A mezőgazdaság funkciói A mezőgazdaság funkciói Feladat: összeírni (5 perc) Feladat: összeírni (5 perc)
A mezőgazdaság g g funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés Szálas- és abraktakarmányok E Energiatermelés i t lé (bi (biodízel, dí l bi biogáz, á bi bioetilén) tilé ) Környezetvédelem, természetvédelem Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás) gy ) • Foglalkoztatás, népességmegtartás • Regionális egyenlőtlenségek kompenzálása • • • • • • •
Multifunkcionális mezőgazdaság Multifunkcionális mezőgazdaság Az agroökológiai potenciál megőrzése ( a természet és környezet megóvása ) Veszélyek : globális klimaváltozás, biológiai szennyeződés biológiai szennyeződés, erózió és defláció a táj ápolásának, védelmének elhanyagolása
A vidékfejlesztés mint a gazdaság multifunkcionális megalapozása, alternatív életlehetőségek javítása
‐ fiatal gazdák pályakezdése fi l dák ál k dé ‐ kedvezőtlen adottságú térségekben g g bevétel kiegészítés ‐ alkalmilag piacra termelők átmeneti megsegítése alkalmilag piacra termelők átmeneti megsegítése ‐ „ földért életjáradék „ program ‐ korai nyugdíjazás ‐ rugalmas foglalkoztatás, közmunka rugalmas foglalkoztatás közmunka ‐ szociális támogatási rendszer kidolgozása
A mezőgazdasági termelés sajátosságai • A termelés természeti környezetben folyik • A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai g szervezetek • Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy • Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek • Az A immobil i bil faktorok f k k nagy száma á • Diverzifikációs kényszer (költséges) • Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága
Termékstruktúra A növénytermesztési és állattenyésztési termékek aránya a A nö én termes tési és állatten és tési termékek arán a a mezőgazdaságban (%) 100 90 80 70 60 % 50 40 30 20 10 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 állattenyésztés Évek növénytermesztés
Mezőgazdaság – élelmiszergazdaság – agrobiznisz bi i Mezőgazdaság: M ő d á növénytermesztés állattenyésztés, áll tt é té mg. szolgáltatások Élelmiszergazdaság: mezőgazdaság, ő á élelmiszerfeldolg. élelmiszerforg. él l f
Agrobiznisz: A bi i mezőgazdaság, élelmiszeripar, input-előállítás p élelmiszerkereskedelem tercier szektor agrárgazdasággal g g gg kapcsolódó részei (bank, biztosítás)
A Parlament elfogadta az új magyar alkotmányt, ami az agrárgazdaságra és a vidékre is tartalmaz determinációkat agrárgazdaságra és a vidékre is tartalmaz determinációkat.
Mely szerint: a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az Mely szerint: a természeti erőforrások különösen a termőföld az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, ezen belül a honos növény‐ és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége mindenki kötelessége. Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését, az Magyarország a testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés éé l t lá é d t t dé támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő. g
Agrárgazdaságtani ismeretkörök Agrárgazdaságtani ismeretkörök • A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe ‐ a lakosság élelmiszerekkel való ellátása ‐ hozzájárulás a bruttó‐ és nettó termeléshez, a GDP‐hez ‐ a népesség foglalkoztatása p g g ‐ ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU‐s gazdasági kapcsolatok p ‐ kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) agrárstratégiák, strukturális változások, az strukturális változások az agrárfejlődés agrárfejlődés ‐ agrárstratégiák társadalmi megítélése
A mezőgazdaság súlya (százalék) 0
