MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA
AKKREDITÁLT FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNY OM azonosító: 29328 Nyilvántartási szám: 05-0182-05 Akkreditálási szám: 0926
3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78.
Levélcím: 3501 Miskolc, Pf. 82.
Telefon: 46/412-060; tel./fax:+36-46-323-916 BM: telefon: 31/29-20; 31/50-02; fax: 31/22-88
Szám: 30023-200/35/2013.
A MISKOLCI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HÁZIRENDJE
I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.
A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola nevelőtestülete a tanintézet Diákönkormányzatának egyetértésével, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Köznevelési törvény), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI rendelet) alapján – az iskolán folyó oktatási – nevelési folyamat céljának a rendészeti szervek sajátos életviszonyaihoz igazodó körülmények teljesítésének érdekében – az alábbi Házirendet fogadta el 2013. március 26-án.
2.
A Házirend a tanintézet életét irányító dokumentumok körébe tartozik, amely az iskola rendészeti jellegére tekintettel, egységes szerkezetben határozza meg a tanár-diák, diák-diák viszonyt, a tanulói jogokat és kötelességeket, a diákproblémák feltárásának, kezelésének, az iskolai konfliktusok iskolán belüli kezelésének helyi szabályait, módszereit, a munkarenddel, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal, tanulói szállás rendjével, az iskolához tartozó területek és eszközök használatával, illetve a balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályokat.
3.
A Házirend betartása, betartatása az intézmény valamennyi dolgozójának és tanulójának kötelessége. Rendelkezései kiterjednek azokra is, akik egyéb jogviszony alapján vesznek részt az iskola feladatainak ellátásában, illetve igénybe veszik az iskola személyi vagy tárgyi jellegű szolgáltatásait. Megsértése fegyelmi vagy egyéb eljárást von maga után.
4.
A hivatásos, illetve tanulói jogviszonyból eredő eltéréseket a Házirend differenciáltan tartalmazza.
2
II. fejezet 1. A tanuló jogai 1. A tanulói jogviszony fennállása alatt a tanulót megilletik a Köznevelési törvényben, EMMI rendeletben, valamint a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. BM-OM együttes rendelet biztosította jogok. 2. A tanulók érdekeinek képviseletét a Diákönkormányzat látja el. A Diákönkormányzat a jogait és kötelezettségeit az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata alapján gyakorolja, a Köznevelési törvény és az EMMI rendelet vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve. 3. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. 4. A tanulónak joga, hogy: a.) az oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával megfelelően alakítsák ki; b.) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon; c.) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; d.) a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák; e.) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában; f.) kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; g.) kérelmére-jogszabályban meghatározott eljárás szerint-független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; h.) jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok biztosához forduljon; i.) kérje az átvételét másik, azonos típusú oktatási intézménybe; j.) választó és választható legyen a diákképviseletbe.
3
5.
A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön a Köznevelési törvényben meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
6.
A tanuló jogosult az őt megillető pénzbeli és természetbeni juttatásokra, segélyekre.
7.
A tanuló – meghatározott feltételek megléte esetén – jogosult az iskola létesítményeinek (könyv és jegyzettár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidős, egészségügyi létesítmények), eszközeinek rendeltetésszerű igénybevételére, melynek feltételeit és módját - központi intézkedés hiányában - a létesítményt működtető szervezeti egység határozza meg.
8.
A tanuló számára az iskola részéről biztosítani kell azokat az információkat- különböző fórumok útján (pl. DÖK gyűlés, évfolyamsorakozó, beosztást ellátók eligazítása, iskolarádió) - és szolgáltatásokat, amelyek tanulmányai alatt jogainak gyakorlását, beilleszkedését, tevékenységét, egészséges életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják.
9.
A tanuló jogosult az iskola és a szervezeti egységek vezetőihez, diákönkormányzatához a szolgálati út betartásával, illetve a jogszabályok és az intézményi szabályzatokban meghatározott esetekben és módon közvetlenül is észrevétellel, illetve panasszal fordulni. Ezek elbírálása után meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, erről tájékoztatni kell az észrevétel, panasz benyújtóját. Tanulót, tanulói közösségeket érintő döntés ellen – figyelemmel a munkaügyi szabályokra is – az érintettek, az arra jogosultak az intézményen belül is jogorvoslattal élhetnek.
10. A tanulói jogviszonyból származó kérelmet, illetve panaszt a tanuló írásban, a saját nevében és ügyében terjeszthet elő, amelyet a szolgálati út betartásával kell eljuttatni az elbírálásra hatáskörrel rendelkező személyhez. 11. Kérelmét vagy panaszát a tanuló az iskola igazgatójának közvetlenül is előterjesztheti, az igazgatói fogadónapon. A fogadónapok idejét a napirend tartalmazza. 2. A tanuló kötelezettségei 1.A tanuló – a tanulói jogviszonyának fennállása alatt – köteles az iskola és a rendvédelmi szerv képzési igényeihez, követelményeihez igazodó fegyelmezett, kulturált magatartást tanúsítani. Óvja, védje az iskola hírnevét, tekintélyét, hagyományait. 2.A tanuló köteles: a. a vonatkozó jogszabályokat és az iskola rendelkezéseit betartani, a szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tenni; b. betartani az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, továbbá a Házirendben és a Napirendben foglaltakat; c. betartani az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, a Tanulói szállás rendtartás előírásait; d. a tanintézetben tartózkodás - illetve az oktatással összefüggő azon kívüli foglalkozások alatt betartani az őt oktató, nevelő iskolai dolgozó oktatásával, képzésével, nevelésével, fejlesztésével, kötelezettségei teljesítésével összefüggő utasításait, valamint végrehajtani az általuk meghatározott feladatokat;
4
e. törekedni arra, hogy képességei kihasználásával és fejlesztésével minél jobban elsajátítsa a tantárgyak ismeretanyagát és ebben kölcsönösen segíteni társait; f. az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani, szükség esetén nekik segítséget nyújtani; g. a rábízott vagy általa használt iskolai létesítmények, eszközök, kiadott felszerelési tárgyakat rendeltetésszerűen használni, állagukat megóvni. h. a tanuló az általa igénybe vett iskolai –nem térítésmentes- szolgáltatásokért, az iskola által meghatározott határidőn belül köteles a térítési díjat kifizetni. Az iskola igazgatója egyéni kérelem alapján méltányolható okból, engedélyezheti a térítési díj későbbi megfizetését. i.
