SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLL GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
Doktori (PhD) értekezés
A MAGYAR GABONAÁGAZAT –KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A BÚZA- ÉS KUKORICAÁGAZATRA – FOLYAMATAI HAZÁNK EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNT CSATLAKOZÁSÁT KÖVET EN
Készítette: Kató Norbert
Gödöll 2009
A doktori iskola megnevezése:
Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
tudományága:
Gazdálkodás és Szervezéstudományok
vezet je:
Dr. Sz cs István egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Gazdaságelemzési Módszertani Intézet
témavezet :
Dr. Villányi László egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány kandidátusa SZIE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
társ-témavezet :
Dr. Sikos T. Tamás egyetemi tanár, az MTA doktora SZIE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet
………………………………… Az iskolavezet jóváhagyása
ii
…………………………………. …………………………………. A témavezet jóváhagyása A társ-témavezet jóváhagyása
TARTALOMJEGYZÉK 1.
BEVEZETÉS..............................................................................................................................1 1.1. 1.2.
2.
A TÉMA AKTUALITÁSA ÉS JELENT SÉGE ...............................................................................1 CÉLKIT ZÉSEK ......................................................................................................................3
IRODALMI ÁTTEKINTÉS .....................................................................................................5 2.1. A VILÁG GABONAPIACI HELYZETE ........................................................................................5 2.1.1. A világ gabonatermesztése...........................................................................................5 2.1.1.1 A gabonatermesztés alakulása a világon..................................................................5 2.1.1.2 A gabonatermesztés alakulása az Európai Unióban ................................................8 2.1.2. A világ gabona felhasználása ....................................................................................11 2.1.2.1 A gabona felhasználás hagyományos iránya .........................................................11 2.1.2.2 A gabona-felhasználás új iránya, a bioenergia el állítás .......................................12 2.1.3. A világ gabona-külkereskedelme ...............................................................................15 2.1.3.1 A gabonakereskedelem alakulása a világon...........................................................15 2.1.3.2 A gabonakereskedelem alakulása az Európai Unióban .........................................17 2.1.4. Gabonaárak alakulása a világon...............................................................................19 2.2. MAGYARORSZÁG GABONAPIACA AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN ...................................21 2.2.1. A mai magyar gabonapiaci szabályozás kialakulása ................................................21 2.2.1.1 Gabonapiaci szabályozás Magyarországon az EU-csatlakozás el tt.....................21 2.2.1.2 Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája................................................................21 2.2.1.3 Az uniós gabonapiaci rendtartás fejl désének története és értékelése...................22 2.2.1.4 Az Európai Unió gabonapiaci szabályozásának mai formája................................25 2.2.1.5 Gabonapiaci szabályozás Magyarországon az EU-csatlakozást követ en ............27 2.2.1.6 A csatlakozás el tti és utáni magyar gabonapiaci szabályozás összehasonlítása ..28 2.2.2. Magyarország EU- tagságának gabonapiaci értékelése ...........................................30 2.2.2.1 A magyar gabonatermesztés és –kereskedelem helyzete az EU-csatlakozás el tt 30 2.2.2.2 Az EU-csatlakozás el tti gabonapiaci várakozások...............................................30 2.2.2.3 A magyar gabonatermesztés, és –kereskedelem változásai az EU-csatlakozás után. ................................................................................................................................32 2.2.2.4 Magyarország logisztikai helyzetének gabonapiaci vonatkozásai.........................34 2.2.2.5 A magyar gabonaárakat befolyásoló tényez k a csatlakozás tükrében .................37 2.2.2.6 A magyar gabonatermesztés költség-jövedelem viszonyai ...................................38 2.3. A GABONAÁGAZAT JÖV JE .................................................................................................41 2.3.1. A gabonapiaci szabályozás várható jöv beli alakulása ............................................41 2.3.1.1 A gabonapiaci szabályozás jöv je az Európai Unióban ........................................41 2.3.1.2 Az uniós gabonapiaci szabályozás változásának várt magyarországi következményei .....................................................................................................................43 2.3.2. Gabonapiaci várakozások..........................................................................................45 2.3.2.1 A világ mez gazdaságának kilátásai......................................................................45 2.3.2.2 Gabonatermesztéssel kapcsolatos várakozások .....................................................46 2.3.2.3 A gabona felhasználásával kapcsolatos várakozások ............................................48 2.3.2.4 A gabona-kereskedelemmel kapcsolatos várakozások ..........................................49 2.3.2.5 A gabonakészletekkel kapcsolatos várakozások....................................................51 2.3.2.6 A gabonaárakkal kapcsolatos várakozások............................................................52 2.3.2.7 A genetikailag módosított szervezetek kérdésköre................................................53 2.3.2.8 Egyéb várakozások a magyar gabonaágazatban ....................................................54
3.
ANYAG ÉS MÓDSZER..........................................................................................................57 iii
4.
EREDMÉNYEK.......................................................................................................................61 4.1. A MAGYAR GABONATERMESZTÉS EURÓPAI UNIÓBAN ÉS VILÁGBAN BETÖLTÖTT SZEREPE .61 4.2. A MAGYAR GABONAPIAC AZ EU-CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN ...............................................65 4.2.1. A magyar gabonatermesztés alakulása 1990-t l napjainkig .....................................66 4.2.2. Magyarország gabona-felhasználásának alakulása..................................................68 4.2.3. Magyarország gabona-külkereskedelme és integrálódása az EU gabonapiacába ...71 4.2.4. A magyar gabonaárak alakulása ...............................................................................75 4.2.5. A gabonatermesztés bevételének, költségének és nyereségének elemzése .................78 4.2.6. A búza és a kukorica értékesítésének id zítése ..........................................................81 4.2.7. A csatlakozás hatásait számszer sít modell bemutatása .........................................85 4.2.7.1 A modell ismertetése..............................................................................................85 4.2.7.2 Közvetlen támogatások hatása ...............................................................................86 4.2.7.3 Statisztikailag kimutatható árfelhajtó hatás ...........................................................87 4.2.7.4 Az intervenciós vételárból és raktárbérleti díjból származó többletbevétel ..........89 4.2.7.5 Többletbevételek haszonélvez i és forrása............................................................90 4.3. A MAGYAR GABONAÁGAZAT SWOT ELEMZÉSE .................................................................93
5.
ÚJ ÉS ÚJSZER EREDMÉNYEK .......................................................................................97
6.
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK........................................................................99 6.1. 6.2.
KÖVETKEZTETÉSEK ............................................................................................................99 JAVASLATOK .....................................................................................................................102
7.
ÖSSZEFOGLALÁS...............................................................................................................105
8.
SUMMARY ............................................................................................................................107
9.
MELLÉKLETEK ..................................................................................................................109 M1. MELLÉKLET- IRODALOMJEGYZÉK..........................................................................................111 JOGSZABÁLYJEGYZÉK ...................................................................................................................117 TÁBLÁZATJEGYZÉK.......................................................................................................................119 ÁBRAJEGYZÉK ..............................................................................................................................120 M2. MELLÉKLETEK- TOVÁBBI MELLÉKLETEK ..............................................................................123 M3. MELLÉKLET- HÁTTÉRSZÁMÍTÁSOK .......................................................................................141
10.
iv
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ...........................................................................................151
1. BEVEZETÉS 1.1.
A téma aktualitása és jelent sége „Senki sem boldogulhat addig, amíg meg nem tanulja, hogy a föld felszántásában legalább annyi méltóság van, mint egy költemény megírásában.” (Booker T. Washington)
Magyarország számára mérföldk nek számított az Európai Unióhoz történ csatlakozás, amely jelent s változást jelentett a gabonaágazat számára is. Az uniós csatlakozással tagjai lettünk a 450 millió fogyasztót számláló EU-nak, a világ egyik legnagyobb gabonapiacának. Megváltozott a gabonapiaci szabályozási környezet és a támogatási rendszer, életbe lépett a gabonaintervenció, valamint számos kereskedelmi korlátozás megsz nt. Mindezek hatására a gabonaágazat jövedelmez sége is nagymértékben változott. A csatlakozás óta eltelt négy gazdasági év a mez gazdaság sajátosságait figyelembe véve ugyan rövid id szaknak számít, de lehet séget ad a csatlakozás magyar gabonaágazatra (különösképpen a búza- és kukoricaágazatra) gyakorolt hatásának vizsgálatára. Bár az id járás változékonyságából adódó termelésingadozásokat nehéz kisz rni, bizonyos tényez k vizsgálata révén következtetéseket lehet levonni a változások irányára, mértékére vonatkozóan. A változások ismerete irányt adhat a gabonaágazat szerepl inek tevékenységük további sikeres folytatásához. Fentiek adják témám aktualitását. Magyarország gabonaágazata (els sorban a búza- és a kukoricatermesztése) nemcsak EU szinten érdemel figyelmet, hanem világviszonylatban is. Magyarország gabonaterm területe 3 millió hektárt tesz ki, amely 0,4 százaléka a világ 700 millió hektáros, és 5 százaléka az EU-27 60 millió hektáros gabonaterm területének. Hazánk a világ 2 milliárd tonnás gabonaterméséhez 13 millió tonnával járul hozzá, miközben az EU-27 270 millió tonnányi gabonatermésének 4 százalékát adja. Magyarország gabona átlagtermése felülmúlja a világ átlagtermését, és közel azonos az EU-27 átlagával. Magyarország két f gabonanövénye a búza és a kukorica. Hazánk a világ búza- és kukoricatermesztésében nagyobb jelent séggel bír, mint a gabonatermesztésbeni súlya. A világ búza- és kukoricaterm -területéb l kevesebb mint 1 százalékkal, búza- és kukoricatermésmennyiségéb l pedig 1-1 százalékkal részesedünk. Az EU-27 búzaterm területéhez és búza termésmennyiségéhez 4-4 százalékkal járulunk hozzá. Az EU-27 kukoricatermesztésében betöltött szerepünk ugyanakkor kiemelked , hazánk területbeni és termésmennyiségbeni részesedése egyaránt 12 százalék. A magyar gabonaágazat világkereskedelemi súlya nagyobb a termelésben betöltött szerepénél. A világ gabona- és búzaexportjának 1-1 százaléka, kukoricaexportjának mintegy 2 százaléka indult Magyarországról. Hazánk az EU-27 gabona és búzaexportjának 4-4 százalékát, kukoricaexportjának pedig 12 százalékát adja. Hazánk a gabonaexport r országok rangsorában, a nagyfokú koncentráltságnak köszönhet en kedvez helyezést ér el. Magyarország a világ 16. gabona-, 12. búza- és 7. kukoricaexport r országa. Fenti számok jól mutatják hazánknak a világ és az EU-27 gabonapiacán belül elfoglalt pozícióját. Magyarország term terület, termésmennyiség és export alapján a világ kicsi, ugyanakkor az Európai Unió közepes méret gabona- és búzapiaci szerepl je, miközben az európai kukoricapiacon betöltött szerepe meghatározó. A magyar gabonaágazat súlyát nemcsak a világ és az EU-27 viszonylatában, hanem a magyar mez gazdaságban betöltött szerepe is mutatja. Az ágazat súlyát jelzi, hogy a gabonaágazat a mez gazdaság kibocsátásának mintegy 20 százalékát adja. Gabonaágazatunk külkereskedelmi 1
szempontból is jelent s, a teljes mez gazdasági és élelmiszeripari exportnak, illetve az agrárkülkereskedelmi aktívumnak mintegy 20 százalékát adja. A magyar gabonaágazatnak, ezen belül a búza- és kukorica-termesztésnek a világ és az EU-27 gabonaágazatában, valamint a magyar mez gazdaságban betöltött szerepe jól mutatja témám jelent ségét. Hazánk az Uniós tagság el tt önállóan – bizonyos küls tényez k figyelembevételével, – döntött a mez gazdaságot és gabonaágazatot érint kérdésekben. A többi tagállamtól függetlenül hozhatott termelésszabályozó intézkedéseket, alkalmazhatott támogatásokat, avatkozhatott be a gabonapiacba, befolyásolhatta a piaci szerepl k döntéseit. Az Európai Unióhoz történ csatlakozás el tt a szakemberek azt valószín sítették, hogy a magyar gabonaágazat a csatlakozás nyertese lesz, a gabonaintervenció és a támogatások felértékelik a gabonaágazatot, az uniós tagság a gabona számára biztosabb és magasabb áron történ értékesítést eredményez, a jövedelembiztonság mellett jövedelmez bbé is válik a gabonatermesztés. Az uniós tagság sok újdonságot hozott a gabonaágazatba, a csatlakozás gabonaágazatra gyakorolt tényleges pozitív és negatív hatásainak megítélése nem egyszer feladat, alapos kutatást és vizsgálatokat igényel a hatások számszer sítése. Értekezésem felépítése és gondolatmenete ezen kérdések köré rendez dik. Célkit zéseimet annak érdekében fogalmazom meg, hogy feltárjam, történtek-e változások a magyar gabona, els sorban búza- és kukoricapiacon az EU-csatlakozást követ en az azt megel z állapothoz képest, és ha igen, milyenek. Mivel a hazai búza és kukoricaágazat term területbeli és termésmennyiségbeli súlya alapján a teljes gabonaágazat csaknem 90 százalékát lefedi, a búza és kukoricaágazatra kapott eredményeimb l a teljes hazai gabonaágazatra vonatkozóan is következtetéseket lehet megfogalmazni. Az értekezés elkészítéséhez használt anyag és módszer kiválasztása során arra törekszem, hogy objektív képet kapjak a gabonaágazatban lezajlott folyamatokról.
2
1.2.
Célkit zések
Értekezésem elkészítése során célom, hogy bemutassam hazánk gabonaágazata, de els sorban a két legnagyobb jelent ség gabonaféle, a búza és a kukorica helyzetét a világ és az Európai Unió gabonapiacán belül, valamint meghatározzam a magyar gabonaágazatnak a világ és az EU gabonaágazatában elfoglalt helyét. Ezt azért tartom fontosnak, mert a világ- és az EU szint vizsgálatok alapján nyílik lehet ség a magyar gabonaágazati történéseinek, azok okainak alaposabb megismerésére. Célom, hogy a lehet legszélesebb aspektusból megvizsgáljam és bemutassam, milyen folyamatok, változások mentek végbe a magyar gabona, els sorban búza- és kukoricapiacon az elmúlt négy évben. Ennek kapcsán felvázoljam a csatlakozás el tti gabonapiaci helyzetet, szabályozási környezetet, majd értékeljem az EU-csatlakozás hatására bekövetkezett piaci és szabályozási változásokat. Vizsgálataim középpontjában a szabályozásban, termelésben, felhasználásban, kereskedelemben pénzügyi viszonyokban, bekövetkezett változások, és ezen változások okainak feltárása, bemutatása, valamint hatásainak számszer sítése áll. A vizsgálható területek skálája természetesen ennél szélesebb, azonban az értekezés keretei nem teszik lehet vé ennél több terület részletes és alapos vizsgálatát. Mindezek alapján az alábbi hét pontban megfogalmazott kérdések megválaszolásával kívánom bemutatni a magyar gabona, els sorban búza- és kukoricapiacon az EU-csatlakozást követ en végbement változásokat és kutatásaim eredményeit: • • • • • • •
Befolyásolta-e az EU-csatlakozás a magyar búza- és kukoricatermeszt terület, termésmennyiség alakulását? Történtek-e változások a hazai búzaés kukorica-felhasználásban EU-csatlakozásunkat követ en? Hatással volt-e a csatlakozás a gabonaexportra? Sikerült-e integrálódnunk a közös gabonapiacba? Volt-e hatása EU-csatlakozásunknak a hazai búza- kukorica-felvásárlási árak éven belüli ingadozására, a búza/kukorica árarányra? Változtak-e a magyar gabonatermesztés árbevétel-költség-jövedelem viszonyai? Változtattak-e a magyar termel k a búza- és a kukoricaértékesítés id zítésén? Mekkora többletbevételt jelentett a csatlakozás a hazai búza- és kukoricapiac szerepl i számára?
3
4
2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Értekezésem Irodalmi áttekintés cím részében a gabonaágazattal kapcsolatos szakirodalom áttekintését és kritikus elemzését végzem, három szerkezeti egységre bontva, amelyek a világ gabonapiaci helyzete, Magyarország gabonapiaca az EU-csatlakozás tükrében, valamint a gabonaágazat jöv je. Az els fejezet részben tartalmazza kutatási eredményeimet is, mivel a világ gabonapiaci helyzetének áttekintését a szakirodalom mellett saját kutatásaimra is alapozom. Kutatási eredményeim egy része annak érdekében kerül jelen fejezetben ismertetésre, hogy értekezésem könnyen áttekinthet legyen, már a dolgozat elején a lehet legteljesebb képet nyújtsa az olvasó számára a gabonapiacról, ezzel leegyszer sítse a kés bbi fejezetek áttekintését és megértését. 2.1.
A világ gabonapiaci helyzete
A világ gabonapiaci helyzetének átfogó ismerete ad lehet séget a magyar gabonaágazat reális értékelésére és a magyar gabonaágazat EU-csatlakozás után bekövetkezett változásainak elemzésére. Els ként a világ gabonapiaci helyzetét mutatom be saját kutatási eredményeim alapján, a FAOSTAT adatbázisában az 1990-2006. közötti id szakra rendelkezésre álló adatok (világ országainak gabona, búza, kukorica betakarított területre, termésmennyiségre, felhasználásra, exportra, importra, stb. vonatkozó adatai) elemzése és a vonatkozó szakirodalom segítségével, valamint elhelyezem a magyar gabonaágazatot a világ gabonapiacán belül. Eredményeimet szövegközi ábrákon szemléltetem, a részletes adatokat a melléklet táblázataiban mutatom be. 2.1.1. A világ gabonatermesztése 2.1.1.1 A gabonatermesztés alakulása a világon A világ gabonatermesztését a vetésterületen és a termésmennyiségen keresztül vizsgálom, 1990. és 2006. között, összes gabona, búza, kukorica (ahol szükséges egyéb gabona) szerinti bontásban. (1. ábra, melléklet 12. táblázata) A világon mintegy 700 millió hektáron termesztenek gabonát, a három legnagyobb területen termesztett gabonaféle a búza, a rizs és a kukorica. A teljes terület 32 százalékán búzát, 20 százalékán kukoricát, 48 százalékán pedig egyéb gabonát, f ként rizst (22 százalék) termesztenek. Mindhárom kategória vetésterülete meglehet sen stabilnak mutatkozott a vizsgált id szakban, az átlag körül ±1%-os sávban mozgott. Az összvetésterület ennél szélesebb sávban, az 1990. évi érték 93-100 százaléka között mozgott, a mélypontját 2002-ben érte el (93 százalék), 2005-ben, folyamatos növekedést követ en, azonban már elérte a 97 százalékot. Átlagosan 2,0 milliárd tonna gabona termett a világban, úgy, hogy a vizsgált id szakban a gabona termésmennyiségében 10 százalékot meghaladó növekedés ment végbe a vetésterület viszonylagos stabilitása ellenére. A termésmennyiség-növekedés az átlaghozamok növekedése mellett valósult meg, a hektáronkénti átlaghozam a 2,7-2,8 tonnáról 3,1-3,3 tonnára növekedett. Annak ellenére, hogy a három legjelent sebb gabonaféle term területében jelent s különbségek vannak, azonos mértékben részesednek a termésmennyiségb l. A teljes gabona termésmennyiség 29 százalékát a kukorica, 28 százalékát a búza és szintén 28 százalékát a rizs adja. Némi átrendez dés is megfigyelhet a gabonafélék között, a búza részesedése a betakarított termésmennyiségb l 2
5
százalékpontot, az egyéb gabonáké 3 százalékpontot csökkent, miközben a kukorica részesedése jelent sen, 5 százalékponttal emelkedett a vizsgált id szakban. 1 000
Betakarított búzaterület Búza termésmennyiség
Betakarított kukoricaterület Kukorica termésmennyiség
3 000
Betakarított egyéb gabonaterület Egyéb gabona termésmennyiség
2 500
800
2 000
600
1 500 400
1 000
200
500
0
0
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
1. ábra: A világ betakarított búza, kukorica és egyéb gabonaterülete és termésmennyisége 1990-2006. között (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
A legstabilabb terméseredménye az egyéb gabonáknak volt, az 1990. évi termésmennyiség 94-104 százalék közötti sávban alakult a teljes id szakban, ebben nagy valószín séggel szerepe lehetett annak is, hogy ez egy gy jt kategória, és az egyes gabonaféléknél jelentkez termésingadozások kiolthatják egymás hatását. A búza termésmennyisége közel kétszer ilyen széles sávban (91-110 százalék között) mozgott, hasonlóképpen viselkedett (97-117 százalék között) a teljes gabona termésmennyiség is. Kukorica termésmennyiségét ennél is széls ségesebb ingadozások (99-151 százalék) jellemezték.
3%
0,0
0%
EU -2 7
az ah
us ztr
9%
10,0
6%
5,0
3%
0,0
0%
világ kukoricaterm területének %-ában
0% U SA O ro sz or sz ág K az ah sz tá n K an ad a A us zt r ál Tö ia rö ko rs zá g Pa ki sz tá n
0,0 In di a
2%
K ín a
5,0
12%
15,0
N ig ér ia él -A fr ik a In do né zi a R om án ia
4%
20,0
D
10,0
15%
In di a
6%
18%
25,0
SA
millió ha
8%
21%
K ín a B ra zí lia EU -2 7 M ex ik ó
10%
30,0
U
12%
millió ha
25,0
világ búzaterm területének %-ában
14%
15,0
K
A
N
rs zá g
ro sz o
U
ia
EU -2
K
In d
O
A világ legnagyobb kukoricaterm területtel rendelkez országai
A világ legnagyobb búzaterm területtel rendelkez országai 30,0
20,0
sz tá n
20,0
áli a
6%
ig ér ia
9%
40,0
Br az í li a K an ad a
60,0
SA
12%
7
15%
80,0
ín a
100,0 millió ha
18%
világ gabonaterm területének %ában
A világ legnagyobb gabonaterm területtel rendelkez országai 120,0
2. ábra: A világ legnagyobb gabonatermeszt területtel rendelkez országai az 1990-2006. évek átlagában (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) 6
India, Kína és az EU-27 rendelkezik a legnagyobb gabonatermeszt területtel, búzát szintén ez a három ország/országcsoport termeszt a legnagyobb területen. A legnagyobb kukoricaterm területe viszont USA-nak, Kínának és Brazíliának van. (Az eredményeket a szövegközi 2. ábra mutatja, a részletes adatokat a melléklet 13. táblázata tartalmazza.) A termesztés koncentráltságát jól mutatja, hogy a világ gabona és búza területének 36-36 százalékát, kukoricaterületének 46 százalékát adja a felsorolt három ország. A legnagyobb termésmennyiség országok/országcsoportok (szövegközi 3. ábra, melléklet 14. táblázata) gabona esetében Kína, USA, EU-27, búzát az EU-27, Kína és India, kukoricát USA, Kína és EU-27 termeszt a legnagyobb mennyiségben. A termésmennyiségben a területnél tapasztaltnál is nagyobb a koncentráltág, hiszen a három legnagyobb adja a gabona és búza termésmennyiség 49-49, a kukorica termésmennyiség 69 százalékát.
100,0
5%
0,0
0%
N
Br az í
100,0
16%
50,0
8%
0,0
0% ín a
3. ábra: A világ legnagyobb gabonatermeszt országai a termésmennyiség alapján az 1990-2006. évek átlagában (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
Magyarország az összes betakarított terület alapján a világ 26 legjelent sebb gabona-, a 25. legjelent sebb búza- és a 16. legjelent sebb kukoricatermeszt országa. A betakarított termésmennyiség alapján az országok rangsorában az el z ekkel közel azonos helyezést értünk el, a világ 27. legjelent sebb gabona, a 23. legjelent sebb búza és a 16. legjelent sebb kukoricatermeszt országa vagyunk. Vizsgálataimat a szakirodalom elemzésével egészítem ki. A világ gabonatermesztésének elemzésével több tanulmány foglalkozik. Az OECD (2003) megállapítja, hogy jelenleg a világ legnagyobb gabonatermeszt jének az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió, Kína és India számít. POPP és POTORI szerk. (2006) az elmúlt éveket vizsgálva rávilágít arra, hogy 2004-ben és 2005-ben a világ búza termésmennyisége átlag feletti volt, megközelítette a 630 millió tonnát, 2006-ban viszont valamivel az átlag alatt alakult. A búzatermesztés koncentráltságát 7
világ kukoricatermésének %-ában
24%
EU -2 7 Br az í li a M e x Fr i k an ó ci ao rs zá g A rg en tí n a In di Ro a m án ia In do né zi a
O
U
In d
EU -2
32%
150,0
SA
0%
40%
200,0
U
0,0
250,0
millió tonna
5%
világ búzatermésének %-ában
30,0
SA ro sz or sz Fr ág an ci ao rs zá g K an ad Tö a rö ko rs zá N ém g et or sz ág A us ztr áli a
10%
ia
60,0
ín a
15%
7
90,0
K
millió tonna
20%
K
In d
O
EU -2
U
K
ro sz or
A világ legnagyobb kukoricatermeszt országai a termésmennyiség alapján
A világ legnagyobb búzatermeszt országai a termésmennyiség alapján 120,0
világ gabonatermésének %-ában
10%
lia ém et or sz ág
200,0
sz ág Fr an ci ao rs zá g In do né zi a K an ad a
15%
ia
300,0
7
20%
SA
400,0
ín a
millió tonna
A világ legnagyobb gabonatermeszt országai a termésmennyiség alapján
hangsúlyozzák, amikor kimondják, hogy a világ legjelent sebb búzatermel i adták 2005-ben a világ búzatermesztésének 63 százalékát. POTORI és VÖNEKI (2006) részletesen kitér az egyes országok gabonatermesztésének elemzésére. Megállapítja, hogy az Egyesült Államok búzatermesztése évente 40-60 millió tonna, amely a világ búzatermesztésének körülbelül 9 százalékát jelenti. Az USA számára a búza a negyedik legfontosabb szántóföldi növény, több száz fajta van köztermesztésben, önellátottsága 180 százalék, extenzív termelés jellemzi, valamint a termésátlag 3 tonna/hektár körül alakul. Kukoricatermesztésükkel kapcsolatban megállapítja, hogy évente 250-300 millió tonna a termésmennyiség, amely a világ legjelent sebb kukoricatermeszt jévé teszi, részesedése a világ kukoricatermesztéséb l 42 százalék. Az USA-ban az intenzív kukoricatermesztés a jellemz , a hozamok 8,2-10,2 tonna/hektár között alakulnak, emellett USA számít a legnagyobb génmódosított kukoricatermeszt nek is. Ehhez POPP és POTORI szerk. (2006) hozzáteszi, hogy az USA kukorica vetésterülete jelenleg is tovább b vül. POTORI és VÖNEKI (2006) elemzi továbbá Kanada világ búzatermesztésben betöltött szerepét, amely a 20-25 millió tonnás termésével 4 százalékkal részesedik a világ búzatermeléséb l. Extenzív termelés jellemz , kevés fajta van a köztermesztésben, önellátottságának mértéke 280-300 százalék, a hozamok 1,8-2,6 tonna/hektár között alakulnak. A szerz k Ukrajnával kapcsolatban megállapítják, hogy a 15-20 millió tonnás búza termésmennyiségével 3 százalékkal részesedik a világ termeléséb l. Önellátottságának mértéke 150 százalék, a hozamai er sen ingadoznak 1,5-3,2 tonna/hektár között, a termésátlagok növekedése a szerz k szerint középtávon nem valószín síthet . Kukoricatermesztése er s ütemben n tt az elmúlt néhány évben, a termésmennyiség 2004-ben elérte a 8,8 millió tonnát. Önellátottságának mértéke 125-170 százalék. 2.1.1.2 A gabonatermesztés alakulása az Európai Unióban Az Európai Unió gabonatermesztését egyrészt az 1990-2006. közötti id szak betakarított gabonaterület és gabona termésmennyiség adatai alapján vizsgálom, EU-15, EU-25, EU-27 szerinti bontásban. Részletes eredményeimet a melléklet 25. táblázata tartalmazza, a szövegközi 4. ábra a nyomon követhet ség érdekében csak EU-15, EU-25 és EU-27 szerinti bontásban foglalja össze az eredményeket. Másrészt az EU-27 gabonatermesztését tovább vizsgálom évenként összes gabona, búza, kukorica és egyéb gabona szerinti bontásban. (Eredményeimet az 1. táblázat, 4. és 5. ábra foglalja össze, a részletes eredményeket a melléklet 15. és 16. táblázata tartalmazza.) 100 EU-25 terület EU-25 termés
EU-27 terület EU-27 termés
300
80 millió hektár
350
250
70
200 60
150
50
100
40
50
30
0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
4. ábra: Az EU-15, -25 és -27 gabonatermesztése (gabonaterm terület és termésmennyiség) 1990-2006. között (Forrás: Saját szerkesztés EUROSTAT adatok alapján)
8
millió tonna
90
400 EU-15 terület EU-15 termés
A vizsgált id szak átlagában az EU-15 gabonaterm területe 37 millió hektár volt, az EU-25-é 52, az EU-27-é meghaladta a 60 millió hektárt. A megtermelt gabona mennyisége a vizsgált kategóriákban 198, 248 és 271 millió tonna körül alakult. Itt is nyomon követhet k a világ gabonatermesztésében tapasztalt tendenciák. A term terület viszonylagos stabilitása mellett (±3 százalékos ingadozás) a termésmennyiségben jelent s, 10 százalékot meghaladó növekedés következett be, amely az átlagtermés növekedésének tulajdonítható. A termésátlagok az EU-15-ben 15 százalékkal, az EU-25-ben és az EU-27-ben 13-13 százalékkal n ttek. (4. ábra)
Betakarított búzaterület Búza termésmennyiség
Betakarított kukoricaterület Kukorica termésmennyiség
Betakarított egyéb gabonaterület Egyéb gabona termésmennyiség
400
60
300
40
200
20
100
0 1990 1991
1992 1993
1994 1995
1996 1997
1998 1999 2000
2001 2002
2003 2004
0 2005 2006
5. ábra: Az EU-27 betakarított búza, kukorica és egyéb gabonaterülete és termésmennyisége 1990-2006. között (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
Az 1990 és 2006 évek adatainak átlaga alapján megállapítható (5. ábra), hogy az EU-27 legjelent sebb gabonaféléje a búza, amelyb l átlagosan 25 millió hektáron 123 millió tonna terem. A vizsgált id szakban nem található kiugró érték. Második helyen az árpa áll (amelyet azért nem ábrázolok az 5. ábrán, mert hazánk szempontjából a termék jelent sége kisebb), amelyet 15 millió hektáron termesztenek, a termésmennyisége 60 millió tonna. A hazánkban nagy jelent séggel bíró kukorica termésmennyisége az EU-27-ben 54 millió tonna, amely 9 millió hektáron, a gabonaterm terület 15 százalékán terem. Kukoricát a vizsgált id szakban csupán 2004-ben termesztették 10 millió hektár feletti területen. Rozsból 11, durumbúzából 9, tritikáléból 7 millió tonna körüli mennyiségeket takarítanak be. A világ második legnagyobb területtel rendelkez gabonaféléjének, a rizsnek a termesztése az EU-ban csekély jelent sséggel bír, 0,4 millió hektáron 2,5 millió tonnát állítanak el bel le évente. 1. táblázat: Az EU-27 gabona termésmennyisége az 1990-2006. évek átlaga alapján Gabonaféle
Betakarított terület (millió hektár) 25,3 15,0 9,1 3,6 3,7 1,8 0,4
Búza Árpa Kukorica Rozs Durumbúza* Tritikálé Rizs *: EU-15-ben (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
Átlagtermés (t/ha) 4,9 4,0 6,0 3,0 2,4 4,1 6,2
Termés (millió tonna) 123,2 60,0 54,0 10,6 8,8 6,9 2,5
9
millió tonna
millió hektár
80
Az Európai Unió legjelent sebb gabonatermeszt je (2. táblázat) Franciaország, amely az EU-27 gabonaterm területének 15 százalékán a termésmennyiség közel 24 százalékát állítja el . Lengyelország és Németország következik a sorban, amelyek együtt a teljes uniós gabonaterület 25 százalékán termesztenek gabonát és az uniós termésmennyiség 27 százalékához járulnak hozzá. Az EU gabonatermesztésében er s koncentráció figyelhet meg, a három legjelent sebb gabonatermeszt az EU-27 területének 40 százalékán a gabonatermés 50 százalékát állítja el . Magyarország a 3 millió hektáros átlagos betakarított gabonaterületével a nyolcadik az uniós tagállamok sorában, 13,1 millió tonna átlagos termésmennyiséggel. 2. táblázat: Az EU-27 legnagyobb gabonatermeszt tagállamai a 1990-2006. évek átlaga alapján Betakarított terület millió hektár EU-27 százalékában Franciaország 9,1 15,14% Lengyelország 8,4 13,98% Németország 6,9 11,48% Spanyolország 6,6 10,98% Románia 6,0 9,98% Olaszország 4,1 6,82% Egyesült Királyság 3,1 5,16% Magyarország 3,0 4,99% EU-27 60,1 100,00% (Forrás: Saját szerkesztés EUROSTAT adatok alapján) Tagállam megnevezése
Termésmennyiség millió tonna EU-27 százalékában 63,9 23,55% 26,8 9,88% 45,9 16,91% 20,0 7,37% 18,0 6,63% 20,8 7,67% 21,3 7,85% 13,1 4,83% 271,4 100,00%
Vizsgálataimat az EU esetében is szakirodalmi elemzésekkel egészítem ki. Az AGRI (2007) tanulmánya kiemeli az EU világ búzatermesztésében betöltött jelent ségét. POPP - POTORI szerk. (2006) rávilágít arra, hogy az Európai Unióban 2005-ben 122 millió tonna búzát takarítottak be, az önellátottság 104 százalék körül alakult. POTORI és VÖNEKI (2006) részletesen jellemzi az EU legnagyobb búzatermeszt it. A vezet búzatermeszt tagállam Franciaország, ahol a termésmennyiség 30-37 millió tonna között mozog,. Intenzív termelés a jellemz , az átlaghozam 7 tonna/hektár, az önellátottság 165-190 százalék közötti, a malmi búza piacán – legalábbis a min ség tekintetében – nem számít konkurenciának Magyarország számára. Jelent s búzatermeszt nek tekinti még Németországot, ahol a megtermett búzamennyiség 20-25 millió tonna. Itt is az intenzív termelés a jellemz , az átlaghozamok meghaladják még a franciaországi szintet is. Önellátottsága 125-145 százalék. Az EUROQUALITY (2006) a 2004.-ben csatlakozott országok közül Lengyelországot, Magyarországot, Cseh Köztársaságot és Szlovákiát (a továbbiakban V4) tartja jelent s gabonatermeszt nek. A tanulmány megállapítja, hogy ezek a tagállamok az EU-25-ök gabonatermesztésének 10-5-3 és 1 százalékát, négyen együtt az EU-101-ek termelésének 90 százalékát adják. A tanulmány megállapítja, hogy búzatermesztésük fluktuált, egyértelm trend nem mutatható ki. A term terület azonban stabil, a hozamok folyamatosan növekednek. A kukorica- és az árpatermesztés azonban egyértelm növekedési trenddel jellemezhet , 1995. és 2006. között a hároméves mozgóátlag kukorica esetében évi 5 százalék, árpa esetében évi 4 százalék növekedést mutat. FEHÉR (2005) a magyar gabonatermesztés múltját illet en megállapítja, hogy az 1990-es évek elején a bizonytalan gazdasági környezet és a változó tulajdonosi struktúra következményeként csökkent a gabonatermeszt terület Magyarországon, majd 1993-tól fejl dés mutatkozott a magas világpiaci árakra való válaszként. 1
Értekezésemben a továbbiakban az alábbi rövidítéseket használom: EU-15: Az Európai Unió 2004. el tt csatlakozott 15 tagállama: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. EU-10: Az Európai Unió 2004-ben csatlakozott 10 tagállama: Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia. EU-25: Az Európai Unió 25 tagállama: az EU-15 és az EU-10 együtt. EU-2: Az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott 2 tagállama: Bulgária, Románia. EU-27: Az Európai Unió 27 tagállama: az EU-25 és az EU-2 együtt.
10
2.1.2. A világ gabona felhasználása A gabona felhasználás hagyományos módjai a takarmányozási, élelmezési, ipari és vet mag célú felhasználás, újabban azonban terjed a gabona bioenergetikai célú felhasználása. A világ gabona felhasználását ennek megfelel en a hagyományos és a bioenergetikai oldaláról ismertetem. 2.1.2.1 A gabona felhasználás hagyományos iránya A világ gabona felhasználását a melléklet 17. táblázata és a szövegközi 6. ábra és 3. táblázat segítségével búza és kukorica szerinti bontásban, a világ legjelent sebb búza és kukorica felhasználó országai segítségével elemzem, az 1990-2006. évek átlaga alapján.
20,0
4%
0,0
0%
Pa k
150,0
30%
100,0
20%
50,0
10%
0,0
0% a EU -2 7 Br az íli M a ex ik ó Ja pá n In di Ro a m á Ol as nia zo rsz ág Ka na da
8%
40%
Kí n
40,0
200,0
US A
12%
millió tonna
60,0
világ búzafelhasználásának %-ában
16%
isz Fr t an cia án or s Tö zá g rö ko r sz Né ág m et or sz ág Uk ra jn a
80,0
US A
20%
EU -2 7 Kí na Or Ind ia os zo rsz ág
millió tonna
100,0
világ kukoricafelhasználásának %-ában
A világ legnagyobb kukoricafelhasználó országai
A világ legnagyobb búzafelhasználó országai
6. ábra: A világ legjelent sebb búza és kukorica felhasználó országai az 1990-2006. évek átlaga alapján (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
A világ legjelent sebb búzafelhasználói az EU-27, Kína és India. A felhasználás koncentráltsága itt is megfigyelhet , hárman együtt adják a világ búzafelhasználásának 49 százalékát. Legjelent sebb kukorica felhasználónak az USA, Kína és az EU-27 számít, amelyek együtt 61 százalékban részesednek a világ kukorica felhasználásából. Az els 20 búza és kukorica felhasználó 81 és 84 százalékban részesedik a világ teljes búza és kukorica felhasználásából. Annak érdekében, hogy megállapítsam, mely országok/országcsoportok rendelkeznek búza és kukorica felesleggel, felhasználásukat a saját termelésükhöz viszonyítottam. (melléklet 17. táblázata). Megállapítottam, hogy búza esetében Kanada, Franciaország és USA, kukorica esetében pedig Argentína, Franciaország és Magyarország termel jelent s többletet a saját felhasználásához viszonyítva. 3. táblázat: Az EU-27 10 legjelent sebb búza és kukorica felhasználó tagállamai az 1990-2006. évek átlaga alapján
Tagállam megnevezése
Búza
EU-27 millió tonna százalékában Franciaország 14,9 16% Németország 13,6 15% Egyesült Királyság 10,4 11% Olaszország 8,9 10% Lengyelország 8,0 9% Spanyolország 7,0 8% Felsorolt o-ok 62,8 68% EU-27 91,7 100% (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
Tagállam megnevezése Olaszország Románia Franciaország Spanyolország Magyarország Németország Felsorolt o-ok EU-27
Kukorica millió tonna 9,2 9,2 7,1 5,4 4,4 3,3 38,6 50,5
EU-27 százalékában 18% 18% 14% 11% 9% 7% 76% 100,00%
11
Az Európai Unió gabona felhasználását az 1990-2006. közötti id szak adatai átlaga alapján vizsgálom, a világhoz hasonlóan búza és kukorica szerinti bontásban (szövegközi 3. táblázat). Az EU-27 gabona felhasználásában is megfigyelhet a gabonatermesztéshez hasonló koncentráltság, a három legjelent sebb búza-, illetve kukorica-felhasználó az EU-27 felhasználásának 42 illetve 51 százalékát adja. További vizsgálataim szerint az EU-15 évente átlagosan 160 millió tonna gabonát használt fel a vizsgált id szakban, ebb l 70 millió tonna a búza, 30 millió tonna a kukorica. Az 1990-es évek elején a gabona-felhasználás 150 millió tonnát, 2003ban pedig 190 millió tonnát tett ki, folyamatos emelkedés mellett. A felhasznált búza mennyisége 65 millió tonnáról 90 millió tonnára, a kukorica-felhasználás 30 millió tonnáról 40 millió tonnára n tt. (Az EU-27 esetében nem állnak rendelkezésre ilyen irányú adatok, így hasonló elemzést nem tudok végezni.) Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy az EU a világ legnagyobb búzatermeszt je és búzafogyasztója is. Ezt a tényállást az AGRI (2007) tanulmánya is elemzi. Magyarország búza szempontjából nem tartozik a világ 20 legjelent sebb felhasználója közé, de a világ 18. legjelent sebb kukorica felhasználójának számít, 4,4 millió tonnás bels felhasználásával 1 százalékban részesedik a világ kukorica felhasználásából, amely 71 százaléka a saját termelésnek. Az EU-27-ben pedig az 5. legjelent sebb kukorica-felhasználó tagállamnak számít. A szakirodalomban is találni a gabona felhasználására vonatkozó információt. A szakért k megegyeznek abban, hogy az elmúlt id szakban változás ment végbe a világ élelmiszerfogyasztásában. Az OECD (2003) ezt azzal magyarázza, hogy a növekv populáció az élelmiszerek iránti kereslet növekedését eredményezte, továbbá el térbe kerültek az élelmiszer tulajdonságainak és min ségének a kérdései (OECD-FAO 2006). A világ gabonatermelése nem tud lépést tartani a népesség-növekedés és jövedelem-emelkedés generálta fogyasztás-b vüléssel, amely a globális készletek csökkenését hozza (OECD 2003). POTORI ÉS VÖNEKI (2006) az Egyesült Államok takarmánycélú kukorica-felhasználásának folyamatos emelkedésére hívja fel a figyelmet. Rávilágít arra, hogy 2000. óta a kukorica-felhasználása 144 millió tonnáról 154 millió tonnára emelkedett, emellett izoglükóz és egyéb édesít szerek gyártására, bioetanol- és egyéb ipari termékek el állítására használják fel a növényt. Ez az emelked tendencia az Európai Unióra is igaz. JACKSON (2006) tanulmánya szerint az EU 2000-2002-es gabonafogyasztása 10 százalékkal haladta meg az 1980-84. évekét. A gabona részesedése az állati takarmányokból az 1992. évi 47 százalékról 2002-re 57 százalékra n tt, a gabonafélék energetikai felhasználása elmaradt az olajosnövényekét l. Ugyanakkor az Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok közül Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában csökkent a hazai felhasználás, Lengyelországban változatlan szinten maradt. Az EUROQUALITY (2006) a csökkenést az állatállomány csökkenés miatti takarmány-felhasználás mérsékl dése és az élelmezési célú felhasználás stagnálása rovására írja. 2.1.2.2 A gabona-felhasználás új iránya, a bioenergia el állítás A világon egyre nagyobb jelent séggel bír a bionenergia, ezen belül a bioetanol el állítás és felhasználás, amelyben egyre er södik a gabonafélék szerepe. (POPP – POTORI szerk. 2006). FEHÉR (2006) szerint a jelenlegi folyamatok teljesen átformálhatják a gabonafélék piacát, POPP – POTORI szerk. (2006) tanulmánya szerint a bioetanol- termelés expanziója jelent s hatást fog gyakorolni a kukorica keresletére és világpiaci árának alakulására. A bioenergia felfutásának az az oka, hogy a világ ásványi k olaj iránti kereslete és fogyasztása folyamatosan n , az el rejelzések szerint 2010-re a termelés nem tudja az igényeket kielégíteni. OLAJOS (2005) 2005-ben megállapította, hogy a k olaj ára növekedésnek indult, 2010-re további növekedés prognosztizálható, ami alapján arra következtetett, hogy olajválság van készül ben. A világ országai dolgoznak a válság elkerülésén. USA és Brazília már évek óta állít el bioüzemanyagot, Kína is megkezdte a bioetanol gyártást, Európában Németország és Spanyolország jeleskedik e területen. 12
OLAJOS (2005) szerint az USA-ban és Brazíliában mindenféle támogatás nélkül versenyképes tud lenni a biobenzin el állítása. POPP - POTORI szerk. (2006) rávilágít arra, hogy Brazília már évek óta világels a cukornádból el állított etanol mennyiségét illet en. POTORI – VÖNEKI szerk. (2006) szerint az USA bioetanol-gyártása folyamatosan b vül. 2004-ben még 34 millió tonna kukoricából nyertek 13,6 milliárd liter bioetanolt, amely 30 százalékkal haladta meg az el z évit, POPP - POTORI szerk. (2006) szerint 2005-ben a kukorica bioenergia célú felhasználása már meghaladta a 40 millió tonnát, 2007-ben pedig SZ CS (2007) már 45 millió tonnára teszi az USA bioetanol célú kukorica felhasználását. Az el rejelzések további b vülést jósolnak. POPP POTORI szerk. (2006) azt prognosztizálja, hogy 2015-ig a felhasznált kukorica mennyisége 85 százalékkal n het, SZ CS (2007) 2010-ben 75 millió tonnával számol. POTORI – VÖNEKI szerk. (2006) szerint a fejlesztés azért is sürget USA számára, mert 2012-re azt célirányozta, hogy teljes benzinfogyasztásnak 4,5 százalékát a biobenzin tegye ki. Oroszország és Kína érzékelve lemaradását a bioüzemanyag el állításában, lépéseket tett az ügyben. KEMÉNY (2007) tájékoztatása szerint Oroszország 2007-ben 5-7 millió tonna gabona felhasználására irányuló bioüzemanyag projekt került aláírásra. Törvényi szinten kívánták szabályozni a környezetkímél üzemanyagok gyártását és felhasználását, alapcélként kit zve a hagyományos f t - és üzemanyagok fogyasztási arányának csökkentését. Oroszország továbbá az európai országok bioüzemanyag alapanyag igényét is ki kívánja elégíteni (MVH 2007a). A kínai kormány POTORI – UDOVECZ (2006) tanulmánya szerint a nemzeti bioetanol-programra 26 milliárd USD összeget költ. Az MVH (2007a) is beszámolt arról, hogy Kína felépítette a világ legnagyobb bioetanol gyárát. Az ENSZ FAO (2007) ugyanakkor rávilágít arra, hogy Kína az alapvet élelmiszergabonát, a kukoricát nem használja bioüzemanyagok el állítására. Ezzel a döntésével valószín leg gyorsítani fogja a már nem élelmiszerterményekre épül , második generációs etanolgyártási technológia elterjesztését. POPP - POTORI szerk. (2006) az EU-25 bioenergia el állítását tanulmányozva megállapítja, hogy 1,2 millió tonna gabonából és 1 millió tonna cukorrépából közel 0,5 millió tonna bioetanolt állított el 2004-ben, ami a 2002. évi kibocsátáshoz képest 27 százalékos emelkedést jelentett. A 2005. évben 8 tagállamban összesen 27 jelent sebb bioetanol-gyártó üzem m ködött, ezek együttes kapacitása megközelítette az 1,4 millió tonnát. A legtöbb bioetanolt gyártó tagállam Spanyolország volt 2004-ben, az EU-25 kibocsátásának 40 százaléka innen származott. SZ CS (2007) szerint az EU két legaktívabb bioenergia termel országa Németország és Spanyolország. FEHÉR (2006) úgy gondolja, hogy az elkövetkez id szakban nagymértékben növekedhet a kukorica alapú bioetanol gyártás az EU-ban, mivel jelenleg több ilyen irányú feldolgozói projekt megvalósítása zajlik. JÁMBOR (2007) véleménye megegyezik ezzel, amit arra alapoz, hogy az EU ösztönzi a bioüzemanyag program megvalósítását (2007. július 1-jét l a benzinnek legalább 4,4 százalék bioetanolt kell tartalmaznia, gázolaj esetében 2008. januárjától kellett elérni a 4,4 százalékos biodízel arányt. 2010-re ezek az arányok elérik majd az 5,75 százalékot). Ezzel ellentétes POTORI – UDOVECZ (2006) és POPP - POTORI szerk. (2006) véleménye, szerintük az uniós gabonafeleslegek leépítésében a bioetanol gyártás rövid- és középtávon sem játszik meghatározó szerepet, legfeljebb évi 1,5 millió tonnát használ fel 2012-ig. A pesszimista el rejelzés hátterében az áll, hogy az EU magasabb áron képes el állítani az etanolt, mint a brazil vagy az amerikai versenytársak. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az Unió bioetanol kereslete kimagasló, a Bioenergia Direktívában megfogalmazott cél eléréséhez 22 millió tonna etanolra lenne szüksége a közösségnek. A hiány POTORI – UDOVECZ (2006) prognózisa szerint etanol behozatallal kerül kielégítésre. PIKÓ ÉS LIPPAI (2007) számításai szerint az EU bioüzemanyag kínálatának 10-30 százaléka 2020-ban importból fog származni. Az EU továbbá annak érdekében, hogy ösztönözze a bioüzemanyagok elterjedését, OLAJOS (2005) szerint adómentesség vagy adókedvezmény biztosítására szólította fel a tagországokat. A COCERAL (2006) (Az EU Gabonakeresked inek Szövetsége, továbbiakban COCERAL) más megközelítésben vizsgálta a kérdést. Szerinte jelenleg túl sok bioüzem épül, amelyek többletkapacitása piaci zavarhoz vezethet. Szerinte b víteni kellene a bioüzemanyagra felhasználható termékek körét. Számításai szerint az üzemanyag tervezett bio13
arányának eléréséhez 40 millió tonna gabona és 14,5 millió tonna növényi olaj szükséges. Az EUROQUALITY (2006) a lengyel bioüzemanyag felhasználás miatt megnövekv gabona felhasználás miatt a kelet-európai gabonapiaci egyensúly megzavarásától tart. Eközben Magyarországon is növekszik a gabona bioenergetikai célú felhasználása. NAGY (2006a és 2006b) örömmel fogadja, hogy hazánkban is elindult a biomassza észszer hasznosítása,. SZ CS (2007) a bioenergia el állítást azért tartja kívánatosnak, mert felhasználja a magyar többletgabonát, ezáltal csökkenti az eladhatatlan készletet. Ezzel POPP szerk. (2006) is egyetért. NAGY (2007b) ugyanakkor a kukorica intervenció megszüntetése miatt tartja sürget nek a bioetanol-program felgyorsítását, amit JÁMBOR (2007) is hangsúlyoz. JÁMBOR (2007) továbbá azt reméli, hogy hazánk a gabona-alapú termékekb l nyert bioüzemanyagok el állítását illet en nagyhatalom lehet. POPP szerk. (2006) szerint Magyarországon a belföldi bioetanol-szükségletet, kés bb a remélt exportigényeket els sorban kukoricából lehet kielégíteni. POPP szerk. (2006) véleménye alapján a magyarországi beruházók évi közel 3 millió tonna gabona feldolgozására alkalmas bioetanol-gyártó kapacitás építését/b vítését kezdték meg, amelyb l POTORI és UDOVECZ (2006) szerint 600-800 ezer tonna bioetanol állítható el , aminek nagy része az EU piacán lesz értékesíthet . Ezzel a hazai bioetanol gyártás az 5-6 millió tonnás takarmányfelhasználás után a második legfontosabb hasznosítási lehet séggé válhat. POTORI – UDOVECZ (2006) továbbá modellszámítást végeztek és megállapították, hogy a kukorica bels felhasználása a bioetanol iránti kereslet várható élénkülésének köszönhet en 25 százalékkal n het 2010-ig. Véleményem szerint a fenti optimista nyilatkozatokat árnyalja, hogy Magyarország ellenezte a megújuló energiaforrások (szél, víz, biomassza stb.) jelenlegi EU-n belüli 6-7 százalékos átlagos felhasználásának kötelez jelleg 20 százalékra való növelését 2020-ra, és kezdeményezte, hogy az EU csak irányadó célként fogadja el a javaslatot. Mindez alapján az Európai Bizottság (EC DG AGRI 2006) pesszimistább véleményével értek egyet, amely szerint hazánk csak 1 millió tonna kukoricát használ majd fel 2013-ban bioetanol gyártásra. A mez gazdasági termények energetikai célú felhasználásának azonban ellenz i is akadnak. SCHUMACHER (2007) rávilágít arra, hogy a bioüzemanyag iparág felfejl dése növeli a piaci árakat, kiszámíthatatlanabbá teszi a piacot, a fejl d országok számára drágítja az élelmiszert és kezdetét veszi az élelmiszer és az ipar versenye. Az IGC (2007) tanulmánya is a bioüzemanyagok növekv felhasználásának élelmiszerárak emelkedésére való hatására hívja fel a figyelmet. Miközben sok országban igyekeznek egyre több bioüzemanyagot felhasználni a környezet védelmében és a drága fosszilis üzemanyagok kiváltására, az el állításukhoz szükséges gabonafélék és olajos magvak drágulása kezdi éreztetni hatását az élelmiszerek árában. A bioetanol termelése olyan súlyos következményekkel járhat, mint a szegények számának növekedése és az élelmiszer-ellátás biztonságának csökkenése. Az el rejelzések szerint a bioüzemanyag iránti igény jelenlegi ütem növekedése a kukorica árát 2010-ig 20, 2020-ig pedig 41 százalékkal megemelheti, amely kihat a többi gabona árának emelkedésére is. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy az alapvet élelmezési cikkek árának minden 1 százalékos emelkedése 16 millióval növeli azok számát, akik "táplálkozási problémákkal küszködnek". 2025-ig 1,2 milliárd f lehet azok száma, akik rendszeresen éheznek, amely 600 millióval több, mint amivel korábban számoltak.
14
2.1.3. A világ gabona-külkereskedelme A gabona-külkereskedelmet a világ és az Európai Unió exportjának és importjának alakulása alapján vizsgálom. 2.1.3.1 A gabonakereskedelem alakulása a világon A világ gabonaexportját vizsgálva megállapítható, hogy az 1990-2006. évek átlaga alapján évente közel 260 millió tonna gabonát exportálnak a világ országai. A gabona világkereskedelmének élénkülését mutatja, hogy a vizsgált id szak eleji 240 millió tonnáról 280 millió tonnára emelkedett az exportált mennyiség, átlagosan évi két százalékos b vülés mellett. A f exportgabona a búza, amely az exportált mennyiség 43 százalékát teszi ki, a kukorica mennyiségi részesedése 30 százalék, mindkét gabonaféle exportált mennyiségének éves növekedési üteme 2 százalék. Itt érdekességképpen megemlítem, hogy a rizs alacsony részesedéssel bír a világ gabonakereskedelemben, nagy term területe és termésmennyisége ellenére sem éri el az 1 százalékot. Amelyb l az a következtetést vonom le, hogy rizst els sorban önellátásra termelnek. Ugyanakkor a rizs piacán dinamikus, átlagosan évi 21 százalékos növekedés figyelhet meg, széls séges mennyiségi ingadozások (40 százalékos csökkenés, illetve akár 120 százalékos növekedés) mellett.
80
32%
60
24%
40
16%
20
8%
0
0%
0%
40
52%
30
39%
20
26%
10
13%
0
0%
SA EU A - 27 Fr rge an ntí ci n ao a rs zá g K ín a M Br ag az ya íli ro a D rsz á élA g fr U ik N kr a ém ajn et a or sz ág
0
millió tonna
10%
10
65%
U
világ búzaexportjának %-ában
20%
20
EU -2 7 U SA Fr Kan an a ci da ao r A s zá us g ztr A áli r N ge a Eg ém ntí ye et na sü ors lt K zá g i K rály az sá a O hsz g ro sz tán or sz ág
millió tonna
50
30%
A világ legnagyobb kukoricaexport r országai
7. ábra: A világ gabonaexportjának alakulása az 1990-2006. évek átlaga alapján (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján) 15
világ kukoricaexportjának %-ában
U
A világ legnagyobb búzaexport r országai
30
világ gabonaexportjának %-ában
40%
K ín a Eg Th ye aif sü öl lt d K irá ly sá g
100
SA EU Fr -2 an 7 ci ao rs zá g K an ad a A us ztr áli a A rg en N ém tína et or sz ág
millió tonna
A világ legnagyobb gabonaexport r országai
A világ két legnagyobb gabonaexport r országa/országcsoportja (szövegközi 7. ábra és a melléklet 18. táblázata) az Amerikai Egyesült Államok és az EU-27, amelyek évente 87, illetve 62 millió tonna gabonát exportálnak. Harmadik és negyedik helyen Franciaország és Kanada áll 30, illetve 22 millió tonnával. A világ legnagyobb búza export re ugyancsak az EU-27 és az USA 3129 millió tonnával, majd Kanada 18 millió tonnával. Az USA 47 millió tonnás kukoricaexportja kimagaslóan meghaladja az t követ EU-27 és Argentína 10 és 8 millió tonnás exportját. Az USA ezzel a mennyiséggel a teljes kukoricaexport 60 százalékát adja! A gabonaexportban nagyfokú koncentráltság figyelhet meg, a három legjelent sebb export r adja a világ gabona- és búzaexportjának egyaránt 69, kukoricaexportjának 84 százalékát. Magyarország a 2,9 millió tonna gabona-, 1,0 millió tonna búza- és 1,3 millió tonna kukoricaexportjával 1-1-2 százalékkal részesedik a világ exportjából, ezzel a világ 16. gabona, 12. búza és 7. kukorica export r országa. A világ gabonaimportját az exportnál leírt trendek jellemezik, az 1990-2006. évek átlaga alapján évente közel 260 millió tonna gabonát importálnak a világ országai, az importált gabona, búza és kukorica mennyisége évente átlagosan kett százalékkal növekszik.
