ÖZLÖNY
MÉHES
AZ E R D É L Y R E S Z I M E H E S Z - E G Y L E T S Z A K L A P J A , MINT
AZ „ERDÉLYI GAZDA" ÖNÁLLÓ MELLÉKLETE. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. A méhészetre vonatkozó minden j közlemény • a „Méhészeti Közlöny" szerkesztőségéhez J czinizendő f (O-vár, ISástya-utcza 9. sz.)
A méhész-egyleti rendes tagsági díj 2 frt. köri tagsági dij 1 frt, mely fiebhardt Oöme pénz tárnoknak küldendő Kolozsvárt, („Hója" szőlő.) A tagsági dij fizetési kötelezettség 5 évig tavt. (Alapszabály 4. §.)
Egyleti tagok, a 2 frt rendes, illetőleg 1 frt köri tagsági díjért ugy az „Erdélyi Gazdá"-t, mint a „Méhészeti Közlöny"-t díjtalanul kapják. .
IV-ik évfolyam.
1889. július 15.
Egyletünk választmányi ülése. Folyó hó 2-áu választmányi ülést tartott egyletünk Bodor László alelnök elnöklete alatt. Jelen voltak: Albu József, Csiki J. József, Donáth, Gebhardt Döme, Károlyi Gyula, Szentgyörgyi Lajos és Wieder József, a választmány s többen a rendes tagok közül. Az ülés első tárgya volt gr. Szapáry, fölmivelésügyi ministernek 487. sz. a. leirata, melyben értesiti egyletün ket miiiisterré történt kineveztetóséről s egyszersmint föl kéri egyletünket, hogy a hazai közgazdaság előmozdítására irányuló törekvésében támogassa. A választmány éljenzéssel vette tudomásul a ininister leiratát. Értesítette ezután alelnök a választmányt, hogy a Kovács P é t e r és fiai ezeg jövőre nem hajlandó méhészeti eszközökből is r a k t á r t t a r t a n i ; ennélfogva czélszerünek tar taná, ha maga az egylet venné kezébe az ügyet, mi a mó hész-egylet tagjaira ndzve többféle okokból igen előnyös volna. A választmány abban állapodott meg, hogy maga az egylet fog rendelni s részben helyt készittetni méhészeti eszközöket s azokat, az egylet tagjainak, m i n d e n h a s z o n nélkül küldi szét. Elhatározta továbbá, hogy a m é h é s z e g y l e t tagjai által beküldendő móz,viasz és bárminő méhészeti t e r m é n y eladását közve t í t i s ennek sikeresebb eszközölhetése czéljából, oly r a k t á r h e l y i s é g r ő l g o n d o s k o d i k , hol a k ö z ö n s é g , az á l l a n d ó a n k i á l l í t o t t t á r g y a k a t bármikor m e g s z e m l é l h e s s e ó s k i c - :?beii is v á s á r o l h a s s o n . Ugyanekkor C s i k i a n o s tagtárs fel is ajánlott lakásán egy szobát rakfr L választmány, Bodor, Csiki, Gebhardt és Szentgyörf émélyében bizottságot nevezett ki, melynek feladata az erre vonatkozó sza bályzatok sürgős kidolgozáp hogy az eladás közve títése, még j u 1 i u s b a r /es legyen s ugyanakkor r
:
az állandó t á r l a t iassék. Elnök bejelent; - ^ w . _ ^gyleti méntelep eu az idén kiváló súly lőn fe> / / aaz z anyanevelésre. E cz czélból ismét 10 drb. a n y a n e v y Máit rendelt meg. Ezt nem csak <
-7
|
j;
14. szám.