a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával, valamint a titokvédelemmel kapcsolatos szabályokat megismerni, azokat betartani.
j.
soron kívül írásban közölni jelentés formájában a személyével, körülményeivel kapcsolatos változásokat és eseményeket, rendőrségi, bírósági eljárásokat, intézkedéseket, késedelem nélkül szóban, majd írásban a tudomására jutott bűncselekményeket. A jelentést a szolgálati út betartásával kell az iskola igazgatójának felterjeszteni.
k. A tanuló helyett az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségégének teljesítésével összefüggésben, az iskola által biztosított alapanyagból. 3. A tanuló az iskolai tevékenységével, tanulmányai folytatásával és szabadidős elfoglaltságával összefüggésben az iskolának, illetőleg – a szakmai szerveknél vezetett foglalkozásokon, gyakorló szolgálatokon, szakmai gyakorlatokon, lőgyakorlatokon – a foglalkoztatónak jogellenesen okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A tanulót kártérítési felelőssége a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint a tanulói jogviszony szüneteltetése alatt, illetve a tanulói jogviszony megszűnése után is terheli. (A tanuló fegyelmi és kártérítési felelősségét a vonatkozó jogszabályok alapján állapítják meg.) 4. A tanuló vallása, világnézeti meggyőződése, nemzetiségi hovatartozása, neme, illetve szakszervezeti tagsága nem jelenthet előnyt, illetve hátrányt. 5. A tanuló köteles megismerni, elsajátítani és alkalmazni az iskolaigazgató által elkészített munka-, tűz-, katasztrófa-, objektumvédelmi intézkedéseket, és a riasztási rendjét olyan szinten, hogy az abban foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni. A tanulónak az iskolai normákban előírt módon el kell sajátítania és alkalmaznia kell az egészségét, biztonságát védő ismereteket. Jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt észlel és kötelékben, illetve ha kell önállóan is segédkeznie kell a károk enyhítése érdekében. 6. Ha a tanulót a tanulmányok folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati képzés (területi szerveknél vezetett foglalkozások, gyakorló szolgálatok, lőgyakorlatok, szakmai gyakorlatok) során önhibáján kívül kár éri, az iskola a kárt köteles megtéríteni. Mentesül az iskola a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítható, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő vagy a kár a károsultnak felróható okból következett be. A tanuló köteles akár elhárítása érdekében úgy eljárni, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.
5
7. A tanuló az iskolán és a szakmai szerveknél köteles tartózkodni a pártpolitikai tevékenységtől, politikai agitációt nem folytathat, politikai szervezet képviselőjeként vagy megbízottjaként véleményt nem nyilváníthat. Politikai rendezvényen egyenruhát csak az iskola igazgatójának engedélyével, az iskola hivatalos képviseletének ellátása során viselhet. 8. A tanuló nem csatlakozhat olyan szervezethez, csoporthoz, csoportosuláshoz, amelynek célja vagy tevékenysége a fegyveres szervek törvényben, illetve az iskola meghatározott feladataival ellentétes. 9. A tanuló a tantervben foglaltak szerint iskolai elméleti és gyakorlati, illetve a szakmai és más külső szerveknél végrehajtott gyakorlati foglalkozásokon, lőgyakorlatokon, szakmai gyakorlatokon, ügyeleti szolgálatban valamint az időszakos egészségügyi vizsgálatokon és fizikális felméréseken köteles részt venni. 3. A tanulói érdekképviselet 1. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai Diákönkormányzat látja el. Az iskolai Diákönkormányzat jogosítványait az iskolai Diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. 2. Az iskola ösztöndíjas tanulóit a gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 26. § (7) bekezdésében foglaltak alapján illetik meg munkavállalói jogok. 3. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl az alábbi jogkörökkel rendelkezik: • • • • • •
döntés a tanulói tankönyvvásárlási támogatás elosztási elveiről saját működéséről a rá vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzat szerint a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról hatáskörei gyakorlásáról tanévenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákújság (diákrádió) szerkesztősége megbízásáról a nevelőtestület véleményének kikérése mellett.
4. A Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. Az iskolában a tanulók nagyobb közösségének tekinthető, különösen: • évfolyamok, • egy tanulói szálláson lakók, • bejáró tanulók, • azonos szolgálati helyen gyakorlati képzést teljesítők, • tanulócsoportok, • hölgy tanulók, • férfi tanulók, • azonos szakon tanulók, • aktuális kérdésekben a DÖK képviselője és az iskola Igazgatója dönti el, hogy mi minősül nagyobb közösségnek.