20% 16%
40
12% 8%
20
4%
M ex ik ó Eg yi pt om O las zo rsz ág Br az Sp íli a an yo lo rs zá g H ol la nd ia
or ea
élK D
K
ín a
0%
Ja pá n
EU -2 7
0
A világ legnagyobb kukoricaimport r országai
A világ legnagyobb búzaimport r országai
10%
10 5
5%
0
0%
millió tonna
15
E O Ulas 27 zo rsz ág K ín Br a az íli Ja a p Eg á n yi pt o A m lg ér i K a or e I S p ndo a an né yo z ia lo rs zá g
millió tonna
15%
20
25%
16
20%
12
15%
8
10%
4
5%
0
0%
Ja pá EU n -2 7 K or ea K í M na ex E ik Sp gy ó an ipt yo om lo rs z M ág al á H zia ol la K ndia an an da
20% 20
világ búzaimportjának %-ában
25
8. ábra: A világ gabonaimportjának alakulása az 1990-2006. évek átlaga alapján (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
A világ legnagyobb gabonaimport re (szövegközi 8. ábra és a melléklet 19. táblázata) az EU-27, amely évente 43 millió tonnát vásárol. A sorban következ Japán és Kína 27 és 14 millió tonna gabonát importált a vizsgált id szakban átlagosan évente. A legnagyobb búzaimport r szintén az EU-27 21 millió tonnával, majd Olaszország és Kína 6-6 millió tonnával. Kukoricából Japán importál a legtöbbet (16 millió tonna), amelyet az EU-27, majd Korea követ 11 és 8 millió tonnával. 16
világ kukoricaimportjának %-ában
millió tonna
60
világ gabonaimportjának %-ában
A világ legnagyobb gabonaimport r országai
Az EU-27 teljes gabona és búza importjával jelent sen kiemelkedik a világ országainak sorából. Az importban az exporthoz hasonlóan jelen van a koncentráltság, azonban kisebb mértékben. Az els három import r ország a teljes gabonaimport 33, a búzaimport 30 és a kukoricaimport 46 százalékát adja. Több szakirodalom elemzi az egyes országok külkereskedelmét, rávilágítva arra, hogy Magyarország számára mely országok jelentenek konkurenciát. POPP szerk. (2006) szerint DélNyugat-Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet kukoricapiacain a magyar árunak a dél-amerikai kukoricával kell felvennie a versenyt. POTORI ÉS VÖNEKI (2006) az USA búzaexportjának elemzésekor kimondja, hogy Magyarország számára els sorban az SRW (téli vörös lágybúza) jelent konkurenciát, aminek legnagyobb vásárlói a magyar búzaexport hatósugarán belül Egyiptom és Marokkó, továbbá a HRW (téli vörös keménybúza), aminek legnagyobb vásárlói többek között ugyancsak észak-afrikai országok. Az USA kukoricaexportjának elemzése során a szerz k rávilágítanak továbbá arra, hogy részesedése a globális kukoricakereskedelméb l 70 százalék, és kivitelének 40 százaléka génmódosított kukorica. Az USA számára Dél-Kelet-Ázsia jelenti a legnagyobb felvev piacot, ahol egyedül Japán tartózkodik a GM kukorica vásárlásától. Kanada búzaexportja POTORI ÉS VÖNEKI (2006) tanulmánya szerint korábban jelent sebb volt, a belföldi szállítási problémák és a sertéshústermelés felfutása miatt azonban jelenleg évr l-évre csökken. A termesztett min ségi osztályok közül a CWRS (nyugati vidékeken termesztett tavaszi vörös keménybúza) a magyar búza legnagyobb vetélytársa, tradicionális vásárlói Európában az Egyesült Királyság és Olaszország. A volt Szovjetunió országainak gabonaexportban betöltött szerepét POTORI ÉS VÖNEKI (2006), POPP szerk. (2006), valamint az MVH (2007b) értékeli. POPP szerk. (2006) Magyarország számára az olcsó takarmánygabonát kínáló, de a vasúti és kiköt i kapacitások sz k keresztmetszetével küszköd Oroszországot és Ukrajnát tartja konkurenciának. Az MVH (2007b) 10-12 millió tonnára teszi Oroszország gabona exportját, és hangsúlyozza, hogy az export növelésének logisztikai korlátai vannak, ugyanis magasak a vasúti tarifák, és nem épültek ki a megfelel tároló és átrakó kapacitások. POTORI ÉS VÖNEKI (2006) Ukrajna exportjának vizsgálatakor arra a következtetésre jut, hogy a megtermett búza 60-70 százaléka malmi min ség , az exportárualap azonban jellemz en közepes vagy gyenge min ség takarmánybúza, amit els sorban a Földközi-tenger térségébe szállítanak. Dél-Ázsiában az ausztrál búza expanziója miatt az ukrán búza nem tud piacot szerezni. Az EU közepes és gyenge min ség búzára nyitott 3 millió tonnát közelít kedvezményes vámkontingensének egyik haszonélvez je. Kukoricaexportja folyamatosan emelkedik, 2003-ban elérte a 943 ezer tonnát, 2004-ben pedig már meghaladta az 1,2 milliót. Az export els sorban Oroszországba irányul, így a szerz k arra a következtetésre jutnak, hogy jelenleg nem jelent konkurenciát a magyar árunak a Földközi-tenger térségében, a jöv ben viszont már igen. 2.1.3.2 A gabonakereskedelem alakulása az Európai Unióban A 9. ábrán az EU-27 búza és kukorica exportjának és importjának alakulását mutatom be, az 1990-2006. közötti években. Az ábra oszlopdiagramja pozitív oldalon az exportot, negatív oldalon az importot tartalmazza, a vonaldiagram a külkereskedelem egyenlegét mutatja. Az EU-27 által exportált gabona 50 százaléka búza, 16 százaléka kukorica. A 43 millió tonna importált gabonának szintén 50 százaléka búza, 26 százaléka pedig kukorica. Az EU-27 külkereskedelmének nettó egyenlege gabona esetében mintegy 20 millió tonna kivitel, amib l 10 millió tonna a búza külkereskedelmi aktívumának köszönhet . Kukoricából azonban összességében több mint 1 millió tonna behozatalára szorulnak a tagállamok.
17
Export és import (millió tonna)
60
Búzaexport Búzaimport Búza egyenleg
40
Kukoricaexport Kukoricaimport Kukorica egyenleg
20
0
-20
-40
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
9. ábra: Az EU-27 búza és kukorica exportjának, importjának, valamint külkereskedelmi egyenlegének alakulása 1990-2006. között (Forrás: Saját szerkesztés EUROSTAT adatok alapján)
Az EU-27 legnagyobb gabonaexport r tagállama Franciaország, amelyet Németország és az Egyesült Királyság követ. A gabonaexport koncentráltságát mutatja, hogy a három legnagyobb export r tagállam a teljes uniós export 71 százalékát adja. Magyarország a 2,7 millió tonnás gabonaexportjával, amely az EU-27 gabonaexportjának 4 százalékát jelenti, a negyedik helyen áll. Az EU-27 legnagyobb gabonaimport r tagállamai Olaszország, Spanyolország és Hollandia. Az importban is jelent s a koncentráció, azonban nem olyan mérték , mint az exportban, a három legnagyobb tagállam részesedése 51 százalékos. Magyarország gabonaimportja elenyész , a 21. helyen áll az EU-27 –ek sorában. (4. táblázat) 4. táblázat: Az EU-27 legjelent sebb gabonaexport r és import r tagállamai 1990-2006. évek átlaga alapján Gabonaexport Ssz Tagállam megnevezése 1 Franciaország 2 Németország 3 Egyesült Királyság 4 Magyarország 5 Olaszország 6 Dánia 7 Spanyolország 8 Hollandia 9 Svédország 10 Belgium EU-27 összesen
Felsorolt összesen
tagállamok
millió tonna 29,8 9,5 4,8 2,7 2,2 2,0 1,8 1,6 1,2 1,0 62,2 56,6
Gabonaimport EU-27 százalékában 48% 15% 8% 4% 4% 3% 3% 3% 2% 2% 100%
91%
Tagállam megnevezése Olaszország Spanyolország Hollandia Németország Egyesült Királyság Portugália Belgium Lengyelország Franciaország Görögország EU-27 összesen
Felsorolt összesen
tagállamok
millió tonna 8,3 7,4 6,5 3,6 3,2 2,7 2,5 1,3 1,3 1,3 43,3 38,1
EU-27 százalékában 19% 17% 15% 8% 7% 6% 6% 3% 3% 3% 100%
88%
(Forrás: saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
A szakirodalomból els ként JACKSON (2006) véleményét emelem ki, aki az EU külpiaci versenyképességér l úgy vélekedik, hogy a bels fogyasztás növekedése miatt csökkent az exportképes többlet, és az EU részesedése a világ exportjából. Az exporttámogatás összegére vonatkozó WTO kötelezettségvállalások már nem korlátoznak, az er s euró és hatalmas többletek miatt azonban a támogatott export mennyiségére vonatkozó WTO korlátok akadályt jelentenek. 18
A kötelez területpihentetést vegyes intézkedés a kínálatkorlátozásra, és a tengerentúli termel k profitálnak bel le. Az AGRENER (2007) 2007-ben arra számított, hogy a búza világpiacán a 2006oshoz hasonló lesz a helyzet, így az unió teljes exportkapacitása (9,5 millió tonna) vev re talál. Ehhez hozzáteszem, hogy 2008-ra nemcsak az exportkapacitás, de a korábbi években felvásárolt intervenciós gabona teljes mennyisége is vev re talált. A V 4-ek gabona külkereskedelmét az EUROQUALITY (2006), az EC DG AGRI (2006) és POTORI ÉS VÖNEKI (2006) tanulmánya elemzi. Az EUROQUALITY (2006) rámutat arra, hogy a V4-ek által exportált gabona mennyisége az 1995-2005. közötti id szakban évente átlagosan 9,7 százalékkal n tt, miközben n tt az export aránya a teljes termésmennyiségen belül (7 százalékról 14 százalékra). Ez véleményük szerint azt jelenti, hogy ezek az országok egyre jobban integrálódtak a gabona-világkereskedelembe. Az EU-ba irányuló export a teljes exportnak 2002/03. évi 55 százalékáról 2005/06-ra 74 százalékára n tt. A jöv re nézve arra számítanak, hogy a V4-eken belüli gabonakereskedelem a megtermelt és felhasznált gabona min ségi különbségeire alapul majd. POTORI ÉS VÖNEKI (2006) a V4-ek közül Csehországról megállapítja, hogy búza szempontjából önellátó, éves kivitele bruttó 150-850 ezer tonna között változott a 2000-2003. közötti id szakban. Hangsúlyozza, hogy kontinentális fekvése miatt feleslegeit nehezen tudja értékesíteni a búzaimport r harmadik országokba. Szlovákiára hasonlóképpen megállapítja, hogy búza feleslegeinek exportjának határt szab kontinentális fekvése. Az EC DG AGRI (2006) Magyarországot tartja a legnagyobb export rnek az új tagállamok közül. Hangsúlyozza, hogy a magyar kukorica nagyon függ az EU-n beüli piacoktól, miközben a búza némileg megtartotta versenyképességét az EU-n kívüli regionális piacokon is. Lengyelországgal kapcsolatban úgy véli, hogy az állattenyésztés (f ként baromfi és sertés) növekedése miatt a szlovák, a magyar és a cseh gabona, illetve a német árpa nettó import révé válhat. Az EU tagállamok közül POPP szerk. (2006) véleménye szerint Magyarország számára a közepes min ség búza piacán a legnagyobb konkurencia Franciaország. POTORI ÉS VÖNEKI (2006) részletesebben elemzi Franciaország helyzetét és megállapítja, hogy a malmi búza piacán – legalábbis a min ség tekintetében – nem számít Magyarország konkurenciájának, évi 14-18 millió tonna közötti kivitele zömmel közepes min ség takarmánybúza. Évi 1 millió tonna feletti lisztkivitelével a világ élvonalába tartozik. A francia exportliszt 25 százaléka az Unió más tagállamaiban, a többi dönt en Észak-Afrikában (f leg Egyiptomban) talál vev re. A szerz k Németország tekintetében megállapítják, hogy ott a vegetációs id szak rövidsége miatt a kukorica nedvességtartalma rendszerint magas, így a szárítási költség gyengíti a termény versenyképességét. 2.1.4. Gabonaárak alakulása a világon A gabonapiaci árakra a jelent s éven belüli és évenkénti ingadozás jellemz . A 10. ábrán a búza és a kukorica világpiaci árának évenkénti áringadozását követem nyomon, 1990-t l napjainkig, valamint az FAOSTAT árel rejelzését is bemutatom a 2016/2017. gazdasági évig. A hazai gabonaárak részletes elemzését értekezésem Eredmények cím fejezete tartalmazza. Az 1990-es évek elején a búza és a kukorica világpiaci ára közel azonos szinten mozgott, 110 USD/tonna körül. A búza ára 1994/95-ben, a kukorica ára 1995/96-ban emelkedett kiugróan magas szintre. Majd ezt követ en mélyrepülésbe kezdett mindkét termék ára. A búzaár 1999/00-t l ismét emelked pályára állt, de a kukoricaárak emelkedése csak hároméves stagnálást követ en indult meg. Ennek köszönhet en a két termék ára elszakadt egymástól, és a mai napig jelent s különbségek mutatkoznak.
19
250,0
USD/tonna
200,0 150,0 100,0 50,0
16 /1 7
14 /1 5
12 /1 3
10 /1 1
08 /0 9
06 /0 7
st
Kukorica Kukorica el rejelzés (OECD)
04 /0 5e
02 /0 3
00 /0 1
98 /9 9
94 /9 5
92 /9 3
90 /9 1
0,0
96 /9 7
Búza Búza el rejelzés (OECD)
gabonapiaci év (búza esetén június-május, kukorica esetén szeptember-augusztus) 10. ábra: A gabona világpiaci árának alakulása 1990-2017. között (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
A 2006/07-es gabonapiaci évben a gabonaárak jelent sen megemelkedtek, majd 2007/08-ban elérték a 2005/06-os árszint dupláját. A KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) a 2006-os áremelkedést 10,6, a 2007-est 22,2 százalékra teszi. A 2008. els öt hónapjának áremelkedésér l pedig megállapítja, hogy az árak már 34,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az EC DG AGRI (2007) az USA búza és kukorica export árainak 2006-os emelkedését 30, illetve 66 százalékra teszi. A tanulmány ezt három okra vezeti vissza, egyrészt az extrém id járási viszonyokra, másrészt a bioüzemanyag-felhasználás növekedésére, végül az alacsony készletekre. A 2008-as aratás ismét meglepetést hozott, a gabonaárak esni kezdtek, szre csaknem a 2004/2005-ös szintig süllyedtek. Ábrámon a FAOSTAT árel rejelzése alapján a gabonaárak várható jöv beli alakulását is szemléltetem, aminek részletes elemzésére az irodalmi feldolgozás harmadik, jöv t elemz részében kerül sor.
20
2.2.
Magyarország gabonapiaca az EU-csatlakozás tükrében
Magyarország gabonapiacát a csatlakozást megel z és azt követ id szakra vonatkozóan a szabályozási környezetben bekövetkezett változások, a termelés és felhasználás, a kereskedelem, valamint az árak alakulása alapján mutatom be a szakirodalom segítségével. 2.2.1. A mai magyar gabonapiaci szabályozás kialakulása Magyarország gabonapiacát a 2004-es EU-csatlakozás óta az uniós gabonapiaci rendtartás szabályozza, amely megteremti a hazai gabonaágazat m ködési keretét. A jelenlegi szabályozás kialakulásának folyamatát, a vonatkozó közösségi vívmányok átvételét mutatom be a következ kben. 2.2.1.1 Gabonapiaci szabályozás Magyarországon az EU-csatlakozás el tt Magyarországon a csatlakozás el tti id szakban nem volt több évre szóló kiszámítható gabonapiaci szabályozás. Esetlegesen, a betakarítást követ en kerültek meghirdetésre a piaci zavarok enyhítésére irányuló intézkedések. A magyar szabályozási környezet átalakítása a jogharmonizáció révén a csatlakozást megel z en már elkezd dött. LACZKO és SZ KE (2000) az alábbi négy csoportba sorolta a magyar gabonaágazatban 1999-ben alkalmazott intézkedéseket: • Közvetlen piaci intézkedések: garantált áras szabályozás, raktározás támogatása, külpiaci szabályozás. • Termelési támogatások: folyó termeléshez köt d (gázolaj forgalmiadó visszatérítés, biológiai alapok támogatása, forgóeszköz hitel kamattámogatása), beruházáshoz köt d (gépvásárlás, lízingelés, meliorációs és öntözés-fejlesztési beruházások támogatása) és egyéb támogatás (új típusú szövetkezések, fiatal agrárvállalkozók, földvásárlás). • EU típusú közvetlen termel i támogatások: földalapú támogatás. • Biztosítás jelleg rendelkezések: biztosítási díj támogatás, kárenyhítés. A felsorolt intézkedések közül néhány elnevezésében hasonlított ugyan az EU-ban alkalmazott intézkedésekre, azonban m ködési mechanizmusát, kiszámíthatóságát, mértékét és a piac m ködésére gyakorolt hatását tekintve jelent sen eltért attól. A felsorolt támogatási struktúra lényegében EU-csatlakozásunkig fennmaradt, s t egyes elemeit a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban FVM) még az azt követ 3 évben is alkalmazta a csatlakozási szerz dés derogációs rendelkezéseinek megfelel en. 2.2.1.2 Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája A közös agrárpolitika (továbbiakban KAP) az EU egyik legfontosabb közös politikája. A tagállamok 1955-ben, a Messinai Konferencián döntötték el, hogy a mez gazdaságot belefoglalják a közös piac szervezetébe, majd a Római szerz dés 33-38. cikkelyei fogalmazták meg a közös piaci szervezetek létrehozásának gondolatát. (HALMAI 2002) Kialakításának az volt a f oka, hogy a mez gazdaság a II. világháború okozta megrázkódtatás után nehézkesen indult fejl désnek. A tagállamok olyan szabályozórendszert akartak létrehozni, amely támogatja a mez gazdasági termel k bevételeinek növelését, ösztönzi a termel ket a piac által igényelt, jó min ség termékek 21
el állítására és a termelés közben a környezetvédelem szempontjainak figyelembe vételére (európai mez gazdasági modell). (EUVONAL 2003) A KAP céljai a Római Szerz dés 39. cikkely szerint a következ k: • a mez gazdaság termelékenységének emelése, • a mez gazdaságban dolgozók számára megfelel jövedelem és életszínvonal biztosítása, • az agrárpiacok stabilizálása, • az élelmiszerellátás biztonságának garantálása, • a fogyasztók méltányos áron történ ellátása. A KAP kialakítása, m ködése során három alapelv érvényesül: • egységes piac elve: a tagországok egységes bels piacot alkotnak, határain belül a termékek és az áruk szabadon mozoghatnak, • közösségi preferencia elve: a Közösségen belül termelt mez gazdasági termékek els bbséget élveznek az importtal szemben, • pénzügyi szolidaritás elve: a költségeket a tagállamok következetesen és közösen viselik. A közös agrárpolitika nemcsak az agrártermel i réteg érdekeit szolgálja, hanem az Unió teljes lakosságának élelmiszerellátásáról gondoskodik. 2.2.1.3 Az uniós gabonapiaci rendtartás fejl désének története és értékelése Az Európai Unió agrárpolitikai céljainak megvalósulását a közös piaci szervezetek, másként rendtartások vagy Közöspiaci Szervezet (Common Market Organization, továbbiakban CMO-k) teremtik meg. A közös piaci szervezetek szabályok és mechanizmusok összessége, amely egy-egy termék piacát szabályozza. Az EU történetében az egyik legkorábbi CMO-t a gabonafélékre hozták létre. SZ KE (1996) szerint az egységes agrárszabályozási törekvések nem véletlenül jelentkeztek els ként a gabonaféléknél, hiszen ez az a termékkör, amely alapvet élelmiszerrel látja el a lakosságot. A közös gabonapiaci szabályozási modell bevezetése mellett a hatvanas évek elején kötelezték el magukat a tagállamok, amelynek eredményeként megszületett a 19/1962 EGK rendelet. Ebben a rendeletben már fellelhet k a gabonapiaci szabályozás kés bbi, évekig érvényes vonásai, mint az összes gabonafélére egyetlen szabályozás, a gabonapiai kiadások közös forrásból történ finanszírozásának igénye, az áringadozások mérséklése, a tagállamok által el állított termékek preferálása. Ez utóbbi érdekében már ekkor megjelent a lefölözés. A továbbiakban az árakkal kapcsolatos kérdések megvitatása került a figyelem középpontjába, amely öt évig elhúzódott (SZ KE 1996). Végül 1967-ben elfogadták a gabonapiaci CMO létrehozásáról szóló 120/1967-es EGK rendeletet (Verordnung Nr. 120/67/EWG des Rates). Ennek célja megegyezett a Közös Agrárpolitika célkit zéseivel. SZ KE (2007) rámutatott arra, hogy az eredeti modellben kezdetben az irányár töltötte be a központi szerepet. Ez volt az az ár, amely alá az importgabona ára az EK piacán nem süllyedhetett. A külpiaci szabályozás központját ugyanakkor a küszöbár képezte. Ezt az árat minden gabonafélére megállapították, az export-visszatérítés és a lefölözés alapját képezte. HALMAI (2002) hozzátette, hogy további intézményes ár volt az intervenciós ár, amelyet a világpiaci ár felett állapítottak meg, és az uniós piaci árak szintjét határozta meg. A közös agrárpolitika a piaci rendtartás elemeinek m ködtetése révén biztos megélhetést nyújtott az Európai Közösségek gazdálkodóinak, amely a mez gazdasági szektor folyamatos 22
fejl dését eredményezte. Az 1970-es évekt l azonban a nemzetgazdaságban fokozatosan csökkenni kezdett a mez gazdaság súlya. (SIMONNÉ HORVÁTH – BENEDEK szerk. 2004) SZ KE (1996) bemutatta, hogy a közös agrárpolitika kialakítása után a létrehozott magas gabonaárszint az uniós termel ket a gabonatermesztés túlzott növelésére ösztönözte, továbbá közvetetten az egész világ agrár- világkereskedelmére is hatással volt. A Közösség így néhány éven belül önellátó lett gabonából, az 1980/1981-es évt l nettó export rré vált, és évr l évre nagyobb mérték lett a túltermelés. HALMAI (2002) is kifejtette, hogy a túltermelés finanszírozása mind többe került (intervenciós készletek, exporttámogatás), amely a küls nyomással együtt elkerülhetetlenné tette az elkövetkez évek reformjait. A gabona CMO módosítására els ként 1975-ben tettek kísérletet. A nyolcvanas években az intézményes árak és támogatások csökkentésével, az el állítható termékek mennyiségének korlátozásával, továbbá a területük egy részének önkéntes pihentetését vállaló termel knek kompenzációs támogatás nyújtásával próbálták korrigálni a KAP rendszer hibáit (EURÓPAI UNIÓ BIZOTTSÁGA 2005), a korrekciós intézkedések azonban nem oldották meg a problémákat. Az újabb mez gazdasági országok (Spanyolország és Portugália) csatlakozása, illetve a nemzetközi nyomás további lépésekre késztette a Közösséget. (HALMAI 2002 és JACKSON 2006) Az 1992-es KAP reform (MacSharry reform) alapvet változásokat hozott a gabonapiaci szabályozásban (HALMAI 2002), SOMAI (2003) szerint azért, mert az addig kizárólag az árakon keresztül finanszírozott támogatási modell elmozdult a közvetlen támogatásokon alapuló, adófizet k által finanszírozott szisztéma felé. Emellett ett l kezdve tartoztak a Gabona, Olajos, Fehérje és Rostnövények (továbbiakban GOFR termékek) közös támogatási rendszerbe (Agrár Európa Kft. 2004) és ez jelentette a szántóföldi növénytermesztési rezsim létrejöttét. HALMAI (2002) a reformmal kapcsolatban kiemelte, hogy annak célja a termelés, a készletek és a termel i támogatások csökkentése volt az ár- és jövedelempolitika szétválasztása, az árak jelent s csökkentése és a termel k jövedelmeinek stabilizálása révén. Újdonság volt a környezetbarát termelés és az agrárstruktúra javításának támogatása. Az árcsökkenés a kit zött célhoz képest végül kisebb mértékben valósult meg, de bevezették a kötelez területpihentetést és a kistermel i kedvezményt. Az intézkedések által el idézett jövedelem kiesést a korábbi kompenzációs támogatási cím helyett közvetlen támogatás címen (Area Arable Payments) folyósították, amelynek kifizetésére a múltbeli hozamok alapján került sor. HALMAI (2002) és KELCH és NORMILE (2004) szerint a reformmal szembeni elvárás az volt, hogy a termelés szintje a bels kereslethez igazodjon, a készletek reális szintre apadjanak, a költségvetési kiadások is csökkenjenek. POPP (2003) a reform hatásait értékelve azonban megállapította, hogy a reform nem oldotta meg a problémákat, továbbra is jelent s mérték maradt a túltermelés és a költségvetésre nehezed nyomás sem enyhült. Ennek oka lehetett, hogy a reform lényegében nem érintette a külpiaci szabályozást, továbbra is magas maradt a közösségi preferencia. JACKSON (2006) a reform pozitív hatásaként értékelte, hogy csökkent az intervenciós áron keresztüli piaci támogatás és a területalapú kifizetések különbségei, mérsékl dtek a protekcionista intézkedések a külföldi áruval szemben, továbbá emelkedtek az intervenció min ségi követelményei. HALMAI (2002) a reform lényeges jellemz jének tartotta, hogy általa a korábbi implicit transzfer (a magas árak révén) láthatóvá vált. A kelet-európai országok csatlakozása olyan többletköltséggel járt volna, amelyet az EUköltségvetés az akkori KAP rendszerben nem tudott volna finanszírozni, így sürget volt a gyökeres átalakítás (SOMAI 2003). 1998-ban adták át az AGENDA 2000 részeként a KAP következ , hét évre szóló (2000-2006) reformját (EURÓPAI UNIÓ BIZOTTSÁGA 2005). Az eredeti javaslat az intézményes árak további csökkentését, részleges kompenzációt, mennyiségi korlátozás leépítését t zte ki célul, az európai mez gazdasági modell védelme mellett. További cél volt a WTO követelményeknek való megfelelés biztosítása, valamint a 10 keleti tagállammal való kib vítésre való felkészülés. (EUVONAL 2003) A reform azonban az eredeti javaslattól eltér en ment végbe, ett l kezdve egyetlen intézményi árat, az intervenciós árat m ködtették a piacon, amelyet tovább csökkentettek. Az árcsökkentés ellensúlyozása érdekében növelték a közvetlen kifizetés mértékét, a kötelez területpihentetés a támogatás feltételévé vált (a kisüzemek továbbra is felmentést kaptak az 23
el írás alól). A gabona közvetlen támogatásához igazították az olajos magvak és fehérjenövények támogatását, három év alatt. A moduláció révén a tagállamok a közvetlen kifizetések egy részét visszatarthatták és meghatározott – például vidékfejlesztési - célokra fordíthatták (HALMAI 2002). A reform újítása volt, hogy a vidékfejlesztési politikát a közös piaci rendtartások mellett a KAP második pillérévé tette. A WTO-nak történ megfelelés érdekében specifikus vámok kerültek bevezetésre a korábbi lefölözések helyett, az exporttámogatás ezzel összhangban fennmaradt. Az exportadóztatás magas piaci árak esetén vált alkalmazhatóvá. (EUVONAL 2003) Az AGENDA 2000 eredeti javaslatában a területpihentetés megszüntetését –, amely végül nem valósult meg– HALMAI (2002) szerint azért szorgalmazták, mert az er források hibás allokációját, így az agrárpiaci rendszer torzulását okozzák. HALMAI (2002) elismerte, hogy az EU a reformmal lépést tett a világpiaci viszonyokhoz történ alkalmazkodásra, a bels problémák kezelésére és a keleti kib vítésre való felkészülés irányába, azonban negatívnak tartotta, hogy a szántóföldi növénytermesztés továbbra is a legtámogatottabb ágazat maradt. A közvetlen támogatásokat pedig – mivel nem írtak el teljesítmény feltételt- „adomány” jelleg nek vélte. Hozzá hasonlóan LACZKÓ – SZ KE (2000) is a reform legnagyobb ellentmondásának tartotta, hogy a reform éppen a gabonafélék támogatottságán javított, holott ennek a termelését kellett volna visszafogni. RUTHNER (2003) is elégedetlen volt az eredményekkel, mivel elmaradtak az el zetes várakozásoktól. Az OECD (2003) úgy összegezte a reformot, hogy hatására az EU a piacorientáltság felé mozdult el, egyes ágazatokban a támogatás kevesebb torzulást okozott. A tanulmány azonban rávilágított arra, hogy az el relépések ellenére a piaci ártámogatás jelent s maradt, és éppen ez a támogatási forma a leginkább termelés- és kereskedelemtorzító eszköz. Az Agenda 2000 félidej felülvizsgálatára, az MTR-re (Mid-Term Review) (SOMAI 2003) 2003-ban került sor, amely újabb reformba torkollott. A reformra a túltermelés veszélye, környezetvédelmi problémák, küls nyomás és a 2004-es keleti b vítés miatt volt szükség. KELCH és NORMILE (2004) szerint a reform célja a termékek min ségének javítása volt, valamint annak el mozdítása, hogy a termel k tevékenységét ne a piacszabályozás irányítsa, hanem a piaci jelzések. Kimondható, hogy ezen reform által bevezetett újítások tették le a mai gabonapiaci szabályozás alapjait. A reform után létrehozták az összevont gazdaság-támogatási rendszert, amely elválasztotta a közvetlen támogatásokat a termelést l (decoupling). A tagországok további kiegészít támogatást kaptak környezetvédelmi, piacra jutás segítés céljából (Agrár Európa Kft. 2004). A reform az intervenciós rendszerben is változást hozott. A gabonafélék intervenciós ára változatlan maradt, a havi növekmény mértékét a felére csökkentette, továbbá a rozs kikerült az intervenciós rendszerb l (HALMAI 2002). A reformról a szakért k eltér en vélekedtek. JACKSON (2006) szerint a reform sok korábbi problémát megoldott, hatására a termelés növekedése lelassult, az exportképes mennyiség csökkent, az intervenciós készletek nem n ttek tovább. Az FVM (2006) tanulmánya szerint a KAP a reformot követ en költségvetési szempontból stabillá és ellen rzötté vált. KELCH és NORMILE (2004) ugyancsak pozitívan megállapította, hogy a reformnak nemcsak az EU költségvetés a nyertese, hanem az EU-n kívüli termel államok is, amelyek az így bekövetkez magasabb világpiaci árakból profitálnak. A szerz k kifejtették, hogy bár a KAP-reform nem volt jelent s hatással a piacra jutásra, de az EU-ban sokkal hatékonyabb lett a forrásallokálás, a termékek versenyképesebbek lettek a világpiacon. A szerz k örömmel nyugtázták, hogy a reformnak jótékony hatása volt a WTO tárgyalásokra is. Még nem tartották egyértelm nek, hogy a végs kereskedelmi és termelési hatások pozitívak lesznek-e a világpiac számára, de azt remélték, hogy a szabályozás kevésbé kereskedelemtorzító, továbbá az új szabályozási elemek hozzájárulnak a bels és a küls kihívásoknak történ megfeleléshez. KELCH és NORMILE (2004) elemezték továbbá, hogy a reform során a rozs és a rizs szabályozás megváltoztatása különösen fontos volt, mivel jelent s többletek kezdtek kialakulni ezekb l az áruféleségekb l. A rozsintervenció megszüntetése nélkül 2004. után a jelent s rozstermel nek számító Lengyelország termékével tovább n ttek volna a készletek. Fentiekkel ellentétben BÁDER és TÓTH (2006) elégedetlen volt az eddigi reformokkal. 24
Kritikájuk szerint azok részlegesek voltak, érintetlenül hagyták a piaci intervenciót és a támogatásokat, így azok továbbra is torzítják a piacot. Az FVM (2006a) a Brit Nagykövetség gazdasági ügyekért felel s els titkára, Steve Fisher kritikáját úgy összegezte, hogy a KAP az EU legszegényebb fogyasztóit és tagállamait sújtja a legkeményebben azáltal, hogy az élelmiszerárak egyre emelkednek és k költik élelmiszerre jövedelmük nagyobb hányadát. A KAP torzítja a termelési szokásokat, a termel k a támogatásokat követik. Az ártámogatási mechanizmus gátolja a hatékony, versenyképes gazdaságok m ködését. Az LMC (2005) tanulmánya is sok pontban bírálta a rendszert. Az intervenciós rendszerr l megállapította, hogy a 2004-es b vítés megváltoztatta annak eredeti célját, és biztonsági hálóból a bels piaci árumozgás f korlátozójává tette. Azért sem tartotta jó eszköznek, mivel az intervenciós készletek kezelésének költsége magasabb a magántárolás költségeinél. A közvetlen kifizetések elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a gabonatermeszt k nagymértékben függnek t le, ebb l származik a teljes nyereségük, és ez tart sokukat az ágazatban. A területpihentetést nem hatékony eszköznek nevezte, mivel a termel k úgy alakították gazdálkodásukat, hogy minimalizálják ennek hatását a bevételeikre, ráadásul az intézkedés a célközönségen kívüli csoportoknak is (f haszonélvez i a tengerentúli termel k) jövedelmet okoz. A területpihentetés USA számára gyakorolt pozitív hatását JACKSON (2006) is meger sítette. JACKSON (2006) továbbá az intervenciós rendszerr l azt vallotta, hogy a reform után a készletek uniós szinten nem n ttek tovább, de a keleti kib vítés óta a land-locked országokban hatalmas intervenciós készletek halmozódtak fel. A 2004-es EU b vítést követ en a gabonaintervenció kérdése került a figyelem középpontjába. A keleti országok (f ként Magyarország ) felvásárlási magatartása az eredeti elképzelésekkel ellentétben sürget lépésekre késztette az EU jogszabályalkotókat. A kukoricaintervenció mennyiségi korlátozása már a 2007/2008, 2008/2009. években megkezd dött, s bár hivatalosan nem törölték el a kukoricaintervenciót, a 2009/10-es gazdasági évt l 0 tonnában határozták meg a felvásárolható mennyiséget (így rendkívüli esetben felújítható a felvásárlás). 2007. szén a Health Check keretében kezd dött meg a KAP következ felülvizsgálata, a következ reformra pedig várhatóan 2013-ban kerül sor. Ennek értekezés szempontjából lényeges részleteit a dolgozat jöv t elemz alfejezete tartalmazza. 2.2.1.4 Az Európai Unió gabonapiaci szabályozásának mai formája Fenti reformok vezettek el a gabonapiaci szabályozás mai formájához, amelynek legfontosabb elemei (SZ KE 2006) alapján: • Belpiaci szabályozás: o közvetlen támogatás (nemzeti kiegészítés lehet ségével a 2004. után csatlakozott országokban), o területpihentetés, o intervenciós felvásárlás. •
Külpiaci szabályozás. o importszabályozás (bels piac védelme), o exportszabályozás (termékek támogatással történ elhelyezése a világpiacon).
Az Unió a közvetlen támogatást két formában folyósítja a jogosultaknak, annak függvényében, hogy az adott tagállamban melyik rendszer van érvényben. Ezek az összevont gazdaságtámogatási rendszer (Single Payment Scheme, továbbiakban SPS) és az egyszer sített területalapú támogatási rendszer (Single Area Payment Scheme, továbbiakban SAPS).
25
Az SPS forma tekinthet a standard rendszernek, amit az EU-15-ben 2005-2007. között volt kötelez bevezetni (mind a 15 tagállamban bevezették 2006-ig), a 2004. után csatlakozott országoknak pedig 2013-ig szükséges áttérni az SPS-re. A rendszer lényege, hogy a gazdaságokat adott évben megillet támogatás összegét nem az aktuális termelés, hanem egy múltbeli id pontban igénybe vett támogatás összege alapján számítják ki. Ezáltal a támogatások összege elválik az aktuális termelést l, és csökken azok piactorzító hatása, miközben a termel k jövedelme biztosított marad. A SAPS a 2004. után csatlakozott országokban alkalmazható átmeneti rendszer, amely az SPS-hez képest bizonyos könnyítéseket tartalmaz (például nem ír el kötelez területpihentetési kötelezettséget a támogatáshoz, bizonyos cross compliance szabályok alóli felmentést tartalmaz), így biztosítva a felkészülési lehet séget az új tagállamok számára. A rendszer lényege, hogy az EU források kizárólag területalapon kerülnek elosztásra, míg a nemzeti kiegészítés (top-up, maximum 30 százalékpont) leosztása során figyelembe kell venni az adott piaci szervezet (pl. szántóföldi növények, tej, marhahús) számára közvetlen támogatás formájában nyújtható maximális pénzösszeget (pénzügyi boríték). A KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) beszámol arról, hogy jelenleg az EU 12 új tagállama közül tíz az egyszer sített egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazza. Ez az eredeti elképzelések szerint 2010-ben hatályát vesztené, de a Bizottság a Health Check során a rendszer 2013-ig való meghosszabbítását javasolja. A területpihentetési kötelezettség eredetileg azt jelentette, hogy az EU-15-ökben kötelez volt pihentetni a terület 10 százalékát. Kivételt képeztek ez alól azok a gazdálkodók, akik az általuk m velt terület és a referenciahozam alapján 92 tonnánál kevesebb gabonát állítottak el . A SAPS-ot alkalmazó új tagállamokban, így hazánkban sem volt kötelez területpihentetés, és jelenleg a régi tagállamokban is fel van függesztve a kötelez területpihentetés. A kötelez területpihentetést ugyanis a kezdetekt l sok kritika érte. Az LMC (2005) tanulmánya azért tartotta feleslegesnek alkalmazását, mert a termel k alkalmazkodtak az elvárásokhoz és a legkevésbé termékeny területeiket pihentették. Ez alapján úgy vélte, hogy a területpihentetés egyre jobban veszített kínálatkorlátozó képességéb l, elvesztette hatékonyságát, az általa biztosított input korlátozás f haszonélvez i a tengerentúli termel k lettek. Ezt kiegészítem azzal, hogy meglátásom szerint a 2006-os gabonapiaci események is hozzájárultak ahhoz, hogy a szakért k újragondolták az intézkedés szükségességét, és végleges eltörlését javasolták. Az intervenció és a kereskedelem-szabályozás (exporttámogatás, importkorlátozás) kiegészítik egymást, és céljuk közös, a piacon lév gabona mennyiségének befolyásolása, és egyik sem tudna kell hatást kifejteni a másik nélkül. Emiatt a két intézkedés hatásai nehezen különíthet k el és egységnek tekinthet k. Túlkínálat esetén az intervenciós felvásárlás és az exporttámogatás hatására csökken a bels kínálat, miközben az importvédelem nem engedi a kínálatot küls forrásból növekedni. Keresleti piaci viszonyok között az intervenciós készletek értékesítése, az importkorlátozások feloldása és az exporttámogatások szüneteltetése által mérsékelhet az áruhiány. A gabonaintervenció az Európai Unió piaci zavarok megel zése vagy elhárítása érdekében alkalmazott piacszabályozási eszköze. Az Unió vállalja, hogy az intervenciós id szakon belül felajánlott (a legtöbb tagállamban november 1. és május 31. között), a közösségben megtermett, tehermentes, a minimális min ségi követelményeknek megfelel , intervenciós körbe tartozó (jelenleg a búza, durumbúza, árpa, cirok és kukorica) gabonát megvásárol az árutulajdonosoktól intervenciós áron (az intervenciós alapár jelenleg 101,31 EUR/tonna, a havi növekmény 0,46 EUR/tonna). A felvásárolt terményt a tagállamok intervenciós raktárakban készletezik, majd a piaci viszonyok függvényében, közvetlen uniós ellen rzés mellett, pályázatok útján értékesítik a közösségi piacon, vagy exportra, illetve élelmiszersegély alapja is lehet (HALMAI 2002).
26
2.2.1.5 Gabonapiaci szabályozás Magyarországon az EU-csatlakozást követ en A csatlakozással Magyarország vállalta a KAP átvételét és alkalmazását, amelynek köszönhet en az FVM (2004a) szerint a piacszabályozás kiszámíthatóvá vált, a támogatások szerkezetében, forrásösszetételében alapvet változások történtek, a jogszabályi környezet jelent s változáson ment keresztül. Hatályossá váltak a közösségi agrár- és vidékfejlesztési jogszabályok, az ezekt l eltér , vagy ezek érvényesülése ellen ható hazai szabályozás – a kedvezmények kivételével - nem maradhatott fenn. A gabonarendtartás elemeinek egy része átmenet nélkül, mások átmenettel váltak alkalmazhatóvá. Ez eredményezte azt, hogy az új tagállamokban alkalmazott rendszer bizonyos elemeiben megegyezik a régi tagállamokban alkalmazott standard rendszerrel, bizonyos elemeiben pedig eltért attól. A gabonapiacot érint átmenet nélkül alkalmazható gabonarendtartás elemek közé tartozik a intervenciós rendszer, az export- és importszabályozás, a beruházási támogatások, valamint a szerkezetváltást, környezetvédelmet, vidékfejlesztést szolgáló egyéb támogatások. (EUVONAL 2004b) Ezek magyar vonatkozásai megegyeznek az EU-nál leírtakkal. Az átmenettel alkalmazott támogatások a közvetlen termel i támogatások (SAPS + top up) és az egyes, csatlakozás idején futó nemzeti támogatások továbbvitele. Ez utóbbiakat be kellett jelenteni az Európai Bizottságnál. A KAP szabályaival össze nem egyeztethet támogatási elemeket legkés bb a tagság 3. évének végéig meg kellett szüntetni (ide tartoztak például a közraktári tárolási támogatás vagy a kamattámogatás), egy részük azt követ en az agrár de minimis keretében maradt fenntartható. 2007. május 1-jét l csak a teljes mértékben EU-konform nemzeti támogatások m ködhetnek hazánkban is. A magyar termel k a közvetlen termel i támogatásokat 2008-ig a SAPS rendszer formájában kapták, és 2009-t l hazánk is áttér az SPS szerinti kifizetésekre. Az 5. táblázatban Magyarország közvetlen termel i támogatásait mutatom be a 2004. és 2013. közötti id szakban, külön kiemelve a közösségi költségvetésb l származó összeget, annak legfeljebb 30 százalékos kiegészítéséhez szükséges nemzeti költségvetési forrásigényt, a lehetséges maximumokat és a tényleges kifizetéseket. 5. táblázat Magyarország közvetlen termel i támogatásai, a 2004. és 2013. közötti id szakban 2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
Közösségi forrás
25%
30%
35%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Közösségi forrás + nemzeti kiegészítés Közösségi költségvetés (SAPS) maximuma (millió euró) Nemzeti kiegészítés (top up) maximuma (millió euró) Közösségi költségvetés (SAPS) maximuma (Mrd Ft)* Nemzeti kiegészítés (top up) maximuma (Mrd Ft)*
55%
60%
65%
70%
80%
90%
100% 100% 100% 100%
305,8
350,8
408,7
495,1
618,5
741,9
865,2
988,6 1111,9 1235,3
367,0
350,8
350,3
371,3
371,1
371,0
370,8
247,2
123,5
0,0
75,5
87,6
111,8
124,2
150,3
185,5
216,3
247,2
2780
308,8
90,7
87,6
95,8
93,1
90,2
92,8
92,7
61,8
30,9
0,0
Ténylegesen kifizetett SAPS (Mrd Ft)
78,5
93,8
121,9
136,0
né
né
né
né
né
né
Ténylegesen kifizetett top up (Mrd Ft)**
0,0
87,7
89,9
59,2
né
né
né
né
né
né
Ténylegesen kifizetett összesen (Mrd Ft)
78,5
181,5
211,8
195,1
né
né
né
né
né
né
*: 2004-2008 között szeptember végi MNB euró árfolyamon számolva, 2009-t l 250 Ft/EUR árfolyamon számolva. **: pénzforgalmi adat né: nem értelmezhet (Forrás: Saját számítás a 583/2004. EK Tanácsi Rendelet, AKI alapján) 27
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (továbbiakban AKI) tesztüzemi adatai szerint a búza és kukorica termeszt k hektáronként 2004-ben 32 ezer, 2005-ben 43 ezer, 2006-ban 44 ezer2007-ben 47 ezer forint közvetlen támogatást kaptak, amely részben a közös költségvetésb l, részben a nemzeti költségvetésb l került finanszírozásra. Ez az összeg nagyságrendekkel nagyobb, mint az 1999-2003. közötti id szak közvetlen támogatásai, amely az 1999. évi hektáronkénti 800 forintról 8,2 ezer forintra emelkedett 2003-ra. Ennek ellenére ez a támogatási összeg kevesebb, mint a lehetséges maximum, UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b) megállapítja, hogy a nemzeti kiegészít támogatásokra fordított összes forrás az EU- csatlakozás óta eltelt évek egyikében sem közelítette meg a lehetséges maximumot a költségvetési megszorítások miatt. KOVÁCS (2004) már 2004-ben problémaként jelezte, hogy a 2004-es közvetlen területalapú támogatások nemzeti kiegészítésére nincs fedezet a 2004-es költségvetésben, amely probléma évr l-évre görget dik, így a maximális támogatás nyújtása kérdésesessé válik. Ennek ellenére UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b) azt vallja, hogy a támogatások még így is komoly mértékben hozzájárultak az ágazat jövedelmez ségének javulásához. Az AGRÁR EURÓPA KFT (2006) szerint is a területalapú támogatás jelent s gazdálkodási biztonságot jelent a mez gazdaságban dolgozóknak, tekintettel a mez gazdasági jövedelmek folyamatos csökkenésére. Ezt támasztják alá az AKI tesztüzemi adatai is, amelyek szerint a gabonatermesztés jövedelmét nagyrészt a közvetlen kifizetések biztosítják. HALMAI (2006) ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország (és a többi új tagállam) nemzeti költségvetéséb l fizetend top up a régi tagállamokban a közös költségvetés kerül finanszírozásra. Ez pedig jelent s teher az újonnan csatlakozóknak. Összegezve, a SAPS rendszer alkalmazása számos el nyt jelentett a hazai gabonaszektornak. Általa nemcsak a szabályozás vált kiszámíthatóbbá, hanem egyszer södtek a támogatás igénybevételének feltételei, nagyobb összegek állnak rendelkezésre erre a célra, a támogatott termékkör is kib vült (pl. gyep, ültetvény, cukorrépa). Segítségével szélesebb körben teríthet k a támogatások, kisebb a kockázata annak, hogy a támogatások nem kerülnek lehívásra, továbbá kisebb az ellen rzés és a visszafizetés kockázata is. Azonban tekintettel arra, hogy adott összeg különböz technikájú elosztását jelenti a két (standard és a SAPS) rendszer, a nyertesek mellett vannak vesztesei is (pl. a durumbúza, a kender és a vet mag termeszt i) ennek a formának. Jelent s hátránynak számít az is, hogy kedvez tlenül érinti a szántófölddel nem rendelkez termel ket. 2.2.1.6 A csatlakozás el tti és utáni magyar gabonapiaci szabályozás összehasonlítása A 6. táblázatban a csatlakozás el tti és utáni id szak magyar gabonapiaci szabályozását hasonlítom össze.
28
6. táblázat: A csatlakozás el tti és utáni magyar gabonapiaci szabályozás összehasonlítása Importszabályozás
Exporttámogatás
Állami/EU-s felvásárlás
Csatlakozás el tt Csatlakozás után Importvám, engedélyeztetés (nem volt Engedélyeztetés gyakorlati jelent sége az állandó túlkínálat Véd vámok miatt) Vámkedvezmény (tagjelöltek, volt gyarmatok számára) Abatimento-megállapodás Mennyiségi korlát (2002-ben 225 ezer tonna Az export visszatérítések feltételeit a Bizottság búza után maximum 450 millió Ft ). állapítja meg valamely tagállam kérelmére, vagy saját kezdeményezésére a nemzetközi • Mértéke 2000 Ft/tonna. kötelezettségekkel összhangban. • Letéti díj van (300 Ft/tonna). • Egy alkalommal legalább 50 tonna, legfeljebb 25 ezer tonna pályázható.
Garantált áras, illetve intervenciós Intervenciós felvásárlás. felvásárlás. • Minden árutulajdonos (keresked is) • Csak saját termés áru szállítható be. beszállíthatja terményét. • Beszállítható termény: búza, kukorica. • Beszállítható termény: búza, durumbúza, árpa, kukorica, cirok. • Beszállítható mennyiség min. 50 tonna. • A teljes beszállítható mennyiség • Beszállítható mennyiség: min. 80 tonna, kivéve durumbúza, amely esetén min. 10 korlátozott. tonna. • búza: 2,4 tonna/ha • Nincs limitálva sem az egy árutulajdonos • kukorica: 3,2 tonna/ha által, sem az összesen beszállítható • Intervenciós ár: évente termékenként árumennyiség. Az EU vételi ajánlata került meghatározásra. korlátlan. • Magasabb min ségi követelmények. • Intervenciós ár: 101,31 Euró/tonna. • A piaci folyamatok figyelembevételével • Enyhébb min ségi követelmények. került meghirdetésre. • Minden évben nyitva áll az intervenciós beszállítási lehet ség az intervenciós id szakban (a legtöbb tagállamban november1-t l május 31-ig). Termel és felhasználó egyaránt jogosult rá. Eseti jelleggel kerül meghirdetésre. Eddigi Közraktári Tárolási támogatás: 15-100 Ft/tonna/hét gyakorlat: támogatás Kamattámogatás mértéke: a jegybanki • Csak állattartók jogosultak igénybe venni. alapkamat, illetve a ténylegesen kifizetett • Tárolási támogatás mértéke: 20 Ft/tonna/hét. kamat 100%-a • Kamattámogatás mértéke: 3 havi BUBOR 50%-a. Állatés Mértéke a számlán szerepl összeg 90%-a. növényegészségügyi vizsgálati díj visszatérítése Min ségvizsgálati díj Mértéke a számlán szerepl összeg 90%-a. visszatérítése Kötelez területpihentetés Földalapú növénytermelési támogatás
SAPS-ban nincs, SPS-ben kötelez , de jelenleg felfüggesztve.
Szántóföldi növények esetén SAPS támogatás: EMOGA/EMGA forrásból, 4000-12000 Ft/hektár a használt összege 2013-ig fokozatosan növekszik, szántóterület nagyságának függvényében. Top up: nemzeti költségvetésb l, maximum 30 százalék-pontos kiegészítés.
(Forrás: Saját szerkesztés)
Az Agrár Európa Kft. (2004) tanulmányában fontos változásként kiemeli, hogy az EU-ban a hazai rendszert l eltér en az egyes mez gazdasági termékek rendtartásának m ködési alapja nem a naptári év, hanem a gazdasági évként meghatározott egyéves id szak. A gabona, olajos és fehérjenövények szektorban a gazdasági év az adott év július 1-t l a következ év június 30-ig tart.
