A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdések és jogszabályváltozások Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A köznevelési rendszer Erőforrásai Szabályozása Finanszírozása Fenntartása és működtetése Fenntartói szerkezete
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Szt. és Nkt. módosítás Egyes szakképzési feladatok átadása az NSZFH-hoz
Fenntartói feladatok Szakképzési centrumok Szakképző iskolák új típusai Tartalmi változás 21 éves beiskolázási korhatár eltörlése Első két szakképesítés ingyenessége
Köznevelési tartalmak Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A köznevelési rendszer
foglalkoztatási kérdései igazgatók, vezetők pedagógusok nevelő-oktató munkát segítők előmeneteli rendszer Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Pedagógus előmeneteli rendszer K Ö T E L E Z Ő 85% 60%
75%
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
85%
326/2013. Kormány rendelet gyakornoki idő számítás portfólió védés előtti hét nappal a kérdések közlése önhibán kívüli minősítés meghiúsulás 2015 évi minősítés és intézményi önértékelés nem teljesített portfólió nevelő oktató munkát segítők besorolása gyermek, ifjúság védelmi felelős és szociális munkás
Újabb módosítás Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Állam
Jogi szabályozás
Fenntartó
Hivatal Országos pedagógiaiszakmai ellenőrzési
Szakmai munka
Intézményellenőrzés Intézményvezető ellenőrzése Pedagógus ellenőrzése
SZAKTANÁCSADÁS Pedagógus minősítése
20/2012. EMMI rendelet óvodai beiratkozás pontosabb szabályozása magántanulóvá nyilvánítás részletszabályai országos pedagógiai önértékelés pedagógus szakmai ellenőrzése folyamata de átmeneti szabály is igazolatlan mulasztás mértékének összege megállapítás évente egyszer, viszony a szabálysértési eljárással
INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS ÖNÉRTÉKLÉS
eredményekKÜLSŐ ÉRTÉKELÉS
Dereguláció
229/2012. Kormány rendelet egyházi és magánfenntartású intézmények fenntartóinak finanszírozási szabályai hitéleti, nemzetiség, és IPR alapú oktatásszervezés korai iskola elhagyás és iskolai lemorzsolódás elleni feladatok
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
100/1997. Kormány rendelet érettségi vizsgaszabályzat és általános vizsgaleírások követelményrendszer és vizsgaleírás kisebb változása,
egyértelműsítésre került a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyra történő jelentkezés lehetősége
a vizsgázónak legalább harminc perccel az írásbeli vizsga időpontja előtt meg kell jelennie az érettségi vizsga helyszínén,
speciális eszközhasználat,
rendezésre került a vizsgáztató tanári feladatot ellátó személy megbízásának kérdése is, eddig az Nkt. 3. mellékletében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat a középiskolában taníthatta, kibővítésre került az eddigi rendelkezés a Nkt. egészére, ezáltal a 3. mellékleten kívüli egyéb rendelkezésekben meghatározott kivételi szabályok szerint középiskolában oktató is lehet az érettségi vizsgán vizsgáztató tanár.
emelt szinten vizsgáztatói díjak 2016-tól változnak
40/2002. OM rendelet érettségi vizsga részletes követelményeinek a Nat-al való harmonizációja Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Az emberi erőforrások minisztere 28/2015. (V.28.) EMMI rendelete a 2015/2016. tanév rendjéről
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Méltányos, eredményes, hatékony köznevelés A köznevelés esélyteremtő szerepének javítása, a végzettség nélküli iskolaelhagyók, lemorzsolódók arányának csökkentése. Magyarország vállalása, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányát 2020-ra 10%-ra csökkenti
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A koragyermekkori intervenció a köznevelés rendszerében Óvodai nevelés
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdésekről
Rövidtávon választ kell adni a végzettség nélküli iskolaelhagyás (lemorzsolódás) problémáira.
A gyermekek tanulmányi idejének minél hasznosabb megszervezése, a tanulmányi terhek csökkentése, az iskolában töltött idő minél hatékonyabb megszervezése.
