A munkanélküliség hatása az egyénre Történelmi korszakok és a munka világa Munka és a társadalom • • • • •
Munka fogalmi megközelítése Munka szerepe az ember életében, társadalmi korokban. Munka szerepe napjainkban Munkahely és jelentősége Munkanélküliség következményei
Horváthné Szittyai Sára Budapest
Mi a munka?
-
Pistike! Vidd le a szemetet! Na már megint dolgozni kell. Mindig csak a munka!
Munka: szláv eredetű szó, eredetű jelentése: kín, gyötrelem, szenvedés, erőfeszítés, vesződség. (Wikipedia)
Mi a munka? (közgazdasági, szociológiai értelemben)
A munka, olyan ember vagy (és) gép által végzett célirányos tevékenység, mely valaminek a létrehozására, vagy megváltoztatására irányul, annak érdekében, hogy az ezzel létrejövő javakat, termékeket maga az ember vagy mások használni, hasznosítani tudják.
Munkavégzés szerepe az ember életében, a társadalomban
• • • •
A munka antropológia fogalom is, az ember szabad tevékenységét jelenti, amely által személyisége fejlődik. A munka valójában tudatos, cél-, eredményorientált tevékenység, amely hatást gyakorol a személyiségre, a társas és magánéletre egyaránt. Az emberi szükségletek és a személyiség fejlődés sorrendiségét leginkább a maslow-i piramis ábrázolja Az alapszükségletek maslow-i hierarchiájában az önkiteljesedés áll a csúcson, elérése csak munkával lehetséges. A munkának van közösségi dimenziója is. A munka olyan dologra irányul, ami másnak is jó. Életünk az emberek munkája által lesz szebb, jobb. Korunkban az ember munkája áruvá vált, értékét a kereslet-kínálat határozza meg. Sokszor nem az önkiteljesedés érdekében végeznek az emberek munkát, hanem a megélhetés szükségéből.
Munkavégzés szerepe a társadalomban Abraham Maslow 1908 – 1970 amerikai pszichológus Maslow-piramis • • •
• •
Legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek: az éhség, szomjúság stb. a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek részben kielégítettek. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz :a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.
A munka megítélése a különböző korokban (társadalmi, filozófiai) Ősközösség A munka, mint tevékenység egyidős az emberiséggel. A munka jellege, keretei és hatásfoka a történelem során folyamatosan változott, mivel az ember igyekszik kevesebb fáradsággal életben maradni, ezért leginkább olyan eszközök előállításán fáradozik, amelyek a munka testi, fárasztó jellegét csökkentik, vagy megszüntetik.
•
Ősközösség: mindenkinek van feladata, gyűjtögető (zömében a nők), halászó, vadászó (férfiak). A tevékenységek az alapvető szükségletek kielégítésére irányulnak.
A munka megítélése a különböző korokban (társadalmi, filozófiai) Görög kultúra •
•
•
Ókori (homéroszi) görög kultúrában a család a birtok és a munka első helyen szerepelt a homéroszi korban élő görgök értékrendjében. elfogadott volt az egyszerű közemberek és nemesek körében egyaránt Klasszikus görög kultúrában jelentős változás a munka megítélésben: a földművelést még becsben tartják, más részére végzett (termékkészítés, szolgáltatás) munkában tevékenykedő embereket alacsonyabb rendűnek tartják. Platon: akiknek dolgozniuk kell, azoknak el kell fogadniuk alsóbbrendű mivoltukat. Szókratész és Arisztotelész is úgy vélte a mechanikus tevékenység lealacsonyítja az embert, az emberi elmét. A hellenisztikus kor filozófiai irányvonala, a sztoikus gondolkodás: az ember összhangban éljen a természettel, a körülötte élő emberekkel. A munka is a dolgok rendjéhez tartozik. Előtérbe kerül a munka és a dolgozó fontossága. Kialakult a hivatás fogalma.
