a londoni K özgazdasági Főiskola N épességkut ató B izo ttságán ak fo ly ó irata Vol. X X II., No. 3. (1968)

IR O D A LO M

D E M O G R Á F IA I FO LYÓ I R A T S Z EMLE

POPULATION

STUDIES

a londoni K özg azd aság i F ő isk o la N ép esség k u t a tó B iz o ttsá g á n a k fo ly ó ira ta Vol. X X II., No. 3. (1968)

K N O D E L , J .: I n fa n t M ortality and Fertility in three B avarian Villages: A n A n a ly sis of F a m ily Histories from the 19th Century. (C secsem ő h alan d ó ­ ság és te rm ék en y ség h á ro m b a jo r f a lu b a n : c s a lá d tö rté n e ti elem zés a 19. századból.) 297 —318. p. H á ro m b a jo r egyházközség an y a k ö n y v e ib ő l szárm azó c s a lá d tö rté n e ti a d a ­ to k n a k az a k k o ri sz o p ta tá si sz o k áso k ra v o n atk o zó in fo rm áció k figyelem be v é te ­ lév el tö rté n ő elem zése tö b b fo n to s dem o g ráfiai k érd é sh ez s z o lg á lta th a t bizo ­ n y íté k o t. Az ered m én y ek a r r a eng ed n ek k ö v e tk e z te tn i, h o g y a sz o p ta tá s je le n ­ tő s e n m e g h o ssz a b b íth a tja a szülési in te rv a llu m o k a t. A csecsem ő h alálo zásn ak a z a z t k ö v ető in te rv a llu m ra g y a k o ro lt fü g g etlen b e fo ly á sá ra v o n a tk o z ó b izo ­ n y íté k o k nem m eggyőzők. A n n y i a z o n b a n b izonyos, h o g y h a lé te z e tt is ily e n b efo ly á s az — a sz o p ta tá s h a tá sá h o z k é p e st — v iszo n y lag csekély v o lt. Az e re d ­ m é n y ek a z t a h ip o té z ist sem tá m a s z tjá k alá, h o g y azo k a család o k , am ely ek n él a g y erm e k h ala n d ó sá g alac so n y ab b v o lt, n ag y o b b m é rté k b e n a lk a lm a z ta k v o ln a c sa lá d te rv e z é s t, m in t azok, am ely e k n él m agas v o lt. A te rm ék en y ség azo n b an m in d a h á ro m egyházközségben valószín ű leg b e fo ly á so lta a csecsem ő h alan d ó ­ ság o t. A rö v id in te rv a llu m u tá n s z ü le te tt csecsem őknél je le n tő se n m a g asa b b v o lt az elhalálozás valószínűsége, m in t a h osszabb in te rv a llu m u tá n sz ü le te t­ te k n é l. M A Z U R , P .: B irth Control and Regional Differentials in the Soviet Union. (S zületésszab ály o zás és te rü le ti k ü lö n b sé g ek a S zo v je tu n ió b a n ) 319 — 333. p. A szerző a te rm é k e n y sé g e t befolyásoló té n y e z ő k te rü le ti k ü lö n b sé g eit v iz sg á lja a S zo v je tu n ió b a n a születésszab ály o zás e lte rje d tsé g e szerin t. E n n e k fo n ­ to ssá g á ra Urlanisz is r á m u ta to tt, in te rp re tá lá s á b a n a z o n b a n tú lz o tt sz erep et tu la jd o n ít o tt az e tn ik a i tén y ez ő k n ek . A ta n u lm á n y — 150 p o litik ai-ig a zg a tá si eg ységet v iz sg álv a — az 1959. évi sz o v je t n ép szá m lálás tá rs a d a lm i és d em o g rá­ fiai a d a ta it elem zi v áro s és falu sz erin ti részletezésb en . K ö zép -Á zsiáb an , A zer­ b a jd z s á n b a n és az Ö rm ény te rü le te k e n , ahol n incs szü letésszab ály o zás, a te r ­ m ék en y ség fő k é n t a h áz as n ők a rá n y á tó l függ, to v á b b á a tá rs a d a lm i h ely ze­ tü k tő l, a m e ly e t a szerző a férfi és nő isk o lá z o ttsá g a k ö z ö tti k ü lö n b ség g el m ér. A v isz o n y la g alac so n y te rm é k e n y sé g ű , fő k é n t v á ro si te rü le te k e n , ahol a szüle­ té ssz a b á ly o z á st g y a k o ro ljá k , a n ők isk o láz o ttsá g i szín v o n ala és a g y e rm e k —nő a rá n y k ö z ö tt sokkal szorosabb az összefüggés. E lte k in tv e a falu si te rü le te k tő l, a ta n u lm á n y n em tá m a s z to tta alá azt a n ép szerű h ip o té z ist, h o g y a n ő k g a z d a ­ ság i függősége k ö zv e tle n összefüggésben v a n a term ék en y ség g el.

