A MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE

A MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE - 2011 1

T A R T AL O M Bevezető 1.

4

A társulás bemutatása 1.1. Jogi háttér 1.2. Alapadatok 1.3. Vállalt feladatok

2.

Helyzetelemzés 2.1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése 2.2. Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzet 2.3. Demográfiai tendenciák

3.

A kötelező közoktatási feladatellátás biztosítása 3.1. Települések, amelyekre az intézkedési terv hatálya kiterjed 3.2. Társulási- intézményi struktúra 3.3. Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája 3.4.Bejáró gyermekek, tanulók

4.

Létszámadatok 4.1 Óvodák 4.2.Általános iskolák 4.3.Összesített létszámadatok 4.4. Az óvodai ellátás tárgyi feltételrendszere 4.5. Az általános iskolai épületek állapota, felszereltsége

5.

Önként vállalt középfokú oktatás biztosításának intézményei 5.1. Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola 5.2 Széchenyi István Szakképző Iskola 5.3. Bayer Róbert Középiskolai Kollégium

6.

Egyéb önként vállalt közoktatási feladatok biztosítása 6.1. Gyógypedagógiai ellátás 6.2. Alapfokú művészetoktatás 6.3. Pedagógiai szakszolgáltatás 6.4. Pedagógiai szakmai szolgáltatás 6.5. Felnőttoktatás

7.

Esélyegyenlőségi helyzetelemzés 7.1. Az óvodások kor és szociális helyzetük szerinti megoszlása 7.2. Az általános iskolások kor és szociális helyzetük szerinti megoszlása 7.3. Az oktatási intézmények működésének tárgyi feltételei 7.4. Személyi feltételek 7.5. Szakmai munka 7.6. A helyzetelemzés összegzése

8.

Kistérségi esélyegyenlőségi program (akcióterv) 8.1. A kistérségi esélyegyenlőségi program fő célkitűzései 8.2. Kötelezettségek és felelősség 8.3. A végrehajtásáért felelős vezető személyek 8.4. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének konkrétumai 8.4.1 .Közszolgáltatások biztosítása 8.4.2. Prevencióval kapcsolatos feladatok 8.4.3. A szegregáció elkerülése

4 5 5 5 6 6 7 8 9 9 9 10 11 12 12 13 14 14 16 17 17 18 18 18 18 18 19 19 20 21 22 22 23 23 24 24 25 25 26 26 27 27 28 28

2

8.4.4. SNI-s gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos feladatok 8.4.5. Az oktatás-nevelés szakmai feltételeinek biztosítása 8.4.6. A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeinek javítása 8.4.7. A TANODA létrehozásának lehetősége 8.4.8. Az egységes óvoda-bölcsőde létrehozásának lehetősége 8.5. A program megvalósításának metodikája 8.6. Monitoring és nyilvánosság 8.7. Konzultáció és visszacsatolás 8.8. Szankcionálás 8.9. Legitimáció

9.

10.

Szervezési, fejlesztési célok, feladatok 9.1. Stratégiai elemek 9.2.Célok, fejlesztési lehetőségek

37 37 38

9.3.Intézményhálózat fejlesztése 9.3.1. Óvodai célkitűzések 9.3.2. Általános iskolai célkitűzések 9.3.3. Középiskolai fejlesztés 9.3.4. Szakiskolai fejlesztés

38 39 39 40 40

9.4. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának fejlesztése 9.5. Alapfokú művészetoktatás fejlesztése 9.6. A tanügy-igazgatási feladatok kistérségi ellátása 9.7. Pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatai 9.8. Pedagógiai szakszolgálati feladatok 9.9. Információs rendszer működtetése 9.10 Az intézmények fenntartásával összefüggő koordinációs feladatok

41 41 41 42 43 43 44

Ellenőrzés, értékelés, minőségbiztosítás 10.1. A nevelő oktató munka ellenőrzési, mérési értékelési rendszere 10.2 .Intézményértékelés 10.3. A pedagógusok munkájának értékelése 10.4. Az óvodavezetők teljesítményének, minősítésének értékelése 10.5. Az iskolaigazgatók teljesítményének, minősítésének értékelése

11.

29 29 30 31 33 35 35 36 36 36

A terv elfogadásának, módosításának, felülvizsgálatának szabályai 11.1. Legitimáció 11.2. Az intézkedési terv érvényességi ideje, hatálya 11.3. A terv értékelése és felülvizsgálata 11.4. Az intézkedési terv elhelyezése, nyilvánosságra hozatalának módja

44 44 46 47 49 53 56 56 56 56 57

3

Bevezető „ Az eötvösi szereposztás szerint az állam feladata nem több és nem is kevesebb, minthogy az egyének és a társadalom közös érdekeire és önszervező-önkormányzó képességére alapozottan és azt fejlesztve megteremtse a népoktatás további felvirágzásának jogi, pénzügyi, és igazgatási feltételeit.” ( Kelemen Elemér)

A mezőkövesdi kistérség közoktatási intézkedési tervének alapvető célja az itt élő gyermekek szolgálata. Olyan kistérségi fejlesztési tervet készítettünk, amely minden forráshoz hozzájuthatnak. A társulást inspiráló politika gyakran a támogatás feltételeként köti ki a társulási, partneri vagy konzorciumi kapcsolatot. Ezért óriási többletlehetőség rejlik az önkormányzatok együttműködésében. Érdemes kiemelni az együttműködésben fellelhető társadalmi tőkét is, hiszen a kapcsolatrendszerben rejlő gazdasági, társadalmi lehetőségek kiaknázása minden résztvevő számára előnyöket jelenthet. Ahhoz, hogy ezek ne maradjanak feltáratlanok, aktív és kreatív reflexiókra van szükség.

1.

A társulás bemutatása

Az önkormányzati rendszer megújításában kiemelt szerepet játszanak azok az új típusú társulások, melyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a Magyar Köztársaság polgárai elérhető közelségben jussanak hozzá minőségi közszolgáltatásokhoz. E rendszerben a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabban felhasználhatók, továbbá az ésszerű munkamegosztás kialakításával az együttműködésben részt vevő települések harmonikusabban tudnak fejlődni. Az Európai Uniós tagság sürgeti a területi igazgatás szerkezetének újragondolását. A csatlakozás egyik alapeleme a kistérségi feladatellátás megszervezése, kiterjesztése a gazdaság, a közigazgatás, és a humán területen egyaránt. Az önkormányzatok alapfeladata a közszolgáltatások megközelítőleg azonos szintű biztosítása, amelynek igénybevétele minden magyar állampolgárt alanyi jogon illet meg. Az önkormányzatok gazdálkodásának mozgásterét ugyanakkor jelentősen szűkíti, hogy a feladatok ellátásának tárgyi, személyi feltételei, a foglalkoztatási előírások (létszám + képzettségi feltételek) túlságosan szigorúak, nehezen teljesíthetők. Az önkormányzás nem lehet öncélú, ezért ajánlatos kihasználni a társulásban rejlő előnyöket. Ez a felismerés vezérelte a mezőkövesdi kistérség valamennyi (21) települését, amikor a Képviselő-testületek 2004. júniusában úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulást. A többcélú kistérségi társulás: • • • • • • •

Önálló jogi személy. Külön költségvetése és saját vagyona van. Döntéshozó szerve a Társulási Tanács. Önálló munkaszervezete van. Törvényességi ellenőrzését a Kormányhivatal látja el. Ellátja a területfejlesztési tanács funkcióit is. Egy kistérségben csak egy társulás alakulhat. 4

1.1.

A társulás megalakulásának jogi háttere • • •

1.2.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény

Alapadatok

A kistérséghez tartozó települések száma : 21 Ebből, város:2 (Mezőkövesd, Mezőkeresztes) nagyközség : 1 (Szentistván) ; Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Település Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövő Kács Mezőkeresztes Mezőkövesd Mezőnagymihály Mezőnyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta

Összesen

1.3.

Lakosság száma

község:: 18 0-17 évesek

2 027 294 744 1 726 1 053 1 032 465 597 583 548 4 126 17 098 1 131 1 683 303 1 954 2 612 1 671 1 385 1 510 967

392 56 67 307 165 153 63 119 92 58 829 2 867 242 290 44 549 406 347 198 284 187

43 509

7 715

A társulási megállapodásban vállalt feladatok

A társulás működésének a lényege: bizonyos lakossági közszolgáltatásokat, (amelyek egyébként kötelező önkormányzati feladatok) a megalakulást követően a többcélú kistérség társulás látja el. Célja: hogy - a települési önkormányzatok autonómiájának sérelme nélkül – javuljon a lakossági szolgáltatások színvonala, és főként a kisebb településeken élők esélyegyenlősége. A közszolgálati feladatok kistérségi szintű ellátásának fontos kritériuma pedig a magas fokú szakmaiság és a gazdasági hatékonyság. 5

A társulás által ellátott közszolgálati feladatok:

közoktatás (tanügyigazgatás, pedagógiai szak-és szakmai szolgáltatás), szociális alapszolgáltatás (családsegítés, jelzőrendszer, közösségi ellátás), gyermekjóléti alapellátás, központi orvosi ügyelet szervezése, belső ellenőrzés, területfejlesztés, közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, mozgókönyvtári szolgáltatás, kistérségi sporttevékenység, közösségi autóbusz üzemeltetése.

A társulás feladatai közé tartozik továbbá: fejlesztési tervek ill. programok készítése, térségi kohéziót erősítő akciók koordinálása, marketing tevékenység folytatása, turizmusfejlesztés, képzések, konferenciák, tanulmányutak szervezése, információs szolgáltató rendszer működtetése.

2.

Helyzetelemzés

2.1.

A kistérség földrajzi elhelyezkedése

Mezőkövesd kistérség Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a fővárostól 130 km-re, a megyeszékhelytől 45 km-re, Budapest-Miskolc vasútvonal és a 3. számú főút, illetve autópálya mentén található. A terület a Bükk hegység déli lábánál két nagy tájegység, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál terül el, szinte egyenlő távolságra a Tisza-tó és a Mátra-Bükk üdülőkörzettől. A város határában húzódó autópálya a terület kedvező közlekedés-földrajzi pozícióját tovább javítja. A települések megközelíthetősége sokat javult az elmúlt években. Hiánypótló összekötő utak épültek meg. A vasúthálózat ugyan változatlan, de az autóbusz közlekedés igyekszik a megfelelő útvonalakon és sűrűséggel kielégíteni az igényeket. Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével nevezik matyók-nak. Nevüket Mátyás király nevének becézett formájából eredeztetik. A közeli protestáns falvak népe – megkülönböztetésül – nevezte a katolikus vallású lakosokat matyóknak. Színes népviseletükkel, híres népművészetükkel, hagyományokba zárt életükkel különleges néprajzi egységet alkottak. Régészeti leletek tanúsítják, hogy Mezőkövesd környékén már a jégkorszak utolsó időszakában éltek emberek (Cserépfalu környékén lévő Subalyuk barlangban fedezték fel hazánkban ebből a korszakból található egyetlen ősember leletet, a homo primigeniust, az előember neandervölgyi típusának csontmaradványait). A honfoglaló törzsek érkezéséig több nép váltotta egymást e területen (kelták, dákok, szkiták, kvádok, gótok, stb.).

6

2.2.

Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzet

A kistérség gazdasági helyzete átlagosnak tekinthető. Meghatározó jellegű, országos jelentőségű ipari-gazdálkodó szervezet sajnos nincs a térségben. A vállalkozások száma az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a szolgáltatások területén növekvő tendenciát mutat. Ezek az egyéni és társas vállalkozások jól igazodnak a lakosság igényeihez. A foglalkoztatással kapcsolatos nehézségek Mezőkövesden és térségében is érzékelhetők. Javulás ezen a területen az idegenforgalomtól és a hamarosan beinduló repülőtértől várható. B.A.Z. megyén belül vállalkozási jellegű térségnek tekinthető. A mezőkövesdi térségben az 1000 lakosra jutó vállalkozások számának értéke 55, mely megegyezik a tiszaújvárosi és a megyei mutató értékével. Kedvező területi adottságokból kifolyólag a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak aránya 8%, mely az országos 6%-os átlagot jelentősen meghaladja. A foglalkoztatottak aránya a 52,4%-kal a szolgáltatás szektorban a legmagasabb. Egyre növekszik a pályakezdő munkanélküli fiatalok száma. A nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma jelentős a kistérségben. A foglalkoztatottak aránya 49,2%, alacsony értéknek mondható az országos 57,6%os átlaghoz képest, viszont a megyei 46,7%tól magasabb. A munkanélküliek aránya 7,6% - az országos átlagot 20%-kal haladja meg -, melynek fele tartós munkanélkülinek és 7,7% pályakezdőnek minősül. Ezen értékek megyei viszonylatban kedvezőnek tekinthetők, de az országos 5,7%-os érték fölött vannak. Az elmúlt hat évben a tartós munkanélküliek aránya és a szellemi foglalkozásúak aránya kismértékű növekedést mutat a munkanélkülieken belül. A gazdasági inaktivitás kedvezőtlennek minősíthető 57,7%-kal a térségben, mind a megyei (54,1%) mind az országos (46,7%) értékekhez képest. A kistérség népessége csökkenő tendenciát mutat. A halálozás száma meghaladja az élve születés számát, vagyis a természetes fogyás a jellemző. A térségben belföldi odavándorlás és elvándorlás egyaránt előfordul. 7

Az egyes településekre vándorlók száma bizonyos esetekben előidézi a lakosság növekedését, de a térséget összességében vizsgálva nem ellensúlyozza a természetes fogyás negatív hatását. A demográfiai adatok az önkormányzat közoktatási feladatainak ellátása szempontjából meghatározóak, ezért a jövőbeni tervezésnél számolni kell az elemzések eredményével. A demográfiai adatok természetes csökkenést vetítenek elénk. Az 1000 lakosra jutó élve születések száma 8,7, a halálozások száma 14,9, a belföldi vándorlás +2,2. E három tényezőt összességében vizsgálva megállapítható, hogy a térség népessége a csökkenés és az elöregedés irányába tolódik el. 2.3.

Demográfiai tendenciák

A kistérség népessége csökkenő tendenciát mutat. A halálozás száma meghaladja az élve születés számát, vagyis a természetes fogyás a jellemző. A térségben belföldi odavándorlás és elvándorlás egyaránt előfordul. Az egyes településekre vándorlók száma bizonyos esetekben előidézi a lakosság növekedését, de a térséget összességében vizsgálva nem ellensúlyozza a természetes fogyás negatív hatását. A demográfiai adatok az önkormányzat közoktatási feladatainak ellátása szempontjából meghatározóak, ezért a jövőbeni tervezésnél számolni kell az elemzések eredményével. A demográfiai adatok természetes csökkenést vetítenek elénk. Az 1000 lakosra jutó élve születések száma 8,7, a halálozások száma 14,9, a belföldi vándorlás +2,2. Az első kettő mutató értéke megyei viszonylatban a legrosszabb, a harmadik mutató értéke a legjobb szinte az egyetlen pozitív – ami a térségbe való vándorlást mutatja. E három tényezőt összességében vizsgálva megállapítható, hogy a térség népessége a csökkenés és az elöregedés irányába tolódik el. A természetes csökkenés negatív értelemben (országos érték –3,2 térségi érték –6,2), a belföldi odavándorlás pozitív értelemben (országos érték 1,3 térségi érték 2,2) értendő.

3.

A kötelező közoktatási feladatellátás biztosítása

3.1.

Települések, amelyekre az intézkedési terv hatálya kiterjed 1. 2.

