A MAGYAR NŐK ORSZÁGOS TANÁCSA III. ORSZÁGOS NŐKONFERENCIÁJÁNAK CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI

FIGYELŐ

A MAGYAR CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL

A MAGYAR NŐK ORSZÁGOS TANÁCSA III. ORSZÁGOS NŐK O N FEREN CIÁ JÁ N A K CSALÁD- ÉS NŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI A M agyar N ők O rszágos T anácsa ö tévenként h ív ja össze az országos nőkonferenciát. A III. konferencia 1982. október 30—31-én ü lésezett a P a r ­ lam en t kongresszusi term ében. F ela d ata volt, hogy áttek in tse az MSZMP X II. kongresszusán hozott n őpolitika i vonatkozású h atáro zato k m egvalósulá­ sát, a MNOT ötéves m u n k a p ro g ram ján a k v é g re h a jtá sá t; m egújítsa a nőtanács sorait, és m egválassza tisztségviselőit. Első ízben k e rü lt sor a Gárdos M a­ riska n evét viselő em lék p lak ett és oklevél á ta d á sá ra a nőm ozgalom ban k i­ m agasló szem élyiségeknek. A k ü ld ö ttek hazán k valam ennyi nőréteg ét képviselték. A 800 m eghívott 15 százaléka a nőkérdés m eg v alósításáért m unkálkodó férfi volt. R észt v ett a kon ferencián N é m eth K ároly, az M SZM P P olitik ai B izottságának tag ja, a KB titk á ra , B en ke Valéria, az MSZMP P olitik ai B izottságának tag ja, a T á r­ sad alm i Szem le főszerkesztője, A pró A n ta l, az M SZM P KB tagja, az O r­ szággyűlés elnöke. A k o rm án y t dr. M arkója Im re igazságügym iniszter kép v i­ selte, a tá rsa d alm i és töm egszervezeteket dr. Pozsgai Im re, a H N F Országos T an ácsán ak fő titk á ra , Jakab Sándor, a SZOT főtitk árh ely ettese, N yitra i Is t­ ván, a K ISZ KB titk á ra , dr. R év Lajos, az O rszágos Szövetkezeti T anács elnöke és dr. K aposvári Júlia, a M agyar V öröskereszt főtitk árh ely ettese. A N em zetközi D em okratikus N őszövetség nevében a szövetség fő titk á ra , a szo­ cialista országok nőszervezetei közül a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a ném et, a rom án és a szovjet kü ld ö ttek voltak vendégeink. A k o nferencia m u n k á járó l m integy hetven hazai és külföldi újság író tudósított. A kétnapos tanácskozás p len áris ülésen zajlott. D uschek L ajosné elnök az előre k ik ü ld ö tt írásos beszám oló kiegészítőjében érté k elte a II. országos n ő k o n ferencia óta végzett m unkát. E lem ezte hazán k k ü l- és b elp o litik ai hely ­ zetét. M egállapította, hogy az eltelt öt évben ú ja b b ered m én y ek et é rtü n k el a nőp o litikái h atáro za t m egvalósításában. Jelezte, hogy n éh án y te rü lete n las­ sab b an h alad az egyenjogúság kibontakozása, és m eg to rp an áso k is vannak. Ism e rte tte a további fela d ata in k a t. N é m eth K ároly, a KB titk á ra hangsúlyozta; egy ad o tt tá rsa d alm i re n d ­ szer fejlettségének, dem o k ratizm u sán ak fontos jegye, hogy m ilyen gondot fo rd ít a nők helyzetére, hogyan becsüli m eg őket, m ilyen lehetőségeket ad szám u k ra képességeik kibontakoztatásához. A p á r t a nehéz gazdasági k ö rü l­ m ények ellenére is tovább k ív á n ja ja v íta n i a feltételek et a m u n k a és az anyai h iv a tás egyeztetéséhez. S okrétű tám ogatással erősíti a családi életet. A szülőknek együttes felelőssége a családi egyensúly m egterem tése és a g y er­ m ekek nevelése. Dr. M arkója Im re a k orm ány m egbízásából m egerősítette, hogy a m i­ n isztertan ács rendszeresen foglalkozik a nők helyzetének jav ításáv al. 1980ban átfogóan is érté k elte a nőpolitikái h atáro za t m egvalósulását, és m e g je­ lölte a további állam i feladatokat.

410

FIGYELŐ

A N em zetközi D em okratikus N őszövetség fő titk á ra elism erte a MNOT bel- és külpolitikai m u n k áját. K iem elte a szocialista országok p éld áját, sze­ rep é t a nem zetközi életben. Ism e rte tte az NDN ak ció p ro g ram ját, m elyben felh ív ják a világ figyelm ét az ato m h áb o rú veszélyeire, és tiltak o zn ak a n y u ­ gat-eu ró p ai rak é tate le p ítés ellen. A v itá b an 81-en k é rte k szót. 40-en élőszóban, 41-en írásb a n a d tá k át m ondanivalójukat. A hozzászólások két fő tém áv al foglalkoztak: — a m unka, a szakm ai képzés, a vezetővé válás, a közéleti és tá rs a ­ dalm i ak tiv itá s nőpolitikái összefüggéseivel, — a családi élettel, a családpolitik áv al összefüggő kérdésekkel. A család- és nővédelem m el k ap cso latb an az aláb b ia k at igényelték a fel­ szólalók: 1. Fokozatosan létre kellene hozni az egységes szociális családgondozó h á ­ lózatot, am elyben a megelőzés dom inál. A m eglevő h áló zato k at és in ­ tézm ényeket alkalm asab b á leh etn e ten n i fela d ata ik ellátására, pl. a szakm ai profilok elválasztásával, a m unkam egosztás k ialak ításáv al, az együttm űködés szervezeti feltételein ek jav ításáv al. A család- és nővé­ delm i tanácsadók is készüljenek fel a kom plex családgondozó m u n k ára. Ja v ítsá k a tanácsad ás ta rta lm á t, m ódszereit. F oglalkozzanak m inden korosztály és m in d k ét nem egészségügyi, szociális és jogi p ro b lém áiv al is. A házasságkötés előtti ta n ác sad á st ig azítsák jobban az ú ja b b an je ­ lentkező igényekhez. 2. A te rh es nők, a kisgyerm ekes anyák, a m agzat és a gyerm ekek v éd el­ m ét fejezzék ki jobban a rendelk ezések és a k o n k rét intézkedések. T e­ gyék általánossá a nőgyógyászati-onkológiai szűrővizsgálatokat, és ta r t­ sák be az errő l szóló rendelkezéseket. M inden n ő t vizsgáljon meg nő­ gyógyász, h a valam ely oknál fogva k ó rh ázb a kerül. A nők m aguk is éljenek az egészségügyi gondozás-szűrés lehetőségeivel. A dolgozó n őt m á r a terhessége m eg állap ításátó l ne lehessen éjszakai m u n k ára, tú l­ m u n k á ra és készenlétre igénybe venni. T örekedjenek az egészségügyi ellátás n y ito ttab b á, h u m á n u sab b á té te ­ lére. A pathológiás te rh e sek részére — ahol ez lehetséges — alak ítsan a k ki szan ató riu m jellegű kórházi részleget. Legyen alk alm u k rendszeres elfoglaltságra, csecsem ő- és gyerm ekgondozási ism eretek, stb. elsajá­ tításá ra . T alálkozhassanak gy ak rab b an a fé rjü k k e l és gyerm ekeikkel, hogy ne sz ak a d jan a k el egym ástól. Jó lenne, ha m ár a szülést követő n ap o k b an m ind több an y a szorosabb kapcsolatba k erü lh e tn e gyerm ekével, részt v eh etn e a n n a k gondozásában. N yissák meg a kó rh ázak k ap u it a beteg g yerm ekek szülei előtt, hogy a család is elősegíthesse gyógyulásukat. 3. A család- és népesedéspolitikai tö rek v ésein k v aló ra v álása érd ek éb en is meg kell könnyíteni a család alap ítást, o tth o n terem tést és a gyerm ek­ nevelést. Meg kellene vizsgálni az egyszeri anyasági segély állam p o lg ári joggá tételén ek lehetőségét. Szükség volna — a népgazdaság anyagi lehetőségeinek k orlátozottsága m ellett is — a GYES összegének em elésére és a családi pótlék re á l­ érté k én e k legalább a m egőrzésére. S zélesítsék — fő k én t a kisgyerm ekesek részére — a részm unkaidős fog­ lalkoztatás, az otthondolgozás, a bedolgozás intézm ényes k ereteit, hogy a kisgyerm ekes szülők a GYES a la tt és u tá n a jelenleginél ru g alm a­ sabb feltételek m ellett dolgozhassanak. A gyerm ekintézm ények fejlesztésén él az ú ja b b igényeket is vegyék fi­ gyelembe. Ahol pl. bölcsődei helyek szab ad u ln ak fel, o tt szervezzenek rövidebb id ő ta rtam ú foglalkozásokat a részm unkaidős, a GYES-en levő szülők gyerm ekeinek. N agyobb v árosokban ala k ítsa n a k ki gyógypeda­ gógiai. bölcsődei és óvodai csoporto k at a fejleszthető gyerm ekeknek. 4. Az idős ko rú ak otthoni ellátását, áp o lását jelentősen m egkönnyítené, ha a gondozó családtag fizetésnélküli szabadságot, vagy ápolási tá p p én zt veh etn e igénybe. E kedvezm ény k ia la k ítá sá n á l a gondozóval közös h áz­

FIGYELŐ

411

ta rtá sb a n vagy önálló la k ásb an élő idős család tag o k at egyform án k el­ lene kezelni. Több és ú ja b b fo rm á k k al is növelni kellene az öreggondozó hálózat befogadóképességét és a választás lehetőségét. J a v ítsá k a több generáció közel- vagy eg y ü ttla k ásá t könnyítő felté­ teleket. É püljön több n yugdíjas ház. G ondoljanak a lakásszövetkezeti és tá r ­ sulási lehetőségekre is. Az egészségügyi alap e llá tás egészüljön ki a szociális gondozó h áló zat­ tal, tá rsa d alm i és főhiv atású gondozókkal. 5. Ösztönözzék a gyerm ekesek és id őskorúak ellá tá sá ra h iv a to tt h u m án szolg áltatásra vállalkozókat. L ehetővé kellene ten n i az alacsony jöve­ delm ű gyerm ekesek és idősek szám ára, hogy a tan ács vagy v állalat anyagilag is h o zzájáru ljo n a szükséges h um án szolgáltatás költségeihez. 6. Legyen a családpolitikai m u n k á n ak egyik központi k érdése a családi élet erősítése, a családi kötelezettségek teljesítésén ek előm ozdítása, a válások visszaszorítása, és ehhez a tu d ati, gazdasági, intézm ényi felté­ telek javítása. V áljon ta rta lm ila g egységesebbé, épüljön job b an egym ásra az iskolai családi életre nevelés, az egészségügyi felvilágosítás, a tan ácsad ás, a családgondozás és az egészségügyi szolgálatok m u n k ája. A családi életre nevelés k orszerű fo rm ái szerepeljenek a m űvelődési in tézm ények tev é­ kenységében is. A hírközlő szervek m ég nagyobb felelősséggel és hozzáértéssel — to ­ v á b b ra is — segítsék elő az egyenjogúság m egvalósulását, — lé p jen ek fel a m arad i nézetek ellen, — erősítsék a családi összetartozás és felelősség érzését, — foglalkozzanak az öregek, a gyerm ekek, a család e llá tá sá t könnyítő szolgáltatásokkal. 7. A pedagógusokat, az orvosokat, az egészségügyi középkádereket, a köz­ m űvelődési szakem bereket, jogászokat, szociális ügyintézőket és gon­ dozókat készítsék fel és képezzék tovább a család p o litik ai felad ato k ra, a családi életre nevelésre. A III. országos nőkonferencia felh a talm az ta a M agyar Nők Országos T anácsát, hogy a tanácskozás alap já n készítse el ötéves m u n k ap ro g ram ját. Az elhangzott ja v a sla to k a t ju tta ssa el a politikai, állam i, tá rsa d alm i szervek és főhatóságok vezetőihez. K ísérje figyelem m el és segítse elő a jav aslato k m egvalósulását. Dr. Balog M iklósné АСПЕКТЫ ОХРАНЫ СЕМЕЙ И ЖЕНЩ ИН III. ВСЕНАРОДНОЙ КОНФЕРЕНЦИИ Ж ЕНЩ ИН ГОСУДАРСТВЕННОГО СОВЕТА ВЕНГЕРСКИХ ЖЕНЩ ИН ASPECTS OF FA M ILY - AND WOMEN'S W ELFARE OF THE III. NA TIO N AL CONFERENCE OF WOMEN OF THE N A TIO N AL COUNCIL OF HU NG A RIA N WOMEN