6
5. Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a tanulói szállás helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola és a szállás működését és mások pihenését. Az iskola a diákönkormányzat működését a jogszabályok által meghatározott anyagi forrásokkal és költségvetési lehetőségeitől függően egyéb módon is igyekszik támogatni. 6. A diákönkormányzat működése nem lehet ellentétes az iskola érdekeivel, jogszabállyal, különösen a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben maghatározott (Hszt.) elvekkel. 7. Az iskolai diákönkormányzat vezetőinek és képviselőinek megválasztását, valamint tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint végzi. 8. Az iskolai tanulói közösséget évente legalább egy alkalommal diákgyűlés formájában össze kell hívni, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, összehívásáért az igazgató felelős. 4. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít: • tanulmányi munkáját folyamatosan kiemelkedően végzi, • az osztály, illetve az iskola érdekében jelentős közösségi munkát végez, • iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken vesz részt és eredményesen szerepel, • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 2. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: • igazgatói dicséret • szaktanári dicséret / tantárgyi dicséret / • osztályfőnöki dicséret • évfolyamparancsnoki dicséret 3. A dicséret elvei, formái, alkalmai − igazgatói dicséret adható: intézményünk hírnevét jelentősen növelő szakmai tanulmányi, sport és egyéb versenyeken elért eredményekért, a területi szakmai gyakorlat során nyújtott kiemelkedő, önfeláldozó feladat-végrehajtásért, a tanulók elé példaként állítható tevékenységekért, valamint a nevelőtestület javaslatára a dicséret megjelenésének formái: - osztálynaplóban, törzslapon történő bejegyzés, - fejlődési naplóban történő bejegyzés, - elismerő oklevél - parancskihirdetésen történő szóbeli vagy tárgyiasult dícséret a dicséret odaítélésének alkalmai: - modulzárás, félévzárás, tanévzárás, parancskihirdetés, ünnepség
7
− szaktanári dicséret /tantárgyi dicséret/ adható: tanulmányi, sport vagy egyéb versenyeken, vetélkedőkön elért kiemelkedő teljesítményekért, valamint egy képzési cikluson át nyújtott kiemelkedő szaktantárgyi teljesítményért. a dicséret megjelenésének formái: - osztálynaplóban, törzslapon történő bejegyzés, - fejlődési naplóban történő bejegyzés, - elismerő oklevél a dicséret odaítélésének alkalmai: - modulzárás, félévzárás, tanévzárás − osztályfőnöki dicséret adható: az osztályközösségért végzett példamutató tevékenységért, az iskolai rendezvényeken, vetélkedőkön való sikeres részvételért, esetleg ezek megrendezésében, lebonyolításában vállalt nélkülözhetetlen közreműködésért, a dicséret megjelenésének formái: - fejlődési naplóban történő bejegyzés, - elismerő oklevél a dicséret odaítélésének alkalmai: - modulzárás, félévzárás, tanévzárás, rendezvényt követően − évfolyamparancsnoki dicséret adható: az évfolyamparancsnok kezdeményezésére vagy osztályfőnöki javaslat jóváhagyásakor az évfolyamparancsnok által tapasztalt kiemelkedő tanulói teljesítményért a dicséret megjelenésének formái: - parancskihirdetésen történő szóbeli dícséret - fejlődési naplóban történő bejegyzés, - elismerő oklevél a dicséret odaítélésének alkalmai: - tanévzáráskor, rendezvényt követően vagy parancskihirdetéskor 4. A tárgyjutalom odaítélésének elvei: Tárgyjutalmazásra az intézmény igazgatója jogosult. A jutalom odaítélésére javaslatot tehet az intézmény bármely szervezeti egységének a vezetője, a szervezetébe osztott dolgozó, vagy saját kezdeményezése alapján. A tárgyjutalom lehet könyv, serleg, emlékgyűrű, illetve más, a jutalmazandó teljesítmény elismerésére alkalmas dolog. 5. Az emlékérem adományozásának elvei: Az Emlékérem adományozására vonatkozó javaslat alapja lehet: − kimagasló tanulmányi eredmény, − példamutató magatartás, cselekedet, − nemzetközi, országos, minisztériumi szintű, vagy tanintézetek közötti versenyen az iskola képviseletében elért kimagasló eredmény, − közösségért végzett tartós kiemelkedő szintű munkavégzés. Az Emlékérem fokozatai: − Bronz − Ezüst − Arany
8
Az Emlékérem adományozására javaslatot tehet: − osztályfőnök, − szaktanár, − diákönkormányzat összekötő tanára, − évfolyamparancsnok, − szakcsoportvezető, − tanulmányi osztályvezető, − igazgató oktatási helyettese. Az emlékérem-adományozás részletes szabályait Igazgatói intézkedés tartalmazza. 5. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések és büntetések 1. Ha a tanuló • tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, vagy • az iskola házirend-, napirend- vagy a tanulói szállásrendtartás előírásait megszegi, vagy • igazolatlanul mulaszt, vagy • bármely módon árt az iskola jó hírnevének fegyelmező intézkedésben, büntetésben részesíthető. 2. Az iskolai fegyelmező intézkedések és büntetések formái: Az ösztöndíjas szakközépiskolai tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések, kiszabott büntetések esetében a Köznevelési törvényben meghatározottak alapján az alábbiakat kell alkalmazni. A fegyelmi büntetés lehet: • megrovás • szigorú megrovás • meghatározott kedvezmény vagy juttatás csökkentése, illetőleg megvonása • áthelyezés másik osztályba • áthelyezés másik iskolába • kizárás a tanulói szállásról • kizárás az iskolából A fegyelmező intézkedés lehet: • szaktanári figyelmeztetés • osztályfőnöki figyelmeztetés • osztályfőnöki megrovás • évfolyamparancsnoki figyelmeztetés, • évfolyamparancsnoki megrovás • igazgatói megrovás 3. Az iskolai fegyelmező intézkedések és büntetések kiszabásánál a fokozatosság és arányosság elvét kell érvényesíteni. 4. A felsorolt fegyelmező intézkedések és büntetések kiszabására az iskola bármely pedagógusa javaslatot tehet. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója dönt. 5. A tanintézetben alkalmazott fegyelmi eljárás szabályait, jogorvoslati lehetőségeket az MRSZKI Tanulói Fegyelmi Szabályzata tartalmazza (SZMSZ 6. sz. melléklet).