29
2.2.2. Magyarország EU- tagságának gabonapiaci értékelése Jelen alfejezetben célom az EU-csatlakozás el tti és utáni hazai gabonapiacra vonatkozó szakirodalom átfogó értékelése. UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b) megállapításával vezetem be az alfejezetet, amely szerint a magyar agrárgazdaság felkészülése az EU- csatlakozásra felemásra sikeredett, így EU- tagságunk eddigi tapasztalatai és eredményei is felemásak. 2.2.2.1 A magyar gabonatermesztés és –kereskedelem helyzete az EU-csatlakozás el tt Magyarország élelmiszer-gazdasági termékeinek külkereskedelmi versenyképessége 1996-tól folyamatosan javult az uniós piacokon, majd 2001-ben kisebb megtorpanás kezd dött. (MOLNÁR 2002) A szerz sajnálattal állapította meg, hogy a mez gazdaságban t kehiány, alacsony technológiai színvonal volt, amely versenyképtelenné tette az uniós piacokon. Ennek áthidalására a kínálati szerkezet kiigazítását, magasabb feldolgozottsági fokú, igényes kiszerelés , piaci igényeknek tartósan megfelel termékek el állítását javasolta. Ezt annál inkább kívánatosnak tartotta, mert hazánk kis gazdasággal rendelkezik, technológiai transzferre szorul, a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlennek tartotta az er teljes külpiaci kapcsolatokra történ koncentrálást. Az EU-csatlakozás el tt Magyarországon a gabonatermesztés nem volt jellemezhet egyértelm trendekkel. POPP - POTORI szerk. (2005) szerint a kibocsátás az id járás egyre széls ségesebb változásai, valamint a termelési ráfordítások kényszer elhanyagolása következtében er sen ingadozott (a széls értékek: 1993-ban 8,52 millió tonna, 2004-ben 16,72 millió tonna). Bár a gabonafélék fajtaválasztéka széles volt, viszont a termelés- els sorban a búzatermelés - nem volt piacorientált. A külpiaci értékesítés a belpiaci feleslegek levezetésére irányult, és nem törekedtek a gabonából deficites régiók speciális igényeinek céltudatos, vertikálisan szervezett, rendszeres kielégítésére. A magyar búza exportárualapból átlagosan 1-1,5 millió tonna étkezési búzaként volt értékesíthet , a kukorica felesleg dönt hányada a dél-európai országokban talált vev re. Hozzáteszem, hogy ez a gabonatermeszt i, -keresked i hozzáállás a csatlakozás utáni években sem változott, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a csatlakozást követ két évben a magyar gabonafelesleg az intervenció irányába került értékesítésre és nem a külpiacon talált vev re. Ez azonban nem tekinthet meglep nek, mivel abban az id szakban az intervenció kínálta a legmagasabb árat a gabonapiacon. 2.2.2.2 Az EU-csatlakozás el tti gabonapiaci várakozások EU-csatlakozásunk el tt a szakemberek többsége arra számított, hogy gabonaágazatunk a csatlakozás nyertese lesz. UDOVECZ et. al. (2003) úgy vélte, hogy az el nyök kihasználásához ismeretekre és felkészülésre van szükség. NAGY (2006c) úgy fogalmazott, hogy hazánk egyre meghatározóbb szerepet tölt be az EU gabonaövezetében. POTORI – UDOVECZ (2006), valamint KOCSIS – PAPÓCSI szerk. (2003) nagy lehet séget láttak a csatlakozásban, amely stabilabb piacot és kiszámítható szabályozást hoz. UDOVECZ et. al. (2003) reményét fejezte ki a csatlakozással kapcsolatban, melynek hatására hazánk stabil, fejlett gazdaságú országgá válik. Kiemelte, hogy a KAP „nagyon jó a termel knek”, mert stabil, kiszámítható feltételeket termet, hosszabb id re el re meghatározottak a termelés feltételei, a támogatás mértéke magasabb, nagyobb jövedelemre tehetnek szert a termel k, vagyis megteremti a hosszabb távra tervezhet gazdálkodás feltételeit. Nagy reménnyel fejezte ki, hogy megsz nnek az ár és termelési bizonytalanságok, az állandó piaci zavarok. FEHÉR I. (2003) hasonlóképpen a magasabb támogatottságot, a stabil és kiszámítható feltételrendszert, magasabb árak realizálásának el nyeit hangsúlyozta. Az FVM (2004b) tanulmánya arra alapozta reményét, hogy a közösségi agrárpolitika átvétele jelent s strukturális 30
átalakulást indíthat el az országban. Az egységes EU piacon a jó min ség magyar termékek versenyképesek lesznek. HULLÁN (2003) azért gondolta el nyösnek a csatlakozást, mert lehet vé válik az egyszer sített támogatásban részesülni, másrészt az intervenciós rendszer m ködtetése biztos értékesítési lehet séget teremt. Úgy vélte, hogy a piacon megjelen árumennyiséget a min ség határozza majd meg, minél jobb min ség az áru, annál versenyképesebb lesz és válik lehet vé az intervenciós ár feletti értékesítés. Az intervencióban biztonsági háló szerepet látott, amelynek akkor van szerepe, ha mégsem értékesíthet az áru a szabad piacon. Az FVM (2004b) is úgy értékelte, hogy az uniós csatlakozás a magyar agrártermelést a piacszabályozási elemek révén felértékeli. A gabonapiaci CMO kiszámítható szabályozást jelent és magasabb árak realizálását biztosítja, amely min ségi változást hozó fejl déshez vezet. Ehhez hasonló véleményen volt ELEKES (2004) is, amikor az intézményes árak átvételének két fontos következményét hangsúlyozta. Egyrészt megemeli a magyar termel i árakat minden olyan terméknél, ahol a KAP intézményi ár magasabb, mint a korábbi magyar termel i ár. Másrészt csökken a piaci áringadozás mértéke, stabilizálva az agrárpiaci árakat és a termel k jövedelmi helyzetét, a jövedelembiztonság növekedése pedig versenyképességet tesz lehet vé, valamint hozzájárul a fejlesztésekhez. KISS (2003) hasonlóképpen pozitívnak tartotta, hogy a termel i árak emelkedése növeli a termel i jövedelmeket, javítja a termelés jövedelmez ségét, hozzátéve, hogy megkönnyíti az ágazat banki finanszírozását is. Az Agrár Európa Kft. (2004) el revetítette, hogy Magyarországon a GOFR növényeket termeszt gazdálkodók lesznek a közvetlen támogatások legf bb haszonélvez i, mert a kifizetésre jogosult közvetlen támogatások 90 százaléka ezekre a növényekre jut. Ez az összeg a 30 százalékpontos kiegészít nemzeti támogatással együtt eléri a 130 milliárd Ft-ot. A tanulmány kiemelte, hogy az EU-ban alkalmazott intervenció keretében hirdetett intervenciós ár magasabb lesz a csatlakozás el tti hazai árszintnél, amely termelési-értékesítési stabilitást és jövedelem biztonságot jelent majd a termel knek. Ezt a jövedelem biztonságot tovább növeli a terület alapú támogatás, ha a kezdetben 55 százalékos szinten is kerül bevezetésre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az igazi el nyök csak egy bizonyos üzemméreten felül fognak érvényesülni, valamint kockázatnövel tényez nek tartotta a haszonbérleti díjak várható emelkedését. FEHÉR (2005) arra számított, hogy a termel k alkalmazkodnak a gabona CMO intézkedéseihez, amely a kukoricaterm terület növekedéséhez vezet. Fentiek mellett többen rávilágítottak a csatlakozás kevésbé népszer elemeire is. UDOVECZ et. al. (2003) hangsúlyozta, hogy a KAP egész rendszerében csak úgy lehet részt venni, ha a gazdálkodó minden el írást, szabályt betart. Továbbá egy nagy apparátussal m ködtetett nyilvántartási és ellen rzési rendszer kiépítése és fenntartása válik szükségessé. ELEKES (2004) is rávilágított a csatlakozás esetleges negatív hatásaira. Bár hangsúlyozta, hogy az ár és értékesítési biztonságot növel piaci intézkedések átvétele teljes kör a csatlakozás els napjától, de a közvetlen támogatások fokozatosan (phasing-in) kerülnek átvételre. Az átmeneti id szakban alkalmazott nemzeti kiegészítéssel kett s támogatási rendszer m ködik majd hazánkban, amely dupla és bonyolult adminisztrációt tesz szükségessé. Az EU támogatások tekintetében is megfogalmazta kritikáját, amely szerint minden támogatás piaci torzításokat eredményez, ha ez a jelenlegi rendszerben már kisebb mérték t is. Kiemelte továbbá, hogy a mez gazdasági termelés jövedelmez ségének javulása a többi termelési tényez árát is megemeli, amely az infláció felgyorsulásához, valamint a versenyképesség romlásához vezethet. Ugyanakkor rávilágított arra is, hogy a támogatások abban az esetben hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez, ha a forrásokat nem els sorban kapacitás b vítésre, hanem technológiai korszer sítésre, költségcsökkent , min ségjavító fejlesztésekre fordítják. SOMAI (2003) pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a keleti kib vítést a régi tagállamok nem szívesen hajtották végre, a közvetlen támogatásokból alapesetben ki akarták zárni a keleti tagállamokat, amely azt eredményezte volna, hogy nem egyenrangúak a felek, az egységes piacon kétféle agrárpolitika pedig sok problémához vezetett volna. Ennek hatására született meg a tízéves átmeneti id szak alkalmazásának gondolata, amelyet SOMAI (2003) még mindig nem tartott megfelel nek, mert ezáltal az új tagállamok nem lesznek az 31
EU egyenjogú tagjai. Ennek ellenére a szerz elismerte, hogy a GOFR-növények tekintetében a magyar gazdák jelent s juttatásokat kapnak, amely kedvez versenyhelyzetet teremt számukra, ugyanakkor nem kívánt következményként említi, hogy ennek hatására a GOFR növények termelése megn , az állati termékeké pedig lecsökken. 2.2.2.3 A magyar gabonatermesztés, és –kereskedelem változásai az EU-csatlakozás után Magyarország gabonapiacán az EU-csatlakozást követ els két évben váratlan események történtek. A korábbi évekhez képest kimagasló termésmennyiség keletkezett az országban (és a környez országokban), amelyet a szabadpiacon nem lehetett értékesíteni elfogadható áron. A helyzetet az enyhítette, hogy az EU-tagsággal együtt járó intervenciós rendszer korlátlan mennyiség gabonára volt vev intervenciós áron. Ez azt eredményezte, hogy a gabonafelesleg a hazai intervenciós raktárakba került, nem pedig export értékesítés irányába teljesült. A rekord gabonatermést POTORI és UDOVECZ (2006) a kedvez id járás, és az EU támogatási rendszer alkalmazás következményének tartotta. Az uniós tagság hozta egyszer sített kifizetésekhez és a közvetlen támogatásokhoz, továbbá az intervenciós felvásárlási rendszer nyújtotta garanciákhoz véleményük szerint a gabonatermeszt k nagy reményt f ztek. A csatlakozás utáni második évben a vetési kedvet a kifizetések és az intervenciós felvásárlás elhúzódása, a fizikai piac összeomlása sem törte le, amely 2005-ben is rekord termést eredményezett. FEHÉR (2005) számításai szerint a magánkészletekkel együtt 2005-ben 8,5 millió tonna volt a 2004/2005-ös év hazai gabonatöbblete. A szerz szerint ez a gabonatöbblet nagy zavarokat okozott a piacon, és nem jelentkezett a stabilitás, mint a CMO f célkit zése. Azt is hozzátette, hogy a helyzetet tovább súlyosbította a hazai felhasználás csatlakozás utáni csökkenése, mivel a hazai takarmánygabona és a húsféleségek is veszítettek versenyképességükb l. POTORI és UDOVECZ (2006) megoldásként azt tartották volna kívánatosnak, ha csak azok termelnek gabonát, akinek jobbak az adottságai, hatékonyabban képesek termelni és a piacra képesek juttatni azt. Több szerz is foglalkozott a fenti id szak gabonakereskedelmét érint folyamatokkal. FEHÉR (2005) megállapította, hogy a csatlakozás utáni években a szabadpiaci kereskedelem nem m ködött kell képpen. Ezt azzal magyarázta, hogy a csatlakozás után emelkedtek a hazai gabonaárak, amely csökkentette a magyar gabona versenyképességét bel- és külpiacon egyaránt. Ezt tovább súlyosbították az infrastrukturális hiányosságok, amely együtt azt eredményezte, hogy a szabadpiaci és a t zsdei kereskedelem a csatlakozás évében gyenge volt. Csökkent a helyi fizikai piacon m köd keresked k száma, miközben a gabona CMO-s tapasztalattal rendelkez nagy multinacionális cégek szerepe er södött. Ebben a CMO szabályai szerint egységes intervenciós ár alkalmazását is felel ssé tette. POTORI és UDOVECZ (2006) a piaci szerepl k fokozódó szelekciójáról, és az ezzel járó koncentrálódásról számolt be. A szerz k rávilágítottak arra, hogy a termel k és a feldolgozók, a feldolgozók és a keresked k között korábban nem tapasztalt hevesség piacszerzési harc dúlt, amely az árak leszorításában, a gyengébbek kiszorításában nyilvánult meg. POPP szerk. (2006) is sajnálattal nyugtázta, hogy külpiaci értékesítésünk másfél évtizeddel a rendszerváltás után is a belpiaci feleslegek levezetésére, és nem a gabonából deficites régiók speciális igényeinek céltudatos, vertikálisan szervezett, rendszeres kielégítésére irányul. FEHÉR (2005) arról is beszámolt, hogy nehézkes volt a gabonafeleslegekkel rendelkez „land-locked” országok gabonájának versenyképes áron exportpiacra juttatása. A csatlakozás után az EU egyes kétoldalú megállapodásai megakadályozták néhány hagyományos magyar exportpiac (balkáni országok) támogatott exportját. A helyzet pikantériája, hogy ezek az államok (pl. SzerbiaMontenegró, Horvátország) ugyanakkor vámmentesen szállíthattak gabonát az EU-ba, további versenyhátrányt okozva a magyar gabonának. Továbbá az EU nem fedezte a magyar export tonnánkénti 17-20 eurós szállítási többletköltségeit sem. JACKSON (2006) úgy gondolta, hogy a gabona EU-n belüli mozgásának hátráltatója egyértelm en az egységes intervenciós ár volt. 32
Fenitek alapján FEHÉR (2005) nem tartotta meglep nek, hogy 2004/2005-ben Magyarországon a gabonapiac legf bb szerepl jévé az intervenció vált. Az intervenció magyarországi végrehajtásáról megállapítható, hogy nem volt zökken mentes. Az intervenciós felvásárlás nehézkesen indult be, majd lassú ütemben haladt. Fél volt, hogy az intervenció végrehajtásáért felel s hivatal nem tudja teljesíteni felvásárlási kötelezettségét. A lassú és késleked felvásárlási ütemet FEHÉR (2005) a raktárakkal szembeni magas szint technológiai el írások, a közraktárak szakértelmének mell zése, a folyamatok bonyolult szervezése, a kezdeti tapasztalatlanság, a korlátozott emberi és IT er források, valamint a köztisztvisel k érdekhiánya rovására írta. Az intervenciós ügynökség megvizsgálta a gabona egyéb tagállamba való exportálásának lehet ségét is, a szállítási költségek Európai Bizottság és a magyar költségvetés általi közös finanszírozása mellett. POTORI és UDOVECZ (2006) bemutatta, hogy a 2004/2005. gazdasági év intervenciós felvásárlási id szakában a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban MVH) 3,9 millió tonna intervencióra felajánlott gabonát vett át, a következ évben pedig 4,2 millió tonnát. Az EUROQUALITY (2006) szerint az intervenciós rendszer f haszonélvez i a keresked k voltak, akik betakarításkor felvásárolták a gabonát, majd intervencióra értékesítették azt. Ugyanakkor a második EU tagságú évben a szakemberek sorra hangoztatták az intervenciós tárolás fontosságát és el nyeit, POPP és POTORI szerk. (2005) pedig egyenesen egy új magyar „gabonaraktározási üzletág” létrejöttér l adtak számot, amelynek nagyságrendjét évi 4 millió tonna gabona átvételével számolva 110-120 milliárd forintra jósolták. Az új üzletág létjogosultságát több, kereskedelemmel foglalkozó gabonapiaci szakért , de a nemzetközi tudományos szakirodalom (például Benirschka és Binkley, 1995) is meger sítette. FEHÉR (2005) szerint ennek következménye volt, hogy az intervenciós szintre emelkedtek a szabadpiaci gabonaárak, a tárolási díjak pedig 16 százalékkal kerültek az EU átlag fölé, amely többletköltség a nemzeti költségvetést terhelte. JACKSON (2006) több évre visszamen elemzést végzett a gabonaintervenció témában és megállapította, hogy az 1990-es évekt l 2003/04-ig csökkentek az intervenciós készletek, majd a 2004-es b vítés együtt járt egy hatalmas készletnövekedéssel. A szerz az intervenciós rendszert kritikusan úgy jellemezte, hogy az összes gabonára érvényes egységes intervenciós ár torzítja a termel k döntéseit, a tárolási költségek túlkompenzáltak, az intervenciós készletek fizikai meg rzése nehezen megvalósítható, és sokba kerül az értékcsökkenés. JACKSON (2006) megállapításainak magyar vonatkozásait többen is meger sítették. FEHÉR (2005) szerint Magyarországon, – ahol a gabonát júliusban takarítják be és az intervenció novemberben kezd dik, – az intervenciós id szak miatt a helyi gabonakereskedelem az intervenció kezdetéig terjed id szakra korlátozódott. FEHÉR (2005) rávilágított arra is, hogy a land-locked országoknak nyújtandó szállítási költségtámogatás kisebb terhet jelentett volna az EU költségvetésének, mint az intervenciós felvásárlás utáni támogatott export. A szerz ugyanis arra számított, hogy az intervenció keretében felvásárolt áru diszkont áron kerül majd értékesítésre, amit alternatív exportfinanszírozásnak tartott. POPP - POTORI szerk. (2005) ezt a kérdéskört tovább elemezték és kimondták, hogy a tengeri kiköt k, illetve az uniós kilép helyek távolsága, valamint a szárazföldi (közúti és vasúti) szállítás költségei miatt az Európai Unióban a közép-kelet-európai térség intervenciós gabonakészletei kerülnek legkés bb piacra. Mindezt az EUROQUALITY (2006) is meger sítette, amikor a 2006. szeptemberi intervenciós készletet (10,8 millió tonna) elemezve kimondta, hogy annak 58 százaléka a V4-ekben volt, Magyarország az intervenciós készletek 50 százalékát adta. A tanulmány rámutatott ennek okára is. Eszerint a magyar export rök nem akartak vagy nem tudtak élni az exportlehet ségekkel, inkább kihasználták az intervenció nyújtotta el nyöket. Ezért pedig az elégtelen szállítási infrastruktúrát és a tárolásösztönzést okolta. Véleménye szerint az MVH által fizetett tárolási díj meghaladta a tárolási költségeket, folyamatos jövedelmet biztosított a raktár-üzemeltet knek, így néhányan jövedelmez spekulációt láttak az intervencióban. Véleményem szerint nem az egységes intervenciós ár, hanem az infrastrukturális hiányosságok korlátozták els sorban a gabona EU-n belüli mozgását. Bár kétségtelen, hogy az 33
egységes intervenciós ár megszüntetése egyszer bb és olcsóbb megoldás, mint az infrastrukturális hiányosságok felszámolása. Az EUROQUALITY (2006) 2006-ban még arra számított, hogy az intervencióra nehezed nyomás folytatódni fog, az akkori 3,5 millió tonnás magyar intervenciós készletek megduplázódnak a 2007/2008-as gabonapiaci évre. A 2006/2007-es és a 2007/2008-as gabonapiaci év eseményei azonban nem igazolták a félelmeket. A 2006-os aratás közepes, 14,5 millió tonnás, míg a 2007-es aratás gyenge, 9,6 millió tonnás gabonatermést hozott. (KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. 2008) A gabonakereskedelem ismét fellendült, s t el állt egy olyan érdekes piaci helyzet, hogy a hazánkban tárolt óriási mennyiség intervenciós készlet dacára nem volt a piacon szabad készlet (NAGY 2006c). Ennek hatására a kereslet nem csak a szabad készletekre irányult, hanem az intervenciós raktárakban tárolt terményekre is. Lassan apadni kezdtek az intervenciós készletek, 2007. nyarára elfogyott az intervenciós búza és komoly verseny indult a maradék kukoricakészletekért is. NAGY (2006c) megállapította, hogy az intervenciós készleteket a belföldi árhoz képest magasabban vették, így az EU nyereséggel zárta az intervenciós konstrukciót. A 2008-as év kedvezett a gabona termesztésének. A KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) szerint a becslések az elmúlt évi gyenge termés több mint másfélszeresér l szólnak. A hivatalos termésbecslés szerint búzából 5,3 millió tonna (a tavalyinál 32 százalékkal több) termett, szi árpából 843 ezer tonna (+23 százalék), tavaszi árpából 471 ezer tonna (+28 százalék), rozsból 117 ezer tonna (+39 százalék), zabból 179 ezer tonna (+42 százalék), triticáléból 507 ezer tonna (+27 százalék). Bár a kukorica termésbecslését még bizonytalanság övezi, a tavalyi gyenge, 4 millió tonnás termés kétszeresére számít. A KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) az EU-27 gabonatermesztését is jónak tartotta, amelyb l arra következtetett, hogy a magyar búza- és kukoricaexport számára a tavalyinál élesebb versenyhelyzet lesz, de a hazai kilátásokat ennek ellenére jónak ítélte. Reményüket a piaci történések azonban nem igazolták. A piaci árak a 2008. második felében az év eleji árszint felére csökkentek. Jelenleg pang a gabonapiac, várhatóan 2009. tavaszán mutatkozhat érdemi kereslet a magyar gabonára. Igaz ugyan, hogy a gabona tárolása jelenleg nem jelent gondot, hiszen az intervenciós dömping id szakában több raktárkapacitás létesült, viszont a hosszú távú készletezéshez nagyobb banki finanszírozás lenne szükséges, amelyet nehezít, hogy a finanszírozási lehet ségek jelenleg besz kültek. A jelenlegi gazdasági válság nemcsak nehezíti a forráshoz jutást, hanem drágítja is azt. 2.2.2.4 Magyarország logisztikai helyzetének gabonapiaci vonatkozásai Magyarország logisztikai helyzetének elemzése során a teljességre való törekvés nélkül a tárolókapacitás, a földrajzi elhelyezkedésünk és a szállítási infrastruktúra kerül értékelésre. Ezek a tényez k gabonapiaci szempontból azért fontosak, mert egyrészt a megtermelt gabonát a felhasználásig vagy belpiaci/export értékesítésig általában több hónapon keresztül tárolni kell, amihez megfelel tárolókapacitás szükséges, másrészt a gabona term földt l vagy raktártól a célhelyhez történ eljuttatása jelent s szállítási igényt (vasúti, közúti vagy vízi) vet fel. Ez utóbbit hazánk földrajzi elhelyezkedése jelent sen befolyásolja. A tárolókapacitás azért is érdemel külön figyelmet, mert a 2004/2005. és a 2005/2006. gazdasági években a tárolókapacitás hiányát tették felel ssé az intervenciós felvásárlás elmaradásáért, így felvet dött, hogy hazánk nem rendelkezik elegend gabona-tárolókapacitással. A kérdéssel több szerz is foglalkozott. POPP -POTORI (2006b) tanulmánya a hazai gabonatárolásra alkalmas, rendelkezésre álló összes tárolókapacitást 15-16 millió tonnára becsülte, amelynek egyharmadát tartotta az uniós normáknak megfelel nek. Az EUROQUALITY (2006) a keleti gabonatermeszt országok tárolási kapacitásának elemzése során a magyar raktárkapacitással kapcsolatban hasonló következtetésre jutott, annyival kiegészítve, hogy a hazai raktárkapacitás 30 34
százalékát tartotta elavultnak, 40 százalékáról pedig megállapította, hogy 20-30 éves. Így a 16 millió tonnás teljes tárolókapacitásból (amely elegend a teljes hazai termésmennyiség elhelyezésére) 7-8 millió tonnát talált az intervenciós követelményeknek is megfelel nek. A tanulmány elemezte, hogy helyi szinten nagyon korlátozott a verseny, mivel kevés termeszt nek van raktárkapacitása (10 százalékra tette). A keresked knek, illetve raktár üzemeltet knek helyi monopóliumuk van a modern raktárak területén. Fentieket POPP és POTORI szerk. (2005) kiegészítette azzal, hogy a gabonapiaci intervenciós rendszer megfelel m ködéséhez Magyarországnak hosszabb távon 4-5 millió tonna intervenciós tárolókapacitásra lenne szüksége, amely alapján 1,5-2 millió tonna korszer , intervenciós gabona tárolására alkalmas raktárkapacitás megépítését, és 600-800 ezer tonna kapacitás felújítását tartották szükségesnek. Fentiek mellett több szakért i vélemény is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon rövid id n belül 2,41 millió tonna új raktárkapacitás épült, továbbá 352 ezer tonna régi kapacitás került felújításra, az AVOP és az Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében nyújtott támogatás segítségével (24,98 milliárd Ft értékben). Az EUROQUALITY (2006) megállapította, hogy a raktárépítési támogatás haszonélvez i els sorban a t keer s keresked k voltak, és nem a termel k. Emellett arról is beszámolt a tanulmány, hogy a V4-ek tárolókapacitása a jelent s kapacitásnövelés ellenére is kevés. Regionális kapacitáshiányról számolt be, különösen a hosszú-távú tárolásra alkalmas raktárakat tartotta hiányosnak. A raktárkapacitás létesítés és b vítés sikere nemzetgazdasági szinten azonban POPP - POTORI szerk. (2005) szerint a m szaki megfelel ség és technológiai hatékonyság mellett a lokális gabonatermelési potenciál, illetve az exportszállításokhoz szükséges logisztikai feltételek (vasúti, kiköt i kapcsolat) függvénye is. A szerz k ezért is tartották sajnálatosnak, hogy a tárolókapacitás-növel beruházások nem illeszkedtek egy átfogó infrastruktúra-fejlesztési koncepcióba. A szerz k szerint a mez gazdasági termények külpiaci versenyképességét számos egyéb tényez mellett alapvet en befolyásolja a célpiacok távolsága és megközelíthet sége, a rendelkezésre álló szállítási infrastruktúra és a fuvardíjak alakulása. Magyarország földrajzi helyzetét UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b) logisztikai szempontból kedvez nek tartják, mivel az Európát Ázsiával összeköt szállítási útvonalak áthelyez dése lehet vé teszi, hogy hazánk központi szerepet töltsön be a két kontinens közötti áruforgalomban. A szerz k azonban hozzáteszik, hogy a kedvez pozícióból származó el nyök csak abban az esetben tudnak kibontakozni, ha megfelel intermodális infrastruktúra és szolgáltatások, valamint a zavartalan m ködést biztosító szabályozási háttér is rendelkezésre áll. Ezért is vált kulcskérdéssé hazánkban a csatlakozással a közlekedési infrastruktúra javítása. A magyarországi infrastruktúra jelenlegi helyzetér l UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b), POPP - POTORI szerk. (2005), FEHÉR (2005) számol be részletesen, az egyes szállítási módok és a szállítási kapacitás átfogó elemzésével. • FEHÉR (2005) a teljes havi magyar szállítási kapacitást 600 ezer tonnára teszi, amelyb l 200 ezer tonna a dunai szállítás. • UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b) megállapítja, hogy vasúthálózatunk s r sége EU átlag feletti, a vasúti pályák és eszközök modernizáltsága azonban elmarad attól. A vasútvonalak tengelyterhelhet sége és a határátlép helyek vágánykapacitása alacsony, továbbá kevés vagon van, amely nem képes kielégíteni az igényeket. POPP - POTORI szerk. (2005) ehhez hozzáteszi, hogy a magyar vasúti áruszállítás nem versenyképes. Véleményük szerint a gondot az okozza, hogy az elmúlt másfél évtizedben sok vasúti iparvágány került felszámolásra, valamint a hitelesített hídmérlegek is hiányoznak. A járm állomány korszer sítése mellett fontos stratégiai cél lenne a vasúti áruszállítás piaci alapokra helyezése, valamint a távolsági közúti áruszállítás vasútra terelése, mivel az elmúlt években megn tt a gabonaszállító, illetve kombinált fuvarozásra alkalmas kocsik iránti kereslet.
35
•
•
•
POPP - POTORI szerk. (2005) elemzi, hogy megindult a közúti szállításunk felfutása, amelyhez a déli határaink közelében meger söd közvetlen termel i exporttevékenység járult hozzá számottev mértékben. Ennek ellenére UDOVECZ – POPP– POTORI (2007b) közúthálózatunk s r ségét és autópálya ellátottságunkat messze EU átlag alattinak tartja, amelynek teherbírása és tengelyterhelhet sége sem megfelel . A folyami hajózással kapcsolatban POPP - POTORI szerk. (2005) megállapítják, hogy uniós csatlakozásunk óta a gabonánk a relatíve olcsóbb fuvarozási mód, a dunai uszályszállítás hatókörében versenyképes. Legkedvez bbnek a kukorica pozícióját tartják, mivel a legnagyobb konkurenciát jelent francia áru Közép-Európában és a Duna-Majna-Rajna vízi út vonzáskörében ésszer fuvarköltség átvállalásával legy rhet . Búzából azonban minden térség képes a saját kommersz igényeit kielégíteni. Ezzel szemben UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b) pesszimistán elemzi, hogy a Duna és mellékfolyói teherszállítási potenciálja nincs kihasználva. Gondot okoz a vízszint ingadozása, nincs elegend hajótér, a kiköt i infrastruktúra fejletlen, továbbá a hajózást nehezítik az elavult csatornák, gázlók és sz kületek. POPP - POTORI szerk. (2005) elemzi továbbá a tengeri hajózás állapotát is. Kimondják, hogy a tengerjárók magas üzemeltetési költsége várhatóan egyre jobban fékezi a tengerentúli gabonaszállításokat, különösen olyan térségekbe, ahol a visszfuvar lehet sége korlátozott (ilyen például Észak-Afrika). Mindez az Európai Unió számára és számunkra a gabonaexport vonatkozásában kedvez lehet. Az ömlesztett szárazáruk tengeri fuvardíja rövid- és középtávon számottev en magasabb és sokkal volatilisabb lesz. Mindazonáltal a tengeri áruszállítás versenyképességéhez továbbra sem fér kétség.
Rotterdam
Pl
D
30 €/500 km (FOT – fco)
32 €/t (FOB – FOB)
Ro 22 €/t (FOB – FOB)
30 €/500 km (FOT – fco)
I
36 €/t (FOR –
Constan a
FOB)
Koper
11. ábra: A magyar gabona szállítási költsége uniós rendeltetési, illetve kilép helyre, különböz fuvarozási módok esetén (2005. szeptember) (Forrás: POPP- POTORI szerk. 2005)
A KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) mindezekhez hozzáf zi, hogy Magyarország földrajzi helyzete és a szállítási infrastruktúra jelenlegi állapota miatt az ukrán és 36
orosz, de a tengerentúli (USA, argentin) gabonával szemben is költséghátrányban van csaknem valamennyi lehetséges piacon, a közeliek kivételével. Szállítási kapacitásunk ugyanis kevés, a gabonafélék f felvev piacai pedig messze vannak. A szállítási költségekkel kapcsolatban FEHÉR (2005) néhány éve megállapította Magyarország fekvéséb l ered szállítási többletköltségét. Nyugat-Magyarországról a fekete-tengeri Konstanca kiköt ig (Románia) 2005 közepén 20 euró/tonna volt a szállítási költség, Kelet-Magyarországról ugyanerre a célállomásra 25 euró/tonna. A nehézségeket fokozta Konstanca kapacitása. Egyéb export kiköt kbe, mint például Split/Rijeka vagy Rotterdam 25 euró, illetve 35 euró volt ugyanekkor a szállítási díj tonnánként (11. ábra). Az EUROQUALITY (2006) tanulmány is rámutatott a magyar gabona szállítási hátrányára, amikor elemezte, hogy a kiköt kt l való nagy távolság miatt a szállítási költség az exportár 25 százalékát is kiteheti. A szállítási költséghátrány mellett a magyar kukorica EU-n belüli értékesítését az Unió megállapodásai is korlátozzák. FEHÉR (2005) egyenesen úgy fogalmaz, hogy a Blair House Egyezmény keretében biztosított tarifakedvezmények lehetetlenné tették a magyar gabona támogatás nélküli értékesítését a spanyol vagy portugál piacokra. A magyar kukoricáért spanyol rendeltetési helyre kínált magyar telephelyi ár egyáltalán nem volt vonzó az intervenciós árral összehasonlítva. A magyar búza f versenytársa 2005-ben az ukrán export volt. A magyar gabonatermelés versenyképességének elemzése kapcsán POPP - POTORI szerk. (2005) megállapítja, hogy országrészenként különböz a külpiacra jutás esélye. A dél-dunántúli megyékb l a hosszabbtávon is biztosnak számító szlovén és olasz piac könnyebben elérhet , míg a keleti és dél-keleti megyékb l legkönnyebben a román piacra szállíthatunk ottani hiány esetén. Megjegyzend , hogy Románia 2007-ben uniós taggá vált, az uniós szabályozási elemek átvétele (területalapú támogatások, gabonaintervenciós felvásárlási rendszer) várhatóan kedvez a román gabonatermesztésnek, amely tovább nehezíti a magyar gabona ottani piacra jutását. Fentiek alapján megállapítható, hogy jelenleg a hazai raktárkapacitás – az intervenciónak köszönhet en – mennyiségileg megfelel . Infrastrukturális hiányosságok azonban jelent sen korlátozzák a magyar gabona EU-n belüli és kívüli mozgását. Ha elfogadjuk a szakért k véleményét abban, hogy Magyarország jelent s szerepet kaphat az EU gabonaellátásában, akkor célszer az infrastruktúra átgondolt fejlesztésére is figyelmet fordítani. 2.2.2.5 A magyar gabonaárakat befolyásoló tényez k a csatlakozás tükrében UDOVECZ et. al. (2003) elemezte, hogy az EU országai között a viszonylag kiélezett verseny ellenére igen lassú folyamat az árak kiegyenlít dése. Így jelent s különbségek vannak a felvásárlási és fogyasztási árakban. Ezt azzal magyarázta, hogy a lakosság élelmiszerigényét zömmel helyben termelt termékekkel elégítik ki. Az áruk utaztatását nem indokolja a kisebb árkülönbség. Másrészt a helyi fogyasztói szokások is eltér ek. A magyar gabonaárakat FEHÉR (2005) szerint a csatlakozás el tti id szakban az exportárak határozták meg. Az ország kedvez tlen piaci helyzete és a logisztikai hátrányok miatti export költségeket a termel k finanszírozták vagy az exporttámogatás fedezte. A csatlakozás utáni években az intervenciós körbe tartozó gabona intervenciós ára az EU egész területén egységesen 101,31 euró/tonna lett, amely FEHÉR (2005) szerint hatással volt a szabadpiaci árakra is. A szakért szerint a gabonaárakat már nem csak az exportárak határozták meg, hanem az intervenció is befolyással bírt rájuk. HORVÁTH (2005, 2006a és 2006b) több ízben elemezte a gabonaintervenció áringadozásra gyakorolt hatását. HORVÁTH (2005) el ször még úgy gondolta, hogy a gabonaintervenció pozitív hatása az áringadozásra a csatlakozás évében még nem mutatkozott meg. Kés bb (HORVÁTH (2006a)) annyival egészítette ki ezen álláspontját, hogy az intervenciós rendszer életbe lépése az áringadozást mérsékelte azáltal, hogy betakarításkor nem 37
engedte az árakat olyan mértékben csökkenni, mint amelyet a 2004-es és 2005-ös rekordtermés el re vetített. Majd hozzátette (HORVÁTH (2006b)), hogy a búza és a kukorica közötti termel i árkülönbség az intervenciós rendszer életbe lépése után jelent sen csökkent, a búza le-, a kukorica felértékel dött, a két ár közelített egymáshoz. Velük szemben az EUROQUALITY (2006) nem tulajdonított ekkora jelent séget az intervenció szabadpiaci árakra gyakorolt hatásának. A tanulmány úgy értékelte, hogy 2004-ben a rekordtermés hatására a gabona kínálata jelent sen meghaladta a keresletet, az árak drámaian lecsökkentek (az intervenció ellenére!). Szállítási és tárolási gondok jelentkeztek, amelyek megakadályozták a nagy mennyiség exportot. Az ár hatását tovább súlyosbította, hogy nem voltak megfelel , hosszútávú tárolást biztosító raktárak, és a termel knek vissza kellett fizetniük a termelési hiteleiket betakarítás után. 2005-ben a mérsékeltebb átlagtermések ellenére az árak alacsonyak maradtak, aminek az oka a tanulmány szerint a jelent s készlet volt. Ugyanakkor elismerte, hogy az intervenciós ár alulról megtámasztotta a piaci árakat és jövedelmet biztosított a magyar termel knek. A tanulmány azt prognosztizálta, hogy a magyar többlettermelés a fentiek miatt a jöv ben is folytatódni fog. Ugyanezen id szak elemzésekor POTORI ÉS VÖNEKI (2006) megállapította, hogy a búza értékesítési átlagára az északi szomszédunknál tonnánként közel 3 ezer forinttal haladta meg a magyarországi szintet. Ezzel szemben az Egyesült Államok farmerei 4 ezer forinttal kevesebbet – gyakorlatilag az ukrán termel i árat – kapták a búzáért, amit a szerz k nem tartottak meglep nek, hiszen a terményre az exportpiacokig még jelent s (tonnánként akár 7-9 ezer Ft) szállítási költség rakódik. Szomorúan nyugtázták, hogy Ukrajnával a magyar gabona nem tudott versenyezni. A jöv re nézve megállapították, hogy Ukrajna nem csupán Európa, de az Egyesült Államok számára is komoly kihívást jelenthet. 2.2.2.6 A magyar gabonatermesztés költség-jövedelem viszonyai Az Agrár Európa Kft. (2004) a csatlakozás évében, az FVM Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben végzett kutatás és saját adatai alapján arra számított, hogy a búzatermesztés 2004-ben, a közvetlen jövedelem-támogatás 25 százalékos szintjénél veszteséges (10 ezer Ft/ha) lesz, a 30 százalékos nemzeti kiegészítéssel viszont a hektáronkénti jövedelem 11 ezer forint körül alakul. A kukoricatermesztés hektáronkénti nyereségét 2004-ben hektáronként 14 ezer forintra tette a területalapú közvetlen jövedelem-támogatás 25 százalékos szintjénél, a 30 százalékos top-uppal pedig 36 ezer forintra. A mai tényadatokból tudjuk, hogy a búzatermesztés jövedelmez sége ezen a szinten alakult, a kukoricatermesztésé viszont jelent sen meghaladta azt 2004-2006-ban. A tényadatok alapján FEHÉR (2005) megállapította, hogy 2004-ben a búzatermeszt k bevételeire pozitívan hatottak a közvetlen kifizetések (beleértve a nemzeti kiegészítést is) és a kedvez id járás, amely együtt magas profitot generált a búzatermeszt knek. A kukoricatermesztés jövedelmez sége azonban még a búzáénál is magasabb volt, amely a magasabb hektáronkénti hozamnak volt köszönhet . Ez a kukoricát a legjövedelmez bb közvetlen kifizetésben részesül szántóföldi növénnyé tette. Az árpa jövedelmez sége 2004-ben közel azonos volt a búzáéval, de 14 százalékkal elmaradt a kukoricáétól. 2005-ben a termelési költségek emelkedése és a hozamok csökkenése miatt azonban csökkentek a gabonatermesztési jövedelmek. Az árpa jövedelmez sége például 2005-ben 50 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2004-ben. A négy lezárt EU- tagságú év után a KOPINTTÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) pedig a búza- és kukoricatermesztést, illetve általában a gabonatermesztést a természeti adottságok, a termelési színvonal és technológia alapján potenciálisan a magyar mez gazdaság leginkább versenyképes ágazatának tartja. POTORI és VÖNEKI (2006) összevetették a magyar gabonaágazat költség-jövedelem viszonyait a szomszédos országok, az EU tagállamok, valamint a konkurensnek számító harmadik országok adataival. Megállapították, hogy 2004-2006. között a búzatermesztés területegységre vetített változó költsége Németországban, majd Franciaországban volt a legmagasabb és az Egyesült Államokban a legalacsonyabb (alig több mint 35 ezer Ft/ha). A magyar búzatermesztés 38
változó költségelemeit a vizsgálatba bevont visegrádi országokéval összevetve kiugró különbséget nem tapasztaltak, a költségszerkezetben nemzetközi adatokkal történ összehasonlítás során kiugróan gyenge pontokat nem találtak. Az állandó költségek azonban Szlovákiában és Csehországban alacsonyabbak voltak, mint hazánkban. Pozíciónkat az Egyesült Államokénál és Franciaországénál is kedvez bbnek találták. Búzatermelésünk költségét mind területegységre, mind tonnára vetítve közel azonosnak jellemezték a Szlovákiaival. A szerz k a magyar kukoricatermesztés területegységre vetített változó költségelemeit a visegrádi országokéval vetették össze, és megállapították, hogy Szlovákiával és Csehországgal szemben a változó költségek terén nyilvánvaló az el nyünk. A kukoricatermelés változó költsége az Európai Unió régi tagállamai közül Németországban meghaladta a hazai 210 százalékát. A hektárhozamokat is összevetve komparatív költségel nyünk Közép-Kelet-Európában egyértelm en látszik, ugyanakkor tény, hogy az elmúlt másfél évtizedben a szárazság miatt termésátlagaink és a termelés jövedelmez sége er sen ingadozott. Az egyes költségelemeket elemezve megállapították, hogy az Egyesült Államok termel ivel szemben csak a nagy méretekben folytatott kukoricatermelés veheti fel a versenyt. A magyar kukoricatermelés költségszerkezetében sem lehetett kirívóan gyenge pontokat azonosítani. Figyelmeztet jelként leírták, hogy a kukoricatermelést egyre jobban felfuttató, a mediterrán piacokhoz közvetlen tengeri kapcsolattal rendelkez Ukrajna termelési költségével nem tudunk versenyezni. POPP szerk. (2006) mindehhez hozzátette, hogy kevés olyan európai ország van, ahol alacsonyabb önköltséggel termelik a kukoricát, mint nálunk. JACKSON (2006) elemezte az EU-15-ben az egy dolgozóra jutó éves jövedelmet. Megállapította, hogy a gabonatermeszt k jövedelme kedvez a többi ágazathoz képest, azonban a gazdaságok mérete alapján nagy különbségek vannak a jövedelmekben. Kimondta, hogy nagy a gabonaágazat függ sége a közvetlen kifizetésekt l.
39
40
2.3.
A gabonaágazat jöv je
A szakirodalom elemzését a gabonaágazat jöv jének elemzésével zárom. Ennek kapcsán a gabonapiaci szabályozás várható jöv beli alakulása, továbbá gabonapiaci várakozások kerülnek értékelésre. 2.3.1. A gabonapiaci szabályozás várható jöv beli alakulása A gabonapiaci szabályozás jöv jét els ként az EU szemszögéb l ismertetem, majd a hazai lehetséges hatásokra, következményekre fektetem a hangsúlyt. 2.3.1.1 A gabonapiaci szabályozás jöv je az Európai Unióban Az Európai Unió közös agrárpolitikája és benne a gabonapiaci szabályozás az elmúlt fél évszázadban több változáson ment keresztül, amit bels és küls tényez k tettek szükségessé. A Közösség a KAP bevezetése el tt több mez gazdasági termékb l importra szorult, az 1980-as években azonban önellátó lett, majd export rré vált. Az egyre nagyobb mérték túltermelés miatt egyre többe került a KAP a Közösségnek, valamint egyre több támadás érte az USA és a GATT egyezményt aláíró országok részér l is, így egyre több indok volt az agrárpolitika reformjára. A KAP-ra jelenleg is több irányból nehezedik nyomás, amely további reformokat tesz szükségessé. A gabonapiaci szabályozás egyrészt belülr l állandó bírálatot kap. A britek kritikája szerint a KAP jelenlegi formája nem hatékony eszköz a szabályozásra, ehelyett piac irányította mez gazdasági szektort javasolnak, amely nemzetközileg is versenyképes és nyereséges tud lenni. Vagyis egy teljesen új KAP-ot irányoznak el , ahol az els pillér az elkövetkez tíz-tizenöt évben megsz nik (exporttámogatásokkal, közvetlen kifizetésekkel, területpihentetéssel együtt), miközben meger södik a második pillér, a vidékfejlesztés. (TÓTH 2006) A KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) az EP Mez gazdasági Bizottságának f tagja, Tabajdi Csaba véleményét összegezve kimondja, hogy a KAP-ban olyan mély átláthatatlanságok, torzulások, aránytalanságok vannak, hogy 2014-t l egy gyökeresen új közösségi agrárpolitikára van szükség. Ahhoz, hogy a lényeg megmaradjon csökkentett finanszírozás mellett, a radikális reform elkerülhetetlen. Az Unió gabonapiaci szabályozását másrészt kívülr l is bírálják. POPP - POTORI szerk. (2005) tanulmánya arról számol be, hogy az Európai Unió a 2004. augusztus 1-jén született WTO keretegyezményben vállalta a mez gazdasági exporttámogatások fokozatos felszámolását és az importvámok csökkentését, illetve harmonizálását, ami óhatatlanul magával hozza a gabonapiaci intervenciós ár mérséklését és/vagy az intervenciós felvásárlási rendszer gyökeres átalakítását. POPP szerk. (2006) szerint a WTO hongkongi fordulóján a fejlett országokat felszólították az EU-t, hogy legkés bb 2008-tól nyújtsanak vám- és kvótamentességet a fejl d országok mez gazdasági terményeinek 97%-ára. Fentiek alapján a gabonaszabályozás átalakítására több szakért i javaslat született. Ezek egy része csupán a támogatásokat, vagy az intervenciót érinti, mások viszont drasztikusan megreformálnának a rendszert. Az EC DG AGRI (2007) beszámolója alapján a KAP rendszer következ felülvizsgálatát két lépésben fogják megvalósítani. El ször az úgynevezett „Health Check” következik, amikor értékelik, hogy a KAP rendszer valóban úgy m ködik-e, ahogy kellene, ha szükséges, módosításokat hajtanak végre a hatékonyság és az egyszer sítés érdekében. Második lépésben a 2013. utáni id szakot vizsgálják az európai költségvetés figyelembe vételével. A KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) alapján az EU költségvetés felülvizsgálata (mid-term review) 2008-ban kezd dik, amely a 2014-t l kezd d költségvetési
41
id szakra vonatkozik majd. BÁDER és TÓTH (2006) arra számít, hogy a 2014-ben induló új költségvetési id szakban az agrárkiadásokat jelent sen megnyirbálják. A terveknek megfelel en 2007. novemberében megkezd dött a KAP állapotfelmérése, a „Health Check” (KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. 2008), amely a Bizottság szerint kiigazítás és nem újabb reform lesz. A javaslatok 2009-t l akár életbe is léphetnek (UDOVECZ – POPP – POTORI 2007b) Ennek keretében a közvetlen támogatások hatékonyabbá tételében, a bels piaci szabályozás globális feltételekhez történ igazításában, valamint a környezet védelmében (beleértve a megújuló energia és vízgazdálkodás kérdéseit) kívánnak el bbre lépni. A gabonaintervenciós rendszer eltörlése, a közvetlen támogatások során a teljes szétválasztás a cél, 2013. után kizárólag terület alapon járna, a gazdaságok mérete alapján korlátoznák a támogatás mértékét, továbbá szorgalmazzák a kötelez ugaroltatás eltörlését is. Az FVM (2007f) és az európai szakmai szervezetek azonban kétségekkel fogadják a felülvizsgálatot. Attól tartanak, hogy ismételten reformmal végz dik a felülvizsgálat. Az Fiatal Gazdák Mez gazdasági Szövetsége (továbbiakban ASAJA) bírálja, hogy az uniós vezet k nem állnak ki a KAP mellett, hanem progresszív leépítésén dolgoznak. A javaslatok közül nem támogatja a gazdaságok mérete alapján bevezetend támogatás korlátozást, a kötelez ugaroltatás és gabona intervenciós rendszer eltörlését viszont elfogadja. A Mez gazdasági Termel k és Állattartók Szervezeteinek Szövetsége Spanyolországban (továbbiakban COAG) úgy véli, hogy a jelenlegi piaci helyzetben van igazán szükség a KAP-ra, ezért elutasítja a javaslatokat, miközben egy er sebb, új KAP-ot szorgalmaz. Elutasítja a decouplingot, a gabonaintervenciót tovább er sítené és kiterjesztené. (FVM 2007g) A következ kben az egyes gabonapiaci szabályozási elemek jöv jére vonatkozó megállapításokat külön-külön értékelem. A gabonaágazat támogatásával kapcsolatban az LMC (2005) megállapítja, hogy a direkt kifizetések rendszere miatt jelent s eltérés van a különböz régiók azonos gabonáit, és azonos régiók különböz gabonáit termel gazdálkodók jövedelmei között. Javaslata szerint a közvetlen kifizetéseket módosítani kell aszerint, hogy ezek az igazságtalan különbségek elt njenek. Ezentúl nagyobb mérték moderációra is szükség van, mint amit a középtávú reform-felülvizsgálat javasol. Az EC DG AGRI (2007) a jelenlegi támogatási rendszert jónak tartja, ugyanis a támogatások termelést l való elválasztása felel sségteljesebb és a közösség számára elfogadhatóbb, mint a termeléshez kötött támogatás volt. Ebb l arra a következtetésre jut, hogy rövid kifutási ideje van az egyéb, alkalmazásban lév támogatási formáknak. A Health Check során a KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) alapján célként t zték ki a támogatások függetlenítését. Erre azért volt szükség, mert bár a korábbi KAP-reform keretében a mez gazdasági termel knek nyújtott közvetlen kifizetések az SPS keretében függetlenítetté váltak, azaz a kifizetések többé nem kapcsolódtak meghatározott termékek termeléséhez, néhány tagállam azonban úgy döntött, hogy fenntartja a termelést l függ támogatások egy részét. A Bizottság javaslata értelmében a fennmaradó termelést l függ támogatásokat is el kellene törölni, áthelyezve azokat az egységes támogatási rendszerbe. A kötelez területpihentetés végleges megsz ntetésr l a Health Check keretében szavaznak a tagállamok. A döntés azonban nem új-kelet , már évek óta a figyelem középpontjában van. Az LMC (2005) már évekkel ezel tt a folyamatos területpihentetés felülvizsgálását, esetleges megszüntetését javasolta. Az új tagállamok ugyanis nem alkalmazzák, valamint az SPS alkalmazásával is elveszítette kínálatkorlátozó szerepét. A jóléti elemzések azt mutatják, hogy ez nem hatékony intézkedés, a termel k a területpihentetés hatékonyságának minimalizálására törekszenek, így az intézkedés költségvetésre háruló költségei magasabbak, mint az általa okozott haszon. Az EC DG AGRI (2007) is támogatja a területpihentetés eltörlését, amely nagy adminisztrációs tehert l szabadítaná meg a termel i szektort. Érdekes, hogy SZ KE – LACZKÓ (2000) 2000-ben még a kötelez területpihentetés szerepének egyre inkább el térbe kerülését prognosztizálta, amelyet a túltermelés megoldásának tartott. 42
A gabonaintervenció jöv beli alakulására is várhatóan a Health Checknek jelent s hatása lesz. A jelenlegi (és drasztikusnak nevezhet ) elképzelések szerint az intervenciós id szak minden tagországban egységesen november 1-t l a következ év május 31-ig fog tartani, a kukorica, az árpa és a cirok intervencióra felvásárolható mennyiséget 0 tonnában limitálják, valamint eltörlik a durumbúza és a rizs intervenciót. Az étkezési búzánál az intervenció m ködtetése csak akkor lenne kötelez , ha a Rouen-i minimum 11 százalék fehérjét tartalmazó búza ára a referencia ár alá esik, azaz gyakorlatilag megsz nne az étkezési búza intervenció is. A tagállamok természetesen nem támogatják az eredeti javaslatokat, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a gabonaintervenciós rendszer véd háló szerepe továbbra is megmaradjon. A gabonaintervenciós rendszer átalakítására a Health Check-et megel z en is több elképzelés született. Az AGRÁR EURÓPA KFT. (2006) annak ellenére, hogy a 2007-2013. költségvetési id szak végéig biztosítottnak vélte az intervenció létét, el revetítette, hogy már hamarabb napirendre kerül a kérdés, amely nagy változásokat indíthat el. Az EU mez gazdasági biztosának véleménye lényegében megegyezik a Health Checkben foglaltakkal, a biztos ugyanis az intervenciós rendszer minél korábbi és teljes megszüntetését javasolta annak érdekében, hogy megakadályozzák a további készlethalmozódást. Emellett véleménye szerint intervenció nélkül a piacra termelnének a gazdák, így az Unió gabonapiacán új egyensúly jöhetne létre (FVM 2007c). Több szakért azonban a kevésbé drasztikus változtatás híve. Az LMC (2005) azt javasolja, hogy ne legyen egységes intervenciós ár minden tagállamban, továbbá csak meghatározott területeken (Spanyolország és Portugália) kerüljön alkalmazásra az intervenció. Emellett csak étkezési búzára javasolja az intervenciós ár meghatározását, véleménye szerint annak függvényében alakulnak majd ki a piaci árak a többi gabonára. Több tagállam is érvelt az intervenció fenntartásának szükségessége mellett (PIKÓ és LIPPAI 2007), a 2006/2007-es gazdasági évet felhozva példaként, amely igazolta, hogy egész Európa számára jól jött a felhalmozott készletek értékesítése, amely megoldotta a piaci hiányt és nem szorultak szokatlanul magas importra a tagállamok. POPP szerk. (2006) rávilágít az intervenciós rendszer megszüntetésének lehetséges következményére is. A magyar intervenciós példát elemezve úgy gondolja, hogy a gabona-túltermelési problémára a közvetlen támogatások lépcs zetes emelkedése miatt, az intervenciós felvásárlási rendszer kevésbé drasztikus átalakítása - pl. az intézményi ár 10 százalékos csökkentése - nem jelentene megoldást. Viszont a felvásárlás esetleges megsz nésének következtében a gabonatermelés a 2004. évi kibocsátás körülbelül 75 százalékára esne vissza. A gabonapiaci szabályozás jöv jét POTORI és UDOVECZ (2006) gondolatával összegzem. A EU közösségi szabályai torzítják a világpiaci versenyt (ahogy más ország szabályai is), egy-egy termék és termékcsoport versenyképességét jelent sen befolyásolja a támogatottsága. A WTO újabb és újabb követelményeket állít az országok elé. A legutóbbi forduló (Hong Kong) az EU számára az exporttámogatás 2013-ig történ felszámolását, a bels támogatottsági mutató (továbbiakban AMS) 60-70 százalékkal történ mérséklését, vámok csökkentését irányozza. Mindezek hatására a globális és az európai verseny is kíméletlenebbé válik. Egyetértek POTORI és UDOVECZ (2006) véleményével, amely szerint csak versenytársak nélkül (kuriózumok, specialitások, aprócikkek, hungaricumok) vagy min séggel, szervezettséggel, t kével megalapozott hatékonysággal lehet talpon maradni. 2.3.1.2 Az uniós gabonapiaci szabályozás változásának várt magyarországi következményei A KAP lehetséges változásának várható magyarországi hatásaival több szakért foglalkozott. A KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) véleménye alapján egy esetlegesen gyökeresen új KAP-ra Magyarországnak alaposan fel kell készülnie annak érdekében, hogy ne azok az országok irányítsák a vitát, akik nem érdekeltek a támogatások fenntartásában. A tanulmány elemzi, hogy a támogatások termelést l való teljes elválasztása súlyos problémákhoz, a termelés teljes megsz néséhez és szociális feszültségekhez vezethet. Ellentmondásosnak tartja a 43
nagygazdaságoktól kötelez moduláción keresztül tervezett megvonások kérdését is, bár ez Magyarországot csak 2012. után, és csak csökkentett mértékben érintené. Elismeri, hogy a jelenlegi aránytalan támogatási rendszer - amely túlpreferálja a nagybirtokokat - korrekciójának igénye helyes, de figyelmen kívül hagyja, hogy a világversenyben csak a nagybirtokok képesek helytállni. További probléma, hogy a megnövelt moduláció következtében a nemzeti költségvetések terhei is növekednének, mivel a vidékfejlesztési pénzek társfinanszírozottak. Ez gondot jelenthet a kevésbé tehet s új tagállamok költségvetése számára, ugyanakkor egyben azt is jelentené, hogy egészében véve több pénz jut a mez gazdaságra és a vidékre. A támogatások termelést l történ részleges vagy teljes leválasztásának következményeit POTORI és UDOVECZ (2006) elemezte. Úgy vélte, hogy ez nem csökkenti a magyar gabonaterm területet, mivel a világpiaci árszintet meghaladó, sem terményenként, sem területenként nem differenciált intervenciós felvásárlási ár komoly ösztönzést jelent. POTORI szerk. (2006) a területalapú támogatás termelést l történ leválasztásának következményének gondolja, hogy a vetésterület csökkenni fog, koncentrálódás lesz megfigyelhet a hatékony (nagy)gazdaságok kezében, a hektárhozamok emelkednek, a változó és állandó költségek méretgazdaságosságra visszavezethet en csökkennek, azaz meglátása szerint összességében a versenyképesség javulása, a konkurencia meger södése várható. Az összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) bevezetését több szakért értékelte. UDOVECZ – POPP – POTORI (2007a) és UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b) megállapította, hogy bár a hatályos uniós jogszabályok értelmében a 2004-ben csatlakozott tagállamok az SPS bevezetését 2013-ig elhalaszthatják, Magyarország 2009. január 1-jét l áttérni szándékozik arra. A szerz k abban látják a döntés legf bb okát, hogy 2011-2013 között a nemzeti kiegészít támogatások leépülnek és nem lesz lehet ség a támogatások üzemek közötti differenciálására. UDOVECZ – POPP – POTORI (2007a) kiemeli, hogy a támogatási jogosultság termelést l függetlenített, vagyoni érték jog lesz, és úgymond „aktiválással” (földhasználattal) hívható majd le. Mivel a jogosultságok száma korlátozott, azok birtoklása alapvet en befolyásolja majd a gazdálkodók vagyoni helyzetét, tevékenységük jövedelmez ségét. UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b) mindehhez hozzáteszi, hogy Magyarország az úgynevezett hibrid SPS modell (amelyben az egységnyi támogatási jogosultságok regionális és kiegészít komponensb l állnak) bevezetését tervezi. Az egységnyi regionális komponens megállapítása úgy történik, hogy a 2013. évre rögzített uniós regionális támogatási „borítékot” elosztják az áttérés évében bejelentkez , támogatásra jogosult hektárok számával. A komponens összege 2009-ben 125–130 euró/ha körül várható minden üzemre egységesen. A kiegészít komponens számítása úgy történik, hogy a 2006. évi nemzeti kiegészít támogatási jogosultságok alapján az egyes üzemekhez külön-külön referenciaösszegeket rendelnek, majd ezt elosztják az adott üzem által az áttérés évében bejelentett támogatásra jogosult hektárjainak számával. E komponens tehát üzemenként eltér . Az így kapott egységnyi kiegészít komponenst hozzáadják az üzem egységnyi regionális komponenséhez, és ezek együtt képezik az úgynevezett egységnyi támogatási jogosultságát. Egy üzem egységnyi támogatási jogosultságainak száma tehát a bejelentett támogatásra jogosult hektárok számával, míg jogosultságainak névértéke a regionális és kiegészít komponensek összegével lesz egyenl . Egy egységnyi támogatási jogosultság névértéke legfeljebb 5 ezer euró lehet. A SPS gabonatermelésre gyakorolt hatásával kapcsolatban a szerz k úgy vélik, hogy a termelést l elválasztott támogatás ellenére a gabonafélék vetésterülete nem fog csökkeni, mert a magas felvásárlási árak ösztönzik majd a gabonatermesztést. Az SPS rendszer bevezetésének POTORI és UDOVECZ (2006) szerint lesznek pozitív és negatív hatásai is Magyarországra. A szerz k úgy értékelik, hogy pozitív hatás lesz a kiszámíthatóság er södése, a szántó- és gyepterületek után lehívható támogatások differenciálhatósága (tagállami hatáskör). A támogatások részleges vagy teljes leválasztásának köszönhet en a termel k gyorsabban és jobban reagálnak a piaci impulzusokra, így jobban érvényesülnek a komparatív el nyök. Az SPS rendszer bevezetés negatív hatásának gondolják a 44
