2002. június-július
MAL Magyar Alumínium Termel
é s K e r e s ke d e l m i R é s z v é ny t á r s a s á g
A MAL Rt. Marketing és Fejlesztési Bizottsága - Milyen gyakorisággal üléseznek, és mi most a legfontosabb feladatuk? - A Bizottság - a nyári szabadságolási id szakot leszámítva, amikor a júliusi és augusztusi ülés összevonásra kerül - az Alapító Okiratnak megfelel en havi rendszerességgel ülésezik, de természetesen sürg s ügyben rendkívüli ülést is lehet tartani. A MFÁB egyébként minden javaslat - igény szerinti mélységig - megvizsgálását feladatnak tekinti, amit a bizottság tagjai javasolnak illetve a MAL Rt. Igazgatósága vagy Vezérigazgatója a testület számára kijelöl. Így érthet módon a megalakulása óta eltelt két évben olyan sok témával foglalkozott, hogy csak a cím szerinti felsorolásuk is messze meghaladná egy féloldalas interjú kereteit. Csak példaként és a teljesség igénye nélkül célszer megemlíteni néhány fontosabb témát: a hosszú távú bauxitellátás kérdése, ezen belül a marónátron ár függvényében az import bauxit arányának optimális meghatározása; a termékek fedezetvisel képességének vizsgálatával, különböz kiinduló feltételek esetén (termékbonitás vizsgálatok); standard értékel modell kidolgozása, hogy a különböz divíziók beruházási igényeit, fejlesztéseit objektív mérce alapján össze lehessen hasonlítani (preferencia sorrend). - A MAL Rt. középtávú terve (2003-2005) a közeljöv ben készül el. Milyen feladat lesz ebben az MFÁB-nek: - A tervezés egy feltételezett bázis rendszerb l indul ki és így egy tipikus operatív, controlling feladat, tehát az MFÁB-nek csak a véleményezésben lesz szerepe, amelyet az Alapító Okirat szerint meg is kell tenni, miel tt a munka az Igazgatóság elé kerül. NS
Dr. Baksa György Marketing és Fejlesztési Bizottság Elnöke
A Marketing és fejlesztési Bizottság két éve a MAL Rt. m ködését befolyásolja és a gazdálkodásra is alapvet jelent séggel bír.
A Marketing és Fejlesztési Állandó Bizottság-ot (MFÁB) a MAL Rt. igazgatósága a 56/2000 (VI.9) Ig. számú határozatával hozta létre, azzal a szándékkal, hogy legyen a MAL Rt.-n belül egy elemz , döntés el készít , szakmai tanácsadó testület az Igazgatóság és a Vezérigazgató felé. S hogy pontosan mivel is foglalkozik a bizottság, err l Dr. Baksa György vezérigazgató-helyettest, a bizottság elnökét kérdeztük - A Fejlesztési Bizottság alakuló ülését 2000. július 3-án tartotta. Akkor eld lt, hogy kötelez jelleggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely a MAL Rt. m ködését alapvet en befolyásolja és a gazdálkodás szempontjából alapvet jelent séggel bír. Ennek a célnak megfelel en úgy választották meg a bizottság összetételét, hogy a MAL Rt. minden szegmense képviselve legyen. A bizottság elnöke én lettem, a titkára pedig Bakonyi Zoltán. A Bizottság tagjai: Dr. Viszoki Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes, Sz cs János beszerzési igazgató, Jámbor Gyula, beruházási koordinátor, Temesszentandrási Guido Alumínium Ágazat, Bogár János Alumínium Ágazat, Dávid János Alumínium Ágazat, Kántor László Kereskedelmi Ágazat, Sitkei Ferenc Timföld Ágazat, Dr. Valló Ferenc Timföld Ágazat, Csathó Géza Alumínium Ágazat vezérigazgatóhelyettes az Energiagazdálkodási és Környezetvédelmi Állandó Bizottság elnöke Állandó meghívott, Petrusz Péter az Energiagazdálkodási és Környezetvédelmi Állandó A Kísérleti félüzem , Bizottság titkára Állandó ahol a13 X zeolit kifejlesztése történik. meghívott. A fejlesztés is témája volt a bizottság üléseinek
Csathó Géza a Várpalotai Ipari Park M ködtet Kft. ügyvezet igazgatója el adását tartja
Nemzetközi üzletember találkozó (VIP Kft.) 2002. június 7-én nemzetközi Meeting in Business címmel, nemzetközi üzleti találkozóra került sor Várpalotán. A rendezvénynek a Béke M vel dési Ház adott otthont. A rendezvény f védnökei Dr. Medgyessy Péter Magyarország miniszterelnöke, - valamint Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke voltak.
