2001. november
A MAL Rt.
M KÖDÉSI MAL Magyar Alumínium Termel
POLITIKÁJA
é s K e r e s ke d e l m i R é s z v é ny t á r s a s á g
Kockázatkezelés a MAL Rt-nél "A tőzsdének mindig igaza van, de ezt sajnos mindig csak utólag tudjuk meg."
A MAL Rt. közép-európai piacvezet pozíció elérésére és megtartására törekszik. Ennek érdekében stratégiai kérdésként kezeli folyamatainak, termékeinek és szolgáltatásainak a min ségét, a környezettudatosságot, valamint az egészségvédelmet és a munkabiztonságot.
a válasz igen, akkor meg kell találni azt a leghelyesebb kezelési módszert, mely leginkább szolgálja a társaság, a tulajdonosok érdekeit. A MAL Rt.-nél jelenleg a kockázatkezelés három f területen tevékenykedik: fémt zsde, devizapiacok, likviditáskezelés. A fémt zsdén a vásárolni kívánt alapanyagok, illetve az eladni kívánt termékek jöv beli árát biztosítjuk le különböz ügyletek segítségével. A devizapiacokon a nem a hazai fizet eszközben felmerül kés bbi kiadások, illetve bevételek forintellenértékét rögzítjük el re, kiszámíthatóvá és tervezhet vé téve ezáltal az árbevételt és a nyereséget. A likviditáskezelés azt a célt szolgálja, hogy a cég fizet képessége, illetve a pénzeszközök optimális mennyisége biztosítva legyen, elkerülhet vé váljanak a felesleges finanszírozási költségek. A fémt zsdei és devizapiaci mozgásokról a management részére folyamatosan információkat biztosítunk. A cég számára kedvez piaci körülmények bekövetkezésekor a fémárat, illetve a devizaárfolyamokat olyan szinten biztosítjuk, mely a jövedelmez séget mindenképpen biztosítja, s mely megfelel a management, illetve a tulajdonosok célkit zéseinek. Természetesen, ahogyan folyamatosan változnak a piaci feltételek, úgy egyre újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznünk, s az új kihívásokra új, hatékonyabb módszerekkel lehet csak felelni. Célunk tehát els sorban az, hogy legjobb tudásunk szerint hozzájáruljunk a cég potenciális veszteségforrásainak minimalizálásához, illetve a profitabilitás fenntartásához, fejl déséhez.
Sz cs Tibor és Meggyes Csilla Kockázatkezel k
Kockázatkezelés a MAL Rt-nél
A MAL Rt. tevékenységéb l következ en jelent s kockázatnak van kitéve m ködése folyamán, mivel nyersanyagainak beszerzése, illetve termékeinek értékesítése során az árképzésben (többek között) jelent s szerepet játszik a Londoni Fémt zsdén (LME) kialakult fémár, illetve a különböz devizák (EUR, USD) árfolyamainak forinthoz viszonyított változása. Ezek az el re nem kiszámítható hatások széls séges esetben akár az egész - alapvet m ködési folyamatokból származó - nyereséget elvihetik, persze meg is sokszorozhatják azt. A MAL Rt.nél a stratégia alapja szerint a kockázatos eszközöket kezelni kell, ugyanis a cég életében prioritást élvez a kiszámíthatóság, a biztonság. Munkánk során fel kell mérnünk, hogy melyek azok a területek, melyek magukban hordoznak valamilyen, a cég szempontjából potenciális veszteségforrást jelent helyzetet, s ezen veszélyforrásokról el kell dönteni, hogy érdemes-e, illetve kell-e velük foglalkoznunk. Amennyiben
A MAL Rt. fémt zsdei és devizapiaci eredményei 2001. január-október (eFt)
A Társaság vezetésének célja, hogy mindezek tudatosan irányított kezelésével hozzájáruljon partnereinek, alkalmazottainak, környezetének és a tulajdonosoknak az elégedettségéhez. Ezért a m ködése során:
A vezetés különböz szintjei és a munkavállalók cselekv közrem ködésével szabványos Irányítási Rendszereket vezet be és m ködtet, melyeket folyamatosan fejleszt. Az igények, az elvárások és a teljesítmények összhangjának biztosítására törekszik, növeli a termékeinek és szolgáltatásainak min ségszintjét. Az eredményességre való törekvés figyelembevételével valamennyi területen javítja a min ségképességet. A célkit zéseinek meghatározásakor figyelembe veszi a partnereinek és a környezetének az igényeit, elvárásait. Célja a jogszabályi követelmények maradéktalan betartása és betartatása. M ködése és fejlesztései során mindenkor vizsgálja a környezeti, egészségvédelmi és biztonsági hatásokat, csökkenti a lehetséges veszélyforrásokat és negatív következményeket. Politikájának érvényesítéséhez összehangolt célkit zéseket határoz meg, elérésükhöz programokat dolgoz ki és valósít meg, melyekhez biztosítja az er forrásokat.
160 000 140 000 120 000
Devizapiac
100 000
Fémt zsde
A MAL Rt. m ködési politikája a hosszú távú vev i kapcsolatok kialakítását segíti.
80 000
60 000 40 000
Ezt a folyamatot támogatják azok a beszállítók, akik hasonló irányú elkötelezettségeiket teljesítésükkel igazolják, ami a tartós és bizalmi kapcsolat alapja.
20 000 0 -20 000
jan
feb
márc
ápr
máj
jún
júl
aug
szept
okt
2. oldal
FÓKUSZBAN
TELJES KÖR A KÖRNYEZETVÉDELMI RENDSZER A VÖRÖSISZAP TÉRSÉGBEN Ajkán – a vörösiszap kazetták (VI-X.) környezetvédelmi rendszerének teljes kör kiépítésének sikeres befejezése alkalmából sajtótájékoztatót tartott a MAL Rt. vezetése.
Megoldás A probléma megoldásának kulcsát a vörösiszap térségnek a környezett l való elszigetelése, a függ leges lezárás továbbépítése, teljes kör vé tétele jelentette. A projekt megvalósítására 1997. november 20-án szerz dést kötöttünk a Hungalu Rt-vel, 2.200.000 ECU-nek megfelel forintösszegre.
szer 491,7 MFt, és a vizsgálatokhoz szükséges laboreszközök 62 MFt-ot képviselnek. A projekt megvalósításával a jöv ben biztosítani tudjuk, hogy a vörösiszap térség vízegyensúlya helyreálljon, ezáltal a semlegesített retúrvíz él vízbe való bevezetése minimális legyen, másrészt megakadályozzuk, hogy a lakott területek irányából áramló talaj- és felszíni vizek a területre bekerüljenek és elszennyez djenek. A kialakított számítógépes rendszerrel pedig figyelni és dokumentálni tudjuk a vízforgalmi változásokat, ezzel mintegy transzparenssé tudjuk tenni környezetvédelmi munkánkat.