A munka megítélése a különböző korokban (társadalmi, filozófiai) Ókori Róma Ciceró, hétköznapinak és nem kívánatosnak tekintett minden bérmunkást, csak a magának dolgozó embernek volt tekintélye. A nagybirtokon és rabszolga munkán alapuló mezőgazdasági rendszert idealizálták A rabszolgaság visszaesésével megnőtt a presztízse a földjét művelő parasztnak. A hódító politika két legfontosabb eleme a katonaság és az élelmezés biztosítása a légiók és a városi lakosság számára. (A veterán katonák földet kaptak.) Megnő a kézművesek státusza. Jelentős szerepet tölt be képzésük. Egyre több szabad embert foglalkoztattak közmunkában. Nem csak a férfiak dolgoznak, hanem a nők is: szabászat, parfümipar, ápolás, bábaság. A nők meghatározó szerepe azonban még mindég a háztartás, gyermeknevelés, anyaság maradt.
A munka megítélése a különböző korokban (társadalmi, filozófiai) Korai zsidó – keresztény kultúra
Ókori héber felfogás szerint a munka nem lehet becstelen a férfi számára nem ítélték el a bérmunkát. Biblia példák: Dávid pásztorkodik, Saul földet művel, József ács, Jézus tanítványai is munkások, kézművesek. A korai keresztény világ pozitívan vélekedik a munkáról Sőt Pál apostol, „Aki nem dolgozik, ne is egyék” Keresztényi közösségek (III. sz.) olyan szociális közösségek voltak melyek munkát adtak és támogatták a munkaképteleneket. Szerzetesrendek alakulása után a munka jelentősége megnőtt. Bencések a napot 3 részre osztották: 1. Imádság 2. Alvásétkezés-pihenés 3. Munka. Társadalmi jelentősége: a munka az ember morális kötelezettségévé vált.
A munka megítélése a különböző korokban középkor (kezdete: 313, a kereszténység gyakorlatának elfogadtatása/410 nyugati gótok kifosztják Rómát/476 a nyugat-római Birodalom bukása) (vége: 1492 Amerika felfedezése/angol polgári forradalom kezdete)
A munka az érdeklődés középpontjába kerül Ok: találmányok, technika vetésforgó, szügyhám, állati erő bevonása a mezőgazdaságban, a nehézekék elterjedése, a fegyverek fejlődése Mesterségek társadalmilag elismertté válnak. Jelentős szerepe lesz az iparosok oktatásának, képzésének. Egyházi felfogásban a munkának 3-as szerepe van a lelki élet kialakításában 1. A restség veszélyeinek elhárítása 2. Mód a közösségi szolgálat és az önellátás megvalósítására 3. A munka által az ember gyakorolhatja a természet feletti gyámságát A kort a papok, a nemesek, katonák, dolgozók egymásra utaltsága jellemezte. A dolgozók a társadalmi ranglétra alsó fokán álltak, de fontos helyük és szerepük volt a társadalomban és a kötelezettségen kívül bizonyos jogok is megillették. (Ipar-céhek-kereskedelem-várok és városállamok)
A munka megítélése a különböző korokban (társadalmi, filozófiai)
Újkor: reformáció-felvilágosodás-ipari forradalom kora Luther(1483-1546): a társadalom és a társadalmi osztályok alapja a munka. Annak a mesterségnek a hagyományai, amibe beleszülettünk, határozzák meg azt a keretet, amiben élni és dolgozni kell. Kálvin(1509-1594): nem elég beérni azzal amibe beleszülettünk, a dolgozóknak a képességeik szerint kell megválasztani a munkát. Elismerte a kereskedelmet, a hasznot, a pénzügyeket, ha az becsületes munkának az eredménye, akkor a hasznot Isten áldásának tekintette. Thomas Hobbes (1588-1679) A közösség tagjainak az a kötelessége, hogy mindenki kivegye a részét a munkából, cserébe jogokat kapnak. Az elvégzett munka határozza meg az áruk értékét. A fejlődés záloga a munka, a tudomány és a találmányok. Diderot (1713-1784) hitt a racionalizmusban, az emberi fejlődésben. Küldetésnek tekintette, hogy megtanítsa a dolgozókat, az önbecsülésre. Voltaire (1694-1778) „Műveljük kertjeinket.” a fejlődés mibenléte az isteni gondviselés helyett az emberi erőfeszítésen alapszik. Az életet a munka teszi elviselhetővé. Jean-Jacques Rousseau (1717-1778) „Az embernek a társadalomban dolgozni kell…Inkább legyen cipész, mint költő” Adam Smith, (1723-1790) úgy vélte, az emberek megértő képességét, természetét „munkaszerepe” határozza meg. A munkamegosztás, de a szélsőségig vitt munkamegosztás az ember számára veszteséget okozhat, mivel elsorvaszthatja az elmét, a túlságosan elaprózott, rutinszerű munkavégzés. Utópista szocialisták elutasították a munka racionalitáson és költséghatékonyságon alapuló szemléletét. A munkára kreatív, felszabadító erőként tekintettek, amely jó értelemben formálhatja a dolgozókat és a világot.