azért tartotta szükségesnek, inert sok családban az elöre gedett anya kicserélendő, hanem, tekintettel a gyakori meg rendelésre, melyek eddig nem voltak teljesíthetők: az anyaneveléssel a méhészeknek is szolgálatot tesz az egylet. A választmány helyesléssel vette tudomásul az elnökség eme intézkedését. A pénztárnok jelentése szerint a tagsági dijak feltűnő késedelmesen folynak be s a választmány intézkedését kéri a fölhajtás iránt. Egyhangú megállapodás az, hogy a hátra lékok peres uton is fel fognak hajtatni. Az indítványok során kérdés intéztetetett az iránt, hogy az egylet részt vesz-e az idén S z o m b a t h e l y e n tartandó kiállításon? Ugyanekkor kérdés intéztetett az el nökséghez az iránt is, hogy mi okból nem lett egyletünk meghiva ama kiállításra, mint a hogy eddig m i n d e n kiál lításra meghivatott ? Miután a meghívás kétségen kívül a rendező bizottság felületes elnézése miatt maradt e l : a vá lasztmány napirendre t é r t a kérdés felett, elhatározván, hogy többféle okokból, n e m v e s z r é s z t a k i á l l í tásban. —
Az anyátlan és álanyás méhcsaládok. (Vége.) Az eként beadott anyát nincs példa reá, hogy m e g ölték volna méheim. Másnap reggel, midőn bele néztem, a kaptár, vagy k a s b a : szemembe tünt egy alkalommal — többek közt — az anyabölcsőjük egyikének oldalán egy fekete pont, mely azonnal emelkedvén, felösmertem a megelőző estén betett királynő fenséges személyét, midőn az anyaböleső oldalán általa kirontott, rágott résen húzta ki a fejletlen, anya-áleza foszlányait. Tehát otthon s a helyzet urának érezvén már magát, híveinek segédkezve, maga is közre működött leendő vetélytársainak megsemmisítésére. Ehez csak azt kell még előadnom, hogy miért kell oly erősen reá füstölni, hogy az anyát környező méhek egy része megtántorodva le is esik? azt azért kell és muszáj megfüstölni, mert a nélkül megölik
76
/ az anyát menthetleniil; megölik, midőn m á r az anyát kör nyező rész őt teljesen megtisztítván a méztől, azután sem távozik mellölle, a többi méhek pedig szintén törekednek kö zelébe jutni, bár egy sem ellenséges indulattal, azért aztán egész tömeg csoportosul össze, mig végre oly csomót képez nek, mint egy tojás és az a csomó le is esik aztán a fenékre. Ez a csomó pedig azért képződött, mint már mondám, hogy a külső r é t e g e t képző méh is meg akarván az anyát köze líteni, de mert erőfeszítéssel sem juthatván hozzá, dulako dás fejlett ki, s utoljára ugy felingerlődött a külső réteg, a nélkül, hogy t u d t a volna, miszerint a belső réteg barátságos indulattal viseltetik a körül zárolt királyné iránt, a külsők utoljára egymást megharagítván s az anyának megölendő halálos szúrásokat iránoznak az anyának szánva befelé, azt azonban nem érte el a fulánk, de elérte a közvetlenül alatta levő saját munkatársát és ez a tragédia végre is az anya megöletésével végződött, a mig a füstöléssel kísérletet nem t e t t e m . Ezekre eszébe j u t h a t a t. olvasónak, hogy a gyer m e k e k e t is sokszor óvjuk a pajzánkodó dulakodástól, fél vén attól, hogy sirás lesz belőle, így volt ez az én anyásitási eljárásommal a méneknél is. Ezen eljárást alkalmazom már három évtized óta, melynek előnyét minden gyakorlott méhész feltudja ugyan fogni, de ezúttal bocsánatot kérve, kijelentem, hogy kezdő méhésztársakhoz beszélek, elmondom műtétem által elér hető előnyöket, melyek a következőkben foglalhatók össze: 1) nyertünk 14 napot az által, hogy kész, röpképes anyával láttuk el a családot, mely annyi idővel későbben jutott volna, saját neveléséből anyához; 2. be is vágtuk vele az útját netáni pártoskodásnak, mely sokszor rajzással ér véget, az pedig baj, különösen, ha pl a műraj kirajzik. így azonban lero.itatván az anyabölcsők 24 órán belől (t. i. ha már van ezen anyásítandó családnak bebotolt anyaháza) az anya biz tonságban érezvén magát, miután a vetélytársak 'megsem misíttetvén, párnap múlva nászútra készülhet. Megjegyzem még, hogy például ha ma eltávolítom a legerőteljesebb család kebeléből a termékeny anyát, melylyel műfajt készítek, avagy, mert öreg s t b , itt aztán feltét lenül be keil várnom, a mig a család anyát nevelvén a böl csőt befedte ós csak azután adhatok annak is, a leirt módon élő anyát, megmézelve ós itt is bevágtam vele az útját a bi zonyos rajzásuek L e h e t már ekkor é r e t t anyabölcsőt is be tenni, azt is elfogadják, de előbb nem, mert menten kirág ják , és pedig a legnagyobb ingerültséggel. Semmisnek .tekiüűk a fiatal a n y á t , elvesztett termékeny anyjokkal szemben, de midőn m á r megadták magukat sorsuknak s be is botolták leendő fiatal anyjok bölcsőjót, akkor már föl vesznek egy másik fiatalt is, mintha csak tudnák, hogy nem szál a galamb sülve a szájakba, azaz nem jő a bölcsőből egy* anya sem, megtermékenyülve részükre a világra. T e r m é keny anyát azonban 24 órával később — vagyis a kivett anya kivétele után — b á t r a n belehet szabad kézből is eresz teni, azt szi vesén fölveszik, legfeljebb utána füstölünk néhány perczczel későbben, nehogy határtalan örömükben ezt is körül zárolják.