A projekt keretében: A KEVIÉP Kft. f vállalkozásában 1999-2001 között • Megtervezésre került a védelmi rendszer, kiépültek a szükséges résfalszakaszok (3300 fm) a kapcsolódó monitoring kútpárokkal (56 db), vízelvezet árkokkal, kezel utakkal, a szivárgó rendszerrel és a torkolati m tárgyaival.
Az elért eredmények bemutatása a helyszínen
Az 1997-es privatizációs szerz désben vállalt kötelezettségek teljesítésének keretében valósult meg ez a most befejez dött környezetvédelmi beruházás, mondta dr. Tolnay Lajos a MAL Rt. elnöke azon a tájékoztatón, amelyet a projekt befejezése alkalmából tartottunk az ajkai Kaszinóban.
A rendezvény résztvev i a helyszínen is megtekinthették a vörösiszap kazetták védelmi rendszerének kiépítését, valamint a felhagyott kazettákon végzett rekultivációs tevékenységet. A jelenlév k meggy z dhettek arról, hogy a rekultivációs tevékenység lényegesen gyorsabb ütemben valósul meg, mint ahogy azt a környezetvédelmi m ködési
engedély el írja. A letakart területeken a növényzet intenzív növekedésnek indult. Célunk az, hogy a teljes lefedettség minél el bb megvalósuljon és a természeti állapot a lehet legrövidebb id alatt visszaálljon. A projekt befejezését jegyz könyv aláírásával rögzítették a felek. A dokumentumot kézjegyével látta el dr. Tolnay Lajos, Fülöp János Róbert az ÁPV Rt. tranzakciós vezérigazgató-helyettese, Az új retúrvíz szivattyúk Kling István a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség • A kivitelezési munkák keretében a moniigazgatója, Szabó Mátyás a Közép-dunántúli toring adatgy jt és feldolgozó rendszer kiVízügyi Igazgatóság igazgatója, valamint egészítéseként szintérzékel k, mennyiPatonai József a Forrás Vagyonkezel i és ségmér k, pH mér k, jeladók, átalakítok, Befektetési Rt. elnök-vezérigazgatója. mérési adatgy jt k, vezérl k, kapcsolóA sajtótájékoztató végén Fülöp Zoltán Ajka szekrények létesültek. alpolgármestere a lakosság nevében is elége• A vízforgalmi rendszer: retúrvíz semlegesídetten nyugtázta a környezetvédelmi beruhátés, szivattyúházak, szennyvíztisztító korzás sikeres befejezését. szer sítése megvalósult. Dr. Deák József – Horváth Béla • A vízvegyvizsgálatok elvégzéséhez új labor
Dr. Baksa György vezérigazgató-helyettes szemléletes el adásban mutatta be a környezetvédelem fejl dését Platóntól, valamint a beruházás szükségességét, a m szaki megoldást és az elért eredményeket:
El zmények
A vörösiszap tárolása minden timföldgyár számára komoly, egyedi problémát jelent. Ajkán a 80-as évek második felében a X.sz. kazetta beruházásával egyid ben kezd dött el egy fejlettebb technológiájú talajvízvédelmi rendszer kialakítása. A vörösiszap terek (VI-X.sz. kazetták) alatt mintegy 10 m-re vastag agyagréteg található, ezért az új tározó építése során (hasonlóan a korábbiakhoz) nem alkalmaztak szigetelést. A 80-as években kiderült, hogy a vörösiszap tározó és az agyagréteg közötti talaj és kavicsrétegben az északkelet-délnyugat irányban áramló talajvíz elszennyez dik.
A probléma Az 1990-1994 között megépült mintegy 4.100 m hosszú résfalak ugyan megakadályozták a szennyez dések továbbterjedését, de ugyanakkor negatív hatásként az iszapkazetták vízegyensúlya kedvez tlenül változott meg. A térségb l jöv háttérvizek a résfalon belül feltorlódtak, elszennyez dtek. A vízegyensúly biztosítása érdekében a 6-700 em3/év többletvíz a szennyvíztisztítón keresztül, semlegesítéssel kerül kiléptetésre.
készülékek kerültek beszerzésre: röntgen spektrométer, ionkromatográf, automatikus thermometriás elemez k, kiegészít berendezések (ICP-hez hidridgenerátor, mintael készít rl malom, UV spektrofotométer).
A projekt teljes költsége 553,7 MFt volt, melyb l résfal és a monitoring rend
Az új északi résfal a figyel kutakkal
3. oldal
INFORMATIKA
Mikor m ködik jól a számítógépes rendszer? Tisztelt Munkatársaink! E rövid cikk els sorban azokhoz szól, akik a napi munkavégzésük során számítástechnikai eszközöket használnak, s elmondhatjuk, hogy nem vagyunk kevesen. A MAL Rt-nél beleértve a KÖBAL Kft-t is 500 munkavállaló -minden 4. munkatársunk-asztalán van számítógép! Az informatikai rendszerek használata olyannyira beépült a napi tevékenységeink sorába, hogy az esetleges problémák munkatársaink vonatkozásában jelent s kiakadásokat, a folyamatok kiszolgálásában fennakadásokat okoznak. Cikkünk célja bemutatni azt, mi mindennek kell jól m ködnie ahhoz, hogy a rendszer használata zökken mentesen menjen. (Bár igyekeztünk mindenki által érthet „nyelven” írni, néhány esetben ez megfelel magyar szó hiányában- megoldhatatlan problémát jelentett, ezért elnézést kérünk.)