9
6. Az iskolára oktatás céljából: vezényelt hivatásos állományú rendőr esetén a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII törvény rendelkezései, egyéb képzésre küldött személy esetén a beiskolázó szervvel történő előzetes egyeztetés alapján kerül sor a fegyelmi felelősségre vonásra. III. fejezet AZ ISKOLAI MUNKARENDDEL, TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1 . A tanintézet munkarendje Az iskolán a munkaidő a hivatali munkaidő rendszerben munkanapokon 07.30-tól 15.30-ig tart. Az alapozó képzés időszakában 15.30. után is tervezhetők foglalkozások, amelyen az érintett tanulói és tanári (osztályfőnöki) állomány részvétele elrendelhető. 1. Az iskolai gyakorlati képzésre beosztott dolgozó és tanuló munkaidejét az igazgató iskolai gyakorlati képzésre vonatkozó intézkedése tartalmazza. 2. Az iskola épületei szorgalmi időben, hétfőtől péntekig az alábbiak szerint tartanak nyitva: -
oktatási épületek reggel 07.00-tól 16.00-ig diákszállás épületei folyamatosan könyv és jegyzettár, internet-terem és sportlétesítmények működési szabályzatuk szerint konyha és étkezde 06.30-tól 18.00-ig hivatali helyiségek 07.30-tól 15.30-ig ügyeleti helyiségek folyamatosan
Az iskola igazgatójának engedélye alapján az épületek és helyiségek ettől eltérő időpontban illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szünetek rendje /csengetési rend/: Órasáv
Csengetési idő
1
7.40-8.25
2
8.35-9.20
3
9.30-10.15
4
10.25-11.10
5
11.20-12.05
6
12.15-13.00
7
13.10-13.50
8
14.00-14.40
9
14.50-15.30
Étkezések időpontjai:
10
Reggeli Ebéd Vacsora
: : :
06.30 - 07.15 11.10 - 13.45 17.00 - 18.00
2. A foglalkozásokon való részvétel 1. A tantervben előírt foglalkozásokon, vizsgákon, iskolai és a területi szerveknél szervezett gyakorlati képzésen, valamint az előírt egyéb más, tanórákon kívüli foglalkozásokon, tanintézeti sportnapokon, a szaktanár által elrendelt konzultációkon, rendezvényeken a megjelenés kötelező. 2. A tanuló köteles a fenti alkalmakkor kipihenten, szeszesitaltól, kábító hatású szertől, anyagtól befolyásolatlan állapotban, és a meghatározott felszereléssel, öltözetben, ápolt, az évszaknak és a vonatkozó előírásoknak megfelelő, egységes, kulturált öltözetben pontosan megjelenni. Amennyiben a tanuló – számára felróható ok miatt – a fenti követelményeknek nem tesz eleget, őt a foglalkozás vezetője a fentiek teljesítésére felszólítja, utasítja. 3. Az ehhez szükséges időre a foglalkozáson való részvételét megtilthatja, távolléte igazolatlan mulasztásnak minősül. 4. A távollét igazolt jellege nem mentesít a tanintézet pedagógiai programja követelményeinek teljesítése alól. Amennyiben a távolmaradást a tanuló nem igazolja, a mulasztása igazolatlan. 5. A távollévő tanuló a távolmaradást – az ok és a várható időtartam, tartózkodási hely megjelölésével haladéktalanul jelenteni köteles munkaidőben az osztálytitkáron, vagy helyettesén keresztül az osztályfőnöknek vagy az évfolyamparancsnoknak, munkaidőn túl az iskolai ügyeletnek. Személyes akadályoztatása esetén az előbbi szabály értelemszerű érvényesítésével, közvetett úton kell a jelentést megtennie. 6. A távollét alatt elmulasztott képzési feladatok, kötelmek pótlását a tanulónak önállóan kell végrehajtania. 7. Tantermi lőkiképzési foglalkozások során - a tanórák közötti szünetben - az óratartó köteles a fegyverzeti, pirotechnikai anyagok őrzésére intézkedni, jelöljön ki felügyelő tanulót, vagy gondoskodjon a tanterem bezárásáról, a kulcsot tartsa magánál. 8. Lövészet végrehajtását követően, a lövészetvezető jogosult és köteles a tanulók ruházatát, felszerelését ellenőriztetni, átvizsgáltatni, éles lőszer, pirotechnikai anyagok előtalálása, balesetek és rendkívüli események megelőzése érdekében. 3. A tanulók részére történő feladatok meghatározása, végrehajtása 1. A tanulók számára a tanintézetben tartózkodás- illetve az oktatással összefüggő azon kívüli foglalkozások alatt az őt oktató, nevelő iskolai dolgozó a tanuló oktatásával, képzésével, nevelésével, fejlesztésével, kötelezettségei teljesítésével összefüggő utasításokat adhat, feladatokat határozhat meg. 2. A tanuló köteles a számára adott utasítást, illetve meghatározott feladatot képzettségének, képességeinek megfelelően a legjobb tudása szerint végrehajtani, majd a végrehajtást jelenteni a feladatot, utasítást adó személynek. Az utasítás végrehajtását, a feladat teljesítését csak akkor tagadhatja meg a tanuló, ha azzal bármilyen jogsértés követne el, vagy az nem az oktatásával, képzésével, fejlesztésével, kötelezettségei teljesítésével függ össze.