10
a fogyasztásban ( folyó áron) a GDPtermelésben a foglalkoztatásban a kivitelben (folyó áron) a beruházásban (folyó áron)
20
30
40
29,6 , 25,5 3,8 3,0 6,2 5,0 75 7,5 6,8 6,2 44 4,4
2001 2005
A szektorok arányának változása a nemzetgazdaságon belül 100% 80% 60%
tercier szekunder
40% 20% 0%
primer
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
GDP-ből foglalkoztatásból
20 008
20 007
20 006
20 005
20 004
20 003
20 002
20 001
20 000
19 999
19 998
19 997
19 996
19 995
beruházásokból
19 994
%
A mezőgazdaság g g részesedése
EU • az Európai Unió (EU‐27) gazdasága 2009‐ben összességében 4,2%‐kal esett vissza • 2010‐ben mindegyik negyedévben növekedés volt 2010 b i d ik dé b ö k dé lt tapasztalható • IV. negyedévben már 2,1%‐kal haladta meg az előző év azonos IV negyedévben már 2 1% kal haladta meg az előző év azonos időszakának GDP volumenét • A növekedés motorját Németország jelentette, a többi A növekedés motorját Németország jelentette a többi nemzetgazdaság teljesítménynövekedése átlag alatti volt
Magyarországi jellemzők gy g j • Az EU‐csatlakozás után a beáramló import és a külpiaci gabonakereslet mérséklődése miatt az élelmiszer‐gazdaság 2004‐ 2006‐ban a korábbinál kisebb, ezt követően azonban már ismét megnövekedett összeggel javította a külkereskedelmi egyensúlyt megnövekedett összeggel javította a külkereskedelmi egyensúlyt. • Az élelmiszer‐kivitel többletét 2007‐2008‐ban főként a gabonaexport növelte nagy mennyiségével és magas árával gabonaexport növelte nagy mennyiségével és magas árával. • A külkereskedelmi többlet növekedéséhez elsősorban a gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb gabonafélék, a húsok, a nyersanyagok közül pedig az egyre nagyobb súllyal rendelkező olajos magvak járultak hozzá. , , y p • Az élelmiszer, ital, dohányáru termékcsoport külkereskedelmi forgalmának bővülése 2009‐ben megtorpant, 2010‐ben viszont jelentősen emelkedett.
Magyarországi jellemzők • Magyarország bruttó hazai terméke a 2010‐es év egészében 1,2%‐kal volt magasabb az előző évinél g g • A mezőgazdasági termelés elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt 2010‐ben visszaesett • A mezőgazdasági hozzájárulás a növekvő nemzetgazdasági GDP‐ben nemzetgazdasági GDP ben 2,5% 2,5%‐ról ról 2,9% 2,9%‐ra ra nőtt nőtt • A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2010‐ben 1800 milliárd forint volt folyó áron számítva 10 1% kal milliárd forint volt, folyó áron számítva 10,1%‐kal magasabb, mint 2009‐ben
Hatás az agrárgazdaságra Hatás az agrárgazdaságra • Az Az agrárgazdaságot 2010‐ben még az előző agrárgazdaságot 2010‐ben még az előző éviekéhez képest is nagyobb csapások sújtották. • Év elején az észak‐magyarországi árvizek, É l é é k á á k • év végén a 280 ezer hektárt meghaladó belvíz g g károsított, jelentősen növelve a költségeket. • Október 4‐én hazánk eddigi legnagyobb ökológiai Október 4‐én hazánk eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a vörösiszap‐ömlés okozott tragikus következményeket
Magyarországi jellemzők Magyarországi jellemzők • A mezőgazdasági termelés volumene 2009 után ismét csökkent, mintegy 6%‐kal. • A növényi termékek termelése 11%‐kal esett vissza, ami A ö é it ék k t lé 11% k l tt i i mindenekelőtt a búza 15%‐os, a napraforgó 21%‐os, a zöldségfélék 17%‐os zöldségfélék 17% os és a gyümölcsök 18% és a gyümölcsök 18%‐os os volumencsökkenésével magyarázható. • Az élő állatok és állati termékek kibocsátása kisebb volumeningadozást és évek óta mérséklődő trendet mutat, 2010‐ben viszont enyhén, 0,9%‐kal volt magasabb, mint az előző évben.
