BUDAPEST XVIII. KERÜLET PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRE ÖNKORMÁNYZAT
Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság Sorszám: 6. JEGYZŐKÖNYV a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság 2011. május 16-ai üléséről Jelen vannak: Bizottság részéről: Dömötör István, Petrovai László, Dimity Miklós, Hodruszky Csaba, Nagy János, (Maitz László jelezte távolmaradását) Hivatal részéről: Hunyadi István városigazgató, Pórfia Katalin VMI irodavezető, Domokos József (VMI), Kirrné Feicht Ágnes főkertész (VMI), Szállási Zoltán informatikai csoportvezető Bizottság a jelen lévő 6 fővel határozatképes. Dömötör István: az ülést megnyitja, köszönti a Településfejlesztési és Fenntartható Fejlődési Bizottság ülésén megjelent tagokat, a Hivatal munkatársait, ill. Hunyadi István városigazgatót és a meghívott vendégeket. A mai ülés témája a következő: 1. Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. tájékoztatója a kerületi erdők fenntartásáról Táj-01. Meghívott: dr. Boda Zoltán erdészetvezető, Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. Budapesti Erdészete 2. A Budata Kft. tájékoztatója az Önkormányzatnál jelenleg használatos térinformatikai rendszerről Táj-02. Meghívott: Tóth Tihamér, Budata Kft. Dömötör István: mivel a Pilisi Parkerdőgazdaság képviselője még nincs itt, ezért a 2. napirendi ponttal kezdenek. Elmondja, hogy az Önkormányzat szeretné fejleszteni a térinformatikai rendszerét, hogy a jelenlegi rendszert fejlesztik-e tovább vagy új rendszert alakítanak ki az később fog eldőlni, most arra kíváncsiak, hogy mit tud a jelenlegi rendszer és az mennyire továbbfejleszthető. Átadja a szót a Budata Kft. képviselőjének. 2.
A Budata Kft. tájékoztatója az Önkormányzatnál jelenleg használatos térinformatikai rendszerről Táj-02.
Tóth Tihamér (Budata Kft.): üdvözöl mindenkit, elmondja, hogy régen jelen vannak különböző rendszerekkel az Önkormányzat életében, amit most meg fog mutatni, az az Essentia projekt keretében létrejött térinformatikai rendszer, amivel most rendelkezik a XVIII. kerületi Önkormányzat. Ez egy 4-5 éve kifejlesztett rendszer, amelynek célja az Önkormányzat adatvagyonának összegyűjtése egy rendszerbe. Több kerületben használják ezt
2 a rendszert, ennek van egy szöveges része, amely különböző házon belüli forrásrendszerekből gyűjti össze az adatokat, egy másik része meg egy térképi megjelenítés. A Budata Kft. ennek a projektnek a térképi megjelenését készítette el. Bemutatja Szabó Piroska kolléganőjét, aki segítségére lesz a bemutatásban. (Bemutatja a projektoros vetítőn a rendszert.) Elmondja, hogy van egy alaptérkép, ami nem egyezik meg a földhivatali alaptérképpel. Utcastruktúra, telekstruktúra és épületek kontúrja látható rajta és minden egyes telekhez adatbázis van kapcsolva. Keresni lehet iskolákra, stb. és minden információ megjelenik róla. Légifotók is készülhetnek, amelyet ráhelyeznek erre a térképre és a közműtérképek is alá vannak téve. Lehet területmérést és távolságmérést is végezni a rendszerrel. Földhivatali adatok nem kerülhetnek ki külső portálra (pld. helyrajzi szám), csak a Földhivatal rendelkezhet hivatalos térképpel, az összes többi tájékoztató jellegű. Sokkal többet tudna a rendszer, de korlátozva vannak a bemutatási lehetőségeik. Lehet fakatasztert is készíteni, egyes fákról is információkat bevinni, ennek alapja egy