bürokrácia továbbhizlalását, továbbá azt, hogy a jelenleg egyszer sített kifizetésre jogosult ültetvényterületek kiesnek a kedvezményezettek köréb l. Ugyanakkor kiemelik, hogy a hatások legkevésbé a gabonaszektorban jelentkeznek, mivel a kívánatos hatást egyéb piacszabályozási intézkedések korlátozzák (intervenciós felvásárlási ár, új tagállamok közvetlen támogatásai évr l évre emelkednek). Emellett az üzemi struktúra polarizálódására számítanak, egyik oldalon a versenyképes, piacorientált, árutermel nagygazdaságok, a másikon a takarmány-önellátásra berendezked , kisebb, vegyes profilú üzemek jelennek meg. Az intervenciós rendszer változásának hazai következményeit több szakért (POTORI és UDOVECZ 2006, RIEGER 2006, valamint FEHÉR 2005) elemezte. FEHÉR (2005) az intervenciós ár 7,5 százalékos csökkentésének hatását elemezve megállapította, hogy ez több mint 20 százalékkal csökkentené a három f gabonaféle jövedelmez ségét. Ez a jövedelemcsökkenés lényeges változásokhoz vezetne a gabonatermeszt területek szerkezetében, a búza- kukorica- árpa összterületet 50 ezer hektárral, a teljes gabonatermeszt terület 2 százalékkal csökkenne, az említett három gabonaféle össztermése pedig mintegy 1,2 millió tonnával lenne kevesebb, mindezzel a gabona exportárualap 5,2 millió tonnára esne vissza. RIEGER (2006) hasonlóan vélekedett, hozzátéve, hogy az intervenciós ár 10 százalékos csökkentése esetén jelent sen leapadnának a magyar raktárakban felhalmozódott készletek. Velük szemben POTORI és UDOVECZ (2006) azt prognosztizálták, hogy az intervenciós ár 10 százalékos csökkentése sem okozna lényegi változást a gabonatermesztésben, és a hazai állattenyésztési ágazatokban sem idézne el észlelhet pozitív változást. A gabonatermesztés továbbra is jól jövedelmez tevékenység maradna. Ugyanakkor el revetítették, hogy a folyamatosan halmozódó gabonafelesleg ebben az esetben is körülbelül 15 millió tonna körül alakulna 2010-ben. Véleményüket arra alapozták, hogy a közvetlen támogatások 2008-tól már 10 százalékos lépcs ben emelkednek, ami gyakorlatilag kioltja az intervenciós ár csökkentés termelésiérték-csökkent hatását. A területalapú támogatás termelést l történ függetlenítése és az intervenciós rendszer átalakítása hatását együtt vizsgálva POPP - POTORI szerk. (2005) megállapította, hogy ezek enyhíthetik az Unió gabonapiacára nehezed bels nyomást, és a jelenleginél kedvez bb helyzetet teremthetnek a hazai feleslegek intra-EU értékesítésének. 2.3.2. Gabonapiaci várakozások A világ és az Európai Unió gabonapiaci várakozásai bemutatása céljából több, a termelésre, a felhasználásra, az árak és a kereskedelem alakulására vonatkozó gabonapiaci el rejelzést foglalok össze. 2.3.2.1 A világ mez gazdaságának kilátásai Az el rejelzések szerint a világ élelmiszerpiacain a jöv ben változások zajlanak. A KOPINTTÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) élelmiszer-áremelkedést és esetleges világélelmezési válságot prognosztizál, amit els sorban az olajár-emelkedéssel, a globális felmelegedéssel, az amerikai gazdaság válságával, a WTO tárgyalások állásával, a genetikailag módosított növények egyre szélesed termelésével magyarázza. A tanulmány rávilágít arra, hogy a fejlett országokhoz viszonyítva a fejl d országokban a termelés és fogyasztás gyorsabban n , amely a fejlett országok exportpiaci visszaszorulását vetíti el re, így a mez gazdasági termékek világpiacának átrendez dése is megállíthatatlan. Ugyanakkor a többlet keresletet nem Európa fogja kielégíteni, amely igen negatívan fogja érinteni kontinensünket, Európa mez gazdasága hosszú távon jelent sen le fog épülni. Ezt f ként az önálló európai mez gazdasági stratégia hiánya, a fiatal korosztályok érdekl désének elfordulása a mez gazdasági termelést l, ezzel párhuzamosan a
45
termel k átlagéletkorának növekedése, a mez gazdasági támogatások leépítése, a hagyományos vidéki életforma elt nésének folyamata fogja eredményezni. A világ mez gazdasági piacainak kilátásai az OECD-FAO (2006) szerint nagymértékben függnek a világ három mez gazdasági óriása, Brazília, Kína és India gazdasági fejl dését l. A legf bb bizonytalansági tényez t az id járásfügg termelési eredmények, az energiaárak trendjei, a bioüzemanyag-kapacitásba történ beruházások, a gazdasági növekedési kilátások, valamint a mez gazdasággal kapcsolatos irányelvek módosításai jelentik. A tanulmány arra számít, hogy a 2006-2015. közötti id szakban az energiaárak magasak maradnak, ami kedvez az alacsonyabb energiaigény mez gazdasági árucikkek termelésének, és a bioüzemanyag-el állító létesítményekbe történ t keberuházásoknak. Az USA egyre terjed kukorica-alapú etanolel állítása mérsékli a kukorica exportjának növekedését. UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b) hasonlóan vélekedik, hozzátéve, hogy a korábbi mez gazdasági kínálati piac egyre inkább keresleti piaccá alakul át, mennyiségi és min ségi értelemben egyaránt. A gabonaágazat jöv jére vonatkozóan meghatározott közös célokat a gabonaágazat érdekképviseletei (AAF, COCERAL, EUROFLOUR, FEDIOL, FEFAC, GAM) az alábbiak szerint összegzik: • a mez gazdasági nyersanyagok állandó és rendszeres mennyiségbeli és min ségbeli biztosítása alapvet fontosságú, • a felhasználás céljától függetlenül az ipar és a kereskedelem számára biztosítani kell a folyamatos felvásárlást és a feldolgozást, • szükségtelen adminisztrációs terheket csökkenteni kell az EU piaci hatékonyságának növelése érdekében, • az egyre nagyobb gabona és olajosnövény igény megújuló energiaforrásra szükségessé teszi az árváltozás folyamatos nyomon követését, • biztosítani kell az egyensúlyt az élelmiszeripari, takarmányipari és nem élelmiszeripari célú felhasználás között, • mez gazdasági er források optimális és hatékony használata fontos a termelés növelése érdekében épp ezért támogatják a területpihentetés eltörlését és az új mez gazdasági technológiákat a termelékenység növelése érdekében, • egyszer , átlátható kritériumok szükségesek a fenntartható mez gazdaság érdekében (PIKÓ ÉS LIPPAI 2007). 2.3.2.2 Gabonatermesztéssel kapcsolatos várakozások A globális gabonatermés jöv beli alakulásával kapcsolatban UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b) megállapítja, hogy bár folyamatosan emelkedik, de kisebb mértékben, mint a gabonafelhasználás emelkedés, amely az átmen készletek folyamatos csökkenését eredményezi. Bár az OECD (2003) tanulmánya szerint Ausztrália a kereslet rohamos élénkülésére alapozva gabonatermelését 2025-ig ötszörösére kívánja emelni, de ez kevésnek t nik ahhoz, hogy hatással legyen a globális kibocsátásra. A búza termelése kapcsán POPP szerk. - POTORI szerk. (2006) azt prognosztizálja, hogy 2015-ig a globális kibocsátás megközelít leg 7 százalékos b vülése valószín síthet a 2005. évihez (628 millió tonna) képest. Az EC DG AGRI (2007) ezzel szemben csupán a termelés évi 0,7-1,2 százalékkal történ növekedését valószín síti, a megtermelt terület növekedése nélkül. A takarmánygabonák globális kibocsátásában POPP szerk. - POTORI szerk. (2006) arra számít, hogy a vetésterület és a hektárhozamok várható növekedésének köszönhet en évente átlagosan 1,3 százalékkal n 2015-ig, tíz év múlva meghaladja a 994 millió tonnát. A globális kukoricatermeléssel kapcsolatban a tanulmány azt prognosztizálja, hogy a fejl d országok egyre er söd takarmányigényének köszönhet en folyamatosan n ni fog, eléri a 786 46
millió tonnát 2015-ben. A vezet kukoricatermel , az Egyesült Államok 40 százalékos részesedése a globális kibocsátásból 42 százalékra emelkedik, Brazília részesedése is n (a jelenlegi 5-r l 7 százalékra), az Európai Unió részesedése viszont 1 százalékkal csökken. Ezzel összhangban van az EC DG AGRI (2007) tanulmánya, amely arra számít, hogy a magas árakra válaszul a takarmánygabonák termelése a következ tíz évben évente 1,2-1,4 százalékkal fog növekedni. Az USA vetésterülete 2010-ig 36 millió hektárra n (az elmúlt 60 év legmagasabb értéke) els sorban a szójaterületek rovására. Az Európai Unió gabonatermesztésének jöv beli alakulásával több szerz foglalkozott. Az EC DG AGRI (2006) a 2006-2013. közötti id szakra nézve végzett elemzéseket. Eszerint az EU teljes gabonaterm területe a vizsgált id szakban 51 és 52 millió hektár között marad, miközben a gabonafélék részesedése a vetésterületb l Észak-Európában csökken, a f gabonaterm régiókban pedig növekszik, ez utóbbiakban a növekedés a burgonya- és cukorrépapiacok telít dése, és a termel k gabonatermesztésre való átállása miatt fog bekövetkezni. A tanulmány arra számít, hogy a búza, a rozs és egyéb gabonafélék vetésterülete csekély mértékben növekszik, miközben az árpa vetésterületének csökkenése folytatódik, tekintettel arra, hogy veszít a többi gabonafélével szembeni versenyképességéb l. A régi tagállamokban csökken a kukorica vetésterülete a szétválasztott támogatások és az új tagállamokból származó kukorica árletör hatásának következtében, viszont EU szinten a kukorica term területe állandósul 6,0 millió hektár körül. A terméshozamok átlagosan évi 0,7 százalékkal növekednek majd (5,1-r l 5,3 tonna/hektárra), így 2013-ban a régi tagállamokban elérik a 6 tonna/hektárt, miközben az új tagállamokban csupán 3,8 tonna/hektár lesz. Az AGRÁR EURÓPA KFT. (2006) tanulmánya hasonlóképpen enyhe termelésb vülésre számít az EU-25-ben valamennyi gabonafélénél, az árpa kivételével. A gabona termésátlagok növekedését átlagosan évi 0,8 százalékra teszi, els sorban az új tagállamok kukorica hozamában vár jelent s növekedést. POPP szerk. - POTORI szerk. (2005) ezzel szemben azt prognosztizálja, hogy a termelést l függetlenített egységes gazdaságtámogatás és az energianövények támogatásának bevezetése a vetésterület csökkenését idézi el a jöv ben. A gabona termésmennyisége rövidtávon kismértékben csökkenni fog, míg középtávon növekedés valószín síthet az átlaghozamok emelkedése miatt. Az EU-25 gabonatermelését 2025-ig 275 millió tonnára teszi, ami 4 százalékos növekedést jelent 2004-hez képest. A szerz k egy évvel kés bb született tanulmányukban (POPP szerk. - POTORI szerk. 2006) a búzatermelés jöv beli alakulását elemzik részletesen. Eszerint az EU-15-ben 2012-ig 14 százalékkal emelkedik a búza termésmennyisége, amely úgy jön létre, hogy bár az SPS bevezetésének következményeként csökken a vetésterület, de ezt a hektárhozamok emelkedése b ven ellensúlyozza. A szerz k arra számítanak, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamok kibocsátása 14 százalékkal esik vissza 2012ig, az EU-25 önellátottsága a 2005. évihez képest javul, eléri a 112 százalékot. POPP szerk. POTORI szerk. (2005) az EU gabonafeleslegét 2025-ig 25 millió tonnára teszi, amelynek 55 százalékát a búza, 40 százalékát az árpa és 2 százalékát a kukorica teszi ki. A szerz k ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az intervenciós rendszer átalakítása, esetleg megszüntetése nagyban befolyásolja a jöv beni terméskilátásokat. Fentiekkel ellentétes jöv t jósol egy uniós tanulmány, amely a növényvéd szer használat szabályozás változásának (91/414/EEC irányelv) hatásait elemzi. Kimondja, hogy az Unióban középtávon (2012-re) a búzatermesztés mintegy 30 százalékkal csökkenhet, ez tovább mérsékli az önellátás mértékét (71 százalékra), így a tagállamok kénytelenek lesznek nagyobb mennyiségben búzát importálni az EU-27-en kívüli országokból (f ként Kanadából, Ausztráliából, az Orosz Föderációból, Ukrajnából és az USA-ból). A tanulmány hosszú távon 27 százalékos csökkenést vár, amely az önellátás szintjét 70 százalékra mérsékli. A gabonafélék termesztésében középtávon 26, hosszú távon 22 százalékos csökkenést jósol, amely az önellátottságot 81 illetve 85 százalékra mérsékli. Mindez nagyobb importot tesz szükségessé, különösen Kanadából, az USA-ból, Argentínából, Brazíliából és Indiából. (Az európai mez gazdaság jöv je, a növényvéd szerek szerepe, s.a.) 47
A magyarországi gabonatermeléssel kapcsolatban POPP szerk. - POTORI szerk. (2005) azt várja, hogy árutermel ink a komparatív el nyöket nem élvez területeket pihentetik majd, így a hektárhozamok emelkednek, a kibocsátás pedig valamelyest csökken. Az EC DG AGRI (2006) azt prognosztizálja, hogy Magyarországon (és a szomszédos Szlovákiában is) folytatódik a kukorica vetésterület növekedése, az alacsony termelési költségek, és a csatlakozás el tti árszinthez képest kedvez termel i árak, valamint a szántóföldi növénytermesztéshez kötött top up miatt. Ezt annak ellenére véli így, hogy a termel i árak intervenciós ártól való jelent s elmaradását jósolja. 2.3.2.3 A gabona felhasználásával kapcsolatos várakozások A globális gabona felhasználás jöv beli alakulásával kapcsolatban az OECD (2003) el revetíti, hogy a b vül haszonállat ipar növeli a takarmány (f ként gabonafélék és olajos magvak) iránti keresletet. POPP szerk. - POTORI szerk. (2006) a fejl d országokban a népesség és a fogyasztói jövedelmek emelkedése révén a fogyasztói szokások változását várja, amely az állati termékek fogyasztásának el térbe kerülését eredményezi. Emellett arra számítanak, hogy a gabona bioetanolgyártásban betöltött szerepe világszerte tovább er södik. EC DG AGRI (2007) elemzi, hogy a búza felhasználás 4/5-ét emberi fogyasztás teszi ki, a búzafelhasználásában évi 0,7-1,2 százalékos növekedésre lehet számítani, miközben az egy f re es fogyasztás a jöv ben csökkenni fog. A tanulmánya rámutat arra is, hogy a takarmánygabonák felhasználása évente 1,2-1,4 százalékkal fog n ni a következ tíz évben, amelyet a takarmány és ipari felhasználás gerjeszt. Az USA-ban 2009/10-re az üzemanyagcélú felhasználás teszi ki a kukoricatermés 30 százalékát, a takarmány-felhasználás a magas árak miatt 10 százalékkal (40-50 százalékra) visszaesik. A tanulmány továbbá úgy gondolja, hogy a fejl d országok takarmányszükséglete jelenti majd a takarmánygabonák iránti kereslet f hajtóerejét, példaként Kínát említi, ahol a felhasználás termelésnél nagyobb ütem emelkedésére számít, így nettó export rb l 4-5 millió tonnás nettó import rré fog válni. Az Európai Unió gabona felhasználását elemezve az EC DG AGRI (2006) a jöv re nézve azt prognosztizálja, hogy a fogyasztás a 2006. évi 248 millió tonnáról 2013-ra 255 millió tonnára n , köszönhet en a növekv állatállománynak, és a feljöv bioetanol és biomassza iparnak. Ezzel összhangban van POPP szerk. - POTORI szerk. (2006) véleménye, mely szerint a bels gabona felhasználás 8,8 millió tonnával, 253 millió tonnára emelkedik középtávon, ami részben a takarmánygabonák iránti kereslet (régi tagállamokra prognosztizált) mérsékelt növekedésének tudható be. A takarmánygabonák iránti kereslet az Európai Unióban POPP szerk. - POTORI szerk. (2006) meglátása alapján a 2005. évi 152 millió tonnáról 156 millió tonnára n het 2012-ig. A szakért k arra számítanak, hogy az uniós gabonafeleslegek leépítésében az európai bioetanolgyártás rövid- és középtávon nem játszik meghatározó szerepet, az EU bioetanol gyártása a 2006. évi 0,9 millió tonnáról 2013-ra 8,7 millió tonnára n , az ehhez felhasznált gabona mennyisége pedig 2,4-r l 8,7 millió tonnára. Ugyanakkor az EU-25 etanol-behozatala el reláthatóan gyors ütemben n a jöv ben. Az AGRÁR EURÓPA KFT. (2006) tanulmánya hasonló mérték felhasználás b vülést vár a takarmány szempontjából, azzal kiegészítve, hogy a közeljöv ben inkább a takarmánybúza és kukorica, a kés bbiekben az árpa lesz a keresettebb. A magyar gabona felhasználás jöv beli alakulását illet en a szakért k többsége nem derülátó. POPP szerk. (2006) azt prognosztizálja, hogy a humánélelmezési felhasználás rövid- és középtávon nem fog változni, az abrakfogyasztó állatállomány pedig várhatóan a jelenlegi szinten stagnál. POPP szerk. - POTORI szerk. (2005) még negatívabban látják a helyzetet, úgy vélik, hogy a gabonafélék hazai piacát hosszabb távon a stagnáló humán- és ipari felhasználás, valamint az átmenetileg visszaes takarmánykereslettel szembeni növekv kibocsátás fogja jellemezni. Ezzel szemben egy évvel kés bb POTORI és UDOVECZ (2006) úgy véli, hogy az ipari felhasználás növekedésének köszönhet en a gabonafélék összes bels felhasználása az elkövetkez években el reláthatóan mintegy 1 millió tonnával n , megközelíti a 9 millió tonnát 2010-ben. k is a 48
humánélelmezési és takarmányozási célú felhasználás rövid- és középtávú stagnálására számítanak, modellszámításaikra hivatkozva. Ugyanakkor Az EUROQUALITY (2006) is szkeptikus a magyar takarmányozási célú felhasználás növekedését illet en. A tanulmány kijelenti, hogy Magyarországon a takarmány felhasználás akkor sem menne 4 millió tonna fölé, ha az állatállomány visszatérne a 2000. évi szintre. A takarmánygabona piacot a gabonahelyettesít k el retörése is hátrányosan érinti. Miközben FEHÉR (2005) is kimondja, hogy nagy szükség van a bels felhasználás, els sorban az állatállomány növelésére. Fenti véleményekkel szemben POTORI és UDOVECZ (2006) reális esélyt látnak a belföldi felhasználás jöv beni növelésére, amelyet a hazai állattenyésztés, mindenekel tt az abraktakarmányokra épül sertés- és baromfitenyésztés fejlesztése idézhet el . Emellett a gabonaés olajnövények energiacélú felhasználásának el retörése is a belföldi felhasználás emelkedését hozhatja. Ugyanakkor arra számítanak, hogy 2010-ig nem lesz számottev ez a fogyasztás emelkedés, így nem oldja meg a termelés-növekedés okozta problémát. A szerz k meglátása szerint kiigazításokra van szükség a földhasznosítás szerkezetében, továbbá javasolják a nemzetközi piacokra való kijutás feltételeinek összehangolt javítását. Ez alatt jól szervezett, hatékony, min ségi termelést, korszakos logisztikai fejlesztést (folyami hajózás és kiköt k fejlesztése), az exportlehet ségekkel és az energetikai felhasználással is összehangolt további raktárfejlesztést, valamint a termékpályák nagyobb szervezettségét értik. Javasolják továbbá a helyben történ felhasználás és az EU-n belüli árumozgás ösztönzését. Az EUROQUALITY (2006) a bioenergia felhasználást viszont alkalmasnak találja a jöv ben a többletgabona felszívására. POPP szerk. (2006) b vebben kifejti, hogy a jöv ben a mez gazdasági eredet biomassza energetikai célú hasznosítása megoldást kínál a gabonakészletek halmozódásából származó krízisek negatív hatásainak mérséklésére. Ez az irány az eladhatatlan többlet egy részének bels felhasználása mellett fontos szerepet játszhat a megélhetési (jövedelemvesztés), foglalkoztatási problémákból ered társadalmi feszültségek enyhítésében is. Az EC DG AGRI (2006) számszer síti is a bionergetikai célú gabona felhasználást, 1 millió tonnára teszi a 2013-ban Magyarországon bioetanol gyártásra felhasznált kukorica mennyiségét. POTORI és UDOVECZ (2006) elemzi továbbá, hogy a távolabbi jöv ben a gabonafeleslegek levezetésére alternatívaként kínálkozik a szintetikus m anyagok kiváltása a polimergyártásban keményít bázison el állított természetes biopolimerekkel, amelyek alapanyaga a gabonakeményít . A vegyipari felhasználásra kerül búza és kukorica mennyiségét az optimista becslések szerint elérhetné az évi 1-2 millió tonnát, amib l 0,5-1 millió tonna keményít állítható el . Ezzel a mennyiséggel Magyarország meghatározó szerepl lenne a környezetbarát, természetes úton lebomló csomagoló- és burkolóanyagok európai piacán. 2.3.2.4 A gabona-kereskedelemmel kapcsolatos várakozások A világ jöv beli gabonakereskedelmét illet en az OECD (2003) 2003-ban arra számított, hogy a gabonafélék, különösen a durvaszem gabonák nettó kereskedelemében nagy növekedés várható. A búza és a gabonamagvak globális kereskedelmének mérsékelt növekedését, a rizs kereskedelmében lényegesebb növekedést prognosztizált (OECD 2004). Pár évvel kés bb az OECD és az ENSZ Mez gazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (Food and Agricultural Organization, továbbiakban FAO) el rejelzése gabonafélék esetében a kereskedelem b vülését 2016-ig (a 200105. közötti átlaghoz viszonyítva) számszer sítette, 13-17 százalék közötti értékre tette. (KOPINTTÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. 2008) A globális búzakereskedelem POPP - POTORI szerk. (2006) tanulmánya alapján évente átlagosan 1,8 százalékkal b vül az elkövetkez tízéves id szakban, megközelítve a 106 millió tonnát 2015-ben. Meglátásuk szerint a növekedést els sorban a korlátozott termelési potenciállal rendelkez ázsiai, közel-keleti, valamint észak-afrikai országok keresletének élénkülése idézi el . 49
Az EC DG AGRI (2007) arra számít, hogy a jöv ben a búzapiac kevésbé lesz dinamikus, a kereskedelem jobban b vül, mint a termelés és a fogyasztás. Az EC DG AGRI (2007) és POPP - POTORI szerk. (2006) elemezték az egyes országok búzakereskedelemben elfoglalt jöv beli helyét. Az EC DG AGRI (2007) tanulmánya úgy gondolja, hogy USA továbbra is a világ els számú búzaexport re marad 25 százalékos piaci részesedéssel, POPP - POTORI szerk. (2006) viszont úgy vélekedik, hogy a 2005. évi 27 millió tonnás exportjához képest 13 százalékkal b vül, világpiaci részesedése azonban a versenytársak pozíciójának er södése következtében a 2005. évi 25 százalékról 23 százalékra esik vissza 2015-ig. POPP - POTORI szerk. (2006) szerint az alacsony termelési költségek és az új mez gazdasági beruházások miatt Oroszország és Ukrajna részesedése a globális búzakereskedelemb l várhatóan n középtávon, Ukrajna kivitele eléri a 6,8 millió tonnát, míg Oroszországé a 9,5 millió tonnát. Az EC DG AGRI (2007) további prognózisa szerint 2015/16-ra Ausztrália exportképes többlete 20 millió tonnára, Kanada exportja 15-17 millió tonnára, Argentínáé pedig 11-12 millió tonnára n a magas árak miatti termelésb vülés miatt. POPP - POTORI szerk. (2006) szerint a világ második legnagyobb termel je, Kína export rb l önellátóvá válik, India importigénye 3-4 millió tonna lesz a következ 10 évben, Ausztrália termelése n . A takarmánygabonák kereskedelme az EC DG AGRI (2007) tanulmánya alapján a jöv ben a fogyasztásnál még gyorsabban élénkül, a világkereskedelembe került mennyiség 15-24 millió tonnával emelkedik. Az OECD-FAO (2006) ehhez hozzáf zi, hogy továbbra is szorosan köt dik majd a háziállatok neveléséhez, különösen azon országok esetében, amelyek nem képesek kielégíteni saját takarmányigényüket. POPP - POTORI szerk. (2005) a termelés és a fogyasztás növekedése mellett a nemzetközi gabonakereskedelem élénkülésére számít. A forgalom b vülését középtávon évente átlagosan 1,8 százalékra teszi, ezzel tíz év alatt 16 milliárd dolláros emelkedést vár. Az egyes országok a globális kukoricaexportjában elfoglalt helyét illet en eltér en vélekednek a szakemberek. Míg POPP - POTORI szerk. (2006) arra számít, hogy az USA kukorica kivitele a 2005. évi 51 millió tonnához viszonyítva 19 százalékkal n , részesedése a jelenlegi 62 százalékról 72 százalékra emelkedik az elkövetkez tízéves id szakban (annak ellenére, hogy az USA bioetanol-gyártása óriási léptekben b vül), addig az EC DG AGRI (2007) szerint az USA exportja a jöv ben csökkenni fog, részesedése a világkereskedelemb l a jelenlegi 60-70 százalékról 55-60 százalékra esik. Az EC DG AGRI (2007) meglátása szerint 2008/09-ben Ukrajna és Oroszország együtt többet exportál majd, mint az EU, Argentína pedig a korábbi 12 millió tonna helyett 17-18 millió tonnát. POPP szerk. - POTORI szerk. (2006) továbbá azt jelzi el re, hogy Kína kukorica-kivitele az állatállomány növekedésével és a bioetanol-gyártás várható felfutásával (a kínai kormány a nemzeti bioetanol-programra 26 milliárd USD összeget költ) párhuzamosan középtávon csökken, miközben kukorica-behozatala eléri a 3,7 millió tonnát 2015-ben, amivel nettó import ri pozícióba kerül. Az észak-afrikai és közel-keleti országokban a népesség növekedésének és a fogyasztói jövedelmek emelkedésének köszönhet en er södik az állati termékek iránti kereslet, ami a takarmánygabonák, így a kukorica korábbinál nagyobb arányú felhasználását eredményezi. Az EU-25 várható gabona-kereskedelme POPP - POTORI szerk. (2006) el rejelzése alapján a jöv ben b vülni fog. A szerz k arra számítanak, hogy az EU-25 összes gabonakivitelének volumene kismértékben b vül, a gabona behozatal szintén n , a kedvezményes kontingensek miatt. A búzaexport a 2005. évihez viszonyítva 14 százalékkal n középtávon, ezzel továbbra is a második legnagyobb búzaexport r régió lesz. Az EC DG AGRI (2006) is azt prognosztizálja, hogy a világpiaci környezet kedvez en alakul az EU-s gabona számára, a dél-kelet ázsiai import növekszik, a dollár er södik az euróval szemben, ennek hatására az EU növelni tudja világpiaci részesedését. Az EU exportja 24 millió tonnáról 30 millió tonnára növekszik, leginkább a búza fog profitálni ebb l az exportnövekedésb l, az import stabilan 10-11 millió tonna körül alakul majd. A tanulmány a nettó búzaexportot 10-14 millió tonnára teszi, a nettó takarmányexportról viszont azt vallja, hogy 50
minimálisan csökkenni fog, mivel a fogyasztás jobban n , mint a termelés. Az árpa viszont véleménye szerint meg rzi versenyképességét a takarmánypiacon Nyugat-Európában, mivel a „land locked” tagállamokból származó kukorica csak késve tud betörni erre a piacra. Az AGRÁR EURÓPA KFT. (2006) hozzáf zi ehhez, hogy a b vül uniós gabonapiacon három alpiac kialakulása figyelhet meg, a nyugat-európai, közép-európai és dél-európai alpiacoké. Ezeken a piacokon jelent sen eltérnek a földrajzi, infrastrukturális és éghajlati adottságok. POPP szerk. (2006) a magyar gabonakereskedelmet elemezve megállapítja, hogy középtávon évi 3,2-3,5 millió tonna gabona exportjára van reális lehet ség, amely els sorban a takarmánygabonákból nem önellátó észak-afrikai és közel-keleti fejl d országok felé irányulhat, annál is inkább, mert ezen térségek takarmányigénye közép- és hosszútávon, a GDP várható növekedésével párhuzamosan gyors ütemben n het. A magyar malmi búza legnagyobb vetélytársának a szintén jó min ség , kifejezetten e piacokra orientált kanadai, valamint az ausztrál búzát tartja. POPP - POTORI szerk. (2005) ezt kiegészíti azzal, hogy a közepes min ség magyar búza legnagyobb vetélytársa Franciaország, Oroszország és Ukrajna. Ugyanakkor úgy véli, hogy Dél-Nyugat-Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet kukoricapiacain a magyar árunak a francia mellett a dél-amerikai és újabban az ukrán kukoricával kell felvennie a versenyt. POPP - POTORI szerk. (2005) kimondja továbbá, hogy a magyar gabonaágazat külpiaci versenyképességét alapvet en befolyásolja a raktározási és szállítási infrastruktúra. FEHÉR (2005) ehhez hozzáteszi, hogy a magyar gabona versenyképessége növelhet lenne jobb infrastruktúra kialakításával, szállítási kapacitás növelésével és a szállítási feltételek javításával. Ezt tovább er síthetné a magyar gabona nemzetközi jóhírének növelése, a következetes homogén, magas min ség termelés elterjedése. POTORI és UDOVECZ (2006) sajnálattal nyugtázzák, hogy a fontos felvev piacok Magyarországtól messze vannak, az elérhet piacok – els sorban Európa – népessége viszont lassan fogy és er sen öregszik, így nincs szüksége több élelmiszerre. Mindezek ellenére az EUROQUALITY (2006) elemz i arra számítanak, hogy a jöv ben Magyarország regionális búza és kukoricaszállítóvá válik. A kukoricaexport várhatóan 2 millió tonna körül alakul, Ausztria, Németország, Lengyelország lesznek a f vev k. A búza f import rei Olaszország, Spanyolország, Svájc, Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Románia lesznek. Az AGRÁR EURÓPA KFT. (2006) ezzel szemben félelemmel elemzi, hogy a hazai gabona értékesítési kilátásai nem biztatóak, az Unió középtávon önellátó lesz kukoricából is, amely besz kíti a hazai lehet ségeket. 2.3.2.5 A gabonakészletekkel kapcsolatos várakozások A világ gabonakészletei az EC DG AGRI (2006) tanulmánya alapján a jöv ben fokozatosan csökkennek, a 2007. évi 66 millió tonnáról 2013-ra 55,8 millió tonnáig. A tanulmány az EU (intervenciós) készleteiben is hasonló tendenciát vár, azt prognosztizálva, hogy a 2004. évi 17,4 millió tonnás csúcsról 2013-ra 9,1 millió tonnára csökkennek. Ha figyelembe vesszük, hogy a tanulmány 2006-ban született, véleményem szerint meglep a készletek csökkenésének prognózisa, mivel a tanulmány készítésekor még nem született döntés az intervenciós rendszer szigorításáról, továbbá ebben az id szakban valamennyi piaci szakért az intervenciós készletek drasztikus jöv beli emelkedését hangoztatta, amely a kés bbiekben hozzá is járult a gabonaintervenció reformjához. Az LMC (2005) tanulmánya is ellentétes nézetet vall ezzel, amikor azt jelzi, hogy az EU-25-ökben (els sorban Közép-Európában) a jöv ben állandó kínálati többlet fog jelentkezni, amely intervenciós készletek formájában fog felhalmozódni a kiköt kt l távoli régiókban. Kritikája szerint az intervenciós rendszer nem alkalmas arra, hogy fuvarköltség térítés nélkül el idézze a többletkínálattal rendelkez land-locked országok feleslegének gabona deficites régiókba történ áramlását. Az AGRÁR EURÓPA KFT. (2006) tanulmánya összhangban van az LMC (2005) el rejelzésével, 2012-ig tartós termelési felesleget vár, f ként a kontinentális, tengerrel nem rendelkez közép-európai térségben.
51
Az EC DG AGRI (2006) tanulmánya a magyar intervenciós és piaci készletekt l azt várja, hogy 2008-ig növekedni fognak, akkor elérik a 9,2 millió tonnás maximumot, 2009-t l azonban csökkenés várható a hazai fogyasztás növekedésének, a magasabb exportnak (EU-s és harmadik országba irányuló), a támogatások elválasztásának és a kötelez területpihentetésnek köszönhet en. A készleteket a prognózis szerint a kukorica teszi ki, a búzakészletek 2013-ig teljesen elt nnek a raktárakból a kül- és belpiaci versenyképességének meg rzése miatt. A tanulmány félelemmel nyugtázza, hogy Magyarországon és Szlovákiában lesz felhalmozva az EU teljes intervenciós kukoricakészletének többsége. Ezzel szemben áll POPP szerk. - POTORI szerk. (2006) álláspontja, akik az Európai Bizottság véleménye alapján azt várják, hogy a 2008/2009. gazdasági évben az intervenciós raktárakból nyomtalanul elt nik a búza és a kukorica, ugyanakkor árpából a termény versenyképességének gyengülése miatt további, eladhatatlan feleslegek halmozódnak fel. Prognózisuk megírása során k sem számoltak a gabonapiaci intervenciós rendszer átalakításával. A magyar intervenciós készletekkel kapcsolatban POTORI és UDOVECZ (2006) további számításokat végeznek. Megállapítják, hogy az intervenciós ár 10 százalékos csökkentése esetén a valós piaci és logisztikai lehet ségeket figyelembe véve a magyar intervenciós készlet 14,5-15 millió tonna között alakulna 2010-ben, az intervenciós felvásárlás megsz nésével pedig 11 millió tonnán. Ma már tudjuk, hogy a fenti prognózisok eltúlzottak voltak, hiszen egy gyenge termés év elegend volt ahhoz, hogy az intervenciós raktárak kiürüljenek. 2.3.2.6 A gabonaárakkal kapcsolatos várakozások A gabonaárak várható jöv beli alakulását nehéz prognosztizálni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a gabonapiaci szakért k (például POPP - POTORI szerk. (2006), EC DG AGRI (2006), Az AGRÁR EURÓPA KFT. (2006)) még 2006. els félévében is a gabonaárak alacsony (bár növekv ) szinten történ stabilizálódását hangoztatták, nem tudták el re jelezni a 2006-os és 2007-es aratást követ árrobbanást. A 2006. évi aratást követ en bekövetkezett árrobbanás után azonban (például PIKÓ ÉS LIPPAI (2007), KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008), UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b)) már azt tartották kizártnak, hogy az árak visszaesnének a 2004-2005-ös szintre. Az OECD (2003) 2003-ban még úgy vélte, hogy a gabonafélék világpiaci ára reálértékben régóta csökken tendenciát mutat rövid ideig tartó árfelfutásokkal, a vezet termel vagy szállító országok terméshozamában bekövetkezett csökkenésre való reakcióként, amely árfelfutásokat a termelés helyreállásával a csökken trend visszaállása követi. A tanulmány azt prognosztizálta, hogy a gabonafélék és az olajos magvak árai a közeljöv ben csökkenni fognak, els sorban a termelékenység növekedése miatt. Az OECD (2004) egy évvel kés bb készült tanulmányában a 2004-2013 id szakra vonatkozóan azt várta, hogy a gabonafélék ára nominálértékben er södik, reálértékben azonban továbbra is folytatódik a csökken tendencia. Az EC DG AGRI (2006) 2006ban kiadott, 2006-2013-as id szakra vonatkozó el rejelzése a gabonaárak mérsékelt növekedését, a 2004. évi negatív rekordszintr l az árak korrekcióját várta. Búza tekintetében az EC DG AGRI (2006) azt prognosztizálta, hogy 2013-ra eléri a 150 USD/tonnát. Ugyanebben az évben POPP POTORI szerk. (2006) az Iowa State University és a University of Missouri-Columbia által m ködtetett élelmiszeripari és mez gazdasági kutatási program (Food and Agricultural Policy Research Institute, továbbiakban FAPRI) prognózisára hivatkozva a búza világpiaci árát (FOB Mexikói-öböl) 178 USD/tonna körülire tette 2015-ben, azaz a 2005. évi szinthez képest 11 százalékos emelkedést várt. A takarmánygabona árának tekintetében hasonló prognózisok születtek. POPP - POTORI szerk. (2006) arra számított, hogy a kukorica világpiaci ára a 2005. évi 90 USD/tonna szintr l 117 USD/tonna szintre n , az ázsiai és latin-amerikai országok kukorica iránti kereslete növekedésének és a termény globális kereskedelme fellendülésének köszönhet en, továbbá a bioetanol-gyártó országok bioetanol-termelésének gyors expanziója is várhatóan jelent s 52
hatást gyakorol a kukorica keresletére és világpiaci árának alakulására. Ezzel összhangban van az EC DG AGRI (2006) tanulmánya, amely ugyancsak arra számított, hogy a kukorica ára eléri a 117 USD/tonna szintet. Az EC DG AGRI (2006) ugyanakkor az Európai Unióban, f ként a NyugatEurópai piacokon 2009-t l a kukorica árának csökkenését várta, mivel a „land locked” tagállamokból származó kukorica egyre könnyebben lesz elérhet . Ezzel párhuzamosan a takarmány árpa és búza drágulásával számolt. A 2006-os aratást követ árrobbanás gyökeres fordulatot jelentett a gabona áráról alkotott árprognózisokban. Az EC DG AGRI (2007) 2007-ben már arról adott számot, hogy a búza ára az elkövetkez években 200 USD/tonna fölött alakul, ezzel 40 százalékkal lesz az elmúlt tíz év átlaga felett. A FAPRI (2007) el rejelzése szerint 2016/17-ben a búza U.S. FOB Gulf ára 204 USD/tonna, európai ára pedig 175 USD/tonna lesz. A kukoricaárakkal kapcsolatban az EC DG AGRI (2007) megállapítja, hogy a bioetanol gyártás által gerjesztett kukoricakereslet verte fel a kukoricaárakat az USA-ban az egyéb gabonákhoz és a szójához képest. Az alacsony készletek és a bioüzemanyag gyártás relatív rugalmatlan alapanyag szükséglete miatt az árak változékonysága n , a piacok sokkal érzékenyebben reagálnak majd az alacsony kínálatra és a többletigényre. Így 2016/17-re a takarmánygabona árának 150-160 USD/tonna körül történ stabilizálódását jelezte, amely 50 százalékkal múlja felül az elmúlt tíz év átlagát. PIKÓ ÉS LIPPAI (2007) is arra számított, hogy az EU-ban el irányzott 10 százalékos bioüzemanyag-felhasználás miatt a gabonafélék ára 3-6, az olajosnövényeké pedig 5-18 százalékkal n het. Viszont a szerz k szerint ez kis mértékben fogja befolyásolni az élelmiszerárakat. SZ CS (2007) is azt várta, hogy a bioüzemanyag-gyártás érezteti hatását a takarmánykukorica áraiban, viszont ennek hatását ellensúlyozza az uniós intervenciós rendszer (garantált minimális felvásárlási ár) megsz nése és a támogatási rendszer átalakulása. A szerz arra számított, hogy összességében 10-15 százalékkal esnek a közeljöv ben a kukoricaárak a 2007-es csúcs-árhoz képest. Az agrárminiszter véleményére hivatkozva azonban hosszabb távon magasabb árszintr l beszélt. A KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) friss tanulmánya az áremelkedés legnagyobb mértékét 2007-re tette. Azt követ en az áremelkedés lassulását prognosztizálta, amit arra alapozott, hogy a piaci kínálat és kereslet egyensúlya várhatóan közelebb kerül egymáshoz. A tanulmány kiemelte, hogy az amerikai el rejelzések is hasonlóak, csak abban különböznek ett l, hogy az árak nagyobb ütem növekedésére egy évvel tovább számított, vagyis 2009-2010-ben várták a tet zést, majd – termékt l függ en – kisebb csökkenéssel, vagy stagnálással számolt 20162017-ig. Hasonlóan vélekedett UDOVECZ – POPP – POTORI (2007b), amikor az áremelkedést példátlannak és elhúzódónak tartotta, amit egyrészt a csapadékhiányos id járás, az etanolipar el retörése és a gabonakészletek globális csökkenése következményének ítélt. Mindemellett arról számolt be, hogy a magas gabona-árszint er s húzóhatást fog gyakorolni a takarmányfélék és az olajmagvak áraira is. A KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) még 2008 els félévében is azt prognosztizálta, hogy a 2008-as jó termés árcsökkenést hoz, ugyan, de az árak továbbra is magas szinten maradnak. A gabonaárak 2008-as mérték áresését nehéz lett volna el re jelezni. A gabonaárak hirtelen emelkedése, majd esése rövid id szak alatt következett be. A FAOSTAT legfrissebb árel rejelzését dolgozatom 2.1.4. fejezetében, a 10. ábrán szemléltetem, amely a búza árának hosszabb távon tonnánként 170 USD, a kukorica árának 140 USD árszinten történ stabilizálódását mutatja. 2.3.2.7 A genetikailag módosított szervezetek kérdésköre Értekezésem irodalmi feldolgozásában a genetikailag módosított szervezetekr l (Geneticaly Modified Organization, továbbiakban GMO) is foglalkozok. Azért tartom fontosnak a téma érint leges ismertetését, mert a világon egyre inkább terjed a genetikailag módosított gabona, els sorban kukorica termesztése. Ma még nem tudni, hogy hová tart ez a folyamat. Az elterjedés 53
oka, hogy a GM fajták termesztésének számtalan el nye van a hagyományos fajtákkal szemben, mint például a nagyobb terméshozam, betegségekkel és id járás viszontagságaival szembeni nagyobb ellenálló képesség, kisebb vízfelhasználás stb. Ugyanakkor a világ egyes országai félnek a GM termékekt l, mivel még nem ismert pontosan a GM termékek emberi szervezetre és környezetre gyakorolt hatása. Az 1996. és 2005. közötti tízéves id szakban a genetikailag módosított (GM) növények globális term területe 1,7 millió hektárról 90 millió hektárra n tt, ennek 38 százaléka (34 millió hektár) a fejl d országokban volt található (legfontosabbak Argentína, Brazília, India, Kína, Paraquay és Dél-Afrika). (POPP - POTORI 2007) POPP - POTORI szerk. (2006) bemutatta, hogy a világon a GM kukorica vetésterülete 21,2 millió hektárt tett ki 2005-ben, amely a globális vetésterület 14,5 százaléka volt. A szerz k megállapították, hogy a GM kukorica aránya a nagy kukoricatermel és -exportáló országok közül az Egyesült Államokban elérte a 40 százalékot, Argentínában a 35 százalékot. A GM-növények területe 2006-ban 13 százalékkal n tt, mintegy 102 millió hektárt tett ki (POPP - POTORI 2007), 2007-ben pedig további 12 százalékkal (12,3 millió hektárral) 114,3 millió hektárra növekedett, amely az elmúlt öt év második legnagyobb b vülés éve volt (KOPINT-TÁRKI ZRT. - AGRÁR EURÓPA KFT. 2008). A KOPINT-TÁRKI ZRT. AGRÁR EURÓPA KFT. (2008) megállapította továbbá, hogy 23 országban 12 millió termel vetett ilyen növényeket. Továbbra is az Egyesült Államok vannak az élen a teljes vetésterület 60 százalékával, amelyet Argentína (19 százalék) és Brazília (15 százalék) követ. POPP- POTORI (2007) a jöv re nézve megállapítja, hogy az elkövetkez tíz évben a legjelent sebb beruházások Kínában várhatók, aminek hozadékaként a növényi termékek akár fele GMO lehet. PIKÓ ÉS LIPPAI (2007) tájékoztatása szerint az EU napirenden tartja a GMO és a hagyományos növények egymás melletti termesztésének kérdését, ezért létrehozta az Európai Koegzisztencia Irodát. Az Unió a GMO-k termesztésének szabályozását nemzeti hatáskörbe utalta, 15 tagállam már el is készítette az ezzel kapcsolatos nemzeti szabályozást. Magyarországon jelenleg az FVM (2006) tájékoztatása alapján, az érvényben lév moratórium szerint tilos a génmódosított kukorica köztermesztése. A moratórium 2006-os meger sítését Anglia, Hollandia, Svédország és Finnország utasította el. Románia tartózkodott, viszont Csehország és Portugália támogatták Magyarország törekvését. Magyarországon kívül több más tagállam is ellenzi az új technológia alkalmazását. 2.3.2.8 Egyéb várakozások a magyar gabonaágazatban A magyar gabonatermesztésben több szerz is szerkezeti változást prognosztizál. Az EUROQUALITY (2006) elemzi, hogy a rendszerváltás után Magyarországon az elaprózott termelési szerkezet miatt csökkent a termelés. Az elmúlt években azonban változás következett be, nyugat-európai gazdák vásároltak földet és gazdaságokat, modern technológiát hoztak magukkal, aminek az lehet a jöv beli hatása, hogy növekedhetnek a termésátlagok. A termelés strukturális változásai a jöv ben még nagyobb hozamokhoz és termeléshez vezetnek, továbbá a nagyobb gazdaságok felé történ elmozdulás is a hektáronkénti hozamok emelkedését hozhatja a következ években. Ezzel összhangban van POPP - POTORI szerk. (2005) véleménye, amikor elemzik, hogy az üzemi struktúra a jöv ben polarizálódik, az egyik oldalon a versenyképes, piacorientált, árutermel nagygazdaságokat, míg a másikon a takarmány-önellátásra berendezked , kisebb, vegyes profilú üzemeket találjuk. Ugyanakkor sajnálattal fejezik ki, hogy a kisgazdaságok egy része várhatóan fel fog hagyni a gabonatermeléssel. Az éghajlatváltozás miatt mindenképpen fel kell készülnünk a széls séges id járásra, amelynek egyik lépése lehet a LACZKÓ és SZ KE (2000) által már 2000-ben javasolt központi ágazati katasztrófa vagy kockázati alap létrehozása. Amely alap végül a nemzeti agrárkár-
54
enyhítési rendszerr l szóló törvénnyel 2006-ban létre is jött, igaz nem a várt eredménnyel. A kárenyhítési rendszerbe 2006-ban a gazdáknak mindössze 6 százaléka lépett be. Összegezve a fenti véleményeket, meglátásom szerint a jöv ben a magyar gabonapiacon egyszerre lesz jelen a globális keresletnövekedés és a hazai túltermelés. A hazai termelés továbbra is meghaladja a felhasználást, a bioenergetika rövid és középtávon sem lesz képes felhasználni a felesleget. Ugyanakkor a hazai gabonatöbblet iránti külföldi kereslet növekedésére lehet számítani, ami a hazai árak emelkedéséhez vezethet. A logisztikai problémák viszont továbbra is korlátot szabnak az exportnak.
55
56
3. ANYAG ÉS MÓDSZER Értekezésemet a doktori iskola elvárásai szerint a bevezet és záró fejezeteken kívül két f szerkezeti egységre bontottam. Az Irodalmi áttekintésre és a kutatási eredményeimet összefoglaló Eredmények fejezetre. Ahol értekezésemben gabonaágazatról beszélek, ott az ágazatot egészként vizsgálom (a gabona megnevezés alatt a gabonafélék körébe tartozó termékeket, így a búza, kukorica, árpa, rozs, stb. termékeket értem). A hazai gabonapiaci helyzet EU-csatlakozás után bekövetkezett változásainak megismerése és elemzése érdekében egyes folyamatok (például piaci ár, értékesítési szokások, stb.) vizsgálata termék szinten válik szükségessé. Ebben az esetben vizsgálataimat búzára és kukoricára végzem, a dolgozatban feltüntetve a termék szint elemzéseket. A két termék gabonatermesztésben elfoglalt helye alapján az így kapott eredményekb l a gabonaágazatra vonatkozó megállapításokat lehet tenni, a gabonaágazat egészére vonatkozó következtetéseket lehet levonni. Az értekezés elkészítéséhez a szakirodalmi áttekintés és elemzés mellett adatgy jtés és feldolgozás, statisztikai vizsgálatok, kvantitatív elemzés, modellszámítás és SWOT-analízis módszereket használtam. 1. Szakirodalmi áttekintés, elemzés A gabonapiaci folyamatok megértéséhez tanulmányoztam és kritikusan értékeltem a vonatkozó szakirodalmat. Els sorban az AKI tanulmányait, az OECD, az EUROQUALITY és az EC DG AGRI tudományos munkáit vettem alapul, amelyet kiegészítettem hazai és uniós szakemberek véleményével. A jogszabályi háttér áttekintése alapján felvázoltam a szabályozásbeli változásokat is. 2. Adatgy jtés Az ágazatban bekövetkezett gazdasági változások számszer sítéséhez az AKI tesztüzemi adatait, a FAOSTAT, az EUROSTAT, a KSH és az MNB adatbázisaiból lekérdezett adatokat használtam fel, mivel ezek felelnek meg leginkább a reprezentativitásra, aktualitásra, összehasonlíthatóságra vonatkozó követelményeknek. A világ és az EU országainak gabona, búza, kukorica betakarított területre, termésmennyiségre, felhasználásra, exportra, importra, gabonaárakra vonatkozó adatainak elemzéséhez jellemz en az 1990-2006. közötti id szakot (ahol rendelkezésre álltak, ott ennél frissebb adatokat is) vettem alapul. Ezeknek a hosszabb id soroknak a vizsgálata lehet vé teszi, hogy az EU-csatlakozás el tt elkezd dött folyamatok ismeretében vizsgáljam a 2004. utáni id szakot. 3. Adatfeldolgozás, elemzés A kapott adatokat a Microsoft Excelben rendszereztem, majd azok elemzésével megvizsgáltam az ágazatban végbement változásokat. Grafikus ábrázolással meghatároztam a változások f irányát, átlag- és arányszámítást végeztem, az adatsorok széls értékei alapján megállapítottam az adatsokaságok terjedelmét. Az egyes tényez k közötti összefüggések feltárásához a Microsoft Excel mellett MINITAB for Windowst használtam.
57
4. Statisztikai vizsgálatok, kvantitatív elemzés Statisztikai módszerekkel kívántam kimutatni, hogy a búza és kukorica magyarországi felvásárlási árában milyen mérték , EU-csatlakozásunknak tulajdonítható, változás következett be. A Microsoft Excelben rendszerezett adatokat felhasználva a MINITAB segítségével végeztem el a számításokat. A vonatkozó szakirodalom (HARNOS szerk. 1993, KEMÉNY – DEÁK 1998, STATSOFT, INC. 2007) áttanulmányozása alapján a statisztikailag kimutatható árfelhajtó hatás vizsgálatához a korreláció és a regresszióanalízis módszerét választottam. A korreláció és regresszióanalízis valószín ségi változók közötti kapcsolat milyenségének és szorosságának vizsgálatával foglalkozik Els lépésként meghatároztam azt az alapvet kevés tényez t, amely hatással van a hazai gabonapiaci árakra, majd ezek csatlakozás el tti id szakra vonatkozó adatai alapján lineáris regressziós egyenletet készítettem. Az egyenlet, illetve a független változók csatlakozás utáni értékei alapján kiszámítottam a csatlakozás elmaradása esetén a 2004-2007-es id szakra feltételezett felvásárlási árakat. Az így kiszámított és a tényleges felvásárlási árak különbsége adja az EU-csatlakozásunk okozta többlet felvásárlási árat. Az eredményeket KEMÉNY S. – DEÁK A. (1998 és HARNOS szerk. (1993) ), valamint STATSOFT, INC. (2007) alapján értékeltem. Az eredmények értelmezéséhez szükséges legfontosabb ismereteket a következ kben foglalom össze. A korrelációs együttható –1,00 és +1,00 közötti értéket vehet fel. A –1,00 érték tökéletes negatív korrelációt jelent, a +1,00 érték tökéletes pozitív korrelációt jelent. A 0,00 érték a korreláció hiányát jelenti. A korrelációs mátrixban szerepl változók lettek a lineáris regressziós függvény magyarázó változói (x1, x2, . . . xn), és azt az y = b0 + b1x1 + . . . + bnxn függvényt kerestem, amely a legkisebb négyzetek elve szerint legjobban illeszkedik a megfigyelési pontokhoz, azaz a hazai búza- és kukoricafelvásárlási árakhoz. A regresszióanalízis során a Student próbastatisztika értéke (T), valamint az ehhez a próbastatisztika értékhez kiszámított P valószín ség, mutatja az egyes független változók hatásának jelent ségét. Jelent s hatásúak azok a változók, amelyekre P kicsi vagy T abszolút értéke nagy. A determinációs együttható (R-sq) méri a függvény illeszkedésének jóságát, azt mutatja meg, hogy a függ változó varianciája hány százalékban magyarázható a kiindulási adatok varianciájával. R-sq értéke függ a modell paramétereinek számától, több magyarázó változó esetén nagyobb lehet akkor is, ha a leírás nem javult ténylegesen. Ezt az igazított érték (R-sq adjusted) kiszámításával lehet figyelembe venni. Vizsgálataimnak lényeges eleme, hogy az árfelhajtó hatás kereslet-kínálati megközelítésben történ megállapításánál nem naptári éves átlag felvásárlási árat, hanem a KSH által közölt havi búza- és kukoricafelvásárlási árakból gabonapiaci évre (búza esetén július-június, kukorica esetén október-szeptember) képzett átlagárat alkalmaztam. Ezeket az éves átlagárakat 1990. évre diszkontáltam. Az árfelhajtó hatás európai árak alapján történ megállapításánál búza esetében 17, kukorica esetében 10 ország euróban megadott árait, illetve az EU-15-ök minimum, maximum, illetve átlagárát vontam be a vizsgálatba, az EUROSTAT 1993-2006. közötti id szakra vonatkozó adatközlése alapján. 5. Modellszámítás HUZSVAI et al. (2005) a modellek alkalmazását a tudományos megismerés nélkülözhetetlen elemének tartja, amelyet ma már szinte minden tudományterületen alkalmaznak. Napjainkban ugyanis a legtöbb természeti, mez gazdasági folyamat és jelenség túlságosan összetett, amely megakadályozza, hogy egyszer en vizsgálható, m ködésében elemezhet legyen. A modell a bonyolult valóságos rendszert képezi le, egyszer sített formában, ezért kutatássegít eszköznek tekinthet . Célja az eredeti jelenség tanulmányozása vagy bemutatása. Az EU-csatlakozás magyar búza- és kukoricapiacra gyakorolt hatásának számszer sítésére, elemzésére modellt alkotok, amelynek alkalmazásával lehet ség nyílt a csatlakozás okozta többletbevételek kimutatására. Ennek segítségével határozom meg, hogy országos szinten mekkora 58
közvetlen támogatásban részesültek a magyar búza és kukoricatermeszt k, a búza és kukorica felvásárlási árában milyen mérték változás következett be EU-csatlakozásunknak köszönhet en, és azt, hogy az intervenciónak köszönhet en mekkora intervenciós többlet árbevételhez, illetve raktárbérleti díjhoz juthattak az ágazat szerepl i. Továbbá a modell segítségével bemutatom ezen összegek forrását, illetve azt, hogy mely piaci szerepl k voltak a többletforrás haszonélvez i. A modell segítségével külön vizsgálom a búza- és a kukoricapiacot az 1999-2007. közötti id szakra vonatkozóan, majd összesítem a kapott eredményeket. Az így kapott összegeket egy hektárra, illetve egy tonna termésre is kivetítetem, hogy mikro szinten is szemléltessem az eredményeket. A számításokat Microsoft Excelben végzem. Számításaimhoz az AKI tesztüzemi adatai, az MVH támogatásokra vonatkozó adatai és a KSH termelési adatai szolgáltak alapul. 6. SWOT- elemzés Értekezésem eredményeit SWOT analízissel egészítettem ki, amely a magyar gabonaágazat er sségeinek, gyengeségeinek, valamint lehet ségeinek és veszélyeinek elemzését tartalmazza. A SWOT elnevezés a Strenghts - er sségek, Weaknesses - gyengeségek, Opportunities – lehet ségek, Threats – veszélyek angol nyelv szavak kezd bet ib l ered. Magyarországon a szakirodalom gyakran a GYELV – mátrix elnevezést használja. (KARÁCSONY 2008) ROÓZ (2007) alapján a SWOT - stratégia a küls környezet és a bels er források között keresi a megfelel összhangot. Összefoglalva tartalmazza a korábbi vizsgálatok eredményeit, könnyen áttekinthet formába hozza azokat, ezáltal kézenfekv vé és szemléletesebbé teszi azt. A SWOT elemzés a bels környezet vizsgálata alapján az azonosítható er s és gyenge pontok meghatározásával kezd dik. Az er sségek azokat az er forrásokat (ez alatt a megszerzett képességek, kedvez helyzet is értend ) tartalmazza, amelyekben az ágazat el nyöket élvez. A gyengeségek ezzel szemben azok az er források, amelyekben az ágazatnak versenyhátránya van. A küls környezet elemzése ad képet az ágazat el tt álló lehet ségekr l és a fenyegetésekr l. A lehet ségek azok a küls , befolyásolhatatlan tényez k, amelyek kedvez feltételeket teremtenek a fejl dés számára. A fenyegetések azok a küls hatások, amelyek az ágazatot kedvez tlenül befolyásolják, illetve korlátozzák fejl dését. Küls hatásokat az ágazat nem tudja befolyásolni, csak alkalmazkodni tud hozzájuk. A SWOT - mátrix elkészítéséhez objektív elemzéseket, szakért i becsléseken alapuló eljárásokat lehet alkalmazni. Az elemzés során azonosítani kell a legfontosabbnak ítélt 8-10 tényez t, hatásuk mértékét, fontosságukat, majd ezeket a SWOT - mátrix négyzetekben kell elhelyezni. (ROÓZ 2007) Értekezésemben a gabonaágazatra vonatkozó SWOT - mátrix elkészítését az indokolta, hogy segítségével ráirányíthatom a figyelmet a hazai gabonaágazat er s és gyenge pontjaira, mi az, ami jól m ködik és célszer megtartani a mai rendszerünkben, továbbá min szükséges változtatni. Milyen esetleges további lehet ségeket és veszélyeket kell figyelembe venni, amely hozzájárulhat a magyar gabonaágazat további sikeres m ködtetéséhez.
