatok, minden rendü, állapotu és koru embereket illető kötelességeket ád elő. Irta a .bölcsességéről ismeretes Salamon, Dávid király fija, zsidók királya, ki Kr. e. mintegy 1000' évvel élt. Pr é d i k áto ri k ö n y v. Ezt is bölcs Salamon irta, és vbenne mint prédi-. kátor vagy néptanitó, azt adja 'elő, hogy azon világi jók, melyekben az emberek boldogságukat helyheztetik, milyenek például: a gazdagság, a tudomány, hatalom, méltóság, szelesen kiterjedő hir s-név, és érzéki . gyönyörök sat. merő hijábavalóságok. Az emberi igaz boldogság ezen alapszik: "Az Istent féljed, az parancsolatait megtartsad, mert ez az embernek fődolga." ő
Ill. Szak. Seent költészeti könyvek.
13
lll. SZAKASZ.
Szent költészeti I"öllyvek. 9. §. Asz e n t k ö l.t ész e tik ö n y v e k igy következnek: 1. Jób k ö n y v e. Itt előadatnak J ó h nak, mint a béketűrés ritka példájának történetei. Ö megfosztatik a halál által 10 gyermekétől, megfosztatik 'szolgáitól s minden vagyonától; az Isten testét undok fekélyekkel megveri, feleségét, barátait ellene támasztja, hogy őtet vádolnák, pirongatnák, melyek utoljára a kegyes Jóbot annyira , meghatották, hogy békételenkedésre fakadna,átkozná születését és jelen állapotját. De azután intetvén részint egy barátjától, részint Istentől a maga megalá-' zására, hibáinak megismerésére és megtérésre.Istenbeni bizodalomra: elővette előbbeni béketűrését, teljesitette mindazokat, melyekre intetett. Melyért Isten egészségét helyreállította, életét 140 évig nyujtotta, 10 gyermekét, u. m. 7 fiját 3 .leányát visszaadta, s a tőle elvett javakat két annyira szaporitotta. Élt Jób Mózessel szinte ~gy időben, Arábiának Uz nevü tartományában. - Ki irta ezen könyvet, nem tudatik. 2. Z s o It áro k k ö n y v e. Ezen könyv áll 150 zsoltárokból v. énekekből, melyek teljesek Isten imádásával, dicsérésével, maga sztalásával, hálaadással, könyörgéssel ; és ezek nagyobb részint még ma is üdvösön énekelhetők minden jó keresztyén által, Némely zsoltárokban vannak panaszolkodások, vannak jövendölések is az eljövendő Messiásról, ki a zsidókat az idegen nemzetek hatalma alól megszabaditja, országukat hatalmassá teszi, s boldogságba helyhezteti. ' Ezen 150 zsoltár Dávid király neve alatt van; de
•
IV. Szak. Jövendőlési vagy prófétiás könyvek.
14
ezeket nem mind Írta. Vannak ezek közt .Dávid ideje előtt, vannak az ideje után készültek. Nevezetesen a XC. zsoltárról azt tartják a tudósok, hogy azt Mözes irta ; CXXXVII-ik zsoltár a zsidóknak a babilóniai fogságban volt állapotjára czéloz, és igy azon fogság előtt nem irathatott. Dávidéinak neveztetnek mindazonáltal a zsoltárok azért, mivel azoknak nagyrészét irta, az idejében szedettek öszve, és alkalmaztattak isteni tiszteletre. Élt sz. D á vid Kr. e. mintegy 1050 évvel. 3. Éne kek éne k e, vagy felséges igen jeles ének. Ezen munkácska külsejét tekintve nem egyéb egy lakadalmi versezetnél, melyben költészeti elragadtatással: és eleven szinekkel van lerajzolva a vőlegénynek a menyasszony iránti forró szeretete, de belsőképen jelentetik általa Krisztusnak, mint vőlegénynek, tiszta szeretete az anyaszentegyház, mint menyasszony iránt. Szerzőjének Salamon király tartatik. 4. Jer é m i áss ira lma i. , Ezen munkájában Jerémiás érzékenyen siratja a zsidó nép romlását, melyet mint jövendölő előre látott; inti a népet bünei megbánására és Istenhez térésére; egyszersmind vigasztalja Isten irgalmasságával, s buzditja az felségéhez folyamodásra. Jegyz. Ezen könyv a bibliában a Jerémiás jövendőlése után van téve: egyébiránt tárgyára és előadására nézve ide tartozik. ő
ő
ő
•
ő
ő
IV. SZAKASZ .
.Jövendőlé~d vag'y prófétiás könyveli.. 'Jegyz. Prófétáknak (jövendölők v. jóslóknak) neveztettek eredetileg a zsidóknál azon személyek, kik Istentől segittetve, olyan dolgokat mondtak meg előre a zsidók jövendő állapotját illetőleg, melyeket emberi ész ki nem találhatott: minthogy nem természeti okokon alapultak, például, előre
