MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ E R D É L Y R É S Z I MÉHÉSZ-EGYLET S Z A K L A P J A , MINT
AZ „EKDÉLYI GAZDA" ÖNÁLLÓ MELLÉKLETE. Megjelenik minden hó 1-én é s 15-én. A méhészetre vonatkozó minden közlemény a „Méhészeti Közlöny" szerkesztőségéhez czimzendő (O-vár, Bástya-utcza 9. sz.)
A méhész-egyleti rendes tagsági dij 2 frt. köri tagsági dij 1 frt, mely Gebhardt Oöme pénz tárnoknak küldendő Kolozsvárt. („Hója" szőlő.) A tagsági dij fizetési kötelezettség ő évig tart. (Alapszabály 4. §.)
—§S7 Egyleti tagok, a 2 frt rendes, '"" illetőleg 1 frt köri tagsági dijért ugy az „Erdélyi Gazdá"-t, mint a „Méhészeti Közlöny"-t díjtalanul kapják. m
IV-ik évfolyam.
22. szám.
1889. november 15.
Egyletünk választmányi ülése. Egyletünk november 2-án választmányi ülést tartott. Jelen voltak: B o d o r László, alelnök; S z e n t g y ö r g y i Lajos, főtitkár; G e b h a r d t Döme, pénztárnok; Á1 b u J ó zsef, igazg. alelnök, T u r c s á n y i Gyula, C s i k i J. János, K ő m ű v e s Gerő és W i e d e r József választmányi tagok. Elnök felolvasta a budapesti kereskedelmi múzeum igazgatóságának hozzá, mint m -egyleti alelnökhöz intézett átiratát, melylyel meghivatott az okt. 24 ón, Budapestre összehívott értekezletre. Előterjeszti ezután, hogy a m e g hívó vétele és az értekezlet megtartásának határnapja kö zött oly rövid idő levén, hogy választmányi ülést összehívni nem l e h e t e t t : az egyesület tisztviselői karából egy szűkebb k ö m értekezletet hívott össze s annak határozatából, S z e n tg y ö r g y i L főtitkár kéretett föl, mint a ki szintén meghi vatott, hogy az egyletet képviselje a budapesti tanácskozmányon. A választmány jóváhagyólag vette tudomásul ez intéz kedést ós útiköltségben, a fölszámított 20 irtot, egyhangú lag megszavazza. A főtitkárnak e tárgygyal kapcsolatos jelentése álta lános érdekeltséget keltett s fáradozásaiért köszönetét nyilvánitá a választmány. A budapesti értekezlet tárgyalásáról fölvett s egyle tünknek is megküldött jegyzőkönyv teljtartalmulag felolvas tatván, annak több pontja felett élénk eszmecsere keletke zett. Különösen ki Ion emelve ez úttal is, hogy a mű méznek napról-napra nagyobb tér foglalása és a valódi mézek meg hamisítása, mily káros a méztermelőkre s magára a fogyasztó közönségre i s ; hogy mennyire szükséges, eme visszaélések meggátlása czéljából a kormány eré'yes intézkedése. Helyesléssel vette tudomásul a választmány az é r t e kezlet ama megállapodását, hogy a méhészeti termények kiviteli és behozatali vámja megfelelő módon szabályoztassék, (minthogy a behozatali vám aránytalanul kisebb a kiviteli vámnál, e miatt kivitelünk tetemesen csökkent) hogy a t e r m e lők, a belföldi forgalomnál szállítási kedvezményben részesít-
tessenuk; hogy állandó árucsarnok létesíttessék a központon a kereskedelmi múzeum vezetése alatt, mely árucsarnok igazgatósága és a méhész-egyletek folytonos összeköttetés ben legyenek; azonban a megállapodások egyes részeit il letőleg eltérő vélemények is nyilvánultak; igy, a választmány többféle okokból czélszerübbnek találná, ha méhészeti t e r ményeket, különösen a mézet, k i z á r ó l a g a méhész-egy letek ajánlanák a központi árcsarnoknak; ha az oda felkül dendő mézek vidékenként és oly módon osztályozva hozat nának forgalomba, hogy egyes fajból mindig nagyobb menynyiség álljon rendelkezés alatt, a mi, különösen a kiviteli forgalmat emelné. Alelnök előterjeszti az ország különböző részeiből, u. m C s e n g é i , M a r o s - V á s á r h e l y és I) e é s r ő 1 egyletünkhöz beküldött költés-rothadásos lépek szakértői vizsgálatára vonatkozó adatokat. Kéri a választmányt, hogy eme fontos ügyben tegye meg a maga részéről mindazt, a mit szükségesnek tart a költós-rothadás terjedésének meg gátlása szempontjából. -
A választmány egyhangú megállapodása, hogy az ed dig vizsgált koltés-rothadások a legnagyobb mértékben gyanúsak, arra nézve, hogy r ó s z i n d u l a t u a k , tehát ragályosak. Ennélfogva azt határozza, hogy az e tárgyban eddig észlelt tapasztalatokról értesítendő a földmivelésügyi miniszter ama kórós kíséretében, hogy a maga részéről szükségesnek vélt szakközegek által végzendő vizsgálat után megfelelő módon intézkedjék a baj tovább terjedésé nek meggátlása czéljából. Ezután Á1 b u József, igazg. alelnök tett jelentést az egyleti telepen űzött idéni méhószkedés eredményéről. E szerint 202 kiló p e r g e t e t t ós 14 keret lépes méz nyeremé nyünk volt az idén. A betelelt családok száma 62 ; ezek kö zül 5 anyanevelós. Előterjeszti ezután Bodor L. alelnök, hogy a közgyű lés által kitűzött pályadijakra összesen csak h á r o m pálya munka érkezett be. A választmány abban állapodott meg, hogy a pályázati határidőt meghosszabbítja 1890. évi május
108 l - i g ; a határidő bevárása után fog intézkedni a pályabirák kijelölése kérdésében is. Következett G e b h a r d t Döme pénztárnok havi j e lentése, mely szerint november l-ig 682 frt 58 kr. volt EZ egyleti bevétel, a kiadás pedig 659 frt 67 k r ; pénztári készlet 22 frt 91 kr. Az indítványok során fölmerült, hogy miután egyle tünk állandó árucsarnokot nyitott: czélszerü volna, ha a „Kovács P . és fiai" helyi czégtől átvenné egyletünk a mé hészeti eszközök r a k t á r á t is, minthogy nevezett czég umugy se rendelkezik elegendő hely felett erre a czélra A választ mány megállapodott abban, hogy emiitett czégtől átveszi a méhészeti eszközöket. Az átvétellel C s i k i J. János és W i e d e r József v. tagok bizattak meg. Az ülés esti 7 '/', órakor ért véget. 2