Bár a rendezvény f szervez je a Várpalotai Önkormányzat, illetve a kistérségi Önkormányzatok Szövetsége volt, mind a szakmai el készítésben, mind az anyagi feltételek megteremtésében is részt vállalt a Várpalotai Ipari Park Kft. A meghívottak között az olasz, az osztrák és a szlovén üzleti élet szerepl i is képviseltették magukat, ugyanúgy, mint Várpalota és térségének vállalkozói, valamint a térség gazdaságának fejlesztéséért felel s szervezetek / önkormányzatok, fejlesztési tanácsok, az ITDH regionális szervezetének képvisel i is. Befektet ket vonzani a Várpalotai Ipari Parkba és a térség más parkjaiba, volt az egyik f célja annak az üzletember találkozónak, melyet a Kistérségi önkormányzatok Szövetsége szervezett, együttm ködve a térség üzleti életének meghatározó szerepl ivel. A VIP mely ma a MAL Rt. 78 %-os, valamint a Várpalotai Önkormányzat 22 %-os tulajdonában van, minden közm vel ellátott iparterület. A több mint 22 hektáron, mely összközm ves, eddig 2 vállalkozó telepedett le, rugalmasan kialakítható telkekkel, változatos értékesítési, bérlési feltételekkel várja a befektet ket. Az induló telekár 4000 Ft/nm, s a befektet k számíthatnak arra, hogy segítséget kapnak a Mal Rt. illetve az Ipari Park szakért it l ügyes-bajos dolgaik intézésében, a hatósági engedélyek megszerzésében, ugyanúgy, mint ahogyan segítségükre vannak a támogatásokra irányuló pályázatok elkészítésében. folytatás a második oldalon
2. oldal
FÓKUSZBAN
Munkabiztonsági kultúra fejlesztés felmérés A MAL Rt. felkérésére 2002. áprilisában és májusában a McMillan & Baneth Kft. Ajkán és Inotán felmérést végzett, amelynek célja a vállalat biztonsági (munkavédelmi) kultúrájának átvilágítása és felmérése volt. Kérd ívek és interjúk segítségével információt gy jtöttünk a vállalat biztonsági szokásairól annak érdekében, hogy specifikus célokat állíthassunk fel a biztonság fejlesztése, a balesetek számának csökkentése, és a szeptemberben induló MBF utánkövet program sikeressége érdekében. További célunk volt, hogy a kérd ív várható novemberi megismétlése után a változás sikerét és mértékét is mérni tudjuk.
folytatás az els oldalról Bár a régióban más ipari parkok is vonzzák a befektetni szándékozókat, a kedvez földrajzi helyzet, a szolid árak, a sokrét szolgáltatások, a térségben fellehet szakképzett s jelent s munkakultúrával rendelkez munkaer , a jó képzési és közlekedési lehet ségek a térség fontos vonzer i, mint ahogyan azt Dr. Tolnay Lajos a MAL Rt. igazgatóságának elnöke is kiemelte, a konferencián elmondott köszönt jében. Az el adók az el z ekben felsorolt szervezetek képvisel i prezentációjukban els sorban azokra a lehet ségekre, támogatásokra hívták fel a figyelmet, amelyek a térséget vonzóvá tehetik a befektet k részére. Ezek részben kormányzati, nemzetközi támogatáDr. Tolnay Lajos, Leszkovszki Tibor, Giancarlo sok, részben a regionáFermani hallgatják az el adásokat lis szervezetek által
Az 1999-ben készült a fotón jól látható egy potenciális veszélyforrás (a tartályok mellett a cs vezetékeket állítva tárolják)
Ugyanakkor az interjúkkal, beszélgetésekkel és a kérd ívek kitöltésével ismételten fel kívántuk hívni a figyelmet a biztonság fontosságára, a munkavédelmi feladatok ismételt áttekintésére, azaz napirenden akartuk tartani a munkavédelem kérdését. Szeretnénk, ha a biztonság napi beszélgetések témája lenne a vállaltnál. Nem titkolt szándékunk volt az is, hogy megnyerjük a vállalat fels vezet it és a többi alkalmazottat annak érdekében, hogy aktívan vegyenek részt az utánkövet program m helyfoglalkozásain, biztonsági körútjain és foglalkozásain. Egyben szándékunk volt minden MAL alkalmazott számára visszacsatolást adni a vállalat jelenlegi biztonsági kultúrájáról, így fenntartva a vállalat dolgozóinak érdekl dését a munkavédelmi kérdések iránt. Az interjúkon az Ajkai Timföldgyár összes fels vezet je részt vett. Ajkán a kérd ívet 64 vezet (középvezet , m vezet ) és 80 dolgozó töltötte ki. A megkérdezettek a kérd íveket név nélkül, csak a divíziók megjelölésével töltötték ki. A vezet k 88, a dolgozók 51 kérdésre válaszoltak. Inotán közel hatvan középvezet válaszolt a kérdésekre, a felmérésbe bevont dolgozók száma megközelítette a 80 f t. Az összegy jtött és kitöltött kérd ívek elemzése már megkezd dött. A statisztikákból következtetéseket vonhatunk le arról, mennyire ismert és elfogadott a vállalat hosszú távú munkavédelmi politikája, mennyire hatékonyak a meglév munkavédelmi rendszerek, milyen az alkalmazottak (vezet k és dolgozók) hozzáállása. Az információkból a vállalatnál meglév , biztonsági értékekkel kapcsolatban is fontos tanulságokat sz rhetünk le. Az összegy jtött és elemzett információt a vállalat fels vezet i és alkalmazottjai egyaránt olvashatják majd. A fels vezet k jelentés formájában, a középvezet k és alkalmazottak a bels számítógépes hálózaton és a kifüggesztett táblákon ismerhetik meg tartalmát, feltehet en szeptember elejét l. Az interjúk megszervezésében és a kérd ívek kitöltésében kulcsszerepet játszott Sulyok Jen és Németh István, a MAL Rt munkatársai. Hatékony munkájukat, pozitív hozzáállásukat köszönjük. Zoltán Péter McMillan & Baneth Kft. - tanácsadó