Az óvoda-iskola határa élesen elkülönül, az intézményrendszerek közötti átmenet biztosítása.
Az iskolaszerkezet elaprózott, a fenntartása és a hatékonysága nem szervezhető a minőségi fejlesztések irányába. A kisiskolák felső tagozatos képzései, a szakos ellátottság és az infrastruktúra széttagolt. Egyenlő hozzáférés biztosítása a középfokú iskolába lépéshez. Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdésekről A gyermekek leterheltsége nagy, a NAT és a kerettantervi szabályozás tartalmi felülvizsgálata indokolt, az általános iskolában sokkal nagyobb hangsúlyt kell a matematikai/logikai gondolkodás, szövegértés/olvasás/írás és a természettudományos valamint az ezeket a képességeket erősítő egyéb foglalkozásokra, mintsem a tantárgyi klasszikus lexikális ismeretátadásra fordítani. Hosszú ideje nem javul, a matematikai mérések tekintetében erőteljesen romlik akár a PISA, akár a belső mérések alapján a tanulói teljesítmény. A köznevelésnek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a családi nevelés támogatásában is.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdésekről
Hátránykompenzációs szerep erősítése, a társadalmi olló inkább nyílik, mint szűkül a magyar iskolarendszerben. Szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy minden gyermek azonos feltételek mellett folytathassa tanulmányait. Fejlődését nevelésoktatását nem befolyásolhatja, döntő mértékben, hogy Magyarország mely vidékén, városában született.
Tartalom, módszertan, oktatásszervezés Tartalmi szabályozás (tanórai, tanórán kívüli programok; új tananyag tartalmak, tananyagcsökkentés) Digitális tudás
Egész napos iskola Módszertani fejlesztések Alapkészségek fejlesztése Differenciálás Reflektív pedagógia
Tanulási környezet, tanulási képesség Iskolán kívül szerzett tudás validációja Pedagógiai értékelési eszközök – diagnosztikus, fejlesztő
A mérés, értékelés rendszerének további fejlesztése A mérési eredmények hasznosulása A pedagógusok hazai és nemzetközi mérések iránti „érzékenyítése” Kiemelt cél, hogy egyértelműen javuljanak a tanulók mérési eredményei Diagnosztikus mérési, értékelési eszközök Mérési, értékelési és vizsgarendszer Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdésekről
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
A nemzeti köznevelés rendszerét érintő egyes stratégiai kérdésekről
Nemzetközi példák Kutatások, tanulmányok összegzése Az iskolaszerkezet különböző modelljeinek elemzése Az egyes iskolatípusban tanító pedagógusok körének pontos meghatározása, pedagógus igény A tantervi, tartalmi szabályozás Mérési, értékelési és vizsgarendszer Infrastrukturális igények
Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság
Az általános iskolai alapozó szakaszban
Erőteljesebb szerep és több idő kell az iskolai beilleszkedés pedagógiai támogatására, az alapkészségek felmérésére, a szükséges fejlesztések megtervezésére. Ezt követően az általános életviteli és szocializációs fejlesztési feladatokra, az alaposabb tantárgyi ismeret elmélyítésére, a szövegértés, a komplex gondolkodásfejlesztés, a matematikai gondolkodásfejlesztés kerülne megerősítésre.
Az általános iskola általános műveltséget megalapozó, középfokú oktatásra felkészítő szakaszában (… évfolyam)
Megerősítésre kerülne a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulókat védő és a köznevelési rendszerben történő biztonságos továbbhaladásukat támogató pedagógiai tantárgyi támogató és felzárkóztató és nyomon követő rendszer. A nyolcadik és kilencedik évfolyamokon beépítésre kerülhet a tantervbe a pályaorientációs és a pályaválasztási tanácsadással összefüggő tevékenység támogatása.
Mindenki tehetséges lehet „csak” meg kell találni, hogy ki – miben az!
Pedagógiai Oktatási Központok
Szakszolgálatok Nevelési-oktatási intézmények Tehetségsegítő szervezetek
A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.
Köszönöm a figyelmet és az együttműködést!
Sipos Imre
[email protected] Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárság