A MOST-HÍD párt programja

A MOST-HÍD párt programja

A program alaptézisei A HÍD az együttműködés, a nyitottság, a tisztesség pártja, a felelősség és szabadság pártja A HÍD a magyarok és szlovákok, magyarok és magyarok, valamint a más nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok közti megbékélés pártja. A HÍD azok pártja kíván lenni, akik békében és biztonságban akarnak élni, vállalkozni és dolgozni a kölcsönös bizalom, az egymás iránti türelem és megértés jegyében. A HÍD arra törekszik, hogy a szlovákok, a magyarok és más, Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek között a bizalmon és a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat jöjjön létre. A HÍD párt célja, hogy megteremtse a feltételeket Szlovákia valamennyi régiójának kiegyensúlyozott fejlődéséhez és kidolgozza a legelmaradottabb térségek megsegítésének tervét. A HÍD párt a nyílt párbeszéd és a felelős megoldások szószólója, mert ez a jövő útja. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági növekedés, valamint a társadalmi viszonyok stabilizálása csak akkor szilárdítható meg és válik fenntarthatóvá, ha megteremtjük a kölcsönös bizalom, a tolerancia és a biztonság feltételeit. A HÍD párt azonos feltételeket kíván teremteni Szlovákia valamennyi polgára számára a nyugodt élethez, és meggyőződése, hogy megteremthető a társadalmi igazságosság. A Szlovák Köztársaság többnemzetiségű, többnyelvű és többkultúrájú ország, ezért minden egyes lakosa számára azonos lehetőségeket kell teremteni a munkához, az érvényesüléshez és az együttéléshez. Meggyőződésünk, hogy csak a szabad társadalomban élő szabad emberek élhetnek teljes értékű életet. Éppen ezért támogatjuk és védelmezzük a polgárok szabadságjogait, a szólásszabadságot, a vállalkozás szabadságát, a politikai és egyéb szabadságjogokat, a magántulajdonhoz való jogot és a szabad emberek önkéntes jogát a kölcsönös együttműködéshez egy szabad társadalomban. Alapelveink jegyében a következő célok elérését tűztük ki: • a demokrácia védelme és bővítése, • az egyén szabadságának, a szólásszabadságnak, a vállalkozás szabadságának és a közélet szabadságának szavatolása, • a polgárok érdekeinek és alkotmányos jogainak képviselete, • az európai együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok ápolása • a Szlovákiában élő polgárok békés együttélésének és egyenlőségének a szavatolása tekintet nélkül a nemre, fajra, felekezeti hovatartozásra, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásra, valamint a szexuális irányultságra • együttműködés és kölcsönös tolerancia kialakítása az etnikai csoportok közötti viszonyban • a család szerepének megerősítése a jelenlegi társadalmi kihívásokkal összhangban • az esélyegyenlőség biztosítása mindkét nem számára, a fiatalabb és idősebb nemzedékek és a kevésbé fejlett régiókban élők számára és társadalmi szolidaritás elősegítése a hátrányos helyzetű csoportok iránt • a piacgazdaság támogatása és a magántulajdon védelme • a regionális különbségek enyhítése gazdasági téren és az életszínvonal tekintetében az európai és az állami fejlesztési politika révén, 

• szociális biztonság megteremtése a fiatalok, fiatal családok, idősek és az átmenetileg munkanélküliek számára, • komplex gazdasági, szociális és egészségügyi programok kialakítása a jobb életminőség megteremtése érdekében.

Gazdaságpolitika „Az állam van a polgárért, nem a polgár az államért“ Az utóbbi években, Szlovákiában a gazdasági fejlődés jelentősen visszaesett. Amíg 2007-ben és 2008-ban még érezhető volt a reformok jótékony hatása, 2008 végén és 2009 elején a gazdaság teljesítőképessége jelentősen és ellenőrizhetetlenül zuhanni kezdett. Ezt a visszaesést két tényezőnek tulajdoníthatjuk: egyrészt a gazdasági válságnak, másrészt a jelenlegi kormány hozzáállásának. 2007 óta fokozatosan romlott a gazdaság és a vállalkozók helyzete. Ebben az időszakban a gazdasági bizalom folyamatos csökkenése volt megfigyelhető, ami fokozatosan a történelmi mélypontra süllyedt. A kormány, tudatosan figyelmen kívül hagyva ezt a romlást, olyan intézkedéseket hozott, amelyek tovább rontották ezt az állapotot. Ezek közül a legfontosabbak a munkaerő-piaci rugalmasság romlása, a piacszabályozó szervek függetlenségének nagymértékű gyengülése, az egészségügyi biztosító rendszer szétverése, s nyugdíjrendszer folyamatos leépítése, vagy a pénzügyi és energetikai szektor befektetői ellen folytatott kontraproduktiv harc. A vállalkozói és beruházói környezet javítása érdekében szinte semmilyen pozitív lépés nem történt, aminek eredményeként csökkent a külföldi vállalatok beruházási hajlandósága Szlovákiában. A tudásalapú társadalom kiépítésének támogatása - ami elősegíthette volna Szlovákia versenyképességének növekedését - az elmúlt években meddő szándék maradt, pedig éppen ez segíthetett volna a gazdasági válság hatásainak enyhítésében. Eközben a korrupció soha nem látott mértékűvé nőtt, melynek hatásai makrogazdasági szinten is érzékelhetők és ma már a bruttó hazai termék néhány százalékát is kiteszik. A kormány intézkedéseinek negatív hatását felerősítette a világgazdasági válság, amelynek hatását Szlovákiára a kormány sokáig tagadta, értékes időt pazarolva el a válság kezelésében. A későbbi zűrzavaros lépések és a mondvacsinált válságellenes intézkedések hatalmas összegeket emésztettek fel az állami költségvetésből, hatásuk azonban jelentéktelen volt. A kormány jelenlegi lépései felelőtlen pénzszóráshoz, az államháztartás hiányának és az ország adóterheinek ellenőrizhetetlen növeléséhez vezetnek. Szlovákiának ezért a lehető leggyorsabban el kell gondolkodnia azon, hogyan folytassa a válságkezelést, és miként váljon majd sikeressé a globális piacon a válság utáni konjunktúrában. Nyilvánvaló azonban, hogy az utóbbi három évben folytatott gazdaságpolitika helytelen. A HÍD pártnak határozott elképzelése van arról, hogy milyen legyen a szlovák gazdaság, és programjában megoldásokat javasol a gazdasági célok eléréséhez.

Jövőképünk A párt gazdasági programja a gazdaság időszerű állapotából indul ki, és egy gazdaságilag erős, versenyképes ország kiépítésére irányul, ahol a tudás, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása, az innováció, a termelékenység, a hatékonyság, a versenyképesség és a környezettudatosság mind-mind az egyén gondolkodásának szerves részei. Olyan országot szeretnénk, amelynek polgárai érdekeltek az 

értékteremtésben és megvan a lehetőségük arra, hogy dolgozzanak, vagy vállalkozzanak. A célunk olyan gazdasági környezet kialakítása, ahol a vállalkozók és beruházók bíznak a szlovákiai gazdasági környezet és a szabályozás állandóságában. Olyan társadalmat akarunk, ahol az emberek távlatot látnak az önmegvalósításban, a családalapításban és bízhatnak gyermekeik jövőjében. Olyan államot akarunk, ahol a csökkent munkaképességűek és az önhibájukon kívül munkanélküliek is kelllő szociális gondoskodásban részesülnek, szabadon és tisztességesen élhetnek. Egy olyan Szlovákiát építünk, amely támogatja a tenni akarást, a személyes és közösségi kreativitást, ahol létezik társadalmi felelősségvállalás. Egy országot, ahol a gazdasági sikerek külföldi elismerése mellett itthon sem csorbul az egyén és a család méltósága. Hisszük, hogy csak a munkaerő képzettségének fokozásával és folyamatos fejlődéssel teremthetünk olyan gazdaságot, amely nemcsak úrrá lesz a gazdasági válságon, hanem azután is állandó, fenntartható fejlődést szavatol. Meggyőződésünk, hogy meg tudjuk változtatni a jelenlegi állapotot, megszüntetve a közpénzek pazarlását és a korrupció és klientizmus nem marad büntetlenül, nem lesz általánosan elfogadott jelenség, amely eltorzítja és demoralizálja az egész társadalmat. Az állam van a polgárokért és nem fordítva.

Szlovákia esélye, az Európai Unió Az Európai Unió 2004-es bővítése idején olykor reményeink, olykor kétségeink voltak erősebbek, bár bíztunk a jövőben. Öt év tapasztalatai igazolták, sőt, felülmúlták az elvárásokat. Szlovákia nemcsak az EU, de a Schengeni Egyezmény és az euróövezet teljes jogú tagjává vált. A Híd párt egyértelműen azonosul azzal a nézettel, hogy Szlovákia EU-tagsága pozitív hatással van az ország polgárainak mindennapi életére, a nemzetgazdaságra és magára az Európai Unióra is. Politikájával ezért az EU-tagság gazdasági előnyeinek még következetesebb kihasználásáért kíván dolgozni és célja, hogy az EU gazdaságpolitikáját tevékenyen és szakszerűen befolyásolja. Az EU legfontosabb előnye az egységes piac, amelyen belül az áru- és a tőkepiac viszonylag akadálymentesnek és jól kiépítettnek minősíthető. A közös munkaerőpiac rövidesen, az átmeneti korlátozó intézkedések megszűnésével alakul majd ki. A szolgáltatások közös piaca azonban a Híd álláspontja szerint még nem nem létezik. A különböző szolgáltatások a bruttó hazai termelés legnagyobb hányadát képezik Szlovákiában csakúgy, mint az egész EU-ban. A szolgáltatások jellemzően munkaigényesek, és a hazai lakosság számára a szállítási, elszállásolási, étkeztetési, egészségügyi, szociális, oktatási és pénzügyi szolgáltatások exportja komoly lehetőségeket rejt a foglalkoztatottság növelése szempontjából. A Híd párt támogatja a kínálkozó lehetőségek kihasználását, ezért célja a szolgáltatások valóban közös és szabad piacának kiépítése, amely egyaránt hasznos a szlovák és az európai gazdaság számára. A valódi konvergencia elérésének fontos eszközei az strukturális alapok, amelyek nagysága és céljai megfelelnek a kitűzött célnak. Az utóbbi három évben azonban a strukturális alapok lehetőségeit a szlovák kormány nem használja ki megfelelően, sőt, elszabotálja. A Híd párt különösen fontosnak tartja a közös európai piac és strukturális alapok által nyújtott lehetőségek teljes körű kihasználását, és vonatkozó a programjának minden egyes részében és politikai tevékenységében is kiemelt figyelmet szentel.

Versenyképes Szlovákia A HÍD párt gazdasági programjának fő célja az ország versenyképességének javítása. Ez a cél szorosan összefügg a foglalkoztatottság és az életszínvonal emelésével, valamint a gazdaság fenntartható növekedésének elérésével. A versenyképesség javításában látjuk a leghatékonyabb hosszú távú megol

dást a gazdasági válság hatásainak enyhítésére is. Úgy látjuk, hogy nemzetközi szinten – és főleg a szűkebb európai gazdasági térben – a szlovák gazdaságpolitikából egyértelműen hiányzik célirányosság és az átlátható gazdasági stratégia. Tudatosítjuk, hogy jelenleg a legnagyobb nemzetközi versenyelőnyünk az alacsony bérköltség és a munkaerő viszonylag magas képzettségi szintje. A bérek és az életszínvonal folyamatos, természetes emelkedése azonban ezt a versenyelőnyt folyamatosan csökkenti. A jövőben ezért nem támaszkodhatunk csak az olcsó munkaerőre, és nem válhatunk csupán a külföldi termékek felvevőpiacává. Úgy kell alakítanunk a gazdaságot, hogy az tudásközpontú, környezetbarát, nemzetközileg versenyképes és exportképes legyen. Olyan gazdaságot kell építenünk, amely képes a folyamatos alkalmazkodásra és rugalmasan válaszol a globális piaci környezet változásaira. Ez azt jelenti, hogy a folyamatos változás természetes jelenség, ami a gazdasági folyamatok és a döntéshozás szerves része. Szlovákia ipari szerkezetében viszonylag magas az alacsony hozzáadott értéket előállító, magas nyersanyag- és energiaigényű ágazatok aránya, ahol az innovációk és a tudás felhasználása alacsony szintű. Ezért a legfontosabb változás, amely a céljaink közt kiemelt helyen szerepel, a gazdaság célzott átállítása a magasabb hozzáadott értéket képviselő áruk és szolgáltatások előállítására. Ennek eléréséhez szükséges a munkaerő magasabb képzettségi szintje, a jobb termelékenység, a tudásalapú gazdaság támogatása, a vállalkozóbarát gazdasági környezet kiépítése és az ország infrastruktúrájának javítása. Így megakadályozhatjuk a tartós „agyelszívást“ is. Támogatjuk az olyan új munkahelyteremtő vállalkozásokat, amelyek nem vándorolnak el egyik napról a másikra olcsóbb országokba. Makrogazdasági szinten kulcsfontosságúnak tartjuk a közfinanszírozás egészséges szerkezetét, az ország eladósodásának megállítását, a korrupció és klientizmus megszüntetését. Meggyőződésünk, hogy a gazdaságpolitika minden intézkedésének elsősorban a versenyképes ország kiépítése hosszú távú célját kell szolgálnia. Ez alapján határoztuk meg gazdaságpolitikánk fő pilléreit: • A munkanélküliség csökkentése és a vállalkozói környezet javítása. Legfontosabb célunk Szlovákia munkanélküliségi mutatóinak javítása, mivel nálunk a legmagasabb a tartósan munkanélküliek aránya az EU-ban. • A korrupció és a klientizmus megszüntetése, a közfinanszírozás hatékonyságának javítása. Célunk a közpénzek átlátható és hatékony felhasználása. • Humántőke avagy „Tanulni érdemes“. Meggyőződésünk, hogy a sikeres gazdaság alapja a tanult, jól képzett munkaerő. • Infrastruktúra és energetika, mint a versenyképes ország fejlődésének feltétele.

A munkanélküliség csökkentése és a vállalkozói környezet javítása, avagy „Dolgozni és vállalkozni érdemes“ Az Európai Unióban sajnos már megszokottá és természetessé vált, hogy az összes tagállam közül Szlovákiában a legmagasabb a tartósan munkanélküliek aránya. Mi úgy gondoljuk, hogy a Szlovák Köztársaság polgárainak politikai képviselői nem maradhatnak tétlenek, és nem hagyhatják figyelmen kívül országunk legnagyobb gazdasági és szociális kihívását. Ennek a komoly problémának a megoldása természetesen komplex hozzáállást kíván, ezért az általunk egyéb területeken javasolt intézkedések is szorosan 

összefüggenek a foglalkoztatottság növelésének és a szegénység leküzdésének céljával. Munkahelyeket elsősorban a magánszféra teremt és a magánszféra állapotától (az adóbevételek nagyságától) függ a közszféra munkahelyteremtő képessége is. Erről a szoros kapcsolatról éppen a gazdasági válság idején bizonyosodhatunk meg. A vállalatok számára azonban jelenleg komoly nehézséget jelentenek a magas adó és járulékterhek, a bürokrácia és az elégtelen finanszírozási lehetőségek. Gazdaságunkban rendkívül fontos szerepet játszanak a magánvállalkozók, valamint a kis- és középvállalatok (KKV). Ők azok, akik a legtöbb munkahelyet teremtik, gyakran alkalmaznak újításokat, új termékekkel jelennek meg a piacon és azzal is biztosítják a gazdasági fejlődés lehetőségét, hogy Szlovákiában adóznak. Emellett a KKV-k és magánvállalkozók nem költöznek olyan könnyen olcsóbb országokba, ezért az ország gazdasági alappillérét képezik és szerepük kulcsfontosságú a gazdaság biztonsága szempontjából. Szlovákiának azonban szüksége van hazai és külföldi nagyvállalatokra is, mivel ezek adják a bruttó hazai össztermék jelentős részét és elősegítik a modern technológiák és a knowhow eljutását a KKV-hoz. Ezért a vállalkozói környezet javításakor olyan intézkedéseket javaslunk, amelyek egyenlő feltételeket biztosítanak a hazai és külföldi, valamint a kis- és nagyvállalatok számára egyaránt. A gazdaságpolitikai intézkedéseket elsősorban a foglalkoztatottság növelésére és a vállalkozói környezet javítására összpontosítjuk, főleg a alábbi intézkedések segítségével: • A munka járulékterheinek csökkentése és a behajtás összevonása • Átlátható adórendszer és egységes, egykulcsos jövedelemadó, melynek mértéke kedvező makrogazdasági helyzet esetén 17 százalékra csökkenthető • A „szuperbruttó bér“ intézményének bevezetése a munkavállalói és munkaadói járulékok összevonásával - a járulékoknak a munkaadó és a munkavállaló általi külön-külön befizetése miatt a jelenlegi bruttó bér tájékoztatóértéke kisebb (a munkavállaló nem látja a munkaadó által befizetett járulékok nagyságát, így nem ismeri a valós bérköltséget) • az adószabályozás egyes kivételeinek eltörlése vagy megváltoztatása - pl. a „milliomos adó“ hatály alá eső bruttó bér határának megemelése, hogy az ne elsősorban a középréteget sújtsa • az európai adóharmonizáció elutasítása, mivel Szlovákia számára jelentős versenyképesség-csökkenést és gazdasági hátrányt eredményezne • az egészségügy reformjának befejezése, beleértve a nagy kórházak átalakítását részvénytársaságokká • a haszon- és osztalékképzés lehetőségének újbóli bevezetése az egészségbiztosítók részére • a szociális rendszer átalakítása úgy, hogy az csak a valóban rászorulókat támogassa, és munkavállalásra ösztönözzön. Az érvényesítendő alapelv: „dolgozni és vállalkozni érdemes“ • A Munka Törvénykönyvéből a foglakoztatást gátoló rendelkezések eltávolítása - pl. a saját elhatározásból történő munkahelyváltás megkönnyítése, a munkaerőpiac rugalmasságának javítása (elsősorban a rugalmas foglalkoztatási formák támogatásával) • a minimálbér értékének régiók bérszintje szerinti rétegezése, valamint a munkaadók és a munkavállalók közti ágazati megállapodások kötelező érvényének megszüntetése • az aktív foglalkoztatáspolitika hatékonyabbá tétele - pl. a munkaügyi hivatalok működésének hatékonyabbá tétele a piaci munkaerő-közvetítő ügynökségek bevonásával a munkahelykeresésbe • a vállalkozások törvényi és adminisztratív terheinek csökkentése a feladatok államra történő átruházásával, például: - egyablakos ügyintézési helyszínek kialakítása az egyszerű és gyors vállalkozásalapítás érdekében 

- a regisztrációs, engedélyezési és nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítése - az adó-, egészségügyi és szociális járulékok beszedésének összevonása - a digitalizáció kiterjesztése a közhivatalokkal történő kommunikációban (elektronikus aláírás) - a kettősség megszüntetése a nyilvántartásokban és kimutatásokban - a vállalkozókkal szembeni aránytalan mértékű szankciók megszüntetése – a büntetést megelőző figyelmeztetés kötelezettségének bevezetése - a díjbefizetési szabályok egyszerűsítése - az adóbevallás és egyéb kimutatások egyszerűsítése - az ÁFA- visszatérítés időtartamának lerövidítése • a vállalkozások támogatása átlátható ösztönző pénzügyi csomagok által - a beruházások pénzügyi támogatásáról szóló törvény átalakítása – figyelmet szentelve az oktatásra és hasonló tevékenységekre • az állami támogatások és vissza nem térítendő EU-támogatások megítélésénél hangsúlyosabb feltételként szerepeljenek a regionális munkanélküliségi mutatók és az új munkahelyek teremtésének feltételei • javítani a vállalkozások finanszírozási lehetőségeit, arra ösztönözni a pénzügyi és bankszektort, hogy nagyobb mértékben finanszírozzák a vállalkozásokat (a hazai vállalatok tartós tőkehiányának kezelése) - a KKV-nak és a kezdő vállalkozóknak nyújtott hitelek és banki garanciák elérhetőségének javítása – pl. a mikrohitel-program, a garanciális rendszer és a kockázati tőkealapok fejlesztése (A kis- és középvállalatok nemzeti fejlesztési ügynöksége, az EXIMBANK, a Szlovák Garanciális és Fejlesztési Bank programjai, JEREMIE program stb.) - az Európai Régiófejlesztési Alap, az Európai Beruházási Alap és az Európai Fejlesztési Bank forrásainak hatékonyabb kihasználása - a tőkepiac fejlesztése és a pozsonyi Értékpapírtőzsde helyzetének kezelése - a szlovák vállalatok értékpapírjaiba történő beruházási hajlandóság támogatása • a jogérvényesítés és a pályázati rendszer hatékonyságának növelése • javasoljuk a földterületeknek a termőföld-nyilvántartásból történő kivételekor fizetendő illeték megszüntetését, mivel ez mesterségesen emeli a földterületek árát és gátolja a beruházásokat • a magánvállalkozások, mikro- és kisvállalatok alapításának ösztönzése, a kezdő vállalkozók tájékozottságának növelése az adminisztratív, törvényi, könyvelési és járulékfizetési és egyéb kötelezettségekről és feltételek tekintetében. • a „vállalkozói szellem“ erősítése a tanulók és diákok körében - pl. tanfolyamok indítása a vállalkozásról, a munkaügyi és üzleti jogról, vállalkozói inkubátorok létrehozása stb. • ingyenes nyilvános adós-nyilvántartási lista létrehozása, melynek célja a másodlagos fizetésképtelenség és a körbetartozások mértékének csökkentése • a regionális gazdasági együttműködés és a civil kezdeményezések támogatása az egyedi, lokális termékmárkák létrehozásában, a turizmus fejlesztése terén (pl. ökoturizmus, falusi turizmus) stb. • a környezettudatos gazdálkodás, a megújuló energiaforrások és a környezetvédelem támogatása az állami költségvetés lehetőségeivel összhangban • a gazdaság felkészítése a növekvő létszámú idős korosztályok igényeinek kielégítésére Szlovákiában és az EU-ban – az ún. ezüst gazdaság - pl. a idős emberek igényeihez alkalmazkodó turizmus és egészségügy (az időseket szolgáló áruk és szolgáltatások importja és exportja) • a hazai idegenforgalom támogatásának hatékonyabbá tétele - jelenleg is van jelentős pénzügyi támogatás, de látható eredmények nélkül - az állami szervek, önkormányzatok, szakmai, érdekképviseleti szervezetek és a magánszféra koordinációjának javítása 

A vesztegetés és klientizmus megszüntetése és az állami kiadások hatékonyságának növelése, avagy „Elég lopásból és pazarlásból“ Korrupció és klientizmus Szlovákiában napirenden vannak a túl drága és átláthatatlan pályázatok, mindennapos az állami pénzek pazarlása. Ezért nem csodálkozhatunk, hogy az állami költségvetésben nincs elég forrás a béremelésekre az oktatásügyben, vagy az állam által fizetett egészségügyi hozzájárulás összegének emelésére. Meggyőződésünk, hogy képesek vagyunk megszüntetni az állami források pazarlását, és hogy a vesztegetés és klientizmus nem marad büntetlen, mindennapos jelenség, amely torzítja és demoralizálja az egész társadalmat. A közszférának és a politikusoknak olyan rendszerben kell működnie, amely átlátható, és a lehető legkisebb teret enged a korrupciónak és klientizmusnak, miközben lehetővé teszi a döntések hatékony ellenőrzését. Ennek érdekében a következő megoldásokat javasoljuk: • a közbeszerzések rendszerének átalakítása - központilag irányított közös közbeszerzési rendszer bevezetése - a nyilvános versenytárgyalási eljárás nélküli állami vásárlások feltételeinek szigorítása (pl. pénzügyi korlát megszabása az ún. „kevésbé fontos szolgáltatások” esetében hogy 2,5 milliárd SKK értékben vásárolt étkezési jegyek ne lehessenek közbeszerzési eljárás nélkül beszerezhetők) - elektronikus közbeszerzés (ne lehessen több „faliújság-pályázat“) - elektronikus árverések és árverések lehető legszéleskörűbb alkalmazása - a „túl alacsony ár“ mint kizáró ok alkalmazásának szigorítása - gyakran az üzleti titok fogalmával, mint a közvélemény tájékoztatásának akadályával találkozunk. Ezt meg kell szüntetni. A közpénzek felhasználásáról való tájékoztatást nem lehet üzleti titokra való hivatkozással megtagadni. - a média és a polgárok tájékoztatásának és ellenőrző szerepének erősítése (a közpénzekkel való gazdálkodásról szóló tájékoztatásak nyilvánosságra hozatala a hivatalok internetes honlapjain, stb.) • az EU-pénzalapok felhasználásának hatékonyabbá tétele, az odaítélés átláthatóságának javítása - a szükséges adminisztratív és műszaki feltételek kialakítása - az önrész biztosításának támogatása az EU-pénzalapokból fedezett projektek esetében - a jóváhagyási folyamat és a vissza nem térítendő források kifizetési idejének lerövidítése - a pályázatokból formai hibák miatti kizárás lehetőségének minimalizálása - átlátható, elfogulatlan feltételrendszer bevezetése a pályázatok elbírálásánál - az illetékes hatóságok általi ellenőrzés fokozása a közbeszerzési folyamatokban • a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóvá tétele • a magas beosztású hivatalnokok és politikusok indokolatlan vagyonosodásának hatékonyabb ellenőrzése - pl. az adóügyi ellenőrzés lehetőségének bevezetése „aránytalan“ vagyonnövekedés esetén.

Egészséges költségvetési rendszer Az ország hosszú távú versenyképességének alapfeltétele a kiegyensúlyozott közfinanszírozás. A közpénzek kezelése és az állami költségvetés nagymértékben befolyásolja a gazdasági szereplők viselkedését és meghatározza a gazdasági fejlődés irányát. Az állami költségvetés hiányának és a közszféra eladósodá

sának jelenlegi folyamatos növelése azonban tarthatatlan és veszélyes irány, amelynek oka csak részben a gazdasági válság, sokkal inkább a politika tétlensége, a szakmai felkészültség aggasztó hiánya, a pazarló gazdálkodás és a korrupció. A kormány három év alatt felelőtlenül és indokolatlanul felélte a meglévő állami forrásokat, valamint az állami vagyon értékesítéséből származó korábbi bevételeket, és jelenleg adósságot adósságra halmoz. Ez a felelőtlen hozzáállás, a jövő nemzedékek eladósítás, a rövid távú politikai haszonszerzés érdekében rombolóan hat az egész társadalomra. Ezen felül az állami kiadások növelése a magánszektor elől vonja el a forrásokat, emeli az árakat és a kamatlábakat. Az eladósodás növekedése a jövőben több negatív hatást is kiválthat, mint pl. a költségvetési hiány fedezésének drágulását, a nagyobb mértékű eladósodás pedig növekvő összegű törlesztéssel jár. A Híd párt a Stabilitási és Növekedési Egyezmény következetes betartását szorgalmazza. A közfinanszírozás területén az alábbi célokat követjük: • a kiegyensúlyozott költségvetés biztosítása, azért, hogy ne a gyermekeinknek kelljen visszafizetni a jelenben felhalmozott hatalmas adósságot - átértékelni, a valós helyzethez közelíteni a gazdaság állapot és az állami gazdálkodás előrejelzését és olyan módosításokat javasolni az állami költségvetésben, valamint a járulékos törvényekben, hogy a lehető legkisebb legyen az állami költségvetés hiánya - átértékelni, a valós helyzetből kiindulva legalább három évre prognosztizálni a teljes közszféra költségvetési helyzetét (állami költségvetés, önkormányzatok költségvetése, Szociális Biztosító, egészségügyi biztosítók, állami pénzalapok) • törvényben rögzíteni olyan költségvetés kidolgozásának kötelezettségét, amely 3%-os vagy magasabb gazdasági növekedés esetén folyamatosan csökkenti az ország eladósodottságát • a Szociális Biztosító jövőbeni hiánya fedezésének rendszerszerű megoldása • kezdeményezzük a Stabilitási és Növekedési Egyezmény feltételeinek szigorítását - az európai valutaunió és a közös valuta szükségessé teszi, hogy minden tagállam felelős fiskális politikát folytasson – a költségvetési hiány és a köztartozások feltételeinek folytonos megsértése önműködő szankciók és a makrogazdasági stabilizátorok alkalmazása nélkül veszélybe sodorhatja a közös valutarendszert és megrendítheti a nemzetközi bizalmat az euro iránt. • Folytatni kell az állami újraelosztás mértékének hosszú távú csökkenési irányvonalát, hogy a rendelkezésre álló források elosztásáról nagyobb arányban döntsenek azok, akik ezeket megtermelték • a közigazgatás egyes intézményeiben a kiadások indokoltságának alapos átértékelése és a közberuházások mértékének ésszerűsítése

Kisebb és hatékonyabb közigazgatás A gazdaságban az állam nem a piaci szereplő, hanem a döntőbíró szerepét töltse be: az állam feladata, hogy egyértelmű szabályokat hozzon és ellenőrizze e szabályok betartását. Fontos, hogy a szabályok az összes gazdasági szereplőre egyformán vonatkozzanak. A gazdaság azon ágazataiban, ahol nagy állami vállalatok működnek, torzul a piaci környezet és teret kap a korrupció és a klientizmus. Néhány – kisszámú – stratégiai fontosságú vállalat kivételével az állami vállalatok privatizációját javasoljuk, az állam erős és hatékony ellenőrző szerepének megtartása mellett, amit állami intézmények és a törvényhozás eszközei által gyakorol. Egyszersmind az állami intézmények működését hatékonyabbá kell tenni, amihez fontos a kellő tárgyi és törvényi feltételek biztosítása.



Amint a magánszféra vállalatait kényszerítik a piaci körülmények, hogy hatékony és racionális döntéseket hozzanak (különösen gazdasági válság idején), a közigazgatásnak is folyamatosan keresnie kell a hatékonyság növelésének lehetőségeit. Ennek eszközei például a közbeszerzési eljárás javítása, a közberuházások racionalizációja és az digitalizáció. Éppen az informatika gyakorlati alkalmazása lehet a közigazgatás karcsúsításának egyik eszköze. Ám nem csak a felszereltség javításával, hanem az információs technológia ésszerű, céltudatos alkalmazásával a közhivatalokban (egészségügy, iskolaügy, az állampolgároknak, vállalkozóknak nyújtott szolgáltatások). Legfontosabbnak a következő alapelveket és intézkedéseket tartjuk: • az állam közvetlen piaci beavatkozásának minimalizálása - a törvényhozási folyamatok minőségi javítása – a törvények gyakori módosításainak csökkentése, a véleményezési időszak meghosszabbítása, a vállalkozói környezetre gyakorolt hatás nem formai, hanem valóságos felmérése (mérhető feltételek bevezetése) stb. • az állami tulajdonban lévő vállalatok arányának csökkentése • a minőségi intézményi háttér kialakítása, kevesebb alkalmi jellegű intézkedés - pl. jó és állandó törvényhozási környezet, a jogok érvényesíthetősége, a bírósági eljárások időtartamának lerövidítése • a független és hatékony piacszabályozó intézmények újbóli kiépítése - az állam ellenőrző szerepének szigorú elválasztása az állam vállalkozói szerepétől • a közigazgatás karcsúsítása, működésének hatékonyabbá tétele – „Az állam van a polgárért, nem a polgár az államért“, pl.: - a minisztériumok és állami hivatalok törvényi feladatainak teljes körű átvilágítása, melynek célja a feladatok számának csökkentése és racionalizálása, majd ennek alapján a minisztériumok és hatóságok számának csökkentése. - Független személyi könyvvizsgálat alapján az alkalmazottak számának csökkentése (lehetővé teszi a közalkalmazottak jobb értékelését és motiválását) - az állami tulajdonú ingatlanok optimális kihasználása (pl. a képviselők „üdülési előjogainak“ megszüntetése - Častá Papiernička) • a közhivatalok internet-hálózatának kiépítése (e-government) - következetesen végigvinni az internet-hálózat kiépítésének tervezetét (iskolaügy, egészségügy, állampolgároknak és vállalkozóknak nyújtott szolgáltatások stb.) - az európai pénzalapok felhasználásának felgyorsítása (Társadalmi Informatikai Operatív Program) - összevont közbeszerzések alkalmazása (pl. a minisztériumok honlapjai eltérő szerkezetűek és nem azonos a működtetőjük) - a különböző adatbázisok és nyilvántartások összevonása a kettősségek kiküszöbölése végett - az alkalmazottak informatikai képzése

Humántőke, avagy „Tanulni érdemes“ A biztos és virágzó társadalom kialakításához szükséges, hogy megfelelő színvonalú és kellőképpen javadalmazott munkahelyeket teremtsünk, ezzel elősegítve az alacsonyabb keresetű társadalmi rétegek helyzetének javítását és a középréteg kiszélesítését - amely Szlovákiában még mindig nem elég erős - a leszakadó régiókat támogatva. A vállalkozói környezet javítása mellett ezért az egyik legfontosabb lépés a művelődés, a tudomány, a kutatás és fejlesztés – vagyis a tudásalapú társadalom támogatása. Szlovákiának nagy szüksége 10

van a művelt és hozzáértő szakemberekre a magán- és a közszférában egyaránt. Mivel ennek a témakörnek a kezelése sokrétű hozzáállást igényel, az intézkedések a program, egyéb részeiben is – elsősorban az oktatásügyi fejezetben – szorosan kötődnek a tudásalapú társadalom támogatásához. A legfontosabb lépéseknek a tudásalapú társadalom fejlesztésében a következőket tartjuk: • az iskolázottsági szint növelése, az oktatás elérhetőségének javítása • az oktatási rendszer reformja - tartalmi reform, a gyakorlati és hasznos tudás előtérbe helyezése, kevesebb memorizálás, hangsúlyos nyelvi és informatikai képzés (az oktatás informatikai fejlesztése, tanárok és diákok informatikai képességeinek javítása) - az oktatásügy és a munkaerőpiac igényeinek jobb összehangolása – a piac valós igényeinek felmérése és az oktatási rendszer ezen igényekhez igazítása (ne képezzünk munkanélküli érettségizetteket, diplomásokat) • összpontosítás az átképzésre és a felnőttoktatásra, hogy lehetővé tegyük az érvényesülést a munkaerőpiacon • megfelelő hazai környezet kialakítása, hogy megállítsuk a magas fokon képesített munkaerő elvándorlását - pl. a tanulási célból felvett kölcsönök esetében az állam pontosan meghatározott körülmények között átvállalja a törlesztést, ha a végzős nem külföldön vállal munkát - sajátos programok az idős munkavállalóknak, végzősöknek, csökkent munkaképességűeknek, tartósan munkanélkülieknek stb. - az egész életen át tartó tanulás hatékony rendszerének kidolgozása és alkalmazása • modern ösztönző rendszer kidolgozása a tudomány, kutatás és fejlesztés terén - magasan fejlett kutatói-fejlesztői központok és az ehhez szükséges infrastruktúra létrehozása - az EU-pénzalapok kihasználása a vezető tudósok és a doktorandusképzés számára - inkubátorok, kutató-fejlesztő és innovációs központok támogatása - átlátható pénzügyi támogatási rendszer - a kutatás és fejlesztés támogatása az egyetemeken • a magánszféra és az akadémiai szféra összekapcsolása (know-how átadás) - a tudományos és kutatási eredmények egyszerűbb átvitele a magánszférába és az oktatásba - átlátható és hatékony ösztöndíj rendszer, és a kockázati tőke bevonása az innovatív ötletek megvalósításába - tanácsadás nyújtása a szellemi tulajdon területén - magánberuházások támogatása a tudomány, kutatás és innováció területén • az orvosok, pedagógusok, kutatók megfelelő javadalmazása, az elvégzett munka minősége és a teljesítmény alapján

Infrastruktúra és energetika - „Az állam nem vállalkozik, az állam a vállalkozási feltételeket biztosítja“ Infrastruktúra A jó közlekedési infrastruktúra elengedhetetlen a regionális különbségek csökkentéséhez és az ország versenyképességének javításához. Ezért a közlekedési infrastruktúra – nemcsak a közúti, de a vasúti, vízi és légi is – kiépítése és hatékony működése a Híd párt számára prioritás. Nagyon fontos a beruházások EU-pénzalapokból történő fedezése, de a magánszektor mindenütt teret kap, ahol bizonyíthatóan képes hatékonyabban kiépíteni és működtetni az infrastruktúrát, mint az állam. 11

Legfontosabbnak az alábbi alapelveket és intézkedéseket tartjuk: • módosítani a közberuházások törvényi és előkészítési folyamatát úgy, hogy Szlovákia a lehető legnagyobb mértékben és a lehető leggyorsabban legyen képes meríteni az EU-forrásokat • a infrastruktúra-fejlesztés prioritásainak alapos elemzése tekintettel az egyes régiók igényeire - közúti közlekedés – az autópályák és gyorsforgalmi utak hálózatának kiépítése, az 1. osztályú főutak rekonstrukciója és áteresztőképességük növelése. Prioritásunk a déli gyorsforgalmi út, Kassának a keleti és a déli országhatárral való összekötése, a D1-es autópálya, valamint a Duna- és Ipoly-hidak - vasúti közlekedés – a vasút átalakításának és privatizációjának folytatása, valamint a vasúti pályahálózat és állomások felújítása - vízi közlekedés – a széleskörű kihasználás támogatása (pl. a Vág folyami út befejezése – folyami kapcsolat Lengyelországgal) - légi közlekedés – repterek privatizációja vagy magánszféra általi működtetése • a közlekedési rendszerek integrációja a közösségi közlekedés javítása érdekében. a környezetkímélőbb közlekedési formák támogatása, összhangban a gazdaságossággal és a gazdaság lehetőségeivel • a közutak tehermentesítése, a kamionok helyett környezetkímélőbb szállítási módszerek előtérbe helyezése • a kombinált áruszállítás támogatása (pl. átrakodó állomások kiépítése) és multimodális folyosók kiépítése • a versenyhelyzet és a szolgáltatás liberalizálásának elősegítése a postai szolgáltatásokban • a versenyhelyzet elősegítése a szolgáltatások liberalizációja a távközlésben és ehhez kapcsolódó szolgáltatások terén

Energetika Az infrastruktúra elválaszthatatlan részei az energetikai rendszerek és hálózatok. Ezek rendkívüli jelentőségét megtapasztaltuk a gázválság idején. A hazai és nemzetközi kapcsolódások megfelelő rendszere alakítja ki a biztonságos energiaellátást. A gázhálózat rugalmasságának növelése érdekében a szomszédos országokkal együttműködve szükséges kezdeményeznünk a tranzithálózatok észak-déli irányú összekötését lehetséges kapcsolódással a Balti- és Adriai-tengeri part menti terminálokkal, a cseppfolyós földgáz fejtésének és gázosításának lehetőségével. Ez az egyik lehetőség, hogy kiküszöböljük az egyetlen beszállítótól való függőséget. A határon átnyúló rendszerekhez való kapcsolódás növelése a liberalizált energiapiacon lehetővé teszi, hogy a fogyasztók olcsóbban vásároljanak elektromos áramot az európai áramtermelőktől. A hálózati rendszerek területén a versenyhelyzet kialakítását szorgalmazzuk, aminek a célja, hogy alacsonyabbak legyenek az árak és a fogyasztók elégedettebbek legyenek a szolgáltatásokkal. Kulcsfontosságúnak tartjuk a regulációs intézmények függetlenségét és az energetikai szektor liberalizációját. Ebben az ágazatban is szükséges az átláthatóság és az ellenőrzés növelése, hogy elkerüljük az állami források további pazarlását (mint pl. a CO2-kvóta értékesítésekor). A szlovák gazdaság energiaigényessége 30%-kal magasabb, mint az EU-átlag, ezért az energiaigényesség csökkentése a HÍD párt energiapolitikájának egyik fő célja. Az energiaigényesség csökkentése a szlovák ipar fejlődésének és versenyképességének feltétele. Az energiaigényesség csökkentésének érdekében nem használjuk ki megfelelően az energetikai szolgáltatásokat (mint pl. az energetikai audit). 12

A kihasználás gátja a kidolgozatlan törvényi háttér és a felhasználók érdeklődésének hiánya, ami abból ered, hogy nincs meghatározva, kié a felelősség. A fejlett országokban az energetikai tanácsadás és egyéb szolgáltatások jelentős számú munkahelyet is teremtenek. A fosszilis energiahordozók csökkenő készletei, a környezetszennyezés, a globális felmelegedés és az élet természeti feltételeinek veszélyeztetése a következő generációk számára mind környezetbarát és egyben gazdaságilag hatékonyabb energiabiztonsági megoldások felé terelik az energiapolitikát. Szlovákiában nincsenek eléggé kihasználva a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások. A legnagyobb potenciállal a biomassza rendelkezik (a megújuló energiaforrások 59,3%-a). Ezután következnek a nagy vízerőművek, a geotermikus energia, napenergia, hulladékgazdálkodás, biológiai üzemanyagok, kis vízerőművek és a szélenergia. A megújuló energiaforrások kihasználása az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett lehetőséget ad új beruházások létrehozására is, ami pozitív hatással van a foglalkoztatottságra, amennyiben a javasolt megoldások gazdaságilag is hatékonyak. A HÍD párt ezért az Európai Bizottság által meghatározott kötelező érvényű nemzeti normák szigorú betartását szorgalmazza a megújuló energiaforrások alkalmazása terén, az állami költségvetés és a vállalkozói szféra lehetőségei szerint.

Külpolitika – Európa szívében A HÍD párt számára az Európai Unió természetes közeget jelent mind intézményi, mind pedig regionális szinten. Ennek keretében intenzív kapcsolatokat kell ápolni a legfontosabb intézményekkel, például az Európai Bizottsággal, amelynek állandó képviselete van Pozsonyban. Nagyra értékeljük az Amerikai Egyesül Államok szerepét és helyzetét, valamint eddigi pótolhatatlan erőfeszítéseit a demokrácia és a szabadság kiterjesztése érdekében térségünkben. Az USA-t az euroatlanti térségben stratégiai partnerünknek és szövetségesünknek tekintjük. Szlovákia számára a legfontosabb régió egyértelműen Közép-Európa és ezen belül kiemelten fontosak a V4-es országok közötti kapcsolatok. Legfőbb célkitűzésünk a Magyar Köztársasággal való kölcsönös kapcsolatok javítása. Ugyancsak rendkívül fontosnak tartjuk a Lengyelországgal ápolt kapcsolatokat, mivel Varsó vezető szerepet tölt be régiónkban, amely tény a környező országokra ösztönzőleg hathat. A Cseh Köztársasággal ápolt hagyományosan jó kapcsolatokat a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. Ugyancsak fontos számunkra bizonyos érzékeny kérdések megnyitása, amelyek a cseh-szlovák-magyar valamint osztrák kapcsolatrendszert érintik. Az Európai Unió és NATO tagállamain kívül Szlovákiának fontos szerepet kell játszania a balkáni országok, elsősorban Szerbia és Horvátország integrációs törekvéseinek támogatásában. Ugyancsak támogatjuk Törökország uniós csatlakozását, mivel ez a lépés hozzájárul a közös piac kiszélesítéséhez és tartósítsa a régiót. A Balkán és Ukrajna stabilizálása nélkül egyéb régiók számára sem biztosított a hosszú távú politikai stabilitás. Ukrajna európai integrációja fontos cél azzal a feltétellel, hogy ezzel az országon belül stabilizálódik a politikai rendszer és minden szinten betartják a politikai szabadságjogokat. Szlovákiának általánosságban olyan külpolitikát kell folytatnia, amellyel segítségére lehet egyes nehéz helyzetben levő országoknak és támogathatja azok demokratikus irányba történő fejlődését. Kerülni kell az tevékeny együttműködést olyan rezsimekkel, amelyek nem ismerik el polgáraik alapvető emberi jogait vagy más országok önrendelkezési jogát.

13

A biztonságpolitikában erősíteni kell a NATO szerepét, amely szavatolja Európa biztonságát csakúgy, mint az Egyesült Államok stratégiai politikai és katonai jelenlétét Európa területén.

Emberi jogi és kisebbségi kérdések: Szabadon – együtt – egymásért A kormány „státus quo-alapú” kisebbségi politikája csődöt mondott és hazugság volt. Az elért szint megőrzése helyett sok területen visszafejlődés tapasztalható. Szlovákia többnemzetiségű, többnyelvű és többkultúrájú ország. A korszerű nemzettudat kialakulásához a nemzeti félelmeket, a nemzeti és faji előítéleteket és a nemzeti türelmetlenséget kell felszámolni. A nemzeti kisebbségek gondjait csak olyan demokrácia oldhatja meg, amelyben minden nemzeti, etnikai, vallási és egyéb kisebbség a kölcsönös megértés légkörében érvényesítheti érdekeit. A nacionalista demokrácia nem demokrácia. Emberi, polgári és nemzeti jogegyenlőség nélkül nincs demokrácia. Hatékony kisebbségpolitikát és kisebbségvédelmet az EU-tag Szlovákiában ma is csak a többség támogatásával lehet megvalósítani. A többségnek ez politikai és nemzeti kötelessége. Ezért mielőbb el kell fogadni a kisebbségek jogállásáról és kisebbségi kultúrák pénzügyi támogatásáról szóló törvényt. Fontosnak tartjuk a Szlovákiában élő valamennyi nemzeti kisebbség identitástudatának megtartását és megerősítését, oktatási, kulturális és egyéb társadalmi intézményrendszerük fejlesztését. Nem tartjuk megfelelőnek a kisebbségi nyelvhasználat jelenlegi törvényi szabályozását és a vonatkozó jogérvényesítési lehetőségeket. Továbbra is szorgalmazni fogjuk a szlovák államnyelvtörvény hátrányosan megkülönböztető rendelkezéseinek a megszűntetését. A szlovák államnyelvről szóló törvény és az állami szervek ne szóljanak bele a nyilvános érintkezésbeli és a közéleti nyelvhasználatba. Ne sújtsa a szlovák nyelvjárások használóit a hivatali érintkezésben és - Európában egyedülállóan - ne büntessen a nyelvi vétségekért. A törvény valamennyi magyarokat és a többi nemzeti kisebbséget sújtó rendelkezését meg kell szüntetni. Hosszú távon törekedni fogunk a nyelvhasználati jogok bővítésére, a pozitív joggyakorlat alkalmazására. Hangsúlyos problémakörnek tartjuk a kisebbségek nyelvének érvényesülését a hivatali érintkezésben. Szorgalmazni fogjuk az európai nyelvi charta szlovákiai végrehajtó rendelkezéseinek törvénybefoglalását. A leghatározottabban ellenezzük a szólás- és sajtószabadság bárminemű csorbítását, támogatjuk a tényfeltáró újságírást, az újságírók és hírforrásaik védelmét. Elítéljük a gyűlöletbeszédet. Számunkra alapérték a másik ember tisztelete tekintet nélkül fajra, nemre, etnikumra, vallásra, kultúrára, magánéleti szokásra, korra. Mindannyiunk, így az állam felelőssége megvédeni mindenkit, akit az előbbi tulajdonságok miatt hátrányos megkülönböztetés ér. Támogatjuk a nők esélyegyenlőségének megteremtését a munkahelyi és társadalmi érvényesülésben. Helytelennek és elitélendőnek tartjuk azt a gyakorlatot, hogy sok esetben az azonos beosztásban lévő és azonos értékű munkát végző alkalmazottak közül a nők kevesebbet keresnek. Nem tartjuk helyesnek a nők alacsony közéleti szerepvállalását. Növelni kellene a nők számát a vezető beosztásokban. E helyzet megváltoztatásához azonban részletes vizsgálatokat kell folytatni és meg kell teremteni a megfelelő társadalmi feltételeket.

14

A családon belüli erőszak áldozatainak védelmében szorgalmazni fogjuk a hatékonyabb törvényi védelmet, a már meglévő törvények következetesebb alkalmazását és a menhelyek valamint segélyirodák hálózatának kiépítését. A gyermekek és az idősek jogainak védelmében támogatjuk a szemléletváltást. Ők a társadalom legsérülékenyebb csoportját képezik. Szemléletváltásra és a társadalmi gyakorlat megváltoztatásra van szükség a tartósan egészségkárosultak és fogyatékkal élők hátrányos helyzetének felszámolásánál. Fokozottabban kell érvényesülnie a társadalmi szolidaritás elvének az élet minden területén. Biztosítani kell az akadálymentességet az állampolgári jogok gyakorlásában, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a közlekedés terén.

Roma program A rendszerváltás egyik vesztese társadalmi csoportja a roma népesség. A romák helyzetének megoldása Szlovákiában a demokrácia sarkköve. Alapvető fordulatra van szükség. A roma közösség és a többség közti szakadék évről évre növekszik. A romák hátrányos helyzetének okai az alacsony vagy semmilyen iskolázottsági szint, a társadalmi együttélés szabályainak gyakori megszegése, a lakóhelyi és iskolai szegregáció, a sokszor indokolatlan megkülönböztetés, a rossz munkaerőpiaci helyzet és a szegénység. A legfontosabb teendő egy olyan törvény elfogadása, amely magában foglalja a pozitív megkülönböztetés néhány elemét is. Nem egy átfogó, pozitív megkülönböztetésről lenne szó, hanem pontosan körülhatárolt, és időben is behatárolt érvényességű törvényre gondolunk, mely elsősorban az oktatásban jelenne meg. Ennek végső célja a ma még szinte nem létező roma értelmiségi réteg megteremtése, mivel értelmiségi réteg nélkül egyetlen közösség sem létezhet tartósan a mai világban. Ez a törvény a legrosszabb körülmények közt az ún. roma gettókban élő romák számára adná meg a felzárkózás reményét, mégpedig úgy, hogy az ezekben a 30% feletti roma lakosságú településeken élő romák számára romaasszisztensi képzési lehetőséget biztosítana. Képzési területek: polgármesteri, oktatási, egészségügyi, kulturális, háztartásvezetési környezetfejlesztési, rendfenntartás - biztonsági asszisztens. A tehetséges roma fiatalok számára tehetséggondozó kollégiumok felállítását javasoljuk. Javítani kell a középfokú és felsőfokú oktatásban résztvevő roma fiatalok arányát. Támogatjuk a roma nyelvű alap és középiskolai oktatás megteremtését. Nem zárkózunk el az önkéntességen alapuló Ghandi típusú bennlakásos középiskolák támogatásától sem. A munkapiaconvaló mielőbbi érvényesülés érdekében támogatjuk a roma fiatalok nagyobb arányú szakiskolai képzését. Tizenöt éven belül semmi esélye sem lesz a munka világában azoknak, akik nem tudnak legalább alapfokon számítógépet kezelni és nem igazodnak el az internet világában. Ezért célzott roma programot kell elfogadni a digitális írástudatlanság felszámolására. A kormányzatnak vissza kell térnie az előző kormány integrációs romaprogramjainak megvalósításához, külön figyelmet szentelve a foglalkoztatottság, a lakásgondok enyhítésének és az oktatási kirekesztésnek. Követelni fogjuk a mesterségesen kialakított roma osztályok megszüntetését. Az úgynevezett roma osztályokban bizonyíthatóan alacsonyabb színvonalú oktatás folyik. Támogatjuk a kölcsönösen toleráns légkör kialakítását a romák és a többségi lakosság között, 15

miközben nem szabad megértően kezelni a társadalmi együttélés szabályainak megsértését és a bűnözést sem. Szigorúan felügyelni kell a szociális segélyek felhasználását, hogy azok a címzettekhez jussanak el és a célnak megfelelően legyenek felhasználva. Szorgalmazzuk, hogy az egyházak hittérítői segélyszolgálata terjedjen ki a romákra is. A közbiztonság növelése érdekében roma járőrszolgálat kialakítását javasoljuk. A lakhatás területén folytatni kell a szociális lakásprogramot azzal, hogy a lakások jövőbeli használóit továbbra is kötelezzék, hogy az építkezésben maguk is vegyenek részt. A pozitív megkülönböztetés eszközeivel is el kellene érni, hogy a közigazgatásban, az állami és községi rendőrségben, a hadseregben, az egészségügyben és az oktatásügyben a romák részaránya növekedjen.

Egészségügy A bizalom helyreállítása, avagy „Első a beteg“ Szlovákiában helyre kell állítani az állampolgári bizalmat az egészségügyi szolgáltatókkal szemben, és egyben emberközpontúbbá tenni az egészségügyi dolgozók viszonyulását a betegekhez. 2001-ben a szlovák kormány elfogadta az Európai Betegjogi Kartát, amelyet még mindig nem léptettek teljes mértékben életbe. Éppen ezért a Híd párt fontosnak tartja ennek a hiányosságnak a gyors, operatív jellegű megszüntetését a szlovákiai egészségügy mindennapi gyakorlatában. A természetes tiszteletadás alapvető kifejezése, hogy a beteget az egészségi állapotáról lehetőség szerint anyanyelvén kell tájékoztatni. Nagyon világosan kell látni, hogy nem az állam, hanem a beteg az, aki a betegbiztosítás vagy az adók befizetésével az egészségügyet pénzügyileg fedezi. Az egészségügyi ellátórendszer hatékony kialakítása hosszú távú folyamat és társadalmi konszenzus eredménye kell, hogy legyen, miközben meg kell őrizni az emberség, az egészséges piaci mechanizmusok, az egyenlőség és szolidaritás elvét. A vonatkozó törvényi szabályozások előkészítése és megalkotása során a legkülönbözőbb területeken működő egészségügyi dolgozók részvételével is számolunk. Az egészségügy egyes részelemeinek tökéletesítése során el kell érni, hogy a rendszer beteg- és szolgáltató-orientált legyen, miközben a beteg szükségleteinek elsőbbséget kell élvezniük. Az orvos és az egészségügyi szolgáltató kiválasztásához olyan piaci feltételeket kell teremteni, hogy elsősorban olyan orvosok kapjanak teret, akikben a betegek megbíznak. Egyúttal javítani kell az egészségügyi ellátás elérhetőségét, és jelentősen meg kell erősíteni a család- és szakorvosi ellátórendszert. Ki kell alakítani a szakosodott járóbeteg-ellátás minimális hálózatát és a fekvőbeteg-ellátást (milyen vonzáskörzet, hány szakorvos, hány beteg tartozzon egy régióhoz). A nehéz pénzügyi helyzet miatt azonban az optimális megoldás nem megvalósítható az egészségügyi ellátó hálózat optimalizálása és a szolgáltatói hálózat szerkezeti átalakítása nélkül. Fontosnak tartjuk támogatni az ellátások új, objektívebb értékelési mechanizmusát az egészségügyben, hogy ne alakuljanak ki ár tekintetében indokolatlanul előnyben részesített, egészségbiztosításból finanszírozott szakterületek az egészségügyi ellátáson belül, az egészségügyi alapellátás keretében végzett ellátás kárára. Be kell fejezni a nagy kórházak részvénytársasággá történő átalakítását, és el kell fogadni azt a törvényi szabályozást, amely lehetővé teszi a nonprofit szervezetek számára a részvénytársasággá történő átalakulást. Lehetővé kell tenni a magántőke belépését a kórházi hálózatba, a közérdek védelmét pedig törvényhozás, valamint ellenőrző és szabályozó hatóságok útján kell védeni. Megengedhetetlen a politikailag és 16

gazdaságilag motivált pazarlás az állami kézen levő egészségügyi létesítményekben, miközben nem teljesül a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó több alapvetői minőségi és mennyiségi követelmény. A pazarlás megszüntetésére, a korrupció felszámolására, és a hatékonyság elérésére irányuló állandó nyomásgyakorlás a feltétele annak, hogy növekedjenek a jó szakemberek bérei. Törekedni kell egyszersmind az egészségügyi rendszerbe beáramló közpénzek és magánforrások mértékének növelésére is. A Versenyhivatalnak sokkal hatékonyabban kell fellépnie a szolgáltatók között létrejövő esetleges kartellegyezményekkel szemben, csakúgy, mint a biztosítók ártárgyalások során kötött kartellegyezményeivel szemben is. A mentőszolgálatok működési engedélyének odaítélését elektronikus árverés útján kell lebonyolítani.

Az egészségügy fedezése, avagy „Megelőzés, minőség, hatékonyság“ Jelentős szerepet töltenek be a különböző motivációs programok és a prevenciós ellátás, ill. az egészséges életmód támogatása. El kell érni, hogy azon polgárok számára, akik példásan törődnek egészségükkel, olcsóbb legyen az esetleges orvosi ellátás, mint azok számára, akik ezt elhanyagolják. Ki kell alakítani az egészségügyi szolgáltatók jutalmazásának lehetőségét is, az általuk végzett ellátások minősége és a részükről tanúsított felelősség függvényében. A kötelező egészségbiztosítás keretén belül pontosan meg kell határozni azokat a szociális és társadalmi csoportokat, amelyek tagjai felmentést kapnak az egészségügyi ellátás költségeinek megtérítése alól, és pontosan meg kell jelölni az egészségbiztosító által finanszírozott szolgáltatásokat és kiadásokat. A biztosítási rendszernek a pluralitás elvén kell nyugodnia, és lehetővé kell tennie a polgárok bekapcsolását azokba a programokba is, amelyek magasabb szintű ellátást biztosítanak. Vissza kell adni a biztosítóknak annak lehetőségét, hogy pontosan meghatározott feltételek mellett nyereséget képezzenek. A biztosítóknak nyomást kell gyakorolniuk az egészségügyi szolgáltatókra a hatékonyság és a minőség növelése irányában, miközben védeniük kell a náluk biztosított páciensek érdekeit. Az állam az egészségbiztosítási törvény értelmében köteles az államilag biztosított polgárokra ugyanolyan összeget fizetni, mint minden más biztosított, de az állami költségvetésben ezt az összeget minden évben csak a számára megfelelő minimumon határozza meg. Ez a helyzet hosszútávon eladósodásba sodorja a biztosítókat és az egészségügyi szolgáltatókat. Rendszerszerű - az egészségbiztosítók jelenlegi jogszabályokon alapuló pluralitásából kiinduló - megoldásokat kell keresni. Ezeknek az összetett kérdéseknek a megoldása során az európai egészségbiztosítási rendszerek tapasztalataiból kell kiindulni. Szükségesnek tartjuk egy részletes elemzés kidolgozását az egészségbiztosítás jelenlegi helyzetéről. Az adott lehetőségek keretén belül minimalizálni kell a gyermekek gyógyítása során alkalmazott gyógyszerekért fizetendő térítést. Speciális támogatási rendszer segítségével mindenki számára biztosítani kell a kellő gyógyszerellátást az egyes krónikus betegségek gyógyítása során (szívbetegségek, a keringési rendszer betegségei, cukorbetegség). Maximális mértékben támogatjuk a megelőzési programok, valamint az onkológiai és szív- és érrendszeri betegségek gyógyításának teljes körű fedezését, csakúgy, mint az újszülött-gondozás programját és a térítésmentes egészségügyi ellátást a cukorbetegség gyógyítása során. Elengedhetetlenül fontos olyan törvényi intézkedések elfogadása a gyógyszerek, gyógykészítmények és gyógyászati segédeszközök terén, amelyek biztosítják a gyógyszerészeti piac megfelelő szabályozását. A szlovák piac árai átlagukat tekintve magasabbak, mint néhány EU-s ország árai. Az új gyógyszerek szlo17

vák piacra történő bekerülésének engedélyezési folyamata áttekinthetetlen, ami jóval magasabb árakat eredményez a külföldi referenciaárakhoz képest. Meg kell változtatni a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények kategorizálási folyamatát oly módon, hogy a gyógyszer egészségbiztosításból történő finanszírozásának elsőrangú szempontja a klinikailag - ismereteken alapuló orvoslás alapján - bizonyított hatása, valamint a gyógyszerészeti és gazdasági tanulmányokkal alátámasztott költséghatékonyság legyen. Az egészségügyi létesítmények működtetésének pénzügyi fedezetét az ott nyújtott szolgáltatások függvényében kell meghatározni. Azonos szolgáltatásokért azonos összeget kellene kapniuk az embereknek. Mivel a kórházi ellátással kapcsolatos kiadások térítésének a diagnózistól kell függenie, fontos, hogy ugyanazon betegségek gyógyítása során minden kórház azonos módon járjon el. El kell érni, hogy minden biztosított fel tudja mérni az egészségügyi ellátásának valós költségeit, és lehetősége legyen ezeknek az eredményeknek az összevetésére, az erre illetékes hatóságnál, mert jelenleg erre nincs lehetőség. Be kell vezetni a beteg elektronikus dokumentációját - on-line -, úgy, hogy az az orvos, aki pl. egy kassai beteget Pozsonyban vizsgál, hozzáférhessen a beteg egészségügyi dokumentációjához. Ez a lehetőség megakadályozná a felesleges, kétszeri gyógyszerfelírást, egységesítené az egészségügyi dokumentációt. Az orvos pedig megfelelő ismerettel rendelkezne a beteg egészségi állapotáról (kórelőzmény, idült betegségek, korábban előírt gyógyszeres kezelés), és nem kerülne sor ugyanazokra a vizsgálatokra akár többször is. Részt kell venni a határokon átívelő egészségügyi ellátásra vonatkozó, színvonalas törvényjavaslatok előkészítésében, és a határokon átívelő egészségügyi ellátás prioritásaira vonatkozó keretjavaslat meghatározásában. A határokon átívelő egészségügyi ellátás jövőbeli rendszerének biztosítania kell az egészségügyi ellátás minőségét és biztonságát, függetlenül attól, hogy melyik tagországban kerül sor az ellátásra.