Az állandó' ánícsarnok. (Két czikk )
I. Nem uj eszme. Régóta fáradoznak a méhészek annak megtestesitésén. Mert régóta érezzük, hogy a méhészeti terményeknek nincs megfelelő piacza. Ugyszólva el vagyunk zárkózva a világ elől. A nagy fogyasztó közönség nem ösmeri az első minőségű magyar m é z e t ; vagy a ki ösmeri, az is nélkülözi a könnyen hozzáférhető beszerzési forrásokat. Másfelől azonban az idegen élelmesség megtalálja a módot, hogy miként kell terjeszteni a művileg előállított, hasonló minőségű készítményeket s miként kell megtéveszteni a fogyasztókat, első sorban ezek ós a méhész-közönség ro vására. A m.-egyletek sorba próbálkoztak, hogy oly üzleti központot létesítsenek, mely egész Magyarország méhészeti r a k t á r a és állandó kiállítása legyen. De valljuk be őszintén, hogy a szép terv kivitele egyiknek sem sikerült. Mert a kezdeményezés nem történt egyesült erővel. Pedig, ha va lamely kérdésben szükség volt valamennyi méhész-egylet és méhész, egyetértő közreműködésére: ugy, egy országos üzleti központ megteremtéséhez bizonyára m ú l h a t a t l a n u l szükség van arra. Nagy köszönettel tartoznak tehát Magyarország mé hészéi B a r q s s Gábor kereskedelemügyi ministernek, a ki a mult hó 24-ere Budapestre összehívott értekezlet által, a létesítendő állandó, országos árucsarnoknak ugyszólva alap kövét tette le. Az ott folytatott tanácskozás során kitűnt, hogy az egybehívott szakférfiak általában tisztában vannak ama okok felől, melyek a hazai méhészeti termények nagyobb keresletét, csökkentik Ezek között első sorban a kiviteli és behozatali vám szabályozandó. A mai vám-tariffa, a kivitel és behozatal között oly ellentéteket tüntet föl, melyek csak nem l e h e t e t l e n n é teszik mézterményünknek külföldre való kivitelét. Nemzetgazdászati érdekek követelik a vám szerződós módosítását s reméllhető, hogy a kereskedelem
ügyi miniszter a maga részéről; eme' föntes érdekeket? .an nak idejében, kellőképen támogatni ia~ fogja. Régóta eljött az ideje annak i s hogy a művileg :®loállitott anyagoknak méz gyanánt való-áruba bocsátása tiltó rendeletek által meggátoltassák. A műméz-gyárak vesze delmes versenytársakul léptek föl a méhészekkel szemben. A ma fennálló törvények csak annyiban védik a fogyasztó közönséget eme üzelmekkel szemben, a mennyiben bizo nyítható, hogy ártalmas anyaggal vannak.vegyítve. Pediga fo gyasztó akkor is meg vau rövidítve, ha az egészségre nézve ugyan k i m u t a t h a t ó I a g nem épen ártalmas anyagok feldolgozásával előállított ma-mézet kapott v a 1 ó d i :« é z helyett. E kérdésben a tilalom hatása, rendeleti uton volna szabályozandó, addig is, mig a várva várt méhészeti védtörvény elkészül. Eme hamisításokkal' gzeiaben a társadalmi uton való, közvetett védekezés, kevés eredményre vezet Csakis a hatósági tilalom s a szigorú büntetéstől v á r h a t ó meg felelő eredményt a repressio tekintetében. A szörpök, vagy ! a mézhez hasonló anyagok előállítása nem tiltható ögyan, mert az ellen senkinek sem lehet kifogása, ha ezek ipari czólokra, vagy mint élelmi, ós élvezeti czikkek is forgalomba hozatnak, de a mint köteleztetik a gyáros vagy kereskedő, hogy eme gyártmányok, minőségét az edényeken jelölje m e g : bizonyosra vehetjük, hogy a fogyasztó közönség el fog fordulni a mfi méz, mint fogyasztási czikk elő!. v
A hazai méztermelőn és a méhészeti' termé kek forgalmának emelése érdekében, 1889. évi o k t ó b e r h© 24-én, a kereskedelmi múzeumban tartott szakértekezletröl felvett jegyzőkönyv. Jelen voltak: N é m e t h I m r e , miniszteri tanácsos, a kereskedelmi múzeum igazgatója; g r ó f T e l e k y E d e , , osztálytanácsos, a földmivelésügyi m. kir minisztérium kép viseletében ; B o r s z é k y S o m a, osztálytanácsos, Buda pesten; G e r g e l y i K á l m á n , ügyvéd, az orsz. méhészeti egyesület elnöke, B u d a p e s t e n ; K o z o c s a T i v a d a r , képezdei tanár, Budapesten ; M e t z g e r E ú e , gyógyszerész, Budapesten; G r a n d M i k l ó s , méhészeti felügyelő, Buda pesten ; V á m o s sy M i h á 1 y, a budapesti ref. gymnasium igazgatája, Budapesten; M a t ü s k a I s t v á n , az oru. mé hészeti egyesület alelnöke; S z e n t g y ö r g y i L a j o s , az erdélyrészi méhészeti egyesület elnöke, Kolozsvárt; B i nd e r I s t v á n , állainvasuti hivatalnok; jegyző: G e r ő, M ó r, a kereskedelmi múzeum levelezője. Elnök Németh Imre, min. tanácsos d. u. '/., * órakor az értekezletet megnyitja és a kereskedelmi miniszter úr Ő Nagymóltósága nevében -— kinek megbízásából az érte kezletet egybehívta - - üdvözli a megjelenteket. Utalva a hazai méztermelés kiterjedtségére, annak folytonos emel kedésére és nemzetgazdasági fontosságára, kéri a résztvevő szakerők támogatását, hogy ezen fontos ügyben oly határo zatok legyenek hozhatók, melyek a hazai móztermelós ügyét minden irányban felkarolják és érdekeinek emelésére szol gáljanak.
