A MAGYAR TÜZOL TÓK SZAKLAPJA. AZ ORSZÁGOS TÚZOLTÚ-SZÜVETSÉGHIVATALOS ÉRTESITOJE. KIADÓTCLAJDOt\OS : DR. SZILY JÓZSEF. BUDAPEST,

-

A MAGYAR

----

---------~---~-

----------

TÜZOL TÓK SZAKLAPJA.

AZ ORSZÁGOS TÚZOLTÚ-SZÜVETSÉGHIVATALOS ÉRTESITOJE. r

XXI-lK EVFOL Y AM.

KIADÓTCLAJDOt\OS :

-Lc\ BUDAPESTI ÖNKÉNTES ~rÚZ()LTÓFELELŐS

SZERKESZTŐ:

DR. SZILY

JÓZSEF. \

BUDAPEST, RÓZSA KÁLMÁN ÉS NEJE KÖNYVNYOiImÁJ A 1899.

----_._--

-

----------------:

T f\Rrr AI-JOlVI-]EGYZÉK. Oldal

l\agyszabásu

dolgok

Felhívás

az ország

Felhivás

a

Jó

vm.

tanácsok.

összes

orsz,

.

A brassói

_

tűzoltó-rarancsnokaihoz.

tűzoltó-szaktanfolyam

Flóris

Á.

látogatására

_

A mentőintézmény

A mentés

szervezése

szervezéséhez. és tűzoltás

Az Illustrirte

47

Az 1899.

67

A segélyző-szövetség

131

szükségessége

A mentőügy

Az 1899. évi ápr.

III

után

A szakképzés

S.·től

Z-től

Feuerwehr·Zeitung.

S{i{y Jó{seftol

2°3

szöv.

elnökség

Az orsz.

szöv.

r898.

Az országos

pénztári

szöv.

Xleghivó

az

felügyelő

1899. évi ápr.

az r898.

évi jan.

r a-iki

elnökségi

évi jan.

IS·iki

orsz.

Veszprémvárm.

hirdetmény jelentés

körrendelete

tűzrendészeti

pénztári

ülés

.__

ülés jegyzőkönyve a községek

törvényjavaslat

a segélyző-szővetség

8·iki ig. választmányi

o

ülés jegyzőkönyve

választmányi

alispánjának

__

ügyeiről

az 1899.

évi

kimutatása

:\Ieghivó

az 1899. évi ju!. 8·iki elnökségi

és felügyelő

o

1899.

---

---

évi jul.

a

o

baleseteknél

Az 1899.

évi aug.

13 iki orsz. választmányi

Az 1899.

évi aug.

r y-iki

33

A segélyző·szövetség ülésének

bizottsági

Ödön

II

"

basa

brassói

ülésre

jubileuma

[32

tárgyában

_

132

ülés jegyzőkönyve

XIV.

r y-iki

132

ülés jegyzőkönyve

orsz.

tűzoltói

133

nagygyü134

orsz. választmány;

ülés jegyzőkönyve

r z-iki igng.

1899. évi aug.

választmányi

.

1899.

aug.

r j-iki

136

"..

o

136

közgyülésének

jegyző. _ 136

aug.

1I. közti

zárszámadása időszakról

az 1899. aug.

__ __

IS

1899.

_ 137

Az orsz.

szövetség

költségelőirányzata

--- ---

az

1899 - [902 évi idő.

.-. --- --- --. --. --- --.

-.- ---

Az 1899. évi okt. 7·iki elnökségi

13 ;-

ülés jegyzőkönyve

152

Fizyelmeztctés A segélyző-szövetség Az 1899.

évi aug.

14·én Brassóban

sorrendje, feltételei, koztatás . . -.\, VIlI. orsz.

o

--

orsz.

-_.- ---

._.-

versenyek

tanóráinak

tantárgyainak

..

_- ---

Kőrlevél Az 1899. rendje

Ő Fensége

az orsz. évi aug.

szövetség IS-iki

_ leirata

--- - __ -o.. __.__ ~_

o

__

választmányi o

_

153

szövetség

közgyülésének

jegyzőkönyve

XIV.

orsz,

.

A pozwnyvármegyei

szövetség

elnökségének

A pozsonyvármegyei

szövetség

1899. évi szept

112

arczképek

Az orsz.

szöv.

nagygyűlés

.

napi-

_

113

mányi

jelentése

jegyzőkönyve

Felhivás

154

ülésének

Meghivó

az

1899.

Felhivás

a tagsági

iránt

kimutatása szövetség

J

o

díjak

qiki

befizetése

_

••

_

o

••

17z,

az 1889. ér nl. negyedéről 899. évi

t.

ok

157

közgyü159

..

2g-iki

jegyzőkönyve

évi decz

_

8-iki __

beküldése

pénztári

A pozsonyvármegyei

tagtestületeihez

brassói

vármegyei

lésének

és előadói91

Jó:-,sejjoherqeg

7·iki igazg.

jegyzőkönyve

A veszprém

és előadóinak

--- --- --- --. --- --- ---

....

ülésének

és tájé-

leirása

1899. évi okt.

_

tlizoltó-szaktanfolyam

nak beosztása

tűzoltói

ezerek

•

tűzoltó-szaktanfolyam

beosztása -.\, VIlI.

tartandó

a használandó

8

segélynyujtás

_

A segélyző-szövetség könyve

szak ra

ülésre

közgyülésé-

o

I20

7·iki elr ökségi

jegyzőkönyve

Az or sz, szövetség

5°

évi okt.

lés jegyzőkönyve évi aug.

117

_

r z-iki elnökségi

Az 1899.

__

117 117

választ..

való

tárgyában

33

z9-íki

z-iki

--

évi aug.

49

év 1. negyedéről

az 1899.

__

Az 1899.

49

szöv.

szövetség

rendelet

1899'

jun. .__ ..

5

ápr.

elé

Az orsz.

évi

gr. Széchenyi

35

elkészítésére

1899.

jegyzőkönTle

Felhivás

34

biráihoz

--- '-- --- --az 1899. év II. negyedéről

2

5

ülésre

szövetség

II6 választmányi

_

az

év utolsó

jelentése

.__ .

Meghivó

5

8-iki elnökségi

1899.

Titkári

.__

bizottságának

Az 1899.

Pályázati

választmányhoz

kimutatása

Belügyminiszteri

8·iki igazg.

kimutatása

nek jegyzőkönyve

szervezése

--- --- --- ._- --- --- --- ---

Az orsz.

Az

az orsz.

évi zárszámadása

szövetség

negyedéről

jelentése

választmányi _

szőv, pénztári

A sopronvármegyei

_

8-iki igazg.

1899. évi ju!.

ülésének

. __

ülés jegyzőkönyve

évi ápr.

jegyzőkönyve

A pozsonyvármegyei

Hivatalos rész. Az orsz.

ülésének

171

189

Dr. S{i{y Jó{sefto/

az Ill. Feuerwehr-Zeitungnnle,

A segélyzö-szővetség

mányi

ülés jegyzőkönyve

8·iki elnökségi 1899.

_

jegyzőkönyve

Az orsz.

r8»

Dr.

ülésének

közgyülésére

8·iki elnökségi

évi jul.

~5 [

,R7 _

a se gélyző-szővetsóg

31

68

nagygyülés

Nagygyülés

Olda

Meghivó

P. E.-től

Lapszemle

Válasz

o

19° 173

választ173

elnökségi iránt

ülésre __

o

19° _

19°

- \:rt

Oldal

Oldal

Figyelmeztetés

a tűzrendészeti törvény javaslat ra hirdetett pályá190

zat határidejére A zalavármegyei

szövetség

jegyzőkönyve

o

._

••

_ ••

__

••

-

.--

._-

••

-

igazg. váJasztmányi . o

2u6 208

A budapesti önk. testület 1t98. évről __ A siófoki önk, testület

Technilo;:airész. __

o

._.

---

A gyöngyösi tűzvész. Vágányokon

.-.

---

Vargha

járó vészvonat.

Színházi tűzesetek

19

.--

Tivadar V. F

Z

1898-ban. J. G. után Auc,' Béla

Az Eberhadt-féle

tüzetoltó

anyag. Dr. S:riiY JÓFef

Biztos munkát a fejetlenség A szivattyúzás

.--

helyett.

Stegműller

János

elmélete és elbírálása

__

Általános Az orsz. választmány

o

A kismartoni

92

A felsö-csallókőzi

92

Ecker

137 160

A keszthelyi

192, 208

6 10 50

Szabó Gyula. Piuter

_

53

Áron

54

Tüzrendészeti

»Erzsébet-

A somogymegyei A VIlI. orsz

gyümölcsfák. __

szövetség

Veszprémvármegye

alakitása.

tüzrendészeti

R. S.

állapota az 1898. évben

2')-éves jubileumi , __ ._.

A budapesti tűzoltó-testületek A cs.-somorjai testület

szóló jelentés

Gróf Széchenyi

o

Ödön basa jubileuma

Az önk. tűzoltó-testületek Túzkárok

162

--- --- --- __ bélyegmentessége

állapota az 1898. évben

A mentőügyi országos értekezlet Az elnökség ülése .__ . -_"

Testületek Az ujpcsti őnk. testület

tűzijelentése

böl.

A szabadkai

Jó,sej

.. "

hiv. tűzoltóság

••

1898. évi statisztikája.

---

__

járás

75

Goldschmidt o

__

76, 99

---

tűzeseteiről

az

Az ácsi testület mák

testület o,

__

o

__

jelentése

az

parancsnokságának o

az 1898. évről

parancsnokságának __ __ __o ._.

Hugó

testület 25-éves jubileuma megalakulása. Z __ o

162

A soroksári testület

elnökségének

A soroksári testület

parancsnokságának

testület

A Wolfner-féle

története.

Jeges

jelentése

163

jelentése

lb4

jelentése

177 178

AI1I,/1

uj pesti bőrgyár tűzoltusága

180

déli vasuti műhelytüzoltóság szövetség

9S

megünneplése.

__

A székelyhicli testület parancsnokságának

A kálózi

-__

o

25-éves fennállásának

Óreg türo!tó

Csér-

és a somogy---l-43

szővetség

testület

_

r898. évi jelentése. .

ala- uló

196 .

kőzgyülésének

-c-

jegyző211

---

szakasz jelentése

az 189 . évről

1412

13, 14, 26, 27, 40, 4[, 42, 59, 60, 61,62,

78. 79, 130,81, 102,1°3,

104, 105, 106, 107, 126, 127, 144, 145, 146,

165,

i

é

ő, 167, 18I,

182, 183, 197, 198, 199, 213, 214, 215.

Szerkesztői

Scossa

üzenetek.

Zl

testület ügy kezelési, szolgálati

tása az 1898. évről. Goldschmidt A

és versenyekre

tőrtériete.

a fclsö-csallókőzi

72

Kismar-

20

--

-Zoltán

A csákvári

a jul. z-án

Hirek.

az 1898. évről. Sehober

o

az lS98. évről

meghivója 20-éves

57 58

11)90- 1898. években. Ecker Sándor

li.öréből.

adatok a szegedi városi tüz oltóság 1891). évi életé-

Kovács

1898. évben.

59, 73

jelentése

--- ---

adatok

Az alcsuthi önk. tűzoltó-

20 Statisztikai

_.

A somogyvármegyei könyve

_

39

1898. évi jelentése

szövetségi közgyülésre testület

A székesfejérvári

okmányainak

és a tűzrendészet

JÓ'ísej

Statisztikai

A trencsén-baáni

161

jelen-

25-é\ es jubileuma szövetség

őnk.

124

Hatósági

---

A csákvárt

vármegyei

161

A mentés és a tűzoltás

35

jegyző-

55

állapota

elnökségének

Az aIcsuthi önk. tűzoltó-szakasz

A· sornogy-csurgói

A gazdák orsz. biztositó szövetkezete o

Az iglói őnk. testület

123

Dr. Csányi János halála - __

önk. testület

A nagy kanizsai testület jelentése

139 161

rüzkárbiztositás

az _

Sándor

93

125

A brassói nagygyülés ---

tüzrendészeti

A sepsi-szt-györgyi rE98. évről

díszközgyülésé-

szővetsége

zs·éves mükődéséről

jelentése

1898. évi jelentése

71 93 121

tűzoltói szaktanfolyam

A kismartoni őnk, testület nek jegyzőkönyve __, .

2') 25. évi kőz_ _

önk. testület választmányának .__ . _

járás

ton ban tartandó

. __

ülése 1899. jan. Is·én

Menjiink Brassóba. Flóris

tartott

aoán

para ncsnoksáuának _ .

őnk. testület

A sopronvármegyei

Az elnökség ülése 1/:í99. ápr. 8-án Ference

23, 38

1íl99. jan. z q-iki közgyülésének

.Az újarad-zsigmondházi tése az 1898. évről

70

rész.

Az elnökség ülése 1899. jan. 14·én

ti-ki közgyülésének

könyve. Gerber Sándor

Az épületek szerkezete tüzbiztonság szempontjából. Közli Hevesi Gdspár

1899. jan. ._. __

A csurgói testület 1899. éví jan. gyülésének jegyzőkönyve

.-.

Az 1/)99. évi decz. 9-iki elnökségi ülés jegyzőkönyve A segélyző-szövetség [899. évi ápr, o-iki ülésének jegyzőkönyve .__ ___ .

testület

A gyöngyösi testület Jelentése az 1898. évről .__

1899. évi aug. 6-iki közgyülésének

__

A csáktornyai őnk. jegyzőkönyve

tűzoltó- intézmény évben. Schuster

állapota

és pénztári

Jáxsef

Brassóvármegyében

14, 27, 42, 62,

kimuta-

Í'!

22

az

Hirdetések,

1897. 22

Kdroly:

1, 107, 127, 146, 183. 199·

Minden számban.

i

. I

---r

J

.~

..

.::1' t.--, . .

/'0."

r-------------~--~~~--~------~~ ;r ---_i,/

f

t

• :t-S() SZAM.

XXI. ÉVFOLYAM.

A MAGYAR A ,.MAGVAR

ORSZÁGOS A »Magyar

TÜZOLTÓK

Országos Tűzoltő-Szövetség

tagtestületeinek

e

é6 laptulajdon06:

HIVATAI ..• OS ÉRTESITŐjE. díjtalanul küldetik meg.

~-

A ludape6ti

31.

SZAKLAPJA.

TŰZOLTÓ-SZÖVETSÉGe

-

liiadó

I

1899. ]ANUAR

-~-

Inkénte6

----

-.

lűzoltó -ie6tület.

======~r===================== !óZERKESZTŐSÉG HIVATAL'

:hdapest,

IX.

éli

ELŐFIZETÉSI

KIADÓ-

kerület, Vámház-körút g-ik szám.

Helyben és vidéken egész A. magy. orsa. tüeolté-seővetség

I

II

Előfizetések

ÁR:

évre 2 frt .:10 kr kötelékébe tartozó

'1

HIRDETÉSEK

félévre I frt 20 kr. testületek tagjainak egész

évre csak I frt 20 kr. Egyes példánynak ára 20 Icr. és reclama tiók a kiadóhivatalhoz

caimaendök.

a kiadóhivatal által legjutányosabb árak mellett vétetnek fel. Többszöri hirdetésnél tetemesárengedmény.

TartaloIll: Nag y sza b á s ú d o l go k. -- Hivatalos rés{.' Az elnökség évi jelentése 18g8-ról. - Az orsz. szövctség 18g8. évi zárszám adása. - Kimutatás az orsz. szövetség pénztárának állapotáról az 18g8. év IV. negyedérőJ. - A felügyelő-bizottság 'jelentése az orsz, választmányhoz - Általános rés{: Az elnökség jan. 14-iki ülése. - Az orsz, választmány jan. 15-iki ülése. Hírek. Sxerkesstői űxenetek, - Hirdetések.

Nagyszabású dolgok. Két napig foglalkoztatták országos szövetségünk intéző férfiait, az elnökség és az orsz. választmány tagjait intézményünk ügyes-bajos és egyéb dolgai. E két napon át tartó tárgyalások alatt merűltek fel olyan dolgok is, a melyek lélekernelők, de láttunk olyanokat is, a melyek bizony eléggé lesújtok. Az előbbiek kőzűl kimagaslanak a minta-alapszabályok és a minta-szolgálati szabályok, melyek nek fáradságos megalkotása és • kőzrebocsájtása által az elnökség és az országos választmány a szó szeros értelmében feladatának magaslatára emelkedett. Módjában van tehát ezentúl az országos szővetségnek, hogy bárkinek, a ki hozzá fordúl, legyen az egyes ember vagy testűlet, megadja azonnal a szabályzatok megküldése által a kellő és legkőrűlményesebb útbaigazitásokat arra nézve, hogy micsoda alapelvek mellett alkossa meg a maga lételét s milyen irányzatokbanterjessze és fejlessze ~:: életműkődését. _ De fontose szabályzatoknak feladata még azért is. mert nem· csekély tényezőjévé fog válni az egyes testúleteknek, mint az intézmény alkatelemeinek s .ö.::3.:a magának intézményüknek egységessé tételére, .'! 70.i az által fog megvalósúlni, hogy az alakuló :e,,:áletek recipiálva a szabályzatokat és csak saját -;-e-::iális helyi viszonyaik parancsolta módosításokat :e-.-e. illetve kihagyásokat eszközölve azokon, a leg:::'J vonásokban teljesen egybevágó elvek szer.int e~
De az alapszabályok és szolgálati-szabályzat mintáinak megalkotásánál aligha tévedünk ha kimondjuk, még nagyobb fontosságú és horderejű dolgot cselekedett az elnökség akkor, midőn az országos tűzrendészeti törvényjavas1atra pályadíjat tűzött ki. Az eszme nem új, a mennyiben annak megvalósítását érdemes alelnökünk, Dr. Óváry Ferencz, már régóta sürgeti. Ideje volt csakugyan, hogy végre maga az országos szövetség, mint ilyen felkarolja azt. A dolog annál fontosabb, mert egyértelmű hazánk tűzrendészeti viszonyainak egységes, törvényhozási intézkedés, országos törvény által leendő végleges rendezésével. Azok a bajok, melyek bennünket műkődésiinkben folyton akadályoznak, a melyek meghiusitják, hogy hazánk tűzrendészetét olyan fokra fejlesszük, a milyenre azokat nemcsak az eszme iránti önzetlen és őszinte lelkesedéssel megtelt szívünk is óhajtja, de a milyent a haza és polgártársaink jól felfogott érdeke egyenesen megkövetel, azok a bajok már sokszor voltak panaszkedásunk és méltatlankodásunk tárgya csak a legközelebbi múltban is Ezeken a bajokon sem az egyesek, sem a testűletek, sem a vármegyei szövetségek, sem az országos választmány, de még maga az országos szövetség is mint ilyen, segíteni nem képesek. Ezeket a bajokat csak országos tervény orvosolhatja meg, ha az teljes szaktudással s a viszonyok legbehatóbb és legtüzetesebb ismeretével és azonfelül a magasztos czélra, annak megvalósitására igazán és őszintéri irányuló teljes jó akarattal alkotta tik meg. A törvénynek magának, mint ilyennek meg1

TŰZOLTÓ-KO

2

alkotása nem az országos szövetség feladata, tudjuk nagyon jól; az országos szövetség ilyen velleitásokkal nem is bir. Azonban a törvény megalkotására megadni a helyes impulsust, feltárni az alkotáshoz szűkséges adatokat és forrásokat, kimutatni a szabályozandó viszonyokat, directivákat ajánlani a szabályozasck modozataira és formáira és általában megadni a szakbavágó felvilágositásokat minden téren annak az országos faktornak. mely a törvényt elkészíteni és az ország színe elé terjeszteni hivatott; erre az országos tőzo1t6-szövetség a legilletékesebb. Es ezt fogja cselekedni az országos szövetség akkor, midón a pályázat eredményét, apályadíjra érdemesített munkát a magas kormány elé fogja ter_:eszteni s ha nem teszi is vele fölöslegessé a codfikálás munkáját, de azt minden esetre kőnnyíteni és a :e~ejezéshez siettetni fogja. A kitűzőtt pályadíj 200 frt. S bizony ha meg5=':1doljuk s dolgot, különösen azt, hogy egy ily ::agy fontosságú s terjedelemre sem utolsó törvény: avaslat mennyi körültekintö munkát és nem csak ,

ZLONY.

1899. január 3I.

tűzoltói szaktudást, de ezenkí vűl főleg törvényismeretet, jogi képzettséget és a codifikálás titkaiban is némi tájékozottságot igényel, őnkéntelenűl tolúl elménkbe az a kérdés, vajjon a kitűzött díj nem aránytalanul csekély-e a kivánt munkához képest? Dr. Óváry Ferencz alelnőkiinkben a törvényhozói szellem nyilatkozott "meg akkor, mikor pályadíjúl 500 frtot proponált. Vajjon nem vol t-e kár ezt az 500 frtot 200-ra leszállítani ~ Adja az ég, hogya pályázat így is fényes eredménynyel járjon. A mi a két nap alatt elszomorító volt, az voltaképen nem más, mint az, hogy az intézményünk gyökerén rágód6 bajok miatt már maga az orsz. szövetség is leleplezetlenűl keserű panaszokra fakad hívatalosan is Alább közőljük az elnökségi jelentést, mely megdöbbentő keserűséggel van tele s melyet itt ismételni nem akarunk. Az a reménység tartja bennünk a lelket, hogy az országos tűzrendészeti törvény talán majd csak meghozza a mi bajaink orvoslását is.' Hozza is meg minél előbb! r

HIVATALOSRESZ. _-l magyar országos tüzoltó-szövetség elnök-

~égének az 1899. évi január hó i5-én tartott országos választmányi üléshez intézett jelentése az 1898. évben kifBjtett müködéséről. M. T. Orss, Vdlasstmdny l Visszapillantást vetve az 1898. évben kifejtett tevé~;:::1\'Ségünkre, nyugodt öntudattal mondhatjuk, hogy fel:..:atunknak legjobb erőnkhöz képest iparkodtunk minden :::;';'::1tetben megfelelni, és ha mindazt. a mit magunk elé ::..:z:ibk, megval6sítani képesek nem is voltunk, úgy a hiba c.z cnvára nem bennünk keresendő, hanem azokban az ·'~::.~l-an viszonyokban, melyek a közélet minden terén .: :~r~znyomásként nehezednek a szívekre és lelkekre, a me_:::~ a legnemesebb törekvéseket rneghiusítani, a legjobb ::~:::.;:et megbénítani és a vezetésre hivatottakból minden :..:-:-.bi::ziótkiölni képesek. Valóban elszomorító jelenség, hogy egy elsőrendű :-~:::tossággal bíró országos intézmény vezetőinek egy évi :-:-.::'ködéséről szóló jelentése úgyszólván a csüggedés szavá-;::..1 kezdődik, mert félő, hogy ha ezen csüggedés, mely ma :::~~gszerencsére csak körülzárolt határok között mutatko=:~:általánossá válik, kiszámíthatatlan kárára azon ügynek, :-:::::ynek szolgálatába állottunk és melynek fejlesztése, töké.etesbitése egyértelmű az ország életbevágó érdekeinek meg· ~::almazásával. Ismételjük, elszomorító jelenségnek tartjuk magunk :;;. r.e,g\' beszámolónkat nem az öröm, a megelégedettség, ::. s:;;'e;: dicsszavával, hanem a bánat, elégedetlenség, a féls:;;'::r, de sőt a meddőség re kárhoztatott törekvések szavá-;ci: kell kezdenünk, de sajnos, azon kötelesség, mely elénk szabja, hogy a gondjainkra bízott tűzolt6-intézmény állásira] lehetőleg mindenre kiterjedő és a valóságnak meg:::l:::ö jelentést tegyünk, lehetetlenné teszi nekünk azt, hogy 5:~Fítgetéssel vagy az örök igazság elkerülésével önörimasünkat és a szavunkra figyelöket áltassuk, és ez által önön:nagunkat és intézrnényünket oly világításban állítsuk elő

a szernlélőnek, mely alkalmas lehet arra, hogy ideig-óráig . hiú reményekkel kecsegtessen bennünket, de legkevésbl)e--< sem lehet alkalmas arra, hogy a létező bajokat megszüntesse és a mostoha viszonyok által beteggé vált szervezet gyögyuláeát elömczdítsa.. Bármily elszomorítö legyen is tehát, nekünk a létező bajokra rá kel! mutatnunk, mert csak ha azokat fölismertük, ha azokat a maguk mívoltában előttünk látjuk, leszünk képesítve arra, hogy azok elhárításáról gondoskodjunk is. Már múlt évi jelentésünkben reá mutattunk azon nehézségekre, melyekkel az ügyünk támogatására első sorban hivatott kormánynál lépten-nyomon találkoztunk, s melyeket elhárítani minden törekvésünk mellett sem sikerüIt. Sajnos, az akkor ecsetelt viszonyokban a lefolyt évben nemcsak javulás nem állott be, hanem az állapotok határozottan rosszabbodtak. A múltban tett igéretek feledésbe mentek, a kilátásba helyezett törvényhozási intézkedések elmaradtak, a személyekben és felfogásban előállott változások helyzetünkön nemcsak nem javítottak, hanem annak kiszámíthatatlan kárt is okoztak, életbevág6 ügyekben tett elöterjesztéseink visszautasíttattak, vagy legalább is figyelembe nem vétettek, országos érvényű rendelkezések félremagyaráztattak, korábbi kormányrendeletek végre nem hajtattak. egysz6val minden megtörtént arra, hogy a tűzoltó-intézmény hosszú fáradságos küzdelemmel kivívott helyzete alapjában megrendíttessék, de egyetlen egy lépés sern tétetett arra, hogy az ország érdekében kifejtett . önzetlen tevékenységünk a legelemibb méltánylásban is részesült volna .. Azon tudat, hogy az itt ecsetelt szomorú állapotok nem annyira. az egyesek mulasztásának vagy hibájának. hanem azoknak az átkos viszonyoknak róhatók föl, melyek a közszellem éveken át való hanyatlásának folyományaként az elmúlt évben különösen a politikai, de egyébként általában minden téren szükségszerüen előállottak, épenséggel nem lehet vígasztal6 reánk, de sőt inkább aggodalomba ejthet bennünket, mert attól lehet tar'
_.::.~ _..=.-:- 2 I TÚZO LTÓ-KÖZLÓNY. .._----==-~--==="============= -=--=------==-----= --'--

"," -

~

I

\

I

(

-----=---=-.~=::_::_::..__,_____=_--.::=-.

._=-- -=- -

Cc=:-

o=-'

.-==--"=---=-

--

.

--=----=----=_

=

3 ----=-

Lehetetlen, hogy azon ügy, melyért hazánk legjobbjai L-=;;.-:e".e::::-:::~ ;:;'.-,:;keres megjavításával odáig juthatunk, szálltak síkra a lefolyt 30 év alatt, s melynek föllendűlése -.<''0' az e:e:~e:: - tJLalat ismét kezünkbe vehessük és az a nemzet életbevágó érdekeivel a legszervesebb kapcsolat. eve.c =_:::';;Z:iSi:: helyrehozandók, megkezdhessük ismét a ~:.::::.:::: a hol azt elhagyni, félbeszakítani soha sem ban áll, épp akkor bukjék el, a midőn már oly közel voltunk ahhoz, hogy megvalósítva lássuk az elénk tűzött föl:--: T'~::' szabad. <. adatok nagy részét. ~e:n .ehet föladatunk, hogy a politikai téren mutatLehetetlen, hogy azon eredmények, melyeket kitartó !.:.:: ~ es ~étsegtelenül csak az ország, a nemzet kárára munkásság árán elértünk, máról holnapra füstbe menjenek. sz : <;:::..:: v.sz :J:1yokat tovább is ecseteljük, hisz ismeri azoAz a nagy erkölcsi erő, mely képes volt a hurnanis"'::':. e:-z; aZ·JK nyomását mindenki, érezte bizonyára maga mus zászlaja alatt százezer önzetlen férfiút összetoborzani, ::.:-=:'~;:·ik or rnány is, mely éppen 'ezen nyomásnak folytán, képes lesz egyúttal arra is, hogy az elébe tornyosuló aka:e..;.:~.::-:. k éptelenrié vált arra, hogy mélyrehatóbb törvénydályokat lekűzdje. De ám hogy így legyen, szükséges, hogy :: :.=": ::-:tézkedésekkel álljon elő a tűzrendészet terén. az arra hivatottak kivétel nélkül síkra szálljanak. VilágoDe ha már az igért törvényhozási intézkedések a sitsuk föl az elméket az igazság megdönthetetlen érveivel, >: ~ :-::::::e:-:yek kényszerítő nyomása folytán el is maradtak, ::---=. :: vábbá a fennálló bizonytalan viszonyok folytán lehenyerjük meg ügyünknek ellenségeinket a szeretet melegével, ápoljuk egymás közt az összetartozandóság érzetet, :e:: :::::-:é vált is a tűzrendészeti . korrnányrendeletben foglalt győzzük meg a kételkedőket önzetlen, önfeláldozó munkálc ::::::ez': rendelkezések végrehajtásának szorgalmazása és kedásunk erejével, de ám ha mindez sikerre nem vezet, ne :': :-~,:-=:-;;e, és ha végűl a magas kormány az adott helyriadjunk vissza a legerősebb harcztól sem, mert ez a harcz :e::-e:: tartózkodott minden oly lépéstől, mely a tűzrendéügyünk re nézve nem a bukást, hanem a diadalt fogja elóbb;;'::::: terén bármi tekintetben gyökeres változások létesítéutóbb eredményezni. Az igaz ügy soha meg nem halhat, ,,:::-e és így nagyobb rázkódások előidézésére alkalmas lett mert az minden akadályon áttörve örökéletre támad. : .r.a. - ezt a fennforgó állapotok latolása után értjük; Ezek előrebocsátása után áttérve az elnökségnek a :'e azt, hogya mi ma helyes, jó, czélszerű volt, az holnap lefolyt évben kifejtett működésére, van szerencsénk arról a -e::.-:e:en, rossz, czélszerűtlen legyen, a mi ma jogos volt, következőkben beszámolni. =-: :-.:.:nap már jogtalan cselekedetté váljék, a mit ma meg .e:::-:ett tenni a hatósági teendőket nem végezö, teljesen Az 1898. évben az elnökség 4 űlést tartott, melyeken 80 határozatot hozott. ::::::.~á:-: jellegű hadastyán egyletekkel, kérés, sőt tiltakozás e. er.ére, azt holnap már nem szabad megtenni a közhatőEz üléseken a belügyminiszterium felhívására 6 esetben adott az elnökség az ezzel megbízott előadók javaslata sagi functiót végező, közhatósági jogokkal fölruházott, tehát a közhatóságok beavatkozására mindenesetre több jogot és folytán véleményt, mig az egyéb hatóságok, testűletek és magánosok által elöterjesztett s a lefolyt évben különösen ,e;-,etöséget adó tűzoltó-testűletekkel szemben, még akkor 5-::ITl, ha ezen beavatkozást maguk a tűzoltó-testületek kérik nagy számra rúgó esetekben a központi iroda adta meg a szükséges fölvilágosításokat. es alapszabalyaikban biztositott önkormányzati jogaik egy részét maguk ajánlják föl. csakhogy a kitűzött czélhoz Az elnökségi ülések mellett az országos választmány is tartott egy Ízben ülést, melyen 19 határozatot hozott. -,~ze.ebb jussanak, és a mikor azt látjuk, hogy az egész Volt ezeken kívűl még 7 ízben bizottsági ülés, külö: _z:-endészet alapjáúl szolgáló tűzrendészeti kormányrendenösen a mai napon előterjesztendő szabályzatok kidolgo:::jen lefektetett elveket, -- eltekintve attól, hogy azok zása és egyéb fontos ügyek előkészítése czéljából. ~':::grehajtását maga a kormány épenséggel nem szorgal:::-.azza, - akár a szolgálatban levő tűzoltók közhatósági Az ülések ily csekély száma mellett joggal merűlhet föl a fölületes szemlélő előtt azon kérdés, vajjon az elnök':::legét, akár az annyira szükségesnek tartott fegyelmet és ség megszabott föladatának képes volt-e megfelelni és nem-e sok más egyéb üdvös részét illeti, egymásután maga a ma~as kormány tagadja meg, és pedig a nélkül, hogy azokat követett el pótolhatatlan mulasztást akkor, a midön tagjait e.őbb hatályon kívűl helyezte volna, - ezt megérteni nem nem az alapszabályokban előírt számos esetben hívta be ülésekre. :'Jdjuk. Egy mindenesetre világos s ez az, hogy a tűzrendéNem vonjuk kétségbe, hogy ezen aggályok az ülések számát illetőleg jogosan emelhetők, de szerény vélemészet és abban a tűzoltó-intézmény a jelenlegi kormányzatnyünk szerint nem volna egészen igazságos csakis az ülé:::ak legmostohább gyermeke, a melylyel az arra hivatottak sek számából vonni következtetést az elnökség működésére, csak annyiban törődnek, hogy alkalomadtán legszerényebb :::ajtásait is visszautasithassák, de hogy az általa tett sok különösen nem akkor, a midőn ezen elnökség minden ::. szolgálat valamiképen jutalmaztassék, hogy önzetlen, de törekvése oda irányult, hogy a beléje helyezett bizalomnak o. közérdéket annál inkább szolgáló törekvései méltányolmegfelelve, kötelességeinek eleget téve, ügyünk föl virágoztatását előmozdítsa. :assanak, hogy jogos igényei legalább a lehetőséghez képest .;;,:elégittessenek és további működésének lehetősége megIgaz ugyan, hogy korszakot alkotó nagy sikereket vdassék, arra az illetékes tényezők közül senki sem gondol. fölmutatni nem vagyunk képesek, hisz a beszámolónk eleValóban ily nehéz, sivár körülmények között nem jén ecsetelt viszonyok már eleve is kizárják annak lehetőségét, azonban a csendes, maradandó becsű munkálkodásehetne csodálni, nem lehetne megütközni azon, ha intézból részünket kivettük. :::ényünk legjobbjai belefáradva a lehetetlen kűzdelembe, Az elnökség és a központi iroda ügyrendje. a szerszárnyaszegetten, reményt vesztve dőlnének ki egymásután abból a sorból, melyet erőssé, szilárddá eddig is csak az ő . vezeti, egyenruházati, rangjelzési és fölszerelési szabályzat szívükben gyökerező ügyszeretetük, lángoló lelkesedésük és sajtó alá rendezésével és kiadásával járó nagy munka, a minta-alapszabályok, nemkülömben az egységes szolgálati ~jtartó, fáradhatatlan munkálkodásuk tett. szabályzat tervezetek elkészítése mind oly feladat volt, melyDe nem foly tat juk tovább. A kép, melyet hiányos nek czélszerű megoldásával az elnökség alapvető munkát színekkel itt festettünk, elszomorító, csüggesztö, mely minél végzett a czélúl kitűzött egységes fejleszrés érdekében. tovább időzünk mell ette, annál elszomorítóbbá, annál csügzesztöbbé válik. Mindezeknek jótékony hatása nem rögtön, talán még A jövőbe kell vetni piIlantásunkat, a honnan talán nem is a legközelebbi jövőben fog mutatkozni, de bizton hiszszük, hogy a megkezdett úton tovább haladva, jó úton mégis dereng a reménynek egy halvány sugara, mely új haladunk és a máris magunk elé tűzött föladatok egymás. életet, új munkaked vet önthet fáradt, elcsüggedt lelkünkbe, után való megoldásával állandóan kitűzött czélúnkat rszolmely képes kiragadni bennünket abból a dermed ts égből, gáljuk, és nem ugyan roham ban, de lépésről-lépésre annál mely már-már bennünket is elfogott.

1*

------~--~-~-.,....---,..-~

•••. ",...... •••. "I,a;;sIlliil!------I!!!W!!!l!:;;~- ••• \., -~

4

1

1 j

TŰ ZOLTÓ.

biztosabban foglaljuk el azt a tért, melyet intézményünk érdekében elfoglalni legszentebb kötelességünknek tartunk. Ily feladatok a közel jövőben a külömböző igényeknek megfelelő tűzrendészeti szabályrendelet-rninták nak elkészítése, a tűzoltói képesítésnek szabályozása, az egységes ügy. kezelési szabályok nak megteremtése, a mászó- és mentöszerekről szóló nagy szakmunkának kiadása, a szakirodalomnak, nemkülömben a szakképzés fejlesztésére irányuló és bárhonnan jövő törekvésnek minden irányban való tarnogatása, végűl a tüzrendészetnek törvényhozási úton történendő rendezésének tőlünk telhetőleg előmozdítása. Ismerve önönerőinket, bizalommal tekintünk a közel jövő itt részletezett föl adatai elé, s ha talán azokat egytőlegyig az egész vonalon nem is sikerűl megteremteni, úgy az bizonyára nem a mi törekvéseinken fog hajótörést szenvcdni. Áttérve ismét a múlt eseményeire, első sorban kell megemlékeznünk azon örvendetes tényről, hogy legmagasabb védnökünknek, József főherczeg O cs. és k ir. Fenségének IS éven keresztűl számtalan vész közepette viselt tűzoltói sisakja O Fensége legmagasabb engedélyével és az alcsuthi testű let szíves készsége folytán a szövetség tulaj. donába ment áto A drága ereklyét minden idők tűzoltóinak lelkesíté-sére szent jelvényként fogjuk megőrizni. A szövetség tagjainak lelkesítése, további munkálkodásra, kitartásra való buzdítása" lebegett szemeink előtt akkor, midőn József főherczeg O Fenségének, Széchenyi Ödön gróf és Cziráky Béla gróf ő nagyméltóságaiknak az ezred éves nagygyűlésünk alkalmávalleleplezett képeinek jól sikerűlt fénynyomatait a szövetség összes tagtestületeinek megküldöttük, hogy mindenkor maguk előtt látva igaz nagyjaink képét, róluk vegyenek példát az önzetlen tűzoltói müködésben. Szétküldöttük a szervezeti, egyenruházati, rangjelzési és fölszerelési szabályzatot nemcsak a szövetség tagtestűleteinek, hanem a szövetségen kívűl álló összes tűzoltótestűleteknek is. Intézkedtunk arra nézve, hogy ezen szabályzat a nmélt. belügyminiszterium útján az összes közigazgatási hatóságoknak is megküldessék Mindez nagy anyagi áldozatokkal járt, melyet azonban, hiszszük és reméljük, bőven kárpótolni fog az azzal elérendő eredmény is. Hivatalos lapunknak, a Tűzoltó-Köz lönynek, a múlt évi országos választmanyi ülésen éles kritika tárgyá vá tett irányzata beavatkozásunk folytán mindnyájunkat kielégítő változáson ment keresztűl s örömmel konstatáljuk, hogy úgy pontos megjelenésével, valamint szakszerű és pártatlan tartalmával ma már méltó helyet tölt be szakirodalmunkban. Úgy hiszszük, csak kötelességet teljesítünk tehát akkor, midőn a budapesti önkéntes tűzoltó-testületnek, mint a lap kiadójának. önzetlen törekvéseiért ezúttal is köszönetünket és elismerésünket kifejezzük. Nem csekély elismerésünkre tarthat számot e testűlet az országos tűzoltói szaktanfolyamok föntartásáért, nemkülömben azon ténykedéseért is, hogya vidék tűzoltóságainak begyakorlására saját költségén küld kl szakerőket. A múlt évi julius 31-étől augusztus hó 20-ig tartott VII. országos tanfolyam kiváló ereé-nenye bizonyára örömmel töltheti el az ügy minden igaz barátját. E tanfolyam vizsgáira a nmélt. belügyminiszterium ismételten Bulyovszky Aladárt, felügyelő bizottságunk érdemes tagját kűldötte ki miniszteri biztosul, mig a szövetség elnökségét Szabó Gyula előadó képviselte Elismerésre érdemes törekvést fejtett ki még a szakképzés terén a temesvármegyei szövetség, mely aprilis hó 18-ától 24-ig, nemkülömben a veszprémvármegyei szövetség, mely szeptember r o-étöl 25-ig tartott vármegyei szaktanfolyamot. A temesvármegyei tanfolyam vizsgáin szövetségünk elnökségét Scossa Zoltán előadó képviselte, mig a dr. Ováry Ferencz alelnökünk vezetése alatt lefolyt vesz-

KÖZLÖNY.

1899. január

31.

premvármegyei tanfolyamon az elnökség különképviseleté nek szüksége fönn nem forgott, mivel az ott megejtettvizsgák alapján képesí bizonyítványok nem adattak ki A két tanfolyam közűl nagy arányaival különösen aveszprémmegyei tűnt ki, melyen a vármegye községeiből 149tűzoltó nyert megfelelő kiképzést megbecsülhetetlen hasznára intézményünknek. '. . Elismeréssel kell 'adóznunk avasvármegyei szövetségn .k mely a vármegyei tűzoltó testűletek részére külön szaklapot tart fönn, nemkülömben a sopronvármegyei szövetségnek, mely az összes fönnálló tűzrendészeti és szővetségi szabályoknak kiadásával valóban méltánylást érdemlő áldozatot hozott. Mint kiválóan czélszerű újítást keiJ fölemlítenünk a Bognár János váczi tűzoltó és szíjgyártó által készített úJ baltatokkot, mely megérdernelné, hogy minden jó tűzoltó-· testűlet szerelvényei közt helyet foglalhasson. A szövetség támogatására a törvényhozás által évente engedélyezett 2000 forintot a lefolyt évben is fölvettük. Sajnos azonban, hogy ezen anyagi támogatás mellett nélkűlöznünk kellett azt az erkölcsi támogatást, mely nélkül szövetségünk minden törekvése daczára csak félmunkát végezhet. De bízunk a jövőben, mely kell, hogy meghozza termését, mert lehetetlen, hogy a nemzet legfontosabb érdekeit szolgáló intézményünk állandó mellőzésben részesűljön. A szövetség tagtestületeinek száma a lefolyt évben 63-mal szaporodott. E szaporodásból a bács-bcdroghvármegye.i szövetségre r, a zalavártpegyeire 2, a sopron vármegyeire 4, a temesvármegyeire II, a hevesvármegyeiré 37 esik, mig köz vetetlenűl 8 testűlet csatlakozott. A szövetség tagtestűleteinek száma deczember 3 i-eii~ 1185 volt; ezek közűl 979 vármegyei szövetség útján csatlakozott, mig a közvetetlen tagtestűletek száma 206. Az egyes vármegyei szövetségekközűl a bács-bodroghvármegyei ,. 30, a barsvármegyei 19, a budapesti. 22, a fejérvármegyei 57, a hajduvármegyei . IS, a háromszékvármegyei Ir. a hevesvármegyei 116, a mosonvármegyei . 34. a nagy-váradi. 14. a pozsonyvármegyei 57. a sopronvármegyei 183, a temesvármegyei 38, a tolnavármegyei . 23, a torontálvármenyei . 67, a trencsénvármegyei 16, avasvármegyei 118, a veszprémvármegyei 118. a zalavármegyei . 41 testülettel tagja az országos szövetségnek. A győrvármegyei és tátravidéki szövetségek működésüket beszüntették, a liptóvármegyei és az elmúlt évben megalakúltGsongrádvárme-gyei szövetségek még nem működnek, a brassóvármegyei pedig még mindig az alakúlás nehézségeivel kűzd. A mosonvármegyei szövetség, sajnos, ugyancsak oda jutott, hogy feloszoljék, hacsak a deczember havában megválasztott új elnökség nem lesz képes ezen, a múltban nagy érdemeket szerzett szövetség életét megmenteni. A többi vármegye még mindig késik a szövetségek megalakításával s csak Aradból érkezik a tervezés híre. A szolgálati érmekt-e vonatkozólag jelenthetjük, hogy az elmúlt évben engedélyeztetett 805 V -, 465 X- és 351 XV-éves szolgálati érem. A szövetségi iroda rríűködésére nézve tisztelettel jelentjük, hogy 809 ügydarab iktattatott. . E csekélynek látszó szám bizonyára nem képes az iroda tevékenységét' a maga valóságában föltüntetni, mert ö

r

li

1 t

,

I

1

1

i

~,

1899. január 3!.

annak működése nem a számokban, hanem a dolog érdemében juthat csak kifejezésre. Erre nézve különösen ki kell emelnünk egy körülményt s ez az, hogy mióta a k özponti iroda múlt év október havában a Kossuth utczába történt költözése óta valóban központi elhelyezést nyert, mindinkább szaporodik azoknak száma, kik az írásbeliség kerülésével meszsze vidékekről tesznek látogatást az irodában, azért, hogy ott szaki ügyeklen a kellő útbaigazítást és fölvilágosítást megkaphassák. Mindenesetre oly örvendetes jelenség, mely remélhetőleg rnind kiterjedtebben fog követőkre találni. Ezekben előadván a t. Választmánynak jelentésünket, kérjük annak szíves tudomásúl vételét. Kelt Budapesten, a magyar országos tűzoltó-szövetség elnökségének 18gg. évi január hó q-én tartott üléséből.

Dr. Kék Lajos,

Dr. Szily József,

elnök

titkár.

A magyar országos tíízoltó-szövetség 1898, évi zárszámadása. Bevételek: 18g7 évről t. Pénztármaradvány 2. Államsegély 18g8. évre 3· Tagsági díjak, és pedig: aj Közvetetlen tagtestületektől b) Alszövetségben állóktóI : aa) Bácsbodrogvm szöv. útján » » bb) Budapesti » » cc) Fejérvármegyei » » dd) Hárornszékrn. » » ee) Hevesvármegyei » » ff) Pozsónyvárm. gg) Sopron vármegyei » » » hh) Temesvármegyei ,. » hh) Tolna vármegyei » ii) Torontálvárm. » » » kk) Trencsénvárm. » » ll) Vasvármegyei ,. » mm) Veszprémvárm. » » nn) Zalavármegyei 00) Közvetlenül fizetett -1- Takarékpénztári kamat 5· Szakkönyvekért })

i, i

2. 3.

4. 5. 6. 7. S. g. 10.

1 I. 12. 13. 14.

Kimutatás a magyar országos tűzoltó-szövetség pénztára állásáról az 1898. év IV. negyedében. Bevételek: I. Pénzmaradvány a III. évnegyed végén 3842 frt 07 kr. 2. Befolyt tagsági díjak és pedig: a) Közvetetlen tagtestületektől 42 frt b) Alszövetségekben állóktóI : aa) Budapesti szövetség útján 44 frt bb) Hevesvárm.» »152» cc) Pozsonym.» » 2» dd; Trencsénvárm.» » 14» ee) Vasvármegyei » 306 » ff) Veszprémm. » »3I5 frt 875 frt kr. 3 Egyéb bevételek - » 36 » Összesen: 4717 frt 43 kr. 1

Ig59 frt SI kr. 2000 » - »

36 44 Iq 50 Ig0 52 246 72 44 478 18 306 3I7 56 3°

2. 3 4. 5·

g87 frt frt »

6.

» »

7. 8.

» »

»

g.

»

»

Kiadások. : Irodai, ügykezelési, posta- és kézbesítési kiadások . ..... Tisztviselők tiszteletdíja és az irodahelyiség takarítása . .... Kiküldetési díjak és utazási költségek Előadók és felügyelők tiszteletdíja . Lakás bére 18g8. novemb. r-töl 18gg. január 31·ig .. Szervezeti stb szabályzat előállitási költségei . Villamvilágítási berendezési díjak. . Iro,d~helyiség költözködési díja és javítások . Túlfizetett tags. díjak visszafizetése . Pénztármaradvány mint egyenleg

155 frt 50 kr. 370 222

»

4°°

"»

97

»

17°° 79

»

80

»

-

» »

-

»

67 » 80

»

31 » 70 9 » 1650 » g6 -~ ~~_._._-.

»

»

»

»

..

»

Összesen: 47I7 frt 43 kr. Kelt Budapesten, 18g8. évi deczember 3I-én. Dr. Kék Lajos s. k., Tomcsányi 'Béla s. k.,

» »

»

elnök.

»

frt 3°4° frt - kr. 20 » 52 » 39 » 8g » Összesen: 7059 frt g2 kr.

1.

s

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

1

Kiadások: Irodai, ügykezelési, posta- és kézbesítési kiadás. . . Tisztviselői tiszteletdíjak és irodahelyiség-takarítás Irodahelyiség lakbére . Kiküldetési díjak és utazási költségek Előadók és felügyelők tiszteletdíja Szervezeti stb. szabályzat előállítási költségei. Tűz és betörés elleni biztosítási díj . Előfizetés a Statisztikai hiv. kiadványaira és szaklapra . Könyvnyomda és könyvkötő számlája Iroda-hurczolkodási költségek és javítások. . . Villámvilágítási berendezési díjak . Fűtés Túlfizetett ta gs díjak visszatérítése Pénztármaradvány mint egyenleg.

216 frt 43 kr. 1480 388 8g2 4°°

» -

»

»

»

-

»

60

»

»

-

»

17go 23

» »

67 g6

»

16 30

»

-

»

»

80

»

3I 79 5°

»

70 80

»

-

» »

g6

})

9 1650

» » » »

»

»

Osszesen: 7059 frt g2 kr, Kelt Budapesten, 18g8. évi deczember 31·én. Dr. Kék Lajos s. k. Tomesántri Béla s. k., pénztáros.

pénztáros.

A felügyelő bizottság jelentés. (Felolvastatott az orsz. választmány január IS·ild ülésén.)

Tekinte/es orssdgos vdlasztmany l A le.olyt 18g8. évben a m. országos tűzoltó-szövetség .icnztárát és ügykezelését többször s legutoljára a mai rapon megvizsgálván, az alábbi jelentést teszszük. Az ügykezelés az iktató könyvek, levéltári adatok és i uckba tett betekintés útján felülvizsgáltatván, azt teljesen rendben és pontosan vezetettnek találtuk. A szövetség folyó pénztára I8g8. deczember 31-én 7J'J;l frt g2 kr. bevétellel és 5408 frt g6 kr. kiadással záratván le, pénztármaradványként 18gg évre 1650 frt g6 kr. lett áthoz va, mely összegből I500 frt a Pesti Hazai Első takarékpénztár 45.156(1 számu betéti könyvén van elhelyezve és IS0 frt g6 kr. készpénzben a pénztárban megtaláltatott. A szövetség tartalékalapja 18g8. deczember 31-én tett [0.827 frt II krt., rnely összeget a Pesti Hazai első Takarékpénztárban 82565/f, 80.489!c, 9I.607/c, gg.318/c, 23.g28/1 betéti könyvekben van elhelyezve. A sz övetség segélyező alapja I8g8. deczember 31-én 9500 frt érték papi rt és 6107 frt 82 kr. készpénzt tett. Az értékpapirok alábbiakból állanak: D, I06.I73 sz. ezer korona értékű kötvény, D, I06.I74 sz. ezer korona járadék. A, [8.852s z. 100 korona értékű kötvény, 68I3. számú 50 frtos regálekártalanítási kötvény, 7098, 7099, 7100. és 7101 számú roo -IOO frtos regále kártalanítási kötvény, 7898, 7899, 7goo, 14·037, 24·5g1, 2g 026, 2g.027, 2g.028. számú

6

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

[000 -IOOO frtos regále kártalanítási kötvény a megfelelő szelvényekkel, továbbá 2275/1, 4238/1,.9244/1, 2I.683Jl, 34.5I2/1 Pesti Hazai Első takarókpénztári betéti könyvön elhelyezve. A szövetség érempénztára 1898. deczember 31-én 2096 frt 69 kr. bevétellel és 1385 frt 06 kr. kiadással záratván le, pénztár maradékul 1899 évre 7II frt 63 kr. lett átvive, mely folyó pénztári betéti könyvekben van elhelyezve. Az 1899. évre átjött egyenlegek 1899. évi január r-töl kerena-értékben lettek átvezetve.

1899. január 31.

Ezek alapján a pénztárnok részére a felmentvényt megadatni véleményezzük . . ' Végre megjegyezzük, hogy' az értékpapirok és takarékbetéti könyvek a vasszekrény belső rekeszéb en elzárva találtattak, melynek egyik kulcsa, a belső, az elnök, másik kulcsa, a külsö, a pénztárnok által őriztetik. Budapest,

'Bulyovszky

I899.

.Jlladár..

január

I4.

Polcz 'Rezső,

Varga Lárince,

f. b. tag.

f. b. tag.

f. b. tag.

ÁL T ALÁNOS RÉSZ. , első kérdés az orsz. szövetségi Az Elnökség ülése. denekelőtt külön . választandó, Budapest, 1899. január 14.

A január I5-iki orsz. választmányi ülés előkészítése végett az orsz. szövetség elnöksége népes ülést tartott ma délután ~IZ orsz, szövetség irodahelyiségében. Dr. Kék Lajos d. u. 1/24-kor nyitotta meg az ülést, melyen rajta kívűl részt vettek dr. Óváry Ferencz alelnök, dr. S:rily József titkár, Tomcsányi Béla pénztáros, Ecker Sándor, Kálmán Géza, Köhler István, Scossa Zoltán, Seabo Gyula, Vida Pál előadók, továbbá Bulyovs1.ky Aladár, Polte Rezső és Varga Lőrincz felügyelő bizottsági tagok. Mindenekelőtt dr. S:rily József titkár olvasta fel a legutóbbi (decz. 10.) elnökségi ülés jegyzőkönyvét, melyre észrevétel nem tétetett. Ezen jegyzőkönyv hitelesítésére elnök az azon ülésen jelen' volt Scossa Zoltán és S{abó Gyula előadókat kéri fel, miután ez irányban a decz r o-iki ülés feledségből nem intézkedett, kik a hitelesitest nyomban eszközlik is. A mai ülés jegyzőkönyvét pedig elnök indítványára Kálmán Géza és Seabá Gyula előadók fogják eszközölni. Titkár felolvassa ezután dr. Óvá')'- Ferencz alelnöknek az elnökséghez intézett levelét, rnelyben alelnök az elnökség által hozzá édes anyja elhunyta alkalmából küldött részvétiratot köszöni meg. A meleghangú köszönetet az értekezlet tudomásúl veszi. Titkár ezután felolvassa a Sopron vármegyei szővetség feliratát, melyben kijelenti nevezett várm. szövetség, hogy a Heves vármegyei szöve-ségnek az orsz. szöv. tagdíjak 1 frtra leendő lesz állítását indítványozó s a közgyűlésen tárgyalás alá kerülő indítványához csatlakozik. A felíratot az elnökség tudomásúl veszi s kimondja, hogy azt a Heves és Veszprém vármegyei szövetségek hason tárgyú felirataikkal együtt a f. évi országos közgyűlés elé terjesztendi. Tárgyalás alá vétetett ezután a Pozsony: vármegyei szövetség felírata, illetve több irányú indítványa. Titkár felolvassa a felíratot, mely azon kérelemnek ad először is kifejezést, hogy az orsz. szöv. tagdíjak szállíttassanak le a mostani 2 frtról I frtra s aztán azt az állapotot óhajtaná megvalósitandónak, hogyamegyének minden községére vettessék ki lakossága számarányában egy tűzoltói járúlék, melynek minimalis összege meg legyen esetleg határozva; e díjakat aztán szedje be közigazgatási úton a vármegye a községektől, a megye fizesse aztán úgy a vármegyei, mint az országos szövetséget az önkéntes és kötelezett tűzoltóságok helyett, vagy lássa el őket a megfelelő subventióval, ha a dolog ily formában czélszerűbb lenne. Esetleg hajtsa be a megfelelő járúlékokat a korrnány maga a közadók mintájára s ő oszsza ki a megfelelő subventiókat. Kijelenti egyúttal a feJírat azt is, hogy az elnökség kíván atára szóbeli felvilágosításokkal Ecker Sándor előadó, a várm. szövetség titkára fog szolgálni az Elnökségnek. Elnök úgy véli, hogy a kérdés, melyet a felírat tárgyaz, ily formában halmozott és kétfelé választandó. Az

1

tagdíjak leszállítása, ez minmint a mely a Heves vármegyei szövetség indítványa folytán úgy is tárgyaitatni fog. A feJírat többi részét nem tartja elég világosan .pruecisirozottnak; nem érthető elég tisztán, vajjon az kívántatik-e, hogy az illető községek az adópénztárba fizessék az illetékeket, vagy az illető tüzoltó-szövetségek pénztárába. Az utóbbi esetben az ügyvitel annyira komplikálttá és kőltségessé tétetnék úgy a vármegyei szövetségeknél, mint a központban, hogy már ez az egy dolog kivihetetlenné teszi az eszmét ebben az alakban. Ecker Sándor az Elnökség kért ére előterjeszti felvilágosító megjegyzéseit s a Pozsony vármegyei szövetség felíratának, illetve indítványának bővebb megokolásaként kijelenti még, hogy Pozsony vármegyében a tűzrendészet komoly érdekei iránt nemcsak a községek részéről, de ma-_ guk az egyes már létező testületek részéről is oly nagyfokú indolentia tapasztalható, a minő vel a vármegyei szövetség megkűzdeni képtelen, és ha az állapotok tovább is így tartanak, a várm. szövetség részére más nem maradhat, mint a feloszlás. A mi az indítvány érdemét illeti, megjegyzi, hogy a Pozsony vármegyei szövetség csak az eszmét vetette föl; az elnökségtől függ aztán, hogy milyen alakban tartja azt megvalósíthat6nak. A bajokat mindenesetre orvosoini kell, mert a testületek és községek fizetni nem akarnak, a várm. szövetség pedig pénz nélkül nem tehet semmit és el is van határozva, hogy inkább feloszlik, mint hogy tovább is sisiphusi munkát folytasson. Az orsz. szövetség inditványba hozhatna a kormánynál egy' egy átalányösszeget úgy az országos, mint a vármegyei szővetségek részére, mely a közadók módjára beszedendo díjakból lenne a kormány által kiszolgáltatandó évenkint. Megnyugvással veszi egyéb ként, hogy a dolog a Heves vármegyei szövetség indítványával kapcsolatban úgy is tárgyaItatni fog az orsz. közgyűlésen. Elnök megjegyzi, hogy a Heves várm. szövetség az orsz. szöv. tagdijak lesz állítását indítványozta s ha ez elfogadtatik is, a mi valószínű, mert az eszmét maga az elnökség is pártolólag fogja előterjeszteni, alig hihető, hogy ez által a Pozsony vármegyében fennálló s Ecker által ecsetelt állapotok orvosol va lennének. Dr. Óváry Ferencz nem tartja megvalósíthatónak az átalányösszeget, mert az komplikált számításokat és ily módon külön számfejtő hivatalokat tenne szükségess é minden téren, a mi pedig a vele járó költségek miatt is kivihetetlen. Az orsz. szövetségi tagdíjak leszállításának kérdése szerinte már eldöntött dolog, azon tehát vitázni. teljesen fölösleges, mert ebben a kérdésben már hozott az Elnökség határozatot. Azt a bajt, hogy a községek nem segítik az egyes testűleteket s a testűletek meg nem fizetik a tagdíjakat, az orsz. szövetség meg nem orvosolhatja, mert arra mód nincs; erről ha tehet valaki, az csak a várm. szövetség lehet, mely legjobban ismeri a saját megyéjét s a bajokat, rnelyek az működése útjában állanak. Az azonban bizonyos, hogy a megye sokat tehet, ha akar,

o

t•••••••••••••• ~ ••••••••~2&~~S_a.2 •••.•••••••••••••~ ••••••••~K-

r899. január

3 I.

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

mert ott van Veszprém vármegye példája, a hol a községeknek kevés kivétellel mindegyikében van tűzoltóság, akár önkéntes, akár kötelezett, s a díjakat a községek meg is fizetik, - az egyes községekre 20 frt van kiróva, a mi rajtuk minden körülmények között be is vétetik. Ezt csak a vármegye törvényhatósága teheti meg, hogy így legyen, de csak önként; kényszeríteni erre még a kormány sem kényszeríthetné a megyéket azok önkormányzati jogának megsértése nélkül, már pedig igy állván a dolog, ezt a kormány meg nem is teheti Annál kevesebb eredmény volna várható az orsz. szövetség, illetve Elnökség ily czélú lépésétől, a melynek eredménytelensége előre látható. Ecker Sándor beismeri, hogy a most hangzó ellenvetések igen alaposak, s hogy a Pozsony várrn, szövetség által óhajtott állapotokat az orsz. szövetség meg nem valósíthatja, nem is ezt óhajtja a Pozsony várm. szövetség, hanem azt, hogy az orsz. szövetség gyakoroljon hatást a vármegyei hatóságokra, hogy ezek a dolgok létesíttessenek. Dr. Óváry Ferencz hangsúlyozza, hogy ennek nem sok eredménye lenne, de lenne igenis annak, ha ezt a lépést a vármegyei szövetség tenné meg, az kapaczitálná a várm. törvényhatóságot, mert a dolgot csak maga a vármegye teheti meg, más senki, még a kormány sem. Országos törvény valósíthatja csak meg a kívánt állapotokat és nem belügyminiszteri rendelet. Azért a miniszterium csak ebben a törvényben teheti meg, a mit megtehet. Az orsz. szövetségtől csak annyi várható, hogy ezt a kilátásba helyezett országos tűzrendészeti törvény megalkotását sürgeti. Dr. S:rily József a kérdés megvilágítására megjegyzi, hogy a pozsonymegyei állapotok a régi várm. szövetség ideje alatt annyira elromlottak, hogya mostani elnökség a legnagyobb erőfeszítéssel sem képes rendet csinálni, bár minden képzelhető eszközt megpróbál. Külömben az orsz. szöv, tagdíjak leszállítása 2 frtról 1 frtra nem igen fogja azt az eredményt előidézni sehol, de kivált Pozsonymegyében, a mit attól az illető várm. szövetség vár, mert a községek járúléka akkor sem lesz kevesebb. Pozsony várrnegyében a testűletek 9 frtot fizetnek, a miből 2 frt jut az orsz, 7 frt pedig a várm. szövetségnek; s ez a 9 frt akkor :5 meg fog maradni valószinűleg, ha az orsz. szöv. tagdíj .eszállíttatik. Ettől a reformtóI tehát nem várhat sokat a Pozsony várm. szövetség, mert pénze akkor se lesz elég. Belátja szóló, hogy az illető megyei szövetség keserves dilemmában van, mert ha ma 9 frtból 7 frt nem elég, :nég kevésbbé lenne elég ennél kevesebb. Pedig a Pozsony várrn. testűleteket némi részben az is elkedvetleníti az ügy:::.1, hogy nekik többet kell fizetni, mint más megyebeliek::~k Abban viszont egyetért az előtte szólókkal, hogya ::=.:ok csak akkor lesznek orvosolva, ha sem az országos, sem a vármegyei szövetségek nem fognak bajlódni tagsági ::_'akkal, hanem kiveti és beszedi azt a kormány járúlékok ::::nén, s ebből adja majd a megfelelő évi segélyt úgy az ::-5Z. szövetségnek, mint a vármegyeieknek ; de erről orszá~=~ érvényű külön törvény nélkül szó sem lehet. Elnök abban a véleményben van az elhangzottak után, :: :'5:'- határozatot az orsz. szövetség csak a tagsági díjak .esz állítása tekintetében hozhat, s erre nézve a Pozsony ': ar:n szövetség kéreIme egyértelmű a Heves, Veszprém és S = ;::-::)11 várrnegyékével, a mit az Elnökség is pártolni fog. _~ ~:érdés többi részére vonatkozólag az orsz. szövetség csak =.::::yit mondhat, hogy az új országos tűzrendészeti törvény ,,-:~:Jtásakor kellő időben és helyen megteszi mint szakközeg a szükséges közbenjárásokat és informácziókat. A határozat ily, értelemben aztán ki is mondatik. A következő tárgy Til/er Mór és Társa budapesti egyenruha készítő czég kérelme volt, rriely czég azt kéri az orsz. szövetségtől, hogy engedje meg neki »a{ orsedgos ~:i,oltó-s{övetseg s:rállítója« czím használatát. Titkár fel~:-'assa az írásban benyújtott kérelmet.

7

S{abó Gyula a kérést nem véli teljesíthetőnek, mert az országban más hasonló iparos is van s az országos szövetség nem teheti, hogy egyik iparost a többiek felett kitüntessen emezek rovására. Elnök szintén ily véleményben van már azon oknál fogva is, mert a kért czirnnek csak akkor volna értelme, ha az orsz. szövetség, mint ilyen, rendel ne valamikor egyenruhákat. Dr. Óváry Ferencz osztozik az előtte szólók véleményében s megemlíti még, hogy az »udvari szállító « czímnek adományozása rendszerint azon a tényen alapszik, hogy az illető udvari szállitó valóban szállít valamit az udvarnak. A jelen esetben ilyen helyzetben az illető kérelmező ezég nincs az orsz. szövetséggel szemben; de még ha volna is, mi ilyen czímek adományozására akkor sem bírnánk jogosúltsággal. Elnök az elhangzottak alapján kimondja határozatként, hogya kérelmet nem tartja az Elnökség teljesithetőnek. Ezután tárgyalás alá vétetett a petrcvdesi Ö. t-testűlet panas{a. Petrovácz községben több éven keresztűl a tűzrendészeti bírságokból, tűzoltói váltságdíjakból mintegy I2 I9 frt gyül t össze. Ezen összeget a járási főszolga bíró a községi tűzoltói alapba utalta, s ezt a határozatot jóváhagyta az alispán is, s a község átadta ezt az összeget a tűzoltó-egyesűletnek, a mely azt el is használta saját czéljaira. A községi számadások felkerűlvén a miniszteriumba, az most elrendelte, hogy I2I9 frt beszolgáJtatandó az országos alapba, a mely alap t. i. az I879. évi kihágási büntető törvény alapján kirótt büntetéspénzekből áll. A község pedig természetesen most a testűlettől kőveteli vissza a pénzt, már pedig az azt többé visszafizetni nem képes. A testűlet most az orsz. szövetséghez fordúlt támogatásért s felkűldötte tájékozásúl az összes iratokat, melyek ez ügyre vonatkoznak s melyekből az Elnökség teljes informátiót szerezhet magának. Az értekezlet hosszasan tanácskozott az eset fölött s átvizsgálta az összes ügyíratokat s ki lett derítve, hogy a miniszterium intézkedése tévedésen ala púl. Ott van ugyanis a hiba, hogyafőszolgabíró a bírságokat a kihágási törvény és vármegyei tűzrendésseti szabdlyrendelet alapján rótta ki, holott csakis a tüerendesseti szabdlyrendelet alapján kellett volna. A miniszteriumban aztán az illető kimutatásban csak azt látták, hogy az egyes bírságtételeknél a kihágási törvényre történik utalás, a statutum talán meg sincs említve, és természetesen elrendelték az összegnek az országos alapba leendő beszolgáltatását, azzal a gondolattal bizonyára, hogy a kihágási törvény alapján kirótt bírságokhoz a községnek semmi köze nincs. Beható tanácskozás után kimondta aztán az Elnökség,' hogy sürgős feliratot kell intézni abelügyminiszterhez, s ebben a feliratban fel kell tárni a tévedést s azt, hogya főszolgabíró és alispán helyesen jártak el, mert a szóban forgó bírságok tulajdonképen csakis a tűzrend. statutum ! alapján voltak kiróhatók s azok ilyenformán csakis a községet illethetik, nem pedig az országos alapot. Felkérendő tehát a belügyminiszter, hogy a kérdéses rendeletet vonja vissza, mert ellenkező esetben a következmény az lesz, hogya tűzoltó-testűlet, mely az elhasznált 12 I9 frtot viszszafizetni semmi esetre sem tudja, sem pedig azt rajta meg nem veheti, feloszlani lesz kénytelen s többé az soha meg sem alakúIhat, mert a község, melynek utóvégre is meg kell majd fizetni az egész összeget, az ugyan pártolni többé nem fog semmiféle tűzoltó-testűletet s így csak a közérdek szenvedne helyrepótolhatlan károkat. Ezután titkár ismertette Breuer Szilárdnak a mdszo-, bontó- és mentdseerelc czímű szakmunka kinyomatására vonatkozó propositioit, illetve tervezeteit, melyeknek előterjesztésére öt az Elnökség még a nyár folyamán felhívta. A munka, melyet a szerző újabban az új szabályok és újabb

8

'l'

-n ? O t. T Ó - K O Z L

technika figyelembe vételéveI átdolg-ozott. 20 ívnyi terjedelmü, s kinyornatása, ha az egyes gyárosoktól kliséket kölcsön szerezni sikerűl, a mit a szerző remél, 1150.- 1300 frtba kerűl Kimondatott határozatként. hogy az orsz. választmánynak prop-sitiót tesz az Elnökség a munkának 2000 példányban leendő 'kinyomatása iránt. Elnök indítványára még- az is kirnondatik, hogy a munka alakja olyan legyen, mint az orsz, szövetség eddigi kiadványai. s az ábrák feltétlenűl a szöveg közé illesztessenek, azonkívül az egészmű 2 kötetre osztandó fel Titkár felolvassa ezután Schuster Károly brassói főparancsnok levelét. melyben tudatja az Elnökséggel, hogy az orsz. választmány ülésére személyesen jött volna el, de a téli idő s betegsége őt ebben megakadályozták. Propositiokat tesz egyúttal at augusztusi kongressus megtartására vonatkozólag, melyet a brassói testület a saját 25 éves fennállása megjubilálásával óhajtana egybekapcsolni. Az ő tervezetük szerint az összes ünnepélyek augusztus Ig - 23 napjain - tehát 5 napon át lennének megtartandók, vagyis ezek alatt értendők- az országos közgyűlés, a Brassó vármegyei szövetség közgyűlése, a jubiláló testület díszközgyűlése, zászlószentelése és díszgyakorlata. A versenyeket illetőleg az volna az óhajtásuk, hogy azok ne tartassanak meg, mert nekik ahhoz szükséges szereik nincsenek és az ottani testűlet ilyenekhez szokva nincs Beható vita után a brassói testűlet propositiója az időt illetőleg elfogadtatott, egyéb tekintetben azonban kimondja az Elnökség, hogy az országos közgyülés alkalmával mint eddig, úgy most is tartassanak szakfelolvasások is, meg versenyek is. Ily értelmű propositiót fog tenni az Elnökség holnap az orsz. választmány előtt s egyúttal kérni fogja azt is, hogy a szükséges és szokásos költségek és kiadások eszközlésére adjon a választmány az Elnökségnek felhatalmazást, illetve mondja ki, hogy versenydíjak adását feltétlenűl szükségesnek tartja és hogy a díjak kitűzése, valamint a verseny egyéb feltételeinek megállapítása az Elnökségre bízatik. Vid a Pál óhajtandónak tartaná, ha egy bizottság küldetnék ki Brassóba, a ki az ottani testülettel s a városi hatösaggal érintkezésbe lépve, megadná az impulzust arra nézve, hogy az elökészűletek komolyan és kellő időben megkezdődjenek. S:iabó Gyula ezt szintén igen óhajtandónak tartja már azért is, mert nagyon valószínü, hogya brassói testületnek útbaigazitásokra lesz szüksége, hogy tájékozva legyen az iránt, hogy mik a teendők az ily nagyobb szabású összecsoportosulás kellő és szokásos fogadása, ellátása stb. körűl. Dr. ÓJ'áry Ferencz szerint a helyszínén való értekezésre stb. nemcsak a brassói testűletnek, de az Elnökségnek is' szüksége van, hogy megtudhassuk, mire számíthatunk ott a helyszínén s mi az, a miről gondoskodni az Elnökségre marad. Elnök kimondja ezek után határozatként azt is, hogy az orsz. választmány előtt propositió fog tétetni egy szűkebb, 2-3 tagból álló bizottságnak a helyszínére leendő kikűldetése iránt. Tárgyalás alá vétetett ezután Markusovsiky: Bélának kérvénye, melyben nevezett arra kéri fel az országos szövetséget, hogy nyilatkoznék, elismeri e a »Tűzrendészeti Lapok « létjogosúltsdgdt CI) és szükségességét, :;; ha igen, akkor adjon 380 frt évenkénti segélyt a kérvényezőnek, mint a nevezett újság szerkesztöjének, mert ezen összeg nélkül a lap tovább nem existálhat, miután a társszerkesztő Breuer Szilárd megvált a laptól nagymérvű magán elfoglaltsága miatt. Vida Pál azon a véleményen van, hogy a kérdés ketté választandó: a létjogosúltság, és a segélyezés kérdésére. Az első kérdést illetöleg kifejti, hogya Tűzrendészeti

O N Y.

1899. január 3!.

Lapok körérdeket szolgált, tehát létjogosúltságát az elnök~égnek el kell ismernie. A kérdés második része nem oly könnyü, mint azt a kérvényező lapszerkesztő maga hiszi, mert ez a kérdés erősen összefügg a szövetség hívatalos lapjának a Tőzoltó-Közlönynek kérdésével, a mely a közel múltban egy izben már szőnyegen forgott, de arról ismét lek erűlt. Döntés előtt ohajtandónak tartaná, ha a hivatalos lap ügye ismét szőnegre hozatnék, s az értekezlet tagjainak az akkori tárgyalások emlékezetökbe hozatnának, hogy teljesen tájékozva legyen mindenki a kényes kérdés természete felől. Szükséges volna ez azért is, mert úgy emlékszik, hogy a hivatalos lap ügye akkor nem nyert végleges megoldást. ' Dr. S{ily József ismerteti a hívatalos lap késedelmes és nem rendes megjelenése miatt annak idején lefolyt -rríozgalom eredményét. Előadja, hogy az elnökség akkor bizotts<Ígot küldött ki a lap ügyében a budapesti testűlettel való értekezés végett, melynek eredménye az lett, hogy a lapnál a felelős szerkesztő személyében változás állott be, s a lap azóta kifogostalan pontossággal jelenik meg; később. az orsz. választmány múlt évi űlésén felszólalás történt a hívatalos lapban lefolyt éles hangú hírlapi polémia miatt, s bár a Tüzoltó-Közlöny magaviselete sokaknak tetszéséveI találkozott, mind a mellett az orsz. választmány utasítására az elnökség átiratilag felkérte a budapesti testületet, hogy lapjában a személyes élű támadásoknak helyet ne engedjen. Az akkor felszólaló Barabás István proponálta, hogy az orsz szövetség maga adjon ki hívatalos lapot, de ez a dolog, már a temérdek költség miatt is, szóba sem jöhetett, s az elnökség. illetve az orsz. választmány teljesen elégnek tartották azt, hogy a budapesti testűlet az említett átiratra mind er, tekintetben kielégitő választ adott. Az ügy befejeződött azzal a határozattal, hogy az elnökség sem szűkségesnek, sem kivihetőnek nem tartja egy külön hívatalos lap kiadását. A hivatajós lap ügye tehát akkor teljes elintézést nyert. Felolvassa egyúttal az elnökségi és orsz. választmányi ülések jegyzőkönyveinek ide vonatkozó részleteit_ I Vida Pál a nyert felvilágosítások után az ügyet olyforma kérdéssel tartaná az orsz. választmány elé terjesztendőnek, hogy nem tartja-e ez szükségesnek, hogya hívatalos lap dolgában újabb határozat hozassék. Dr. OJ'áry Ferencz nem tartja elegendőnek az ilyen elintézést, mert az elnökségnek kell valarninö álláspontot elfoglalni a kérdésben, s kell valamely irányban határozott propoziciót terjeszteni az orsz. választmány elé. Vida Pál utóvégre, ha szint· kell vallania, kijelenti, hogy a maga részéről némi áldozatoktóI sem riadna vissza, hogya » Tüzrendészeti Lapok. a bukástól megmentessék. A kért 380 frtot azonban mindezek daczára sem tartja megadhatónak, mert ha ez megadatnék, szerinte igen furcsa helyzetbe jutna erkölcsileg az orsz. szövetség. mikor egy tőle teljesen idegen lapnak megadja a teljes szubvencziót, a saját hívatalos lapjának pedig egyáltalán semmit sem ad. Adni azonban okvetlenűl kell valamit, ha egyszer az illető lapnak léltjogosúltságát beismerjük. Elnök megjegyzi közbevetőleg, hogy a kérvényező úgy kéri a 380 frtot, mint minimumot, a mely ha meg nem adatnék, a lap azonnal megszűnne létezni, s többé meg nem is jelennék. Köhler István megjegyzi Vida Pállal szemben, hogy Vida a kérvényezővel azon nagy tévedésbe esik, hogy helytelenűl fogja fel az úgynevezett létjogosúltság kérdését. Hogy valamely lap bír-e létjogosúltsággal, azt egyes· egyedül és kizárólag csak is az illető lap előfizetői dönthetik el, vagyis létjogosúltsággal olyan lap bír, a melynek van annyi előfizetője és egyéb jövedelme, hogy belőle megéL Képtelenségnek tartja először is kimondani azt, hogy mi a "Tűzrendészeti Lapok « létjogosúltságát elismerjük, miután ilyennek kimondására sem az elnökség, sem az orsz. választ-

1

l r8gg.ianuár

1

31.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

9

mány nem illetékes, másodszor pedig nem látja, hogy olvasása előtt megjegyzi titkár, hogy az orsz. választmány abból, ha mi elismernők azt, hogy az illető lapnak létezni tavaly határozatot hozott ugyan, hogya jelentés a meghivóval együtt szétkűldessék, ez azonbankivihetetlen dolog, joga van, hogyan következnék az, hogy mi annak alapnak mert az orsz. választmány ülése január hóban tartandó s kötelességünknek tartsunk szubvencziót adni, "annyit, a menyerre a meghivókat még deczernber elején el kell küldeni, nyit kér, vagy akár ennél kevesebbet is. O már pusztán ezen elvi okokból sem szavaz meg semmiféle szubvencziót. vagyis a szabályok értelmében 30 nappal előbb. Márpedig az évi jelentés az év lezárta előtt nem készíthető el, kivált Scossa Zoltán ellenkező véleményben van Köhler Istvánnal. Szerinte igenis hívatva van kimondani az elnökfigyelembe véve azt is, hogy azt más, mint a januári elnökségi ülés, nem is hitelesítheti s hitelesítés előtt azt ség, illetve az orsz. szövetség a létjogosúltságot, és csak mint az elnökség jelentését, szétküldeni nem lehet. azért lenne a »Tűzr. Lapok e szubvenczionálása esetén ferde a helyzet, mert a saját lapunk nem kerűl semmibe nekünk. Az előterjesztés tudomásul vétele után felolvassa titkár az évi jelentést (lásd a hivatalos részben), melyet az Ennek egyszerű megoldása az, hogy adjunk mindkét lapelnökség elfogad s kimondja, hogy az a holnapi vál. ülés nak egyforma összegű segélyt. A » Tűzr. Lapokv-kal szemelé terjesztessék s a késedelem indokai kifejteesenek. ben mindazonáltal feltétlenűl kikötendőnek tart a legrneszszebb menő garancziákat minden téren, kivált a lap szellemi Elnök ezután előterjeszti, hogya decz. r o-iki elnökségi ülés utasítása értelmében ő megbizatott, hogy állapodjék irányát illetőleg. Dr. ÓVálY Ferencz a kérdést szerfelett megfontolanmeg Szabó Gyula előadó val azon tiszteletdíj összegére dónak tartja, már csak azért is, mert csakugyan ferde nézve, melyet az elnökség nevezett előadónak a szervezési, állapot lenne az, hogy egy oly lapot, mely sokszor túlzó rangjelzési szabályzat, alapszabályés szolgálati szabályzatellenzéki szellemű czikkekkel támadott az elnökségre, sőt minta összeállítása, valamint az ezekhez szükséges összes magára az országos szövetségre és ennek hívatalos lapjára rajzok és ábrák megrajzoltatása körül kifejtett fáradoa » Tűzoltó Közlöny « -re, éppen az országos szövetség maga zásaiért, elvben megszavazott. Szóló abból indulva ki, hogy támogasson, illetve szubvenczionáljon akkor, mikor a saját ,ezen összeg nem annyira tiszteletdíj, rnint inkább kárpótlás azokért a kiadásokért. melyekkel nevezett előadó hivatalos organumának egy árva fillért sem, annak a lap. nak, a mely ha a múltban egyszer esetleg adott is kifogámunkálatai jártak, ki a többek közt nem egy izben kénysokra okot, de manapság nem csak kifogástalan megjelenételen volt Budapestre felutazni s itt napokat eltölteni, ezen sénél, de szakszerű és tanúlságos tartalmánál fogva is felül összeget a Scossa Zoltán előadó által javasolt 300 frt áll minden kifogáson, és azzal a lappal szemben, amely helyett 200 frtban javasolja megállapítani s azt jóváhagyás végett az orsz, választmány elé terjeszteni. most szubvencziót kér, csakis előnyösen állja ki a versenyt Ily körűlrnények közötj bárminemű szubvenczió megadását Dr. Óváry Ferencz hive ugyan annak az elvnek, feltétlenül ellenzi és ellenezni fogja, mert ez majdnem egy' hogy minden munkát jutalmazni kell, de ennek daczára értelmű volna azzal, hogy ezt. a lapot nagyobb előnyben óhajtandónak tartja, hogy jövőre, ha valamit csináitatni részesítse az orsz. szövetség a; saját hívatalos organumánál. akarunk, jöjjön tisztába az elnökség előre, hogy a ki csinál A mi figyelemre méltatható, az csak az, hogya» Tűzr. valamit, ingyen teszi-e azt, vagy nem, s az utóbbi esetben Lapok « szakbavágó czik keket közölt, melyek tanulságosak állapítsa meg az elnökség jó eleve az illető munkálatokért voltak, és ezek véleménye szerint nagyrészt annak a tollából fizetendő összeget, hogy utólagos megszavazások ne fordúlkerűltek ki. a ki többé már nem szerkesztője a lapnak. A janak elő. Jelen esetben, ha már a kérdés fel van vetve ily alakban, feszélyezert dolog volna ellene szavazni, azornmaga részéről azt óhajtandónak tartja, hogy a lap jövőben ban, ohajtandónak tartja, hogy jövőben hasonló helyzetek is hozzon ily czikkeket, s a mennyiben ezt, vagyis más szóval a volt szerkesztő szakirodalmi tevékenységét a kérelő ne fordúljanak. Ha ezentúl hasonló munkálatok lenvényező garantálni képes, volna csak hajlandó némi segélynének szükségesek, tüzzön ki az elnökség pályadíjat. Egyébhez szavazatát adni, de azt is legfeljebb előfizetés alakjában ként az adott esetben hozzájárul ahhoz, hogy Szabó Gyula részére a 200 frt megadassék. :; azt is csak úgy, ha számos egyéb tekintetben a lap el:ugadható garanciiákat nyújt. Ezek a kérdések ma még Dr. Stily József semmiképen sem tartaná ildomostisztázva nincsenek, pedig ezek elengedhetetlen feltételek nak, hogy az elnökség maga szavazzon meg a maga, illetve előadói számára tiszteletdíjakat, e helyett azt indítványozza, dob hoz, hogy az elnökség a kérdés tárgyalásába bele menjen. Ez okok miatt nem tartja annyira megérettnek a dolgot, hogy az elnökség csak propositiót tegyen, s bízza a megsza vazást az orsz. választrnányra. i::gy az elnökség konkrét javaslattal lépjen az országos választmány elé. Indítványozza, hogy az orsz. választmányi A határozat ki is mondatik ily értelemben. .:~~s előtt terjesztessék elő a dolog azzal a megjegyzéssel, Dr. Óváry Ferencz felemlíti, hogy az általános óhaj ;: ~gy az elnökség ma még nem volt abban a helyzetben, ez idő szerint az országos tűzrendészeti törvény megalkotását sürgeti már régibb idő óta, s ennek az óhajnak maga ~)gy bármily irányban, tehát akár a segélynyújtás, akár annak az enökség már nem egy ízben kifejezést is adott. Indít:-:-:egtagadása tekintetében határozott javaslatot tegyen. Ezen indítvány aztán elfogadtatott. ványozza, hogy tüzzön ki az orsz. szövetség egy pályadíjat egy kellő formában megszerkesztő tűzrendészeti törvényA minta-szolgalati szabályzat ügye kerülvén szőnyegre, :::::.F előterjeszti, hogy a kérdéses elaboratumot az elnökség javaslatra indokolással együtt; a kérdés megoldásának siet_. ::::=:1 tagja megkapta: Szólónak utasításúl volt ugyan tetésére mindenesetre nem kis befolyása lenne annak, ha c.::. c.. hogy táblázatos és rovatos mintákat is fűzessen a az orsz. szövetség egy teljesen egész rnunkával, kész tör,~,-=~:yzathoz, miután azonban ezen táblázatok nagy része vényjavaslattal állana elő a kormánynál Tegyen az elnök=-:: --:'.::-::strationalis természetű js tulajdonképen, a nem ség holnap propositiót az orsz. választmánynál, hogy az a '.':~~3. kűlön összeállítandó ügyviteli szabályzat-mintánál most vázolt czélra tüzzön ki 500 frt pályadíjat, s utasítsa : .:': ;.~-;:azok helyesen alkalmaztatni, azért ezeket a tábaz elnökséget a feltételek megállapítására. ~.:'-:: ~:3.t jelen szolgálatiszabályzat·mintánál mellőzte. Elnök helyesli az eszmét, csak a 500 frtot óhajtaná mérsékel ni Ellök azt hifizi, a gyülekezetnek a titkár eljárása ::::-. ,.:::Igása nincs s azt jóváhagyólag tudomásul veszi: Többek hozzászólása után aztán megállapodott az el--:-.'::3.:: pedig a szabályzaton változtatni senki sem kíván s nökség abban, hogy 200 frt pályadíj kitüzése iránt fog ::,=~::'::::ei az ellen nem merül fel, kimondja határozatként, javaslat tétetni. Dr. Stily József felemliti,' hogy Köhler István igéretet .-.:;::y a munkálat a holnapi orsz. választmányi ülés elé ::::-: esztendő elfogadás végett. tett arra nézve, hogy az új szervezési, rangjelzési stb. szabályzatból német nyelvŰ kiadást készíttet a saját költS~;-ra kerülvén az elnökség évi jelentése, annak fel

1**

l

10

T Ű Z O LT Ú - K Oz L O N Y.

ségén. Miután az elnökségtől már többen kértek ily német nyelvű szabályzatot, óhajtana felvilágosítást az iránt, hogy anémet nyelvű kiadás elkészült-e már. Köhler István kijelenti, hogy anémet nyelvű szabályzat már régen kész, s már több esetben küldött szét belőle példányokat. A ki bírni óhajt egyet, fordúljon őhozzá, mindenkor megküldi azonnal a kivánt példányokat. Tudomással vétetik, s ez a körűlmény a hivatalos lapban köztudomásra hozandó. Titkár előterjeszti, hogy a legutóbbi elnökségi ülés Köhler Istvánnak az új rangjelzési szabályzat kinyomatása körűli fáradozásai és kiadásai fejében kárpótlásúl tiszteletdíjat szavazott meg, s az elnököt utasította, hogy annak összegét Köhlerrel egyetértőleg állapítsa meg. Ugyanakkor Köhler kijelenté, hogy tiszteletdíjra igényt nem tart, s mégis most 200 frtos nyugtát adott be ily czímen. Ez összegnek kifizetését épen az okból ellenzi s még azért is, mert ha nem tiszteletdíjat óhajt Köhler, akkor szóló véleménye szerint részleteznie kellett volna, hogy miféle kiadásai voltak. Azonkivűl felvilágosítást óhajtaná nyerni arra nézve is, hogya rangjelzési szabályzat számlája miért tesz ki majd kétszerannyit, mint a menuyit az elnökség e czéli a szánt, illetve előirányozott. A többletet nem hajlandó hiritalványozni, miután nézete szerint Köhler túl ment az elnökség által evégből adott megbízas korlátani Köhler felvilágosításképen előadja, hogy diszteletdíj «-ra nem reflektál most sem. A 200 frt nem is tiszteletdij, hanem csupán némi megtérítése azon összegnek, a melylyel ő ezen ügyletnél saját hibáján kivűl kározodott, s a mit az elnökkel meg is beszélt, de a mit a számlában feltüntetni fölösleges. A nyomda-számla pedig azért rúg nagyobb összegre az előirányzatriál, mert az ábrák több szín használatát igényelték, mint a hogy tervezve volt. A nyomdai munka előirányzata pedig csak egy bizonyos nyomdára vonatkozott, de a munka nem annál a nyomdánál rendeltetett meg; és azonkivül kétszeri nyomás és szedés fordúlt elő, a mennyiben egy külön lenyomat készült az elnökségi tagok részére a tárgyalás előtt, a melyhez a módosítások megtétetvén, újra volt átalakítandó az egész munka. Scossa Zoltán a 200 frtot kiutalványozandónak véli, mert abban a véleményben van, hogya múlt elnökségi ülés átalány-összegként szavazta meg a 200 frtot a Köhler kárai fedezésére. Polte Rezső azt tartja, hogy ha a nyomda-számla ki volt alkudva, akkor az ellen semmit se tehet az elnökség, mert Köhler az elnökség nevében járt el, tehát ki kelJ azt fizetni. Ha azomban nem volt kialkudva, akkor szakértői becsű útján kel! megállapíttatni, hogy mennyit ér. Dr. Óváry Ferencz helyesli az előtte szóló Poltz Rezső véleményét. Ha a saját vagyonáról volna szó, szó nélkül megadná a 200 frtot, s azt hiszi, hogy ugyanezt tenné az értekezlet valamennyi tagja; azonban itt közvagyonról, számos igen szegény testületnek fílléreiböl összegyűlt pénzről van szó, a mivel sokkal skrupuloz usabban kell eljárnunk, s kijelenti épen azért, hogy a 200 forintot nemcsak mint tiszteletdíjat, de mint kártérítést sem szavazza megf még akkor sem, ha azokat Köhler részletezve kimutatná,. mert meg van győződve, hogy azok kellő körűltekintéssel el lettek volna kerűlhetők, s hogy felmerültek , azért Köhler egyedül önmagát okolhatja. Elnök előterjeszti, hogy tudomása szerint Köhler azért szenvedett nagy kárt, mert a vállalkozó, kinek a rajzok és ábrák elkészítését átadta s részére előleget is adott a sajátjából, nem teljesítette a munkát, ugy, hogy Köhler kénytelen volt mással elkészittetni a munk át, s odaveszett az előleg is. Köhler István kijelenti, hogy bár a 200 frttal az ő kám csak részben lenne fedezve, rnindazonáltal látva az értekezlet többségének e kérdésben nyilvánuló nézetét, ő a 200 frtra teljességgel nem reflektál, és számláját visszaö

1899. január 31.

veszi. Megjegyzi, hogy kialkudva csak az ábrákat készitő műintézet munkája volt, ennek számláját ki kell fizetni, s kéri is, hogy erre nézve mondassék ki a kiutalványozás, A nyomda számlájára nézve foganatosítható a Polez Rezső által javasolt eljárás. Elnök kimondja a határozatot, mely szerint Köhler a 200 forintra vonatkozó lemondó nyilatkozata tudomásul vétetik, - a műintézet számlájának összege kiutalványoztatik, - a nyomdai számlára nézve sz.ereztessék megfelelő szakvélemggy s ennek alapján tegye meg az elnökség a további léjiéseket, t. i. vagy fizesse ki a szakértők által megállapitandó összeget, vagy, 'ha a nyomda azt nem fogadná el, helyezze azt birói letétbe. A szakértői megbecslés kieszközlésével Dr. Óváry Ferencz alelnök és Dr. S'{ily józsef titkár bizatnak meg. . Dr. S'{iZy' józsef végül kijelenti, hogy felszólalásában őt nem személyes ellenszenv, hanem egyedül és kizárólag a kör, az intézmény érdeke vezé. elte, s ha esetleg felszólalásának modorát vagy az elnökség, vagy Köhler István, szándéka ellenére sértőnek találta volna, vagy találna, kijelenti, hogy azért ugy az értekezlettől mint ilyentöl, valamin t magától Köhlertől is ünnepélyesen bocsánatot kér. Végül Tomesdnyi Béla pénztáros terjeszti elő jelentését (közöl ve _mai számunk hívatalos rovatában) a pénztár állapotáról, s ezzel kapcsolatban bejelenti azt is, hogy a tartalékalap ez idő szerint 10,827 frt 17 kr. A jelentés minden irányban tudomásúl vétetik s a holnapi orsz, választmányi ülés elé lesz terjesztendő Ezzel al. ülés esti 8 órakur véget ért.

Az orsz. választmány ülése. Budapest, 1899. január IS.

M'a délelőtt tartotta meg az orsz. választmány ez évi rendes ülését a belvárosi előljáróság Il-ik emeleti tanácskozó termében, a melyen jelen voltak: Dr. Kék Lajos elnök, Dr. Gváry Ferencz alelnök, Bul;'ovs'{ky Aladár, Polte Rezső és Varga Lőrincz felügyelő-bizottsági tagok, Dr. Siil;' józsef titkár, Tomesdnyi Béla pénztáros, Ecker Sándor, Kálmán Géza, Kiihler István, Scossa Zoltán, S::;,abóGyula előadók, a vármegyei szövetségek részéről: Bld:LY Imre (Veszprém vrn.) Both György (Pozsony vrn.), Ehrlich Manó (Budapest szföv.), Gödel Károly (Fejér vm), Lukdcs Gyula (Bars vrn.), Simonyi Károly (Heves vrn.) Dr. Kék Lajos 1/211 éJI akor megnyitja az ülést, és mindenekelőtt sajnálk ozását fejezi ki a fölött. hogy 23 vármegyei szövetség közől csak 6 küldötte el képviselojét a mai ülésre, a mit semmi esetre sem vehetünk olyfokú érdeklődésnek. a milyent az ügy természete megkövetelne. Pedig újabb időben állandó panasz tárgyát képezi az, hogy a kormánynál és egyéb illetékes helyen nem részesűl intézményünk abban az elbánásban, a mi joggal megilleti. Vajha ez a mai eset csak véletlenül történtnek volna vehető, a mit annál is inkább óhajt, mert ha magunk nem teszünk meg a saját érdekünk ben minden lehetőt, ha magunk sem tanúsítunk kellő érdeklodést a saját ügyünk iránt, hogy várhatjuk azt, hogya kormány és mások tegyék A mi az elnökség lefolyt évi rnűködését illeti, kéri a választmányt, hogy mentse fel őt arinak részletesebb ismertetésétől, miután a nyom ban felolvasandó irásbeli elnökségi jelentés ugy is elmond mindent. Megnyitja az ülést s az arról felveendő jegyzőkönyv hitelesítésére EIu-lich Manó és Lukács Gyula vál. tagokat kéri föl. Ezek után felkéri az ülést a titkár által felolvasandó évi jelentés meghallgatására: Dr. S'{ily józsef felolvassa ezután a tegnapi elnökségi ülésen hitelesített évi jelentést, mit az ülés tagjai éljenzéssei vesznek tudomásúl. (A jelentést mai szám unk hívatalos részében közöljük.) A napirend következő tárgya a felügyelő-bizottság

L

1899. január

31.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

jelentése volt a pénztárvizsgálat eredményéről s az ügykezelés állapotáról, melyet Bulyovs1ky Aladár, mint a bizottság elnöke olvas föl, (a jelentés közöl ve van mai számunk hivatalos részében); a felolvasás befejezte után bejelenti Bulyovszky, hogya felügyelő-bizottság elnöke, Libits Adolf kir. tanácsos a mai ülésen elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg. Ez utóbbi körűlményt az orsz. választmány sajnálattal veszi tudomásúl. Ehrlich Manó kérdést intéz az iránt, hogya jelentésben említett regale-kötvények hány % -os kamatot gyümölcsöznek. Elnök: 4 % -osat, Dr. Óvá:y Ferencz indítványozza, hogy azt a részét a jelentésnek, melyböl kitűnik, hogy az orsz. szövetség pénzvagyona értékpapirokban és takarékpénztári betéti könyvekben van gyümö!csözőleg elhelyezve, helyeslőleg vev,ye a választmány tudomásúl s mondja ki egyúttal azt is, hogy ez a vagyon kezelési mód jövőre is megmaradjon, a jelentés többi része szintén vétessék tudomásúl a szokásos fenntartások mellett Az indítvány egyhangúlag elfogadtatik. Következett az elnökség által ki dolgozott mintaalapszabályok tárgyalása. Elnök megjegyzi, hogy a dolgozar közöl ve lett a Tűzoltó Közlönyben ; kérdi tehát, kivánja-e az orsz. választmány, hogy újból felolvastassék szakaszonként. Lukács Gyula az alapsza bályok felolvasását nem kivánja, visszatér azonban a felügyelő-bizottsági jelentésre s óhajtandónak tartaná, hogy a pénztárnoki számadások, a melyekan a jelentés alapszik és maga a jelentés is megIsmertessék egész részletességben a választmány tagjaival, mert azokhoz hozzászólni így egyszeri hallásra teljes lehetetlenség és mert erre nézve már különben van is választmanyi határozat, melyet az elnökség betartani köteles. Dr. Gváry Ferencz kéri az elnököt, hogy a Lukács Gyula aggályainak eloszlatása czéljából c Ivastassa fel az összes pénztári számadásokat. Elnök ezt el is rendeli sa pénstdrnok felolvassa azokat. Lukács Gyula nincs abban a helyzetben, hogy a felolyasott számadásokra észrevételeket tegyen, azonban kéri, hogy ezek a számadások a jövőben küldessenek szét már J. val. ülésre szóló meghívókkal együtt legalább a várm. szövetségek részére. Felszólalnia a számadások ellen úgy is hiábavaló volna, mert a választmány ülésein az elnökség tagja i rendesen többségben vannak, mint ma is. Ki kellene rnondani azt is, hogy a várm. szövetségek, a melyek a választmanyi ülésen meg nem jelennek, a jelenvoltak többsege által hozott határozatokat tartoznak elfogadni. Elnök maga .s helyesli, hogy a 'számadások az ülés e;,,';:t közöltessenek a választmány tagjaival s ez lehetőleg meg is fog történni. Azt azonban kimondani teljesen ez éltalan dolog, hogy a jelenlevők határozata a távolleveket kötelezi, mert az annyira magától értetödö dolog, hogy mint külön határozatot ~mondani komikus szinezetű lenne. Annak pedig, hogy a valasLtmány ülésein az elnökség: tagok többségben vannak, egyenesen maguk a várm. szeverségek az okai s ez a körűlmény a vármegyei szövetségek nagy részének nemtörődömségén kívűl legfeljebb az elnökségi tagok kötelességtudásáról tanúskodik. Dr. Súly József megjegyzi, hogy az ülésre szóló még:-:í\'5\-al együtt a számadásokat szétküldeni nem lehet, mert a ::-:eghívók még deczernber hóban szétküldendők, az évi sz arr.adasokat pedig január hó előtt készíteni nem lehet. Ez 0:y \'i:á~os, hogy reá szót vesztegetni is fölösleges. Az azonban kivihetö, hogy a kérdéses számadások 8 nappal az űlés előtt szétküldessenek. Dr Ö)'ávy Ferencz felemlíti, hogy e kérdés fölött az elnckség már tegnap is tanácskozott és belátta, hogy az elr:::k;;ég: jelentést, a mire az orsz. választmány múlt évi határozata vonatkozik, a meghívóval egyidejűleg szét-

II

küldeni lehetetlen dolog. Épp azért azt tartja, hogya mint az elnökségi jelentésre nézve megállapodott az elnökség tegnap, hogy az a lehetőség szerint 8 nappal az ülés előtt küldessék sz ét, ugyanez a direktíva elfogadható a számadások szétkűldésére nézve is, mert a maga részéről is osztozik abban a véleményben, hogy ezek a várm. szővetségekkel az ülést megelőzőleg közöltessenek. Simonyi Károly tiltakozik az ellen hogy a napirendnek egyszer már letárgyalt és határozattal is eldöntött tárgya egyesek ötletéből újra szőnyegre hozassék s esetleg újabb határozattal.ismét eldöntessék. A felügyelő-bizottság jelentését a választmány meghallgatta s miután ahhoz hozzászólni senki sem kivánt, tudornásúl is vette s a felrr entvényt minden irányban megadta. Az elnök által e határozat szabályszerűen ki is hirdettetett E tárgy fölött tehát újra tanácskozást kezdeni és új ra határozni oly veszedelmes praecedenst alkotna, amely feltétlenűl meg akadályozandó. Most a minta-alapszabályok ügye volna napirenden s ime már jó ideje egy befejezett dolog fölött tanácskozik a választmány. Kéri az elnököt, hogy ha már edolog felöl ennyi felszólalást megengedett, vessen véget a további vitatkozásnak azzal, hogy Lukács Gyula indítványát. mint kérelmet vegye tudomásúl az »elnökség « nevében. maga a »választrnány« pedig, vagyis a mai ülés térjen napirendre. Egyébiránt Lukács Gyulának a várm. szövetségek kisebbségben léte miatt hangoztatott aggályait azért sem tartja alaposaknak. mert az elnökség úgy sem szavazna a saját számadásai felett. Elnöle Simonyi felszólalását helyesel ve, kirnondja, hogy tudomásúl veszi az elnökség nevében Lukács Gyulának a számadások szétküldésére vonatkozó kivánságát s a választmány, a kérdés fölött már meghozván határozatát, napirendre tér. Titkár közbevetőleg bejelenti, hogy a mai ülésről való elmaradásukat igazoiták: Putsch Tóbiás, a tátravidéki, Rösch Frigyes, a sopronmegyei, Schuster Károly, a brassómegyei szövetségek elnökei; továbbá Vida Pál és Wagner Manó előadók. Abejelentést tudomásúl veszi a választmány. S1abó Gyula ekkor aztán végre-valahára megkezdhette a napirenden levő tárgynak, a m rita-alapszabályoknak az ismertetését. Kifejti, hogya munka czélja az, hogy legyen az orsz. szövetség birtokában egy minta, a mit a szövetség bárkinek megküld, a ki ilyen ügyben a szövetséghez fordúl. Különösen fontos ez olyan testűleteknél a melyek megalakulni akarnak, a melyekre nézve sokszor valóságos jótétemény, hogy legyen kellő útbaigazításuk. Ha a választmány kivánja, kész a dolgozatot ~-onként felolvasni. Simonyi Károly fleslegesnek tartja a §-onkénti fel· olvasást, mert a kérdéses mintaszabályzatot úgyis olvashatta mindenki a »Tűzoltó-Kőzlöny e-böl. A §-onkénti tárgyalás azért is fölösleges, mert a kérdéses szabályzat úgyis csak mintaként fog szolgálni a testületeknek, amelyből tetszésök szerint kiválogathatják azokat a részeket, a melyek heiyi viszonyaikra reáillenek. míg a többi részt egyszerüen figyelmen kivül hagyhatják. Véleménye szerint épen ezen indoknál fogva nincs oly § a szabályzatban, a melyre azt lehetne mondani, hogy' kihagyandó; legfeljebb bele lehetne venni egyes részeket, ha a választmány tagjai esetleg ilyeneket inditványoznának. A maga részéről elfogadja a mintaalapszabályt egész teljességében, úgy, a mint az az elnökség által kidolgoztatott. Miután Simonyi Károly hevesvármegyei szöv, elnökkel a választmány minden tagja egyetértett, s kifogást vagy módosítást senki sem emelt, elnök a minta-alapszabályt teljes egészében ~gyhangúlag elfogadottnak jelenti ki. Tárgyalás alá kerül most az elnökség által kidolgozott minta szolgálati szabályzat, melynrk czélját és rendeltetését S{abó Gyula előadó ismerteti, valamint a tegnapi elnökségi űléseken történteket s azokat az indokokat, a rnelyek folytán a szabályzathoz fűzni tervezett táblázatok

•

~~~~--~-------------.............••••• 12

TŰ ZOLTÚ-KOZLON

abból később kihagyattak ; kérdi egyúttal, kivánja-ea választmány, hogya szabályzat minden egyes §-át különkülön felolvassa? Lukács Gyula több tekintetben kifogást emel a szabályzat ellen, s mint ilyent, kiemeli többek közt azt is, hogy egyes dolgok, melyek az egyes szakaszokban elszórtan feltalálhatók, egy külön fejezetben együttes czim alatt lettek volna összefoglalandók. Simonyi Károly viszont azt találja kifogásolandónak, hogy a szabályzatban sok olyan dolog van, mely nem tartozik a szolgálati szabályzathoz. hanem részint az alapszabályokba, részint az ügyviteli, részint szervezeti és rangjelzési szabályzat-, részint pedig a taktika körébe való. Ezen részeket a szolgálati szabályzatból kihagyandóknak tartja akként, hogy abban ne mal adjon semmi egyéb, csak a mi a szorosan vett szelgálatra vonatkozik. Ehhezképest természetesen az egész szabályzat általános beosztása is rendszeresebbé tétetnék. Az elnökség több tagjának felszólalása után azonban a választmány figyelembe véve azt, hogya szóbanforgó szolgálati szabályzat épúgy, mint az imént tárgyalt alapszabály is, csak útmutató és csak mintak ént szolgál, a melyet az egyes testületek saját viszonyaikhoz tetszés szerint idorníthatnak, és korántsem kötelező, a szabályzatot általánosságban elfogadja. Ezután a szabályzat §-onkénti felolvasása következett, miután azonban ez igen sok időt vett volna igénybe, később csak azon §-ok olvastattak fel, melyekhez a választmány valamely tagja módositást vagy megjegyzést kivánt tenni. Végül a szabályzat a proponált egyes apróbb, részben stiláris, részben érdemleges módosításokkal együtt részleteiben is elfogadtatott. Elnök fel említi, hogy az orsz. szövetségnek ezidöszerint körül-belöl 1200 tagtestülete van, a melyek mindegyike igényt tart egy-egy példányra úgy az alap, mint a szolgálati szabályzatból. Ezen körülményt a választmány figyelmébe ajánlva kéri annak meghatározását, hogy az elnökség hány példánybannyomassa ki a szabályzatokat. Dr. S!{ily József kivánatosnak tartana, hogya szabályzat ne csak a tagtestűleteknek, hanem az ország valamennyi tűzoltó-testűletének. értve ez alatt nemcsak az önkéntes, hanem a kötelezett tűzoltóságokat is, megküldessék, hogy így az orsz. szövetség müködési köre minél szélesebb alapra kiterjedjen Elnök ellenkező nézetben van; mert az elnökségnek, illetve az orsz. szövetségnek igenis külömbséget kell tenni az egy es testűletek között, a szerint, a mint azok tagjai vagy nem tagjai az orsz. szövetségnek; érezni kell minden tagtestűletnek azt az előnyt, a mi reá abból háramlik, hogy tagja az orsz. szöetségnek; épen ezért abban a véleményben van, hogyaszabályzatokat csak a tagtestűletekkapják meg ingyen. A választmány elnök véleményét teszi magáévá s kimondja, hogy a szabályzatok egy füzetben 2000 példányban kinyomatandók és csupán a tagtestűletek számára küldendők meg. Sim onyi Károly a kérdéssel kapcsolatban kéri azt is kimondani, hogy a vármegyei szövetségek útján küldessenek szét a példányok, nem pedig közvetetlenűl a várm. szövetségek mellözésével, miután általános szabály az, hogy a felsőbb fórumok csak a közvetlen utánnuk következő alantasabb forum útján érintkeznek a legalsó fokúakkal, nem pedig a közbeeső forumok átugrásával. Köhler István ezt csak részben tartja megvalósíthatónak, mert olyan várm. szövetség is, a mely csak papiron létezik s van olyan, a hol elhevernének a nyomtatványok hónapokig. A Sirricnyi indítványát csak oly formában tartja elfogadhatónak, hogy ha kéri valamely várm. szövetség, akkor' a szükséges szám ú példányok oda küldessenek az elnökség által.

I

Y.

1899. január

~

3I.

A határozat, miután ahhoz Simonyi Károly maga js hozzájárúIt, ily értelemben mondatik ki. Tárgyalás alá vétettek most a Heves-, Veszprémés Sopr cn vármegyei szövetségek felíratai az orsz. szöv. 2 frt tagdijnak 1 frtra leendő leszállítása tárgyában, valamint a Pozsony vármegyei szövetségnek e tárgyban be adott kéreIme is. Titkár ismerteti a feliratokat s az elnökségnek a tegnapi ülésben kifejtett álláspontját. Both György kijelenti, hogy a Pozsony várm. szöv, nem indítványként terjeszti elő a dolgot, hanem csak kéri az orsz. szövetséget, hogy hasson oda rninden erejével, hogya dolog megvalósúljon. Lukács Gyula pártolja a Pozsony vmegyei szöv. óhaját s a maga részéről is azt kívánná hogy legyen megszűntetve minden tagsági díj s: a kormány adjon pl. az eddigi 2000 frt helyett 4000 frtot Q;.lorsz. szövetségnek s adjon a vármegyei szövetségnek is annyit, a mennyi nekik szükséges. . Elnök maga is azt tartja a legmegfelelőbb állapotnak, azonban azt hiszi, hogy egyelőre ez csak jámbor óhajtás. Ehrlich Manó szerint a választmány most csak a fölött határozzon, vajjon magáévá teszi-e a tagdíjleszállítást ? a többit bízzuk magukra a megyei szövetségek re s elégedjünk meg az elnökség által a kormányhoz tervezett felirattal. Lukács Gyula meg van győződve, hogy ha a várm. szövetségek re hagyjuk a dolgot, sohasem lesz belőle semmi. Simonyi Károly megjegyzi Lukács Gyulával szemben, hogy az tisztán a várm. szövetségek hibája, mert példa rá Heves vármegye, a hol a községek maguk fizetik vármegyei statutum alapján a járulékokat és pedig minden község kivétel nélkűl. Bláry Imre felemlíti Veszprém vármegyét, a hol a Simonyi Károly által említett dolgok már szintén meg vannak valósítva. Elnök megjegyzi, hogya mit Heves- és ~szprém vármegyék ben ki lehetett vinni, azt ki lehet a többi vármegyékben is. Erre külömben az elnökség rá fog mutatni a készítendő feliratban. . Az elnökség álláspontját az orsz. választmány magáévá teszi. Az 1899. évi Brassóban megtartandó orsz. közgyűlésre vonatkozólag ismerteti titkár a tegnapi eIn. ülésen kifejtetteket s az e tárgyban hozott határozatot, melyet a választmány hosszabb vita nélkűl magáévá tesz s a helyszínén személyes tapasztalatok szerzése, esetleges útbaigazítások megadása s az előkészűletek kellő terjedelmű s a cz élnak megfelelő megindítása végett megbízza Elnököt, Polt; Rezsőt és Scossa Zoltánt, hogy e czélból a szükséghez mérten esetleg többször is Brassóba utazzanak s az ottani testűlet vezetőivel, valamint a helyi hatóság vezérembereivel is érintkezésbe lépjenek. A Breuerféle »más{ó- és mentősserek « czimű munka kiadására vonatkozólag a választmány az elnökség tegnapi határozatát teljesen magáévá teszi. Aztán a Szabó Gyulának megszavazni javasolt 200 frtot az elnökség propositiója érdekében vita n élkűl megszavazza. Az utolsó tárgy Markusovssky: Bélának kérvénye volt, a Tűzrendészeti Lapoknak 380 frttal való subvenczionálása tárgyában. Titkár előterjeszti, hogy az elnökség a tegnapi ülésen e tárgyban még állást nem foglalhatott az idő rövidsége miatt, abban tehát az orsz. választmány tetszése szerint határoz a mostani eszmecsere alapján. Lukács Gyula tudni óhajtaná, hogy mért volt rövid az idő az elnökségnek. Titkár előadja, hogy a kérvény csak az ülés előtti este adatott be a központi irodában, és így azt előkészíteni fizikai lehetetlenség volt.

.;

.

~.

"

,.~

1

TOZ OLTO-

1899. január 31.

KO ZLO NY. mert az illető lapszerkesztő csak mint közönség lehet jelen, tehát vele a választmány nyilt ülésben nem tárgyalhat. Polte Rezső készséggel elismeri, hogya kérdéses lap sokszor szakszerű és tartalmas dolgozatokat közölt, s mint a szaktudás tényezőjét csak örömmel veszi, ha a lap tovább is úgy működik e téren, mint eddig. Egyetért azomban teljesen az elnök és alelnök által kifejtettekkel, ép azért azt inditványozza, bízza meg az orsz. választmány az elnökséget, hogy az illető lappal érintkezésbe lépve állapodjon meg a segélyezés feltételeire és mérvére nézve, s határozzon a fölött az ügy rendes tárgyalása alapján. Poltz indítványa egyhangúlag el is fogadtatik. Az ülés utolsó tárgya a dr. Öváry Ferencz inditványa folytán kitűzendő 200 frt pályadíj volt a tűzrendészeti törvén yj avasla tra. Titkár ismerteti a tegnapi elnökségi ülés határozatát, a mit a választmány teljesen magáévá tesz Poltz Rezső a pályamunka benyújtására határidőül r899. szeptember r-jét óhajtaná kitűzni, Elnök ezt korainak tartja, és azért is óhajtana hoszszabb terminust, hogy ez az év tulságosan ne legyen megterhelve, mert figyelembe kell venni az ez évben készített többféle kiadványokat is, melyek elég súlyos terhet rónak a szövetség pénztárára Epen ez okból inkább óhajtaná r899. deczember 31·ét. Dr. Óváry Ferencz nem kifogásolja a deczember 3r·ét, bár ha a Poltz által javasolt határidő tűzetik is ki, a birálat ugy sem készűl el azonnal, s ígyapályadíj is alig adható ki r899-ben. Dr. Srlly józsef rövidnek tartja az időt szeptember r-ig, s már ez okból is megfelelőbbnek hiszi a későbbi terminust. V égűl elnök propositiója fogadtatik el. Ezzel az ülés véget ért délután 3/4 2 órn kor.

Ehrlich Manó azt hiszi, hogy miután az elnökség abban a véleményben van, hogya lap fennállása okvetlenűl szükséges, ennélfogva a 38u frt megadandó. A maga részéről megszavazza azt minden további vita nélkűl. Dr. Óváry Ferencz hangsúlyozza Ehrlich Manóval szemben, hogya kérdés nem oly egys-erű, mint első pillanatra látszik. A szövetségnek van egy hivatalos lapja, mely nem kap semmi subvencziót, és ha T. Li-nak adunk, akkor abba a furcsa helyzetbe jutunk, hogy a subvencziót nem a saját lapunknak, hanem egy tőlünk idegen lapnak adjuk; sőt nemcsak idegen, hanem irántunk sokszor ellenséges indulatú lapnak. De még ha azt mondjuk is, hogy segítjük az illető lapot, akkor meg kell gondolnunk a formát a miben a segélyezés történhetik : megadjuk-e a 380 frtot mint ilyent, vagy pedig pl. bizonyos számú lappéldányokra előfizet az orsz. szövetség esetleg a szegényebb viszonyok között lévő tagtestűletek részére. Az utóbbi mód esetleg talán lehetséges volna, kellő feltételek mellett, melyek okvétlenül ki volnának kötendök, az előbbi, a nyílt segélyezés semmi körűlmények között. Egyébiránt tisztába kellene jönnünk arra nézve is, hogy miért kellene éppen 380 frt, nem volna elég talán egy kissé szerényebb összeg is, és vajjon azok a feltételek, melyeket szóló kikötendőnek tart, betarthatók-e az illető lap szerkesztője által? Ezek mind oly kérdések, a melyek tisztába hozandók, mielőtt bármiféle subvenczió fölött in merito határozna az orsz. szövetség. Elnök helyesli előtte sz óló nézetét annál is inkább, mert ma még ha a segélyezés feltételeire nézve megállapodnánk is, nem tudjuk, vajjon' elfogadja-e azokat az illető lap maga? Lukács Gyula inditványozza, hogy kérdezze meg a választ~ány a szerkesztőt magát, ki úgy is jelen van, most mindjárt. Elnök kijelenti, hogy ezt nyilt űlésb-:n nem teheti,

HÍR E K. Előfizetési felhívás. A "Tűzolto-Közlöny" a mai számmal fennállásának huszonegyedik esztendejébe lép. Ez nagyon sokat megmagyaráz, és egyuttal felment bennünket attól is, hogy nagyhangú ajánlgatásokkal lépjünk t. Olvasóink elé. Programmunk ma is az, a mi huszonegy évvel ezelőtt volt. Ennek megvalósítására törekszünk ezután is lankadatlanul, ezt tüzzük magunk elé ma is, huszonegyedig évfolyamunk megkezdésekor. A magasabb fokú szaktudás fejlesztése és az együvé tartozás tudatának és érzésének felélesztése és fokozása lesz feladatunk a jövőben is. Tartalmas es kimerítő' tudósításokat fogunk közölni a testületek beléletéről és annak mozzanatairól, nemkülömben az országos szövetség és segélyző szövetség munkálkodásairól is, ~ azonkivűl kiváló gondot fordítandunk szakbavágó czikkeink és újdonságaink rovatára is. Lapunk az "Országos- TűzoltóSzövetség" hivatalos értesítője. Ez, és az eddig megfutott két évtizedes múlt elég ajánló levél a "Tűzoltó-Közlöny" számára. . A "Tűzoltó-Közlöny" előfizetési árai a régiek. Tehát külömbség nélkül helyben, úgy mint vidékre: Egész évre Fél

"

2 frt 40 kr. 1 "

20

"

A magyar országos-tűzoltó-szövetség kötelékébe tartozó testűletek illetve tűzoltóságok részére egy példány ingyen, mint tagsági illetmény, küldetik meg. E példányon kivül ezen tagtestűletek vagy ilyeneknek tagjai részére minden további példány:

Egész évre csak Egyes példány ára

1 frt 20 kr. "

20

"

I

Az előfizetési és egyéb pénzek postautalványnyal a lap kiadóhivatalához Vámház-köl'-út 9.) küldendők. Kiváló tisztelettel

leqczélszerühhen (Budapest,

IX.,

Budapest, 1899. januá!' hó,

A budapesti önkéntes tűzoltó-testület, a "Tűzoltó Közlöny' kiadó-tulajdonosa.

Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter jóváhagyási záradékkal látta el újabban a duna-bogdányi önkéntes tíiroltó-egylet alapszabályait 122,458/r898. sz. alatt, és a felső-bagodz iinkentes tűr.oltó·egylet alapszabályait 132,781/1898. sz. alatt. - A budapesti szövetség f. hó 8-án este 8 órakor tartotta rendes, illetve ezúttal tisttújító parancsnoki ülését, a hív. tűzoltóság közp. laktanyájában. A gyűlésen összesen r 1 tagtestűlet volt képviselve. Elnök dr. Stily józsef volt, a ki megnyitva az űlést, üdvözölte a megjelent testűletek képviselőit, s kiemelte, hogy eredményes munka mint eddig csak akkor volt, úgy ezután is csak akkor lesz felmutatható, ha a tagtestűletek szorosan összetartanak, s ha az összetartás nem csak akkor nyilvánúl, midőn más testűletek bánatában, hanem akkor is, midőn örömében részt kell venni. Felhívta azután figyelmét az egybegyülteknek a mai űlésre, a melyen a tisztújítás is meg lesz ejtendő, s ez által a már régebben üre sedésben lévő elnöki tisztség is be lesz töltendő, s kéri a megjelenteket, hogy ezen nagy horderejű feladatokat mindenféle melléktekintetek félretételéveI egyedűl csak a fontos czélt tartva szemük előtt, teljesítsék. jelentést tesz azután a Szidanitssíremlék ügyéről, melyszerint a sírémlék elkészűlt, az Ö vezetése alatt egy

T Ű ZOL T

It I II

o . K o Z L o N~Y~.===========I8~9~9.~j=an=u=ár=3~I=.

bizottság megtekinté. s teljes megelégedéssel el is fogadta; az ünnepélyes felavatást czélszerübbnek mutatkozott elhalasztuni tavaszra, s most halottak ünnepén, a mikor a budapesti testület corporative meglátogatta a sírt, a szövetség részéről csak koszorú tétetett arra. A síremlék 350 írtba került, mely összeget, valamint 12 frt koszorú, 5 frt bérkocsi, s 2 frt egyéb költséget levonva a begyült 375 frtból, a maradvány 6 frt. A jelentést tudomásul vették. A titkár jelen! ése a szövetség legközelebb lefolyt 4 évéről felol vasottnak vétetett, s az ellen, illetve azzal kapcsolatban semmi észrevétel nem merült fel. Tudomásul vették azután a számvizsgáló-bizottság jelentését is, mely arról tanúskodott. hogy a pénztár minden tekintetben rendben van, valamint a pénztárnek jelentését. mely szerint a pénztári maradvány az 18g8. év végén 634 frt SI kr, s egy úttal Ehrltcli Manó pénztarnoknak a felmentvény minden . iránybani megadásán kívülodaadó fáradozásaért jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak. Majd a költségvetést állapították meg I899-re, a mely az 1898. évről megmaradt pénzösszeggel 634 Irt SI krral együtt 916 frt SI kr. bevételt és 249 frt kiadást tüntet fel, vagyis 1899. év végével a pénztármaradvány 667 frt SI kr. lesz. A tisztújításra kerülvén a sor, megválasztattak elnökké dr. Stily József, alelnökké Ehrlich Manó, titkárrá Markusovseki- Béla, pénztáruokká Hérmán Ödön, elnökségi tagokká Allt Lajos, Deák Ferencz, Müller József, Ruh Géza, Srilvay Antal, Wopalettky Károly. Számvizsgálókká Allt Lajos és Sti1vay Antal. A bőjti felolvasásokra vonatkozólag a tavalyi rendszer tartatik fenn az idén is, vagyis a budapesti testület vasárnap dél~t~ni elméleti előadásait fogják látogatni a tagtestületek tagjai, amely czélból a budapesti testület minden szövetségi tagtestületnek meg fogja küldeni havi szolgálati beosztását. Végül kimondatott, hogy az országos választmány január ry-iki ülésen a budapesti szövetséget Ehrlicb Manó alelnök, esetleg ennek akadályoztatása esetén Markusoussky: Béla titkár fogja képviselni, kiknek egyúttal utasitásúl adatott, hogy a Heves- és Veszprém vármegyei szövetségeknek az orsz. szövetségi tagdíjak 1 frtra leendő leszállítása iránt tárgyalás alá kerülő előterjesztései mellett pártolólag foglaljanak állást. - Tílzesetek statisztikája. A tüzesetek száma Magyarország egész területén november hónapban 1223 volt; vagyis a múlt hónapihoz képest atüzesetek száma némi emelkedést mutat. (Múlt havi számunkban egy sajtóhibát kell ehelyütt kiigazítanunk, a mennyiben hasonló czímü közleményünk nem a november havi, hanem az október havi tŰzeseteket tárgyalja. "November. sajtóhiba » Októberhelyett). Legtöbb tüzeset fordúlt elő Krassó-Szörény vármegyében számszerint 101, mindjárt utána következik Torontál vármegye 54, azután Biharmegye SI, Háromszék vármegye 47, Temes vármegye 35, Szabolcs vármegye 33, Nyitra vármegye 32, Bács-Bodrog vármegye 31, Zala és Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún vármegyék 2g-29, Gömör, Arad, Hunyad és Vasmegyék 27-27, Zemplén és Szatmár vármegyék 25-25, Alsó-Fehér és Trencsén vármegyék 23-23, Somogy és Szeben vármegyék 22-22, Pozsony, Máramaros és Kolozs vármegyék 21 - 2 1 tűzesettel stb. Egy-egy tüzeset fordúlt elő: Baja, Béla-Banya, Debreczen, Győr, Nagy-Várad, Selmecz, Sopron, Uj vidék és Zombor városokban -Leg több község szenvedett a krassó-szörényvármegyei 101 tüzesetWI, szám szerint 75, a torontálvármegyei 54 tüzesettől 40, . a bíharvármegyei SI tüzesettől 46, a háromszékvármegyei 47 tüzesettől 37, a temesvármegyei 35 tűzesettől 27, a szabolcsvármegyei 33 tüzesettől 22, a nyitravármegyei 32 tűzesettől 30, a bács bodrogvármegyei 31 tűzesettől 23, a zalavármegyei 2g tűzesettől 25, a pest-pilis-solt-kis-kúnvármegyei 29 tüzesettől 24, a gyömörvármegyei 27 tüzesettől 24, az aradvármegyei 27 tüzesettől 24, a hunyadvármegyei 27 tűzesettől 25, a vasmegyei 27 tűzesettől 25, a zemplén-

vármegyei 25 tűzesettől 21, a trencsénvármegyei 23 tűzesettöl 22, a somo.gyvármegyei 22 tűzesettöl2 1 község. Öss cesen . 1001 azon községek száma, melyek között a 1223 tűzeset megoszlik. A tűz oka gyanánt kétségtelenül bebizonyitva volt: gyujtogatás 143, öngyujtás 2. villámcsapás 1, gyermekek játéka vagy pajkossága gyufával 70, világító szerekkel való gondatlan bánásmód 18, egyéb hanyagság vagy gondatlanság 155 esetben; vélelrneztetett ok gyanánt a gyujtogatás 388, öngyujtás 4, gyermekek játéka vagy pajkossága gyufával 41, világitó szerekkel való gondatlan bánás 6, egyéb hanyagság vagy gondatlanság 138 esetben; a tűz oka ismeretlen maradt 257 esetben. E tűzvészek alkalmával halálos sérülést szenvedett 4, nem halálos sérülést 7 ember. A kárvaliottak összes száma 1945, az okozott károk összes értéke 761,627 frt; 10 község van olyan, melyben . 10,000 frtnál nagyobb kárt okozó tüzeset fordúlt elő, a kárusúltak között 4 van olyan, a ki egymaga TO,OO frtnál több kárt szenvedett. Azon községek, melyekben 10,000 frtnál nagyobb kárt okozó tűzesetek fordúltak elő a következők: - Palocsa, Gyúrkó-pta, Sarcsmegyefnovernber 2.; elégett 10,000 frt értékügazdasági épűlet, takarmány, szalma; károsúlt 2 ember; a tűz oxa valószínűleg gyútogatás); --'-- Fetso-Derna, Biharmegye (november 20.; elégett 10,160 frt értékű asphaItgyári épűlet, gyári felszerelések; károsúlt 1 ember; a tűz oka hanyagság); - Dengeleg, Szatmármegye (november 1.; elégett 1I,I88 frt értékű gőzmalom,szemesgabona, gyári felszerelések, ipari eszközök stb.; károsúlt 1 ember; a tűz oka ismeretlen); - Okolicsno, Liptómegye (november 3.; elégett II,720 frt értékű lakóház, gazdasági épűlet, gabona asztagban. takarmány, szalma, gazdasági eszközök, fakészlet stb.; károsúlt 2 ember; a tűz oka valószinűleg gyújtogatás); --: Kis-Kostély: Krassó-Szörényrnegye (november 25.; elégett 11,800 frt értékű gőzmalom, károsúlt 2 ember; a tűz oka ismeretlen) ; -- Pohorella, Gömörmegye (november 7.; elégett 12,219 frt értékű lakóház, középűlet, gazdasági épület, háziállatok, bútor, •••ruhanemű, gabona asztagban, takarmány, szalma, szemesgabona, gazdasági eszközök, árúkészletek, fakészlet s egyébb tárgyak, károsúlt II ember; a tűz oka valószínüleg gyújtogatás); Nagy-Bittse, Trencsénmegye (november 30 ; elégett 18,579 frt értékű lakóház, gazdasági épület. háziállatok, bútor, ruhanemű, gazdasági eszközök, árúkészletek stb.; károsúlt 8 ember; a tűz oka hanyagság); Kassa szabad királyi város, Abaúj-Tornamegye (november Ig.; elégett Ig,100 frt értékű gyertyagyári épűlet, gyári felszerelés, árúkészletek segyéb tárgyak; károsúlt 1 ember; a tűz oka valószínűleg gyújtogatás); - Hlossa, Trencsénmegye (november 17.; elégett 350476 frt érték lakóház, gazdasági épűlet, hiziállatok, búl or, ruhanemű, gabona asztagban, takarmány, szalma, szemesgabona, gazdasági eszközök, árúkészlet, fakészlet, stb; károsúlt 67 ember; a tűz oka valósZÍnűleg .gyújtogatás). - !!! Figyelmeztetés. Tiller Mór és társa egyenruhaszállító czégnek mai lapunkban közölt hirdetésére felhívjuk olvasóink becses figyelmét. E czég - mely különben alapító tagja az orsz. tűzoltó-szövetségnek - ma már mindennemű ruházati és felszerelési tárgyakat az új rangjelzési, egyenruházati és felszerelési szabályzat szerint készít és szállít. ű

Szerkesztői üzenetek. G. J. Osákvár. Azért, hogy a küldött becses közlemény eddig nem jelent meg, szíves elnézését kérjük. Temérdek egyéb közleni valóink miatt nem tudtunk eddig helyet szorítani neki. Ez azonban nem teszi időtlenné azt a közleményt, mert .. az úgy is aktuális mindenkor; annak az ideje még nem múlIott el korántsem. A leg. közelebbi, vagy az azután kővetkezö számunkban azonban feltétlt;nül sort kerítünk reá. Reméljük, nem haragszik meg ezért reánk, őszinte bajtársaira, kik azt 6hajtjuk és .kérjük, hogy bár csak úgy felkarolná ügyünket rnindenki, mint azt Ön teszi!

'ii:

..

1899' jan uár

TűZOLTÓ-KOZLONY.

31.

~. z. Szabaulra~,~.

s.

G. S. Enyíng,

~

A. A.Csákvár.

I

~~~~~~~~O

-

K., Ujpest.- __ K.,~. Szeged. A kűldőtt becses közlemények ért hálás-köezőnet. Mai számunkban, térszűke miatt, köz.rlnünk lehetetlen "olt; Isgközelebb azonban jönni fognak. . O. T.-egylet, 'l'emes-Ujfalu. Az egylet az orsz. szövetségnél, rnint tagegyesület, eddig még bejelentve és elfogadva nincs; addig pedig, rni a lapot, mint tagilletményt, nem kűldhetjiik. Tessék ez iránt lépéseket tenni az orsz szövetségnél, mert addig mi legnagyobb sajnálatunkra -'- nem segíthetünk a dolgon. A szakkönyvekre nézve külön levélben válaszoltunk. Ö. T. testület, Dömös. Lapunk azon testületek részére, melyek tagjai az orsz, szövetségriek, hivatalból kűldetik meg, tehát ingyen. P. E.I(aál~ Minekünk is - mint Orinek és sok másnak felháborodik a gyorurunk a látottak on és tapasztaltakon.Hogy mindazonáltal hallgatunk, annak a mi ízlésünk az, oka. Mi hizelegni soha senkinek-sem szoktunk, nem is fogunk. Annál kevésbé fogunk kérni valamit sem egyébként. ,sernakként, hogy azillstőt mutatványként magasztaljuk, mintegy azt rnondva, hogy Íme lás(f,;'lgy foglak dicsérni mindig, ha valamit adsz. Ez nem nekünk való dolog, sőt ránk nézve még az is gyomor·kavaró látvány, ha valaki más teszi minden »zsén « nélkül , . .P. E.· Csák:t~rllya. Külön gyakorió-mesteri állást az új szervezési szabályzat nem ismer.. Ezt a funkcziót teljesítheti az illető egylet báhne:ly tagja s az illető egylet nevezheti »gyakorió·mester« nek ezt a ta'idá1, a nélkü!,' hD,gy ez külön rangfokozat lenne. Ez legfeljebb csak s'{Olgáh1ti beosst ds, illetve kirendetés lehet. A mi pedig a testűle ti tagok említett szortirozását illeti, ezt megcselekedheti Ön úgy, a mint azt levelében kifejti. Ez olyan belügye minden testületnek, a mibe belesz'ólása egyátalán senkinek sincs. Csak tessék megkezdeni és keresztűlvinni a dolgot" Minden testület maga tudja legjobban, hogy hogyan b0ldogúlh~t a saját viszonyai kőzőtt, Végűl annak csak örvendeni fogunk, ha lapunkat becses szakczikkeivcl mentül gyakrabban felkeresi, meg' lévén győződve arról, hogy onnan csak jót kaphatunk. A névaláírásra nézve a czikkírók kivánságát feltétlenül respektáltuk éddig is mindig, ezután sem fogunk tenni máskép, e felől teljesen nyugodt lehet. Csak legyen szer encsénk minél előbb.

cr bUdcrpe6;:n~~~~O~~~~~iOd'án~ai

I

A

fi,

I:)r.

Breuer Szilárd, a

budapesti

tűzoltó- testület

önkéntes

~,

:1.

Á.ra

~li tŰlZ ill

I 1

II.

"

szivattyús

szakasz-

,

~

1885. frt

I

BO kr.

&1IJ,lllmk

II~

---

ftltáSJafl ~

i

CSÖVEZETES. Pályauyertes mü,

J!l{1!!)"

1,

Irta:

Dr. Sz ily a budapesti

l I

J"ÓZSEF_

I

kidolgozta:

parancsnoka.

~

Megrendelhetők

J ó z s e f,

tűzoltó-testűlet

önkéntes

--===

"

szerkesztö : .BC>:LII:DXZB.:A.~.

~ÖN'CF.J

megbízásából

~

o

Felelős

parancsnokság

i

,

A Sziva::~~".~~a.o~~n,~,~,,~ezeléS ~

~

Főszerkesztő:

Dr _ SZí:tLY

15

a

Ára

főparancsnoki

30 kr.

budapesti önkéntes hivatalánál.

Budapest,

Eí

helyettese.

--tűzoltó·testület

~ titkári

~ ~

VIlI. ker., Kun-utcza,

~

~\~.x."~~&~~~'-"~"":'S~~~)fiI."'\."'~

PártoljuRa . hazai ipart!

M. klr.. udvari szállítók

ÖCS. és ki-r. Fensége József íöh. udv. sz élt,

Cs; ds kir ausatr. udvari ssállítók.

Görög királyi udvari szállítók,

Szerb királyi udvari szállítók.

Perzsa csász , udv. sz állttók.

Ö Fensége a görög trónörökös udv. száll.

:~

:=-.

...-

= .-!.J .=:::: .

-=

=

= ~-

==-

.-:::...::

= ,=

-c

császári

és kírály i udvari

szállítók,

a Károly-laktanyában

ő császári

és kir ályi

J ózse

fensége

BUDAPESTEN

~ főherczeg

ud vari

s áll ít ii

a Károly-laktanyában

levő

t.

tűzoÍt6.

testűletek

parancsnokainak

és

==

:::-::-

---.

C"C •

.,..-. Q.FeBIP•• m~kiSlzjili 11l1itiBelil ~ a

=, ~ =, = """"'==

tagjainak

becses

fig} elmébe

ajánljuk.

Teljes egyenruhák, valamint az egyenruházathoz szükéges kellékek,

c:...:> c"c

=" C"C.

= c"c

:::3

tnennyiségre való tekintet nélkűl, a haladott kor igényeinek megfelelően, mérték sze= c"c rint és jutányos áraktnellett készittetnek. Ajánlunk továbbá tűzoltói Cels7,ere- :::-::lést, sisakot, zubbonyt, nadrágot~ rözsekéseket, baltákat és sípokat, sapkákat posztóból és bőrből, paszományt, zsinórokat, kardbojtokat, keztyűket, gallérokat stb. a legdúsabb választékban.

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak. ~

Vívóeszközök, érmek és rendjelek.

A Iegszebb tűzoltó-zászlókat készítjük. ~

ÁrjeQYzékek kivanatra. dij- lis bérmentesen

kÜldetnek.

!i1II5" Sürgönyczim:

Mindennemű sport-öltön~ök!

16 ~~========~

T

tJ z O LT

Ó - KÖZ L Ö N Y.

t899- Január

=========

31.

I~~~ttyu~~ Borfejtö szi-

!

):(

Palaczkmosó- és ):(: töltö-gépek. I Palaczkdugaszoló gépek.

~~-;;;~~~ tS):(1 lékek.

~;~rSajIÓ:~~~ -~;:~nos;:~~~ fecskendök.

I .~~~~~

I. gyalé Forgatható trászivattyuk.

S ~ ~

):(: ):(

):ti

~=-:..;.;;...~~~~ ):c 1

Trágyalé-szivattyuk hordó-

I ~~~~Itésre.~

)::(

):(i

I~

Szagtalanul mü- ~ ködö pöczegödör- ):(1 tis -titó készüle- ):(] kek. ~ ~;zivatt;;~ gázégetö kályhával. Fertőtelenitö gépek.

~

):(1

1

1899. január

3r,

TŰZOLTÓ-KOZLONY. ----

~

Az 1896. évi párisi

---

-

-~-

----._--

----

--~---~-_ -----------

17

--1 ..

--

műi parkiáiiit-;;-o-n-a-r-a-n-y-e-' -r-e-m-m-e-I-k-i-t-ü-n-t-e-t-v-e-.-~--\I-,"-l

T'r ~y.~ .. És RE~~~

-------

.oc,

A

~

A

~

--

t uz olt ó-~d.alá r d.a-~ egoyes üle t i és t Ajánlják

a

elkészitett egyéb

társulati

r s ul a ti

V1. ker., 8 elv áro s, Lipót-utcza

és

kat festve vagy himezve

díszesebb

legjutányosabb

kokárdák,

a leg-

kivitelben

21. szám.

Zászlúszalaqek, egyleti jelvényel<,

zászló-

a legegyszerübbtól

zászlók: gyára

E"'-=Lo.apest.,

legszebben tűzoltó-

é,

vallstalagek

a

nagy

választékban.

árakon.

Saját , névvel és dobozzal, sokféle alakban és kiműhi mzővitelben, a legolcsóbban • intézet. • számittatnak. ' Költs égvetés ek, rajzok és anyagmíntákat a legnagyohh készséggel hérmentve küldünk. ...-

Az 1896. eVl;:milleniumi kiatlltason :-.,kitünö munka-, kiváló versenyképességés nagybani termelésért" a milleniumi nagy éremmel leltüntetve. -?/ilIIQI

II~

Tűzoltó-szerek gyára Számtalan igen magas kitüntetés Auszlriából, Magyarországból, Franezla-, Spanyol-, Olaszországból, Belgiumból, Svájczból, Amerikából.

MAGIRUS C. D. A legjelentékenyebb szállítási képességgel biró gyár a következő tárgyakban: SzeD1élyesCelszerelési tárgyak tűzoltók kőtelek, lámpák stb. - Ujdonseg l Mászólámpák helyzetben merőleges állásban marad.

~Ientő-szerek:

Berlinből: esászárl j érem; Chicago: jutalmi érem; ~"lItwerpen : 1894. évi arany érem.

Magirus

,

rendszere

Fecskendők

lllindenCéle szerkezettel hydrophorok, tömlőkötők,

Létrák D1indenCéle nlinőségben: kerekűek,

maguktól

műkődö

zárhorgokkal,

Bővebb

kaphatók,

felvilágosÍtásokért

a Gzé[ ma[yarorszá[Í

tessék

fordúlni

tOkéDVÍSBJöjéuBZ:

PICHLER JÁNOS úrhoz, BUDAPEST, RákQs-Szt.-Mihályon (József-föherczeg-telep) Battyány-utcza, Szabó Ferencz-féle nyaraló.

_1I!iO=-~

__

~

_

Sisakok, övek, zárkapcsok. és oly szerkezettel, hogya lámpa

füstkészűlékek, stb.

légvezető

szerkezettel

balták, minden

és a nélkül

Városi ed falusi fecskend ők, kerti fecskendők, extinctorok; továbbá: szerek, tömlőkocsik, hydranskocsik, vizes

és nagyságban: házi és tömlőjavító

Gépezetes létrák a legtökéletesebb szerkezettel, tolólétrák, dugólétrák, horogs tetőlétrálc

Árjegyzékek, költségvetések és rajzok mindenkor

részére:

légvezetővel

Mentőtőrnlök, ugróponyvák, mentőzsákok, szerint, gyaloghintók, betegszállító kocsik

mozdonyfecskendök, taligafecskendók, tömlők, tőrnlöcsavarok, sugárcsövek, lajtok stb.

I

javított

két- vagy négy-

TOZOLTÓ-KOZLONY.

18

-űzfecskendőket

városi, községi, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak, négy és kétkerekű kocsira, úgyszintén targonczára szerelve,

1899. január

31.

űzoltói sisakokat, sapkákat, baltákat, öveket, mászó- és mentő eszközöket stb. (A "Magyar Országos Túzoltó-szövctség'' új felszerelési szabályzata szerint is.)

SZEAKOCSIK~! és különféle létrákat, .VATT·YUI(AT ~ázi, ip~ri, ági; ,épi~l<ezé,si es egyeb ozélokra, kez-, jarqany- es SZI m~ZÖgaZda~.

/'

-----.

eröhajtasra,

--------

reszere,

.'

·HARA NGOKAT ::m~~:ot,~~~~ f t ,. k t oz ISZ asagl szere e K--------1--őzfertőtlenitő készülékeket G pöczegödörtisztitó készüléket, utczai .Iocsol~ko~sikat,. közu.ti , hengereket, hoekeket,sarvonogépeket,

il.

_

.

stabil és mobil alakban

készit és ajánl a

Budapesti Szivattyú- és Gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

(ezelőtt WALSER FERENCZ)

BUDA.PEST, VI. ker., külső váczi-ót 45. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve.

Budapest, 1899. Rózsa K. és Nej ~ könyvnyomdája,

Szentkirályi-utcza 30. sz.

r

~~if~~,~~\F

szÁru.

~-ik

XXI. ÉVFOLY AM.

A MAGYAR A :.MAGYAR ORSZÁGOS

/899. FEBRUARI28.

TÜZOLTÓK

SZAKLAPJA.

TŰZOLTÓ.SZÖVETSÉGe

A »Magyar Országos

Tüzoltó-Szővetség

e

tagtestületeinek

HIVATALOS

ÉRTESITŐjE.

díjtalanul küldetik meg.

iliadó éó lcptulajdcnoe : A ludapeóti inkénte,) líizoltó -Ie,)tület. 8ZERKESZTŐSÉG (is KIADÓ. HIYATAL:

Budapest, IX.

kerület, Vámház-körút g-ik szám.

A

I

II

ELŐFIZETÉSI ÁR: Helyben ée vidéken egész évre 2 frt 40 kr.. félévre I .frt 20 kr. magy. orsa. tiboltó-szövetség kételékébe tartozó testületek tagjainak egész évre csak 1 frt 20 kr. Egyes példánynak ára 20 kr. Előfizetések és reclamati6k akiadóhivatalhoz ceímeendök.

HIRDETÉSEK

a kiadóhivatal által !egjutányosabb árak mellett vétetnek fel. Többszöri

I'

hirdetésnél tetemes árengedmény.

"

Tartalolll ; Technikai rész : Az épületek szerkezete tüzbiztonság szempontjából. Közli Hevesi Gáspár. (Befej, közlern.) - Testűletek köréből Az újrc~:: :-üparancsnok tüzi jelentése 18g8·ról; Sehoher Károlytól. - Statisztikai adatok a szegedi városi tűzoltóság 18g8. évi életéből; Kovács T :zseftől. A szabadkai hiv. tűzoltóság 18g8. évi statisztikája; Scossa ZoltántóI. - A csákvári test. ügykez., szolg. és pénztári ~ir:-:~:,,_:ása 18g8-ról; Goldschmidt Józseftől. - A tűzoltói intézmény állapota Brassó vármegyében 18g7 ben; Schuster Károlytól. A csá;;::::-::ai egylet 18~g. évi közgyülésének jkve. -- A gyöngyösi testület évi jelentése 18g8-ról. A csurgói testület 18g9. jan. 2g-iki X:;Y. i:"z;:::::ésének jkve. (Első közlem.) - Hírek. - Sxerkesstői űsenetek, - Hirdetések.

T ECH N 1KAI Az épületek szerkezete tűzbiztonság

szempontjából. (Vége.)

.!

[

,

,

Mielőtt ezen találmányok rövid megbeszélésére áttérnék, ki kell emelnem, hogy az alább felsorolandó rendszerek nemcsak nálunk, de kivált külföldön gyökeresen kipróbáltattak. E próbákés kisérletek között voltak olyanok is, hogy az egyes feltalálók és gyárosok által kisérletre felajánlott anyagok és szerkezetrészek egész rendesen beépíttettek egy pusztán akisérletek megejthetése czéljából készűlt épületbe, s aztán olyan helyzetbe hozattak, mint a milyenbe azok valóságos tűzvész es etén juthatnának. Tehát ki lettek téve a tűz , amelegség és a vízzel való oltás, a fecskendezés behatásának, s az eredményt a műszaki és egyéb szakközlönyök mindenkor nyilvánosságra is hozták. E kisérletek tehát az építészre épúgy, mint az építtetőre szerfölött becsesek. Hangsúlyozom még azt is, hogya midön az építési :::,:::::-_:~i:13.ka tűzbiztonságra vonatkozó újabb találmányait röviden fe.sorotorn és jellemezem, szorosan az ezekre vonatkez c.ag megjelent szaktudósításokat tartom szem előtt. A :eg~iterjedtebb mérvben alkalmazott anyagok a gypsz és 3. portiandcement, kapcsolatban könnyű rúd- vigy csőalakú '.iz3.:1yaggal, de alkalmazást találhatnak más egyéb COrr:::::d::=:--: is. Megerr:::::-::::=~ i.t mindjárt a nádo, gypsz-, tör ek- s egyéb ilyféle ar:y3.g=~Jól készűlt deszkázatok és padlózatok és üregeIt gypz::c~ =-:. ::\ádból vagy bambuszból készűlt fonadék egy h:U;':':::=;::s rr.ódon preparált gypszanyaggal burkoltatik körül. E<':: ;::::Clg a gypszanyag közé közön-

RÉS Z.

séges polyva dolgoztatik fel; a csöves nád az egésznek bizonyos szív6sságot kölcsönöz s a tulajdonképeni súlyát kisebbíti, s egyszersmind a belül lévő üres terek a melegvezetési képességet szerfölött csökkentik. Az ilyen gypszdeszkák és gypszpadozatok épúgy fűrészelhetők és szegezhetők, mintha teljesen fából valók volnának. Vannak tömör és üreges gypszdeszkázatok, ez utóbbiak csöszerű üregekkel ellátva kerülnek alkalmazásba. A gypsz.eszkák alkalmazhatók nemcsak falazat, hanem tetőz et, fedél készítésére is, de lehet rászegezés által faalkatrészekre is erősíteni, a melyeket tűzveszélytől óvni akarunk, de ezenkívűl, mint vasszarufákra alkalmazott tetőzet, vagy mint fagerendákkal combinált padozatszerkezet is kitűnő szolgálatot tehet. Az eddigi tapasztalatok és kisérletek szerint a gypszo padozatok teljesen beváltak s teljesen tűzbiztosaknak bizonyultak. Hasonló módon készíttetnek padozatok csőves nádból vagy bambuszból portlandcenent alkalmazásával, az úgynevezett cernentpadozatok, melyek tűzben épúgy viselkednek, mint a gypszpadozatok s melyek szintén nagymérvű elterjedésre számíthatnak. Míg a mészhabarcs mint az számtalan esetben behizonyult s ma már köztudomású a tűzben leválik, addig a portlandcementből készűlt malter, kivált ha fonással összeerősített léczezetre alkalmaztatik, kitűnöen tart ; íme tehát ismét egy újabb anyag, melylyel a vas-, vagy faszerkezetek beburkol va tűz ellen biztonságba helyezhetők. Ehelyütt megemlíthetjük még azokat a cementpadozatokat is, a melyek tisztán cementből és homokból állíttatnak elő s hátsó oldal .kon sejtszerűen ür egezvék Ezek, vasnak

2

/

'rf",;':'''''"'''c.c. ....." .••, ~"

T Ű Z O LT Ö - K

20

alkalmazásával tűzbiztos fedés előállítására szerfölött alkalmasak, s a kisérletek folyamán teljesen tűzállóknak bizonyultak. Ismeretes dolog, hogy a gránit a tűzben, kivált ba ily áttüzesedett állapotban vízsugár éri, egyátalán nem kielégítő magaviseletet tanúsít. Műszaki lapok tesznek említést többek köz t egy érdekes lépcsőzet-próbáról, midőn készíttetett lépcsőzet mesterséges homokköböl vas- betéttel és a nélkül, gránitlépcsők s ez utóbbiakkal közvetlen összeköttetésben vaspléhböl fabetéttel készűlt kilencz összefüggő fokkal biró lépcsőzet, melynek alsó vége a gránit-lépcsőzetre támaszkodott Az egész így kombinált szerkezet 30 perczig volt kitéve a tűz behatásának, s ez alatt az idő alatt a gránitlépcsőfokok szétpattogzottak, a vaspléhlépcsőzet pedig elvesztvén így támaszát, felső megerősítésénél fogva függve maradt a falon; a mesterséges homokkő-lépcsők ellenben teljes épségben maradtak. Szarnos ízben alkalmazott kisérletek eredménye igazolta, hogy szerosari egymás mellé illesztett, meglehetős erős és kemény deszkából készűlt padlózat, mely a felülről jöhető tűzveszély támadásának ki van téve, meglehetős hosszú ideig képes ebehatásnak ellentállni; rnindarnellett kivánatosnak látszik oly anyag birtokába jutni, mely padlóz a t k észitésre alkalmas s melv tűzállóbb a fáná.. Az igdZ, hogy a fának meg van az a jó tulajdonsága, melyet az ember a padlózatnál nem sz ívesen nélkülöz, nevezetesen a rugalmassága s az, hogyameleget rosszúl vezeti; éppen azért igen nehéz dolog egy más megfelelőbb, tűzbiztos anyagot találni helyette. Újabban találtak fel egy gyártrnányt, a xilolithot, melyet tábla- vagy deszka-alakban készítenek, s a mely a padlózat és fedélzet készítésére használtatik a fa helyett, s erre alkalmas is. E gyártmány tűzben kipróbálva kiválóan czélsz erűnek bizonyult.

Kiváló említést érdemel az úgynevezhető drórüveg, mely oly módon álIíttatik elő. hogy egy sodrony ból készűlt rácsozat puha, tésztaszerű en nyúlés üvegmateriával vétetik körül, burkoltatik. vagyis vonatik be. Ez a gyártmány nagyon is nagy körűlményességgel vétetett vizsgálat alá. a mennyiben nemcsak hevíttetett, hanem még hatalmas ütések is alkalmaztattak reá. Az eredmény ennek daczára is várakozásori felűl ütött ki. Még egy gyártmányról kell megemlékeznem, amely a tűzpróbát már szintén pompás sikerrel állot ta ki, ezek az üvegből készűlt téglák,ú. n. üvegtéglák. Eleinte olyan alakúra gyártották őket, mint az agyagtéglákat, belűl üresek voltak, s az üveganyag vastagsága IS-20 mm. volt; újabb időben cornplicáltabb formákban gyártatnak. Az üvegtégla egyébiránt szeszfőzők malátaraktárainál, petroleumraktáraknál stb. alkalmazva, kiválóari cz élszerű. Azoknál, a miket eddig elősorultam, a találmányok és újítások sora e téren koránt sincsen kimerítve, de a hely szűke miatt nem folytatom tovább értekezésemet, s csak röviden megemlítem még. a nélkül, hogy bővebb taglalásukba bocsátkoznám, mint említésreméltó építési anyagot, illet ve systernát : a parafakövet, a magnesitlapokat, az atbestcementet, kőboltozatot vaslap-betéttel, a vassínek k öz.ötti betonfalazatot stb., stb. Megnyugvással látjuk ezekből, hogya műszaki tudomány, a technika folyton törekszik arra, hozy a tűzbiztonság a lehető legnagyobb fokra erneltessék, és hogy e téren már eddiz is igen nevezetes előhaladás észlelhetö, és csak az még az óhajtandó dolog. hogyazújabb kor m.ndczen vívmányainak alkalmaz ása az építőknél menröl nagyobb és általánosabb k észségre találjor-, bár tagadhatatla+, hogy alkalmazásuk az építkezési költségeket tetemesen magasabbra rugtatja_ Közli: Hevesi Gáspár.

TESTŰLETEK Az ujpesti tűzoltó-főparancsnok tűzi jelentése az 189t). évről. Ujpest községében jan. r-jétöl decz. 3I-ig 33 tüzeset elő és pedig: 7 kémény-tűz, 2 karnra-tűz, 1 szoba-tűz, 5 tető- tűz, 4 gyári-tűz, 2 istálló-tűz, 3 műhely-tűz, 2 trágya-tűz, 2 boltitűz , 2 pincze-tűz , 1 konyha-tűz, 1 jégverem-tüz, 1 padlás-tűz. Az ujpesti önkéntes tűzoltók 24 rendesgyakorlatot és 4 iskolát tartottak. Ujpest, 1899. február hó r-én, Sehober Károly, fordult

ö. t. főparancsnok.

Statisztikai adatok a szegedi városi tűzoltóság

1898. évi életéből.

Szeged város tűzoltósága 1 tiszt, 4 őrparancsnok, 1 czímzetes őrparancsnok, 3 csővezető, 4 segédcsővezetö és 24 mászóból áll, ehhez tartozik 3 kocsis 6 lóval s mint kisegitő toronyőrök az alsó- és felsővárosi templomtornyokban elhelyezett toronyőrök 4-en Kivezényeltetik naponkint 4 ember a városi szék épület tornyába őrnek, 2-2 ember 6 óránkinti felváltással, 6 ember őrszemnek 2~2 órai őrállással, 2 ember Iertótleniteni. 1 napos, 1 ügyeletes és 1 ember küldöncznek. A távbe-z élő-

~---=----

~

1899- február z8.

O Z L ON Y.

KÖRÉBŐL. nél a napos és ügyeletes végzi a figyelő őrséget. Szabadságra megy átlag 6 ember, mely tűzöi ségi tartalékot képez és tűzeset idején a laktanyába bevonulni köteles. A városi szinházban a szezon alatt van állandóan 6 ember őrségen s még hat ember van ide kirendelve az előadás alatti időre. Nyáron az állandó őrség 3 ember. A rendes készenléti őrség áll 18 emberből, melynek rendelkezésére áll 2 szivattyú, 1 lajt, 3 kocsis és 6 ló. Az. őrség rendelkezésére áll még 4 drb ércz-szelepes mozdonyfecskendő, I hidrofór, 4 drb víz-szállító kocsi vasból, 1 új 22 m. és egy régi fajta tolólétra, 1 szerkocsi, 1 drb tömlőszekrény-kocsi, 1 drb kerek es tömlőmotolla, 1 drb mentőtömlö és 1 drb ugróponyva. A fecskendőkocsik kosarába van elhelyezve 8 drb kendertömlő IS-IS m. hosszú, azonfelül a raktárban nagyobb mennyiségü. Szükség esetén rendelkezésére van még az őrségnek 9 drb nagy és 4 kis fa-lajt. Ez évben előléptetve vagy nyugdíjazva nem lett senki. Saját kérelmére elbocsájtottak 2 embert; szabálytalanság és részegség <miatt 2 embert. Katonai fegyvergyakorlattételre bevonult 5 ember; u. m 1 ember z8 napra, 1 ember IS napra és 3 ember 35 napra. Beteg volt az év folyamán 5 ember, gyengélkedő 9 ember. Esteli szinházi Ől szolgálat alóli felmentést élvezett 20 ember, ugyananazt délutánit 4 ernber.. 48 órai szabadságot élvezett 3 ember, 24 órát 2 ember, a legénység élvezett 2 óránként 160 órai szabadidőt.

-,.cc'

~

......&:1

=1=C9=fe=br=u=ár=zS='==========T=Ű=Z=ü=L=T =9=. 6 Egy havi laktanya-fogsággal volt büntetve 8 ember, 3 nak fele elengedtetett. Két szabadnap elvesztéesel volt büntetve 9 ember, r-nek fele elengedtetett, 1 szabadnap elvesztéssei 1 ember, négy órai örállással volt büntetve 1 ember, büntetve volt összesen-o-ir ember.

Rendes szolgálat. Az I898-ik év folyamán volt a város területén a körtöltésen belől összesen 76 tűzeset, ez feloszlik I7 tető-, 9 belső , 4 szalma-, 2 szemét-, 2 rőzse-, 2 padláso, 5 mennyezet-, 1 pincze-, 1 sátor, 1 trázya-, I hajó-, I raktár-, 1 fas szín és 25 kémény-tűzre A kéménytüzek teloszlanak kerületenként a következőkép: 1. ker. -, ;n. ker 5, III ker. 1, IV. ker 2, V. ker. 9. VI kel". 5, a városi kéményseprő munkákra 3. Volt 2 vaklárma és 27 riasztás. A tüz eknél 2 haláleset fordúlt elő, ugyanis a Bokor és Vajda-féle tűznél a pinczében támadt robbanástóI keletkezett tűznél megfulladt Volford József 13 éves fiú. A benzinnel gondatlanul bánás következtében a ruhája meggyulladt Bakay Nándornénak s égési sebekben meghalt; megégett 3 ló, 1 csikó és 2 drb sertés. Munkaközben megsérült a tűznél 4 tűzoltó; 1 súlyosan, 3 könnyebben, A város kűlterületén volt 19 tüzeset. A készenlét nem vonult ki 7 esetben, u. m. 3 mennyezet, 2 belső-, I sátor- és 1 szalmatűzhöz. Kivonult deműködésre nem szerelt 14 esetben, u. m 1 tetó-, 5 belső, 1 szalma-, 2 szemét-, 1 rnennyezet-, 1 íásszin- és 1 trágyatüzeknél Kivonult és működésre leszerelt 30 esetben, működött kútból 13, lajtból 16, a Tiszájól I esetben. A tűz helyezinén biztonsági őrül volt hagyva :egy esetben 1 szivatytyú, 4 ember, 10 esetben 2 ember, es 3 esetben 1 ember. A 6 kerületi és 1 városi kéményseprő mcsterhez volt kirendelve a kéményégető ellenőrzéz ésére 102 esetben 1 ember, 20 esetben 2 ember, 1 esetjen 3 ember. A kéménytüzekhez általában mindig 2 ember :,::egy a netalán keletkezhető tűz meggátolására. Tűz jelez. -:e:t a toronyőrség által 44 esetbe-n, az őrszem által 2 esetben, a színházőrség által 3 esetben, a rendőrség által =..,. esetben, a tulajdonos vagy más személyek által I3 esetben. Kiadatott 36 drb ártatlansági bizonyjtvány, megtagad:~: ~tt 4 esetben, áttétetvén az ügy az ügyészséghez. A tűz .:.tal okozott összes kár értéke 48,013 Irt, biztositva nem . ~:: 17,390 frt értékben. Az év folyamán a sokfelé elágazó szolgálat mellett a ---,;~~zés haladt, volt 26 szivattyú, 23 mászó-, 10 rend-, -:: :.:.madási gyakorlat. Iskela volt a szivattyú részeiról :~-:;zör. a tűzotásés felszerelésről általában 17-szer, síp_;::",;rói' 19-súr, a színházi őrszolgálatról 18-szor. A legény~=-;::-'.::kszerek en való ülés megszokásáért volt jártatás

Rendkívüli szolgálatok. :':.L új vízhúzógép kazánjának megtöltésére ki volt -::- ze.ve az egész készenlét 4-szer, szénszállításhoz ki lett ': - ::::xe 9 esetben 16 ember, zabszállításhoz 3 esetben 6 : -:: ::~. Rendfentartásra ki lett rendelve 9 esetben 67 ember, - :-::. a zsidó ünnepker a zsinagógába 4 és 1/2 nap 6-6 : - :==- Királyunk Ő Felsége fogadására a vasúti áll másra : ~ ::-:'.:=r. a nőegyleti ünnepélyre 10 ember, a szabadság ~-:-_:::-~:-e2 esetben 8-8 ember és a képviselőválasztáskor - -::=,=~:,üjethez 2 ember. " . rr;unkásokra felügyelni a. színházban és a szék_:::-: kirendeltetett 17 esetben 59 ember; az ország- - :--~C:r\'iselő válasz.tásker a beivárosba zászlókat fel-~.:. j~\"enni 2 esetben 4-4 ember 2.:.; angozott Felséges Asszonyunk és gr. Tisza Lajos =~:':,"-~:'e 32 órát 2-2 ember 1/4 óránkinti felváltással :i :üzoltóság által megsemmisíttetett 9 drb elkobzott "~:-=..:.::=g:.Ter. A rendőrségnek 2 esetben át lett ad va 2-2 =--.....:::: ember. Eg-y veszélyes ház lebontásánál volt alkalmazva 5 :'=:- F ertctlenítés végeztetett 88 és 1/2: nap 268 esetben

=-=

- K O Z~L~O~N;;T~Y;;:.~===========

ZI

2 2 ember által a legújabb mód szel int A Mózes féJe lovarda ban volt őrségen 31 esetben 2-2 ember; kőolajlámpa vizsgálásánál 45·ször; légszeszlámpa vizsgálásnál 43 szor A tűzoltóság által a kórházba lett szállítva rnindkét nembeli különféle beteg 64, őrült 6, összesen 70 beteg. Mindkét nembeli öngyilkosok hullája 16, mérgezett férfihulla 3, női 2, vízbe Iullt férfi-hulla 12, női hulla 8, különféle betegségben elhalt férfi-hulla 37, női hulla 14, összesen lett szállítva a kórházba 94 hulla, a temető halottas házához 2 gyermek hulla,összesen 96 hulla. Beteg czímen be lett szállítva a rendőrség börtönebe 2 részeg ember és I nő, A szegények menházába lett szállitva 2 öreg ember. Az idei esőzések nem voltak oly természetüek, hogy a város pincze-szivattyúit oly tömegesen igénybe vették volna, mint a megelőző 1697. évben. A pincze szivattyú ki lett adva a polgárok használatára 25 esetben s használatban volt a legrövidebb ideig 4 óra hosszat, a leghosszabb 18 óra hosszáig. A szivattyúhoz mindig 1-- 1 ember lett kirendelve felügyelni. Polgármesteri utasításra kölcsön lett adva 1 drb locsoló fa-lajt építéshez, 2 drb vas-lajt útépítéshez. . Az újonnan épített díszes laktanyába szeptember I. helyett november hó 3-án vonultuk be Közli: Ecoács Jozset. Szeged szab. kir. város tűzoltó- parancsnoka.

A szabadkai hívatásos tűzoltóság 18~)8. évi statisztikájaA város területén az elmúlt 1898. évben összesen volt 96 tűzeset. A tűzesetek faai szerint volt: 38 tető, 3 bolti, 1 erdő, 1 sz oba, I pincze, 36 karzat, I malmi, 9 kémény, 4 gerenda és 1 belső tűz. Legtöbb tűzeset julíus és sz epternber hóban volt, a mennyiben mindkét hónapban 14- 14 tűzeset fordúlt elő. A legkevesebb tűzeset máJUS és október hóban volt, mivel mindkét hónapban csak 2 - 2 tűzeset fordúlt elő. Ezen tűzesetek köz.űl reggeli 6 órától esti 6 óráig 69,. esti 6 órától reggeli 6 óráig 27 tüzeset volt. Az egyes tűzesetek alkalmával a tűzoltóság I óránál több, de 2 óránál kevesebb ideig működött 30 esetben, 2 óránál több, de 6 óránál kevesebb ideig I6 esetben, 6 órá nál több, de 12 óránál kevesebb ideig, 3 esetben és végül 47 esetben 1 óránál kevesebb ideig működött. Az összes kár, a mi a tűzesetek folytán keletkezett, 20.681 frtot tesz ki, ebből biztosítás révén megtérűlt 9393 frtnyi érték, nem volt biztosítva 11.288 frtnyi érték. Az önkéntes testület az összes tűzeseteknél részt vett, s a hiv. tűzoltósáe ot az oltási munkálatok körűl derekasan támogatta. Ossz~yaíwrlat 35 esetben, elméleti gyakorlat pedig .csak 8 esetben tartatott. Ezenkivül vak tűzi lárma folytán kivonúlt 24 eset ben vízáradás elleni védekezéshez 2 esetben. Próbariasztás - ~yakorlatként - eszközöltetett esetben. Tűzőrségi szolgálat .teljesíttetett 204 szinházi és 37 czirkuszi előadásnál. Kéményégetéshez 37 és géppróbához 14 esetben lettek kivezényel ve, s így összesen a hívatásos tűzoltóság kivonúlt 3I4 esetben. A hívatásos tűzoltó-parancsnokság részt vett 17 tűzrendőrl és 96 tűzvizsgálati eljáráson, ezenkivűl a hívatásos tűzoltóság iktatójába az elmúlt 1898. évben beérkezett 1025 ügydarab. A fent említett tűzesetek keletkezésének okai a követk ezökép oszlanak meg: robbanás 1, szabálytalan építkezés 12, túlerős tüzelés 5, vigyázatlanság 7, gyermekeknek gyufávali játéka 14, gyújtogatás 3, a kémény tisztátalansága 9, villámcsapás 1 és ismeretlen okból 44 esetben. Szabadkán, 1899. évi Január hó 3-án.

Scossa Zoltán, hív. tűzoltó-parancsnok.

2*

o LT

T ŰZ

22

:\ csákvárt

r899' február 28.

Y.

önk. tüzoltó-testület ügykezelési, szolgálati és pénztári kímutatása '1'1Gya- ji ,Iskola i'l kerlat "

A honapok

]' 6rszol- ' ' 'galat

§-,-[':

1

6

,.',';N~

'1

l cll

, ' ~Nw

ill

megneve{ese

c

~

~.I

::;,

i ~

o~

e

~... ~ II ~....••

1.....

oc

+-'

1, Ügyira. 11'

lil--'

'-1-=']--1-'1

[ci!]

I .~.

'--"--11--:-1'1:1

i

+-'

I~ iI,~ ~i~l ~8, !~ il.l ~i: g~1 S !

(lJ

~

LU',.Q:

I ~:

1:::

..:.:

. ~.

-

~

I

(;l

';:

~;

,,~

~111

> ~; ~ t,:1

-rs ]'1 II!:> o.

ii il

-o

I

.D.

j

~

Ql

.;;

.c

1

i,'!,'

,

-1

I

,

6:1'Jumus '... 1189'2232'- 1.-11- -111 711Julius -- --- __ 1 - :-[8,[ A g ztu l' i 1 . u us s --- 1 1

1

o

ji

1--1

"

.

1

"

."

li

i.

so'.~

i,.

~il~

I!

1

frt Ikr'llfrt

;

,!

:

!,

1,.'

,1

(Lli

frt Ikr. ;i

I

!:: 1

1

1

,i"

'1

v

il[I~I,.-=-· tetö ! ':

ul

15

tető

498'16 52895,

ii 11 8 434050 li 1 II14, 10.127884 24c928 ,10

1

1

1

19 18i56i62 i 36120 17285 290;29 " t 6 é tek a za 12,' l" 10'1"'" 19~ KO", ;3·.11,','.' kaz'al 13' 6"1 40 '.;O'1~71251,

1'- -11..- ......:-: -: ~! 80 3 120126,- - tető

11.1November --- ;1,- -'1-:,.1'9214 .. 38'.,.30.58 21.24-------,I! 1 , ' ~. l' I' , ;' 12,1Deczember 1- ,-;-,10826 40.131 61 1: 26 1 -, 2 1 -,-

1

'"

- II 23, lS!

1

21.[i:=

II

'

I

"

1

'.

,j

.

i

U

1-',- ,,'(-'-i-.n.',' :-1 = 'J. -.~ :~!.:~ ~!i !].=Ci! ~, 1

1

30, 58 2.' 23.,.- -' .... - - ..-". -1 ..... -' ..... 1..- ..'.,-. - 'i-' ..-:.'-'" 311621-1121,- -1- 2'_1_ __ --. - i i -,31 57' ~, 19' 1 2: 7 1 l'!1 i d 1 il;' Dll -1-.11-. :-.11' •..er Ő

'1~~~~:ee~ber .~. i.i ~!~113311 i[

1,

,

1'--,-

'.'1

,]'1[18'10:,!199158:1192Iü :-: --1,l 1,1 14 11'1 41'.-' 341,63'.' 1 ,,' !121 16 95,66 71'59 il'· 1 12: 81 140,01,1207,10 9' 6: 77 '10., 77i15 [1

'.,1

1

",

~ lj

-'i

-1-

II Tételek összege !1519,828911502,69[127::365.71119,2471 6 4,,23121-, 180.112 6,25126 3, 2-11177130,183912',182616'

Csák vár, 1899. január 19.

évi

1--

§ II

i,

1 '11-1-1-11515 27:131 62 25'12'.-1,.,1 11-:-.72' -',-:.',.251261!-'i..k~~ea~y '1 ' l' ; l' 11, I 11 , i i ,,' i::, 11-1-1-1110114: 221'1 28 55':.1',1 1 ,-J',.I.13,-,-..-, ..1-.,1,'-,' -1 '-'.,1-.1-1'kazal 1 1'- -]- 131 61' 11 23--1-1--,-2 -1- - -- -: 11 1, " II' [' l' 1 : il, 1 , • li. l' 41 A' '1' pn lS --- --, [1 42: 8124, - -1 -1301 58.1.2,116..,I.-i-1i3--1 ,' -.' 1, l~.',!.-',i 311.!-I,.. i 5'1'.,., Mái.us__--- --.20640'-1- 31,60.,2,.120.-'-.3-' ..-.-,.--','.--','-1.-,-: li! Január , 2,1Február 311Márczius

i' Jövő

tok ,Bevétel Kiadás forgalma 1 ' vagyon

.

,

v I"~ i~~ II ~

i

az 1898. évről.

Ill. Tüz-Müködő tagok!1 Ki- I'Fizetőllszolgálatd! A tűz ""vonu-, kl" liesetek letszama ! láSok,tago i[ érem"., II marta lée k a 1

.;

:::0"1

o Z L ON

Ú-K

============================~========

Jozset;

Goldschmidt

96

10 96

szolgálatvezetöalparancsnok.

A tűzoltói intézmény állapota Brassó vármegyében 1897. évben.

f:~:~:dŐk E ~ ~ Öí~::IIt .Ö~::":E:::I;:::; i f::: .~~jfrt:k;~ ..f;;~ _~I__ 1- -: -

a .~

~é~~:~~~k

A kőzség

neve

I! I

1

-------

;

Brassó. Csernátfalu F~ketehalom .

,

Földvár

.

7

__

_8_

1

Hermány.

~

..

.'.

.

szívó-! régi 1

,

I

-

1 423 IlOi" .

-162:

.

..

-

71-

4

[--=-

1 --1-

1

122

. ...:._-'- ~!_171

1_9_ Hosszúfalu .

1

40

-

I 11

112

Krizba

184

14

Prázsmár. pürkeretz.

I~

i~

184 I

1

-=-!-=-I -=-1-=-1~

-=-I--=-

118

Tatrang

-=-1

~

Türkös

17

1

Ujfalu Veresmart

22

Vidombák,___

~-

~1~1-=79! 250

Volkány Zajzen

., ,. Összesen

1

2

I

4--

1

3

__ 1_-=-_~_2_ r } 1

I -

\3214 : 19351

1

58 5831

1

1

--1-1-=-[-,-21 1 29

1

24

1

f"';::,'k. ~"t...k~ ~~

2609, 86

~~II

~ 1050 1500

14640

94

303 1 18

i-

1659 3500

07

34[-89

--1300-

-

30

I

-

2915 i ---=-., 28 151

-="-1 -=--

,-=-

510

53

3323

_~

,-=-

2428 2100

-=-I-=-

8

~68_1~ _ 192154 100 93 I 74 lll! 18

6

25 _ 66· ~ 6~

_300 110

-.s -eo -

60 3 _~ 4 7

1898. május 23-án.

Extincteur, szerkocsi, személyszállító Locsi és számos egyéb szer.

-=250 _~

I-=- _

~I'-=~ ~

525 ~ 100 333-

82

53~

_143~

72

-=_-=-

100 _ 2ii

31-1-

~

_1.:t~.. ~_-=--=-

06 25

2500 1210 1400

475.

12

900

-=--1-

56

450~

318 50 -l29

1400

~~ __ 15 -=--=-i~ 120 33 95 -

__ 2_ ~ 6 60 1131

-

172 31

-

\4226 1 75l'}113815277

i

'jil '

~j~

2

76

alap

~

4

2

érték

~

2_' _7_ ~ 4_ _ 4

1

kiadás

~

__ 2__ 1__

-1--1-

Tartalék-

310 ~

4

__ 6_~ 4 --5 -

~~:~~.

2_

__ 8_ ~

1

~ 1

35-

Évenkénti

-=-I-=-

3688 , 11

362,

__ 1 ....

1

32

73 1 134

126 I~I-=I I

Összeállitotta : Brassóban *) Azonkivül

110 1 1100

~ 7

II

__ 1 __ 168!

4

1_i __ 2_~~ 2 2

-

bevétel

80 - 1 100 --294

-12

1_1 __ 7

__ 2 1

-

1

1100

2

1_1_-4-

-:-_1-=-_!~ __1

20 21

~ 24

__ 1

15

3

- --2

-

124 _1~ __ 1

Rozsnyó~~I~-=Szász-Magyaros. Szent-Péter

1 16

--2

'2:tl 2 s

2 _~~ -~lJí~ 3 60 200'12iJ~--88'I-=-

2*)

-1

1

2

364 !~I-=216! 120 1 -

i

-

I_~, I~ __

Höltövény .-'-'-"':",-'-' -'-' Keresztényfalva , . . ..

1

1

-2

I-=-

cn

l_I __ 2_ 1 I 2

-

-=-1

.

~

132.1~I--=_-' 1 25 1 2i5!1l31-=~--1-1--l-I--5---5-'

1

1-6

Évenkénti

.~

1 'ol)

cn

11 Apátza 1-2 Bácsfalu 1-3 EMfalu

A

-

1084 1210

69

1587~-

-

822 1100

10 I

_!

-

I -

--=-.1-=-11 -=-I-=1-

--=- ~

---=---=-

~-=-

--

--=-

-

51859 \3176 1 49

Sch uster Károly, bn),ssóifőparancsnok, várm

-

tüzfelügyelő.

I

1

I

18gg. február 28.

TŰZOLTÓ-KO

ZLO

Kiadás: Szaklapokra . T űzkár biztosítás Szolga fizetése t-:alványok szerint Számlák. T ~sági díj-hátralék !\.észpénz

656 frt 91 kr. 115

~

21

»

25

»

-

l>

» »

-

»

»

-

»

40 15

120 29 18

»

»

» 50

36

»

-

155 20

»

-

»

az 1899. évre elő irányzott

követ-

Bevétel:

Elnök NUFY Mátyás. Jegyző Als'{eghy. Jelenvoltak: Morandini, Benedikt, Mastnak, Deák, id. Bencsák, ifj. Bencsák, Salon, Szeiverth, Godina. Döring, Polesinszky,: Meider, Buday, Ceizek, Frász, Balázs, Hampamer, Kipke, Vengert, Bedics, Hepp, Hoffmann, Horváth Gy.., Horvatics Mihály, Horvatica Viktor, Kopjár J., Krizsán, Kukovec, Megla Gy., Partlics, Reizer, Strahunja, Svacsina, Troják, Vrbnják, Zuzel, Cvetkovics A., Kristofics, Bors, Hanzsel, dr. Schwarz. I. §. Elnök üdvözölvén a tagokat, az alapszb. 6. §. értelmében a gyűlést határozatképesnek és megnyitottnak nyil vání tja. A mai jecyzökönyv .. hitelesítés ére kiküldetnek Salon Péter és Cvetkovics Antal urak. Fájdalommal jelenti elnök, hogy Zrinyi János egyesűletiinknek 23 éven buzgó működő tagja, 1898. okt. zo-án meghalt. Indítványozza, hogy a közgyűlés ezen buzgó tagtársunk elhalálozása alkalmából érzett benső fájdalmának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. Elfogadtatott. 2. §. Szeiverth parancsnok jelenti hogy a műkődő tagok száma 1892. r... n. r-ével 59 volt, évfolyamán belépett 9, kilépett 2, eltávozott I, kizáratott 4, meghalt I. A működő tagok állománya ma 60 tagot számlál. Tartott 7 gyakorlatot, 3 köz- és 5 vál, ülést és a segély-egylet 5 gyűlést. Május 4-én mint .rendesen minden évben, testületi felvonulás az ünnepi istentisztelethez. Tüzeset 3 volt: aug. 4-én Nagyfalnban, novemb. 24-én Csáktornyán kéménytűz, decz, ő-án Csáktornyán gerendaégés. - A segélyalap számadásait a kiküldött bizottság átvizsgálta és azt teljesen rendben találta; a vagyon 37II.84 frt, Indítványozza e czírnnél, hogy Godina Miklós segély-egyleti pénztárosnak köszönet szavaztaesék. - A közgyűlés a parancsnoki jelentés tudomásul veszi és Godina Miklós pénztárosnak . a köszönetet szavaz. 3. §. Szeiverth parancsnok bemutatja a tűzoltói szerelvényekröl felvett leltárt, melynek értéke 3785.3 frt. ~ Egyik példány az irattárba helyeztetni, a másik a szertárosnak kiadatni rendeltetik. +§. Jegyző bemutatja a bizottság által felűlvizsgált és helyesnek talált következő évi számadásokat :

50»

23

5. § Elnök bemutatja kező költségvetést:

A csáktornyai önk. tűzoltó-egylet 1899. január 8-án tartott közgvülésének jegyzőkönyve.

Bevétel: Pénztármaradvány Tánczvigalom jövedelme Gr. Festetics J. adománya . Csáktornyai tkpénztár adománya ~·furaközi » » Csákt.-Vid. » » Csáktornya község » Különféle bevételek Zenekar egyenruhája Fáklyák .használatáért Tagsági díj Tagsági díj-hátralék .

NY.

:>

»

» »

» »

1280 frt 76 kr, 12 frt 55 kr. 6 » 46 » 136 » » 274 » 70 » 87 » 60 » 20 » -» 743 » 45 »

1280 frt 76 kr. Elfogadtah~tts Deák József. pénztárosnak köszöaet cyilvánítás mellea: a felmentvény megadatik.

Pénztári készlet 60 pártoló-tag a 2 frt Csák tornya város adománya

774 frt 10 kr. "I20» » 120 » » 1014 frt 10 kr.

Kiadás: Szolga fizetése Tűzkár biztosítás Tagsági-díj Bpest-Zi-Egerszeg Két szaklapra . Különféle kiadásokra Hiv. utazásra . 50 m. tömlő 1 drb toló létra Pénzmaradvány

144 frt _

(Vége kőv.)

{)

»

ti 6 100 20 7° 4°0 261

»

IOI4

kr. »

»

46 05 10

»

-

»

»

-

»

» »

-

»

» »

»"

»

49 » frt 10 kr.

Jelentés a gyöngyosl önkéntes tűzoltótestűlet 1898. évi müködéséröl. Érvényben lévő alapszabályai nk 14. §-a kötelességemmé teszi, 1.0gy a lefolyt év történetével a t. közgyűlésnek beszámoljak. Ez irányu kötelességemnek eleget teendő, van szerenesém az 18g8. évi testűleti működésről röviden a következökben megemlékezni: .

L A testület

vagyoni állapota.

A pénztári és szertári számadások, amint azok elkészittettek és a felügyelőbizöttság által felülvizsgáltattak, a jelen közgyűlés alkalmávalrészletesen is tárgyaitatni fognak. Itt csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a testület vagyona 18g8. év végén kitett készpénzben: 4493 frt 82 kr, szerelvényekben : 6700 frt összesen: 1 I.I93 Irt 8z kr értéket ; megjegyezvén, hogyaszereknél a szabályszerü kopási százalék már eleve levonatott. A testület pártoló tagjainak száma a lefolyt évben 297-et tett ki; az ezek által aláirt összeg: 656 forintra rug. Szerelvényeink körülményeinkhez képest elegendők lévén, a lefolyt évben azokhoz a következők szereztettek be : I. Egy lajtkocsira való hordó 13 frt 36 kr árban. 2 2 darab öngyujtó lámpa á 3 frt 62 kr árban és 3. Egy darab a székesfővárosban i használatba vett legujabb mintára készült mentő-kocsi teljes felszereléssel 823 frt árban. ügy a beszerzéseknél, mint a javitási munkák és egyéb kiadásoknál a parancsnokságot mindig a legszigorúbb takarékossági elvek vezérelté , s a beszerzési források kipuhatolása után a legelőnyösebb ajánlatok lettek figyelembe véve. Városunk közpénztárából az 18g8. évben is élvezett 1600 frt rendes és az épitkezési alapra :; _o frt segélyen kivül nagyobb adományokkal járultak testületünk fentartás hoz a következők: Az első magyar ált. biztositó társulat a gőzfűrésztelepmegmentése körüli működésünket jutalmaaandó ; szereinkben esett károk pótlásául adományozott 80 frtot. Ugyan e czimen kaptunk a Duna biztositö társulattól 80 frtot. A gyöngyösi bank részvénytársaság 40 frt-, gyöngyösi takarékpénztár egyesület 40 frt-, a gyöngyösi takarékés hitelintézet 30 frt-, a. kereskedelmiés gazdasági bank 15 frttal segélyezte-testűlétünket. - Mindezekért az áldozato: kész adományozók ei uton is fogadják me-leg köszönetünket.

a

*

\ TŰ ZOLTÓ· II. A testület

belügyei.

1. A lefolyt évben tartatott egy rendes és egy rendkivüli közgyűlés és 19 parancsnoksági gyűlés. A közgyűlésekben elintéztetett 5 ügy,. a parancsnoksági ülésekben pedig 79ügY. Főparancsnok által elintéztetett 102 ügydarab. . 2. Müködő' tagletszámunk bele értve a testűlet tisztviselőit és-á-nzdéses tagokat 1898, év január l-én volt' 59. 1898 folyamán felvétetett 6. lett összesen: 65. Ezek közűl részint a fogadalmi idő lejárta, részint eltávozás, részint alkalmatlanná válás útján kilépett 6, tényleges katonai szolgálatra bevonúlt 1, maradt az év végén- 58 önkéntes működő tag. ' Afizetésesek létszáma 4,továbbá állandó 2 toronyőr és ideiglenes 2 toronyőr. .lll. Szolgálat. , r.Ho.gy a téli időszakban is ébren tartassanak a testűleti kötelrnek, a tűzoltói szükséges, és hasznos ismeretek fel ölelése mellett taffaÍütr-rz estén át 2-2 órai időtartammal 2-2 .oktató tiszt- által elméleti előadás, melyen tagok elegendő számban vettek mindig részt. 2. A nyár folyamán tartatott 14 'rendes és egy disz:gyakorlat. A gyakorlatoKon a szer-, a rend-, mászó-, ugró-, k:Ötél~ stb'. gyakorlatokJdöközönkinr jelképes tűztárnadásokkalr1ettek' a' t~gókfoglalk()ztatv,aés azokban nyertek kiképezést. A gyakorlatok alkalmával elsajátitottösszes szereinkkeli bánásmód 1898. szeptember 8-án délután megtartott diszgyakorlatalkalmával lett a város közönségének közelismerésre bemutatva. 3. Éjjeli őrszolgálatokat az ~gész,évfolyamán mindig a fizetéses tűzoltók tartottak havonkint más-más ügyeletes tif),Zt s .a főtisztek felügyelete alatt. 4. SzinháziQrség volt 57előadásnáI, és 4~4 tűzoltóből áliott. , ~898.évi tűzesetek : i,::, :. 1. január hó yán este háromnegyed 8 örakoranagy }1,<5styáILaz 1700 népsorsz. házjszalmafödele. ,'<,IL januárő-án d. u. 4 órakor az új katonai laktanya egyik istállójának .egyharrnad része. " 'IV., február Iz-én d.u. 1,.ésegynegyed órakor Kossuth ~<:tjos~utczában :,az 1208.népsor~z. ház gyuladt ki, <de a pyomban odaérkezett tűzoltók által csirájában elfoitatott. : JlLmárczius.18-án hajnali 3 órakor a Német-utcza IIQ~. népsorsz. zsindelyes ház gyuladt ki, de felébenlokalizálva, lelt. , ". V ápril .hó jl':'én regg~1 egynegyed 7 órakor. beltűz iitQtf.~ia794' hsz, alatti Csathó-féle asztalosrnűhelyben, de az őrség által annihilátorral nyomban elfojtatott. VLápril 25-énd. u. egynegyed 4 órakor a Kossuth L'\lJoi!~utczai 12.10, .szárnú háznak és az I2I3. számú háznak -hátső kis része gyuladt ki, de szintén rövid idő alatt eloltatott VII. junius 15-én az Urban-téri 2407. népsorszámú hiznákegyJélszergyuladt ki d. e. ID óra 8 perczkor s ~g~l1~yed óra alatteloltatorr, ·T!·;VHI. julius hÓ25-én éjjel egynegyed 12 órakor a halastó-utczában 2061. népsorsz, kis zsüpos ház teteje é.géWle~ . ; IX., augusztus hÓH-én . d. u; egynegyed 3 órakor a g~:?(í.ir~$z-és parkettgyár gyuladt ki, melynek. oltása, erkölcsi ~·5féális. eredményében méltán sorakozik a millennáris versenyek alkalmával szerzett babéraink mellé. .'.. Ugyal1is a belső berendezései ben teljesen fából épitett gyári, épűlet keleti szakaszában felhalmozott kész épűletapyggtész kigyuladt. A középerösségü szél a tűzet egyenesen az épülettetöne]; irányában' hajtotta; .s már- már az f!gész. gyár. megsemmisűlni -látszott, Testületlink-történeté-

a

KÖZLÖNY.

.r899: február 28.

ben majdnem páratlanul álló gyorsasággal éppen a diszgyakorlatra készen állott bajtársakkal és összes szereinkkel a vészhelyen termettünk semberi erőt majdnem meghaladó szivós kitartással és önfeláldozássalsikerült a borzasztó elemet leverni és a végeredményeiben bekövetkezhető óriási károkat megakadályozni . Testűletűnk ezen ténykedése a később megejtett felűlvizsgáló szakkörök egyenes és osztatlan elismerését vívta ki. X. augusztus 3I-én d , u. fél 7 órakor a Petőfi Sándorutcza végén a 2040. sz. zsindelyes kis ház teteje égett le, de a tűz .terjedése rövid működés után tnegakadályóatatott, . XI. október 5,éti negyed 3 órakor a halastó-utczában a 2203. számu szalmafödéles kis .házégett és oltatott. . XII. november lJ-án este 9 órakor akis hóstyán .1680. számú ház gyuladt ki s rövid idő alatt eloltatott. Kéménytűz és elfojtott beltűz 4 esetbe lJ volt, . IV. Vegyes .üQyek. A fafsangitanczmúlatságközbejöh több rendbeli akadályok miatta lefolyt. évben nem. tartatott .meg. A márcziua.t j-iki nemzeti, ünnepélyen'rar.teetülét diszkivonulástrendezett-s a rendfentartásban közremüködött.i--, Az ünnepélyt közvacsora követte, Junius gén az Úrnapi isteni tiszteleten résztvettünk zászlónk alatt, sennek végeztével, az '5 . éves érmek a jogosultaknak kiosztattak. ' ', Julius ro-éri a vármegyei tűzoltó-szövetségnek Hevesen tartott kögyűlésén testületünkeojaggal volt, képviselve, , Augusztus 14-én a gőzfürészg.yár eloltása után tartatottmeg ,a. 'juaius, 29-ről, az akkor virradóra, történt nagy jégzivatar miatt elmaradt nyári tánczvigalom a Csathó, kertben, meglehetős erkölcsiés anyagi siker mellett. SzeptemberBcán dísz-zárögyakorlatot tartottunk. Szeptember .15-éq:.parqTIcsnokságunk Ö Felsége Ertsébet királynénk elhunyta. fölötti Jrészvétét-e--, a megtartott gyászülésben jegyzőkönyvbe iktattas fővédnökűnk Jossef. föherczeg ő fenségéhez részvétiratot intézett, s a gyász isteni tiszteleteken részt vett. V égül örvendetes és testűleti fejlödésünkbén örökké emlékezetes eseményt képez az, hogyá testület kebelében a mentö-osztályt létesítenünk ez évben sikerűlUAzelméleti kiképzésre önként jelentkezett 21 tag és a" 4 fizetéses a multév november és deczember-havában ugyhuzgó orvosunk Dr. Keller , Dávid és Vargha .Tivadar .szakaszparancsnok urak vezetése alatt mentőknek .szükséges ismeretekre 10 előadásinapon oktattatott. kik a mai napon a vizsgálatot sikeresen kiáflották;' ugy,hogymöst 'mái a tettek mezejére kiállhátnakvs eddig inélkűlözött hasznos szolgálataikka:J a baleset sujtotta embertársaink első segélybeni részesitésével ei emberiségnek ez ujabb téren is használni fognak. Most pedig megköszönve a bennem és a parancsnokságba helyezett bizalmat és támogatást, kérem ezen jelentésem tudomásul' vételét. Gyöngyös, '1899. január havában.

l1ábel Mihály,

Hozmári Dessd;

stiszt.

főparancsnok.

A osnrgor önk. tűzoltó-egyesület 1899. január 29-éntartott XXV~ik évi rendes küzgyúlésénck jegyzőkönyve. Jelen vannak 'Reményi Samu föparancsnoktelnökleté alatt: Sdrkö{i Andor, Simon Pál, Fried Samu, J{ohn La-; jos, Pápai Károly,' Megyeri Antal, Aciehammer Sándor,' Pdlji János, Vlas'{dk János, Mieerdl« István, 5őregi Sándor, Vi{íJános;Győri János, Nébli Ferencz, Rossek Mihály, Prokupek Ferenez, Balaskó János, 'Márek, József, Pelikán József, Saluga János, Bazsdn Venczel; Kdrbuczki ' Andor;

r

18gg.február

z8.

TOZOLTO-KOZLONY. --"'.,,--

--

.

---

-_ ..__ ....