felmérés, ami pénzbe kerül. Lehet szabályozási terveket bedolgozni a rendszerbe, aminek adatlapját is meg lehet jeleníteni. A Gemini vagyonkataszter-rendszert fejlesztették tovább. A rendszer még olyan irányba mehet tovább, hogy a közterületeket is meg lehet jeleníteni, ami a közterület-felügyelőknek segítség a közterület-foglalások vagy parlagfű-fertőzöttség megállapítására. Meg lehet jeleníteni a műemlékvédelem alatt álló épületeket vagy 1000 m2-nél nagyobb telkeket, polgári védelmes adatokat is fel lehet vinni, hogy hol vannak veszélyes üzemek stb. A közműadatok is meg találhatóak rajta, hogy hol milyen vezetékek mennek a kerületben. Ezek közül nem minden elérhető a kerületi rendszerben, de tovább lehet fejleszteni. Dömötör István: köszöni az előadást, kérdezi, hogy a szolgáltatásban benne van-e, hogy a Budata Kft. tölti fel az adatokat vagy önkormányzati humánerőforrást is igénybe kell venni? Tóth Tihamér (Budata Kft.): igény esetén fel tudják tölteni, de eddig a szerződésük a szoftver-frissítésre, karbantartásra, felügyeletre, segítségnyújtásra vonatkozott, de az Önkormányzat részéről kell valamilyen szaktudás, mert nincs helyismeretük. Petrovai László: a használóktól kérdi, hogy a rendszert mennyire könnyű használni? Pórfia Katalin: mivel évek óta használják egyrészt megszokták, a teljes Vagyongazdálkodási Csoport használja, az adatbázisrendszert sokkal többen használják, ezt inkább információ lekérésre szokták használni. Egy kollégájuk vezeti át a térrajzokat stb. Tóth Tihamér (Budata Kft.): ez a külső portálos megjelenés, amit látnak, van egy belső, vastagabb klienses megoldás az amin a térképrajzolások, egyebek történnek és van mellette egy vagyonkataszteri adatbázis is, amiben az egyéb szöveges információk gyűlnek. Ez nem webes alkalmazás. Hunyadi István: a földhivatali korlátozások csak az állampolgárok részére vannak? Tóth Tihamér (Budata Kft.): igen, a külső portálon nem jelenik meg a helyrajzi szám. Az ingatlanhoz feltöltött adatok a vagyonkataszterből jönnek, magántulajdonú ingatlanhoz kevés adat van, inkább az Önkormányzati ingatlanokhoz. De az adatszerkezet megvan, csak az adatokat kell megszerezni, ami felmérés és pénzfüggő.
1184. Budapest XVIII. kerület, Üllői út 400.
3 Petrovai László: függ-e valamilyen külső alkalmazástól a rendszer működése vagy teljes egészében saját fejlesztés, ha igen, akkor a belső munkatársak számára munkahelyek biztosításának licence hogyan alakul? Hunyadi István: sok közlekedési információ is van benne, az milyen mélységű (tömegközlekedés, parkoló stb.)? Tóth Tihamér (Budata Kft.): ezeket információk alapján töltik fel. A webes alkalmazás egy processzor alapú licence, itt eleve nem merül fel ez a kérdés amíg a szerver bírja, az adatház, amit nem ők fejlesztettek, az Oracle-adatbázisban van, de az is egy processzoros licenceléssel van. Dömötör István: köszöni a válaszokat. Ha felmerülnek még kérdések, azt eljuttatják hozzájuk. Köszöni az információkat, köszönti a következő napirendi ponthoz érkezett vendégeket. Elmondja, hogy rég várták ezt a találkozót, nemrég megalakult a Mezőőri Szolgálat, nem tudja, hogy megkeresték-e már Őket, de reméli, hogy együtt tudnak működni velük. Pár szóban kéri tegyék meg tájékoztatójukat a tevékenységükről. 1.
Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. tájékoztatója a kerületi erdők fenntartásáról Táj-01.