• A mezőgazdasági termékek termelőiár‐színvonala a 2009. évi visszaesés után 16,8%‐kal emelkedett. • A növénytermesztési és kertészeti termékek termelőiár‐ A ö é t té i é k té ti t ék k t lőiá színvonala a nemzetközi tendenciákkal összhangban 30%‐ot meghaladó mértékben nőtt meghaladó mértékben nőtt. • Az élő állatok és állati termékek ára mindössze 1,8%‐kal emelkedett. • A mezőgazdaság ráfordításiár szintje 2009‐ben 6%‐kal volt kevesebb az előző évinél, a 2010. évben 4,4% emelkedés volt. • Leginkább az energia‐ és a takarmányköltség növekedett, míg a műtrágya ára 11%‐kal mérséklődött.
• Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági szerepe hosszabb távon nemzetközi tendenciák szerint is csökken, hazánkban azonban ez az indokoltnál gyorsabban zajlott az indokoltnál gyorsabban zajlott. • A mezőgazdaság részaránya segítő stratégiai célok és eszközök hiányában a több év óta tartó sodródás” következtében hiányában, a több év óta tartó „sodródás következtében folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban. • Mindezek indokolják, hogy a mai Kormány kiemelt területként j , gy y kezeli az agrárfoglalkoztatást. • A bruttó hozzáadott érték előállításában 2010. évben a folyó áron számított kibocsátás értéke a növényi termékek áremelkedése miatt növekedett gyorsabban
• A nemzetgazdasági beruházásokban továbbra is relatíve magas a mezőgazdaság részaránya • Az ÚMVP támogatások előrehozásának következtében 2008‐ A ÚMVP tá tá k lő h á á k kö tk téb 2008 2009‐ben a beruházások számottevően nőttek. A források azonban így gyorsan kimerültek és 2010‐ben azonban így gyorsan kimerültek és 2010 ben már csökkent a már csökkent a mezőgazdaság aránya, volumene 25,5%‐kal maradt el az előző évitől.
Forrás:
Mezőgazdasági számla Megnevezés Gabonafélék (vetőmaggal) Ipari növények (hüvelyesekkel) Takarmánynövények S őlő gyümölcs Szőlő, ü öl Kertészeti termékek (zöldség, ültetvény, virág) Burgonya g y (vetőgumóval ( g együtt) gy ) Egyéb növényi termékek Növénytermesztési és kertészeti termékek együtt Áll t k Állatok Állati termékek Élő állatok és állati termékek együtt Mezőgazdasági g g termékek összesen Mezőgazdasági szolgáltatások Nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység Mezőgazdasági kibocsátás összesen Folyó termelőfelhasználás Bruttó hozzáadott érték alapáron Termelési tényezők jövedelme Működési eredmény/vegyes jövedelem Nettó vállalkozói jövedelem M.e.: millió Ft
Forrás: KSH, AKI
2009 393 047 151 957 42 423 110 753
Folyó alapáron 2010 458 021 159 261 40 992 104 073
2011+) 679 591 248 061 47 527 133 045
170 738
155 506
190 893
23 687 8 990
29 754 8 389
30 924 8 571
901 595
955 996
1 338 610
416 642 182 357 598 999 1 500 594 99 816
407 989 191 881 599 870 1 555 865 93 554
474 565 223 954 698 519 2 037 129 95 425
40 542
35 175
36 635
1 640 952 1 166 332 474 620 539 120 331 516 250 229
1 684 594 1 134 101 550 493 647 987 442 318 362 950
2 169 189 1 293 745 875 444 987 469 771 304 685 428
Megjegyzés: Az MSZR adatai tevékenységi alapon számítva.
+)Előzetes
adat.
A mezőgazdasági kibocsátás megoszlása 2011‐ben (folyó alapáron) (folyó alapáron)
Mg-i szolgáltatások 4,4%
Nem elválasztható nem mg-i másodlagos tevékenység 1,69%
Gabonfélék (vetőmaggal) 31,3%
Állati termékek 10,3%
Állatok 21,9%
Ipari növények (hüvelyesekkel) 11,4%
Egyéb növényi termékek 0,4% B Bor 1,7% Gyümölcsök 4,4%
Burgonya (vetőgumóval együtt) 1,4%
T akarmánynövények 2,2% Zöldségfélék kertészeti termékek 8,8% %
Forrás: KSH
Feladat: Agrárgazdasági jelentés 2011. áttanulmányozása Tanszéki honlapon elérhető!