Szociális politika Munkaerő-piaci politika és foglalkoztatottság - „Dolgozni mindig érdemes“ A foglalkoztatottság fogalma a szociális politika alapvető és kulcsfontosságú eleme lesz. A foglalkoztatottság kérdésének megoldása nélkül lehetetlen kialakítani a szociális politika bármilyen működő modelljét. Szlovákiában a foglalkoztatottság területén javítani kell a vállalkozói környezetet egyrészt a munkahelyteremtés támogatásával a globalizált szabad piacon, másrészt olyan munkahelyek teremtésével, amelyek minimalizálják a gazdasági mariginalizáció érzését. A HÍD párt legfőbb prioritása Európa szociális kihívásainak gyakorlati átültetése a foglalkoztatottság terén. A tartós munkahelyek teremtését szorgalmazzuk, amelyeket elsősorban a regionális hatások szintjén a lehető legkisebb mértékben befolyásolja a gazdasági élet globalizációja. A második prioritás a tisztességes munka és a szociális kohézió problémájának megoldása az állami foglakoztatási szolgálat segítségével. Az állami foglalkoztatási szolgálatok eddig folyamatos átalakításon és változtatásokon mentek keresztül, az ügyfélközpontú szolgálat, az álláskeresés és közvetítés céljából. A munkanélküliség ördögi körét viszont a munkaerőpiacon elhelyezett álláskeresők alacsony számaránya és az elhelyezés magas költsége miatt nem tudták megtörni. A mi célunk, hogy valódi szolgáltatást nyújtsunk a munkaerőpiacon, amely képesített munkaerő felkészítésével növeli a munkaerő18

piaci kínálatot és támogatja a kisvállalkozókat és azok fenntartható fejlődését. A harmadik prioritás a tisztességes munka – tisztességes nyugdíj alapelv érvényesítése. A munkaerő termelékenységének növekedésével elkerülhetetlen lesz az egy háztartás – két kereset modelljének fokozatos elhagyása. Törvényhozási eszközökkel fogjuk meghatározni a szociálisan nem integrált állampolgárok körét, akikre a szociális védőháló eszközein kívül a motivációs és kényszerítő eszközök is hatni fognak azért, hogy újra integrálják őket a munka világába és a társadalomba.

A HÍD párt javasolja és kezdeményezi: Az állami foglalkoztatási szolgálat új irányítási modelljének kidolgozását és a munkaerő-piaci politika aktív eszközeinek átlátható finanszírozását azért, hogy megerősítsük a makrogazdasági eszközök szerepét az új, magasabb hozzáadott értéket képző munkahelyek teremtésében. A nyilvántartott munkanélküliek aktív munkaerő-piaci jelenlétének motiválására irányuló mechanizmusok pontosítását azért, hogy személyi számlákat alakítsunk ki a kihelyezett pénzeszközök célszerű és hatékony felhasználásának ellenőrzése céljából, amelyek a munkaerőpiac kínálati oldalának megerősítésére irányulnak.

Szociális védőháló és családpolitika - „ A családban alakulnak ki a helyes szokások“ Támogatjuk az irányítási és döntési folyamatokban résztvevők körének szélesítését a jogkörök és a felelősség alacsonyabb, regionális szintre történő átruházása által, egészen községi szintig. Egy jól szervezett társadalomban azonban a jogkörök átruházását további, főleg költségvetési intézkedéseknek kell követnie, amelyek a szükséges lépések megvalósítását és a segélyezési rendszer egyszerűsítését szolgálják. Az állampolgár és a község szerepének megerősítését jövő szociális politikája legfőbb prioritásának tartjuk! A község történelmi és gyakorlati szempontból is a szociális segítségnyújtás legmegfelelőbb helyszíne, különösen némely individuális, célzott szociális segély esetében. Ezért szükséges a községek ösztönzésére szolgáló pénzügyi rendszer (az ún. participatív finanszírozás) kialakítása. A községek azonban maguk dönthetik el, hogy nyújtanak-e, vagy elvégeznek-e valamit. Az államnak az ilyen tevékenységet pénzügyi programokkal kell támogatnia. Így olyan helyzet alakítható ki, amelyben a községek érdekeltek a saját szociális politika kialakításában, és nem csupán szétosztják az állami pénzeket. Célunk az ún. polgárjog, mint a közösségi jog egyik legfontosabb elemének megújítása. Kezdeményezzük olyan lépések megvalósítását, amelyek növelik a szülői szerep és az anyaság jelentőségét a nemkívánatos demográfiai fejlődés megállítása érdekében. Az állami szociális járulékok rendszerén keresztül támogatni fogjuk a célzott támogatások bevezetését, különös tekintettel a családtámogatásra. Ezzel egy időben tényleges prioritásokat határozunk meg a jövő nemzedékek szükségleteihez való felelőtlen hozzáállás szigorúbb szankcionálása érdekében. Javasoljuk a kötelező iskolalátogatás vagy orvoslátogatás elhanyagolásának eddiginél szigorúbb megítélését. Az írástudatlanság felszámolása, a munkára nevelés és az egészségügyi megelőzés a jövő szempontjából a legjobb szociális politika.

19

A HÍD párt támogatja és kezdeményezi: - A községek illetékességeinek megerősítését a szociális segélyek politikájának terén a városok és községek tervezett költségvetésén belül, az állam törvényben meghatározott pénzügyi hozzájárulásával és a szociális segélyek törvényi hátterének egyszerűsítésével. - A szociális ellátásról szóló törvény módosítását úgy, hogy a polgárok helyzete és joga a szociális ellátás megválasztásában erősödjön, külön figyelmet fordítva a szociális szolgáltatásokat nyújtó állami- és magánintézmények igazságos finanszírozására. - Egymást kölcsönösen kiegészítő, állami szintű programok kidolgozását, amelyek a rendelkezésre álló eszközöket arányosan osztják szét a szociális berendezkedés megerősítésére. - Rugalmasabbá tesszük a időszaki és alkalmi munkák rendszerét munkavállalói igazolványok bevezetésével a tartósan munkanélküliek részére (azért, hogy megtartsuk a munkához való viszonyukat és kihasználjuk az adott lehetőségeket, elsősorban vidéken).

Szociális biztosítás - „Fejezzük be a jövő nyugdíjainak felélését“ A politikai és gazdasági erőforrásokat a szociális gondoskodás legfontosabb alapelveire kell irányítani: univerzalitás, uniformitás, egyenlőség, arányosság, a szolidaritás elviselhető mértéke, a polgár felelőssége a saját jövőjéért, demokrácia az irányításban és az igazgatásban. A felsorolt alapelvekből logikusan következnek a következő elvárások: - mindenki számára biztosítottak a tisztességes életfeltételek, aki teljesíti az elvárásokat - a gazdaságilag aktív korban elért jövedelmi színvonal bizonyos mértékig mindenkinek megtérül A kötelező nyugdíjbiztosítás rendszerében a tőkefedezet bevezetésének fő célja a források diverzifikációja. Valójában a munka és a tőke biztosítja a kötelező rendszer szolidaritását felosztó-kirovó finanszírozás és a tőkefedezet által. Ez elosztja a rendszer finanszírozásának kockázatát is, mivel a tőkefedezet kiegyenlíti a felosztó-kirovó rendszer demográfiai és gazdasági kockázatát és kiegészíti a pénzpiac hatásával. Ezért támogatni fogjuk a tőkefedezeti rendszer kialakítását. Be kell szüntetni a második pillér ellen folytatott „háborút“, újra működőképessé kell azt tenni és visszaállítani a hosszú távú biztonságát. A Híd párt részt kíván venni a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának megoldásában a nyugdíjkorhatár fokozatos emelésével. Az emelés rendszerének összhangban kell lennie a munkaerő-piaci helyzettel. Nem engedhetjük meg azonban, hogy a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt jelentősen romoljon a közvetlenül nyugdíjazás előtt álló állampolgárok helyzete, különösen azoké, akik egész életükben rendesen dolgoztak és fizették a járulékokat. Komoly gondnak tartjuk az elégtelen hatékonyságú és komplikált járulékbehajtást, ami a szociális ellátási rendszer fizetésképtelenségének egyik oka, és így a járulékcsökkentés akadálya. Megfelelőnek tartjuk a járulékbehajtás jogkörének átruházását az adóhatóságra. Az állampolgárok nagyobb felelőssége és a járulékrendszer jobb átláthatósága miatt megfelelő megoldásnak tűnik, hogy csak a polgároknak, illetve az államnak legyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha ráhárul nyugdíjbiztosítás törlesztése.

A HÍD párt támogatja és kezdeményezi: - Egyes járuléktípusoknál a járulékok mértékének átalakítását úgy, hogy megfeleljenek a szociális alapok kiadásainak, valamint az egyes pénzalapok közt a források átcsoportosításának korlátozását. Az egyes 20

alapokban a ki nem merített források a naptári év letelte után kötelezően átkerülnek a tartalékalapba, ahonnan bármelyik alap esetleges hiánya fedezhető. - A járulékbehajtás egyszerűsítésének és hatékonyabbá tételének modelljét. A járulékok behajtása az adóhatóságokra lesz átruházva, amelyek felelősek lesznek a kimutatások feldolgozásáért és a tartozások behajtásáért is. A járulékbehajtás az adóbehajtással és az egészségügyi járulék behajtásával lesz összekapcsolva. A nyugdíjalap-kezelő társaságokkal együttműködve elemezni kell azt a lehetőséget, hogy a 2. pillérbe történő nyugdíjjárulék-törlesztéseket közvetlenül a nyugdíjalapok fogadják, és ha ez hatékonyabb, mint az adóhivatalok általi behajtás, akkor át kell térni erre a módszerre. - Új szabályok kidolgozását a nyugdíjkorhatár megállapítására, amelynek jelenlegi határa a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának szempontjából nem megfelelő, ideértve a nyugdíjvalorizáció rendszerét is.

Fejlődő vidék és sikeres régiók A HÍDpárt tudatában annak, hogy Szlovákia területének 86%-a vidéki jellegű, ezért nagy hangsúlyosan szorgalmazza a vidékfejlesztést és a hatékony regionális politikát. Az egyes megoldási javaslatokhoz komplex módon kívánunk hozzáállni, ugyanis ezen a területen is intézkedéscsomag elfogadására van szükség. Célunk a teljes értékű vidéki életmód meghonosítása. A fejlődő vidék és a sikeres régiók megteremtésének előfeltétele, hogy működőképes önkormányzataink legyenek és a vidék sorsát tevékeny, ötletgazdag emberek alakítsák. Hozzá kívánunk járulni a vidéki jellegű életmód megőrzéséhez. Természetesen, nem létezik egyetlen egyszerű és általánosan érvényes „varázsszer“ a régiók versenyképességének a javítására, a területi /regionális/ különbségek jelentős csökkentése hosszabb időt vesz igénybe. A mi megoldási javaslataink több, egymáshoz kapcsolódó intézkedés együttes hatásán alapulnak.

Mezőgazdaság és környezetvédelem, avagy „Versenyképesség, biztonság és ökológia“ Mezőgazdaság: Elsőrendű célunk a szlovákiai mezőgazdaság versenyképességének megteremtése. Szorgalmazzuk az uniós támogatások azonos szintre emelését a többi európai tagállamban nyújtott támogatásokkal az állami költségvetés lehetőségeihez mérten. Ennek érdekében az alábbi konkrét intézkedések szükségesek: - a versenyképes regionális termékek jelentősebb támogatása. - kampány a regionális termékek részarányának növeléséért a szlovákiai boltok pultjain összhangban a vonatkozó európai jogszabályokkal. - A versenyképes állattenyésztés támogatása az állami költségvetés lehetőségeihez mérten. - A versenyképes hazai gyümölcs- és zöldségtermesztés, szőlő- és gyógynövénytermesztés stb. támogatásának fokozása az állami költségvetés lehetőségeihez mérten.. - A versenyképes halgazdálkodás és méhészet fejlesztése és a benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása - A megújuló energiaforrások (faapríték) kihasználására irányuló program bevezetése és kiszélesítése (ártéri gazdálkodás, alacsony hozamú területek és más termőterületek) - A források hatékony felhasználásának szigorú ellenőrzése alapján működő, nyilvánosan ellenőrizhető és átlátható támogatási rendszer kialakítása. 21

- A kistermelők piacra jutásának egyszerűsítése. - A mezőgazdaságban érdekelt külföldi befektetők kivételezett támogatásának megszüntetése. - Az őstermelői értékesítő hálózatok és szervezetek támogatása.

Élelmiszerbiztonság és -minőség Célunk növelni az élelmiszer-láncolat következetes ellenőrzésnek hatékonyságát (az istállótól az asztalig) az élelmiszer-biztonság szempontjából: - Biztosítjuk az ellenőrzési eredmények nyilvánossá tételét, hogy a fogyasztó tudja, mit vásárol - Támogatni fogjuk a versenyképes biotermelést úgy, hogy lehetőség szerint elérje a 10%-os részesedést a teljes mezőgazdasági összterméken. - A fogyasztóvédelmi szervezetekkel hatékonyan együttműködve erősíteni kívánjuk a fogyasztói érdekvédelmet.

Földtulajdon A vidék- és régiófejlesztés alapjának tekintjük a tulajdonjogok hatékony érvényesítését. Rendezett tulajdonviszonyok és tagosítás nélkül nem biztosítható a hatékony teljesítmény. Ezért elengedhetetlennek tartjuk: - A megújított földnyilvántartás (ROEP) befejezésének felgyorsítását - A földrendezési folyamat felgyorsítását (tagosítás, valamint területi és működésbeli elrendezés). - Védjük szülőföldünket, mely létünk és az ország alapját képezi - A földtulajdon nyilvántartásának hatékonyabbá tétele és támogatása (egy tulajdonos, egy kataszteri nyilvántartás, egy tulajdonlap)

Erdőgazdálkodás Az erdők Szlovákia természeti kincsei közé tartoznak, amelyek az ország területének felét borítják. Az erdők kezelésénél a termelői tevékenység mellett fejleszteni kell a nem termelői szerepeket is. Összpontosítunk: - Az erdőgazdálkodási tervek (LHP) feldolgozásának fokozatos liberalizációjára - A fenntarthatóság elvén alapuló gazdálkodásra - Az állami erdők kifosztásának, elherdálásának és az állami erdővagyonból történő törvénytelen meggazdagodás leállítására - A Lesy állami vállalat részvénytársasággá történő átalakításának befejezésére - Elsőrendű feladatnak tartjuk z állami erdőterületek hatékony kezelését

Vízgazdálkodás A vizet és az ivóvízkészletet a legfontosabb természeti kincsnek tekintjük és védelmezni kívánjuk. E cél elérése érdekében figyelembe véve nemzetközi kötelezettségeinket és gazdasági lehetőségeinket támogatni kívánjuk: - Hogy a máig ellátatlan községek kapcsolódhassanak a közüzemi vízszolgáltatás hálózatához és hogy 22

kiépüljön a szennyvízelvezetés és a szennyvíztisztítás leginkább azokon a területeken, amelyeken nagy mennyiségű felszíni és földalatti vízkészletek találhatók, amelyek szennyezés elleni védelmét meg kell oldani. - Támogatjuk a talajjavításos és öntözőrendszerek működőképessé tételét. - Árvízvédelmi intézkedéseket javaslunk oly módon, ami lehetővé teszi a víz megtartását természetes közegében.