Szabó Péter (Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. Budapesti Erdészetének erdőgondnoka): bemutatkozás után elmondja, hogy minden év elején tájékoztatják a helyi önkormányzatokat, hogy milyen tevékenységeket folytatnak a kerületben, ezt írásban kiosztották most a jelenlévők között. A Parkerdő 451,5 hektár erdőterületet kezel a XVIII. kerületben, amely a 3. legnagyobb a budapesti kerületek közül a II. és a XII. kerület után. Tevékenységüket éves terv alapján végzik, a 2009. január 1-én életbe lépett XXXVII. erdőgazdálkodási törvény alapján. Fenti törvény értelmében az erdőborítást fenntartani, az erdőket felújítani szükséges, a fakitermelés az erdőfelújítás első lépése, amely történhet természetes és mesterséges úton. Az utóbbinál történhet tarvágás illetve fokozatos felújító vágás után. Ezt úgy tudják megtenni, hogy bejelentik a hatóságoknak és miután engedélyezik utána megkezdik a fakitermelést. Az anyag 2. oldalán szerepel, hogy az idén milyen fakitermelési munkák zajlanak a kerületben, amelyet egy térképen is bejelöltek. Az erdő, egy bonyolult ökológiai rendszer, amelyet meg kell újítani, a XVIII. kerület egy erdősztyepp klímában elhelyezkedő kerület, elsősorban akácos állományok vannak, amelynek leghatékonyabb felújítási módja a tarvágás, amelyet láthatnak a Kettőskőrös útnál, ahol 7-8 éve történt ilyen és már embermagasságú fák vannak. (Bemutatja ezen a példán, hogyan történik az erdőfelújítás.) A mesterséges felújításnál az állomány átalakítások során, ahol a pusztuló fenyőállományt alakítják át nemes nyár-asra vagy egyéb kemény lombos akácos állományokra, elsősorban a Gesztenyefasor környékén történt ilyen. Kéri tegyék fel kérdéseiket. Dömötör István: a kerületben található állami, kerületi és úgy tudja vannak magántulajdonú erdők is. Kérdezi, hogy függetlenül a tulajdoni viszonyoktól minden erdőt Ők kezelnek? Az Önkormányzat kötött az erdők kezelésére egy megállapodást, hogy bizonyos összeg fejében kezelik az erdőket. Mi történik akkor, ha az önkormányzati tulajdonú erdőkben fakitermelés történik? Az a fa értékesítésre kerül-e, jut-e ebből valami vissza az Önkormányzatnak? Szabó Péter (erdőgondnok): a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. csak az állami tulajdonú erdőket kezeli a kerületben. Sajnálatos módon a magánerdők osztatlan közös tulajdonban vannak, amelyeknél nehéz olyan egységes tulajdoni struktúrát kialakítani, hogy az kezelhető legyen. Budapest területén nagyon sok zöldövezeti erdősítést hajtott végre a Budapesti Erdészet a 601184. Budapest XVIII. kerület, Üllői út 400.
4 70-es években, melyek kezelését későbbiekben a tsz-ek vették át, amelyek privatizálva lettek. Nagyon jól látszik, hogy azok az erdőterületek, amelyek a Budapesti Erdészet tulajdonában maradtak, azok szakszerűbb képet mutatnak, a magánerdőkkel azóta nem tettek semmit. A fakitermelés az önkormányzati erdőkben úgy működik, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. kezeli, ha valamilyen munkát kell elvégezni, azt egyeztetik az Önkormányzattal és megállapodnak az elvégzés módjában. Ha ápolási munkák vannak és amennyiben faanyag termelődik az erdőben, azt az Erdészet megvásárolja az Önkormányzattól, levonva a fakitermelés költségét. Egyedi megállapodás alapján történik mindez. Dömötör István: volt már arra példa, hogy egy ilyen fakitermelésből az Önkormányzat kapott volna pénzt? Szabó Péter (erdőgondnok): mióta a Zrt-nél dolgozik, azóta nem találkozott ilyennel. Kőszegi