1
Termékeny anyával rögtön meglehf ni minden elszélyedósnek indult utórajt is, mely . után, párt harezban jutott anyátlanságra ;_itt azj ádén teketória nélkül csak a röplyukon k e l az anyát s egyszerre lecsendesülnek, még/ „r a szomszédba járt is vissza, haza jön. .m a t. olvasó, hogy honAzt a kérdést intézh j annál inkább a termékeny nan vegye az e m i i t e t t e m ' játom, hogy törekedjék minanyákat? a mire azt vá y harmad, vagy csak negyedden méhész telepét ellá' .almas kisebb kaptárokkal. — részben is anya-tenyósj rrást ajánlom fehasználásul: Addig pedig a követkeíFiatal, vagyis, terméketlen anyákat lehet fogni eleget minden utórajnál, melyek, mint fölöslegesek, kiűzetnek ; me lyek pl. már akkor üldöztetnek, midőn a raj még bele sem rakodott a kasba, de azután is, midőn már helyre tétetett a raj ós kissé félre dötjük a kast, akkor is találunk kisebb csomókat móhekkel körülzárolva az alydeszkán, melyeket egy kis füsttel kiszabadítván, pohárba tesszük. Olyant is lehet találni, mely kimenekül: foghatunk tehát esetleges szük ség esetére eleget;*) ezeket pedig egy lépdarabra borított pohár alatt 10—15 méhtársaságában néhány csepp mézzel és sötétre letakarva ellehet tartani 24 és 48 óráig is. Termékeny anyát azonban, nagy szükségben, ha te szem egy megárvult rajnak megtartása iránt érdeklődöm, találok egy kis rajnál, mely már 2 — 3 hetes és már fedett fiasitása is v a n ; kiveszem tehát abból, m e r t az azonnal k é pes magának anyát nevelni és addig legalább megrakodik mézzel, a mig a petézés szünetel, e szerint ez „megnyeri a vámon, a mit vesztett a réven" és én \A megmentettem a töllük elvett anyával egy veszni indnlt családomat. — A megárviíottat aztán 9—10 nap múlva megajándékozom egy fiatal anyával, de ha azt nem teszem is, 14 napra nevelt magának kifejlett röpképes anyát. T
Mindezekből kitűnik az, miszerint jelen czikkem hom lokára irt czimről, (hogy annak megfelelő legyen,) nagyon sokat lehet írni, és ha megakarna az ember mindent tüze tesen említeni s megokolni az valóban kötetekre terjedne. Én részemről már régen szándékoztam leírni az anyátlan ságnak különbféle eseteit s annak szintén különbféle ösmertető jeleit, valamint az anyásitásnak szintén sokféle módját, és végre az azzal összefüggő álanyás álapotott, mely az anyátlanságnak rendszerint utókövetkezménye, de „sze gény ember szándékát boldog Isten birja", elfoglaltságom, nem erjgede. É s hogy most időt szakítottam magamnak jelen közle ményem megírására azért nem számitok a legcsekélyebb elösmerérre sem, m e r t én, mint ezen szakügy egyik igény telen tanítója, csak kötelességemnek törekszem töllem kitelhetőleg eleget tenni. É s ha ezúttal is használtam valamit a t. kezelő m é h é s z t á r s a k n a k : . *) Sikeresen belehet használni, a kiskorú, de már kifej lett anyákat is, melyeket pl. kivágás alkalmával az érettebb anyabülcsökböl arra a czélra, kiszabadítunk, ezt elfogadják, tekintve fiatalságát, de az is jó. (A)
77 Azért az érdem ós az elismerés egészen t. D r . Hu bert István méhésztárs u r a t illeti, aki szőnyegre hozta ezen egyik, legnagyobb fontoságu tárgyat, melyre nézve azon meg győződésemnek adván kifejezést, miszerint a legsarkalatosabb tudománya a méhtenyésztés ügyének, egyedül az egyetlen anyaméh lénye körül forog és a melyik méhésztárs az anyaméh személyétől eredő különbféle bajokat constatálni egy vizsgálat által képesítve van, az aztán elmondhatja magáról, hogy ő műméhész, a ki előtt készséggnl kalapot lehet emelni Az anyaméh tehát szerintem a méh-egyed olyan fó'tagja, mely a legbehatóbb tanulmányozási tárgyat szolgáltatja. A másik két egyede csak gépezet, melynek létele az előbbitől van függőben, végrehajtó s kiegészítő része a méh-államnak. Abend András.
A méhek áthordják-e a petét egyik sejtből a másikba? Ez érdekes kórdósben, kapcsolatosan a C s i k i János urnák lapunk m. évi 24. és idei 2., 10., 1 1 . , 12., 13. szá maiban megjelent közleményeivel, közöljük, veterán méhé szünk, S z e l e s t e i V. J á n o s úrtól vett következő sorokat. Habár Csiki ur a méhek petéinek átvitelére vonatkozó, állítólagos észleletének hamis következményeit feltüntető közleményemet válaszra méltatta : szóhalmazával érvelései met megczáfoltnak nem találom, mivel másrészt puszta sza vak ellenében, vég nélkül vitázni nincs kedvem, Csiki u r állításait mindaddig önámitásnak tartom, mig a peték átvi telének tényét nem fogja látni, vagy minden kételyt kizáró módon bel: izonyitani. E tárgyban Sötór Kálmán úrral is értekeztem, kinek válaszát ./• alatt mellékelem, kérem a t. szerkesztő urat, ha azt oly közérdekűnek tartja mint én, tessék azt mások oku lására közölni, megjegyezvén, hogy levélíró e kérdés felett vitóba ereszkedni, vagy abban részt venni nem szándéko zik, hanem utal Dzierzonnak: D i e Biene III. Aufl. 279 — 299 lap. — Ambrózy B. B. A magyar méh ] 8 8 3 . évfoly. 81 — 82 lapjain Írottakra. Szelestei V. János.