109 Kimondja tehát az értekezlet, hogy a kereskedelmi miniszter úrhoz felterjesztés intézendő, a méhészeti termé keknek — különösen a belföldi forgalomnál érzett — ked Az első p o n t : „ M i k a t e e n d ő k a h a z a i m é vezőtlen szállítási díjtételei ügyében. Ezzel kapcsolatban h e s e e t i t e r m é k e i k n e k a b e l - é s k ü l f ö l d ö n felkérendő ő Nagyméltósága, hogy ezen hazai termelési v a i c n a g y © b
Kéri az érkikezlettagjaát, hogy első sorban a kitűzött k é r i é p o n t o k r a nézve — azok- sorrendje szerint — vélemé nyüket nyilvánítsák.
110 A 3-ik pontra nézve: „ H a i g e n , m i l y s z e r v e s l védjegye, valamint a termelő neve és igy a méz eredete is ö s s z e k ö t t e t é s b e n á l l j o n a k e r e s k e d e l m i mú feltüntetve leend. zeum az o r s z á g b a n l é t e z ő m é h é s z e t i egyle Az értekezlet tagjainak azon tapasztalatával szemben, t e k k e l ? " — élénk eszmecsere után abban történt meg hogy a mézüvegek jelenlegi elzárási módja különösen távoli állapodás, hogy a méhészeti termékek a méhészati egyesü szállításoknál czólszerütiennek bizonyult: szükségét találja letek által küldessenek a kereskedelmi múzeumba; miután az értekezlet, hogy a méz szállítására alkalmas, legolcsóbb, pedig az ország egyes vidékeiben méhészeti egyletek még legegyszerűbb és legtartósabb, elzárt üvegekre pályázat hir nem léteznek, de méztermelés űzetik : a kormány által al dettessék és az egyöntetű üvegek és tartályok nagybani kalmazott méhészeti közegek is oly kerületekben, hoi mé j beszerzése a kereskedelmi múzeum által eszközöltessék. hészeti egyletek nem léteznek, a termelőkkel, a méz átvé Az üvegek és tartályok a kereskedelmi múzeum által tele és a kereskedelmi múzeumhoz való j u t t a t á s a czéljából a méhészeti egyesületekben — tagja'k közötti szétosztás érintkezésbe lépjenek ós igy méhészeti egyletek hiányában czéljából fognak szállíttatni és elszámoltatni. azok teendőit és működését helyettesítsék. Az üvegek és tartályok űrtartalmára nézve — az eddigi tapasztalatokból kifolyólag azon határozatot hozza Ezen ponttal kapcsolatban azon kérdés merült fel, az értekezlet, hogy a központi közeg által 100, 50 és 25 hogy mily módon lenne megállapítandó a kereskedelmi mú deka űrtartalmú üvegekben fog a méz árusittatni, miután zeum által eladandó méz minősége, a mennyiben a hamisí ezen mennyiségek kerestetnek leginkább a vevőközönség tatlan tiszta méz is — minősége szerint — több osztályba I által. Nagyobb mennyiségű méz szállítására bádogszelenHosszabb vita után kimondja az értekezlet, hogy a ! ezek lesznek beszerzendők. Mint maximális szelencze, a 25 kereskedelmi múzeumnak szállítandó méz a méhészeti egy | kiló tartalmú lett megállapítva. Az 5 ik pont tárgyában: „Az eddig még felette eltérő letek által közösen megállapítandó szabályok alapján, több | | árak szabályozását mi módon véli az értekezlet a termelő minőségi osztályba fog Boroztatni; az osztályozást az egyes ! és vevőközönség érdekeinek megóvása mellett eszközölegyesületek végzik és az árut már osztályozva szállítják a ! hetönek ?" múzeumnak. sorozható és a méz értéke is e szerint különböző
| Szükségesnek tartja ugyan az értekezlet a méz eladáAz értekezlet szükségét latja annak, hogy a kere:- köí sana! tapasztalt feltűnő árkülönbözeteket kiegyenlíteni, de delmi múzeum biztosítékot nyerjen a r r a nézve, hogy a méz ! a jelenlegi viszonyok mellett, ennek rendezése még keresz termelők, illetve a méhészeti egyletek által megfelelő á r a tül nem vihető, miért is ezen pont későbbi tárgyalásoknak készlettel fog elláttatni. t a r t a t i k feun. Miután azonban a méhészeti egyletek orr? uczve Több tárgy nem lévén, elnök újból köszönet mond az szerződési biztosítékot már azért sem nyújthatnak, mi vei a éitekezlet tagjainak ós a jegyzőkönyv hitelesítésére Vátermelt méz mennyisége évről-évre változó; kimondja nz mossy Mihály és Gergelyi Kálmán urakat kérvén fel — az értekezlet, hogy a méhészeti egyesületek morális kötele • értekezletet esti ' / 7 órakor bezárja. zettséget vállalnak a kereskedelmi múzeuminál szemben aa í í e r ő M ó r s. k. Ménieth Imre s. k. iránt, hogy a lehetőségig, kellő mennyiségű mézet s/áiiitaA jegyzőkönyv hitelesítésére: nak a központi árudába. :
2
A méhészeti egyesületek pedig oly módon szerezzenek maguknak biztosítékot arra nézve, hogy a központi áruda val szemben vállalt kötelezettségüknek eleget tehesseue*, hogy az egyesület tagjait egy minimális mézmenn; i- ég száltííásöra irásbelileg kötelezik. :
;
A 4 ik pontra vonatkozólag: „Szükségesnél; tartja « az értekezlet, hogy a méztartályok (bádogszelcnczék, üve gek) külső alakjára, űrtartalmára és czimkékkel \a!é ellá tására nézve egyöntetűi eljárás követtessék; esef.e ;., twajr a kereskedelmi múzeum által forgalomba hozandó R.IUÍÓszeti termékek külön védjegy gyei láttassanak ei", e;:,vb.;::gu azon vélemény, hogy az ezen pontban foglaltaknak kei ORZtülvitele szükséges. Kimerítő eszmecsere után megállapítja ez énekezV.t, hogy a központi közeg által forgalomba hozandó mez szá mára egyenlő üvegek és tartályog lesznek megálSiipitaiiuúk; azok egyöntetűen fognak felszereltetni és oly czimkóvei el• átlátni, melyeken ugy a kereskedelmi nmzeum czége és
Vámossy Mihály s. k.