János: kérdezi, hogy a színek azok mit jelentenek a térképen? Szabó Péter (erdőgondnok): az erdészeknek is megvannak a saját térképeik, amelyek nem alkalmazkodnak a helyrajzi számos határokhoz, egy-egy erdőrészlet egységes állományhoz igazodik, amelyet 10 évenként felülvizsgálnak. A térképen láthatóvá tették, hogy hol végeznek fakitermelést, a színek a fahasználati módot jelölik különböző színnel, Ők nem ezzel dolgoznak, betűkkel jelölik az elvégzendő feladatokat. (Elmagyarázza a táblázat jelöléseit.) Kőszegi János: a 11E területen volt sarjvágás az elmúlt évben, ebből Ő azt látja, hogy egy „dzsumbuj” alakult ki az egészből, ott most az erdei tornapályát is benőtték a bokrok. Szabó Péter (erdőgondnok): ezt a következőképpen tudja elmagyarázni, van egy véghasználatú-korú állomány, ahol azt látják, hogy egy hektáron van 300 db nagy lombkoronájú fa, de amennyiben elkezdik ifjítani ezt az állományt, akkor amikor kivágnak egy fát, annak magoncai kezdenek felnőni és újra szűk lesz a légtér. Az erdésznek az a dolga, hogy ezekből a sarjakból meghagyjon százat, amikor azok kezdenek felnőni, így újabb ritkítást kell végeznie kb. a felére, így 20 év alatt kell átalakítania az erdőt. Ezért nehéz az erdész kommunikációja a laikus közönség felé, mert addig az egy szúrós dzsungelnek néz ki. Hodruszky Csaba: ha jól érti, akkor a faállományra korlátozódik a szerepük. Az ösvények kialakításával és a talajfelszínnel nem foglalkoznak? Szabó Péter (erdőgondnok): az erdészek jogkörét az erdőtörvény határozza meg, de nemcsak fát vágni és erdőt művelni járnak az erdőbe, hanem a szabályozás alapján a gazdálkodó jelöli ki a turista utakat és az erdő szabadon látogatható. Ők nem tilthatnak ki senkit, nem keríthetik be az erdőterületet csak, ha az erdőfelújítás megkívánja és a természetes talajfelszínt sem lehet megváltoztatni. Ők sem örülnek ennek, de nincsen arra jogkörük, hogy az ösvényeket megváltoztassák. Örülnek a Mezőőri Szolgálatnak és szeretnének megadni minden segítséget az Önkormányzatnak, hogy rendezhessék ezt az áldatlan állapotot. Dömötör István: sajnos az összes olyan utat, ami az erdőkbe vezet le kellett zárni, de a Mezőőri Szolgálat munkatársai ezt majd használni akarják. Kérdi, hogy történt-e valamilyen kapcsolatfelvétel a Mezőőri Szolgálat és az Erdészet között?
1184. Budapest XVIII. kerület, Üllői út 400.
5 Szabó Péter (erdőgondnok): vezetői szinten elkezdődtek az egyeztetések, de a kapcsolattartás a lényeg és főerdészeik már most kapcsolatban vannak a mezőőrökkel és nem várták meg az együttműködési megállapodás aláírását. Petrovai László: a kerület érdeke, hogy a mainál, a lakosság által jobban használt, biztonságos és tiszta erdőket használhassanak. Van-e erre példa más kerületeknél, hogyha itt úgy működne, akkor ezt a célt elérnék? Hogy tudnának a leghatékonyabban eredményt elérni? Szabó Péter (erdőgondnok): az erdőket használják a biciklisek, kirándulók, ha csak a 100 ezer lakos 1 %-a „bolond” és szétveri az erdőt, akkor az ellen nem tudnak mit csinálni. Sajnos a szemléletformálást kellene már az óvodákban, iskolákban és a családokban elkezdeni. Dömötör István: van arra felmérés, hogy a kerületben milyen vadállomány és védett növény található? Szabó Péter (erdőgondnok): felmérés nincsen, minden területnek van vadgazdálkodója a vadásztársaságoknál. Azt tudja, hogy őzek vannak, de nem jelentős számban és egy-egy vaddisznó. A védett növényekről nem készítettek még felmérést, de homoki gyepek