IV. Szak. Jövendőlési vagy pt"ófétiás könyvek.
15
megjövendőlték a babiloniai- fogságot, a Messiás eljövetelét, annak körülményeit, s több efféléket. - Későbben a próféták egy különös osztályát formálták a zsidó népnek, s foglalkozásuk e következőkben állott: Isten akaratját a népnek kijelentettek, azt vallásra és jó . erkölcsökre tanították, intették, nógattak, bünei ellen komolyan kikeltek az eljövendő Messiásrö! jövendöltek, a királyoknál és népnél tanácsadók voltak, mintnogy a polgári igazgatáshoz és országláshoz értettek; a honnan a nép előtt nagy becsületben állottak. Ezek bizonyos helyhez lakásukat nem kötötték, a nép közt, mint néptanítók és Isten akarat jának terjesztői, SZelte szélylyel jártak; sokan közülök sanyarú életet éltek, magánosságban pusztákon, erdőkben, hegyeken csekély kunyhócskákban laktak, csekély eledellel éltek, durva öltözetet viseltek. Ily hasznos emberek lévén a próféták, hogy a nép közzül ld ne fogyjanak, már Sámuel próféta és utólső biró idejében állíttattak fel ugynevezett pr ó f é t a-i s k o l á k, melyekben az ifjak prófétaságra készittettek, vallásra s más tudományos ismeretekre taníttattak, isteni félelemben és kegyességben növeltettek. A tanitványok neveztettek pr óf é t á k fij ain a k, kik is tanítás alatt tanitóik lábainál ültek: innen valakinek lábainál ülni annyit tett, mint annak tanítványának lenni. Ily prófétaiskolák több helyen voltak zsidó országban, de legnevezetesebb volt a jeruzsálemi. A próféták ahoz képest, a mint irásaik nagyobb vagy kisebb kiterjedésüek, elosztattak nag y é s kis pr ó f ét á kr a, és az ó-szövetségi könyvek közt is ilyen rendben állanak. - Elől vannak a nag y p r ó f é t á k, kiknek száma négyre megy ; azután következnek a k í s pr ó f é t á k, kik tizenketten vannak. De tisztább felfogás mellett illő a próféták körül tekintetbe venni azt is, ki mikor élt: nevezetesen a babiloniai fogság előtt, alatt, :vagy után-e ? 10. §. Nég y nag y pr ó f é t á k j ö y end Ő 1é s i
könyvei. 1. É z sai á s. 2. Jer é ID i á s é. Ezek prófétáltak a babilóniai fogság előtt. Jegyz. sir alm a i" szeti könyvek együtt legren
Itt következik a Bibliában "a Jer é m i á s czimü munka, mely tulajdonkép a szent költéközé tartozik, s csak azért tétetett ide, hogy a Jerémiás másik munkájával.
16
V. Szak. 6-szövetségi könyvek kánona.
3. Ez é ki elé. 4. Dán i elé. Ezek jövéndőltek a babilóniai fogság alatt. ll. §. Ti zen két kis p r ó f é t á k j öve n d 1é sik ö n y vei. 1. Hó seás é. 6. Mikeásé. 2. J ó elé. 7. Nahumé. 3. Ámosé. 8. Habakuké. 4. Abdi ásé. 9. Z sofó ni ás é. 5. Jónás é. Ezek prófétáltak a babilóniai fogság előtt. - 10. Hag ge II s é. 12. Mal a k í á s é. 11. Zak ari á s é. Ezek jövendöltek a babilóniai fogság után. Jegyz. A babiloniai fogság alatt két próféta volt, u. m, ő-
Ezékiel és Dániel nagy próféték; a fogság után három volt u. m. Hag g e u s, Zak ari li s és M a;la k i á s; a többiek mind a fogság előtt éltek és jövendőltek.
V. SZAKASZ.
é-szövetségi könyvek rendi. kánona és Apokrifus könyvek. 12. §. Milyen renddel következnek egymásután az ó-szövetségi könyvek a Bibliában, e .következő versek előadják: ' . M ó z e sírt öt könyvet, elsőt teremtésről, Más ikat Izraél kijöveteléről, Har m a d i kat Lévi nemzeti tisztiről, Ne gye d ik e t népnek megszámlált rendíről, Ötö d í k betette a törvénynek mássát; Ezután' J ó z s u é vagyon és a Bír á k, S Ruth asszony: S á In U e 1, K írá 1 y o k, Krónikák Két két könyvek által írják zsidók dolgát, Esdrás, Nehémiás, Eszter, Jób, z so l t ér o k, Pél dab esz éde k nek P r é d ik áto r társok,
V. Szak. 6-szövetségi könyv..ek kánona.
17
S énekek éneke Próféták mondások Azok után esnek kiknek igy van számok É z sai á s e l s ő, Jer é m i á s menten Sir a 1 ro i val együtt, és az Ez é ki el, Dán ie 1, Hó z s e á st J ó e 1, Á mos renddel Abd i á s Jón áss als Mik eá s sal egyben ; Nahum következik együtt Habakukkal, Z sof o ni á s Hag g e és Zak ari áss a 1, Mal aki ás végső ez hármak sorjaval A nagy fogság után széltak látásokkal. 1. A tanító ezen emlékeztető verseket tanultaasa meg tanitványival, megtevén először, a hol kivántatík, a szükséges magyarázatot-p. o. mit tesz ez: Lévi nemzeti tiszte sat. továbbá figyelmeztesse a tanítványokat arra, hogy, mivel ezen versekben a szent irók nevei, vagy a könyvek czimje olyan rendben vannak előadva, a milyenben a Bibliában állanak: ha valaki ezeket magában figyelemmel mondja, ezeknek nyomán akármely könyvre rá akadhat ; ezenkivül gyakorolja tanítványait abban, hogy ne csak versben, hanem a nélkül is eltudják sorban rnondani a sz. irók neveit, vagy a sz. könyvek czimjeit, megmondván azt is, ha egy név vagy czim alatt több munka van egynél. 2. Az Ö -szövetségben van mindöszve 39 könyv 32 czim alatt, M ó z es nevével czi mzett könyv van öt; Kí r á l Yo k, Kr ó n i k á k, S á ID U e l czim alatt kettő, kettő, Jerémiás neve alatt is kettő, de külön czim alatt.