59
60
4. EREDMÉNYEK Értekezésem Eredmények cím fejezetben az EU-csatlakozást követ en a magyar gabonapiacon (különösképpen búza- és kukoricapiacon) végbement folyamatokat a bevezetésben megfogalmazott célkit zéseknek megfelel en ismertetem. Ennek keretében els ként röviden összefoglalom és értékelem Magyarország EU-27 és világ gabonapiacán belül elfoglalt helyét. Ezután sor kerül Magyarország EU-csatlakozása után a gabonatermesztésben, a felhasználásban, a kereskedelemben, a gabonaárak alakulásában, jövedelmez ségben és támogatásokban bekövetkezett változásainak elemzésére, valamint a búza- és kukoricapiaci szerepl k többletbevételeit számszer sít modellszámítás ismertetésére. Az eredmények harmadik alfejezete a magyar gabonaágazat SWOT-analízisét tartalmazza. 4.1.
A magyar gabonatermesztés Európai Unióban és világban betöltött szerepe
A célkit zésben konkrétan megfogalmazott kérdések megválaszolása el tt röviden összefoglalom és értékelem Magyarország EU-27 és világ gabonapiacon elfoglalt helyét az Irodalmi áttekintés részben ismertetett kutatási eredményeim felhasználásával, új megközelítésben, az 1990-2006. évek átlagában, százalékos értékben. Magyarország gabonatermesztését els ként a vetésterület, a termésmennyiség és az átlagtermés segítségével hasonlítom az EU-27 és a világ gabonatermesztéséhez. (12. ábra) A világon 700 millió hektáron, az EU-27-ben 60 millió hektáron, Magyarországon közel 3 millió hektáron termesztenek gabonát. Magyarország az EU-27 gabona-búza- és kukoricaterm területéhez 4,6- 4,3 – 12,7 százalékkal járul hozzá, a világ gabona-búza- és kukoricaterm területéb l 0,4 - 0,5 - 0,8 százalékkal részesedik. A világ gabonatermése 2 milliárd tonna, amihez az EU-27 270 millió tonnával, Magyarország 13 millió tonnával járul hozzá. Magyarország részesedése a világ gabona- búza termésmennyiségében 1 százalék alatti, kukorica termésmennyiségében 1 százalék. Az EU-27 termelésmennyiségében valamivel kisebb mértékben részesedik, mint ami a terület alapján várható lenne (4,6-3,6-11,5 százalék), amely az átlagtermések közötti eltéréssel magyarázható. Ugyanakkor a világ gabona átlagtermését mind az EU-27, mind Magyarország átlagtermése felülmúlja. Mindezek alapján megállapítható, hogy Magyarország világviszonylatban kis gabonatermeszt állam, az EU-n belül azonban jelent s kukoricatermeszt tagállamnak számít. Magyarország gabona felhasználásának (13. ábra) vizsgálata során megállapítható, hogy hazánk az EU-27 búza és kukorica felhasználásának 3, illetve 9 százalékát adja, a világ búza és kukorica felhasználásából 0,6 és 0,8 százalékkal részesedik. Magyarország világkereskedelemi súlya (14. ábra), különösen kukorica esetében, meghaladja a termelésben betöltött szerepét. A vizsgált id szakban a világ teljes gabona-, búza- és kukoricaexportjának mintegy 1 százaléka indult hazánkból. Ugyanakkor az EU-27-ek exportjában betöltött szerepünk gyakorlatilag megegyezik a termelésen belül elfoglalttal. Az EU-27-ek gabonaés búzaexportjának 4-4 százalékát, kukoricaexportjának pedig 11,9 százalékát adtuk. Az EU-27 és a világ gabona-búza és kukorica importjában elfoglalt helyünk csekélynek mondható, egyetlen kategória tekintetében sem éri el az egy százalékot.
61
Magyarorsz ág ré sz e se dé se az EU-27 é s a világ ve té ste rüle té b l
15,00%
12,70%
M agyarország/EU-27 terület M agyarország/világ terület
10,00% 4,32%
4,66% 5,00%
0,83%
0,50%
0,41% 0,00% Gabona
Búza
Kukorica
Magyarország részesedése az EU-27 és a világ termésmennyiségéb l 15,00%
Magyarország/EU-27 termésmennyiség Magyarország/világ termésmennyiség
11,51%
10,00%
5,00%
3,63%
4,62%
1,05%
0,77%
0,61% 0,00% Gabona
Búza
Kukorica
A magyar termésátlagok viszonya az EU-27 és a világ átlagterméshez
250,00% 200,00%
M agyarország/EU-27 átlagtermés M agyarország/világ átlagtermés
146,67%
150,00% 100,00%
97,78%
151,72% 83,60%
128,65% 90,06%
50,00% 0,00% Gabona
Búza
Kukorica
12. ábra Magyarország részesedése az EU-27 és a világ gabona vetésterületéb l, termésmennyiségéb l és átlagterméséb l, összes gabona, búza és kukorica szerinti bontásban, az 1990-2006. évek átlaga alapján
(Forrás: Saját ábra FAOSTAT, EUROSTAT, KSH adatok alapján)
62
Magyarország részesedése az EU-27 és a világ gabonafelhasználásában
10,00% 8,00%
8,51%
M agyarország/EU-27 M agyarország/világ
6,00% 3,05%
4,00%
0,83%
0,58%
2,00% 0,00%
Búza
Kukorica
13. ábra Magyarország részesedése az EU-27 és a világ gabona felhasználásából, búza és kukorica szerinti bontásban, az 1990-2006. évek átlaga alapján
(Forrás: Saját ábra FAOSTAT, EUROSTAT, KSH adatok alapján)
Magyarorsz ág ré sz e se dé se az EU-27 é s a világ gabonae xportjában
Magyarorsz ág ré sz e se dé se az EU-27 é s a világ gabonaimportjában 1,00%
15,00%
M agyarország/EU-27 export M agyarország/világ export
Magyarország/EU-27 import Magyarország/világ import
11,93%
0,80%
10,00%
0,60% 0,46% 5,00%
4,34%
0,40%
3,93%
1,04%
1,08%
1,53%
0,00% Gabona
Búza
Kukorica
0,20% 0,08% 0,00%
0,00% 0,00% 0,00%
Gabona
Búza
0,00% Kukorica
14. ábra Magyarország részesedése az EU-27 és a világ gabona exportjából és - importjából, összes gabona, búza és kukorica szerinti bontásban, az 1990-2006. évek átlaga alapján
(Forrás: Saját ábra FAOSTAT, EUROSTAT, KSH adatok alapján)
63
64
4.2.
A magyar gabonapiac az EU-csatlakozás tükrében
A rendelkezésre álló adatok sokasága, a gabonafélék közé tartozó termékek körének széles skálája miatt az értekezés keretei nem teszik lehet vé, hogy az EU-csatlakozás magyar gabonaágazatra gyakorolt hatásainak számszer sítését ágazati szinten végezzem, ezért kutatásaimat két gabonafélére, búzára és kukoricára sz kítem. Választásomat az indokolja, hogy Magyarország legjelent sebb gabonaféléje a kukorica, amelyb l évente átlagosan 1,1 millió hektáron 5,3 tonna/hektáros átlagterméssel 6,1 millió tonnát állítunk el . Búzát azonos nagyságú területen kisebb, 4,1 tonna/hektáros hozammal termesztünk, az éves termésmennyisége 4,5 millió tonnát tesz ki. A két növény adja együttesen a gabona vetésterületnek mintegy 80%-át, a termésmennyiség közel 90%-át. (7. táblázat) Mindezek figyelembevételével e két f termék vizsgálatával a gabonaágazat egészére érvényes következtetések is levonhatók. 7. táblázat: A Magyarországon termesztett f gabonafélék az 1990-2007. évek átlaga alapján Betakarított terület Gabonaféle Búza Kukorica Árpa Rizs Egyéb gabona Összes gabona
millió hektár 1,1 1,1 0,3 0 0,3 2,8
Összes gabona százalékában 39% 39% 11% 0% 11% 100%
Átlagtermés t/ha 4,1 5,3 3,5 3,3 2,7 4,4
Termés millió tonna 4,5 6,1 0,9 0 0,8 12,3
Összes gabona százalékában 37% 50% 7% 0% 7% 100%
(Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján)
A célkit zésekben konkrétan megfogalmazott kérdéseim, amelyek megválaszolásával be kívánom mutatni a magyar búza- és kukoricapiacon az EU-csatlakozást követ en végbement változásokat és kutatásaim eredményeit az alábbiak: • • • • • • •
Befolyásolta-e az EU-csatlakozás a magyar búza- és kukoricatermeszt terület, termésmennyiség alakulását? Történtek-e változások a hazai búza- és kukorica felhasználásban EU-csatlakozásunkat követ en? Hatással volt-e a csatlakozás a magyar búza- és kukoricaexportra? Sikerült-e integrálódnunk a közös piacba? Volt-e hatása EU-csatlakozásunknak a hazai búza- kukorica-felvásárlási árak éven belüli ingadozására, a búza/kukorica árarányra? Változtak-e a magyar gabonatermesztés árbevétel-költség-jövedelem viszonyai? Változtattak-e a magyar termel k a búza- és a kukoricaértékesítés id zítésén? Mekkora többletbevételt jelentett a csatlakozás a hazai búza- és kukoricapiac szerepl i számára?
65
4.2.1. A magyar gabonatermesztés alakulása 1990-t l napjainkig Mint arra POTORI és UDOVECZ (2006) is rámutatott, a termésátlag és az összes termés az id járás függvényében nagymértékben ingadozhat. Emiatt a termelési szándék vizsgálata a vetés-, illetve betakarított terület alapján végezhet el. A magyar gabonaterm területet az 1990. és 2008. közötti id szakban stabilitás jellemezte, 2,7 és 3,1 millió tonna között mozgott. Az 1990. és 2008. közötti id szakban a vetésterületben egyértelm trend nem figyelhet meg, inkább egy viszonylag sz k sávban történ ingadozás melletti stagnálás jellemezte azt. (1999-ben jelent s területet öntött el a bel- és árvíz, ennek következménye a 2,4 millió hektár betakarított terület.) A kezdeti ingadozást a búza vetésterületének változékonysága (0,8-1,3 millió hektár között) okozta, amely a 2002. utáni id szakban az 1,1 millió hektáros szinten stabilizálódott. Az ezredfordulóig a két f növény, a búza és a kukorica négyéves ciklusokban „váltógazdálkodást” folytatott, azaz ez egyik enyhe túlsúlyba került a másik rovására. Az ezredfordulót követ en a búza és a kukorica vetésterülete kiegyenlít dött. Mindezek alapján megállapítható, hogy a vetés-szerkezet stabilizálódási folyamata már jóval EU-csatlakozásunk el tt megkezd dött, a csatlakozás miatt abban változás nem következett be (15. ábra). 4000000
Búza Árpa
3500000 3000000
Kukorica Összesen
hektár
2500000 2000000 1500000 1000000 500000
20 200 7 08 * FV M
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
19 94
19 93
19 92
19 91
19 90
0
15. ábra Gabonafélék betakarított területe Magyarországon 1990. és 2008. között
(Forrás: Saját ábra KSH adatok alapján)
A vetésterülettel ellentétben az átlagtermést az 1990. és 2008. közötti id szakban jelent s ingadozás jellemezte. Szembet n , hogy 2004. el tt mindössze egy alkalommal, 1991-ben, 2004. után pedig öt betakarításból négyszer haladta meg a gabona termésátlag az 5,0 tonna/hektárt. Az ingadozó termésátlagnak köszönhet en az összes termésmennyiség nagyon széles tartományban (8,5-16,7 millió tonna között) mozgott.
66
18000 16000
Búza
Kukorica
Árpa
Rozs
Zab
14000 ezer tonna
12000 10000 8000 6000 4000 2000
19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 20 08 07 * FV M
0
16. ábra Gabonafélék termésmennyissége Magyarországon 1990. és 2008. között
(Forrás: Saját ábra KSH adatok alapján)
A gabonafélék termésmennyiségét vizsgálva (16. ábra) megfigyelhet a kukorica egyre nagyobb térnyerése. A kukorica termése ugyan a teljes vizsgált id szakban (1990-2008) meghaladta a búzáét, azonban ennek mértéke egyre növekv . 1995-ig a kukorica részesedése a teljes gabonatermésb l (búza, kukorica, árpa, rozs, zab együtt) 50% alatti volt, a búzáé pedig 40% körül ingadozott. Ezt az id pontot követ en egyértelm en a kukorica került túlsúlyba, és azóta legalább 50%-át adja a gabonatermésnek, miközben a búza részesedése 40% alá apadt. 2005-ben és 2006ban jelent s mértékben megnövekedett a kukorica aránya a gabonafélék termésmennyiségén belül (megközelítette a 60%-ot), a búzáé pedig visszaesett (30% körüli értékre). 2007-ben azonban a két gabonaféle részesedése az összes termésb l megegyezett, mivel vetésterületük és hektáronkénti átlagtermésük is közel azonos volt. 2008-ban ismét növekedett a kukorica részesedése a búza kárára. 70% 60% 50%
Búza Kukorica Árpa
40% 30% 20% 10%
19 90 19 91 19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 20 08 07 * FV M
0%
17. ábra A gabonafélék termésmennyiségének megoszlása Magyarországon 1990. és 2008. között
(Forrás: Saját ábra KSH adatok alapján)
67
A két termék termésmennyiségében megmutatkozó súlyeltolódásnak az oka az, hogy a kukorica hektáronkénti termésmennyisége jóval szélesebb intervallumban mozog, mint a búzáé. A kedvez id járást sokkal b ségesebb terméssel hálálja meg, mint a búza. Emiatt közepes, illetve jó termés években a kukorica országos termésmennyisége még azonos vetésterület mellett is jelent sen képes meghaladni a búzáét, kedvez tlen id járás esetén pedig megegyezik azzal. A 2004. utáni magas termésmennyisé elvileg három okra vezethet vissza, a vetésterület növekedésére, a kedvez id járásra, illetve a termesztési technológia megváltozására. Eredményeim alapján a term terület növekedésével nem magyarázható, hiszen az stagnál. A technológiai váltás szintén kizárható, mivel egyrészt az nem vihet végbe egyik évr l a másikra, másrészt az AKI tesztüzemi adatai szerint a termelési költségek változása búzánál a korábbi trendet követte, kukoricánál megfigyelhetjük ugyan a költségek 2004. évi megugrását, azonban ezt egyértelm en a szárítási költségek növekedése okozta, harmadrészt, ha ez a váltás bekövetkezett volna, nem eshetett volna vissza a termelés kb. 60%-ára 2007-ben. Meglátásom szerint a csatlakozás utáni magas terméseredményeket egyértelm en a kedvez id járásnak köszönhetjük. Az, hogy err l a szintr l milyen irányba mozdul el a termelés szerkezete, az a Közös Agrárpolitikában (intervenciós rendszer, közvetlen kifizetések) és a gabonafélék felhasználásában bekövetkez változásokon (alternatív pl. energetikai célú felhasználás, állatállomány alakulása) múlik. Ugyanakkor fentiekhez fontos hozzátennem, hogy a kukorica intervenció közelmúltban véghezvitt gyakorlati eltörlése miatt megsz nik az a mechanizmus, amely az árak intervenciós szintre történ süllyedése esetén megakadályozná a kukorica és a búza árának elszakadását egymástól. Emiatt csökkenhet a kukoricatermesztés jövedelmez sége a b termés években. Kérdéses, hogy az említett ellentétes irányú tényez k együttes hatására milyen változás következik majd be a vetésszerkezetben. Fenti kutatási eredményeim alapján a célkit zésekben megfogalmazott els , „Befolyásolta-e az EU-csatlakozás a magyar búza- és kukoricatermeszt terület, termésmennyiség alakulását?” kérdésre azt a választ adom, hogy a csatlakozás miatt a vetésterületben változás nem következett be. Az ezredfordulót követ en kiegyenlít dött a búza és a kukorica vetésterülete és ezen az állapoton EU-csatlakozásunk sem változtatott. Az intervenciós rendszer miatt elméletileg túlsúlyba kerülhetett volna a kukorica vetésterület, de ez nem történt meg. Az EU-csatlakozást követ évek magas termésmennyisége a vetésterület változatlansága mellett els sorban a kedvez id járásnak tulajdonítható, arra az EU-csatlakozásnak közvetlen hatása nem volt. 4.2.2. Magyarország gabona-felhasználásának alakulása Belföldi gabona-felhasználásunk (élelmezési, takarmányozási és ipari) az elmúlt tíz évben jelent s változáson ment keresztül. A KSH adatai szerint a felhasználás 1996-ban megközelítette a 10 millió tonnát, majd folyamatos csökkenést követ en 2000-ben már 9 millió tonna alá, 2007-ben pedig 8 millió tonna alá süllyedt. Belföldi gabona-felhasználásunkat a korábbi id szakhoz hasonlóan 2004. után is csökkenés jellemezte. Azonban a csökkenés átlagos üteme évi 3%-ról, évi 2%-ra mérsékl dött (18. ábra).
68
12000
Gabona Búza Kukorica
10000
ezer tonna
8000 6000 4000 2000
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
0
naptári év
18. ábra A belföldi gabona-felhasználás alakulása Magyarországon 1996. és 2007. között
(Forrás: Saját ábra KSH adatok alapján)
2500 Élelmezési Ipari
ezer tonna
2000
T akarmányozási
1500 1000 500
07 20
06 20
05 20
04 20
03 20
02 20
01 20
00 20
99 19
98 19
97 19
19
96
0
naptári év
19. ábra Búzafelhasználás alakulása Magyarországon 1996. és 2007. között
(Forrás: Saját ábra KSH adatok alapján)
A gabonaféléken belül a belföldi búza-felhasználásunkat viszonylagos stabilitás jellemezte. Az 1996. és 2007. közötti id szakban átlagosan 2,9 millió tonna búzát használtunk fel, úgy, hogy a felhasználás a 2,3 millió tonna és 3,2 millió tonna közötti tartományban mozgott. A felhasználás több mint 50%-át tette ki a sz kebb határok között mozgó, évi 1,2-1,9 millió tonnányi élelmezési célú felhasználás. A takarmányozási célú búzafelhasználás némileg szélesebb tartományban, 0,4 és 1,4 millió tonna között ingadozott. A búza-felhasználás stabilitása annak volt köszönhet , hogy a széls séges években az élelmezési és takarmányozási célú felhasználás egymással ellentétesen változott (19. ábra).
69
A kukorica belföldi felhasználásában egyértelm csökken trend figyelhet meg. A falhasználás 1996-ban még elérte az 5,5 millió tonnát, 2007-ben viszont már csak 3,6 millió tonnát tett ki. Ezt a csökkenést a kukorica takarmányozási célú felhasználásában bekövetkezett visszaesés eredményezte (5,0 millió tonnáról 2,8 millió tonnára). Eközben a kukorica élelmezési célú felhasználása 0,3 millió tonnáról 0,8 millió tonnára emelkedett. Vagyis a belföldi gabonafelhasználás 1996-2007. közötti kb. 1,7 millió tonnás csökkenése a kukorica takarmányozási célú felhasználásának visszaesésére vezethet vissza, amelynek negatív hatását enyhítette az élelmezési célú felhasználás dinamikus növekedése. (20. ábra) 6000 Élelmezési Ipari T akarmányozási
5000
ezer tonna
4000 3000 2000 1000
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
0
naptári év
20. ábra: Kukorica-felhasználás alakulása Magyarországon 1996. és 2007. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
A kukorica takarmányozási célú felhasználását illet en az egyik lényegi kérdés az, hogy az állattenyésztés felfuttatására irányuló kormányzati törekvések, illetve az EU-s szabályrendszer változásainak hatására megáll-e, illetve visszafordítható-e a csökkenés. Közép- és hosszútávon a kukorica-felhasználásra pozitív hatással lehet a bioüzemanyagok iránti növekv igény. Bár itt több kérdés is felmerül. Egyrészt kérdéses, hogy Európa bioüzemanyag-szükségletének mekkora hányadát kívánja saját termelésb l el állítani, ezen belül pedig a bioetanol gyártás mekkora hányadát alapozná a kukoricára, illetve mekkora részét állítaná el egyéb, például cukorrépát felhasználó vagy második generációs technológiával. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a hazai gabona-felhasználás vizsgálata során azt tapasztaltam, hogy a különböz agrárszervezetek által készített gabonamérlegek némileg ellentmondanak egymásnak. A Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -Keresked k Szövetsége szerint a belföldi gabona-felhasználás a 2004/2005-ös piaci évben jelent sen csökkent az el z évhez képest, miközben a Magyar Agrárkamara szerint ugyanebben az évben stagnálás, a 2005/2006-os és 2006/2007-es piaci évben pedig enyhe növekedés volt. Fenti kutatási eredményeim alapján a célkit zésekben megfogalmazott második, „Történtek-e változások a hazai búza- és kukorica-felhasználásban EUcsatlakozásunkat követ en?” kérdésre azt a választ adom, hogy 2004-t l Magyarország belföldi gabona-felhasználása a korábbi id szakhoz hasonlóan csökken pályán mozgott, azonban a csökkenés üteme mérsékl dött. A búzafelhasználást stagnálás, a kukorica-felhasználást er teljes csökkenés jellemezte, ez utóbbi a takarmányozási célú felhasználás visszaesésére vezethet vissza. 70
4.2.3. Magyarország gabona-külkereskedelme és integrálódása az EU gabonapiacába Magyarország gabona külkereskedelmét az éves gabonaexport alakulása, az egyes célpiacok részaránya, valamint az exportpiaci koncentráció alapján vizsgálom. Ezt követ en rövid áttekintést nyújtok a hazai és az uniós gabonaárak alakulásáról. 18000 Export 15000
Belföldi felhasználás
ezer tonna
12000 9000 6000 3000
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
0
naptári év
21. ábra Gabona felhasználás és-export alakulása Magyarországon 1996. és 2007. között
(Forrás: Saját ábra KSH adatok alapján)
Magyarország éves gabonaexportja a 1996. és 2007. átlagában 3,3 millió tonnát tett ki, amelyb l 1,3 millió tonnát képviselt a búza, 1,9 millió tonnát a kukorica. A terméseredmények széls séges ingadozása és a hazai felhasználás csökken trendje miatt az export árualap jelent s ingadozást mutatott (0,5-7,5 millió tonna). Ugyanakkor a 2004-et követ több b termés év és a hazai felhasználás folyamatos csökkenése miatt szembet n az export árualap megugrása az EUcsatlakozást követ id szakban (21. ábra). Az export árualap vizsgálata során arra az eredményre jutottam, hogy az 1999-2003. évek termésének 14-32%-át exportáltuk az adott gabonapiaci évben. Ugyanakkor a 2004. és 2005. évi rekord termésmennyiségnek csak kis hányadát, 21, illetve 26%-át szállítottuk külföldre. Ez az alacsony arány annak tudható be, hogy a két EU-csatlakozást követ évben a hazai felhasználáson és exporton felüli mennyiség az újdonságnak számító intervenció keretében került felvásárlásra. A 2004. évi termésb l 3,9 millió tonna, a 2005. évib l pedig 4,4 millió tonna gabona került az intervenciós raktárakba. A 2006. és 2007. évi termésb l már nem történt intervenciós felvásárlás a magas piaci áraknak köszönhet en, s t 2007-re a teljes, korábban felvásárolt 8,3 millió tonna intervenciós készletet értékesítette az EU. Az exportadatok értelmezésekor fontos kitérni arra, hogy a KSH csak az értékesítést követ en mutatja ki exportként az intervenció keretében felvásárolt mennyiséget, vagyis intervenciós készletezés statisztikailag csökkentette a 2004-es és 2005-ös export árualapot, illetve növelte a 2006-osat és a 2007-eset. Emiatt tapasztalhattam azt a szokatlan helyzetet, hogy az exportunk két gyengébb termés évben érte el a maximumát, amikor a termésmennyiség több, mint 50%-át szállítottuk külföldre. Azaz a gyakorlat is igazolta azt a feltevést, hogy az intervenció keretében felvásárolt mennyiség exportnak tekinthet , hiszen az hosszabb-rövidebb tárolást követ en nagy valószín séggel harmadik országban, vagy valamely Magyarországon kívüli EU-tagállamban talál gazdára.
71
Az exportpiacaink átrendez dését több szempontból is megvizsgáltam. Az 1999. és 2008. közötti id szakban exportált árumennyiség egyes célpiacok közötti megoszlását vizsgálva azt az eredményt kaptam, hogy gabonaexportunk egyre nagyobb része áramlik az EU-27 tagállamaiba. A növekv trend a grafikus ábrázolásból is jól nyomon követhet (22. ábra). Csatlakozásunk el tt az export 50-80%-a valósult meg ebben a relációban, az azt követ id szakban pedig már 70-90%a. Az országcsoporton belül els sorban az EU-15-kel folytatott kereskedelmünk élénkült fel, az EU10-kel és az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem rovására. Ez a változás már csatlakozásunk el tt, 2001. második félévében megkezd dött. 120% 100%
EU-15 EU-27
EU-10 EU-n kívüli országok
80% 60% 40% 20%
III . 20 08 .I .
III . 20 07 .I .
III . 20 06 .I .
III . 20 05 .I .
III . 20 04 .I .
III . 20 03 .I .
III . 20 02 .I .
III . 20 01 .I .
III . 20 00 .I .
19 99 .I .
0%
22. ábra Magyarország gabona külkereskedelmének célpiacok szerinti megoszlása 1999. és 2008. között
(Forrás: Saját ábra KSH adatok alapján)
Az exportpiaci átrendez dés változását tovább vizsgálva, a 2004. el tti, illetve utáni négyéves id szak átlagait összehasonlítva (23. ábra) arra az eredményre jutottam, hogy az EU-27-ekbe irányuló gabonaexportunk 61%-ról 80%-ra emelkedett, ezen belül az EU-15-ökbe irányuló export 27%-ról 60%-ra n tt, az EU-10-be irányuló pedig 20%-ról 12%-ra csökkent. A legdinamikusabban a görög, az olasz és a német exportunk b vült, miközben a szomszédos országokkal folytatott kereskedelmünk (bosnyák, szlovén, román) jelent sen visszaesett vagy stagnált. Ebb l arra következtetek, hogy a kereskedelmi korlátok megsz nését követ en a magyar gabona versenyképes tud lenni a többi tagállamban termelt gabonával szemben még nagyobb távolságokban is. Ezt a képet némileg árnyalhatja, hogy a 2004., illetve 2005. évi termésb l a gyengébb min ség rész intervencióba is kerülhetett, a jobb min ség pedig magasabb szállítási költséget is képes volt elviselni. Kérdés, hogy akkor is megn tt volna-e a szomszédos országok részesedése, ha a teljes exportárualap kiszállításra kerül. Az EU-val folytatott kereskedelem b vülésével párhuzamosan az EU-n kívüli országokba irányuló export részaránya 39%-ról 20%-ra csökkent.
72
100%
EU-15 EU-2 EU-25
80%
EU-10 EU-27 EU-n kívüli országok
60%
40%
20%
0% Átlag 1999-2003
Átlag 2004-2007
23. ábra A magyar gabonaexport célpiacainak változása az 1999-2003. és a 2004-2007. évek átlaga alapján
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
A f exportpiacainkban is változás következett be 2004. után. Csatlakozásunk el tt három nagy piacunk volt (Bosznia-Hercegovina, Szlovénia és Románia), ezekbe az országokba szállítottuk az exportált mennyiség 43%-át. A közepes nagyságú (5-10%-os részesedés ) export pedig mindössze két országba irányult. Csatlakozásunk után megnövekedett a közepes méret célpiacok irányába folytatott export (46%-ra), miközben csökkent a kicsi és a nagy piacaink súlya. (8. táblázat) Kedvez változásnak értékelem ezt a folyamatot, amelynek köszönhet en az export egyre nagyobb hányada megy a közepes méret , és egyre kisebb hányada a nagy méret célpiacainkra. Ennek köszönhet en a magyar export egyre kevésbé lesz kiszolgáltatott egy-egy nagy importigény ország adott évi gabonakeresletének. 8. táblázat A magyar gabonaexport koncentráltsága az 1999-2003. és a 2004-2007. évek átlaga alapján Átlag 1999-2003. Kategória
5% alatt 5-10% 10-15% 15% felett Összesen
Országok száma db
40 2 2 1 45
Országok együttes piaci részesedése % 45% 12% 27% 16% 100%
Átlag 2004-2007. Országok száma db
37 6 1 1 45
Országok együttes piaci részesedése % 24% 46% 13% 17% 100%
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
Gabonaágazatunk EU-hoz történ eredményes integrálódására utalnak az exportban végbement fenti változások. Ugyanakkor az integráció sikerességének értékeléséhez további vizsgálat szükséges. GHOSHRAY és LLOYD (2003) szerint tökéletes piaci integrációról akkor beszélhetünk, ha bármely ár reprezentatív a teljes csoportra nézve, vagy csak egyetlen trend létezik az árakon belül. Ugyancsak k YANG et al (2000)-ra hivatkozva hozzáteszik, hogy ha egyetlen ár mozgatja több területileg elkülönült piac árait, akkor ez arra utal, hogy ezek a piacok egy egységes piaccá integrálódtak. Ez alapján a magyar gabonaágazat EU-integrációjának vizsgálatára az exportpiaci átrendez désen túl elemeztem a hazai és az EU-15-ök gabonaárainak alakulását is. 73
Az áralakulás vizsgálatához az EU-15-ök 1990-2007. közötti euróban kifejezett búza és kukorica felvásárlási árait hasonlítottam össze a magyar árakkal (24. és 25. ábrák). Megállapítottam, hogy búza esetén az id szak alatt az EU-15-ön belüli áreltérések jelent sen csökkentek (300 euró/tonnát is meghaladó mértékr l 50 euró/tonna körüli szintre), miközben folyamatos árcsökkenés is megfigyelhet . A magyar búzaár eközben emelked pályán mozgott, és közeledett az EU-15-ök minimum árához, olyannyira, hogy a 2000. évt l kezdve tartósan akörül tartózkodott, s t 2003-tól kezdve minden évben meg is haladta azt. 600
Euró/tonna
500
Magyarország
Átlag EU-15
Min. EU-15
Max. EU-15
400 300 200 100
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
19 94
19 93
19 92
19 91
19 90
0
24. ábra A búza áralakulása Magyarországon és az EU-15-ben 1990. és 2007. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
A búzához hasonlóan kukorica áringadozási sávja is sz kült az EU-15-ökben, de sokkal kisebb mértékben (a kezdeti 90 euró/tonnáról 60 euró/tonnára), csökken ártrend mellett. A hazai kukorica áremelkedése kisebb mérték volt, és kés bb is kezd dött, mint a búzáé, emiatt a hazai kukoricaár csak 2003-ban közelítette meg az EU-15-ök minimum árát, és 2004-t l kezdve tudta csak meghaladni azt 5-10%-kal, 2007-ben azonban némileg elmaradt attól. Ahogy az a grafikus ábrázolásból is jól látszik, mind a búza, mind a kukorica hazai felvásárlási ára 2004-t l az EU-15ökben érvényesül ártrendet követte. 300
Euró/tonna
250
Magyarország
Átlag EU-15
Min. EU-15
Max. EU-15
200 150 100 50
25. ábra A kukorica áralakulása Magyarországon és az EU-15-ben 1990. és 2007. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján) 74
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
19 94
19 93
19 92
19 91
19 90
0
Fenti vizsgálatok alapján az EC DG AGRI (2006) korábban bemutatott elégtelen integrációra vonatkozó megállapítását a következ kkel pontosítom. Az exportpiaci átrendez désb l, illetve az EU gabonaárainak magyar árakkal való összevetéséb l arra következtetek, hogy megkezd dött a magyar gabona egységes piaci integrációja, miközben az EU 15 tagállamán belüli áreltérések is jelent sen csökkentek. Ugyanakkor van még fejl dési lehet ség, hiszen a hazai árak csak az EU-15 árainak minimuma körül alakulnak, illetve 2004-2005-ben az export árualapnak egy jelent s része nem volt képes elhagyni az országot, és az intervenciós raktárakba került. A gabona exportunk áttanulmányozásának végén az abból származó bevétel nagyságának érzékeltetésére megemlítem, hogy a 2001-2005. közötti id szakban évente 350-550 millió USD bevételünk keletkezett a gabonaexportból, melyb l 40%-kal részesedett a búza, és 50%-kal a kukorica. Gabonaexportunkhoz képest elenyész mennyiség , mintegy 100 ezer tonna gabonát importálunk évente a KSH gabonamérlege szerint. Az import mennyisége akárcsak az export hektikusan változott (40 ezer és 200 ezer tonna között) az 1990. és 2007. közötti id szakban. Fenti kutatási eredményeim alapján a célkit zésekben megfogalmazott harmadik, „Hatással volt-e a csatlakozás a magyar búza- és kukoricaexportra? Sikerült-e integrálódnunk a közös piacba?” kérdésre azt a választ adom, hogy az EUcsatlakozásnak volt hatása a magyar búza és kukoricaexport alakulására. Els ként azonban fontos leszögezni, hogy az export EU-csatlakozást követ megugrása nem a csatlakozás hatásának tulajdonítható, hanem a b termés évek hozta magasabb termésmennyiségnek, valamint a belföldi gabona-felhasználás visszaesésének. Az EUcsatlakozás hatása abban mutatkozott meg, hogy jelent sen átrendez dtek exportcélpiacaink. Az EU-15-be irányuló export er södött, a 2004. után csatlakozott, és a harmadik országokba irányuló export kárára. Az export koncentráltsága a csatlakozás után mérsékl dött, amelyet kedvez változásnak értékelek, hiszen ennek köszönhet en a magyar export egyre kevésbé lesz kiszolgáltatott egy-egy nagy importigény ország adott évi gabonakeresletének. Az exportpiaci átrendez dés, és a felvásárlási árak alakulása azt igazolja, hogy megkezd dött a magyar gabona egységes piaci integrációja. További lényeges változás, hogy az export árualap külpiacokra történ jutásának id pontja az EU által m ködtetett intervenció következtében módosulhat. 4.2.4. A magyar gabonaárak alakulása A magyar gabona-felvásárlási árak alakulása az vonatkozásában, az EU árakkal összehasonlítva került részletesebben megvizsgálni a hazai gabonafelvásárlási árak id szakban, tekintettel arra, hogy az elérhet árbevételt a alakulása befolyásolja.
el z ekben tömören, az export értékelésre. Szükségesnek tartom alakulását az EU-csatlakozás utáni termésmennyiségen kívül az árak
Els lépésként megvizsgáltam, hogy a gabonafélék éven belüli áringadozása mérsékl dött-e az EU-csatlakozás után. A felvásárlási árakban jelentkez éven belüli ingadozás mérsékl dését az indokolná, hogy a megnövekedett piac hatékonyabban tudja felszívni a betakarításkori kínálati többletet, mivel kereskedelem-politikai korlátok már nem akadályozzák az áru szabad áramlását. A piac növekedésével élénkülnie kellene a versenynek a keresked k, feldolgozók között, így elvileg kisebb a valószín sége a lokálisan kialakuló felvásárlói monopolhelyzetnek. Valamint az intervenció is megtámasztja az árakat azokban az években, amikor nagyon alacsony szabadpiaci árak alakulnának ki. Az is indokolná az éven belüli áringadozás csökkenését, hogy a termel k az EU-csatlakozás óta jelentkez jövedelem-többletb l, illetve a beruházási támogatásokból rendelkeznek forrással raktárak, tisztító és szárító berendezések építhetésére, ezzel javíthatják piaci 75
pozíciójukat és nem kényszerülnek betakarításkor értékesíteni gabonájukat. Mindezek hatására már betakarításkor elvileg magasabb áraknak kellene kialakulnia, így éven belül kisebb mérték növekedésre kerülhetne sor. 300% Ár minimum 250%
Ár maximum
200% 150% 100%
19 92 19 93 19 94 19 95 19 96 19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07
50%
26. ábra A búza felvásárlási árának minimuma és maximuma Magyarországon 1992. és 2007. között (júliusi ár = 100 %)
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
A KSH havi felvásárlási árait vizsgálva a arra az eredményre jutottam, hogy a búza ára 19922003. között átlagosan 46%-ot emelkedett éven belül, 2004-2007. közötti id szakban pedig már csak 38%-ot (26. ábra). Ezzel szemben a kukoricánál növekedett az áringadozás intervalluma. Míg 1992-2003. között átlagosan 46%-ot emelkedett éven belül a felvásárlási ár, addig EU-csatlakozásunk után átlagosan 54%-ot (27. ábra). Vagyis az uniós csatlakozást követ en búzánál kismértékben csökkent, kukoricánál pedig növekedett az éven belüli áringadozási sáv. Mindezek hatására továbbra is jelent s éven belüli áringadozás figyelhet meg mindkét növénynél, emiatt jelenleg is megéri készletezni, és kés bb értékesíteni az árut. 250% 225%
Ár minimum
200%
Ár maximum
175% 150% 125% 100% 75%
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
19 94
19 93
19 92
50%
27. ábra A kukorica felvásárlási árának minimuma és maximuma Magyarországon 1992. és 2007. között (októberi ár = 100 %)
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján) 76
Tekintettel arra, hogy a takarmány búza és a kukorica bizonyos mértékig helyettesít termékei egymásnak, megvizsgáltam azt is, hogy EU-csatlakozásunknak volt-e hatása a két növény árarányára (28. ábra). A búza és a kukorica termel i árában mutatkozó különbséggel kapcsolatban HORVÁTH (2006b) azt a megállapítást teszi, hogy az intervenciós rendszer életbe lépése után az jelent sen csökkent, a búza le-, a kukorica pedig felértékel dött, a két ár közelített egymáshoz. HORVÁTH (2006b) megállapítását annyival kiegészítem, hogy az árarányok változása már jóval EU-csatlakozásunk el tt elkezd dött. Hosszabb id távot vizsgálva láthatjuk, hogy a 2000. el tti id szakban a búza felvásárlási ára többször 40-50%-kal is meghaladta a kukoricáét, majd az ezt követ id szakban a piac már legfeljebb 20-30%-kal tartotta értékesebbnek a búzát, mint a kukoricát. HORVÁTH (2006b) által említett 2004. és 2005. évi intervenciós id szak valóban különlegesnek mondható, ugyanis ekkor a búza ára csak nagyon kis mértékben (0-7%-kal) volt képes a kukorica ára fölé emelkedni. Azaz jól megfigyelhet az intervenció árkiegyenlít hatása. Az ezt követ sz kösebb években (2006. és 2007.), amikor a piaci ár az intervenciós ár fölé emelkedett és az intervenció ténylegesen nem jelentett értékesítési alternatívát, a két gabonaféle ára ismét elvált egymástól, és a búza ára 10-20%-kal meghaladta a kukoricáét, s t 2008-ban ennél nagyobb különbséget is tapasztalhattunk. HORVÁTH (2006b) fenti, a búza és a kukorica termel i árának közeledésér l szóló megállapítása tehát csak azokra az évekre érvényes, amikor a piaci ár az intervenciós ár körül alakul. Egyéb években a búza és a kukorica ára továbbra is jelent sen elszakadhat egymástól. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy minden évben megfigyelhetünk egy-egy olyan id szakot amikor jellemz en csökken az árkülönbség a két növény között, s t id nként átmenetileg olcsóbbá is válhat a búza, mint a kukorica. Ezt a jelenséget a búza aratása és a kukorica betakarítása közötti id szakban (július-szeptember) tapasztalhatjuk. Ez a búzának a kukoricához viszonyított relatív áresése a július-szeptemberi id szakban EU-csatlakozásunk után is megfigyelhet . 160% Búza/Kukorica felvásárlási árának aránya 140%
120%
100%
80%
19
19
96
.j an
uá r jú 97 l ius .j an uá r 19 júl 98 ius .j an uá r 19 júl 99 ius .j an uá r 20 júl 00 ius .j an uá r 20 júl 01 ius .j an uá r 20 júl 02 ius .j an uá r 20 júl 03 ius .j an uá r 20 júl 04 ius .j an uá r 20 júl 05 ius .j an uá r 20 júl 06 ius .j an uá r 20 júl 07 ius .j an uá r 20 júl 08 ius .j an uá r jú l iu s
60%
28. ábra A búza felvásárlási árának a kukorica felvásárlási árához viszonyított aránya Magyarországon 1996. és 2008. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
Fenti kutatási eredményeim alapján a célkit zésekben megfogalmazott negyedik, „Volt-e hatása EU-csatlakozásunknak a hazai búza- kukorica-felvásárlási árak éven belüli ingadozására, a búza/kukorica árarányra?” kérdésre azt a választ adom, hogy az uniós tagság csekély változást eredményezett a búza és a kukorica felvásárlási árának éven belüli ingadozásában, miközben az intervenció árkiegyenlít hatása csak b termés és alacsony szabadpiaci árak esetén tudott érvényre jutni. 77
A jöv ben a kukorica intervenciós termékkörb l való kikerülésével az intervenció árkiegyenlít hatása alacsony szabadpiaci árak esetén sem lesz tapasztalható. Egyéb id szakokban a búza/kukorica árarány a csatlakozás el tti id szakhoz hasonlóan alakult. 4.2.5. A gabonatermesztés bevételének, költségének és nyereségének elemzése A mennyiségi folyamatok (termelés, felhasználás, külkereskedelem) és az áralakulás áttekintése után megvizsgálom, hogy a hazai búza- és kukoricatermesztés bevételei, költségei, valamint az elérhet jövedelmek hogyan alakultak a csatlakozást követ en. Els ként a búza és a kukorica hektáronkénti termésátlaga és a hektáronkénti árbevétele közötti összefüggést vizsgáltam az 1990-2008-as id szak adatai alapján. Megállapítottam, hogy a termésátlagok megfigyelhet trend nélkül nagyon széles sávban mozogtak (29. és 30. ábra). Ugyanakkor a hektáronkénti árbevétel reálértékét egyértelm csökken trend jellemezte 2002-ig mindkét növény esetében, ezt követ en 2006-ig, illetve 2007-ig átmenetinek t n emelkedést tapasztalhattunk. Azaz körülbelül EU-csatlakozásunkkal egyid ben megtorpant a hektáronkénti árbevétel reálértékének csökken tendenciája, és a növekedés jelei mutatkoztak. Ugyanakkor az is megfigyelhet , hogy az egymást követ években a hektáronkénti termésátlag sokkal szélesebb intervallumban mozgott, mint a hektáronkénti árbevétel, vagyis a piaci ár valamelyest csillapítani képes a termésátlag-ingadozás okozta bevételváltozásokat. 120% 100% 80% 60% 40% Búza termésátlaga kg/ha Búza diszkontált hektáronkénti árbevétele
20%
20 08
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
19 94
19 93
19 92
19 91
19 90
0%
29. ábra A búza termésátlaga és diszkontált hektáronkénti árbevétele Magyarországon 1990. és 2008. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
Az ábrákból azt is kiolvashatjuk, hogy búza esetében relatíve magasabb árbevétel volt realizálható hektáronként az alacsony termés években, mint a jobb termés években, kukoricánál kevésbé figyelhet meg ilyen jelleg összefüggés. Ennek hátterében az állhat, hogy alacsony termésmennyiség esetén nagyobb verseny alakul ki a jó min ség búzáért, és a felhasználók nagyobb áremelkedést is hajlandók elfogadni, ugyanakkor a kukorica mint takarmánynövény könnyebben helyettesíthet , emiatt rossz termés években sem lehet nagy áremelést érvényesíteni.
78
200%
150%
100%
50% Kukorica termésátlaga kg/ha Kukorica diszkontált hektáronkénti árbevétele 20 08
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
19 94
19 93
19 92
19 91
19 90
0%
30. ábra A kukorica termésátlaga és diszkontált hektáronkénti árbevétele Magyarországon 1990. és 2008. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
A gabonaágazat vizsgálata során a legfontosabb kérdés talán az, hogy a gabonatermesztésb l elérhet jövedelem változott-e EU-csatlakozásunk óta, és a fennálló jövedelemszint az ágazat támogatásának milyen szinten történ fenntartását teszi indokolttá. Ezirányú vizsgálataimhoz az AKI piac-meghatározó gazdaságokra vonatkozó tesztüzemi adatait használtam fel. Az árbevétel-, költség- és jövedelemadatok grafikus ábrázolásából (31. és 32. ábrák) is jól látszik, hogy 2004-t l kezd d en mind a búza, mind a kukorica esetében jelent s ugrás következett be a hektáronkénti termelési értékben, amely növekedés jelent s részben a közvetlen támogatásoknak volt köszönhet . Az AKI tesztüzemi adatai szerint a búza és a kukorica hektáronkénti közvetlen támogatásának összege 1999-ben még 1000 Ft alatt volt, majd 2003-ra 8000 Ft-ra emelkedett. Ezt követ en 2004ben 25.000 Ft-ra ugrott, és a 2005-2007-es id szakban 45000 Ft körül alakult. 250000
T ermelési érték (támogatást is tartalmazza) Állami/Közvetlen támogatás T ermelési költség Ágazati eredmény
200000
100000 50000
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
-50000
20 00
0
19 99
Ft/ha
150000
31. ábra A búzatermesztés árbevétel-költség-jövedelem viszonya Magyarországon 1999. és 2007. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
79
250000
Termelési érték Állami/Közvetlen támogatás Termelési költség Ágazati eredmény
200000
Ft/ha
150000 100000 50000
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
-50000
19 99
0
32. ábra A kukoricatermesztés árbevétel-költség-jövedelem viszonya Magyarországon 1999. és 2007. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
A termelési költségekkel kapcsolatban LACZKÓ ÉS SZ KE (2000) azt várta az EU-csatlakozástól, hogy a magyar gabonaágazat költségszintje a csatlakozás miatt 5-10%-kal, 1020 milliárd Ft-tal n majd. A tényadatok elemzéséb l kit nik, hogy a hektáronkénti termelési költség növekedési üteme csatlakozásunk el tt évi 5% volt, csatlakozásunk után pedig évi 8%, amely növekedést részben a nagyobb termésátlagok okozhatták. Ezt igazolja az is, hogy a tonnánkénti termelési költség növekedési üteme 2004. után egyenesen csökkent. Azaz nem beszélhetünk a termelési költségek jelent s változásáról EU-csatlakozásunk kapcsán. A termelési érték ugrásszer növekedésének és a költségek enyhe növekedésének együttes hatására a hektáronkénti jövedelem jelent sen megnövekedett uniós csatlakozásunknak köszönhet en. Számszer sítve, búza esetében a korábbi évek -5.000Ft és 19.000 Ft közötti értékér l 30.000 - 80.000 Ft-ra, kukorica esetében a –6.000 Ft és 9.000 Ft közötti értékr l 40.000 - 70.000 Ftra emelkedett a hektáronkénti jövedelem. Figyelemreméltó változás, hogy amíg a 2004. el tti ötéves id szak átlagában a búza- és a kukoricatermesztés hektáronkénti jövedelme megegyezett, addig az EU-csatlakozásunk óta eltelt négyéves id szakban a kukorica 50%-kal nagyobb jövedelmet termelt, mint a búza. Ez a jövedelem-különbség abból eredt, hogy a több mint másfélszeres hozamot produkáló kukorica mintegy másfélszeres hektáronkénti bevételt jelentett a termel knek a búzához képest, miközben a kukorica termelési költségei ennél jóval kisebb mértékben haladták csak meg a búzáét. A magasabb hektáronkénti árbevétel oka pedig részben a gabonapiaci szabályozásban (intervenció) keresend , amely a b termés években nem engedte elszakadni egymástól a búza és a kukorica árát. Az árplafont az exportárak jelentették, alulról pedig az egységes intervenciós ár támasztotta meg az árakat. Mivel e két érték közötti sáv nagyon keskeny volt, nem volt lehet ség arra, hogy a min ségi különbségek megjelenjenek az árakban. A búza és a kukorica jövedelmez ségének összehasonlításakor fontos továbbá azt is megemlíteni, hogy 2004. és 2007. között két olyan év is volt, amikor a búzatermesztés eredménye jelent sen elmaradt a közvetlen támogatás összegét l, azaz támogatás nélkül veszteséges lett volna a tevékenység. Ugyanakkor a kukoricatermesztésnél ilyet nem tapasztaltam. A támogatásoknak köszönhet en EU-csatlakozásunk óta a búza- és kukoricatermesztés jövedelmez sége kimagaslónak mondható az egyéb mez gazdasági tevékenységekhez viszonyítva. A búza és a kukorica termelési érték arányos eredménye a csatlakozás után 20% körül alakult, amely jelent sen meghaladja a 2004. év el tti id szak értékét. Összehasonlításképpen 2007-ben a mez gazdaság kibocsátása 1600 milliárd Ft-ot, eredménye pedig mintegy 74 milliárd Ft-ot tett ki, ami 5% körüli átlagos jövedelmez séget jelentett az ágazatban. Ezzel beigazolódott az AGRÁR 80
EURÓPA KFT. (2004) arra irányuló várakozása, hogy a GOFR növényeket termel k, és általában a szántóföldi növénytermesztés gazdasági, jövedelmi helyzete javul a csatlakozást követ en, illetve POTORI és UDOVECZ (2006) el rejelzése, miszerint a magyar szántóföldi növénytermesztés nyertese lesz a csatlakozásnak. Az ágazat átlag feletti jövedelmez ségében a közvetlen támogatások és az intervenció fontos szerepet játszott. Fenti kutatási eredményeim alapján a célkit zésekben megfogalmazott ötödik, „Változtak-e a magyar gabonatermesztés árbevétel-költség-jövedelem viszonyai?” kérdésre azt a választ adom, hogy az EU-csatlakozás jelent s változást hozott a magyar gabonatermesztés árbevétel-költség-jövedelem viszonyában. A csatlakozás után mindkét vizsgált termék esetében jelent s ugrás következett be a hektáronkénti termelési értékben, amely növekedés els sorban a közvetlen támogatásoknak köszönhet . Ugyanakkor a termelési költségeknek csupán enyhe növekedése figyelhet meg. Mindezek együttes hatására a hektáronkénti jövedelem jelent s növekedése következett be. Eredményeim alapján megállapítható továbbá, hogy míg a csatlakozás el tt a búza és a kukorica hektáronként elérhet jövedelme közel azonos szinten alakult, a csatlakozás óta eltelt négyéves id szakban a kukorica másfélszer akkora jövedelmet termelt, mint a búza. 4.2.6. A búza és a kukorica értékesítésének id zítése A 4.2.4., „A magyar gabonaárak alakulása” cím alfejezetben bemutatott jelent s éven belüli felvásárlási áringadozás miatt a gabona értékesítésének id pontja jelent sen befolyásolja az elérhet árbevételt és ezen keresztül a jövedelem nagyságát. Ezért megvizsgáltam, hogy EUcsatlakozásunkat követ en változtattak-e a termel k az értékesítés id pontján, és képesek voltak-e kihasználni a felvásárlási ár éven belüli emelkedésben rejl lehet séget a többletbevétel elérésére (33. ábra). 1 Búza
Kukorica
0,8 0,6 0,4 0,2
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
19 98
19 97
19 96
19 95
19 94
19 93
19 92
0
33. ábra: A hazai termel k által a betakarítást követ három hónapban értékesített búza és kukorica mennyiségének aránya a teljes gabonapiaci évben értékesített mennyiséghez képest 1992. és 2007. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
Vizsgálataim során megállapítottam, hogy az 1992-2003-as id szakban a termel k az adott gabonapiaci évben értékesített búza és kukorica mennyiségnek átlagosan 70%-át értékesítették a betakarítást követ három hónapban (búza esetében július-szeptemberben, kukorica esetében az október-decemberben), amikor az árak jellemz en nyomottak. Vizsgálataim igazolták továbbá, hogy az EU-csatlakozás óta nem történt jelent s változás ezen a téren, a termel k ugyanúgy viselkednek, mint csatlakozás el tt, azaz a betakarítást követ els három hónapban értékesítik az 81
egész évben értékesített búza- és kukoricamennyiségnek átlagosan 70%-át. Emiatt a tárolás, finanszírozás költségeit b ségesen fedez áremelkedésb l továbbra sem a termel k, hanem a keresked k, felhasználók profitálnak. Ennek a profitnak a nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy a búza ára 16-61%-kal, a kukoricáé 17-115%-kal emelkedett éven belül a betakarításkori árhoz képest az EU-csatlakozást követ en. Az eredményeket látva felmerül a kérdés, hogy miért nem változtatnak a termel k az értékesítés id pontján, akkor, amikor a támogatások miatti többletjövedelem, és a 2005-ös raktárépítési program keretében az országban létesült raktárkapacitás elvileg lehet vé tenné ezt számukra? (A 2005-ös raktárépítési program, keretében 2,4 millió tonna új tároló kapacitás létesült, és 0,4 millió tonna kapacitású már meglév tárolótér került felújításra (AGRÁR EURÓPA KFT 2006).) A kérdés megválaszolásakor figyelembe kell vennünk, azt, hogy az országos raktárkapacitás b vülésen belül milyen mértékben n tt a termel k raktárakkal való ellátottsága, azt, hogy a termel k jövedelem-, és likviditási helyzetének javulása elegend mérték -e a raktárkapacitás fejlesztéshez, a termel k értékesítési lehet ségeit, továbbá azt is, hogy az értékesítés id pontját az el z eken túl a piaci kapcsolatok és a megszokás is jelent sen befolyásolják. Ezen tényez k vizsgálatához további kutatások szükségesek, amelyet értekezésem kereteit meghaladják. Mindazonáltal eddigi kutatási eredményeim alapján kijelenthet , hogy a termel k a közvetlen támogatások, az intervenció és a raktárépítési támogatások ellenére sem képesek kihasználni az éven belüli áremelkedésben rejl lehet ségeket. A fenti azon állításnak az igazolására, hogy az éven belüli áremelkedés extraprofitját a keresked k realizálják, összevetettem a búza és a kukorica felvásárlási adatait az export adatokkal. Ezekb l az látszik, hogy az export, akárcsak a felvásárlás a betakarítást követ els három hónapban éri el a maximumát. Az év maradék kilenc hónapjában pedig több olyan is van, amikor az exportált mennyiség meghaladja a felvásároltat. Ez utóbbiból arra következtetek, hogy a betakarításkor felvásárolt készletek egy részét a keresked k tartalékolják, és az áremelkedést követ en exportálják azt, így extraprofitra tesznek szert. Búza esetében (34. ábra) a felvásárolt mennyiségnek legalább 10-20%-a ilyen formában kerül exportra. 1800
ezer tonna
1500
Búza felvásárolt mennyisége Búza exportált mennyisége
1200 900 600 300
19 96 .j úl iu s 19 97 .j úl iu s 19 98 .j úl iu s 19 99 .j úl iu s 20 00 .j úl iu s 20 01 .j úl iu s 20 02 .j úl iu s 20 03 .j úl iu s 20 04 .j úl iu s 20 05 .j úl iu s 20 06 .j úl iu s 20 07 .j úl iu s 20 08 .j úl iu s
0
34. ábra: A búza felvásárolt és exportált mennyisége Magyarországon 1996. és 2008. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
Kukorica esetében (35. ábra) sokkal jobban megfigyelhet a felvásárlás és az export dinamikájában jelentkez különbség, itt a felvásárolt mennyiségnek több mint 20%-a hosszabbrövidebb tárolást követ en kerül exportra. Vagyis országos statisztikai adatokból is kimutatható, hogy a keresked k az éven belüli áremelkedés kihasználása érdekében a közvetlenül a betakarítást 82
követ en felvásárolt gabona egy részét az év kés bbi id szakában exportálják. (A 2006. és 2007. évi kiugróan magas exportban az intervenciós készletek piacra dobása játszott szerepet.) 1800
Kukorica felvásárolt mennyisége Kukorica exportált mennyisége
1200 900 600 300 0 19 96 .o kt ób 19 er 97 .o kt ób er 19 98 .o kt ób er 19 99 .o kt ób er 20 00 .o kt ób 20 er 01 .o kt ób er 20 02 .o kt ób er 20 03 .o kt ób er 20 04 .o kt ób 20 er 05 .o kt ób er 20 06 .o kt ób er 20 07 .o kt ób er
ezer tonna
1500
35. ábra: A kukorica felvásárolt és exportált mennyisége Magyarországon 1996. és 2007. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
Fenti kutatási eredményeim alapján a célkit zésekben megfogalmazott hatodik, „Változtattak-e a magyar termel k a búza- és a kukoricaértékesítés id zítésén?” kérdésre azt a választ adom, hogy az EU-csatlakozás óta nem történt jelent s változás ezen a téren. A termel k ugyanúgy viselkednek, mint csatlakozás el tt, a betakarítást követ els három hónapban értékesítik az egész évben értékesített búza- és kukoricamennyiségnek átlagosan a 70%-át.