nyújtható támogatások, kedvezményes hitelek, vagy részvétel a fejlesztésben. Még ma is jelent s szerepe van az adókedvezményeknek is, amit az önkormányzatok nyújthatnak az idetelepült vállalkozásoknak. A konferencián Dr. Tolnay Lajos a MAL Rt. Igazgatóságának elnöke is üdvözölte a hallgatóságot, s a térség egyik legnagyobb munkaadójának képvisel jeként kiemelte, hogy a MAL Rt. nemcsak saját tevékenységének fejlesztésére törekszik, hanem felel sséget érez a térség egészének fejl déséért is. Ezen indíték vezette a cég vezet ségét, amikor jelent s anyagi és szellemi er forrásokat mozgósított annak érdekében, hogy ipari parkot hozzon létre az alumíniumkohó szomszédságában, biztosítsa annak közm vekkel való ellátottságát, s ösztönözze a befektet k betelepedését. Külön hangsúlyozta, hogy a térség jelent s vonzereje, hogy egy fontos közlekedési útvonal /E66/ nemzetközi f út szeli át, az ország egyik leggyorsabban fejl d régiójának része, s földrajzi helyzete is kedvez . A térség fontos komparatív el nye a szakképzett, ipari munkakultúrával rendelkez tapasztalt munkaer , a könnyen elérhet képzési lehet ségek. A MAL Rt. az ipari park létrehozásával és közm hálózatának kiépítésével, a parkban biztosított szakmai, szellemi támogatással további el nyöket kínál. Rakusz Lajos az Ipari Parkok Szövetségének elnöke el adásában elmondta, hogy az új beruházások 40%-a ipari parkokban valósult meg az elmúlt években. Csathó A rendezvény résztvev inek egy csoportja Géza, a VIP ügyvezet igazgatója bemutatta, hogy a régió egészének fejl désében milyen fontos szerepet töltenek be az ipari parkok /E régióban található az ipari parkok 1/3-a./,s bemutatta a Várpalotai Ipari Parkot. Az el adások mellett a résztvev k megtekinthették a térségben kialakított három ipari parkot, köztük a MAL Rt. többségi tulajdonában lev Várpalotai Ipari Parkot is. A Várpalotai Ipari Park igen jó példája annak, hogy az üzleti élet szerepl i, a helyi önkormányzat, a Területfejlesztési Tanács és a Kormányzat anyagi támogatása együttesen alkotta meg azt az infrastruktúrát, mely a parkot, s így a térséget vonzóvá teheti a vállalkozók számára. Több és jobb munkaalkalmat, kedvez bb életmin séget biztosíthat a helyi közösség részére is. Medgyessy Péter miniszterelnök úr, aki levelében üdvözölte a konferencia résztvev it, sok sikert kívánt, s biztosította a térséget az új kormány támogatásáról, egyben sajnálatát fejezte ki, hogy a kormányülés miatt nem tudott résztvenni a rendezvényen. Dr. Soós Adrianna
3. oldal
RENDEZVÉNYEK
ICSOBA IX. Kongresszus - Bécs, ajkai üzemlátogatással Az Osztrák Bányásznap, a Német Bányászati és Kohászati Az ünnepi szekció keretében Dr. Habsburg György, Magyarország Napok és az ICSOBA IX. Kongresszusa alkalmából összevont uniós nagykövete mondott beszédet. konferenciára került sor 2002.május 29. és június 1. között Az ICSOBA plenáris szekcióban hangzott el Dr. Tolnay Lajos elnök úr „Az európai bauxit- és timBécsben. földipar és a magyarországi A rendezvényt közösen szervezte átalakulás” cím el adása. a BVÖ (Osztrák Bányászati A timföld szekcióban került sor Szövetség), a GDMB (Német egy ajkai el adásra „Timföld Bányászati, Kohászati és Körel állítás a MAL ajkai gyárában” nyezetvédelmi Egyesület), az címmel. OMBKE és az ICSOBA. A konferencia résztvev i egyéb, A bécsi program a résztvev a témakörhöz kapcsolódó eseegyesületek jubileumi rendezvémények, üzemlátogatások között nyeivel és polgármesteri fogais választhattak ausztriai és madással kezd dött. gyarországi helyszíneken. Az ICSOBA tisztújító közgy léÍgy Veszprémben timföld szese Dr. Tolnay Lajost alelnökévé mináriumot, Feny f n és Ajkán választotta. pedig üzemlátogatást szervezett A továbbiakban a világ különböaz ICSOBA. z részér l érkez szakemberek Ajkára nemzetközi timföldipari tartottak el adásokat a bányászakemberek és hazai egyetemek szathoz és fémkohászathoz kaplátogattak el. képvisel i csolódó témakörökben. A konferencia résztvev i üzemlátogatáson a Hidrát divíziónál A vendégeket a KASZINÓBAN A plenáris programok mellett 11 szekcióban került sor az egyes szakterületek el adásaira, Dr. Valló Ferenc tájékoztatta az elért eredményekr l, majd üzemláamelyekhez poszter kiállítás is csatlakozott. togatás következett a Hidrát divíziónál. Balogh Zoltán
III. Bányász – Kohász – Erdész Találkozó (Sopron 2002. május 24-26.) Tapolca és Tatabánya után az idén Sopronban rendezték meg a III. Bányász – Kohász – Erdész Találkozót. E három selmecbányai si szak volt és jelenlegi hallgatóit az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület és Sopron városának szervezésében színes programok fogadták. A rendezvény alapgondolata az, hogy ne csak a munkahelyeken és szakmai napokon találkozzunk, hanem baráti, hagyományokat rz programokon is. A szervez k céljukat kifogástalanul megvalósították, a három nap alatt voltak baráti beszélgetések, szakestélyeket idéz hangulat, „dalos, táncos mulattságok” és természetesen szakmai el adások, melyek els sorban olyan témákról szóltak, amik a három szakmát összekötik. Ezek közé tartoznak: „A környezeti er források tartamos hasznosítása” konferencia, Fúvószenekari Fesztivál, Soproni Borünnep, brenbergbányai kirándulás és a Központi Bányászati Múzeum egyéb rendezvényei.