534

I R О D A LO M

W H I T E H E A D , L .: Altitude, Fertility and M ortality in A n d ea n Countries(M agasság, te rm ék en y ség és h a la n d ó sá g az A n d o k o rszág aib an .) 335 — 346. p. E lső so rb an a n ép szá m lálási a d a to k a la p já n tö b b szerzőnek az a v élem én y e, h o g y P e ru b a n , B o lív iá b an és E c u a d o rb a n a m a g a sa n fekvő te rü le te k in d ián la k o ssá g á n a k alacso n y te rm ék en y ség e a n a g y m ag asság é le tta n i h a tá s á v a l függ: össze. A ta n u lm á n y e n ézetek c á fo la tá v a l foglalkozik. F e lh ív ja a fig y elm et a n é p sz á m lá lá si a d a to k p o n ta tla n s á g á ra , tö b b e k k ö z ö tt a re n d k ív ü l m agas csecsem őhalandóság te k in te té b e n . E n n e k pedig n em fiziológiai, h a n e m g a z d a ­ sági, tá rsa d a lm i, egészségügyi okai v a n n a k . C H O W , L . P.: A S tu d y of the Demographic Im p a c t of an I U D P rogram m e ( T a n u lm á n y egy I U D program demográfiai hatásáról.) 347 —359. p. A ta n u lm á n y a T a jv a n o n v é g r e h a jto tt in tr a u te r in fo g am z ásg á tlá si p ro g ­ r a m h a tá s á ró l v é g r e h a jto tt k ü lönböző v iz sg á la to k a d a ta it m u ta tja be. Az a lk a l­ m azó k te rm ék en y ség e kb. 76%-kal csö k k en t, szem ben a h áz as n ő k te rm é k e n y ­ ségének 5%-os á lta lá n o s csökkenésével. H a az in tr a u te r in eszk ö zt alk alm azó k te rm ék en y ség e is ilyen m é rté k b e n csö k k en t v o ln a az eszköz ig én y b ev é tele n élk ü l, k b . 4 behelyezés k ellen e egy élv eszü letés elm arad á sá h o z. A dem ográfiai h a tá s m e g állap ításá h o z az o n b an te rm é sz e te se n h o sszab b m egfigyelésre lenne szükség. A ta n u lm á n y tö b b e k k ö z ö tt b e m u ta tja a te rm ék en y ség sz ab á ly o zá si g y a k o rla t k im e n etelé re , az IU D első a lk a lm a z á sa u tá n b e k ö v e tk e z e tt te rh e ssé g v égződésére v o n a tk o z ó a d a to k a t az alk alm az ó k tá rsa d a lm i-d e m o g rá fia i je lle m ­ zői sz erin t. C A L D W E L L , J . C.: Determinants of R ural-U rban M ig ra tio n in Ghana. (A falu b ó l v á ro sb a v á n d o rlá s té n y ez ő i G h á n á b a n .) 361 —377. p. G h á n á b a n az 1921. és 1960. évi n ép szá m lálás k ö z ö tt e lte lt n ég y év tize d ­ b en a v áro si lakosság szám a k ilencszeresére em e lk e d e tt, a falu si lakosságé pedig csak h áro m sz o ro sára. A fo ly a m a t elem zésére 1963-ban v é g r e h a jto tt rep rez en ­ ta tív v iz sg á la t sz e rin t a v á ro sb a v á n d o rlá s h a jla n d ó s á g a n ö v ek szik a k ö zel­ séggel a n a g y v áro so k h o z , a falu si te rü le t la k o ssá g á n a k a n a g y sá g á v a l, a falusi h á z ta r tá s g azdasági jó lé té v e l, a m á r v á ro sb a k ö ltö z ö tt ro k o n o k sz á m á v a l, az isk o láz o ttsá g g al, a csalá d n ag y sá g g al, vég ü l te rm ész ete sen bizo n y o s k o r és nem s tr u k tú r á v a l és felteh ető en az a la c so n y ab b szü letési so rre n d d el is. K isebb sz erep e t já ts z a n a k v isz o n t a foglalkozás, az e g y ü ttélési k ö rü lm é n y e k és az e lta r­ to tt a k szám a. F R E J K A , Т.: Reflections on the Demographic Conditions Needed to Establish a U. S. Stationary Population Growth. (M egfontolások az E g y e s ü lt Á lla­ m ok népességének sta c io n e r n övekedéséh ez szükséges d em o g ráfiai fe lté ­ te lek rő l.) 379 —397. p. F e lté te le z h e tő , h o g y ho sszab b tá v o n az E g y e s ü lt Á llam o k népességének n ö v ek ed ése m egszűnik, m e rt e g y é b k é n t az élet fizik ailag le h e te tle n n é v álik . E n n e k szám os h ip o te tik u s le h ető ség ét v iz sg á ltá k . A ta n u lm á n y a külö n b ö ző v a riá n s o k a t veszi so rra, am ely ek vég ü l is sta cio n er n épességhez v ez etn én e k . G L A S S E R , J . H ., L A C H E N B R U C H , P. A .: Observations on the Relationship bet­ ween Frequency an d T im in g of Intercourse a nd the Probability of Conception. (M egfigyelések az érin tk ezé se k g y ak o risá g a és id ő zítése, v a la m in t a fo g am ­ zás v alószínűsége k ö z ö tti összefüggésről.) 399 —407. p. A szerző a h av i érin tk ezé se k sz á m á t n em k o n s ta n s n a k , h a n e m in k á b b v é le tle n v á lto z ó n a k te k in ti. Az enn ek m egfelelő m in tá t m a te m a tik a ila g je lle m ­ zi, m a jd b e m u ta tja a való szín ű ség i fü g g v é n y t és szám szerű leg is illu sz trá lja . J A M E S , W. H .: The Mathematics of M enstrual Cycle. (A m e n s tru á c ió s cik lu s m a te m a tik á ja .) 409 —413. p.

I R O D A L O M

535

A ta n u lm á n y v álasz Potter professzo r k r itik á já r a a szerzőnek a fogam zás r itm u s m ód szerérő l ír t ta n u lm á n y á ró l. E zzel k a p c so la tb a n b e m u ta tja a k o rre ­ lá ció t, am ely a m e n stru ác ió tö r té n e té n b elü l az egym ás m e lle tti ciklusok hossza k ö z ö tt fennáll. Vol. X X III. No. I. (1969)