Bogács Borsodgeszt 8

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövő Kács Mezőkeresztes Mezőkövesd Mezőnagymihály Mezőnyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta Gelej* Tiszabábolna* Tiszadorogma* Tiszavalk*

* a mezőcsáti kistérséghez tartozó települések, de közoktatási feladataikat a Kistérségi Társulás közreműködésével látják el.

3.2.

Mezőkövesdi Többcélú

Társulási- intézményi struktúra SZÉKHELY

TÁRSULT TELEPÜLÉSEK

INTÉZMÉNY (amely feladatok ellátására létrejött a társulás)

Bogács

Bogács – Szomolya

Óvoda, Általános iskola.

Tard

Bükkzsérc – Cserépfalu – Cserépváralja –Tard

Óvoda

Mezőkövesd

Mezőkövesd – Bükkzsérc – Cserépfalu – Cserépváralja – Tard – Egerlövő

Általános iskola

Egerlövő

Egerlövő – Borsodivánka

Óvoda

Szentistván

Szentistván – Borsodivánka – Négyes – Tiszabábolna – Tiszadorogma – Tiszavalk

Óvoda Általános iskola

Mezőnagymihály

Mezőnagymihály – Gelej

Óvoda, Általános iskola

Mezőkeresztes

Mezőkeresztes – Csincse – Vatta – Borsodgeszt – Mezőnyárád – Sály


Tibolddaróc

Tibolddaróc – Kács


Bükkábrány

2009. július 1-től önállóan tart fenn óvodát és általános iskolát

9

3.3. Ssz.

Kötelező feladatellátás biztosításának módja, formája Az óvodai feladatellátás módja:

Település:

Az általános iskolai feladatellátás módja:

1.

Bogács

Székhelyóvoda, társulás.

Székhelyiskola 1-8 évfolyam, társulás.

2.

Borsodgeszt

Nincs óvoda, társulás.

Nincs iskola, társulás.

3.

Borsodivánka


Tagiskola 5-8 évfolyam, társulás.

4.

Bükkábrány

Önálló óvoda-bölcsőde.

Önálló iskola 1-8. évfolyam.

5.

Bükkzsérc

Tagóvoda, társulás.

Tagiskola 5-8. évfolyam, társulás.

6.

Cserépfalu



7.

Cserépváralja

Kihelyezett óvodai csoport, társulás.


8.

Csincse



9.

Egerlövő



10.

Gelej


Tagiskola, 1-3. évfolyam, társulás.

11.

Kács



12.

Mezőkeresztes


Székhelyiskola, 1-8. évfolyam, társulás.

13.

Mezőkövesd

Önálló óvoda-bölcsőde.


14.

Mezőnagymihály



15.

Mezőnyárád


Tagiskola, 1-8 évfolyam, társulás.

16.

Négyes



17.

Sály



18.

Szentistván


Székhelyiskola 1-8. évfolyam, társulás.

19.

Szomolya


Tagiskola, 1-8. évfolyam, társulás.

20.

Tard



21.

Tibolddaróc


Székhelyiskola 1-8. évfolyam, társulás.

22.

Tiszabábolna


Tagiskola 1-4 évfolyam, társulás.

23.

Tiszadorogma



24.

Tiszavalk



25.

Vatta



nincs óvoda:

6 településen

nincs iskola:

8 településen

(Borsodgeszt, Borsodivánka, Kács, Négyes,

(Borsodgeszt, Cserépváralja, Csincse, Egerlövő, Kács,

Tiszabábolna, Tiszavalk)

Négyes, Tiszadorogma, Tiszavalk)

kihelyezett óvodai csoport:

1 településen

tagiskola 1-4. évf.:

4 településen

székhelyóvoda:

6 településen


2 településen

tagóvoda:

10 településen


4 településen

önálló óvoda:

2 településen

székhelyiskola 1-8. évf.:

6 településen

önálló iskola:

1 településen

10

3.4. Bejáró gyermekek, tanulók Az óvodások, iskolások egy része naponta utazásra kényszerül. Az utaztatást a Többcélú Kistérségi Társulás 4 db 20 személyes és 2 db 40 személyes autóbusszal tudja segíteni. BEJÁRÓK KORCSOPORTJA, SZÁMA

MIVEL UTAZNAK

HONNAN

HOVÁ

Borsodivánka

Egerlövő Tiszabábolna

Borsodgeszt

Vatta

Óvodás = 2 1-4. osztályos = 11 5-8. osztályos = 15

Saját busz

Bükkzsérc

Cserépfalu

1-4. osztályos = 28

Társulás kisbusza

Bükkzsérc-Cserépfalu

Bogács


Volán járat Szülői döntés

Cserépfalu

Bükkzsérc


Társulás kisbusza

Cserépváralja

Tard Mezőkövesd

1-4. osztályos = 5-8. osztályos =

Saját busz

Csincse

Mezőkeresztes

1-4. osztályos = 27 5-8. osztályos = 10

Bérelt busz

Egerlövő

Mezőkövesd


Társulás autóbusza

Gelej

Mezőnagymihály


Bérelt busz

Kács

Tibolddaróc

Óvodás = 8 1-4. osztályos = 7 5-8. osztályos = 15

Társulás kisbusza

Mezőnagymihály

Gelej


Bérelt busz

Négyes

Tiszadorogma Tiszabábolna Borsodivánka Bükkábrány

Sály Mezőnyárád

Óvodás = 1-4. osztályos =

Óvodás 1-4. osztályos 5-8. osztályos Óvodás 1-4. osztályos 5-8. osztályos Óvodás 1-4. osztályos 5-8. osztályos

= = = = = = = = =

8 9

6 6

5 4 6 26 22 18 9 18 11

Saját busz Társulás kisbusza

Társulás kisbusza Társulás autóbusza

Bérelt busz Volán járat Szülői döntés

Tard

Mezőkövesd


Saját busz

Tiszabábolna

Tiszadorogma Borsodivánka

Óvodás = 10 5-8. osztályos = 11


Tiszadorogma

Tiszabábolna Borsodivánka



Tiszavalk

Tiszadorogma Tiszabábolna Borsodivánka

Óvodás = 1-4. osztályos = 5-8. osztályos =


4 6 9

11

4.

Létszámadatok

4.1.

Óvodák

Ssz.

Település:

Óvodás

Csoport

Óvónő

Dajka

Bejáró

Iskolabuszos

1.

Bogács

75

3

7

3

0

0

2.

Borsodgeszt

0

0

0

0

0

0

3.

Borsodivánka

0

0

0

0

0

0

4.

Bükkábrány

73

3

7

3

27

27

5.

Bükkzsérc

26

1

2

1

0

0

6.

Cserépfalu

37

2

3

2

0

0

7.

Cserépváralja

11

1

1

1

0

0

8.

Csincse

14

1

2

1

0

0

9.

Egerlövő

22

1

1

1

10

10

10.

Gelej

na

na

na

na

na

na

11.

Kács

0

0

0

0

0

0

12.

Mezőkeresztes

137

6

13

6

0

0

13.

Mezőkövesd

508

19

43

19

2

0

14.

Mezőnagymihály

na

na

na

na

na

na

15.

Mezőnyárád

63

3

6

3

8

0

16.

Négyes

0

0

0

0

0

0

17.

Sály

67

3

6

3

0

0

18.

Szentistván

63

3

7

3

0

0

19.

Szomolya

44

2

4

2

0

0

20.

Tard

30

1

3

1

0

0

21.

Tibolddaróc

58

2

4

2

15

15

22.

Tiszabábolna

0

0

0

0

0

0

23.

Tiszadorogma

32

1

2

1

22

22

24.

Tiszavalk

0

0

0

0

0

0

25.

Vatta

26

1

2

1

2

2

Összesen:

1286

53

113

53

86

76

12

4.2.

Általános iskolák

Ssz.

Település:

1-4. osztályos

5-8. osztályos

Pedagógus

Egyéb dolgozó

Bejáró

Iskolabuszos

1.

Bogács

70

91

20

2

14

0

2.

Borsodgeszt

0

0

0

0

0

0

3.

Borsodivánka

0

58

7

2

44

44

4.

Bükkábrány

92

80

15

3

40

32

5.

Bükkzsérc

0

58

6

1

28

26

6.

Cserépfalu

49

0

5

1

28

26

7.

Cserépváralja

0

0

0

0

0

0

8.

Csincse

0

0

0

0

0

0

9.

Egerlövő

0

0

0

0

0

0

10.

Gelej

54

0

5

0

38

38

11.

Kács

0

0

0

0

0

0

12.

Mezőkeresztes

194

177

18

20

37

35

13.

Mezőkövesd

405

450

92

7

76

66

14.

Mezőnagymihály

16

82

12

4

28

26

15.

Mezőnyárád

75

79

13

2

29

0

16.

Négyes

0

0

0

0

0

0

17.

Sály

88

72

14

2

0

0

18.

Szentistván

83

83

13

6

3

0

19.

Szomolya

34

43

10

0

0

0

20.

Tard

31

0

3

1

6

6

21.

Tibolddaróc

74

83

12

7

22

17

22.

Tiszabábolna

38

0

6

1

27

27

23.

Tiszadorogma

0

0

0

0

0

0

24.

Tiszavalk

0

0

0

0

0

0

25.

Vatta

42

50

10

0

21

21

1345

1406

261

59

441

364

Összesen:

13

4.3.

Ssz.

Összesített létszámadatok Település

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövő Kács Mezőkeresztes Mezőkövesd Mezőnagymihály Mezőnyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk Gelej ÖSSZESEN

4.4.

Ssz.

2011. június 1-i létszám óvoda 1-4.oszt 5-8. oszt. 75 70 91 0 0 0 0 0 58 73 92 80 26 0 58 37 49 0 11 0 0 14 0 0 22 0 0 0 0 0 137 194 177 508 405 450 0 16 82 63 75 79 0 0 0 67 88 72 63 83 83 44 34 43 30 31 0 58 74 83 26 42 50 0 38 0 32 0 0 0 0 0 na 54 0 1286 1345 1406

bejáró

iskolabuszos

Tagóvodás /iskolás

14 0 44 67 28 28 0 0 10 0 37 78 28 37 0 0 3 0 6 37 23 27 22 0 38 527

0 0 44 59 26 26 0 0 10 0 35 66 26 0 0 0 0 0 6 32 23 27 22 0 38 440

0 0 58 0 84 86 11 14 0 0 0 0 0 217 0 227 0 121 31 0 118 27 32 0 54 1080

Az óvodai ellátás tárgyi feltételrendszere

Település:

Az óvoda épületének állapota

Felszereltség

Eszköz-ellátottsága

1.

Bogács

Felújított intézmény

Megfelelő

Megfelelő Hiányzó eszközök: Csop.szob.bútorcsere

2.

Bükkábrány

Új intézmény

Megfelelő

Hiányzó eszközök: Udvari játékok

3.

Bükkzsérc

Régi intézmény, 2 éve cserélt nyílászárók

Megfelelő

Új udvari játékok

4.

Cserépfalu

Régi intézmény

Bútorcsere (ágyak)

Udvari játékok modernizálása

Tervezett fejlesztés Külső szigetelés, lábazat felújítás Óvodai udvar továbbfejlesztése, IKTV eszközök Nyílászáró-csere folytatása, homokzatfestés, tetőcs. Belső festés, padlócsere

14

5.

Cserépváralja

Régi intézmény

Búrok cserére szorulnak

Hiányzó eszközök: Számítógép, internet hozzáférés

nincs

Udvari játékok hiányosak

Nyílászáró-csere, szigetelés, fűtés,világítóeszközök korszerűsítése Udvari játékok fejlesztése

6.

Csincse

Régi intézmény

Hiányos néhány gyerekbútor cserére szorul

7.

Egerlövő

Régi intézmény

Megfelelő

Megfelelő

8.

Mezőkeresztes

Régi intézmény

Megfelelő

Udvari játékok pótlása

9.

Mezőkövesd

1.Részben felújított 3.Felújításra vár

Megfelelő

Kiegészítésre, felújításra szorul

10.

Mezőnagymihály

Régi intézmény, akadálymentesített

Megfelelő

Székek, asztalok

Ablakcsere Fűtéskorszerűsítés

11.

Mezőnyárád

Régi intézmény

Megfelelő

Megfelelő

Öltözőpadok, irodabútor

12.

Sály

Régi intézmény

Hiányos

13.

Szentistván


Megfelelő

Udvari játékok és felszereltség hiányos Hiányzó eszközök: informatikai eszközök

Épület felújítás és bővítés, udvar kiépítése Kerítés felújítása, játszó udvar továbbfejlesztése

14.

Szomolya

Régi intézmény

Udvari játékok felújításra szorulnak

Ablakcsere

15.

Tard

2010-ben akadálymentesített

Nagyteljesítményű fénymásoló hiányzik

Udvari játékok felújítása

16.

Tibolddaróc

Régi intézmény

Tető-és nyílászáró cseréje, homlokzat festés,terasz felújít

17.

Vatta


18.

Tiszadorogma

Hiányzó eszközök: Informatikai eszközök Hiányzó eszközök: informatikai eszközök Hiányzó szám.gépek internet, udvari játékok felújítása

Részben felújított intézmény

3 csoport volt régen, kettőnek megfelelő Néhány gyerekbútor cserére szorul Néhány gyermekbútor cseréje Néhány bútor cserére szorul Megfelelő

Járdák, kerítés felújítása, világítás korszerűsítése 3.int.nyílászáró cs. szigetelés,tetőfelú. járda, kerítés, udvari ját. cseréje

Óvodásszékek beszerzése Kerítés-felújítás

15

4.5.

Ssz.

Az általános iskolai épületek állapota, felszereltsége

Település:

Az iskola épületének állapota

Felszereltség

Taneszközellátottsága

Tervezett fejlesztés

1.

Bogács

Régi intézmény

Átlag alatti

Átlagos

2.

Borsodivánka

Részben felújított

Megfelelő

Bővítésre szorul a számítógéppark, szüks: nyelvi labor

Tetőtér szigetelés, villanyhál.-és fűtés korszerűsítése Hiányzó nyílászárók pótlása, bitumenes pályák felúj

3.

Bükkábrány

Felújított

Megfelelő

Megfelelő

Interaktív tábla

4.

Bükkzsérc

Új intézmény

Megfelelő

Megfelelő

Nincs

5.

Cserépfalu

Új intézmény

Megfelelő

Megfelelő

Nincs

6.

Mezőkeresztes

Régi intézmény

Megfelelő

Átlagos

Interaktív tábla

7.

Bárdos Lajos Tagiskola, Mk.

Régi

Átlagos

Megfelelő

Külső felújítás, nyílászáró- és tetőcsere

8.

Mező Ferenc Tagiskola, Mk.

Régi

Átlagos

Megfelelő

Komplett rekonstrukció

9.

Szent Imre Tagiskola, Mk.

Felújított

Átlagos

Megfelelő

Felújított

10.

Mezőnagymihály

Felújított

Megfelelő

Megfelelő

Nyelvi labor

11.

Mezőnyárád

Régi intézmény

Megfelelő

Átlagos

Interaktív tábla

12.

Sály

Régi intézmény

Megfelelő

Átlagos

13.

Szentistván

Felújított

Megfelelő


14.

Szomolya

Régi intézmény

Átlag alatti

Átlagos

15.

Tard


Megfelelő

Megfelelő

Tető felújítás

16.

Tibolddaróc

Részben új

Megfelelő

Átlagos Számítógéppark bővítésre szorul

Interaktív tábla, Bútorzat csere

17.

Vatta

Régi intézmény

Megfelelő

Átlagos

Interaktív tábla

18.