találhatóak. Dimity Miklós: kérdezi, hogy van-e arra vonatkozóan statisztikájuk, hogy milyen kárt okoz az illegális fakitermelés a kerületben ill. van-e olyan kapcsolatuk, amely arra, hat, hogy minél kevesebb hajléktalan legyen az erdőben? Szabó Péter (erdőgondnok): a Szövet u. a veszélyeztetett rész fakitermelés szempontjából, a fa értékét nehéz meghatározni, de általában 20 ezer forint alatt van, amivel a Rendőrség nem nagyon foglalkozik, talán most már jobban. Nagyon nehéz nekik is megvédeni az erdőt, a teljes pesti oldalon két erdészük van, ami 2200 hektár, a Mezőőri Szolgálat ebben segíthet nekik. A hajléktalan kérdést egyedül nem tudják megoldani, 4-5 évvel ezelőtt volt egy nagyon jó kezdeményezés a Máltai Szeretetszolgálat részéről, nekik van egy listájuk az erdőkben élőkről és személyre szabva megoldást keresnek a hajléktalanok problémáira. Hiába zavarják el a kerületből, átmennek a másik kerületbe, aztán egy év múlva újra visszatérnek, az a hatékony, ha ebbe az irányba mozdulnak el. Nagyon nehezen tudnak fellépni ellenük ez egy szociális probléma, ami túlmutat az Erdészet hatáskörén, jogain. Dömötör István: hogy hol találhatóak hajléktalanok a kerület erdeiben, azt meg tudják mondani? Szabó Péter (erdőgondnok): igen, bemutatja kollégáját Krizsák Zoltánt, aki az Erdészet parkfenntartási műszaki vezetője, aki közjóléti dolgokkal foglalkozik és aki naprakész információkkal rendelkezik. Dömötör István: a XVII. kerületi Csévéző úti tarvágásnál látta, hogy jönnek-mennek emberek és elviszik az erdészek által kitermelt fákat, ez egy faértékesítés volt? Szabó Péter (erdőgondnok): igen, vannak olyan lakosok, akik tudják és jönnek a fáért. Az Erdészet abból él, hogy kivágják és értékesítik ezeket a fákat és az ilyen vágás-takarításnál a pénzt visszaforgatják az erdőbe, mert az Erdészet nem termel profitot. Szállítójeggyel legálisan viszik el a fát.
1184. Budapest XVIII. kerület, Üllői út 400.
6 Dömötör István: ezt a kerületi sajtóban meg lehetne jelentetni. Megfelel-e a valóságnak, hogy azon az útvonalon, ahol a repülőgépek alacsonyan szállnak, ott a fák hamarabb lesznek szárazak és alacsonyabbra nőnek? Szabó Péter (erdőgondnok): a XVIII. kerületi Csévéző úti erdőnek gyakorlatilag egy védelmi funkciója van, elzárja a lakosokat a hanghatásoktól ill. a környezeti károktól, amit a Repülőtér okoz, itt érezhetően a fák teteje károsodik. Dömötör István: akkor ez kimutatható, hogy abban a vonalban a fák károsodtak és alacsonyabbra nőnek? Szabó Péter (erdőgondnok): igen, de nehezen bizonyítható. Ahogy haladnak lefelé délnek egyre alacsonyabbak az erdők és egyre rosszabbul fejlődnek, de ennek az is az oka, hogy a termékeny talajvastagság egyre csökken Vecsés felé. Egy nagy kavicspadka van alatta, azért száradnak el a fenyők, itt egy állomány átalakítást kell a következő tíz évben végrehajtaniuk. Kőszegi János: az erdei tornapályák nyomvonalán sok tuskó van, ami veszélyes, ezeket el lehetne-e távolítani? A jelzéseket kik teszik ki, amik ott vannak, azok erdészeti jelzések? Kap-e értesítést az Önkormányzat a munkálatokról, hogy az alvállalkozók engedéllyel dolgoznak-e? Szabó Péter (erdőgondnok): a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. külső vállalkozókat is foglalkoztat, ezekkel minden esetben szerződést köt, minden egyes vállalkozónál kell lenni szerződésnek, amin az erdészetvezető, az Ő és a vállalkozó aláírása van, ha viszi a fát, akkor meg szállítólevélnek, amit a kerületi vezető erdész