Vegyünk -egy a mindennapi életb l kiragadott- egyszer példát:
„Bekapcsoltam a gépem, aztán vártam a Ctrl-Alt-Del képerny re. Beléptem az NT-be, majd a JDE-be. Lefuttattam egy F könyvi Kivonatot, majd kinyomtattam, közben lef tt a kávé, már töltöttem is magamnak. A f nök még nem jött be, én pedig kész vagyok a reggeli teend kkel.” Az esetek többségében így kezd dik a nap, csak mi épp az esetek „kevesebbjére” emlékezünk inkább, amikor valami „nem ment” és a munka nem készült el id re. De valójában mi is történt ezalatt a pár perc alatt, amíg elkészült az a reggeli jelentés?
jelszó lejártát három nappal korábban jelezze a Windows, vagy hogy az Internet eléréséhez korrekt beállításokkal rendelkezzék a PC.) Megjelent a felhasználói felület, miközben a háttérben a munkaállomás frissítette az antivírus szoftver tudását rejt adatbázist (14), és elindította a távoli segítséget lehet vé tév programot. (Winvnc – 15). A képerny n felt nt egy parancssor ablak, amelyben egy informatikusok által írt konfiguráló programocska (16) futott le. Ez tette lehet vé, hogy a munkatárs által használt mappákra bet jelekkel lehessen hivatkozni. A felhasználó elindította a gépére telepített JDE alkalmazást (17), amely egy lokátor szerver segítségével (DNS – 18), megkereste a MAL-központban lév központi alkalmazásszervert (19). Ez már távolsági hálózati forgalmat is jelentett, amely egy helyi útválasztó (20), két mikrohullámú átalakító (21, 22), a központban üzemel router (23) és két további switch (24, 25) segítségével történt. A központi szerver (MAL-ENTERP1) hitelesítette a felhasználót a JDE rendszer használatához, majd a megfelel környezetbe (26) léptette be. A JDE tulajdonképpen egy keretrendszer, amely több alkalmazást fog össze.
Kedves Olvasóink ne csüggedjenek, ha a leírtak nem minden részét értették maradéktalanul. (Mikor mi, számítástechnikusok el ször végigolvastuk a leírtakat számunkra is elég elborzasztónak t nt.) A lényeg, hogy -egyetlen egyszer feladatban- 53 eszköz vagy szoftver komponens hibátlan együttm ködése szükséges az Önök gyors, pontos kiszolgálásához. Egy felhasználó egyetlen nap (a levelezési-, Internet-, JDE-, és telefon-rendszert is figyelembe véve) több száz, a fentihez hasonló m veletet kezdeményez. Figyelembe véve a felhasználók számát, a napi üzleti m veletek száma többszázezer, az elemi m veletek száma sok tízmillió lehet. Mindezek lekezeléséhez a MAL Rt. informatikai hálózatában 500 munkaállomás operációs rendszerrel, 500 Office és 280 JDE alkalmazás, 160 nyomtató, 25 switch és hub, 23 szerver, 200-nál több szerver-szolgáltatás, 6 router, valamint mindezek kábelezése biztosítják az informatikai hátteret. Azt pedig már régóta tudjuk, hogy „ami elromolhat, el is romlik”. Így aztán -a legnagyobb odafigyelés és a beépített redundanciák ellenére- sajnos elkerülhetetlen, hogy esetenként ebben a hosszú „láncban” valami meghibásodik, melynek következményét Önök eddig egyszer en úgy értékelték, hogy „már megint nem m ködik a JDE”.
Nézzük végig és számoljuk össze azokat az eszközöket, amelyek korrekt, hibátlan együttm ködése kellett munkatársunk kiszolgálásához: Elindult a számítógép, leellen rizte a processzorát (1) a memóriáját (2), a merevlemezér l (3) betöltötte a Windows NT Workstation operációs rendszerét (4). A rendszer indítása közben megvizsgálta, hogy a hálózati kártya (5) m ködik-e, majd egy hálózati hubon (6) és egy switch-en (7) át kapcsolatba lépett egy DHCP szerverrel (8), és automatikusan konfigurálta a saját hálózati alrendszerét (9). Ezután egy másik szerverszolgáltatással (WINS – 10) regisztrálta magát a gép a hálózaton, így mások által is elérhet vé válhat. Megjelent a mindenki által ismert Ctrl-Alt-Del képerny . A felhasználó megadta a nevét, a jelszavát, és a tartományt, ahova bejelentkezik. A hitelesítést egy újabb szerver végezte el (11). Miután az azonosítás sikerrel járt, a felhasználó valamennyi beállítása (pl.: az általa használt nyomtatók listája is) letölt dött egy következ szerverr l (12), egyúttal érvényre jutott a rendszergazdák által kialakított házirend (13). (Pl.:, a
távolsági hálózati, router, switch, hub, felhasználó gépe, JDE alkalmazás) eljuttatta a választ a munkatárs PC-jére. Az betöltötte a telepített Acrobat Readert (48) és a nyomtatásra kész jelentés megjelent a képerny n. A felhasználó kiválasztott egy nyomtatót, amely egy közös, nagy teljesítmény eszköz volt egy szerver által vezérelve. El ször a PC saját rendszere (spooler – 49) el feldolgozást végzett a munkaállományon, majd hálózaton keresztül továbbította a nyomtató szerver (50) megfelel szolgáltatásához. Az el ször ellen rizte egy hozzáférési lista alapján (51), hogy a felhasználó jogosult-e a nyomtatásra, majd a kapcsolat meglétét a nyomtató hálózati vezérl jével (JetDirect - 52), és továbbította az adatokat. Végül a vezérl utasította a nyomtatót (53) az adatok papírra nyomtatására.
Ebb l most munkatársunk a RMAL00020-at választotta ki (27). Az adatok begépelése után a munkaállomáson m köd JDE továbbította azt a szerveren m köd JDE programnak. Az a beprogramozott üzleti logika (28) szerint kiértékelte a kérést, és összeállított egy lekérdezést, majd átadta a feladatot az adatbáziskezel szervernek (MAL-ENTERP2 – 29), azon belül is az SQL adatbázis-kezel szolgáltatásnak (30). Ez utóbbi, mintegy tíz egymással összefügg adattábla segítségével (31-40), továbbá három bels indexállománnyal dolgozva (41-43) el állította a végeredményt. Ehhez csupán hozzá kellett férnie a szintén a központban található merevlemez tömbökhöz (44-47), amelyek a szerverekt l elkülönítve, biztonságosan és redundánsan tárolják az adatokat. Ezután ugyanazon az úton, de visszafelé (JDE szerver, központi switchek, router,
Bár a felhasználó számára teljesen mindegy, hogy mely komponens hibája miatt nem, vagy csak lassabban tudja elvégezni a munkáját, bízunk benne, hogy az informatikai infrastruktúra összetettségének felvillantásával, a jöv ben árnyaltabban tudják megítélni az ilyen helyzeteket.
Léber Zoltán-Kovács KrisztiánLepenye Tamás
4. oldal
AKTUÁLIS A MAL Rt. TIMFÖLD ÁGAZATA KIÁLLÍTÁSOKON
T ZÁLLÓANYAG-IPARI KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS, Aachen, 2001. 09. 26-27. K 2001 M ANYAG ÉS GUMI KIÁLLÍTÁS, Düsseldorf, 2001. 10. 10.- 11. 01.