A szakosztályok felvonulása
Fémkohászati szakosztály a felvonuláson Az idén is megrendezték a nagysiker anekdota-versenyt, a cantusvetélked t, és a városi díszfelvonulást – ahol az egyesületek és szakosztályaik egyenruhás képvisel i zászlóikkal, majorettek és fúvószenekarok kíséretében vonultak végig a város utcáin. Nem maradhatott el a Bányász – Kohász – Erdészbál sem, ahol balekok Firmák és Veteránok kar a karban együtt mulattak hajnalig. Egyetlen bánatunk csak az volt, hogy elhangzott a búcsúszó, s el kellett hagynunk a régi, szép diákéletre emlékeztet helyszínt. De vigasztaljon minket a tudat, hogy jöv re Miskolcon ismét találkozunk. E rövid, eseményekben b velked hétvége ismét megmutatta, hogy együtt a bányászok, erdészek s kohászok milyen jól és hasznosan tudják eltölteni az id t. Nekünk mindannyiunknak törekednünk kell arra, hogy a továbbiakban is keressük, meger sítsük kapcsolatainkat a szakmában, a barátságban és az életben. Császi Tamás
Az ünnepség résztvev i a szakosztályok zászlóival
4. oldal
HUZAL DIVÍZIÓ
Bemutatkozik a Huzal divízió A divízió igazgató: Gál János
rúd termékeinkb l alumínium szeget, szegecset, M8 anyát és épít ipari lefogó csavart gyártottunk egyre növekv mennyiségben.
munkakörei: 1969.-1972. technológus mérnök, 1972.-1977. huzal üzem vezet , 1978.-1982. m szaki titkár az Igazgatóságon, 1982.-1990. igazgatási és iparszervezési iroda vezet , 1990.-1991. félgyártmány fejlesztés technológus csoport vezet , 1991.-1993. Félgyártmány gyáregység technológiai és fejlesztési osztályvezet , 1993.-1995. marketing csoport vezet , 1996.1997. m szaki fejlesztés és beruházás osztályvezet helyettes, 1997.1998. m szaki irodavezet , 1998.09.01-t l huzal divizió igazgató
•
1972 – t l, kezdetben a székesfehérvári KÖFÉM – t l vásárolt sajtolt, edzett alapanyagot felhasználva – ötvözött alumínium huzal gyártásba kezdtünk. A kezdeti, alacsony termelékenységgel jellemezhet termelés után / melynek folyamatosságát jelent sen nehezítette az alapanyag tekercsek max. 30 kg – os súlya, s az ebb l következ s r hegesztési igény / jelent s el relépést hozott az ötvözött durvahuzalok öntve hengerlésének megvalósítása az Öntödében, az 1973 – as évt l.
Az ötvözött durvahuzal gyártással az alapanyag tekercseket – az edz kemencék befogadó méretéb l következ en – 1 tonnásra növelhettük, az alapanyag tekercs végek hegesztési igénye (és vele a hegesztési helyek szakadásának kockázata) harmincadára csökkent, az 1 tonnás huzaltekercsek levételéhez és becsomagolásához szükséges húzási közid k is negyedére csökkentek.
A MAL Rt. Alumínium Ágazata jogel djei – az Inotai Alumíniumkohó, majd az Inotai Alumínium Kft. –szervezetében a hidegen alakított félgyártmányok gyártásának megvalósulása irányában tett lépések szerves része és eredménye volt a huzalgyártás megvalósulása 1969 - ben.
Az Öntödében 1966 – 67 – ben indult öntve hengerlési technológiák – a huzal és szalag öntve hengerlés – a korábban tömb – és tuskógyártással foglalkozó tröszti (MAT – Magyar Alumíniumipari Tröszt, HUNGALU szervezetébe tartozó) vállalatot félgyártmányokat gyártó egységgé változtatták. Ennek fejlesztése egyenes következményként „ hozta ” az alumínium tárcsák majd szalagok gyártására létesített Tárcsaüzemet, s az ebb l önállósuló Huzalüzemet, ahol alumínium huzalok széles választéka mellett huzalból készített készárukat is gyártó gépi kapacitás épült ki, és a speciális ismereteket elsajátító munkás állomány talált munkát. Az üzem gépparkja 6 darab kilencdobos gyüjtvehúzó, egy négydobos (2 használt, D4D – b l származó egység után 2 új DIGÉP dob), egy finomhúzó gépb l állt, melyek Inotán kezdtek el üzemelni, ezeket a piaci igényeknek jól megfelel en egészítette ki a Csepelr l átvett használt húzógépek sora: 1 hatdobos, 4 db. egydobos, két finomhúzó és egy huzallapító berendezés.
DHCA-5AL csúszvahúzógép felcsévél i
A termelési és gyártmányszerkezet fejl dése:
•
1970 – ben, a vállalat különböz helyein, egy – egy gép telepí- Az improduktív id k csökkenése, technológiai fejl dés tésével köt elem gyártás formájában valósult meg, huzal – és (gyüjtvehúzók helyett modernebb csúszvahúzó gépek használata, elárasztásos kenési technológia) és a dolgozók gyakorlottságának
14 000
növekedése eredményeként ma 300 tonna/hó szintre növekedett az ötvözött huzalok részesedése az értékesítésb l. A huzal értékesítés és ebben az ötvözött huzaltermékek értékesítésének elmúlt 33 éves alakulását az 1. ábra mutatja (ábra jobbra). A diagramon jól látható az ötvözött huzaltermékek részarányának növekedése, mely az elmúlt 4 évre különösen jellemz .