11
3. Amennyiben az utasítás, feladat jogellenessége felismerhető a tanuló számára, akkor arra haladéktalanul köteles az utasítást adó, feladatot meghatározó személy figyelmét felhívni. 4. A jogszabálysértő utasítás, feladat végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel. 4. A jelenlét ellenőrzése, a távollét nyilvántartása 1. A tanuló tanóráról, tanítási napról való távolmaradását és az előzetesen nem engedélyezett távollétet a házirend szerinti formában kell igazolni, illetve engedélyeztetni. Szorgalmi időben a tanuló 3 napnál hosszabb távolmaradását csak rendkívül indokolt esetben az Igazgató engedélyezi. A területi szakmai gyakorlat idején való távolmaradás engedélyezésének joga a szakképzési törvény előírásaira tekintettel a gyakorlati képzés szervezésért felelős szerv vezetőjének joga. 2. A távolmaradást és a beérkezés rendjét a Napirend szabályozza. 3. Nem engedélyezett és a tanuló által nem jelzett távolmaradás esetén az iskola gondoskodik a tanuló kereséséről. Egyéb képzési formában résztvevő hivatásos állományú esetén a HSZT, valamint a Belügyminisztérium jelentési és körözési előírásait is be kell tartani, alkalmazva a Rendőrség Körözési Szabályzatában foglaltakat. 4. A tanuló a tanítási órákról, vagy szakmai gyakorlati képzésről való távolmaradását köteles igazolni. A távolmaradás okát a szülő nem igazolhatja, az igazolás szabályai a Köznevelési törvény, a Szakképzési törvénnyel megegyeznek. A tanuló az előre látható távollétet köteles soron kívül az iskola ügyeletére / telefonon, faxon / bejelenteni, illetve postai úton eljuttatni az igazolást. 5. A tanuló egy tanévbeli elméleti és gyakorlati foglalkozásokról való igazolt és igazolatlan távolléte nem haladhatja meg a tanórák 20%-át. Az iskolai tanórák alatt végrehajtott iskolai gyakorlati képzési feladat és a hozzá tartozó pihenő idő nem minősül hiányzásnak. Ha a hiányzás az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti, egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át meghaladja, a tanév végén a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Tanfolyami résztvevő 20%-ot meghaladó hiányzás esetén a tanfolyamot be kell fejeznie! 6. Ha a tanuló egy tanéven belüli igazolatlan hiányzása elméleti és gyakorlati tanórákon, foglalkozásokon együttesen meghaladja a 12 tanórát, a képzésben való további részvétele nem lehetséges, őt az iskolából ki kell zárni. Az iskolai tanintézeti gyakorlat és területi gyakorlati képzés során 60 perc számít egy tanórának.
4. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igénye és a szakcsoportok által ajánlottak alapján tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét, idejét a napirend, tartalmát a pedagógiai program alapján készült tervek tartalmazzák.
12
A tanórán kívüli szervezett foglalkozások, és azok főbb szabályai a következők: 1. Szakkör: A szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően az iskolai tantárgyfelosztás figyelembe vételével a nevelőtestület tagjai szervezik, indítják, a foglalkozásokról a szakkörvezetők naplót vezetnek. A szakkörök csak a pedagógiai programmal összhangban indíthatók és folytathatók, időpontjukat órarend kiegészítésben kell rögzíteni. 2. Fakultáció: Szaktárgyanként, szakcsoporti ajánlás alapján szervezhető a tanulók önálló jelentkezésére építve. Jelentkezés után a közoktatási törvényben foglaltak alapján, a tanulók részvétele kötelező melyről naplót vezetnek. Fakultáció indítása csak a jogszabályi és a pedagógiai program által támasztott feltételek teljesülése esetén lehetséges. 3. Önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén, stb. teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulók irányítás melletti tehetséggondozását, a kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy az intézménnyel szerződésben álló szakemberek vezetésével. 4. Az iskola köteles biztosítani tanulói részére a mindennapi testedzést és az iskolai sportkör működését. A tanulók számára tanórai keretek között biztosított tanórán túl tanítási időn kívül is biztosított a sportlétesítmények és eszközök igénybe vétele. Az iskola tornaterem, sportpálya, kondicionáló terem és ezek felszereléseinek biztosításával törekszik a tanulók fizikai állapotának megőrzésére, fejlesztésére. A különböző jogszabályokban előírt fizikai követelményszintek elérése érdekében a tanulók ezen eszközöket, helyiségeket - az azok használatára vonatkozó belső szabályozók betartása mellett - önállóan és csoportosan is igénybe vehetik. Emellett az iskola testnevelői munkakörükből eredően, illetve egyéb, arra vállalkozó dolgozói önkéntességen alapulóan, a tanulók és dolgozók közös vagy elkülönült csoportjai számára sportköröket szerveznek, azokat szakmailag irányítják. A sportkörök, szakkörök célja és működése egyaránt lehet tömeg és versenysport jellegű. A tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportlétesítmények és eszközök tanári felügyelet mellett a szabadidő szervező által készített és a központi faliújságokon kifüggesztett időpontokban minden tanuló számára igénybe vehetők legyenek. Az iskolai diáksportkörök/szakkörök foglalkozásait a tantárgyfelosztásban, vagy a szakköri programban meghatározott pedagógus irányításával, felügyeletével kell megszervezni. A iskola szabadtéri sportlétesítményeinek önálló, felügyelet nélküli igénybevétele ezen foglalkozásokon kívül is lehetséges. 5. A konzultációk célja az alapkészségek fejlesztése, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás vagy az átlag feletti képességű tanulók képességeinek megfelelő fejlesztése. A konzultációt a szakcsoportvezető által megbízott pedagógus végzi, a részt vevő tanulók köre lehet önkéntes, de lehet szaktanári és osztályfőnöki kijelölés útján történő, kötelező jellegű is. A kötelező konzultációk időpontjait a szakcsoportvezetők állapítják meg, azt kifüggesztik és róla nyilvántartást vezetnek. Tehetségfejlesztő foglalkozások kiscsoportos formában, a szakcsoportvezető döntésétől függetlenül is szervezhetők és tarthatók.
13
6. Az ifjúsági klub kulturális és egyéb tevékenységét a Diákönkormányzat szervezeti keretein belül végzi. Rendezvényeivel hozzájárul a tanulók szabadidejének hasznos eltöltéséhez, a közösségformálási feladatok teljesüléséhez. 7. A tanulmányi és sportversenyen való részvételt a tanulók kiemelkedő teljesítmény függvényében az adott szaktanár engedélyezi. Intézményi, települési, országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítés biztosítása mellett. IV. fejezet 1. Az intézmény létesítményeinek, helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok 1. A szakközépiskola területének, létesítményeinek és vagyontárgyai őrzéseinek módját az intézmény rendészeti jellegéből adódó ügyeleti-szolgálati okmányok tartalmazzák. 2. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős az iskola épületeinek, felszerelésének védelméért, állagának megőrzéséért. Mindenki köteles az iskola rendjét, tisztaságát megőrizni, az energia felhasználással kapcsolatos takarékossági, a tűz- és balesetvédelmi, a vagyonvédelmi, és a munkavédelmi szabályokat betartani. 3. Az iskola dolgozóinak és tanulóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének rendeltetésszerű használata. Egyéb esetben rendezvényterv alapján az Igazgató engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az iskolaigazgató engedélyével vehetők igénybe a létesítmények. 4. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatba vétel ideje alatt anyagi felelősséggel tartozik. 5. Az iskola helyiségének bérbe adása - amennyiben az iskola rendeltetésszerű működését nem zavarja -, az iskola igazgatójával kötött érvényes bérleti szerződés alapján lehetséges. 6. Az iskola területéről az iskola tulajdonát képező eszközök, tárgyak kivitele csak igazgatói, vagy igazgató gazdasági helyettesének engedélyével lehetséges. (A konkrét szabályokat lásd az ügyeleti okmányokban.)