A munka megítélése a különböző korokban (társadalmi, filozófiai) Újkor második szakasza: modern kor Az iparosodott társadalom kezdeti szakaszában a munka (főként a bérmunka) központi szerepet tölt be. A házimunkát, az önkéntes munkát a gazdasági szemlélet nem ismeri el. A nyilvános szférában végzett munka ruházza fel, az egyént társadalmi létezéssel és identitással. A munka kötelezettségeket és kötelességeket követel, ugyanakkor jogokat is ruház azokra, akik a munkaerőpiacon munkát vállalnak. A XX. Század modern, gépesített gyárai „fogaskerékké” alacsonyítják le a dolgozót. A munkások élete mégis könnyebb, kevesebb a munkaidő. Különböző juttatások vannak: fizetett szabadság, egészségügyi ellátás. Hozzáférhetővé válik a kultúra, a képzés..
A munka megítélése a különböző korokban (társadalmi, filozófiai) Újkor második szakasza: modern kor Általános vélekedés az ipari kultúrákban, hogy a nem más, mint mások hasznára fordított idő. Thorstein Veblen (1857-1929, norvég származású amaerikai szociológus): Álláspontja szerint a tudomány és a technológia helyett az értékesítés került az ipar centrumába. Ellentmondást lát az emberi szükségleteket kielégítő javak és a profittermelő áruk előállítása között. Henri-Louis Bergson (1857-1941, francia filozófus); az ember alapvetően feltaláló, annyiban értelmes lény, amennyiben kézműves. A munka olyan érzésekkel tölti fel az embert, amelyek felemelik, és lendületet adnak. Hendrik de Man (1885-1953, belga történész-politikus) a legtöbb munkás általában örömöt keres a munkában, és úgy tekint rá, mint megélhetési eszközre.. Hannah Arendt (1906-1976, zsidó-német származású amerikai filozófus) A kéz és a fej használata olyan tartós, ember alkotta dolgok létrehozására szolgál, amelyekkel más dolgokat hozhatunk létre. II. János Pál (Karol Józef Wojtyła, 1920-2005, 1978.-tól a római katolikus egyház feje) a munka az ember megkülönböztet. jegye: „Ugyanis egyedül az ember alkalmas a munkára, egyedül az ember dolgozik, s ezzel tölti földi életét.” . A munka az egyéni becsület és szabadság, valamint a közösség támogatásának az alapja.
Legfőbb kortörténeti jellemzők 1. Őskor, ősközösségi társadalom: munka = létfenntartás szükséglete, tisztelet övezi a közösségben a nemek között munkamegosztás van Kortörténeti váltás okai: változik, átalakul a javak elosztásának aránya, a termelőeszközök, termelési módok. Földművelés, állattartás, állandósuló területi tartózkodás. Kialakulnak a társadalmi osztályok, rétegek.