Gergelyi Kálmán s. k.
I A jobb mézelő növények,! azok ! tenyésztése és hasznossága mezőgazdasági szempontból. !
(Vége.)
Az akáczfa, magról szaporítható; a laza, homokos ta| Sajt kedveli ugyan, de azért a kötött, agyagos földben is i díszlik s igen érdemes a szaporításra s országutaink befá| sitására. A niéheknek a legtöbb és legjobb mezét adja. I Fája kitűnő szerszám- és tűzifa. Nedvesen ép oly jól ég, | mint szárazon, levelei hűvös helyen aszalva, a szénához : hasonló kitűnő eledel a lovak és szarvasmarháknak, mig a | kérge alatti háncs, miként a Raffia, olcsó és sikerrel alkal! mázható kötő-anyagot szolgáltat. A vadgesztenye sok him| port, mézet és propolist gyűjt méheinknek, fája, mely ugyanj csak magról szaporítható, gyönyörű diszül szolgál utak és
111 sövények szépítésére és szegélyezésére. A talajt, ha az nem kavicsos, mindenütt szereti, sőt a kavicsos helyen is megél, noha itt nem lesz oly szép meglepő növésű, mint amott. Megszárított s összeörölt gyümölcse, ha azt az őrlés előtt megfőzzük, korpával keverve s lepénykékbe alakítva, télen át egészséges és tápláló eleség a lovak, szarvasmarhák és tyúkoknak. A hársfa kiváló zamatu s sok mézet tartalmazó virá gai által igen hasznos a méhtenyósztósre; háncsa mint kötő anyag nagy keresetnek örvend, fája pedig vékony szilán kokra hasogatva, kosár, kalap s több eféle munkák készí tésére alkalmas, de fő érdeme, hogy száz évig is örömet okoz a méneknek s nyújt kellemes árnyat a vándornak. Magról szaporítható s majd minden vidéken honosítható. Országutak befásitásitására igen alkalmas, de a r r a is igen érdemes, hogy házunk előtt, vagy kertünkben néhány pél dányt meghonosítsunk.
A cserjék közt említésre méltán érdemes a „Som*, mely méhészetünkre jó hatással van az által, hogy nagyon korán s bő himport ad méheinknek. Kertek, szőlők, telkek körülkerítésére, kiváló minőségű élősövény, gyümölcse b e főzve kellemes, pikáns c s e m e g e ; fájából kedvelt sétapálcza, ostornyél stb kószitheíő. Érdemes, hogy kertünk egy szeg letében annak helyet adjunk, annál is inkább, mivel a ta lajban épen nem válogat, mindenütt díszlik s haszna kétségbevonhatlan. Szaporítható magvetés által. Mindjárt ezután következik a köszméte cserje, mely méheinknek az első mézet adja. K e r t u t a k szegélyezésére kitűnő növény. Gyümölcse általánosan ismert kellemes cse mege, valamint befőzésre is alkalmas, egészséges eledel. A köszméte s ennek rokonfaja a hasonczélra alkalmas ribizke is, dugványozás és gyökhajtások által szaporíthatok s kinek csak annyi helye van, ne mellőzze azok meghono sítását.
A jegenyefa ugyancsak századokig elél s meglepő gyors és karcsú növése miatt utak, birtokok körülövezósére jó lélekkel ajánlhatjuk. Fája ugyan tűzre nem sokat ér, de esztergályos munkák és bútorok készítésére igen k e r e s e t t . Mószeti szempontból azért kívánatos szaporítása, mivel fa kadó rügyclből legtöbb mézgát gyűjtenek a méhek s anél kül, hogy a fát gondozni kellene, miként már emiitóm, száz éven felül is áll még szolgálatunkra.
A kerti m á l n a szintén sok mézet adó virágaival és kellemes, üditő gyümölcse által vonja magára figyelmün ket. Virágain a méhek szinte verekednek s érett bogyói akár természetesen, akár feldolgozva, befőtt, fagylalt vagy a gyógyszerül használt málnaszörpnek, egyaránt becses. — Dugványokkal szaporítható s kerítések mellett, ha egyszer oda plántáltuk, évekig fenntartja magát a méhek s embe rek gyönyörűségére és hasznára.
A szederfa — ezen igénytelen fa — is előmozdítja a méhósztíitít s evvel együtt a közgazdaság felvirágozását Bár minő talajban jól találja magát, szaporítása magról történik. Levelei egyedüli táplálókát képezik, a méhészettől jövededelemre nem messze eső selyem-hernyónak; Fája disz-asztalos-munkákra, valamint tűzre is felettte alkalmas; meg érett bogyóin a méhek örömest tanyáznak, kiszívják annak czukortartalmát. Udvarokra azért ajánlom, mert lehullott gyümölcsei a szárnyas állatoknak, u. m. liba és kacsának kedvencz eledele, sőt a sertések is nagy élvezettel fogyaszt ják azokat. Különben pedig országutak befásitására már a selyemtenyésztés terjedéséért is, minden erre hivatott mód igénybe vételével felhasználni kellene.
A g a l a g o n y a cserje ugyancsak vindikálhatja ma gának a szaporítást. — Méhészeti szempontból, mivel már aprilisben virágzik s méz tekintetében a hársfával veteke dik, igen ajánlható. Másrészt pedig ólősö vényei: ül szerfelett alkalmas s a ki teheti, különösen a hol a faanyag drága, ezen áldott keritésnövényt szőlője és kertje bekerítésénél figyelembe és használatba vegye.
A fák mellett méltán említhetjük másodsorban a cser jéket, melyek ugyancsak hasznos szolgálatot tesznek gaz dáinknak, ugy is, mint mézelő, ugy is, mint iparczikket szolgáltató, valamint élősövény ós dísznövény is.
tartási növények figyelemre méltók a f e h é r l ó h e r e , bükköny, luczerna, pohánka, napraforgó, bal ta z i n s ezek után a d i n y e és t ö k .