412

FIGYELŐ

AZ IP P F EUROPA REGIO „SERDÜLŐK O RÚAK CSALÁDTERVEZÉSI SZO LG Á LTA TÁ SA I” C. M U N K A C SO PO R TJÁ N A K ÜLÉSE. LONDON. 1983. FEBRU Á R 10—11. Az Olasz C saládtervezési Szövetség kezdem ényezésére az IP P F E urópa R egiója m u n k a terv éb e felv e tte a „S erd ü lő k o rú ak C saládtervezési S zolgálta­ tá sa i” c. projectet. A kezdem ényezés lényege az, hogy b á r a Régió foglalkozik a sexuális o ktatás helyzetével, m égis igen kevés ism eret áll ren d elk ezésre a te k in te t­ ben, hogy az egyes országokban a fiatalo k m i m ódon ju tn a k hozzá a szük­ séges családtervezési szolgáltatásokhoz. így nincs m egfelelően d o k u m en tált példa azoknak az országoknak a szám ára, am elyek lé tre k ív á n n ak hozni ilyen szo lgáltatásokat n yújtó intézm ényeket, ill. tovább k ív á n já k fejleszteni a m á r m eglevőket. A p ro jec t célján ak kidolgozására és leb o n y o lítására k o o rdináló bizo tt­ ságot hoztak létre, am elybe A usztria, az E gyesült K irályság, H ollandia, M a­ gyarország, O laszország és Svédország k ép v iselő it h ív tá k meg, résztvesz a bizottságban az IP P F E urópa Regió és az IP P F K özpont képviselője is. F en tiek en kívül m inden nem zeti családtervezési szövetség k ije lö lt egy-egy szem élyt, akin keresztül a koordináló bizottság ta r tja a kap cso lato t az egyes szövetségekkel. (M agyarországot M észáros Á rp á d k épviselte az ülésen.) A K oordináló B izottság 1983. fe b ru á r 10—11-én L o ndonban ta rto tta első ülését, am elynek célja a pro ject végső fo rm á já n a k kidolgozása, a lebo­ nyolítás m ó d ján ak és id ő ren d jén ek m eg h atáro zása és az egyes fe la d ato k é rt felelősök szem élyének kijelölése. A K oordináló B izottság figyelem be véve az egyes tagszövetségek állás­ p o n tja it is, röviden az aláb b i m u n k ap ro g ram o t dolgozta ki: 1. In form ációk gyűjtése arról, hogy az egyes országokban a serd ü lő k ho­ gyan ju tn a k hozzá a családtervezési szolgáltatásokhoz. (Ide é r t ve a szü­ letésszabályozással, nem i betegségekkel, terh esség i p ró b áv al kapcsolatos felvilágosító, tanácsadói és gyak o rlati teendőket.) R észletesebb inform ációk gyűjtése azokról az országokról, ahol fenti szolgáltatásokat a fiatalo k speciálisan szervezett fo rm áb an k a p já k meg. (Pl. a svéd „O pen H ause”, az angol „G rap ev in e” vagy „B rook” re n d ­ szerek.) Az inform ációk g y űjtésére több csato rn án k eresztü l k erü l sor, az egyes szövetségeknek m egküldött szem pontok szerin ti h ely zetjelen tések é rté ­ kelése, az egyes szövetségek éves beszám olóinak értékelése, v alam in t a R egionális Iro d a alk alm azo ttai helyszíni ta p a sz ta la ta in a k összegezése ú tján . 2. 1983. év folyam án a b eg y ű jtö tt inform ációk alap já n olyan esettan u l­ m ányok kidolgozása, am elyek segítségével az érdeklődő országokban (Olaszország, A usztria, P ortugália) m odel ifjúsági család terv ezési k li­ n ik á k a t leh et felállítani. 3. 1984-ben az em líte tt m odel k lin ik ák b eindítása, m űködésük figyelem m el kísérése, ahol szükséges ta n ácsadás biztosítása.

FIGYELŐ

413

4. A m odel k lin ik ák felá llításá v al kapcsolatos ta p asz talato k összegezése, p u b lik álása 1985-ben, a N em zetközi Ifjú ság i Év alkalm ával. ЗАСЕДАНИЕ РАБОЧЕЙ ГРУППЫ „УСЛУГИ ПО ПЛАНИРОВАНИЮ СЕМЬИ, ПРЕДОСТАВЛЕННЫЕ ЛИЦАМ В ОТРОЧЕСКОМ ВОЗРАСТЕ” ЕВРОПЕЙСКОЙ РЕГИИ МЕЖДУНАРОДНОГО СОЮЗА ПО ПЛАНИРОВАНИЮ СЕМЬИ. Г. ЛОНДОН, 10—11 ФЕВРАЛЯ 1983 Г. M EETING OF THE W O RKIN G GROUP "ADOLESCENT SERV ICES” OF THE IP P F EUROPE REGION. LONDON, 10—11 FEBRUARY 1983.

414

F I G Y E L Ő

K L E IN M A N . R. L. (szerk.): P eriodic A b stin en ce (for F am ily P lanning). (Idő­ szakos m egtartóztatás a családtervezésben.) London, 1983. IPP F M edical P ublications. 60. p. A könyv célja — m in t ahogy azt az előszóban o lv a sh atju k — segítséget n y ú jta n i az orvosoknak és a családtervezési p ro g ram o k b an dolgozó többi szakem bernek ahhoz, hogy a contracep tio egyik fo rm á ja k é n t szóbajövő p e­ riodikus ab sztinencia m ódszeréről tájék o ztassák a hozzájuk fordulókat. A periodikus ab sztin en cia az aláb b i fo rm á k at fo glalja m ag áb an : n a p ­ tári, alaphőm érséklet-m érési, cervicalis nyák, cervix ta p in tá si és sym ptoth e rm al m ódszerek. A naptári m ódszer cím ű fejezetb en a könyv a n álu n k elsősorban az értelm iségiek körében e lte rje d t Ogino—K n au s m ódszert ism erteti részletesen. (Ezért ennek le írásátó l itt eltekintünk.) Az a laphőm érséklet m érésen alapuló m ódszer lényege, hogy az ovulá­ ciót követő progesteron secretio th erm o g en etik u s folyam at. Az alap h ő m ér­ séklet 0,2—0,4 °C-kal m agasabb egészen a következő m enstruációig. Egy ovulációs ciklus felism erhető az ovuláció előtti alacsonyabb, ill. az azt követő m agasabb h ő m érséklet áb rá zo lásak o r a bifázisos görbéből. Egészséges nők ciklusainak vizsg álatán ál az esetek kb. 2 % -ában m onofázisos gö rb ét észleltek (nincs hőm érsékletem elkedés a ciklus m ásodik felében). Ezek á ltaláb a n anovulációs ciklusok, ill. egyéb betegségek vagy tech n ik ai h ib a következm ényei. M egállapítást n yert, hogy a m onofázisos ciklusok előfordulása a k o rra l nő. Az alap h ő m érsék let rögzítésének m ó d ján ál a legfőbb szem pontok: 1. A speciális ovulációs hőm érő n em elengedhetetlen, de h a van, ak k o r nagy segítséget je le n t a pontos leolvasásban. 2. A hőm érsék letet reggel közvetlenül ébredés u tá n kell m érni, még m ielőtt felkelne, vagy a k á r csak egy csésze te át is in n a a nő. 3. M ivel a te sth ő m érsék letn ek n ap i ingadozása is van, am en n y ire le h e t­ séges m inden n ap u g y anabban az id őpontban kell m érni. 4. A hőm érséklet m érhető orálisan, rec talisan és vaginalisan, a lényeg, hogy következetesen ugyanazzal a m ódszerrel tö rté n jen a regisztrálás. Cervicalis n y á k m ódszer: az oestrogen és p rogesteron h a tá sá ra a cervix á ltal se cretá lt n y ák ciklusos változáson megy át, am ely felism erhető a h ü ­ velybem enetnél (vulva). Ez a fiziológiai változás a m ódszer alap ja. A m en st­ ru áció t követő n ap okban sűrű, tapadós, a ce rv ix et eltöm ő dugaszt képez a nyák, s ezért a vulva szárazn ak érezhető (száraz napok). E zt követően az oestrogen szin t em elkedésével a n y ák fokozatosan változik, először sűrű, viscosus anyag je len ik m eg a vulván, m ajd később híg, sikam lós, elasticus nyák észlelhető erősebben. Ezek a változások az ovuláció a la tt a legkifejezettebbek. A híg, elasticus n y ák elválasztás utolsó n a p ja csak retro sp ek tiv e ism erhető fel. Ezek a változások^ az ovulációt megelőző három , ill. azt követő k ét n ap b an figyelhetők meg. O vulációt követően a progesteron h a tá s á ra a nyák ism ét sűrű, vicosus, tapadós lesz. A nők egy része nem szívesen érin ti sa já t g en itáléját, ezért ezek részére e m ódszer nem követhető, m inthogy a m ódszer lényege az, hogy a v u lv a ta ­ p in tásáv al és/vagy a n y ák m egtekintésével követhető a ciklus változása. A c ervix tapintása is lehetőséget n y ú jt a ciklus követésére. E m ódszer lényege az, hogy a m enstru áció t követően a cervix tö m ö tt ta p in ta tú , a külső m éhszáj zárt, a cervix u jja l könnyen elérhető. Az ovulációt megelőző 4—5. napon elkezdődő változások: a cervix p u h áb b konzisztenciá jú , a m éhszáj nyitottabb, a cervix nehezen elérhető. O vulációt követő 1—2 n apon belül visszaáll a m en stru áció t követően le írt állapot. A változások első észlelése és az eredeti állap o t visszaállása közötti időszakban kerü len d ő a nem i élet. E m ódszer és a ny ák m ódszer könnyen kom binálható. A sy m p to -th e rm a l m ódszer lényege, a nagyobb biztonság érdekében több m etódus együttes alkalm azása. A m ódszer nevéből is kiderül, hogy egy­ részt az alap h ő m érsék let követésén, m ásrészt valam ely ik sym ptom án (pl. kö­ zépidős fájdalom , középidős vérzés, cervicalis n y ák v áltozása stb.) alapul.