Természetvédelem A természetvédelem a társadalmi fejlődés szempontjából kulcsfontosságú, ezért a természeti erőforrások kiaknázásához racionálisan és körültekintően állunk hozzá. Fő célkitűzéseink a következők: - A védett területek kiterjedésének átértékelése a társadalom lehetőségeit és az ország gazdasági helyzetét figyelembe véve - A természet változatosságának megőrzése - A környezetvédelmi illetékek és bírságok mértékének átgondolása - A környezet minőségének megőrzése és javítása

Regionális politika avagy „Hosszútávfutás“ A HÍD párt általános célkitűzéseit a regionális politika területén a régiók versenyképessége, valamint a gazdasági és szociális kohézió biztosítására alapozza. A regionális politika a vidékfejlesztés felépítménye és az adott terület globális közös érdekeire összpontosít. Politikánk érvényesíti az esélyegyenlőség elvét valamennyi régió kiegyensúlyozott fejlődése és az életszínvonal emelkedése érdekében. Regionális politikánk alapelvei és céljai a következők: 1. Szubszidiaritás a decentralizáció 2. Partnerség - Támogatni kívánjuk az olyan partnerségi programokat, mint pl. a LEADER. 3. Programozás - Olyan, partnerségen alapuló fejlesztési stratégiák kidolgozására és érvényesítésére van szükség, amelyek a területrendszer egészének vagy meghatározott alrendszerének fejlődését befolyásoló célkitűzéseket támogatja. Minél előbb szeretnénk megépíteni a Pozsonyt Kassával összekötő déli gyorsforgalmi utat, a Kassát a déli országhatárral összekötő közutat, elősegíteni a D1 autópálya befejezését, az Ipoly-hidak újjáépítését, valamint új Duna-híd megépítését. Ezek a célkitűzések megvalósítása érdekében a következőkre van szükség: - A különböző adottságokkal rendelkező régiók fejlődési szintkülönbségeinek csökkentése elsősorban a viszonylag hátrányos helyzetű régiók és vidékek támogatásával - Az infrastruktúra-hálózatok kiépítése – ennek keretében elsősorban a közlekedési és vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése - A befektetések támogatása a magas fokú munkanélküliséggel sújtott régiókba munkahelyteremtés céljából - A színvonalas nevelés- és oktatásfejlesztés - A regionális kultúra és identitás megőrzése, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek által lakott területekre, 23

- A nemzeti, etnikai, regionális sokszínűség védelme - Az idegenforgalom fontos gazdasági ágazatként történő fejlesztése

Környezetvédelem A környezetvédelem terén, csakúgy, mint mindennapi életünk több más területén is, fontos mérföldkő volt, amikor Szlovákia belépett az Európai Unióba. A környezetvédelmi problémák okai, terjedelme és következményei igen gyakran túllépnek az egyes országok határain. Hatékony és tartósan pozitív eredményeket Szlovákiában csak akkor érhetünk el, ha kellőképpen bekapcsolódunk a nemzetközi együttműködésbe, és teljes mértékben kihasználjuk az abban rejlő lehetőségeket. Jelentős segítséget jelentenek az Európai Unió részéről a strukturális alapokból igényelhető pénzeszközök, amelyek célirányos felhasználása 2013-ig több égető problémára jelent megoldást, a természeti környezet, ill. annak védelme és helyreállítása szempontjából. Elsődleges céljaink közé tartozik ezeknek a forrásoknak a hatékony felhasználása, és csak a valós gondok és szükségletek megoldására való fordítása. A környezetvédelem terén olyan lépések és intézkedések megvalósítására törekszünk, hogy közben ne sérüljön a társadalom szociális, gazdasági és környezeti érdekeinek kölcsönös egyensúlya. A legfontosabb környezetvédelemi teendők Szlovákiában: - az szén-dioxid kibocsátási kvóták átlátható elosztása - a felesleges emissziós kvóták átlátható eladása és a hátrányos szerződések felbontása - a hátrányos szerződésekért felelős intézmények, személyek azonosítása és szankcionálása - a környezetvédelmi minisztérium szakmai becsületének helyreállítása, és a hulladékkal, pernyével kapcsolatos „üzleti“ szellem felszámolása - a környezeti károk megelőzésének és helyreállításának kérdésköre, valamint az ipari biztonság növelésének kérdéskörének kezelése, - a környezeti terhelés kérdéskörének kezelése - az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése - az illetékek mértékének felülvizsgálata a környezetvédelemben. Elsőrendű célunk - nem csupán a felsorolt - kérdések megoldása során a megfelelő életminőség bebiztosítása Szlovákia minden lakosa számára és a kedvező életfeltételek megőrzése nem csak a jelenlegi, hanem a jövő nemzedékek számára is. A hulladékgazdálkodás terén elsődleges célunk a közösségi hulladék keletkezési helyen történő gyűjtése és szelektálása (háztartások, városok, községek), a hulladék alternatív energiaforrásként történő felhasználása. Továbbá a szelektív hulladékgyűjtést szolgáló rendszerek és berendezések kiépítése azzal a céllal, hogy a lakosság körében kialakuljon a lejárt élettartamú termékekhez, árukhoz, anyagokhoz való felelősségteljes hozzáállás. A környezeti károk megelőzése és helyreállítása terén a tartósan fenntartható fejlődésre irányuló környezeti politikát szeretnénk támogatni, amelynek célja a biodiverzitás elvesztésének megállítása, és megfelelő körülmények kialakítása a környezeti károk keletkezésének megakadályozására. A környezeti károk megelőzéséről és helyreállításáról szóló hatályos törvény (359/2007) megteremti a jogi keretet, és megszabja a kötelességeket „a szennyező fizet“ elv alapján. A törvényben felsorolt tevékenységek üze24

meltetői viszont kötelességeiket általában nem teljesítik, mivel e tekintetben eddig kevéssé volt erélyes az államigazgatás is. A szóban forgó, környezeti károk megelőzéséről és helyreállításáról szóló törvény nem érinti a környezeti terheléseket, amelyek a gazdaság elmúlt időszakban tapasztalt extenzív fejlődésének áldatlan következményei. A régi környezeti terhelésekre irányuló monitorozás keretén belül Szlovákiában több ezer olyan helyet tártak fel, ahol szanálásra van szükség. Szeretnénk ezt az örökséget mielőbb rendezni, az uniós eszközökből igénybe vehető finanszírozási mechanizmusok támogatásával. Támogatjuk a beruházók által elhagyott ipari vállalatok, gyárak vagy mezőgazdasági szövetkezetek telephelyeinek revitalizálását. Síkra szállunk a jelenlegi kormánypolitika megváltoztatásáért, amely a „zöldmezős” új építési beruházásokat támogatja olyan új ipari zónák felépítésére folyósított különböző dotációk formájában, amelyek létrehozása termőterületek likvidálásával jár. A népesség jelenlegi életszínvonala a jelenlegi szinten nem fenntartható ipari termelés és elegendő energiaforrás nélkül, miközben az ipar és a villamos energia klasszikus hőerőművekben történő előállítása jelentős szén-dioxid kibocsátással jár. A termelés és fogyasztás jelentős korlátozására irányuló megszorítások azonban nem helyénvalók, leszámítva a nem hatékony, és csak az állami támogatásnak köszönhetően életben tartott vállalatokat. Ezért olyan intézkedéseket javaslunk, amelyek egyrészt az üvegházhatású gázok légkörbe történő kibocsátásának csökkentésére irányulnak. Másrészt teret nyitnak a gazdaság további fejlődésének. Elsősorban az épületek, gépek, berendezések energetikai hatékonyságának növelésére irányuló tevékenységekről, az atomenergetika fejlesztésének támogatásáról (a vonatkozó biztonsági normák és előírások betartása mellett) és a megújuló energiaforrások hatékony kihasználásának támogatásáról van szó.

OKTATÁS - A BIZTOS BEFEKTETÉS A HÍD párt célja, hogy az oktatásra és azon belül a kisebbségi oktatás fejlesztése megfelelő anyagi támogatást és kiemelt figyelmet kapjon Szlovákiában. Az oktatás fő feladata, hogy az iskola által az emberek olyan cselekvő tudásra tegyenek szert, amely biztos alapot jelent az általános és szakmai ismeretek folyamatos továbbfejlesztéséhez, amely alkalmassá teszi őket az élethosszig tartó tanulásra. A hazai és az európai többnemzetiségű környezetben egyre fontosabb, hogy megfelelő módon tudjanak kommunikálni anyanyelvükön, az állam nyelvén és valamely világnyelven. Alapvető célunk, hogy az idehaza megszerzett tudást a fiatalok idehaza kamatoztassák, mivel csak ilyen módon lehet a társadalmunkat nagyobb mértékben előremozdítani. A HÍD párt a tanári hivatás megítélésének megváltoztatására törekszik. Egyformán fontos az oktatás minden egyes szintjének fejlesztése, az óvodai nevelést, az alapfokú oktatást, a középfok minden egyes területét (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) a felsőfokú oktatásét és a felnőttképzését is beleszámítva. Eredményes tanulói útvonalak létrehozása ugyanis csak akkor lehetséges, ha minden egyes oktatási szint esetében biztosított a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. A minőségi oktatás záloga, elsősorban nem új infrastruktúra létrehozása, hanem a meglévő intézmények tartalmi fejlesztése

25

Támogatjuk az Európa Tanács által javasolt nyolc kulcskompetenciát: - Anyanyelvi kommunikáció, - Idegen nyelvű kommunikáció, - Matematikai- természettudományos- és technikai készségek, - Információs és kommunikációs-technológiai tudáskészség - A tanulás tanulásának képessége, - Szociális és állampolgári illetékesség, azaz tevékeny állampolgárság, - Munka és vállalkozói illetékesség (entrepreneurship) és - Kulturális illetékesség. - Fontosnak tartjuk az intézmények fejlesztési erőfeszítéseinek megfelelő külső szakmai támogatását. A célok teljesülésének folyamatos mérésére-értékelésére és eredményeinek az intézményekhez és az intézmények partnereihez való visszacsatolására egy minőségértékelési rendszer létrehozása, és működtetése szükséges. A Híd szorgalmazza egy ilyen minőségértékelési rendszer kialakítását, melynek legfontosabb állandó céljai a tanulásfejlesztés támogatása, az iskolai intézményfejlesztés támogatása és a szakmai fejlesztés. Ennek érdekében szorgalmazzuk az iskolákban dolgozó pedagógusok továbbképzésének kiemelt támogatását. Feladatunknak tekintjük olyan akkreditált állami és magánintézmények létrehozását, melyek feladata a pedagógusok és iskolavezetők felkészítése az oktatási rendszer liberalizálására. A szlovákiai egyetemek bázisán egy különleges módszertani központ létrehozását. A hazai iskolák korszerű tankönyvekkel és a digitális oktatáshoz szükséges taneszközökkel való ellátását, a tankönyvpiac liberalizálását. A HÍD párt szorgalmazni fogja a tankönyvpiac szabaddá tételét, az iskolák, sőt a pedagógusok tankönyvválasztási jogát. Fontosnak tartjuk az esélyegyenlőséget oktatásban is, amely segíti a bármilyen nemű hátránnyal indulók esélynövelését, külön figyelmet szentelve a romák iskolai szegregációja megszüntetésének. A HÍD párt az esélyegyenlőséget és a méltányosságot tűzte zászlajára. Az oktatásban ezért segíteni kívánja azon törekvéseket, amelyek a bármilyen hátránnyal indulók esélynövelését eredményezi. Külön figyelmet kíván szentelni a hátrányos megkülönböztetés eszközeként alkalmazott iskolai szegregáció megszüntetésének és ahol azt a helyi nyelvi viszonyok indokolják, a roma anyanyelvű oktatás fokozatos bevezetésének. A túlnyomórészt vagy teljesen romanépességű falvakban felnövekvő, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és szüleik számára is biztosítani kell a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést. Ha az integrált intézmények elérése földrajzi okok miatt nehezen megoldható, akkor a helyi iskola minőségfejlesztése elengedhetetlenül szükséges. A roma gyerekek iskolai beilleszkedése, motivációja szempontjából sokat segítene, ha tanáraik között is lennének romák. A roma pedagógusok képzésének támogatása, módszeres tehetséggondozással, tanulmányi ösztöndíjakkal egyike a legsürgősebb tennivalóknak. Szükségesnek tartunk egy olyan, az iskolák mellett működő tehetséggondozó hálózat kiépítését, amely azoknak a tehetséges roma gyerekeknek jelenthet támaszt, akik a mai viszonyok között ugyan bekerülnek a gimnáziumokba, de szociális és etnikai hátrányaik következtében nem fejezik be tanulmányaikat. Ahhoz viszont, hogy a pedagógia gyümölcsöző legyen, mindenekelőtt gyermekeink lelkét kell tisztába tennünk. A tanuláshoz jó társadalmi közérzetet kell teremteni, hogy a gyermekek tanulási vágya belső szükségletből, meggyőződésből fakadjon, és ha ezt a lelki felszabadultságot megteremtettük, csak utána 26

jöhetnek a különféle pedagógiai módszerek. Szorgalmazni fogjuk a társadalmi szükségleteknek megfelelő szakmunkásképzés hálózatának a revitalizációját. Külön hangsúlyt kell fektetni a hátrányos helyzetű régiók iskoláira, az eddig inkább a leszakadók által látogatott szakmunkásképző intézmények versenyképessé tételére, a társadalmi szükségletekre válaszoló, a munkaerő-piacon értékkel bíró szakmák oktatását felvállaló állami és nemzetiségi szakmunkásképző hálózat újjászervezésére. A jövő – azaz a jelen – szakképzése a jelenlegi szakiskolai keretek között elképzelhetetlen. A szakiskolai szakképzés jelenleg a leszakadó rétegek iskolája. Megfelelő szakképzés azonban csak a rövid, a közép és hosszú távú piaci igények szakszerű felmérésén alapuló gazdaságfejlesztési stratégia jegyében lehetséges. Jelenleg nincs mihez alkalmazkodni. A spontán piaci igények alig nyújtanak támpontot az oktatás szerkezetének és térbeli eloszlásának alakításához, hiszen a mai beavatkozás eredményei csak sok év múlva mutatkoznak majd, esetleg alapvetően változott körülmények között. Fontosnak tartjuk a szakmunkás képzést két részre bontjuk (kőműves, segédmunkás): - segédmunkás képzés - szakmunkás képzés