Ezeken kivül még sok, nagyon sok haszon- és dísz cserje létezik, melyeket itt, helyszűke miatt, egyenként felsorolni lehetetlen, de melyeknek haszna máskülönben is általánosan ismert.
Áttérve a k a s z á s n ö v é n y e k r e , ezok közt első sorban említem a r e p c z é t . — Virágozni kezd már április hóban s ezen tulajdonságával a méhészetnek nagy hasznára Nem hagyhatom ezek után említés nélkül az erdei, a cser- és tölgyfákat, melyek a méhészet szolgálata mellett [ van ; a méhtörzsek korai erősségét, valamint korai rajzását eléggé ösmert hasznosságokkal is tündökölnek ugy tűzifául, I is előmozdítja. Tenyésztési módját, valamint mezőgazdasági értékét leirni, azt hiszem, felesleges. Minden jól felszántott mint hordó s több háztartási tárgyra szolgáló anyagaikkal. földben megél, magjából kiváló és k e r e s e t t olajat nyerünk, Mielőtt a fákról szóló ismertetést berekeszteném, em az olajnyerés után visszamaradt törköly — pogácsa — ked lítést kell még tennem a többféle fűzfákról is, melyek árkok velt és egészséges eledele a sertés és szarvasmarhának. szélén, folyók mentén, szóval vizenyős talajba otthonosak. A fűzfa barókái a méneknek a legtöbb és legkorábbi him- Tenyésztése melegen ajánlandó. A repcze tőzsdei jegyzet ára különben majd mindig másfélszer akkora, mint a búzáé, port adják, mig fiatal ágai a házi iparilag készült kosarak háromszor akkora, mint a tengerié, zabé és rozsé, a mi készítésére használhatók, mely kosarak akár mint gyümölcsélénken szól a repcze hasznossága mellett. szállitó, akár mint ruhás kosár, valamint gyermekkocsikra alkalmasak, igen élénk kereskedelmi czikket képeznek. — Mint jó mézelő, valamint kitűnő takarmány- ós ház
A fehér lóhere például az ákáczhoz hasoló sok és jó
112 mézet ad, még pedig akkor, mikor a méhek egyébről épen nem gyűjthetnek. A bükköny majdnem három hétig táplálja méheieket, s az előbb emiitettel együtt akár zöldben, akár megaszalva kiváló eledel a ló, juh és szarvasmarhának, mig eladásra termesztve is igen jól fizet.
vetését megkisérleni most legjobban idegenkednek, kísérlet után ők lesznek a legnagyobb baltazinpártolók A dinyék összes fajai kivívták magoknak a méltó he lyet a mezőgazdaság terén. Homokbuczkák, sánczoldalota t e h á t általában oly helyek, melyek más növény tenyészté sére nem alkalmasak, a uinyének igényeit teljesen kielégí tik. Virágaiból a méhek a legnagyobb szárazságban is mézet és virágport gyűjtenek, másrészt érett gyümölcse, a tulajdonképeni dinye, igen kedvelt csemege, háztartási és ke reskedelmi czikk, azért tenyésztése, mivel az magát rende sen busásan kifizeti, a fáradságot igen is megérdemli.
A l u c z e r n a ugyancsak kitűnő gazdasági t a k a r mány, valamint mézelő növény, melynek kultiválását bátran ajánlhatjuk. A pohánka, mert épen akkor kezd virágzani, mikor méheink más növényről nem gyűjtenek, s hogy mig csak a dér meg nem csipi, folyton díszlik, igen hasznos és vetésre Ennek rokonfaja a tök, hasonlag bir azon jó tulajdo érdemes növény, a talajban nem válogat, sőt inkább a sonokkal, hogy minden gazdaságban meghonosítva lássuk. váuy földet szereti jobbau. Igen kövér talajban buján nő s A v i r á g o k közt is nem egy van olyan, mely köz hamar megdől. Máskülönben kitűnő legelő a pohánka vi gazdasági fontossággal bir. rágzás után a szárnyas állatoknak, a pulyka és tyúk telje- j Ilyen jelesen a m á k , melyet a mellett, hogy a méhek Sen kihizik mellette. rendkívül kedvelik, mint kereskedelmi czikk is sokképen A napraforgó azért ajánlatos méhészeti szempontból, értékesíthető. Az elvirágzás után visszamaradó zöld gubó, mert igen sok és jó virágport, nemkülönben mézgát, sőt vagy makház, meghasitása által nyeretik az a keletiek ká kevés mézet is ad, s virágzása épen a nagy kánikulai szá bító, mámorító szere, a m á k o n y , érett magjai pedig sü razságokra esik s 8 - 1 0 napig legelőt ad a m éheknek — temények töltésére, meg finom olaj készítésére is igen al Mezőgazdaságilag pedig olyan fontos növény, melyhez csak kalmasak ; szóval a mák, az úgynevezett kékmagu mák, a gyümölcsfát lehet arányitani. Mig a méh virágain táplál nagybani tenyésztésre is melegen ajánlható. kozik, addig a gazda annak leveleivel a szarvasmarhákat eteti, mert a napraforgó levelei a fejelést végtelenül elő segítik. — Magjából később olaj nyerendő, kórója télen át kitűnő fűtő anyag, szóval, minden kis szilánkja értékes és é r t é k e s í t h e t ő ; igen helyesen tesszük, ha kertünk körül napraforgót vetünk, mely a fennt elsorolt jó tulajdonokon kívül még azon sajátsággal is bir, hogy nedves talajban vetve, a földet kellőleg kiszárítja s más vetemény fejlesz tésére is alkalmassá