A MAL HÍRADÓ 2001. októberi számából megismerhettük a Hidrát Feldolgozás Divízió eredményeit. A májusi számban a hozzáadott érték növelésének fontosságáról és ennek jegyében a precipitált hidrát termékfejlesztésr l kaptunk képet. Az elért eredményeinkr l, az új termékekr l, termékcsaládokról azonban a meglév valamint potenciális vev inket is informálni kell, és a konkurenseinknek is bemutatni, hogy hol tartunk. Ezen kívül pontosan kell ismernünk azt is, merre tart a világ, hol tartanak a versenytársaink. Ezen célok megvalósításának egyik legfontosabb fórumai a nemzetközi szakvásárok, kiállítások, konferenciák. 2001-ben két nagy jelent ség eseményen vettünk részt. Az egyik az aacheni t zállóanyag-ipari konferencia és kiállítás, ahol a hangsúly inkább a konferenciára esett. A kiállítók száma ennek megfelel en korlátozott volt. Az ajkai standot nagyon sok érdekl d kereste fel, bizonyítva, hogy az eddigi
termékfejlesztési, vállalati arculat építési er feszítéseink eredményesek voltak. A következ a K 2001 kiállítás volt, ahol a m anyag- és gumiiparban nagy jelent séggel bíró lánggátló tölt anyagjaink, a különböz szárított, rölt és finom precipitált hidrátok piacépítésére került sor. Ez a kiállítás ebben a témakörben a legnagyobb a világon. 230 ezer négyzetméteren, 17 csarnokban, 2885 kiállító vonult fel. A látogatók száma
több volt, mint 230 ezer, több, mint 100 országból. Az ajkai stand iránt itt is igen nagy volt érdekl dés. Nem csak a hidrátok, de a timföldek és az alumínium termékek iránt is. Mindkét kiállítás visszaigazolta, hogy a termék, technológia fejlesztéseink jó irányban haladnak. Az alapanyagok tovább feldolgozásával, a magasabb hozzáadott érék termékek mennyiségének növelésével lehet csak a nyereségtermel képességünket fokozni.
MAL Rt. Timföld Ágazat standja az aacheni kiállításon
ALCOA stand az aacheni kiállításon
Földvári Béla
Szabványos Irányítási Rendszerek a MAL Rt.-nél Közel másfél évtizede, 1987-ben jelent meg a termék el állításra és szolgáltatásokra vonatkozó min ségbiztosítási rendszerek követelményeit rögzít ISO 9000-es nemzetközi szabványsorozat, amelyet azóta két alkalommal is (1994 és 2000-ben) korszer sítettek. A 90-es években további területekre is hasonló szabványkövetelményeket dolgoztak ki, pl: laboratóriumi vizsgálatokra az ISO 45001, a környezeti tényez k kezelésére az ISO 14001, munkabiztonságra és egészségvédelemre a BS 8800, a hegesztésekre az EN 729. Az elmúlt évtizedben Ajka és Inota eltér módon és kiterjedtségben építette ki a szabványos irányítási rendszereit. A jelenlegi helyzetkép • ISO 9002:1994 szerinti min ségbiztosítási rendszer van az Alumínium Ágazat inotai telephelyének tevékenységére, s ugyanilyen, de külön tanúsított az ALU-FÉM divízióra. • ISO 9001:2000 szerint tanúsított min ségirányítási rendszert m ködtet a Timföld Ágazat, valamint akkreditált a Laboratórium tevékenysége is. • Az ajkai telephelyre kiépített és tanúsított a környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001), továbbá az egészségvédelmi és munkabiztonsági rendszer (BS 8800).
Az irányítási rendszerekre –els sorban a min ségirányításra- vonatkozó m ködési követelmények már részben beépítésre kerültek a tavaly évi összeolvadás során kidolgozott társasági szabályzatokba (Beszerzési Szabályzat, Beszerzések Eljárásrendje, Értékesítési Szabályzat).
A MAL Rt víziójának és a szabványosított irányítási rendszerek területére kiterjed m ködési politika rögzítése, megismertetése. A meglév társasági szabályzatok kiegészítése a min ségirányításra vonatkozó elemekkel (Értékesítési Szabályzat, Vev i kapcsolatok m ködtetése), társasági szint leírások kiadása, ezek: az irányítási rendszerekkel kapcsolatos felel sségi és hatáskörök, helyesbít és megel z tevékenységek végzése, bels felülvizsgálatok, az irányítási rendszerek vezet i áttekintése. A Timföld ágazati min ségirányítási rendszer újratanúsítása az új 9001:2000 szabvány szerint. 2002-ben a legfontosabb feladat az inotai telephelyen és az ALU-FÉM divíziónál m ködtetett rendszerek továbbfejlesztése és utóbbinak a tanúsíttatása az új szabvány szerint. Jelent s mérföldk lesz 2003. szeptemberében, amikor az egységes ISO 9001:2000 min ségirányítási rendszernek a MAL Rt. szint tanúsítására kerül sor. További célkit zés a KIR és a MEB rendszereknek az inotai telephelyen történ bevezetése, az ehhez szükséges feltételek biztosítása.
A MAL Rt. vezetése ez év tavaszán döntött arról, hogy a társaságnál m ködtetett szabványos irányítási rendszereket fokozatosan tovább kell egységesíteni és Rt. szint vé kell fejleszteni. Ennek megvalósítását egy három éves program rögzíti. A fejlesztési program f bb elemei 2001-ben már megvalósított feladatok:
Kovács Z.
5. oldal
AKTUÁLIS OMBKE 90. Küldöttgy lése
Az ICSOBA bemutatása
Az 1892-ben Selmecbányán alapított Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 2001. november 8-án Budapesten tartotta 90. Küldöttgy lését.
