A ma gyar me zô gaz da ság

A ma­gyar me­zô­gaz­da­ság

és élel­mi­szer­ipar szÁ­mok­ban

Vi­dék­fej­lesz­té­si Mi­nisz­té­rium

Tartalom



3 4 7

Magyarország élelmiszer-gazdasága



8

A magyar mezőgazdaság adottságai





12 16 17 18



Mezőgazdasági 20 vízgazdálkodás



A mezőgazdaság 22 és a természeti környezet



24

Agrár-vidékfejlesztés, agrárkörnyezetgazdálkodás



28 29

Élelmiszeripar











Előszó Helyünk Európában

A mezőgazdaság eredményei Erdőgazdálkodás Vadgazdálkodás és halászat A mezőgazdaság támogatottsága

Élelmiszer-biztonság, állatés növényegészségügy

31 Agrárkereskedelem Magyar szerepvállalás 33 az Európai Unióban

2010

Előszó Magyarország új kormánya a vidékfejlesztést, az élhető vidék megteremtését, a vidék foglalkoztatási erejének növelését tekinti prioritásainak. A célok elérésében fontos szerepet játszik a fenntarthatóság elveit tiszteletben tartó mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás fejlesztése éppúgy, mint a gazdálkodási érdekeket elfogadó környezetvédelem. A stratégiai elképzelések kialakításának időszakát éljük, melyben jelentős mérföldkő lesz a 2011 első félévében sorra kerülő magyar elnökség és a 2013 utáni Közös Agrárpolitika kialakításával kapcsolatos vita. Az eszmecseréből levont következtetések és tanulságok reményeink szerint segítséget nyújtanak a közös európai és a magyar nemzeti vidék- és agrárpolitika összehangolásához, stratégiai elképzeléseink véglegesítéséhez. A magyar agrárgazdaságról szóló jelen kiadványunk bemutatja a válságtól terhes 2009-es év agrárgazdasági történéseit, az uniós és a nemzeti támogatások alakulását, valamint átfogó képet nyújt helyünkről és szerepvállalásunkról az Európai Unióban. Szemléletes formában teszi érzékelhetővé a növénytermesztés és állattenyésztés, az erdő- és vadgazdálkodás, valamint a halászat és vízgazdálkodás eredményeit és problémáit. A kiadványban, a korábbi évek gyakorlatától eltérően, de az új kormányzati vidékstratégiával összhangban, részletesen foglalkozunk a mezőgazdaság és a természeti környezet viszonyának alakulásával, a környezetvédelem és agrár-környezetgazdálkodás helyzetével, továbbá – az élelmiszeripar bemutatásán túl – az élelmiszerbiztonság, az állat- és növényegészségügy speciális kérdéseivel, valamint az agrárgazdaság külkereskedelmi teljesítményének alakulásával. A válságtól sújtott 2009-es évben sem az időjárás, sem a kül- és belpiaci körülmények nem kedveztek az elmúlt évek elhibázott agrár- és vidékpolitikája következtében súlyosan legyengített magyar agrár- és élelmiszergazdaságnak. A kedvezőtlen csapadékviszonyok miatt lényegesen kevesebb termény termett, a kivéreztetett országot ért pénzügyi-gazdasági válság okozta keresletcsökkenés pedig tovább zsugorította a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmat és az exportot is. Mindezen körülmények erősen rányomták a bélyegüket az ágazat jövedelemtermelő képességére és súlyos helyzetbe hozták annak szereplőit, mindenek előtt az előző kormányzatok agrár- és vidékpolitikája által egyébként sem támogatott kis- és közepes gazdaságokat és vállalkozásokat. A 2008 végén kirobbant, majd gyors ütemben terjedt pénzügyi-gazdasági világválság megnehezítette a kivéreztetett és legyengített magyar gazdaság hitelhez jutását, ezzel visszavetette a fejlesztéseket, és megnehezítette a termelés finanszírozását is. Az alacsony takarmányárak ugyan csökkentették a növénytermesztés jövedelmezőségét, de átmenetileg lélegzetvételhez juttatták az abrakfogyasztó ágazatokat, így némiképp enyhült az állattenyésztésre nehezedő nyomás. Kivétel azonban itt is volt, hiszen a tejágazat helyzete egész Európában és idehaza is megingott, veszteségessé vált a termelés, ezért az ágazat megmentése uniós szinten is megoldást követelt. Az Európai Unió az elmélyülő válság enyhítésére, nemzeti kockázatra, 20 százalékos előleg fizetését tette lehetővé az uniós fejlesztési források felhasználásában, és megnyitotta a lehetőséget a terület alapú és egyes tejtermelői támogatások előrehozott kifizetésére is. Mindezen pénzügyi intézkedések sem tudták azonban megállítani az agrárium és a vidék helyzetének további jelentős romlását. Közös feladatunk az e súlyos örökség okozta problémák megoldása, a magyar mező- és élelmiszergazdaság további zuhanásának megállítása, továbbá a gazdatársadalom erősödésének és a vidék fejlődési feltételeinek ismételt megteremtése.

Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

3

Helyünk Európában Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági termeléshez, amit jól mutat, hogy az ország teljes területének közel kétharmada művelés alatt áll. Az EU-n belül csak Dánia és Nagy-Britannia rendelkezik ennél magasabb arányú mezőgazdasági területtel. Bár hazánk az EU-27-tagállamok összes mezőgazdasági területéből mindössze 3 százalékkal részesedik, több termék termelésében jelentős a szerepünk. Magyarországon igen magas a gabonatermő terület aránya, a mezőgazdasági terület felén termelnek gabonát, aminél nagyobb arányt csak Lengyelország (53%), Dánia (54%) és Finnország (54%) esetében láthatunk. Az EU-27 átlagában a terület harmadrészén termelnek gabonát. Az EU gabona vetésterülete 2009-ben 59,3 millió hektár volt, 2,2 százalékkal maradt el a relatíve magas Az EU összes területének megoszlása Gabonaterület 14%

Nem mezőgazdasági terület 58%

Egyéb mezőgazdasági terület 28% Forrás: EUROSTAT

Magyarország összes területének megoszlása Gabonaterület 31%

Nem mezőgazdasági terület 38%

Egyéb mezőgazdasági terület 31%

Forrás: KSH

4

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

2008. évi szinttől. Az EU-15 országaiban összesen 1,6 millió hektárral csökkent, ugyanakkor az EU-12-ben 0,3 millió hektárral növekedett a gabonaterület. A hektáronként 5 tonnás átlaghozam, amely 1,6 százalékkal magasabb az előző öt év átlagánál, 293,9 millió tonna termést eredményezett. Az összmennyiség 6,3 százalékkal elmaradt a 2008. évi rekordmennyiségtől, de 1,7 százalékkal magasabb, mint az előző öt év átlaga. A gabona átlaghozama az EU-12-ben 3,5 t/ha, az EU-15-ben pedig 5,9 t/ha volt. Az előző évhez képest a búza-, durum búza-, árpa-, zab-, kukoricatermés is alacsonyabb volt 2009-ben. Az Európai Unió összes gabonatermő területének 5,2 százaléka található Magyarországon, melyen az EU összes gabonatermésének 4,6 százaléka termett. Hazánk 2009. évi eredményei az EU-27 átlagánál lényegesen kedvezőtlenebbül alakultak. Az előző évinél alig egy százalékkal kisebb területről 20 százalékkal kevesebb gabonát takarítottak be. A terület megfelel az előző öt év átlagának, a mennyiség azonban közel 8 százalékkal elmarad attól. A kalászosok termésátlaga 23, a kukoricáé 14 százalékkal csökkent Magyarországon az előző évihez képest. A csökkenés ellenére a búza-, és különösen a kukoricatermelésünk számottevő volument képvisel az EU-ban. Az EU-27 tagállamának búzaterméséből 2009-ben Magyarország 4,4 millió tonnás termeléssel, 3,2 százalékkal részesedett. Az Unió legnagyobb búzatermelő országainak sorában Magyarország a kilencedik helyet foglalta el 2009-ben. Kukoricából Franciaország, Olaszország és Románia után hazánkban termett a legnagyobb mennyiség. Részesedésünk az EU összes kukoricaterületéből 14,1, összes terméséből 13,0 százalék volt. A napraforgó termelésében is figyelemre méltóan magas, 18 százalékos volt a részesedésünk. Az előzetes adatok szerint ennél magasabb részesedést csak Franciaország ért el (24%). Magyarország az EU napraforgó termőterületének csak 14 százalékával rendelkezik, de a termésátlag igen jelentősen, 31 százalékkal meghaladta az EU-átlagot. Ami a hússzektort illeti, az EU-ban a szarvasmarhaállomány csökkenő trendje 2009-ben is folytatódott. Az állomány létszáma különösen Spanyolországban, Lengyelországban, Olaszországban és Franciaországban esett vissza erőteljesen a 2009. május-júniusi állapotfelmérés szerint, az egy évvel korábbihoz képest. Magyaror­ szágon a szarvasmarhalétszám az előző évek csökkenő

2010

tendenciája után az utóbbi három évben stabilizálódott, 2009 decemberében az előző évinél valamivel kevesebbet, 700 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdaságok. Az előzetes adatok szerint 2009-ben lelassult az EU sertésállományának csökkenése. Az EU teljes sertésállománya 2009. december végén 0,7 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, a kocalétszám 0,4 százalékkal mérséklődött. A fő termelő országok közül Dániában, Hollan­ diában és Lengyelországban emelkedett az állományés a kocalétszám is. Az Európai Unió sertésállományának 2,1 százaléka található Magyarországon. Hazánk az állomány nagysága szerinti rangsorban a 11. helyet foglalja el. Egy év alatt az állománycsökkenés 4 százalékos volt, de ez a továbbiakban remélhetőleg lassul, mivel a kocaállomány a 2008. évinél csupán 1,6 százalékkal volt alacsonyabb. Az előzetes adatok szerint az EU baromfiállománya kis mértékben emelkedett, viszont a baromfihús termelése 2009-ben enyhén csökkent (-0,3%). Az Unióéhoz hasonló tendencia volt megfigyelhető Magyarországon. A baromfiállomány összességében több, mint 1 százalékkal növekedett, a vágóbaromfi mennyisége ugyanakkor az előző évihez hasonlóan, 650 ezer tonna körül alakult. Magyarország és az EU-tagállamok pénzügyi mutatóinak összehasonlítására lehetőséget ad a Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR), amit minden tagállamban azonos módszertan alapján számolnak. Az Európai Unió 27 tagállamának teljes, szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt mért mezőgazdasági kibocsátása euróban, folyó alapáron 2009-ben 11,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint a 2008-as évben. A magyar mezőgazdaság teljes kibocsátása erősebben, 17,6 százalékkal csökkent. A kibocsátás értékénél kevésbé mérséklődött a termeléshez felhasznált áruk és szolgáltatások összértéke, a 27 tagország átlagában 10,5, Magyarországon 10,9 százalékkal. A kibocsátás és a folyó termelő felhasználás különbségéből adódó bruttó hozzáadott érték közösségi szinten 13,4, Magyarország esetében 31,1 százalékkal maradt el a 2008. évi értéktől. Így hazánk Írország, Csehország és Lettország után a negyedik legnagyobb visszaesést szenvedte el. Az EU-27 termelői áron számolt összes kibocsátásának mindössze 15,2 százaléka származott 2009-ben a tizenkét új tagországból. A megelőző évben ez az arány 16,8 százalék volt, de 2009-ben az új tagállamok kibocsátása sokkal nagyobb mértékben esett vissza (-20%), mint a 15 régi tagállamé (-10%). Az utóbbi három év átlagát tekintve az Unió összesített mezőgazdasági kibocsátásának 15,9 százalékát állították elő az Unió 12 új tagállamában, 1,9 százalékát pedig Magyarországon.

Az EU búzatermésének megoszlása (2009) Egyéb EU-tagország 18%

Franciaország 28%

Magyarország 3% Spanyolország 3% Románia 4% Dánia 4%

Németország 18%

Olaszország 5% Lengyelország 7% Nagy-Britannia 10% Forrás: EUROSTAT

Az EU kukoricatermésének megoszlása (2009) Franciaország 26%

Egyéb EU-tagország 25%

Németország 8% Olaszország 14% Magyarország 13%

Románia 14%

Forrás: EUROSTAT

Az EU napraforgó termésének megoszlása (2009) Egyéb EU-tagország 10%

Franciaország 24%

Spanyolország 13%

Románia 16%

Forrás: EUROSTAT

Magyarország 19% Bulgária 18%

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

5

A mezőgazdasági termékek kibocsátását 100 százaléknak tekintve (a szolgáltatásokat figyelmen kívül hagyva) a növénytermesztés aránya 60, az állattenyésztésé 40 százalék volt Magyarországon. Az EU átlagában a növénytermesztés aránya 56, az állattenyésztésé 44 százalék volt 2009-ben. A két főágazat aránya országonként változatos képet mutat. A növénytermesztés súlya a hazainál lényegesen nagyobb volt Romániában (68%) és Görögországban (70%), de meghaladta a 60 százalékot Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban is. A 27 tagállam közül csak 12 országban, jellemzően az északi államokban magasabb az állattenyésztés aránya, mint a növénytermesztésé. A termelés intenzitásában rejlő különbségek kifejezhetők az egy hektár mezőgazdasági területre jutó, folyó termelői áron számított kibocsátással. Az Európai Unió 27 tagállamában az egy hektárra jutó kibocsátás értéke 1788 euró volt 2009-ben. Ugyanebben az időszakban a régi tagállamok egy hektáron átlagosan 2107 euró értékű terméket állítottak elő, a tizenkét új tagállamban ez a mutató csak 970 euró, Magyarországon 989 euró volt. Az egységnyi munkaerőre vetített kibocsátást nézve még nagyobb az EU-15-országok előnye. A régi tagálla­ mokban egy munkaerőegységre 2009-ben 45 900 euró kibocsátás jutott, az újaknál pedig ennek alig több, mint egyötöde, 9750 euró. Az uniós átlag 29 350 euró volt. A tagországok közül Romániában, Lengyelországban és Bulgáriában találjuk a legalacsonyabb értékeket,

6

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

Hollandiában, Dániában és Belgiumban pedig a legmagasabbakat. A magyar kibocsátás 13 ezer euró volt munkaerőegységenként, ami 33 százalékkal magasabb, mint az új tagországok átlaga, de mindössze 44 százaléka az EU-27 átlagának. Száz egységnyi (támogatásoktól mentes) kibocsátáshoz az EU-27-ben átlagosan 62 egységnyi ráfordítást használtak fel 2009-ben. Ugyanez az érték a régi tagállamokban 61, az új tagállamokban 66, Magyarországon pedig 73 volt. A régi és az új tagországok munkaerőegységre vetített értékei közötti hatalmas különbség a foglalkoztatottság szerkezetéből is adódik. Az EU-15 és az EU-12 mezőgazdasági termelése során felhasznált munkaerő egység aránya 54:46, miközben a mezőgazdasági terület aránya 72:28. Vagyis az EU-27 összes mezőgazdasági területének alig harmadán gazdálkodó új tagállamok az összes mezőgazdasági munkaerő közel felét használták 2009-ben. Bár ez az aránytalanság évről évre csökken, a különbség még mindig óriási. Az MSZR adatai alapján számított fajlagos mutatók rávilágítanak, hogy a régi tagállamok sokkal hatékonyabban használják a ráfordításokat. Különösen igaz ez a munkaerő felhasználására. A fajlagos jövedelemben mutatkozó eltérés csökkentéséhez azonban a hatékonyság növelése is szükséges. A fajlagos mutatók alapján Magyarországon a jövedelmezőség általában jobb az új tagok átlagánál. Azonban 2009-ben romlottak az eredmények és a korábbi években mutatkozó előnyünk csökkent.