feszi. Igen hasznos növény minden tekintetben a takarmány baltazin. Termesztési módjára nézve vegyük figyelembe a következőket. A baltazin ugarolás után vetendő, még pedig nem a váltógazdaságra szánt földbe, mert az helyét 10 — 15 évig is elfoglalja s ugyancsak annyi ideig tesz a gazdának m e g becsülendő szolgálatot. A már kimerült talajt ha baltazinnal vetjük be, ugy az a földet lehullott levelei ós a földben maradt gyökerei által pár év alatt annyira helyrehozza, hogy minden trágyázás nélkül, akár milyen jó földet kivánó maggal bevethetjük. Fiatal baltazin igen kényes t e r m é szetű lóvén, azért hogy a nap perzselő sugarai tönkre ne tegyék, tanácsos azt valamely más növény p. o a már em iitett pohánka védelme alá vetni; első évben a baldazin még nem érdemes a kaszálásra, de már a második évben gazdagon virít, mig a harmadik évben kezdi aztán a gaz dának befektetett tőkéjét, dúsan kamatoztatva visszafizetni. Aratása csakis a teljes elvirágzás után kezdődik és juhok nak, lovaknak páratlan eledelt ad azután, mikor a méhész abból már szép jövedelmet húzott. Ismételten ajánlom azért ezen, valóban becses gazda sági növény cultiválását, mert tudom, hogy azok, kik annak
A r ó z s á k minden faja sok és jó mézet ad a móheknek, valamint a r e z e d a s az aratás után, a tarlón virító t i s z t e s fű is, melyek, habár éghajlatunk alatt nem te nyészhetők oly mennyiségben, hogy r ó z s a , r e z e d a stb, olajok termelésére felhasználhassuk: mégis, mivel a mellek nek igen is számbavehető mézet adnak s a méh is a mező gazdaság egyik mellékága, hát hasznosságuk kézzel fogható s igen helyesen tesszük, ha a virágokat ls megtűrjük por tánkon. 1
A midőn a jobb mézelő növényeket itt felsorolhatn szerencsés voltam, ki kell még jelenteni, hogy ha igaz az, a mit már példabeszédé is tettek, hogy t. i. a méh minden növényből mézet gyűjt, ugy, mivel a m é h szintén a mező gazdasághoz tartozik, tehát minden növény hasznos a gaz dára nézve és érdemes, hogy azt kiki önmagától kellőleg cultiválja és szaporítsa. Plántáljuk tehát a mézelő növényeket, ültessünk gyü mölcsfákat, mert ezt téve, akaratlanul is egy élőszobrot emelünk önmagunknak, mivel az utókor általunk nevelt nemes fának gyümölcsét élvezve, mindég hálásan és tiszte letteljesen fogja nevünket megemlíteni, valamint ezek által imádott hazánk is előbb utóbb tejjel és mézzel folyó Khanánja lesz fiaink és unokáinknak.
A kisorsolás. Választmányi ülés 1889. november 9-én.
Jelen voltak: Bodor László, elnök, Gebhardt Döme, Wieder József, Dr. Kőmives Gerő, Csiki Ján. József, Csíki Lukács, Boér Sándor és Szentayörgyi Lajos..
113 Egyleti alapszabályaink 5. §. h) pontja értelmében igazgató választmányunk nov. 9-én tartott ülésében 2 1 6 , tagsági dijával rendben levő egyleti tag közt az évi kisorsolást megejiette — és pedig oly módon, hogy az 5 0 nye remény közül húszban az alapító és évdijas és harminczban a kibocsátott sorsjegyeink tulajdonosai részesittettek.
bölcsők kirágásával — b e s z ü n t e t t é k ; a jobb idők beálltátával, jul. vége és aug. elején, a bővebb mézlegelő miatt, a méhek feltűnő módon fiasitottak, aug. 8 — 1 0 körül hirtelen hidegre fordult az idő három napig, ekkor a méhek nagyon összehúzódhattak s az alól fedetlen hagyott hasítás meg hűlt ós rohadt lett.
Az alapitó s illetve rendes tagok közül a 2 0 2 . és 1 1 4 . számmal br. Wesselényi Béla Görcsön és Kovács Károly Kézdi-Vásárhelyt nyertek egy-egy dupla Bodor-kaptárt, a 6 7 . s z á m m a l d r . Gálfi,Kolozsvárt, egy rajfogót; a 1 0 5 . szám mal Kerezsi Lajos Korond; a 4-83. számmal dr. Haller Ká roly Kolozsvárt; 216-al Wieder József Kolozsvárt; 184-el Turcsányi Gyula Kolozsvárt; 2 1 4 - e l br. Ambrózi B. TemesGyarmata; a 789-el Vájna Ödön Kolozsvárt (pokol); az 5 9 el F a r k a s Dávid kolozsvárt; a 150-el Prigona György Kolozs; a 910-el Kopcsa Jakab, cs. és kir. őrmester AlsóKamara; 7 2 el keresztesi gazd. kör Székesfejérvármegye; 139-el Naláczi Géza Gyulatelke; 531-ei Benkő Mihály Ko lozsvárt; 8 4 0 - e l dr. Borbély Mihály Zsibó; 17-el Balázs An tal Korond; 1 3 2 - e l gyergyószentmiklósi méhész-egyleti kör; 648-al Csiszér Ákos Magyar-Lapos; végül 389-el Hory Béla Kolozsvárt, egy-egy fólkiló pergetett mézet.
E méhbetegséget előidéző körülmény ez volt. Az okot, hogy vizsgálat végett a méhész-egyletnek lépet küldtem s a méhészekkel, részint a lapban, részint magánlevélben ér tekeztem, mint a M. K. t. olvasói előtt már ismert dolgot az ismétlések elkerülése végett, mellőzöm; de annál inkább kell hogy feleljek a s z a k e m b e r e k e l ő t t is még tisztában nem levő kérdésre : ragályos-e hát a nálam volt költéssenyv ?