FIGYELŐ

415

M ivel a fájd alo m és a vérzés nem állandó jellem ző, leginkább a cervicalis ny ák vizsgálata célszerű, ezért főleg a cervicalis ny ák v izsgálat és alap h ő ­ m érsék let m érés m ódszerének kom binációja jelen ti a fen ti m ódszer alap ját. A kiad v án y további részében az em líte tt m ódszerek hatásosságával, m el­ lék h atásaival, pszichológiai vonatkozásaival, v alam in t az alk alm azhatóság kérd éseivel foglalkozik. K ülön fejezetben ad a to k at ta lá lh a tu n k az ab szti­ nenciának, m in t a fogam zásgátlás egy m ódszerének elterje d ésé rő l a fejlődő országokban. M ásik fejezetben a különböző vizsgálatok ered m én y eit közlik a szerzők, am elyek az időszakos m e g tartó ztatás különböző m ó d jain ak h atáso s­ sá g ára vonatkoznak. A könyv utolsó fejezetében m eglepő m egállapításokat találu n k , am elyek egy, a F ülöp-szigeteken végzett 1976. évi gazdaságossági v izsgálatból szárm aznak. E vizsgálat sz erin t ugyanis a p eriodikus ab sztin en ­ cia m ódszereinek e lsa já títá sá ra szervezett tanfolyam ok költsége olyan magas, hogy az e m ódszerrel m egakadályozott egy teh erb eesésre ju tó költség m a­ gasabb, m int a fogam zásgátlás m odern m ódszereinek esetében. E költségek v alam in t az e lsajátítási nehézségek m ia tt a periodikus ab sztin en cia a fe j­ lődő országok családtervezési p ro g ra m ja i szám ára kevéssé já rh a tó út, u g y an ­ ak k o r e m ódszereket úgy kell tek in ten i, m int a fogam zásgátlás ú ja b b an fel­ tá r t lehetőségeit, s ezt ism ertetv e lehetőséget n y ú jta n i a fogam zásgátlás m ód­ já n a k m egválasztására. Az IP P F fontosnak érezte a fen ti m ódszerek ism ertetését, b á r á llá s­ foglalásában k ifejti, hogy nem ta r tja egyenrangú m ódszernek a fogam zás­ gátlás m ás m ódszereivel. A fogam zásgátlás ezen m ó d ját alk alm azó k at pon­ tosan tá jék o z ta tn i kell a m ódszer hatékonyságáról és h ib afo rrásairó l. A m ás m ódon védekezni nem tudó vagy nem akaró p á ro k n a k a já n lja a m ódszert abból a m egfontolásból, hogy jobb egy kevésbé h aték o n y m ódszer alk alm a­ zása, m int a védekezés mellőzése.

U pdate on Condom s — Products, Protection, Prom otion. (A condom n a p ­ ja in k b a n — típusok, védelem , népszerűsítés.) — P opulation Reports. Series H. No. 6. S ep tem b er— O ctober 1982. A condom biztonságos, hatásos és reverzibilis születésszabályozási m ód­ szer. Előnyei között em lítést érdem el, hogy m in d k ét felet védi a nem i beteg­ ségekkel szem ben, h a szn á latá n ak nincs utóhatása, és nem igényel orvosi k o n tro llt. Ezen előnyök ellen ére a condom népszerűsége in d o k o latlan u l a la ­ csony m ind a m agas term ékenységű fejlődő országokban, m ind a fe jle tt o r­ szágokban. H asználata elsősorban a fiatalo k körében len n e aján lato s, m ivel ez a korosztály a leginkább ex p o n ált a nem i betegségek terjed ésév el szem ­ ben. A Földön a becslések sz erin t m integy 40 m illió p á r alkalm azza a contraceptio ezen m ódját. A condom h aszn álata bizonyos fö ld rajzi te rü lete k re k o n cen trálódik: az alkalm azók 2/3-a a fe jle tt országokban él, Ja p á n b a n él az összes alkalm azó 1/4-e, további 20% -uk kínai. A condom h aszn á lata igen kis m é rték ű L atin -A m erik áb an , A frik áb an , K özel-K eleten és Á zsia nagy részén. A m ú ltb an csekély érdeklődést felkeltő condom a figyelem középpont­ já b a k e rü lt az utóbbi időben a következő okok m ia tt: 1. A családtervezési p rogram okban szükséges egy reverzibilis, férfiak sz ám á ra a já n lh a tó módszer, 2. A m ellékhatások hián y a (szem ben egyéb fogam zásgátlással), 3. A nem i betegségeknek és a házasságon k ívü li terhességek g y ak o risá­ gának em elkedése m ind a fejlett, m ind a fejlődő országokban, 4. A condom gyártása és forgalm azása te ré n ta p a sz ta lt gazdasági elő­ nyök. A condom rendszeres, előírásos h aszn álata m ellett nagyon h aték o n y fo­ gam zásgátlási m ódszer. V izsgálatok bizonyították, hogy erősen m o tiv ált idő­ sebb h ázaspárok körében a terhességi a rá n y 1—2/100 h ázasp ár-év . Á ltaláb an a terhességi ará n y 10—20% között van a h aszn álat első 12 h ó n ap jáb an . Elő­ ször ezt a fogam zásgátlási m ódszert alkalm azzák az eszköz könnyű hozzá­

416

FIGYELŐ

férhetősége m iatt, m ajd a későbbiekben m ás m ódszert v álasztan ak hosszú táv ú haszn álatra. A hagyom ányos nem i betegségek m ellett a fe jle tt országokban egyre terjed ő venereás betegségekkel — C hlam y d iák és h erp es v íru so k okozta k ó r­ képekkel — szem beni védelem ben is fontos szerepe van a condom nak. Úgy tűnik, hogy védelm et n y ú jt a cervix praecan cero su s elv áltozásaival szem ben is. P ro b lém át jelent, hogy sok férfi még ab b a n az esetben sem h aszn álja rendszeresen, előírásszerűen a condom ot, am ik o r a nem i betegségek vagy a nem k ív á n t terhességek rizik ó ja nagy. Sok férfi k én y elm etlen n ek és az él­ vezetet csökkentőnek ta r tja az eszközt. A fogam zásgátlás e m ó d ján ak szélesebb körű elterjed éséh ez az in fo r­ m áltság szin tjén ek em elésére, és beszerezhetőség k ö n n y ítésére v an szükség. Sok országban a kereskedelem csatornáin ju t el az eszköz az alkalm azókhoz, m ás országokban a családtervezési k lin ik ák n a k van nagy szerepe. E lsősor­ ban a fejlődő országokban a népszerű sítését „social m a rk e tin g ” pro g ram o k ­ kal k ív á n ják elősegíteni. Az elm ú lt k ét évtizedben a condom elő állítása és fo rg alm a jelentősen növekedett. Jelenleg a Föld több m in t 20 országában m integy 5 m illiárd d arab o t g y á rta n a k évente, am ely m egfelel a jelenlegi k eresletn ek . A con­ dom előállítása a precíz m inőségellenőrzés m ia tt igen tőkeigényes. A világ term elésének 85% -át h a t ország (Japán, USA, K ína, E gyesült K irályság, D él-K orea, India) adja. A condom m inőségellenőrzésére szám os ország k i­ dolgozta s a já t sta n d a rd já t, nem zetközi szabvány 1974 óta van. Jelenleg nem a condom g y ártása és m inőségellenőrzése a központi k é r­ dés, ugyanis a jelenlegi m ódszerek e rre kielégítő v álaszt adnak. N ap jain k nagy kérdése, hogy m ilyen módon leh et az a r r a rászoruló népességet felv i­ lágosítani és m eggyőzni a condom haszn álatáró l. Az 1980-as években valószínű, hogy a felvilágosító m u n k a ered m én y e­ képpen a condom reneszán szát fogja élni. Drug interactions w ith oral contraceptive steroids. (G yógyszerkölcsönhatás a contraceptiv steroidokkal.) — IPPF M edical B u lletin . 1983. No. 1. 1—2. p. Ide ta rto zn ak azok a gyógyszerek, am elyek csö k k en th etik vagy fokoz­ h a tjá k az oralis co n tracep tiv steroidok h atását. H árom gyógyszerről, illetve gyógyszercsoportról tesz em lítést a cikk, am elyek ad ása esetén za v art az anticoncipiens h atás: rifam picin, anticonvulsiv gyógyszerek, antibiotikum ok. M ásfelől az ascorbinsavról (vitam in С) k im u tatták , hogy növeli az oralis contraceptivum ok h atását. R ifa m p ic in A rifam p icin m int enzim in d u k to r fokozza az oralis co n tracep tiv u m o k oestrogen és progestagen kom ponensének m etab o lizm u sát egyaránt. F en ti m egállap ítást p h arm aco k in etik ai vizsgálatok világosan igazolják. (Nyolc nő kap o tt M inovlar ta b le ttá t [50 mg ethin y lo estrad io l és 1 m g n o reth istero n acetat] rifam p icin szedése m ellett, m a jd 1 h ó n ap p al a rifam p icin te rá p ia leállítása után. A rifam p icin te rá p ia a n o reth istero n felezési id e jét 6.2 ó rá­ ról 3,2-re, az eth in y lo estrad io lét 6,5 ó ráró l 2,9-re csökkentette.) T ek in tettel arra , hogy a rifam picin m ind az oestrogen m ind a progestagen kom ponen­ sére h a t az oralis contraceptivum oknak, nincs olyan orális készítm ény, am elynél ne kellene figyelem be venni a fen ti in terak ció t. Ebből adódik, hogy a rifa m p ic in t szedő nőknél k erü ln i kell a kis dózisú készítm ények a d á ­ sát. B ár egyéni variáció k lehetnek, a gyógyszerinterakciót illetően a szerzők a lte rn a tív fogam zásgátlást javasolnak a rifam p icin te rá p ia a la tt álló nők részére.