2010

Magyarország élelmiszer-gazdasága A mezőgazdaság hazánk nemzetgazdaságában fontos szerepet tölt be. Az utóbbi két évtizedben azonban az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági szerepe kisebb ingadozásokkal, de egyértelműen zsugorodott az ágazatok közötti, a nemzetközi tendenciáknak megfelelő átrendeződések miatt. A mezőgazdasági termelés volumene a 2008. évi teljesítmény után, előzetes adatok szerint, 10 százalékkal mérséklődött. Az előző évi magas bázishoz képest a növényi termékek termelése 15 százalékkal esett vissza, ami mindenekelőtt a gabonafélék és a takarmánynövények 20 százalékot is meghaladó volumencsökkenésével magyarázható. A fontosabb növényi termékek közül egyedül a gyümölcsök termelése nem csökkent 2008-hoz képest. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása jellemzően kisebb volumeningadozást, viszont évek óta mérséklődő trendet mutat. Az ágazat teljesítménye 2009-ben 2,3 százalékkal tovább csökkent. A mezőgazdasági alapanyag-termelésen kívül azonban figyelembe kell venni a hozzá kapcsolódó többi tevékenységet is. Hazánkban az agrárgazdaság termelését megelőző, illetve követő fázisokkal együtt az agrobiznisz aránya a GDP-termelésben meghaladja a 10 százalékot. A mezőgazdaság részaránya folyamatosan csökkent a foglalkoztatásban, ami alól kivételt jelent a 2009-es év, amikor a válság hatására a nemzetgazdaság más szektoraiban nagyobb arányú visszaesés történt. A lakossági munkaerő-­

felmérés adatai szerint 2009-ben a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban 175,8 ezer fő (a foglalkoztatottak 4,6%-a) dolgozott, 3,9 százalékkal több, mint az előző évben. Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók átlagos létszáma 2009-ben 96,4 ezer fő volt, mintegy 5 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, ital, dohány gyártása ágazat a második legnagyobb foglalkoztató. A világgazdasági válság a magyar nemzetgazdaságban is erőteljesen érezhető volt, így viszonylagos eredmény, hogy a nemzetgazdasági beruházásokban már két éve nő a mezőgazdaság részaránya, amely érték 2009-ben 5,6 százalék volt. Ez az arányszám szoros összefüggést mutat a támogatások mértékével, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program indulásával. Ez az érték azonban még mindig jelentősen elmarad az uniós csatlakozást megelőzőtől. Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke 2009-ben, folyó áron – előzetes adatok szerint – mintegy 76 milliárd forint volt, ami 11,4 százalékos csökkenést jelent, s ez a 2008. évi, több, mint 23 százalékos visszaeséssel együtt nagyon jelentős mértékű kiesés. Az élelmiszeripar beruházásai a nemzetgazdaság összes beruházásainak mindössze 2,5 százalékát tették ki, a korábbi évek 3–4 százalék közötti arányával szemben.

Az élelmiszer-gazdaság aránya a nemzetgazdaságban A mezőgazdaság részaránya Év

a foglalkoztatásban, %

a bruttó hazai termék (GDP) termelésben

a beruházásban

folyó áron, %

Mezőgazdasági-, élelmiszeripari termékek, ital, dohányáru

Az élelmiszeripar részaránya a foglalkoztatásban, %

a bruttó hazai termék (GDP) termelésben

a beruházásban

részaránya a fogyasz- az exporttásban ban

folyó áron, %

Fogyasztói árindex, előző év = 100,0

külkereskedelmi forgalmának egyenlege, milliárd Ft

élelmiszer

összesen

2003

5,5

3,7

6,1

3,9

2,7

3,6

26,6

6,5

303,2

102,7

104,7

2004

5,3

4,1

4,3

3,6

2,4

3,7

26,1

6,0

223,1

106,5

106,8

2005

5,0

3,6

4,4

3,6

2,2

3,6

25,1

5,8

181,1

102,5

103,6

2006

4,9

3,5

4,2

3,6

2,1

3,1

25,6

5,5

214,8

107,7

103,9

2007

4,7

3,4

4,0

3,4

1,9

3,2

26,7

6,3

360,5

111,5

108,0

2008

4,4

3,7

4,8

3,3

2,0

2,5

27,4

6,7

373,4

110,2

106,1

2009

4,6

2,5

5,6

3,5

2,1

2,5

26,0

7,3

348,4

104,4

104,2

Forrás: KSH, AKI A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

7

A magyar mezőgazdaság adottságai Az ország egyedi természeti adottságai a mezőgazdasági tevékenység szempontjából kedvezőek. A domborzati viszonyok, a klimatikus tényezők és a kiváló termőképességű talajok hatására az elmúlt évezred során fejlett agrárkultúra alakult ki. A magyar mezőgazdaságra a gazdálkodási formák sokfélesége jellemző. Sajátossága a kétpólusú gazdaságszerkezet, vagyis a nagyobb méretű gazdaságok és a kisüzemek párhuzamos jelenléte. A társas vállalkozások közül a kft. a legnagyobb számban előforduló gazdálkodási forma, számuk évek óta növekszik. A részvénytársasá­ gok száma tendenciájában lassan csökkenő, és az átalakulások miatt egyre alacsonyabb a szövetkezetek száma is. A Tesztüzemi Rendszer adatai alapján 2009-ben az európai uniós csatlakozás óta először csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége. Az egy hektárra jutó árbevételek 12, míg a költségek csak 8 százalékkal csökkentek,

így a növekvő támogatások is csak mérsékelni tudták a jövedelem visszaesését. A nettó hozzáadott érték 35 százalékkal lett alacsonyabb az előző évinél. Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 36 százalékkal csökkent (43,2 ezer Ft/ha-ra), addig a társas gazdaságoké 66 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi értéket. A társas gazdaságok nagyobb mértékű eredménycsökkenése a pénzügyi válság hatásaival van összefüggésben. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedései 2009-ben fűtötték a beruházásokat, ezzel szemben a pénzügyi válság szűkítette a vállalkozások forrásait. A két egymással ellentétes folyamat miatt a gazdaságok nagyobb része – különösen a társas vállalkozások – a termelés finanszírozásából volt kénytelen forrásokat elvonni, így csökkentették az inputanyag-ráfordításokat, aminek következtében a hozamok is alacsonyabbak lettek. A fizetőképesség fenntartása és a fejlesztések miatt a

A me­ző­gaz­da­sá­gi ága­zat részt­ve­vői 2009-ben Mezőgazdasági termelők (1 287 648)

Tár­sas vál­lal­ko­zá­sok (13 352)

Nem üzemszerű, ház körüli termelést folytatók (647 876) Mezőgazdasági szövetkezetek (1004)

Korlátolt felelősségű társaságok (7279)

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás (pl.: betéti társaság, közkereseti társaság) (3458)

Egyéb jo­gi sze­mé­lyi­ségű tár­sas vál­lal­ko­zás (pl.: er­dő­bir­to­kos­sá­gi tár­su­lat) (1296)

Részvénytársaságok (315)

8

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

Egyéni gazdaságok (626 420)

Egyéni vállalkozás (őstermelőkkel együtt) (393 578)

Mellékfoglalkozású és kisegítő gazdaságok (232 842)

Forrás: KSH-adatok alapján AKI-számítás

2010

mezőgazdasági vállalkozások nyomott áron értékesítették készleteiket. Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a korábbi években felhalmozott készletek részben ellensúlyozták a pénzügyi válság kedvezőtlen hatásait. A beruházások az előző évhez hasonlóan tovább növekedtek (10%-kal), aminek eredményeképpen a nettó állóeszközfelhalmozás (nettó beruházás) hektáronként meghaladta a 29 ezer forintot. A beruházások emelkedése a gépek, technológiai berendezések fejlesztésével van összefüggésben, de több év után az ingatlanberuházások is 16 százalékkal bővültek. A tenyészállat-beruházások szinten maradtak. Magyarország összes területe 9,3 millió hektár, amiből az erdők, nádasok és halastavak területét is magában foglaló termőterület nagysága 7 millió 775 ezer hektár volt 2009-ben. A mezőgazdasági terület 5 millió 783 ezer hektárt tett ki, aránya az összes területből 62 százalék feletti, ami európai viszonylatban magas értéknek számít. A mezőgazdasági terület legnagyobb része, 78 százaléka szántó, 17 százaléka gyep, a konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőterület részaránya pedig együttesen 5 százalék. A magyarországi rendszerváltás a mezőgazdasági tulajdonviszonyok, a földhasználati módok és üzemformák radikális átalakulásával járt. A mezőgazdaságban a magántulajdon térhódítása a kárpótlás, a részaránytulajdonú földkiadás, illetve a termelőszövetkezetek átalakítása és az állami gazdaságok privatizációjának eredményeként következett be. A birtokstruktúra stabil, lényeges szerkezeti változás évek óta nem tapasztalható. A magánszemélyek földhasználata minden jogcím esetében emelkedést mutatott 2009-ben, de továbbra is saját tulajdonú földeken gazdálkodnak a legnagyobb arányban. A szövetkezetek és gazdasági társaságok haszonbérletének jelentősége folyamatosan emelkedik, míg a más jogcímen történő földhasználat kisebb arányt képvisel és folyamatosan csökken. Az egy földhasználóra jutó terület 2009-ben a szövetkezetek esetében mintegy 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a gazdasági társaságok viszont kevesebb földet használtak. Megjegyzendő, hogy a családi jellegű gazdaságok egy része a gazdasági szervezetek között szerepel, mivel tevékenységüket ilyen formában végzik. A magyar mezőgazdaság üzemszerkezete duális jellegű, a földhasználat koncentrált. A terület alapú támogatást igénylő 185,2 ezer gazdaság 8,6 százaléka (15,9 ezer gazdaság) használja a bejelentett mezőgazdasági terület 72,1 százalékát (2009. évi adat). Ezen belül mintegy hatszáz gazdaság – 2,1 ezer hektáros átlagterülettel – műveli a bejelentett terület negyedét (1,3 millió hektárt).

A termőterület művelési ágankénti megoszlása (2009) Szántó, gabonafélék nélkül 20,8% (1,6 millió ha)

Gabonafélék 37,1% (2,9 millió ha)

Halastó 0,5% (36 ezer ha) Nádas 0,8% (61 ezer ha)

Konyhakert 1,2% (96 ezer ha)

Erdő 24,4% (1896 ezer ha) Gyep 12,9% (1004 ezer ha) For­rás: KSH

Gyümölcsös 1,3% (99 ezer ha) Szőlő 1,1% (83 ezer ha)

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

9

A használt termőterület megoszlása gazdálkodási forma szerint 2009. május 31. Gazdaságra nem azonosítható (egyéb) területek 19%

Egyéni gazdálkodók 36%

Gazdasági szervezetek 45% For­rás: KSH

Földárak régiónkénti bontásban 2009-ben (ezer Ft/ha) Régió Közép-Magyarország

Szántó

Gyep

Szőlő

Gyümölcs

460

337

478

656

Közép-Dunántúl

431

257

1097

822

Nyugat-Dunántúl

429

275

611

1046

Dél-Dunántúl

596

287

1188

993

Észak-Magyarország

447

117

1833

1187

Észak-Alföld

450

149

400

846

Dél-Alföld

387

211

451

482

Magyarország

457

206

893

829

Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer

A szántóföld ára kistérségenként

Szántó érték Ft/ha 200 eFt alatt 200–300 eFt 300–400 eFt 400–500 eFt

For­rás: AKI Teszt­üze­mi Rend­szer

10

500 eFt felett

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

Az Általános Mezőgazdasági Összeírás (2010) előzetes adatai is igazolják, hogy a kis számú nagyüzem (8800 mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezet, átlagosan 337 ha mezőgazdasági területtel) mellett nagy számú kisüzem (567 ezer egyéni gazdaság, átlagosan 4,6 ha mezőgazdasági területtel) működik. Az egyéni gazdaságok fejlődésének nehézségeit jól tükrözi, hogy többségük (60%) önellátó, kétharmaduk egy hektár alatti mezőgazdasági területtel rendelkezik. A gazdaságvezetők 57,4 százaléka idősebb (fele-fele arányban 55–65 év közötti és 65 év feletti) korosztályba tartozik. A rendelkezésre álló munkaerő bőségét mutatja viszont, hogy az egyéni gazdálkodók 60 százaléka más jövedelemszerzési tevékenységet nem végez és a gazdálkodást összesen 1,1 millió mezőgazdasági munkát végző családtag is segíti. Az EU-csatlakozás óta lehet termelői csoportot alapítani, melyek száma 2009-ben 5 szervezettel gyarapodott és országosan elérte a 250-et. A szervezetek számának nagyobb arányú növekedését fékezi, hogy folyamatosan csökken a TCS-ken kívül gazdálkodó termelők száma. A termelői csoportok által értékesített tagi termékekből befolyt összes árbevétel a 2009. évben megközelítette a 285 milliárd forintot. Ez az eredmény a megelőző év hasonló adatához mérten mintegy 8 százalékos emelkedést mutat. A csoportokban tevékenykedő tagok száma több, mint 20 ezer. A termelői csoportokat megalakító termelők termékeiket közösen viszik piacra, így versenyképesekké válnak a piacon, csökken a hátrányuk a nagy volumenben termelő és vásárló szereplőkkel szemben. Mindemellett a gazdálkodás számos területén alakíthatnak ki előnyös együttműködéseket, ami termelékenységüket, jövedelmezőségüket is javítja. Cél, hogy a termelői szerveződések minél nagyobb mértékben vállalják át a piac szervezését, a kereslet és a kínálat alakítását, valamint a termelők érdekeinek megfelelő képviseletét, ezáltal is javítva piaci alkupozíciójukat. Megerősítésükkel könnyebben megoldható lenne a nehéz helyzetben lévő feldolgozóipar ellátása megfelelő minőségű és mennyiségű hazai alapanyaggal. A birtokszerkezet javítása céljából működteti a kormány a Nemzeti Földalapot, amelyhez 2009-ben 1,9 millió hektár termőföldvagyon tartozott, melynek legnagyobb része erdő és szántó. Az elmúlt években a földpiac lassú élénkülése tapasztalható. Leginkább a nagyobb kiterjedésű, egybefüggő szántók és erdők keresettek. A beékelődő, szórtan elhelyezkedő, kis méretű, illetve a rendezetlen tulajdonviszonyú területek iránt kisebb érdeklődés mutatkozik. A föld-

2010

árak növekedése nem érte el az inflációt 2009-ben, mértéke 3,4 százalék volt. Egy hektár szántóterület piaci ára átlagosan 457 ezer forint volt. A földbérleti díjak 3,6 százalékkal emelkedtek, egy hektár szántó bérleti díja átlagosan 23 329 forint volt 2009-ben. A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok esetében a munkaerő-felhasználás különböző jellegű a mezőgazdaságban. Míg a gazdasági szervezetekben foglalkoztatottak általában napi 8 órában, folyamatos alkalmazásban állnak, addig az egyéni gazdaságokban jelentős a részmunkaidős és az időszakos munkát végzők aránya. A nem fizetett és az időszakos munkavégzést is figyelembe véve 2009-ben annyi időt kötött le a mezőgazdasági tevékenység végzése, mintha 441 ezren egész évben teljes munkaidőben dolgoztak volna. Az elmúlt évben a magyar mezőgazdaságnak sok kihívással kellett szembenéznie: csökkenő felvásárlási árak, nehezedő gazdasági feltételek, finanszírozási problémák, elhúzódó aszály. Ezek a körülmények hozzájárultak ahhoz, hogy az agrotechnikában alacsony szintűvé vált a talajerővisszapótlás és a kemikáliák használata, valamint az állattartás drasztikus csökkenéséből adódóan a szerves­ trágya-­­felhasználás. Ennek hatására ugyanakkor hazánkban az EU-átlagnál alacsonyabb a környezetterhelés. Az 1980-as években Magyarországon az egy hektárra kijuttatott műtrágya mennyisége a 270 kg/ha-t is meghaladta. Az 1990-es évek elején ez a mennyiség visszaesett, és a nitrogénfelhasználás arányának növekedésével egyoldalúvá vált a műtrágyázási gyakorlat. Az elmúlt években a fajlagos műtrágyafelhasználás 150 kg/ha körül mozgott. A mezőgazdasági termelők 2009-ben természetes súly-