B R A D S H A W , В . S.: Fertility Differences in Peru: A Reconsideration. (T e rm é­ k eny ség i külön b ség ek P e r u b a n : ú ja b b m egfonto lás.) 5 —19. p. T ö bb szerző fo g lalk o zo tt azzal a jelenséggel, h o g y P e ru , B o lív ia és E c u a ­ d o r in d iá n la k ta te rü le te in lényegesen a la c so n y ab b a te rm ék en y ség , m in t azo ­ k o n a g az d aság ila g fe jle tte b b te rü le te k e n , am ely ek en a sp a n y o lu l beszélő lak o sság él. A ta n u lm á n y az 1940. évi p e ru i n ép szám lálás te rm ék en y ség i a d a ta ira a la p o z o tt v iz sg á la t e re d m én y e it ism e rte ti, am ely ek a rra en g ed n ek k ö v e tk e z ­ te tn i, h o g y az in d iá n k o n c e n trá c ió jú te rü le te k te rm é k e n y s é g é t — a s z ü le te tt összes gyerm ek ek sz á m á t — a k o rá b b i v iz sg á la to k je le n té k e n y e n alu lb ecsü lték . F e lte h e tő te h á t, h o g y a m agasfö ld ö n élő p e ru i in d iá n o k te rm ék en y ség e n em so k k al m a ra d el a sp an y o l n y elv ű la k o sság é tó l, ső t ta lá n m eg is h a la d ja azt. G A I S I E , S. K .: E stim ation of Vital Rates for Ghana. (A g h an a i népm ozgalm i a rá n y o k becslése.) 21 —42. p. A z 1960. évi n ép szám lálás v o lt az első G h á n á b a n , am ely eléggé m eg b íz­ h a tó n a k te k in th e tő a n épm ozgalm i a rá n y o k becsléséhez. A szerző m egkísérli a nem ek és a k o r szerin ti ö ssz eté te lre v o n a tk o z ó in fo rm ác ió k és az 5% -os u tó ­ ellenőrzés születési és halálo zási a d a ta i a la p já n m e g á lla p íta n i a te rm ék en y ség i és a h a lan d ó sá g i s z in te t és a népesség n ö v ek ed ésén ek a rá n y á t. A becslés ered ­ m é n y ei a z t m u ta tjá k , hogy G h an a a v ilá g egyik le g m ag a sab b te rm ék en y ség ű o rszága. (A n y ers születési a rá n y 50 ezrelék, a te lje s te rm ék en y ség i a rá n y 6,9 ezrelék.) A szü letésk o r v á rh a tó á tlag o s é le tta r ta m ra a d ó d o tt 40 év, a 160 ezre­ lékes csecsem őhalandóság és a 23 ezrelékes h alálo z ási a rá n y p lau zib ilis b ecs­ lé sn ek lá tsz ik . E té n y ez ő k a la p já n a te rm ész ete s szap o ro d ás a rá n y a évi 2,7%ra , a b r u ttó rep ro d u k ció s a rá n y pedig 3%-ra te h e tő . A LL IN G H A M , T im e Series D iffu s io n of id ősorai és a

J. D . - B A L A K R I S N A N , T. R. — K A N T N E R , J. F.: of Growth in Use of Oral Contraception and the D ifferential Oral Anovulents. (Az orális fo g am z ásg á tlá s elterje d ésé n ek fo g am z ásg á tló k elterje d ésé n ek külö n b ség ei.) 43 —51. p.

A ta n u lm á n y re p re z e n ta tív m in ta a la p já n a k a n a d a i T o ro n to n a g y v á ro si te rü le té n élő, 46 éven alu li, fé rjü k k e l m e g sza k ítá s n élk ü l e g y ü tté lő első ízben h á z a s n ők k ö ré b e n v iz sg álja az orális fo g am z ásg á tlá s elterje d ésé n ek k ü lö n b sé ­ g e it, v a llá s, isk o lai v ég z ettség és születési h ely szerin t. Az id ősorok elem zése a rra en g ed k ö v e tk e z te tn i, hogy az orális fo g am z ásg á tlá s a lk a lm a z á sá n a k gyors n ö v ek e d ési p e rió d u sa v é g e t é rt. L I N G , Т.: B udd hist Factors in Population Growth and Control. A Survey B ased on T hailand and Ceylon. (B u d d h ista té n y e z ő k szerep e a n épesség nö v ek ed éséb en és sz a b á ly o zá sáb a n . T h aifö ld ö n és C ey lo n b an v é g z e tt v iz sg á la t.) 53 —60. p. B á r a b u d d h is ta ta n o k és in té zm én y e k k ö z v e tle n n em ö sztö n ö zn ek g y er­ m e k ek nem zésére, D él-Á zsia b u d d h is ta o rszá g aib a n a szü letési a rá n y m ag as. A ta n u lm á n y első része enn ek o k a it vizsg álja. A m á so d ik rész a n ép esed és-sza­ b ály o zási p o litik á v a l k ap c so la to s dél-ázsiai b u d d h is ta m a g a ta rtá s s a l fo g lal­ kozik. S I M O N , J . L .: The Value of Avoided B irths to Underdeveloped Countries. (Az e lm a ra d t születések érté k é n e k in te r p re tá lá s a g azd aság ilag e lm a ra ­ d o tt o rszágokban.) 61 — 68. p. Az e lm a ra d t születésekből szárm azó m e g ta k a rítá s o k p én z b eli érté k é n e k b ecslése a gazdaság ilag e lm a ra d o tt o rszá g o k b an h aszn o s m ércéü l sz o lg álh at