Tiszabábolna


Megfelelő


Hiányzó nyílászárók pótlása, bitumenes pályák felúj

Külső, belső felújításra szorul, interaktív tábla Bitumenes pályák, tornaterem felújítása Tornaterem – beázás megszüntetése

16

5. Az önként vállalt középfokú oktatás biztosításának intézményei 5.1

Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola

Az általános iskolákban egyre csökkenő tanulói létszám érinti a középiskolát is. Ugyanakkor már több éve megfigyelhető, hogy a beiskolázási körzet is szűkül. Ezek a gondok a szakközépiskolai osztályokat érintik elsősorban. A gimnáziumi oktatás 4+1 (humán, reál, általános, előkészítő osztállyal működik, a szakközépiskolai oktatás pedig évfolyamonként két osztállyal (közgazdasági, ügyviteli szakmacsoport). A gimnáziumi osztályokban a beiskolázási létszám nem probléma. Sajnos az előképzettség színvonala jelent több esetben problémát, melynek megoldására nyelvi előkészítő osztályban 2007-től megkezdődött a második idegen nyelv oktatása is. Így már két nyelvből tehetnek majd nyelvvizsgát, illetve emelt szintű érettségit. Második idegen nyelv választásának (a rendelkezésre álló feltételek szerinti lehetőség az orosz nyelv) bővítése igényfelmérés alapján is a célok között szerepel. Az ehhez szükséges személyi feltételek adottak. A tanulók tanulmányi ideje alatt ECDL vizsgát tehetnek. Jelenleg csak vizsgára való felkészítés történik az intézményben, de a feltételek adottak ahhoz, hogy az akkreditált vizsgaközponttá váljon a középiskola. A szakképzési évfolyamon jelenleg két szakmára való felkészítés történik: európai üzleti asszisztens és igazgatási ügyintéző ügykezelő. Ezek mellett a logisztikai ügyintéző képzés bevezetésével kívánja az iskola bővíteni a kínálatot. Az iskola dolgozóinak létszáma lehetővé teszi a feladatok ellátását.

5.2

Széchenyi István Szakképző Iskola

Az intézmény képzési szerkezetét tekintve a termelőüzemek, és vállalkozók igényeinek megfelelően rugalmasan kívánja kialakítani. A jelenlegi szakmák mellett (autószerelő, gépi forgácsoló, géplakatos, mezőgazdasági gépész, női-ruhakészítő, élelmiszer-és vegyi árukereskedő, villanyszerelő) a képzési szerkezet bővítését (kőműves, vízvezetés-szerelő, ácsállványozó, bádogos). Az új OKJ szerint 6 szakmában egy évvel 2+3 évre nő a képzési idő, amely a 2008/2009 tanévtől még egy osztály indítását jelenti. Tanfolyami képzések az érettségi megszerzése után folytatódik könnyű- ill. nehézgépkezelő, targoncavezető, hegesztő, számítástechnikai szoftverüzemeltető szakmákban, ill. ECDL vizsga megszerzésére. Az intézmény partnerként kapcsolódott be a Miskolci Integrált Területi Szakképző Központba (MITISZK-be), mely 2008. június 30-ig tart, mely után még 5 évig kell a rendszerben lenni. 3 szakmacsoportban ismerhetik meg és használhatják ennek révén pedagógusok és diákok a legújabb csúcstechnikát. Ennek kapcsán pályázati forrásból sikerül az oktatáshoz szükséges forgácsoló gépet beszerezni. Szintén partnerként közreműködött az intézmény a térségi foglalkoztatási stratégia megalkotásába, illetve a foglalkoztatási paktum aláírója. Ennek alapján indulhat meg a párbeszéd a különböző intézmények, vállalatok, gazdasági társasági és más gazdasági szereplők között, akik számára fontos, hogy a munkaerő piac kereslet-kínálatát összehangolják, s jobb lehetőséget teremtsenek a munkanélküliség csökkentésére.

17

5.3.

Bayer Róbert Középiskolai Kollégium

A kollégium eredményes működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítottak. Az épület külső és belső állapota, a lakhatósági szint megtartása egyaránt szükségessé tesz nagyobb felújításokat és beszerzéseket. Ezáltal sikerülhet olyan esztétikai környezetet megteremteni, amely a kollégium kihasználtságát növelheti. Ezeket célszerű pályázati forrásokból biztosítani. Az épület állagában kiemelt feladat a tető állapotának megnyugtató rendezése. A kollégium diáklétszáma 80 fő körüli, s sajnos még 1-2 évig további csökkenés várható. Ez 75%-os kihasználtságot jelent. Legfontosabb cél, hogy ez a tendencia tovább ne csökkenjen. Ezért ennek megoldására szükséges több alternatívát is kidolgozni. Esetleg máshol tanuló diákok számára (egri főiskola, felső tagozatos mezőkövesdi diákok) is lehetőséget adni a kollégiumi ellátásra vagy diákszálló kialakításához szükséges felméréseket végezni. A kollégiumban működő élelmezési központ a város közétkeztetésben fontos szerepet tölt be. Ezért ennek folyamatos és megfelelő szintű működését, a kötelező előírások betartásához szükséges berendezéseket, eszközöket, felszereléseket biztosítani kell. 6.

Egyéb önként vállalt közoktatási feladatok biztosítása

6.1.

Gyógypedagógiai ellátás

A gyógypedagógiai oktatás területén cél, hogy a szülők elvárásaihoz a - speciális helyzet miatt - minél nagyobb mértékben közeledjen, illetve az arra rászorult gyermekek a lakóhelyükön vagy lakóhelyükhöz közel részesüljenek különleges gondozásban, rehabilitációs foglalkoztatásban. Az értelmi fogyatékos tanulók oktatását Mezőkövesden eltérő tantervű osztályokban biztosítják, melynek feladata a képzési kötelezettség alá eső gyermekek gondozása. Sályban a halmozottan sérült tanulók részére a megyei önkormányzat tart fenn általános iskolát. Mezőkövesden a Bárdos Lajos Tagiskola keretein belül enyhén illetve közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyermekek oktatása történik. A tanköteles kor elérését követően a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálja ezeket a gyermekeket. Az intézmény kereteibe tanácsolt gyermekekről megállapításra kerül, hogy nem nevelhető a többi gyermekkel együtt csak eltérő tantervű osztályban. A képzésben résztvevő tanulók száma 50 fő, mely 90%-a roma. 6.2.

Alapfokú művészetoktatás

Az alapfokú művészeti oktatás célja, hogy megalapozza a művészi kifejező készségeket és felkészítsen a továbbtanulásra. Kistérségünkben több önkormányzati fenntartású iskola vállal művészeti képzéssel kapcsolatos tevékenységet, (Mezőnagymihály –zene, Bárdos Lajos – ének zene, Mező Ferenc – rajz, Szent Imre – tánc stb.) az adott művészeti terület emelt szintű oktatásával. A zenei alapképzés a zeneiskola városi és kihelyezett tagiskoláiban folyik. Az intézmény művésztanárai és növendékei állandó szereplői, résztvevői, mozgatói a kistérség kulturális eseményeinek. Az itt zajló zenei oktatás meghatározó a gyerekek, a fiatalság (6-tól 18 éves korig) művészetekhez, kultúrához való további kapcsolatában. A zeneiskolának a jövőben a hangszeres oktatás mellett fő feladata a tánc és a képzőművészet különböző ágainak az oktatása. Hatóköre a város környéki településekre is kiterjed. Az iskola kedveltségét mutatja, hogy létszáma nem csökkent az elmúlt években sem. 18

A nagy hagyományokkal és eredményekkel rendelkező iskola képzési rendszere kiszélesedett a képzőművészeti ágazattal. A művészeti iskolák minősítése során az itt folyó munkát kiválóra értékelték. 6.3.

Pedagógiai szakszolgáltatás

A Társulás az alábbi pedagógiai szakszolgálati feladatokat látja el: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (feladat: a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása), fejlesztő felkészítés ( feladata: azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítani a fejlődésükhöz szükséges felkészítést), nevelési tanácsadás ( feladata: a beilleszkedési , tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez), logopédiai szolgáltatás ( feladata: a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása), továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás ( feladata: a tanulók adottságainak tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása), gyógy-testnevelés ( feladata: a gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása). 6. 4.

Pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatrendszere

pedagógiai értékelés ( feladata: mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő-oktató munka eredményességét), szaktanácsadás (feladata: az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése), pedagógiai tájékoztatás ( feladata: a szakmai információk, adatok, és tanügyi dokumentumok –tantervek, tankönyvek, segédletek- gyűjtése, őrzése, feldolgozása), a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a vezetői, valamint szakmai illetve szaktárgyi munkaközösségek működtetése, szakmai napok, konferenciák szervezése, a kistérségi tanulmányi -, tehetséggondozó és sportversenyek szervezése, koordinálása, kistérségi mérési és értékelési rendszert kidolgozása, a tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat megszervezése, a diákönkormányzatok segítése. A pedagógiai szakmai szolgáltatásra részben az a jellemző, hogy túl messzire került a pedagógustól, az iskolától, nem tudott igazán a helyszínen szolgáltatni. A megyei rendszer nehezen tudta összegyűjteni az információkat a pedagógusok és az iskola igényeiről, így a kínálata sem volt minden alkalommal összhangban a tényleges igényekkel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás akkor töltheti be szerepét, ha iskola és pedagógus közelben működik, és akkor, ha azt a szolgáltatást nyújtja, amire a szakmának szüksége van a jobb működéshez. A kistérségben már hagyománya van a szakmai munkaközösségek működésének

19

Ezekben a közösségekben dől el, hogy melyek azok a kérdések, amelyek számukra fontosak, amelyekre megoldást várnak, olyan helyi továbbképzéseket szerveznek a pedagógusoknak /szerveznek saját maguknak!! /, amelyre a munkájukhoz szükség van. Itt dől el, hogy milyen helyi tanulmányi versenyeket hirdetnek meg a gyermekek számára. A kistérségen belül a szaktanácsadás is hatékonyan működik, a szaktanácsadó szakmai tekintéllyé vált a pedagógus számára, és emberileg is elfogadják, mert véleményét elmondhatja a jövendő szakmai segítőjével kapcsolatban annak szakmai tudásáról, emberi viszonyulásáról.

6.5.

Felnőttoktatás

Többletszolgáltatásként jelentkezik térségünkben a felnőttek oktatása. A munkaerőpiac gyorsan változó igényeit csak folyamatos tanulással, önképzéssel, átképzéssel lehet követni, így a munkanélküliség egyik jelentős kezelési módja a felnőttoktatás. A kitűzött cél az, hogy az egyének oktatása és képzése ne fejeződjön be az iskolarendszerből való kilépéssel és a szakképesítés megszerzésével. A felnőttoktatás megszerezhető az e célra létesített általános iskolában, középiskolában. Ellátható a feladat úgy is, hogy nem önálló felnőttoktatási intézményben, hanem nappali rendszerű iskola felnőttoktatási tagozatában, osztályában szervezik meg a felnőttek oktatását. Az általános iskolai felnőttoktatás iránt nagyon csekély az érdeklődés. A feladatellátáshoz körzeti beiskolázással a Bárdos Lajos Általános Iskolában adottak az intézményi feltételek. Szükség esetén itt biztosítható a tanköteles korból kikerültek általános iskolai végzettségének rövidített időtartamú megszerzése. Kistérségünkben a felnőttoktatással kapcsolatos középfokú feladatokat a Széchenyi István Szakképző Iskola látja el. Egyrészt a nappali képzés kereteinek kiszélesítésével, másrészt levelező tagozaton a dolgozók szakközépiskolai tanulásának és továbbképzési lehetőségének (tanfolyamok) megszervezésével.

20

7.

Esélyegyenlőségi helyzetelemzés

Helyzetelemzés célja az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárása. Ez szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez. A helyzetelemzés az alábbi feltételek vizsgálatára terjed ki: A kistérségben élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településen biztosítottak-e, illetve elérhetők-e az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A kistérségben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy a településeken biztosítottak-e a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) gyerekek teljes körű óvodáztatásához; a településeken lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról gondoskodik-e az önkormányzat. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézmények mennyire befogadóak, folytatatnak-e szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot; illetve, hogy amennyiben több alapfokú intézmény között nem érvényesül-e a szegregáció. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményekben folyó pedagógiai munka mennyire biztosítja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatását, mennyire sikeres szociális hátrányaik kompenzálásában, esélyegyenlőségük előmozdításában; illetve, hogy az intézmények között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében van-e jelentős eltérés. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata. Célja: annak megállapítása, hogy az intézményekben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei; illetve, hogy az egyes intézmények között az oktatás feltételeiben van-e jelentős különbség. Az intézmények számára biztosított források vizsgálata. Célja: annak megállapítása, - hogy az egyes intézmények egyenlő arányban részesülnek-e támogatásban, illetve, hogy differenciált forráselosztás esetén mennyire szolgálja a differenciálás az esélyegyenlőség előmozdítását; - hogy a kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörtént-e az igénybevett kiegészítő állami forrásból. A kistérség településének önkormányzatai kiemelten kezelik az ifjúság nevelésétoktatását, az ehhez kapcsolódó intézményrendszer működtetését. Kiterjedt intézményhálózaton keresztül biztosított a 3-18 éves korosztály többirányú nevelése, oktatása. A jövőbeni cél a szakmai színvonal emelése, a minőségfejlesztés biztosítása mellett az intézmények gazdaságos, racionális keretek között történő működtetése, a csökkenő gyermeklétszám és a gazdasági, társadalmi változások miatt.

21

7.1.

Az óvodások kor és szociális helyzetük szerinti megoszlása 2011.06.01.

Település Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövő Kács Mezőkeresztes Mezőkövesd Mezőnagymihály Mezőnyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta Gelej Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk

Összesen:

7.2.

Hátrányos

3 éves

6-8 4-5 éves éves

kis

középső

nagy

csop 16 0 0 15 6 5 4 7 5 0 17 61 na 9 0 7 11 10 11 16 2 na 0 12 0

csop 43 0 0 37 17 21 5 5 10 0 64 280 na 35 0 27 31 20 7 30 12 na 0 12 0

csop 16 0 0 21 3 11 2 2 7 0 56 167 na 19 0 33 21 14 12 12 12 na 0 8 0

Összes óvodás 75 0 0 73 26 37 11 14 22 0 137 508 na 63 0 67 63 44 30 58 26 na 0 32 0

656

416

1286

214

Óvodai csoport száma 3 0 0 3 1 2 1 1 1 0 6 19 na 3 0 3 3 2 1 2 1 na 0 1 0

53

Óvónők száma 7 0 0 7 2 3 1 2 1 0 13 43 na 6 0 6 7 4 3 4 2 na 0 2 0

HH helyzetű gyermek 37 0 0 25 0 0 0 10 13 0 88 178 na 22 0 64 32 38 3 29 18 na 0 11 0

113

Halmozottan

HHH helyzetű gyermek 27 0 0 7 0 0 0 2 0 0 40 71 na 2 0 59 17 22 3 0 0 na 0 4 0

568

254

Az általános iskolások kor és szociális helyzetük szerinti megoszlása

Település Bogács Borsodgeszt Borsodivánka Bükkábrány Bükkzsérc Cserépfalu Cserépváralja Csincse Egerlövő Kács

Alsó tagozatos 1-4

Hátrányos helyzetű HH

Halmozottan hátrányos helyzetű HHH

Felső tagozatos 5-8

70 0 0 92 0 49 0 0 0 0

56 0 0 38 0 18 0 0 0 0

46 0 0 2 0 0 0 0 0 0

91 0 58 80 58 0 0 0 0 0

Hátrányos helyzetű HH

Halmozottan hátrányos helyzetű HHH

Sajátos nevelési igényű SNI tanulók

Magántan ulók

37 0 28 24 16 0 0 0 0 0

57 0 3 1 0 0 0 0 0 0

27 0 4 4 4 1 0 0 0 0

9 0 0 4 0 0 0 0 0 0

22

Mezőkeresztes Mezőkövesd Mezőnagymihály

Mezőnyárád Négyes Sály Szentistván Szomolya Tard Tibolddaróc Vatta Gelej Tiszabábolna Tiszadorogma Tiszavalk

Összesen:

7.3.