*
*
* Igen tisztelt tanár u r ! A f. hó 23-ról hozzám intézett Í .'delekhez Csiki J. a éslegnagyobb Szász F . féle becsesAlevelére készséggel sietek hasonlókat válaszolni. t e , Lieb Helén, Sumrég közöltek a Bienenzeitungbai , Dr. Magerstedt és mer, Köhler, Fischer és Hilbe midőn egy anyátlan P a n s e , kik azt tapasztalták, ayás kaptárt állítottak kaptárra, egyesítés czéljából r ll szétválasztván a k a p volna, az egyesülés nem sík khamar anyabölcsök tat á r o k a t : az anyátlan k a p t / jegsvünt — s mindezek láltattak és a rendellenes éi — azt következtették, bői, — épen ugy, mint czákat, képesek áthelyezni hogy a méhek a pete" , Dzierzon azonban készen állott és tényleg át is he' rázatokkal s kimutatta azt, hogy az elfogadhatóbb^ ásókon alapszik — és vele egyetér* ezen combinatio legnagyobb méhészeti tekintélyek, tenek e tekintet
Berlepsch, Vogel, Kleine, Date, Hofmann stb. és ez az é a véleményem is. De hogyan magyarázandók hát azon jelenségek, a melyek a mellett látszanak tanúskodni, hogy az áthelyezés csakugyan lehetséges, sőt nem is r i t k a s á g ? Hogy a Magerstedt-Pause-féle esetekben nem az anyátlan méhek hordtak maguknak petéket vagy álczákat a másik kaptárból, hanem az anya szállott le hozzájuk és h e lyezett néhány p e t é t a legközelebbi sejtekbe : az természe t e s ; a többi tapasztalásokra nézve pedig — melyek k ü l ö nösen a Dzierzon-rendszer elterjedése óta gyakoriak, — el kell fogadnunk ugyancsak Dzierzon magyarázatát, hogy az anyátlan méhek lakásába befüggesztett lépek egyes sejt jeiben petéknek kellett lenni, a melyek azonban a figyelmet elkerülték és bármint erősítsék az illetők, hogy tüzetesen átvizsgálták azokat, minden esetre igy magyarázandók a Csíki Szász-féle észleletek is. Különben: maga Csiki azt mondja, egy első meglepe tésében ő is erre gondolt, — tehát az átvizsgálás még sem lehetett valami pontos. A legtöbben persze azért nem hajlandók ezen magya rázatot elfogadni, mert azt hiszik, hogy a peték 3 nap alatt kikelvén, ha az álczák rögtön nem kapnak élelmet, el kell pusztulniuk és igy már oly lópekben sem lehetnek kifejlő désre alkalmas peték, a melyek csak 5—6 nap előtt vé t e t t e k el a méhektől. Ez azonban tévedés, mert a kikelés csak a megkíván tató 2 2 — 2 5 B . fok melegben következik be 3 nap alatt, — de alantasabb, 1 5 — 1 8 fok melegben talán heteken á t is kikeletlenül m a r a d h a t n a k a peték, a nélkül, hogy megromIanának, — a mint erről magam is meggyőződtem. Néhány óv előtt történt, hogy egy kaptárból, mely a rajzás következtében igen meggyöngült, 5, üresnek látszó k e r e t e t vettem el s helyükbe fiasitással megtöltötteket akasztottam. Ezen k e r e t e k legalább 8 napig állottak egy üres kaptárban, mig egy kései utó rajt k a p t a m , melyet az anyára való tekintetből meg akarván t a r t a n i : befüggesztet tem neki ezen 5 k e r e t e t is. 9 nap múlva utána nézvén, váljon termékenyült-e az anya, meglepett, hogy a befüg gesztett k e r e t e k kettején már bepecsételt fiasitást találtam, holott az anya alig 2 — 3 nap előtt m e g t e r m é k e n y ü l h e t e t t ; mert ezeken kivül csak egy keretben voltak peték, nyílt hasítás semmi. Dzierzon épen hajlandó feltételezni azt is, hogy néha mézet öntvén a peték fölé a méhek, a kikelés csak akkor történik, ha a méz kiürült a sejtekből. Természetes, hogy a petéknek azon frisseknek kell lenniök, mert a melyekben az embryo fejlődése már megin dult, azok nem tartják m a g u k a t ; igy érthetjük azt is, hogy a méhektől vett peték sokszor már 1—2 nap alatt is megromlanak. Már most, ha valaki ily lópeket ád az anyátlan m é neknek, mily meglepetés rá nézve, ha pár nap múlva fiasi tást talál bennük, — nem tudja másként megmagyarázni a dolgot, mint hogy a p e t é k e t vagy álczákat a méhek h « -