Az összes forgalmazó szervezet termelőeszköz-értékesítése (millió Ft) Megnevezés

2008

2009

2009/2008%

Mezőgazdasági gép (használt nélkül)

113 371

136 307

120,2

Alkatrész

27 815

26 798

96,3

1214

1244

102,5

Műtrágya

107 125

84 411

78,8

Növényvédő szer (alapanyag nélkül)

81 919

79 287

96,8

Összes termék

331 444

328 047

99,0

Műszaki áru

Forrás: AKI

ban 10, hatóanyagsúlyban számolva 15 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak, mint egy évvel korábban. Az FVM fenntartásában működő közoktatási intézményeket a 2008–2009. tanévtől három agrárszakképző központba vonták össze. Ezen intézmények tagintézményei öt régióban 50 szakon, szakmában képeznek agrárterületre szakembereket. A tanulólétszám – 230 tanulócsoportban (osztályban) közel 6 ezer fős diákközösség – a korábbi évekhez képest enyhén csökkenő irányzatot mutat. Az iskolarendszeren kívüli képzés keretében 2009-ben államilag elismert agrár-szakképesítést több, mint 15 ezer felnőtt szerzett. Az agrár-felsőoktatás mesterszintű képzéseinek köre kiteljesedett, az állatorvosi osztatlan képzés és az agrárszakmai pedagógusképzés mellett 2009-től 22 mesterszakon indítottak képzéseket a felsőoktatási intézmények. Jelentősen bővült az agrárágazatba tartozó felsőfokú szakképzésbe jelentkező és felvett hallgatók száma.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

11

A mezőgazdaság eredményei A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) alapján a mezőgazdaság teljes kibocsátása 2009-ben 1621 milliárd forint volt. Folyó áron számítva ez 17,6 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest, a volumene 29,9 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A növényi termékek bruttó termelési értéke támogatásokkal együtt számolva 25,4 százalékkal csökkent, mivel a termésmennyiség mellett az árak is visszaestek. Az állatok és állati termékek együttes kibocsátása ugyancsak csökkent, a néhány százalékos volumen- és árcsökkenés hatása összeadódva a kibocsátás 6,7 százalékos csökkenését eredményezte. A mezőgazdasági termékek bruttó kibocsátása 2008 Megnevezés

2009

milliárd Ft, folyó áron

Növénytermesztés és kertészet

1170,9

871,0

2009/2008, % Válto- Folyó zatlan áron 74,4

2008

2009

A bruttó kibocsátás megoszlása,%

85,5

59,5

53,7

Állattenyésztés

639,9

596,9

93,3

97,6

32,5

36,8

Mezőgazdasági szolgáltatás

110,3

109,5

99,3

94,5

5,6

6,8

Nem mezőgazdasági másodlagos tevékenység

46,7

43,9

94,0

93,8

2,4

2,7

Mezőgazdasági kibocsátás összesen

1967,8

1621,4

82,4

90,1

100,0

100,0

Forrás: KSH A mezőgazdaság bruttó kibocsátása (2009) Szolgáltatás és egyéb: 9,5% Egyéb állat és állati termékek 2,8%

Növény: 53,7% Kalászosok 10,4% Kukorica 13,5%

Baromfi és tojás 14,3%

Ipari növények 9,6%

Sertés 11,3% Szarvasmarha és nyers tej 8,4% Állat: 36,8% For­rás: KSH

12

Friss zöldség 7,7% Egyéb növényi termékek 6,3%

Gyümölcs, szőlő és bor 6,3%

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

Az európai uniós csatlakozás óta 2009-ben először romlott a mezőgazdaság jövedelmezősége. Az egy hektárra jutó árbevételek 12 százalékkal, míg a költségek csak 8 százalékkal estek vissza, így a növekvő támogatások is csak mérsékelni tudták a jövedelem csökkenését. A nettó hozzáadott érték 35 százalékkal lett alacsonyabb az előző évinél. Míg az egyéni gazdaságok adózás előtti eredménye 36 százalékkal mérséklődött, addig a társas gazdaságoké 66 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi értéket. A jövedelem mindegyik üzemtípus esetében visszaesett, a csökkenés mértéke ugyanakkor alacsonyabb volt az állattenyésztő gazdaságokban. Ez egyrészt a növekvő sertésárakkal, másrészt a tejtermelő gazdaságok kiemelt támogatásával magyarázható. A kukorica és a burgonya kivételével az összes fontosabb növényi termék ára és hozama egyaránt visszaesést mutat.

Növénytermesztés A 2009. évi terméseredmények a kiugróan jó 2008-as évhez képest alacsonyabbak voltak. A növényi termékek termelésének volumene összességében 14,5 százalékkal mérséklődött. Kalászos gabonából és kukoricából 2009-ben az előző évinél 1 százalékkal kisebb területről – 2,9 millió hektárról – ötödével kevesebbet, 13,6 millió tonnát takarítottak be. Ez megfelel az évtizedre jellemző átlagos mennyiségnek. A gabonafélék termésátlaga az előző évihez képest csökkent (a kalászosoké 23, a kukoricáé 14%-kal), termésmennyiségük az előző öt év átlagától 8 százalékkal elmaradt. Kalászos gabonából összesen 6 millió tonna termett, 24 százalékkal (1,9 millió tonná-

2010

A fontosabb gabonafélék termésmennyisége

Az ola­jos­mag­vak ter­més­mennyi­sé­ge 2400

16 14

10

2000

9,1

8,9 8,3

8 6 4 2 0

1,2 5,1 2005

7,5 4

1,1

1

4,4

4

2006

2007

1,5 5,6 2008

1,1 4,4

ezer tonna

millió tonna

12

Kukorica Árpa Búza

1468

1200

1108

800 400 0

2009*

1181

1256

1060

Napraforgó

283

338

496

2005

2006

2007

Repce

655

579

2008

2009*

For­rás: KSH

For­rás: KSH

val) kevesebb, mint 2008-ban. A kukorica 7,5 millió tonnás termése 15 százalékkal (1,4 millió tonnával) maradt el az előző évitől. A legfontosabb kalászos gabonából, a búzából 2009-ben az előző évivel közel azonos nagyságú területen 4,4 millió tonnát, a 2008. évinél 1,2 millió tonnával (22%-kal) kevesebbet arattak. Rozsból 73 ezer, árpából 1,1 millió tonna került a magtárakba: az előbbiből egyharmaddal, az utóbbiból 30 százalékkal kevesebb, mint 2008ban. Zabból az előző évinél 39 százalékkal kisebb mennyiséget (111 ezer tonnát) takarítottak be, a tritikálé termésmennyisége (361 ezer tonna) 28 százalékkal maradt el a 2008. évitől. Kukoricából a 2008. évivel lényegében azonos nagyságú betakarított területen (1 millió 177 ezer hektár) 7,5 millió tonna termett, ez 15 százalékkal kisebb mennyiség, mint a megelőző évi. A kukorica termésátlaga 6390 kilogramm volt hektáronként, ami 14 százalékos csökkenés 2008-hoz képest. Napraforgóból az előző évinél 3 százalékkal kisebb területen 14 százalékkal kevesebb, 1,3 millió tonna termett. Repcéből a 2008. évinél 6 százalékkal nagyobb területen 579 ezer tonna termett, 12 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A napraforgó termésátlaga 2008-hoz képest 12 százalékkal, a repcéé 16 százalékkal volt alacsonyabb. Burgonyából 561 ezer tonna, az előző évinél 18 százalékkal kevesebb termett.

1600

A zöld­ség­ter­me­lés megosz­lá­sa (2009) Zöldpaprika 9,2% Paradicsom 12%

Csemegekukorica 26,1%

Zöldborsó 6,1% Görögdinnye 13,7%

Egyéb zöldség 17,2%

Uborka 3,2% For­rás: KSH

Vöröshagyma 3,8%

Fejes káposzta 4,7% Sárgarépa 4,1%

Kertészet Magyarországon a zöldség- és gyümölcstermesztés a kedvező földrajzi feltételeknek köszönhetően nagy hagyományokkal rendelkezik. Az íz- és zamatanyagokban rendkívül gazdag magyar termékek keresettek az európai piacon. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

13

A gyümölcstermelés megoszlása (2009) Kajszi 3,8% Meggy 8,9%

Szilva és ringló 5,8%

Egyéb gyümölcs 9,6%

Őszibarack 6,9%

Alma 65,1%

For­rás: KSH

A 2008. évinél 6 százalékkal kisebb területen, 83 ezer hektáron termeltek zöldségféléket 2009-ben. A megtermelt 1614 ezer tonna zöldség 11 százalékkal volt kevesebb, mint 2008-ban. A csemegekukorica termésmennyisége 422 ezer tonnát tett ki. Paradicsomból 193 ezer tonnát termeltek, zöldpaprikából 149 ezer tonnát. A vörös­ hagyma-termelés 61 ezer tonna volt, mely az elmúlt évi eredményhez képest 9 százalékkal alacsonyabb. A 2008. évinél kisebb területen, 96 ezer hektáron termeltek gyümölcsöt. A 2009. évi 884 ezer tonnás termés az előző évinél 5 százalékkal magasabb volt. A gyümölcstermést alapvetően meghatározó almából 575 ezer tonnát takarítottak be, ami alig 1 százalékos növekedés a 2008.

14

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

évihez képest. A körte mennyisége (32 ezer tonna) 46 százalékkal, a meggyé (79 ezer tonna) 16 százalékkal emelkedett. Jelentősen növekedett az őszibarack és a kajszi terméseredménye (28, illetve 25%-kal), míg a szilvatermés (51 ezer tonna) 8 százalékkal kevesebb lett. Az összes szőlőterület 2009-ben 82 ezer hektár volt. A leszüretelt szőlő termésátlaga országosan 7,2 t/ha lett, a betakarított összes termés mintegy 550 ezer tonna. A szőlőtermés 4 százalékos csökkenésével párhuzamosan a bortermelés is enyhén csökkent, 335 millió literre. Ez a termésmennyiség az árutermelési céllal előállított és a saját fogyasztásra készített bormennyiséget is tartalmazza.

Állattenyésztés Az állattenyésztési ágazatokat évek óta csökkenő tendencia jellemzi. A baromfifélék kivételével az állatállomány csökkenése 2009-ben is folytatódott, de állatfajonként különböző mértékben. A szarvasmarhák száma a több évtizedes fogyatkozást követően az utóbbi három évben stabilizálódott, 2009 decemberében az előző évinél alig kevesebbet, 700 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdaságok. A tehénállomány 312 ezer egyed volt, közel 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A húshasznú szarvasmarhák állománya az elmúlt három évben közel ötödével lett nagyobb. A tej alacsony termelői ára a tej- és a kettős hasznú tehénállomány 16 ezres csökkenéséhez vezetett. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,8 és 5,8 millió között ingadozott, az utóbbi három évben 4 millió alatt maradt. Az ország sertésállománya 2009 decemberében mindössze 3 millió 247 ezer volt, ami 4 százalékkal kevesebb, mint 2008 végén. Az egyéni gazdaságok az EU-csatlakozás előtt még az ország sertésállományának 46, 2009 telén már csupán 30 százalékával rendelkeztek. A további állománycsökkenés remélhetőleg lassul, hiszen a 226 ezer darabos kocaállomány a 2008. évinél csak 2 százalékkal volt alacsonyabb. A juhállomány 1,2 millió darab volt, az előző évhez viszonyítva némileg csökkent. Az anyajuhok száma viszont enyhén emelkedett (968 ezerre), ami alapján várhatóan megáll az állomány mérséklődése. A hazai lóállomány túlnyomórészt magántulajdonban van, nagysága az elmúlt néhány évben stagnált. Az ország lóállománya 2009. december 1-jén 61 ezer volt, az egy évvel ezelőttinél 3 ezerrel több. Ennek legnagyobb része szabadidős célokat szolgál (sport, hobbi, turizmus), a lóhúsfogyasztás hazánkban nem jellemző.

2010

Az állatállomány alakulása (december 1.) 4000 3500

ezer db

3000

Szarvasmarha összesen

2500 2000

Sertés összesen

1500

Juh összesen

1000 500 0

For­rás: KSH

2005

2006

2007

2008

2009

Vágóállat- és állatitermék-termelés

A baromfiállomány összességében – az állattenyésztésben egyedülálló módon – több, mint 1 százalékkal növekedett. A tyúkfélék állománya 32,1 millió volt a 2009. év végére, ami 2008 decemberéhez képest 963 ezres, 3 százalékos gyarapodást jelentett. Kacsából 28 százalékkal többet, pulykából 14 százalékkal, libából 34 százalékkal kevesebbet tartottak a gazdaságok, mint 2008 decemberében. A baromfiállomány közel kétharmada vágóállat, évente többször cserélődik, az állomány nagysága gyorsan követi a jövedelmezőség változását. A vágóállat-termelés 2009-ben az előzetes adatok szerint megközelítőleg 1,4 millió tonna volt, 33 ezer tonnával, 2 százalékkal kevesebb az előző évinél. A vágóállattermelésből 47 százalékkal részesedett a vágóbaromfi és 43 százalékkal a vágósertés. A vágóbaromfi mennyisége az előző évihez hasonlóan, 650 ezer tonna körül alakult, a vágósertésé 5 százalékkal, 586 ezer tonnára csökkent. Vágómarhából 2009-ben 6 százalékkal, 83 ezer tonnára mérséklődött a termelés. Hosszabb távot tekintve a vágósertés- és a vágómarha-termelés is határozottan csökkenő trendet mutat. Vágójuhból ugyanúgy 20 ezer tonnát termeltek, mint az előző évben.