--

25

Méses Istváni Feifárek János, Neuwirth János, Mdrek Talemond, de igéri, hogy az egyesűleti zenekar betanítása körül más, Schreier György, Vári János, Hegedüs György. Krucz kíván az egyesűlet érdekében fáradozni. Tudomásúl szolgál. Károly, dr. Horváth József, Kiss Alajos, Hens{lerFerencz, Főparancsnok jelenti, hogy községünk emeletes épüdr. Kovdcs Henrik, Buss Mátyás. leteinek szaporodása miatt a tolólétrát megnágyobbíttatni Főparancsnok üdvözli a közgyűlés tagjait s az egyelátta szükségesnek. A szerkocsi rúgókkal láttatott el. Tudo-sűlet 25 -ik évi közgyűlését megnyitja. ,----'. Visszatekint a másúl vétetik. 25 év történetére. - Sokan elhaltak, de a régi tagok közűl Számvizsgálók küldetnek ki a számadások megvizs.ma is sokan állnak az egyesűlet kötelékében. - Az ideágálására. Sárköti Andor, Vágó Gyula és Stabó Antal küllismus, mely a létesülés idejében az ernbereket eltöltötte,detnekki . csökkent, s kevesen vannak, kik csupa lelkesedésból a munA jubileumi ünnepség megtartásának kérdését hozza kára vállalkoznak. - Mégis örömmel említi, hogy az egyefel főparancsnok. Az ünnepség programmjának megállapisűlet anyagi erejében gyarapodott, s vannak, kik az egyetása egy megalakítandó bizottságrá bízatik. Elfogadtatik. sületért lelkesűlni meg nem szünnek.Az emberbaráti Főparancsnok jelenti, hogy Bengest Mihály egyesüezeretet képessé fogja tenni az egyesület működő tagjait az leti szolga beadta lemondását, egyúttal az egyesűleti épűlet önzetlen fáradozásra. északi lakását bérbe kéri. Lemondása elfogadtatik és az Az egyesűletnek van jelenleg 49 működő, 56 pártoló, említett lakás neki bérbe adatik. 4 tiszteletbeli .és 8 alapító tagja. Henseler Ferencz szolgának ajánl egy leendő tagot. . Gyakorlat tartatott Ib; díszkivonulás volt kétszer, Ajánlkozik még Achammer Sándor. Főparancsnok jelenlegi megjelent továbbá az egyesűleta Királyné ÖFelsége em'kocsisnak a szolgai állásra vonatkozó ajánlatát terjeszti be. lékére tartott gyászistenitiszteleteken. A régi alap fentartandó a szolga alkalmazásánál. E kérdés Képviselve volt : az egyesűlet a nagy-atádi és a szia legközelebbi közgyűlésre utaltatik. getvárí egyesűletek zászlószentelése ünnepélyein. Főparancsnok .előterjeszti az egyenruha kérdését. A Orszolgálat nem tartatott. közgyűlés belátja annak szükségességét, hogy 40 tag felTüzeset volt II, (helyben 5, alsókban 6), melyeknél ruház tassék. Kerestessék meg a város, hogy tekintettel a az egyesűlet sikeresen vett részt. . 25 éves múltra, fedezze a szükséges költséget. . Gyűlés tartatott: 1 rendes. évi és 2 rendkivüli közFőparancsnok előterjeszti, hogy a megyeiszövetség gyűlés, 6 parancsnoksági gyűlés. megalakításának kérdése megoldandó' Előadja azt is, mit A határozatok végrehajtattak a somogymegyei tűzoltótett már ez érdemben. A közgyűlés határozza: február hó szövetség megalakításaira vonatkozó határozaton kívŰI.folyamán kerestessék meg a közig. hatóság, hogya megyei Az egyesűlet44 tagja volt biztosítva, de igénybe tűzoltó-egyesűletek névsorát juttassa el hozzánk. Egyébként nem vétetett. az ügy keresztülvitelével a parancsnokság bízatik meg. Az egyesűlet kebelében zenekar alakúlt 12 taggal. A Főparancsnok jelenti, hogy Horváth József lakatoszenekar tagjait Knoblauch n.-kanizsai tűzoltó-zenekar-meamester pártoló tagnak jelentkezett. Tudomásúl vétetik. ter tanította be. A főparancsnok jelentése tudomásul vétetik. Főparancsnok beterjeszti a magyar országos tűzoltóPénztárnek .beterjesztirsaárnadásain szövetség szervezeti, egyenruházati stb. szabályait, melynek Bevétel: értelmében többek közt egyesűletünknél is' megszünik a 26 frt 93 kr. »föparanesnok s-i czím. Közli egyúttal az idevonatkozó Pénztári készlet 101 » 22 » egyéb tudnivalókat is. Kimondatik, hogy az itt előterjeszBál és majális jövo 170 " _ » tett szabályok kötelezökűl elfogadtatnak s lehetőleg még ez Lakbér . 425 » » év folyamán keresztűl vitetnek.'. Fuvardíjakból . .. 14 1 » ~ » útolsó pont gyanánt parancsnok lemond úgy a maga Tagsági díjakból 10»» és tiszttársai nevében. Korelnökűl Simon Pál úr kéretik Csu,rg. tak.-péhzt. ajánd. 300 » » fel. Simon korelnöknágy lelkesedés közt az eddigi parancs\) nagyközség segélye Ügynöks, jövéd. . 50 ,. ~» noknak, Reményi Samunak, megválasztását inditványozza, 58 " g8' » Közfelkiáltással elfogadtatik s Reményi Samu parancsnok Zenekari gyűjtés II » 07 » a megválasztást elfogadja, mint említi, z.r-edszer. IgÚi, hogy Vegyesek bő1 nagy elfoglaltsága mellett is tőle telhetőleg szolgálni fogja Összesen: 1294 frt 20 kr. az egyesűlet ügyét. Szívesen engedné át tisztét másnak, de Kiadás: teljes garancziát nyújtá egyént maga körül még nem lát. Seg. szövets. tagdíj lU [rt 40 kr. Parancsnok a közgyűlés lelkes és hosszas szünni nem akaró Lótartás . 470 » 29 .» éljenzése közben foglalta el helyét. Szolga fizetése. ~ 40 » Parancsnok ajánlja a tisztikar újból való megválaszÉpűlet fentartás » 59 » tását. Két szakaszparancsnokot proponál, mely intézkedés Eszközök javítása 47 » 81 :> mellett a tisztikar létszáma nem fog változni. A parancs200. » - » Tartozás-törlesztés nok propozicziói elfogadtatnak ; Buss Mátyás, Henseler FeKamatokra . 104 » 49 » rencz és Kohn Lajos szakaszparancsnokok maradnak, JaTűzbiztosítás . 10 .» 45 ,. kab József szertárnok, orvos dr. Kavdcs Henrik, Bizottsági Adóra 9 » 79 ,. tagok: Simon Pál, dr. Horváth József, Stabó Lipót PénzFűtés, világítás 18 » 75 » tárnoknak Fried Samu választatik meg. Jegyző: Dr. Nagy Nyomtatvány, bélyeg 7 " 97 » Sándor. Zenekar tanítása 62 » - » Parancsnok az új tagokat: Pelikán Józsefet, Kovdcs Butorra . . . » IZ » Jánost és Prokupek Ferenczet felvételre ajánlja és őket ,. Új eszközökre . 85 » megesketi. Nevezettek leteszik az esküt. Vegyesekre .. 39 » 97 » Több tárgy nem lévén, a gyűlés bezáratott. 1177 frt 92 kr. Kmft. Pénztári maradvány: n6 írt 28 kr. 'Pápai Károly, s.k .• Réményi Samu, Összesen: . 1294 irt 20 kr. parancsnok. Sőregi Sándor, s. k., A leltár értéke 13,150 frt. -Tartozás I,2ÖO frt, Tiszta jegyzökőnyv-hitelesítök, Dr. Horváth József, vagyoni állapot 11,950 Irt. A pénztárnok, Siabó Lipót, h. jegyző. r

TOZOLTO-KOZLONY.

26

1899; február 28.

HÍR E K. -

Megerősített

.-

szabályrendelet. A belügyminiszter

Az 1899. évre előirányzottköltségvetés 1014 frt 10 kr. bevételt s 752 frt 61 kr. kiadást látszik kitüntetni. A kiadásban említésreméltő az So m. legjobb minőségű tömlő 70 frtos (?) és 1 darab háromágú tolólétra (gépeJóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter zetes) 400 frtos tétele. A szertár vagyona az év végén újabban a következő alapszabályok at látta el a szokásos megejtett becslés szerint 3789 frt 30 krt mutat. A működő bemutatási záradékkal, u. m. a detrelai-seent-péteri önkéntes csapatnak 1898. évi deczember hó 30-án tartott közgyűlése tű{oltóegylet alapszabályait 13482 1/r898. sz. alatt és a felsőalkalmából az egylet jegyzőjévé, ki egyúttal segédtiszt is, siási-újjalusi önkéntes tűeolto-egy-let alapszabályait 2182/1899. nemkülönben gyakorlómesterévé Polesinszky Emil okleveles szám alatt. múlt évi növendékét - A csáktornyai testület évi közgyűlését folyó év tűzoltó- tisztet, az orsz. tanfolyam január hó 8-án tartotta Nuzsy Má yás elnöklete s a működö választották meg. - Új' mentő-egyesület. A gyöngyösi testűlet kebeléés pártoló tagok élénk érdeklődése mellett.*) Elnök lenben legújabban mentö-osztály alakult s már meg is kezdte dűletes szavakkal üdvözli a megjelenteket, az ülést megműkődését, mely alkalommal Kasmari Dezső tűzoltónyitottnak nyilvánítja. Elnöki beszámolójában a kegyelet és parancsnok a következö felhívást bocsáts, ki, mely a városi részvét szívböl fakadó fájdalmas hangján emlékezik meg azon csapásról, me ly Zrinyi János szivattyús-szakaszvezetórendőrkapitány rendelete. folytán minden nyilvános helyen es a gyárakban is ki függesztetett. » Felhtvás Gyöngyös város nek 1898- október zo-án bekövetkezett halálával - ki az összes lakosságához. Tisztelt polgártársak! A gyöngyösi egylet megalakulásától, 1875. évi április 25~étől haláláig önk. tűzoltó-testűlet kebelében rnentö-osztálv alakult és egyike volt a legbuzgóbb, mindenki által szeretve tisztelt működését meg is kezdte. Állandó őrsége a mentő-osztálybajtársaknak - az egyletet érte. A kegyelet lerovásának nak a tűzolto-Iaktany'a (vdroshdza) helyiségében van. jeléü! kitűzte az őrtoronyra az egylet gyászlQbogóját, rava· A rnentő-osztály . czélja : mentés és első segélynyújtás talám remek koszorút helyezett, zenekarával testűletileg mindennemű balesetek alkalmával (utczákon, gyárakkisérte a sírig s emlékét jegyzőkönyvileg határozta megban, mulatóhelyeken stb.) A rnentö-osztály mindénkinek örökíteni. - gazdagnak, szegénynek - egyaránt, a nap és éj bárEzután Szeiverth Antal parancsnok tette meg évi mely órájában s minden díj nélkül segélyt nyujt. A segélyjelentését, mely szerint 1898-ban 8 gyakorlat, 3 közgyűlés, nyújtás csak akkor lehet gyors és megfelelő, h-i .a város 5 választmanyi és 5 segélyalapválasztmányi ülés tartatott. összes lakossága a mentők támogatására készen áll. A segélyalap vagyona 37II frt 84 kr. A tavalyi tánczA támogatás pedig abban áll, hogy a ki a szerencsétlenség vigalom lIS írt 20 kft jövedelmezett Közgyűlés által az szinhelyén jelen van, a mentö- őrségnek a balesetet beidei tánczestély megtartása január hó 21-ére határoztatott. Kivonult a szokásos Flórián napján s boldogult Erzsébet jelenti. A bejelentő el ne mulaszsza egyúttal jelezni: 1. Hol a baj? (mely utcza, házszám.) 2. Körűl-belűl rni a Királyasszonyunk tragikus halála alkalmából megtartott gyászistentiszteletre. A tűzesetek száma 3 volt, melyböl r baj? (sérülés, lövés, szúrás, égés, öngyilkosság, önmérgezés, önak-isztás stb.) 3. Ki a bejelentő? - Csakis tg-y tájékoza környékre (Nagyfalu) s 2 Csáktornya belterűletére esett. tatva sietnek a mentők megfelelő felszereléssel a baleset A kár jelentéktelen, minthogy az egyik kéménytűz, a másik egy padlásszoba deszkafalának meggyúlása s elszenesedése helyére segítséget nyújtani. Kelt Gyöngyösön, 1899. február hó. Kezmari Dezső, őnk. tűzoltó-parancsnok. volt. A működő tagok száma az 1897. év végével 57 volt. Belépett 9 tag, kilépett 2, eltávozott 1, kizáratott 4 s - Tűzesetek statisztikája. A tűzesetek száma Magyarelhalt 1 tag s igy 1899-re marad 58 tag, melyböl ország egész terűletén deczember hónapban 844 volt; 42 működö, 2 tiszteletbeli s 14 rendfentartó. A "Zalavagy is a múlt hónapihoz képest a tűzesetek száma ismét vármegyei Tűzoltó Szövetség e-nek :,:898. évi augusztus hó némi esést mutat. Legtöbb tűzeset fordúlt elő Krassó-Szörény 14-én Keszthelyen tartott választmányi ülésén az egyletet vármegyében számszerint 49, mindjárt utána kövefkezik Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye 35, azután Pozsony és Szeiverth Antal parancsnok képviselte. Háromszék vármégyék 34, Bihar vármegye 29, BácsUgyancsak e közgyűlés alkalmából a kitartó szolgálat iránti buzgalmukért XV -éves szolgálati éremmel lettek Bodrog vármegye 27, Tolna vármegye 24 tűzesettel stb. kitüntetve: Verbnyák György, Pártlics Lajos, Baránics Egy-egy tűzeset fordúlt elő: Debreczen, Győr, Nagy-Várad, Pancsova, Pécs és Versecz városokban. - Legtöbb község Antal, Kukovecz Ferencz, Godina Miklós (segélyegyleti szen vedett a krassó-szörényvárrnegyei 49 tűzesettől, számpénztáros) és Dőring Emil szertárnok. X-éves szelgálatot kitüntető érmet: Krizsán Ferencz, Sztrahunya József és szerint 43, a pest-pilis-solt-kis- kúnvármegyei 35 tűzesettől 27, a pozsonyvármegyei 34 tűzesettől 26, a háromszékCzeizek István nyertek. Kipke István, Hoffmann Ignácz, vármegyei 34 tűzesettől 25, abiharvármegyei 29 tűzesettől Horváth György és Vengert Alajos V·éves szolgálatuk buzgalmáért lettek kitűntetve, A felsorakozott kitüntetés re 26, a bács-bodrogvármegyei 27 tűzesettől 27 község. Összesen 703 azon községek száma, melyek között. a 844 jogosultakhoz Szeiverth Antal parancsnok lelkes beszédet intézett, őket további kitartásra buzdítva, kézszorítás kisétűzeset megoszlik. A tűz oka gyanánt kétségtelenül beretében fölt űzte a jól kiérdemelt érmeket. bizonyítva volt: gyújtogatás 87, öngyújtás 4, gyermekek . Az indítványole során heves vitára. adott alkalmat a játéka vagy pajkossága gyufával 26, világító szerekkel való zenekar karmesterének fizetési. ügye, ki havi 30 frtnyi gondatlan bánásmód 13, egyébb hanyagság vagy gondatlanság 123 esetben; vélelrneztetett ok gyanánt a gyújtofizetését, mert Varasdról Csáktornyára szándékozik letelegatás 2$0, öngyújtás 3, gyermekek játéka vagy pajkossága pedni, So frtra kérette felemelni s e fizetési különbözet az gyufával 20, világítószerekkel való gondatlan bánás 8, indítvány intentiója szerint a tűzoltópénztárból volna fedezendő. Az indítvány ellen felszólaló igen elénk színezettel egyébb hanyagság vagy gondatlanság IlO; a tűz öka isecsetelte a tűzoltó-egyletek czélját, mely ha másézélokat meretlen maradt 200 esetben. E tűzvészek alkalmával halálos sérülést szenvedett 5 ember, .nem halálos sérülést is szolgál - mint a czéltévesztett puskagolyó nem talál elbukik .. Mindazáltal a karmester 1 évre felfogadtatott s a 40. A kárvallottak összes száma 1376, az okozott károk pótlást üjabb -gyujtes s pártoló tagok szerzése által remélik összes értéke 671;232 frt; 10 község van olyan, a melyeszközölni. benroooo frtnál nagyobb kárt okozó tűzés et fordúlt elő, aJcárosúltak; között 3 van olyan, aki' egy maga 1O,'OO(i) *) A közgyúlésröl felvett hiv. jegyzőkönyvet lásd it testületek frtnál több kárt szenvedett. Azon községek, melyekben rovatában. Sserk, megerősítette újabban rendéletét 95.r79/I898.

Hont vármegye szám alatt.

épitkesési

siabá1y

TŰZOLTÚ-

1899. február 28.

KOZLONY.

frtnál nagyobb kárt okozó tüzeset fordúlt elő a a következők: - Krajvdn, Szepesmegye, (deczernber 31; elégett 59.579 frt értékű lakóház, gazdasági épűlet, ipari épűlet, takarmány, szalma, szemes gabona, gazdasági eszközök, fakészlet s egyébb tárgyak; károsült 67 ember; a tűz oka hanyagság) - Zágon, Csucsor-puszta, Háromszék vármegye (deczember 4; elégett 47,359 frt értékű gőzfűrész, gyári felszerelés; k árosúlt 1 em ber, a tűz oka valószinűleg gyújtogatás) - Pécs, Baranyamegye, (deczember 23; elégett 34-480 frt értékű bolthelyiség. árúkészlet s egyébb tárgyak; károsúlt 2 em ber; a tűz oka ismeretlen) Hont, Hontmegye, (deczernber IS; elégett 32.160 (rt értékű lakóház, gazdasági épület, ipari épület, takarmány, gabona asztagban, szemes gabona, bútor, ruhanemű, fakészlet stb.; károsúlt 66 ember; a tűz oka ismeretlen.) _ Dég, Veszprémmegye, (deczember 16; elégett 24·797 írt értékülakóház, gazdasági épület, bútor, ruhanemű. háziállatok, gabona, takarmány, gazdasági eszközök és egyébb tárgyak; károsúlt 6 ember; a tűz oka ismeretlen.) - Me'íő- Vári. Beregmegye, (deczember 13; elégett 16-435 frt értékű gőzmalom, szemes gabona, egyébb ipari eszközök, árúkészlet ; károsúlt 2 ember, a tűz oka ismeretlen.) ~- Új-Pest, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kunmegye, (deczember 17; elégett 13°00 frt értékű ipar: épűlet, árúkészlet, károsúlt 1 ember, a tűz oka ismeretlen.) - Breznób dny a, Zólyommegye, (deczember 12; elégett 10.629 frt értékű lakóház, gazdasági épűlet, középűlet, háziállatok, takarmány, gabona, gazdasági eszközök, fakészlet stb.; károsúlt II ember, a tűz oka hanyagság.) - Kolozsvdr, Kolozsmegye, (deczember 31; elégett 10.396 frt értékű ipari s egyébb épület, bútor, ruhanemű, árúkészlet stb; károsúlt 3 ember; a tűz oka ismeretlen.') ~ Hatvan, Hevesmegye, (deczem ber IS; elégett 10000 frt értékü lakóház, bútor, ruhanemű, egyébb ipari eszközök, árúkészlet ; károsúlt 1 ember; a tűz oka ismeretlen.) - Az egész 1898. évben a tűzvész által sújtott községek száma 10919, az összes tűzesetek száma pedig 1356ö volt, melyek összesen 16,647-438 frt kárt okoztak, ennyivel kevesbítvén a nemzet vagyont. A tűzesetek száma és az okozott károk összege hónapokként a következőleg oszlik meg, a mint az a könnyebb áttekinthetés végett itt összeállított táblázatos ktmutatásból látható:

Hf,OOO

Január hóban Február» Márczius ». Április» Május ». Június» Július » Augusztus». Szept. ». Október ~. November». Decz. »~±-»

857 tűzeset 758» 1.{08» 928» r.ooz 875" 1.113» 1.762» 1.788» 997 ~ » 1.223»

629.389 frt kárt okozott. 54°-43°»» » 1.944.183»» » 808.927»» » 1.11'1·744»»» 1.487.719» l> » 1 609·3I4»» » 3.°45.248»» » 3136.305»» II 841.320»» » 761.627 » » 671.232 »» »

Osszesen: . 13.560 tűzeset, 16647.438 frt kár! Tehát legkevesebb tűzeset és kár fordúlt elő február hónapban és legtöbb augusztus és szeptemberben. A tűzesetek oka gyanánt kétségtelenü! bebizonyítva volt gyújto. gatás 1230, öngyújtás 23, villámcsapás 342, gyermekek játéka vagy pajkossága gyufával 723, világítószerekkel való gondatlan bánás 98, egyébb hanyagság vagy gondatlanság 1711 esetben; vélelmezett ok gyanánt gyújtogatás volt 3431, öngyújtás 72, gyermekek játéka vagy pajkossága gyufával 656, világító szerekkel való gondatlan bánás 90, egyébb hanyagság vagy gondatlanság 1924 esetben; a tűz oka ismeretlen maradt 325° esetben. A tűzvész alkalmaval halálos sérülést szenvedett II9, nem halálos sérülést pedig 518 ember. A károsúltak összes száma 29.572. Nagyobb kárt szenvedett 10000 frtnál egyes ember 94, község ~edig 253.

_ SikerüIt bankettet, tánczmulatsággal egybefoglalva, rendezett az aradi önk. tűzoltókar február hó 18·án. Mint vendégek, ott voltak a Weit'íer- féle aradi waggongyári tűzoltók tisztikara ; továbbá id. Grünwald Ferenci és id. Ves'íe[v Pál tekintélyes lolgárok, kik még az ó-tüzoltó karnak tagjai valának s most pártoló tagok. A vacsora alatt ?őldy Jenő, a kar főparancsnok-helyettese szép szavakkal köszöntötte fel a két aggastyánt, a fiatal tagokhoz pedig lelkesítő, buzdító beszédet intézett, hogy iparkodjanak ök is úgy megfelelni kötelezettségüknek, hogy idővel ök is ily tiszteletben részesülhessenek. Bankett után csakhamar tánczra kerekedett a fiatalság s Erdélyi Antal, odavaló jóhírnevű prirnás, zenekara élén, tűzoltó egyenruhában -- mert maga is tűzoltó, és minden tűzoltómulatság alkalmával egyenruhában dirigálja bundáját -reggelig húzta a vendégeknek s bajtársainak a talp alá való ropogós csárdást. (M. Gy.) _ Tűzveszélyes gyufa. Mint csáktornyai tudósítónk irja, ott »Austro-Hungarian Pap er Vestas« felirattal egy új fajta gyufa kezd forgalomba jönni, melynek terjesztését tűzveszélyes tulajdonságánál fogva félelemmel kell fogadnunk. E gyufa impregnált papirszálakra kombinált svéd gyufa volna s azon egyedüli előnye mellett, hogy csak saját dobozán gyújtható, azon rossz tulajdonsággal bir, hogy a meggyúladt papirszál - Vesta czirnéhez híven 'eldobva is, teljesen végig ég, akár padlóra, akár a földre esik is, s ott, hol a kellő óvatosság hiányzik, különösen fal(lhelyeken a csűrök és kazlak körül, e gyufa könnyen válhatik tűzesetek okozóivá. o

Szerkesztői üzenetek. lU. Gy. Arad. A küldött tudósítást örömmel vettük és fel is használtuk. A kérdezett dologról nem írtunk külön választ, mert tudomásunkra esett, hogy Ön itt fönn járt látogatóba Pesten, a miből azt voltunk bátrak következtetni, hogy úgyis informállatta magát kellőképen. Egyébiránt a jövő számban kőzőlni fogjuk az évi jelentést és a közgyűlés lefolyását, abból több, bővebb felvilágosítás lesz szerézhető. Szíves üdvözlet és bajtársi kézszorítás. Egyéb tudakozódásokra a jövő számbau válaszolunk. Főszerkesztő'

Dr. SZIL-Y

J"ÓZSEF.

Felelős szerkesz tö : I>r.

~ÖN"Cf3

:BO::LoI>XZSÁ::a...

A

TŰZOLTÚ-KOZLONY előző évfolyamaiból

teljes példányok

:: 1 forint 25 krajczárért :: megrendelhetők

a

KIADOHIVATALBAN: BUDAPESTEN, IX., Vamház-köriIt 9. szám alatt

~8

T Ű Z o LT Ö - KO Z L

o N Y.

l899. február z8.

TüZOLTO-KÖZLÖNY.

PartoljuK a llalai ipart!

·:1

M kir, udvari szállítók

Öcs. és kic. Fensége József főb. url". száll.

Cs. és kir au sz tr . udvari s' állíták

Görög királyi udvari szállítók.

Szerb kir ályi udvari szállítók.

Perzsa csász. udv. :::zállítók.

,

:t:::::) .

:=-.,

.::2 -=

=1

--, 1--

1-...::...:::

,si ....-.. ;:::; ,...:...

~I

O Fensége a görög trónörökös udv. s7áll.

;;:=.

1=' I

császári

és királ y i udvari

szállítók,

a Kál'oly-Iaktanyában

ő császári

és királyi

fensége Józse f főherczeg

udvari

;::::::;::-;

! c:::): , '-c:::

= == :;:o><::""

szállítói

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában levő

ie.J'eDIlUl.~~k,ilJzti~ ilutizj,etit -WJI

~ a t.

tűzoltó - testűletek

parancsnokainak

és

tagjainak

becses

figyelmébe

ajánljuk.

Teljes egvenruháx, valamint az egyenruházathoz szükéges kellékek, lueullyiségre való tekintet nélkül, a haladottkor igényeinekmegfelelően, mértékszerint és jutányos árak nIellett készittetllek. Ajárilurik továbhátüzoltói felszerelést, sisakot, zubbonyt, nadrágot~ röz§ekésel~et, baltákat és sípokat, saplüiJ.:at posztóbólés bőrből,·paszolnányt, zsinórokat, kardbojtokat, keztyűket, gallérokat stb. alegdúsabbválasztékban.

'Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak. ~

A legszebb tűzoltó-zászlókat készítjük. ~

Árjegyzékek kivánatra dij- ésbérDlentesen küldetnek.

'1

fl

J:~

Vívóeszközök, érmek és rendjelek. __

SürgőnyezÍDl:Tiller udvari szállító, Budapest.

-1

Folgari ruhán vi~e;anao ju~l~umi emlék~rmek es ezeknek rozetta! a legszeco kiviteloen nálunk kaphatók, AZ Ul9S. évi pár isi müiparkiállitáson

aranyéremmel

kitüntetve.

~

~""I"""""""""""""""""'i•••••••••••• 1

DE"lK'(~ ,,~

És t üz olt ó-~ dal á r d a-~ egye .-\jánlják

a

e.készitett c:z--;::b

legszebben tűzoltó-

társulati

és

zászló-

.: .estve vagy himezve _c::.;;-egyszerübbtől

a leg·

~

s'Ü1e t i és·t á r s

"U

1a ti' zászlók

I :l

.~

gyára

E""\.:Ldapest., VI. ker .• Bel vá ros,

Lipót-utcza

21. szám.

Zászlószalagok, egyleti jelvén vek, kokárdák, vállszalagok nagy

Saját 111 ühimzőe intézet.. '

1:,\

,~

----

választékban.

névvel és dobozzal, sokféle alakban és kivitelben, a legolcsóbban számittatnak.

Költségvetések, rajzok és anyagmíntákat a legnagyobb készséggel bérmentve küldünk.

~.8_·_.e.~_·n.·~.~.:.~.:~.~.v.~.i.7.~.'~.~.n.~.I.~.'~.e.~.'u!.·~.[.:.s.~.~.~.:.~.t.~.!.~.b.~.~.g.:.

TŰZOLTÚ-KOZLONY.

űzfecskendőket

1899. február

28.

űzoltói sisakokat,

városi, községi gazdasági és gyári tűzoltóságoknak, négy és kétkerekű kocsira, úgyszintén targonczára szerelve,

sapkákat baltákat övek et, mászó- és mentő eszközöket stb. (A "Magyar Országos Túzoltó-szövetség" új felszerelési

szabályzata

szerint is.)

SZERKOCSIK~ és különféle létrákat, SlIVATTYUKAT. f·t RAN . GOK-AT .

H··t-

_

hazi, ip~ri, m~zögazda~ági:.épi~kezé~i es egyeb czelokra, kez-, jarqany- es erőhajtásra, és harangltllvltnyokat

templomok,

. --

t ,. k t OZISZ asagl szere·. e I{ -----------

is~ol~k, majerek stb. reszere, ,

pöczegödörtisztitó készüléket. utczai locsol~ko~sikat" közu~i , hengereke~hoekeket,sarvonogépeket,

őzfertőtlenitő készülékeket _

G

stabil és mobil alakban \

készit és ajánl a

Budapesti Szivattyú- és Gépgyár RÉSZVÉ~YTÁRSASAG (ezelőtt WALSER FERENCZ)

BUDAPEST, VI. ker., külső váczi-út 45. Árjegyzékek és kb'tségvetések

Budapest,

ingyen és bérmentve.

1899- Rózsa K_ és Nej c könyv nyomdája, Szentkirályi-utcza

30. sz.

-

XXI. ÉVFOLYAM.

A MAGYAR A ~MAGVAR ORSZÁGOS A »Magyar

lIiadó 8ZERKESZTŐSÉG HIVATAL

Budapest,

IX.

,.

..

1899. MARCZIUS

3-lk SZAM.

és KIADÓ. :

kerület, Vámház-kőrűt g-ik szám.

TÜZOLTÓK

SZAK,LAPJA.

TŰZOLTÓ-SZÖVETSÉG.

Országos

Tüzoltó-Szővetség«

éó Icptulcjdcncs

tagtestületeinek

: A ~udapeóti

,

3t.

HIVATALOS díjtalanul

inkénteó

ÉRTESITÓJE.

küldetik meg.

~íízoltó -ieótület.

ELŐFIZETÉSI ÁR: Heiyben és vidéken egész évre 2 frt 40 kr., félévre I frt 20 kr. A magy. ors z . tüaolté-ezővetség kőtelékébe tartozó testületek tagjainak egész évre csak 1 frt 20 kr. Egyes példánynak ára 20 kr. Elöfizetésef éa reclamatiók a kiadóhivatalhöz cefmeendök.

HIRDETÉSEK " . ,- 1 1 1 bb akiadohivata álta egjutányosa árak mellett vétetnek fel. l' Többszöri hirdetésnél tetemes árenged.

"'1i~~=~.~~~B=~~~I~! mlrM'EGÜE~Er.:m<:;;A~;r;:ooiN-rEC~sz~~l &!fu1i,.,.X..... iWk" ..... JMK..... kJlWlb..... Z..... 'P' re2Mlli ..... a;;..... íkiWX..... J\}'rkíl\i...•. X..... X,..~ MEGJ ELEN 1K HAV ON KINT EGVSZ ER. ~ II ~Y

~.~

y

tr: '" '"

'" '"

'" '"

-emeny. '" .,. '" '" '" '" '" "'.....

'"

,~--~~~~~~"~~==~====~~~~~~

Tal"talo111: Fel h í v á s! Az ország összes tüzoltó-parancsnokaihoz. Drd. Flóris Árontól. - Hivatalos réss : Meghivó az orsz. szőv. elnökség 1899. április 8-ild ülésére. - Az orsz. szöv. elnökség J 899. jan. ra-iki ülésének jkve. Az orsz. választmány 1899. jan. 1S·iki ülésének jkve - A Veszprém várm. alispán körrendelete a tiízoltók lajstrornáról. Testűletek körébő! A budapesti testűlet évi jelentése 1898 ról - A csáktornyai ö tegylet 18.99. jan. q-iki közgyűlésének jkve. (Befej. közlem) - A siófoki Ö. tegylet 1899. jan. z q-iki közgyűlésének jkve. - - Az új-arad-i-zsigmondházi testület évi jelentése 18)l-ról. - Hírele. - S{erkes,tői űsenetek, - Hirdetések.

Felhívás! Az ország összes tűzoltó-parancsnokaihoz! Magyarország ezeréves fennállása, ennek világra megünneplése után az elmult jó és rossz idöket szemlélve, minden magyar honfiú ereiben felbuzdúl a vér és tettekre hív fel minden igazi honfit. Mert Magyarország egynéhány évtized alatt vagy helyrehona ezeréven át elkövetett mulasztásait, és magát a világ legelső nemzetei kőzé küzdi fel, vagy pedig megmarad az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság dolgában régóta megszokott lethargikus álmosságában és az elszegénye dés, vagyontalanság síkos lejtöjéna szolgaság posványába súlyed. Teljesen igazat adok Tisia Kálmánnak, ki az 1884. október havában tartott országgyülésen nemzetgazdasági siralmas állapotunkat feltüntetve, kifejtette azt, hogy a szegénység szolgaság. Eklatáns példáját láttuk ennek a spanyol-amerikai háború ban, a hol Bismarck szavai teljesültek, hogy tudniillik a háború sikeréhez 1 -őr pénz,' 2- or pénz, 3 -or pénz szükséges. A török-görög háború még nagyobb kudarczczal végződik, ha egynéhány milliomos görög honpolgár nem rakja le millióit hazája oltárára. Egy égiháborúnak kell felettünk lezajlani, hogy az égzengés dórdúlese által felocsúdjunk álmunkból ; zápornak kell arczunkra hullani, mely elpetyhúdőtt idegeinket a munkára felfrissíti, kell, hogya villám.asok vakitó fénye bevilágítsa nemzetgazdasági mizériánknak, szegénységünknek viskóit, kell hogy ezen égi fény mellett olvassuk el ezen két szót: «Ora te labora 1» (Imádkozzál és. dolgozzál.)

szóló

I

A mult évtizedekig a régi iskolák csak az egyik czélt túzték ki, tudniillik az imádkozást. Az iskola eddigelé az imádságos könyvet, a feszületet nyomta a gyermek kezébe és megelégedett azzal, ha az e könyvet olvasni tudta A jelen század meg" kívánja, hogy a valIás ezen fegyverének letevése, ezen könyvnek olvasása után minden magyar fiú a munka fegyverét, a szerszárnot fogja kezébe, hogy lázas gyorsasággal pótolhassák ki egy ezredev rnulasziásait, a jelen század megkívánja, hogya valláserkölcs nemesítő hatásának elérésében a munka, az észszerű rnunka szegődjék segédtársul, mert a vallás szelíd fegyvere gyengéd fegyelmi eszköznek mutatkozik az évezredeken megrögzött szilaj erkölcsök és a kényelemszeretés megzabolázására. A vallás gyengének bizonyúl arra, hogy a kapzsi szoczialista földosztó eszmének gyökereit kitépje a megbomlott avvakból bJ . E perczben úgy érz ek, mint ki kezét szűlói ellen felemeli; de ha tekintetbe veszszük azon kőrülményt, hogy Afrika Kongó államának fekete bőrú népe kenyérfa- és kókusz-ágat dug a földbe, ha családja egygyel szaporodik, datolyapálmát és eféle nemes gyümölcsfa-ágat, ha a mérges kigyó csípése vagy a fenevad kőrrnei elöl szerencsésen megszabadúl. és mindegyik a legnagyobb bűnnek tartaná az ily csemetét kitőrdősni ; ba itt minálunk azt fürkészszúk, hogy miféle összefüsvés van a zvermeknevelés és o'yümölcsfa b;::' b .•. között, tagadhatatlan, hogy a viszon): nálunk is feltalálható. csakh ogy ezen összefüggés nál unk szorosabb és kőzvetetlenebb, mert nálunk az apa szintén mulhatatlannak tartja gyermeke nevelésében a cseresznye-, meggy-, mogyoró- és somfa-csemetét oly módon, 3 'bJ

32

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

y899- márczius

3!.

folyamodókat. Az űltetendő fák termését hogy az égi madarak által elhullatott magból ki- e tárgyban úsv ea)Tenkint mint es-észben árverésen szívesen kelt, hüvelykújj vastagságú csemetét tövében kibJ bb' megveszik. metszi s ezt gyermekének testével legközvetlenebEz volna alázatos esedezésernnek egyik tárgya, búl fájdalmat keltőleg érintkezésbe hozza, magyarul mondva rosszaságáért elnadrágolja. . a másik pedig a következő. Még ezen hónapnak folyamán minden kőzség Százával érkeznek hozzám panaszos levelek parancsnoksága terjeszsze be folyarnodványát a fóishogy a duhaj közönség kitőrdeli a millenniumi gyümölcsfákat, melyeket a gazda telkéber , a dűllő és pánhoz , melyben kérelmezzék azt, hogy utasítsa a községeket arra, hogy egy hold földet oly czélból országutak mentén elültetett. Devecser község Daranyi vegyenek fel bérbe, hogy oda külőnféle gyümölcsfa minisztertől 600 millenniumi szilvafát kapott, az odavaló duhaj legények közülök 250-et pusztítottak el a magvakat vettessenek el, és az itt kikelt csemeték 5--6 év mulva a háztulajdonosok udvarába a szornlegnagyobb brutalitással ; a fa töve alá perjét raktak. széd háza tövéhez tűzrendészeti profilaeticai szema már szép terméshozó fákat felpörkölték, másutt pontból kiűltettessenek. pedig kororiájának ágait letördelték, s azt a fa törzse mellé kőrőskőrúl fgJdbe dugdosták s a fa törzsére Csak Magyarországon és múveletlen államokzsindelydarabot akasztották ezen felírattal : »Millenban fordúl elő az, hogy egész községek leégnek, mert másutt a lombos eper és diófák legjobb lokaniumi szilvafa« Másutt pedig a csemetét óvatosan sizálói a dühöngő tűzveszélynek s nemzetgazdasági kiásták, ugyanoda újra elültették, csakhog")' gyöke rével felfordítva, a koronáját remették a földbe és közegészségügyi szempontból meghálálhatatlan Ezekből kifolyólag kellkonstatálnom azt, hogy jótétemény lenne az eszme keresztűlvitele ; a faa vallás gyengéd fegyelmi eszköznek mutatkozik a levelek nappal oxigént fejlesztenek, az őszszel lehulló szilaj erkölcsöknek megfékezésére. A hollandi vasúti Ialevelek trágya gyanánt felhasználhatók, azon nép, mely ebéd után gyümölcsöt eszik orvosságot eszik társaságnak Kongó-államban 4°.000 kilornéternyi gyomor és bélbetegségek ellen, a hosszú pályatest van és jobbról-balról ipari és az angol kór. gyomrát soha el nem rontja, mert a gyümölcs gyümölcsfával van beültetve, mely millió és milliónyi pénzösszeget képvisel. Az ottani állomásfönőkők leghathatósabb fegyver a legtöbb betegség ellen. És most ismételten honfiúi és bajtársi bizalomegybehangzó nyilatkozata az, hogy a négerek sem a fákat, sem a pályatest mentén elhaladó telegrafmal felkérem a parancsnokságok minden egyes hazasodronyok porczellán szigetelőit soha sem bántják fias tagját, hogy ezen másodízbe li felhívásom alázatos kérelmern találjon viszhangra minden hazafiúi Holott nálunk a kereszténység, a felebaráti szeretet kebelben. honfiúi szent érzelmetek melege öntsön tana mellett a legvadabb a nép erkölcse. Magyaréletet ezen eszme keresztűl vitelében, buzdítsa kebleiországban is milliárdok kal felérne, ha a kopar területek, ország- és düllő-útak gyümölcsfákkal lennének teket, az ellenvetések alkalmával, csüggedéstek kőzepette az elmaradhatatlan, fényesen kecsegtető siker, szegélyezve. A tűzoltóság oly intézmény, melynek ssukscmelyért egy évtized mulva a község minden apraja és nagyja irántatok nagy hálával fog viseltetni. gességét mindenki elismeri, de nincs az országban A Ti kitartástok legyen ernyedetlen és csüggeegyetlenegy község sem, me ly erre a czélra szívesen dést nem ismerő. Lám én sem csüggedek! Annak hozná meg az áldozatokat, a keltségek fedezésétől daczára, hogy a mult év őszén ugyancsak titeket mindenki fázik Nem a testűletbeli viszály hanem a pénzhiány, a nyomor az oka annak hogya meghívtalak fel arra, hogy ebbeli munkásságaitokat evilévő testűletek is egymásután feloszlanak. Teremtdeneziábantartva, velem intézkedéseiteket közölj étek, sünk tehát a tűzoltóság számára pénzt oly módon, mert ezen tudósításaitokat buzdítás czéljából a napi hogy az adóprés mellőzésével kérjük meg a hatóés szaklapokban közzé tenni szándékoztam. És mit gondoltok,hog-y KárpátoktóI az Adriáig, Erdély ságot, hogy a tűzoltóság, tőkéje megteremtése czélbérczeitél a Lajtáig elterülő térségen hány ember jából, egyelőre a temető árkát és az országutak egy részét ültethetné be gyümölcsfákkal, mert a község hallotta meg felhívásomat? Hány parancsnokság által befektetendo csekély összeg évről-évre hatvált:;Jett akczióba? Felelet reá: egyetlen egy sem. Süket nyozottan fog kamatozni, fülekre találtam mindeniitt Honfiúi bizodalommal esdekelve kérem a maOly czélból, hogy buzdításúl szolgálandó intézkedésteiteket az összes napi és szaklapokban kőzzé gyarországi tűzoltó testűletek összes parancsnokait. tehessem, felkérlek benneteket, hogy határozataitokat hogy még ezen év tavaszán, a kellő időben tartsanak velem mielöbb tudassátok. e tárgyban felolvasást a község intelligensebb elemei előtt, szerezzenek ezen eszmének minél több híveket, Bajtársi üdvözlettel bátran merem állítani, hogy hazánk büszkesége, Drd. Flóris Aron tanár. Darányi miniszter az eszmék és tettek embere, a a millenniumi gyümölcsfa ültető bizottság elnöke, legigazibb hazafi, tárt karokkal és örömtelt szívvel a budapesti önkéntes tűzoltó-testűlet őrparancsnoka, fogadja és hathatós támogatásben részesíti 'a hozzá Budapest, IX. ker. Knez ich-u, polgári iskola.

r899' márczius

31.

TŰZOLTÚ-KO

ZLONY.

,

33 r

HIV AT ALOS RESZ. MAGYAR ORSZÁGOS TŰZOLTÓ·SZÖVETSÉG

------

Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza

8 sz.

2.77. szám. r899·

MEGHIVÓ.' A magyar országos tűzoltó--szövetség elnöksége Buda. pesten, a.. központi iroda helyiségeiben 18gg. év április hó 8·án szombaton délután 3 órakor

elnökségi tart,

melyre

az elnökség

tagjait

ülést tisztelettel

meghívjuk

.!lz elnökségi ülés főbb tárgyai: 1. Elnök jelentése a brassói kiküldetésröl, kapcsolatban a brassói nagygyűlésre vonatkozó előkészűletek megtételéveI. . 2. Pályázati feltételek a tűzrendészeri törvényjavaslatra. 3· A tallósi testület panasza (Előadó: Ecker Sándor). 4· Gölniczbánya kötelezett tűzoltóságáról szóló szabályrendelet (Előadó: Dr. Szily József). 5· Borsodvármegye tűzrendészeti szabályrendelete (Előadó Dr. Sz ily József). 6. A Tűzrendészati Lapok szubvencziójának kérdése. 7· Esetleges egyéb indítványok és előterjesztések.

.Ts elnökségi ülést követőleg esti 6 órakor a segélyző sztioetseq igazgatá oalasztmánpának ülése tartatik a következő napirenddel: 1. Titkár jelentése az 18g8. évről. 2. Zárószámadás az 18g8. évről. 3. A mihályi-i testűlet kérvénye segély iránt. 4 A karánsebesi testűlet kérvénye segély iránt. 5· A czinfalvai testű let kérvénye segély iránt. 6. Esetleges indítványok és előterjesztések Ezen ülésre az igazgatóválasztmány tagjait tisztelettel :-::eghívjuk és egyben az elnökségi ülésről tudomás végett - felügyelő bizottság tagjait is ezennel értesítjük. Kelt Budapesten. 18gg. évi márczius 31·én. Elnöki megbizásból

'Dr. Szily József, titkár.

Jegyzőkönyv, =e.vétetett Budapesten, a magyar orszdgos tŰ{oltó-s{övetség e.ní-ksegenek 1899. évi január hó 14-érz délután 1/24 órakor megtartott űlésén. Elnök: Dr. Kék Lajos szöv, elnök. J:gyző: Dr. S{ifyJózsef szöv. titkár. je.en voltak: Dr. Ováry Ferencz szöv. alelnök, Ecker ::~:::=::-. Kálmán Géza, Köhler István, Scossa Zoltán, S{abó :::-.~ es Vida Pál előadók, Bufyovs{ky Aladár, Poler. Re_. - eo; Varga Lőrincz felügyelő bizottsági tagok, végül ~ :.-o:,:si'yi Béla pénztáros. b'z6k üdvözli a jelenlevőket és az ülést megnyitja. r. Titkár felolvassa a múlt év deczember r o-iki -: :: = ",;:s~si ülés jegyzőkönyvét, melynek hitelesítésére elnök <:: ca Zc.rán és 5-;abó Gyula előadókat kéri föl, z. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésévei Kálmán ~~e~=-e" S"1abó Gyula előadók bízatnak meg.

3. Titkár jelentését, hogy Wagner Manó előadó az ülésről elmar adását betegségével igazolja, az elnökség tudomásúl veszi. 4 Dr. Óváry Ferencz alelnök köszönő levelét az édes anyja elhunyta alkalmából hozzá intézett részvétnyilvánításért az ülés tudomásúl veszi. 5· Titkár felolvassa a sopronvármegyei szövetség föliratát, melyben a hevesvármegyei szövetség által megindított és a vármegyei szövetségekhez tartozó tagtestületek orsz. szövetségi tagsági díjának leszállítását czélzó mozgalomhoz csatlakozik. Az elnökség a hason czélú fölíratokkal együtt ezt is a nagygyűlés elé terjeszti. 6. Titkár felolvassa Both György malaczkai járási tűzrendészeti felügyelő előterjesztését a tagsági díjaknak a községek lélekszáma szerint leendő megállapítása és a községi pénztárak általközadók módjára leendő befizetése tárgyában. Az elnökség Ecker Sándor, az elnök. alelnök és titkár hozzászólásai után a Both György beadványában foglaltakat ez idő szerint m:egvalósíthatóknak nem tartja. 7. Tiller Mór és Társa cs. és kir. udvari szállító, egyenruházati czég azon kérelmét. hogy az országos tűzoltó-szövetség szállítója czímével ruháztassék föl, az elnökség egyrészt azért, mert a szövetség a maga részére egyenruhát nem szállíttat, másrészt azért, mert a számos meglevő czégek közül egyiket a többiek rovására kiemelni hivatása nem lehet, teljesithetőnek nem tartja. 8. A bács-petrováczí önk. tűzoltó-testűlet panaszos előterjesztésében foglaltakat titkár ismertetvén, elhatározza az elnökség, hogy a belügyministeriumhoz sürgős fölterjesztést intéz az iránt, hogy ezen testület jogérvényes Il. fokú itéletek alapján a pénztárába évek előtt befizetett I 2 Ig frt bírságpénz visszafizetésének kötelezettsége alól fölmentessék.

g. Breuer Szilárdnak az elnökség fölhivása folytán a mászó-, mentő- és bontószerek czímű munkájának kiadására vonatkozó javaslatait titkár ismertetvén, elhatározza az elnökség, hogyaválasztmányhoz oly értelmű javaslatot tesz, hogy ezen szakműnek 2000 példányban leendő kinyomatásáról gondoskodjék olyképen, hogy a mű szöveg közé nyomatott ábrákkal a szolgálati szabályzat hoz hasonló nagyságban és nyomással a Ill. számú papírmintán adassék ki, és pedig, ha a mű 400 oldalnál nagyobb terjedelrnű lenne, két kötetbe foglalva. 10. Titkár felolvassa Schuster Károly brassói parancsnoknak aBrassóban megtartandó nagygyűlés tervezetére vonatkozó levelét. Többek hozzászólása után elhatározza az elnökség, hogy a holnapi választmányi ülés elé oly értelmű javaslatot tesz, hogy a nagygyűlés az eddigi nagygyűlések keretében tartassék meg, nevezetesen a szükséges ülések mellett a szakfelolvasások és versenyek is vétessenek programmba és a brassóiak által javasolt határidő augusztus Ig - 23 helyett augusztus 12-16-ra tétessék át, a nagygyűlés előkészítésével járó munkálatokra és a szükséges kiadások megtételére hatalmazza föl a választmány az elnökséget. II Titkár felolvassa Markusovssky: Bélának, a tűzrendészeti lapok szerkesztö-kiadójának, lapja részére 380 forint évi subvenczió megadása tárgyában beterjesztett kérelmét. Hosszas beható vita után kimondja az elnökség, hogy bár a lapnak létjogosultságát elismeri és annak további fönnál1ását óhajtja, mégis a nem várt beadvány meglepő hatása alatt ma nincs azon helyzetben, hogy a fölvetett kérdést teljes egészében, következményei vel egyetemben 3*

TŰZOLTO-

34

KOZLÖN

\

megbirálhassa, és azért a holnapi választmányi ülés elé még sem pártoló, sem pedig elutasító javaslatot nem tehet 12. Titkár jelenti, hogy a szolgálati szabályzatokhoz tervbe vett táblázatos minták szétküldéséről nem gondoskodott, mert azon meggyőződésre jutott, hogy ezen minták csakis egy külön kiadandó ügykezelési szabályzattal kapcsolatban volnának közrebocsáthatók. Többek hozzászólása után titkár javaslatának elfogadásával az ügykezelési szabályzatok kidolgozására az alapés szolgálati szabályzatok kidolgozásával is megbízott bizottságot kéri föl az elnökség és ezt javaslat alakjában a választmány elé is terjeszti. 13. Titkár fölolvassa az elnökség múlt évi működéséről szóló és a választmány elé terjesztendő jelentést. A jelentést az elnökség egész terjedelmében elfogadja, azt a választmány elé terjeszti, egyben Stabó Gyula in ditványára titk árnak a szép jelentés megszerkesztéseért jegyzőkönyvi köszönetet mond. 14. Elnök indítványozza, hogy Stabó Gyulának a rangjelzési, továbbá az alap· és szolgálati szabályzatok kidolgozásaért 200 frtnyi tiszteletdíjat engedélyezzen. Dr. Ováry Ferencz nincs ugyan ezúttal ellene a jól megérdemelt tiszteletdíj megadásának, jövőre azonban kéri, hogy az elnökség előre állapitsa meg mindig azt, vajjon egy kidolgozandó munkálatért tiszteletdíjat ad-e, vagy nem 7 itkár javaslatára az elnökség maga a tiszteletdíjat ezúttal meg nem állapítja, hanem a holnapi napon tartandó választmányi ülés elé azon javaslatot terjeszti, hogy Srabó Gyula részére 200 frt tiszteletdíj engedélyeztessék. 15. Dr. Ópáry Ferencz indítványára elhatározza az elnökség, hogy egy tűzrendészeti törvényjavaslat elkészítésére a választmánynál 200 frtnyi pályadíj kitűzését javasolja és egyben kéri, hogy a választmány a feltételek megállapításával bízza meg az elnökséget. 16. Dr. Ovdry: Ferencz indítványára kimondia az elnökség, hogy jövőre valamely munkálat kidolgozásával megbízott egyénnek tiszteletdíjat csak az esetben engedélyez, ha azt már a megbízás megadásánál fölajánlja. 17. A rangjelzési szabályzat színes tábláinak elkészitése körül fölmerült 1182 frtos számlát az elnökség kiutalványozza, ellenben a 318 frt 67 krra rúgó nyomdai számlára csak 245 frtnak kifizetését engedélyezi. 18. Köhler István azon kijelentését, hogya rangjelzési szabályzat sajtó alá rendezése alkalmával fölmerült készkiadásainak megtérítéséről lemond és tiszteletdíjra sem reflektál, az elnökség tudomásúl veszi. Ig. Penstaros beterjeszti számadását az 18g8. év IV. negyedéről. E szerint a pénzmaradvány 18g8. szept. 30-án volt 3842 frt 07 kr., azóta bevétetelt 875 frt 36 kr., kiadatott 3066 frt 47 kr., úgy, hogyapénzmaradvány 18g8. decz. 31·én 1650 frt g6 kr, A jelentést az elnökség tudomásúl veszi. 20.Pénttáros bemutatja az 18g8. évi zárszámadást. E szerint az r8g7. évi pénzmaradvány volt 1959 frt SI kr. Az 18g8. év folyamán bevétetett : államsegély 2000 frt, tagsági díjakból 3040 frt, kamatokból 20 frt 52 kr., szakkönyvek eladásából 39 frt 8g kr.; összes bevétel volt 5100 frt 41 kr. Ezzel szemben kiadatott: 5408 frt g6 kr., úgy, hogyapénzmaradvány 18g8. decz. 3 r-éu 1650 frt 96 kr. Jelenti egyúttal, hogy a tartalékalap IO,8z7 írt 17 krt tesz ki. A jelentéseket az elnökségi ülés tudomásúl veszi és a választmány elé terjeszti. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést esti 8 órakor berekeszti. Kmft.

Dr. [{ék Lajos,

Dr. Szily József,

elnök.

jegyző.

Y.

189;. márczius 31.

Jegyzőkönyv,

felvétetett Budapesten, a magyar orszdgos tűeoltá-siövetség orsrdgos vdlasztmdny dnak a IV. ker. előljáróság üléstermében I899. évi január hó Is-én délelőtt 1/2II órakor tartott ülesén Elnök: Dr. Kék Lajos.szöv. elnök. Jegyző: Dr. Stily József, szöv tit kár. Jelen voltak: Dr. Óváry Ferencz alelnök, Bulyopsrky Aladár, Polc; Rezső és Varga Lőrincz felügyelő- bizottsági tagok, Ecker Sándor, Kálmán Géza, Köhler István, Scossa Zoltán és Stabó Gyula előadók; t vábbá mint a vármegyei szövetségek képviselői: Bláry Imre (Veszprém vm.), Both György (Pozsony vm.) Ehrlich Manó (Budapest), Gödl Károly (Fejér vrn.), Lukács Gyula (Bars vm.), ifj. Simonyí Károly (Heves vm.), végül Tomcsányi Béla pénztáros. Elnök üdvözli a jelenlevőket, majd sajnálatát fejezvén ki azon, hogy csak 6 vármegyei szövetség küldött képviselőt az ülésre, az ülést megnyitja. 1. A jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök Ehrlich Manó és Lukács Gyula vál. tagokat kéri föl. 2. Titkár fölolvassa az elnökség jelentését, melyet a választmány tudomásul vesz 3. Bulyovszky Aladár előterjeszti a felügyelő-bizottság jelentését az ügy kezelés és pénztár megvizsgálásáról, melynek eredménye az, hogy a felügyelő-bizottság mindent a legnagyobb rendben talált, miért is a felmentvényt az elnökségnek és a pénztárosnak megadandónak vélik. Bejelenti egyuttal, hogy Libits Adolf, a felügyelő bizottság elnöke, az elnök előtt tett kijelentés szerint felügyelőbizottsági tisztjéról lemondott A lemondást a választmány sajnálattal tudomásul veszi s a felmentvényt a felügyelőbizottság jelentése alapján az elnökségnek és a pénztárosnak megadja. Ürömmel látja, hogy av.szövet-égvvagyona állampapirokban és elsőrendű takarékpénztárban van elhelyezve, mit a jövőre is követendő irányul jelöl ki az elnökségnek. 4. A pénztáros által fölolvasott 18g8. ev! zárszámadást a választmány tudomásul veszi és Lukáts Gyula fölszólalására ifj. Simonyi Károly indítványára fölkéri az elnökséget, hogy jövőre úgy az elnökség jelentését, nemkülönben a zárszámadást lehetőleg 8 nappal előbb bocsássa a választmány tagjainak rendelkezésére. 5 Titkár azon jelentését, hogy Putsch Tóbiás, Rösch Frigyes és Schuster Károly vál. tagok, továbbá Vid a Pál és Wagner Manó előadók a mai ülésről elmaradásnkat igazolták, a választmány tudomásul veszi. 6 Szabó Gyula bemutatja az elnökség által előterjesztett mintaalapszabályokat, melyeket a választmány általánosság ban és részleteiben vita nélkül elfogad. 7. Szabó Gyula bemutatja az elnökség által ki dolgozott szolgálafi szabályzatot és jelenti, hogy az ahhoz tervbevett táblázatos mintákat az elnökség az ügyviteli szabályzattal kivánja kibocsátani. Lukács Gyula és ifj. Simonyi Károly hozzászólásai után a választmány a szabályzatot általánosságban, majd pedig többrendbeli stilaris módositás után részleteiben is elfogadja. Kimondja azt, hogy az nem kiván minden részletében kötelező szabályzat lenni, hanem csak zsinórmérték, melyet a testű letek helyi viszonyaikhoz mérten vehetnek alkalmazásba. Az alap. és szolgálati szabályzat egy füzetben 2000 példányban nyomatandó és csak a szövetség tagtestűleteinek küldendő meg fölvilágosító sorok kiséretében. Végül elhatározza a választmány, hogy ezen szabályzatok a vármegyei szövetségekhez tartozó tagtestűleteknek, a mennyiben egyes szövetségek ezt kivánnák, az illető szövetségek útján küldessenek szét.

TŰZOLTO-KŰZLŰNY.

I8gg. márczÍus 31.

8. A Heves-, Veszprémés Sopron-vármegyei szövetségek indítványait a tagsági díjaknak leszállitása tárgyában a választmány elfogadja és pártolólag terjeszti a brassói nagygyűlés elé. Egyben utasítja a választmány az elnökséget, tegyen a belügyminiszteriumhoz fölterjesztést az iránt, hogy a vármegyék körrendeletileg utasíttassanak arra, hogy szabályrendeletileg kötelezzék az egyes községeket a tűzoltó-szövetségi tagsági díjaknak költségvetéseikbe leendő fölvételére, úgy miként az több vármegyében már is meg van, hogy ekként az amúgy is anyagi gondokkal küzdő testű letek a tagsági díjak terhei alól fölszabaduljanak és a szövetséghez csatlakozás egyetlen akadálya ezzel ledöntessék. 9. A brassói nagygyűlés tárgyában titkár előterjeszti az elnökség tegnapi ülésén hozott határozatot. A választmány az összes javaslatokat elfogadja és fölhatalmazza az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére és a szükséges kiadások fedezésére. Mivel pedig a brassói rendezőbizottsággal való közvetetlen érintkezés leginkább volna képes az ügyeket a kellő mederbe terelni, megbizza az elnököt, Polcz Rezsőt és Scossa Zoltánt, hogy e czélból legközelebb Brassóba utazva, lépjenek az ottani mértékadó körökkel ez ügyben érintkezésbe. ro. A mászó-, mentő- és bontószerek czímű szakmunka kiadására nézve a választmány az elnökség javaslatait magáévá teszi. IL Szabó Gyula előadónak a különféle szabályzatok elkészítése körül kifejtett munkálkodásáért a választmány 200 frt tiszteletdíjat engedélyez. 12. Titkár bemutatja Markusovszky Béla kérelmét a Tűzrendészeti Lapoknak évi 380 frttal leendő segélyezése iránt, egyuttal jelentést tesz az elnökség tegnapi határozatáról. Többek hozzászólása után kimondja a választmány, hogy a lap fönnállását előmozdítandó, elvileg hajlandó segítséget adni, mivel azonban a kért 380 frtot direct subventio alakjában a jelen viszonyok közt megadhatónak nem tartja, viszont más módon való segítésre nézve az idő rövidsége miatt tájékozás nem volt szerezhető, a segitség módozatainak a szerkesztő-kiadóval történendő előzetes megbeszélés alapján ez évre leendő megállapítására fölhatalmazza az elnökséget. 13. Titkár fölolvassa dr. Óváry Ferencz alelnöknek az elnökség által is támogatott azon indítványát, hogy a tűzrendészeti törvényjavaslat elkészítésére az [899. évi deczember végéig terjedő határidővel 200 frt pályadíj tűzessék ki. A választmány az indítványt magáévá teszi s a kivitellel megbizza az elnökséget. Ezzel a napirend kimeríttetvén, elnök az ülést délután 2 órakor berekeszti. - Kmf.

Dr. Kél? Lajos,

Dr. Súly József,

elnök.

jegyző.

35

4333· X-I8g8.

Veszprémvármegye

Körrendelet a községek biráihoz ! V ármegyém tűzrendészeti szabályrendeletének 36. szakasza kötelességévé teszi a község előljáróságainak a községi tűzoltásra kötelezettek és a magukat a személyes kötelezettség alól megváltani szándékozók névsor inak minden év november I-ig összeállitását, a névjegyzéknek ugyanezen hó IS-ig közszemlére kitételét, a községben szokott módon kihirdetését és nyilvántartás czéljából a megyei tűzoltószövetség elnökségéhez megküldését. A vármegyei tűzoltószövetség elnökének 34/899. számu átiratából arról értesűltem, hogy vármegyém községei 16 kivételével - daczára, hogy ezen kötelezettségük teljesitésére 1897. évi október 29-én, és ismételten az 1898. évi márczius 4-én 4227/898. szám alatt kiadott rendeleternmel őket utasítottam - a névjegyzéket maig sem terjesztették

be. NEvel pedig úgy a községek mint általában a tűzrendészet érdeke megköveteli és a szükséges ellenőrzés pontos és gyors keresztűlvitele indokolttá teszik, hogy a község,. mint a tüzoltószövetség elnöksége és 3. járási tűzfelügyelők mindig tudomással birjanak arról, hogy kik a tűzoltók, és kik vannak személyileg felmentve a tűzoltóság kötelezettsége alól az egyes községekben, - ezentúl a névjegyzékek nem egy, hanem három példányban készitendők, s mindezekből kifolyólag a megyei tűzoltószövetség elnökének indokolt előterjesztéséhez képest felhívom a község bíráját, hogya 4227/898. számu körrendelet kapcsán kiadott minták felhasználásával a névjegyzékeket három példányban azonnal összeállítsák, s azokból egy példányt a megyei tűzoltószövetség elnökségéhez. egy példányt illető járási tűzfelűgyelőhöz legkésőbb folyó évi márczius 30-ig rriulhatlanul terjeszszenek be, egy példányt pedig a községházánál őrizzenek meg. Veszprém,

1899. márczius

A most lefolyt r898. évről megemlékezve a követvagyunk bátrak vázolni ezen év folyamán testületünk életének egyes jelentősebb mozzanatait.

kezökben

1. l\Iunkálkodásunk azon része, mely testűletünk keretén kivűl is kiható jelentőséggel bir, három főirányra osztható azon eszközök különfélesége szerint, a melyekkel azokat végbe viszszük. E három eszköz, s illetve e három irány:

Jossef,

alispán.

TESTŰLETEK

Tisrtelt KÖi.gyűlés!

hó z-án. Kolossváry

•

A budapesti önkéntes tűzoltó-testűlet parancsnokságának évi jelentése lH98-ról.

alispánjától.

KÖRÉBŐL.

tanfolyamok tartása, gyakorlómesterek kikü1dése és a szaksajtó. E három dolog tekintetében nem maradtunk hátra, az 1898-ik évben sem, az előző évek mögött. 1. Megtartottuk az országos tisztképző tanfolyamot az elmúlt 1898. évben is a július 31-től augusztus 29-ig terjedő 21 napon át, s bizvást mondhatjuk, hogy e tanfolyam, mely már a VII-ik volt, méltán sorakozik a megelőző években tartott tanfolyamokhoz. A sajtó útján közzétett s a belügyi kormány által az egyes törvényhatóságok részére külön is és pedig a leghathatósabb ajánlás mellett - megküldött felhivásunkra összesen 38 hallgató jelentkezett írásban, különféle hatóságok és testűletek útján, kik közől azonban 8 hallgató a személyes jelentkezés napján elmaradt, s igy a tanfolyam

r TŰZOLTO-KOZLONY.

====~======================~ 1898. július 3I·én 30 személyesen jelentkező hallgatóval alakúlt meg. Meg kell itt említenünk, hogy a belügyi kormány e tanfolyamra a saját részéről megbizottat kiküldeni eleinte nem akart, jóllehet ez iránt ismételten terjesztettünk fel sürgős kérelmet. Ez azonban eredményre nem vezetett, s a tanfolyam megnyitása, valamint az elméleti és gyakorlati előadások miniszteri biztos jelenléte nélkül eszközöltettek . Mindazonáltal e dolog csupán félreértésnek és a belügyi kormánynak nem tudjuk honnan származott helytelen in formáltatásának volt kifolyása, - melyet később, tárnogattatva e téren az orsz. szövetség elnöksége részéről is, sikerűlt mégis eloszlatnunk; minek aztán az lett az örvendetes eredménye, hogy legalább a tanfolyam utolsó két napján, az elméleti és gyakorlati vizsgálatokon a belügyminiszterium kiküldött ellenőrzö biztosa mégis megjelent Bulyovsiky Aladár min. titkár úr, parancsnokságunknak is érdemes tagja személyében, ki azontúl aztán a vizsgálatokon mindvégig személyesen jelen volt s ilyen minőségben aláirta a tanfolyam hallgatók részére kiállított látogatási és képesítö bizonyítványok at is. Sikerült ily módon visszaadni országos jelentőségű tisztképző tanfolyamainknak azt a nimbust, a melylyel az kezdettől fogva méltán bírt s a melyet illetéktelen befolyások attól elvenni igyekeztek. A félreértéseket sikerűlt illetékes helyen eloszlatnunk, s hiszszük és reméljük, hogy tanfolyamaink ellen irányúló hasonló velleitások többé ismétlődni, vagy legalább czélt érni nem fognak. A tanfolyamon egyébként képviselve volt az orsz. tűzoltó-szövetség az idén is, és pedig 5iabó Gyula előadó úr által, az egész 21 napi időn keresztűl. A 30 hallgató közől a képesítö szakvizsgálatokat, melyek augusztus r Sván és I9-én tartattak meg, 26 hallgató állotta ki sikeres eredménynyel, a kik közől aztán tisztté minősíttetett 20, altisztté pedig 6 tanfolyam hallgató. Egyébként a tanfolyam vezetése, értve az előadásokat, s a különféle gyárak, malmok, színházak stb. stb. tanúlmányozás czéljából eszközölt megszemlélését, teljesen a régi úzus szerint történt, még abban a tekintetben is, hogy az elméleti előadások czéljaira aszékesfőváros Bezerédy-utczai iskolájának egyik tantermét, a hallgatók elszállásolására ugyanott a tornacsarnokot, valamint a szükséges vaságyakat, szalmazsákokat és egyéb berendezési czikkeket a gazdasági híva tal szertárából aszékesfővárosi tanácstóI, a gyakorlatokhoz szükséges szereket pedig aGeittner és Rausch czégtől az idén is díjtalanúl kaptuk meg. Általában örömmel mondhatjuk, hogy bárhová kellett fordúlnunk a tanfolyam érdekében, hatóságokhoz úgy mint egyesekhez, mindig és mindenütt kiváló előzékenységet volt alkalmunk tapasztalhatni. Csak szívesen emlékezhetünk meg e helyütt legközelebbi bajtársunk-, a hiv. főparancsnok-, 5icierbovsiky Szaniszló úrról, ki egyrészt a hallgatók kiképzésénél elősegített bennünket az által, hogy pl. egyes tanúlmányi kirándulásokat csupán a hallgatók okúlása érdekében inszcenált, másrészt pedig készségesen beleegyezett abba, hogya két hiv. segédtiszt, Breuer Szilárd és Markusovs7[ky Béla urak, a tanfolyamon mint szakelőadók résztvegyenek, sőt a segédtiszt urak szolgálati kirendelésénél is azoknak a tanfolyam körűli esetleges eltoglaltságát jóakaró figyelmére méltatta. Örömmel említjük itt meg még azt is, hogy a hiv. főparancsnok úr ezen szíves előzékenységet a hiv. tűzfelügyelő Janicsek Andor úr, valahányszor arra alkalom volt, velünk szemben ugyancsak mindenkor hasonló lekötelező rnodorban gyakorolta. Tartottunk az országos tanfolyamon kívűl egy másikat is a budapesti 1. ker. állami férfi tanító- képezdében, hol a lefolyt évben is Siidanits Ferencz osztályparancsnokunk tartotta a szakelőadásokat 1897. szepternber I3-tól 1898. junius I-ig, hetenkint kétszer: hétfön és szerdán.

1899. márczius

3!.

Ezen kívűl külön gyakorlati órák is tartattak a székesfővárosi 1. ker. őrtanya udvarán IS ízben, reggel 6-tóI 8-ig és este ő-tól 9·ig. E tanfolyamon a képezde IV. oszt. hallgatói vettek részt, számszerint Is-en, s a vizsgálatok Bulyovsiky Aladár belügyrniniszteri biztos és Hevesi Jakab szakaszparancsriokunk ellenőrzése mellett tartatván meg a hallgatók közől azokat r z-en jeles, 3-an pedig jó eredménynyel tették le, minek folytán a tiszti képesítés valamennyinek megadatott. Ez évben, illetve az 1898/99. tanévben is megkezdődött már a fentemlített tanító-képezdében a tanfolyam mindjárt a tanév elején, sőt most már a tanfolyam hallgatói közül felváltva s·en a mi rendes vasárnapi gyakorlatainkon is mindig résztvesznek, még pedíg nemcsak mint nézők,hanem mint aktiv résztvevők, s e czélból a mászóháznál a gyakorlatok idején állandóan ötrendbeli egyenruha és felszerelés áll az öt növendék rendelkezésére. 2. Gyakorló mestert a lefolyt évben is küldöttünk ki, és pedig' az aradmegyei Pankotára, a hol Szidanits Ferencz osztályparancsnokunk teljesíté igen szép eredménynyel 26 napon át a begyakorlás súlyos és igen nagy erkölcsi felelősséggel járó feladatát, mely az adott esetben annál nehezebb volt, mert abban bizony nem ~sak a nevezett községnek, de a környékbeli összes községeknek tűzoltói is résztvettek Nem hagyhatjuk itt említés nélkül azt a nevezetes körűlrnényt, hogya veszprém vármegyei szövetség az általa 1898. szeptember I9~ 2s·én rendezett vármegyei tanfolyamra szakelőadóúl és gyakorló mesterűl főparancsnokun kat dr. 5{ily József urat hítta meg, illetve kérte ki a parancsnokságtóI. A parancsnokság élénk örömmel engedett a kérelemnek, és hogya dolog mily nagyjelentőségű nemcsak az ügyre, de magára testűletünkre nézve is, annak illusztrálására elég annyit felhoznunk, hogy főparancsnokunk e tanfolyamen 149 embert vezetett be - tőle várható alapossággal - a tűzoltói szaktudás tág birodalmába. Az elért eredményt rnutatja az a köszönettől és dicsérettől áradozó átirat, melyet testűletünk is, meg főparancsnokunk is, a veszprérnvármegyi szövetségtől kapott. 3. A lefolyt évben is fentartottuk immár 21 éves szakközlönyünket a Tűzoltó-Köz!önyt, és ingyen küldöttük azt meg az orsz. szövetség valamennyi tagtestűletének. És ez nem csekély áldont testűletünktől, mert bizony manapság a lap 14oo-nál több példányban nyomattatik ; de bizonyítja ezt évi költségvetésünk is. A lap főszerkesztőjének, volt főparancsnokunknak, a testűlettől való megválása folytán a föszerkesztői tisztet a parancsnokság az új (mostani) főparancsnokra ruházta, ki azt el is fogadta. Fölösleges hangsúlyoznunk, hogyalapnak régi tekintélye minden téren visszaállíttatott, s úgy rendes megjelenésénél, mint tartalmánál fogva ma már ismét számot tevő tényező szakirodalmunkban.

II. Ami testűletünknek a testűlet keretein belűl mozgó, úgynevezett beléletét illeti, a következőket terjeszthetjük elő. A testűlet pénzügyeit tőlünk telhetőleg rendeztük a lefolyt évben, olyan irányban a mint azt a múlt évben tartott közgyűlés elénk szabta. A budapesti önsegélyző népbanknál betétként szereplő készpénzvagyonunk visszafizetése folyton tart, Bár nem oly mérvűek ezen visszafizetések, a mint óhajtanók, de biztosíthatjuk a t. Közgyűlést, hogy a körűlményeket mindig lelkiismeretesen figyelembe vettük, s testűletünk valódi érdekét soha egy pillanatra sem tévesztettük szemünk elől. A mit eddig e téren elértünk, az az elérhető legtöbb eredmény volt. Avagyonkezelésről, és a múlt évi közgyűlés által megsza vazott költségvetés effektuálásáról e helyütt nem szükséges bővebben megemlékeznünk, miután arról külön részletes jelentést teend a számvizsgáló bizottság.

1899. márczius

31.

T Ű ZOL T Ó - KO.;;,Z~L~O===N=Y==.============~37=

Az orsz. szövetség által újonnan alkotott szervezeti, rangjelzési, egyenruházati és felszerelési szabályzatra vonatkozólag a múlt évi közgyűlés utasitá a parancsnokságot, hogy a testűleti alap s egyéb szabályzatoknak módosítása, illetve ezeknek az új szervezeti, rangjelzési stb. szabályzattal összhangzásba hozása czéljából készítsen megfelelő javaslatot. E javaslatok nem kész ülhettek el két okból. Egyrészt u. i. azért, mert az új szabályzat az orsz. szövetség által csak nemrég küldetett szét a tagtestűletek számára, s így összes szabályzataink módositott kidolgozására nem lett volna fizikai idő sem; másrészt pedig a parancsnokság oly tendencziákról nyerve tudomást, melyek az új rangjelzési "tb. szabályzatnak megváltoztását, esetleg felfüggesztését czélozzák, és pedig 8. jelen évben Brassóban megtartandó országos kongresszus alkalmá val: elhatározta f. évi január 26·iki egyik rendkivűli ülésében, hogy az új szabályzatok keresztűl vitelére vonatkozó intézkedéseit a legköz elebbi országos kengress-us határozatától, illetve az ott tapasztaltaktol teszi függővé. A múlt évi közgyűlés utasítása folytán beszerezte a parancsnokság az új egyenruházati szabályzat szerinti fekete sapkákat minden tag részére. Létesítettünk új alapot, az úgynevezett kártalanítási alapot, - melynek bevételeit 8.Z egyes tüzesetekből kifolyólag kapott adományok képezik, - hogy így megfelelhessünk a m é. közgyűlés azon óhajának, hogy tűzeseteknél elégett lábbeliökért a tagok kárpcítoltassanak. Ezen alapnak első bevételét az 1. OSltI'. jurefonóés szövőgyár-részvénytársaság által a gyártelepen előfordúlt tüzeset alkalmával kifejtett sikeres működésünk elismerése jeléűl adományozott 50 frt képezte, melyért e helyütt is hálás köszönetet mondunk. Aszékesfőváros új tűzrendészeti szabályrendelete, mint arról a t. Közgyűlésnek már múlt évi jelentésünkből tudomása van; igtn közelről érinti testűletűrik régi jogait és leglényegesebb életérdekeit. Kivittűk azt, hogya székesfővárosi törvényhatóság tűzoltói házi bizottságának üléseire testűletünk ezentúl mindig meghívatik, hol is a testűletet Dr. S{il.y József főparancsnokunk és Hérmán Ödön osztályparancsnokunk képviselik, s szolgálnak a bizottságnak szakkérdésekben felvilágosításokkal. Ez által a helyzet már eddig is előnyünkre változott meg, mert az említett tűzrendészeti szabályrendeletnek újra leendő átdolgozása rendeltetett el, aczélból, h )gy a mi jogaink kellő módon respéktálva maradjanak Elkövettünk a lefolyt évben is mindent arra nézve, hogy testületűrik ben a hagyományos szellem és fegyelmezettség a régi maradjon, s tanúskodnak róla fegyelmi határozataink, hogy elnézők nem voltunk senkivel szemben sem. A testűlet jól felfogott érdekében történt az is, hogy szigorítottuk az orvosi vizsgálatot a felvételeknél, s elrendeltük, hogy ha valaki a tagok közűl valakinek oly betegségéről bir tudomással, mely az illetőt a tűzoltói nehéz szolgálatra alkalmatlanná teszi. az esetet azonnal jelentse be a szolgálatvezetőnek, ki halaszthatlan esetekben az illetőt a szolgálattételtől azonnal is eltilthatja. V égét vetettük annak az elharapódzott szokásnak, hogy kivonulás esetén a szereken sokszor több em Jer foglalt helyet, mint a mennyi megengedhető lett volna, s el rendeltük, hogy egy·egy éjjeli őrség 14 embernél többől nem állhat. Azonkivül olyan működő tagokra nézve, a kik régibb idő óta egyáltalán semmiféle szolgálatot nem teljesítettek, azt a gyakorlatot alkalmaztuk, hogy vagy szolgálattételre kénysze! ítettük az illetőket, vagy pedig - ha ez kivíhető nem volt töröltük a tagok sorából. Nevezetes változást okozott nálunk a hiv. tűzoltóságnál beállott létszámszaporodás, melynek következménye az volt, hogy a huzamosabb időn át általunk minden vasárnap és ünnepnap délutánján kiállított 16-24 főből álló nappali

,

őrség fölöslegessé vált, s az ennek folytán meg is szünt. Ujabban azonban a hiv. főparancsnok úr újból szűkségesnek tartja a nappali őrségeket, s azok kiállítására mi újból vállalkoztunk, daczára annak, hogy ezáltal nem csekély anyagi és egyéb terhet vettünk vállainkra. Megemlítjük itt még azt, hogy a múlt év folyamán teljesen renováltattuk az őrszoba belsejét is, a mi már teljesen elodázhatlan volt, s a mivel régi óhajtása teljesűlt mindannyiunknak. Midön még megemlítjük azt, hogy testűletűrik mint ilyen részt vett a múlt év folyamán a társtestűletek mulatságain, s ezek között a magy áll. vasutak gépgyárának 2s·éves fennállása emlékére rendezett ünnepén. Seemann Nándor, Ehrlich-gyári bajtársunk és Damján István testűletünk volt tagjának temetésén, az" 1 848. évi törvények szentesítésének emlékére Királyunk O Felsége tiszteletére rendezett hódoló fáklyásmeneten mint rendezők és rendfentartók, Hérmán Ödön osztályparancsnokunk ünnepén, midőn u i. nevezett osztályparancsnoknak 25 évet meghaladó tűzoltói működése közben szerzctt érdemeiért Királyunk O Felsége által legkegyelmesebLen adományozott arany érdemkeresztet székesfővárosunk főpolgármestere sajátkezűleg tűzte a díszben felvonúlt testűlet és szám os vendégek jelenlétében a méltán kitűntetettnek mellére, továbbá a vörös kereszt s több jótékony egyesűlet által »Ős-Budavára« mulatóhelyen rendezett estélyen, és halottak napján ifj Szidanits Ferencz és Wagner Ferencz volt bajtársaink sírjánál végberr,ent kegyeletes ünnepélyen, megemlékeztünk mindenről, a mi említésre érdemes vala, s még tájékozásúl testűletünk működésére nézve álljanak itt a következő, az ügykezelésre, szorosan vett szolgálattételre stb. vonatkozó lényegesebb statisztikai adatok. A parancsnokság a lefolyt évben összesen 31 ülést tartott, mely üléseken hozott összesen 548 határozatot. Beiktatva lett iktatókönyvünk tanúsága szerint őszszesen 347ügydarab, melyek közől elintézetlenűl nem maradt egy sem. Testületűriknek 1897. évi deczember 31·én 100 működő tagja volt; az 18g8. év folyamán felvétetett 7 volt tag és 30 új, összesen 37, a lefolyt évben volt tehát öszszesen 137 tag. Ezek közől az év folyamán kilépett 38, töröltetett 19, kizáratott I; apadás az 18g8. évben 2!. Tényleges létszám deczember 3I-én 79 fő. Ezenkívü] volt 7 tiszteletbeli. 2 alapító, 3 kedvelő és 3 pártoló tag, parancsnoksági tag pedig a nem működők sorából 4. A rnűködö tagok létszámában a szolgálati idő folytonossága mellett volt 27 évi szolgálati idővel 2, 26-tal 2, 2I-gyel I, zo-szal 2, r Svczal 1, 17·tel 1. Is-tell, 13-mal 1, r zvel 2, 1 I.gyel 3, r o-zel 6, g·czel 1. 8-czal 1, 7·tel 3, 6-tal 4, s·tel 5, 4gyel 2, 3-mal 6, 2-vel 7, I-gyel II, 1 éven alulival 17 tag. Polgári foglalkozásra nézve: asztalos 6, aranyműves 1, ács 1, bádogos 3, betűszedő 3, czipész 4. esztergályos 2, vasesztergályos 5, ezüstlemezelő 1, építész 1, fényképész 1, gépmester 2, gépszerelő 1, gt'plakatos 5, gyáros I, gyárigazgató 1, hivatalnok 3, hentes 1, kaptafakészítő I, kárpitos 2, kereskedő 2, kovács 2, kőfaragó 1, körnűves 2, könyvelő 1, lakatos 10, mérnök 1, szigorló mérnök 1, orvos 4, sarkantyús 1, szifonmunkás 1, szobrász 1, szebafestő 2, tanár 3, tanító 1, ügyvéd 1. Rangsorozatra nézve: parancsnok és tisztviselő 16, őrparancsnok 10, csővezető 8, mászó 23, vizsgázott SZ1vattyús 14, újoncz szivattyús 8. Az elmúlt évben 365 éjjeli őrség tartatott, melyeken részt vett IlO parancsnok, és 4062 ember, összesen 4172 tag. Átlag tehát egy őrségre II ember jutott. Nappali őrség tartatott 22 ízben, melyeken részt vett 21 parancsnok, és 378 ember. ÖSSLsen 399 tag. Átlag tehát egy őrségre 18 ember jutott. Ki vonúlt az őrség 31-szer, riaszt va volt 2-szer. Tar-

T Ű Z OLT

Ö - KÖZ L Ö N Y.

tüzeset.

Dr. Súly

József,

Dr. f{őncs Boldiesar;

főparancsnok.

szakaszpa ranesnek.titkár.

A csáktornyai önk. tüzoltó-egylet január 8-án tartott közgyűlésének zőkönyve.

1899. Jegy-

(Vége.)

6. §. Elnök és parancsnok lelkesítő és buzdítá beszédének kiséretében a következő működő tagoknak, kik XV, X, V, évig egyhuzamban szolgálnak, osztattak ki a szolgálati érmek: Vrbnják Györgynek, Partlics Lajosnak, Baranics Antalnak, Kukovecz Ferencznek, Godina Miklósnak, Döring Emilnek 15·éves; Krizsán Ferencznek. Sztrahunya Józsefnek, Ceizek Istvánnak Io-éves; Kipke Istvánnak, Hoffmann Ignácznak, Horváth Györgynek, Vengert Alajosnak 5·éves. 7. §. Elnök előterjesztésére a közgyűlés egyhangulag hozzájárul a táncz vigalom megtartásához, melynek napja jan. z r-ére tüzetett ki. A mult évben megválasztott vigalmi bizottság kiegészíttetik a következő tagokkal : Polesinszky Emil, Frász B, Czeizek J., Horváth Gy., Kopjár Ferencz, Horvatics Győzö.

31.

8. §. Morandini a következő indítványt terjeszti a közgyűlés elé: » Miután a tűzoltó-egylet a zenekart aStépítő. egyesíi!ettől átvette, szükségesnek tartja, hogya karmester fizetésére a közgyűlés az egylet vagyonából egy bizonyos évi segélyt szavazzon meg s ezt a további évekre is biz tosítsa.« -- Ennek ellenében Alszeghy a következő indítványnyal lépett fel: » Tekintetbe véve a tűzoltó-egyletek egyedüli czélját, mely egyrészt az erő és ügyesség fejlesztésében, másrészt a közérdeket veszélyeztető elemi csapások elhárítására irányult egyöntetü működésében nyer kifejezést; tekintve, hogy az egyletek pártoló tagjai tagsági díjaikat csakis e tekintetből fizetik be; tekintetbe véve, hogy az alapszabályok értelmében a közgyűlés nincs feljogosítva bárm i más, a tűzoltóság czélját nem szolgálá intézményekre adományokat megszavazni, arra kéri a közgyűlést, hogy Marandini úr indítványát, mely egyenesen az alapszabályokba ütközik, még szavazásra se bocsássa« - Hosszas eszmecsere után a közgyűlés Nuzsy elnök úr következő kijelentését fogadja el: Miután az alapszabályok értelmében a közgyűlés nincs jogosítva más czélra. csakis tűzoltói czélra pénzt megszavazni ; miután ezen indítványamai közgyűlés t:í.rgysorozatában nem is volt felvéve. tehát szavazás alá sem bocsátható ; de mivel a tűzoltó-egylet saját körében tényleg zenekart szervezett s ennek a zenekarnak karmestere is van, ki csak bizonyos fizetés mellett hajlandó a zenekar tagjait oktatni, s miután a zenekar fentartására máris, a tűzoltó- egyleten kivűl, sikerűlt vagy 25 tagból álló zenekartpártoló tagokat gyűjteni, kik a zenekar költségeinek fedezésére egy bizonyos ha vi összeg lefizetésére kötelezték magukat s igy nagyjában a zenekar fennállása biztosítva van; a mennyiben pedig ezen pártoló tagdíjak még sem volnának elégségesek, ugy -elnök és Morandini parancsnok erkölcsi és anyagi felelősséget válalnak, hogya netán szükséges pénzösszeget egyéb, társadalmi úton fogják előteremteni s a zenekar rendelkezésére bocsátani. K. m. f.

talékban az őrség nem állott egyszer sem. Őrparancsnoki szolgálatot teljesített IlO esetben parancsnok. Őrparancsnok nem volt 14-szer. Az őrség, eltekintve a parancsnoksági ülések alkalo mával történt ellenörzéstől, 14 izben volt felülvizsg-álva. Testűletünk tűzesetek nél képviselve volt 58 esetben, melyek nél 28 parancsnok és 426 ember volt jelen, összesen 454 tag; egy tüzesetnél tehát átlag 8 tag vett részt. Az 58 tüzesethez szereink 31 esetben vonultak ki, míg 27 esetben azok a tűz színhelyén nem voltak. Esti 6 órától reggeli 6 óráig esik ezek közől 42 tűzeset, reggeli 6 órától esti 6 óráig pedig 16 Az 58 tűzesetek közől január hóban volt 9, februárban 6, márcziusban 7, áprilisban 3, májusban 4, juniusban 5, juliusban 7. augusztusban 6, szeptemberben 3, októberben 2, novemberben 3, deczemberben 3. Minőségre volt kémény-tűz 2, szeba-tűz 2, bolti tűz 5, pincze-tűz 5, műhely-tűz 7, raktár-tűz 5, Iélszer-tűz 3, istállá-tűz 4, jégverem-tűz 1, kazal-tűz I, tető-tűz 9, fateleptűz 1, gyár-égés 7, erdő égés r, vízáradás r; - a tűz nagyon távol volt és az őrség visszafordult rszer ; vaklárma volt 3-szor. Ez az 58 tűzeset kerület- és községenkint pedig következőleg oszlik meg: a Il-ik kerületre esik kettő, Tv-ikre 2, V·ikre 5, VI·ikra 9, VII-ikre 15, VIlI· ikra 9, IX·ikre 6, Xvikre 6; Újpestre 1, Rákos-Keresztúrra 1, Kamara-erdőre 1; egy esetben a tűz nagyon távol volt. A lefolyt évben 30 gyakorlat tartatott; ezeken részt vett 82 parancsnok és 762 ember, összesen 844 tag; tehát átlag egy gyakorlaton jelen volt 2-3 parancsnok és 25 ember. Ezen gyakorlatok közől 25 köz és 5 vizsgagyakorlat volt; főparancsnoki szemle június zőán tartatott. A vizsgagyakorlatokon tanúsított képesség folytán képesíttetett 16 szivattyús, a mászó-vizsgát sikeres eredménynyel letette 8. A téli vasárnapok délutánjain 8 elméleti előadás tartatott, melyeken részt vett 26 parancsnok és 258 ember, összesen 284 tag. Tehát átlag egy előadáson jelen volt 3 parancsnok és 32 tag Ezekben vázolva testűletűnk 1898. évi életét, tisztelettel kérjük a T. Közgyűlést, hogy ezen jelentésimket tudomásúl venni méltóztassék. Kelt Budapesten, a parancsnokság 1898. évi márczius 18· án tartott üléséből.

1899. márczius

.Jllszeyhy,

Nuzsy, elnök.

jegyző.

Hitelesítjük:

i

Ooetkooics .Jlntal.

Salon Péter.

!A

siófoki Ö. t.-egylet 1899. január 29-én tartott évi közgyülésének jegyzőkönyve. I. Löwinger Ignácz konstatálja a gyűlés határozatképességét s azt megnyitottnak nyilvánítva felhívja Gerber Sándor segédtisztet, hogya parancsnokság 1898 évi jelentését olvassa elő. Segédtiszt felállva olvassa a parancsnokság következő évi jelentését: Tisstelt KÖtgyűlés ! Érvényben levő alapszabályaink 34. §-a értelmében a lefolyt évi működésünkről van szerencsénk a .következőkben elszámolni: Testűletünk vagyoni állapotáról a jelen alkalommal l; emutatandó vagyon·, leltár- és pénztárállapot-kirnutatás fog részletes felvilágusítást nyujtani, s itt csak annyit iesvzünk meg, hogy bevétellink f. évben 367 frt 80 kr. volt; kiadásunk pedig 226 frt 24 kr.; segélyalapunk, mely a takarékpénztárban van gyümölcsözőleg elhelyezve 479 frt 86 kr.; szerelvenj-eink értéke pedig 4000 frtra tehető. Testűleti ügyeink elintézése végett a lefolyt évben tartottunk: 1 közgyűlést és 3 parancsnoksági gyűlést. Müködö tagjaink létszáma 59, kik elvannak látva ruházattal és az összes szerelvényekkel. Testűletünk működése r898·ban a következőkben escportosíthatá össze: I. A téli időszakban tartatott 6 elméleti oktatás, a

1C99· márczius 31.

midőn lettek.

a szükséges

T Ű Z OLT és hasznos

tűzoltói

ismeretek

6 - K Oz L

előadva

2. A megyei tűzoltói szaktanfolyam tanulmányozására községünk Sralay János mászóparancsnokunkat küldte ki. 3· Gyakorlat tartatott, 6 jelölve a mászó- és szivattyugyakorlatokat. 4· Az év 366 napján át állandó éjjeli őrség tartatott 2 tűzoltó által. 5 Szinházi őrség 50-szer tartatott. 6. A község életbelépteti 1899-ben a kötelező tűzoltóságot, mely az Ö. t. e. kiegészítő részeül szolgáland. Működő tagjaink ez évben is biztosítva voltak balesetiellen, mely költséget a kűlön tűzoltói segélyalapunk kamat ja fedezi. S midőn végül örömmel jelentjük, hogy f. évben (az egylet 15 éves fennállása óta) egyetlen tűzesetünk sem volt, az alapszabályok 34. §-a értelmében benyujtjuk lemondásunkat, s küldjünk mindnyájan egy forró fohászt a Mindenhatóhoz, hogy óvja meg továbbra is községünket az elemi csapásoktól, testületűnkben legyen mindvégig béke és működésűnket az óhajtott siker koronázza. Tudomásul vétetik. . 2. Löwinger Ignácz alelnök bejelenti, hogy a pénztárvizsgáló-bizottság, névszerint Löwinger Ignácz alelnök és Gerber Henrik al par. a pénztárt átvizsgálta, s azt minden tekintetben rendben találta; ennélfogva Srürsrabó Józse: pénztárosnak a felmentvény megadatott. 3· Gruber Sándor segédtiszt előterjeszti, mely szerint a következő müxödö tagok kapnak f. évben szolgálati érmeket : Sturaton a József osztálypar. és dr. Ney József egyleti orvos XV-éves szolg. érmet; V -éves szolg. érmet kapnak: Nagy György, iölinger János, Németh József, Tímár János, Peller József, Re/wi Pál, Fehér Károly ifj. Nagy Sándor és Gyömörei Imre. 4· Következett a választás s miután senki sem kívánt élni az alapszabályok 34. § ában előírt jogával, alelnök által a választás nyilvánosan rendeltetett el. Egyhangúlag megválasztattak : Elriöknek: Méltóságos Than László miniszteri tanácsos. Alelnöknek : Löwinger Ignáez. Választmányi tagok lettek: Antal József, Kiss István János, Kiss István József, Falusy György, Freund Mór, Fel. Mutli Ádám, Csepeli Péter, Fodor Ignáez, Seűrss abo József, Srabó Mihály, Balika József, Streda János, Kardos Ferencz, Horváth Kálmán, Cservenj-i Ferencz, Karlberger János; és egyleti orvosnak dr. Ney József, pénztárosnak Szűrseabó József. Főparancsnoknak : B. Bárdossy Imre. Alparancsnoknak: Gerber Henrik Segédtisztnek: Gerber Sándor. Osztályparancsnoknak : Szwaton a József, 1. mászó parancsnoknak : Árvqy István. II. mászóparancsnoknak : S'{alay János. 1. szivattyú parancsnoknak : Id. Kálmán István. IL szivattyú parancsnoknak : Nagy Sándor. Szivattyúmesternek : Bagó József. Szertárosnak : Fodor Károly. 5· Löwínger Ignácz alelnök kiosztja a szolgálati érmeket; és pedig: X'Vvéves szolgálati érmet kaptak: Fehér József őrparancsnok, Bagó József szivattyúmester, Gerber Henrik alparancsnok és Gerber Sándor segédtiszt; X·éves szolg. érmet kaptak: Tóth Imre és Balika János; Vvéves szolgálati érmet kaptak: Nagy Imre, Pintér István, Siabó J ános és Horváth Mihály 6. Karlberger Gyula néhai főparancsnok arczképe Gerber Henrik alparancsnok szép beszéde után lelepleztetett. 7· A."vaX István mászóparancsnok indítványa folytán egyhangúlag elhatároztatott, hogy tűzoltói zenekar szervezendő, melynek megalakításával a parancsnokság bízatott meg.

Ö N Y.

39

8. Jegyzőkönyv hitelesítőknek egyhangúlag megválasz tattak : Siwatona József és Árvqy István. Minthogy ezután több indítvány nem tétetett, alelnök által a gyűlés hezáratott. Kelt, mint fent. Löwinger Ignácz sk. alelnök, Gerber Sándor sk. segédtiszt. Hitelesítik: Szu/atona József sk., Árvay István sk. Közli: Gerber Sándor, ö. t e. segédtiszt, az enyingi járás tűzfelügyelője.

Az egyesült Uj-Arad-Zsigmondházi önkéntes tüzoltó egylet választmányának évi jelentése 1898. évről. Tisrtelt

Körgyűlés !

Egyletünk 1898. évi tevékenységéről következő jelen. számolunk be: A tagok jelenlegi létszáma 5 alapító, 3 tiszteletbeli, 197 gyámolító és 63 müködö, összesen 268. Nagyobb adomány folyt be az Új Arad és Vidék népbank igazgatóságától, 25 frt. Az egylet vagyon a 1898 év végén a következő lladékot mutatja. aj Pénztár maradvány 1898. évről 47 frt 67 kr. b) Rendelkezési alap 4 » 45 » ej Tartalék alap 1180 » 25 » d) Segélyalap 798 » 68 » ej Hátralékos tagdíjak 40 » 80 » f) Ti.ízoltószerek és szerelvények a 2 °/0 érték leírás után 6 s08 » 70 »

téssel

á

A folyó ügyek 38 határozattal lettek

1

Összesen: 8580 frt 55 kr. közgyűlésen, 4 választmányi ülésben elintéz ve.

A műszaki osztály évi jelentése. Bevezetésül mindenek előtt örömest jelenthetjük, hogy a lefolyt évben is, úgy községiink valamint ennek környéke nagyobb tűzesetektöl megkiméltetett; csakis egyes esetekben riasztatott fel a tűzoltóságunk, de hirtelen közbe lépés folytán, a tűznek mindenkor gyorsan urai lettek. Tűzoltói felszerelvénycink új szívó és nyomó tömbök valamint szelep. lemezek stb. beszerzése által kiegészítettek tehát jó karban vannak. A műszaki osztály egyes ügyei 5 parancsnoki ülésben lettek elintézve, a legénység kiképeztetése eszközöltetett, a szokásos tavaszi és őszi gyakorlatok valamint az aratási idényben éjjeli tűzérségek a legjobban keresztül vitettek és kellően ellenőriztettek ; .- különösen hangsúlyozni akarjuk, miszerint a megyei tűzoltó-szövetség által létesített tanfolyamra az egylet két tagja kiküldetvén, hogy elméletileg és gyakorlatilag az egyöntetű tűzoltási kiképeztetést maguknak elsajátítsák. Különös elégtétellel jelenthetjük, hogy Galm József és Mdthise József működó tagok ezen tanfolyamot kitűnő eredménynyel végezték) és hogy az őszi gyakorlatok alkalmával a többi legénység is, már e minta szerint képeztetett ki. Ezen átvállalt kötelezettségnek is legjobban megfeleltünk u, m. A világ legöregebb katonájának néhai Skulteti László a Coburg Gotha huszárezred egykori vitéz zászlótartójának az új-aradi sírkertben pusztulásnak indult régi síremlékének tatarozása illetve egy új síremlék felállítása eszközöltetett. Ezen eszmének kivételét már annak idejében egy e czélra alakult bizottság Sch-iffer Béla új-aradi főszolgabíró, - Milinkovics Sándor cs. és kir. tüzéralezredes mint a Kis-Szent-Miklóson állomásozó 7-ik szárnú lovas üteg- osztály parancsnoka, és Martini Mátyás egyleti főparancsnok elnöklete alatt vette kézbe és ezen műkődésével

r899. márczius 31.

=40=============~T==,Ú~' ~Z=,:O~L T Ó - KO ZL O N Y. Október ünnepélyen.

Fehér Ferencz, Hackel Ignáez, Print Fidei, Pommersheim János, Stranssley: Lajos, Hey Gusztáv, Szmolenselcy: Antal, Heincsl András, Theisz Miklós, Lambert Ferenez, Petule Jakab és Klukovics Ádám urak által kellőképen támogatva lettek. Ezen urak együttes közreműködésének köszönhető, hogy ezen ügynek keresztül vitele, vagyis egy új síremlék felállítására, a régi sírkő tatarozására és újbóli alkalmazása, a sírnak Nagyságos Kristofcsák Gyula helybeli apátplebános úr által történt fényes beszentelése, úgy a síremlék tovább gondozása tekintetében r898. évi Június hó 25-én Uj-Arad községe által történt ünnepélyes átvétele - tényleg meg történt. Javasiatunk tehát ennélfogva a következő: Méltózt~ssék a tekintetes tűzoltó-egylet mindazon uraknak, a kik ezen nemes ezél megvalósítása körül önzetlenűl tevékeny részt vettek, különösen azonban Nagy. ságos Kristofcsák Gyula apát-pleb;inos úrna : - az ünnepélyes gyászmise megtartása és a síremlék fényes beszcn teléseért - a vöröskereszt fiók-egylet nemesszívű hölgyei nk közrernűködéseikért és koszorú ajándékaiért, úgy azon dalár uraknak, a kik lélekemelő énekükkel az ünnepély emelésére közreműködtek - legbensőbb és legőszintébb köszönetét kifejezni és azt jegyzőkönyvileg is megörökiten A tisztelt közgyűlés bizonyára velünk egyetért, ha imádott és feleljthetetlen felséges királyi asszonyunk Erzsébetnek, felette tragikus módoni elhalálozása alkalmából legbensőbb és legmélyebb őszinte gyászunk és résztvétünknek kifejezést adunk és ezen résztvétünket megörökítendő jkönyvbe iktat juk. Desseffy Sándor megyei püspök Ö-Exelleneziájának fogadtatásánál a működö tagok testűletileg részt vettek és a lefolyt bérmálási ünnepélynél két napon át szolgálatban állottak, amely ténykörülményt különös megtiszteltetésül számíthatjuk be az egyletnek, miért is a parancsnokság részéről inditványoztatik, hogya közgyűlés ezen alkalomnál részt vett uraknak köszönetet szavazzon. Az egylet szetetet királyunk fogadtatásánál Buziáson 15 főböl álló csoporttal teljes díszben és zászló kivonulásával volt képviselve.

szintén

zászlószentelési

a) Ünnepélyeknél. Április 9-én feltámadási ünnepélynél. Május 4-én Flórián ünnepen. J unius r r-én Desseffy Sándor megyés püspök úr Ő Exellencziájának fogadtatásánál J unius hó 2s-én a" Skulteti ünnepélyen. Augusztus 18-án O Felsége születés napján. Augusztus zo-án Szent-István király ünnepén. Szeptember 17-én Felséges király asszonyunk Erzsébet gyáE'z isteni tiszteleteten. bj Temetkezeseknél Az egyleti tagok vagy azok hozzátartozóinál é. p. Schorschmidt Ferencz-, Pai adeisz Erzsébet-, Gehl Nándor-, Igály József-, Fehér Aranka-, Varga Márkusné sz. Stojákoviesné-, Schragner Ferencz- és Dueke Raimundnál. Legyen nekünk megengedve ezen elhunytak hozzátartozóinak legmélyebb résztvétünket nyilvánítani és az elhunytak tisztes emlékét névleg jegyzőkönyvbe iktatni.

Ill. Gyakorlatok. A legénység kiképeztetésére május r-töl 30-ig a sz okásos tavaszi és főgyakoriat, továbbá október 2 tóI 23-ig az őszi és zárgyakorlatok szabályszerüen megtartattak és az aratási idényben a tűzőrségnek a szolgálati könyv tanusága szerint pontosan felvonúltak.

IV. Mulatságok. Ilyenek az egyleti pénztár javára két izben rendeztettek és ezek tiszta jövedelmei annak idejében jelentés kapcsán tudtul adattak-o Ennek kapcsában legyen megengedve mindazon jó akaróinknak valamint az érdekelt egyleti tag uraknak legőszintébb köszönetünket kifejezni és azon reményünknek kifejezést adva, hogy azok a jövőben is jóakaratunkat és áldozatkészségüket részünkl-e fenntartják. Kiváló elégtétellel jelentjük, hogy a működő tagok dicséretre méltó pontossággal teljesítették faladatukat, és ezért bátrak vagyunk javasolni, hogy azoknak abbeli fáradságukért jkvi köszönet szavaztassék meg azon bajtársi kérelem kapcsán, hogy tevábra is kötelezettségunknek eleget tegyenek. Ezen értelemben kérelmezzük évi jelentésunket jóváhagyólag tudomásul venni és nekünk a felmentvényt megadni.

1. Tűzesetek. május 4-én Breinich október 25-én Watz

Gyorokon

II. Kivonulások.

Statisztikai adatok. 2 kémény tűz, r szalma tüzeset 1 szalma tüzeset

z-án

Józsefnél. Józsefnél.

Az egylet képviseltetése. Junius II-én Verseezen a 25 évi szolgálati jubileumori képviselve Hey Gusztáv és Wilwert Mihály urak által. Augusztus zo-án Temesváron zászlószentelési ünnepélyen képviselve Hey Gusztáv, Wilwert Mihály és Illenez Antal urak által.

Kelt Uj-Aradon az 1899. évi február választmányi ülésbő1. Klukovits

Adám,

titkár.

Martini

lvlátyás,

főparancsnok.

hó 26 án tartott

Capdebó Ference, elnök.

HÍREK. - Királyi adományok. Öcs. és Apostoli Királyi Felsége az új karánsebesi tűzoltó-egyletnek roo frtot, a szilágysomsoni tűzkárosúltaknak 500 frtot, a nagy-bobróczi tűzkárosultaknak pedig rooo frtot volt kegyes adományozni magánpénztárából. -- Megerősített szabályrendeletek. A belűgyn iniszter újabban megerősítette Szatmár vármegyének Máté Szalka nagyköpég részére alkotott epitkesést sxab dlyrendeletet 136.°43/1898. sz. alatt, és Szentes rendezett tanácsú város épitkeeesi s{abál)'rtndeletét r4977/r898. sz. alatt. - Jóváhagyott alapszabályok .. A belügyminiszter újabban a következő egyesületek alapszabályait látta el a szokásos bemutatási záradékkal, u. m. a kukméri önkéntes

!I

tű{oltó-egylet alapszabályait 134.392/1898. sz. alatt, - a kétyi önkéntes tű{oltó egylet alapszabályait 2691/1899- sz. alatt, - a soultouri önkéntes tűsolto-egylet alapszabályait 3600/1899. sz. alatt, a puszta seent-ldssloi önkéntes tűzoltó- egylet alapszabályait 5594/1899. sz. alatt, a monori önkéntes tű{oltó-egylet alapszabályait 6637/1899. sz. alatt, " bardtfalvai önkéntes tü{oltó-egylet alapszabályait 8372/1899 sz 'alatt, az unin- és radirnoí egyesült önkéntes tüioltá-egyíet alapszabályait 10305/1899. sz. alatt, a [ark asfalvi önkéntes tűroltó-egylet alapszabályait r2703/r899. sz. alatt, a garthai önkéntes tŰ{oltó egylet alapszabályait r6.730/r899. sz. alatt, a tót-bdnhegyesi önkéntes tŰToltó-egylet alapszabályait

1899. márczius 31.

TÚZO

LTd-KÖZLONY.

20.113/1899. sz. alatt. és a kopácsi önkéntes tűzoltóalapszabályait 22.442/1899. sz. alatt. - Királyl kltüntetés. S{abó Gyula orsz. szövetségi előadót Ö felsége a Király tűzoltó érdemeiért arany érdem~ereszttel tűntette ki. Az erre vonatkozó, s a hívatalos lapjan megjelent kézirat igy szól: Személyem körűli magyar miniszterem elöterjesztése :olytán S{abó Gyula sopronvármegyei kismartoni járási tűzrendészeti felügyelőnek és Kis-Marton szabad királyi város tűzoltő-parancsnokának, a tűzoltói intézmény szervezése és :ejlesztése körűl szerzett érdemei elismeréseűl, az arany érdemkereszt et adományozom. Kelt Bécsben, 1899. február nó 22. Ference Jossef sk, Gróf Seécheny-i Manó s. k. - Egy veterán tűzoltó halála. S{abó Ignácz ácsiparos január 27-én 80 éves korában Komáromban elhalt. A. szép kort ért iparos egész az utóbbi időig folytatta mesterségét s mint tűzoltó is, magas kora daczára minden esetben működött. 26 éven át volt a komáromi tűzoltóegyletnek buzgó tagja. Temetése január 28-án délután 4 órakor ment végbe. Az elhunytat utolsó útjára az egész kcmáromi tűzoltó-század kikisérte. A veterán tűzoltót :-Jagy kiterjedésü családja, unokái és dédunokái gyászolják. - Kizárt tag. A temes-ujfalui önkéntes tűzoltó-egylet a következő közlemény közzétételére kért fel bennünket. testűlet

7r/r899. szám. Tekintetes Szerkesztőség ! Szolgálati és alapszabályzatunk, nemkülömben választmányi határozat értelmében van szerencsénk a mellékelt ügydarabot azon czélból felküldeni, hogy azt a Tüzoltö-Közlöny legközelebbi számában közhírré tenni méltóztassék! »Egyletűnk ezennel kö{hírré teszi, hogy Batoelka János kovdcs, goromba magaviselete és fegy-elmezetlensege miatt .l{ egyletből - a{ alapseab diy ok 11. §. 2. pontja ertelmében - egyhangú hatdrozattal kisdratott.« Kelt Temes-Újfalun, az r899. évi márczius hó 5-én tartott II. rendes választmányi ülésból. Krebs Henrik, egyieti elnök. Ferch Christój, egyI. titkár. - Tűzoltó katonák. A kéedivasdrhely-i honvéd-zászlóalj parancsnoksága arról értesítette a rendőrkapitányi hivatalt, hogy hajlandó a városi tűzoltáshoz a legénység egy részét átengedni. Ezek aztán az önkéntes tűzoltók tisztjei által nyernének kellő kiképeztetest s közös gyakorlatokat tartanának a polgári tűzoltőkkal,

- 25-éves jubileum. A csurgóí önk. testűlet a folyó évben, valószinüleg augusztusban ünnepli 25-éves fennállását. Az ünnepély olyképpen van tervez ve, hogy mellőzve minden caszontalan dínom-dánomot, hasznos pointokkal legyen az egy napra terjedő ünnepély kitöltve ; ennek egyik lényeges része Somogy vármegyei tű{oltó-s{övetség megalakítása, a melyre vonatkozólag a kezdeményező lépések már meg tétettek. A jelzett időre az összes tagok egyenruházata és felszerelése az új egységes szabályzatnak megfelelőleg fog átalakíttatni, és ezen czélra Csurgó város képviselőtestűlete a 25-éves fennállásra való tekintettel 350 forintot szavazott meg. - A budapesti önkéntes tűzoltó-testület f. hó eő-án :.. u. 3 órakor tartotta meg rendes évi közgyűlését a köz;onti kaszárnyában (VIlI. Kun-u 2. sz. alatt) dr. S{ily józsef test főparancsnok elnökletealatt, ki az ülést megayitva megállapítá a közgyűlés határozatképességét Köz~yűlési jegyzővé Tomcsányi Béla, a jegyzőkönyvet hiteleú3 bizottságba pedig rendes tagokúl Jobbágy Károly ~:-parancsnok és Havas Ede mászó, póttagokúl Benes

I

41

László és Szmetena István csővezetők választattak meg. Majd a parancsnokság évi jelentésének felolvasására kerűlt a sor, melyet a tagok már előzőleg posta útján nyomtatásban kaptak kézhez, melyet a közgyűlés többek hozzászólása után tudomásúl vett, nemkülömben az 1898. évi zárszámadást és ezzel a kapcsolatban a számvizsgálóbizottság jelentését is a megejtett pénztárés szertárvizsgálatról Elfogadta a közgyűlés a parancsnokság által 1899 évre javasolt költségvetést is, kivéve a kikűldetésekre proponált 600 frtot, mit a közgyűlés, ~ tekintettel arra, hogy az ez évi orsz. kongresszuson Brassóban a testűlet n'lgyobb számú csapattal szándékazik megjelenni, rooo frtra emelt föl a tartalékalap terhére, Jobbágy Károly őrparancsnok indítványa folytán. Az új sz.ervezési rang' jelzési stb. szabályzatra vonatkozólag kimondotta a közgyűlés, hogy azt általánosságban elfogadja, ellentétben a parancsnokság propozicziójával, hogy t. i. várassék meg a brassói kongresszus, - s egy 9 tagú bizottságot küldött ki, melynek tagjai dr. S{ily József főparancsnok elnöklete alatt Hérmán Ödön mászó osztályparancsnok, OS{ettky Lajos tb. oszto parancsnok, Tomcsányi Béla pénztárnok, Buly ovssky: Aladár parancsnoksági tag, Weisse Arthur, Jobbágyi Károly, Flóris Áron őrparancsnokok és Benes László csővezető. E bizottság feladata megvalósitani a szabályzatból mindazt, a mi a budapesti testűletben annak speczialis viszonyai és feladatai mellett megvalósitható, s az újításoknak megfelelőleg megváltoztatni az alapszabalyokat, szolgálati szabályzatot, vizsgaszabályzatot, egy enruházati, rangjelzési, felszerelési stb. szabályokat. E munkálatok 3 hó alatt elvégzendők, a mikor is az elaboratumok egy rendkivüli közgyűlés elé lesznek terjesztendők. Ezután Klein Géza kizárt tag felebbezése fölött határozott a közgyűlés, megváltoztatva a parancsnokság kizáratási határozatát s visszavéve a felebbezőt a működő tagok közé. Peck István kérelmét azomban, ki azt kérte, hogy a testűletbe visszavétessék, 27 szóval 22 ellen (elnök nem szavazott) elutasították. Majd az indítványok következtek. Bartók (Berger) Ödön inditványára kimondta a közgyűlés, hogy ezentúl minden évben szabályszerű leltárt készítsen a parancsnokság, és terjeszszen a közgyűlés elé Ugyanannak azon indítványát azonban, hogy fegyelmi üléseken az őrparancsnokok közől 1-1 felváltva mindig részt vegyen és szavazati joggal birjon, mint alapszabályellenest, elvetették. Ezután a számvizsgáló-bizottság 3 rendes (S:{ebenyi Gyula őrparancsnok, Benes László csővezető, Hudovernik György mászó) és 3 póttagját választották meg, s a parancsnokság kiegészítéseűl megválasztotta a közgyűlés főparancsnoki helyettesnek OStetiky Lajos tb. osztályparancsnok-, 1. mászó-szakaszparancsnokot. Az üresedésben levő 1. és Ill. mászó-szakasz parancsnoki állás egyelőre betöltetlenűl hagyatott. Végűl pedig az előléptetések jutalmazások és kitűntetések kihirdetésére, valamint a szolgálati érmek kiosztására kerűlt a sor. A szolgálat minden ágában tanúsitott szorgalmuk- és előmenetelükért csővezetőkké léptett ettek elő Ondracsek József és Tóth János mászók. Jutalmat kaptak, Jakobovics Laos őrparancsnok 3 drb 10 koronás aranyat, Zsigmond József csővezető 2 drb 10 koronás aranyat, Bundschuh Pál csővezető r drb 10 koronás aranyat. Elismerő okmányt kaptak Wessely Ferencz, Barát' Sándor és S{abó Albert mászók. Szolgálati érmet kaptak: XV-éveset Weisse Arthur őrparancsnok, X-éveset Hevesi Jakab szakaszparancsnok, Tomcsányi Béla szakaszparancsnok-pénztáros, Tóth János csővezető és Hudovernik György mászó, V-éveset Stern Henrik és Benes László cső vezetők, Wessely Ferencz, Holly István és Zubcsek AlaJOS mászók. ~ A t. bajtársak szíves figyelmébe. Egy önkéntes tűzoltó, ki egy rendezett tanácsú városban már 10 évet szolgált, jelenleg mászó-szakaszparancsnoki ranggal bir, s

--------

42

TŰZOLTÓ-KO

===============~=== az országos tűzoltó-tiszti szaktanfolyamok egyikéről képesítési bizonyítvány nyal rendelkezik, egy nagyobb, vidéki, vagy esetleg a fövárosban mint városi tűzoltó, őrparancsnoki vagy csővezetöi ranggal állást keres Szíves értesítések vagy ajánlatok a Tűzoltó-Közlöny szerkesztőségéhez kéretnek »Önkéntes« czim alatt. - A zala-egerszegi tűzoltó-egyesűlet január hó 2 r-én Boschdn Gyula ügyvédnek, mint az egyesület elnökének elnöklete alatt választm gyűlést tartott, a melyen elhatározta a választmány, hogy az egyesűletnek a folyó évben megülendő negyedszázados jubileumára a csapat kiképeztetése végett julius hóban Budapestről egy tűzoltó szaktanárt fog lehozatni. Az egyesűlet történetének megírására Udvardy Ignácz polgári- és felső kereskedelmi iskolai igazgatót, az egyesület alelnökét, kérte fel, a ki arra vállalkozott is. A parancsnokság jelentést tett a tűzoltói zenekar szervezési czéljaira ez ideig befolyt adományokról. Mivel abegyűlt összeggel ez idő szerint a tűzoltói zenekart szervezni nem lehet, a választmány elhatározta, hogy a begyűlt összeget, mint külön alapot, egyelőre takarékpénztárilag kezeli: Végűl a választmány az évi közgyűlés határnapját tűzte ki. - Rákóczy hamvainak hazaszállítása. A midőn a magyarországi tűzoltók gróf Széchenj-! Ödön basának, a budapesti testűlet tiszteletbeli főparancsnokának, a magyar és török tűzoltóság szervezöjének 30-éves tűzoltói jubileumát 1892ben Konstantinápolyban megülték, a magyar tűzoltóság 49 tagból álló küldöttsége kirándúlt Rodostóba, hol Rákócty bujdosásának legtöbb idejét töltötte, hol is kegyeletüknek méltó kifejezést adtak. Most a székesföváros tanárai Flóris Áron bajtársunk elnöklete alatt 30 tagból álló bizottságot alakítottak, mely czélúl tűzte ki azt, hogy a lethargiában szunynyadó Rákóqy iránti kegyeletet minden igaz magyar szívében felvillanyozza, s utbaigazítást kérő levéllel fordúlt a drága hamvak hazaszállitására vonatkozólag gr. Szécheny-i basához, ki erre válaszolva a- következő levelet írta Flóris Áronhoz: «Nagyrabecsült Uram! Az a hazafias eszme, a melynek megvalósítása érdekében uraságod elnöklése alatt álló bizottság fáradozik, engem is élénken foglalkoztatott s így kellemes kötelességemnek tartottam ez ügyben az itteni illetékes körökkel érintkezésbe lépni. Be kell mindenek előtt vallanom, hogy a terv keresztűlviteléhez az önök által kezdeményezett formát nem tartom egészen alkalmasnak és félő, hogy az itteni szokások és viszonyok olyan nehézségeket támaszthatnának , a melyeket egy a kormány támogatása nélkül müködő bizottság nem volna képes leküzdeni. Konstatálnom kell továbbá, hogy Rákóqy hamvai nem Rodostóban, hanem Konstantinápolyban a Szent-Benoinzárdában, lazaristák .őrizete alatt nyugosznak Természetes, hogy a hamvak kiadását első sorban tőlük kell kérni és legajánlatosabb volna ez irányban a lazaristák Párisban székelő generálisához (Mr. Antoin Fiat superieurgeneral des Lazaristes et des filles de Charité Páris rue Sévre 95) fordúlni. Csak ezután, ha a rend hajlandónak mutatkozik a fejedelem hamvainak kiadására, kerülhet a sor arra, hogy itt kérjük az elszállításhoz szükséges legfelsőbb engedelmet. Ennek az eljárásnak apróbb részleteiről beszélni még nagyon is korai volna, annyit azonban már is mon dhatok, hogy itt föltétlenűl szükséges lesz külügyminiszteriumunk, ·illetve itteni nagykövetségünk jóakaró támogatása. Mindezek után ismételnem kell ama aggályom at, hogy az önök által tervezett úton módon nagyon nehezen fog sikerűini a szent hamvak hazavitele. Szerény nézetem szerint odahaza kellene előbb a mozgalom útjait egyengetni. Az országgyűlésnek, vagy legalább Budapest székesfőváros törvényhatóságának kellene a mozgalom élére állani, mert csak a hívatalos körök hathatós támogatásával lehetne a Párisban és itt fölmerűlő nehézségek et leküzdeni. Egyebekben készséggel állok továbbra is honfitársaim rendelkezésére és maradok hazafias üdvözlettel. Konstanti-

ZLONY.

1899.

márczius

31.

---~-=--.=============== nápoly, 1899. márczius 24-én. Sséchenj-i Ödön gróf basa, török császári altábornagy.« A bizottság elhatározta, hogy fölkéri a főváros törvényhatóságát, hogy tegye magáévá a hazaszállitás tervét s adjon be ebben a dologban kérvényt az országgyűléshez. - A csanád-palotai egyesűlet ez évi tisztújító közgyűlésén, mint tudósítónk írja, megválasztattak elnöknek: Blaskovich Aladár, alelnöknek : Krivdn László, főparancsnoknak : dr. H. Kovács Bálint, alparancsnoknak: Lapu Imre, titkárnak: Monostory Kovács József, pénztárnoknak : Kiss Lajos, .. szak parancsnokoknak: Kovács Sándor, Rédey Sándor, Kocsinssky: József.

Szerkesztői üzenetek. Poleslnszky Emil úrnak, Csáktornya. küldőttűk. Az árát 20 krt, tessék egyszerüen küldeni póstafordúltával.

A kért lapszámot levélbélyegekben

megmeg-

Putsch Tóbiás fŐl}arancsnok úrnak, Igló. A küldött közlcményt egy kissé megkésve bár, de mindazonáltal élénk örömmel és hálás köszönettel vettük Reméljük, hogy az összeköttetés közöttünk továbbra is megmarad, s nem ér véget ezen egyszeri érintkezéssel, Hasonló érdekes közleményekkel máskor is legyen szerencsénk, A küldött üdvözléseket tolmácsoltuk azok előtt a kiket illetett, s e elárulhatjuk, hogy őrőmteljes meglepetéseket okozott. 1<'. A. Budapest. Czikkednek szívesen engedt .uk helyet, mint máskor .. úgy most is. O. T.-egyesület, Levél. A reklamált dolog mindössze egyszerű expediczionális biba volt. Már intézkedtunk a kivánt értelemben, s hiszszük, hogy reklamácziókra többé ok nem lesz. A mostani felszólalásnak már azért is örvendünk, mert látjuk belőle, hogy lapunkat nemcsak megkapják önök, hanem olvassák is. Schrancz Szilárd úrnak, Dobsina. Külön levélben válaszoltunk. Reményi Samu parancsnok úrnak, Csurgó. A küldött kőzleményt köszönettel vettük, s fel is használtuk; a megigértet pedig várva-várjuk. A budapesti testület a tagok ruháit többféleképen állítja elő. Vannak u. i. egyes dolgok, a nevezetesebbek, pl. tiszti díszkabát, tiszti zubbony stb, melyet részint »Tiller Mór és Társa« részint »RosenthalH,« .egyenruhaszállitó czégekkel készíttet, vannak azonban egyéb egyenruházati czikkek, melyekhez az anyagot (posztót stb.) kiilőn megveszi a testület szertárosa, s elkészíti a testületi szo.ga, a ki foglalkozására nézve egyúttal férfi-szabó is. Igy van ez a nadrágoknál, legénységi zubbonyoknál, és pedig úgy a nyáriaknál, mint a télieknél, legénységi téli kabátoknál stb. A sisakokat, baltákat, egyéb egyéni félszerelési tárgyakat, szereket stb. a »Geittner és Rausch« czég, a sapkákat a »Ranschburg« sapkacsináló czég szállítja. Ezeken kivűl ily módon összeköttetésben áll a testület még vagy 6 czéggel. Legutóbbi például egy ugróponyvát a »Margirus C. D.« duna-ulmi czég szállított a testűletnc k. A budapesti testület tagjait teljesen felszereli úgy egyéni felszerelési tárgyakkal, mint egyenruhával (lábbelit kivéve.) E dolgok azomban elismervény mellett adatnak ki az illető tag részére, a ki minden egyes darab ért nemas k civilis, hanem egyúttal kriminalis felelősséggel is tartozik. A tag ezen egyenruhát és felszerelést tartozik a testület szertárába beszolgáltatni nemcsak akkor, ha kilép a testületböl, hanem .!,kkor is. ha egy hónapnál hosszabb szabadságra távozik. O. T.·egyesiílet, 'l'emes-Ujfalu, A reklamált számot megküldöttük. A küld.ttt kizáratási határozat közölve van lapunk mai számában. A külőn lappéldány ára 20 kr., kérjük ezt legczélszerübben levélbélyegekben megküldeni, a mit póstafordultával kérünk eszközölni. Gr. Bolza Géza parancsnok úrnak, Szarvas. Kívánságát szíves készséggel teljesítjük, uti figura decet. Loosz János egyleti jegyző úrnak, Világos
Dr_ SZ:ILY Felelős

;:rÓZSEF_

szerkesztő:

::Dr. :s:.ÖN'CS BOx..::DXZSÁa.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

1899. márczius 3I.

43

Szőlőzúzó készü- ):( lékek. ~

~;~j~~ ~~~~~~-

Kettös müküdésü szívó-nyomó szivattyuk emeltvü, lendkerék vagy gözgéphajtásra.

Perenosporafecskendők. FOrg~~~ gyalé szivattyuk.

Kettős hengerü épitési szivattyuk.

I

Trágyalé-szivattyuk hordótöltésre.

~

):(1 ).(i

).::(1 ):(i

Szagtalanul mü-

)::(j

ködö pöczegödör-

):(1

tlsrtltú

készülé-. ):( kek.

Vizszállitó kosok.

):(

~==~):(

-~~~~~~~~ hordós

Légszivattyuk ~ gázégető kályhá- ):(!

Yizszálllté

Házi vizvezetékek.

):(1

~~~):(I

Centrifugal szivattyuk.

----~~~~

):C' ):(1

~~~~):Ci

Omnia-szivattyuk.

kOCS!~s~!~ntö-

si

"

Képes árjegYZék-~gyen

••

és bérmentve.

Szakkérdésekr~elVllá;;:' sitissal szolgálunk.

Szivattyu-. fecskendö- és gépgyár érczöntödével

V., Nádor-utcza :MO"""'''''' "",,,et,

V"Z..

-

~~:a~~_~ ):(1

Fertőtelenitö):(1 gépek

46/48. sz. -, .~

.iU1d.r ",say

-ft.

B.

$-"=,,'

.):(

A' apIttatott 1865.

~I

~I

):(~~):():(~~):(~~):():():(~):(~~KR~X~):(~~

TÜZOLTO-KÖZLÖNY.

44

1899. márczius 31.

I

~~~~~~~ A

SZAKKÖNYVEK

~ a budape,)ti

TŰZOLTÚ-KOZLONY előző évfolyamaiból

I

önkénte,)

A

~

I~

A sziVa!~,~n.~~ő.n~~,n,:~,,~ezelése. parancsnokság

önkéntes

.~

megrende1hetök

;

les

l

' .

BUDAPESTEN,

II

IX., Vámház-körút 9 szám alatt

elkészitett

egyéb társulati

r885·

legjutányosabb

Sz i Ára

MCgTendelhetők

.:

---

Ó z s e f. fő p.u ancsnoki

:

~

helyettese.

kr.

30

a bUdap~st~~:'~~ntes

~

i I .~

~

~

tűz otto-testület

titkári

hivatalánál.

Budapest,

':SS-C~~\.~'.S:><J, '.\.',po,,,\.\.o~·

~

c..,,'\.~,é~~O"'\\'O),I;1.\\"\'9X~~.o,.\\.\.?-i1\.",,~~

alPanyéremmel kitüntetve.

és társulati

.~ ~

VIlI. ker., Kun-utcza,

-"IIJíIQ1Ii'

zászlók gyára

VI. ker., Belváros,

Lipót-utcza 21. szám.

Zászlószalagok, egyleti jel vén vek, kokárdák, vállszalagok nagy választékban.

a

árakon.

,

névvel és dobozzal, sokféle alakban és kivitelben, a legolcsóbban számittatnak.

műhirnzó-

...-

t~a;J

tűzoltó-testűlet

a leg-

Saját • '

~ ~

:S\..:Ldapest~

és

kivitelben

szakasz-

:::,~,;;:"~.:TE S.

kat festve vagy himezve

diszesebb

szivattyús

:1.f:r1; BO kr_

zászló-

a legegyszerübbtól

~ IL

~

müiparkiállitáson

a legszebben tűzoltó-

ön éntes

-===-

O~~

egyesületi

O

kor.

a budapesti

Ajánlják

tűzoltó-testiilet parancsnoka.

Ára

0."

KIADÓ HIVATALBAN:

t-(í.zoltó-, dalárda-,

kidolgozta:

Szilárd,

~ ~ tiiZ) fis ~B1~mk ttltáSJa~ ~

a

•••••.• Az 1896. évi párisi

megbízásából

Breuer

'~~.~., a budapesti ~,

:. 1 forint 25 krajczárért ~

kiadványai:

,s '" II

~

teljes példányok

tűzoltó-te,)tület

intézet.

•

Költségvetések, rajzok és anyagmíntákat a legnagyobb készséggel bérmentve küldünk. Az 1896. évi miJleniumi

kiállitáson -;;kitünő munka-, kiváló versenYkéPeSSég-1 Ft milleniumi nag-y éremmel kitüntetve. ~

és nagybani termelésért" ,.

••••••••••••••••••

_

•••••••••••••••••••

1•••••••••••••••

'

1899

márczius

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

3 r.

45

PártoljuK a tmai i~art!

la

:\I

kir, udvar szállítók

i

Ö cs József

és ki-, Fensége főb. ud\'. száll.

Cs és kir au szfr , edvari:'> állíták

Görög

királyi szállítók.

udvari

Szerb

kir ályi szállítók.

udvari

Perzsa

csász , udv f7.állítók.

O Fensége trónórőkós

a görög udv. sáll.

!--

:~ : :=:-,

I~ ,

császári

c;;:>

,

szállítók,

ő császiri

és kir ályí fensége

József

főherczeg

udvari

szállítói

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában

~egJ?eDlI!JUlk,al~k\éllZ\it~ ilDttiZíetét ~

!:...-

~

:=-,

a

= = ::lE I~ i\~

i udvari

levő

I.:c:; !

<'S király

a Károly-laktanyában t.

tűzoltó· testűletek

Teljes egyerruhák,

parancsnokainak

és

tagjainak

becses

figyelmébe

ajánljuk.

valamint az egyenruházathoz szükéges kellékek,

tnel1nyiségre való tekintet nélkül, a haladott kor igényeinek megfelelően, mérték szeés jutányos árak tnellett késziUetnek. Ajánlunk továbbá tüzoltói :felszerelést, sisakot, zubbonyt, nadrágot, rözsekéseli.et, baltákat és sípokat, sapkákat posztóból és borból, paszolllányt, zsinórokat, kardbojtokat, keztyüket, galléroli.at stb. a legdúsabb választékban.

..

rint

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak.

Vívóeszközök, érmek és rendjelek .

A legszebb tűzoltó-zászlókat készítjük. -..WI

.~

Árjegyzékek kivánatra dij- és bér:mentesén küldetnek.

• Polgári ruhán vj~e:endö juoileumi emlékérmek

~S

__

ezeknek

Súrgőnyczí:m: Tiller udvari szállitó,

rozetti! a legszeoc kiviteloen nálunk ka~hatok, •

Tu.zoltómszerek gyá.ra Számtalan magas

igen

MAGIRUS C.' D.

kitüntetés

Auszfriából, Magyarországból, Franczia-, Spanyol-,

Olasz-

országból,

A legjelentékenyebb szállítási képességgel biró gyár a következő tárgyakban:·

Belgiumból, Svájczból. Amerikából.

SzenJ.élyes :felszerelési tárgyak tűzoltók részére: Sisak ok, övek, zárkapcsok, balták, kötelek, lámpák stb. - Ujd onsúg ! Mászólámpák javított légvezetővel és oly szerkezettel, hogya lámpa minden

Berlinből:

~Ientö-szerek:

helyzetben Magirus

császári

merőleges rendszere

állásban

marad.

Fec>lli.endök luinden:féle

érem; Chicago;

szerkezettel

mozdonyfecskendők, taliga fecskendök, tömlők, tőmlöcsavarnk, sugárcsövek, lajtok stb

jute lml érem;

Létrák kerekűek,

Antwerpen : 1894. évi

_

Mentőtőrnlökvugróponyvák, mentőzsákok, füstkészülékek. szerint, gyaloghintók, betegszállító kocsik stb.

zárhorgokkal,

érem.

mindenkor Bővebb

'O,MAUIRUS elM

kaphatók.

felvilágosításokért

a czé[ ma[yarorm[i

tessék

fordúlni

1ökéDvi~előjénez:

PICHLER JÁNOS úrhoz, BUDAPEST, ,f""

Rákos-Szt.-Mihályon (J ózsef-Iőherczeg-telep) Battvány-utcza, Szabó Ferencz-féle nyaraló.

és a nélkül

Városi és falusi fecskendők, kerti fecskendők, extinctorok; továbbá: szerek, tőrnlökocsik, hydranskocsik, vizes

Gépezetes létrák a legtökéletesebb szerkezettel, tolólétrák, dugólétrák, horogs tetőlétrák.

Árjegyzékek, költségvetések és rajzok

arany

szerkezettel

nagyságban:

hydrophorok, házi és tömlőkötők, tömlőjavító

nJ.inden:féle Juinöségben: magu- tói műkődő

és

légvezető

két- vagy négy.

=======

1899. márczius 31.

TŰZOLTO·KOZLONY,

űzoltói sisakokat,

űzfecskendőket ----------------

városi, községi gazdasági és gyári tűzoltóságoknak, négy és kétkerekű ko csir a, úgyszintén targonczára szerelve,

sapkákat b al t ák at öveket, mászó- és mentő eszközöket stb. CA "Magyar Országos Tüzoltó-szövetség" új felszerelési szabályzata szerint is.)

IE KOCSIKAT és különféle létrákat, -------II~~Tházi, ip~ri, m.ezőgazda~ági:.épi~kezé,si llVATTYU 1\t1 es egyeb ezélokra, kéz-, jarqany- es erőhajtásraj

A A GOKT :: ~::~~r!'~~~ reszere, .Köztisztaság. i sze re k et ' ~~.:::íg~~~~~~z:~ hengereke~ hoekeket,sarvonom

..H,...

~

Rl_

..---------1---őzfertőtlenitő készülékeket G ••

.

-.e.' n.eSZh es II •••

I

qépeket,

stab.i,1 ~sb mobil a.aK an

., '"' éiJanB a

Budape ti Szivatty és épg' r r

MO

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (ezelőtt WALSER FERENCZ)

BUDJlPBST, VII ker., külső váczi-út 45. Árjegyzékek

és kci!tségvetések

ingyen és bérmenhre.

Budapest, 1899. Rózsa K. és Neje könyvnyomdája, Szentkirályi-utcza

30. sz.

XXI. ÉVFOLYAM. ----------

~iadó é8 KIADÓ-

HIVATAL:

Ru la pest,

IX.

kerület, Vámház-kőrút q-ik szám.

e tagtestületeinek

díjtalanul küldetik meg.

éó laptulajdonoó: A iudapeóti jnkénte6 ;űzoltó -Ieótület. ==~==~==================

I

I II

ELŐFIZETÉSI AR: Helyben és vidéken egész évre 2 frt 40 kr félévre 1 frt 20 kr. A magy. orea. tűzoltó-szővetség kötelékébe 'tartozo testületek tagjainak egész évre csak 1 frt 20 kr. Egyes példánynak ára 20 kr. Előfizetések és rec1amatiók a kiadóhivatalhoz ceimzendök. '1

MEGJELENIK HAVONKINT Tartalolll : Fel h í v s a VIlI. orsz. hirdetmény tűzrend. törv. javasiatra 1. negyedéről. - A segélyző szóv. Xlenjiink Brassóba! Flóris "~rontól. 18g8. évi jelentése. - A keszthelyi iczenetek, - Hirdetések. á

"BUDAP ESTI 69 --1899

30.

.----------------

A >Magyar Orszagos Tűzoltó-Szövetség

SZERKESZTŐSÉG

IS99. ÁPRILIS

4-ik SZÁ~l. --------

EGYSZER.

HIRDETFSEK

a kiadóhivatal által legjutányosabb árak mellett vétetnek fel. Többszöri hirdetésnél tetemes árengedmény.

~~~~·~~~",~",~~.",~",.,.~",,,,T~.,,,,"~~

tűzoltótiszti tanfolyam látogatására: a opesti test. parancsnokságától. - Hivatalos rész : Pályázati - Titkári évi jelentés a segélyző szőv. ügyeirőL - Az orsz. szöv. pénztári kimutatása 1899. év 1898. évi zárszámadása. - Általállos réss : Az elnökség ülése. - Szabó Gyula; Pintér Ferencztől- Testületek koreból . - A kismartoni testűlet 1893. évi jelentése. -- A felsö-csallóközi járási szóv. test. 189". évi jelentése - Az iglói test. 25 éves jubileuma. (Első kőzlem.: - Hirek, - S:rerkes,tői

..

I

ONKEN1'ES

"

TUZOLTO-

I

rf

TESTULET:'

' szam

Felllívás a VIlI. országos tűzoltó-szaktanfolyam

látogatására.

A budapesti önkéntes tűzoltó-testűlet parancsnoksága a tőle telhető legnagyobb álclozatoktól sem riadva vissza, főtőrekvései egyikének ismeri, hogy az emberbaráti szeretetben gyökerező tűzoltó-ügynek minél tőbb és minél szakavatottabb harczosokat neveljen. Evégből saját tagjainak lehetóleg legalaposabb kiképeztetésén kívúl, régtől fogva gyakorlómestereket küld ki a vidéki tűzoltó-testűletek szakszerű elméleti és gyakorlati kiképeztetése czéljából; r890. év óta pedig, hogya hazai tűzoltó-intézménynek terjesztése és fejlesztése által is a maga elé tűzött czélnak minél derekasabban megfelelhessen. lehetőleg minden évben országos tűzoltó-szaktanfolyamot is rendez. A megelőző években elért eredmény által buzdítva és a fennálló túzrendészeti kormányreridelet czélzatainak mennél szélesebb kőrben leendő mevvalósítása vévett de kűlőnősen a na2".yméltóságú b ;:-..,' magy. kir belűgymini-zteriumnak r890. évi 66,27+Vl1o. szárnú rendeletével nyert megtisztelő megbizatása alapján a budapesti önkéntes tűzoltó-testűlet parancsnoksága a folyó év nyarán immár a LJJ

<.-'

VIlI. országos tűzoltó-szaktanfolyamot tartja meg. alkalmat és módot óhajtván nyujtani ez által az emberbaráti tűzoltó ügy iránt érdeklódóknek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt és aránylag kevés költséggel a tűzoltó-szakmában alapos kiképeztetést nyerjenek, tűzoltó-testűletek szervezéséhez és azok szakszerű elméleti, valamint gyakorlati oktatásához megkivántató ismereteket megszerezhessék. Felkérjük tehát a hazai testvér testűleteket. városokat, nagy- és kisközségeket, bajtársainkat és mindazokat. kik az emberbaráti szeretet szolgálatában álló nemes intézményünk iránt érdeklődnek, hogy a f. évi július hó r6-tól augusztus 4-ig bezárólag Buclapesten tartandó hetedik országo~; tűzoltó-szaktanfolyamra minél nagyobb számban jelentkezzenek, s használják fel az ezen szakmában való kiképeztetésükre kinálkozó kedvező alkalmat Kellő tájékozás czéljából a kővetkezóket kőzöljiik :

4

T Ű ZOL

48

===============================

1899. április 30.

T Ö - K O Z L O N Y.

~~~~~============================

A tanColyaDl. ideje: Kezdődik

1899.

évi július

hó r ő-án

és tart

bezárólag

augusztus

hó 4-Ig.

Képesitö vizsgálatok : Tartatnak

augusztus

hó

2.

és 3-án

úgy az elméleti,

mint

a gyakorlati

részból.

Bizonyitványok: I. Látogatási Ebben fel lesz tüntetve, és gyakorlatokat a megállapított

igazolvány:

hogy az Íllető tanfolyamhallgató tanterv szerint miként látogatta

a tanfolyam ideje alatt tartott előadásokat I Ez azonban minősítést még nem képez.)

II. Képesítő bizonyínrány, A tanfolyamot végzett hallgatók képesítö vizsgálatra jelentkezhetnek, ennek letétele esetén képesítő bizonyitványt kapnak, melyben az elméleti, valamint a gyakorlati tanterven kivűl még az is benfoglaltatik, hogy az illető mily fokú minősitést nyert. Négy fokú osztályozás lesz, u. m.: 3 tiszti (jeles, jó és elégséges) és 1 altiszti.

Jelentkezés,

feltételek

és kedvezm.ények:

A részvétel ben való irásbeli jelentkezés határideje 1899. évi július 8-ika. A jelentkezés a budapesti önk. tűsolui-testűlet parancsnokságdhoz (Budapest, VIII., Kún-utcza 2.) intézendő. A jelentkezők a tanfolyam ideje alatt úgy a gyakorlatokon, mint szolgálatban, a testűlet szertárából kiosztandó egyenruhát tartoznak viselni, beruházásuk és felszerelésük czéljából július hó r ő-án kell a budapesti önk. tűzoltó-testűlet parancsnokságánál személyesen jelentkezniöle A jelentkező tartozik az ót kiküldő hatóság, testűlet. vállalat, vagy magánszemélyek által kiállitott s kiküldéset igazoló bizonyitvanyát bemutatni. Úgy az elméleti előadások és gyakorlatok megszakítás nélkűli látogatása, valamint a szolgálatnak terv szerinti pontos megtartása szigorú an kőtelező, mert külömben látogatási bizonyitvány sem adatik ki. A kik a tanfolyamot végig hallgatják, szakvizsgát tenni azonban nem kivánnak, csak látogatási igazolványt kapnak; ellenben azok, kik az elméleti és gyakorlati szakvizsgát leteszik, a látogatási igazol· ványon kívűl képesítő bizonyítványt is kapnak, mely a nagym. belügyi miniszter úr által a tanfolyamhoz kirendelt miniszteri biztos, valamint a magyar országos tűzoltó-szövetség kiküldött jének ellenjegyzésévei és a szakelőadók aláirásával láttatik el. Tandíjat vagy beiratási díjat senki sem fizet, mivel a tanfolyam teljesen díj mentes sőt az eszközök és szerelvények is díjtalanul állanak rendelkezésre. A tanfolyamhallgatók tűzoltószer-gyárak s egyéb gyártelepek megtekintése, szakszerű próbákori és kisérleteken való megjelenés, szinházak szerkezeteinek és berendezéseinek tanúlmányozása által tapasztalataikat gazdagíthatják. Éjjeli őrszolgálatra is beosztatnak, hogy igy az előfordúlható tűzesetek alkalmával a vész helyére kivonúlva, a tényleges szolgálatot is tanúlmányozhassák. Hogy pedig a kevésbé tehetos község vagy testűlet kiküldótteinek is lehetövé tegyük a tanfolyam látogatását, 25 tanfolyamhallgatónak testűletűrik költségén leendő csoportos el helyezéséről is gondoskodunk. Az ingyenes elszállásolásban részesűlni óhajtók ebbeli igényüket azonban az irás beli jelentkezés alkalmával egyidejűleg, tehát legkésőbb július hó 8-ig tartoznak a parancsnokságnál bejelenteni. A bejelentés sorrendje a díjtalan elszáJlásolásban való részesűlés elsőbbségét biztosítja. Egyúttal gondoskodni fog a parancsnokság arról is, hogy a tanfolyam hallgatói az étkezésnél is lehetőleg kedvezményben részesüljenek. *)

Tantepv: 1. Elméleti rész. (Előadás naponta d. e. 7- JO.ig) I. 2.

Szervezés: a) alakulás, b) alapszabályok, c) szolgálati szabályok, d) ügykezelés, e) szolgálati teendők. Tűzrendészet : a) statisztika, b) óvóintézkedések, c) kormányrendelet, d) egyéb túzrendészeti rendeletek, Építkezés.

*) Lépések tétettek az iránt is, hogya tanfolyamhaJlgatók a M. Á. v. vonalain kedvezményes jegyeket kapjanak a Budapestre és visszautazásnál. A keresked. miniszter úrnál küldöttség is járt emiatt, s kihallgatáson nyert irnpressiók után alapos a remény, hogyakedvez· mény meg is fog adatni. Annak idején, ha e dolog rendben lesz, külön értesítést fog kőzzétenni a budapesti testűlet parancsnoksága e lap útján, melyben közöltetni fognak a kedvezmény módozatai és az igénybe vehetés formái és feltételei. Szerk.

_Ii'9-!cáprilis

30·~~-=~_~~c_~'--~~~===_~

~!=Ű~~ OLT

__

Ó - K Ö Z L Ö ~ Y_.~~~_~~-=

~==c=~~~_~

__

3· Egyenruha, személyes felszerelés és rangjelzés. +- Tűzoltószerek : a) szivattyú alapszerkezete és műkődése, b) szivattyúszerek, újabb szerkezetek ÖSszehasonlítása és elbírálása, c) különféle szivattyúszerkezetek, azok minősége és kipróbálása, d) mászóés mentőszerek, e) a szivattyúk műkődési zavarai és a szivattyúk gondozása. J' Vízszerzés : Folyam, vízvezeték. kútak, medenczék stb. 6. Tűzjelzés: Riadó, kiirt, kéthangú jelző, síp, sürgöny és telefon. 7· Tűzoltás és védelem. (Taktika): a) A tűzek minősége és támadása. b) Csővezetés. mentés. 8. Első segély baleseteknél (gyakorlatilag is bemutatva).

II.

Gyakorlati

rész:

(Gyakorlat naponta d u. 1.

Rendgyakorlatok ; 2. Szerek gyakorlati ismertetése; latok ; 5. Jelképes tűztámadás és védelem. Kelt Budapesten, 1899. évi április hó 24-én.

'/2S-'/28-ig.)

3. Szivattyú-szerelés;

JI "Budapesti

,

4. Mászó- és mentőgyakor-

Önkéntes Tűzoltó- Testűleta parancsno/?sága.

,

HIV AT ALOS RESZ. MAGYAR

ORSZÁGOS

TŰZOLTÓ

---------~---_._--_.-

SZÖVETSÉG.

--_._'-----------------

51. szám - r899-

Pályázati hirdetmény. A magyar

országos

a tűzrendészeti

sége

tűzoltó-szövetség

törvényjavaslat

elnök-

elkészi-

tésére

a kővetkező pályázatot hirdeti. 1. Elkészitendő hazai viszonyainknak megiclelöen a tűzrendészeti törvényjavaslat, megokolásával egyetemben.

A törvényjavaslat magyar nyelven idegen :-:ézzel írva és fűzve a szerző nevét magában foglaló, pecséttel lezárt jeligés levél kiséretében legkésőbb 2.

1899. évi deczember hö 31-ikének délutáni 6 órájáig beteljesztendő a magyar országos tűzoltó szövetség elnökségéhez, (Budapest, IV. Kossuth Lajos utcza 8. sz. Ill. em. 6. szám). 3· A pályázatban vehet részt.

csakis

magyar

állampolgár

Apályadíj 200 frt, (azaz 400 korona), meIy azonban csakis absolut becsü műnek adatik ki. 5· A pályaműveketbiráló 3 tagu bizottságot é, szövetség elnöksége választja meg a pályázat le: ártát megelőző, vagy azt kővetö ülésén, akár kebe.éből, akár kebelén kivül álló szakférfiakból. 6. A bíráló bizottságnak jogában áll a kitűzőtt 200 forintnyi pályadíjat egészében kiadni, vagy a -.-iszonylagosan legjobb művet, vagy műveket a fenti pályadíj keretében kisebb összegekkel jutalmazni, a.'.-agy a díjnak egészben, vagy részben kiadását :neg is tagadni, mely esetben a fenmaradó összeg ci magyar országos tűzoltó szövetség pénztárát il.eti meg. 4·

7· A legalább 50 forinttal jutalmazott mű a ;;;zö,-etség tulajdonába megy át, melylyel a szövet ;;;~g szabadon rendelkezik s azt szükség esetén át::'J:gozva, mint saját tulajdonát fölhasználhatja.

8. A bíráló bizottság a birálatról köteles a szövetség elnökségének legközelebbi ülésén írásos jelentést beterjeszteni, s apályadíjjal jutalmazott mű, vagy művek jeligés levelei ezen ülésen bontatnak föl. 9· A bíráló bizottság szótöbbséggel meghozott határozata ellen további felszólalásnak helye nincs. Kelt Budapesten, a magyar országos' tűzoltó szövetség elnökségének 1899. évi április hó 8-án tartott üléséből.

Dr. Kél? Lajos,

Dr. SzjJy Jozset,

elnök.

titkár.

132.

-1--=89-9-' - s. sz. szám.

Titkári jelentés a segélyző szövetség ügyeiről az 1899. évi április 8-iki igazgató- választmányi ülés elé. A magyarországi tűzoltótestűletek segélyző szövetségének viszonyairól van szerencsém a következőkben jelentést tenni ; 1. A tagok számát illetőleg: Az 1891. évben volt 60 testűlet 3753 taggal, »1892. » » 52 » 3292 » »1883. » » 47 » 2814 » »1894. » » 64 » 3336 » »1895. » b 61 » 3I91 » »1896. » »II3 » 6053 » »1897. » »135 » 6799 » »1898. » »127 » 6385 » végre a folyó évben a mal napig 109 » 4982 » Az itt fekvő adatokból látjuk, hogy habár a tagtestületek száma az 1896. évtől kezdve az előbbi létszámnak kétszeresére rugott föl, mégis a tagok száma a testűletek számával aránylagosan nem emelkedett, mert míg az 1861 évben egy testííletre átlag 62, az 1892. évben 63, az 1893. évben 59 tag jutott, addig már az 1894. és 1895. évben már csak 52, az 1896. évben 53, az 1897.

4*

1899. április 30. 50 T Ű ZOL T Ó - K Ö ~ L Ö N Y. ~======~========================= és 18g8. években 50 a folyó évben pedig már csak 42 tag jutott. a magyar országos tűzoltó-szövetség pénztára Ha ezen adatokat mérlegeljük, lehetetlen, hogy bizoállásáról az 1899. év 1. negyedében: nyos aggodalom ne fogjon el a tagtestűletek tagjai létszámának folytonos apadása fölött. Igaz ugyan. hogy ma már Bevétel. nemcsak a nagyobb testületek, hanem a kisebb létszámuak 1. Múlt évi r650 frt g6 krnyi péntár maradvány is mindinkább meggyőződnek a szövetség áldásos működékorona értékben . 330102 séről, s egyre csatlakoznak újabb és újabb testűletek is, 2. Tagsági díjak : mégis a szövetség tagtestűletei nagy általánosságban ugyana) Közvetetlen tagtestűletektől 53420 azok maradnak, s ha ennek daczára a létszám folyton apad, b) Aiszövet-égben állóktóI : úgy ezen apadast nagy egészben csak a régi tagtestűletek 1) Fejérvármegyei szövetség utján 228.rovására kell írnunk, s ez az aggodalomkeltő jelenség, mert 2) Pozsony " " " 64sajnos aligha csalódunk, ha íöltételezzük, hogy ezen létszámgo.3) Veszrrérn " " apadás az ország összes, régebben fönnálló testűleteinél " 26. 4) Közvetlenül fizettetett. 942.20 ugyancsak megvan. 3. Szakművekért 16.20

Kimutatás

'

II. A kiadott Az

1892.

évben

7 tüzoltóna

}.' 1893

~

7

~ 18\.4. }" 1895.

»

II 7 15

»1896. 't> »1897. ) 2I > 18g'; > 19 vagvis 7 év alatt B7

k kiadatott

segélyeket illetőleg: 3 ro frt segély, 320

és pedig

1.

••

405 » 195 ~ 1414 » 650 » 536 > 830 »

2.

Az 18g8. évben a következők részesűltek segélyben: Wiltner István (Pásztó) 10 frt, Kirchknopf József (KisHöflány) 25 frt, Kabai István (Alcsuth) hátram apadottai a segélyalapból 50 frt, Marossy István (Paks) 10 frt, Piutér Sándor (TörökSzt.- Miklós) 33 frt, György József (Marosvásárhely) asegélyalapból 10 frt, Beiler Péter (Versecz) a segélyalapból 120 frt, Jancsity Lukács (Török-Kanizsa) 25 frt, Siskovits Jenő (Szigetvár) a segélyalapból 5 frt,.l Papp Gábor (Alcsúth) 16 frt, Vinezer József (6.Kanizsa) 5 frt, Horváth Gyula (Pásztó) 15 frt, Borsos János (Paks) 6 frt, Komáromi l?zsef (Nagy·Igmánd) a segélyalapból 5 frt, Szűcs István (Ocsény) 10 frt, Kraxner József (Csepreg) 14 frt, Simon Pál (Kapolcs) zo frt, Handrik János (NagyKanizsa) a segélyalapból 7 frt, végül Csernova Ferencz (Körmöczbánya) hátramaradottjai a segélyalapból 150 frt. A lefolyt évben két izben vette igénybe a segélyalapot Pásztó, Alcsuth és Paks. Ill. Az ügyforgalmat

illetőleg:

Az I8g8 évben iktattatott 217 ügydarab, míg a folyó évben a mai napig lOg ügydarab. Az igazgató-választmány 3 ülést tartott és pedig április z-án, Augusztus 27-én és deczember roén, IV. A vagyoni állapotot

illetőleg:

3. 4. 5. 6.

Összesen Kiadás. Irodai, ügykezelési, postaportoés kézbesitesi kiadások . . . . . . . . . . . TIsztviselői tiszteletdíjak és irodahelyiség-takarítási bérek. Útiköltség-megtérítések Irodahelyiség lakbérc 189g. II-IV. évnegyedre Betörés és tűzkár elle: i biztosítás Különíélékre . Kelt Budapesten,

I8g9.

Összesen évi április hó 8án.

740.275.60 194·-

4156 66.4260.32

J omcsánpi 'Béla, pénztáros.

A magyarországi

tüzoltó-tostűletek

segélyzö-szüvetsógénok

1 K9 "l- ik évi záró

számadása. Bevétel. 1. Pénztár maradvány az 1897. évről 2. Tagsági díjak. . 3. Értékpapirok szélvénykamara 4 Takarékbetétek kamata Összesen Kiadás. 1. Irodai, ügy kezelési, postaportoés kézb. kiadások. 2. Segélyezésekre 3. Könyvnyomdai számlára 4. Pénzmaradvány mint egyenleg:

A szövetség vagyona az r8g7. év december 3I-én kitett 14701 frt go krt, míg az I8g8. év deczember 3I-én 15607 frt 82 krt .. Budapesten, I8gg. évi április hó 8-án. Dr. 8z1ly József,

Érték

Törzsvagyon b) 18gg. évre. a)

Kelt Budapesten,

titkár.

9500

Pénz frt. kr.

Érték frt. kr.

950o -

5201 666 422 197

go 70 24 54

95°0 -

14 59 347 16 Pénz

frt.

5850 20 257 62 Összesen 950o I8g9' évi április hó 7-én.

6r07

82

6485 4I

J omcsánpi 'Béla, pénztáros.

ÁL T ALÁNOS Az elnökség ülése. Budapest, 1899. április 8.

Az orsz. szövetség elnöksége ülést tartott ma a központi iroda üléstermében dr. Kék Lajos elnöklete mellett, a ki az ülést d. u. 1/44 órakor nyitotta meg. Jelenvoltak: dr. Óváry Ferencz alelnök, dr. Csányi János, Ecker Sándor, Kálmán Géza, Köhler István, Scossa Zoltán, S{abó Gyula előadók, dr. S{ily József titkár, Tomcsányi Béla pénztáros, továbbá

RÉSZ.

Bulyovs{ky Aladár, Poltz Rezső, Varga Lőrincz felügyelő bizottsági tagok. Napirend előtt felszólal dr. Óváry: Ferencz, s üdvözli S{abó Gyulát, azon alkalomból, hogy O felsége őt tűzoltói érdemeiért az arany érdemkereszttel tűntette ki Egyúttal fájdalommal emlékezik meg azon sajnos gyászesetről, mely az elnököt édesatyja elhunytával érte. Inditványozza, hogy az elnökség üdvözölje S{abó Gyulát legfelsőbb kitűntetése alkalmából, az elnöknek pedig fejezze ki részvétét a fájdalmas gyászeset fölötti bánatában.

1899. április 30.

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

51

Az elnökség mindkét indítványt egyhangúlag elfogadja. altiszt, avagy ez mellöztessék Az ülésen jelen voltak 3-féle Elnök azután rátérve a napirendre. mindenekelőtt repropoziczió mellett f"glaltak állást Az egyik csoport a felferál a brassói kiküidetésről. Ő és Scossa Zoltán lent jártak ügyelő altiszt egyszerű kihagyását kívánta; a másik csoport Brassóban az elnökség és az orsz. választmány legutóbbi nem ellenezte akihagyást, de abban a nézetben volt, hogy határozata folytán, és pedig a múlt február hó 24·én és ezt a versenyfeltételekben indokolni kell; a harmadik csoport 25-én. Az első napon magával a brassói testűlettel léptek végűl azt kívánta, hogy maradjon meg előírva a felügyelő érintkezésbe, mely a kongresszus előkészületeinek megbeszéaltiszt is, mert a gyakorlati szabályzatok ezt előírják. lése végett ülést is tartott, másnap pedig a vármegye és A vita vége az lett, hogy 5 szavazattal 4 ellenében város főbb tisztviselőinél tisztelegtek, s örömmel jelenti, a zik csoport véleménye győzött, vagyis kimondatott, hogy hogy mind a két irányban a lehető legnagyobb előzékenya felügyelő altiszt nem kívántatik, s ez a készítendő versenységet és szívésséget volt alkalmunk tapasztalni, s örömmel feltételekben indokolandó. jelentheti. hogy az eredmény, a mit elértek, a lehető legVida Pál szükségesnek tartja, hogy mindazon testűjobb. Az ottani testűletnek a versenyek miatt voltak aggoletek, melyek a versenyben részt vesznek, de sem díjat, dalmai, és pedig azért, mert nekik a versenyek megtartásem elismerő-okmányt nem kapnak, erről igazoló-okmányt sához egyrészt alkalmas és kellő számú szereik nincsenek, kapjanak, s ez már a versenyfeltételek közé is felvétessék. másrészt pedig a testűlet tagjai nem birhatnak a kellő fokú Dr. Ováry Ferencz abban a meggyőződésben van, gyakorlottsággal ahhoz, hogy ilyen országos versenyekt-e a I hogy ez a dolog a versenyfeltételek közé még akkor sem legjobb régi testűletekkel kiállhassanak Ez aggodalmakat vehető fel, ha kimondatnék. azomban sikerűlt eloszlatni s felvilágosítani az érdekeIteket Elnök ellenzi a Vida által említett elvnek kimondását, a felől, hogy a helybeli testűlet a házi gazda szerepét vivén mert azt igen rossz praecedensnek tartja. Véleménye szerint úgyis, sokkal inkább el lesz foglalva az érkező bajtársak az elnökség legfeljebb azt mondhatja ki, hogy ha valamely fogadásával és elszállásolásával, nemkülömben a saját jubitestűlet, a mely nem nyert sem díjat, sem elismerő oklaris ünnepeivel, semhogy versenyezni lenne ideje, másrészt mányt, ily bizonyítvány kiadását kivánja, és a kivánságát pedig a szerek, melyek a versenyekhez szükségesek, úgyis a bíráló bizottságnak bejelenti, s az azt teljesíthetőnek itéli, rendes szokás szerint a budapesti gyárosoktól lesznek be a versenyen való részvételről esetről-esetre bizonyítvány szerzendök és Brassóba szállitandók. Szóval a nehézségeket adható ki. sikerűlt a legjobb módon elhárítani, s kieszközölni nemcsak Az elnök propositiója ily alakban el is fogadtatott. azt, hogy a versenyek megtartassanak, hanem sikerűlt ígéA verseny feltételek aztán részletesen megállapíttattak, retet nyerni a városi és megyei hat6ságoktól versenydíjak s megbízatott az iroda, hogy azokat minél előbb készítse kitűz ésére és egyéb anyagi segélyek nyújtására nézve is. el és tegye közzé. ürömmel jeleniheti tehát, hogy a kongresszus sikere ma Dr. Óváry Ferencz azon kivánságát zejezi ki ezután, már biztosítottnak mondható. A kongresszus napjaira vonathogy miután elfoglaltsága miatt nemsokára távozni lesz kozólag az ottani körökkel egyetértve, hosszas tárgyalások kénytelen, változtassa meg az elnökség a napirendet, s után augusztus hó 13., 14 , 15. és 16. napjaiban állapodtak vegye tárgyalás alá annak 6ik pontját. Ez meg is történt s meg, még pedig akként, hogya napok .alatt megtörténik ~szőnyegre kerűlt a Tűzrendészeti Lapok subvencziójáci helyi testűlet jubilaris ünnepe is. Ennek figyelembe vétele nak ügye. mellett a kongresszus programmjára vonatkozólag propoTitkár ismerteti az ügy előzményeit, nevezetesen az nálja általánosságban, hogy az első napra irányoztassék elő elnökség és orsz. választmány ide vonatkozó határozatait. az elnökség ülése, ismerkedés és esetleges kirándúlások, a Elnök bejelenti, hogy a felelős szerkesztővel tármásodik napra a versenyek, az esetleges szakfelolvasások Igyalt a dologban, azonban megállapoeás nem jött létre, és a zsüri ülése, a harmadik napra pedig maga az orsz I mert a szerkesztő nem hajlandó azon a ter vén változtatni, közgyűlés, s az ezt megelőző igazolási eljárás, és ennek hogy julius és augusztus hónapokban a lap megjelenése befejeztével. kirándúlás Romániába stb. ( szüneteljen., Dr. Ováry Ferencz örömmel hallja a jelentést, s az Dr. Ováry Ferencz ma is abban véleményben van, elnök és társa eljárását örömmel veszi tudomásúl, s kéri, hogy subventiót, mint ilyent az elnökség nem adhat; ez hogy tegye ezt magáévá az elnökség is s fejezze ki kőszömorális lehetetlenség akkor, midön a saját hivatalos lanetét akiküldötteknek fáradozásaikért. . Egyhangúlag elpunknak semmi segítséget nem adunk. Expediensként azt fogadtatott. a módozatot ajánlja, hogya lap adja meg a kedvezményes Ezután nyomban megkezdte az elnökség a kongresz(1 frt) előfizetést minden tagtestűlet számára, a differencziát szus· programmjának s ezzel kapcsolatosan a versenyfelaztán térítse meg az orsz. szövetség. tételeknek megállapítását, s be is fejezte azt. Mind a proScossa Zoltán bármennyire rokonszenvez is lappal és grammot, mind pedig a versenyfeltételeket egész terjedelannak sz erkesztőjével, még is azt tartja, hogy így a kérmükben közölni fogjuk lapunk legközelebbi számában, e dést alaposan tárgya'ni s a dologban világosan látni nem helyütt tehát fölöslegesnek tartjuk a vita minden fázisára lehet. Nem látja nem csak eléggé, de egyátalán megokoltkiterjeszkedni, mindazonáltal mint jelentősebb mornentumonak a Tűzrendészeti Lapok szerkesztőinek kérelmét ; úgy kat, kiemeljük a következőket: látszik, hogy az elnök arról egyátalán nem szerzett megDr. Stily József kérdést intéz az iránt, vajjon milyen győződést, vajjon a subvenczióra a kérdéses lap valóban intézkedések lesznek megteendők a mászó falra és a verrászorúl-e. Óhajtaná, hogya döntés éppen ez okból fügsenyekhez szükséges ezerekre nézve Az utóbbiakra nézve gesztessék fel a jövő ülésig, addig az elnökség nézzen a fontos az, hogy fecskendő 3 féle kell, s mindegyik féléből dolog mélyére, s tegyen a következő ülésen újabb, inde2 - 2 drb, szükségesek lesznek a megfelelő mennyiségű kolt, és határozott javaslatot. nyomótömlők és szívótörnlők, az utóbbiak ból minden sziDr. Óváry Ferencz elkerülhetőnek tartja az elhalaszvattyúhoz 2-2 darab. tást azzal az egyszerű móddal, h-;gy hívja fel az elnökség Elnök megnyugtatásúl kijelenti, hogy a 3-emeletes a laptudósítóként jelen lévő Markusovssky: Bélát, hogy tájémászófal felállítását a brassói testűlet magára vállalta; koztassa az elnökséget a lap bevételei és kiadásai felől, hogy nem külömben a szerek szállítási árának viselését is. igazoltnak tűnjék fel a kérvényben feltűntetett 380 frt deficit. Tudomásúl vétetett. Markusovssky: Béla meg is adja nyomban ci. kivánt Élénk vita támadt a versenyfeltételek megállapítása felvilágosítást, s számokat sorol fel annak igazolására, hogy folyamán azon kérdésnél, vajjon a fecskendők szerelésénél a jelenlegi viszonyok között a lap kiadásai körűl belől kötelezőleg irassék-e elő a 4 szerelő szám mellé a felügyelő 40-50 frttal haladják túl a bevételeket.

I I

ö

ő

I

I

SZ

T Ű ZOL

T

6 - KO

Z L O N Y.

1899. április 30.

ő bei smerte azok szükségességét. A válasz ily értelemben Az elnökség a felvilágosításokat hallva, hajlandónak lesz megadandó. mutatkozik az évi 390 frt megszavazására. Borsod vármegyének a belügyminiszter által véleDr. S{ily József a saját számítása szerint, amely ményezés végett leküldött tűrrendeseeti szabdlj-ren deletet pedig a nyomdától nyert intorrnáczión alapúl. a Markusovszky dr S{ily józsef előadó ismerteti, Tulajdonképen ez csak által felsorolt bevételi és kiadási számtételeket önkényesekaz 1894. óta életben levő szabályrendelet módosítása, s nek és a reális valósággal meg nem egyezőknek tartja, s örömmel jelentheti szóló, hogy a szabályzat mostani módoszintén számokat sorol lel annak az állításának igazolására, sított formájában mintaszerűnek mondható, bár egy-két hogya legrosszabb számítás szerint is a lap kezelésének rendelkezésére nézve módosítást javasol. Igy pl a tűzoltói legalább is 20 frt tiszta jövedelmmel kell zárúlnia A köteles életkor a szabályrendelet szerint 18-40 év; e 400 frt deficzit tehát alig fordúlhat elő, különösen ha száhelyett 20-40 év teendő, hogy ne térjen el e tekintetben mításba veszszük, hogy alap ezelőtt havonkint kétszer a szabályzat a tűzrendészeti kormányrendelettöl A tűzoltójelent meg, most pedig csak hovonkint egyszer, sőt julius parancsnokoktói megkövetelendő, hogy szabályszerű tanés augusztus hónapokban egyszer sem. A terjedelme igaz, folyamot végeztek legyen, s a községekre nézve kimondasssék hogy nagyobb az eddíg megjelent 3 számnak, mint eddig a szabályzatban, hogy azok adjanak alkalmat és módot a volt, de mindezt számba véve is, a szerkesztő imént előparancsnokoknak ily szaktanfolyam el végzésére. Végűl a terjesztett számításai korántsem reálisak. Magának a kérszabályzat ne csak tűzoltói jelvényről szóljon általánosságvénynek hangjáról, és arról a módról, a mint az a kérdést ban, hanem határoz za is meg egyszersmind, hogy ezek a az elnökség elé viszi, ezúttal nem is sz ól, mert e nélkűl jelvények milyenek legyenek. is elég indok van arra, hogy az elnökség a subvencziót A proponalt rnódosításokat az elnökség helyesli, s ily meg ne szavazza, még ha az erkölcsi indokoktól eltekinértele mben lesz a szakvélemény a kormányhoz felterjesztünk is. tendő. Elnök figyelmezteti az értekezletet arra, hogy ha meg1 itkdr előterjeszti most, hogy a Josseffalva bukovinai sza vaztatik is a subvenczió, ez az elnökség csak az évi községbeli csángók tűzoltó. egyletet akarnak szervezni, s 380 frtnak felét, 190 frtot, szavazhatja meg, mert az különféle felvilágositásokat, útbaigazításokat, szabály za ti, augusztusi kongresszuson megválasztandó új elnökség kezét egyenruházati mintákat stb. kérnek. ez irányban megkötnünk nem lehet. A kellő felvilágosítások megadásával s szabályzati Az elnökség aztán az 1899. év első felére 190 frtot minták elküldésével meg~izatik az elnökségi iroda. megszavazott a Tűzrendészeti Lapok részére, azon feltételt Ezután az országos tűzrendészeti törvényjavaslatra kötve ki, hogy az előfizetők ezentúl 1 frt kedvezményes . már kimondott pályázat feltételeit állapították meg (Lásd árért fogják kapni lapunk hívatalos részében) s a közzététel elrendeltetik. Markusovszky: Béla erre kijelenti, hogy aDr. Szily Tomcsányi Béla pénztáros terjeszti be ezután jelenrészéről elhangzottak után nem reflektál többé az elnöktését a szövetségi pénztár állásáról 1899. év 1. negyedében. ség, illetve orsz. szövetség subvencziójára, s ezennel ki(Lásd lapunk hívatalos részében.] Jelenti egyúttal, hogy a jelenti, hogy alapot f.. évi junius hó végével teljesen betartalék alap állaga 21,652 korona 22 fillér. szűnteti. Szóló nyomban el is távozott. •••. A jelentés tudomásúl vétetik. Polte Dezső a Markusovszky ezen nyilatkozataT
j

1899.

április

T Ü ZO LTÖ-KOZLON

30

kéri az elnökséget, hogy küldjön ki az országos szövetség részéről megbizottat az idén is a vizsgálatokra. A jelentés örvendetes tudomásúl vétetik, s a tanfolyam vizsgálataira az országos szövetség képviseletében Scossa Zoltán kiküldetik. Elnök végűl a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Scossa Zoltán és S,abó Gyula előadókat kérvén föl, az ülést 3/48 órakor berekesztette.

*

*

*

Nyomban ezután a segélyzö-szövetség választmánya tartott ülést Siabó Gyula elnöklete alatt. fGlen voltak: dr. Kek Lajos, dr Köncs Boldizsár, Scossa Zoltán, Suda J án JS, dr. S{ily József és Tomcsányi Béla. Titkár előterjeszti évi jelentését a segélyezésekről. (Lásd lapunk hivatalos részében.) pénstdrnok pedig az évi zárszámadást olvassa föl Mindkettő tudo ásúl vétetik Következtek a segélyezések, és pedig: PÚl tér József (Mihályi) földmíves, nős, családos; január 5·én tüzesetnél égési sebeket kapott minek folytán 12 napig munkaképtelen volt. Javaslat terjesztendő TO írt segély iránt az első magyar általános biztositó társasághoz. Kub dny i András (Karán sebes) kéményseprő, mászó; okmányai még nincsenek itt, csak jelezve van a kérvényben, hogy jönni fognak. Ha az okmányok mégérkeznek és rendben is lesznek, előterjesztés fog tétetni az eddigi keretben az első magyar általános biztositó-társasághoz. Pinterics Tamás (Czin fal va) gazda, osztály-parancsnok ; február J 7·én tűznél meghűlt, s tüdőlob miatt 14 napon át munkaképtelen volt. Okmányai ennek sincsenek még itt; ha itt és rendben lesznek, ja vasoltatni fog 10 frt segély az első magyar általános biztosító társasághoz. Az ülés végződött 8 órakor.

•

Szabó Gyula. Egy értékes múlt és a kőzre még sok haszonnal kecsegtető haza fias munkásság elismerése a királyi kegynek az a megnyilvánulása, melylyel S,abó Gyulát, a kismartoni járás tűzrendészeti felügyelőjét és a kismartoni önk tűzoltótestűlet parancsnokát ebbeli minőségében szerzett bekros e" mindenki által ismert érdemei elismeréséül az arany érdemkereszitel tűntette ki. S{abó Gyula született 1859. évi márcz ius hó ző-án, Győrött. Tanulmányait szülővárosában kezdte s később Pozsonyban és Budapesten folytatta. 1878 augusztus ..avában belépett önként a csász. és kir. ro. számú r.uszárez redbe ; rnint katona 1880 ban letette a tábori csendóri vizsgálatot és pedig jó eredménynyel. 1882-ben a ,.;'smartoni állami polgári iskolához neveztetett ki. Mint .s.nár mindig meleg érdeklődés! tanusított a társadalomban a.akúlt emberbaráti és közérdekű intézmény: a tűzoltóügy ~á.nt s már l877-ben Budapesten. mint az önkéntesek :o.;ja letette a szivattyúsok, a mászók és őrparancsnokok -.:zsgálatát Mikor Kismartonba kineveztetett, csak természetes, .-,:';-\' a tűzoltás iránt sok előszeretettel vi <elkedö em ber -. -:artózkodási helyén is nagy érdeklődést tanúsított ez -:::nnény iránt. Tűzoltó-tiszti k épvettségét nem tekintve, =::":.:: a kismartoni önk. tűzoltók közzé -- közlegénynek. ~.~=:-:-,5:Jkáig maradt azonban e rendben, mert már 1883,ban . __ • .ótisz.tté, majd gyakorló mesterré és főparancsnoki ...-::.c:::::essé lőn, míg végre 18::59 ben a kisrnartoni tűzol. 'o újjászervezése körül szerzett . érdemei jutalmáu . -:o:':;r:csnokká választatott. Tűzoltói munkássága nem szorítkozik kizárólag Kismar-::;: az l888-i tűzrendészeti k orrnányrendelet megjelenése - :'. --: o. kismartorii kerűletben lJ önkéntes tűzoltó-testületet o .:::::-:ezett és meglévő 7 testűletet újjászervezte. Ez egyletek ey-

Y.

53

mindegyike virágzik és élő dícséröje megalkotója szervező képességének. Mint a vidékbeli egyletek megteremtője, Is-nek tiszteletbeli főparancsnoka. Tűzoltó-irodalmi munkásság kifejtésére is tudott m igának időt szakítani. Adott ki több kimerítő évi jelentést statisztikával a testűlet működéséröl és vagyoni állapotáról; összeállította Sopron vármegye tűzoltó-testűletei szövetségének alapszabályait. valamint annak »tűzkerűleti (rayon)« beosztását, törzskönyv, nyilvántartási, fölvételi, tűzkárkimutatási és leltári mintákat stb, az egyes községek tűzoltó-testűletei részére; megszerkesztette a Kismarton és környékbeliek alap, szolgálati és gyakorlati sza bályait s azok tűzrendészeti állapotáról szóló statisztikáját, s az egyes községek tűzrendöri szabályrendeletét; ezeken kívül r Sqo-ben megírta egy igen szép és nagy gonddal összeállított emlékkönyv alakjában tűzoltó-testűlete l7-éves működésének történetét; Rösch Frigyessei pedig »Altalános szervezkedési szabályokatsz erkesztett. 1897. évi február hóban a »Magyarországi tűzoltó testű letek egységes szervez eti, rangjelzési, egyenruházati és felszerési szabályzatát«. 1897. évi február hóban jelent meg az általa összeállított »Sopron vármegyei tűzoltó-szövetség« gyakorló szabályzatának második kiadása, az országos szövetségi szabályhoz alkalmazva s új rajzokkal ellátva magyar és német nyelven; tartalmazza mindazon gyakorlati részeket, a melyekre a vármegyei tűzoltóságoknak szükségük van. 1898·ban a »Magyarországos tűzoltó-szövetség « elnöksége megbízásából kidolgozta a minta alapszabályés egységes szolgá.ati szabálytervezetet, melyet r899. január hó 15-én tartott országos tűzoltó-választmányi ülés elfogadott. Ugyancsak r898-ban állította össze magyar és német nyelven a - Sopron vármegye tűzrendöri szabályrendeleteit a magyar országos tűzoltó-szövetség szabályzataival.« Ha csak futólag tekintünk is végig S{abó Gyula fenti életrajzi adatain, úgy megtaláljuk múltjában a fejlettség ama fokát, mely őt a tűzoltóság terén lépésről lépésre magas polezra emelte. Szakembert formált ő önmagából az által, hogy sokat, nagyon sokat tanulva, czélszerű újításokat, üdvös reformokat hozott létre s mindezekre rányomta vonzó személyiségének bélyegét. Egylete xzerepléseinél mindig ő volt azok középpontja; lelkén szűrődött át minden fontosabb momentum. És a mi legfőbb érdeme: kitűnő és lekötelező modorával a társadalom minden rétegében úgy népszerűsítette és szerettette meg a tűzoltóság ügyét, hogy azt ma kedvelik és tudnak érte lelkesedni. Fáradott, dolgozott s dolgozik szakadatlanul, nem riadva vissza a rideg közönytől sem, melylyel imitt-amott találkozott. Bízott ama szent ügy sikerében, mely később maga volt hivatva hódítani. Hódított is! Ma Kismarton városában és annak környékén a tűzoltóság ügye teljes virágjában áll; pedig eZIl- virág csak nem is oly régen igen fejletlen kis bimbó vtft s S{abó Gyula szakavatott kertészkedése kellett hozzá, hogy aránylag rövid idő alatt irígylésre méltóan pompázzék. S{abó Gyula elévűlhetetlen érdemei magukra vonták az illetékes, sőt a legmagasabb körök figyelmét is. Az elismerés .és kitűntetések egész sorozata koszorúzza nevét. Alig, hogy 1891,ben az országos tüzeltó-szövetségi nagygyűlés az orsz tűzoltó központi választmány tagjai sorába választatott, 1893-ban herczeg Es{terhá:ry Pál Sopron vármegye akkori íöispánja, a kismartoni járásra és Kismarton sz. kir. város terűletére főparancsnoki ranggal megyei iárási tűzrendészeti felügyelővé élethossziglan kinevezte. A XI. és XII. országos tűzoltó-szövetségi nagy gyűlés megmegújulva tüntette ki az által, hogy a legutóbbi űlésén is egyhangúlag központi választmányi taggá választotta. 1895' ben pedig az országos tűzoltó testűletek segélyző-szövetségének alelnökévé választották meg. Az 1896-i országos tűzoltószövetségi, illetőleg országos tűzoltó-választmány három evi időtartamra, az országos tűzoltósáövetségi elnökségi előadóvá választotta. 1897. év julius hó z án O csász. é, kir. Fensége, Jenő főherczeg által az 1871-ben alapított »Deutsche

T Ű ZOL T Ú - K O Z L ON Y.

54

Ritterorden e-ba fölvétetvén, Ö Felsége, a király által alapított »Mariani« lovagkereszt viselésére jogosíttatott. I898-bm január hó 25-én a magyarországi tűzoltók XVéves szolgálati érmével díszíttetett fel; majd meg 1898. deczember z-án a császári jubileumi katonai és polgári érmet nyerte el. Ennek a közjónak szentelt és a haza javára váló, szinte páratlanul munkás, de egyúttal elismerés-, és sikerekben is gazdag életnek megkoronázása az az arany érdemkereszt, melylye~. O Felsége S{abó Gyulát kitűntette s a melyről őt Simon Odön Sopronmegye íöispánja a követk ező átíratban értesítette: »Sopron vármegye főispánjától 213/18H9' töisp. szám. "Tekintetes Felügyeló Úr! A m. kir Belügyminiszter Ur O Nagyméltósága f. é. február hó ző-án ~,224/eln. sz. a. kelt magas leíratában értesített, hogy O Császári és Apostoli királyi Felsége f. é. február hó 22·én kelt legfelsőbb elhatározásával Tekintetességednek, a tűzoltói intézmény szervezése és fejlesztése körűl szerzett érdemei elismeréselll az arany érdemkeresztet méltóztatott legkegyelmesebben adományozni Midön ezen legfelsőbb elismerést Tekintetességed tudomására hozom, örömmel ragadom meg az alkalmat, hogya megérdemelt királyi elismerés elnyeréséhez Tekintetességednek őszinte szívből fakadó jó kívánataimat tolmácsoljam. Tiszteletem nyilvánítása mellett vagyok Sopron, [899. évi február hó 28-án. Simon. - Tekintetes Szabó Gyula úrnak, a kismartoni járás tűzrendészeti felügyelője, Kismarton. " E jókívánásokhoz mi is a legnagyobb örömmel csatlakozunk s meghajt juk zászlónkat a kitűntetett előtt, azon hő óhajtással, hogy a magyarok Istene éltesse öt, a hazai tűzoltó ügy elsőrendű előharczosát, az emberbarati eszme minél erőteljesebb felvirágoztatására soká, igen soká l Éljen! Kismartonban, 1899. márczius havában.

Pintér Ference, akismartani

őnk. tűzoltó-testűlet segédtisztje.

Menjünk Brassó ba! Sajátságos egy intézmény ez az önkéntes tűzoltótestület! A ki ezen egyenruhát még sohasem vette magára, annak hiába magyarázom; annak a legértelmesebb magyarázat után is oly fogalma lehet a tűzoltói öszszellernröl, mint a kongó-négernek az »Ex-lex e-röl. Míg az újoncz katona halálos félelmek, szfvszorongások, balsejtelmek közepette veszi fel a »rnundért e , addig a tűzoltó örömmel rántja magára az egyenruhát, siet a tükörhöz, kifeszíti mellét s magát legalább is 29 ezüst pénzértékre becsüli (Krisztusnak 30 ezüst pénz volt az ára), lesi az alkalmat, a mikor »ancugjában« kisétálhasson, ezt a ruhát húzza fel, ha oldalbordát keres, vagy a már felleltet ebben a ruhában látogatja meg. Bálokban a tűzoltó meg nem jelenne czivil ruhában, sejti, érzi, tudja, hogy kicsinyebb lenne ugy. . A szép nem előtt az egyenruha csábitó varázsú, saját magam tapasztaltam. Polgári ruhában soha egyetlen egy leány az utczán meg nem nézett, tatár vagy mongol eredetre valló, hátra csapott homlokom, mély zúgban ülő szemeim, olajbarna arczom, kínai bajuszom, kecskeszakállam, nyakig, vagy még hátrább hurczolkodni törekvő deres hajam, kálvinistás vastag nyakam, megtermett orrom, alacsony testalkatom, inkább »hizodalmas«, mint sovány potrohom egyike sem volt a hét szépség fökelléke, s mint ilyet bál alkalmával, hölgyválasznál csak azon éketlen leányok vittek tánczra, kiket egész éjjeli petrezselyem árulás kellemetlenségétöl megszabaditani akarván, tánczra vittem. De nem úgy volt akkor, ha a tűzoltó »czukát« húztam magamra!

1899. április 30.

========================~~~~= Azok a takaros szobacziczák, sőt a »hőherebb gattungbeli bakfisek «, kik egyébkor összeránczolt szemöldökkel, vagy legalább méltóságteljes arczczal, engem ignerálva, fumigálva haladtak el mellettem most mindegyike legalább is egy sanda pillantást vetett rám, a bátrabbak pedig úgy néztek szemembe, mint mikor a »frajter a. firernek kopfvendungot« csinál, sőt egynéhány fehér toga praetextában járó, repedt sarkú »konyhaológus« azt a merész kérdés~ intézte hozzám, hogy: »Tűzoltó úr! Hol a tűz ?« En hát rögtön készen voltam a válaszszal, mely az fözőkanálig és söprünyélig terjedő kiváncsi eszét tökéletesen kielégitette. Sőt még a rend hű őrei is megkülörnböztetik az embert a » czibit bagázstól«, a falusi atyafi is közlékenyebb az emberrel, talán azért, mert az arcz elárulja azt, hogy azon egyén, a ki ebbe a ruhába belebújik, lett légyen az gróf, bocskoros nemes, vagy újdonsült »csizmaológus«, az az ember, míg az egyenruha rajta van, csak egyszerűen tűzoltó, az összes polgárok vagyonának legönfeláldozóbb őre. Azt gondolom, hogy ez is oka annak a »brúder« színezetű confidentiának. Mig a czivilruhába öltözött ismeretlen emberrel szem ben gyanakodók, bizalmatlanok, addig a tűzoltót jó ern bernek vélik, bizalmukat igen gyorsan kölcsönzik, de meg, a mint fülhegygyel hallom, a fiatal özvegyek is, - beszállásolt katona hiányában, - szívesebben vesznek fel albérletre tűz oltót, mert míg egyrészt biztosak abban, hogy a lakásban támadható tűz eloltva leend, másrészt. pedig azt hiszik, hogy a ki a tűzoltási intézményt szereti, az rossz ember nem lehet. Ha az ember az egyenruhát felvette, a polgári élet gondja úgy kirepűl a fejből mint kartács az ágyúból; magát hatalmasabbnak véli, ha több bajtársával van, ha kettős rendekben »rnasiroz e , úgy érzi magát, mintha a menetnek egy elválaszthatatlanul összekapcsolt darabja, vasúti »kupéja« lenne. . Tapasztalatból mondom, hogy soha oly fesztelenül mulatni, vígadni nem tudok, hanem ha tűzoltóruhában vagyok, akkor nagyobb étvágygyal, többet eszem, iszom, még az a szivar is jól es_melybe a gyártnokának haja katakombaként bele temetkezett. ez azon ruha, melyben jogom van úgy a ministeri audientia-szobába, mint a kicsiny parasztház, kororn- és füsttel teli padlásának zegzúgába lépni. Ez az a ruha és nem más, melyben az ember még a csikorgó téli hidegben sem fázik, melyben nyáron. a hőség inkább tűrhető, mint más ruhában. A tűzoltó arczát a nap heve nem égeti, de a láng heve igen. A régi tűzoltó mértföldnyire megérzi a tűzszagot, megmondja, hogy itt gabona, bőr, széna vagy fenyőfa, vagy zsúpptető ég, a jó csővezető tüdeje matamorphosison megy keresztül, mely az egyéb füstöt úgy megszokja, mint a beszippantott »cziga retta« füstöt. Szentűl praedestinálva érzi magát arra, hogy a magasból soha le nem esik (feltéve, hogy még sohasem esett le). Tűzoltóruhában sohse érzi magát vénnek, hanem a 18, 20, 24 évesekkel assimilálódik. Eszembe jut Istenben boldogult Martinengo Nándor pozsonyi főparancsnok, ki konstantinápolyi utunkban, So-ik éve felé néző bár, mégis így kiáltott fel a többi tűzoltók között: » Sohse halunk meg !« Ad vocem Konstantinápoly! Mikor bennünket magyar tűzoltókat a hadseregbeli tűzoltók megláttak, oly határtalan lelkesedés vett rajtuk erőt, hogy azt leírni lehetetlenség. Szívesen fogadtak mindenütt, a legnagyobb előzékenységgel találkoztunk mindig, csak a szállódás krétája volt kissé vastag. A konstantinápolyi kutyák is oly bizalmat előlegeztek nekünk, hogy ha bennük megbotlottunk s lábukra, fejükre léptünk, még meg sem moczczantak. A katonák nem tudni minek véltek bennünket, bár énrajtam csak közlegényruha volt, mégis úgy nekem. mint a föparancsnoknak az őr »Tulumba csok «, ő

r

TŰ ZOLTO-KO

1899. április 30.

csok « kiabálására tisztelegtek. Sőt mondhatnám, én voltam azon valóban legszerencsésebb, ki a legnagyobb szívélyességben részesűlt, talán éppen azért, mert közlegényi uniformis volt rajtam. U. i. az utolsó konstantinápolyi napokban el-elmentem holmi keleti aprólékos dolgok bevásárlására, melyekkel budapesti barátaimat meglepni óhajtottam. Egyszer, mikor már gazdagon megrakodva sietek a »Hotel Pérába«, hát egy erőteljes hangot hallok 10-15ször ismétlödni : »Effendi, effendi«. Mivelhogy a hang mindig közelebbről hallatszott, tehát hátra tekintettem, hogy ki lehet azon szerencsétlen, ki engem újból töröknek hisz. Hát látom, hogy az csakugyan én utánam szalad s kezében az én erszényemet nyújtja felém. Csak akkor ijedtem meg, rnikor ezt nekem átadta. 160 frtot érő különféle nemű pénzemből 5 medsidit kivettern, neki nyújtom, de ő nem fogadta el, hanem elsietett. Szóval nagy hálára vagyok a török nemzet iránt lekötelezve. Emlékezzünk csak régi tűzoitók a fiumei, alcsuthi, s Bumbasá

ZLONY.

55

györi, kolozsvári congressusunkra, mily lélekemelő az, ha az ország összes tűzoltósága egyenruhájukban, egymást testvér gyanánt tekintve, vígan mulatnak. Akár látták egymást valaha, akár nem, olybá veszik egymást, mintha testvérek lennének; ilyenkor senkinek sem jut eszébe se adósága, se anyósa, se adója. Mit ér az élet, ha oly ridegen múlik el, mint a tél! Kell, hogy az ilyen excussiok, excessusok füszerezzék az amúgy is gondterhes életet. Az ilyen vidám mulatozás feledhetetlen lesz még a halálos ágyunkban is. Szerezzünk tehát rövid életünkben kellemes emlékeket. E nélkül a tűzoltói éjet vajmi kopár, Minden testűlet parancsnoksága küldjön ki az augusztusban megtartandó országos congressusra annyi szorgalmas tűzoltót, a mennyit csak a testűlet vagyona megenged, éleszszétek ez által az összetartás szent tüzét Mutassuk meg a szász atyafiaknak, hogya magyar nem eszik emberhúst. A viszontlátásra. Flóris Aran,

TESTŰLETEK

őrparancsnok.

KÖRÉBŐL.

nem egyszer talán életük koczkáztatásával munkáltak valláso és rangkülönbség nélkül embertársaik vagyonának és sokszor életének megmentésén; kik ez önzetlen munkálkodással azt a csemetét, melyet 25 évvel ezelőtt elültettek, terebélyes fává növelték, melynek árnyékában fáradságos munkájuk közben immár megpihenhetnek. Az példájuk dicsőítése, az ő nevük megörökítése legméltóbb bekezdése jubiláris évünk jelentésének. Az! Tisztelt KÖigyűlés! hiszem, mindnyájunk óhajtásával találkozom akkor, a mikor A kismartoni önk. tűzoltó-testület történetében az azt kivánom, hogy a Mindenható e huszonöt bajtársunkat, 1899. év nevezetes fordu1ópontot képez. Grűszner Antalt, Woiflgnáczot, Nusz Ignáczot, Nindl Jánost, Ezen évben, április hó r z-én tölti be testűletűrik huszonGerbl Antalt, Kneisz Pált, Fürst Sam ut, Schlesinger Lajost, ötödik évét és ezen év július havában ünnepli meg XXV-éves Friesz Györgyöt, Wagner Józsefet, Baptist Ignáczot, Janota lennállásának emlékét. Igaz ugyan, hogy ha ezen 25 évet az Lőrinczet, Braunshier Alajost, Steiger Mátyást, Ekhardt i végtelen fonalával állít juk szembe, elenyésző csekély időnek Antalt, Trunk Zsigmondot, Handler Mátyást, Kittlm ann fog az feltünni, de a mi testűletünk életében számottevő Jakabot, Eckhardt Józsefet, Schnöller Józsefet, Spasierer idő lesz az, ha mérlegeljük ama viszonyokat, melyek között Mátyást, Hahnenkamp Józsefet, Gebel Mátyást, Hirsch Máa kismártoni önk. tűzoltó-testűlet megalakult és tekintetbe tyást és Brunner Jánost mindnyájunk örömére, testületünk vesszük ezen idő alatt kifejtett tevékenységét. javára és díszére soká, igen soká éltesse! Éljenek! A ki ismeri hazánk és Ausztria-szomszédállam vidéki Ugyanitt meg kell emlékeznünk ama kitüntetésről, tűzoltó-testűleteinek viszonyait s azoknak ténykedését, s azt melyben S{abó Gyula parancsnokunk részesült. Ö császári a kismartoni önk. tűzoltó-testűlet müködésével párhuzamba és apostoli királyi Felsége 1899. évi február hó 22-én kelt állítja, az el fogja ismerni, hogy testűletűrik hazánk és a legfelsőbb elhatározásával a tűzoltói intézmény szervezése szomszéd állam vidéki tűzoltó-testületei felett az elsőbbséés fejlesítése körűl szerzett érdemei elismeréseül az arany get kivívta magának ts mindezideig meg is tartotta, sőt a érdem kereszttel méltóztatott legkegyelmesebben kitüntetni, fő- és székváros tűzoltó-testűleteivel mindig lépést tartott melyet vármegyénk föispánja, méltóságos Simon Ödön úr s a tűzoltó-testű1etek előtt állandó jó hírnevet biztosított tűzött a kitüntetett mellére. Midőn ezen legfelsőbb elism emagának. Jóleső örömmel s az elbizakodottság legkisebb rést a tekintetes közgyűlésnek van szerencsénk jelenteni, jelének látszata nélkül mondhatjuk ezeket, melyeknek igaegyúttal ürömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a jól zolására testűletiink XXV-éves évfordulója alkalmából annak megérdemelt királyi elismerés elnyeréséhez parancsnokunktörténetére utalunk. nak szivből fakadó jó kívánatainkat tolmácsoljuk. Midőn testűletünk mult évi működéséről beszámolunk, Ezen örömteli mégemlékezésünket azonban megzavarlehetetlen, hogy a jóleső öröm és hálaérzetével első sorban ják azon halálesetek, a melyek a lefolyt évben egyrészt az azon bajtársainkról meg ne emlékezzünk, kik ma, midőn egész nemzetet, másrészt pedig szűkebb hazánkat, Kismartestűletünk jubiláris esztendejébe lép, azon büszke öntutont, de kűlönösen testületünket a legérzékenyebb en sújtotdattal jelennek meg itt, hogy ök kezdettől fogva a mai ták. Még országszerte sajognak a sebek, a melyeket az napig, tehát huszonöt éven át kitartottak e zászló mellett, 1898. szept. r o-iki gyászhír széles e hazában mindenűtt a melyet a kismártoni önk. tűzoltó-testűlet huszonötéves ejtett. Egy elvetemült gaztett kiszólította az élők sorából fennállás után immár oly fennen lobogtat. Valóban a lel6 Felsége dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk felséges kesedés hatja át keblünket, midőn a nemes önfeláldozás, nejét, Erzsébet királyné Nagyasszonyunkat. A megrendítő a kötelességteljesítés és 25 derék példája előtt állunk. gyászesetből testűletünk is kivette részét, a mennyiben arról Tiszteletet parancsol a 25 éven át teljesített odaadó műköaz 1898 évi október hó 5-én tartott parancsnoksági űlésen dése azon szeretett bajtársainknak, kik az eszmét, melynek Stabó Gyula parancsnokunk a következö beszéddel emlészolgálatában testűletünk áll, mérlegelni segítették ; kik az kezett meg: életrekeltés tövises munkájától nem riadtak vissza; kik Tisztelt parancsnoksági tagok! Kedves Bajtársaim! féltő gondoskodással vették körül testűletünk bölcsőjét; Mindenek előtt kötelességemnek és illőnek vélem, hogy az kik minden anyagi haszonra való kilátás és számítás nélkül

Galanthái Herezeg Esterházy Miklós Úr Ő Főméltósága védnöksége alatt álló kísmartoni önk. tü~tó-testűlet évi jelentése az 1889. évről.

ő

íö

*

TÜZOLTO-KŰZLÖNY. időközben ee:ész országunkat érintő gyászesetről : szeretett királynőnk haláláról őszinte bánatunk jeléűl e helyen is megemlékezzünk A megdicsőült királyné a szeretet kötelékeivel oly szorosan volt a magyar nemzethez füződve, hogy elhunyta lesújtott, elvesztése sajgó fájpalmat okozott szívünkben, és ha a nagy bánat, melyet a szeretett királyné elköltözésekor éreztünk s érezünk ma is, enyhülhet is az évek gyors lefolyásával, de tiszta emléke, melyet az idő meg nem támadhat, élni fog mindaddig, mig az általa forrón szeretett magyar szív dobogása meg nem szűnik. Hiszen annyit tett, dolgozott hazánk érdekében, hogy annak újabbkori történetét a királyné ismerete nélkül meg nem érthetnők. Nemes szíve még oly i.igyek iránt is tudott érdeklődni, a melyek a tróntol annyira távol állanak. Magas figyelme kiterjedt még a tűzoltóság ügyére is és így nekünk kedves Bajtársaim, még nehezebbé tette a tőle való elválást. A nagy bánat, a kétszeresen érzett fájdalom hatása alatt indítványo om, hogy Nagyasszonyunk, Felséges királynénk emléke és mély gyászunk jegyzőkönyvünkben is örökíttessék meg. (Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatott.) Ez országos gyászt megelőzőleg ugyancsak érzékeny és megdöbbentő haláleset sújtotta városunkat, de különö~~n tűzoltó testületűnket. Ugyanis I8g8. augusztus hó 22. O herczegsége Eseterhdz y: Pál kegyelmes védnök urunk, ki testűletunk érdekeit 24 éven át nagylelkű anyagi áldozatával pártfogásában részesítette, huny ta le örök álomra szemeit. , Valamint hatóságok, úgy számtalan egyesűlet vetélkedve ragadták meg az alkalmat, hogy lerójjak a nagy jótevő iránt érzett kegyeletüket. Testületunk I8g8. aug. 28-án tartott parancsnoksági . űlésen S{abó Gyula parancsnokunk kegyeletes szavakban emlékezett meg az elhunyt főúr nagy érdemeiről, mint testűletűnk történetének egyik legkimagaslóbb alakjáról .• s indítványozta, hogy a választmány és parancsnokság O herczegsége fölött érzett mély fájdalmának adjon jegyzőkönyvileg is kifejezést, elévülhetlen nagy érdemeit szintén jegyzőkönyvileg örökítse meg, s a magas család fejénél, Miklós O herczegségénél küldöttségileg is fejezze ki mély részvétét, mely indítványeIfogadtatott és foganatosíttatott. Ss abo Gyula parancsnokunk a következő beszédben fejezte ki a testűlet részvétét: Főméltóságú herczeg! Kegyelmes urunk! A lesújtó és megmérhetetlen nagy veszteség, mely felejthetetlen édes atyja, Főméltóságu herczeg Eseterhas y Pál kegyelmes védnök urunk elhunytával herczegségedet és magas családját, valamint testűletünket is érte, késztet ar.ra, hogy megjelenve Főméltóságod kegyes szine előtt, mélyen érzett őszinte részvétünket tolmácsoljuk. Szolgáljon némi vigasztalásul a nagy fájdalomban az az impozáns részvét, mely városunk lakosságának minden rétegében a magas herczegi ház iránt nyilvánul Ű herczegsége válaszában kijelentette, hogy a kifejezett részvét nyilvánítását köszönettel veszi tudomásul s egyúttal kifejezte abbeli készségét is, hogya s Kismártoni önk. tűzoltó" testület védnökségét elfogadja. Ö Főméltóságának e kegyes elhatározása a testűletnek tudomására hozatván, az lelkes örömmel fogadtatott és ugyanez alkalommal határozatba ment, hogy O herczeg.ségéhez a következő köszönő irat intéztessék: Főméltóságú herczeg! Kegyelmes védnök urunk! A »kismartoni önk. tűzoltótestűlet« Főméltóságodnak f. évi augusztus 2g·én nyilvánított ama kegyes elhatározásáért, hogy az életében minden jó, szép és magasztosért lelkesülö, megdicsőült édes atyjának, Főméltöságú herczeg ESiterhd{y Pál úrnak nemes intenczióit követve és e testületnek mindenkor áldozatkész működését méltányolva, ennek védnökségét elvállalni és emberbaráti czéljai előmozdítására 200 koronát adományozni méltóztatott, - leghálásabb köszönetét nyilvánítja. Megragadta testűletünk az alkalmat a kegyelmes védnök úr iránti hódoló tiszteletünk kifejezesére 18g8. évi deczember hó r-én, a midön őFőméltósága ifjú nejével Kismartonba érkezett. Ez alkalommal testűletünk a rendfentartásra ügydt

189~. április 30.

és fáklyásmenetet rendezett. A testület e közremüködéseért Ö herczegségétől a következő irat érkezett: A kismártoni önk. tűzoltó testűlet t. elnökségének Kismarton. A t. önk. tűzoltó egyesűlet részéről nászünnepem alkalmából tapasztalt figyelem és szives jókivánatukért fogadják őszinte meleg köszönetemet azon biztosítással, hogy érdemes emberbaráti működésűket állandó figyelemmel kisérni s közhasznú intézményük fejlesztésére irányult törekvésüket támogatni meg nem szünöm. Kismarton, 18g8. évi deszember hó 12. hg. HSiterhá{y Miklós sk. Attérve a lefolyt I8g8. év müködésére, az erre vonatkozó jelentésünket van szerencsénk a következökben előterjeszteni. Az r8g8. év április hó 17. tartott XXV. rendes évi közgyülésben testűletűnk tisztviselői, választmányi tagjai és tisztikara, alapszabályaink 13. §-a értelmében a következőleg alakult meg: elnök: Grúszner Antal, alelnök: Wolf Ignátz, parancsnok: Seabo Gyula, (járás tűzrendészeti felügyelő) alparancsnok: Grűsiner Béla, titkár: Szim dk János, pénztáros: Holser Tivadar, tiszteletbeli alparancsnok : Geibl Antal, Schnöller Mihály, Horváth Károly, szertáros: Nuse Ignácz, orvos: Nindl János, választmányi tagok: Ebinger József, Farkas Ferencz, Hoffmann Lipót, Mozelt Ferencz, Ras'{ Ferencz, dr. Rohr József, Trescher Károly és Virágh Elek. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Bonyhay Károly, Vogl Adolf és Hoffmann Lipót küldettek ki; a számvizsgáló bizottságba: Böhm Ignáez, Rutrtcb Ágoston és Stanits Géza. Tiszteletbe i parancsnokká választatott: Job Károly és tiszteletbeli taggá: hilibi Haller J zsef, Testűletűnk tagjainak létszáma I8g8. decz. 31. következö volt: tiszteletbeli Ig, alapító 42, működő .I06, pártoló 250, összesen 3g8. Belépett a testűletbe az elmúlt év folyamán 12 a működö tagok sorából tűröltetett 34, pártoló ro, meghalt 1 működő, kizáratott 2 működö, összesen 47 tag. A lefolyt évben tartottunk egy rendes évi közgyűlést, több választmanyi űlést, rnelyeken az administrationális ügyek intéztettek el, és 10 parancsnoksági ülést, utóbbiaknak tárgyát leginkább a technikai és folyó ügyek képezték. Az iktató könyvbe beik~t Ig6. ügydarab teljesen feldolgoztatott ; az országos, valamint a vármegyei tűzoltószövetség nemkülönben a járás kűlönbözö vidékein levő testületektöl, a politikai hatóságoktóI érkezett átiratok is mindenkor pontosan s lehető rövid idő alatt nyertek elintézést. Tűzesetiink volt: helyben 1, vidéken 3, mind a négy tetőtűz. Az összes kár 13,400 korona; biztositva volt. Gyakorlat tartatott: 5 összgyakorlat, 5 osztály-gyakorlat, 2 tiszti gyakorlat; továbbá a tél folyamán több elméleti és gyakorlati előadás; a lefolyt évben tartottunk még több vásárés szinházi szolgálatott s egyéb kivonulásokat. A működő tagok elméleti ismeréteinek gyarapítására a "Tűzoltó Közlöny«, » Tüzrendészeti Lapok «, »Deutsche Feurwehr«, »Feuerwehr Zeitung« és »Feuerwehr Signale« czímű szaklapckat járattuk, a könyvtár részére pedig több tűzoltó szakművet hozattunk meg. Részt vettünk Lövön 18g8. jun. Ig. tartott XIII. vármegyei tűzoltószövetségi közgyűlésen, mely alkalomrnr.l választmányunknak 18g8. május 28. tartott űléséből folyólag azon kéréssel járáltunk a vármegyei tűzoltó szövet'régi elnökség ötján a közgyűléshez, hogy az I8gg, évi XIV_ vármegyei tűzoltó szövetségi közgyűlést Kismartonban tartaná meg, miután testűletünk ugyanakkor tartja Iennállásának XXV-ik évfordúlóját. Kérésünket a közgyűlés tárgyalta s nagy lelkesedéssel határozatra emelte. Jelentjük továbbá, hogy az 18g8. év április hó 1J-én tartott XXV. rendes közgyűlésünk határozatából folyólag ó

ö

l

TŰ ZOLT

_1899. aprilis 30

6-KO ZLO N Y.

a nagymélt. belügyminiszterium által 1898., január hó 5. 120151/1897. sz. a. jóváhagyott »Szervezeti, egyenruházati rangjelzési és fölszerelési szabályzat «-ban eJöírtakat testűletünkben életbeléptettük. minek folytán abban a kellemes helyzetben vagyunk, hogy XXV-éves jubileumi ünnepélyünkön már teljesen új egyenruházatban vehetünk részt. Ugyan e helyről köszönetet mondunk elsősorban ő . Herczegsége Esterhdzy: Miklós kegyelmes urunknak, ki -teslűletünk érdekeit 1. lefolyt évben is nagylelkű anyagi áldozatával párfogásában részesítette. Köszönettel adózun"'k továbbá hilibi Haller József kir. tanácsos nagyságának, Esterházy-herczegi központi igazgató, tiszteletbeli tag urunknak; köszönettel tartozunk továbbá még Kismarton szab. kir. város, Felső- és Alsókismartonhegy községek tekintetes tanácsának, a helybeli két takarékpénztárnak, valamint az összes pártoló tagoknak évenkint ismétlődő nernesczélú adományukért. Az r8g8_ év decz. 3I-én felvett leltár szerint a testűlet szerelvényei 36. r r 9 korona és 64 fillért képviselnek. Testületi pénztárosunk jelentése szerint a testületnek mult évi összes bevétele 2088 korona 26 fillér, kiadása pedig 1761 korona 98 fillér volt, készpénzvagyon 5758 korona 92 fillér. A pénztár és az 1898. évi zárszámadás a számvizsgáló bizottság által f. évi február hó 27-én felülvizsgáltatott és az illető számlákkal és nyugtatványokkal mindenben mege~yezőnek tal~ott. A magy"r orsz. tűzoltó-szövetség elnökségének 1898. évi aug 17-én 565/r898. sz. a. rendeletével S'{abó Gyula parancsriokunk megbízatott a budapesti önk. tűzoltó-testűlet által rendezett »VII. országos tűzoltó-szaktanfolyam« 18g8. aug. 18 és Ig-én Budapesten megtartott képesítö vizsgáira a magyar o: szágos tűzoltó-szövetség elnöksézét képviselni s a kiállítandó bizonyítványokat, mint a szöv~tség biztosa aláírni, egyúttal pedig tapasztalatairól az elnökségnek jelentést tenni, ki megbizatásának eleget tett. Az 18g8. év decz. z-án S'{abó Gyula parancsnokunk s vele több tűzoltó- bajtársunk a császári jubileumi katonai és polgári érem viselésére jogosittattak. A működő taaok közül ugyanazon évben szolgálati érmet XV-évest 2, X-é;est 8 és V-évest 3 tag kapott. A társasélet és a testűleti szellem fejlesztése és ápolása végett az elmúlt év folyamán egy jól sikerűlt tánczestélyt tartottunk, melynek tiszta jövedelmét testületi czélokra fordítottak. Testűletűrik tagjai közűl Schwertenweill Ferencz rajvezető . elhunyt; számos működő tag részvétele mellett, testületi zászló- és zenével kísértük el örök nyugalomra felejthetetlen bajtársunkat. És most tisztelt közgyűlés, midőn az 18g8. vagyis jubiláris évi jelentésünket bezárjuk, azon tudatban teszszük azt, mely szerint a kismartoni önk, tűzoltó-testűlet XXV-éves müködésével, a tagok közötti egyetértés s a bajtársi szellem ápolásával mindig jó példával járt elől selismert jó hírnévvel nemcsak Kismarton és környéke közönségének, hanem az egész ország hasonczélú testűleteinek rokonszenvét is kivívta magának. Azon nézetünknek adunk kifejezést, hogy a »Kismartoni önk, tűzoltó-testűlet« melynek nemes hivatása a felebaráti szeretet ápolása és gyakorlása tovább is virúlni fog,

A tűzrondészot

állapota Pozsony vármegye felső-csallóközi járásában 1898, évben. (É"Vi jelentés.)

ő

Ha dúl a E hármat Erős kar, Jutalmad

bősz elem ne feledd: bátor sziv, testvéri szerétet. az legyen: betöltéd tiszted et.

Kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy jelentésunket tudornásúl venni s részünkre a fölmentvényt megadni méltóztassék. Kelt a »Kismartoni önk. tűzoltó-testűlet « válaszrnányának 1899. évi márczius hó zoán tartott gyűléséből. Seabo Gyula, Piater Ference, járási tűzrendészeti felügyelő, parancsnok.

segédtiszt.

57

I

Tekintetes KörgXűlés! Mint járási felügyelő van szerenesém a rodik évi jelentésemet következőkben előterjeszteni : A járás területén levő tűzoltó-testűletek száma 27 és 22 hozzájuk tartozó szakasz; a legénység létszáma 1302, szívó-nyornó szerkezetű fecskendő 67 drb 54 községben. A lefolyt 10 év között az utolsó volt sikerben a legrosszabb, miután sem a tűzoltóságok fejlesztésében és jobb kiképeztetésében haladás nem mutatkozik, sőt egyes helyeken visszafejlődés állt be, sem pedig társadalmi úton nem haladtunk előre. Minden évben ismételten felmerültek ugyanazon panaszok és hiányok, melyek orvoslására törekedűnk, de mindeddig ez teljesen nem sikerűlt, mert mindig csak a többször jelzett hatósági és a közönség részéröli indolenczia, - tisztelet a kivétel nek, - mely még a saját jóvoltát is háttérbe szorítja, gátolta előrehaladásunkat és ez fokozott mérvben áll az utolsó évről. Ha az okokat közelebbröl vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a működö csapatok legénysége látván a községi előljárók és hatóságok laza, nem törődö eljárását, a tűzoltói váltságdíj ak, szobapénzek és előfogatok helytelen és hézagos kirovását és beszedését. elkedvetlenül, miért is ebből folyólag az illető parancsnokságok nem képesek a meg kívánt és oly szükséges fegyelmet, mely a legénység harczedzését is magába foglalja, gyakorolni és fentartani, ha csak a század további fennállását koczkára tenni nem kivánják. A vármegyei tűzoltó-szövetség ismervén alapjában az okokat, s tudva azt, hogyaközhatóságok niindenféle más munkával vannak túlterhelve, hogy úgyszólván majdnem lehetetlenséggel határos a közigazgatásnak azon fontos ágazatára annyi időt szentelni, mint a mennyit a tűzrendész.et egymagában megkövetel, a vármegye a Nagyságos alispán úrhoz még 18g7. szeptember hóban egy új tűzrendészeti szabályrendelet-tervezetet terjesztett fel, mely nem csak a községeket és magánosokat öleli fel, hanem a tűzoltóság kötelességeit és jógait és a tűzoltó intézmény fentarthatásra vonatkozó szükséges intézkedéseket írja körül ; továbbá a közhatóságok erkölcsi támogatását s szükség esetében közreműködését állapítaná meg, a nélkül, hogy utóbbinak kizárólagos jogait ct tűzoltóság magának kivánná , mi által a rendszeres haladás és fejlesztés biztósísva és a közhatóságok terhein könnyítve lenne. Mig azonban ezen beterjesztett szabályrendelet a benne lefektetett elvekkel foganatósítva nem leend, e mostani zilált állapotokon javulást reményleni nem lehet; s miután mindent a törvénytől vagy a társadalomtóI kivánni nem lehet, mert ez elhibázott dolog volna, kell hogy e két tényező karöltve járjon, minden hátgondolat vagy irigykedés nélkül, és akkor a legüdvösebbet lehet létesíteni. Nem hiába mondatik a tűzrendészet és kivált a tűzoltóság, ezen emberbaráti, önzetlen jótékony intézmény, mely nemzetgazdasági missiót teljesít, a közigazgatás mostoha gyermekének, mert az illető körök a tűzoltást még ma is, sajnos annyi tapasztalat után is, sportnak tekintik, mit kedvtelésből valaki teljesít; de igazat kell hogy adjon e mondásnak mindenki, ha meggondolja, hogy e hazában mindenre jut idő és törvény, csak erre az ágazatra nem, és hogyaközhatóságok ettől az ágazattól irtóznak, mintha bélpoklos volna. A tűzoltóság terheinek száma számtalan, joga pedig semmi, és ez is egy ok a többi között, hogy a működö tagok száma és ezek kiképzése annyi nehézségekbe ütközik. Egy másik ok pedig az, hogy az inteligensebb elem irtózik működő tagnak belépni, mert a fegyelem szigorú, de nem riad vissza a gáncsoskodás és becsrnérléstöl. ·i:··:::

T

o ZOL

================

f

T Ú•K

A lefolyt évben költségvetést még kevesebb testű let és szakasz terjesztet be, összesen 49 közül 16 küldte be; a be nem küldést a többi azzal indokolja, hogy hiszen úgy is hiába terjesztjük be, a községi képviselő testű let úgy sem szavazza meg az előirányzott költségeket, s így a legszükségesebb anyagra, mint kenőcs stb. nem kerül a kellő fedezet, nem szólva az elméleti kiképzésre szükséges újságok és könyvek beszerzéséről. Hát kérem ez való és valóban megdöbbenő cselekmény, mikor a községi képviselő testűlet a községi lakosok vagyon és részben életbiztonságát néhány garas kiadása miatt koczkára teszi és a tűzoltók munkakedvét megbénít ja, s indokolja azzal, hogy hisz úgy is régen nem volt tűz, a tűzoltóság csak játék, ennek folytán szükségtelen. Mit szólnának, ha a hadseregről is így vélekedvén megtagadnók az erre való szükséges költséget azon okból, hogy nincs háború? pedig mi tűzoltók sokkal nagyobb és terhesebb munkára vállaklkoztunk, (és önzetlenül teljesítjük), mint akár melyik más közczélú intézmény. Pedig még a jótékonyczélú intézetek közé sem soroltatunk, sőt még megkivántatik, hogy ha a parancsnok tűzoltói czélokra szükséges egy néhány garast a községi pénztárból felvéve, azt nyugtázza, hogy bélyeget is ragaszszon reája, mert ha nem teszi, megleletezik és a m. kir. pénzügyigazgatóság a fel'olyamodást elutasítja, azt mondván, hogy nem jótékonyságú intézmény a tiízoltóság, miután az ő sablonjukban mint ilyen felvéve nincsen; e végett kellett a m. kir. pénzügyi birósághoz felfolyamodással élni, mely azonban mai napig még elintézve nincsen, hanem azért leletet itt is felvettek, mert talán a bélyeg kevés volt vagy reá nem tétetett Akármilyen más intézmény elnyeri a bélyeg- és postabérszabadságot, csak a tüzoltóság nem; hogy miért nem tudja ezt elnyerni, képtelenség megérteni, hisz a tűzoltóságnál szegényebb intézmény s mely annyi hasznot önzetlenül és feláldozóan hajt egyeseknek és az államnak, alig létezik! Ez valóban elszomorító tény, hogy ne mondjam erkölcstelenitő és demoralizálólag hat. A szegény, a koldus (mert hisz a tűzoltóság valóban az, mert közadakozásból tartja fenn magát) adjon bélyeget a nyugtára, melyet az alamizsnáról kiállít, és ha tűzjelentést vagy más köteles iratot beterjeszt, tegyen a borítékra bélyeget, mert máskülömben megleletezik, megbüntetik ! A járási tűzoltó-szövetség pénztára a lefolyt évben bevételezett 544 frt 82 krt, kiadott 6g frt 70 krt, tehát a pénzmaradvány 475 frt 12, mely összeg a tagdíjhátralékkal, vagyis 3g6 frttal együtt összesen 871 frt 12 kr. készletet képvisel 18g8. évi deczember hó 3I-én. Ezzel szemben a megyei tűzoltó-szövetségnek tartozunk 478 frt gg krral, mefy összeg levonása után fenmarad 3g2 frt 13 kr. Segélyalapunk bevétele 220g frt 64 kr volt, mely a 486 frt. hátralékkal együtt 26g5 frt 64 kr összeget képvisel. Az összegeket a sornorjai 1. takarékpénztárban gyümölcsöztetjük. Hogy pénztárunk ily kedvező körülmények között van, nem kevésbbé járul hozzá az, hogy az ) Orss dgos Magyar Kölcsönös Bietosíto S{övetke{et a már eddig adományozott 100 frt, 56 frt, 88 frt 46 kr, összegeken felül a lefolyt évre is lIS frt 76 krt szavazott meg s így eddig 360 frt 22 krral segél'yqte a járási szövetséget, és minél nagyobb lesz üzletköre, annál több segélyben részesülendünk, mi által a közönség érdekét ez úton is elősegíti. A többi, az országban működő biztositó társulatok ily nemes eljárásáról eddig nem beszélhetünk. 18gg. évre előirányoztatott bevételként I244 frt 88 kr, kiadásként 820 frt gg kr, remélhető pénzmaradványként 423 frt 8g kr. A járás területén összesen 21 tűzeset fordúlt elő, melyek községenként a következőképen oszlanak meg: Jóka g. Olgya 2, Somorja 2, Bácsfa, Belvatta, Búcsúháza, KisMagyar, Ki-Paka, N.-Magyar, Sámothpuszta, Tej falu 1-1 eset.

o==========================~====~= Z L o N Y. 1899. április 30.

Jelentem, hogy a XIV. országos tűzoltó közgyűlés f. é. augusztus hó 13, 14. és 15-én fog Brassó városában (Erdély) tűzoló versenyek kel megtartatni, melyre a tagtestűletek annak idején meghivatnak. Egyben pedig kérem a tagtestűleteket, hogy azon esetben, ha valamelyik Brassóba képviselőt küldeni nem volna hajlandó, ha a kézhez veendő hatalmazvánvt kitöltetlenül, de szabályszerűen aláirva f. é augusztus hó l-éig hozzám beküldeni sziveskedne, hogy a szavazati jogot gyakoroltathassam. V égre pedig kérem kimondani, hogy a járás területén csakis az országos tűzoltó-szövetség által kiadott és a nagym. Minisztérium által jóváhagyott szabályzatok szerinti rangjelzés és egyenruha viselése engedtetik meg, úgyszintén hogya szolgálati, szerkezelési és más szabályok szerint képezendő ki a legénység. Somorján, 18g8. évi április hó 13-án.

Ecker Sándor, járási tűzr: felügyelő.

A keszthelyi Önkéntes Tüzoltó-Egyesűletnek 1899. évi márczíus 19-én tartott közgyűlésen előterjesztett elnöki jelentés. Mélyen

tiseteli Kö{g'yűlés!

A keszthelyi Önkéntes Tűzoltó-Egyesületnek 18g8. ev! működéséről és helyzetéről szóló elnöki jelentést a következőkben van szerencsénk megtenni : Egyesűletűnk a lefolyt évben is minden lehető eszközzel törekedett azon, hogy önzetlen. önfeláldozó és közhasznú működésével emberbaráti feladatának mindinkább megfelelhessen. E czéljában úgy a város, mint erkölcsi testűlet, nemkülömben az egyesek siettek őt támogatni, mely támogatás azonban az utóbbiak részéről még mindig nem mondható nagyon kedvezőnek, mert sem a pártoló, sem pedig a működő tagok száma nem oly nagy, hogy ezek segélyével egy szélesebb alapokra fektetett, a város nagyságához mért, dúsa.bb felszer~el ellátott és nagyobb erőt kifejteni képes egyesűletet alk01hatnánk. Mind a mellett azonban. hogy helyzetünk nem a legkitűnőbb, mégis elmondhatjuk. hogy egyesűletűnk hivatását betölti s a szakavatott vezetés mellett veszély idejében a város polgársága vagyonának, sőt ha kell, életének is bátor védelmezője. Az egyesület ügyeit a múlt évben 1 rendes közgyűlés, 2 választmányi és 6 parancsnoksági ülés intézte. Hogy az egyesűlet működő tagjai szakszerű, biztos és gyors munkával fékezhessék meg a bösz elemet, a parancsnokság több gyakorlatot tartott, melyek fokozták a működő tagok ügyességét és munkájuk biztosságát. A gyakorlatokról igazolás nélkül elmaradt tagokat a parancsnokság megintette. Az egyesűlet tagjai a terhes éjjeli szolgálatokon saját kényelmük feláldozása mellett részt vettek, a mi e város közönségére nézve bizonyára .aegnyugvással szolgálhat, tudatiban lévén annak, hogy auandó alkalmakkor a tűzoltószerek a legrövidebb idő alatt a vészszínén lehetnek. Az őrségről ritkán maradt el egy-egy tag, a kiknek igazolatlan mulasztását kimutatásba foglaltuk, ezt az őrtanyán közszemlére ki tettük s az illetők mulasztásukért külön intésben részesűltek. Az az eset, hogy az őrtanyán őrség egyáltalán nem lett volna jelen, még nem fordult elő. Az őrségre 3 - 4 tag vezényeltetik ki. A múlt évben e!őfordúlt tűzeseteknél az egyesűlet mindig kivonúlt.

1

I

I ••

1l99. április 30.

TCZOLTÓ-KOZLONY.

===~~= Február hó I7-én Kardos Györgynek a7' iskola-utczában levő háza, szeptember ő-án pedig özv. Ory Györgynének a tapolczai-utczában levő háza gyúladt ki. A tűz rriindkét esetben a padláson keletkezett ismeretlen okokból. A most említett tűzeseteknél az egyesűlet tagjai derék munkát vége/tek s különösen az utóbbi helyen elejét vették a veszedelem tovaterjedésének. Julius 27-én Polgárvároson, augusztus 9-én pedig Újmajorban kazal ok gyúlCldtak meg, a mely esetekben több tag fecskendővel szintén kivonúlt. Kéménytűz 7 esetben volt. Az elől említett két nagyobb tűznél a katonaság készen léte is megjelent. t Az egyesületnek az 1898. év végén pártoló tagja volt lIS, a mi az 1897 év végén szerepelt párloló tagok számához képest sz a porodást jelent. A működö tagok száma az 1898. év végén 49 volt. Ez év folyamán belépett 10 tag, kilépett ugyancsak 10 tag. Az egyesületnek 10 olyan tagja van, a kik az egyesület fennállása, vagyis 1880. év óta buzgón szolgálják a tűzoltói intézmény nemes ügyét. Az egyesűletnek 10 tisztviselője és 12 őrparancs noka volt. Az egyesület adományokban is részesűlt, melyek a zárszámadásban fel vannak tüntetve. . A zalamegyei tűzoltó-szövetség augusztus I4-én nálunk tartotta évi ülését, a melyeri az egyesület részéről többen jelentek meg s az egyesűlet tagjait a városban kalauzolrák. Habár a zárszámadást az egyesület minden egyes tagjának megküldöttük is, mégis helyén valónak tartjuk annak főbb pontjait e helyen is megismertetni. Az összes bevétel volt 1549 frt 50 kr., összes kiadás pedig 1256 frt 30 kr., van pénztár készlet 293 frt 20 kr. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Az egyesületnek. 19 évi fennállása óta az elmúlt évalegkedvezőbb. Nagy körültekintés mellett végre sikerűlt egy kis tőkére i~, szert tennünk, a mi remélni engedi, hogy az eddigi fejetlenségből kibontakozva, ellenőrzött lelkiismeretes munkásság mellett egyesületünk mindjobban virágzásnak fog indulni. Ha az egyesületnek még fennálló s eddig esedékessé nem vált 400 frtnyi tartozása kiegyenlítettik , az egyesű~e~ mostani példaszerű belbékéje s ügyeinek menete az eddigi csemetét hatalmas fává fogja felnevelni. Midőn az erre való törekvésünkben szíves pártfogást, Keszthely város s ennek közönsége részéről a jövőre is kérjük, nem mulaszthatjuk el köszönetünket nyilvánítani mindazoknak, a kik a tűzoltó-intézmény ügyét mind ez ideig támogatni szívesek voltak. Ezek után kérjük fenti jelentésünk tudomásúl vétélét.

Lendoap Jozset;

Stegmüller János, titkár.

.Jnők.

~~cherschjng Józse!,

Az iglói testület 25-éves [uhileuma 1873-189~. Az 1898. évben augusztus hó 14-én ünnepelte az iglói önkéntes tűzoltó-egyesület fennállásának 25-éves jubileumát. Az ünnepély szűkebb körü volt az egyesületre és a városi közönségre szorítkozva. Reggel fél 6 órakor a működő tagok Putsch Tóbás főparancsnok vezetése alatt igen sikerült gyakorlatot tartottak, mely iskolagyakorlatból és támadásból állott. Fél II órakor az őrtanyától testületileg a városházára vonultak a tűzoltók, a nagy tanácskozó terem csakhamar megtelt közönsézgel, ugyszintén a karzat is. Dr. Simenssky S. városi főorvos, a tűzoltó egyesületnek keletkezése óta, egy negyed századon át elnöke, szépen kidolgozott és meleg érzéssel előadott beszédben üdvözölte az egyesület tagjait s a megjelent közönséget. A lelkes éljenzéssei fogadott beszéd után Putsch T. főparancsnok a következő jelentést ol vasta fel az egyesület negyedszázados működéséről. Mélyen tisztelt dísrkö{gyűiés! Sseretett tűeolto testvérek! A mi századunkat a csoportosulás és a szövetkezés századának nevezték el. Nincs szándékunkban annak taglalásába bocsátkozni, vajjon azon elnevezés találóe ? Annyi azonban bizonyos, hogy a közös czélok elérése végett alapitott társulatok és egyesületek napjainkban nem ritka tünemények. Másrészt épen olyan bizonyos az is, hogy a legújabb kor jelzett társas törekvéseinek legtöbbje tisztán anyagi czélt tűzött maga elé. Magas kamatok, zsiros osz~ talékok, egyszóval pénzbeli nyereség az, a mi egyesület~ életünk középpontját szokta képezni, megfelelőleg a mostam nemzedék haszonleső jellernvonásának, mely oly élesen és szembeszökőleg huzódik át az utóbbi évtizedek történetén. A humanisztikus egyesületek : jóleső és szívemelő kivételt képeznek e szomorú szabály alól. Mert valóban a haszonlesés s a nyerészkedés, csak ezen egyesületektől áll távol. Elismert tény, hogy valamely állam összes községeinek ingó és ingatlan vagyona képezi az állam nemzeti vagyonát, Az államnak jólétére és boldogságára igen fontos hatással van a nép müveltségi állapota, mclynél fogva megválasztja a jólétének előmozdítására szükséges eszközöket Fontos hatással vannak arra továbbá a nép egyéni és politikai viszonyai, az ezekkel járó külön téle mozgalmak és változások, nemkülörnben az időnként jelentkező országos és helyi csapások. A különféle helyi csapások közül rrrindenütt leggyakoribb a tűzvész. Mert azon vagyon, a melyet a tűz hamvasztó ereje tesz tönkre, úgy az egyesekre, de még inkább a községekre nézve, helyre pótolhatatlan veszteség. (Folyt. kőv.)

íőparancsnok.

HÍR

•

59

Olvasóink b. figyelmét külön e helyütt is felhívjuk a budapesti testületnek a Vili orsz. tüzoltótiszti szaktanfolyamra vonatkozó fehivására. - Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter a szokásos bemutatási záradékkal látta el újabban a vais{lói 'mkéntes tűeolto egylet alapszabályait 19.022/1899. sz. alatt,co ssabadkai önkéntes lűro1tó egylet alapszabályait 23.965(1899. sz árn alatt, - a ssomodi önkéntes tű{oltó-egylet alapszaba:yait 25.085/1899. szám alatt, - és a málnapataki önkéntes :ü-:;oltó-egylet alapszabályait 29461/1899. szám alatt. - Orsz. tanfolyam. A budapesti testű let parancsnoksáza az idén a VIlI. orsz. tanfolyamot tartja júl. és aug.

E K. hónapokban. A parancsnokság ki akarja az idé.n eszk~zölni azt is, hogyatanfolyamhallgatók úgy az Ide, rmnt a visszautazásnál kedvezményes vasúti menet jegyeket kapjanak. E czélból már küldöttség is járt Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszternél, mely kűldöttség dr. SiJly József föparancsnoktól, dr. Balogh Dezső szakaszparancsnokból és Buly ovseky: Aladár parancsnoksági tagból állott. A kihallgatásról azzal az örvendetes benyomással távozott a kűldöttség, hogy a kereskedelmi miniszter a kedvezményt rnesr fogja adni a tanfolyamhallgatók részére. b, 1 - Adomány. Arpdsi Imre a nyitrai önkéntes testű et betegsegélyző alapjának 100 koronát adományozott. A

60

TűZOLTO·KOZLŰNY.

testűlet választmánya január r o-én tartott űlésében jegyzőkönyvébe iktatta a nemesszivű adakozó iránti háláját és köszönetét. - Gróf Széchenyi Ödön basa, török császári altábornagy, a budapesti önkéntes tüzoltótestűlet alapítója, a török császári szárazföldi és tengeri tűzoltóság főparanesnoka, a budapesti önkéntes tűzoltó testű let tiszteletbeli főparancsnoka sulyos betegen fekszik. Többek közöit irja Flóris Áron bajtársunknak, hogy a hozzá intézett levelét is betegágyában irta Mi hálás szívből kivánunk neki mihamarabbi felgyógyulást.

- A pozsnnyvármeqyei felső csallóközi járás tüzoltószövetsége rendes évi közgyűlését Dénesdiben 1899. május I4-én délután 3 órakor tartja meg. A tárgysorozat a következő: 1. Elnöki megnyitó; 2. két jegyzőkönyvhitelesítő megválasztása ; 3· telügyelői évi jelentések; 4· 3 számvizsgáló megválasztása ; 5. Számodások (pénztári és segélyalapi) tárgyalása, s a felmentvény megadása; 6. r899. évi költségvetés tárgyalása; 7. Hivatalos értesítések; 8. a legközelebbi közgyűlés helyének megállapítása; 9 a Brassóban tartandó XIV. országos tűzoltóközgyűlésre a tagtestűletek által kiküldött képviselők segélyezése A kiküldendő tag neve az illető testűletek által bejelentendő, a járási szövetséghez ; 10 indítványok és egyéb tárgyak. A közgyűlés után a járási szövetségi elnök a felső- és alsó-csöllei testűlet tagjainak a tiz éves szolgálati érmeket fogja kiosztani - A fejérvármegyei tüzoltó-szövetség a tűzrendészet kezeléséről szóló törvényhatósági szabályrendeletből folyó kötelességhez híven az előző évben már megyei szaktanfolyamot tartott s arra az alispán rendeletileg minden községból egy·egy résztvevő kiküldéset követelte meg; kivitte azt is, hogy a főispán ur felügyelőket nevezett ki, hogy azok az élet és vagyonbiztonság szernpontjából kivánatos megelőző óvintézkedések megtételét a községekben ellenőrizzék ; --- az idén pedig azon ezélt tartva szem előtt, hogy a feltétlen szükséges szakismereteknek a községekbéíl minél több, de legalább egy tag birtokában legyen, hasznosnak véli a tűzoltő-szövetség elnöksége, hogy a községi elöljáróságok vagy tűzoltóparancsnokságoknak legalább egy tagja a járás székhelyén egyelőre meghatározott napon egy-két órára egybegyülvén ott a szövetségi elnökség egyik kiküldöttje által adandó szakba vágó utasításokat és rövid ismétlő oktatást meghallgassák és községeikben ehhez képest járjanak el. Meg is kereste az elnökség körlevelében a főszolgabirákat, hogy azok hívják fel a .járás összes községei elöljáróságait arra. hogy amennyiben a községben nemcsak névleg létező hanem ren dszeresen működő tűzoltótestűlet áll fenn, annak parancsnokát esetleg egyik tisztjét, ellenkező esetben pedig feltétlenül a község biráját vagy jegyzőjét egy meghatározott napra a járás székhelyére berendeljék, mely határidőre az elnökség kiküldött je is megjelenni fog, hol a jelzett oktatást és útbaigazítást oly terjedelemben fogja megadni, hogy a megjelentek még alkalmas időben községeikbe az nap visszatérhessenek. - A ruszti testület január hóban tartotta meg tisztujitó közgyűlését Conrád Lajos polgármester elnöktése mellett. Egyhangúlag megválasztattak : elnök: Hackl József néptanitó, főparancsnok: Schreiner József, jegyző: Kikkel' Illés néptanitó, pénztáros: \iV olf Károly kereskedő. A helyettes parancsnoki tisztre három jelölt és pedig Sa ly Károly, Dinhof János, Pauer János közül titkos szavazás utján általános szótöbbséggel Pauer János választatott meg. ~- Az eszterqnml testület választmánya január 2I-én tartott ülésében jegyzőkönyvi háláját fejezte ki néhai Kaller József emlékének, ki az egyesűlet javára 155 frtot hagyományozott. Dóqy Ferencz főparancsnok indítványára elhatározták, hogy egy új szivattyút szereznek be az elromlott régi helyett, s azt a magánfelek részére 1 frt használati díjért engedik át, és csak közveszély es etén vehető igénybe

I

1899. április 30

ingyen. A tűzoltótelep felállítása égetően fontos kérdés lévén, a választmány sürgős kérelmet intéz a tanácshoz, hogya belügyminiszter által formai hibák miatt feloldott határoza.át újból minélelőbb alkossa meg a szabályck szerint, - A gyergyószentmiklósi önk, testület évi közgyűlését január hó z z-én délután tartotra meg. Ható Pál másodparancsnok a gyűlést megnyitván, az elnöki előterjesztések után felolvasta dr. Tiltscher Ede eddigi főparancsnoknak lemondó levelét, mit a közgyűlés tudomásul vevén, az új főparancsnok választásának megejtése határoztatott Miután a főparancsnoki állásra hárman, és pedig Simon Balázs községi főbiró, Romfeld János sörgyáros és Orel Dezső ügyvédjelölt jelöltettek, az elnökló másodparancsnok titkos szavazást rendelt el, melynek eredménye Orel - Dezsőnek abszolut többséggel való megválasztása lett.

-

Vészjelző nyilvános telefonállomások.

A miskolcz i

önkéntes tűzoltó-egylet a tűz- és mentő-örséggel leendő gyors érintkezes czéljából a város terűletén öt vész- és baleset jelzésére szánt nyilvános telefonállomást létesitett s ezzel kapcsolatban a telefonhálózat tulajdonosa az egész éjjeli szolgálatot rendszeresitette. A vész- és baleset jelzésre bárki által s bármely időben használható telefonállomások a kapukra szegezett táblácskákkal vannak jelezve. --- Tüzcsapok Nagyváradon. A tanács rábízta a tűzol iókra a tűzcsapok kezelését, télen át azok megsózását s gondozását. A mérnöki hivatal nemrég panaszt tett a rendórkapitánynál, hogy a tűzcsapok kezelése sehogy sem megy. A napokban betörtek egy vasfedelet a tűzoltók s még sem tudták a tüzesapor rendes állapotba hozni. Tűz esetén nagy baj támadhat ebből s kár is történt, mert IZ frtba került a védőlap helyrehozatala Ezért a tűzoltók betanítását s kioktatását kéri a mérnöki hivatal. A t. bajtársak szíves figyelm .be, Egy önkéntes tűzoltó, ki egy rendezett tanácsú városban már 10 évet szolgált, jelenleg mászó-szakaszparancsnoki ranggal bir, s az országos tűzoltótiszti szaktanfolyamok egyikéről képesítési bizonyítvány nyal rendelkezik, egy nagyobb, vidéki, vagy esetleg a fővárosban mint városi tűzoltó, őrparancsnoki vagy csővezetői ranggal állást keres. Szíves értesítések vagy ajánlatok a » Tűzoltó Közlö:l,..szerkesztőségéhez kéretnek »Onkéntesczím alatt. /"" - Az egyesült újarad-zsigmondházi testület legutóbbi rendes közgyűlésén ~ márczius I2-én jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét Hackel Ignácz volt alelnöknek sok évi fáradhatatlan működéseért, alelnöknek pedig egyhangú határozattal Schaifer Béla járási főszolgabirót. s választmanyi taggá Lambert Ferenczet választotta meg. - Tűzesetek statisztikája. A tűzesetek száma Magyarország egész terűletén január hónapban 906 volt; Legtöbb tüzeset fordúlt elo PestPilis-SoltKis-Kún vármegyében számszerint 34, mindjárt utána következik Bihar vármegye 32, azután Krassó-Szörény vármegye 28, Terries vármegye 27, Szabolcs vármegye 26, Szerém vármegye 25, Nyitra vármegye 24, Modrus-Fiume és Závráb vármegyék 23, Somogy. Zala és Lika-Kralova vármegyék 22, BácsBodrog vármegye 2 r tűzesettel stb. - Egyegy tűzeset fordúlt elő..;.....-Pécs, Baja, . Szabadka, Újvidék, Szeged. Kecskerné-; Nagy· V árad, Debreczen, Arad, Ternesvár, Versecz, Pancsova, Kolozsvár, Szeben, Zimony városokban. Legtöbb község szenvedett a pest- pilissolt-kis kunvármegyei 34 tűzesettől számszerint 28, a biharmegyei 32 tüzesettől 27, a krassó-szörényvármegyeí 28 tűzesettől 25, a temesmegyei 27 tűzesettől 22, a nyitramegyei 24 tűzesettől 24, a szeremmegyei 25 tűzesettől 23, a szabolcsmegyei 26 tűzesettől 21 község. Össz esen 771 azon községek száma, Ll melyek közt a 906 tüzeset megoszlik. A tűz oka gyanánt kétségtelenül bebizonyítva volt: gyújtogatás 84, gyermekek játéka vagy pajlzossága gyufával 29, világítószerekkel való gondatlan bánásmód 7, egyéb hanyagság vagy gondatlanság 97 esetben; vélelmeztetett ok gyanánt

I

1

1899 április 30.

•

-.

•

======c:T,==Ű~ZOLT

O - K O Z L O N Y,

a gyújtogatás 277, öngyújtás 4, gyermekek játéka vagy pajkossága gyufával 20, világitószerekkel való gondatlan bánás 14, egyéb hanyagság vagy gondatlanság 26 esetb.n ; a tűz oka ismeretlen maradt 202 esetben. E tűzvészek alkalmával halálos sérülést szenvedett 3 ember, nem halálos sérülést 30. A kárvallottak összes száma 1348, az okozott károk összes értéke I,84I.3I4 korona; II község van olyan, a melyben 20000 koronánáJ nagyobb kárt okozó tűzeset fordúlt elő; a károsúltak között 4 van olyan, a ki egy maga 20,000 koronánál nagyobb kárt szenvedett. Azon községek, melyekben 20, 00 kor.-nál nagyobb kárt okozó tüzeset fordúlt elő a következők: Rom an- Oravicqa, Krassó-Szörényrn (jan. 29 elégett 558-400 kor. értékű lakóház, gazd. épület, raktár, bútor, ruhanemű, szemes gabona, gazd. eszközök, egyéb tárgyak; károsúlt 1 ember, a tűz oka hanyagság), Bodrog-Szerdahely, Zemplénmegye, (január 9. elégett 73,2~6 kor értékű gőzmalom. szemes gabona, gyári felszerelés, árúkészlet Etb.; károsúlt 1 ember, a tűz oka ismeretlen), Kapo svdr, Somogymegye, (január 27. elégett 70,600 kor. értékű ipari épűlet, bútor, ruhanemű, árúkészlet ; károsúlt 3 ember; a tűz oka hanyagság), Tuffier. Krassó-Szörénymegye, (január 22. elégett 60000 kor. érték gyári épűlet, gyári felszerelés, árukészlet; károsúlt 1 ember; a tűz oka hanyagság.) Novoty, Árvamegye, (január 25. elégett 54,000 kor. értékű gőzfűrész, gyári felszerelés fakészlet; károsúlt 1 ember; a tűz oka hanyagság.) Zolyorn, Zólyornmegj e, (január 30. elégett 52,740 kor. értékű lakó ház, gazd. épűk t, tútor. ruhanemű, takarmány, szalma, szemes gabona, árúkés zle t. fakészlet ; k árosúlt 6 ember, a tűz ok a valószÍnűleg gyújtogatás.) Budapest, (január 9. elégett 36,800 kor. értékű üzlethelyiség, árúkészlet ; károsúlt 2 ember. a tűz oka valószínűleg gyújtogatás.) Budapest, (januá r 6. elégett 27.974 kor. értékű lakóház, bútor, ruhanemű stb.; károsúlt IS ember, sérűlést szenvedett 1 ember, a tűz oka hanyagság) Gombds, (Fenyöházapuszta), Liptómegye,(januál' IS. elégett 26,000 kor. értékű fabútor, gyári' felszerelés, árúkészlet, fakészlet ; károsúlt 2 ember; a tűz oka hanyagság.) Sdtoralja- Újhe'x, Zemplénmezy-, (január 8. elégett 22,688 kor. értékű lakóház, gazd. épűlet, bútor, ruhanemű, árúkészlet, fakészlet ; károsúlt 6 ember, a tűz oka is meretlen.) Lusak; ModrusFiumemegye, (január 27. elégett 20,800 kor. értékű lakóház, bútor, ruhanemű, háziállat; károsúlt 2 em ber; a tűz oka ismeretlen. A tűzesetek száma Magyarország egész területén február havában 917 volt. Legtöbb tűz eset fordúlt elő Bihar várm egyében, számszerint 43, mindjárt utána következik B ácsbodrog vármegye 35, azután Krassó-Szörény vármegye 34. Pest-PilisSolt-Kiskun vá: megye 33. Torontál vármegye 31, Szerém vármegye' 30, Modrus F: ume vármegye 28, Zágráb vármegye 27, Vas vármegye 25, Zala vármegye 23 tűzesettel stb. Égyegy tüzeset -fordult elő: Esztergom, Pécs, Baja, Szabadka, Szeged. Kecskemét, Kassa, Pancsova, Zágráb városokban. Legtöbb község sz envedett abiharvármegyei 43 tűzes ettől, szám szerint 40, a bács bodrogvármegyei 35 tűzesettől 25, a krassó-szörényvármegyei 34 tűzesettől 29, a pestvármegyei 33 tűzesettől 28, a torontálmármegyei 31 tűzesettől 27, a szerérn vármegyei 30 tűzesettől 27, a modrus-fiurnevármegyei 28 tűzesettől 21, a zágrábvármegyei 27 tűzesettől 26, a vasvármegyei 25 tűzesettől 21, a zalavármegyei 23 tűzesettől 22 község , Összesen 775 ama községek száma, 1 melvek között a 917 tüzeset megoszEk. A tűz oka gyanánt kétségtelenűl bebizonyítva volt: gyujtogatás 100, öngyujtás 3, gyermekek játéka, vagy pajkossága gyufával 37, világitószerekkel való gondatlan bánásmód 10, egyébb hanyagság vagy gondatlanság 106 esetben; vélelmeztetett ok gyanánt gyújtogatás 211, öngyújtás 4, gyermekek játéka, vagy pajkossága gyufával 37, világítószerekkel való gondatlan bánásmód 12, egyébb hanyagság vagy gondatlanság 103, a i űz oka ismeretlen maradt 23g esetben. E tűzvész ek ű

6r

_

alkalmával halálos sérülést szenvedett 17 ember, nem halálos sérülést 88 A kárvallottak összes száma 1624, az okozott károk összes értéke 1,634.599 korona; 9 község van olyan, amelyben 20.000 koronánál nagyobb kárt okozó tüzeset fordult elő; a kárvallottak között 4 van olyan, a ki egymaga 20.000 korona kárt szenvedett. Azon községek a melyekben 20.000 koronánál nagyobb kárt okozó tűzeset fordult elő a következők: Nagy-Bobroce, Liptó vármegye, (február 1. elégett 415.964 korona értékű lakóház, gazdasági épület, házi állat, bútor, ruhanemű, gabona, takarmány stb; károsúlt 186, halálos sérülést szenvedett 12 ember, a tűz oka ismeretlen.) Siisiek , Zágráb vármegye, (február 19. elégett 76.990 korona értékű lakóház, bútor, ruhanemű, gazdasági épület, szemesgabona stb. ; károsúlt 1 ember, a tűz oka világítószerekkel való gondatlan bánás.) Besddn, Bácsbodrog vármegye, (február 28. elégett 73.126 korona értékű lakóház, gazdasági épület, bútor, ruhanemű, házi állat, szemesgabona, árúkész let stb.; károsúlt 32 ember, a tűz oka ismeretlen.) Ajka-Rendek, Veszprém vármegye, (február 26. elégett 58228 korona értékű lakóház, gazdasági épület és eszközök, gabona asztagban, szemesgabona, házi állatok, stb.; károsúlt 50 ember, a tűz oka ismeretlen.) Porcsalma, Szatmár vármegye, (február 27. elégett 32.100 kororiaértékű géízmalom, gazdasági épület, szemesgabona, gyári felserelés stb.; károsúlt 1 ember, a tűz oka hanyagság.) Gödörháia, Métnekipuszta, Vas vármegye, (február 7. elégett 28300 korona értékű gőzfűrészgyár. gyári felszerelés, árúkész let , fakészlet stb.; k árosúlt 1 ember, a tűz oka ismeretlen.) Cserény', Zólyom vármegye, (február 23 elégett 25.822 korona értékű lakóház, gazdasági épület, bútor, ruhanemű, takarmányszalma, szemesgabona stb.; károsúlt 5 ember, a tűz oka világítószerekkel való gondatlan bánás.) Bögöte, Va", vármegye, (február 28. elégett 23 Il8 korona értékű lakóház, gazdasági épület, házi állat,' bútor ruhanemű, szernesgabona, fakészlet stb.; károsúlt 22 ember, a tűz oka hanyagság.) Bekecs, Zemplén vármegye, (február 25 elégett 61.154 korona értékű lakóház, gazdasági épület, házi állat, bútor, ruhanemű, gabona, takar mány, egyéb tárgyak; kárcsodott 3 ember, a tűz oka ismeretlen.) - A brassói országos kongresszus igen fényesnek igérkezik, úgy a tűzoltóság, mint a polgárság részéről számos tudakozó levelek érkeznek szerkesztőségünk be, úgy, hogy alig gy)zzük ;; felvilágosítást megirni. A kűliöldiek , úgylátszik igen sz ép számmal lesznek képviselve. - A török császár üdvözlése." Mi magyarországi tűz oltók, valahányszor e nevet halljuk, mindig hálaérzettel telik el szivünk, először azért, mert az on testvérnemzetnek uralkodója, mely a száműzött magyarnak a szörnyű időben biztos menedéket adott, másodszor azért, mert nagy hazánkfiát, Gróf Széchenyi Ödönt oly kitüntetésben részesíti, rnelyhez hasonlóban egy idegen nemzetiségű sem részesűlt, harmadszor, hogy az r892-iki Széchenyi-jubileum alkalmával a magyar tűzoltóságot a legnagyobb kegyben részesítette. A Rákóczy hamvait hazaszállító bizottság az alkalomból, hogy házi orvosa élete ellen merényletet szőtt, s szerencsesen megszabadult, egy terjedelmes táviratot küldött. Mi magyarországi tűzoltók is szivböl kivánunk neki zavartalan bosszú életet.

-

A Császár-Jubileumi

Alapítvány

évi jelentéséböl.

A szerencsétlenűl járt tűzoltók és azok hátramaradottjainak segélyezésére szolgáló császár-jubileumi alapitvány (Kaiser] ubileurnsStiftung) 1898. évről kiadott jelentése szerint 35 drb 50 frtos segély volt előirányozva. Beadatott összesen 75 folyamodvány, (r897-ben 79), a múlt évről maradt 5, összesen tehát 80 kérvény kerűlt elintézés alá. Ezek közől 52 esetben megadatott a segély, s ezek még 1898. évben ki is fizettettek ; 28 esetben a kérelem a szabályok értelmében elutasíttatott. Az alapitvány bevétele 2.802 frt 20 kr. volt karnatok-

--

-~---

TÜZ

6~

o LTO-

ból. Kiadatott, mint stipendium és segély, 2355 frt, a kezelési költségek 187 frt 34 krra rúgtak ; tehát az összes kiadás kitett 2542 frt 34 krt. Pénztári maradvány 259 frt 86 kr. A vagyon SI 903 frt 64 kr, sOlo-oS és 4 %-os értékpapi rokban. Előirányozva van r899-re 2838 frt bevétel és 2.650 frt kiadás. Ez utóbbi összegben szerepel 36 drb 50 frtos stipendium (1.800 frt) és 850 Irt segély; ezekből 250 frt esik az évenként ismétlődő segélyezésekre, és pedig 3 személynek évi 50 frt életfogytiglan és 2 özvegynek évi 50 frt özvegysége tartamára. Az alapítvány, melynek czélja az, hogy a valóban szegény és érdemes tűzoltóknak (hivatásosaknak épúgy mint önkénteseknek) az osztrák magyar monarchiában, a kik szolgálatközben súlyos betegséget vagy sérülést szenvedtek, vagy szerencsétlenűl jártak, illetve hátrahagyott családtagjainak segélyt nyújtson, 1899. évben 36 stipendiumot (per 50 frt) adhat. A kik ily stipendiumot akarnak kapni, küldjék folyamodványukat az alapitvány igazgatóságához postán (Bécs IX. Kolingasse 6.) 1899. május végeig. A kérvény maga, és annak mellékletei bélyegmentesek A gyorsabb elintézés czéljából kívánatos, hogy amennyiben a kérvény és mellékletek magyar nyelven vannak írva, azoknak német fordítása is csatoltassék, mert az igazgatóság magyarúl nem tud. A kérvény a következő mellékletekkel szerelendő föl: I. A tűzoltó parancsnokság bizonyítványa arról, hogy a sérűlt vagy elhalt egyén az illető testűletnek tagja illetve tagja volt 2. orvosi bizonyítvány a sérűlés vagy betegség minőségéről s arról, hogy az tűzoltói szolgálatban szeréztetett, végűl 3. községi bizonyítvány arról, hogy a kér-

._~---~-------

K Ö ZLO NY.

[899.

április

30.

vényezö vagyontalan szegény és segélyezésre méltó, pontos megjelölésével az illető lakásának. Az 1898. évben kiosztott 2355 frtból Magyarországra 250 frt jutott Es pedig kapott Wittmann Borbála (Eger) 50 frtot, Pute Antal (Szt.-Endre) 50 frtot, Odusch Emma (Tátra Füred) 50 frtot, Molnár Karolina (Veszprém) 50 frtot és Kelemen Lajos (Duna-Föld vár) 50 frtot. - Az egységes orsz. gyakorlószabályzat legujab b második kiadása német nyelven (a magyar vezényszavakkai is), addig míg a készlet tart, - a szerzónél, Breuer Szilárd fővárosi tűzoltósegédtisztnél Budapesten. VIlI. Kunutcza 2. sz. a., példányonként 25 krajcz dr kedveemenyes áron kaphatok.

Szerkesztői üzenetek. ö.

T. testület, Soroksár.

számunkban

jönni

a

Köszönet

küldöttekért

; legközelebbi

fog.

Molnár Antal, Nagy-Bánya. Külön levélben válaszoltunk. K. H. Körmend Rövid idő alatt megküldjük a kívánt számokat. Stegmüller János titkár úrnak, Keszthely. A ki így tud

.

írni magyarúl,

mint a hogy ez az évi jelentés meg van írva, attól kénytelenek vagyunk határozottan rossz néven venni, hogy nem ír gyakrabban. Néha-néha nen kaphatnánk egy-egy szakba vágó czikkct vagy tudósítást '? A teklamált ~ számot reméljük megkapták. Mi

elküldöttük.

-

Egyéb tudakozódásokra a jövö számban válaszoluni •• Főszerkesztő:

Dr. SZIL"'Y ;:rÓZSEF. Felelős :l:)r.

szerkesz tö :

Bi:.C>N'C F.!iBO~:I:):XZS AF&._

I