Ókor (i.e: 4. Évezredtől, 3. Századig) rabszolga tartó társadalmak. A másoknak végzett munkának nincs értéke.A saját magának végzett munkának van becsülete. Az ókor későbbi időszakában (rabszolgatartás csökkenése, megszűnése) nem becsülik az olyan szabadembert sem, aki másnak végez munkát, így az ókori közmunkásokat sem. Némi becsülete van a földművelésnek, miután a veterán katonák „jutalmazása” a földhöz való juttatás, a szolgáltatásokat és kézművességet végzőknek. Tipikus női munkák: parfümgyártás, ápolásgondozás. A nők fő feladata a család, a háztartás ellátása a gyermeknevelés. Kortörténeti váltás okai: ókori társadalmak szétesése, népvándorlás, kereszténység térhódítása, új társadalmi formációk kialakulása,
Középkor (4.századtól- 16. Századig) Pápaság, fejedelemségek, királyságok, császárságok kialakulása, megszilárdulása. Hűbéri társadalmak. Nemesség jobbágyság, Városok és városállamok, szabad polgárság, kézművesek és egyéb szolgáltatást végzők. A munka szégyen, főként az urak számára. Nemek közti munkamegosztás: munka világa a férfiak számára nyitott a nőkre szabott szerepek: család, háztartás, gyermeknevelés, ápolás, gondozás. Férfiak: katonaság, kézművesség. Jellemző még mindég, hogy a más számára végzett munkának nincs becsülete, de egyre nagyobb tiszteletet élveznek a különböző kézműves és szolgáltatást nyújtó szakmák. Beindul ezek képzése (céhek). Kereskedelem és a hadviselés területén a hajózással kapcsolatos szolgáltatások. A munka megítélését az egyházi gondolkodás is befolyásolja.
Kortörténeti összefoglaló Kortörténeti váltás okai: Amerika felfedezése, európai hatalmak erőviszonyainak és súlypontjainak változása. Gyarmatokkal rendelkezők hatalma nő. Átrendeződés kihat a világgazdaságra és a kereskedelemre egyaránt. Új társadalmi osztályok és ezen belül rétegződések. Tőkések, bérmunkások.
Újkor (Korai: 16. Századtól 18. Századig): európai török terjeszkedés, reformáció, felvilágosodás, ipari forradalom, polgári forradalmak. Fennmarad a másoknak végzett munka lenézése. Korai (vad) kapitalizmus. Bérmunkások, szakmunkások, iparosok, szolgáltatók. A szakmunkások, illetve a képzettséget igénylő foglalkozások presztízse nő. Szakképzés (inasok) fontos szerepet kap. A technikai fejlődés, a termelőeszközök modernizációja kihat a munkaerő-piaci keresletre.
Kortörténeti összefoglaló Kortörténeti váltás okai: új piacok, új energia lelőhelyek megszerzése I. világháború, orosz forradalom, Trianoni békeszerződés, szovjetállam és a kommunista eszmék térhódítása, Modern-kor, (19. Századtól napjaink is): rövid ideig tartó gazdasági Újraépítkezés. Világgazdasági válság 1929-1933. Fasizmus térhódítása II. világháború. 1945 után a világ társadalmi és gazdasági értelemben kettészakad. Kapitalista, szocialista országok. Hidegháború korszaka. Eltérő a gazdasági, társadalmi és technikai fejlődés. a szocialista marad alul. Szocialista tábor: A munka szerepe ideologizált. Kiemelkedő szerepe van A munkásságnak. Munkanélküliség nincs. A munkakerülés büntetendő, jogi címkéje, közveszélyes. Gazdasági termelésben nem választódik szét az értékteremtő tevékenység az értéktelentől. A gazdasági, társadalmi kultúrát Áthatja a szocialista humanizmus, Erre épülnek azok az intézkedések, melyek a különböző osztályok, rétegek közötti különbségek ellensúlyozása Érdekében születnek meg. (pl. lakáselosztás, üdültetés stb.) Kapitalista tábor: legkisebb megbecsülése a bérmunkának van. A Technikai fejlődés többirányú hatást