83
84
4.2.7. A csatlakozás hatásait számszer sít modell bemutatása Célkit zésemben megfogalmazott hetedik és egyben utolsó kérdésem arra irányult, hogy mekkora többletbevételt jelentett a csatlakozás a hazai gabonaágazat számára. A kérdés megválaszolása érdekében meghatároztam a búza- és a kukoricapiac számára többletbevételt jelent legfontosabb három f tényez t, amelyek a közvetlen támogatás, a statisztikailag kimutatható árfelhajtó hatás, és az intervenciós rendszer. Majd modellszámítás segítségével számszer sítettem a magyar búza- és kukoricapiac EU-csatlakozásnak tulajdonítható többletbevételeit, az összeg forrásának és haszonélvez jének megjelölése mellett, országos szinten. Modellszámításomat kvantitatív módszerekkel egészítettem ki a kérdés minél pontosabb megválaszolása érdekében. Modellemet az EU-csatlakozás el tti és utáni támogatottsági szint összehasonlítósága érdekében a csatlakozást megel z id szakra is (1999-t l) kiterjesztettem. 4.2.7.1 A modell ismertetése Modellemet a modellezés kritériumaira vonatkozó szabályok figyelembevételével hoztam létre, meghatározva modellem inputjait, outputjait, az output számításának módját. A modellemre vonatkozó ezen információkat a melléklet 21. táblázatában helyeztem el. Modellem elkészítése során az alábbi egyszer sít feltételezésekkel éltem: • Feltételezem, hogy a csatlakozás után a piac szerepl i három formában jutottak többlet bevételhez, amelyek a közvetlen kifizetések, a szabályozásnak köszönhet , statisztikailag kimutatható árfelhajtó hatás és az intervenciós rendszer. • A csatlakozásnak tulajdonítható egyéb tényez k hatását figyelmen kívül hagyom. • Pénz id értékét csak az árfelhajtó hatás termelés és felhasználás alapján történ számszer sítése során veszem figyelembe. • A közvetlen támogatások hatásának modellezése során: - A közvetlen támogatások búza- és kukoricapiaci hatásának vizsgálatakor azzal a feltételezéssel élek, hogy a term területnek a 78%-a volt jogosult támogatásra a teljes vizsgált id szakban, tekintettel arra, hogy az MVH közlése alapján 2005ben a teljes szántóterületnek csak 78%-a részesült SAPS és top-up támogatásban. • Az árfelhajtó hatás modellezése során: - A csatlakozás el tti tízéves id szak áralakulása alapján lineáris regresszió segítségével olyan függvényt képezek, amely jól leírja a hazai búza és kukoricafelvásárlási árak alakulását. - A független változók csatlakozás utáni értékeit alapul véve a függvény segítségével meghatározom, hogy milyen felvásárlási árak alakultak volna ki hazánkban EU-csatlakozás nélkül. - Az így meghatározott felvásárlási árak és a tényleges, csatlakozás utáni felvásárlási árak különbsége adja az árfelhajtó hatásnak tulajdonítható összeget tonnánként. Majd ezt az értéket a teljes termésmennyiségre vetítem. - Az áralakulás leírására két függvényt kívánok létrehozni. A független változók az egyik esetben a meghatározó országok termelés és felhasználás adatai, a másik esetben néhány európai ország árai.
85
•
Az intervenció hatásának modellezése során: - Az intervenció hatását két tényez vizsgálatára sz kítem: az intervencióra értékesített mennyiség többlet árbevételére és az intervenciós tárolási díjra. - 18 hónapos tárolási id vel kalkulálok. - Az intervenciós áru esetében az áttárolást nem veszem figyelembe. - Az intervencióra értékesített mennyiség többlet árbevétele egyenl az intervenció keretében felvásárolt mennyiség szorozva az intervenciós ár és a KSH által közölt havi felvásárlási árak gabonapiaci évre számított átlagának különbözetével.
Modellszámításomat búza- és kukoricapiaci szerepl kre bontva végeztem (melléklet 22. és 23. táblázata), eredményeimet a korábban megnevezett három többletbevételt okozó tényez szerinti bontásában ismertetem. 4.2.7.2 Közvetlen támogatások hatása LACZKÓ ÉS SZ KE (2000) azt prognosztizálta, hogy csatlakozásunk után a legnagyobb el ny a közvetlen kifizetésekb l származik majd (évi 17 ezer Ft/tonna, 88 ezer Ft/ha, összesen 225 milliárd Ft), miközben a nemzeti támogatások összege jelent sen csökken, évi 26 milliárd Ft-ról 34,5 milliárd Ft-ra. Nyilván k az akkori várakozásokra alapozva kalkulálták ezeket az összegeket, és nem vették, nem vehették figyelembe a csatlakozási tárgyalások kés bbi fejleményeit, amely alapján a közvetlen kifizetések fokozatosan kerülnek bevezetésre, nemzeti kiegészítés lehet sége mellet. Ezek az eltér várakozások is hozzájárultak ahhoz, hogy a tényadatok alapján végzett számításaimban fenti értékekt l jelent sen eltér összegeket kaptam. 50000
50000 Közvetlen támogatás búza (millió Ft) Közvetlen támogatás kukorica (millió Ft)
40000
Közvetlen támogatás búza (Ft/ha) Közvetlen támogatás kukorica (Ft/ha)
30000
30000
20000
20000
10000
10000
07 20
06 20
05 20
04 20
03 20
02 20
01 20
20
19
00
0 99
0
Ft/ha
millió Ft
40000
36. ábra: A búza és a kukorica közvetlen támogatása Magyarországon 1999. és 2007. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján)
A közvetlen támogatásokra vonatkozó modellszámítás eredményét a szövegközi 36. ábrán szemléltetem. Kutatásaim során megállapítottam, hogy a búza- és kukoricatermeszt k 1999-ben még csak 1,5 milliárd Ft állami támogatásban részesültek, majd folyamatos növekedés mellett a részükre juttatott támogatás összege 2003-ra elérte a 14,5 milliárd Ft-ot. Az EU-csatlakozáskor pedig nagyságrendi változás következett be. A közvetlen támogatások összege 2004-ben elérte a 60 milliárd Ft-ot, majd 2005. és 2007. között 80 milliárd Ft körül alakult. A 2005-2007. közötti 86
stagnálás oka, hogy a költségvetési megszorítások jegyében közel azonos összeggel csökkent a nemzeti költségvetésb l finanszírozott top up, mint amennyivel a közös költségvetésb l finanszírozott SAPS növekedett. Megállapítható, hogy a közvetlen támogatások ilyen mérték növekedése jelent sen javította a termel k likviditási és jövedelmi helyzetét. 4.2.7.3 Statisztikailag kimutatható árfelhajtó hatás 2004-ben a világ egyik legnagyobb, évente közel 90 millió tonna búzát és 50 millió tonna kukoricát felhasználó gabonapiacához csatlakoztunk, amelyen belül az áruk szabad áramlását nem befolyásolják kereskedelempolitikai korlátozások. Ezzel hatalmas piaci lehet ségek nyíltak meg és fokozódott a verseny termel i, felhasználói és keresked i oldalról egyaránt. Kézenfekv a gondolat, hogy a „klubba” való belépésnek hatása lehetett a hazai gabonaárakra is. A továbbiakban statisztikai módszerekkel vizsgálom a csatlakozás árakra gyakorolt hatását úgy, hogy az 1990-2003. közötti id szak áralakulásából megbecsülöm, milyen hazai árak alakultak volna ki abban az esetben, ha nem csatlakozunk. Az így számított ár és a tényleges hazai felvásárlási ár különbségét értelmeztem a csatlakozás árfelhajtó hatásaként. Számításaimat az „Anyag és módszerben” részletezett módon, kvantitatív módszerek segítségével végeztem. A kvantitatív módszerek részletes eredményeit a Háttérszámítások cím 3. mellékletben helyeztem el. Az árfelhajtó hatás számszer sítése a termelés és felhasználás alakulása alapján Az árakat els sorban a kereslet-kínálati viszonyok, azaz gabonafélék esetén a termelés és felhasználás határozzák meg. Ezért a 2004. utáni id szakra a csatlakozás elmaradása esetére feltételezett búza és kukorica felvásárlási árak alakulását el ször naturáliák felhasználásával, a termelési-felhasználási oldalról megközelítve próbáltam meghatározni. A hazai árra ható tényez ket országcsoportonként vizsgáltam. Az egyes országcsoportok a következ k voltak: • Magyarország; • f bb exportpiacaink (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Hollandia, Horvátország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Szlovénia) ebbe a 10 országba ment az export 80%-a az 1999-2007. közötti id szakban; • EU-18: ide tartoznak az EU-27 tagállamok az exportpiac csoportban szerepl tagállamok és Magyarország kivételével; • Világ egyéb országai: a fenti országokon kívüli országok. Ezzel a csoportosítással kiküszöbölhet ek a halmozódások a regressziószámítás során. A Minitab segítségével a fenti országcsoportok termelésének és felhasználásának hazai felvásárlási árakra gyakorolt hatását vizsgáltam. Búza esetében a rendelkezésre álló adatok nem megfelel ek ahhoz, hogy lineáris regresszióval leírjuk a hazai felvásárlási árakat. Kukorica esetében viszont sikerült kell en illeszked egyenletet készíteni, számításaim eredményeit ismertetem röviden. A Minitab által generált regressziós egyenlet segítségével meghatároztam a kukoricaárakat a 2004-2006-os id szakra. Annak ellenére, hogy számos változó és a hazai árak között er s korreláció van, és a Minitab által generált regressziós egyenlet is nagyon jól illeszkedik, valószín tlenül alacsony kukoricaárakat kaptam (pl. 2004-re 5100 Ft/tonna) 95%-os konfidencia intervallum mellett. Mindezek alapján megállapítottam, hogy a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek ahhoz az általam meghatározott országcsoportok termelése és felhasználása alapján lineáris regresszióval kell en illeszked egyenletet lehessen felírni. Ezért további módszert kerestem és más megközelítésb l próbáltam meghatározni az árakat.
87
Az árfelhajtó hatás számszer sítése európai árak alapján A magyar árakra nemcsak a hazai, hanem a külföldi gabonapiaci események is jelent s hatással vannak. Ebb l kiindulva az európai országok búza, kukorica árai, illetve a hazai felvásárlási árak között kerestem összefüggést, szintén Minitab segítségével. Eredményeim alapján a kukoricánál kaptam megfelel bb eredményt, ezért el ször azt ismertetem. A kukoricaárakra elvégzett korrelációvizsgálat és regressziószámítás alapján az osztrák, portugál, román, szlovén és szlovák kukorica árak segítségével lehet a legjobban leírni a magyar kukoricaárak alakulását. Portugália kivételével valamennyi ország szomszédos ország, és a földrajzi közelség miatt közgazdaságilag is indokolt, hogy hatással vannak az ott kialakult árak a magyar árakra. Portugáliáról mindez nem mondható el, viszont nagyon jól korrelál a magyar árakkal ezért független változóként meghagytam az analízisben. A regresszióanalízis eredménye alapján a magyar kukoricaárra a portugál és az osztrák kukoricaár van jelent s hatással. A másik három szomszédos ország árainak jelent sége kisebb. Feltételezve a csatlakozás el tti állapotot, a Minitabbal készített, a mért értékekhez jól illeszked (R-sq adjusted értéke 91,3%) regressziós egyenlet szerint, a hazai kukorica felvásárlási árak a 9. táblázat szerint alakultak volna tonnánként, forintban kifejezve, a 2004-2006. évekre, ha Magyarország nem csatlakozott volna az EU-hoz. 9. táblázat: A kukorica tényleges és a csatlakozás elmaradása esetére feltételezett felvásárlási árai Magyarországon 2004. és 2006. között Tény
95%-os konfidencia Feltételezett 95%-os konfidencia Statisztikailag kimutatható alsó érték ár fels érték árfelhajtó hatás
2004.
23 482
12 495
16 283
20 072
3 410
2005.
21 655
17 841
21 394
24 946
nincs
2006.
26 189
25 621
30 660
35 700
nincs
(Forrás: Saját számítás Minitab program segítségével)
Az egyenlet alapján 2004-ben a hazai árnak a 12495-20072 Ft/tonnás intervallumon belül kellett volna esnie, ezzel szemben a tényleges ár 23482 Ft/tonna volt, így kimutatható, hogy a csatlakozás miatt legalább 3410 Ft/tonnával magasabban alakultak az árak ebben az évben. A tényleges árak 2005-2006-ban belül voltak a számított értékhez megadott 95%-os konfidencia intervallumon, így itt nem volt kimutatható a csatlakozásnak tulajdonítható árfelhajtó hatás. Búza esetében a hazai búzafelvásárlási árak leírásához a kukoricáéhoz hasonló eljárást alkalmaztam. A lengyel, a román és az EU-15-ök átlagárait vontam be a számításba. A magyar és a román, illetve lengyel ár között er s pozitív irányú korreláció mutatkozik, ennek magyarázata, hogy ezekbe az országokba csatlakozásunk el tt jelent s mennyiség gabonát exportáltunk, így az ott kialakult árak értelemszer en kihatnak a magyar árakra. Az EU-15 átlagára és a magyar, lengyel, román ár közötti negatív korreláció annak köszönhet , hogy az EU-15 árai csökkentek, miközben a felsorolt országok árai emelkedtek az id szak alatt. A regresszióanalízis alapján jelent s hatású változó a lengyel és román ár, összhangban a korrelációs mátrix-szal, amely er s korrelációt mutatott ezen változók és a magyar búzaár között. Feltételezve a csatlakozás el tti állapotot, a Minitabbal készített, a mért értékekhez csak közepesen illeszked (R-sq adjusted értéke 67,4%) regressziós egyenlet szerint, regressziós egyenletem szerint a búza felvásárlási árai a 10. táblázat szerint alakultak volna tonnánként, forintban kifejezve, a 2004-2007. évekre, ha Magyarország nem csatlakozott volna az EU-hoz.
88
10. táblázat: A búza tényleges és a csatlakozás elmaradása esetére feltételezett felvásárlási árai Magyarországon 2004. és 2006. között Tény
95%-os konfidencia Feltételezett 95%-os konfidencia Statisztikailag kimutatható alsó érték ár fels érték árfelhajtó hatás
2004.
23 431
18 537
22 742
26 947
nincs
2005.
20 415
11 421
18 146
24 870
nincs
2006.
26 295
16 492
21 389
26 286
nincs
2007.
43 703
21 188
33 819
46 451
nincs
(Forrás: Saját számítás Minitab program segítségével)
A búzaár alakulására felírt egyenlet alapján a tényleges búza felvásárlási árak a 95%-os konfidencia intervallumon belül voltak mind a négy évben, így a csatlakozásnak tulajdonítható árfelhajtó hatás búza esetében nem volt kimutatható. Ennek az eredménynek többek között az is oka lehet, hogy az árak alakulását leíró függvény illeszkedése csak közepes mérték volt. Statisztikai módszerek értékelése LACZKÓ ÉS SZ KE (2000) azt várta az EU-csatlakozástól, hogy amiatt a termel i árak 1321%-kal emelkednek majd, ami 60-86 milliárd Ft-os termel i többlet-árbevételt jelent a termel knek. A csatlakozást követ en RIEGER és SZ KE (2006) kimondta, hogy az intervenciónak köszönhet en legalább 10%-kal magasabban alakultak a szabadpiaci árak, mint amit a világpiaci árak diktáltak volna. Ezt a várakozást, illetve megállapítást nem, illetve csak részben igazoltam. Eredményeim azt mutatják, hogy csupán egyetlen alkalommal 2004-ben kukorica esetén volt kimutatható a csatlakozás árfelhajtó hatása (3410 Ft/tonna, +17%), ami a teljes 8,3 millió tonnás termésmennyiségre vetítve 28,4 milliárd Ft többlet termelési értéket jelentett. A kés bbiekben ismertetett modell-számításomban ezt az értéket vettem figyelembe, a többi évben az árfelhajtó hatást nullának tekintettem. A kukorica áralakulását leíró függvény illeszkedése sokkal jobb volt mindkét ismertetett módszer alapján, mint a búzaárra vonatkozóé. Arra magyarázattal, hogy miért viselkednek a búzaárak a kukoricaáraktól eltér en GHOSHRAY és LLOYD (2003) tanulmánya szolgál. A szerz k bebizonyították, hogy a búzapiac nem egységes piac, hanem alpiacokból áll. A búzapiacot végfelhasználás szerint jó, közepesen jó és gyenge alpiacokra osztották. Az egyes alpiacok között bizonyos esetekben szoros árkapcsolat van, máskor (pl. gyenge min ség gabona piaca elkülönül a többi piacétól) pedig nincs kapcsolat. Számításaim során azért kaphattam kevésbé kielégít eredményt búza esetében, mint kukoricánál, mert búzára egyetlen ár állt csak rendelkezésemre, amely elfedte az említett egyes alpiacok közötti különbségeket. Ebb l az következik, hogy a búzapiac árvizsgálatát, szemben a kukoricáéval, indokolt lenne min ségi kategóriák szerint elvégezni, ám ehhez nem mindig állnak rendelkezésre az adatok a megfelel bontásban. 4.2.7.4 Az intervenciós vételárból és raktárbérleti díjból származó többletbevétel Az intervenció, mint piacszabályozó eszköz búza- és kukoricapiacra gyakorolt hatását azért tartom fontosnak külön elemezni, mert a 2004. és a 2005. évi termés búza és kukorica jelent s része került az intervenció keretében felvásárlásra.
89
Modellemben az intervenció alábbi, a magyar búza- és kukoricapiacra gyakorolt hatásait elemzem: • Intervencióra értékesített mennyiség többlet árbevétele, • Intervenciós tárolási díj. Számításaim szerint az intervencióra többlet árbevétele az intervenció keretében felvásárolt teljes búza- és kukoricamennyiségre vetítve 2004-ben 13,4 milliárd Ft-ot, 2005-ben pedig 6,9 milliárd Ft-ot tett ki, ami egy tonna árura vetítve 2004-ben 3400Ft-nak, 2005-ben 1700 Ft-nak felelt meg. Az intervenciós tárolási díjat az adott évben intervenció keretében felvásárolt mennyiség átlagosan 18 havi tárolási díjával határoztam meg, 359 Ft/tonna/hó tárolási díjjal számolva. Ez alapján 2004. évi termés búzánál és kukoricánál 25,2 milliárd Ft, a 2005. évi termés nél pedig 26,6 milliárd Ft bevételre tehettek szert a raktár-üzemeltet k. 50000
Intervenciós raktárbérleti díj kukorica
millió Ft
40000
Intervenciós vételár többlet kukorica Intervenciós raktárbérleti díj búza
30000
Intervenciós vételár többlet búza
20000 10000
20 07
20 06
20 05
20 04
20 03
20 02
20 01
20 00
19 99
0
37. ábra: Az intervenciós bevételtöbblet búza és kukorica esetében Magyarországon 1999. és 2007. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH és MVH adatok alapján)
A búza- és kukoricaintervenciónak köszönhet 72,0 milliárd Ft többletbevétel kétharmada (49,0 milliárd Ft) a kukoricafelvásárlásból eredt, a maradék 23,0 Mrd Ft többletbevételt pedig a búzafelvásárlás eredményezte. Az intervenciós többletbevétel megoszlását a 37. ábra szemlélteti. 4.2.7.5 Többletbevételek haszonélvez i és forrása A fent ismertetettek szerint EU-csatlakozásunknak köszönhet en 2004-ben és 2005-ben 130 milliárd Ft és 100 milliárd Ft, 2006-ban és 2007-ben mintegy 60-60 milliárd Ft többletbevételhez jutottak a búza- és kukoricapiaci szerepl k. Ez egy hektárra vetítve az els két évben mintegy 50 ezer Ft, 2006-2007-ben 30 ezer Ft, egy tonnára vetítve pedig 5-9 ezer Ft többletbevételt jelentett. Azaz árbevétel-arányosan 20-40% többletbevétel keletkezett. Ennek a négy év alatti, mintegy 360 milliárd Ft többletbevételnek a túlnyomó része (290 milliárd Ft) a termel khöz áramlott közvetlen támogatás és a csatlakozás árfelhajtó hatása miatti többletbevétel formájában. A maradék 70 milliárd Ft intervenciónak köszönhet többletbevételnek csak kis része került a búza- és kukoricatermeszt khöz, az nagyobbrészt a gabonakeresked k és a raktár-üzemeltet k bevételeit növelte. (melléklet 24. táblázata)
90
A fenti összegek három forrásból kerültek finanszírozásra. Az összeg nagy része (217 milliárd Ft) az EU közös költségvetéséb l származott. Innen került finanszírozásra a SAPS, az intervencióra értékesített mennyiség többlet árbevétele, és az intervenciós tárolási díj egy része. A második finanszírozási forrás a magyar költségvetés. Ebb l került kifizetésre a top up összege és az intervenciós tárolási díj maradék része (117 milliárd Ft). A harmadik forrást pedig a fogyasztók jelentik (28 milliárd Ft), mivel a búza és a kukorica felhasználásával készült termékek magasabb árain keresztül k fizették meg az EU-csatlakozásnak a búza és a kukorica árára gyakorolt árfelhajtó hatása miatti többletbevételt. A források megoszlására jellemz , hogy az EU-ból származó összeg közel kétszerese volt minden évben a magyar költségvetés kiadásainak, a fogyasztók által finanszírozott rész pedig 2004-ben 23%-ot tett ki, a többi évben pedig 0%-ot. A forrásmegoszlást a 38. ábra szemlélteti. 100% 80% 60% 40% 20%
20 07
20 06
20 05
20 04
0%
Fogyasztók által finanszírozott rész Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész EU által finanszírozott rész
38. ábra: A többletbevétel forrásainak megoszlása Magyarországon 2004. és 2007. között
(Forrás: Saját szerkesztés KSH, MVH adatok alapján)
Korábbi tanulmányomban (KATO – JANCSOK 2006) szerz társammal kimutattuk, hogy Magyarország finanszírozza a közös költségvetés 0,9%-át. Ez azt jelenti, hogy a magyar, illetve a többi tagállam termel inek közösségi költségvetésb l történ támogatásának 0,9%-nyi részét Magyarország fizeti. Ennek alapján a magyar gabonaágazat többletbevételéb l is a 2004-2007. közötti id szakban összesen 2,0 milliárd Ft-ot finanszírozott hazánk az EU költségvetésén keresztül. Ez az összeg elhanyagolható nagyságrend a teljes összeghez képest, csupán elvi jelent ségére kívánok rámutatni. Az eredményeket látva felmerül a kérdés, hogy indokolt-e, illetve szabad-e a búza- és kukoricatermesztést a nemzeti költségvetésb l évente 20-30 milliárd Ft-tal támogatni, akkor, amikor a közös költségvetésb l évente több mint 40 milliárd Ft közvetlen kifizetésben részesül, továbbá olyan intézkedések védik a termelés jövedelmez ségét, mint az intervenció. A jövedelmez ségi adatok alapján nem tartom indokoltnak a nemzeti támogatás jelenleginél magasabb szintjének fenntartását. Fenti kutatási eredményeim alapján a célkit zésekben megfogalmazott hetedik és egyben utolsó, „Mekkora többletbevételt jelentett a csatlakozás a hazai búza- és kukoricapiac szerepl i számára?” kérdésre azt a választ adom, hogy az éves többletbevétel a csatlakozás utáni négy év átlagában 90 milliárd Ft volt, amely közel 40 ezer Ft–ot jelentett hektáronként. A búza- és kukoricapiaci szerepl k többletbevételei alapvet en három tényez nek tulajdoníthatók, a közvetlen támogatásoknak, a statisztikailag kimutatható árfelhajtó hatásnak, valamint az intervenciónak. 91
A többletbevétel -,amelynek haszonélvez i a termel k, a gabonakeresked k és a raktárüzemeltet k voltak- forrását az EU közös költségvetése, a nemzeti költségvetés és a fogyasztók jelentették.
92
4.3.
A magyar gabonaágazat SWOT elemzése
Értekezésem eredményeit SWOT analízissel egészítem ki, amely a magyar gabonaágazat er sségeinek, gyengeségeinek, valamint lehet ségeinek és veszélyeinek elemzését tartalmazza. A gabonaágazatra vonatkozó SWOT - mátrix elkészítését az indokolta, hogy segítségével ráirányíthatom a figyelmet a hazai gabonaágazat er s és gyenge pontjaira, mi az, ami jól m ködik és mit célszer megtartani a mai rendszerünkben, továbbá min szükséges változtatni. Milyen esetleges további lehet ségeket és veszélyeket kell figyelembe venni, amely hozzájárulhat a magyar gabonaágazat további sikeres m ködéséhez. Els ként a SWOT mátrix elkészítéséhez szükséges tényez ket ismertetem kutatási eredményeim és a szakirodalom felhasználásával. I. Er sségek: • • • • • • • •
Gabonatermesztés szempontjából kedvez éghajlati és természeti adottságokkal rendelkezik hazánk. Az ország területének jelent s része szántó. Azaz adottságaink kedveznek a gabonatermesztésnek, nagy mennyiség , jó min ség gabona állítható el . Gabonatermesztési hagyományokkal, tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkez gazdálkodók tevékenykednek az ágazatban. Gabonapiaci ismeretekkel rendelkez szakemberek közrem ködnek az ágazatban, annak szakmai irányításában. Az utóbbi években tárolókapacitás b vítés és felújítás történt, ezen raktárak megfelelnek a hosszabb távú gabonatárolás követelményeinek. Viszonylag alacsony környezetterhelés. (AGRÁR EURÓPA KFT. 2006) Az Unió tagállamaihoz viszonyítva alacsonyabb termelési költségek. (AGRÁR EURÓPA KFT. (2006) és HALMAI szerk. (2007))
II. Gyengeségek, amelyek fejlesztésre szorulnak: • • • •
• • • •
Az egyre széls ségesebb id járás nagymérték termésingadozást okoz. Öntözési technológia hiánya. (AGRÁR EURÓPA KFT. 2006) Logisztikai és infrastrukturális hiányosságok és hátrányok. Kontinentális fekvés, tengeri kiköt k hiánya, belvízi fuvarozás akadályozottsága. Az értékesítési id pont kedvez tlen megválasztása a termel k által. Amely abban nyilvánul meg, hogy az aratást követ 3 hónapon belül értékesítik termésük nagy részét nyomott piaci áron, és emiatt nem részesülnek az éven belüli áremelkedés hasznából. A t zsdei értékesítés alacsony szintje. Termel i összefogás és együttm ködés hiánya vagy alacsony szintje az értékesítés során. (UDOVECZ et. al. 2003) A termel k a termésszerkezet kialakításakor nem a piaci igényeket veszik alapul. Az EU-15-höz képest alacsonyabb támogatások jutnak a hazai gabonaágazatba (HALMAI 2006).
93
• • • •
Az állattenyésztés egyre inkább veszít jelent ségéb l, egyre kedvez tlenebb a növénytermesztés-állattenyésztés aránya. Holott a többlettermelés okozta problémát megoldhatná az állattenyésztés felfuttatása. (HALMAI szerk. 2007) Alacsony hozzáadott érték. (HALMAI szerk. 2007) Gabonatermeszt gazdaságok technikai lemaradása, technológiai hiányosságok, amely a t keszegénység következménye. (KARÁCSONY (2008), AGRÁR EURÓPA KFT. (2006), és MOLNÁR (2002)) Gyenge hozamok, a biológiai potenciál nem kell mérték kihasználtsága. (AGRÁR EURÓPA KFT. 2006)
III. Lehet ségek, amelyekkel élve javítható az ágazat és szerepl inek helyzete: • • • • • • • • • •
Az EU-csatlakozás által Magyarország a világ egyik legnagyobb gabonapiacának tagjává vált, ezáltal kib vültek az értékesítési lehet ségek A támogatások és gabonaintervenció megléte értékesítési és jövedelembiztonságot jelent az ágazatnak. Er söd jövedelempozíció. (AGRÁR EURÓPA KFT. 2006) A piaci igények, a gabona felvev piacának jobb megismerése és az azokhoz való aktívabb alkalmazkodás. Megfelel mennyiség és min ség gabona el állítása a hazai illetve az export felhasználói igényeknek megfelel en. Értékesítés id pontjának körültekint megválasztásával jelent s többletjövedelemre tehetnek szert a gabonatermeszt k. A gabonat zsde és a Gabonet (közraktári jegyekkel való kereskedés) által nyújtott értékesítési lehet ségek kihasználása. A hazai gabona-felhasználás (állattenyésztés, bioetanol-gyártás, gabonafélékb l történ m anyaggyártás) növelése. GMO növények termesztésével a terméseredmények és a termésbiztonság javítása. Infrastruktúra javítása, és a magasabb áru piacok elérése
IV. Veszélyek: • • •
• • • • • 94
EU küls megállapodásai (abatimento, tagjelölt államokkal), amely gátolhatja a gabonafelesleg hiányos régiók felé történ áramlását. Vetélytársak növekv kínálta. Szomszédos, nagy gabonatermesztési potenciállal rendelkez országok (Ukrajna, Románia) gabonatermesztésének felfutása veszélyeztetheti a magyar gabona exportpiacait. GMO – amellett, hogy lehet ség,- egyúttal veszély is. Ha GMO növényeket is termesztünk nehezebb lesz bent maradnunk olyan piacokon, amelyek elutasítják a GMO növényeket, illetve a konkurens országok olcsóbban, nagyobb termésbiztonsággal el állított GMO árui kiszoríthatják a magyar gabonát a jelenlegi exportpiacairól. A kukorica túlzott térnyerése, ezáltal az ágazat sérülékenységének növekedése. A KAP változása, a támogatások leépítése. Intervenció esetleges megszüntetése. Kereskedelemszabályozás negatív irányba történ változása. Az európai gabona-felhasználás csökkenése.
• • •
Földárak és földbérleti díjak emelkedése. (AGRÁR EURÓPA KFT. 2006) Termelési költségek emelkedése. A gabonaárak reálértékének csökken tendenciája.
A legfontosabb tényez k figyelembevételével a 11. táblázat szerinti SWOT - mátrixot állítottam össze a magyar gabonaágazatra. 11. táblázat: A magyar gabonaágazat SWOT- mátrixa
ER SSÉGEK
GYENGESÉGEK
Kedvez éghajlati és természeti adottságok.
Egyre széls ségesebb id járási körülmények.
Nagy mennyiség , jó min ség gabona állítható el .
Logisztikai és infrastrukturális hiányosságok.
Gabonaágazatban tevékenyked k tapasztalata és szaktudása. Jó min ség tárolókapacitás b vülése.
Termel i értékesítési problémák. Termel i összefogás és együttm ködés hiánya vagy alacsony szintje. A termel k a termésszerkezet kialakításakor nem a piaci igényeket veszik alapul. Alacsonyabb támogatások.
LEHET SÉGEK
VESZÉLYEK
Az EU tagság jövedelembiztonságot teremt. Hazánk a világ egyik gabonapiacának tagjává vált, lehet ségeink kib vültek.
legnagyobb értékesítési
A felvev piac igényeihez való alkalmazkodás. Értékesítési lehet ségek kihasználása. Technológiai fejlesztés.
Szomszédos, nagy gabonatermesztési potenciállal rendelkez országok gabonatermesztésének felfutása. GMO termesztés veszély az exportpiacokra nézve. A KAP változása. Az európai gabona-felhasználás csökkenése. Földárak és földbérleti díjak emelkedése. Termelési költségek emelkedése. A gabonaárak tendenciája.
reálértékének
csökken
(Forrás: Saját készítés)
A felsorolt er sségekre építve élhetünk a lehet ségeinkkel, illetve a gyengeségek mérséklése által csökkenthetjük az ágazatot fenyeget veszélyek hatásait. A piaci versenyben annak lesz dönt szerepe, hogy melyik ország, illetve melyik gabonapiaci szerepl milyen mértékben képes építeni saját er sségeire. Az er sségek közül néhány (pl. éghajlat és a szántóterület aránya) adottságnak tekinthet , azaz azok nem vagy csak nehezen változtathatók. A gabonatermesztési tapasztalatok, az EU által nyújtott biztonság és a közös piac megléte olyan tényez k, amelyek versenyel nyt jelenthetnek számunkra harmadik országokkal szemben. A fentiek alapján a termel k számára javasolt els lépésként felvev piacaik jobb megismerése, a termelés kereslethez igazítása és az értékesítési szokásaik megváltoztatása, a termésmennyiség legalább részbeni, betakarítást követ , kés bbi id pontban történ értékesítése. Javasolt továbbá a termel i összefogás a piaci pozíció javítására, és az alternatív értékesítési lehet ségek (pl. árut zsde, Gabonet) alkalmazása. Ezzel többletbevételre tehetnének szert, amelyb l fejlesztéseket (pl. öntözés, költségcsökkent beruházások, term földvásárlás) hajthatnának végre, és 95
megalapozhatnák a következ évek jövedelmez gazdálkodását. Tekintettel arra, hogy a hazai árak még mindig az EU-15-ök minimum árai közelében tartózkodnak, bevétel-növekedést lenne realizálható a magasabb árú piacok elérésével. Ehhez természetesen infrastruktúrafejlesztés is szükséges, annak érdekében, hogy a szállítási költség ne vigye el a többletbevételt. Ha a fentiek szerint mérsékeljük az ágazat f hiányosságait még jobban tudjuk majd érvényesíteni er sségeinket.
96
5. ÚJ ÉS ÚJSZER EREDMÉNYEK A bevezetésben megfogalmazott célkit zések figyelembevételével, kutatásaim alapján az új és újszer tudományos eredményeimet az alábbiak szerint összegzem: • Az ezredfordulót követ en Magyarországon a búza és a kukorica vetésterülete kiegyenlít dött. A vetés-szerkezetben az EU-csatlakozást követ en nem történt változás. • A magyar belföldi gabona-felhasználást a korábbi id szakhoz hasonlóan csökkenés jellemezte 2004. után is, azonban a csökkenés üteme mérsékl dött. • A teljes magyar búza- és kukoricaexporton belül az EU-15-ökbe irányuló export részesedése 27%-ról 60%-ra n tt a csatlakozást követ en. Ez azt bizonyítja, hogy a kereskedelmi korlátok megsz nése után a magyar gabona versenyképes tud lenni nagyobb távolságokban is. Ezzel párhuzamosan a magyar gabonafelvásárlási árak egyre jobban megközelítették az EU-15-ök árait. Ezeket a változásokat úgy értékelem, hogy megkezd dött a magyar gabona egységes piaci integrációja. • A búza/kukorica árarány csökkenése már jóval EU-csatlakozásunk el tt elkezd dött. A 2000. el tti id szakban a búza felvásárlási ára többször 40-50%-kal is meghaladta a kukoricáét, majd az ezt követ id szakban a piac már legfeljebb 20-30%-kal tartotta értékesebbnek a búzát, mint a kukoricát. 2005-2006-ban az intervenciós felvásárlás id szakában jól megfigyelhet az intervenció árkiegyenlít hatása. Ezt követ en azonban azokban az években, amikor az intervenció ténylegesen nem jelent értékesítési alternatívát, a búza ára továbbra is 20-30%-kal képes volt meghaladni a kukorica árát. • Mind a búza, mind a kukorica esetében jelent s ugrás következett be a hektáronkénti termelési értékben 2004-t l kezd d en, amely növekedés nagyrészt a közvetlen támogatásoknak köszönhet . A termelési érték ugrásszer növekedésének és a termelési költségek enyhe növekedésének együttes hatására a hektáronkénti jövedelem jelent sen megnövekedett. A 2004. el tti ötéves id szak átlagában a búza- és a kukoricatermesztés hektáronkénti jövedelme azonos volt, azonban az EUcsatlakozásunk óta eltelt négyéves id szakban a kukorica 50%-kal nagyobb jövedelmet termelt, mint a búza. • EU-csatlakozásunknak köszönhet en 2004-ben és 2005-ben 130 milliárd Ft és 100 milliárd Ft, 2006-ban és 2007-ben mintegy 60-60 milliárd Ft többletbevételhez jutottak a búza- és kukoricapiaci szerepl k. Ez egy hektárra vetítve az els két évben mintegy 50 ezer Ft, 2006-2007-ben 30 ezer Ft, egy tonnára vetítve pedig 5-9 ezer Ft többletbevételt jelentett. Azaz árbevétel-arányosan 20-40% többletbevétel keletkezett. Ennek a négy év alatti, mintegy 360 milliárd Ft többletbevételnek a túlnyomó része (290 milliárd Ft) a termel khöz áramlott közvetlen támogatás és a csatlakozás árfelhajtó hatása miatti többletbevétel formájában. A maradék 70 milliárd Ft intervenciónak köszönhet többletbevételnek csak kis része került a búzaés kukoricatermeszt khöz, az nagyobbrészt a gabonakeresked k és a raktárüzemeltet k bevételeit növelte. • EU-csatlakozásunk óta a hazai termel k, akárcsak a csatlakozás el tti id szakban, a betakarítást követ els három hónapban értékesítik az egész évben értékesített búzaés kukoricamennyiségnek átlagosan a 70%-át.
97
98
6. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK 6.1.
Következtetések
Kutatómunkám során gyakorlatban alkalmazható következtetéseket is levontam, amelyek segíthetik az ágazat szerepl inek munkáját, jöv re való felkészülését, a múltbeli események megértését. A kutatási eredményeim alapján, a bevezet ben megfogalmazott célkit zések figyelembevételével következtetéseimet az alábbiak szerint összegzem: 1. Befolyásolta-e az EU-csatlakozás a magyar búza- és kukoricatermeszt terület, termésmennyiség alakulását? • Az ezredfordulót követ en a búza és a kukorica vetésterülete kiegyenlít dött, és 1,11,1 millió hektár körül alakult. A vetés-szerkezet stabilizálódási folyamata már jóval EU-csatlakozásunk el tt megkezd dött, és a csatlakozás miatt abban változás nem következett be. • A gabonafélék termésmennyiségén belül bizonyos években megnövekedett a kukorica aránya, a búzáé pedig visszaesett. Ennek a súlyeltolódásnak az oka az, hogy a kukorica hektáronkénti termésmennyisége jóval szélesebb intervallumban mozog, mint a búzáé. A kedvez id járást sokkal b ségesebb terméssel hálálja meg, mint a búza. Emiatt közepes, illetve jó termés években a kukorica országos termésmennyisége még azonos vetésterület mellett is jelent sen képes meghaladni a búzáét, kedvez tlen id járás esetén pedig megegyezik azzal. 2.
Történtek-e változások a hazai búza- és kukorica felhasználásban EUcsatlakozásunkat követ en? • Az EU-csatlakozásunkat követ en a belföldi gabona-felhasználásunkat a korábbi id szakhoz hasonlóan csökkenés jellemezte, azonban a csökkenés üteme mérsékl dött 2004. után. • A gabonaféléken belül a belföldi búza-felhasználásunkat viszonylagos stabilitás jellemezte, és trend nem figyelhet meg az alakulásában. A búza-felhasználás stabilitása annak volt köszönhet , hogy a széls séges években az élelmezési és takarmányozási célú felhasználás egymással ellentétesen változott. • A belföldi gabona-felhasználás csökkenése els sorban a kukorica takarmányozási célú felhasználásának visszaesésére vezethet vissza, amelynek negatív hatását enyhítette a kukorica élelmezési célú felhasználásának dinamikus növekedése.
3. Hatással volt-e a csatlakozás a magyar búza- és kukoricaexportra? Sikerült-e integrálódnunk a közöspiacba? • Az EU-csatlakozást követ id szakban a több b termés év és a hazai felhasználás folyamatos csökkenése miatt növekedett az export árualap. Els sorban az EU-15-kel folytatott kereskedelmünk élénkült fel, az EU-10-kel és az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem rovására. Az EU-15-ökbe irányuló export 27%-ról 60%-ra n tt, az EU-10-be irányuló pedig 20%-ról 12%-ra csökkent. Az EU-val folytatott kereskedelem b vülésével párhuzamosan az EU-n kívüli országokba irányuló export részaránya 39%-ról 20%-ra csökkent. A szomszédos országokkal folytatott kereskedelmünk (bosnyák, szlovén, román) jelent sen visszaesett. Ebb l arra következtethetünk, hogy a kereskedelmi korlátok megsz nését követ en a magyar 99
•
•
•
gabona versenyképes tud lenni a többi tagállamban termelt gabonával szemben még nagyobb távolságokban is. Kedvez változásnak értékelem azt a folyamatot, amelynek köszönhet en az export egyre nagyobb hányada megy a közepes méret , és egyre kisebb hányada a nagy méret célpiacainkra. Ennek köszönhet en a magyar export egyre kevésbé lesz kiszolgáltatott egy-egy nagy importigény ország adott évi gabonakeresletének. A búza és a kukorica felvásárlási ára az EU-15-ben csökken , Magyarországon emelked pályán mozgott az 1990-2007-es id szakban. Olyannyira, hogy a búza magyarországi felvásárlási ára 2003-tól, a kukoricáé pedig 2004-t l kezdve meg is haladta az EU-15 minimum felvásárlási árait. Mind a búza, mind a kukorica hazai felvásárlási ára 2004-t l az EU-15-ökben érvényesül ártrendet követte. Eközben az EU-15-ön belüli áreltérések is jelent sen csökkentek. Az exportpiaci átrendez désb l, illetve az EU gabonaárainak magyar árakkal való összevetéséb l arra következtetek, hogy megkezd dött a magyar gabona egységes piaci integrációja. Ugyanakkor van még fejl dési lehet ség, hiszen a hazai árak csak az EU-15 árainak minimuma körül alakulnak, illetve 2004-2005-ben az export árualap egy jelent s része nem volt képes elhagyni az országot, hanem az intervenciós raktárakba került.
4. Volt-e hatása EU-csatlakozásunknak a hazai búza- kukorica-felvásárlási árak éven belüli ingadozására, a búza/kukorica árarányra? • A csatlakozást követ en búzánál kismértékben csökkent, kukoricánál pedig növekedett az éven belüli áringadozási sáv. Mindezek hatására továbbra is jelent s éven belüli áringadozás figyelhet meg mindkét növénynél, és jelenleg is megéri készletezni, kés bb értékesíteni az árut. • Minden évben megfigyelhetünk egy olyan id szakot amikor jellemz en csökken az árkülönbség a két növény között, s t id nként átmenetileg olcsóbbá is válhat a búza, mint a kukorica. Ezt a jelenséget a búza-betakarítás és a kukorica-betakarítás közötti id szakban (július-szeptember) tapasztalhatjuk. Ez a búzának a kukoricához viszonyított relatív áresése a július-szeptemberi id szakban EU-csatlakozásunk után is megfigyelhet . • A búza/kukorica árarány csökkenés már jóval EU-csatlakozásunk el tt elkezd dött. A 2000. el tti id szakban a búza felvásárlási ára többször 40-50%-kal is meghaladta a kukoricáét, majd az ezt követ id szakban a piac már csak legfeljebb 20-30%-kal tartotta értékesebbnek a búzát, mint a kukoricát. A kukorica intervenció közelmúltban véghezvitt gyakorlati eltörlése miatt megsz nik az a mechanizmus, amely az árak intervenciós szintre történ süllyedése esetén megakadályozná a kukorica és a búza árának elszakadását egymástól. 5. Változtak-e a magyar gabonatermesztés árbevétel-költség-jövedelem viszonyai? • EU-csatlakozásunkkal körülbelül egyid ben megtorpant a hektáronkénti árbevétel reálértékének csökken tendenciája, és a növekedés jelei mutatkoztak. Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy az egymást követ években a hektáronkénti termésátlag sokkal szélesebb intervallumban mozgott, mint a hektáronkénti árbevétel. Vagyis a piaci ár valamelyest csillapítja a termésátlag-ingadozás okozta bevételváltozásokat. • A búza esetében az alacsony termés években relatíve magasabb árbevétel volt realizálható hektáronként, mint a jobb termés években. Kukoricánál kevésbé figyelhet meg ilyen jelleg összefüggés. Ennek hátterében az állhat, hogy alacsony termésmennyiség esetén nagyobb verseny alakul ki a jó min ség búzáért, és a felhasználók nagyobb áremelkedést is hajlandók elfogadni, ugyanakkor a kukorica, 100
•
•
mint takarmánynövény könnyebben helyettesíthet , emiatt rossz termés években sem lehet nagy áremelést érvényesíteni. 2004-t l kezd d en mind a búza, mind a kukorica esetében jelent s ugrás következett be a hektáronkénti termelési értékben, amely növekedés jelent s részben a közvetlen támogatásoknak köszönhet . A hektáronkénti termelési költség növekedési üteme fokozódott, ugyanakkor a tonnánkénti termelési költség növekedési üteme 2004. után mérsékl dött. Azaz nem beszélhetünk a termelési költségek EU-csatlakozásunk miatti egyértelm növekedésér l. A termelési érték ugrásszer növekedésének és a költségek enyhe növekedésének együttes hatására a hektáronkénti jövedelem jelent sen megnövekedett uniós csatlakozásunknak köszönhet en. Emiatt jelenleg a gabonatermesztés jövedelmez sége kimagaslónak mondható az egyéb mez gazdasági tevékenységekhez viszonyítva. A búza és a kukorica termelési érték arányos eredménye a csatlakozás után 20% körül alakult, amely jelent sen meghaladja a 2004. év el tti id szak értékét. Figyelemreméltó változás, hogy amíg a 2004. el tti ötéves id szak átlagában a búzaés a kukoricatermesztés hektáronkénti jövedelme megegyezett, addig az EUcsatlakozás óta eltelt négyéves id szakban a kukorica 50%-kal nagyobb jövedelmet termelt, mint a búza. S t, két olyan év is volt, amikor a búzatermesztés közvetlen támogatás nélkül veszteséges lett volna, ugyanakkor a kukoricatermesztésnél ilyen nem tapasztalható. A két gabonaféle jövedelem-különbsége abból eredt, hogy a több mint másfélszeres hozamot produkáló kukorica mintegy másfélszeres hektáronkénti bevételt jelentett a termel knek a búzához képest, miközben a kukorica termelési költségei ennél jóval kisebb mértékben haladták meg a búzáét.
6. Változtattak-e a magyar termel k a búza- és a kukoricaértékesítés id zítésén? • A felvásárlási ár jelent s éven belüli ingadozása miatt a gabona értékesítésének id pontja jelent sen befolyásolja az elérhet árbevételt és ezen keresztül a jövedelem nagyságát. Vizsgálataim azt igazolták, hogy EU-csatlakozásunk óta nem történt jelent s változás ezen a téren, a termel k ugyanúgy viselkednek, mint csatlakozás el tt, azaz a betakarítást követ els három hónapban értékesítik az egész évben értékesített búza- és kukoricamennyiségnek átlagosan 70%-át. Emiatt a tárolás, finanszírozás költségeit b ségesen fedez áremelkedésb l továbbra sem a termel k, hanem a keresked k, felhasználók profitálnak. Ugyanis -országos adatokból is kimutathatóan- a keresked k az éven belüli áremelkedés kihasználása érdekében a közvetlenül a betakarítást követ en felvásárolt gabona egy részét az év kés bbi id szakában exportálják. Az értékesítés id pontját nemcsak a raktárkapacitás megléte, hanem a termel k piaci kapcsolatai, a megszokás és a termel k likviditási helyzete is jelent sen befolyásolja. 7. Mekkora többletbevételt jelentett a csatlakozás a hazai búza- és kukoricapiac szerepl i számára? • EU-csatlakozásunknak köszönhet en 2004-ben és 2005-ben 130 milliárd Ft és 100 milliárd Ft, 2006-ban és 2007-ben mintegy 60-60 milliárd Ft többletbevételhez jutottak a búza- és kukoricapiaci szerepl k. Ez egy hektárra vetítve az els két évben mintegy 50 ezer Ft, 2006-2007-ben 30 ezer Ft, egy tonnára vetítve pedig 5-9 ezer Ft többletbevételt jelentett. Azaz árbevétel-arányosan 20-40% többletbevétel keletkezett. Ennek a négy év alatti, mintegy 360 milliárd Ft többletbevételnek a túlnyomó része (290 milliárd Ft) a termel khöz áramlott közvetlen támogatás és a csatlakozás árfelhajtó hatása miatti többletbevétel formájában. A maradék 70 milliárd Ft intervenciónak köszönhet többletbevételnek csak kis része került a búza-
101
•
és kukoricatermeszt khöz, az nagyobbrészt a gabonakeresked k és a raktárüzemeltet k bevételeit növelte. A fenti összegek három forrásból kerültek finanszírozásra. Az összeg nagy része (217 milliárd Ft) az EU közös költségvetéséb l származott. Innen került finanszírozásra a SAPS, az intervencióra értékesített mennyiség többlet árbevétele, és az intervenciós tárolási díj egy része. A második finanszírozási forrás a magyar költségvetés. Ebb l került kifizetésre a top up összege és az intervenciós tárolási díj maradék része (117 milliárd Ft). A harmadik forrást pedig a fogyasztók jelentik (28 milliárd Ft), mivel a búza és a kukorica felhasználásával készült termékek magasabb árain keresztül k fizették meg az EU-csatlakozásnak a búza és a kukorica árára gyakorolt árfelhajtó hatása miatti többletbevételt. A források megoszlására jellemz , hogy az EU-ból származó összeg közel kétszerese volt minden évben a magyar költségvetés kiadásainak, a fogyasztók által finanszírozott rész pedig 2004ben 23%-ot tett ki, a többi évben pedig 0%-ot.
Vizsgálataim során arra a további következtetésre jutottam, hogy a lineáris regresszió nem alkalmas arra, hogy a meghatározott országcsoportok gabonatermelése és –felhasználása (, azaz kereslete és kínálata) alapján a hazai felvásárlási árakra jól illeszked függvényt képezzünk. Azonban néhány európai ország áralakulása alapján a hazai felvásárlási árakra lineáris regresszióval is jól illeszked függvény írható fel. A kukorica áralakulását leíró függvény illeszkedése sokkal jobb, mint a búzaárra vonatkozóé. Ennek oka, hogy a kukoricapiac sokkal homogénebbnek tekinthet mint a búzapiac, a búzapiacon belül a különböz min ség búzák alpiacai különíthet k el. Ezért a búzaárak vizsgálatánál figyelemmel kell lenni a különböz min ség búzák piacai közötti különbségekre. További lényeges módszertani következtetésem az, hogy az árak, valamint export-import adatok vizsgálatánál, nem helyes a naptári éves átlagadatokat felhasználni, hanem célszer a havi adatokból gabonapiaci évre (búza esetén július-június, kukorica esetén októberszeptember) képzett átlagokat alkalmazni. Az ilyen irányú törekvéseket azonban nehezíti, hogy nem mindig állnak rendelkezésre az adatok a megfelel bontásban. 6.2.
Javaslatok
A magyar gabonaágazat számára jelent s fejl dési lehet séget biztosít a gabonatermesztés tradíciója, a kedvez éghajlati adottsága és az a tény, hogy 2004-t l a világ egyik legnagyobb gabonapiaca, az EU tagja lett. Az el rejelzések szerint Európa élelmiszerfogyasztása nem n tovább, így a verseny fokozódására lehet számítani, ezért nélkülözhetetlen a termelési döntéseknél a hazai és exportpiaci igények fokozott figyelembe vétele. A termelést nem a rendelkezésre álló termelési tényez knek, hanem a piaci igényeknek kell vezérelnie. A hazai árak még mindig az EU-15-ök minimum árai alatt tartózkodnak, és bevételnövekedésre tehetnénk szert, ha képesek lennénk elérni a magasabb árú piacokat. Ehhez szükséges a logisztikai akadályok felszámolása, amellyel jelent sen növelhet lenne a magyar gabona hatósugara, valamint az áru pozitív értelemben vett manipulálásával a piaci igényeket célzottabban ki tudnánk elégíteni. A bevételek maximalizálása érdekében további kutatást javaslok annak megállapítására, hogy mely tényez k határozzák meg a magyar búza- és kukorica-felvásárlási árakat, illetve milyen a kapcsolat ezen tényez k között. Ezen kapcsolatok ismerete segítséget nyújthatna a piaci szerepl knek bevételeik tervezéséhez. Termel k számára javasolt az értékesítés id pontjának körültekint megválasztása. A termény több részletben történ értékesítésével jelent s többletjövedelemre tehetnek szert. Ehhez a termel knek az áru gazdaságos tárolására történ felkészülésen túl, az értékesítési csatornáik 102
szélesítésére is szüksége van. A beszerzési és értékesítési technikáinak fejlesztése elképzelhet az együttm ködés (termel i csoportok, beszerzési és értékesítési szervezetek létrehozása) fokozásával, az alternatív értékesítési csatornák (gabonat zsde, közraktári jegyek t zsdei kereskedelme (Gabonet)) alapos felkészülést követ kipróbálásával, rendszeres alkalmazásával. Ezekkel a megoldásokkal a termel k javíthatják tárgyalási pozíciójukat, illetve kínálati piaci helyzetben csökkenthetik függ ségüket az adott térség gabonakeresked it l, felhasználóitól. További vizsgálatok szükségesek annak megválaszolására, hogy a termel k miért nem változtatnak az értékesítés id pontján. A kérdés megválaszolásakor véleményem szerint figyelembe kell vennünk, azt, hogy az országos raktárkapacitás b vülésen belül milyen mértékben n tt a termel k raktárakkal való ellátottsága, azt, hogy a termel k jövedelem-, és likviditási helyzetének javulása elegend mérték -e a raktárkapacitás fejlesztéshez, a termel k értékesítési lehet ségeit, továbbá azt is, hogy az értékesítés id pontját az el z eken túl a piaci kapcsolatok és a megszokás is jelent sen befolyásolják. Az EU-csatlakozás hozta közvetlen kifizetések, beruházási támogatások, a gabonaintervenció megléte és a hatalmas közöspiac értékesítési és jövedelembiztonságot teremt az ágazatnak. Egy ilyen helyzetben minden feltétel adott a következ évek, évtized jövedelmez gazdálkodásának megalapozásához, még akkor is, ha a hazai támogatás összege nem éri el az EU-15-ökben alkalmazott szintet. Ugyanakkor a piacvédelem csökkenése, az intervenció várható megszüntetése, a földárak, a földbérleti díjak és a termelési költségek várható emelkedése, a gabonaárak reálértékének csökken tendenciája, a GMO növények terjedése, és a szomszédos nagy gabonatermesztési potenciállal rendelkez országokban (Ukrajna, Románia) a termelés esetleges felfutása miatt fel is kell készülnünk a verseny fokozódására. Ehhez a felkészüléshez jó alapot teremt az elmúlt, illetve a következ néhány év jövedelemb sége. A mez gazdaság egészét tekintve szükségesnek tartom mérlegelni, hogy indokolt-e egy olyan ágazatot a nemzeti költségvetésb l évente 20 milliárd Ft-tal (12 ezer Ft/ha) támogatni, amely a közös költségvetésb l legalább kétszer ekkora közvetlen kifizetésben részesül, továbbá olyan intézkedések védik a termelés jövedelmez ségét, mint az intervenció. Érdemes megfontolni az összeg újra-elosztását, és a mez gazdaság egyéb, kevésbé támogatott, de jelent s ágazatának juttatni, figyelemmel a KAP támasztotta korlátokra. EU-csatlakozásunk óta négy gabonapiaci év telt el. Ezért javaslom a kés bbiekben megvizsgálni, hogy megállapításaim, a változások irányára vonatkozó el rejelzéseim az EUcsatlakozást követ hosszabb id szak történéseinek ismeretében is helytállóak-e. Értekezésem keretei továbbá nem tették lehet vé, hogy a gabonapiacot érint minden lehetséges területet megvizsgáljak, ezért további kutatások folytathatók a témában. Javasolt például a búza és kukorica termékeken kívüli egyéb gabonafélék hasonló jelleg vizsgálata, a tervezett gabonapiaci szabályozási változások gabonaárakra, termesztésre (Magyarországon és az EU-27ben) gyakorolt hatásainak, vagy a gabona min ségi paraméterei változásainak vizsgálata.