Az ICSOBA Magyar Bizottsága (IMB) az OMBKE-nek a Választmány határozatával életre hívott állandó bizottsága, az ICSOBA tagja („International Committee for the Study of Bauxite, Alumina and Aluminium”; Nemzetközi bizottság bauxit, timföld és alumínium tanulmányozására). Tevékenységét az OMBKE Elnöksége által 1970.október 2-án jóváhagyott „Az ICSOBA Magyar Nemzeti Bizottságának Szervezeti és M ködési Szabályai” cím dokumentum alapján végzi. Az alapszabály szerint az ICSOBA Tanácsának székhelye a Horvát Tudományos Akadémia (Zágráb), míg az ICSOBA Titkársága az OMBKE keretében m ködik és székhelye Budapest. Az ügyvezet igazgató a titkársággal együtt szervezi az ICSOBA tevékenységét. A nemzetközi szervezet elnökségében egyesületünket jelenleg Dr. Komlóssy György volt elnök és Dr. Solymár Károly ügyvezet igazgató képviseli. Az ICSOBA Magyar Bizottsága tevékenységi körébe tartozik többek között nemzetközi szakmai kiállításokon, konferenciákon való részvétel, kiadványok készítése és terjesztése, szakmai el adások szervezése és tartása, tudományos és m szaki információk szolgáltatása és cseréje, els sorban az alumíniumipar igényeinek megfelel en. Dr. Solymár Károly
A küldöttgy lés elnöksége, Dr. Tolnay Lajos beszámolója
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület évente összehívja küldötteit, az egyesület legmagasabb vezet testületi ülésére. A küldöttgy lés nyilvános, melyen a küldöttek szavazati joggal, az egyesület többi tagja tanácskozási joggal vehet részt. A közgy lés résztvev inek többsége bányász és kohász egyenruhában tisztelte meg a rendezvényt. A magyar himnusz hangjait követ en Dr. Tolnay Lajos – az egyesület elnöke – nyitotta meg a közgy lést, majd Debreczeni Mártonról - az Európa hír bányamérnökr l szóló megemlékezést hallgathatták meg az ülés résztvev i. Kovacsics Árpád – az egyesület f titkára – a közgy lésre készített írásos beszámolójában, illetve szóbeli kiegészítésében - megállapította, hogy az egyesület az alapszabályban leírtak szerint m ködött. Az elmúlt ciklus jelent s rendezvényei sorából kiemelkedett a Tatabányán megrendezett Bányász-Kohász-Erdész találkozó és a selmecbányai hagyományos szalamander ünnepség. Az egyesület büszke a 134. évfolyamát megért Bányászati és Kohászati Lap kiadásra, amelyben a tagság tájékozódhat a szakma eseményeir l, az egyesületet érint legfontosabb kérdésekr l. Az egyesület nagy hangsúlyt fektet a hagyományok ápolására, a szakmatörténeti tevékenység fenntartására és a nemzetközi kapcsolatok ápolására. Az ellen rz bizottság a közhasznúsági jelentést és a f titkári beszámolót a küldöttgy lésnek elfogadásra javasolta. A közgy lést megtisztelte részvételével és színvonalas szakmai el adásával Dr. Szabó Gábor kutatás-fejlesztési helyettes államtitkár úr. Nagy figyelemmel hallgatták a résztvev k az államtitkár úr tényszer és a jöv t illet megállapításait. Az ország helyzetét jellemezve elmondta, hogy az ipari exportban a csúcstechnológia részesedése az alacsony technológiával szemben többségbe került és a magyar ipar az utóbbi néhány évben igen jelent sen növelte termelékenységét. A Széchenyi-terv a prioritásai közé fogadta a kutatás-fejlesztést, ami azt jelenti, hogy 2002-ben Magyarországon a GDP 1,5%-át fogjuk fordítani kutatás-fejlesztésre. Szabó úr el adását azzal fejezte be, nagyon reméli, hogy az er feszítések valóban mérhet és érzékelhet módon fogják lendíteni a magyar gazdaságot. A hozzászólásokat követ en kitüntetések átadására került sor. Ez alkalommal is gratulálunk a MAL Rt kitüntetettjének, Gál János kollegánknak, aki a z. ZORKÓCZY SAMU emlékérmet vehetett át. A közgy lés elfogadott határozata els sorban a következ – a 2002. év tavaszán esedékes – közgy lésig szólóan fogalmazza meg feladatainkat. A közgy lés a bányász és kohász himnuszok eléneklésével zárult. Jó szerencsét ! M.I.
ICSOBA szakmai napok Ajkán
Az ICSOBA Magyar Bizottsága a 2001. évben egyebek között három szakmai napot szervezett, egyet Tapolcán, kett t Ajkán. Az ajkai összejöveteleket hagyományos helyszínünkön, a Kaszinóban tartottuk, kellemes körülmények között, régi alumíniumipari kollégák társaságában. Az idei els , májusban megtartott eseDr. Sillinger Nándor ményen szép számban jelentek meg a el adását tartja résztvev k, akikre a következ érdekes el adások, tájékoztatók vártak: • A MAL Rt. helyzete és fejlesztési stratégiája (Dr. Sillinger Nándor) • Beszámoló a 7. Nemzetközi BauxitTimföld Szemináriumról, Miami, 2000.02.25-27. (Sitkei Ferenc) • Beszámoló az ICSOBA 2000 Nemzetközi Szimpóziumról, Teherán, 2000.11.13-15. (Dr. Solymár Károly) • Beszámoló a TMS 130. Ülésér l és Kiállításról, New Orleans, 2001.02.11-15. (Dr. Éva András)
A második ajkai szakmai napon, 2001. november 14-én az el z höz képest szerényebb számban, de változatlan érdekl déssel hallgatták a résztvev k az alábbi el adásokat:
• F titkári beszámoló az éves tevékenységr l (Dr. Solymár Károly) • A MAL Rt. Timföld Ágazatának helyzete és tervei (Dr. Baksa György – Dr. Valló Ferenc) • A TMS 2001.évi konferenciája timföldgyártás témakör el adásai (Bánvölgyi György) • „Agyagtól az alumíniumig”, a Tóth-eljárás m szaki és gazdasági jellemz i és távlatai (Dr. Solymár Károly) Az ismertetett ICSOBA programok során fontos, mindennapi tevékenységünket érint információkkal és m szakitudományos ismeretekkel lettünk gazdagabbak.