194 405 16 75 0 88 83 34 31 74 42 54 38 0 0

115 179 7 31 0 84 45 34 9 35 21 27 24 0 0

50 56 2 0 0 68 14 30 1 0 1 13 7 0 0

177 450 82 79 0 72 83 43 0 83 50 0 0 0 0

89 179 38 15 0 56 40 43 0 32 35 0 0 0 0

34 89 18 5 0 45 14 42 0 0 7 0 0 0 0

21 34 2 7 0 4 5 15 1 0 3 2 3 0 0

2 16 1 0 0 1 2 4 1 1 0 0 0 0 0

1345

723

290

1406

632

315

137

41

Az oktatási intézmények működésének tárgyi feltételei

Összességében biztosítottak a pedagógiai munka tárgyi feltételei. Az oktatási helyiségek vonatkozásában kielégítő a helyzet. Két iskola (Borsodivánka, Tiszabábolna) kivételével minden iskolában van tornaterem a hozzátartozó öltözőkkel és tusolókkal. A szaktantermek, nyelvi illetve számítástechnikai termek korszerűsítése érdekében történtek lépések az elmúlt években, de természetesen nem lehet ideális helyzetről beszélni. A bútorzat és egyéb berendezési tárgyak, felszerelések tekintetében nagy eltérés mutatkozik. A hiányok pótlását az „eszközfejlesztési ütemterv” tartalmazza. A tanórai munkát segítő szemléltető, audiovizuális és egyéb eszközök rendelkezésre állnak, folyamatos karbantartásukat, cseréjüket, kiegészítésüket elsősorban a fenntartó által biztosított önrész illetve a megyei közalapítványtól kapott összegek voltak hivatva biztosítani. Megállapítható, hogy ezek eredményeképpen tapasztalható volt fejlődés, de a kötelező alapfelszerelésre vonatkozó rendeletben előírtaknak a mai napig nem tudtak megfelelni az intézmények. Segítséget jelentett, hogy az óvodákban illetve az iskolákban működő alapítványok is több esetben hozzá tudtak járulni a fejlesztésekhez. Minden évben sok pályázaton vettek részt és többször is elnyertek tekintélyes összegeket fejlesztésre a nevelési oktatási intézményeink 7.4.

Személyi feltételek

A kistérség oktatási-nevelési intézményeiben a személyi feltételek biztosítottak, megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Hiányzó szakos pedagógusok a kisebb intézményekben ugyan előfordulnak, de az egyes megüresedő álláshelyekre többen is pályáznak. Természetesen átmenetileg hiányozhat szakember, ekkor helyettesítéssel, vagy megbízási szerződéssel láttatják el a feladatokat. Így komolyabb fennakadás az oktató nevelő munkában szakemberhiány miatt nincs sem az óvodákban sem az iskolákban. A pedagógusok továbbképzése egyre sokoldalúbb, sokan már eleget tettek a 120 órás kötelező képzésnek. Egyre több a másoddiploma megszerzését célzó főiskolai vagy egyetemi képzésben való részvétel. A vezetők pedig a közoktatási vezető képző szakot végezték, illetve végzik el egyre többen. Ugyanakkor minden tanévben helyi továbbképzéseket szerveznek az iskolák, elsősorban a Többcélú Társulás hathatós közreműködésével. 23

7.5.

Szakmai munka

Az óvodákban nevelési programjaiknak megfelelően végzik jó színvonalon a munkájukat. Minden gyermeknek, aki igényli biztosított az óvodai ellátása. Az iskolák tartalmi munkájának színvonala jó, amit a kompetenciamérések eredményei hűen tükröznek. Az iskolák a tankötelezettség teljesítéséhez a megfelelő kapacitással rendelkeznek. Mind a tárgyi mind a személyi feltételek biztosítottak a zavartalan nevelő-oktató munkához. A tanulók sok pályázaton, versenyen szerepelnek sikerrel. Az iskoláknak és óvodáknak komoly szakmai kihívást jelentett a helyi pedagógiai programjuk, illetve nevelési programjaik elkészítése, ezt sikerrel oldották meg. A szükséges felülvizsgálatokra és korrekciókra is folyamatosan sor kerül. Minden intézmény elkészítette saját minőségirányítási programját. Ez is elősegíti a minél magasabb színvonalú munkát. Az általános iskolát végzett tanulók jó része a helyi középiskolákban tanul tovább. Minden tanulót fel tudnak venni napközibe, illetve tanulószobára. Az általános iskolák egyes területeken speciális többletképzést is folytatnak. Ilyen területek a művészet, idegen nyelvek, számítástechnika, testnevelés. A zenei és művészeti alapképzés- elsősorban a városi Alapfokú Művészeti iskolában folyik. Az intézmény művésztanárai és növendékei állandó szereplői, résztvevő, mozgatói a város kulturális eseményeinek. Az itt zajló zenei oktatás meghatározó a gyerekek, a fiatalság (6-tól 18 éves korig) művészetekhez, kultúrához való további kapcsolatában. Az iskola kisugárzó ereje nagy, a körzetben is ellátja a gyerekek ilyen irányú képzését. A középiskolai és szakiskolai ellátást a kistérségben a Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, illetve a Széchenyi István Szakképző Iskola biztosítja. A két középiskola a környező települések igényeit is kielégíti. Mindkét intézményben folyik szakközépiskolai képzés, amely iránt az utóbbi években megnövekedett az igény. A szülők és a tanulók egyre inkább az érettségit, adó képzéseket részesítik előnyben.

7.6.

A helyzetelemzés összegzése

A mezőkövesdi kistérségben biztosítottak és elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. A körzetben élő 0-18 éves korosztály gondozásához, neveléséhez-oktatásához szükséges feltételek biztosítottak saját fenntartású intézményekben, illetve társulásos formában (családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola. művészeti alapiskola, pedagógiai szakszolgálat). Létszám tekintetében biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásának és közoktatási ellátásának feltételei. Nincsenek teljesen pontos adatok arról, hányan és kik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Nyilvántartásunk ettől az évtől kezdődött. A kistérségben az országos átlagot nem haladja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya, a pontos regisztrációt azonban pótolni szükséges. A rendelkezésre álló adatok alapján a gyakorlat azt mutatja, hogy az intézményekben nem folytatnak szegregáló, oktatásszervezési gyakorlatot. Az óvodákban egyáltalán nem tapasztalható szegregáció, az általános iskolákban pedig négy éve megkezdődött a szegregáció teljes felszámolása ( Mezőkövesden a több évtizedes gyakorlatot - miszerint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többsége a Bárdos Lajos iskolába jár - óriási erőfeszítések árán próbálja megszüntetni az intézményvezetés). 24

A helyzet további javulása várható attól is, hogy a közoktatási törvényhez kapcsolódó előírások a továbbiakban kötelezővé teszik, hogy a hátrányos helyzetű tanulókat a nem önkormányzati fenntartású intézményekbe is felvegyék. A 25%-os limit a hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozóan rájuk is vonatkozik. Iskolákon belül az emelt szintű oktatás, a kis létszámú osztályok fenntartása, újraindítása csak alapos vizsgálat lefolytatása mellett támogatható! Ez feltétlenül beavatkozást igényel a HHHs gyermekek számának pontos ismerete után minden egyes csoportbontás előtt. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy évről évre csökken a lemorzsolódási arány és a magántanulók száma is. Az intézmények továbbtanulási mutatói igen változatos képet mutatnak. A gimnáziumokban továbbtanulók száma jóval meghaladják az országos átlagot, a szakközépiskolák érettségit is adó képzésénél úgyszintén. Szakiskolai képzésre egyre kevesebben jelentkeznek. Az általános iskola befejezése után nagyon kevés az olyan tanuló, akik nem tanulnak tovább. Az országos kompetencia-méréseken a kistérségi általános és középiskolák teljesítménye átlag feletti, ami jó eredménynek tekinthető. Az elért eredményeket az iskolavezetők minden évben elemzik, a tapasztalatokat visszacsatolják az oktatási folyamatba. A fentiekből következően megállapítható egyértelműen, hogy az intézményekben folyó pedagógiai munka eredményes. A hozzáadott pedagógiai érték elemzése alapján minden évben pozitív értékkel találkozunk. Az oktatás feltételeiben az intézményi telephelyek vonatkozásában van különbség. A fenntartók mindent megtesznek azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán biztosítsák. Az intézmények rendelkeznek könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínálnak az intézmények.

8.

Kistérségi esélyegyenlőségi program (akcióterv)

8.1.

A kistérségi esélyegyenlőségi program fő célkitűzései

a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a közoktatási intézményekben, az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése, az egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet, támogatják a megfelelő pályaválasztást),

a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása,

Alapvető célnak tekintjük, hogy biztosítsuk a településeken a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a kistérségben élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását.

25

8.2.

Kötelezettségek és felelősség

Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban; az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. 8.3.

Az Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért felelős vezető személyek az önkormányzat részéről a polgármesterek illetve jegyzők, akiknek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalniuk:

Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig meg kell tenni a szükséges lépéseket. A szakmai megvalósításért felelős szakember: kistérségi oktatási referens

26

Az ő feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. 8.4.

Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének konkrétumai

8.4.1.

Közszolgáltatások biztosítása Közoktatási intézményi ellátás Nem biztosított Határidő

Felelős

Közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása Nem biztosított Határidő

Felelős

Biztosított Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás

Biztosított

Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási tanácsadás Gyógy-testnevelés

Biztosított

Gyermekjóléti alapellátások Nem biztosított Határidő

Felelős

Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti szolgálat Bölcsőde Családi napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

középtáv középtáv középtáv középtáv

polgármesterek polgármesterek polgármesterek polgármesterek

A helyzetelemzésből adódó feladat: gyermekjóléti alapellátások teljessé tétele. Szükséges intézkedés: családi napközi, házi gyermekfelügyelet szolgáltatás elérhetővé tétele. Felelős: polgármesterek Határidő: folyamatos A helyzetelemzésből adódó feladat: a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése. Szükséges intézkedés: regionális pályázatokon forrásbiztosítás a férőhelyek növelésére. Felelősek: polgármesterek Határidő: folyamatos

27

8.4.2.

Prevencióval kapcsolatos feladatok

Feladat azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év január-február hónapban az előző naptári év december 31-i adatok alapján. Tájékozódni kell az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól (minden év március-április hónapban családsegítő szakember és óvodapedagógus bevonásával, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő segítségével). Intézkedést kell kezdeményezni az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására (pl. beóvodázás támogatásának biztosítása, étkezés, utazás stb. költségeinek átvállalása). Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztatási problémáik megoldásának lehetőségeiről. Folyamatosan feladat az iskolában a tanulói hiányzások és a magántanulók figyelemmel kísérése. A magántanulói státusz okainak vizsgálata, szűrővizsgálatok a pedagógiai szakszolgálat segítségével. A szülők ösztönzése. A hiányzás, felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása. A helyzetelemzésből adódó feladat: meg kell teremteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását. Szükséges intézkedés: a HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása a szülők felkeresése, szülői nyilatkozatok elkészítése, ösztönzése. A családsegítő szolgálat irányításával rendszeres családlátogatás. Kommunikációs terv készítése. Felelősek: óvodavezetők, iskolaigazgatók Határidő: folyamatos 8.4.3

A szegregáció elkerülése

A kistérség alapfokú intézményei között mára már nem érvényesül a szegregáció, a kistérség települései között viszont igen nagy az eltérés. Néhány településen (Bogács, Sály, Szomolya) igen magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek illetve tanulók aránya. Ennek elsődleges oka a települések földrajzi elhelyezkedéséből, illetve a települések lakosságának összetételéből adódik. A helyzetelemzésből adódó feladat: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – lehetőség szerinti - megfelelő arányban történő elhelyezése az intézményekbe. Szükséges intézkedések: a közoktatási törvény iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges a településeken belül minden évben az első osztályosok beiratkozásakor. A vonatkozó törvényi előírásoknak az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni. Az intézkedések megfelelő előkészítésének és eredményességének biztosítását társadalmi fórumok, a helyi médiumok bevonásával a minél szélesebb nyilvánosság megteremtését pozitív média megjelenés segítheti. A deszegregációs intézkedések, nem lehetnek hatásosak a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködése nélkül. Fontos feladat az iskolai körzethatárok pontos meghatározása, és a nem önkormányzati intézményekkel való együttműködés kialakítása. Felelősek: intézményvezetők Határidő: folyamatos 28

8.4.4.

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos feladatok

A kistérségben élő gyermekek körében a sajátos nevelési igényűvé minősített (továbbiakban SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség zavarokkal küzdő) gyermekek és tanulók többi tanulóhoz viszonyított együttes aránya a mindenkori országos átlagot nem haladja meg (vagyis jelenleg nem több 7%-nál). Területi koncentráció az SNI gyermekek lakóhelyét illetően kimutatható (Bogács, Sály, Szomolya). Az érintett tanulók felülvizsgálata megtörténik a jogszabályban előírt gyakorisággal és időben (14/1994 MKM rendelet). Megvannak a közoktatási törvényben előírt feltételek az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók nevelésének-oktatásának. Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval közös óvodai nevelésének, iskolai nevelésének, oktatásának feltételei is adottak. A helyzetelemzésből adódó feladat: SNI tanulók pontos nyilvántartásának elkészítése. Egyéni fejlesztési tervek beépítése a pedagógiai programba. Szükséges intézkedések: - Települési egészségügyi és szociális térkép elkészítése, kiemelt figyelemmel a telepszerű, leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre. - Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezésére irányuló intézményi programok támogatása, szülői tájékoztató programok szervezése. - A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése. - Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési program a pedagógiai munka modernizációja, az integrált oktatás, esélyteremtés érdekében. - Az együttnevelésre javasolt SNI gyermekek, tanulók integrált oktatásának biztosítása. - Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. - A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása; iskola-középiskola együttműködések támogatása. Felelős: intézményvezetők, nevelési tanácsadó Határidő: folyamatos 8.4.5.

Az oktatás-nevelés szakmai feltételeinek hiánytalan biztosítása

A kistérség intézményei között a nevelés-oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében tapasztalható eltérés. Ugyancsak kimutatható különbség van a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban. A helyzetelemzésből adódó feladatok: a szegregáció kialakulásának megelőzését az intézmények szakmai munkájának magas szintű működésével kell fenntartani. Preventív célú óvoda- és iskolafejlesztési programokra a pedagógiai munka modernizációjára van szükség. Szükséges intézkedések: • Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humán-erőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. 29

• •

• • • •

• • • • • •

A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából. Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. (A szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges erőforrások koncentrálhatók és hatékonyabbá tehetők kistérségi együttműködésben, társulásban.) Az iskolafokok közötti átmenet elősegítése, a lemorzsolódás megelőzése, a sikeres továbbhaladás és a tanulók utánkövetésének megvalósítása érdekében intézményi együttműködések (pl. mentorálás) támogatása és biztosítása. A többségükben halmozottan hátrányos helyzetűeket befogadó szakképző intézmény (Széchenyi) képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a munkaerőpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében. Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmamódszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. Humán-erőforrás helyzet-, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése. Intézkedési terv készítése a megfelelő végzettségű pedagógusok alkalmazásának biztosítására. Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás igénybevételével). A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével.). Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértékeléshez” c. dokumentum.