536

I R O D A L O M

n ép e se d ésp o litik a i in té zk e d ése k h ez , felv ilág o sítási és p ro p a g a n d a k a m p á n y ­ hoz. A ta n u lm á n y a sz ám ítás m ó d sz erét is m e rte ti Coale és H o o v er In d iá ra v o n a tk o z ó te lje s és reális m a k ro ö k o n ó m iai ren d szerb ő l k iin d u ló m u n k á ja a la p ­ já n . J A I N , A . K .: Fecundability and its Relation to A g e in a Sam ple of T a iw a n ­ ese Women. (A m e g term é k cn y ü lé s összefüggése a k o rra l a ta iv a n i n ő k re v o n atk o zó m in tá b a n .) 69 —85. p. R e tro sp e k tív felv ételb ő l szárm azó a d a to k fe lh a sz n á lá sá v a l a szerző becs­ lési e ljá rá s t m u ta t b e az átlag o s fogam zási v aló szín ű ség m e g á lla p ítá sá ra a ta iv a n i n ő k h etero g én réteg eib ő l álló m in tá já b a n , az első te rh esség i in te r ­ v allu m o k — a h ázasság k e z d e te és az első fogam zás k ö z ö tti p erió d u s — m eg ­ oszlása a la p já n . A m e g term é k en y ü lé s v aló szín ű ség e n ö v ek szik a h áz asság ­ k ö té si k o rra l (25 éves korig) fü g g etlen ü l a h áz asság ta rta m á v a l való k ap c so ­ la tá tó l. L A W , C. М .: Local Censuses in the 18th Century. (H e ly i n ép ö sszeíráso k a 18-ik száz ad b an .) 87 — 100 p. A 18. századi népesedési p ro b lé m á k k a l foglalkozó m u n k á k a la p já t az egyházi a n y a k ö n y v e k a d a ta i képezik. M eglepően k ev és fig y elm et szen teln ek a h ely i népösszeírások ere d m é n y e it ta rta lm a z ó fo rráso k n a k . A ta n u lm á n y 125 angliai helyi, fő k é n t v á ro si összeírás a n y a g á t v iz sg álja, fő k é n t ab b ó l a szem ­ p o n tb ó l, hogy m ik é n t h a jto ttá k végre, m ily en a m e g b ízh a tó sá g a, m i a ta rta lm a . L E R I D O N , H .: Some comments of the article by K . Srin iva sa n „ A probability Model Applicable to the S tu d y of Inter-Live B irth Intervals and R and om Segments of the S a m e ”. (N é h án y m egjegyzés К . S rin iv asa n „A z élveszületé se k in te rv a llu m á n a k ta n u lm á n y o z á s á ra a lk alm as való szín ű ség i m odell és v életlen szegm ensei” , c. cikkéhez.) 1 0 1 —104. p. A szerző a fo ly ó ira t 21. é v fo ly a m á n a k első sz ám á b an m e g je le n t ta n u lm á n y ­ b a n ja v a s o lt valószínűségi m odellel k a p c s o la tb a n új f o rm u lá k a t ism e rte t az ún. „ n y ílt in te rv a llu m o s” m egoszlás á tla g á n a k és v a ria n c iá já n a k a szám í­ tá s á ra . J A M E S , W . H.: The Causes on Induced Abortion. (A m ű v i v etélé s okai.) 1 0 5 - 1 0 9 . p. E g y k o rá b b i ta n u lm á n y á b a n (P o p u la tio n S tu d ies 20. év fo ly am 3. szám ) T reffers feltéte lez i, hogy a s p o n tá n v etélé s a r á n y a tö b b é -k e v ésb é s ta b iln a k te k in th e tő , te k in te t n élk ü l a pszichológiai és szociológiai v á lto z ó k ra . A szerzőe n é z e te t té v esn e k ítéli. N é h á n y m e g jeg y z ést fűz az ab o rtu sz o k sz á m á n a k becs­ lésére a lk a lm a z o tt m ódszerhez. W O L F E R S , D.: The Demographie Effects of a Contraception Programme. (E g y fo g am z ásg á tlá si p ro g ra m dem ográfiai h a tá s a i.) 1 1 1 —140. p. A ta n u lm á n y a b b a n k ü lö n b ö z ik a k o rá b b i h aso n ló té m á jú m ű v e k tő l, hogy a jövő b eli p o te n ciá lis te rm é k e n y sé g re v o n atk o zó becslések n em a te rm é ­ ken y ség i a rá n y o k o n a la p u ln a k , h an e m az élv eszü letések in te rv a llu m á n a k k o r­ specifikus á tla g a in , figyelem be v év e a szülés u tá n i ste ril p e rió d u s t, to v á b b á az á llan d ó ste rilitá s k ia la k u lá s á n a k és a sz ü letéssz ab á ly o zá si p ro g ra m o k e re d m é­ ny esség én ek a v aló szín ű ség é t. A z új m ód szer a lk a lm a z á sá t a szerző a S zin g a­ p ú rb a n v é g r e h a jto tt IU D p ro g ra m dem o g ráfiai h a tá s á n a k felm érésév el illu sz trálja.

I R O D A L O M

537

POPULATION a F ra n c ia D em ográfiai In té z e t fo ly ó ira ta 1969 . No. 3.