Az 5 frtos részjegyek birtokosai közül a 46-os rész jegy birtokosa egy méhcsaládot. Bodor-féle k a p t á r b a n ; a 90, 5 5 , 3 3 . és 3 8 . részjegyek birtokosai, t. i. Gebhardt Döme, Bariba Miklós, br. Bánffy Dániel és br. Ambrózi Béla egy-egy kiló pergetett mézet., az 5 0 , 4 5 , 4 7 , 3 1 , 2 4 , 5 2 , 3 4 , 4 0 , 1 2 , 6, 2 7 , 1 7 , 3 6 , 4 2 , 5 8 , 7 0 , 5 7 , 9, 1 6 , 1 1 , 4 1 , 6 4 , 5 4 , 2 9 . és 4 4 . számú sorsjegybirtokosok, a jelzett szá mok sora szerint: Göndöcs Benedek, H ü t t e r Alajos, Bodor, Szentgyörgyi, Hegedűs Sándor, br. Bánffy Dániel, Grand Mikíós, Gebhardt, Csíki Lukács. Zarándi Knöpfller Károly, br. Bánffy Dániel, br. Bánffy Ádám, Szoboszlai Károly, Kőmives Gerő, Molnár Sándor. Kormos F . János, Grand Miklós, Tulogdi Sámuel, lovag hetei Bakó Farencz, Bodor L., Göndöcs Benedek, egyenként egy-egy egy-egy fél kiló pergetett mézet. Kisorsaítattak egyidejűleg a. 12. 4 3 . számú sorsjegyek, Felhívatnak az érdekeltek, hogy a nyeremény-tárgya kat és az 5 frtos részjegyek értékét a sorsolás napjától szá mítandó 3 hó alatt vegyék á t ; o határidőn tul, az addig át nem vett tárgyak, vagy a részjegyek értéke, az egylet javára fognak visszatartani. A. tárgyak C s í k i J. János, mint az árucsarnok igazgatójától bármikor átvehetők; a pénzt G e b h a r d t Döme pénztárnok fizeti ki.
E r r e nézve teljesen t. Károlyi Gyula úrral tartok s vele együtt állítom, hogy nem ragályos*), bármit mutasson is a górcsövi vizsgálat és pedig azért, mert ha ragályos volna, ugy a méh, az anya mind tovább terjesztenék a kóranya got, már pedig ez nem történt, mert igaz ugyan, hogy első ijedségemben két parasztkast megégettem, de később egy kassal kísérletet tettem, a rosz lépekből kidoboltam a m é neket egy olyan parasztkasba, melyből egy utóraj anyátlansága miatt kivonulván, hagyott négy kis lépet és 12 — 14 nap múlva már befedett fiasitása volt s később egészséges méhek jöttek elő, de már megfogyatkozott számukat az idény előhaladt kora miatt nem lettek képesek annyira sza porítani, hogy belőlük jó törzs legyen. Levonva ebből a t a n ú s á g o t , t. méhósztársaimnak ajánlom, hogy ha méhesökben hasonló betegséget vesznek é s z r e : siessenek a megromlott fiasitásos lépet eltávolítani s a betegség orvosolva lesz. Nem lesz talán érdektelen, ha azt is tudatom, hogy egy költéssenyves kaptárból kivett három k e r e t mézes lép pel — mely kellőleg kiszellőztetett s bűzös szagát elvesz t e t t e — egy tartalék-anyát képeztem s ennek betegség mentességében annyira bizom, hogy ha kaptáraim közül valamelyik nem fogja igényelni igényelni a tartalék-anyát, belőle •— a még tartogatott, olyan lépek hozzáadásával, melyeknek alsó részéből a rohadt költést levágtam — egy jó és egészséges törzset reménylek a jövő méhészeti idény ben nyerni. Papp Sándor, csengeri ev. ref. tanító.
Vegyes közlemények. — A tagsági díjjal háralékos t a g o k a t felkérjük, hogy hátra lékaikat mielőbb szíveskedjenek egyletünk pénztárnokához befizetni
Még e g y szó a köités-senyvröl. Az ez évben nálam énzlelt koRossenyvre nézve a Mé hészeti Közlönyben több czikk jelent meg ; bátorságot ve szek én is, hogy o tárgyban tett tapasztalataimat a t. mé hésztársak becses tudomására hozzam. Mindenekelőtt meg kell jegyeznem, hogy vidékünkön csak július hóban derült jobb idő a méhekre, addig csak tengődtek; a rajzók, a rajzást már korábban, — az anya
( G e b h a r d t D ö m e , Kolozsvárt, poste r e s t a n t e ) .
— Felszólítás. kor azon a tagjaihoz,
Az udvarhelymegyei a
kiket
illet.
i g a z g a t ó s á g á n a k t ö b b r e n d b é l i felhívása tagtársunk
E
méhész
méhészkör
daczára
v a n , k i k t a g s á g i dijaik befizetését
több évről-
*) Vajha ugy volna I De csak a tavasz fogja njegmutatni, hogy ragályos-e vagy nem ? S z e r k.
114
kat, kik a méhészkor megalakulása óta még sohasem
hogy a Budapesten megnyitandó árucsarnokba, e tekintettétben is a lehető legjobbat adhassuk.
fizettek, de az egylet szaklapját mégis elfogadják.
d e k é b e n egy i d ő b e n oly n a g y o n
évre mellőzik s épen a tanitó urak között találjuk azo
— A hattersheimi gyümölcs ezukor,
m e l y n e k t e r j e s z t é s e ér
ü t ö t t é k a r c k l a m - d o b o t a külföldi 1
Tisztelt uraim ! Ha önöknek az anyaegylet meg
méhészek, veszedelmes mint méh-tápszer. Legújabban a „D. T B. Z. ' n o v e m b e r i füzetében V e i l Á g o s t o n k l e e b e r g i m é h é s z bizonyítja, hogy
hozta azt az áldozatot, hogy 1 frt évi tagsági dijért az
a hattersheimi gyümölcs-ezukor sziruppal
„Erdélyi
után
gazda"
és „ M é h é s z e t i
közlöny"
szaklapokat megküldi: mégis, méltányos lenne azt a tagsági dijat (1 frtot) évenként befizetni! Az utóbbi évekről, a nem tanitók sorában is van nak hátralékosaink. Neveket még ez alkalommal nem említek, de elvégre közölni fogom a hátralékosok név sorát. Felkérem tehát az illetőket, hogy november vé géig hátralékaikat fizessék be. Székely-Keresztur, okt. 2 7 . 1 8 8 9 . Pálfi Lajos, igazg. alelnök. — M é h é s z esteijeink. Egyletünk legutóbbi választ mányi ülésén elhatároztatott, hogy a méhész estélyeket deczember hó első szombatján nyitjuk meg. Felolvasásra töb ben ajánlkoztak, s igy, kétségen kivül, az idéni előadások is érdekesek s ebből kifolyólag látogatottak lesznek. — Méztartó e d é n y e k . A mult hó 24-én Budapesten tartott méhészeti tanácskozásnak egyik tárgya volt, a min már annyi méhész törte fejét, hogy milyen edény volna legczólszerübb a méz e l t a r t á s á r a ? Hogy az üveg edény a legelső helyen á l l : nem szenved kétséget, de töré kenységénél fogva nem alkalmas, hogy különösen szállítási czélból, nagyobb mennyiségre alkalmazzuk. G r a n d ós többen e czélra érez lemezből készült edényeket ajánlanak. Választmányunk egyik közelebbi gyűlésén szintén megbe szélés tárgya lévén e k é r d é s : a többség véleménye oda irányult, hogy a nemes érezek kivételével, egyik se felel meg teljesen a czélnak. A ziuk és czin, vagy czinezett le mezek sem ajánlhatók, m e r t a mézben levő szabad sav, va lamennyit megtámagja s az ekként keletkező sók, nemcsak ártalmasak, de idegen izet adnak a méznek. Legczólszerübb volna tehát, a nagyobb edényeket, belől zománezozott, vaslemezből készíteni, mely drágább ugyan a közönséges ziuk, vagy czinezett vaslemeznél, de tartóssága és czólszerüsóge kiegyenlíti az árkülönbséget. Az üvededényeket illetőleg igen fontos kérdés azoknak alakja és a czólszerü záró-ké szülék, mely ugyszólva biztosítja a mézet a jogeczesedós ellen Még eddig egyet se ösmerünk mely tökéletesen meg felelve a kívánalomnak, czéiszerüség és az előállítási ár t e kintetében is. J ó volna, ha a méhész egyletek, közösen ju talmat tűznének ki a legczólszerübb üveg-edényre, hogy ekként megkönnyebbítsük eme fontos kérdés megoldását, s
sürü, voltak
elpusztultak, szemcsés képesek
mert
a szirup
étetett
állományú lett a sejtekben, táplálékul
méhek
megkeményedett
felhasználni.