103
104
7. ÖSSZEFOGLALÁS A magyar mez gazdaságon belül nagy jelent séggel bír a gabonaágazat. Ezt jól mutatja a gabonaágazatnak a mez gazdaság kibocsátásában, az agrárexportban és a földhasználatban betöltött szerepe. Hazánk Európai Unióhoz történ csatlakozása jelent s változásokat hozott a gabonaágazat számára is. Az uniós csatlakozással tagjai lettünk a 450 millió fogyasztót számláló EU-nak, a világ egyik legnagyobb gabonapiacának. Megváltozott a gabonapiaci szabályozási környezet és a támogatási rendszer, életbe lépett a gabonaintervenció, valamint számos kereskedelmi korlátozás megsz nt. Mindezek hatására a gabonaágazat jövedelmez sége is nagymértékben változott. Ennek alapján szükségesnek tartottam a gabonaágazat (különösképpen a búza- és a kukoricapiac) EUcsatlakozás utáni folyamatainak vizsgálatát. A változások ismerete irányt adhat a piaci szerepl knek tevékenységük további sikeres folytatásához. A gabonapiaci folyamatok megértéséhez tanulmányoztam a vonatkozó szakirodalmat. A jogszabályi háttér áttekintése alapján felvázoltam a szabályozásbeli változásokat. Az ágazatban bekövetkezett gazdasági változások vizsgálatához, számszer sítéséhez az AKI tesztüzemi adatait, valamint a FAOSTAT, az EUROSTAT, a KSH és az MNB adatbázisaiból lekérdezett adatokat használtam fel. Az EU-csatlakozás árfelhajtó hatásának kimutatására statisztikai vizsgálatokat végeztem. Ezt követ en modellszámításon keresztül bemutattam, hogy mekkora többletbevételt jelentett EU-csatlakozásunk a gabonaágazat számára. Értekezésem eredményeit a gabonaágazat SWOT analízisével egészítettem ki. Vizsgálataim alapján megállapítottam, hogy a szabályozási környezetben jelent s változások mentek végbe hazánkban. 2004-t l a közösségi agrár- és vidékfejlesztési jogszabályok hatályossá váltak, így ezekt l eltér , vagy ezek érvényesülése ellen ható hazai szabályozás sem maradhatott hatályban. A kötelezettségek alól néhány kivételt igényeltünk és kaptunk, miközben egyes támogatástípusok teljes kör bevezetése csak átmeneti id alatt megy végbe. Kutatómunkám során nagy hangsúlyt helyeztem a magyar búza- és kukoricatermesztés, -felhasználás, -külkereskedelem és a jövedelemviszonyok vizsgálatára. Ennek alapján arra az eredményre jutottam, hogy hazánkban a búza és a kukorica vetésterülete már az ezredfordulót követ en kiegyenlít dött, és az EU-csatlakozást követ en nem történt változás a vetésszerkezetben. Ugyanakkor a gabonafélék termésmennyiségén belül megnövekedett a kukorica aránya, a búzáé pedig visszaesett. Ennek a súlyeltolódásnak az oka a kedvez id járás. A magyar belföldi gabona-felhasználást a korábbi id szakhoz hasonlóan csökkenés jellemezte 2004. után is, azonban a csökkenés üteme mérsékl dött. A magyar búza és kukorica exportpiacaiban jelent s átrendez dés következett be. A teljes magyar búza- és kukoricaexporton belül az EU-15-ökbe irányuló export aránya jelent sen n tt a csatlakozást követ en. Ez azt bizonyítja, hogy a kereskedelmi korlátok megsz nése után a magyar gabona versenyképes tud lenni nagyobb távolságokban is. Ezzel párhuzamosan a magyar gabonafelvásárlási árak egyre jobban megközelítették az EU-15-ök árait. Ezeket a változásokat úgy értékelem, hogy megkezd dött a magyar gabona egységes piaci integrációja. Ugyanakkor a külpiaci értékesítés továbbra is a belpiaci feleslegek levezetésére irányult, és a piaci szerepl k nem törekedtek a gabonából deficites régiók speciális igényeinek céltudatos, vertikálisan szervezett, rendszeres kielégítésére. A gabonatermesztés jövedelmez ségében szintén nagy változások mentek végbe. Mind a búza, mind a kukorica esetében jelent s ugrás következett be a hektáronkénti termelési értékben 2004-t l kezd d en, amely növekedés nagyrészt a közvetlen támogatásoknak köszönhet . A termelési érték ugrásszer növekedésének és a költségek enyhe növekedésének együttes hatására a hektáronkénti jövedelem jelent sen megnövekedett. 105
Eredményei számszer sítésére modellt alkottam, amelynek segítségével meghatároztam, hogy mekkora többletbevételhez jutottak a magyar búza- és kukoricapiac szerepl i az EU-csatlakozást követ en. A négy év alatti többletbevétel 360 milliárd Ft-ot tett ki, amely évente közel 40 ezer Ft-ot jelentett hektáronként. A piaci szerepl k többletbevételeit alapvet en három tényez nek tulajdonítottam, a közvetlen támogatásoknak, a statisztikailag kimutatható árfelhajtó hatásnak, valamint az intervenciónak. A többletbevétel -, amelynek haszonélvez i a termel k, a gabonakeresked k és a raktár-üzemeltet k voltak, - forrását az EU közös költségvetése, a nemzeti költségvetés és a fogyasztók jelentették. Értekezésemben következtetéseket és javaslatokat fogalmaztam meg. Ennek során többek között megállapítottam, hogy további többletbevételt realizálhatnának a piaci szerepl k, ha a logisztikai akadályok felszámolásával, a piaci igények célzottabb kielégítésével képesek lennének elérni a magasabb árú európai piacokat. Emellett a termel i jövedelmek tovább növekedhetnének az értékesítés id pontjának körültekint megválasztásával, ugyanis akárcsak korábban, a termel k az EU-csatlakozás után is a betakarítást követ els három hónapban értékesítik az egész évben értékesített búza- és kukoricamennyiségnek átlagosan a 70 százalékát. Az EU-csatlakozás hozta jövedelemb ség és jövedelembiztonság jó alapot teremt a búza- és kukoricapiaci szerepl k számára a következ évek jövedelmez gazdálkodásának megalapozására, továbbá arra, hogy felkészüljenek a termelési költségek várható emelkedése, a gabonaárak reálértékének csökken tendenciája és az új versenytársak megjelenése, a meglév k meger södése által támasztott kihívásokra. Végezetül úgy értékelem, hogy értekezésemben sikerült bemutatnom az EU-csatlakozást követ magyar búza- és kukoricapiac legfontosabb folyamatait, valamint a gyakorlatban is hasznosítható következtetéseket levonni. Mivel a két termék a hazai gabonaágazatot a korábban leírtak szerint jelent sen lefedi, eredményeimb l a gabonaágazat egészét érint folyamatokra is következtetni lehet.
106
8. SUMMARY The cereal sector has significance within the Hungarian agriculture. The role of the cereal sector within the Hungarian agriculture is indicated by its contribution to the agricultural output, export and land-use. The accession of Hungary to the European Union caused important changes in the cereal sector. By means of the accession to the EU, Hungary became a member state of the Community having 450 million consumers, which is one of the biggest cereal markets around the world. The regulations and subsidy system related to the cereal sector had been changed, the cereal intervention system came into force, and many trade barriers came to an end. These changes had an effect on the profitability of the cereal sector as well. On the base of the above-mentioned factors I attach significance to the analysis of the processes in the Hungarian cereal sector (in particular the wheat and maize market) after the EU-accession. The knowledge of these processes may give a point of reference to the further successful functioning of the market players. I studied the scientific literature to understand the processes in the cereal sector. On the base of the relevant rules I outlined the changes in the regulation. I used the data of Hungarian Agricultural Economics Research Institute (AKI), FAOSTAT, EUROSTAT, Hungarian Central Statistical Office (KSH) and Hungarian Central Bank (MNB). I applied statistical methods to prove the effect of the EU-accession on the market prices. I demonstrated through a model calculation the extra income of the cereal sector referable to the EU accession. I completed my results with the SWOT analysis of the cereal sector. I pointed out on the base of my analysis that the related rules changed significantly in Hungary. The rules related to the agriculture and rural development in the EU came into force in Hungary in 2004, so national rules contrasted with that became invalid. Hungary had some derogation of law meanwhile there is a transition in direct payments. I focused on the analysis of the Hungarian wheat and maize production, consumption, external trade and income in my study. My researches resulted in that the sown area of wheat and maize in Hungary was stabilized about the turn of the millennium and there were no changes in the structure of sown area. On the other hand the contribution of maize to the total cereal production has risen meanwhile the share of wheat has fallen. The cause of this shift is the favourable weather condition. The decrease of the domestic cereal consumption continued after 2004, but the rate of the loss reduced. The structure of the external markets for the Hungarian wheat and maize has changed. The share of the export to the EU-15 in the total cereal export of Hungary increased significantly after the EU-accession. This fact proves that the Hungarian cereal is marketable in bigger distance as well after the fall of the trade barriers. In this period the Hungarian producer-procurement prices got closer to the prices of the EU-15. I esteem this changes that the integration of Hungary to the cereal market of the EU has started. The export was driven by the carrying away of the internal surplus and market players did not aimed to satisfy purposefully and systematically the demand of the regions having shortage in cereals. The income of the cereal production changed significantly. The value of wheat and maize production per hectare has jumped up since 2004. The main cause of this is the direct payments. The income per hectare has risen significantly because of the jumping up of production value and the moderated increase of production costs. I created a model calculation to demonstrate the extra income of the players in the Hungarian wheat and maize market after the EU-accession. The amount of the extra income during the period of 2004-2007 was HUF 360 billion i.e. HUF 40,000 per hectare each year. Three factors caused these extra income. These factors are the direct payments, the price increasing effect of the EU107
accession and the intervention system. The sources of this extra income are the budget of the EU and Hungary and the consumers, meanwhile the beneficiaries of this extra income are the cereal producers, the cereal traders and the store-operators. My study includes conclusions and suggestions. I mean that market players could obtain more extra income if they would be able to get to the markets having higher prices through the liquidation of logistic difficulties and the more purposive satisfaction of the market demands. Furthermore cereal producers could improve their income through the careful timing of the sale of their product. Producers sold 70 percent of the wheat and maize sold in the marketing years in the first three months after harvest in the period of 2004-2007, similarly to the practice before the EU–accession. The stable high income caused by the cereal CMO is able to establish the profitable wheat and maize farming in the next years. Because of this producers are able to prepare for the challenges caused by the increase of the production costs, the decrease of the real cereal producer-procurement prices, the new and old competitors. In the end I esteem my researches so that I was able to demonstrate the main processes of the Hungarian wheat and maize market after the EU-accession and to create conclusions applicable in the practice. It is workable to conclude the processes of the whole Hungarian cereal market based on my results, as wheat and maize almost totally cover the whole Hungarian cereal market.
108
9. MELLÉKLETEK
109
110
M1. Melléklet- Irodalomjegyzék 1. AGRÁR EURÓPA KFT. (2004): Agrár-elemzés a Pápai Hús Élelmiszeripari Klaszter számára:A magyarországi sertésszektor helyzete, kilátásai http://www.papahus.hu/cegunk/downloads/helyzetosszefoglalo_tanulmany.doc 2. AGRÁR EURÓPA KFT. (2006): A magyarországi gabonapiac helyzete és kilátásai, különös tekintettel az intervenció jöv jére, Készült a Kereskedelemfinanszírozási Tanácsadó Kft megbízásából, 2006. március 3. AGRENER (2007): Kevesebb gabona terem az Unióban http://www.agrener.hu/CMNewsViewNews.php?cmnewscmd=view&cmnewsid=SRVR219efca07 f712e69534dfdd927409f2c 4. BÁDER E.- TÓTH P (2006): 2014-re ismét KAP- reform, Agronapló 2006/4. szám http://www.agronaplo.hu/index.php?szamID=59&o=cikk&cikkID=2151 5. BÉLÁDI K. – KERTÉSZ R. (2001): A tesztüzemek f bb ágazatainak költség és jövedelemhelyzetete 2000-ben, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Agrárgazdasági Információk 2001/5. szám 6. BÉLÁDI K. – KERTÉSZ R. (2004): A tesztüzemek f bb ágazatainak költség és jövedelemhelyzetete 2003-ban, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Agrárgazdasági Információk 2004/5. szám 7. BÉLÁDI K. – KERTÉSZ R. (2005): A tesztüzemek f bb ágazatainak költség és jövedelemhelyzetete 2004-ben, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Agrárgazdasági Információk 2005/4. szám
8. COCERAL (2006): COCERAL álláspontja a gabonaközös piaci szervezetér l, Gabonaszövetség EU- szakmai információja, 5/2006., Budapest, 2006. július 12. 9. CZAUNER P. (2007): Versenyfutás a kukoricáért és az etanoltámogatásért, Népszabadság 2007. március 5., http://www.nol.hu/cikk/437716/ 10. EC DG AGRI – European Commission Directorate General for Agriculture (2006): Prospects for Agricultural Markets and Income in the European Union 2006-2013, http://ec.europa.eu/agriculture/publi/caprep/prospects2006/fullrep.pdf 11. EC DG AGRI – European Commission Directorate General for Agriculture (2007): The 2007 Outlook for World Agricultural Commodity Markets http://ec.europa.eu/agriculture/publi/map/01_07.pdf
12. ELEKES A. (2004): Agrár- és vidékfejlesztés az EU-támogatások tükrében – Lehet ségek és veszélyek, Fejlesztés és Finanszírozás, Negyedévente megjelen közgazdasági szaklap, 2004/2., 31-40 p. 13. Az európai mez gazdaság jöv je, a növényvéd szerek szerepe, s.a., Bologna, Vezet i összefoglaló, 2008. január, Agro Napló, Országos Mez gazdasági Szakfolyóirat, http://www.agronaplo.hu/kutatasfejlesztes/37 14. EURÓPAI UNIÓ BIZOTTSÁGA (2005: http://europa.eu/abc/europein2005/agriculture_hu.htm
15. EUROQUALITY (2006): Situation and Perspective of the Cereal Market in Czech Republic, Hungary, Poland & Slovakia http://www.euroqualityfiles.net/cecap/Report%202/CEECAP%20report%20cereal%20market%20 integration%20CZ%20HU%20PL%20SK.pdf. 16. EUVONAL (2004): Mez gazdasági http://www.euvonal.hu/index.php?op=mezogazdasag&id=45
FAO (2007): Kína tiltja kukoricából 17. ENSZ http://index.hu/gazdasag/ghirek/?main:2007.06.25&317749
támogatások etanol
gyártását
111
18. FAPRI (2007): Agricultural Outlook 2007 http://www.fapri.iastate.edu/Outlook2007/
19. FEHÉR I. (2003): Az EU csatlakozási tárgyalások eredményei a mez gazdaság és videék fejlesztés területén, For Global Partnership in Agriculture- by Agroservice Hungary, http://www.agroservice.hu/aginfo.html 20. FEHÉR I. (2005): Evaluation of the Common Market Organisation (CMO) int he Cereal Sector, National Report – Hungary, http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/cereals/hungary.pdf 21. FEHÉR I. (2006): Most nem állunk rosszul a gabonapiacon, de változatlanul logisztikai hátrányban vagyunk, Agronapló, 2006/11-12. szám, http://www.agronaplo.hu/index.php?rovat=8&cikk=2466&archszam=70 22. FVM (2004a): Az EU csatlakozás agrárgazdaságra gyakorolt hatásáról a 2006-ig terjed id szakban http://www.fvm.gov.hu/main.php?folderID=1020&articleID=4144&ctag=articlelist&iid=1 23. FVM http://www.fvm.hu/main.php?folderID=847&articleID=4144&ctag=articlelist&iid=1
(2004b):
24. FVM (2006a): A megreformált közös agrárpolitika megvalósításáról, EU Agrárium és Piacszabályozás, Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2006. XI. évfolyam, 5. szám, 12-15 p. 25. FVM (2006b): Az intervenciós kukorica min ségi követelményeinek módosítása http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=9489&ctag=articlelist&iid=1 (2007a): Oroszországi bioüzemanyag-tervek 26. FVM http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2117&articleID=10277&ctag=articlelist&iid=1 27. FVM (2007b): Idén is jelent s orosz gabonaexport http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2117&articleID=10286&ctag=articlelist&iid=1
várható
28. FVM (2007c): Mennyiségi korrekcióról döntöttek az uniós agrárminiszterek http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=10639&ctag=articlelist&iid=1 29. FVM (2007d): GMO: Marad a moratórium http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=10151&ctag=articlelist&iid=1 30. FVM (2007e): Génmódosított kukoricák tiltása http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=6173&ctag=articlelist&iid=1 31. FVM (2007f): Attaséi megbeszélés a KAP kiigazításának témájában Berlin, 2007. november 2., http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2218&articleID=11427&ctag=articlelist&iid=1 32. FVM (2007g): Health Check – A spanyol mez gazdasági érdekvédelmi szervezetek álláspontja, http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2218&articleID=11548&ctag=articlelist&iid=1, Madrid, 2007. november 23. 33. GHOSHRAY, A. és LLOYD, T. (2003): Price Linkages in the International Wheat Market, International Association of Agricultural Economists Triennal Conference, Durban South Africa, http://www.iaae-agecon.org/conf/durban_papers/papers/001.pdf 34. GRÁF J. (2007a): Az alternatív energiaforrások el állítása növeli a hazai termel k jövedelmét, http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=10337&ctag=articlelist&iid=1 35. GRÁF J. (2007b): Az EU-tagországok többsége megértette és támogatta a magyar álláspontot, http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=10048&ctag=articlelist&iid=1 36. GRÁF J. (2007c): Agrárkár-enyhítés http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=10574&ctag=articlelist&iid=1 37. GRÁF J. (2007d): A magyar agrárium teljesítménye a következ tíz évben várhatóan 30 százalékkal emelkedik http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=10837&ctag=articlelist&iid=1
112
38. G GÖS Z. (2006): Magyarország számára elfogadhatatlan az intervenciós felvásárlás tervezett megszüntetése, http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=9807&ctag=articlelist&iid=1 39. G GÖS Z. (2007): Új támogatási rendszer 2009-t l http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=10669&ctag=articlelist&iid=1
40. HALMAI P. (2002): Az Európai Unió agrárrendszere, A Budapesti Agrárkamara és a Mez gazda Kiadó közös kiadása, 17-131 p., ISBN 963 9358 39 8 41. HALMAI P (2006): A magyar agrágazdaság EU-beilleszkedése, Csikorgó adaptáció, tartós strukturális feszültségek, Fejlesztés és Finanszírozás, Magyar Fejlezstési bank kiadványa, 2006/2., 32-41 pp.
42. HALMAI P. szerk (2007): Oldás és kötés: Magyar agrárgazdaság az Európai Unióban, I. Országos Agráripari Konferencia, 2007. április 11. 43. HARNOS ZS. szerk (1993): Biometriai módszerek és alkalmazásaik Minitab programcsomaggal, Gödöll i Agrártudományi Egyeteem Statisztikai és Gazdaságelemzési Tanszék, 81-202 p. 44. HAZAFI L. (2007): EU-kukoricát venne http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=182037
a
szaktárca,
Világgazdaság
2007.07.24.
45. HINGYI H. – POPP J. (SZERK.) – POTORI N. (SZERK.) – UDOVECZ G. (2006): Nemzetközi agrárpiaci kilátások, Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2006, 11-25 p. 46. HORVÁTH ZS. (2005): Éves gabona, hús, tej, zöldséggyümölcs és bor piaci jelentés – 2004, Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci-árinformációs Szolgálat, 1-3 p.
47. HORVÁTH ZS. (2006a): Gabona piaci jelentés, Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaciárinformációs Szolgálat, IX. évf. 2.szám, 2-14 p. 48. HORVÁTH ZS. (2006b): Gabona piaci jelentés, Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaciárinformációs Szolgálat, IX. évf. 11.szám, 2-16 p. 49. HULLÁN T. (2003): szi kalászosok vet maghelyzete, Vet mag, A vet mag terméktanács folyóirata, X. évfolyam, 2003/4., 4-5 p.
50. HUZSVAI L. et al. (2005): Az agroökológia http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b114/ch01.html
modellezés
technikája,
51. IGC (2007)– NEMZETKÖZI GABONATANÁCS: Nyomorba dönt a bioüzemanyag? http://index.hu/gazdasag/vilag/bio070612 52. JACKSON, D (2006): Reform and Enlargement of the EU Cereals’ Market, HGCA Presentation London, www.lmc.co.uk
53. JÁMBOR A. (2007): Bioenergia kontra intervenció: a magyar gabonapiac új irányai http://www.agroinform.com/aktualis/?act=showItem&id=722 54. KARÁCSONY P. (2008): Az szi búza ágazat versenyképességének javítási lehet ségei a Nyugat-Dunántúli régióban, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mez gazdaságés Élelmiszertudományi Kar, Vezetési- és Társadalomtudományi Intézet, Mosonmagyaróvár, 2008.
55. KATÓ N. – JANCSOK ZS. – NÓGRÁDI J. (2006): Az els EU-s intervenció hatása a magyar gabonapiacra modellszámítás alapján, Gyakorlati Agrofórum, 2006. 17. évfolyam 9. szám, ISSN 1416-0927, 44-46 p. 56. KATO N. – JANCSOK ZS. (2006): Does Hungary Have any Interest in the Maintenance of Direct Payments? Georgikon for Agduculture 16 (1) 2006, ISSN 0239-1260, 13-33 pp. 57. KELCH, D. – NORMILE, M. A. (2004): CAP Reform of 2003-04, United States Department of Agriculture, www.ers.usda.gov
113
58. KEMÉNY Á. (2007): Oroszországi bioüzemanyagtervek, http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2117&articleID=10277&ctag=articlelist&iid=1
FVM,
59. KEMÉNY S. – DEÁK A. (1998): Bevezetés a Minitab release 12.1 for Windows program használatába, GE Lighting Europe, 100-134 p.
60. KISS J. (2003): Az EU-források szerepe a magyar mez gazdaság finanszírozásában, Fejlesztés és Finanszírozás, Negyedévente megjelen közgazdasági szaklap, 2003/3., 43-52 p. 61. KOCSIS K. – PAPÓCSI L. (szerk) (2003): Az EU csatlakozás várható hatásai a magyar agrárgazdaságra, GTTSZ Agrárpolitikai Füzetek 4., Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Agrártagozat, 2003., ISBN 963 210 476 5, 188. p.
62. KOPINT-TÁRKI ZRT.- AGRÁR EURÓPA KFT. (2008): Az agrárium helyzete és kilátásai 2008 nyarán, Agrármonitor 2008/2 63. KOVÁCS G. (2004): Agrár és vidékfejlesztési támogatások az uniós csatlakozás évében, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Agrárgazdasági Információk 2004/4. szám 64. LACZKÓ A. – SZ KE GY. (2000): Az AGENDA 2000 hatása az EU és a magyar gabonapiaci szabályozásra, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Agrárgazdasági Tanulmányok 2000/6. szám, 93-109. p. 65. LMC INTERNATIONAL LTD (2005): Evaluation of the Common Market Organisation (CMO) in the Cereal Sector, http://ec.europa.eu/agriculture/eval/reports/cereals/sum_en.pdf 66. MOLNÁR A. (2002): A magyar agrárgazdaság külkereskedelmi versenyképessége az uniós piacokon, Külgazdaság, XLVI. Évfolyam, 2002. október, 23-38. pp. 67. MVH (2007): A 2006. évi egységes területalapú támogatás (SAPS) kalkulációja http://www.mvh.gov.hu/wps/portal/!ut/p/_s.7_0_A/7_0_9D/.cmd/ad/.c/6_0_69/.ce/7_0_3DK/.p/5_ 0_314/.d/0?WCM_PORTLET=PC_7_0_3DK_WCM&WCM_GLOBAL_CONTEXT=/wps/wcm/ connect/MVH_hu/Hirek2/T20070130001_saps_kalkulacio
68. NAGY Z. (2006a): Kukoricakészleteinket eladjuk, de a termény további sorsa kiszámíthatatlan, Mez hír, Független Agrárinformációs Szaklap, HU ISSN 1587-060X, X. évfolyam, 2006. január, http://www.mezohir.hu/2006-01/004.html 69. NAGY Z. (2006b): Tovább n het idén a kukorica vetésterülete, Mez hír, Független Agrárinformációs Szaklap, HU ISSN 1587-060X, X. évfolyam, 2006. május, http://www.mezohir.hu/2006-05/007.html 70. NAGY Z. (2006c): Búza-helyzetkép 2006, Mez hír, Független Agrárinformációs Szaklap, HU ISSN 1587-060X, X. évfolyam, 2006., http://www.mezohir.hu/2006-05/007.html 71. NAGY Z. (2007b): A gabonatermelés jöv je, Mez hír, Független Agrárinformációs Szaklap, HU ISSN 1587-060X, XI. évfolyam, 2007. február, http://www.mezohir.hu/2007-02/003.html 72. OECD (2003): Áttekintés Mez gazdasági http://www.oecd.org/dataoecd/4/30/15003549.pdf 73. OECD (2004): Mez gazdasági Kilátások: http://www.oecd.org/dataoecd/37/5/33704351.pdf
2004/2013
Kilátások: Összefoglalás
2003/2008 magyarul
74. OECD-FAO (2006): OECD-FAO mez gazdasági kilátások: 2006–2015 Összefoglalás magyarul http://213.253.134.29/oecd/pdfs/browseit/510608HE5.PDF 75. OLAJOS P. (2005): A holnap üzemanyagai: biobenzin és biodízel, Ma & Holnap folyóirat V. évfolyam 4-5., http://www.maesholnap.hu/portal/cikk2.php?idc=20060315-161405&id2=elso&idl= 76. PIKÓ TÍMEA ÉS LIPPAI ILDIKÓ (2007): EU-szakmai információ 6/2007, Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -Keresked k Szövetsége
114
77. POPP J. (SZERK.) – POTORI N. (SZERK.) (2005): A takarmánytermelés és -felhasználás elemzése, különös tekintettel az abraktakarmánykeverék-gyártásra, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Agrárgazdasági Tanulmányok, 2005/5. szám
78. POPP J. – POTORI N. – UDOVECZ G. (2005b): F bb mez gazdasági ágazatok várható kilátásai az EU-csatlakozás után, Szaktudás Kiadó Ház, 77-82 p. 79. POPP J. – POTORI N. (2006a): ’Excerpts from the EU-integration Story of Hungarian Agriculture: Heading Where?’, EuroChoices, vol. 5, no. 2, 30-39. p
80. POPP J.-POTORI N. (2006b): Agrárhíd, Növénytermesztésünk versenyképessége és lehet ségeink a javításra, Vet mag, A vet mag terméktanács folyóirata, XIII. évfolyam, 2006/2., 4-9 p 81. POPP J. (SZERK.) – POTORI N. (SZERK.) (2006): Nemzetközi agrárpiaci kilátások, A fontosabb növényi termékek világpiaci kilátásai, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 2006, 11-25 p. 82. POPP J.- POTORI N. (2007): A GM-növények (els sorban a kukorica) termesztésének és ipari felhasználásának közgazdasági kérdései Magyarországon, Géntechnológia és gazdasági növényeink, Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia kiadványa, 2007/04, 451. p. 83. POTORI N. – UDOVECZ G. (2006): Szerkezeti feszültségek a magyar mez gazdaságban (8 részes cikksorozat), Magyar Mez gazdaság, 61. évf., 10-17. szám, 84. POTORI N. (SZERK.) – V NEKI É. (SZERK.) (2006): Néhány fontosabb mez gazdasági termék termelési költségének nemzetközi összehasonlítása. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Agrárgazdasági Információk, 2006/1. szám, 2-19 p. 85. INTERJÚ RIEGER L-VAL (2006): Csökkentett áron adnák el a kukoricát, Origó üzleti negyed, 2006. július 12., http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/hazaihirek/20060712azalacsonyabb.html 86. RIEGER L et al. (2005): Az intervenciós gabonafelvásárlás kezdeti tapasztalatai, Európai Tükör, 2005. június, X. évf. 6. szám, ISSN 141-6151, 49-61 p. 87. RIEGER L. – SZ KE GY. (2006): A 2004-2005. évi gabonaintervenció jellemz i Magyarországon, Európai Tükör, XI. évfolyam 2. szám 88. ROÓZ J. (2007): A menedzsment alapjai, A Budapesti Gazdasági F iskola megbízásából kiadta a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt., 2007., 145-147 pp. 89. SCHUMACHER, K. (2007): Grain & Oilseed Markets –The Impact of Biofuels European Grain & Oilseed Convention 2007Brussels, 4 May 2007, Coceral / Toepfer International http://www.coceral.com/cms/dokumente/10010393_234570/026cca07/Grain%20Convention%20%20Schumacher%20-%20Biofuels%20040507.pdf
90. SIMONNÉ HORVÁTH Á. – BENEDEK SZ. szerk. (2004): Mez gazdaság, 15 + 10Rómától Athénig, Statisztikai elemzés, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2004., 47-52 p. 91. SOMAI M. (2003): A közvetlen kifizetések és az EU b vítése, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Kihívások,2003 augusztus, 167. szám, 9 p. 92. STATSOFT, INC. (2007): Electronic Statistics Textbook. Tulsa, OK: StatSoft. WEB: http://www.statsoft.com/textbook/stathome.html 93. SZ CS L (2007): Gyurcsány: A pénznek ezer helye van Magyarországon, Népszabadság, 2007. március 10. http://nol.hu/cikk/438468/ 94. SZ KE GY. (1996): Az Európai Unió gabonapiaci rendtartása: A bels termékpálya szabályozás magyar szempontú értékelése, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest, 1996., 78. p.
115
95. SZ KE GY. (2007): Miért kukoricáznak velünk? Az EU gabonapolitikája tágabb összefüggésben, Agrár Európa Klub prezentáció, 2007. február 28. 96. SZ KE GY. – LACZKÓ A. (2000): Az AGENDA 2000 hatása az EU és a magyar gabonapiaci szabályozásra, http://www.akii.hu/kiadvany/intezeti_kiadvanyok/magyar/AKII_TANULMANYOSSZEFOGLAL OK/2000-6_Szoke_laczko.htm
97. TUNYOGINÉ NECHAI V. (szerk) (2005): A fontosabb termékpályák 2005. évi piaci folyamatai, Agrárgazdasági Kutató Intézet, Agrárgazdasági Információk, 7-13p. 98. UDOVECZ G. – POPP J. – POTORI N. (2007a): Az SPS alkalmazása Magyarországon, Vet mag, a Vet mag terméktanács folyóirata, XIV. évfolyam, 2007/4., 9-12 p. 99. UDOVECZ G. – POPP J. – POTORI N. (2007b): Alkalmazkodási kényszerben a magyar mez gazdaság, Folytatódó lemaradás vagy felzárkózás? Agrárgazdasági Tanulmányok, 2007/7., Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 2007. 140 p. 100. UDOVECZ G. et. al. (2003): A magyar vidék az agrárvállalkozók tájékoztatására, EU családi kézikönyv, Budapest, 2003. március, 58 p. 101.
ZÖLDTECH MAGAZIN (2006): Magyarországra jön az USA vezet http://www.zoldtech.hu/cikkek/20060911sekab
Felhasznált internetes irodalom: www.mvh.gov.hu www.ksh.hu www.mnb.hu www.gabonaszovetseg.hu www.eur-lex.europa.eu www.ecb.int www.epp.eurostat.cec.eu.int www.hgca.com www.faostat.fao.org www.epp.eurostat.ec.europa.eu www.oecd.org
116
etanol-ipari cége
Jogszabályjegyzék Közösségi jog: Verordnung Nr. 19/1962 über Marktorganisation für Getreide
die
schrittweise
Errichtung
einer
gemeinsamen
Verordnung Nr. 120/67/EWG des Rates vom 13. Juni 1967 über die gemeinsame Marktorganisation für Getreide Regulation (EEC) No 2727/75 of the Council of 29 October 1975 on the common organization of the market in cereals 1784/2003/EK rendelet (2003. szeptember 29.) a gabonafélék piacának közös szervezésér l 824/2000/EK rendelet a gabonafélék intervenciós hivatalok által történ átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona min ségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról, (http://www.mvh.gov.hu)
Hazai jogszabályok: 12/2000. (III. 29.) FVM rendelet kukorica külön exporttámogatással történ értékesítésér l
külpiaci
15/2001. (III. 3.) FVM rendelet az agrárgazdasági célok 2001. évi költségvetési támogatásáról 46/2001. (VI. 25.) FVM rendelet a közraktárba letett 2001. évi termés búza támogatásáról 67/2001. (X. 11.) FVM rendelet a 2002. évi termés élelmezési búza garantált áron történ állami felvásárlásáról 74/2001. (X. 11.) FVM rendelet a közraktárba letett 2001. évi termés támogatásáról
kukorica
92/2001. (XI. 7.) FVM rendelet a 2001. évi termés búza, kukorica állat- és növényegészségügyi vizsgálati díj visszatérítési mértékének növelésér l és a min ségvizsgálati díjak visszatérítésér l 56/2002. (VII. 17.) FVM rendelet a közraktárba letett 2002. évi termés búza támogatásáról 74/2002. (VIII. 15.) FVM-KüM-PM együttes rendelet a búza exporttámogatással történ külpiaci értékesítésér l 194/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet a 2002. évi termés felvásárlásáról és közraktári támogatásáról
élelmezési búza intervenciós
41/2003. (IV. 18.) FVM-KüM-PM együttes rendelet a búza export-visszatérítéssel történ külpiaci értékesítésér l 149/2004. (X. 1.) FVM rendelet a kedvez gabonatermésb l származó el nyök kihasználása érdekében az agrártermel k részére érvényesíthet állami segítség feltételeir l 28/2005. (IV. 1.) FVM rendelet az Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéb l finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2005. évi kiegészít nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekr l
117
101/2005. (X. 28.) FVM rendelet a gabona intervenciójáról 53/2006. (VII. 24.) FVM rendelet az Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéb l finanszírozott egységes területalapú támogatás 2006. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekr l szóló 24/2006. (III. 31.) FVM rendelet, illetve az Európai Mez gazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéb l finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódó 2006. évi kiegészít nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekr l szóló 25/2006. (III. 31.) FVM rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekr l 73/2004. (X. 29.) MVH Közlemény a gabonafélék 2004/2005. gazdasági évben történ intervenciós felvásárlásáról
118
Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT: AZ EU-27 GABONA TERMÉSMENNYISÉGE AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ........................... 9 2. TÁBLÁZAT: AZ EU-27 LEGNAGYOBB GABONATERMESZT TAGÁLLAMAI A 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ..................................................................................................................................................................... 10 3. TÁBLÁZAT: AZ EU-27 10 LEGJELENT SEBB BÚZA ÉS KUKORICA FELHASZNÁLÓ TAGÁLLAMAI AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ................................................................................................................................ 11 4. TÁBLÁZAT: AZ EU-27 LEGJELENT SEBB GABONAEXPORT R ÉS IMPORT R TAGÁLLAMAI 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ......................................................................................................................................... 18 5. TÁBLÁZAT MAGYARORSZÁG KÖZVETLEN TERMEL I TÁMOGATÁSAI, A 2004. ÉS 2013. KÖZÖTTI ID SZAKBAN . 27 6. TÁBLÁZAT: A CSATLAKOZÁS EL TTI ÉS UTÁNI MAGYAR GABONAPIACI SZABÁLYOZÁS ÖSSZEHASONLÍTÁSA .... 29 7. TÁBLÁZAT: A MAGYARORSZÁGON TERMESZTETT F GABONAFÉLÉK AZ 1990-2007. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN .. 65 8. TÁBLÁZAT A MAGYAR GABONAEXPORT KONCENTRÁLTSÁGA AZ 1999-2003. ÉS A 2004-2007. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ....................................................................................................................................................... 73 9. TÁBLÁZAT: A KUKORICA TÉNYLEGES ÉS A CSATLAKOZÁS ELMARADÁSA ESETÉRE FELTÉTELEZETT FELVÁSÁRLÁSI ÁRAI MAGYARORSZÁGON 2004. ÉS 2006. KÖZÖTT............................................................... 88 10. TÁBLÁZAT: A BÚZA TÉNYLEGES ÉS A CSATLAKOZÁS ELMARADÁSA ESETÉRE FELTÉTELEZETT FELVÁSÁRLÁSI ÁRAI MAGYARORSZÁGON 2004. ÉS 2006. KÖZÖTT............................................................... 89 11. TÁBLÁZAT: A MAGYAR GABONAÁGAZAT SWOT- MÁTRIXA ............................................................................ 95 12. TÁBLÁZAT: A VILÁG GABONATERMESZTÉSE GABONA, BÚZA ÉS KUKORICA SZERINTI BONTÁSBAN 1990. ÉS 2006. KÖZÖTT ............................................................................................................................................ 125 13. TÁBLÁZAT: A VILÁG LEGNAGYOBB GABONATERMESZT TERÜLETTEL RENDELKEZ ORSZÁGAI/ORSZÁG CSOPORTJAI, GABONA, BÚZA ÉS KUKORICA SZERINTI BONTÁSBAN, AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGÁBAN ...... 126 14. TÁBLÁZAT: A VILÁG LEGNAGYOBB GABONATERMESZT ORSZÁGAI/ORSZÁG CSOPORTJAI A TERMÉSMENNYISÉG ALAPJÁN, GABONA, BÚZA ÉS KUKORICA SZERINTI BONTÁSBAN, AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGÁBAN ........... 127 15. TÁBLÁZAT AZ EU-15, -10, -25, -2, -27 GABONATERMESZTÉSÉNEK F PARAMÉTEREI 1990-T L 2006-IG ...... 128 16. TÁBLÁZAT AZ EU-27 BETAKARÍTOTT GABONATERÜLETE ÉS TERMÉSMENNYISÉGE 1990-T L 2006-IG, GABONABÚZA- KUKORICA ÉS EGYÉB GABONA SZERINTI BONTÁSBAN ...................................................................... 129 17. TÁBLÁZAT: A VILÁG LEGJELENT SEBB BÚZA ÉS KUKORICA FELHASZNÁLÓ ORSZÁGAI, AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ....................................................................................................................................... 130 18. TÁBLÁZAT: A VILÁG GABONAEXPORTJÁNAK ALAKULÁSA, AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN .............. 131 19. TÁBLÁZAT: A VILÁG GABONAIMPORTJÁNAK ALAKULÁSA, AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN .............. 132 20. TÁBLÁZAT: MAGYARORSZÁG RÉSZESEDÉSE AZ EU-27 ÉS A VILÁG GABONA TERMESZTÉSÉB L, FELHASZNÁLÁSÁBÓL ÉS KÜLKERESKEDELMÉB L, ÖSSZES GABONA, BÚZA ÉS KUKORICA SZERINTI BONTÁSBAN, AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ................................................................................ 133 21. TÁBLÁZAT A MODELLSZÁMÍTÁS SORÁN HASZNÁLT INPUTOK ISMERTETÉSE................................................... 134 22. TÁBLÁZAT A MAGYAR BÚZAPIACI SZEREPL K TÖBBLETBEVÉTELEIT SZÁMSZER SÍT MODELL .................... 135 23. TÁBLÁZAT A MAGYAR KUKORICAPIACI SZEREPL K TÖBBLETBEVÉTELEIT SZÁMSZER SÍT MODELL ............ 137 24. TÁBLÁZAT A MAGYAR BÚZA- ÉS KUKORICAPIACI SZEREPL K TÖBBLETBEVÉTELEIT SZÁMSZER SÍT MODELL ................................................................................................................................................................... 139
119
Ábrajegyzék
1. ÁBRA: A VILÁG BETAKARÍTOTT BÚZA, KUKORICA ÉS EGYÉB GABONATERÜLETE ÉS TERMÉSMENNYISÉGE 19902006. KÖZÖTT ................................................................................................................................................ 6 2. ÁBRA: A VILÁG LEGNAGYOBB GABONATERMESZT TERÜLETTEL RENDELKEZ ORSZÁGAI AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGÁBAN ................................................................................................................................................... 6 3. ÁBRA: A VILÁG LEGNAGYOBB GABONATERMESZT ORSZÁGAI A TERMÉSMENNYISÉG ALAPJÁN AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGÁBAN .......................................................................................................................................... 7 4. ÁBRA: AZ EU-15, -25 ÉS -27 GABONATERMESZTÉSE (GABONATERM TERÜLET ÉS TERMÉSMENNYISÉG) 19902006. KÖZÖTT ................................................................................................................................................ 8 5. ÁBRA: AZ EU-27 BETAKARÍTOTT BÚZA, KUKORICA ÉS EGYÉB GABONATERÜLETE ÉS TERMÉSMENNYISÉGE 19902006. KÖZÖTT ................................................................................................................................................ 9 6. ÁBRA: A VILÁG LEGJELENT SEBB BÚZA ÉS KUKORICA FELHASZNÁLÓ ORSZÁGAI AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ....................................................................................................................................................... 11 7. ÁBRA: A VILÁG GABONAEXPORTJÁNAK ALAKULÁSA AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ........................... 15 8. ÁBRA: A VILÁG GABONAIMPORTJÁNAK ALAKULÁSA AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ........................... 16 9. ÁBRA: AZ EU-27 BÚZA ÉS KUKORICA EXPORTJÁNAK, IMPORTJÁNAK, VALAMINT KÜLKERESKEDELMI EGYENLEGÉNEK ALAKULÁSA 1990-2006. KÖZÖTT ....................................................................................... 18 10. ÁBRA: A GABONA VILÁGPIACI ÁRÁNAK ALAKULÁSA 1990-2017. KÖZÖTT ....................................................... 20 11. ÁBRA: A MAGYAR GABONA SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGE UNIÓS RENDELTETÉSI, ILLETVE KILÉP HELYRE, KÜLÖNBÖZ FUVAROZÁSI MÓDOK ESETÉN (2005. SZEPTEMBER) ................................................................. 36 12. ÁBRA MAGYARORSZÁG RÉSZESEDÉSE AZ EU-27 ÉS A VILÁG GABONA VETÉSTERÜLETÉB L, TERMÉSMENNYISÉGÉB L ÉS ÁTLAGTERMÉSÉB L, ÖSSZES GABONA, BÚZA ÉS KUKORICA SZERINTI BONTÁSBAN, AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN .................................................................................. 62 13. ÁBRA MAGYARORSZÁG RÉSZESEDÉSE AZ EU-27 ÉS A VILÁG GABONA FELHASZNÁLÁSÁBÓL, BÚZA ÉS KUKORICA SZERINTI BONTÁSBAN, AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN .................................................. 63 14. ÁBRA MAGYARORSZÁG RÉSZESEDÉSE AZ EU-27 ÉS A VILÁG GABONA EXPORTJÁBÓL ÉS - IMPORTJÁBÓL, ÖSSZES GABONA, BÚZA ÉS KUKORICA SZERINTI BONTÁSBAN, AZ 1990-2006. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ..................... 63 15. ÁBRA GABONAFÉLÉK BETAKARÍTOTT TERÜLETE MAGYARORSZÁGON 1990. ÉS 2008. KÖZÖTT ....................... 66 16. ÁBRA GABONAFÉLÉK TERMÉSMENNYISSÉGE MAGYARORSZÁGON 1990. ÉS 2008. KÖZÖTT ............................. 67 17. ÁBRA A GABONAFÉLÉK TERMÉSMENNYISÉGÉNEK MEGOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 1990. ÉS 2008. KÖZÖTT 67 18. ÁBRA A BELFÖLDI GABONA-FELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1996. ÉS 2007. KÖZÖTT ......... 69 19. ÁBRA BÚZAFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1996. ÉS 2007. KÖZÖTT ................................... 69 20. ÁBRA: KUKORICA-FELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1996. ÉS 2007. KÖZÖTT ........................ 70 21. ÁBRA GABONA FELHASZNÁLÁS ÉS-EXPORT ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 1996. ÉS 2007. KÖZÖTT ........... 71 22. ÁBRA MAGYARORSZÁG GABONA KÜLKERESKEDELMÉNEK CÉLPIACOK SZERINTI MEGOSZLÁSA 1999. ÉS 2008. KÖZÖTT ........................................................................................................................................................ 72 23. ÁBRA A MAGYAR GABONAEXPORT CÉLPIACAINAK VÁLTOZÁSA AZ 1999-2003. ÉS A 2004-2007. ÉVEK ÁTLAGA ALAPJÁN ....................................................................................................................................................... 73 24. ÁBRA A BÚZA ÁRALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EU-15-BEN 1990. ÉS 2007. KÖZÖTT ....................... 74 25. ÁBRA A KUKORICA ÁRALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON ÉS AZ EU-15-BEN 1990. ÉS 2007. KÖZÖTT ............... 74 26. ÁBRA A BÚZA FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁNAK MINIMUMA ÉS MAXIMUMA MAGYARORSZÁGON 1992. ÉS 2007. KÖZÖTT ..................................................................................................................................................................... 76 27. ÁBRA A KUKORICA FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁNAK MINIMUMA ÉS MAXIMUMA MAGYARORSZÁGON 1992. ÉS 2007. KÖZÖTT ........................................................................................................................................................ 76 28. ÁBRA A BÚZA FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁNAK A KUKORICA FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁHOZ VISZONYÍTOTT ARÁNYA MAGYARORSZÁGON 1996. ÉS 2008. KÖZÖTT ............................................................................................... 77 29. ÁBRA A BÚZA TERMÉSÁTLAGA ÉS DISZKONTÁLT HEKTÁRONKÉNTI ÁRBEVÉTELE MAGYARORSZÁGON 1990. ÉS 2008. KÖZÖTT .............................................................................................................................................. 78 30. ÁBRA A KUKORICA TERMÉSÁTLAGA ÉS DISZKONTÁLT HEKTÁRONKÉNTI ÁRBEVÉTELE MAGYARORSZÁGON 1990. ÉS 2008. KÖZÖTT ................................................................................................................................ 79 31. ÁBRA A BÚZATERMESZTÉS ÁRBEVÉTEL-KÖLTSÉG-JÖVEDELEM VISZONYA MAGYARORSZÁGON 1999. ÉS 2007. KÖZÖTT ........................................................................................................................................................ 79 32. ÁBRA A KUKORICATERMESZTÉS ÁRBEVÉTEL-KÖLTSÉG-JÖVEDELEM VISZONYA MAGYARORSZÁGON 1999. ÉS 2007. KÖZÖTT .............................................................................................................................................. 80
120
33. ÁBRA: A HAZAI TERMEL
K ÁLTAL A BETAKARÍTÁST KÖVET HÁROM HÓNAPBAN ÉRTÉKESÍTETT BÚZA ÉS KUKORICA MENNYISÉGÉNEK ARÁNYA A TELJES GABONAPIACI ÉVBEN ÉRTÉKESÍTETT MENNYISÉGHEZ KÉPEST 1992. ÉS 2007. KÖZÖTT ................................................................................................................................ 81 34. ÁBRA: A BÚZA FELVÁSÁROLT ÉS EXPORTÁLT MENNYISÉGE MAGYARORSZÁGON 1996. ÉS 2008. KÖZÖTT ....... 82 35. ÁBRA: A KUKORICA FELVÁSÁROLT ÉS EXPORTÁLT MENNYISÉGE MAGYARORSZÁGON 1996. ÉS 2007. KÖZÖTT83 36. ÁBRA: A BÚZA ÉS A KUKORICA KÖZVETLEN TÁMOGATÁSA MAGYARORSZÁGON 1999. ÉS 2007. KÖZÖTT ....... 86 37. ÁBRA: AZ INTERVENCIÓS BEVÉTELTÖBBLET BÚZA ÉS KUKORICA ESETÉBEN MAGYARORSZÁGON 1999. ÉS 2007. KÖZÖTT ........................................................................................................................................................ 90 38. ÁBRA: A TÖBBLETBEVÉTEL FORRÁSAINAK MEGOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 2004. ÉS 2007. KÖZÖTT .......... 91
121
122
M2. Mellékletek- További mellékletek
123
124
12. táblázat: A világ gabonatermesztése gabona, búza és kukorica szerinti bontásban 1990. és 2006. között Évek
Betakarított terület (millió hektár) Gabonatermesztés paraméterei 709 1990 704 1991 709 1992 695 1993 695 1994 686 1995 704 1996 701 1997 682 1998 673 1999 675 2000 674 2001 661 2002 669 2003 677 2004 686 2005 674 2006 Búzatermesztés paraméterei 231 1990 223 1991 222 1992 223 1993 215 1994 216 1995 227 1996 226 1997 220 1998 213 1999 215 2000 215 2001 214 2002 208 2003 217 2004 221 2005 216 2006 Kukoricatermesztés paraméterei 131 1990 134 1991 137 1992 132 1993 138 1994 136 1995 140 1996 142 1997 140 1998 140 1999 140 2000 139 2001 138 2002 142 2003 146 2004 145 2005 144 2006
Átlagtermés (t/ha)
Összes termés (millió tonna)
2,8 2,7 2,8 2,7 2,8 2,8 2,9 3,0 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,1 3,4 3,3 3,3
1 952 1 890 1 974 1 903 1 957 1 898 2 072 2 096 2 084 2 086 2 061 2 109 2 029 2 085 2 280 2 268 2 221
2,6 2,4 2,5 2,5 2,4 2,5 2,6 2,7 2,7 2,8 2,7 2,7 2,7 2,7 2,9 2,8 2,8
592 547 565 565 527 543 585 613 594 588 586 590 575 560 633 629 606
3,7 3,7 3,9 3,6 4,1 3,8 4,2 4,1 4,4 4,3 4,2 4,4 4,4 4,5 5,0 4,9 4,8
483 494 534 477 569 517 589 586 615 608 593 616 604 641 727 713 695
(Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
125
13. táblázat: A világ legnagyobb gabonatermeszt területtel rendelkez országai/ország csoportjai, gabona, búza és kukorica szerinti bontásban, az 1990-2006. évek átlagában Betakarított terület sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30
Gabona Búza Kukorica millió világ millió világ millió világ Ország Ország Ország ha %-ában ha %-ában ha %-ában India 99,6 14%Kína 27,3 12% USA 28,5 20% Kína 87,7 13%India 25,6 12% Kína 23,8 17% EU-27 60,1 9%EU-27 25,3 12% Brazília 12,3 9% USA 60,0 9%USA 23,0 10% EU-27 9,1 7% Oroszország 45,3 7%Oroszország 22,5 10% Mexikó 7,5 5% Brazília 18,6 3%Kazahsztán 11,3 5% India 6,5 5% Kanada 18,5 3%Kanada 11,3 5% Nigéria 4,2 3% Nigéria 17,6 3%Ausztrália 10,6 5% Dél-Afrika 3,7 3% Ausztrália 16,1 2%Törökország 9,4 4% Indonézia 3,4 2% Kazahsztán 15,2 2%Pakisztán 8,2 4% Románia 3,0 2% Indonézia 14,7 2%Irán 6,3 3% Fülöp-szigetek 2,8 2% Törökország 13,9 2%Ukrajna 5,7 3% Argeníina 2,5 2% Ukrajna 12,9 2%Argentína 5,6 3% Tanzánia 2,2 2% Pakisztán 12,3 2%Franciaország 5,0 2% Franciaország 1,7 1% Banglades 11,2 2%Németország 2,8 1% Etiópia 1,6 1% Thaiföld 10,9 2%Marokkó 2,8 1% Kenya 1,5 1% Mexikó 10,3 2%Lengyelország 2,4 1% Kongó 1,4 1% Argentína 9,7 1%Olaszország 2,4 1% Malávia 1,3 1% Franciaország 9,0 1%Spanyolország 2,1 1% Szerbia-Monteneg. 1,3 1% Irán 8,8 1%Románia 2,1 1% Zimbabwe 1,3 1% Lengyelország 8,6 1%Afganisztán 2,0 1% Ukrajna 1,3 1% Szudán 7,9 1%Egy. Királyság 1,9 1% Thaiföld 1,2 1% Vietnám 7,8 1%Brazília 1,8 1% Magyarország 1,1 1% Niger 7,4 1%Szíria 1,6 1% Mozambik 1,1 1% Etiópia 7,3 1%Algéria 1,6 1% Kanada 1,1 1% Spanyolország 6,8 1%Iraq 1,6 1% Olaszország 1,0 1% Németország 6,7 1%Üzbegisztán 1,3 1% Pakisztán 0,9 1% Fülöp-szigetek 6,6 1%Bulgária 1,1 1% Egyiptom 0,8 1% Myanmar 6,5 1%Magyarország 1,1 0% Nepál 0,8 1% Románia 5,9 1%Etiópia 1,1 0% Angola 0,8 1% Felsorolt o-ok* 592,7 91%Felsorolt o-ok* 205,8 94% Felsorolt o-ok* 122,9 88% Világ 686,8 100%Világ 219,1 100% Világ 139,1 100% Els 20 543,4 79%Els 20 209,6 96% Els 20 118,2 85% *: a felsorolt országok összesen, az EU-27 értékével számolva, a listán szerepl EU tagállamok ismételt szerepeltetése nélkül (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
126
14. táblázat: A világ legnagyobb gabonatermeszt országai/ország csoportjai a termésmennyiség alapján, gabona, búza és kukorica szerinti bontásban, az 1990-2006. évek átlagában Termésmennyiség sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33
Gabona Búza Kukorica millió világ millió világ millió világ Ország Ország Ország tonna %-ában tonna %-ában tonna %-ában Kína 418,4 20% EU-27 123,2 21% USA 236,4 40% USA 330,2 16% Kína 101,5 17% Kína 116,2 20% EU-27 271,4 13% India 65,1 11% EU-27 54,0 9% India 220,6 11% USA 61,2 11% Brazília 34,0 6% Oroszország 74,9 4% Oroszország 39,6 7% Mexikó 18,3 3% Franciaország 61,5 3% Franciaország 34,6 6% Franciaország 14,3 2% Indonézia 59,2 3% Kanada 25,9 4% Argentína 13,4 2% Kanada 50,5 2% Törökország 19,6 3% India 11,2 2% Brazília 48,8 2% Németország 19,5 3% Románia 9,4 2% Németország 42,3 2% Ausztrália 18,3 3% Indonézia 9,1 2% Banglades 33,8 2% Pakisztán 17,8 3% Olaszország 9,0 2% Ukrajna 32,2 2% Ukrajna 15,9 3% Dél-Afrika 9,0 2% Argentína 31,2 2% Egyesült Királyság 14,6 3% Kanada 7,9 1% Törökország 31,0 2% Argentína 13,1 2% Magyarország 6,2 1% Vietnám 30,6 1% Irán 11,0 2% Egyiptom 5,8 1% Ausztrália 29,2 1% Kazahsztán 10,6 2% Nigéria 5,6 1% Mexikó 28,2 1% Lengyelország 8,6 1% Szerbia-Monteneg. 5,3 1% Thaiföld 28,2 1% Olaszország 7,8 1% Fülöp-szigetek 4,6 1% Pakisztán 26,6 1% Egyiptom 6,0 1% Ukrajna 4,2 1% Lengyelország 25,2 1% Románia 5,6 1% Thaiföld 4,1 1% Eg. Királyság 21,9 1% Spanyolország 5,3 1% Spanyolország 3,7 1% Nigéria 21,8 1% Magyarország 4,5 1% Németország 3,0 1% Olaszország 20,1 1% Dánia 4,4 1% Etiópia 2,8 0% Myanmar 20,1 1% Csehország 3,8 1% Tanzánia 2,7 0% Spanyolország 19,0 1% Szíria 3,8 1% Kenya 2,5 0% Egyiptom 17,9 1% Marokkó 3,6 1% Törökország 2,5 0% Irán 17,3 1% Üzbegisztán 3,6 1% Észak-Korea 2,2 0% Románia 16,9 1% Bulgária 3,5 1% Görögország 2,1 0% Fülöp-szigetek 16,4 1% Mexikó 3,4 1% Oroszország 2,0 0% Kazahsztán 14,8 1% Brazília 3,1 1% Horvátország 1,9 0% Japán 12,8 1% Sazud-Arábia 2,5 0% Vietnám 1,9 0% Magyarország 12,5 1% Szerbia-Monteneg. 2,4 0% Pakisztán 1,8 0% Dél-Afrika 11,6 1% Afganisztán 2,4 0% Malávia 1,6 0% Felsorolt o-ok* 1 877,9 91% Felsorolt o-ok* 553,6 95% Felsorolt o-ok* 561,0 95% Világ 2 056,7 299% Világ 582,2 100% Világ 591,8 100% Els 20 1 745,1 85% Els 20 561,1 96% Els 20 550,7 93% *: a felsorolt országok összesen, az EU-27 értékével számolva, a felsorolt EU tagállamok ismételt szerepeltetése nélkül (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