FIGYELŐ

417

A n tic o n v u lsiv gyógyszerek A fen ti csoportba tartozó phenytoin, phen o b arb ital, m e th y lp h en o b arb ital, prim idon, carbam azepin és ethosuxim ide többé-kevésbé a m áj m ikrosom ális enzim induktorai. K orábbi ta n u lm á n y vizsg álataik o r n ap i 2X30 mg p en o b arb ital h a tá sá t ta n u lm án y o zták 4 oralis co n tracep tiv u m o t szedő nőn 3 hónapon át. (Egy h ó n ap p al a p h en o b a rb ital szedés előtt, illetv e két h ó n ap ­ pal azt követően.) K ét nőnél jelentősen csökkent a plazm a ethyniloestradiol k o n centrációja a p h en o b a rb ital te rá p ia a la tt és m in d k ettő n él áttö réses v é r­ zés jelentkezett. A k é t m ásik nőnél nem változott sem az ethyniloestradiol, sem a n o rgestrel koncentráció. (Ez az enzim indukció in d iv id u ális k ü lö n b ­ ségeit m utatja.) Je len tő s m egállapítás, hogy a sexualh o rm o n k ö tő globulin k ap acitás 28% -kal em elkedett, e m ia tt a pharm acológiailag aktív, szabad progestegen koncentráció csökkent a plazm ában. F en ti kölcsönhatás ism erete m ia tt a szakem berek a lte rn a tív fogam zásgátlást ja v aso ln ak az anticonvulsiv th e ra p iá b a n részesülőknél. A steroid napi ad a g já n a k em elése (100 mg e th y ­ n iloestradiol) eredm ényezhet hatásos contraceptiot, azonban h a áttö réses v é r­ zés jelen tk ezn e fen ti dozirozás m ellett, m indenképpen a lte rn a tív m ódszer szükséges. A n tib io t ik u m o k K ülönböző an tib io tik u m o k (pl. am picillin, am oxycillin, tetracyclinek, erythrom ycin, n itro fu ra n to in , Cotrimoxazol) és oralis con tracep tiv u m o k együt­ tes alk alm azásak o r bekövetkező terhességekről szám os ta n u lm á n y szól. K ü ­ lönös jelentőségű az interak ció a contracep tiv steroidok és an tib io tik u m o k között, m ivel a fogam zásgátlás ezen m ó d já t alkalm azó nők nagyon g yakran szednek an tib io tik u m o k at, pl. cystitisük, b ro n ch itisü k stb. m iatt. Á llatk ísér­ letek tan ú ság a sz erin t az antib io tik u m o k kétségkívül befolyásolják a szin­ tetik u s steroidok en tero h ep a tik u s körforgását. A recirk u láció b an a conjugált, epe á lta l k iv á laszto tt stero id o t a bél m icroflóra enzim ei hid ro lizálják , am ely így reabsorbeálódik. Csak az ethin y lo estrad io l m a ra d v álto zatlan az e n te ­ ro h ep atik u s körforgás során, ezért az interak ció vizsg álata so rán az oestrogen kom ponensen van a hangsúly. Egy klinikai ta n u lm á n y b an 13 oralis co n tra ­ ceptivum ot szedő n ő t vizsgáltak, ak ik 3X500 m g am p icillin t k a p ta k (kont­ ro llk é n t azon ciklusokat v ették figyelem be am íg nem szedték az am picillint). N em volt szignifikáns különbség a plazm a ethinyloestradiol, levonorgestrel, FSH, ill. progesteron k o n cen tráció ja között, b á r k ét esetb en alacsonyabb eth in yloestradiol k o n cen tráció t m értek. Egy m ásik ta n u lm á n y vizsgálta az endogen steroid szintet. K ét cikluson á t n api 3X250 mg am p icillin t ad tak (1—16. napig). A horm onszint nem változott, a ciklus an o v u laris m aradt. E szerint az am picillin nem befolyásolja az oralis co n tracep tiv u m o k h atását. L eg ú jabb ta n u lm á n y o k sem m iféle k ö lcsönhatást nem igazoltak sem az e ry th ­ rom ycin, sem a te tra c y c lin t szedő oralis co n tracep tiv u m o t alkalm azó nők esetén. Nehéz ezen in te ra k c ió k a t pontosan összefoglalni, több a d a t kell még ahhoz, hogy ta n ác so t ad h assu n k az orális contracep tiv u m o t szedő n ő b ete­ geinknek, b á r a szisztém ás interakció valószínűtlen. C -vita m in N agyon kevés olyan gyógyszer van, am ely fokozza az o ralis co n tracep ­ tiv steroidok te rá p iás h atásá t. E lm életileg, h a valam ely gyógyszer g áto lja a m icrosom alis enzim rendszert, képes a co n tracep tiv steroidok clearen ce-én ek csökkentésére, ezáltal p o ten ciáln i h atásu k a t. Szám os gyógyszer en zim in h ib i­ to r pl. cim etidin, β -blokkolók egy része stb., de nincs k o n k rét a d a t a rra nézve, hogy m ilyen a k ö lcsönhatásuk a contracep tiv steroidokkal. Az oralis cont­ rac ep tiv steroidok h a tá sá t ascorbinsav (С-vitam in ) fokozhatja. A plasm a eth in y loestradiol k o n cen tráció ja lényegesen m agasabb 1 g asco rb in sav adása m ellett. E nnek oka, hogy a g astro in testin alis m uscosában tö rtén ő su lfat con-

418

FIGYELŐ

jugációt illetően kom petició van a С-v ita m in és a co n tracep tiv steroidok között. A scorbinsav jelenlétében kevesebb eth in y lo estrad io l su lfatálódik, am i­ n ek eredm énye a m agasabb p lasm a-h o rm o n tartalo m . A progestagen nem így m etabolizálódik, ezért az ascorbinsav nem befolyásolja. K ettős v ak k í­ sérletb en vizsgálták 50, illetve 100 mg С-v ita m in h a tá sá t az o rális co n traceptivum ot szedő nőknél és an a liz álták a plasm a H D L-cholesterol, fib rin o ­ gen, VII. és V III. alvadási faktor, a sexualhorm onkötő p ro tein és Coeru­ loplasm in szintet. A scorbinsav jelenlétéb en em elk ed ett eth in y lo estrad io l és plasm ap ro tein érté k ek e t észleltek. F elteh ető en az eth in y lo estrad io l in dukáló h a tá sá ra em elkedett a fe n t em líte tt p ro tein ek p lasm ak o n cen tráció ja. V ég­ eredm ényben a С-v ita m in a kis oestrogen dózisú P ill-t m agas d ózisává v ál­ toztatja. T ovábbi gyógyszerkölcsönhatások Az oralis contraceptiv steroidok a m áj m icrosom alis en zim ren d szerén ek inhib ito rai. Ez m ondható a n o reth istero n ró l és a k o m b in ált készítm ényekről. Az azophen, diazepam és prednisolon clearence változása az ered m én y e a n ­ nak, hogy ezen gyógyszerek k lin ik ai h atása i fokozódnak, h a oralis co n traceptivum ot szedőkön alkalm azzuk. L eírn a k még egyéb gyógyszerkölcsönha­ tá so k at is, így egyes hypertensivum ok, anticoagulánsok, an tid iab eticu m o k és az oralis contraceptiv steroidok között. Előbbi h atáso k in k áb b pharm acodyn a m ik a ia k sem m int p harm acokinetikaiak . Failure R ates H igher fo r P ostpartum , P ostabortion S teriliza tio n s T h a n fo r In terv a l Procedures. (A postapartu m és p ostabortiv sterilizáció h iba­ százaléka m agasabb, m in t a kö zti periódusban végzetté.) In tern a tio n a l F am ily P lanning P erspectives. 1982. No. 2. 78. p. A terh esség et vagy ab o rtu szt követő szelektív laparoscopos sterilizáció esetén sokkal gyakoribb a terhesség előfordulása, m in t a közti perió d u sb an végzett sterilizációknál. A terhességek elő fo rd u lásán ak nagyobb rizik ó ja nincs összefüggésben az occlusio m ódjával (clip, ring, elektrokoaguláció), és való ­ színűleg két tényező k o m binációjának eredm énye: a terh esség befejezése u tá n közvetlenül ste riliz áltak fokozott term ékenysége, fecu n d itása, v alam in t a tech n ik ai problém ák fokozott jelentkezése. F en tiek az In te rn a tio n a l F e r­ tility R esearch P ro g ram 19 országra k iterjed ő v izsg álatán ak m egállapításai. 1972—78 között 9399 olyan nőt vizsgáltak, a k ik ö n k én t v etették alá m a­ gukat a co n tracep tiv laparoszkópiás sterilizációnak. A sebészek á ltal sik eres­ nek ta rto tt m ódszerekkel is foglalkozik a tan u lm án y . A v izsg áltak 44% -át tuba-rin g -g el, 38% -át elektrokoagulációval, 18% -át pedig „sp rin g -lo ad ed ” clip-pel sterilizálták. Az összes nőt legalább h at hónapig figyelték, és több m int három negyed részüket egy éven k eresztü l k ísé rték figyelem m el. A nők 82% -a n o n -g rav id volt am ik o r a sterilizáció t végezték. 13% ab o rtu sz t kö­ vetően, 5% élveszülést követően közvetlenül (gravid csoport) k e rü lt m ű tétre. 106 terhességet reg isz tráltak a sterilizáció t követően: 51 a n o n -g rav id cso­ portban, 55 a gravid csoportban. A g rav id csoporton belül 30 p o st-ab o rtiv és 25 p o stp a rtu m sterilizációt követő terh esség et észleltek. A vizsgálatot vég­ zők vélem énye szerint 1000 sterilizáció ra a n o n -g rav id nők esetén 6, post­ ab o rtiv sterilizáción átesettek n él 26,4, p o stp a rtu m sterilizáció esetén 43,5 te r­ hesség ju t. H asonló következtetésre ju tu n k , h a az ered m én y ek et a tu b a occlusió m ódja szerin t elem ezzük. A szerzők kiem elik, hogy a clip-pel végzett sterilizáció t követően k ü ­ lönösen nagy a terhesség előfordulása, és rá m u ta tn a k , hogy ez gyári hiba következm énye. (Súlyuk nem érte el az elő írt 75 gram m ot.) Ez a h ib a azon­ ban nem veszélyezteti a vizsgálat célkitűzését, am ely nem az occlusió le h et­ séges m ódjai összehasonlításának v izsg álatára irán y u lt.

FIGYELŐ

419

A szerzők a d a ta i alá tá m a sz tjá k a korábbi k lin ik ai m egfigyeléseket: a közti p eriódusban végzett sterilizációhoz viszonyított nagyobb k o ck ázatát a következm ényes terhességnek, h a a sterilizációt az abortusz, ill. a szülés u tán h a jtjá k végre. A 106 sterilizációt követő terhességből 4 e x tra u te rin volt, v alam ennyi a n o n -g rav id csoportban. 3 e x tra u te rin g rav id itás elektrokoagulációval, 1 clippel tö rténő sterilizációt követően jö tt létre. Az in tra u te rin terhességekhez v iszonyítva az ectopiás terhességek előfordulása m eglepően alacsony (4 szá­ zalék) egyéb tan u lm án y o k b an közölt ad a to k k a l összehasonlítva. A szerzők hozzáteszik még, hogy a nők követési id eje valószínűleg tú l rövid volt ahhoz, hogy az ectopiás terhességek teljes in c id en c iá ját m egfigyeljék. Összefoglalva: — a g ravid nő rizik ó ja nagyobb a sterilizáció t követő terh esség et ille­ tően, m in t a non-gravidé, — a g ravid nő kétségkívül nagyobb fecu n d itása m ia tt ez a rizikó n a ­ gyobb m a ra d a végzett sterilizáció m ó d já ra való te k in te t nélkül, — a terhességgel összefüggő m edencei változásokból eredő sebészetim ű té ttech n ik ai nehézségek je le n tik a legfontosabb o k át az em elk e­ d e tt kockázatnak. Ez az em elk ed ett rizikó csökkenthető a k ö rü lte ­ kintőbb beavatkozással, vagy egy m egfelelőbb sterilizációs tech n ik a kifejlesztésével.

P harm acists to give -family planning advice. (G yógyszerészek a családterve­ zési tanácsadásban.) People. Vol. 10. No. 1. 1983. 42. p. A B rit C saládtervezési Szövetség egy új vállalkozásba kezdett. Ösztö­ nözni k ív á n ják a gyógyszerészeket a családtervezési felvilágosító m u n k áb an való részvételre. Előzetes felm érés sz erin t a gyógyszerészek 86% -a szívesen v állaln a ilyen irányú tevékenységet. A nők az orális con tracep tiv u m o k által okozott p anaszaikkal g yakran fo rd u ln a k a gyógyszerészekhez tan ácsért. Ez is m u ta tja a gyógyszerészek lehetőségeit a fogam zásgátlással kapcsolatos felvilágosító-tanácsadó tevékenységben. Az összes gyógyszertárban leh et contracep tiv u m o t kapni, de nem m in ­ d e n ü tt ta rtjá k a vásárló k szám ára is jól lá th ató helyen. A gyógyszertárak 2/з-аЬап ta rta n a k condom ot jól láth ató helyen. A gyógyszertárakban eladott condom m ennyisége 1975 óta m egkétsze­ reződött N agy-B ritanniában. E nnek oka egyrészt a m ódszer népszerűségének em elkedése, m ásrészt az, hogy az egyéb beszerzési lehetőségek (üzletek, au to m aták stb.) helyett in k áb b a gyógyszertárakból szerzik be a condom ot. E n n ek az is oka, hogy ú ja b b a n a gyógyszertárak nagy részében a fogam zás­ gátló eszközöket és így a condom ot is, jól lá th ató helyen b em u tatják .