78 lyezték beléjük; pedig a jelek és körülmények határozottan arra vallanak, hogy ez nem is lehetséges. így mindjárt bizonyos az, hogy a peték ugy oda van nak ragasztva a sejt fenekéhez, hogy sérelem nélkül nem mozdíthatók ; ugy látszik, szükséges is ez, különben a kikelt álczák nem volnának képesok a petéből kibonta kozni s maguk után vonszolva annak hártyáját: addig ver gődnének, mig ki is hullanának a sejtből; én legalább soha sem találtam a sejtekben oly petéket, a melyek megtapodva ne voltak volna; sőt az általam a sejtékbe helyezett p e t é ket is csakhamar kidobálták a méhek. Ha tehát képesek volnának a méhek a petcket áthe lyezni, képeseknek kellene lenniök azokat a sejtben újból meg is erősíteni, a mire pedig alkalmas ragasszal nem rendelkeznek. Hogy ez méz, vagy propolissai történnék, — mint Csiki mondja — még csak nem is valószínű, mert a méz be nem szárad, a propolis pedig keményebb, sem hogy azzal a gyöngéd petét meg l e h e t n e ragasztani. A mi erre egyedül alkalmas lehetne, az nem a knngyasav, mert ez nem tapad, hanem a méreg, mely erre alkalmas fehórnyét tartalmaz; ha azonban képesek volnának ós a méhek a letett petét mérgükkel bevonni, illó természeténél fogva sokkal hamarább beszáradna az, semhogy a petét a másik sejtbe áthelyezni lehetett volna; legvalószínűbb, hogy vé geik között fogna megtapadni, a mint azt megfogták. Az álczák áthelyezésének nem állanának ugyan útjá ban ezen akadályok; a ki azonban ismeri gyöngéd szerve zetüket és tapasztalta, hogy nedves felületükkel mindenhez, a mivel csak érintkeznek, erősen tapadnak, már csak ezen tekintetekből sem fogja valószínünk tartani, hogy azokat a méhek sérelem nélkül áthelyeztetnék. Ugyanerről tanúskodtak a kísérletek, melyeket e t e kintetben br. Berlepsch és br. Ambrózy, valamint én ma gam is tettem; mert az anyátlan méhek sem a kaptár fene kére, vagy oldalára, sem a keretléczekre helyezett petékkel és álczákkal nem tudtak mit kezdeni; tomboltak felindulá sukban és temérdek anyaböicsőt alakítottak, a melyek azon ban üresen maradtak, — sőt mint mondám, a sejtekbe ál talam behelyezett petéket is kidobálták; csak ha az áiczát finom ecset segélyével a sejtbe helyezzük, képesek a méhek belőle anyát nevelni. Meganyátlanodás eseteiben a munkás sejteket alakít j á k á t királyi bölcsökké, a helyett, hogy a sokszor már ké szen állókba álczákat helyeznének s ha egyszersmind privarius bölcsőket alakítanak, — a mi gyakori eset, — mind ezek üresen maradnak, ha pedig az anyanevelésre szükséges fiasitást a legalmatlanabb helyre, például a kaptár talajára tesszük, jóllehet, oda fönt erre alkalmas építményeik van nak, nem visznek fel maguknak álczákat, hanem leszállanak a fiasitáshoz és ott nevelnek maguknak anyákat. Az is igaz, hogy ha a méhek rendesen gyakorolnák a peték és álczák áthelyezését, tavasszal, midőn nagyobb hi degek következtében kénytelenek összehúzódni, az alsó r é szekből magukkal vinnék azokat és nem engednék elpusz tulni. Hogy ezt azért nem tehetik, mert ilyenkor a felső r é
szekben üres sejtek nincsenek, — a mint Csiki mondja — nem áll; van biz ott gyakran elég üres sejt, melyekből az idősebb fiasitás kikelt — és a méhek mégis veszni engedik azt, a mi az alsó részekben van. Ha a méhek a petéket, vagy álczákat áthelyezni ké pesek volnának: sok minden máskép fogna történni; neve zetesen meganyátlanodásról s az anyátlan méhek elpusztu lásáról is alig lehetne szó, mert a legnagyobb valószínűség gel bir, hogy hajlandók volnának az anyanevelésre szükséges anyagot más családoktól is elrabolni. Tekintetbe véve mindezek mellett azt is, hogy magát az áthelyezést soha senki sem l á t t a : megmaradhatunk to vábbra is azon, az értelmesebb méhészek által csaknem általában elfogadott nézetben, hogy a méhek, még ha ugyan egyáltalán képesek volnának is arra, - - a mi ellen pedig fontos okok szólanak, — sem a peték, sem az álczák áthe lyezését rendszeresen nem gyakorolják. Majd ha találkoznak szavahihető tanuk, a kik az á t helyezést látták, — változni fognak a nézetek, az eddig közlött bizonytalan és másképen is magyarázható észleletek alapján azonban azt állítani és védelmezni, hogy a peték vagy álczák áthelyezése tényleg megtörténik, nem lehet, nem szabad. — Sötér Kálmán.