Megnevezés Vágóállat összesen, 1000 tonna Ebből: vágómarha vágósertés vágójuh vágóbaromfi Áruhal, 1000 tonna Tehéntej, millió liter Tyúktojás, millió darab Gyapjú, tonna +) előzetes adat Forrás: KSH

2006 1372 84 613 20 632 21 1796 2956 4689

2007 1396 89 643 21 616 21 1794 2843 4603

2008 1400 88 620 20 646 20 1792 2879 4535

2009+) 1367 83 586 20 649 20 1702 2807 4444

A fajlagos mutatók alakulása Megnevezés

2008

2009+)

Egy tehénre jutó tejtermelés, l Egy juhra jutó gyapjútermelés, kg Egy tyúkra jutó tojástermelés, db +) előzetes adat Forrás: KSH

6788 3,9 215

6625 3,9 220

Tehéntejből 2009-ben az előző évhez képest 5 százalékkal kevesebbet, 1,7 milliárd litert termeltek. Ezen belül a felvásárlás 10 százalékkal, 1,28 milliárd literre esett vis�sza, miközben egyre nagyobb teret nyer a közvetlen fogyasztás. Az egy tehénre jutó tejtermelés is mérséklődött a 2008. évi kiemelkedő eredmény után. Tyúktojásból 2,8 milliárd darabot, 2 százalékkal kevesebbet termeltek a gazdaságok, mint 2008-ban. A nyers gyapjú termelése (4,4 ezer tonna) 2 százalékkal maradt el az előző évitől. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

15

2008 2009 előző év = 100,0 101,4 97,6 102,6 100,0 98,6 102,3

Erdőgazdálkodás Az erdő fontos megújítható erőforrásokat és szolgáltatásokat nyújt a társadalomnak. Tekintettel arra, hogy az erdőgazdálkodás mint gazdasági szakágazat az ország jó­lé­tének és a munkaerő foglalkoztatottságának is egyik forrása, Magyarország erdészeti politikájában az erdők ökológiai, természetvédelmi, közjóléti szerepének megőrzése, javítása, valamint az erdők gazdasági hasznosítása is megfelelő teret kap. Magyarország összes földterületének több, mint egyötöde (2 millió ha) erdőgazdálkodásba vont, aminek 94 százalékát (1,9 millió ha) borítja faállomány. A faállománnyal borított területet alapul véve az ország erdősültsége 20,6 százalék. Eszerint a szántó után az erdő a második legnagyobb területű művelési ág az országban. Az ország erdőterületein nagyobbrészt lombos fa­­ fajokból álló elegyes erdőtársulások találhatók. A lombos erdőállományok részaránya 88 százalék, a fenyőerdők területe csupán 12 százalék. Az őshonosnak tekinthető főfafajú erdőállományok aránya meghaladja az 57 százalékot. Az idegenhonos erdőállományok közül az akácosok (23%) és a nemes nyarasok (7%) foglalják el a legnagyobb erdőterületet. A fakitermelés alakulása Megnevezés Bruttó fatömeg, föld feletti Nettó fatömeg, föld feletti Ipari fa Tűzifa

2006 7005 5913 2667 3246

2007 6609 5640 2761 2879

2008 7024 5957 2822 3135

(ezer m3) 2009 6774 5890 2365 3525

Forrás: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóság

16

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

A faállományok összesített fakészlete a korábbi tendenciáknak megfelelően az elmúlt évben is gyarapodott, a 2009. december 31-ei állapot szerint 356 millió köbmétert tett ki. Az erdőtervezett területek tulajdoni megoszlása az Országos Erdőállomány Adattár alapján a következő: • állami tulajdon: 1,158 millió hektár (56,7%); • közösségi tulajdon: 0,025 millió hektár (1,0%); • magántulajdon: 0,861 millió hektár (42,3%). Az ország erdőterületének több, mint 90 százalékán tevékenykedik az erdészeti hatóságnál bejegyzett erdőgazdálkodó. Évek óta kijelenthető, hogy az állami tulajdonú erdőkben folyó gazdálkodás szakmai színvonala összességében jó. A magán és közösségi tulajdonban lévő területek gazdálkodása vegyes képet mutat. A jellemzően nem szakavatott gazdálkodók inkább kisüzemi területeken tevékenykednek, számuk meghaladja a 34 ezret. Az erdőgazdálkodók mögött mintegy 300 ezer fős erdőtulajdonosi kör áll. Egy-egy földrészletet akár több tucatnyi, sokszor igen különböző érdekeltségű tulajdonos birtokol. Az előzőek miatt ezekre a szereplőkre összességében alacsony gazdálkodói érdekeltség és csak közepes szakmai színvonalú gazdálkodói tevékenység jellemző. A fakitermelés 2009-ben is az ágazat legfontosabb bevételi forrása volt. Az erdőgazdálkodók 2009-ben több, mint 102 ezer hektár erdőterületen végeztek fahasználati tevékenységet, amelyről 6,8 millió köbméter fatömeget termeltek ki. Ez az erdőtervi éves kitermelési lehetőségek 64,5 százaléka, ami a tartamos gazdálkodás feltételeinek messzemenően megfelel. A 2009. évi folyónövedék 13,2 millió köbméter volt. Az uniós támogatásokra alapozottan az Új Magyar­ ország Vidékfejlesztési Program a 2007–2013 közötti időszakban 70 ezer hektár, a Nemzeti Erdőtelepítési Program pedig hosszabb távon – 35–50 év alatt – 683 ezer hektár erdőtelepítéssel számol. A 2008–2009. évben 5,2 ezer hektár új erdő telepítésére került sor. Az erdészettel kapcsolatos intézkedések öt különböző jogcímet érintettek (mezőgazdasági területek erdősítésére, agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, erdő-környezetvédelmi intézkedésekre, erdészeti potenciál helyreállítására, erdőszerkezet-átalakításra). A magyar erdők egészségi állapota megfelelő, pár esetben a károsodás enyhe emelkedése volt észlelhető. Az erdőterületet érintő tűzesetek száma 2009-ben elérte az ötszázat. A tüzek során mintegy 2600 hektár erdő és kapcsolódó mezőgazdasági terület égett le.

2010

Vadgazdálkodás és halászat A magyar vadgazdálkodás a kedvező földrajzi és tájegységi adottságok, a természeti erőforrások megőrzése mellett az ökológiailag átgondolt, kiegyensúlyozott szabályozás és hasznosítás alapelveit követi. A vadászati hatóság 2009-ben 1359 vadászterületet tartott nyilván, melyek átlagos kiterjedése 7 ezer hektár volt. A vadászterületek 28 százalékán a földtulajdonosok saját maguk gyakorolják vadászati jogukat, míg 72 százalékukat haszonbérbe adják. A vadászatra jogosultak 3094 hivatásos vadászt alkalmaznak. A magyar vadászat, vadgazdálkodás hírneve elsősorban a kiemelkedő értékű nagyvadállományon, valamint a jól szervezett, minőségi vadászati szolgáltatáson alapszik. A legjobb magyar trófeák évről évre előkelő helyet foglalnak el a világranglistákon. Az ágazat eredményessége szempontjából továbbra is meghatározó a külföldiek bérvadásztatása, bár 2009-ben az általuk elejtett és bíráltatott trófeák száma kevesebb volt az előző évinél. Az ágazat teljes bevételének közel egyharmada ebből származik. A vadgazdálkodás exportorientált, évente 25–30 ezer külföldi vadász fordul meg Magyarországon. A vadhús-értékesítés a teljes ágazati bevétel 20–22 százalékát teszi ki. A vadgazdálkodás támogatására 2009. január 1-jén 180 millió forint állt rendelkezésre. Ebből az összegből azonban 2009. február 17-éig 170 millió forint zárolásra került, ezért a január folyamán meghirdetett támogatási programot fel kellett függeszteni. A fennmaradó 10 millió forintot teljes egészében az Országos Vadgazdálkodási Adattár 2009. évi finanszírozására fordították. Hazánkban 2009-ben közel 36 ezer hektárt tartottak nyilván halastó művelési ágban. A teljes tóterület 27,5 ezer hektár, melyből 24,7 ezer hektár tóterület üzemelt. A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek lehalászott halmennyisége 2009-ben 22 ezer tonna volt, ebből az étkezésihal-termelés 15 ezer tonna, ami az előző évhez képest 5,5 százalékos csökkenés. Sajnálatos tény, hogy az étkezési ponty termelése évek óta visszaeső tendenciát mutat, így 2009-ben 555 tonnával kevesebb volt a megelőző évinél. Ragadozó hal termelésünkben a 2008. évhez képest 4 százalékos csökkenés mutatható ki. A hazai igényeket a tógazdaságok kielégítik. Minden halfajból termelünk annyit, amennyire szükség van. Legfőképp saját belső piacunkat látjuk el az étkezési hallal. Az éves étkezési haltermelés 67 százalékát a ponty, 12 százalékát az afrikai harcsa teszi ki. Általában élő pontyot, afrikai harcsát, busát, amurt és ragadozó fajokat értékesítenek a termelők a hazai piacokon. Az étkezési halak közül szinte csak növényevő fajokat, elsősorban pontyot és busát exportáltunk. Halexportunk 2009-ben

A vadgazdálkodás ágazati mutatói Becsült vadállomány (ezer db) Megnevezés 2007. évre 2008. évre 2009. évre 2010. évre Gímszarvas 76,9 85,0 87,1 92,6 Dámszarvas 23,9 25,9 26,7 30,0 Őz 312,0 340,4 349,5 366,6 Muflon 10,1 9,9 10,5 11,0 Vaddisznó 77,8 95,6 99,3 106,7 Mezei nyúl 472,1 522,9 523,6 538,7 Fácán 723,7 790,4 795,6 761,7 Vadállomány-hasznosítás, teríték (ezer db) Megnevezés 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év Gímszarvas 32,0 34,0 36,2 39,3 Dámszarvas 8,4 9,3 9,7 10,5 Őz 80,6 79,5 86,1 89,8 Muflon 2,3 2,6 2,9 3,1 Vaddisznó 64,4 94,0 94,4 111,2 Mezei nyúl 89,3 95,7 104,0 106,8 Fácán 361,6 432,8 421,0 377,7 Forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár A halászat legfontosabb termelési adatai Megnevezés

2007 Tógazdaság és intenzív üzemek Halastó-üzemelt terület (hektár) 24 302 Étkezési haltermelés (tonna) 15 865 Természetes vizek és víztározók Hasznosított terület (hektár) 135 852 Teljes zsákmány (tonna) 7024 ebből étkezési hal (tonna) 6669 Összes étkezési hal (tonna) 22 534 Forrás: AKI és Országos Halászati Adattár

mind mennyiségben, mind értékben növekedett. Az intenzív étkezési haltermelés az elmúlt évhez képest 8 százalékkal esett vissza, 1798 tonna volt. Ilyen formában 11 haltermelő üzem működik különféle halfajok tartására. A legjelentősebb az afrikai harcsa előállítása, mely az intenzív haltenyésztés 93 százalékát adja. A beruházási tevékenység élénkülését jelzi a rekonstruált halastavi terület több, mint duplájára emelkedése: 2009-ben 6 hektár volt a termelésbe lépett új és 284 hektár a rekonstruált halastóterület, szemben a 2008. évi 14, illetve 128 hektárral. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

17

2008

2009

24 248 15 687

24 701 14 825

139 515 7394 7027 22 714

140 647 6364 6098 20 923

A mezőgazdaság támogatottsága Az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható támogatási elő­ irányzatok bruttó értéke 2009-ben 631,4 milliárd forint volt, 205,1 milliárd forinttal, 48 százalékkal több, mint az előző évben. Ebben nem tartósan ható növekedési tényezők, hanem pillanatnyi hatások – árfolyamnyereség,

(millió forint) Kifizetések

Az előirányzat neve

2008

Nemzeti támogatások

112 777,2

2009 120 280,4

Erdészeti feladatok támogatása

827,5

32,1

Termőföldvédelem támogatása

370,9

231,0

Állattenyésztési támogatás

769,4

791,4

Halgazdálkodás támogatás

1,0

0,0

Vadgazdálkodás támogatás

79,5

148,9

1281,9

481,0

Fejlesztési típusú támogatások Folyó kiadások és jövedelem támogatások

101 615,7

112 556,4

Erdőtelepítés, átalakítás, fásítás támogatása

714,5

18,1

Nemzeti agrárkár-enyhítés

695,1

20,4

Állat- és növénykártalanítás

1021,7

1633,5

Árfolyamkockázat és EU által nem térített kiadások

5400,1

4367,6

EU-társfinanszírozással működő támogatások

109 688,0

191 017,8

Méhészeti Nemzeti Program

456,6

485,1

Igyál tejet-program

379,0

853,4

Egyes speciális szövetkezések támogatása

417,2

1059,2

Egyes állatbetegségek megelőzése

224,8

920,1

Uniós programok ÁFA-fedezete

486,0

708,4

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

9920,6

810,7

-

183,8

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

84 803,0

184 496,6

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

13 000,8

1447,8

0,0

52,7

203 796,7

320 133,1

SAPARD intézkedések

Halászati Operatív Program Az EU által közvetlenül folyósított támogatások Piaci intézkedések

39 586,6

91 421,0

Egységes területalapú támogatások (SAPS)

164 210,1

228 712,1

426 261,9

631 431,1

MINDÖSSZESEN Forrás: FVM Költségvetési és Vagyongazdálkodási Főosztály

18

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

700 600

milliárd forint

Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2008-ban és 2009-ben

Agrár- és vidékfejlesztési támogatások forráseredet szempontjából

167,2

500 400 300

188,9

0

EU-forrás 464,2

200 100

141,1

Nemzeti költségvetési forrás

246,7 2007

285,1

2008

2009

For­rás: FVM

cukortámogatás, előre hozott kifizetések – játszottak szerepet. Az EU-csatlakozást követően az agrártámogatások forrásösszetétele megváltozott. Évről évre növekvő uniós források mellett csökkent a nemzeti támogatások súlya. Míg 2007-ben a nemzeti forrásból finanszírozott támogatások a 43 százalékát tették ki a teljes támogatási keretnek, addig 2009-re ez az arány már csak 26 százalék volt. A támogatások szerkezetében is jelentős változások következtek be. Nagy mértékben nőtt a fejlesztési támogatások nagysága. A mezőgazdaság fejlesztését 2004-től a SAPARD, az AVOP és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv segítette, 2007 szeptemberében pedig a korábbiak helyébe az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) lépett. Az intézkedések közül a legtöbb támogatást az agrár-környezetvédelem, a gépek, technológiai berendezések beszerzése, a termelői csoportok támogatása, a kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók támogatása, a mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímeken ítéltek oda. A kizárólag nemzeti forrásból működő támogatások szerepe évről évre csökken, mert a közös agrárpolitikával nem egyeztethető célok támogatása megszűnt, csupán a determinációk 2011-ig történő rendezését szolgáló előirányzatok működnek. Egyes támogatási célok a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézkedéseiben folytatódtak, illetve folytatódnak. A kizárólag nemzeti forrásból műkö-

2010

dő támogatások 94 százaléka 2009-ben Folyó kiadások és jövedelemtámogatások jogcímen került kifizetésre. A támogatási előirányzat többek között az alábbi főbb támogatási konstrukciók működtetését szolgálta: • kiegészítő nemzeti támogatás (top-up); • állatjólléti támogatások; • állat-egészségügyi biztonság növelése érdekében állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási támogatások; • cukorrépa termelők nemzeti kiegészítő támogatása; • mezőgazdasági hitelek kamattámogatása; • közösségi agrármarketing programok stb. Az EU által közvetlenül térített támogatások kifizetéseinek összege 2009-ben 320,1 milliárd forint volt, ami a legjelentősebb tétele az agrártámogatásoknak. A közvetlen uniós támogatások főbb jogcímeinek teljesítése 2009-ben a következő volt: • közvetlen terület alapú támogatások (SAPS) 228,7 milliárd forint, • agrárpiaci támogatások: 91,4 milliárd forint, amelyből: elkülönített cukortámogatás 61,2 milliárd forint. Összességében 2009-ben 2008-hoz képest több, mint 200 milliárd forinttal nőtt az agrárkifizetések nagysága. Ennek fő okai a következők: • a SAPS 64 milliárd forintos növekedése a 2009-es automatikus 10 százalékpontos növekedésnek (2013-ig érjük el a maximális szintet), valamint a normális esetben 2010-ben kifizetésre kerülő tételek 2009-re hozásának köszönhető (pénzügyi válság elleni intézkedések);

• a piaci intézkedések 51 milliárdos növekedésének zöme, több, mint 30 milliárd forint a 2008-ban lezárult cukorpiaci reform következményeként a hazai, a cukorrépa termesztését befejező termelők és feldolgozók kifizetését szolgálja, és 2009-ben jelent meg először a tételek között; • az ÚMVP-s kifizetések esetében tapasztalható közel 100 milliárd forintos emelkedés egyrészt a 2008-ban már megítélt, de csak 2009-ben kifizetett 25 milliárd forintnyi maradványösszegnek, másrészt annak köszönhető, hogy az EU alacsonyabb hazai önrész mellett is engedélyezte a társfinanszírozott támogatások kifizetését. Harmadrészt a 2007–2008-ban pozitívan elbírált ÚMVP-s beruházásokra adott hároméves határidő lejáratához közeledett, ami sok céget arra késztetett, hogy elindítsa a fejlesztéseket. A piaci intézkedések és az ÚMVP-s hazai önrészek megteremtésében nagy segítséget jelentett a pénzügyi válság forintot gyengítő hatása, mivel az euróban denominált támogatási összeg forintban a tervezettnél 45 milliárd forinttal nagyobb lett. Ezt az összeget a kormányzat az ÚMVP és a piaci intézkedések finanszírozására fordította. Magyarország 2009-ben az EU-költségvetés harmadik legnagyobb nettó haszonélvezője volt. Támogatásaink 36 százaléka agrártámogatás volt. Összesen 1279,9 millió euró uniós agrárforráshoz jutottunk (az uniós rangsorban kilencedik), ez a mezőgazdasági területre vetítve 220,4 euró/ha támogatást jelentett.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