13. §. A feljebb előszámlált sz. könyveket mind a zsidók, mind a keresztyének isteni eredetüeknek, .azaz Isten vezérlése alatt irattaknak tartották, közönségesen bevették, S" a· szent köny vek 1aistromába beírtak. Minthogy pedig 1a i s tr o m hellenül ká non nak mondatik: ezen könyvek is k á n ó n i-k us o k nak, yagy 1a is tr o m b a beírt, s annál fogva közönségesen bevett könyvéknek neveztettek. . 14. §. Ki által és mikor szedettek ezen sz. könyvek öszve, és irattak laistromba, bizonyosan nem tudhatni. Némelyek Esdrás papot gondolják öszveszedőjéZÁKÁNY J. BiBL. ISM. 2
18
Első rész. Ó-szövetségi könyvek.
nek, ki, mikor a babilóniai fogságból haza jött zsidók közt az isteni tiszteletet helyreállitotta, hihetőerr az idejéig már megkészült szent könyveket is öszveszedte. s a régi szokás szerint a szent helyre, az ujonnan készült Jeruzsálemi' templomba helyeztette, de azt ellene mondhatlanul megmutatni nem lehet. Annyi mindazáltal bizonyos, hogy az' ó-szövetségi szentkönyvek Krisztus Urunk idejében, sőt azelőtt is már jóval, öszveszedve s laistromba véve voltak. 15. §. De ezeken kivül vannak még későbben irt olyan könyvek is, melyeket, bár sokan szenteknek tar.tottak és tartanak, a zsidók és első keresztyének nem vettek be eddig előszámlált, és kétségkívül isteni eredetü sz. könyvek közé, s mi sem vesszük azokat be. Neveztettek ezek bellenül a po k ri fu s vagy elrejtett könyveknek, vagy azért, mivel ezeket közönségesen nem 01vastak ugy, mint az emlitett szent könyveket, hanem csak magánosan löki a maga házában; vagy azért, mivel ezek külön választattak, és külön tartattak a közöuségesen bevett szent könyvektől. Az a po k ri fu s könyvek között, melyek nem kevés számmal vannak, nevezetesebbek e következők : 1. .T ó b i á s k ö n y v e. 2. Bárúk k n y v e. 3. Bölcsesség k n y v e, 4. J é z u s Sír á k Ir ö n y v e. 5. Ma k k abe us o k 2 k ö n yv e. 6. Judit könyve. 7. Zs ll. Z s á n nat ö rt éne te. Ezek a mí közkézen forgó Bibliánkban nincsenek meg. ő
ö
ö
,
,
MASODIK RE~Z.
Új-szövetségi
könyvek.
16. §. A bibliának második részét teszi az Uj sz övet ség, mely főkép magában foglalja Istennek Krisztus által kijelentett ismeretét és akaratját, különösen az emberi nemzet üdvözülhetésének módját, vagy egyszóval, a ker esz ty é n vall á s t. 1. A ker esz ty é n vall á s alapítója, az Ur Jézus Krisztus") volt, ld élőszóval tanitotta mind különösen a maga tanítványait, mind átaljában a zsidókat a róla neveztetett kel: esz ty é n va II á s igazságaira és parancsolataira; de maga irásba semmit sem tett, sem arról tanitványainak parancsolatot nem adott. Hogy pedig a Krisztus tudománya messze földre is a maga valóságában elterjedhessen, és a maradék számára is tartathassék : szükségesnek látták a tanítványok azt irásba tenni, és cselekedték is azt már a jeruzsálemi templom másodszori elromlása előtt, mely történt Krisztus után 70 évvel. 2. Krisztus tanitványai hellen nyelyen a pos t o l o knak neveztettek, mely szót magyarul követ e k nek lehet forditani, mint kiket a maga tudományának hirdetésére elküldött, először ugyancsak Zsidóországba, azután pedig az egész világra. Szeros értelemben tehát csak a Krisztus 12 ta.nitványai tartathatnak a pos tol o k nak; de szélesebben is kiterjesztetett ezen nevezet, és későbben apostoloknak neveztettek minden olyan személyek, kik megbizattak a keresztyén vallas terjedésének előmozditáséra. A honnan, Pál apostol Ep af rod itu sta filippibeliek apostolának nevezte, mivel ezek amazt Rómába őhozzá küldötték. *) Jézus zsidó sző, jelent S II a bad it ó t, meg t a rt ó t üdv ö zi t t, - Kr isz tus hellen szó, tess meg [{e n e tet tet. Ettől szárma~ott ezen latin ssö, kr isz t iá n u s, melv magyarul jelent Kr isz tus követöjét, s ebből csinálta a magy-ar ezt: It ere s z t Y é n, ö
2*
20
.... 7Jfásod. rész. Uj-szövetségi könyvek.