~~~~~O~:;SSS~X0:SSP;~~.

A

, cr bUdcrPe6;:U!~~~O~:~~~iadVán'Jai:

TÚZOLTÚ-KOZLONY I előző évfolyamaiból

I

A sziY~:~~"'~~""O~~,r~~,~,,~ezeléS

~ A

pa ra noanok s ág

~

teljes példányok

~.j

a

budapesti

önkéntes

"

megrendelhetők

a

,

A tŰlZ:

~

!

I

IX., Vámhaz-köriIt 9. szám alatt

s.

Jcl

I ~

OJlm.SJa!.,

míí,

~I

Irta:

Dr. Sz ily ~

önkéntes

I ~

i

J

tűzoltó-testület

Ó

z s e f, főparancsnoki

helyettese.

::én:Sr~Űzoltó_testiilet titkári hivatalánál.

Budapest,

o~~~~~'$~?·Ó,;S):~é""\-';;''''.'2!:;.':s'\-''',~~

~.

i í~

k-r.

élJ) 1Um~

Mcgre cdc lhetők a b::::i

j

sz ak axz-

CSÖVEZETES. Pályanyertes

I~··

~. a budapesti

BUDAPESTEN,

szivattyús

~

:1 1'r1: 60

Ára.

~.

~

II.

1885.

== I

KIADO HIVATALBAN:

kidolgozta:

Szi!á,'d,

tűzoltó-testület parancsnoka.

~

:. 1 forint 25 krajczárért

megbizásából

Breuér

3

~

I .~

VIlI. ker., Kun-utcza.

~

•. ~~<;."\.",.>.s.:~x<\'~\.\p:<:;<,··,'.sC

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY,

,899· április 30.

63

===============================~============~=====================~

Szagtalanul müködö pöczegödörtls. titó készülekek. ):(j ~Zi~~~~ ~: gázégető kályhá):(! val. ):(

"~~~~ Vizszállitó kosok.

~~~~~~~, I

Vizszállité hordós kocsik útöntö zésre.

):(.~~~~

)::( Házi vizvezetékek. ):(,

.~.

~ Szamos Kltuntetes. I

t,

j

__,

'"

h..

_

Képe~ árj;gyzék ingyen es bermentve.

,

X II""

A X~

~

_

SZak,k?rdésekre f~lvllá.go· !!lltasaalBzolgalunk.

~~,~': '4

S· tt f k dö' . ., .. tödé I ziva YU-, ees en - es gepgyar erezon eye

... ~.~~~

Fertotelemto gépek. ",

V., Nádor-utcza 46/48. sz. -, .~ "" ..•.sza.k1 üz1et,

.)O:O:():(~~~:g~)():()():(~

"Vl:.,

"'=d.r

•••• sy-
):(~~~}():{):.()=( _

a.sz,,"

=,",

.

):(1

):(

I

~I

hp Itlatott 18~5,:..):(,~III

_H~):;():t):():(~ ):{Jt):{):'(l.:C):t):(I.

I

6 - KÖZ L Ö N Y.

T Ű Z O LT

1\J kir-, udvari szállítók

Öcs. ~ózsef

és kir .. Fensége főh. udv. száll.

Cs. és kir ausatr. udvari 'i;-i,állítók

Görög

királyi szállítók,

udvari

Szerb

kir ályi udvari szállítók.

1

Perzsa

csász. szállítók.

udv.

Sgg. április 30.

O Fensége a görög trónörökös ud\'. s·,ál1.

-c = = p:>-

::::::: .

....:::..::::

,= = ==

=-császári

I~

és királ y i udvari

szállítók,

a Károly-laktanyában

N

.::::= -=

ő császári

és királyi

fensége

Józse f főherczeg

udvari

szállítói

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában levő

•••.... e~FeDPUl.~~killZ\itJjillltiZ)etJtitJ~ a t.

tűzoltó· testűletek

Teljes egyenruhák,

parancsnokainak

és

tagjainak

becses

figyelmébe

ajánljuk.

valamint az egyenruházathoz szükéges kellékek,

Il1.ennyiségre való tekintet nélkűl, a haladott kor igényeinek megfelelően, mér ték szerint és jutányos árak tnellett készittetnek. Ajánlunk továbbá tűzoltói :felszerelést, sisakot, zubbonyt, nadrágot~ rözsekéseket, baltákat és sípokat, sapkákat posztóból és bőrből, paszoulányt, zsinórokat, kardbojtokat, keztyűket, gal1érolrat stb. a legdúsabb választékban.

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak. ~

Yívóeszközök, érmek és rendjelek.

A legszebb tűzoltó-zászlókat készítjük. ~

Árjegyzékek kívánatra dij- és bérlnentesen küldetnek.

__

Siirgőnyczím: Tiller udvari szállitó, Budapest.

Polgári ruhán viselendő juoiieumi emlékérmek és ezeknek razettál a legszecckivltelosn nálunk kaphatók. • :

II • [,

••...

Az 1896. évi párisi müiparkiáUitáson

tuz o1t c-; dalárda-~ Ajánlják

e gye SÜl eti és társulati

tűzoltó-

egyéb társulati

legjutányosabb

!'

a leg.

kivitelben

21. szám.

Zászlószalagok, egyleti jelvények, kokárdák, vállszalagok

kat festve vagy himezve

diszesebb

~

zászlók: gyára

VI. ker .• Bel vár o s, Lipót-utcza

és

zászló-

a legegyszerübbtől

kitüntetve.

::S'-=Ld.a pest.,

a legszebben

elkészített

aranyéremmel

a

nagy választékban.

árakon.

Saját

,

, műhimző-

.

•

•

intézet.

névvel és dobozzal, sokféle alakban és kivitelben, a legolcsóbban számittatnak.

Költségvetések, rajzok és anyagmintákat a legnagyobb készséggel bérmentve küldünk. ~

Az 1896. évi milleniumi

kiállitáson -;kitünö mun.ka-, kiváló verSenYkéPeSSég-I· a milleniumi nagy éremmel kitüntetve. ~

és nagybani termelésért"

,

~

~

~I

ELSÖ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSITÖ TÁRSASÁG BUDAPESTEN. KiADÁ~OK.

Negyvenegyedik

'évi zárszámla

I

frtjkr

I. ';E'üzb1ztoaitá.s

Irt

kl

Kiliz,etett I.túrol;; éa kUltségck '.OOr,.90ó·, l.vnT'va yi"7.onlbiztosltott klirok és költsegob. _ _, 1,..!)O(),68IN ..s 261l{)26949' .P'Ovaobcn maradt kltrok lart.alck.a ._. 2:.l7H!-6 62

tA

_

I

Kifizetett károk ée k.ölts~iek __, 102,20S'1E lo.vonv~ ~sz~ntbl:ltoaltoU -c, , f". karak es koltstlgek._ .-_ .-. ~I,'1S1 9, Függóbcn maradt kirak tartalelLl'I. Szeraéeí és)gazga.t.Oei köttsóg-ok a viszontbiatesito trés~ u ánl bevétel (ovonásó,n A következö évek ké3zpónz-dijtarlalókn. a. visJ;.ontbiztositou. lf.~~ Ievonáeévcl éa :minden rQ.cgwrhelim nélkül _ __ Ill. Jég'bb:tos1tl\s. fvifi:wletL károkee költségek 3.726,'1.\8'86 I,t.••.levonva o..vhuwnlbb.tositott káruk ée k.öltség k ._ 2.4flO,l95'18 *.

'!:o~gőb,e!1 -!Raradt .:f:lr?k Szeraear es I~a;!:g, köttsének

tar'~~ a viszontbiztosil ott ro~z utáni bevétel levonásaval... Bp)yegil!clekek __ _ _ .._ .•- _ ';HenajthaUan követelések leírása _ _

rv.

Betórérob"iztoGit3.s. l:tiltzolclt kűrok 1'8 Jd.:tsAgek _ levonva vis -ontbíztoaitctt kűrok es költ~egek __ ._ __o l"Uggóbell mliradt károk Inrt~a

680'62' 4-HS'46

tsb~~'~ ·t:t;~~:.~ttin~\~l!:;:i~:a

--1

~~:~:~. A követkczö évek kéll7-péni-dijlartaléka fO viszonlbizlositolt TÓS2 leve ása után ée minden meg-érheles nélkü) -'

r

&~

1bB4010~

I

_

ert

~krl

MI

I

.__

,~..

1897,

tíH652S 18

'.I634!01

~

OVbCD

lebi:t~adijd~f~t~~ .'

29025\76

204- 836'10

. ' maradt karOii tart,

3021'"

[---1_

,1080R 76

hil.zn.k Jelzálo,-kölcs5n

..

"_

-=-

•

számla.i.

._

_

8BSS8U~ 90052214.!· '110000

.ioooo

_

Je:6i~~;i~~~r~~~~a~~eFo~;ó 'K(izpoIIU penzkeszle·t _._ 1898. évi veaztelej:._ _ _

'

lk' SC

113143Io6:

Viszontbiztositásl diJnk ..•.• _ _ BéJyet:ekert _ .- _ _ _ lrodai bér, postadijak. oyorotatv" otiés egyéb kÖltségek _ __ __ ._ Tiszti fiu,tcsek _, _ . _ Jövedelmi adóerl _ _ _ _ Orvosi dijakél't o:. _ _" S
aocnooo -

'

foJyamveszL-et.értekp, után Társa.ság-i házak tiszta j"'v.edehn~ _ VI. 1308. évi nyeremenysza.mlu.. . .:;A~f_ évi üzletböl fenmaradt vesztescg-órt

7f1 l'

16:1~l-J.!)

~

a:::'~IMi

rlletű biteJez6J.

.~,

_.

_

maü~

~

_•..

Elllbbi évekről eddig (el oem vett osztalékok _ __ _ _ ~... __ Első m élt. tJiztA-lÍrs_ • Lé.vny-o.lu.'p .• Első m. élt. bizto ot .• Ezredéves alap ..• Tisztviselők nyugdíjalapja _ __ Qrmody Vilmos-ala.p _, _ ._ _ Eletbh:tositáal osztály folyo uD.ml~ J36lörésbizt. 06~ttí1y folyó IiIzámlan....

frt

UL

HHI-\I" I 7Z380.i3 1i 191I

MOS-

W ••• SliSO !nl 62717&170 1°OOOI-i

ZU82-1- OC:

flQJro.,

kr

deczember

31-ig.

BEVÉTELEK.

II A "mult

~, VAGYON, •.

ía-Ilir-rr'--jki'ill 31398283 S3i évböl·átho'l.~t dijtl1rtal~.~.~ Befolyt dijak; ez CVL~OtL kötvények után __ ._. __ 60129489 o.t előbbi években kiállított kötvonyek utan _~. _•. '~7B09GI18 a biztositott töke emelésére fordltott nyoremenyclt._ ~ 62036S611l!, Mult évi rnL:"göbenvolt kArok es dijvi.ssza~ !4t65324 M~~~i~eVsie~(l~~~:!~{~Olilih~a8j-iáSj-tÖkÓi~ tartaMka. _ 229137.160 108251 53 lllotkkck _ ... 1,145234 j4-0 K ••.m\\~t:J,*I'Jtluoro _"

!

I I

I

11

!

I

1

Ö

N

Ertékpepírck

Mérlegszámla _

._

_

_.

__

189/l. frt

80.2-i-t,&77

96

kr .•

decsember

~ 110b1S61G~'!?

TEHER

~

ft'l!K

I

ugyani8.

Dijtart.lék: _ Sa.81S.2'1'43 levonva a visz.·bíatcaitáei dij· 4060275 tartalékot _ 818):61"'69 i32999<107IQt' G2ó6784 .: . SlMU1671 Bíztosaágt ala-p __ _0._ 6173-ifW _: ~Oi1a48 OS 21'i8878912~ Kibázaaité.si tőkék nyerem. 90/tOOOI-[ Függöben levő karok u di} et'UD6[!i1 visszlltéritések tartaléka __• 68000 _1 Függöben levő kiházasitá:si 91000i-! 90»&74129 tökék tartaléka ... __ 74000-1 Oijleszó.Uitásokra vonatkozó 300000132174' nyeremények tarta)éka _ 139000 _ N·321 'ij7 T,ílélési csoportol, szániJajn 136000 _ Előre fizetett dijak 18993594-:1: 50 1271ioo 1900 évekre .. 144 _ Fel nem vett nyeremcnyek 2790001897. évröl _. __ __ .,. 985/J" 2442100 _ Kisorsolt 'biztositások tarta· 20602814000 lék, ._. _. ._ _ _ 11645"00_ 1 Viszontbiztoaito Intézetek 420000 _ 5311767! mások követelóllei _o' _ 1J6760 _ 7110368 $7 1898. byf nyeremeny __ 1"93209751

fIH7821-'

116,000 kor. fl- é. magvar kir. 4010-0$ ko;rrr~90 krjával 33.700 frtnyi mag yur kir. 4:%-05 eranyjáradek 120 frt 7údujával._ 6.m B.500 frtnyi magyar földhítelint, 4%·08 záloglevelek !lB ;'rt 40 kr_ 6.3f:k.OOO frtnyi .ru. fÖ!9hit,. 4offl-oS talajjavít. és 8,zab, záloal. us f'rt 2~ kr. á.~G9,800 kor.l;l_ e, rn. földhitelint. iOfo-os kor. zálogl. 98 fr~ 26 krja·val 90.1-,000 fl'tnyi pesti m. kereskedelmi bank 4'/Z%-08 zálogl. toO frtj,l:IOO Kor. n. é. Budapestföv. 40/0-0S korona-kölcsön-kötv. 97 fl'tjuvu.1 1.11H-,flOolrtnyl m. k. fl.lJamvasuti ezUstkölcsön 4:1/2%..-os kötv. 100 frtjával a;lQ.OOO fOl"lptnyi mag;:. kir •. fipamv. kölcsön 4%%-08 kötv. 120 frtja.-al 97,~no fl'tn~·l~. k, keleti vas~~tJ alJ3.mkölcs.~nI9·?S ~.ra~ykötv. 120 fl·tjaval 1\)9,700 frtnyl m. 11:.4-"!l/o-os fuldtchcl'menteslÍesl kot\'enyek 9~,' .• :rl'tjaval

O N

31-én,

._

r-

O

Z

to<

,'-.

az

o

._

1-

es

,W11,fl/o'OS

1.1

!

_

-

-

-

..

f~-I Xikg~~~~ttt:~t~~t~~-~~~l;t~~z~~lan! I Vozér- es tüUgynöksegek es masok

I

~ÍlT2i196j7-2fr-

fl~tbi&lositaliij kÖlllv~~~t zArszarnlákat es merlegekot "BQdap~slen 18~9 marczius ho. ll-en.. .

O

~;~:~·~~z~~~~~~:b~~z~~~ e~o~i8~~1~~a~jd~~~~;::J~\::~t:is~O~~~~~V~_6;:~i~g ;g l1~,OOO frtnyi egyes. áUamac,l.. papirJ,(máj,-nov.liÚáJ·) 101 frl I

t oeczember tró 51-ell.

~

~

"0"3b1*~1

II. Éle"tbiztositási üzlet.. l-töl

?'

O t""

731IJ7371641

1898. január

§::

if>

j

70 In'jával_

lAUS.

1'" 'o

93111

718804,,301

...

--,

_:

-

__o

__

••••••

90,000 Kor. D_ é. osztrák 4 százalékos koronajaradek tOl (rt 10 krjával 517,321 Ilre 05 C. olasr. 5%-0$ jarad~k es kamatai .__ .. _ _ _ _ Túlélési csoportok-értékpapirjai: 73,7.50 frtnyi m, It. itnlmer~si Jog kartalanitási 4'/2%-os kötvények 100 fr!jával __ _ _ ._ _ _ 1898-ban esed. kamatok _ _ .•• _ ... _ _ ... _ _ _. J~~zá!og,k~.lcsönök__ ... _ _ _ ~_ _ _ _~. _ _ _ _ Kotveny·kölcsBnök _ _ _. _ .. .*_ __. _ _ _ _ _

Já110S,

1'"

rrt

.o

1W02~71: =:__ 2:~i~; Betörésbízt. lcárok tu.rtatéb._ ;~ ~Ó:~\i~:=ir:I~:f~i:~&~á~!kO~~:l~~~~ ~;.) KUlönfCle

1178.19Ia

lf;9~A ;-~~ ~'"7~:.'-F,~.")e·;:·1

Blldn~~c~l't

co .o

_!:.~~:::_ lKl"8!\OO~_'

819090171 67690'11601

int~ete:nól_ _ _ _ _. _ _ _ _ _ _ _ _ _

1

I-,-....:-\:.

évi zarszámla

t;~~~:ékOlt-rrt ~ _ - ~- _ - _ ~_

Xaczvinszky

R~zvenynlflpt.öko: te1jesen bbfl7.8lelt taOO egész rélszvény II 1000 forint 68 tellesen t,·.!izetetl 2080 fél részvlmy n {jOO frt __ ••• _ _ __ Társnsagi tart:..léktőkll _ ._ ..-. Külön tllrlalék_ _ ,~_ _ __ _ Tl1zbiz\.os-itási dijtllrtalek k6aZpf)oK;; ben a vmwutbizto""itott rUn leW'onneavul ée nunden Plt'lgterheJée nélkül _ _ ._ r_ooo,ooo_8z6.11itm6.n'l bíatosít. dii· tartalék késeoénzben It vil321ontbldo9itott rész revenásávnl ÉlB mtnden meg terhetea nélkü! __ ZO,ooo: Betöréablztoaít. kesapénedijtartalék o V"is.mntbtz.. rost tott raszlev,,·\lúJ',;á val OJl enindeu megmrhclés nelkül.* *.... jQzbh:tollltAst filf!T,6!l:IÍ.I'ok tartaréka

TEHER.

1·

Si:~;t;/;(t:!~~~t:·le;.á~~ ó.~~.

I

I

6500

~iL~r~a~iirátb~~tto~iit~~~t~c:: halálö~et . 1272186

I

.__

31-én.

1

Tlirlosztelt kötvények dija- _ .__ 1807530 ó'i trissUlváltott kötvímyekórt __ _ 47822361 Halálesetek után kifizetett I;áróssl"-cg' lHB07:lIBOi

t

_

1109352fJ 1897, évben fUggöbl:D 957? -1-111611-3097!4,3 29090 80. XV. Betöreabiztositá.s. ---:1700 7~) 1417275781 Betörésbiatoaitáaok után bevett készpénzdíjak (rt._ '8,761'SOI lnvcnva: törlesztett dtjak Irt ... 4,Ol3'U7 levonva: viszont 187116 IOb2nl43 6001-~ bizt.. díjak frt~31B'BO HS,lI!S I 'IfJ 10~914 : , . V. E.g-yeb bevétolek.

frt

kijvetkeztébeu díjvieesatérites _ FÜf!gőben levő karok és dijvisazatéátéaek tartalékn. _ .•_ *__ _ F.il~gőben lovli kiházasitasi tőkók tar-

__

6365~O-

1.890 7gi-"95

, ---:--Barminczhalodlk

_._

l\ü.lünf-élc adosch ~ a) Penakéselet és marad ványok a kúpvl:mi.'.\tiegekné),_

•. I

73107371iii11

KIADAsOK.

Erzsébettöri

háza!

b::~:;!!

lí6516'78

deczember

frt !kr) e69~220 t7,

=

A tlÍnlllsóg-

•

fUggOIHl:Dmaradt karok tart, ~ lU, Jógbiztosit.s.s, Jecbiztosihülok után bevott kószpón~dijak frt .. _ ... 2.026,28H·95 levonva.: törles o tett díjak Crt 186,432'86

ttOf2/l9\:l

)

öWG&G3121'

20000 _

2~110.l:9'79

Eih·elyezett tökepénzek Io.karékpém:~,i.rak· ee bankoknúL.. 1.450,000 frt n. Ó, Magy. földhitelint. 4-%:08 talajjavitii1!li e, szab. záloglevét.., _ _ __ a 97 af; = I &10;125 fl,t - kr_ t.ooo,nou Kor. R. é. Pesti man .keresk, bank 4"/o-os zálo~lcvel j1 9t1·5O· = 4:92,500 rrt _ kr. 49n.OOOKor. n, Er,,'yesRlt budapesti föv takp. 41)/0-os7,alo~l il t17'f)() ~ 23H,g15 tn - la. 7(142 darab MflC'ynr·lnlnczia biztositó társasúgj I'Ctl7.VÓllY II iOO.-~.:::; "IM,200 frl _. kr. 1081- darab Bécsi btatosité-táreaság! résevénv _ ... _ II B4P'- =:: 260,160 frt - kr. 1721 drb Hazni á.ltll.hinos biz t, társ, résevény . ._. ._. ~ 10'17,210 trt - kr, A fenti órtélqmpll'Ott uuin az ev vegrng esedéhee kamatok ..; .• _ 20,2 H (rt 48 kr, Leszámitolt, viezleezémttolt és enéh vaJtók _ __ ..1

tVl

é.

1

,_. _

1898.

Ikr

ü1

300000U'-1

diW~i)t~l!~~~~ nyek es, dij váltűk.c, _fr' 0.162,36:)'16 levcnva : törl esztott dijn.k I'rt 79!J.l:I2S'9,l lev~mva. vi~1.o?t. ~lztdoi~I1:.áflr dJjak cs Jrés:l.1. frt 1'.99r',67951 2_790,997'45 BS91Sil71" 1897. évben rngg3b"~dt~;'0ktait 17517flj I:r.. az&.Uitm~n.ybiztositá.s_ Ar. 1897. ovröJ áthozott készpénz dijtartnJel, a vtazout~i~d:!zm':;t~~'h:~~t~~U~~l Szállitmánybiatoaftúeok után bevett keszpcn~'JUk frt ._. levonva: türleaa. tett díjak frt tO,r:~B·-i3 jevonve : viszontbizto dijak (rt HJfJ,BB7·S&

P04'~IL 23111 20000

I

1. Tüsbiztositáa,

~~h~~~f~il~tl~

8~017~ 72

Jiivo,lélml adó éa betyegilleLókek~.~ _ tl~t28 3~ Postaberek _. _ ,.. __, _~, __ __ án~06 Ji Adako7.B.sok kbhaswu oaélokru _, _ 12óZ[, _ tÜl.biztosllliai tldolot terhelő i[!;llzgall1si k61l1óp;ok .__ ._. ._, _. __ MüM 6 BehajUmlaLlan kövotelések leirllsltr._ 712281 A kövelklJ'zö evck kc~zpéoE-dijtarto.ló.ka,{\ Yi~ontbiztosiLOtt .levo:m\~D.után en _ miaden meglerbelcs ntJ.kW --- .-- ooooobo .. , 6'17~nl11 Il. SzálUtlUánybtdiosltó.B, .

v=

1-1ől deczember

Az leU7~ 6vr81. iLthozott kés7.p6m:-dijtnr-' talek a viszcntbiztositott .•ri~$Z levonása uta;- ói.l?indűn m(lgtorhelé~ nélkül, __-' Tüz.blzt?Sltll~ok u,tun bevett

~~.&~t ~:~~t:lc~o~:!,~l~~iz~1ito~ r~~ o

1. Tüz-, szállitmány-, jég- és 'betörés-bh:tositási üzlet. ill-ig. BEVÉTELEK. II1 VAGYON, Mérlegszámla

1898. január

Baró Rarkt'myi megviz-sgalvá.n,

azokat

Prtgye~ II

!.5r;enYben

G~ót B~tt'hyany

Géza.

aene;y I!I

lU

J.a6os,

I

~tiÖt11"6172i

••.-"_-·· __-_ .. - _ - _ -._ - _ tarl.Pzasai._ _ _ _ _ _

'

A 2 iga z ~ a tOs a g: Ormody v~mos., b~ró Sc?-osBberger

120006

-li

'578715011

:828254 S8;1

II

-Il

131óO 166537 9&-lj 167991!641

8'18167

-\1

22n;:1~2,11' 661:36Ió~

i!~

3ó092419i671j

Zsigmond.

.

... Gergel:9 Tódor, a központi kÖDJVezéeröo.úh..

gróf Zichy Nandor.

alapSZa.bálYOkb~;~~~t~tt~~~t :ll~~~z~~~inl. ~észültekDek es azok egyes teteleit el fö* ils segédkönyvekkeJ A fel Ugy elo- bizot\$ag; ~ekelfalussy Lajos. ·La.Iil~öZsigmond. bá.l:ÓRadváDsz::y Géza..

Bajos József.

'

teIJe-!;en megegyezöknek

t4J6.ltuk.

~

u>

66

1899. április 30.

TŰZOLTÚ-KOZLONY.

űzoltói sisakokat,

űzfecskendőket --------------1--

városi, községi, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak, négy és kétkerekű kocsira, úgyszintén targonczára szerelve,

SZERKOCSIK~

sapkákat, baltákat, öveket, mászó- es mentő eszközöket stb. (A "Magyar Országos Tüzoltó-szövetség" új felszerelési szabályzata szerint is}

és különféle létrákat,

' hazi, ip?ri, m,ezőgazda~ági:,épi~kezé,si kez-, jarqany- es SZIVATTYU I(AT es egyeb czélokra, erőhajtásraj ' N G O I(AT és harangállványokat ARA _ templomok, i~~~!:~~, maj orok stb.

H··t t ,. k t OZISZ asagl szere e . K őzfertőtlenitő készülékeket G D

. '

pöczegödörtisztitó készüléket. utezai locsol~ko~sikat" I{özu~i , hengereket, hoekeket,sarvono-

.

_

' '

qépeket,

stabil és mobil alakban

készit és ajánl a

"

Budapesti Szivattyú- és Gépgyár RÉSZVÉNYTÁRSASÁG (ezelőtt WALSER FERENCZ)

BUDAPEST, VI. ker., külső váczi-ót 45. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve.

---------

------~~==-=--:~--------

Budapest, 1899. Rózsa K. és Nej~ könyvnyomdája, Szentkirályi-utcza 30. sz.

I

XXI. ÉVFOLYAM.

1899. MAJUS

S-ik SZÁM.

A MAGYAR

TŰZOLTÓK

81.

SZAKLAPJA.

A .ltIAGVAR ORSZÁGOS TÜZOLTÓ.SZÖVETSÉG< HIVATALOS ÉRTESITÓJE. A »Magyar Országos

Tilzolt6-Szövetség«

tagtestületeinek

díjtalanul küldetik meg.

~iadó éó laptulajdonoó: A ludapeóti Inkénteó lűzoltó -Ieótület.

~====~================== SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVA'.I'AL:

Budapest,

IX.

kerület, Vámház-körút g-ik szám.

EI_ŐFIZETÉSI ÁR: Helyben és vidéken egész évre 2 frt 40 kr., félévre 1 frt 20 kr. A magy. orse. tüscltö-eaöveeeég kötelékébe tartozó testületek tagjainak egéss évre csak 1 frt 20 kr. Egyes példánynak ára 20 kr. Előfizetések és recIamatiók akiadóhivatalhoz ceimsendök.

MEGJELENIK Tartalolll:

Jó

HAVON KINT

HIRDETÉSEK

a kiadóhivatal által legjutányosabb árak mellett vétetnek fel. Többszöri hirdetésnél tetemes árengedmény.

EGYSZER.

tanácsok;

P. E.-től. - Lapszemle. - Technikai resi : A gyöngyösi tűzvész; Vargha TivadartóI (1 ábráva\.) - Általános »Erzsébet« gyűmölcsfák - Testületek ködból : - Az a!csúthi Ö. t szakasz éVI jelentése 18g8-ról. - Az iglói test 25-éves jubileuma. (Vége.) - A Sopron várm. szöv. meghivója közgyűlésre és versenyfeltételek - Statisztikai adatok a f-csallóközi. járás tüzeseteiről 1890-18g8. (Első kőzlem.) - A csákvári test. 20-éves története. - Hirele. - S{erkes,tői úsenetek, - Hirdetések,

rési : Tűzrendészeti

Jótanácsok. (Néhány szó a közelgő országos tűzoltószaktanfolyam iránt érdeklődőkhöz.) Igaz örömmelolvastam a Tűzoltó-Kőzlőny 4 számában a felhívást, mely szerínt a budapesti önkéntes tűzoltó-testűlet parancsnoksága a folyó évben már a VIlI. országos tűzoltó-szaktanfolyam látogatására hívja fel hazánk tűzoltóságainak figyelmét. De egyuttal sajnálattal tölti el egész valómat az a nembánomság, az a csekély érdeklődés, me ly az eddigi országos szaktanfolyamok iránt nyílvánult. Mint tudvalevő dolog, az első országos tűzoltószaktanfolyamnak t Sqo-ben 27 hallgatója volt; r Sq r-ben 59, r Sqz-ben 2g, 1893-ban 18, r8gs-ben 26, 18g7-ben 31 s végül 18g8-ban28 volt a hallgatók száma. E szomorú jelenségnek okait nem nehéz kitalálni. Elágazó gyökerei megtalálhatók a tűzoltótestűletek belső életében, s el vannak hintve a nagy közönségben is. Tán nem mondok túlzást, midőn azt állítom, hogy vannak tűzoltótestűletek, hol akkora az országos tűzoltó-intézmény iránti érdeklődés, hogy hivatalos lapunk a »Tűzoltó Kőzlőny« felvágatlanul, de legalább is elolvasatlanul kerül az irattárba, ha ugyan odakerül. Sok született és praedesztinált parancsnok van még mindig, kikben a legkevesebb a tűzoltóügy iránti érdeklődés. A nagy közönség pedig, - mely nélkül egy önkéntes tűzoltótestület sem képes magát fenntar-

tani, végre is eltelik a sok látványosságtóI, a tűzoltó-ünnepségek, zászlószentelés, tűzoltó banda stb. folytonos pártolásától, s nem csoda, ha lassanként elhidegül s kőzőnyőssé válik aczéltévesztett tűzoltói intézmény iránt. Csekélységem mindeme bajok elhárítását, megszüntetését s az igazi tűzoltóügy iránti nemes érdeklődés felkeltésének nyilvánulását látja hazánk első tüzoltóparancsnokságának felhivásában. Tűz volt, van és lesz. De a »van« és s lesz « tüzek eloltása a tűzoltótestűletek jogkörébe tartozik s el is oltják azt sok helyütt nagy lármával, folytonos »Vizet t Vizet !« kiabálással, mint a szomorú tapasztalat bizonyítja. S miért van ez sok helyütt így? Mert a túz helyén mindenki parancsnok. de sereg nélkűl. S miért kell az a sok» Vizet 1« Mert nincsenek túzoltótérképek, hogy praeventive tudná a vezénylő, hogy nekünk most ennél a kútnál kell szerelnünk és semmi esetre sem annál a tán kőzelebbi kútnál. S tudja azt is, hogy miért. Mert igen is, a tűzoltás és tűzrendészet rrrir egy külön tudományág, rnelynek fóiskolája, hazánk szivében van, s rendezi a budapesti önkéntes tűzoltótestűlet parancsnoksága. Olvastam valahol megjegyzéseket ezen országos szaktanfolyarnokról, mintha a Budapesten hallott és látott tűzoltóismereteket kellőleg nem lehetne érvényesíteni hazánk kisebb helységeiben; vagyis a Budapesten rendezni szokott szaktanfol yamok csupán a nagyobb városok igényeit elégítik ki. Nem úgy van az kérem. Hanem igen is meg lehet tanulni Budapesten a kazal, szalmatető, pincze, D

=68============T

o Z o LT

padlás erdő stb. stb. különböző tűznemeknél kovetendó eljárásokat valóságos túz nélkül is úgy, hogy szerzett ismereteit s tapasztalatait a tanfolyamhallgató később szűkebb hazájában is nagy haszorinal lesz képes adandó alkalommal alkalmazni s érvényesíteni. Egyszóval, helyes fogalmat szeréz. hogy mi az a tűzoltói taktika. (Valamint, hogy ha más helyen tartanák az orsz. tanfolyamokat, aligha gyújtanána,kfel egy-egy kazlat vagy pagonyt azért, hogyalanfolyam hallgatói a kazal- és erdő égések elleni védekezést tanúlmányozhassák. Szerk.) Fontos kérdésnek tartom, hogy kit küldjön fel a község, vagy tűzoltótestűlet e tanfolyamra, hogy az illetőnek ott szerzett ismeretei később aztán haszonnal értékesíthetók legyenek? Altalános műveltséggel bíró, lehetőleg katona viselt, 20-40 év közti korban levő egyéneket, kik a tiszti képesítés megszerzés ére magukat képeseknek érzik. . el, lévén A gyakorlati rész kőnnyen sajátítható naponkint 3 órai gyakorlat, me ly fölér egy kis sorványnyal. Egy-egy tanfolyamhallgató költsége 60- 100 forintra tehető, beleszámítva egy kis szórakozást is. V égül egy előttem fontos ajánlattal, egy praktikus jó tanácscsal fordulok a tanfolyamra készülő igen tisztelt bajtársakhoz ! Az elméleti előadáso k ból szintén vizsgázni kell. s amit pedig ott az előadásokon fognak hallani, abból kevés marad ám emlékezetben a vizsgára, különösen azoknál, a kik annakelőtte nem foglalkoztak komolyan a tűzoltódolgokkal. Azért tehát, hogy ne csalódjanak reményeikben, ajánlom a felmenés előtt is olvasgatni a kővetkező szakmunkakat. »A tűzoltásés túzrendészet kézikőnyve e , irta Breuer Szilárd, »Alapszabályok és egységes szolgálati szabályzat «, kiadta a magyar országos tűzoltó-szövetség, »A tűz és annak oltása. Csővezetés. Vízszerzés « , írta Dr. Szily József, »Megelőzö tűzrendészet«, írta Markusovszky Béla, »Tűzrendészeti szabályok kézikőnyve «, Dr. Szokolay Istvántól, »Egységes gyakorlati szabályzat« kiadta a ma gyal' országos tűzoltó szövetség. Ezen művek pedig az országos szövetség hez tartozó egyletek tulajdonában, úgy hiszem, feltalálhatók, annyival is inkább, mert ingyenpéldány alak jában lettek a tagtestűleteknek megküldve. Budapesten ambitiót nyerünk, a továbbképzés azonban holtig tart. Sok szerencsét! P. E.. Muraköz, 1899. május hó volt tanfolyarn-hallgató.

Lapszemle. Ritka eset az, hogya napi sajtó csak némi érdeklődéssel is viseltessék a tűzrendészet és tűzoltás körébe vágó kérdések iránt. Az igaz, hogy ezek a dolgok nem tartoznak olyan közjogi dolgok közé, a melyekről napról-napra olvashatunk szebbnél szebb, hatásosnál hatásosabb czikke-

899. május

1

6 - KO~Z~L~O~N=Y~.========

31.

ket, s a melyek a magasabb politika, vagy jobban mondva sokszor az internaczionális viszonyok körébe vágó dolgokat tárgyalnak. Ha vannak is esetek, hogya napi sajtó nagyobb, tekintélyesebb orgánumai rólunk s a mi dolgainkról is megemlékeznek, azt legfeljebb az ujdonságok, napi hirek rovatában teszik; azok között a dolgok között tehát. a melvek az olvasó közönség egy részének mulattatás ára, szórakoztatására szánvák, de a melyc:ket közügyekkel toglalkozó egyének közől legfeljebb 100 köz ől 2- 3 ha olvas. Országra szóló katasztrófák kellenek ahhoz, hogy az úgynevezett nagy lapok is felemeljék szavukat kellő, a dolog fontosságához illő módon és formában, sfelhí vják az illetékes körök figyelmét a mi nagyfontosságú bár nagyon sokszor sisiphusi munkáinkra, s arra, hogy az állami elet ezen terrenuma mennyire fontos és mennyire megérdemli az eddiginél nagyoLb figyelmet azok részéről, a kiktől állásuknál fogva is legtöbbet várhatunk, sőt arra, hogy az állami feladatok ezen ágazatánál fontosabb nem létezik, mert ennek gondos felkarolása és a legteljesebb mérvben való kultiválása feltételét képezi annak, a rni mindermek, még a közszabadság életerős kifejlödésének és megszilárdúlásának, sőt in ultimo gradu magának a nemzeti és állami függetlenség megalkothatásának is egyedűli biztos fundamentuma: a közjóllét, a kőzvagyonosodás biztosításának és állandósításának. Mint a hogy nagy Széchenyink »a legnagyobb magyar« mondotta egykOl'on nemzeti újjászületésünk nagy küzdelmeinek idejében: » Tedd gazdaggá a nemzetet, szabadságát és .üggetienségét ki vívja aztán magától.« A múlt hónapok folyamán előfordúlt ismeretes óriási tűzvészek megszólaitatták végre a fővárosi tekintélyes poli. tikai napisajtót is, s többek kőz ött a »Pesti Napló. 1899. április 30-iki J 19. számának »Köteler,ő Tű=bietositás« czimű » z-ik czikk eében, a »Bu dapesti Hirlap « pedig 1899. május 1 én megjelent 120 ik számának » JU{« ezimmel ellátott »vezércúkk«ében részletesen és valóban jóleső alapossággal foglalkoznak azokkal yaz országos bajokkal, s ezeknek orvoslási módjaival, a melyek miatt mi már oly régóta panaszkodunk, s amely orvoslásokat mi már annyi sok év óta, annyi ernlékiratban és kongresszusi határozatban sürgetjük Közöljük szóról-szóra a két czikket; érdemesek arra, hogy azok a bajtársak is elolvashassák. a kiknek az egyik vagy másik lapot olvasni alkalmuk nincs. A »Pesti Napló«

a következöket

irja:

Budapest, április 29. Az ország külőnbőzö vidékeiről rémületes tűzesetek híreí érkeztek az utóbbi napokban. Nem csupán nagymennyiségű érték hanem szárnos emberélet is áldozatává lett a pusztító elemnek. Egy ilyen tűzvész évekre megsemmisíti a sujtott nép jóllétét és adósságokba veri a szegény földmivest. De hát még a kinek hitele sincs, hogy háza felépítéséhez a pénzt megkapja. Az ilyen szegény embernél kis házikójának'leégése némelykor a' teljes tönkrejutással egyértelmű. -. S ha olvasenk a tűzvészekről szóló jelentéseket, mint egy szomorú dalnak refrénje ismétlődik az a mondás, hogy semmi, vagy kevés volt biztositva.

Amde ez egyhamar nem is lesz máskép. Nem csupán azért, a magán biztosítás a vele járó tetemes mellékköltségek miatt, minő a szerzési költség és sok más, itt nem részletezhető okból drága. hanem a lakosság nagy tömegének indolencziája folytán is. A kőzállapotok megitélésénél mindig az emberek átlagát kell tekinteni. Bármennyire igaz, hogy minden gondos házbirtokosnak a maga érdekében biztosítania kellene épületeit, a biztosító ügynökök minden buzgólkodása sem fogja, különösen a falusi lakosság zömét a biztosításra rávenni. Az illetők talán maguk is belátják, hogya biztosítás elmulasztása hiba, belátják különösen akkor, ha már a szerencsétlenség megtörtént. De azért nincs az a rábeszélés, mely képes volna rávenni a földmívelő nép nagyobb rászét arra, hogy biztosítson. A tűzesetek statisztikája, melyet az országos statisztikai hivatal gondosan ősszegyüjtött, azt mutatja, hogy a viszonyok e tekintetben nem javulnak, hanem romlanak. Mit kellene és lehetne tenni ennek a csapásnak lehető enyhítésére? Ezt a kérdést már nagyon sokszor fölvetették. Emlékezünk még arra az agitációra, melyet egy érdemes budapesti polgár, aki évmert

r•

18g9.

május

TŰZOLTÓ-K.oZLÖNY.

3!.

tizedeken át működött a biztosítási téren, tehát mint kiváló szakember a kérdést alaposan ismerte, az állami tű,bi{tosítás érdekében kifejtett. Terjedelmes értekezéseket tett közzé a kérdésről s keresztülvitte, hogy a hetvenes években a pénzügyminiszteriumban szakértekezletet tartottak az állami tűzbiztosítás érdekében. A régibb időben Klauzál, később Lónyay Menyhért foglalkozott a kérdéssel. Lónyay úgy vélekedett, hogy a megyéknek volna hivatása a tűzbiztosítást kezükbe venni, mert az ország különböző vidékeinek viszonyai építkezés és tűzveszélyesség tekintetében annyira eltérök egymástól. hogy nem lehet az ország egész területét egy kalap alá vonni. A pénzügyminiszteriumban megtartott értekezleten a többség elvileg az állami tűzbiztosítás kivihetősége melleit nyilatkozott Ezen nem is lehet csodálkozni, ha meggondoljuk. . hogy sok német államban az állami kényszerbiztosítgs kitünö sikerrel és áldásthozóan régóta működik. Nem holmi ideologiáról van tehát szó, hanem oly intézményről, melyet sok, rendezett viszonyoknak örvendő országban kipróbáltak s mely okszerű eljárás mellett nálunk is valószinüleg beválna. Az állami tűzbiztosítás érdekében megindult mozgalom mindazáltal elaludt. A hetvenes évek küzdelmes pénzügyi állapotai közepett a magyar pénzügyminiszterek munkaerejét és gondoskodását egyéb, még sürgősebb teendők kötötték le. Talán érdemes volna mégis a pénzűgyminiszteriurr; irattárából kiásni ennek az elfeledett ankétnek a jegyzőkönyveit. Altalában a tű,vés{ek tömeges föllépése elég ok lehetne arra. hogy a{ irányadó kö,.ök a kérdéssel foglalkoHanak. Ma, midőn a hitelszövetkezetek hálózatával az egész földmívelő és iparos népességet igyekezünk bevonni az országos hitelszervezetbe, már talán nem is tünhetne fel nagy anakronizmusnak, ha egy lépéssel tovább menve, az állami kényszerbiztosítást is felvennők a megoldandó kérdések soroza tába. . Hogy e téren a nép indolencziáján kívül még más nehézségek is leküzdhetők lennének. azzal persze tisztában kell lennünk. Azon nem fog megütközni senki, hogy a fennálló biztosító intézetek nem buzgólkodnak ilyféle reformeszmék mellett. Erre is azt lehet mo- dani, amit egy szellemes közgazdasági író a vasutak személytarifáiról mondott: a vasuti igazgató urak nem buzgólkodnak a tarifák leszállítása mellett, mert hisz ök minden vasuton ingyen utaznak. Ha aztán azok, akik nem igazgatók, javaslatokkal állanak elő, ezeket azzal lehet elhallgattatni, hogy ők pedig nem szakemberek, tehát nem értenek a dologhoz. Igy vagyunk a biztosítással is. A »szakemberek« a biztositótársulatok kötelékébe tartoznak. A részletkérdések, a szervezés terén pedig - ami végre is döntő az eredményre nézve - a szakemberek csakugyan nem nélkülözhetők. Másfelől pedig felmerül az a nagy kérdés, hogya mai magyar kö{iga{gatás elég erős-e, elég megbishatá-e, hogy még a{ állami kénys{erbiTtosítás terhét is vállaira rakjuk ? Ime, b~rmi kérdést tárgyaljunk is, minden a közigazgatási reformhoz vezet VIssza. . Ennek a nagy műnek a keresztülviteléhez természetesen bizonyos építészeti és tűzrendöri újítások is kellenének. Falusi községeink építkezésében meg kellene szünni a mostani állapotnak, mely sokszor már nem is ázsiai, hanem egyenesen afrikai Vannak vidékek. külőnösen Erdélyben. hol nem is házakban, hanem putrikban és vityillókban lakik a nép. Ez állapotok megváltoztatása óriási horderejű haladás volna nem csupán közgazdasági és tüzrendészeti, hanem közegészségügyi szempontból is. Vajjon mikor fogunk már e téren munkához? Meddig kell még szégyenkeznünk a miatt, hogy Ausztriaból jőve, a kéménynélküli sárvityillókról és a szalmafedelekröl tudjuk meg, hogy átléptük a magyar határt? Ausztriában, Stájerben az utolsó parasztház is csinosari épült, cseréppel fedett kis úrilak némely vidékeink parasztházaihoz képest. Vajjon kizárólag az anyagi szegénység az oka ennek? Nem rejlik-e mögötte bizonyos adag lelki szegénység, még pedig nem csupán a nép, hanem a nép hivatott vezetői, az értelmes és birtokos osztályok részéről is? Jól esik elábrándoznunk arról az időről, mikor a magyar falvak is csinos városkához fognak hasonlítani s mikor a lakh atdsi engedély kiaddsdual egyidejüleg - mert hát ez is hozzá tartozik a civilizációhoz .- fel becsülik a há{ tű{bqtosítási értékét is, s a h:J.{ biqtositva lesz a nélkül, hogy tulajdonosát kérdeenék, A bixtositdsi dijat pedig, mely talán fele, talán csak egy negy-edrésze les; a mostaninak, beszedi a{ állam a{ adóval együtt. Mikor leszünk mi ott?

A »Budapesti képen hangzik:

Hirlap

«

vezérczikke

pedig a következőBudapest,

ápr.

30.

Forró lángok tenge-e árasztja el az emberek lakását, magasra szálló füstfelhők borítják el az eget, riadalmas sietséggel menekül a nép, a rémület eszét veszi az asszonyoknak és gyermekeknek, a férfiak lázas küzdelemmel harczolnak a hatalmas elemmel, mentve mások életét és vagyonát, a maguk életét koczkáztatják. \ia Budapesten egész nap égett egy gyár és leégett. A legjobban szervezett tűzoltóság a Duna vizével sem bírta eloltani a vészt. A kár, a mely a nemzeti vagyonban esett, nem kisebb azzal, hogy a

69

biztosító társaságok megfizetik a részvényes eknek. Hány rnunkás család veszti kenyerét! . De mennyivel nagyobb az a szerencsétlenség, a mely Guta községet érte. Az egész helység fekete romhalmaz s a temetőben friss sírok hosszú sora jelzi az emberáldozatokat, kiket sirva-ríva kis -rt ki a lakosság, panaszolva a halottakat és az élőket. Éhezik ott a gazdag és koldussá lett a sz gény. Egyrc-másra jelentik a tűzesetek et az ország különböző megyéiből már most. És, ha beköszönt a forró nyár, a mikor szárazabbak a szalma- és nádtetők s a lakosság künn a mezőkön dolgozik, olyankor -még több a borzasztó tűzvész Magyarországon. Azt mondja az országos statisztikai hivatal kimutatása, hogy az 18g8. évben i izenháromezerötszázhatvan tüzeset fordult elő! \lit mond tovább? Megbecsüli a kárt s hivatalosan tizenhat millió hatszáznegyvenhétezer négyszázharmincznyolcz forintban állapítja meg. Tehát a tűz miatt a nemzet vagyona tizenhétmillióval csökkent egyetlen esztendőben. A statisztikai hívatal a nemzetgazdasági veszteséget nézi és a tetemes kárt, a melyet az állam szenved. De mi inkább fájlaljuk az egyes családok tönkrejutását. Az állam és a nemzet csak elbírná valahogyaveszteséget, de az egyes polgárok minden vagyona és boldogsága elenyészik. József magyar királyi herczeg, ez a nagy emberbarát, régen fölfogta nagy jelentőségét a tűznek s élére állott a tőzoltóságnak. Évtizedek óta mindent elkövet, hogy szervezze és népszerűvé tegye ezt a honvédséget, melynek csapatai a legkegyetlenebb ellenség ellen átalmazzák mez hazánk polgárait. Nagy az ő érdeme, de még mindig nincs úgy szervezve a tüzrendőrség Magyarországon, mint kellene. Van ugyan egy kormányrendeletünk az 1888-ik évből a tűzrendészet preventiv intézkedéseiről, hogy minden községnek legyen fecs·· kendője és tűzoltó szere s a rendelet nem rossz, csakhogy nincs végrehajtva. Egyes szolgabírák vagy tűzoltóbajtársak jószántára van bízva. A kis községeknek nincs pénzök s a községi elüljáróságnak nincs rá gondja. A körjegyzö, ez az országos omnibusz, nem lehet egyszersmind tűzoltó- szakértő. Neki egyéb dolga van, hogy is érjen rá tíz felföldi kis községnek tűz ellen való védekezésere ügyelni. Az ő kötelessége első sorban engedelmeskedni a szolgabírónak, azután eljárni az adó- fs illetékügyekben, a katonaállításban és népfölkelésben. Neki kell vezetni az anyakönyvet, halál es etén fölvenni a hagyatékot. intézkedni árva- és gyámügyekben, elvégezni a községi rendészetet és a mezei rendőrség dolgát. Ügyelnie kell, hogyaközutak és a vicinális utak jó karban legyenek. az állategészségügy szintúgy foglalkoztatja. mint az iskolaügy és ipari ügyek, községi bíráskodás és a falu lakosságának a hatóságokkal való mindenféle dolga s még mindezek fölött a statisztikai kimutatásokat is neki kell beszolgáltatni mindezek után a tűzoltás nem lehet a tollforgató kérjegyzök mestersége. Már pedig a túzrendészeti kormányrendelet végrehajtásához és foganatosításához szakismeret is kell. Minden tűzoltó tanúságot tehet erről A legtöbb falusi tűz kerlátlan pusztítását annak kell tnlajdonítani, hogy az emberek vagy nem értik, vagy nincsenek fegyelmezve és begyakorolva. Nincs is kilátásunk arra, hogya tűzesetek száma az országban apadjon, míg a tűzrendészeti kormányrendelet, legyen bár hiányos, nincs végrehajtva. Mert valóban hiányos ez a szabályzat, a mely a szakférfiak előzetes meghallgatása nélkül adódott ki. Azután. pedig, hogy kihirdették, senki sem gondoskodott mai napig, hogy foganatosítva legyen. Ezért csak .nagyon szórványosan vannak megtéve a községekben az intézkedések, mivelhogy a pénz is hiányzott s a nagy községi pótadók és egyéb terhek mellett a vármegye sem merte a kisebb községeket rákényszeríteni az ily költséges beruházásra. A rémséges károk persze sokkal többe kerülnek, de a más kárán csak kevesen okulnak. A gyakori tüzesetek országszerte már r égy évvel ezelőtt figyelmessé tették Hieronymi Károly akkori belügyminisztert a tűzrendészeti mizériákra s a beszerzett információk meggyőzték nemcsak a régi rendelet hiányos voltáról, hanem arról is, hogy tüzrendészetünk kétségbeejtő viszonyaival komolyan foglalkozni és azt reorganizálni elodázhatatlan szükség. E czélból 1894. április 2g·én egy ankétet hívott egybe; nemsokára azonban hivatalából távozott és az üdvös akció megakadt. A belügyminisztérium vezetését négy évi szünetelés után ismét egy tettre kész férfiú vette áto Kérve kérjük: fordítsa figyelmét a humanizmus és közgazdaság c fontos kérdésére is és bízza meg az ügy osztályt, hogy az elejtett fonalat. újra vegye föl, a szakférfiakat hallgassa meg s a tűzoltás országos rendezésének törvényes úton való szervezését intézze el. Egy kiváló szakférfiú kérelmét tolmácsoljuk ezzel.

Ime a két czikk. A kettő közől melyiket illeti a nagyobb elismerés, bajos lenne eldönteni. Csak jól esik nagyon, hogy végre valahára ilyen hangokat is hallunk magunkról, a mi ügyeinkről, szeretett intézményünkről. Vajha e lelkesedés ne volna csupán szalmaláng.

5*

T Ű ZOL

70

===================================

T Ö - K O Z L O N Y.

1899. május 31.

-~------~~~~==================~~~~

TE CH N I KAI A gyöngyösi tűzvész. Folyó évi május hó Ig-én délelőtt 9 óra ro perczkor Gyöngyösön, a város Il-ik negyedében tűz ütött ki. A tűz a város legrendetlenebbül épült s rendkí vüli tűzveszélyes helyén keletkezett és ha a tűzoltóság minden erejét meg nem feszíti, a vészes elem a középerősségü szélben mérhetetlen károkat okozott volna. E napon épen heti vásár volt, mi miatt a túlnyomólag iparral foglalkozó tűzoltók mindannyian a vásárban voltak elfoglalva imitt-amott. A tűz a toronyőr által jeleztetvén, az első számú (1.) fecskendő azonnal a vész helyére indult a szolgálatban levő s önkéntes tűzoltókkal. Közben pedig, a vészharang sza-

RÉS Z.

rendkívűli gyorsasággal áttört a vele hosszában összeragasztott B) és a vele keresztben érintkező C) házak szintén zsindely tetőz et ére. Ezen házak olyan gyorsan tüzet fogtak, hogy szinte egy perczben felgyujtottnak látszott mind a három. Az I-ső számú fecskendé megérkezvén, s az égő háztömbhöz a szűk, 3'5-4 méter szélességű közökön isten kisértés nélkűl be nem hatolhatván, a Fő-utczán szerelt s innen vezette az első sugarat, szemben a fűz terjedésével. Már a szerelés alatt azonban parancsnokunk észrevette, hogy az említett háztömbről a tűz átterjedt aD-vel jeIzett és a C) háztól r'5 méternyire fekvő ház szomszédós részeire is. Ugyanazért a legelső sugarat ezen házra irá-

1· I

I

,

'1

',

..

~,

~

Jelúsek. rJJ!J!!II!!JEfJlilet.

,..

Leegelt

tel lj

l!mliIl1.everl

tel Ó'.

Fecskendók

jélvonuJti.sa 100

vára, az őrtanyán gyorsan ott termett a többi 'tűzoltó is, és a második (II.) számú fecskendővel is kivonultak. Mivel pedig a toronyőr időközben nagy tüzet jelzett, nyomban követte a Ill. számú (kocsi-) fecskendő is. A tűz keletkezésének és elterjedésének környékét részletesen magyarázza az itt közölt vázlat, elég tehát csak annyit megjegyeznem, hogy már a tűznek csupán megközelítése is nagy erélylyel párosult taktikai szakavatottságot követelt. A tűz támadását és az oltást elejétől végig Kozmdri Dezső tűzoltó-parancsnok vezette, Winkler Lőrinez, Kornstein Mór és Vargha Tivadar szakaszparancsnokok segédletéve!. A tűz a *-gal jelzett A) ház istállójában a ház száraz zsindely tetözetét azonnal lángba

keletkezve, borította és

nyitotta és hogy a tűz minden áron, nagyobb károk bekövetkezése nélkül megakadályoztassék, a tűzzel szomszédos égő fedé1zetet az időközben megérkezett tűzoltókkal 4 méter hosszúságban lázas gyorsasággalleverette. Időközben érkezett meg a II. és Ill. számú fecskendő is, és a szűk közöknek a főutczára nyiló torkolatuknál szereltettek. Azonban, míg ezen az oldalon a tűz tova terjedésének megakadályozásán fáradoztak, i másik oldalon aB-veI és C-vel is összekötött EJ ház tetőzete is kigyuladt. A II. számú fecskendő e közben szerelt sugara tehát az hj ház ellen irányíttatott; a nl. szárnú fecskendő pedig az A) ház ellen irányította sugarát. Azonban az E) ház ellen irányított sugár nem sokat használt. Ahány tüzoltónk van, az már mind el volt fog-

r

1899. május 3I.

TŰZO

LTd-KÖZLÖNY.

lalva, ide tehát alig jutott néhány. Ehez még ezen fecskendő vize is elfogyott, a csővezető meg röptűztől kapott égési sebével visszaparancsoltatott. A ki az elemi erőve! tovatörö tűzz el szemben már tapasztalta, hogy mit tesz az, ha a sugár csak egy perezre megáll, az teljesen fel tudja fogni az ilyen percz mindenek fölött való kritikus helyzetét. Szerencsére megérkezett "ekkor (roham lépésben jöttek,) a negyedik huszárezred egy csomó katonája. Ekkorra már víz is volt. Még egy' két percz és az égő tető recsegveropogva hullott alá az udvarba, a huszárok csákányainak irtózatos csapásai alatt. Míg azonban ezeket itt elmondtam, 'azalatr más epizódok is ugyancsak próbára tették tűzoltóink bátorságát. -»Jaj! gyermekeim!« - rohan egy asszony az égő ház felé és égő háza udvarán eszméletlenül összerogyik. Két tűzoltót azonnal a házba vezényel a parancsnok, de ezek bent senkit sem találnak. A tűz pattogása közé marhák ordításavegyül. Az A) ház istállójában van három tehén. Két tűzoltó behatol az istállóba, egy tehenet kivezetnek. Ujra behatolnak és az aláhulló tűzes üszkök köz űl kivezetik a második tehenet is.. A sugárcső ontja rájuk a vizet s futva iramodnak harmadszor is az istálló ajtaja felé; az ajtónál visszahőköl az egyik, visszaránt ja bajtársát is, - előttük szakad le a padlás. A harmadik' tehén odaégett. A tűz tovaterjedésének megakasztása teljesen a tűzoltókra és a körülbelül 50 főnyi huszárságra háruit, mivel a lakosokat segítségre kényszeríteni annál inkább se lehe-

I

tett, mert mint földmívesek nagyrészt künn, a távoli mezökön dolgoztak, a ki meg otthon volt, az a saját háza tetejét védelmezte, mivel a középerősségű szél nagy távolságokra elhordta a tüzes üszköt. Az oltás hevében megérkeztek Gyöngyös-Püspökiből is az önkéntes tűzoltók, és a befeketítésben derekasan közreműködtek. A tűz keletkezését, a mint ezt a tűzrendőrl vizsgálat ki derítette, felügyelet nélkül hagyott kisebb gyermekek gyufával való játéka okozta. A tűz II óra 25 perczkor már teljesen lokalizálva volt, azonban az égő zsarátnak eloltása még a délután első óráiban is elég munkát adott. A támadás vezetése és a tűzoltók minden kapkodás nélküli egyöntetű taktikai eljárása minden avatott szakértőt megleptek, kik nem is késtek legteljesebb elismerésüket kifejezni tűzoltóinkkal szemben. Szereltetett összesen az 1., II. és Ill. számú fecskendőkkel 320 méter hosszú tömlő. Gyöngyösön a talaj magas emelkedettsége folytán kevés kút van, sőt nyáron ezekben is kevés víz van, azért a vizszerzés a kapitány-vizes hordók által gyüjtőkocsikon eszközöltetett. A vízszerzést 3 gyüjtőkocsival és 5 lajttal Rosenfeld Emil szakaszparancsnok vezette. Röptűztől égési sebet kapott két tűzoltó. A kár ÖSS7es értéke körül belűl 3000 frt, melynek nagy része azonban a biztosítás által megtérűl.

Vargha Tivadar, szakaszparancsnok.

ÁL T ALÁNOS Tüzrendészeti

"Erzsébet" gyümölcsfák.

Az állandó rnilleniumi és »Erzsébet« gyümölcsfa-ültető bizottság április zz-én O Felségéhez folyamodványt adott be, melyben kéri, hogy O Felsége a bizottságnak 12 pontba foglalt, faültetésre vonatkozó tervét legmagasabb erkölcsi támogatásában részesíteni kegyeskedjék. Bennünket, mint tűzoltókat a dolog több oldalról érint; először, mert mint honpolgárok, mi is mindenkor a legnagyobb örömmel rójuk le kegyeletünk adóját feledhetetlen Erzsébet királynénk emléke iránt; másodszor, mert annak II-ik pontja végrehajtása esetén nevezetes tűzrendészeti óvintézkedés foganatosíttatnék; harmadszor, a tűzoltó testületek felvirágzásnak örvendenének az által, hogy ha a 10 év mulva dúsan jövedelmező fák termése árából lennének fedezve a tűzoltószerek beszerzésére szükséges s egyéb kiadások. Ime itt hozzuk a folyamodványt egész terjedelmében. Császári és Apostoli Királyi Felség! Harmincz napig tartott a gyász a magyarok legelső, legnemesebb SZIVU asszonyáért, harmincz napig hullattuk könyeinket ; társadalmi állás, kor- és valláskülönbség nélkül gyászolt egész Magyarország apraja, nagyja. Sirattuk azon Védőszentünket, kinek óhajára eltöröltetett a katonai megvesszőzés, keseregtünk azon fénylő csillagunk elvesztésén, a ki Deák Fereecz sötét ravatalának angyali megjelenésével fényt kőlcsönzött; mély bánatunkból szőttük gyászos szemfedöjét azon megtestesült őrangyalunknak, kinek a szivjóságtól, irgalomtól és könyörületességtől vértezett nemes keble mögé rejtőzve, minden veszélytől mi magyarok védve voltunk. De a künyek felszáradnak, mi pedig, kik őt életében ismertük, egy emberöltő mulva jobb létre 'szenderedünk s igy az utókor csak a hézagos tőrténelernböl fogja megtudni, hogy a magyarok édesanyja

7I

RÉSZ.

életét, a senkinek sem vétőt, a számtalan könyek felszáritóját galád gyilkos kezek oltották ki. . A szobrok, az örök imádás temploma csak hézagos symboluma kegyeletünk tárgyának, mert az érczszobron diadalmaskodik az idő vasfoga; a templom kicsiny egy nemzetnek a befogadására. A milleniumi gyümölcsfaültető bizottság oly örök időkre kiható symbolumot keresett, mely évszázadok multával is, mindenütt, egész Magyarországban, szegénynek, gazdagnak, müveltnek és írni- olvasni nem tudónak egyaránt hirdesse azt, hogy a magyar nemzetnek soha sem volt oly feledhetetlenül jóságos királynéja, mint Erzsébet királyné. És a milleniumi gyümö!csfaültetö bizottság feltalálta ezen keresett symbolumot, mely nem más, mint az utak szélére, a kopár területekre ültetendő »Erzsébet emlék-gyúmölcsfa«. Mihelyt ezen gondolat agyunkban megvillant, ennek közlése után az eszmét a bizottság kitörő örömmel, lelkesedéssel magáévá tette, sőt Darányi miniszter úr rövid idő multával elrendelte az »Erzsébet ernlékfák« ül tetését. Csakhogy szerény nézetünk szerint nem a vadfa a mi kiválasztott symbolumunk, hanem a szelid; a jólétet, áldást, termést hozó gyümölcsfa, melynek levelei ózorit árasztanak, melynek ágain megpihen a fáradt madár, melynek lombjai alatt a fáradt vándor szomjuságát, éhségét megszüntetheti s igy a jólétnek örvendő önkéntelenül hálát ad Istennek az elvett jókért, önkéntelenül lerója kegyeletét a nagy kírályné iránt. Mi bizottság ilyeténkép óhajt juk az, imádás tágas templomát felépiteni ; ezen templom ifjúnak, öregnek, keresztény vagy nem kereszténynek egyaránt szolgálna arra, hogy a dicső emlékű királynénk lelki üdvéért imát rebegjenek. Ezen fák lennének azon szobrok, melyek az idő viszontagságai val daczolva, szilárdan megállandnak, ezen gyümölcsfák lennének hasonlók nemes szivéhez, mert valamint Istenben boldogult Királynénk, gondolatával, beszédével, cselekedetével csak a jót művelte, úgy az Erzsébet-gyümölcsfák is virágjukkal, levelükkel az ózont, termésükkel a jólétet, vagyonosodást, fájukkal hasznot hajtanának. Ezen intentiótól áthatva, a fővárosi tanárokból alakult »Permanens Milleniumi Gyűmölcsfa-iiltetési Bizottság« czimét »Erzsébet Gyűmőlcsfa-ültetö Bizottságe-ra változtatta s mint ilyen, a lapokban

T (3 I OLT

72

hirdetett fclhivásunkkal, a jegyzökhöz, tanítókhoz és lelkészekhez küldött körleveleinkkel, tanácsunkkal buzdítottunk a tartozó kegyelet és hála lerovására. De daczára Darányi miniszter áldozatkészségének, ki a hozzáfordulóknak ingyen ad Erzeébetgyümölcsfékat, az óhajtott czélunktól igen messze vagyunk. Tehát hódolattal Felséged elé járulunk azon alázatos kérésünkkel, hogy legyen nekünk gyámolitónk czélunk elérésében az által, hogy r-szőr. Méltóztassék beleegyezését adni, hogy az ország összes diilő- és országútai, vasuti töltesci S év alatt Erzsébet·gyümölcsfákkal beültetve legyenek 2-SZOr. Hogy a fákról az állam, annak elültetéséről a hálával adós katonaság gondoskodjék. 3-szor. Hogy az arra alkalmas országutakat Erzsébet szölőlugasokkal ültessék be. 4-szer. Ezek örzésével, gondozásával az útfelügyelök, illetve pályafelvigyázók bizassanak meg. 5-ször. Ezen emlék-ültetvényekre a szigorú erdővédtörvény hatálya kimondassék. 6-szor. Ezen emlék-ültetvények termései az állam, illetve az illet ő község tulajdonát képezzék, mindazáltal a vándornak legyen szabad az érett termésből szabadon enni. 7·szer. A lugasok termése a felállítandó tüdővészesek sanato-

TESTŰLETEK Az alcsuthi önkéntes tűzoltó-szakasz évi jelentése 1898. évről. 71. 98.

Csdszdri és királyi Legkegyelmesebb

Fenség! foparancsnok

A szakasz 1898. évi müködéséröl a következőkben bátorkodom császári magas színe elé fölterjeszteni:

Urunk! szóló jelentésemet és királyi Fenséged

1. Tűzesetek. 1. Márczius 6-án este 9 ó., riadó Tabajd felé. 2. Márczius 23án éjjel II Ó. 45 p., Felesútb. lakóház égése. 3. Április r ő-án reggel 4 Ó. 30 p., Felcsúth, lakóház égése. 4. Augusztus rén délután 5 Ó" Vértes-Boglár, 5 lakóház, 4 melléképűlet, kazlak égése. 5. Augusztus 6-án este 6 Ó. 45 p., Új-Barok, tetőégés. 6. Augusztus 15-én este 8 ó., Szaár, szénapajta és kazlak égése. Összesen 5 tűz, 1 riadó. 2. Kivonúlások. Márczius z-án császári és királyi Fenséged magas születésnapja alkalmából tartott misére. 2. Márczius 19-én császári és királyi Fenséged magas névünnepe alkalmából tartott misére. 3. Áprilisban a húsvéti egyházi ezertartásoknál a szakásosszent sir őrségen és a föltámadási körmeneten. 4. Júniusban Úrnapi körmeneten. 5. Augusztus r Sván Ö császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb születésnapja alkalmából tartott misére. 6. Augusztus zo-án Szent Istvánnapi misére. 7. Szeptember 17-én O császári és királyi Felsége, Istenben boldogúlt Erzsébet királyasszonyért tartott gyász· 1.

1899. május

Ö - KO Z L ON Y. riumáé

legyen,

hogya

betegek

a -szölö-kuráe-hoz

szükséges

31. szőlőt

ingyen

kapják 8.szor. Minden község a kiveszett fák helyett egy év leforgása alatt másikat ültettessen. 9-szer. Jövő őszszel minden község, nagyságához mérten, 2 - 10 hold földet Erzsébet-faiskola czírnen béreljen, a hol a gyümölcsfamagvak még ezen év öszén elvettessenek. t o-szer. Hogy a községi, felekezeti, valamint· állami tanítók tanítványaik útján minden évben gyümölcsfa-magvakat gyüjtsenek. II-szer. Hogy a tűzrendészeti szabályok értelmében minden ház tövében és szérüskertek szélein Erzsébet szeder- és diófák ültettessenek. 1 z-szer, Hogy az elemi iskola felsőbb osztályaiban hetenként kétszer a tanulók a gyümölcsfa-oltásban, gondozásban, asza.lásában, eltcvésében, kereskedelembe hozatalában rendszeresen oktatva legyenek. Ezek után maradtunk Felségednek Budapesten, 1899 április zo-án. hódoló szolgái

o-a.

FlÓ1'is Áron,

fővárosi tanár, bizotts.igi elnok, a töröt csdstdri "Tachli,,\ie" és .Jlamiet Menda: érmek tulaidonosa.

Krepter Gusztáv, hittanár, titkár.

KÖRÉBŐL. 4. Őrségek. Az őrségek a legnagyobb rendben végeztettek. Úgy a kastély, mint a II. számú szertárőrségnél annyiban történt változás, hogy a szertárnál az őrséget teljesítő altiszt a kastély tűzőrségre vitetett fel mint őrsvezető és az ez ideig ott szolgálatot teljesített törzskürtös pedig a szertárnál teljesíti az őrszolgálatot. Indító oka ezen változásnak az volt, hogyatörzskürtös ott tartózkodjék, hol az alarmirozandó tűzoltók zöme lakik. A szertár a parancsnoki lakással villanycsengővel köttetett össze, hogy a kastély tűzőrségtől telefon útján vett tűzjelzésa törzskürtösnek azonnal továbbítható legyen. Ezen változással eléretett az, hogyatörzskürtös a szertárőrségi szolgálattal egyesittetett, de főleg a mit már a tapasztalat is bebizonyított, hogy a tűzoltók gyűlekezésénél és ebből kifolyólag pedig az oltóvonat elindulásánál __ a régi örségi viszonyokhoz arányitva 15 percz nyeretett. 5. Pénztár. A pénztár múlt évi forgalmi kimutatása külön mellékletben A kapott évi dotáczió a következőkre fordíttatott : % L Örségekre, törzskürtös fizetésére. .. 50.94 ' 8% 2. Tűzés működési pótlékokra 2.5 ' 3. Új beszerzésekre . . , . 16.03 °'0' 4 Épület-igazítás, szerelvények, gépek fentar10 16%_ tására 1,40%. 5. Szövetségek érdekében tett kiadásokra 4.62%' 6. Baleset- biztosításra. 0.36%. 7. Tűzoltó segélyzőszövetségnek tagdija 3.09%. 8. Áldomás és vendégekre . . 0-49% . 9. Anyagvétel apróbb számlákra 10.03%' különfélékre 10. Pósta gyógyszerek, Összese~oo.-% .

6. Személyzet. Császári és királyi Fenséged magas parancsára alázattal alúlírott azon magas kitüntetésben részesűltem, hogy misére. a távozó Dorner Béla tűzoJtó-parancsncktól a szakasz pa8. Deczember 4-én császári és királyi Fenséged karancsnoksáaát átvehettem. tonai szolgálatának ötven éves jubileuma alkalmából tartott ' A létszám az elmúlt évben 9 taggal kisebbedett, a misére. mi .onnan s~ármazik, hogyagyakorlatokra nem járó, más 3. Gyakorlatok. tekintetben IS hanyag tűzoltók kizárattak, nagyobb részük katonai kötelezettségüknek még nem téve eleget, behívatOsszesen tartatott 9 gyakorlat. Január, február, mártak, részben pedig más polgári állást elnyervén, a községczius és deczember hónapokban elméleti oktatás tartatott ből eltávoztak. havonkint kétszer, összesen 8.

1899

TŰ ZOLTÚ-KOZLON

május 3 L

Beléptek: a katonaságtói hazatérve Csapó István, Papp Sándor kertészeti munkások, mint szivattyúsok, Semilkó József udvari háziszolga, mint mászó, ki már Martonvásáron hét évig tűzoltó volt. Létszám 48. Az év folyamán baleset, betegség is fordúlt elő a tűzoltói szolgálat teljesítése közben. Pap Gábor csővezető tüdőgyúladásban betegedett meg, részére az országos tűzoltó segélyző-szövetség 16 frt segélyt folyósított. Ieinger Károly mászó márczius 23-iki tűznél égési sebeket kapott, a nemzeti baleset-biztosító társaság 3 napl teljes és 2 napi részleges kárpótlást. összesen 3 frt 20 krt folyósított segély gyanánt. Kabai István I8g7 évben elhalt tűzoltó szülöi részére az országos tűzoltó segélyző-szövetség 50 frt segélyt utalványozott A segélyek az illetőknek kézbesíttettek

7. Különfélék. Még az 18g7. évben a szakasz tagjainak biztosítása érdekében folytatott tudakozódások és a beérkezett ajánlatok összehasonlító számitása alapján a biztosítás I8g8. évben mint legelőnyösebb, a nemzeti baleset elleni biztosító társasággal 10 évre megköttetett. Biztosíttatott 3 fecskendő-parancsnok, 46 tűzoltó úgy a tűzoltói, mint polgári foglalkozás közben érhető balesetek és ebből következhető halálesetekre nézve A tűzoltók nem csak tűzoltói, hanem polgári életre is biztosíttattak, főleg azért, mert sok esetben nehéz. elválasztani ezen két foglalkozást egymástól, másrészről pedig, mert az ily együttes biztosításnal a polgári életre szóló biztosítási díj oly csekély részét képezi az egész biztosítási díj összegnek, hogy a szakasz tagjai felfogván annak üdvösségét és előnyét, önként minden évben belhetik az azért járó díjat. A tűzoltói életre járó biztosítási díj császári és királyi Fenséged legmagasabb engedélye folytán a szakasz pénztárából fizettetik ki, mely újabb kegyességért a szakasz minden tagja a legnagyobb hódolattal és hálás szívvel mond köszönetet császári és királyi Fenségednek.

8. Beszerzések. Császári és királyi Fenséged a tűzoltói intézmény irányában mindenkor gyakorolt legmagasabb kegyessége folytán a szakasz nem csak azon helyzetben van, hogy új szereknek beszerzése ez év folyamán nem vált szükségessé, hanem legnagyobb hála érzettel eltelve császári és királyi Fenséged magas személye iránt, büszkén elmondhatjuk, hogy mintaszerekkel vagyunk ellátva és így kiadás csakis a megleyö szereknek fentartása, esetleges átalakítására történt.

9. Egyenruha. A szakasz pénztárának tagoknak új téli egyenruhával Kisorolt nyári egyenruhák mazott. messze .vidékről jövő nak adattak el alacsony árak

nagyobb kiadását az összes való ellátása képezte. az új vasút építésnél alkalszegény sorsú napszámosok, mellett

10. Geiger-alapítvány. A Geiger-alapítvány kamataí legfelsőbb szakasz-pa. rancscsal Király József szerelö, Lzinger Károly mászó, Imre György s: ivattyúsnak az ez évben előfordúlt tűzeseteknél való pontos megjelenésükért, Stabó József szivattyús és dobosnak az eddig tanúsított buzgó és példás tűzoltói magaviseletéért egyenlő arányban osztattak ki. Ezekben voltam bátor császári és királyi Fenséged magas színe elött a szakasz I8g8. évi müködéséröl beszá-

73

Y.

molni, mely jelentésem 2 másolatát az országos és a vármegyei szövetségek elnökeinele is megküldöttem. Császári és királyi Fenséged, legkegyelmesebb FöparancsnokÚr Iegalázatosabb szolgája: Alcsúth, 18g8. deczember hó 31·én. Szánfay Béla, önk. tűzoltó-parancsnok.

Az iglói testűlet 25-éves jubileuma. 1873-1898. (Vége.)

Minden tűzvész után bizonyos visszaesés, bizonyos hátralépés következik be vagyonosadás dolgában; minden tűzvész által megapadnak megfelelő részben azon feltételek, a melyekhez a biztosított, emberhez méltó megélés kötve van. A községek munkaképes lakossága igyekszik ugyan, hogy tűzveszély alkalmával erejéhez képest segítségére legyen embertársainak s csak a hetvenes évek elején alakultak édes hazánkban is Gróf Szechenj-i Ödön kezdeményezése folytán a tűzoltó-egyesületek. A magyarországi tűzoltó ügy egy országos szövetség, nemkülömben vármegyei szövetségek által vezettetik. A magas kormány ís elősegíteni kivánja az ügyet egy tiízrendászeti kormányrendelet által, de sajnos, ez sok helyen és sok esetben erélyesen végre nem hajtatik s igy csak a papiroson áll. Több ezerre megy hazán ban most már a tűzoltó egyesületek száma. Az iglói tűzoltó egyesület I873-ik évben alakúlt és most ünnepli fennállásának 25-éves évfordulóját. Mindezeket előre bocsátva, van szerenesém egyesületünk 25-éves történetének adatait rövid statisztikai vonásokban előadni. L

A milködő tagokról. Ezek száma a leforgott 25 év alatt 50-75 között változott. A mai létszám 65, kik teljesen felszerelve s a szükséges téli és nyári egyenruhával el vannak látva. Ezek közűl a XV -évi szolgálati érmet birja 17 tűzoltó, a X-évi szolg. érmet bírják 12-en és az V-évi szolg. érmet 28 tűzoltó. Érem nélküli tag van 8. 25 év óta szakadatlanul szolgál 6 tag még pedig: Putsch T., Hduszer József, Baranyi Lajos, Flachs János, Fabry: János és Schliska János. A 25 év alatt a kérlelhetlen halál is bő aratást tartott munkás körűnkben. Elvesztettünk 26 buzgó s derék bajtársat, kiket testületileg a sírig kísértünk. Ezek: I. Grassely Victor meghalt 1874. május II. » 1874. julius 24. 2 Neubauer Lajos » 1875. szept. IS. 3. Maratélly János » 1875. decz. 8. 4· Urbanyi János » 1877. okt. II. 5. Sólt{ Rezső » 6. Roth Gusztáv 1879 julius 28. » 1880. ápril 8. 7. Fabinyi Cornél » 1881. aug. 23. 8. Münnich János 1881. okt. 12. » g. Ferenc; Ede » 1882. május IS. 10. Spitelcopf Jakab II. Schaftschak Lajos 1883. január 23. 1883. január 2g .. 12. Hdusser Constans » 1884. julius 2g. 13. Kiem Károly 1886. decz. 28. 14. Roth Adolf 1886. január 18. IS. Krompasiky: Lajos » 1886. január 21. 16. Hajts Róbert » 18go. julius 29. 17. Hartman Lajos » 18, Marschalkó József

74

T Ű ZOL

T Ö -K

ki egyúttal 1886-tól 188g-ig főparancsnok volt meghalt 1 8gI. február 10 Ig Breyer Mihály » 18g2. okt. 27. 20. LeskovsskjKároly 16. 18g3· ápril 21. Knott György » 3I. 18g3· julius :22. Peschko Jakab 20. 1893. decz 23. Dr. Roth Adolf volt egyesületi orvos 18g4. jan uár 5. 24· Sohlman János r8g4 január 11. 25 Lohnert Lajos » 1894. áP:-il 28. 26. Rnieszner Kálmán» 18g8. junius g. A kegyeletes emlékezés fáklyáját gyújt juk meg, midőn a mai ünnepélyes alkalommal hamvaikban is áldjuk a szeretett testvéreket. - Nyugodjanak békével.

elő, mely alkalommal Igló város alvégén, dühöngő szél mellett 33 lakóház s hozzá tartozó melléképület hamvadt el. IV.

Egyéb haladási mozzanatokról. Egyesűletünk parancsnoksága,. több s.zepesi egyesűlet felhívására - tekintettel azoknak viszonyaIra - az 1884. évben útmutató s gyakorló szabályzatot adott ki, melynek jó hatásáról több egyesűleteredménydúsműködése tanuskodik. Isló város elöljáróságának gondoskodása folytán egyesűletűnk a jelenlegi Kossuth Lajos sor 257. sz. alatt saját helyiséget kapott, mely tűzőrségi laktanyáúl és szertárul szolgál. Ott lakik az egyesűleti kürtös is. E helyiséget az önk. őrség 1873. évben deczember 15·én foglalta el. :r874·ben Január r-étöl ezen őrséget 4 fizetett tűzoltó, s 1896. február l-e óta 8 fizetett tűzoltó látja el váltogatva a mi évente 576 frt költséggel jár. A működő tagok felváltva a szinházi őrséget is ellátták. V árosunkban a kémény kiégetéseknél biztonsági szempontból mindenkor tűzoltók voltak jelen. Évek óta szokásban van a város terűletén elhelyezett katonai helyőrséget tűzoltói oktatásban részesíteni, melyet egyesűletünkparancsnoksága teljesit nyáron át 4-5 izben. /\. város hatósága a két katonai laktanyát fecskendővel s tömlővel látta el s r Soő-ban az addig fönállott 4 rnüködö osztály kettövé lett összesitve, mert ez óta a biztonsági s rendfentartási szolgálatot a városi rendőrség; a mentőmunkálatokat pedig a mászóosztály teljesíti. 18g2. év junius roén megragadta egyesületünk a kedvező alkalmat) hogy a hazai tűzoltó- intézmény országos fővédnökének Jó{sef fohercseg Ö kir. Fenségének, átutaz ásakor, az iglói pályaudvaron hódolatát kifejezze. . Az r Sqő-ik évben a tűzőrség helyisége s a városi toronyőrség telefonnal köttetett össze. Egyesületi életünknek egyik kiváló haladási mozzanata a működö tagoknak szolgálati minőségükben őket érhető halál vagy baleset elleni biztosítása. Ezen czélra egyesű.letünk évenkint átlag 75 tag után IlO frtot fizet oly lukötéssel, hogy halál esetén a szerencsétlenűl járt tagtárs családja 2000 koronát, keresetképtelen rokkantság es etén ugyancsak 2000 koronát és ideiglenes keresetképtelenség ese lén naponta 1 frtot kapjon. . Végűl tűzoltó-intézményünk élete legfontosabb jelenségének fölemlítésére kell áttérnem s ez a városi vizveeeték, mely időszerű és emlékezetes millenniumi alkotás! A viz\ ezeték tűzcsapokkal van ellátva, az oltási munkálatok nagy előnyére s a beavatkozás nem kis könnyebbségére. Elismerés illeti ezért városunk képviselötestűletét, hogy e korszerű intézmény létesítése által a város fejlődésének új lökést adott. De a hála legnagyobb része városunk tetterős polgármesterét dr. Nose Gyula urat illeti meg, ki városunk érdekét helyesen felfogva, a legidealisabb czélokat tartva szem előtt, minden nemes eszmét megragad, melylyel sz,retett városunk ügyét előbbre viheti.

II.

Byakorlatokrúl.

valamint helyi. vármegyei gyűlésekl'ől.

és orszápes

A lefolyt 25 év alatt egyesületünk 549 osszgyakorlatot s 5:2 menetgyakorlatot tartott, mely előbbiek a szakaszgyakorlatok által lettek előkészítve. A legénység gyors és pontos megjelenése r z riadó által próbáltatott ki. A parancsnokság rr6 ülést tartott, melyekben a folyó ügyek tárgyaltattak és er,yes fontosabb ügyek a választmányi ülésre elökészíttettek Ezenkívül 46 társas estély rendeztetett, mely alkalommal a tűzoltó ügyről s ezzel kapcsolatos tárgyakról felolvasások tartottak; a működö tagok részére azonkívül a tűzoltó szakmában való elméleti tökéletesedés czéljából folyóiratok járattak. Az egyesület részt vett képviseletileg 7 Tátravidéki tűzoltó-szövetségi gyűlésen és pedig: Lőcsén r877-ben alakuló közgyűlésen, Rozsnyón 1877-ben, Kassan r88r-ben, Dobsinán 1883-ban, Poprádon r886 ban, Késmárkan r888- ban és Szepes-Váralján r88g-ben. Egyesületünk továbbá küldöttségileg I észt vett 9 or szágos tűzoltó-kongresszuson, úgy mint : r874-ben Sopronban, 1876·ban Aradon, r880-ban Pozsonyban, r882-ben Zala-Egerszegen, r884-ben Selmeczbányán, r887-ben Fiumében, r8g3 ban Szabadkán, 18g3- ban Kolozsvárott és r8g6-ban a Millenniumi kongresszuson Budapesten. Végül 3 külföldi tűzoltó-gyűlésen is részt vettü nk képviseletileg még pedig: Stuttgartban r877. évben, Leobschützön r87g. évben és Teschenben 1880. évben Hazánkbeli gyűléseink közül az r878. évi IV. országos tűzoltó-gyűlés városunkban tartatott; ez ünnep kiváló sikerének tanuságául szolgál a Szirtalján elhelyezett emléktábla.

f

Az egyesület anyagi viszonyairól.

I

Tűzeseteknél Il2 alkalommal működöttt közre egyesületünk a lefolyt 25 év alatt. A város területén 57, azon kívül 55 tűzvész volt. Ezek közül a legnagyobb tűz 188g. augusztus 3I-én fordult

•

V.

III. T üzesetekröl,

o Z~L~O~N,=T Y~.===========r8=99=.=m=á=ju=S=3=I.=

Az egyesűlet anyagi viszonyait, illetőleg a következő átlagos számítás tekinthető mérvadónak. 1 Bevétel évenkint r700 Irt, kiadás évenkint 1300 frt. II, A tartalékalap vagyona 1238 frt, a segélyalap vagyona 2159 frt. III. A tűzoltószetek s a működö tagok felszerelésének értéke 9000 forin tot képvisel. Ezekben nek fontosabb

*

*

volt szerenesém egyesűletünk eseményeit röviden ecsetel ni.

~~

élettörténeté-

..•.•.........

~

...

18gg, május

3L =======

====

TŰ ZOL

T Ö - K O Z L O N Y.

Minden esemény egy mértföldmutató, melytől visszatekintve örömmel látjuk és tapasztaljuk, hogy 25 essten dtit nem éltünk hiába! E. negyedszázados működés alatt számos alkalommal tapasztaltuk Igló város kÖi.önségének jó indulatát. Tapasztaltuk 25 év óta velünk érző s ma velünk együtt jubiláló, szeretett elnökünk, dr. Simenssky: Sándor úr teljes odaadását nemes ügyünk iránt. Tapasztaltuk továbbá tisztelt választmányunk jóakaró buzgóságát ügyeink elintézése körüli segédkezésben. Fogadják mindezéi t mély hálánkat azon kérelmünk kapcsán, hogy eddigi jóincfulatukat számunkra a. jövőben is tartsák meg. S hogy erre érdemesekké is legyünk arra kérlek benneteket kedves tűzoltó-bajtársak : ne számítsunk a külvilág elismerésére; a nemes tett magában hordja az elismerést! Fel tehát szeretett tűzoltó-bajtársak l Munkálkodjunk továbbra is a tűwltóügy érdekében teljes erőnkből, hogy az elénk kitűzött czélt elérhesstik és nemes feladatunkat. »Isten dicsöségére»Felebarátunk védelrnére«

minél tökéletesebben teliesitsük.« A meleg érzelemtöl áthatott és nagy tetszéssel fogadott jelentés után dr. Simenssky Sándor elnök megköszönve a róla való megemlékezést kiemeli és méltatja Putsch Tóbiás főparancsnoknak az egyesűlet körűl szerzett érdemeit. Az érdeme nemcsak az iglói önkéntes tűzo.tó-egyesűletnek alapítása és szervezése, hanem az nevéhez fűződik általában vármegyénkben, sőt ennek határain túl is több helyen a tűzoltói intézménynek megalakulása és fel virágzása. Midön elnök az egyesület és az ünneplő közönség nevében ezen igazi érdemek elismerésének kifejezést ad, egyszersmind inditványozza, hogya felolvasott főparancs . noki jelentés egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétessék, mit a közgyűlés közhelyeslésseI elfogadott. Erre Schivet; Lipót városi főjegyző és tűzoltó-alparancsnok emelt szót és a föparancsnokuak, ki csekély megszakítással teljes negyedszázadon keresztűl állott az iglói tűzoltók élén, érdemeit méltatva, kifejezésre juttatá azon őszinte, meleg ragaszkodást, melylyel a működő tagok iránta viseltettek és viseltetnek. Végűl pedig e szeretetés ragaszkodás zálogáúl s a nap emlékéül a tagok nevében és adományukból egy ajándéktárgyat nyújtott át a föparancsnoknak. - (Szép aranyóra aranylánczczal) Putsch T. meghatottan mondott köszönetet a jóindulatnak, hajtársi szeretetnek irányában való ilyen megnyilatkozásáért, biztositvan az adományozókat, hogy ez emléktárgy az ő részéről még szorosabbá fűzi a köteléket, a mely közte és a működő tagok közt eddig is mindig meg volt. . Ezután az egyesületünk 5, 10, r y-éves működő tagjai diszíttettek fel a megfelelő szolgálati érmek kel, végűl pedig az új tagokat vette fel a főparancsnok a közgyűlés színe előtt az cgyesűlet kötelékébe. Az V. éves szolgálatért járó bronzérmet kapták: Concha Gáspár, Danielisz Lajos, Danielis ; Károly, Kolesidr István, Hddovsskv: István. Róth János, Polsch Károly, Lorber Tivadar, Wes{ter Károly, Ladvenszky: Mihály, Kusma János, Horka Ignáez, és Sauacsdn József. A X. éves szolgálati ezüstérmet kapták: Dorner Gyula, Riteinger Gusztáv, Raab Lajos, LeschJános, Novatsele István, Kasmér Márton, Lux János, Kurma József, Kupcsik József, Trunko Mihály, Fábián László és Kdzsmer János, A XV. éves szolgálati aranyérmet kapták: Fabry: Ede, Késmarssky: Gyula, Ssanitrik Mihály, Kavaltsik Ferencz, Csont Emil. Összesen: 30. A napirendnek egyéb tárgya nem lévén, dr. Nose Gyula polgármester végűl utalva azon jótékony egyetérö

ő

•

75

===~-~= tésre, mely az egyesűlet és a városi hatóság közt rnindeddig fenállott, abbeli óhajtásának adott kifejezést, hogy ez az egyetértés továbbra is fenmaradjon. Egyszersmind pedig indíttatva érzé magát a város közönsége nevében arra is, hogy leghálásabb köszönetet mondjon az egyesűleti elnök Simenssky Sándor, a főparancsnok, Putsch Tóbiás. és a választmány, valamint a működő tagok önzetlen. fáradozásaiért. Lelkes éljenzésseI fogadott szavai után dr. Simenssky- S. elnök néhány meleg köszönő szóval befejezettnek nyilvánitotta a mindvégig emelkedett ünnepélyes hangulatban lefolyt díszülést. Ez alkalommal több tűzoltó-egyesületnek a jubiláló egyesülethez intézett távirati üdvözletei is felolvastattak, Délután a tűzoltők aSzirtaljára (mulatóhelyre) . rándultak, a hol a városi közönség is szép számma1 jelent meg s tánczmulatság és társasvacsora fejezte be a sz ép ünnepélyt. Ugy a reggeli gyakorlatnál mint a díszközgyűlésen és a Szirtalján is jelen volt dr. Münnich Amel, ország~ gyűlési képviselőnk, a ki köztünk való nyaralása ideje alatt személyesen vesz részt a társadalmi üdvös mozgalmakban és közéletünk minden törekvéseiben. Végűl öszintén kivánjuk : hogy az iglói tűzoltó-egyesűlet még sokáig virágozzék városunk és a közjó javára!

--~Sopronvármegye

és Sopron városa tűzoltó-testületeinek szövetsége.

zr. -

18gg.

szám,

A sopronvármegyei és Sopron sz. kir. városi tűzoltó-szövetség t. tagtestiíleteinek! . Van szerencsénk a t. tagtestületet hó z-án Kism artonban tartandó

XIV. vármegyei

a folyó évi július

tűzoltó-közgyűlésre,

az azzal kapcsolatos tűzoltói versenyek re, a versenyre vonatkozó feltételek, valamint a közgyűlés napirendjének közlésével és a rneghatalmas dsi űrlapnak egyidejű csatolásu mellett tisztelettel meghívni. A közgyűlés délelőtt s't. órakor a város ház tanácstermében tartatik meg, míg a meghatalmazásokat átvizsgáló igazoló-bizottság egy órával megelőzőleg fosr uayanazon helyiségben ülésezni. o b 1. A közgyűlés sorrendje: . I. ;0" háromtagú bizottság ~ijelölése a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére. z. A szővetsógi elnök évi jelentésének és statisztikai kimutatásának tárgyalása 18g8·ról. - 3. Az 18g8-gg. évi felülvizsgált számadások előterjesztése, a felmentvény megadása és az 1899-1g00. évi költségelőirányzat megállapítása. - 4. A háromtagú számvizsgálóbIzottság megválasztása. 5. A legközelebbi közgvűlés helyének és idejének meghatározása. 6. A szövetség tiszti karának választmányi és tiszteletbeli tagjainak megválasztása. 7. Azon indítványok tárgyalása, melyek nyolcz nappal a közgyűlés előtt a szövetségi elnöknél (Sopronban) bejelentettek. ' Ug3:'.an~~ak a vármegyei tűzoltó szövetség tagtestűletei részére csatolva kűldjiik a meghatalmazási űrlapot oly czélból, horry ann , k kitöltésével módjukban álljon valakit a testűletnek hívatalos" képviseletével megbízni. Félreértések elkerülése végett szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az egye.s testűletek bár hány tagjukat küldhetik a közgyűlés re, azonban csakis a meghatalmazással ellátott tagtársak gyakorolhatnak testűlet k nevében szavazati jogot, míg a tagtestűletek egyéb jelenlévő tagjai legfeljebb hozzászólásra vannak jogosítva. . F!g~'eln!eztetJük már e helyütt a szövetség tag testűleteit, hogy s{aua{atz Jogar csak a{OJl testűlet erveny-esitheti, rnely: taIT'sági dijaival hátrálékban nincsen, miért is felkérjük a tagtestűleteket, hogya hdtrdlékos tagsági díjakat miel/ibb, de mindenesetre a közgyűlést megelőzőleg beküldeni sziveskedjenek. A tüzoltó k tűzoltói egy enruhdban, vagy legalább is karkötővel tartoznak a közgyűlésen megjelenni s - lehetőleg a ball rnellre tűzve községük nevét feltüntető keskeny fehér szalagot viselnek.

*

T Ű ZOL T Ó - K Ö Z L ON Y. II. A tűzoltói versenyek sorrendje és feltételei. 1. Sorrend. A versenyek

négy pontból állanak és pedig: 1. pont: a) Alacsony medenczéjű, szívónyomó azerkezetű, kocsifecskendo iskolaszerelese - üteny ezerint - 2 szívó és 2 nyomótöm16vel. (Szerelők : 1 tiszt, 1 felÜgyelő altiszt, 1 csővezető és 4 szerelő.) b) GYOI'Ssserelés (támadás) ugyana{oll kocsifecskendővel 2 szívó- és 2 nyomotömlövel és ~gy kÖ{';llséges tdmaseui létrával, egy főldszintes háznál. (Szerelők : 1 tiszt, 1 felügyelő altiszt, 1 csővezető, 1 Iétraszerelő és 4 fecskendőszerelő.) IL pont: a) S{án-mo{donyfecs!cendő elő!cocsi és kerekes motolldval való iskola szerelése üteny szerint - 2 szfvó- és 2 nyomótömlővel. (Szerelők: 1 tiszt, [ felügyelö altiszt, 1 csővezető, 4 fecskendőés 2 moto.Iaszerclö.) - b) Gv orssiereles (támadás) ugyanarolZ s:;álll1Zo{donyfecskendő előleoesi- és kerekés motolldval 2 sztvós 2 nycmótömlővel és kétrés{ű hordeuhato gépe{etes tolólétrával a mászó ház II. emeletének . ablakába beszállással. (Szerelők:r tiszt, [ felügyelő altiszt, [ csővezető, 4 fecskendö-, 2 motolla-, és 4 létraszerelö.) Ill. pont: a) Iskolamásras üteny szerint 2-2 egykarú, egyharú létrával a mászó ház II. emeletének ablakáig bezárkapcsolással. - b) Gyorsmás{ás a lll. pont a) alatti létrákkal a Tl. emeleti ablakon való beszállás ával és rögtöni visszajövetelével. (Ugy az iskola, mint a gyorsmászásban ugyanazon mászók vesznek részt.) IV. pont: Kételen leeresskedés a IL emeletről zárkapocscsal egy kőtélen \ oly korlátozással, hogy abban egy, legfeljebb két tag vehet részt.)

2. Versenyfeltételek. A versenyek délelőtt 10 órakor tartatnak meg a kisrnartoni önkéntes tűzoltó-testűlet oltószereivel. Versel!}'l'e csakis a kismartoni járás tűi0!tÓ testűletel jelentke ; het nek, - Jelentkezni csakis írásban és pedig a vármegyei tűzoltó-szövetség elnökénél (Sopronban) lehet. -- A jelentkezés végső határideje 1899. évi június hó r y-ike, A bejelentés alkalmával világosan kiteendő, hogy mely pont alatti versenyben kiván résztvenni. Nem egészen határozott, avagy föltételekhez kötött, esetleg későn érkező bejelentés figyelembe nem vétetik. A szerelési eljárásra nézve a sopronvármegyei tűzoltó-szövetség választmánya által kiadott i'Yakorlati srabály{atának 1897-ik évben megjelent -- és az összes tagtestületeknek. szétküldött - előírása mávadó, s a versenyzők minden teendőikben ahlioz kötelesek alkalmazkodni ; minden attól való eltérés hibáúl rovatik föl. Úgy a szerelésnél, valamint a visszaszerelésnél minden egyes teendő a legnagyobb pontossággal hajtandó végre, a csavarok jól megerősítendők, a tömlővezeték kiigazítandó stb. A teendők pontes végrehajtására nézve a jury tagjai a szerelés, illetve a visszaszerelés befejeztével vizsgálatot tartanak. - - A szcrelés akkor tekintetik befejezettnek, ha az összes szerelők munkájukkal teljesen elkészültek s a csoport vezérlője a »víz in-dulj !« jelet a kéthangú jelzővel megadta. A visszaszerelés csakis a jury utasítására veheti kezdetét, akkor tekintetik befejezettnek, midőn az összes szerelők minden teendőjük pontos elvégzése után a szakaszban kiindulási állásukat újra elfoglalták. A gyorsszerelésnél, illetve támadásnál minden külőn vezérszó mellőzésével a jelek kéthangú jelzővel és síppal ad ndók meg A szükséges nyomó-Iegénységről a kismart oni ónk. tűzoltó-testűlet gondoskodik, de szabadságában áll a versenyző testűletnek a nyomó-legénységet saját tagjaiból összeállítani. A vármegyei tűzoltó-szövetség választmányának határozata folytán a legjobb eredményt felmutató versenyző testűletek oklevelekkel tüntettetnek ki és pedig: 1. ositdlyú elismerő oklevéllel. melyet csak oly testületnek itél oda, mely a »Sopronvármegyei tűzoltó-szövetség« választmánya által az 18g7. évben kiadott "Egységes gyakorlati szabályzat s-ban előírt szerek kőzűl kijelölt három szernemmel versenyez ; - Il. os{tályzí elismerő oklevéllel, melyet csak azon testűlet nyerhet el, mely az előbb nevezett választmány által az említett szabályzatból kijelölt egy fecskendő és egy mászó gyakorlattal versenyez; - l I I. OS{' tályú elismerő oklevél/el, melyre azon versenyző testű letek tarthatnak igényt' melyek az előírt egy versenygyakorlattal versenyeznek. A s'(övetségi válas{tmá/!J' igen tisztelt tagjai ezennel meghivatnak a folyó évi július hó I-éll~ délután 51/2 orakor Kismartonban a türoltotestűlet hiv atalos helyiségében tartan do vdlasstmany-i ülésre. Sopron, 18gg. április 29. A vármegyei tűzoltó-szövetség élnöksége:

'RöscIz Frigyes,

Szabó GYllla,

elnök.

A esákvári (Irta

alelnök.

Ö.

t-testület

és a testű let 18g8. június Gol dschmidt Jó{sej,

JJr. .!ljkay 'Béla, titkár.

20-éves története.

ző-iki jubiláris díszkőzgyülésén szolgálatvezető·alparancsnok.)

felolvasta

Méltóságos Főparancsnok Úr, ,Mélyentisrtelt Dís'{-kö;;gyűlés! ünnepelni jöttünk össze; mint a vándor, il ki hosszú útjában árnyas pihenőre lel, vígan tekint vissza a megtett pályára s egyszerre elfelejti eddigi fáradalmát. viszontagságait és kűzdelmeit, és az oázon testi-lelki üdűlés között

_...;....

..•••••••••••••••

[/:igg. május

3[.

csak a következö útra gondolva, arra új erőt gyűjt: úgy a mi lelkünk is feledi mindazt, a mi kellemetlen emlékeket támasztana életre a múltból ; feledi a bajokat, a vissza: vonást, a küzdelmet, s e perczben az árny helyett csak a fényt látja, a fáradalmak helyett csak a kötelességteljesítésnek megnyugvását, az emberi szeretetnek melegét, és a legnemesebb polgárerények egyikének dicsőségét érzi; és mindezekböl kitartást, lelkesedést merít, hogy a megkezdett úton még nagyobb erélylyel, még nagyobb magasratöréssel és még nagyobb sikerrel halad hasson előre a jövőben. Testűletűrik e nagy és nemesczélú egyesület fennállásának huszadik esztendejét ünnepeli e napon. E húsz-éves múlt rnéltó az ünneplésre, mert húsz év nagy idő bármely hu mán us, de főleg az amúgy is még országszerte rövid múltú tűzoltói intézmények életében; és mivel ünnepelhetuénk meg méltóbban e napot, ha nem a múltra való hálás megemlékezéssel? Egedjék meg tehát, hogya csák vári önkéntes tűzoltótestület tisztelt igazgató-választm ányától nyert kitűntető megbizatáshoz képest, felgyújtsam az emlékezet mécsét és röviden végig fussak a húsz-éves múlton, s egy pillanatra képét vázoljam a jelennek, hogy azután e kettőből megismerhessük a jövő feladatait, a nehéz és dicsőséges rnunkát , mely ránk és művünk folytatására várakozik. Hogy e tűzoltó-testűlet ily hosszú időn át, fiok viszály és megpróbáltatás daczára is fennáll, az részben azon nagy erkölcsi erőnek köszönhetö, mely hivatása nemes gyakorlatában áll, rász ben pedig azon lelkes és áldozatkész férfiaknak, kik között első helyen áll szeretett Védnök és Főparancsnok Urunk: méltóságos gróf Eseterhdey: Miklós Móricz, császári és királyi kamarás és hön szeretett neje, a mi jóságos kegyes asszonyunk, kik - rninden körűlmények között a szépért és jóért lelkesedve - testűletűnket megszilárdították, s a mai szin vonal ra emelték.

*

*

Elődeink jegyzőkönyvi adatokat, a miböl megalakulás elötti ténykedésre biztos alapot találhatnók, nem igen hagytak hátra. Az r877·dik évben merűlt fel községünkben a nemes eszme tűzoltó-testűlet alapitása iránt; r877. aug. rz-röl és deczember r j-ról találjuk az első jegyzőkönyveket, melyek Ielvételénél megboldogult. Pettenkoffer Sándor uradalmi tisztviselő elnöklete alatt jelenvoltak: ifj. Quiser János, mint ideiglenes toll vivő, Uilrich Kálmán, Me:)ey János, Sterk Jakab, Halnek Albert, Steppinger Zsigmond, Lesemeister Jakab, Halnek Antal, Tautli János, Knaif Imre, Ha/nek Ferencz, Kiss Ferencz, Sáfrány József, Madler István, Molndr Antal, Süveg Ferencz, Fischer Pál, Paksi József, Ndssddos Gyula, Molnár János Sebesty-én István, Osváth Pál, Mésedros János, Orose István, Járó János, Göllény József, Puch József, Nemes István és Mester András. önkéntes tűzoJtók, illetve pártoló-tagok. Ezen jegyzőkönyvi adatok, a tűzoltó-testület eszméjének csupán felvillanását, a magnak elültetését, szóval az intézmény felkarolása iránti szándékot igazolják. A szabályszerű megalakulásaz 1878-ik évi február hó z-ik napján történt, melynek hivatalos jegyzőkönyve következőleg hangzi~: »A csákvári önkéntes tűzoltó- egylet r878.évi február hó z-án tartott alakuló közgyüJésének jegyzőkönyve. Jelen voltak ideiglenes elnök Pettenkoffer Sándor úr elnöklete alatt: Merey János, Ullrich Kálmán, Sterk Jakab, Lukács Gyula, Halnek Ferencz, Molnár Antal, Sáfrány József, ifj. Gulás István, Dorner Károly, Kuncz János, Madler István, Kneif Imre, Pukk Antal, Varjas Pál, Siivegh Ferencz, Fischer Pál, Naseados Gyula, Sebestyény István, Tobak Mihály, Ossvdth. Pál, Csinedi József, Oross István, Fasekas István, Járó János, Járó József, Molnár József,

---------

-;:':""'1.

_

1 ~Y9.

május 3 I.

TO

Z O LT O - K O Z L ON Y.

János, Klein József, Tauth János, Halnek Antal, Halnek Albert úrak, mint önkéntes tűzoltók. Az egylet keletkezése idején, valamint a legutóbb tartott értekezlet jegyzőkönyve is felolvastatván, - elfogadtattak. Elnök Pettenhojjer Sándor úr a jelenlevő tagok számánál fogva a közgyülés határozat képességét konstatálván, - megnyitja agyülést. és ez ideig felhivott tollvivő által felolvastatja az értekezleti gyülésen kiküldött bizottság által a budapesti önkéntes' tűroltó-egylet alapszabályaiból . a helyi viszonyoknak megfelelőleg kidolgozott alapszabály példányát és az elfogadásra ajánlja. A felolvasott alapszabály a közgyűlés által minden pontjaíban elfogadtatott, s annak a nagyméltóságú m kir. belügyminiszter úrhoz jóváhagyás végett leendő mihamarábbi felterjesztése elrendeltetett. Ezuttal egyszersmind kérdés tétetett a jelenlevőkhöz, mivel az értekezlet a közgyülés határozata nélkűl a működö-tagok fizetési kötelezettségeit idökoronkénti változás alá eshetőségük miatt az alapszabályokban meg nem állapíthatta miszerint hajlandók lennének-e a rnüködötagok is az intézményt, csak csekély részben is anyae:ilag támogatni. Ezen tárgy hosszasabb megvitatásra adván okot, utóvégre a tagok közűl néhánynak, különösen elnök Pettenhojjer Sándor, Merey János, Dorner Károly, Sterk Jakab, Ullrich Kálmán, Kneif Imre és Molndr Antal úrak megérvelt magyarázataira, egy-két tag kivételével azon megállapodás történt, hogy a működő-tagok évenkint 20 krt tartoznak félévi elöleges részletekben az egylet pénztárába befizetni Elnök úr imént az eddigi hivatásának tehetsége szerinti befejeztét kijelentette, s ezen állásáról, me ly csak az egylet tisztújítási, illetőleg megválasztási időtartamáig bírván érvénynyel, megköszönve az eddig benne helyezett bizalmat, visszalépett, és felkérte a közgyűlést, hogy a tiszti személyzet és választmány megválasztásának idejére egy korelnököt, ez pedig 3 szavazatszedő hizottsági tagot válaszszon. Nevezett elnökségre ismét választatott meg s mellé bizottsági tagokul Meiey: János és Sterk Jakab úrakat, és az eddigi tollvivő ifj, Quaisrer Jánost nevezte ki - a gyűlést a szavazat-szedő bizottság rnűködési időtartamára felfüggesztette. A szavazatszedés % óra lefoly ta után véget érvén, 33 szavazat-lapon a szavazás következőképen történt, s az újra megnyitott gyűlésnek az eredmény ily sorrendben 01vastatott fel: L Főparancsnoknak : Méltóságos gróf Eszterhálf Miklós Mór úr 33 ~szavazattal; 2. Főparancsnoki helyettesnek : Pettenhojfer Sándor úr 33 szavazattal ; 1. sz dmú fecskendőhde : 3. Parancsnoknak: Uliricn Kálmán úr 32 szavazattal ; 4. Helyettes parancsnoknak: Halnek Albert úr 33 szavazattal ; JI. szdmú fecskendáhöx : 5 Parancsnoknak; Halnek Antal úr 32 szavazattal ; 6 Helyettes parancsnoknak: Tauth János úr 30 sza-vazattal; Ill. sedmú fecskendőhö{: 7. Parancsnoknak: Sterk Jakab úr 33 szavazattal ; 8. Helyettes paracsnoknak: Dorner Károly úr 30 szavazattal ; IV. si dmú fecskenddhőr ; 9. Parancsnoknak: Molndr Antal úr 32 szavazattal ; 10. Helyettes parancsnoknak: Kneif Imre úr 30 szavazattal ; II, Pénztárnoknak: Lukács Gyula úr 33 szavazattal : I. és Il. szdmú jecskendőhö:r: 12. Szertárnoknak: Leszmeisster Jakak 33 szavazattal; Ill. és IV. szdmú fecskendtihőe : 13. Szertárnoknak: Molnár Antal úr 33 szavazattal ; 1. szdmú fecskendőlzör: 14. Csővezetőnek : Molndr Antal úr 33 szavaz attai ; ll. szdmú fecslcen dtihiir : 15. Csövezetönek : Kr ach Mihály úr 30 szavazattal ; Ill. ss dmú fecskend6hö:r: 16. Csővezetőnek : Klein József úr 33 szavazattal ; IV. sz amú jecskendőhö:r; 17. Csővezetőnek : Molndr József úr 31 szavazajtal : 18. Id. titkárnak : Fischer Pál úr 30 szavazattal ; 19. Orvosnak: Dr. Köpj Kálmán úr 33 szavazattal ; Vdlasatmdnyi tagoknak : 20. Pettenkoffer Sándor úr 33 szavaz attai ; 2I. Ullrich. Kálmán úr 31 szavazattal ; 22 Mezey: János úr 31 ssavazattal; 23. Sterk Jakab úr 30 szavaz attaI ; 24. Kún János úr 29 szavazattal ; 25. Dorner Károly úr 28 szavazattal választatott meg. E szerint a megnevezettek elnök úr által Molndr

ö

77

megválasztottaknak kikiáltattak, s midön a sorrendszerinti állásuk elfogadására szivesen felkérettek volna, egyszersmind indítványozta, miszerint: őméltósága gróf ESiterháiY M. Miklós urhoz, mint a csákvári önkéntes tűzoltó-egylet megválasztott főparancsnokához egy tisztelgő-kűldöttség menesztessék, vele a választás eredményét közlendő és e tisztség elfogadására felkerendő. E bizottságba Lukács Gyula, Mesey János, Sterk Jakab, Dorner Károly, Molndr Antal, Klein József, Sáfrány József és Kneif Imre tag úrak és ifj. Ouaisser János felhívott toll-vívő választattak meg, s Lukács Gyula úr az egylet óhaja és alázatos kéreimének tolrnáesolásával megbizatott. Ö méltóságának megválasztása után a jelenlevők lelkes öröm éljen kiáltásokkal nyilváníták iránt a való hű ragaszkodásukat és mély köszönetüket. Ezen intézkedések megtétele után elnök PettenkoJfer Sándor úr, kit a jelenlevő tagok szivélyesen üdvözöltek, a tárgyak befejezését kijelenté, s az egylet fel virágzására szerencsét, veszélyelhárítási mütételre azonban örök szűnetelést kivánva , jelen jegyzőkönyv hitelesítésére Dorner Károly, Czinedi József és Gulás István tagokat kérvén fel, a gyűlést szétoszlatta. K. m. f. t. Pettenkoffer Sándor s. k.. helyettes főparancsnok. Ifj. Üuaiszer János s. k., felhívott tollvivő. Gróf ESiterháry Miklós Mór s. k., főparancsnok. Dorner Károly s. k., Czined József s, k., Gulds István s k.« Márczius hó 17 én tartott rendkivüli közgyűlésen méltóságos gróf Essterhaev- Miklós Móricz tűzoltó-főparancsnok úr elnökölvén, előadta, hogyabelszervezkedés tárgyában gróf Szecheny: Ödön úrnál, mint a budapesti önkéntes tűzoltótestűlet föparancsnokánál, a ki úgyszólván ezen intézmények megteremtője szándékozott kérdést intézni; azonban a nemes gróf Konstantinápolyban lévén, vele sajnálatára nem értekezhetett tgy az elnök úr méltós ága indítványára abelszervezkedés megállapításához egy öttagú bizottság választatott meg. Megválasztattak : Lukács Gyula, Pettenkoifer Sándor, Molndr Antal, Ulrich Kálmán és ifj. Quaisier János, mint tollvivő. Ezen rendkivüli közgyűlés alatt Fischer Pál ideiglenes titkár állásáról leköszönvén; helyébe a főparancsnok úr meleg ajánlása folytán egy~' . hangulag ifj. Ouaisser János választatott meg. Május 26 O méltósága a főparancsnok úr, a tűzoltói felszereléseket, mászóöveket és baltákat az uradalmi gépész műhelyében készitette, mely megbizást Leszmeiseter Jakab uradalmi gépész végezte. Junius hó 7. A felső községháznál őrszoba létesittetett, látófa állíttatott és nagy jelzőkürtök vétettek. Ezen nyári időszakban két tűzoltóból álló őrség szerveztetett ; a község négy részre osztatott fel, és a harangkongatások is eszerint eszközöltettek. J unius hó 20. Testűletünk résztvett a lovas-berényi nagy tűzvész oltásában ; 22 ház az összes melléképületekkel egyűtt leégett Jelen voltak Sterk Jakab parancsnok vezénylete alatt: Ulrich Kálmán, Quaisiner János, Lesemeiszter Jakab, Habrek Antal parancsnokok, Kun János és Reimann János önkéntes tűzoltók két tűzi tecskendővel. Szeptember 30. A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úr által 39071/1878. szám alatt jóváhagyattak az alapszabályok. Ekkor kezdte testűletünk szabályszerű működését. Az r878-ik évben volt egy rendes, egy rendkivüli és öt választmányi ülés, A testűlet összesen 63 tűzoltóval működött. Az r879. évi január hó r-töl 1880. augusztus 21-ig ülések alig tartattak, vagy ha tartattak is, jegyzőkönyvek nyomait nem találjuk. 1880. aug. 21. Beléptek a testűletbe, mint alapitó tagok: nagyságos Kégl György úr 100 frt alapítványnyal rnelyet Sterk Jakab közvetitett a testület részére; továbbá: méltóságos SdrköiY Aurel úr, - a ki jelenleg Komárom vármegye föispánja; idősb Quaís{er János, Peitenkoffer Sándor, Leissmeisiter Jakab, Lukács Gyula, Prokop József és La-Roche Ignácz urak. ö

**

I \1

I :1

'1

.. 78

===================

T Ű ZOL

T 6 - K O Z L O N Y.

11'99· május 3!.

tosoknak találtattak; ekkor a leköszönt tisztviselők nek eddigi szívés működésűkért őszinte köszönet és a testűleti vagyon kezelése alól felmentvény szavaztatott meg, a mi jegyzőkönyvileg is megörökittetni rendeltetett Április 2. Főparancsnoknak : szentkirályi Beke Gyula. pénztárnoknak: Sterk Jakab, - s minthogy jelen ülésen Kulcsdr Lajos a titkári állásról leköszönt, helyette - titkárnak Dorner Károly egyhangulag választattak meg. Április 6. Szentkirályi Beke Gyula az ujonnan megválasztott főparancsnok meleg hangu szavak kiséretében méltányolja Es{terhátY Miklós Móricz grófnak a testület védnökének és tb. főparancsnokának kegyeit és figyelmét, mely kegy és figyelem a messze távolból is kiterjed az egyesület fel virágoztatására, s lelkiismeretbeli kötelességének tartja azt, hog)'" a főparancsnok változás a védnök úr ő méltóságával hivatalosan közöltessék. Ugyanekkor Ouaiszer János a volt főparancsnok teljes felszerelését, rnely tulajdonát képezte, a testűlétnek felajánlotta azzal a kijelentéssel, hogy ennek pénzértéke fejében az alapító tagok sorába vétessék fel. A testűlet ezen szíves ajánlatott köszönettel fogadta és ifj. Ouaisser Jánost az alapító tagok sorába igtattatta. Május 3. Az igazg. választmány konstatálta, hogy a testület felszerelvénye a következőkből áll: 74 öltöny ruha, 62 csákó, 54 öv, 54 balta, 3 jelzőkürt, 1 mászó kötél és 1 drb. sapka. Május 6. Lessmeiszter Jakab szertárnok a község előljáróságával összekoczanván, állásáról leköszönt; helyébe Zámbó Miklós rézműves választatott meg. Szeptember 17. Kégl György orsz. képviselő úr beszámoló körút ja alkalmával testűletűnknek 20 frtot adományozott.

Augusztus 25. Gróf Czirdky: Béla úr őméltósága, mint a lovas-berényi tűzoltóság főparancsnoka - a tűzoltóság kiképzése tárgyában személyesen jelent meg községünkben, miért is leghálásabb őszinte köszöneti.inket nyilvánitjuk. Szeptember 18 Gróf Eszterluiey: Miklós Móricz főparancsnok úr ő rnéltósága, minthogy községünktöl távol lakik, s családi viszonyai gátolják a föparancsnoki teendők végzésében: állásáról leköszőnt, s egyuttal kijelentette, hogy a tűzoltó-testűlet Védnökségét egyszer és mindenkorra szi vesen fentartja magának. Leköszönését a testű let legnagyobb sajnálkozásának kifejezése mellett vette tudomásul, s a közgyűlés ifj. Ouaisxer János titkár indítványára az állásáról leköszönó főurat viharos éljenzések között egyhangulag tiszteletbeli főparancsnok nak kiálltotta ki. Ekkor kösz önt le Pettenkoffer Sándor alparancsnok úr is állásáról. A megüresedett parancsnoki állásokra megválasztatni jav islatba hozattak: föparancsnoknak : ifj. Ouaisxer János; al parancsnoknak : Mathauser István; titkárnak : Kulcsdr Lajos; tiszteletbe1i alparancsnoknak Pettenkoffer Sándor. Szeptember 25. Megválasztattak főparancsnoknak : ifj. Ouaisxer János, alparancsnoknak : Molndr Antal, titk árnak : Kulcsár Lajos és tiszteletbeli alparancsnoknak: Pettenkoffer Sándor. Deczember 23. Az igazgatósági választmány Lövi József, Némel József, Madler István és Seabá Mihály urakkal egészittetett ki, kik egyhangúlag lettek megválasztva. Ugyanekkor a működő tagok számára egy újabb határozat hozatott, mely a következő évben tartandó gyakorlatok pontos betartására vonatkozott. Az 188o-ik évben egy rendes és négy választmanyi ülés tartatott, melyeken 12 határozat nyert szabályszerű elintézést. 1881. február 5 és 28. Jótékony czélú tánczrnúlatságok tartattak, melynek tiszta jövedelme, a tűzoltó-testület felszerelésére fordíttatott. Szeptember 18. Ö méltósága gróf C{irák.y Béla, mint a lovasberényi . tűzoltóság főparancsnoka, meghívta testűletünket a lovasberényi tűzoltóság záró gyakorlatára. Az 1881-ik évben tartatott a fentmaradt adatok szerint 6 gyakorlat és négy választmányi űlés, melyeken 7 határozat nyert elintézést. 1882. január 14. A tűzoltó-testület javára tombolával egybekötött tánczmulatság rendeztetett. mely fényesen sikerűlt. Márczius 17. A testű let tagjai között oly éles meghasonlás támadt, hogy a főparancsnok: Quais{er János és a pénztárnok : Lukács Gyula, állásaikról leköszöntek és a már virágzásnak indult egyesület tagjai azon gondolkoztak, hogya tűzoltói intézményt fentartsák-e továbbra is vagy pedig feloszlassák? Ekkor azonban akadtak ügybuzgó férfiak, kik hazafias kötelességüknek tartották a tűzoltó-testűletet újra élet képessé tenni. Márczius 28. A testű let ezen pártoló tagjai Molndr Antal al parancsnok elnöklete alatt ülést tartottak. Ugyanekkor Ouaiszer János főparancsnok és Lukács Gyula pénztárnok által kezelt testűleti vagyon átvétetett. Az elszámolás eredménye szerint a bevétel: I054 frt 87 kr., s ezzel szemben a kiadás: II 14 frt 85 kr., így tehát a testület anyagi terhe 59 frt g8 kr. A zárszámadások teljesen pon-

>

,

•

(Folyt. köv.)

Statisztikai adatok a felső-csallóközi

járás tűzeseteiről

Közli: Ecker Sándor járási

."

;J

';)

3

tÜ7T.

1890-1898.

felügyelő.

1

o i.)

3

3

13

3

10

Q.Jcld n5 730 6842-. ~ '- i 57 69:2 21402-15115' i

il

cséplő

.'

gép

8

54 t355 27570 -14904[ 20 888

2801-

1066

1

41 620 11316 .,: i 921408

1

.

-

4585

12898 -

9893

'1

. 25 hold.

.1

2e~~~p~~3B36371i.11513t3 7415t3646 gép

r

HIR

E K.

József kir. herczeg Ö Fensége és a szatmár- I szatmár-németi önkéntes tűzoltóság is bemutatta németi tűzelték. / Azon ~lkalomból, ,ho~y Jótsej ldl'. I hódolatát a Fenségesúrnak, mint intézményünk védőjéherezeg O Fensege, mmt a honvedseg főparancsnoka a szatmári honvédzászlóalj megvizsgálására május 2 s-éneste 7 órakor Szatmárra érkezett, a

----------------

I II

nek. A bevonulás útvonalán mozgó őrségek kiállításával támogatta a tűzoltóság a rendőrséget rendfenntartó munkájában. A pályaháznál pedig Ferency János

••• ----~·~.,.-~

•••••••

--

•• _2.22.22I11i.[jI!lll:l!l.II!IIII.II!III.!II'I.••

a:

1899. május 31.

T Ű ZOL

Nagy

T

6 - K O~Z~L~O~N~Y~.==============79=

József és Monus Ad' , Ő n ras vizszerz

főherczeg Ö fensége, mint a hazai tűzoltóság védnökének. úgyszintén Biuó Béniné, született Bartal Josefin úrnő ő Lajos alparancsnokok, Litteqky Nagyságának mint egyleti zászlóanyának arczképeik lelep~ parancsnok, Ruprecht József pénztárnek és Thurner lezése, szolgálati érmek kiosztása stb. A közgyűlést követi Albert titkár állottak sorfalat. Az üdvőzlések sora század disz-felvonulása a vendégek előtt, 1 órakor közös rendjében Ferency" János főparancsnok ~ k~vetkezö ebéd, végűl délután 4 órakor kivoriulás a »Pomléba« közös szavakat intézte O Fenségéhez : » Cs. es kir. Fenmulatságra .. _- A rendező bizottság kéri hogy azok, kik . a közebéden résztvenni kivánnak, ebbeli szándékukat f. é. ség! Ferency: János IŰ{olt?-paranc.snok. a, s{~tn:~n junius hó 18-áig Ecker Sándor parancsnoknál jelentsék be. tű{oltóság hódolatát Fenseged, mint intezményiink _ A kísmartoni testület 25-éves fennállásának emlékét országos fővédnókura előtt bemutatom es mély alá-o I július hó 1. és 2. napjain üli meg, a következő programm [atta! esedezem, hogy "a{t legkegyell1z.~sebben eifoga~m sz erint. . .. meluntassek.« Erre O Fensége nyaJas leereszkedesJúhus 1. napJan ,a vat~megyel,tu,zolt?-szovetseg~ valaszt: .. k "1 '1 lt : A t tt ' I duelt manyI taaok fogadasa es elszallasolasa, varmegyei s:l k~v~t ezo ~~ ~~ as~o : » ., s{~re e es te tűzoltó- szÖvetségi választmányi ülés, este fáklyásmenet disz tűeoltoságnak űdutaletet s{wes kos{onettel fogadom.« I takarodóval és Szerenáda a testűlet védnökénél. E szavak után a kir. herczeg a főparancsnok úrral Július 2. napján reggel zenekaros riadó, - fogadása kezet szorított. A csapatszemle végeztével 26;á~1 az é,r~ező, v~~dé;;e~nek .?s ~lh~lyezése~ gyüleke~és, földél ben Mesxlenyi Gyula püspök, mint vendéglátó, I vonulas; es unr:ep~}yes ,ud~?zles~ az .~rke~e~t vende~ekne~, . U' O" F ' ti tit ~. h . incz a varmegyel tuzolto-szovetseg kozgyulese avaroshaz 1· H erczeg a {Ir. r ensege ISZ ee ere , alml, . tanácstermében; _ délelőtt 10 órakor verseny-gyakorlatok, terítékű e.kéd~t adott, melyre ~~rency Janos főpa- II 1/2 órakor ünnepélyes tá?ori. mi~e, a. herczegi vártéren, rancsnok IS hivatalos volt. (Bekiildetett.) kedvezőtlen idő es etén a warosi plébánia-templomban, _. - Megerősített szabályrendelet. A belügyminiszter 12 órakor díszűlése a kismartoni önk. tűzoltó-testületnek. újabban megerősítette Vajda-Hunyad r. t. város és a hozzá Ennek főbb tárgyai: a kismartoni testiilet IS-éve,> törtétartozó Huny ad-Bojtur és Alsó-Telek építkezési szabálynetének felolvasása, -- a 25-évig működö tűzoltóknak diszrendeletét 32,886/1899. sz. alatt. oklevelek kiosztása, stb. A közgyűlés után díszebéd, utána - A fejérmegyeí tűzoltó-szövetség dr. Burchardt-Bélaa kismartoni önk. tűzoltó-testű let diszgyakorlata és diszváry Rezső alelnök elnöklete alatt ápril 30-án d. e. 10 menet, _ végűl este 8 órakor hangverseny és táncz. órakor tanot}a me?,' évi ?yű!ését. Ez alk,~~~m,m,al.kép~is.elve _ Laktanyaavatás. Piros-pünkösd napjá~ avat~ák :öl volt a meg~enek" tobb ~~.zs~~e .vagy elolJ~rosagl ~~gJ~~va,~' Szegeden az új városi tűzoltólaktanyát. A szepen sikerült vagy tűzoltó-testűléte kikűldötteivel Alelno~ az előadói es ünnepélyról tudósitónk a következőkben számol be. jegyzői teendők végzésére V,ida Pál szöv. titkárt .kérte ~.el, Délután 5 órára nagy és intetelligens közönség gyült mig a pénzt~ri s.zán;ad~s á:vlzsgálásá,ra Kulcsá~. L~loS ,eln?kegybe a felavatási ünnepélyre, Jelenvoltak a város hatósága lete alatt Ujlaki Kalman es Ults Nand.or testületi ~epvlseképviseletében Pálfy Ferencz polgármester, Rainer József löket, Ezután az alel~ök "r~szletesen, Isme:te~te ml.~daz~n főkapitány, Bokor Pál dr, Gaál Endre tanácsnok, ra« intézkedéseket, a me,:yeKet ? es !zd.a Pal s~. tttk~r ~ ~zovt;tseg Mihály főmérnök, Taschler, Temesváry, Molnár, Bende alnevébeu a megye tuzren~eszetJ Vlszo?yamak ,Jav,ttasa ,erdekapitányok, Balogh alszáruvevö, dr. Tóth, Ternesváry, kében a múlt űlés óta teljesitettek. Mmdezen intézkedéseket Ferenczy, László, dr. Zámbó jegyzők s számos törvény. a gyűlé~ ~özhely~sléssel jóvá~~gy/ta. Ezután meg~~sz~ltet~ek hatósági tag. Az orsz. tűzoltó-szöve.tség l}lllyOV5)ky AI~dár azon nyan teendok, melyek tuzvedelem szempontjaboi sz~k~ felügy. bizottsági tag, a budapesti test ul et pedig Kiihler ségesek, és e .részbe?, ~lrendel::t~tt,. ho,g~ a ~zol%ablr6l István szivattyúmester által volt képviselve. A vidéki tűzsZékhelyeke? mmden J.arasban, rövid ismétlő eload.~s ,tar. oltó egyletek parancsnokai közül, Scossa Zoltán, Wen)el t~s~.ék .. és. Itt szakbelt ,~ta;itasok ada~sanak a .községek Lajos és Kopunovics. Károly szaba~kai" Publi~ ,E!'nő é.s kiküldötteinek, mely eloadasokat a varmegye alispánja a Berká János debreczeni, Kádár Henrik hódmezővásárhelyi, h~tf?i ~zpűlés elé. terJe~ztett évi ~ele~té,;ébe~ a, megye Estes Mátyás dorozsr:n~i paranc.~n.o~ok jele.nt~~ meg az kozonsegenek meg IS igért, Ezen ismétlő elo~dasokat ~ ünnepélyen, a temesvári, gyöngyösi es fíumei tuzoltó egyemúlt évben városun~~a~.megta,rtott nagyob? szabasu megy~l süler, dr. Óváry, dr. S)ily, dr. Köncs, dr. I!ad'{sy, Ja,nicsek, szaktamfolyamb61 dióhéjba veve az akkori tanfolyamot l~ Vida és Hámán táviratban ment ették ki elmaradasukat. vezető Vida Pál szöv. titkár fogja megtartani. A pénz~án Az ünnepély pontban délután 5 órakor kezdődött. s~ámadásr~ né~ve Bör~ndy' Béla p~nztáros~ak a felmentv~ny Kovdcs József tűzoltó főparancsno~ a következő lendüle~e~ kiadatott es Vegh Istvan javaslatára utasíttatott .~~ e,ln~kszavakkal előadott beszédben nyitotta meg a felavat aSI ség, hogy a megtakaritott 756 frtból 500 frt erejerg értékünnepélyt. papirt vásároljon. A tárgysorozat kimeritése után BurchardtNagyságos polgármester úr! Mélyen tisT,teJt. ur,aim.' Mie~ő:t ~ Bálaváry Rezső alelnök lelkes beszédben hívta .fel a díszes épület, mely hatóságunknak az emberbaráti intézmények .lrantl testületek és községek képviselőt, hogy otthon miudent fogékony szívét s városunk közönségének á!d?zatké.~zségé,t hirdeti, t~zkövessenek el a közvagyon ban néha oly óriási pusz!i~~st oltó-lelkésziink által fölszentelve rendeltetesenek unnepelyesen IS atadatnék, engedjék meg, hogy én, ki ez új alkotás üdvös voltát hivatalos okozó tűzveszély elhárítására, vagy ha már áz kit ort, állásomnal fozva is leainkább tapasztalom és tudom; - nehány szóval annak gyors és sikeres elfojtására nézve. hálás köszönetemet f;jezem ki Szeged szab. kir. város nagyra becsült - A somorjaí önkéntes tűzoltó-egylet 25-évi fennállása közönségének és hatóságának, nagys: Pálfy Ferencz polgármester úrnak l alkalmából 1899. évi június hó 25-én, délelőtt IO /2. 6r.a~~r tek. Rainer József főkapitány úrnak és még különösen tek. László Gyula h. polgármester úrnak, kik fá;a,ds,ágot ~em, ismerő munk~lkodá~ukk,al,oda a városház termében renkivüli közgyűlést tart és jubiláris érlelték a tűzoltó-laktanya épitesének ugyet, hogy az vegre hivatásának ünnepet rendez a következő targysorozattal: junius 24-én megfelelőleg ~észe~ á!.l. ~öszönet~met nYp~.ánítom t?;~bbá tek,;.!óth este zenés takarodó; junius 25-én zenés ébresztő, gyakorlat, Mihály városi főmernok urnak, mint ez epulet zsema,tJs tervezöjének, a díszőrség felvonulása az őrtanyára, délelőtt 10 1/2 ór~.kor kinck e téren való kiváló képességót az én gyenge szavaimnál méltóbban a városi képviselűtestűlet rendkivüli közgyűlése egybekotve dicséri maga az épület. Végül ez ünne~é,lyes alkalommal ő~zint~ k?s~ö: netet mondok minden itt megjelent bajtársamnak s azon tisztelt vidéki az egyleti díszközgyüléssel, mely utó.bbinak fő~b ~árgy~! uraknak kik a tűzoltó intézményt annyira szívükön viselik, hogy fáradlesznek: I6 működő tagnak 25 éVI szolgálati eltsmero ságot nem kirnélve eljöttek ide hozzánk, hogy lássák minő otthont disz-okmánynyal való kitűntetése, az egylet 25 évi műköemelt e város az ő tűzoltóinak. Ezen hálás köszönetemhez úgy a város hatósága mint a nagyközönség színe előtt most még csak azon igére déséről szóló jelentésnek felolvasása és kiosztása, JÓFej főparancsnok

vezetése

alatt

I

I

I

I

I

-

<ÓsÓrr

..,.

I

8=o=============T~Ű~Z~O~L

T Ó - KOz LON Y.

temet füzöm, hogy minden időben úgy én, mint a vezetesem alatt álló mindkét tüioltótestület úgy fog a jövőben is műkődni, hogy valahányszor e díszes otthonunkb61 kivonulunk, mindig arra fogunk törekedni, hogy embertársaink hasznára, hatóságunk és a nagyközönség megelégedésére szolgáljunk. -

Ezután Pálfy Ferencz polgármester ékes szavakban méltányolta a tűzoltó intézmény humánus czélját, elismerését fejezte ki a helybeli tűzoltók- egyletek sikeres működése felett, s kilátásba helyezte a jövőben is a hatóság anyagi és erkölcsi támogatását. Ezután következett a tulajdonképeni felszentelési aktus. Sóka Ignácz tábori lelkész, a helybeli tűzoltóság választott lelkésze, elvégezvén a felszentelési szertartást - emelkedett hangu szónoklatban kérte a gondviselés áldását a derék tűzoltóság működésére, buzdította őket a további kitartásra, s beszédének befejezéséül óhajának azon imában adott kifejezést, hogy az egylet tagjait - valláskülömbség nélkül,.vezesse az önzetlen szeretet és felebarátai iránt köteles jóindulat, mely a nemes és humánus czél elérését - a sok fáradsággal és áldozattal szemben -~- elsőnek tekinti. - Ezért kéri az Isten áldását a derék és buzgó szegedi tűzoltóságra. A beszéd végeztével Kovács József tűzoltóparancsnok vezénylete alatt, úgy a városi, mint az önkéntes tűzoltóság szerelési-, mászó- és oltási gyakorlatot végeztek, oly preczizitással, hogya vidékiek ugyancsak megbámúltákgyakorlataikat. Különösen kitünt Risztics Milos mászó rendhivüli ügyességével. Pálfy polgármester a legmelegebb hangon fejezte ki elismerését a derék tűzoltóságnak, s első sorban a buzgó főparancsnoknak. Majd Rainer főkapitány mondott köszönetet a vendégek sz ives részvételéért. Az ünnepélyt barátságos lakoma zárta be, melyen több felköszöntő hangzott el úgy a város áldozatkész hatóságára, mint a vendégekre, s a szegedi tűzoltó bajtársakra. Az ünnepély alkalmából az önkéntes tűzoltó-egylet tagjai közül a következők kaptak működésük elismeréséűl szolgálati érmet: Kuxmann József egyI. orvos r y-évest, Ha-ez Lajos alparancsnok, Ollik Vilmos titkár, Zsiga János sza: kaszparancsnok, Német Lajos őrparancsnok, Annau József őrparancznokés Risztics Milos rajvezető 5-éveset. - Az iglói önkéntes tüznlté egyesűlet évi rendes közgyűlését f. évi február ')-én tartotta a városház nagytermében. Az űlés dr. Seimenszlcr Sándor egyesűleti elnök jelentésének felolvasásával vette kezdetét. E jelentés mes-emlékszik az egyesűletnek immár 25 évi működéséröl is'" s az ennek emlékére megtartott jubíleumról. A elnöki jelentés feltárja az egyel et vagyoni állapotát is; e szerint a bevétel 1467 frt 17 krt, a kiadás 2281 frt 27 krt tett ki. Péntári maradék 185 frt 70 kr. A tartalék alap vagyona 1006 frt 52 krt, a segélypénztár vagyona 2247 frt 88 krt tett ki. A múlt évben az egyesűlet egy törnlökocsit s tömlőmotollát szerzett be. A felszerelés tökéletesen megfelel; a jövő évben csak új tömlőket kell beszerezni. A parancsnoki jelentés szerint az egyesületnek 66 működő tagja volt múlt évben. Kilépet+ 2 tag. Ujonnan beléptek 5-en meghalt egy tag. Szolgálati éremmel 57 tag rendelkezik Az egyesűleta múlt évben összesen 18 összgyakorlatot tartott. Ezeket mindig a szakaszgyakorlatok előzték meg. A katonaság is több izben tartott tűzoltó gyakorlatot. A tűzoltók 24 esetben felváltva ellenőrizték a kémények kiégetését. A tűzőrséget 8 fizetett tűzoltó látja el, a mi "az,egyesűletnek1576 frtjába kerűl. Egyesűletünk összesen g tűzeset oltásánál segédkezett, melyek közűl 4 a város terűletén 4 pedig a vidéken pusztított. A városban előfordúlt tűzeseteknél a vízvezetéki hygransok kítűnően beváltak. Ezek után a sok oldalú, hivatalos elfoglaltsága miatt titkári tisztségéröl lemondott Langsjeld Géza helyébe az egyesűlet kögyűlése ezen tisztségre Amler Antal áll. tanítóképző tanárt választotta meg. A pénztári jelentés részletes ismertetése után az elnök .~uzdító szavaival a gyűlés feloszlott. - Udvös mozgalom. Csáktornyától írja tudósítónk

1899. május 3!.

azon örvendetes hírt, hogy az ottani környéken levő tűzoltótestűletek alaposan hozzá láttak az újra-szervezkedeshez, a mennyiben az idén egész szorgalmasan foglalkoznak a több helyen már régóta tespedő testűlet életének fellenditéséhez. Polsins{k.r Emil úr, a csáktornyai testűlet gyakorló mestere, már el is vállalta több testűletnek abegyakorlását. Gyászrovat. A nyiregyhá'{i önkéntes tűzoltó-egylet, mély fájdalommal jelenti szeretett s felejthetetlen főparancsnokának ó- és egyházas-básti Básthy Barnának folyó évi május hó 2I-én történt elhúnytát. -- Tűzkárok márczius havában. A - Statisztikai Havi Közlernények « 1899. évi márczius havi füzete szerint a magyar birodalomban márczius hóban 118o községben 1446 tűzeset fordúlt elő, 2894 károsúlttal és 2.896,866 korona értékű kárral. Ebből tulajdonképeni Magyarországra 1008 károsúlt község és I240 tüzeset esik, 2638 károsúlttal és 2 7°3,664 koronára rúgó kárösszeggel ; szemben a múlt év megfelelő ideszakában II24 községben kimutatott 1408 tűzesettel, 2513 károsúlttal és I.944,I83 korona kárral. Legtöbb kárj szenvedett Zemplén vármegye, 31 tüzesetnél 258,937 korona kárt, Bars vármegye 22 tüzesetnél 2170484 korona kár. Nógrád vármegye 37 tüzesetnél 208,477 korona és Zala vármegye 43 tűzesetnél 134,208 korona kárt. Azon községek és városok, melyekben 20,000 koronát meghaladó tűzkáresetek fordúltak elő márczius havában, a következők: Nyír-Bátor, Szabolcsm., márczius 6. (14 károsúlt, 20,II6 korona kár); - Hosseúfalu, Somogym., márcz. 13. (rr károsúlt, 20,186 korona kár); - Diszel, Zalam., márez. 19. (2 károsúlt, 2°>440 korona kár) ; - Alsó-Dabas, Pestrn., márcz. 3. (4 károsúlt, 20,740 korona kár); -- Koprivnicea, Belovár-Kőrösm., márcz., 6. (5 károsúlt, 20,772 korena kár); Budapest, márez. 13. (1 károsúlt, 2I,000 korona kár); Alsó-Botjalu, Nyitram., márcz. 25. (26 károsúlt, 21,352 korona kár); Farnad ; Esztergomm., márez. II. (1 károsúlt, 21,600 korona, kár);Moson, Mosonm., márez. 26. (!o k árosúlt, 24,384 korona kár); - Nagy-Lucska, Beregm., márcz. 17. (2 károsúlt, 25,000 korona kár); - Krencs, Nyitram., márez. 19. (19 károsúlt, 25,070 korona kár); - Salgó- Tarján, Nógrádm., márez. 2. (4 károsúlt, 25.810 korona kár); - Pasrab, Szabolcsm., márcz , 6. (25 károsúlt, 26,284 korona kár); NagyBocsko, Márarnarosm., márez. 10 (I károsúlt, 26,{00 korona kár); - Libetbánya, Zólyornm., márcz 15. (15 károsúlt, 31.73° korona kár); Solt, Pest-Pilis-Solt-Kiskúnm , márcz 3 (2 károsúlt, 35,260 korona kár); Végles, Zólyomrn., márez. 3. (15 károsúlt, 35,462 korona kár); - Borosd, Sopronrn., márcz. 8. (12 károsúlt, 37,3°6 korena kár): - Dobo rgas , Pozsonym., márcz. 19. (15 károsúlt, 4°,830 korona kár); - Nagy=Berema, Ungrn., márez. 6. (6 k árosúlt, 42,960 korona kár); - Pop=ad, Szepesm., rnárcz. 15. (26 károsúlt, 43,428 korona kár); - Arad, márez. 14. (1 károsúlt, 45,280 korona kár); -- CsikTusnád, Csikm., márcz. 21. (3 károsúlt, 51,04° kororia kár); --- Lőcse, Szepesm, márez. 17, (47 károsúlt, 70,661 korona "kár),;c-'; - Csetnek, Görnörm.,', márez. 26 (39 károsúlt, 75.382 korona kár);Szakaly , Abaúj- Tornarn., márcz. 14. (49 károsúlt, 82,125 korona kár); - Kosma, Zemplénm.ijjnárcz 5.(65 károsúlt, 149,060 korona kár); Léva, Barsm., márez. 7. (I7 károsúlt, I63,6IO korona kár). Összesen 28.eset Érdekes, .bár elszomorító, hogy ezen 28 eset közzűl a, tűz:oka ..10 ,esetben volt gyújtogatás, egész havi 1446 tüzeset közül pedig 471 esetben. d

Az orsz. tanfolyam hallgatóinak szives figyelmébe. Lapunk zártakor veszszük a következő fontos hírt, me ly a tanfolyamhallgatók vasúti kedvezményeire vonatkozik. Kereskedelemügyi m. kir. rniniszter. 29224/VI. sz. A budapesti önkéntes tűzoltó-testűlet parancs-

==I8=99=.=m=á=ju=s=3=1.==~=======T~o=:Ű~Z~O~~

nokságának, (Dr. zeihez, IV. Kossuth

S{ily József

főparancsnok 8. szám.)

.c-:LOO='TÓ -K Ö

Z

LO NY~_~~=====~~~~~

úr ke Folyó

~~

így teljes mértékben nyert elismerést és midőn ez örvenLajos-útcza detes tényt Önökkel egyetemben őszinte megelégedéssel üdvözöljük, mélyen fájlaljuk egyúttal azon veszteséget. rnely évi április hó 26-án, 70. szám alatt kelt folyamo d - ez által intézetünkre hárúl, mert társaságunk kénytelen. leványára értesitern a parancsnokságot, miszerint mélmondani ezen férfiú közreműkődéséről, ki őt 16 éven át tányolva a tűzoltói szaktanfolyamnak közérdekű felette buzgó és becses támogatásban részesitette Kérjük feladatát és fontosságát, kész vagyok a parancs szíves felhatalmazásukat arra nézve, hogy az itt kifejezett r okság által évenkint Budapesten rendezendő orérzelmeinkról ez évi közgyűlésünk jegyzőkönyvében megem lékezhessünk. « szágos tűzoltói szaktanfolyam hallgatása. czéljából a Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 18g8. vidékről feljövő községi kikűldöttek és önkéntes tűzdeczem ber 31- én érvényben volt életbiztosítási töke összegek oltó-testűleti tagok részére azt a kedvezményt en449,227817 korona 22 fillért tettek ki és az év folyamán gedélyezni,hogy a parancsnokság által esetről-esetre bevett díjak 19,100.562 korona 14 fillérre rugtak. Az életelém terjesztendő, a tanfolyamhallgatók neveit, lakóbiztosítási osztály díjtartaléka 8,641. 165 korona 59 fillérrel . . 1 1 1 q,695·582 korona 69 fillérre emelkedett. helyét és a beutazni szándékolt vasúti vona a rat A tüz- és szállítmány-biztosítási ágakban a díj- és magában foglaló kérvény alapján oly igazolványok illeték bevétel 27,135.669 korona 94 fillér volt, miből állíttassanak ki s bocsáttassanak a parancsnokság 1 I.372.530 korona 78 fillér viszontbiztositásra fordíttatott rendelkezésére a m. kir. államvasútak igazgatósága úgy, hogya tisztadíjbevétel 15,763 139 korona 16 fillérre 0 által, melyek szerint a{ illető tanfolyamhallgatók a r~~ott: ,mely. összegből }2.49 .283 k.~.ro,?a. I4fi}lér mi?t lk' h l '-kh" 1 k" l bb '" ui 'll isrol B d l díjtartalék minden tehertol menten, a JOvo evre vitetett at. a o e'Y,u .o{ eg o~e e . eso ~asu t ~ omasro , u a- A jövő években esedékessé váló díjkötelezvények összege: pestre es V1SS{a ualo egys{erz utasas alkalmaval a 71,175.674 korona 21 fillér. . m. kir. államvasútak tekintetbe jövő vonalain a s{e-l Károkért a társaság 1898-ban 26,527284 korona 40 mély- és vegyes-vonatok II kocsiosztály át IIl-ad ,. fi}lért f~lyósított. Ehhez, hoz~áadva elő~bi éV,ekben ~~Ijeosztályú egés; jefYygyel és a III-adik kocsiosztályt sitett karfizetéseket a tarsasag alapltasa ota karok fejeben , ,~-. l 'Ih' , I 633,489.520 korona 86 fillérnyi igen tekintélyes összeget IlI-ad.os.'{talyu feljegygye haszná atják, fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 118,390.059 FIgyelmeztetem azonban a parancsnoksagot, korona 49 fillér esik mely összeget a társaság 175.585 kárhogy a fönti rnenetdíjkedvezmény engedélyezésére esetben fizette ki. ' . irányuló kérvényét mindenkor oly időben terjeszsze A nyereségtartalékok közül, melyek összesen 14,985.029 elém hogy a m kir állam vasutak iga{gatóságának98 fillérre rugnak, különösen Kiemelendők: az alapszabály, ,'" 'l . '. . luá J k szerinti nyereségtartalék, mely 5,25° oou koronát tesz ki, ~tasltas~r~, 1 l~tve a Je~:g~~o :,~nro "" ~{en ,v~~ut az értékpapirok árfolyamingadozására alakított tartalék, zga'{gatosaga altal leendo kiállitasára es ke{besztesere mely az 1,6°4-315 korona 04 fillér külön tartalék, úgy kellő idő álljon rendelkezesre. Budapesten, I8gg. szintén az évi nyereségből kihasitott 903.418 korona 7° május Ig. Hegedűs. fillérrel 9,575.029 korona 98 fillérre emeltetett fel; továbbá felemlítendö még a 160.000 koronára rugó kétes küvetelések tartaléka. - Ezeken kívűl fennáll még egy 560.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését R. E. parancsnok, Felsö·Csölle. Az érmek és a kért szakkönyv tekintetében megtettük a kellő intézkedéseket. Azóta minden bizonykiegyenlítse. nyal meg is kapták valamennyit. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első y. T. Gyöngyös. Köszönettel vettük, s fel is használtuk. rangú értékekben vannak elhelyezve az idei átútalások folyO. T. testület, 8oroksár. Megkaptuk a küldött közleményeket; tán 143.645.142 korona 28 fillérről 153,073.167 korona legközelébb jönni fognak. 61 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elK. J. 8zeged. Az igért képet várva-várjuk Friedmann Mik~a úrnak, 8zepes-8zombat. E hó Is-én kelt helyezve: levelét vettük, s intézkedtünk az iránt, hogy a kért szakkönyv azonnal 1. Inga.lanok és jelzálog kömegküldessék. Ha eddig még nnm kapta meg, kérjük erről szíves • vetelések 25,4)5.680 korona 45 fillér értesí tését. 2. Életbiztosítási kötvényekre P. E. Csaktornya. Köszönettel vettük valóban érdekes és alka» lornszerű czikkét, s kérünk ilyet máskor is; - hanem a jövőben eset13,126-433 54 » . adott kölcsönök . leges küldeményeit szíveskedjék vagy »a T. K. szerkesztöségének3. Letéteményezett értékpapivagy a felelős szerkesztőnek czímére küldeni. (IX. Vámház-kőrút 9·) 22 1,692.124 rokra adott kölcsönök A levélben említett egyéb dolgok őszinte örömünkre szolgáltak » 65 » 4. Értékpapirqk . 100,494 }15 G. J. Csákvár. Végre rájutott a sor az ön dolgozatára is A » kéziratot (2 drb.) megküldöttük postán; reméljük rendben megérkezett. 711.252 5. Tároza-váltók biztosított 6. A részvényesek » » A Triesti Általános Biztositó-Társaság adóslevelei . 7,35°.000 7- Bankoknál levő rendelke(Assicurazioni Generali) zésre álló követelések, f. é. április h6 22-én tartott 67-ik közgyűlésén terjesztettek készpénz és az intézet be az 1898. évi mérlegek. követelései, a hitelezők köA jelentés különösen kiemeli, hogy Hegedüs Sándor veteléseinek levonásával 4,202.761 » 75 » igazgató tanácsos úr kereskedelemügyi miniszterré történt kineveztetése folytán az intézet igazgatóságából kilépett, összesen 153,°73.167 korona 61 fillér mely körülményről az igazgatóság a közgyűlés alkalmával Ezen értékekből 43 milfló korona magyar értékekre esik. következőkép emlékezik meg: »Tisztelt urak! Engedjék meg, hogy jelentésünk első Föszerkesztö : helyén, rokonszenvünknek adjunk élénk kifejezést azon Dr _SZ:IL"Y ;r.ÓZSEF_ nagyrabecsűlt férfiú iránt, ki O Felsége kegyéből megbízást Felelős szerkesz tö : nyert a magyar kereskedelmi miniszter magas és díszes :Dr. a;;,.ÖlSTCfili~c:n: ..• :D:x:zsÁ~. állásának elioglalására. Hegedüs Sándor rendkivüli tehetsége

I

=.

I

I

Szerkesztői üzenetek.

82

TŰZOLT6-K

ÖZLÖ

NY.

1899. május 31.

r

T

i

ű Z OLT

Ó - K Oz L ON Y.

PártoljuK a tmzai ipart!

11

kir, udvar szállítók

i T Öcs. ~óz"E'f

és . ki-. Fensége főh. lld\', sz;6.l1.

Cs. és kir au sz tr , ndv8.ri <;-·-állitók

Görög

királyi sdlJít6k.

udvat-i

Saerb

kir ályi szállítók.

udvari

Perzsa csász. ~zállítók.

udv.

O Fensége a görög trónhókós udv. s-'áll.

..::..::::

,= ::=-. = ,= .•........• ,= N

-~ -=

császári

é

s király

í

udvari

szállítók,

a Károly-laktanyában

ő c sászár

í

és királyi fensége József főherczeg

udvari

-o

= = ~==-

szállítói

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában levő

...-

-egJ'eDIlUl.m~kiSJEiliiBtizetit a t.

tűzoltó -testűletek

parancsnokainak

és tagjainak

becses

figyelmébe

-..UJ ajánljuk.

Teljes egyenruhák, valamint az egyenruházathoz szűk éges kellékek, luennyiségre való tekintet nélkűl, a haladott kor igényeinek megfelelően, mérték szerint és jutányos árak ulellett készittetuek. Ajánlunk továbbá tűzoltói felszerelést, sisakot, zubbonyt, nadrágot. rözsekéseket, baltákat és sípokat, sap~ Ii:ákat posztóból és bőrből, paszoluányt, zsinórokat, kardbojtokat, keztyűket, gallérokat stb. a legdúsabb választékban.

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak. ~

Vívóeszközök, érmek és rendjelek.

A legszebb tűzoltó-zászlókat

Árjegyzékek kívánatra díj- és bérDlentesen küldetnek.

__

készítjük. ~

SürgönyezíDl: Tiller udvari szállító, Budapest.

• Polgári rubin vi~e:enaő juoileumi emlékérmek és ezeknek razettái alegszeco kiviteloen nálunk ka~hatók.

.1

T'Ü.zoltó-szerek gyá.ra. Számtalan igen magas kitüntetés Auszt ri ából, Magyarország~ ból, Franczia-, Spanyol-, Olaszországból, Belgiumból, Svájczból, A merikából. Berlinből: császári érem; Chicago: jut ~Imi érem; Antwerpen : 1894. évi

MAGIRUS C. D. ULM

a/Do

A legjelentékenyebb szállítási képességgel biró gyár a következő tárgyakban: Szetnélyes :felszerelési tárgyak

tűzoltóI.:: részére: Sisakok, övek, zárkapcsok. balták, kötelek, lámpák stb. - Ujdonság! Mászólámpák javított légvezetővel és oly szerkezettel, hogya lámpa minden helyzetben merőleges állásban marad. Mentő-szerek: Mentötőmlök, ugróponyvák, mentő zsák ok, füstkészűlékek, légvezető szerkezettel és a nélkül Magirus rendszere szerint, gyaloghintók, betegszállító kocsik stb. Fecst.;:endők lllinden:féle szerl;;.ezeUelés nagyságban: Városi és falusi fecskendők, mozdonyfecskendők, taliga-fecskendők, hydrophorok, házi és kerti fecskendök, extinctorok ; továbbá: tömlők, tőmlöcsavarok, sugárcsövek, tőmlőkőtők, tömlőjavító szerek, tömlökocsik, hydranskocsik, vizes lajtok stb. Létrák lltindenféle Illinőségbell: Gépezetes létrák a legtökéletesebb szerkezettel, két- vagy négy. kerekűek, maguktól mükődö zárhorgokkal, tolólétrák, dugólétrák, horog- s tetölétrák.

Árjegyzékek, költségvetések és rajzok mindenkor Bővebb

kaphatok.

felvilágosítás okért tessék

fordúlni

a czé[ 111a[yarorszá[i főkéDvi~elOjénez:

PICHLER JÁNOS úrhoz, BUDAPEST, Rál
Battvány-utcza,

Szabó Ferencz-Iéle

nyaraló

T Ű ZOL

T Ö -K

l

o Z L O~N~Y~'~c===========18=99=.=m=áj=us=3I=. 9,9.S>Sj~~~~@:SSS'i!;~~'>,,,,,

i

' SZAKKÖNYVEK

i

A

ct budupcoti

TŰZOLTO-KOZLONY előző évfolyamaiból

önkéntes

parancsnokság

megbizásából

Breuer

. a ;;

budapesti

önkéntes

megrendelhetők

frt

szivattyús

szakasz-

k.r_ --

~ A t~ítZí é SI aD.J.latB: Gl tás,a.@)

BUDAPESTEN,

Irta:

Dr. Sz ily önkéntes

1

Ára.

Mogrc idelhetők

I

J ó z s e f,

tűzoltó-testiilet 30

fő parancsnoki

helyettese,

k.r_

hivatalánál.,

Budapest,

~'Qló,"\.\.~

<1.\.\.\.$ll4.\.'\.'-::O:'d'\""

."_' •• A.z_I.8.9.6.".ev.i•·•p.álllr.iS.i ••m.u." i.p.a.r.k.i.á.I.li.ta.' .;.o.n.a••p.a.nIlY.éllr.e ••m.m •• e.l.kllll.it.ü.nllt.e.t.v.e.".-••••• _.'_ ll

tűz oltó-~ d.a,lárd.a-~ egye sületi

egyéb

diszesebb

és

VI. k er., Bel vá ros.

Lipót-utcza

legjutányosabb

•• 11

21. szám.

Zászlószalagoi<, egyleti jelvén vek, kokárdák, vállszalagolt

zászló-

a leg-

kivitelben

•

zászlók gyára

kat festve vagy himezve a legegyszerübbtól

~

::e"\.:Lda.pe st.,

legszebben

társulati

és társulati

i ~

VIlI. ker., Kun-utcza, "'\\.~C·~~';~O'"

3 ;

a budapesti önkéntes tűzoltó-testület titkári

O~s.s:S:dXI.s.s.s:'O·
tűzoltó-

.

il~

CSÖVEZETES. Pályanyertes míí,

~

i.·~,v,,',·

(1

IX., Vámház-körút 9 szám alatt

el készitett

I

'"

a

.~ a budapesti

a

~ ~

~

BO

~

ll>

Ajánlják

~

,~ II.

18Bs· :J..

Ára

q

KIADOHIV AT ALBAN :

.,.

kidolgozta:

Szilárd,

tűzoltó-testület .parancsnoka.

~

1 forint 25 krajczárért ::

kiadvdn qui :

na

~.

~

lct

: A sziva:~~,~ ~~,,,~~n:,~,!ezelése. I :; A

teljes példányok

tiizcltó-teotii

,..;1

a

nagy

választékban.

árakon.

I l

Saját névvel és dobozzal, sokféle alakban és kiműhimzővitelben, a legolcsóbban • intézet. • számittatnak. ' Költségvetések, rajzok és anyagmíntákat a legnagyobb készséggel bérmentve kűldűnk.• ...-

Az 1896. évi milleniumi

és, nagybani

termelésért"

kiállításon "kitünö a milleniumi

munka-,

kiváló

nag-y éremmel

versenYkéPeSSég-l_

kitüntetve ...••••

~""i""""""""I"""""""""'I""""""""

••

KIADÁS

Nyereség-

és veszteség-számla

L

II korona

1. J.Kárfz3tések (a kárfelvételt Tü z blzrostrás, levouva

r

költségekkel együtt): a víszontoíztosít óu részét . . . 2. SzállitiTrán;rbiztositás, levonva a visz onro iz toaitök részét 3. .Iég blz tosit.as, levonva a ví sacntbiz toslt .c részét . . • II. Üzleti kiadások (levonva a vísz ontb izto sitók téritményeit): 1. Szervezésr költségek (a folyószámlán telj escn tőr.esztve) 2. Jutalékok ....•. 3. Folyó igazgatási költ. égek . . 4. Adók és illetékek . . . • • Ill. leirások és egyé;' kiadások: 1. Li-i rá.so k ketes k övetc Iésekr-e .....••..• 2. Arfolyamveszteség pénznemekben és külföldi váltókban 3. Ege-éb kladasok : aj .:r.árulék és kamat a htv at alnokok ellátási pénztárába b) O Felsége jubileuma alka.lrnából létesitett alapitvány. V, Tartalék függo karokra: 1. 'I'űzt.íztosnas, levonva a viszontbiztositók részét • • • • 2. Szá ntmanybiatosí tás. levonva a viszontbiztosit6k részét r. fl blztesítáal alapok állása" számedásl év végén: 1. DI Ll ta ék . . • . . • . . . • • • • • . • • " ö

~

~j~~ta;~:;~;á;l'Z~~:,~~:,a

Ifi'll korona

Elemi

biztositási

BEVÉTEL

ág (1898.)

il

lfilll

I

és [árauékck

1ftlll _kQJO"}l.Jfi~

JO-ji'

-

• . .. o.."",ua, _060 -------I részét cn .~ 2. ~ökésitett nyereség-tartalék . . . . . • • 2.(2501)ül-3. Ertékpapirok árfolyamtartaléka . • • . . 12.09672056 4. Kétes követelések tartalék a . . • . . 11 '-_ II. Függo káruk tartaléka a mult évrölllevonva a viszontbiztosítók részét): 1.?5~.95~ 78! , 1. Túzbíztositás . . , . . . . 931,473,18 1 1 1.03ö,03a ~\ 3.9.0,989,241 2. SZállitmánYbiztoSitáS. . . . . 1.331.8301-11 ' ..• ----.1... 1.236,284,36: S. Jégbiztositás • • • • . • . , • , . '11988 -1 2.254,29118 , 'Ill D"o -t 1 19 ~p 97'1' 1 . lj eve e (levonva a törléseket) : 44'66937 1. TÜzbiztositás . . • . • • • . . Kor. 17.S80,294·50 1 ' I 1 18: viszontbiztosítás. 7531,51056110.34678394 168,70906 1 2. Szállitmánybiztositás . Kor. 8.ú67,35L04 1 1 II 102'000I~ 335,09071), I le: víazontbtztosttás . . . . " 3.841,020221 4226'334162114'575'11856 1\ Ani ,1. IV. A tőkebefekteiések hozadéka: 1 . 1 1.011.003\601 '1. Kölcsön. és leszámítolási kamat, továbbá hitellntézeteknél és '1_1.477,931 =1 2.488-'31 Gu! takarékpénztáraknállév5 betétek kamata .•..... ' 133,~85 98 1 I . \' 2. Értékpapirok kamata •..... . 1, 435,784401 [1 3. IngatLmok tiszta hozadéka . '1 99,545 ~ 668,91587 u

1.1•...•.

:l.4~~,t~gl'_~ I

i

Q.

;é;zÚ . 6.~~~:~~; ~~ l' V. ~gyt!öt~e:;~el~t~tékek • . . • 1, 7.159.20470 1 a) Tűab lztosf ás • . • . . . . • . . . . . . . 2.6250001-11 1 b) Sz alrí tmányblztoaít as . . . . . . . . . .. 2.4,7277:70 1 2. Könyvszerü árfolyam nyereség értékpapirokOll. • . • . . . . . . . .. 80000 -' 12.301,482 40 3. Értékpapirokon valö könyvszerü árfolyamnyereség 1 .. _.u .. h __•__ U"'_h'__ n u"ou_ lu 111.161741 7S Összesen . . . !j---=----r=:l bU.!-; 89'l6T8: Összesen

. 1

I

Nyereség

korona

11. A1. biztositási alapok áthozatala a mult évről: Dijt.ar-; all"k, levonva a viszoutbiztositók

6."93.0831.0~.11 c:::::: . 3.441,512i~ _ \193[1_-10'036'883 11"'11,

1.

fe;~~~~nt~i~~~~;t~~i~~~~~tt6k

2. Tökésitett nyereségolartalék • . S. Értékpapirok árfoly mtartaléka. 4. Kétes követ elések tartaléka . . 1. Évi üzleti nyereség ......• __ ..• _••.•. hu

1. Esed(kes biztositások

az A. mérleghez.

a B. mérleghez.

és veszteség-számla

fzetese:

II korona

Életbiztositási

o

ág-(189S.)

I rI

IfiIi k o+on a

,fi

I

1\ 1.144,535 20 43,485 4~1 1.188,OZO60 47,017231 18.822 IS 65839,41 \ 11-----\. 30.858,906 18

1. H~lal eSetér~ s~'.Jló és vegyes btztosltasok. Ievouv a a Viszont-II ~". J 1. A biztositási alapok áthozatala a mult ivről: b lz t o sí tók reszet . . . . . . . . . . . . . . . .. 6,0/D,710 68 1. Dijtartalék } (l . tb' t ltök é ét) 2. Eléle,s esetére szóló biztositások. levonva a viszontbíztositók ,.., I I 1 2. Dtjátvttelek evonva a Viszon LZ OSl r SZ részét . . . .. 1.0f3584 43 1 70 3. Kül"n tartalék a kamatláb esetleges hanyatlásának 3. Járadbkbiztositások . . . . . . . • . . . . . . II 306,504 ~I í,455,804 1 i Iítéaét-e . . . . . . . !f. Fizetések visszavásárolt kötvények ért, levonva a vtszontbiztositáaok 1: 1 ) 1 1 4. T5késitett nyereség- tartalék . . . . . . . , . ré-z ét • .•. •. ., L_ •••••••• _ •• _I I 2.071,34f F8 5. Er n-kpapu-ok árfolyamtartaléka és kiegészitő tartalék Ill. !!szlalék-nzetések blztcsltcttaknak . . . . . . . . , . . . .11 ........•.•.. - \ R88,03ö,81 6. Kétes kö vetel éselr ta italéka . . . . . IV. Uzleti kiadások (levonva a víszontbtztosltók téritmén;yeLt): \ 1 7. A biztositottak oszbaléka apja . . . . 1. Sz er-v ez és kilItségek } f -' l' t l' t 1-1 2. Sz erzés l költségek (a olJ o szám an e jesen törlcsa ve) II 1.203,93409 I 1 3. Folyó igazgatási ügyek : 1.302,7 2ti _6 ll, Függő károk tartaléka a mult évröl (levonva a viszontbizt. 4. Behajrasí jutalékok 414,048 '21 _ 1 , . 5. Or-coaí költségek 164.34039 3.080,6 161 Ill. üíjbevétel :

IIIkorona

Ifil'lllrorona

fil

1101.2S0,454541 ~.314 90~ ö6

•

J

kíegyen1

400,000 2.625,000 ' 6.9407689 SO,OOO 1~.901,7391J":'!J17.602,920; 08

. . .

í

6. Adók és illetékek . • . II\-====\=-I Leirások és egyéb kiadások: 1 1. Lel! asok Ketes kovetelésekre és ingatlanra • .. 3,252,~ 2. Értékpépi okon való k önyv szerü árfol~ am-ve satesóg • . 'I'! í06,~5~ VI. Függn káruk tart,léka: 1 I L Halálese~re szöiö és vegyes biztositások, levonva a viszontbiztositók r é-z ét . , . . . . . . . . . . . . • . . 1 9 5.18940 2. Elélési bíztositasck, lev. a viszontbiztositók részét. i, 2'12.35!:8' S. JáradékbiztoSltdSJk . . . . . . • . • . i) 12.2ij8~53,

359,37211711,'

V.

'11.lA. bDiZ"JtOtaSrittaa'sléikalapok állása a szám adási év végén:

'

.~

II

2. ~\j~{;i~~;;::o:~:::ü:s

~egyes bíz tosltások,

lev~n'l":':::::~:t~

1

1

• IV. A tőkeberuházáaok hozadéka: Knl'sön·{s leszámítolási kamatok, valamint abitelintézeteknél 1.229,8(i2'79 és takarékpéuat érakná.l Ievő betétek karnatal 2. 3. 4. 5.

~I t .;

:i A

t éte

1 neveli

liA részvényesek adóslevelei a t5ke be nem fizetett részérőll 2,Ingatlan birtok al Városi ingatlanok. , . b) Mezögez daság birtokok 3 Épités alatt álló intézeti ház . a) Triesz'ben. • . . . . b) Milanóban, . . , . . . • , . . . 4 Kölcsönök a társaság élctbíztositásí kötvéuyeíre 5 Kamatoz6 jelzálogilag biztositott töke-kölcsönök íngatlanokra • . • . . . . . ő,Kölcsönök értékpapírokra . 7jAllami és más értékpapirok illFoly6 kamatok .... , 9 Váltók a tárczában. . • . . . . . . . . . 10 Rendelkezésre álló pénzek hitelintézeteknél és takaréko pénztáraknál . . • . . . • . . . . . . , .. .1 Készpénzkészlet az intézet igazgatóságánál és fiókjainál 2 Maradványa viszontbiztositók Számláiból . . . . .. 3 Maradvány az intézet fiókjainak számláiból. • • • .. 1~ Maradványa A mérleg folyó számlájából . . • • :';lAd6sok különböz5 czimek alatt . . . . . . • • \61aJ Letétek kezesség és biztosíték gyanánt. , • • b) Ö Felsége jubileuma atk .Imából letett alapitvány e) Leté( Goldschmiedt alapitvány . . . . . • . a)  Beeso József alapitvány . . , . . . • e) " C.labi R. alapitvány • • . • , • • • . .. 11 Butorzat 03 vasszekrényetc a társaság összes hivatalaiban, czégtáblák, pap ir- és nyomtatvány az összes raktárakban 18 Előlegzett jntalékok és szervezési költségek • • • . . .

I

Kötvényekre adott kölcsönök Jelzá'ogl"ilcsönök karnatat Értókpapirok kamatai Ingat.lanok tiszta hozadéka

í

'

4i

A korona

I

!

ii V. E~~~;~:;~~;it~~~e;ét~lek

. 4.885,20523, 1 56~'OOOII-\ 2.620,000 6.234,333 581 80,000 1.572.611 47 125.20S,52774 J~, 2161,261,SSII

3. ÉI"tékpapirok

után

" '. '. : folyósitott

'. '. :

'. '.

:

A

.

349,73869

.1 . 11142.669,487155

·11

TEHER A korona

1 neveli

t éte

307,08001 11,90226 30,75642

I

árfolyam-nyereség

ii

B li Összesen '1 ~ l' :firikc;;:~lkorona !n,j~ i

I

B fil korona

II

Összesen 1fil 1korona lfil

36750001-'j 3ó75UOOI'-1173500001-1, II Alapt5ke. • . . . . . • • • . • . • • . . . . .1 5250000 1- i 52öooool- ill0500000_ , ,1 2 Tőkésített nyereségtartalék ••.•........ 2625000 2625000 5250000" -11BJ8GOOOI-I.'l~08~OOOI - ; 31 0)Ta,:t,,;lékalap az értékpapirok árfolyamingadozásának fe,~ . .'. ~ 24"8000 -1 -~12460000 -, , 2437277 10 463001~I'A 106729? 24 1 de~es?re .i.:»: 11 II d , II 4'b) Kíeg ész.ítö tartalék ..,........... 160431004 160431004 114423005 14428005 5 Tartalékalap kétes követelések fedezésére . . • . 80000j 80000 160000-II 12Sg152jí8" 1239152 zs 1 a) Dijtartalék folyó biztositásokra az A mérlegen 7159204j70 -. 7109204;70 131264335-1 13126433 54' " , , aB" 10925137746:109251377.46 II I ' I II b) Díjatvitel a B mérlegen. • . . . . .. ~'@ o:; 'gl 4885205 23 4,,35205'23 ~ 8óÓ824í 61 8öÖ824'iIG:2\'\ c] Kulön alap a kamatláb esetleges hanyatlásá'~.B.§.~ I 169212422 - l -II H192124'22 nak ktegvcnlttésére ,.... . . . .. ~.~ iZ o 060000 5600001 8959851'30190652791,20j'IG931264 so 6 Tartalék függöben levő kárfizetésekre 2845984711 597614168 882-7a 15'1 az A mérlegen. . . • • • 248893460 2488934 60 711252 _II \711252'-. a B mérlegen. • . . • . 122980279 122980279 ~ o 9 •• 1 '1' 7,Osztal~kalap az életbiztositásban nyereménynyel bíztesttotn 411477425 1,8761 c , 4-9303049 1 i tak Jay"ra . . . . , . . . • ... 1572611 4'{ 15/2611 47 1 11?9630,SO'. S9~~5,661 1~4U')264?!, SA hivatalnokdk; ellátási pénztárának vagyona 18677223 1867722,33 730289i44 190D9,911 14984930'1' 9,Jclzáloghllelezok. . . . , . . . . . . -1 12754021IM'15015351.21 3255556•.. 85! [IO.IEg.yenleg a viszontbiztositók számláján . • . 17165121781123234 06 183974984 -, 20S022115612086221.561,1l,Eg-yenleg az intézet fiókjainak szamaján • . 3899931 5649 f3 4464904 87779395: 92151'7" &70045.68,1UiEgyenlog a B mérleg folyó Bzámláján . . , . 208622156 2086221 56 512372979i 4390J6e2'i 95140980111131 Hltel.ezők kulonböző czimeken . . . . . . 48380403 6942941! 55323351 100000 -r-1100000114 ,. Belétek kezeSSég és biztositék gyanánt .. 5123729 79 '439036822 951409801 1 60001?oool15 0 Felsége [ub.íleuma alkalmából letett alap!t\ én y 10000011000°.011 12000112000 -I,l~ Gí do ni alapllvany . . . . • . . . . . . . 191949o~G5!~ 114~~ 30 6000 6000 . . . . • . . , . . . . 1 99.00 1Girard elap itvény 11181Goldscbr:"edt ala~itv:ány, • . 6000 eooo _ 119,Besso Jozsef alapitvány . . . 12000 12000-, 120lCalabi R. alapttvuny . . . . 600016000 ' 21 a) Nyereség előí r-ás (A mérlog) . ko;. 7,462. 1

l'

l.1.h1 '" ~ ":s ~ ~ <.o-e ~

-1 - -

-

-

-ji

l'l (

mi'

1

I

b)

Nyereség

az evi üzletből

.

.k ot-.

11 i

I II

71.175,67421

1172204176112161261,38 3333466114

--",,,,,.,.,,.,,..,.,.:+,.,

m ~73:40ii171113339126

~2675065Is6:iI38

érvényben nrnaradó kor. 11.1106,74'21

600,443.271 371.239 ~ 3.682,172 99' 619,789 ~ 5.311,95091

11

11---+"*'''',..==':-:::'::-:-::===\ 1 Az .~8~~. deozember 31-én a jöv6 évekre dijkotelezvények értéke • • • ••

37;706151

karnatat

t !'2 t\r)\lA!-4í 5"51 Összesen AZ ASSICURAZIONI GENERALI VAGYONI ALLÁSA 1898. deozeD1bel.' 31-én'f

VAGYON

.

ilL

'1':109.251,3771 .46\

bíztositók részét , . . . . . . . . . Kol'. 4.596,870'03 b) Elélési bízt" lev. a viszontbizt. részét . . " 2"S,R3i'í~O S. Külön. tart. a kamatláb esetleges hanyatlásának kiegyeatítéaere 4. 'Főkésttett nyereség-tartalék .......••... 5. Értékpapírok árfolyamtartaléka és kiegészitő tartalék 6. Kétes követelések tartaléka . 7. A biztcsí tott ak osztalékalapja Vili. Évi üzleti nyereség: • . . . . Összesen

'1.

~':::;lll

708,68738!..· 1·

aj Halálesetre

i

1.181,!05 46

1. Halál esetére szólo és vegyes biztositások, Kor.17.526,992·2711 \ levonva a vísz outbíztositnsí dljat . . • .. " 86358968, 16.663,402 59 2. Elélési biztusitások . . , . . . • • • . Kor. 1.123,41 Ievo nva a vísaontbizfc stté.aí díjat. • • • . ." 13.305,05, 1.110,114 J6 3. Járac1ékhiztositások . . • . . . . . .. 450,15006 18.228,G6741

I!

I-Iíl'

.sz616 és vegyes. biztositások, levonva a viszontbiztositók részét . . . • . . .Kor.96..!'O,542·40 h) Eléléaí bízt .., lev. a víseontbist. részét. 9,Fi1~\063~9.3 fl

részét)

l'

A jövő években

lejárandó

tűzbiztositási

dijakkor.

32675065186tI138438273 14011171113339 126 68.189.768'42,:' lill II

1

A

CB.

kir. szab> Assicurazioni

Generali

központi

igazgatósága

'I'r-leeztben.

"""Besso József, Besso M" Dl". Bozza Camillo, Costi János J. H., Dr. Levi J., Gr. P"PUhIFOli l\Uklée, R(JJI;anin-Jacur Manó, Segxé V., Vivante Fortuna!. A vezértitkár : RICHETTI ÖDÖN. - Magyarországi vezérügynökség : STEINHARDT, POÓR. Az rrt éz et hivatalos he lyrsé g et EUdapesten, Dor ot.tva-u t cz a 10. szám alatt az intézet saját házában. í

18gg. május 3 I.

T Ű Z O LT 6 - K O Z L O N Y.

86

.

r t

űzfecskendőket

űzoltói sisakokat,

városi, kőzség'i, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak, négy és kétkerekű ko csir a, úgyszintén targonczára szerelve,

sapkákat, baltákat, öveket, . mászó- es mentő eszközöket stb. CA "Magyar Országos Tűzolló-szővetség" új felszerelési szabályzata szerint is.)

SZERKOCSIK~! és különféle létrákat, I(AT ZIVATTYU S

~ázi, ip~ri., ~ezőgazda~ágiz ,épi~kezé,si es egyeb czelokra, kez-, jarqany- es erőhajtásra, és harangá.llvá.nyokat templemok, is~ol~k, majorok stb. reszere, pöczegödörtisztitó készütéket

HARANGOI(AT ". -------··0.Zt·ISZ tasagl,. szere. ket

K--------1--- . őzfertőtlenito készülékeket G---------------.

.

utczai locsol~ko~sikat.,közu~i

, hengereket,hoekeket,sarvono-

. '.' ..

qépeket,

stabil és mobil alakban

készit és ajánl a

Budapesti Szivattyú- és Gépgyár RÉSZVÉNYTARSASAG (ezelőtt WALSER FERENCZ)

BUDAPEST, VI. ker., külső váczi-lÍt 45. Árjegyzékek és költségvetések

Budapest,

ingyen és bérmentve.

1899- Rózsa K. és Neje könyvnyomdája,

Szentkirályi-utcza

30. sz.

•

, XXI. ÉVF OLY AM.

6-ik

1899. JUNIUS 30.

SZAlU.

'~~~-~~~~~~~~~f~ ----~-II J-Ie,~ I"--;;-;~~~~~~

:'!.

~

j'lJml'1I'lul"'I""IrI1lIJilll;i~",1i'iíl1'-irn!I-,Jtil1","I;I\iII1"iLllil'"'!~~~:!~~~~~~I~i~~-I--;-~-l~~li1JiI1Iiiiiil-"~II;~IIJtI"'III
~