A résztvev k egy csoportja
Balogh Zoltán
6. oldal
VEGYES A KÖBAL b víti háztartási fólia gyártó kapacitását
IMPAC – KÖBAL program A KÖBAL kft- nél november 9- én befejez dött az IMPAC (Improved Management Productivity And Controll ) cég felügyeletével végzett termelékenység fejleszt és költség csökkent projekt. A 27 hétig tartó projektet egy három hetes felmérési id szak el zte meg. Ez alatt IMPAC információt gy jtött KÖBAL minden termeléssel és gazdálkodással összefügg tevékenységér l. A felmérés eredménye és a MAL igazgatóság határozata alapján a projekt els dleges célja az értékesítési volumen változást nem tekintve az él munka hatékonyság és a termelékenység, valamint az anyagmegtakarítás növelésével a költség csökkentés és ezáltal a nyereség növelése volt. A projekt május 9-én kezd dött KÖBAL részér l Mérth Zoltán és Csihi Pál , MAL részér l Kovács Zoltán koordinátorok részvételével. Az els fázisban a részletes felméréseket, adatgy jtéseket végeztük el a m ködés különböz területein, minek alapján létszám, anyag és id normákat határoztunk meg. Közben a vezet k és beosztottak egy képzési terv szerint különböz , a projektet segít tréningeken vettek részt. A létszám meghatározásához tevékenység jegyzékeket vettünk fel a termelési és a kiszolgáló egységekben és az adminisztratív területen. Az egyes tevékenységekhez id normákat becsültek az egységvezet k. Ez után megfigyelési mérésekkel az id normákat korrigáltuk és azok alapján határoztuk meg a létszám szükségletet területenként. A vezet kkel megállapodásokat kötöttünk és a csökkentett létszámmal próba m ködéseket elemeztünk. A bevezetett rendszer m ködtetését folyamatosan nyomon követtük. IMPAC segítségével átalakítottuk termelés programozási rendszerünket, meghatároztuk hatékonyabban m köd értekezlet rendünket, bevezettünk egy költség csökkentésre ösztönz szabad ötlet programot. A hatékonyabb m ködés érdekében szervezeti módosítást is végrehajtottunk és a vezet k számát 22-r l 12-re csökkentettük. Az anyagelszámolás pontosabbá tétele érdekében bevezettük az ún. tasakos rendszert, melyben az összes gyártási dokumentum követi az anyagot a különböz m veleteken keresztül és a hulladék analízis segítségével a veszteségek csökkentésére intézkedni lehet. A projekt indításakor változatlan termelési volumen mellett költség csökkentésb l adódó kb. 353 mFt megtakarítást t ztünk ki célul. Jelenleg a számított megtakarítás értéke kb. 260 mFt körül mozog, aminek hatása a jöv évben várható. A külföldi szakért k elmentek, a KÖBAL és csapata maradt, a PROJEKT folytatódik !! Csihi Pál
Október végén kerültek a KÖBAL Kft. budapesti telephelyére azok a csomagoló és fóliakitekercsel gépek, melyek egy 10,2 millió forintos beruházás eredményei. Mindkét berendezés használt berendezés, ezért telepítésük el tt az erre szakosodott (gyártó és karbantartó) cégnél megtörtént a teljes felújításuk. A gépvásárlást a háztartási fólia iránti, egyre növekv piaci kereslet indokolta. E termék rendelésállománya az utóbbi hónapokban olyan mérték vé duzzadt, hogy a jelenlegi gépparkkal azt kielégíteni nem lehet. A háztartási fólia gyártó részleg várható gyártókapacitása másfélszerese lesz az eddiginek, ami az átlagosan 1800-2000 kg-os napi termelési volumenhez mintegy 1000-1200 kg-os növekedést eredményez. A végleges technológiai sor kialakítása során az újonnan vásárolt, és a régebbi Roll-O-Fix kitekercsel gépek együttesen fogják kiszolgálni az új csomagoló berendezést. Erre - a program szerint – a meglév kitekercsel gép felújítása után kerül sor, azaz azt követ en teljes kapacitással fog üzemelni a háztartási fólia gyártó részleg. A gépek munkába állításával új személyzetre és betanításukra van szükség, amir l folyamatosan gondoskodunk. Triesz László
Az új fóliakitekercsel gépsor
Elkészült a VIP
A m ködtet társaság egy német céggel már megkötötte a szerz dést 6000 négyzetméter eladásáról. A területen a beruházó egy ezer négyzetméteres csarnok építését kezdi meg hamarosan. A várpalotai önkormányzat a betelepül vállalkozásoknak 2-5 évig ad mentességet a helyi adók fizetése alól. A megyei munkaügyi hivatal hajlandó egy évig fizetni azon frissen végzettek munkabérét, akiket új vállalkozás alkalmaz a VIP-nél. Kifizeti továbbá a munkanélküliek átképzési költségeit is, illetve kedvezményeket biztosít a megváltozott munkaképesség ek alkalmazásához. Az ügyvezet igazgató azt is elmondta, miért el nyös a vállalkozások számára a Várpalotai Ipari Parkban építkezni. A VIP területén letelepedni kívánó cégek els bbséget élveznek a várpalotai önkormányzatnál az építési engedélyezési eljárásban. A VIP további szolgáltatásai: számviteli, könyvvizsgálói szolgáltatások, pályázat-el készítés, hitelfel
Nemrégiben írtunk a Várpalotai Ipari Parkban folyó munkálatokról. Azóta az építés befejez dött, és Csathó Géza, a VIP Kft. ügyvezet igazgatója sajtótájékoztatón számolt be az elmúlt hét hónap eseményeir l. A VIP Kft. összesen 370 millió forintot fordíthatott a park infrastruktúrájának kiépítésére: 164 milliót a Széchenyi-programból, minisztériumi támogatásból és területfejlesztési juttatásból, 206 milliót pedig a tulajdonosok: a MAL Rt, Várpalota és Csór önkormányzata „adtak össze”. Az ipari park 86 hektáros területéb l 22 hektáron épült ki a teljes infrastruktúra: csatornahálózat, csapadékvíz-elvezetés, villamos er átvitel, telefon, gáz. A kivitelezés f vállalkozói voltak: Strabag Épít ipari Kft, KEVIÉP Kft, Matáv-com Kft, KÖGÁZ Rt, ÉDÁSZ Rt. és a Vill. Szer. Kft. Alvállalkozóként még 12 gazdasági társaság dolgozott a területen.
használás, adótanácsadás, rz -véd szolgáltatások, bankügyek, biztosítás, vámügyintézés, tárolás, szállítmányozás, kereskedelmi szolgáltatások (étkeztetés, csomagolás), m szaki karbantartás, üzemeltetési szolgáltatások, Business Partner Agency, feln ttképzés, egészségügyi szolgáltatások. Az ipari park bármilyen befektetést tud fogadni, adottságánál fogva igen alkalmas ipari, logisztikai szolgáltatások kiépítésére. Kedvez befektet i érdekl dés esetén a park további 40 hektárnyi területtel b víthet . re
7. oldal
MOZAIKOK „Mindent bele!” itt az évvége!