3. Az újszövetségi könyveket Írták részint a Kr is ztus tanitványi vagy az apostolok, részint azoknak a keresztyén vallás terjesztésében segédei és uti társai. 4. A Krisztus tanítványai 12-en voltak. - Neveik igy következnek: P éte r volt az első, kit kévetett And r á s, Jak a b, J á nos, Fil e p, Ber tal an és Tam á 8, Mát é J a ~ ah, Si III o n, Ta dd e u s és Judá s, Igy nevezi őket renddel a szentirás.*) 5. Az uj szövetségi könyvek hellenül vannak irva: mivel azon időben a hellen nyelv volt a közönséges nyelv, a zsidók is ezen beszéltek. 17. §, Az uj -szövetségí könyvek vágy olyanok, melyekben á Jézus élete, tudománya, 8 -ennek terjedése-
-nek elsőbb történetei iratnak le. Ezek neveztetnek T t éne ti könyvelmek.
ö
r-
Vagy olyanok, melyek különösen keresztyén vallást illető tanuságokat foglalnak magokban. Ezek neveztethetnek Tan i t ó könyveknek. Vagy végre olyan, melyben a keresztyén vallás jövendője adatik elő. Ez j öve n dől é s i könyv. E szerint az uj-szövetségi könyvek 3 -rendre oszlanak u. m. - 1. Történeti. 2. Tanitó J öve II dől é si könyvre.
könyvekre,és
3. egy
*) A 12 apostol lIözt kettő volt 'J II k ab: az egyik a Z ebe deu s fia, ki nagyobbiknak is neveztetik, a másik az Al fe u s fija, ki kísebbiknek is mondatik; a nagyobbik Jakabnak, és igya Z ebe deu s fiának atyjafija volt J á nos. Kettö volt J II d á s is;- az egyik neveztetett .l u d á s T II ddeu s vagy Leb b e u s II ak; másik sz ületése helyp.röl J II d á s 1 II kár i ó tes n e 1[, ki helyett Krisztus mennybemenetele ulán M áty á s választatott apostollá, P éte r nek, ki Sim O n nak is neveztetett, atyafija volt A II á s,
ar
1. szak. Történeti könyvek.
21
1. SZAKASZ.
Tö.'téneti könyvek. 18. §. A történeti könyvek állanak 4 Evangyéliomb61, t. i. Máté) Márk, Lnkács és János Evangyéliomáb61, és az apostolok cselekedeteiről sz616 könyvből, 1. E van gy éli um, bellen szó.ljelent j ó hir t, v. ö rvendetes izenetet; az Uj szövetségben pedig különösen jelenti az Ur Jézus életének tudományának. és kiváltképen az emberi nemzet üdvözülhetése módjának előadását, melynél örvendetesebb izenet az emberekre nézve nem lehetett, és nem lehet. . E van g y éli s t á k nak neveztetnek tulajdonképen azon személyek, kik az új szövetségben 4 evangyéliomot írták és hirdették. De az apostolok irásiban évangyélisták nevezete alatt értetnek az olyan vallástanitók is, kik az apostolok utmutatása és meghagyása szerint a Jézus tudományát különböző gyülekezetekben hirdették, az apostolok tanitásait folytatták, a keresztyéneket a maguk hitében erősitették. és munkálkodásuk sikeréről az apostolokat időről időre tudősitották! Ilyenek voltak: Fil ep Ti ro ó t eu s stb.
19 §. A történeti könyvek igy következnek : 1. M át é E van g y éli o ID a. Mát é nemzetére nézve zsidó, állapotját tekintve, mielőtt apostollá lett, vám vagy adószedó (publikánus) volt a galileai tengerparton; hivták L é vin ek is. Ez sokszor hallgatta beszédét, látta csudáit az Ur Jézusnak, ki Kaperneum ban Galilea városában, sokat tart6zkodott s ennél fogva meggyőződött róla, hogy az Ur Jézus a megigért messiás, s örömmel lett tanitványává, évangyéliumot irt, s a Jézus tudománya terjesztésére s az Isten országa megalapítására igen sokat tett. - Sokan állitják, hogy erőszakos halállal halt meg, de annak melyik nemével, - az akkori borzasztó szokás szerint, kővel veretett-e agyon, vagy megégettetett, vagy feje vétetett, vagy megfeszíttetett, bizonyosan nem tudhatni. .