Vegyes közlemények — A t a g s á g i dijakkal h á t r a l é k o s o k a t felkérjük, hogy kötelezettségeiknek szíveskedjenek mihamarább ele get tenni, mert a jövő hó folyamán kénytelenek leszünk választmányunknak f. évi július 2-án tartott ülésében, erre vonatkozólag keletkezett határozatát foganatositni. •—Becses figyelmébe ajánljuk tagjainknak a július 2-án tartott választmányi ülésről lapunk elején közzétett jegy zőkönyvét. A mennyiben elhatározta egyletünk, hogy állan dó árú-csarnokot rendez be, a hol nemcsak méhészeti esz közök, hanem minden néven nevezhető méhészeti termények is ki lesznek állítva, — értesítjük az-érdekelteket, hogy az árú-csarnokra vonatkozó szabályzat már össze van állítva, s addig is, mig a választmány elé terjesztetik: mindennemű küldeményt elfogadunk és tudakozódásokra díjmentesen (csupán 1 drb. 5 kros bélyeg melléklendő i tudakozódványhoz, vagy levelezési lap) válaszolunk. Lépes és pergetett, valamint szűrt méz, viasz, bor, eczet, stb mustraként be mutatandó, megjelölve azt is, hogy a bemutatott minőségű termeivényből mennyi van készletben s mi áron adatik ? Mézet elfogadunk '/,, % és 1 kilós üvegekben, valamint italokat is zárt palaczkokban, kicsinyben való elárusitás, illetőleg ismertetés végett. Az ár magán az edényen meg jelölendő, valamint az is, hogy hol, ki által termeltetett ? Az azokért befolyó öszszeg a termelőnek postautalvánnyal meg fog küldetni. Küldemények és tudakozódások C s i k i J . J á n o s úrhoz intézendők, Kolozsvárt, főtér. A részletes szabályzatot lapunk következő számában fogjuk közölni.
A szerkesztő üzenetei Szíves elnézést kell kérnünk azoktól, kik lapunk szerkesztő jéhez dolgozatokat küldtek be vagy más megkeresvényeket intéztek. A szerkesztő huzamosb ideig távol volt a várostól, ezért késett a megválaszolással, a mi azonban már most, a lehotó' legrövidebb idő alatt meg fog történni.
Szerkesztésért felelős: ZBod-Or X j á s z l ó -
Lapfelügyelő bizottság: Álba József, Csiki J. József, C«ebhardt Döme, Szentgyörgyi Lajos, Wieder József. Nyomatott Gámán János örököseinél Kolozsvárt. Bel-Középutcza Minorita-épület.
Melléklet az „Erdélyi Gazda" M-it számához.
143
Champagne-i renet ] 3 ' / kilót, van benne 143 darab. Korai édes alma 10'/ ,, „ „ 155 „ Édes téli alma 11V „ „ „ 155 „ Megjegyezzük itt, hogy a budapesti kereskedők a batult például csiik akkor fizetik meg jól, ha az átlagosan 8—10 dekát nyom, ha tehát legfeljebb 1 2 — 1 3 darab esik kilójára. 4
2
2
Egyleti mozgalmiak. Választmányi ülés 1889. június hó 4 - é n . Tartatott
elnök Szabó József elnöklete alatt, jelen
voltak: Báró Bánfl'y Ernő alelnök, Gróf Béidi Ákos, Berde Mózes, id. Bodor Pál, Bodor Antal, Eőry Tivadar, Dávid Antal, J a k a b László, Sigmond Dezső, Sipos Gábor, Szenkowich Márton, Dr. Szentkirályi Ákos, Ritter Gusztáv, Tóth Zsigmond, Vörös Sándor; -— jegyzett Dr. Hintz György, h. titkár. - 121. Felolvastatott a f. é május 13 án tartott r. k. választmányi ülés hitelesített jegyzőkönyve; — tudomásul vétetvén, a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére felké rettek Dávid Antal, Tóth Zsigmond és Dr. Szentkirályi Ákos tagtársak. 123. Bemulattatik az egyleti f é. május 5-én tartott közgyűlés hitelesített jegyzőkönyve. Ezen jegyzőkönyvnek azon pontjaira nézve, a melyeknek elintézése a választ mányra bízattak, a következő határozatok hozattak: 1. Pénztárnok Dr. Hintz Györgynek az 1 8 8 S iki szá madás alól a közgyűlés által a felmentés megadatván, az erről szóló felmentvény szokásos módon és alakban kiadandó. 2. A szakelőadások megtartása iránt elfogadott indít vány keresztülvitelére, a közgyűlési határozat közlése mel • lett felhívandó az irodalmi szakosztály. 