gyakorol a munkaerő piacra. Egyrészt csökken az élő munkaerő iránti kereslet, másrészt nő a magasan kvalifikált szakemberek iránti igény. A társadalmi, gazdasági kultúra egyre magasabb színvonalon mozog. Az emberek életszínvonala nő. A társadalmi különbségek ellensúlyozása érdekében egyre több, a társadalmi szolidaritást kifejező intézkedések születnek. Az európai kapitalista országok fejlődésének záloga az Európai Unió megalakulásában keresendő (kezdet: 1950 Szén és Acélközösség. hat alapító: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország és fejlődésével egyenes arányban van. 1957: Európai Gazdasági Közösség)
Kortörténeti összefoglaló Modern-kor, napjaink Kortörténeti váltás okai: Közép- és Kelet-Európa, rendszerváltozás és globalizáció Rendszerváltozás társadalmi, gazdasági következményei: Kialakul a demokratikus jogállam, választási rendszer. A társadalmi Politikai rendszer átalakulása. Többpárti parlamenti demokrácia. Civil önszerveződések. Piacgazdaság újrateremtése. Tulajdonviszonyok átalakítása. Állami szerepvállalás visszaszorítása. rétegződés is fokozatos átalakuláson megy át. A rendszerváltással újabb osztályok és társadalmi rétegek jönnek létre. (felső, középső, alsóközéposztály, szegények és mélyszegénységben élők. A köztulajdon magántulajdonná való átrendezése, a vállalkozások beindulása, a munkanélküliség megjelenése kapitalista társadalmi berendezkedés képét mutatja. Visszatér a bérmunka. .A mások részére végzett munka társadalmi megbecsülése ismét nagyon alacsony. A vállalkozások egyre több képzettséget igénylő szakmára, szolgáltatásra szerveződnek. A hazai tőke mellett, megjelenik a külföldi tőke. A munkaerő ismét áruvá válik. Komoly társadalmi problémát jelent, a nagyszámú, szakképzetlen munkanélküli jelenléte a munkaerő-piacon. A munkaerő piaci kereslet szempontjából a munkavállalói törekvések középpontjába a több lábon állás lehetőségének megteremtése a fontos. Az élethosszig tartó tanulás, a mobilizálhatóság szükségletté válik. A 2004-évi uniós csatlakozás során lehívható támogatások révén lehetőség nyílik az ország Európához történő felzárkózására. Az országot mind társadalmi, mind gazdasági szempontból mélyen megérinti a 2008. Évi világgazdasági válság. Hatása a mai napig tart.
Munka szerepe napjainkban A munka egyidős az emberiséggel. A munka, mint tevékenység hatása az ember életére segíti a személyiség fejlődését, anyagi, erkölcsi elismeréssel jár a munka jelenti a megélhetés alapját . A munka jellege, keretei és hatásfoka a történelem során folyamatosan változott, az ember igyekszik kevesebb fáradsággal életben maradni, ezért olyan eszközök előállításán fáradozik, amelyek a munka testi, fárasztó jellegét csökkentik, vagy megszüntetik. Milyen változásokon ment keresztül a munka napjainkban? A munka térbeli és időbeli egységének felbomlása
Felgyorsult innováció
A komplexitás növekedése
Szervezeti változások Teamek és team munka
Munka szerepe napjainkban A munka térbeli és időbeli egységének felbomlása Tények, okok a munka térbeli és időbeli egységének felbomlásával kapcsolatban információs technológia térhódítása
a munka időbeli és térbeli elrendeződése
a virtuális munkahely struktúra a munkatársak virtuálisan vannak kapcsolatban egymással, munkájukat számítógépes hálózatokon keresztül végzik.
a szolgáltatást igénybevevők igényei is nőnek a szolgáltatásokkal szemben,
egységnyi idő alatt szeretnének egyre több mindent elintézni várakozás és idegeskedés nélkül.