A h u z a lte r m e lé s é s a z ö tv ö z ö tt h u z a l r é s z e s e d é s e 1969 - 2001 12 000
Ö tv ö z ö tt. Ö sszes
10 000
8 000
6 000
•
4 000
1974 – ben elkezdtük az ötvözetlen és ötvözött rudak gyártását, sikeres bevezetése után 1975 – ben átvettük a rúdgyártás profilját a székesfehérvári KÖFÉM – t l. A rúdgyártással megalapoztuk a kés bbi hegeszt pálca gyártáshoz szükséges ismereteket. folytatás az ötödik oldalon
2 000
01
99
97
95
93
91
89
87
85
83
81
79
77
75
73
71
69
0
5. oldal
HUZAL DIVÍZIÓ folytatás a negyedik oldalról •
Hegeszt pálcák gyártását 1982 – t l, gépi és technológiai vonatkozásaiban igényesebb hegeszt huzalokat 1985 – t l gyártunk, speciális hegeszt huzal gyártó géppark munkájával, évi maximális 96 tonnás teljesítménnyel. Az értékesítés a közelmúlt évekig kizárólag hazai piacra történt, néhány éve az export részaránya örvendetesen növekszik.
•
Fémg zölés és fémszórás céljaira – általában nagyobb tisztaságú, 99,8 % - os alumíniumból – 1985 óta gyártunk finom és középméret huzaltermékeket, ezek dönt hányada Távol – keleti exportra kerül, egy hazai vev testesíti meg a belföldi piacot.
gyártását, melyek termelése az említett 89 – 90 – es évekre 600t/év szintre futott fel, ennek értékesítése mérsékelte a vezetékhuzalok piacának el z ekben leírt sokkhatását. Az élelmiszeripari huzalok értékesítési csúcsa 1424 t /év volt, amit 2000 évben értünk el. Az élelmiszeripari huzalok piaci helyzete ingadozó, a világban, de f leg Európában id nként állategészségügyi problémák ( száj – és körömfájás, szivacsos agysorvadás) vetik viszsza az élelmiszeripari kapocs (klipsz) - gyártás fejl dését. Ennek példája az 1999 és 2001 évben tapasztalt „hullámvölgy”.
•
Az 1985 – ben indult élelmiszeripari csomagoló – és lapos huzalok termelése és értékesítése jelent s fejl dést hozott az ötvözetlen huzaltermékek gyártási volumenében, e termék értékesítése 10 év alatt több mint 1000 t / évre növekedett. Az élelmiszeripari célra gyártott huzalok ma értékesítésünk 22 25% - át teszik ki, az ötvözetlen huzalok vezet termékféleségévé váltak. Az élelmiszeripari huzalgyártással birtokunkba jutott gyártási tapasztalatok jó lehet ségét adták az ötvözött csomagoló- és zippzár huzalok gyártásának is.
A huzalgyártás és értékesítés periódusai a kezdetekt l: DHCA-5AL csúszvahúzógép A huzalgyártás indulása korszakában els sorban a vezetékhuzal gyártás kifejlesztése , a Csepelr l átvett huzalgyártási profil zökken mentes megvalósítása volt a cél. Csepelen 1400 tonnányi huzalt gyártottak a m ködés utolsó évében, 1969 – ben, f ként ötvözetlen min ségben.
Kiépített gyártókapacitásaink és piacaink:
A 80’ - as években sikeresen fejlesztettük fel üzemünket 10.000t / év vezetékhuzal – gyártási kapacitásra. 1989 – ben drámai – az egy évtizeddel korábbi hullámvölgyt l sokkal meredekebb - piaci igény csökkenés következett be: Megsz nt a magyar – kínai kereskedelemben jelent s tételt képvisel szabadvezeték szállítási kapcsolat. Ennek következményeként a hálózatépítés beszerzéseit nem a D4D – t l rendelte a kínai fél, elestünk kb. 8 ezer tonna (ötvözetlen) huzal szállításától. A kényszer intézkedések után 4 darab 9 dobos gyüjtvehúzó gép maradt a csarnokban, ezek közül további kett t 1999 – ben helyeztünk üzemen kívül és szereltünk le.
Id közben megkezdtük az élelmiszeripari csomagoló – és lapos huzalok
Gyártó kapacitásunk megfelel • 2500 tonnát meghaladó vezetékhuzal – gyártáshoz, • 1000 tonna feletti általános célú (f leg ötvözött) huzal gyártásához, • 1500 tonna élelmiszeripari huzal húzásához és zsírtalanításához, • 600 tonna villámhárító huzal húzásához és zsírtalanításához, • 250 tonna finomhuzal húzásához, • 120 tonna fémg zöl – fémszóró huzal gyártásához, precíziós csévéléséhez, • 80 tonna hegesztési hozaganyag gyártásához, pácolásához ill. precíziós csévéléséhez. Ebb l adódóan – ha fentieknek pontosan megfelelnek a vev i igények - évi 6000 tonnát meghaladó huzaltermék értékesítésére vagyunk képesek. Speciális gépeink parkja ugyanakkor nem képes bármely termék kiugróan magas piaci igényeinek megfelelni, mert a géppark nem konvertálható, egyik gépünk sem képes átvenni más termékcsoport gyártását, mint amire használjuk. /Ráadásul a finomhúzó gépeken kívül minden gépféleségünkb l csak egy (!) van. /
Fejl dési, kitörési lehet ségeink: A piaci tendenciáknak – mely szerint évr l évre n az ötvözött huzalféleségek iránti igény – is megfelel fejlesztés lépései: • szárító és nemesít m veleteket végz kemence telepítésével h kezelési kapacitásunk közel kétszeresére növelhet . • az edz kemencék számát négyr l hatra növelni. Ezzel a lépéssel 5000 t fölé növekedhet az ötvözött huzal h kezelési kapacitás. • Egy új csúszvahúzó gép telepítése a gépi kapacitás növekedését, a kényszer programváltások elkerülésével a meglév gép kibocsátásának növelését is eredményezi.