2. Az iskola tanulói szállása A tanulói szállásokon lakó állomány kulturált és zavartalan pihenése, művelődése, tanulása, sportolása, elhelyezése érdekében a tanulói szállás rendtartásában kerül szabályozásra az iskolai tanulói szállások működési rendje. A tanulói szállás rendtartás tartalmazza: a tanulók szállás rendjére vonatkozó előírásokat, a kialakítandó szobarendre vonatkozó előírásokat, és az általános rendelkezéseket.
3. Az iskola könyv és jegyzettára 1. Az iskolában az oktató-nevelő munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyv és jegyzettár működik.
14
2. Az iskolai könyv és jegyzettár feladata a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások lehetőségének biztosítása, informatikai, Intranet (Ilias, Robotzsaru), audió és videó szolgáltatások, CD, DVD használat biztosítása és közreműködés a tanulók tankönyv- és jegyzet ellátásában. Igény esetén fénymásolásra, valamint pendrive-ról történő nyomtatásra térítés ellenében van lehetőség. 3. A könyv és jegyzettár működésére vonatkozó részletes szabályokat annak működési szabályzata tartalmazza. 4. A könyv és jegyzettár nyitvatartása: Hétfő - Csütörtök
09.00 – 11.45 12.45 – 15.30
Péntek
09.00 – 12.00
Az iskola dolgozói számára telefonos egyeztetés alapján a fenti nyitvatartási időn kívül, de a hivatali munkaidőkorláton belül is elérhetőek a könyv és jegyzettár szolgáltatásai.
4. Az iskola internet terme
1.
Az iskolában az oktató-nevelő munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai internet-terem működik.
2.
Az iskolai internet-terem feladata a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások lehetőségének biztosítása, informatikai, Internet, audió és videó szolgáltatások biztosítása.
3.
Az internet-terem működésére vonatkozó részletes szabályokat annak működési szabályzata tartalmazza.
4.
Az internet-terem nyitva-tartása:
hétfő-péntek oktatásmentes napokon
15.30-22.00 08.00-22.00
5. Az iskola sportcsarnoka és tornaterme 1. A sportcsarnokot és a tornatermet az iskola tanulói és törzsállománya fizikális és kondicionális fejlesztése, szinten tartása érdekében használhatja. 2. A sportcsarnok működésére vonatkozó részletes szabályokat annak működési szabályzata tartalmazza. 3. A sportcsarnok nyitva-tartása az órarend és tornacsarnok munkarendjében foglaltak alapján kerül meghatározásra.
15
6. Az iskola kondicionáló terme
1. A kondicionálótermet az iskola tanulói és törzsállománya fizikális és kondicionális fejlesztése, karbantartása érdekében használhatja. 2. A kondicionáló terem működésére vonatkozó részletes szabályokat annak működési szabályzata tartalmazza. 3. A kondicionáló terem nyitva-tartása Nők:
hétfő, csütörtök :
15.30-16.30
Férfiak, nők:
hétfő, csütörtök :
16.30-22.00
kedd, szerda, péntek: 15.30-22.00 oktatásmentes napon: 08.00-21.30
V. fejezet AZ ISKOLA RENDJÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 1. A tanintézetbe történő belépés, és távozás rendje 1.
Az iskola és a tanulói szállások őrzésére, a beléptetés és eltávozás rendjére vonatkozó részletes szabályokat igazgatói intézkedés tartalmazza. Az ebben foglaltak betartása kötelező.
2.
Az intézmény objektumaiba való belépés és az ott tartózkodás rendjét az igazgatói intézkedésen túl a házirend, napirend és a tanulói szállás rendtartása tartalmazza. A belépési és intézmény elhagyási jogosultságot, a napirend betartását, az iskola anyagiszemélyi biztonságának fenntartása érdekében az ügyeleti szolgálat minden alkalommal ellenőrizni köteles. Amennyiben a belépési jogosultsággal nem rendelkezőt az iskola megjelölt szervezeti egysége vagy személye nem fogadja, a belépést az ügyeleti szolgálat köteles megtagadni. Az iskolába belépési engedéllyel rendelkező belépőkről az intézkedésben meghatározott nyilvántartást kell vezetni.
3.
Az iskoláról történő távozáskor bármely dolgozó és tanuló vagy más jogcímen benntartózkodó személy köteles a kapuügyeletes vagy tanulói szállásügyeletes felszólítására személyazonosságát igazolni és ruházat-, csomag, valamint gépjármű átvizsgálásnak alávetni magát.
4.
Az iskola dolgozói és tanulói az iskola kapuján történő ki- és belépéskor kötelesek az elektronikus beléptető rendszeren való regisztrációt végrehajtani.
5.
Az iskola tanulói az iskola területéről tanítási idő alatt csak az iskola orvosának vagy a tanuló osztályfőnökének javaslata alapján évfolyamparancsnoki, igazgatói engedéllyel léphetnek ki, melyet a kapuügyeleten nyilván kell tartani.
16
6.