FIGYELŐ

420

HÍREK Az ENSZ S tatisztik ai B izottságának 22. ülésszaka. N ew Y orkban, 1983. m árcius 7. és 17. között k e rü lt sor az ENSZ S tatisztik ai B izottságának 22. ülésszakára, am elyen a bizottság 22 tagországán kívül, m egfigyelőként öt ország és több nem zetközi szervezet kép v iseltette m agát. Az ülésszakon részt vevő m agyar delegáció vezetője N yitra i F erencné, dr. állam titk á r, a K özponti S tatisztik ai H ivatal elnöke, ta g ja dr. V u ko v ich György, a KSH főosztályvezetője volt. N yitrai F erencné d o k to rt a résztvevők, a bizottság következő üléséig — 2 éves időszakra —, az ülésszak elnökévé választották. Az — — — — — — — — — — — —

ülés n ap ire n d jén a következő főbb tém akörök szerepeltek: a közigazgatási n y ilv á n ta rtá so k és a statisztik a kapcsolata; a sta tisz tik a i in fo rm atik a kérdései; az ENSZ sta tisztik ai publikációs p o litik ája; a nem zeti szám lák és m érlegek; az ipar, a közlekedés, az energia és a nem zetközi kereskedelem statisz­ tik á ja : az ársta tisztik a kérdései, ezen belül az ENSZ k eretében folyó nem zet­ közi összehasonlítási p rogram (ICP) helyzete és jövője; nem zetközi gazdasági n ó m e n k latú rá k és osztályozok; a népesedés- és tá rsa d alo m sta tisz tik a k érd ései; a környezeti statisztik a; a technikai kooperáció; a nem zetközi statisztikai program o k egységesítése, a program ok végre­ h a jtá sa ; az EN SZ-ben és a szakosított szervezeteiben folyó statisztik ai m unka jövőbeni tervei.

* M egalakult az Európai N épességtudom ányi Társaság, (European A ssocia­ tion for P opulation S tudies = EAPS). A lakuló ülését 29 vezető európai dem o­ gráfus ja v aslata alap já n 1982. szeptem ber 21-én ta rto tta S tra ssz b u rg b a n ; h iv a­ talos bejegyzésére, székhelyének m egfelelően H ágában k erü lt sor, 1983. m á r­ cius 31-én. A T ársaság célja az, hogy egyéni ta g jai segítségével fejlessze a n épességtudom ányt E urópában. A T ársaság irá n y ítá sá t az első Közgyűlésen m egválasztott T anács végzi. Ennek elnöke: D irk va n de Kaa (H ollandia), alelnöke: Z d en ek P avlik (Csehszlovákia), fő titik á ra : G uillaum e W u n sch (Belgium), ta g jai: C harlotte H öhn (Ném et Szövetségi K öztársaság) és dr. K linger A ndrás (M agyarország). A T anács alakuló ülését 1933. jú n iu s 10-én ta rto tta , Becsben. Ezen m egh atáro zták a T ársaság m u n k á já n a k m egindulását, ill. az 1983—1985. évi tudom ányos feladatait.

*

FIGYELŐ

421

Dr. H arald H ansluw ka, az ENSZ Egészségügyi V ilágszervezetének osztály­ vezetője, április 20-án előadást ta rto tt a N épességtudom ányi K u tató Intézetben a szervezetben folyó dem ográfiai k u tatási tevékenységről.

*

R obert A. Israel, az AEA Egészségügyi és N épm ozgalm i S tatisztik ai In té ­ zetének helyettes igazgatója, április 22-én előadást ta rto tt a K S H -ban az intézet dem ográfiai és sta tisztik ai tevékenységéről.

*

Az Egészségügyi V ilágszervezet felkérésére a K özponti S tatisztik ai H iva­ ta l 1983. áp rilis 19. és 23. között ta rto tta meg B udapesten azt a m unkacsoport ülést, am ely a B etegségek N em zetközi O sztályozása kiválasztási és előzési sza­ b ály ain ak m ódosítására te tt javaslatot. A m egbeszélést N yitra i F erencné dr., állam titk á r, a K özponti S tatisztik ai H ivatal elnöke n y ito tta meg. A konferencia elnökévé dr. K linger A ndrást, titk á rá v á dr. K arel K u p ká t, a WHO osztályve­ zető jét v álaszto tták meg. A m egbeszélésen ja v aslato k a t fo gadtak el a h alálo zá­ si sta tisz tik á b an alkalm azott alapbetegségek (underlying cause of death) m eg­ felelőbb k iv álasztására szolgáló szabályok m ódosítására vonatkozóan. Ezek a következő, X. revízió alk alm áv al kerü ln ek bevezetésre.

*

A N épességtudom ányi K utató In téz et és az O k tatásk u tató In téz et 1983. m áju s 6-án közös, tudom ányos szem inárium ot ren d ezett „A népesedés és az o k tatás összefüggései” cím m el. A tudom ányos szem in áriu m m eg v itatta a tá v ­ lati o k tatásp o litik ai koncepció kidolgozásának k eretéb en folyó, a népesedés és az o k tatás kapcsolatait vizsgáló k u tatáso k eddigi eredm ényeit, összefoglalta az e té m áb an rendelkezésre álló ism ereteket. Az előadók és a hozzászólók eg y arán t kiem elték, hogy a népesedési folya­ m atok a jövőben a k o ráb b ia k n ál erősebben befolyásolják az o k tatást, az o k ta­ tásp o litikát, an n a k m ozgásterét; kényszer pályákat, döntési k ényszereket jelöl­ nek meg az o ktatásfejlesztés szám ára. A népesedés az oktatás fokozódó jelentőségű p ere m feltételeit adja, rész­ letes figyelem bevétele az o ktatásban, o k ta tásp o litik áb an nélkülözhetetlen. A tudom ányos szem inárium on az alábbi előadások h an g zo ttak el: 1. M onigl Istvá n : A népesség és az oktatás fontosabb összefüggései a jövő­ ben. 2. Surá n yi B álint: A népesedési folyam atok és az oktatás, oktatásfejlesztés közötti elvi kapcsolatok. 3. Káposztás Ferenc: A népesedési folyam atok és tényezők figyelem be­ vétele az 1960—1980 közötti oktatáspolitikában . 4. Erdész T iborné: Az iskolás korú népesség létszám h u llám zásán ak , a „dem ográfiai h u llá m o k n a k ” az átvo n u lása az iskolarendszeren. 5. C sizm azia K árolyné: A népesség iskolázottság án ak alakulása, a „de­ m ográfiai csere” h atása az iskolázottságra, szakképzettségre.

422

F I G Y E L Ő

6. B en ed ek A ndrás: T erületi összefüggések szerepe az o k tatásfejlesztés­ ben és az oktatásp o litik áb an , a jövőben. 7. C sernák Józsefné: A család jellem zőinek, fu n k ció in ak változása és en ­ nek h atása az iskolára. 8. Szabó Pál—K enderesi Ildikó: A 0—18 éves, fizikailag, szellem ileg sé­ rü lte k szám a, m egoszlása, jelenlegi pedagógiai, illetv e egészségügyi el­ látása és a fejlesztésre vonatkozó javaslatok. 9. K ozák Istv á n n é : A cigány népesség n ag yságának változása, te rü leti el­ helyezkedése, különös te k in te tte l a 0—18 éves korú népességre. * A N épességtudom ányi K utató In téz et 1983. m áju s 17—18-án tudom ányos szem inárium ot ren d ezett „T ársadalm i-dem o g ráfiai prognózisok” címmel. A dem ográfiai és a dem ográfiai alap ró l induló tá rsa d alm i előre jelzések (prognózisok) fontossága és az irá n tu k m egnyilvánuló igény az utóbbi időben jelentősen növekedett. A szem inárium érté k elte a „N épesedés és n ép esed ésp o litik a” tá rc a szinten kiem elt k u ta tási fő irán y „T ársad alm i-d em o g ráfiai prognózisok” k u ta tási ir á ­ n y áb an eddig végzett m unkát, k ijelölte a további feladatokat. A szem inárium tém akörei az aláb b iak v oltak: 1. Az új, 1981—2001. időszakra szóló országos és te rü le ti népességelőre­ szám ítások: 2. C salád- és h áz ta rtáselő reszám ítás; 3. A népesség iskolázottságának és szakképzettségének előre jelzése; 4. A foglalkoztatottság előre jelzése; 5. A tá rsa d alm i m obilitás és a tá rsa d alm i szerkezet előre jelzése; 6. A lakosság egészségi állap o tán a k előre jelzése. A tudom ányos szem inárium részletesebb ism ertetésére később vissza­ térünk.

*

A belga—m agyar k u ltu rá lis m egállapodás k eretéb en 1983. jú n iu s 12 és 19 között B udapesten ta rtó zk o d o tt G uillaum e V u n sch professzor, a belgium i L o u vain-la-N euve-i Egyetem D em ográfiai In tézetén ek professzora. I tt ta rtó zk o ­ dása alk alm áv al tárg y aláso k at fo ly ta to tt m agyar dem ográfusokkal és köz­ egészségügyi szakem berekkel és előadást ta rto tt a M agyar Tudom ányos A ka­ dém ia D em ográfiai B izottságában az In tézetb en folyó dem ográfiai ok tató - és k u tatóm unkáról. *

Az Egyesült N em zetek G azdasági és Szociális T anácsa döntése alap já n 1984. augu sztu sára M exico-városba összehívták a N e m zetk ö zi N épesedési K o n ­ ferenciát, tíz évvel a buk aresti V ilág N épesedési K o n feren ciát követően. A K on­ feren cia fő titk á ra R afael Salas, az ENSZ N épesedési A lap ján a k főigazgatója, fő titk árh ely ettese pedig Léon Tabah, az ENSZ N épesedési F őosztályának igaz­ gatója. A K onferencia előkészítéséül az ENSZ 1983 első felében négy szak értő ­ csoport ülést h ív o tt össze, am elyek h iv a tv a voltak arra, hogy a K onferencia alap d o k u m en tu m ait elkészítsék. Ezek a következők v oltak: T erm ékenység és család Új Delhi, 1983. ja n u á r 5—11.

FIGYELŐ

423

Népességeloszlás, v ándorlás és fejlődés H am m am et; 1983. m árciu s 21—25. Népesség, erőforrások, k örnyezet és fejlődés G enf; 1983. áp rilis 25—29. H alandóság és egészségpolitika Róm a; 1983. m áju s 30—jú n iu s 3. Az első m egbeszélésen m agyar részről szakértőként, dr. K linger A ndrás, a negyediken m eghívott m egfigyelőként Józan P éter v e tt részt.