3. M i k s a i m r é n e k két, indítványára határoztatott, hogy a) a Svajczban felállítandó, állami ellenőrzés alá he lyezendő boráru-közraktárak felállításának kezdeményezése az igazgató választmány hatásköréhez nem tartozván, ezen indítvány megtételére magát sem hivatottnak, sem ille tékesnek nem tartja. — Véleménye szerint az igazgató vá lasztmány azt hiszi, hogy egy erre vonatkozó indítvány meg tétele azon körök feladata, melyekben már huzamosabb idő óta tárgyalás alapját képezi a borhamisítás ellenőrzésének k é r d é s e ; bevárandónak véli igazgató választmány ezen kö rök működésének eredményét; miután feltehető, hogy a mennyiben a borkivitel érdekei ilyszerü állami intézkedé seket kívánatosaknak tüntetik fel, részükről a kezdemé nyezés meg fog t é t e t n i ; b) a szőlővessző és minden részének, ugy gyümölcsé nek is a phylloxerás területekről behozatalának erélyes meggátlása tárgyában t e t t indítvány helyesléssel fogadtat ván, az bővebb kifejtés végett átteendő lesz a kertészeti szakosztályhoz. 124 — 125. Sajnálattal és mély részvéttel bejelentetik Dr. Szombathelyi Gusztáv alapító és Lázár Manó évdijas t. tagtársaknak halála; — szomorú tudásul szolgál s a mennyiben Dr. Szombathelyi Gusztáv alapítványát befizette, Lázár Manó pedig hátralétben nincs, további intézkedés nem vált szükségessé. 126—140. Bejelentetnek következő uj ós részint kö
telezvényeiket megújított tagok és pedig a l a p í t ó tagok lettek : Macskási Pál, Gróf Teleki László Gyula, Gyalui Rosenberger Bernát, Rucska János és ifj. Lészay F e r e n c z ; é v d i j a s o k : Báró Kemény Pál, Sikó Kálmán, Thomán János, Horváth Bertalan, Klóin Victor, Kerekes Bogdán, Rödiger Rezső, Póchy László, Pap Miklós, Szántó Sándor u r a k ; — szolgál örvendetes tudásul; kötelezvényeik nyil vántartás és megőrzés végett pénztárhoz áttétetnek. — 141. Tauffer Ferencz utóda benyújtja a megrendelt répamagról kiállított számláját; — az igazolt számla 215 írt értékben kifizetésre utaltatik. 142. Gámán örökösöknek különféle nyomtatványok ról szóló számlája; — 186 frt 3 0 kral igazoltatván, kifize tésre utaltatik. 143. A Magyar jelzálog hitelbank Elnöksége f. é. má jus havában kelt átiratával tudatja, hogy innen törtónt fel-? terjesztés alapján, a kolozsvári expositura melletti választ mány tagjaiul felkérte Báró Bánffy Ernő és Báró Jósika Gábor alelnököket és Dr Hintz György e. pénztárnok t a g társakat; —• helyeslő tudásul szolgál. 144. Bedő Sándor Káinokról kérést intéz igazgató választmányhoz és a Szemere Huba-féle a ezukorrépa ter melésről irt munkából 6 0 példányt kér i n g y e n , hogy azo kat a felügyelete alatt álló 8 községben a termelők között kioszthassa; — igazgató választmány hajlandó a kérés tel jesítésére, kész a kórt 6 0 példányt ingyen kiszolgáltatni, ha a t. kérelmező az általa részeltetni kivánt egyének névsorát beküldi, hogy a kiküldés az illetők czime alatt innét eszkö zöltessék ; mi végett 1 frt 2 0 kr. postaköltségnek beküldé sére is felhívandó. 145. Bemutatttatik a földmivelési ministeriumnak f. ó. 17419/VI. b) alatti leirata az igazgató választmány f. é. 444 sz. a. a bikavásárlás kérdésében t e t t felterjesztésére, melyben a bikavásárlás körül felmerült nehézségekre u t a l ván, azon várakozásuak ád kifejezést, hogy az egylet a megajánlott előlegekre nézve kedvezőbb feltételeket fog megszabni az igénylő három egyletnek és nevezetesen az egyenként 5 0 0 írtban kért segélyt nem kölcsönkóppen, k a matfizetés terhe alatt fogja kiszolgáltatni, hanem mint az ügy érdekében nyújtott segélyt, annak visszafizetését nem tüzendi feltételül. — A felolvasott leiratból sajnálattal vé tetik tudomásul, hogy a umlgu roinisterium az egyletnek a bikavásárlás ügyében tett és kilátásba helyezett áldozat készségét félreértette s oly áldozatokat kivan egyletünktől, melyek annak anyagi erejét túlhaladják. Ennélfogva igaz gató választmány, tekintve azt, hogy ezen kérdés a folyó évre úgyis túlhaladott álláspontot képez, ezen kérdés felett napirendre tér s minden további ez iránti tárgyalásoktól visszalépni elhatározza. 146. Bemutattatik a felső-ausztriai gazdasági egyletnek prograramja a f. é. szept. 