Munka szerepe napjainkban Felgyorsult innováció Mit is jelent a munkavilágában a felgyorsult innováció? egyre nehezebb naprakésznek maradni
folyamatosan keresni kell az innováció lehetőségét
a szervezetben működő képes modell felállítása a menedzsmentnek feladata, át kell gondolnia, hogy hogyan tudja támogatni, serkenteni, a humán erőforrásban rejlő innovációt, ötletet, kreativitást. A munkafeladatok egyre komplexebbé válásával speciális képességek iránti igény kialakulása. • Ilyen képességek például: • hogy gyorsan tanuljunk, • szelektálni tudjuk a pontos és releváns információkat a viszonylag ismeretlen információhalmazból, • strukturált, jó kérdésfeltevés, • jó helyzetfelismerő képesség, • praktikus gondolkodás, a jövő elővételezése a „hatodik érzék” alapján, • fejben gyors SWOT (Strengths – Erősségek, Weaknesses – GYengeségek, Opportunities – Lehetőségek, Threats – Veszélyek) analízis készítése a helyzetről, • gyors alkalmazkodás a szociális helyzetekhez és elvárásokhoz. A képzések területén a formális képzések helyett inkább az informálisabb mentori rendszer (egy tapasztaltabb kollégától lehet megtanulni a munkát) Az a szervezet, amely képes a dolgozók innovációját, kezdeményezőkészségét előhívni, és ezeket a törekvéseket támogatni, letképes, ú.n. tanuló szervezetté válik
Munka szerepe napjainkban A komplexitás növekedése Komplexitás növekedése Korábban az információkhoz való jutás jelentett nehézséget, ma ennek ellenkezője a túlterhelés nő a szelekciós képesség, ismeret és tudás fontossága A fogyasztói társadalom kialakulása fogyasztóorientáltság a fogyasztók egyedi igényei, a személyre szabott, szűk piaccal rendelkező termékek termelése, egyedi jellegű szolgáltatások iránti igények válnak meghatározóvá a szaktudás specifikációját is jelenti, olyan szakismeretekre kell szert tenni, amire valószínű nem mindenki képes. A komplexitás növekedésével a tudáson kívül előtérbe kerülnek a magas szintű szociális készségek meglétének fontossága az emberek minél inkább képesek legyenek magas szintű együttműködésre
Munka szerepe napjainkban Szervezeti változások Szervezeti változások A vállalatok egyre inkább csak egy-egy projekt kivitelezésére alkalmaznak embereket, vagy kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatnak. Előny és hátrány egyben: • a projektre szerződött munkavállalók nem a hagyományos értelembe vett alkalmazotti attitűddel állnak a munkához, vállalkozóként gondolkodnak, éreznek, viselkednek. • A projekt befejezése után továbbállnak, egy másik projektben kamatoztatják szaktudásukat. Határozott előny: • felelősséget éreznek szaktudásuk szinten tartásáért, önmaguk képzéséért. • Minél több, többféle projektben vesznek részt, annál több készségre, ismeretre tesznek szert, és annál keresettebbek lesznek a munkaerőpiacon. • Magától a cégtől kevésbe függnek, elkötelezettségűk a céggel szemben kisebb, de mivel a projekttől függnek inkább inkább ezért sokkal nagyobb az elkötelezettségük a projekt feladattal és a team-mel szemben. Jellemző karrierút a hagyományossal szemben: • megnő a mobilitás a határozott idejű szerződés miatt, a munkavállalók 2 – 4 évente váltanak munkahelyet és sokszor foglalkozást is • nő az alkalmazkodóképesség (szervezetre, munkavállalóra nézve egyaránt) a gyakori és gyors környezetváltás miatt • Munkáltatói szinten következmény a szervezeti struktúra átalakulása, rugalmasabbá válása.