ИЗВЕСТИЯ 22. сессия Статистической комиссии ООН состоялась с 7 по 17 марта 1983 г. в Нью Йорке. В этой сессии участвовали кроме 22 стран-членов Комис­ сии также и представители пяти стран и нескольких международных органи­ заций как наблюдатели. Руководителем присутствующей на сессии венгерской делегации была государственный секретарь, председатель Центрального статистического управ­ ления д-р Вера Нитраи, н членом делегации был начальник главотдела ЦСУ д-р Дьэрдь Вукович, Участники избрали д-ра Веру Нитраи председателем сес­ сии на двухлетный период, до следующей сессии Комиссии. Следующие основные темы были на повестке дня заседания: — взаимосвязь между административными учетами и статистикой; — вопросы статистической информатики; — политика ООН по статистической публикации; ■ — национальные счета и балансы; — статистика промышленности, сообщения, энергии и международной Т О РГО В Л И ;

— вопросы статистики цен, в пределах этого состояние и будущее между­ народной программы сопоставления в рамках ООН; — международные экономические номенклатуры и классификаторы; — вопросы статистики народонаселения и социальной статистики; •— статистика окружающей среды; —- техническое сотрудничество; — унификация международных статистических программ, осуществление программ; — будущие планы статистической работы, проводимой в ООН и ее спе­ циализированных организациях. * Учредилось Европейское общество по демографическим иследованиям. По предложениям 29 ведущих европейких демографов учредительное соб­ рание Общества состоялось 21 сентября 1982 г. в г. Стасбурге,- оно было оф и­ циально зарегистрировано на своем местонахождении — в г. Гааге 31 марта 1983 г. Целью Общества считается развивать демографию в Европе при по­ мощи индивидуальных членов. Управление Обществом осуществляется выб­ ранным на первом общем собрании Советом. Председатель Совета — Д ирк ван де Каа (Голландия), вице-председатель — Зденек П авлик (Чехословакия); генеральный секретарь — Гильом Вунш (Бельгия) члены — Шарлотт Гэз (Федеративная Республика Германии) и д-р Андраш Клингер (Венгрия). Учре­ дительное собрание Совета состоялось 10 июня 1983 г. в г. Вене. Н а этом соб­ рании было намечено начать деятельность Общества и были назначены его научные задачи на 1983—1985 гг.

*

424

FIGYELŐ

20-го апреля начальник отдела Всемирной организации здравоохранения д-р Гаральд Ганслувка читал доклад в Исследовательском институте по демог­ рафии ЦСУ ВНР о проводимых в ВОЗ демографических иследованиях.

*

22 апреля заместитель директора Национального центра статистики здра­ воохранения и движения населения США Роберт А. И зраел читал доклад в ЦСУ ВНР о демографической и статистической деятельности центра.

*

С 19 по 23 апреля 1983 г. по просьбе Всемирной организации здравоохра­ нения Центральное статистическое управление ВНР организовало совещание рабочей группы, которая внесла предложение по правилам выбора и моди­ фикации Международной классификации болезней. Председатель Централь­ ного статистического управления, государственный секретарь д-р Вера Нитраи открыла совещание. Д-р Андраш Клингер был избран председателем и началь­ ник отдела Всемирной организации здравоохранения — д-р Карел Купка — секретаре.м конференции. На совещании были приняты предложения по мо­ дификации правил лучшего выбора основных причин сметри, применяемых в статистике смертности. Они будут введены при следующем X. пересмотре.

*

6 мая 1983 г. Исследовательский институт по демографии и Исследова­ тельский институт по просвещению организовал и общий научный семинар под названием „Взаимоотношения между народонаселением и просвещением". Научный семинар обсудил полученные до сих пор результаты исследований по взаимосвязям между народонаселением и просвещением, проводимых в рам­ ках разработки концепции перспективной политики просвещения, суммировал знания по данной теме. Докладчики и выступавшие лица одинаково подчеркнули, что в будущей демографические процессы будут больше повлиять на просвещение, политику просвещения и область их движения; они определяют принудительные пути и решения для развития просвещения. Народонаселение означает крайние условия увеличивающегося значения просвещения, необходимо учитывать народонаселение в просвещении и поли­ тике просвещения. На научном семинаре были прочтены следующие доклады: 1. Иштваи МОНИГЛ: Основные корреляции между народонаселением и просвещением в будущем. 2. Балинт ШУРАНЬИ: Принципиальные связи между демографическими процессами и просвещением, развитием просвещения. 3. Ференц КАПОСТАШ: Учет демографических процессов и факторов в политике просвещения I960—1980 гг.

FIGYELŐ

425

4. И лона ЭРДЕС: Проход колебания численности населения в школьном возрасте, „демографической волны" по школьной системе. 5. Мариа ЧИЗМАЗИА: Динамика школьного образования населения, вли­ яние „демографического обмена" на образование — квалификацию. 6. Андраш БЕНЕ ДЕК: Роль региональных связей в развитии просвещения и политике просвещения в будущем. 7. Магдолна ЧЕРНАК: Изменение характеристик, функций семьи и его влияние на школу. 8. Пал САБО—И л дико КЕНДЕРЕШ И.- Число, распределение физическиумственно пораженных лиц в возрасте 0—18 лет, их теперешнее пе­ дагогическое и санитарное обслуживание, и предложения по раз­ витию. 9. И. КОЗАК: Изменение величины цыганского населения, его террито­ риальное размещение с особым учетом населения в возрасте О— i s лет.

*

17—18 мая 1983 г. Исследовательский институт по демографии организо­ вал семинар под названием „Общественно-демографические прогнозы". Значение демографических и исходящих из демографической основы общественных прогнозов и требования к ним увеличились много в последнее время. Семинар оценил проведенную до сих пор работу по направлению иссле­ дования „Общественно-демографические прогнозы" выделенного министерст­ вом главного направления исследования „Народонаселение и политика народо­ населения", и назначил дальнейшие задачи. Темы семинара: 3. Новые национальные и региональные прогнозы по численности насе­ ления на период 1981—2002 гг.; 2. Прогнозы по семьям и домашним хозяйствам; 3. Прогнозы по уровню образования и квалификации населения,4. Прогнозы по занятости,5. Прогнозы по социальной мобильности и социальной структуре; 6. Прогнозы по состоянию здоровья населения. Позже мы возвращаемся к более подробному изложению научного семи­ нара.

*

В рамках бельгийского культурного сотрудничества профессор Демог­ рафического института Университета города Лувен-ла-Нэв (Бельгия) Гильом Вунш был в г. Будапеште с 12 по 19 июня 1983 г. При своем пребывании в Венгрии он вел переговоры с венгерскими демографами и специалистами здравоохранения, и читал доклад в Демографической комиссии Венгерской академи наук о проводимой в своем Институте педагогической и исследова­ тельской доятельности в области демографии.

*

FIGYELŐ

426

Согласно решению Экономического и социального совета ООН на август 1984. г. в городе Мексике созвана Международная конф еренция народонасе­ ления, десять лет после Всемирной конференции народонаселения, состояв­ шейся в г. Бухаресте. Генеральным секретарем конференции будет главный директор фонда ООН для демографических деятельностей — Рафаел Салас и заместителем генерального секретаря — директор Главного отдела народо­ населения ООН — Леон Таба. Для подготовки конференции на первую половину 1983. г. ООН созвала следующие четыре совещания групп экспертов для составления основных доку­ ментов конференции. Плодовитость и семья Распределение населения, миграция и развитие Население, ресурсы, окружающая среда и развитие Смертность и политика здравоохранения

Нью Делги,-

5—11 января 1983 г.

Гаммамет;

21—25 марта 1983 г.

Женева,-

25—29 апреля 1983 г.

Рим;

зо мая — з июня 1983 г.

На первом совещании с венгерской стороны присутствовал д-р Андраш Клингер как эксперт, а на четвертом — Петер Йозан как приглашенный наблюдатель.

NEWS The 22. session of th e UN S tatistic al Com m ission w as held from 7 to 17 M arch 1983 in N ew York. Beside th e 22 m em ber states of th e Com m ission also the rep rese n tativ es of five countries and sev eral in te rn a tio n a l o rganiza­ tions w ere p resent a t the session as observers. T he head of th e H ungarian delegation p articip a tin g in th e session w as Dr. V era N yitrai, S ecretary of State, P re sid en t of th e H u n g arian C en tral S tatis­ tical Office and its m em ber w as Dr. G yörgy V u ko vich , Chief of D ep artm en t of th e HCSO. T he p a rtic ip a n ts voted Dr. V era N y itra i into th e ch air of th e session for a tw o -y ear period, till the n ex t session of the Com mission. T he follow m ain topics w ere on th e agenda of th e session: — — — — — — — — — — —

relation betw een th e ad m in istra tiv e reg istratio n s and statistics; questions of the sta tistica l inform atics; th e UN policy concerning sta tistica l p u b licatio n ; natio n al accounts and balances; statistics of m ining an d m anufactu rin g , traffic, energy and in te rn a ­ tional tra d e ; questions of price statistics, w ith in th is th e situ atio n an d fu tu re of th e In te rn a tio n a l C om parison P ro je ct (ICP) being in progress w ith in th e fram ew o rk of th e UN; in te rn a tio n a l econom ic n o m enclatu res an d classificators; questions of population and social statistics; en v iro n m en tal statistics; technical co-operation; unification of th e in te rn a tio n a l sta tistica l program m es, effectuation of the program m es;

FIGYELŐ

427

— th e fu tu re p lans of the sta tistica l w ork of th e UN an d its specialized bodies.

*

T he European A ssociation for P opulation S tudies (EAPS) w as established. A ccording to the proposals of 29 E uropean b u tstan d in g d em ographers its sta tu to ry m eeting w as held in S trasbourg 21 S eptem b er 1982; th e A ssociation w as registered officially a t its h e a d -q u a rte rs in the H auge on 31 M arch 1983. T he purpose of th e A ssociation is to develop dem ography in E urope by th e help of its in d iv id u al m em bers. The A ssociation is directed by th e Councill elected a t th e first g en eral assem bly. Its P re sid en t is D irk va n de Kaa (the N eth erlands), its V ice-P resid en t Z d en ek P a vlik (Czechoslovakia), its S ecre­ ta ry G eneral G uilltu m e W u nsch (Belgium) its m em bers are Charlotte H öhm (G erm an F ederal Republic) and Dr. A ndrás K linger (H ungary). T he sta tu to ry m eeting of th e Council took place V ienna on 10 Ju n e 1983. T his m eeting decided to s ta rt the activ ity of th e A ssociation an d set its scientific tasks fo r th e 1983—1985 period.

*

Dr. H arald H ansluw ka, C hief S tatistician of th e UN W orld H ealth O r­ ganization read a p a p e r on th e dem ographic research of th e WHO a t th e D em ographic R esearch In stitu te on 20 A pril.

*

R obert A. Israel, A ssociated D irector of the US N atio n al C enter fo r H ealth an d V ital S tatistics read a p ap e r on th e dem ographic an d statistical activ ity of th e C entre a t th e H ungarian C entral S tatistical Office on 22 A pril.

*

A t the in v itatio n of th e W orld H ealth O rganization from 19 to 23 A pril 1983 the H u n g arian C e n tral S tatistic al O ffice held a m eeting of th e w orking group w hich m ade a proposal concerning th e selection and m odification rules of th e In te rn a tio n a l C lassification of Diseases. The m eeting w as opened by Dr. V era N yitrai, S ecre tary of S tate, P re sid en t of the H u n g arian C en tral S tatistical Office. Dr. A ndrás K linger w as elected chairm an an d Dr. K arel K upka, chief of of division of th e WHO — secreary of th e conference. A t th e m eeting p ro ­ posals w ere adopted concerning th e m odification of rules for th e b e tte r se­ lection of th e u n d erly in g causes of d eath used in d eath statistics. They w ill be in tro d uced a t th e next, X. revision. *

428

FIGYELŐ

On 6 M ay 1983 the D em ographic R esearch In stitu te an d th e R esearch In stitu te of E ducation organized jo in tly a scientific sem in ar u n d er th e title ’’C orrelations betw een population and ed u catio n ”. T he scientific se m in a r dis­ cussed th e resu lts — obtained till now — of th e research of th e in te rre latio n betw een population and education ca rrie d out w ith in the fra m ew o rk of th e elaboration of th e concept of th e prospective edu catio n al policy, sum m arized th e know ledge availab le on this topic. The speakers and th e persons h avin g tak en th e floor m en tio n ed equally th a t in th e fu tu re th e population processes w ill affect m ore th a n till now the education, ed ucational policy and th e scope of its ac tiv ity ; th ey w ill indicate forced courses, forced decisions for th e developm ent of education. P opulation determ ines the m argin al conditions of grow ing im portance of education; it is necessary to take into consideration th e pop u latio n in educ­ ation, educatio n al policy. A t th e scientific sem in ar th e follow ing p ap ers w ere read: 1. István, M onigl: M ain correlatio n s betw een population an d education in th e future. 2. B álint, Surányi: P rincipled rela tio n betw een population processes and education, developm ent of education. 3. Ferenc, K áposztás: T aking into consideration th e pop u latio n processes and factors in the educational polcy betw een 1960 an d 1980. 4. Ilona, Erdész: P assing of th e flu ctu atio n of th e n u m b er of population of school age, th e ’’dem ographic w av e” th ro u g h th e school system. 5. Mária, Csizm azia: D evelopm ent of th e ed ucational level of population, th e im p act of the ’’dem ographic ex ch an g e” on the ed u catio n al level — qualification. 6. A ndrás, B enedek: T he role of regional relatio n s in the d evelopm ent of education and educational policy in th e fu tu re. 7. M agdolna Csernák: C hange in th e ch aracteristics, functions of the fam ily an d its im p act on school. 8. Pál, Szabó—Ildikó, K enderesi: N um ber, d istrib u tio n of th e 0—18 y ear old physically—m entally in ju re d persons, th e ir p rese n t pedagogical and h ealth provision and suggestions concerning th e developm ent. 9. I, K ozák: C hange in th e n u m b e r of th e gipsy population, its regional placem ent, w ith special reg ard to th e 0—18 year old population.