P R E S S A T , Roland: Les naissances en France de 1946 a 1980. (A sz ü letések F ra n c ia o rsz á g b a n 1946-tól 1980-ig.) 417 —426. p. 1964 ó ta F ra n c ia o rsz á g b a n a sz ü letéssz ám csökken. F elm e rü l a k érd é s, v a jo n a la p v e tő e n m e g v á lto z o tt-e a népesség te rm é k e n y sé g i m a g a ta rtá s a , v a g y csu p án v a la m ily e n v é le tle n és á tm e n e ti h a tá s ró l v a n szó. P re s s a t az 1931-ben s z ü le te tt fra n c ia női n em zed ék eddigi te rm é k e n y sé g ­ tö r té n e té t veszi a la p u l e k érd é s m e gválaszolásához. E k ohorsz te rm é k e n y sé g ­ tö r té n e té t m á r nem z a v a rta m eg a h á b o rú és a h á b o rú u tá n i szü letésszám k o m p e n zá lás. Á tlag o s végleges g y erm e k szá m a fe lte h e tő e n 2,65 lesz, am i 1,29 é rté k ű n y ers rep ro d u k ció s e g y ü tth a tó n a k felel m eg. Az 1900-ban s z ü le te tt női n em zedék á tla g o s a n 2 g y e rm e k e t sz ü lt (ez a nem zed ék je lle m ez h eti a k é t v ilá g h á b o rú k ö z ö tti időszak te rm ék en y ség é t). T e h á t a te rm é k e n y sé g 32,5 -k ai n ő tt. P re s s a t e z u tá n k isz á m ítja , hogy m ily en le t t v o ln a a szü letésszám , h a az 1931-es k o h o rsz á lta l m u ta to tt te rm ék en y ség é rv é n y e sü lt v o ln a m in d e n fra n cia női n em zed ék b en 1946 óta. A z így k is z á m íto tt évi sz ü le té ssz á m o k a t ö sszeh a­ s o n lítja a té n y leg e s sz ü letésszám m al, és a z t ta lá lja , a té n y leg e s születésszám egészen a le g u tó b b i évekig n ag y o b b , ső t id ő n k é n t lény eg esen n ag y o b b v o lt. Ö sszesen 377 ezer születés a tö b b le t 1946 ó ta . V élem én y e sz e rin t ez a n n a k a k ö v e tk e z m é n y e , h o g y a sz ü lése k et e lő re h o ztá k , m ásszó v al egyre fia ta la b b k o r­ b a n szü lnek. K érd és, hogy a sz ü letéssz ám csökkenése az u tó b b i n é h á n y év b en eg y szerűen a n n a k a k ö v etk ez m én y e -e , hogy ez a fo ly a m a t, a szü lések n ek f ia ta ­ la b b k o rb a v aló elto ló d á sa m e g állt, v a g y a te rm ék en y ség i v iselk ed és ala p v e tő b b m e g v á lto z á sá n a k v a g y u n k ta n ú i. P re s s a t sz erin t ad d ig nincs ok ag g o d alo m ra, am íg a tö b b le t (am e ly et az 1931-es k o h o rsz te rm ék en y ség i a rá n y sz á m a iv a l s z á m íto tt h ip o te tik u s születésszám hoz v isz o n y ítv a k a p o tt) n em m o rzso ló d ik le. V R A I N , Ph.: L ’évolution des demandes d ’emploi en France, de 1960 á 1967, p a r metier et par age. (A fo g la lk o z ta tá s k ere sletén e k a la k u lá sa F ra n c ia ­ o rszá g b an foglalkozási c s o p o rto n k é n t és k o rc so p o rto n k é n t, 1960 —1967.) 4 2 7 - 4 5 6 . p. A h á b o rú v ég é tő l 1963-ig F ra n c ia o rs z á g b a n te lje s fo g la lk o z ta tá s v o lt (rö v id depressziós idő szak o k tó l elte k in tv e ). 1964 ó ta azo n b an a fo g lalk o zta tási h e ly z e t lényegesen ro m lo tt, pedig u g y a n a k k o r m ás o rszá g o k b an , ah o l a m u n k a ­ k ép es k o rú népesség g y o rsab b a n n ő tt, m in t F ra n c ia o rs z á g b a n , a fejlődés g y o r­ sab b v o lt. A szerző a m u n k a k ö z v e títő iro d á k a d a ta i a la p já n elem zi a m u n k a ­ erő k ín á la t és k e re sle t k ö z ö tti v isz o n y t. N ev ezetesen sz a k m á n k é n t és k o r­ c s o p o rto n k é n t közli és elem zi azo k n ak a sz á m á t, a k ik m u n k a h e ly e t k é rte k , de n em k a p ta k a m u n k a k ö z v e títő k tő l. M eg állap ítja, h o g y s z a k m á n k é n t lé n y e ­ ges eltérések v a n n a k , te h á t a m u n k a e rő k ín á la t sz ak m a s tr u k tú r á ja n em felel m eg a k e re sle tn e k , vag y is a m o d e rn g az d aság szükség letein ek . A m u n k a n é lk ü ­ liség o rv o slá sá ra ez ért in k á b b k v a lita tív , m in t k v a n tita tív eszk ö zö k et kellen e a lk alm az n i. H E N R Y , L ouis: Schemas de n u p tialité: déséquilibre des sexes et célibat. (A n u p c ialitás sém ái: a nem ek k ö z ö tti a rá n y b ó l szárm azó e g y e n sú ly h ián y o k és a cö lib átu s.) 457 —486. p. A cikk a fo ly ó ira t előző é v fo ly a m á b a n m e g je le n t elm életi ta n u lm á n y fo ly ta tá s a . C élja a nem ek k ö z ö tti a rá n y k ie g y e n sú ly o z a tla n sá g á b ó l (pl. h áb o rú o k o z ta em bervesz Leségek) fak a d ó h a tá s o k elm életi m o d elljén ek k id o lg o zása. E g y e n s ú ly h iá n y o k o z ta c ö lib á tu sn a k n evezi a z t a je le n s é g e t, h o g y a fé rfia k h iá n y a m ia tt a n ők egy része n em tu d m eg h ázaso d n i. A fü g g elék b en m a te m a ­ tik a i m o d e lle k e t is leír.

538

I R O D A L O M

B I R A B E N , Jean-Noel: Durée de la vie dans la population de Columnata (épipaléolithique oranais). (A c o lu m n a ta i n épesség é le tta r ta m a az oráni e p ip ale o litik u m b an .) 487 — 500. p. Az algériai C o lu m n a ta b a n egy 116 sírból álló te m e tő t t á r t a k fel. E n n e k népessége id ő sz á m ítá su n k k e z d ő p o n tja e lő tt k b . 6500 és 5000 k ö z ö tt élt. Meg­ á lla p íto ttá k az e lte m e te tte k h alálo z ási k o r á t és enn ek a la p já n p ró b á lta k k ö v e t­ k e z te tn i a szü letésk o r v á rh a tó á tlag o s é le tta r ta m ra . E lső m eg k ö zelítésb en az E N SZ h alan d ó sá g i tá b la típ u s a iv a l h a s o n líto ttá k össze a te m e tő k o r s tr u k tú ­ r á já t azzal a feltételezéssel, h o gy ez a népesség sta c io n e r v o lt. A k o r s tr u k tú ra a 20 éves v á r h a tó é le tta r ta m ú h alan d ó sá g i tá b lá h o z á llt legközelebb. P ro b lé­ m á k a t o k o zo tt, h o g y a h a lo tta k egyrészének k o r á t n em tu d tá k m eg állap ítan i. M ásodik lépésben m e g p ró b á ltá k a te m e tő k o r s tr u k tú r á já t n ö v ek v ő és csökkenő népesség feltételezésével ö ssz eh aso n lítan i a h a lan d ó sá g i tá b lá k k a l. E z n em v eze­ t e t t eredm ényhez. V égül fe lté te le z té k , h o g y e te m e tő egy o ly an népességé, am ely évi 0,5 % -os te rm ész ete s sz a p o ro d á st m u ta t, átlag o s é le tta r ta m a 25 év, de 20 é v e n k é n t v a la m ily e n k a ta s z tr ó fa k ö v e tk e z té b e n elv eszti a te lje s te rm é ­ szetes sz a p o ru la to t. Az ilyen népesség h a lá lo z á sá n a k k o rm eg o szlása k ülönösen jó l m egfelel a c o lu m n a ta i te m e tő k o r s tr u k tú rá já n a k . T A B A H , Leon: Demographie et aide au Tiers M onde. I I . Calcul du déf icit au corns de la période 1960 — 1980. (D em o g ráfia és a h a rm a d ik v ilá g segítése. II. A gyengén f e jle tt országok d eficitjén ek k isz á m ítá sa , 1960 —1980.) 5 0 1 - 5 3 9 . p. A fo ly ó irat előző é v fo ly a m á b a n m e g jelen t első ta n u lm á n y á t fo ly ta tv a a g azdasági és dem ográfiai n ö vekedés összefüggéseit elem zi a g y en g én f e jle tt o rszág o k b an . K o n k ré t sz á m ítá so k a t végez a n n a k az összegnek n ag y ság á ra v o n a tk o z ó a n , a m ely re ezeknek az o rszá g o k n ak szü k ség ü k len n e ah h o z, hogy g az d aság i fejlő d ésü k m eg in d u ljo n és a z u tá n k ép es legyen ö n m a g á t fin an sz í­ rozni. A szü letésszám a la k u lá sá n a k , a belső m e g ta k a rítá s n a k , a b e ru h á zási s tr u k tú r á n a k és a k ü lfö ld i o rszág o k tó l k a p o tt seg ély ek n ek k ü lö n b ö ző h ip o té ­ ziseit veszi fel. A rra a k ö v e tk e z te té sre ju t, h o g y a d em o g ráfiai m egoldás (las­ sabb növekedés) m a g á b a n n em elég a gazd aság i fejlő d és m eg in d ítá sáh o z , m ás (gazdasági) te rü le te k e n is n a g y erő feszítések re v a n szükség. Az á tm e n e ti idő­ sz a k b a n n ag y seg ítség et n y ú jth a t a f e jle tt ország o k b ó l k a p o tt segély. 1969. No. 4.