19

Mezőgazdasági vízgazdálkodás A mezőgazdasági vízgazdálkodás kiemelt célja a mezőgazdasági termelés biztonságának megteremtése, beleértve egyrészt a szükség szerinti belvízelvezetést, másrészt aszályos időszakban a vízpótlást. Hazánk területének 62,2 százaléka mezőgazdasági terület, melynek – évről évre változó mértékben – 1,6 százalékát öntözzük. Az öntözésre berendezett összes terület mintegy 200 ezer hektár, amiből, az éves csapadékmennyiségtől függően, 30–40 százalékot tesz ki a ténylegesen öntözött terület aránya. Az öntözés döntően (80% feletti arányban) szántóterületen folyik, 10 százalék oszlik meg a gyümölcs-, szőlőés gyepterületek között, a maradék 10 százalék pedig egyéb területen történik, ami zömében halastavat jelent. Az öntözés és az éves csapadékmennyiség* alakulása (1995–2009) 500

900

450

800

400

700

300

500

250

400

200

Vízjogilag engedélyezett terület

300

150 100

200

50

100

0

Csapadék átlagosan

600

mm

ezer hektár

350

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Megöntözött terület

0

*A csapadék mennyisége a budapesti, a szombathelyi és a debreceni mérőállomások átlaga Forrás: AKI, KSH

A mezőgazdasági területből az öntözött terület aránya 2009-ben gyümölcsös 5% gyep 2%

öntözött terület 2%

halastó 9% egyéb 1%

Forrás: AKI

mezőgazdasági terület 98%

20

szántó 83%

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

Az öntözött terület aránya az egyes művelési ágakban időben eltérő. Hazánkban a gyümölcsösök és a szántó öntözése a legnagyobb arányú. A gyümölcsösök öntözési aránya 2009-ben megközelítette a 8 százalékot, a szántóterületeknél pedig évek óta 2 százalék körül mozog. A kijuttatott vízmennyiség az öntözés intenzitásától függően 0,9–2,2 ezer m3/ha között alakul, ami függ a gazdaságok területi elhelyezkedésétől, és az adott területen kialakult időjárási feltételek függvényében jelentős eltéréseket mutat. A 2009-ben felhasznált 466 ezer m3 víz kétharmadát halastavak használták fel, ami jól mutatja a hazai öntözési igény alacsony szintjét. Intézményi szinten a mezőgazdasági vízgazdálkodás 2010 második félévétől, az FVM és a KvVM Vidék­ fejlesztési Minisztériummá egyesülésével beolvadt a vízügybe, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó feladatokat az MgSzH látja el a vízitársulatokon keresztül. Az intézményrendszer egységesítése a jövőben megteremtheti a mezőgazdaság, a környezetvédelem és a vízügy egészséges, kölcsönösen előnyös, a vidék fejlődését szem előtt tartó közös munkájának alapjait. Hazánkban 46 155 kilométer csatorna segíti a vízelvezetést és biztosítja az öntözést, melyeknek kevesebb, mint ötöde a vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő kizárólagos állami tulajdon. A forgalomképes, állami tulajdonban lévő, mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló, társulati kezelésű csatornák hossza több, mint kétszerese az igazgatóságok kezelésében lévőkének. A vízkészletekkel való gazdálkodást emellett mintegy 95 millió m3 főművi és 22 millió m3 egyéb (önkormányzati, társulati, magán) állandó tározókapacitás segíti elő. Társulati kezelésben összesen 37 ezer kilométer közcélú vonalas létesítmény van, rajta 70 ezer kisműtárggyal. Társulati hatáskörbe tartozik emellett 311 szivattyútelep működtetése is. A társulatok által üzemeltetett vízfolyások 70 százaléka, a szivattyútelepek 100 százaléka állami tulajdonban van, melyeken a társulatok állami közfeladatokat látnak el. A mezőgazdaság multifunkcionális értelmezésének kiterjedésével a szabályozás nem kerülheti el az ökológiai, agrár-környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét. A mezőgazdasági vízgazdálkodási tevékenységet nem szabályozza külön jogszabály, az 1995. évi vízgazdálkodásról szóló LVII. törvény (vízgazdálkodási törvény) részét képe-

2010

zi, mely a vizeink hasznosításával, hasznosítási lehető­ ségeinek megőrzésével és kártételeinek elhárításával összefüggő alapvető jogokat és kötelezettségeket határozza meg, figyelembe véve a környezet- és természetvédelmi követelményeket. Az összehangolt szabályozást több nemzetközi irányelv is megköveteli. Az Európai Unió vízpolitikáját megtestesítő Víz-keretirányelv (VKI) előírásai szerint a tagálla­ mokban 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket. A jó állapotot fenn is kell tartani, ami a víz tisztasága mellett a vízhez kötődő élőhelyek minél természetesebb állapotának, illetve a megfelelő vízmennyiség biztosítását is jelenti. A VKI rendelkezéseinek megvalósításához az EU-tagországok, az érdekeltek széleskörű bevonásával, 2009 végére készítették el saját vízgyűjtő-gazdálkodási tervüket, mely tartalmazza a jó állapot elérését biztosító intézkedéseket. A magyar vízgyűjtő-gazdálkodási terv négy részvízgyűjtőre (ezen belül 42 alegységre) terjed ki, egységes módszertannal. Ezek a részvízgyűjtők a következők: • Duna, 34 730 km2 • Tisza, 46 380 km2 • Dráva, 6145 km2 • Balaton, 5775 km2 A szabályozás összehangolásának követelményét a legújabb (74/2009-es EK-rendelet) vidékfejlesztési támogatásokról szóló rendelet is tartalmazza. A rendelet a vízgazdálkodást új kihívásnak tekinti és kimondja, hogy a vízhiánnyal és az aszályokkal összefüggésben felmerülő súlyos problémák miatt a vízgazdálkodási kérdésekre – köztük a vízminőségre – a vonatkozó közös agrárpolitikai eszközök keretében még nagyobb figyelmet kell fordítani. Az európai mezőgazdaság számára a fenntartható vízgazdálkodás elengedhetetlen annak érdekében, hogy javuljon a mezőgazdaságban szükséges vízmennyiség felhasználásának hatékonysága, és hogy a vízminőség nagyobb védelemben részesüljön. Hazánkban a mezőgazdaság fejlesztésének és a környezetvédelemnek egyaránt egyik meghatározó tényezője a víz, így a jövőben szembe kell néznünk a vízfelhasználás hatékonyságának növelésével, a területi vízgazdálkodás javításával, ennek érdekében a talaj vízháztartás-szabályozása kulcsfeladat. A mezőgazdasági termelés jelenlegi időjárási körülményei között a korábbi időszakhoz képest lényegesen nagyobb jelentősége van a termésbiztonságnak, a termesztési kockázatok csökkentésének, a szélsőséges nedvességviszonyok, ökológiai stresszhelyzetek megelőzésének, kiküszöbölésének, mérséklésének.

Belvízcsatornák tulajdoni megoszlása Megnevezés

Csatorna hossza (km)

Megoszlás (%)

8460

18,3

KÖVIZIG-ek által kezelt állami tulajdon Ebből kizárólagos állami tulajdon Társulatok kezelésében lévő Önkormányzati tulajdon

8253

17,9

19 753

42,8

5165

11,2

Magántulajdon

12 777

27,7

Belvízcsatorna-hálózat összesen

46 155

100,0

Forrás: VKKI adatközlés

Mindez csak a vízfelhasználás hatásfokának növelésével képzelhető el és valósítható meg, aminek alapvető eleme a talaj vízháztartásának, nedvességforgalmának hatékony szabályozása. A hazai mezőgazdasági vízgazdálkodás, ezen belül az öntözés fejlesztésére az ÚMVP 2007–2013 között mintegy 39 milliárd forint, vagyis évi 5,5 milliárd forint uniós forrást biztosít (ebből a forrásból az öntözés és melioráció fejlesztésén kívül benne vannak az erdészeti infra­ struktúra és a mezőgazdasági utak fejlesztése támogatási jogcímek forrásai is). A támogatás célja, hogy hozzájáruljon a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén a környezetkímélő, víz- és energiatakarékos öntözési, a talaj védelmét, vízmegtartó képességét javító meliorációs, a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotát, a belvízvédelmet és vízkárelhárítást, továbbá a mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében a vízhiány csökkentését, a vizek és vizes élőhelyek jó ökológiai állapotának elérését, megőrzését szolgáló mezőgazdasági üzemi és közösségi beruházások megvalósításához. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

21

A mezőgazdaság és a természeti környezet Magyarország teljes területének több, mint 60 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll. Egyértelmű tehát, hogy ha hazánk környezeti és természeti állapotában pozitív változást szeretnénk elérni vagy fenntartani, úgy a mezőgazdasági művelés körültekintő szabályozása megkerülhetetlen feladat. A mezőgazdaság nem pusztán árutermelő ágazat. Alapvető funkcióján, az élelmiszer és nyersanyag termelésén túl környezeti és társadalmi feladatokat is ellát. Segít fenntartani természeti-környezeti értékeinket, biztosítja a tevékeny élet, és a megélhetés feltételeit a vidéken élők számára. Ehhez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) II. tengelye által felölelt agrár-környezetgazdálkodási intézkedések nyújtanak közvetlen támogatást. A közvetlen támogatási formákon túl fontos hangsúlyozni az egyes, jellemzően beruházási jellegű támogatási formák közvetett hatását is, amelyek szintén hozzájárulnak a természeti környezet fenntartásához. Ezek közül külön is ki kell emelni az állattartó telepek korszerűsítését célzó két intézkedést (trágyakezelés és komplex korszerűsítés), amelyek a vizek nitrát­terhelésének csökkentésében játszanak fontos szerepet. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések megteremtik a környezeti, természeti és élelmiszeralapanyag-előállítási, valamint a vidékfejlesztési célok összehangolásának kereteit. Így optimális esetben a földhasználók által önként vállalt előírások segítenek fenntartani a vidéki táj funkcióit és megőrizni a természet érzékeny rendszereit. Az agrárZonális agrárkörnyezeti programok célterületei Magyarországon

Nem célterület Talajvédelem Vízvédelem Talaj- és vízvédelem Élővilág-védelem Talaj- és élővilág-védelem Víz- és élővilág-védelem Talaj-, víz- és élővilág-védelem

Szerkesztette Molnár András, AKI

Forrás: Ángyán J. - Tardy J. - Vajnáné Madarassy A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 625 p.

22

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

környezetgazdálkodási kifizetések 73,4 százalékát az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) adja. Az EMVA költségvetési kereteit hazánkban az ÚMVP osztja fel, a benne meghatározott prioritások mentén, amely intézkedések elsősorban az alábbi feladatokra összpontosítanak: • Talajvédelem: a különböző talajdegradációs folyamatok (talajerózió, elsavanyodás, talajtömörödés) hatásainak csökkentése különböző agrotechnikai módszerek alkalmazásával. A környezetbarát tápanyag-gazdálkodás elterjesztésével a talaj negatív tápanyagmérlegének egyensúlyba hozása. • Felszíni és felszín alatti vizek védelme: a földhasználat-váltás elősegítésén, a környezetbarát tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem gyakorlatán keresztül a vízbázisok védelme, a vízminőség javítása, a szennyezések lehetőségének csökkentése. • Természetvédelem: a mezőgazdasági földhasználat minden ágában (szántóművelés, gyepgazdálkodás, ültetvények) sokszínű, a természetközeli élőhelyek kialakításával és megőrzésével, a természetvédelmi szempontból értékes állat- és növényfajok számára megfelelő táplálkozó-, szaporodási és pihenőhelyek biztosításával az aktív természetvédelem rendszerének kiterjesztése. A biológiai sokféleség megőrzésének és növelésének említett eszközei elsődlegesen a Natura 2000 területek megőrzését és fejlesztését szolgálják. • Génmegőrzési célok: a különböző gazdálkodási rendszerekben a magas genetikai értéket képviselő és sokszor kihalással vagy genetikai erózióval fenyegetett, mezőgazdasági szempontból értékes növény- és állatfajok és fajták kiemelt támogatása. • A levegőszennyezés csökkentése: az extenzív, külterjes művelést és alacsony külső inputokat igénylő gazdálkodási módszereken és növénycsoportokon keresztül a célprogramok hozzájárulnak a mezőgazdaság által kibocsátott káros anyagok mennyiségének csökkentéséhez. Az ÚMVP keretei között az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) intézkedést 2009-ben hirdették meg. A korábbi AKG-célprogramokhoz képest egyes célprogramok megszűntek, így az alapszintű szántóföldi, a méhlegelő célú növénytermesztés, a gyepgazdálkodás haris élőhelyfej­lesztési előírásokkal célprogramok, valamint az extenzív halastavak fenntartása célprogram. Más célprogramok viszont új elemként jelentek meg: szél- és vízerózió elleni célprogramok, a szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal, a szántóföldi növénytermesztés kék vércse

2010

élőhelyfejlesztési előírásokkal, valamint a hagyományos gyümölcstermesztési célprogramok. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió ökológiai hálózata, amelynek következtében hazánk területének közel 21 százaléka lett Natura 2000-terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1,2 millió hektár kap uniós védettséget. Nem csoda hát, hogy ezek között igen nagy arányban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, erdők, ahol évszázadok óta gazdálkodás folyik. A nemzetipark-igazgatóságok, az ország teljes területét lefedve kiemelt szerepet töltenek be a természeti erőforrásokkal történő gazdálkodásban. Ennek egyik elemét jelentik a nemzeti parkok, amelyek az ország jellegzetes, természeti adottságaikban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területeit jelentik, amelyek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növényés állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és a természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás elősegítése. Ezen felül említést érdemelnek még a tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és a természeti emlékek. A nemzetipark-igazgatóságok több területen működnek. Bemutatóhelyeik, látogatóközpontjaik igyekeznek megismertetni a természet és az ember kapcsolatán túl a néprajzi, történelmi hagyományokat is. A nemzeti parkok területén számos tanösvénnyel találkozhatunk. Ezek sokszor már meglévő turistautak mentén haladnak, így sokan ismerkedhetnek meg egy-egy nemzeti park védett növénytársulásaival, ritka és jellemző növény- és állatvilágával. Több hazai nemzeti park kapcsolódott be az erdei iskola mozgalomba is. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program zonális természetvédelmi célprogramjai olyan pontosan lehatárolt, úgynevezett Magas Természeti Értékű Területeken támogatják a gazdákat a természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép, valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzésének. Ennek érdekében olyan gazdálkodási előírásokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes vállalásáért és teljesítéséért terület alapú, vissza nem térítendő kifizetés illeti meg a gazdálkodót. A 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult Érzékeny Természeti Terület (ÉTT) program 2004-ben 15 mintaterületen folytatódott. 2009-től további tíz területen, összesen már 25 kijelölt helyen indulhat újra – most már MTÉT (Magas Természeti Értékű Területek) néven a program. A jelentős területi növekedés mellett a program 2009.