Fejlesztési elképzeléseinket középtávú tervünkben is megfogalmaztuk, ennek végrehajtása az Alumínium Ágazat, de a MAL Rt. közösségének eredményes m ködéséhez is jelent sen hozzájárul. Gál János
Huzaltermékek csomagolása
6. oldal
EGYEBEK
Expo 2002
Magánvámraktár Inotán
A 7. Vár Expót rendezték meg június 6. és 9. között Várpalotán. A kiállítást és vásárt ezúttal is több tízezer vendég látogatta meg a négy nap alatt. A mára már nemzetközivé n tt kiállításon a résztvev k száma meghaladta a hetvenet. A szakmai napok mellett az idei expo különlegességének számított a Találkozás az üzleti életben cím befektetési konferencia, magyar, osztrák, olasz és szlovén üzletemberek részvételével. Dr. Tolnay Lajos el adása után a potenciális befektet ket Csathó Géza invitálta a Várpalotai Ipari Parkba nem titkolt értékesítési céllal. KR
A MAL Rt. ez évben is kiállítóként részt vett az Expo 2002 kiállításon (fotó balra). A látogatók nagy érdekl déssel ismerkedtek a társaság által gyártott termékekkel, és az alumínium szélesköfelhasználási r területeivel.
Korunk divatos kifejezésével élve igazi just in time rendszerben zajlott a magánvámraktári tevékenység engedélyeztetési eljárása. A kissé hosszadalmas el készületek után május 15én a Veszprémi Vámhivatal engedélyezte a raktár beindítását és május 16-án már meg is érkezett az els 300 tonna fém az ágazat telephelyére. Az elhúzódó intézkedésnek egyetlen prózai oka volt: a vonatkozó vámtörvény megváltozása. A raktár célja els sorban a fémmin ség javítása a pillanatnyi értékesítési igényeknek megfelel en, másodsorban kedvez belföldi értékesítés és reexpediálási tevékenység. A terület jelenleg 500 tonna fém tárolására alkalmas, de van lehet ség a b vítésére. KR.
Üzemlátogatás Ajkán
Kohós családok 3 Ebben a számban azt a családot mutatom be, amely családból Cseszregi Gáborné az Inotai Alumíniumkohónál dolgozott 1952.t l, a kohó indulásától kezd d en, 1975-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig. Néhány évig a kohó konyháján dolgozott. Akkoriban még sokan ebédeltek az üzemi konyhán. Emiatt szükség volt a jó szakácsn kre, mert itt helyben f zték az ebédet. Néhány évi konyhai munka után elment az öntödébe K-tömböt önteni, ami nem kifejezetten n i munka volt. Az akkori munkavédelmi törvények még megengedték, hogy a n k is végezhessenek nehéz fizikai munkát, akár melegüzemben is. Édesanyja után a kohóhoz jött leánya Olga, 1960-ban. is kézbesít ként kezdte itteni pályafutását, hasonlóan sok más fiatalhoz. A darus tanfolyam elvégzése után az öntödébe került darukezel nek, ahonnan 1997-ben ment nyugdíjba. A család harmadik n tagja, Marianna 1973 és 1997 között dolgozott a Mechanikai Laboratóriumban. Innen ment nyugdíjba. Cseszregi Marianna férje, id. Király István 1960-ban kezdett kohászként dolgozni. 1991-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig kohász m vezet ként tevékenykedett. Fia, ifj. Király István, a Dunaújvárosi M szaki F iskola elvégzése után került a vállalathoz 1988-ban. A gyakorlati idejét az Elektrolízis üzemben töltötte, hogy testközelb l is megismerhesse a kohászok emberpróbáló munkáját. A gyakornoki id letöltése után a M szaki Fejlesztési Osztályra került öntödei technológusnak. 1991-t l kinevezték anódüzem vezet nek. 1998-ban visszakerült az öntödébe programozási vezet nek. Ifj. Királyné Ivády Szilvia Kinga 2001-ben követte férjét az öntödébe, ahol adminisztrátorként ténykedik, miután kisebbik gyermekük is óvodáskorba került. Kinga nagymamája, Borbély Józsefné is a kohónál dolgozott 1956-1982-ig, mint a f könyvel titkárn je. 1982-re annyira megromlott az egészsége, hogy emiatt leszázalékolták. Borbély Józsefnét leánya, Magdolna is követte a kohóhoz 1972-ben Dunaújvárosi M szaki F iskola elvégzése után. A M szaki Fejlesztési Osztályon dolgozott, mint szerkeszt 1975-ig. Ekkor néhány évre elkerült a vállalattól. A sors azonban úgy hozta, hogy 1993-ban visszakerült a Tárcsaüzembe csomagoló csoportvezet nek. Jelenleg is itt dolgozik. A Dunaújvárosi M szaki F iskola elvégzése után, Magdolnával együtt férje, Ivády Ferenc is a kohóhoz került 1972-ben. A M szaki Fejlesztési Osztályon kezdte pályafutását, mint huzalüzemi fejleszt mérnök. Nagy szükség is volt rá, hisz ekkortájt indult be igazából a Huzalüzem. Nagy része volt a huzalgyártási technológiák kidolgozásában és az új gépek telepítésében, üzembe helyezésében. 1991-ben egy kis irányváltás következett be a pályáján. Átkerült a Félgyártmány Termelési Osztályra tárcsatechnológusnak. Jelenleg is ebben a beosztásban dolgozik a Tárcsa- és Szalag Divíziónál. Ennek a családnak az az érdekessége, hogy két ágról is a harmadik generáció dolgozik a cégnél. Reméljük, hogy erre az utódaiknak is lesz lehet ségük.