állít ki. Minden évben január-február hóban tájékoztatják az önkormányzatokat a kerületben történő fakitermelési munkákról. Dömötör István: ezt most megkapták, de a korábbi években nem jutott el hozzájuk. Krizsák Zoltán (parkfenntartási műszaki vezető): az Önkormányzattal 20 éve van kapcsolatuk, közösen dolgoznak a jóléti dolgokban, ami jelenti a szemétgyűjtést, a karbantartást, a két tornapálya elkészítését is. Gyakorlatilag minden évben kapnak segítséget az Önkormányzattól. A Flór Ferenc utcai tornapálya mentén le lettek vágva a fák, laza homokos a talaj, azért bukkantak ki jobban, most lesz egy felújítás, amiben ezeket a problémákat is megoldják. A jelzéseket magánszemélyek teszik, ami úgymond illegális, ezek kerékpárutak, de szemet hunynak felette, amíg nem károsítják a természetet. Kőszegi János: szeretné tudni a két erdész elérhetőségét. Krizsák Zoltán (parkfenntartási műszaki vezető): természetesen megadják. Nagy János: a felújító vágások közötti különbségről szeretne beszélni, hogy tarvágás vagy felújító vágás legyen vagy amikor megmaradnak a fák, de a nővőtér fokozatos növelésével lehet gazdálkodni. A lombfelület mennyisége a második esetben nagyobb, mint a tarvágás esetében, ez ellentmond a fakitermelés szemléletével, de a széndioxid lekötés szempontjából ez számít. A tervezéskor azt is figyelembe kellene venni, hogy a lombfelület mennyisége állandó legyen. Ez a kérdése, hogy figyelembe veszik-e ezt a tervezésnél egyéb lombos fáknál ill. az akácnál? Szabó Péter (erdőgondnok): természetesen figyelembe veszik, a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. az egyik élenjárója az erdőgazdálkodásnak, mint már említette a kerület az erdősztyepp klímához tartozik, szinte félsivatagos körülmények között kell gazdálkodniuk. Hiába akarnak 1184. Budapest XVIII. kerület, Üllői út 400.
7 felújító vágást csinálni, ha alatta nem marad meg az akác, mert nem alkalmas rá. Ezeket a felújítási módokat nem Ő találta ki, ez a hatékony módszer ezen a területen, tarvágásokat csak az akácnál hajtanak végre, ahol lehet szálalnak. Ezt inkább a budai oldalon tudják megtenni. Az erdészek elve, hogy legalább olyan erdőt hagyjanak maguk után, amiket az Ősöktől kaptak, ezt ezen a területen így lehet megoldani. Nagy János: milyen arányú az egyéb lombos fa és az akác mennyisége? Szabó Péter (erdőgondnok): azt nem tudja, az az üzemtervben van benne, de a fő fafajok a pesti oldalon az akác, fenyő, nemes nyár és a kocsányos tölgy. Ott ahol lehetett a fásítás során tölgyeseket telepítettek. Sajnos a páratartalom csak 30 % és egyre szárazabb lesz és a tölgyeseket a hernyók is támadják, de kímélik a tölgyeseket, ahol tudják, ahol lehet szálalást végeznek. Kőszegi János: a tölgyeseknél sem lehet megoldani a szálalást? Szabó Péter (erdőgondnok): itt kocsányos tölgyesek vannak. Jelenleg folyik egy érdekes kísérlet a Nagykőrösi út mellett, ahol akáccal fertőzött természetvédelmi területek vannak, ott kocsányos tölgyeseket próbálnak talajelőkészítés nélkül teljes tölgyállományt létrehozni. Öt év múlva kiderül sikerült-e. Szemléletileg már a természetközeli erdőgazdálkodásnál vannak, de esőt csinálni, talajnedvességet és légnedvességet varázsolni nem tudnak. Dömötör István: igen, más léptékekben gondolkodnak, nekik öt év nagy idő. Dimity Miklós: van-e pozitív elmozdulás a lakosság önkéntes szemétlerakásának csökkentésében? Szabó Péter (erdőgondnok): amennyire meg tudja ítélni, igen, ha csak az utolsó tíz évet veszik