~~~

A MAGYAR A .MAGVAR

ORSZÁGOS A »Magyar

TÜZOLTÓK Tüzoltó-Szővetség

e

Budapest,

IX.

kerület, Vámház-körút g-ik szám.

:r.:r.:r.:r.:T.::T::I':::r.~:r.

:r.:r.:r.:r.:r.:r.:T:::.T.::r.:r.:.__ :r.:r.~:T.:T:j

meg.

I

félévre I frt 20 kr. testületek tagjainak egész

Egyes példánynak ára 20 kr. és reclamatiók -akiadóhivatalhoz

MEGJELEl\.'IK

küldetik

ÁR.

Helyben ée vidéken egész évre 2 írt' 40 kr '/ magy. orse. tüzoftó-szóvetség kételékébe tartozó évre csak 1 frt 20 kr. Eló:!i.zetések

díjtalanul

~nkénte6 lIűzoltó -ie6tület.

EI_ŐFIZETÉSI

A

HIVATAI .•OS ÉRTESr.n')JE.

tagtestületeinek

Biadó éó lcptulcjdcnos : A ludape6ti 8ZERKESZTŐSÉG 1\8 KIADÓ. HIVATAL.

-~~

SZAKLAPJA.

TŰZOLTÓ-SZÖVETSÉGe

Országos

I'I'II~;I'I

-~----

HAVONKINT

1_

I czimzendök.

1:

EGYSZER~-- :~,,~y:.:y:~:r;

HIRDETÉSEK

dll I . á bb- á k a kia óhivatal á ta egjut nyosa ra mellett vétetnek fel. Többszöri hirdetésnél tetemes árengedmény. ;T:."'!':'r.::T::T:-r":::X:T.:r.:r.-r":T.::r.:r.:r.:r.:r.

Tartalonl:

Hivatalos résx : Meghívó elnökségi ülésre. Figyelmeztetés. Az augusztusi orsz. versenyek feltételei. A VIlI. orsz. tűzoltó-szaktanfolyam tanterve stb. - Technikai résr: Vágonyokon járó vészvonat. - Színházi tűzesetek 18g8·ban. - Altalános rész : A somogymegyei szövetség alakítása. A tűzrend. állapo! a Veszprém vármegyében 18g8·ban. Testűletek köréból: - A sepsi-szt-györgyi testűlet évi jelentése. - A nagy-kanizsai testület évi jelentése. - Az ácsi század évi jelentése. A csákvári testület co-éves története. (Második közlem.) -Hírek. - Srerkes{tői űxenetek. - Hirdetések. ,

l

•

r

HIV AT ALOS RESZ. MAGyAR ORSZÁGOS TŰZOLTÓ·SZÖVETSÉG. Budapest,

IV., Kossuth-utcza

547· --~sz. 9g·

8. sz.

546. ---sz. ItIgg.

MEGHÍVÓ. A magyar országos tűzoltőszövetség elnöksége és felügyelő-birottsága f. évi julius hó 8-án szombaton d. u. 3 órakor a szövetségi irodában űlést tart, melyre az elnökség és felügyelő-bizottság t. tagjait van szerencsénk meghívni. A{ elnökségi űlés tárgyai: 1. Folyó ügyek. 2. Zenta r. t. város módosított tűzrendészeti szabályrendelete. 3. Újvidék sz. kir. város módosított tűzrendészeti szabályrendelete. 4. Mosonvármegye tűzrendészeti szabályrendelete. 5. Az Eberhard-féle tűzet oltó anyagra vélemény. 6. A trencséni kötelezett tűzoltóság kérvénye a szolgálati érmeknek a kötelezett tűzoltóságok részére is való engedélyezése iránt. 7. A verseczi testű let indítványa a tűzesetek számát (roo, 200, 300) feltűn tető érdemkereszt alapítása iránt. 8. A brassói XIV. orsz. nagygyü1éssel kapcsolatos ügyek. g. A nagygyűlés napirendjének megállapítása. 10. Az elnökség jelentése a nagygyűlés elé . A felügyelő bieottsdgi űlés tárgyai: 1. A számadások, pénztári és ügykezelés megvizegálása. 2. ] elentés megszerkesztése. A{ elnoksegi űlést követőleg esti 1'27 órakor a segél'y~ős{övetség _iga,gató vdlasztmdnj-a tart ülest, melyre a választmány tagjait tisztelettel meghívják. Kelt Budapesten, 1899 évi julius 1 én. Dr. Kék Lajos; elnök.

-

Dr. S,ily titkár.

Jossef,

Figyelmeztetés.

A brassói nagygyűlésre vonatkozó, s az ottani testűlet által szétküldött meghivóban a szernélyenkinti jelentkezési díj egyaránt 2 koronában van tévedésből me-gállapítva, holott a szövetség által a sstivetseg tagjai restére 1 kerondban, a nemtagok részére 2 koronában lett a rendezőbizottság hozzájárulásával megállapítva. Nehogy ebből kifolyólag a s{övetség tagjai bármiféle rövidséget, vagy károsodást szenvedjenek, fölkérjük, hogy a brassói nagygyűlés rendező-bizottságának személy enkint csakis egy korona jelentkésesi díjat kűldjenek, A mi a nagygyűlés sorrendjét illeti, azt a tagtestületek a szövetség elnöksége részéről legközelebb hiteles alakban fogják megkapni. Budapest, 1889. julius hó r-én. A magyar országos tűzoltó-szövetség elnöksége: Dr. Kék Lajos, Dr. S{ily Jó,sef, elnök.

titkár.

MAGYAR ORSZÁGOS TŰZOLTÓ.SZÖVETSÉG. Budapest, 450. 189g·

IV., Kossuth Lajos-utcza

8. szám.

szám.

Az 1899. évi augusztus hó 14-én Brassóban rendezendő tüzoltói versenyek sorrendje, feltétel ei, a használandó szetek leírása és tájékoztatás. 1. Sorrend. A versenyek

7 sorozat ból állanak és pedig: 1. sorozat. 1. pont: Alacsony medenczéjü, szívónyomó szerkezetü, rúgókkal és rúgózárakkal ellátott kocsifecskendő iskolaseerelése 2 szivóés 2 szállitótömlötekercscsel. CA sz erelésben résztvesz 1 tiszt, 1 csővezető és 4 szerelő.) 6

••

_8_8

===_=_

=-'--'-_----------

===T=Ű

Z_()~,!,6 - K ~_~~L~Ö=N=Y=.============I8~99=.=j=UD=iu=s=.=30=

f~. pont: Gyorsseerelés (támadás) ugxanaron leoesifecskendővel 2 szívó- és 2 szállitótömlötekercscsel és egy közönséges tdmaszto Létraval. a mászófal L emeletének ablakába beszállással. (A sz erelésben résztvesz 1 tiszt, 1 csővezető, 1 létrakezelő és 4 szerelő.) II. sorozat. 1.pont: Kétkerekű billenő rendszerü, szí vónyomó szerkezetü mos dony-fecskendti iskolaseerelése 2 SZl voés 2 szállitótőmlötekercscsel. (A sz.erelés ben résztvesz 1 tiszt, 1 csővezető és 4 szerelő.) 2. pont: GyorssFrelés (támadás) ug)'ana{on kétkerekü moxdonyfecskendövel, 2 szívóés 2 szállitótörnlötekercscsel és 3 darabból álló, tdmasato rudakkal ellátott grdczi dugoléirdval, a mászófal II. emeleti ablakába beszállással. (A szere ésben résztvesz 1 tiszt, I csővezető, 5 létrakezelo és 4 szerelő.) 111. sorozat. 1. pont: Előkocsival ellátott négykerekű billenő rendszerű, szívónyomó szerkezetü moe donyfecskendő iskolasserelése 2 szívó- és 2 szállitótömlő tekercscsel. (A szerelésben résztvesz 1 tiszt, 1 csővezető és 4 szerelö.) 2. pont: Gy orssrerelés (támadás) ugxana'{on négxkerekű mosdonyfecskendövel, 2 sz.ivóés 3 szállítótömlötekercscsel és 3 - darab egxkaru eg) horgu létrdval, a mászófal Ill. emeleti ablakába beszállással. (A szerelésben résztvesz 1 tiszt, 3 létrakezelő, kiknek elseje a csővezető teendőit végzi a tárnadásnál, 1 segédcs övezetö.x szerelő és 1 tömlőszerelö.] IV. sorozat. 1. pont: Iskolam dseds 3 darab egxkaru, egxhorgu létrával, a mászófal Ill. emeleti ablakáig bezárkapcsolással. 2. pont: Gyorsmás{ás ugyanarol2 létrdkkal, az összes mászóknak a III. emeleti ablakba való beszállásával és rögtöni visszajövetelével. (Ugy az iskola-, valamint a gyorsmászásban ugyanazon 3 mászó vesz részt) V. sorozat: Gxorsmds{ás egx darab egykaru egyhargu létrával a mászófal Ill. emeleti ablakába beszállással és rögtöni visszajövetellel (Személyi verseny, melyben egy testület részéről több versenyzo is részt vehet.) VI. sorozat: K6télen leeresskedes a Ill. emeletról zárkapocscsal egy kötélen. (Személyi verseny oly korlátozással, hogy abban egy testület részéről legfeljebb két versenyző vehet részt.) VII. sorozat: lj grás pony vab a a II. erneletröl. (Személyi verseny oly korlátoz.ással, hogy abban egy testület részéről csak egy tag vehet részt.) II. Versenyfeltételek. A versenyek 1899. évi augusztus hó "+én, reggeli tartatnak meg Brassóban. Versenxre a{ orsedgos tíi{oltós{6vetség minden tagtestiilete jelentkez hetik. Jelentkezni csakis irásban és pedig az orszdgos tűeoltás{övelség eln6kségénél (Budapest, IV. Kossuth Lajos-utcza 8. sz) lehet. A jelentkeres végső határideje 1899. évi julius hó zo-ika. A bejelentés alkalmával világosan kiteendő, hogy mely sorozat alatti versenyben kiudn résst v enni, Nem egész'3n határozott, avagy föltételekhez kötött, esetleg későn érkező bejelentés figyelembe nem vétetik. A versenyre való kiállás alkalmával köteles minden versenyzo testület a versenyben résztvevő tagjainak névsorát azok beosztásával együtt a jury elnökének átadni. Az 1., II. és Ill. sorozatok közül valamely testület legfeljebb két sorozatra. vagyis két fecskendő alakra jelentkeehetik, mig a IV., V., VI, és VII. sorozatokra bármely tagtestűlet. tehát az is, mely az előző versenyek ben résztvett, jelentkezhetik, mindazonáltal oly korlátozással, hogy a IV. versenypontra egy testület csakis egy csoportot, a VI. sorozatra legfeljebb ket tagot, a VII. sorozatra pedig

7 órakor

r

csakis

eg}' 'tagot jelenthet be. mig élt: V. versenypontra ss ab a.do n eszközölnetok. A sierelesi elidrdsra nézve az országos tűzoltó sz vetség egységes gyakorlati sz ab dly-eotdnak második javuott kiadásában foglalt előírás mérvadó, és a versenyzők minden teendőikben ahhoe kdielesek alkalmaiko dni. Minden attól való eltérés hibául rovatik föl. Ugyaszerelésnél, valamint a visszaszerelésnél minden egyes teendő a legnagyobb pontossággal hajtandó végre, a csavárok jól megerősitendők, a tömlö vezeték kiigazitandó stb. A teendők pontos végrehajtására nézve a jury tagjai a szerelés, illetve a visszaszereiés befejeztével vizsgálatot tartanak. A szerelés akkor tekintetik befejezettnek, ha az összes szere1ők munkájukkal teljesen elkészültek s a csoport vezérlője a » víz indulj« jelet a kéthangu jelzővel megadta. Avisszaszerelés, mely a IV. sorozat 2. pontja és az V. sorozat alatti versenyek kivételével csakis a jury utasitására veheti kezdetét, akkor tekinte tik befejezettnek, midőn az összes sz erelök minden teendőjük pontos elvégzése után a szakaszban kiindulási állásukat újra eltoglalták. A gyorsszerelésnél, illetve támadásnál minden külön vezérszó mellőzésével a jelek kéthangu jelzővel és síppal adandók meg. A szükséges nyornő-legénységröl a szövetség elnöksége, illetőleg a rendező-bizottság gondoskodik, de szabadságában áll a versenyző testületnek a legalább 8 emberből álló nyomó-legénységet saját tagjaiból összeállitani A versenyhez szükséges szerekröl a szövetség elnöksége, illetve a rendező-bizottság gondoskodik, miért is a versenyzo testületek sz.ereket magukkal nem hozhatnak. Minden egyes versenysorozatra külön versenydíj állapittatik meg, mely mint első díj elismerő okmány kiséretében adatik ki a nyertesnek. mig második díj ként elismerő okmányok adatnak. Az elsö díjat nyert testületeknek a versenyben résztvett tagjai kűlön-kü.ön résztvevési igazolványokat kapnak. Oly testűleteknek. melyek a versenyben résztvettek. azonban díjazásban nem részesültek, a jury javaslatára a szövetség elnöksége a versenyben való rész vételükről igazolványt állithat ki. Egyebekben a versenyekl-e nézve az országos tűzoltószövetség általános versenyszabályai, valamint az egységes gyakorlati szabályzat II. kiadása mérvadó. bejelentések

ő-

Ill. A versenyeken

használandó szerek

leírása.

r. A 100 mm. hengerátmérőjü kocsifecskendő 4 kerekü, alacsony medenczével és szívónyomó szerkezettel bir; a kocsi rúgókra épitett és ugy elől, valamint hátul mindkét oldalt csuklószerüleg mozgó rúgózárakkal van ellátva. A merevitő farudakkal ellátott 4 drb szívótömló a szívó oldalon tartóvillákban leszijazva, a két nyomórúd pedig a nyomó oldalon levő tartóvi1lákra van rácsavárva. A szállitótömlők kettős tekercsek be rakva, kivül fekvő csavarvégekkel a két kocsiülés alatt levő tömlökosarakban vannak elhelyezve. A sugárcső a víztartó medencze nyomó oldali tetején tartóvillába van csatolva, mig a szürö hátul a fecskendőtalpra van reácsavarva. A váltócsappal ellátott szívó nyilás jobboldalt van. Szerelésnél a kocsirúd kiveendő, a tartószeg az ötödik kerékbe bedugandó, azonban a kerekek nem forditandák alá. 2. A kétbuzatra berendezett kétkerekű billenő mOidonyfecskendő 100 mm. hengerátmérőjü, szívónyomó szerkezetü fecskendő, melynek váltocsappal ellátott szívó nyilása jobboldalt van. A fecskendő maga a kocsikerethez elöl és hátul egy-egy zárocsappal van megerősitve, mely zárocsap akkor nyílik, ha az a kocsi hossztengelyével egy irányba helyeztetik. A kocsikereten két oldalt tartóvillákban leszí-

1899. junius 30.

TŰZO

LT6-KÖZLÖNY.

, jazva van 2, illetve 3 drb merevitő farúddal ellátott szívótömlő, mig a nyomorudak csavaro kkal két oldalt az emeltyűkarokra vannak erősitve. A szürö és osztó a medenczetalp hátsó részére, a sugárcsövek pedig a medenczetalp előrészére vannak állóhelyzetben csavarva. A szállitótömlők kettős tekercsekben kivül levő csavarvégekkel a medenczetalp előrésze alatt levő szerládában vannak elhelyezve. A szivótórnlők lebillentés előtt nem veendők le. A fecskendő le- és fölemeléséhez a medenczetalp előrészén egy-egy alaku fogantyú van, mig a medenczetalp hátsó részén a fogantyúk oldalt vannak elhelyezve. A medenczetalp előrészén még 1-1 bőrrel bevont láncz is van a 2. számu szerelök által leendő használatra. Maga a fecskendő azonos a: négykerekü mozdony-fecskendövel, csakhogy az elő kocsitól meg van szabaditva. 3. A négykerekü, előkocsival ellátott billenő moedony> fecskendő szívónyornó szerkezetü fecskendő, melynek váltócsappal ellátott szívó nyilása jobboldalt van. A fecskendő maga a kocsikerethez elől és hátul egy-egy zárocsappal van megerősitve, mely zárócsap akkor nyilik, ha az a kocsi hossztengelyével egy irányba helyeztetik. A kocsikereten két oldalt tartóvillákban van 2, illetve 3 merevitőrudas szívótörnlö szíjjal megerősitve. A nyornórudak csavarokkal két oldalt az emeltyű karokra vannak erősitve. A sugárcsövek álló helyzetben a medenczetal P előrészére, mig a szürő és osztó a medenczetalp hátsó részére vannak csavarva. A nyomótömlők kivül fekvő csavarvégekkel kettős tekercsekben az elő kocsi ülése alatt levő tömlőkosárban vannak. A fecskendő le- és felemeléséhez a medenczetalp előrészén egy-egy 1 -1 alaku fogantyu van, mig a medenczetalp hátsó részén a fogantyúk oldalt vannak elhelyezve. A medenczetalp előrészén még 1-1 bőrrel bevont emelő láncz is van a kettős számu szerelők által leendő használatra. A szerláda a medenczetalp előrésze alatt van. 4. A srállzfótömlók valamennyi fecskendő alaknál kivűl t;:;~·;ö csavarvégekkel kettős tekercsek be vannak rakva. A tömlők magyar egységes csavarzattal vannak ellátva és egyenkint IS m. hosszuak. A szükséges tömlőkészletről az orsz. tűzoltó- szövetség gondoskodik. 5. Az L sorozat 2 pontja alatt használandó létra egy közönséges, hengeralaku karokkal és beékelt le.römhöiyitett fokokkal biró 5'50 m. hosszu falusi tdmasztólétra. 6. A II. sorozat 2. pontja alatt használandó dugó létra 3 darabból álló, összedugható tamrudas grácri dugólétra. Az összerakva összesen ro mét er hosszu és 38'50 centiméter széles létrának egyes részei fel nem cserélhetők. Az alsó létra alul erősen vasalt hegyben végződik és 4'28 m., a középső létra 3'08 m., mig a felső létra 3'48 m. hosszu, utóbbinak felső részén vastokek egyáltalán nincsenek A 4'35 rn. hosszu támrudak csuklóizületes zárócsappal lesznek az alsó létra felső részén levő Iyukon át rögzitve. 7. A horogletrak egykaruak,' egyhorguak, 4'50' m. hosszuak és 13'00 kgr. súlyuak. 8. A mdsrofal elől simára gyalult, 3 függélyes ablaksorral biró III_emeletes épület, melynek hátsó részén az egyes haránt ablaksoroknak megfelelően az ablakon beszállásra erkélyszerü folyosó van. Az ablakok ürbeli szélessége rIO méter, ürbeJi magassága 1'50 méter. Az ablakoknak egymástól való távolsága rso méter, mig a két ablaknak a mászófal szélétől való távolsága I méter, A mászófal egész szélessége 8'30 méter. 1

i !

89

A föld szinétől az 1. emeleti ablak alsó széléig a magasság 4'80 m., innen a II. emeleti, valamint attól a Ill. emeleti ablak alsó széléig a magasság egyenkint 3 '80 m.

IV. Tájékoztatás, A fecskendőszerelési versenyek, hacsak egyes versenysorozatokra nagyon sokan nem jelentkeznének, az egyes testületekkel külön-külön fognak megtartatni, s ez esetben a vezénylést a versenyzö csapat tisztje teljesiti. Sok versenyző jelentkezése esetén 2, esetleg 3 csapat is bocsáttatik egy időben versenyre, s ez esetben az általános vezényletet egy a jury által ezzel megbizandó parancsnok viszi. Azonban ugy az iskolaszerelésnél, valamint a támadással egybekötött gyorsszerelésnél a nyomó legénységnek a kellő időben leendő fölvonulása iránt intézkedni és a »Víz indulj « jelet a befejezett szerelés után megadni ez esetben is a versenyző csapat tiszt jének kell. A sz erelés az összes versenyeknél víz nélkül történik, Az 1. sorozat 2. pontja alatti versenynél a csővezető hátára vetett sugárcsővel hatol föl a létrakezelő által felálllitott támasztó létrán és beszáll az 1 emelet ablakán az erkélyre, mig a létra-kezelő a létra mellett marad. A II. sorozat 2. pontja alatti versenynél az öt létrakezelő által felállitott gráczi dugólétrán a csővezető ugyancsak hátára vetett sugárcsővel hatol föl a létrán és beszáll a II. emelet ablakán az erkélyre, őt követi a létra felső vegelg az 1 sz., ezt az alsó létra felső részéig a 2. sz. létrakezelő mig a' többiek a létra mellett és a támasztó rudaknál maradnak. A Ill. sorozat 2. pontja alatti versenynél a fecskendőszerelés körüli csővezetői teendőket a segédcsővezető teljes iti, mig a csővezető mint 1. sz. létrakezelő szereli a boroglétrát, fölhatol a Ill. emeletre, beszáll annak erkélyére. esőkőtelet leereszti és a segédcsővezető által arra erösitett sugárcsövet felhuzza. A 2. sz. létrakezelő a leo;felső létra felső részére megy, ott bezárkapcsolja magát és a tömlőt tartja, mig a 3. sz. létrakezelő az alsó létra felső részén ugyanezt teszi. A IV. sorozat 1. pontja alatti versenynél az I. sz. a IlL, a 2. sz. a II., a 3. sz. az 1. emelet ablakánál zárkapcsolják be magukat, mig 2. pontjánál a létrák beakasztása után az összes mászók felhatolnak a III emeletre, beszállnak annak erkélyére és mindkét lábbal érintvén annak padlóját, a 3. sz. létrakezelő nyomban kiszáll, és gyorsmászásban visszatér. Ot követi a 2, sz., majd az 1. sz. létrakezelö, miközben a létrákat visszaszerelik. Az V. sorozat alatti versenynél a versenyzők a létrával fölhatolnak a Ill. emeletre, beszállnak annak erkélyére és miután mindkét lábbal érintették annak padlóját, nyomban visszatérnek. A VI. sorozat alatti versenynél, melyben egy testület részéről legfeljebb két tag vehet részt, a leereszkedés a rendező-bizottság által kipróbált és a Ill. emeleti ablak alsó részének közepén, az ablak belső párkányán megerősitett kötélen történik. A kötelet a zárkapocsra a versenyző csavarja rá, azonban az ereszkedés csak adott jelre veszi kezdetét. A leereszkedés sisakban, övvel és baltával történik. A VII. sorozat alatti versenyhez a ponyvát tartó legénységet a rendező-bizottság állit ja elő. Az ugrás övben, de sisak, balta és kötél nélkül történik. Kelt Budapesten. A magyar

országos

1899- évi május hó ző-án. tűzoltó-szövetség

elnöksége.

Vr Kék Lajos,

Vr. SziJy József,

elnök

titkár.

J Az 1899. évi július hó 16-tól augusztus hó 4-ig tartandó

Ó


,

"

~

'a

VIlI. ORSZAGOS TUZOL TO-SZAKT ANFOL YAM

.S!, ó> 0\

00 H

TANÓRÁINAK 1899.

·------r--·--·- -- -- -

Julius-Aug. 17

Hétfő

18

Kedd

II I I

·EI·~et I

"7-8 Szervezés _.

"

•••

(1 a)

I

-

,

.-

ÉS

ELŐADÓiNAK _11__ :

(délel~_tt)-=-____ 1

8-9

BEOSZTÁSA. Gyakorlat

II

9-10

(délután)

'/25-'126

Egyenruha és fels~~;'~lé~ (1 bll Megeliíző tűzrendé~=ze=t=(=5=b=)='======== -"..l' MARKUSOVSZKY

Szerek bemutatása DR. SZILY Szivattyú-szerelés

DR. SZILY Mászógyak (dugólétra) Dr. BALOGH

Szerda

(horoglétra) Dr. BALOGH

Mászógyak.

:><

z O

Szivattyú-szerelés

Dr. SZILY

N

Rendgyakorlat TOMCSANYI

O

. 'o

----------I~~----_·

~

Szivattyúszerelés

SZi.vattyú-s.zerelés. SZIDANITS

--------.

O

Mászógy~k.(horoglétra) OSZETZKY

__ ·_-------

-~~~-

Mászógyak. horoglétra) I~~_D_l_" BA_L_O_G_H_ .. __ Mász6gyak. (mcntötőmlő) I OSZETZKY I

~_D_r_. S_Z_IL_Y~__

.-1

too<

....4

-~Ii

Szivattyú-szerelés

SZIDANITS

Szivattyú-szerelés

Dr SZILY.

- -1--

N

(horoglétra) OSZETZKY

Mászógyak.

....:1

S~ii;:y~~~~~lé~_-~~_~:~á_~_)6_g_~~~~~~t~~~resz-

:o too<

é s

Támadás

vezénylés

T

á

m

a

d

á

s

é

s

v

e

Z é

n

y

1

é

s

T

á

m

a

d

á

s

é

s

v

e

z

II

Y

I é

s

n

y

I

é

s

y

I é

s

é ---

T

m

á

a

á

d

s

é

s

e

v

é

z

------

Taktika (6 al BREUER

I __ I

2

Szerda

Szó

b

e

viz

s ~g a

T

-------1

á

m

el

a

á

s

é

v

s

e

é

z

n

G

y

a

k

o

r

1 a

t

i

v

i

z

s

g

a

G

y

a

k

o

r

I a

t

i

v

i

z

s

g

a

1

3

Szóbelivizsga

Csütörtök

I

Kelt a budapesti

önkéntes

tűzoltó-testület

parancsnokságának

1899. év junius

hó

28-ik napján

tartott

üléséből.

o

0\

Bnlyovszl.:y A.ladár, belügyminiszteri biztos.

Dr.

Szily oaT ózse:f, főparancsnok.

Oleják Károly. h. titkár.

,

10.;

1

ro 1

J

T

899· junius 30.

ZOL T Ö - K O Z L O N Y.

-o

==============~==================

( 1

=========================================

Az 1899. évi július hó r ö-tól

augusztus

4-ig tartandó

hó

VIlI. országos tűzoltó-szaktanfolyam elméleti és gyakorlati

tantárgyainak

és előadóinak ff

~,« .-'-1.>:

BE,r;;' O'l'~)~~ TiTTT', ~, ~...dl...A ~~ ~~ _"_' __

'

,,~'l

II

Tan t á r gyl

~ cll

~

.~

A tantárgy részletes

felosztása

A

h,

ór á~

tan

'il

Előadó

mely napon tartatnak? II 1,~ I (julius 17. augusztus 1.) '1

_~~====_====~====i:~==============================~I,~===============~==~===================I a) 1, alakulás, szervezeti tagozás, szövetsé< ll17, Ig, 22. 1 Dr. Srilx Jópef gek, szolgálati szabályok, adminisztráció , II 1 Szervezés egyenruha, rangjelzés és szem. felsz. 2: ----1-7-, -2-5-. ----il--D-r-.-Sr-i-ly-j,-ór-s-ef--b) II,

J

aj b)

Tűzoltó-szerek

2

a szivattyú szerkezete, működése annak alkalmazása '1----S-Z1'·- v-a-tt--yt'tk kipróbálása

c)

a szivattyú _-,-----c-_~

!

,

d)

;- -----Vizszerzé~-4Tűzjelzés--~--ll

-

kürt,

--~..-aT

II

1

5

Tűzrendészet

b)

'1'

---1

-1

II

gondnása és működési ,__z-a-v-al--a~i---.,.--_c_-__c_ 2

fdyam, vízve:I~:~7~~,á:edenczék harang,

sürgöny

,11'

Köhler István 51 1, 18, Ig. Ig, 21. 2 1---- -1-3-. r-. ----=K'C"ó~''Ch-'-le-r--=Is-t-va-C'n---1 3 1

mászó, mentő és egyéb szerek és azok

l'

--1---8--"------=---==,,1

és

25, 26.

1-1

stb,

20, 22, 24.

I

:

kormányrendelet és egyéb tűzrendészeti rendeletek megelőző tüzrendészet és a tűz rendészet kezelése

2

1

28, 31

I~l

és telefon

26

1

__

'_

1

====

5!

17, 21, 25, 27 2g

, Markusovsrky

cj ,

-;-1 ~I

elso segély baleseteknél

I~

III

20, 21, 24

27.

--

I

II

1.

II

Dr. Balogh

De'{ső

s z.

s!

~I

17, Ig,

20,

22, 26.

II

Tomcsányi Béla Breuer Ssildrd

211"III"--s-z-e-r-e -k--g-y-a-k-o'-r-la--t~-l-II\ - - ----'-s-ziv-a=tt=y_ú_sz=e=re=k=========:1' ismertetése

3i!

Szivattyú-szerelés

li 4l

[ld ~~:~~:~~:~~:~~',

I1I

l'

-

M' " a;~~-k~:la~~~J

,,1

li II 511 Támadás

I -

I

I és vezénylés '

27. 27, 28, 28, 28, 141 2g, 29, 2g, 3 r , 3 r , 1

,.,1

1

-',1---------

--

8

1

1

1,',

31,

I,

1,

~;da~}:r!e~!~1-r-

,

Il~l 1 ;4~g~5~0~6~r~7~2,

1

1

ill,

25, 25, 26,

1

1 il

Jórsef

1-1-----111-----

\

--,I~-

Dr. Srily

17,

ll!

mászó- és mentőszerek 1

I

Breuer Sxildrd -B-r-e-ue-r-S-7I'I-a'-rd---

II

1 a t iré

il

Rendgyakorlatok

Béla

-I-'-:I-S;;~t~-F;;;;;q-

='~========'=II==============I-========II====,======

G y n kor

,__ J,_~_

~_,_'J __

-

-----------a)-III

Első segély

__

1 l'

az épitkezés elemei 1I 20. III I a tüzek minősége, meg-tá-m'-a-dc-á-s-a -é-s- '-sl,--2-;',- -2-4-,-2-6-,-2--8-'-1,16 il Tűzoltás és védelem eloltása; csővezetés, takaritás ; támad á s i : (taktika) b) Il _ _ ter~~~n::gOldáSa _ 2g, 2:, 2:

-;"

S'{ily Joise]

Dr. Siilv: JÓ7Se/"

l' '

1

~------------'------~I'I'

-il

Géra

l---B-r-e-u-e~,--S-r-i-l-a-'r~d--

2g '

Kálmán

lDl'.

18, 1

~Sridanits FerenC{

,1 __

1.

1-

OS'7'et'7'k,,1' L~J-os-I Dr. 'B~l~gh Derső Dr. S'{ily Jó{sef Os"etrky Lajos Szidanits Ferenc; Breuer Seiidrd Markusovssky: Béla

II-:~--~------

11

A tanfolyam tartama alatt esetről-esetre meghatdrozandó idoben a siekesfővdvosi tűroltóság és ar önkéntes tűr.oltó-testűlet gyakorlatai, a fóvárosi tütérségek, a budapesti tűroltósrergyárak, valamint egx siinhiu, egx malom és egyes nagyobb gyárak és a mentőlaktanya fognak megtekintetni. :Ereken kivül lehetőség szerint füstkésrülékek, extinctheurok stb. gyakorlati kipróbálása.

<)2

T ŰZ

o LT

Ú - K Oz L

T ECH N 1KAI V ágányokon járó vészvonat. A csehországi Witkowitzban levő vasművék tűzrendészeti berendezkedése tanulságos és érdemes a fel említésre. A sok mindenféle vágány, mely a witkowitzi vasmű veket keresztül-kasul szeli, a gyártelepet közönséges illetve tűzoltó-kocsik számára teljesen járhatlanná teszi, úgyannyira, hogy egy esetleges műhelytűznél a helyi tűzoltóság a sok mindenféle vágány miatt nagynehezen tudna a tűz szinhelyére érkezni. Ez az állapot tette szükségessé olyan tűzoltó szerek előállítását, melyek a legnagyobbrészt keskenyvágányú (790 mm. keréktávolság) síneken legyenek szállithatók. A gyártelep Ostrau és Witkowitz községet foglalja magában. E két községben elhelyezett műhelyek rendes és keskenyvágányu vonalakkal vannak összekötve. Az utóbbiakra építettek egy vészvonatot, a mely egy gőzszivattyúból, 6 egyenlő víztartályból (1.3 m. átmérő, 3.4 m. hosszú, a 30 hl. űrtartalom) és egy villanyos világitó szerkezetből áll. Mindezen készletek vasuti kocsikra vannak alkalmazva, melyek a vasuti vágányok keresztezési pont jához közel fekvő tűzoltószertárban vannak elhelyezve. A tűz kitörését háromhangú riasztósíp jelzi, amely ha megszólal, kötelessége minden mozdonyvezetőnek gépé· vel a tűzoltószertárhoz menni és a vészvonatot a tűzeset helyére vinni. Az elsőnek érkező mozdonyvezető jutalmat kap. Amint a vészvonat megérkezik, a gőzszivattyú és gőzkazán egy ércz tömlővel lesznek összekapcsolva és a szivattyú ezáltal rögtön működésbe hozható. Ily módon a gőz, mely különben a mozdony hajtására szolgál, a gőzszivattyút működteti. Ez utóbbi két fekvő gőzhenger 140 mm. hengerátmérővel és 200 mm. dugattyútávval; a gép teteje fölött egy tömlőmotolla van megerősítve, a többi szerek (veder, tömlőkészlet, szerszámok) a 6 vizeskocsin és világítókocsin vannak elosztva. A lajtokba összesen r80 hl. víz fér, a mi, ha a szivattyú perczenként 500 1. vizet szolgáltat, 36 perczig kitart s így az else támadáshoz teljesen elég. Ez alatt az idő alatt, tekintettel a nem éppen kedvezőtlen vízszerzési viszonyokra, a vizeslajtok újra megtölthetők. A tapasztalat bizonyítja ugyanis, hogy r80 hl. vízmennyiség egy még el nem harapódzott tűz lokalizálásához teljesen elég. Éjjeli tűzesetekhez sajá tos világító készülékről gondoskedtak. Ez egy benzinmotor és egy dynamogépböl áll, amely 2 ív- és 4 izzólámpát lát el árammal. Az egyik a vészvonat elején, a másik ívlámpa a végén van elhelyezve, mig a többi egész hosszában van elosztva. Mindkét ívlámpa póznán felhúzható Ism. magasságig. Az egész készülék berendezése és üzem be helyezése a lehető legegyszerűbb és daczára annak, hogy a vasmű egyes részei a körülményekhez képest elég távol vannak a tűzoltó-szertártól, a vészvonat a síneken néhány perel alatt megérkezhetik a tűz szinhelyé~ és haladék nélkül rögtön működni képes; szóval a berendezés tökéletesen bevált. V. F. Z.

1899. junius o================================== N Y.

30.

RÉS Z. Szinházi tűzesetek 1898-ball.

A most múlt r898. év deczember hónapjában volt a 17 ik évford ulója annak, hogy a bécsi ring-ssinh.dz leégett, s hogy a világot bejárta a borzasztó katasztrófa rémhíre. Tudjuk, hogy száz meg száz ember pusztult el a legborzasztóbb tűzhalállal. Hívatalos forrás szerint ugyan csak 3gr-an, de valóságban alighanem valamivel többen; mert érthető okoknál fogva ilyen súlyos esetben a rendőri vizsgálat ezerfölött meg van nehezítve, máskülönben pedig meg is engedhető, hogy az ily borzasztó szerencsétlenséget némileg enyhíteni iparkodnak. Hogy az utóbbi időben a szinházakat illetőleg a tűzrendőri viszonyok sokat javultak, fényes példa erre az elmúlt ev. Az idevonatkozó hivatalos adatok ugyan egy kissé hiányosak, annyi mégis bizonyos, hogy ez idő alatt - t. i. r897. deczembertől r898. deczemberig - csak egyetlenegy és e mellett fából épült szinház égett le. Lehet ugyan, hogy ez csupán valami szerenesés véletlen következménye, de azért határozott tény, hogy az újabbi időben a szinházakban a rend és óvatosság tekintetében jobb szellem uralkodik. Mondhatni pedig, hogy manapság nem is létezik olyan épület, a mely annyira ki volna téve a tűzveszélynek, mint éppen a szinházak. A tulajdonképeni tárgyra térve megemlítendő, hogy az előző évben január 28·án a nápolyi Maneioni-seinluizb an támadt tűz ; a lángok rohamosan terjedtek el az egész faépitményen, úgy, hogy a szinházzal szomszédos palota is csaknem elpusztult. Maga a szinház földig égett. Kisebb tüzeset volna több megemlítendő Husvét első napján egy kigyúl adt súgólyuk a berlini összes tűzoltóságot felriasztotta. Ugyanis az udvari szinházban a délelőtti próba alatt a villanyos vezetéktől tüzet fogott a súgószekrény. Az utasításszerű »nagy tűz « jelzésre előrobogott a tűzoltóság minden irányból, ,de azonnal be is vonulhattak, mert a szin ház tűzőrsége időközben eloltotta a tüzet. Röviddel az előadás előtt gyúlt ki Toulonban október z r-én egy szinház. Szerencsére nem voltak még a nézőtéren. Több páholyt pusztított el a tűz ; a tüzet az elősiető tűzoltóság oltotta el. A tűz keletkezésének oka, mint rendszerint, ez esetben sem volt kideríthető. Ha valami nagyobb szin házi tűznél a tűz keletkezésének oka kiderítetlen marad, az igazán csodálni való, mert hisz a tűz oka a kisebb tüzesetnél a leggondosabb vizsgálat mellett rendszerint biztosan kiderül. Sajnos a kényelem itt is nagy szerepet játszik. A vendégszereplő Sorma asszony búcsúelőadása alkalmával október 22-én a' drezdai vdrseinh azban, Ibsen darabjának, a Nórának vége felé támadt nyugtalanság. Egy, az előadás alatt a kályhába dobott irat fogott tüzet és felgyujtott egy kulisszát. A vas rolló legördült és négy tűzoltó valami takaróval elfojtotta a tüzet. A vendégszereplő Sorma asszonynak harmadmagával sikerűlt azonban megnyugtatni a közönséget. s az előadást zavartalanúl folytathatták. Október 24·én Wiesbadenben, a Wallh alla-ssinhdeban

l

1899

junius

oz

T-- Ű.._Z O LT Ö - K --------=-=-:-=---- ---

30.

--------------

---

támadt tűz idézett elő hatalmas pánikot A menekülő tömeg a székeket s asztalokat rakásra zúzta. A szerencsére jelentéktelen tüzet két percz alatt eloltották, a mi onnan támadt ugyanis, hogy egy ámykép-rnutatványkészülék meggyuladt. A szinház különleges épületéről nincs mit szólni. November 13 és 14 közti éjjel a mannheimi szinház egyik férfiruhatárában támadt tűz, a mit a hiv. tűzoltóság oltott el. A mannheimi udvari szinháznak nincs állandó házi tűzoltósága; ez pedig nagy könyelműség. Az eset külörnben a következőkép történt. Az éjjeli őr a mint 1/41-kor rendes körútját végezte az udvari szinházban, intenzív égésszagot érzett. Rögtön felkeltette a kapust. A szag egy a földszinten fekvő öltözőból jött, a mely már egészen telve volt füsttel. Egyes diszletek már elpusztul-

L~ O N Y. ----

93

--------

tak, mások már megrongalódtak A hiv. tüzoltóságot rögtön értesítették, s ezek néhány percz alat\ megjelentek és hamarosan elfojtotrák a tüzet. Hogy miböl keletkezett, az meg nem állapítható. Valószinűleg az előadás alatt egyik mozgatható karú légszeszlámpa lángjától tüzet fogott valami deszka A szanaszét heverő gyúlékony ruhaneműek nagyon jó táplálékot szolgáltattak a tűznek. Az épületben csekély kár esett, ellenben a ruhák ban és egyéb ruhatári tárgyakban jóval jelentékenyebb. Jellemző dolog egyébként, mint észrevehetjük, hogy a mannheirni szinházban, mely kaszárnyaszerű modorban van építve, a villanyvilágítás vagy egyáltalán nincs még bevezetve, vagy legfeljebb csak részlegesen J. G. után közli: Auer Béla.

ÁL T ALÁNOS RÉSZ. A somogymegyeí

tűzoltó-szöveteeg

alakít a sa.

Amint e lapok hasábjain már közölve volt, ezen megyei szövetség alakításának kezdeményezését, a csurgói önk. tűzoltó-testűlet mint legrégibb a vármegyében vette a kezébe, és megtette az erre vonatkozó kezdeményező lépésekel. Ez érdemben eddigelé a következő dolgok történtek. Először is megkerestetett amegye alispánja, hogy bocsássa rendelkezésre a megyében levő összes tűzoltó-testületek névjegyzékét. Ezek beérkeztek. és ezen hivatalos adatok szerint van Somogymegyébe:n 53 önkéntes, és 152 kötelezett tűzoltó-testűlet. Érdekes azonban hogy van egy egész járás mint az igali, melyben egyáltalán szervezett tűzoltótestű.et nincs, sőt a mi a legszomorúbb. Kaposodr amegye svékhelyének és ren dez ett tanácsú városának polgánnestere is att jelenti, hog)' a városban e{ idő szerint szerveiett tŰ{oltóság nem létezik, Mindeme visszásságokon a megyei szövetség lesz hivatva segíteni, javítani. Másodszor fel lettek szólítva a megyében levő rendezett- és irányadó testületek vezetői, hogy nyilatkozzanak aziránt, vajjon helyeslik e, és egyelőre elvben hozzájárulnak-e a szövetség megalakításának eszméjéhez. Eddig nyolcz testület parancsnokától érkezett be nagyon lelkesítő és kedvező válasz. Harmadszor, megalakíttatott egy 31 tagú rendezö-bizottság, melynek díszelnökségét Kacskovics Lajos főszolgabiró szívesen elvállalta, A szövetség alakuló közgyűlése a. osurgói testű let 25 éves fennállásának ünnepélyével kapcsolatosan lesz megtartva, tekintettel a brassói orsz , kongresszusra valószinűleg szeptember r o-én, esetleg augusztus 27-én; a napirendet a bizottság még ezután fogja megállapítani, de egy napnál tovább nem fog tartani, és mellőzve lesz minden haszontalan, czéltalan és fárasztá dolog, mely nincs szoros összefüggésben a tűzoltó-intézmény komoly voltával. Felkéretnek a megyei szövetségek vezetői ez uton is. sziveskedjenek kinyomatott alapszabályaik egy példányát a csurgói testület parancsnokságának czímére megküldeni. JP. S.

A tüzrendészet állapota Veszprém vármegyében 18H8. évben. (A várm

tűzoltó-szövetség

Nagysagos

jelentése

Alispán

a vármegye

alispánjához.)

Úr!

A veszprémvármegyei tűz oltó-szovetség alapsz bályainak 18. §. f. pontja értelmében van szerencsénk Veszprémvármegye tűzrendészetének 1898. évi állapotáról szóló jelentésünket mély tisztelettel előterjeszteni.

A vármegyei tűzoltó-szövetség megalakúlt 1893·ban. Jóváhagyott alapszabályai szerint közigazgatási elnöke a nemes vármegye mindenkori alispánja. Ügyvezető elnökévé és föjegyzőjévé tisztelettel alúlirottak, - alelnökévé S{eg/etlzy György, pénztárosává Idősb Jenőfy Ferencz, jegyzőjévé ifjabb Jenőfy: Ferencz, választmányi ragjaivá André Gyula, Balogh Károly. Bárdos.')' Imre, Bartha/os István, Bauer Károly, Bikky Sándor, dr. Fenyves.'ry" Ferencz Fischer Adolf, Fischer Károly, Hidy Zsigmond, Jákói Géza, Km/yai József, Helle» János, dr. Kemény Pal, dr. Kerenyi Károly, Kovács Imre, Pengrács. Dániel, dr. Rétliy: Ede, Mosonyi Ruttner Sándor,. S{abó Imre, Sch/ll János, Sta!!! Zoltán, dr. Spitzer Mór, Szűcs Akos, S{ŰCS József, Tak dcsy: Ignáez, vVei\,\ Ed e, Végh István és Wolf Sándor választattak meg 1899. évig terjedő időre. A veszprémvármegyei tüzoltó-szővctség a vármegye 5 közigazgatási járásában az alapszabályok 24. §. ez. pontja értelmében a jár ási tűzrendészeti felügyelők által gyakorolja a tűzrendészeti szabályrendeletek mikénti végrehajtásának ellenőrzését. A devecseri járás tűzrendészeti felügyelője Siikora Béla devecseri lakos; az enyingi járásé Gerber Sándor siófoki lakos; a pápai járásé Srokoly: Ignácz pápai lakos; a veszprémi járásé Biá{)~ Imre veszprémi lakos; a z ircxi járásé Makay: János zirczi lakos; mindannyian müködő tüzoltók. Nevezett tüzrendészeti felügyelők a részökre megállapított és e vármegye időközi alispánja által jóváhagyott szabályzat értelmében járásuk községeit a mult évben egyszer meglátogatták, mely látogatás alkalmával szerzett tapasztalataikról szóló jelentéseiket alúlírott elnökséghez kűldté x be. Ezen jelentéseket szövetségünk választmánya, majd közgyülése tárgyalta s megállapította, hogy tűzrendész.eti szabályrendelete van vármegyénk 131 községének, nincs 54 községének Alapés szolgálati szabályzata van 63 tüzoltóságnak; nincs j 22 tűzoltóságnak. Önkéntes tüzoltó-testülete van 41 községnek; kötelezett tűzoltósága van 139 községnek, semmiféle tűzoltósága nincs 5 községnek, u. m. Dabrony, Kis-Lőd , Ajka-Rendek, Bódé és Ugod; van tehát összesen 80 községnek A tűzrer-dészeti szabályrende.et 3 §.ában elő írt fecskenclője van 143 kőzségnek, csupán nyomószerkezetű fecskendője van 39 községnek. Régi rozoga fecskendöje van 3 községnek : Peremarton, KisSzőllős, Halimba. Az összes tűzoltószerek meg vannak 75 községben, részben meg vannak 1 ro községben. Megfelelő jó -zertára van 142 községnek, nincs 12 községnek, meg nem felelő sz ertára van 30 községnek. A múlt évben tartatott 1 közgyűlés Pápán, 2 választmanyi ülés Veszprémben, a melyeken 43 határozat hozatott s ezek mind végrehajtattak. Elintéztetett 440 ügydarab Veszprémvárm. törvényhatósági bizottságtól érkezett 20 drb ; alispáni hivatalból 54 drb ; a járási főszolgabíráktói 53 drb ; kőzségi és kőrjegyzöktöl 77 drb; előljáróságoktól 117 drb; a magyar országos tűzolt ó.szövctsegtöl 8 drb ; vidéki szövetségektéíl 2 drb; tagtestűletektől 27 drb; tüzrendészeti felügyelőktéíl 16 drb; magánosoktol 9 drb; a ve-zprérni m. kir. honvédállomás parancsnokságtól 1 drb ; saját hivatalból kiadatott 56 drb. Vélemény adatott 37 eset ben. Mintatűzrendészeti szabályrendeletet kiildtűnk 5 községnek, minta alap- és szolgálati szabályzatot 6 községnek és útbaigazítást 3 kőzségnek. A vármegye terűletén 1898. évben összesen 141 tüzeset fordúlt elő,' melyek kőzül a devecseri járásra esik 47, az enyingire 9, a pápaira 38, a veszprémi re 30, és a zirczirc 17 tűzeset. . A devecseri járásban Nagy~Szőllősön volt i t , Kertán 5, SomlyóVásárhelyen 4, Devecserben 4, 2\agy-Piriten 3, Adorjánházán, Tornán,

1 II

H ti

I

TOZOLTO-KOZLO~Y.

94

Kis-Kamondon, Noszlopon, Kis-Jenőn, Nagy-Kamondan, Kolontáron 2 -2, Csöglén, Dobán, Kis-Lödőn, Puszta-Miskén és Oroszin 1 -1 tüzeset. Megégett 62 lakóház, 100 melléképűlet, volt 1 erdőégés. Elpuszt.iIt sok há iállat, bútor, ruhanemű, takarmány, szalma, szemes gabona, gazdasági eszközök. Összes kár: 73,288 frt 50 kr. Az enyingi járásban Szilas-Baháson volt 1 tűzeset, Enyingen 6 és Lajos Komáromban 2. Megf gett 4 ház és szalmakazal. Összes kár: 14075 frt, A pápai járásban Vaszaron volt 4 tűzeset, Adász-Tevelen és Nagy-Gyimóton 3-3; Fenyőfőn, Homok-Bödögén, NernesSzalókon, Takácsiban, Mihályházán és Gecsén 2 -2; Iharkúton, Pápa-Teszéren, Nagy-Gannán, Külső-Vathon, Felső-Görzsönyön, AIsó-Görzsönyön, Salamonon, Ugodon, Vanyolán, Dókán, Lovász-Patonán, Pápa-Kovácsiban, Acsádon és Gergelin I-I, Megégett Tg4 lakóház, 528 melléképület. Háziállat 4540 frt 50 kr. értékben, takarmány, szemes gabona, gazdasági eszközök, bútor, ruha, s egyéb tárgyak. Összes kár: 182.965 frt 65 kr, A veszprémi járásban Veszprémben és Herenden 5 - 5 tűz eset ; Szent-Gálon és Litéren 3-3; Berhida, Vitonya, Almádi, Tót-Vázsony, Vöröstó, Várpalota, Kádárta. Hajmáskér. Városlőd, Nagy-Hidegkút, Rátót, Vámos, Szt-István és Mencshelyen 1-1. Megégett 28 lakóház, 18 melléképűlet, volt 3 erdő égés. Elpusztúlt bútor, ruha és takarmány. Összes kár: 2g.614 frt. A zirczi járásban B.-M.-Szombathelyen, Csetényben, Bakonybélben, Dudaron, Rédén és Varsányban 2-2 tűzeset, Hántán, Giczen, Acs-Teszéren, Olaszfaluban 1- 1 tüzeset fordúlt elő. Megégett 22 lakóház, g melléképűlet, bútor, ruha és takarmány. Összes kár 44.257 frt. Az egész vármegyében elpusztúlt vagyon értéke: 344. Igg frt 50 kr. A bejelentett biztosított összegek 138.7 Ig frtot tevén ki, vármegyénk lakossága közvagyonából 205.450 frt 50 krnyi érték semmisült meg, esett a lángok martalékául. Az ingatlanok legnagyobbrészt biztosítottalmak voltak bejelentve, de a biztosított és kifizetett összeg csak nagyon ritkán közöltetett velünk. A tűzesetek az egyes hónapok között következöképen oszlanak meg: január hóra esik g, február hóra 6, márczius hóra 7, ápril hóra II, május hóra ro, június hóra 6, julius hóra 14, augusztus hóra 20, szeptember hóra 19, október hóra 16, november hóra ro és deczember hóra g tűzeset. A tűzvészek oka volt: gyujtogatás 44 esetben, gondatlanság Ig, gyermekeknek gyufával való játéka 2 r , villámcsapás, mozdonyés kéményszikra 1-1, kéményseprő hanyagsága 2, ismeretlen 48 esetben. A járási tűzrendészeti felügyelők jelentették, miszcrint a tűzoltótestűletek legnagyobb része csak papiroson létezik, mert sem gyakorlatot nem tartanak, sem éjjeli őrszolgálatot nem teljesítenek. Hogy gyakorlatokat a tűzoltó testűletek nem tartottak, annak oka az volt, hogy ritka községben akadt a gyakorlatok vezetésére alkalmas egyén. Szövetségünk sem rendelkezik oly gyakorló.mesterekkel, kik csak a legrövidebb időre is kimehetnének vidékre a tűzoltók begyakorlása czéljából. Mindez okoknál fogva szövetségünk alapszabályai értelmében a . múlt évben Pápán julius hó 3-án tartott rendes évi közgyűlé sén vármegyei tűzoltó-szaktanfolyam tartását határozta el. Szövetségünk felterjesztése alapján Nagyságod által a községi előljáróságokhoz a vármegyei tűzoltói szaktanfolyarnra hallgatóknak kiküldése tárgyában kibocsátott körrendelet hatása alatt ISO községből ISO hallgató jelentkezett, kiket a helybeli hovédállomásparancsnokság és a városi tanács által 7 napi használat ra ingyenesen átengedett és összes bútorzattal és főzőedényekkel ellátott laktanya-helyiségekben szál lásoltunk el A hallgatók kőzős étkezésben vettek részt. Ebéd és vacsoráért naponkint 5ö krt fizettek. Az elméi eti oktatás és begyakorlásra a budapesti önk. tűzoltó-testűlet parancsnoka: Dr. Szily József hívatott meg, ki a meghívást szívesen fogadta és a tanfolyamot egész végig szakadatlanul a legteljesebb odaadással és szakértelemmel vezette és be is fejezte, s a tűzoltó-ügy iránt igaz buzgalmat öntött hallgatóiba. Alulírott elnök a kormány és vármegyei szabályrendeletekről tartott előadást, míg a szövetség alulírott föjegyzöje a gyakorlatoknál segédkezett és az irodai teendőket végezte. A szükséges tűzoltó-szereket és és fecskendőket a veszprémi őnk. tűzoltó-testűlet bocsátotta a szővetségnek rendelkezésére. A tanfolyam végeztével zárógyakorlat tartatott, melyhez szak biztosok ul Vida Pál, fehérvármegyei tűzoltó-szövetség titkára és Burkchard-Bélavári Rezső alelnök is megjelentek, nemkülömben jelenvolt a veszprémi önkéntes tűzoltó-testűlet parancsnoksága is. A zárógyakorlat elméleti vizsgával kezdődött, a mikor is a hallgatók a feltett kérdésekre jt:,l feleltek meg. A hallgatók az iskolagyakorlatot is teljes praecizitással hajtották végre. A jelképes tűztámadás egy hallgatóparancsriokra bízatott, ki a reá bizott feladatnak derekasan felelt meg. A zárógyakorlat befejeztével kiesztattak a hallgatók között a részvételi igazolványok. A tananyag a következő volt: A fecskendő szerkezete. A fecskendő és a hozzá tartozó tömlők tisztán tartása, gondozása és javítása. Csővezetés. vízszerzés. Különféle oltásmódok. Szervezés, rangjelzés, egyenruházat, szolgálati szabályok. Tűzrendészeti korrnány- és vármegyei szabályrendelet, vármegyei építkezési és kéményseprési szabályrendelet. Tűzjelzés. Elet és vagyonmentés. A fecskendő szerelése. Szívó és nyomótömlőszerelés. Különféle létrálc szerelése. 35 község nem küldött tanfolyam hallgatókat, ezek kőzül 2 község igazolta magát, ro községnek felmentvény adatott, 23 község előljáróságainak megbüntetése iránt javaslatot tettünk .

..•

I8gg.

junius

30.

A veszprérnmegyei tűzrendészeti szabályrendelet 7. §-ában foglalt rendelet egyetlenegy községben sincs teljesen végrehajtva, s így nem csoda, ha százezrekre menő vagyon pusztúl el, mert a községi lakosok nyáron vizet nem tartanak, két létrát, csáklyát, szikracsapót, vedret, fejszét stbit, nem szereznek be, s ha be is szerzik, kéznél nem tartják, sőt azokat a tűzoltó-szereket is, melyeknck a községi tűzoltó-szertárban kellene elhelyezve lenniök, széthordják s magánhasználatra fordítják. Tapasztalatból tudjuk, hogy sokszor egyetlen veder vízzel - ha lett volna - a tüzet csírájában el lehetett volna fojtani s így óriási tűzvészek nek lehetett volna elejét venni. Példa rá: Veszprém, Kerta l\Iihályháza. A szertárt akárhány helyen baltával kellett kinyitni s a tűzoltó-szerek tele voltak porral, piszokkal, pókhálóval. Ilyen SzentkirálySzabadja. A fecskendő szelepeit IQ 15 percznyi vesződés után sikerűlt kivenni, ilyen Vörösberény. Herend fecskendője piszkos A fecskendő piszkosnak találtatott Halimbán. Az ajka-rendeki szertárnak nincsenek kapui. Kis-Löd község szertára maga a piszok fészke olyannyira, hogy undor bele nézni. A fccskendök el vannak hanyagol va és rosszak. A dugattyúk ki vannak vásva. A mi a tagegyesületek gyakorlottságát illeti, a beérkezett tűzfelügyelői jelentések szerint Mencshely, Öskü, Papkeszi, Olaszfalu, Csékút, Kis-Pirit, továbbá Nagy- és Kis-Hidegkút, Bakony-Nána, PusztaMiske, Toósok és Vecse községek tűzoltóságai mutattak szép gyakorlottságot, miért is 18g8. évben juI. 3-án Pápán tartott közgyűlésen az első hat tűzoltóság 10-TO frttal való jutalmazásra, a többi tűzoltóság pedig dícsérő okirattal való kitűntetésre ajánltattak. Teljesen gyakorlatlannak találtatott 79 tűzoltóság. Csupán rendgyakorlatokat tart Ajka tűzoltósága Borszörcsök, Oroszi, Nagy-Szőllős, Somlyó-Vásárhely, Kis-jenő, Torna, Karakó-Szőrcsök, Halimba, AlsóIszkáz, Felsö-Iszkáz, Csögle, Kerta, Torna-Pinkócz, Magyar-Polány, Gyepes, Ajka-Rendek, Kis-Lőd, Bódé, Acsád, Adász-Tevel, Alsó-Górszöny, Bakonyság, Bakony-Tamási, Bél, Békás, Borsosgyőr, Csó th, Döbrönté, Fenyőfő, Farkasgyepű, Gecse, Gyimót, Homok-Bödöge, Harkut, Kéttornyúlak, Koppány, Kúp, Külső-Vath, Lovász-Patena, NagyDém, Nemes-Szalók, Nóráp, Nyögér, Pórszalók, Szücs, Ugod, Vanyola, Vaszar, Almádi, Bánd, Berhida, Csehbánya, Faész, Hajmáskér. Herend, Kis-Kovácsi, Leányfalu, Magyar-Barnag, Német-Barnag, Nagy-Vázsony, Pere-Márton, Rátót, Szent-Gál. Szentkir, Szabadja, Tótvázsony, Urkut, Városlőd, Vöröstó, Vörösberény. Bársonyos, Csernye, Lókut, Oszlop. Románd, Suúr, Szápár és Teleki községek előljáróságai felhívandók volnának a járási főszolgabírák útján, hogy községi tűzoltóságukkal évenkint legalább 3 gyakorlatot tartassanak. A gyakorlatokról és iskalázásokról igazolatlanul elmaradó tűzoltó k a tűzoltó-parancsnok által a főszolgabírónál megbűntetés végett jelentessenek be. Tűzrendészeti szabályrendelet mega!' otására ujasítandók volnának a kővetkezö községek előljáróságai: Ajka-Rendek, Dabrony, Devecser, Gyepes, Kis-Löd, M8gyar és Német-Polány, Nagy-Alásony, Noszlop, Pőlőske. Vecse, Vid, Balatonfőkajár, Mező-Szt.-György, Bakonyság, Borsosgyör, Csóth, Dáka, Dereske, Döbrönte, Gecse, Kis Ganna, Kúp, Kéttornyúlak. Marczaltő, Nagy-Ganna. Nagy-Gyimót, Nóráp, Nyögér, Pápa-Kovácsi, Salamon, Vanyola, Vaszar, Alrnádi, Berhida, Csehbánya, Hajmáskér, Kádárta, Kis-Kovácsi, Kis-Hidegkút, i\agy-Hidegkút, Öskü, Soóly, Tótvázsony, ViIanya, Vörösberény, Csatka, Csernye, Gícz, Gyirot, Péterd, Románd, Sza pár és Zircz. Alap- és szolgálati szabályok megalkotására a kő etkező községek előljáróságai és tűzoltóságaik volnának utasítandók : Alsó-lszkáz, Adorján-háza, Bódé, Borszörcsök, Csögle, Csősz, Dabrony, Egeralja, FelsőIszkáz, Gyepes-Halimba, Kis-Löd, Kolontár, Kis-Karnond, Nagy-Kamond, Kerta, Kis-Jenő, Kis-Berzseny, Karakó-Szörcsök, Kis-Szöllös, KőzépIszkáz, Kis-Pirit, Magyar- és Nérnet-Polány, Nagy-Alásony, Nagy-Pirit, Noszlop, Padrag, PöJöske, Puszta-Miske, Somlyó-Vásárhely, Torna, Torna-Pinkócz, Toósok, Toósok-Berénd, Tüskevár. Vecse, Vid, Csajágh, Enying, Küngös, Adász-Tevel, Bakony-Tamási, Bakonyság, Bél, Békás, Borsosgyőr, Csóth, Dáka, Dereske, Farkasgyepü, Fenyöfö, Gecse, Gergeli, Hom-Bödöge, Iharkút, Jákó, Koppány, K.-Ganna, N.-Ganna, Kúp, Kéttornyúlak. Kűlsö- Vath, LiPatona , l\íarczaltő, Mezölak, Mibályháza, N.-Dém, N.-Gyimót. N.-Tevel, Németbánya, Nemes-Szalók, Pórszalók, Nóráp, Nyárád, Nyögér, Pápa Teszér Pápa-Kovácsi, Salamon, Szűcs, Sz+-Iván, Takácsi. Tapolczafő, UgC!.d, Vanyola, Vaszar, Vinar, (Várpalota, Papkeszi, Szt.-Kir -Szabadja, Osi, Vilonya és Veszprémet kivéve) a veszprémi járás összes községeit és Bánk B.-M.-Szombathely, B.-N.Szombathely, Bársonyos, Csatka, Hánta és Varsány. Szívó-nyomó fecskendő beszerzésére utasítandók volnának a kővetkezö községek előljáróságai: Alsó-Iszkáz, Bódé, Csékut, Halimba, Közép-Iszkáz, Kis-Szőllős, Nérnet-Polány, Padrag, Vid, Dégh, Küngös, Siómaros, Békás, Borsosgyőr, Dereske, Farkasgyepü, Felső-Gőrzsöny, Fenyőfő, Gergeli, Harkút, Koppány. Kis Ganna, Gyímót, Kéttornyúlak, Pórszalók, Vanyola, Almádi, l\1.-Barnag, N.-Barnag, Városlőd, Vöröstó, Peremarton, Urkút, Acs-Teszér, Aka, Bo. zavár, Bánk, B -Szt -László, B.-M.-Szt -király, Bakcnybél, Oszlop, Teleki. Kőből vagy téglából építendő és bádoggal vagy cserép zsindelylyel vagy czemeutlapokkal fcdendö szertár épitésére kötelezendők volnának a kővetkező községek: Kis-Szöllös, B.-Tamási, Békás, Döbrönte, Fenyőfő, Iharkút,K.-Ganna, N.-Ganna, Almádi, Vörösberény, Csehbánya, Soóly, Herend. A jelenlegi meg nem felelő szertáraknak megfelelőkké való

1899. junius

30.

======~T~ű~\~Z~O~L~T

9$

O - K O Z L O N Y.

_átépítésére illetőleg megfelelő tűzmentes anyaggal való befedésére kötelezendők volnának a következő községek: Alsó Görzsöny, Bakony. ság, Szücs, Gergeli, Pápa-Teszér, Nyögér, Pórszalók, \ inár, Litér, Márkó, Városlőd, Karakó-Szőrcsők, Kis-jenö, Torna, Magyar és NérnetPolány és Ajka-Rendek. Pőlőske község szertára nincs jó helyen, áthelyezendő volna biztos helyre. Bársonyos, Csernye, Dudar, jázsd, Lókút, Oszlop, Péterd, Románd, Szápár, Suúr és Teleki. A szertár tisztán tartására pénzbírsággal való megfenyegetés mellett utasítandó volna : Kis-Lőd és Szentkir-Szabadja. A tűzrendészeti szabályrende let 3. §-ában előírt tűzoltó-szerek haledéktalan beszerzésére utasítandók volnának a következő községek : Borszörcsők, 1 lajt hordóval és káddal, 1 vasvi.la, z csákány, 2 fejsze, Oroszi község fecskendője Jáger Vineze által készített rossz gép, helyette új szívó-nyornó fecskendő szereztessék kőzponti ércz-szelep szerkezettel, 100"'lm hengerátmérettel, 8 m. szívó és 60 m. nyomótömlővel, mely az orsz. egységes csavarral legyen állátva, beszerzendő még 2 támasztó létra, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla. Doba, 2 fejsze és 1 lámpás. N.-Szőllős vizhordó kocsi hordóval és káddal. .. Kis,-Szőllős, új, 100 "'fm hengerátmérőjű, szívó-nyomó fecskendő, kőzponti ércz-szelep szerkezettel, 8 m. szivó-tömlövel és 60 m. nyornótömlő a m. orsz. egységes csavarral ellátva; 1 vízhordó kocsi hordóval és káddal, z támasztó létra, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla és 1 lámpás. N.-Alásony, 4 vasvilla. . Dabrony, 15 méter nyomótömló, 1 létra, 1 lajtos kocsi hordó val és káddal, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla és 1 lámpás. Somlyó-Vásárhely, z fejsze, 1 vasvilla. Kis-Jenő, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal. Tüskevár, 20 m. nyomó-tőmlö, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal, 2 fejsze és 2 lámpás. Torna, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal, z létra, 2 iejsze, 4 vasvilla és 1 lámpás. . Karakó-Szörcsök, 1 lajtos kocsi hordó val és káddal, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla és 1 lámpás. Puszta-Miske, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal, 2 létra, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla Halimba a szertár tisztántarására egy új IDO''"Im hengerátméretű, központi érczszelep szerkezettel bíró szívó-nyomó fecskendő, 8 m. szívó és 6? méter nyomó tőmlövel és orsz. egységes csavarokkal, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal, z létra, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla és 2 lámpás. Eöcs 1 lajtos kocsi hordó val és káddal, z létra, 2 csákány, 2 fejsze és 4 vasvilla. Padrag a nyomó fecskendőnek szívó szerkezettel való ellátására, 8 m. szívó-tömiö beszerzésére, 1 vízhordó kocsi, z fejsze. Csékut, 1 lajtos kocsi hordó val és káddal, :l létra, 2 csákány, 2 fejsze és 4 vasvilla. " Alsó-Iszkáz, szívó-nyomó fecskendő 100"'lm hengerátmérettel, kőzponti ércz-szelep szerkezettel, 8 m. szívó- és 60 m. nyornó-tömlő az orsz. egységes csavarokkal. z támasztó létra, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal, 2 csákány, 2 tűzhorog, 2 fejsze, 4 vasvilla és 2 lámpás. Csősz, 1 lajtos kocsi hordó és káddal, 2 létra, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla. Csögle, 1 Jajtos kocsi hordó és káddal, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla és 1 lámpás. Egeralja, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla. Adorjánháza, 1 lajtos .kocsi hordó és káddal, 2 csákány, 2 fejsze, 1 vasvilla. Kis-Pirit, 1 lajtos kocsi hordó és káddal, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla. Nagy-Pirit, 1 lajtos kocsi hordó és káddal, 2 csákány, 1 tűzhorog, 2 fejsze és 3 vasvilla. Kerta, 1 hajtós kocsi hordó és káddal, 2 létra, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla és 1 lámpás. Torna-Pinkócz, 1 lajtos kocsi hordó val és káddal, 2 tűzi-létra, 2 tűzhorog, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla és 2 lámpás. Noszlop, 2 létra, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla és 1 lámpás. Pőlőske, 1 lajtos kocsi horclóval és káddal, 2 létra, 2 csákány, 1 tűzhorog, 2 fejsze, 4 vasvilla és 1 lámpás, a meglevő 18 m törnlőre egy pár egységes csavar és még 24 m. új nyomó-tömlő egységes csavarokkal együtt szerzendő Devecser, nagyközség önk. tűzoltóságának községi kötelezö tűzoltósággá való átalakitáséra, begyakorlására és a veszprémvármegyei tűzrendészeti szabályrendelet 3. §-ában előírt összes tűzoltó szereknek beszerzésére u. m. egy új 100 "'im hengerátméretű szí 'lÓ -nyornó és központi ércz-szelep szerkezettel, 8 m. szívó és 120 m. az orsz. egységes csavaro kkal ellátott nyomó-tömlövel, 2 csákány, 2 lámpás. A tűzoltók részére egyenruha helyett vörös posztóból készült s fekete K. T. betűkkel ellátott karszallagok beszerzésére. A községi előljáróság számadásra volna felhivandó, hogy az 1895. 1896 és 1897. évekre a tűzoltó-egylet czéljaira végrehajtás útján befolyt 6'1.7frtból 613 frt 86 .krt mire fordított ? Acsád, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal. z támasztó létra, 2 csákia, 4 villa, 2 fejsze, 2 csákány és 2 lámpás. Adász-Tevel, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal, 4 vasvilla, 2 1ejsze, 2 csákány és 1 lámpás.

Alsó-Görzsöny, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal, 4 vasvilla, 2 2 csákány, 2 lámpás és 2 létra. Bakonyság, 60 m. egységes csavarral ellátott nyomó-törnlö, z létra, -4 vasvilla, 2 fejsze, 2 lámpás. Bakony-Tamási, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal; 2 tűzi-létra,' 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány. Bél, 20 m. tömlő, 1 lajtos kocsi hordó val és káddal, 1 vasvilla, 2 fejsze.Békás és Borsosgyőr, 1 új szívó-nyomó, IDO "'Im henger-átméretű központi ércz szelep szerkezettel bíró fecskendő, 8-8 m. szívó és 6c-60 m. nyomó-tömlő (az orsz. egységes csavarokkal) 1-1 lajtos kocsi hordóval és káddal, 2-2 tűzi-létra, 4-4 vasvilla, 2-2 fejsze, 2-2 csákány, 1 -1 lámpás. Csóth, 1 lajtos kocsi hordóval és káddal, 2 tűzi-létra, 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Dáka, 30 m. tömlő, 2 fejsze. Dereske, egy 100 "'im hengerátméretű, központi ércz-szelep szerkezettel, 8 m. szívó- és 60 m. nyomó-törnlövel, 2 fejsze, z csákány. Döbrönte, 1 lajtoskocsi hórdóval és káddal, z tűzi létra, 2 tűzhorog, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 1 lámpás. Farkasgyepű, 2 fűzhorog, 2 fejsze, 2 csákány. Felsö-Görzsöny, 1 szívó-nyomó, lOO "'Im hengerátméretű, kőzponti érczszelep szerkezettel biró fecskendő, 8 m., szívó- és 60 méter nyomótömlő, 1 lajtoskocsi hordóval és káddal. 2 fejsze, 2 csákány 2 lámpás. Fenyöfö, 1 szívó-nyomó, 100 '''Im hengerátméretű, központi érczszelep ezerkezettel biró fecskendő, 8 m. szívó- és 60 méter nyomótömlő, 1 lajtoskocsi hordó és káddal és 2 fejsze. Gecse, 60 m. tömlő, orsz. egységes csavarokkal. 2 csáklya, 2 fejsze. Gergeli, 1 szívó-nyomó, lOO "'im hengerátméretű, központi érczszelep szerkezettel biró fecskendő 8 m. szívőtőmlővel, 2 csákány, 2 fejsze. Gyimót, 1 szívó-nyomó, 100 '''Im hengerátméretű, kőzponti érczszelep szerkezettel biró fecskendő 8 m. szívó- és 60 m. nyomótömlővel a m. orsz. egységes csavarokkal, 1 Iajtoskocsi hordóval és káddal, 2 tűzi létra, 2 tűzhorog, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Homok-Bödöge, Jákó és Kíilsö-Vath 2-2 fejsze. Iharkút, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás Kéttornyúlak, 1 szívó-nyomó, 100 ""Im hengerátméretű, központi érczszelep szerkezettel, 8 m. szívó-tömlö és 60 m. nyomótömlővel, 2 fejsze, 2 csákány. Kis-Ganna, 1 lajtoskocsi hordóval és káddal, 2 tűzi létra, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, z lámpás. Koppány, 1 szívó-nyomó, 100 "'Im hengerátméretű, központi érczszelep szerkezettel, 8 m. szívó- és 60 m. nyomótőmlövel, 1 vízhordó kocsi hordóval és káddal, 2 fejsze. Kup, 2 tűzhorog, 2 fejsze. Lovász-Patena, 2 fejsze, ~ lámpás. Marczaltö, 2 fejsze, 2 lámpás. Mezölak, 4 vasvilla, 2 fejsze. Mihályháza, 2 tűzi létra. N.-Dém, 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. N.-Ganna, 1 lajtoskocsi hordóval és káddal, ;; tűzi létra. N.-Tevel, 2 csáklya. Németbánya, 2 csáklya, 2 fejsze, 2 csákány. Nóráp, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Nyárád, 2 tűzi létra, 4 vasvilla. Nyögér, 2 tűzi létra, 4 vasvilla, 2 csákány, 2 fejsze, 2 lámpás. Pápa-Kovácsi, az önk. tűzoltóság, mely csak 12 tagból áll, kötelezővé alakítandó áto Beszerzendő 35 m. nyomótömlö, 1 lajtoskocsi hordóval és káddal és 2 tűzi létra. Pápa-Teszér, 1 Iajtoskocsi hordó val és káddal, 2 csáklya, 2 fejsze, 1 lámpás. Pórszalők 2 tűzi létra, 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány és 2 lámpás. Salamon, 2 tűzi létra. Tapolczafö 4 vasvilla. Bakony-Sat-Iván 15 m, nyomótőmlö, 1 lajtoskocsi hordóval és káddal, 2 létra, 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány és 2 lámpás. Szűcs, 20 m. nyomótömlő, 1 lajtoskocsi hordóval és káddal. Vanyola, 1 lajtoskocsi horclóval és káddal, 1 lámpás. Vaszar, 1 lajtoskocsi hordóval és káddal, 2 létra, 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 csákány, 2 fejsze, 2 lámpás. Vinar, 1 lajtoskocsi hordó val és káddal és 1 lámpás. Almádi nyomófecskendőiének szívószerkezetűre való átalakítása, 6ó m. nyomótömlő, 8 m sztvó-tömlö, 1 Iajtoskocsi hordó val és káddal, 2 tűzi létra, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Bánd, 2 létra, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Berhida, 1 Iajtoskocsi hordó val és káddal, 2 tűzi létra, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány. Csehbánya, 40 m. nyomótömlő az orsz. egys. csavarokkal, 1 lajtoskocsi hordó val és káddal, 1 csáklya, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Faész, z tűzi létra, 2 csáklya, 2 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány és 2 lámpás. Hajmáskér. 10 m nyomótömlő, 2 létra, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány. fejsze,

*

TŰ ZOLT6-

96

1

Herend, csákány. Kádárta,

1

lajtoskocsi

hordóval

és káddal,

2

létra,

1

fejsze és

csáklya é, 1 fejsze szívó-nyomó, rool/'/n, hengerátméretű s központi érczszelep szerkezettel, 8 m. szívó és 60 m. nyomótömlővel ellátott íecskendő, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Kis-Hidegkút, 2 lámpás; Nagy-Hidegkút, lajtoskocsi hordó és káddal. Leányfalu, 2 csákány; Öskü, 2 lámpás; Ősi, 4 vasvilla. Litér, 2 lajtos kocsi hordóval és káddal. 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány. Márkó, 14 méter nyomotömlö az országos egységes csavarokkal. 1 lajtos kocsi hordóval éz káddal, 2 létra, 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Magyar- és Nérnet-Bamag, 40-40 méter tömlő az országos egységes csavarral, 1 - l lajtoskocsi hordóval és káddal, 2- 2 fejsze, 2- 2 csáklya, 2-2 csákány, 4-4 vasvilla; előbbinek kell még egy lámpás. NagyNázsony, 36 méter nyornótőmlö az országos egységes csavar okkal, 1 lajtoskocsi hordóval és káddal, 4 vasvilla, 2 csákány, 2 lámpás. Peremarton, ICO'''/m hengerátméretű szfvó-nyomó fecskendő kőzponti érczszelep szerkezettel, 8. m. szívó és bo m. nyomótömlő az országos egységes csavarokkal és 2 létra. Rátót, 2 fejsze, 2 csákány. Soóly, 1 lajtoskocsi hordóvál és káddal. Szent-Gál, 2 létra, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány. Szerit-István, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Urkut, szivő-nyornó fecskendő IOO"'/n,hengerátmérettel kőzponti érczszelep szerkezettel, 8 m. szívó és 60 méter nyomótömlővel az orsz. egységes csavarokkai, 1 lajtojkocsi hordóval és káddal, 2 létra, 2 tűzhorog, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Városlőd, nyomó-szcrkezetű fecskendőjének szívó-szerkezettel való ellátására, 8 méter sz ív ó és 60 méter nyomótömlő az országos egy· séges csavarokk al, 1, lajtoskocsi hordó val és káddal. Vámos, 2 létra, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány és 2 lámpás. Vilonya, 1 lajtoskocsi hordóval és káddal, 2 fejsze, 2 vasvilla, 2 csákány, 2 lámpás. VÖrösberény, 2 létra, 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány. 2

Kis-Kovácsi,

KÖZLÖNY.

30.

A zirczi járás községeiről nem tudunk részletes jelentést beter, jeszteni, mert a zirczi járási tűzrendészeti felügyelői tisztség 1897. évben üresedésben volt s az új tűzrendészeti felügyelő 1898. évről csak egy· nehány községről tett jelentést általánosságban. Mihelyt részletes jelen. tést kapunk, azt azonnal fogjuk tisztelettel betérjeszteni Külön jelentést tettünk már azon községekről, melyek a tűzoltók évenkinti összeírását nem eszközölték. Nagyon kevés községben alkották meg a megyei tűzrendészeti .szabályrendeletben előírt tűzoltói alapokat, A tűzoltóságok kőz űl csak S - ro egylet tagjai vannak a magyar országos tüzoltó-segélyző szövetségnél biztosítva s a törvényhatóság által előírt ro frtot a tűzoltók életbiztosÍtására igen kevés község vette fel költségelőirányzatába. A tűzoltószerek jó karban tartására a törvényhatóság által előírt 10 frtot alig néhány község vette fel költségelőirányzatába. A megyei tűzoltó-szövetség 6 frtos tagsági cíjaival legutóbb tett jelentésünk szerint igen sok község tartozik. A tűzoltó- intézmény csak úgy fejlődhetik, ha a hatóság erélyes és a társadalom áldozatkész támogatásában rászesíti. Mély tisztelettel kérjük még Nagyságodat és e nemes vármegye közönségét: Kegyeskedjék a tűzoltó-intézményt további nagybecsű támogatásában megtartani, s vázolt hiányok pótlása iránt erélyesen intézkedni, s a vármegye közönségét meleg hangú felhívásban a tűzoltó ügy pártolására megnyerni. Igen üdvösnek találnánk, ha a vármegyei tűzrendészeti, építkezési és kémenyscprési szabályrendeletek külön füzetbe kinyomattatnának és Nagyságod által minden kézségnek és minden község tűzoltóságának és minden körjegyzőnek 1- 1 példányban megküldetnének. A vármegyei tűzoltó szövetség szíves kötelességének fogja ismerni a vármegye tűzoltó-iigyét szívvel-lélekkel buzgón szolgálni, s e nemes vúrmegye közrendészeti állapotát ezzel is előbbre vinni. Hazafias készséggel maradtuuk Nagyságod k ész szolgái: Veszprém, 1899. évi márczius hó Is·én.

TESTŰLETEK A sepsi-szent-györgyi ö. t. egylet parancsnokságának évi jelentése 1898. évről.

r899:'jrinius

'Blázy Imre,

'Dr. c5uáry Peren ez,

szövetségi főjegyző.

ügyvezető elnök.

KÖRÉBOL.

február r z-én d. u. 3 órakor Kovács Sámuelnél tetőtűz, márczius II-én d. u. Molnár Benjáminnál tetőtűz, márczius 17·én Tusa Mihálynál tetőtűz és deczember II-én a helybeli méntelepnél tetőtűz ütött ki, Mindenik esethez egyesűletünk (Előterjesztetett a testűlet kőzgyűlésén 1899. június r i-én.) összes tagjaival vonult ki, és sikerűlt is a tűzet a meggyúlt Az elmult 1898. évről jélentését a parancsnokság tárgyakra szoritani és a tüzeket teljesen eloltani. tisztelettel a következőkben teszi meg. A tűzesetek közül a lfgnagyobb kár és veszedelem a Egyesületi életünk a múlt évben is rendesen folyt, az Kovács Sámuel-félében fordult elő és bár több mint 10 elénkbe tűzött czélt elérhetni együttesen kítartással és búzgafokos hideg volt, egyesűletünk tagjai mégis a legnagyobb lommal igyekeztünk. kitartással és buzgalommal dolgoztak a tűz teljes eloltásáig. A rend, a fegyelem az egyletnek egyetlen tagja által A méntelep égésénél is nagy veszély fenyegetett, de nyomsem lett megsértve és tagjaink működésükben a kötelességban megérkezett a tűzoltóság El 1. tűzet az égő testre érzet sok szép példáját tüntették fel. azonnallokalizálta s igy a lángoknak a hosszú istálló Fájdalmasan hatott egyesületünk minden tagjára Mafedélzete alig 20 méter hosszuságban esett áldozatul, a gyaroszág királynéja, Erzsébet nagyasszonyunk őFelségének gerendázat egészben sértetlen maradott, úgy hogy a lovakat i898. szeptember :':0. napján bekövetkezett halála. Ezen már ezen szakaszba is beállitani lehetett. A többi tűzeseteknél halált egy őrjöngő orgyilkos okozta; egy romlott, a szerea veszély is, a kár is kisebb volt. tetet és humanizmust, a keresztyén vallás és emberiség e Vaklárma által felriasztva lettek a tűzoltók egy esetjellemvonását megvető egyén követte el a borzasztó tettet. ben, de akkor városunkat vész nem fenyegette. Parancsnokságunk az egész országot gyászba borító eset A múlt év márczius r z-én nagy szárazságban és szélfelett részvétét jegyzőkönyvileg örökítette meg és az egyeben Arkoson tűz ütött ki; ottani kollegáink a veszély első sület pénztárából az »Erzsébet e-szoboralapra 10 frtot pillanataiban tőlünk is segélyt kértek és a főparancsnok 25 utalványoz ott. taggal, a szerkocsi és szivattyuval a vész helyén megjelent A mi egyesűletünk beléletét illeti, tisztelettel jelentjük, a tűz eloltásában. hogy az elmúlt évben is a rendes mederben folyt képeztük , és közremüködött magunkat, hogy a vész, mely a mult évben sem kimélt Működő tagjaink száma az 1897. év végével volt r r S, meg, készen találjon, Evégből tartottunk 8 gyakorlatot és ezen év folyamán felvétetett 8, kilépett 3. és igy az év igyekeztünk, hogy a sz erekkel való bánást, a készenlétet végén működő tagjaink összesen 123 voltak; tehát 5 tag minden tag elsajátithassa. Azonkivül 1 nappali - egye· a szaporulat. A tagok alapszabályaink értelmében meg' sűleti szolga és 4 éjjeli őr felváltva állandó éjjeli felelő számmal a mászó, szivattyus, rendfentartó és zeneszolgálatot teljesitettek. Ugy a szolga, mint az éjjeli osztályokba vannak beosztva. őrök a költségirányzatban megállapított díjazásban részeAz országos tűzoltó-szövetség által alapitott szolgálati sűltek; szinházi előadások alkalmával az egyesűlet tagjai érmeket és elismervényeket a múlt évben is, és pedig 17 az őrködést minden díjazás nélkül teljesítették. drb. 5-évest, 14 drb. r oévest és 13 drb 15-évest osztottunk A múlt évben 5 tűzesethez hivott segítségre a felhangki a megfelelő ünnepélyesség mellett. A magasrangu zott vészjel, u. m február r r-én este Sütő Jenőnél szobatűz, szolgálati érm ek sokasága legnagyobb bizonyítéka egyesü-

TŰZOLTÓ-

r899. junius 30.

letűnk életrevalóságának és az abban uralkodó közszellemnek, mert a ki egyszer felvétetett és körülményei a szolgálatra képesitik. egyesűletünk körében jól találja magát és annak kötelékét elhagyni nem vágyakozik. Kötelességünknek tartottuk az egyesület kebelében a szakszerű képzést előmozdítani és ebből kifolyólag a tűzoltók országos tanfolyamára elküldöttük Gyárfás Zsigmond tagtársunkat az egyesűlet költségén, ki a szaktanfolyamok pontos látogatója volt, annak bevégzésével tiszti képesítést nyert és ez által a kiküldéshez kötött reményünket egészen megvalósitotta. Vagyoni ügyeinkben is kellő támogatásban részesültünk, mert eltekintve S.-Szt.-György város által évenkint adott segélytől, egyesektől is részben mint adomány, részben mint alapitvány elég szép összegek folytak be. Első sorban a Háromszéki takarékpénztárt kell felemlitenűnk.. mely intézet a lefolyt évben is ')0 frtot adományozott, Vertán Géza örökösei adományoztak 50 frtot, Kiss Mihályné született Gyárfás Borbála és Bálint Károlyné 25-25 frttal léptek be alapító tagjaink közé. Egy nyári mulatságot is rendeztünk pénztárunk javára, és az 53 [rt 35 krt. jövedelmezett. Nem kimél te egyesűletünket a halál a múlt évben sem; két derék bajtársunk, Kiilcee Barabás és Karácson Gergely haltak el, kiknek temetésén az egylet zászlóval és zenével vett részt. Alapító tagjaink közül özv. Málnási Antalné és Bálint Károlyné elhaltak, kiknek ternetésén, valamint Vertán Géza temetésén is testületileg részt vettünk. Zeneosztályunk közremüködött az urnapi körmenetnél és gróf Majláth rom. kath. püspök tiszteletére a rom. kath. egyházközség által rendezett szerenádon. A t. közgyűlés elébe a tárgysorozat rendjén terjesz. tendő számadások szerint az egyesűleti vagyon 1898 deczember 31-én volt, és pedig: 1. készpénz számadás szerint bevétel 1789 frt. 7 kr., kiadás 1 [06 frt 80 kr., év végén készpénz maradék 682 frt 27 kr. Az év végével tényleges vagyon: a) takarékpénztárban tőke 895 frt 21 kr; b) takarékpénztár Bogdán Istvánnéféle alapitvány 313 frt 80 kr i c) takarékpénztárban segély-alap 231 frt 24 kr; d) alapitványok 392 frt 39 kr : e) takarékpénztárban toronyör-óraalapaq frt 57 kr; ;) takarékpénztárban Künnle ]ózsefné-féle alap kamatai 153 frt 1 kr; g) takaréko pénztárban Künnle ] ózsefné- féle alapitvány konvertálási felesleg 25 frt 8 kr ; h) 1 drb földtehermentési kötvény Künnle Józsefné-féle alap 100 frt; i) pénztári maradék 582 frt 27 kr. Összesen 2845 frt 57 kr. Pénztáron kivül Háromszékvármegye által kezelve a »Potsa József".féle alap 500 frt; 2. szertárunk értéke leltár szerint kitesz 5045 frt 80 krt. Ezekben van szerencsénk a parancsnokság jelentését előadni és tisztelettel kérjük a t. közgyülést, méltóztassék azt tudomásul venni.

A nagy-kanizsai testület évi jelentése

•

1898-ról.

97

KO ZLONY.

A lefolyt évben csakis 1 nagygyakorlat tartatott. november hó 13-án d. u. 1/24 órakor az őrtanya mellett elterűlő téren, a mely állt iskola és rohamgyakorlatból mentési kisérletekkel egybekötve, továbbá 8 kis szergyakorlat az őrtanya udvar helyiségében, s ezen kivűl az esti őrség ideje alatt a tagok az illető őrparancsnokoktól iskolai oktatásban részesűltek. Az elmult évben 8 tűzeset fordult elő. Minőség szerint volt 5 tető, 16 félszer, 12 istálló, 1 szalma, 1 szoba, 1 bolti tűz és 1 vaklárma. Elégett 4 szalmafedeles ház, 15 szalmafedeles pajta és egy zsindelyes, llszalmafedeles és egy zsindelyes istálló, 1 kocsi szalma, 69 szekér széna, 7 méter öl vágott fa és sok gazdasági felszerelés. Az elégett épületek csak fele-részben voltak biztositva. Az összes kár 839~ frtra vehető. Műkődésben állott az önk. tűzoltó-testűleten kivűl a helyben állomásozó Ernő főherczeg nevét viselő cs. és kir. 48-dik gyalogezred, valamint a m. kir. nagykanizsai zo-dik honvéd gyalogezred legénysége. Az év elején volt a testületnek 104 pártol6 tagja, évközben elhalt 4, maradt az év végével lOO. Működő tag volt az év elején 101, felvétetett az év folyamán 7, kilépett 9, maradt az év végével 99. Apadás tehát ez évben 2. Szolgálati időt tekintve a következő adat áll: 28 évi szolgálati idővel van 2 tag. 27» » »» 1 " 1 » » » » 22 » 1 » » » » 21 ~ ,. 2 » » 20 » » » » 17 » 7 ~ » » 16 » 5 » » 1 » » » » I4 » » » 9 » 9 » » » » 8 » 7 » » » » » 5 » 7 » » » 6 » 14 " » » 3 » 5 » » » » 15 4 » » 4 » 3 » » 10 » » 2 »

ll il

li ,1

I! II l'

I

i ,

1 '

1.

h

li li li

})

1

»

»»

7

l' 1, 1.1

II

I

I

-:1

l'

[1

»

Polgári foglalkozásra nézve: űgyvéd 1, orvos 1, hivatalnok 6, épitörnester 1, tanító 2, gyáros I, lakatos 4, asztalos 1, kőfaragó 1, czipész 9, szabó 1, szállitó 1, fodrász 1, ács 5, körníves 18, kovács 4, csizmadia 2, földmives 15, bognár 2, kádár I, déligyümölcsárus 1, kosárkötő 1, aranyozó 1, mészáros 1, kéményseprő 2, korcsmáros 2, köteles 1, molnár 5, festő 1, kereskedő 1, és hivatalszolga 1. Rangfokozatra nézve: Parancsnok és tisztviselő 23, őrparancsnok 7, csővezető 10, mászó 17, vizsgázott szivattyus 1, és szivattyus 36. Az év folyamán a testület felszerelési alapja javára az Adria biztositó-társaság igazgatósága, kinél Franz Lajos úr gyára több ezer forintra volt biztositva, a helybeli ügynökség információja alapján, belátva azt a rendkivüli tapintatosságot és tevékenységet, a melyet a tűzoltók ezen gyár égésénél a romboló elem ellen - nagy részben az javára - kifejtettek, ezt megjutalmazandó a testület felszerelési alapja ja vára 50 frtot volt kegyes adományozni, amelyadakozásért a parancsnokság annak idején levélileg mondott köszönetet, de ezuttal is fogadja a nemes szivű adakozó a testűlet hálás köszönetét. Az év folyamán az őrtanyán mindennap rendes, azonkivűl a szinházban kellő számú iól ellenőrzött őrség volt jelen. Szabadságoltatott l~ 3 havi időre. 4 tag, szolgálatmulasztásért megintetett 20 tag, a tagok sorából törültetett 3 tag. ö

Tis{telt

kö{gyűlés!

Ismét egy elmult év működéséről számolunk le, mely ha nem is volt meglepetésszerű, de bátran elmondhatjuk, hogyatestűlet jó hírnevét csak növelte. ]elentésűnk pedig a következő: Testűletunk adminisztrácionális űgyeit alapscabályaink értelmében a köz-, választmányi és parancsnoksági-gyűlés intézvén, tartatott a lefolyt évben 1 rendes évi közgyűlés, 2 választmányi és 7 parancsnoksági-gyűlés, amelyben 84 ügydarab nyert elintézést.

**

, '.

:.

~

I 1

1.

98

T Ű Z O LT

6 -K O

============================~~~~~

ZL

O N Y.

I899· junius 30.

A magyarorszagl tűzoltó-testűletek segélyző szövetlankadatlan buzgalommal és fáradtságot nem ismerő kitarségének az elmult évben ror taggal volt tagja testűletünk tással törekedjenek arra, hogyatestűlet jó hírneve alászáls azt egy esetben 7 frt erejéig vettük igénvbe lás helyett fokozatosan emelkedjék. Ünnepélyes kivonulásban testűletunk "az Úrnapi körN. Kanizsán 1899. február r a-én. meneten és a nagykanizsai mozdony vezetők temetkezési Teljes tisztelettel: társulata által augusztus hó I4-én nagy fénynyel megtartott Lengyel Lajos s. k. Knortzer György s k. zászló szentelésen volt részt, valamint néhai Erzsébet elnök. főparancsnok. kiráJynénkért tartott gyász-isteni tiszteleteken jelent meg. A másolat hiteléűl: Orvendetes tényről teszünk jelentést a midőn az év é t j végével 19 tagtársunk, névszerint: Knobloch Frigyes, titkár. Lászlo Lajos. Metz János, Németh József. és Staab József 15 évet, Buksz Ignáez, Harpel Ferencz Kollarics Boldizsár, Koz inszky József, Loser T ózsef, Lörinczy Pál, Mák József, Moramdim Román, Pertovics József, Szgethy Károly dr., Szabó Ferencz, Somogyi Ferencz, Tollár József, és Tóth Ferencz 5 évet meghaladott önkéntes tűzoltói szolgálatuk elismeréseül 15 és 5 éves szolgálati éremmel leendő kitűntetésüket űnnepeltűk. A megyei tűzoltó-szövetség váJasztmányi ülését ez 7/S1 telt kö:rgyűlés! évben augusztus hó I4-én Keszthelyen tartotta meg, a Alapszabályainkban előírtkötelességem szerint ismét melyen a megyei testületek képviselői majd mirrd jelen bátor vagyok a vezetésem alatt álló tűzoltó-egyletnek múlt voltak; testűJetünket Knortzer György főparancsnok képévi működéséről jelentést tenni s azt a tisztelt közgyűlésviselte. nek betérjeszteni. Az év folyamán ép úgy, mint az előző években, a A lefolyt évi tevékenységünk némileg eltért az előző helyben állomásozó Ernő főherczeg nevét viselö cs. és kir. évekétől, a mennyiben eleget téve a múlt évi közgyűlés 48 dik gyalogezred, valamint a nagykanizsai 20-dik honvéd alkalmával nyert megbízásnak, IS éves fennállásunkat gyalogezred legénysége a gépek czélszerű kezelésében a megü1tük, mely ünnepély - köszönve az általánosan tapasztestűleti tiszti kartói oktatást nyertek hetenkint egyszer, talt támogatásnak és az egylettel szemben való jóindulatvagyis minden szombaton délután az őrtanya udvar nak - minden tekintetben oly fényesen sikerűlt, hogy erre helyiségében. az örömnapra teljes megelégedéssel és mindenkor a legAz év folyamán a választmány utalványozása folytán nagyobb örömmel gondolhatunk vissza. ismét 110 méter kender tőmlő 86 fr 17 kr árban szerezA parancsnokság az ünnepély után hírlapilag is mély tetett be a testűlet részére, a mely által a testűlet tömlö köszönetet mondott mindazoknak, kik az ünnepély rendekészlete az elhasználás folytán hasznavehetetlenné vált 2o~30 zését és annak úgy erkölcsi, mint anyagi sikerét előmozméternek kiselejtezése daczára ez évben is gyarapodott. " dították, de itt sem mulaszthatom el egyletem nevében Testületünk parancsnoksága dicsőségesen uralkodó O újolag hálás köszönetet mondani nagyrabecsült és szeretett cs. és kir. felsége I. Ferencz József királyunkat hön szereelnök urunknak, ki bennünket minden tekintetben teljes tett neje Erzsébet királynénknak 1898. évi szeptember odaadással támogatott és magas állásával járó fénynyel hó I5·én Genfben orozva történt meggyilkoltatása által ünnepélyünket előmozdította és minket a biztos sikerhez ért mély és az egész nemzetet is nagyon lesujtó gyász vezetett. alkalmából rendkivűli űlést tartott, melyen mélyen érzett részvétének kifejezést adott és azt jegyzőkönyvileg megHogya közreműködőknek, valamint az egylet összes örökiteni határozta, nem kűlr.nben Nagy-Kanizsa városának tagjainak ezen ünnepély emléke megmaradjon, a parancsnokság egy emléklap kiadását határozta el, mely lapnak felajánlotta, hogy a gyász érdekében mindenkor közre fog megszerkesztésére Kasal Zsigmond egyle ti titkár vállalkoműködni. zott s csak szíves kötelességemnek teszek eleget, midön Testűletünk választmánya a folyó évi deczember ezen nagy szorgalommal összeállított munkáért nevezett hó r o-én tartott űlésében egy 18 méter magas két kerétitkár úrnak egyletem nevében ez úton is őszinte köszöken nyugvó toló létrának leendő beszerzését és ennek megtörténte után a meglevő toló létrának eladatását határozta netet mondok. el, mely beszerzés illetve eladás eszközlésével a testűlet Ha az ünnepély rendezése a parancsnokság tevékenységét nagy mértékben igénybe is vette, azért a komoly elnökét és főparancsnokát bizta meg. munkáról sem feledkezett meg, miről külömben alább részTestűletünk parancsnoksága a f. évi deczember hó lo-én letes jelentést tenni bátor vagyok. tartott űlésében határozat ilag kimondotta, miszerint az országos tűzoltó-szövetség által egyöntetűség czéljából megEgyletünknek a lefolyt év kezdetén a 35 alapító és pártoló tagon kívül 93 működő tagja volt. Évközben, többállapított és az ország összes testűleteivel már közölt ujabb, a réginél sokkal egyszerűbb rangjelzést elfogadja, azt nyil e községünkből való távozás folytán 8 tag ki-, ellenben testűletben 1899. évi január hó r-én életbe lépteti és a 1 tag belépett, tehát az év végén egyletünknek 86 működő tagja volt jelen közgyűlésen már a választásokat e szerint fogja Megemlítem, hogy az idöközbeni belépések folytán a megejtetni. Folyó évi julius hó 3I-én a Somogy-tánczi mulató működő tagok száma jelenleg 94·re rúg. A lefolyt évben a jubiláris közgyűlésen kivül 1 renkertben a testűleti zenekar részére tartatott egy nyári vigalom, des közgyűlés, 3 század, 3 választmányi és 5 parancsnoka melynek tiszta jövedelme II2 frt 47 krt tett ki, s ezen sági ülés lett megtartva, melyen 69' féle ügy és 170 drb. összegből azonnal a zenekar részére 3 drb. hangszer ügyirat nyert elintézést. szereztetett be. A működő tagok kiképeztetése czéljából 10 különféle A mentö- osztály az elmult évben 9 esetben gyakorolta hivatását. gyakorlatot tartottunk. Jú ius hó ro-WI október hó 3·ig, Ezekben foglaltuk össze röviden elnöki és főparancsvagyis 85 éjjelen keresztűl rendes éjjeli őrség volt szolgánoki jelentésünket, a melyhez még csak azt a kérelmet latban. Ez alkalommal nem mulaszthatom el azon körülcsatoljuk, hogy a város közönsége ezen humánus testűletet ményről is említést tenni, hogy egyletünk rooo-ik őrségét a jövőben is támogassa anyagilag, a testületi tagok pedig

'Ir

Az ácsi önkéntes tűzoltó-század által 1899. márczius hó 12-én tartott XVI·ik rendes évi közgyűlés elé terjesztett parancsnoksági jelentés.

á

1899, junius 30.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

99

testűletünknek segélyére leend. Egyszersmind az alcsuthi szeptember 4-én tartotta meg, mely alkalomból régi tűztűzoltóság szolgálati és gyakorlati szabályainak egy-egy oltó szokáshoz híven az őrséget az egész tisztikar teljesítette. példányát megküldeni a legkegyeseqben méltóztatott. Tüzeset kettő volt s mindkettő nagyobb kár nélkül Az 1882-ik évben volt 9 gyakorlat, 1 rendes és 9 végződött. választmányi ülés, melyeken 18 határozat intéztetett el; Egyletünk közpénztárának a múlt évben 476 frt bevétűzeset volt 3; a testű let 134 működö, illetve pártoló és tele és 426 frt 67 kr. kiadása volt, tehát 49 frt 33 kr. alapitó taggal működött. pénztármaradványnyal záródik. 1883. május 25. Molndr Antal al parancsnok állásáról Egyenruha-alapi pénztárunknak az előző évről fennleköszönt, azonban pártoló tagnak továbbra is megrnal adt maradt 336 frt 52 kr pénztármaradványnyal együtt 714 frt a testűletben 17 kr. bevétele volt. Június 1. Alparancsnoknak Kneif Imre választatott Ezen pénztármaradványból a komáromi első takarékmeg. Ugyanekkor az igazg. választmány is újjá szerveztepénztárnál 25,921. sz. betéti könyvecske szerint 676 frt tett s a következő tagok választat-ak be: Zsakó János. ev. 37 kr van kamatozás végett elhelyezve. lelkész, Mesey János, Paulini Béla, Matheisier István és Mint tagsági díjhátralék pedig 37 frt 80 kr. szerepel. Fiacska József pártoló tagok. Ezen alapnak kiadása nem lévén, az egész évi bevétel mint Augusztus 12. A lovasberényi 1 űzoltó-testűlet 1000-ik pénztármaradvány tekintendő. őrségét ünnepelvén, testületűnket is hivatalosan meghívta; Biztosítási alapjainknak 80 frt 57 kr. bevétele és s Kneif Imre al parancsnok vezénylete alatt megjelentek: 35 frt 83 kr. kiadása volt, ennélfogva 44 frt 74 kr. pénztármaradvány mutatkozik, mely összegből a kornáromDorner Károly titkár, Sterk Jakab pénztárnok, Zámbó Miklós szertárnok, Molnár József és Goldschmidt György csővidéki takarékpértztárnak 15,323 sz. betéti könyvecskéje vezetők, Váli János kürtös és egy szakasz tűzoltó. Az szerint 34 frt 21 kr. van elhelyezve. Ünnepélyünkröl fennmaradt tiszta jövedelemből 200 ünnepélyen az akadályverseny győztese megboldogult Balogh József, testűletünk tagja \ olt, ki is első díj gyanánt 1 drb frtot egy zászló-alapra fordítottunk a közg) ülésnek utólacsászári aranyat nyert. gos jóváhagyása mellett. Az alcsuthi tűzoltó-egyesület t-éves fennállásának emEzen alapnak a fenti 200 frttal együtt 203 frt 95 kr, lékét díszgyakorlattal ünnepelvén meg, tcstűletünket is megbevétele volt. Miután kiadás nincs, ezen összeg mint pénztármaradvány szerepel, és a komárom vidéki takarékpénzhívta. A testűletünkből szentkirályi Beke Gyula főparancsnok több tiszttársával megjelent az űnnepélyen, hol azon tárnál a 16,773. sz. betéti könyvecske sz erint kamatozás kitüntetö szerencsében részesültek hogy őket Jótsej főhervégett van elhelyezve. ez eg O császári és királyi Fensége személyesen fogadta. Egyleti leltárunk értéke a múlt évben 167 frt 60 krral Az 1883. évben tartatott 1 rendes és 13 választrnászaporodott, a mennyiben a működö tagok számának gyanyi ülés, melyeken 24 határozat lett elintéz ve ; gyakorlat rapodása folytán új szerelvényeket szereztünk be, azonvolt 7, 44 tűzoltóval. felül egy tömlőszárítót állítottunk fel, valamint egy drb. 1884 január 9. A Toronyi-féle tüzeset után jutalom 500 literes vászon vízmedenczét is vásároltunk. Leltári föösszegünk a múlt év végével 4086 frt fejében a magyar-franczia biztosító-intézet testületünknek 20 irtot adományozott. 47 krra rúg Május 25. A testület Kneif Imre alparancsnok vezénySzerelvényeink jókarban tartására mindenkor éber figy'S.,emmel lévén, jelenthetjiik, hogy azok most is teljesen lete alatt kivonúlt szentkirályi Beke Kálmánnak, szeretett főparancsnokunk fiának a temetésére. rendllen vannak. Június 7. Gróf Ctirdky: Béla fehérrnegye föispánjává A folyó évi költségvetésre nézve van szerenesém I jelenthetni, hogy tekintettel közpénztárunknak helyzetére a történt kineveztetése alkalmából testűletünk képviseletében folyó évben új beszerzésektől eltekinteni és csak előforduló a következő tagok ból álló tisztelgő küldöttséget fogadta: szükséges tárgyakat kívánunk beszerezni, mire nézve szíves / Kneif Imre al parancsnok, Sterk Jakab, Dorner Károly, felhatalmazást kérek. Zámbó Miklós, Molnár József, - Szab Mihály és Scheffer Antal testűleti tisztvisel ,)k. Működő tagjaink további alapos kiképeztetésére ezentúl is kellő gondot fogunk fordítani és csak kötelességünkAz 1884-ik évben volt 1 rendes és 22 tiszti ülés, melyeken 36 határozat intéztetett el; tüzeset - a mi ritkanek fogjuk ismerni a czélszerű előmenetelt elérni. Midön parancsnoksági jelentésemet befejezem, nem ságszámba megy - volt 14. mulaszthatom el a tisztelt közgyülésnek úgy a saját, mint Az 1885·ik évben tartatott 1 rendes, 7 választmányi tiszttársaim nevében a belénk helyezett bizalomért köszöés Il tiszti ülés, ezeken 21 határozat lett hozva; tüzeset netemet kifejezni. volt 4, gyakorlat 8. Úgyszintén örömmel mondok köszönetet a működő Ugyanezen évben Stabó Sándor községi s.-jegyző segédtisztté lett megválasztva. tagok nak jó és sok esetben tanusított példás magatartá1886. február 20. Öcs. és kir. Fensége 5 frtot és sukért, egyúttal további kitartó buzgóságra és nemes intézKégl György orsz. képv. ro frtot adományoztak a. testűlet ményünknek mindenkor odaadással való emelésére felhívom, hogy községünknek elismerését továbbra is kiérdemeljük. javára tartott tánczmulatság alkalmával Magamat és a tisztikart a tisztelt közgyűlésnek szives Márczius 14. Testűletünk belépett az országos, valajóindulatába ajánlva, vagyok mint a íejérmegyei tűzoltó-szövetségek kebelébe 6 évi időaz ácsi önk. tűzoltó-század parancsnoka: tartamra. Osermák Hugó. Az I886-ik évben volt 1 rendes és 4 tiszti ülés s ezeken 14 határozat hozatott; tűzeset volt 4, gyakorlat 6. 1887. február 2. Most első esetben rendeltettek szolÖ. t.-testűlet 20-éves története. gálati érmek. (Irta és a testület 18g8. június ző-iki jubiláris díszközgyülésén felolvasta Május 2. A szolgálati érmek a jogosult tűzoltók között Goldschmidt József, szolgálatvezető alparancsnok.) hivatalosan kiosztattak. (Folytatás.) Augusztus L Kneif Imre alparancsnok állásáról leköszönt, azonban pártoló tag gyanánt továbbra is bennmaOktóber 1. Ö császári és királyi Fensége Jó{Sef föherczeg, mint az alcsuthi tűzoltóság főparancsnoka, sajátkezűradt a testűletben. leg írt levéllel szerencséltette testű1etünket, melyben értéSzeptember 22. Stabó Sándor községi s.-jegyző és Trostyánsiky Károly gyógyszerész alapító tagoknak felvétettek. sünkre adta, hogy - nagyobb vész esetén - tűzoltóság a á

A csakvéri

100

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

==============================c===== Deczember 1. A közgyűlés alparancsnoknak Seabá Sándor segédtisztet, ruhatárosnak Madler Istvánt, szakaszvezetőknek Géber József és Scheffer Antalt választotta meg. Az 1887. évben tartatott 1 rendes és 12 választrnányi ülés s hozatott 16 határozat, melyek végre is hajtattak pontosan. 1888. február 12. Zámbó Miklós szertárnok betegeskedése következtében állásáról leköszönt, Május 3. Szertárnoknak Papp Károly választatott meg s ugyanekkor osztályparancsnokoknak S{abó Mihály és Molndr József, szakaszparancsnoknak pedig Molndr János testűleti tisztviselő lett kinevezve. Április 21. S{abó Sándor alparancsnok -- Isztevér község jegyzőjévé választatván meg, - állásáról leköszönt. Július 22. Az alcsuthi tűzoltóság zászlószentelési ünnepélyére testűletünk képviseletében Molnár J óz seí osztályparancar.ok vezénylete alatt S{abó Mihály, Papp Károly, Madler István parancsnokok és egy szakasz tűzoltó volt jelen. A fejérmegyei tűzoltó-szövetség jóváhagyott alapszabályait - miheztai tás végett - megküldi. . A Phőnix biztosító-intézet alapító tagnak lépett be testűletünkbe. Augusztus 19 A lovasberényi tűzoltóság 2000-ik őrségét ünnepelvén, testűletünk meghívása folytán képviseletében kiküldötte S{abó Mihály osztályparancsnok vezénylete alatt: Papp Károly szertárnokot, Géber József, Polak Mihály és Kun János tűzoltókat. Szeptember 18. A községi érdemes előljáróság egy szerkocsit készíttetett a mászó- és mentőszerek gyors szállítása czéljából s 150 frtot kitevő árát saját pénztárából fedezte. Ugyanekkor a Fonciére biztosíto-társaság a Klingféle tűz után testűletünknek Quais{er Jáno" ügynöke által 20 frtot adományozott. Deczember 1. Dorner Károly titkár állásáról leköszönt, azonban pártoló tagnak továbbra is megmaradt a testűletben. A titkári teendőket a főparancsnok maga vállalta el. . Az 1888-ik évben tartatott 1 rendes és 12 választrnányi ülés s 32 határozat lett elintézve; tűzeset volt helyben 3, vidéken 1, gyakorlat volt 12. 1889. február 2. Alparancsnoknak Molndr József választatott meg. Július 1 Csák vár tűzoltóságának történetében felejthetetlen lesz ez a nap; ekkor volt az a nagy tűzkatasztrófa, melynek emberélet is esett áldozatúl. Leégett 6 ház az őszszes melléképűletekkel és más ingó vagyoni dolgokkal. Súlyosan megsebesült: Nagy János tűzoltó altiszt. Vidéki bajtársaink közül segélyünkre jött az alcsuthi, lovasberényi, zámolyi, boglári és a bodméri tűzoltóság 5 géppel és 1 szerkocsival, mely nemes tettükért fogadják leghálásabb köszönetünket. Az 1889. évben tartatott 1 rendes és 6 választmányi ülés; tűzeset volt helyben 9, vidéken 1, gyakorlat volt 12. 1890. február 1. A közgyűlésen szentkirályi Beke Gyula - minthogy több mint egy éve betegeskedik seddig is csak a testűlet belügyeit volt képes elvégezni, s így a testűlet hátrányt szenvedhet, - megköszöni a beléje vetett bizalmat s a testűlet egyes tagjainak ragaszkodását és szeretetét, főparancsnoki állásáról leköszön. Márczius 3. Titkárnak Grill Géza, segédtisztnek Deáky Kálmán választatnak meg. Sterk Jakab pénztárnek a volt főparancsnoknak, szentkirályi Beke Gyulának, érdemeit magasztalja, ki 8 éven át volt úttörő s fáradhatatlan bajnoka a testűletnek ; indítványozza, hogy érdemei jegyzőkönyvileg örökíttessene: meg. Aprilis 7. Sterk Jakab indítványát a közgyűlés elfogadja; ugyanekkor az összes testületi tagok tűzoltó főparancsnoknak galanthai és fraknói Es{terhá{y Miklós Móricz

I

1899. junius

,30.

cs. és kir. karnarást választották meg, smegválasztatásáról táviratilag értesítették. Az ideiglenes vezetőséggel Moln dr József al parancsnok lett megbízva s melléje ügyvivőnek Deáky Kálmán segédtiszt osztatott be, Ezen időtájban a vármegyei tűzoltó-szövetség, mint tűz rend. biz ottságot kiküldte Gánth, Boglár és Kozma községekbe. A tűzrend szemlét Sterk Jakab és Deáky Kálmán testűleti tisztviselők gyakorolták. A főparancsnok úr őméltósága a Budapesten tartott országos tűzoltó szaktanfolyamra - a technikai s egyéb vele járó ismeretek elsajátítása czéljából - testűletűnkből hallgatók gyanánt kiküldte: Deáky Kálmán, Gáspár János, Molnár József és Bárány József tagokat. A 21 napi szaktanfolyam elvégzése után az elméleti és gyakorlati vizsgán Deáky Kálmán tisztté, Gáspár János, Molndr József és Bárány József altisztekké minősíttettek, miről is a hivatalos bizonyítvány részükre kiállíttatott. Az r890. évben tartatott r rendes, r rendkívüli és 6 tiszti ülés; gyakorlat tartatott 8, előadás 11. 1891. július 1. Ö méltósága a főparancsnok úr az újonan épített tűzjelző tornyot s tűzoltó őrtanyát lelkes, buzdító szavak kiséretében testűletünk rendelkezésére bocsátotta. A csinos építmény nemcsak községünknek, hanem Fejérmegyének is díszére válik. Július II. A főparancsnok elnöklete alatt közgyűlés tartatott, melyen a módosított alapszabályok elfogadtattak, s a testületi és választmányi tagok választása következókép ejtetett meg: alparancsnoknak: Dedky: J:~lmán; osztályparancsnokoknak : Molndr József, S{abó Mihály ; szakaszparancsnokoknak : Bárány József, Gdspdr János és Molnár János; pénztárnoknak: Sterk Jakab; titkárnak : Takács Pál; szertárnoknak: Kiss Imre; tb. szertárnoknak: Lesemeisater Jakab; ruhatárosnak : Madler István s végre testűleti orvosnak -- Deáky Lajos pártoló tag úr indítványára - dr. Ouaisser József választattak meg. Választmányi tagokká lettek: Quais{er János, Mathauser István, Mezey: János, Steppinger Zsigmond, Marton Gábor rendes; Porta József, Hahlék Antal és Méssdros János póttagokká. Július 26 A moóri önkéntes tűzoltó-testület zászlószentelési ünnepén testűletünk képviseletében - hivatalos meghívás folytán megjelent: gróf Eszterh dey Miklós Móricz főparancsnok, Deáky Kálmán al parancsnok és Takács Pál titkár. Az r89I. évben tartatott r rendes, 12 parancsnoki ülés és 7 gyakorlat. 18'92. május 27. A szövetségi ülésen őméltósága gróf Szécheny! Ödön basa altábornagy részére emléktárgy vétele hozatott javaslatba. Az egyes tűzoltó-testületek hozzájárulásával ezen javaslat elfogadtatott. Testű.etűnk bajtársi tisztelete jeléül az emléktárgy megszerzéséhez IS frttal járult. Július 20. Az országos tűzoltó szaktanfolyamra a főparancsnok úr őméltósága Goldschmidt József, Molnár János és Fazekas János önk. tűzoltókat kűldte ki, kik közül a vizsgán Goldschmidt József és Fazekas János tisztekké, Molndr János pedig altisztté minősíttettek s erről bizonyítványok állíttattak ki. Ezen időben Takács Pál leköszönt a titkári állásról s a szolgálatvezetésselGoldschmidt József őrparancsnok lett megbízva. Deczember 28. A községi képviselő testűlet - rendes évi közgyűlésén 66/92. szám alatt kelt határozatával a tűzoltószerek jó karban tartására 150 frt évi díjat folyósított, miről a tűzoltó-testűletet miheztartás végett 3705/92. szám alatt értesítette. Az 1892-ik évben volt 7 parancsnoksági ülés, melyeken 8 határozat nyert elintézést; gyakorlat volt 7," előadás 6.

,

==I8=9=9.=j=u=ni=us=30=·==========~T=-O Z:".."O L.T Ó - K 1893. augusztus IS. Az országos tűzoltó-szövetség Szabadkán congressust tartott, melyre testűletünk képviseletében Deáky Kálmán alparancsnok, Bakácsy József és Fazekas János szakaszparancsnok küldettek ki. Testületünk tűzoltószerei gyarapodtak, ugyanis a főparancsnok úr őméltósága a közönséges kendertömlők helyett inpregnált tömlőket rendelt s ezekhez egy tömlőkoosit készittetett Leszmeisxter Jakab urad. gépész és Porta József urad. bognár által Az 1893-ik évben volt 4 parancsnoki ülés; 7 gyakorlat és 8 előadás; helyben 4 és vidéken 1 tüzeset. 1894- április IS. Az éjjeli és nappali lovas örszolgá lat mely nappallés éjjel 2 pár ló készenlétben tartásából és állandó tűzoltói feliigyeletből áll rendszeresíttetett. Madler István ruhatárnok állásáról leköszönt. Az r894-ik évben volt 1 rendes és 8 parancsnoki ülés, melyeken 14 határozat nyert elintézést. 1895. február 1. Ruhatárnoknak Liczek József választatott meg. A szolgálati szabályok megalkottattak skinyomatás után a testűleti tagoknak miheztartás végett - szétosztattak. Gdspdr János szakaszparancsnok osztályparancsnokká neveztetett ki Augusztus IS. ,A.z alcsuthi tűzoltóság mászó tornyának felavatási ünnepén testűletünk képviseletében Gdspdr János osztály parancsnok és Porta József szakaszparancsnok küldettek ki. . Deáky Kálmán al parancsnok a tűzoltó-kőrben meg hűlt s hosszas szenvedés után r895. szept. 29-én jobblétre szenderült. A testűlet szeretett alparancsnokának, ki halála pillanatáig szívén hordta a testűlet ügyeit s érdekeit - kivonulással adta meg a végtisztességet. November 1. A testűlet ideiglenes vezetésével Gdspdr János osztályparancsnok lett megbízva. Az 1895-ik évben tartatott 6 parancsnoki és 1 választmányi ülés; gyakorlat volt 10, előadás 5. 1896 február 2. Alparancsnoknak: Gáspár János, osztályparancsnoknak : Fazekas János és szolgálatvezetőnek : Goldschmidt József neveztetett ki. ko. szolgálati érmeket, a főparancsnok úr távolléte következtében - neje a szeretett grófnő őméltósága jelenlétében - gróf Es{terhá{y Alajos úr tűzte fel lelkesítő szavak kiséretében akiérdemlettek mellére. Február 3. Főtisztelendő Rdcz Endre plébános úr alapító tagnak lépett be a testűletbe, ki egyszersmind az »Alkotmány« czimű napilapot is szíveskedett a testű let rendelkezésére bocsátani, a miért is a testűlet leghálásabb köszönetét nyilvánította. Az önkéntes tűzoltóság vallásossága kimutatása jeléül nagypénteken és nagyszombaton díszőrséget állt a templomban a szent sír mellett. Testűletünk a nagyérdemű előljáróság szíves megHívása következtében részt vett az ezredéves ünnepélyen is. Az ezredéves ünnepélyekkel kapcsolatban tartott budapesti tűzoltói versenyeken testűletünk is részt vett. A verseny 1., IL, VIlI. és IX. pont jaiban Gdspdr János alparancsnok, Porta József, Fazekas János szakaszparancsnokok, Kiss Imre szertárnok, Goldschmidt József szolgálatvezető, Halnék Ferencz, Katona András, Pinke József, Németh József, Bakonyi István és Kavdcs János altisztek vettek részt, miről részükre elismerő okmány állíttatott ki. Deczember 21. Testűletünk jelenlegi helyiségében ünnepelte meg a 2000·ik ő:"séget, mely felvonu\ással és alkalmi beszédekkel volt egybekötve: Az ünnepély után a testűleti tagok megvendégeltettek. Az r Soő-ik évben tartatott 1 rendes és 12 választmányi ülés, s elintézést nyert 18 határozat; gyakorlat volt 9, előadás 8, tűzeset 3.

O Z L-=:O~N~Y~~~c ===============1=01=

1897. január IS. Liczek József testűleti ruhatárnok jobblétre szenderült ; testűletünk részéről a végtisztesség megadatott. Az őrtanya elötti téren óvintézkedési szempontból egy éjjeli lámpa állíttatott fel. Május és június hónapokban az 1888. évi tűzrend. kormányrendelet II. fejezet 10. §-a alapján községünkben a tűzrend. szemle házszám szerint ejtetett meg. Ugyanezen időben a vármegye székhelyén megyei tűzoltó tanfolyam tartatott. A szövetség kéreime következtében testűletünkből a tanfolyamra »oktató« gyanánt Goldschmidt József szolgálatvezető lett kiküldve. június 13. Gáspár János alparancsnok állásáról lekö szönt, -- továbbra mint pártoló tag maradt a testűletben - helyette a testűlet további vezetésével a rendkivüli közgyűlés Molnár József osztályparancsnokot bízta meg. Deczember 6. A főparancsnok úr őméltósága névnapja alkalmából testűletünk istenitiszteletre ment s utána Molnár József vezetése alatt tisztelgett is nála. A testűlet érzelmeit Goldschmidt József szolgálatvezető tolmácsolta. Az 1897 ik évben tartatott 1 rendkívüli és 12 választmányi ülés, melyeken 22 határozat lett elintéz ve ; gyakorlat volt 9, előadás 8, tűzeset helyben 5 és vidéken 1. 1898. január 30. A közgyülésen a kinevezés, illetve a választások a következökép ejtettek meg: kineveztetett szolgálatvezető alparancsnoknak: Goldschmidt József; megválasztattak szakaszparancsnokoknak : Porta József, Szab» Mihály, Molndr János; pénztárnoknak: Sterk Jakab; szertárnoknak: Leszmeiszter Jakab; orvosnak: dr. Ouaisser József; választmányi rendes tagoknak : Stáhl László, Molndr Antal, Pinke József, Bakonyi István, Németh József, Vass Pál; választmányi póttagoknak : Horváth Imre, Knapp Ferencz és Ha'dse József. Ugyanekkor Molnár József osztályparancsnok a tűzoltóság teréről teljesen visszavonult. Testűletünk élő alapító tagjai az alapszabályok szerint: nagyságos Kégl György, Kovalik István gyógyszerész, Leszmeisster Jakab szertárnok, nagys. és főtiszt. Meyer Károly, Pro kopp József nyug. erdész, főtiszt. Rdcs Endre plébános, S{abó Sándor közs. jegyző, tek. Quais{er János, méltóságos Sárkö{y Aurél főispán urak és a Phönix tűzbiztosító intézet. Márczius 7. A választmányi ülésen a jegyzőkönyv 3. rész a) pontja értelmében alapító tagokká avattattak : galanthai és fraknó Es-{terhá{y Miklós Móricz gróf, cs. és kir. kamarás, főparancsnok úr, Sterk Jakab pénztárnok, Molnár János szakaszparancsnok, Halnék Antal, Halllék Ferencz, Tauth János szakaszvezetők. tek. Méry János nyug. jegyző, Molndr Antal és Dorner Károly pártoló tagok. A testűletnek - megalakúlása óta - volt 488 tagja, ebből 288 működő, 170 pártoló és 29 alapító tag. Közgyűlés volt 14, választmányi, illetve parancsnoki ülés 177" ezeken hozatott 192 határozat. Gyakorlat tartatott II7, elöadás 46. Tűzeset volt helyben 45, vidéken ro. Éjjel, őrszolgálat tartatott 3214; az őrség felülvizsgáltatott 545-szöri A jelenlegi létszám: működő tűzoltó 79, pártoló 143. alapító 28; összesen 250. A testület vagyon a r Sr o frt 95 kr, A testület évi költségeiből IS0 frtot a község fedez, a többi kiadás fedezetét - mely évenkint túlhaladja az 1000 frtot - ő méltósága a főparancsnok úr eszközli. Az egyes önkéntes tüzoltók baleset ellen 500 frt erejéig biztositva vannak. Testületünk az országos, valamint a vármegyei tűzoltó-szövetségeknek is tagja. Testűletünknél az országos tűzoltó- szövetség szabályrendeletei az irányadók, s így testűletünk - minden díszt, cziczornát mellözve - szolgálatát a legnagyobb egyszerűséggel teljesíti; s az egységes csavarok behozatal ával a bárhol szükségeit rögtöni segélynyújtás biztositva van. A tűzoltóság, illetve annak tagjai, szolgálatban - az

102

T

ű Z O LT Ó - KO Z L ON Y.

==================~========== 1888-ik évi tűzrend. kormányrendelet tV. fejezete 20. §-a értelmében - hatósági személyeknek tekintetnek, s a szolgálati utasítás 85. §-a értelmében a csendőrséggel is kapcsolatban vannak. A csendőrségnek a testűletünkkel szemben tanúsított szabályszerű eljárásáért köszönetünket fejeztük ki. Valóban oly szép és nagy vívmányok, hogya testűlet tagjai még büszkébbek lehetnek hivatásuk lelkiismeretes, buzgó teljesítésére, mert Méltóságod és j ó Grófnő asszonyunk önzetlenül és mgy lelkesedéssel hozott meg minden áldozatot arra, .hogy testűletünk erős és hivatása teljesítésére képes legyen. Méltóságod és a község érdemes Előljáróságának ezen áldozatkészsége ránk is erkölcsi kötelességeket ró és bízvást arra sarkal, hogy a mint Méltóságod, valamint a község érdemes Előljárósága, úgy mi is teljes erőnkből még az eddiginél is fokozottabb lelkiismeretességgel és buzgalommal teljesítsük hivatásbeli kötelmeinket. A czél, melynek szolgálatábaszegődtünk, a legnemesebbek egyike, melyeket az embernek szolgálnia adatott. Emberbarátaink, polgártársaink vagyon a, boldogsága, sőt

HÍR Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter

újabban a szokásos bemutatási záradék kal látta el a Becsehely=pólai önkéntes tűsolto.egylet alapszabályait 40,477/1899. sz. alatt, és a pthrügyi önkéntes tüiolté-egyíet alapszabályait 42,503/1899 sz. alatt.

_. Személyi hírek. Hérmán Ödön nek 27 év óta tagja, utóbbi időben parancsnoka, és Dr. Köncs Boldizsár u. ügyésze és e lapok felelős szerkesztője ból kiléptek.

a budapesti testűlet1. (mászó) osztálya. testűlet titkárja, a nevezett testűlet-

1899. junius 30.

================================= nem ritkán legfőbb kincse, élete vár tőlünk oltalmat és segítséget. Az emberi szívnek legdrigább, legnemesebb érzelme: a szeretet legyen vezérünk, haa mitől a jó Isten mentsen meg -. újra megkondúl felettünk a vészharang, mely a legkegyetlenebb elem ádáz látogatását hirdeti. Hajtsa e község polgársága azzal a megnyugvást adó öntudattal fejét az álomra, hogy jólétén polgártársainak szeretete őrködik, hogy álmai felett az emberi szeretet virraszt. Hadd áldja mindenki e dicső intézményt és annak minden napszámosát és akkor az Isten is megáld, de áldjon is meg mindnyájunkat. S nekünk, kedves bajtársak, mennyei zeneként csengjen füleinkbe e dicső szózat: Ha dúl a bősz elem, e hármat ne feledd, Erős kar, bátor szív, testvéri szeretet ; S jutalmad ez legyen: betöltéd tiszted et.

Csákvár.

1898. évi április hó 30. napján.

Goldschmidt Jceset; szolgálatvezető alparancsnok

E K. , igasolvdnj-okat azoknak vétele után azonnal meg fogjuk küldeni. Kérünk, a bejelentési ívben tudatni, hogy ki szándékozik a dissebéden résztvenni; annak ára személyenként 4 koronát fog tenni. Az ünnepségek alatt központi szertárunk üléstermében a főtéren állandó iroda van, a hol közelebbi utbaigazítások fognak adatni és a hová az ünnepélybeni résztvevők fevelei is czímezendők lesznek.

•

Egyúttal azok a tűzoltóságok, a kik a versenygyakorlaton résztvenni kivánnak, jelentsék be, hogy)~ányemberrel és milyen s{erelvénynyel óhajtanak résztvenni. A versenygyakorlathez a sserelvenj-ekrsl a brassói önkéntes tü{oltótestület fog gondoskodni; azoknak állásáról az állandó irodában tudakozódhatni,

Az .orsz. tűzoltó-kongresszus rendező bizottsága már megállapította az ünnepélyességek sorrendjét Brassóban, s azt a napokban küldte szét a következő felhívás kíséretében. Kérjük azon egyleteket, amelyek {ás{lóval jelennek Kedves bajtársak t A magyar orsz. tűzoltó-szövetség meg, vélünk azt is tudatni. XIV. nagygyűlése ebben az évben a mi kedves szűlövároÜnnepi programm. Augusztus i z-én A vendégek sunkban, Brassóban fog megtartatni és örömteljes szeren, fogadása. Beszállásolás. Este 7 órakor szerenade. 8 órakor csénk leend titeket bajtársak körünkben fogadhatni és ismerkedés a lövöldében. szívélyesen üdvözölhetni, Szabályaink értelmében és az Augusstus 13-án. Reggel 7 órakor gyülekezés a tornaorsz szövetség elnökségével egyetértőleg anagygyűlésre iskolában. Díszfelvonúlás: ev. leányiskola, lópiacz, főtér, az előkészűleteket megkezdtük és mindenek előtt az ünnepkolostor-utcza, Rezső-körút, kapu-útcza, főtér, Hirscherséghez a napirendet megállapítottuk. Midön véletek, kedves bajtársak, a napirendet közölnők, egyúttal a legszívélyesebútcza, árvaház-útcza, tornaiskola. Zászlószentelés a tornaiskolában A brassói önkéntes tűzoltó-testület díszgyakorbe 1 meghívunk és biztosítunk a felől, hogy valamennyiteket lata. A 25-éves tűzoltók feldíszítése a polgármester által. a legszívesebben látunk, kétszeresen szívesen látunk, mivel A brassómegyei tűzoltók díszmenete a vendégek előtt. egyletünk egyúttal a 25-éves örömünnepét is fogja megünnepelni. Déli 1 órakor díszebéd a Vigadóban. Délután 4 órakor Kérünk benneteket, miszerint a mellékelt bejele-itési az orsz. szövetség választmányának ülése: Igazgatósági ívet kitölieni és hozzánk legkésőbb július hó r o-éig visszaülés, választmányi ülés, az orsz. segély-egyesület közgyülése juttatni szíveskedjetek. A bejelentési díj személyenként 2 a városház tanácstermében. Este zeneestély az iparegyleti kertben. koronában (a szövetség tagjainak csak 1 koronában állapította meg az orsz. szövetség, s csak ennyi küldendő be. Augusztus 14-én. Reggel 7 órakor a tűzoltóság verDr. Szily.) állapíttatott meg. A bejelentési ívek beérkezte senygyakorlata a gyakorlótéren, 11 órakor a brassói önkénután azonnal meg fognak küldetni a disz- és a besedlldsotes tűzoltó-testület jubíleumi ülése a tanácsház termében. lási jegyek. Egyben kérelmeztünk a Nagym. m. kir. keres3 órakor gyakorlati felolvasások. A jury ülése. 5 órakor kedelemügyi Minister úrnál az útazási díjkedvezményért és kirándulás a tramwayon a Noába, zeneestély Elíziumban. reméljük, hogy azt meg is fogjuk kapni. A kedveemenyi Augusztus Is-én. Reggel 7 órakor; az igazolványok

t, •

1899. junius 30. T Ű ZOL ================~====~====

T Ó - K O ZL O NY.

átadása a városház kistermében, 8 órakor orsz. tűzoltónagygyülés a városház nagy üléstermében. A díjak kiosztása. 2 órakor: Kirándúlás Sinaiába. Búcsúestély. Mint jó és olcsó éttermeket ajánljuk a következőket: Lövölde; Vigadó (Redoute) ; EurÓpa-szálloda; Nr. 5" szép kerttel ; Iparegylet, kerttel ; Forkert sörcsarnok; 2öldjaszálioda, kerttel ; Kertsch-villa, kerttel ; Fleischer étterem, piIseni sör; Műhlbdcher étterem; Erdély, sétatér; Schullér, bolonya, kerttel. Számos megjelenésre számítva, szívélyes »Isten hozott«-at mondunk. Brassó, r899., június hó. Bajtársi üdvözlettel a XIV. magyar orsz. tűzoltókongresszus rendező-bizottsága: Schuster Károly elnök, Greissing Henrik helyettes elnök, Pfaf] György és Wachter Guido jegyzők. Áz orsz. tanfolyam. A belügyminiszter 56884/1899. Vic. sz. alatt L hó 8-án kelt rendeletével értesiti az orsz. szöv. elnöksége útján a budapesti testület parancsnokságát, hogy a szaktanfolyamot az eddigi szokásnak megfelelően a törvényhatóságok figyelmébe ajánlotta s egyidejűleg a szaktanfolyamra és képesítö vizsgáira a belügyminisztérium képviseletében miniszteri biztosúl Bulyovs{ky Aladár miniszteri titkárt küldi ki. Az orsz. szövetség később fog intézkedni képviselete iránt. A kereskedelemügyi miniszter a tanfolyamra külön rendelettel hívta fel a magyar államvasútak igazgatóságának figyelmét, megküldve annak a budapesti testület által kibocsátott »Felhívás« 25 példányát az egyes vasúti műhelyek részére, - egyúttal 25 példányt a pénzügyminiszterhez küldött át az állami gyárak at illetőleg teendő további intézkedés végett

Gyakorló mesterek. A budapesti

testület parancsnokai közől ez idő szerint mint gyakorló mesterek működnek: Dr. S{ily József főparancsnok az isasseghi testületnél, Kálmán Géza szakaszparancsnok pedig amonori testületnél. Kiküldetést nyert ezenkívül eddig még Szidanits Ferencz osztály parancsnok is és pedig a {alaegers{eghi és nagy kunm adarasi testülethez s az előbbinél júliusban, azutóbbinál pedig augusztusban fogja a kiképzést esz közölni Az egri önkéntes tűzoltó- és mentöegyesület e hó 28. és 29. napjain ünnepli meg 25 éves fennállását. A testület ez alkalomra kiadja 25 éves múlt jának történetét, mely a szó szoros értelmében vett díszmunka lesz, számos illusztráczióval ellátva, mintegy 17 ívnyi terjedelem': en. Június 29-6n a Heves vármegyei szövetség is megtartja rendes évi közgyűlését.

•

A veszpémmegyei tűzoltó-szövetség f. évi junius hó 29-én d. u. 3 órakor Zirczen a városháza tanácstermében rendes évi közgyűlést tart, melynek főbb tárgyai: Jelentés a szövetség 1898. évi működéséről. - A számvizsgáló-bizottság jelentése. Az 1900. évi költségvetés, megállapítása. Veszprémvármegye tűzrendészeti állapotára vonatkozó tűzfelűgyelöi jelentések tárgyalása. A segély-alapból kiutalandó összegek fölötti határozathozatal. - Az 1900. évi közgyűlés helyének és idejének meghatározása. -'- A tisztikar és választmány megválasztása. - Esetleges inditványok tárgyalása, stb.

I

Az alapszabályok 10. §-ának a) és c) pontjai értelmében a tagegyesűletek több tag által is kéviseltethetik magukat; - a közgyűlésen azonban csak egy - a megbizólevéllel ellátott - képviselő szavazhat. Orvosolt bajok. A Veszprém vármegyei szövetség elnöksége évi jelentésében, melyet a vármegye alispánjához terjesztett, felsorolta azon községeket, melyeknek nincsen tűzrendészeti szabályrendelete, nincsenek alap- és szolgálati szabályzatai, nincs sziv ó-nyornó szerkezetű fecskendöjük, s a melyeknek szertárai részben nem megfelelők, részben pedig tűzveszélyes anyaggal vannak fedve. A vármegye buzgó alispánja Kolossváry József e jelentés folytán körrendeleteket bocsátott ki az illető község biráihoz és jegyzöihez, hogy a hiányokat go nap alatt pótolják, a szabályzatokat készítsék el, fecskendőket szerezzenek be, stb. a törvényes következmények és személyes felelőség terhe mellett, s a megtett intézkedésekről egyidejűleg jelentést tegyenek (Suk vármegyére ráférne hasonló erélyes intézkedés. ) Rendkivűli közgyűlés. A budapesti testűlet rendkivüli közgyűlést tartott e hó II-én alapszabályainak módosítása és az új rangjelzési stb. sza bályzat életbeléptetése miatt. A közgyülés rendkivűl zajos, a szemben álló két párt harcza fölötte éles volt, úgy hogy a hozott határontok több tekintetben egymással ellentétben állanak, miért is a parancsnokság julius hó 9·ére ugyane tárgyban újabb rendkivüli közgyűlést hívott egybe.

- Alakuló várm. szövetség. A csurgóz önk. tűzoltóegylet parancsnoksága a következő felhivást intézte Somogyvármegye összes tűzoltóegyleteihez. Kedves bajtársak ! A csurgói önk. tűzoltó-egylet a L évben ünnepli 25-éves fennállásának jubileumát. A társadalom szolgálatában eltöltött 25-éves mult öröm ünnepét minden hivalkodás, felesleges parádézás mellőzésével haszormal járó alkotás megteremtésére kivánjuk felhasználni. E c 'élból a f. évi január hó 29én tartott évi közgyűlésünkön elhatároztuk, hogy mozgalmat inditunk a somogymegyei lŰ{oltósjö"vetség megalakítása érdekében. Nem vezet bennünket a kezdeményezés dicsősége vagy más hasonló hiuság,-'csupán a társadalom kőzérdeke, melynek önkéntes és lelkes szolgálata mindnyájunk közös hivatása Az előmunkálatok megtétettek, miként az alábbi aláirások igazolják, minden jel arra mut at, hogy a somogymegyei tűzoltó-szövetség megalakítása tárgyában megpenditett eszme testet fog ölteni. Várrnegyénk alispánja által készséggel rendelke -ésünkre bocsátott hivatalos adatok szerint megyénkben 53 önkéntes és ISI kötelezett tűzoltótestűlet van Elég tekintélyes szám, hogy megyei szövetség alkottassék, de tekintettel megyénk nagy területére, községeink számarányára s fontos közgazdasági szerepére, továbbá arra, hogy hazánk ezen egyik leggazdagabb vármegyéjében a tűzoltó-intézmény terjesztése és fejlesztése terén még sok a kivánnivaló, ugy vélekedünk, hogy e hiányoken a megaiakitandó megy ei tűzoltó-szövetség lesz hivatva segiteni. Bár eszövetség czélja nem lehet ismeretlen előttetek, mégis néhány szőval engedjétek meg azt vázolnunk. E czél rövid körülirását a következőkben adjuk: »Uj testűle-

T Ű ZOL 1'Ö . K Ö=Z=L=Ö=N=·=Y=_.~_ ===========I8=99=.=i=un=iu=s=3=O=. tek alakítása, a már meglevők egyöntetű és czélszerü fejlesztése, az itt-ott mutatkozó káros kinövések (haszontalan diszruhák, czélszerütlen eszközök beszerzése, zenekarok felállitása stb.) meggátlása által a tűzoltó- intézmény terjesztése s kifejlesztése. Czélja e szerint az erők t örnöritése által odahatni. hogy a tűzoltó-intézmény terén a czélszerüség és egyszerüség meghonosittassék, a szakismeret terjesztessék, az országos szövetség szabályai és határozatai tényleg végrehajtassanak, a tűzrendészeti állapotok ellenőriztessenek és javittassanak s hogya közigazgatási hatósággal való állandó érintkezés fenn tartassék « , A megalakitandó megyei tűzoltó-szövetség czéljának e vázlatos ismertetése után az »Egyesült erővel! « jelszó mellett bizva nemes ügyünk és czélunk sikerében tudatjuk, hogy az alakuló közgyűlés napjáról külön értesítést fogunk küldeni. Most csak arra kérjük a társegylet t. parancsnokságát, hogy a csatolt nyilatkozatot kitöltve, - mi semmiféle anyagi kötelezettséggel nem jár - f. évi junius hó 30-ig hozzánk beküldeni sziveskedjék. Bajtársi üdvözlettel Csurgó, 1899. junius hó. Reményi Samu, parancsnok. Henczler Ferencz, szakaszparancsnok. Dr. Horváth József, bizottsági tag. Dr Nagy Sándor, jegyző. A szövetség megalakitását - közérdeknek tekintvén óhajt juk, elvben elfogadjuk s mindenben támogatni készek vagyunk: r. Cserti József az alsoki, 2 Fejérudry J. a n.-bajomi, 3. Koharics F. a lengyeltótii, 4. Oblansek Ig. a marczalii, 5. Ssita Lajos a berzenczei, 6. Steiner Pál a böhönyei, 7. Vargha S. a szigetvári, 8. Wellisch 1. a n.-atádi tűzoltóegylet parancsnoka. - (A szövetség tagsági díja évenként 6 frt; melyből 2 [rt az országos-, 4 frt a megyei szövetség pénztárát illeti).

-- A m.-szigeti tűzoltó egyesület junius hó r-én, Urnapján, tartotta közgyűlését a Vigadó dísztermében. A működő csapat 3/44 órakor vonult a gyűlés helyére, azután a tisztikar, választmány, a városi képviselőtestület néhány tagja jött, kevés számu érdeklődő vendég is megjelent. Öszintén megvallva az igazat: kicsiny érdeklődés volt az idén a közgyülés iránt; még a választmány sem volt ott teljes számban, a körülbelül 150 városi képviselő közűl csak néhányan érdeklődtek az ügy iránt, pedig valamennyien kaptak meghivót. A közgyülést Seerémj: György polgármester, első alelnök, az egyesület igaz támogatója nyitotta meg. Azután Deák Gyula parancsnok felolvasta az r896., 1897. és r898 évekről szóló jelentését: Az egyesület minden mozzanatára kiterjeszkedő jelentés megemlékezik S:r611ősy Antalról, a ki az elnöki tisztéről a mult év elején mondott le. »Szőllősy urat mondja a jelentés r890. január 12-én tartott közgyűlés nagy lelkesedéssel választotta meg elnöknek, tehát nyolcz évig állott egyesűletünk élén, vagyis egyesületünk majdnem harmadrész idejét Szőllősy úr bölcs és tapintatos vezetése alatt töltötte el. Ez idő alatt nagyon, de nagyon so h at erősödött egyesületünk. Az érdem a volt vezéré, Szőllösy úré; az ő neve összeforrott az egyesűletével s azt a nevet mindenkor hálás tisztelettel fogjuk emliteni.« Megemlékezik a jelentés Szerémy: Györgyről, a ki pénztárnoka volt az egyesületnek. »Nagy a mi örömünk, mert egyesületünknek oly hosszú időn buzgó munkása tehetsége s szorgalma folytán díszes állásra emelkedett, egyesületünk pedig sokat nyert, mert ha Szerémy úr hasznosan működhetett mint pénztáros, bizonyára hatványozódik a hasznosság, mert őmost már mint polgármester és alelnök igaún kezében tartja egyesületünk jövőjét. S hogy a jövő biztató

s hogy a jövő fényes lesz, arra nézve. biztosítékot látunk a polgár!11ester úrban.« Tűz volt r896-ban 42, r897-ben 38, r898·b8.n 4 T. (Minden nemü tüzeset be van szárnítva.) A működő csapat száma 50-60 közt ingadozott. A jelentés előterjesztését a mult évi számadások megvizsgálásáról szóló jelentés követte. Majd a f.évi leöltségvetés megállapítása következett. A közgyülés a bevételt és kiadást 5IOO frtban állapította meg, éppen úgy, miként a parancsnokság s majd a választmány. Kovásy Zoltán vál. tag inditványára kimondta a közgyülés, hogy az Országos Szövetség közgyülésére a választmány jelöli ki a képviselőket. Az alapszabályok néhány pontját megváltoztatta a gyűlés; fontos különösen a másodelnökról intézkede pont: nevezetesen a másodelnök »ügyvezetö« czímen vezeti az egyesület összes adminisztracionalis ügyeit. A tisztikar-, választmányés parancsnokságnak megbizatása lejárván, lemondtak. Kovásy inditványára a közgyülés jegyzőkönyvi kőszönetet mondott a munkálkodásért, Majd Bodrogi Gyula lelkes szsvakkal ajánlja a gyűlésnek, hogy válaszsza meg Tomcsányi Gusztáv m. kir. erdőigazgatót elnöknek. Zúgó éljenzés követte Bodrogi szavait, jeléül annak, hogy ajánlata tetszéssel találkozott mlndenkinél. Tomcsányi úrért egy küldöttség ment. Ismét felhangzott az éljenzés, a rnikor a terembe lépett az új elnök, a ki megköszönte a bizalmat, »a melyetúgymond csak előlegeztek nekem, mert még nem volt alkalmam tenni az egyesületért. « Biztosította az egyesületet az új elnök, hogy minden tehetségével az egyesület előbbrevitelére fog munkálódni. A bemutató beszéd jó hatást tett. Az első alelnök az alapszabályok értelmében Sziget város polgármestere, tehát Seerémy: György lett. Másodelnőkké Bodrogi Gyulát ajánlotta az elnök, a kit - tb. főparancsnoki állásának épségben -rnaradásával - egyhangulag megválasztott a gyűlés. A titkári állás betöltése következett. Ez állás nem választás, hanem elnöki kinevez ás folytán töltetik be; az elnök Irsa Bélát nevezte ki. Jegyző: Sefcsik István lett, pénztárnok: Schmid Bertalan, számvevő: Várady Lajos, orvosok : dr. Heller Jakab és dr. Sefcsik Alajos, ügyvéd: dr. Korányi Gyula, mérnök : Terebesi Mihály. (Szertárnoki állás üresedésben rnaradt.) MegalakuIván a tisztikar, következett a 20 tagu választmány megalakítása. V álasztmányi tagok lettek: Lator Sándor, dr. "'\Tekerle László, Balogh Mihály, Kubek Elek, Szabó Sándor, Várady Gábor, Steinhausz József, Marikovszky Menyhért, Krüzselyi Bálint, Örlősy Ferencz, Kovásy Zoltán, Dobay Sándor, Bekény Aladár, Szöllösy Ferencz, Héder János, Malonyay István, Rományi István, Sichermann Mór, Bucsinyi István, Keresztény Gábor. V égűl a parancsnokság megválasztása következett. Főparancsnok lett Berthold János, a ki 26 év, tehát az alakulás óta működik az egyesületben. Mászó osztályparancsnokká Bartha Jánost, szivattyús osztályparancsnokká Fodor Józsefet, szivattyús szakaszparancsnokká Deák Gyulát választották meg. (A parancsnokságban három állás üresedésben van, u. m. a föparancsnokhelyettesi, a mászó szakaszparancsnoki és a segédtiszti állás.) A gyülésnek utolsó pontja volt az éremkiosztás. Az Országos Szövetségtőlérkezett érmeket Tomesdnyi elnök tűzte fel a tulajdonosaiknak. Megszakítás nélkül való szo lgálataikért 15 évi aranyérmet kapott Sarkarj- Sándor csővezető, 10 éVI ezüstérmet Prikop János szivattyús altiszt és Máté Mihály mászó, 5 évi bronzérmet Deák Gyula szakasz para ncsnok, dr. Heller Jakab egyesületi orvos és Varga Lajos szivattyús. Végül az elnök éltetésével szétoszlott a gyűlés. A működö csapat a gyűlés után a malomkertbe ment, a hol a legénység megvendégelése volt, a melyen jelen voltak Tomcsányi Gusztáv elnök, Sserémj» György és Bodrogi Gyula alelnökök, valamint a parancsnokok. Deák Gyula.

I

1

,

•

•

1899. junius 30.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

Tűzoltói ú] érem. Az "Erzsébet-emlék gyüm.li1csfa ültetési bizottság« Ő felségéhez egy kérvényt adott be, melyben a polgárok, tűzoltók és katonaság számára verendő Erzsébet faültetési arany-, ezüst-, aluminiumés bronzérem veretésének el rendelését kérik. A kabinetiroda titkára a küldöttséget, mely a folyamod ványt benyujtotta, igen szívesen fogadta s dícséretekkel halmozta el őket azért, hogy a magyar nemzet történelmében páratlan nemesszívű királyné emlékét évszázadokra kihatóan megörökíteni törekesznek. A kérvény tartalma a következő: Ó Császári és Apostoli Királyi Felségéhez -- hódolatteljes esedezése az »Erzsébet emlékgyümölcsfa-ültető bizottságnak« (VII!. ker. Korona-utca 22. 1. em. 2!. ajtó), ~ melyben az Erzsébet emlékfák ültetése kőrűl érdemeket szerzett honpolgárok számára.»Er:rsébet faültetési érmek» veretését kérelmezik. Császári És Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Alighogy folyó év április zz-én az »Erzsébct emlékgyümölcsfa-ültető bizottság- egy kérvényt adott be Felségedhez, melynek tizenkét pontjában fels .roltuk azt, hogy mily módozatok mellett óhajtanánk feled, hetetlen jóságú, Istenben boldogúlt védasszonyunknak, Erzsébet királynénak emlékét évszázadokig megőrizni s iránta tartozó hálás kegyeletűnket leróni, máris újabb könyörgéssel, hű alattvalói hódolattal járulunk . Felséged kegyes színe elé, hogy tudniillik a nevezett emlékfák ültetése körül anyagi áldozatokat hozó, tevékeny szerepet vivő nagybirtokosok. lelkészek, tanítók és jegyzők számára »Erzsebet emlék fa-ültetési érmet « veretni s azt az erre érdemeseknek adományozni kegyeskedjék. A bizottság egyszersmind bátorkodik az alapítandó éremrend módozatait a következőkben körvonalazni s szerény proposítióját javaslatba hozni: 1. Az érem négy fokozatú lenne, úgymint bronz, alumínium, ezüst és arany. 2. Az érem nagysága mind ezűst forint nagyságú lenne. 3. Egyik oldalára dicsőült királynénk oly módon lenne ábrázolva, amint őt jőbbról és balról két angyal égbe viszi. Alatta fehögomoly, rajta hanyattfekve, behúnyt szemekkel néhai királynénk, alant a földön Hungária térden állva zokog, könnyes szemeit a királynéra veti, kezeit összekulcsolva tartja. 4. A másik lapján egy szomorú fűzfa, mely kőriil Felségednek ezen szívig ható, szent igazságot tartalmazó szavai lennének domború betűkkel olvashatók: »Méltán sírhat a magyar, mert Erzsébet királynénkban édes anyánkat vesz tettük el.« 5. Az érem karimájára ezen vésett sorok jönnének: »Erzsébet cmlékfa.iiltetésért 18_9 6. A szalag 5 cm. hosszú, 3 cm. széles, négyszögletes alakú fekete habos selyem legyen. 7. A fémnek a szalaghoz való erősítése olyformán lenne, mint a török császári »Tachlis sie e-érern, mcly mintával a faűltetési elnök a legnagyobb készséggel fog szolgálni. 8. Ezen érmet férfiak és nők, polgárok, tűzoltók és katonák egyformán nyerhessék el s visclhcssék, nők· al, Erzsébet-érem után, férfiak a hadi érem után 9 Az érmet kiki érdeme szerint, polgári állásra való tekintet né.kűl nyerhesse el, kivéve az arany érmet, melyet az alispánoktofelfelé nyerhessenek el, valamint azon nagybirtokosok is, akik legkevesebb 5 hold »Erzsébet emlékgyümölcsfa-erdőt« létesítettek, vagy ro kilométernyi országútat a saját költségükön ültettek be emlékfákkal. ro. Ugyanezen érmet nyerhessék el azon férfiak is, kik akár Erzsébet-rnenhelyet, akár Erzsébet-kórházat vagy ehhez hasonló jóté.kony intézetet alapítottak, de tőlük is megkívántató legyen az, hogy propter forrnam, a helyiség kőrűl, emléktáblával jelölt Erzsébet emlékgyümöcsfák legyenek ültetve II. Az érem miniatűrben való elkészítése megti!tandó. 12. Az érem. az aranyat kivéve, a tulajdonos birtokában marad, de az arany, az illető holta után vissziszolgáltatandó ; az érem viselése Erzsébet napján, halála évfordúlóján, egybekelése napján tétessék kötelezővé,akik pedig polgári vagy nagyobb politikai vétséget követtek el, azoktól visszavétessék. Ezek lennének szerényelőterjesztéseink, mély alázattal kérve

f I

!OS ========

Felségedet, hogy szent ügyünket ezen érdemrend megalapításával is erkölcsi támogatásban részesíteni kegyeskedjék. Kelt Budapesten, 1899. május ro-én, Felségednek hódoló szolgái, dr, d, Fldris Áron fővárosi tanác, bizottsági elnök (VIlI. ker. Koszoruutcza 22., ll. emelet 44. ajtó). Krepler Gusztdv esztergommegyei áldo zár, hitoktató, bizottsági titkár.

»

Szomorú állapotok.

Érsekújvár

és Vidéke«

Az Érsekújvárott megjelenő társadalmi és vegyestartalmú

czímű

hetilapnak folyó evr január 2g-én megjelent számában olvassuk az alább közölt sorokat, melyek szomorú világot vetnek Érsekújvár tűzrendészeti viszonyaira, de a melyeket mindazonáltal némi örömmel regisztrálunk, mert a hol a közvélemény ennyire tudatára ébred a létező bajoknak, ott a gyökeres orvoslás sem késhetik sokáig. Magára a czikkre, mely >} Városunk tűzoltói « czímet visel, illetve annak tartalmára csak annyit jegyzünk meg, hogy ahol a tűzoltóság annyira hátramaradott, ott bizonyára a baj tulajdonképeni oka első sorban nem a tűzoltókban keresendő, hanem valószinűleg az irányadó egyéb tényezők indolencziájában, mely megbénít ja ct legbuzgóbb egyesület működését is. \ czikk maga így nangzik: Városunk társadalma valóban szornorú képet tüntet fel: pangás állott be minden téren, nem vagyunk képesek egy jó s egy okos eszmének szolgálatába állni, nem tudjuk értékesíteni szellemi tehetségünket, teljes tétlenségre vagyunk kárhozlatva; sőt a meglévő intézményeket is, melyeknek létrehozásán fáradoztunk és áldoztunk, veszni, pusztulni hagyjuk. Egy tekintélyes számú főgymnáziumi tanárkarral, egy nagy tanitó-testülettel s annyi intelligens elemmel bíró város, mint Érsekújvár és nincs vezetője, ki képességgel, társadalmi állás ával maga köré tudná gyűjteni a szellemi erőket tespedő társadalmunk felrázására. Az indolens közöny annyira hatalomra jutott, hogy mindcnk i csak válvonogatással és gúnyos mosolylyal fogad egy-egy új eszmét, mely társadalmi életünkben változást \ oIna -hivatva behozni. Még is, ha akad egy-egy gondolkozó fő, ki belátja, hogya. tespedésszerű állapoton változtatni kellene s fel meri emelni szavát, jutalmúl gúnyragúnyhalmazt nyer: »Ni, Ilii a:r erkölcsprédikátor 1« »Jobb volna, ha saját ügyeivel

foglalkoznek,

mit bajlodik

nuisokkal !« ...

stb.

No, már most t. olvasóm! kinek volna kedve ezek után a tett mezejére lépni? »Sem .':rű1·öm, sem gúnyám,« miért legyek én a szatirikus megjegyzések és rossz akaratu czélzások czélpontja ~ fogja gondolni mindenki, ki tán eszmében a többi fölé tudna emelkedni. Mi azonban hivatásunkat teljesítjük, hogy Iapunk haaábjain ostorozzuk ez állapotokat, de különösen azokat, melyeknek meg kell változni minden társadalmi közöny daczára, sőt a nagy kőzons ig' jól felfogott érdekében más irányba kell terelődniök, mert ezekért már a hatóság és nem a társadalmi közöny felelős. Czikkünk megjelenésére a közel mult szomorú tapasztalata szol gáltatott okot, már nem nézhetjuk továbbra is közönnyel ez áldatlan dolgokat. A mult héten kiütött tűz sok szomorú dolgot hozott megvilágígásba, és mielőtt tárgyunkra áttérnénk. ki kell mondanunk sújtó itéletiinket : a tűt Iokaliedlasa és elfojtása nem tűtoltóink érdeme, mert ök bir nagyon

is megkésve

es felsrereletie

nűt jötteT, a ves:r(y

!:rinhelyére.

Mit is mondottunk fennebb : »a:r indolens kö{öny hatalomra jutott.« Tán nincs már tűzoltó.egyletünk és ha van, tán nincsenek tagjai? Valóban ezt és sok mást kell ezzel kapcsolatban fe tételeznünk a megtörténtek után. A város adófizető polgárainak joga van a közhasznú egylet. ügyeivel foglalkozni, mert ez egylet a közvagyon őre. A hatóságnak pedig ébren kell őrködni e fontos feladatot teljesítő egylet ügyei felett és ha kell, erkölcsi tekintélyének teljes súlyával tartozik a benne előforduló eltéréseket kiegyenlíteni, de kötelessége az egyletet mindenben támogatni, mi tűzrendőri szempontból szükséges. Távol áll tőlünk a legkisebb gyanusítás, de engedelmet kérünk! a polgárság tűzbiztonsága

106

TüZ

OLTO-K

o ZL o NY.