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Szervezete május 24-én Ajkán gyárlátogatáson vett részt. A program els részében a látogatók részére rövid bemutatást tartott Károlyi Csilla, amely során megismerkedtek a gyár történetével, termékeivel, a termék- és min ségfejlesztési eredményekkel. A látogatók els sorban villamos szakterületr l érkeztek, ezért érdekl déssel hallgatták Grünwald Gyula tájékoztatóját az energia ellátási rendszerr l. A bemutató után sor került a gyár megtekintésére. A technológiai folyamatot Balogh Zoltán ismertette. A diszpécser központból felügyelt termelésirányítási folyamatokat Vass Károly, a Bepárló m szerteremet Lük László mutatta be. A látogatás során a résztvev k elmondták, hogy vegyipari jelleg gyárban még nem voltak, tetszik nekik a technológia és a környezeti állapot. A szakmai nap végén a vendégek megköszönték, hogy eljöhettek hozzánk, mert a több napos szakmai tanulmányút egyik legérdekesebb programján vettek részt nálunk. KCs
Kalmár János
A Bepárló m szerterem számítógépes folyamatirányítási rendszerét Lük László vörösüzem vezet mutatja be a látogatóknak
7. oldal
AKTUÁLIS
Sikeres min ségügyi megújító felülvizsgálat az ALU-FÉM divíziónál Az ALU-FÉM divíziónál 2002. június 27-28-án került sor a divízió min ségügyi rendszerének megújító felülvizsgálatára. A felülvizsgálatot Fehér Albert a TÜV Rheinland EUROQUA Kft. vezet auditora végezte.
Mint közismert, a MAL Rt. vezetése még az elmúlt évben arról döntött, hogy 2003. végéig egységes min ségirányítási rendszert kell kialakítani a MAL Rt-nél. Ennek els lépcs jeként került sor tavaly, 2001-ben az Ajkai Timföld ágazat min ségirányítási rendszerének újratanúsítására az új ISO 9001: 2000 szerint, majd most 2002-ben az ALU-FÉM divízióé következett és végül 2003-ban az Inotai Alumínium ágazat megújító auditjával fejez dik be az egységes min ségirányítási rendHelyszíni audit a Hulladék szer kialakítása. el készítésnél Az ALU-FÉM divíziónál március elején kezdtük el a min ségügyi rendszer átdolgozását, az új ISO 9001: 2000 szerint. Els lépésként egy min ségügyi projektet dolgoztunk ki, ahol részletesen meghatároztuk az elvégzend feladatokat, majd létrehoztunk egy 6 f s „min ségügyi team”-et a feladatok koordinálására. A csoport kéthetente tekintette át a tervezett feladatok megvalósulását. Munkáját mindenki feszített tempóban, a napi munkavégzése mellett, hatékonyan végezte. Nagy segítséget jelentett számunkra, hogy az Ajkai Timföld Ágazat már el z évben sikeresen átesett az újratanúsítási „ procedúrán ”, így tapasztalataival nagy mértékben hozzájárult a min ségirányítási rendszerünk átalakításához. Ezúton is szeretném megköszönni a számunkra nyújtott segítséget.
Június elejére sikerült a tervezett feladatokat elvégezni és a min ségügyi rendszerünk készen állt a megújító felülvizsgálatra. A min ségügyi dokumentációt egy hónappal a felülvizsgálat el tt küldtük meg a vezet auditornak. A kétnapos megújító felülvizsgálatra, - az új ISO 9001: 2000 szerint június 27-28-án került sor, amikor a vezet auditor áttekintette a min ségirányítási rendszerünk valamennyi elemét és a helyszínen gy z dött meg azok gyakorlati alkalmazásáról. Különös tekintettel vizsgálta a vev kkel, a beszállítókkal, a mérésekkel ill. a mér eszközökkel kapcsolatos tevékenységeket. A felülvizsgálat végig korrekt légkörben zajlott és végig érezni lehetett a vezet auditor segít szándékát. Több hasznos tanácsot adott a min ségirányítási rendszer hatékonyabb m ködtetésére. A megújító audit során egy nem jelent s eltérést jegyz könyvezett a vezet auditor a beszállítókkal kapcsolatban, amit még az audit napján kijavítottunk. Így nyugodtan elmondhatom, hogy sikeres volt az ALU-FÉM divízió megújító min ségügyi felülvizsgálata az új ISO 9001: 2000 szerint. Paksa Rudolf
A záró értékelés
Ajka várost támogató környezetvédelmi tevékenységek Széles pataki mederkotrás
Sövénysor telepítés
Ajka északi részét átszel Széles patak mederkotrási anyagából mintegy 3600 m3-t helyeztünk el a vörösiszap kazettákon rekultivációs célból. A Széles patak kb. 1500 m hosszú szakaszán (fotó lent) a talajt elegyengettük, és betárcsázva visszaadtuk az Önkormányzatnak. Horváth Béla
A VIII. sz. vörösiszap kazettán telepített sövénysor Az ajkai városi strand területén az allergiás megbetegedések csökkentése érdekében kivágott nyárfák vékonyabb ágaiból sövénysort telepítettünk rekultivációs célból a felhagyott vörösiszap kazettákon. Horváth Béla
8. oldal
INNEN-ONNAN Módosul a Munka Törvénykönyve
Szakszervezeti továbbképzés
Szakszervezeti követelésre az új kormányzat vállalta, hogy a 100 napos program keretében módosítja az Mt. azon pontjait, amelyek az érdekképviseletek szerint leginkább sértik a munkavállalók jogait. Ezek közül a fontosabbak felsorolás szer en az alábbiak:
Az Ajkai Alumíniumipari Szakszervezet tisztségvisel i sikeres képzési programon vettek részt június 7-8-án a VDSZ balatonszemesi üdül jében. Dr. Bakonyi Árpád a MAL Rt. alelnöke a társaság helyzetér l, a jöv feladatairól tartott tájékoztatót, Borsik János az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke országos szakszervezeti feladatokról szólt. Szabóné Dr. Dénes Éva munkajogi tájékoztatót tartott.