B O U R G E O I S —P I C H A T , Jean: Activité de l' I n stitu t national ď études démographiques au coiirs de l’année 1968. (A F ra n c ia D em o g ráfiai In té z e t te v é ­ ken y ség e 1968-ban.) 6 3 1 —652. p. R észletesen is m e rte ti az In té z e t m u n k á s sá g á t: a d em o g ráfiai tá jé k o z ta tá s (k ia d v á n y o k , rád ió és televízió), az o k ta tá s , a k u ta tá s , a n em ze tk ö zi k o n fe­ ren c iák o n v aló rész v éte l te rü le té n . A főbb k u ta tá s i té m á k : 1. S zociálpszichológia: az isk o lásk o rú g y erm ek ek in te llig e n c iá ja ; a to v á b b ­ ta n u lá s pszichológiai és tá rs a d a lm i té n y e z ő i; a sz ü letéssz ám m al k ap c so la to s k ö z v é le m é n y ; v á ro so k b a v á n d o rlá s. 2. S zociáldem ográfia: az idős em berek életk ö rü lm é n y e in e k k u ta tá s a . 3. G azdaságilag a k tív népesség: a fog lalk o záso k új k a te g o riz á lá s á t m eg­ alapozó k u ta tá s o k ; az eg y e te m et v é g z e tte k é le tp á ly á ja ; a g y erm ek es a n y á k m u n k á ja ; c s ö k k e n te tt m u n k a id e jű állások a s z o lg á lta tá s b a n ; m ű sz ak i szak ­ em ber szükséglet ; m u n k a e rő -k e re sle t és k ín á la t sz a k m á n k é n t. 4. D eviáns m a g a ta rtá s o k : a csö k k en t szellem i k ép esség ű ek in té z e te in e k hely zete. 5. N épesség g en etik a és k v a lita tív d em o g ráfia: g en e tik a i k a p c so la to k a ro k o n o k k ö z ö tt; iz o lá tu m o k ; az en d o g á m ia a la k u lá sa a 19. és 20. sz ázad b an E u ró p á b a n ; a g en e tik a i te h e r m é ré se; a fra n c ia a n y á k v élem é n y e a fog am zás­ g átló szerek rő l; n em zetk ö zi biológiai p ro g ra m . 6. M ó d sz erta n : a n y a k ö n y v feldolgozáso k ; a fo g am z ásg á tlá s h a tá s a a te r ­ m ék en y ség re.

IRODALOM

539

7. A dem o g ráfiai k o n ju n k tú r a figyelése. 8. A gyengén fe jle tt országok dem o g ráfiai viszonyai. 9. K ülföldiek b e v á n d o rlá sa F ra n c ia o rsz á g b a . N E W C O M B E , II. B.: Couplage de données pour les études démographiques. (Az a d a to k összekapcsolása d em ográfiai k u ta tá s cé ljá ra .) 653 — 684. p. G y a k ra n előfordul, h o g y a d em ográfiai k u ta tá s cé ljá ra érd em es m eg ­ k ere sn i egy szem élyre v o n a tk o z ó o ly a n a d a to k a t, am ely ek k ü lö n b ö ző d o k u ­ m e n tu m o k b a n ta lá lh a tó k m eg. E z a m u n k a sokszor n a g y erő feszítések et ig é­ ny el. A szerző az egy szem élyre v o n a tk o z ó k ü lönböző a d a to k ily en „ö ssze k ap ­ c so lá sá n a k ” te c h n ik a i k é rd é se it tá rg y a lja . B L O T , D.: Les redoublements dans Tcnseignement prim aire en France de 1960 á 1966. (Az o sztály ism étlések az á lta lá n o s isk o lai o k ta tá s b a n F ra n c ia ­ o rszá g b an , 1960 —1966.) 685 —709. p. A F ra n c ia D em ográfiai In té z e tn e k a g y erm e k ek isk o lai elő m en etelére v o n a tk o z ó k u ta tá s a i m e g m u ta ttá k az o sztály ism é tlé sek g y ak o risá g át. E z e k ­ nek p edagógiai, pszichológiai v a g y szociológiai o k aiv al és h a tá s a iv a l k o rá b b a n m á r fo g lalk o zta k . A ta n u lm á n y elem zi az o sz tály ism étlések h a tá s á t az á lta lá ­ nos iskolai o k ta tá s átlag o s id ő ta rta m á ra . B I R A B E N , Jean-Noel: E ssa i d ’estimation des naissances de la population algérienne depuis 1891. (Az alg ériai népesség szü letésszám a 1891 ó ta ; k ís é rle t a becslésre.) 711 — 734. p. A nem te lje sk ö rű an y a k ö n y v ez és m ia tt v i t a t o t t k érd é s az alg ériai n ép e s­ ség n ép m ozgalm a. A szerző m egbecsüli, hogy az a n y a k ö n y v e z e tt szü letések h ez m e n n y it k ell h o zz áa d n i, h o g y a té n y leg e s szü letéssz ám o t m e g k ap ju k . G É N E R M O N T , J.: Parametr es caractéristiques d’u n e population homogame. Étude de quelques cas simples. (E g y h om ogám n épesség jellem ző p a ra m é ­ te re i.) 7 3 5 - 7 5 6 . p. ‘ E lm é le ti m a te m a tik a i m o d e llt ír le, am ely a h á z a s p á ro k k ia la k u lá sá n a k (a p á rv á la sz tá sn a k ) g en etik u s h a tá s a it v ázo lja. G A R L O T , E .: Activité des organisations internationales en matiére démographique. Premiere partie: Evolution des structures et des idées. (A n em zetk ö zi szervek te v ék e n y ség e a dem o g ráfia te rü le té n .) 757 —780. p. Is m e rte ti a különböző n em zetk ö zi szerv ezetek , első so rb an az E N S Z és szerv ei, v a la m in t az egyéb nem zetk ö zi k o rm á n y sz e rv e k (pl. az E u ró p a T an ács), n em k o rm á n y szervek (pl. az I P P F ), és a n em zetk ö zi te v é k e n y sé g e t is fo ly ta tó országos szerv ek (pl. P o p u la tio n Council) d em ográfiai m u n k á ssá g á t. A . R.