127
15. táblázat Az EU-15, -10, -25, -2, -27 gabonatermesztésének f paraméterei 1990-t l 2006-ig
Évek
Betakarított terület (millió hektár) Átlagtermés (tonna/hektár) EU-15 EU-10 EU-25 EU-2 EU-27 EU-15 EU-10 EU-25 39,4 11,4 50,7 7,8 58,5 4,7 3,6 4,5 39,0 11,7 50,6 8,3 58,9 5,0 3,8 4,7 38,1 13,5 51,6 8,0 59,6 4,7 2,5 4,1 35,1 16,3 51,4 8,7 60,1 5,1 2,9 4,4 34,9 16,1 51,0 8,9 59,8 5,0 3,0 4,4 35,7 15,7 51,4 8,6 60,0 5,0 3,3 4,5 37,0 15,9 53,0 7,6 60,6 5,6 3,2 4,9 38,2 16,5 54,7 8,4 63,1 5,4 3,4 4,8 37,6 16,3 53,9 7,9 61,8 5,6 3,4 4,9 36,3 15,4 51,7 7,1 58,8 5,5 3,3 4,9 37,8 15,9 53,7 7,4 61,2 5,7 2,9 4,9 36,9 16,2 53,0 8,4 61,4 5,5 3,5 4,9 37,8 15,4 53,2 7,9 61,1 5,7 3,5 5,0 36,8 15,0 51,8 6,7 58,6 5,2 3,0 4,5 37,5 15,6 53,0 7,9 61,0 6,1 4,1 5,5 36,5 15,5 52,1 7,5 59,6 5,6 3,9 5,0 35,3 15,4 50,8 6,6 57,4 5,6 3,2 4,9 37,1 15,2 52,2 7,9 60,1 5,4 3,3 4,8 37,9 13,2 51,1 8,2 59,3 4,9 3,2 4,4 36,8 15,5 52,3 7,5 59,8 5,6 3,5 5,0
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Átlag 1990-2006 Átlag 1990-1992 Átlag 2001-2006 Átlag (2001-2006) / 97% 118% (1990-1992) (Forrás: EUROSTAT alapján saját szerkesztés)
128
102%
92%
101%
115%
111%
113%
EU-2 EU-27 3,3 4,3 3,4 4,5 2,4 3,9 2,4 4,1 2,8 4,1 3,1 4,3 2,3 4,5 3,4 4,6 2,6 4,7 3,1 4,7 2,0 4,5 3,0 4,6 2,7 4,7 2,5 4,3 4,0 5,3 3,3 4,8 3,2 4,7 2,9 4,5 2,9 4,2 3,1 4,8 109%
113%
Összes termés (millió tonna) EU-15 EU-10 EU-25 186,2 40,7 226,9 195,0 43,7 238,7 179,2 34,5 213,7 178,3 47,0 225,3 174,1 48,2 222,3 177,9 51,1 229,0 206,3 51,5 257,8 205,9 55,5 261,5 211,4 55,3 266,7 201,0 50,8 251,8 216,9 45,9 262,8 202,7 57,2 260,0 214,4 53,4 267,8 190,1 45,1 235,2 229,0 64,2 293,3 202,8 59,9 262,8 198,0 50,0 247,9 198,2 50,2 248,4 184,7 41,5 226,1 206,2 55,0 261,2 112%
133%
115%
EU-2 EU-27 25,3 252,2 28,3 267,0 18,9 232,6 21,2 246,4 24,6 246,9 26,4 255,4 17,6 275,4 28,3 289,8 20,8 287,5 22,3 274,0 14,9 277,7 25,0 285,0 21,1 288,9 16,8 252,0 31,9 325,1 25,2 288,0 21,3 269,2 22,9 271,4 23,4 250,6 23,5 284,7 101%
114%
16. táblázat Az EU-27 betakarított gabonaterülete és termésmennyisége 1990-t l 2006-ig, gabona- búza- kukorica és egyéb gabona szerinti bontásban
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Átlag Százalék Betakarított gabonaterület 58,49 58,91 59,62 60,05 59,84 60,00 60,59 63,09 61,79 58,83 61,17 61,43 61,07 58,56 60,96 59,61 57,38 60,08 100,00% Betakarított búzaterület 24,05 24,12 23,45 24,43 24,55 25,29 24,95 26,39 25,93 24,58 26,56 26,41 26,89 24,33 26,60 26,44 24,81 25,28 42,08% Betakarított kukoricaterület 7,69 8,39 9,26 8,97 8,81 8,68 9,27 9,22 9,07 8,98 9,34 9,62 9,26 9,73 10,06 8,97 8,57 9,05 15,07% Betakarított egyéb gabonaterület 26,75 26,41 26,91 26,64 26,49 26,03 26,38 27,49 26,79 25,27 25,27 25,39 24,92 24,50 24,30 24,20 24,01 25,75 42,86% Gabona termésmennyiség 252,20 266,97 232,56 246,44 246,89 255,44 275,39 289,75 287,48 274,03 277,70 284,96 288,94 251,99 325,14 287,96 269,24 271,36 100,00% Búza termésmennyiség 115,46 117,82 105,28 109,06 113,31 117,58 122,44 124,66 132,27 121,62 132,43 126,59 133,63 111,67 149,40 135,42 126,25 123,23 45,41% Kukorica termésmennyiség 36,98 50,20 44,45 45,91 46,13 47,99 53,73 62,55 54,00 58,94 51,55 61,63 60,20 52,51 71,69 63,09 55,78 53,96 19,89% Egyéb gabona termésmennyiség 99,76 98,96 82,83 91,47 87,45 89,87 99,22 102,54 101,20 93,47 93,72 96,75 95,11 87,81 104,05 89,45 87,21 94,17 34,70% (Forrás: EUROSTAT alapján saját szerkesztés)
129
17. táblázat: A világ legjelent sebb búza és kukorica felhasználó országai, az 1990-2006. évek átlaga alapján Kukorica millió világ Saját termelés Ország tonna %-ában %-ában 174,4 34% 74% 1 EU-27 91,3 18% 79% 2 Kína 50,5 10% 94% 3 India 29,4 6% 86% 4 Oroszország 18,7 4% 102% 5 USA nincs saját 17,3 4% 97% 14,9 3% termelés 6 Pakisztán Japán 14,9 3% 43% 9,4 2% 84% 7 Franciaország India 13,7 3% 70% 9,2 2% 98% 8 Törökország Románia 13,6 3% 70% 9,2 2% 102% 9 Németország Olaszország 12,2 3% 77% 8,2 2% 104% 10 Ukrajna Kanada 12,0 2% 109% 7,4 1% 82% 11 Irán Dél-Afrika 10,4 2% 71% 7,3 1% 126% 12 Egy. Királyság Egyiptom 9,4 2% 121% 7,1 1% 50% 13 Olaszország Franciaország 9,1 2% 152% 7,1 1% 78% 14 Egyiptom Indonézia 8,0 2% 93% 7,0 1% 7000% 15 Lengyelország Dél-Korea 7,3 2% 28% 5,4 1% 146% 16 Kanada Spanyolország 7,2 1% 136% 4,5 1% 34% 17 Spanyolország Argentína 7,0 1% 226% 4,4 1% 71% 18 Brazília Magyarország 6,1 1% 339% 3,3 1% 110% 19 Algéria Németország 5,9 1% 843% 3,2 1% 76% 20 Japán Ukrajna Összesen* 393,5 81% 80% Összesen* 433,3 84% 83% Világ 486,2 100% 84% Világ 515,1 100% 87% *: a felsorolt országok összesen, az EU-27 értékével számolva, a felsorolt EU tagállamok ismételt szerepeltetése nélkül (Forrás: Saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
Felhasználás sorrend
130
Búza millió világ Saját termelés Ország tonna %-ában %-ában 94,0 19% 76% USA 86,6 18% 85% Kína 59,0 12% 91% EU-27 32,1 7% 81% Brazília 31,2 6% 51% Mexikó
18. táblázat: A világ gabonaexportjának alakulása, az 1990-2006. évek átlaga alapján Betakarított terület sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
Gabona Búza Kukorica millió világ millió világ millió világ Ország Ország Ország tonna %-ában tonna %-ában tonna %-ában USA 86,7 33%EU-27 30,6 28% USA 47,3 60% EU-27 62,2 24%USA 28,8 26% EU-27 10,1 13% Franciaország 29,8 11%Kanada 17,6 16% Argentína 8,5 11% Kanada 21,9 8%Franciaország 16,0 14% Franciaország 7,2 9% Ausztrália 18,0 7%Ausztrália 13,7 12% Kína 6,8 9% Argentína 17,9 7%Argentína 7,9 7% Brazília 1,3 2% Németország 9,5 4%Németország 4,4 4% Magyarország 1,2 2% Kína 9,3 4%Egy. Királyság 3,2 3% Dél-Afrika 1,1 1% Thaiföld 6,8 3%Kazahsztán 2,8 3% Ukrajna 0,5 0% Egy. Királyság 4,8 2%Oroszország 2,8 3% Németország 0,5 1% Ukrajna 4,4 2%Ukrajna 2,2 2% Kanada 0,4 0% India 4,2 2%Magyarország 1,2 1% Thaiföld 0,3 0% Oroszország 4,1 2%India 1,0 1% Paraguay 0,3 0% Kazahsztámn 3,7 1%Dánia 1,0 1% Zimbabwe 0,3 0% Vietnám 3,2 1%Törökország 0,9 1% Szerbia-Monteneg. 0,2 0% Magyarország 2,7 1%Bulgária 0,5 0% Ausztria 0,2 0% Törökország 2,2 1%Ausztria 0,5 0% India 0,2 0% Pakisztán 2,2 1%Spanyolország 0,5 0% Románia 0,1 0% Olaszország 2,2 1%Svédország 0,4 0% Görögország 0,1 0% Dánia 2,0 1%Görögország 0,4 0% Spanyolország 0,1 0% 95% Felsorolt o-ok* Felsorolt o-ok* 246,8 108,4 97% Felsorolt o-ok* 77,3 98% 100% Világ Világ 259,4 111,2 100% Világ 78,6 100% *: a felsorolt országok összesen, az EU-27 értékével számolva, a felsorolt EU tagállamok ismételt szerepeltetése nélkül (Forrás: saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
131
19. táblázat: A világ gabonaimportjának alakulása, az 1990-2006. évek átlaga alapján Betakarított terület sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
Gabona Búza Kukorica millió világ millió világ millió világ Ország Ország Ország tonna %-ában tonna %-ában tonna %-ában EU-27 43,3 17%EU-27 20,7 19% Japán 16,4 21% Japán 27,2 11%Olaszország 6,4 6% EU-27 11,4 15% Kína 14,2 6%Kína 6,1 6% Korea 7,8 10% Dél-Korea 12,0 5%Brazília 5,8 5% Kína 5,7 7% Mexikó 10,7 4%Japán 5,8 5% Mexikó 4,3 6% Egyiptom 8,7 3%Egyiptom 5,3 5% Egyiptom 3,2 4% Olaszország 8,3 3%Algéria 3,9 4% Spanyolország 2,8 4% Brazília 7,9 3%Korea 3,7 3% Malázia 2,3 3% Spanyolország 7,4 3%Indonézia 3,4 0% Hollandia 1,8 2% Hollandia 6,5 3%Spanyolország 3,3 3% Kananda 1,6 2% Algéria 6,5 3%Irán 3,3 3% Kolumbia 1,5 2% Irán 6,1 2%Hollandia 2,7 3% Algéria 1,4 2% Indonézia 5,7 2%Oroszország 2,7 2% Egyesült Királyság 1,4 2% Szaud-Arábia 5,7 2%Marokkó 2,4 2% Irán 1,4 2% Oroszország 5,1 2%Mexikó 2,3 2% Németország 1,2 2% USA 4,8 2%Fülöp-szigetek 2,2 2% Portugália 1,1 1% Malájzia 4,3 2%Irak 1,7 2% Szaud-arábia 0,9 1% Németország 3,6 1%Banglades 1,6 1% Oroszország 0,9 1% Matokkó 3,6 1%USA 1,6 1% Peru 0,9 1% Fülöp-szigetek 3,3 1%Pakisztán 1,6 1% Brazília 0,9 1% Felsorolt o-ok* 157,9 62%Felsorolt o-ok* 74,1 67% Felsorolt o-ok* 60,6 78% Világ 255,3 100%Világ 110,6 100% Világ 77,8 100%
*: a felsorolt országok összesen, az EU-27 értékével számolva, a felsorolt EU tagállamok ismételt szerepeltetése nélkül (Forrás: saját szerkesztés FAOSTAT adatok alapján)
132
20. táblázat: Magyarország részesedése az EU-27 és a világ gabona termesztéséb l, felhasználásából és külkereskedelméb l, összes gabona, búza és kukorica szerinti bontásban, az 1990-2006. évek átlaga alapján
Gabonatermesztés
Gabonafelhasználás
Gabonakereskedelem
Magyarország terület Magyarország termésmennyiség Magyarország átlagtermés EU-27 terület EU-27 termésmennyiség EU-27 átlagtermés Világ terület Világ termésmennyiség Világ átlagtermés Magyarország/EU-27 terület Magyarország/EU-27 termésmennyiség Magyarország/EU-27 átlagtermés Magyarország/világ terület Magyarország/világ termésmennyiség Magyarország/világ átlagtermés Magyarország EU-27 Világ Magyarország/EU-27 Magyarország/világ Magyarország export Magyarország import EU-27 export EU-27 import Világ export Világ import Magyarország/EU-27 export Magyarország/EU-27 import Magyarország/világ export Magyarország/világ import
millió hektár, millió tonna, százalék Gabona Búza Kukorica 2,8 1,1 1,1 12,5 4,5 6,2 4,4 4,1 5,4 60,1 25,3 9,1 271,4 123,2 54,0 4,5 4,9 6,0 686,8 219,1 139,1 2 056,7 582,2 591,8 3,0 2,7 4,2 4,66% 4,32% 12,70% 4,62% 3,63% 11,51% 97,78% 83,60% 90,06% 0,41% 0,50% 0,83% 0,61% 0,77% 1,05% 146,67% 151,72% 128,65% 2,8 4,3 91,7 50,5 486,2 515,1 3,05% 8,51% 0,58% 0,83% 2,7 1,2 1,2 0,2 0,0 0,0 62,2 30,6 10,1 43,3 20,7 11,4 259,4 111,2 78,6 255,3 110,6 77,8 4,34% 3,93% 11,93% 0,46% 0,00% 0,00% 1,04% 1,08% 1,53% 0,08% 0,00% 0,00%
(Forrás: saját szerkesztés FAOSTAT, EUROSTAT, KSH adatok alapján)
133
21. táblázat A modellszámítás során használt inputok ismertetése Inputok Búza esetében Búza vetésterület Búza termésmennyiség Intervenció keretében felvásárolt búza mennyiség Búza közvetlen támogatás / top up hektáronként (Mo. által finanszírozott) Búza közvetlen támogatás / SAPS hektáronként (EU által finanszírozott)
bet kód
mértékegység
forrás
VB TB IB KTBhamo KTBhaeu
millió ha millió tonna millió tonna Ft/ha Ft/ha
0,76 2,64
Búza felvásárlási ár (gabonapiaci év átlaga, július-június)
FÁB
Ft/tonna
Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Kukorica esetében Kukorica vetésterület Kukorica termésmennyiség Intervenció keretében felvásárolt kukorica mennyiség Kukorica közvetlen támogatás / top up hektáronként (Mo. által finanszírozott) Kukorica közvetlen támogatás / SAPS hektáronként (EU által finanszírozott)
ÁRFB
Ft/tonna
KSH KSH MVH AKI, MVH AKI saját számítás (KSH adatok alapján) saját számítás (Minitab)
VK TK IK KTKhamo KTKhaeu
millió ha millió tonna millió tonna Ft/ha Ft/ha
1,14 7,15
Kukorica felvásárlási ár (gabonapiaci év átlaga, október-szeptember)
FÁK
Ft/tonna
Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Mindkét termék esetében Intervenciós ár MNB Ft/EUR árfolyam Magyarország által finanszírozott intervenciós raktárbérleti díj EU által finanszírozott intervenciós raktárbérleti díj
ÁRFB
Ft/tonna
KSH KSH MVH AKI, MVH AKI saját számítás (KSH adatok alapján) saját számítás (Minitab)
INT MNB IRBmo IRBeu
Ft/tonna Ft Ft/tonna/hónap Ft/tonna/hónap
MVH MNB MVH MVH
(Forrás: saját szerkesztés)
134
1999 2000 1,05 3,69
2001
2002
2003
1,21 5,20
1,11 3,91
1,12 2,94
2004
2005
2006
2007
1,18 1,14 1,17 1,12 6,01 5,09 4,38 3,99 1,60 0,93 0,00 0,00 770 2 799 2 717 3 149 8 007 16 632 19 142 12 405 11 542 0 0 0 0 0 16 500 18 904 24 421 25 583
22 800 22 400 30 900 55 900 0 1,24 4,98
1,29 7,86
1,24 6,12
0
0
0
1,18 4,53
1,21 1,20 1,19 1,07 8,33 9,05 8,44 4,03 2,30 3,20 0,00 0,00 770 2 799 2 717 3 149 8 007 16 632 19 142 12 405 11 542 0 0 0 0 0 16 500 18 904 24 421 25 583
21 500 23 800 32 400 47 300 3410
0
101 252 59 300
101 248 59 300
0
0
264
251
22. táblázat A magyar búzapiaci szerepl k többletbevételeit számszer sít modell Bet kód Számítás módja (output esetében) Alapadatok Vetésterület VB input Termésmennyiség TB input Intervenció keretében felvásárolt mennyiség IB input Szabályozás hatása Szabályozás hatása hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás KTBha KTBmo + KTBeu Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFBt input Intervenciós vételár többlet IVBt INT*MNB - FÁB Intervenciós raktárbérleti díj IRBt (IRBmo + IRBeu)*18 Szabályozás hatása összesen Közvetlen támogatás KTBö VB * KTB * 0,78 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFBö TB * ÁRFBt Intervenciós vételár többlet IVBö IB * IVBt Intervenciós raktárbérleti díj IRBBö IB * IRBt Többletbevétel összesen (millió Ft) TBEVBö KTBö + ÁRFBö + IVBö + IRBBö Többletbevétel hektáronként (Ft/ha) TBEVBha TBEVBö / VB Többletbevétel (Ft/tonna) TBEVBt TBEVBö / TB Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás / top up KTBhamo input Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj IRBtmo IRBmo * 18 Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás KTBömo VB * KTBtmo * 0,78 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj IRBBömo IB * IRBtmo KTBömo + IRBBömo Többletbevétel összesen TBEVBömo Többletbevétel hektáronként TBEVBhamo TBEVBömo / VB Többletbevétel tonnánként TBEVBtmo TBEVBömo / TB EU által finanszírozott rész EU által finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás / SAPS KTBhaeu input Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVBteu Intervenciós raktárbérleti díj IRBteu IRBeu * 18 EU által finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás KTBöeu VB * KTBhaeu * 0,78 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVBöeu IB * IVBteu Intervenciós raktárbérleti díj IRBBöeu IB * IRBteu Többletbevétel összesen TBEVBöeu KTBöeu + IVBöeu + IRBBöeu Többletbevétel hektáronként TBEVBhaeu TBEVBöeu / VB Többletbevétel tonnánként TBEVBteu TBEVBöeu / TB
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Mértékegység
Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása
0,76 2,64
1,05 3,69
1,21 5,20
1,11 3,91
1,12 2,94
1,18 6,01 1,60
1,14 5,09 0,93
1,17 4,38 0,00
Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása
770
2 799
2 717
3 149
8 007
33 132 0 2 673 6 462
38 046 0 2 772 6 462
36 826 0 0 0
37 124 0 0 0
Ft/ha Ft/t Ft/t Ft/t
AKI, MVH Minitab Saját számítás Saját számítás
Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása
457 0 0 0 457 601 173
2 287 0 0 0 2 287 2 183 619
2 562 0 0 0 2 562 2 119 493
2 732 0 0 0 2 732 2 456 699
6 975 0 0 0 6 975 6 245 2 372
30 403 0 4 276 10 339 45 018 38 267 7 494
33 741 0 2 567 5 984 42 292 37 196 8 312
33 701 0 0 0 33 701 28 724 7 696
32 374 0 0 0 32 374 28 957 8 120
millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által
közvetlenül 770 finanszírozott 2 799 rész 2 717 közvetlenül finanszírozott rész közvetlenül finanszírozott rész közvetlenül finanszírozott rész
3 149
8 007
16 632 0 0 1 062
Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által
közvetlenül 457 finanszírozott 2 287 rész 2 562 közvetlenül finanszírozott rész közvetlenül finanszírozott rész közvetlenül finanszírozott rész közvetlenül finanszírozott 457 2 287 rész 2 562 közvetlenül 601 finanszírozott 2 183 rész 2 119 közvetlenül 173 finanszírozott 619 rész 493
2 732
6 975
2 732 2 456 699
6 975 6 245 2 372
15 262 0 0 1 699 16 961 14 417 2 824
EU által EU által EU által EU által
1,12 millió ha 3,99 millió tonna 0,00 millió tonna
Forrás
0,29003 0,187955 0,1748727 19 142 12 405 11 542 Ft/ha 0 0 0 Ft/t 0 0 0 Ft/t 1 062 0 0 Ft/t 16 976 0 0 983 17 960 15 796 3 530
11 352 0 0 0 11 352 9 676 2 592
10 065 0 0 0 10 065 9 002 2 524
millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
0,286424 0,370015 0,3876136 18 904 24 421 25 583 Ft/ha 0 0 0 Ft/t 2 772 0 0 Ft/t 5 400 0 0 Ft/t
KSH KSH MVH
AKI, MVH Minitab Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész
0
0
0
0
0
16 500 0 2 673 5 400
EU által finanszírozott rész
0
0
0
0
0
15 141
16 765
22 348
22 309 millió Ft
Saját számítás
0 0 0
4 276 8 640 28 057 23 849 4 671
2 567 5 000 24 332 21 400 4 782
0 0 22 348 19 048 5 104
0 0 22 309 19 954 5 595
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
EU által EU által EU által EU által EU által
finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
AKI Minitab Saját számítás Saját számítás
135
Magyarország által a KAP-on keresztül közvetetten finanszírozott rész Magyarország által a KAP-on keresztül közvetetten finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás KTBhamo közvetett KTBhaeu * 0,009 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVBtmo közvetett IVBteu * 0,009 Intervenciós raktárbérleti díj IRBtmo közvetett IRBteu * 0,009 Magyarország által a KAP-on keresztül közvetetten finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás KTBömo közvetett KTBöeu * 0,009 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVBömo közvetett IVBöeu * 0,009 Intervenciós raktárbérleti díj IRBBömo közvetett IRBBöeu * 0,009 Többletbevétel összesen TBEVBömo közvetett TBEVBöeu * 0,009 Többletbevétel hektáronként TBEVBhamo közvetettTBEVBhaeu * 0,009 Többletbevétel tonnánként TBEVBtmo közvetett TBEVBteu * 0,009
Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által
a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0
közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten finanszírozott rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
0
149
170
220
0 0
24 49
25 49
0 0
Magyarország által a KAP-on keresztül 0 közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
0
136
151
201
201 millió Ft
Saját számítás
Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által
0 0 0 0 0
38 78 253 215 42
23 45 219 193 43
0 0 201 171 46
0 0 201 180 50
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0
Magyarország teljes kiadása Magyarország teljes kiadása hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás KTBhamo teljes KTBhamo közvetett + KTBhamo közvetett Magyarország kiadásai Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Magyarország kiadásai Intervenciós vételár többlet IVBtmo teljes IVBtmo közvetett Intervenciós raktárbérleti díj IRBtmo teljes IRBtmo + IRBtmo közvetett Magyarország kiadásai Magyarország teljes kiadása összesen Magyarország kiadásai Közvetlen támogatás KTBömo teljes KTBömo + KTBömo közvetett Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Magyarország kiadásai Intervenciós vételár többlet IVBömo teljes IVBömo közvetett Intervenciós raktárbérleti díj IRBBömo teljes IRBBömo + IRBBömo közvetett Magyarország kiadásai Többletbevétel összesen TBEVBömo teljes TBEVBömo + TBEVBömo közvetett Magyarország kiadásai Többletbevétel hektáronként TBEVBhamo teljes TBEVBhamo + TBEVBhamo közvetettMagyarország kiadásai Többletbevétel tonnánként TBEVBtmo teljes TBEVBtmo + TBEVBtmo közvetett Magyarország kiadásai Fogyasztók által finanszírozott rész Fogyasztók által finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFBtfogy ÁRFBt Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj Fogyasztók által finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFBöfogy TB * ÁRFBt Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj ÁRFBöfogy Többletbevétel összesen TBEVBöfogy Többletbevétel hektáronként TBEVBhafogy TBEVBöfogy / VB Többletbevétel tonnánként TBEVBtafogy TBEVBöfogy / TB
(Forrás: saját szerkesztés)
136
közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
230 Ft/ha 0 Ft/t 0 Ft/t
millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
összesen 770
2 799
2 717
3 149
8 007
16 781
19 312
12 625
11 772 Ft/t
Saját számítás
összesen 0 összesen 0
0 0
0 0
0 0
0 0
24 1 111
25 1 111
0 0
0 Ft/t 0 Ft/t
Saját számítás Saját számítás
összesen 457
2 287
2 562
2 732
6 975
15 398
17 127
11 553
10 266 millió Ft
Saját számítás
összesen 0 összesen 0 összesen 457 összesen 601 összesen 173
0 0 2 287 2 183 619
0 0 2 562 2 119 493
0 0 2 732 2 456 699
0 0 6 975 6 245 2 372
38 1 777 17 214 14 632 2 866
23 1 028 18 179 15 988 3 573
0 0 11 553 9 847 2 638
0 0 10 266 9 182 2 575
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
Fogyasztók által finanszírozott rész
0
0
0
0 Ft/t
Saját számítás
Fogyasztók által finanszírozott rész
0
0
0
0 millió Ft
Saját számítás
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 millió Ft 0 Ft/ha 0 Ft/t
Saját számítás Saját számítás Saját számítás
Fogyasztók által finanszírozott rész 0 Fogyasztók által finanszírozott rész 0 Fogyasztók által finanszírozott rész 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
23. táblázat A magyar kukoricapiaci szerepl k többletbevételeit számszer sít modell Bet kód Számítás módja (output esetében) Alapadatok Vetésterület VK input Termésmennyiség TK input Intervenció keretében felvásárolt mennyiség IK input Szabályozás hatása Szabályozás hatása hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás KTKha KTKmo + KTKeu Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFKt input Intervenciós vételár többlet IVKt INT*MNB - FÁK Intervenciós raktárbérleti díj IRBt (IRBmo + IRBeu)*18 Szabályozás hatása összesen Közvetlen támogatás KTKö VK * KTK * 0,78 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFKö TK * ÁRFKt Intervenciós vételár többlet IVKö IK * IVKt Intervenciós raktárbérleti díj IRBKö IK * IRBt Többletbevétel összesen (millió Ft) TBEVKö KTKö + ÁRFKö + IVKö + IRBKö Többletbevétel hektáronként (Ft/ha) TBEVKha TBEVKö / VK Többletbevétel (Ft/tonna) TBEVKt TBEVKö / TK Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás / top up KTKhamo input Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj IRBtmo IRBmo * 18 Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás KTKömo VK * KTKtmo * 0,78 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj IRBKömo IK * IRBtmo Többletbevétel összesen TBEVKömo KTKömo + IRBKömo Többletbevétel hektáronként TBEVKhamo TBEVKömo / VK Többletbevétel tonnánként TBEVKtmo TBEVKömo / TK EU által finanszírozott rész EU által finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás / SAPS KTKhaeu input Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVKteu Intervenciós raktárbérleti díj IRBteu IRBeu * 18 EU által finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás KTKöeu VK * KTKhaeu * 0,78 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVKöeu IK * IVKteu Intervenciós raktárbérleti díj IRBKöeu IK * IRBteu KTKöeu + IVKöeu + IRBKöeu Többletbevétel összesen TBEVKöeu Többletbevétel hektáronként TBEVKhaeu TBEVKöeu / VK Többletbevétel tonnánként TBEVKteu TBEVKöeu / TK
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Mértékegység
1,14 7,15
1,24 4,98
1,29 7,86
1,24 6,12
1,18 4,53
1,21 8,33 2,30
1,20 9,05 3,20
1,19 8,44 0,00
Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása
770
2 799
2 717
3 149
8 007
33 132 3 410 3 956 6 462
38 046 0 1 355 6 462
36 826 0 0 0
37 124 0 0 0
Ft/ha Ft/t Ft/t Ft/t
AKI, MVH Minitab Saját számítás Saját számítás
Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása
685 0 0 0 685 601 96
2 718 0 0 0 2 718 2 183 545
2 724 0 0 0 2 724 2 119 347
3 042 0 0 0 3 042 2 456 497
7 361 0 0 0 7 361 6 245 1 624
31 213 28 412 9 099 14 863 83 587 69 205 10 032
35 730 0 4 333 20 665 60 728 50 439 6 710
34 190 0 0 0 34 190 28 724 4 050
30 897 0 0 0 30 897 28 957 7 672
millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
Magyarország által közvetlenül 770 finanszírozott 2 799 rész 2 717
3 149
8 007
16 632
19 142
12 405
11 542 Ft/ha
1 062
1 062
0
Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész
1,07 millió ha 4,03 millió tonna 0,00 millió tonna
Forrás
Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása
KSH KSH MVH
AKI, MVH
0 Ft/t
Saját számítás
Magyarország által közvetlenül 685 finanszírozott 2 718 rész 2 724
3 042
7 361
15 669
17 977
11 517
9 606 millió Ft
Saját számítás
Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által
3 042 2 456 497
7 361 6 245 1 624
2 443 18 111 14 995 2 174
3 396 21 373 17 752 2 362
0 11 517 9 676 1 364
0 9 606 9 002 2 385
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
0
0
16 500
18 904
24 421
3 956 5 400
1 355 5 400
0 0
0
15 545
17 753
0 0 0
9 099 12 420 37 063 30 686 4 448
4 333 17 269 39 355 32 687 4 349
közvetlenül finanszírozott rész közvetlenül 685 finanszírozott 2 718 rész 2 724 közvetlenül finanszírozott 601 2 183 rész 2 119 közvetlenül96 finanszírozott 545 rész 347
EU által finanszírozott rész
0
0
0
EU által finanszírozott rész EU által finanszírozott rész EU által finanszírozott rész EU által EU által EU által EU által EU által
finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész
0
0 0 0
0
0 0 0
0
0 0 0
0
0 0 0
millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
25 583 Ft/ha
AKI
0 Ft/t 0 Ft/t
Saját számítás Saját számítás
22 673
21 291 millió Ft
Saját számítás
0 0 22 673 19 048 2 686
0 0 21 291 19 954 5 287
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
137
Magyarország által a KAP-on keresztül közvetetten finanszírozott rész Magyarország által a KAP-on keresztül közvetetten finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás KTKhamo közvetett KTKhaeu * 0,009 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVKtmo közvetett IVKteu * 0,009 Intervenciós raktárbérleti díj IRBtmo közvetett IRBteu * 0,009 Magyarország által a KAP-on keresztül közvetetten finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás KTKömo közvetett KTKöeu * 0,009 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVKömo közvetett IVKöeu * 0,009 Intervenciós raktárbérleti díj IRBKömo közvetett IRBKöeu * 0,009 Többletbevétel összesen TBEVKömo közvetett TBEVKöeu * 0,009 Többletbevétel hektáronként TBEVKhamo közvetettTBEVKhaeu * 0,009 Többletbevétel tonnánként TBEVKtmo közvetett TBEVKteu * 0,009
Magyarország által a KAP-on keresztül 0 közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
0
149
170
220
Magyarország által a KAP-on keresztül 0 közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész Magyarország által a KAP-on keresztül 0 közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
0 0
36 49
12 49
0 0
Magyarország által a KAP-on keresztül 0 közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
0
140
160
204
192 millió Ft
Saját számítás
Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által
0 0 0 0 0
82 112 334 276 40
39 155 354 294 39
0 0 204 171 24
0 0 192 180 48
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0
Magyarország teljes kiadása Magyarország teljes kiadása hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás KTKhamo teljes KTKhamo közvetett + KTKhamo közvetett Magyarország kiadásai Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Magyarország kiadásai Intervenciós vételár többlet IVKtmo teljes IVKtmo közvetett Intervenciós raktárbérleti díj IRBtmo teljes IRBtmo + IRBtmo közvetett Magyarország kiadásai Magyarország teljes kiadása összesen Magyarország kiadásai Közvetlen támogatás KTKömo teljes KTKömo + KTKömo közvetett Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Magyarország kiadásai Intervenciós vételár többlet IVKömo teljes IVKömo közvetett Intervenciós raktárbérleti díj IRBKömo teljes IRBKömo + IRBKömo közvetett Magyarország kiadásai Többletbevétel összesen TBEVKömo teljes TBEVKömo + TBEVKömo közvetett Magyarország kiadásai Többletbevétel hektáronként TBEVKhamo teljes TBEVKhamo + TBEVKhamo közvetettMagyarország kiadásai Többletbevétel tonnánként TBEVKtmo teljes TBEVKtmo + TBEVKtmo közvetett Magyarország kiadásai Fogyasztók által finanszírozott rész Fogyasztók által finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFKtfogy ÁRFKt Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj Fogyasztók által finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFKöfogy TK * ÁRFKt Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj ÁRFKöfogy Többletbevétel összesen TBEVKöfogy Többletbevétel hektáronként TBEVKhafogy TBEVKöfogy / VK Többletbevétel tonnánként TBEVKtafogy TBEVKöfogy / TK
(Forrás: saját szerkesztés)
138
közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
230 Ft/ha
Saját számítás
0 Ft/t 0 Ft/t
Saját számítás Saját számítás
millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
összesen 770
2 799
2 717
3 149
8 007
16 781
19 312
12 625
11 772 Ft/t
Saját számítás
összesen 0 összesen 0
0 0
0 0
0 0
0 0
36 1 111
12 1 111
0 0
0 Ft/t 0
Saját számítás
összesen 685
2 718
2 724
3 042
7 361
15 809
18 136
11 721
9 797 millió Ft
Saját számítás
összesen 0 összesen 0 összesen 685 összesen 601 összesen 96
0 0 2 718 2 183 545
0 0 2 724 2 119 347
0 0 3 042 2 456 497
0 0 7 361 6 245 1 624
82 2 554 18 445 15 271 2 214
39 3 552 21 727 18 046 2 401
0 0 11 721 9 847 1 389
0 0 9 797 9 182 2 433
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
Fogyasztók által finanszírozott rész
3 410
0
0
0 Ft/t
Saját számítás
Fogyasztók által finanszírozott rész
28 412
0
0
0 millió Ft
Saját számítás
28 412 23 524 3 410
0 0 0
0 0 0
0 millió Ft 0 Ft/ha 0 Ft/t
Saját számítás Saját számítás Saját számítás
Fogyasztók által finanszírozott rész 0 Fogyasztók által finanszírozott rész 0 Fogyasztók által finanszírozott rész 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
24. táblázat A magyar búza- és kukoricapiaci szerepl k többletbevételeit számszer sít modell Bet kód Számítás módja (output esetében) Alapadatok Vetésterület VBésK VB + VK Termésmennyiség TBésK TB + TK Intervenció keretében felvásárolt mennyiség IBésK IB + IK Szabályozás hatása Szabályozás hatása hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás KTBésKha KTBésKö / VBésK Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFBésKt ÁRFBésKö / TBésK Intervenciós vételár többlet IVBésKt IVBésKö / IBésK Intervenciós raktárbérleti díj IRBBésKt IRBBésKö / TBésK Szabályozás hatása összesen Közvetlen támogatás KTBésKö KTBö + KTKö Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFBésKö ÁRFBö + ÁRFKö Intervenciós vételár többlet IVBésKö IVBö + IVKö Intervenciós raktárbérleti díj IRBBésKö IRBö + IRKö Többletbevétel összesen (millió Ft) TBEVBésKö KTBésKö + ÁRFBésKö + IVBésKö + Többletbevétel hektáronként (Ft/ha) TBEVBésKha TBEVBésKö / VBésK Többletbevétel (Ft/tonna) TBEVBésKt TBEVBésKö / TBésK Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás / top up KTBésKhamo KTBhamo Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás input Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj IRBtmo IRBmo * 18 Magyarország által közvetlenül finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás KTBésKömo KTBömo + KTKömo Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFBésKömo Intervenciós vételár többlet IVBésKö Intervenciós raktárbérleti díj IRBBésKömo IRBBömo + IRBKömo Többletbevétel összesen TBEVBésKömo KTBésKömo + IRBBésKömo Többletbevétel hektáronként TBEVBésKhamo TBEVBésKömo / VBésK Többletbevétel tonnánként TBEVBésKtmo TBEVBésKömo / TBésK
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Mértékegység
1,90 9,79 0,00
2,29 8,68 0,00
2,49 13,06 0,00
2,35 10,03 0,00
2,30 7,47 0,00
2,38 14,34 3,90
2,34 14,14 4,12
2,36 12,82 0,00
Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása
601 0 0 0
2 183 0 0 0
2 119 0 0 0
2 456 0 0 0
6 245 0 0 0
25 843 1 981 3 430 1 758
29 676 0 1 673 1 885
28 724 0 0 0
28 957 0 0 0
Ft/ha Ft/t Ft/t Ft/t
AKI Minitab Saját számítás Saját számítás
Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása IRBBésKö Szabályozás hatása Szabályozás hatása
1 142 0 0 0 1 142 601 117
5 005 0 0 0 5 005 2 183 577
5 286 0 0 0 5 286 2 119 405
5 774 0 0 0 5 774 2 456 576
14 336 0 0 0 14 336 6 245 1 918
61 616 28 412 13 375 25 202 128 605 53 940 8 969
69 471 0 6 900 26 649 103 020 44 007 7 287
67 891 0 0 0 67 891 28 724 5 296
63 271 0 0 0 63 271 28 957 7 895
millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
Magyarország által közvetlenül 770 finanszírozott 2 799 rész 2 717
3 149
8 007
16 632
19 142
12 405
11 542 Ft/ha
0
0
0
1 062
1 062
0
Magyarország által közvetlenül 1 142 finanszírozott 5 005 rész 5 286
5 774
14 336
30 931
34 953
Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által
0 5 774 2 456 576
0 14 336 6 245 1 918
4 142 35 073 14 710 2 446
Magyarország által közvetlenül finanszírozott 0 0 rész
EU által finanszírozott rész EU által finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás / SAPS KTBésKhaeu KTBhaeu EU által Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFBésK EU által Intervenciós vételár többlet IVBésKteu IVBésKöeu / TBésK EU által Intervenciós raktárbérleti díj IRBteu IRBeu * 18 EU által finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás KTBésKöeu KTBöeu + KTKöeu EU által Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVBésKöeu IVBöeu + IVKöeu EU által EU által Intervenciós raktárbérleti díj IRBBésKöeu IRBBöeu + IRBKöeu KTBésKöeu + IVBésKöeu + IRBésKöeuEU által Többletbevétel összesen TBEVBésKöeu EU által Többletbevétel hektáronként TBEVBésKhaeu TBEVBésKöeu / VBésK Többletbevétel tonnánként TBEVBésKteu TBEVBésKöeu / TBésk EU által
közvetlenül finanszírozott 0 0 rész 0 közvetlenül 1 142 finanszírozott 5 005 rész 5 286 közvetlenül finanszírozott 601 2 183 rész 2 119 közvetlenül finanszírozott 117 577 rész 405
2,19 millió ha 8,01 millió tonna 0,00 millió tonna
Forrás
Szabályozás hatása Szabályozás hatása Szabályozás hatása
KSH KSH MVH
AKI, MVH
0 Ft/t
Saját számítás
22 869
19 670 millió Ft
Saját számítás
4 380 39 333 16 802 2 782
0 22 869 9 676 1 784
0 19 670 9 002 2 454
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
25 583 Ft/ha
finanszírozott rész
0
0
0
0
0
16 500
18 904
24 421
finanszírozott rész finanszírozott rész
0 0
0 0
0 0
0 0
0 0
933 5 400
488 5 400
0 0
finanszírozott rész
0
0
0
0
0
30 685
34 518
finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész finanszírozott rész
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 0 0 0
13 375 21 060 65 120 27 313 4 541
6 900 22 270 63 688 27 205 4 505
millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
AKI
0 Ft/t 0 Ft/t
Saját számítás Saját számítás
45 021
43 600 millió Ft
Saját számítás
0 0 45 021 19 048 3 512
0 0 43 600 19 954 5 441
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
139
Magyarország által a KAP-on keresztül közvetetten finanszírozott rész Magyarország által a KAP-on keresztül közvetetten finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás KTBésKhamo közvetett KTBésKhaeu * 0,009 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVBésKtmo közvetett IVBésKteu * 0,009 Intervenciós raktárbérleti díj IRBtmo közvetett IRBteu * 0,009 Magyarország által a KAP-on keresztül közvetetten finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás KTBésKömo közvetett KTBésKöeu * 0,009 Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Intervenciós vételár többlet IVBésKömo közvetett IVBésKöeu * 0,009 Intervenciós raktárbérleti díj IRBBésKömo közvetett IRBBésKöeu * 0,009 Többletbevétel összesen TBEVBésKömo közvetett TBEVBésKöeu * 0,009 Többletbevétel hektáronként TBEVBésKhamo közvetett TBEVBésKhaeu * 0,009 Többletbevétel tonnánként TBEVBésKtmo közvetett TBEVBésKteu * 0,009
Magyarország által a KAP-on keresztül 0 közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
0
149
170
220
Magyarország által a KAP-on keresztül 0 közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész Magyarország által a KAP-on keresztül 0 közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
0 0
8 49
4 49
0 0
Magyarország által a KAP-on keresztül 0 közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
0
276
311
405
392 millió Ft
Saját számítás
Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által Magyarország által
0 0 0 0 0
120 190 586 246 41
62 200 573 245 41
0 0 405 171 32
0 0 392 180 49
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0 a KAP-on keresztül 0
Magyarország teljes kiadása Magyarország teljes kiadása hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás KTBésKhamo teljes KTBésKhamo közvetett + KTBésKhamoMagyarország közvetett kiadásai Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Magyarország kiadásai Intervenciós vételár többlet IVBésKtmo teljes IVBésKtmo közvetett Intervenciós raktárbérleti díj IRBtmo teljes IRBésKtmo + IRBésKtmo közvetett Magyarország kiadásai Magyarország teljes kiadása összesen Közvetlen támogatás KTBésKömo teljes KTBésKömo + KTBésKömo közvetett Magyarország kiadásai Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás Magyarország kiadásai Intervenciós vételár többlet IVBésKömo teljes IVBésKömo közvetett Intervenciós raktárbérleti díj IRBBésKömo teljes IRBésKömo + IRBésKömo közvetett Magyarország kiadásai Magyarország kiadásai Többletbevétel összesen TBEVBésKömo teljes TBEVBésKömo + TBEVBésKömo közvetett Magyarország kiadásai Többletbevétel hektáronként TBEVBésKhamo teljesTBEVBésKhamo + TBEVBéskhamo közvetett Többletbevétel tonnánként TBEVBésKtmo teljes TBEVBésKtmo + TBEVBésKtmo közvetett Magyarország kiadásai Fogyasztók által finanszírozott rész Fogyasztók által finanszírozott rész hektáronként, tonnánként Közvetlen támogatás Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFBésKtfogy ÁRFBésKt Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj Fogyasztók által finanszírozott rész összesen Közvetlen támogatás Statisztikailag kimutatott árfelhajtó hatás ÁRFBésKöfogy ÁRFBésKtfogy * TBésK Intervenciós vételár többlet Intervenciós raktárbérleti díj ÁRFBésKöfogy Többletbevétel összesen TBEVBésKöfogy Többletbevétel hektáronként TBEVBésKhafogy TBEVBésKöfogy / VBésK Többletbevétel tonnánként TBEVBésKtafogy TBEVBésKöfogy / TBésK
(Forrás: saját szerkesztés)
140
közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész közvetetten 0 finanszírozott 0 0rész
230 Ft/ha
Saját számítás
0 Ft/t 0 Ft/t
Saját számítás Saját számítás
millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
összesen 770
2 799
2 717
3 149
8 007
16 781
19 312
12 625
11 772 Ft/t
Saját számítás
összesen 0 összesen 0
0 0
0 0
0 0
0 0
8 1 111
4 1 111
0 0
0 Ft/t 0
Saját számítás
összesen 1 142
5 005
5 286
5 774
14 336
31 207
35 264
23 274
20 063 millió Ft
Saját számítás
összesen 0 összesen 0 összesen 1 142 összesen 601 összesen 117
0 0 5 005 2 183 577
0 0 5 286 2 119 405
0 0 5 774 2 456 576
0 0 14 336 6 245 1 918
120 4 331 35 659 14 956 2 487
62 4 580 39 906 17 046 2 823
0 0 23 274 9 847 1 815
0 0 20 063 9 182 2 503
Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás Saját számítás
Fogyasztók által finanszírozott rész
1 981
0
0
0 Ft/t
Saját számítás
Fogyasztók által finanszírozott rész
28 412
0
0
0 millió Ft
Saját számítás
28 412 11 917 1 981
0 0 0
0 0 0
0 millió Ft 0 Ft/ha 0 Ft/t
Saját számítás Saját számítás Saját számítás
Fogyasztók által finanszírozott rész 0 Fogyasztók által finanszírozott rész 0 Fogyasztók által finanszírozott rész 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
millió Ft millió Ft millió Ft Ft/ha Ft/t
M3. Melléklet- Háttérszámítások Statisztikailag kimutatható árfelhajtó hatás
1. Az árfelhajtó hatás számszer sítése kereslet-kínálati megközelítésben Búza esetében a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek ahhoz, hogy .kell en illeszked regressziós egyenletet lehessen felírni, ezért a kukoricára vonatkozó számításaim eredményeit ismertetem. Ugyanezen módszerrel a megfelel adatok birtokában a többi gabonára is lehet értékes információt kapni. Rövidítések magyarázata: KTVE
–
kukoricatermelés a világ egyéb országaiban
KTEU-18
–
kukoricatermelés az EU-18-akban
KTExppia
–
kukoricatermelés az exportpiacokon
KTMo
–
kukoricatermelés Magyarországon
KFVE
–
kukorica-felhasználás a világ egyéb országaiban
KFEU-18
–
kukorica-felhasználás az EU-18-akban
KFExppia
–
kukorica-felhasználás az exportpiacokon
KFMo
–
kukorica-felhasználás Magyarországon
A program az alábbi korrelációs mátrixot generálta: Correlations (Pearson) K Ár PV
KTVE
KTEU-18 KTExppia
KTMo
KFVE
KFEU-18
KFExppia KTVE
-0,680 0,007
KTEU-18
-0,867
0,598
0,000
0,024
KTExppia -0,809
0,725
0,832
0,000
0,003
0,000
-0,627
0,215
0,521
0,578
0,016
0,461
0,056
0,030
-0,641
0,848
0,738
0,812
KTMo
KFVE
0,185
141
0,013
0,000
0,003
0,000
0,527
-0,741
0,625
0,864
0,679
0,367
0,700
0,002
0,017
0,000
0,008
0,196
0,005
KFExppia -0,731
0,897
0,802
0,872
0,304
0,977
0,738
0,003
0,000
0,001
0,000
0,291
0,000
0,003
KFEU-18
KFMo 0,209
-0,168
0,153
0,567
0,602
0,271 0,348
0,360 0,206
0,610
0,061
0,176
0,020
0,836
0,547
0,473 Cell Contents: Correlation
A kukorica hazai termelése, az EU-18 termelése, az exportpiacok termelése, a világ egyéb országainak termelése, illetve a hazai kukoricaárak közötti korreláció er s, negatív irányú. Különös, hogy a hazai felhasználás és a hazai árak közötti korreláció gyenge, negatív irányú. Ennek oka, hogy a vizsgált id szakban a hazai felhasználást folyamatos csökkenés jellemezte, miközben az árak jelent sen ingadoztak. A Minitab az alábbi regressziós egyenletet generálta, és 2004-re, illetve 2005-re meghatározta a számított kukoricaárakat. Regression Analysis The regression equation is K Ár PV Mo = 7301 - 0,0116 KTVE - 0,329 KTEU-18 - 0,0399 KTExppiacok - 0,418 KTMo + 0,0358 KFVE + 0,043 KFEU-18 - 0,248 KFExppiacok + 1,07 KFMo Predictor
Coef
StDev
T
P
Constant
7301
8314
0,88
0,420
-0,01160
0,01272
-0,91
0,404
KTEU-18
-0,3287
0,2332
-1,41
0,218
KTExppia
-0,03992
0,08450
-0,47
0,657
KTMo
-0,4185
0,1883
-2,22
0,077
KFVE
0,03583
0,03927
0,91
0,403
KFEU-18
0,0426
0,2147
0,20
0,851
KFExppia
-0,2484
0,5558
-0,45
0,674
1,0688
0,4990
2,14
0,085
KTVE
KFMo
142
S = 504,8
R-Sq = 95,3%
R-Sq(adj) = 87,9%
Analysis of Variance Source
DF
SS
MS
F
P
Regression
8
26090860
3261358
12,80
0,006
Residual Error
5
1274303
254861
13
27365164
Total Source
DF
Seq SS
KTVE
1
12643325
KTEU-18
1
9051543
KTExppia
1
110394
KTMo
1
1474030
KFVE
1
583489
KFEU-18
1
49049
KFExppia
1
1009892
KFMo
1
1169138
Unusual Observations Obs
KTVE
K Ár PV
Fit
StDev Fit
Residual
3
478808
5520
4918
410
602
St Resid 2,04R
R denotes an observation with a large standardized residual
Predicted Values
X
Fit
StDev Fit
95,0% CI
95,0% PI
671
1918
(
-4261;
5603)
(
-4429;
5771) XX
2631
1014
(
25;
5237)
(
-280;
5542) XX
denotes a row with X values away from the center
XX denotes a row with very extreme X values
Annak ellenére, hogy számos változó és a hazai árak között er s korreláció van, és a Minitab által generált regressziós egyenlet is nagyon jól illeszkedik, valószín tlenül alacsony kukoricaárat kaptam 2004-re, 671 Ft/tonnát 1990. évi áron, amely 5100 Ft/tonnának felel meg 2004. évi áron, illetve a 95%-os konfidencia intervallum mindkét évre rendkívül széles.
143
2. Az árfelhajtó hatás számszer sítése európai árak alapján A kukoricaárakra elvégzett korrelációvizsgálat és regressziószámítás alapján kapott eredmény szerint az osztrák, portugál, román, szlovén és szlovák kukorica árak segítségével lehet a legjobban leírni a magyar kukoricaárak alakulását. Portugália kivételével valamennyi ország szomszédos ország, és a földrajzi közelség miatt közgazdaságilag is indokolt, hogy hatással vannak az ott kialakult árak a magyar árakra. Portugáliáról mindez nem mondható el, viszont nagyon jól korrelál a magyar árakkal (amelynek pontos okát nem vizsgáltam), ezért hagytam meg, mint független változót. Minitab segítségével az alábbi korrelációs mátrixot készítettem: Correlations (Pearson) Magyaror at Austr pt Portu ro Roman si Slove at Austr
0,540 0,087
pt Portu
ro Roman
si Slove
sk Slova
0,833
0,879
0,001
0,000
0,609
0,176
0,336
0,047
0,606
0,313
0,632
0,496
0,642
0,260
0,037
0,120
0,033
0,440
0,492
0,355
0,591
0,118
0,695
0,124
0,284
0,055
0,730
0,018
Cell Contents: Correlation P-Value
Azokban az esetekben tekinthetjük a korrelációt jelent snek, ahol P értéke kisebb, mint 0,05, azaz kukoricánál a portugál, a román és a szlovén árakat. Az osztrák és a szlovák árakkal már gyengébb a korreláció, de ezek is jelent s hatású változók, ezért továbbra is a vizsgálat részei. Továbbá, mint az várható volt, valamennyi változó között pozitív irányú a kapcsolat.
144
A Minitab a következ regressziós függvényt generálta: Regression Analysis The regression equation is Magyarország = - 208 - 0,518 at Austria + 2,48 ro Romania + 0,257 si Slovenia - 0,540 sk Slovakia Predictor
pt Portugal
Coef
StDev
T
P
Constant
-207,79
35,25
-5,89
0,002
at Austr
-0,5183
0,1351
-3,84
0,012
pt Portu
2,4780
0,4397
5,64
0,002
ro Roman
0,11689
0,05895
1,98
0,104
si Slove
0,2570
0,1778
1,45
0,208
sk Slova
-0,5396
0,2756
-1,96
0,108
S = 5,658
R-Sq = 95,6%
+
0,117
R-Sq(adj) = 91,3%
Analysis of Variance Source
DF
SS
MS
F
P
Regression
5
3504,68
700,94
21,90
0,002
Residual Error
5
160,05
32,01
10
3664,73
Total Source
DF
Seq SS
at Austr
1
1067,09
pt Portu
1
2074,16
ro Roman
1
231,79
si Slove
1
8,95
sk Slova
1
122,68
Predicted Values
X
Fit
StDev Fit
95,0% CI
95,0% PI
64,70
5,86
(
49,65;
79,75)
(
43,77;
86,25
5,57
(
71,93;
100,57)
(
65,84;
106,66)
116,02
7,42
(
96,95;
135,09)
(
92,04;
140,00) XX
85,63) X
denotes a row with X values away from the center
XX denotes a row with very extreme X values
145
A modell illeszkedésének jóságát mér determinációs együttható (R-sq), értéke jelen esetben 95,6%, vagyis a felvásárlási ár varianciája 95,6%-ban magyarázható a kiindulási adatok varianciájával. R-sq adjusted értéke 91,3%, ami szintén elég magas, azaz a függvény jól illeszkedik a mért értékekhez. A függvény jóságát jelenti továbbá az is, hogy nincs olyan megfigyelés, amikor a mért és a függvény alapján számított érték közötti különbség szokatlanul nagy lenne, azaz az eltérések beleférnek a szórásba. A regressziós egyenlet, és a korrelációs mátrix szerint is a magyar kukoricaár a portugál árral van a legszorosabb kapcsolatban. Elkészítettem a tényleges áralakulást, és az illesztett egyenest tartalmazó grafikont. Ebb l a grafikus ábrázolásból is jól látszik a kapcsolat szorossága.
Regression Plot Y = -105,249 + 1,29772X R-Sq = 69,4 % 120
Magyarország
110 100 90 80 70 60 50 130
140
150
pt Portugal
146
160
170
Búza esetében a hazai búzafelvásárlási árak leírásához a kukoricáéhoz hasonló eljárást alkalmaztam. A lengyel, a román és az EU-15-ök átlagárait vontam be a számításba. A korrelációs mátrix az alábbiakat tartalmazza: Correlations (Pearson) Magyaror pl Polan ro Roman pl Polan
0,576 0,063
ro Roman
0,681
0,199
0,021
0,558
Átlag EU -0,242
-0,127
-0,162
0,473
0,709
0,634
Cell Contents: Correlation P-Value
A Minitab a következ regressziós függvényt generálta: Regression Analysis The regression equation is Magyarország = 9,6 + 0,423 pl Poland + 0,351 ro Romania - 0,098 Átlag EU-15 Predictor
Coef
StDev
T
P
Constant
9,59
45,51
0,21
0,839
pl Polan
0,4230
0,2079
2,03
0,081
ro Roman
0,3511
0,1355
2,59
0,036
Átlag EU
-0,0981
0,2364
-0,41
0,691
S = 13,49
R-Sq = 67,4%
R-Sq(adj) = 53,4%
Analysis of Variance Source Regression
DF
SS
MS
F
P
3
2634,0
878,0
4,82
0,040
147
Residual Error Total Source
7
1274,4
10
3908,4
DF
Seq SS
pl Polan
1
1298,2
ro Roman
1
1304,5
Átlag EU
1
31,3
182,1
Unusual Observations Obs
pl Polan
Magyaror
Fit
StDev Fit
Residual
4
167
125,70
108,83
11,05
16,87
St Resid 2,18R
R denotes an observation with a large standardized residual
Predicted Values
X
Fit
StDev Fit
95,0% CI
95,0% PI
90,36
7,06
(
73,65;
107,07)
(
54,33;
126,40)
73,15
11,46
(
46,04;
100,26)
(
31,27;
115,04)
80,94
7,83
(
62,41;
99,47)
(
44,02;
117,85)
134,57
21,24
(
84,31;
184,84)
(
75,03;
194,12) XX
denotes a row with X values away from the center
XX denotes a row with very extreme X values
A determinációs együttható (R-sq) alapján a modell illeszkedése közepes, értéke 67,4%, vagyis a felvásárlási ár varianciája 67,4%-ban magyarázható a kiindulási adatok varianciájával. R-sq adjusted értéke 53,43%, ami alacsony értéknek tekinthet , azaz a függvény nem túl jól illeszkedik a mért értékekhez. Továbbá egy alkalommal, 1996-ban a mért és a függvény alapján számított érték közötti különbség szokatlanul nagy volt. Itt a regresszió kevésbé szignifikáns, mint kukoricánál (F=4,82, p=0,04). A regressziós egyenlet, és a korrelációs mátrix szerint is a magyar búzaár a román árral van a legszorosabb kapcsolatban, ez alapján elkészítettem a tényleges áralakulást, és az illesztett egyenest tartalmazó grafikont. Ebb l a grafikus ábrázolásból is jól látszik a két ország búzaára közötti kapcsolat szorossága, bár kies értéket (reziduum), vagyis a modellünk által nem magyarázott részt is felfedezhetünk.
148
Regression Plot Y = 39,3400 + 0,414540X R-Sq = 46,3 % 125
Magyarország
115
105
95
85
75
65 80
90
100
110
120
130
140
150
160
170
180
ro Romania
149
150
10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a doktori értekezésem elkészítésében segítségemre voltak. Els ként köszönettel tartozom feleségemnek, aki szeretettel, türelemmel és kitartással kísérte végig munkámat, szakmai társként is segítségemre volt tudásával és véleményével. Köszönöm témavezet imnek, Dr. Villányi Lászlónak és Dr. Sikos T. Tamásnak kitartó türelmét és segítségét. Köszönöm a segítséget a szakmai élet más kiválóságainak, Dr. Rieger Lászlónak és Dr. Potori Norbertnek, akik segítségemre voltak az adatgy jtésben és véleményükkel formálták értekezésemet. Köszönöm m helyvitám opponenseinek, Dr. Palkovics Miklósnak és Dr. Fogarassy Csabának szinte kritikájukat és hasznos tanácsaikat. Végezetül köszönöm Szalánczi Ferenc hasznos tanácsait és véleményét.
151