Nosztalgia vagy életmód? Felgyorsult az életünk. Nem érünk rá beszélgetni, hanem SMS-t küldünk, nem írunk levelet – amit lehetett várni, szívünkön hordani, párnánk alá tenni, hanem „Emil”-t küldünk. Nem gyalogolunk, sétálunk, hanem autózunk és - rohanunk. A múlt hétvégén gyermekkorom világába tértem vissza - amikor 14 éves koromig tanyán éltünk, petróleumlámpával világítottunk és csak a gémeskútról lehetett vizet húzni - amikor baráti társasággal ellátogattam Nyimbe, Siófoktól 12 km-re a természet lágy ölén egy „tanyára”. A háztól 500 méterre állítottuk le a kocsikat és becipeltük a holmikat a kerítés nélküli faház el tti téren álló asztalokra, a vén diófa alá. Jót falatoztunk a természet lágy ölén a megérkezés örömére. Ebéd után szunyókáltunk a füves el térben, cseresznyét, ribizlit, epret szemelgettünk a fáról, bokorról, elmentünk a faluba vízért, feltöltöttük a fára akasztható fekete töml s zuhanyt, hogy melegedjen a víz. Közben beszélgettünk, nevetgéltünk, hallgattuk a madarakat.
Rövid siófoki fürdés –didergés- után a vacsorát el készítend a társaság húst pácolt, r zsét gy jtött, tüzet gyújtott. Szállt a frissen sült ételek illata. Körbeültük a tüzet a h vös estében, anekdotáztunk, eszegettünk, iszogattunk. Élveztük a t z és csillag kellékekkel díszített színpad hangulatát. Nagy derültséget keltett éjfélkor a fürd ruhában való fürdés a diófa ágain lév zuhanyzóból. Nyugovóra tértünk. Volt, akit nem hagyott aludni a nyestek éjszakai nyüzsgése, de legtöbben der sen és kipihenten ébredtünk. A napkelte felszálló párája fátyolán át gyönyörködtünk a tájban a b séges reggeli és illatos kávé mellett. Házigazdánk megtanított petanque-ozni (francia golyós játék). Már a végén mi is úgy beleéltük magunkat a játékba, mint a francia filmek h sei. Ezután nyakunkba vettük a környéket és egy kiadós sétát tettünk. Semmi különlegest nem tettünk e két nap alatt, mégis egy világ választott el korábbi énünkt l. Frissek, kipihentek és toleránsak voltunk. Ismét kezd dhetett az urbánus rület! Misinecz Magdolna
- Ki kell kérni a szakszervezet véleményét átszervezés, átalakítás, privatizálásra vonatkozó vállalati intézkedés megtétele el tt. (Jelenleg csak tájékoztatási kötelezettség van.) - A munkavállalót hetenként két pihen nap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. (Kivétel folyt. m.rend.) - A végkielégítés mértéke 3 havi átlagkeresettel emelkedik, ha a munkaviszony a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultság megszerzését megel z 5 éven belül sz nik meg. - Megsz nik az üzemi tanácsok kollektív szerz dés kötési joga. - Újra a kollektív szerz dés hatáskörébe lesz utalva a munkarenddel, munkaid kerettel, a napi munkaid beosztással, az ehhez kapcsolódó bérezési feltételekkel foglalkozó szabályozás. - A munkaszerz dést módosítani kell, ha a munkavégzés helye a munkáltató telephelyének megváltozása miatt módosul. - Reprezentatív szakszervezetek által aláírt kollektív szerz dés felmondását nem kezdeményezheti nem reprezentatív szakszervezet. - A munkáltató a munkavállalók munkabéréb l a szakszervezeti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni és ezért díjazás nem illeti meg. - A szakszervezeti tisztségvisel ket megillet munkaid -kedvezmény mértéke minden 3 tag után havi 2 óra lesz. A fel nem használt munkaid -kedvezmény max. felét szakszervezeti kérésre a munkáltató köteles pénzben megváltani. Ughy Károly
Június
Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz, az ég der s, nincs homlokán red ,
utak mentén virágzik mind az akác, a csermelynek arany taréja n
s a fényes leveg be villogó
jeleket ír egy lustán h sköd
gyémántos testü nagy szitaköt ,
Radnóti Miklós
A következ számban:
• • • •
Mit mutat az els félév Bemutatkozik a Szalag-Tárcsa divízió Nyári körkép
A MAL HÍRADÓ cím bels társasági tájékoztatót:
Kiadja : Dr. Sillinger Nándor vezérigazgató Szerkeszti : Szerkeszt Bizottság Kiadvány szerk.: Min ségügy és Szervezés – Ajka II. évfolyam 6. szám
Erd részlet zúgó patakkal