Felelősek: intézményvezetők, kistérségi referens Határidő: folyamatos

8.4.6.

A nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeinek javítása

Az intézményekben, illetve az azonos típusú intézmények között az infrastrukturális feltételek tekintetében nincs lényeges eltérés. Egyetlen intézményben sem teljesülnek azonban a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak. A helyzetelemzésből adódó feladatok: a különböző telephelyen működő intézmények feltételeinek azonos szintű biztosítása és a 11/1994. MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesítése. 30

Szükséges intézkedése Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése. Önkormányzati döntés az óvodáztatás, iskoláztatás feltételeinek folyamatos javításáról. Különböző támogatások és normatívák igényjogosultságának számbavétele. Az infrastrukturális fejlesztési igények ismeretében a gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbővítés- és átalakítás: felnőttoktatási, közösségi célú hasznosítás). Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás monitorozása. Intézményi-, társulási, konzorciumi együttműködések kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében. Felelősek: polgármesterek, intézményvezetők, Határidő: folyamatos

8.4.7.

A tanoda létrehozásának lehetőségei

Háttér Hazai és nemzetközi vizsgálatok is kimutatták, hogy a magyar oktatási rendszer a társadalmigazdasági helyzetből fakadó esélykülönbségeket, hátrányokat felerősíti, a települési és etnikai tényezők pedig tovább mélyítik azokat. A hátrányos helyzetű térségekben élő roma gyerekek az átlagnál jóval alacsonyabb arányban részesülnek óvodai ellátásban, és hátrányaik az iskolai előmenetel tekintetében is számottevőek: közülük az átlagosnál kevesebben fejezik be az általános iskolát, és csak szórványosan kerülnek be a középfokú, illetve a felsőfokú oktatásba. Az esélykülönbségek szempontjából döntő tényező az erősödő szelekció, az iskolák társadalmi rétegek szerinti szegregálódása, ami leginkább a roma tanulók pályafutását befolyásolja. Az ő iskolai mobilitási, ennél fogva társadalmi érvényesülési esélyeik kimutathatóan sokkal korlátozottabbak. Körükben nagyarányú a lemorzsolódás, az iskolarendszerből való kiszorulás. Az elmúlt időszakban elkezdődtek az integrált oktatás módszertani, szervezeti fejlesztései, amelyek ezeket a hátrányokat csökkentik, azonban szükség van a tanulók iskolai sikerességét segítő, az iskolán kívüli foglalkozások támogatására is. A tanoda, mint megoldási lehetőség Az iskolázatlan szülők gyermekei körében általánosan jellemző iskolai eredménytelenség elleni küzdelem nélkülözhetetlen eszköze a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességét iskolán kívüli tevékenységekkel segítő tanoda. A tanodák az elmúlt tíz évben jelentek meg a magyar pedagógia eszköztárában, melyek elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok iskolai sikerességét segítik, hazánkon kívül számos más európai országban is. A tanoda meghatározása a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 2003. szeptembertől hatályos 95.§ (1) m) pontjában olvasható. A tanoda működése A tanodák tevékenysége arra irányul, hogy a diákoknak és családjaiknak elérhetővé tegyék az eredményes tanuláshoz szükséges hátteret, (kapcsolatokat, művelődési, utazási, informatikai, sport stb. lehetőségeket) amely általában a magasabb társadalmi helyzetű szülők gyermekei számára adott. 31

A tanodáknak a tanulmányi tevékenységhez való kapcsolódása tehát elsősorban a diák és a család látókörének szélesítését, iskolai sikerességéhez, továbbtanulásához, illetve munkapiaci érvényesüléséhez szükséges kompetenciák megszerzését célozza. Konkrét tantárgyi felkészítésre az iskolával és a családdal való együttműködés keretében speciális tevékenységek során kerül sor (pl. nyelvóra, általános műveltség bővítése a tanórai sikeresség előmozdítására, továbbtanulási felkészítés érdekében helyesírás vagy értő olvasás fejlesztése stb.). A tanodák keretében tervezett programok szabadidő hasznos eltöltésére is lehetőséget nyújthatnak, mely programoknak szervesen kapcsolódniuk kell pl. a tantárgyi fejlesztéshez, identitáserősítő, személyiségfejlesztő programokhoz, és mindenképpen olyan ismeretszerzést kell biztosítaniuk a tanuló személyiségéről, szűkebb és tágabb környezetéről, mely tudás elsajátítására az otthoni vagy iskolai programok nem biztosítottak eddig lehetőséget. A tanoda program célcsoportjai: A program közvetlen célcsoportjai azon halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók, (a hátrányos helyzetű tanulók definíciója a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. 121. § (1) 14. pontja szerint értendő) valamint állami nevelt diákok, akik tanulmányaikat az általános iskola felső tagozatán, illetve érettségit adó középiskolában folytatják. A program közvetett célcsoportjai a helyi társadalom érintett szereplői, elsősorban: szülők, pedagógusok, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, kapcsolódó – egészségügyi, szociális, adminisztratív – területeken dolgozó szakemberek, helyi döntéshozók, a közoktatási intézmények fenntartóinak képviselői. A tanodai program A tanoda általában délutáni programot nyújt hátrányos helyzetű, sokszor halmozottan hátrányos helyzetű, roma, általános és középiskolás gyermekeknek. A tanoda kultúra közvetítő iskolaként is felfogható, mely képességfejlesztő, értékközvetítő programjával az iskolai eredményességet kívánja növelni. A tanodai program fő feladata: az iskolai sikeresség közvetlen segítése, a tanulók személyiségének megerősítése, fejlesztése, a továbbtanulást közvetlenül segítő tevékenységek, az iskolai sikeresség elősegítését célzó szabadidős tevékenységek. Fő céljai: tanulássegítés, szabadidős tevékenységek. A hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai eredményességének javítása oly módon, hogy a program révén a sikereiket integrált környezetben, a közoktatási intézményekben éljék meg. A szociálisan nehéz körülmények között élő gyermekek, fiatalok, roma tanulók mind nagyobb számban fejezzék be az általános iskolát, érettségit adó középiskolában tanuljanak tovább, lehetőleg olyan eredménnyel, hogy a felsőfokú oktatásba is bekapcsolódhassanak. Fő formái: délutáni, iskola utáni foglalkoztatás, vagy egész napos, iskolai oktatással párosuló ellátás. A tanoda megpróbálja mindazokat a lehetőségeket nyújtani a gyerekeknek, amelyek szociális vagy kulturális okokból, az életükből eddig kimaradtak, viszont az eredményes tanuláshoz, majd a továbbtanuláshoz nélkülözhetetlenek. A program nem egyszerűen korrepetáló jellegű – természetesen a napi iskolai tanulnivalóban képesített pedagógusok segítenek -, hanem műveltségi területenként megszervezett fejlesztő és ismeretbővítő foglalkozásokból áll. A tanodai programban benne foglaltatik az értékközvetítés, a képességfejlesztés, a tanulási – művelődési technikák kialakítása, a szabadidő – kultúra gazdagítása. Kulturális programokkal szélesítik a gyermekek látókörét (múzeum, kirándulás, színház, filmek, tv műsorok megbeszélése, társasjáték, számítógép, kézműves foglalkozások, zene, tánc). A szabadidős tevékenységeket gazdagítják vetélkedőkkel, tanulmányi és sportversenyekkel. A tanulássegítés és a szabadidős programok komplex egészet alkotnak.

32

Tanoda keretein belül alkalmazható szolgáltatások: információs szolgáltatás eszközkölcsönzés gondozás, nevelés: gyermekfelügyelet, szabad játék, mentálhigiénés segítségnyújtás, tanácsadás, konzultáció, fejlesztő foglalkozások, terápiák, közösségi programok, sajátos nevelési igényű gyermekek gondozása-nevelése oktatás: tanulássegítés, különóra, nyelvoktatás, speciális oktatás, felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás, klubfoglalkozások, szakkörök, tanfolyam, képzés, sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása rendezvények: kulturális, művészeti programok, szabadidős programok, foglalkozások, sportprogramok, rendezvények, játékfoglalkozások, kirándulások, sajátos nevelési igényű gyermekek szegregált vagy integrált rendezvényei étkeztetés Személyi feltételek: A tanodába járó gyermekek, fiatalok csoportja tanulmányi és életviteli szempontból egyaránt heterogén összetételű. Egységesen jellemző ugyanakkor: életvezetési zavarok, önismerethiány, önbizalom vesztett állapot, életesélyeik és céljaik tisztázatlansága, hagyományos iskolákban kudarc, tanulási képességek fejletlensége, szorongás teljesítményt kívánó helyzetektől (pl. vizsgahelyzet), tudásvágy, biztonságos felnőtt kapcsolat/ok hiánya. Ezekre a problémákra próbál a Tanoda, mint ifjúsági segítő intézmény reagálni; személyenként megoldást találni, hogy őket olyan pszichés és fizikai állapotba hozza az érettségi idejére, hogy esélyeikkel élni tudjanak, önállóan is. E célt komplex, az egyénre figyelő működési móddal lehet elérni, amelyben a Tanoda stábja együttműködik: gondozás/esetkezelés - képzés/tanulás - szabadidős tevékenység - szervezés/lebonyolítás egysége. Ez a megközelítés természetesen egész napos és éves működést, a tanulás, a szabadidő, az életvezetés egységes átgondolását, szervezését, s hosszú időn át állandó személyzetet kíván meg. Az itt dolgozók elsődlegesen segítő személyek. A segítés a diák életének minden területére kiterjedhet. A tanítási - tanulási folyamatot is ily módon értelmezik és végzik. Elsősorban pedagógiai, szociális felsőfokú végzettségű szakemberek, akiknek a munkáját önkéntes segítők is könnyítik.

8.4.8.

Az egységes óvoda-bölcsőde létrehozásának lehetőségei

A közoktatási törvény 33. §-ának (14) bekezdése alapján létesített egységes óvoda-bölcsőde többcélú közoktatási intézmény alapítására, a fenntartói jog gyakorlására, működésének megkezdésére, működésére, a működéshez szükséges személyi, tárgyi, munkavédelmi, közegészségügyi feltételekre, a nevelési feladatok megszervezésére, a nevelésbe történő bekapcsolódásra - az e §-ban foglalt kivételekkel - az óvodákra, az óvodai nevelési jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait önálló intézményként ellátó egységes óvodabölcsőde akkor létesíthető, ha a települési önkormányzat illetékességi területén a bölcsődei nevelés nem biztosított vagy elégséges gyermek hiányában a bölcsődei gyermekcsoport nem alakítható ki, és az óvodai nevelés igénybevételére jogosult gyermekekből sem alakítható ki olyan óvodai csoport, amelynek létszáma eléri a húsz főt. A bölcsődei, illetve az óvodai csoport létrehozását kizáró feltételek fennállása esetén az egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként is megszervezhető. Az egységes óvoda-bölcsőde intézményegység olyan óvoda részeként szervezhető, amelyben az óvodai csoport, illetve csoportok gyermeklétszáma eléri a húsz főt.

33

Az egységes óvoda-bölcsődében - függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy intézményegységként működik (a továbbiakban együtt: egységes óvoda-bölcsőde) - egy gyermekcsoport alakítható ki, amelyben a gyermeklétszám nem haladhatja meg a húsz főt és a három év alatti gyermekek száma nem több ötnél. Az egységes óvoda-bölcsőde kötelező alkalmazotti létszáma - egész napos, napi tíz órás nyitva tartás esetén: a) óvodapedagógus kettő, b) bölcsődei gondozó vagy szakgondozó egy, c) dajka egy. Az egységes óvoda-bölcsődében foglalkoztatott bölcsődei gondozó vagy szakgondozó képesítési előírásaira a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben, alkalmazási feltételeire pedig a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Az egységes óvoda-bölcsődében az óvodapedagógusi munkakör betöltésének feltétele, hogy az óvodapedagógus rendelkezzen a közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint a) legalább hatvan órás felkészítésben elsajátította a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges alapismereteket, vagy b) rendelkezik a bölcsődei gondozói, bölcsődei szakgondozói munkakör betöltéséhez szükséges, külön jogszabály szerinti szakképzettséggel. Az egységes óvoda-bölcsőde csoportszobájában az egy gyerekre jutó alapterület nem lehet kevesebb három négyzetméternél. Az egységes óvoda-bölcsődében - a bölcsődékre meghatározott követelmények szerint - a három évesnél fiatalabb gyermek életkorának megfelelően biztosítani kell a) a megfelelő bútorzatot, b) az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő étkezést. Az óvodai nevelési programnak a három év alatti gyermekek gondozásához-neveléséhez szükséges feladatokat is tartalmaznia kell a bölcsődékre vonatkozó útmutató szerint. A fenntartó a működés megkezdése előtt köteles beszerezni az egységes óvoda-bölcsőde székhelye szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde (a továbbiakban: módszertani bölcsőde) szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges, e §-ban meghatározott feltételekkel. A fenntartó jóváhagyásához az egységes óvoda-bölcsőde megküldi a módszertani bölcsőde által véleményezett nevelési programját, minőségirányítási programját, házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát. A fenntartó az egységes óvodabölcsőde működésének megkezdéséről értesíti a módszertani bölcsődét. A fenntartó az egységes óvoda-bölcsődében tervezett ellenőrzés időpontjáról értesíti a módszertani bölcsődét és felkéri, hogy vegyen részt az ellenőrzésben. A módszertani bölcsőde a három év alatti gyermekek nevelésével-gondozásával összefüggő szakmai kérdéseket ellenőrizheti. Az egységes óvoda-bölcsőde együttműködik a módszertani bölcsődével. Az együttműködés kérdéseit a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

34

8.5.

A program megvalósításának metodikája

Cél Minden települési érintett dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése Felkészült szakemberek döntéshozók, tisztségviselők, intézményvezetők az érintett területen

Feladat Módszer/eszköz Felelős A közoktatási intézmények működését és Intézménypedagógiai munkáját Dokumentumelemzés vezetők meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata.

Gyakoriság

Az értékelés, Munkaterv készítése Intézményvisszacsatolás és az ütemezett vezetők megtervezése feladatok végrehajtása

Évente

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése

Évente

Szakemberek meghívása

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban intézményeknek szorosan együtt kell működniük.

8.6.

leírtak

Intézményvezetők

megvalósításában

A program elfogadása után a dokumentumok módosításakor

az

érintett

Monitoring és nyilvánosság

A Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: az eredményesség értékelése, ellenőrzése kétévente történik, a monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele és ennek kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani, szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében, a feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok.

35

Cél

Feladat

Az Az eredményesség intézkedésekhez megállapítása kapcsolt indikátorok teljesülése

Módszer/eszköz

Felelős

Az adatok Intézményvezetők feldolgozása

Intézményi Minden érintett Az éves fórumok, lakossági megismerhesse a eredmények fórum, az Intézményvezetők programban közzététele önkormányzat, PR/marketing rögzítettek illetve az szakember célkitűzéseket intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek

8.7.