Közeledik az évvége – számtalan rendezvénnyel, nem kevés munkával, a jöv megtervezésével. Ehhez adunk segítséget; íme az évvégi munkarendváltozások és az események: 2001. december 17. MAL Központ évzáró, Szfvár 2001. december 18. MAL évzáró (értékelés) vezet knek Székesfehérváron 2001. december 19. MAL-Alumínium Ágazat, évzáró Inotán 2001. december 20. MAL Timföld Ágazat, évzáró Ajkán 2001 december 21. MAL-KER, évzáró Budapesten 2001. december 22. szombat, munkanap 2001. december 24. hétf , szabadnap 2001. december 29. szombat, munkanap 2001. december 31. hétf , szabadnap A közelg ünnepek, a pihenés el tti nagy er bedobáshoz kívánunk mindenkinek jó er t és egészséget és megköszönjük mindazok segítségét, akik az eddigi MAL-híradók elkészüléséhez munkájukkal hozzájárultak! Szerkeszt k
Nagy meglepetést szerz válaszok érkeztek a legérdekesebb hobby-t z kolléga megkeresésére indított kérdésre. Lehetetlen választani a sok érdekes, izgalmas tevékenység közül! Ezért itt és most felsoroljuk a beérkezett válaszokat, íme a hobby-k: Kovács Miklós, Alumínium Ágazat – régi pénz, ragjelek, kártyanaptárak gy jtése; Harasztiné Varga Olga, Központ-batikolás; Miklós Attila, Alumínium Ágazat – díszkovácsolás, (exkluzív) fegyverkészítés; Kánfor Csaba, Alumínium Ágazat kerékpártúrázás ismeretlen tájakon; Imre Gábor Alumínium Ágazat – öttusa és extrém sportokat kedvel: búvárkodás, vitorlázó repülés ; Szöll si Antal, Alumínium Ágazat – heged l és bélyeggy jt ; Kalmár János, Alumínium Ágazat – nagy komolyzene-ismer és szeret ; Vörös Lajos Alumínium Ágazat– vitorlázó és kagyló- csiga gy jt (több száz szép darabot gy jtött); Váry Szabolcs, Alumínium Ágazat – m vészi rajzokat készít ; Kántor László, MAL Kereskedelmi Igazgatóság – versírás több nyelven; Németh Ferenc, Alu-Fém – fafaragás, karate, cselgáncs és zene: citera, gitár, furulya; Halmy Péter, Köbal – szabadban tartható délinövények, genealógia (családfa-kutatás), latin nyelv kedvel je; Ágh Annamária, Központ – otthontalan állatok befogadása, állatmenhely m ködtetése; Paksa Rudolf, Alu-Fém Divízió – sakkozás, sakk tanítás, érem gy jtés, éneklés; Czakó András, Köbal – versírás; Takács Géza, Köbal – gyermek mesék írása ( szeretné könyvben kiadni); Sárközi József, Köbal – különleges virágok termesztése; Gál Dezs , Köbal – kerékpározás (télen-nyáron kerékpárral jár munkába); Zsigovics András, Al- Ágazat – marathoni futás; Buzdor Attiláné, Al-Ágazat –„mindenholi” rally versenyek követ je, szurkolója Még várjuk a jelentkez ket. NagyGné
Partnerkapcsolat ápolása A MAL RT. Timföld Ágazata 2000. évt l van partnerkapcsolatban a Göny -i székhely G-TRANSPORT '96 Nemzetközi Szállítmányozási Kft-vel. A kapcsolat alapját az adta, hogy 2000-ben elkezd dött Bosznia-Hercegovinában található jó min ség bauxit importja és a szállítmányozási feladatok ellátására a MAL RT. megbízható, megfelel gyakorlattal és szakemberekkel rendelkez szállítmányozó társaságot keresett. Ezt a partnert a G-TRANSPORT '96 Kft-ben találtuk meg. Az elmúlt két évben ez a társaság összesen 100 et bauxit importját bonyolította le számunkra. A szakmai kapcsolatokon túlmen en a társaság szakembereivel jó emberi kapcsolatokat építettünk ki. Ezt igazolja, hogy 2001. október 5-én egy göny i kiköt t látogatták meg az ajkai munkatársak, amelyet egy barátságos kispályás labdarúgó mérk zés, majd baráti vacsora követett. Ennek a látogatásnak a viszonzására került sor 2001. november 16-án. A program üzemlátogatással kezd dött, a labdarúgó mérk zés visszavágójával folytatódott és egy nagyon kellemes hangulatú vacsorával zárult.
A LEGérdekesebb hobby-t z kollégáink
A partnerek a pályán is megtalálták a közös célt, a labda megszerzését
A MAL Rt kiemelt f támogatója a MAGYAR ATLÉTIKAI SZÖVETSÉG-nek Hosszú és eredményes évet zárt a magyar atlétika. Fiataljaink a korosztályos versenyeken hat arany-, egy ezüst- és két bronzérmet szereztek. Az esztend legjelent sebb feln tt eseményén az edmontoni világbajnokságon hatan jutottak a dönt be és végeztek a legjobb nyolc között. Az érem megszerzése csupán két centiméteren múlott! A távolugró Vaszi Tünde fantasztikus versenyzéssel húsz esztendeje fennálló magyar csúcsot döntött meg a fináléban, azonban a 686 centiméter pontosan kett cm-rel volt kevesebb, mint amivel a dobogóra fel lehetett állni!
A pályán elért sikerek mellett hazánk ismét bebizonyította szakértelmét és vívott ki nemzetközi elismerést a versenyek magas színvonalú és sikeres megszervezésében. Debrecenben ifjúsági világbajnokságot, Budapesten Európa-kupát, MAL Kupa nemzetközi viadalt és fedett pályás gálát rendeztünk az idén. Az eredményeinkhez immár két esztendeje a MAL Magyar Alumínium Termel és Kereskedelmi Részvénytársaság az Atlétikai Szövetség kiemelt f támogatója járult hozzá. Köszönjük a támogatást, a siker közös! Csovelyák Zita - MASZ
Vaszi Tünde útban a cél felé
8. oldal
EGYEBEK
SZAKSZERVEZETI TÁJÉKOZTATÓ A 2001. ÉVI BÉRFEJLESZTÉS III. LÉPCS JÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL VALAMINT A BÓNUSZ KIFIZETÉSÉR L
Mi volt a Mikulás csizmájában?