A kapuügyeleti szolgálatnak az ellenőrzés alól kibúvókat vagy a kilépési engedéllyel nem rendelkező tanulókat vissza kell tartani, személyazonosságukat meg kell állapítani és azt fel kell jegyezni. Ezek után az ellenőrzés megtagadását és a tanuló engedély nélküli eltávozásának kísérletét az írásos jelentésen kívül szóban azonnal jelenteni kell az ügyeletvezetőnek, aki azt soron kívül ellenőrizve az igazgatónak köteles jelentést tenni. 2. A tanintézet területére történő behajtás gépjárművel 1. Az iskola objektumainak területén kötelező az érvényes KRESZ szabályainak betartása, gépjárművel történő közlekedéskor a jármű sebessége max. 20 km/h. lehet. 2. Az iskola objektumaiba gépjárművel történő belépés, közlekedés, parkolás részletes szabályait igazgatói intézkedés tartalmazza. 3. Magángépjárművel csak érvényes, a Koordinációs és Humánigazgatási Osztály által kiadott, sorszámmal, bélyegzővel ellátott és nyilvántartott parkolási engedély birtokában, a beléptetéskor előírt adminisztráció elvégzését, a sorompó felnyitását követően, illetve a beléptető karjelzése után lehetséges behajtani. 4. Várakozni, parkolni csak az arra kijelölt, és parkolás céljára felfestett várakozó helyen lehetséges. Ettől eltérni indokolt esetben csak az iskola igazgatójának szóbeli vagy írásbeli engedélye alapján lehet. 5. Az iskola területén saját tulajdonú gépjárművet, utánfutót, lakókocsit javítani, mosni, karbantartani, tartósan tárolni tilos!
3. Fegyver behozatala, tárolása, telefon használata 1.
A tanintézet területére, objektumaiba, tantermeibe, szállásaira gáz-, riasztó-, sport-, lég-, önvédelmi-, vadászfegyvert, lőszert behozni, ügyeleti épületen kívül tárolni tilos!
2.
A tanuló magánbeszélgetésre az intézményi telefonkészüléket nem használhatja. Szolgálati ügyben telefonhívások az erre a célra kijelölt nyilvános BM telefonról történhetnek. Az ügyeleti telefonról csak az ügyeletvezető engedélyével lehet hívást kezdeményezni. Engedéllyel igénybe vehetők az osztályfőnök vagy az évfolyamparancsnokok szolgálati készüléke is. A tanuló mobil telefonját a tanórák, foglalkozások /gyakorlati képzés időszakában is/, rendezvények alkalmával köteles kikapcsolt állapotban tartani.
4. Dohányzás, szeszesital fogyasztás 1. Dohányzás a dohányzásra vonatkozó törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével csak az arra kijelölt dohányzóhelyen szabad. Az iskola területén a dohányzásnak, a dohánytermékek forgalmazása szabályainak, a dohányzó helyek kijelölésének részletes szabályait igazgatói intézkedés tartalmazza. 2. A dohányzó köteles a kijelölt hely tisztaságára, a rendre és a tűzvédelemre fokozottan ügyelni, az ügyeletesek erre vonatkozó utasításait haladéktalanul végrehajtani.
17
3. Az iskola és a tanulói szállások területén alkoholtartalmú italt fogyasztani és ide behozni a jelen pontban szabályozottakon kívül, igazgatói engedély nélkül tilos. Az iskola területén működő büfét a tanulói állomány az engedélyezett nyitvatartási idő alatt látogathatja. Alacsony alkoholtartalmú italt (max. 12%Vol) 15.30 óra után, és kizárólag a büfé területén lehet fogyasztani. Rendezvények esetén - külön kérelemre és rendezvényterv alapján - a szeszesitalok behozatalát, fogyasztását az igazgató eseti jelleggel szabályozza. 4. A szabályok megsértése esetén a szeszesitalok árusítását és fogyasztását az igazgató felfüggesztheti, visszatérő vagy súlyos esetben megtilthatja. 5. Öltözködési előírások 1.
A tanuló öltözetével – akár egyenruha, formaruha, akár polgári ruha – és megjelenésével szemben általános elvárás, hogy mindenkor tiszta, ápolt és az alkalomnak megfelelő legyen.
2.
A nappali tagozaton a tantervben meghatározott foglalkozásokon, valamint az iskolai intézkedésekben elrendelt más foglalkozásokon, vezetői rendezvényeken a tanuló a testülete szerinti egyenruhát, formaruhát valamint a rendszeresített évfolyamjelzést és iskolai karjelzést viselje. A foglalkozásvezető ettől eltérő ruházatot rendelhet el a foglalkozás jellegétől függően, pl. testnevelési foglalkozás, külső helyszíneken tartott foglalkozásokon. A tanuló köteles a gyakorlati képzés ideje alatt - a pihenő időt kivéve illetve közterületen a sapkáját viselni. Tilos az öltözetén könnyítést alkalmazni!
3.
Egyenruha, formaruha viselése alól a tanuló számára – orvosi javaslatra vagy kérelmére, egyedi elbírálás alapján – az évfolyamparancsnok írásban adhat felmentést, amelyet a tanuló a felmentés időtartama alatt köteles magánál tartani.
4.
Az egyenruha, formaruha elveszett, rongálódott vagy erőteljesen elhasználódott darabjainak pótlásáról a tanuló saját költségén gondoskodik. A gyakorlati képzés során megrongálódott egyenruházati cikk pótlásáról – indokolt esetben - külön jogszabály rendelkezik. VI. fejezet BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK, AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE 1. Az intézmény dolgozóinak feladata a tanulói balesetek megelőzésében, illetve baleset esetén 1. Az iskola minden dolgozójának kötelessége és alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye áll fenn, a szükséges intézkedéseket megtegye. 2. Minden dolgozónak ismernie kell munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. 3. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint gyakorlati képzés során is kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
18
4. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: 5. A tanév megkezdésekor, az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: a. az iskolai és városi közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, b. tanulmányi kirándulások előtt a lehetséges veszélyforrásokat és magatartási szabályokat, c. rendkívüli esemény során történő mentési feladatokat, munkavégzés során várható veszélyeket és magatartási szabályokat, d. hosszabb tanítási szünet előtt az általában előforduló balesetek megelőzésére szolgáló ismereteket. 6. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, rendkívüli esemény esetén követendő magatartásra. 7. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az átadott ismeretek elsajátításáról meg kell győződni. 8. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, lőkiképzés, csapatszolgálat) és a gyakorlati foglalkozást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait munkaköri leírásuknak kell tartalmazni. 9. Az igazgató az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. A szemlék időpontját, rendjét és a bevont dolgozókat a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. 10. Rendkívüli esemény ( tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épületek kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv, illetve riasztási terv intézkedései szerint kell elvégezni. 11. Az iskolában és a hozzátartozó területeken bűncselekmény elkövetésének észlelése esetén az azt felfedező személy (törzs, vagy tanulói állományú egyaránt) köteles: a. az iskola ügyeletes tisztjének késedelem nélkül, a legrövidebb úton bejelentést tenni. b. az üggyel kapcsolatban a továbbiakban az ügyeletes tiszttől kapott instrukciók szerint eljárni.