Gyakoriság Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet

Konzultáció és visszacsatolás

A kistérségi közoktatási esélyegyenlőségi program a települések jelentős részének életét érinti. Éppen ezért az érintett önkormányzatok vállalják, hogy a programot a képviselőtestületi véleményezés és elfogadás előtt széleskörű konzultációra bocsátják. Ennek érdekében fórumokat szerveznek a közoktatási intézmények vezetői és dolgozói számára, melyre meghívják a fenntartásuk alatt álló intézmények munkatársait, szakmai és társadalmi partnerei számára fórumot szerveznek, melyen megismertetik őket a programmal és várható eredményeivel. A partnerek véleményeit jegyzőkönyvvel dokumentálják, és az észrevételeket - amennyiben nem ütköznek a program alapgondolatával - a program megvalósítása során felhasználják. 8.8.

Szankcionálás

Amennyiben az évi monitoring, illetve az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, megállapítja a felelősséget, és a további lépések érdekében intézkedési tervet készít. A közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra. 8.9.

Legitimáció

Mezőkövesd Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa a kistérség közoktatási esélyegyenlőségi programját megismerte, áttanulmányozta, elfogadja és a települési önkormányzatoknak elfogadásra javasolja. Mezőkövesd, 2011. június 17. ……………………………….. elnök 36

9.

Szervezési, fejlesztési célok, feladatok

9.1.

Stratégiai elemek

A közoktatás a belátható jövőben nemzeti szintű feladat marad, irányítási rendszere, az oktatás tartalma megőrzi a nemzeti sajátosságokat. Európai Uniós tagként az országnak alkalmazkodnia kell olyan értékekhez, megfontolásokhoz, amelyek a közoktatásra, azon belül a fenntartókra, s magukra az intézményekre is hatással vannak. Példaként említhetjük a fogyatékosok, vagy a kisebbségek oktatási igényeinek megoldását. ◊

Annak ellenére, hogy a közigazgatás reformja előbb-utóbb elodázhatatlan lesz, s ennek eredményét ma nem ismerjük, várható, hogy a hazai – a településre, mint a legkisebb önkormányzati egységre épülő – rendszer a jövőben is megmarad. Hogy a települési szintű önkormányzatok milyen funkciókat, feladatköröket kapnak, vagy vállalhatnak fel a jövőben, ma még nem tudjuk, de nehezen képzelhető el, hogy a közoktatás alsó szintjei teljes egészében kikerüljenek ebből a felelősségi körből. Éppen ezért azzal számolunk, hogy az ezzel kapcsolatos döntések nélkülözhetetlen eleme lesz a települési önkormányzati döntés, amely nélkül az egyes intézményeket, illetve azok működését érintő fontos változások nem következhetnek be.

◊

A realitásokból kiindulva úgy számolunk, hogy a települések az elkövetkező 6-10 évben továbbra is ragaszkodni fognak oktatási intézményeikhez. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi iskolai oktatásnak önmagán túlmutató jelentősége van. Egy-egy oktatási intézmény társadalomszervező hatású, működése nem helyezhető pusztán financiális alapokra. A kistelepülési kisiskolák fennmaradása mellett szólnak azok az érvek is, amelyek ezek megtarthatóságát, adott esetben hatékonyságát támasztják alá. Mindez nem zárja ki, hogy ne számoljunk, mint reális alternatívával egy-egy intézmény megszűnésével, de csak erős gazdasági kényszer esetén.

◊

A mezőkövesdi kistérség rendelkezik közös múlttal, s így meg van az a kohéziós erő is, amely segítheti egy közös oktatásfejlesztési stratégia kialakítását, elfogadottságát. Ez meg is könnyíti az együttműködést. A települések, iskolák egymás mellett élését, közös jövőjét alig terhelik múltbeli konfliktusok. A stratégia épít erre a kiinduló helyzetre előtérbe helyezve a közös intézményrendszer felépítésének szükségességét, amely elősegítheti a hiányzó kohézió kialakulását.

◊

A kistérség oktatásfejlesztési stratégiáját olyan vízióra építettük, amely megítélésünk szerint 3-5 éves távlatban főbb vonalaiban elérhető. E vízió határozza meg azt a cselekvési irányt, amelyet a következőkben részletesen is leírunk.

37

9.2.

Célok, fejlesztési lehetőségek A realitásokból kiindulva olyan kistérséget képzelünk el a jövőben • amelyben a települések – megőrizve önállóságukat – szerves egységbe tömörülnek. Ez az egység a közös érdekeken, a települési érdekek kölcsönös figyelembevételén, valamint az erőforrások racionális kihasználásán alapul. • amely – figyelembe véve a realitásokat, s ezen belül Mezőkövesd meghatározó szerepét – meghatározza önnön érdekét, s a várossal szembeni függő helyzetet mellérendelt viszonnyá képes formálni. • amely olyan alsó és középfokú képzéssel, s ezen belül olyan infrastruktúrával, olyan szolgáltatási kínálattal, olyan pedagógusokkal, oktatókkal rendelkezik, amelyben a lakosság minden rétege megtalálja a saját igényeinek megfelelő intézményt, s amely hatékonyan képes megalapozni a kistérség hosszú távú fejlődését. • amelyben a térség minden iskolája a komparatív előnyöket kihasználva működik, s az önállóan nem megoldható feladatok ellátására közös megoldásokat keres. • amely a tehetséggondozásban valamint a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésében – elsősorban a középfokú oktatás területén – olyan oktatási, képzési kínálatot nyújt, amely túlmutat a kistérség határain.

• amely – felismerve a felnőttképzés fontosságát – olyan intézményrendszert alakít ki, amely a jövőben hatékonyan szolgálja a térség lakosainak legkülönbözőbb tanulási igényét, annak érdekében, hogy a lakosság mind a munkaerőpiacon, mind a civil életben megtalálja számítását, megvalósíthassa elképzeléseit. A fenti vízió alapján a stratégiánkat öt részterület köré csoportosítottuk. Négy részterület alapvetően az alsó fokú képzést érinti, az ötödik pedig az ezen túlmutató képzési irányokat fogja össze. E négy részterület összhangban áll egymással, de – a fejlesztési lehetőségektől, illetve a résztvevők szándékaitól függően – kezelhető egymástól függetlenül megvalósítható stratégiaként is. 9.3.

Intézményhálózat fejlesztése

Tizenkilenc településen működik óvoda, és ezen a jövőben sem kívánnak változtatni. A demográfiai adatok alapján a jelenlegi óvodahálózat (csoportszámok) az elkövetkező években is megfelelően tudja biztosítani a 3-8 éves gyermekek nevelését. Az óvodaépületeknél néhány helyen jelentkezik az elhasználódásból adódó probléma (felújításra szorulnak). A személyi ellátottság általában jó, csoportonként két óvoda pedagógus és egy dajka dolgozik Az általános iskolai hálózat és annak szervezeti felépítése kapcsán a jövőbeni rendszer kialakításánál hármas célt tűztünk ki, három olyan célt, amely közvetve vagy közvetlenül megfogalmazódik ma is a kistérség egészében, s amely országosan megfogalmazott elvárás is egyben. A célok: színvonal, hatékonyság, közmegelégedés. Egy mondatban részletezve: olyan rendszert vázolunk fel, amely magas színvonalú oktatás számára biztosít keretet, takarékosan működik, s mindezt oly módon teszi, hogy minden település számára elfogadható legyen. A hármas célt szem előtt tartva a kulcskérdésnek az együttműködést tartjuk. A térség intézményei együttesen sokkal hatékonyabban és színvonalasabban képesek a térség oktatását szolgálni, mint ha egymástól függetlenül, önállóan tennék ezt. A közös együttműködést részben azok a közös intézmények, szolgáltatások szolgálják, amelyek közvetlenül segítik a kitűzött célok elérését, a megfogalmazott vízió teljesülését, részben pedig azok az együttműködési formák, amelyek katalizátorként segítik ugyanezt. 38

9.3.1.

Óvodai célkitűzések

Az óvodába járás feltételét minden gyermek számára a harmadik életév betöltése után biztosítani szükséges. Törekedni kell arra, hogy megteremtődjenek a különleges gondozást igénylő gyermekek integrált óvodai csoportban történő nevelésének feltételei, akár több település összefogásával is. Mivel az óvodás korú gyermekek száma a következő években településenként változó tendenciát mutat, ezért a várható csoportszám csökkenés illetve bővítése, az óvónői létszámgondok kezelése előzetes tervezést igényel. A pedagógus továbbképzésre, átképzésre biztosított pénzügyi keret ösztönző hatást fejthet ki a nevelőtestületi tagok továbbképzésére, szakvizsgák letételére. Tárgyi feltételek tekintetében a meglévő épületek állapotának felmérése és az épületek karbantartásának tervezése fontos feladat, kiemelkedő jelentőségű az óvodaudvarok állagának megóvása, a felújítások biztosítása. 9.3.2.

Általános iskolai célkitűzések

Különösen nagy szerepe van a fenntartónak abban, hogy elősegítse a nevelő-oktató munka minőségének emelését, az intézmények objektív értékelését; a gyermekek műveltségének, felkészültségének javítását, a teljesítményük mérését; a döntések előkészítésében helyezze előtérbe a gyermekek érdekeit. A tankötelezettség teljesítéséhez a szükséges iskolai kapacitás körzetünkben rendelkezésre áll. Azon településeken is megoldott a tanköteles tanulók beiskolázása, ahol nincs illetve 1-4 vagy 1-8 évfolyamos a képzés. Több gazdaságtalan kisiskola működik körzetünkben, ezeket továbbra is fenn kívánják tartani az önkormányzatok, vállalva az összevont csoportos oktatás hátrányait is. A rendszeres és előre tervezett karbantartások és felújítások, az elhasználódott taneszközök tervszerű pótlása, a korszerűsítés jelentős feladatot ró a fenntartókra és intézményekre egyaránt. Összehangolt tervezéssel ezek a problémák kezelhetőek. A létszámgazdálkodás tervezhetősége miatt körzeti szintű összehangolásra van szükség. A működő adatbank koordinálását a Társulás végzi. A közoktatás modernizálásából adódó tartalmi feladatok megoldása, ezen belül a pedagógusok szakmai képzése, továbbképzése fontos feladat, amire a nevelőtestületek által jóváhagyott beiskolázási tervek alapján kerüljön sor. A kistérségi fejlesztési terv szellemében támogatandó a racionális szempontok szerinti napközis és tanulószobás csoportok szervezése, ugyanis ezek a csoportok jelentős szerepet játszanak a szociális hátrányok leküzdésében, a gyermek- és ifjúságvédelem előtt álló feladatok megoldásában. A felmerült igényeket az iskolák ki tudják elégíteni. Az alapfokú intézmények a pedagógiai programjuk módosítása során különös figyelmet fordítanak a kiegészítő nevelési program illeszkedésére, a kerettanterv által szabályozott területekre. Az intézmények pedagógiai programjaiban, helyi tanterveiben megfelelő hangsúllyal kell szerepelnie a nemzeti tudat és az egészséges lokálpatriotizmus alakításával kapcsolatos feladatoknak. Kiemelten kezelendő a magyar nyelv és az élő idegen nyelvek, a számítástechnika, a testi nevelés és sport, a természet- és környezetvédelem. Fontos terület és feladat a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, illetve a tehetséges gyermekek gondozása.

39

9.3.3.

Középiskolai fejlesztés

A gimnáziumi képzés a mindenkori hatályos jogszabályok szerint működhet, a jelenlegi érvényes szabályozás szerint 4 illetve 6 és 8 évfolyammal. A gimnáziumban a tanuló befejezi az alapműveltségre való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára. A fenntartó a jelenlegi gimnáziumi képzési struktúrát fenn kívánja tartani, nem tervezi a hat évfolyamos gimnáziumi osztályok számának növelését. A gimnáziumi és szakközépiskolai képzés tartalma alkalmazkodjék az igényekhez és a követelményekhez. A jövőben figyelembe kell venni a tanulók megosztott érdeklődését. A helyi tanterv térjen ki az általános tantervű, illetve emelt szintű tantervek szerint tanuló osztályok szervezésére. Kiemelt figyelmet kell fordítani az idegen nyelvek tanítására. Az általános iskolákban tanított nyelvekre építve törekedni kell arra, hogy minél több tanuló szerezze meg a középfokú nyelvvizsgát. A számítógép és szoftverüzemeltetéssel kapcsolatos tudás magas színvonalára kell eljuttatni a tanulókat. Tudják kezelni és használni az Internet nyújtotta szolgáltatásokat. Meg kell teremteni ennek az intézményi feltételeit. 9.3.4.

Szakiskolai fejlesztés

Szakképzés folyik a középfokú oktatási intézményben, alap és érettségi vizsgára épülve. A képzés a 9. évfolyamon kezdődik (9-10. osztály) és szakmától függően 3-6 évig tart. A szakközépiskolák tanterveiben kapjanak fontos szerepet az informatikával, a környezetvédelemmel, a személyiségfejlesztéssel és a munka világával kapcsolatos alapvető ismeretek. A szakképzés alapozása iskolai rendszerben történjen, ugyanakkor a specializációban növelni kell a gazdaság szerepét. A szakképző intézetek és a gazdasági szervezetek között erősíteni kell a kapcsolatot. Fontos feladat a tanulásban lemaradó fiatalok megkülönböztetett segítése. Az általános és a szakképzés kapcsolódásánál, valamint a szakképzés területén a rugalmas, az átjárható, a modul rendszerű képzési struktúrákat kell támogatni. A pedagógiai és szakmai programokban kapjanak helyet olyan modulok is, amelyek a végzést követő elhelyezkedésnél vagy esetleges pályakorrekció esetén segítséget jelenthetnek. Az oktatott szakmák körének meghatározásában szoros együttműködést kell kialakítani a Munkaügyi Központtal és a gazdasági kamarákkal. Ki kell terjeszteni az érettségizettek szakmai képzését. Az intézmény szabad kapacitását a munkanélküliek át- és továbbképzésében kell hasznosítani. A profilok módosítása során törekedni kell a folyamatos, felmenő rendszerű átalakításra. A tárgyi feltételek megfontolt, célirányos fejlesztése szükséges, illetve a profiltisztítás eredményeképp nélkülözhető eszközök megfelelő hasznosítását tervezni kell. Az automatizálási és informatikai szakirányok indítását és fejlesztését a megyei fejlesztési terv javasolja. Biztosítani kell a felzárkóztató évfolyam működését a Közoktatási törvény és a jogszabályban meghatározottak szerint. A munkaerőpiac jobban tud alkalmazni két szakmával rendelkező fiatalokat, ezért meg kell teremteni a második szakma megszerzésének lehetőségeit.

40

9.4.

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának fejlesztése

A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásával kapcsolatban célunk, hogy a szülők elvárásaihoz - a speciális helyzet miatt - minél nagyobb mértékben közelítsünk, illetve, hogy az arra rászorult gyermekek a lakóhelyükön vagy lakóhelyükhöz közel részesüljenek különleges gondozásban, rehabilitációs foglalkoztatásban. Szükséges, hogy az eltérő tantervű tagozat illetve az integrált és szegregált osztályok ellássák mindazokat a feladatokat, amelyek a képzési kötelezettség alá eső gyermekek szakszerű pedagógiai, egészségügyi és rehabilitációs gondozásával kapcsolatosak. Törekedni kell arra, hogy megteremtődjenek a tanköteles, illetve iskolás korból kikerülő gyermekek gondozásának és foglalkoztatásának feltételei. Olyan személyi és tárgyi feltételeket kell biztosítani, amely leginkább megfelel a speciális ellátáshoz. Meg kell teremteni ezen tanulók az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmatanulási lehetőségét illetve foglalkoztatását (parkgondozó és más szakmák). Lehetőséget kell teremteni az eltérő tantervű osztályokban dolgozó pedagógusok számára, hogy gyakorlatias továbbképzéseken illetve tapasztalatcserére alkalmas értekezleteken vegyenek részt. Támogatandó az a törekvés, hogy a magatartási, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel küzdő tanulók a lakóhelyükön működő óvodákban, iskolákban kapják meg a felkészítést. Ennek elérése érdekében szakemberek kinevelésére illetve alkalmazására van szükség helyileg. Az intézmények fejlesztő pedagógusainak illetve a nevelési tanácsadó szakembereinek munkáját a térségi Szakszolgálat koordinálja. 9.5.