Kisebbségi oktatás A HÍD párt kiemelt feladataként tartja számon az anyanyelv tökéletes elsajátítása mellett a szlovák nyelvoktatás minőségének és hatékonyságának javítását a nemzetiségi iskoláinkban. A HÍD támogatja azokat a törekvéseket, melyek a kisebbségek szlovák nyelvtudását előbbre viszik, a szlovák nyelv hatékonyabb elsajátításának módszereit kutatják és alkalmazzák. A cél az, hogy a kötelező (nem államnyelven végzett) alapiskolákból kikerülő diákok egyre jobban tudjanak beszélni (kommunikálni) az államnyelven. Ennek elérésére új módszertani alapvetések és gyakorlatok kidolgozását fogjuk kezdeményezni, mely a beszédkészség fejlesztésére, valamint a kiegyensúlyozott kétnyelvűségi gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. A nemzetiségi minőségi oktatás biztosítása érdekében a Híd párt feladatának tartja: • a kisebbségi iskolák pedagógiai-módszertani kultúrájának megújítását, a hagyományos tanításnak, a tanulói kölcsönhatásra építő, új kooperatív tanítási-tanulási technikákkal való felváltását; • a szlovák nyelv oktatása minőségének javítását, a beszédkészséget fejlesztő módszertanra való áttéréssel; • a nemzetiségi iskolák korszerű tankönyvekkel való ellátását; • a környező országokban kidolgozott, az ún. kompetenciaalapú oktatásra alkalmas programcsomagok átvételét; • minőségbiztosítási rendszerek kiépítését, felhasználva mind az államnyelven oktató iskolák, mind a környező országok iskoláinak ilyen jellegű gyakorlati tapasztalatait; • a szervezeti tanulás elősegítése érdekében mind a nemzetiségi, mind az államnyelven oktató iskolák közötti együttműködések erősítését, iskolahálózatok létrehozását; • az oktatás nyelvét ismerő nemzetiségi szakfelügyelői hálózat létrehozását, • a kisebbségi oktatáskutatás feladatait és a fejlesztések mentorálását is felvállaló nemzetiségi oktatáskutató és fejlesztő központ létrehozását; • a korai iskolaelhagyást is regisztráló, tanulói utókövető rendszer kidolgozását; • a kisebbségi iskolák pályázati és projektmegvalósítási képességének javítását, különös tekintettel az Európai Uniós pályázati források ismeretére; • az iskolák közötti regionális pályázati együttműködések szorgalmazását; • a pályázati eredmények megvalósítása és fenntarthatósága érdekében történő szakszerű mérések, ér27

tékelések (szakmai külső monitoring) támogatását. Fontosnak tartjuk a dél-szlovákiai magyar és két tannyelvű oktatási intézmények rendszerének folyamatos szakmai felügyeletét, infrastrukturális és módszertani fejlesztését. A komáromi Selye János Egyetem, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és az Eperjesi Egyetem szakmai, pedagógiai és módszertani bázisán egy nemzetiségi pedagógiai módszertani központ létrehozását, az oktatás nyelvét ismerő nemzetiségi tanfelügyelői hálózat visszaállítását. Támogatjuk a szlovákiai magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények fejlesztését, szorosabb koordinációját és együttműködését. A szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatás támogatásával szeretnénk elérni, hogy a főiskolai végzettségű magyar nemzetiségűek számaránya növekedjen, természetesen szem előtt tartva, hogy a hallgatók a tanult szakok szempontjából vegyes csoportot alkossanak és a PhD. fokozatot szerzett szlovákiai magyar fiatalok érvényesülni tudjanak hazájukban. Kiemelten fontosnak tartjuk a legfiatalabb szlovákiai állami felsőoktatási intézménynek, a komáromi Selye János Egyetemnek a szakmai, infrastrukturális és pénzügyi megerősítését. Támogatjuk az Egyetem fejlesztési elképzeléseit, különös tekintettel a szlovákiai, s azon belül a dél-szlovákiai munkaerő-piaci szempontokat figyelembe vevő új tanulmányi programok, szakok indítására. Fontosnak tartjuk, hogy a nyitrai Konstatin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán folyó magyar tannyelvű oktatás tovább erősödjék. Megkerülhetetlennek tartjuk, hogy a Kar és a komáromi Selye János Egyetem folyamatosan egyeztesse elképzeléseit, hogy így elejét lehessen venni a felesleges duplicitásoknak és versengésnek. A két intézmény, valamint a jelenleg legrégebbi magyar tannyelvű szlovákiai magyar felsőoktatási egység, a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karán működő Magyar Irodalom és Nyelvészeti Tanszéke, és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Hungarológiai Tanszékével együtt fontos szakmai bázisa a magyar, illetve hungarológiai nyelvészeti és irodalomtudományi képzésnek és kutatásoknak. A HÍD párt szorgalmazza az állam fokozott támogatását annak érdekében, hogy mind Komáromban, mind pedig Nyitrán, magyar tannyelven is beinduljanak olyan fontos tanulmányi programok, mint pl. a gazdasági informatika, a szociális munka, a régiófejlesztés, idegenforgalom vagy a környezetvédelem.

Szlovákia a kulturális sokszínűség országa A HÍD célja, hogy visszaadja a kultúrának az őt megillető társadalmi tiszteletet és megbecsülést. A kultúra mai áldatlan állapota híven tükrözi a társadalom állapotát, amely fokozatosan feladja erkölcsi értékrendjét és a kultúrát jórészt fogyasztói és kommersz tevékenységekre fokozza le. Szeretnénk visszaállítani a kultúra méltóságát és rangját, mivel ez létfontosságú a polgárok életminősége szempontjából. Éppen ezért úgy véljük, hogy a kultúra támogatását nem szabad alárendelni semmiféle ideológiának vagy pártpolitikai szempontnak, a kultúra fejlődése az egész társadalom és az állam közös érdekének kell lennie, amely biztosítja mind a véleménynyilvánítás, mind pedig az alkotói szabadság érvényesülését.

Szlovákia, mint kulturált és toleráns ország A szlovák kultúra és a nemzeti kisebbségek kultúrája Szlovákia, mint toleráns és etnikailag sokszínű állam legfőbb megkülönböztető jegye – mind önmeghatározását, mind pedig a róla kívülről alkotott 28

képet tekintve. A hagyományos és modern szlovák kultúra megőrzése az európai térségben mindannyiunk közös érdeke, és a Szlovákiában élő nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának megőrzése a mi felfogásunkban a Szlovák Köztársaság valamennyi polgárának érdeke. A közösségek elsősorban éppen a kultúrájuk révén erősítik nemzeti identitásukat és tudatosítják az együttélés széleskörű lehetőségeit a soknemzetiségű régiókban. A nemzetek közti békés együttélés szükségességének tudatában kezdeményezni fogjuk a Szlovák Magyar Egyetértési Alap létrehozását, melynek célja, hogy elmélyítse a szlovákok és magyarok kultúrájának, művészetének és történelmének kölcsönös megismerését. Az alap hatékonyan elősegítené a múlttal való szembenézést, művészeti, kulturális, tudományos és oktatási projektek kezdeményezését, amelyek a sok tekintetben ellentmondásos történelmi időszakok megismerését szolgálják, ami előfeltétele lehet az egymás iránti türelem kialakulásának. Az alap fenntartását az állam nagyvonalú támogatásával és magánadakozásból kívánjuk biztosítani.

A kultúra finanszírozása Kidolgozzuk a kultúra, a művészet és a műemlékvédelem anyagi fedezésének új modelljét. A kulturális tárca költségvetése és az önkormányzatok költségvetése mellé a pénzzel ellátás harmadik pilléreként hozzárendeljük a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA), amely jelentős mértékben (az európai unió tagállamaiban a nemzeti össztermék kultúrára eső részarányához közelítve) biztosítaná a kultúra méltó társadalmi megbecsülését. Az NKA-t rotációs alapon működő kuratórium kezelné, amely a kulturális és művészeti élet jeles személyiségeiből állna össze, a külső párt-, ideológiai és egyéb beavatkozás lehetőségének lehető legteljesebb kizárásával. Szlovákia épített kulturális örökségének védelmét elsőrendű célunknak tekintjük, ezért támogatjuk a műemlékek védelmének és felújításának többforrású finanszírozását, amely hozzájárul ezen örökség méltó bemutatásához, a nemzeti történelem és közös, többnemzetiségű régiónk változatos történelmének jobb megismeréséhez, egyúttal pedig az idegenforgalom támogatásához, a munkahelyteremtéshez stb. Támogatni kívánjuk a világ minden táján élő szlovák kisebbségek identitás-megőrzésének rendszerszerű és átlátható támogatását, amelyben a kultúrának pótolhatatlan szerepe van. Különös hangsúlyt kívánunk fektetni az Európai Unió alapjainak jobb és hatékonyabb felhasználására a kultúra támogatásában. Támogatjuk a magántőke bevonását a kultúrába – a kultúrát támogató 2%-os adófelajánlások formájában. Hatékonyabbá és átláthatóbbá kívánjuk tenni a kulturális tárca pályázati rendszerét az érdekütközések, az ideológiai és pártbefolyás kizárásával. Tudatosítjuk a közszolgálati médiumok jelentős szerepét, ezért támogatni fogjuk ezen intézmények hatékonyabb és jobb minőségű működésére irányuló megoldásokat, beleértve a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió gazdálkodásának hatékonyabbá tételét. Szorgalmazzuk a televízió- és rádióhasználati díjak eltörlését. Az államnak éves megrendelés formájában meg kellene határoznia a közszolgálati, kulturális, kisebbségi és más fontos közérdekű műsorok körét és biztosítania kellene ezek finanszírozását a kulturális tárca ezen összeggel megemelt büdzséjéből. 29

A kultúra soknemzetiségű jellegét figyelembe véve a kulturális sokszínűség megőrzése keretében hatásoson támogatni kívánjuk a kulturális és művészeti tevékenységet, valamint a kulturális és művészeti értéket képviselő műemlékek iránti gondoskodást. E támogatást az állami költségvetés szintjén is érvényesíteni kívánjuk azzal, hogy a kultúra támogatását az Európai Unió fejlett országainak szintjéhez igazítjuk, csakúgy, mint a megyék, városok és községek kulturális költségvetésének szintjén, miközben a művelődéspolitika állandó céljaként tartjuk szem előtt a decentralizáció elmélyítését, amely összefügg a kultúra finanszírozásának decentralizációjával is. A kulturális és művészeti dolgozók munkájának jelenlegi alulértékelését figyelembe véve feladatunknak tekintjük e hátrányos megkülönböztetésen alapuló bérezési gyakorlat megszüntetését.

Az eredeti alkotások támogatása Jelentősebb mértékben kívánjuk támogatni a hazai eredeti alkotásokat (irodalmi műveket, műfordításokat, előadó-művészeti, drámai, zenei, mozgásművészeti alkotásokat, valamint a képző- és építőművészeti alkotásokat, audiovizuális műveket stb.) és ezek bemutatását és tudományos reflexióját. Tekintettel az audiovizuális kultúra kiemelkedő szerepére jelentős mértékben támogatni fogjuk az értékes hazai alkotásokat. Olyan törvénymódosítás elfogadását tartjuk kívánatosnak, amely a Szlovák Televízióban növelné az eredeti alkotások megjelenésének százalékarányát. Az audiovizuális művészet finanszírozását a közkölcsönök bevezetésével szeretnénk megoldani (az audiovizuális mű nyereségessége esetén) és átláthatóvá tennénk az állami pályázati támogatások odaítélésének és az erre létrehozott bizottság összetételének kérdését. Szlovákia magas színvonalú képzőművészeti alkotásokkal büszkélkedhet. E művészeti ág termékeinek gyűjteményes bemutatása megoldatlan, ezért kezdeményezni fogjuk egy reprezentatív Modern és Kortárs Művészeti Múzeum felépítését Pozsonyban, amely képes lesz ellátni a „műcsarnok“ szerepét is, azaz jelentős európai és nemzetközi kiállításoknak és tárlatoknak adhat otthont. Jelentősen támogatjuk az országos, kerületi, városi és helyi múzeumok és galériák gyűjteményes, levéltári, szakmai-tudományos és bemutató tevékenységét. Szorgalmazzuk a Szlovák Köztársaság kultúrájának és művészetének hatékonyabb, magas színvonalú külföldi bemutatását mind a nemzetközi jelentőséggel bíró rendezvényeken, mind pedig a Szlovák Köztársaság külföldi kulturális intézeteinek hálózatán keresztül. E kulturális intézetek tevékenységének színvonalasabbá tétele érdekében mélyebb szintű reformot kívánunk megvalósítani, beleértve ezek igazgatási és módszertani irányításának áthelyezését a külügyminisztériumtól a kulturális tárcához. A kulturális diplomácia az állam képe, arculata kialakításának fontos eszköze, ezért sajátosan kreatív hozzáállást igényel. A regionális politikában a párt képviselői útján támogatni kívánja a regionális és helyi kulturális tevékenységet, a nemzeti kisebbségek kultúráját és a művelődési házak szerepének újjáélesztését. A könyvtárakat, művészeti iskolákat és a helyi közművelődési intézményeket a régiókban élő emberek kulturális fejlődése elengedhetetlen tényezőinek tekintjük, ezért különös figyelmet szentelünk a fejlesztésükre. Tudatosítjuk a televíziós közvetítések digitalizációjának jelentőségét és lehetőségeit, ezért olyan megoldásokat támogatunk, amelyek szavatolják Szlovákia kulturális változatosságának megőrzését.

30

Minden kulturális intézményt, valamennyi polgári és kulturális egyesület, kulturális, művészeti és közművelődési alapítvány tevékenységét egyenjogúnak tartjuk. Tiszteletben tartjuk a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának elvét és értékeit, ezért törekedni fogunk az ún. sajtótörvény módosítására. Támogatni fogjuk a nem állami, magántulajdonú, regionális és helyi televíziós és rádiós műsorsugárzás kedvező feltételeinek megteremtését. A világháló jelentőségének növekedése szükségessé teszi ezen terület törvényi szabályozását, amelynek a véleménynyilvánítás és szólásszabadság elveinek hangsúlyozása mellett kell megtörténnie. Támogatjuk a kulturális örökség és a kultúra digitalizációját és a kultúra, elsősorban az EU pénzügyi alapjainak hatékonyabb felhasználásával.

A kisebbségi kultúra támogatása Nagy hangsúlyt fektetünk a szlovákiai nemzeti kisebbségek kultúrájára és művészetére, és egyben ügyelünk a meglévő országos, megyei és helyi intézmények megőrzésére és szükség szerinti továbbfejlesztésére. Kidolgozzuk a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényt, amely meghatározza, azt a százalékarányt, amellyel a kulturális tárca költségvetése hozzájárul valamennyi szlovákiai nemzeti kisebbség kulturális tevékenységének finanszírozásához és pályázati támogatásához, biztosítjuk azon jogszabályi módosításokat, amelyek garantálják a pártatlanságot a pályázati támogatások odaítélésénél. Kezdeményezni fogjuk a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, hogy az megfeleljen a modern, 21. századi követelményeknek, valamint eltávolítjuk az államnyelvtörvény félreértelmezhető és ellentmondásos részeit. A közszolgálati médiumok nemzetiségi adásai részére (a Szlovák Rádió esetében) elengedhetetlen szervezeti változtatásokat, valamint (a Szlovák Televízió esetében) a megfelelő pénzügyi és közszolgálati önállóság megőrzését, ill. megteremtését javasoljuk.

Egyházak Szorgalmazzuk az állam és az egyház közti vagyonjogi problémák rendezését mindazon területeken, ahol az egykori egyházi vagyon még nem került át egyházi tulajdonba, mégpedig úgy, hogy ez a vagyon az állam tulajdonából törvényi szabályozással kerüljön vissza az egyházhoz, mint eredeti tulajdonoshoz. Az egyházak tevékenységét és szerepét pótolhatatlannak tartjuk a társadalom humán erkölcs értékeinek megőrzése szempontjából.

31

Ifjúságpolitika A HÍD párt nagy figyelmet szentel az ifjúságnevelésnek, az iskolán kívüli tevékenységhez (sport, művelődés, stb.) és a munkához való pozitív viszony kialakításának. A képzettség és a munkához való pozitív viszony a fiatalok sikeres munkavállalásának alapja. Szeretnénk hozzájárulni annak az egész társadalmat érintő kérdésnek a megoldásához, hogy sok fiatal munkanélküliként kezdi tevékeny életét. E gondra minél előbb megoldást kell találni elsősorban a magas munkanélküliséggel küzdő régiókban, s az ezzel kapcsolatos gondok enyhítése a kormányzati ifjúságpolitika elsőrendű feladatának kell lennie. A Híd párt programjának más fejezetekben taglalt intézkedései mellett támogatja a munkaügyi hivatalok kölcsönös, valamint a szomszédos országok határ menti munkaügyi hivatalaival való rugalmasabb együttműködését Szlovákia valamennyi régiójában. A munkanélküliség kérdésével gyakran összefügg a fiatalok lakáshoz jutásának megoldatlansága. A hitelpolitika és az ahhoz kapcsolódó hatékony szociálpolitika fontos stabilizációs elem lehet a fiatalok itthon maradása érdekében. Támogatni kívánjuk továbbá szociális bérlakások építését, amely elősegítheti a munka utáni belső vándorlást az egyes régiókon belül. A HÍD párt felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy nyilvánvaló aránytalanság figyelhető meg a kereslet és kínálat tekintetében különböző szakmák esetében, ezért különböző motivációs mechanizmusok segítségével támogatni kívánja az oktatási intézmények és a munkaadói szektor szorosabb és hatékonyabb együttműködését. Ezért javaslatot teszünk arra, hogy az ún. hiányszakmák esetében maguk a munkáltatók közvetlenül fedezhessék a leendő munkavállalóik tanulmányainak költségeit. Tudatosítjuk, hogy a roma közösséghez tartozó fiatalok ügyét mindezidáig nem megfelelően kezelték és e népes közösség helyzetének javítása érdekében hatékonyabb reformlépések megtételét tartja szükségesnek. Tudatosítjuk, hogy a leghatékonyabb megoldások egyike a fiatalok képzettségi szintjének emelése és a munkához való viszonyuk javítása, ezért hatékonyabb intézkedéseket szorgalmazunk az iskolalátogatás ellenőrzése, valamint a szociális szokások megerősítését szolgáló programok kiszélesítése területén. A társadalom legsebezhetőbb rétegét a fiatalok alkotják. A kábítószertől, alkoholtól, játékoktól való függőséget olyannyira komolynak látjuk, hogy mediális kampánnyal, szakemberek bevonásával és szakosodott intézményekkel való együttműködéssel kívánunk hatni a szülőkre. A megelőzésen túl segítséget kívánunk nyújtani a függőségek első jeleinek felismerését illetően. A HÍD olyan intézkedéseket kiván támogatni, melyek lehetővé teszik a fiatalok tudományos, testnevelési és művészeti jellegű tevékenységét, s eredményeik nyilvánosségra hozatalát. Ezért e téren országos programok kidolgozását kezdeményezzük, beleértve az átlátható finanszirozást is. Javasoljuk, hogy az olimpiai játékokon dobogós helyezést elért sportolók életjáradékot kapjanak, melynek mértékét a kormány állapitaná meg.