A nemzetipark-igazgatóságok működési területe Országos jelentőségű védett természeti terület Nemzeti Park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület Natura 2000 védett terület

Nemzetiparkigazgatóságok működési területe Aggteleki NPI Balaton-felvidéki NPI Bükki NPI Duna-Dráva NPI Duna-Ipoly NPI Fertő-Hanság NPI Hortobágyi NPI Kiskunsági NPI Körös-Maros NPI Őrségi NPI

Szerkesztette Molnár András, AKI

Forrás: VM, Természetvédelmi Hivatal

Magas természeti értékű területek (MTÉT)

Szerkesztette Molnár András, AKI

1. Aggteleki NPI 1.1 Észak-Cserehát MTÉT 1.2 Bodrogköz MTÉT 2. Balaton-felvidéki NPI 2.1 Marcal-medence MTÉT 3. Bükki NPI 3.1 Borsodi-Mezőség MTÉT 3.2 Bükkalja MTÉT 3.3 Hevesi-sík MTÉT 3.4 Taktaköz MTÉT

4. Duna-Dráva NPI 4.1 Baranya megye fás legelői MTÉT 4.2 Somogy MTÉT 5. Duna-Ipoly NPI 5.1 Gerje-Perje-sík MTÉT 5.2 Sárvíz-völgye MTÉT 5.3 Szentendrei-sziget MTÉT 5.4 Turjánvidék MTÉT 5.5 Zámolyi-medence MTÉT

Jelmagyarázat MTÉT zónák A zóna B zóna C zóna ,,Kék vércse” zóna 6. Fertő-Hanság NPI 6.1 Hanság MTÉT 6.2 Mosoni-sík MTÉT 7. Hortobágyi NPI 7.1 Bihari-sík MTÉT 7.2 Hortobágy MTÉT 7.3 Szatmár-Bereg MTÉT 8. Kiskunsági NPI 8.1 Dunavölgyi-sík MTÉT 8.2 Homokhátság MTÉT 9. Körös-Maros NPI 9.1 Békés-Csanádi hát MTÉT 9.2 Dévaványa és környéke MTÉT 9.3 Kis-Sárrét MTÉT 10. Őrségi NPI 10.1 Őrség-Vendvidék MTÉT

Forrás: Ángyán J. - Tardy J. - Vajnáné Madarassy A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 625 p.

évi meghirdetésének egyik új eleme a belső zónarendszerek kialakítása, amelynek értelmében minden egyes MTÉT további A, B és C zónára tagolódik. A zónák megjelenítésével biztosítható, hogy a természetvédelmi szempontból kiemelten fontos területek (pl.: túzok fészkelő- és dürgőhelyek) nagyobb biztonsággal juthassanak az agrárkörnyezetgazdálkodási kifizetésekhez. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

23

Agrár-vidékfejlesztés, agrár-környezetgazdálkodás Az agrár-vidékfejlesztést szolgáló programok a tervidőszakaik szerint különíthetők el. A 2004–2006 közötti első időszakra közvetlenül az Európai Unióhoz való csatlakozásunktól érvényes, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) által támogatott intézkedéseket tartalmazó Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és az EMOGA Garancia­ részlegből finanszírozott másik program, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) vonatkoztak. Az Európai Unió a jelenlegi tervidőszakban (2007–2013) új közösségi alapot hozott létre a vidékfejlesztési intézkedések finanszírozására. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) felhasználását Magyarországon az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) szolgálja, míg az Európai Halászati Alapból származó közösségi

támogatások hasznosítására Halászati Operatív Program került kidolgozásra. Az AVOP három fő fejlesztési iránya (prioritások) a versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban (1. prioritás), az élelmiszer-feldogozás modernizálása (2. prioritás) és a vidéki térségek fejlesztése (3. prioritás). Az AVOP intézkedései elsősorban a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás modernizációját, a műszaki-technikai feltételek javítását szolgálták, de hozzájárultak a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítéséhez, a vidéki épített környezet megújításához és a termelés humán feltételeinek javításához is. A program életciklusából adódott, hogy a végrehajtásból a 2008–2009-es időszakban már csak a megvalósulás ellenőrzésének feladata maradt, a hangsúly a projek-

Az AVOP pénzügyi forrásai és kifizetései prioritások és intézkedések szerint (2004–2009)

(millió Ft)

Kötelezettség­ vállalási keret

Szerződött összeg

Kifizetett összeg

Kifizetés a keret százalékában

1. prioritás: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban

60,9

68,6

64,5

106,0

1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása

56,4

63,8

60,2

106,6

1.3 Halászat támogatása

1,4

1,6

1,5

100,2

1.4 Fiatal gazdálkodók támogatása

1,8

2,0

1,9

102,3

1.5 Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása

1,2

1,3

1,0

88,0

2. prioritás: Az élelmiszer-feldogozás modernizálása

14,9

15,4

14,6

97,3

2.1 A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése

14,9

15,4

14,6

97,3

3. prioritás: Vidéki térségek fejlesztése

26,8

29,5

27,4

102,4

Intézkedések prioritások szerint

3.1 A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése

3,8

3,6

2,9

75,6

3.2 A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése

12,6

13,4

12,9

102,0

3.4 Falufejlesztés és falufelújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése

5,7

5,6

5,3

93,2

3.5 LEADER+

4,6

6,9

6,3

137,2

4. Technikai segítségnyújtás

2,7

2,8

2,8

104,1

105,2

116,3

109,2

103,8

AVOP összesen Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)

24

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

2010

Az NVT pénzügyi forrásai, kifizetései prioritások és intézkedések szerint (ezer euró) Pénzügyi keret 2004-2006 Prioritás/Intézkedés

Kifizetett kérelmek 2008. december 31-ig

Összesen

EU

Összesen

ebből EMOGA

A 2004-2006. évi keret %-ában

451 164,2

360 928,3

450 688,8

360 547,9

99,89

A) A környezet minőségének megőrzése és javítása Agrár-környezetgazdálkodás EU-követelményeknek való megfelelés A) Prioritás

24 362,7

19 490,1

24 352,2

19 481,7

99,96

475 526,8

380 418,4

475 041,0

380 029,6

99,90

B) A termelési szerkezet termőhelyi adottságokhoz és piaci viszonyokhoz jobban illeszkedő átalakításának támogatása Mezőgazdasági területek erdősítése

80 851,4

64 680,6

80 758,7

64 607,0

99,89

B) Prioritás

80 851,4

64 680,6

80 758,7

64 607,0

99,89

C) A termelők gazdasági életképességének, pénzügyi helyzetének és piaci pozíciójának erősítése Félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozása és működtetése Korai nyugdíjazás

2593,8

2075,1

2594,0

2075,1

100,01

29 023,7

23 219,0

29 022,6

23 218,0

100,00

0,0

0,0

0,0

0,0

31 617,5

25 294,0

31 616,6

25 293,1

100,00

Kedvezőtlen adottságú területek támogatása

14 777,7

11 822,2

14 776,6

11 820,5

99,99

D) Prioritás

14 777,7

11 822,2

14 776,6

11 820,5

99,99

Technikai segítségnyújtás

37 405,2

29 924,2

37 158,4

29 726,7

99,34

SAPARD

20 000,0

14 991,6

20 000,0

14 991,6

100,00

C) Prioritás D) Kiegészítő jövedelem és foglalkoztatási lehetőségek biztosítása a mezőgazdasági tevékenységek fenntartásával és folytatásával a gyengébb termőhelyi adottságú területeken gazdálkodók számára

Top-up Összesen

93 961,3

75 169,1

93 961,3

75 169,1

100,00

754 140,0

602 300,0

753 312,6

601 637,6

99,89

Forrás: MVH

tek kifizetésére és befejezésére helyeződött. Az AVOP keretében meghirdetett pályázati felhívásokra a teljes időszakban összesen 11,2 ezer pályázatot nyújtottak be közel 200 milliárd forint támogatási igénnyel. A támogatási szerződések, összességében 116,3 milliárd forint közösségi támogatás nyújtása mellett, 276 milliárd forint összköltségű projekt megvalósítását tették lehetővé. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv a 2004–2006 közötti időszakra szóló, az EMOGA Garanciarészleg által támogatott, úgynevezett kísérő vidékfejlesztési intézkedésekre készült. A programban a mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása, a környezet és a vidék állapotának javítása, valamint a vidéki területeken az életminőség javítása és a diverzifikáció ösztönzése is célként szerepelt.

Az NVT-ben a 2004–2006 közötti időszakra meghatározott támogatási keretösszeg 193 milliárd forint volt. Az NVT forrásait 2008 végéig használhatta fel Magyarország. A program lezárása a jelzett időpontig megtörtént, a programban rendelkezésre álló források felhasználása szinte maradéktalan volt. Az NVT időszaka alatt indult több éves támogatási jogcímek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében tovább élnek, forrásaikat is az ÚMVP-ből nyerik. Az NVT ex-post értékelése szerint a tervben szereplő intézkedéseknek figyelemfelhívó, szemléletformáló hatásuk volt, illetve segítették a vidéken maradást, valamint a környezet állapotának és a vidéki térségek életminőségének javulásához is hozzájárultak. Az NVT intéz­ kedések alapján évente mintegy 35 ezer gazdálkodó  A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

25

 részesült támogatásban. A pénzügyi lehetőségeket tekintve a terv legjelentősebb intézkedése az agrár-környezet­ gazdálkodás volt. Ez a jogcím a pénzügyi források kétharmadával mintegy 24 ezer gazdálkodó számára segítette elő a környezetbarát termelés folytatását. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a 2007–2013 közötti időszakban hazánkban alkalmazott vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazza. Az ÚMVP intézkedései négy stratégiai tengelybe, a mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészeti ágazat versenyképességének javítására (I. tengely), a környezet és a vidék állapotának javítására, fejlesztésére (II. tengely), az életminőség javítására és a diverzifikáció ösztönzésére a vidéki területeken (III. tengely), valamint a LEADER-be (IV.) sorolhatók. A programot az Európai Bizottság 2007. szeptember 19-én hagyta jóvá. A program teljes finanszírozási kerete mintegy 1300 milliárd forint. A 2007-ben indult programból először az NVT-ből „áthúzódó” két intézkedés (termelői csoportok létrehozása és működtetése, valamint kedvezőtlen adottságú területek támogatása), majd 2008-ban még további három intézkedés (agrár-környezetgazdálkodás, mezőgazdasági területek erdősítése, félig önellátó gazdaságok támogatása) került finanszírozásra. 2008-ban már az új program szerinti intézkedéseket is meghirdették. 2009 végére 40 intézkedésre összesen 115 ezer támogatási kérelem érkezett, 956,4 milliárd forint támogatási igén�nyel. Lekötésre a teljes keret 64 százaléka került (ez az arány a 2010. június 30-i hivatalos értékelés alapján – árfolyamtól függően – 73,8–78,3%-ra emelkedett), ami 58 ezer gazdálkodót és vidékfejlesztésben érintett kedvezményezettet érint. Több, mint 67 ezer kérelem alapján a teljes forrás 21,4 százaléka kifizetésre került, amiből 177,6 milliárd forint a tárgyévet érintette. Ebből a korábbi NVT-jogcímen 35,2 milliárd forint (19,8%), az új Az ÚMVP kifizetései és a kifizetési arány tengelyek szerint (millió Ft) Forrás (2007-2013)

Kifizetések (2007-2009)

Kifizetési arány, %

I. tengely

603 426

166 499,2

27,6

II. tengely

414 810

76 571,2

18,5

III. tengely

176 126

12 471,1

7,1

IV. tengely

69 451

2052,4

3,0

Megnevezés

Technikai segítségnyújtás Összesen

51 759

24 543,8

47,4

1 315 573

282 137,7

21,4

Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH)

26

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

intézkedésekre pedig 142,4 milliárd forint került kifizetésre. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program II. tengelyének legnagyobb érdeklődésre számot tartó intézkedése az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) jogcím. Az AKG-intézkedés végrehajtása során a 2009. évben lezárult a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarész­ legének társfinanszírozásában meghirdetett 2004–2009-ig tartó kötelezettségvállalási időszak (NVT AKG), és meghirdetésre került az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott, 2009–2014-ig terjedő ÚMVP AKG jogcím. Az új jogcím öt év – környezetvédelmi célú gyeptelepítési célprogram esetében tíz év – időtartamú és a 2009. augusztus végén zárult NVT AKG-intézkedés folytatásának tekinthető. Hazánk kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik az energetikai célú biomassza termelésére. A klímaváltozás, a globális felmelegedés, a világszerte növekvő energiaigények, a fosszilis energiahordozók változó ára miatt az energiaforrások diverzifikálása, a megújuló energiaforrások, és ezen belül a bioenergia részarányának növelése alapvető fontosságú tényezővé lépett elő. A mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén az egyik fő cél a termelői jövedelmek megőrzése, a hozzáadott érték növelése, a bioenergetikai fejlesztésekkel a vidéki életszínvonal javítása. A megújuló energiaforrások elterjedését ösztönző beruházások hozzájárulnak a környezet és az éghajlat védelméhez, az energiaigény kielégítéséhez és az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a vidéki területek fejlődéséhez. A megújuló energiaforrások között a mezőgazdasági eredetű, biomassza alapú bioenergia Magyarországon meghatározó részt képvisel, szerepe különösen fontos. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. tengelye támogatja a mezőgazdasági szektor és a vidéki térségek környezetbarát energetikai fejlesztéseit. Az önálló építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzése jogcímen belül támogatás igényelhető a biomassza termeléséhez, felhasználásához kapcsolódó gépek, eszközök beszerzéséhez. Az állattartó telepek korszerűsítése jogcímen belül támogatás vehető igénybe az állattartó telepeken képződött trágya kezeléséhez. A 2007. évi benyújtási időszakban beérkezett kérelmek alapján 13 milliárd forint értékű támogatás megítélésére került sor, ami 44 állattartó telep részére tette lehetővé biogáz üzem létesítését.

2010

A 2009. évben folytatódott a már megítélt kérelmek alapján a megvalósítás és a támogatások kifizetése. A jogcím a 2009. évben ismételten meghirdetésre került. A fás- és lágyszárú energiaültetvények telepítési jogcímre az elmúlt években több, mint 3 ezer hektár telepítésére érkezett támogatási igény. A jogcím 2009. évi megnyitása során beérkezett kérelmekre közel 65 millió forint támogatás került megítélésre. A kertészet korszerűsítése jogcímen belül támogatás vehető igénybe kertészeti létesítmények energiaellátására, aminek keretében az ügyfelek döntően geotermikus energiaellátási rendszerek kiépítéséhez igényeltek támogatást. A jogcím 2009-ben ismételten megnyitásra került. A 2009. évben új konstrukcióként került elindításra a kis kapacitású nyers szesz, nyers olaj üzemek létesítésének támogatása. A jogcímre benyújtott kérelmek alapján 26 kis kapacitású nyers szesz üzem és 4 kiskapacitású nyers olaj üzem létesítéséhez összesen közel 6,8 milliárd forint támogatás került megítélésre. A 2009-es évben az ökológiai gazdálkodási célprogramokat a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és az Új Magyar­ ország Vidékfejlesztési Program is érintette. Az ökológiai gazdálkodás tehát továbbra is támogatást élvez. Hazánkban 2004-től 2008-ig évente csökkenő ten-

Az ellenőrzött területek összetétele 2009-ben (hektár) Státusz

Terület

Átállás alatt

32 291,96

Átállt

111 025,52

Összesen:

143 317,48

Forrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft, illetve Hungária Ökogarancia Kft. 2009. évi jelentése

denciát mutatott az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya az összes mezőgazdaságilag hasznosított területhez képest. Bioterméket 2004-ben 133 ezer hektáron, 2008-ban pedig 122,8 ezer hektáron állítottak elő. Azonban ez a negatív tendencia 2009-ben megtört, jelentős – 20 501 hektáros – növekedés volt tapasztalható az előző évhez képest, így az ellenőrzésbe vont terület nagysága már 143,3 ezer hektár volt. Az ökológiai ellenőrzésbe vont állatok száma – számosállat-egységben kifejezve – 2009-ben 22 478 volt, ami az előző évi 17 722 értékhez képest 27 százalékos növekedést jelent állategységben kifejezve. Az ellenőrzött vállalkozók száma 2008-hoz képest tovább növekedett, 109 vállalkozóval 2164 gazdaságra.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

27

Élelmiszeripar Magyarországon az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása ágazat tartósan a feldolgozóipari termelés egytizedét képviseli. A 14 ágazatot átfogó feldolgozóiparon belül a harmadik legnagyobb súlyú ágazat, ami továbbra is kiemelkedő jelentőségét mutatja.