POPULATION INDEX a P rin c eto n E g y e te m N é p essé g k u ta tó In té z e té n e k fo ly ó ira ta 1968. No. 1.

S H O R T E R , F. C.: Inform ation on Fertility, M ortality and P opulation Growth in Turkey. (A te rm ék en y ség , h a la n d ó sá g és a népesség n ö v ek ed és T ö rö k ­ o rszágban.) 3 —21. p. A ta n u lm á n y tö b b fo rrás, így elsősorban a n ép szá m láláso k és az 1963. évi országos dem o g ráfiai v iz sg á la t — am ely a lako sság 71 % -á ra te r je d t k i — e g y ü t­ te s elem zése a la p já n v iz sg álja a h alan d ó sá g , a te rm ék en y ség és a n ép esség fej­ lődés tr e n d je it. Az a d a to k az 1960 k ö rü li id ő sz ak ra, e s e te n k é n t az 1960-as é v e k k ö zepére v o n a tk o z n a k v á ro s-fa lu sz erin ti részletezésb en .

540

I R O D A L O M

A tö rö k tö rv é n y e k 1960 e lő tt b ű n csele k m én y n e k m in ő s íte tté k az ab o r­ tu s z t és a ste rilizáció t, til to ttá k a fo g am zásg átló eszközök b e h o z a ta lá t, g y á r tá ­ s á t és e la d á sá t, to v á b b á a c sa lá d terv e zésre v o n a tk o z ó in fo rm áció k te rjesz tésé t. Az 1960-as évek elején ez t a p o litik á t fe lü lv iz sg á ltá k és az 1965-ben h o z o tt tö rv é n y le g alizá lta a fo g am z ásg á tló k te rje s z té s é t, m egfelelő egészségügyi k o r­ lá to k m e lle tt en g ed ély ezte az a b o rtu s z t és egészségügyi h á ló z a tta segíti elő a fo g am zásg átló k , elsősorban az in tr a u te r in eszközök a lk a lm a z á sá t. M in d ezt figyelem be v év e m á r a közel jö v ő b e n a te rm é k e n y sé g je le n tő s csökkenése v á r ­ h ató . * A szerkesztőség tá jé k o z ta tá s t közöl arró l, h o g y a Bibliográfia a la p já t képező k a r to té k k a ta ló g u s ren d sz er m ily en m ó d o n áll a k u ta tó k ren d elk ezésére, to v á b b á , hogy a P opulation In d ex m ely szám ai k a p h a tó k m ég, ille tv e a to v á b b i szám ok h o g y an szerezh ető k b e ú jra n y o m á s (re p rin t), m ik ro film v a g y fo to n y o m ás fo rm á já b a n . E szám tó l k ez d v e a P o p u la tio n In d e x b ib lio g rá fiá já n a k ren d szere n ém ileg m ódosul, egyes té m a k ö re i to v á b b i alcso p o rto k k a l b ő v ü ln e k . 1968 . No. 2.

T A U B E R , Irene, В.: Change and T ra n sitio n in th e B lack Population of the United States. (V áltozás és tra n z íc ió az E g y e s ü lt Á llam o k fek e te b ő rű népességé­ ben.) 121 — 151. p. A ta n u lm á n y széles s p e k tru m ú á tte k in té s t ad a nég er lak o sság d em o g ráfiai jellem zőinek alak u lá sáró l, a század eleje ó ta . B e m u ta tja a déli állam o k b ó l k i­ á ra m lá su k és a n a g y v á ro so k b a k o n c e n trá ló d á su k fo ly a m a tá t, fo g lalk o zik a m o b i­ litássa l, a sz elek tív té n y ez ő k k el, az isk o lá z o ttsá g a la k u lá sá v a l, a h ázasság , a h á z ta rtá s és a család kérdéseivel, to v á b b á a h alan d ó sá g g al és re p ro d u k c ió v a l, v ég ü l felv ázo lja a v á rh a tó p e rs p e k tív á k a t. A szerző v élem é n y e sz e rin t a fek ete b ő rű népesség b iz o n y ta la n jö v ő je nem d em o g ráfiai örökség. A kik k ö zü lü k elérik a népesség közép- v a g y felsőbb réte g ein e k tá rs a d a lm i s tá tu s á t és g az d a­ sági sz ín v o n alát, n em k ü lö n b ö z n ek e ré te g ek b e ta rto z ó k tó l sem a c s a lá d s tru k ­ tú r a , sem a házasság i s ta b ilitá s v a g y a re p ro d u k ció te k in te té b e n . A kevésbé isk o lá z o tta k , az alac so n y ab b foglalkozási ré te g ek b e ta rto z ó k , elég telen jö v e ­ delem m el rendelk ező k k ö ré b e n m a ra d az afrik ai örökség. L én y eg éb en te h á t nincs k ü lö n e tn ik a i dem ográfia. A század h á tra le v ő részéb en az isk o láz o ttsá g i szín v o n al növekedése, a foglalkozási m o b ilitá s és a n em k o r lá to z o tt tá rs a d a lm i leh ető ség ek e re d m én y e k én t az e lm a ra d o tt réte g ek d em o g ráfiai jellem zői is á ta la ­ k u ln a k . A d öntő á ttö ré sn e k a déli á lla m o k b a n k ell b ek ö v e tk e zn i. T. J .