*

On 17—18 M ay 1983 th e D em ographic R esearch In stitu te organized a scientific sem in ar u n d er the title "S ocio-dem ographic p ro jectio n s”. T he im po rtan ce of th e dem ographic projections (forecasts) an d of social p ro jections sta rtin g from a dem ographic basis and th e dem ands on th em in ­ creased m uch recently. The sem in ar ev aluated the w ork done till now in th e research d irection ’’S ocio-dem ographic p ro jectio n s” of th e m ain research d irectio n "P o p u latio n and population polcy” em phasized on a d ep a rtm en tal level, an d in d icated the fu rth e r tasks. T he topics of th e se m in a r w ere as follow s: 1. N ew n atio n al an d regional pop u latio n projections fo r th e 1981—2001 period; 2. F am ily- and household projections;

FIGYELŐ

3. P rojections population; 4. P rojections 5. P rojections 6. P rojections

429

reg ard in g th e ed ucational level an d q u alificatio n of the concerning em ploym ent; rela tin g to social m obility an d social stru c tu re ; reg ard in g th e h ealth condition of th e population.

T he scientific sem inar w ill be desribed later. * W ithin th e fram ew o rk of th e B elgian-H ungarian cu ltu ral ag reem en t from 12 to 19 Ju n e 1983 G uillaum e W unsch, professor of th e D em ographic In stitu te of th e L ouvain-la-N euve U niversity (Belgium) visited B udapest. D uring his stay h e talked to H ung arian dem ographers and specialists of public h ealth and read a p ap e r in th e D em ographic C om m ittee of th e H u n g arian A cadem y of Sciences on th e ed ucational and research w ork of his In stitu te. * A ccording to the decision of th e UN Econom ic an d Social Council th e In tern a tional P opulation C onference w as convened in M exico-C ity for A ugust 1984, ten p ears a fte r th e W orld P o pulation C onference held in B ucharest. The S ecretary -G en eral of th e C onference is R afael Salas, D irecto r-G en eral of th e UN F u nd for P opulation A ctivities, and its D eputy-S ecretary -G en eral — Léon. Tabah, D irector of the UN P opulation Division. F or the p rep a ra tio n of th e C onference the UN convened fo u r ex p e rt group m eetings in th e firs t h alf-y ea r of 1983 to fo rm u late th e basic docum ents of th e Conference. T hese m eetings w ere as follow s: F ertility and fam ily N ew Delhi, 5—11 J a n u a ry 1983 D istribution of population, m igration and developm ent H am m am et; 21—25 M arch 1983 P opulation, resources, en v iro n m en t and developm ent G eneva; 25—29 A pril 1983 M ortality and h ea lth policy Rom e; 30 M ay — 3 Ju n e 1983 On th e H ungarian side Dr. A ndrás K linger p articip a ted as an ex p e rt in the m eeting and P éter Józan as an invited observer in th e fo u rth m eeting.

430

FIGYELŐ

A NÉPESSÉGTUDOM ÁNYI K U TA TÓ INTÉZET KÖZLEMÉNYEI A N épességtudom ányi K utató In tézet közlem ényei sorozatban eddig az alábbi kötetek je len tek m eg: 1. M agyarország m egyénkénti népességének v árh ató alakulása, 1960. I.— 1980. I. között, 1963/1. 2. A nyugdíjasok helyzete, 1963/2. 3. A korbevallás m egbízhatóságának vizsgálatai az 1960. évi n épszám lá­ lásnál, 1964/1. 4. M agyarország népességének dem ográfiai jellem zői régiónként, 1965/1. 5. A válások okai, 1965/2. 6. A bud ap esti nyugdíjasok helyzete es problém ái, 1965/3. 7. A tá rsa d alm i átrétegződés és dem ográfiai h atása, I. B udapesten és a városokban, 1965/4. 8. A népesség foglalkozásának változása 1960—1963 között, 1965/5. 9. V izsgálatok a népesség te rü le ti elosztásának alak u lásáró l M agyaror­ szágon. 1900—1960, 1966/1. 10. L akásdem ográfiai adatok, 1966/2. 11. A szociális in tézetek és gondozottak helyzete, 1966/3. 12. M agyarország népességének te rü le ti előreszám ítása, 1966/4. 13. A m agyar leíró statisztik a fejlődése, 1966/5. 14. T erm ékenységi adatok, 1966/6. 15. A dem ográfiai tényezők h atása a m űvelődésre, 1967/1. 16. Iskolai végzettség és szakképzettség, 1967/2. 17. M agyarország népességének gazdasági korfái, 1967/3. 18. N em zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aran y a megyében, 1968/1. 19. M agyarország népességének előreszám ítása, 1966—2001, 1968/2. 20. A m agyar tö rté n eti dem ográfia a II. v ilág h áb o rú után, 1968/3, (angol nyelven). 21. T örténeti dem ográfiai kollokvium . B udapest, 1965, 1968/4, (francia, angol és n ém e t nyelven). 22. D em ográfiai jellem zők a települések nagyságcsoportja szerint, 1900— 1960, 1968/5. 23. A K özponti S tatisztik ai H ivatal N épességtudom ányi K u tató In téz eté­ nek évkönyve, 1963—1968, 1968/6, (m agyar és angol nyelven). 24. A lkoholizm us, 1968/7. 25. G yerm ekgondozási segély, 1969/1. 26 K u tatási m ódszerek a term ékenység és a családtervezés v izsg álatára: M agyar tapasztalatok, 1969/2, (angol nyelven). 27. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és család ­ tervezési vizsgálat (TCS) fontosabb adatai, 1970/1. 28. G yerm ekgondozási segély, 1970/2. 29. 1966. évben egyetem i (főiskolai) felv ételre jelen tk ezettek dem ográfiai és testfejlettségi vizsgálata, 1970/3. 30. T ársadalm i átrétegződés és dem ográfiai h atásai. II. M agyarországon, 1970/4.

FIGYELŐ

431

31. C saládtervezés M agyarországon. Az 1966. évi term ékenységi és család ­ tervezési vizsgálat (TCS) fontosabb adatai, 1970/1, (angol nyelven). 32. A IX. Biológiai V ándorgyűlésen elhangzott előadások ta rta lm i k iv o n a­ tai. B udapest, 1970. m áju s 6—8., 1970/6, (angol nyelven). 33. M agyarország népességének 1957 óta tö rté n t belföldi v án d o rlásán ak vizsgálata n éhány szem pontból, 1971/1, (angol nyelven). 34. M agyarország halandósági tá b lái 1900/01-től 1967/68-ig, 1971/2. 35. N épesedéspolitika M agyarországon, 1972/1. 36. M agyarország népességének előreszám ítása (1972—2001), 1973/1. 37. N em zetiségek dem ográfiai sajátosságai B aran y a m egyében. II., 1973/2. 38. M agyarország népessége, 1974/1, (angol nyelven). 39. A b udapesti alkoholisták és leszárm azottaik biodem ográfiai vizsgálata (Első szakasz) (Előzetes jelentés), 1974/2. 40. K rim in a litá si tá b lák , 1974/3. 41. A gazdasági k orfák m ódszertani ap p a rá tu sá n a k felh aszn álása o p tim á­ lis sta b il népességek m eghatározására, 1974/4. 42. A tá rsa d alm i térbeliség n éhány elm életi és g y ak o rlati problém ája, 1975/1. 43. N épesedési k érdésekkel kapcsolatos közvélem énykutatás, 1976/1. 44. B udapesti öngyilkosok vizsgálata 1972, 1976/2. 45. Az 1—60 hónapos b udapesti gyerm ekek te sti fejlettsége, szociodem ográfiai és m orbiditási viszonyai (Előzetes jelentés), 1977/1. 46. A fia ta l gyerm ekes özvegy nők helyzete, 1979/1. 47. A 16—29 éves fiatalo k különböző gazdasági ak tiv itá sú cso p o rtjain ak helyzetét jellem ző adatok, 1979/2. 48. A gyerm ekvállalásról és a népesedéspolitikáról alk o to tt vélem ények több gyerm eket gondozó anyák körében, 1980/1. 49. M agyarország népessége 1980—2021, 1980/2. 50. A b u dapesti 0 éves népesség dem ográfiai, egészségügyi és an tro p o m etria i vizsgálata, 1981/1. 51. S tabil populációk és szubpopulációk n éhány ú jo n n a n fe ltá rt tu la jd o n ­ ságáról, 1981/2. 52. A 0—8 éves b u dapesti gyerm ekek egyes testm é re te in ek alakulása, 1982/1. 53. A 18 éves, sorköteles fiatalo k te sti fejlettsége, biológiai, egészségi állapota, 1982/2. 54. Az első házasságkötések alak u lása M agyarországon a II. v ilág h áb o rú után. (Születési kohorszok házassági táblái) 1983/1. 55. (Szolgálati használatra.) 1983/2. 56. (Szolgálati h asználatra.) 1983/3.

ПУБЛИКАЦИИ ИССЛЕДОВАТЕЛЬСКОГО ИНСТИТУТА ПО ДЕМОГРАФИИ ЦСУ В серии публикаций Исследовательского института по демографии до настоящего времени вышли следующие тома: 1. Ожидаемая динамика населения комитатов Венгрии между 1. 1960 и 1. 1980 Г. 1963/1.

2. Положение пенсионеров. 1963/2. 3. Исследования относительно достоверности ответов о возрасте при пе­ реписи населения i9 6 0 года. 1964/1. 4. Демографические характеристики народонаселения Венгрии по ре­ гиям 1965/1. 5. Причины разводов. 1965/2. 6. Положение и проблемы Будапештских пенсионеров. 1965/3. 7. Общественная рестратификация и ее демографические последствия в Будапеште и в других городах. 1965/4.