November 22.-én megtörtént az utolsó egyeztetés a 2001. évi bérmegállapodás végrehajtásáról. A végleges eredmény a következ : Az ipari bruttó átlag béremelés a KSH november 16.-i tájékoztatása szerint 14,3% lett. A 2001. év története béremelésben elmondva: I. 2001.01.01.: 5% bérszínvonal emelés + Ajkán 1,85% bérutolérés. II. 2001.07.01.: 4,2% bérszínvonal emelés, január 1.-ig visszamen leg. III. 2001.12.01.: 5,1% bérszínvonal emelés + Ajkán 1,85% bérutolérés, január 1.-ig visszamen leg. Az 5,1%-os béremelés tekinthet reálbéremelésnek, miután az infláció várhatóan 9.2% körüli értéken alakul. A bérmegállapodásban szerepl ajkai 96.739 Ft-os, illetve az inotai 125.403Ft-os bázis bérszínvonalat a III. lépcs nek megfelel en kell decemberben megemelni, személyenként differenciálva. Az emelés I- XI hóra es részét december 14.-ig kell kifizetni mozgóbérként. - Kiemelked eredménynek könyvelhetjük el: - A 2001. évi bérszínvonal emelés mértéke éves szinten: 14,3% - A hároméves bérutolérési program eredményeként Ajkán a 2001.évi 18%-os emeléssel a bérszínvonal 2001. év végére 114.150 Ft-ra növekedett. Ez 14,6%-kal magasabb az országos ipari átlagnál. A bérmegállapodás szerinti 5%-os bonusz a novemberi bérrel lesz kifizetve. A „bonusz-léc” egy kicsit rezgett, a teljes kifizetéshez a MAL Rt. vezetésének konstruktív hozzáállására is szükség volt. A bonuszból id arányosan részesülnek azok is akiknek a munkaviszonya 2001.07.01. el tt kezd dött. Mindenki a 2000. évi jövedelme arányában részesül a bonuszból. Akiknek munkaviszonya 2000-ben kezd dött évesítve lesz a 2000. évi jövedelmük. - A VSZJ alap-keretösszege 2002.-ben 183.000Ft./ f lesz. - A m szakos kollégákat érint fizetetlen pótszabadnap ellentételezésér l még további tárgyalásokat folytatunk. Az ajánlat most a kért kompenzáció 50%-a. Eper Julianna, Ughy Károly
Nem kell ahhoz gyermeknek lenni, hogy a tél örömei között számon tartott Mikulás –esti ajándékozás ne okozzon még feln tt korban is kell izgalmat, örömöt. S ahogy múlnak az évek, az egykori élmények tovább szépülnek, misztikussá válnak. Közülük kötöttük most néhányat csokorba.
Szánkóval a hóesésben
Tóth László Timföld Ágazat Fejlesztés fejleszt technikus: - Az ötvenes évek egyik Mikulás estéje maradt meg bennem elevenen. Hárman voltunk testvérek s hát nem éltünk valami jó módban. Édesapám is itt dolgozott a timföldgyárban. Szóval általában saját készítés ajándékokat kaptunk. Diót befestve ezüsttel, s ehhez hasonlókat. Az egyik alkalommal csodálatos este volt. Esett a hó, s olyan békés volt a világ. Anyám felültetett bennünket, gyerekeket a szánkóra és a lakótelepen körbe-körbe húzott minket. Gyönyör este volt. Valami hasonlót szeretnék adni én is a most huszonkét hónapos Péter nev unokámnak, hogy neki is legyen mire emlékeznie.
Mikulás katonacsizmában Farkas Árpád Alumínium Ágazat – ALU-FÉM Divízió min ségellen r: - A hetvenes évek közepén katona id met töltöttem Tapolcán. A körletben egészen jó, szinte baráti társaság jött össze. Alkalmanként megajándékoztuk egymást, így történt ez Mikuláskor is. Abban az id ben gyakorta volt riadó, az ajándék osztáskor is elrendelték. Kapkodtuk magunkra a ruhánkat, amikor bejött az rmester és rákiáltott az egyik honvédra, hogy pattanjon már a csizmájába. - Nem tudok, mert már benne van a Mikulás – volt a válasz . Az rmestert nem érdekelte a dolog ezért aztán a bajtársunk a riadót egy csizmában a Mikulással csinálta végig.
Kollektív ajándékozás
Arany József KÖBAL Kft. lakatos csoportvezet : - A hetvenes évek végéig még kollektívan tartottunk Mikulás napi ünnepséget. Ilyenkor a vállalat kultúrotthonában jöttek össze a szül k és a gyermekek. Emlékszem, rendszeresen Mayer Józsi bácsi öltözött be Mikulásnak, és minden gyermeket megajándékozott, mindegyikhez volt egy jó szava. Jó lenne újra fel eleveníteni ezeket a régi szokásokat.
Anekdota a Mi újság a timföldeken című Magyar Alumíniumipari Múzeum Múzeumi füzetéből
November Megjött a fagy, sikolt a ház falán, a holtak foga koccan. Hallani. S zizegnek fönn a száraz, barna fán vadmirtuszok kis sz bozontjai. Egy kuvik jóslatát hullatja rám; félek? Nem is félek talán.
Már nem kell sietni Helvigh Rupperttal, a mindenki által szeretett igazi „m -szakival” történt az alábbi eset 1961-ben. Márciusban az ajkai timföldgyárban átálltak a generátorgáztüzelésr l olajtüzelésre. Az indulás el tti napon Helvigh Ruppert szólt Pais Zoltán fiatal mérnöknek, hogy menjenek ki, és közösen nézzék át még egyszer, hogy minden rendben van-e? Nehogy másnap, valami kisebb probléma miatt meghiúsuljon az üzembehelyezés. Az akkori gyártól mintegy 300-400 méterre voltak a pakuratartályok, a lúgfejt állomás, stb. Együtt mentek ki a szabad térségbe, az olajtároló tartályokhoz. Egyszer csak Róbert bácsi – így hívta mindenki – azt mondja: - Baj van, WC-re kell menni! Hol van itt a legközelebb? - Hát bent a kalcináló üzemben! - Hát akkor gyorsan futás be! Megindultak. A kalcináló üzemt l kb. 50-60 méterre lehettek, amikor Róbert bácsi megszólalt: - Most már nem kell sietni.
Radnóti Miklós
• • •
A következ számban: Év vége és az új év kezdete el tt Kereskedelem a KÖBAL-nál Egy kis meglepetés
A MAL HÍRADÓ cím bels társasági tájékoztatót:
Kiadja : Dr. Sillinger Nándor vezérigazgató Szerkeszti : Szerkeszt Bizottság Kiadvány szerk.: Min ségügy és Szervezés – Ajka I. évfolyam 9. szám