22
I. szak. Tanitó könyvek.
Evangyéliomának V. VI. VII. részei, melyek a Jézus ugynevezett hegyi prédikátzióját foglalják magokban, igen nevezetesek. Ezekben Jézus rövid, fontos mondások ban előadja a maga vallását és erkölcsöket illető tudományát, elküldetésének czélját, és a megigért Isten országának, mely már a Mózes es a próféták irá. siban is jelentetett, -felállását Jegyzet. 1 s t.e n vag y Kr isz tus országán, vagy menn y ek nek or sz á g á n az új-szövetségi könyvekben értetik némelykor a keresztyének társasága, kik az Istent a Krisztus tanitása szerint ismerik és tisztelik; némelykor értetnek azon azok a lelki jók, melyeknek részesei csak az igaz keresztyének, jó és kegyes emberek lehetnek; némelykor értetik azon jövő életbeni boldogság; gyakran jelenti az magát a Krisztus tudományát. 2. Már k E van g .y éli o m a. Márk származására nézve zsidó volt. Született Jeruzsálemben Mária nevü zsidó asszonytól, kinek jeruzsálemi házában az apostolok és más keresztyének gyakran összegyültek: azelőtt Jánosnak hivták , Már k P éter rel utazott legtöbbet és annak írnoka volt, de járt és fáradozott a keresztyén vallas terjesztésében P á ll a l és Bar n a b áss a 1 is. 3. Lukács Evang y é l i om a. Luk ács Síriának Antiókbia nevü városában születelt, és pogányból lett keresztyénné. Állapotját illetőleg némelyek orvosnak mások festőnek mondják őtet, de ez bizonytalan. P á II a 1 igen sokat utazott Luk ács, és nem hagyta el 'Őtet még római fogságában is. Mi -. csoda halál nemével balt meg, nem bizonyos. Evangyéliomát irta egy Te ó fi 1 u s nevü alexándriai főembernek kivánságára; ki a Jézus életének hiteles előadását óbajtotta látni. Jegyzet. A 1ek sz án dr a Alsó-Egyiptomnak még most is virágzó városa a földközi tenger mellett. 4. J á nos E van gy é li o m a. í
II. szak. Tanitó könyvek.
23
János volt zsidó származású Gal i 1eá ból, nevezetesen Betsajdából való Zebedeusnak és SaIó m é nak fija, a nagyobbik Jak a b nak is atyafija, Krisztusnak kedves tanitványa, kinek gondviselése alá ajánlotta halálakor kedves anyját Szüz Máriát. Halászságból lett Krisztus tanítványává és hűséges uti társává ; nem hagyta el jó mesterét, mikor az a törvényszék elébe hurczoltatott, sőt mikor megfeszíttetett is, a keresztfa alatt állott; Krisztus mennybemenetele után Péterrel volt nagy egybeköttetésben, s őtet a fogságban sem hagyta el, Efézusban (Kis-Ázaia nevezetes városában) nagy öregségben halt meg, t. i. 100 éves korában Kr. után mintegy 100 évvel. ő
5. Lukács Apostolok cselekedeteiről köny v e. Ezen munkát azon Lukács irta, ki a neve alatt levő evangyéliom nak is írója volt, s ugyanazon Teófilusnak ajánlotta, a kinek azt. Ez nem egyéb, mint evangyéliomának folytatása, melyben előadatik, mikép alapittatott meg a keresztyén ekklézsia (gyülekezet), és mikép terjesztetett a keresztyén vallás az apostolok munkája által. irt
II. SZAKASZ.
rranitó könyvek. 20. §. A tan í t ó k ö n y.ve ket, melyek külöuösen a Krisztus tudománya vagy a keresztyén vallas igazságairól és parancsolatairól való tanuságokat foglalják magokban, levél formában irták az apostolok közől némelyek, nevezetesen : Pál, Jak a b, P éte r, J á nos és Judás. 21. §. A tanitókönyvek közt első helyen állanak: 1. Pál 1e vel e i. Pál zsidó nemzétü volt; .született Kis-Ázsiában,
24
Második rész. Uj-szövetségi könyvek.
nevezetesen C z i c z i 1i a tartománynak Tárzus nevü városában; mig Krisztus tudományára nem tért, S a ul u snak vagy Sau 1nak hivták. Ez ifju korában Jeruzsálembe menvén. Gamáliel nevü ra b binál (zsidó tanitónál) tanulta a Far ize u sok tudományát; a zsidó valláshoz nagyon ragaszkodott, a keresztyén vallásnak pedig nagy ellensége volt. De midőn egyszer D a m a sku s ba (Czele-siriának fővárosába) utaznék a keresztyének üldözésére, hirtelen nagy világosság vette körül, és ezen szavak hallattak : Saul! Saul! mit kergetsz (üldözöl) engemet? - Ezen jelenet őt annyira meginditotta, hogy a keresztyén vallásra áttért, sannak legbuzgóbb terjesztövé lett; sok tartományt összejárt, sokat szenvedett mind a zsidóktól mind a pogányoktól; kétszer vitetett fogságra Rómába, és másodszori rabságában Nér ö, kegyetlen római császár parancsolatjára feje vétetett. Jegyzet. A babilo nai fogság után (Kr. e. mintegy 150 évvel) a zsidók vallásuk ra nézve két részre szakadtak. 1. Némelyek egyedül csak azon dolgokat tartották szükségeseknek a vallásra, melyeket Mózes és a próféták tanítottak, idővel pedig csak a Mózes öt könyvét tartották isteni jelentéseknek ; nem hittek sem angyalokat, sem lélek .hallhatatlanságát, sem feltámadást. Ezek S á dok nevü tanitój okról neveztettek S adu c e u sok nak. 2. Némelyek pedig nem tartván elégnek az üdvösségre a Mózes és próféták irásibani parancsolatoknak megtartását, más törvényeket is tartottak t, i. olyan rendeleteket, melyeket, Mózes ugyan irásba nem tett, de szájról szájra adás által, mint ők hitték, csakugyan eljutottak a maradékhoz, s melyeknek megtartását szintugy szükségesnek itélték az fidvözülhetésre, mint a Mózes és a próféták által megirattakét, milyenek például: a hetenkénti kétszer bőjtölés; mindenből, még a legcsekélyebb termékeket sem véve ki (kömén, kapor,) dézmaadás Istennek, a'z isteni tiszteletbeni sok vallásos szertartás, és végetlenül sok könyörgés, melyek sokakat' közülök vakbuzgó kegyességü emberekké tettek; minthogy a vallá-' sosságot és -igazi kegyességet csupán a külső ezertartásokba
II. szak. Tanító könyvek.
25
helyhezték, az erényt pedig nem követték. Ezek neveztettek Far ize u sok nak vagy magokat másoktól meg k ülö n- ' böztetöknek.