Az élelmiszeripar helyzetének romlása 2009-ben is folytatódott, csökkent a termelés és a foglalkoztatás. Továbbra is jellemző a visszaesés a belföldi értékesítésben. A 2008. évi közel 8,3 százalékos belföldi értékesítés csökkenést 2009-ben további 4,6 százalékos visszaesés követte. A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján 2009-ben az ágazat folyó áron számított bruttó terA legfontosabb élelmiszeripari szakágazatok bruttó termelési értéke és részaránya (2009) melési értéke 2070 milliárd forint volt, az előző évinél Bruttó termelési Részarány* 13 milliárd forinttal kevesebb. Az élelmiszeripari termelési Szakágazat érték, Mrd Ft % érték több, mint 80 százalékát adó első 15 szakágazat ugyan1. Tejfeldolgozás 208,3 10,1 az volt, mint a megelőző években, sorrendjük is alig módosult. 2. Húsfeldolgozás, tartósítás 195,1 9,4 Az élelmiszer-feldolgozó ágazat a 2002. évi 97 milliárd 3. Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 180,8 8,7 forintos adózás előtti eredményt követően – folyamatos 4. Pékáru, tésztafélék gyártása 179,6 8,7 csökkenés mellett – 2008-ban 7 milliárd forint veszteséget 5. Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 171,0 8,3 könyvelt el. Az alapanyag árak 2009. évi csökkenése, a hitele6. Baromfihús feldolgozása, tartósítása 168,4 8,1 zés visszafogása miatti kisebb kamatköltségek, valamint a 7. Üdítőital gyártása 150,3 7,3 gazdasági és pénzügyi válság által kikényszerített költségtakarékosság és létszámleépítés 2009-ben javította az ágazat 8. Takarmány és haszonállat eledel gyártása 114,1 5,5 (hobbiállat nélkül) eredménypozícióját és 53 milliárd forintos nyereség keletke9. Növényi, állati olaj gyártása 93,5 4,5 zett. Ez azonban még így is messze elmaradt a 2000–2002 10. Sörgyártás 78,7 3,8 közötti időszak eredményétől. 11. Tea, kávé feldolgozása 78,8 3,8 Az élelmiszeriparban 2009-ben a 4 fő feletti regisztrált vállalkozások száma 2677 volt, ami az előző évhez képest 12. Malomipari termék gyártása 70,8 3,4 kisebb csökkenést jelent. Az élelmiszeripari vállalkozások 13. Szőlőbor termelése 58,4 2,8 több, mint 80 százaléka 10 főnél kevesebbet foglalkoztató 14. Édesség gyártása 35,4 1,7 mikrovállalkozás. A 10–49 főt foglalkoztató kisvállalkozások15. Cukorgyártás 17,8 0,9 kal együtt az élelmiszeripari cégek 96 százaléka kis létszám1–15. Összesen 1801 87,0 mal tevékenykedik. A vállalkozások közel fele jogi személyiséÉlelmiszer, ital, dohány gyártása összesen 2070 100,0 gű, döntően kft. Az egyéniek több, mint egyharmadnyi arányt * Az élelmiszer-, ital-, dohánygyártás bruttó termelési értékéből képviselnek. Forrás: KSH Az élelmiszeriparban alkalmazásban állók átlagos létszáma 2009-ben 96,4 ezer fő volt, mintegy Az egyes jelentősebb élelmiszeripari szakágazatok termelésének volumenindexe (2009) 5 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban. A havi bruttó Növekvő belföldi Előző év Csökkenő belföldi Előző év átlagkereset 2009-ben 159 ezer forint volt, ami értékesítésű szakágazatok =100% értékesítésű szakágazatok =100% 2,3 százalékos növekedés 2008-hoz képest. A havi Szőlőbor termelése 124,4 Édességgyártás 99,9 nettó átlagkereset 2,6 százalékkal, 104,4 ezer forintTakarmány és haszonállat eledel ra emelkedett. A feldolgozóiparon belül az élelmi120,4 Pékáru, tésztafélék gyártása 98,5 gyártása (hobbiállat nélkül) szer-, ital, dohány gyártása ágazat a második legnaCukorgyártás 113,7 Tejfeldolgozás 95,1 gyobb foglalkoztató, a jövedelemviszonyok tekinteHúsfeldolgozás, tartósítás 111,8 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 95,0 tében pedig a tizedik helyet foglalja el. Malomipari termék gyártása 104,1 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás 89,5 A beruházások teljesítményértéke 2009-ben Növényi, állati olaj gyártása 102,8 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása 86,6 folyó áron mintegy 76 milliárd forint volt, ami Üdítőital gyártása 101,4 Tea, kávé feldolgozása 86,3 11,4 százalékos csökkenést jelent, s ez együtt a Sörgyártás 78,5 2008. évi több, mint 23 százalékos visszaeséssel jelentős mértékű kiesés. Forrás: KSH

28

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

2010

Élelmiszerbiztonság, állat- és növényegészségügy Magyarország nagy hangsúlyt fektet az élelmiszerbiztonság szavatolására. Ezt a törekvését érvényesíti a jogalkotásban és a jogalkalmazásban is. A szigorú ellenőrzések is hozzájárultak a biztonságos hazai élelmiszerkínálat fenntartásához. A megelőző évek gyakorlatához hasonlóan az ünnepekhez (húsvét, pünkösd, karácsony, szilveszter), illetve a nyári idegenforgalmi és az őszi szüreti szezonhoz kötődő kiemelt élelmiszer-ellenőrzési akciókat az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának irányításával a megyei igazgatóságok szakemberei végezték, megközelítőleg 1000 fő bevonásával. Az ellenőrzések tapasztalata alapján megállapítható, hogy az élelmiszer-előállító és -forgalmazó vállalkozók a korábbi évekhez képest felkészültebbek és komolyabban veszik a jogszabályi előírásokat, ami a fokozott hatósági jelenlétnek, a média közvetítő szerepének is köszönhető. Az MgSzH irányítása alá tartozó laboratóriumi hálózat 2009-ben a hatósági ellenőrzéshez kapcsolódóan 73 766 mintán 241 909 vizsgálatot végzett. Kiemelkedő területként lehet megemlíteni a mikrobiológiai monito­ ring­vizsgálatokat, illetve az EU-jogszabályokban rögzített, közösségi kötelezettséget jelentő reziduum-toxikológiai vizsgálatokat. A minőség-ellenőrzés területe ugyancsak állandó kihívást jelent (10 166 minta, 26 316 vizsgálat). Hat regionális növényvédőszermaradék-analitikai laboratórium látta el az ország növénytermelésével összefüggő növényvédőszermaradék-vizsgálati feladatokat 2009-ben. A hálózat a mintavételi program során a jelzett évben 3036 hatósági minta (növényi termék-, illetve növényi alapú élelmiszerminta) analízisét végezte el. A hazai minták ellenőrzésénél határérték feletti mennyiségben mért szermaradék-tartalom miatt a minták 1,7 százaléka minősült kifogásoltnak. A határértéket meghaladó minták száma csökkent az elmúlt évhez képest. A vizsgált minták 35 százaléka egyáltalán nem tartalmazott kimutatható mennyiségű szermaradékot. Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság laboratóriumai Budapesten országos, Debrecenben és Kaposváron területi illetékességgel végeznek vizsgálatokat. Az Európai Unió által is részben vagy egészben támogatott monitoring programok 2009-ben is folyta-

Élelmiszerlánc-felügyelet során végzett létesítményellenőrzések száma szakterületi bontásban 2009. évben Szakterület

Ellenőrzések száma

Takarmány-előállítás

1099

Takarmányforgalmazás

1825

Kistermelői élelmiszer előállítása

3112

Állati eredetű élelmiszer előállítása

7429

Növényi eredetű élelmiszer előállítás

3871

Élelmiszerforgalmazás

28 110

Étkeztetés-vendéglátás

24 573

Összesen

70 019

Forrás: MgSzH A kiemelt ellenőrzések és kiszabott bírságok száma, valamint ezek összege 2009-ben Kiszabott bírság

Ellenőrzések száma

száma (eset)

összege (Ft)

Kikelet II.

6900

753

84 187 909

Pünkösdi akció Békés és Hajdú-Bihar megye

230

23

1 728 500

Kánikula II.

5187

549

36 861 553

Szüreti akcióellenőrzés

2933

242

23 858 470

Csillagszóró III.

4883

389

31 574 751

20 133

1956

178 211 183

Kiemelt ellenőrzési időszak

Összesen Forrás: MgSzH

tódtak, az aktív járványügyi felmérő rendszerek keretén belül. Közösségi hozzájárulást igényeltünk az egyre szélesebb körre kiterjesztett szalmonella-monitoring végzéséhez, továbbá a madárinfluenza, a klasszikus sertéspestis, a gümőkór, a veszettség, a kéknyelv betegség, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak vizsgálatai is megtörténtek. A felsoroltakon kívül vannak kizárólag állami költségre elvégzendő országos monitoring vizsgálatok is. A 2009. évi mintaszám (elsősorban vér- és tejminta) az előző évihez képest jelentősen nőtt a költségvetési  A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

29

 támogatásoknak köszönhetően. A 2009. év során közel 2 millió vizsgálat történt, ami 40 százalékkal több, mint az előző évben. • Gümőkórtól mentes hazánk szarvasmarha-állományának 99,9 százaléka. A tavalyi évben a fertőzött állományok mentesítési programja eredményes volt. Csak néhány megyében (Baranya, KomáromEsztergom, Pest és Somogy megye) fordult elő a vadállományok gümőkóros fertőzöttsége. • A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak felderítésére irányuló monitoringvizsgálatok a 2009-es évben is folytatódtak. Továbbra is valamennyi szarvasmarhaállományunk mentes. • A kéknyelv betegség 2008 szeptemberében bekövetkezett első Magyarországi megjelenésének gócpontját jelentő gazdaság állománya 2008. november közepére felszámolásra került. A vírus nem terjedt tovább és Magyarország területén máshol nem fordult elő. • A klasszikus sertéspestis-vírustól 2009-ben a házi sertésállomány továbbra is mentes. • Az egyes közegészségügyi szempontból jelentős szalmonella-szerotípusok (Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium, illetve további három szerotípus a tenyészállományok esetében) tekintetében 2009-ben a tenyésztyúk-állományok fertőzöttsége 3,4, a tojótyúk­állományoké 3,16, míg a brojler­állományoké 0,45 százalék volt. • A házi és vadmadarak madárinfluenza elleni monitoringvizsgálata terv szerint folytatódott a 2009. év folyamán. Magas patogenitású madárinfluenza-vírus nem került kimutatásra. • A rókák veszettség elleni immunizálását (veszettség elleni mentesítési program) 2009-ben a 2008. évben meghatározott területhez hasonló nagyságú területen, összesen 46 340 km² területen végezték el. Az immunizálás 12 megyét érintett. Növényvédőszer-értékesítés

(tonna)

Megnevezés

2008

2009

2009/2008 %

Értékesített növényvédő szer*

24 168

22 288

92,2

6016

4961

82,5

Ebből: Gombaölő szer Rovarölő szer

5080

4380

86,2

Gyomirtó szer

9592

9055

94,4

Egyéb szer

3480

3892

111,8

*A mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi szervezetek közvetlen értékesítése a mezőgazdaság részére. Forrás: AKI

30

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

A növényegészségügy elsődleges feladata a károsító szervezetek bekerülésének, illetve továbbterjedésének megakadályozása. A termesztett növényeken már előforduló károsítók elleni küzdelem alapvetően a termelők növényvédelmi gyakorlatán alapul, a nem honos károsítók esetében viszont fontosabb a hatóság megelőző szerepe. Az MgSzH Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (NTI) látja el a növényvédő szerek és azok hatóanyagainak, továbbá a termésnövelő anyagoknak a nemzeti és európai uniós engedélyezését. Kiemelt feladatot jelent a minőségtanúsított szaporító- és ültetvényanyagok előállításának növény-egészségügyi ellenőrzése a szőlő, a gyümölcs, a dísznövény és a vetőmagvak esetében. A növények és a növényi termékek exportforgalmazásában mintegy 32 550 tételt vizsgáltak meg a felügyelők. Az importforgalom esetében kilenc növény-egészségügyi határkirendeltségen 3400 növény-egészségügyi szempontból vizsgálatköteles küldeményt ellenőriztek, ebből 51 tételt tartóztattak fel. Hatósági termőhelyi szemlét mintegy 43 500 hektáron végeztek a felügyelők, ebből vetőmagtermő terület 40 700 hektár volt. Zárlati károsítók előfordulása miatt 160 esetben rendeltek el zárlatot (főként kukoricabogár, burgonya-fonalféreg, keleti cseresznyelégy, szilvahimlő, kajszi klorotikus levélsodródás fitoplazma, burgonya barnarothadás és szőlő gyökértetű miatt). A zárlati károsítók ellen elrendelt zárlati intézkedések miatt 2009-ben a kártalanítások összege mintegy 146 millió forint volt. A növényvédelmi hatósági munka nagy részét a parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt indított hatósági eljárások lefolytatása teszi ki. A hatósági tevékenység a külterületi ingatlanok mellett a belterületi ingatlanok vonatkozásában is zajlott. Ennek során külterületen 5495 eljárás indult, majd 11 ezer hektáron 5417 alkalommal rendeltek el parlagfű elleni közérdekű védekezést. Növényvédelmi bírság kiszabására 5323 alkalommal került sor, 10 184 hektár területre, a bírság összege 261 millió forint volt. A forgalmazók 2009-ben 22,3 ezer tonna növényvédő szert értékesítettek, 79,3 milliárd forint értékben. Az értékesített mennyiséget tekintve ez 8 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest. Az alkalmazott szerek megoszlása hasonló volt, mint a korábbi években, vagyis a legtöbbet továbbra is a gyomirtó szerekből értékesítettek, a forgalom mennyiségének 41 százalékát, értékének pedig felét a herbicidek adták.