19
2. Az iskola dolgozóinak, tanulóinak feladatai robbantással történő fenyegetés esetén 1. Az iskola bármely szervének, dolgozójának, tanulójának tudomására (írásban, szóban, telefonon, faxon, … stb.) jutott, és az iskolát érintő robbanással fenyegetés esetén az alábbiak szerint kell eljárni: - az elhangzott fenyegetés minél pontosabb rögzítése. Lehetőség szerint fel kell jegyezni, vagy más módon rögzíteni kell. - a fenyegetésről tudomást szerző személy a tudomásszerzés módjától függően, amennyiben lehetősége van rá szerezzen be minél több információt a fenyegető személyéről (fenyegető neme, életkora, személyesen történő fenyegetés esetén: személyleírás, egyedi sajátosságok, tulajdonságok, telefon történő fenyegetés esetén: beszéd sajátosságai, beszédhibák, hanghordozás, tájszólás, esetleges háttérzajok, … stb.) - a fenyegetést haladéktalanul jelenteni kell: a.) munkaidőben az iskola igazgatójának, b.) munkaidőn kívül az ügyelet vezetőjének; - az a.) vagy b.) pontban értesített felelős vezetőnek azonnal intézkedni kell a robbantással fenyegetett terület, épület kiürítésére és biztosítására, majd haladéktalanul értesíteni kell a B.-A.-Z. Megyei Rendőr főkapitányságon működő Tevékenység- irányítási Központot (az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik); - a hatóságok helyszínre érkezése után segíteni kell azok tevékenységét. A fenyegetésben jelzett robbanóanyag kutatása TILOS! 3. Tanulói baleset esetén végrehajtandó feladatok 1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a) a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, b) a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, c) minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola orvosi szolgálatának, súlyos sérülést az igazgatónak is. d) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérüléssel csak annyit tehet, ami tőle elvárható. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. 2. Az iskolában történt mindenféle balesetet az igazgatónak ki kell vizsgáltatnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 3. A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, arról előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. Súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
20
4. Az iskola súlyos tanulói balesetet követően igény esetén biztosítja a Diákönkormányzat részvételét a baleset kivizsgálásában. 5. Súlyos sérülés esetén a tanuló közvetlen hozzátartozójának soron kívüli értesítéséről munkaidőben az osztályfőnöknek, munkaidőn kívül az ügyeletes tisztnek kell gondoskodnia. A kórházba befektetett tanuló személyes ügyeinek intézését az osztályfőnök és az osztálytársak segítsék. 4 Az egészségügyi ellátás rendje 1. A szakközépiskola törzs és tanulói állománya részére a jogszabályokban és belső rendelkezésekben előírt egészségügyi ellátást biztosít. Ezen belül az iskola állománytáblájában rendszeresített általános és fogorvosi, valamint pszichológusi alapellátást. 2. Az egészségügyi ellátás során kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésére. Az iskola oktatói-nevelői állományának tagjai a tanulókkal való szervezett foglalkozások (tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, vizsgák) során nem dohányozhatnak. 3.
A tanulókkal kapcsolatos ifjúságvédelmi feladatok ellátásának koordinálása az iskola pszichológusának és asszisztensének munkaköri feladata. Ezen tevékenységét az osztályfőnökökkel, és a kiemelt fegyelmi főelőadóval szoros összhangban kell végeznie, részükre szakmai segítséget, iránymutatást kell nyújtania.
4.
Az iskola területén lévő orvosi /fogorvosi/ rendelőkben a rendelési időt úgy kell megállapítani, hogy a rendszeres orvosi ellátás biztosított legyen. A rendelési időt az iskola orvosának javaslata alapján a KOHI Vezetője állapítja meg.
5. A szakközépiskola ügyeletein gondoskodni kell az elsősegélynyújtást és a legalapvetőbb gyógyellátást /fájdalomcsillapító, lázcsillapító, fertőtlenítő, kötszerek, stb./ biztosító szerek, eszközök elhelyezéséről. Az egészségügyi dobozok kezelése az ügyeletes tisztek feladata. 6. A hivatali munkaidőn (07.30-15.30) kívüli orvosi ellátást megbetegedések ellátására az ügyeletes tiszt intézkedik.
igénylő
sérülések,
21
VII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A Házirend hatálya kiterjed: • a nappali tagozaton tanulmányaikat folytató, és a • sajátosságok figyelembevételével a más képzési formában résztvevő összes tanulóra, tanfolyamra vezényeltekre • az intézmény valamennyi dolgozójára. 2. Az érvényben lévő Házirend felülvizsgálatát szükség esetén, de legalább évente végre kell hajtani. A felülvizsgálatot az iskola igazgatója, a nevelőtestület, illetve a Diákönkormányzat vezetősége kezdeményezheti. 3. A Házirend megismerését a tanulók részére biztosítani kell, illetve hirdető táblán kifüggesztésre, valamint könyvtárban elhelyezésre kerül. 4. Ezen Házirend kiadásával a 119-57/2010. sz. Házirend hatályát veszti.
……………………………. Zámbó Tamás DÖK elnök
..………………….……………. Nagyné Ozsvári Tímea r. alezredes nevelőtestületi képviselő