Pál irt 14 levelet, melyek a Bibliában ilyen renddel vannak : a) Róm á b a, Olaszország fővárosába 1 b) Kor int hu s b a, Görögországnak igen nevezetes kereskedő városába '. 2 c) Gal á c zi á b a (melynek lakosai gal a t á k nak neveztetnek) Kis Ázsia tartományába. .. 1 d) Ef é z u s b a, Kis-Ázsia Jón i a nevü tartományának városába 1 e) Fil i P P i b e, Macedónia nevezetes városába. 1 f) Kolos é b a, Kis-Ázsia Fr i g i a nevü tartományának városába '. , 1 g) Tes a Ion i k á ba, Maczedónia fővárosába 2 h) Tim ó t e u s hoz, ki pogány atyától és zsidó anyától származott, Pálnak tanítványa, utazásiban társa, a keresztyén vallás terjesztésében buzgó és munkás segédje volt 2 'i) Tit u s h o z, ki hellen nemzetű volt, pogány szüléktől származott, de Páltól a keresztyén vallásra térittetvén, egyházi vagy papi hivatalra alkalmaztatott 1 k) Fil em o nh oz, kolossébeli vagyonos emberhez, ki Pál által a keresztyén vallásra térittetvén, az utazó keresztyéneknek szállásadó, gazdája, a helybeli keresztyén gyülekezetnek pedig hihetően előljárója volt 1 l) Ker esz ty é II ek k é lett zs i d ó k hoz, kik különböző tartományokban elszéledve laktak. 1 Jegyzet. Ezen leveleket írta Pál részint egy-egy városbeli gyülekezethez, péld. a Korintusihoz, Efezusihoz stb. részint egy tartomány lakosaihoz, nevezetesen a Galácziabeliekhez (Gálatákhoz :) részint bizonyos személyekhez, péld, Ti-
26
lll. Szak. Jövenclőlési könyvek.
mótheushoz, Titushoz stb. részint több tartományokba elszé- . ledt zsidókból lett keresztyénekhez.
2. Kö z n s g e s levelek, mindössze 7. Ezek azért neveztetnek közönségeseknek , mert közhasználatra több gyülekezetekhezirattak, olvasás végett egyik gyülekezetből a másikba küldettek, és éppen ezért semmi egyes gyülekezetnek neve felibök feljegyezve nincsen. A közönséges levelek igy következnek: a) Jak a b apostolé, ki Al fen s fia volt és kisebbik Jakabnak hivatott. 1 b) P éte r apostolé, Galileának Bet sa j d a nevü városában Jón á s v. Jón a atyjától származott, és először Sim on nak hivatott azután pedig KrisztustólPéternek neveztetett 2 Jegyzet. 1. Ezen név: P éte r, hellen eredetü szó, jelent k ősz ik 1 á t; káldea nyelven a k é fás szó is ugyanazt ö
é
jelenti. . 2. Azt morrdják, hogy Péter Rómában Néró uralkodása alatt keresztfára feszittetett.
c) J á nos apostolé, ki it neve alatt levő evangyéliomot is irta 3 d) Jud á s (Taddeus vagy Lebbeus) apostolé; ki" a kisebbik Jakab apostol atyafija volt ._ 1
Ill. SZAKASZ .
.JöveDulőlésÍ könyv. 22. §. Ezen jövendőlésí könyvet, mely Men nye i jelenésekről való könyvnek neveztetik, készitette János apostol, az evangyéliom és három közönséges levél irója, még pedig P á tm u s szigetecskében, (Kis-Ázsia partjáról nyugotra), hol mint száműzött tartózkodott. _ Magában foglalja ezen könyv a keresztyénekre elkövetkező üldözéseket, de utoljára a keresztyén vallás-
IV. Szak. Uj-szövets. könyvek rendi kánona.
27
nak a zsidó és pogány valláson leendő győzedelmét, s az egész világeni uralkodását. IV. SZAKASZ. Uj-szö"etségi köny"el~ ~ re~HU! liállona! .'lpolu·ifus könyvek. a sz. iI'ók mUllb.áinak részekre és verselire osztása.
23. §. Milyen renddel következnek egymásután az új-szövetségi könyvek a Bibliában, e következő versek előadják: Négy evangyélisták irtan ak sz. Mát é. Már k, Lll k ács és J á nos; ezeket követé A pos tol o k d ol ga; azután szent Pál é Tizennégy 1 e vel e k, melyek rendi imé: Róm á b a egyet írt; kettőt Kor int u s ba; Gal a t á k h o z egyet; egyet Ef é z II S b a, Filipp s Kolosséba; Tessalónikába Kettőt irt, kettőt vett Ti ro ó t e u s számba. De Tit II s, Fil em o n, Zs i d ó k vettek egyet, Jak ab is irt egyet; de szent P éte r kettőt; Hármat hagyott J á n o S; Jud á s egy részecskét; Végre J á nos írta jelenések könyvét. Jegyzet. 1. Tanuitassa meg a tanitó ezen verseket tanitványival, megmagyarázván' a magyarásni valókat, hogy ezeknek vezérlése után kikereshessék akármelyik uj szövetségi könyvet, és a kikeresésben mindaddig gyakoroltassanak, mig elég készségre szert nem tesznek; továbbá gyakorolja tanitványit abban is, hogy ne csak versben, hanem a nélkül is eltudják sorban mondani az uj szövetségi könyv.ek czimjeit; végre figyelmeztessenek It tanitványok arra is, melyik írónak van egynél több munkája, 2. Az új-szövetségben van miudössze 27 könyv, 8 író által készítve; mivel némelyik egynél több munkát irt, mint feljebb láttuk.