1899. junius

30.

ki kell jelentenünk, sok rendetlenséget és hiányosságot láttunk a tűzoltás kőrűl. Van ugyan tűzoltóságunk, de láttuk, vajmi kevés azoknak száma, kik erkölcsi kötelességnek isrri-rik tűzveszély idején kivonulni. És oh! Uram bocsá'! a kik hivatásszerűen kivonulnak, azok nincsenek felszerelve, nincs ló, nincsenek szereik, nem tudnak vizet hozni. Van a városnak két pár lova, miért nincs azok számára a tűzoltó-szertár mellett istálójuk, hogy alkalomadtán kéznél legyenek. Van tűzoltó őrtanyánk, mely azonban tűzrendőri szempontból sehogysem üti meg a mértéket. A tanya talaja mélyebben fekszik, mint a város, vajjon a tűzőr e helyen hogyan tekintheti át a várost. Ezeken a bajokon sürgősen kell segíteni és nem kell megszokott indolentiával venni a dolgokat, mert ha a veszély komolyan fog fenyegetni és ha már néhány száz polgártársunk koldusbotra jutott, későn lesz az ujításokról gondolkozni, mert könnyen a . rdtotiak észjárásával vádolhatnának, kik bölcsen elrendelték, hogy minden tüzet megelőző napon a burgonyát ki kell szedni a fecskendőböl.

közgyülés helyeslőleg vette tudomásul a jelentést s megbizta a parancsnokságot, hogy ezt a »Székely Nemzets-ben és )}Tűzoltó-Közlöny «- ben közöltesse. Elfogadták az 1898. évi számadásokat,a pénztárit ugy, mint a szertárit s köszönetet szavaztak a pénztárnoknak, Kupferstich Józsefnek és a szertárnaknak, Fülöp Jánosnak, buzgó működési.ikért. Elfogadták a jövő évi költségelőirányzatot is, mely szerint lesz bevételük 975 frt, kiadásuk is 975 frt.

Nagyon elérkezett az idő az önkéntes tűzoltó-egylet rekonstruálására, annak az újabb tűzrendőri szervezettel való ellátására és ha ez nem sikerűlne, szabályrendeletileg kimondani a köteles tűzoltói szervezetet, vagy fizetett tűzoltóságról gondoskodni, kik parancs alatt, kenyérkeresetből fognak hivatásuknak megfelelni. Ekkora területű városban nagy szükség van egy tűzőrtoronyra, mely a felszerelt tanyával álljon összeköttetésben, hogy veszély idején minden készen legyen. A külvárosokban felhalmozott széna- és szalmakazlak sokasága, a belvárosi kereskedésekben összegyűjtött szesz és kőolaj szig orú elővigyázatot igényelnek Ha cz ikkűnk tán itt-ott neheztelést vonna is maga után, mi nyugodtan vesszük az ellenbirálatot, de a közönség érdeke megköveteli, hogyaközügy terén éber szemmel kisérjiik az eseményeket és rámutassunk a veszélyt hozó hiányosságra.

Ezzel véget ért a közgyűlés s kezdődhetett volna a majális, de ez befagyott. Hideg szél fujt s esett az eső, nem lehetett megtartani. J.

szernpontjából

- A sepsi szent-györgyi önkéntes tűzoltó-egylet folyó hó i r-én tartotta meg évi rendes közgyűlését a városház tanácskozó termében. A gyűlést, melyen az egylet tagjai majdnem teljes számban megjelentek, az egylet főparancsnoka, Benedek János királyi közjegyző vezette. Megnyitó beszédében visszapillantást vetve az egylet eddigi működésére, örömmel jelenti, hogy az egylet ez évben is jól működött, a közönség teljes megelégedését kinyerte, s el lehet mondani, hogy a közszellernet s munkás életét tekintve, az egyesűlet oly magas szinvonalat még el nem ért eddig, mint most. A közönség körében is mind jobban és jobban nő az érdeklődés az egylet iránt, mit bizonyit az is, hogy legközelebb többen léptek be .az egylet tagjai közé. Kitartásra s buzgalomra inti ezután is a tagokat, mert jöhetnek nehéz idők, a mikor arra nagy szükség lesz s csak ez egyedül a haladás biztos záloga. Az orsz. tűzoltó-szövetség új szervezeti s egyenruházati szabályzatot dolgozott ki az ország összes önk. tüzoltó-egyleteinek. E szabályzathoz nekünk is kell alkalmazkodnunk, ha el nem akarunk maradni a többiektöl, ha fenn akarjuk magunkat tartani és fejleszteni akarjuk ezt az üdvös intézményt, melynek czélja embertársaink vagyonát a vésztől megmenteni. A parancsnokság meg van győződve, hogy az egylet tagjai nem fognak ezután sem visszariadni a fizikai és anyagi áldozattól, melyet eddig is oly készséggel meghoztak az egylet érdekében. Megköszönve a tagok eddigi buzgó működését, a közgyűlést megnyitja. Ezután következtek a közgyülés rendes tárgyai. A jegyzőkönyv hitelesitésére kiküldötték S{abó András és Gyárfás Ferencz tagtársakat. Majd felolvasták a parancsnokság évi jelentését az egylet mult évi rnűködéséröl. A

Következett ezután egy választmányi tag megválasztása. Három jelölt közül választottak. Folyt a korteskedés nagyban, akár egy fi.ókképviselŐváJasztás lett volna. VáJasztmányi tagnak megválasztották Gyárfás Zsigmondot, ki tavaly a budapesti országos tanfolyamot végig hallgatta, s igy diplomás tűzoltó is.

- Az ammoniak, minttűzoltószer. Az ammoniak álJitóJag a legjobb oltószerek közé tartozik. Egy new-yorki áruház égése alkalmával körülbelül IO tonna olajvetemény gyulladt ki. Midön a tüzet észrevették. az égő anyag már egy lángot képezett s az egész áruházat végromlással fenyegette. A »Scientificz Amerikan« közlése szerint 2 liter ammoniaknak a lángok közé öntése elég volt arra, hogya tűz rögtön eloltassék. Hasonló kedvező eredményeket értek el Saverraz-ban Franeziaországban, hol egy mosó-intézetben mintegy 200 liler petroleumétert tartalmazó palaezk eltört startalmának kigyulását okozta. Valamelyik jelenlevőnek tudomása volt az ammoniak tűzlotó képességéről s elég lélekjelenléttel birt, hogy a közelben lakó egyik drog uistához fusson, a salamiaszeszt tartalmazó üveget a po!czróJ lékapja s visszafutva a tűz színhelyére, a lángok közé dobja. A hatás itt is rőgtöni s szembeszökő volt; a lángok helyett azonnal vastag fekete füstfelhők emelkedtek fel a magasba s rövid egy perez alatt a tűz végig kialudt. Megjegyzendő, hogy az ammoniak nem drága s a legtö.ib helyen azonnal megszer .zhetö. -

Tudomásul. A

vm.

orsz. tanfolyam hallgatói igen mérsékelt árak mellett érkezhetnek Tausz Jánosné vendéglőjében VIIL, Kun-utcza és Újvásártér sarkán, a központi tűzoltókaszárnyával szemben. A mennyiben az étkezés csoportosan és közösen történik s előzetesen tudomására hozatik a vendéglősnek, az esetben egy ebéd 50 krba, egy vacsora pedig 30 krba kerűl. Az ebéd 3 tál ételből áll, és pedig akként, hogy az étkező leves, marhahús, pecsenye és tészta k özűltetszése szerint választhat. (Beküldetett.)

- Tűzesetek statisztikája. Aprilis hóban Magyarország terűl etén beleértve Fiumét és kerűletét, s nem értve bele a társországokat - összesen I339 tűzeset fordult elő 1067 községben. A károk értéke 7,051.069 korona; károsúltak összesen 3920-an. (A múlt év áprílis havában 928 tűzeset volt 808.927 korona kárral.) A tűzesetek közűl 444-et gyújtogatás okozott; nem lehetett kideríteni az okot 262 esetnél. 20,000 kororiánál több kárt okozó tűzeset összseen 25 fordult elő és pedig: Nagy- Ugrocaon (Barsm.) ápr.

,

•

1899. junius 30. T Ű ZOL T O - K ==========~==~=============~ zőán (r6>2.154 korona kárt szenvedett 158 károsúlt egyén), SaJgó - Tarjánban (Nógrádm.) ápr. 5-én, Pattán (Nyitram ) ápril. z r-én, - Puchón (Trencsénm.) ápr. 24·én, - Nagy-Butsén (Trencsénm.) ápr. 23-án, Gután (Komáromm.) ápr. 25-én (445 ember szenvedett 777 892 korona kárt; halálát lelte II ember), -- Naszvadon (Komáromm) ápr. 25-én, - Kadarkúton (Somogym.) ápr. 8-án, - Rdtoton (Veszprém.) ápr. g-én, Városlődön (Veszprémm) ápr. 18-án, - Reszneken (Zalam.) ápr 24 én, Kompolton (Hevesm.) ápr. r qén, - Nádudvaron (Pestm ) ápr, 17-én (126 ember szenvedett 333,994 korona kárt), Budapesten ápr. 30-án (1. Flóra-gyár égése; 2,037.858 korona kárt okozott 1 embernek), Beregss dsson apr. 27-én, Jolsván, (Görnörrn.) ápr, 25-én, 'Velejtén (Zemplénm.) ápr 24-én (a kárösszeg 186.010 korona, kázosúlt 77 ember), - Nagy-Kállóban (Szabolcsm.) ápr. 24- n, lvle{őheg)'esen (Csanádm.) ápr. r S-án (2 károsúlt szenvedett 161.350 korona kárt), -- Karánsebesen (KrassóSzörénym.) áp-. 27-én (15 károsúlttal, r09.740 korona kárral), Oldh-Szent- Györgyön (Besztercze-Naszódm.) ápr. 5-én, esik- Taplocedn (Csikm.) ápr. 9-én (163 károsúlt, 280.207 korona kár), Gyerg)'ó- Tekerőpatakon (Csikm.) ápr. 25-én, Papolczon, a Commandó nevű gőzfűrész-

O Z L O N Y.

ro7

====================================== telepen (Háromszékm.) április 28·án (5 károsúlt, 7°5.748 korona kár), -és Alsá-Zsukon (Kolozsmegye) április

z r-én.

Szerkesztői üzenetek. . K. G. főparancsnok,

'I'Isza-Füred, intézett b. levelére julius 1. és 5. között választ fel. szerkesztönk útján.

P. E. segédtiszt úrnak, Csáktornya. A kérdezett németnyelvű szaklap újból megindúlt a múlt év elején, némi szünetelés után, azonban csak három szám jelent meg mindössze. A lap aztán részvétlenség miatt beszüntette a megjelenést, és aligha fog többé megjelenni, legalább eddig szó sincs róla. Az -előfizetési pénzek dolgában ehelyütt -- nem lévén e téren tájékozva a viszonyokróltanácsot nem adhatunk. Tessék a lap volt tulajdonosához fordúlni. Ö. T. egyesület, Sopron-Lövő. A reklarnált példányt megküldöttük. P. T. Budapest. Már tavaly kifejtettiik, hogy e nézet tarthatatlan. Nem akarjuk ugyanazt újból ismét elmondani. Minden ember tudja, hogy az orsz. szövetség ilyen dolgokat nem végezhet, mert egyszerüen lehetetlen. Ha kétszer mond el valaki alaptalan dolgot, azért még az nem lesz alapos.

~~~~~~~~~~--

Föszerkesz tö :

Dr. SZIL"Y

I

•

__

~

~A

)0':<

•

Á __

.

'_

I

.

Á

>

>-

•.

~

_~_"'_

I>r.

A

;:; 1 forint 25 krajczárért megrendelhetők

a

KIJ\DÓ I-IIV A TAL BAN: BUDAPESTEN, IX., Vamház-köriIt 9. szán alatt

<

J

•

-_'

::rÓZSEF.

Felelős azerkesz tö : ~ÖN"CS

BC>I..oI>XZS.Á..:a..

· E'~' HI·CH·rt·> D:-~'E'~'T~[' E·fSS~'

~

Múlt hó Ig én hozzánk személyesen adjuk meg a

~"'_

~

.~

<

_Á_",_-_'

~.

~~> >

)o'

.

_"" __

~

'

T

!OS

n.z OLT

Ö -K

o Z L o N Y.

1899. junius

30,

PártoljuK a nazai ipart!

tvl kir, udvari

Öcs.

szállítók

és ki,", Fensége

,-ózsef

főh. udv.

Cs. és kir

száll.

udvat-i

au sz.tr.

Görög királyi udvari

s . állítók

Szerb királyi udvari

szállítók.

Perzsa csás z, udv.

szállítók.

'szállítók.

O Fensége a g6rög trónörökös udv. s áll.

...:::..::::

,= :::-. = ,= ,=

==

N

.~ -=

és kírály i udvari

császári

szállítók,

ő császári

a Károly-laktanyában

és kir ályí

fensége Józse" főherczeg

udvari

szállítói

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában levő

•••.... elJ"eD~gbm~kiSJZlitjilat/iBetit ~ a t.

tűzoltó -testűletek

parancsnokainak

és

tagjainak

becses

figyelmébe

ajánljuk.

Teljes egyenruhák, valamint az egyenruházathoz szükéges kellékek, luennyiségre való tekintet nélkül, a haladott kor igényeinek megfelelően, mér ték szerint és jutányos árak lllellett készittetnek. Ajánlunk továbbá tűzoltói felszerelést, sisakot, zubbonyt, lladrágot~ rözsekéseket, baltákat és sípokat, sapkákat posztóból és bőrből, paszolllányt, zsinórokat, kardbojtokat, keztyűket, gallérokat stb. a legdúsabb választékban.

1---'.

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak. -- Vívóeszközök, érmek és rendjelek. ..-

A legszebb tűzoltó-zászlókat készítjük. ~

Ál'jegyzékek kivánatra dij- és bél'lllentescn küldetnek.

i

!!IIIPSÜl'gőnyczilll: Tillel' udvari szállító, Budapest.

rolgári ruhánviselendo juoileumi emlékérmek és ezeknek rozettái ~ legszeoo kiviteloen nálunk ka~hatók, .i,

•

I

.

I

,..---.I._..

-I!!'.t N~Y.E:~D:r > E~r:;"K:f' r ~.Al...

A.Z.I.8.9.6.".e.·.v.i .p.a.'r.i.s.ii.mllú 'iiIllPlla.r.k.iia.'I.llIit.a.';.o.n.a.Pllalln.Y.é.r.emmllle.l_kllliit.U." lIIII

Jl!/

R ____

tüzoltó-~ Ajánlják elkészitett

(T~['rA\· y~7 _,,_l ES BE

r-;;'

ff

Á__

'

(

_"'

__

" __

"_

dalárda-~

egyeSÜleti

egyéb társulati

.:...:

~

--

,~

.~--

és társu.lati

diszesebb

VI. ker., Belváros,

és

Lipót-utcza

legjutányosabb

~

~

gyára

21. szám.

Zászlószalagok, egyle1i jelvén vak,

zászló-

kokárdák,

a leg-

kivitelben

•

-------

zászlók

kat festve vagy himezve a legegyszerübbtől

'A'

li,.'(

:E3\..:l.d. ap est"!'

a legszebben tűzoltó-

'.N

----

nlllltlllelltllv.e ••• ~__

vállszalagok

a

nagy választékban.

árakon.

I

Saját névvel és dobozzal, sokféle alakban és kiműhimző-' vitelben, a lego!cs6bban számittatnak. • intézet. • ' Költségvetések, rajzok és anyagmÍntákat a legnagyobb készséggel bérmentve küldünk . ••••.. Az 1896. évi milleniumi kiállitáson -;kiiünő munka kiváló versenYkéPeSSég-1 a,

es nagybani termelésért" ,.



a milleniumi 1

nagy éremmel

kitüntetve. 1

~

1899. junius 30.

~===============

1 l

~

I

~ J

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

1°9

TŰ ZOLTÖ-KOZLO

1 ro

=====~==~

._.

-

N Y. -

űzfecskendőket

========

1899. június

30.

űzoltói sisakokat,

városi, községi, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak, négy és kétkerekű kocsira, úgyszintén targonczára szerelve,

sapkákat, baltákat, öveket, mászó- és mentő eszközöket stb. (A"Magyar Országos Tűzoltó-szövetség" új felszerelési szabályzata szerint is.)

SZERI(OCSIK~ és különféle létrákat, SZIVATTYUI(AT --------

A R A N G O I( AT

H

_

_ _ ---------

·· f t OZ ISZ asagl 1( r

-----------

-

házi, ip~ri, mrezö"gazda~ágiz,épi~kezérsi es egyeb czelokra, kez-, jarqany- es erőhajtásra, és harangállványokat - templomok, is~ol~k, majorok stb. reszere,

k tszere e

pöczegödörtisztitó készüléket, utczai _Iocsol~ko~sikat,.közu!i

, hengereket,hoekeket,sarvonogépeket,

őzfertőtlenitő készülékeket G_

stabil és mobil alakban

készit és ajánl a

Budapesti Szivattyú- és Gépgyár RÉSZVÉNYTARSASÁG (ezelőtt WALSER FERENCZ)

BUDAPEST, VI. ker., külső váczi-út 45. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve.

Budapest,

1899. Rózsa K. és Neje könyvnyomdája,

Szentkirályi-utcza

30. sz.

~

I

i

~

XXI. ÉVFOLY AM.

7-ik ---

A MAGYAR A :oMAGVAR ORSZÁGOS

TÜZOLTÓK

8ZERKESZTŐSÉG (1"KIADÓ. HIVATAL:

Budapest, :VI. kerület, Kossuth Lajosutcza 8-ik szám.

éó Icptulcjdcnoe

tagtestületeinek

: A ludapeóti

1899. AUGUSZTUS ----- ---

otsa.

tűaoltó-sz.óv

Előfizetések

-------

---

7.

--------

testületek

Egyes példánynak ára 20 kr. reclamati6k a kiadóhivatalhoz

---.MEGJELENIK HAVONKINT

ÉRTESITÖJE.

díjtalanul küldetik meg.

jnkénteóllűzoltó

etség kötelékébe tartozó évre csak 1 frt~O kr.

és

-

HIVATALOS

-~e6tület. I I

ELŐFIZETÉSI .'-R' Helyben és vidéken egész évre 2 frt 4.0 kr., félévre I frt 20 kr. A magy.

----

---

SZAKLAPJA.

TÜZOLTÓ.SZÖVE'I,'SÉGc

A »Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség«

Uiadó

SZÁM. ---~---

---------

tagjainak

cz imsendók.

EGYSZER.

egész

-

II

lj

HIRDETÉSEK

';

.

..

.

a kiadóhivatal által legJutányo. sabb árak mellett vétetnek fel. Többszöri hirdetésnél tetemes árengedménv.

-

~~~~.yY~'~~Tcr.·OT"'T"''''~''''''''''''''''''

Tartalonl: A brassói nagygyűlés. - Hivatalos rés{: József főherczeg fenséges levele. - Meghívó a brassói nagygyűlésre. A brassói nagy gyűlés napirendje. - Meghívó a segélyzőszövetség közgyűlés ére. Az orsz. szöv. elnökség 1899. ápril 8-iki ülésének jegyzőkönyve. Az orsz. szöv.2elnökség 1899. julius S-iki ülésének jegyzőkönyve - A segélyző szöv. ig..választmánya r899' ápril 8-iki ülésének jegyzőkönyve. - A segélyző szőv. ig -választrnánya 1899. julius 8-iki ülésének jegyzőkönyve. - Az orsz. szöv. pénztári kimutatása az 1899. év JI. negyedéről. - A sopronvármegyei szőv. 1899 julius z-iki közgyűlésének jegyzőkönyve. - A pozsonyvármegyei szöv. 1899. jun. zq-iki választmányi ülésének jegyzőkönyve. - Belügyministeri rendelet a segélynyujtásról.Altaidnos rés{: A VIII. orsz tűzoltó-szaktanfolyam. - Testű/elek köréból; A kismartoni testűlet zs-éves díszgyűlésének jegyzőkönyve. - A budapesti t-szövetség par. ülése és a nagygyűlés elé terjesztett indítványaí. - A cs.-somorjai testűlet zs-éves jelentése, - Hírek. - S{erkes{tői ü{enetek. - Hirdetések.

A brassói nagygyűlés. Már csak napok választanak el a brassói XIV. országos tűzoltói nagygyűléstől. Minden előkészület meg van téve úgy a rendező bizottság, nemkülönben az országos szövetség részéről, hogy a nagygyűlés sikere biztosítva legyen A nagygyűlés napirendje tartalomban valóban gazdag, értve a tartalmat nemcsak a napirendre tűzött tárgyak szokatlan sokaságában, hanem azoknak a tűzoltó-intézmény érdekeit minden tekintetben felölelő fontosságában. Nem szólva a :1agygyűlés rendes tárgyairól, szemünkbe ötlik a 9. pont, mely a vármegyei szövetségek által testűletenkint a kőzpontba befizetett eddigi 2 forintnak 1 forintra való leszál1ításáról szól. Az elnökség és az' orsz. választmány bizonyára az ügy iránt való jó érzékének adott kifejezést, midön a hevesmegyei szövetség által kezdeményezett ezen leszállítást pártolólag terjeszti a nagygyűlés elé. Vajha a vármegyei szövetségek mindegyike megértené az elnökség eljárásában megnyilvánuló intencziókat, és fordítaná ekként megszaporodó jövedelmeit csakugyan arra a czélra, a melyre szánva vannak, t. i. a vármegyék tűzoltói ügyének fejlesztésére, a vármegyei szaktanfolyamok és a tűzrendészeti felügyelet szervezésére. A mit Fejér, Sopron, Vas, Veszprém és még egynéhány vármegye szövetsége meg· tudott tenni," azt bizonyára egyeb vármegyékben is meg lehet ismételni, de természetesen ahhoz akaraterős férfiak kellenek a szővetségek élére A hevesvármegyei szövetség indítványára kerűlt

napirendre a szolgálati érmek ügye. Valóban itt az ideje, hogy megszüntessük azt a lehetetlen állapotot, me ly abban nyilvánult, hogy míg a tűzoltás terén műkődő ifjabb nemzedék derűre- borúra kapta csekély szolgálataiért az 5-, 10- és r y-éves szolgálati érmeket, addig a 20,25, 30 éven keresztűl működött érdemes veteránjainknak országos szövetségünk eddig még az elismerés szavát sem adta meg, pedig enynyit az éremszabályzatok mellett is meg lehetett volna cselekedni, mert egy erre alkalmas díszokmánynak elkészítése lehetetlenségekbe bizonyára nem ütközött volna. Nem tudjuk, hogy a szövetség elnöksége miként óhajtja a fölvetett kérdést megoldani, mert a közlések szerint eddig csak elvi helyesléssei támo gatta a hevesvármegyei szövetség indítványát. A magunk részéről leghelyesebbnek tartanánk, ha 10-, 20- és 30-éves szolgálat után adatnának ki az eddigi bronz, ezüst és aranyozott ezüst érmek, míg a 40-éves szolgálat elismerő okmánynyal jutalmaztatnék. A 10 évnél rövidebb szolgálatnak jutalmazását, avagy érdemkeresztek alapítását sem indokoltnak, sem pedig kívánatosnak nem tarthat juk. mert eltekintve azon nehézségektől, melyekkel az érdemkeresztek alapítása a kormányhatóságnál találkoznék, a nagy közönség is reánk nézve bizonyára nem kedvező fogalmat alkotna magának önzetlenségünkről. E szempontból tekintve a dolgot, épenséggel nem helyeselbetjuk a verseczi testűlet javaslatát, meIy külön még a tűzeseteknél való közreműködést is akarja érdemkeresztekkel honorálni, nem gondolván meg azt, hogy magának a tűznek oltása a tűz-

7

1I2

T Ű ZOL

==========================

T Ó - KO Z L O.N Y.

oltói

szolgálatnak oly integrans része, mely mint azzal szorosan összefüggő, attól el nem választható, csakis ép oly egyszerű kötelességteljesítésnek tekinthető, mint pl. a gyakorlatokon, őrségeken stb. való részvétel. Lényegbe vágóbbak a budapesti szövetségnek indítványai, de kiilónósen azoknak első része, mely az országos szövetségnek a gyakorlati kisérletek terére való lépését kivánja. Örömmel értesülünk a szövetség meghívójábóI, hogya fölvetett eszme, mely Angol- és Németországban évek óta már kiterjedt alkalmazást nyert, már a brassói programmban meg is valósul a nagy hírre kapott Eberhardt-féletüzet oltó szerrel való gyakorlati kísérletekkel. Az elnökségnek a tűzrendészet fejlesztését czélzó és napirendre tüzött javaslatai egytől-egyig olyanok, melyek ha megvalosulnak,' úgy a tűzoltás és túzrendészet ügyének hatalmas fejlődését vonják magukután. Az, hogy az egyes javaslatok talán nem egészen újak és így meglepő hatást nem gyakorolnak reánk, a dolog érdemén mit sem- változtat. Mi magunk tudjuk, érezzük leginkább a javaslátokban foglaltak szükségességét és czélszerűségét

,

I899· augusztus 7.

és azért nagyon is helyeseljük, hogy az elnökség azokat a nagygyűlés napirendjére tűzte, mert így talán meghallják majd azok is, a kik eddig az elnökségnek kérő szavát meghallani nem akarták. Czélt tévesztett volna azonban élére állítani a dolgot, fenyegetődzni az országos szövetség fel oszlatásával, mert erre a szövetségre nem csak az országnak, hanem a tűzoltó-testületeknek is égető szükségük van. E szövetségre támaszkodva, abban egyesülve, váll vetett munkássággal oly erőt produkálhatunk, mely képes lesz szembeszállni minden akadálylyal. Az egyes ember szava elvész a világ zajában, de ezrek együttes szava dörgő szózattá lészen, melyet meg kell hallani mindenkinek. És ha egyesülve vannak szíveink az ügy szeretetében, karjaink a kőzős munkásságban, legyünk egyesülve föl adataink megvalósításában' es egymás támogatásában is. Vessük el azt, a mi rossz, de egyesült erővel támogassuk mindazt, a mi jó, a mi ügyünk érdekében való, mert törekvéseink tisztaságával, jogos követeléseink egyetértő hangoztatásával bizonyára többet fogunk elérni, mint a mennykő után való czéltalan kapkodással. ,

HIVATALOS RESZ. A l1zagyar orszdgos tűzoltó sz(j'vetség elnokségének Budapesten. Szíves meghívásukat őszinte örömmel fogadtam, de fájdalom nem jelenhetek meg, miután f. hó r z-ére Ö császári és apostoli királyi Fölsége képviseletében el vagyok foglalva. Azonban távolból is érdekkel követendem emberbaráti és hazafias múkődésüket, mint intézményünkhöz híven ragaszkodó tagja. Alcsu thon, 1899. augusztus hó 6-án.

József fől1erczeg. A MAGYAR ORSZÁGOS TŰZOLTÓ-SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGÉTÖL Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza 8. szám.

======

Az országos tűzoltó-szövetség t. tagtestületeínek I A XIV. orszdgos tűsoltoi nagygyülést Brassó város meghivása és az orsz. választmány határozata folytán folyó évi augusttus hó I2-IS. napjain Brassó városában fobjuk megtartani. Hivatkozással a rendező bizottság által már a mult hóban szétküldött meghivókra, van szerencsénk ezúttal az országos tűzoltó-szövetség t. tagtestületeit ezen nagygyülésre és az azzal kapcsolatos tűzoltói versenyekre külön is a meghatalmazási űrlap é" a nagygyülés napirendjének csatolása mellett meghivni.

A nagygyűlés rendjére nézve a következőket tartjuk szükségesnek közölni: Augusztus I z-én Délután 6 órakor az országos tűzoltószövetség elnöksége, ezt követőleg pedig a segélyző szövetség ig. választmánya tart ülést a városház tanácstermében Este 8 órakor ismerkedés a lövdházban. Augusttus 13-án. Reggel 7 órakor gyülekezés, fölvonulás, a brassói testület zászlószentelése, díszgyakorlata Déli 1 órakor díszebéd a vigadóban. Délután 5 órakor a segélyző szövetség közgyülése,6 órakor pedig az orsz. választmány ülése lesz a városház tanácstermében. Augusttus I4-én. Reggel 7 órától tűzoltói versenyek; ezeknek végeztével pedig az Eberhardt féle tüzet oltó anyagnak gyakorla ti kipróbálása. Délután 3 órakor a versenybiráló bizottság ülése a városház kis termében, mig a nagy teremben 3 órától 6 óráig szakfelolvasások tartatnak, melyek végeztével kirándulás a Noába, Augusttus Is-én. Reggel 7 órakor az igazolványok átadása a városház kis termében. 8 órakor a XIV; országos tűzoltói nagygyülés és a versenydíj ak kiosztása, A nagygyülést az orsz választmány ülése követi, mig délután 2 órakor kirándulás Sinaiába és elutazás, A nagygyülés maga nyilvános, annak tanácskozásaiban minden jelenlevő tűzoltó részt venni jogositva van, szavazati jogot azonban csak a tagtestületek igazolt képviselői gyakorolhatnak. A meghatalmazás eszközlésénél az egyidejüleg megküldött meghatalmaedsi űrlap lesz használandó olyképpen, hogy az kellőképpen kitöltve, a meghatalmozott egyén által lesz az igazoló bizottság előtt augusztus 15-én reggel 7 órakor fölmutatandó. A meghatalmazásökigazolására nézve megjegyezzük, hogy csak oly testületek képviselői érvényesithetik szavarari jogukat, melyek tagsági dijaikkal hátralékban nincsenek, miért is fölkérjük a tagtestületeket, hogy hátralékos tagsági

1899. augusztus

7.

T Ű Z O LT Ó - K Oz L O N Y.

díjaikat okvetetlenül még a nagygyülés előtt fizessék be a szövetség pénztárába. A versenyekre nézve a rendező bizottság által szétküldött verseny-programm kimeritő útbaigazitást ad, melyhez még csak azt teszszük hozzá, hogy a versenyző testületek a versenyek kezdete előtt a jury elnökének kötelesek lesznek a versenyben résztvevő tagok névjegyzékét azok beosztásával egyetemben átadni. Az 1. II és Ill. sorozatu versenyekre Brassó város, Brassó vármegye, és a brassói hölgyek tüztek ki értékes első díjakat, mig a többi versenyre első és második díjat a szövetség elnöksége ad. Mindazok, kik a tűzoltó intézményt érintő felolvasások vagy szabad előadások tartására vállalkoznak, kötelesek ebbeli szándékukat a tárgy megnevezésévei a szövetség elnö~ségének legkésőbb augusztus hó 8-ig bejelenteni. Megjegyezzük azonban, hogy egy-egy felolvasás vagy előadás 1/2 -óránál többet igénybe nem vehet A rendező bizottság által szétküldött vasuti iga{olványok augusztus hó 8 - 22-ig jogosítják a tűzoltókat (a családtagok kizárásával) arra, hogy Brassóig és vissza az összes hazai vasutakon bármely szernélyszállitó vonattal a II. osztályban Ilf. osztályu egészjegygyel, a III osztályban pedig Ill. osztályu féljegygyel utazhassanak. Meg kell azonban jegyeznünk, hogya gyorsvonatokon, mivel. azokhoz IrI. osztályu kocsik csatolva nincsenek , csakis II. osztályon lehet utazni, A Budapestről Brassóba induló vonatok közül legalkalmasabb az este 9,'15-kor induló Nagyváradon át közlekedö vonat, mely másnap délután 2'09-kor ér Brassóba; továbbá a délután 2'15-kor induló, Aradon át menő gyorsvonat, mely másnap reggel 5 '07-kor ér Brassóba. A személyvonatok közül leghasználhatóbbak a reggel 8' rokor Aradon át menő és a re.gge! 8'30.kor Nagyváradon át menő vonatok, melyek Brassóba másnap reggel S'oo-kor érkeznek. A Budapestről este ro órakor induló vonat Aradon át másnap este roz.y-kor, a délután 5'45-kor induló pedig Nagyváradon át ugyancsak este IO'25-kor ér Brassóba. Habár a két utóbbi vonattal való utazás 24 óránál több időt vesz is igén}\be, a XIV, zóna díja fizetendő csak és utánfizetés ezen vonat oknál nem követeltetik Ezek előrebocsátása után mégegyszer bizalomteljes szeretettel intézzük meghivásunkat hazánk tűzoltó-testületeiqez, mert jól tudjuk, hogy azoknak minden egyes tagját akkor, a midőn sz eretett ügyünk, a tűzoltó intézmény fejelesztéséről, előbbreviteléről van szó, nagy mértékben lengi át az a bajtársias szellem, mely oly szép harmoniában egyes iti hazánk külömböző nemzetiségü, ge a felebaráti szeretet önzetlen gyakorlásában egyaránt lelkes férfiainak százezreit. Kelt Budapesten, A magyar Vr. Kék Lajos, elnök.

l•• I

636. 1899,

országos

1899. évi julius tüzoltó-szövetség

hó 15-én elnöksége: Dr. SZÍly József; titká,'.

szám,

II3

6. Az 1896 - 1899. pénztári számadások előterjesztése. 7. A felügyelő bizottság jelentésének kapcsán az országos választmány és az elnökség részére a felmentvény megadása. 8. 1899-1902. évekre szóló költségvetés megállapitása. 9· Az orsz. választmány előterjesztése a vármegyei szövetségek által az országos szövetséghez testületenkint eddig beszolgáltatott évi 2 forintnak 1 forintra leendő leszállitása iránt. ~ 10. A hevesvármegyei szövetség inditványa az eddigi V, X és XV éves szolgálati érmek helyett X, XV, XX éves szolgálati érmek, továbbá XXV és XXX éves szolgálati érdemkeresztek alapitása iránt. II. A verseczi testület inditványa a 100, 200 és 300 tüzesetnél résztvett önkéntes tűzoltók részére keresztalaku jelvény alapitása iránt. 12. A budapesti tűzoltó-testületek szövetségének inditványai: a) általános érdekü kisérletek, gyakorlati próbák czéljaira bizonyos összegnek a költségvetésbe állandó tétel gyanánt való beállitása végett; b) az összes 'állami és magántulajdont képező táviróés telefon-berendezéseknek tűzjelzés czéljából való díj mentes igénybevétele iránt; e) a központi statisztikai hivatal kérdöiveinek, nemkülönben a tűzstatisztikának helyesebb és a !szövetség elnökségének meghallgatásával leendő összeállitása tárgyában. 13· Az elnökségnek a tűzrendészet fejlesztését czélzó javaslatai: ' a) a kötelező állami tüzkárbiztositás behozatala; b) a tűzrendészeti kormányrendelet szigoru végrehajtása; e) tűzrendészeti törvény alkotása; d) a belügymit.iszteriumhan kűlön tűzrendészeti osztálynak szakerők bevonásával való felállitása ; e) az országos, vármegyei és járási tűzrendészeti felügyelői intézmény szervezése; .1) a vármegyei szövetségek sürgős megalakitása ; g) az összes létező és jövőben szervezendő önkéntes-, hivatásos-, községi kötelezett-, gyári- és magán tűzoltóságoknak az országos és az illetékes vármegyei szövetségekbe való kötelezö belépése; h) a szervezeti, egyenruházati, rangjelzési és fölszerelési szabályzatnak általánosan kötelezővé tétele; í) a tűzoltó-testűleteknek a tagsági díjak fizetése alul való felmentése s a községekre való átháritása; k) a tűzoltószerek beszerzése és jókarban tartására szükséges összegeknek a községek álta leendő födözése, végül l) az országos szövetség fokozottabb állami segélyezése iránt. 14, Tisztujitás, és pedig elnök, alelnök és 5-tagu felügyelő bizottság megválasztása. IS· A versenyek eredményének kihirdetése és a versenydijak kiosztása. Kelt Budapesten, 1899. évi julius hó r y-én. Az országos tűzoltó-szövetség elnöksége: Dr. Kék Lajos,

A Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség által 1899. évi augusztus hó 15-én délelőtt 8 órakor Brassóban tartandó XIV. országos tűzoltói nagygyülés napirendje. 1, 2. 3· 4· 5· szak ról,

Elnöki megnyitó beszéd. Az igazoló bizottság jelentése. Négy: agu jegyzőkönyv hitelesitő bizottság választása. Háromtagu szavazatszedő bizottság választása Az elnökség jelentése az 1896- 1899. közti idő-

Dr. ,,"'zÍly József;

elnök,

titkar.

A MAGYARORSZÁGI Budapest,

-

162.

1899.

TŰZOL TÓ-TESTÜLETEI( IV" Kossuth

SEGÉLYZŐ SZÖVEf SÉGE.

Lajos-utcza

8. szám.

,

s. sz. szam.

Meghívó. Az 1899. évi augusztus hó 12-15. ban megtartandó XIV. országos tűzoltói mával a magyarországi tűzoltó-testűletek

napjain Brassónaggyülés alkalsegélyző szövet-

7*

TŰZOLTÓ·KÖZLÖNY.

Il4

-------~==~--~==== sége Brassóban, a városház tanácstermében, augusztus hó r a-én este 7 órakor

1899.

évi

iga~gató válc(;s~trnányi ülést, 1899.

évi augusztus

hó 13-án

délután 5 órakor

ugyanott

kö~gyíílést ta.rt, melyre van szerencsénk az igazgató választmány és a szövetség tagjait tisztelettel meghívni azzal, hogy a megküldött meghatalmazási űrlap kitöltésével ezen közgyülésre képviselőt kiküldeni sziveskedjék, .

A közgyűlés napirendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. Kéttagú jegyzőkönyv-hitelesítő bizottság választása. 3. Az igazgató választmánynak az I896- 1899. évekről szóló jelentésének tárgyalása. 4. A szövetség felügyelő bizottságának jelentése az igazgató választmány által előterjesztett zárszámadásról és a jelentés alapján a fölmentvény megadása fölötti határozathozatal. 5 A költségelőirányzat megállapítása. 6. Az igazgató választmány javaslata, hogy a külön számvizsgáló bizottság mellőzésével a szám adások vizsgálásával jövőre a szövetség felügyelő bizottsága bizassék meg. 7. Az igazgató választrnánynak, u m. elnök, alelnök, I budapesti és 2 vidéki választmányi tagnak megválasztása 3 év tartamára. 8. Oly indítványok tárgyalása, melyek az igazgató választmányhoz a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal beterjesztettek. 9. A közgyűlés berekesztése. Kelt Budapesten. 1899. évi julius hó 3I-én

Vr. Kél? Lajos.

Vr. 8zily Jozset.

elnök.

titkár.

Jegyzőkönyv, felvéve Budapesten, a magyar orszdgcs tű)olt0-s{övetség elnökségének 1899. éVI áprilzlis ho 8-án délután 1/44 órakor a s{övetségi irodában tal tott űleséri. Elnök: Dr. Kék Lajos szöv. elnök. Jegyző: Dr. S{ily József szöv, titkár. Jelen voltak: Dr. Óváry Ferencz alelnök, dr. Csányi János, Ecker Sándor, Kálmán Géza, Köhler István, Scossa Zoltán. S{abó Gyula és Vida Pál előadók, Bulyovs{ky Aladár, POlC{ Rezső és Varga Lörincz felügyelő bizottsági tagok és Tomcsányi Béla pénztáros. . Elnök pár szóval üdvözli a jelenlevőket, s azután az ülést megnyitja. 1. Titkár jelentését, hogy Wagner Manó az ülésről elmaradását igazolta, az elnökség tudomásul veszi. 2. S'{abó Gyulát a tüzoltás terén szerzett érdemeiért arany érdemkereszttel történt kitüntetése alkalmából az elnökség örömmel üdvözli. 3. Alelnök indítványára az ülés dr. Kék Lajos elnöknek édes atyja elhunyta alkalmából részvétét nyilvánítja. 4. Elnök jelenti, hogy a mult ülésen nyert megbizatás értelme ben Scossa Zoltánnal márczius zS és ző-án Brassóban j árt a nagygyűlés előkészítése v~gett. Jelenti, hogy a helyi rendező bizottsággal a programm főbb vonalaiban már megállapodtak A versenyekhez szükséges szereket a budapesti gyárosok díjmentesen átengedik, s a rendező-bizottság hajlandó úgy ezek szállítási díjait, valamint a mászófal felállítási költségeit viselni. Jelenti egyuttal, hogy az' eddigiek szerint Brassó városa, Brassóvármegye és a brassói hölgyek fognak nagyobb versenydijakat kitűzni. Majd elmondja a tárgyalás menetét és a tervbe vett ünnepi sorrendet.

1899. augusztus

7

Többek hozzászólása után a congressus sorrendjét az elnökség a következőkben állapítja meg: 1899 augusztus I2-én délután 6 órakor elnökségi ülés, ezt követőleg a segélyző-szövetség igazgató-l'álasztmányának ülése. Este ismerkedés. Augusztus r j-án : reggel 7 órakor gyülekezés a tornacsarnokban, fölvonulás, üdvözlések ; 9 órakor a brassói testület zászlószentelése, ugyancsak díszgyakorlata éremkiosztással és díszmenettel; déli 1 órakor díszebéd a vigadóban; délután 5 órakor a segélyző-szövetség közgyűlése, 6 órakor pedig országos választmányi ülés. Augusztus r a-én : reggel 7 órától országos tűzoltói versenyek; déli 12 órakor a brassói testület jubiláris ülése; délután 3 órakor a jury ülése és szakfelolvasások ; 6 órakor kirándulás lóvasúton Noá-ba Augusztus 15-én: reggel 7 órakor igazolás, 8 órakor nagygyűlés, versenydíjak kiosztása; utána az országos választmány ülése, az elnökség megválasztása. Délután 2 órakor kirándulás Sinaiába selutazás. 5. A tűzoltói versenyek sorrendjét az elnökség a következőkép állapítja meg. 1. sorozat: kocsifecskendö, iskola és gyorsszerelése (támadás közönséges létrával). II. sorozat: kétkerekű mozdonyfecskendő iskola és gyorsszerelése (támadás gráczi dugólétrával). Ill. sorozat: négykerekű mozdonyfecskendő iskola és gyorsszerelése(támadás 3 drb. e rykarú horoglétrával). IV. sorozat: iskola és gyorsmászás 3 drb. egykarú horoglétrával a Ill. emeletre. V. szorozat: gyorsmászás 1 drb. egykarú horoglétrával a HI. emeletre. VI. sorozat: kötélen leereszkedés a III emeletról. (Egy testület részéről legfeljebb 2 versenyző) VII sorozat: ugrás ponyvába a II. erneletról. (Egy testűlet részéről legfeljebb 1 versenyzö.) Minden egyes sorozat külön versenyt képez, s arra első díjként jutalomtárgy, második díjként elismerő okmány adatik. A felügyelő altiszt a versenyhez szükséges létszám apasztása miatt a fecskendőversenyeknél elmarad. A II. sorozatnál 4 létrakezelő helyett 5 vétetik, A versenyhez szükséges szerekről a rendező- bizottság, illetve a szövetség elnöksége gondoskodik. Minden testület egy sorozatban csak egy csoporttal a fecskendö-versenyeknél azoncan legfeljebb két sorozatban vehet részt. . A versenyek re csak az elnökségnél lehet legkésőbb július hó zo-ig jelentkezni. A kitűzött díjat a jurynak joga van ki nem adni. Egyebekben a iöltételeket az elnökség az ezredéves versenyek föltételeinek megfelelőleg állapította meg. 6. A brassói rendező bizottság által felállítandó mászófal méreteit a következőkben állapítja meg az ülés: A mászófal UI. emeletes 3 ablaksorral ; az ab lakok szélessége 110, magassága 1'50, egymástól távolsága 1'50; a szélső ablaknak a fal szélétől távolsága 1 '00. Az egyes emeletek magasságára nézve a versenyekhez kiválasztandó létrák méretei irányadók. 7. Vida Pál felszólalására kimondja az elnökség, hogy ha valamely versenyző testület sem díjat, sem elismerő okmányt nem kap, a mennyiben kérelmét a jurynak bejelenti, s az e kéreem teljesítését javasolja, az elnökség a versenyben való rész vételéről bizonyítványt állíthat ki. 8.' Dr. Óváry indítványára a napirend megváltoztatásával a Tűzrendészeti Lapok subvenciójának kérdése vétetvén tárgyalás alá, titkár ismerteti az ügy előzményeit. Elnök, valamint alelnök csak az esetben vélik a szubvenciót megadhatónak, ha a szövetség tagtestületei részére ez által előfizetési árkedvezménvt lehet biztosítani. Kőhler a szegényebb testületek részére való előfizetéssel vélné a szubvenció kérdését megoldhatónak.

I

~

&S4

1899. augusztus

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

7.

I

L

Ü

j

115

Scossa nem hajlandó addig szubvenciót adni, míg annak szüksés essée éröl a bp finánciális ügyeíbe való jelvéve Budapesten. a magyar orsedgos tŰ{oltó-s{övetség betekintéssel ~eg onem győződik, s ezért bizottság kikülelnökségének I'\99 évi julius hó 8 dn, délután 3/44 órakor dését és halasztást javasol a szövetségi irodában tartott ülésén. Az ülésen laptudósítóként jelen levő Markusovszky Elnök: Dr. Kék Lajos szöv. elnök. Bélának az elnökség a szólás jogát megadván, nevezett, Jegyző: Dr. S{ily J~zsef szöv. titkár. mint a Tüzrendészeti Lapok szerkesztője és tulajdonosa Jelen voltak: Dr. Ováry Ferencz alelnök: Dome),számadatokat sorol föl annak igazolására, hogy lapja Béla Ecker Sándor, Kálmán Géza, Köbler Istvan, Seabo hiánynyal dolgozik. . Gyu!'a és Vida Pál előadók, PolC{ Rezső és Varga Lörincz Ezzel szemben titkár ugyancsak számadatokkal Igafelügyelő- bizottsági tagok és Tomcsányi Béla pénz~áros; zolja, hogy alap nemcsak deficittel nem dolgozik, hanem véaül vendégekként Barabás István avasvármegyeI SZÖmég a legrosszabb számítás mellett is csekély hasznot hoz: ve~ség titkárja és Markusovseky: Béla a Tűzrendészeti Elnök felszólalása után az elnökség a Tűzrendészeti Lapok szerkesztője. Lapok szubvencionálására az 1899. évre 190 (egyszáz . Elnök a megjelentek üdvözlése után az ülést megkilenczven) forint segélyt engedélyez oly kikötéssel, hogy n0~a . a szövetséghez tartozó tagtestületek a lapot egy évre. r (egy) 1. Stabó Gyula indítványára elnöknek édes anyja elhaforint kedvezményes áron kapják. Maga a szubvenció telJe_s lálozása alkalmából, az ülés részvétét nyilvánítja. összegében csak akkor fog kifizettetni Markusovszky kezei2. S,abó Gyula köszönetet mond a kismartoni, E.ck~r hez, ha a lap julius havi száma is megjelent. Sándor pedig a csallóköz-somorjai testület 25-éves jubi9. A tallósi testületnek a községi biró és a közigazleumára küldött üdvözletért. mit az elnökség tudomásul vesz. gatási hatóságok ellen beterjesztett panaszában fogla Itakat 3. Zenta város módositott tűzrendészeti szabályrendeEcker Sándor és titkár ismertetik Az elnökség az előterletére titkár teszi meg javaslatait, melyeknek értelm~ben ,3 jesztett javaslatok értelmében fölirattal fordul a belügymiszalma és takarmányféléknek a lakóházaktóI való távolsániszteriumhoz újabb vizsgálat érdekében. gára 5 méter helyett 10 méter távolság állapíttassék .m~g 10. Gölniczbánya város tüzrendészeti szabályrendeletéviszont a fatelepekre nézve általában tétessen ek óvóintézben a szövetség javaslatára a belü yrninisterium által elrenkedések. Az elnökség titkár javaslatai értelmében tesz véledelteket végrehajtani nem akarván, ujabb fölterjesztéssei élt. ményes jelentést a belügyministeriumhoz. Mivel azonban a kivé nt módosítások nélkül a szabályren, 4. Újvidék város mód?sítotl tü.zl~endészetj s~~bályre?~edelet czéljának meg nem felelne, s a város ellenkezése letet, mivel abban akorabban kivánt módosítások fölv emivel sincs indokolva, titkár· javaslatára az elnökség az tettek már, titkár javaslatára az elnökség jóváhagyás végett elrendelt módosítások további fenntartását javasolja a bellőlterjeszti a beliigyministeriurnhoz . . , ügyministeriumnak. . , 5. Mosonvármegye tűzrendészeti szabályrendeletet: 1 I. Borsódvármegye módosított tűzrendészeti szabálymely titkár jelentése szerint a legelemibb tűzrendészeti rendeletét titkár ismerteti, s javaslatainak megfelelőleg cseintézkedéseket is nélkülözi, viszont a meglevők tág határt kély módosításokkal azok jóváhagyását javasolja az elnöknyitnának a visszaélésekre, továbbá sem a kötelezett tűzség a belügyministeriumnak. oltóságról, sem a tulajdonképeni tűzvédelemr?l ne~ gon12. Józseffalva bukovinai csángó özség kérelmére .az doskodik - az elnökség jóváhagyásra nem javasolja, haelnökség a tűzcltó-egylet megalakítására vonatkozólag mmnem a szabályrendelet számtalan hiányaira rámutatva, azzal den felvilágosítást készséggel megad, azonban anyagi segélyt terjeszti föl a belügyministeriumhoz,. ho~y azt .. 11,osonvárkellő alap hiányában nem adhat. 13 Az orsz. választmány a tüzrendészeti tör~ény: megy~k~~ö~~~;~=;dt~~~l:s :~~~if;zs~~r~:g~~z~~ldt b~~ügy javasiatra 200 forint pályadíjat tüzvén ki, titkár előterjeszti ministeriurn véleményt kér. Mivel a kérdéses szerre nézve a pályázati feltételeket, melyeket az elnökség oly módosíaz elnökség tapasztalatokkal nem :endelke~ik, fölhivja az tásokkal fogad el, hogyapályadíj csakis absolut becsű elnökség Waltersdorjer Pál droguistát, mmt a s,~ern~k munkálatnak lesz a jury által kiadható. magyarországi főelárusitóját, hogya VIlI. orsz tuzoltoT4. Pénztáros előterjeszti jelentését az 1899. év 1. szaktanfolyam vagy a brassói nagygyűlés alkalmá~al tartso~ negyedéről: E sz erint a pénztári maradvány volt 3301 kor. egy gyakorlati próbát s csak annak után~ ter~e~zsze elo 92 fill. Bevétetett 958 kor. 40 fill., összes bevétel volt az elnökség ülési határozattal véleményes jelenteset 4260 kor. 32 fill. Ezzel szemben kiadatottr a jo kor. 80 fill 7 A trencséni kötelezett tűzoltóság azon kérelmét. úgy hogy a pénz maradvány az I. negyed végén 2820 kor. hogy a kötelezett tűzoltók részér.e is adományoz:assék a 52 fill., mig a tartalékalap 21654 kor. 22 fill. szolgálati érem, az elnökség, mint az éremszabalyzattal A jelentést az elnökség tudomásul veszi. ellenkezőt, teljesithetőnek nem találja. 15. A temesvármegyei szövetség május 7-lől május 8. A verseczi testületnek a nagygyűléshez intézett zoig tanfolyamot akarván rendezni, német nyelvü szakazon indítványát, hogya nagygyűlés alapítson érdemkereszelőadó k ik iildését kérte. Titkár jelenti, hogy ez ügyben a teketoly önkéntes tűzoltók részére, kik 100, 200 és 300 szükséges felvi'ágositásokat már megadta. tűzesetnél már közreműköd tek, a zelnökség elutasító javasVar ga Lőrincz élősz ban ismerteti a tantervet, köte.lattal terjeszti az orsz. választmányelé. lezvén magát arra, hogy azt irá-ban is pótlólag beterjesz ti. 9. Titkár jelentést tesz a brassói nagygyűlés ~lőmunAz. elnökség az ismertetett tanterv alapján megadja a terneskálatairól. A jelentést az elnökség tudomásul veSZI, a tett vármegyei szövetségnek a képesitö vizsgák tartá-ára és intézkedéseket jóváhagyja és felkéri titkárt, hogy a b:assói bizonyítványok kiállítására a jogot, a tanfolyam vizsgáira rendező-bizottságnak továbbra is segitségére legyen, VIszont pedig Scossa Zoltánt küldi ki szövetségi biz tosul, a rendező-bizottságot fölhivja, hogy a létező hiányokat 16 Az ülés jegyzókönyvének hitelesítésére az elnökujabban ki adandó körlevelében oszlassa. el. . " . ség Scossa Zoltán és S{abó Gyula előadókat k.éri föl. 10. Titkár bemutatja a budapesti szivattyúes gepTöbb tárgy nem lévén, elnök al. ülést esti 31,,8 órakor gyár r.vt., nemkülönben aGeittner és Rausch;féle g:}:ár berekeszti ajánlatát a versenyekhez szükséges szereknek at~ngede~e Kmf. tárgyában Az elnökség aGeittner és .Raus~h-fele gyal' előnyösebb ajánlatának elfogadásával kimondja, hogy ..a 'Dr. Kék Lajos} Dr. Szjly Józse~ jegyző. elnök. gyár 2 kocsifecskendőt és 2 négykerekű mozdonyfec~ke.ndot szívótömlökkel és súgárcsővel, 12 darab horgas létrát, 1 ó

Jegyzőkönyv,

•

II6

==========================

T

o Z o LT

6 - K O Z L O N Y.

darab három részű támrudas gráczi dugólétrát köteles díj mentesen a vasuti állomásra szállítani, és azokat a visszaérkezés alkalmával onnan visszaszállítani ; az átengedés díj mentes, és aszereken ejtendő horzsolások és karczolásokért kártérítésre igényt nem tarthat. Egyben kötelezi a brassói rendezö-bizottságot az oda- és visszaszállítási díjak födözésére. A szükséges 6 darab nyomótömlőnek átengedésére fölkéri az elnökség a székesfővárosi tűzoltóság föparancsnokát. Ir. A versenyeknél használandó 9 darab horoglétrát az elnökség 18 frtjával darabonkint megveszi és ezekből a versenyek IV. sorozatára 6 darabot első, és 3 darabot második díjként. mint a szövetség díját kitűzi. 12. A versenyek V., VI. és VII. sorozataira, vagyis a szernélyi versenyekre szükséges 3 első és 3 második díjnak a szövetség terhére leendő beszerzésével az ülés fölhatalmazza az elnökséget. 13. A nagygyűlés napirendjének megállapitásával, nemkülönben az elnökség jelentésének megszerkesztésével az ülés megbízza az elnökséget. 14. A tallósi testűletnek az ottani községi bíró és a közigazgatási hatóságok ellen beterjesztett újabb panaszát az elnökség, hivatkozással a f. évi április havi fölterjesztésre, másolatban fölküldi a belügyministeriumnak. IS. Titkár jelentését, hogya temesvármegyei szövetség a tavaszon tervbe vett vármegyei szaktanfolyamot nem tartotta meg, s ennélfogva a szövetségi biztos kiküldése tárgytalanná vált, az elnökség tudomásúl veszi. 16. Titkár bejelenti, hogy a budapesti önkéntes tűzoltó-testűlet a VIlI. országos tűzoltó-szaktanfolyamot julius r ő-tól augusztus 4-ig fogja megtartani. A tanfolyamot a belügyministerium körrendelettel a törvényhatóságok figyelmébe ajánlotta s arra ministeri biztosúl Bulyovs:;ky Aladárt küldötte ki. A jelentést az elnökség tudomásúl veszi, s a tanfolyam képesitö vizsgáira a szövetség képviseletében S{abó Gyula előadót küldi ki. 17. Elhatározza az elnökség, hogy felségét a királyt, JÓ'jsef jóhe::C{eg ő fenségét, a nagym. belügyminister urat, Sséchenyi Odön és Ceirdky: Béla grófokat, Follmann Alajost, az osztrák tűzoltó-választmányt, nemkülönben a horvát tűzoltó-szövetséget a brassói nagygyűlésre meghívja. 18. A budapesti tűzoltó-testűletek szövetségének a nagygyűlés elé terjesztett 3 rendbeli indítványai vétetvén tárgyalás alá, az elnökség a következő határozatokat hozta: ad I. Az elnökség elvben helyesli a törekvést, hogy különösen a nagygyűlések alkalmával szak ba vágó gyakorlati kísérletek tartassanak, azonban szükségtelennek tartja, hogy ezen kísérletek czéljaira a költségvetésbe bizonyos összeg állandó tételként fölvétessék, hanem esetről esetre fog e tekintetben az orsz. választmánynak javaslatot tenni. ad 2. Az állami és magántulajdont képező telefonés távirókészűlékeknek a tűzjelzés czéljaira való díjmentes fölhasználhatása érdekében a kereskedelmi ministeriumhoz intézendo föIterjesztést pártolja. ad 3. Az országos statistikai hívatal IlL kérdő-ívének, de egyuttal a tüz-statistikának helyesebb összeállítását az elnökség is szükségesnek tartja, és fölkéri S{abó Gyula előadót, hogy a módositásokra nézve a Brassóban tartandó elnökségi ülés elé terjeszszen részletes javaslatot. Ig. Polcs Rezső fölolvassa a felügyelő-bizottság jelentését a megejtett pénztárvizsgálatról A vizsgálat alapján szükségesnek tartja Iaz elnökség, hogy a különbözö alapok a nagygyűlés előtt még ~ legpontosabban kiegyenlíttessenek. A török sebesültek Ja v~ra néhány testű let által beküldött összegek csekélységük miatt rendeltetési helyükre elküldhetők nem lévén, fölkéri az elnökség a bek iildő testületeket, hogy az általuk gyüjtött összegeknek a segélyző·szövetség javára leendő adományozását engedélyezzék. ő

1899. augusztus

7.

20. Az elmult évben egyes előadók és felügyelőbizottsági tagok által föl nem vett díjak, nemkülönben a szervezeti stb. szabályz atra ki nem adott összegeknek újbó! bevételbe helyezésére az elnökség utasítja a pénztárost 21. Köhler István bejelentését, hogy a fecskendők szívása és sdgárképzése czimén a brassói nagygyűlés alkalmával fölolvasást tart, 'az elnökség tudomásúl veszi. 22. Titkár jelentését, hogyaszarvasi testű Iet a versenyek 1. és II. sorozatára jelentkezett, az elnökség tudomásul veszi. 23· Pénztáros előterjeszti jelentését az 1899. év II. negyedéről. E szerint a pénztári maradvány volt 2820 kor. 52 fill. Bevétetett 1374 kor. 12 fill. Összes bevétel volt 4194 kar. 64 fill. Ezzel szemben kiadatott 2072 kor. 66 fill., úgy hogyapénzmaradvány a II. negyed végén kitett 2121 kor. 98 fillért. A Jelentést az elnökség tudomásul veszi. 24· Wagner Manó indítványára az elnökség fölkéri a budapesti tűzoltó-testűletek szövetségét bogy a pestvármegyei szövetség megalakitásának ügyét vegye kezébe olykép, hogy a szövetséget saját kebelében szervezze. 25· Elnök az ülés berekesztése előtt sz óvá teszi azon inzultusokat, melyeknek a titkár, mint a budapesti önkéntes tűzoltó-testűlet vezetője utóbbi' idökben kitéve volt s melyek immár a napilapok hasábjain is a valóságnak meg nem felelő hirek alakjában napvilágra jutnak. Mivel attól tart, hogy ezek, és ezekhez hasonló dolgok elkedvetlenitöleg hathatnának arra a páratlanul érdemes munkásságra, melyet a szövetség titkárja állandóan kifejtett, inditványozza, hogy az elnökség fejezze ki osztatlan bizalmát a titkárral szemben, és kérje föl őt a további kitartásra .. Az elnökség az elnök inditványát egyhangú helyeslésseI teszi magáévá, egyben pedig fölkéri az elnököt, !-.ogy ahirlapi közlernények re a szövetség nevében nyilatkozzék. Több tá.rgy nem léven,elnök az ülést esti 1/48 órakor berekeszti. Kmf JJr. Kék Lajos JJr, 8ziJy József elnök.

jegyző.

.J egyzőkönyv, jelvéve Budapesten a magyarors{ági tŰ'joltó testűletek segély{ő s{övetsége iga{gató vdlasztmdny dn ak I899. évi április hó 8-án esti 3/.18 órakor a s{övetségi irodában tartott űlesén. Elnök: S{abó Gyula sz öv. alelnök. Jegyző: Dr. S{ily József szöv, titkár. Jelen voltak: Vida Pál és Suda János választmányi tagok; Dr. Köncs Boldizsár az alapító budapesti önkéntes testűlet képviseletében és Tomcsányi Béla pénztáros. 1. Elnök az' űlést megnyitván, titkár felolvossa az 1898 évi jelentését, melyet a választmány tudomásul vesz. 2. Pénztárneknak az r898. évről szóló szárnadását, mely szerint az 1897. évi pénztármaradvány volt. . 14701 frt 90 kr, az 1898. évben bevétel volt 1283 » SI » s így az összes bevétel volt. [5985 » 41 » ezzel szemben a kiadás volt. .. .. 377 » 59 » s így a pénztári marad vány az r898. év végén I 5607 )} 82 )} a választmány tudomásul veszi. 4. Pintér József mibályii tűzoltó részére a választmány 10 írt segély megadását javasolja az első magyar általános biztosító társaságnál. 4. Kubányi András karánsebesi tűzoltó segélyezéséhez szükséges okmányok még be nem érkezvén, a választmány fölhatalmazza az elnökséget, hogy az okmányok beérkezte után az első magyar általános biztosító társasághoz tegyen előterjesztést az eddigi keretekben mozgó segély megadása iránt.

i

•

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

7.

1899. augusztus

Dr. Súly

József,

jegyző.

elnök.

Jegyzőkönyv felvéve Budapesten. a magy arorssagi tŰt0ltó.tesfiiletek segélytős{övetsége iga'lgató vdlasztnuinjcdnak 1899. julius 8-án esti 1/48 órakor a stövetségi irodában tartott iilésén. Elnök: Dr. Kék Lajos, szöv. elnök. Jegyző: Dr. Stily József, szöv. titkár. Jelen voltak: Stabó Gyula alelnök, Vida Pál vál. tag és Tomcsányi Béla pénztáros. 1. Elnök az ülést megnyitváp, a választmány az április hó 8·án tartott ülésről fölvett jegyzőkönyvet hitelesíti. 2. Eichberger Vilmos, gyakorlat közben megsérült kismartoni tűzoltó részére a választmány 9 Irt segélyt engedélyez a szövetség pénztárából. 3. Vida Pál indítványára elhatározta a választmány, hogy a néhai Ssidanits Ferencz árvái részére engedélyezett 500 forintot aszékesfővárosi -árvaszéknek fogja további kezelés végett átszolgáltatni. Ezzel a napirend kimeríttetvén, elnök az ülést esti 1!28 órakor berekeszti. KmL

Dr. Kék Lajos,

Dr. fyzily József;

elnök.

jegyző.

Kimutatás a magyar

orsedgos

tíi{ol/ó~s{övetség

pénetdra

állásáról

at 1899. év II. negyedében: Bevétel: Kor.

Pénztári maradvány 1899. márczius 3I-én 2. Tagsági díjak . aj Önálló tagtestűlctektől b) Alszövetségben állóktóI 1. Hajdúvm. szövetség útján 2. Hevesm. » » 3. Pozsonym.» » 4. Sopronm. » » 3. Szakkönyvekért összesen:

Kor.

Fill.

Fill.

1.

2820

100 100 236 676

Kiadás: Irodai ügykezelési, postaportó és kézbesítési kiadások 2. Tisztviselői tiszteletdíjak és takarítási bérek. 3. Kiküldetések és utiköItségek megtérítése + Irodahelyiség lakbére 5. Fűtés és világítás. 6. Könyvnyomdai számla 7. Előfizetés a statisztikai kiadványokra Pénzmaradvány mint egyenleg összesen:

Kor.

Fill.

15 740 461 194 176 459 26 2121 4194

62

1.

Budapesten.

1899. évi julius

24 80

98 64

hó 7-én.

Tomcsányi 'Béla, pénztáros.

117

Jegyzőkönyv

5 Pinterics Tamás czinfalvai tűzoltó okmányai ugyan· csak nem lévén meg, a választmány ugyancsak fölhatalmazza az elnökséget az eljárásra Tőbb tárgy nem lévén elnök az ülést esti 8 órakor berekeszti. Kmft

Szabo Gyula,

===~~~.-----------

felvétetett Po{sonyban, [899' junius hó z q-én a Pozsony: vármegyei tŰt0ltó-s:r,övetség vdlasztmdnyi ülésében. Jelen voltak: Molndr László elnök, Sendlein JánOs alelnök, Bincsik Pál pozs. jár. t. b. főszolgabiró, Both György a malaczkai járási tűzoltó-szövetség elnöke, Groidl Gyula a pozsonyjárásiszövetség képviselője, Weinert Győző szövetségi pénztáros, Ecker Sándor a felsű-csallóközi járás tűzrendészeti felügyelője és a megyei szövetség titkárja. 1. Hitelesítés végett felolvastatott a f. é. január 6-án tartott választmányi ülés jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv felolvasása után Weinert Győző pénztáros kifogásolja a 2. pont 4. bekezdésében levő »furcsa« szót, mint reája nézve sérelmest. Bincsik Pál indítványára elfogadtatott, hogya jegyzőkönyv hitelesitési záradékában a furcsa szó »rneglepö s-vel helyettesítendő Both György felszólal, hogy a jegyzőkönyv 2. pontjára vonatkozó határozatban nincsen benne hogy: »a választmány az országos szövetséghez felír és kéri a tagdíj leszállitását, nernkűlömben, hogy az országos szövetség hasson oda, hogy a belügyminister a községeket kötelezze a tagdíjak és egyéb járulékoknak egyenesen a megyei, illetve járásiszövetség pénztárába való beszállítására. « Titkár elismeri, hogyajegyzőkönyvből kihagy ta Both György kérdésben forgó indítványát, azért, mert határozatilag kimondva nem volt, s azért is, mert ő azt mint az országos szövetség előadója szóval előterjesztette, de ezzel mit sem mulasztott, mert Heves, Vas stb. vármegyék jóval előzőleg úgy is megtették azt és ezen indítványok folytán az országos közgyűlés elé terjesztetik. A kifogás másik részére nézve kijelenti, hogy az szerinte sem a megyei, sem az országos szövetség elé nem tartozik, hanem a törvényhatóság hatáskörébe. Tudomásúl vétetett és az első része a kifogásnak pótlólag a mai jegyzőkönyvbe vétetik; -- második része pedig az elnök által a megyei alispánjához f. é. január hó 17. napján tett előterjesztésben benfoglalva, felterjesztetett. 2. Felolvastatott Groid! Gyula indítványa, melyben indítványazza, hogy a f. évi julius rő-tól augusztus. 4-ig Budapesten tartandó VIlI. országos tanfolyamra 4-5 működő tűzoltó küldessék le 60-60 frtnyi segélydíj mellett. Hosszabb eszmecsere után határoztatott, hogy: A választmány elvben teljesen elfogadja az indítványt, azt czélszerűnek, hasznosnak és szükségesnek mondja ki: de mert az idő arra, hogy erre képes egyéneket szemeIhessen ki a választmány s mert ha ilyen egyénekkel rendelkezhetnék is, tekintve a felmerülő költségek magas voltát, azt maga meg nem szavazhat ja, hanem közgyűlés tárgyát képezi, arra pedig, hogy az összehivassék, az idő egyáltalán nem elegendő, határozatba ment: hogy ilyenek jövőre lesznek kiküldendök, s nehogy akkor is elkésve az ügy ismét elodáztassék, felhivás bocsájtandó ki az összes tűzoltó-testűletek és községekhez, hogy az arra vállalkozók jelentkezésüket az elnökséghez legkésőbb 1900. évi január hó végéig terjesszék be; -- az elnökségnek álland tisztéjében ez iránti intézkedés megtételére a választmányhoz előterjesztését annak idején meg tenni. 3. Felolvastatott a Brassói XIV. országos közgyülési meghivó. Miután az elnök a szövetséget az alapszabályok 25. §-a értelmében hatóságok és harmadik személyek irányában I képviseli és elnök kijelenti, hogy ő jogával élve maga megy le Brassóba, azon esetre, pedig, ha maga le nem mehetne, képviselteti magát a titkárral ; az utiköltségekre nézve megállapittatott egyhanguIag, hogy a megyei szövetség képviselője legalább is olymérvű tiszteletdíjat és fuvart élvezend, mint a milyet a Pozsony városi testűlet kiküldöttjének megszavaz.

., , 18

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

4· Péntáros jelenti, hogy a pénzkészlet mai nap 635 [rt 51 kr. Titkár újonnan kéri pénztárost, hogy adná ki neki, mint a hogy azt a legutóbbi üléskor megigérte, _ a felső-csalJóközi járás testűleteinek hátralék kimutatását. mert így nem tudják, valjon mivel tartoznak. Pénztárus azt válaszolja, hogy ő nem kapott soha mást, mint elszámolást akiadásokról és a kérdéses iárási szövetség jól tudja ki tag és mióta. Jelen és a január havi jegyzőkönyv hitelesítésére Groidl Gyula és Weinert Gyözö urak kérettek fel. Töhb tárgy nem lévén elnök az ülést feloszlatta. Kmf.

Molnár Lászlo,

Bcker Sándor,

elnök.

titkár.

Hitelesítetett

Groidl Gyula, s. k.

:

WeÍnert

Győző,

s

k

Jegyzőkönyv. Felvetetett SopronJlármegye és vdro sa tüsouotestütetet Jletségének 1899. évi július hó z-dn Kismartonban rendes évi kö{gyűléséről

S{Ö-

tartott

Jelen voltak: Rösch Fri,((yes szöv. elnök, S{abó Gyula alelnök, dr. Ajkay Béla titkár, Hillebrandt János pénztáros, Sxilvdssv: Márton ügyész, továbbá dr. Badn Endre alispán, Démy Sándor, Feuchtinger György, Kr uesr János" Kiss Jenő, Kakas Ferencz, Békejfy József, dr. Simon Elemér, Bálint Arpád és Marsich István választmányi tagok A tagtestűletek képviseletében írásbeli meghatalmazással megjelentek: Okka: Siesr József par, Nddasd : Landi Nándor par, Zeme'!ye: Waggrundl József eln , Savanyúkút : Dangl Ferencz par., L-S{. i'vJiklós: Kekessy Gyula, Tormafalu : Monsber ger József par., Osslop : Pieler József par., Dm'óqfalu: Kadndr Ferencz par., Nagymarton , Bauer Kristóf par, Kis-Hoft.iny , Tscheik György par., Nagy-Höflál!y: Rei-ner József par" Fehéregyhá{: Stieelit ; Ferencz par., Kertes: Schrniedl József par., Karuvár: Mathias Ernő par., Kisfalud: Lukácsy József, Russt : Hackl József elnök, Somfalva: Neuwirth János, Sérq: Cselley József, S{ .. György: Moser Keresztély, Csinfalva : Schaia János, Sséleskút : Anscheringer János, Biidöskút: Kopvisxlovits Gusztáv, Stodra: Fischer József, Lövő:, Madm'ás{ Gyula, Crepreg : Nagy János, Ágfalva : Madr István, Lajta- Uj/alu : Finger/os János, S:rár,7'fvám: Saieber János, Sopron: Schneider Frigyes. Mint vendégek megjelentek: V/olf Lajos főszolgabiró, Trigi Béla polgármester, Farkas Ferencz Kismarton sz. kir. város föjegyzöjc és rendőrkapitánya, Haller József kir tanácsos. Elnök meleg szavakban üdvözli a megjelent választmányi tago. kat, szövetségünk tagtestűleteinek k. pviselőit, valamint azon igen tisztelt urakat, a kik mint vendégE·k közgyűlésünket becses megjelenésük. kel megtisztelték és az ülést megnyitja. Ezek után a tárgysorozat értelmében: 1. Jelen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Hackl József, Kirchkuopf József és Tombor'Gyula urak kérettek fel. II. Elnök következő évi jelentést terjeszti a közgyűlés elé: Mélyen

tisstelt

kö{gyűlés

I

Évről-évre él bennünk a remény, hogya tűzoltó-intézmény vármegyénkben megerősödik és oly terebélyes fává fejlődik, melynek gyökerei a lakosság minden rétegébe behatolnak s mely oly szilárdan áll, hogy a leghevesebb vihar nem képes kidönteni. Sajnos, ezen remény. ség a mai napig nem te jesült. Ha egyes testületekben és egye~' tűzoltó testű letek nél itt-ott ész. lelhetünk is haladást, másutt megállapodást, sőt hanyatlást kell tapasz. talnunk. Ezen sajnos jelenségnek fő oka abban keresendő, hogy a túzolté-intézmény vármegyénk lakosságánál még nem hódított elég tért; sok helyen a tűzoltó-testületeket holmi vígalmi bizottságnak tekintik, melynek tagjai csak azért léptek be, hogy mulathassanak. Nagyrészt azonban maguk a tűzoltók obi annak, hogy ily ferde nézetek uralkodnak. Ha ők nyilvános fellépésük alkalmával férfias komolyságot mutatnak, kötelességüket mindig lelkiismeretesen teljesítik, végre is kiérdemlik maguknak az elismerést és tiszteletet Másrészt igen feltűnő jelenség, hogy az intelligens osztályból vajmi kevesen hajlandók ezen emberbaráti intézményt támogatni. Mint határozott haladás emelendő ki, hogy az országos tűzoltó. szövetség által alkotott és felsőbb jóváhagyást nyert egyenruházati és rangjelzési szabályzat, daczára annak, hogy annak keresztűlvitelére senki sem kényszeríthető, szamos vármegyénkbeli tűzoltó.testűletnél életbe L tt léptetve és alapos reményünk van arra, hogy ha a rangjelzések megfelelőknek és az egyenruha ezélszerűnek fog mutatkozni, úgy jelzett szabályzatnak megyeszerte való általános keresztülvitele rövid idő múlva be fog következni. A múlt évi szövetségi közgyűlés alkalmával először tartattak tűzoltói versenygyakorlatok s miután szövetségünk ezen versenygya-

r899· augusztus

7.

korlatokat állandósítani akarja, gondoskodni kellett a verseny-nyerteS tűzoltó-testületek részére elismerő oklevelek készítéséről Hálás elisrn e" réssel említendő e helyen, hogy az elismerő oklevéltervezetet a tűzoltóügynek egyik nemes barátja, ifjabb Stornó Ferencz úr, a ki mint művész jó hírnévnek örvend, ingyen bocsátotta szövetségünk rendel. kezésére

Az elism crö oklevelek elkészültek s azok a f. é. április hó z qé n tartott választmányi ülés határozatához képest példányonkint 2 frt 50 krért kaphatók a szöv. elnöknéI. Sajnos, hogy az elismerő oklcveleknöl eddig egyetlen példány sem kelt el, holott azok igen alkalmasak tiszteletbeli bgok részére, vagy más ünnepélyes aktusok alkalmával. Megemlítendő továbbá, hogy a választmány határozata értelmében a sopronvármegyei tűzrendőri szabályzatok és a tűzoltóügyré vonat. k izó rninisteri rendeletek S{abó Gyula alelnök által összeállítva, a szővetségi pénztár terhére kinyomattak és minden tagtestületnek és parancsnoknak megkűldettek. Az elismerő oklevelek elkészítése, nernkűlörnben a fent jelzett gyűjteményes mű kinyomatása tetemes összeggel terhelte a szövetség pénztárát, de kétségtelen, hogy azt a t. közgyűlés jóvá fogja hagyni. Mint kiváló an örvendetes tény jelezhető. hogy jelenleg az összes tűzrendészeti felügyelői állások be vannak töltve, úgy, hogy ha minden felügyelő statisztikai kimutatá<át kellő időben beküldte volna, lehetövé lett volna Sopronvármegye tűzoltóügyének állásáról eg;y teljes statisztikai kimutatás összeállítnsa. Mivel azonban Takáts Lajos felügyelő gátolva volt abban, hogy jelentesét és statisztikai kimutatását a választ. mány által kitűzőtt határidőre, f. é. június hó IS ére, bekűldje s csak július hó 15·ikére igérte annak beszolgáltatását, a végleges összeállítás csak azután lesz keresztűlvihető. Tekintettel ezen körűlményre és szövetségünk mostani mostoha pénzügyi viszonyaira, czélszerű volna a statisztikai kimutatás kinyornatását a jövő évi közgyűlésie elhalasztani Örvenelejes tényként említendő, hogy Horka, Kopháza és Bán. falva községek beszerezték az előírt fecskendőket, míg Nyék és Hara. csony községek még ma is nélkülözik azokat A nagymartoni testűletben hiányzik az elöír t szerkezetű fecskendő, nemkülömben Rétfalu és Stodva községekben A pulyai járásban csak Hársfalva rendelkezik szabályszerű fecskendővel. A csepregi 1. kerűletben Zsira és Salamonfa községek beszerezték az előírt fecskendőt. . A kapuvári járásban Edve, Csapod és Ebergőcz községekben, a csornai kerűl et ben pedig Sebes községben semmi sem történt a íecskendő beszerzése körűl,: ellenben Bágyog, Bodonhely, Maglócza, Sobor és Szt.-András községek új, megfelelő szerkezetű lecskendőket szereztek be, a rni rnint örvendetes haladás elismerésre méltó és méltán vár. hatjuk, hogy nemsokára az összes községek saját érdekükben is eleget fognak tenni az 1888-iki magas kormányrendelet kötelező rendelke-

zéseinek.

Ezúttal

is mint sajnos körülmény jelezhető. hogy a tűzesetigen rendetlenűl küldetnek be; 1898. július dől 1889június hó IS-ig az összes járásokból 40 tűzesetbejelen.és érkezett be, ezért igen kívánatos, hogy ezen jelentések szigorú pontossággal kűldessenek be, vagy pedig egészen mellőztessenek, rnert hiányos jelentéseknél valóban kár a felmerűlő postai kiadásokért. A minta.nyomtatványokból van ugyan még készlet, de nem any. nyi, hogy minden testűletnek lehetne küldeni, azért czélszerű volna a még meglevő nyomtatványokat a tűzrendészeti felügyelők közt szétosztani, hogy azokat ott alkalmaznák, a hol szükségesnek látják. _ A gyakorlati szabályzat nehezen kél el; 1899. január r-töl mindössze 12 példány fogyott. A felügyelőktől beérkezett jelentések uagy szorgalomrnal és gonddal lettek kidolgozva; de a bevételek és kiadások rovatai nem nyújta. nak elég világos képet, a mennyiben nincs kimutatva, hogya pénztári fölösleg rnire lett felhasználva: Sok esetben az mondatik a jelentésben, hogy a tűzo ltó-tesfűletnek sem bevétele, sem kiadása nincsen, a mennyiben a község viseli a tűzoltó szerek fentartásának s az esetleges új berendezéseknek költségeit. Ily esetekben sokkal helyesebb volna, ha a község által eszközölt kiadások mint a tűzoltó-testűlet bevételei és kiadásai vétetn ének fel, hogy így bármikor megtudhatú legyen, mínö összeg lett tűzoltó czélokra felhasználva. Igen csekély azon testűletek száma, rnelyek saját segélyalappal birnak. Ilyenek: Sopron, Kismarton, Ruszt, Agfalva, Balf, Nagy-Czenk, Félszerfalu, Fraknó, Fehéregyháza, Csorna és Szany. Igen kívánatos volna, hogya felügyelők -jelentéseik be felvegyek, hogy mely tűzoltó·testűletek tagjai az országos tűzoltó segélyalapnak s befolyásukat érvényesítsék, hogy lehetőleg vármegyénk minden tűzoltó. testülete csatlakozzék ezen nemes czélú intézményhez. A tagsági díjakból a múlt 1-:398.évre a hatóság szíves támogatásával csak csekély hátrálék maradt és pedig a pulyai járásból : Pervány-Udvard, a kapuvári járásból : Agyagos·Szergény, Gartha, Osli, Vadaefa községek tűzoltó-te,tűletei nem fizették még; be tagsági díjaikat. A csornai járásból Szovát, Bágyog, Dőr, Rába·Pordány községek tűzoltó-testűletei vonakodnak a tagsági járúlékot befizetni. A folyó 1899. évre csak a kismartoni járás összes tűzoltó- testűletei, Sopron és a soproni járásból Ruszt, anagymartont járásból L.Sz -Miklós, a csepregi járásból Horpács-Lédecz, Lövő és az első répczebejelentések

,

1

lbY9. augusztus

7·

TO ZOL

T 0- K Oz L ON Y.

vidéki tűzoltó-testület, Und, Salamonfa, Káptalan-Vis-Nemes-Vis, Zsira, a kapuvári járásból Fertö-Sz.-Miklos. a csornai járásból Farád, Maglócza és Sebes községek tűzoltótestűletei fizették be évi tagsági díjaikat, holott szövetségi alapszabályai nk értelmében a befizetést január hóban kell teljesiteni. Áttérve az egyes felügyelők jelentéseire, felemlítendő. hogy Démy: Sándor felügyelő helyesen emeli ki, mennyire kívánatosak volnának az ismételt felügyelői látogatások, hogy azok kiképeztetésre hasznos útmutatással szolgálhassanak ; ámde ezt sajnos, egy felügyelőtől sem lehet kívánni, mert az évi 4" frt tiszteletdij még az utazási kőltségek fedezésére sem elegendő A ruszti, ágfalvi. hársfalvi, hideaségi hegykői, homoki, kertesi és nagy-czenki tűzoltóságok megfelelnek Bánfalva. Lépesfalva , Medgyes jól kiképzett legénységgel rendelkezik, de Bánfalván a testűletben nincs egyetértés, Lépestalván a község nem támogatja a tűzoltóságot, Medgyesen pedig a 'fecskendőházban van a községi mészgödö..:

I

~

Valóban sajnálatra méltó állapotban leledzik Nyék község, mely 1700 lakossal bír sennek daczára sem tűzoltósága, sem Iecskendöje nincsen.lvlolnár István föszolzabiró úr fel- érendö, hogy Nyeken legrövidebb idő alatt kötelező tűzoltóságot létesitsen. Kopházán a régi tazok nagy része kilépett, de a je.enlegi vezetöség a legjobb remények> e jogo-It. Somfalváu állandó veszekedés uralkodik a tűzolt6ságnál; a felügyelő sz ernléje alkalmával a legénység nem is vonúlt ki. Jövőben az ilyen ellenszegűlést szigorúan meg kell fenyíteni. . Általában sajnosan észlelhető. hogy a községek saját érdekeik elhanyagolásával nem igen támogatják a tűzoltó-intézményt. A soproni II. kerüietrőt Bálint Arpád felügyelő jelenti, hogy a tűzoltó-intézmény körül általában hanyatlás rr utatkozik, a minek tő okát abban kell keresni, hogy az intelligens osztály kevéssé érdeklődik az ügy iránt. A jelentés dicsérettel emeli ki a péterfalvi, doborjáni, küllöi, kaboldi és vepperdi tűzoltó testűleteket, különösen a péterfalvi és küllői tűzoltóságokról azt mondja, hogy megszégyenítik a kőriilőttiik fekvő nagyobb kőzségeket. Igy Német-Keresztur szép szerekkel bír, de tűzoltósága csak papirosori van. Kővesden 3 évelőtt 40 tagból álló derék tűzoltóság volt, jelenleg pedig a tűzoltó-testűlet csak 12 tagból áll s azok is unják a szolgálatot. Lakornpakon még mindig nem létezik tűzoltóság, holott a község 1900 lakossal bír s már 25 évvel ezelőtt volt ott jóravaló tűzoltóság. Ellenben Kabold községben, mely ismételve meg volt róva, ma 46 tagból álló jól kiképzett tűzoltóság van, a mi . mint dicséretre .méltó •tény kiemelendő. Kűlőnős elismerésben részesíti a felügyelő a lózsi, pinnyei és német-peresztegi tűzoltóságokat, melyek egy pusztító tűzesetnél Széchényben 32 órán át szakadatlanul, heves vihar közben a pusztító elemmel legjobb sikerrel kűzdöttek, a mi oly nemes tett, mely bizonyára a t. közgyülés előtt is dicsérő elismerésre talál Felső-Péterfa 396, Czundra 350 és Mészverern 240lakossal bíró községek. mint egyes községek alig kényszeríthetök az előírt fecskendő beszerzésére, mert mindegyikük alig ötven házat számlál, de saját érdekük lenne, ha kózösen szereznének be fecskendőt és tűzoltóságot létesítenének. Ha nem sikerűl az iílető kőzségeket erre rávinni, akkor azok az oltásra kötelezett községek sorából tórlendök. Földes János felügyelő a nagymartoni járás tüzoltó-testúleteinek állapotát jónak jelzi és dicsérőleg kiemeli, hogy Fraknó magyar vezényszót használ. Rétfalu község nélkülözi az eelöírt szívó-fecskendöt, jóllehet a tűzoltó-testűlet a községtől 460 frt évi járúlékot élvez s bevételei 2588 frtot tesznek ki, a mivel szemben csak 90 írt kiadás van a költségvetésbe felvéve, tehát marad 2498 frt pénztári maradvány, a mi több, míntja mennyi szükséges egy fecskendő beszerzésére Helyén volna, ha a hatóság záros határidőt tűzne ki, melv alatt a fecskendő okvetlenül beszerzendő. Stodra kőzség az összes' járásbeli községek kőzt, úgy látszik, legszegényebb, de ha a község évente 60 frtot áldoz a tüzoltóságra, egy megfelelő' erélyes eljárás mellett lehetövé válik nehány év alatt egy szabályszerü fecskendő beszerzése. 5{abó Gyula alelnök, a kismartoni járás felügyelője kiemeli, hogy az összes vizsgálatokat Woll LaJOS járás! főszolgabiró úr társaságában végezte, a mi mint rendkívűl örvendetes tény jelezhető és azt hiszem, a t. közgyűlés érzelmeit fejezem ki, midőn Wolf Lajos főszolgabiró úrnak lelkes fáradozásaért legbensőbb köszönetet nyílvánítok; mert a hol a hatóság úgy támogatja a felügyelőt, ott annak működését a legszebb siker kiséri s tényleg a kismartoni járás úgy a járulékok pontos befizetésével, mint minden más tekintetben minta járásnak nevezhető. A bemutatott statisztikai kimutatás valóban mintaszerű; kúló nős elismerést érdemel azon tény, hogya felügyelő szép sikerrel fáradozott azon, hogy a kerületéhez tartozó összes tűzoltó-testűleteket az új szervezési szabályzatnak megfelelőleg újonnan szervezze s tényleg az al elnöki állás rnáris törölve van. A puly ai járásban van 30 önkéntes és 2 kényszer tűzoltóság. Csáván 1423 lakossal már néhány év óta nem létezik tűzoltóság; múlt évben felkéretett a hatóság, hogy Csáva községét kételezze s szükség esetén kényszerrel szorítsa tűzoltóság szervezésére. Igen kívánatos volna, ha a tűzoltó-testűletek feloszlatása és újból alakítása megszünnék, mert az önkéntes tüzJtóság . eszméjévei nem egyeztethető össze az, hogy az egyes tag néhány évi (rendesen 3 évi) rövid működés után durva

I

t.

1

re)

kilépjen. Kéthelyen

Ilyen újjá alakitás van folyamatban Alsó-Pulyán, Fraknón, és Malomházán. Ki5" Jenő felügyelő utal arra, hogy kerűlerében a tűzoltóságok álomszerű állapotban vannak, egyrészt mert a vezető körők nem tanúsítanak a tűzoltó ügy iránt kellő érdek.ödést, másrészt, mert a községek sem anyagilag, sem erkölcsileg nem támogatják kellőleg a tűzoltóságot. A felügyelő meleg szavakban emlékezik meg arról, hogy Csontos főszolgabiró úr, kivel szomorú tapasztalatait kőzőlte, őt mindenkor nagy készséggel támogatta. Horváts Nérnet-Zsidány. Peresznye és Olmódon községi tűzoltóságok létesíttettek. Gyaloka község f. é. szeptember haváig határidőtkapott az előírt szerkezetű fecskendő beszerzésére. Zsirán annak idején a nyomó-fecskendö át lett alakítva szívóés nyomó-fecskendövé, csakhogy a mai igényeknek már nem felel meg. Dasztifalu. Egyházfalu, Gogánfa és Keresztény községekben a tűzoltóság tagok hiányában feloszlott A dolog a főszolgabiró úrnak bejelentetett, de beavatkozásának eredménye ez ideig nem ismeretes. A vőlcseji és hárombuki tűzoltó-testületek a szemlénél mintaszerű kiképzést mutattak, A csepregi tűzoltóság megfelelt a követelményeknek, de fényes felszereléséhez képest többet lehetett volna várni. Horpács, Lédecz, Zsira, Káptalan-Vis és Nemes-Vis iparkodnak megfelelni, Szakony és Salamorifa sok ktvánni valót hagynak fenn. Altalában az egyes testületeknél az előző évben gyakorolt hiányos felűlvizsgálat igen érezhető, de remélhetőleg idővel a községek be fogják látni, hogy a nemes ügy támogatása saját elönyükre válik Takáts Lajos a csepregi ll. kerűlet felügyelője kimentette magát, hogy a statisztikai kirnutatást csak július hó Is-ére kűldheti be. BékeJlY József a kapuvdri I, kerűlet felügyelője utal arra, ..hogy a kiképeztetés terén a múlt év óta alig történt valami változás. ürömmel jelenti, hogy Vicza község tűzoltósága az idén a jobbak közé sorozható; az oslii derék tűzoltóság feloszlott, de az újjá szervezkedés stádiumában van, A tűzoltótestűletek az előírt nyomtatványokat nem használják. azért a statisztikai kimutatás egyes rovatai nem voltak kitólthetök. Merénví Ferencz a kapuvá'; Il ke-ulet felügyeióje hangsúlyozza, hogyatűzoltóligy terén két óta bizonyos tespedés eszlelhető. a minek oka főleg abban keresendő, hogy a legénység új egyenruha nélkül semmi körülmények között nem hajlandó a tűzoltó-testületbe belépni; ha azután meg van az egyenruha, egy-két év múlva hiányzik a kedv a gyakorlatokon részt venni. Czélszerűbb lenne, ha a tagok előbb tanulnának s csak azután kapnának egyenruhát. Széplakcn, Eszterházon. Vittnyéden, Hővejen, Himódon és Csapodon a tűzoltóság újra szerveztetett. Petöház, Süttőr, Endréd, a czukorgyári tűzoltóságga!' együtt a kerület legjobb t1zoltósága . Ebergőczön nincsen tűzolt6ság. Feuchtinger György, a csorai kerület felügyelője jelenti, hogy fáradságos munka után végre sikerűlt, hogy az összes felszerelés, főleg pedig a fecskendők mintaszerű rendben vannak. Sebes község ez egyedűli, melynek még nincsen szabályszerű fecskendöje, de kilátás van arra, hogy a jövő évig be fogja szerezni, A jelentés hangsúlyozza azt, amí már más kerületekben is tapasztaltatott, hogyatagoknál nagyon gyakori változás bénítólag hat a tűzoltóság fejlődésére. Valóban igen kivánatos lenne, ha e tekintetben jobb belátás foglalna helyet Bár sok dolog van a tűzoltóügy terén, ami javításra szorúl, mégis általában örömmel jelezhetjük, hogy némely helyen félreismerhetetlenül mutatkozik a haladás. A jelentkező sikerek első sorban a felügyelők czéltudatos, körűltekintő és lelkiismeretes fáradozásának köszönhetők s kellemes kötelességet teljesit jelentésttevő, midőn e helyen a felügyelő uraknak legőszintébb kőszönetét fejezi ki és felkéri őket, szíveskedjenek jövőre is önfeláldozó mükődésüket a szövetség nemes czéljainak elérésére kifejteni s főleg oda hatni, hogy az egyenruházatban, felszerelésben, szervezésben, általában az ósszműkódésben egyforma elvek követtessenek. Végül legbensőbb köszönettel kell megem!ékeznünk az igen tisztelt alispán úr, valamint a főszolgabiró urak hathatós támogatásáról, meJyben szövetségűnket részesíteni szívesek voltak, Engedjek meg, hogy jelentésttevő kifejezésre juttassa azon reményt, hogy az összes érdekeltek buzgó közremüködésével a tűzoltó intézmény vármegyénkben a lakosság, valarnint a haza javára virúlni és fejlődni fog.

ev

'Rösch }iFjgyes, SZÖ\'. el nők. A kőzgyulés a felolvasott elnöki jelentést élénk helyesléssel tudomásul veszi s szőv, elnök úrnak vármegyénk tűzoltó ügyének állásáról világos képet nyujtó, s minden mozzanatra kiterjeszkedö, kiváló gonddal és szakértelemmel összeállított jelenteséért jegyzőkönyvileg hálás köszönetét fejezi ki. A jelentés egyes pontjaira nézve a közgyülés kővetkezö határozatokat hozza: 1. A közgyülés Sopronvármegye tűzoltó ügyéről a teljes statisztikai kimutatás kinyomatását a jövő évi közgyűlésig elhalaszt ja. 2. A köz gyülés felkérni határozza T. Molnar István főszolgabiró urat, hogy Nyék községben a legrövidebb idő alatt kőtelezett tüzoltóságot létesítsen. 3. A közgyűlés Wo(( Lajos, járasi főszolgabiró urnak a tűzoltóügy körül kifejtett, valóban ritka buzgó fáradozásáért és lelkes támogatásaért legbensőbb köszönetét nyilvánítja.

*

1899.

TÜZOLT6-KOZLO~Y.

120

4. A közgyűlés meleg köszönetét és elismerését fejezi ki a tűzrendészeti felügyelő uraknak a tűzoltóügy fejlesztése kőriil tanusított lelkes fáradozásukért és felkéri őket, hogy nemes ügyünket jövőre is hasonló buzgalommal támogatni sziveskedjenek. 5. Végül a közgyűlés hálás köszönetét fejezi ki vármegyénk igen tisztelt alispánja. nemkűlömben a járási főszolgabiró urak iránt jó indulatú és hathatós támogatásukért, melyben szövetségünket részesíteni sz ívesek voltak. Ill. A tegnapi napon tartott választmányi ülés által a közgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében, kiküldött számvizsgáló bízottság a közgyűlés elé terjeszti a szőv. pénztárosnak a szövetségi pénztár 1898-99' évi állapotáról szóló végszámadását s a számvizsgálat ered· ményéről készített jelentését.

augu'ztus

7.

===================

VII. A közgyűlés nagys. dr, Badn Endre urt, Sopronvármegye alispánjár és tek Wolf Lajos urat, a kismartoni iárás főszolga biráját a tűzoltóügy kőr iil szerzett kiváló érdemeik elismeréséről általános lelkesedéssel szövet ségünk tiszteletbeli tagjaivá választja. Dr. Baál! Endre és \Volf Lajos urak meghatva mondanak köszönetet a közgyűlés kitüntető bizalmáért és igérik, hogy teljes erejükből igyekezni fognak a beléjük helyezett bizalomnak megfelelni, a mely kijelentésőket a közgyülés élénk éljenzésseI fogadja. Ezzel a tárgysorozat kirneríttetvén, miután semminemű indítvány fel nem merűlt, elnök szivélyes köszönetet mond a megjelenteknek szíves érdeklödésüxért és a közgyűlést bezárja Jegyezte:

A végszámadás

AJ

Bevétel:

kovctkezólcg

szól :

Pénztármaradvány 1893. junius hó 1·É:n. Tagsági díjakból befolyt . Betét-kamat . . . Gvakorla ti szabályzatok eladásaból befolyt

Kiadás:

kr.

583

g8

1830

03 25 26

[rt.

kr.

'9 27

Az orosz tűzoltó szőv. pénztárába befizettetett . ... . . A »Tűzrendészeti Lapok. előfizetese . Utazási költség a tűzrend felügyelő uraknak Egyéb utazási költségek . Sopronvármegye tűzrendészeti szabályzat kőnyvének kiadása Elismerő oklevelek kiállításáért Egyéb nyomtatványok Irásdíj . Postaköltség.

Összesen:

Országos tűzoitó-sz őv pénztárába . Tűzrendészeti felügyelők utiköltségei Egyes utazási kőltségekre . Postai költségre . Irásdíj . . Nyomtatványokra . Különféle kiadásokra Tisztcletdij Szabo Gyula részére Pénztári

kir,

V. A jövő város tüzetik

VI. választmány kítja meg:

A

maradvány

éVI rendes ki.

közgyűlés javaslata

,

.

szövetségi

közgyűlés

a szövetség tisztikarát értelmében kőzfelkiáltással

helyéül és

Gyula,

•

s. k ,

Ference, s. k.

52,637 99.számú

12 23 1710

97 59 67

frt.

kr.

II9 1200

07

1319

67

frt.

kr.

3°

_

Eirchknopr

Tombor

9° 04

200 4°0 60

Összesen;

s. k.,

25

119

maradvány. díjak . .

Hack I József,

a baleseteknél való segélynyujtás egységes szervezése czéljából tartandó értekezletre kiküldendő képviselők kijelölése tárgyában.

496 242

IV. A közgyülés az 1899-1g00. évre szóló költségelőirányzatot a választmány javaslatához képest következökben állapítja meg;

Kiadás:

:

körrendelete

5"

A számvizsgáló bizottság jelenti, hogy a számadást tételróltételre tüzetesen átvizsgálván, azt teljesen helyesnek, nyugtákkal igazoltnak találta; a készpénz megolvastatván, az a végszámadásban feltüntetett pénztári maradványnyal egybevágónak mutatkozott, ennek folytán pénztáros úrnak a felmentvény megadását javasolja. A közgyülés a számvizsgáló bizottság ezen jelentése alapján pénztáros úrnak a számadás terhe alól való felmentvényt megadja és neki ügybuzgó fáradozásaért meleg köszönetét nyilvánítja.

Ei

szö v. ti tkár. Hite lestrjú':

68

320

S így a pénzmaradvány

Pénztári Tagsági

elnök

A m. kir.Belügymíniszter

33;'; 200

Összesen:

A) Bevétel:

Vr. Jljkay 'Béla,

11.00

Összesen:

BJ

frt

'Rösch Fdgyes,

..

20 IS° 3° 200 _--

1°9° 229

67

Sopron

sz.

választrnányát, következőleg

a ala-

Elnök: Rősclz Frigyes. Alelnök: Spbó Gyula.C'itkár : Dr. Ajkay Béla. Pénztáros: Hillebran dt János. Ügyész: Dr. S':jilvásy Márton. Választmanyi tagok: Dr. Balits Lajos, Kund Frigyes, Németh István, Kokas Ferencz, Mathias Ernő, Dr. Simon Elemér, Wappl Károly, Krues ; János, Truka István, Hadd József, Rehinann József, Lukácsy: J ózsef.

Az 1876. évi XIV. t.-ez. V. fejezete azon rendelkezést tartalmazza, hogyabaleseteknél való segélynyujtás népesebb városokban mentöintézetek útján szerveztessék. Azon valóban jelentékeny siker után, melyet a budapesti önkéntes méntő-egyesület a szóban levő téren felmutat, remélhetőnek tartom, hogy az idézett törvényszakasz rendelkezése az ország nagyobb forgalmú góezpontján most már végrehajtható s a baleseteknél való első segélynyujtás és é.etrnentés ügye tovább fejleszthető lesz. Miért is azon elő munkálatok alapján, amelyeket hivatali elődöm f. évi február hó 3-án 9355. sz. a. kiadott kőrrendeletével kezdeményezett, azt vettemczélba, hogy legalább ott, ahol kivánatos és lehetséges, az r876. évi XIV, t.-ez. 39. §·ának szellemében önkéntes vállalkozás . útján szerveztessék a mentés és segélynyújtás ügye; evégből még a folyó év őszén valamely később közlendő időponton értekezletre fogom meghívni azon törvényhatóságokat, városokat és egyes érdekelt nagy vállalatok at és ipartelepeket, amelyek terül etén, illetve telepein 3, mentés és segély nyújtás ügye egységes módon szervezhetőnek látszik. Kívánatosnak tartom, hogy a meghívandók az értekezleten magukat oly küldöttek által képviseltessék, a kik a mentés ügye iránt érdeklődnek és a mellett élethivatásuk s társadalmi állásuknál fogva is bizonyos súlylyal bírnak; továbbá a tűsoltésdg és a rendőrség tekintélyesebb s végre az orvosi rend egyes - az ügy iránt különösen érdeklődé - tagjai által, ez utóbbiak által különösen azért is, mert a mentési és segélynyújtási ügy szervezésénél az orvosi tudást és szakismeretet nem tartom nélkülözhetőnek. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy már most szemelje ki azon férfiakat, a kik által magát a többször emlitett értekezleten képviseltetni kivánja. hogya felküldendö urak a kérdéssel már most előre foglalkozhassanak és .az értekezleten már megállapodott véleménynyel és nézettel vehessenek részt. Budapesten, 1899. évi julius hó 4-én.

Széll s. k.

I

••

•

==18~9~9.=a=u~gu=s=zt=U=S~7=. ===========,,1,=='

~Ű==o:Z===O===L===TÖ __ • K_O Z LO ~ Y _===============12=I=

ÁL T ALÁNOS RÉSZ. iránt érdeklődött, A VIlI. orsz. tűzoltói szaktanfolyam mint mondá, hogy A budapesti önkéntes tűzoltó- testület ismét fűzött egy babérágat ahhoz a koszorúhoz, melyet eddigi országos jellegű működésével máris kiérdemelt. Megtartotta a VIlI. orsz. tűzoltói szaktanfolyamot, melylyel ugyancsak hatalmas lépést tett a tűzoltói szakképzés terén. A dicséretre méltó buzgalom és kitartás, mely úgy az előadókat, nemkülönben a hallgatókat egyaránt jellemezte, lehetövé tette, hogy ez a tanfolyam is eredményei. ben méltán csatlakozzék elődjeihez. A tanfolyam julius hó r ő-tól augusztus hó 4-ig tartott és azon 31 hallgató vett részt. A hallgatók zömét ezidőszerint első ízben a kereskedelmi miniszter különös rendelete folytán a m. kir. államvasútak szolgáltatták, kiküldvén a budapesti északi és nyugoti főműhelyek és a pi sk ii műhely tűzoltói közül 3-3, a diósgyőri aczélgyár pedig 4 egyént. _ A taníolyamhallgatók julius hó rő-án jelentkeztek és ugyanakkor szereltettek is föl a budapesti önkéntes tűzoltób . I testűlet szertárából. Közülök IS részesült dijta an csoportos elszállásoJásban a Bezerédy-utczai elemi iskola tornaterrnében, melyet a székesfőváros tanácsa e czélra készségesen átengedett s melyet a testűlet parancsnoksága berendezett. A többiek díjtalan elszállásolásra igényt nem tartottak. Ugyancsak julius r őán este megtartatott az ismerkedés a J ózsef- főherczeg szállodában. A tanfolyamot magát julius I7-én reggel 7 órakor nyitotta meg a Bezerédy-utczai iskolában Bulyovsiky Aladár belügyminiszteri biztos, mire az előadások nyomban kezdetüket

vették.

Az előadások reggel 7- 10, a gyakorlatok pedig az Orczy-úti gyakorlótéren délután 1/25-1/28 közt alapunk mult számában közölt tanterv és beosztás szerint tartattak. Az elméleti és gyakorlati előadásokon kívűl a tanfolyamhallgatók megtekintették a budapesti önkéntes. mentőegyesűlet laktanyáját és fölszerelését, az Erzsébet-gőzmalom tűzbiztonsági berendezését, a k özponti és IX. kerületi tűzoltókaszárnyákat, a budapesti szivattyú . és gépgyár r. t., nemkülönben aGeittner és Rausch-Iéle tűzoltószergyárakat, a m. kir. Opera-szinház berendezését a hivatásós és önkéntes tűzoltóságok gyakorlatait stb. Részt vettek a néhai Szidanits Ferencz síremlékének julius 30-án tartott leleplezésén, amidőn a sírhalmot meg is koszorúzták Ugyszólván minden napra jutott a tanulmányi kirándulásokból, úgy hogy pihenésre alig jutott csekélyke kis idő. A kirándulásokra a budapesti önk. testűlet nagy személyszállító kocsija és szerkocsija, a gyakorlótérre pedig a fentieken kívűl még egy mozdonyfecskendő is szállította a hallgatókat. _ A gyakorlatokhoz a budapesti testű let szerein kívűl aGeittner és Rausch-féle tűzoltó-szergyár is átengedett két kocsi és egy kétkerekű mozdonyfecskendőt, hogy ekként a vidéken leginkább használatos szerekkel való bánásmódra a hallgatók kellőképen begyakorolhatók legyenek. A képesítő vizsgálatok augusztus z-án és 3-án tartattak meg és pedig délelőtt 1/28-tól a déli órákba is erősen benyulólag az elméleti, délután 4 órától pedig a gyakorlati részból. A vizsgálatokon mindvégig jelen volt Bulyovsiky Aladár belügyminiszteri biztos, S{abó Gyula, az orsz. tűzoltó-szövetség képviselője és Fehérváry István, felügyelő a m. kir. államvasútak képviseletében. Utóbbi természetesen leginkább a m_ á. v. küldöttjei

de szívesen ragadta meg az alkalmat, a vizsgálatokon látottak és hallottak. kal eddigi tapasztalatait, melyeket részint mint a piskii műhely-tűzoltóság hajdani parancsnoka, részint mint a m. kir. államvasútak tüzrendészeti felügyelője eddigelé szerzett, bövítse és majdan értékesítse. Kétségtelenűl örvendetes és nagyfontosságú jelenség, hogy a kereskedelmi miniszter méltányolva a tanfolyam1nal egybekötött nagy érdekeket, a legkészségesebben sietett a tanfolyam támogatására. Vasúti kedvezményeket engedélyezett ezúttal először, de a jövőre is a tanfolyamhallgatók részére. Rendeletileg utasította a m. kir. államvasútak igazgatóságát, hogy a tanfolyamra évente küldjön ki nagyobb számú hallgatókat, míg a pénzűgyminisztert, kinek kezelése alatt az állami gyárak vannak átiratban kérte föl a tanfolyam erkölcsi támogatására. Ki sem számítható jelentősége van ügyünkre nézve a kereskedelmi miniszter ezen érdeklődésének, melylyel fényes tanubizonyságát adta a közgazdasági érdekek iránt való j6 érzékének, de egyúttal azt is megmutatta, hogy tudatában van a tűzoltói szakképzés nagy fontosságának. A vizsgálatok befejeztével a miniszteri biztos és az orsz. szövetség képviselőjének jelenlétében megállapította az előadói kar a vizsgálatok eredményét és azt este 9 órakor kihirdette az egybegyűlt hallgatók előtt. A 31 hallgató közűl 3 vizsgálatra nem jelentkezett; névszerint Tauber Gyula, továbbá Albrecht Gyula és Matkovich Aladár. A két utóbbi körülményei folytán csakis a tanfolyam gyakorlati részére jelentkezett mint rendkívűli hallgató s habár Matkovicli Aladár igen sűrűn az előadásokon is résztvett vizsgálatra bocsáthatók nem voltak, sőt Albrecht Gyula a g~akorlatok nem eléggé pontos látogatása miatt látogatási igazolványt sem kapott. A 28 vizsgázott hallgató közül tisetté minősíttetett 22, altisstté 6 hallgató. És pedig tisztekké minősíttettek : letett

a) jeles eredménynyel 1. Uprimny Mihály, 2. Utry János, 5. Dudás

b) jó

6. 7. 8. g.

23. Ripka Kamilló, 24. Gál Ferencz, 25. Virág Antal,

alapján:

II.

Viola Miklós, Gisset Agost, Kónya Imre, Valkó Ambrus, 22. Slezák Altisstekké

vizsga

10. Debreczeny Ferencz, Gottlieb Károly, 12. Tibay Sándor, 13_ Proli Ferencz.

Állt Lajos, Deák Ferencz, Lukács Péter, Welzer Mihály,

ej elégséges eredménynyel 14. 15. 16. 17.

alapján:

3. Mischel János, 4. Gödrich József, Bódog. letett

eredménynyel

vizsga

letett

vizsga

alapján:

18. Mrász József, Ig- Plessinger Aladár, 20. Nagy György, 21. Plundrik Károly, Károly.

minősíttettek

:

26. Gál Sándor, 27. Kiszely Pál, 28 Mikulisz Mihály.

Az eredmény kihirdetése után Bulyovs~ky Aladár belügyminiszteri biztos lelkesítő beszédben buzdította a hallgatókat a további munkálkodásra és köszönetet mondott fáradozásaikért az előadóknak, kiknek részéről dr. S{ily

**

--

,

l~ so

..

'

fl·"

so

tn r'"o

'-N

é

»

'1'---1\:-Ö"':'

--

a 1,Ó ~O~-',-:m-o~;

-p:g,,.

,1:1

o' o.

fOg:"O:

,

nevsora.

hallgatóinak

A VIlI. országos tűzoltói szaktanfolyam

II

B N

T

'r~'::,:~iTKi-~,dÖ~ ::--K~::;",,:~~::~j~'~állá""'"

XJ

Budapest

_

művezető__

50

M. ,á. v. északi. f~;I111~~~1~1 ..

I

M. a. v. nyugoti lomuhely

»

~i Debrecz~n~ i

.

Fe~~l1c~___

:t~_~~._l.j~~;;;~~

8!

1

Nyi;;;; -

-

__ ~ __ .

-

Saját

tűzoltó --~-_

»

----------_._-----

_

Kecskemét város tanácsa M. á. v. piskii fömüh.

Saját

igazg.

-_._._---_._---~ _-

... -

..

csizmadia

~j

o

-------

~,

---------

_

o

--

-_.-.-----,

..

,---_

..

_--_ ... -

. ----------

--

o

o.

-- .._~_

tanító

.. .. _---,-',

--'--

---~--_..-

- --~._----

vasesztergályos -

~

..:! 17 Plessinger Aladár r81lrlun-drik Károly

Saját --_._----

bádogos bognár

'1

1-1"g Proll Ferencz

,,' -------»-----~I

-

Csoportos -- ----------------~ » .. _--------

_

gépész Gyula-Fehérvár

S~fu ---------------'-

-,.~,.-----

középiskolai tanár

25

Tibay Sándor

Budapest Ujpest

---

-;6- - ValkÓ~Ambr~~--------;; ~icl~ M~~lós 28

-

2g

-~==-= -"~'-~

Welzer Mihály

_~~_ { Albrecht Gy-;~"----

...

3l

JYTatkovlchAladár

------

----

---

Kecskemét

Pest--------~~6-

---;-----

~zéke~y.Keresztú~_ --

Virág Antal ------,._---_.---------_._-

Nagy-Kőrös

26 --;4---

~_dva~~l~ __ Pest

Diósgyőr

Borsód

Erzsébetfalva

~~est_____

»

»28

izr.

--;.-k.ev. ref. -----~

--;7 ~-~35

magánhivatalnok tanító

r. k.

tanítÓ------

átla;-i-ig~~6t~~-~ városi tűzoltó

--------

gyári ellenőr

sz~k;s~pa~:

-----=:--------tűzoltó

-

-

-"-'--

--

parancsnok szivattyús

könyvnyomdatulajdonos

segédtiszt

4

_.-~... _-----

37. gy. e., őrmester

---'-

Önként ---------:---------

----------_._------

1 ..._,,-,--

-N~gykéí~&i6_:t.'testiÚ~t-- ~-

-

3

-----~--------

--

M.á.v. diósgyőri acélgy ig.

8 .._._----

._--

26. gy. e., szakaszv.

Önként3;'--gy~~i;~

» -----_

..

-------

.

_ ..

=__ =~_ »

-'--- --~------

5 _~/~~-

Ig. gy. e , káplár

»

-; hét --Csop;~t;;--

Szék.-Kere~~t~_~~z~~_el~lj~ _~~g2" e., póttart. Kecskemét város tanácsa

» ---~._---~-_.

-=------- --=.- ---,-;--=--= :== -

- -------------_._~

--t~-;;---I_

----------------1-

----~~-

Gyulafehérvári ö. t. test.

------_. __ ._--,... _ .._--_ _._ .._--_. ....•

ol N

_

~~

Salgótarjáni ö. .

o ..:!

~

'L ____»_

r_~,,-ártuz._zIJ.,fotllz'l

,.

» ,.» r --------------------

z

o N o

Saját

...

:><

N

'1

tI.'

-_ _--------_._-

----- -._---_._.~--

Gottlieb Károly

lj

lOt

~i"i·Ö.t 't"tm't

•

Gödrich -J ózsef -

I

13

--~-:-:-=~---»------

Piski

:11~:":'~:;t-

".....

68 " .a.v. cwsgyufl ace gyar 19: _--"-,:!!,y. ::r., orn~est. __ 5

M'

Diósgyör

.. -.

I

Saját

»

1899

augusztus

József parancsnok mondott köszönetet a belügyminiszteriumnak, az orsz. szövetségnek és különösen Bulyovs{ky Aladár belügyminiszteri biztosnak, ki ezúttal is kezdettől végig példátlan lelkiismeretes kitartásával leghatalmasabb tényezője volt a tanfolyam sikerének; végűl a tanfolyamhallgatókhoz intézett elismerő és buzdító szavakat.

TESTŰLETEK Jegyzőkönyv, felvétetett a kismartoni Önk. tiizoltó-testűletnek 1898. ein július hó z-dn, délz IZ órakor megtartott z5-éves jubileumi díSiköigyűléséról. Jelen voltak: főméltóságú herczeg Es'erháiY Miklós úr, a kismartoni önk. tűzoltó-testűlet védnöke, hilibi Haller József, kir. tanácsos, a herczeg Esterházy-javak központi igazgatója, dr. Badn Endre, Sopron vármegye alispánja, dr. Baditi Zoltán, So pron vármegye főjegyzője, Wolf Lajos, a kismartoni járás főszolgabirája, Bolgár Ferencz, a kismartoni kerűlet országgyűlési képviselője, Fügi Béla, Kismarton szab. kir. város polgármestere, Farkas Ferencz, Kismarton szab. kir. város föjegyzö- rendőrkapitánya, Horváth Viktor, Kismarton szab. kir, város csperes-plébánosa, Sohár Lajos, kir. járásbiró, Rösch Fl igyes, Sopron vármegye és Sopron szab. kir. város tűzoltó- testűletei szövetségének elnöke, dr. Heringh Zsigmond, dr. Kokas János, dr. Seilvássy Márton, dr. Seéka István, Wimmer Imre, nyugalmazott herczegi igazgató, dr. Merényi Lajos, Ssente Pál, a kismartoni önk. tűzoltó-testűlet számos tagja élén Grüssner Antal elnökkel és Siabó Gyula parancsnokkal, szárnos vidéki tűzoltó-testűlet képviselője stb .. stb. Elnök: hilibi Haller József, kir tanácsos. I. Hilibi Haller József, kir. tanácsos, ünnepségi elnök pontban déli IZ órakor a következő tartalmas és szónoki hévvel előadott beszéddel nyitotta meg a díszgyűlést: Tisztelt

23

TŰZOLTO-KOZLONV.

7.

ünneplő

közgyűlés!

Nincs még n-gy évtizede annak, hogy hazánkban a közélet munkásságának, a társadalom tevékenységének legzsengébb jelenségeit sem észlelhettük Mint ahogyan a tél dermesztö fagya elől minden életet, ahogyan a hó halotti leple alatt alszik az egész természet, ép úgy hazánkban a nemzeti törekvéseknek nem kedvező, a társadalmi mozgalmakra fojtólag ható viszonyok nyomása alatt halotti álmát pihente az az életerő, a melynek hiányában a nemzetnek, a társadalomnak te vékenysége megbénúl és tétlen lethargiába sülyed Am a közelgő kikeletnek langyos szellője elsöpri a íöldszinéröl a hó fagyos szemfedöjét, az áldásthozó napnak meleg sugarai rügyezésre indítják a fákat, kalászba hajtják a vetéseket, virággá fejlesztik a bimbót. Ép úgy az ialkotmány visszaállításával a szabadság védő szárnyai alatt új életre kelt nemzetünk s életerejének a közélet minden terén gyors haladással új s új alkotások megteremtéséveI adta tanubizonyságát. Bámulatot gerjesztö látvány volt az a valóban tüneményszerü fejlődés, a melyet ettől az időtől kezdve minden téren felmutathatunk. Rövid évek alatt pótolva évtizedek mulasztásaít, rohamos haladással elértük vagy legalább megközelí tettük azt a fokot, a melyen a művelt nyugot népe állanak. És ez az emelkedés nemcsak a gazdasági élet összes ágaiban észlelhetö, hanem - a mi legfőbb. majdnem egyedüli biztosítéka a nemzet életképességének - a társadalom egyes rétegeinek a közjó elérésére irányuló egyetértő mükődése az , amely az időszak jellegét megadja, s mely a legszebb eredményeket tererntette meg. Az államhatalom támogathatja. elősegítheti a társadalom műkődését, irányt adhat annak, de soha azt nem pótolhatja. Magában a társadalomban kell élnie annak a tudatnak, hogy czéljait csak saját ereje és munkásságával, önön tevékenységéveI valósíthatja meg. Csak az a társadalom, a mely ezt a kötelességét felismerni képes, amely egészséges kózérzéssel, erős akarattal, egyetértő törekvéssel halad czéljai felé, csak az tud nagyot, dicsőt, maradandót teremteni. Ilyen volt és ilyen ma a magyar társadalom, a mely saját erejéből, öntevékénységével létesített közgazdasági intézményeket, alkotott nemzeti irányú és közrnüvelödési társaságokat és létrehozott humani: tarius téren is nagy jelentőségű alkotásokat. A nemzeti megújulas eme kerszakának teremtményei a magyar

A hallgatók részér ')1 még Állt Lajos mondott hálás köszönetet, mire a miniszteri biztos a VIlI. orsz. tűzoltó szaktanfolyamot berekesztette. Ezután búcsú -vacsorára gyűltek össze aJ ózsef- főherczeg szállodában, hol a jól végzett munka után édes pihenéssel még az éjféli óra is együtt találta a társaságot.

KÖRÉBOL. társadalom közérzésének, egyetértésének, teremtő erejének a gyermekei azok az önkéntes tűzoltó-egyesűletek is, a melyek századunk másik felében hazánknak majdnem minden vidékeben megalakultak. Jótevő a tűznek hatalma, az az isteni ajándék-é, a melyet a hitrege szerint Prornotheus szabadságának árán rabolt el az égtől, hogy a földnek világosságot és meleget, az életet adó és az életet fenntartó, ezt a két nélkülözhetlen tényezőt megszerezze. A kőltő szavaiként a mit az ember a földön alkot és teremt, azt ennek az égi erőnek köszöni. Ámde rettenetessé válik ez az égi erő, ha békóiból szabadul. Útját romlás, pusztulás követi. Pillanatok alatt megsemmisíti azt, a mit emberi munka és szorgalom évek hosszú során át létrehozott, és a vadul duló lángok rövid perezek alatt felemésztik százaknak vagyonát, a nyomorba, az éhinség karjaiba taszítva egész családokat. A tűznek e pusztító hatalmával védtelenül állott szemközt 2Z ország lakossága. Az állam a tűzrendészet ügyt t csak későre tevé gondoskodása tárgyává és így ezen a téren is a társadalomra várt az a feladat, hogy önerejéből teremtse meg azokat az eszközöket, a melyekkel a tűzvészek rombolásaítól tagjaít és azok vagyonát megoltalmazhassa. És a társadalom e téren is híven teljesítette kötelességét. Ékesen szóló bizonysága ennek azok a nagyszámú önkéntes tűzoltó- . egyesületek, a melyek fenállásuk ideje alatt országszerte folyvást buzgón, önfeláldozóan müködtek, s a nemzeti vagyon millióít mentették meg a megsemmisítéstől. Nemes, magasztos eszmék azok, a melyek az önkéntes tűzoltóegyesűletek megalkotásában megvalósulásra jutottak. Egyike az eszméknek az önvédelemnek az önscgélynek eszméje. Segíts magadon és az Isten is megsegít. Ez eszme magában is megadja a létjogosultságot ennek az intézménynek, mert az önsegély, ez a forrása az önkormányzat intézményének, ez egyik legfontosabb rugója az ember cselekedeteinek, a mely kiindulva az ön.entar tás szükségéből, az egyént tevékenységre, erejének megfeszítésére, buzgó munkálkodásra indítja. De kifejezésre jut intézményünkben az egyesülésnek eszméje is, a mely a szétforgácsolt erőket összetömöríti, sokaknak azonos czélra törekvő munkásságát egyesíti és e jelszó alatt: »Egy mindnyájunkért, mindnyájunk egyértaz egyenként gyenge erőket az együttműködés által hatványozza, a kitüzőtt czél elérésére alkalmassá teszi. És nyilvánul ebben az intézményben a felebaráti szeretetnek, az igazi humanizmusnak keresztényi eszméje, a melyet gyakorol minden tűzoltó, a midőn menten minden önzéstől, egyedül emberbaráti érzései által vezéreltetve, siet polgártársainak és azok vagyonának oltalmára s áldozatul hozza saját testi épségét, életét ennek az eszmének a felebaráti szeretetnek szolgálatában. Jól esik még utal nom azon lelkcsítö példára, melylyel e téren, a nemzeti vagyon károsodásának elhárítása s ezen - a pusztító vész ellen kűzdö emberbaráti intézmény felkarolása körül nagynevű hazafiak egy József főherczeg, Eszterházy nerczeg, Cziráky és Széchenyi grófok járnak előttünk Ez eszmék hatása alatt alakult meg 25 évvel ezelőtt a kismartoni önkéntes tűzoltó-egyesület is Találkoztak a város kebelében nagylelkű férfiak, a kik áthatva a felebaráti szerétettől és felismerve az egyesűlésben rejlő erőt, felhívták polgártársaikat a tüzoltó-egyesűlet megalakiíására. Felhívásuk nem maradt kiáltó szó a pusztában, törekvéseik termékeny talajra találtak és csakhamar létrejött a herczegi védnök hathatós pártfogásával, egyesek áldozatkészségével, a város közönségének és hatóságának támogatásával Kismarton sz kir. városában ez az önkéntes tűzoltó egyesűlet. Egyesűletünk működése áldásthozó volt. Mert még a múlt század egy-egy tűzesetc - helyi krónikánk tanusitása szerint - egész utczákat, sőt városrészeket hamvasztott el nálunk: tűzoltó-egyesűletünk szervezése óta nem volt reá eset, hogya pusztító elemet eJszigetelni vagy legalább igen csekély szám ú objectumra szorí.ani ne siker ült volna. Milyen úton, az öntudatos munkásságnak, szorgos tanulmánynak és áldozatkész segítésnek mily eszközeivel jutott el kőzhasznú intézményünk a fejlettség azon örvendetes fokára, melyen ma önérzetesen léphet a szakértő társegyletek biráló szemei elé, erről felolvasandó jelentésűnk fog k imer ítö számot adni. A mai napon zS évi működés után, a midőn negyedszáza dos fennállásának örömünnepét űli, részesül egyesűletünk abban a szerencsében. hogy ünnepén megjelentek főméltóságú védnöke herezeg Esterházy Miklós úr, ki testűletünk érdekeít, úgy mint boldog emlékű édesatyja herczeg Esterházy Pál úr, nagylelkű anyagi áldozatokkal elörnozdítva, tűzoltó intézményeinket főú ri gondoskodására méltóna.;

124

TÜZOLTO-KOZLONY.

tartva, azokat évről-évre fejleszteni törekedett, megjelent kerületüuk népszerű országos képviselője, vármegyénk kőzszeretetbcn álló alispánja, a tűzoltó-szövetség tagjai, vármegyénk és Sopron város társadalmi kit~nőségei, megjelentek kedves bajtársaink a tűzoltó-egyesűletek képviseletében közelröl és távoli vidékről mindnyájan kivenni óhajtva részüket a mi ör?m~nk?ől" a~által sokszorozva ünnepünk jelentőségét, emelve annak fenyet es díszét. Nem a magam egyéni érdemeinél, hanem annak az állásnak tekintélyénél fogva, a melyet Kegyelmes Uram, Herczegem bizalma folytán elfoglalni szerenesés vagyok, - jutott nekem a megtisztelő feladat, hORY ezen ünnep jelentőségét méltatva, egyuttal illustris és tisztelt vendégeinket, úgy az összes, űnncpiinkőn résztvevő tűzoltó,~gyesületeket e helyen üdvözöljem. Örömmel teszek eleget ennek a megbizatásnak szívből mondva Isten hozottat a megjelenteknek és kőszőnetűnkct fejezve ki főképp a Sopron vármegye és Sopron városa tűzoltó-egyesűletei szövetségének, hogy gyüléséne', színhelyéűl városunkat jelölvén ki, ielét adta a mi szerény egyesűletűnk iránt való test:!~ri'.'s, érdeklődésnek, és, nekünk biztatást és buzdítást ad arra, hogy eddigi irányban, egyetertó akarattal, egyesűlt erővel folytassuk müködésünkct városunks szeretett hazánknak javára. Egyesületunk a lefolyt 25 évet életpályája kezdetének tekinti. A mai ünnep nem zárköve egy befejezett életnek, hanem csak erry nyugvó pont mükődésének folyamán, a melyen megállva, visszatekintünk az elmúlt évekre, tanúságot merítünk azok tapasztalataiból, biztatást azok eredményeiből, reményt új sikerekre, erőt új munkásságra, E~ hálát rnondva a ~lindenek Urának, a ki megsegített rninket a lefolyt negyedszázad munkájában. egyuttal mindannyiunk szíveiből egyértelműleg emelkedik az Egek felé fohászkodásunk : jó Istenünk segítsd meg törekvéseinket. áldd meg városunkat, részeltesd gazdag áldásodban szeretett magyar hazánkat! Ezzel a mai jubiláris gyülésünket megnyitottnak nyilvánítom.

A közgyűlés az elhangzott, költői lendülettel, szónoki hévvel, fenkölt, magasztos szellemmel előadott beszédet ör vendetesen, zajos éljenek kiséretében tudomásul vette. 2. Horváth Viktor esperes plebános az eszmékben és tartalomban eg-yaránt gazdag elnöki megnyitó ünnepi beszéd hatása alatt indítványozza, hogy az a díszgyűlés jegyzőkönyvében egész terjedelmében megörökíttessék. A diszülés az indítványt lelkes éljenzéssel egyhangúlag elfogadja és az elnök határozattá emeli. 3. Elnök a jelen jegyzőkönyv vezetésére Farkas Ferencz, i'Vlelrhlg Lajos és Srabó Gyula urakat, e jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Fügi Béla, Grűssner Antal és Sohár La jos urakat kéri fel. A nevezettek kijelölt tisztségüket elfogadták. + S{abó Gyula jegyző felolvassa az ünnepség alkalmából érkezett üdvözlő levelet és táviratokat. Es pedig gróf Széchenyi Ödön basa Ö Császári Felsége a Szultán tábornok-hadsegéde, altábornagy, az Ottomán tűzoltóezred és a császári tengerésztűzoltó -zászlóalj főparancsnoka stb., stb. levelét; Simon Ödön Vasmegye föispánja, a magyar országos tűzoltó-szövetség elnöksége, a budapesti, a lajtaújfalu-jutagyári s a lékai önk. tűzoltótestületek és Rdbel László, a »Soproni Napló « felelős sz erkesztőjének üdvözlő táviratait. A díszgyűlés hálás köszönettel vette tudomásúl nevezetteknek a testület jubileumáról való megemlékezését s hilibi Haller József kir. tanácsos, ünnepségi elnök javaslatára egyben elhatározza, hogy gróf Seéchenyi Odön basa O Excellentiáját, ki a lapokból vett közlések szerint ugyancsak most ünnepli 25-éves évfordulóját annak, hogy Konstantinápolyban letelepedett, a mai díszközgyűlésből kifolyólag a jubiláló testűlet meleg üdvözletétiktatja e jegyzőkönyvbe" és üdvözletéröl a másolati példány elküldésével értesíti O Excellentiáját. 5. A testűlet 25' éves történetének programmszerű felolvasásától eltekinteni kíván, miután az S{abó Gyula járási tűzrendészeti felügyelő, parancsnok szakavatott tollából a rendelkezésre álló adatok lelkiismeretes felhasználásával, az igazságnak és hűségnek megfelelőleg, a maga részleteiben is brilIánsan kidolgozott nagybecsű adatszolgáltató műve nyomtatásban jelent meg, melyfüzet a jubileumi ünnepségek résztvevői között szétosztatott. A diszgyülés elnök indítványát tudomásúl veszi és a határozattá emelésseI a felolvasástói már az idő előrehaladottsága miatt eltekint.

I899.

augusztus

7.

6 Wolff Lajos a kismartoni járás föszolgabírája lelkes szavakcan üdvözli a testűlet azon 25 érdemes tagját, kik 25 év óta lelkes buzgalommal, teljes odaadással szolgálják él. humánus intézmények szent ügyeit s valóságos apostolai iettek példátadó törekvéseikkel. Szónok nem kívánja a testűlet ezen nagyérdemű tagjainak fölmagasztalását, mert szerinte érdemeik patinája veszte le az ékességből ; hálával és imaszerű fohászszal fordulaz Egek Urához és kérve kéri megtartani őket a szent ügy és eszme javára. Majd az érdemes tagok közt a mai feledhetetlen nagyemlékű ünnep emlékére Rösch Frigyes vármegyei tűzoltó szövetségi elnök elismerő szavainak kiséretében az ez alkalomra készült díszokleveleket osztotta ki. A díszgyűlés lelkes éljenzéssel üdvözli testűletunk 25 bajnokát. 7. Rösch Frigyes a soproni önk. tűzoltó testűlet nevében a testűleti diszzászlót nemzeti színű szalaggal ékesíti fel, Fűgi Béla polgármester Kismarton szab. kir. város ezüst babérkoszorújával tiszteli meg te-tületünket, Seabo Gyula dr. Schreines Sándor köz- és váltoügyvéd ezüst serleg ajándékát nyújtja áto A diszgyülés hálás köszőnettel fogadja azajándékokat. Több tárgy nem lévén, elnök a díszgyűlést azon nemes óhaj kíséretében zárja be, hogy a kisrnartoni önk, tűzoltótestűlet feladatának teljes tudatában, missiójának egész értékében, az emberiség, a felebaráti szeretet örök emlékére még sokáig fennálljon és viruljon, KmL

Haller József; kir tanácsos,

Parlras Ference,

ünnepségi

MetZÍng Lajos,

elnök.

Szabo Gyula,

ünnepségi jegyzők.

Griissner /Jntal, testületi

Pügj Bela,

elnök, polgármester, a diszgyűlés jegyzőkönyvének

Sobár Lajos, , kir. járásbiró. hitclcsítöi.

A budapesti tűzoltó-testű letek szövetsége julius 4-én Ehrlich Manó alelnök, majd dr. S{ily József elnök vezetése alatt parancsnoki ülést tartott. A Hérmdn Ödön leköszönése folytán üresedésbe jött pénztárosi állásra egybangulag Breuer Szilárd választatott meg. A folyó ügyek .elintézése után a szövetség elhatározta, hogy a brassói nagygyűlés elé a következő indítványokat terjeszti elő: 1. Utasítsa a nagygyűlés az országos szövetség elnökségét, hogy az angolországi megelőző tűzrendészeti nagybizottság mintájára évenként legalább egyszer Budapesten vagy a nagygyűlés székhelyen általános érdekü kisérleteket ejtessen meg (benzin stb. robba ió anyagok pusztító hatásának iránya és terjedelme, vegyi szerek oltó hatása, a vas és egyéb anyagok viselkedése a tűzben, fűstálarcz ok stb. új szerek gyakorlati kipróbálása és a többi) s e próbák kiadásainak fedezése czímén a szövetség költségvetésében egy bizonyos összeget állandó tétel gyanánt szerepeltessen. 2. Kéressék fel a kereskedelmi minister úr az 1888. évi XXXI. t.-cz. alapján annak körrendeletileg való kiadására, hogy tűzjelzés czéljából, vidéken is bárhol, nemcsak az állami, hanem minden privát telefon is díjmentesen bármikor igénybe vehető. A telefon központok pedig kőteleztessenek, minden más összeköttetés azonnal való szétkapcsolása mellett, a tűzet jelezni akarók kivánságának a tel· jesftésére. 3 Intéztessék felterjesztés ugyancsak a kereskedelmi minister úrhoz az iránt, hogy az országos statisztikai hivatal Ill-ik kérdőivének pontjai közül a feleslegesek, mint pl. az, mely a hasznavehetetlen állapotban lévő fecskendök összeirására vonatkozik, hagyassanak ki s az új kérdő pontok összeállítása előtt az országos tűzoltó-szövetség elnökségének a véleménye hallgattassék meg.

•

1899' augusztus

TÚZO

7

LTÓ-KŰZLŰNY.

A Cs. Somorjai Önkéntes Tüzoltó-Egylet XXV. évi müködéséről szóló jelentés. Tekintetes Sseretett

Egyleli Kör.gyíílés! Tíí'{oltá Testvérek!

A rm századunkat a csoportosulás és a szövetkezés századának nevezték el. Nincs szándékunkban annak tag lalásába bocsátkozni, valjon azon elnevezés találó-e? Annyi azonban bizonyos, hogy a közös czélok elérése végett alapított társulatok és egyesűletek napjainkban nem ritka tünemények. Másrészt éppen olyan bizonyos az is, hogy a legújabb kor jelzett társas törekvéseinek legtöbbje tisztán anyagi czélt tűzött maga elé. Magas kamatok, zsíros osztalékok, egyszóval pénzbeli nyereség az, a mi egyesületi életünk középpontját képezi, megfelelőleg- a mostani nemzedék haszonleső jellemvonásának, mely oly élesen és szembeszökőleg húzódik át az utóbbi évtizedek történetén. A humanisztikus egyesűletek jólesö és szívem elő kivételt képeznek e szomorú szabály alól Mert valóban a haszonlesés s a nyerészkedés csak ezen egyesűletektől áll távol. Elismert tény, hogy valamely állam ősszes községeinek ingó és ingatlan vagyona képezi azon állam nemzeti vagyonát. Az államnak jólétére és boldogságára igen fontos hatással van a nép műveltségi állapota, melynél fogva megválasztja a jólétének előmozdítására szükséges eszközöket. Fontos hatással vannak arra továbbá a egyéni és politikai viszonyai, az ezekkel járó különféle mozgalmak és változások, nemkülönben az időnként jelentkező országos és helyi csapások. A különféle helyi csapások közűl mindenütt leggyakoribb a tűzvész. Mert azon vagyon, melyet a tűz hamvasztó ereje tesz tönkre, úgy az egyesekre, de még inkább a községekre nézve helyrepótolhatatlan veszteség. Minden tűzvész után bizonyos visszaesés, bizonyos hátralépés következik be vagyonosodás dolgában; minden tűzvész által megapadnak megfelelő részben azon feltételek, a rnelyekhez a biztosított emberhez méltó megélés kötve van. A községek munkaképes lakossága ig) ekszik ugyan, hogy tűzveszély alkalmával erejéhez képest segítségére legyen embertársainak, s csak a hatvanas évek végefelé alakultak édes hazánkban is gróf Sr.échényi Ödön kezdeményezése folytán a tűzoltóegyesületek. A magyarországi tűzoltóügy egy országos szövetség, nemkülönben megyei és járási szövetség által vezettetik. A magas kormány is elősegíteni kivánja az ügyet egy tűzrendészeti kormányrendelet által, de sajnos, ez sok helyen és sok esetben erélyesen végre nem hajtatik. s így esak a papiroson áll. Több ezerre megy most már hazánkban a tűzoltóegyesületek száma. A csallókőz-somorjai önkéntes tűzoltó-egyesűlet az 1873. év utolján alakult meg és most junius 25-én ünnepli fennállásának 25 éves évfordulóját. Mindezeket előre bocsátva, van szerencsénk egyesűletünk 25 éves történetének adatait rövid statisztikai vonásokban előadni. I.

Az egylet tisztviselőiről. Az egylet keletkezéseker elnökké választatott Tomány Ferencz dr., akkori polgármester, ennek elhalta után megválasztatott tek. Sidá István jelenlegi polgármester úr, ez azonban több évi hű és buzgó működése után az elnökségről lemondván, helyet adott a mostanáig is működő Ivánfi Béla úrnak. Alelnökök voltak néhai Kocsis István és t. Dolnay Ödön jelenlegi rendőrkapitány úro

I25

Az egyesület jegyzői voltak: Olgvai Arthur, !?dnfi János, Papay Aladár, Lintner Károly, Orsr.ágh Pál és most legutóbb Irányi Jenő. Pénztárosok voltak: Adler Ferencz, Pásfay Sándor, Fiedler Károly és Hustágh János. II.

A miíködö tagokról. A lefolyt 25 év alatt beiratkozott összesen ;)06 mű ~ ködő tag. Ezek felett 5 fő - és egy al parancsnok tartotta fenn a rendet és végezte a működö tagok szakszerű kiképeztetését mind ez ideig. A mai létszám a zenekarral együtt 92, kik teljesen felszerelve s a szükséges nyári egyenruhával el vannak látva. A zenekari tagok a szivattyús és mászó szakaszokban működnek. A parancsnokok a következők voltak: Tek. Michnay Jenő jelenlegi galánthai járásbíró úr, - kinek, mint első parancsnoknak, az egylet sokat köszönhet. Ennek eltávozása után tek. Ivdnfi Béla úr választatott meg, kinek sok érdemei közül itt csak a zenekar létesítését említern fel; ez azonban állásáról önként lemondván, helyébe az akkori városi pénztáros, néhai Röck József választatott meg. Ennek halála után ismét a közkedveltségű Ivánft Béla jutott" a parancsnokságra. Majd ennek Ieköszönése után Ecker Sán dor jelenlegi parancsnok választatott meg. 1889. junius 8·án Kompauer József al parancsnok elhalván, az alparancsnoki állás azóta is betöltetlenül van. A fent említett 92 működö tag közül a XV. évi szolgálati érmet birja 38 tűzoltó, a X. évit 13·an és az V. éves érmet 12 tűzoltó, érem nélküli tag van 29 Huszonöt év óta szakadatlanul szolgál 16 tag, kiket a város az ünnepély alkalmából »Elismerő ok mánynyal e tűntet ki Ezek: Frank Károly (r874. január 7.), Pápay Aladár (r 874. április 2.), Hirschler Ferencz (1874. január 5.), Kusinssky György (1874. január 5.), id. Plutter Mátyás (1874. január 5.), id. Méri Károly (1874 január 5.), Csiba Sándor (r874' január 5.), Csiba Miksa (1874. január 5·), Vajda Antal (1874. január 5) id Vimmct józsef (1874. január 5·) Bartales János (:874 január 5.), id. Domsice i\lárton (1874 január 7.), Fekete János (1874. január 7·), Sch midl Kristóf (r87{. január 15), Sirnicsek Dávid (r874. január 15.), Halka Lajos (1874 április 5.). A kérlelhetlen halál is bő aratást tartott rnunkás körünkben 25 év alatt Elvesztettünk 29 buzgó és derék bajtársat. kiket testűletileg a sírig kisértünk. A megboldogultak ezek: Krocsdn Pál, Plut jer Pál, Bucsuhdzi Károly, Csejthey Károly, Sdrkiisí Imre, Kompauer József, Aldinger Sem1U, Török István, Vajda Péter, Bognár József, Fleischmann Sándor, Domsies János, Nagy János, Iván János, Röck József, Koodcs János. Vida Antal, Tomdny: Ferencz dr., CSáSPlY Péter, Oberhoffer Ferencz, Domsiet Lörincz, Várnai Tamás, Kocsis István, Litner József, id. Plutzer János, Ss dk Alajos, Dobrovics j inoe, Varga János és Frank István. A kegyeletes emlékezés Iákyáját gyújt juk meg, midőn a mai ünnepélyes alkalommal hamvaikban is áldjuk a szeretett testvéreket Nyugodjanak békével ! Ill.

Gyakorlatokról, valamint helyi, [árásl és országos gyűlésekről.

I

Az eltelt 25 év alatt egyesűletünk peztetésére 360 összgyakorlatot és 48 tartott, mely előbbiek a szakaszgyakorlatok készítve. A parancsnokság 125 ülést tartott, ügyek tárgyaItattak és egyes fontosabb mányi űlésre előkészíttettek . Ezenkívül több éven át - a téli a tűzoltó szakmába vágó felolvasások is Az egyesűlet képviseletileg 9 járási gyűlésen vett részt.

a legénység kikémenetgyakorlatot által lettek előmelyeken a folyó ügyek a választhónapok alatt tartattak. tűzoltó szövetségi

1<,6 T Ü ZOL T Ú - K O Z L O N Y. 1899. augusztus 7. ====================================== ============~============~~~==~== Részt vett továbbá kiildöttségileg 5 országos tűzoltó Ennek ellenében pedig a következő kiadások voltak:

kongresszusan, 1874-ben 1880-ban 189I-ben 1895-ben 1896 ban

úgymint: Sopronban, Pozsonyban, Sopronban, Kolozsvárott a Milleniumi

és kongresszuson

1 Szer. k és felszerelésekre 2. Egyenruházatra .3 Szerek jókarban tartása. 4· Szövetségi tagdíjakra 5· Érmekre 6 Segélyalapra 7· Kűlönfélékre

Budapesten.

IV.

, Igy

Tüzesetekrűl. Tűzeseteknél 74 alkalommal a lefolyt 25 év alatt. A város terűl etén 26, vidéken

működött

közre

egye-

sűletünk

48 esetben,

Összesen . 1°312 frt 21 kr. maradvány 221 frt 17 kr. Megemlítjük itt, hogy 1880·ban kapta az egyesűlet Bittó Béniné úrnő ő nagyságától, ki a zászlóanyai tisztséget rr;ai ~apig is viseli, a több száz forintot érő kék selyemzasziot. pénztár

V.

*

Egyéb haladási mozzanatokról. Egyesűletunk fennállása óta a nyári hónapokban éjjeli őrséget és időközönként szinházi őrséget is tartatott, még pedig 2442 éjjelen át. Városunkban a kémény kiégetéseknél biztonsági szempontból mindenkor tűzoltók is voltak jelen, A város hatósága a katonai laktanyát is ellátta fecskendővel, melylyel a katonaság minden helybeli tűznél dicséretesen működik. Egyesületi életünknek egyik kiváló haladási mozzanata a műk ödö tagok nak szolgálati minöségükben őket érhető halál vagy baleset elleni biztosítása. Ezen czélra egyesű letünk évenkint 92 tag után 18 frt 40 krt fizet. Rámutatunk itt még az 1881. évben nagyságos Bittó Béni úr által tett nemes cselekedetre is, mert ekkor vetette ő meg alapját 210 írtnyi összeggel a mai tűzoltósegélyalapnak, mely kamataival és egyéb adományokkal együtt 1201 frt 18 krra növekedett. Ezen alap szinte a szerenc sétlenúl járt tagok felsegélyezésére szolgál. VI

Az egyesület anyagi viszonyairól. Az egyesűlet fennállása 1. városi segélyből . 2 pártoló tagdíjakból

3

különfélékböl

óta

.

4 biztosítási járulékokkól 5. takarékpénztári kamatok

ból

összesen

volt

az összes bevétel: 6409 frt - kr, 2744 » 05 » 1035 » 79 » 260 » 08 » 84 » 48 » 1 ° 533 frt 40 kr.

HÍR -, ülvasőinknak. Mivel csak f. hó 5-én jutottam tudomására annak, hogy sokszorosan és utóbbi időkben nagyon is zakl.rtottan igénybe vett elfoglaltságom daczára kénytelen vagyok e lap szel kesztésére a 12 ik órában vállalkozni, de másrészt a lapnak a nagygyűlés előtt is még meg kellett jelenni, ct rnennyiben annak tartalma szaki szempontból kifogás alá esnék, t. bajtársaimnak szíves elnézését kérem A seerkesit/i. ~ Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminister jóváhagyta az újverbdszi önkéntes tűzoltó-testűlet alapszabályait 58.06r/99. sz. alatt, a péterfalui és lettnicsei egyesült önkéntes tűzoltó-testűlet alapszabályait 59.075/99 sz alatt, és a kún-majsai önkéntes tűzoltó-testület alapszabályait 60,382/99. sz. alatt. - Szerkesztőváltozás. Dr. Köncs Boldizsár, lapunk eddigi szerkesztője a budapesti önkéntes tűzoltó-testület kötelék éből kilépvén. megszünt a Tűzoltó Köz löny felelős szerkesztője lenni. A lap szerkesztésére ideiglenesen dr. S'{ily

6402 frt 42 kr. 652 » 28 » 1269 » 33 » 337 » 65 » 269 » 91 » 320 » » 1060 » 62 »

*

*

Ezekben volt szerencsénk egyesűletünk élettörténetének fontosabb eseményeit röviden ecsetélni. Minden esemény egy mértfőldrnutató, melyről visszatekintve örömmel látjuk és tapasztaljuk, hogy 25 esztendőt nem éltűnk hiába. E negyedszázados működés alatt számos alkalommal tapasztaltuk Somorja 1'. t. város közönségének, különösen tek. Sidó István volt egyleti elnökünk s jelenlegi polgár. mesterünknek jó indulatát. Tapasztaltuk 25 év óta velünk érző s ma is velünk eg) ütt jubiláló szeretett elnökünk Ivánfi Béla úr teljes odaadását nemes ügyünk iránt. Tapasztaltuk továbbá tisztelt választmányunk jó .karó buzgóságát ügyeink elintézése körüli segédkezésben. Fogadják mindezért mély hálánkat azon kérelmünk kapcsán, hogy eddigi jó indulatukat számunkra a jövőben is tartsák meg S hogy erre érdemesekké is legyünk, arra kérünk benneteket, ked ves tűzoltó bajtársak. hogy ne számítsunk soha a külvilág elismerésére; a nemes tett mindig magában hordja az elismerést! Fel tehát szeretett tűzoltó bajtársak ! Munkálkodjunk továbbra is a tűzoltó ügy érdekében teljes erőnkből, hogy az elénk kitűzőtt czélt elérhessük és nemes feladatunkat »Isten dicsőségére Felebarátunk védelrnére« minél tökéletesebben teljesítsük. Végül őszintén kivánjuk, hogya sornorjai tűzoltó-egyesület még sokáig virágozzék városunk ja vára! Somorján, r899· junius 25·én

önkéntes és a közjó

Ecker Sándor,

Pápai) .fJladár,

parancsnok.

segédtiszt.

E K. József, a vállalkozott.

budapesti

önkéntes

tűzoltó-testűlet

parancsnoka

- A brassói nagygyűlés rendező bizottsága a nagygyűlésre je len ikezett testűletek 1 észére szétküldötte már a besz állásolási, igazolási és pcdgyászjegyeket és avasuti igazolványokat. A tervbe vett Sinaiai kirándulást okvetetlenül megtartják, szükséges azonban, hogy a IT. osztályon 3 frt 80 kr., a Ill. osztályon pedig 2 frt 60 kr. oda és vissza utazási költseget a résztvevők a rendező-bizottságnak előre beküldjék, hogy a különvonat összeállítását eszközölhessék. A határon átkelésre jogosító igazolványokról a bejelentések alapján a rendező-bizottság gondoskodik. A díszebéd 2 frtnyi ára ugyancsak előre beküldendő. - A brassói versenyekben összesen 9 testű let fog részt venni és pedig a szarvasi, ó-kaniz sai, mezőtúri, szegedi önk., óbecsei, török-szr.rmiklősi, marosvásárhelyi. budapesti önk. és váczi testületek. A verseny sorozatok szerint csoportosítva a versenyz őket, részt vesznek az 1. sorozatban Szarvas

•

r

1899. augusztus

7.

T Ű Z O LT

O - K O Z~~~~==~======~== L O N Y.

IZ7

és Tőrők-Szt-Miklós ; a II. sorozatban, Szarvas, Ó.Kanizsa belső sérűléseiben elhalt ifj. Ssidanits Ferencz, a budapesti önk. testület szakaszparancsnok ának sirja fölé emeltetett. és Marosvásárhely ; a lll. sorozatban O-Kanizsa, Mezötúr, A déli vasut induloházánál gyűlekező budapesti testületek, Szeged, Ó·Becse és Török-Szt-Miklós : a IV. sorozatban Ó·Kanizsa, Mezőtúr, Szeged, Ó-Becse, Törók-Szt -Miklós és melyekhez az erzsébetfalvai testű let egy szakasza is csatlakozott, testületileg vonult a farkasréti temetőbe, hol dr. S'{ily Marosvásárhely ; az V sorozatban Ó.Kanizsa, Szeged (4 taggal), Becse, Török-Szt.-Miklós, Marosvásárhely, BudaJózsef, a szövetség elnöke tartotta az emlékbeszédet a pest (3 taggal) és V ácz (2 taggal); a VI. sorozatban Ó-K,korán elkültözött bajtárs fölött, kinek szülei éskét kicsiny árvaja sírva állták körűl a hívatása áldozafává lett gyermek nizsa, Mezőtúr (2 taggal), Szeged (2 taggal), Török-Szentés apa nyugvóhelyét. A sok tűzoltót is könyekre fakasztó Miklós, Budapest (2 taggal) és Vácz; végül a VII. sorozatban Mezőtúr, Szeged és Budapest. beszéd végeztével. a budapesti szövetség, a budapesti önk. testűlet, és a VIlI. orsz. tanfolyam hallgatói tették le -- Új tűzoltói szaklap. Mint értesülünk, valószinűleg már a jövő hóban új tűzoltói szaklap fog megindulni koszorúikat a sirhalornra, mire a csapatok tisztelegtek s »Tűe és ví{« czímen Brener Szilárd és Lukács Gyula szertestűletileg el vonúltak. kesztésében. A lap tisztán a tűzoltói technikával kiván - Tűzoltó-tanfolyam a földmíves-iskolában. Acsákvári szakszerűleg foglalkozni, s így kétségtelenül nagy szolgáföldmives-iskolának, - melyet gr. Esterhás y: Miklós Móricz. latot tehet a tűzoltás ügyének. Egyébként a szerkesztők a csákvári testület főparancsnoka alapított, - növendékei ismert szakképzettsége és eddigi irodalmi működése elég évek óta egyúttal a tűzoltói szolgálatban is gyakorolják biztosítékot nyujt arra, hogya tervbe vett szakI ap cz éljámagukat. Most, hogy az orsz. szövetség fölterjesztése alapnak meg is fog felelni. ján a földmívelésügyi ministeriumban foglalkoznak a tüz- Az Eberhardt-féle tüzetettő szerrel julius 28-án oitásnak a gazdasági tanintézetekben és ezekkel rokon tartott próbát vValtersdorfer Pál droguista, mint a szertermészetű iskolákban való tanításának eszméjéveI, miként nek magyarországi készítője, a VIlI. orsz. tanfolyam hallértesűlünk, a csákvári iskolában már a jövő tanévtől meggatóinak az Orczy-uti gyakorlótéren. A próbán jelen volt kezdik a tűzoltásnak rendszeres tanítását. Az előadásokat Bulyovs{ky Aladár, belügyminiszteri biztos és az előadók az orsz. tanfolyamok tanterve ezerint Goldschmidt József nagy része. Az anyag kitünő tűzoltó anyag lak bizonyult, swlgálatvezető-parancsnok, képesített tűzoltó tiszt fogja mely a legkülönfélébb tüzeknek bámulatrakeltő gyors el to tartani. lása, erős hűtőképessége, de kűlönösen azon tulajdonsága - A somogy-csurgói ön~ tűzoltó-egylet szeptember által hogy az azzal egyszer leöntött tárgyak többé a leg3·ikán ünnepli meg huszonötévf, fennáilását, mely alkalom erősebb tűzben sem képesek lángragyúlni és hogy a tűzmal egyuttal a somogyvármegyei tűzoltó-szövetség alakuló oltó arczát és kezeit az any~ggal bekenve a tűzet a leg. közgyűlése is megtartatik. Az ünnepély sorrendje a kővetközvetlenebbül megközelítheti, s ott huzamosab ideig az kező: Szept. z-ikán, délután 5 órakor a vasúton érkező égetés érzése nélkül munkálkodhatik, a tűzoltásra és tűztűzoltók fogadtatása, bevonúlás az őrtanyához és elszálláoltóra egyaránt megbecsülhetetlenné teszi. Akisérletek solás; este 7 órakor ismerkedési estély Vadászy Dezső tniként jére ezuttal. nem terjeszkedünk ki, mert nem Ziildfdhoe czímzett vendéglőjében. Étkezés étlap szerínt. akarunk elébe vágni az érdekesnek igérkező brassói kísérSzeptern ber 3-ikán, reggel 5 órakor ébresztő zene, 51/2 és leteknek, hol a megtartandó összehasonlító próbák lesznel< 6 "/2 órakor a vasúton érkező vendégek fogadtatása; 8 órahivatva tulajdonképen a szer igazi értékének megállapítákor gyakorlat, mely áll: 1 iskolaszerelés, :2 gyorsszerelés, sára. Itt csak annyit említünk Iöl, hogya szemek egy· egy 3. önmentés kötélen a mászóház második emeletéről, 4. adagja elég 200 liter folyadék elöállítására, ez pedig nagyjelképes tüztámadás, 5. visszász erelés é, elvonúlás; 9 óraterjedelmű tüzeknek bámulatosan gyors eloltására így kor az összes tűzoltók sorakozása az őrtanya elötti gyakorló téren és díszfelvonulás az istentisztelethez; la órakor például 4 köbméter, alapjáig a leghatalmasabban égő puhafát ro másodpercz alatt 35 liter oltófolyadékkal tela csurgói önk. tűzoltó-egylet jubiláris közgyűlése a Koron a vendéglő nagytermében; délután r órakor társasebéd a jesen eloltotta a fecskendő sugara. Maga a szer a szabadalmi hivatalnál fekvő leírás szerint víznek, cblorcalciumKorona vendéglő nagytermében, esetleg annak kerthelyisénak glaubersónak, kettős szénsavas nátronnak, chlórnágében (teríték 1 frt 50 kr,); 3 órakor a sornogymegyei riu~nak és natronvízüvegnek elegyéből áll. Ára egy adagtüzeltó-szövetség alakúló közgyűlése a Korona vendéglő éttermében; 4 órakor népünnepély zenével, tánczczal és nak 3 frt 50 kr. egyéb szórakozások a városi sétakertben, belépti díj 20 kr., - Rendkivüli közgyíilés. A budapesti önkéntes tűzoltó' testűlet julius hó r6-án tartotta meg rendkivüli közgyűlégyermekjegy 10 kr.; este 8 órakor zártkörű tánczvígalom a Korona vendéglő nagytermében, belépti díj: személy jegy sét, melyen az évi rendes közgyűlésen kiküldött bizottság tűzoltónak 50 kr., családjegy 1 frt 20 kr., nem tűzoltó által ki dolgozott alapszabály·módosítási tervezetet elfogadta. Ugyanekkor tárgyalta az orsz szövetség által kiadott szerennek kétszeresét fizeti. Szeptember 4·ikén a vendégtűzoltók krkísérése az őrtanyától a vasútállomáshoz. vezeti, egyenruházati, rangjelzési és fölszerelési szabályza- Ujpesten az alakúló önkéntes »tűzvédség« saját tot is, melyet minden lényeges részében magáévá tett, s nyomban meg is tette az intézkedések et a szabályzatnak a felszerelése javára, augusztus hó 5·ikén hangversenynyel egybekötött tánczvígalmat tart. A rendezőség élén Tibay testületben leendő életbeléptetése iránt Csak egyet nem Sándor, a vm. orsz. szaktanfolyam hallgatója áll. fogadott el, a legénységi fekete posztó sapkát, mely helyett az ugyanoly szabásu vörös posztó sapkát tartotta meg. Kár, hogya kevésbé fontos sapkakérdésbe a budapesti testület nem tudott belenyugodni, annál örvendetesebb azonban, hogy a testű let tagjai a kivülről jövő sok kisértés, 1<'. Á. Budapest. A nagyterjedelmű kőzleményt a nagygyíílé, izgatás és illetéktelen beavatkozás daczára is józanúl állelötti számunkban hozni lehetetlen volt. ták meg helyüket és a szabályzat elfogadásával a testűletR. F. Sopron. A legkészségesebben vállalkozunk a kőzlésre. nek az időközben kilépett két tiszt agitácziója folytán felsőt egyebeket is szívesen látunk. dult belbékéjét újból helyreállították. Sz. Gy. Klsmarton, Az elnöki megnyitó brillians megfogal - Siremlék-Ieleplezés. A budapesti tűzoltó-testűletek mazásával méltán rászolgált a teljes egészében való kőzlésre. szövetsége az összes tagtestűletek, nemkülönben a VIlI. országos tűzoltó-szaktanfolyam hallgatóinak részvételével Felelős szerkcsz t julius 30án leplezte le azt a díszes márvány siremléket, melyet az r896. év julius havában tűzoltás közben szerzett Dr_ SZIL"Y J'"ÓZSEF_

o

I

~

Szerkesztői üzenetek.

ö

:

1899. augusztus

7.

Pártolju~ a tmzai iuart!

M

kir, udvar szállítók

i

Ö cs József

é" ki-, Fensége főh. ud". száll.

Cs. és kir a uvz t r , udvari s, állíták.

Görög

királyi szállítók.

udvari

Szerb

királyi

udvari

szállítók.

Perzsa csász . u dv . ~7.állítók.

O Fensége trón6rökös

a görög ud\'. s'lál.1.

...::..=:

,= :::-. = ,= .::!:::::::: ,= N ~S::::

-=

császári

és királyi

udvari

szállítók,

a Károly-laktanyában

ő császári

és királyi

fensége

József

főherczeg

udvari

s,állít5i

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában levő

egFenlVlIl.31~kiSlZ)itŐl iBtiz~etéit ~

I~

a

t.

tűzol1Ó' testűletek

Teljes egyerruhák,

par:mcsnokainak

valamint

és

tagjainak

becses

az egyeoruházathoz

fig) el m- b.

aj. nljuk.

szükéges

k el l ek ek ,

llleuuyiségre "Valóteldntet néHi.űl, a haladott l.or igényeinek mé.gfelelöen, mérték szerint és jutányos árak 111 ellett készittetnel.:. Aján lu nl: továbbá tűzoltói felszerelést, sisakot, zubbon}·t, nadrágot. rözsekéseli.et, baltál.:at és sípokat, sapkál>:at posztóból és bőrből, p asz o m árryt, zsillórokat, kardbojtokat, li:eztyükct, gallérokat stb. a legdúsabb választékban.

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak.--cm~

A legszebb

túzo ltó-zász ló kat készítjük.

Árjegyzékek kívánatra dij- és bél'1nentesen küldetnek.

i

•

Vív,óeszközök, érwek és rendjelek.

•...

~

Sörgönyczim: Tiller udvari szállitó, Budapest.

Po;giri ruhán vi~elenQö juoileumi emlékérmek es ezeknek rozetUi a legszBoo kivitaloen nilunk ka~hatók, •

"

m..-

A;,z:1896. évi párisi

tü..zoltó-~dalárda-

7

Ajánlják

a

müiparkiállitáson

egyesületi

legjutányosabb

~'

Lipót-utcza

21. szám.

jelvények,

kol<árdák, vállszalagol(

a leg-

kivitelben

~

zászlók gyára

egyleíi

kat festve vagy himezve

diszesebb

kitüntetve.

Zászlószalagoi<,

'1 atl. zn-zro, l' egye 'b tarsu

a legegyszerübbtől

és társulati

VI. ker., Belváro~,

és

tűzoltó-

a<"al1yér=el

::S\..:Ldapest~

legszebben

------1

elkészített

i II

a

nagy

választékban.

árakon.

Saját

I

névvel és dobozzal, sokféle alakban és kivitelben. a legolcsóbban számittatnak.

műhimzó-y

• intézet. • ' Költség vetések, rajzok és anyagmintákat a legnagyobb készséggel bérmentve küldünk. ~

Az 1896. evi ,milleniumi

kiállitáson :;kitüno munka-, kiváló versenYkéPeSSég-1 a milleniumi nagy éremmel kitüntetve. ~11 .

és nagybani termelésért"

1899. augusztus

7.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

129

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

űzfecskendőket városi, községi, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak, négy és k-étkerekű kocsira, úgyszintén targonczára szerelve,

11)99· augusztus

7.

űzoltói sisakokat, sapkákat, baltákat, öveket, mászó- es mentő eszközöket stb. (A "Magyar Országos Tüzoltó-szövetség'' új felszerelési szabályzata szerint is.)

SZERKOCSIK~! és különféle létrákat,

· Z IVATTY U KAT ~!Z!g~:~i~~~~~~:~d~::_ S eröhajtásra,

II' kll, ARAN

GO K AT ::m~:m~~,~~~~

------!-. öztisztasági szereket ~~g::,g~~~~~~r!~ K I

~

rreszere,

, hengereket, hűekéket. sarvonogépeket,

-----------

G~zfertőtlenitő készülékeket

sta~lla~:a:Obil

készit és ajánl a

Budapesti Szivattyú- és Gépgyár RÉSZVÉNYTARSASÁG (ezelőtt WALSER FERENCZ)

BUDAPEST, VI. ker., kiilső váczi-út 45. Árjegyzékekés

Budapest,

költségvetések

ingyen

1899. Rózsa K. és Neje könyvnyomdája,

és bérmentve.

Szentkirályi-utcza

30. sz.

----~"--~-=--~.'~ --XXI. ÉVFOLY AM.

8-ik

A MAGYAR ,

A ,.MAGVAR ORSZAGOS A »Magyar

ijiadó

..•

TUZOI~TO-SZOVETSEG.

Orszagos

tagtestületeinek

Tüzoltó-Szövetség«

é6 laptula.jdon06:

..

A ~udape6ti

29.

SZAKLAPJA.

"'..

HIV ATAIA)S díjtalanul kűldetik

ÉRTJ<::SITŐJE.

meg.

-

~nkénte.'l

müzoltó -me.'ltület.

==~==~================== 8ZERKESZTŐSÉG é" KIADÓ. HIVATAL.

Budapest,

IV. kerület, Kossuth Lajosutcza 8-ik szám.

ELŐ.-IZETÉSI ÁR. Helyben ée vidéken egész évre 2 frt 40 kr., félévre 1 frt 20 kr. A magy. Or82:. tüanlté-saővetség kőtelékébe tartozó testületek tagjainak egész évre csak I frt 20 kr. Egyea-példánynak

Előfizetések

és reclama tiók

I--'~~~~~"~--~-~~-~~~~-~'~~-

-' ~"'''''"''''''~_!'~_'''''':''.''''''''''''''''''''''''''''''''' MEGJELENIK

ára

20

kr.

akiadóhivatalhoz

calmzendök.

=~~~=--=~~=-=-=,I

HAVON KINT EGYSZER.

HIRDETÉSEK

a kiadóhivatal által legjutányosabb árak mellett vétetnek fel. Többszöri hirdetésnél tetemes árengedmény.

-,_cr;-"-,o·to.","'",,,,""-,--""'''''''''''''''''''''''

TartaloIu : Naf()'gyiilés után. - Hivatalos résT __Meghívó elnökségi ülésre. - Felhívás a Széchenyi jubileumra. - Jegyzőkönyv az aug. rz-iki elnökségi ülésről. Jegyzőkönyv az aug. J3-iki orsz. választmányi ülésről. -.. A brassói nagygyülés Jegyzőkönyve - Jegyzőkönyv az aug. I ~-iki orsz. választmányi ülésről. - Jegyzőkiinyv a segélyző·szövet,é~ igazgató választmányának aug. t z-iki üléséröl, - Jegyzőkönyv a segélyző-sz óvctség 1,özgyülésérőL Zárószámadás az 1896- l' 99. évekről. - Költségelőirányzat az ItI99- 1902. évekre. Technikai rés,: A, Eberhardt-féle tüzetoltó anyag. Általáno- rés,: A brassói nagygyűlés. Testűletek köréből : A somogy-csurgói önk. tűzoltótestület 25·éves jubileuma és a somogyvármegyei tűzoltó-szövetség megalakulása. - Hírek. - Srerkesrtői úsenetek. - Hirdetések.

Nagygyülés

után.

A »Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség« XIV. országos nagygyülését augusztus hó 12- 15 napjain tartotta meg Brassóban, hazánk ezen legkeletibb határvárosában. Daczára a nagy távolságnak, melyben Brass'ó az ország egyéb részeitől fekszik, daczára a hosszú, majdnem végnélküli utazással járó fáradalmaknak, nem remélt nagy számban gyűltek egybe tűzoltó bajtársaink, hogy intézményünk fejlesztésének nagy munkájában részt vegyenek, de egyúttal a társas érintkezés útján a bajtársi szellem, az igaz testvéri szeretet ápolásában kőzrernűködjenek. Megelégedéssel constatálhatjuk, hogy a nagygyülés mindkét feladatának sikerrel megfelelt. A nagygyülésen hozott határozatok majdnem kivétel nélkü] olyanok, melyel- ha végre is fognak hajtatni, hatalmas lökést ac1nak a tűzrenclészet ügyének. Az elnökségnek a nagygyülés elé terjesztett javaslatai méltó dicséretére válnak a régi elnökségnek, s ezt még azok is kénytelenek voltak elismerni, kik a maguk nem létező érdemeinek kiemelése végett az elnökség műkődésében mindig csak gáncsolni valót találnak. A régi tisztikal nak majdnem egészében való újraválasztásával a nagygyülés és az országos választmány legkiáltóbb tanubizonyságát adta annak, hogy a három év óta megteremtett irányzattal meg v~n elégedve, és azt ezután is kővetendőnek tartja. Es ha a régi elnökség a felügyelő bizottsággal egyetemben becsületes munkát végezett, úgy hiszszük és reméljük, hogy az újnak munkássága eredmények

.•

,__ ;_~,

~

i

f899. SZEPTEMBER

SZÁM.l

TÜZOLTÓK "

o..;:",:,_,

ben gazdag lesz, mert az elnökség és felügyelő bizottság szerenesés kiegészítéséveI oly férfiak vonattak be a szövetség élén álló tisztikarba, kiknek :gyénisége, és eddigi munkássága biztos reményt nyújt arra, hogy tevékenységük intézményünknek nagy hasznára leend. És ha ehhez hozzáveszszük a politikai téren mutatkozó jótékony szélcsöndet, a kormányzat kőrében minden nemes, szép és jó iránt újabban megnyilatkozó jó indulatot, lehetetlen, hogy megnyugvással ne tekintsünk a jövőbe, mely reméljük a szövetség több évtizedes munkásságának megtermi majd édes gyümölcseit. Kiemelkedő mozzanata volt anagygyülé:-:nek, hogy két évtized után újból viszontláttuk szövetségünktől elszakadt szász testvéreinket, kik valóban szép számmal képviseltették magukat ezúttal ugyan leginkább csak a brassói bajtársak házi ünnepélyén, de reméljük legközelebb már a szövetség tanácskozásaiban is, mert lehetetlen, hogy az egy eszméért lelkesülő, egy ügy szolgálatában álló, egymás támogatására hivatott bajtársak. kik egy hazának talán külőnbőző nyelven beszélő, de az ügyszeretetben együtt érző gyermekei, két táborra oszolva tétlenül, közömbösen szemleljék egymásnak önzetlen fáradó

zásait. A czél, melyet a »Magyar Országos Tűzoltó Szövetség« maga elé tüzött, a törekvés, mely kőzel három évtizedes munkájában vezérelte, bizonyára elég magasztos arra, hogyatűzoltóintézmény iránt kíváló an jó érzékkel bíró szász bajtársaink figyeImükre méltassák. Ugy hiszszük, nem szükséges reámutatnunk azon megbecsülhetetlen erőre, mely az arra hivatott

iS

1899. szeprember

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY. összes tényezők együttes, egyetértő, váll vetett munkásságában kifejezésre jut. És ha szász bajtársaink szivében az ügyszeretet mellett ott lakozik a hazaszerétet is, a minthogy abban kételkedni távolról sincs szándékunkban, úgy mi sem gátolja őket abban, hogy fennen lobogtatott zászlónk alá ne sorakezzanak. ABrassóban egybegyült magyar tűzoltóság ismételt tanuságát adta annak. bogy szeretettel öleli keblére a szász bajtársakat, kiket magához hasonló, vele egy czél felé törekvő testvéreinek tekint: Félre tehát a kicsinyes, és ügyünkre károsan ható duzzogással, melyre ha talán a régmultban

29.

szász bajtársainknak volt IS némi okuk, ,idegenkedésüknek ma már semmiféle alapja nem lehet. A jóakarat, ha kölcsönös, sokkal nagyobb ellentéteket képes kiegyenliteni, mint a milyenek a multban kőzőttíink fennállottak. A mi részünkről a jó akarat meg van, mutassák hát meg rnost szász bajtársair.k, hogy az ősziveiket ugyanaz a szent érzés dobogtatja, mert a valóban együtt érző szivek lehetetlen, ho 'Y egymást csakhamar meg ne értsék. És ha egymást megértve, kezet kézbe fogva egye" sült erővel és szeretettel fogjuk munkálni a tűzoltás szerit ügyét, úgy ez bizonyára egyik legszebb emléke lesz a brassói ünnepnapoknak

HIVAT ALOS RÉSZ. Meghívó. A magyar országos tűzoltó-szövetség elnöksége 1899. evi oktober hó 7·én (szombaton) délután 3 órakor a szövetség üléstermében (Budapest, IV. Kossuth-Lajos-u. 8. sz.) ülést tart, .melyre az elnökség t. tagjait van szerencsénk meghívni. Az ülés tárgyai: A Széchenyi-jubileurnon részvétel. A nagygyűlés határozatainak foganatosítása. Véleményezések, és pedig: Somogyvmegye, Krassó-Szörényvmegye és Karczag r. ti város tűzrendészeti szabályrendelete. Babócsa község köt. tűzoltósági szabályrendelete. Csíkvármegye alispánjának felebbezése a szalrnafödelek eltávolítása végett. A kibocsátandó acetylen-rendelet. Az Eberhardt-Iéle tüzetoltó anyag. Folyó ügyek. Kelt Budapesten, 1899. évi szepternber hó 28-án. A magyar orsz. tűzoltó-szövetség elnöksége:

Dr. Kék Lajos,

Dr. Szily József,

elnök.

titkár.

Felhivás. . A magyar tűzoltó-intézmény megalapítójagr. Sséchenj/i Ödön basa folyó évi" október hó 18·án üli megl25-éves [ubiIeumdt annak, hogy O Felsége a király ajánlatára a konstantinápolyi török katonai tűzoltóság szervezését megkezdte. Habár azóta sajnosan nélkűlözzük is az ő bölcs és szakavatott vezetését, hálásan emlékezünk vissza mindenkor azon megbecsülhetetlen érdemek re, melyeket a magyar tűzoltó-intézmény szervezése körül kifejtett fáradságos és lankadatlan munkásságával szerzett. E soha nem lankadó hálaérzete hatotta át a magyar tűzoltók brassói XIV. országos nagygyűlését is akkor, a midőn általános lelkesedéssel mondta ki határozatképen. hogy a gróf Széchenyi Ödön basa tiszteletére Konstantinápolyban rendezendő ünnepségeken részt vesz, s azon magát küldöttségileg képviselteti, hogy ekként a hála és szeretet adóját a magyar tűzoltóintézmény atyja előtt lerója. E határozatnak eleget teendő, az elnökség folyó évi október 7-én tartandó ülésében fogja a részvétel módozatatt véglegesen megállapítani, addig is azonban felkérjük mindazon tiaolté-baitdrsainkat, kik a [ubileumon résztvenni akarnak, hogy ebbeli szdndékukat alulírt elnökségnél (Bndapest, IV. ker., Kossuth-Laios-utcra 8. S{) legkésőbb október hó 6-ig bejelenteni ssireskedjenek. Tájékozás végett megjegyezzük, hogy az indulás az október hó rő-án délután 2.40 órakor induló gyorsvonattal történik, a midőn is Belgrád-Sófián át Konstantinápolyba 18-án reggel 6.28 órakor lesz a megérkezés. Az út a meg-

jelölt útirányban oda-vissza váltva 2°7'30 frankba kerül. Külföldi útlevél föltétlenül váltandó. Kelt Budapesten, 1899. évi szeptember hó 28án_ A magxarors{ágos tű{oltn-s{övetség. elnöksége:

Dr. Kék Lajos,

Dr. Szily József,

elnök.

titkár.

Jegyzökönyv. Felvéve a magyar orsi. tü'{ollÓ s'{övetség elnoksegenek Brassóban, 1,'Y99. évi augusztus hó i z-én esti 6 órakor a vdroslui; tanácstermében tartott űlésén Elnök: Dr. Kék Lajos szöv, elnök. Jegyző: Dr. S{ily József szőv. titkár. Jelen voltak: Ecker Sándor, Kálmán Géza, Köhler István, Scossa Zoltán, S{abó Gyula, Vida Pál és Wagner Manó előadók, Bulyovs'{ky Aladár, Polc; Rezső, és Varfia Lőrincz felügyelő-bizottsági tagok, és Tomcsányi Béla pénztáros. Elnök meleg szavakkal üdvözli az elnökséget utolsó űlésén, ésaz ülést megnyitja. " 1. Titkár felolvassa József főherczeg O Fensége levelét, melyet az elnökség lelkes éljenzéssei vesz tudomásúl. 2. Gróf Czirdkj» Béla levelét az ülés' örvendetes tudomásúl veszi. 3. Dr. Óváry Ferencz szöv. alelnök az ülésről elmaradását Berlinből irt levelében betegségével indokolván, kéri, hogy sokoldalú elfoglaltságára tekintettel az alelnöki tisztségre meg ne választassék. Az ülésről elmaradást az elnökség igazoltnak veszi, egyebekben a levelet az elnökség a nagygyűlés elé terjeszti. 4. Titkár bejelenti, hogyaversenyekhez szükséges szereknek Brassóba és vieszaszállítására a kereskedelmi miniszterium 50% kedvezményt engedélyezett. Mivel azonban az engedély ideje korán megszerezhető nem volt, s a szállítmányért teljes díjat" kellett fizetni, az elnökség a túlfizetett díjak visszautal ványozását kéri a m. kir. államvasútak igazgatóságától. \ 5. A kereskedelmi miniszterium leíratát, hogya nagy1 gyűlés rendezési költségeire segélyt nem engedélyez het, az veszi tudomásúl. \ elnökség sajnálattal 6 Ssabá Gyula kiküldött szövetségi biztosnak a VIlI. I orsz. tűzoltó szaktanfolyam eredményéről szóló írásos jelentését az elnökség tudomásúl veszi, és a tanfolyamot rendező budapesti önkéntes tűzoltó-testűletnek, nemkülönben a tanfolyam előadóinak önzetlen fáradozásaikért jegyzőkönyvi köszönetet mond. 7. Titkár bejelenti, hogy az Eberhardt-féle tüzet olto szerrel a legutóbbi elnökségi ülés határozata]folytán a

,-j 1899. szeptember 29.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

VIlI. orsz. szaktanfolyam alkalmával a gyakorlati kisérlet megtartatott .s az minden tekintetben jól sikerűlt. Mindazor.által az elnökség utasítása folytán az iránt is intézkedett, hogy el. oltcszerrel a nagygyűlés alkalmával Brassóban is tartassék kísérlet a versenyek befejezte után Az intézkedéseket az elnökség jóváhagyja. 8. TItkár jelentését, hogya brassói rendező-bizottság a Labbéféle tüzet oltó gránátokkal való kísérletekre engedélyt adott, s bogy azokkal a próba ugyanakkor fog megtart at ni, az elnökség jóváhagyólag tudomásúl veszi. 9. A Kittel és társa bécsi czég engedélyt kér a Pyrosbest tüzet oltó szerrel való kisérlet rnegtartására Többek hozzászólása után elhatározza .az elnökség, hogy a kisérletekre az engedélyt megadja, azok rendezésére Varga Lórincz. Ecker Sándor. Scossa Zoltán és Vida Pál ból álló bizottságot küld ki oly utasítással, hogy. a jelzett szerekkel és vízzel összehasonlító próbát tartsanak, s e czé'Tból tegyék magukat előzetesen érintkezésbe az oltószerek készítőivel. 10. Titkár jelentését, bogy Dr. Csányi János előadó az ülésröl elmaradását igazolta, az elnökség tudomásúl veszi. II. Anagylaki testűlet a versenyekre tévedésből a brassói rendező-bizottsághoz kiildte be jelentését. Az elnökség a IV. és VI. versenysorozatra valójjelentkezést elfogadja, de az I. sorozatban a részvételt csak az esetben engedi meg, ha a testű 1 et a gyorsszerelésre is jelentkezik. I2. Titkár bejelenti, hogy az V., VI. és VII versenysorozatokra, vagyis a szernélyi versenyekre a szövetség díjaiként egy kehely és 5 darab óra szereztetett be. A beszerzést az elnökség jóvábagyólag tudomásul veszi, egyuttal a Brassóvármegye, Brassó városa és a brassói hölgyek által adományozott értékes díjakat a versenyek l., IL, és Ill. sorozataira első díjul, a brassói hölgyek kisebb ajándékát pedig a III sorozatra második díjul kitűzi, a beosztást rábízván a juryre. 13. Dr. Óváry Ferencz alelnök által felajánlott 50 korona versenydíjat az elnökség a II. sorozat második díjául tűzi ki, egyúttal az adományozónak hálás köszönetét nyilvánítja,

})

é

'Dr. Kék Lajos,

'Dr. Szily József,

elnök.

jegyző.

14. A versenybíráló

bizottságba az elnökség tiszteletbeli elnökűl Jekel Frigyes alispánt, intéző elnökűl Merey Mihályt, Jagokúl pedig Ecker Sándor, Greiszing Henrik, Kovdcs József, Ko zm dry: Dezső, Markusovseky: Béla, Pauer János, Schuster Károly, Scossa Zoltán, Seabé Gyula. Varg. Lörincz, Vencsel Lajcs, Vida Pál és Wagner Manó parancs· nokokat választja meg. IS. A hevesvármegyei szövetség indítványt tesz az eddigi szogálati érmek megszüntetése, és X., XV. és XX éves szolgálati érmek, valamint XXV. és XXX. éves érdemkeresztek alapítása tárgyában. Többek hozzászólása után, tekintettel arra, hogy az érdemkeresztek alapítása a kormányhatóságnál leküxdhetctlen akadályokba ütköznek, az elnökség a javaslat ezen részéhez hozzá nem járulhat, de hozzájárul az V. éves érmek megszüntetéséhez és az eddigi alak fentartásával X., Xx. és XXV. éves érmek alapításához oly különbséggel, hogy a bronz-érmek a jelenleginél sötétebb színben állíttassanak elő. A jelenlegi érmek mindazoknak, kik az 1899. év deczember 31 ig szereztek azokra jogosultságot, kiadandók, ez időn túl azonban már csak az új érmek lesznek kiszolgáltatbatók. A határozat ily értelemben lesz jóváhagyás végett a nagygyűlés elé terjesztve. 16. A m. kir. központi statisztikai hivatal Ill. sz kérdőíve egyes rovatainak módosítása tárgyában S~abó Gyula által beterjesztett javaslatokra nézve az elnökség elhatározza, hogy azokat sokszorosítva tanulmányozás végett megküldi az elnökség tagjainak E határozat a nagygyűlés elé terjesztendő. 17. Bessenyey József pápakovácsii körjegyző magyar tűzfecskendőnek elnevezett tűzoItási módszere tárgyában a belügyminiszterium által véleményadásra hivatván föl, titkár javaslatára az elnökség kimondja, hogy az, mint a

133

==~====~============= gyakorlatb~ll1 teljességuel k ivihet etlen, figyelemre nem méltatható. 18 Pénztáros bernátatja az 1899, július r-töl aug. Il-ig terjedő időről szóló számadását. E -sz erint a pénztármaradvány volt 2121 kor. 98 fill., bevétel volt 2024 kar. 66 fill, kiadás pedig II96 kor. 76 fill., úgy hqgy a pénztármaradvány aug. r r-én kitett 2949 kor. 88 fillért. A jelentést az elnökség tudomásúl veszi. 19 Pénztáros előterjeszti az 1896. aug. IS -:- 1899. aug. 11. közti időszakról a pénztári zárószamadásokat. Ezek szerint 1896. aug. Is·én a pénztármaradvány volt . 22796 kor. 16 űll. a lefolyt 3 év alatt bevétel volt 29504 " 50 kiadás volt 28545 " 18 tartalék- alap létesítésére fordíttatott ... 60 » 20805 s így a pénzmaradvány 1899 auz, 11. 2949 » 88 míg a tartalék-alap időközi kamaraival együtt 22979 !<-JI'. 34 fillért tesz ki. A jelentést az elnökség tudornásúl veszi. 20. A pénztárosi jelentéssei kapcsolatban Scossa Zoltán indltványozza, hogy jövőben a zárószámadás 8 nappal a nagygyűlés előtt szétküldessék. Többek hozzászólása után az elnökség a fölvetett indítványnak egyrészt azért, mert az évnegyedes évi számadások rendszeresen amúgy is nyilvánosságra hozatnak és igya tételek állandóan ellenőrizhetők, másrészt a kiviteli nehézségek és a fölösleges kiadások elkerülése végett helyt nem ad. 21. Az 1899-1902. évekre szóló költségvetést 30850 korona bevétellel és ugyanannyi kiadással az elnökség' elfogadja. 22. A nagygyűlés napirendjének 13, pontja alatt főlvett, és a tűzrendészet fejlesztését czélzó összes javaslatokat az elnökség elnök indítványára egyhangúlag elfogadja. Több tárgy nem lévén, elnök az ;'.lést 1/99 órakor berekeszti, KmL

Jegyzőkönyv. Hrassob an, a magxa.' orsuigo: tű{oltó-siövetség orSi. vdlasetm dny dnak 1889 évi augusztus hó 13-án esti 7 órakor a vdroshdea tanácstermében tartott ülesén.

Felvéve

Elnök: Dr. Kék Lajos, szöv. elnök. Jegyző: Dr. S{ily József, sz öv. titkár. Jelenvoltak: Bulyovs{ky Aladár, Polc« Rezső és Varga Lőrincz felügyelő-bizottsági tagok, S{abó Gyula és Vida Pál előadók, Kosmdry: Dezső a hevesvárrnegyei, Me{ey Mihály a nagyváradi, Markusovszky: Béla a budapesti, Seokoly: Ignácz a veszprém vármegyei, Ulte Nándor a fejérvármegyei, Hauser Gyö: gy a györmegyei, és Ecker Sándor a pozsonymegyei szövetségek képviseletében, végűl Tomesdnyi Béla pénztáros. 1. Elnök az ülést megnyitván, titkár előterjeszti a nagygyűlésnek az elnökség által összeállított napirendjét, melyet a választmány helyesléssei tett magáévá, és az összes javaslatokat pártol ólag terjeszti a nagygyűlés elé. 2. Az igazoló-bizottságba a választmány Polc; Rezsőt, Scossa Zoltánt és S:fokoly h;náczot~!·küldi ki. 3. Vida Pál mint az elnökség tegnapi űléséröljkiküldött bizottság tagja jelentest tesz az Eberhardt-Iéle és a Pyrosbest tüzet oltó anyagok képviselőivel folytatott tárgyalásokról. Mindkettő hajlandó volt anyagát vízzel való összehasonlító próbának alá vetni, azonban az Eberhardt-Iéle anyag képviselője a Pyrosbest-anyaggal saját anyagját összehasonlító próbának kitenni meltóságán alulinak találta, mert ezen anyagnak készítője Eberhardr-nak volt azelőtt alkalmazottja. Erre a Kittel és társa ezég il pyrosbesttel

8X'

TOZOLTO-KOZLONY.

134

való .mindennernű kisérletezésről lemondott, ezt pótlólag írásban is bejelentette, míg Waltersdorfer Pál az Eberhardtféle anyaggal hajlandónak nyilatkozott az össszehasonlitó próbát megtartani. A próbára a választmány az engedélyt megadja, s azt a versenyek végeztére tűzi ki. 4. A Labbé-féle oltógránátok képviselőjének a kísérletek megtartására a választmány ugyanazon időre ad engedélyt. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést esti 1/28 órakor berekeszti.

1899. szepternber

29.

(Pozsonyvárm. szövetség), gyal ui Roseuberger Mór (Gvalu), Mauler József (Komárom), Szidanics Ferencz (Budapest, önk.), lovag Meissl Ferencz (Bazin}, Scossa Zoltán (N -K.Csukár-Paka), Simig Rezső (Kalocsa), Müller józsefrBudapest, Goldberger-gyár), Klein Gyula (Ujvidék), Leben stein Károly (Jóka), Kernbek Gyula (M -Diószeg), Szrdanov Panta (Bel vatta), Réthy Ferencz(Budapest,·l. magy. gazd. gépgyár), Os'{et'{ky Lajos (Budapest, Ganz vasöntö és gépgyár), Ferenczi Ferencz (Torda), dr, Kék Lajos (Apatin), Kurts Kornél (Dévény) és számos tűzoltó. Elnök meleg szavakkal üdvözli a nagygyűlés tagjait. Ecseteli a szövetség feladatait s azok közül különösen KmL kiemeli azokat, m.ilyek a szervezet, egyenruházat és rangVr. Szi1y Józse!, Vr. Kék Lajos, jelzés egyszérűsítésével, az egyöntetűség és egy czél felé jegyző. elnök. törekvéssel, mint a szövetség czéliával legszorosabb össze' függésben álló tényezőkkel egybekötvék. Fölkéri a nagygyűlés tagjait, hogy a szent ügy érdekében lankadatlan, vállvetett, egyetértő munkálkodást fejtsenek ki mindenkor, Felvéve Brassóban, a magyar országos tű'{oltó-srövetségnek mert csakis az egyesűlt erővel való munkálkodással teheI899' évi augusztus hó Is-én délelőtt 9 órakor a vdrosh dsa tünk üdvös szolgálatokat hazánknak Azon reményben, tanácstermében megtartott XI V. orsedgos nagygyűlésén. hogy a nag~ gyűlés minden egyes tagját ugyanazon szellem hatja át, a XIV. országos nagygyűlést megnyitottnak nyilElnök: Dr. Kék Lajos szöv. elnök. vánítja. Jegyző: Dr. S'iily József szöv, titkár. Dr. Jekel Frigyes alispán Brassóvármegye főispánja Telen voltak: Dr. Jekel Frigyes Brassóvármegye alisés közönsége nevében őszinte örömmel üdvözli a XIV. pánja, Bulyovs'{ky Aladár, Polcr Rezső és Varga Lőrincz országos tűzoltói nagygyűlést Teljes mértékben át van felügyelő- bizottsági tagok, Ecker Sándor, Kálmán Géza, hatva a tűzrendészet nagy fontosságától s azért csak a legKöhler István, Scossa Zoltán, Szabo Gyula, Vida Pál és nagyobb elismeréssel adózhat rnindazoknak, kik az e téren Wagner Manó előadók, Me{ey Mihály a nagyváradi sz való önzetlen tevékenységükkel hazafias kötelességüknek vetség elnöke és TOmcsányi Béla szöv. pénztáros. A tagoly sok tanujelét adják Szükségesnek tartja hangsúlyozni, testűletek képviseletében: Bartha János (Márrn 1 russziget), hogy habár Brassóvármegyét külömböző nemzetiségek is Kocsis Samu (Szabadká, hiv.), Jordán Béla (Csantavér), lakják, azok a hazaszeretetben, ct hazafias kötelességek telThier Ferencz (Pozsony), UIC'{ Nándor (Moór), Harce Lajos jesítésében egygyek. Midőn még igéretet tesz arra, l~ogy a (Szeged, önk.), Srokoly Ignácz (Pápa), Kováts József (Szetűzoltás és tűzrendészet ügyét az eddig tapasztaltak útán ged, hiv.), Vida Pál (Moha, Agnes forrás), Venqel Lajos a gondjaira bízott .várrnevyében az eddiginél fokozottabb (Szabadká, önk.). Pásrty László (Zagyva-Róna-Inaszó), mértékben fejleszteni szerit kötelességének ismerendi, szeOs'{trogonác'{ Ferencz (Ó-Bece), Klimes Antal (Högyész), retctte] és tisztelettel üdvözli anagygyűlést. Hereeeg Ede (Ó-Kanizsa), Atanaczkovics Vlajkó (BavaA nagygyűlés a felszólalást lelkes éljenzéssel veszi niste), Pauer János (Selmeczbánya), Mlinkó István (Vász, tudomc 'll. önk.), Stankovits Miklós (Arad, önk.), Stransiky: Lajos (Uj1 Scossa Zoltán az igazoló- bizottság nevében jelenti, Arad-Zsigmondháza). Rib drsekj: Pál (Szarvas), Domby: Albert hogy a n;;.gygyűlésen 99 tagtestűlet van szabályszerű meg(Karánsebes), Veress Lajos (Vinga), Oberhammer Antal hatalmazással képviselve. (Pécs), GéC'{y Dezső (Török-Szt.-Miklós), Antal János (NyirA jelentést a nagygyűlés tudomásúl veszi. egyháza), Bernátsky Géza (Versecz), Leopold József (Gutor), 2. Jó'{Sef főherczeg Ö Fensége üdvözlő levelét a nagyKure Ede lovag (Fehértemplom), Ldzdr Gábor (Zilah), gyűlés lelkes éljenzésseI veszi tudornásúl. Morvai Sótér (Débreczen), Rothfuchss János (Tokaj). dr. 3. Ciiráky Béla és Seéchenri Ödön grófok üdvözlő Nyiraty János (Baja), Wagner Manó (Rákos-Palota), Terlevelét, nemkül.ömbena horvát országos tűzoltó-szövetség, sdnseky: András (Tetétlen), Dégay Kálmán (Bács), Siabó avasvármegyei .tűzoltó-szövetség és a szeredi önkéntes György (Csötőrtőki, Vintzer Ferencz (PrigI.Szt.-Iván). Santűzoltó-testűlet üdvözlő sürgönycit a nagygyűlés éljenzéssel dorow György (Kula), Börcsök J ózser (Petrovácz), Vint'{er veszi tudomásúl. János (Karavukova), Singlédi János (Szonta), Ssegi Tóbiás (Misérd), Varga József (Féll), Blá'{y Imre (Veszprém), 4 A jegyzőkönyv hitelesítő bizottságba a nagygyűlés Szegfi; József (Ujhelyjőka), Dobó János (Vereknye), ReSchuster Károlyt, VenC'{el Lajost, Simig Rezsőt és Kovdts Józsefet választja. keczli József (F.- és A.-Csöile), Magyari Béla (TOl-CS), Tri5. A szavazatszedő bizottságba Polee Rezső, Simig funov . Dusán (Illésháza), Juhás'{ János (Szunyogdi). dr. Rezső és Stankouics Miklós választatnak. Glose Kálmán (Eger), Vité'{ Károly (Brassó), Evetovits Béla 6. Az elnökségnek három évi működéséröl készített (Keszölczés), Varga Béla (Tárnok), Jeney Vineze (Ndgyjelentését a nagygyűlés VenC'{el Lajos indítványára felolvamagyar), Gazdag Lukács (Vajka), Hajós József (Székessottnak tekinti és azt helyeslésseI veszi tudornásúl. fejérvár, Felmayer-gyár), Kaloper Pál (Bácsfa), Varga Lő7. Elnök jelentését, hogy dr. Óváry Ferencz alelnörincz (Temesvár), Betegh. Márton (Nagy-Légh), Kőrösy köt fekvő betegsége akadályozta a megjelenésben, a nagyJózsef (Nagy-Szarva), Sólymosy Olivér (Doborgaz), Hauser gyűlés sajnálattal veszi tudomásúl. György (Györ), Pcdhraczky: Antal (Szécsény), Drexler Adolf 8 Pénztáros előterjeszti az 1896. aug. IS. - 1899. aug. (Detta). Vajna Béla (Nagyvárad), Me'{ey Mihály (NagyváIr. közti időszakról szóló pénztári számadásokat. Ezzel radi szövetség). Scholts Endre (Buziás), Köhler István (Eberkapcsolatban Polcz Rezső Jelolvassa a felügyelő-bizottsághard), Korm dry: Dezső (Gyöngyös), Guba József (Bácsnak a pénztárról és ügykezelésről szóló jelentését. Topolya), Kálmán László (Ráczkeve), Rűlt Béla (Mohács), A jelentéseket a nagygyűlés tudomásúl veszi, a felMarkusovssky- Béla (Budapest, Ehrlich-gyár), Bé'{y Balázs mentvényt megadja, titkárnak sikeres tevékenységeért kősző(Orosháza), Ruh Géza (Budapest, ó· budai hajógyár), Tenetet mond, egyúttal Miskovits György inditványára elhatádeschi L. J. (Temes-Gyarrnata), Vén Árpád (Bodola),' S'{abó rozza, hogy jövőre a zárószámadással együtt az előirányzat Gyula (Nagy-Zsám), Frank Károly (Cs-Somorja), P4pay is terjesztessék elő, hogy ekként anagygyűlésnek módjáAladár (Tejtalu), Nag)'- János (Dénesd), Ecker Sándor

Jegyzőkönyv.

ő-

1899 szeptember 29·

1

,. I

~

I j

L

TÚZO

LTd-KÖZLÖNY.