Munka szerepe napjainkban Teamek és team munka A projekt alapú team munkának egyre nagyobb szerepe van szervezetekben, vállalkozásokban egyaránt. A hatékony team munkára jellemzői: • a tagok egymás közt megosztják a feladat végrehajtása érdekében tudásukat, •
A teamek struktúrája, felépítése meghatározza, hogy a tagok, hogyan tudnak jól együttműködni, jó teljesítményt nyújtani,
•
egyre inkább elterjedőben vannak a virtuális teamek, tagjai a (akár) világ különböző pontjain dolgozó, egymást személyesen nem ismerő emberek, akik térbeli, időbeli és szervezeti határokat áthidalva dolgoznak közösen egy problémán vagy feladaton, amelyhez egy közös vizuális felületet vagy egyéb elektronikus kommunikációs eszközt használnak.
•
A team munkára épülő szervezetekben a vezető szerepe is megváltozik, a napi szintű ellenőrzés helyett a team mentoraként működik.
Munka szerepe napjainkban összefoglaló A munka világának főbb változásai:
A szervezetek struktúrájának változásai:
• nagyobb szintű komplexitást tartalmaz a munka feladatának jellege,
• gyorsaság, rugalmasság,
• megnő a team munka, és az együttműködés szerepe,
• a fogyasztók értékrendszerének folyamatos monitorozása,
• egyre nagyobb szükség van a munkavállaló szociális készségeire,
• kifinomultabb versenyhelyzet,
• felértékelődnek a technológia használatához szükséges kompetenciák, • az „időnyomás” nagyobb mértékű, • a mobilitás vállalásának szerepe és megnő.
• kisebb szintű hierarchia és nagyobb döntési autonómia, • kisebb a valószínűsége az élethosszig tartó karriernek.
Munkahely és jelentősége
Munkahelyi konfliktusok, problémák (emberi, szakmai, egyéni/közösségi) = személyiség fejlesztés Konfliktusok, problémák megoldására használ eszközök, technikák segítő
= további karriert meghatározó, tényezők
Munkahelyi kapcsolatok, kapcsolati háló nagysága, minősége
Munkahelyen belüli mobilitás, rugalmasság, (csapat/egyéni) szakmai ismeret bővítése
= meghatározó lehet, munkahely váltásnál, elvesztésnél
= pályamódosítást elősegítő
Munkanélküliség következményei
?
•
Miért fontos számunkra a munka keretet ad életünknek, meghatározza identitásunkat, életritmusunkat, kapcsolatainkat
befolyásolja lehetőségeinket pszichikai, fizikai
állapotunkat TÁRSADALMI TAGSÁGUNK MIBENLÉTÉNEK ALAPVETŐ MEGHATÁROZÓJA
következményei munkahely elvesztése 1.
Munkanélküliség
Lehetséges negatívumok GAZDASÁGI: • • • • •
Megszűnik vagy csökken a rendszeres jövedelem Felbomlik a családi költségvetés egyensúlya Anyagi kényszerhelyzet elszegényedés Létbizonytalanság, kiszolgáltatottság Szociális támogatások igénybevételének kényszere
ÉLETMÓDBELI: Megszűnik a munka mindennapi életszervező funkciója napi aktivitás változása. • Az egyén passzívvá válik, több időt tölt alvással, tévézéssel • Fizikai mozgástér beszűkülése ÉRZELMI.LÉLEKTANI: • Az értéktelenség átélése (fölöslegessé válás érzése) reményvesztettség, kiábrándultság, apátia, levertség, az idő szépfolyása ÉNRE GYAKOROLT HATÁS: • Önkép, önértékelés sérülése önbecsülés, önbizalom csökkenése, kisebbrendűség érzés FÜGGŐSÉGI ÁLLAPOT KIALAKULÁSA: • Megnő a cigaretta, az alkohol fogyasztás (fiataloknál drogozás)