24. §. Az eddig elszámlált új-szövetségi könyveket a keresztyének isteni eredetüeknek, a Krisztus tanit-
28
IV. Szak. U}-szövets. könyvek rendi kánona.
ványi és apostoli által írottaknak tartották, mint mi is tartj ul, ; . közönségesen bevették, s a szent könyvek laistrómába bei r t á k; a honnan azok ká non ik u sok nak vagy l a ist r o m bab e irt a k nak neveztetnek. 25. §. Ki és mikor szedte ezen új-szövetségi sz. könyveket össze; ki és mikor rekesztette be ezeknek kánonát vagy laístromát, bizonyosan nem tudatik. Vannak, kik azt hiszik, hogy János apostol vitte véghez ezen munkát, mit azonban egész bizonysággal megmutatni nem lehet: de annyi bizonyos, hogy a Il-ik I század elein az új-szövetségi könyvek nagyobb részint rendbe voltak szed ve. 26. §. Ezeken kivül készültek az apostolok neve alatt olyan keresztyén vallást· tárgyazó könyvek is, melyek a keresztyénektől átalánosan nem vétettek be a kétségen kivül való uj szövetségi szent könyvek közé, nem ismertettek meg apostoloktól származtaknak, s ennélfogva a po k r i fu sok nak neveztettek. Ilyenek nevezetesen az evangyélisták és apostolok neve alatt költött nem kevés számu e van g y éli o m o k, 1e vele k, vall ás os sze rt a rt á s i : é s tör t éne t i k ö n y ve k, melyeknek nevei sem érdemlének emlitést. 27. §. A bibliában ugy látjuk, hogy mindenik szent Író munkája bizonyos kisebb és nagyobb szakaszocskákra van osztva, a nagyobbak neveztetnek rés z e knek, a kisebbek v e r s e k n e k. Ezen felosztást azért jó és szükséges tudni, hogy ennélfogva a szentirők rnunkáiban akármely helyet 1 megtudunk nevezni, s rá tudunk másokat vagy mások rá tudnak minket, ha kivántatik, igazítani, például: ha arról van szó, hol van megirva a hét 7-ik napjának megszentelése, ezt mondanók: Mózes I-ső könyve II-il, részének 3-ik versében; mit aztán akárki is kikereshet. Mikor és ki osztotta fel a Bibliát részekre és ver-
I
Harmadik rész.
29
sekre ugy amint ma van, bizonyosan nem tudhatni : annyi azonban bizonyos, hogy abban a részek és v.ersek nem voltak mindig meg; az is tudva van, hogy mai felosztasa legalább is van 500 éves. , Jegyz. A szent irók neveit vagy a könyvek czimjeit nem irják ki mindíg egészen, mikor belőlök valamely helyet akarnak felhozni, hanem csak nevök v. czimök eleit igy: M ó z. J ó z s. Hab ..E fez. Ko 1.P é t. azaz M ó z es, Józsué, Hab a k u k, Ef ez us, Kolos s é, P éte r. - Továbbá a név vagy czim után közvetlen következő szám, akár római . akár .arab legyen az, a részt jelenti; az utána való pedig, mely mindig arab szokott lenni, a ver set. Végezetre, ha valamely ó-szövetségi munka több könyvből áll, vagy az uj szövetségben egy gyülekezethez vagy személyhez több levél iratott, vagy ugyanazon apostolnak több közönséges levele van: a könyvet vagy levelet jelentő arab számot a név vagy czim elébe teszik, p. o. 2. Móz. II. 3. vagy 2. 3. azaz Móees 2-ik könyve 2-ik része s-ík verse. 1 Kór. 3: 7-13. azaz a Kórintusi l-ső levél 3-ik része 7-ik versétől fogva a 13-ikig .
. HARMADIK RÉSZ.
A Bibliának különhözö nyelvekre forditásairól.
lelt
28. §. Hogy az ó-szövetségi könyvek eredetileg zsidó, az uj-szövetségiek pedig hellen nyelven irattak, oda feljebb láttuk. Minthogy pedig azon nyelvek meg-o tanulására, kevés embernek van ideje és módja: hogy. a szentirásban foglalt üdvös igazságok, az egyedül boldogitó mennyei tudomány, a sok különböző nyelvü népek és nemzetek közt is elterjedhessen, sok kegyes és istenfélő tudós férfiak átforditották a Bibliát különböző nyelvekre, mind régiekre mind uj akra, ugy hogy , már ma nincs egy keresztyén vallást követő nemzet is, mely azt a maga nyelvén nem olvashatná; következőkép által van az fordítva magyar nj-elvre is. '
30
Harmadik rész.