I35

======================~~-"'--~~~-"-'Vén Árpád az egyenruha és rangjelzés kötelezővé -ban legyen a tételek összehasonlításával ellenőrizni, menynyi ben lett az előirányzat betartva; . tétele ellen szólal fel, mivel azonban e tekintetben indítványt előterjeszteni nem kíván, akö.gyűlés Scossa Zoltán 9 Pénztáros bemutatja az I8gg - Ig02. évekre szóló költségvetést. szavaira el felszólalás fölött napirendre tér, a javaslatokat egyhangú lelkesedéssel elfogadja és . elhatározza, hogy a Réthy Ferencz, Ribarstky: Pál, elnök, Mer.ey Mihály és Miskovits György felszólalásai után Mer.ey Mihály indítbelügyminiszteriumnál föliratbán kéri; 1. a kötelező állami tűzkárbiztosítás behozatalát ; ványának elfogadásával utasítja a nagygyűlés az elnöksé2 a tűzrendészeti kormányrendelet szigorú végreget, hogy jövőre a zárószámadást és költségelőirányzatot oly időben készítse el. hogy az a nagygyűlés alkalmával hajtását; kiosztható legyen. Egyben a költségelőirányzatot a nagy3. tűzrendészeti törvény alkotását; 4. a belügyminiszteriumban külön tűzrendészeti oszgyűlés 30,850 korona bevételi el és ugyanannyi kiadással megállapítja. tálynak szakerők bevonásával való felállítását; 5. az országos, vármegyei és járási tűzrendészeti fel10. A választmánynakazon előterjesztésér, hogy a vármegyei szövetségek az IgOO. évtől kezdődő leg az orszáügyelői intézmény szervezését; gos szövetséghez testületerikint az eddigi 2 forint helyett 6. a vármegyei szövetségek sürgős megalakítását; csak 1 forintot legyenek kötelesek beszállítani, a nagygyű7- az összes- létező és jövőben szervezendő önkéntes, lés elfogadja. hivatásos, községi kötelezett, gl'ári és magán tűzoltóságok1I. S{abó Gyula felolvassa a hevesvármegyei szövetnak az országos és az illetékes vármegyei szövetségekbe ség indítványát, hogy az eddigi V, X és XV éves szolgávaló kötelező belépését; 8 a szervezeti, egyenruházati rangjelzési és fölszelati érmek helyett hasonló alakban X, XV és XX éves szolgálati érmek, valamint XXV és XXX éves érdemkereszrelési szabályzatnak általánosan kötelezővé tételét; tek alapíttassanak. Ismerteti az elnökségnek ez ügyben 9 a tűzoltó-testületeknek a tagsági díjak fizetése alúl hozott határozatát, mely szerint csak X, XX és XXV éves való fölmentését és a díjaknak a községekre való áthárítását ; szolgálati érmek alapíttassanak az eddigi alakban s azokro. a tűzoltószerek beszerzése és jókarban tartására nak kiadása az [goo. évvel vegye kezdetét. szükséges összegeknek a községek által leendő födözését; Bartha János hozzájárúl az elnökség javaslatához oly és végűl módosítással, hogy a XXV éves szolgálati érem aranyból II. az országos tűzoltó-szövetség fokozottabb állami készíttessék. segél yezését. IS. Az Ig02. évben tartandó XV. országos tűzoltói Ruh Géza az eddigi érmek meghagyása mellett XXV éves szolgálat után érdemkereszt adományozását kéri. nagygyűlés székhelyeüL a nagygyűlés Eger város képviselőtestűletének meghívása folytán Eger városát jelöli ki. Sxokolj: Ignácz a zavarok elkerülése végett a régi 16. Elnök megköszönve a beléje helyezett bizalmat, állapot meghagyását kéri. Mivel azonban igazságtalannak a maga és tiszttársai nevében állásáról lemond. Indítvátartja, hogy negyedszázados önzetlen munkásság után az nyára a nagygyűlés a választások tartamára korelnökűl önkéntes tűzoltó legalább a szövetség részéről mi elismeSimig Rezsőt választja, ki is az elnöki széket elfoglalja és résben serészesűljön, indítványozza, hogy az elnökség utaRéthy Ferencz indítványára határozatképen kimondja, hogy síttassék, hogy a jövő nagygyűlés elé egy XXV éves szola nagygyűlés az elnökségnek az elmúlt három év alatt gálati jelvény alapítása iránt terjeszszen elő javaslatot ,) A nagygyűlés Ssokoly: indítványának elfogadásával az kifejtett tevékenységeért köszönetet mond. eddigi szolgálati érmeket változatlanúl fentartja és-utasitja Ezután S{abó Gyula indítványára a nagygyűlés három év tartamára egyhangú lelkesedéssel megválasztja elnökké : az elnökséget, hegy egy XXV éves szolgálati jelvény aladr. Kék Lajost, alelnökké: dr. ÓválY Ferenczet, felügyelőpítása tárgyában a legközelebbi nagygyülés elé terjeszazen bizottsági tagokká : Bulyovs{ky Aladárt, Polcz Rezsöt, Varga javaslatot . Lőrinczet, Seokolj» Ignáczot és Ciédler Jánost. 12. A verseczi testűletnek 100, 200 és 300 tüzesetnél 17. Dr. Kék Lajos újból elfoglalván az elnöki széket, részt vett önkéntes tűzoltók részére keresztalakú jelvény Dr. Glose Kálmán indítványára elhatározza a nagygyűlés, alapítása iránt beterjesztett indítványát a nagygyűlés az hogy gróf Sséchenyi Ödön basa huszonötéves konstantináelnökség javaslatára nem togadja ei. polyi működése alkalmából folyó évi október hó r Sván 13 A budapesti tűzoltó-testületek szövetségének indítKonstantinápolyban rendezendő ünnepségeken részt vesz és ványára és az elnökségnek azok részbeni megváltoztatása utasítja az elnökséget, hogy a magyar tüzoltóságnak minél tárgyában előterjesztett javaslatára a nagygyűlés határozatkiterjedtebb részvétele érdekében a kellő intézkedéseket ként kimondja: 1. Hogy a nagygyűlések alkalmá val szakba vágó áltamegtegye. 18. Me{ey Mihálv, mint a jury intéző elnöke, kihirlános érdekű gyakorlati kisérletek rendezését kívánatosnak tartja és azoknak rendszeresítésére az elnökséget és az orsz. deti a tegnapi napon tartott tűzoltói versenyek eredményét és egyúttal a nyertes testűleteknek és tűzoltóknak választmányt fölhatalmazza átszolgáltatja a kitűzött díjakat, azzal, hogy az okmányok 2. Hogy az összes állami és magántulajdont képező pótlólag fognak megküldetni. A versenyek eredménye a táviró- és telefonberendezéseknek tűzjelzés czéljaira való díjmentes igénybe vételének engedélyezése iránt a kereskekövetkező: Az 1. sorozatban, vagyis a kocsi fecskendő-iskola és delmi miniszteriumhoz fölterjesztést intéz. gyorsszerelésében első díjat (3 drb létrát, mint a szövetség 3. Hogyam. kir. központi statisztikai hivatal kérdődíját) nyert a szarvasi testűlet. második díjat (elismerő íveinek, nemkülömben a tűzstatisztikának helyesebb és a okmányt) a török-szent-rniklósi testűlet. szövetség elnökségének meghallgatásával leendő összeállíA II. sorozatban, vagyis a kétkerekű mozdonyfecstását szükségesnek tartja, e czélból fölirattal fordúl a kereskendő-iskola és gyorsszerelésében első díjat (6 drb létrát, kedelmi miniszteriumhoz, egyben utasítja az elnökséget, mint a szövetség díját) nyert az ó-kanizsai testűlet. hogy javaslatait a kereskedelmi miniszteriumhoz terjeszA Ill. sorozatban, vagyis a négykerekű mozdonysze föl iskola és gyorsszerelésében első díjat (Brassó város ezüst 14. S{abó Gyula felolvassa az elnökségnek a tűzrennyert az ó-kanizsai, második díjat (Brassó várdészet fejlesztését czélzó javaslatait, melyek mindegyi két, de . koszorúját) megye ezüst serlegét) a szegedi, harmadik díjat (a brassói különösen a szervezeti, egyenruházati és rangjelzési szabályzatnak általánosan kötelezövé tételéről szólót a nagyhölgyek szaruserlegét) az ó-becsei, negyedrkdíjat (elismerő okmányt) a mezöt úri testűlet. gyűlés kitörő helyesléssel és zúgó éljenzéssei fogadja.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY. A IV sorozatban, vagyis a három létrával való iskola és gyorsmás7.ásban első díjat (a brassói hölgyek ezüst serlegét) nyert az kanizsai testűlet. Az V. sorozatban, vagyis az egy létrával való gyors· mászásban első díjat (ezüst serleg) nyert Dobó János (Ó· Kanizsa), második díjat (Goldin órát) S'{ékefy János (Budapest, önk.), harmadik díjat (aczél órát) Anau József (Szeged, őnk.). A VI. sorozatban, vazyis a kötélleereszkedésben első díjat (ó-ezüst órát) nyert Miiller Ig nácz (Vácz , önk.), máso dik díjat (kétfedelű aczél órát) Csongrádi János (Szeged, önk.). A VII sorozatban, vagyis a ponyvába ugrásban első díjat (ezüst email órát) nyert Bundschuli Pál (Budapest, önk.). A versenyek ben való részvételéért elismerő okmányt kap a nagvl aki testület. 19. Rélhy Ferencz indítványára a nagygyűlés rendezéseért a nagygyűlés köszönetet mond Brassó város hatóságának és a brassói önkéntes tűzoltó-testületnek 20. Gyalul Rosenberger Mór indítványára a nagygyű' lés a versenybirálo bizottságnak bizalmat és köszönetet szavaz. Mire élénk éljenzésseI találkozó buzdító szavak kiséretében elnök a nagygyűlést délelőtt 1 I órakor berekeszti. Kmf. ó

Vr. Súly

Vr. Kék Lajos, elnők.

József,

jegyző

Jegyzőkönyv. Felvéve Brassob an, a magJar orsedgos /Ű{oltó·s'Jöl'etség orsidgos v diasstm dny dn ak 1899 évi augusztus hó Is-én, délelőtt II órakor, a vdrosh d z a tanácstermében tartott űlésen, Elnök: Dr. Kék Lajos szöv. elnök. Jegyző: Dr. Stily József szöv. titkár. Jelenvoltak: BUfJ/ovs{ky Aladár, Polc; Rezső. Varga .Lörincz és Ssokolj» Ignácz felügyelő bizottsági tagok, Markusovs{k)'" Béla a bácsbodrogvármegyei, Dr. S{il)" József a budapesti, Ults Nándor a fejérvármegyei, Hau zer György a győrvárrnegyei, Ecker Sándor a pozsonyvárrnegyei, Me"{ey Mihály a nagyváradi, Seabo Gyula a sopronvármegyei és Elá"{)" Imre a veszprémvármegyei szövetségek képviselői. Elnök az ülést megnyitván, kéri, hogya tisztviselők és előadók választását ejtse meg a választmány. I. A választmány közfelkiáltással megválasztja titkárrá: Dr. S{ily Józsefet, pénztárossá: Tomcsány-iBélát, előa dókká : Barabás Istvánt, BreuerSzilárdot, Dr. Csányi Jánost, Ecker Sándort, Köhler Istvánt, Markusovszky: Bélát, Scossa Zoltánt, S"{abó Gyulát, Vid a Pált é" Wagner Manót. Több tárgya az ülésnek nem lévén, elnök az ülést déli 1/212 órakor berekeszti, . Kmf.

Vr. Kék Lajos,

Dr. Szjly József,

elnök.

jegyző.

Jegyzőkönyv. Felvéve Brassob an a magyarors{ági ZŰioltó testűletek segély'{ő siovetsege igaígató vdlasstm dny dnak 1899. évi augusztus hó i z-én, esti 1/49 órakor, a vdroshdza tanácstermében tartott űlésén. Elnök: Dr. Kék Lajos szöv. elnök. Jegyző: Dr. Srily József szöv. titkár Jelen voltak: Srabó Gyula alelnök, BulyoJls{ky Aladár és V/da Pál vál. tagok és· Tomesdnyi Béla pénztáros. 1. Elnök az ülést megnyitván, titkár jelenti, hogy Springsclutz József vimpáczi tűzoltó egy gyakorlat alkal-

1899. szeptember

29

mával szerzett erős hűlésböl szárrnazó fül és kővetkezményes agyhártyagyuladásban elhalt, s nevezettnek mcstohaatyja. kinek támasztéka volt,fölmeriilt költségeinek megtérítését kéri A választmány a szövetség pénztárából 20 for nt segélyt engedélyez. 2. Pénztáros jelentését az 1899. január 1 ~ augusztus r r-ig idöszakról. mely sz erint a pénztármaradvány volt 312J5 korona 64 fillér, a bevétel volt . 2828 30" a kiadás volt . 32 14" s így a pénzmaradvány kitesz 340II 80 a választmány tudomásul veszi. 3. Az 1899 évre sz óló költségvetést a választmány 2724 korona 48 fillérrel elfogadja. Ezzel a napirend kimeríttetvén, elnök az ülést esti 3/49 órakor berekeszti. KmL

Vr. Kék Lajos,

Vr. 5'zjly József,

elnók.

jegyző.

Jegyzőkönyv. Felvéve Brassóban , a mag)"arors{ági tŰ{oltó-testűletek segély{ő·sjövetségének 1899. évi augusztus hó [3 dn délutdn S órakor a városháta tanácstermében tal totl kti'{. gyű!éséll. Elnök: Dr. Kék Lajos, szöv. elnök. Jegyző: Dr. 5rily József, szöv. titkár. Jelen voltak: Seabú Gyula alelnök, Bulyovs{ky Aladár és Vida Pál ig. vál. tagok és Tomcsányi Béla pénztáros; Thier Ferencz: az alapító pozsonyi, és Markusovseky: Béla az alapító budapesti önkéntes testületek képviselői; a' tagtestületek részéről: Harcz Lajos (Szeged önk.),. Ssokolj: Ignácz (Pápa), Zamb aclt Albert (Pozsony), Siidanits Ferencz (Budapest önk.), Vi ela Pál (Moha Ágnes. forrás). Korm drj: Dezső (Gyöngyös), Kovdts ]1zsef(Szeged hiv.), dr. Glost Kálmán (Vimpácz), Si.abó Gyula'(Kismarton), Polc; Rezső (Bresztovácz ), Varga Lörincz (Temesvár), Sztankovics Miklós : (Kishöfiány), Panker Viktor (Nagyhöf lány), Meser Mihály (Szent-György), BlátY Imre (Szt.Margit) Elnök a közgyűlés határozatképességét megállapítván, a közgyűlést megnyitja. 1. A jegyzőkönyv hitelesítéséveI Kozm dry: Dezsőt és S,okoly Ignáczot bizza meg a közgyűlés, 2. Titkárnak a szövetség működéséröl előterjesztett jelentését a közgyűlés tudomásul veszi. 3. Elnök jelenti, hogy az alapszabályszerű számvizsgáló-bizottság helyett a számadásokat és a pénztárt az országos tűzoltó- szövetség felügyelő-bizottsága vizsgálta fölül, és az teend jelentést a vizsgálat eredményéről. A közgyűlés elnök előterjesztését helyesléssei veszi tudomásul. 4. Pénztáros bemutatja az 1896., 18g-7. és 1898. évekről szerkesztett pénztári zárószárnadásokat, melyek az 1898. év. deczember 3I-én 31215 korona 64 fillér vagyont tüntetnek föl. Bemutatja továbbá az 1899. jan. 1 -aug. r t-ig terjedő időközről szóló 'számadásokat, mely szerint a szövetség vagyona 1899. augusztus' r rén kitesz 340II korona 80 fillért. Ezzel kapcsolatban Polce Rezső telügyelő-bizottsági tag fölolvassa a felügyelő-bizottság jelentését. A jelentéseket a közgyűlés tudomásul veszi és a fölmentvényt megadja. 5. Az 1899 évi költségelőirányzatot 2724 korona 48 fillér bevéteilel és ugyanannyi kiadással a közgyűlés megállapítja. 6. Elhatározza a közgyűlés, hogy a magyar országos tűzoltó-szövetség által folyó hó I5-én tartandó nagy-

•

•I

-

1899. szeptember

T Ű ZOL

29.

==========================~==~--

T Ó - K O Z L Ö N Y.

137

.~~~~============================ Áthozat 1468 42 gyűlésén megválasztandó felügyelő·bizottságot a sZámadá-I' 8946 66 sok és pénztár felülvizsgálatára fölhatalmazza, illetve szám2. Tisztviselői tiszteletdíjak ésiroda-takarítás. vizsgáló bizottsági tagokká azokat választja, kik a nagy3 Kiküldetések és úti költség megtérítésére 4538 44 2668 24 gyűlésen felügyelő bizottsági tagokká választatnak. 1 4· Kongresszus rendezésre 7. Elnök a maga és tiszttársai nevében megköszönve 5. Irodahelyiség lakbére . 2328 376 80 a bizalmat, megbizatása lejártával tisztjérói lemond Szokoly: 6. Fűtés és világítás . 260 indítványára a közgyűlés három év tartamára közfelkiál7. Beszerzések . . tással megválasztja elnökké dr. Kék Lajost, alelnökké 8 Könyvnyomdaés könyvkötó-számlák ·;r54920 S{abó Gyulát, az igazgató-választmány tagjaivá Buf.yovs{kX 9. Tüz és betörés elleni biztosítás . 89 48 120 Aladárt, Eckert Sándort és Vida Pált. ro. Túlfizetett tagsági díjak visszafizetésére 8. Kozmdry: Dezső a gyöngyösi testület nevében Ir. Villanyos villágítás bevezetésére . 159 60 20805 60 IDO (egyszáz) korona alapítványt tesz le néhai jfj. Seidanits 12. Tartalék-alap létesítésére Ferencz árvái részére oly kikötéssel, hogy az mint a gyön13. József föh, Cziráky és Széchenyi grófok fénygyösi testűlet alapítványa az árvák nagykoruságáig külön képezése . 1529 kezeltessék. sannak kamatai mindenkor a tőkéhez csatol14. Szakkönyvek és szabályzatokra 4065 34 tassanak. 15. Subvenczió a Tűzrend. Lapoknak 380 66 Vida Pál kéri, hogy úgy ezen, nemkülönben a 16. Különfélékre . 2949 88 Szidanits-árvák javára a szövetség által eddig is kezelt 17. Maradvány mint egyenlég . -------~összegek a legutóbbi közgyűlés határozata értelmében Összesen :52300 66 adassanak át aszékesfővárosi árvaszéknek. Ezzel szemben Budapesten, 1899 évi augusztus hó r r-én. S{okof.y kéri, hogya nehézkes árvaszék: kezelés helyett az árvák vagyonát kezelje továbbra is a szövetség, mely Tomcsaturi 'Béla, Vr. Kék Lajos, teljes garancziát nyújt. elnök. pénztáros. A közgyűlés Szokoly indítványának elfogadásával az összegeknek továbbra is a szövetség kezelésében hagyását határozza el, egyuttal a gyöngyösi testű let alapítványának elfogadásá val a gyöngyösi testűletnek köszönetet mond, Miután még id. Szidanits Ferencz hálás köszönetét nyilvánítja a gyöngyösi testűletnek áldozatkészségeért, elnök az ülést esti 7 órakor berekeszti. kor. fil. Bevétel: Kmt. 1. Pénztármaradvány 1899. augusztus r r-én 2949 88 Vr. SZÍly József, Vr. Kék Lajos, 12000 2. Három évi állam segít ség . elnök. jegyző. 15000 3. Tagsági díjakból . . 4. Tőkék takarékpénztári-karnatai 300 600 12 5. Különfélékből .

I

A magyar országos tűzoltó-szövetség 1899-1902. évi cziklusra szóló költségelőirányzata.

~"

-

A magyar országos tűzoltó-szövetség zárszámadása 1896. évi augusztus 15-től 1899. évi augusztus hó . 11-ig.

Összesen: Kiadás: póstaportó és készbesítési

Irodai ügykezelési kiadások 2. Tisztviselők tiszteletdíjai és takaritás bérek 3. Kiküldetések és úti költségek megtértése 4. Irodahelyiség lakbére 5. Világítás és fűtés 6. Szakkönyvek és szabályzatokra 7. Pályadíjakra . 8. Beszerzésekre 9. Versenydíj akra és kongresszus rendezésére 10. Különfélékre . 1.

I. 2.

3. 4. 5. 6. 7.

Bevétel: 1896. aug. 14 én

Pénztármaradvány Államsegély . . Tagsági díjak. Szakkönyvek eladásából Érempénztárból kölcsön visszafizetése Betétek kamatai . ., Túlkiadások bevételezéséből

8. Aoró-bevételek

Összesen:

I.

Irodai ügykezelési, kiadások .

Kiadás: póstaporto

kor.

fil.

22796 12000 15152 664 400 986 287 13 52300

16

kor.

30 20 94 34 72 66

--c-----

Összesen:

fil. Brassó,

és kézbesítése Átvitel

1468 42 1468 42

Régi dolog, hogy mi tűzoltók a fecskendőből adott vízsugarat a tüzek eloltására a legjobbnak találjuk, mert annak jóságát, hasznavehetőségét a gyakorlatban léptennyomon tapasztalni módunkban van. Viszont azonban az is kétségtelen, hogy a tűzz el nem mindig tudunk kellőképen megküzdeni, mert az oltáshoz szükséges vízmennyiség hiányzik, vagy pedig azért, mert a víz a tüzet, pl. kátrány, gyanta, olajok stb. égésénél oltani nem képes.

kor.

fil.

1800 8880 7000 2328 500 4000 1200 2000

II5° 1992 20850-

hó r z-én,

Vr. Kék Lajos,

Tomcsaturi 'Béla,

elnök.

pénztáros.

T ECH NI KAI Az Eberhardt-Iéle tüzet oltó-anyag.

1899. évi augusztás

30850

RÉS Z.

E gyakorlati tapasztalatok a vegyészeti tndományok és a gyáripar fejlődése kapcsán arra indítottak már sokakat, hogy különböző vegyi szerek fölhasználásával a víznek oltóképességét lehetőleg növeljék és ezzel módot és lehetőséget adjanak minden körülmények között az összes tüzek eloltására. Százszámra kerültek forgalomba a különbözö oltószerek a leghangzatosabb elnevezések alatt, gyönyörű kisérletek rendeztettek velük, hogy azután csakhamar a feledés homályába merüljenek vissza részint azért, mert kezelésük

1899. szeptember TŰZOLTO-KOZLONY. ======================================

29.

tartum megemlékezni a szemek összeállításáról, használatra nehézkes, hatásuk megbízhatatlan, beszerzésük sok pénzbe előkészítéséről. kerülő és az eredménynyel arányban épenséggel nem álló _ A szer maga, miként az lapunk legutóbbi számának volt, részint sok más egyéb ok miatt. hírrovatában közöltetett, víznek, chlorcalciumnak, glauberNem szándékom ezuttal a különböző kisebb-nagyobb sónak, kettős sz ensavas natronnak. chlornatriumnak és hírre kapott oltőszerek értékét latolgatni, de kétségtelen, natron vízüvegnek elegyéből áll. A 200 liter vízre elegendő hogy azok nagy részének oltóképesség tekintetében a víz adag ára 3 frt 50 kr. és 3 részből áll, u. m. az I. sz. fölött az előnyei megvannak s ha ennek daczára kitcrjedsókeverékből, a 2. sz. kisebb és a 3. sz. nagyobb pléhtebb alkalmazást nem találnak, úgy annak leginkább a dobozban levő folyadék ból. beszerzésseI járó nagy kiadások az okai. Az elkészítés a következőkép történik: Egy 100 liter Ezen egy körülmény maga elég arra, hogy útját vágja vizet tartalmazó hordóba keverés közben beleöntjük az a különböző oltószerek széleskörü alkalmazásának, mert 1. szárnú sót, majd a 2. számú pléhdoboz tartaimát. Ennek állandóan anyagi gondokkal és nehézségekkel küzdő hazai megtörténte után seprővel jól felkavarjuk, azután folytonos, tüzoltó.testületeink azoknak beszerzésére és készletben taróvatos kavarás közben beleöntjűk lassan a 3. számú pléhtására egyszerüen képtelenek. Mivel pedig a már kitört tüzet doboz tartalmát. A mint ez megtörtént, a folyadékot pár rendszerint a tűzoltóság oltja el, ez pedig ily oltószerekkel perczig nyugodni hagyjuk, miközben az fehér, kocsonyaszerű fölszerelve nincs, a gyakorlati életben ezen szerek csak a és hideg lesz. Végűl folytonos kavarás közben beleöntjük a legritkább esetben vétetnek alkalmazásba, legfeljebb ott, a még hiányzó 100 liter vizet s az oltószer készen van. Az hol, mint pl. nagyobb gyártelepeken, műhelyekben stb. ezen elkészítés átlag 5 perczet vesz igénybe magát utólag sokszor kifizetö fényűzés létesítésére, vagyis Az igy elkészített folyadékkal Waltersdorfer Pál budaaz oltószereknek keletkezésben levő tüzek elfojtására való pesti droguista, ki a szemek magyarországi készítője, a készletben tartására meg van a mód és lehetőség. következő kisérleteket végezte. A legkülönbözőbb rendszerek szerint megszerkesztett Égő petroleumos rongyot a folyadékba mártott kézzel oltőszerek oltóhatása azon alapul, hogy a vízzel összekevert úgy tartott, hogy a lángok kezét huzamosabban körülanyag a tűzzel közvetetlen érintkezésbe jöve fojtó gázakat nyalták. a nélkül, hog-y a kézen levő szőröket lepörkölték fejleszt, miközben a beállott vegyi átalakulás révén az égő volna. Ugyanezen égő rongyot marokra fogva, pillanat alatt tárgyra égni nem képes és így az égést akadályozó sók eloltotta. rakod nak le. Szalmával tömött zsák ra petroleumot öntve, azt megE két tulajdonság kétségtelenné teszi, hogy az oltógyújtotta és folyadékba mártott kézzel a zsák felületén szerrel kevert víz a hasonmennyiségű tiszta víz fölött az végig simítva, eloltotta Az ekként végig simított helyeket oltóképességre nézve előnynyel bír, melyet kétségbe vonnunk többé meggyújtani nem sikerűlt, sőt midőn petroleummal elfogultság vagy korlátoltság nélkül nem lehet, még az újból Teöntve, a petroleum huzamosabb ideig. égett, a zsák esetben sem, ha parallel megejtett kisérletek a tiszta vízszövete többé tűzet nem fogott. A petroleummal nedvesinek az oltószerrel kevert víz fölött való előnyét bizonyítatett zsákot a nedves folt határán az anyaggal végig simítva nák. Másrészt azt, hogy ily kisérlet alkalmával az oltószer és a petroleumot meggyújtva, a zsák a simitás helyén és a tiszta víznél hatásosabb nak bizonyul, nem tarthat juk eleazon túl huzamosabb égés után sem fogott tüzet, míg az gendőnek arra, hogy abból azon oltószei nek kitünö voltára anyaggal nem kezelt helyen a zsák szövete átégett. biztos következtetést vonjunk, mert a véletlen az ily kisérEgy méter hosszú, 80 ctm. széles és 40 ctm. mély leteknél nagy szerepet játszik. gödörbe kátrányt téve s arra egy kanna petroleumot öntve A jó csővezető ügyes és semmi által meg nem zavart meggyújtott, s midőn az 1 1/2 percz múlva már hangos munkája, a szélirány kedvező volta, a vagy a pillanatnyilag rotyogással javában égett, lángjai magasra törtek, sa petroelőálló teljes szélcsend, a jó felállás stb. stb. mind olyan leum elégése után a kátrány sűrű fekete füstje szállt fel, tényezők, melyek a kisérlet eredményét előnyösen befolyáegy kanna folyadék ráöntése elegendő volt a tűzet pillasolják. Viszont a csővezető egy ferde mozdulata, egy balnatnyilag nemcsak eloltani, hanem azt annyira lehűteni, lépés, a hirtelen fellobbanó szél és sok-sok más egyéb előre hogy az ember ujját a még rotyog» kátrányba az égés nem látott körülmény kiszámíthatatlan hátránynyal folynak érzete nélkül bedughatta. be az oltásra. Ezután következett a kisérletek érdekesebb része, egy Igy történhetik aztán, hogy látszólag azonos körül3 m. hosszú, 2 m. magas és 1 rn széles, közeiben szalmények közt ugyanazon szerrel a -legellentétesebb eredmé mával tömött, petroleummal leöntött és meggyújtott ölfa nyekre jutunk és a mit az egyik jónak mond, azt a másik máglyának eloltása. Miután a máglya 5 perczen keresztül ócsárolja és viszont. égett, a fecskendő sugara egy 32 méteres tömlővezetéken át az oltófolyadékkal 30másodpercz alatt I23 löket alkalE sorsot természetesen az Eberhardt:féle tűset oltó s{er sem kerülhette el, s míg az a különbözö alkalmakkor mazása mellett a tűzet úgy leoltotta, hogy lángok többé egyáltalán nem, parázs is csak kevés rraradt. A parázs tartott kisérletek alkalmával, igy legutóbb a VIlI. orsz. egyrész= csakhamar elaludt magában, másrésze lassan tűzoltó-szaktanfolyam alkalmával Budapesten megtartott kisérlet alapján a maga nemében kitűnö tűzoltószernek üszkösödött, anélkül, hogy többé lángra lobbant volna. A leoltott fa hideg volt, sőt a fol , adékba mártott kézzel bizonyult, addig a brassói nagygyűlésen megtartott próba a Iölületes szemlélő előtt látszólagosan ennek éppen ellena parazsat is meglehetett fogni égés érzete nélkül. kezőjét mutatta. A folyadékkal leöntött fahasább még erős tűzre fektetve sem fogott többé tűzet. sőt a szalma is hasonlókép viselkedett. Távol áll tőlem a szándék, hogy a kevésbé jól Ezután következett a vizzei való parallel kisérlet. sikerült kisérlet ötletéből az Eberhardt-Iéle anyagnak erőHasonló nagyságú máglyát 5 percznyi égés után a tiszta szakos védelmére keljek, viszont az sem szándékom, hogy vízzel dolgozó, hasonló vizszállító képességgel bíró fecsa kisérleteket intézőket a legtávolabbról is meggyanúsítsam, kendő 28 méteres tömlővezetéken át sugarával 20 másodde az igazság érzete késztet a tűzoltó-ügy érdekében arra, perez alatt, 57 löket alkalmazása mellett úgy eloJtott, hogy tapasztalataim nak elmondásával reámutassak mindazon, talán kevésbé fontosnak látszó, de lényegükben hogya lángok láthatók nem voltak, de pár pillanat múlva a lángok itt is, ott is újból előtörtek, sismételten hozzá nagyon is Iontos mellékkörülményekre, melyek a brassói kellett fogni az oltáshoz, mignem a víz fogytával az Eberhardtpróba alkalmával annak eredményét erre vagy arra lénye. gesen befolyásolták. féle - anyaggal, sőt annak fogytával az anyagtól nedves I szalmával kellett a máglya végleges leoltását eszközölni. Mielőtt azonban ezekre reámutatnék, szükségesnek

1899. szeptember 29.

TűZOLTÓ-KOZLONY.

=== A kisérletek eredménye, a száraz tényt tekintve, valóban meglepő; ám ha a dolog mélyére tekintünk, könnyen érthetővé válik. Eltekintve a tömlővezetékben mutatkozó, s végre is nagy szerepet nem játszó 4 méternyi külömbségtől, eltekintve még attól is, hogy az Ebhardtféle szerrel dolgozó csővezető a fecskendők felállítása folytán, nehogy szél vonalba kerüljön, kénytelen volt a nagyobb külsö- körben a máglyát megkerülni, felette lényeges körülmény volt az, hogy míg az oltószerrel dolgozó fecskendő 18 mm. szoporkán köpködte a folyadékot alig 3 méteres pattogó sugárban, addig a tiszta vízzel működő fecskendő II mm. szoporkán adta ki pompás sugarát. De tovább megyek. Míg a tiszta vízzel dolgozó jókarban tartott fecskendő működése ellen kifogás emelhető nem volt, addig az Eberhardt-Iéle szerrel dolgozó fecskendő egyik hengerének alja, tömítés hiányában, nyemásnál bőven engedte magából a folyadékot, szivásnál pedig akadálytalanul szedte magába a levegőt, hogy azután folyadék helyett a szeporkán adja ki a szépséges sugártól méltán meglepődött, s zavarában az oltásról is megfeledkező csővezető örömére. Igy azután érthetővé válik, miért végezte a víz a lángok leoltását 20 másodpercz alatt, míg az oltószerrel kevert víz 30 másodpercz alatt, viszont az is érthetővé válik, miként volt képes a levegőt bőven kapó oltőszeres fecskendő 30 másodpercz alatt T23 löketet csinálni, s a mellett a folyadékból legfeljebb csak 50 litert felhasználni, míg a tiszta vízzel kifogástalanul működő fecskendő 20 másodpercz alatt csak 57 löketet tudott végezni, s mégis ezen 57 lökettel majdnem kétszer annyi vizet tudott a tűzre vetni. Látható ezekből, hogy a brassói kisérleteknél épen az összehasonlító próbák leglényegesebb kelléke az ugyanazonos-

ság hiányzott, s ha ennek daczára a jelenlevők nagy része az összehasonlító kisérletnek csak végeredményét tekintve arra a conclusióra jutott, hogy a tiszta víz az Eberhardtféle szerrel vegyített víznél erősebb hatású oltószer, ugy ezt csak sajnálattal vehetjük tudomásul, mert ezzel a némi mentségül szolgáló éhség daczára is csak tűzoltói és physikai ismereteik hiányosságának adták bizonyítékát. Én magam az eddig látottak után, de sőt az eddig látottak daczára is nem átallom kinyilatkoztatni, hogy az Eberhardt-féle oltőszert az összes eddig általam ismert oltószerek között a legjobbnak tartom, és pedig nem annyira oltóképessége, mint inkább azon tulajdonsága miatt, hogy az azzalleoltott tárgyakat a legerősebben lehűti, azokat az újból meggyúlásra, és lángg::J1 égésre teljesen alkalmatlanná teszi, a csővezetőnek azzal bekent arczát és kezeit a sugárzó meleg perzselő hatása ellen megvédi, s igy lehetővé teszi a tűznek legközvetetlenebb megközelítését, végül. hogy a folyadékba mártott kézzet egyébként az égetés érzetét keltő tárgyak megbgására is képesít. Oly tulajdonságok ezek, melyeket a víznél hiába keresünk, s melyeket tűzesetek oltásánál igen gyakran sajnosan nélkülözünk. Végül önmagam iránt tartozó kötelességem kijelenteni, mert sajnos, a mai világban már erre is szükség van, hogy én az Eberhardt-Iéle szemek sem fizetett, sem tiszteletbeli ügynöke nem vagyok, s ha mégis részletesebben foglalkoztam azzal a brassói kisérletek alkalmából, tettem azt csak azért, hogy tűzoltó bajtársaim figyelmét felhívjarn egy aránylag igen olcsónak mondható, és a tűzoltásnál sokféleképen használha~ó oltószerre, másrészt hogy reám utas sak a szakbavágó kisérleteknél épenséggel nem nélkülözhető és az összes mellékkörülményekre figyelmet fordító szak. szerüség szükségességére. Dr. Szily József.

ÁL T ALÁNOS A brassói nagygyűlés. Augusztus hó 12 - IS. napjain zajlott le a brassói nagygyűlés, talán kevesebb ünnepélyességgel és zajjal, de eredményekben annál gazdagabban. Az eredményeket vezető czikkelyünkben méltatjuk, e helyütt inkább csak az események registrálására szorítkozunk. Brassó város nernzetiszinü és kék-vörös zászlódíszbe öltözve várta vendégeit, kik az augusztus r z-iki összes vonatokkal szinte kifogyhatatlanul érkeztek. Az ünnepélyes fogadtatás a délután 2 órakor érkező gyorsvonatnál volt. E vonattal érkezett ugyanis az elnökség, metret Schuster Károly parancsnokkal élén a díszbe öltözött otassói testűlet várt. A vonat a városi zene hangjai mellett robogott be a pályaudvarra, hol Schuster parancsnok tartva rövid üdvözítő beszédet, mire Dr. Kék Lajos szövetségi elnöl válaszolt. Anagyszámu podgyásznakkocsikra helyezése után az érkezett tűzoltók a brassói testűlettel egyetemben víg zeneszó mellett vonultak be a városba, melynek több helyén diadalkapuk, az ablakokból hulló virágeső és hatalmas éljenek fogadták tűzoltóinkat, kiket e nem remélt kedves fogadtatás igen kellemesen érintett. Este 6 órakor az elnökség gyűlt egybe a városháza tanácstermében, hogy előkészítse utolsó ülésén a nagygyűlésnek még előkészítésre váró tárgyait, és megválaszsza a versenybiráló bizottság tagjait. Az ülés lefolyásáról külön beszámolni fölöslegesnek tartják, hanem egyszerüen utalunk a lapunk hivatalos részében közölt jegyzőkönyvre. Az elnökségi ülés után, mely egyébként 1/49 órakor ért véget, még a segélytő stövetség igatgató vdlasztmanj-a tartott rövidke ülést. Eközben megszólaltak a városi zenekar harsonái, s a brassói tűzoltóság, körülbelül 150 szines lampionnal föl-

139

RÉSZ.

szerelve, felvonult a zászlóanya, Alesius Oszkárné, városi tanácsosné lakása elé, melynek ablakaiból a zászlóanya virágszórással felelt a zenekar szerenádjára, és a tűzoltóság éljeneire. A zászlóanyától Schuster Károly parancsnok lakása elé vonult a fáklyásmenet, hogyatűzoltóságnak negyedszázad óta élén álló közked vel t parancsnok iránti szeretetének kifejezést adjon. Este 9 órakor ismerkedési estély volt a Lövöldében, melyben a városi zenekar és al ó-kanizsai testűlet zenekara felváltva játszotta a szebbnél szebb nótákat. Az estélyen Hiemesch Ferencz polgármester előbb német, majd magyar nyelven üdvözölte Brassó város vendégeit, melyre Dr. Kék Lajos elnök mondott a szivélyes fogadtatásért köszönetet. Szavai végeztével felhangzott az ó-kanizsai zenekarból a Hymnus lélekemelő dallama, melyet az egész közönség állva hallgatott végig. Majd Dr. Lindner Gusztáv kolozsvári egyetemi tanár, volt nagy-szebeni főparancsnok, emelte poharát előbb a hazai tűzoltók egységére és Dr. Kék Lajosra, utóbb pedig német beszéd kapcsán átnyujtotta a brassói testűletnek huszonötéves fennállása alkalmából a nagy-szebeni testűlet által adományozott díszes ezüst serleget, melyért Schuster Károly mondott szép beszédben köszönetet Szellemes felköszöntőben éltette még Bulyovszky Aladár a brassói hölgyeket, mig Varga Lörincz Schuster Károlyt. E közben a Czenk-hegy oldalában erősen lehűlt levegő, de meg a kiállott úti fáradalmak esti II órakor már nyugalomra térni késztették tűzoltóink nagy részét, mig kisebb része répáti fröcscsök mellett engesztelte tovább megdermedt tagjait. Augusztus r j-án folyt le a brassói tűzoltók házi ünnepe. Már kora reggel a mászóház környékén gyülekezett jelző. táblák alatt a különböző vidékek tűzoltósága, kik között természetesen számra nézve legtekintélyesebben a közel vidék

*

14°

T Ű Z O LT Ö - KÖZ

L Ö N Y.

1899· szeptember

29.

természetesen a tüzoltóság rovására Írta a fatális körültüzoltósága volt képviselve. A szász tüzoltók csinos egy enményt, míg az egyidőben a piueze és emelet ablakai ból ruhájukban czizmásan pompásan festettek, s úgy tömegükkitörő, s a tetőn feltörő vízsugarakat köztetszéssel fogadta. kel, valamint fegyelmezett magatartásokkal a legjobb beA díszgyakorlat befejeztével a brassói önkéntes és nyomást tették a szemlélőre. Egyes testületekben a románvasuti tűzoltóságok díszelvonulást rendeztek a szövetség ság is képviselve volt külön szakaszokban, ezeknek azonban elnöksége előtt. a ködrnenen és bocs koron kivül csak a csákány képviselte Délután 2 órakor a vígadó nagytermében 450 terítékű tűzoltói fölszerelésüket. dissebed volt. Az ebéden a városi zenekar játszott. Az első A 7 órára tervezett menet a városi zenekar hangjai felköszöntőt dr. J ek el Frigyes alispán mondotta ő Felségére mellert csak 8 órakor indulhatott meg, hogya város egy a királyra. A közönség állva hallgatta végig a hazafias tekintélyes részén át a szász tornakertbe vonuljon, hol a hangú s költöi hasonlatokban gazdag beszédet, s midőn brassói testület {ás::r,lós{entelése megtartandó volt. annak befejeztével a zenekar rázendítette a Hyrnnust, a Nehogy azonban a szászok és románok iménti külön lelkesedés oly erővel tört ki, hogy nemcsak mindenki állva kiemelése félremagyarázásokra adjon alkalmat, megelégedésmaradt, hanem mintegy varázsütésre felhangzo·.t mindenek sel konstatáljuk, hogy a felvonulásban' magyarjaink is szépen ajkán: Isten álld mega magyart! kitettck magukért, és ha egyegy ablakból harsogó éljenek kiséretében virágeső hullt a menetre, ugy azt ők bizonyára Schuster Károly József főherczeg ő Fenségét, mint a legelső magyar tűzoltót köszöntötte föl. Ezután Moór kiérdernelték. De őszintén meg vall va rájuk is fért az éltetés, Gyula köz.tetszéssel találkozó és a brassói viszonyokat híven mert hogy a rendező -bizottság kegyelméből a jelzőtáblákon ecsetelő beszédében a korrnányra emelte poharát, míg Szeged-böl Segedin-t, Debreczen ből Debrezin-t csináltak, dr. Kék Lajos elnök Brassó város hatóságára és közönbizonyára súlyosabb állapot volt, mint hogy Bánát ból ségére, Hiemesch Ferencz polgármester pedig a tűzoltóBánat-ot, Bukin ból Bú kin-t csináltak. szövetségre és elnök ére mondott hatalmas éljenekkel A zászlószentelés a piros-fehér-zöld, és kék-piros szinekhonorált beszédet, dr. Szily József lelkes beszédben éltette kel ékesített tornakertben felállított emelvényen történt Alesius Oszkárné, városi tanácsosné zászlóanya megérkeztével. dr . .Jekel Frigyes alispánt, Szabo Gyula pedig a brassói hölgyeket köszöntötte föl. Még több felköszöntő is követte A felavatást N ussbacher Károly szász lelkész beszéde és az eddigieket, ezekről azonban ezuttal legjobbnak tartjuk áldása nyitotta meg. Anémet nyelvir beszéd után Moór külön meg nem emlékezni, nehogy fölidézzük újra lelkünkGyula brassói ev. főesperes mondott magyar nyelven a maben azt akisértetet, mely megjelenésével kicsi híja. meg gyar szivekben hatalmas érzelemhullám okat keltő gyönyörü nem zavarta azt 'a jól eső harmoniát, meIy Brassóban beszédet, melynek végeztével elementáris erővel törtek ki idóz ésünk tarfáma alatt a magyarságot és szászságot oly il magyarságból a beszéd alatt elfojtott éljenek, s felzúgott szépen egybefüzte és hogy e speczialisan brassói pera lelkesült tapsvihar a Czenk alján. A zászló egyik oldalán piros, a másikon fehér selyempatvartóI már-már felzaklatott kedélyek csakhamar megnyugodtak, abban kiváló érdeme van Alesius Oszkár ből készült, melyen zöld babérkoszorúval övezett aranyból tanácsosnak, ki német, majd magyar nyelvű, s mindkét himzett tüzoltójelvények vannak. A zászló a brassói hölgyek ajándéka, s valóságos remeke ,\ himzésnek, melyet Konopárton (mert hát ilyen is volt már) általános tetszéssel : elsimította a mind magasabbra törö pasekMal vina úrhölgy ingyenesen végezett. , fogadott beszédével A beszentelés után Alesius Oszkár né zászlóanya verte I hullámokat, úgy hogya 4 órakor végződő ebédről távozókat már ismét a béke szelleme lengte át. be az első ,~zeget a zászlóba. Utána Schuster Károly József főherczeg O Fensége nevében, Dr. Jekel Frigyes alispán a Délután 5 órakor a segély{ő·s{övetség tartotta meg távollevő főispán és a vármegye nevében, Hiemesch Ferencz tis{tújító kö'{gyűlését, megválasztván elnökké dr. Kék Lajost polgármester a város nevében, Dr. Kék Lajos a szövetség (Apatin), alelnökké Szabó Gyulát (Kismarton), ig. vál. nevében verték be a szögeket. Ezután az egyes tűzoltótagokká Bulyovszky Aládárt (Budapest),Vida Pált (Székestestületek, majd a különböző brassói testületek szögbeverései fehérvár) és Ecker Sándort (Csall.-Somorja). Fölemlítésre méltó mozzanata volt a közgyülésnek, midőn Kozmáry következtek. Ó-Kanizsa ezenkivül kékszinü, ÓBecse pedig rnenzetiezinü szalagot kötöttek föl az új zászlóra a hazafias Dezső a gyöngyösi testűlet nevében 100 koronás alapítegyüttérzés zálogáúl. ványt adott .át a szövetségnek a Szidanits-árvák ja vára Majd ismét Alesius Oszk árné zászlóanya lépett az emelleendő kezelésre. A közgyülés befejeztével esti 7 órakor az vényre, s miközben feltűzte a zászlóra az általa adományoorsi vdlasitrn dny: ülése következett, és ezzel a napnak zott szalagot, valóban szónoki hévvel német nyelven előhivatalos programmja befejezést nyert. Az üléseken el nem adott gyönyörü beszédben adta át a zászlót Sch"..lster Károly foglalt tűzoltók nagy része a Czenk-hegyre vonult föl a parancsnoknak. délután folyamán, h9gy gyönyörködhessék a szép kilátásban, de egyúttal a tetején levő Árpád-szebornál lerója a Erre megszólalt a városi zenekar s a felavatás véget ért. A tüzoltóság víg zeneszó mellett vonult a román kegyelet adóját. Ide vonult föl az o-kanizsaiak nagy hírre jutott zenekara is, s még késő éjjel is sza.kadatlanul gymnasium elé, hogy ott végig nézze a brassói testület díszgyakorlatát A dís{g)"'akoriat a köz épen kétemeletes, két szálltak lefelé a hegy aljában fekvő városba az eljátszott oldalt egyemeletes épületre eszközölt kornbinált támadásból hazafias darabok akkordjai A zenekarral természetesen az ókanizsai tűzoltók is a hegy tetején vo'tak, s a tréning, állott. A kombináczió ugyanis abból állott, hogy ég a középépület kupolája, a két oldalszárnynak pedig emeleti mit végbezvittek, éppenséggel nem volt kedvező a másnapi és pinczehelyiségei, a minek egy oly szilárd kőépületnél versenygyakorlatokra. S hogy ennek daczára, no meg ekként való összekornbinálásához valóban erős kornbináló parancsnokuk teljes berekedese daczára, a versenyen be nem rekedtek, de sőt eddig példátlanul álló és mindeneket tehetség szükséges. Habár ekként a támadás tervéhez erős kritika fér, konstatáljuk, hogy a tűzoltók a reájuk rótt bámulatba ejtő eredményt értek el, az legjobb bizonyítéka volt az »sokoldalú« gyakorlottságuknak. feladatoknak jól megfeleltek, a szivattyúknak és a Lieb-féle új toló létrán ak szerelését kifogástalanul végezték, a kötélen, Augusztus I4·én volt a versenyek napja. A vermentőtömlőn és ugróponyván végzett mentéseknél mi baj senybirálóbizottság dr. Jekel Frigyes alispán tb. elnök és sem történt, és hogyatolólétrán felhúzott tömlővezeték Mezey Mihály (Nagyvárad) intéző elnök vezetése alatt egyik kapocspárja épp a legkritikusabb pillanatban játszotta a következőkből állt: Ecker Sándor (Csall.-Somorja), el a » Váljunk el-s-t, végig öntvén a létrán álló 6 tűzoltót, Greiszing Henrik (Brassó), Kováts József (Szeged), Kozmáry annak bizonyára nem a tűzoltóság, hanem a tömlőkapocs Dezső (Győngyös), Markusovszky Béla (Budapest, hiv.), kikopott karnpói voltak okai. A nagyszámú laikus közönség Pauer János (Seimeczbánya), Schuster Károly (Brassó), ő

1899. szcpt ember 29.

TŰZOLTO-KOZLONY. !4f ------ ~~~~=============== Scossa Zoltán (Szabadka, hiv.), Szabo Gyula (Kismarton), tejében. Szerelés 60'5 mp., visszaszerelés 69 mp. (Második Varga Lörincz (Temesvár), Venczel Lajos (Szabadka, díjként elismerő okmányt kapott.) önk.), Vida Pál (Székesfehérvár) és Wagner Manó (Rákos3. Nagy-Lak. Mászót magával nem hozván, versenyre Palota). A jegyzői tiszttel a bizottság Szabó Gyulát nem bocsáttatott. ruházta föl. II. sorozat; A) Kétkerekű moedonrfecskendo iskolaA 7 órára kitűzött versenyek a még szükséges előseerelése. készületek miatt 8 órakor vették kezdetűket, s habár mindössze csak 9 testűlet állt ki a síkra (szem ben az ezredéves I. Searvas. Felvonulás után igen távol állanak fel a budapesti versenyen résztvett 38 testülettel), de sőt ezek fecskendőtől és pedig az J-ek a fecskendővel szemben; beközül is két testűlet csak a személyi versenyekben vett fejezett szerelés után a nyomó 1. és II nem áll föl a csarészt, mégis déli 1/21 óráig húzódtak el. varokkal szemben, szívó 1. a fecskendővel szemben áll, A versenyhez szükséges szereket a budapesti Geittner szívó .II. pedig a fecskendő és szívókosár felé rézsút tekint. és Rausch-gyár engedte áto A háromemeletes, három ablakVisszaszerelésnél a tömlőrudat egyik a fecskendővel pársoros mászófalat a szövetség által megállapított méretek huzamos, a másik arra merőleges irányból helyezte vissza szerint a hrassói testület állittatta föl. a szívótömlőbe; a szívótörnlöket lerakták előbb a fecskenA versenyeken egy létrának leesésén és eltörésén dőhöz párhuzamosan s csak azután arra merőlegesen. kívűl egyéb baj nem történt. Feltűnő azokon csak az a 2. á-Kani{sa A fecskendő Iebillentése után annak szinte megdöbbentő siker volt, melyet az ó-kanizsaiak négy íelállitásánál az I-ek kívűl álltak, a Ilök pedig a lánczokat versenysorozat első díjának elnyerésével ezuttal fölmutattak. igen hosszan fogták; a tömlőrudakat a tömlők alá' keresztMaguk a versenyek, összehasonlítva a korábbi évek ver ben fektették; a nyomó r. soká várt a nyomókaroknál a senyeivel, előrehaladást nem mutattak, sőt eredményeikben nyomó II-re, hogy a rudakat egyszerre csavarhassák föl. azoknál gyengébbek voltak, nemcsak a versenyző testületek Visszaszerelésnél a medenczetalpon összegabajított lánczokat számára, hanem azoknak müködésére nézve is. A szivattyúk alig tudták szétválogatni. szerelésében lépten-nyomon mutatkozó s következetesen B) Kétkerekű moedonyfecskendő gyorss{erelése és távisszatérő egyes hibák valószinűleg a gyakorlati szabályzat madás grdcsi dugólétrákkal a II. emeletre. helytelen értelmezésére vezethetők ugyan vissza, nagyobb 1. Szarvas. Az I-ek kívűl állva biJlentették le a fecsrészük azonban még a díjazott versenyzőknél is olyan volt, kendőt; a mászó 1. - a létrán fölmenetnél bal vállra vetve mely alkalmas arra, hogy a kitüntetés értékéből sokat vitte a sugárcsövet, miközben a jobb fejé lefutó tömlőbe levonjon Altalános reflexiók helyett azonban álljanak itt többször bebotlott, de daczára ennek ugyanúgy jött vissza. tudósitónknak a helyszinén fölvett jegyzetei, melyek a Visszaszerelésnél a szívó II. tömlőjét fordítva helyezte a versenyek lefolyásáról hű képet nyujtanak az arra kivántartóviJlába. Sz erelés 77 mp., visszaszerelés 96 mp. csiaknak. 2. Ó-Kanitsa. Szerelés 60 mp., visszaszerelés 121 mp. (Első I.

sorosat, A) Kocsifecskendő

díjként

6 drb. létrát

nyert.)

iskolasierelese.

Searvas, Szerelésnél a csővezető 5 lépésre állt a nyomónyilástól; szívó 1. nem segített az ötödik keréknél ; a hámvasakat nem vették le; a szívótömlőket a fecskendővel párhuzamosan rakták Je, a rudakat pedig keresztűl kasul. VisszaszereJésnél a hámvasakat c~k figyelmeztetésre tették vissza s a sz erelés befejeztével a csővezető és szívó L nem csináltak arczfordulatot a rúd irányában. Az összes mozdulatok merevek voltak 2. Török-S{t_-Miklós_ Szerelésnél a nyomórudakat a csövezetőhöz fektettek, a szívótömlőket pedig a fecskendővel párhuzamosan; a hámvasakat nem vették le, a szívótömlők rudjait keresztbe fektették; tömlőkiigazítást csak a csővezető foganatosított kívűlről, mert a nyomó 1. azt elmulasztotta. Visszaszerelésnél a szivótőmlőket a fecskendővel párhuzamosan fektetik és úgy tolják be a rudakat, majd azokat egymás hosszába fektetik a fecskendő mellé; a nyomorudak visszahelyez ésénél a II. sokáig várt az I-re. 3. Nagy-Lak. Vezénylő »fecskendöt , szerelni vezényel és irányt a tömlőfektetésre nem ad, csak figyelmeztetésre; a szívótömlőket a fecskendővel párhuzamosan rakják le, majd a rudakat keresztben fektetik a tömlő alá; a nyornórudat egyik a tömlőfektetés előtt, a másik meg azután szerelte. Visszaszerelésnél »kettö c-re csak a rugóz árakat nyitották meg, míg a kocsirudat, hámvasakat stb. csak »három «-ra tették helyre a szerelvényekkel együtt. B) Kocsifecskendő gyorss{erelése és támadás körönséges létrával a{ I. emeletre. I. Szarvas. Szívótömlők és rudaknak fektetése hibás, nyomótörnlök nem igazíttattak ki; csővezető tette be a rúdszeget; váltót vissza nem á11itották. Szerelés 60 mp., visszaszerelés 69 mp. (Első díjat, 3 drb. létrát nyert.) 2. Török-S{ent.Miklós. A nyomó II. várta, míg a nyomó I. törnlöjét kigurította s aztán az apacsavart megragadva, azt kivitte; a nyomótömlőket ki nem igazitották; visszaszerelésnél a csővezető segített az 1. nyomórúd levé-

III. soroeat,

1.

I

A) Négykerekű mordonyfecskendti szerelese.

iskola-

1. Me{őtúr. A nyomó II. a nyomóoldali nyomórudat akarta levenni, kidobott törnlöjét pedig kívűlről igazította ki; a szívótömlök szétcsavarása igen soká tartott s a váltócsapot a nyomó r. zárta vissza, 2 Sseged. A csővezető a szerelés és visszaszerelésnél egyaránt megkerülte a kocsirudat ; a tömlőrudakat keresztbe fektették a tömlők alá. A hátsó nyomórúd fölcsavarása soká tartott. »Szakaszba vissza« helyett »vissza a szakaszba« lett vezényelve. 3. ÓBecse. Az l-ek kívűlről állva billentették le a fecskendőt és ugyanígy billentették vissza is; a szívó II. vette az első szívótömlőt; a nyomótömlőket a nyomó II és r. egymás mögött lépegetve igazította ki; a tömlőnél föláJlásnál a nyomó 1. vállára emelte a tömlőt. 4. Török·S{t.-Miklós. Fölvonulásnál a szívó I. a hárnvasakig előre ment; a nyomó II. előbb a nyomórudat, aztán a tömlőt szerelte; a nyomó r. előbb a tömlőt hozta, letette a földre, ezerelte a nyomórudat, aztán a tömlőt. Visszaszerelésnél a tömlőket keresztbe fektették és úgy tették bele a rudakat; befejezett szerelés után csővezető nem áll helyére, hanem a nyomó I-nél is előrébb. 5 á-Kani{sa. Az I-ek kivülröl állva billentik le a fecskendőt. A tömlőszerelésnél a nyomó II. soká várt a nyomó Lre, viszont a nyomórúdszerelésnél a nyomó r. várt a nyomó II-re. B) Négykerekű moedonj-fecskendő gyorss{erelése és támadás horoglétrdkkal a IIl. emeletre. 1. Mezotúr. A mászó I. a létrán egy fokot lecsúszott; csőkötél ledobása, és a sugárcső rákötése igen soká tartott; a tömlőket ki nem igazították. Befejezett szerelés utári a esőkötelet a földön hagyták. Szerelés 122 mp., visszaszerelés 98 mp. (Negyedik díjként elismerő okmányt kapott.) 2. Szeged (önk.) A sugárcsőnek a csőkötélre erősítése

**

r

TŰ ZOLTÓ-KOZLONY. igen soká tartott. Szerelés 122 mp., visszaszerelés Iob mp. (Második díjként Brassóvármegye ezüst serlegét nyerte.) 3. Ó-Becse. A mászó I. a létra fölső fokáról rálépett az ablakra és úgy ugrott be a Ill. emeletre; a csőkötél visszadobásnál több helyen a létrába akadt. Szerelés 91 mp., visszaszerelés 97 mp. (Harmadik díjként a brassói hölgyek szarukelyhét nyerte.) 4. Török-S,ent-Miklós. A sugárcsőnek a csókőtélre erősítése soká tartott; tömlők kiigazítva nem lettek. Szerelés II5 mp, visszaszerelés 89 mp. 5. Ó-Kani:;,sa. A fecskendő lebillentése előtt tömlőket akartak szerelni; szívó II. a szerelésnél munkájával soká végzett. Szerelés 89 mp., visszaszerelés 83 mp. (Első díjként Brassó város ezüstkoszorúját nyerte.)

IV. sorozat. Iskola 1. 1 IS

Szeged

(önk)

és gyorsmás{ás Ill. emeletre.

3 horoglétrával

Föl 60 mp., vissza 55 mp,

a

összesen

mp.

2. Ó-Becse. Föl 65 mp., vissza 55 mp, összesen 120 mp. 3. Török-Sit-Miklós. Föl 68 m p., vissza 67 mp., őszszesen 135 rnp. 4. Me{őtúr. Föl 75 m., vissza 65 mp., összesen 140 mp. 5. Ó-Kanipa. Föl 55 mp., vissza 50 mp., összesen 105 mp. (Első díjként a brassói hölgyek ezüst serlegét nyerte.) 6. Naey-Lak. Az 1. nem a jobb, hanem majdnem a bal sarokba akasztotta létráját; a létrát nem fej fölött fordította be stb. Gyorsmászásnal egy létrán két ember is volt egyidőben Föl 70 mp., vissza 70 mp., összesen 140 mp.

V. sorozat. Gy orsmdseds ssdlldssal

egy létrával és visssa

a Ill. emeletre

be-

Eisenlöffel Simon (Szeged önk.) 88 mp. Csongrddi János (Szeged őnk ) 83 mp. 3. Christuy- Milos (Szeged önk.) 92 mp. 4. C,abay András (Török-Szt-Miklós) 120 mp. 5. Nagy András (Ó-Becse) 105 mp. 6. Anau József (Sz,eged önk.) 100 mp. (Ill. díj, aczélóra.) 7. Dobó János (O.Kanizsa) hivatalosan 70 mp., nem hivatalosan 78 mp. (1. díj, ezüst serleg.) 8. Kenyeres Benedek (Török-Szt-Miklós) 104 mp 9. Bundschuh Pál (Budapest önk.) létrája a II. erneletről leesett, mert az alsó támvas az 1. emeleti ablakra rátámaszkodván, a létra kibillent. Újabb versenyre nem bocsáttatott. 10. Seékelj» János (Budapest önk.) 72 mp. (II. díj, Goldin-őra, ) II. Jakobovits Lajos (Budapest önk.) nem lépett le egészen beszállásnál a padlóra, 90 mp. 12. Pacsolt Ferencz (Vácz önk.) beszállásnál az ablakdeszkára állt, 93 mp. 13. Müller Ignácz (V ácz önk.) beszállásnál ablakdeszkán állt, 102 mp. 1.

2.

VI. sorozat. Kötélen leereszkedés

a Ill.

emeletről.

1. Bundschuh Pál (Budapest önk.) nagy gyorsasággal, pompásan.' 2. Benes László (Budapest önk.] lába az ablakba befordúlt. 3. Molnár Lajos (Mezötúr) jól. 4. Nagy Sándor (Mezötúr) kiszállás lassú, ereszkedés jó. 5. Blaskó Pál (Török· Szt-Miklós) lába befordúlt az ablakon. 6. Kussi Gyula (Török-Szt-Miklós) szépen ereszkedett, de a földre érve, majdnem elesett.

1899' szepternber 29.

7. Negru Sándor (Nagy-Lak) miként egy darab fa, csunyán. 8. Müller Ignácz (Vácz önk.) nehézkesen szállt ki, de szépen lassan, egyenletesen ereszkedett le. (1. díj, ó-ezüstóra.) 9 Csongrádi János (Szeged önk.) szépen ereszkedett. (II. díj, aczélóra.) ro. Richter István (Szeged önk.) lába befordúlt az ablakon. II. Winqer József (Ó.Kanizsa) kötelét 4-szer csavarta a zárkapocsra, féloldalt jött .Ie. 12. Winqer János (O·Kanizsa) lába befordúlt az ablakon.

VII. sorozat. Ugrás ponyvába

a II. emeletrő!.

r. Bundschuh Pál (Budapest önk.) igen szépen ugrott a II. emeletről, és a versenyek végeztével a jury engedelmével a nl. emeletról is. (1. díj, ezüst-email óra.) 2. Magyar Pál (Szeged önk.) sarkával esett a ponyvába. 3. Nagy Sándor (Mezőtúr) annyira kiugrott, hogy sark ával megütötte egyik tűzoltó sisakját. Félegyet mutatott az óra, midőn a Labbéféle oltógránátokkal való kísérletre került a sor. Két méter magas és ugyanoly széles deszkabódébankörülbelül másfél köbméter nedves fahasáb volt összehalmozva. Midön a fahasábok és a bódé már jól égett és a lángok már a bódé külsö felületére is az ajtón, és a deszkák hézagain kicsaptak, következett az oltás, mely abból állott, hogyagránátokat az ajtónyíláson át a fahasábokra vágták. Összesen 5 drb gránátra volt szükség, hogya lángok leveressenek. Ám a több helyütt visszamaradó parazsat az egyébként alig mozgó légáramlat csakhamar újra lángra lobbantotta, ugy hogy 2 percz múlva a bódé újból égett, s az égést csak újabb 4 gránát bevetésével lehetett megszüntetni, de csak rövid időre, mert a bódé később újra kigyúladt, s csak vízsugárral lett véglegesen eloltva. A Labbé-féle gránát maga egy 6 deciliter ürtartalmu folyadékkal telt üveggömb,. melynek belsejében még egy külön folyadékot tartalmazó üvegcső van elhelyezve. A gránát összetörése alkalmával a két folyadék egyesül, és légenytarta.lmu (nitrogen) gázt fejleszt, úgy hogy az oltást nem annyira a lefolyó folyadék, mint inkább a fejlődő gázak végezik. A próba, miként a fent előadottakból látható, éppenséggel nem sikerűlt, s hogy ez így történt, abban bizonyára nagy szerepet játszott azon körülmény, hogya bódé hézagain keresztűl nemcsak a fojtó gázak élszabadúlhattak, hanem a tüzet éltető levegő is akadálytalanúl beáramolhatott. A gránátokból 12 drb.vnak ára 40 forint, a mi bizonyára alapos akadálya leend azok elterjedésének.' Ezután következett az Eberhardt-féle tűzetolto a11Yaggal való kísérlet, melyről részletesebben lapunk technikai részében emlékezünk meg, itt csak annyit tartunk szükségesnek megemlíteni, hogy a kísérletek a legnagyobb részvétlenség és türelmetlenség mellett ejtettek meg, a mi egyébként emberileg érthető is, mert a fáradt test és üres gyomor délutáni 1/22 órakor, a mikor a kísérletek megkezdődtek, bizony már inkább saját igényeinek kielégítését várja. E közben délelőtt II órakor vette kezdetét a városháza nagytermében a brassói testűlet 2s·éves jubiláris diseülése, melyen sajnos, a versenyeken elfoglalt vendégtűzoltók közűl vajmi kevesen vehettek részt. Hiemesch Ferencz polgármester megnyitó beszéde után felolvasták a versenyen elfoglalt dr. Jekel Frigyes alispán üdvözlő íratát, majd Schuster Károly parancsnok tett jelentést a testűlet 25 éves működéséről. Ezután Greissing Henrik alparancsnok intézett üdvözlő beszédet azokhoz, kik 25 év óta működnek a testű let kötelékében. A beszéd elhangzása után a polgármester a város által adományozott emailirozott keresztekkel díszítette föl a brassói testület érdemes veteránjait. névszerint Schuster Károly parancsnokot, Schmidt Frigyes szakaszvezetöt,

1899. szeptember 29.

T Ű ZOL T Ó- K O Z:L~O~N~y~.==============J=43=

Mathias Ede é" Stössel Károly segédtiszteket, Bernhard józsef mászót, Pazdera józsef szivattyúst, . König Ede és Niemands Ede rendfenntartókat Délután négy órak~r a versenybírálóbizottság tartott ülést, megállapítván a versenyek eredményét. A tűzoltók nagyrésze a Noá-ba rándult, hol az ókanizsai és a városi zenekar hangjai mellett pihente ki a délelőtt fáradalmait. Az elnökség több tagja a polgármester vezetése alatt a szomszéd Keresztényfalvára . és a szépséges rozsnyói várromokhoz tett kirándulást; a kirándulás nemcsak kellemes, de tanulságos is volt, mert a szász nép életének és szokásainak megismerésére és a bennük lakozó sok jó tulajdonság megbecsűlésére adott lkalmat. Augusztus hó Is-én tartatott meg a XIV. orSi. tűtoitoi nagy gyűlés. Reggel 7 órakor vette az igazolás kezdetét; a nehéz munka 9 óráig eltartott, úgy, hogy Dr. Kék Lajos szőv, elnök csak ekkor nyithatta meg általános érdeklődés mellett a nagygyűlést. Hivatalosan csak .100 tagtestűlet volt a nagygyűlés/en meghatalmazottal képviselve, de a jelenlevők számát a városháza zsúfolásig megtelt nagytermében bátran 600 főre lehetett becsülni. A nagygyűlés lefolyására nézve utalunk a lapunk mai számának hivatalos részében közölt jegyzőkönyvre, itt csak egy momentumról kivánunk külön megemlékezni, s ez azon leirhatatlan egyértelműséggel kitörö lelkesedés, melylyel az elnökségnek a szervezeti, egyenruházati, rangjelzési és fölszerelési szabályzatnak általánosan kötelezővé tétele táro gyában előterjesztett javaslata találkozott. Az egyetlen hang, melyennek ellenében megszólalt, visszhangra egyáltalán nem talált. És ha talán voltak egye· sek, kik a nagygyűléstől azt remélték, hogy mindazt, a mit az egységes szervezet, egyenruházat és rangjelzés tekintetében önzetlen férfiak évtizedes munkássága megteremtett,

TESTŰLETEK A Somogy-Csurgói Önk. Tűzoltó-Testtilet 25 éves jubileuma és a Somogyvármegyei Tűzoltó-Szövetség megalakulása. A Somogy-Csurgói tűzoltó-testület f. hó 3·án ülte meg negyedszázados fennállásának emlékünnepét és ezzel kapcsolatban tartotta alakuló közgyülését -a jubiláló testület kezdeményezése folytán a somogyvármegyei tűzoltó-szövetség. Az ünnepség csak egy napra terjedt, de az egész napot a komoly és hasznos munka foglalta le magának. Az előző nap folyamán és a reggeli órákban érkezett tűzoltók az őrtanya előtt elterülő gyakorlótéren testületenkint a sorban felállított szerek körül foglaltak helyet, hogy végignézzék az ünneplő testületnek reggeli 8 órára kitűzött díszgyakorlatát. A gyakorlat, melyet Reményi Samu parancsnc k vezetett, a következő pontokból állt: I. iskolaszerelés, 2. gyorsszerelés, 3. iskolamászás, 4. tolólétraszerelés, 5. önmentés kötélen a mászóház II-ik erneletéröl, 6. jelképes tűztámadás, 7. visszaszerelés és elvonulás. A szerek mintaszerü rendben tartása és a gyakorlat egyes számainak pontos és gyors kivitele kiállja a legszigorúbb birálatot is; különösen kiemelendő a jelképes tűztámadás, a mely a Korona-szálló emeletes épülete ellen intéztetett. :\ szakszerü és gyors tám _.dás és a szomszéd épületek védelmére alkalmazott ügyes taktika méltán kiérdemelte a vendég-tűzoltók elismerését. A gyakorlat végeztével az ünnepségen résztvevő összes tűzoltók, közel 300-an, a gyakorlótéren sorakozva, hosszú sorban vonultak föl a tűzoltó-zenekar hangjai mellett a római kath. templomban tartandó hálaadó istentisztelethez. A vendég-tűzoltókat a főtéren felállított díszkapunál

-

lehetséges lesz ezuttal halomra dönteni, azokat ezúttal keserves csalódás érte és meggyőzhette arról, hogy a magyar tűzoltóság igaz önzetlensége és ügyszeretete nemcsak az ajkakon, hanema szívekben is megvagyon és az méltóan fog megnyilatkozni a jövőben is mindig, valahányszor a közjó, az intézmény érdeke azt megkívánja. A versenyek eredményének kihirdetésévelés a díjak kiosztásával a nagygyűlés délelőtt II órakor véget ért, s miután még az orssdgos vdlasztmdnj: tartott rövid ülést, melyen a tisztviselők et és előadókat megválasztotta, a nagygyűlés hivatalos programmja befejezést nyert. A győztes Ó-Kanizsaiak víg zeneszó mellett járták be a várost, elől vivén a versenyben nyert: tárgyakat, többi közt fölemelt karokkal a 6 drb. mászó létrát is. Délután 1/22 órakor 14 kocsiból álló különvonat szállította a tűzoltók nagy részét Sinaiába, Románia eme gyönyörü nyaraló helyére. A derestjei állomásnál a Czell-féle sörgyár hatalmas sörkészlettel fogadla az utasokat, kik bármennyire iparkodtak is megfelelni a szíves kinálatnak, sajnos, a vonat indulása miatt csak egyes részleteiben tudták elfogyaszta li az üditö nedüt. Predealon, Románia határállomásán a román rendőrfőnök üdvözölte királya nevében a magyar tűzoltókat, kiknek nevében Mezey Mihály nagyváradi parancsnok mondott köszönetet. Sinaiából a különvonat esti 1/28 órakor indult vissza, miközben apályaudvaron egybegyült románság »éljen !« »éljen a magyar !,« kiáltásokkal üdvözölte az elutazókat, kiknek legnagyobb része Brassóban már ki sem szállva a hazarobogó vonatról küldött bucsuüdvözletet a szépséges Brassónak, mely oly szíves szeretettel látta vendégeiül a magyar tűzoltókat.

KÖRÉBŐL; Bárány Gyula tanítóképző-intézeti tanár üdvözölte a város nevében. E közben azonban nehéz fekete felhők torlódtak az ég bolt jára .és a menet alig ért a templomhoz, elkezdett esni az eső, a mely a hálaadó istentisztelet elvégezte után zápcrrá nőtt s alighogy megindult a menet visszafelé, megeredtek az egek csator nái és szakadt a zápor a negyedóraig tartó úton szüntelenül, úgy hogy bőrig átázva vonultak föl a tűzoltók a Korona-szálló nagy termébe a jubiláris közgyülésre, a melyet Kacskovics Lajos járási főszolgabiró, mint a rendezőbizottság díszelnöke nyitott meg. Mellette foglaltak helyet Bulyovszky Aladár ministeri titkár, ki a bpesti önkéntes tűzoltó-testületet képviselte, továbbá Reményi Samu parancsnok, dr. Horváth józsef főgymnáziumi tanár ,és a vidéki testületek parancsnokai. Kacskovics megnyitó beszédében nagy elismeréssel szólt az ünneplő tűzoltó-testületről, mely immár negyedszázadon keresztül lankadatlan buzgalommal szolgálja a I közügyet és mindenkor a lehető legjobban betöltötte emberbaráti hivatását; majd dr. Horváth József emelkedett föl és szónoki hévvel előadott lendűletes beszéde kapcsán meg történt Reményi Samu a testűlet parancsnoka életnagyságu arczképének leleplezése. A beszéd a következő volt: Tisztelt Űnneplő Közönség! Mikor ezelőtt öt esztendővel a csurgói önk. tűzoltótestűlet zászlóavatása ünnepének alkalmából a testűlet 20 éves történetének megirására a megbizást elfogadtam, örömmel vettem kezembe a tollat, hogy lerajzoljam azt az utat, melyet testűletünk a két évtizeden át megfutott. E történeti rajzban híven iparkodtam vázolni az emberbaráti lelkesedést, mely ezt a testűletet létrehozta, az önzetlenséget, mely támogatta, a vezetők buzgóságát, mely azt egészséges irányban fejlesztette s a tagok hűséges szolgálatát, mely testűletünket

TűZOLTÓ-KÖZLÖNY.· máig.

!899·szeptember

29·

egy

negyedszá!
áldásait folyton méltó neveknek

I

é

I

I I

1

é

Ji

HÍR -

Jóváhagyott alapszabályok.

Abelügyminister

E K. -

jóvá-

a [oltdnhdea; önk. tűzoltó testület alapszabályait 70.5 II/99. sz. alatt, az alhói-ét 70.513/99., az illyefalvai-ét 71.667/99., az osttiassionyfai-ét: 72256/99., a nagyés kis-kaeméri-é: 72.369/99., végűl a csöngei önkéntes tűzoltótestűlet alapszabályait vyj 526/99. sz. alatt. bagyta

-

József föherczegö

alkalmából elnökségéhez fogadtam, r z-ére

emberbaráti József

:

magas

»Sz.íves

de fájdalom,

Ő császáriés

el vagyok híven

a következö

foglalva.

apostoli Azonban

föherczeg

tagja. ,c

leiratot

meghívásukat nem

és hazafias

ragaszkodó

Fensége

jelenhetek királyi távolból

műkődésüket, Alcsuthon,

a brassói

nagygyűlés

intézte

a szövetség

őszinte meg, Fölsége

f. hó

képviseletében követendem

volt

melylyel

o

egy

oly

nevet

bajtársra azon

nyer.

áldásos

küidök.«

s kik

lelek,

Hálás

és üdvhozó

kik

a nemes

az egykor

emlékeztet köszönet

még

vissza,

mely

! ez azon

fejlődését

ezért!

oly

napon

kivánság,

melyet

önzetis

nem

istápolo

annak

Leg) en

iránt édes

csekélységemet növelik

a

melylyel

ügyért

a meghívásban

tehát

ügy

érzelem, mai

közt

érdeklődés,

tűzoltó-

annak

bajtársi

meghívásra többi

muló a

azon között

mely

figyelemnek,

is

melylyel

és

viseltetem,

hálásan

szíves

I899'

6-án.

iránt

buzgólkodnak,

nem

közt

lelkesedés,

követem,

mindazok

zést

hó

azon

intézett

levelében

soha

viszonyok

szövetségünk-

főmarsal,

re hozzá

intézett

»Azon

változott

Hazánkban lenül

elnökböz Ifja:

viseltetem,

udvari

a nagygyűlés

Lajos

következőket

mint intézményünkhöz aug.

elnöke,

dr. Kék

örömmel

miután

is érdekkel

nek

(kM Cziráky Béla,

újabb

érté két, kifeje-

működésük a

távolból

18gg. szeprember

2g.

T Ű ZOL

T Ó-K

-

Gróf Széchenyi Ödön basa jubileuma. Gróf Sl.éÖdön basa jubileuma alkalmából, mint értesülünk, nagyban készülnek az érkező magyar tűzoltók méltó fogadtatására, s Konstantinápolyban élő hazánk fiai mindent el fognak k övetni, hogy tűzoltóink ott tartózkodásuk alatt jól érezzék magukat E czélból od" törekednek, hogy azokat az érintkezés megkönnyítése végett lehetőleg egy helyre szállásolják. A tisztelgő küldöttségeket gróf Széchenyi basa előreláthatólag október r q-én fogadja. Az október zo-án tartandó szelamIikon, a sultán templomba menetelén, mely tudvalevőleg a konstantinápolyi látványosságok legszebbje, a magyar tűzoltók részére előkelő hely lesz biztositva. Értesülésünk ezerint gróf Széchenyi basa az érkező tüzol tók tiszteletére nagy gyakorlatot is fog tartani tűzoltó-katonáival. A nagy érdeklődés, mely tüz oltó-testűleteink körében a jubileum iránt minden oldalról megnyilatkozik, máris bizonyossá teszi, hogy a magyar tűzoltóság gróf

chens-i

Széchenyi Ödön

basa jubileumán

méltóan

lesz képviselve.

- Tűzoltó-szövetség Aradvármegyében. A pankotai önkéntes tűzoltó-testület f. hó 17-én ünnepelte fennállásának 20-éves jubileumát, s ez alkalomra meghívta Aradvármegye összes testűletcit is, czélul tűz vén ki a vármegyei szövetség megalakítását Az e tárgyban megtartott értek ezlet a szövetség megalakítását elhatározta, s egy előkészítő bizottságot választott az alapszabályok kidolgozására. A bizottság tagjai lettek Asbotli Gyula pankotai parancsnok mint elnök, Boksdn Szevér kurticsi parancsnok és Pank-r Viktor aradi osztályparancsnok mint alelnökök és Barth Gyula pankotai segédtiszt mint titkár. A bizottság az alapsZ~lbályokalmár elkész ítettevs az- alakuló közgyűlést f é október hó 6-ára Aradra egybehívta. - A somogyvármegyei tűzoltó-szövetség a somogycsurgói testűlet 25 éves fennállása alkalmával f. hó 3-án Somogy-Csurgón megalakult. A szövetség, melynek székhelye Kaposvárott lesz, elnökévé Reményi Samut, alelnökévé Berger Ignáczot, titkárjává Rónai Albertet, pénztárosává Peterka Józsefet, ügyészé\'é pedig dr. Simon Dánielt választotta. -' A csákvárt testűlet f. hó 3-án megtartott rendkivüli közgyülésén a következő határozatot hozta: »A testűlet a magyar országo~ tűzoltó-szövetség elnökségének az 1896. évi aug. hó 17-től 1899. aug. IS-ig szóló jelentésében foglalt ügybuzgalomért, és azon magasztos törekvésekért. melyeket a tűzoltóság- fejlesztésének terén tanúsítot1, - ,1 leghálásabb köszönetének, ig;tz és őszinte elismerésének ad jegyzőkönyvi kifejezést. - A mlskolczí testűlet f. hó 3-án ünnepelte me,.; fennállásának 25. évfordulóját. Az ez alkalommal megtartott díszközgyülésen Porcs János alkalmi beszéde után dr. Varga Pál titkár szép szavakban méltatta a testület elhalt főparancsnokának Martin Károlynak érdemeit, k inck arczképét is leleplezték. Seombathy: Sándor parancsnok, Sottész Nagy Kálmán .polgármester és Ssombathj: J ÓZ8ef tb. főparancsnoknak, nemkülönben a testülettel szemben tanusított áldozatkészségeért a városi képviselő-testűletnek mondott köszönetet és végül megkoszorúzták néhai Horvdtli László főparancsnok és néhai S{ÜCS Gyula alpa rancsnok sírjait. Délután díszgyakorlatot tartott a testűlet s az ünnepet este 8 órakor közvacsora rekesztette be. Az ünnepély

!

o Z L o N Y.

45

fényének eme'ésében ra diósgyőri vasgyári tűzoltóság zenekara, nemkülönben a miskolczi dalárda is közremüködött, - A kálozi önk. tűzoltó-testület f. é. junius hó r8-án tartotta fennállásának la-éves alkalmi ünnepélvét kÖ/gyűléssel és díszgyakorlatta1. Az ünnepiközgyülés érdekességét emelte azon körűlmény, hogy az elnöki tisztet ez alkalommal Zichy Ágost gróf, volt _ fiumei korrnányz ó, mint a testület védnöke, töltötte be és társaságában megjelent az ő édes atyja, Zichy Ferenczgróf, magyar k irv.tárriokmestr r is, ki azon időben, midön gróf S{échenxi Ödön basa a török tűzoltóságot szervezte, konstantinápolyi nagykövete volt monarchiánknak s kinek nagy része volt abban, hogy a szervezés feladatával Seéchenj/i gróf lett megbízva. Az öreg gróf érdekes részleteket beszélt el ezen körülményről Vida Pál orsz. szöv előadónak, ki a fejérmegyei tűzoltószövetség képviseletében mint szövetségi titkár vett részt az ülésen. Az űlésre megérkezett védnököt a müködő tűzoltók csapata Jeges Antal parancsnok vezetése alatt ünnepélyesen fogadta s az űlés kezdetén Balog Sándor testületi elnök üdvözlő beszédet intézett hozzá, rnelyre ő lelkesbuzdító beszédben válaszolt, reárnutatva arra, hogya tűzoltó-intézmény koránt scm oly kicsinylendő közgazdasági tényező, mint fájdalom sok helyen tartják s eközbEn felemlítette atyja közremunkálását a törökországi tűzoltóság létesít éséné1. Végül éltette a TDagyar tűzoltók fövédnökét, Jó{sef főherczeget és gróf Seéchenyí Ödönt. Jeges Antal parancsnok számolt be a testűlet ro-éves működéséről. Végül Vida Pál szöv, titkár a fejérmegyei tűzoltó-szöv, elnökségének nevében üdvözölte. a tevékeny tagtestűletet.rKözgyüJ.ésután.támadássaleg~:bekö;töt-trnagy g.yélckorlat,t~J;tfl.tott a védnök és a környék ből összesereglett nagyszámú közönség előtt, rnelyet diszelv onulás rekesztett be.

Tűzoltók baresete. Kipke István csák tornyai tűzoltómászó folyó évi augusztus r őán, az útczán menet észrevette, hogy az egyik ház pajtájából füst, majd lángok csapnak ki. Kötelességének tudatában rögtön tüzet kiáltott, ő maga pedig a nála lévő kalapácscsal levágva a reteszt a félezerben lévő és már lángban álló kocsit az érkező szornszédok kal együtt kimentette, s hozzáfogott a pajtában lévő szalma oltásahoz. E közben a lángok a padlásra rakott zsuppszalmába is belekaptak. mit látva, a meggyuladt szalmaköteget hirtelen lekapta, és azt a hái melletti patakba dobta, s ezzel megakadályozta a Iélszer lángba borúlását, azonban bal karján súlyos égési sebet ezenvedett. - Csákós György győrszigeti tűzoltó az augusitus 27-én megtartott gyakollat alkalmával a kötélen leereszkedés közben mindkét kezén súlyos horzsolásokat szenvedett, míg Kriv.ik Nándor kossuthfalvaí mászó folyó hó 17-én gyakorlat k öz ben jobb karján sérült meg. A sérültek segélyezése irá t a segélyezöszövetség elnökségénél illetékes pa ran csnokságuk a kellő lépéseket megtette.

-

A csákvárt

testű let junius

hó

r Sván délután 4 órakor tartotta az aratási időszak közeledése miatt az idei zárógyakorlatát, mely az eddigi szokásos zárógyakorlattól az által külömbözött, hogy ez alkalomra meghivta a fejérmegyei tüzoltó-szövettség elnökségét és bemutatta előtte tíízrendészeti viszonyait. Az elnökség képviseletében Vida Pál megyei szöv. titkár jelent meg, kinek kiséretében részt

==========~===========T~Ű~Z~O~'~L~"

TÓ-K_O~'

vetteka'·sz.lfehérváti testűletból Nikolsburger Sándor oszt. parancsnok, WüriSch Antal szákaszparancsnok, Vida István segédtisztvés nehány köztűzoltó.'A g'yakoflat az urasági parkban kiszemelt térségen tartatott meg. 'A jó sikelült gyakorlatot a csapat elvonulása fejezte be az összes szerekkela szövetségképviselője előtt, utána pedig Goldschmied József alparancsnok beszédet tartott, utalva a megyei tűzrendészet előmozdításának fontosságára, megköszönve a sz őv. elnökségének, vaiamint a székesfehérvári bajtársaknak megjelenését li beszédre Vida Pál válaszolt, kiemelve akstűlet ügybuzgalmát, a község előljáróságának, főleg pedig az uradalom lelkes támogatását, melyekért a szövetség nevében köszönetét nyilvánította. Ezek után népmulatság követk ezett volna, de az eső elmosta, nagy sajnálatára' a· város éskörnyékéböl összesereglett közönségnek

. -Égő község. Temesvárröl távíratozzák, hogy Csernegyháza községben az éjszaka óta tűz pusztít, reggel már az egész falu égett. A román lakosság vonakodik segíteni az oltásbau, a mire a csendőrség rákényszerítette őket. A temesvári tűzoltóság Csernegyházára utazott. Az égő községnek 297 háza éS1474 lakosa van. ~ A kolozsVári toronyőr. Az erdélyiek Quasimodó Lőrincznek hívják, de prózai neve daczára elég érdekes ember. Magas hivatalában állandóan unta magát, miért is összegyűjtögetett garasain vett egy messzelátót és egész nap azzal vizsgálja a várost. Főképpen a Szamos vizét részesíti nagy figyelemben, s hogy ennek minő haszna van, beoizonyúlt már több ízben, ebben az esztendőben is négy esetben. A nagyedik eset mostanában történt. Lőrincz a toronyból ismét a Szamost szemlélte messzelátójával s észrevette, hogy egy csoport utczagyermek a part szélén a vízfolyásával egyirányba fut, s az arcza mindnyájának a víz . tükrére van irányítva. A kolozsvári toronyőr ekkor így okoskodott : Azok a gyermekek nem hiába futnak ott, azok látnak valamit a vízben; Hogy mit látnak? a messzelátó nem mutatja, demirevaló a telefon? És felcsenget te a Szarnoshoz legközelebbi tűzoltó őrtanyát. »Halló a to ronyör beszél. A Szamos ban valami úszik - nézzék meg mi lehet ?« Egy Szöllössy nevu tűzoltó kirohan a folyó partjára és se kérd, se szól, csak ruhástói beugrik a vizbe. Őt követi Beliczay János, egy másik tűzoltó, és nemsokára egy halálravált emberi alakot húztak ki a partra Fejetetejére állították, kicsurgatták belőle a vizet, aztán hozzáláttak a dörzsöléshez, mozgásba hozták a mellkasát, a rnint erre a mentési tanfolyamon őket kitanitották, és a kifogott ember egy félóra mulva talpra állt. Potoz Miklósnak hívták és véletlenűl esett a vízbe. Szépen megköszönte a segitséget, különösen az öt kis gyermeke nevében. -Nagy baj lett volna szegényekre, ha el veszett volna a kenyérkeresőjűk.« Az összegyűlt nagy néptömeg megéljenezre a mentő tűzoltókat, a toronyőrt azonban nem éljenezte senki Pedig már a negyedik embert húzatta igy ki az idén a Szamosból, a messzelátója és a telefon segítségével. Kolozsvárott . most aláírásokat gyűjtenek án a, hogy a tanács a város éber őrszernét kitűntetésre ajánlja a kormánynak. - Halálozás. Gesztessy János, a zsombolyai önk, tűzoltó-testűlet parancsnoka, aug. hó 10 én elhalt. Halálesetéröl a zsombolyai testűlet külön gyászjelentést adott ki.

~Z~L~·~0~N~'=Y=.~=================I8=9=9.=s=z=ep=t=em=b=e=r=2=9==.

-

Tűzesetek statisztikája.

szág

területén

értve

bele Horvát-Szlavonországot

tüzeset

-

fordúlt

az okozott

beleértve

kár 1,'150.373

849 községben

korona

kárt szenvedett.) II-nek

gyermekek

bánásmód,

ság, 43-nak

május

z-án,

-

2443 egyén 2,343483 közül

216-nak

villámcsapás,

II

fordúlt

9-én (39

gyuj-

64 nek a való

és gondatlan-

jus 18-án,

-

máius

2

84.502

-,

Turdossinban

kor. kárral).

május

Hidvég-Ardón

án, -

-

I4 én, -

Ikló

(Abauj-Tornam.)

kor. kárral),

Homonnan május

okozó

Ocsován (Zólyomm.)

(Zalam.),

Temesodrott 24-én

58.324

szenve-

kárt

elő, és pedig: egyén

-

sérülést

1,

nagyobb

május I-én,-

,Hositóton

május

a tűznél

koronánál

r S-án (41 egyén

ben (Sárosm.)

május

680

1376, mig

13-nak a világító szerekkel

don (Zalam.) május r Sván,

nyadm.)

száma

volt. (A múlt év május

38 nak

Meghalt

Ipoly- V~C{én (Hontm)

május

585 községbnn

A tűzesetek

Huszezer

összesen

május

s nem

egyéb volt az oka, mig 166 esetben a tűz oka

dett 48 egyén. (Árvam.)

-

129 nek a hanyagság

nem volt.

kiderithető

tűzeset

Magyaror-

és kerületét,

1007 tüzesetnél

gyufával,

hóban

összes

korona

öngyujtás,

játéka

gondatlan

Fiumét

elő. A károsultak

havában togatás,

Május

-

Kis-Seében-

(Zernplénm.)

z t-én,

és Kiikiilldvdron

-

Urikon

má (Hu-

(Kis-Kükültörn.)

24-én.

Szerkesztői

üzenetek.

• 1

Többelmek. Hogy lapu nk ily késedelmesen jelent meg, annak oka tisztán és kizárólag az annak szerkesztöségében beállott személyváltozás az oka; világosabban mondva az, hogya lapkiadó r-udapesti őnk, tűzoltó-testűlet a felelős szerkcsztői tisztséget parancsnokának hatheti távolléte alatt betölteni nem akarta, de sőt annak f. hó ly-én történt visszaérkezte daczára az arra alkalmas egyén kiválasztásának nehézségei miatt a tisztséget máig sem töltötte be Alkalmas egyénekben nem volna ugyan hiányosság, de annál nagyobb a hiányosság az illetők vállalkozni akarásában. Mivel pedig, különösen most, a nagygyűlés után. a lap megjelenésével tovább várni nem volt lehetséges, kénytelen volt lapunk főszerkesztője immáron második ízben a felelős szerkesztöségbe - beugrani. N. Ö., Soroksár, Ápril végén beküldött kőzlemény . csak most, Japunk zártakor került kezeink kózé, a mit annál is inkább sajnálunk, mert attól tartunk, hogy érdekes volta daczára, mint idejét mult, kózőlhetö nem lesz.

8t. J., Keszthely. A szerkesztőségben beállt szemi.lyváltozások miatt czikkét elkésve csak most vettük. de mai számunkban annak helyet szorítani nem sikerült. Legközelebb rákerítjiik a sort s csak örvendeni fogunk, ha az »alapmértéket« megütő hason irányú czikkeivel bennünket ezután is föl fog keresni. F. A., Budapest. A »ráczkeveitemlékek mellett sem tudtunk rovatot találni. S. R., Kalocsa. Kongresszusi bajtársnőid

e-nek

a legjobb akarat

a küldött arczképeket

hálás köszönettel vették.

Felelős szerkesztő:

Dr_SZ:CL'Y'":rÓZSEF.

'

\ =~,

.•.

r

11)99.

szeptember

T ű ZOL TO - K Oz LON"Y::

29·

147

I

I

-.~~~,O@SSSj;~"'i.'."'J'='2:~:;\','}".

~

A

R

i

TUZDLTO-ROlLONY előző évfolyamaiból

SZAKKÖNYVEK, a ~udape6ti ~önkénte6

tűzoltó-tejtülct

"..•.•• ~

lazl V attytí és annatJet1Jl~sg.

I ~;

@

Vezérfonal

A

parancsnokság

l~ ..

kiadványai:

<'

.1·';;,

tűaol tékvsaárnára.

meg'btzásá ból

~

kidolgozta:

~

Breuer Szilárd, a

teljes példányok

~ 1 forint 25 krajczárért :: megrendelhetők

a

Klf\DOHIV ATALBAN: BUDAPESTEN,

önkéntes

tűzoltó-testület parancsnoka.

II. szivattyús.szakasz~

1885. Ára

~fr't

BO kr.

====-~

.il tÜlz iS) rlD111l1l1E .lt.la~

~ I ~

Irta:"

1 ahudanesti '~' Megrcl1delhetök ..a

Dr. Sz H v: ló z se f,

~'~:t::':::"=k'

budapesti

~

~

1'i.•.. ,

CSÖVE ZETE·S: Palyauyertes inti.

.~

,

IX., Vamhaz-körút 9 szamalatt

budapesti

önkéntes

. '. helyettese

tűzoltó-restület

titkári

hivatalánáL

Budapest,

VIlI. ker., Kun-utcza,

~ l):o.~\~''''''''''.''·,''>!Ie~~~~~(''S·;S'o)''''.~o.~'''')A~",.~\.",,/iI)

I

I

j h

i r:I

~ <

Tűzoltó-szerek gyára Számtalan igen magas kitüntetés AuszfriábóI, Magyarországból, FranezlaSpanyol-, Olaszországból, Belgiumból, Svájczhúl,

Amerikából.

MAGIRUS C.,D. ULM

aiD.

A legjelentékenyebb szállítási képességgel biró gyár a következő tárgyakban: Szelnélyes felszerelési

Berlinből: császári érem; Chicago: [utIml

érem; Antwerpen : 1894. évi arany érem.

•••

-

1

C.MiIM1RU~ UlM

tárgyak tűzoltók részére: Sisakok, övek,zárkap csok, balták, kötelek, lámpák stb .. -UJdonság! Mávzólámpák javított légvezetővel és oly sz erkezettel, hogy a lámpa rninden . helyzetben merőleges állásban marad. Mentő-szerek: Mentötömlök, ugróponyvák, mentözsákok, füstkészülékek, légvezetö szerkezettel és a nélkül Magirus rendszere szerint, gyaloghintók, betegszállitókocsik stb. Fécskendők mindenféle szerkezettel és nagyságban-: Városi és falusi fecskendők, mozdonyfecskendök, taliga-fecskendők. hydrophorok, házi és kerti fecskendők, extinctorok; - továbbá: tömlök, tömlöcsavarok, sugárcsövek, törnlökötök, tömlőjavitó szerek, tömlőkocsik. bydranskocsik, vizes lajtok stb. "

Létrák mindenféle ntinőségben: Gépezetes létrák a legtökéletesebb szerkezettel, kétmaguktól müködö létrák, dugólétrák,

vagy négykerekűek, zárhorgokkal, tolóhorog- s tetölétrák.

Árjegyzékek, költségvetések és rajzok mindenkor kaphatók.

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

r899. ezeptember-zq.

Tűzo:tó e~yanrullá!{at és felszereléseKet SZí~oi'uan az uj ~zauMy szerintj~szítÜnK.

:\1. ki-. ud vru szjrlítók

i

Ö. cs.iéa ki-o Fenvég-e József íöh. udv. szál1.

C::;. é" ktr cdvari:-;

n u-x tr . á!lí~ók

Görög

királyi udvari· szállítók.

~)~·~~EB MóB császári

co .r-.J co

II~ ~.

= '--' ""ii5 ••......... t::l-

i udvari szállítók,

kir ályi szállítók.

udvari

Perzsa csa ss z állitók,

udv

O Fensége a görög tró nór őkő s udv. s nil.

*~(2f~B,~S)A

ő császári és királyi fensége Józse

főherczeg

ud vari saá ll ít.Si

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában levő

cd ...:::..:::

"--

s királ

a Károly-laktanyában

-= . cc::

é

Szerb

~~Yl.n.i~ lfI?;fd~ :'ül""Q"". .'. 4")ri"" ~'~~~J~11~ ,~~~~~~~~,~ '~

.AO'i'U'.'V/ABIDln1'Jl,., ~

'~)~,~~,_~~~5~lISm

a t.

tűzol,ó. testűletek

Teljes egyerruhák,

parancsnokainak

és

tagjainak

becses

az egyeiruházathoz

valamint

fig) elmebe

~\~\i\i\

fI;~JlIJJI

.

ajánljuk .

szükéges

kellékek,

Illeuuyiségre való tekintet nélkül, a haladott kor igényeinek megfelelően, m ér ték sze.~.' ~ rint és jutányos árak niellett késziUetuek. Ajánlunk továbbá tüzoltói fej sze r-e1==lllést, sisal,;:ot, zubbonyt, nadrágot. rözseli:éseli.ct, baltákat és sípokat, sapliáliat posz tóból és bőrből, paszonlállyt, zsiuórokat, kat-dbojtokat, l,;:eztyüli:ct, gallérokat stb. a legdúsabb választékban.

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak. ._~ Vívóeszközök, érmek és rendjelek. If~

A legszebb

tűzoltó-zászlókat

Árjegyzéke.k kívánatra dij- és bérmentesen kűldetnek.

. :I-Polgiri

__

készítjük.

~

Sűrgőnyezím: Tiller udvari szállító, Budapest •

ruhán vHe:endő jucileumi emlékérmek és ezeknek rozettai a legszeco kiviteloen nilunk ka~hatók, évi párisi müiparkiállitásonaranyérel1'lmel

kitüntetve.

I

~

?

ES tűzoltó-

7

Ajánlják elkészített

dalárda-

tűzoltó-

és

zászló-

kat festve vagy himezve a legegyszeriibbtöl a leg, kivitelben

legjutánY'Jsabb

a

és társulati

zászlók: gyára

:I3,-,-Cla pest.,

a legszebben

egyéb társulati

díszesebb

..egyeSÜleti

v 1. k er.,

Bel v ár o s, Lipót-utcza

21. szám,

Zászlószalagoi<,

egyleti

jelvények,

kokárdák, vállszalaqnk nagy választékban.

árakon.

I

Saját névvel és dobozzal, sokféle alakban és ki, műhimző- , vitelben, a legolcsóbban számittatnak. • intézet. • ' Költségvetések. rajzok és anyagmintákat a legnagyohh készséggel hérmentve kűldűnk.• •••••...Az 1896. évi miIleniumi kiállitáson "kitönö munka-, kiváló versenyképesség-ésna'g,bani terll'lelésért" a miIleniumi nagy éremmel kitüntetve. ~

11'199:szepternber

•

29.

TŰZOLTÓ-K

OZLO

N Y.

149

=1=50

1899. szeptember 29'.

Ű Z O ~'I' Ö - K O Z L ON Y.

====c=~_T

úzfecskendőket

úzoltói sisakokat,

városi, községi, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak, négy és kétkerekű kocsira, úgyszintén targonczára szerelve,

SIERKOCSIK~

sapkákat, baltákat, öveket, mászó- és mentő eszközöket stb. (A "Magyar Országos Tűzoltó-szövetség" új felszerelési szabályzata szerint is.)

és különféle létrákat,

IIVATTYU KAT :!Z!g~:~i~;~~:~=~d:::_ S eröhajtasra, ·RA N G O I( AT és harangállványokat .A - .. . . templomok, iskolák, majorok stb.

H • ö ztiszta .. sa ' . gi szereket ~~~::ig~~~~~~Z~ K I őzfertőflenitő készülékeket G Budapesti Szivattyú- eS Gépgyár ------.--

reszere,

.'..'.. ~. ..,

, hengereket, hoekeket, sarvonogépeket,

..::

stabilés mobil alakban

_

készit és ajánl a

. RÉSZVENYTARSASÁG (ezelőtt WALSER FERENCZ)

BUDAPEST, VI. ker., külső váczi-út 45. Árjegyz.ékek és költségvetések

ingyen és bérmentve.

,

1899. OKTÓBER 19.

9-ik SZAM.

XXI. ÉVFOLYAM.

A MAGYAR

TÜZOLTÓK

SZAKLAPJA.

A »MAGVAR ORSZÁGOS. TUZOLTÓ.SZÖVETSÉGc HIVATALOS ÉRTESITŐjE. A sMagyar Országos Tüzoltó-Szővetség

~iadó 8ZERKESZTŐSÉG CIs KIADÓ. HIVATAL:

Budapest,

IV.; kerület, Kossuth Lajosutcza 8-ik szám.

e

tagtestüIeteinek

díjtalanul küldetik meg.

éó lcptulcjdonoé : A ludapeóti inkénteó lűzoltó -Ieótület. ELŐFIZETÉSI ÁeR: Helyben és vidéken egész évre 2 frt 40 kr .• félévre 1 frt 20 kr. A magy. orsa. tűzoltó-azövetség kételékébe tartoz6 test Oletek tagjainak egész évre csak 1 frt 20 kr. Egyes példánynak ára 20 kr. EIt'5fizetések és reclamati6k a kiad6hivatalhoz czimzendt'5k,

MEGJELENIK

HAVON KINT EGYSZER.

HIRDETÉSEK

a kiadóhivatal által legjutányosabb árak mellett vétetnek fel. Többszöri hirdetés nél tetemes árengedI mény.

[zz~~~~zz~~zzxzzzzzzzz

Tartalolll : A szakképxés stiikségessége. - Hivatalos rést: Jegyzőkönyv az okt. 7-iId elnökségi illésről. - Jegyzőkönyv az okt. 7-iki segélyzőszövetségi választmányi illésről. - A veszprémvármegyei szövetség közgyülése. - A pozsonyvármegyei szövetség elnökségének jelentése. - Jegyzőkönyv a pozsonyvármegyei szövetség szeprember 8-iki közgyüléséről. - Technikai réss : Bíztos munkát a fejetlenség helyett. Általáno.': rési: Dr. Csányi János halála. - A gazdák orsz. biztosító szövetkezete. - Hatósági tűzbiztosítás. - A mentés és a tűzoltás. Testűletek köréből : A trencsén-baani testület jubileuma. - A székelyhidi testület par. jelentése. - A soroksári testület eIn. jelentése. Hírek. - Hirdetések.

minden csínját-bínját meg kell ismerni, mert csakis ezen ismeretek birtokában léphetünk ki a síkra Köztudomású dolog, hogy a tűzoltó-intézmény megfelelő siker reményében. 30-éves fennállása és egyesek, testűletek és szővetA nyers erő, bármily dagadoz6 izmokból faségek fáradozásainak daczára ma sem érte el fej- kadjon, nem lesz képes megbirkozni a nála bár lődésében azt a fokot, a melyet eléri a saját repu- gyengébb, de józan fortélylyal párosult erővel, s a táci6ja, és hazánk közgazdasági érdekeinek szem- kis Dávid ügyességével képes legyőzni az erejében elbizakod6 G6liáthot. pontjából elérni régen kellett volna már. A tudatlan, tűzoltói ismereteket nélkülöző s Hogy ez igy van, annak legfőbb oka az, hogy a tűzoltóság megfelelő kiképzésére kellő gond nem pusztán nyers erejére támaszkodó tűzoltónak titáni a legnagyobb önfeláldozás mellett sem lesz fordítva, s testűleteink legnagyobb része sok küzdelme éves fennállása után is a tűzoltói ismeretek dolg-á- képes kiállni a versenyt a tán gyenge erejű, de tudásában biztos, j6zan gondolkodásában szilárd, ban ugyanazon fokon áll, a melyen megalakulátetteiben nem habozó tűzoltóval, ki kellőleg fölsakor állott. Imitt-amott tartanak egynéhány gyakorlatot az vértezve a tűzoltói ismeretekkel, nehéz viszonyok kőzt is képes lesz igaz sikert felmutatni. év folyamán, de ezek is oly vontatottak, unalmaAzt tartja a kőzrnondás, hogy fejétől büdösösak, minden életet nélkülözők, hogy az a kevés dik a hal. Ha valahol, úgy a tűzoltóságok életében számú tűzoltó, a ki azokon résztvesz, csakhamar megunja a dicsőséget, mert, úgy tapasztalja, hogy láthatjuk ezen közmondás arany igazságát, mert a ott újat tanulni nem tud. Igy azután előbb-utóbb milyen a testűlet feje, olyan maga a testűlet is. A az egész gyakorlás megszünik. s lassan bár, de hol maga a parancsnok gondot nem fordít arra, kővetkezetes biztossággal halad a testűlet az el- hogy megszerezze mindazon ismereteket, melyek őt züllés felé, miközben azonban alig akad a testűlet felelősségteljes állásának lelkiismeretes, becsületes tagjai kőzt egy is, ki büszkén ne hivatkoznék az betöltésére egyedül képesítik. ott hiába várnők azt, ő tűzoltói voltára, és a netalán kitőrt tűz eloltása hogyatestűlet tagjai még csak tudatára is ébredjenek annak, hogy a tűzoltást tanulni is kell, annál körül szerzett bekros érdemeire. Sajnos, hogy az itt ecsetelt viszonyok nem a r kevésbbé jut osztályrészükül az a szerencse, hogy kivételek, hanem az általánosságok közé tartoznak, tiszt jeik által teendöikre kellőképen be is gyakorolmíg kivételek csak ott mutatkoznak, a hol a tes- tassanak. tűlet fejei igazán hivatásuk magaslatán állanak. Így történik aztán, hogy a tudatlan, teendöivel A legegyszerűbb józan gondolkodás mellett tisztában nem levő, intézkedéseiben kapkodó tisztibárki is rájöhet annak tudatára, hogya tűzoltást, kar nem képes a hason tulajdonságokkal rendelno mint mindent a világon, meg kell tanulni, annak kezo, de ügyszeretetben és kötelességtudásban,

A szakképzés szükségessége.

9

1899. október 19.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

152

~~================================== hára határt szabjunk. Itt az ideje, hogy tűzoltótestűletcink vezetői hallják meg valahára a korhívó szavát, értsék meg azt, hogy a tűzoltó-intéz mény felvirágoztatásához korántsern elégséges a tűzoltó-testűletek megalakítása és fölruházá sa, hanem ahhoz sok minden egyéb, s ezek kőzőtt mindannyi kőzőtt kimagaslóan első sorban a szakismeret szükséges. Ezt elsajátítani és a szerzett ismereteket ct gondjaikra bízott bajtársaknak tovább adni, s ezzel magukat és bajtársaikat a sikeres tűzoltói műkő désre képessé tenni, immár sürgős és halaszthatatlan, de egyuttal leghálásabb feladata is a testűletek parancsnokainak.

meg nyers erőben talán gazdagabb legénység közt rendet. tekintélyt tartani, a fegyelem fokozatosan lazul s odáig jut a testűlet, hogy kellő vezetés, szakszerűség, összetartás és együttműködés híján tűznél kiki saját legjobb belátása szerint a maga szakállára dolgozik és csak a természet törvényei, meg a megváltoztathatlan, többé-kevésbbé szerenesés helyi viszonyok képesek a tűz terjedésének gátat szabni. Úgy hisszük, hogy intézményünk 30-éves fennállásának idején elérkezett immáron az ideje annak is, hogy ezen reánk nézve szégyenletes, a közv agyonosodásra annyira káros állapotnak végre vala-

HIVATALOS Jegyzőkönyv. Felvéve a magyar orsedgos tűroltó-sröJletség elntiksegenek Budapesten a sröJletségi irodában I899' évi október hó 7-én délután 1/2 4 órakor tal toll ülesén, Elnök.: Dr. Kék Lajos, szőv. elnök. Jegyző: Dr. S{ily [őzsef, szöv. titkár. Jelen voltak: Barabds István, Breuer Szilárd, Köhler István, Markusovszky: Béla, Scossa Zoltán, S{abó Gyula és Vida Pál előadók és Tomcsányi Béla szöv. pénztáros. Elmaradásukat igazolták: Dr. Óváry Ferencz alelnök és Ecker Sándor előadó; nem igazolták: Dr. Csányi Jáno i és Wagner Manó előadók. Elnök üdvözli az ujonan megválasztott elnökséget, melynek nagyobb része a régi elnökségből került ki, mig a most első izbenmegválasztottak ismert szakerők. Bizalommal tekint ekként az elnökség működése elé, s miután komoly munkálkodásra hívja föl annak minden egyes tagját, az ülést megnyitja. . 1. Markusovssky: Béla, Barabás István és Breuer Sziárd most megválasztott előadók köszönetet mindanak .az elnöknek szavaiért,. s egyuttal igéretet tesznek, hogy minden ere jükkel fogják a szövetséget czéljainak kivitelében támogatni, mely kijelentésüket az elnökség örvendetesen veszi tudomásul. z. Elnök kéri az előadókat, hogyamegalkotott ügyrendnek különösen az üléseken megjelenésre v inatk ozó részét az előadók figyelmen kivül ne hagyják, mert a ki háromszor igazolatlanul elmarad az ülésről, azt tiszségéről lemondottnak fogja tekintetni. Scossa Zoltán indítványára elhatároza az elnökség. hogy az ülésekról igazolás nélkül elmaradók neveit a jegyzőkönyvben jövőre ki fogja tüntetni. 3. Vida Pál utóbbi időben azt tapasztalta, hogya véleményezest igénylő ügyiratoknál az előadók munkássága kevésbé lett igénybe véve, hanem azokat a munkával amúgy is eléggé terhelt titkár dolgozta föl; kéri, hogy az előadóknak több alkalom adassék hivatásuk teljesítésére. Titkár a .feiszólalásra azt válaszolja. hogy csak oly ügyiratok véleményezését tartotta fönn magának, melyekben már előzetesen is eljárt, egyébként pedig az egyes előadók közt kiosztotta, mire bizonyságul fognak szolgálni a mai ülés napirendjére tüzött tárgyak is. Az elnökség titkár fölvilágosításait tudomásul veszi. 4. A belügyminiszterium leiratát, melyben tudatja, hogy a brassói nagygyűlés rendező bizottságának segélyt nem adhat, az elnökség tudomásul veszi. 5. A belügyminiszter leiratban tudatja, hogya nagygyűlésen elfoglaltsága miatt részt nem vehet. Tudomásul szolaál, 6. Titkár bejelenti, hogy am. kir. közigazgatási biró-

I

RÉSZ.

ság f. évi május 30. napján tartott üléséből IZO. P. I8g8. sz. a hozott itéletévei Ecker Sándornak a szövetség által is tárnogatott panasza folytán kimondotta, hogy: s tekintettel arra, hogy az egyes községekben fennálló önkéntes tűzoltó testűletek minden nyerészkedés kizát ásával tisztán közjótékonyság gyakorlása czéljából fejtenek ki közhasznu működést, azok kétségkivül az I86g. évi XVI. t.-cz 3. §-ában emIített jótékony egyletek fogalma alá esnek, ekként a panaszo" tűzoltóegyletet az idézett törvényszakasz értel mében megilleti a bélyegmentesség. « A jelentést az elnökség örvendetes tudomásul veszi. 7. A veszprém vármegyei szövetség kérelmére az elnökség kivételesen megengedi, hogy a szervezeti, egyenruházati, rangjelzés! és fölszerelési szabályzatból emlí tett sz.övetségnek az ujonan alakuló testűletek részére 50 példány 30 kros kedvezményes áron, az alap-szolgálati szabályzatokból pedig ugyanannyi díjmentesen kiadassék. 8 A somogyvármegyei tűzoltó-szövetségnek megalakulásáról szóló jelentését az elnökség örvendetes tudomásul veszi, egyben felhívja a vármegyei szövetséget, hogy alapszabályainak jóváh-igyása után tagjait a jövő évtől kezdődőleg jelentse be az orsz. szövetséghez. g. Titkár jelenti, hogy az aradvármegyei szövetség ugyancsak alakulóban van, s közgyűlését november hó 12 én fogja Aradon megtar ani. Tudomásul szolgáL 10. Szizeti Henrik szolnoki fényképész Józ,ef föherczes; Ö Fensége ~ngedélyének birtokában oly CSOp01 tképet ohatj készíteni Ö Fenségének, melyen O Fensége képe körűl a szövetség tisztikara és Magyarország összes tűzoltó-parancsnokai helyet foglalnának. E terv körösztül vitelére kéri az elnökség közbenjárását. Többek hozzászólása után elhatározza az elnökség, hogy a tagtestűletek parancsnokait a szaklapokban közlendő körlevélben felhívja, hogy vizit-alaku mell képeiket egy pél. dányban küldjék be a szövetség elnökségéhez. A fényképek vizit-alaku mellképek kell hogy legyenek, melyek a kép tulajdonosát sisak nélkül, sötétkék posztózubbonyban. az előirás szerinti rangjelzéssel ábrázolják. A csoportképre csak a szövetségi tagtestűletek vezető parancsnokainak arcz képei kerülhetnek, és azok beküldésével az eredeti csoportkép után készítendő kicsinyitett sokszoritás megvételére abeküldőket semnyféle kötelezettség nem terhelheti. . ZII. Titkár jelentést tesz a gróf Széchenyi Ödön pasa 25-éves konstantinápolyi tartózkodása alkalmából f. hó 18-án rendezendő jubileum tárgyában a nagygyűiés határozata folytán tett intézkedésekről Jelenti továbbá, hogya felhívásban kitüzött határidőn belül a tervezett küldöttsézben részvételre ketten jelentkeztek, kikhez a mai napon még két távirati bejekntésérkezdt

r

1899. októ.ber 19·

TŰZO

LT6-KOZLONY.

Többek hozzászólása után elnök határozatilag kimondja, hogy az elnökség az adott viszonyok között legnagyobb sajnálatára kénytelen lemondani arról, hogy gróf Széchenyi Ödön pasát j ubileumán Konstántinápolyban küldöttségileg üdvözölhesse, mert későn nyerve informácziót a jubileum lényegéről, az idő rövidsége miatt nem áll módjában mind azt megvalósítani, a mit a magyar tűzoltó intézmény mezalapítójának méltó megünneplése, és a magyar tűzoltóság megfelelő képviselete érdekében megvalósítani kivánatos lenne. Midön e körülményről gróf Széchenyi Ödön pasát és az utazáera jelentkezetteket az elnökség értesíti, egyuttal elhatározza, hogy gróf Széchenyi Ödön pasit a jubileum napján táviratilag üdvözli~> . 12. Az acetyien gáYelőállítása és világítási vagy más cz élokra való felhasználása tárgyában a bel- és kereskedelmi miniszteriumok által kibocsátandó szabályrendeletnek tűzrendészeti szempontból való véleményezésére hívatván fel, Breuer Szilárd felolvassa a szabályrendeletet és az e tárgyban beterjesztett irásos véleményét. Hosszas beható tanácskozás után az elnökség Breuer Szilárd javaslatait csekély módosítással, illetve kiegészítésekkel magáévá teszi, s azok értelmében véleményét fölterjeszti a belügyminiszteriurnhoa. 13. Breuer Szilárd előterjeszti Krassó-Sz örény vármegye módosított tűzrendészeti sza bályrendeletére készitett véleményét A módosításokhoz az elnökség oly kikötéssel járul hozzá, hogya tűzoltó-parancsnok közbenjöttével előzetesen megtartott helyszini szemle alapján a takarmányféléknek a lakóházak közt kivételesen való lerakására csak akkor adassék meg az engedély. ha a t-ikarmáuy minden tűzveszélyes anyagtól köröskörül 10 méter távolságban rakható le; egyben az elnökség a tűzoltóság kiképzését biztosító intézkedések nek a szabályrendeletbe pótlólagos fölvételét fogja javasolni. 14. Karczag 1'. t. város módosított tűzrendészeti szabályrendeletére nézve ugyancsak' Breuer Szilárd terjeszti eb véleményes jelentését. A tervezett módosításhoz az elnökség hozzájárul, egyúttal javaslatot tesz a tűzoltóság megfelelő szervezését és kiképzését is biztosító intézkedéseknek a szabályrendeletbe fölvételére. IS. Somogyvármegye módosított tűzrendészeti szabályrendeletére a titkár javaslatára a módosításokhoz az elnökség hozzájárul. 16. Babócsa községnek a kötelezett tűzoltóság szervezése tárgyában alkotott szabályrendeletéhez az elnökség titkár javaslatára általánosságban hozzájárul, kiköti azonban, hogy a kötelezett tűzoltóság választójogokat ne gyakorolhasson s szervezete és rangjelzése a szövetség által kiadott szabályzatban megállapítottakhoz alkalmazkodjék; javaslatot tesz továbbá a kötelezett tűzoltók összeírása, kiképzése, továbbá a vízszerzés biztosítása tárgyában, végül a tervbe vett 3 év helyett a tűzoltói kötelezettségnek 20' évben való megállapítását kívánja. 17. Csíkvármegye alispánjának a szalmafedelek eltávolítása végett beterjesztett felebbezésére az elnökség titkár javaslatára kimondja, hogy tűzrendészeti szempontból csak a szalmafödelek eltávolítása mellett nyilatkozhatik. 18. Titkár jelentést tesz az Eberhardr-féle tűzet oltó anyaggal a VIlI orsz. tűzoltó-tanfolyam alkalmával Budapesten és a brassói nagygyülés alkalmával Brassóban megtartott kísérletek eredményéről. Jelenti egyúttal, hogy habár a brassói összehasonlító kisérletek a nyilt tűz oltásánál látszólag a tiszta víznek az Eberhardt-Iéle oltószer fölött való előnyét mutatták ís, az az oltószer hasznavehetőségéből mit sem von le, mert az eredmény tisztán a két fecskendő és azok szoporkáinak a tiszta vízzel való k ísérlet előnyére szolgáló nagy különbözőségéből magyarázható. Többek he'yeslő hozzászólása után az elnökség a belügyminiszteriumhoz fölterjesztendő véleményében kimondja, hogy az Eberhardt-féle tűzoltó anyag igen jó oltószer, az eddig ismert összes anyagok közt legolcsóbb, melynek fö-

153,

előnye a tűz gyors eloltásán kívül leginkább abban nyilvánul, hogy az eloltott tárgyakat erősen lehűti s azok még erős tűznek kitéve sem képesek többé lánggal égni. Mint ilyen kiválóan alkalmas a keletkezésben levő tűzek gyors eloltására, a kigyuladás veszélyének kitett tárgyak megvédésére, vagyis a tűz tovaterjedésének megakadályozására. Végül azon tulajdonsága, hogy az anyaggal bekent arczot és kezeket a sugárzó hö perzselő hatásától megóvja és ezzel lehetövé teszi, hogy az oltással foglalkozó tűzoltó a tűzet a legközvetetlenebbül megközelítheti s ott huzamosabb ideig az égetés érzése nélkül munkálkodhatik, a tűzoltásra és tűzoltóra egyaránt megbecsülhetetlenné teszi. 19. »A csákvári önkéntes tűzoltó-testület f. é. szépternber hó 3-án tartott rendkívüli közgyűléséből a szövetség elnökségének eddigi működéseért kifejezett köszönetét és elismerését az elnökség tudomásul veszi. 20. Scossa Zoltán indítvány ára az elnökség aGeittner és Ra usch czégnek a brassói versenyekhez szükségeit tűzoltószerek díj mentes átengedéseért köszönetét nyilvánítja. 21. Pénztáros bemutatja az 1899. év IILnegyedéről szóló pénztári kimutatást. Eszerint a pénztármaradvány a II negyed végén 2121 kor. 98 fill. volt a Ill. évnegyedben bevétetett _ 2723 » 5° » kiadatott . 2145 » 74 ,. s így a pénzmaradvány 1899. évi szeptember hó 30-án 26~9 » 74 » A jelentést az elnökség tudomásul veszi. 22. Scossa Zoltán indítványozza, hogy a negyedévi pénztári kimutatás jövőre a meghívóval együtt küldessék meg az előadóknak. Elnök azon felvilágosítása után, hogy a pénztár vizsgálatot eszközlő felügyelő bizottság mellett joga van az elnökség rninden egyes tagjának bármikor meggyőződni a pénztár állásáról, a bevételekról és kiadásokról. a fölvetett indítványt az elnökség mint szükségtelentmagáévá nem teszi. 23. Scossa Zoltán indítványára felhívja az elnökség a pénztárost, hogya tagsági díjak 'befizetéséről a legközelebbi ülésig új pénztári nyilvántartót készítsen. 24. Köhler István kérdi, mit tegyen az elnökség az oly vármegyei szövetséggel szemben, melya tagtestűlet által hozzá beküldött tagsági díjat az országos szövetséghez be nem fizeti. Titkár jelenti, hogy eddigelé az eljárás az volt, hogy ha ily eset a szövetségnek tudomására jutott, felhívta az illető vármegyei szövetséget az összeg befizetésére. Az elnökség az eddig követett eljárást a jövőben is követendőnek tartja. Ezzel a napirend kimeríttetvén, elnök az ülést esti fél 8 óvaker berekeszti. Kmf.

Dr. Kék Lajos,

'Dr. 8zily József,

elnök.

jegyző.

Jegyzőkönyv. Felvéve Budapesten, a magj-arorssdgi tűeoltá testületek segély{á ssovetsége iga'{gatál'álasrtmányának 1899. évi október hó 7-én esti '/28 órakor a s'{öl'etségi irodában tartott iilésén, Elnök: dr. Kék Lajos szöv, elnök. Jegyző: dr. S{iZy József, szöv. titkár. Jelen voltak: Seabo Gyula alelnök és Tomcsányi Béla pénztáros. Elnök az ülést megnyitja. 1. Kipke István tűzoltás közben sérülést szenvedett csák tornyai önk. tűzoltónak 20 forinttal leendő segélyezése iránt a választmány előterjesztést tesz az első magyar általános biztosító társasághoz. 2. Csákós György gyéírszigeti ön k. tűzoltó részére,

9*

TŰZOLTÚ-KOZLONY.

154

ki gyakorlat közben sérült meg, 10 forint segélyt engedélyez a választmány a szövetség pénztárából. 3. A kossuthfalvai testületet a választmány felhívja, hogy Krivak Nándor segélyezés éhez szükséges okmányokat terjeszsze be. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést esti 3/48 órakor. berekeszti. K. m. f. Dr, S{ilX Jozsef, Dr. Kék Lajos, egy{ó.

elnök,

A veszprémvármegyei szövetség közgyűlése, jegyzőkönyv. Felvétetett Zirczen. 1899. évi junius hő 29- én d. u. 3 órakor a községháza tanácstermében a veszprémvármegyei tűzoltó-szövetség rendes évi közgyüléséről. Jelen voltak: Dr. Ováry Ferencz ügyvezető elnök, Szeglethy György alelnök (Veszprém), Blázy Imre főjegyző (Kádárta), Hübner Viktor 3 taggal (Várpalota), Gerber Sándor enyingi járási tűzr. felügyelő (Siófok), Kránitz József (Herend-Szentgál, Bánd), Fischer Károly (Kenese), Andrée Gyula, Holly Antal (Zircz), Kiss józsef (Suur), Szücs Ákos (Enying), Schill János (Padrag, Csékut, Halimba), Schwarcz Gyula (Oszlop), Erdélyi Zoltán (Vörösberény), Dr. Réthy Ede (Vámos, jász), Huszár Gyula (Bakony-Szombathely), Dr. Kemenes Pál (Réde), Makkay János [Bakony-SzeritKirály). 1. Dr. Óváry Ferencz ügyvezető elnök üdvözli a tagtestületeknek jelen levő képviselőit, konstatálja, hogy az alapszabályok 19. § értelmében 20 tag-egyesület megbizottja által képviselve van, a közgyűlés ennélfogva határozatképes; ezt megnyitván jelenti, hogy a vármegye tűzrendészeti áll~pota a vármegye törvényhatósági bizottságának, a vármegye alispánjának és a járasi szolgabiráknak támozatása mellett és a járási tűzrendészeti felügyelők által eszközölt buz~' útmutatás és kiképzés folytán örvendetesen javul .. A .;yzőkönyv hitelesitésére felkéri Fischer Károly és Dr. Kéthy Ede jelen levő tagtestületi kiküldötteket. A megnyitó beszéd örvendetes tudomásul vétetett. Fischer Károly és Dr. Réthy Ede a jegyzőkönyvi hitelesítés tisztét elfogadták. 2. Olvastatott Veszprémvármegye 1898. évi tűzrerr dészeti állapotáról és a szövetség 1 évi működéséröl szóló jelentés; tudomásul vétetett s a vármegye törvényhatósági bizottságához felterjesztetni rendeltetett. 3. A pénztári szá. ·qdr'-lok megvizsgálására kiküldött számvizsgáló bizottság ,ben Szücs Ákos jelenti, hogya pénztár és. a szám adások tételról-tételre pontosan megvizsgáltattak és rendben találtattak. A jelentés helyeslő tudorr:ás~l .vétetvén, az 1898 év bevételei I205 frt 83 krban, kiadásai 952 frt 53 krban, pénztári maradványa 253 frt 30 krban megálJapíttatott; pénztárosnak a szokásos óvások fentartásával a felmentvény megadatott. 4- Ugyvezető elnök előterjeszti az 1900. évi költsézvetési előirányzatot, mely a következőleg állapíttatott me~: A) Bevétel. 170 község 6 frtos tagsági díjából várható . . . . . . . . . . . . 1020 frt B) Kiadás. I70 község után a magyar országos tűzoltó-szövetség pénztárába fizetendő I - 1 forint tagsági díj fejében . . . . . . 170 » A 7 járási tűzrendészeti felügyelőnek úti átalánya 350 » Az 1899. évi augusztus hób in Brassóban tartandó országos kongresszuson való képviseltetés költségei . . . 60 » jutalmazásokra es segélyezésekre 200 » Irodai, nyomdai és postaköJtségre IOO » Előre nem látható kiadásokra 70 » Lapelőfizetés és hivatalos kiadvinyokra 70 » Összesen

1020

frt.

18gg. október

Ig.

5. Olvastatott Ssikora Béla devecseri járási tűzrendészeti felügyelőnek a devecseri járás tűzrendészeti állapotára vonatkozó jelentése. Eszerint Devecser községben a tűzoltók összeirattak, az összeírás közszemlére kitétetett. P?rancsnokká ő választatott meg, csak még a szerelvények nincsenek meg. A község képviselőtestülete kötelezendő volna a szükséges tűzoltószerek beszerzésére. Som!"yó- Vásárhe!"y szertára és tűzoltószerei rendben vannak, tűzoltósága gyakorlott. Kis-Jenó' község fecskendője rendben van, tűzoltósága gyakorlott. Tarna községben szertár építendő, hordóval és káddal ellátott lajtos l.ocsi volna beszerzendő. Kis-Berssenj/ község szertárából hiányzik még 2 csáklya, 2 fejsze, 2 csákány. A tűzoltók gyakorlottak. Tarna Pinkoce községnek targonczafecskendőn kivül egyebe nincs. Karakó-Ssorcsiik szertára kicsiny és czélszerűtlen, a tűzoltóság azonban dicséretet érdemel; aszertárból 2 nagy fejsze hiányzik. Nagx Kamond és Kis-Kamond községeknek közös fecskendőjük van, a tűzoltóság gyakorlott; mindkét község szertárából 2~2 nagy fejsze hiányzik. Nagy=Pirit község fecskendője és tűzoltósága rendben van, lajtos kocsi beszcrzendő. Kis-Pirit község tűzoltósága jó, lajtos kocsi beszerzendö. Kerta községben egy lajtos kocsi volna beszerzendő. Tosole és Tosok-Berend községek lajtos kocsi, 2 - 2 drb létra, 4 vasvilla, 2-2 nagy fejsze és 2-2 csákány beszerzésére volnának kötelezendők. Ajka község szertárából 4 vasvilla, 2 nagy fejsze és 2 csákány hiányzik. A tűzoltóság gyakorlott. Bódé község szertárából 4 vasvilla, 1 létra, I csáklya, 2 csákány és 2 nagy fejsze hiányzik. ~is-Ló'd község 20 méter tőmlő, 1 lajtos kocsi, 2 létra, 4 vasvilla, 1 csáklya, 2 fejsze és I lámpa beszerzésére kötelezendő. Ajka-Rendek község szertárára kapu csináltatandó, a község 20 méter tömlönek. 1 lajtos kocsinak, 2 létra, 2 fejsze, 4 vasvilla. és 1 lámpás beszerzésére volna kötelezendő. Gyepes község 40 m. tömlő, 1 lajtos kocsi, 2 létra, 4 vasvilla, 2 nagy fejsze, 2 csákány és 2 lámpás beszerzésére volna utasítandó, Pö!öske község szert ára más helyre állítandó, beszerzendő 45 m. tömlő, 2 támasztó létra, I lajtos kocsi, 2 csákány, 2 tűzhorog, 2 fejsze, 4 vasvilla és .2 lámpás. Noszlop község szertárából hiányzik 2 létra, 2 csákány, 2 fejsze és 4 vasvilla. Bors{örcsök község kötelezendő volna egy vizeslajtnak beszerzésére. ~r~s{i köz~ég fecs,kendőjét Jáger Vineze még mindig nem javította ki, daczara annak, hogyajavításért már 54 frtot vett fel. A még fenmaradt 30 frt a fecskendőnek teljes használható állapotba hozatal a után lesz kifizetendő. A tűzoltóság gyakorlatlan. Beszerzendő egy lajtoskocsi hordóval és káddal. Nagy-S'{őlló's szertárából hiányzik 4 vasvilla, 2 nagy fejsze és 2 csákány. Vecse község kötelezendő volna 1 lajtoskocsi, 2 csákány, 2 fejsze és 4 vasvilla beszerzésére. Kis-Stó'lló's község utasítandó volna szívó-nyornó fecskendő, 60 méter tömlő, 1 lajtoskocsi, 2 csákány 2 tűzhorog, 2 fejsze, 4 vasvilla és 2 lámpás beszerzésére. Vid község kötelezendő volna szivó-nyornó fecskendő 60 méter tömlő, I lajtoskocsi, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány és 2 lámpás beszerzésére. Nagy-Másonx szertárából hiányzik 2 csákány. Dabrony község 1 lajtoskocsi, 1 létra, 2 csákány,

1899. október Ig.

155

megyei szövetséghez beterjeszteni és a pápai járásban észlelt 2 fejsze, 4 vasvilla, 1 lámpás és IS méter tömlő beszerzésére utasítandó. hiányokat egy külön jelentésben községenkint részletesen Alsó-Is{ká{ és Kö{ép-Is{ká{ kötelezendő volna egy felsorolni sziveskedjék, mert pontos adatok nélkül a várközös szivó-nyomó fecskendő, 60 méter tömlő, 1 lajtosmegye közönségétől orvoslás nem kérhető. 8. Olvastatott Blázy Imre veszprémi járási tűzfelügyelőkocsi, 2 csákány, 2 fejsze, 4 vasvilla és 2 lámpás beszerzésére. nek jelentése, mely szerint: . Almádi és Urkút községének az összeirott tűzoltóságon Felsd-Lsskds. község kötelezendő volna 2 létra, 4 vaskivül semmiféle tűzoltószere sincs. villa, 2 csákány és 2 fejsze beszerzésére. Bánd község tűzoltósága gyakorlatlan, fecskendöje piszVeszprém vármegye alispánja, mint a vármegyei tűzoltószövetség közigazgatási elnöke megkerestetni rendelkos, szertára nem jó. Beszerzendő volna 1 lajtoskocsi, 2 tetett az iránt, hogy az elősorolt községek előljáróit f. évi tűzi létra, 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 nagy fejsze, 2 csákány, márczius hó 30-án 6r48jX.899. sz. körrendeletében 90 nap 2 lámpás. alatt beszerezni elrendelt tűzoltószereknek, s ugyanazon Berhida 1 lajtoskocsi, 2 létra, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 rendeletben -kilátásba helyezett törvényes következmények csákány beszerzésére, náddal fedett szertárának tűzmentes anyaggal való befedésére és kitisztogatására utasítandó. és személyes felelősség foganatba vétele mellett való beCsehbánya 45 méter tömlö, 1 lajtoskocsi és 1 tűzszerzésére utasítani kegyeskedjék. 6. Olvastatott Gerber Sándor tűzrendészeti felügyelőharang, 4 vasvilla, 2 csákány, 2 lámpás, 2 fejsze beszernek az enyingi járás tűzrendészeti állapotára vonatkozó zésére volna utasítandó. jelentése, mely szerint: Hajmáskér község szertárából hiányzik 1 létra, 2 vasvilla és 2 fejsze. Fokssabadi, Lajos-Komárom, Me zö-Komárorn, Dégh, Szilas-Balhás, Bozsok és Mező-Szent-György községek a Herend községnek nincs szertára. Beszerzendő 2 fejsze, és 2 csákány. tűzoltó szerek tisztántartására és a tűzoltóságok gyakorlatok tartására volnának utasítaridők. Kiskovdcsi szertára náddal fedett, fecskendője csak nyomószerkezetű, a szertárból hiányzik: 26 méter tömlő, Fokseabadi község szertárából hiányzik 2 vasvilla. Sió-Maros község fecskendője nem megfelelő, mert a 2 létra, 4 vasvilla, 2 nagy fejsze, 2 csákány, 1 lámpás. tűzr. szab. 3. §-ának ellenére csak 90 mm hengerátméretü A fecskendő piszkos. és nem egységes csavarú és az adáe-vevési szerzödést a Kis- Hidegkúton hiányzik 25 méter tömlő, 2 cs~klya, vármegyei hatósághoz jóváhagyás végett nem terjesztette . 2 vasvilla és 2 lámpás. be. A szertárból hiányzik még a lajtoskocsi és 2 vasvilla. Leányfalu község önkéntes :ü::oltó·testűletét semmivel sem támogatja; hiányzik 2 va. villa. Enying község fecskendője rossz, a szertárból hiányzik 2 vasvilla. Marleo szertára piszkos, rendetlen, hiányzik belőle 1 lajtoskocsi, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Lepsény község fecskendője teljesen el van hanyagolva. Magyar-Barnag szertárából hiányzik: 2 fejsze, 2 csáKüngös község rnost már nem 50, hanem 62 házból áll, tehát kötelezendő volna roo mm. hengerátmérőjű szivókány, 2 lámpás, 1 lajtoskocsi, 40 méter tömlő. Fecskendője nyomó fecskendő, 60 méter nyomó-tömlő, egy lajtoskocsi, csak nyomó. 2 létra, 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány és 2 Német-Barnag szertárából hiányzik 40 méter tömlö lámpás beszerzésére. és lajtoskocsi ; a fecskendő csak nyomó. Siófok község új megfelelő szertár építésére volna köteNagy- Vá{so~/' község szertárából hiányzik 2'7 IT .ter Jezendő, hogy a 4000 írt értékü tűzoltó-felszerelés a por, tömlő, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. Nagy-Hidegkút szertárából hiányzik r lajtoskocsi, 1 eső és hó ellen jól meg legyen védve. Veszprém vármegye alispánja megkerestetni rendelvasvilla. tetett az iránt, hogy Fok-Szabadi, Lajos-Komárom, MezőPapleesei szertárából hiányzik 2 fejsze, 2 csákány és Komárom, Dégh, Szilas-Balhás, Bozsok és Mező-Szt.-György 2 lámpás. előljáróságait szigorú an utasítani kegyeskedjék arra; hogya Rátót tűzoltósága csak papiroson létezik, mert gyakorlatokat soha sem tart. A fecskendők elhanyagolt állapotban tűzoltó-szerek tisztán tartása és tűzoltói gyakorlatok szapovannak, mert a szelepcsapok mind berozsdásodtak ugy, hogy rítása iránt különbeni pénzbirság terhe alatt nyomban intéznem lehetett kivenni. Az elöljáróság megbirságolandó. kedjenek; . Siómaros község előljárósága ellen fegyelmi vizsgálatot Sóly községnek nincs szertára. Felszereléséből hiányzik a lajtoskocsi, 2 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány, 2 lámpás. indíttasson, s a vizsgálat eredményéhez képest szigorúan I A tűzoltók jól vannak begyakorolva, jutalmat érdemelnek, megbüntettesse. A fecskendőnek 100 mm. hengerátméretű az előljáróság megbirságolandó volna. és az országos egységes csavarral ellátott fecskendővel leendő kicserélésre utasíttassa. Szcntgd! önkéntes tűzoltósága a község indolentiaja miatt feloszlott, tehát most a községnek nincs tűzoltósága. Enying és Lepsény községek elöljáróságait, a fecsA szertárból hiányzik: 60 méter tömlő, 2 létra, 2 csáklya, kendőknek jó karba leendő helyeztetésére utasítani és az 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány és 2 lámpás. Az előljáróeddig tanusított hanyagságokért és akiadott alispáni renság megbirságolandó volna. deletnek be nem tartásáért fegyelmi eljárást indíttasson. Ssentkirdly-Sxabadjdnak szertára kibővitendő volna, Küngös községet, mely most már 62 házból áll, egy mert a lajt szabad ég alatt van. roo mm. hengerátméretű szivó-nyomó fecskendőnek az orSzent-Lstudn község szert árából hiányzik a lajtoskocsi, szágos egységes csavarokkal ellátott, 60 méter nyomótömlő, 4 vasvillaj z fejsze, 2 csákány, de ezek beszerzés alatt vannak. 1 lajtoskocsi, 2 létra, 2 csáklya, 4 vasvilla, 2 fejsze, 2 csákány TótFá:;sOJ1:Yközség tűzoltósága gyakorlatlan, a szertár és 2 lámpás beszerzésére utasíttassa. Siófok nagyközséget piszkos, poros, a lajt kint van a szabad ég alatt, hiányzik megfelelő szertár építtetésére utasítani kegyeskedjék. még egy létra; - az előljáróság megbirságolandő volna. 7. Olvastatott S{oko[y Ignácz tűzfeliigyelőnek általánosVároslőd szertára teljesen rossz. A fecskendő csak ságban összeállított jelentése. nyomó-szerkezetű, 2 létra hiányzik. Az elöljárósá g itt is Minthogy elen jelentésből nem tünik ki az, melyik megbirságolandó volna. községnek van tűzoltósága, melyiknek nincs, melyiknek van Vilonya község tűzoltósága gyakorlatokat nem tart, teljes felszerelése, jól fedett és épített sz ertára s gyakorlott fecskendöje el van hanyagolva, a szertárból hiányzik a lajtostűzoltósága, melyiknek nincs, ennélfogva a pápai járás tűzkocsi, 2 fejsze) 2 lámpás, 2 csáklya, az előljáróság megrendészeti felügyelője megkerestetni rendeltetett az iránt, birságolandó. hogy a »statisztikai áttekintéstpontosan kitölt ve a vár-

TŰZOLTÚ-KOZLONY. Vöröstó község szertárából hiányzik 40 méter tömlő, 2 létra, 2 vasvilla, a fecskendő nyomó. Vörösberény község tűzoltósága gyakorlatlan, szertára nincs, hiányzik 4 vasvilla és 2 fejsze; a községi előljáróság megbirságolandó. Vámos község tűzoltósága gyakorlott, a hiányzó szerek 1 beszerzés alatt vannak. Faese község tűzoltósága gyakorlott, felszerelése teljes. Osi tűzoltósága gyakorlatokat nem tart. A szertár rendben van. Veseprém, Várpalota, Kdddrta, Meneshely tűzoltóságai gyakorlottak, felszerelésük teljes, szertáraik tiszták. Veszprémvármegye alispánja, mint a vármegyei tűzoltó-szövetség közigazgatási elnöke megkerestetni rendeltetett az iránt, hogy az elősorolt községek előljáróságait folyó évi márczius hó 30-án 6148jX. 1899. számu körren. deletéhen 90 nap alatt beszerezni elrendelt tűzoltószereknek az ugyanazon rendeletben kilátásba helyezett törvényes következmények és személyes felelösségnek foganatba vétele mellett leendő beszerzésére utasítani szi veskedjék. 9. Olvastatott Makkay János zirczi járási tűzfelügyelő jelentése, mely szerint : Bakonybél község fecskendöje nem megfelelő, új fecskendő beszerzése kilátásba helyeztetett, a tűzoltóság nincs megalakítva. Aka, Acsteszer, Réde, Péterd és Románd községek tűzoltóságai egyáltalán nem tartanak gyakorlatot. Dudar, Suúr és Réde községek tűzoltó szertáraiknak tűzmentes anyaggal való befedésére volnának utasítandók. Veszprém vármegye alispánja, mint a vármegyei tűzoltó szövetség közigazgatási elnöke megkerestetni rendeltetett az iránt, hogy az elősorolt községeket u, m. Bakonybél ktzséget egy új 100 m. hengerátméretű, szivó-nyomó szerkezetű fecskendő, 60 m. országos egységes csavaru tömlő beszerzésére és tűzoltó-egyesület szervezésére : Aka, Ácsteszér, Réde, Péterd és Romand községek tűzoltóságait gyakorlatok tartására köteleztetni; Dudar, Suúr és Réde községeket szertáraiknak tűzmentes anyaggal való befedésére kötelezni sziveskedjék. 10. Ügyvezető elnök felhívja a járási tűzrendészeti felügyelőket, hogy járásaikban létező jutalmazásra vagy dicséretre méltó tűze Itó-egyesűleteket nevezzék meg. Jutalomra méltóknak találtattak: Karakó-Szörcsök, Gyepes, Sóly, Szentistván, Szentkirály-Szabadja, B.-Szombathely, Kádárta, Vámos és Zircz. Dicséretre méltóknak véleményeztettek : Somlyó- V ásárhely, Nagy-Kamond, Ajka, Nagy-Szöllös, Herend, Őskü, Várpalota, Mencshely, Siófok és Peremarton. A jutalmazásra méltó tűzoltóságok tűzoltószerek beszerzésére a segélyalapból IO-Io-frtnyi jutalomban, a. dicséretre méltó tűzoltóságok pedig dicsérő okirattal való kitüntetésben részesíttettek. A jutalmakkiutalványazásával ügyvezetd- elnök, a dicsérő okiratok kiadásával pedig ügyvezető-elnök és főjegyző megbizattak. Ir. Tárgyaltatott az 190ú. évi közgyűlés helyének és idejének kérdése: Az 1900. évi közgyűlés helyéűl Devecser, idejéűl pedig 1900. évi jun. 29-ikének d. u. 3 órája állapíttatott meg. 12. Olvastatott az 1899. évi tűzkárstatisztika, mely szerint jan. r-től junius I-ig 40 tűzeset fordúlt elő, melyek közűl január hóra esik 6, februárra 8, márcziusra 10, áprilisra 12, májusra 3, juniusra 1. A tűz oka volt 8 esetben gyújtogatás, 8 esetben gondatlanság, ro esetben gyermekek gyufajátéka, 1 villámcsapás és 12 ismeretlen. Elpusztult 1 templom, 140 lakóház, 216 melléképűlet, 562 darab házi állat, 768 frt értékben, butor, ruha 55 frt értékben, takarmány 8187 frt értékben, gabona asztagban 1681 irt, szemes gabona 327 frt, gazdasági eszközök 1586 frt, élelmi szer 20 frt, egyéb ipari eszközök 120 [rt, árúkészlet 25 frt, fakészlet

1899

október

19.

271 frt, egyéb tárgyak 843 frt. Összes kár II2.987 [rt 50 kr. Biztosítva nem volt 700 frt Tudomásúl vétetett. 13. Olvastatott az ügyforgalmi statisztika, mely szerint 1899. évi január rtöl mai napig érkezett 155 ügydarab, elintéztetett mind. Törvényhatósági bizottságtól érkezett 4 db, alispántói 22 db, föszolgabiráktól 30 db, jegyzőktől 29 db, előljáróságoktól 25 db. a magyar országos tűzoltó-szövetségtől 5 db, vidéki szövetségtől 1 db, testűletektől 9 db, magánosoktól2 db. tűzfelügyelőktől II drb, saját hivatalból kiadatott 17 drb Tudomásul vétetett. 14. Ügyvezető elnök úgy a maga, valamint tiszttársai nevében megköszöni a beléje helyezett bizalmat, beadja lemondását s kéri a közgyülést az új tisztikar megválasztására. Dr. Kemény Pál orszgy. képviselő, választmányi tag, az eddigi ügyvezető elnöknek a tűzoltó-intézmény körül szerzett elévülhetetlen érdemeit méltatva, dr. Óváry Ferencz orszgyülési képviselőnek ügyvezető elnökké való újbóli megválasztását ajánlja a közgyülésnek, mire dr. Óváry Ferencz nagy lelkesedéssel ügyvezető elnökké 3 évre ujra megválasztatott. Dr. Óváry Ferencz megköszönvén ujbóli megválasztását, a választást tovább vezeti s javaslatára közigazgatási elnökké Kolossváry József, Veszprém vármegye alispánia ; alelnökké Szeglethy György, Veszprém rt. város polgármestere ; főjegyzővé Blázy Imre veszprémi polgári iskolai r. rajztanár ; jegyzővé Komjáthy László ügyvédjelölt, pénztárossá idősb jenöffy Ferencz tűzoltó-alparancsnok ; választmányi tagokká : Andreé Gyula, Bárdossy Imre. Bikky Sándor, dr. Csomasz Béla, Ennstmann Lipót, Fischer Károly, Kányai József, dr. Kemény Pál, Keller János, Pongrácz Dániel, Pápai Gyula, dr. Réthy Ede, Kövess Béla, Szabó Imre, dr. Spitzer Mór, Szücs Ákos, Schill János, Weisz Elek és gróf Zichy Vladimir; járási tűzrendészeti felügyelőkké: a devecseri járásra Szikora Béla, az enyingi járásra Gerber Sándor, a pápai járás pápai kerületére Sz oko ly Ignáez, az ugodi kerületre Jákói Géza, a zirczi járás észak-nyugati-25 községére Makkay János, a zirczi járás délkeleti 1 r községére és a veszprémi járás várpalotai kerületére, Várpalotát kivéve, Kovács József; a veszprémi járás veszprémi kerületére, Veszprém városát kivéve, Blázy Imre, három évre egyhangulag megválasztattak. Miről a megválasztottak különátÍratban értesíttetni rendeltettek és az értesítés kiadásával ügyvezető elnök és főjegyző megbizattak. 15. Andreé Gyula választmányi tag indítványozza, hogy a leköszönt, de ujra megválasztott elnöknek és a tisztikarnak önzetlen működéseért jegyzőkönyvi köszönet szavaztaesék Dr. Óváry Ferencz ügyvezető elnöknek és a vele együtt működött egész tisztikarnak a vármegyei tűzoltóügy fejlesztése körül szerzett érdemeikért jegyzőkönyi köszönet szavaztatott. 16. Olvastattak Szikora Bélának a szövetséghez intézett kérdései: aj Ha a gazda 20-40 év közti életkoru és férficselédje is 20-40 év között van és ha a tűzrendészeti szabályrendeletben felsorolt felmentő okok nem vonatkoznak rájok, a gazda, vagy a férficseléd veendő e tekintetbe a váltságdíj kirovásánál vagy a szolgálattételre beosztásnál? A közgyülés akként döntött, hogy csak a gazda kötelezhető váltságdíjfizetésre, vagy tényleges tűzoltói szolgálatra, a férficseléd nem kötelezhető. b) Felmentetteknek tekintendők-e a szolgálatban levő 20-40 éves férfiak anélkül, hogy azok váltságdíjat fizetnén ek, a tűzoltói kötelezettségek teljesítése alól? Nem tekinthetők felmentetteknek, mert atűzrendészeti szabályrendelet világosan mondja, hogya község 20-40 év közti életkoru férfilakosai kötelesek tűzoltói szolgálatot teljesíteni, vagy ha ezt nem tehetnék, kötelesek magukat megváltani ; kivételt képeznek csak a testileg nyornorékok, továbbá a lelkészek, szerzetesek, tényleges szolgálatban levő katonák, gyógyszerészek, pénztárosok, községi rendőrök stb. 17. Szikora Béla tűzrendészeti felügyelő indítványozza

..

-'-~--~ 18gg. október Ig.

TŰZOLTÓ-KOZLÖNY.

a vármegyei tűzrendészeti szabályrendeletnek odamódositáa vármegye alispánja az iránt, hogy a községi és körjegysát, hogy a tűzoltók évenként ne csak kétszer, de hatszor zőknek a közrendészeti ügyekből folyó irodai munkájuk legyenek kötelesek gyakorlatokon megjelenni. Ezen indít, megkönnyebbítése czéljából elrendelni kegyeskedjék. hogy vány fölött a közgyülés napirendre tért, mert ha a gyaa tűzkárjelentéseket ne a belügyminiszter által elrendelt korlatok száma hatra emeltetnék föl, a tűzoltók ezt köny tűzkárjelentéseken és tűzkárszámlálólapokon küldjék a várnyen zaklatásnak vennék és még inkább ellenszegülnének, megyei szövetség elnökéhez, hanem az elnökség által össze- tehát ezt kimondani nem lehetett, azonban a parancsnok állított rovatos táblázaton, melynek rnintáját az elnökség tarthat kettőnél több gyakorlatot is, de azokat a tűzoltókmár be is mutatta s úgy ezen mintát valamint a tűzoltásra kal folytonos és jóakaratú buzdítás által kell megkedkötelezett egyének összeírására szolgáló nyomtatványt s végül veltetni. a tűzrendészeti szabályrendelet 3. §·ában előirt tüz ol.ósze18. Olvastattak Gerber Sándor azon indítványai, hogy rek, valamint a személyi felszerelés összeirására szolgáló lel a vármegyei tűzoltószövetség a m. kir. postatakat'ékpénztári nyomtatványt is a nyomdatulajdonosok tartsák raktáron, tárnáí váltson egy chequeszámlát és azokat a chequeket mire a vármegye alispánja által a vármegye terül, tén létező kiáll1t va az alispáni hivatal küldené szét a községeknek. nyomdatulajdonosok felhivandók volnának. Ezen indítvány Az indítvány közhelyeslésseI fogadtatott, egy ebeque-számla helyeslésseI fogadtatott s a magyar országos tűzoltószövetnyitása elhatároztatott s a vármegye alispánja, mint szöséghez javaslat készítése elrendeltetik, hogy az keresse ",eg vetségünk közigazgatási elnöke megkerestetni rendeltetett a m kir. belügyminiszteriumot a tűzkárstatisztikai nyomaz iránt, hogya községek előljáróságaihoz körrendeletet tatványok átalakítása iránt. kibocsátani sziveskedjék, melylyel azok utasíttassanak, hogy 23. Dr. Réthy Ede választmányi tag felkéri dr. Óváry a 6 frtos évi tagsági díjakat a cheque-szelvények beváltása Ferencz ügvezető elnököt, hogy az » Első segé\y baleset által fizessék le egyenesen a vármegyei tűzoltószövetség alkalmával « czímü értekezését olvassa fel. Dr. Ö váry Fepénztárába. ne a föszolgabirói hivatalok útján. rencz mint szerzö ekérelemnek helyt -adván, értekezését 19· Gerber Sándor tűzrendészeti felügyelő inditváfelol vasta. nyozza, hogy alakirtassanak meg a járási tűzoltószövetségek. Fischer Károly indítványozza, hogy ügyvezető elnökEzen indítvány fölött, mely még nagyon időelötti. a köznek ezen íelolvasásáért jegyzőkönvi köszönet szavaztassék gyülés napirendre tért és a felolvasás kinyomattassék és a tűzoltótestületek között 20. Olvastattak Szokoly Ignácz indítványai: a) a köz- I kiosztassék. Dr. Ováry Ferencz ügyvezető elnöknek az ségek záros határidő alatt szigoruan köteleztessenek a vár- II "Első segély baleseteknél « czímű felol vasásaért jegyzők önyvi megyei tűz rendészeti szabályrendeletben előírt Iajtoskocsik, köszönet szavaztatott és a munka kinyomatása és a taghordók és kádak , létrák, kapcsok és vasvillák mielöbbi testületekhez való díjtalan szétküldése elrendeltetett. beszerzésére s úgy ezek, valamint a már beszerzett fecs24 A vármegye nagyságos alispánja által folyó évben kendők és tömlők állandó jókarban tartására; b) a megyei 4333/X.899· szám alatt a tűzfelügyelőkhöz beküldeni eltr. szabályrendeletben előirt gyakorlatok, úgyszintén éjjeli rendelt névsorokat a következö községek nem küldték meg: őrszolgálatok tartására; c) a gyakorlatokon és egyéb szolRátót, Kádárta, Márkó, Nagy- Vázsony, Leányfalu. Faész gálatokon meg nem jelent tagok névjegyzékének a mulasz- ., községeket kivéve, a többi veszprémi járási községek nem tások igazolására kitűzött határidő letelte után a mulasztók küldötték meg. A zirczi járás községei közül nem küldötték megbüntetése végett illetékes szolgabirói hivatalhoz leendő be: Dudar, Cserény, Nána, Suúr, Aba, Csatka, Ács·Teszér, beadására kötelezendők; d) a szolgabirói hivatalok felhiván, B.Szombathely, Hánta, Bársonyos, Bánk, Teleki, Varsány, dók volnának, hogy a mulasztókar esetről-esetre megbünBi-Szt.vLászlő, Gyirót és Noszlop. Az enyingi járás köztessék ; e) a községi előljáróságok büntetés terhe alatt köte- 1 ségei közül nem küldötték be: Fok-Szabadí, Siómaros, lezendők volnának, hogya sz erek elhelyezésére szoigáló Lajos-Komárorn, Dégh, Szilas-Balhás, Enying, Bozsok, szerházakat állandóan tisztán és jókarban tartsák és ahol Lepsény,Csajág, Küngös és Kenese. A pápai járás községei azok nem tűzmentes anyaggal vannak fedve, mielőbb tűzközül: Ádáztevel, Bakonyság. Béká-, Borosgyőr, Csót, mentes anyaggal fedessék be, hogy a bennük elhelyezett II Dáka, Dereske, Döbrönte, Farkasgyepü, Homokbödöge, tűzoltószerek por-, eső- és hótól állandóan védve legyenek. Iharkut, Jákó, Kisganna, Nagyganna, Kup, Kéttornyulak. Szokoly Ignácz pápai járási tűzfelügyelő indítványai csak a - Lovászpatona, Marczaltő, Mezőlak, Mihályháza, N.-Gyimót, részletes jelentésének beterjesztése után tárgyaltatnak, mert N -Tevel, Németbánya, Nóráp, Nyárád, Nyögér, Pápakovácsi, általánosságban a közigazgatási hatóságokat vádolni nem Salamon, Szentiván, Tapolczakő, Ugod és Vanyola. A mulehet, nem szabad. lasztó községek előljáróságai ellen az alispáni rendelet be 2 r. Blázy Imre tűzfelügyelői jelentésében indítvánem tartása miatt fegyelmi eljárás elrendelésére alispán úr nyozza. hogy kerestessék meg- a vármegye alispánja az megkerestetni rendeltetett. iránt, hogy azon községek előljáróságai ellen, melyek a Dr. Óváry Ferencz ügyvezető elnök kéri a tagtestütűzrendészeti szabályrendelet 3. §-ában előírt tűzoltószereket leteket további érdeklődésre, hasznos. munkálkodásra, mega vármegye alispánja által folyó évi julius hó 8-ára kitűzött köszöni Zircz köz:;;ég közönségének és tűzoltótestületének határidőig sem szerezték be és a szertárakat fel nem épía közgyülés iránt tanusított vendégszeretetét, agyülést tették, fegyelmi vizsgálatot elrendelni s a vizsgálat eredbezárja. Kmf Dr. Óváry Ferencz m. k. ügyvezető elnök. ményéhez képest a községi előljáróságokat érzékeny pénzBlázy Imre m. k főjegyző. Hitelesíttetett : Dr. Réthy Ede birsággal sujtani, esetleg a hiányzó tűzoltói szereket az ő m. k., veszprémi önk. tűzoltó-egyesület főorvosa. költségükre beszerezni kegyeskedjék. Veszprémvármegye alispánja megkerestetni rendeltetik aziránt, hogy a tűzfelügyelői jelentések ben elősorolt azon községek elöljáróságai ellen, melyek a tűzrendészeti szabályrendelet 3. §·ában előirt tűzoltói szereket a kitűzött határidőig be nem szerezték és a szertárakat fel nem építették, tüzmentes anyaggal be nem fedték, - fegyelmi vizsgálatot elrendelni, a Tekintetes kö{gyűlé~! vizsgálat eredményéhez képest a községi előljáróságokat Ma, midőn jelentésünket beterjesztjűk.. a vármegyei érzékeny pénzbirsággal sujtani vagy a hiányzó tűzoltótűzoltó-szövetség fennállásának IS.évét tölti be; s _ha szereket az előljáróság költségére beszereztetni kegyestalán tapasztalatok ban gazdag-abb is, de eredményekben kedjék. szegényen kell a IS éves cziklust lezárnunk. 22. Blázy imre indítványozza, hogy kerest essék meg

I

I

I

I

A pozsonyvármegyei tüzoltó-szövetség elnökségének jelentése az 1899. évi szeptember hó 8-án tartott közgyüléshez.

I

TŰ ZOLTÓ~KÖZLÖNY. Az 1897. év szeptember hó ző-án tartott legutolsó közgyűlésben tett indítványok és ezek alapján hozott határozatok szebb jövővel kecsegtettek, mert erős hitünk volt, hogy Pozsonyvármegyében a tűzrendészet és tüzoltóügy fellendűl; -- s ime sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy önzetlen ügyünk előre vitelét czélzó feláldozó munkálkodásunk nem éppen dícsérhető okok miatt megfeneklett. Ennek eredménye az, hogy még ma sincsen megfelelő tűzrendészeti szabályrendeletünk, a mire bizony nagyon is égető szükség van, hogy munkánk épületét felállíthassuk, mert nagyun jól tudja minden szakember, hogy oly tűzrendészeti és épít esi szabályrendelet nélkül, mely úgy a hatóságok, mint a tűzoltóságok és egyesek jogait és kötelességeit szabályozza, a tűzoltóságot fel- és helyre állítani és fentartani, valamint a veszedelmet a lehető legkisebb mértékre leszállítani, lehetetlen. Tanuságul szolgál erre Nagyszombat és a galánthai járás, a hol daczára több ízbeni felszólításnak. még ma sem alakult meg a járási szövetség, sőt azt sem tudni biztosan, hány testület, legénység, szer s. a. t. van tényleg; - a többi járás melyekben a járási szövetségek megalakultak ugyan -. tétlenségben van, mert összetartás és támpont nincs, társadalmi úton pedig mint sajnosan tapasztaltuk, vajmi keveset és ezt is csak túlmegfeszít éssel lehet tenni. Hogy a bajon gyökeresen segítve legyen, feltétlenül szükséges egy oly vármegyei tűzrendészeti és építkezési szabályrendelet, mely minden ágazatot felölel, és ne legyen a tűzrendészet ügye a községek önbelátása, helyesebben önkényére bízva, mert ekkor soha egyöntetűséget létesíteni nem lehet. A választmány még 1897. évben kidoJgoztatott titkár által egy tűzrendészeti szabályrendelet tervezetet, melyet az országos tűzoltó-szövetség elnöksége is igen jónak talált és a kivitel sikerét kivánta. A tervezetet az 1897. szeptember ző-án tartott megyei tűzoltó-szövetségi közgyülés egyhangúlag el is fogadta és azt a vármegye hatóságához felterjeszteni rendelte, a mig meg is történt. A vármegye f. é. májusi törvényhatósági közgyülésére elő is lett terjesztve, de mivel az ellen részben formai, részben tárgyi felszólalasok történtek, ismét elodáztatott annak közgyülési elfogadása; nem mulaszthatjuk itt el a felszólalásokra megjegyezni azt, hogy a felszólalók közt voltak köztisztviselők, kik elárulták, hogy az 1888. évi tűzrendészeti kormányrendeletet sem ismerik, mi legjobb tanuságot tesz arról, mennyire viselik szívükön a tűzrendészet ügyét. Ily szomorú körülmények között ki csodálkozhatik azon, hogy a tűzrendészet ügye nem haladhat előre e vármegyében, mikor érdemben tönkre megy a legjobb indítvány. Mivel pedig nem kívánjuk, hogya magyar még továbbra is saját kárán tanuljon, sürgessük az olyannyira szükséges és szakszerű vármegyei tűzrendészeti szabályrendeletnek létesítését. Ne várjuk, míg űszkős romok, nyomor és szegénység kényszerít cselekedni! Tegyük meg a kellő óvintézkedéseket az úgynevezett béke időben, noha talán egyeseknek nem is lesz inyükre és ízlésük szerint, de minden esetre a nagy közönségnek ez által nagy szolgálatot teszünk, melynek gyümölcsét, az igaz, csak esetleges vészkor fogják ezen egyesek látni és élvezni! Ha a vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet a nagym. Belügyminiszter úr által jóváhagyva leend, első feladat lesz r.; a megyei tűzoltó-szövetség újjászervezése, alapszabályainak kellő módosítása, a járási és megyei felügyelők részére a kellő szabályzat megalkotása és jóváhagyás alá terjesztése; 2. a vármegyei építési szabályrendelet revideálása, illetve a köztisztasági szabályrendeletből való kihasítása és tüzetes kibővítése; 3. az országos tűzoltó-szövetség határozmányainak tüzetes és sürgős foganatosítása ; 4- az országos szaktanfolyamra erre képesített egyének leküldése;

189g. október Ig.

a vái megyei szaktanfolyam létesítése és fentartása ; 6. a tagdíjak beszedésére vonatkozó szabályzat kidolgozása és foganatosítása és még sok szárnos nagyon hasznos intézkedéseknek megtétele. Az 1897. évi szeptember ző-diki közgyűlés óta a választmány 5 ülést tartott, melyen 30 határozat hozatott. A fontosabb határozatok a következők: a) 1898. január 23-án pénztáros, saját indítványára, megbízatott a tagdíjbeszedési szelvénykönyvek elkészítésével, de máig sem mutattattak be; b) az alapszabályok módosítását czélzó, Groidl Gyula által beterjesztett indítvány tárgyaltatott ; ej 1898. május z z-én másodsorban sürgettetik a megyei tűzrendészeti szabályrendelet tárgyalása amegye hatóságánál, egyúttal titkár indítványára sűrgős felterjesztés küldetik a nagym. Belügyminiszter úrhoz; d) az alső-csallóközi járási tűzoltó-szövetség alapszabályai jóváhagyattak ; e) Both választmányi tag, saját indítvány ára, megbízatik a tagdíjaknaka községek általi egyenes befizetését czélzó felterjesztésének elkészítésével és ha a választmány átvizsgálta, . ez a társszövetségekkelközöltessék, hogy a brassói XIV. közgyűlésen határozattá emeltessék ; j) elvben elfogadtatott dr. Michaclis indítványára a megyei szaktanfolyam felállítása; g) 1899. január 3-án harmadik sürgető felterjesztés a megyei tűzrendészeti szabályrendelet alkotása iránt; h) titkár indítvány ára kérelem terjesztetetta megye alispánjához, hogy a vármegye törvényhatósága ismerje el a vármegyei tűzoltó-szövetség választmányát szakközegének és adjon neki végrehajtási jogot; íj rendelje el, hogyatagdíjak a községi pénztárból egye~esen a járási, illetve megyei szövetségi pénztárba fizettessenek be; j) felkéretett alispán úr titkár inditványára, hogy a megyei szaktanfolyamra berendelt egyének az illető községüktől nyerjék eltartási és utazási költségüket; k) r899. junius 29 én kiküldetés Brassóba; l) Groidl Gyula indítványára kimondatott szüksége annak, hogy az országos szaktanfolyamra 1900-ban a .megyéből 3 egyén a megyei tűzoltó-szövetség költségén leküldessék ; jelentkezés 1899. deczernber jj r-ig az elnökségnél ; m) 1899. augusztus 28-án a közgyűlés kiírása; A brassói kiküldetésröl, azt véljük, felesleges ehelyt külön jelentést tenni, hisz úgy a napilapok, mint pedig a szaklapok kimerítő értesítéseket közöltek. Itt meg kell említenünk, hogy az 5 járási tűzrendészeti felügyelő közűl csak 2 vett részt rendesen és egy szórványosan a választmányi üléseken; kettő egyáltalában látható sem volt, holott az alapszabályok értelmében kötelesek jelen lenni. Miután a brassói XIV. kongresszus határozata folytán az 1899. decz. 31-től fogva a 6 frtos tagdíjból csak [ frtot kell az országos szövetséghez beszállítani, s így évenkint és testűletenkint 5 frtjut a megyei szövetség pénztárába, a megy ei szövetség mindeneseti •..azon helyzetben lesz, hogyafokozódottabb te. ékenység terére léphessen és hívatását üdvösen és sürgősen teljesítse. Csak hogy ezt tehesse, feltétlenül szükséges, hogy minden tényező összeműködjön, vagyis hogy minden testület, legyen ;;LZ városi vagy falusi ön kéntes, hívatásos, köteles, magán vagy gyári tűzoltóság, a megyei tűzoltószövetség tagjává váljék, mert csak ígyegyesített erővel lehet az egyöntetű eljárást keresztülvinni, követni és a határozatokat érvényesíteni. Szükséges továbbá, hogy a testületek legénysége a község által az országos tüzoltó-segélyszövetkezetnél biztositva legyen; hisz oly csekély az évi díj,fejenkint 10 kr. 20 fillér - hogy ezt bármily szegénysorsú község is teljesítheti. A testűletek elméleti kiképzésének elősegítése czéljából

·tr.

=

,UA" T Ű ZOL

r899' október 19·

~~==========================~~

}

i J

I

•

T Ö - K Oz L O

az országos szövetség a » Tűzrendészeti Lapok « szerkesztőségének évi 380 frt segélyt olyformán engedélyezett, hogy minden tagtestűlet ezen jó hasznos lapot évi 1 frt 2 kr. le fizetése ellenében megszerezheti Budapesten, Kúnutcza 2" sz: a. De eltekintve ettől, a nérrietajkú községek tűzoltósá~:ainak nélkülözniök kell a szellemi táplálékot,vagyis a jó szaklapot. me1y pénzügyi nehézségek miatt kénytelen volt megjelenését beszüntetni. Itt is tér nyílik a megyei szövetségnek, hogy ezen. mélyen érzett hiányori minél előbb segítsen, talán akként, mint az országos sz övetség. Mint mindenhol, úgy ezen emberbaráti intézményünknél is azon el v érvényesüljön : »Egyesült erővel!« Megyei szövetségünk bevétele volt 783 frt 61 kr. kiadása I31 » 94 » pénzmaradvány 651 frt 67 kr. mely a pozsonyi I. takarékpénztárnál gyümölcsöztetik Amennyiben amegye terül etén levő tűzoltóságok részéről a kellő adatok be nem érkeztek, a felszerelésekre és tűzesetek re vonatkozó statisztikát nem adhatunk. Szükségesnek látszik itt is az egyöntetű eljárást meg· honosítani, mely czélból a megyei szövetség által a szükséges nyomtatványok szerkesztése és elkészítése volna elrendelendő és foganatosÍtandó, mely nyomtatványokat az egyes járások a beszerzési áron megszerezhetnék és a testületeknek ingyen kiadhatnák. Végűl kijelentjük, hogy nem rajtunk múlt, hogy többet és kézzel foghatóbbat fel· nem mutathatunk, de ez csakis a jelzett mostoha viszonyok egyedüli kifolyása; s midőn megköszönjük a két évvel ezelőtt bennünk helyezett bizalmukat, kérjük jelentésünket tudomásúl venni s a tett indítványokat elfogadni. Somorján, 1899. évi szeptember hó 4-én.

159

N Y.

4. A szavazat szedő-bizottságba beválasztattak : Nagy Sándor Béla és Sétaify József képviselők 5. Titkár felolvassa az 1897-130°: évről szóló. jelentést, me ly egyhangulag elfogadtatvan, az abban foglalt inditvánvok lelkesedéssel tudomásul vétettek és a választmány aiok foganatosítására illetve előkészítésére utasittatott. Lajos,

6. Pénztáros

előadja, hogy bevétel volt . kiadás»

783 frt 61 kr 131» 94 »

s így a pénz maradvány 651 frt 67kr mely a pozsonyI Il. takarékpénztárban gyümölcsöztetik. Majd részletezi a bevételeket és a kiadásokat. Egészben véve tudomásúl vétetik a szóbeli jelentés, azon megjegyzéssel, hogy a pénztáros jövőre térjesszen be irásban pontos és tüzetes zárszámadást a tagdíjhátralékok kimutatásával együtt. 7. A költségelőirányzat megállapítható nem volt, mert a pénztáros ilyent a választmány elé nem terjesztett. 8 Felolvastatott dr Michaelis Béla pozsonyvárosi és járási tűzrendészeti felügyelő felszólalása az 1899. január 6-iki választmányi ülés határozata ellen; ennek kapcsában felolvastatott az 1899. augusztus 28-diki választmányi ülés határozata, mely az előbbi határozatoknak megsemmisítését és ,:\ szabályoknak szoros betartását inditványozta. A közgyülés be ható tárgyalás alá vevén az ügyet, többeknek hozzászóllása után sajnálattal bár, de arról győződött meg, hogy felszólaló tűzrend felügyelő és a pozsonyvárosi főparancsnok között nézeteltérésból kifolyólag surlódások, illetve illetékességi összeütközések merültek fel; nehogy ebből kifolyólag a' tüzoltó ügyre vonatkozólag hátrányok avagy neheztelések keletkezhessenek, egyhangulag kimondja, hogyapozsonyvárosi és a járási tűzoltótestűletek között létrejött és az I897. évi junius hó z r-én tartott közgyűlés által helyben hagyott egyezséget, valaPozsonyvármegyei tűzoltó-szövetség: mint ebből Jolyólag az 1899. évi január 6-án és 1899. évi /tfoJnár Lászlo, Ecker Sándor, augusztus 28-án tartott választmányi ülések ben hozott elnök. titkár. határozatokat hatályon kívül helyezi, és a kormány hatóságilag megerösített alapszabályok 24- §-a 3-dik bekezdését tartja jövőre irányadóúl, melyszerint Pozsony város tűzoltótestűlete válasszon magának külön tűzrendészeti felügyelőt; dr. Michaelis Bélát pedig felkéri, maradjon pozsonyjárási felvétetett a "Po{Sonyvármegyei tű:;oItó-s{ővetség« Pozsonytűzrendészeti felügyelő továbbra is. Dr. Michaelis Béla ban I899' évi szeptember 8-án tartott rendes kő{gyűlésében. azon kérdésére, hogy vajjon a pozsonyvárosi tűzoltótestűlet ez ideig az ő hatáskörébe tartozotte ? elnök kijeJelenlevők; 1. Bazin : Meiszl Ferencz, 2.. Keszölczés: lenti, hogy igenis tartozott, Groidl Gyula, 3. Dénesd: NagI János, 4. Grinád: Zaicsek g.A jövő évi közgyűlés helyéül Modor, Pozsony és János, 5. Nagy-Lévárd: Parak Antal, 6. Modor : Sakner Nagy-Szombat hozatott javaslatba. Tekintettel arra, hogy Samu, 7. Nagy-Szombat: Straka József, 8. Stomfa: Nagy a nagyszombati járás területén jelenleg még szövetség Lajos, 9. Vereknye: Koller János, IO~ Nagy-Magyar: ifj. nincsen és a testűletek száma is nagyon csekély, az ügy Kocsis Imre, II. Doborgaz: Wimmer Károly, 12 Hidas: iránti buzgalom fejlesztése czélából Nagy-Szombat városa Ürge Antal, 13. Bácsfa: ifj. Nagy József, 14. Vajka: jelöltetett ki a közgyűlés székhelyéül Straka József képKausite Sándor, IS. Nagy-Paka : Kiss Rezső, 16. Pozsonyviselő kérelmére Széleskút : Spitser Mór, 17. Búr-Szt.-György: Sélaify József, 10. Elnök úgy tiszttársai. mint saját nevében a köz18. Magyar-Diószegh: Nagy József, 19. Jóka: Németh bocsátja állását és azon kérését terJózsef, 20. Csütörtök: Vass Ignácz, 21. Malaczka: Rosi- gyűlés rendelkezésére jeszti elő, hogy őt mentsék fel a további aktiv működés kapj Ignácz, 22 Förév : Hruda Károly, 23. Pozsony-Szt.alúl betegsége miatt. A közgyűlés elnök leköszönését el György: Bernhardt János, 84. Pozsony: Poór Rezső, 25· nem fogadván, egyhangulag ujra. megválasztja. A válaszFéli: Sándor Béla, 26. Somorja: Ivánfi Béla, 27. IlJésháza: tást elnök azon kérelem kiséretében fogadja el, hogy azon Frank Károly, 28 Ligetfalu : Gőlbl Mátyás, 29. Uj helyesetre, ha netán nem tudná kötelességét úgy elvégezni, Jóka: Török István, 30 Eberhardt: dr. Michaelis Béla, mint a hogy az ügymenet azt kivánná, tudják be ezt bete3!. Nagy-Légh: Eck r Sándor, 32. Szempcz: Matson Géza, ges állapotának; de minden esetre oda fog törekedni, hogy 33. Belvatta : Nagy István, és több működő tag. 1. Dr. Molndr László elnök üdvözli a jelenlevőket és ezen emberbaráti intézményt tőle telhetőleg támogassa. Alelnöknek az alapszabályok 24. §-a 2. bekezdése örömének ad kifejezést hogy ily nagy számban jelenértelmében a nagyszombati testűlet al parancsnoka Siraka tek meg. József választatott meg. 2. Az igazoló- bizottság jelenti, hogy 66 testület közűl 33 küldött képviselőt. Örvendetes tudomásul szolgál s miEcker Sándor kéri, hogy őt bekros teendöi rniatt uián az alapszabályok értelmében kivánt képviselők megmentsék fel a titkári teendőktől, de még azért is, mert a jelentek, elnök a közgyűlést határozatképesnek jelenti ki. multban több méltatlan és érdemetlen támadásnak volt kitéve. A közgyűlés titkárnak Ecker Sándort egyhangúlag 3. Jegyzőkönyv hitelesítőkül megválasztattak : Hruda Károly főrévi és St raka József nagy-szombati képviselők. ujra megválasztja és kéri, hogy úgy mint eddig, tekintet

Jegyzőkönyv

*

--~"""~-""'''''""=-''''''"'"'"'''''''".;.~._aea"""~!!!I!!&&II!!l!·!Il_1!!2.!7!1f!!!&&~!!I.I!!I!. ~.&iioÍIII'

160

_--_-~""-!IIII~ ... '\~. "1''-

TŰZOLTÓ-KbZLONY.

nélkül J. tá.n.idásokra, veleSSe továbbra IS ct szöveiség ügyét. mert a közgyűlés bizalma benne összpontosúl. Titkár ellogadja megválasztatását. Pénztáros választására vonatkozólag Sándor Béla felszólalására, - ki szavazást kér, - elnök kijelenti, hogy ő midőn az egész tisztikar nevében lemondott, s a közgYŰ'Ié's ,az eddigieket újból egyhangúlag megválasztotta, ezthatározátképen ki is jelentette, s igy az időközben eltávozott pénztáros helyett egy másiknak megválasztásába bele nem mehet. . . II. Titkár inditványozza : mondja ki a. közgyűlés, hogy a vármegye terül etén csakis az országos szövetség által előirt egyenruha és rangjelzés viselhető és az előirt szervezkedési ésszerelésiszabályoLbitartandók. Tekintettel arra, hogy még több testűletnél divik a régi rangjelzés, tekintettel arra. hogy hiába való kiadások elő ne idéztessenek, egyhangulag kimondatott, hogy: mind-

IE

adgfo- miz az eddigi ruha és rangjelzés tart, ez viselhet.ft'uoya~ de a hogy új ezvenruha va.gv rangjelzés alkal. h' D he.... m~hatik, csak is az : országos szövetség szabályai szerint esz.~özölhető, úgy, hogy az Ig02. évig azúj szabályzat teljesen érvénybe lépjen. , '" 12 Groidl Gyulának a szaktanfo.lyam }e~e~ltese~e VOBjükozó indítványa, miután ez amúgyIs az evi Jelent,e~ 4· .~s 5. pontjával egybehangzó,a,v;álasztm;inyhoz utasitt~t\~ azzal, hogy annak érvényt szer?zzen. Töb~ tárg)' ..nem le~,~.h, elnök megköszönvén a megjelentek sZlveskozreill\.jR:ödését az ülést feloszlatta. .,J

Kmf.

Biztos munkát a fejetlenség helyett. A vidéken többször volt sajnálatos alkalmam nagyobb tüz eknél jelen lenni s a tűzoltók műkődését megfigyelni. A tűzjelzésre a lehető gyorsasággal kivonult a tűzoltóság összes szereivel A ház, vagy házak már javában égnek, . mikor felmerül. a szívattyu szerelésének kérdése. Igen ám, csakhogy hol van egy kut? A tűzoltók tiszt jeikkel együtt, sőt maga a közönség is terepvizsgálatra indul. Hoszabb-rövidebb idő mulva megállapitják.hogy a tömlőt ebbe, vagyamabba a kutba kell leereszteni, a mit ugyancsak iparkodnak végrehajtani; fölbontják a kut nyílását födő deszkákat, leeresztik a tömlőt, de boszankodva, jobban mondva megrémülve tapasztalják, hogy a tömlő nem éri a vizet. Még szerencse, ha a kut nyitott, vagy ha a tömlő leeresztése előtt eszébe jut valakinek a kutat a rendelkezésre álló, könyebben kezelhető eszközzel megmérni sekként akut tuiságos mélysége esetén jelentékeny időt megtakaritani. Mig valamelyik kut alkalmas voltát megállapítják, a mig abba a tömlőt leeresztik,s a mig a gépet mozgásba hozzák, a legtöbb esetben aránytalanul hosszu idő mulik el, mely idő alatt a lángok, különösen szeles időben, akadálytalanul tovább harapódznak. Ily körülmények közt fölmerül a kérdés, nem lehetne-e ezeknek az oltásra annyira károsan ható állapotoknak véget vetni? De igenis lehetne! Nem kell hozzá más, mint, hogy a tűzoltó ismerje meg a viz szerzés szempontból községének viszonyait. Ennek megismertetésére pedig az egyesület vezetöségének kell törekedni. A katona ha harczba indul, a kezében lévő térképből j 5 előre tudja, hol fog természeti akadályokkal küzdeni s hul kell neki tábort ütni, letelepedni, ha a veszélylyel SIkeresen akar megküzdeni. A tűzoltó azonban, ha hívja kötelessége, a legtöbb helyen teljes bizonytalansággal rohan a vész helyére; nem tudja hol lesz a legalkalmasabb hely, hol lesz 0yorsan nyerhető bő víz a veszély minél sikeresebben v:ló leküzdéséhez. A tűz helyén azután ide-oda kapkodnak s ha véletlenül nem akadnak alkalmas kutra, a bámészkodó tömeg gúnyos birálatának teszik ki magukat, s valljuk be, nem egészen alaptalanul.

Ecker Sándor.

ifJolnár Laesio,

titkár.

elnök.

Hitelesitetett

1 RÉS

:

Siraka József.

4rudaKároly.

C HN IKi\

(Irta : Stegműller János, a keszthelyi tűzoltó-egyesület jegyzője.)

18gg. október 19.

Z.

. Elengedhetetlennek és a legelső kelléknek tartom mllj:f-lenegyesületnél, hogy az őrtanyán pontos jegyzéket vez~ssenek "a-városban lévő összes kutakról, az azokban foglfilt viznek hozzávetölezes köbtartalmáról, a viznek a fö}4.,hinétől való távolságáról a kutak egyéb viszonyainak lelr~;sáva1. Hogyakut, mely utczában, mely számu házban; a telek mely részén van, szivattyus-e, kerékkel, vagy pusha kézzel húzzák-e föl belőle a vizet. Megközelithető-e a' kht a géppel, vari-e közelében a tűz veszélyének kitett anY~g, ház stb, mely kigyuladása es etén a kuthoz állított fecSRendőt veszélveztetné, sőt ott a munkát lehetetlenné temlé. Jegyzéket "kellene vezetni minden tűzveszélyes épületr31 annak felti.intetésével, hogy egyiknek vagy a másikn~k kigyuladása esetén mely kuthoz kell szállítani a gePh. Minden utczáról külön jegyzéket kellene vezetni, s azo~.ból egy· egy példányt az őrtanyán őrizni, egy-egy péld~nyt pedig az egyesület tisztjei vennének magukhoz: Minden eO'yes tűzoltó nak birtokában kellene lenni azoq iegyzéknek~ mely csupán arról az utczáról van kiállítva, a melyben az illető tűz oltó lakik. .. ' Magától értetődik, hogy e jegyzék alapján al. egye: s~l~t összes tagjainak tiszt jeik vezetése mellett gyakorlati klsenetekkel tanulmányozni kellene a tűzoltói vizszerzés szerr;.pontjából a község viszonyait. Ha mindez megtörténnék, mennyivel biztosabb lenne az ~gyesületek fellépése a veszélylyel szemben .. , Ugyanis a vész jelzésre az a tűzoltó, a ki abban az ut~Z&ban lakik, a rnelyben a tűz keletkezett, a vész helyer~ siet s minthogy már tudja, hogy hol van olyan kut, a rr;;~lyből bőségesen lehet vizet szivattyuzni, rögtö~. in~ézkedij(, hogy ez, ne pedig más kutak bontassanak fol, ugy hog~; a fecskendők megérkezése után I~2 percz mulva meg~ezdheti működését a vizsugár. , Tartsanak a tűzoltó-egyesületek tiszti üléseket s hatarohák el az említett jegyzékek megszerkesztését; osszanak be. ~,~y-egy tiszt vezetése alatt két-két, értel.~esebb. tűz?l.t?t mlO%n utczára, kik aztán házról-házra járva vizsgálják meg az összes kutakat eszközöliék a szükséges méréseket, s taBasztalataik alapjá~ állítsák egybe ezen jegyzékeket. . . .Erős a reményem, hogy ha ezt a jegyzéket minden hlvat~sával csak legkevésbé is törődő egyesület megkészíti, a so\~ helyen eddig tapasztalt fejetlenség helyébe a biztos m~nl~a fog lépni, s a közönség részéről a tűzoltó-testűletek mukSdésével szemben nagyobb lesz az elismerés.

f

1899. október

19·

Tű ZOLTÓ-l{

O ZLO N Y.

ÁLTALÁNOS Dr. Csányi János halála.

t

"

Dr. ,Csányi János, az orsz, sz6~etség előadója, a váczi önk. testűlet parancsnoka, folyó hó 8-án Váczott meghalt. Az életerős, egészséges embert olvasásközben hirtelen iepte meg a halál, s a szívszélhüdés egy pillanat alatt ölte meg azt az embert, ki 18-éves tűzoltói szolgálata közben annyis~or nézett már szembe a halálnak. Váratlan halála mély gyászba. borította a magyar tűzoltó-intézményt, melynek egyik oszlopos tagja volt, de különösen a váczi önkéntes tűzoltó-testületet, melynek nemcsak vezető feje, hanem összetartó kapcsa, úgyszólván lelke volt. De nemcsak a tűzoltás terén volt kimagasló dr. Csányi működése, hanem minden téren, a hol a közügy érdeke megkivánta. Mint ügyvéd, mint Vácz város t. ügyésze, mint a váczi takarékpénztár vezérigazgatója, a dalosk őr és iskolaszék elnöke, mint Pestvármegye törvényhatóságibizottságának tagja közhasznú, önzetlen működésével, szigorú becsületességévei mindenek szeretetét és becsülését méltán kivivta magának. Aza mély részvét, melylyel ravatalát folyó hó r o-én tartott temetésén V ácz város hatósága és közönsége egyaránt körűlállotta, az a temérdek koszorú, mely a temetésre a tűzoltók csapatjával kivonult fecskendőt és szerkocsit borította, s melyet messze vidékről jövő küldöttségek hoztak, legszebb tanubizonysága elhalt bajtársunk korán befejezett nemes tevékenységének. Az országos szövetség elnökségének képviseletében dr. S{ily ] ózsef szöv. titkár, Köhler István, Markusovstkj: Béla és Wagner Manó előadók jelentek meg a temetésen. szép babérkoszoi út helyezve a szövetség nevében a buzgó előadó ravatalára. Koszorút küldtek még a kalocsai, rákospalotai stb. testületek is. A budapesti, rákospalotai, tahitótfalusi testületek küldöttségileg képviseltették magukat a gyászszertartáson Mélyen meghatva, szomorúan álltuk körül a ravatalt. mely intézményünk egyik legjobb bajnokát, kötelességtudó munkását zárta be, ki míg élt, becsületes önzetlen munkásságá val rmndnyájunk szeretetét és tiszteletét kiérdemelte, s ki korai halála után is méltó arra, hogy mint igaz embernek ernlék ét kegyelettel őrizzük szíveinkben. E szeretetteljes kegyelet s a részvét, mely minden oldalról oly megható módon megnyilatkozott, enyhítse némileg elhunyt bajtársunk özvegyének és három gyer mekének mérhetetlen fájdalmát. Az árván maradt váczi testűlet a következő gyászjelentést adta ki: » Egyesuletünk szeretett s felejthetetlen parancsnoka dr. Csányi. János. a szolgálati arany-érem tulajdonosa, folyó hó 8-án esti 8 órakor életének 45, tűzoltói sz olgálatámk 18, s parancsnokságának r z-ik évében váratlanul öröklétre sz enderűlt. A tűzveszély elleni védelemben és a tűzultó-ügy fejlesztésében hervad hatlan érdemeket szerzett drága halottunknak földi maradványai folyó hó ro-én, dél utan 4 órakor helyeztetnek a középvárosi temetőben örök nyugalomra. A gyászisteni·tisztelet folyó hó r r-én délelőtt 10 órakor tartatik meg a székesegyházban. Váczon, r8gglk éVI október 9én. Az önxéntes tűzoltó-testű let. .. Betöttéd tisztedet ! ... «

161;

==================

RÉSZ.

A gazdák országos biztosító szüvetkezete, A gazdasági egyesületek országos szövetsége még múlt évi november havában megtartott nagygyűlésén velhatározta, hogy az elemi karok, de különösen a tűzés jégkárok ellen az egész országra kiterjedő biztositö szövetkezetet alakit. Az eszme megvalósítása érdekében a szövetség kiter~ jedt mozgalmat indított a gazdák közt, s emozgalom mindenfelé élénk visszhangra .talál: Egyesek, vármegyék és városok egymásután sietnek alapítványok és üzletrészek jegyzésévei a közhasznú intézmény megvalősítását lehetövé tenni. Igy legutóbb Veszprémvármegye is dr, OvdryFerencz, szöv. alelnökünk indítványára két alapítványt jegyzett. A mozgalomnak a belügyminister is támogatására sietett múlt hó t z-én 92.352/99. sz a. az összes törvényhatóságokhoz intézett következő körrendeletével: »A gazdaságI egyesűletek országos szövetsége múit évben tartott nagygyülésében elhatározta, hogy egy biztoaító szövetkezetet alakít s azon kéréssel fordúlt hozzám, hogg ezen biztosító szövetkezet érdekében megindított országos mozgalmat támogatásban részesítsem. Minthogy részemről teljesen helyeslem azt, hogy az elemi károk elleni. biztosításban a s{övetke{eti es{me érvény-re [uttassék és ily intésménynek kellő alapszervezet és vezetés mellett Ieendö léÚtT sitésétől rendkívül üdvös eredményeket várok, készséggel teszek eleget a szövetség kéreImének s midön a törvényhatóság figyelmét a szövetség által kezdeményezett mozgalmakra felhívom, abbeli várakozásomnak adok kifejezést, hogy a biztosító szövetkezet létesítését hathatós tdmogatásával előmo{dítani fogja S' annak fejles{téséher. és terjesztéséhes; saját hatáskörében meleg érdeklődéssel honáfog járulni. A minister helyett S{ell Ignácz s. k. államtitkár.« Szemben azzal az illetéktelen támogatással, melyben még hem is oly régen a biztosítási kartell részesűlt, eza' belügyministeri intézkedés azt jelenti, hogya biztosító ügyet most a kormány nem a tőkejövedelmeztetés egy módjának tekinti, hanem abban meglátja a gazdasági és szocziális mozzanatot, a mi ez idő szerint csakis a szövetkezeti biztosítással valósítható meg.

Hatósági tűzkárbiztosítás. A székesfővárosi hivatásos tűzoltóság fentartásának évről-évre emelkedő költségei, egybevetve a főváros háztartásában mutatkozó deficzittel, már rég idő óta arra indí tották a városatyákat, hogy a tűzoltási kiadások megapasztására módot keressenek. Az összes kinálkozó módok közt a legegyszerűbbnek látszott az, hogy a biztosító társaságok járúljanak hozzá az immár 250000 forintra rúgó kiadások födözéséhez. Ez ellen a biztosító társaságok természetesen kézzel-lábbal tiltakoztak, s mivel ily hozzájárulásra a fennálló törvények alapján kötelezhetők nem voltak, másrészt az Ausztriában tett tapasztalatok alapján a kormány a törvényhozási úton való kötelezést kívánatosnak nem tartotta, nem maradt más hátra, rnint hogy a székesföváros maga állítson föl kötelező alapon külön hatósági tűzkárbiztosító intézetet. A szabályrendelet, melyet a törvényhatósági közgyűlés megállapított, a rendes biztosítási illetéken kívűl tűzoltási járulékot kívánt szedni azoktól az ingatlan tulajdonosoktol , kik magánintézetnél biztosítottak, hozzájárulási illetéket a biztosító intézetektől, továbbá a gyáraktóI és saínházaktól, Szóval az új intézet jövedelmezősége, s ezzel a tűzoltási kiadások megtérülése biztosítv a lett - papiroson. Mivel

**

I

'l' Ü Z O LT Ó - K O Z L O N Y.

162

==============================~~

azonban a papírra írt szabályrendelet felsőbb jóváhagyás nélkül mit sem ér, ezen felsőbb jóváhagyást pedig a belLigyminister máig sem adta meg, de sőt a főváros sürgetésére a közelmúltban küldött leíratában a döntés időpontjára nézve még kilátást sem nyújtott, mindez ideig a hatósági tűzbiztosításból sem lett semmi. És hogy mily érzékenyen érinti a főváros háztartását e késedelrnezés, mutatja az, hogy az elmúlt évben lejárt biztosítási szerzödéseket a hatósági tűzkárbiztosítás reményében a főváros már csak egy évre hösszabbította meg, s e meghosszabbításba akartelban álló biztosító társaságok csak oly feltétellel mentek bele, hogy a városi épületek biztosítása után a fővárosnak IS százalékkal többet kellett fizetnie. Jövő évre az illeték valószfnűleg újabb százalékokkal fog emelkedni, hacsak a föváros egyszer s mindenkorra le nem mond a hatósági tűzkárbiztosításról.

A mentés és a tűzoltás. Tudvalevő dolog, hogya mentő és tűzoltó intézménynek egymással szorosabb kapcsolatba hozatala újabb időben mindig kiterjedtebb alkalmazást nyer hazánkban s most, hogy a belügyminiszter a mentö-intézrnénynek a városokban leendő meghonosítása érdekében ez ügyben pár hó előtt közzétett rendeletében foglalt igéretéhez képest valószinűleg már a jövő 'hóban nagyobbszabásu értekezJetet akar összehívni, kétszeres fontosságu, hogy az e téren jelentkező mózgalrnakról tudomást szerezzünk. Ausztriában tudvalevőleg a tűzoltóságok kiterjedten foglalkoznak a mentéssel, a miben kiváló érdeme van Ceermack Reginaldnak. az osztrák szövetség elnökének, ki az 1894. évben Budapesten megtartott VIn. nemzetközi

r Sqq. október

Ig.

közegészségi és demografiai congressuson tartott felolvasásával is iparkodott eszméjének propagandát szerezni. .. Ezt megelőzőleg azo .ban már az 1893. évi szabadkai I országos tűzoltóközgyülésen fölvetette a mentés ügyét 1 dr. Major Ferencz orsz: képviselő, a székesfeiérvári testület 1 akkori orvosa, de bár az eszme az akkori közgyülés élénk helyesléséveI is találkozott, a legutóbbi időkig alig néhány város tűzoltósága foglalkozott a mentéssel is, így Kolozsvár, Székes-Fejérvár.iSzabadka, Újabban Aradon, Kassán, Tokajon tartott tanfolyamokat a budapesti önkéntes menröegyesület, mely e téren igazán elismerésre méltó országos jelentőségű működést fejt ki s egymásután szervezi a vidéken a tűzoltóság segítségével a mentés ügyét. A mozgalom élén dr. Kresz Géza kir. tanácsos, a budapesti önkéntes meritőegyesűlet igazgatója áll, ki a magyar orvosok és természetvizsgálók a f évi aug. 26-31 ike közt Szabadkan megtartott XXX. vándorgyülésén is s Hogyan lehet a mentö intézményt a vidéki nagyobb városokban olcsón szervezni ?« czímmel nagyérdekü felolvasást tartott a mentésnek a már fennálló tüzoltó-testületekkel kapcsolatba hozataláról. Az előadás nyomán élénk diskusszió fejlődött ki, melyben kiváló részt vett dr. Major Ferencz is, ki szintén a tüzolt6ságnak a mentőszolgálatra alkalmazása mellett nyilatkozott. Hogy pedig dr, Kres; Gézának kifejtett érvei a gyakorlati életben mennyire megállják helyüket, legélénkebben illustrálja a ssabadkai önkéntes tűzoltótestület, melynek tagjai a budapestiek mintájái rt készült fölszerelés birtokában immár egy év óta Wel1C{el Lajos parancsnok vezetése alatt a legkitünőbb szolgálatokat teljesítik e téren s azért méltán nyerték ki a vándorgyülés teljes megelégedését. A vándorgyülés egyébként saját kebelében külön mentö és tűzoltó albizottságot is szervezett s annak szakreferenséve dr. Ac{él Károlyt, a budapesti mentök h. főorvosfőparancsnokát választották.