alapul látszik, hogy kevesebb a szemét. Kerül ki szemét, de már nem annyi, lezárták az erdőbe vezető utakat, sorompó van és a lakosság is sokat változott. Ami még problémát jelentett, hogy régen volt sok hivatalos szemétlerakó a kerületben, de már nincs, fizetni kell érte. A Városüzemeltető Kht. is gyűjti a szemetet, de kerületben kéthetes rendszerességgel gyűjtik össze Ők is az erdőszélekről. Több góc van, de inkább a külső széleken. Ami inkább problémát jelent, az a rongálás, sajnos a tornapályákat nem arra használják, amire kell. Gyakorlatilag a kerületben egy erdészük van, aki nem tud mindenhol ott lenni. Összedolgoznak a vadásztársaságokkal, meg a mezőőrökkel is majd és szólnak egymásnak, hogy hol mit láttak. Petrovai László: kérdi, hogy az erdő karbantartásába bele lehetne-e vonni a lakosságot, valamilyen szociális alapon, szociális faosztás vagy önkéntes munka besegítéssel? Szabó Péter (erdőgondnok): vannak ilyen tapasztalatok, de ezek nem jó tapasztalatok, mert az ember egységnyi idő alatt minél több fát szeretne begyűjteni és akármit mondanak, az egy szakmai munka, amihez tapasztalat kell, felügyelni kell, mert olyan fákat vágnának ki, amit nem kellene. Ha tarvágás történik, akkor a faanyagot a helyi lakosság veheti meg. Ezeket nem kell meghirdetni, mert sokan jelentkeznek. Fát az erdőből csak engedéllyel lehet kivágni és elvinni, nekik is engedélyt kell kérni a hatóságoktól. 2500,-Ft/m3. Petrovai László: felügyelettel gondolta és meg is lehetne hirdetni. Szabó Péter (erdőgondnok): ezek a csatornák már működnek, elszállítani messzire nem érdemes, helyi lakosok vásárolnak. Ez korlátozott mennyiség. 1184. Budapest XVIII. kerület, Üllői út 400.
8 Petrovai László: de szélesíteni kellene ezt a kört, be lehetne vonni másokat is, mert nem biztos, hogy az él a lehetőséggel, akinek a legnagyobb szüksége van rá. Dömötör István: ezzel kapcsolatban neki egy fenntartása van, hogyha meghirdetik, akkor rájárnak majd az erdőre felügyelet nélkül is. Dimity Miklós: kérdezi, hogy a kerület erdei kb. mennyi idősek lehetnek, mikor, kik ültették? Krizsák Zoltán (parkfenntartási műszaki vezető): az üzemtervben pontosan benne van, mikor vágtak, mit végeztek az erdőben stb. Szabó Péter (erdőgondnok): a XVIII. kerületi erdőrészleteknek van egy törzskönyve, mekkora területű, milyen fafajú, hány köbméter fa van benne, milyen talajú, milyen a vízháztartása, mit kell csinálni a következő 10 évben, ez Európa legnagyobb ilyen adatbázisa. Krizsák Zoltán (parkfenntartási műszaki vezető): az 1900-as századforduló előtt a pesti oldalon 89 hektár erdő volt. Az utolsó nagy erdőtelepítés a 1970-es években volt, amikor ezer hektárt telepítettek. Somody László (kerületi lakos): van a kerületben egy Balázs tónak nevezett horgásztó, ami önkormányzati területen van, egy horgászegyesület kezelésében, ahol elöregedtek a körülötte lévő fák, nagyon örülne, ha abban segítséget nyújtanának, hogy megnézik és megmondanák, hogy milyen fákat telepítsenek. Szabó Péter (erdőgondnok): természetesen ebben szívesen segítenek, kéri egyeztessenek időpontot. Dömötör István: köszöni szépen, hogy eljöttek, szeretne kapcsolatban maradni velük, kéri hogy ha a mezőőri szolgálattal kapcsolatban vannak tapasztalataik akkor jelezzék. Köszöni a részvételt az ülést bezárja. (A Bizottság a napirendi pontokban nem hozott határozatot. ) K.m.f. Dömötör István s.k. elnök Jegyzőkönyvvezető: Pongóné Márton Márta
1184. Budapest XVIII. kerület, Üllői út 400.