32

Biztonságpolitika A HÍD párt olyan biztonságpolitika érvényesítésére törekszik, hogy a Szlovák Köztársaság minden polgára biztonságban érezhesse magát, bízhasson a biztonságát szolgáló állami erőszakszervezetekben (hadsereg, rendőrség, titkosszolgálatok). Ezt a polgároknak szóló szolgáltatást a bizalomra kell építeni, amelyet egy a titkosszolgálatok összehangolását végző központi államigazgatási szerv létrehozásával szeretnénk erősíteni. Ennek a szervnek a hatáskörébe tartozna a lehallgatás, valamint a további információtechnológiai eszközök alkalmazása. A HÍD párt gondoskodni fog a polgárok nyilvános gyülekezési és szabad véleménynyilvánítási jogának következetesebb betartásáról, amely területen a Rendőri Testület a múltban nem ritkán érzéketlenül, sőt szakszerűtlenül járt el. A legnagyobb veszélyek egyikét ma a kábítószer jelenti, amelyeket véleményünk szerint nálunk még mindig elhanyagolnak, mint kockázati tényezőt. Mi az átfogó megelőzésre szeretnénk helyezni a hangsúlyt, mégpedig olyan szervezetek és személyek aktív és hatékony bevonásával, amelyeknek naponta meg kell küzdeniük ezzel a problémával. További nagyon súlyos gondot jelentenek a rasszizmus, kölcsönös összeférhetetlenség és idegengyűlölet egyre gyakoribb megnyilvánulásai. Ezért maximális igyekezetet fejtünk ki az efféle megnyilvánulások a megfékezésére. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy foglalkozni kell az alkalmazkodásképtelen csoportok és egyének kriminalitásával, csakúgy, mint a gyermekbűnözés kérdésével. További nagyon súlyos gond a közvagyon és közpénzek kezelését átszövő korrupció. E területen szintén megelőző intézkedésekre van szükség, mint pl. a közvagyon átlátható kezelése, a közélet megtisztítása a tisztességtelenül eljáró személyektől, a vezető állami alkalmazotti tisztségek stabilizálása, stb. Fontos lesz megerősíteni a közellenőrzést, mégpedig az információhoz való jog kibővítésével és a közbeszerzés módosításával, hogy kiküszöbölhető legyen az újra terjedő, mindent behálózó korrupció. Célunk a korrupcióellenes közeg kialakítása a Rendőri Testületen belül, mégpedig elsősorban kamerarendszerek bevezetésével minden olyan helyen, ahol kérelmek és szabálysértések megtárgyalása folyik, és szorgalmazzuk a kiszabott bírságok készpénzmentes fizetésének bevezetését. Módosítani kell a rendőrök állami szolgálatáról szóló törvényt és további törvényeket is olymódon, hogy megerősödjön a szakmailag rátermett rendőrök és nyomozók pozíciója, és minimalizálódjon a hatalmi és politikai befolyás az új rendőrök felvétele, valamint a karrier-előrehaladás és a nyomozások, stb. során. Szigorítani kell az új rendőrök felvételét, hogy megelőzhető legyen a köztisztviselői állással való visszaélés. Elengedhetetlen a rendőrségen elsősorban professzionalizmus érvényesüljön, jogi és gazdasági szakemberek, valamint más szakszemélyzet Rendőri Testület soraiba történő felvétele által. Ehhez kapcsolódik a rendőrség műszaki felszereltségének javítása is úgy, hogy ne maradjon el az alvilág, terrorista szervezetek, illegális migrációt szervezők műszaki felszereltségétől, sőt megelőzze azt. Következetesebben kell védeni a polgárok vagyonát és magánszféráját, ezért preferálni kell a rendőrség működését a különböző közösségekben, és be kell kapcsolni őket a helyi biztonsági kérdésekbe. Törvénnyel kell szabályozni olyan „körzeti rendőrök“ intézményének létrehozását, helyzetét, működését, akik 33

részletesen ismerik a saját körzetüket, és a polgárok is őket, így kialakul a ma még hiányzó bizalom a szóban forgó felek közt. A Rendőri Testületet tehermentesíteni kell a felesleges adminisztratív feladatoktól, és befejezni a civil ügykör átruházását a körzeti hivatalokra. Meg kell változtatni a Rendőri Testület tagjainak értékelését is úgy, hogy a valódi rendőri munkára összpontosít-hassanak, és ne a tervek és statisztikák teljesítésével kelljen foglalkozniuk. Nem utolsó sorban elengedhetetlen a Rendőri Testület minden szintet érintő újjászervezése, mivel aránytalanul magas a vezető tisztségviselők száma a végrehajtó részlegekkel szemben. Meg kell szüntetni a gyorsított nyomozási főosztályokat, és az így felszabadult rendőröket átvezényelni a körzetekre. A Rendőri Testület stabilizálása érdekében fel kell építeni a rendőrök „karrier-előrehaladását”, amivel kiküszöbölhető a tisztségviselők politikailag és hatalmilag motivált kinevezése, másrészt pedig lehetővé válik a Rendőri Testület jól dolgozó tagjainak szakmai és hivatali előrehaladása. Nem egy városban vagy községben jól bevált a városi vagy községi rendőrség. Ezeket támogatni kell a helyzetük megerősítésével, valamint az e testületekben történő szolgálat feltételeinek szigorítását követően a Rendőri Testülettel való szorosabb együttműködés keretének törvényi szabályozásával. Kiemelt figyelmet fogunk szentelni a hivatásos és önkéntes tűzoltóknak, akik a lakosság biztonságának fontos alkotóelemét képezik. Erősíteni fogjuk az önkéntes tűzoltótestületek hálózatát. Szorgalmazzuk a hadsereg további professzionalizálását olymódon, hogy teljes mértékben képes legyen bekapcsolódni a békeküldetésekbe, másrészt pedig a civil védelem terén és természeti katasztrófák esetén is bevetésre kész legyen. Úgy gondoljuk emellett, hogy még mindig csökkenthető a hadsereg személyi állománya. Támogatjuk, hogy a hadsereg tovább folytassa a feleslegessé vált vagyon felszámolását átlátható nyilvános értékesítés útján. Elengedhetetlen a hadsereg felszereltségének korszerűsítése, mégpedig a programszerűen, kezdve azokkal az eszközökkel, amelyek a fegyveres erők mindennapi tevékenységéhez szükségesek.

Jog és igazságszolgáltatás A HÍD párt programjában a következő javaslatokat teszi a jog és igazságszolgáltatás területén: Meg kell állítani a jog túlburjánzását, amely a számos rossz minőségű jogszabály elfogadásából és azok gyakori módosításából adódik. Az általánosan kötelező érvényű jogszabályok minőségének javítása érdekében színvonalasabbá kell tenni a jogszabályi előkészítés folyamatát, akár annak árán is, hogy így az egyes törvények elfogadása hosszabb időt vesz igénybe. Ez egyrészt a szükséges jogszabályi módosítások tervezésével, a törvényelőkészítő folyamat módosításával érhető el a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában, a kormányban és más államigazgatási szerveknél, valamint azzal biztosítható, hogy az egyszerű polgárok számára hozzáférhetővé, egységessé és érthetővé kell tenni a jogszabályokat. Ugyancsak jogi bizonytalanságot eredményez a jogszabályi módosítások széttagoltsága és részlegessége. Részint a meglévő jogszabályok, amelyek bizonyos jogi területeket alapvetően hiányosan szabályoznak, lehetőséget nyitnak a joggal való visszaélésre. Másrészről olyan jogszabályok kerülnek kibocsátásra, amelyek túlságosan részletesen és specifikusan szabályoznak bizonyos területeket, amelynek következtében a jogszabály elveszíti általános érvényét, ami alapvető feltétele a jogállam működésének. Támogatjuk 34

mindazokat az intézkedéseket, amelyek átláthatóbbá teszik a törvény-előkészítés folyamatát az egyes szinteken, biztosítják egyes területek együttes jogi rendezését, amelyek több jogszabályban széttagoltan kerültek szabályozásra, valamint a törvény-előkészítési folyamat fent említett módosítását. Mivel az igazságszolgáltatásnak csak akkor van értelme, ha az gyors és elfogulatlan, a jogállam működésének elemi feltétele a független és hatékony bírósági rendszer. Ezért elengedhetetlen, hogy a bíróságokat és azok döntéshozó tevékenységét függetlenítsük az államhatalomtól. A teljes bírósági rendszer átlátható és független működésének hívei vagyunk, ami az egyes bíróságok vezetői kiválasztási módjának megváltoztatásával, valamint a további bírói önkormányzati szervek felállításával érhető el. Támogatjuk a bíróságok ellenőrzésének megerősítését laikus személyek, azaz a jogi végzettséggel rendelkező és a helyi önkormányzati szervek vagy polgári társulások által megbízott személyek bevonásával a fegyelmi eljárásokba. A hosszadalmas és beláthatatlan bírósági döntéshozás kérdését azzal szeretnénk megoldani, hogy a bíróság számára kötelezővé tennénk tájékoztatni a peres eljárások alanyait arról, milyennek mutatkozik az ügy jogi megítélése a tényállítások és az igazolt tények alapján. Nagyon komoly hiányosságokat látunk az eljárások hosszadalmasságában és a küldemények kézbesítésében. Ezen a területen be kell vezetni az új, alternatív kézbesítési lehetőségek alkalmazását. Meggyőződésünk, hogy helyes lépés volt a speciális bíróság intézményének létrehozása, ezért célunk, hogy visszaadjuk önálló bírósági státuszát, valamint megerősítsük jogköreit, mivel hatékony eszköznek bizonyult a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. Támogatjuk azon közszereplők vagyonjogi helyzetének hatékony ellenőrzését, akik nem tudják hitelt érdemlően igazolni vagyongyarapodásukat, vagy a hivatali idejükben és bizonyos idővel a köztevékenységük befejezését követően is az általuk és családtagjaik által használt vagyon eredetét. A társadalom azért húzza rendre a rövidebbet a bűnüldözés során, mivel az egész büntetőeljárás formálissá vált. Nem ritka, hogy a tetteseket felderítik, de az ügyirat ügykezelési hiányosságai, vagy a jogrendünk kínálta jogi kiskapuk miatt és éppen a büntetőjogi eljárás túl szigorú rendje okán az igazságszolgáltatás késik vagy teljesen elmarad. Éppen ezért a büntetőjog területén el szeretnénk érni a büntetőeljárás egyszerűsítését. Szeretnénk bevezetni a kevésbé formális előkészítő eljárásokat, a polgárok mentesítését az ismételt tanúkihallgatások alól a büntetőeljárás különböző szakaszaiban a bizonyítási kötelezettség átruházásával a büntetőeljárásra, a formális eljárás teljes megszüntetését a gyorsított, ill. egyszerűsített nyomozási eljárás keretében. A szabálysértések vagy kis értékű lopások miatti bírság az okozott kár kétszeresének megtérítési kötelezettségét vonná maga után, mégpedig annak ledolgozásával, közérdekű munkával vagy megfizetésével. Kiskorú elkövetők esetében ez a kötelezettség a szülőre vagy a törvényes képviselőre hárulna.

35

Önkormányzatok Az önkormányzatok színvonalas működésének a társadalmi irányítás egésze egyik alapvető célkitűzésének kell lennie. Az önkormányzat, mint a polgárhoz legközelebb álló választott testület, jelentős mértékben hozzájárul a polgárok életminőségének javításához. A közszolgáltatások kerüljenek közelebb a polgárokhoz: Annak érdekében, hogy a hivatalok tevékenysége minél közelebb legyen a polgárhoz és hogy számára maximális kényelmet biztosítson a szolgáltatások igénybe vételéhez, a következők szükségesek: - digitális város – elektronikus ügyfélkapu a polgárok számára az időmegtakarítás érdekében - tekintettel Szlovákia területi elrendezésére a kisközségek jogi önállóságának megőrzése - a regionális és mikroregionális együttműködés támogatása A közigazgatás finanszírozása - biztosítani kell az állam által átruházott hatáskörök ellátásának pénzügyi hátterét - a befizetett útadót arányosan kell megosztani a kerületi önkormányzat és a kerülethez tartozó községek között az általuk kezelt utak mértékében. Ezek a pénzeszközök így a helyi utak felújításra lennének felhasználhatók. A közigazgatás szakmaisága: A községek és városok irányítását gyakran éri az a vád, hogy az átruházott államigazgatási hatásköröket gyenge vagy elégtelen szakmai hozzáértéssel látják el. Annak érdekében, hogy növelhető legyen az átruházott államigazgatási hatásköröket ellátó alkalmazottak munkájának szakmai színvonala és ez folyamatosan szinten tartható legyen, a következőket javasoljuk: - be kell vezetni valamennyi önkormányzati alkalmazott okleveles képzési rendszerét úgy, hogy lehetőségük nyíljon a rendszeres továbbképzésre elsősorban a tevékenységüket érintő jogszabályi változtatások alkalmával. Szükségesnek látjuk azt is, hogy e tevékenységek elvégzéséhez szükséges ismereteket rendszeres továbbképzéseken megújítsák és megerősítsék, illetve ezen ismereteket vizsgáztassák. E továbbképzések befejezését az önkormányzati munkatársak szakmai alkalmasságáról szóló bizonyítvány igazolná, amely feljogosítaná őket e közszolgálati feladatok ellátásra, és amelyeket bizonyos időközönként rendszeresen meg kellene újítani. - Támogatjuk, hogy a kerületi önkormányzati választások egyfordulósak legyenek.

Közigazgatás Szlovákia régi, de összességében jól működő közigazgatással rendelkezik. Problémát csupán annak alkalmazása és az egyes közigazgatási eljárások bonyolultsága, és persze a hivatalnokok hozzáállása jelent. Az egész közigazgatási rendszernek azon az elven kell alapulnia, hogy e rendszernek kell a polgárt szolgálnia és nem fordítva. A közigazgatás hatékony, a polgárokat minél kevésbé terhelő működéséhez elengedhetetlen a közigazgatás hogy teljes körű legyen az elektronikus ügyintézés. A közigazgatás valamennyi részének hálózati összekapcsolása gyorsabb ügyintézést és egyben a közpénzek megtakarítását tenné lehetővé. Ezzel a számítógépes rendszerrel egyszerűsödne a polgárok számára az eljárás, mivel a hivatal maga 36

37