, TESTŰLETEK A trenosén-baáni önkéntes tűzoltó-testűlet 25-éves fennállásának megünneplése. V árosunk csendes és egyhangú életének élénkebb mozzanatot nyújtottak a folyó évi augusztus hó ao-ik napjának eseményei. Nagy jelentősége volt reánk nézve ezen napnak, mert ekkor ünnepelte önkéntes tűzoltó-testületünk 25-éves tenállását, és ekkor díszittetett föl testűletünk 56 derék működő tagja az orsz. szövetség által adományozott szolgálati éremmel. Már korán reggel taraczkdurrogatás és zenekarunk zenéje jelezték a nap örömeit; majd a harangok zúgása hívta templomba az ájtatos közönséget, melyet díszes zászlójuk alatt követtek derék tüzoltóink. Az istenitiszteletet díszgyakorlat követte, mely teljes megelégedéssel és elismeréssel találkozott. A díszgyakorlat után a tüzoltóság az Ízlésteljesen feldíszitett városi tanácsteremben gyülekezett, hol Zamarccxy: János járasi főszolgabiró és buzgó egyleti elnökünk nagyszámú díszes közönség, nemkülönben a zayugróczi üveggyári és községi, a pecsenyédi, podluzsányi és alsó-nasticzi tűzoltók részvétele mellett ékes és nagyhatásu szavakkal nyitotta meg a díszközgyűlést. Majd felemelkedett helyéről tűzoltó-testületűnk kitartón működö főparancsnoka, Dohnányi Gusztáv ügyvéd, és nagyhatás mellett adta elő a testűlet 25-éves fennállásáról szóló jelentését, melyet tót fordításban Balarsovjecn György, kedvelt titkárunk olvasott föl. A jelentést szívből fakadó éljenzésekkel jutalmazta meg a közgyűlés, mely nehány indítvány egyhangú elfogadása után az elnöklő harsongó éljenzésévei csakhamar véget ért. A közgyűlés után a tűzoltóság a városháza előtti térre

i ",,~t,-. .....

KORÉBÖL.

vonúlt, hogy részese, vagy legalább is tanuja legyen a nap legnagyobb ünnepélyességének, a szolgálati érmek kiosztásának. A téren virágokkal szépen feldíszített emelvény állott Zamarocey: János elnök és az őt körűlvevö városi előkelőség számára, mig a tűzoltóság négyszögben foglalt állást az emelvény előtt. A beszéd, melyet szeretett elnőkúnk ezúttal mondott, s melyben a szolgálati érmek jelentőségét oly szépen ecsetelte, nagy hatást tett a jelenlevőkre, s midőn a szolgálati érmeket buzdító szavak és kézszorítás kiséretében az egyenkint maga elé hívott tűzoltók mellére tűzte, újra és újra felhangzott a jelenlevő nagyközönség és a bajtársak éliene s a kitüntetett tűzoltók mindegyike örömtől sugárzó arczczal lépett le az emelvényről szakaszába. Az érem kiosztást a 200 főre menö tűzoltók díszrnenete, majd pedig a Heindl-féle vendégfogadó ban rendezett 85 terítékű társasebéd követte. A felköszöntők sorát ismét Zamarocey: János testületi elnökünk nyitotta meg. O Felsége a királyra mondott beszédével, majd Miluilik József apát-plébános fel köszöntötte érdemeinek kiemelésével Zamarocry: János testületi elnőkünket, utána pedig Sándor Géza járasi szolgabíró lendületes felköszöntőben éltette a testület vezérférf1ait, jelesűl az elnököt, a főparancsnokot, a parancsnokot és a titkárt. Az ezt követö íelköszöntök között említésre méltó még kűlönösen Kr csil Szaniszlónak a zay-ugróczi üveggyári tűzoltóság parancsnokának, és Obetko Gusztávnak a zayugróczi községi tűzoltóság szakaszparancsnokának kőztetszéssel találkozó felköszöntője. Igy jókedvben és vidám hangulatban szórakoztunk ebéd után az uradalmi kertben, mert Piueius nem engedte . nekünk, hogya kies »Perekvicza« nevű erdőben folytat-

,

18gg. október Ig.

T Ű ZOL T Ó - K O Z L

O N Y.

163

====================================~

ládi élethez hasonló, melynek sűrű : idegizgató sensatiója nincs. Az 18g8. évi jelentésünk a következő: Rendkivüli közgyűlés nem volt; tartatott két parancsnoksági gyűlés, melyeken következő határozatok hozzattak : 1. A zenekar részére a felsővárosi feloszlott polgári zenekar hangszereinek megszerzése elhatároztatott. Karmesterül Uhlik Albert szerződtetett. 2. A szokásos évforduló-ünnepély megtartására az újonczok fogadalom letételére augusztus 21. napja tűzetett .ki. 3 A XV-éves szolgálati érem viselésére Sr éles János, a X-évesre Baucsek József, az V-évesre Banesik József és Imre Sándor önkéntes tűzoltók jogosultsága állapíttatott meg. 18g8. évben 12 gyakorlat tartatott és pedig novembermái czius .hónapokban 5 elméleti, a többi hónapokban 7 külső. Ejjeli őrség tartatott egész éven át. Tűzeset volt 6, és pedig: 1_ 18g8. február 1 napján, este 6 órakor Kossuthutcza 562- számú Somogyi János tulajdonát képező beltelken egy náddal fedett istálló valószinűleg gyújtogatás következtében kigyúladt. A fiú szakasz kezelésében álló I-SŐ számú szívattyú kézi erővel nyomban a helyseinére vitetett, úgy a tüzoltóságunk is azonnal ott termett, azonban sok ideig csak az 1. sz. szívattyú vehette fel a kűzdelmet, mert a közönség, illetve a lótulajdonosok - valószinűleg a rendkivüli nehéz út miatt csak nagy későn hozták elö a többi szívatyúkat és egyéb felszereléseket. Mind addig tehát, míg ezen gépek megérkeztek, egyedül a tűz tovaterjedésének meggátlására törekedtünk, a mi sikerült is; majd a többi szívattyúk beérkeztével a vész gyorsan elfojtatott. Az egyletünket jellemző lelkesedés kellett esiker eléréséhez. ha tekintetbe veszszűk a közönség feltűnő visszahúzódásat és a szárhegyig érő sarat, mely bajunkra olt létünk alatt fagyni kezdett. Három szívattyut az Ér jegén vágott lékbe szereltünk és 80-80 méter tömlővel dolgoztunk; egy szívattyú kútba szereltetett. Kivonult ezeken kivül mé ; 1 szerkocsi és 1 gyűjtőkocsi a fagyott nyomótömlők haza szállítására. Az oltási műveletben résztvett 62 tűzoltó, 2. r8g8. február 2I-én g óra 30 perczkor este Krizsdn Sándor Margita-útcza 156. számu beltelkén egy szalmakazal gyúladt ki. A tűzjelzésre a mgy távolságra eső vész helyére siettünk. Az összefutott szomszédság a közeli kerítéseket már ekkor széthány ta, és tehetetlenül nézte miként gyúladt meg a mellette lévő 2 szénakazal. Növelte a veszélyt, hogy az égő tárgyak mellett 1/2 vagy 1 méter távolságban kazlak, szemétdombok, sőt épületek állottak; úgy, hogy csak egyetlen helyen volt 10-12 méter üres hely, melyen át a tűzhalmazhoz juthattunk. Víz nem volt semmi, mert a mozgosítható kapitány-vizeshordók a fagy miatt megtöltve nem voltak. E súlyos helyzetben azt tettük, hogy a legnagyobb óvatosság mellett az egész égőhalmazt részletekint egy pusztabb helyre kihordtuk és a szó teljes értelmében elvertük, eltapostuk. Szerencsére e kinos mű veletet szél nem súlyosította. Kivonult 2 szívattyú, mely azonban víz hiányában nem működött, és 1 szerkocsi. Ezen egyleti életünkben első ily oltási műveletben résztvett S8 tűzoltó. 3. 18g8. ápril 23-án délután 1 órakor Kandia-utcza 437. szám ú beltelken, mely Bokor Károly tulajdonát képezi, meggyúlt egy kazal szalma. Megérkezve a kazlat teljes lángban találtuk és 1/2 óra alatt eloltottuk. A szél a puszta terűletre hajtotta a lángot, selmondhatjuk, hogy ez egyszer szövetségesünk volt. Az oltásban résztvett 44 tűzoltó; kivonult 4 szívattyú, egy szerkocsi és 3 gyűjtő kocsi. Szél Tekintetes Kö{gyűlés ! északkeletib középerös. 4. 18g8. julius 23-án déli IZ órakor Dövényi Pál Parancsnokságunk szokásos jelentése, testűletünk törtéSzt.-István-tér 181-ik számú házában lévő - csőd miatt nete. Teljes igyekeettel azon vagyunk, hogy abból a legzár alatt volt Weis{ Ignácz füszerkereskedő tulajdonát kisebb mozzanat se maradjon ki. Ha mindazonáltal annak képező boltból nyiló raktárban tűz ütött ki. A már hetek anyaga rnérsékelt mennyiségü, adjunk hálát Istenünknek, óta bezárva lévő helyiségben, valószinűleg egérrágás követmert ez azt jelenti, hogy testületi. életünk zavartalan csa-

hassuk kellemes szórakozásunkat, mely várva-várt kirán- 1 dulás helyett kénytelenek voltunk összeszorúlni a »Heindl «féle vendégfogadó szűk falai közé, a hol András prímásunk hegedűje mellett nem érezte senki a gyakorlatok fáradalmait, hanem ki-ki mulatott s tánczolt jókedvűen a zsufolásig megtelt termekben kiviradtig, Hogy azonban ezen örömnapunk oly sikeres volt, hálás érzéssel kell megemlékeznünk azok jótékonysága és nagylelkűségéröl, kik az igaz emberbaráti szeretettől áthatva ezen örömnapunk létesítéséhez szíves adakozásaikkal hozzájárúItak és pedig: Polydk Béla orsz. képviselő 50 frttal; a baáni uradalom 25 frttal; az izraelita hitközség és az egyletet évek során át nagylelkűen segélyző takarékpénztár 25-25 frttal; Brogyányi Árpád közbirtckos és Pollák Samu fiai 10 - 10 frttal; Mihálik József apát-plébános, Matyasovszky: Honorné, Bilik György, Parall Öttó, Quittner Jakab, Krajcsik István, dr. Wagner Ede és Bende Imre nyitrai püspök őméltósága 5-5 frttal; Burg Gusztáv 4 frt; Wermessy Elek, dr. Pósta-féle ház gondnoksága, Munk Mór, Polakovics Mihály, Rosenberger Ármin és Fojtik János 3 3 frttal; Löwinger Izidor, Ochs Ignácz, Krty enanseky: András, dr. Freund Miksa, Chytilek József, Jakubik János, Jaskula Antal, Jankovicn Antal és Német István 2-2 frttal; Válik Antal 1 frt 50 krral; Ochs József, Kacsina Antal, Benyocska József, Szliepka János, Jakab Mihály, Szliepka József, Benyocska János, Zsittnyan János, Kapsz János, S'{latins'{ky Anna, Lőwinger Lipót, Weis{ Salamon, Skvarenína András, Zsittny an István, Nemiaha György, Herszky: Adolf, Rosenihal Isidor, Lovasz. János, Kubricsan József, Nemiaha János, Szeesdnyi Ferencz, Lapál' János, Melicher Antal, Jakab Alajos, Schlesinger Ignácz; Kopeczky: József, Lőwenbein Ármin, Martiska János, Béress Jánosné, Blaskovich Árpád, Kaszala Simon, Schlesinger Benjámin, Torovseky: Antal, Moncsek János, Pecseny dnssky: Ferencz és Pravoticeky János 1-1 frttal; s végűl huszonhárman 50 krral s hárman 30 krral, vagy is összesen 270 frt go kr. összeggel. Hallgatással nem mel1őzhető továbbá Baán nagyközség képviselőtestűletének azon nemes elhatározása, mely szerint nekünk a felmerűlt költségek netáni hiányának fedezését és pénztárunknak megfelelő összeggel való segélyezését biztosította. Úgy nemkülönben hálás köszönetre kötelez minket Göpfert Miksának, a za) -ugróczi üveggyári telepek igazgatójának azon nemeslelkű cselekedete, mely szerint testűletűnket egy ládácskával megajándékozni szíveskedett, mely a megsebesűlés alkalmára szükséges gyógyszereket tartalmazza. Elismeréssel vagyunk Haindl György és Klimó Mihálynak is, kik 1-1 hordó sör adományozásával a jókedvet támogatták. Fogadják ez úton is jótevőink és támogatóink legmelegebb köszönetünket mindazon adományokért, melyeket az emberbaráti szeretet oltárára letenni szíveskedtek, s fogadja elismerésünket a rendező-bizottság is, különösen Janáes József bizottsági elnök s városi bíró annak biztosításával, hogy kötelességeink teljesítésében lankadni nem fogunk és törekvésünk mindíg oda lesz irányítva, miszerint »Isten dicsőségére, felebarátunk védelmére« működvén, ezentúl is érdemessé tegyük magunkat - hasonló örömnapok létesítésére. Öreg tűzoltó.

A székely hidi testűlet parancsnokságának jelentése.

164

T Ű ZOL

T O - K O Z L O N Y.

================================~= keztében nagymennyiségű gyufa gyúladt meg. A helyiség nehezen sikerült kinyítása után fél óra alatt teljesen elfojtottuk a veszélyes tűzet. Az oltásban résztvett 36 tűzoltó. Kivonult két szívattyú, egy gyűjtőkocsi. Szélcsend volt. ~.' 1898. augusztus 23·án délután 5 órakor Farkas Gábor fövényes-útczai 379. számú beltelkén egy kazal szalma kigyúladt. A vész nyomban jeleztetvén, azonnal kivonult a fiú szakasz az 1. számú szívattyúval, úgyszíntén a rögtön érkezett fogatok kal a többi szükséges szerelvény is. A vész helyen a kazlat teljesen lángban találtuk; a vele éríntkező sövénykerítés részben elégve, részben eltép ve volt. Három szívattyú szereltetett, s annak segélyével fél óra alatt a tűz teljesen eloltatott. Az oltásban résztvett 53 tűzoltó. Kivonult négy szívattyú, egy szerkocsi, két gyűjtőkocsi, Az idő meleg, csendes volt. 6. 18g8. szeptember 25·én hajnali 1 órakor Kandiaútcza 526. számu, - Sólyom András tulajdonát képező beltelek kerítése meggyúladt. A tűzőrség nyomban kivonult. Miután a toronyokban harangjelt nem adtak, a kűrtös jelzését csak a kivonulás útjában lakó tűzoltók hallották. A szívattyúk működésére nem volt szükség, mert a külömben is csekély terjedelmű tűzet a közeli szomszédok elverték. Az oltáshoz kivonult 13 tűzoltó, továbbá az 1. sz. és 4- sz. szívattyú és két gyűjtőkocsi Közép erejű északi szél. A legigazabb bánattal emlékezünk azon nagy veszteségről, mely testűletünket néhai Garán Dániel tiszteletbeli alparancsnok, szí vattyus csapatvezető bajtársunk elhalálozása által érte. 18g8. deczember g-ik napján délután 3 órakor szünt. meg azon nemes szív dobog ni, mely tárháza volt a haza, emberiség és minden közjó iránti szeretetnek. E szomorú órában hanyatlott le örökre azon áldott kéz, mely mások megrontására soha nem mozdult meg, de a melynek önfeláldozó tetterejére minden nemes ügy, minden ember - önmagát kivéve .- biztosan számíthatott. Megboldogult bajtársunk tűzoltótestűletúnkbe az alakulás idején 187g. május II-én lépett be mint 65-éves koros ember, és húsz éven keresztül állott előttünk követendő ragyogó példaként, mint a kötelességteljesítés eszményképe. Bámulatos testi ereje győzte a fáradalmakat, melylyel tűzoltói működésűnk egybekötve van, s bizonyára nem egy ernyedésnek indult bajtársunknak adott kedvet a további kitartáshoz. Hosszú időt engedett neki a Mindenható, hiszen oly kevés ember éri meg a 85-ik életévet ! ÉSn mé ris oly váratlanul talált bennünket az ő elvesztése. Ortanyánk, sz ertárunk, gyakorló terünk oly nagyon nélkülözi az ő tisztes alakját. Tűzoltóságunk, - ez a nagy család szeretett jóságos patriarcháját gyászolja benne. Ne adja Isten! de ha jönne valaha oly idő, melyben a székelyhidi önkéntes tűzoltótestűlet hanyatlásnak indulna, emlékezzenek meg at akkor élő tűzoItók Garán Dánielre, és adja vissza kitartásukat, lelkesültségüket a legkötelességtudóbb tűzoltó örökre áldott emlékezete! Tűzoltó-testűletünk vízszerzési rendszere lassan bár, de a z egész ország terűletén terjed. A lefolyt évben a vingai tiízo1tó egylet keresett meg bennünket annak leírása iránt, amely megkeresést készséggel teljesítettük. Óhajtandó volna. ha azon tűzoltóságok, melyek e vizszerzési reformot életbeléptették, annak használhatóságáról értesítenének bennünket, azonban sajnálatunkra ez még eddig nem törté nl meg. Dicséretes kivétel a gyöngyösi önkéntes tűzoltó-testület, mely évi jelentését mindig megküldi, s abból örömmel látjuk, hogy jó kezekben feltétlenül megbízható víz szerzésünk. járasi főszolgabiróságunk felhivására a múlt évben Svéda Gusztáv tábori sütödéjében tartottunk tűzrendőri szemlét; ugyanott a kemenczék kiégetése idején őrséget tartottunk. Tekintetbe véve, hogy a munkás emberekből álló önkéntes tűzoltóságra felette terhesnek bizonyult a nyári

18gg. október 19'

~~~~~====================~==== rövid - pihenésre is elégtelen -- éjjelen az őrség teljesítése, ezen ügyet akként oldottuk meg, hogy a fizetéses tűzoltók mellett önként Jelentkező önkéntesekből alakítottuk meg az éjjeli tüzőrséget, s az őrséget teljesítő önkéntest éjjelenkint 10 krajczár díjban részesítjük a testületi pénztarból. Ezen megoldas míg egyrészről a tagoknak könynyebbséget okozott, másrészről a szolgálat érdek esem szen ved általa A letolyt évben három szakvizsga tartatott. Julius 3-án Fényes Ödönt jelesen, augusztus 7-én Somogyi Imrét kielégítően, és szeptember 4-én Imre Sándort jelesen képesítettnek nyilvánította a bizottság szívattyus szakaszvezetői állá sra. 18g8. évben testületűnket anyagilag támogatni szivesek voltak: Dr. Babós János 2 frt, 1. Szabt) József ő. t. 35 kr, Weisi Bernát 1 frt Nuszbaum józsef 41 kr., Vas józsefné 1 frt 70 kr., Stok Ferenczné 50 kr., Kovács Lajos 5 [rt 10 kr., Kapusi Ferenczrié 50 kr., Banesik Ferencz 4 frt, Cser Imre 1 frt, Dióssi Ignácz fia Lajos ro frt, összesen 26 frt 56 kr. Továbbá befolyt lámpa és zászló bérekból 3 frt 40 kr., Székelyhid város évi segélye 100 Irt. Őssiesen J03 frt 40 kr. . A szokásos évforduló-ünnepély költségei abevételeken felül még r zfrt 82 krt vettek igénybe. Egyletiink rendes bevételei és kiadásai a pénztári számadás során fognak előterjesztetni. Indítványozzuk, hogy az adakozóknak a k özgy ülés köszönete ezen jelentés megküldése által tejeztessék ki. Testűletünk vagyoni állása a kövevetkező: a) szerelvényekben 5532 frt 56 kr., b) se.g-élyalap 674 frt 76 kr., c) pénztári készlet 146 frt 7 kr. Ocszesen 6353 frt 39 kr. 18g7 évben volt 6286 frt 56 kr , és így szaporodott 66 Irt 83 krral. Egyleti tag volt 18g7. deczember 3I-én: alapító 6, pártoló 28, működö J71. Egyleti tag van 18g8 deczember 31·én: alapító 6, pártoló 25, működő 157. Ezek szerint az alapítók száma változatlan, a pártolók száma kevesebb hárommal, a működőké kevesebb 14 taggal. jelentésünket ezekben előterjesztvén, kérjük indítványozó részében határozattá emelését, egyéb részeiben pedig szives tudomásul vételét. Székelyhid. 18gg junius 27. Jiandly József, Penkert Mihály, parancsnok.

t». Penkert

főparancsnok.

Mihály,

segédtiszt.

A soroksári testület elnökségének jelentése. Tisitelt kŐigyűlés! Mint minden évben, úgy most is ev! jelentésünket van szerencsénk a k övetkezökben megtenni. Az .elmúl; 18g8·ik év habár nem is volt nagyonmozgalmas, mégis a testület életében érdemes időszak jel zője leend, mert sok czélsz erű, jó és a község polgárainak javára szolgáló eszme került felszínre és nyert megoldást. Legfontosabbnak jelezhetjük ezek közül azt, hogy 1400 forintért a Budapesti Szivattyúés Gépgyár-r. t.-tól oly mozdonyfecskendőt szereztünk be, mely az 18g6. évi országos kiállításon kitüntető elismerésben részesü It. A fecskendőt átvétele előtt egy nagyobb szakértői bizottság megvizsgálta és úgy a vizsgálat eredménye, nemkülönben a beszentelése óta már nem egy ízben bebizonyított hasznavehetősége kétségtelenül beigazolta, hogy községünk tűzvédelme érdekében a fecskendő beszerzésével ismét nastg lépést tettünk előre. Az elmúlt évben Nasinssky: Ödön parancsnok kezdeményezésére gyűjtést indítottunk egy felállítandó mászóházra,

I

I

TŰ ZOL

,899. október 29·

T

O - KO Z L O N Y.

amely tiszta

gyűjtés az ugyancsak e czél javára rendezettbál jövedelmével 385 kor. 56 fillért eredményezett. Kötelességünknek tartjuk ez úton kérni a közgyülést , hogy úgy a nemes adakozóknak, mint a mi ez ügyben buzgólkodó parancsnokunknak köszönetet szavazzon Az elmult közgyűlés határozata értelmében fölvettünk a soroksár- haraszti-taksonyi takarékpénztárról 1500 frt kölcsönt, melyet annak nagylelkű igazgatósága 6 % kamat mellett bocsátott rendelkezésünkre 10 évi 'törlesztés mellett. . Jelentjük továbbá, hogy ugyancsak a tavalyi közgyűlés altal megválasztott Mauks Elek örökös tiszteletbeli főparancsnok és Hümpfner Mátyás mászószakaszparancsr-ok a legnagyobb sajnálatunkra ezen megválasztásubt el nem fogadták, daczára annak, hogy a választmány őket megválasztatasuk elfogadására kellő módon fölkérte. Forster Manó alparancsnok évközben állásáról Ieköszönt és saját kérelmére rangja megtartásával a tisztelt közgyűlés utólagos jóváhagyásával a rendfentartó osztályba osztatott be. Kériük ezen jelentés tudomásul vétele után al, üresedésben levő al parancsnoki és mászószakaszparancsnoki állás betöltésére új választás megejtését elrendelni. Megemlékezni tartozunk továbbá, hogy Szabadházy Béla alapító tag, egyletünk egyideig volt buzgó elnöke és haláláig tevékeny tagja, 1898. szeptember hóban meghalt, mi által egyletünk egy szorgalmas derék tagtársat és választmányi tagot veszített; kérjük elért a tisztelt közgyűlést, mondja ki elhunyta fölött mély részvétét, mely a jegyzőkönyvben is megörökíttessék. Mielőtt szárnadásaink tulajdonképeni vázolására áttérnénk, szíves kötelességünknek tartjuk működő tagjainkról a legnagyobb dicsérettel megemlékezni, kik épp úgy, mint az előző években, szintén oly buzgón és kitartóan működtek úgy a vész helyén, mint saját kiképezésűkben, minden esetre azonban köszönhetö ez en szép működés első sorban Nasinszky Ödön parancsnoknak, ki fáradhatlan sz orgalornmal igyekszik úgy derék tiszttársait. ,!TIint legénységét kiképezni és ügybuzgalom ra serkenteni. O neki köszönhetö, hogy működő tagjaink ma már megfelelnek bármily vidéki tűzoltóságtóI várt k övetelményeknek, azért is kérj-k úgy a közgyűlés tagjait, mint a tisztikart, legénységet és a község összes polgárait, támo· gassák öt ebbeli müködésében mindenkor és akkor az

I

buzgalma sohase tog sikertelen maradni községünk vagyona és jó hírneve emelésében. Derék legénységünk további buzdítására és jutalmazására pedig inditványozzuk, határozza el a közgyűlés. a már az elmúlt közgyűlé-en hozott határozatából kifolyólag, hogy a parancsnokság előterjesztésére azon derék és iparkodótűzoltók, kik legtöbbször megjelennek úgy a gyakor. latnál, mint vész esetén, kik szorgalmukkal használhatóságukkal és engedelmességükkel leginkább kitünnek , az elnökség által minden közzyűlés alkalmával 1 2 aranvnyal vagy elismerő-okirattal kitíintettessenek. Ezt az illető kitüntetettek nem anyagi, de erkölcsi köszönetként nagyon is megérdemelnék. Attérünk ezután számadásaink különböző tárgyaira. Az idei bevételeink és kiadásai nk számadatai, a mint az a számadásból kitűnik, elég kedvezőek voltak úgy, hogy a tiszta nyereségnek kitűntetett I834 kor. 58 fillérből jónak láttunk egy nagyobb összeget, t i az egyenruhákra kiadott 997 kor. 80 fillért teljesen leirni, a.-onkivűl még az egyleti töke szaporodott .355 kor. 80 fillérrel úgy, hogy a mai napon egyleti vagyonunk 8125 kor. és 60 fillért tesz, daczára a már eddig leirt 3703 kor. és 78 fillérnek. a mi bizony hosszú 16 évi szorgalmas gyűjtés után végre is nem csak anyagi, dc erkölcsi sikerre is mutat, és ha úgy haladunk, nem sokára egyletünk erkölcsileg és anyagilag erős lesz, a mi viszont a működést fogja nagyban könnyíteni. Az egyleti tagok létszáma a következő: van 14 alapító, 310 pártoló, 56 mőködő és 28 rendfentartó, összesen 408 tag. Az itt kimutatott 310 pártolótag tagsági díja, a mint az a számadásból IS kitünik, nem folyt mind be 1898-ban, azonban már ez idén azok is eleget tettek tagsági kötelezettségüknek, s ezen összeg már csak a jövő évi közgyűlés számadásaban fog előterjesztetni. Most pedig kérjük a tisztelt közgylilést, ::1.Z évi számadást is meghallgatni és azután a számvizsgáló bizottság jelentése után előterjesztett jelentésünket és sz árnadásunkat tudomásul venni, indítványainkat elfogadni és részünkre a felmentvényt megadni. Soroksár,

egyI. titkár.

HÍR --

Jóváhagyott alapszabályok. déghi

A belügyminister

jóvá-

tűzoltó-testület alapszabályait - az inke antalfalvi-é: 66,015/99., - a herlési-ét a tagy oni-é: 78,665/99., - az új-fehértói ét a katymári ét 81.984/99-, az isasseghi-é: a drietomaiét 84 294/99, a tököli·ét a boros-göddri-é: 99.405/99., a brassovármegyei tűroltó-s~övetségét 83,780/99., s végül Hdromseék vdrmegyének a tűzesetele rendőri nyomoedsandl lcövetendő eljáráS~á 'gyában alkotott .~zélbályrendeletet 92,832/99, sz a. önkéntes

Ilróf Széchenyi Odön basa jubileuma.

Tudvalevőnagygyűlés az egri testű let indítványára közlelkesedéssel elhatározta, hogy glóf Sséchenvi Odön basát f. évi október hó 18-án, midőn 2s·éves fordulóját üli azon napnak, hogy Ö Felsége a király ajánlatára a konstantinápolyi tűzoltóság szervezését megkezdte, nagyszabású küldöttséggel üdvözh, A kűldöi tség szervezése érdekében a szövetség elnöksége lel hivást küldött a szövetség tagtestűleteihez, ám a felhívás az idő előrehaladott volta miatt visszhangra alig talált, úgy, hogy a kitűzött határidőig csak két tiszt jelentette be csatlakozását. Ily körülmények közt a szövetség elnöksége, melynek a leg

a bra

sói XIV.

országos

április

Dresler Mihály sk,

ö

hagyta a 64,600/99, 70,242/99., 80,278/99, 83,853/95·, 85,37°/99"

1899.

hó

8·áll.

'fUeser Jlnfal s. k., ,gyL elnök

E K.

I

gróf Seéchenyi Ödön basa 30-éves tűzoltói működése alkalmából az 1892. év nyarán Konstantinápolyb utazott külpöttségnek impozáns és a fényes alkalom hoz méltó volta még mindíg emlékezetében volt, f hó 7·én tartott ülésében kénytelen volt lemondani arról, hogya magyar tűzoltóintézmény megalapítóját ez alkalommal küldöttségileg üdvözölhesse, annál is inkább, mert későn értesülve a jubileum lényegéről, az idő rövidsége miatt leheterlenséa lett volna megvalósítani mindazt. a mit a magyar tűzoltós 19 méltó képviselete érdekében megvalósítani kivánatos, sőt szükséges lett volna. Maga a szövetség a kővetkezö táviratot küldte gróf Siéchenyi Ödön basának : »A török tűzoltóság szervezésének 25. évfordulóján örömmel üdvözöljük a magyar tűzoltó intézmény megalapítóját és hálatelt s~ívvel kivánjuk, hogya Mindennek Ura kegyelmével bőven áraszsza el a két haza és testvérnemzetek örömére A magyar 01'szágos tűzoltó sz.övetség .« A szövetség meleg üdvözletéhez bizonyára szívvel lélekkel csatlakozik az egész magyar tűzoltóság. ). - uj tűzoltói szaklap. Megírtuk lapunk ez idei 7-ik számában, hogy Breuer Szilárd és Lukács Gyula szerkesztésében egy új tűzoltói szaklap fog megindulni. E hirünk

=I6=6========c====T

__ ~=-~ __O L T Ó - K

úgy látszik kissé korai volt, mert a tervezett » Tüz és Víz «böl mindezideig nem lett semmi helyette azonban foly6 hó ro-éri Breuer Szilárd szerkesztésében és kiadásában megjelent a »Körségi tüzrendésset és tűsoltds« czímű műszaki illusztrált szaklap L száma, melynek szakszerű, gazdag tartalma bizonyára általános elismeréssel fog találkozni. A kéménytűzekröl, a hazai fecskendőszerkezetekről, a nyomótörnlök szerelése és gondozásár61, a vízvezetéki hydransok egymást61 való távolságár61, az építkezések tüzrendöri felül bírál ásának szükségességéről, és a magas és mély mendenczéjű kocsifecskendöröl sz61ó értekezések szakba vágó voltuknál fogva egyaránt méltő dicsérói a szerző munkásságának, melynek lapjában leendő folytatása elé mi tűzoltók csak érdeklodéssel tekinthetünk. A lap tisztán és kizár61ag a tűzoltói szakismeretek fejlesztését tűzte czélul maga elé, és így megérdemli a legkiterjedtebb támogatást annál is inkább, mert Breuer Szilárd bajtársunk lapjának kiadásában minden anyagi, támogatás hiányában csakis önönmagára és - előfizetöire van utalva. A magunk részéről a legőszintébb örömmel üdvözöljük laptársunkat, melynek csak azt kivánjuk, hogy olvasóinak ne csak elismerését, hanem előfizetését is sikerüljön megnyernie. A »Körségi tüsrendéseet és tűaoltds « egyébként minden hóriap ro-éri és 25-én fog megjelenni, s előfizetési ára egy évre 5 korona, mely Breuer Szilárd czimére, (Budapest, VIlI. Kún-útcza 2. sz) küldendö be. - Az aradvármegyei tűzoltó-szövetség alakuló közgyűlése folyó évi november hó r a-én Aradon fog megtartatni. A pankotai értekezletból kiküldött előkészítő-bizottság Asboth Gyula pankotai parancsnok elnöklete alatt a szövetség alapszabály tervezetét már elkészítette, úgy, hogya szövetség megalakulásának mi sem áll már útjában. Ugyanezen bizottság kidolgozta már Arad vármegye új tűzrendészeti szabályrendeletét is, melynek a mai igényeknek már épenséggel meg nem felelő régi szabályrendelet helyett leendő élctheléptetése képezendi az új szövetség első feladatát. -- Tűzoltók balesete. Ndtek Márton bátorkeszi tűzoltó szolgálat közben az őrtorony lépcsőjén elcsúszván, bal lábán és czombján súlyos zúzódásokat szenvedett. - Hencs Antal békési alparancsnok szept. 28-ántűzoltás közben a létráról lecsúszván, bal karján erős rándulást szenvedett, míg Gyovai János tűzoltó upyanekkor annyira áthűlt, hogy 16 napig fekvőbeteg lett. Nevezettek' segélyezése iránt a segélyző-szövetség legközelebb intézkedni fog. Két község pusztulása. Nagy- és Kis-Lót barsvármegyei községeket okt. z-án rettenetes csapás érte. Déli fél 12 órakor eddig ki nem puhatolható ok ból Kis-L6t deli r~szén heves déli irányú szél mellett egy kis házikó gyuladt ki. A szélroham még mielőtt segitség érkezett volna, a szomszéd szalmafödeles házra vetette az égő üszköt s néhány percz alatt már 5-6 ház állott lángokban. Mint mindenütt faluhelyen, ugy itt is a falu szélén nagyon sürün vannak összeépítve a viskók, nem csoda tehát, ha azonnal tüzet fogott az egész környék. A férfiak legnagyobb része a határban volt. A meggyuladt szalmatetők pozdorjaként égtek el. Az óriási szélvész a pernyét magával ragadta s néhányszor megforgatva a levegőben vadul dobálta szerteszét. A hová egy-egy parázsfészek esett, ott azonnal vkigyuladr a száraz zsupfedél. Rövid félóra alatt már a fél falu lángokban állott. A tűz nem tartott rendet, hanem egyszerre 16- 20 helyen égett. A láng, mint a vihar által korbácsolt tenger, hol az ég felé tört, hol pedig a íöldre csapott, ugy, hogy a füst és láng miatt az utczákon járni sem lehetett. A szegény nép kezeit tördelve kétségbeesett jajveszékelés közt menekült az égő lávából s csak a községet környező dombekról nézte, mint ég hamuvá kis vagyonkája. A környékröl érkezett tüzeltok emberfölötti erővel iparkodtak gátat vetni az égő pokolnak, de minden erőlködéstik hasztalan volt, mert víz hiányában s a fejökre hulló zsarátnok miatt kény-

o Z L ON

Y.

1899: október 19.

telenek voltak menekültni. Rövid 2 óra alatt végzett a tűz a községgel. Legutoljára gyulladt ki a rom. kath. plébánia, de itt sem lehetett semmit sem menteni, mert sem viz nem volt, sem az udvarra férni nem lehetett a lángok miatt. Amely épületek a szél irányába estek, menthetetlenül elégtek. Legnagyobb szerencsétlenség volt, hogy a község a déli oldalon gyuladt ki, a két L6t község pedig délről észak felé nyuli '- egy teknő alaku völgyben; a déli szél tehát feltartóztatás nélkül nyargalt : végig a falun. A házak ~ néhány kivételével szalmával voltak födve s annyira közel egymáshoz épitve, hogy némely udvar csak 1 és fél- 2 öl széles volt. Csodaszámba megy, hogy még csak egy kis gyermek sem égett el. Délután 4 órakor már csak a szőlőhegyeken lévő pinczék s az ott összehordott takarmány égett. Az esti harangszó már a hamuvá égett völgyben hangzott el Rettenetes látvány volt az esti szürküsetben nézni a falut. Mint óriási, csavargó tűzkigy6 tünt fel az utczasor. A mezőröl hazatérő csordák iszonyu bőgése s az elszabadult s megvadult lovak nyeritése egybevegyült az emberek kétségbeesett jajveszéklésével, kik övéiket keresték. A két faluban csupán 22 ház maradt, de csak részben sértetlenül. 264 ház, 120 pajta s az összes melléképületek, rengeteg takarmány mind leégett. A csapás legrosszabbkor érte a népet, mert összes téli készlete hamuvá lett. Sok ház beégett; a padlások beszakadtak. Ma csak az égnek meredező kémények és a füstös falak állanak. Elégett a rom, kath. plébánia és iskola" ref. templom, melynek harangjai is elolvadtak. A kár meghaladja a 250.000 forintot. Az első magyar általános biztosíto társaság 135.coo forint erejéig van érdekelve. Azonkivül a Dunának, a Foncierenek, a Generalinak és a Hazai bizt. társulatnak is vannak feleik. Hát még a mi biztosítva nem volt! A nagylángi testület szép ünnepélylyel ülte meg szeptember hó 24-én fennállásának 10. évfordulóját. Az ünnepélyen a fehérvármegyei szövetség képviseletében dr. Burchard-Bélavarr Rezső szőv, alelnök, továbbá a soponyai, kálózi, és sárkereszturi testűletek vettek részt. A délelőtt 9 órakor tat ott hálaadó rnisén a díszbe kivonult tűzoltók saját zászlajuk alatt ifj. gróf Zichy János parancsnok vezetésével jelentek. meg, hol az egész grófi család is ott volt a környékböl összesereglett nagyszámu lakossággal együtt. Délben anagyvendéglőben társasebéd volt. Délután 3 órakor kezdődött az évi közgyűlés, melyen a tűzoltóken és a nagyközönségen kivül ugy a grófi család, mint a vendég tűzoltók is részt vettek. Az ülést ifj. Zichy János gróf hosszabb beszéddel nyitotta meg, üdvözölve a szövetség képviselőit és a vendég bajtársakat ; majd bejelentette, hogy az egyesület védnöke idb. Zichy János gr6f ez alkalomból folyólagismét 100 frtot ajándékozott a.testűletnek, egyuttal inditványozta, hogy a testület életében kiváló érdemeket szerz ett Hesky Imre volt alparancsnok s nyugalmaZott gazdatiszt táviratilag üdvözöltessék. Ezután a testűlet alparancsnoka Wolf intéző olvasta fel a testület 10 éves működésének történetet. Utána dr. Burchard-Bélavdry szöv. alelnök mondott figyelmet érdemlő üdvözlő s buzdító beszédet, melyben szépen és alap os indokolássai kimutatta különösen a megelőző tűzrendészeti tevékenység fontos nemzetgazdasági elönyeit és reá mutatott arra, hogy az mennyire elsőrendű közigazgatási feladatot képez s mily élismerésre méltó dolog az, ha ezt a testületek összesen és mások egyenként önkéntes buzgalomból teljesitik. E beszéd után a szöv. alelnöke feltűzte ifj. gr6f Zichy János parancsnok mellére a 10 éves szolgálati érmet, mig a többi jogosult tűzolt6knak parancsnokuk osztotta ki a szolgálati érmeket, mire a közgyűlés véget ért. Gyűlés után a nagyszámu közönség és a grófi család jelenlétében tűzoltó gyakorlat tartatott, mely fecskendő és létra iskola szereléséböl, utána jelképes tűztámadásból és végül a csapat tisztelgő elvonulásából állott. A gyakorlatnál közre működött a soponyai testűlet egész működő csapata is CSlpnadia

1899. okt6ber 19·

T Ű Z O LT () - K O_Z L O N Y.

közt azt a 200 forint jutalmat, melyet gróf Zichy Nep Sándor parancsnok vezetése alatt. Este fényes tánczmulatság János, a testület áldozatkész védnöke e czélból adomáfejezte be a jól sikerü!t ünnepélyt, melyen a környékbeli nyozott. Vajha sok testületnek volna olyan patronusa, mint intelligenczia is részt vett. gróf-Zichy Nep. János, ki a bács topolyai testületet fenn- Szerencsétlenség tűzoltás közben. Nagy szerencsétállása óta már 10.000 forintot meghaladó összeggel lenség érte folyó hó r rén a Dunántúl egyik ismert hírlap- . segélyez te ! íróját, Kompolthy Tivadart. Balaton-Almádi-ban, hol nek! -- A csepeli tölténygyári testület folyó hő 22-én is van háza, szöllője, tűz ütött ki. Egy fővárosi tanár délután 3 órakor tartja meg ez évi zárógyakorlatát, melyre villája gyúladt ki, a melyben már csak a vinczellér a testület a szomszédos társtestületeket meghívta. lakott családjával. Már magasan lobogtak a lángok, a mikor - Nadrág- és zubbonyvászon 79 ctm. szélességben, egysze-rre híre terjedt, hogya vinczeller gyermeke benn van csakis a legkitűnőbb minőségben 53, illetve 56 krajczárért az égő házban. Senki sem mert bemenni a gyermekért. méterenkint és hazai gyártmányú egyéb vásznak kaphatok Ekkor jött oda Kompolthy Tivadar, a ki, mikor a gyermek Hevesi Jakab, szepességi vászonárúk raktárában (Budapest, veszedelméről értesült, berontott a már-már összeomlani II. Pálfy-tér 1. sz.) készülő villába s keresni kezdte a gyermeket, de nem Tűz a berlini állatkertben. Berlinben folyóhó 17-én talált;: sehol. Végre is ki akart jönni, de erre már nem reggel veszedelmes tűz ütött ki az állatkertben. A tűz abban volt ideje, mert az égő épület gerendázata egyszerre összea házban támadt, a melyben a ragadozó állatok vannak omlott és maga alá temette Kompolthyt, ki éppen az ajtó elhelyezve. Az őrt az állatok nyugtalansága tette figyelmessé küszöbét akarta átlépni. A szerencsétlen ember, .mire az a veszedelemre, kirohant s a mint -a tüzet meglátta, segitégő gerendák alól kiszabadították, irtózatos égési sebek et ségért kiáltott. A kerti személyzet az égő házhoz rohant kapott. Alig volt már benne élet. Azonnal hazavitték. és azonnal hozzá látott a tűz oltásához és az állatok megFelesége Veszprémbe távíratozott orvosokért, a kik néhány mentéséhez, A fiatal leopárdok és jaguárok valósággal óra mulva meg is jöttek. Kompolthy már akkorra magához őrjöngtek, az oroszlánok úgy ordítottak, hogy messzire tért, az orvosok azonban kijelentették, hogy életét aligha elhallatszott. A királytigriseket a veszedelemben forgó téli lehet megmenteni. Bőrének több mint harmadrésze megketreczből átszállitották a nyári ketreczbe, a mi sok bajjal pörkölődött, azonkívűl karján az izmok is elégtek. járt, mert az állatok sehogy sem akartak engedelmeskedni. - Érem kiosztás. Az első magyar gazdasági gépgyár Nagy veszedelemben volt egy oroszlánpár ; kiilönösen az r.-t. önkéntes tűzoltó-testületében folyó hó 7-én osztották bántotta őket, h~gy az égő tetőről folytonosan égő fadarabok ki az országos tüzoltó-szövetség által adományozott öt- és estek ráj uk. A nőstény oroszlán füstmérgezéstől lett beteg, tízéves szolgálati érmeket. Réthy Ferencz parancsnok a hím oroszlán pedig mind a négy lábán égett sebet kapott. buzdító beszéd kiséretében tűzte föl az őt kitüntetett tűzoltó Egy jaguár, a mely semmiképpen sem akart ketreczéből mellére az érmeket. Azután Kellner Antal, a gyár vezérkimenni, megfuladt a füstben. igazgatója buzdította kitartásra a kitüntetetteket. - A bács-topolyai testület folyó hó Is-én tartott díszgyakorlatán osztotta ki dr. Hadpy János parancsnok Felelős szerkesztő: a 10 és 5-éves szolgálati érmeket az erre jogosultaknak s ugyanekkor osztotta szét a testület leg-szorgalmasabb tagjai Dr_ SZJ:L"Y ;:rÓZSEF_

Tuzoltó ..szerek gyára. ma::!m~r~~;t~~éesn Auszfrlabol, Magyarországból, Frad:zia-, Spanyol-, Olaszországból, Belgiumból, Svájczból, Amerikából.

M ti.~·GIRUS C D I

•

A legjelentékenyebb

szállítási képességgel biró gyár a következő tárgyakban:

Személyes felszerelési

Berlinbő! : császári érem; Chicago: [utalml érem; Antwerpen : 1894. évi arany érem.

C.~.MAQlRij~ OLM

tárgyak tűzoltók részére: Sisakok, övek, zárkapcsok, balták, kötelek, lámpák stb. Ujdonság! Mászólámpák javított légvezetővel és oly szerkezettel, hogy a lámpa minden helyzetben merőleges állásban marad. . Mentő-szerek: Mentőtömlők, ugróponyvák, mentőzsákok, füstkészülékek, légvezető szerkezettel és a nélkül Magirus rendszere szerint, gyaloghintók, betegszállító kocsik stb. Fecskendők- mindenféle szerkezettel és nagyságban: Városi és falusi fecskendők, mozdonyfecskendők, taliga-fecskendők, hydrophorok, házi és kerti fecskendők, extinctorok - tovább á : "ömlök, tömlő csavarok, sugáresövek, törn lőkötők, tömlőjavitó szerek, törnlökocsik, hydranskocsik, vizes lajtok stb. Létrák mindenféle minőségben: Gépezetes létrák a legtökéletesebb szerkezettel, kétmaguktól müködö létrák, dugólétrák,

vagy négykereküek, zárhorgokkal, tolóhorog- s tetőlétrák.

Árjegyzékek, költségvetések és rajzok mindenkor kaphatók.

T

168

o Z O LT

O - K Oz L ON Y.

18gg. október Ig.

Tűzoltó e~yenrUMi(at és felszereléseKet szí~oruan az ~jsza~ály szerint KészítiínK. i'

M kir. udvari

Ö cs és ki. Fencége

szállítók

József

főb. udv. száll.

Cs. és kir a uvz u-. ~;dvari

~1~~Ba császári

és

királ) i udvari

szálHt6k, 6 császári

"E5 .•........•

Perasa csász.

szállítók.

és királyi

urlv.

O Fensége a görög trónSrókós udv. st'áll,

szállítók.

*8 (~Á1B8A

fensége J6zse f f6herczeg

udvari

szállít6i

c:"Oc....:>

eg;J2eB\Pll.m~k(illzitö~lI\ti:Eetit ~ a t.

tűzoltó· testűletek

parancsnokainak

és

tagjainak

becses

figyelmébe

ajánljuk .

""-ed

Teljes egyenruhák, valamint az egyeoruházathoz szükéges kellékek,

e

m errnyfség re való tekintet nélkül, a haladott kor igényeinek megfelelően, mérték szerint és jutányos árak Dlellett készittetnek. Ajánlunk továbbá tüzoltói felszerelést, sisakot, zubbonyt, nadrágot. rözsekéseket, baltákat éssipokat, sapkákat posztóból és bőrből, paszoDlányt, zsinórokat, kardbojtokat, keztyüket, gallérokat stb. a legdúsabb választékban.

c-

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak.~

Vívóeszközök, érmek és rendjelek.

A legszebb tűzoltó-zászlókat készítjük.

Árjegyzékek kivánatra dij- és bérmentesen küldetnek.

__

_

SUrgönyczím: TUler udvari szállitó, Budapest.

II • Polgari ruhán vi~elenaö junileumi emlékérmek és ezeknek rozettái a legszenc kiviteloen nálunk ka~hatók, ..-

=, ;:=::;:=, = =, ;:::00:::-

""""==

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában levő

~

= -.-,

Szerb kir ályi udvart

szállítók.

~~)a

a Károly-laktanyában <:o ...:::...=!

Görög királyi udvari

s· állíték

Az 1896. évi párisi müiparkiállitáson

aranyéremmel

kitüntetve.

.11 ~

~""I"""""""""""""""""'''''''''''''''~~ : E·r"""'" N·t -,' E":' 'D'[---" E·r~'K( ES' B,r., <.,

ft'

__

tű..zolt ó-, da, 1á r d a,-, egyes Ajánlják

a

elkészített egyéb

társulati

alegegyszertibbt6laleg:

legjutányosabb

_

~:

~_~

__

:

"' __

ül et i és t á r suI

'>' __

"

a,ti

Á

::~

:

~_.

~

zászlók

'.

_"_

gyára,

21. szám.

Zászlószalagok, egyleti jelvén vek, kokárdák, vállszalagok

zászló-

kivitelben

:-..

VI. ker .• Bel vár o s. Lipót-utcza

és

kat festve vagy himezve

diszesebb

A..J..C

::S\..:Ld.a.,pest~

legszebben tűzoltó-

"'

a

nagy

választékban.

árakon.

névvel és dobozzal, Saját , sokféle alakban és kiműhimzővitelben, a legolcsóbban számittatnak. • intézet. • ' Költségvetések, rajzok és anyagmintákat a legnagyobb készséggel bérmentve kűldűnk.. ••••••.

Az 1896. évi milleniumi

kiállitáson "kitünö munka-, kiváló versenyképességa milleniumi nagy érem me! kitüntetve ...••••

lés nagybani termelésért"

,

,

r, l899. október 19.

TŰZOLTÓ-K

ÖZLÖNY.

16g

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

'70

űzfecskendőket

~ ~-~=~-_. ~~ -------~----

r899· október 19·

-- --~

~===

űzoltói sisakokat,

városi, községi, gazdasági és gyári tűzoltóságoknak, négy és kétkerekű kocsira, úgyszintén targonczára szerelve,

sapkákat, baltákat, öveket, mászó- es mentő eszközöket stb. (A "Magyar Országos Túzoltó-szövétség" új felszerelési szabályzata szerint is.)

SZERKOCSIK~ és különfélelétrákat, ··~ lIVATTYUI(AT .~ázi, ip~ri, m.e:zögazda~ági;.,éPi~kezé.si es egyeb czelokra, kez-, Jargany- es

S I( AT ft GO AR N H------1-··OZISZ t- t asagl. ' - szere ket K és

..

."

eröhajtásra,

harangá,llvanyokat

templomok,

is~ol~k, maj urok stb. reszere, pöczegödörtisztitó

készütéket,

utczái locsol~ko~sikat,.1<özuJi , hengereket,hoekeket,sarvono-

--------.----

gépeket,

.Gőzfertőtlenitő készülékeket _

stabil es mobil . alakban

készit és ajánl a

Budapesti Szivattyú- és Gépgyár RÉSZVÉNYTARSASÁG

(ezelőtt WALSER FERENCZ)

BUDAPESTJ VI. ker -, külső váczi-ót 45. Árjegyzékek és költségvetések ingyen és bérmentve.

Budapest,

1899. Rózsa K. és Neje könyvnyomdája,

Szentkirályi-utcza

30. sz.

r

,

XXI. EVFOLY AM.

xo-ik

1899. NOVEMBER 10.

SZAM,

!

A MAGYAR A ,.MAGVAR

ORSZÁGOS

TÜZOLTÓK

TÜZOI~TÓ-SZÖVETSÉG<

A »Magyar Orszagos Tüzottó-Szövetség-

~~~iad6 éó ]aptulajdon06: "'Zl·:n.KESZT()sí;:{~1' •• KIAnÓHIVA'rAI ...:

l~urlaJlest, IV. kerület, Kossuth Lajost 8-ik szám u cza

•

SZAKLAPJA.

tagtestületeinek

HIVATAI",OS díjtalanul küldetik meg.

A ~Uda:pC6tj inkéntc6 I<:I.()FIZETÉSI

ÉRTESITŐjE.

Wűzoltó--Ie6tűlet.

AH.:

HIR.DETÉSEK

[1,

I

ll,I

Helyben ée vidéken egész A. magy. oraa. eüenltö-eeővetség

évre 2 frt kötelékébe

4.0 kr., tartoz6

félévre I frt 20 kr . testületek tagjainak egész-

évre csak I Irt 211 kr.

_.

Egyes példánynak ára 20 EI~.~_u~(>~_ek _~s rcclatnatí6k akiadóhivatalhoz

f:i&iy,.,r;>: ••,)-Jm~'i1-8ih"'ar>311fijitas1iÍ"::JIt"i%TkXT&~~m~L!lEGJELENIK HAVONKINT

kr. czimzendök,

EGYSZER.

i'" '"

a kiadóhivatal által legjutányosabb árak mellett vétetnek fel. Többszöri hirdetésnél tetemes árengedmény.

n,.'"

T '" TU,"

U

"',"U'"

Tarta]Olll: A mentőintéeménysservezése. - Hivatalos rést: Felhívás a tagtestületek parancsnokaihoz. -- Pénztári kimutatás a Ill. negyedról. - Jegyzőkönyv a pozsonyvármegyei szövetség választmány í ülésről. - Altalánoc résT: Gró Széchenyi Ódön basa jubileuma. - Az önk. tűzoltó-testületek okmányainak bélyegmentessége. -- Tűzkárok és a tűzrendészet állapota az 18g8, évben. - Testületek ködből: A soroksári testület parancsnokságának jelentése. - A kálózi testület története. - A Wolfner-féle ujpesti bőrgyár tűzoltósága. - Hlrek, Sserkesxiői

űsenetek,

-

Hirdetések.

A mentőintézmény szervezése.

r ki: és ~sak nagyobb ve,szedel,melmél, úgym~nt árvíz,

hazomlas, vagy robbanásoknál, mely utóbbiak rendtaktikának általánosan elismert leg- I szerint égéssei is voltak összekötve, léptek actióba, főbb elve, hogy tűz esetén legelső· teendő a veszéA rendszeres első segítségnyújtás és mentéssel lyeztetett életnek megmentése, s csak másodsorban csak újabban kezdenek hazánkban az önkéntes. tűzköveti ezt a tűz tovább terjedésének megakadályooltó-testúletek foglalkozni, s hogy nem minden zása és a tűznek eloltása. siker nélkül, annak legjobb bizonysága a szekesEz elvnek a gyakorlati életben való minél fehéuári, miskolczi, temesvári, szabadkai, debreczeni sikeresebb megoldása, nemkülömben azon tapasztalat, és egri önkéntes tűzoltó-testűleteknek e téren kifejtett hogya tűzoltót önfeláldozó múkődése kőzben lépten- áldásos műkődese. Ezeken kivül mint elsők hazánknyomon érheti oly baleset, me!y reá nézve életve- ban Budapesten és Kolozsvdrott önálló önkéntes szedelemmel járhat, már eddíg is kétségtelenül mentőegyesűletek szolgálják a mentés ügyét. beigazolta annak szükségességét, hogy a tűzoltóHogy hazánkban az itt jelzetteken kivül az testűletek tagjai az elsősegélymegadásának kőrébe első segélynyújtás terén kiterjedtebb műkődést az vágó ismeretekben lehetőlegesen kiképeztessenek, és , 1876. évi XIV. t.-cz.-nek, vagyis a közegészségről ekként azok -képesekké tétessenek a szakértő orvosi l' szóló törvénynek idevágó rendelkezései daczára nem segítség megérkezéséig a sürgősen szükséges első találunk,azt ezen törvénynek 23-éves fennállása segítség megadására. mellett valóban csodálnunk lehetne, ha léptenE szükség.ességetönkéntes tűzoltó-testűleteinek nyomon nem tapasztalnánk, hogyakülönösen javarésze már eddig is belátta, és az első segítség pénzbe kerülő törvényes intézkedések végrehajtása nyújtás módjaira a testűletek orvosai a múkődő körül általában a hatóságok a legnagyobb indolentűzoltókat tanították is, de e tanítás és kiképzés cziával viseltetnek. többnyire csak szűk keretben, úgyszólván csak a Es ha ezen nemtörődés daczára a jelenlegi házi szükséglet keretében mozgott, és csak annyira belügyminister vállalkozott arra, hogy a mentés és , terjedt ki, a mennyire azt a tűzoltás kőrében elő- első segélynyújtás ügyét országosan szerveize, úgy forduló baleseteknél való segítségnyújtás igényelte. arra bizonyára nemcsak a törvényes intézkedések E czél kielégítésére szolgáltak a szerkocsikban végrehajtása szükségességének tudata, hanem - és levő mentöszekrények is, melyek azonban hiányos talán leginkább - a közjó iránt való jő érzéke indifelszerelésüknél fogva nem mindíg voltak képesek totta. még az előfordult kisebb baleseteknél sem a felmeAz a lázas, fokozott munkálkodás, melyet az rült igényeknek megfelelni. emberek az életfentartás megnehezített kűzdelmében A tűzoltás kőrén kivűl eső baleseteknél a túvkiíejtenek, az a nagyarányú fejlődés, melylyel a oltóságok eddig rendszeres műkődést nem fejtettek kézműiparnak hanyatlásával az ördöngős masinákA tűzoltói

10

TűZOLTÚ-KOZLONY.

172

kal dolgozó gyanpar terén találkozunk, a munkálkodó emberiséget mind sűrűbben teszi ki a balesetek veszélyének, úgy, hogy ha eddig az első segélynyújtás általános szervezéséről gondoskodni el is mulasztottak, azt még talán maradandó nyomokat hagyó veszteség nélkül megtehettük, de tovább várni, továbbra is közömbösen nézni azt a veszteséget, mely az első segélyelmulasztásának nyomán a nemzet testét sújtja. ma már soha többé jóvá nem teheté mulasztás volna. Valóban itt az ideje, hogy akkor, a midőn már az állatok védelme is a napirenden lévő kérdések közt elsőrangú helyet foglal el, az Isten képére teremtett embernek védelméről is kellőképen gondoskodjunk, mert ne feledjük el, hogy a nemzet nagysága mindíg a nemzet munkabiró tagjainak számától függ. Ezért mondá már félszázad előtt a mi nagy Széchenyink, hogy még az apagyilkosnak is meg kellene kegyelmezni, csakhogy a nemzet testének egy tagja is el ne veszszen. Pedig megszámlálhatatlan azoknak a száma, a kik csak azért pusztulnak el, mert nélkülözniök kell azt a segélyt, mely kellő időben érkezve a veszendőbe menó életet is képes megmenteni. Hány csekélynek látszó és néha valóban csekély baj válik haláltokozóvá, mert nincs kéznél a szükséges segély, vagy ha kéznél is van, az a puszta jóakarat mel1ett nélkülözi a szakszerűséget. És ha meggondoljuk, hogy mennyi fájdalomnak, mennyi szenvedésnek képes elejét venni, vagy legalábbis azt enyhiteni a hozzáértően dolgozó szamaritánus kéz, melynek minden mozdulata szerencsétlen embertársunk ajkairól a köszönet, a hála szavait fakasztja, és melynek nyomán szíveinket az érzések legnemesebbike, a jótékonyság cselekedetének édes érzete járja át, valóban lehetetlen, hogy ne a legnagyobb örömmel üdvözöljük Seell Kálmán belügyministert, ki eddigi kormányzatának rövid tartama alatt már számos esetben, s ezuttal a mentés és első segélynyújtás ügyének szervezésére irányuló törekvéseivel is megmutatta, hogy nem I

I

I

ő

1899. november

10.

elégszik meg a nemzet napi szükségleteinek kielégítéséveI, hanem életbevágó és a nemzet jővójének, jólétének biztosítására alkalmas nagyobbszabású intézmények életbeléptetéséveI érdemessé kivánja magát tenni a nemzet elismerésére és háláj ára. Bizalommal tekintünk a november hó Ig· ére egybehivott értekezlet eredményei elé, mert az vezetése alatt önzetlen férfiak kőzremúkődésével, reméljük, az íge testté válik, és a mentóintézrnény országos szervezése a kőzel jövőben meg fog valósulni. Örvendünk azon, hogy ez értekezletre a kőzélet számos jelese mellett tűzoltó bajtársaink kőzül is többen meghivattak, mert ekként meg van adva a mód és lehetőség, hogy valahára mi tűzoltók is felemeljük szavunkat a nagy nyilvánosság előtt egy oly intézmény érdekében, mely a mienk kel rokon, s melynek kőzhasznú voltát ma már minden tényező egya:ánt elismeri és méltányolja. Önérzettel hivatkozhatunk ezuttal arra, hogya mentőintézmény alapjait hazánkban mi túzoltók raktuk le, s örömmel veszünk tudomást arról a tervezetről, mely ezen intézménynek tovább fejlesztését az adott viszonyok kőzt egyedül lehetséges és czélravezető módon, a tűsolto-testűletek kosrernűkődesevet kivánja megteremteni. Elismerés nyilatkozik meg ebben atervezetben a tűzoltóintézmény eddigi múkődése, és bizalom annak jövője irányában. Sajnos, hogy ezen illetékes helyről jövő elismeréssel eddigelé oly ritkán nyilt alkalmunk találkozni; ám annál nagyobb megnyugvással fogadhatjuk azt most, mert a már-már csüggedő, a hatósági támogatás hasztalan várásában reményüket vesztett erőink új életre fognak kelni, és tűzoltótestűleteink, ha talán hamarosan még' nem is a tűzoltás terén, hanem a mentés és első segélynyújtás terén kifejtendö működésükért megkapják majdan azt az elismerést és támogatást, melyet közhasznú, önfeláldozó, veszélyekkel teljes tűzoltói működésükért rég kiérdemeltek. ő

,

HIV AT ALOS RÉSZ. MAGYAR 90S. ~1899.

sz.

ORSZÁGOS TŰZOLTÓ-SZÖVETSÉG Budapest, IV. Kossuth-Lajos-útcza 8. sz.

Felhívás

a fagtestűletek parancsnokaihoz

aresképeik beküldése tdrgy db : n.

Szigeti Henrik, szolnoki fényképész Jozsef fnherqeg Öcs. és kir. Fenségének, a szövetség mag'!;s védnökének engedélyével oly csoportképet szándékozik O Fenségének összeállítani, melynek közepén maga O Fensége, körülötte az országos tűzoltó-szövetség elnökségének, felügyelő bizottságának, továbbá a vármegyei szövetségek elnökeinek és a szövetségi tagtestűletek vezető parancsnokainak fényképei foglalnának helyett. Czélja a csoportképnek megörökiteni azt a mélységes tiszteletet és hódolatot, azt a rajongó szeretet, melylyel a

magyar tűzoltók fenséges V édnökük és Bajtársuk iránt viseltetnek. E szép terv kivitele érdekében felkérjük az orszdgos tŰt0ltó-s:z;övetség elnökségének és felügyelő bixottsdgdnak tagjait, nemkülömben a vármegyei s:z;övetségek elnökeit, hogy cabinet-alakú melléképeiket, továbbá az országos tűzoltószövetség tagtestűleteinek vetető parancsnokait. hogy visitalakú mellképeiket legkésőbb a folyó 1899. év decsember hava 3 I -ig az országos tűzoltó-szövetség elnökségéhez (Budapest, IV Kossuth-Lajos-útcza 8. szám) beküldeni szíveskedjenek. A szükséges egyöntetüség végett tudatjuk, hogy a csoportképbe csakis oly fényképek fognak felvétetni, melyek a testűletek veeeui parancsnokait sisak nélkül, sötétkék POSttó:z;ubbonyban, a szervezeti, egyenruházati, rangjelzési és felszerelési szabályzatban előírt rangjelzéssel ábrázolják.

I

1 1899. november

TŰZO

10.

LTÓ-KŰZLŰNY.

A visitatakú mellképek hát/apjára olvasható betűkkel ráírandó a kép tulajdonosának neve és a vezetése alatt álló testűlet s:jékhely e. . A beküldött fényképekből lesz összeállítva az Ő Fenségének készülő nagy csoportkép, míg erről újabb felvétel útján kicsinyített sokszorosítások fognak készülni. E sokszorosításokat bárki később meghatározandó mérsékelt áron megszerezheti, viszont azonban a fényképek beküldőit a csoportképek megvételére néeve semmiféle kötele:jettség nem terheli. Kelt Budapesten, 1899 évi november hó 3-án. A magyar országos tűzoltó-szövetség elnöksége:

Vr. Kék Lajos,

Vr. Szily Jozset.

elnök.

titkár.

173

Jegyzőkönyv. Felvétetett Possonyban a pozsonyvdrmegy ei tŰ:joltó siövetség udlasstm dnj-dn ak I899. évi október hó zq-én tartott ülésében. Jelen levők: Ivdnfi Béla a felső-csal1óközi járási szövetség elnöke, Groidl Gyula Pozsony város képviselője, Matzon Géza a szempczi, Dr. Mihaelis Béla a pozsonyi és Ecker Sándor a felsö-csallóközí járás tűzrendészeti felügyelője, utóbbi egyuttal, mint. a megyei szövetség titkárja. Elmaradását igazolta Sétaify József a malaczkai járás tÜzrendészeti felügyelője. 1. Titkár jel.enti, hogy elnök írásban tudomására hozta, hogy meg nem Jelenhet; alelnököt távirati uton felkérte ugyan a megjelenésre, de minthogy már 3/411 óra van, és sem jelent meg, kéri a választmányt, hogy ez alkalomra egy elnököt válaszszon. A jelentés tudomásul vétele után a választmány egyhangulag Ivdnfi Bélát kéri föl az elnöklésre. 2. Felolvastatott Weinert Győző pénztárosnak e tisztségéről való lemondása. A lemondás sajnálattal tudomásul vétetik, és a volt pénztároznak a szövetség körül szerzett érdemei, tanusított buzgalma és fáradtságáért a választmány köszönetét fejezi ki és ezt jelen jegyzőkönyvbe felvétetni határozta. Egyuttal Dr. Michaelis inditványára egyhangulag Sándor Bélát, a felső-csallóközi járási szövetség pénztárosát választja meg az alapszabályok 26. §-a értelmében pénztárosnak, kit is Jelen határozattal felkér ezen tisztség elfogadására. A pénztár átadása, illetve átvételére a választmány k~I?vis~let~ben Groidl Gyula küldetik ki. Ugy a volt, rnint az UJ penztaros felkéretnek, hogy Grodl Gyula értesitése mellett állapitsák meg az átvétel napját, hogy az minél elő~b megtörténhessék. Egyben Groidl Gyula a hátralék kimutatásokat és egyéb ide vonatkozó iratokat át vette. 3. Felolvastatott a rohrbachi testűletnek jelentése, mely szerint a testület az 1890 - 1896. évi hátralék tartozásokat egyszerűen törölte. Mivel az adósnak jogában nem áll tartozását csak úgy egyszerű en törölni, felhivatik a malaczkai szövetség elnöksége ezen ügy felderítésére és mielőbbi jelentés tételre. 4. A limbachi testület megtagadja a fizetést és kilépését bejelenti. A szövetségből való kilépési szándék tudomásul nem vehető, mert erre úgy az eddig fennálló alapszabályok IS. §-a, nem különben a vármegyei szabályrendelet értelmében joga nincsen; a mi a pénz kérdést illeti, hogy a község nem nyújt segélyt, mérvadó az 1889 - 1899. évi vármegyei szabályrendelet 2., illetve 3. és 30. §a, melyeknek alapján a testület jogát bármikor érvényesitheti. 5. Felolvastatott az alsó-csallóközi járási tűzoltó szövetség elnökének előterjesztése, melyben a tényleges testületek kimutatását bemutatja és kéri az 1899. évi tagsági dijaknak törlését. A jelentés tudomásul szolgál, azonban a választmány felvilágositást kér az iránt, valjon hogyan van az, hogy amikor a vármegye hatóságától az 1898. évben vett kimutatásban a járás kebelébe tartozó 64 községben 9 testület volt feltüntetve, a jelen kimutatásban már csak 6 testület van létezőnek mondva, vagyis retrográd volna a fejlődés. A tagdíj elengedést a választmányegyébként már azért sem adhatja meg, mert az 5356./1898. számu előterjesztésre megadatott az 1898. évre a tagdíjnak elengedése azon kikötéssel, hogy az 1899. év január r-töl fogva számitandó és beszállitandó az 1899. évi 6 frtnyi testületenkinti tagdíj, mert ha valamennyi testület ily kérelemmel állna elő és a kérelem teljesíttetnék, a kitüzött nagy czélok - pénz hiánya miatt - soha érvényt nem nyerhetnének. Különben is utal az elnökség a kormány-rendelet 15-18. §-aira és a vármegyei szabályrendelet 3. és 30. §.aira, melyekben a követendő eljárás világosan elő van írva és melyek alapján ezeknek érvényt szerezni nem lesz nehéz. ö

Kimutatás a magyar országos tűzoltó-szövetség pénztára állásáról az 1899. év Ill. negyedében. Bevétel: Pénztármaradvány a II negyed végén Tagsági díjak aj Közvetlen tagtestűletektől 672.hj Alszövetségben állók' ól: 1. Bars vm. szövetség út124.ján . 2. Bács vm. sz övetség út56.ján . 3. Budapesti szövetség út88.ján . 4. Hajdu vm. szövetség útján . 4·5. Háromszék vm. szö10.vetség útján . 6. Moson vm. szövetség útján . .7. Pozsony vm. szövetség útján . 4·8. Temes vm. szövetség útján 9. Tolna vm. szövetség 88útján . 10. Trencsén vm. szövetség 28.útján . Ir. Veszprém vm. szövet20 ség útján. 12. Zala vm. szövetség út88.ján . 13. Közvetlenűl fizettek 196.3. Takarékbetétek utáni kamat 4. Szakkönyvek eladásából . 5. Túlkiadások bevételezése. 6. Dr. Óváry Ferencztöl versenydíj ak 1

2121

kor. 98 fill.

2.

Összesen

1906

»

I09 » 370 » 287 » 50 4845 kor.

-»

82» 34 » 34»

------~--~----48

Kiadás: Irodai ügykezelési, postaportó és kézbesítési kiadások. . ., .. 2. Tisztviselők tiszt. díja és irodahelyiség takarítása . ., 3. Kiküldetések és útiköltségekre . 4 Subventió a Tűzrend. Lapoknak 5.Irodahelyiség lakbére . 6. Versenydíjakra 7. Pénztármaradvány mint egyenleg

-»

fill,

1.

169 kor. -

fill.

740

»

-

»

512

»

74

»

380 194

»

-

»

» »

-

»

-

ISO 2699

» » »

Összesen 4845 kor. 48 fill. Budapesten, 1899. évi október hó 5-én.

Vr. Kék Lajos, elnök.

Tomcsányi Béla, pénztáros.

10*

••

1899. november

TŰZOLTÚ-KOZLONY. 6. Felolvastatott a m. kir. közigazgatási biróságnak titkár által provokált 120./1898. P. sz. itélete, melyben kimondatik, hogy az egyes községekben fennálló önk. tűzoltó-testűletek minden nyerészkedés kizárásával tisztán közjótékonyság gyakorlás czéljából fejtenek ki közhasznu működést, s így azok kétségkivül az 1869. évi XVI. t.-cz. 3 §-ában emlitett jótékony egylctek fogalma alá esnek, s ekként megilleti azokat a bélyegmentesség. Örömmel tudomásul véretik ezen itélet, mely titkár által már a megyebeli összes tűz oltó-testűletekkel közöltetett. 7. Titkár beterjeszti az eddig felmerült pósta, nyomda, litografia és fuvarjegyzéket kiutalványoz ásra A felolvasott jegyzék helyben hagyatván, a 46 frt 04 kr kifizetni rendeltetik. 8. Az 1898. évi jelentésben foglaltakra kimondatik, hogy: ad r) Előzetesen, mig a vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet jóváhagyva leend, el készítendő a járási és megyei tűzrendészeti felügyelők részére szóló szabályrendelet és ennek szerkesztésével Dr. Michaelis Béla és Groidi Gyula bizatnak meg. ad 2) Az építkezési szabályrendeletnek revideálása ez időszerint függőben tartatik. ad 3) A közgyűlés határozatára utalással kimondatik, hogy a rangjelzés átalakítására 3 évi idő szabatik. ad 4) Az országos szaktanfolyamra csak a következő pont alatt érintett megyei tűzoltó szaktanfolyamon [ó sikerrel végzettek közül fog 3 egyén leküldetni. ad 5) A megyei tűzoltó szaktanfolyamra vonatkozólag az alispán úr megkeresendő, hogy bocsásson ki egy rendeletet, melyben kötelezően kimondja, hogy minden község köteles 1-2 tűzoltót vagy erre alkalmas egyént a község


költségén a kitüzött időre 7-10 napi időtartamra Pozsonyba beküldeni. ad 6) Utasíttatik pénztáros, hogyatagdíjak mikénti beszedésére vonatkozólag javaslatot terjeszszen be. g. Dr. Michaelis Béla bejelenti, hogy az 1900. évi január r-én egy 8 lapra terjedő magyar-német nyelvű tűzoltói szaklap megindítása czéloztatik; de hogy ez megindulhasson és hogy körülbelül 2000 db. mutatványszám megjelenhessen, szükséges a 70 frtnyi kiadásnak fedezése, s mert az illető szerkesztő ezen összeggel - a megelőzőleg volt tetemes kiadások folytán, - nem rendelkezik, kéri a választmányt ennek megszavazására. Megjegyzi még, ezen szaklap hivatalos közege lenne a megyei szövetségnek is és meg van győzödve, hogy tűzoltó intézményünknek jó szolgálatot teend, mert a testűleteknek általuk birt nyelven hozná tudomásukra a határozatokatés rendeleteket. Tekintve az ügy üdvös voltát a választmány Groidl Gyula szerkesztő kezéhez egyhangulag kiutalványozza a kért 70 frtnyi segélyt, mig a továbbiakra nézve az intézkedés az r900 .. évi január r-je után fog esetleg megtétetni. 10. Dr. Michaelis Béla jelenti, hogy noha Károlyfalu tűzoltósága már 2 év óta üdvösen müködik, alapszabályai ma sincsenek jóváhagyva, mert még fel sincsenek terjesztve. Felkéretik Fűiek Sándor ez időszerinti elnök, az alapszabál yok sürgös felterjesztésére. IL Jelen jegyzökönyv hitelesitésére felkérettek Dr. Michaelis Béla és Matson Géza. Több tárgy lern lévén elnök az űlést feloszlatta.

I

I

Kmf.

Ivánfi Béla,

Ecker Sándor,

elnök.

titkár.

Hitelesíttetett

Dr. Michaelis Béla.

ÁL T ALÁNOS RÉSZ. mással még a szűk Széchenyi Ödön basa jubileuma. letek halmozottsága

GrótSzéchenyi Ödön basa mult hó Ig-én ülte meg 25 éves jubileumát annak, hogy a török császári tűzoltóságot szervezte és annak élén áll. " Mint idegen került a török fővárosba O Felsége a király ajánlatára, hogya világ legtűzveszélyesebb városában, Konstantinápolyban, a katonai tűzoltóságot megteremtse. Mint minden újítás, ugy ez is, a törökök részéről nagy ellenszenvvel találkozott, ám ő a Sultán O Felsége jóindulatának birtokában leküzdötte a legnagyobb nehézségeket, úgy hogy ma egy egész tűzoltó-ezred és egy tengerész tűzoltó-zász lóalj, nemkülönben a pár évelőtt szervezett Yildiz palotai tűzőrség áll az ő főparancsnoksága alatt. Tisztikarában a török világ előkelőségei foglalnak helyet, kik méltán kitürtetésszámba veszik, ha a tűzoltóezredbe kerülhetnek, mert ezen ezred egyúttal a Sultán testörezrede, mely a tűzoltói és rendes katonai szolgálat mellett apalotaőrségről és egyúttal a török főváros rendőri szolgálatáról is gondoskodik. Ily sokoldalú, de szép hivatás mellett érthető, hogy az ezred tisztikara és legénysége egyaránt a legelőkelőbb és legerőteljesebb elemekből lesz összeválogatva, mely ha egy tömegben felvonul, megreng alatta a föld s örömében megnedvesi.i1 a néző szeme. Az ezred részt vett annak idején az orosz török háborúban is s hogy helyét ott is becsülettel állotta meg, mutatja az, hogyacsatatérről csak tizedrésze érkezett vissza állomáshelyére, mig kilencztizedrésze a csatamezőn lelt hősi halált. A szerep, melyet a tűzoltó-ezred Konstantinápoly tűzvédelmében betölt, felette nehéz, mert a tűzveszélyességnek az a foka, melyet Ll sűrűn összeépített s emeleteikkel egy-

10.

I

:

Mafzon Géza.

utczán át is majdnem összeérő faépüa hullámos terep mellett megteremt, az európai világvárosok közt egymagában áll. Mielőtt Széchenyi gróf az ő gárdáját megalapította volna, minden egyes tüzeset 500-1000 házat hamvasztott el, mig az ő áldásos működése óta a tűzesetek intenzitásukból mindinkább veszítenek, úgy hogy ma már a nagy tűzesetek mennek ritkaságszámba. Ily körülmények közt valóban nem lehet csodálni, hogy Széchenyi gróf ma a török főváros legnépszerűbb, mindenütt tisztelt és szeretett férfia, kit a mennyire áldanak a szegényebb néposztályban, ép oly tisztelettel emlegetnek a felső, sőt a legfelsőbb körökben is. Előkelő megjelenése, párját ritkító szeretetreméliósága 3. leglelkiismeretesebb kötelességtudással párosulva megnyitotta előtte fönt és lent mindenütt a szíveket, s csakis ez tette lehetővé, hogy ő az idegen, a katholikus vallását maig is híven követő magyar főúr a zárkozott jellegű török hadseregben úgyszólván a legmagasabb fokig emelkedhetett. Mint altábornagy, mint a Sultán O Felsége hadsegédje, mint a legmagasabb török rendjelekkel földíszített basa oly előkelő helyet foglal el a török életben, melyet előtte soha idegen el nem foglalt még. Méltó büszkeséggel tölthet el bennünket magyar tűzoltókat az a tudat, hogy Széchenyi gróf daczára annak, hogy immár negyedszázad óta van tőlünk távol, ma is a mienknek vallja magát, ki szive minden dobbanásával és szeretetével csügg a magyar haza sorsán. O a lelke, a központja, a napja a konstantinápolyi magyarságnak, mely határtalan szeretettel veszi őt körül, s mely minden alkalmat megragad arra nézve, hogy iránta való szeretetének és tiszteletének kifejezést adjon.

1899. november ro.

,

T Ű Z O LT Ú - K O Z L O N Y.

Ez a töredék magyarság volt az első, mely a 25-éves jubileum eszméjét fölvetette, s hogy a jubileum a tervezett házi ünneplés határain túl is oly élénk visszhangra talált, az egyesegyedül annak a közbecsülésnek tulajdonítható, melyben Széchenyi grófot az egész török iöváros részesíti. Az ünnepségen a magyar országos tűzoltó-szövetség is küldöttségileg óhajtotta magát képviselni, de sajnos, a szép terv dugába dölt, mert az idő rövidsége miatt lehetetlen volt mindazt megvalósítani, a mi az alkalomhoz méltó díszes képviseletré szükséges, vagy legalább kívánatos lett volna. De habár szövetségünknek ez idő szerint a távirati üdvözléssel meg kellett elégedni, vigas ztalásunkra és örömünkre szolgál, hogya magyar tűzoltóság az ünneplésböl mégis kivette részét, mert négy tagjával a konstantinápolyi ünnep. ségeken is képviselve volt, a mennyiben Novotny József, a terrresvár-józsefvárosi testűlet parancsnoka, Hermann Ede, és Kerschek Gyula, a temesvár-belvárosi testűlet parancsnoka és segédtisztje, valamint Rauscher Béla, a székesfehérvár-déli vasúti műhely tűzoltóságának parancsnoka ez alkalomra leutaztok Konstantinápolyba is. A konstantinápolyi magyarság már apályaudvaron szeretettel togadta a honfitársakat, gondoskodott elszállásolásukról, ott tartózkodásuk alatt a legnagyobb előzékenységgel kalauzolta őket, szóval megtették mindazt, a mit messze idegenbe szakadt magyar ember a közéje érkező magyar embernek csak megtehet. Nagyon természetes, hogy a sz íves előzékenység ben maga a gróf járt legelől, s már a megérkezés napján, oktober 18-án be sem várva a magyar tűzoltók tieztelgéséf, őket lakásaikon meglátogatta, este 8 órakor pedig lakásán tiszteletükre estélyt rendezett, melyre a magyar és német colonia, nernkiilönben ;" hadsereg legelőkelőbbjei is hivatalosok voltak. Az est kedélyességének, a házigazda igaz magyaros vendégszeretetének legélénkebb bizonysága volt az, hogy a társaság teljes számban a késő éjjeli órákig együtt maradt, miközben a gróf lelkesedéssel párosult szeretettel játszotta el zongoráján egymámtán a grófné szép ének kísérete mellett azokat az édesbús százesztendős magyar nótákat, melyek mentiil öregebbek lesznek, annál szebbek lesznek s melyekkel mindig a leghamarabb lehet a magyar em ber szívéhez férni Másnapon, október Igén délelőtt 10 órakor vették kezdetüket a hivatalos tisztelgések. Első sorban a magyar és az osztrák kolonia, majd a katonaság és a főpapság küldöttsége, a hivatalos és magánegyének hosszú sorozata, a Konstantinápolyban székelő biztosité-társaságok kűldöttsége stb. tisztelgett, úgy hogyafogadtatások délután egy óráig tartottak. A külföldi biztosito-társaságok nevében SY'í Rudolf tartott üdvözlő beszédet. Külön jelent meg az Ottoman császári biztosító-társaság Ma tta rs főigazgató vezetése alatt. A magyar tűzoltók nevében Novotny József, majd külön a fejérvármegyei szövetség nevében Rauscher Béla üdvözölték Széchenyi grófot, ki meghatottan válaszolt a szép beszédekre, miközben hálás kösz c netét nyilvánította a megemlékezésért a magyar tűzoltóknak. A küldöttségek fogadása után a magyar tűzoltók Sséchenyi gróffal és a konstantinápolyi magyarság több tagjá val a gróf parancsnoki gőzösén Yenikőibe, az osztrákmagyar nagykövetség nyári palotájába mentek, hol a szabadságon levő nagykövet helyett Braun báró nagykövetségi tanácsos fogadta őket. Este ünnep volt az iparos körben, a hol a gróf vendégeivel együtt megjelent. Éjfélkor a vendégek tiszteletére fényes vacsora volt, mely után fölolvasták a. nagyszámú üdvözlő táviratokat, ezek közt első sorban Jéssef féherceeg ő Fenségéét, a kinek sürgönye Így szól : "Gróf Széchenyi basa Konstantinápoly. Huszonöt éves jubileumához, mint az On által kezdeményezett magyar országos tűzoltó-intézmény fővédnöke, legbensőbb és legőszintébb üdvkivánataimat küldöm, József főherczeg.« A magyar országos tűzoltó-szövetség táviratát már

175

~~~~~================ lapunk mult számában közöltük. Ezenkívül a budapesti önk. mentő-egyesűlet nevében gróf Andrássy Aladár elnök és dr. Kresz Géza igazgató a konstantinápolyi diplornácziai kar és "ok ismerőse űdvözölte Széchenyi grófot .. A diplomáczia., kar üdvözleteiből meleg hangjával különösen kivált Marsch al-Biberstein báró német nagykövetnek levele, melyben egyebek közt ezt írja: »Exczellencziád ma huszonötesztendős önfeláldozó, eredménydús működésre tekint vissza Orömteli alkalmat találok most arra, hogy hatalmas sikereihez őszinte szívvel gratuláljak és ama óhajomnak adjak kifejezést, vajha áldásos működését még hosszú éveken át élvezhetné a török Iöváros.« Az angol nagykövet Sir O Conor és a szabadságon levő báró Calice osztrák- magyar nagykövet ugyancsak táviratilag fejezték ki szerencsekivánataikat. Másnapon Széchenyi gróf vendégei tiszteletére a Taxim-beli gyakorlótéren nagy tűzoltói gyakorlatot tartott, melynek szép sikere méltán keltette föl a jelenlevők csodálkozását. A gyakorlat befejeztével maga a gróf, mint megbizott hadsegéd, diszítette fel Novotny Józsefet a harmadosztályú, Rauscher Bélát, Hermann Edét és Kerschek Gyulát és Nagy Károly rnérnököt, ki a magyar tűzoltók tolmácsa volt, a negyedosztályú Medzsidie-renddel, melynek adományozásával a Sultán ezuttal is a magyarok iránt érzett szeretetének akart kifejezést adni. Magát gróf Szécheny-i Ödön hasát a szultán az Ozrnanje-rend nagy' szalagjával, a legnagyobb török rendj ell el tűntette ki jubileuma alkalmából. A magyar országo>' tűzoltó-szövetség távirati üdvözlését gróf Széchenyi basa a szövetség elnökéhez és titkárához intézett leveleiben köszönte meg, felkérve őket, tolmácsolják az legmelegebb és legőszíntébb köszönetének nyilvánítását az összes szövetségi tagokkal, kiket bajtársi szeretettel üdvözölve, arra kér, hogy az iránta eddig táplált... jóindulatú szeretetükben még továbbra is tartsák meg. ). ö

Az önkéntes tűzoltó-testűletek okmányainak bélyegmentessége. Habár az 186g. évi XVI. törvényczikknek, vagyis a bélyegtörvénynek 3 §·a a jótékonyegyletek okmányaira nézve megadta a bélyegmentességet, és habár az önkéntes tűzoltótestűletek jótékony működését józanul gondolkozó egyén kétségbe nem is vonhatja, mégis sűrűn fordultak elő a múltban estek, hogy önkéntes tűzoltó-testűleteket az itt amott általuk felvett összegekről kiállitott nyugtatványaik vagy egyéb okmányaik, bizonyítványaik stb. bélyegtelensége miatt megleleteztek, és rajtuk a büntetéskép kirótt többszörös illetéket beszedték. Előfordult akárhányszor, hogy az alapszabályaikat jóváhagyás végett felterjesztő testűletektől maguk a közigazgatási hatóságok megkövetelték, hogy az alapszabályok példányait és a kérvényt kellőképen bélyegezzék fel, esetleg a bélyeggel el nem látottakat meg is leletezték, és a viszonyokkal nem ismerő" szegény testületeten az illetékeket be is hajtották. Valóban itt volt az ideje, hogy annak a bizonytalanságnak, mely e téren magánosok, testűletek és hatóságoknál egyaránt létezett, valahára vége szakadjon, s azért csak elismeréssel adózhatunk Ecker Sándornak, az orsz. szővetség előadójának, és a felsőcsal1óközi járás tevékeny tüzrendészeti előadójának, hogy egy praecedens esetből kifolyólag a legfelsőbb biróság itéletének provokálásával az eddigi anomaliának véget vetett. A dolog előzménye az, hogyapozsonyvármegyei toresi önk. testület kétrendbeli nyugtáját megleletezték, és a pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóság a nevezett testűletre 39 kr., illetve :2 1 kr. illetéket rótt ki, sannak le fizetésére

=1=76================T~Ű=Z=O=L

T 6 - K O Z L O N~Y~. ==========I=8;,:99~.=n=o=ve=m=b=er=lo=.=

Denk Mihályt, a testület parancsnokát kötelezte. E határozatot Denk nevében Ecker Sándor megfelebbezte, s felebbezését az országos szövetség elnöksége útján terjesztette be a m. k.r. közigazgatási birósághoz, mely ez ügyben a következő itélet~~ hozta: »I20/I8g8. P. szám. Magyar kir. pénzügyi biróság. O Felsége a Király nevében a magyar királyi közigazgatási biróság Denk Mihály toresi lakosnak bélyegilleték ügyét, melyben a somorjai m. kir. adóhivatalnal terhére 18g8. évi kj. g1. és 92. t. sz. a. előírt 39 kr. és 21 kr., bélyegilletéket a pozsonyi m. kir. pénzügy igazgatóság 18g8. évi szeptember hó I4-én napján 26035. sz. a. kelt végzésével elintézte, ügyfél által beadott panasz folytán 18g9. évi május hó 31. napján tartott nyilvános ülésben tárgyalás alá vevén kővetkezőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a felebbezésnek czímzett panasznak helyet ad és panaszos terhéről a reá rótt 39 kr. és 21 kr. bélyegilletékeket töröltetni rendeli, mert tekintettel arra, hogy az egyes k özségekben fennálló önkéntes tüzoltó-testűletek minden nyerészkedés kisdrdsdual tisztan kÖjjótékonyság gyakorlása cséljdbol fejtenek ki kiish.asenú működést, azok kétségkivűl az I86g. évi XVI t.- ez. 3 §-ában emlitett jótékonyegyletek fogalma alá esnek, ekként a panastOS tüeolio egyletet aj idezeit törvénjseakas; értelmében megilleti a bélyegmentesség. A biróság e határozat két példányát a pozsonyi m. kir. pénzügyigazgatóságnak 18g8. évi deczember hó 16. napján 48508. sz. a. kelt jelentése mellékleteivel együtt foganatosítás végett azzal a meghagyással adja ki, hogy az egyik példányt panaszlónak az I8g6: XXVI. törvényczikk 138. §-a és a 2Ig73/M. E 8g6. sz. végrehajtási rendelet 24. pontja értelmében kézbesittesse. Kelt Budapesten, a m. kir. közig. biróságnak I8gg. évi május hó 30. napján tartott üléséből Latkóqy Lmi e, s. k., másodelnök Pfriem Ldsslé, s. k., előadó.« A legfelsőbb biróság ezen itéletéveI immáron minden félreértés kizárásával meg van állapítva az önkéntes tűzoltótestűletek bélyegmentessége, vagyis azok okmányaikra, bizonyítványaikra, hatóságokhoz beterjesztendő kérvényeikre, jóváhagyás végett felterjesztendő alapszabályaikra és mellékleteire, pénzfelvételéről szóló nyugtatványaikra stb. semmiféle bélyeget ragasztani nem kötelesek, azonban a postai kűldemény ekert a rendes díjak tovdbbra is megfiietendok,

Tűzkárok

és a tűzrendészet 1898. évben.

állapota

az

(A m. kir kormány 18g8. éví müködéséröl és az ország köz állapotairól az ors?ággyűlés elé terjesztett jelentésböl.)

Az 1898. év különösen tűzveszélyes esztendő volt; az egész Magyar birodalomban nem kevesebb mint 16 970 tüzeset fordúlt elő, holott az utóbbi évtized alatt számuk csak ro 247 és 14.120 között ingadozott. A megsemmisült érték ez évben szintén igen nagy volt, 38 38 millió koronára rúgott. Csak egy évben, 1890-ben volt ehez hasonló a kár nagysága, a midőn 3980 millió koronát tett; a legtöbb évben jóval alatta maradt a 30 millió koronának. A magyar anyaországban 1898-ban tűzvész 6 292 községet látogatott meg, az összes községek 49'89 Ofo-át, Horvát-Szlavonországokban I.I59 községet, az összes községek 47'74 %-át. Az egész Magyar birodalomban egy-egy megkárosúlt községre átlagosan 2'37 tűzeset, ro.eco lakosra g'05' 100 O kilométerre pedig 5'3 tüzeset esett. A mi a tűskdrok okát illeti, igen sok esetnél teljesen ismeretlen maradt, úgy, hogy 1898-ban az eseteknek közel 24 Ofo·nál egyáltalán nem volt kinyomozható, sőt még hozzá vetőleg sem volt megállapítható. A tűzvész okát kétségtelenűl az eseteknek csak 30'32 O/o-ban lehetett megállapítani. Már ezek között is megdöbbentőleg nagy a gyújtogatások száma, melyekre az összes tüzeseteknek 9'29 Ofo-a esett, de ezen kívül az esetek 25'68 %-ában szintén a gyújtogatás

vétetett fel vélelmezett okul. Ha ez utóbbi szám nem áll nagyon távol a valóságtól, úgy hazánkban a tüzeseteknek egyharmadát gyújtogatás idézi elő. Ez az erkölcsök szomorú elvadulásáról, az emberi szenvedélyek egyik legaljasabbjának, a bosszúállásnak nagy e1terjedtségérő\ tan uskodik. Nem érdektelen a statisztikának az a megfigyelése, hogy úgy bebizonyított, mint vélelmezett gyújtogatás a Duna- Tisza közén és a Duna jobb partján, e két legmagyarabb országrészben fordúl elő legritkábban, ellenben leggyakoribb az ország keleti részében. A gyújtogatáson kivül esnek az öngyújtásnak még sajnosabb, dc ritkabban is előforduló esetei; öngyújtást összesen 39 esetben (o 23°/0) állapítottak meg és 107 esetben (0'63%) vélelrneztek. A villámcsapás szintén ritkábbari előforduló ok; csak 438 tűzesetet (2 '58Ofo) idézett elő gyújtó villám. Annál gyakorib\:J eset a világítőszerekkel való gondatlan bánás és egyéb hanyagság. Ez bebizonyíthatólag 10'23°io-át idézte elő a tűzeseteknek. de azonkivül azok 12'75 %-ában szintén ez az ok szerepel, mint vélelmezett A gyermekek játéka vagy pajkossága gyufával szintén gyakran válik tűzvészek okoz ójává, az összes tüzeseteknek 5·410/0-a bebizonyítottan, 5'15 Ofo-a pedig vélelmezetten igy támadt. \ tűz támadását és terjedését különböző tényezők mozdítják elő, első sorban a tűzveszélyes építkezés, az erdőkben gazdag vidékeken a faépűletek nagy száma, a fában szegény vidékeken pedig a nád és zsúptető, másodsorban a gabonának és takarmánynak faluhelyt az épületek közé zsúfolása. Tűzvészek legsűrűbben a nyári hónapokban fordúlnak elő, midőn a szárazság előmozdítja a tűz keletkezését és terjedését, a betakarított gabona és egyéb termény pedig;7;ő táplálékot ád a romboló elemnek Az egész Magyar birodalomban a tűzeseteknek I2g20f0·a augúsztusban, 13'08 %-a szeptemberben fordúlt elő, magas volt még az arány márcziusban is, ro 24u/,p mig februátra a tűzeseteknek csak 5'55' januárra 6'53' deczemberre szintén csak 6'53 % esett. De nemcsak nagyobb számmal fordúlnak elő a tűzesetek a termés betakarítása után, hanem jóval rombolóbbak is; a megsemmisült érték 17'52 Ofo-a augusztusra, 18'[J4O/o-a szeptemberre esett, mig februátra csupán csak 3'24' januárra 4'06' deczemberre 4'07%' A tűzvészek úgy ingókban, mint ingatlanokban igen nagy pusztítást visznek véghez. Az egész Magyar birodalomban 1898·ban 9178 lakóház, 19942 gazdasági épület, 4.783 egy tető alatt álló lakóház és gazdasági épület, 495 gyári vagy ipari s 561 egyéb épület égett le. A tűzvészek nem csupán épületeket hamvasztanak el, hanem ingóságok at is, az ingatlanok a megsemmisült értéknek körülbelül 54, az ingóságok 46°/o-át szokták tenni. Ez utóbbiból a megsemmisült gabona, termény és szalma körülbelül az összes kárnak 20%-át szokta képviselni. A tűzvészeknek 1898-ban 148 emberélet is áldozatul esett, és elégett 71,759 háziállat, melyeknek túlnyomó része azonban baromfi és sertés, nagyobb háziállat csak 1.674 pusztult el. Az elégett tárgyak fejében a biitosüá-íntéeetek 17'05 millió koronát fizettek ki az összes károknak 44'42 ofo-át. A kifizetett kártérítés másfél évtized óta a megsemmisült értéknek 35- 44%-át szekta képviselni, ebből tátható, hogy mennyi nem biztosított érték pusztul el évről-évre, sokszor megrontva, sőt meg is semmisítve a kárvallottak egész gazdasági existentiáját. A biztosítás a biztositó-társaságok nagy versenye daczára még mindíg nem tudott elég általánossá válni; különösen az ingóság biztosítása hanyagoltatik el. A tűzvész ellen létező intézkedések közül felemlíthető. hogy az egész Magyar birodalomban összesen I898-ban 8 503 szervezett tűsoltásdg állott fenn és pedig 40 díjazott, 2.254 önkéntes, 5.976 köteles, 153 gyári, 33 urada ni és 47 egyéb tűzoltóság. A tűzoltók összes száma 507.058ra rugott, kik közül 890 díjazott, 93,256 önkéntes, 5993 gyári, 760 uradalmi, 1.845 pedig egyéb

1

gg. november

10.

T Ü l OLT

Ö-KO ZL O

fecskendő használhatatlan állapotban, a melyek természetesen a védekezésnél számba nem jöhetnek. Az I8g6-ik év adatai szerint összes községeinknek r6%-ában fecskendő egyáltalán nem is volt; ez évben statisztikánk csak 7 oly törvényhatóságot mutat, melyben minden község el volt látva fecskendővel.

tűzoltó volt, mindezen szám azonban összevéve eltörpül a köteles tűzoltók roppant létszáma mellett, mely 404.314-re rugott. A fontosabb tűzoltó-eszközök közül felemlíthető, hogy 2.723 hydrophor, IO.66r szekérfecskendö, 14.525 darab kézi fecskendő állott használatban, volt ezenkívül 589 szekér- és 762 darab kézi

,

I

~

TESTŰLETEK A soroksári testület parancsnokságának jelentése. Tisztelt Körgxülés! Tűzoltó-testűletűnk mult évi működéséröl van szerenesém a következőkben beszámolni. Midőn a mult évi közgyülés határozata alapján a testület vezetésével megbizattam, aggodalmak merűlt ek föl bennem, vajjon képes leszek-e megküzdeni mindazon nehézségekkel, a melyek a testűlet beléletét megingatták, képes leszek-e a testűlet szervezése, a szolgálat, fegyelem és összetartás tekintetében mutatkozó bajokat orvosoIni és a testűlet működö tagjainak alapos kiképzése és a vészhelyén való sikeres működése tekintetében meglevő hiányokat pótolni. Ma visszapillantva egy évi működésünkre, örömmel konstatálom, hogy aggályaim alaptalanek voltak. Hála és köszönet illeti ennélfogva mind azon tényezőket, kik engem ezen siker elérésében támogattak, mert t. közgyülés, ha engem a hatóság, községünk érdemes előljárósága, az egylet t. administrativ vezetősége, de kiváltképen testűletünk derék működö tagjai nem támogattak volna, tőrekvéseim bizonyára kárba vesztek volna. De bármily örömmel tötlhet is el bei.nünket az elért siker, nem szabad hogy el bizzuk magunkat, s óva intem a t. közgyülést, hogy a tevékenység terén meg ne állapodjon, hanem törhetetlen buzgalommal haladjon tovább a megkezdett úton, mert sokkal körmyebb egy házat lebontani, mint felépíteni, de ha már azt felépíteni sikerült, azt fenn is kell tartani, nehogy idővel össze düljön Mindezek előre bocsájtása után van szerenesém a testűlet belügyeire vonatkozólag a következőket előadni. A mint az elnökség által előterjesztett számadatok is bizonyítják, az egylet pénztára a lefolyt évben meglehetősen igénybe vétetett, mert nagyobb mérvü oly beruházások eszközöltettek. a melyekre már égető szükségünk volt. A mult évi közgyülés határozata folytán a kiküldött bizottság mult évi julius hó 30-án a budapesti Walser-féle szivattyú- és gépgyártóI egy qo"'in, hengerátmérőjü 2 sugárcsövü díszes kiá llításu mozdony fecskendőt vásárolt go m. nyomotömlövel és a szükséges fölszerelvényekkel 1400 frtért. A fecskendőt a régi szokásnak megfelelöen a testűlet zászlóanyjának jelenlétében ünnepélyesen s a közönség nagy részvétele mellett főt. Zabb János plébános úr szentelte be, s csak ennek utána helyeztük el szertárunkba. Kellemes kötelességemnek tartom e helyen is meg. emlékezni arról, hogy ezen fecskenoő megvétele előtt foganatosított alapos megvizsgálása alkalmából a budapesti önk, tűzoltó-testület derék parancsnoka Dr. Stily József úr mint szakértő a mi részünkről közreműködni oly szives volt, miért is helyén valónak tartanám, hogy a közgyülés nevezett parancsnok úrnak önzetlen fáradozásáért köszönetet mondjon. Felemlítendőnek tartom, hogyaszertárban levő nagymennyiségű s már hasznavehetetlen felszerelési tárgyaknak alapos helyreigazítását eszközöltettem és hogy az örszobát a működö tagok kényelmére és a testűlet tekintélyének megfelelően berendeztettem. Nagyobb összeggel érdekelve vagyunk az egyenruha tételénél is, és hogy ezen tétel évről-évre mind jobban emelkedni fog, arra alapos kilátásunk lehet, mert mihelyt

}T~.

KÖRÉBŐL.

egyletünk pénztára azt megengedi, egészsegugyi szempontból a működő tagok számára felöltőket vagy is kabátokat be kell szereznük. Indokolom erre vonatkozó előterjesztésemet azzal, hogy tűzvész és egyéb teljesített szolgálat közben igen sok tűzoltó meghüIt, miért is bajtársainkat ez ellen is lehetőleg meg kell óvni. . Hogy működö tagjaink szolgálatközben előfordulható bárminemű baleset ellen biztosítva legyenek, illetve segélyben részesülhessenek, czélszerűnek sőt időszerűnek tartom, hogy a testűlet összes működö tagjai a magyarországi tűzoltótestűletek segélyző szövetségének kebelébe testületileg lépjenek be, s erre nézve a választmány útján intézkedni annál is inkább kötelességemnek tekintem, mert a tagsági díjak csekélységénél fogva pénztarunk meg terhelése alig számba vehető lenne. Ezen intézkedesem megtételéhez hozzá járult azon sajnos körülmény is, hogya f. é. február hó I3-iki tűzvésznél a testűlet z derék működö tagja, névleg Werner Adolf és Proszamer János megsérült, s előbbi 4 hétig, utóbbi pedig 3 napig munkaképtelen volt. Minthogy Werner Adolf megsérült őrparancsnok a parancsnoksághoz családja fentartása végett segélyért folyamodott, az egyleti pénztárt azonban igénybe venni nem akartam, Görlich Antal és Prigl Ferencz tűzoltók közreműködése mellett gyűjtést indítottam, a mely, köszönet a nemeslelkü adakozóknak, 47 frtot eredményezett. Községünk derék intelligencziájának és polgárságának áldozatkészségét a mult évben 3 rendkivüli esetben vettük igénybe és pedig a most említett segélyezés czéljára, továbbá egy régi óhajunk teljesitésére t. i. egy megfelelő mászóház építésére és végül az ugyan ezen czélból rendezett tűzoltó bál alkalmával. A mászóház létesítése érdekében rendezett gyűjtés eddig IlO frtot, a tűzoltó bál pedig 80 frtot jövedelmezett, ezen czélra tehát összesen IgO frt folyt be. Igaz ugyan, hogy ezen összeg a mászóház költségeit korántsern fedezi, de mégsem megvetendő összeg, ha tehát ezen czélunk megvalósításához községünk képviselő testülete, egyletünk es a tűzoltó kör vezetősége is hozzá járulna, a mászóházat új községházunk valamint laktanyánk és szertárunk ez idén tartandó felavatási ünnepélyén rendeltetésének át adhatnánk. Ámbár a testűlet által f. é. február hó eán rendezett bál nak jövedelme látszólag nem nagy, mindazon által erkölcsi' tekintetben fényesen sikerültnek mondható, mert báljaink iránt az érdeklődést nemcsak hogy ismét megnyertük, hanem a jövőre nézve is magunknak biztositottuk. Hálátlanság volna meg nem emlékezni ez alkalommal is a bál rendező-bizottság fáradhatatlan működéséről, de kiváltképpen azon férfiúról, a ki a bálbizottság élén állott és a ki az ő szeretetreméltóságával és áldozatkészségével a bál sikerét nagyban előmozdította; hála és köszönet tehát testületűrik és községünk derék orvosának Dr. Ranschburg Hugo úrnak. Nevezetesebb eseménynek jelezhető még a mult éváltal rendezett kirándu'ás, illetve menet1 ben testűletünk gyakorlat, melynek czélja az volt, hogy a közel vidéki tűzoltó-testűletekkel megismerkedjünk a bajtársi szeretetet és érzést istápolj uk és hogy tapasztalásainkat e téren is melynek végpontja a I kibővítsük. Ezen menetgyakorlatnál,

I

r899' november 10. ====================================== 28 rendfenntartó és II zenész, összesen tehát 84 tag, vagyis szaporodás a működési év végén 24 tag. A lefolyt évben 213 őrség tartatott, és pedig 2757 számtól 2970 számig, a melyeken részt vett 156 tiszt s 426 tűzoltó, egy őrségre tehát átlag 3 ember jutott. Minthogy testűletünk a folyó év május r-én a 30oo·dik őrséget is ünnepélyesen megtartani óhajtja, a tűzoltóság tisztelőit és pártolóit ez alkalommal is tisztelettel meghívjuk. A lefolyt évben 9 gyakorlat, 5 elméleti oktatás és 8 díszkivonulás tartatott. A gyakorlatoknál résztvett 9 tiszt és 194 tűzoltó, az elméleti oktatásnál pedig 17 tiszt és 257 tűzoltó, összesen tehát résztvett mindezekben 626 tűzoltó. Tüzeset a lefolyt évben volt 8, és pedig 6 tető, 1 jégverem- és 1 kéménytűz, a melyeken résztvett összesen 2 tiszt és 143 tűzoltó, egy esetben pedig a budapest-fővárosi tűzoltótestűlet 2 szerrel, a csepeli lőszergyári és a kossuthfalvi önkéntes tűzoltó-testület egy-egy szerrel, kik azonban segélyre szükség már nem lévén nem szereltek. Felemlítésre méltó azon körülmény is, hogya mult évi okt. 23 án tartott zárógyakorlatunk alkalmával a csepelí lőszergyári és a kossuthfalvi önkéntes tűzoltóság testűletileg megjelent. Elismeréssel tarte-zern még azt is föl említeni, hogy Werner Adolf őrparancsnok, valamint Springmann János csővezető az éjjeli őrségről egyszer sem maradtak el. Külön elismerés illeti Springmann János csövezetöt, a ki a pontosságnak rnintaképe és mint ilyen a legbuzgóbban és teljes odaadással teljesítette kötelességét, úgy hogy egyetlen egy alkalommal sem mulasztott. Testűletünknek 7 derék működö tagja szerzett érdemet öt évet meghaladó pontos és hűséges szolgálat után a szolgálati éremre, névszerint Nasinsskj: Miklós segédtiszt, Pfiszter Károly szakaszparancsnok, Domann Gergely őrparancsnok, Kreisch Ferencz és Schmiedt József mászók, Hertlein János és Pi-igl Ferencz szivattyusok. Midőn még végül, a testűlet tisztelt elnöksége által előterjesztett évi számadást, költséavetést és évi jelentést, nemkülömben testűletünk törekvő szertárosa f,esrey János bajtársunk által előterjesztendő leltári jelentést szíves elfogadás és a fölmentvény megadása végett a legmelegebben ajánlom, kedves kötelességemnek tartom, hogyatestűlet fáradhatatlan és önzetlen elnökének Rieser Antalnak, továbbá a testű let buzgó és ambicziózus titkárjának Drexler Mihálynak és végül a testűlet érdemes pénztárosának Raab Józsefnek testűletünket mindenben támogató törekvésükért hálámat és köszönetemet fejezem ki és ezzel megadjam nekik az egyedüli, de a legszebb jutalmat, melylyel a felebaráti szeretet oltárán nekik áldozhatunk. Kelt Soroksáron, 1899. évi április hó r ő-án.

TŰZOLTÚ-KOZLŰNY. csepe li lőszergyár volt, a kossuthfalvi, erzsébetfalvi, csepeli és a csepeli lőszergyári tűzoltóság vett részt, összesen 130 tűzoltóval és 2 zenekarral. Ez alkalommal megtekintettük Stern Richárd gyári igazgató szivélyes kalauzolása mellett a lőszergyárat, majd pedig a gyári tűzoltóság igen érdekes és tanulságos gyakorlatának voltunk szemtanui. A magyarországi tűzoltó-testűletek egységes szervezése egyenruházása és rangjelzése érdekében az országos tűzoltószövetség által megállapított és a belügyminiszter által jóváhagyott szabályzatoknak megszületését, azt hiszem minden komolyan gondolkodó tűzoltó csak örömmel üdvözölheti. Sajnos ugyan, hogy ezen szabályok a kormány által rendeletileg még kötelezővé nem tétettek, mindazonáltal alig hiszem, hogy ezen üdvös szabályoknak foganatja ne lenne. Testűletünk, mint a fővároshoz közel eső tűzoltótestűleteknek egyike, nem maradhat hátra e tekintetben sem, hogy saját szolgálati stb. szabályzatait, az orsz. tűzoltó-szövetség által megállapított szabályzatokhoz mérten , a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett, meg ne változtassa, indítványozorn ennélfogva, hogy mind ezen intézkedések megtétele végett egy 5 tagu bizottság küldessék ki, a melynek kötelességévé tétessék, hogy az erre vonatkozó javaslatot a jövő közgyülésig terjessze be. Mivel testűletünk rendfentartói szakasza csekély számú és a rendes szolgálattételre már nem igen alkalmas, testületünket 10 éven felül szolgáló tűzoltókból állott, szükségesnek tartottam a rendfentartók számára kiadott szolgálati utasításban körülírt üdvös intézkedések teljesítése érdekében a rendfentartói szakaszt 25 taggal szaporítani. Hogy ezen czélból kibocsájtott felhívásomnak eredménye is volt, bizonyítja azon örvendetes körülmény, hogy községünk tekintélyesebb polgárai közül 25-cn a testű let kebelébe be is léptek. A rendfentartói szakasz ujjászervezésével a tűzeknél már előfordult rendetlenségeknek szándékozom elejét venni, mert már tényleg az az eset is adta elő magát, hogy egy egy tűzeset alkalmával a tűzoltóság ittas emberek által megtámadtatott olyannyira, hogy a rend helyreállítása és a garázdálkodók eltávolítása végett csendőrségi segélyt kellett igénybe venni. A tűzoltóság tekintélyének megóvása és a vészhelyén való sikeres működésének biztosítása érdekében szükégesnek tartottam a legjobban garázdálkodók ellen a bünvádi eljárást megindíttatni, már csak azért is, hogy jövőben hasonló esetek elő ne forduljanak. Ebbeli intézkedésem járásunk érdemdús főszolgabirája részéről hathatós támogatásban részesüit. Forster Manó úr, testületünk alparancsnoka, a parancsnokságához intézett beadványában állásáról megrongált egészsége miatt lemondott. Óhajtandónak tartom, hogy 13 évi hűséges szolgálatainak elismeréseül, rangja megtarthatása mellett a rendfenntartói szakaszba helyeztessék át, érdemei pedig jegyzőkönyvileg megörökittessenek. Midőn még jelentem, hogy a parancsnokság Hümpfner Mátyás volt mászó szakaszparancsnok helyébe a szolgálat érdekében ideiglenes minőségben Pfister Károlyt, a zeneparancsnoki tisztségre pedig Lindwurm Jakabot nevezte ki, van szerenesém a testűlet ügykezelése szolgálatára és egyéb viszonyaira vonatkozó statisztikai adatokat a következőkben előterjeszteni. A parancsnokság a lefolyt évben össesen 10 ülést tartott, ezekből határozatképes azonban csak 5 volt. A parancsnoksághoz érkezett és elintézett beadványok száma 31. Testűletünknek a lefolyt év elején 60 működő tagja volt és pedig 7 tiszt, 37 altiszt és tűzoltó, 5 rendfenntartó és II zenész; az év folyamán részint lemondás és kizárás folytán kilépett 4 tiszt és 10 tűzoltó, belépett részint előléptetés folytán 2 tiszt, 13 tűzoltó és 23 rendfenntartó; a jelenlegi létszám ennélfogva 5 tiszt, 40 altiszt és tűzoltó

•..

é

Nasinszky Miklós segédtiszt.

Nasinszky Ódön parancsnok.

A kálózi testület története. (Az 1899. junius 25-én a testület ro-éves fennállásának felolvasta Jeges Antal parancsnok.)

ünnepélyén

Nagyrnéltosdgú Védnök úr! Mélyen tisstelt kötgyűlés! Korunknak egyik föjellernvonása a társulás eszméje. Egyesült erővel, vállvetve törekesznek testületek elérni azt, a mit egyes ember vagy csak nehezen, vagy éppen nem képes elérni. EZen jelenség mutatkozik manapság- a társadalmi élet minden ágánál, ezen eszm ére vannak alapítva különösen az emberbaráti intézmények. A szeretet parancsa, meIy azt mondji : » Tégy jót mindenkivel«, még ma is, annyi önös érdek korában, elég

1899. november ro. T ű ZOL T Ó - KO Z L O N Y. '79 ====~~~~=====~---vármegye büszkén vall magáénak, s a ki jó példával jár erős arra, hogy áthassa a társadalom minden rétegeit s elő hazánk önk. tüzoltó-egyleteinél. csoda-e, ha éppen a jótékonysági, a humanitárius téren Az egylet csatlakozott a fejérmegyei tűzoltó-szövetörvendetes lendületet vesz az egyesületek eszméje, melyek séghez és ezzel alakulása befejeztetvén, a rendes egyleti élet egy vagy más módon egy közös czélt, emberbarátaink lépett jogaiba. . jólétét s k őzvetve a haza boldogulását czélozzák. Mélyen tisztelt közgyülés! Az itt vázolt események Ezen igyekvés hozta létre az önk. tűzoltó-egyleteket óta 10 hosszú év mult el; elég bosszú idő, mely alatt is, melyeknek czélja a sz "bad társúlás alapján alkotni testűleteket. a melyek hivatva v anna k előzetes gyakorlat és nagyobb emberi alkotások is romba dőltek, s ha mi itt ünnepre j öttűnk össze, a káló zi önk. tűzoltó-egylet ro-éves fennkiképzés alapján hathatós, szakavatott segélyt nyujtani azon állásának megünneplésére, úgy ez mindennél íényesebber. elem pusztító csapásaival szemben, a mely annyi vagyont, bizonyítja azt, hogy az ilyegyletek közszükséget képezn c., , jólétet és emberéletet semmisített már meg, oly sok fennállásuk a közkivánalomban gyökerezik s áldásos műkö reményt tett már tönkre s annyi virágzó községet juttatott désük méltó a pártolásra. az enyészet szélére Nem csoda tehát, ha ezen díszes épűlet. a me.v Ez ellen védekezni, a romboló elemnek gátat vetni, hivatása az önk. tűzoltő-testűleteknek. Oly szép. oly nemes tanuja a mai ünnepség lefolyásának, Kálóz község köz·':-,.ségének elismerése és bizalmának megnyilatkozása, melvn-: czél, hogy annak lehetövé tétele már hosszú idő óta minközségi képviselő-testülete 1889. év junius hó 3-án tart ; .: denint talált nemes, önzetlen lelkekre, kik annak megvalósítasán széles e halában fáradoztak. közgyűlésében egy új, a kor igényeinek megfelelő szertar és őrszoba építését batározván el, azt Rózsa Ferencz és L_ Ezen érzelem vetette Kálóz nagyközség érdemes vállalkozók által 2100 frt költséggel megépíttette, a rne.. polgárságát is, mely 1888. év október hava 13 ára Lorberer építkezéshez Kis-Hörcsök, Nagy-Hörcsök és a Belmajcr-: György, akkoron kálózi uradalmi számtartó lelkes feluradalom tulajdonosai téglaadománynyal járultak hez zs. hívására egybegyülvén, lelkesedéssel határozta el azt, hogy ezen kitűnőleg humanitarius intézményt Kálózen meghonoúgy, hogy még ugyanazon év október elején ezen d:SZE~ sítja. Az alakuló közgyűlés kerelnökévé Vörösmarty Ferencz épületet Fésü István akkoron is községi biró lelkes besz e; kiséretében adhatta át az egylet használatába. jegyző, korjegyzöjévé pedig Sárkány Benedek segédjegyző Az önk. tüzoltó-egylet hasznos munkássága 2 Q~:.~;választattak meg. Megbeszélték az alapszabályokat és a tól függ. Egyik a működő tagok száma, másik az:;';::ó.~: szolgálati szabályzatot s azok menten jóváhagyás végett a ügy buzgósága. Egyiket az egyesület könyvé ben ~. nagymélt m. kir, belügyminiszteriumhoz terjesztettek fel. névsor tünteti fel. Egyesületünk működő tagjainak szs.::-.::' Egyuttal lelkes felhivással fordult a körülfekvő uradalrnak30-24 kőzött váltakozott, ma 24. Nem sok, de ha te;;'::-_hoz és a közönséghez, hogy a nemes eszme megvalósításában segélyére legyenek tetbe veszszük azt, hogy csupán csak a jó indulat vez e t: Ezen lelkesítő felhívás nem is hangzott el a pusztáőket s minden, még erkölcsi presszió is távol áll, kielé",:::' nek rnondható. ban. a mit az egylet pénztári naplója fényesen bizonyit; Gyakorlatok tavaszszal és ősz szel tartatnak Yé..S=':·ott találjuk sorban a Kálózhoz tartozó uradalrnak nagybirtokosait, magát Kálóz községet és egyes községi polnaponkint, átlag 12 egy évben, melyeken a tagok ee~ szép számmal vesznek részt és szakavatott vezetés me·.::ö:: gárokat, kik az egylet alapító tagjaivá levén, kisebb-nagyobb gyakoroltatnak be a tűzoltás fogásaiba és ügyesseg== c . összegekkel járultak fel virágoztatásához. Ezen kivül nagy Részt vettünk a Lovasberényben, Székesfejérvárott és Ss.:·a polgárok száma, kik évenkinti hozzájárulással az egylet pártoló tagjaivá lettek. Sőt mi több, Kálóz község évrölbogárdon tartott szövetségi gyűléseken s az utóbbi heye : gyakorlatot is mutattunk be; KEng József alparancsn r-; évre a mai napig is 100- 100 frttal gyámolítja, mint pártoló tag, e nemes czélt. pedig az 1897. évben Székesfejérvárott a testűlet köl:sé",e:: részt vett a fejérmegyei tűzoltó-szövetség által rendezet: Igy történt, hogy az egylet fennállása rövid idő alatt gyakorlati tanfolyamon is. biztosítva lévén, ugyanazon év okt. 28-án tisztválasztóKiváló gondját képezte a testületnek a tűzőrség :S gyűlés hirdettetett, melyen Boda Imre urad. felügyelő, ki sok éven át a község minden mozgaImát gyámolítá, tiszAz 1892. évig önk. tűzoltó-őrség volt éjjelenleint 3 - ~ teletbeli elnökké, a kerelnök Vörösmarty Ferencz elnökké taggal, május 15-től szept. 15-éig terjedő idő alatt. .-\z·:::::. kissé változtak a viszonyok, a mennyiben a testület é-.-~ választattak. Alelnök lett Szabó Kálmán, tb. főparancsnok 20 -20 frt díj mellett 2-2 fizetett egyén által tesz eleg::: Lukács Antal, főparancsnok Lorberer György, alparancsnok jeges Antal és Takács Lajos, titkár Sárkány Benedek, eme kötelezettségének. Mindenesetre avis3zafejlődés :á:szatával biró tény, de a ki ismeri községünknek kizárc.s.z segédtiszt Bakonyi Jenő. A többi tisztségek is betöltetvén, az egylet a közönség szíve vonzalmát követvén, a Iövédnöki mezei munka után élő népét, enyhébben fog ítélkezni ez er: intézkedés felett. tisztet hódolata jeléül nagymélt.· V ásonkeöy gróf Zichy Agoston úrnak, az időben fiumei kormányzónakajánlotta Korunknak mozgató eleme a pénz. Csoda-é, ha testűletünk minden eszközt megragad arra, hogy bevételei; fel, ki kegyes is volt azt elfogadni. gyarapítsa s ez által fokozottabb mérvben legyen képe s A szép kezdet szép jövőre jogosítá az egylet tagjait. 30 működő taggal kezdvén szereplését, mindjárt az első megfelelni a hozzáfüzött várakozásoknak. A rendes oevételeken kívül erre szolgáltak az évenkint tartatni szok c.t: hónapok leforgása alatt megtekintvén a simontornyai tűzmulatságok, melyek rninden egyes esetben jelentéker.yeb ; oltóság felszerelését, nagyobb befektetéssel tűzoltói szereket vásárolt a Geitner és Rausch czégnél 1600 frt értékben s összeggel gyarapíták pénztárunkat. mely a szertár folytori. ~ a helyi iparnak is használni kivánván, egyéb felszereléseit fejlesztése által évről-évre igénybe van véve. Hála Istennek. és a tagok egyenruháit helyben készítteté el. joggal elmondhatjuk, hogy e téren is a lehetőt megtettük. s ma egyesületünk 1 hydrophor és egy kocsi fecskenec. A jegyzőkönyv tanusága szerint már az alakuló év deczember havában örömmel konstatálja az elnök a szertár 1 sz erkocsi, 1 lajtoskocsi, 2. dugólétra, 80 m. tömlő stb. gyarapodását, a mely tulajdon épület hiányában a községi birtokában van, melyek jó karban tartása az egylet, illetve szertárban helyeztetik el. Az 1889-ik év január havában a parancsnokság főgondját képezi. Felszerelésünkkel több izben volt alkalmunk a vész tartott tánczvigalom fényes bevétele pedig tanubizonyságot tett, hogy a közönség érdeklődése nem csökkent. Igy idején polgártársainknak segítségére sietni. 10 évi fenntörtént, hogy a márczius hóban leérkezett alapszabályok állásunk alatt 13 tüzesetnél nyujtottunk segélyt, öt esetben a községen kívül Szt.-Iván, Imremajor, Kis-Hörcsök, B,,:pezsgő egyleti életet találtak, melyet még inkább hatmajorban és Soponyán ; 8 esetben bent a községben, Szeritványozott azon kir. herezeg buzdíto levele, kit Fejér-r

---

180

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

Ivánon, Kis-Hörcsökön és Soponyán nagyobb tűzesetekkel szemben. Dicséret illeti a testűleten kívül magát Kálóz közönségét is, mely minden esetben fényesen kitett magáért összetartó és gyors segélynyujtás által. Természetes, hogy egyesűletünk minden a hazát érintő mozzanatnál is kivette részét, hol az országos gyászból, hol az örömből. Így boldog emlékű Rezső trónörökös és szeretett Erzsébet királvnénk haláleseteik alkalmával gyászközgyűlés és az iste;i szelgálaton való részvétel által adott kifejezést hazaflUi gyász ának, az r896. évben pedig díszgyülés és gyakorlat által tanusítá az lOOO éves haza fennállása fölötti honfi ui örömének, kitörő lelkesedésének bizonyítékát. Az elnökség élén állottak: Vörösmarty Ferencz a megalakulástóI 189o-ig. Tóth János róm. kath. plébános 1890-r89r-ig, Tantossy Sándor r891-1894·ig, Balogh Sándor ref, lelkész az r894' évtől a mai napig. Főparancsnok volt: Lorberer György a megalakulástol 1896·ig, Jeges Antal az r896. évtől a mai napig. Legyen szabad végűl megemlékeznünk azokról, kik különösen kitüntek az egyesűleti élet terén, s kik ma, részben jobb hazába költözve, részben pedig távol tőlünk csak lélekben vehetnek részt e szép ünnepen. Boda Imre r894. évig az egylet tb. elnöke, Tóth János, ki élte virág· jában húnyt el, úgy Tantossy Sándor és Lukács Antal. Az élők közül Lorberer György, ki r896-ig lelkesedéssel, anyagi áldozatokkal és erkölcsi tekintélyét is latba vetve, szolgálta ügyünket s Sárkány Benedek, ki sok éven át, mint testűletünk jegyzője szerzett magának érdemeket. Es most, t. közgyűlés, bezárom hosszúra nyult jelentésemet ; lO évről számoltam be. Nagy dolgokat nem műveltünk, de megáIltuk helyünket. Adja Isten, hogya rnult példa legyen, lelkesítö példa, melyet szebb jövő kövessen; köszönet azoknak, kik fáradhatatlan kitartással buzgólkodtak e szent czél körül, áldás azokon, kik elköltöztek közülünk . . Isten áldása legyen egyletünkön, tisztviselőin és nagyméltóságú Védnök urunkon l

A Wolfner-féle újpest! bőrgyár tűzoltósága, A Wolfner Gyula és Társa újpesti. bőrgyár tűzoltótestülete f. é. szeptember 30·án éremkiosztással kapcsolatos an egy nagyobb szabású gyakorlatot rendezett. A gyakorlat sorrendje a következö volt: 1) rendgyakorlat, 2) fecskendő-iskolaszerelés (2 fecskendővel), 3) fecskendő- gyorsszerelés (2 fecskendővel), 4) tárnrudas dugó létra-iskolaszerelés, 5) jelképes tűztámadás (háromemeletes épületre 5 sugárral, önmentéssel), 6) díszmenet, 7) szolgálati érmek kiosztása. A jól sikerült gyakorlatokat végig nézte a vezető gyártulajdonos, Wolfner Tivadar, országgy. képviselő, a községelőljáróság részéről a főjegyző, Sehober Károly, kőzségi tűzoltó-parancsnok s a budapesti önk. tűzoltóság több tagja. A gyakorlat befejeztével Wolfner Tivadar gyártulajdonos buzdítá szavak kiséretében tíz legidősebb tagnak a tizenöt-, tiz- és ötéves szolgálati érmeket osztotta ki s végül a legénységet megvendégelte. Ez alkalommal nem lesz érdektelen, ha a Wolfner Gyula és Társa honvédségi hadfelszerelési gyárának tűzolt6ságát és tűzvédelmi berendezését megismertetjük. A gyárban az r889. év előtt a tűzőri szolgálatot éjjeli őrök látták el s csupán ekkor egy nagyobb tűzeset hatása alatt szervezett a gyár Hevesi Zsigmond budapesti önk, szakaszparancsnok közrernűködésével egy 16 tagból álló tűzoltószakaszt. A kevés létszám ból álló csapat nem volt képes a megkívántfokozott tűzőri szolgálatot teljesíteni, a mit leginkább bizonyít az r894. év folyamán a gyárban kitört óriási tűzvész, mely a nagyterjedelmű és régisége rniatt felette tűzveszélyes gyárat teljesen elpusztította. Sajnos,

1899. november

10.

hogy éppen ekkor emberéletnek is kellett áldozatúl esnie. A tűz után a gyár teljesen a mai modern igényeknek megfelelően lett felépítve, illetve berendezve. A tűzrendőri igényeknek megfelelőleg minden helyiség, raktár, műhely tűzfallal és tűzbiztos vasajtókkal lett elválasztva, tüzbiztos tetővel és állandó vaslétrákkal ellátva, a háromemeletes confectió-épületen eppúgy, mint a malmok ban vészlejáratok létesítve. Vízkészléte - tekintve, hogy az üzemben is nagy mennyiségben kell víz -- elég bőséges; mindamellett kűlönlegesen tűzvédelemre be van vezetve óriási hálózatra a káposztásmegyeri vízvezeték is, mely vész es etén bármely pillanatban 5 -6 légköri nyomású sugarat szolgáltat. Van 36 udvari tűzicsap és 22 drb. az emeleteken is végig futó belső kifolyócsap. Minden udvari tűzicsap mellett a falon van egy készenléti szekrény az első beavatkozáshoz alkalmazva, melyben egy z y-rntr.ves tömlő, egy sugárcso es vízvezetéki kulcs van elhelyezve, a belső csapokon pedig egy r omtr.ves tömlö szeporkával. A tűzjelzési berendezés most van szerelés alatt. Az egész terűleten elosztva la állomás létesíttetik. míg az őrszcbában egy ro-es annunciator-szekrény lesz felszerelve, úgy, hogy bármelyik állomásról a váltó átállításával egyszerre az egész telepet riasztani lehet, és pedig az őrszobát, egy kolompalakú haranggal a belső udvart (kapus, iroda, parancsnoklakás, istálló), egy harmadik riasztó szól a gépházba és végűl ~gy negyedik a parkban levő villához. A tűzoltóság áll 1 parancsnokból (az egyik gyárvezető tulajdonos), 2 alparancsnokból, 1 állandó gyakorlómesterból (Kállay Imre, a budapesti őnk, tűzoltó testű let őrparancsnoka), 1 szertárnokból, 2 őrparancsnokból, 4 csővezetőből, 6 h. csővezetőből, 27 tűzoltó ból és 2 kocsisból, összesen 46 emberból. Felszerelése: 1 négykerekű mozdonyfecskendő, r vészvonat-fecskendő, 5 drb. fa vízhordólajt, r tömlőorsó, 1 létrakocsi, 1 extincteur, 2690 mtr. egységes csavarú kendertömlő, 200 mtr. vízvezetéki és 150 mtr. gummizott impregnált tömlő, 6 drb. viharfáklya. 1 támrudasdugélétra, 3 tetőlétra, 3 egykarú horoglétra, r kétkar ú karnpós tetőlétra, 40 drb. sugárcső, 80 drb. szoporka, 45 ember részére teljes felszerelés, 2 nyári és 2 téli egyenruha, 2 őrbunda, 6 drb, mentőkötél, 2 csökötél s a megfelelő bontó eszközök. Rendelkezésre áll még azonkívül az istállóban 2 pár ló. Az őrszolgálat következökép van beosztva. Nappal, ha üzemben van a gyár, nincs külön figyelőőr, azonban egy teljes őrség van beosztásban, úgy, hogy tűz es etén ezek foganatosítják az első beavatkozást. Este 6 orakor, amint a gyárban az üzem megszűnik s az összes személyzet elhagyta a gyárat, 2 tűzoltó a kulcsossal az összes helyisé-' geket átvizsgálja s csak ennek megtörténté után zárják el azokat, Ugyanakkor r őrparancsnok, r csővezető, 1 h. csövezető és 5 tűzoltó az őrszobában készenlétbe helyezkedik s addig teljesíti az örszolgálatot, míg az üzem ismét kezdetét veszi. Ezalatt egy-egy ember az éjjeli őrrel felváltva körjáratot tart ellenőrzö órával fölszerelve, míg az istállóban 2 kocsis 2 pár lóval van készenlétben. Ünnep és vasárnap éjjel-nappal folytonos készenléti smlgálatban áll 1 őrparancsnok, r csővezető, r h, csővezető, 5 tűzoltó, 2 kocsis és 2 pár ló; ezek közűl óránként fölváltva 2 -2 ember folyton körjáraton van. Mivel pedig a munkások egy része magában a gyárban, más része pedig a gyár környékén lakik, a gépház vészjelzésére azonnal egy elég tekintélyes cSf~pat képes működésbe lépni ' Gyakorlatok nyáron állandóan hetenként csütörtökön este 6 órától fél 8-ig, télen pedig iskolával felváltva kéthetenként vasárnap d. e. 9-től II-ig tartatnak. A jól begyakorolt és fegyelmezett tűzoltócsapat első sorban ugyan a gyár és környékének tűzvédelrnére van szervezve, azonban az újpesten előforduló bármely tüzesethez is mindenkor kivonul és ott közbelépéséveI hathatósan támogatja I a támogatásra nagyon is rászoruló községi tűzoltóságot.

,

j

r

1899.

november

ID.

T Ű ZOL

==================~~========~~~~

T

O - KO Z L O N Y.

E K.

HÍR - Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminister jóváhagyta a ss akm dri önkéntes tűzoltó-testűlet alapszabályait 106,487., a suuri-ét 1°7.24°. és a lajosmissei-é: 1°7614. szám alatt. - A mentés és első segélynyújtás ügyének országos szervezése érdekében abelügyminister elnöklése alatt f. hó r q-én, délelőtt 10 órakor Budapesten a lipót-utczai új városháza közgyülési t rmében értekezlet lesz, melyre a belügy minister a törvényhatóságok ajánlatára körülbelül 500 meghívót küldött sz ét A meghivottak közőtt a tűzoltóság vezérférfiai is szépen vannak képviselve, így a többi kÖzött ott lesznek dr. Kék Lajos szöv. elnök, dr. Óváry Ferencz szöv. alelnök, dr. S{ily József szöv. titkár, Vermes Bélaés Vel/qeZ Lajos szabadkai, dr. Glose Kálmán egri parancsnokok stb Az értekezlet S{éll Kálmán ministerelnök személyes elnöklese alatt fog megtartatni, s egyedül ez volt oka, hogy az először nov. 12- re összehívott értekezletet a ministerelnök elfoglaltsága miatt egy héttel későbbre halasztották. Az értekezletet megelőző napon nov. 18-án délután 1/25 órakor a budapesti önkéntes mentőegyesület dísztermében (V., Markó-u 22. sz. 1. em) előértekezlet fog tartatni, melyriek tárgysorozata a következő : 1 Fesztelen megbeszélése annak a kérdésnek, hogy milyen módon le het a mentőintézeteket czélszerűen felállítani. 2. A mentö intézmények administrátiójának és gyakorlati működésének bemutatása, dr. Aqél Károly mentöegyesületi helyettes főparancsnoktóI. 3. A budapesti önk. mentőegyesület szamaritánus oktatásának ismertetése egy mentő cursus-részlet előadása kapcsán, dr. Kovách Aladár mentőegyesületi ellenőrző íöorvostól. 4 A budapesti önkéntes mentőegyesület szervezete és működése. Bemutatja dr. Kresz Géza igazgató. Az előértekezletet behatóbb eszmecsere kedvéért az Istváh főherczeg szállodában barátságos társas vacsora követi. A nov. Ig-iki országos értekezlet után dr. Kresz Géza igazgató az első segítségnyújtás köréből vett kcdfátyolképeket mutat be az ujvárosház közgyülési termében, mely után délután 2 órakor a Royal szállodában étlap szerint társas ebéd, délután 1/25 órakor pedig a Károlykaszárnya udvarán nagy mentő-gyakorlat lesz. - Tűzoltó vizsgálat Alcsuthon A magyar országos tűzoltó-szövetség által a belügyminister hozzájárulásával kiadott új szervezeti szabályzat a tűzoltó testűleteknél eddig létezett fölösleges tiszti állások megszüntetésévei tudvalevőleg a tűzoltói szakavatottság előmozdítása érdekében kimondotta, hogy minden szervezett tűzoltó testűletben a redukált tiszti és altiszti állásokra csak az alkalmazható, ki a megfelelő szakvizsgát sikerrel letette. Az alcsuthi testűlet ezen szabályzatnak megfelelni első sorban igyekezvén, azon kérelemmel fordult felettes hatóságához, a fejérvármegyei tűzoltó-szövetség elnökségéhez, hogy az az elő irt szakvizsga kivitele végett küldjön ki erre képesített szakférfiut. Minthogy a szövetség titkára Vida Pál, az országos szövetség előadója még 1886 évben a budapesti önkéntes tűzoltótestűlet kebelében e czélból egybeállított vizsgáló bizottság előtt a tiszti szak vizsgát letette s a tűzoltói ismeretek elöadására és általában egy önálló testűlet vezetésére képesitő minősitést nyert, a vizsgálat megtartására az elnökség Vida Pál titkárt küldte Alcsuthra. Ezen vizsgálat mult hó 15 én ejtetett meg Alcsuthon. Jelentkezett 13 tűzoltó, de egy tag visszalépvén, megvizsp,áltatott 12 tag, élükön magával a parancsnokkal, S{án1ay Béla föherczegi udvari tiszt tel. A vizsga délelőtt 10 órától kezdve rövid déli megszakítással délután 5 óráig tartott és pedig előbb elméleti kérdésekkel a tűzoltói ismeretek összeségéből a testületek alakitásától a tűzrendészet és a gyakorlati tűzoltás rendszeres feladatának felölelésévei a záró teendők előadásáig. A gyakorlati rész a tűzoltó- szerek szabályszerü kezelése és alkalmazási

181

médjának bemutatásából állott, melyet minden egyes vizsgázónak külön-külön is bemutatni kellett. A gyakorlati részt a község három pontján három fecskendővel s ezek mellé beosztott külön-külön rajjal jelképes támadás fejezte be, melynek végeztével Vida Pál szöv. titkár a sorakoztatott tűzoltó csapat előtt rövid buzditó szavak kiséretében 3 jogosult tűzoltónak a XV és Xvéves szolgálati érmet adta át, melylyel az idei gyakorlatok is bejezést nyertek. A 12 vizsgázó közül négyen tissti, nyolcan altiszti képesítést nyertek. Úgy halljuk, ezen példán több tűzoltó testű let is föl fog buzduini Fejérvármegyében, s így Fejérmegye a tűzoltóintézmény szakszerű fejlesztésében ezúttal is elsőnek sorakozik az ország tűzoltó testűletei előtt, hogy a tűzoltó intézményt a czélszerű l:~lIadás terére vezesse. ."~GrÓf Széchenyi Odön basa balesete. Gróf Ssécheny i Ödön basát, a ki csak a minap ünnepelte főparancsnokságának huszonöt éves jubileumát, múlt hó zőán nagy baleset érte. E napon reggel ugyanis nagy tűzvész pusztított Khásincsaka nevű városrészben, a melynek néhány ezer háza mind fából van. Sséchenj-i gróf maga vezenyelte a tűzoltóságot s nagy nehezen lokalizálták a tüzet, de még így is huszonhárom ház égett le. Alig tértek vissza a tűzvész helyéről,újabb tüzet jelentettek. A bolgár diplomaciai ügyvivőség közelében gyúlt ki egy ház s a veszedelem itt is egy egész faházas városnegyedet fenyegetett. Szechenyi ismét maga vezette tűzoltóit a lángok ellen. Egyszerre csak iszonyú robajjal leszakadt előtte egy fal és rögtön utána egy tizenöt méter magas torony, a melynek tégla· törmeléke Szechenj-i grófot maga alá temette. A közelbcn álló legénység azonnal hozzáfogott hős parancsnokának megmentéséhez. Fölhányták a törmelékeket s úgy vonszolki onnan Széchenj-i basát. A sebesültet Mongeri dr, I ták orvos azonnal ápolás alá vette és konstatálta, hogy a sérűlés súlyos, de nem életveszedelmes. A tábornokot bevitték egy közeli házba, a hol bekötözték sebeit. Szécheny-i hasa sebesülten is tovább osztotta a rendeleteket. A veszedelmet végre elháritották, bár három ház leégett. A sebesült gróf kénytelen volt több napon keresztül az ágyat őrizni, de - mint örömmel értesülünk - ezidő szerint már túl van minden veszélyen. Szerenesés megmenekülése alkalmából sokan üdvözölték a grófot, így a magyar országos tűzoltószövetség is, melynek táviratára $réchenyi gróf ugyancsak távirati úton mondott köszönetet. "o - A világ mentői a párisi'kiállításon. Az r qoo-ik i párisi kiállítás alkalmával tartják meg az első nemzetközi mentőügyi kongresszust Párisban. A kongresszus tárgyalásai , julius hó 17-én kezdődnek és julius 24 ig tartanak. A kongresszus tiszteletbeli tagjává választotta Andrássy Aladár grófot a budapesti önkéntes mentö-egyesület elnökét, Kres; Géza dr. igazgatót, Kovdcs Aladár dr. mentőfőparancsnokot, Pertik Ottó dr. egyetemi tanárt, Csatáry Lajos min. tanácsost, Schermann Adolf dr. tiszti főorvost, Halmos János polgármestert, Major Ferencz dr, Vermes Béla és Ruify Pál orsz, képviselőket. A kongresszus azzal is foglalkozik majd, hogy miképen lehet az első segélynyujtást szervezni a tengeren és a folyók mentén,valamint tűzeseteknél. Foglalkozik továbbá több preventiv intézkedéssel, a melyeket balesetek megelőzéséré lehet tenni, továbbá a mentő-egyesűletek hivatásával háboru idején s maguknak a mentéssel foglalkozóknak védelmével. Végűl pályadíjak kitűzését hozzák javaslatba az első segélynyujtás tökéletesítésének előmozdítására. A kongresszuson részt vehetnek nemcsak a szakemberek, hanem a humánus intézmény iránt érdeklődő laikusok is, a kik 5 franknyi, azaz 20 franknyi összeget tetszés sz srint lefizetnek Pertik Ottó egyetemi tanárnál a magyar bizottság elnökénél (Gróf Károlyi-utcza r6.).

I

I

L..

18z

T

ű ZOL T Ó - K o Z L

Benzin-robbanás eay kereskedőnél. Folyó hó 7-én este Nagy-Seombatban a Smekal-féle fűszer- és puskaporkereskedésben nagy benzin-robbanás történt, a melynek, mint levelezönk írja, több áldozata is van. A katasztrófát tűzvész előzte meg, a mely szombaton estefelé az üzlet petroleum-raktárában ütött ki A tűzoltóság azonnal kivonult és egy órai erős rnunka után elfojtotta a tüzet. . Minden láng kialudt s a tűzoltók, meg az üzleti alkalmazottak a cselédséggel együtt már a takarításhoz fogtak. Egyszerre hatalmas dördülés rázta meg az épületet, az ajtón pedig lángok törtek elő. Az üzletben lévőknek nem volt elég idejük a menekülésre. Egy cselédet ott a helyszinén megölt a robbanás, egy másik égett sebeibe még az nap éjjel belehalt. Hladil és Gamma tűzoltók, valamirt több üzleti alkalmazott szintén nagyon veszedelmesen sebesült meg. A katasztrófának összesen tizenegy sebesült je van, a kik közül ma is meghalt egy. Ez a harmadik halottja a robbanásnak iaz egyik tűzoltó is aligha épül föl sebeiből. A vizsgálat derítette csak ki, hogya katasztrófát benzin-robbanás okozta. Életmentő leány. Hegykin-Kavdcsib an mult hó 30-án nagy bátorságnak adta dicséretes tanujelét egy ünnepelt bili szépség, Zathurecelcv: Paula, Zathureczky Albert földbirtokos leánya Varga János földmíves ugyanis feleségével együtt munk áha ment és három gyermekére rázárta az ajtót. Míg a szülök oda voltak, a ház kigyuladt és a bezárt gyermekek a legmgyobb veszedelemben voltak. Zathureczkv: Paula, a ki éppen szemben lakik, a veszedelem láttára nagy erőfeszítéssel föltörte az ajtót, behatolt a . lángban álló házba és kimentette a gyermekeket. A lezuhanó gerendák csaknem agyonütötték a bátor leányt, a ki aztán a jajveszékelve hazafutó anyának átadta a gyermekeket. - Szövetkezeti biztosítás. A kereskedelmi miniszter múlt évi jelentése arra enged következtetni, hogy a biztosítás régóta vajudó ügyét a kormány szövetkezeti alapon óhajtja megoldani. A jelentés szerint ugyanis tárgyalások folytak az igazságügyi miniszterrel arra nézve, hogy az' alkotaridő törvény a szövetkezeti alapon nyugvó biztositást előmozdítsa. Míg a mi kormányunk igazán roppant megfontolással tesz ebben az irányban egy·egy rövidke lépést, azalatt olyan kicsi nemzet, mint a bajor, abban a helyzetben van, hogy az állami fakultativ biztosítás hasznát élvez heti. A tagok száma a folyó évben is nem kevesebb, mint kilenczezerrel szaporodott, a mi lehetetlen volna a terjedő bizalom és megfelelő üzleti eredmények nélkül. Egyébként a gazdák biztosító szövetkezete érdekében az orsz. gazdasági egyesület által megindított mozgalom egyre nagyobb hullámokat vet, s legutóbb a győri gazdasági egyesület is a tagjai közt eszközölt gyüjtés nyomán 39.000 korona alapítványnyal számolt el. A szövetkezet megalakítása immár teljesen biztosítva van, úgy hogy még e hó folyamán a törvényszerű megalakitás is meg fog történni. Megjegyezzük még itt, hogy Mármaros és Torontál vármegyék törvényhatóságai föliratot intéztek az országgyűléshez a kötelező állami tűzbiztosítás behozatala érdekében. - A jutegyári testület múlt hó 29-én az orsz. szővetség által adományozott szolgálati érmek kiosztása alkalo mából az újpesti úton fekvő gyártelepen nagyobbszabású gyakorlatot rendezett, melyre a budapesti és újpesti társtestületeket is meghívta. A gyakorlaton megjelent a gyár képviseletében Gdteelmann Tivadar igazgató, míg a budapesti tűzoltó testűletek szövetségét dr. Sti(y József elnök képviselte. Ott volt továbbá az újpesti önk. tűzoltó-testület egy szakasza Sehober Károly, az újpesti Mauthner-féle bőrgyár testűletének egy szakasza S{éke(y Lajos és az újpesti pamutgyári testület egy szakasza Kalmár Albert parancsnokokkal. RéthX Ferencz a gazdasági gépgyár testűletének parancsnoka, és Vetter Károly a bécs-sirneringi juttegyár tüzoltóságának , parancsnoka, ki pár évelőtt a

o N Y.

1899. november ro.

===========~==========~~======= budapesti juttegyári tűzoltóság parancsnoka volt. A gyakorlat fecskendő iskola és gyorsszerelésből, és a gépházra alkalmazott kombinált tűztámadásból állott. A pompásan sikerűlt gyakorlat után dr. Sri(yJ ózsef lelkes beszéd kiséretében tűzte fel az arra jogosúltaknak a tíz és ötéves szolgálati érmeket, mire a kivonult csapatok díszmenetben vonultak el. Az igazgatóság a jól sikerült gyakorlat örömére egyik újpesti vendéglőben megvendégelte az egész tűzoltócsapatot, mely az áldomás közben előadott tréfás mutatványaival tanubizonyságát adta annak, hogy nemcsak a komoly munka és a szakképzettség, hanem a jókedvű mulatozás terén is derekasan megállja helyét. - A nagyszombati czukorgyár égése. Stummer báró nagyszombati czukorgyára m. hó z r-én d. e. 1/2 ro-ker kigyuladt s bár hamar észrevették, a lángok csakhamar az egész óriási épületet elborították. A katasztrófa helyére a város egész tűzoltósága és a katonaság is kivonult s megfeszített erővel dolgozott a tűz elfojtásán, de akkor már a gyár főhelyisége, az üzemhelyiség teljesen lángokban állott. A tűz terjedését nagyban előmozdította az, hogy a gyár egész tetőzete kátránynyal volt bevo.nv~. A tűzoltók az üzemhelyiséggel szemben levő gyán tisztviselők lakosztályait igyekeztek megmenteni, a mi sikerült is. A tűz átcsapott a czukorraktár mellékhelyiségére, melynek egy része szintén a lán gok martaléka lett. Fél II órakor a gyár tetőzete óriási robajjal bedőlt, maga alá temetve minden berendezését. A tűz a czukorraktár csomagoló helyiségében eddigelé ki nem derített okból támadt. E helyiségben zsákok varrásával voltak elfoglalva abennlevők s csa k akkor vették észre a tüzet; mikor már óriási lángoszlop csapott föl. E pillanatban menthető már nem volt semmi e helyiségben, mert a láng óriási módon terjedt tova ... A kincstári, ellenőrző, valamint a többi mellékirodák, klv~\"e a gyári fóiro dát, az összes könyvek és okmányok at irodai bereridezéssel együtt porrá égtek, A kárt I,200.~ forintra becsülik. A gyár biztosítva v.olt ..a prágaH~"K;~ec~ra~z- Verei,n der Oest. ung. Monarchie fur Zuckerr~rt'!{~ tarsulatnal 1,440.000 frt erejéig. Ebből esík az épület~ és gépekre egy millió, a czukorkészletre 440,000 frt. Emberélerben nem esett kár. A gyár egvike Nyugatmagyaroszág legnagyobb iparvállalatainak, mely állandóan csaknem háromszáz munkást foglalkoztatott. Évenkint 600,000 kvarter répát dolgozott föl és ebből 7°,000 kvarter czukrot- készített. A gyár pusztulása érzékeny veszteség a vi Iék .ezegé nyebb lakosságára. Az egri önkéntes tűzoltóés mentő-egyesület október hó 29-én tartott közgyűlésén a testűlet parancsnokává dr. Glós{ Kálmánt, a testűlet eddigi osztályparancsnokát választotta meg, s ezzel kezdetét vette Ezerben is az újjászervezkedés munkája, me1y első feladatául az új szervezési, egyenruházati és rangjelzési szabályzatnak a testűletben leendő meghonosítását tűzte maga elé. Az egri testűlet ezen határozatát annál is inkább örömmel üdvözölhetjük, mert tudvalevőleg annak vezetői eddigilé az új szabályzattal szemben igen tartózkodólag viselték magukat, ~ csak, dicséretükr~ válik, hogya brassói nagygyűlésen oly Impozansan megnyilatkozö közhangulat hatása elől továbbra is el nem zárkóznak. - Baleset tűzoltás közben. Krigler István szegedi önk. tűzoltó-~rparancsnok rnúlt hó 3-án egy kazalégés oltásánál a hirtelen fölcsapó lángok elől hátraugorva egy a hamutól nem látszó négyágú vasviilába lépett, amely a czipőn keresztűl lába fejébe fúródott. A sebzés miatt nevez.et,t egy hétig nyomta az ágyat. Nevezettnek segélyezése iránt a parancsnokság a segélyzö szövetséghez fordult, mely azonban alig fog helyet adhatni a kérelemnek, mert a testűlet parancsnoksága Krieglert elfelejtette eddig tagúl bejelenteni.

A tűzfecskendö jubileuma. Mult hó 17-én száz esztendeje

annak,

hogy ~a tűzfecskendőt

volt kéta gyakorlati

'.

~"', ,

1899. november 10.

T Ű ZOLT Ö - K.O~Z~L~O~N~Y;;.========o=====I8~3=

élet czéljairaföltalálták Föltalálóját Francois du Mourier de Périer-nek hívták. Moliére-nek, a hires franczia szinrnűirónak komornyikja volt és semmivel sem árulta el föltaláló tehetségét. Egy izben, mikor gazdájának segitett harisnyáját és czipöjét fölvenni, igy szólott hozzá' Moliére : Périer, fordítva adod föl a harisnyámat, Périer levetette a harisnyát urának lábáról s újra föladta, de most is fonákjára. Háromszor egymásután követte el ugyanazt az ostobaságot, úgy, hogy Moliére végül türelmetlen lett és lábával megrugta szolgáját. Moliére halála után Périer szinész lett és tizenkilencz évig játszott azokban a darabokban, a melyeket gazdája írt. De egyik szerepével sem tudott sikert elérni. Utazásai közben nagyon érdeklődött a tűzoltás iránt. Mikor Párisba visszaérkezett, üsszeállitotta első tűzfecskenedöjét, a melyre a királytól 1699. október 17-én szabadalmat kapott. 1704-ben tűz ütött ki Tuilleriákban. Périer odasietett fecskendőivel, a melyek csodát műveltek és a rendőrfőnök lelkes jelentést tett a fecskedő jóságáról, a mely oda hajít ja a vízsugarat, a hová ő akarja. A királyazonal megengedte, hogy vegyenek tizenkét tű/fecskendöt és Périer-t kinevezte tűzoltófőparancsnoknak hatezer font évi fizetéssel. Ez a fizetés folyton emelkedett, úgy, hogy Périer 1722-ben már 20.000 font fizetést huzott. Ebben az esztendőben már harmincz Périer-féIe tűzfecskendő volt Pár isban. A fecskendőszin kapuján ez a fölírás volt olvasható: A király közsziz attyúi. Tűzvész esetében nem kell értük fizetni. - A székesfejérvári testűlet működő csapata október hó r-én tartotta ez évben utolsó gyakorlatát, egyúttal pedig ősi szokáshoz híven ugyanaz nap este 8 órakor a központi őrtanya helyiségében. társas vacsorát rendezett.

Szerecsétlenség egy tüznél. A Bécs mellett lévő Pettendofban múlt hó 23-án reggel egy pékmester 'házában tűz támadt, melynek oltásához a helyi tűzőrség hamar kivonult. A tűzoltók nagyon közel állították fel Iétráikat az égő ház mellé, melynek tűzfala bedőlt és maga alá temette a tűzoltókat. Sokan közülök megsebesültek, négyen pedig meghaltak. - Tűzesetek. A kései őszi időjárás daczára, vagy talán épp azért, a nagyobb tűzesetek országszerte napirenden vannak s aligha csalódunk, ha ezen nagyobb tűzesetek okait arra vezetjük vissza, hogy a szalma- és takarmányféléket a tűzrendészeti szabályrendeletek tiltó rendelkezései daczára még mindig a lakóházak udvarain vagy kertjeiben halmozzák össze, úgy, hogy csak kis szél esetén is a vízhiánynyal küzdö tűzoltóság nem képes gátat vetni a tűz tovaterjedésének. Különösen sűrűn fordultak elő nagyobb tűzesetek október hó utolsó napjaiban. így a zala vármegyei Pula községben október 25-én 51 ház és 53 melléképület égett le, s a tűznek 5 emberáldozata is volt. Hogy minő csapás volt e tűz a községre, azt csak akkor tudjuk kellőképen megérteni, ha figyelembe vesszük, hogy a községnek összesen csak 90 háza és 530 lakosa van. -- Ném etSeentMih.dly: temesmegyei községet ugyane napon nagy veszedelem fenyegette. A reggel óta tartó szélvészben dél felé a község keleti J észén egy szalmakazal kigyuladt s a tűz gyorsan elharapódzott. A Temesvárról kért tüzoltók négy fecskendővel vonultak a tűzhöz, melyet nagyerő. feszítéssel csak este oltottak el. Hat lakóház a melléképületekkel, sok kazal és háziállat lett a tűz martaléka. A kár körülbelül 30.000 frt. - Bogártelke kolozsmegyei községben október 27-én, délután 1 órakor tört ki a tűz, melyet a dühöngő szélvihar végig söpört a falu utczáin, úgy, hogy estére a fél falut elhamvasztotta. Negyven ház hamvadt el minden fölszerelésseI és melléképülettel együtt és kétszáz

magyar ember lett koldussá, A község már négy évvel ezelőtt is egyízben leégett és akkor a lakosok adósaágra építkeztek. Biztosítva alig volt valami. A tüzet, mint· kiderült, egy ötéves kis gyerek okozta. A csűrben játszadozott, a honnan egyszerre csak szülöihez futott és mosolyogva jelentette: »Nézzék csak, milyen szép tüzet csináltam egy szál gyujtóval a csűrben !« A következő pillanatban kicsapott a láng és nemsokára rommá lett Bogártelke községe. Sedsz-Fenes kolozsmegyei községben ugyanekkor egy csűr gyuladt ki, de a lángok átcsaptak a szomszédos házra is, s a segítségűl hívott kolozsvári tűzoltók csak nagy vesződséggel voltak képesek a veszedelem tovaterjedését megakadályozni. A fáradt tűzoltókat, kik csak éjfélkor vonultak vissza. S{abó József főrendihází tag megvendégelte. - Sstropko zemplénmegyei községet október z ő-án érte nagy csapás. A délelőtt kitört tűz a nagy szélviharban villámgyorsan terjedt tovább, úgy, hogy 70 ház az összes melléképületekkel együtt a lángok martaléka lett. Leégett a templom, az iskola, s a kár meghaladja a 100.000 frtot. - Pelsőqön október 30-án éjjel ismeretlen okból kigyuladt a Gömöri Faipar-Részvénytársaság gyártelepe és nagyobb része le is égett. A tűz a katolikus templomra is átterjedt, melynek födelét elhamvasztotta. A toronyban a tűz megolvasztotta a harangot,mely lezuhant. A kár jelentékeny. -- Özvegy Baldas Báliitnénak a Szabadka mellett levő Verusi{y pusztáján október 3I-én tűz keletkezett, mely az összes épületeket, a behordott termést s az összes gazdasági eszközöket elpusztította. Kiderült, hogy a földbirtokosnő bérese gyujtotta föl a gazdaságot, mert asszonya büntetésből ..1efogta bérét. A boszúálló gyujtogatót letartóztatták. - Ullő pestmegyei községben e hó r-én, hajnali 2 órakor egy szalmakazal gyuladt ki, melynek lángja csakhamar belekapott a szomszédos magtárba is, a melyben nagy csomó rozs- és búzatermény volt felhalmozva. A magtárban három ember aludt. Ezek mély álmukban semmit sem tudtak a veszedelemről, majd midőn a nagy lármára felébredtek, már nem volt idejük. menekülni és bennégtek mind a hárman. A községben tűzoltóság ma sincs még s a megréműlt lakosság ide oda kapkodva dézsákkal, vedrekkel iparkodott a tüzet oltani, mentésre azonban gondolni alig lehetett, mert a házak mögött nagy csomóban levő szalmakazalak is lángot fogtak és feltartózhatatlanúl égtek. A tűznek 19 paraszt gazda összes takarmánya, szalma- és gabonakészlete esett áldozatúl. A kár meghaladja a 100.000 frtot, a melynek csak egy kis része volt biztositva, a parasztgazdák hatalmas szalmakazlai és takarmányboglyái azonban nem voltak biztosítva. A tűz következtében az emlitett áldozatokon kívül többen súl vos sérüléseket is szenvedtek. - - Nadrág- és zubbonyvászon 79 ctm. szélességben, csakis a legkitünőbb minőségben 53, illetve 56 krajczárért méteren kint, és hazai gyártmányú egyéb vásznak kaphatók Hevesi Jakab, szepességi vászon árúk raktárában (Budapest, IL, Pálfy-tér 1. sz.).

Szerkesztői üzenetek. Vida Pál, Sz ••Fejérvár. Az érdeklődésért meleg köszönet A déli vasúti dolgokra legközelebb kitérünk, ezuttal lehetetlen volt. K. Gy., R. L., Nagy-Kanizsa. A legközelebbi számban. A tervezet mielöbbi megvalósitását őszintén kivánjuk. Baglyasalja. A 7. számot egyízben már megküldöttük A baj csak a kézbesítés körül lehet Egyébként a jelen számmal még egyszer megy. Dr. Rüll Béla, Mollács. A kérdéses évfolyamok egyes számai csak nagy nehezen szerezhetök meg. Ez az oka a késedelemnek. Pár nap múlva küldjük.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

I

M. kir, udvari szállítók.

1899'. november

ID.

Tűzoltó e~yenruMKat es felszerelese~et szl~oruan az uj szaoály szerint KeszltünK.

Öcs. és kir , Fensége József főh. udv. száll.

Cs. és kir. au sz tr. udvaris állíták

Görög királyi udvari szállítók.

Szerb kir ályi udvari szállítók.

Perzsa csász, udv. szállítók.

O Fensége a görög trón:Jrókós udv. s'láll.

--c

=

=

~

p:>-

:::::::=.

császári

és király i udvari

szállítók,

a Károly-laktanyában

=

ő császári

és királyi

fensége

József főherczeg

udvari

=, ;::::::;:=, ~=,

=

szállítói

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában 'ill.,

I~

If""

levő

""""" C"C-

4bu'

cll

,1P7

'77

4':,

ex>

4':, ",Il- ~\

.,..... ellJ'eDIPUlímm~~eltz;Il~~ kBl~eBe~el ,,~

..::-::

=

= = "--

a t.

+-'

tűzoltó - testűletek

par ancsnokainak

és

tagjainak

becs-es

fil

.

figyelmébe

--. C"C-

.= o........

Teljes egyen ruhák , valamint az egyeoruházathoz szükéges kellékek,

e

tllellllyiségre való tekintet nélkül, a haladott kor igényeinek megfelelően, mérték szerint és jutányos árak :tnellett készittetnek. Ajánlunk továbbá tűzoltói:felszerelést, sisak ot, zubbonyt, nadrágot. rözsekéseket, baltákat és sípokat, sapkákat posztóból és bőrből, paszotllányt, zsinórokat, kardbojtokat, keztyűket, gallérokat stb. a legdúsabb választékban.

I~-==="

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak. ~

C"C

= C"C

"""""

Vívóeszközök, érmek és rendjelek.

A legszebb tűzoltó-zászlókat készítjük. ~

Árjegyzékek kivánatra dij- és bérmentesen küldetnek.

__

Stirgőnyezim: Tiller udvari szállító, Budapest. I

I

:1

=---" = ::::::3

C"C

ajánljuk.

.rolgiri

~

ruhán vise:en~ö juoileumi emlékármek

és

ezeknek rozettái a legszeco kiviteloen nálunk ka~hatók.

Az 1896. évi párisi müiparkiállitáson

al"anyéremme~ kitüntetve.

-1

~

~""""""""""""""""".I"'''''''''''''''. tűz ol t Ajánlják elkészitett

ó-;

dalár

da-, egye sü.leti

a legszebben tűzoltó-

egyéb társulati

és

zászló-

k~~ie.~!ve vagy himezve a legegyszerübbtől diszesebb

a leg-

kivitelben

legjutányosabb

a

és tár su.lati

zászlók: gyára

::8\..:Ldapest., IV. k er., Belvá

r o's, Lipót-utcza

21. szám.

Zászl ószalag O ic, egyleti

jelvén yek,

kokárdák, vállszalagok nagy választékban.

árakon.

I l

Saját névvel és dobozzal, sokféle alakban és kiműhírnzővitelben, a legolcsóbban számi tta tnak. • intézet. • ' Költségvetések, rajzokés anyagmintákat a legnagyobb készséggel bérmentve kűldűnk. Az 1896. évi milleniumi kiállitáson "kitünö munka-, kiváló versenyképességa milleniumi nagy éremmel kltüntetve. ~

és nagybani termelésért" '

~

1899. november

10.

=~=======~=-"

, t

,

j

-

TŰZOLT6-K

OZLONY.

18S

r86

T Ű ZOL

T Ó-K

o Z L o N Y.

r899. november

I

Siirgönyczün .'

ALAPITTATOTT

"SzivattYllgyá'r

1858. évben.

Gyártott fecskendők

Budapest",

száma 13850.

BUDAPESTI SZIVATTYU- ÉS GÉPGYÁR RÉszvÉNy-TÁRSAsÁG ezelőtt WALSER

FERENCZ

BUDAPEST, VI., KÜLSÖ VACZI-ÚT GYÁRT:

Szivattyúkat

.

kézi és erőh~jtásra. Ú. m.: házi, ipar-, gazdasági és építkezési czélokra, - Arjegyzéki füzet: XXI.

__

T űzj'ecskendőket

'ú. m. : gőzjecskendőket,

mosdorcufecskendöket, taraoncsu- és hordoshato fecs-

vízszállítókltt,

és ezek tartozékadt;

kendőket

45.

-

Árjegyzéki

füzet

XXVI.

Tűzoltósági segédeszközöket és szereket m.: létrákat, személy- és szerszállító kocsikat, vízhordó kocsikat, sz énkocsikat, tömlőmotolákat és ezek kiegészítő részeit. Ú.

Egyél~i felseereléeeke: stb., stb. -

Árjegyzéki

Köztisztasági

füzet:

ú. m.: eieakokat, l~(t1Jkákat, balták(tt, öveket, oldalfegy'()e'reke~;, jelvényeket

II.

szereket

ú. m ..: utc~,ai öntöző ..k<:c~ik~t, utczai seprogépeket, közúti sarvonógépeket, hóekéket, kocsikat billenő szerkezettel, egyengető úthengereket. pöczegödör-tisztitó készülékeket légszivaUyúval és Wegner szabadalma szerint önműködő szívóval. - Aljegyzéki

füzet:

XXII.

Közegészségiigyi .

ezereket

kötszer-sterUizátorokat.

-'

Templomharangokat _________________ valamint jelző-harangokat és építkezések számára. füzet:

pr

ú. m.: teljes gőzje1'tőtlenítő

tele-

peket, je'rtőtlenítő készülékeket, stabil és szálUtható alakban, !m'tőtlenítő seerkoeeitcat, fertőtlenítő sze1nélys~álUtókat, 1nentő- és tárrgyszállító kocsikat és o

Árjegyzéki

fűzet : Ill.

összhangzó harangozattal, szabadalmázott vas- vagy f'akoronával, iskolák. kórházak, gyárak, major-ok Vas-har-angállványokat.

-

Aljegy{éki

xxv.

ÁRJEGYZÉKEK

Budapest,

INGYEN ÉS ·BÉRMENTVE.-w

1899. Rózsa K. és Neje könyvnyomdája,

Szentkirályi-utcza

30. sz.

IO.

1899. NOVEMBER 30.

Ix-ik SZÁM.

XXI. ÉVF OLY AM.

A MAGYAR A ~MAGYAR ORSZÁGOS A »Magyar

Jiia.dó

TÜZOLTÓK

SZAKLAPJA.

TÜZOLTÓ-SZÖVETSÉG<

Országos

Tüzoltó-Szővetség

ée Iaptulujdonce

e

HIVATALOS

tagtestü1eteinek díjtalanul küldetik meg.

: A ~uda.peóti

inkénteó

műzoltó -Ieótület.

ELÓ:FIZETÉSI ÁR.: Helyben és vidéken egész évre 2 Irt <&0kr., félévre I frt 2U kr. It. magy.

orsa.

tüzoltő-azővetség

kételékébe

tartozó

testületek

tagja inak

évre csak I frt 20 kr. Egyes példánynak ára 20 kr. Előfizetések

és reclamati6k

ÉRTESITÓJE.

akiadóhivatalhoz

cz imsendök.

HIRDETÉSEK egész

a kiadóhivatal által legjutányosabb árak mellett vétetnek fel. Többszöri hirdetésnél tetemes árengedmény.

'I'artalOtll: A mentűügy: seerveiéséher. - A mentés és tüsoltds, A{ Illustrirte Feuerwehr-Zeitung. Hivatalos réss : Meghívó elnökségi ülésre. - Felhivás a tagtestületek parancsnokaihoz. - Felhívás a tagsági díjak befizetése iránt. - Figyelmeztetés. -- Jegyzőkönyv a zalavármegyei szövetség közgyűlésérö!. - Technikai réS{: A szivattyúzás elmélete és elbírálása. - Aitalánon rés{: A mentöügyi országos értekezlet. - Testületek köréből : A székesfejérvári délivasuti műhely tűzoltóság. - Hlrek, - SFrkes{lői úsenetek, - Hirdetések.

A rendszeres mentőszolgálat megkívánja ugyanis, hogy az állandó jellegű legyen, vagyis a napnak és A budapesti önkéntes mentő egyesület kezde- éjszakának minden pillanatában álljon e czélból renményezéséből a belügyminiszter napirendre tűzte a delkezésre legalább két s a városok nagyságához mentés és első segítségnyujtás országos szervezésé- és helyi viszonyaihoz mérten esetleg több ember, nek kérdését, s ha figyelembe veszszük azt a nagy ellátva a kellő fölszerelésseI. érdeklodést, mely a f. hó 1 g-én megtartott orszáEzt a szolgálatot önkéntes tűzoltók ellátni képtelenek, mert ha talán az éjszakai szolgálatra válgos értekezlet iránt megnyilatkozott, de különösen lalkozhatnának is, a sokkalta fontosabb nappali szela S{éll Kálmán belügyminiszternek ez alkalommal elmondott beszédében megnyilvánuló komoly szán- gálatot el nem láthatják, mert a két keze munkádékot, úgy hiszszük, nem sok idő mulva a fölvetett jából élő ember arra a szerény keresetre, melyet nappali munkásságával szerez, nagyon is rá van kérdésnek legalább városainkban való megoldását is megérjük. utalva. Jól tudjuk ugyan, hogy nekünk tűzoltóknak A rendszeres szolgálatot tehát állandó, fizetett egyénekkel kell ellátni, ám ezek költségeit, nemelső sorban a tűzvédelem érdekeit kötelességünk szolgálni, azzal is tisztában vagyunk, hogy a tűz- különben a szükséges fölszerelések terheit az önoltóintézmény életében temérdek föladat vár még kéntes tűzoltó testületekre hárítani nem lehet, mert megoldásra, s bizony - bizony elég gondot adnak azok az ebből kifolyólag előálló fokozottabb igények kielégítésére egyszerűen képtelenek. nekünk a magunk bajaink, mégis akkor, a midön Törvény kőtelezi a népesebb városokat a mentő egy, a tűzoltóintézménynyel oly szoros viszonyban E törvényes álló, kiválóan jótékony és közhasznú intézmény meg- I intézmény létesítésére és föntartására. intézkedésnek végrehajtása hatósági föladat, vagyis alapításáról, megteremtéséről van szó, mi az e tárgy-I ban megindított mozgalmat nem csak szivünk egész oly föladat, melyet a társadalomra áthárítani nem melegéveI üdvözöljük, hanem minden erőnkkel annak lehet, melynek keresztülvitelével a társadalom kőzreműkődése kizárva ugyan nincs, de melynek terheit segélyére és támogatására sietünk. Ám e támogatásnak is meg vannak a maga a hatóság vállairól a társadalom vállaira rakni nem határai. Készségesen vállalkozunk arra, hogy a tűz- szabad. Tessék tehát a törvényt végrehajtani, nem csak oltó testületek tagjait a mentés és első segélynyujtásban az eddigieknél bővebb keretekben kioktas- azért, mert törvény, hanem különösen azért, mert az emberbaráti szeretet örök suk, hogy őket szükség esetén az első segítség meg- annak végrehajtását adására képesekké tegyük, ám azt, hogy ezek mel- törvénye parancsolja. Az önkéntes tűzoltók, mint az önfeláldozó szelett az egész mentőszolgálatot magunkra vállaljuk és ellássuk, de külőnősen hogy az ebből kifolyó retet legbuzgóbb apostolai, segítő kezükkel mindig ott lesznek, a hol rájuk szükség van; az ő közreköltségeket . viseljük, tőlünk senki sem várhatja.

A mentőügy szervezéséhez.

II

188

T Ű ZOL

T

6 - K Ö z ~:t'T~_'- _._.

november30.

A mentés és tl1zoltás.

csak azért, mert ezeket a törvény is kötelezi arra, hanem azért is, mert a városokban a népesség nagyobb száma, a gyári ipar fejlettebb volta, az élénkebb közlekedési és egyéb viszonyok miatt a balesetek száma is tetemesen nagyobb szokott lenni. Ám éppen a városokban tapasztaljuk, hogya tűzoltóintézmény stagnaczióban van. Az önkéntes tűzoltók száma nem hogy a város fejlődésével kapcsolatban emelkednék, hanem egyre lejebb száll; viszont azonban a fizetett tűzoltók száma a nagy költségek miatt nem akar szaporodni. Ily körülmények kőzőtt, midőn városaink túzoltósága csak alig-alig képes tűzoltói hivatásának megfelelni, ezen tűzoltóságra és csakis erre a mentószolgálatot csak a tűzoltóintézmény kárával lehetne rábízni, ez ellen pedig nekünk tűzoltóknak állást kell foglalnunk. Bármily megtisztelőnek tartsuk is magunkra , " 1 Ih' , 1 nezve az orszagos erte {ez et azon atarozatat, me yly el a mentési műveletnek a tűzoltóságra bízását mondotta ki, bármily örömmel töltsenek is el. benniinket azon elismerő szavak, melyekkel a belügyminiszter és a főlszólalók majdnem mindegyike a tűzoltóság eddigi szolgálatait méltatta, végül bár mily szíves készséggel ajánljuk is föl szolgálatainkat a mentés és első segítségnyujtás szervezése kőrül, nem habozunk kijelenteni, hogy a megindított mozgalomtól üdvös eredményeket csak úgy várunk, ha a városokban a mentési szolgálatra a hatóság által fizetett és kellő fölszereléssei ellátott kiilőn állandó őrség szerveztetik. Ez őrség a tűzoltósággal a legszorosabb viszonyba hozandó, annak felügyelete alá helyezendő, a mentői és tűzoltói szolgálatban egyaránt kitanítandó; ez végezi napközben az első segítség megadása kőrűl való teendőket, gondoskodik tömegesebb baleseteknél a mentési szolgálatban kioktatott tűzoltóknak riasztásáról, árn egyébként tűz esetén mint a tűzoltói készenlét tagja tűzoltói szolgálatot teljesíteni kőteles, Kettős czélt érünk el ekként. Szervezve lesz a mentés és első segélynyujtás nemes üe-ye a fel. .J

1899,

múkődését megnyerni, mert miriden olvan törekvés, mely a tűzoltóság gyöngítését, vagy" anyagi megterheltetését eredmén yezhetné, részünkről a leghevesebb ellentállással fog találkozni. S.

_műkődésükre nagyobb veszélyesetén mindig lehet számítani, lesznek buzgó apostolai és terjesztói a mentés eszméj ének ) de az állandó szolgálatot és annak terheit magukra nem vállalhatják, ezekről a hatóságoknak kell gondoskodni. A belügyminiszter terve, hogy a rnentőintézmény első sorban a városokban szerveztessék, nem-

~

tétlenül szükséges állandó szolgálattal és a tűzoltóság legmesszebb, menő közreműködésével, de másrészt a mentőknek a tűzoltói szolgálatra való alkalmazásával a hatósági támogatást eddig sajnosan nélkülöző tűzoltóság is sokat nyer az által, h ogy nappali készenléttel is fog rendelkezni. Ezen és csakis ezen módon lehet és szabad a mentés ügyét szervezni és ah hoz a tűzoltóság közre-

__ --_--~--_---

! !

A -Tüzoltó-Közlöny« legutóbbi számában hírt vettünk arról, hogya belügyminiszter a budapesti önkéntes mentőegyesület kezdeményezése folytán f évi november r q-ére országos értekezletet hivott egybe a mentés és első segitségnyujtás országos szervezése tárgyában.Olvashattuk azt is, hogy az értekezletre meghivottak között a tűzoltóság vezérférfiai is szépen vannak képviselve, de - úgy látszikszándékosan el lett hallgatva az a feltűnő körülmény, hogy maga az » Országos 'I'űzoltó-Szővetség «, mely pedig tudvalelőleg a belügyminiszternek tűzrendészeti ügyekben elismert szakközege, ilyen meghivót nem kapott. Valóban érthetetlen talány előttünk a belügyminiszteriumnak az a felületes eljárása, a melyet rninden, a tűzrendészettel és a tűzoltó-intézménynyel bármiképen összefüggő ügyek elintézésénel követ, s mely minden kinálkozó és nem kinálkozó alkalommal egyaránt a szövetség következetes mellőzésében megnyilvánul. Évek óta lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy fontos tűzrendészeti ügyekben a szövetség elnöksége egyáltalán meg sem lesz kérdezve, vagy ha meg is kérdeztetik. véle. ménye mellőzve lesz. Legfeltűnőbb azonban az az eljárás, hogy szövetségünknek a tűzrendészet érdekében fölterjesztett javaslatai, bármily fontosak, életbevágók, sürgősek legyenek is, meghallgatásra éppen nem, hanem csak agyonhallgatásra találnak. Ez utóbbi körülményt, t. i. az agyonhallgatást, tartjuk a magunk részéről a legszomorúbb jelenségnek, mert ebben oly foku mellőzést látunk, mely a sértés jellegévei bir az egész. magyar tűzoltóságra nézve, ha ugyan enyhítő körülményül be nem tudjuk azt, hogy belügyi kormányzatunk más kérdésekben is szivesen folyamodik az agyonhallgatás politikájához, csak azért, hogy nyilatkoznia pro vagy kontra ne kelljen. Ám az ilyen eljárás ellenkezik az udvariasság és tapintatosság legelemibb követelményeivel, s már ezen szempontból eern méltó az ország korrnányához, a melytöl egy olyan tekintélyes testület, mint a »Magyar Országos Tűzoltó-Szövetség « , joggal megvárhatja, hogy válaszra, akár kedvezőre, akár nem kedvezőre, méltattassék. De félretéve minden jogosult érzékenykedést, nem tartjuk méltónak belügyi korrnányunkhoz az agyonhallgatás politikáját azért sem, mert azzal csak maga-magáról állít ki szegénységi bizonyítványt éppen azon téren, melyen minden mulasztás, minden késedelem, minden határozatlanság a nemzet húsába és vérébe vág Vagy .nem szomorú jelenség-e, midőn az ország legfőbb tűzrendészeti hatósága a helyett, hogy irányt szabna, útmutatást adna az alája rendelt hatóságoknak a tűzrendészet életbevágó érdekeinek ietápolásában, a helyett, hogy bölcs előrelátással kijelölné a tűzrendészeti politika útjait, s azokon haladva, következetes biztonsággal munkálkodnék a rendelkezésére álló összes erők közreműködésével azok megvalósításán, _ összes tűzrendészeti tevékenységében csakis a testületi alapszabályok és a lassan készülő .tűz· rendészeti szabályrendeletek gépies jóváhagyására szorítkozik, semellett óvakodik minden oly lépéstől, mely bármi tekintetben elhatározó lehetne a jövőre nézve. Nem-e érthetetlen dolog, ha már a jövőre kiható minden actiótól tartózkodik, hogy még a maga által kiadott régibb rendeletek végrehajtását sem szorgalmazza, de még azok mikénti végrehajtása iránt sem érdeklődik, sőt akkor,

I899. november 30.

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

a midón akarva nem akarva látnia kell, hogy az 1888. évben kibocsátott tűzrendészeti kormányrendeletnek legelemibb intézkedései az alárendelt ha.óságok által lábbal tiportatnak, szemét behunyja, hogy látnia ne kellessen, s midőn innen vagyamonnan fölbangzanak a tűzoltóság panaszos jajkiáltásai. fülét behgja, hogy hallani és tenni ne kelljen. Az ily eljárás bármily kényelmes legyen is a belügyminiszteriurnra nézve, nem lehet alkalmas arra, hogy annak tekintélyét emelje és bizalmunkat irányában nevelje. Ez a máról holnapra való tengődésnek politikája, melynek árát a magyar nemzet fizeti meg évről-évre veszendőbe menö milliói val, s melyhez a gyászindulót a koldusbotra jutott ezer meg ezer magyar ember jajszava adja meg. Elismeréssel adózunk Kék Lajos dr. nak, a szövetség érdemdús elnökének, hogya f. hó Ig-én megtartott mentöügyi értekezleten fölemelte szavát a magyar tűzoltó-intézmény érdekében s hangot adott annak az irásban már többször kifejezésre jutott, de k övetkezetesen mindig agyonhallgatott közóhajnak, hogy a tüzrendészet ügye valahára törvényhozási úton szabályoztassék. Örvendünk, hogy a szövetség elnöke által hangoztatott eszme az értekezlet tagjai között élénk visszhangra és helyeslésre talált, bár legjobb szetettük volna, ha ezen helyeslés az értekezlet elnöki székéből hangzott volna nyom. ban vissza. Ám ha ez nem is történt meg, lehetetlen, hogy a belügyminiszter a nyilvánosan fölvetett kérdés elől kitérjen, s rajta leszünk, de hiszszük, hogy szövetségünk is rajta lesz, hogy ki se térhessen. Ha a belügyminiszter csakugyan komolyan akarja a mentő intézményt szervezni, úgy ezt másként meg nem teheti, mint a tűzoltóság kőzreműködésével. E közreműködésünket elvben az országos értekezleten már megajánlottuk. rajta leszünk, hogy azt a valóságban meg is adjuk, de saját intézményünk jövője ér .ekében annak árát is meg kell követelnünk. Eddig kértük a minket megillető jogok tiszteletben tartását, eddig könyörögtünk a tűzrendészeti korrnányrendelet végrehajtásáért és a tűzrendészetnek törvényes úton való rendezéseért és mindig hiába, mert a viszonyok nem hogy javultak volna, hanem mindig rosszabbodtak. Ennek valahára végét kell szakitanunk. Itt az alkalom, hogy megmutassuk az országnak, de megmutassuk a belügyminiszternek is, hogya magyar tűzoltó-intézmény nem olyan, melynek feje fölött mindig csak át lehessen nézni, mert az harmincz éves fennállása óta saját erejéből is kinőtte magát olyan tényezővé, melynek az önkéntes egyesülés adta nagy erejével számolni kell annak, kire a nemzet jóléte, gondozása bizva van. Mondjuk meg a belügyminiszternek és az alája rendelt hatóságoknak valahára világosan, hogy a józan tűzrendészeti politika nem a napi szükségletek kielégitéséből, hanem az ország igazi érdekeinek istápolásából, a JÖVŐl e kiható, törvényes erejű intézkedések megteremtéséből és becsületes végrehajtásából kell hogy álljon. Adjuk oda segitő munkás kezünket a mentöintézrnény szervezéséhez, de követeljük meg, hogy előbb a mi alap szervezetünk állapíttassék meg, a mi intézményünk helyez. tessék biztos, törvényes és megdönthetetlen alapra. Adassék meg nekünk fönt és lent egyaránt az a hatósági támogatás és elismerés, melyet önkéntesen, a közjó érdekében felajánlott és kifejtett, veszélyekkel és hálátlansággal bőven terhes önfeláldozó működésünkkel kiérdemeltunk. Szűnjék meg valahára az az irányunkban lépten-nyomon kimutatott áldatlan közönyösség és resszakarat. mely a legbuzgóbb tevékenységet is megbénít ja és lehetetlenné teszi. A mentőintézmény szervezésének kérdése jó alkalom lesz nekünk, bogy mindezt illetékes helyen kifejezésre jut.

189

tassuk , s rámutassunk azokra a lehetetlen állapotokra. melyek a tűzrendészet terén a hatósági támogatás híján fennállanak, s melyek mellett valósággal csoda számba megy, hogy az önkéntes tűzoltó-intézmény hazánkban még létezni meg nem szűnt. Z.

Az Illnstrirte Feuerwerh-Zeitung. A mily sajnálattal vett tudomást a tűzoltó-intézmény minden igaz barátja arról, hogy Groidl Gyula pozsonybajtársunk 15 éven keresztül szerkesztett, és nagy nehézségekkel fentartott lapját, az »Illustrirte FeuerwerhrZeitung-e-ot két évvel ezelőtt pártolás hiányában beszüni tetni volt kénytelen, oly igaz örömmel fogadta a hírt mindenki, hogy az a pozsonyvármegyei szövetség támogatásával újból életre fog kelni. V árva-vártam én magam is a lapnak első számát, s őszinte érdeklődéssei vettem azt kezembe pár nap előtt, miköz ben megelégedéssel gondolkoztam el azon a nagy változáson, mely a hazai szaksajtóban rövid egy év alatt végbement. Akkor három szaklap szolgálta a hazai tűzoltóság ügyét, a hivatalos Tű{oltó Kö{löny, a Breuer Szilárd és Markusovseky: Béla szerkesztésében és kiadásában megjeJenő 1 űsren désseti Lapok a Feuerpolizeiliche Blatter melléklettel, és a vasvármegyei szövetség által kiadott s Barabás István által szerkesztett Vasvármegyei Tűsrendésseti Kö{löny. A folyó év elején Breuer Szilárdnak a Tűzrendészeti Lapok szerkesztöségéböl történt kiválásával a felmerült kiadási nehézségek folytán hajszálon függött ezen lapnak is a sorsa, s ba az Orsz. Tűzoltó-Szövetség anyagi segély biztosításával nem siet a kiadó segítségére, bizonyára meg is szünt volna. Ily mostoha viszonyok közt volt a hazai szaksajtó ügye még rövid 314 évelőtt, míg ma már örömmel látjuk, hogy a fönt jelzett 3 szaklap mellett alig egy hó leforgása alatt még három SZéklap indult meg, és pedig a Breuer Szilárd által szerkesztett és kiadott Kö{ségi Tűsren désset és Tűzoltds, a Lukáts Gyula szerkesztésében és kiadásában megjelenő Tűzrendesseti Felügyelő és ime a Iegújabb az Illustrirte Feuerwehr-Zeitung a Tüzrendesseti Ertesítő melléklettel. És miközben a szakirodalomnak ily mesés gyorsa, sággal való fellendülése felett örvendeztem, fájó aggodalom mal gondoltam arra, vajjon hazánk tűzoltósága képes lesz-e mindezen lapoknak fennállását elöfizetéseivel biztosítani? Kétségtelen, hogy azon nagy hiányok mellett, melyek a szakképzés terén nálunk ügyünk véghetetlen hátrányára fennállanak, az országos és vármegyei tűzoltó-szővetségeknek, az egyes tűzoltó-testületeknek és tűzoltóknak egyaránt erkölcsi kötelességük és feladatuk minden oly mozgalmat, mely a szakirodalomnak és így a szakképzésnek fejlesztését czélozza, a leghathatósabban támogatni. E czélt szolgálja a szaksajtó is, midőn szakbavágó czikkeivel olvasó közön-. ségének a szükséges szellemi táplálékot kitálalja, és a tűzoltó-intézményt érdeklő kérdéseket tárgyalván. azok felett kritikát gyakorol, a felvetett eszméket tis~\ázza, teremt egy oly szellemi kapcsot, mely az egy hazatűzoltóit nemcsak az ügy szeretetében, de egymás szeretetében is összefűzi, s mindezen, és sok más itt nem részletezhetö módon hathatósan hozzájárul az intézmény megerősitésének munkájához. És amely szaklap e feladatit becsületesen teljesíti, az bizonyára méltó is mindnyájunk támogatására, mert a tudás, az igazság és szeretet fegyvereivel lép sorompóba az ügy érdekében. Sajnos, az Illustrirte ' Feuerioehr-Zeitung mutatványszáma nem ezen fegyverekkel vértezve lépett a világ elé, A tudást, azt kétségtelenül magával hozta, s a szakképzésnek szakbavágó czikkeivel ezuttal is, és remélbetőleg ezentúl

11*

t ű ZOL

IgO

'r Ö . l.;, o Z L o

JS nagy szolgálatot fog tenni. A mi azonban az igazság és ezeretet fegyverét illeti, ezeknek nyomait az első sz árnban nem látom. A kritika, melyet az országos tüzoltó-szövetség elnöksége felett gyakorol, a legnagyobb mértékben igazságtalan, az eljárás, melyet a Tűzoltó Közlönynyel szemben követ, rossz indulatból eredő, és végül az a megrögzött szellem, mely az »Únser Landesfeuerwehr- Verband und die heimische Fachpresse« czímű czikkelynek minden során végig vonul, nem a szeretetnek, hanem az átkos gyülölködésnek, a széthuzásnak szelleme. Nem kivánom én az országos tűzoltó-szövetség elnökségét ezuttal a megtámadtatások ellen védelmembe venni, nem is szándékom a Tűzoltó Közlöny tevékenységét, annak értékét érdemen felül kiemelni. Mindkét tényező működése a nagy nyilvánosság előtt folyik le, melyről bárkinek módjában van magának véleményt alkotni és a felett kritikát gyakorolni, de az igazság érdekében megköveteljük, hogy ez a kritika becsületes, őszinte legyen, és ne legyen oly

t\

Y,

1899.

november

30.

valótlanságokra alapítva, mint amilyenekre Groidl úr az kritikáját felépítette, s melyekről maga tudhatja legjobban, hogy azok a valóságtÓl épp oly távol esnek, mint .a minő távol esnek az önzetlen ügyszeretettől Groidl úrnak lapja újbóli megindításával egybekötött czéljai. Lesz még alkalmam ahivatolt czikkely támadásaira a dolog érdemében megnyilatkozni később is, ma sem időm, sem terem nincs hozzá. De jóvá nem tehető mulasztással vádolnám magamat, ha már ma is fel nem használnám az alkalmat, hogy ügyszeretetem és hazaszeretetem egész hevével tiltakozzam a hazai saksajtó és a hazai tűzoltóság becsülete, féltékenyerr őrzött jó hírneve érdekében azon a czikkelyben a magyarság ellen lépten nyomon megnyilatkozó gyülölködő hang ellen, mely lehet otthonos a bécsi városházán, de melynek a magyar haza területén elhangzania oly ember ajkairól, ki a szeretet fegyvereivel akar sikra lépni, a hazafiatlanság jogos vádja nélkül nem szabad. ő

]

ö

r

1 j I !

Dr. Szjly József.

HIVAT ALOS RÉSZ. 1073. --1899.

sz.

Meghivó. A magyar országos tűzoltó-szövetség elnöksége f. évi deczember hó 9-én szombaton délután 3 órakor a sz övetség központi irodájában ülést tart, melyre az elnökség tagjait van szerencsénk ezennel tisztelettel meghívni. Kelt Budapesten. 1899. évi november hó 29-én. A magyar

országos

tűzoltó-

szövetség

Dr. Kék Lajos,

elnöksége:

Dr. Szjly József,

elnök.

titkár.

9°5· -~sz. 1899.

A beküldött fényképekből lesz összeállítva az Ő Fenségének készülö nagy cs rportkép, mig erről újabb felvétel útján kicsinyított sokszorositasok fognak készülni. E sokszorosításokat bárki később meghatározandó mérsékelt áron megszerezheti, viszont azonban afényképek beküldőit a csoportképek megvételére néFe semmiféle kotelerettség nem terheli. Kelt Budapesten. 1899. évi november hó 3-án. A magyar országos tűzoltó- szövetség elnöksége:

Dr. Kék Lajos, --- 9. 106

1899.

p arancsnokaihoz

aresképeik

bekűldése

Ssigeti

Henrik,

szolnoki fényképész Jázsef főherqeg a szövetség mag~~ védnök ének engedélyével oly csoportképet szándékozik O Fenségének összeállítani, melynek közepén maga O Fensége, körülötte az országos tűzoltó szövetség elnökségének, felügyelő bizottságának, továbbá a vármegyei szövetségek elnökeinek és a szövetségi tagtestűletek vezető parancsnokainak fényképei foglalnának helyett. . Czélja acsoportképnek megörökíteni azt a mélységes tiszteletet és hódolatot, azt a rajongó szeretetet, melylyel a magyar tűzoltók fenséges Védnökük és Bajtársuk iránt VIseltetnek. E szép terv kivitele érdekében felkérjük az orszdgos lűtoltó-s:jövelség elnökségének és felügyelő bizottságanak tagjait, nemkülömben a vármegyei siövetségek elnökeit, hogy cabinet-alakú mellképeiket, továbbá az országos tűzoltószövetség tagtestűleteinek vesetc parancsnokait. hogy visit alakú mellképeiket, Legkésobb a folyó 1899. év deciember hava 31-ig az országos tűzoltó-szövetség elnökségéhez (Budapest, IV. Kossuth-Lajosutcza 8, szám) beküldeni szíveskedjének. A szükséges egyöntetüség végett tudatjuk,hogy a csoportképbe csakis oly fényképek fognak felvétetni, melyek a testületek verefÓ parancsnokait sisak nélkül. sotetkek posztázubbonyban, a szervezeti, egyenruházati, rangjelzési és felszerelési szabályzatban előir! rangjeleéssel ábrázolják. A visitalakú mellképek hát/apjára olvasható betükkel ráirandó a kép tulajdonosának neve és a vezetése alatt álló testűlet seékhely»

titkár.

Felhívás a tagsági

tárgyában.

Ő cs. és i.ir, Fenségének,

~-----

sz.

Felhivás

a tagtestűletek

Dr. Szj]y József,

elnök.

díjak befizetése

iránt.

Hivatkozással az alapszabályok 9. §-ának 2. pontjában foglaltakra, felkérjük a szövetség tagtestűleteit, hogy az 1899 év végéig hátralékos tagsági díjakat legkésőbb ez év decsember hó végéig az országos tűzoltó-szövetség pénztárába (Budapest, IV. Kossuth Lajos-utcza 8. sz.) befizetni sziveskedjenek. A valamely vármegyei szövetséghez tartozó testületeknek hátralékaikat az illető vármegyei szövetség pénztárába kell befizetniök. Kelt Budapesten, 1899. évi november hó 27-én. A magyar országos tűzoltó-szövetség elnöksége:

Dr. Kék Lajos,

Dr. Szjly József,

elnök.

titkár.

1074. ~-sz.

11:\99·

Figyelmeztetés. A magyar országos tűzoltó szövetség elnöksége a tŰtrendésreti törvényjavaslat elkészitésére f. évi április hó 8-án tartott üléséből 51 JI 899. sz. a. pályázatot hirdetett. Nehogy a határidőnek esetleges elmulasztása a pályázat sikerét meghiusítja,figyelmeztetjűk az érdekelteket, hogya TűzoltóKözlöny 1899. évi április 30 án megjelent 4. számának hivatalos részében közzétett pályázati hirdetmény értelmében a pályaművek legkésőbb 1899. évi decsember hó 3I-ikének délutáni 6 órájáig beterjesztendók a magyar országos tűzoltószövetség elnökségéhez, (Budapest, IV. Kossuth Lajos-utcza 8. szám). Kelt Budapesten, 1899. évi november hó 29-én. A magyar országos tüzoltó-szövetség elnöksége:

Dr. Kék Lajos, elnök.

Dr. Szj]y József, titkár.

,

~

I

1899. november 30.

T ÜZO ==========================

LTÚ-KOZLÖNY.

Közgyülési jegyzőkönyv. Felvétetett Zala-Egerszegen a zalavdrmeeyei tű{oltósrövetségnek 1899. évi augusztus hó 6-án tartott rendes közgyüléséről : Jelen voltak: Knorteer György szövetségi elnök, Juk István szövetségi titkár, Réti Lajos szövetségi pénztáros, Dr. Ollop Mór szövetségi ügyész, Varga József balatonfüredi parancsnok, Polesinsky Emil csáktornyai segédtiszt, Borbély György zala egerszegi, Dénes Jenő letenyei, Tóth Sándor parl aki, Simán' János z.-istvándi, Kovács Gyula légrádi és Koháry József z.·szt·gróti parancsnokok .. Elnök a megjelent tagokat szivélyesen üdvözölvén, a közgyülést az alapszabályok 11. §a 13. pontja értelmében határozatképesnek kijelenti s azt megnyitja. Felkéri a jegyzőkönyv vezetésére Juk István szöv. titkárt, míg a jegyzőkönyv hitelesitésére javaslata folytán Dénes Jenő és Starsinsky György valasztattak meg. 1. A lefolyt két évre vonatkozó elnökségi jelentés felolvastatván, egész terjedelmében jóváhagyó tudomásul vétetett s irattárba tétetni rendeltetett. 2. Réti Lajos szöv. pénztáros beterjeszti a lefolyt 2 év zárószámadását és a vagyon mérleget. Ezek szerint a bevétel: 1. Pénztári készlet volt 1897. évijun. hó 15. 282 frt 26 kr. 2. Tagsági díjakból befolyt . 389 » » 3. Túlfizetés visszatéritése az orsz. szöv. által 3 » -» 4. Betéti töke utáni kamatok . 30 » 62 » Összesen 704 frt 88 kr. a .kiadás : 1. Országos szövetségi tagdíjakra . 136 frt - kr. 2. Nyomtatványok, irószerek és posta költségek 20 » 54» 3. Uti költségekre . 60 » » 4. Betéti tökeben . 487 »34 » 5. Pénztári maradvány 1 » -» Összesen 704 irt~r. A vagyon mérleg szerint 1899. évi augusztus hó 5-én a vagyon: 1. Tagdíj hátralék . 499 frt - kr. 2. Takarékpénztári betét. 487 » 34 » 986 Irt 34 kr. Ezzel szemben: 1. Országos szövetségi tagdíj hátralék 166 frt - kr. 2. Egyenleg mint tiszta vagycn 820 » 34 » 986 frt 34 kr. Úgy a zárszámadás, nemkülömben a vagyon mérleg a ezámvizsgálók helyesnek találó nyilatkozata folytán jóváhagyó tudomásul vétettek s a számadóknak a felmentvény megadatott. Ezzel kapcsolatban elhatároztatott, hogy azon tagtestületek, melyek a tagdíjakkal két éven túl hátralékban vannak, perbe vonassanak, azon testületek pedig, melyek időközben feloszlottak,a tagok sorából töröltessenek, az eddigi hátralék azonban, a mennyiben ilyeneknek vagyona maradt volna, lehetőleg beszedendő. 3. A jövő két évre vonatkozó költségelőirányzat következőleg állapíttatott meg: Bevételek. 1. Pénztári készlet . 2. Hátralékos tagsági díjakból 3· Tagsági díjakból két évre 37 tagegylet után Összesen

1

499

frt »

-

1

2. 3. 45. 6.

Kiadások Uti költségekre . Iroda szerekre Posta költségekre . Tagsági díj hátralékra országosnak Tagsági díj országosnak 2 évre Pénztári maradvány

5

»

166 » 148 » 44° » 944 frt -

»

Kmf.

Hnortzer

Gydrgy,

Juk Istuán, jegyző.

Hitelesítjűk

»

kr.

»

» »

kr.

4. A megyei szövetség székbelyéül, tekintettel -~ alapszabályok 1. §-ára, Nagy-Kanizsa jelöltetett ki, a legközelebbi közgyülés helyéül pedig Keszthely tüzetett ki. 5· Az országos szövetségnek 1896. évi közgyülésében a szervezet, egyenruházat, rangjelzés és fölszerelés megvál tozta tásáró 1 alkotott szabályzata beterjesztetvén, a közgyülés annak elfogadását elhatározza, azonban kimondja, hogya fölszerelés megváltoztatását csak a szükségessé válandó újabb beszerzéseknél foganatositj;<, még pedig azon indokból, mivel az azonnali változtatás anyagi szempontból elviselhetetlen volna. 6. A rangjelzésnek átváltoztatására a szövetségi tagtestületek jelen közgyülési jegyzőkönyv kivonatának kézbesítésével felhívandók, a szövetségen kivül álló testületek pedig ennek teljesítésére egyöntetüség czéljából felkérendök. 7· Zaja vármegye területének tűzrendészeti felügyelőségekre való felosztásáról, s az ezzel kapcsolatos tűzrendészeti eljárásáról készített szabályrendeleti tervezetet a S?Öv. elnöke bemutatja, kéri annak jóváhagyását s ezután annak felsőbb hatósági megerősítés végett a megyei törvényhatósághoz leendő fölterjesztését Ezen szabályrendelet, mely tanulmányozás végett a tagtestületeknek jó eleve szétküldetett, általánosságban helvéssel fogadtatott, minthogy azonban a tűzkerületi beosztás több tekintetben módosítást igényel, ezek teljesitésére a választmány felhivatik s a mennyiben sikerülend neki a módosításokat helyesen megoldani, ezen szabályrendeletnek a megyei törvényhatósághoz jóváhagyás végett leendő fölterjesztésével megbizatik oly hozzáadással, hogy ott ezen szabályrendeletnek a tűzoltói intézmény fejlesztése czéljából mielőbb kiadatását kérelmezze. 8. A tisztikar, a választmány, valamint a számvizsgáló bizottság megválasztása kerülvén sorra, megválasztattak közfelkiáltással elnökké Knortzer György nagy-kanizsai parancsnok, alelnökké Sirsing József keszthelyi parancsnok, titkárá Juk István (Nagy-Kanizsa), pénztárossá Réti Lajos (Nagy-Kanizsa), ügyészszé Dr. Ollop Mór (Nagy-Kanizsa). választmányi tagokul : Dénes Jenő letenyei, Grünfeld József sorrnási, Gutmann Lajos alsó lendvai, Koháry József zalaszentgróti, Kovdcs Gyula légrádi parancsnokok, Lengyel Lajos nagy-kanizsai elnök, Nagy Antal zala-egerszegi szakaszparancsnok, Borbély György zala egerszegi, Starsinszky: György galamboki, Seervoceitb Antal csák tornyai és Tóth Sándor perlaki parancsnokok és Stefancer József zala-egerszegi al parancsnok A számvizsgáló bizottság választását a közgyülés mellőzi s felkéri a választmányt, hogyaszámadásokat minden rendes közgyülés előtt a kebeléből választandó 3 tag által vizsgáltassa meg s utasítsa ezeket, hogy vizsgálatuk eredményéről a közgyülésnek irásbelileg adjanak jelentést. Indítvány nem tétetvén a közgyülés berekesztetett.

elnök.

'444» 944 frt -

»

kr.

-

1

Összesen

kr. »

150 frt 25 » -

'Dénes Jenő.

:

Sfarsinsky

György.

192

T

o ZOL

T Ú-KoZL

T ECH N 1KAI A szívattyúzás

o N Y.

1899. november 30.

RÉS Z.

elmélete és elhirálása,

" nak fog megfelelni, vagyis a légnyomás a vizet 10'3 meterre lesz képes fölemelni. Ez a szívóképesség véghatára az elméletben, míg a gyakorlatban az alább ísmertetendő A j ó tűzoltó nak a szivattyút minden szerkezetében, tényezők káros behatása alatt az eredmény tetemesen kisebb. minden legkisebb részletében, de egyúttal minden tulajdonMaga a szívás ezek szerint nem egyéb, mint hogy egy ságában ismerni kell, vagyis meg kell ismernie a szivattyút bizonyos eljárással egy a légnyomásnak 'kitett vízfölületet nemcsak mint gépet, hanem tisztában kell lennie rnindazon a légnyomás alól többé- kevésbbé fölmentünk. alaptörvényekkel és viszonyokkal is, melyek a szivattyúMár föntebb említettük, hogy az elméleti szívóképeszásnál bármiként érvényesülnek, de különös en azokkal, séget a gyakorlatban soha elérni nem tudjuk. Hogy ez melyek a szivást vagy nyomást, illetve azok eredményét így van, annak több oka van. bizonyos tekintetben előnyösen vagy hátrányosan beElső sorban oka maga a víz, mely mindenféle höfolyásolják. foknáI állandóan gőzt fejleszt, s a fejlődő gőz ellennyomása Ezuttal nem czélunk, hogy a szivattyút mint gépet károsan hat a szívóképességre. Igy a 0° víz gőzfejlesztése az ő különféle szerkezeteiben megismertessük, de igenis 0'0625 meternek felel meg, vagyis ha a szivóképesség iel. azt akarjuk, hogy olvasóink ismerkedjenek meg azzal az zésére a törtek elhagyásával kereksz-ám 10 metert veszünk, alapszerkezettel, mely mindenféle szivattyúnál meg kell, hogy legyen, és ismerjék meg a szivattyúzás elméletét, úgy a 0° vizet elméletben is már csak 9'94 meter mélységről lehet fölszívni. A 46° víz gőfeJlesztésből eredő mert csakis ezen elméleti ismeretek mellett lesznek képesek ellen nyomása 1 m., tehát az elméleti szí vóképesség itt már adandó esetekben a szivattyút működésében is elbirálni. csak 900 meter. A 60° víz gőzfejlesztése 2 m. ellennyoA szivattyú tűzoltói szempontból oly gép, melylyel másnak, a 68°-é 3 m.-nek, a 750-é 4 m.-nek, a 86°·é 5 mi tűzoltók vizet szállítunk. ' A szivattyú tudományos szempontból oly edény, melym.-nek, a 93°·é 8 ru-nek, a 96°-é 9 m.-nek, a 99°·é 10 m.inek, felel meg, vagyis 99° víznél a gőzfejlesztésből eredő ben 1 vagy 2 dugót és 2 vagy 4 szelepet úgy helyezünk ellennyomás teljes, az egész szivóképességet felemészti, s el, hogy a szelepek és a dugónak a szelepek felé fordított így ilyen hőfokú vizet fölszívni szívótömlök útján már része ugyanazon edényben legyen, az egyik szelep ugyanazon térben, a másik pedig a téren kívül mozogjon, maga egyáltalán nem tudjuk. A szivóképesség csőkkenésének másodsorban oka a a tér pedig a dugó által tágítható és szűkíthető legyen. súrlódási ellenállás, mely rninól hosszabb és tekervényesebb E definicióhoz könnyebb megérthetés végett még útat kell megtennie a víznek, annál nagyobb. A szűrő hozzátehetjük, hogya kétféle működésű szelepek, vagyis a szívó és nyomó szelepék mindegyikének külön térbe kell lyukain betóduló víz a szűk Iyukakon már ellenállásra talál, útjában van esetleg a szűrő szele pe, útjában a szívónyílnia, mert máskü1ünben némely szerkezetnél oda mehetne vissza a víz, a honnan jött. szelep, ráta~a szívótömlő falaira, a csatornában, esetleg már a szívótőmlöben kanyarodásokat kell tennie; mindoly A szelepek tehát két különböző, de állandó nagyságú tényezők, melyek a SÚl iódás folytán akadályokat gördÍte· térben legyenek elhelyezve, egyik a szívó, másik a nyomónek a haladó víz útjába, oly akadályokat, melyeket elhárítér, melyeken túl a szívó és nyomó oldal van .. tani módunkban egyátalán nincs. Minél gyorsabb a műE meghatározás bármely szivattyú alakra, bármely ködés, tehát rninél gyorsabb a víznek mozgása, annál szerkezetű szivattyú ra egyaránt alkalmazható, s az a szinagyobb lesz a súrlódási ellenállás, vagyis annál kisebb vattyúk gyári megszerkesztésénél minden körülmények közt lesz a szivóképesség. Hogy a súrlódási ellenállást, mely föltétlenül betartandó. átlag a szívóképesség l/l,,-ed részét teszi ki, vagyis 1 metert A szivattyú tulajdonképeni szívórnűködése a légnyomávesz el az elméleti szívóképességböl, lehetőleg csökkentsük, son alapul, vagyis azon a nyomáson, melyet a földünket czélszerű nagy szívómél ységnél a szívótömlö végéről a körülvevő levegő a benne elhelyezett, vagy attól hozzászűrőt levenni, és lehető leg lassú üzemben dolgozni. férhető bármely tárgyra gyakorol. Hátrányosan befolyásolja harmadsorban a szívóképesA légnyomás létezését csakis Toricelli korszakalkotó séget a szelepeknek nem csekély súlya, mivel azoknak felfedezése óta ismerjük. Mint minden felfedezést, úgy ezt is a véletlennek köszőnhetjűk, de viszont magának a fel- kinyitása Yi-1/2 kgrnyi munkájába kerül a behatoló víznek, vagyis ennyit vesz el a szelepék nyitása a szivattyú szívófedezésnek sokat köszönhet a tudományos világ, mely ezzel képességéből. sok, azelőtt megfejthetetlen természeti jelenséghez találta meg a kulcsot. Befolyással van a szívóképességre a légnyomásnak nagysága is, mert a 765 mm.-es normalis légnyomásnál Toricelli egy hosszú, egyik oldalon zárt, a másik magasabb légnyomás emeli a szivóképességet is, viszont oldalon nyitott üvegcsővet színig megtöltött higanynyal az alacsonyabb légnyomás csökkenti azt. (eleven kénesővel), s miközben újjával befogta a cső nyiAz eddig jelzett akadályok kivétel nélkül olyanok, tott végét, belehelyezte ezen végével egy higanynyal telt melyek a szivattyúszerkezettöl függetlenül, mint
l

1

1899.november30.

T Ű ZOL

T Ö-K

felemelkedő víz el nem foglalja, addig a szívattyú mindíg csak levegővel működik Mivel pedig a levegő, ha nyomás alá van helyezve, a legcsekélyebb hézagon át is útat tör magának oda, a hul a levegő csekélyebb nyomásnak van kitéve, mihelyt a szívócsöben a levegő a dugó emelkedő mozgása által csak a legcsekélyebb mérvben is ritkul, a nagyobb sürüségű, tehát nagyobb nyomású külsőlevegő a dugó mellett, a tőmitéseknél, a szÍvótömlők csavarjainál, vagy bárhol a szivócsö mentén levő legkisebb hézagon át

A mentöügvi

O Z L~O~N~Y~.==============19=3=

behatol a szívótérbe, és ellennyomásával akadályozza a víz felhatolását. A légmentes zárásnak ilyen hiányos volta kisebb szívómélység mellett csak késleltető leg hat, nagy szívómélységnél azonban a vízszívást lehetetlenné is teheti. Ha a levegő helyét a szívócsőben a víz egyszer már elfoglalta, s az elérte a dugó alsó felületét, úgy a szívás körül a hiányos zárásból keletkező nehézségek már le vannak küzdve, s a szívás akadálytalanul megyen tovább. (Folytatásakővetkezik.)

ÁLTALÁNOS RÉSZ. hivatásától elvonná, és sokszor önönmagával országos értekezlet. sióba, a midőn a rendőr nem tudná, hogy mint

A mentés és első segítségnyujtás országos szervezése tárgyában tudvalevőleg Sséll Kálmán belügyminiszter értekezletet hítt egybe. Az értekezletre nagy számban jelentek meg a törvényhatóságok ajánlatára meghivottak, kik közt ott láttuk a tűzoltó-intézmény számos jelesét is, igy Kék Lajos dr. szövetségi elnököt, Óvár), Ferenczdr. orsz. képv, szőv . alelnököt, S{ily József dr. szöv, titkárt, Major Ferencz dr és Vermes Béla orsz. képviselőket, Gloss. Kálmán dr., Hauser György, Me{ey Mihály, Rösch Frigyes, S{iks{ay ffiyula vármegyei szöv. elnököket, Kozmdry: Dezső, Pauer János, Rét/lJ' Ferencz és Veneeel Lajos tűzoltó-parancsnokokat és számos tűzoltó-testület orvosát. A tulajdonképeni értekezletet november r8-án délután 1/25 órakor Andrássy Aladár gróf, a budapesti önkéntes mentőegyesület elnökének elnöklése alatt egy előértekezlet előzte meg, melyen a meghivottak majdnem teljes számban résztvettek, hogy előkészítsék a másnapi értekezlet tárgyait. A tárgy fontossága, de különösen annak a tűzoltósággal tervbe vett kapcsolata megérdemli, hogy az értekezlet lefolyásával részletesebben foglalkozzunk s arról tudósítónk följegyzései révén kimerítő tudósítást hozzunk, hogy ekként azoknak is alkalmat adjunk a tárgy megismerésére, kiknek nem volt módjában az értekezleten résztvenni. Az előértekezletet Andrássy Aladár gróf nyitotta meg hosszabb beszéddel, melyben a mentés és első segítségnyujtás intézménye országossá tétel ének fontosságát fejtegette, Ismertette röviden a budapesti önk. mentőegyesület működését, melynél a szolgálatot orvosok és orvosnövendékek végzik, s mely 12 évi fennállása alatt r rO.500 esetben nyujtott első segélyt. Elmondotta, hogy ugyanígy van szervezve a mentés Kolozsvárott, mig Temesvárott laikusokból álló önk. mentőtársulat működik. Ezeken kivül Székesfejérváron, Szabadkán, Miskolczon, Egerben, Debreczenben a tfízoltósággal kapcsolatban van szervezve a mentöintézmény. Elsőnek Kress Géza dr., a budapesti önk. mentőegyesület igazgatója emelkedett szólásra. Ismertette a másnapi országos értekezleten benyujtandó indítványát, és felolvasást tartott arról, miként lehet népesebb városokban mentőintézeteket a legczélszerübten szervezni. Indítványának lényege az, hogy az r876. évi XIV. t.-cz.-nek, vagyis a közegészségi törvénynek idevágó rendelkezései végrehajtassanak, vagyis a népesebb városokban mentőintézetek szerveztessenek, hogya mentő művelet a tűzoltóságra bizassék, illetve ez intézménynyel kapcsolatban szerveztessék és végre, hogy a mentő-szamaritanus oktatás szigorúbban foganatosíttassék és hathatósabban ellenőriztessék. Indítványának megokolásánál kifejti, hogya mentés. és első segítségnyujtást a mai viszonyok közt. csak a tűzoltóságra, a rendőrségre vagy az orvosokra lehetne bizni. Szerinte az orvosokra bizni nem lehet, mert kevesen vannak, és nagyon drága volna a szervezet. A rendőrségre csak nagy nehézséggel lehetne bizni a mentést, mert a rendőrt tulajdonképeni

hozná collirendőr, vagy mint mentő járjon-e el, de egyébként is a rendőr helyhez kötött szolgálatot teljesít, s a rendőrségnek nincsenek lovai, kocsijai, ist-állója, ezt mind meg kellene szerezni, holott a tűzoltóság mindezekkel már rendelkezik, van fegyelmezett, önfeláldozó csapata, mindenütt szervezve van. A mentésnek a tűzoltósággal kapcsolatos szervezése egész Németországban már bevált, hiszi, hogy nálunk is be fog válni, s azért javaslatát, melyhez még hozzá teszi, hogy a tűzoltóság és rendőrség minden tagja a mentés és első segítség-nyujtásban kitanítandó volna, elfogadásra ajánlja. Tauscher dr., Pozsony város főorvosa, ismerteti Pozsony városnak mentö-intézrnényét, mely itt a rendőrség kezébe van adva, a nélkül, hogya legkisebb nehézség is merülne föl, de sőt a személybiztosság sem szenved általa. A városházán van egy nagy mentő-szekrény, egy mentökocsi, 2 hordágy; 13 rendőrállomáson kisebb mentő-szekrény, .a tűzoltóság és az összes gyárak a kellő mentőberendezéssel el vannak látva, az összes rendőrök, 40 tűzoltó és a gyárak munkásai a mentésben begyakorolva. A vöröskereszt-egyesületnél van teljes mentö berendezés betegszállitó kocsikkal stb. Szerinte a rendőrségre volna a mentés bizandó, a gyárak a kellő fölszereléssei ellátandók, s azoknak megléte ellenőrizendő. Bartha Antal dr" a szabadkai önk. tűzoltó-testület orvosa és mentőparancsnoka ismerteti a testület kebelében szervezett mentőintézményt, mely két évi fennállása óta annyira bevált, hogy az augusztus hóban Szabadkán megtartott orvosi vándorgyülés legteljesebb megelégedését kiérdemelte berendezésével és kitiinő gyakorlottságával. A tűzoltói és mentöi szolgálat mellett a fertőtlenítői szolgálatot is végzik s mivel ezt épúgy a közegészség érdekében levőnek tartja, javasolja, hogy a hol a tűzoltóság kebelében mentőszakaszt létesítenek, szervezzenek egyúttal fertőtlenítő szakaszt is. (Élénk ellentrnondás.) Ismeri mint orvos az ez ellen felhozható kifogásokat, melyek azonban mind megdőlnek, ha a kezelésben a kellő körültekintéssel járunk el. A szabadkai intézmény virágzása a legjobb bizonyíték annak dokurnentálására, hogy a tűzoltó, mentö és fertőtlenítő szolgálat egy kézbe tétessék Az önkéntes tűzoltók, mint tűz oltók, díjtalanul állnak a közügy szolgálatában, ám ha egyéb föladatokkal is terheltetnek, kell, hogy a megfelelő díjazásról is gondoskodjunk. (Zúgás.) Tauffer Jenő dr. Temesvárott laikusokból alakított önkéntes mentőtársulatot, mely teljes mértékben bevált 14 évi működése alatt; mindazonáltal nem zárkozik el a javasoltak alapján való szervezkedés elől sem, de kinyilatkoztatja, hogy a tüzol tóknak a fertőtlenitéssel is való meg: bízása túlterhelést szüine, de meg veszedelmes is volna. el ezt a külön alkalmazott városi fertőtlenítők. l' Végezzék Csatáry Lajos dr. Kresz dr. javaslatát egész terjedel, mében elfogadja, Peti Samu dr. Győr város főorvosa elmondja, hogy ők Győrött már 10 évelőtt rendezték a mentés ügyét. , Ott az egész a rendőrség kezében van s ha a rendőr őr-

I

T Ű ZOL

T Ö - K ŰZ L

helyére megy, magával visz egy kis mentőtáskát. Bárhol baleset fordul elő, a rendőrhöz fordulnak s az nyomban megadja a szükséges első segélyt. A mentésnek ezt a módját tartja a városokban legjobban kivihetőnek, miért is ezt ajánlja elfogadásra és a törvényhatóságoknak követésre. A mentésnek a vele ellentétes fertötlenitéssel való összekapcsolását kivihetetlennek tartja. Venqel Lajos szabadkai parancsnok ismertetvén a szabadkai testület működését ésbeosztását, védelmére kel a fertőtlenítő intézménynek, melyet a 10 főből álló külön szakasz lát el Szabadkán. Szerinte, ha a tűzoltóság oly erős, hogy nemcsak mentő, de fertőtlenítő szakaszt is állíthat föl, az nem hiba. Párolja Kresz dr javaslatát, mert csakis a tűzoltóságnál találhat juk föl azt a fegyelmezettséget és önfeláldozó készséget, mely nélkül a fontos mentöintézményt kedvezően megoldani nem lehet. Kék Lajos dr. szerint eddig csak orvosi szempontból lett a fölvetett kérdés megvilágítva. O mint az országos tűzoltó-szövetség elnöke, tűzoltói szempontból bírálja a dolgot. Elfogadja Kresz dr. javaslatát, mert a mentő- és tűzoltó-intézményt testvér-intézménynek tekinti. Csodálatosnak tartja, hogy akkor, a midőn a mentésnek a tűzoltóságra való bízásának terve ily komoly alakban fölmerült, eddig éppen a tűzoltóságot meg se kérdezték s így a tűzoltóság maga nem is volt abban a helyzetben, hogy a kérdéshez hozzászólhasson s azt saját kebelében megvitathassa. A mentőintézmény törvényileg szervezve van már, de a tűzoltóságnak törvénye nincs s csak egy végrehajtatlan miniszteri rendelet szabályozza úgy ahogy. Egy országos szövetségben egyesülve van a hazai tűzoltóság, mely főnnállásában, sajnos, csakis saját eröire támaszkodhatik, mert a kellő hatósági támogatásban sem fönt, sem pedig lent nem részesül. Bármennyiszer fordultunk a magas kormányhoz, jogaink megnyirbálva kerültek ki. Jóváhagyja a belügyminiszter alapszabályai nk azon intézkedését, hogy a szövetségnek köteles tagja lenni minden tűzoltóság, ám mikor a keresztülviteire kerül a sor, megtagadja közreműködését. Egyszerüsítjük a tűzoltóság szervezetét, egyenruháját és rangjelzését, ám mikor a jóváhagyott szabályzat kötelezővé tételét kérjük, kérelmünk megt- gadtatik. Önérzettel mondhatja, hogya magyar tűzoltóintézmány minden tekintetben kiállja a külföldivel a versenyt s ennek daczára nélkűlözni kénytelen még az erkölcsi támogatást is önzetlen, veszedelmes munkásságáért. Készségesen vállaljuk el a reánk bizandó mentői föladatot is, de ám ha mi mindent áldozunk, nyugalmat, egészséget, sőt életet is, joggal megvárhatjuk, hogy számottevő tevékenységünk a társadalom és hatóság részéről ne kicsinyléssel, gáncscsal és rosszakarattal, hanem a legmesszebb menő jóindulattal, erkölcsi és anyagi támogatással találkozzék. Az önkéntes tűzoltó ingyen vállalkozik nemes föladatának teljesítésére, önfeláldozó munkájáért jutalmat nem vár, de az a szegény tűzoltó, ki a maga vagyontalanságának tudatában, csak jó szíve sugallatára hallgatva, gazdagabb polgártársa vagyonát veszi az elpusztulás ellen védelmébe, megérdemlené, hogy közvetett úton bizonyos kedvezményekben részesíttessék s bizonyos községi terhektől, pl. a köz munkák alól fölmentessék (Elénk helyeslés.) Glose Kálmán dr., egri parancsnok, bár maga is orvos, tűzoltói szempontból kíván a dologhoz hozzászólni. Elfogadja teljes egészében Kék dr érvelését. A magyar tűzoltóság már ma is kiállja a versenyt a külföldi vel , de azért nem lehet azt mondani, hogy továbbfejlődésre szüksége nem volna, sőt e téren még nagyon is sok a teendő. Habár Egerben bevált a mentöintézrnénynek a tűzoltóság kebelé ben való szervezése, mégis attól tart, hogy a két intézménynek egyesítése által vagy az egyik, vagy a mások rövideéget fog szenvedni. A mentőkre különösen kényes föladatot rónak a vidéken dívó késelésseI egybekötött verekedések, a hol, tapasztalata szerint a rendörök a sebesült

ON Y.

r899'

november 30.

mikénti ellátásával éppenséggel nem törődnek. A mentőügy szervezéséböl előálló terhekkel a városok és községek amúgy is nagy terhei még inkább szaporodni fognak, kérdés, honnan, miből fognak a költségek fedeztetni, mert a tűzoltóság azok előteremtéséről képtelen gondoskodni. Kresz dr. ja vaslatát elfogadja, érvelését azonban nem helyesli egészen, mert nem azért kell nálunk a mentést a tűzoltó-testületek közreműködésével szervezni, mert Németországban az ilyetén szervezés bevált, hanem azért, mert a mi viszonyaink közt az egyedül lehetséges megoldás, s mert ezen megoldást a nálunk is már feltalálható példák igazolják. A következő felszólaló mentőszekrények beszerzésére kívánja a községeket kötelezni. Reiner József szegedi főkapitány kifogásolja, hogy az eddigi fölszólalók kivétel nélkül helyi szempontból birálták a kérdést, pedig annak közigazgatási szempontból való megvilágítása volna a legszükségesebb. Kress dr. inditványa az egyoldalúság bélyegét viseli magán. A tűzoltó-intézmény még országosan nincs szervezve s akárhány nagy város is még saját tűzoltósággal nem rendelkezik, úgy, hogy az indítványelfogadásával ilyen helyen, vagy pedig ott, a hol a tűzoltóság maga is gyenge, a mentö-intézrnényt szervezni nem is lehetne. Indítványozza, kérjük föl a belügyministert, hogyatörvényhatóságokat körrendelettel hívja föl a mentő-intézrnény szervezésére és kötelezze azokat, hogy e tárgyban záros határidő alatt terjeszszék föl jóváhagyás végett javaslataikat. E javaslatok megszerkesztésénél a helyi viszonyok legyenek a döntők. Ott, a hol életképes önk. tűzoltóság van, bízzuk a mentőszolgálatot arra, a hol hivatásos tűzoltóság van, arra, a hol pedig egyik sincs, bízzuk a rendőrségre. Szükségesnek tartja e mellett a mentőszolgálat fejlesztése érdekében, hogy a telefonhálózat mentűl jobban bővíttessék, nyilvános állomások létesíttessenek, de sőt a magánállomások is köteleztessenek arra, hogy bármi veszélyesetén a jelzésnél közreműködjenek. Andrássy Aladár gróf hangsúlyozza, hogy az előterjesztett javaslat nem kívánja a mentést imperative a tűzoltókra bízni. A javaslat értelme csak az, hagyott, a hol van tűzoltóság, a melyre a mentést rábízni lehet, ott bízzuk rá, a hol nincs, vagy a hol nem lehet, bízzuk valamely már létező más testűletre. . Selmeczbánya képviselője ismerteti az ottani viszonyokat. Ezek szerint Selmeczbányán a mentés a rendőrség kezében van. A rendőrök évente kétszer, tavaszszal és őszszel, be lesznek 'tanítva és gyakorolva a mentői szolgálatra. Mint bányavárosokban általában, itt is sűrűn fordulnak elő balesetek s míg az orvost elő lehet keríteni, addig a mindenütt kéznél levő rendőr adja meg az első segélyt. Elfogadja a javaslatot egész terjedelmében s csak azt kívánja, hogya rendőrség a javaslatban a tűzoltósággal együtt említtessék meg mint olyan, a melyre a mentőszolgálat bízható. Urseinj-i dr. szerint a mentés szerveiése nem ütközik nehézségekbe a városokban, de annál nehezebb faluhelyen. S{alay Mátyás szabadkai főkapitány szerint a mentőügy országos szervezése csakis a tűzoltósággal kapcsolatban lehetséges, de czélszerű, ha a rendőröknek kellő kiképzéséről is gondoskodunk. A városokban a tűzoltóság nagy része iparosokból áll, kiknek a mentőszolgálatban való kiképzése már azért is nagyfontosságú, mert ha ezek szülőfalujokbs visszatérnek, mint hozzáértők otthon is már apostolai lehetnek a mentés ügyének. Az első segély megadására, mivel állandóan készenlétben vannak, a fizetett tűzoltóságot tartja legjobbnak, azonban tulajdonképeni mentésre, vagyis a fokozott mentői szolgálatra az önkéntes tűzoltóság kebelében külön mentőszakasznak fölállítását tartja szükségesnek. Dr. Haeay: (Miskolcz) Kresz dr. javaslatát tartja legjobbnak. Szerinte a mentői szolgálatra csak a hivatásos

1899. november

30.

TŰZOLTÓ-KOZLON

Y.

a tűzoltót lehet használni, rnert az éjjel-nappal állandóan 1 jelentést arról, hogy hol és rniképen van végrehajtva közegészségügyi törvény és annak az az intézkedése, mely szolgálatban van. Nem kíván ebből kifolyólag a tűzoltóság elrendeli, hogy népesebb városokban mentő-intézetek állírészére subvencziót, vagy különös kiváltságokat, de viszont tandók föl és ezek el vannak-e látva a mentéshez szűkséméltányosnak tartja, hogy miként az Miskolczon is meg' ges eszközökkel. A jelentések beérkeztek s ezek nem nagyon van, a tűzoltók bizonyos teendők és közterhek alól fölmenkedvező képét mutatják annak, hogy mi történt e téren a tessenek. Mivel véleménye szerint a mentés a tűzoltók közegészségügyi törvények életbeléptetése óta, mert a budakezében a legjobb kézben. lesz, javasolja, hogy a mentői pesti kiváló és igazán példaszerű intézményen kivül egyeszolgálatnak a tűzoltóságra való bízása mondassék ki kötesűlet csak Temesvárott és Kolozsvártt van. Önkéntes mentölezőleg. csapat a tűzoltóság kebelében Szabadka, Székesfejérvár , Deil Jenő (Kassa) felszólalása már türelmetlenkedésSopron, Eger, Miskolcz, Nagy-Kanizsa városokban van sei találkozott, magas, csengő hangja azonban utat j ört szervezve. Ezeken kívül több város foglalkozott hatóságilag magának a zúgás közepette is, különösen a mikor azt hana mentő ügy szervezésével, tűzoltókat és rendőröket képezve goztatta, hogy jobb ma tisztázni az eszméket, mint a holki a mentésben. Méltóztatnak ebből látni, hogy az ország napi értekezleten Szerinte a mi a mai sivár viszonyok közt az önkéntesség elvére van alapítva, az mindig jobban és egyes részeiben történt ugyan nehány lépés arra, hogy ez jobban vegetál. Maga az önkéntes tűzoltó-intézmény is a az ügy propagáltassék, de ez nagyon kevés ahhoz a nagy czélhoz, amelyekérdéssel kapcsolatos, annál inkább láthatosági támogatás hiányában mostoha gyermek Törvénymegtartását szükségesnek ben kell tehát kirnondani, hogy minden törvényhatósági és tam én ennek az értekez.etnek rendezett tanácsú városban a mentés ügye szervezendő, és Mert azt az eszmét, melyet a budapesti önk. mentő-egyesűlet fölvetett, hogy a tűzoltóság bevonásával fejlesztessék pedig clsö sorban a tűzoltóság közreműködésével. A szükez a kérdés, magam is czélszerűnek és életrevalónak tarséges fölszerelésnek. akocsiknak, lovaknak stb. beszerzétom Eljöttem magClm __ mint kívánták habár nem séről okvetetlenűl a városi hatóságnak kell gondoskodni, maradhatok az önök körében az értekezlet végéig, hogy mert csak ha ez mertörténik, lehet egyúttal a társadalom tanujelét adjam annak az őszinte és komoly érdeklődésnek, segítségére is számitani. a melylyel a kormány és első sorban én, mint ez idő szeAndrássy Aladár gróf, mint a budapesti önk. mentőrinti belügyminister a közegészségügy iránt viseltetem. egyesűlet elnöke ül az elnöki székben s így nem tartja hivatásának a ministert az esetleges támadások ellen védel(Lelkes éljenzés) A közegészségügy talán sehol sem bír olyan nagy fontossággal, mint éppen nálunk, a hol az mébe venni. Ha már törvényben ki van mondva, hogy a népesebb városokban a mentő-intézmény szervezendö, anállamnak és társadalomnak karöltve el kell követnie mindent, hogy ezen a téren előre menjünk és hogy Magyarnak rnikénti végrehajtása a minister dolga, ki bizonyára ország rendezett közegészségügye által Magyarországnak tudni fogja, mit kell neki e tekintetben tenni, különösen legbecsesebb emberanyaga megtartassék és szaporítása előakkor, ha az értekezlet lefolyásából kellő tájékozódást szermozdíttassék. Miután ez a kérdés a közegészségügygyel zett magának. Véleménye szerint helytelen dolog volna imperatíve kimondani, hogy a mentőszolgálat a tűzoltószoros kapcsolatban van, azzal, hogy közvetetlenűl kívánságra bízassék, mert ekként a rendőrség az őt föltétlenül tam ezzel az ügygyel foglalkozni, akartam bizonyítékát adni annak, hogy a közegészségűgynek nincs az a mornentuma, szintén terhelő kötelezettség alól fölszabadul na. Mivel a tármely iránt figyelemmel ne viseltetném. Van szerenesém az gyat kimerítve látja s több fölszólaló nincs, viszont pedig értekezletet megnyitottnak nyilvánítani. (Hosszantartó lelkes a közhangúlatból itélve a Kresz dr. javaslata általános helyesléssei találkozott, azt mint az előértekezlet végeredéljenzés.) Kresz Géza dr., a budapesti önk. mentő-egyesűlet igazményét a holnapi értekezlet elé terjesztendi, s az előértegatója, hosszasan s általános érdeklődés mellett szól a kezletet berekeszti. s a jelenAz előértekezlet után az egybegyűltek a mentő egye- I mentőügy országossá tétel ének szükségességéröl Hosszan argumentálja, hogy nálunk kűlösűlet palotájába mentek át, hol Aqél Károly dr. bemutatta 1 legi mozgalomról. a mentőintéz mények administraczióját és gyakorlati műnösen a tűzoltóság kebelében lehetne a vidéki mentöcsapaködését. ! tokat szervezni. Végűl a következő határozati javaslatot az értekezlet, hogy kivánja, rniszeEste az István föherczeg szállóban kedélyes társa!';-r' nyújtja be: »Mondjaki vacsora volt, melyen szamos felköszöntőben ünnepélték a rint az 1876: XIV. t -cz. idevágó rendelkezései egész terjedelmükben végrehajtassanak. Nevezetesen: I. hogy az mentő-intézmény megalapítóit. ország népesebb városaiban mentö-intézetek állíttassanak A tulajdonképeni értekezlet november 19-én délelőtt bizassék, ro órakor tartatott meg az új városháza közgyülési t.ermé~ föl; 2_ hogy a mentési művelet a tűzoltósáara illetőleg ez intézménynyel kapcsolatosan szerveztessék ; végre ben, hova körülbelül 400 kiküldött gyűlekezett össze Az elnöki emelvényen diszmagyarban megjelent bel- i 3. hogy a mentő szamaritánus oktatás szigorúbban foganatosíttassék és hathatósabban ellenőriztessék. « üg) ministeren kívül ott láttuk Jakabif-"y Imre államtitkárt, Mielött hozzászóltak volna az indítványhoz, Seéll KálClireer Kornél dr. min. tanácsost és Andrdssy: Aladár gró- . fot, a mentö-egyesület elnökét. 1 mán beszélt ismét röviden. Személyes kötelezettséget kiván teljesiteni, ugy mond, Seell Kálmán ministerelnök a következő beszéddel I nyitotta meg az értekezletet : ! melynek ha hivatalos elfoglaltsága nem kényszeritené távovégén tett volna eleget. Köszönetet Tisztelt értekezlet! A budapesti önkéntes mentő-egye- f zásra, az értekezlet önk. mentőegyesületnek, de különösen sűlet, a melyet lelkes és emberbaráti érzések től áthatott I mond a budapesti hazafiak alapítottak, mintaszerűen foglalkozik ezzel az em- I illustris elnökének Andrássy Aladár grófnak, Kresz Géza - berbaráti kérdéssel és ügygyel, a mely ma minket össze- i dr. igazgatónak és az egyesület tagjainak önzetlen ügyhozott. Az az indítvány tétetett: kívánatosnak látsza-iék , buzgalmukért, melylyel az egész ország elismerésére és érdemessé tették magukat. Valóban mintaszerü hogyamentőügynek országos szervezése és rendszeresiI k öszönetére tése s a betegápolási, illetőleg közegészségügyi törvénynek intézetükkel becsületet szeréztek a külföldön is a magyarvégrehajtása tekintetében történő intézkedések megvitatása ságnak, s annak hire dicsőségteljesen sugárzik vissza reánk. Elsőnek Major Ferencz dr. szólalt föl. Sajnálattal czéljából egy országos értekezlet tartassék. Én igen szívesen járulok az eszrnéhez, annál is inkább, mert ez az indítlátja, hogy a kitünö fővárosi intézmény mellett az ország vány a kormány egy intézkedése alapján történt Hivatalalig egy néhány városa tett valamit a mentés érdekében. beli elődöm körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz Kresz dr. javaslatát a legalkalmasabbnak tartja, annál is inkább, mert maga a tervezett megoldást már 1888-ban és városokhoz, melyben fölszólította azokat, hogy tegyenek o

I I 1.

I

ö

196

T Ű ZOL T

o - K Oz ===============~==================~== L O N Y. r899· november 30.

javasolta az orsz tüzoltó-szövetségnek, sőt az 1893-ki szabadkai orsz. közgyülésenbeadott inditványát el is fo· gadták, s az több helyen már is bevált, mert a mentöszolgálatot csakis oly fegyelmezett csapatokra lehet bizni, minta tűzoltóság. Nemcsak városokban tartja szükségesnek az első segitségnyujtás intézményének szervezését, hanem mindenütt, a hol életképes tűzoltóság van, tehát a falvakban is, sőt itt még szükségesebbnek tartja, mert bár azokban a balesetek száma sokkal kevesebb is, de a helyzet annál kétségbeejtőbb, mert a távol lakó körorvost csak igen nehezen lehet előteremteni, holott tűzoltó mindenütt kell hogy legyen. A fölvetett kérdést csakis a tűzoltóság keretében tartja megoldhatónak ; hiszi, hogy a föladat keresztülvitelében az országos tűzoltó-szövetség hathatós támogatását is sikerülni fog megnyerni, mert a meniőiszolgálat ellátásával csak öregbedoi fog a tűzoltóság becsülete Szükségesnek tartja azonban a rendőrségnek is a mentőszolgálatban való kiképzését. Major dr. fölszólalása után a belügyminister a jelenvoltak lelkes éljenzése közt elhagyta a termet és az Akadémiába hajtott, hol mint a király képyiselöje jelent meg az Orsz. Nemzeti Szövetség által rendezett Erzsébet-emlékünnepen. Az elnöki széket ezután Jakabffy: Imre államtitkár foglalta el. Csatáry Lajos dr. a tegnapi előértekezlet megállapodásai és a ma hallottak alapján az előterjesztett javaslatok elfogadását ajánlja. Deil Jenő (Kassa) a javaslatot nem tartja kielégitőnek. Hogyaközegészségi törvény nálunk végrehajtva nincs, annak a törvény jámbor hangja az oka. Az állam nem képes a maga föladatainak megfelelni, s azért azok nagyobb részét a társadalomra és az alantasabb hatóságok ra kivánja háritani. Ha ezekre akarjuk a mentö intézmény szervezését bizni, úgy nagyon soká kell majd az eredményre várni. Hatósági uton kell az 'intézményt szervezni, ha kell, pótadók utján, első sorban a szab. királyi és rend. tanácsu városokban, ha lehet a tűzoltósággal. ha ezzel nem lehet, .bármely ott található szervezettel, esetleg a rendőrséggel kapcsolatban. Kék Lajos dr. szövetségi elnök helyesli az előértekezlet álláspontját, mely az ügynek a tűzoltósággal kapacsólatban való szervezését határozta el. A rendőrségre ugyan rá lehetne bizni, azonban a rendőr adandó esetben nem tudná, hogy mint mentő, vagy mint rendőr járjon-e el A rendőr hivatása a rendet fönntartani, s kutatnia kell a baleset okozóját. A hol a tűzoltóság szervezve van, ott a mentés annak keretébe beálJitható. Sajnos, hogy a tűzoltóintézmény törvényileg szervezve maig sincs, de sőt maga a tűzrendészeti kormányrendelet sincs végrehajtva. A mentés és első segélynyujtásról törvény intézkedik, de habár az ország háromnegyed részében tűzoltóság van már, arról törvény alkotva nincs. A tüzrendészeti kormányrendelet kimondja, hogya tűzoltó szolgálatban hatósági közeg, és . mégis lépten nyomon tapasztaljuk, hogy a közigazgatási hatóságok sem tartják annak. Sürgeti a tűzoltó-intézménynek törvényes uton való sz ervezését, Az önkéntes tűzoltóság eddig mindig csak a vészjelre lépett actióba, és csak nagy veszedelmeknél pl. árviznél teljesitett állandó szolgálatot. Csak kevés helyen van állandó fizetett őrség, de azok lét-

száma is fölötte gyönge, úgy hogy azok a mentöi szolgálatra csakis a tűzoltói szolgálat hátrányára volnának alkalmazhatók, rniért is okvetetlenül szükségesnek tartja, hogy a mentőszolgálatot külön alkalmazandó egyének lássák el, s az ebből, de általában az intézmény szervezetéből szármzó összes költségek hárimoljanak a városra. Az orsz. tűzoltószövetség nevében kijelenti, hogy a tűzoltóság készségesen fog vállalkozni a mentőszolgálatra, kivánja azonban, hogy a tűzoltó-intézmény törvénynyel legyen szabályozva. Hevesi dr. a kolozsvári mentő-egyesület igazgatója bejelenti, hogyaszervezésben, a kioktatásban az erdélyi részeket illetőleg készségesen segitségére lesz a kolozsvári egyesület a budapestinek, melylyel amugy is állandó összeköttetésben van. Ambrus József kisoroszi plébános, hivatkozva arra, hogyfaluhelyen,a hol sem tűzoltóság, sem pedig rendőrség nincs, a pap és tanitó lesz hivatva a mentést szervezni, Kresz dr. javaslatahoz még a következő javaslatot nyujtja be: LA mentés oktatása az ismétlő iskolában legyen kötelezö tantárgy, 2. e tantárgyak ban a már szolgálatban álló tanirók a tavaszi tanitói gyüléseken orvosok által rnost is kiképeztessenek, 3. a minden évben tartandó országos tanitónagygyülésekre innen a központból szakféfiakküldendők ki gyakorlati oktatás végett, 4- a mentés oktatása vétessék föl a tanitóképző intézet tárgyai közé, 5. mint melléktantárgy föl veendő a papnevelő intézetek tantárgyai közé, vagy legalább az iskolai évben néhányszor előadassék, 6. a mentés ismeretei a kormány által kiadandó népies füzetek által országszerte terjesztendők, 7. községek, tanyák, majorok, .hol orvos sincs, a mentéshez szükséges eszközökkel látandók el. Ajánlja javaslata elfogatását. Az értekezlet egyhangu határozattal elfogadta ugy a Krese dr., valamint Ambrus plébános javaslatát és ezzel befejezte működését. Jakabffy: államtitkár zárószavai után Krese dr, igazgató falravetett képekben mutatta be az értekezlet tagjainak a mentők működését, a betegszállitás, elmebajosok szállitásának stb. különbözö módját. Az érdekes és szép mutatványt megéljenezték a .jelenvoltak és azután a közuti vaspálya társaság külön kocsijain kimentek a Markóutczai reáliskolába, melynek udvarán a mentő-egyesület tagjai a Markó-utczai reáliskola és a VII. kerületi gimnázium felsőbb osztályaiból a sebesült vivésben kiképzett tanulói nagyszabásu gyakorlatot tartottak Kovách Aladár dr. mentő főparancsnok vezetésével. A föltétel az volt, hogy az intézet tornaépületében házbeomlás történt, melynél ötven ember sebesült meg. A sebesülés módja minden egyesnél czédulára volt irva s a gyorsan fölvonuló mentőcsapatok bámulatos gyorsan, nyugodtan és nagy fegyelmezettségről tanuskodó módon látták el és szállitották el a- sebesülteket jelképező embereket. A jelenvoltak zajosan L:1egéljenezték Kovách Aladárt drt, a fiatalság pedig virágbokrétával kedveskedett fáradhatatlan vezetőjének és oktatój ának. A sikerült gyakorlat után az értekezlet tagjai a Royalszállóban közös ebédre gyül tek össze, a hol szárnos felköszöntőben ünnepelték Szell Kálmánt, Andrássy Aladár grófot, Krese Géza és Kovách Aladár doktorokat, valamint Chy{er Kornél miniszteri tanácsost, a ki viszont az értekezlet vidéki tagjait éltette szép felköszöntővel.

TESTÜLETEK A székesfejérvári délivasúti műhelytü It'" UZO osag.

KÖRÉBŐL.

\ ti,~kára: f<eé

István ro-főkapitány: a székesfe~é:'va.;ri önkéntes tuzoltosag parancsnoka, Simon San dor r.-kapJtany, al parancsnok, Vünsch Antal városi szakaszparancsnok és más érFolyó évi október hó 29-én tartotta meg a székes- I deklődők. . fehérvári déli vasúti műhely tűzoltóság a gyártelepen za roA gyakorlat megkezdése előtt Gödl Károly parancsgyakorlatát és az V-éves érmek kiesztását. Az ünnepélyerr nak jelentést tett a csapat létszárnáról, majd pedig három megjelent Vzda Pál, mint a fejérvármegyei tűzoltó-szövetség darab 10011'fmhengerbőségű fecskendővel egyszerre iskola-

1899. november 30.

TŰZOLTÓ-KŰZLŰNY.

szerelést végeztetett. Ennek befejezése után a rendgyakorlatok, majd a két emeletes másztoronyon iskola- és gyorsmászás és az egyes létrával mászás lettek bemutatva. Végűl egy támadási gyakorlat rendeztetett az összes rendelkezésre álló fecskendőkkel a megjelent szakértők által kiválasztott műhelyépiileten, A támadáshoz felvonult három 100 "'tm hengerbőségű mozdonyfecskendő, egy 120 "'fm hengerbőségű mozdonyhydrofor és egy 80 '/rn hengerbőségű kis mozdonyfecskendő, két darab kerekes motola összesen 500 m. tömlővel; a fecskendők a telepen lévő hydránsoknál szereltettek. A gyakorlat után Reé István parancsnok a megjelentek nevében teljes megelégedését nyilvánítván a jól sikerült gyakorlat fölött, buzdító szavak kiséretében tűzte föl az orsz. tűzoltó-szövetség által adományozott szolgálati érmeket az erre jogosultak mellére. V -éves érmet kapott Gödl Károly parancsnok, Ssieber Sándor alparancsnok, Németh József szakaszparancsnok, Gengler János őrparancsnok. Xvéves érmet pedig Rejha Károly l:" Bukács Béla őrparancsnokok, Vadás{ József II. és Horn Ágoston őrvezetök, Vadasz József 1., Pingiceer János, Unger Imre és Kossorus Ignácz szivattyúsok. Az éremkiosztás után Gödl Károly parancsnok felolvasta a testületnek fennállása óta való működéséről szóló következő jelentését: A székesíejérvári déli vasúti műhely tűzoltóság, mint fizetett tűzoltóság 1893. január 8·án alakult meg 22 taggal és pedig: parancsnok, alparancsnok, 8 mászó és 12 szivattyússal, mely létszám '1898. október hóban 30-ra emeltetett fel és pedig: parancsnok, alparancsnok, szakaszparancsnok, IZ mászó és 18 szivattyús. Felszerelésünk 1893-ban egy 100 "'fm hengerbőségű kétkerekű mozdonyfecskendőből állott, melyhez az előrészt lófogatra műhelyünk készítette. 1894ben, miután kétemeletes mászótornyot kaptunk, felszerelésünk két horoglétrával, r897-ben ugyancsak saját készítményűkerekes tömlőmotolával szaporodott 300 m. tömlővel. 1898-ban, tekintettel a telep folytonos nagyobbodására, egy 120 "'fm hengerbőségű mozdonyhydrofor lett beszerez ve Seltenhofer soproni czégtől, mig két dara b 100 "'fm hengerbőségü mozdonyfecskendő műhelyünkben készült el és ugyanitt egy régibb szerkezetű 80 "'fm hengerekkel biró kis fecskendő átalakíttatott mozdonyfecskendővé, és igy fecskendöink száma 5-re szaporodott Ugyancsak Seltenhofer soproni czégtől kerekes motola lett beszerezve, és a nyomótömlők mennyisége 500 méterre szaporodott. Az itt jelzett szerek, tekintettel a telep nagy kiterjedésére, három különböző helyen lévő szertárban vannak elhelyezve. A műhely területén r893 óta három tűzeset fordult elő és pedig 1895. márczius 19-én este 1/48 órakor a kerékkörműhely teteje, a melyben a rézolvasztó kályhák is nyertek helyet, annak kéményétől kigyulladt, azonban rövid idő alatt sikerült eloltani, ugy hogy a tetőzetben csupán 2 m 2 terület égett ki. 1897. november 30-án hajnalban fél 3 órakor a 1l

HÍR Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter jóváhagyta a jdss-kerekegy-háei önkéntes tűzoltó-testület alapszabályait 91.134., a rnagy ar-diáseegiet 103.740-, a dunavecseiét 110.2°3., az új-kécskaiét 112.255., az abonyiét 116.631., az ürményiét Il8.305., végül Hevesvármegyének a köbányák, robbanó szerek kezelése és robbantó munkák tárgyában alkotott szabályrendeletét 77.903. szám alatt. - Allamsegély. A belügyminiszter a magyar országos tűzoltó-szövetség részére az 1899- évre engedélyezett 2000 frt állam segélyt f. hó 4·én 1I5216./V-c. sz. a. kiutalványozta. - A mlnlszterelnök lés a tűzoltóság. Avasvármegyei tűzoltó szövetség f. évi augusztus hó r j-án Szent-Gotthárdon tartott közgyűléséböl, mint a »Vasvármegyei Tűrren-

zsiros vasalkatrészek kifőzésére szolgáló bódé gyulladt ki; az amugy is kis faalkotmányból sokat megmenteni nem lehetett. 1898_ szeptember 24'én este 7 órakor, egy szóval a munka beszüntetése után, a kocsiműhely, iroda és bádogosműhely feletti tetőzet gyulladt ki eddig ismeretlen okból és oly rohamosan terjedt, hogy daczára a rendelkezésünkre álló és rögtön működésbe hozott fecskendő sugarának, az óriás tüzet megfékezni képesek nem voltunk, ugy hogy a IS perezre rá segélyül jött városi tűzoltósággal voltunk csak képesek a szo rnszédmühelyeket megvédeni. A városban előfordult tűzeseteknél testületünk 19 esetben vett részt. E tűzesetek a követ ezők : 1893. junius 30-án a lovaslaktanyában istállótűz, 1894- junius zo-án a lovaslaktanyában istállótűz, 1895. szeptemb. 8-án a szárcsautczában 30 kazal égett, 1896. szeptember ro-én a felsővárosi malomutczában 10 kazal égett, 1897. márczius 3I-én a Széchenyi-utczában kazaltűz, 1897. augusztus 9-én a felsővárosban istálló égés, 1897. november zo-án a felsővárosban kéménytűz, 1897- november 23·án a lovaslaktanyában istállóégés, 1898. április 21 én a városi kórházban tetőtűz, 1898. julius z r-én d. u .5 órakor a 9'5 kilométerre eső Falú-Battyán községben több épület- és kazaltűz, 1898. aug. 3-án a Bruckmüller-féle házban lakástiíz, 1898. augusztus 7-én a felsővárosban 4 ház melléképületekkel és kazalok, nagy a vizhiány. 1898. augusztus 23-án a 8 kilornéter távolságra eső Csalán erdőégés, 1898. augusztus 25·én a lovaslaktanyában tetőtűz, r898. október 8-án a Széchényi-utczában kazaltűz, 1899. jun. 3-án a Reinitz-féle üzletben benzinrobbanás, 1899. julius r o-én a Schmidt-féle téglagyárban tetötűz, 1899. augusztus 7-én az Antal-féle szérüskertben kazaltűz (nagy vízhiány) és végül 1899 aug. 28-án Pénzverő pusztán nagy kazalégés. Az eddig tartott gyakorlataink száma 84. A téli hónapokon át hetenként egyszer elméleti oktatást tartunk, a melynek tárgya: tűzoltás és tűzrendészet, megelőző tűzrendészet, csővezetés, vízszerzés és őrszolgálat. Hivatásos éjjeli tűzörökön kivül tűzinspectiót is tartunk (3 ember), kik az erre három ágygyal berendezett őrszobában vannak elhelyezve. Vasár- és ünnepnapokon három tűzoltó nappali inspectiót tart. Úgy ezek valamint az éjjeli hivatásos tűzörök ellenőrző órával felszerelve teljesítik szolgálatukat. A testűlet 1894. évi október 2S-ik óta tagja a fehérvármegyei tűzoltó- szövetségnek sennek útján az országos szövetségnek is. Székesfejérvárott,

1899. október

hó 30-án.

Gődl Károly, parancsnok.

E K. désseti Kö{löny«-ből olvassuk. Károlyi Antal dr. alispán, szövetségi elnök javaslatára távirattal üdvözölte Ssell Kálmán miniszterelnököt, a vármegye szűlöttjét: E táviratra a miniszterelnök a következö sürgönynyel válaszolt: »Vasvármegye önkéntes tűzoltó-egyesületeinek szövetsége közgyiíléséb 1 hozzám intézett sürgönyt örömmel vettem. Törekvéseikre, melyeket nemcsak fontos közérdekek megóvása szernpontjából, de a közszellem ébrentartásáért is fontosnak tartok, nagy súlyt helyezek. Szíveskedjék elnök úr a szövetségnek és tagjainak ezen érzelmeimet tolmácsoini. Fogadják megemlékezésükért őszinte kőszöneternet: Széll.« - Új tűzoltói szaklapok. Lapunk ez idei 9. számában jelentettük még csak, hogy Breuer Szilárd szerkesztésében

198

TŰZOLTÚ-KOZLONY.

»Körségi Tüerendészet és Tüzoltds « czímmel egy havonkint kétszer megjelenő szavlap indult meg, s ime ma már újabb két szaklap megindulásáról adhatunk hírt. Folyó hó Is-én jelent meg Lukáts Gyula szerkesztésében és kiadásában a ,> Tűerendészeti Felűgyelé:« czímű közigazgatási és műszaki tűzoltó szaklap első száma nem nagy terjedelemben, de annál gazdagabb tartelemmal. A harczias hangu beköszöntő után egy vármegyei tűzrendészeti szabályrendeletet közöl, fejtegeti a közigazgatás és tűzrendészet mizériáit, ir a fecskendők gondozásáról, a tűzrendészetről, a nyomótömlők gondozása és kezeléséről, s végül a közérdekü rendeletek közlésébe fog. A jól szerkesztett lapot, mely minden hó rén és Is-én jelenik meg, ajánljuk bajtársaink támogatásába. Előfizetési ára egész évre 4 korona, mely Lukdts Gyula czimére (Budapest, VII. Kerepesi-út 62. sz) küldendö. A másik szaklap, mely ugyancsak e hó közepén látott napvilágot, a Groidl Gyula által Pozsonyban szerkesztett és kiadott »Illustrirte Feueriuehr-Zeitung« czírnű, német nyelven szerkesztett lap a »Tüzrendéseeti Ertesítő« czímü magyar melléklettel. A lap tulajdonképen nem új, mert az »Tllustrirte FeuerurehrZeitung . azelőtt ugyancsak Groidl szerkesztésében IS éven keresztül teljesített már nérriet nyelven hazafias missiót, de két évvel ezelőtt pártolás hiányában megszünt, s csak a pozsony vármegyei szövefség anyagi támogatása tette lehetővé most is annak újból való megjelenését. Mint hazánknak egyedüli, német nyelven megjelenő szaklapja kétségtelenül hasznos szolgálatokat tehet intézmé nyünknek a szakismeretek fejlesztése körül, különösen németnyelvű bajtársainknál, s azért mint e téren hézagpótlót azok figyelmébe melegen ajánljuk -. Elvárjuk azonban Groidl úrtól, hJgy Pozsonynak határszéli fekvése daczára sem fog megfeledkezni arról, hogy Pozsony, Magyarország második városa, még a Lajtán innen és nem azon túl fekszik, és nem fog megfeledkezni azon kötelességekről, melyekkel a magyar haza miden fia, tehát Groidl úr is, a haza és a nemzet iránt tartozik. Groidl úr lehet ugyan hivatott arra, hogy lapjával az ország határain túl is szolgálja ügyünket, de ha azt a magyarfaló szellemet mely . ' Ausztria népei (de nem tűzoltói) közt minden iránt, a mi magyar, lobogó lánggal ég, lapjában állandóvá tenni, azt itt meghonosítani, a magyar nyelv és a magyar nemzeti érzület ellen való kirohanásait, eléggé nem jellemezhető támadásait megismételni, és ezzel lapjának, illetve magának a magyar haza szeretatében megedzett német anyanyelvű bajtársaink támogatását biztositani akarja, -- nagyon fog csalódni. Az ügy érdekéeben figyelmeztetjük, hagyjon fel a nyelvi politika taglalásával, mely sehogysem illik bele egy szaklap keretébe, hagyjon fel a magyar nemzeti becsület ellen intézett tárnadásaival, és térjen vissza ahhoz a tisztán és kizárólag szak beli irányzathoz, mely IS éven keresztül ugyan kevés anyagi haszonnal, de annál több erkölcsi elismeréssel találkozott. A január r-én meginduló és havonkint kétszer megjelenő lapnak előfizetési ára 6 korona, mely Groidl Gyula czirnére (Pozsony, Kórház-utcza 5. sz.) küldendő be. ~ A stájerországi tűzoltó-szövetség nemrégen elhatározta, hogy belép a németországi szamaritánus szövetségbe. A belépésböl azonban szerencsére nem lett semmi, mert a németországi szamaritánus szövetség alapszabályaira hivatkozással, udvarias levélben tudatta a hazája határain túl gravitáini akaró stajer szövetséggel, hogy külföldi testűletek a szövetségnek tagjai nem lehetnek. Ajánljuk ezt a finoman tört német borsot - sokak figyelmébe. - Nemzetközi tűzoltó- és mentőszer kiállítás. A berlini tűzoltóságnak 50-éves fönnállása alkalmából a jövő év elején a tűzvédelem és tűzoltás terén eddig elért sikerek szemléltetése és összehasonlító tanulmányozhatása czéljából nemzetközi kiállítást rendeznek. A német birodalmi főváros előkelőségeiből alakult rendező-bizottság szétküldte már e tárgyban a meghivókat, s egyuttal közölte a kiállítás ter-

1899. november

30.

vezetét is. E tervezet szerint a kiállítás öt csoportra lesz fölosztva A tűzoltás csoportja magában foglalja a tűzoltók eO'yenruháját és fölszerelését, a fogatkezelést, az őrtanyáb . I kat, az oltó-, mentő - és világító-eszközöket, a vegyl o tóezereket és gépeket, a vizszerző, tűzjelzö-eszkőzöket és a mentést. A második csoport a vizvédelmet. az utczák tisztogatását és öntözését, a különböző baleseteket és a betegszállítást öleli föl. A harmadik csoport a tűzbiztos építkezést, a villámhárítókat, a fütést, a kéményszerkezeteket, a lakások, iskolák, szállodák, templomok, kórházak, tébolydák, gyárak, bányák, szinházak stb. tűzvédelmi berendezéseit, nemkülönben a tűzbiztosítást, a negyedik a tűzoltó segélyezést, végül az ötödik a tűzoltói szakirodalmat foglalja magában _ A mentőügyi értekezlet alkalmából Czermack Reginald, az állandó osztrák tűzoltó-választmány elnöke, ki tudvalevőleg már az 1894. évben Budapesten megtartott nemzetközi közegészségi kongreszszúson tartott felolvasásában a mentöügynek a tűzoltóság közreműködésével való szervezését indítványozta, távirattal üdvözölte a m. kir. belügyministert, mint az értekezlet összehívóját. _ Szövetkezeti biztosítás. Az országos gazdasági egyesület által kezdeményezett szövetkezeti biztosítás érdekében a f. hó z6án Aradon megtartott agrár-gyűlésen S7Jchen),i Imre grófnagyérdekű előadást tartott. Abból indult ki, hogya nyerészkedésre alapított biztosító társaságok mind kevésbé törődnek a gazdák érdekeivel, a mint azt a fölemelt jégárak a legutóbbi kartelben bizonyítják. Minden jel arra mutat - ugymond - hogy a biztosító társaságok legközelebb kartell kötnek majd a tűzbiztosításra vonatkozólag is, még jobban megnehezitve a magyar gazda helyzetét. Ez ellen csak s~övetke{eti alapon lehet védekezni, mert az ilyen biztositó társaságot mint külföldi példákkal igazolja - nem lehet belevon ni a kartélbe. Grafikai táblázatokban mutatta be, hogy Németországban a biztosított érték a jégbiztosításnál 68 százalékban szövetkezeti biztosító társaságnál van, Francziaországban 56 százalék, Ausztriában 13 százalék, nálunk pedig tavalyig 1"6 százalék, azóta semmi. Nálunk a biztosító társaságok részvényesek és azért szükség van a szövetkezeti biztositó intézetre. mint regulátorra. Előadván a módokat mint lesz lehetséges ilyen társaságot létesíteni, jelentette, hogy 1 millió forint már van jegyezve, de " folytatni kell az alaptőke gyűjtését annál olcsóbb lesz a biztosítás. Lelkesen buzdította a gazdákat a biztos itás e módjának föhasználására. Hangoztatta azonban, hogy a jövő hóban megalakuló gaz ddk biztositó társasága nem harczi díjak kal száll szembe az eddigi társaságokk-I, nem támad, csa.k védekezik a jogtalan kiaknázás ellen. Nem ellenségei a nagy tökének, csak jogtalan túlkapásait szorítják vissya a kellő mederbe. Elvárják ebben a kormány támogatását annál is inkább, mert biztosak felőle, hogy sokoldalú támadásoknak lesznek kitéve. A gyűlés magáévá tette Széchenyi gróf fejtegetéseit és öt magát megtapsolta. Széchenyi gróf egyébként a deezeruber 3-án Pozsonyban meg tartandó agrár-gyűlésen újabb előadást fog tartani a legközelebb megalakuló gazdák szövetkezete érdekében. I biztosító - Benzin-robbanás egy kereskedőnél. Ily czim alatt emlékeztünk meg lapunk legutóbbi számában arról a robbanásról, mely f. hó 4-én Nagy-Szombatban úgyszólván befejezett oltás után előfordult. A robbanás következtében két nő szénné égett, a készenlétre visszahagyott 10 tűzoltó pedig ugyancsak többé-kevésbé súlyos sérüléseket szenvedett. A sérülteket ll. m. Gamma József és Schult; János szakaszparancsnokokat, Schmidt Rezső cső vezetőt, Csiszdr Lénárd, Hlavaty Sándor, Kovácsovícs Mihály, Masznik József, Masznik János, Bartek József és Jan isik János tűzoltókat a városi kórházba szállították, hol külön termet rendeztek be számukra. Pozsony város képviselőtestülete a szerencsétlenül járt tűzoltók családjainak azonnal való segí-

1899. november 30. T Ű ZOL T Ú - K Oz L O N Y. 199 ==~============================ ==========,========================~

tésére a városi pénztárból rooo forintot utalványozott ki, és kimondotta, hogy ha a sebesültek közül valamelyik munkaképtelenné válnék, annak nyugdíjszerű ellátásáról gondoskodni fog. A város polgársága egyébként maga is gyűjtést indított a szerencsétlenek segítésére, s a takarékpénztár a gyűjtéshez 300 forinttal járult hozzá. A nagyszombati testület a magyaro] szági tűzoltó-testületek segélyzőszövetségének nem volt tagja, s ez csak súlyosbítja a szerencsétlenek állapotát - Robbanások. A budapesti bankegyesület részvénytársaság helyíségeiben f. hó I3·án gázrobbanás volt. A r őéves szolga takaritás közben gyertyát akart gyujtani, s mikor a gyujtó lángralobbant, hatalmas dörrenés hangzott. A bankban levő üvegtáblák betörtek, a szolga arcza pedig erősen összeégett. A szerencsétlenségnek maga a szolga volt az okozója, mert előtte való este nyitva felejtette a gázórát, s a gáz a helyíséget elárasztotta. - Ugyancsak a nyitva felejtett csapon kiömlő gáz volt az oka annak a robbanásnak, mely f hó 25 én Budapesten a Schwarz féle Bajza- utczai fonógyarban történt. A robbanás folytán két munkás veszedelmesen megsérült, de a tűzet sikerült csakhamar eloltani. - Veszedelmes robbanás történt e hó 24 én Aradon is, az aradi nyomdarészvénytársaság nyomdájában. A gépházban este félhatkor fölrobbant az ujságforma mosására használt benzin és óriási lángja a pinczeablakon át fölcsapott egészen az emeletig. A robbanás ereje Massa Sándor gépmestert a vasrácsos ablakhoz vágta és a szerencsétlen ember, a ki lobogó lánggal égett, kétségbeesve verdeste a vasrácsot,' hogy menekűlhessen. Nem tudtak rajta segiteni és ott veszett a tűzben, A gépnél dolgozó lányok ruhája is tűzet fogott és a leányok rémes sikoltozással futni kezdtek. Lővei mcttör letépte róluk az égő ruhát és a leányok igy menekültek ki az utczára Közűlük csak egyik kapott veszedelmesebb sebet. A robbanás ereje a csanádi gazdasági takarék helyíségében, a mely a nyomda fölött van, az íróasztalokat a magasba dobta Az ablakok mind összetörtek és ci gázláng)k egyszerre elaludtak, noha a csapok nyitva voltak. A tüzet, mely fölrobbanással fenyegette a gázmotoros nyomdát, nagynehezen eloltották. - Tűzkatasztrófa a tengeren. A hamburg-amerikai vonal Patria nevü gőzösén, amely Newyorkból Hamburg felé tartott, útközben az Északi tengeren tűz ütött ki. A Ceres nevü orosz hajó, mely véletlenül találkozott az égő hajóval, fölvette utasait és Doverbe vitte. A katasztrófáról a következő részleteket közölték a napi lapok: A Patria utasait reggel hat óra tájban a födélzetre hivták, a hol tudomásukra adták, hogya hajórakományban tűz ütött ki, a melyet lehetetlen eloltani. A kapitány jónak látta, hogy az utasokat a csónakokra ültesse. A legénység hősies elszántsággal igyekezett a tűzet eloltani, de hasztalan volt minden fáradozás, mert a rakományban lévő lenmag olajtartalmánál fogva lehetetlenné tette az oltást. Az asszonyokon és a gyermekeken iszonyu réműlet vett erőt, de a legénység higgadtsága megnyugtatta őket. Hamarosan vízre bocsátották a csónakokat s az utasok, a kiknek holmiját a tűz már nagyobbrészt elpusztította, könnyü ruhában részint a gőzhajó csónakjaiba, részint a segítségükre jövő halászcsónakokba száltak. Azután odaérkezett aCeres nevü orosz gőzös, a mely az összes utasokat fölvette, százötvenen voltak, köztük két asszony és husz gyermek. Föl akarta venni a kapitányt és a legénységet is, ezek azonban inkább a hajón akartak maradni, a míg csak lehet, noha a veszedelem nagy volt és a hajó törzse roppant forró volt. Az utasok azt mondják, hogy a kapitány abban bizakodott, hogyaPatriával valahol partot érhet. A Patria utasai minden baj nélkül érkeztek meg Doverbe, míg a legénységet az Athesia gőzös mentette meg akkor, a midőn helyzetük az égő hajón immár ti.irhetetlenné vált. - Tűzesetek. A pozsonyi kábeJgyár-részvénytársaság bécsi fióktelepe e hó közepén kigyuladt. A lángok rend-

I

kivül gyorran emésztették föl az összehalmozott fonalat és papirost és a már kész kábelek külső boritékát, ct tűz eljutott a kémai laboratoriumba is, a hol rendkivül sok értékes fizikai eszközt pusztított el, azonkivül pedig sok árut. Hasznavehetetlenné váltak az elektromos ellenőrzö készülékek is, a melyek a raktár alatt voltak. A nagy szélés az óriási hőség miatt nagyon nehezen ment az oltás s a tüzet csak két órai erős munka után birták lokalizálni. A kárt nyolczvanezer forintra becsülik. A tüzet valószinüleg a személyzet vigyázátlanságd okozta - Zomborban Merkovits András csantavéri nagybirtokos gözmalma összes melléképületeivel együtt leégett. Több magtár tele gabonával elpusztult a tűzben. A kárt negyvenezer forintra becsülik. A malom huszonnégyezer forintra biztosítva volt. A malmot egy elbocsátott szolga gyújtotta föl, a kit már el is fogtak. - A Pozsony mellett levő Lamacs községben e hó zo-án éjféltájban tűz támadt, melv a heves szélben oly gyorsan elharapódzott, hogy reggelig husz lakóház égett le a rnelléképületekkel, a gazdasági fölszerelésseI és tömérdek eleséggel együtt. A tűzveszedelrnet gyújtogatás okozta s a gyújtogatót egy huszéves péklegényt már le is tartóztatta a csendőrség. A legény már régóta üldözött szerelmével egy lamacsi aszszonyt, a ki azonban mindvégig hajthatatlan maradt Emiatt a pék annyira elkeseredett, hogy egy sikertelen ostromlása után rágyújtotta a házat a rátartós menyecskére. Éppen szeles idő volt s a tűz hamarosan átcsapott a szomszéd házakra. - . S{ölgyén esztergommegyei községben tegnap kigyuladt egy szalmakazal és a nagy szél szerte hordta az égő pernyét. Néhány percz mulva több ház is kigyuladt s bár a közeli községek lakossága is mentésre sietett, a tüzet a nagy szél miatt alig lehetett eloltani. Harminczöt ház, sok gazdasági épűlet és tömérdek takarmány égett el. Festetich Tasziló grófnak Budapesten a Sándor- és Eszterházy-utczák sarkán levő palotáját nagy veszedelem fenyegette. E hó 24-én délben kigyuladt az egyemeletes palota teteje saz a gyors segély daczára nagyrészben leégett. A veszedelmet nagymértékben növelte az, hogy két helyiségnek üvegmennyezete is beszakadt, és sok kárt tett maga a' víz is különösen a. nagy tánczterem butorzatában. A palota ugyanis mesés fénynyel van berendezve s a királyt is többször látta vendégeül. A százezrei. et érő gobelineket, szőnyegeket, képeket és bútorokat lehordták az udvar hátsó részén levő istállóba, a mely mentes volt a veszedelemtől, de a drága csillárok összepattogtak. A kárt 18.000 frtban áJlapították meg.

Szerkesztői üzenetek. lUiért nem halad tűzoItósag'uuk ~ Sajnálattal értesítjük, hogy e ez írn alatt betegágyban írt czik két nem kőzőlhetjiik. A kijavítás és rendbe.hozás munkájára lehetetlen volt vállalkoznunk, mert a czikk maga IS annyira beteg, hogy a fölötte tartott consilium kénytelen volt arról lemondani, mert habár a keze és lába elég épnek mutatkozott is, a belső szervek gyengesége miatt semmiféle medicina sem volt képes abba életrevalóságat önteni. Mielőbbi fölgyógyulását őszintén kívánjuk.

H. F. Uezőkiivesd. A mentésröl írt czikkét lehetetlen volt hoznunk, mert lapunk mai száma az erről szóló kőzlernényekkel már is túl volt terhelve. Üdvözlet. Piiszöny. Azon kívánságának, hogy lapunkat német nyelven kűldjük .meg, nem tehetünk eleget mivel az csak m tgyar nyelven adatik 10. Német nyelvű szaklapnak ajánljuk az Illustrirte FeuerwehrZeitung ot, melynek 6 korona előfizetési ára Pozsonyba küldendö Baglyasalja. Már megmondottuk, hogya baj csak a kézbesítés körül lehet A 9. szám expedícziójánál különös gonddal jártunk el, s mi magunk helyeztük abban el a megreklamált 7. számot is. Ezúttal kíildjűk a 9. számot is, de hogy illetékes kézbe kerüí-e, arról mi jót nem állhatunk. Sz. T. Az Eberhardt-Iéle oltó-anyag Walteradorfer Pál droauistánál (Budapest, VII., kerepesi út 8. sz) kapható. Tessék egyenest'" oda fordulni. Felelős szerkesztő:

Dr _SZIL

--y-;::rÓZSEF_

TűZOLTÓ-KOZLONY.

200

r899. november

30.

Tűzoltó e~yenrtlná~at és felszerelése~et szí~oruan az (lj ~zaDály 'szerint KészítünK.

M kir, udvari szállítók,

Öcs.

éa kit-, Fensége főh. udv. száll.

József

Cs. és kir. a usz tr . udvari

Górög királyi udvari

8'állíták.

Szerb kir ályi udvari

szállitók,

szállitók.

Perzsa csá sz, udv.

O Fensége a görög

szállítók.

trónörökös

udv.

s'áll.

tcd

I~

szállítók,

ő császári

és királyi

fensége

József főherczeg

udvari

szállítói

""""'=

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában

=="""'"

levő

••.....egFeD~U\bm~killziti i_tizetet ..,..

cd

..::...:::

= = = ......-

a t.

"--

tűzoltó -testűletek

parancsnokainak

és

tagjainak

becses

figyelmébe

ajánljuk.

Teljes egyenruhák, valamint az egyeoruházathoz szükéges kellékek,

-Cd

c-

a

és király i udvari

császári

a Károly-laktanyában

I~: =, ;::::;:=, = =,

=.

1--

I~

Illennyiségre való tekiintet nélkül, a haladott kor igényeinek megfelelően, mérték szerint és jutányos árak nnellett készittetnek. Ajánlunk továbbá tüzoltói fef.sz'er-elést,sisakot, zubbonyt, nadrágot. rözsekéseket, baltákat és sípokat, sapkákat posztóból és bőrből, paszolJ:lál1.yt,zsinórokat, kardbojtokat, keztyűket, gallérokat stb. a legdúsabb választékban.

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak. ._. Yívóeszközök, érmek és rendjelek. ..-

A legszebb tűzoltó-zászlókat készítjük. -..

Árjegyzékek kivánatra dij- és bér:mentesen küldetnek.

:1 •

___

__

Sfirgőnyczí:m: Tiller udvari szállító, Budapest.

rolgári ruhán viselendő juoileumi emlékérmek és ezeknek rozettái a legszeDD kivitelcen nálunk ka~hatók • Az 1896. évi pári~\ii müip~rkiállitáson

tűz o1tó-~dalár Ajánlják elkészitett

egyéb

a legszebben tűzoltó-

társulati

és

__

da-. egyesül

e ti és t ár s u lati

díszesebb

legjutányosabb

zászlók gyára

IV. ker., Bel vár o s, Lipót-utcza

21. szám.

Zászlószalagoi<, egyleti jelvén yek, kokárdák,

zászló-

a leg-

kivitelben

~

::S""\.:l.d.a pest~

kat fes!.ve vagy himezve a legegyszerübbtől

21*' _-IiiB-----.

apanyéremme~ kitüntetve.

c·

II

vállszalaqok nagy választékban.

a

árakon.

I

I l

névvel és dobozzal, Saját sokféle alakban és kirnűhimzövitelben, a legolcsóbban számittatnak. • intézet. • ' Költségvetése/~ rajzok és anyagmintákat a legnagyobb készséggel bérmentve küldünk . ..~

--

1

-

Az 1896. évf milleniumi kiállitáson7,kitünő munka-, kivá~ó versenYkéPe.SSé9-1 és nagybani termelésért" a milleniumi nagy éremmel kitüntetve. ~

......••..•.....................

TŰZOLT6-K

1899. november 30.

OZLÖ NY.

201

Borfejtö szivattyuk.

,~~~):(

):( ):(

l$

Palaczkmosó- és töltö-gépek. ~

):(

~~.~~.~~'

Palacz~dugaszoló gepek. _~~·V~V~

w, ~ ):(

Szölöz~zó készü- ~ lekek: )( ~rsajtó~;~~~

~