hogy
Nevezett
és
betetelés pedig
a méhek
oly nem
ezikkiró s z e r i n t
l e g j o b b t á p l á l é k k e r ü l a m é h e k s z á m á r a , h a 10 font kandisz-ezukr o t , v a g y k o n y h a - e z u k r o t 5 font vizzel s z i r u p p á főzünk. E z olcsóbb is, m i n t h a t t e r s h e i m i
gyümölcs-ezukor.
— E g y l e t ü n k b e belépett uj t a g o k : R e n d e s t a g o k : Ferenczi Áron, Medesér; Gábris Mihály, K a b a ; Ka csó Lajos, Kolozsvár; Krain Sámuel, Maros-Újvár; Pajjer Adolf, Gyulafehérvár; Szőke Lajos, Apahida; Tichy Gyula, Nagy-Várad; Török Sámuel, Szt.-Mihály. K ö r i t a g o k : Buchholczer György, Hunyad-Dobra ; Derzsi Domokos, Gagy; Löwinger Bertalau, Heves; Muntyán János, Kudzsir; Oszváth Albert, Szilágyfő-Keresztur. — T a g s á g i d i j a t fizettek : R e n d e s tagok: Abend András, Nagy-Enyed; Ajtai János, H-M.-Vásárhely; Bács György, B.-Hunyad; Borcsa Mihály, Bácsfalu, 1887, 1888, 1 8 8 9 ; Chorus Gyula, 1888; B.-Hunyad; id. Endes Lajos, Magyar-Fráta, 1883, 4, 5, 6, 7, 8 ; Horváth László, I. Makó, 1 8 8 8 ; Jubos Márton, Magyar-Nemegye, 1 8 8 4 5 ; Kacsó Lajos vasúti titkár, Kolozsvár; Kamenyetzky Bene dek, Köpecz; Kovács Károly birtokos, Kezdi-Vásárhely ; Szentgyörgyi Lajos I I . tanító, B.-Huuyad, 18St>, l á S í í , Szőke Lajos birtokos, Apahida; Velits Károly birtokos, Ma gyar-Fráta ; Wieder József dohánygyári tiszt, Kolozsvár: Br. AmbrozyBéla országgyűlési képviselő,Gyarmata. K ö r i t a g o k : Ágoston Béla,Kolozsvár; Bocz Lajos,Bőződ, 1888, 1889 ; Buchholczer György, Hunyad-Dobra ; Delliomiui Frigyes, L u n k á n y ; Ferenczy Áron, Medesér ; Győrbiró Ignácz, Szent-Katolna; József János, Firtos-Váralja; Br. Ke mény Béla, Szent-Erzsébet, 1 8 8 8 ; Kozma Dimén, FirtosVáralja; László József II., Székely Keresztúr, 1888; Lászió József I I I . , Kolozsvár; Löwinger Bertalan, Heves; Miklós György, Szent-Mihály, 1888, 1 8 8 7 ; Máthé Dénes, Kolozs vár ; Muntyán János, Kudzsir; Oláh Antal, Székely-Keresz tur, 1 8 8 8 ; P a p József, Demeterkobátfalva, 1887, 1888 ! Rafaj Károly, Uj-Székel, 1888, 1 8 8 9 ; Szász Elek, Üj-Székel, 1 8 8 8 ; Szatmári Miklós, Derzs, 1887, 8, 9; Székely Samu, Buzás-Besenyő, 1 8 9 0 ; Szelman Győző, Pécs, 1 8 8 8 , 1889; Török Sámuel, Szent-Mihály; Vitos János, Kolozsvár. A szerkesztő üzenete. — A homorodi m. kör több tagjának ? A „ t ö b b e n " a l á í r á s s a l b e k ü l d ö t t a b b e l i f e l s z ó l a l á s r a , h o g y p é n z t á r n o k u n k mi o k o n n e m n y u g t á z z a az 1 8 8 8 . , 1 8 8 9 . évről befizetett t a g s á g i dijakat, ez ú t t a l c s a k a n n y i f e l e l e t ü n k l e h e t , hogy a n e m n y u g t á z o t t dijak n e m lett e k befizetve.
Szerkesztésért felelős: B o d o r
I_iá,í3ZlÓ.
Lapfelügyelő bizottság: Á l b u J ó z s e f , Csiki J. J ó z s e f , G e b h a r d t D 5 m e , S z e n t g y ö r g y i L a j o s , W i e d e r J ó z s e f . Nyomatott Gámán János örököseinél Kolozsvárt. Bel-Középutcza Minorita-épület.