29. §. Ámbár. pedig a magyárok már a X-ik \ század végin kezdték bevenni a keresztyén vallást: mégís a valIás tisztitásáig (reformátio), mely történt a a XVI-ik század elein (1517), csak egy magyar forditása jutott tudomásunkra a szent irásnak, melyet B áto r i L á szl ó, római katholikus pap és szerzetes, a XV-ik század közepe után készitett: pedig szinte megfoghatlan, hogya magyárok a X-ik század végétől, ll. rnikor kezdtek keresztyénekké lenni, a XV. század közepe utánig szent irás fordítása nélkül lettek volna. Hogy tehát csak a Bátori Lászlo magyar forditása juthatott el hozzánk, ennek oka az, hogyakönyvnyomás j mestersége csak a XV-ik század közepin találtatott fel; '1 azelőtt a könyveket nem nyomással késziték, hanem kézzel .irták ; a mi mind sok időbe mind sok munkába és kőltségbe került. A vallas megtisztitása után a könyv- 1 nyomás mestersége elterjedvén mindenfelé, mind az egész Bibliának mind egyes részeinek több magyar 1'01'ditásai készültek. 30. §. Legnevezetesebbek az egész Biblia magyar forditásai között, melyek a mi vallásfelekezetünk számára készültek. 1. A Kár o 1iGá s pár é. Ezen tudós férfiu, ki G n c z ö n (Abaujmegyében) lelkész, és a kas s a v 1gyi reformált ekklézsiának esperesse volt, az egész szentirást, az apokrifus könyveket is ide értve, eredeti zsidó és hellen nyelvekből lefordította, figyelmezvén a régibb fordításokra is, és kiadta Viz sol Yban Kr. u. 1590- ben, másodrétü két darabban, ezen czim alatt: "S zen t B i b 1i a, .azaz ' Istennek ó- és uj-t e s t a m e n t o m b a n fog1a It a tot t eg ész sze n til' á s. Mag y arn 'y elv r e fordittatott Ká r o l i Gáspár által. Segittetett Károli Gáspár ezerikönyv kiadásában némely országnagyok által, kik között volt B áto ri I
ö
ö
á
31
Harmadik rész.
1 s tv á n, ország birája, és ritka kegyességü és buzgal mu felesége, Hom o n nai E li fr oz ina: továbbá Rák ó c z i Zs igm ond, ld későbben Erdélyi fejedelemmé választatott, Hom o 11 11 a i Ist v á n s többek. Neveztetik ezen Káreli Gáspár által kiadott Biblia visolyi Bibliának is kiadatási helyéről, Vis oly ról, mely Bátori Istvánnak Gönczhöz közel fekvő jószága volt, s hol. Németországból hozatott mester által könyvnyomdát állittatott fel. Ezen forditással élünk mi, reformátusok, mind e mai napig, mely már több kisebb-nagyobb formában van kinyomva, 2. A C s i P Ir é s Kom áro miG y r g y é, mely d eb r e eze n i B i b 1 i á n a Ir is neveztetik. Csipkés Komáromi György volt először debreczeni tanár, azután ugyancsak oda való pap; a Biblia eredeti nyelveit, u. nl. a zsidót és hellent jól értette, sőt más keleti nyelvekben is jártas volt; ugyanazért a bibliát az eredeti nyelvekből magyarra ujon!lan átfordította Kr. u. 1685; de amely fordítás folytonos hadakozások, háborgások s más egyéb akadályok miatt kedves hazánkban kinyomva meg nem jelenhetett, hanem elkészülése után 33 évvel a debreczeni ekklézsia költségén Hollandiának Lejda nevü városában nyomatott ld 4000 példányban. Ezen magyar forditása a Bibliának nem forog közkézen. Jegyz. A római katholikusok számára készült magyar forditásai között a Bibliának. melyek kevés számmal vannak, legnevezetesebb a K áld LG y ö r gy é, ki róm. kath. pap és szerzetes volt és a Bibliát uj magyal' Iorditásban kiadta Bécsben. Kr. u. 1626 . . ' Néhány évvel ezelőtt készitette a Bibliának egy uj fordítását, magyarázó jegyzetekkel, hasonlókép ft római katholikusok részére báró Sze pes i Ig n á c z pécsi püspök, szem előtt tartván a forditók a Káldi fordítását is. ő
ö
I
I
TARTALOM. Bevezetés
ELSÖ RÉSZ. 6-szövetségi könyvek I. Szakasz. Történeti könyvek II. Szakasz. Tanitó könyvek . lll. Szakasz. Szent köllészeti könyvel, • IV. SZAkasz. Jövendölési vagy prófétás könyvek • V. Szakasz. O-szövetségi köejvek rendi, kánoua Apokrirus könyvek .
8 9 12 13 14 és 16
MÁSODIK RÉSZ. Uj-szövétségi könyvek. I. Szakasz. Történeti könyvek II. Szakasz. Tanitó könyvek . Ill. Szakasz. Jövendőlesi könyv IV. Szakasz. Uj-szövetségi könyvek rendi, kánoua, Apokrifus könyvek, a szent irók munkáinak rész ekre, és versekre osztása .
t9 21 23 26
27
HARMADIK RÉSZ. A Bihliának különbözö
nyelvekre
----
lelt fordHásáiró\..
• 29