~~~~~~~~-

):(

Perenosporafec~ök.

I

~~~~

):(

Forgatható trágyalé szivattyuk.

)::( ):(

~,~~~~~

):(

Trágyalé-szivattyuk hordótöltésre. ~~"'

Centrifugal

):( ):(

....~

):( ):(

x):(

Szagtalanul mü- ):( ködö pöczegödörtis .titó készülé- ):( kek. ):(

szi-

vattyúk

~~~):(

'/.X

Légszivattyuk ):( gázégetö kályhá- ):( vaJ. )( "Szakkérdésekre

felVilá;;:' -

~~~-~ Fertötelenitö):( gépek.

I==O""-_------_~.......... Szivattyu-, fecskendö- és gépgyár érczöntödével V., Kádor-utcza 46/48. sz .. -~ ""',,"sza,ki

",,-"'-et,

"'Vr ••

sitá.Baal Bzolgálunk.

A. .. ~. ct:r~SSy-ü"t

8.:. S...Zái:D.."..

A!apltlatntt 1865.

~~~~~X):(~):(~~~~~~~~X~~~~~~~~~~):(~.

):(

):(

).-(

~.I

TŰ ZOLTÓ.

. 202

KÖZLÖNY.

1899. november 30.

I

Gyártott fecskendök

ALAPITTATOTT 1858, évben

száma 13850.

BUDAPESTI SZIVATTYÚ- ÉS GÉPGYÁR RÉszvÉNy-TÁRSASÁG ezelőtt WALSER

FERENCZ

BUDAPEST, VI., KÜLSÖ VACZI-ÚT

Sziva ttyúka t __

kézi és erőhajtásra, Ú. m.: házi, ipar-, gazdasági és építkezési czélokra. - Arjegy{éki fiuet : XXI.

Tűefecekeruidke: .

45.

-lí. Tn. : gő:;;fecskendőket, mozdonufecskenüöket,

vízszállitókat, taroonczaé» hordozható és ezek tartoxétccat: - Árjegyzéki füzet XXVI.

kendiJket

fecs-

Tűzoltósági segédeszközöket és szereket m.: létr ák at, szemé y- és szerszállítö kocsikat, vízhordó kocsikat, sz énkocsikat, tömlőmotolákat és ezek kiegészítő részeit.

Ú.

Egyél~i felszereléseket • ,

ú. ni.: ,'Jis({;kOkctt,. ,'Japkákat, baltákat, lJ oetcet, oldalje{j!'yveJ'eket, jelvényeket

".

stb., stb. -

Árjegyzéki

Köztisztasági

füzet:

II.

szereket

Ú.- m.,: utc~rai, öntöző .~~c~ik,at, utczal seprogepeket,kozutl sarvonógépeket, hóekéket, kocsikat billenő szerkezettel, egyengető úthengereket, pöczegödör-tisztitó készülékeket légszivattyúval és Wegner szabadalma szerint önműködő szfvóval. - A,jegyi/ki

fűzet : XXII.

Közegészség. iioyi ezereket ~':Jf .

c--

ú. m.: teiiee gőzj'C'J'tőtlcnítő feJepe ket, feJ'tőtlenítű kéexűlékekeö, stabi! és szúllUható alakban; fe1'tőtlenítiJ sxerkocsi.kat; fertőtlenítő szernélyszállítókat, 1nentő- ée tá1'Uyszállító leoesikat ée kötszer· eteritieátoroleat; - Árjegyzéki füzet: Ill.

Templomharangokat

__________ . valarnírrt jelző-harangokat és építkezések számára. fiaet :

xxv.

1'- ÁRJEGY:ZÉKEK

összhangzó harangozattal, sz~badalmazott vas- vagy fakoronával, iskolák, kórházak, gyárak, rnajorok Vas-harangállványokat. -- Arjegy{éki

INGYEN

ÉS BÉRMENTVE.

Budapest, 1899. Rózsa K. és Neje könyvnyomdája, Szentkirályi-utcza

30. sz.

__

,

r

1899. DECZEMBER, 31.

I~.ik SZAlll.

XXI. ÉVF OLY AM.

A MAGYAR A ,.MAGVAR ORSZÁGOS

TÜZOLTÓK

SZAKLAPJA.

TÜZOLTÓ-SZÖVETSÉG.

A »Magyar OrRzagos TűzoltóSzővetség

e

tagtestületeinek

HIVATALOS

ÉKTESITŐJE.

díjtalanul küldetik meg.

Diadó éó lcptulajdonce : A ludapc6ti inkéntcó lűzoltó-Icótület. 8ZERKESZTŐSÉG és KIADÓ. HIVATAL :

Budapest,

A

Helyben

magy.orsa.

IV. kerület, Kossuth Lajos. utcza 8-ik szám. __

Egyes példánynakára 20

_

or.'" ",or._":--",--=-",_~~

_,

"''''''''''''''''''''''''''''

ELŐI<'IZETÉSI AR .-és vidékenegész évre 2 frt 40 kr.. félévre1 frt 20 kr . tüsoltó-saővetség kőtelékébe tartozó testületektagjainakegész évre csak 1 frt 20 kr.

'"

i

E~fizetése~

és reclam~~k

kr.

a kiadóhivatalhoz

czimze~~~~._.._. __ 1

MEGJELENIK HAVON KINT EGYSZER.

ill .

lj

,.

UIu.DE'rÉSEK .

a Jciadóhivatal által,legjutányosabb árak mellett vetetnek fel. Többszöri hirdetésnél tetemes árenged-

__

mé~_y~

_

_

i"''''''''''~-O"''''~T~"":,,,'''_:':_':_':_'''_'''_'''.'''...'':'-''":...'''''''''_=-~'''

Tartatolli

: Válas{ a{ Illustrirte Feuerwehr-Zeitungnak. Hivatalos résF Jegyzőkönyv a szőv,elnökség decz. 9-iki üléséről. - jegyzőkönyv a segélyző-szövetség igazgató választmányának decz, 9·iki üléséről.· - Technikai rés«: A szivattyúzás elmélete és elbírálása. - Általáno'; rés{: Az elnökség ülése. Testületek köréből : A somogyvármegyei szövetség alakuló közgyülésének jegyzőkönyve. - Az alcsuthi ónktűzoltó-szakasz jelentése a r899. évröl. - Hfre/c.,--Hirdetések. - Függelék: Az r899' évfolyam tartalomjegyzéke.

~Válasa az.Ill•.. -F'éuerwehr-Zeitungnak. ~..------

_-----Mir lapunk legutóbbi számában megemlékeztem röviden arról a támadásról, melyet a halottaiból- föltámadott Illustrirte Feuerwehr-Zeitung szerkesztője, Groidl Gyula úr egyrészt a Tűzoltó Közlöny, másrészt az országos tűzoltó-szövetség elnöksége, leginkább pedig a magyarság ellen intézett. Az idő rövidsége, de kivált az, hogy lapunkban kellő tér nem állott már rendelkezésemre, lehetetlenné tette azt, hogy Groidl úr czikkére egész terjedelmében válaszoljak, de igenis tiltakoznom kellett nyomban a kérdéses czikkben a magyarság ellen lépten-nyomon megnyilatkozó gyülölködö hang és magyarfaló szellem ellen. Kiváló örömömre szolgál, hogy ezen felszólalásom mindazok körében, kik az Illustrirte Feuerwehr-Zeitung »Unser LandesfeuerwehrVerban d und die heimische Fachpresse« czímű czikkelyét olvasták, élénk visszhangra talált, s ez nem is lehet máskép, mert a ki magát a magyar haza hű fiának tekinti, légyen az bármily nyelvű és nemzetiségű, csak megbotránkozással olvashatja el azt a czikkelyt, melynek minden egyes sorát a roszakarat. a gyülölség sugalta, s úgyszólván minden mondata leplezett, vagy nyilt támadás a magyar nemzeti becsület, a magyar nemzeti önérzet és a magyar haza ellen. Nehogy azonban azok, kik a Groidl úr czikkét nem olvasták, s igy a lapu nk legutóbbi számában erre vonatkozó közleményeket meg sem érthették, azt higyjék, hogy az én fölszólalásom jogosulatlan volt, tiltakozásom pedig általánosságban mozgó frázisaival csak hangulatot akart kelteni, cz élszerűnek tartom, hogy a czikkelyből -zernelvényeket k özölje", mert erős a meggyőződésem, hogy ezen szemelvények minden kommentár nélkül egymagukban is elégs~3esek lesznek arra, hogy azok iróját rninden hazafiasan sJndolkozó bajtárs érdeme szerint elitélje. A czikkely ~:-:es, virág os nyelven ecseteli a hazai tűzoltóság viszonyat, S miközben az országos tűzoltó-szövetséget eddigi t~:· :::E~g;:;~rt megvádolja és szemére veti, rogy 25-éves m,',k':é,,:: -:er:- volt egyéb, mint tervnélküli linczolata a sern-r: ;:;:';:;:'::1:;:;- yt föl nem mutató kisérletek-

nek, kereken kimondja, hogy ezen »kisérletek is csak arra valók voltak, hogy azokkal a nem zetkiu i tűr,oltó-intérményt a neki szekatlan nemseti köntösbe akarták kény'saeriteni. « Beismeri, hogy az országos szövetség is tudatára jött valahára annak, hogy a 25 év mulasztásait pótolnia kell, s azért végét szakította a kísérletezésnek, s megkezdte a munkálkodást, hogy régi bűneiért megvezekeljen. Kétli azonban, hogya brassói nagygyűlés határozatainak egy czéltudatos szaksajtó támogatása nélkül eredménye lenne, »mert a hasai tűsoltosag többnyelvűsége mellett lehetetlen, hogy e{en intézmény a szövetségi elnökség egyes tagjainak nemeeti sovinisticus tárekveseinék áldozatul essék .« Vázolja a szövetség terveit, törekvéseit és gúnyosan kérdi, valjon »ezen herkulesi munkát egyedül akarja elvégezni a szövetség a szaksajtó támogatása nélkül, vagy a rendetlenül megjelenő hivatalos közlönye segítségével ? Mert az összes eddigi és a jelenlegi elnökségnek is a hazai szaksajtóval szemben tanusított eljárása arra vall, hogy az utolsó vonaglásában levő szaksajtó értékét megbecsülni nem tudta, mert különben nem engedte volna, hogy -az adófizető polgárság garasaiból fönntartott hivatalos közlöny kivételével - minden szaklap előfizetések hiányában tönkremenjen, s egyik lap a másik után a{ elnökség jogosulatlan sovinismusa miatt nyomorultan elpusztuljon.« »Mert mit használ a Tűzoltó Közlöny annak, ki az állam nyelvét nem érti? Vagy vajjon csak akkora legyen az értéke, hogy kilóját 20 fillérért eiadhassák? És nincs-e a szövetségnek száz és száz olyan tagja, kik a ném et vagy szláv nyelvet beszélik, s kik joggal megkövetelhetik, hogy nékik is megadassék a kellő szellemi táplálék ?« Belátja, hogy a szövetség nem adhatja ki minden hazai nyelven szabályzatait, határozatait, de épp azért »köte lessége a vidéken megjelenő másnyelvű szaksajtót támogatni. « Majd fejtegetvén a különböző nyelvű szaksajtó feladatát a szövetség czéljainak megvalósításában, sértőnek találja a szövetség elnökségének a szaksajtóval szemben követett eljárását, mely alkalmas arra, hogy jogos kételyeket támaszszon az elnökség tagjainak józansága iránt, mert úgymond, »a szövdség czélja a tűzoltó-intézmény Iejlesz tése, nem pedig a nemseti kultura előmo{dítdsa .. A

12

o.

"

T

ű Z o LT

Ö - K Oz L

ki az intézmény javán igazán munkálkodni akar, annak nem szabad egyesek sovinisticus éhes vágyaira hallgatni. Türelmességet követel azért nyelvi tekintetben, mert ezen többnye!vűség bölcs istápolása mellett képzelhető csak el az egyes tűzoltó-testületeknek a közös munkálkodásban való egyesülése. A tűzoltó már nem jár iskolába, s ha nem érti at állam nyelvét, nem fog sem a stövetség, sem pedig a Tű'{oltó Kö{löny kedvéért újra iskolába járni, hogy nyelvleqkéket élveHen . . .. És ha a hivatalos kö{löny erdssakoldsdval rá akarják kény-szeriteni. hogy szakismeretekre a magyar nyelvből anyanyelvére való fordítással tehessen csak szert, úgy hátat fog fordítani ezen ernberbaráti intézménynek, vagy pedig szaporítani fogja azon, sajnos, nem csekély számú müveletlen tüsoítok számát, kik mindent, a mi magyar, lelkük mélyéből gyülölnek. « »J egyezzék meg ezt jól maguknak azok, kik mihelyt itt- am ott egy más nyelvű szakl ap szükségessége hangoz. tatva lesz, mindjárt neszeznek, kígyót-békát kiáltanak, s a germanizálás vagy szlavizálás vádjával állanak elő. Sajnos, hogy a szövetség kukukszava még a józanabb elemeket is terrorizálja ... , A szövetség, melynek vezető körei a vidéki tűzoltóság viszonyait nem ismerik s azokkal nem törődnek, örül, ha nincs független szaksajtó, mely kritikát gyakoroljon, s csakis ez volt az oka annak, hogyaz eddig létezett szaklapokat nyomorultul el hagyta pusztulni.« »Olvashatjuk akár az elnökség évi jelentéseit, akár az intézmény élén állók beszédjeit, soha azokban egy szót a szaksajtóról nem hallunk. Minden állam tűzoltó-szövetségének meg van a saját szaklapja. melyre a tagtestületeknek elő kell fizetniök... Az eddigi hagyományokkal szakítani kell. Az intézménynek csak ellenségei láthatnak abban germanizáló. vagy szlavizáló törekvéseket, ha a magyar országos tűzoltó-szövetség nyelvi tekintetekben türelmességet tanusít .. , Az ország tűzoltósága tagsági díjaival megadja az országos szövetségnek a módot és lehetőséget, hogy az alapszabályok 5. §-ában körvonalozott czélokat szolgálja, ám azért meg is követelheti, hogy a bevételek ne csak szárazon elszámoltassanak, hanem valóban a czélnak megfelelőleg, s ne mint eddig, egyoldalulag használtassanak föl.« Eddig a czikkely. Az abban elmondottak úgy hiszem egymagukban is elégségesek arra, hogy ezen a tűzoltói szakirodalomban eddig merőben szokatlan tárgyalása a nyelvi és nemzetiségi kérdéseknek a tűzoltó ügy minden igaz barátjánál csak visszatetszésseI találkozzék. Mert a ki igazán tűzoltó, a szó nemes értelmében, a kit tetteiben a valódi önzetlenség és ügyszeretet vezérel, a ki hazája hű fia akar lenni s mint ilyen kivánja teljesíteni kötelességét, annak az egy haza fiai, az egy ügy harczosai közt nem szabad a széthuzás, az ellenségeskedés magvát elhinteni. annak a jó ügy érdekében az együttérzést, az összetartást, az igaz felebaráti szeretetet, s az ezekből kifolyólag intézményünkre háramló előnyöket kell hirdetni. Groidl bajtársunk mindezektől nagyon távol áll, mert rejtett czéljait érthetetlen módon az által kivánja szolgálni, hogy hazánk nem magyar nyelvű tűzoltó it a magyar nyelvűek ellen felbujtogassa és ez által magának bizonyos, velünk együtt nem érző, hála Istennek csak kevés számú bajtársaink anyagi támogatását biztosítsa. Hogy mennyire fognak Groidl úr számításai beválni, azt a következmények nemsokára meg fogják mutatni; ma már annyit tudok, hogy hazafiasan érző németnyelvű bajtársaink jó része visszariadt máris nemcsak a czikkely hazafiatlan szellemétől, hanem ennek behatása alatt az előfizetéstől is, s a kiket lapjának mutatványszámában mint bejelentett elöfizetöket feltüntetett, azok közül már ma is sokat meg tudnék nevezni mint olyat, a ki előfizetési szándékát Groidl úrnál bizon be sem jelentette, de czikkelye után bejelenteni, nem is fogja, hacsak megindítandó lapjában Groidl úr vissza nem tér ismét arra az

o N Y.

1899. deczember3

1.

egyedül helyes álláspontra. melyet IS éven keresztül szaklapjával képviselt s a mit a magam részéről is őszintén kivánok. A czikkelynek a Tűzoltó Közlöny ellen intézet támadásaira nagyon kevés szavam van. Az, mint a magyar országos tűzoltó szövetség hivatalos szaklapja kötelességét megteszi, meg fogja tenni a jövőben is, s attól Groidl úr többé már nem szokatlan kirohanásai sem fogják visszariasztani. A mellett a nagy német szellem mellett, mely Groidl urat át és áthatja, nem fog senki sem csodálkozni, ha neki a mi lapunk kilónként csak 20 fillért ér, vannak az országban elegen, a kiknek jóval többet is megér, s ez nekünk teljesen elég. A mi az országos tűzoltó-szövetség elnöksége ellen ezúttal intézett támadásokat illeti, szükségesnek tartom ezekkel részletesebben foglalkozni. Mindenekelőtt kijelentem, hogy e támadások engem egyáltalán nem leptek meg, mert még a régi időből szokva lehetünk ahhoz, hogy Groidl úr minden kinálkozó és nem kinálkozó alkalmat fölhasznál arra, hogy a szövetségen végig üssön. Hát ez ellen nekem utóvégre nem lehetett kifogásom mindaddig, míg a kritika a tisztes igazság határai közt mozgott. Az éremnek két fele, a botnak két vége van s ha innen nézzük, mást mutat, s ha onnan nézzük is mást látunk Ilyen kritikára mindenkinek szüksége van, ki -a köztéren működik, tehát az ország JS tűzoltó-szövetség eli:iöksé-&'.ének is, s az attól eddig sem félt s a jövőben sem fog félni.'> ..... A mily hasí'i~ és üdvös az ilyen kritika, épp oly káros és elitélendő az akritik~+-....~~Iy nélkülözi az igazságos ~~ap.ot, me~y sz~ndékosa~ elferIDti·-.a ...Jörténeti és, nagy?n Jol Ismert Igazsagokat, es amely rosslakam.u:;:t es val otlanságokra van felépítve. Ez utóbbi zsánerhezvtactczik ezúttal a Groidl úr kritikája is. ~ Azt mondja Groidl úr, hogy az országos tűzoltószövetség 25 évet tétlenségben, vagy pedig semmi eredményt föl nem mutató k.sérletekben töltött el. Az ily kijelentéseknek .nem sok értelmük van, mert a ki a hazai tűzoltóintézmény fejlődését, a szövetség működését figyelemmel kisérte, a ki összehasonlítja a mai állapotokat a negyedszázad elötti állapotokkal, az igenis kénytelen lesz elismerni, hogy az intézmény nagy halao::'st tett, s az országos tűzoltó-szövetség hivatkozhatik nagyon is számottevő eredményekre. Ma csak az lehet a kérdés, vajjon ezen kétségtelenül létező eredmények a szövetség ügyvezetősége által negyedszázadon keresztül kifejtett törekvéseknek, munkásságnak megfelelnek-e vagy nem. Úgy hiszem nincs köztűnk vélemén} külömbség, ha e kérdésekre nemmel felelünk. Az eredmények' nem kielégítők, a tűzoltás és tűzrendészet terén kétségtelenül még sok a teendő. De ám hogy ez így van, azt ne tessék tisztán és kizárólag az elnökség rovására írni, mert utóvégre ezen elnökség is csak emberekI böl van összeállítva, kiknek a létező viszonyokkal, a létező nehézségekkel ha akarnak, ha nem, számolniok kell, s kiknek fölfelé és lefelé egyaránt a legnagyobb nehézségekkel kell megküz:deniök, hogy lépésről-lépésre valósítsák meg mindazokat, melyek talán már negyedszázad előtt is ideálként éltek egyes jó tűzoltók agyában és szivében. E lépések lehetnek egyesek véleménye szerint kurták, lassúak, de mindig meggondoltak, s a végczél felé törekvők. E törekvéseiben a szövetség elnöksége számít és pedig joggal számít az összes tényezők közreműködésére, s hogy ezen »herkulesi munkát« nemcsak hivatalos közlönye segítségével akarja elvégezni, hanem méltányolván a »czéltudatos« szaksajtó értékét. annak támogatását is öszitén óhajtja, eléggé illusztrálja azon körülmény, hogy midön arról volt szó, hogya hivatalos közlönyön kivül még létező egyetlen tűzoltói szaklapunk a szövetség anyagi segítsége nélkül kénytelen lesz működését megszüntetni, teljes önzetlenséggel <,

I I

1899. deczernber 31.

TŰZOLTÚ-KOZLONY.

sietett ezen segítséget mega-im még azon lapnak is, mely 9 évi fennállása alatt nem egy ízben törte a borsot az elnökség orra alá. Ez tény, melyröl Groicl úrnak épp úgy lehet tudomása, mint bárki másnak, ki figyelemmel kiséri az ügyeket. S ha ennek daczára is nem átalja azt mondani, hogy a szövetség elnöksége nem képes a szaksajtó értékét megbecsülni, mert különben nem engedte volna, hogy az eddig létezett szaklapok mindegyike előfizetők hiányában nyomorultuI elpusztuljon, úgy ezt csak a legnagyobb rosszakarat sugalhatja neki. Hogya »Magyar Tűzoltó" és az "Önkéntes Tűzoltó" 20 évvel ezelőtt rövid fennállás után megszüntek, azt jó lélekkel a szövetség rovására Írni bizonyára nem lehet, s valószinűnek tartom, hogy ezek kimulása fölött Groidl úr soha egy könnyet sem ejtett. Ezeken kivül még csak, Groidl úr lapja az lIIustrirte Feuerwehr-Zeitung szüntette be műkődését és e beszüntetés a szövetség elnökségének is ép úgy csak utólag jutott tudomására, mint a hogy utólag tudták meg az egyéb előfizetők, kik két Ízben is beküldött előfizetéseikért hiába vártak a lapnak további megjelenésére. Igaz ugyan, hogy a sz övetség elnöksége a lap megszüntével nem kérdezősködött Groidl úrnál a beszüntetés okairól, de viszont az is igaz, hogy Groidl úr sem tartotta szükségesnek erről a szövetség elnökségét fölvilágosítani. Ha Groidl úrnak bármiker eszébe jutott volna a szövetség <' nyagi támogatását a múltban kellő indokolással kikérni, s a szövetség azt megtagadta volna, úgy emberileg érthetőnek találnám ama vádját, hogya szövetség nem képe.s a független szaksajtó értéKet megbecsülni ; de akkor, a midön az eln(jkség---éppen a lefolyt esztendőben anyagi támogatásávalTehetövé tette egy pénzügyi zavarokkal küzdö __~ szaklap további fönnállását, a nélkül, hogy ellensz.olgáltatásképen ezen lapnak addigi függetlenségére bárminemű befolyást kivánt volna magának biztosítani, Ilyen váddal előállani valóban képtelenség. Talán Groidl úr is ismeri azt a magyar közmondást, hogy »néma gyereknek az anyja sem érti szavát", vagy ha ezt nem ismeri, hát talán arról hallott valaha, hogy »kérjetek és adatik néktek.« Ha ez alapon indult volna ki Groidl úr a múlt ban, én a magam részéről, kiről talán mégis elhiszi, hogy a szakképzés szükségességét méltányolom, határozottan kéreIme teljesítése mellett lettem volna, s nem kétlem, hogy a szövetség elnöksége is a lehetőség határain belől igyekezett volna Groidl úr indokolt kérelmét figyelembe verini. De azt várni, hogy az elnökség sokirányú föladatai és évről-évre csökkenő jövedelmei mellett anyagi segítségét rákényszerítse Groidl úrra, józan észszel várni bizonyára nem lehet. Nem tudom jól átlátok-e a szitán, de úgy hiszem aligha csalódom, ha azt mondom, hogy Groidl úr jelenlegi kirohanásának, egyedüli oka ezen soha nem kért, és így meg sem adott subvenció, rejtegetett ctélj'a pedig az elnökség terrorizálása által a - subvenció kierőszakolása. Hogy ezen czélját igaztalan támadásaival, de különösen nemzetellenes irányzatával mennyire lesz képes megvalósítani, nem tudom, de a magam részéről határozottan kijelentem, hogy mig Groidl úr régi, az elnökséget talán többékevésbé jogos alapon támadó, de a mellett tisztán és kizárólag szakbeli kérdéseket tárgyaló alapjára vissza nem tér, a mig hivatolt czikkelyében kifejezésre jutó hazafiatlan ténykedésévei a békés egyetértésben levő különböző nemzetiségű tűzoltók közt az ellenségeskedés magvát fogja elhinteni, ilyen segély megadását teljes erőmmel ellenezni fogom, daczára annak, hogyamagyaron kiyül más hazai nyelven megjelenő szaksajtó fennállását a jó ügy érdekében szükségesnek tartom. Hogy az elnökség mennyire meg van győződve a szakképzés szükségességérőJ, arról az utolsó öt év jelen-

205

tései és eseményei tiszta képet adnak. Tessék .csak Groidl úrnak azokat elolvasni, s látni fogja azokból, hogya szakirodalom támogatása a szövetség életében nagyon is jelentékeny szerepet játszott, s remélhetőleg fog a jövőben is játszani. Ezek után áttérek a sovinizmus vádjára. Első sorban tiltakozom Groidl úr azon állítása ellen, hogy tűzoltó intézmény »nemzetközi« volna, mert az épp úgy a mienk, épp úgy a saját hazai intézményünk, mint a hogy sajátja a németnek, francziának, angolnak. Az, hogya művelt államok mindegyike rendelkezik hasonló intézménynyel, épp úgy nem teszi nemzetközivé ezt, mint a hogy nem teszi azzá a közoktatás,a közigazgatás, a közjótékonyság, az ipar stb. bármely ágazatát. Minden nemzet az idegenből hozzá átszármazott intézményeket saját hazája földjébe ülteti, és ezzel azt hazai intézménynyé teszi. Ezt semmiféle okoskodással elvitatni nem lehet, és a hogy az angol, franczia, német, vagy akár a spanyol, az amerikai, a portugál tűzoltó különbözik szervezetében, fölszerelésében, kiképzésében egymástól, épp úgy fog különbözni a magyar haza tűzoltósága is a többitől. A szövetségnek tehát fontos föladata, hogy ezen idegenből vett intézményt a haza földjében jól elültesse. s ebbeli munkálkodásában a más nemzetiségű, de egyazon nemzet- testhez tartozó tűzoltóknak hazafias kötelességük a szövetséget támogatni Ha Groidl úr azt, hogy a szövetség elnöksége a gondjaira bizott, és immár nemzeti tulajdonná vált tűzoltó intézményt erösbíteni, a haza földjén működő, egy czél felé törekvő, a nemzet vagyonának védelmét szolgáló tűzoltókat egy nagy táborban egyesíteni, és ezzel az egy haza fiai közt az összetartozandóság érzetét, az egyetértést, a békés munkálkodást lehetövé tenni akarja, sovinizmusnak tartja, úgy tökéletesen igaza van, mert a szövetség elnökségének ezt tenni hazafias kötelessége. Ezt akarta a szövetség mindig, ezt akarja a jövőben is, és ezen határon túl nem ment soha. A legnagyobb türelmességet tanusitotta nyelvi téren, és bár alapszabályai a magyar nyelvet hivatalos nyelvként jelölik meg, elő nem fordult, hogy testületek vagy magánosok más nyelvű megkereséseit visszautasította volna, vagy azokra ne a legkészségesebben válaszolt volna. Igaz, hogy ezen válaszok magyar nyelven adattak ki, de talán maga Groidl úr sem fogja azt kivánni, hogy »hivatalos« úton ne a hivatalos nyelvet használja a szövetség. Az előzékenység, melyet a szüvetség elnöksége a másnyelvűek irányában tanusitott, elért mindenkor a lehetőség legszélsőbb határáig, talán itt-amott még azon túl is ment, a mire kellő bizonyságot tehet Schuster Károly brassói parancsnok, a brassói nagygyűlés sikere érdekében a szövetség titkárja által nagy fáradsággal megirt német nyelvű útbaigazitásokkal, avagy Czermack Reginald, az állandó osztrák tűzoltó-választmány elnöke, ki a »hivatalos« magyar nyelvű átiratokhoz mindenkor megkapta azok német forditását is. Ez eljárást, melynek nem rejtett, de bevallott czélja tisztán és kizárólag más nemzetiségű bajtársaink érzékenységének kimélése, azokkal szemben az ügy érdekében a lehető legnagyobb türelmesség és ekként a szükséges bizalom gerjesztése, lehet talán kifogásolni a magyarság szempontjából, de nyelvi türelmetlenséggel vádolni az elnökséget nem lehet a legteljesebb tájékozatlanság vagy rosszakarat nélkül. Őszintén sajnálorn, hogy Groidl űr nem vett részt a brassói nagygyűlésen, mert az ott látottak és hallottak nyomán bizonyára nem vette volna magának a bátorságot, hogy a szövetség elnökségét a nyelvi téren való türelmetlenség igaztalan vádjával illesse, mert ott igen is constatálhatta volna, hogy az elnökség és annak minden egyes tagja szinte dédelgetőleg bánt el szász bajtársainkkal, daczára annak, hogy azok nagyrésze még ma is érthetetlen okok-

12*

TOZOLTO-KOZLONY.

20/)

ból perhorreszkál minden összeköttetést az országos szővetséggel, valószinüleg azért, mert azok közt is akadnak egyesek, kik miként Groidl úr is, valótlan vádakkal raknak mesterséges válaszfalat a kivánatos egyesülés ellen. Biztosithatom Groidl urat, hogy az elnökség őszinte örömmel fog üdvözölni bármely nyelvű hazai szaklapot, ha az a szakszerűség, igazságosság és hazafiság szempon tjából tulajdonképeni föladatának megfelel, és kész lesz azt erkölcsi, s ha a szükség és lehetőség magával hozza, esetleg még anyagi támogatásában is részesiteni. Hogy ez nem légből kapott, hanem tényekre allapitott állítás, azt Groidl ú,r is tudhatja, mert hisz ezen támogatásból neki is jutott valami akkor, midőn az »Einheitliches Exercier-Reglement« kiadását a szövetség kliséinek átengedésével lehetövé tette. Utalhatnék ezen kivül más tényekre is, de az ügy érdekében jobbnak tartorn.: ha hallgatással mellőzök olyan dolgokat, melyek a közérdeket csak másodsorban érdeklik, de melyek Groidl úr eddigi ténykedésévei annál szorosabb kapcsolatban vannak. Mert nem a szövetség részén van a türelmetlenség, hanem Groidl úr részén, kit a közel bécsi szomszédság szelleme gyűlölettel tölt el minden iránt, a mi magyar, s ki elvakultságában még a legelemibb igazságokat sem képes meglátni, mert különben nem koczkáztatta volna meg azt az állítást, hogy a szövetség vezető körei a vidéki tűzoltóság viszonyait nem ismerik és azokkal nem törődnek. Hisz az alapitó Ssechenyi Ödön grófot kivéve a szövetség eddigi összes elnökei a vidék tűzoltóságából kerültek ki. Ma is az elnök, alelnök, a 10 előadó közül 7, az 5 felügyelő közül 4 a vidéket képviseli. Valóban szomorú jelenség volna, ha mindezen urak nem ismernék és nem törődnének a vidéki tűzoltóság viszonyaival,

I

r899' deczember

3t.

mert akkor joggal rászolgánának Groidl úr tendenciosus vádjaira. Hogy Groidl úr nincs megelégedve legalább a nagy nyilvánosság előtt, mert titokban ennek éppen ellenkezőjét is vallotta már gyakrabban, - a szövetség működésével, azt régóta tudom. Neki erre a hálás ellenzéki szerepre szüksége van, s ő abban mindig jobban érezte magát, mint a teremtő munk álkodásban, mely neki mint tűzoltónak. sohse volt eleme. Ennek az egyoldalúságnak tudható be az is, midőn mintegy nélkülözhetetlen kellékül állit ja föl czikkelyében azt, hogy minden állam tűzoltószövetségének meg van a saját szaklapja, melyre a tagaestűleteknek elő kell fizetniök. Hát köszönöm szépen a jó tanácsot, de sem én, sem a hazai tűzoltóság nem kér belőle. A magyar országos. tűzoltó-szövetségnek meg van a maga hivatalos közlönye, melyet tagtestületeinek előfizetés nélkül, ingyen bocsát rendelkezésére, s igy az egyéb államokkal szemben e tekintetben oly előnyben vagyunk, melyet amazok csak irigyelhetnek tőlünk. Groidl úr szemében természetesen a főczél az volna, hogy az ő lapjára történjék meg a kötelező előfizetés, erre azonban a szövetség aligha fog valaha válialkozni. De nem folytatom tovább. Groidl úr oktalan gyűlölete és elvakultság» mellett nem lehet azt várni, hogy a szövetség működése fölött elfogulatlan birálatot gyakoroljon, de azt igen is elvárhat juk, hogya magyar nemzet ellen intézett támadásait a jövőben megismételni nem fogja, nehogy ő maga is szaporitsa ~azon sajnos, nem csekély számú műveletlen tűzoltók számát, kik mindent a mi magyar, lelkük mélyéből gyűlölnek.« --~fDr. Szi1y József.

HIV A T ALOS RÉSZ. Jegyzőkönyv" Felvétetett Budapesten, a magyar orsrdgos tŰ{oltó-s{övetség elnökségének 1899. évi decsember hó 9-én délután 1/24 órakor a s{övetség kö{ponti irodájában tartott ülésen, Elnök: Dr. Óváry Ferencz, szöv, alelnök. Jegyző: Dr. S~ily József, szöv. titkár. Jelen voltak: Barabás István, Breuer Szilárd, Ecker Sándor, Köhler István, Markusovszky Béla, Scossa Zoltán, Szabó Gyula és Vida Pál előadók, Szakoly Ignácz felügyelő-bizottsági tag és Tomcsányi Béla pénztáros. Elmaradását igazolta dr. Kék Lajos szöv. elnök és Wagner Manó, előadó. 1. Dr. Ováry Ferencz előrebocsátván, hogy az elnököt betegsége akadályozta a megjelenésben, mielőtt napirendre térne, kötelességének tartja fölvilágosítást adni az elnökségnek azon okokról, melyek őt arra birták, hogy a brassói nagygyűlésre lemondó levelét megírja. Fájdalmasan érintette őt az, hogya lefolyt 3 év alatt az elnökség nem tudott oly eredményt elérni, mint a hogy ő szerette volna, s mivel ő erőit elégteleneknek tartotta arra, hogy magát az ügy érdekében hasznossá tehesse, kérte az alelnöki tisztségtől fölmentését. A politikai téren időközben történt változások, de különösen a kormányelnöknek a társadalmi intézmények iránt a mentőügy szervezésével is dokumentált jó érzéke reményt nyujt arra, hogy a tűzoltó-intézmény is meg fogja találni a szükséges hatósági támogatást. E reményben éledő munkakedvvel jelent meg az ülésen, s miután az elnökség tagjait ugyancsak kitartó munkásságra hívja föl, üdvözli a megjelenteket és az ülést megnyitottnak nyilvánítja. 2. Titkár jelentését, hogy dr. Kék Lajos elnököt és Wagner Manó előadót betegségük akadályozta a megjelenésben, az elnökség tudomásul veszi.

3. Elnök megilletődéssel jelenti, hogy dr. Csányi János előadó folyó évi október 8-án meghah ; .jelenti továbbá, 'hogy az elnökség a temetésen küldöttséggel képviseltette magát és koszorút helyezett a ravatalra. Meleg szavakkal emlékezik meg az elhunyt tűzoltói működéséről, s indítványára az elnökség elhatározza, hogy néhai dr. Csányi János érdemeit jegyzökönyvében megörökíti, özvegyéhez részvétiratot intéz, s egyuttal a váczi önkéntes tűzoltó-testűlet parancsnokságának is részvét '1 nyilvánítja, és további egyetértő munkásságra serkenti. 4. Az 1899. évi október- hó 7-én tartott elnökségi ülés jegyzőkönyvét titkár felolvasván, az elnökség oly megjegyzéssel hitelesíti, hogy a jegyzőkönyv 10. pontjában tervbevett csoportképhez az elnökség és felügyelő-bizottság tagjai, nemkülönben a vármegyei szövetségek elnökei kabinetmellképeket kell bogy küldjenek ki, rniként azt a már kibocsátott felhívás is kiemelte. 5. Az elnökség elhatározza, hogy az ülések jegyzőkönyvei a követkető ülésen mindenkor felolvastassanak. 6. Az október 7-iki, nemkülönben a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesitésével az elnökség Köhler István és Breuer Szilárd előadókat bizta, meg. 7. Titkár bejelenti, hogya folyó évre engedélyezett 2000 frt államsegélyt a belügyminiszter kiutalványozta, s az az első hazai takarékpénz.tárba helyeztetett. Ezzel kapcsolatban pénztáros jelenti, hogy a takarékpénztár folyó évi október 12-étől a kamatlábat 4 Ofo-rol 41/2 %-ra emelte föl. A jelentéseket az elnökség tudomásul veszi és Vida Pál indítványára utasítja a központi irodát, hogy jövőben az államsegély kiutalványozását az állami költségvetési törvény szentesítése után nyomban kéreimezze. Egyuttal elnök indítványára elhatározza, hogy utalással a szövetség közhasznú és jótékony működésére, nemkülönben a pénznek

1899. deczember 31.

TŰZOLTÓ-KOZLONY.

ez időszerinti drágaságára, megkéri a pesti hazai első takarékpénztár igazgatóságát, hogy a szövetség és segélyzőszövetség ott elhelyezett tökéit 5 Ofo-kal kamatoztassa. 8. Titkár jelentést tesz gróf Seechenyí Ödön basa jubileumáról, s föl olvassa annak köszönő átíratát. A jelentést az elnökség tudomásul veszi. 9. Titkár bejelenti, hogy gróf Széchenyi Ödön basát az őt tűzoltásközben ért balesetből való szerenesés megmenekülése alkalmából a sz övetség nevében távíratilag üdvözölte, melyért az ugyancsak távíratban mondott köszönetet. A jelentést az elnökség helyeslőleg veszi tudomásul. 10. Titkár jelentését a somogyvármegyei és aradvármegyei szövetségek megalakulásáról az elnökség örvendetesen veszi tudomásul. 1 I. Titkár jelentést tesz a mentőügyi értekezlet lefolyásáról, melyre ugyan a belügyminiszterium a szövetséget meg nem hívta, azonban az elnök, alelnök és titkár által, kik sze'mélyükre szóló meghívót kaptak, mégis képviselve volt. Mivel pedig az értekezleten megnyilvánult közóhaj oda irányuIt, hogy a rnentés és első segítségnyujtás ügye a tűzoltóságok közreműködésével szerveztessék, szükségesnek tartja, hogy az ügygyel maga a szövetség is foglalkozzék. Beható vita után, melyben az elnökség minden egyes tagja részt vett, elhatározza az elnökség, hogyamentőügy mikénti szervezésének kérdését _na pirendre tűzi, aj" vaslat kidolgozására 5 tagú bizottságot küld ki oly utasítással, hogy a bizottság minden egyes tagja külön tervezetet készítvén, együttes ülésben állapítsák meg rt javaslatot, mely a legközelebbi elnökségi ülés napirendjére tűzessék, s majdan a belügyminiszteriumhoz fölterjesztessék. A bizottságba az elnökség Seabo Gyula elnöklésévei kiküldi Barabás István, Breuer Szilárd, Ecker Sándor és Vida Pál előadókat. 12. Titkár jelentését, hogy a »Tüzoltó Közlöny« folyó évi 10. számában közölt fölhívásra eddig csak 6 parancsnok küldötte be arczképét, az elnökség tudomásul veszi. 13. Titkár bejelenti, hogy Rosenbach S. fényképész a párisi kiállításra a magyar tűzoltóságot egy fényképalbumban óhajtván bemutatni, az elnökségtől ajánlólevelet kért, melyet a kőzponti iroda az ügy sürgősségére való tekintettel meg is adott. A _jelentést az elnökség jóváhagyólag veszi tudomásul. 14. Titkár jelenti, hogyavasvármegyei szövetség kérelmére a lipótfalvi önkéntes tűzoltó-testűlet alapszabályait fölűlbírálta. Barabás István a megadott véleményért köszönetet mond. Titkár eljárását az elnökség jóváhagyja. IS. Titkár bejelenti, hogy az alakuló aradvármegyei szövetség kéreIme folytán ezen szövetség alapszabályaira, nemkülönben Aradvármegyének a szövetség alakulását előkészítő bizottság által kidolgozott tűzrendészeti szabályrendeleteire sürgős véleményt adott. Titkár jelentését az elnökség jóváhagyólag tudomásul veszi. 16. Ecker Sándor felolvassa az 1900. év végén foganatosítandó népszámlálásnak a tüzoltóságra való kiterjesztése tárgyában beadott javaslatát. Markusovszky: Béla indítványára a jövő ülés napirendjére tűzetik ki, a midőn a statisztikai kérdőívek tárgyában Srabó Gyula által beterjesztett javaslatokkal együtt fog tárgyalás alá vétetni. 17. Az IgOI. évben Berlinben rendezendő nemzetközi tűzoltóés mentöszer-kiállításnak a külügyminiszterium utján érkezett meghívóját és sorrendjét a belügyminiszterium megküldvén, elhatározza az elnökség, hogy a hazai tüzoltószergyárosok, a budapesti mentő-egyesület, a fővárosi hívatásos tűzoltóság és a vármegyei szövetségek figyelmét külön körlevélben, a tagtestűletek figyelmét pedig a » Tűzoltó Közlöny e-ben közzéteendő körlevélben felhívja, s eljárásáról a belügyminiszteriumhoz jelentést tesz. - Egyben megkeresi a berlini rendező-bizottságot, hogy a továbbiakra

2°7

vonatkozó értesiréseit jövőben közvetetlenül küldje meg az országos szövetségnek, 18. Ecker Sándor kéri, hogy Pozsonyvármegye módosított tűzrendészeti szabályrendelete, ha azt a belügyminiszterium véleményezés végett leküldi, különös figyelemre méltattassék. Elnök a szükséges figyelmet megigéri. 19. Jákó, Farkasgyepü, Németbánya és Iharkút veszprém vármegyei községek önkéntes tűzoltó-testűletei számára a községi képviselő-testületek által megállapított s a belügyminiszterium által véleményezés végett kiadott alap- és szolgálati szabályzataira dr. Óváry Ferencz terjeszti elő véleményét, melyet az elnökség magáévá tesz, s a belügyminiszteriumhoz terjeszt föl. 20. Felsőbánya r. t. város tűzrendészeti szabályrendeletére titkár véleményét az elnökség elfogadja, s azt a belügyminiszteriumhoz terjeszti. 21. Tornaalja nagyközség tűzrendészeti szabályrendeletét titkár véleményének elfogadásával terjeszti föl az elnökség a belügyminiszteriumhoz. 22. Ezzel kapcsolatban elhatározza az elnökség, hogy az ország összes törvényhatóságait és városait fölkéri, hogy az általuk alkotott tűzrendészeti, építkezési és kéményseprési szabályrendelet eket a szövetséghez, mint a belügyminiszterium szakközegéhez küldjék be. 23. Sátoralja-Újhely r. t. város tűzrendészeti szabályrendeletére titkár terjeszti elő véleményét, melyet az elnökség magáévá tesz s a belügyminiszteriumhoz fölterjeszt. 24 Elnök javaslatára elhatározza az elnökség, hogy a szövetséggel belép a postatakarékpénztár cheque forgalmába; fölhatalmazza titkárt és pénzt áro st a pénz felvételnél szükséges aláírásokra, egyuttal pedig a vármegyei szövetségek figyelmét is fölhívja ez intézmény üdvös voltára. 25. A Tűzrendészeti Lapok kiadói kérik a folyó évre még esedékes 190 forint segély kiutalványozását, egyben bejelenti a lap szerkesztője, hogy a jövő évtől a lapot csak évnegyedenkint óhajtja megjelentetni s kéri az arány-.' lagos segélynek engedélyezését, Titkár felszólalására kimondja az elnökség, hogy mivel a folyó évre csak 190 forint segély volt engedélyezve s azt a Iap kiadója föl is vette, újabb 190 forintot nem utalványozhat ki; mivel pedig a segély megadásának alapjául szolgáló viszonyok tekintetében időközben oly változások álltak elő, hogya szövetség hivatalos lapján kivűl még többrendbeli szaklap fennállása is biztosítva van, s mivel sem volna indokolható, hogy a szövetség a félhavonkint és havonkint megjelenő szaklapok mellett egy ritka megjelenésével a szükségletet kevésbbé kielégitő évnegyedes folyóiratot támogasson, a kért segélyt megadhatónak nem tartja. 26. Seokoly: Ignácz felszólalására utasítja az elnökség a titkárt, hogy az elnökségi ülések idejéről a felügyelőbizottság tagjait jövőben mindenkor értesítse. Mivel pedig a felügyelő-bizottság mind ez ideig nem alakult még meg, elnök felhatalmaztatik, hogy a jövő hóban tartandó elnökségi ülés alkalmából a felügyelő-bizottságot hivja föl a megalakulásra és a szükséges vizsgálatok megejtésére. 27. A tűzrendészeti törvényjavaslatra hirdetett pályázat határideje folyó évi deczember,3I-én lejár, miért is az elnökség a bíráló bizottságba dr. Ováry Ferencz alelnököt, Ssokoly: Ignácz felügyelő bizottsági tagot és dr. S'{ily József titkárt küldi ki. 28. Pénztáros bemutatja a mult ülés határozata alapján készűlt új pénztári nyilvántartó könyvet. Tudomásul szolgál. 29. Pénztárnok kérdésére az elnökség kimondja, hogy a dr. Óváry alelnök által versenydíj akra adományozott, de ki nem adott 25 forint az adományozó további rendelkezéseig a pénztárban kezeItessék. 30. Titkár jelenti, hogya hátralékos testületek tagsági díjaik be fizetésére részben fölhívattak már, részben a

1899. deczernber 31.

TŰZOLTÚ-KOZLONY.

zo8

fölhívás folyamatban van. A közvetetlen tagtestületek hátraléka 1921 forintot tett ki, ebből azonban 126 forint már ki lett fizetve, Tudomásul szolgál. 31. A segélyző-szövetség igazgató választmányába az elnökség újból ar. Óváry Ferencz alelnököt küldi ki. Több tárgy nem lévén, elnök az űlést esti 8 órakor berekeszti. Kmf. Dr, Súly József, Dr. Óváry Ference, jegyző.

elnök.

Jegyzőkönyv. Felvétetett Budapesten, a magy arorsedgi tűeolto-testűletek: segélyi.ő-si.övetsége igai.gató vdlasstmdny anak 1899. évi dece . hó q-én esti 8 órakor a si.övetség kosponti irodájában tartott ülesen. Elnök: Si.abó Gyula alelnök: Jegyző: dr. Si.ily József. Jelen voltak: dr. 6váry Ferencz mányi tagok. 1. Elnök az ülést megnyitván, békési testület segély iránti kérvényet

és Vida Pál választtitkár bemutatja a s jelenti, hogy tűz-

oltás közben sérülést szenvedett Hencz Antalnak 20 forinttal, Gyovai Jánosnak pedig 16 forinttal leendő segélyezése iránt az elnökség október hó I8-án előterjesztést tett az első magyar általános biztositó-társasághoz. Az elnökség eljárását a választmány helyeslőleg tudomásul veszi. 2. Nátek Márton. őrszolgálat közben rándulást szenvedett bátorkeszi tűzoltót segély iránti kérelmével a balesetnek későn történt bejelentése miatt, de azért is, mert az alapszabályszerű okmányokat felhivás daczára sem terjesztette be, a választmány elutasítja. 3. Krívak Nándor Kossuthfalvai tűzoltónak, ki gyakorlat közben sérült meg, mivel a segélyző szövetségnek nem tagja, a választmány segélyt nem engedélyezhet. 4. Krigler István szegedi önk. tűzoltónak. ki tűznél sérült meg,' 7 forinttal leendő segélyezése iránt a választmány előterjesztést tesz az első magyar általános biztosító társasághoz. 5. Dr. Óváry Ferencz az 1896. évben tett roo forintos alapítványához újabb 100 forint alapítványt tesz. A választmány az alapítványért dr. Ovárynak hálás köszönetét nyilvánítja, mire elnök az ülést esti 1/29 órakor berekeszti Kmf. Szabo Gyula, Dr. Szily József, elnök.

T ECH N 1KAI A szivattyúzás elmélete és elbírálása. (Befejező közlemény.)

A szívöképességre rendkivül nagy befolyással van az u. n. káros tér, vagy is azon tér, mely a lenyomott dugó alsó felülete és a szelepnek a dugó felé tekintő felülete közt van. Káros térnek azért nevezzük, mert a szívóképességet csökkenti s mentül nagyobb ezen terület és kűlöriösen mentül magasabb, annál hátrányosabb a szívóképességre. Ezen káros tért eltüntetni módunkban nincs, mert, hogy a szelep nyilhasson, kell hogy megfelelő szabad tér legyen fölötte. A káros térból a szívóképességre háruló hátrány, tehát tisztán" és kizárólag a szivattyúnak, mint gépnek rovására irandó s a gyárosnak, mint a gép megszerkesztöjének dolga, hogy a káros térból származó hátrányok at lehetőleg csökkentse. Nagy gépeknél a káros tért nagyra kell csinálni s az ily gépeknél sűrűn előfordul, hogy kezdetben nagyobb mélységről a vizet nem is tudjuk azokkal fölszivni, hanem kénytelenek vagyunk a szívást a víztartó medencze megtöltéséveI lehetővé tenni, mert ha a szerkezet egyszer megtelt vízzel, úgy a mély szívás is azonnal kezdetét veheti. Oly gépeknél, melyeknél a káros tér nagyon kicsiny, a mély szívás akadályokba nem ütközik, viszont azonban a SZIV as munkájához nagyobb erőt kell alkalmaznunk. A nagy nyílásokkal biró gép kitönö vizszivattyú akkor, ha a szívás munkája egyszer már megvan indítva, viszont a kicsi nyílásokkal ellátott gép mint mély szivattyú kitünő. S amely gyáros az itt fenforgó ellentétes érdekeket a gép megszerkesztésénél ki tudja egyenliteni, az csinálja a legjobb tüzoltó gépeket, mert készít nagy csatorna nyílásokat és rövid csatornákat azzal, hogy ferde fekvésű hengereket alkalmaz, melyeknél a káros tér természetesen kisebb, mert a dugó legmélyebb állásában legjobban megközelítheti a szelepeket. Nem szabad figyelmen kivül hagyni azonban, hogya káros tér hátrányai csakis a henger ürméretéhez viszonyítva lépnek előtérbe, vagyis ezen hátrányok nagyobbak lesznek akkor, ha a káros tér a henger űrméretének pl. a felét teszi, mint ha annak csak l/s,át éri el, viszont az is áll, hogy nagyobb hengerek mellett a káros tér is nagyobb

jegyző.

RÉS Z.

lehet, anélkül hogy ebból kifolyólag nagyobb károk származnának; és mihelyt egyszer a szivattyú=szerkezetében a levegő helyét a viz foglalta el, a káros tér hátrányai rögtön megszünnek. Miként az eddig előadattakból látjuk, a szívóképességet a természet törvényei oly korlátok közé szoritották, melyeket nekünk leküzdeni módunkban nincsen. Másként van ez a nyemásnál. Ennek határai nincsenek, mert itt minden az alkalmazott erő nagyságától és a használt anyag szilárdságától, jóságátol és ellenálló képességétől függ. A kézi erővel működő szivattyúk rendszerint 4~5 légköri nyomással dolgoznak s mivel egy légköri nyomás a vizet átlag 10 m. magasra képes szállítani, ily fecskendővel 40-50 m. magasságra szállíthatjuk föl a vizet, természetesen csak elméletben, mert a szelepeknél, a csavaroknál, tömlőfalaknál, szeporkánát fellépő surlódás, a levegő által még szélcsend es etén is kifejtett ellenállás mellett a gyakorlatban ezen eredményeknek csak 75°/o-át' vehetjük átlag számításba. E surlódásra vezethető vissza azon körülmény is, hogy a vacuum és manometerrel eszközölt próbáknak a gyakorlatban elért eredmények sem a szívásnál, sem a nyomásnál meg nem felelnek. it vacuum és manometer ugyanis a teljes munkát jelzik mindenkor, míg a vizzeI való kisérleteknél a tömlőkben való sur1ódás révén a szívótömlöknél minden méterre átlag 2 cm., a nyomotömlőknél pedig 3 cm. levonásba helyezendő, s ha pl. a vacuummeter 8 m. szívóképességet tüntet föl, úgy 2 drb. összesen 4 m. hosszú szívótömlő alkalmazása mellett a szivattyú már csak 7'92 m. mélységről lesz képes a vizet fölszívni. Hátrányosan hat a szivattyú működésére azon körülmény is, hogyaszelepek, bármily érzékenyek legyenek is egyébként, akkor, a midőn a szívásból nyemásba megyünk át, több kevesebb vizet ,.,bocsátanak vissza, úgy, hogy az elméleti vizszállító képességből e réven a valóságban 1, 2, 3 ofo -ot el veszítünk. Másrészt akkor, a midőn akár a szívásból nyomásba, akár a nyomásból szívásba megyünk át, a viz rugalmatlansága folytán a szelepeknél ütődések, rázkódtatások fordulnak elő Ezen káros ütődéseknek meg-

TŰZOLTÚ-KŰZLONY.

1899. deczember 31.

szüntetésére vagy legalább is csökkentésére szolgál a szélkazán, mert az abban levő rugalmas levegő kiegyenlíti e rázkódtatásokat és egyenletes sugarat teremt meg. Hogya rázkódás minél kisebb legyen, a szelepeket lehetőleg nagyra kell venni s leghelyesebb, ha a szelep fölülete a szívócsö fölületének 2/3-át teszi. A nyomószélkazán jól szerkesztett gépnél 5, 7·szer, a szívószélkazán pedig I, 2, 3-szor nagyobb kell hogy legyen,mint a mekkora a henger ürtartalma. De bármily méretek szerint állítsa is össze a gyáros a szivattyú szerkezetet, az minket tűzoltókat közvetetlenül korántsem érdekel s nagyon rossz nyomon járnánk, ha csak az itt jelzett méreteknek betartásából, vagy azok egyikének vagy másikának be nem tartásából merészelnénk következtetést vonni a kérdéses szivattyú jó vagy ro sz voltára. A puszta megtekintés, a méretek fölvétele a már kész szivattyúnál csak. arra jók, hogy azok alapján az okvetetlenül szükséges gyakorlati kipróbálást eszközölhessük s csak a gyakorlatban elért eredményeknek a számítások alapján előre megállapított eredményekkel való összehasonlítása adhat tiszta kéjet aszivattyú haszna vehetőségéről. Mindenesetre egy jó szivattyú tói meg kell követelnünk, hogy az legalább 8 m. mélységről képes legyen a vizet fölszívn! s ha ez eredményt a kipróbálásnál elérte, a szivattyú szivóképességével meg lehetünk elégedve. A mi a nyomást s az ezzel összefüggő vizszállító képességet illeti,

erre nézve a dolog természetéből kifolyólag különösen a sugértávolságra és a szállított vizmennyiségre nézve a minimalis követelményeket megállapítani nagyon bajos, mert az itt elérhető eredmény nem kizárólag a szivattyú szerkezetétől, hanem egyuttal az alkalmazott nyomó erő nagyságától is függ. Közepes nyomó erő alkalmazása és nem túlságosan forszirozott nyomás mellett a 22 ·-24 méteres közép sugártávval (ez megfelel 28-32 rnéteres maximalis sugártávnak) teljesen meglehetünk elégedve. A sugártáv megállapítása mellett ki kell hogy terjeszkedjünk még a vizszállitóképesség meghatározására is, s tulajdonképen ez a kisérlet az, mely a nyomószerkezet jóságának leghitelesebb kriteriumát megadja, mert ha a ténylegesen szállított viz mennyiségét az elméletileg megállapított vizszállítással elosztjuk, megkapjuk a hatásfokot százalékokban. Jó gépnél ezen hatásfoknak nem szabad 95%-on alul maradni s ha ezt eléri se mellett az egyéb követelményeknek is megfelel, az eredménynyel meg lehetünk elégedve. Miként történnek ezen kisérletek, ezuttal nem kivánom ismertetni, mert jelen értekezésem czélja tulajdonképen csak az volt, hogy a szívattyúzásnál úgyszólván állandóan érvényesülő oly tényezőkre hivjam föl bajtársaim figyelmét, melyeket mint nagyrészt a természet törvényein alapulókat elhárítani képesek nem vagyunk s a melyekkel együtt járó nehézségeket a legjobb gépgyárosok sem képesek leküzdeni. L.

ÁL T ALÁNOS Az elnökség ülése. Az orsz. szövetség elnöksége deczember hó 9-én délután 1/24 órakor a központi iroda üléstermében ülést tartott. Az ülésen az elnöklő Ováry Ferencz dr. alelnökön kivül jelen voltak S{i~V dr. titkár, Tomesdny-i pénztáros, Barabás, Breuer, Ecker, Köhler, Markusovszky. Scossa, Srabó és Vida előadók és S'{okoly felügyelő bizottsági tag. Kék Lajos dr. elnököt és Wagner Manó előadót betegségük akadályozta a megjelenésben. Napirend előtt Óváry dr. emelt szót, hogy. fölvilágositást adjon amaz okokról, melyek őt arra bírták, hogy a brassói nagygyLílésen az alelnöki tisztségről való lemondását bejelentse. Sok ambícióval foglalta el ugymond 3 évvel ezelőtt az alelnöki tisztet, mert azt remélte, hogy törhetetlen munkásságával ő is hozzá fog járulhatni ahhoz a nagy czélhoz, mely a haza minden jó tűzoltójának szivét kell, hogy áthassa, t. i. a tűzoltó-intézmény felvirágoztatásához. Sajnos, az eredmények, melyeket a lefolyt 3 év alatt kűlönösen a kormánynyal való viszonyunkban elérni sikerűlt, éppenséggel nem kielégitők. A ridegség, melylyel minden jó elöterjesztésünk a régi kormánynál találkoztak, a közöny, melyet az a tűzoltás és tűzrendészet legéletbevágóbb kérdéseivel szemben tanusított, oly mértékben hatott csüggesztőleg reá, hogy az adott viszonyok közt erőit elégteleneknek érezte arra, hogy magát az ügy érdekében hasznossá tehesse. Ezért óhajtotta ő helyét átengedni másnak, ki talán nagyobb sikerrel fogja befolyását az il1etékes tényezőknél érvényesíteni. Az új kormánynak a társadalmi intézmények fontossága iránt tanusított jó indulata új reményekkel tölti el őt, viszont pedig a Brassóban irányában megnyilatkozott bizalom is kötelességévé teszi, hogy ujult erővel fogjon hozzá a munkálkodáshoz. A nagy munkát, melyet az elnökségnek végezni kell, meg kell osztani, mindnyájunknak abból részét kivenni. Bizalommal hívja föl ezen együttes munkálkodásra az elnökség tagjait és ezzel a ülést megnyitja. Nyomban ezután az elnök megilletődéssel jelentette be néhai való jó Csányi János dr. előadónak váratlan

2°9

RÉSZ.

halálát. Meleg szavakkal áldozott az elhunyt emlékének, s indítványára az elhunyt bajtárs érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta, özvegyéhez, s a váczi testület parancsnokságához pedig részvétiratot intézett az elnökség. Az okt. 7-iki elnökségi ülés jegyzőkönyvének hitelesítésévei kapcsolatban kimondta az elnökség, hogy jövőre a jegyzőkönyvek esetről-esetre olvastassanak fel, hogy az előző ülésen hozott határozatok újból is az elnökség tagjainak emlékezetébe vésődjenek. Elhatározták ezután, hogy a pesti hazai első takarékpénztárt megkérik, hogy a szövetség ott elhelyezett tökéjét S%-kal kamatoztassa, a központi irodát pedig utasították, hogy az államsegélyt a költségvetés jóváhagyása után nyomban kérelmezze jövőben. Titkár többrendbeli apróbb bejelentéseinek tudomásul vétele után, ugyancsak titkár tett jelentést a mentőügyi értekezlet lefolyásáról. Panaszosan konstatálta, hogy a belügyministerium ez értekezletre szakközegét az orsz. szövetséget meg sem hívta, ami annál feltűnőbb jelenség, mert az egész mozgalomnak már kezdettől fogva bevallott czélja az volt, hogy a mentés ügyét a tűzoltóság közreműködésével szervezzék. Mivel pedig az értekezlet tényleg a megoldás ezen módját tartotta a legczélszerűbbnek, kivánatosnak tartja, hogy az elnökség maga is foglalkozzék ezen mindnyájunkat közelről érintő kérdéssel. Markusovszky: Béla megnyugtatással vette tudomásul azon kijelentéseket, melyeket Kék Lajos dr. elnök az értekezleten tett. Ezekre valóban nagy szükség volt már. A mily szerenesésnek tartja azonban az elnök állásfoglalását, nem átalja kinyilatkoztatni, hogy a szabadkaiak már túllőttek a czélon, a midőn a mentés mellett még a fertötlenitést is a tűzoltóság nyakába akarták varrni. Barabás István az ügy érdekében javasolja, hogy a szövetség közeledjék ezuttal ahhoz a belügyministeriumhoz, mely az utolsó években annyi idegenkedést tanusított a szövetséggel szemben. Erre hivatottnak tartja az elnökséget, mert utóvégre is itt a tűzoltóság életébe vágó kérdésről van szó, melyről az elnökségnek kell megmondania, miként tartja a kérdést megoldhatónak. E czélból egy

210

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

bizottság kiküldését javasolja, mely a legközelebbi ülésre részletes javaslatot terjeszszen elő. Vida Pál Barabás indítványát örömmel üdvözli. Azt mondja a közmondás: »Segíts magadon és az Isten is megsegít! « Itt a jó alkalom, hogya jeget megtörjük. Sajnosan tapasztalja, hogy a szövetség bevételei folyton csökkennek, igényei azonban oly mérvben emelkednek, hogy azok kielégítésére a szövetség jelenlegi viszonyai kőzt képesítve nincsen. A jelenlegi kedvező alkalmat meg akarja ragadni arra, hogy míg a jövő évi költségvetés elfogadva nincs, a szövetség részére nagyobb állami segítséget kérjen Azt javasolja, hogy az elnökség küldjön lehetőleg január elején deputációt abelügyminiszterhez és tárja föl a helyzetet a maga valóságában. Véleménye szerint ha talán ezuttal a nagyobb anyagi segítséget nem is kapjuk meg, legalább az erköicsi támogatást biztosíthatjuk magunknak. Köhler István nem pártolja Vida javaslatát. Rossz taktikának tartaná, ha a mentésügygyel összekapcsolnők a subvenció emelésének kérdését. Szerinte az elnökségnek a legbehatóbban kell most foglalkoznia a mentésügygyeL mert abban a reményben van, hogy ennek fölkarolásával nagy haszon fog a tűzoJtóságra háramolni. Kéri, hogy az elnökség a mentőügy szervezése tárgyában terjeszszen föl a belügyministeriumhoz javaslatot. Breuer Szilárd alapjában nem barátja annak, hogy a tűzoltóság a mentés terheit is nyakába vegye. Mivel azonban azt látja, hogya vidéki tűzoltóság éppen a hatósági támogatás hiányában a legsanyarúbb viszonyok közt van, ennek fölsegítésére czélszerűnek véli a kérdéssel foglalkozni, mert ha a mentést most magunkra veszszük, megkapjuk érte ellenszolgáltatásképen a kellő hatósági támogatást. Helyesli a bizottság kiküldését, azonban a. kisközségek, nagy községek és városok részére azok viszonyainak különbözősége miatt külön-külön bizottság kiküldését javasolja Az ezek által kidolgozandó javaslatokat tárgyalja az elnökség mielőbb, mert sokkal jobbnak tartja, ha mi jó szántunkból készítjük meg a szükséges javaslatokat, mint ha ezek elkészítésére fölülről leszünk fölhíva. Ssokolj» Ignácz legföljebb 2 bizottság kiküldését pártolja, egyet a városi és egyet a községi mentőintézmény szervezésére. S{ily József dr. titkár csak egy bizottság kiküldését javasolja. Ez vitassa meg általában a szükséges teendőket s az általa kidolgozandó egységes javaslat képezze a legközeleb bi ülés tárgyát. Köhler István két bizottság kiküldése mellett van. A belügyminister egyelőre csak a városokban akarja a mentőintézményt szervezni, s igy erre fektetendő a fősúly. Nem szeretné a községeket és községi tűzoltóságok at ez ügyből kifolyólag túlságosan terhelni. Markusovszky: Béla a kidolgozandó tervezetben arról szeretné aministert fölvilágosítani, hogy a mentés csak ott bízható a tűzoltóságra, a hol a tűzoltóság mint ilyen már eléggé szilárd alapokra van fektetve. Erről szerezzen a minister mindenek előtt meggyőződést, s a hol nincs, vagy pedig nem megfelelő a tűzoltóság, első sorban is azt szervezze. Barabás István szerint a tűzoltóságnak nem szabad a mentést tehernek tekinteni, mert hisz minden tűzoltóságban eddig is meg volt a mentóosztály, melyből a mentőegyesületek is keletkeztek. Nem új dologról van tehát itt szó, hanem csak a már meglevőnek fejlesztéséről. Nagy előnynek tekinti, hogyamentőügyet ma épp oly sz eretettel karolják föl, mint valamikor a tűzoltást. Ma sajnos ezt már unják, de csak rajtunk áll, hogy ezen új helyzetet kellőképen kihasználva, új lökést adjunk a tűzoltóintézménynek. Bármily szükségesnek tartsa is az állami segítség emelését, kéri, hogy ez szőnyegre ne hozassék, mert véleménye szerint ezúttal még a látszatát is kerülni

1899. deczember

31.

kell ebbeli törekvéseinknek. Egy 3-4 tagú bizottság ki· küldését elegendönek tartja, mert hisz ezek egy magukban is más- más vidéket képviselnek, s így könnyen meg fogják találni a legjobb megoldási módozatot. A kisközségekre okvetetlenül kiterjesztend5nek tartja a mentőintézményt, mert az ezzel járó kevés munkatöbbletet a falusi tűzoltóság is könnyen elláthatja. A fölterjesztésben hangsúlyozni kivánja, hogy a legelső teendő a tűzrendészeti kormányrendelet végrehajtásával a tűzoltóságnak a megfelelő alapot megadni. Gyakorlati szempontból ajánlja, hogya bizottsági tagok mindegyike külön tervezetet dolgozzon ki, melyet aztán az einökségi ülés előtt megtartandó külön értekezleten egyeztessen össze bizottság. Elnök összefoglalván az eddig hallottakat, javaslatára az elnökség Barabás indítványának elfogadásával a bizottságba S{abó elnöklése alatt Barabás, Breuer, Ecker és Vida előadókat küldte ki. Titkárnak ezután előterjesztett több apróbb jelentése után Ecker Sáneor indokolta meg az I900. évi népszámlálásnak a tűzoltói berendezéskedésre való kiterjesztését czélzó indítványát. Az indítványt az elnökség Markusovszky ja vaslatára a jövő ülés napirendjére tüzte, a midőn is az a S{abó által a statisztikai kérdőívek helyesebb összeállítása tárgyában már régebben beadott indítványaival kapcsolatosan fog tárgyaltatni. Az I90r. évi berlini nemzetközi tűzoltó és mentőszer kiállitás tárgyában érkezett belügyministeri leiratra titkár javasolja, hogya kiállítás tervezete adassék ki tudomás és miheztartás végett a gyárosoknak. Köhler István helyesli ezt, de kéri, hogy erről a belügyministeriumhoz jelentés tétessék. Markusovszky: a szövetségen kivül álló budapesti hivatásos tűzoltóságnak is kéri megküldeni a tervezetet, mert ez nagyarányu fölszerelései közt könnyen találhat olyat, melyet kiállitani érdemes leend. Elnök a vármegyei szövetségeket is felhivandóknak tartja, és kéri, hogy keresse meg a szövetség a berlini bizottságot, hogy a továbbiakra vonatkozó értesítéscit közvetetlenül a szövetségnek küldje meg. Többek hozzászólása után az elnökség a tett javaslatokat egyhangulag elfogadta. Jákó, Farkasgyepü, Iharkut és Németbánya veszprémvármegyei községek önkéntes tűzoltótestűletei számára a a községi képviselő- testületek által alkotott alap és szolgálati szabályzatokra vonatkozólag Óváry dr. véleményes jelentése alapján az elnökség azt javasolja a belügyministeriumnak, hogy azokat jóvá ne hagyja, mert az autonom jogokkal biró testületek maguk hivatottak szabályzataikat megalkotni, maguk a községi képviselő-testületek pedig utasíttassanak, hogya vármegyei tűzrendészeti szabály rendelettel összhangban a községi tűzrendészeti szabályrendeleteket alkossak meg. Felsőbánya 1'. t. város és Tornallya nagyközség és S.-A.· Ujhely r. t. város tűzrendészeti szabályrendeletei tár-· gyában az elnökség titkár javaslatai értelmében ad véleményt a belügyministernek. Mivel pedig mindinkább érezteti hiányát az, hogy a szövetség az általa véleményezett és már jóváhagyott szabályrendeleteknek birtokában nincs, elnök indítvány ára elhatározta az ülés, hogy az összes törvényhatóságokat és városokat felkéri, hogy tűzrendészeti, építkezési és kéményscprési szabályrendeleteik 1-2 példányát a szövetségnek, mint a belügyministerium szakközegének küldjék be. Ugyancsak az elnök javaslatára kirnondta az ülés, hogy a tagsági díjak befizetéseinek egyszerűsítése és az ezzel járó tetemes postaköltségek megtakarítása érdekében belép a szövetséggel a postatakarékpénztár csekk forgalmába, s annak üdvös voltára fölhívja a vármegyei szövetségek figyelmét is. Ezután következett az ülésnek legpikánsabb része. A

.•.,

1899. deczember

3 r.

T Ű ZOL T Ó - K O~Z~L~O~N~Y~. =======

Tűzrendészeti Lapok kiadója kinek részére az elnökség tudvalevőleg ez év május havi ülésén, csakhogy a lap további fönnállását lehetövé tegye, a kért 380 frttal szemben 190 írt segélyt engedélyezett, - kérte a segély másik felének, t. i. a meg nem szavazott 190 frtnak kiátalványozását; egyben bejelentette, hogy lapját jövőben az eddigi 10 szám helyett csak rnint évnegyedes folyóiratot kivánja megjelentetni, s azért az ehhez arányos segély megadását kérte a jövőre. A kérelem teljesítése ellen titkár emelt szót. Kifogásolta első sorban azt, hogy a lap kiadója úgy tünteti föl beadványában a dolgot, mintha az elnökség 380 frtot enge· délyezett volna segély képen, s a jegyzőkönyv fölolvasásával igazolja, hogy az elnökség az orsz. választmány tól kapott fölhatalmazása alapján az 1899. évre csak 190 frtot engedélyezett, ezt is csak föltételekhez kötötten. További segé Iyezésre az elnökség fölhatalmazva nincs, s ilyet az alapszabályok értelmében csakis az orsz, választmány adhat. De ezen segélynek a jövőre való engedélyezését nem fogná javasolni, mert az okok, melyek a lefolyt évben a segélyezést indokolttá tették, ma már megszüntek. Akkor arról volt szó, hogy a Tűzoltó Közlönyön, mint a szövetség hivatalos lapján kivül még legalább egy szaklapnak fönnállását az elnökség tegye lehetövé, Ma azonban már a helyzet gyökeresen megváltozott, mert ép az utolsó hónapokban 3 ujabb szaklap is jelent meg, úgy hogy e téren szinte túltermelés mutatkozik és semmi szükség nincs arra, hogy ezen havonta kétszer megjelenő lapok mellett, melyek segéIyeztetésüket nem is kérik, egy negyedévi megjelenésével czéljainkat szolgálni kevésbé biró folyóirat subvencionáltassék. E helyett inkább tartja a szövetség hivatásával megegyeztethetőnek azt, ha állandó értékü becses szakrnűvek megjelenését teszi lehetövé, Az elnökség a titkár okoskodását egyhangulag magáévá tette Nem így azonban a következő pontnál. Az ügyrend ugyanis megállapítja, hogy az elnökség üléseinek idejéről a telügyelő-bizottsági tagok is esetrőlesetre értesítendők, hogya mennyiben akarnak, azokon az elnökség működésének közvetlen ellenőrzése végett megjelenhessenek. Ez a múltban mindig megtörtént, csak az október 7-iki és a mai ülésre] nem lettek értesít ve a felügyel5k, úgy hogyaBrassóban megválasztott felügyelőbizottság mindez ideig meg sem alakult. Ezt tette szóvá és kifogásolta a meghívás nélkül is megjelent Seokoly: Ignáez, melyre a titkár, - ki egyedül volt ludas a dologban, - csak azzal tudott védekezni, hogy az értesítést azért nem küldte el a felügyelő-bizottsági tagoknak, mert nem akarta. hogy akkor, a midőn az évi zárszámadások megvizsgálása végett a felügyelőknek ugyis nemsokára egybe kell gyülniök, - utazási költségeikkel

TESTÜLETEK A somogyvármegyei tüzoltó-szövetség alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve. Felvétetett Csurgón, 1899' évi sseptember hó 3-án a somogyvármegyei tŰt0ltó-s{övetség alakuló kö{gyűlésén. Jelenlevők a következő testületek meghatalmazással ellátott képviselői: Reményi Samu Csurgó, Tóth Imre Berzencze, Rónai Albert Kaposvár, Gerics Vendel Liszó, Mellhard Ambrus Marczali, Nagy Vendel Mesztegnyő, Péter Ferencz Szenta, Cserti József Alsók-Sarkad, Maurer János Nagy-Atád, Micsovics Vazul Szigetvár, Nagy János Beleg, Bakos József Böhönye, Keller György Rinya-SzentKirály; a nagybajomi önkéntes tűzoltó-testületet külön meghatalmazás alapján Reményi Samu képviseli. Reményi Samu, mint az alakuló közgyűlés előkészítő

ZI!

fölösen terheljék a szövetség pénztárát. Ám az elnök és az elnökség, bármennyire méltányolták is a titkárnak ismert takarékoskodását, nem osztozott ezuttal a titkár fölfogásában, s kötelezte őt arra, hogy az ülések idejéről a felügyelőket jövőben mindenkor értesítse. A tűzrendészeti törvény ja vaslatra hirdetett pályázat határideje közeledvén, Br euer indítványára az ülés a birálobizottságba Óvá,y dr. alelnököt, S{okoly felügyelőt és a titkárt küldte ki. Nagy meglepetést keltett ezután a pénztáros azzal, hogy a legutóbbi ülés határozatával elrendelt új nyilvántartót készen bemutatta. Ám a mily kellemes volt ezen meglepetés, annál kellemetlenebb volt a másik, mely nyomban ezután következett, hogy t. i. az a 200 testület, mely a szövetségnek közvetetlenül tagja, nem kevesebb, mint 1921 frt tagsági díjjal van hátrálékban. Hogya vármegyei sz övetségek utján tagként szerepelő 1000 testület mennyivel van hátralékban, arra már az elnökség nem is merészelt kiváncsi lenni, ami különben jó is volt, mert az erre elő nem készült pénztáros hirtelenében úgy sem tudta volna a kivánt felvilágosítást megadni. V égül az ülés a segélyző-szövetségbe az elnökség képviseletében Óváry drt. küldte ki, mire az ülés esti 8 órakor véget ért. Közvetlenül ezután a segélyzö-szövetség tartotta meg Stabó Gyula alelnök elnöklésével igazgató választmányi ülését, melyen az időközben vált segélyezéseket eszközölték. Hence Antal és Gyovai János békési tűzoltók érdekében az elnökség előterjesztést tett az első magyar általános biztosÍtó társasághoz, hogy a nevezettek részére napi 1 frttal 20, illetve 16 frt. segélyt engedélyezzen Az eljárást a választmány helyeslőleg vette tudomásul. Nátek Márton bátorkeszi tűzoltónak, ki a figyelő torony lépcsőjén még a nyáron bokarándulást szenvedett, mivel kérvényét későn adta be, de egyébként is azt kellő módon Iölhivás daczára sem szerelte föl, a választmány segélyt nem engedélyezett. Ugyanigy járt Krivak Nándor kossuthfalvi tűzoltó is, ki gyakorlatközben sérült meg, de kit testülete parancsnoksága tagul a szövetséghez be nem jelentett. Ellenben Krigler István szegedi tűzoltónak 7 napra 7 frttal leendő segélyezését javasolta a választmány az első magyar általános biztosító társaságnak. V égül még Óváry Ferencz dr. lepte meg kellemesen a választmányt ekkor, a midőn a segélyalap javára az 1896. évben tett 100 frtos alapítványát újabb IDO frttal gyarapitotta, melvért természetesen a választmány is sietett hálás köszöneténe"k kifejezést adni, mire elnök az ülést esti 1/29 órakor, tehát egy folytában öt órai tanácskozás után berekesztette. y.

KÖRÉBÖL. bizottságának elnöke az ülést megnyitván, jelenti, hogy a tűzoltó-szövetség megalakítása érdekében az elökészítö bizottság a következő lépéseket tette: 1. Alispán úrtól beszerezte a vármegye területén rnűködő tűzoltó-testületek hivatalos jegyzékét. E szerint a vármegye területén 53 önkéntes és 151 kötelezett tűzoltóság van. II. A tűzoltó-testületekhez köriratot bocsájtott ki az iránt, hogy hajlandók-e a megalakítandó somogyvármegyei tűzoltó-szövetségnek tagjai lenni és azt mindenkor támogatni. Beérkezett 17 tűzoltó-testületnek a tűzoltó-szövetség megalakítása melletti nyilatkozata. Ill. Meghatalmazási ürlapokat küldött a tűzoltó-testületeknek, hogya mai alakuló közgyűlésen meghatalmazottak által képviseltessék magukat. Meghatalmazással el-

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

212

látva a mai napon 14 tűzoltó testületnek képviselője jelentkezett. r. Reményi Samu, mint az előkészítő bizottság elnöke, úgy az országos, mint a vármegyei tűzoltó-szövetségek czélját ismertetvén, felteszi a kérdést, hogy kívánják-e a vármegyei tűzoltó szövetség megalakítását? Jelenlevők a vármegyei tűzoltó-szövetség megalakítását egyhangulag kivánják, mire elnök a somogyvármegyei tűzoltó-szövetséget megalakultnak jelenti ki. 2. Reményi Samu kéri, hogy a közgyűlés további vezetésére ideiglenes elnök és jegyző választassék. A kőzgyűlés további vezetésére Kacskovich Lajos főszolgabíró, a jegyzőkönyv vezetésére pedig Fried Samu, a csurgói önk. tűzoltó-testület jegyzöje kéretnek fel. 3. A jegyzőkönyv hitelesítésére Berger Ignácz és Peterka József kaposvári parancsnokok kéretnek fel. 4- A meghatalmazások átvizsgálására két tagú bizottság küldetik ki, mely konstatálja, hogy szabályszerű meghatalmazást 14 tűzoltó testületnek képviselője mutatott fel, mit a közgyűlés tudomásul vesz. 5. Elnök megvitatás végett alapszabálytervezetet mutat be. Az alapszabályok pontról-pontra rnegvitattatván, azokat a közgyűlés eltogadja s az elfogadott alapszabálytervezet korrnányhatósági megerősítés végett a nmélt. m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni határoztatik. 6. A díszelnöki állás betöltése. A közgyűlés Maár Gyula vármegyei alispán urat egyhangulag díszelnökké választja meg és erről öt a következö küldöttség által értesíti: Berger Ignácz Kaposvár, Fejérvári József Nagybajom. Reményi Samu Csurgó, Varga Sándor Szigetvár, Maurer János Nagy-Atád. 7. A tisztikar megválasztása a következökép ejtetett meg: elnök Reményi Samu, alelnök Berger Ignácz, titkár Rónai Albert, pénztáros Peterlea József, ügyész Dr. Simon Dániel. 8. A 12 választmányi tag megválasztása a következökép ejtetik meg: 1. Kacskovich Lajos föszolgabiró, 2. Vargha Sándor Szigetvár, 3. Dr. Berzsenyi Gerő Lengyeltóti, 4. Cserti József Alsó-Sarkad, 5. Gerics Vendel Liszó, 6. Szita Lajos Berzeneze, 7. Nagy Vendel Mesztegnyő, 8. Oblonsek Ignácz Mai czali, 9. Péter Ferencz Szenta, 10. Maurer János Nagy-Atád, II. Varga Lajos Kaposvár, 12. Steiner Pál Böhönye. 9 A jövő ülés székhelyéül Kaposvár jelöltetik ki. 10. Kacskovich Lajos főszolgabíró urnak a közgyűlés tapintatos vezetéseért egyhangulag köszönet szavaztatik. A jegyzőkönyv felolvastatván, helybenhagyva aláiratott. Kmf. 'RcinaÍ ./lIberf s. k.,'ReménYÍ Samu sk., s. k

5 november t-éri este 6 órakor és 3 istálló égése. tető Összesen 4 tűz , 1 riadó.

Bodméron

lakóház-

2. Kioonulások. Márczius z-án császári és királyi Fenséged magas alkalmából tartott misére; 2. márczius 19 én császári és királyi Fenséged magas névünnepe alkalmából tartott rnisére ; 3. április r-én és z-án a húsvéti egyházi szertartásoknál a szokásos szent sírőrségen és a föltámadási körmeneten; 4. a juniusi úrnapi kőrrneneten ; 5. augusztus 18-án O császári és királyi apostoli Felsége legmagasabb szűletésnapja alkalmából tartott misére; 6 augusztus zo-án Szent-Istvánnapi misére. 1.

születésnapja

3. GyakonafoR. Gyakorlat tartatott összesen ez év folyamán 12, a téli hónapokban elméleti oktatás. Szeptember hó és október hó első felében a tisztek és altisztek részére az esti órákban elméleti oktatás is tartatott, melynek czélja volt előkészíteni úgy a tiszteket, mint az altiszteket az orsz. szövetség által kiad ott szervezeti stb. szabályzatban előírt szakvizsgára. A vizsgálat október 15-én az őszi zárógyakorlattal kapcsolatosan tartatott meg. A vármegyei szövetség, mint szakférfiút, Vida Pál szövetségi titkár urat volt szíves ezen vizsga kivitelére kiküldeni, ki a már régen ismert szakértelmével és fáradságot nem ismerő ügybuzgóságával, melyért a szakasz nevében személyesen voltam szerenesés köszönetemet kifejezhetni, végezte úgy az elméleti, mint a gyakorlati vizsgálatot. Vizsgára bejelentve volt 13 tiszt és altiszt, kik közül egy visszalépvén. 4-en tiszti, 8-an altiszti képesítést nyertek.

4. (frségek_ Őrség végeztetett.

az

év rninden

napján

tartatott

és

rendben

5. 'Pénztár. A 1. 2. 34. 5. 6.

kapott eVI dotáczió a következőkre fordíttatott : örsegekre és a törzskürtös fizetése 47'27 %, 1-86 ,. tűz és működési pótlékokra új beszerzésekre 18'34 » épűlet- és eszközigazgatásokra 15'97 » 2'09 )} a szövetség érdekében tett kiadások baleset-biztosításokra 3'83 )} különfélékre , ro'64 » Összesen

100% .

6. 8é6méIyzet.

Hitelesítjük:

Ignácz

----=~-=~~-~==

szövetségi titkár.

szövetségi elnök.

Berger

I

1899. deczember 31.

=~~---

Peterka Jozsets.

k.

Az alcsúthi önkéntes tűzoltó-szakasz jelentése az 1899. évről. Csdszdri és királyi Fenség! , Legkegyelmesebb Főparancsnok Ur! A szakasz 1899. évi működéséről az alábbiakban vagyok bátor császári és királyi Fenséged, legkegyelmesebb Uramnak jelentést tenni.

1. Tűzesetek. r. Február 14- én éjjel 2 órakor riadó Felcsúth felé; 2. május 17-én este 7 órakor Alcsúthon egy pincze és egy présház égése; 3. junius r z-én délután 4 órakor Felcsúthon tető égés ; 4. október 7 én délelőtt II órakor Tabajdon szénaés szalmaboglyák égése;

A létszám az elmult évben 6 taggal kisebbedett; ezek részben katonai kötelezettségük nek még nem téve eleget, behívattak, részben pedig a községünkből való elköltözésük miatt léptek ki. A jelenlegi létszám 42. 7. BliIőnféIél? Császári és királyi Fenséged magas parancsára úgy a szakaszt, mint annak egyenruházatát és felszerelését az országos tűzoltó-szövetség által kibocsátott egységes szervezeti, egyenruházati és rangjelzési szabályzat szerint ujolag szerv ezt em, illetve átalakítottam. Miután a szervezeti szabályzat előírja, hogy előléptetésben csakis azon tűzoltó részesülhet, ki a szakvizsgát kiállotta, ennélfogva alázattal alulírottal együtt a tisztek és altisztek levizagáztak. Négyen, kik tiszti képesítést nyertek, a következő állásokat töltik be császári és királyi Fenséged magas

1899. deczem ber 31.

---~=

.====

T

ű Z O LT O - K O Z L O N Y.

parancsára: 1 parancsnok, I al parancsnok, 2 szakasz-! parancsnok, kik közül az egyik a segédtiszti teendőket végzi. A legénység számuk és a gépek szerint 3 rajba osz- \ tatott be. Arajok 12---13 főből állanak. Minden rajba be-I osztva van 3 -- 4 mászó, 1 őrparancsnok, 1 rajvezető és a szolgálati év és szorgalom szerint esetleg minden 4-ik, mint őrvezető. Az őrvezetők száma ez idő szerint teljesen betöltve nincs, hogy esetleg ezután az erre érdemesek, ha a szakvizsgát kiállották, előléptethetők legyenek. A vizsgáló-bizottság most már a szakasz kebeléből megalakuJhat, miután azon szabálynak, hogy csakis az vizsgálhat, ki· maga is vizsgázott, megfelelni tudunk, a mennyiben az összes tisztek vizsgázottak. Az őszi zárógyakorlattal kapcsolatosan megejtett vizsgák befejeztével ügybuzgó szolgálatuk elismeréseül az orsz. szövetség által megküldött szolgálati érmeket, nevezetesen a XV-éves érmet Vasanits Lajosnak, a X-éves érmet pedig Vörös Lajosnak, Ádám Mihálynak és Bárányos I Józsefnek az igazolványokkal együtt Vida Pál szövetségi titkár úr volt szíves kiosztani. Fényképfölvétel a párisi világkiállitáson leendő beo. mutatásra deczember bó folyamán eszközöltetett 3. A fölvételhez kivonulva volt a szakasz az összes gépek és szerekkel. A fölvételek : 1. a szakasz indulásra készen; 2· támadás a mászótoronyra; 3. csoportkép.

213

kazó tömlőrongálások

megszüntetése végett szereztetett be, befogadására készíttetett. A gépek jobb kihasználása végett 9 darab IS méteres nyomótömlő is vétetett. A tömlő hosszúság, melylyel a szakasz ez időszerint rendelkezik, 405 méter.

méter tömlő I 300 munkaképességének

I

I

l

i I

8. Beeeerzesek. ,

Császári és királyi Fenséged magas parancsára egy tömlőmotola rendeltetett meg aGeittner és Rausch czégtöl, A tömlőmatala, mely a tömlőtekercsek képzésénel mutat-

9. Egyenruha. Az egységes szervezeti, egyenruházati stb. szabályzatnak megfelelőleg a szakasz egyenruházata is átalakíttatott. Egyenruházatunk szabályzat sz erintí, kivéve a téli egyenruha színét, melyen miután most két éve készült, tehát teljesen új, csakis hosszabb használat után, ha majd kiseléjteaésre kerül, lehet változtatni.

10. GeÍger-alapítvány. A Geiger-alapítvány kamatai legfelsőbb parancsra Gyökeres János rajvezető, Vörös Lajos szivattyús és Tóth Józse! mászó-tűzoltóknak az év folyamán tanusított szorgalmuk megjutalmazása fejében egyenlő arányban osztatott ki. Midőn császári és királyi Fenséged legkegyelmesebb Uramnak a szakasz 1899. évi működéséről jelen jelentésemmel legalázatosabban beszámolni bátorkodtam, legalázatosabban jelentem, hogy évi jelentésünk egy·egy példányát, az országos és vármegyei tűzoltó-szövetségek Elnökségeinek is megküldöttem. Császári és királyi Fenséged, legkegyelmesebb Főparancsnok úr legalázatosabb szolgája Alcsúth, 1899. deczember 31-én.

Szán/ay

'Béla,

önk. tűzoltó-parancsnok,

I

~

H Í'R E K. - Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter jóváhagyta a kaposvári önkéntes tűzoltó-testület alapszabályait I28.389., és a somogy vármegyei tü'{oltó-s'{övetség alap szabályait 129.741. szám alatt. - Tüzrendészeti törvényjavaslat. Az országos tűzoltószövetség elnöksége tudvalevőleg f évi április havában 400 korona pályadíjat tűzött ki a tüzrendészeti törvényjavaslat és megokolásának elkészitésére. A pályázat határideje mai napon járt le, és pedig nem eredménytelenül, mert arra »Pályarnű, Horgony J 899: XII.« jelzéssel egy 92 félives irott oldalra terjedő pályamű tényleg beérkezett. A biráló bizottság hozzászólása előtt természetesen nem vagyunk azon helyzetben, hogy a kérdéses műröl nyilatkozzunk, szeretjük azonban hinni, hogya munkálat becses lesz, s alapjául szolgálhat majdan oly törvényhozási intézkedéseknek, melyek a tüz.rendészeti viszonyok, mai elhanyagolt állapotában valahára a kivánatos rendet megteremtik. A biráló bizottság tagjait az elnökség f. hó 9-én tartott ülésében választotta meg: elnöke Óváry Ferencz dr. alelnök, tagjai pedig S'{ily József dr. titkár és S'{okoly Ignácz felügyelő bizottsági tag. _o. Alapitványok a tüzoltóknak. Dr. Óváry Ferencz, az orsz szövetség alelnöke a magyarországi tűzoltó-testületek segélyző-szövetségének a f. hó 9-én megtartott igazgató választmányí ülésen ujabb 200 koronás alapitványt tett, melylyel az 1896. évben már egy izben tett 200 koronás alapitványát 400 koronára emelte. - A nagy-szombati önkéntes tözoltótestület f. hó 30·án megtartott közgyülése elhatározta. hogya segélyző-szövetség javára 600 koronás alapitványt tesz. - A somogyvármegyei szövetségnek, melynek alapszabályait a belügyminiszter most hagyta jóvá, ez ideig 14 tagtestülete van. Ezek kőzül 12 u. m. a kaposvári, csurgói,

liszóí, marczali, berzenezei, mesztegnyői, szentai, nagy-atádit alsók sarkadi, szigetvári, böhönyei és nagy-bajomi testület önkéntes, a bel egi és rinya-szent-királyi pedig kötelezet. tüzoltóság. Remélhetőleg a vármegye terül etén létező többi tűzoltó-testűlet is nemsokára csatlakozni fog ahhoz a szövetséghez, meJy hivatva lesz a nagy Somogy tüzrendészeti érdekeit bizonyára számottevő munkásságával istápolni. - Jog, törvény és igazság. Hogy S'{éll Kálmán miniszterelnök belügyminiszternek szállóigévé vált beköszöntő mondása, a »jog, törvény és igazság« nem puszta frázis immár, mutatja a tallósi (Pozsonym.) önkéntes tűzoltótestület panaszos ügyének esete is. A testületnek ugyanis pár évelőtt Koday Ignácz községi biró volt a pénztárosa, ki midön a múlt év elején a fecskendő gyökeres tisztítása vált szükségessé, az erre szükséges pénz kiszolgáltatását megtagadta azzal, hogya pénztár üres, a községi pénztár. ból pedig arra mit sem lehet adni. A parancsnokság tudatában annak, hogy a testület pénztárába az utóbbi időben is tetemes pénzbirságok folytak be, a főszolgabirónál vizsgálatot kért a biró ellen, s az hosszu huzavona után megbizta a jegyzőt a vizsgálattal, ki természetesen mindent rendben talált, mire a főszolgabiró a birót fölmentette. Ugyanígy járt el később az alispán is, úgy hogy a testület bármily bizonyítékokat is halmozott össze a biró ellen, a közigazgatási hatóságoknál elégtételre szert nem tudott tenni. Ily körülmények közt fordult a testület parancsnoka Egry: Imre bizonyítékokkal fölszerelt panaszával az országos szövetséghez, mely ez ügyben 1. évi április hó ro-éri terjedelmes följerjesztéssel fordult a belügyminiszteriumhoz újabb vizsgálat elrendelése végett. Junius havában Egr)' újabb panaszt adott be a szövetséghez, mely az ügy sürg,~,,, elintézését a belügyminiszteriumnál megszorgalmazta. Es c.

114

======.=-

-

-- ----

_.

T Ű Z O LT Ú - K O Z L ON Y. --_._~-

mi évek óta nem történt meg hasonló ügyekben, ime az új korszak meghozta az eredményt A belüuyrninisz terium szigorú vizsgálatot rendelt el ez ügyben, melynek eredménye az lett, hogy folyó hó 17én Koday Ignácz tallósi birót birói állásától fölfüggesztette és ellene szabálytalan pénzkezelés miatt a fegyelmi eljárást elrendelte. Nagy elégtételül szolgálhat a belügyminiszter ezen intézkedése a sokat meghurczolt testületnek, - melyet Koday a községi képiselőtestülettel időközben föl is akart oszlattatni, - de kiváltképen elégtételt találhat abban Epy Imre parancsnok, ki nem törődve az eléje tornyosuló nehézségekkel, lankadatlan buzgalommal és kitartással két éven keresztül fáradozott ez ügyben, míg fáradozása gyümölcseit bomladozó testülete számára megérlelhette. A belügyminiszter döntése könnyen érthetőleg nagy örömöt keltett tallósi bajtársaink körében, de Taílós polgársága körében is, mely régóta már hiába óhajtott szabadulni a gyülölt birótóI.

i i

•

- A magyar ipar pártolása. Értesülésünk szerint a »Magyar Czukoripar Részvénytársaság« szerenesi czukorgyára részére megrendelte a »Bu dapesti seivattyú és gépgyár réssvényt drsasdg eeel-itt Wa!.l'er Ferencz « czégnél a Budapest székesfőváros részére ugyanott készülő négykerekü gőzfecskendő mását. Örvendetes jelemég ez és példát vehetnének rajta azon határszéli községek és egyesületek, a melyek idevágó szükségleteiket, mint legutóbb a magyar-óvári tüzoltóság is, még mindig Ausztriából fedezik, holott e téren még arról sem lehet szó, hogy a belföldi ipar támogatása áldozatba kerül, mert köztudomásulag fecskendő-iparunk az osztrákot legalább is elérte, ha túl nem szárnyalta. - A nagybajomi testület november hó ző-án rendkivüli közgyűlést tartott Kacsoh Pál elnökléséveI, hogya testület eddigi ügybuzgó parancsnokának, Fejérvári J ózsefnek tivozásával megüresedő parancsnoki tisztséget betöltse. A közgyülés a távozó parancsnok lemondását sajnálattal vette tudomásúl, kiváló érdemeit, melyeket a testület meg' alapítása óta, mint annak legbuzgóbb tagja, az 1890. év óta pedig rnint annak parancsnoka szerzett, jegyzőköny. vébe iktatta, azokért hálás elismerését nyilvánította, s egyuttal a testület díszelnökévé választotta. A parancsnoki állásra egyhangúlag Kúnsági József, a testület eddigi alparancsnoka választatott meg. - Tűzoltók mulatsága. A budapesti őnkéntes tűzoltó- . testület 19°0. évi bálját február ro-éri fogja megtartani a ter ézvárosi Kaszinó termeiben. A rendező bizottság S{ily József dr. parancsnok elnöklésével már megalakult, s nagy előkészületeket tesz a mulatság sikere érdekében. - A budapesti jutegidr i tűzoltóság bálja január 27·én lesz az újpesti közművelődési körben megtartva, Götrelmann Tivadarné gyárigazgatónő védnöksége alatt. A rendezőség élén Neubrand János a testület tevékeny parancsnoka áll. -

Nincs kamatláb emelés. Az orsz.

szövetség legutóbbi elnökségi ülésén elhatározta, hogy tekintettel az általános pénzhiányra, megkéri a pesti hazai első takaréko pénztárt, hogy addig, míg az ez időszerinti pénz viszonyok tartanak, -a szövetség ott elhelyezett tökéiÍltán 4'/2% helyett 5%-ot adjon. A takarékpénztár igazgatósága most érkezett átiratában a kérelmet teljesíthetőnek nem találta. - Tűzesetek statisztikája. Junius hóban Magyarország terül etén beleértve Fiumét és kerületét s nem értve bele Horvát·Szlavonországot - 660 községben 755 tüzeset tordult elő. il. károsultak összes száma 2373. az okozott kár pedig 2,IIO.886 korona volt. CA mult év junius havában

,

:

~

1899. deczember 31.

~=======================

747 községben 875 tűzesetnél 2405 egyén 2,975-438 korona kárt szenvedett.) A tűzesetek közül 195-nek gyujtogatás, 4·nek öngyujtás, 56-nak villámcsapás, 91-nek a gyermekek játéka gyrfával, II· nek a világító-szerekkel való gondatlan bánásmód, T57-nek hanyagság és gondatlanság, 28-nak egyéb volt az oka, mig 2I3 esetben a tűz oka kideríthető nem volt. Meghalt vagy halálos sérülést szenvedett a tűznél 13, nem halálos sérülést 2yember. Huszezer koronánál naayobh kárt okozó tűzeset Összesen 24 fordult elő és pedig: Párkányban (Esztergomm) junius 8 -án, Bodafalun (Liptóm.) junius r z-én (I7 egyén 57.823 kor. kárral), .- Három-S{lécsen (Liptóm.) junius zo-án 35 egyén 98.874 korona kárral), - Romhányban (Nógrádm.) junius roén, - S{ügyön (Nógrádrn.) június z.z-én, - Libetbányán (lóIyomm.) junius 9 én (49 egyén 102,165 kor, kárral), Zólyom.Lipcsén (Zólyomrn ) junius 7·én (6'5 egyén 89.647 korona kárral), - Parndorfon (Mosonm.) junius 3 án, Seny eluirdn (Vasm.) junius 7·én, Bakony-Tamásiban (Veszprémm.) junius z e-én, - Zircren (Veszprémm.) junius r o-én, Bodva- Vendegin (Abauj·Tornam.) junius 17-én (55 egyén .IlO.296 kor. kárral), - Kassan junius 3·án (1 egyén 62.000 kor. kárral), Tissolcson (Gömörm.) június r z-én (1 egyén 51.100 kor. kárral), Bártfán (Sárosm.) junius 9·én (45 egyén 106,699 kor. kárral) és újolag junius r Sván, Palocsán (Sárosm) junius +én (121 egyén 162.589 kor. kárral), Almáson (Szepesm.) junius 4·én (27 egyén 55.876 kor. kárral), - Kubachon (Szepesm.) junius I3-án (123 egyén 58.379 kor. kárral), - Lelessen (Zernplénm.) junius zőán, Parnon (Zernplénm.) junius 4-én (17 egyén 51804 kor. kárral), - CsikTusnádon (Csíkm.) junius 18-án (5 egyén 88920 kor. kárral). - Nagy-Eresén (Maros.Tordam.) junius r o-én, _ végül Szeken (Szolnok-Dobokam.j junius 30-án (136 egyén 255.386 kor. kárral). Julius hóban 849 községben 1039 tüzeset fordult elő: A károsultak összes száma 1843, az okozott kár pedig I,887.325 korona volt, (A mult év julius hayábaq 856 községben 1I13 tüzesetnél 2503 egyén 3,218.628 korona kárt szenvedett.) A tűzesetek közül 250-nek gyujtogatás, r z-nek öngyujtás, r r Svnak villámcsapás, 127-nek a gyermekek játéka gyufával, 17·nek a világítószerekkel való gondatlan bánásmód, 218-nak hanyagság és gondatlanság, 45-nek egyéb volt az oka, mig 252 esetben a tűz oka kideríthetö nem volt. Meghalt vagy halálos sérülést szenvedett 13, nem halálos sérülést 35 ember. Huszezer koronánál nagyobb kárt okozó tüzeset összesen 13 fordult elő és pedig: Hoss{úréten (Liptóm.) julius 17·én, - Malacekan (Pozsonym.) julius r o-én, _ Dun aSeekcs/in (Baranyam.) julius 28·án, Székes-Fejérvárott julius r-én (2 egyén 104.800 kor. kárral), - KisHartan (Pestm.) julius 22-én, - Budapesten julius r rén (2 egyén 24.400 kor. kárral) és julius 18-án (1 egyén 88.000 kor. kárral), VolóC{on (Beregm.) julius r z-én (3 egyén 103.056 kor. kárral), Mlinarécson (Sárosm.) julius ő-án, Krompachon (Szepesm.) julius 23-án, _ Seomolnok-Hiutdn (Szepesrn.) julius 3I·én, Nyíregyhá{án (Szabolcsm.) julius 15·én, -- és Kurtakéren (Aradrn.) julius 28·án (3 egyén 58,500 kor. kárral).

r,

Jll(qusztus hóban 1246 községben

1679 tűzeset fordult elő. A károsultak összes száma 4223, az okozott kár pedig 4.542.192 korona volt. (A mult év augusztus havában 1314 községben 1762 tüzesetnél 5or5 egyén 3,045.248 korona kárt szenvedett.) A tűzesetek közül 491·nek gyujtoga ás, II-nek öngyujtás, 5o·nek villámcsapás, 179-nek a gyermekek játéka gyufával, ro-nek a világító-szerekkel való gondatlan bánásmód, 353-nak hanyagság és gondatlanság, l08·nak egyéb volt az oka, mig 477 esetben a tűz oka kideríthetö nem volt. Meghalt vagy halálos sérülést szenvedett a tűznél 13, nem halálos sérülést 59 ember. Huszezer koronánál nagyobb kárt okozó tüzeset összesen 38 fordult elő és pedig: Dluhdn

f

-

I I,

T Ű ZOL T Ö - K O Z L

1899. deczem ber 3 I.

(Árvam.) aug. 27-én (28 egyén 59.132 kor. kárral), Lanton (Hontrn.) aug. I7-én, - Selmeczb dny dn (Hontm.) aug. r6-án (1 egyén 49.280 kor. kárral), - Sós-Hartyánban (Nógrárlm.) aug. ző-án, -- Assakiirtön (Nyitram.) aug. l8án, -- Érsekujvárott (Nyitrarn.) aug. 27-én (1 egyén 82.640 kor. kárral), Farkasdon (Nyitrarn.) aug. 6-án, - Királyin (Nyitram ) aug. 26 án, - Nyitra-Zerdahelyen (Nyitrarn ) aug. 25-én, - Zsigdrdon (Pozsonym.) aug. r 7-én (125 egyén 103690 kor. kárral) - Beneslidzdn (Zólyomm.) aug 5-én, - Maf'yar·S{éken (Baranyam.) aug. r qén, . Csaszdron (Komáromm.) aug. z-án, - Mócsán (Komáromm.) aug. 24-én, - Udvardon (Komáromm.) aug. 7-én, - Gdtdn (Mosonm) aug. 12 én, Uj-Dombovdron (Tolnarn.) aug. 3 rén, - Acsádon (Veszprérnm.) aug. 26-án (76 egyén 59 197 kor. kárral), - Karakó-S:rörcsökön (Veszprémm.) aug. 8-án (80 egyén 130002 kor. kárral), - S{ápáron (Veszprérnrn.) aug. 8-án, ZÍI c{en (Veszprémm.) aug. 3I.én, - Szegeden aug. 13-án (60 egyén 51.048 kor. kárral), -- Pdseton (Hevesm.) aug 5-én, -- Budapesten aug. 14-én (14 egyén 175 575 korona kárrai) és augusztus r8-án (2 egyén 26.000 korona kárral) Alsó- Vaddsson (Abauj-Tornam.) aug. 3án, - Vajkocson (Abauj-Tornarn.) aug. 6-án, - Ssirma-Besenyőn (Borsodrn.] aug. I8-án, Zdvadkdn (Gömőrm.) aug. r zén, - Jenkén (Dngm.) aug. rőán. - Kis Gőqön (Ungrn.] aug. 3I-én (18 egyén 57.512 korona kárral), Uporon (Zemplénm.) aug. 23-án, Zebegnyőn (Zemplénrn ) aug. 24én (23 egyén 60.990 kor. kárral), Rakamaton (Szabolcsm) aug. 4-én, - Gebén (Szathmárrn.] aug I7·én, Tasnddon (Szilágym.) aug r oén (2 egyén 53614 kor. kárral), Resiceabdny dn (Krassó-Szörénym.) aug. z8-án (3 egyén 162.800 kor. kárral) - és Récsekeresstúron (Szolnok-Dobokam.) augusztus 27·én Szeprember hóban Magyarország területén - beleértve Fiumét és kerületét, s nem értve bele Horvát-Szla-

T1í.zoltó-szerek Számtalan igen magas kitüntetés Auszlriából, Magyarorszá!lból, Franczla-, Spanyol-, Olaszországból, Belgiumból, Svájczból, Amerikábó!.

M.MAQ1RUS UlM

215

von országot 1000 községben 1249 tűzeset fordult elő. A károsultak összes száma 2240, míg az okozott kár 2,745.212 korona volt. (A mult év szeptember havában 1362 községben 1788 tüzesetnél 5078 károsült 6,272.610 korona kárt szenvedett.) A tűzesetek közül 447·nek gyujtogatás, 9-nek öngyujtás, 53' nak villámcsapás, 128·nak a gyermekek játéka gyufával, r zriek a világító szerekkel való gondatlan bánásmód, 215 nek a hanyagság és gondatlanság, 53 nak eg-yéb volt az oka, míg 332 esetben a tűz oka kideríthető nem volt. Meghalt, vagy halálos sérülést szenvedett a tűznél 8, nem halálos sérülést pedig 26 egyén. Húszezer kororiánál nagyobb kárt okozó tüzeset összesen 22 fordult elő, és pedig: Bars Besenyőn szept. 6-án (39 egyén 55.063 kor. kárral), Bajóton (Esztergomrn.) szept. 6-án, Roesahegy-en (Liptörn.) szept. 4-én (1 egyén 350.000 kor: kárral).Pozsony-Set -Lstv dnon szept. r ő-án, Polgárdin (Fejérm) sz cpt. ző-án, -- Izsdn (Komáromm.) szept, II- én (49 egyén 86895 kor. kárral), - N.- 1. orp ddon (Somogym) szept. 3 án, - Seombathely en (Vasm.) szept 8-án, Kis-Liidőn (Vcszprémrn.) szept. 5·én (57 egyén 644 [6 kor, kárral), Csanttvéren (Bácsm) szept. 23 án, - Budapesten szeptember hó 25. napján (1 egyén 127.000 kor. kárral), Alsó- Vadaszon (AbaujTornam.) szept. 2 án, Tornj/os-Németin (Abaúj- Torna m.) szept. 3·án, Görgőn (Sz epesrn.) szept. 4 én (1 egyén 52.200 kor. kárral), - Hosztoviczdn (Zemplénm.) szept. 1 rén, Gsessoran (Biharm.) szept. zo-án, - Nagy-S:ralontán' (Biharm) szept. 24·én, - Seaploncedn (Máramarosm.) szept. 28·án (7 egyén 93.920 kor. kárral), - Ni-Haldsron (Szabolcsm.) szept. 6án, Nagy-Beeskereken (Torontálrn.) szept. 17·én,Öregfalun (Torontá1m.) szept. r rén, -és végül Fiuméban szept. r zén Felelős

szerkesz tö :

Dr _SZ IL -y ;:rÓZSEF_

gyá.ra

MAGIRUS C. D. ULM

aiD.

A legjelentékenyebb szállítási képességgel biró gyár a következő tárgyakban: Személyes :felszerelési tárgyak

Berlinből: császári érem; Chica!lo: jutalmi érem; Antwerpen : 1894. évi arany érem.

ON Y.

tűzoltók részére: Sisakok, . övek, zárkapcsok, balták , kőtelek, lámpák stb. Ujdonság! Má,zólámpák javított légvezetővel és oly szerkezettel, hogy a lámpa minden helyzetben merőleges állásban marad. Mentő-szerek: Mentötörnlök, ugróponyvák, mentözsákok, füstkészülékek, légvezető szerkezettel és a nélkül Magirus rendszere szerint, gyaloghintók, betegszállító kocsik stb. Fecskendök mindenféle szerkezettel és nagyságban.: Városi és falusi fecskendők, mozdonyfecskendők, taliga-fecskendők, hydrcphorok, házi és kerti fecskendők, extinctorok - továbbá: cörnlök, tömlőcsa varok, sugárcsövek, törn lökötök, tömlő javitó szerek, tömlőkocsik, hydranskocsik, vizes lajtok stb. Létrák tninden.:féle minöségben: Gépezetes létrák a legtökéletesebb szerkezettel, kétma§'2któl működő létrák, dugólétrák,

vagy négykerekűek, zárhorgokkal. tolóhorog- s tetölétrák.

Árjegyzékek, költségvetések és rajzok mindenkor

kaphatok.

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

216

1899. deczember

3 I.

Tűzoltó e~yenruná at es felszerelese~et szí~orllan az uj szaoály szerint Készítünk,

M. -kir. udvari szállítók.

Öcs. és kir, Fensége József Wh. udv. száll.

Cs. és kir ausatr. udvari s'-állít6k

Görög királyi udvari szállítók.

Saerb királyi udvari szállítók.

Perzsa caá sz, udv. szállítók.

O Fensége a görög trónörökös udv. s'láll.

• császári

és királyí

udvari

szállítók,

a Károly-laktanyában

ő császári

és királyi

fensége

József főherczeg

udvari

szállítói

BUDAPESTEN a Károly-laktanyában levő

<:o

....- eg;J?eD~u.m~.il)ziti illtizetit ....,..

.:::....o:

= = = -+----'

a t.

<--cc:i

tűzoltó -testűletek

parancsnokainak

és

tagjainak

becses

figyelmébe

ajánljuk.

Teljes egyenruhák, valamint az egyenruházathoz szükéges kellékek,

r:::l-

tnennyiségre való tekintet nélkűl, a haladott kor igényeinek megfelelően, mérték szerint és jutányos árak tnellett készittetnek. Ajánlunk továbbá tűzoltói :felszerelést, sisakot, zubbony!, nadrágot~ rözsekéseket, baltákat és sípokat, sapkákat posztóból és bőrből, paszotnányt, zsinórokat, kardbojtokat, keztyűket, gallérokat stb. a legdúsabb választékban.

Katonai egyenruhák és felszerelési tárgyak. ___ Á ••jegyzékek

!

A legszebb tűzoltó-zászlókat készitjük ....•.••

kivánat ••a dij- és bé"lDentesen küldetnek.

__

SiiJ'gőnyezÍlD:Tille ••udva••i _állító,

Budapest.

Fclgári ruhán vi~elendö jucileumi emlékérmak és ezeknek rozettái a legszecc kiviteloen nálunk k~~hatók. •

•

___

Yívóeszközök, érmek és rendjelek.

Az 1896. évi párisi műiparkiállitáson

aranyéremmel

kitüntetve.

li

-.Qljj

~""I"''''''''''''''~''''''''''''''''''__ '''i._e.•• ~ •••••••• tü..zoltó-~ d.a.lárd.a.-, egyesületi~és Ajánlják

a

egyéb

tűzoltó-

társulati

és

zászló-

kat festve vagy himezve alegegyszerübbtőlalegdiszesebb

kivitelben

legjutányosabb

zászlók

gyára.

::e""\:l..da pest.,

legszebben -

el készitett

társula.ti

a

~.--

__ ~~~~-=--:~.c::,~~'

__.:......_, -J_

IV. ker., Bel vá ros,

Lipót-utcza 21. szám.

Zászlószalagol<, egyleti jelvények, kokárdák, vállszalagok nagy

választékban.

árakon.

I l

névvel és dobozzal, Saját sokféle alakban és kiműhimzövitelben, a legolcsóbban sZámittatnak. • intézet. • ' Költségvetések? rajzok és anyagmintákat a legnagyohh készséggel hérmentve küldünk.

~

t=

1896. évi. milleniun:li !
1

r

r

1899. deczernber

3I.

---._-_.-~==

TŰZOLTÓ-KÖZLÖNY.

ZI7

TŰ ZOLTÓ-KÖZLÖNY.

ALAP{TTATOTT 1858. évben,

1899/d6czember

Gyártott fecskendök száma 13850.

.silr{lÖllllC~;}n:

"Szivattyügyát'Bltdape8t

3!.

-.

BUDAPESTI SZIVATTYÚ- ÉS GÉPGYÁR RÉSZVÉNy-TÁRSAsÁG ezelőtt WALSER

FERENCZ

BUDAPEST, VI., KÜLSÖ VACZI-ÚT

Szivattyúkat __

k ézr és eröhaitásra, ú. m.: házi, ipar-, gazdasági és építkezési czélokra. - Arjegy{éki fiaet : XXI.

Tűzj'ecskendőket . kendőket

45.

Ú; m. : y?z!ecskendőket, m07donyfecskendőket, vtzszáll~tokllt, tarttoncsa- es hordozható fecsés ezek tartoxékait: - Árjegyzéki füzet XXVI. f

Tűzoltósági segédeszközöket és szereket U. m.: létrákat, személy- és szerszállító kocsikat, vízhordó kocsikat. szénkocsikat, tömlőmotolákat és ezek kiegészítő részeit.

Egyéltti felszereléseket $

~.

.

stb., stb.-

ú. m. : sisakokat,

saptcáknt,

öveket, oldalfegyvc1'cket,

baltákat,

jel'vén'yeket

Árjegyzéki füzet: II.

.Köztisztasági szereket ________________ .~~___________

m ..: utc,;ai öntöző ..ko,c~ikat, utczal seprőgépeket.kozutJ sárvonógépeket. hóekéket, kocsikat billenő szerkezette], egyengető úthengereket. pöczegödör-tisztitó készülékeket légszivattyúval és Wegner szabadalma szerint önműködő szívóval. - Aljegx{éki

fiuet :

ú.

XXII.

Közegészségiigyi szerelcet

tele- " fertőtlenitő készülékeket, staott ée szállUható alakban, fertőtlenítő eeertcoceikat, !ertötlenitő személyszállitókat, mentő- és tá1"gyszállító koceitcac és kötszer steriiieátorokca: - Árjegyzéki füzet: Ill.

________________________

Templomharangokat

_________________________ valamint jelző-harangokat és építkezések számára. [iizet :

iJtr

xxv.

ÁRJEGYZÉKEK

ú. m.: tetiee gőzfm·tőtlcnitő

peket,

összhangzó harangozattal, szabadalmazott vas- vagy fakoronával, iskolák, kórházak, gyárak, majorok Vas-harangállványokat.

INGYEN

-

ÉS BÉRMENTVE

Budapest, 1899. Rózsa K. és Neje kőnyvnyomdája,

Szentkirályi-utcza

30. sz.

Arjegy{éki

...••