432

F I G Y E L Ő

8. Изменения в занятиях населения в период между 1960 и 1963 гг., 1965/S. ‘ ' 9. Исследования в области динамики территориального распределения населения в Венгрии. 1900—1960. 1966/1. 10. Жилищно-демографические данные. 1966/2. И . Положение социальных учреждений и лиц, проживающих в них. 1966/3. ‘ ‘ 12. Территориальный прогноз населения Венгрии. 1966/4. 13. Развитие венгерского направления описательной статистики. 1966/5. 14. Данные о плодовитости. 1966/6. 15. Влияние демографических факторов на образование. 1967/1. 16. Школьное образование — профессиональное образование. 1967/2. 17. Экономические возрастные пирамиды населения Венгрии. 1967/3. 18. Демографические особенности национальностей в комитате Баранья. 1968/1. 19. Перспективы развития населения Венгрии, 1966—2001. 1968/2. 20. Венгерская историческая демография после второй мировой войны. 1968/3. (На английском языке.) 21. Совещание по исторической демографии. Будапешт. 1965. 1968/4. (На французском, английском и немецком языках.) 22. Демографические характеристики поселений по их величине, 1900— 1960. 1968/5. 23. Ежегодник Исследовательского Института по демографии ЦСУ ВНР, 1963—1968 гг. 1968/6. (На венгерском и английском языках.) 24. Алкоголизм. 1968/7. 25. Пособие по воспитанию детей. 1969/1. 26. Методы исследования плодовитости и семейного планирования. Вен­ герский опыт. 1969/2. (На английском языке.) 27. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие данные исследования по фертильности и семейному планированию (ТЧ) 1966 года. 1970/1. 28. Пособие по воспитанию детей. 1970/2. 29. Исследование демографических характеристик и характеристик ф изи­ ческого развития желавших поступить в университет (ВУЗ) в 1966 году. 1970/3. 30. Общественная рестратификация и ее демографические последствия в Венгрии. 1970/4. 31. Планирование семьи в Венгрии. Важнейшие результаты исследования по фертильности и планированию семьи. (ТЧ) 1966 года. 1970/5. (На английском языке.) 32. Резюме лекций, прочитанных на X Биологической выездной сессии. Будапешт, 6—8 мая 1970 г. 1970/6. (На английском языке.) 33. Несколько аспектов исследования внутренней миграции населения в Венгрии с 1975 года. 1971/1. (На английском языке.) 34. Таблицы смертности населения Венгрии с 1900/01 г.—по 1967/68 гг. 1971/2. 35. Политика народонаселения в Венгрии. 1972/1. 36. Прогнозы населения Венгрии (1972—2001). 1973/1. 37. Демографические особенности национальностей в комитате Бараны . 1973/2. ' 38. Население Венгрии. 1974/1. (На английском языке.) 39. Биодемографическое исследование будапештских алкоголиков и их потомства. (Первая фаза.) (Предварительный доклад.) 1972/2. 40. Таблицы криминальности. 1974/3. 41. Использование методологического аппарата возрастных пирамид эко­ номических событий для определения оптимальных стабильных на­ селений. 1974/4. 42. Несколько теоретических и практических проблем общественной про­ странственное™. 1975/1. 43. Исследование общественного мнения о демографических вопросах. 1976/1. 44. Исследование самоубийц города Будапешта, 1972 г. 1976/2.

FIGYELŐ

433

45. Физическое развитие, социально-демографические условия и условия заболеваемости Будапештских детей в возрасте 1—60 месяцев (Предва­ рительный отчет) 1977/1. 46. Положение молодых вдовых женщин с детьми 1979/1. 47. Данные характеризующие положение молодых в возрасте 16—29 лет, с различной экономической активностью. 1979/2. 48. Мнения о ребёнке и политике народонаселения у женщин, воспиты­ вающих несколько детей, 1980/1. 49. Численность населения Венгрии в 1980—2021, 1980/2. 50. Демографическое, медицинское и антропометрическое исследование О-летних нонулуш Будапешта. 1981/1. 51. О некоторых вновь установленных характеристиках стабильных по­ пуляций и субпопуляций. 1981/2. 52. Динамика отдельных размеров тела Будапештских детей в возрасте 0—8 лет. 1982/1. 53. Развитость тела, биологическое состояние и состояние здоровья моло­ дых призывников в возрзсте 1S лет. 1982/2. 54. Динамика первых браков в Венгрии после второй мировой войны. (Таблицы брачности когорт рождений) 1983/1. 55. (Для служебного пользования) 19S3/2. 56. (Для служебного пользования) 19S3/3.

PUBLICATIONS OF THE DEM OGRAPHIC RESEARCH IN STITU TE In th e series of th e P u blications of th e D em ographic R esearch In stitu te th e follow ing volum es have been p u blished: 1. P opulation P rojections for H ungary by Counties betw een Ja n u a ry 1. 1960. and Ja n u a ry 1, 1980. 1963/1. 2. The S ituation of Pensioners, 1963/2. 3. Investigation on th e R eliablity of A ge-A dm inissions in th e P o p ulation Census of 1960. 1964/1. 4. D em ographic C h a racteristic of th e P o pulatio n in H un g ary by Regions, 1965/1. 5. Causes of Divorces, 1965/2. 6. S ituation and P roblem s of th e P ensioners of B udapest, 1965/3. 7. Social M obility and its D em ographic E ffects in B udapest and in the Tow ns I, 1965/4. 8. C hange in O ccupation of the P opulation betw een 1960 and 1963. 1965/5. 9. A Study on the Regional D istrib u tio n of H u n g ary ’s P o p ulation 1900— 1960. 1966/1. 10. H ousing-D em ographic D ata, 1966/2. 11. S ituation of Social In stitu tes and T heir D ependants, 1966/3. 12. R egional P rojections of th e P opulation of H ungary, 1966/4. 13. The D evelopm ent of the H ungarian D escriptive S tatistics, 1966/5. 14. F ertility D ata 1966/6. 15. The Im p act of D em ographic F actors on C ulture, 1967/1. 16. School Q ualification an d Professional T raining, 1967/2. 17. The Econom ic A ge-P yram ids of H u n g ary ’s P opulation, 1967/3. 18. The D em ographic C haracteristics of the N atio n alities of th e County of B aranya, 1968/1. 19. P opulation P rojection for H ungary, 1966—2001. 1968/2. 20. H u n g arian H istorical D em ography after W orld W ar II. 1968/3. (In E ng­ lish) 21. C olloquium on H istorical D em ography. B udapest, 1965 1968/4. (In French, E nglish and G erm an)

434

F I G Y E L Ő

22. D em ographic C haracteristics by Size of Settlem ents, 1900—1960. 1968/5. 23. A nnals of the D em ographic R esearch In stitu te of th e C entral S ta tisti­ cal Office, 1963—1966. 1968/6. (In H ungarian and English) 24. Alcoholism , 1968/7. 25. A llow ance for C hild’s Care, 1969/1. 26. S urvey T echniques in F ertility an d F am ily P lan n in g R e sea rch : E x p e­ rience in H ungary, 1969/2. (In English) 27. F am ily P lan n in g in H ungary. M ain R esults of th e TCS-66 Study, 1970/1. 28. A llow ance for C hild’s Care, 1970/2. 29. D em ographic and P hysical-D evelopm ental Study of Those Who A pp­ lied for A dm ission to U niversites (H igher Schools) in 1966. 1970/3. 30. Social M obility and its D em ographic E ffects in H ungary. II. 1970/4. 31. F am ily P lan n in g in H ungary. M ain R esults of th e 1966 F ertility and Fam ily P lan n in g (TCS) Study, 1970/5. (In English) 32. A b strac t of th e L ectures D elivered a t th e 9th H u n g arian Congress of Biology. B udapest 6—7—8 May, 1970/6. (In English) 33. Some A spects of th e In te rn a l M igration of P o p u latio n in H ungary since 1957. 1971/1. (In English) 34. L ife tables of H ungary from 1900/01 to 1967/68. 1971/72. 35. P o pulation Policy in H ungary, 1972/1. 36. P opulation P rojections of H ungary. (1972—2001). 1973/1. 37. The D em ographic C haracteristics of the N ationalities of the County of B aranya. II. 1973/2. 38. T he P opulation of H ungary, 1974/1. 39. B iodem ographic Study of th e B udapest A lcoholics an d T heir D escen­ dants (F irst stage.) (P relim in ary report) 1974/2. 40. C rim inality Tables, 1974/3. 41. Use of the M ethodological A p p aratu s of Econom ic A ge-P ytam ids for th e D eterm ination of O ptim um S table P opulations, 1974/4. 42. Some T heoretical an d P ra ctical P roblem s of Social S patiality, 1975/1. 43. P ublic O pinion S urvey C oncerning D em ographic Q uestions, 1976/1. 44. A Survey on Suicides in B udapest 1972. 1976/2. 45. P hysical D evelopm ent, Socio-D em ographic an d M orbility Conditions of C hildren A ged 1—60 M onth in B udapest (P relim in ary report) 1977/1. 46. T he S ituation of Young W idow ed M others, 1979/1. 47. S ituation of G roups of Young People A ged 16—29 Y ears by T heir V arious Econom ic A ctivity, 1979/2. 48. O pinions on U ndertak in g C hildren an d on P o p u latio n Policy Among M others C aring Tw o or M ore C hildren, 1980/1. 49. P o pulation of H ungary 1980—2021, 1980/2. 50. D em ographic, A n th ro p o m etric an d H ealth E x am ination of th e 0 Y ears Old P opulation of B udapest, 1981/1. 51 On Som e N ew ly R evealed C h aracteristics of S table P opulations and S ubpopulations. 1981/2. 52. D evelopm ent T endencies in B u d ap est C hildren A ged 0—8 Y ears B ased on Selected Body M easurem ents. 1982/1 53. P hysical D evelopm ent, Biological an d H ealth S tatu s of Men in S er­ viceable Age of 18Years. 1982/2 54. F irs t M arriages in H ungary a fte r W orld W ar II. (N uptiality T ables of B irth Cohorts) 1983/1 55. (For O fficial Use!) 1983/2 55. (For O fficial Use!) 1983/3

F I G Y E L Ő

435

A NÉPESSÉGTUDOM ÁNYI KUTATÓ IN TÉZET K U TA TÁ SI JELEN TÉSEI 1982 1. N épesedés és népesedéspolitika tá rc asz in tű középtávú kiem elt k u ta tási fő irá n y (1982—1985). A KSH N épességtudom ányi K u tató In téz et tá v lati tevékenységének irányelvei (1982—1990). 2. S. M olnár E dit: É rték -o rien tá ció k a népesedési m ag atartásb an . 3. Dr. N e m esk éri János—Dr. Ju h á sz A ttila : A sorköteles fiatalo k testi fejlettsége, biológiai, egészségi állap o ta (Előzetes tájékoztató). 4. Szabó K álm án: A népesség-előreszám ítások n éh án y m ódszertani k é r­ dése (E lőterjesztés az M TA D em ográfiai B izottságának). 5. V alkovics Em il: A dem ográfiai átm en e t elem zésének n éh án y gyakor­ lati nehézségéről. 6. Bies K lára: A te rü le ti népességprognózisok előkészítése. 7. MTA D em okráfiai B izottság: A dem ográfiai tu d o m án y helyzete M a­ gyarországon. 1983 8. S. M olnár E dit— P ataki Ju d it: V élem ények és elő ítéletek az öreg­ ségről. 9. Dr. M ádai Lajos: A z utolsó nagy k o le ra járv á n y dem ográfiai képe E urópában és az E gyesült Á llam okban (1872—1873). 10. Dr. V u k o v ic h G abriella: A népesedéspolitika ta rta lm a , jellege, céljai, eszközei, hatékonysága. N y u gat-európai tapasztalato k . 11. Dr. Hoóz Istvá n : T ársadalom politika, gazdaságpolitika, szociálpolitika, v alam in t a népesedéspolitika kapcsolatai a szocialista országokban. 12. Dr. Jo u b ert K álm án: Születési súly és születési hossz sta n d a rd az 1973—78. évben élv eszü letett ú jszü lö ttek a d a ta i alap ján .