Alapfokú művészetoktatás fejlesztése

A jövőben várhatóan növekszik térségünkben is az alapfokú művészetoktatás iránti igény. A szükséglet kielégítése egyrészt a NAT által biztosított tanórai keretek között, másrészt tanórán kívüli tevékenységek formájában valósul meg. A Nemzeti Alaptanterv életbelépésével az abban műveltségi területként szereplő „művészetek” (ének-zene, tánc, dráma, vizuális kultúra, mozgógép kultúra, média ismeret) lehetőséget teremt minden iskolának, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a művészetek iránt, illetve a tehetségeket gondozza. Támogatandó az olyan tevékenység, aminek célja a zenei műveltség, a művészi érdeklődés fejlesztése (zenekar, énekkar, táncegyüttesek, színjátszó csoportok ). A zene és a művészeti képzés technikai felszereltségét fejleszteni, biztosítani szükséges. Törekedni kell arra, hogy a tehetséges tanulók fejlesztésének szakmai és anyagi feltételei megteremtődjenek. 9.6.

A tanügy-igazgatási feladatok kistérségi ellátása

a fenntartói törvényességi és szakmai ellenőrzések ellátása, közös pályázatokat készítése, közreműködés a kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésében, összehangolásában, a kisebbségi nevelés és oktatás szervezésében és feltételeinek biztosításában, a közoktatási törvény 102. § /1/ bekezdésének megfelelően a fenntartói irányítással összefüggő döntés-előkészítés érdekében közoktatási szakreferens közös alkalmazása, 41

egyeztető fórum szerepének betöltése az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében, kistérségi közoktatási-nevelési adatbázis létrehozása, közreműködés a közoktatási tartalmú képviselő-testületi előterjesztések előkészítésében: • a település közoktatási programjának elkészítése, a program végrehajtása, • a közoktatási intézmények munkájának értékelése, • közoktatási intézmények létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének meghatározása, nevének megállapítása, • az intézményi költségvetés megállapítása, költségvetési beszámolók, • a vezetői megbízások, • óvoda heti és éves nyitva tartásának meghatározása, • a tanulók költségtérítésének és tandíjának meghatározása, • az intézmények pedagógiai programjának jóváhagyása, közreműködés a testületi, vezetői döntések előtt a szükséges szakvélemények beszerzésében: • a pedagógiai programok szakértői véleményezése, • az intézmények szakmai ellenőrzéséhez szakértői vélemények beszerzése, • az intézmény létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körük, elnevezésük meghatározásához szükséges vélemények beszerzése, segíteni a jegyzők ellenőrző munkáját a törvényességi előírások betartásában: • ellenőrizni a tantárgyfelosztást és a törvényi előírások összefüggéseit, • ellenőrizni a házirend és belső szabályzatok elfogadásának rendjét, a szabályzatok, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, a fenntartói jogosítványok gyakorlása érdekében a polgármestereknek, jegyzőknek segítséget nyújtani: • az óvodai, iskolai beiratkozások előkészítésében, • az intézményi szervezeti és működési szabályzat elfogadásában, • a nyelvi előkészítés, a nemzeti és etnikai nevelés iránti igény felmérésében, • a speciális etnikai nevelési programok megvalósításának ellenőrzésében, • a pedagógiai szakszolgálati feladatok végrehajtásában, • a gyermekek iskolai elhelyezésében, utazásuk megszervezésében, • figyelemmel kísérni a tankötelezettség teljesítését, intézkedést kezdeményezni ennek érdekében, • a tankötelezettség teljesítésének módjáról magántanulói jogviszony esetében, • az óvodába, iskolába járás, a képzési kötelezettség igénybevételének elrendelésében. 9.7.

Pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatai

pedagógiai értékelés (feladata: mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő-oktató munka eredményességét), szaktanácsadás (feladata: az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése), pedagógiai tájékoztatás (feladata: a szakmai információk, adatok, és tanügyi dokumentumok –tantervek, tankönyvek, segédletek- gyűjtése, őrzése, feldolgozása), a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a vezetői, valamint szakmai illetve szaktárgyi munkaközösségek működtetése, szakmai napok, konferenciák szervezése, a kistérségi tanulmányi -, tehetséggondozó és sportversenyek szervezése, koordinálása, 42

kistérségi mérési és értékelési rendszert kidolgozása, a tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat megszervezése, a diákönkormányzatok segítése. 9.8.

Pedagógiai szakszolgálati feladatok

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás (feladata: a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása), fejlesztő felkészítés (feladata: azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítani a fejlődésükhöz szükséges felkészítést), nevelési tanácsadás (feladata: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatása, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez), logopédiai szolgáltatás (feladata: a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása), továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás (feladata: a tanulók adottságainak tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása), gyógy-testnevelés (feladata: a gyermekek, tanulók speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása).

9.9.

Információs rendszer működtetése

Az információs rendszerrel a helyben szokásos módon információ átadása történik a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén működő intézményeknek (fenntartótól függetlenül). A gazdaság, a társadalom valamennyi szereplője számára elengedhetetlen, hogy a munkáját segítő szakmai információ birtokában legyen, ennek hiányában – továbbá, amennyiben az információ nem a szükséges tartammal és helyen jelenik meg - a végzett munka hatékonysága nem érheti el a kívánt szintet. Ugyanígy szüksége van a közoktatás valamennyi szereplőjének az időben, megfelelő tartalommal bíró információkra. A közoktatási információ biztosítása országos és megyei önkormányzati (pedagógiai intézeti) feladat, azonban bármilyen szinten szervezik, a rendszer nehezen tud működni egy egymásra épülő információs lánc nélkül, amelyben megvan a maga szerepe az iskolának, a fenntartónak, a társulásoknak, a megyének, az országos szervezetnek. Az információs rendszer csak akkor képes jól működni, ha érdekeltségi viszonyon alapul, ha tartalmában azt adja, amire az iskolának, a fenntartónak és az országos irányításnak szüksége van. Törvény írja elő a tanulók és a szülők tájékoztatását is. Könnyen belátható, hogy tájékoztatásukat lakóhelyükön, annak közelében kell biztosítani. A társulási központok lehetnek azok az információs központok, amelyeket erre alkalmassá kell tenni. Az előzőekből következően fontos feladata lehet a kistérségi társulásnak, hogy a társulásban részt vevők számára tegye lehetővé a munkájukhoz szükséges információáramlást, mindezt úgy, hogy az információs „áradatban” könnyen el tudjon igazodni. 43

A kistérségi társulásnak, amennyiben a lakosság – esetünkben a gyermek - érdekeit hatékonyan kívánja szolgálni fel kell vállalnia az információs rendszerben való közreműködést, a közoktatási információs rendszer tartalmi és formai követelményeinek megfogalmazását és helyi működtetését. Az információs rendszer tartalmi elemei: - országos és helyi közoktatási és egyéb statisztikai éves és összehasonlító adatok, - a pedagógiai szakmai, módszertani információk, - más, a pedagógiai munkához kapcsolódó ágazatok adatai, információi, - pályázati lehetőségek. Az információs rendszer formai elemei: - elektronikus hozzáférés, - írott, nyomtatott megjelenítés időszakosan és esetenként. Fontos, hogy a közoktatás szereplői számára ismert legyen az információhoz való hozzáférés módja és ideje. Az elektronikus hozzáférés keretén belül célszerű megteremteni az elektronikus kommunikáció feltételeit is.

9.10.

Az intézmények fenntartásával összefüggő koordinációs feladatok

a kistérségi óvodák és általános iskolák közös biztosítása, a kistérségen belüli közoktatási intézményfenntartó társulások létrehozásával, a kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb működtetése érdekében közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési tervek készítése a kistérségre vonatkozóan, közoktatási tervek kistérségi összehangolása, a szakmai feladatok hatékony ellátása érdekében központi eszköztár létrehozása és működtetése, kistérségi szinten egyeztetni az indítható iskolai tanulócsoportok számát, javaslat készítése - a térség demográfiája alapján - az iskolai tanulócsoportok számának meghatározására, az óvodai nevelésben a gyermekek ellátási kötelezettségeit is figyelembe vevő megoldások kidolgozása Alapvető célunk, hogy a kistérségen belül olyan intézményfenntartó társulások alakuljanak, ahol a tanulók száma növekszik, és ahol az elvárt átlaglétszámtól magasabb átlaglétszámmal működő csoportokat, osztályokat tudunk szervezni. Kistérségi szinten is arra, törekszünk, hogy az egy gyermekre, tanulóra jutó fajlagos ráfordítások felmenő rendszerben csökkenjenek. A tanulók utaztatását a pályázati keretből vásárolt iskolabuszokkal kívánjuk megoldani. 10. 10.1.

Ellenőrzés, értékelés, minőségbiztosítás A nevelő oktató munka ellenőrzési, mérési értékelési rendszere

A nevelő-oktató munka oktatási intézményekre vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az óvodákkal, iskolákkal kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a gyermekek, tanulók, a szülők, a fenntartók és a nevelők) igényeinek, elvárásainak történő megfelelését szolgálja.

44

Ellenőrzés, mérés Az intézményekben folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a nevelési-pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. A belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl az SZMSZ, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – a munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti. A pedagógusok esetében az óvodavezető, az igazgató, az igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint a külső szakértők. A tanulók estében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:  A tanár- diák kapcsolata, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.  A szülőkkel való kapcsolattartásra.  A nevelő és oktató munka színvonalára. Ezen belül különösen: - a nevelő előzetes felkészülésére - a foglalkozás, tanítási óra felépítése és szervezése - az alkalmazott módszerek - a tanulók, ellenőrzése, értékelése -a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése - a felzárkóztatás és tehetséggondozás  Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítése  A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre  A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátására  A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására  A pedagógusra bízott óvodai csoportszoba, tanterem rendezettségére, dekorációjára. A tanulók iskolai munkáján belül: • •

A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyból nyújtott teljesítményre. • Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. • A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított belső ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 45

A nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a, A pedagógusok körében: - az intézményi klíma vizsgálata - SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek, és veszélyek feltárása. (2 évente) - SA pedagógusok értékorientációs vizsgálata b, A szülők körében - szülői elégedettség mérése: 1. Csoportos interjú keretében szülői értekezleten 2. Kérdőíves módszerrel c, A tanulók körében - A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: • Szociometriai vizsgálat a 4. a 6. és a 8. évfolyamon • Tanulói elégedetlenség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban. • Tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése • A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérés Mérések: • Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Az alsó tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyból a tantárgynak az adott feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. 10.2.

Intézményértékelés

1. Az intézményekben folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az intézmény nevelési-pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. A nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, - tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, - a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkára, magatartásra és viselkedésre. 4. Intézmény nevelő munkáját az intézmény vezetője minden tanév végén, valamint a vezetői megbízás lejártakor – a tanulók, szülők és nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli

46

A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: • Az intézmény működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai.). költségvetés • A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (intézményi legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). • A tanítási- tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkózás és tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása.) • A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredménye (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási, és viselkedési rendellenességek, gyermek és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). • A pedagógusok nevelő és oktató munkája (nevelési-tanítási módszerek, program és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). • Az intézmény és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). • Az intézmény és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve.) 10.3.

A pedagógusok munkájának értékelése • •

A gyermekek, tanulók foglalkoztatása. Szabadidős programok szervezése intézményen kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség) . • Óvodai, iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése • A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, részvétel. • Az iskolai diákönkormányzat működésében való aktív részvétel. • Intézményi szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. • A tehetséges tanulók gondozása. • A tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyre, vetélkedőkre s A sajátos nevelésű igényű tanulók gondozása. • A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók egyéni fejlesztése. • Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. • Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. • Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. • Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. 47

• • •

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbképzésekben való részvétel. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. • Az iskolai munka eredményességének javítása. • Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. • Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. • Az iskolai alapítvány működésének segítése. • Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció). Munkaköri kötelezettségen túli feladatvállalások: • Díjazás nélküli feladatok vállalása (szertár, beszerzés stb.). • A pályakezdő vagy újonnan került nevelők munkájának beilleszkedésének segítése. • Önként vállalt feladatok, megbízások a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). Az intézmény képviselete • Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése. • Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az intézmény életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban. • Bekapcsolódás az intézményen kívüli szakmai- pedagógiai, illetve értékképviseleti tevékenységekbe. A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. • Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: rendezvények, ünnepélyek) A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival: • A nevelő rendszeres kapcsolatot tart fenn a rábízott tanulócsoportok többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással). Személyes példamutatás • A gyerekekkel, tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető formáit. • Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. Munkafegyelem a munkához való viszony • A munkaköri kötelezettségek teljesítése. • A foglalkozások, tanítási órák pontos és eredményes megtartása. • Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. • Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). • A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. • A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt, és pedagógiailag szakszerű. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. • Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkézség, vitakészség, önálló vélemény. 48

•

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel, és kollégákkal • Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. • A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. • Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálataik elfogadása. Szakmai felkészültség. • Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) • Az intézményben hasznosítható szakképzések száma. • Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. • Tudományos fokozat. • Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. A felzárkóztatásra szoruló gyermekek és tanulók eredményes fejlesztése. • A nevelési-pedagógiai minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző színtű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön,

10.4.

Az óvodavezetők teljesítményének, minősítésének értékelése

Óvodavezető munkájának minősítése, teljesítményértékelése Személyi adatok Neve (születési neve): Anyja neve: Születési hely, idő: A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: A közalkalmazott besorolása: A vezetői megbízás betöltésének kezdete: Értékelés Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) – Nem megfelelő (0 pont)

1.

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek Átlátja az intézményi működés teljes rendszerét és annak kisebb egységeit is. Ismeri a munkájában alkalmazandó jogi előírásokat.

2.

A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Személyesen is példát mutat az együttműködésre. Elősegíti az intézményben az információáramlást.

49

3.

A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Jól tud több területen párhuzamosan dolgozni, összefüggéseket meglátni. Képes a hatékony konfliktuskezelésre.

4.

A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Tájékozott az óvoda partneri körének igényeiről. Az általa végzett gazdasági irányítás, működtetés színvonalas.

5.

A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Tájékozott a fenntartó oktatási elképzeléseiről, elvárásairól. Nem egyszemélyes döntési mechanizmust működtet, kommunikációja megfelelő.

6.

A vezető által irányított intézmény munkájának színvonala Az intézményi munka minden területen színvonalas, szakszerű.

7.

A vezető által irányított intézmény munka végzésének szervezése A munka szervezése hatékony, átlátható, zökkenőmentes.

8.

Kommunikációs készség Személyes kapcsolatait a kölcsönös tisztelet, emberi hangnem jellemzi. Helyesen és jól fejezi ki magát szóban és írásban. Az elvégzendő feladatokat, elvárásait pontosan közli a beosztottakkal. Érthetően, egyértelműen fogalmazza meg a véleményét. Képviseli a partnerek előtt az óvodát, annak céljait, küldetését. Elősegíti az intézményben az információáramlást. Képes meghallgatni a problémákat és hatékony interakciót folytat a kollégáival.