2010

Az agrárkereskedelem

milliárd euró

A kiskereskedelmi forgalom 2007 eleje óta tartó csökkeAz agrár-külkereskedelem alakulása (2004–2009) nése 2009-ben is folytatódott. A forgalom volumene 5,1 százalékkal, a folyó áron számított értéke 3,7 száza6 lékkal, 276 milliárd forinttal elmaradt az előző évitől. 5 A kiskereskedelmi eladások 45 százalékát bonyolító élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma 4 Export kevésbé esett vissza, a forgalom értéke – 3294 milliárd 3 forint – azonos az előző évivel, volumene 4 százalékkal Import 2 mérséklődött. A számok tanúsága szerint 2009-ben megEgyenleg állt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes boltok 1 számának rohamos csökkenése. Az élelmiszer- és élelmi0 szer jellegű vegyes boltok száma 2009. június végén, az 2004 2005 2006 2007 2008 2009 For­rás: KSH ital- és dohányáru szaküzletekkel együtt összesen 43 358 volt, fél év alatt csak 84-gyel mérséklődött. Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiviteli és behozatali forgalmának A belföldi értékesítéshez hasonlómegoszlása 2009-ben an az agrár- és élelmiszertermékek Kivitel Behozatal külkereskedelmi forgalma is csökkent. Az EU csatlakozásunkat követő évekCukrászati Dohány Élő termékek és dohánytermékek állatok Italok ben mutatkozó emelkedő trend Különböző ehető 6% 6% 5% 4% Állati készítmények 5% Egyéb 2009-ben megtört, ugyanakkor az takarmány 29% Állati agrár-külkereskedelem kevésbé esett 10% Egyéb takarmány 8% vissza, mint a nemzetgazdasági külkeKülönbző 41% ehető Zöldség-, reskedelem. A nemzetgazdasági készítmények gyümölcsexport euróban számított értéke 19, 9% készítmény 8% az import értéke 25 százalékkal Tejtermékek, Olajos tojás, méz csökkent, míg az agrár-külkereskedemagvak 8% lem export- és importértéke csak 10% Húsfélék 12–12 százalékkal volt kevesebb, mint 9% Gabonafélék Húsfélék Italok Állati és növényi 2008-ban. Az agrár- és élelmiszeripari 18% 13% 6% zsírok és olajok termékek részesedése a nemzetgaz5% For­rás: KSH dasági exportból 2009-ben 8,6 százalékra, az importból 6,1 százalékra emelkedett. csekély, az árucsoport külkereskedelmének egyenlege is A teljes agrárexportból 2009-ben az öt legnagyobb igen magas, 842 millió euró volt. A gabonaexport kétharárucsoport 57 százalékkal részesedett. A gabonafélék madát a kukorica adta mind mennyiségben, mind értékben. részaránya 18, a húsféléké 13, míg az olajos magvaké A legnagyobb tételek Olaszországba (1,4 millió tonna), 10 százalék volt. Az állati takarmányok és a zöldség-, Romániába (870 ezer tonna), Németországba (560 ezer gyümölcskészítmények aránya egyaránt 8–8 százalékot tonna) és Hollandiába (510 ezer tonna) kerültek. Búzából ért el. 1,9 millió tonnát exportáltunk, 14 százalékkal kevesebbet, A gabonafélék exportja meghatározó jelentőséggel bír mint egy évvel korábban, az árbevétel pedig felére csökagrár-külkereskedelmünkben. E termékcsoportból kent a nagy áresés miatt. A búzaexport fontosabb célállo2009-ben 3 százalékkal többet, összesen 6,6 millió tonnát másai Olasz­ország 26, Románia 17, illetve Görög­ország szállítottunk külföldre, az egy évvel korábbinál 28 százalék13 százalékos részesedéssel. kal kisebb, 922 millió euró értékben. Mivel a gabonaimport A húsfélék exportértéke 6 százalékkal csökkent,  A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

31

árak miatt az árbevétel csökkent 2009-ben. (millió euró) Az importunk kevésbé koncentExport Import Egyenleg Áruosztály rált. Az öt legnagyobb árucsoport ará2007 2008 2009 2007 2008 2009 2007 2008 2009 nya a teljes agrárimportból 42 százaI. Élő állatok, állati termékek 1077 1250 1168 661 764 758 416 486 410 lék volt 2009-ben. Az állati takarmáII. Növényi termékek 1964 2267 1880 684 784 620 1280 1483 1260 nyok részesedése 10 százalékot, a III. Állati és növényi zsír, olaj és viasz 138 225 190 138 229 170 0 -4 20 különböző ehető készítményeké 9 százalékot ért el. A húsfélék 9 százaIV. Élelmiszer-készítmények, italok, 1684 2039 1874 1704 2084 1848 -20 -44 26 dohány lékot képviseltek az egy évvel korábbi 8 százalékkal szemben. A tejtermékek Összesen 4863 5782 5112 3188 3860 3395 1675 1922 1716 behozatala értékben 10 százalékkal Forrás: KSH csökkent, részesedésük 8 százalék volt. Az ötödik legnagyobb értéket az Mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele és behozatala 2009-ben italok, szesz és ecet árucsoportja érte országok szerint el, 6 százalékos aránnyal. Behozatal Kivitel Agrár-külkereskedelmi kapcsolaNémetország Németország Más ország 16% Más ország tunk 2009-ben közel 150 országgal 22% 35% 27% volt, de a forgalom értéke mindössze Románia 75 ország esetében haladta meg az 14% 1 millió eurót. A kivitel és a behozatal is erősen koncentrálódott. A korábbi évekhez hasonlóan 2009-ben is Csehország Hollandia 5% Németország volt a magyar agrárterCsehország 12% Olaszország 4% Olaszország mékek legnagyobb vásárlója. Lengyelország 11% 6% Hollandia Németországtól alig maradt le 12% 5% Szlovákia Ausztria Ausztria Szlovákia Románia, 14 százalékos részesedéssel. 8% 8% 8% 7% For­rás: KSH A harmadik legfontosabb piacunk Olaszország volt. Importpartnereink között is Németor­szág volt a legjelentősebb 22 százalé importértéke az előző évi szinten maradt, az egyenleg 11 százalékkal romlott. Az árucsoport jelentőségét kos részesedéssel. Lengyelország és Hollandia egyaránt mutatja, hogy export­értéke a második, importértéke és 12 százalékos részarányt ért el. egyenlege pedig a harmadik legmagasabb volt az árucsoAz Európai Unió az exportértékből 85 százalékkal, portok körében. Sertéshúsból 2009-ben 9 százalékkal az importértékből 93 százalékkal részesedett. Az agrártöbbet, 111 ezer tonnát exportáltunk, miközben az külkereskedelmi forgalmunk értéke az EU-tagországok import 13 százalékkal 100 ezer tonnára nőtt. A sertéshús viszonylatában 9 százalékkal mérséklődött. A régi tagálkülkereskedelme az import erősebb növekedése ellenére lamokba irányuló kivitelünk enyhén, a behozatal erősebis 70 millió eurós aktívumot eredményezett 2009-ben. ben visszaesett, míg az új tagországok vonatkozásában az A kivitt mennyiség 40 százalékát Románia vásárolta meg, export csökkent erősebben, az import kevésbé. Az EU-n az import több, mint fele (54 ezer tonna) Német­ország­ kívüli, harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskeból érkezett. A baromfihús exportvolumene (136 ezer delmi forgalom 25 százalékkal mérséklődött. tonna) valamelyest emelkedett, de átlagára 15 százalékkal Az európai országokba irányuló agrárkivitelünk elmaradt az egy évvel korábbitól. A legnagyobb tételek értéke 2009-ben 11,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint Német­országba, Ausztriába és Romániába kerültek. egy évvel korábban. Európa részesedése a teljes agrár­ A harmadik legnagyobb árbevételt biztosító olajos exportból 96,2 százalékot ért el. Ázsia részaránya 3,1, magvak exportértéke kis mértékben (2%-kal), az importaz afrikai kontinensé 0,3 százalék volt. A teljes agrár­ értéke erősen (35%-kal) esett. Az árucsoport két megha- export bevételének 0,4 százaléka származott az amerikai tározó terméke, a napraforgómag és a repcemag kontinens országaiból, Ausztrália és Óceánia pedig a exportvolumene közel 40 százalékkal nőtt, de a nyomott bevételek mindössze 0,1 százalékát adta. A kivitel és a behozatal alakulása áruosztályok szerint

32

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

2010

Magyar szerepvállalás az Európai Unióban Hazánk hatéves uniós tagságának elsődleges pozitív hozadéka, hogy mára nemcsak alkalmazzuk az uniós szabályokat, hanem mi is részesei vagyunk az uniós folyamatok alakításának. Elsődleges feladatunk és célkitűzésünk volt 2009-ben is, hogy aktívan, a magyar érdekeket a közösségi politikák keretein belül érvényesítve tudjunk fellépni az Európai Unióban. A KAP 2013 utáni jövőjéről 2008-ban kezdődött a vita. Az EU Bizottság 2010. november 18-án közleményt adott ki a KAP-ra vonatkozó elképzeléseiről, amelyről széleskörű szakmai konzultációt folytat. A tagországok agrárminisztereinek részvételével az úgynevezett tanácsi következtetések kialakítása a következő lépés, amire várhatóan a magyar elnökség alatt kerül sor (amennyiben nem lesz teljes egyetértés a tagországok között a KAPreform­ról, akkor a többség véleményével egybecsengő elnökségi állásfoglalás kiadására lesz lehetőség). Ezt követően a jogalkotási javaslat 2011 második felére készülhet el, míg a politikai megállapodás 2012 végére alakítható ki. A döntéshozatal menetrendjéből következik, hogy a spanyol-belga-magyar elnökségnek, ezen belül a 2011 első felében elnöklő Magyarországnak is fontos szerepe lesz az egyeztetések, konzultációk folyamatában. A Bizottság november 18-i közleménye három politikai lehetőséget javasol további megfontolásra: • opció: A status quo megőrzése • opció: Kiegyensúlyozottabb, célzottabb és fenntarthatóbb támogatás • opció: Megszüntetett/eltörölt piaci és jövedelemtámogatás Magyarországnak alapvetően megfelelne a jelenlegi helyzet fenntartása (1. opció), de erre nincs reális esély, mivel a tagországok többsége változtatásokat szeretne. Magyarország a lehetséges KAP-jövőképek közül elutasítja a radikális reform, a renacionalizáció és a totális liberalizáció gondolatát (3. opció). A magyar érdekek a konszolidációs KAP-opció, vagyis a kiegyensúlyozottabb, célzottabb és fenntarthatóbb (2. opció) KAP kidolgozásával biztosíthatók, mivel így a Közös Agrárpolitika intézkedései rugalmasabban fordíthatók a magyar problémák megoldására. Magyarország is azon tagállamok között volt, akik már 2009 januárjában kérték, hogy a Bizottság tegyen intézkedéseket a tejpiaci válság kezelésére. Az első kézzelfogható eredmény a júliusi vaj- és a sovány tejpor-

intervenciós időszak meghosszabbítására vonatkozó javaslat elfogadása volt. Szeptemberben a svéd elnökség rendkívüli Tanácsülést hívott össze, melynek eredményeként egy tejpiaci csomag készült. A Bizottság javaslatára a Tanács a 2010. évi KAP-költségvetésben 280 millió eurós alapot különített el erre a célra. A 2010. év jelentős földpiaci eseménye, hogy a Bizottság engedélyezte Magyarországnak a földmoratórium további három évvel történő meghosszabbítását, ami megteremti az előrelépés lehetőségét a mezőgazdasági szerkezetváltás területén. A döntés során figyelembe vett magyar szakértői anyag mezőgazdasági földpiacunk veszélyeztetettségét hangsúlyozta: „A földpiac … liberalizációja tág teret nyitna a spekulatív célú földvásárlásoknak, amely tovább szűkítené a hazai mezőgazdasági termelők versenyfeltételeit.” A GMO kukoricafajták engedélyezésével kapcsolatosan továbbra is patthelyzet volt a Tanácsban, sem a javaslatok mellett, sem a javaslatok ellen nem tudott minősített többség kialakulni. Magyarország ezekben az esetekben rendre nemmel szavazott. A Tanács egyhangúan elfogadta a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájára vonatkozó tanácsi következtetéseket. Hazánk csatlakozott Németország nyilatkozatához, melyben az ésszerű forgalmazási szabályozás megtartása mellett foglaltunk állást. Magyarország kérte a juh- és kecskeágazatban 2009. december 31-éig kötelezően bevezetésre kerülő elektronikus állatazonosítási rendszer opcionálissá tételét. A kérésünket több tagország is támogatta, és senki sem vitatta, hogy a pénzügyi válság időszakában egy ilyen jelentős többletköltség-igényű azonosítási rendszer bevezetése fokozott terheket ró a gazdálkodókra. Ennek ellenére a Bizottság nem volt nyitott a jogszabály módosítására. Agrárdiplomáciai szempontból 2009 aktív év volt. Összesen 62 magas szintű vezetői kiutazásra került sor, 18 alkalommal érkezett külföldi szakminisztériumokból vezetői delegáció kétoldalú tárgyalásokra hazánkba, és emellett számos szakértői tanácskozást is megrendeztek. Az EU-tagállamok közül hosszú idő után újból hazánkban járt a német szakminiszter, valamint Finnország, Lengyelország, Lettország és Spanyolország mezőgazdasági miniszterei. A magyar tárcavezető Moszkvában részt vett a magyar-orosz kormányközi konzultáción, Barcson  A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

33

NEW HUNGARY Rural Development Programme 2007–2013

 pedig magyar-horvát kormányülés keretében találkozott partnerével. Kapcsolataink az EU-tagálla­mok közül Németországgal és Franciaországgal, a harmadik országokat tekintve pedig Oroszországgal és Kínával fejlődtek a legintenzívebben. Hét országgal (Franciaországgal két alkalommal, Izraellel, Jordániával, Kínával, Oroszországgal, Szíriával, Ukrajnával) zajlott mezőgazdasági munkacso­ portülés, és döntés született egy magyar-belorusz agrármunkacsoport létrehozásáról. A Visegrádi Négyek közötti kapcsolatok tovább mélyültek. A csoport tagjai, valamint a két állandó meghívott, Bulgária és Románia minisztériumi vezetői között 2009-ben két hivatalos találkozóra került sor. A „Tokaj” eredetmegjelölés használatával kapcsolatos, 2004 óta folyó magyar-szlovák kétoldalú tárgyalásokon 2009-ben sem sikerült érdemi előrelépést elérni. A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásból ki kell emelni az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével, a FAO-val ápolt kapcsolatainkat. Az elmúlt év decemberében sikerült teljesíteni a magyar kormány és a FAO között 2007. május 27-én létrejött megállapodás keretében vállalt azon kötelezettséget, miszerint a magyar kormány aktívan közreműködik a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, továbbá az Európa, Afrika és Közel-Kelet területét lefedő Közös Szolgáltató

34

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számokban

Központ hivatalainak felállításában, a működéshez szükséges feltételek biztosításában. A megállapodásban vállalt ösztöndíj-finanszírozási program keretében a 2008/2009es tanévben 38 hallgató kezdte meg tanulmányait. Az Unió átmeneti támogatást nyújtott a 2004 után újonnan csatlakozott államoknak ott, ahol az adminisztratív és intézményi kapacitás erősítése szükséges volt. Az agrárszektor esetében ez az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó állat-egészségügyi és igazgatási kapacitások fejlesztését, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatási és ellenőrzési rendszerek, ezen belül az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) támogatását jelentette. Magyarország 1999 óta élen járt a „bejövő” iker­ intézményi (twinning) projektek fogadásában. EU-tagságunk létrejöttével Magyarország is jogosult lett pályázni a többi új tagországba és a tagjelölt országokba önállóan vagy konzorciumok tagjaként. A minisztérium EU-Koordinációs Főosztálya az osztrák és szlovén partnerrel közösen, sikeresen megpályázta az „Agrár- és vidékfejlesztési politika megvalósításának és irányításának ellenőrzése Koszovóban” című intézményfejlesztési tendert, melyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség írt ki 2008ban. A projekt kivitelezése 2009 augusztusában kezdődött és 2011 februárjában zárul.

Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. • Telefon: 00-36-1-301-4000, • Fax: 00-36-1-301-0406 www.kormany.hu Ké­szült a mi­nisz­té­rium szak­mai fő­osz­tá­lyainak tá­jé­koz­ta­tó anya­gai, a KSH, valamint az AKI sta­tisz­ti­kai ada­tainak fel­hasz­ná­lá­sá­val Elő­ké­szí­tés: Ma­gyar Me­ző­gaz­da­ság Kiadói, Saj­tó, Rek­lám, Pro­pa­gan­da Kft. • 1141 Bu­da­pest, Mir­tusz u. 2. Te­le­fon: 00-36-1-470-0411, • Fax: 00-36-1-470-0410 • www.mmgonline.hu Nyom­da: Oláh Nyom­da­ipa­ri Kft. ISSN 1219–3852