8-án Linz városában rendezendő állatkiállitásról és meghívása ezen alkalomra; — köszönet tel fogadtatik, egyelőre a lapban közlendő lesz. 147. Az osztrák pomologok egylete (K. k. öst. Pomologen Vérein) beküldi az erdélyi gazd. egyletnek Ő felsége 40 éves jubilaeuma alkalmából Bécsben tartott gyümölcskiállitáson kiállított jól elnevezett gyümölcseiért adott e l i s m e r ő o k l e v e l e t ; — örömmel fogadtatik, a gyümölcsészeti szakosztálynak bemutatandó, végre rámába teendő eltartás végett. 148. Orsz magyar gazd. egyesület 3061 sz átiratá ban meghívja egyletünket a phylloxera ellen való védekezés kérdésének tanulmányozásárai, ó. jun. 1 1 — 1 6 - á i g terve zett kirándulásra a Tokaj-Hegyaljai ugy állami, mint magán
144 szőlőtelepekre s az ugyanott szénkénegezés alá vett sző lőkbe. — A meghívás tudomásul vétetik és a lapban köz lendő. 149. A kolozsvári kereskedelmi s iparkamara f. é. 2251 sz. a. felhívja az egylet figyelmét a közös hadügyministeriumnak a hadsereg élelmezésére szükséges czikkek u. m. gabonanemüek, valamint széna, szalma és tűzifa szál lítása iránti azon szándékáról, hogy ezeknek beszerzése YÓgett magukhoz a nagyobb termelőkhez kivan fordulni A kamara felhívja igazgató választmányunkat, hogy a terüle tén létező ilyen vállalkozók neveit vele közölje — Az igaz gató választmány nem rendelkezvén ez irányban adatokkal, ezen felhívásnak a lapban leendő közlése s nz érdekelt fe leknek ez utoui figyelmessé tétele által fc,{ eleget tenni. 150. A kolos monostori rn kii*, gazd tanintézet igaz gatósága beterjeszti az 1 8 8 % - i k i tanévről kiadott évköny v e t ; — köszönő! íei fogadt.at.ik, levéltárra teendő 151 Az erdélyi uiuzeumcgylet. meghívása a f. 6. jú nius 10 én tartandó Gróf Mikó Imre szobor leleplezésére ; — köszönettel fogadtatik s azon egylet testületileg fog megjelenni; tagok e végre meghívandók. 152. E . pénztárnok bemutatja a f. ó. május havi pénz t á r i kimutatást, mely szerint 892 frt 40 kr. bevétellel szem ben 329 frt 55 kr. kiadás volt, melynek levonása után a május 31-én nyilvánuló pénztármaradvány 502 frt 85 krt tesz ki, melyből 293 frt takarékpénztári elhelyezménybe tétetett, 269 frt 85 kr. pénztári készletben hozatott át folyó h ó r a ; — szolgál tudásul. — Hitelesitik: S z a b ó József, egyl. elnök. Tóth Zsigmond. Dr. üiníz (ijórgy, Dávid Antal, h. titkár. Dr. Szentkirályi Ákos.
Hirdetés* ifiPF" Ügynökök megfelelő %-ban
részesülnek, " • ö
öi »— p- f> «• Kr M | o o *S ga.
C«5
Ha
O CD
*-£'c-
I O *í
» £. o - o w o> IsT"- e r ő
w
2. o
« PTtl (j, (D. í= »• a ra a a ^ • O ^ a a " o. a Q ^. i*r w » • £ B ° >='< - • • » © ». roa. £, Vt » % S - ° B
x
BE»
ÉS
o
1
533 (D " l £
tí
S
5 Eff!
OI .
o
» a
£
M
fis t=» íz;
^ «» £ W
oo
1®
w
m a- Ci
V* Wloftrara^ C B , mánként »
Bt —
sl
C{ ~
so- ÍL013
CO
H »
o -a
v n
írd 62
9< v
Felelős szerkesztő: 0AMAUF VILMOS.
P I A C Z I heti
vásár Gabona
helye
napja
mérték
Tiszta Elegy
Rozs búza
Fogaras . . . Gyula-Fehérvár Kézdi-Vásárhely Kolozsvár . . Maros-Vásárhely Nagy Szeben . Nagy-Várad . . Sepsi-Szt.-György Szász-Régen. . Torda
. . . . . . . .
július június július július július július július július június július július július június
15 métermázsa 21 hektoliter 2 » 12 n 13 n 4 n 11 métermázsa 11 28 hektoliter 9 15 » 11 25 »
Zab
búza
buza
! k
Budapest.... Brassó . . . .
Árpa
830 530 670 520 550 560 740 650 500 540 550 560 525
320 620 480 450
—
—
T
560 380 505 520 480 400
r
a 645 350 540 350 375 360 560 525 360 427 340 400 400
j
c
350
,
360
— —
— 334 330
—
300
1 köbméter
100 kiló
Török-
z á r 565 480 300 420 440 640 300 420 300 420 330 ! 460 640 520 501 418 270 430 215 368 300 4 4 0 430 215 275 400
Nyomatott Gámán János örököseinél, közóp-utcza Miuoriía-épülel
széna szalma tűzifa
o
k
b
a
1 kiló marhahús
A
A R A K .
i
II
_ 195 460 300 350 300 300 280 190 320 300 230 300
120 280 130 200 90 140 180 120 180 100 160 30
260 260 200 240 210 300 280 300 350 150 260 225
36 32 32 38 32 34 i 36 | 37 I 48 ] 32 32 32