9.

Együttműködési készség Jó kapcsolatot épít ki a partnerekkel (óvónő-szülő, fenntartó). Kialakítja a célok megvalósítását végző munkacsoportokat, követi munkájukat. Személyesen is példát mutat az együttműködésre. Megfelelő kapcsolatot épít ki az óvodához kapcsolódó különböző intézményekkel.

10.

Tervezési készség Elősegíti az olyan gyakorlatok meghonosítását, melyek a gyermekek, a szülők és a helyi közösség javát szolgálják Átlátja az intézményi működés teljes rendszerét és annak kisebb építőelemeit is. Irányítja az intézmény tervezési, szervezési folyamatát, részt vesz a célmeghatározásban. A célokat hatékonyan képes cselekvési tervvé alakítani. Megfelelő teljesítési kritériumokat tud rendelni az elérendő célokhoz. Tervezéskor figyel a különféle érdekek összhangjára is.

11.

Szervezőkészség Hatékonyan irányítja az óvoda szervezeti változásainak folyamatait. Hatékonyan képviseli az intézményi célokat. Ismeri a szervezeti működés lehetséges formáit és újakat is fel tud építeni, ha szükséges. Képes kommunikálni a partnerek felé az intézmény szellemiségét. Folyamatosan ellenőrzi a szolgáltatások minőségét.

50

Partnerközpontú intézményben gondolkodik. Pontosan meghatározza a szervezeti és partneri felelősségi köröket.

12.

Jogi, törvényi ismeretek Ismeri a munkavállalói és munkaadói jogokat. A teljesítményértékelésnél követi a törvényi szabályozást. A szervezeti egységek kialakításánál a törvényi szabályozás szerint jár el. Fegyelmi ügyekben a törvényi szabályozásnak megfelelően jár el. Az intézmény vezetését a jogi normákkal összhangban végzi. Ismeri a munkájához szükséges jogi terminológiát.

13.

Problémamegoldó készség Jól vesz észre és hatástalanít olyan akadályokat, melyek nehezítik az intézmény fejlődését. Jól tud több területen párhuzamosan dolgozni, összefüggéseket meglátni. A beosztottakat, partnereket hatékonyan képes bevonni a problémamegoldásba. Eredményesen együttműködik a kollégákkal, szülőkkel, fenntartóval a napi problémák minél gyorsabb megoldásában. Képes a hatékony konfliktuskezelésre.

14.

Innovációs készség Folyamatosan tájékozódik a nevelésben alkalmazott jó gyakorlatokról és kutatási eredményekről. Vállalja az innovációval, változással járó kockázatot. Kreatívan gondolkodik, és erre bátorítja a munkatársait is. Tanul a hibákból. Az innovációs törekvések mellett hosszú távon elköteleződik.

15.

Intézményi működés Felügyeli az óvoda hatékony működését (műszaki felszereltség, napi ügymenet). Irányítja az intézmény napi működésének kereteit, szükség esetén változtatásokról dönt. Ellenőrzi a nevelő-oktató munka rendjét. Biztonságos munkahelyi és tanulási környezetet teremt. Elősegíti a pozitív klíma fenntartását az intézményben. Ellenőrzi a kiadott szakmai és egyéb feladatok elvégzését.

16.

Pénzügyi irányítás / menedzsment Közvetíti és képviseli az intézmény pénzügyi igényeit a fenntartó felé. Ismeri és felhasználja az állami, alapítványi és pályázati formákat, egyéb forrásokat. Elkészíti az éves (vagy hosszabb távú) költségvetést. Elkülöníti a megfelelő forrásokat a szükséges területekre. Együttműködik a fenntartóval a kitűzött célokhoz szükséges pénzügyi források tervezésében. Irányítja a pályázatok készítését, beadását. Ellenőrzi a pályázatok lebonyolítását, a források felhasználását.

17.

Felelős munkavégzés Határidőre elvégzi a feladatait. A megbeszélésekre, értekezletekre, találkozókra időben, felkészülten érkezik. Megfontolt döntéseket hoz. Naprakész információkkal rendelkezik az intézmény működéséről.

51

Megfelelő formában és időben elkészíti a kért dokumentumokat, kimutatásokat.

18.

Emberi erőforrás menedzsment A teljesítményértékelés adatait konkrét továbbképzési lépésekké alakítja. Különbséget tesz a pályakezdő és régóta dolgozó munkatársak igényei között. Elkészíti a munkaköri leírásokat.

19.

Intézményirányítási metodika Hatékonyan alkalmazza az intézményirányítás eszközeit. Követhető, méltó elvárásokat fogalmaz meg az intézmény dolgozói számára. Képes mentori feladatok ellátására.

20.

Közösségépítés Megkeresi a szakmai fejlődés lehetőségét minden dolgozó számára. Motiválja, elismeri a dolgozókat. A vezetésre alkalmas beosztottak képességeit megfelelően kihasználja a szervezeti építkezésben. Megfelelő feladatokat ad a mentori képességekkel rendelkező dolgozóknak.

Egyéb körülmény, javaslatok: Szempontok száma: Elérhető pontszám max: Elért pontszám:

20 60 …….

pont

Az óvodavezető minősítése:……………% 48 - 60 pontig 36 - 47 pontig 18 - 35 pontig 0 - 17 pontig

80-100% 60- 79% 30- 59% 0- 29%

Kiválóan alkalmas Alkalmas Kevéssé alkalmas Alkalmatlan

Az óvodavezető által a minősítésre tett észrevételek: Dátum: Székhely, 2011………………. A minősítés megállapításait az óvodavezetővel ismertettem.

……………………………… a minősítést végző aláírása, beosztása

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

…………………………………… a minősített aláírása

52

10.5.

Az iskolaigazgatók teljesítményének, minősítésének értékelési szempontjai

Személyi adatok Neve (születési neve): Anyja neve: Születési hely, idő: A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: A közalkalmazott besorolása: A vezetői megbízás betöltésének kezdete: Értékelés Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont) - Kevéssé megfelelő (1 pont) – Nem megfelelő (0 pont)

1.

A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek A szakmai tudás rendszeres megújítása, új ismeretek elsajátításának készsége. A pedagógiai ismereteinek összessége, jártasságok, kompetenciák megléte. Titoktartási kötelezettség megtartása.

2.

A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka Hatékony képesség-, készségfejlesztés. Differenciált nevelés. Egyéni fejlesztési terv szerinti nevelés.

3.

A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség Önállósága, döntési készsége a munkavégzésben. Rugalmasság a tevékenységek szervezésében. Problémák felismerése és megoldása.

4.

A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat Az iskola feladatokban való aktív részvétel, munkabírás. Munkakörén túli feladatok vállalása. Felelősség vállalása a gyermekek ügyeiben hozott döntésekben.

5.

A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Tájékozottsága az iskola eseményekről, rendezvényekről. Kitartása, szorgalma egyes helyzetekben. Munkavégzése motiváltsága, érdeklődése.

6.

A vezető által irányított intézmény munkájának színvonala Az intézményi munka minden területen színvonalas, szakszerű.

7.

A vezető által irányított intézmény munka végzésének szervezése A munka szervezése hatékony, átlátható, zökkenőmentes.

8.

Kommunikációs készség Személyes kapcsolatait a kölcsönös tisztelet, emberi hangnem jellemzi. Helyesen és jól fejezi ki magát szóban és írásban. Az elvégzendő feladatokat, elvárásait pontosan közli a beosztottakkal. Érthetően, egyértelműen fogalmazza meg a véleményét. Képviseli a partnerek előtt az iskolát, annak céljait, küldetését.

53

Elősegíti az intézményben az információáramlást. Képes meghallgatni a problémákat és hatékony interakciót folytat a kollégáival

9.

Együttműködési készség Jó kapcsolatot épít ki a partnerekkel (tanár-szülő, fenntartó). Kialakítja a célok megvalósítását végző munkacsoportokat, követi munkájukat. Személyesen is példát mutat az együttműködésre. Közösséget épít. Megfelelő kapcsolatot épít ki az iskolához kapcsolódó különböző intézményekkel.

10.

Tervezési készség Elősegíti az olyan gyakorlatok meghonosítását, melyek a gyermekek, a szülők és a helyi közösség javát szolgálják. Átlátja az intézményi működés teljes rendszerét és annak kisebb építőelemeit is. Irányítja az intézmény tervezési, szervezési folyamatát, részt vesz a célmeghatározásban. A célokat hatékonyan képes cselekvési tervvé alakítani. Megfelelő teljesítési kritériumokat tud rendelni az elérendő célokhoz. Tervezéskor figyel a különféle érdekek összhangjára is.

11.

Szervezőkészség Hatékonyan irányítja az iskola szervezeti változásainak folyamatait. Hatékonyan képviseli az intézményi célokat. Ismeri a szervezeti működés lehetséges formáit és újakat is fel tud építeni, ha szükséges. Képes kommunikálni a partnerek felé az intézmény szellemiségét. Folyamatosan ellenőrzi a szolgáltatások minőségét. Partnerközpontú intézményben gondolkodik. Pontosan meghatározza a szervezeti és partneri felelősségi köröket.

12.

Jogi, törvényi ismeretek Ismeri a munkavállalói és munkaadói jogokat. A teljesítményértékelésnél követi a törvényi szabályozást. A szervezeti egységek kialakításánál a törvényi szabályozás szerint jár el. Fegyelmi ügyekben a törvényi szabályozásnak megfelelően jár el. Az intézmény vezetését a jogi normákkal összhangban végzi. Ismeri a munkájához szükséges jogi terminológiát.

13.

Problémamegoldó készség Jól vesz észre és hatástalanít olyan akadályokat, melyek nehezítik az intézmény fejlődését. Jól tud több területen párhuzamosan dolgozni, összefüggéseket meglátni. A beosztottakat, partnereket hatékonyan képes bevonni a problémamegoldásba. Eredményesen együttműködik a kollégákkal, szülőkkel, fenntartóval a napi problémák minél gyorsabb megoldásában. Képes a hatékony konfliktuskezelésre.

14.

Innovációs készség Folyamatosan tájékozódik a nevelésben alkalmazott jó gyakorlatokról és kutatási eredményekről. Vállalja az innovációval, változással járó kockázatot. Kreatívan gondolkodik, és erre bátorítja a munkatársait is.

54

Tanul a hibákból. Az innovációs törekvések mellett hosszú távon elköteleződik. Támogat minden értelmes, kivitelezhető innovációs törekvést.

15.

Intézményi működés / menedzsment Felügyeli az iskola hatékony működését (műszaki felszereltség, napi ügymenet). Irányítja az intézmény napi működésének kereteit, szükség esetén változtatásokról dönt. Ellenőrzi a nevelő-oktató munka rendjét. Biztonságos munkahelyi és tanulási környezetet teremt. Elősegíti a pozitív klíma fenntartását az intézményben. Ellenőrzi a kiadott szakmai és egyéb feladatok elvégzését.

16.

Pénzügyi irányítás / menedzsment Közvetíti és képviseli az intézmény pénzügyi igényeit a fenntartó felé. Ismeri és felhasználja az állami, alapítványi és pályázati formákat, egyéb forrásokat. Elkészíti az éves (vagy hosszabb távú) költségvetést. Elkülöníti a megfelelő forrásokat a szükséges területekre. Együttműködik a fenntartóval a kitűzött célokhoz szükséges pénzügyi források tervezésében. Irányítja a pályázatok készítését, beadását. Ellenőrzi a pályázatok lebonyolítását, a források felhasználását.

17.

Felelős munkavégzés Határidőre elvégzi a feladatait. A megbeszélésekre, értekezletekre, találkozókra időben, felkészülten érkezik. Megfontolt döntéseket hoz. Naprakész információkkal rendelkezik az intézmény működéséről. Megfelelő formában és időben elkészíti a kért dokumentumokat, kimutatásokat.

18.

Emberi erőforrás menedzsment A teljesítményértékelés adatait konkrét továbbképzési lépésekké alakítja. Különbséget tesz a pályakezdő és régóta dolgozó munkatársak igényei között. Elkészíti a munkaköri leírásokat.

19.

Intézményirányítási metodika Hatékonyan alkalmazza az intézményirányítás eszközeit. Követhető, méltó elvárásokat fogalmaz meg az intézmény dolgozói számára. Képes mentori feladatok ellátására

20.

Közösségépítés Megkeresi a szakmai fejlődés lehetőségét minden dolgozó számára. Motiválja, elismeri a dolgozókat. A vezetésre alkalmas beosztottak képességeit megfelelően kihasználja a szervezeti építkezésben. Megfelelő feladatokat ad a mentori képességekkel rendelkező dolgozóknak.

Szempontok száma: Elérhető pontszám max: Elért pontszám:

20 60 …….

pont

Az iskolaigazgató minősítése: ……………..% 55

48 - 60 pontig 36 - 47 pontig 18 - 35 pontig 0 - 17 pontig

80-100% 60- 79% 30- 59% 0- 29%

Kiválóan alkalmas Alkalmas Kevéssé alkalmas Alkalmatlan

Az iskolaigazgató által a minősítésre tett észrevételek:

Dátum: Székhely, 2011…………….. A minősítés megállapításait az iskolaigazgatóval ismertettem. ……………………………… a minősítést végző aláírása, beosztása

11.

11.1.

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem. …………………………………… a minősített aláírása

Az intézkedési terv elfogadásának, módosításának, felülvizsgálatának szabályai

Legitimáció

Az intézkedési tervet a Mezőkövesdi Többcélú Kistérség Társulás Társulási Tanácsa a 2005. június 24-i ülésén egyhangúan elfogadta. Határozat száma: 6/2005 (VI.24.) Tth. Az intézkedési terv módosítását a Mezőkövesdi Többcélú Kistérség Társulás Társulási Tanácsa a 2008. június 27-i ülésén elfogadta. Határozat száma: 27/2008 (VI.27.) Tth. Az intézkedési terv módosítását a Mezőkövesdi Többcélú Kistérség Társulás Társulási Tanácsa a 2009. június 19-i ülésén elfogadta. Határozat száma: 28/2009 (VI.19.) Tth. Az intézkedési terv módosítását a Mezőkövesdi Többcélú Kistérség Társulás Társulási Tanácsa a 2011. június 17-ei ülésén elfogadta. Határozat száma: 16/2011 (VI.17.) Tth. 11.2.

Az intézkedési terv érvényességi ideje, hatálya.

Az intézkedési terv módosított változata 2011. 07 01. - 2013. 06. 30. közötti időszakra érvényes, hatálya kiterjed a kistérséghez tartozó valamennyi település közigazgatási területére.

11.3.

A terv értékelése és felülvizsgálata

Az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtását a Társulási Tanács minden év júniusában értékeli. A teljes dokumentum felülvizsgálatára, ha szükséges évenként, de legkésőbb 2013. júniusában kerül sor.

56

11.4.

Az intézkedési terv elhelyezése, nyilvánosságra hozatalának módja

Az intézkedési tervet elektronikus és nyomtatott formában is megkapja a kistérség valamennyi önkormányzata és közoktatási intézménye. A terv megtekinthető a www.mezokovesd-kisterseg.hu honlapon, a kistérséghez tartozó települések polgármesteri hivatalaiban, óvodavezetői illetve iskolavezetői irodáiban továbbá a Társulás munkaszervezeténél (3400 Mezőkövesd, Mátyás király u. 114. sz. 2. számú irodájában).

Mezőkövesd, 2011. június 17. PH.

Dr. Fekete Zoltán sk. elnök

57

A MEZŐKÖVESDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADAT-ELLÁTÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE

Recommend Documents