Munkanélküliség következményei munkahely elvesztése 2. BŰNÖZÉSRE, ERŐSZAKOS CSELEKEDETRE VALÓ HAJLAM ERŐSÖDÉSE: • Felmérések kimutatták, hogy a munkanélküliek fokozottan hajlamosak az erőszakos cselekedetekre, másrészt áldozatokká válásuk is gyakoribb TESTI, LELKI EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁS: • Szomatikus egészség romlása stressz, magas vérnyomás, mentális egészség hanyatlása öngyilkosok száma nő • Minél hosszabb a munkanélküliség időtartama, annál biztosabban elindul a munkavégző képesség leépülése TÁRSAS AKTIVITÁS: • Kapcsolatok beszűkülése ismerősök, volt munkatársak elmaradása CSALÁDI KAPCSOLATOK: • Megváltozik a házastársi kapcsolatok minősége a családi légkör a munkanélküli férfiak feleségeinél szorongás, depresszió, ellenségeskedés válások száma nő A munkanélküliség pozitív hatást is gyakorolhat az egyénre. Sajnos nem általános, de vannak esetek amikor: • A munkanélküli új képességekre talál rá önmagában • Fontos értékeket fedez fel életében • Pályamódosítást hajt végre • Az új pálya új, sikeres távlatokat nyit meg számára
Munkanélküliség következményei az egyén testi és lelki egészségét befolyásoló tényezők Negatív hatású tényezők A munkanélkülivé válás okai, előzményei: Elbocsátás oka, az egyén elavult szakmával rendelkezik (strukturális) Önkéntesen vállalt munkahelyváltás. A régi munkahely elhagyása és az új munkahely elfoglalása között eltelik egy bizonyos idő (frikcionális munkanélküliség) Ennek hatása (+) is lehet. Gazdasági visszaesés, termelési igények csökkenése, munkaerő létszám felesleg keletkezik (recesszionális munkanélküliség). A munkanélküli léttel járó problémákkal kapcsolatos küzdelem
Szociális támogatások igénybevételi kényszere, anyagi támogatás kérése családtagoktól, barátoktól Lakóhelyre jellemző munkaerő piaci adottságok pl.: a térségben magas munkanélküliség. Pozitív hatású tényezők: Munkáltató által kezdeményezett elhelyezkedést segítő ú.n „gondoskodó programok” szervezése Állami (elsődlegesen munkaügyi központok) vagy civil szervezetek által rendezett álláskeresést segítő, támogató egyéni és csoportos foglalkozások, tréningek, klubok részvételi lehetőségének biztosítása.
A munkanélküliség hatása az egyénre összefoglaló Bűnös vagy áldozat a munkanélküli? Ez a kérdés a különböző történelmi korokban többször is felmerült a társadalom, a politika részéről. E témakörben a társadalom dolgozó, illetve nem dolgozó tagjai ma is gyakran találkoznak ezzel a dilemmával. Egy biztos, az az ember, aki elveszíti munkáját (főleg akaratán kívül), az komoly pszichoszociális krízist* él át. A munkanélküliség nagy kihívást jelent az egyén pszichoszociális egyensúlyi állapotának szempontjából. A korábbi egyensúlyi állapot vagyis az egyén társadalmi helyzetét, a társadalomba való integráltságát (szociális oldalt), s az ezt szolgáló alkalmazkodási stratégiáit (pszichés oldal), melyek egymásnak megfeleltek, és egyensúlyban voltak, a szociális oldal hirtelen felborulása (a munkahely elvesztése) felbillenti. Ennek az egyensúlyi állapotnak a felbomlásából fakadó következményekkel foglalkoztunk az előzőekben. A következő részek feladata a következmények felszámolását célzó stratégiák megvitatása és kidolgozása.
*Erik Erikson (1902-1994) vezette be a pszichoszociális krízis fogalmát. Szerinte a pszichoszociális krízis az emberi fejlődés velejárója. Azzal a feszültséggel jellemezhető, amely az ember egyes fejlődési időszakában lévő fejlődési feladatok végrehajtása során, illetve a társadalmi elvárásoknak való megfelelés kapcsán keletkezett stresszek átélése váltja ki az emberből.