DEMOGRAPHY az A m erikai N épességi T ársasá g fo ly ó ira ta 1967. Vol. 4 . No. 2.

G O O D M A N , Leo A .: On the A g e-S ex Composition of the P opulation That W ould Result from Given Fertility and M ortality Conditions. (A népesség k o r és nem szerin ti összetételéről, a m e ly e t a d o tt te rm ék en y ség i és h alan d ó ság i fe lté te le k ered m én y ezn én ek .) 423 —441. p. A ta n u lm á n y új f o rm u lá k a t ja v a so l az a d o tt te rm ék en y ség i és h alan d ó ság i v iszo n y o k k ö z ö tt előálló nem i a rá n y és a véglegesen k ia lak u ló k o r és nem sze­ r in ti népességösszetétel k isz á m ítá sá ra . M int erre m á r K a rm e l (1948) és K en d a ll (1949) is r á m u ta tta k a d em ográfiai elem zés szokásos m ó d sz ereit k im o n d a tla n u l is a rra a feltéte lez ésre a la p o z tá k , h o g y a női népesség n ö v ek ed ése te lje sen

I R O D A L O M

541

független a férfi népesség növek ed ésétő l. E z a feltételezés n y ilv á n v a ló a n in k o r­ r e k t és félrevezető ere d m én y e k re v e z e th e t, ez ért a szerző új fo rm u lá k a t a já n l, am ely ek p o n to sa b b m ódszerek és szélesebb k ö rb e n a lk a lm a z h a tó k , m in t a k o rá b b ia k . B e m u ta t női h áz asság k ö té s-d o m in a n ciá jú m o d e lle k et, am ely ek b en a k o r és az id ő sk á la d isz k ré t és fo ly am ato s. M ind ezeket, m in d egy álta lá n o sa b b m o d e llt a szerző az E g y e sü lt Á llam ok 1964. évi te rm ék en y ség i és h alan d ó sá g i a d a ta i fe lh a sz n á lá sá v a l illu sz trá lja . P A R K E , Robert J r . — G R Y M E S , Robert O.: N e w Household Projections for the United States. (Új h á z ta rtá s i elő re szá m ításo k az E g y e sü lt Á llam ok részére.) 442 —452. p. Az E g y e s ü lt Á llam ok Ö sszeírási H iv a ta la (B u rea u of th e Census) k ö zre­ a d ta a családok és h á z ta rtá s o k sz á m á ra v o n a tk o z ó , 1967 —1985. évek k ö z ö tti id ő sz ak o t felölelő le g ú jab b e lő re sz á m ítá sa it (C u rre n t P o p u la tio n R e p o rts , Series P-25, No. 360). A szerzők e cik k b en ennek az elő re szá m ításn a k m ó d szer­ ta n i k é rd é se it tá rg y a ljá k , elsősorban a sz ám ításo k fe lté te le it és azok b efo ly á­ s á t az eredm én y ek re. A projek ció h o z h ázasság i és h á z ta rtá s i fe lté te le k e t h a sz ­ n á lta k . A h ázasság i fe lté te le k d iffe ren ciálá sát a m áso d ik v ilá g h á b o rú u tá n s z ü le te tt n ag y o b b lé tsz ám ú koho rszo k in d o k o ltá k . A h ázasság i fe lté te le k A v á lto z a ta k é n t a férfi, С v á lto z a ta k é n t a női házasság i a rá n y sz á m o k a t v e tté k alap u l, a В v á lto z a t egy á tlag o s v á lto z a t v o lt. H á z ta r tá s i fe lté te lk é n t az 1957 és 1964 k ö rü li h á ro m -h áro m év á tla g a i a la p já n a h á z ta rtá s fő k a r á n y á t, m ás h á z ta rtá s i v isz o n y la to k és a családi á lla p o t sz e rin ti h á n y a d o k a t v e títe tté k előre. Az egyes v á lto z a to k h a tá s a in a k ism e rte té se a la p já n a szerzők m eg in d o ­ k o ljá k , hogy m ié rt az a d o tt v á lto z a t-k o m b in á c ió t h a s z n á ltá k az e lő re szá m ítá­ so k n ál. L O P E Z , Alvaro: Some Notes on Fertility Problems in a Colombian Sem i-U rban C om m unity. (E g y colom biai félig v áro si közösségben fe lm e rü lt te rm é k e n y ­ ségi k érd é sek re v o n atk o zó m egjegyzések.) 453 —463. p. A colom biai L a C ejában t a r t o t t d em ográfiai sz e m in á riu m ra b e k ü ld ö tt ta n u lm á n y o k egyike C an d elaria (V alle, Colom bia) félig v áro si te lep ü lésen v é g r e h a jto tt te rm ék en y ség i v iz sg á la tró l a d o tt sz á m o t (szerzője A lfredo A guirre). A 100 h áz as és konszen zu ális k ö te lé k b e n élő asszo n y ra k ite rje d ő v iz sg á la t elegendő szám szerű a n y a g o t e re d m é n y e z e tt egy s ta tis z tik a i é rté k e ­ léshez, b á r az a d a tfe lv é te l re p re z e n ta tív jellege kétséges. A ta n u lm á n y a p á ro k n é h á n y jellem ző jév el, az eg y ü ttélés sz ilá rd sá g áv a l, a fo g am z ásg á tlá s és a szü le­ tési in te rv a llu m , a term ők ép esség és nem i érin tk ezés g y ak o risá g a k ö z ö tti k a p ­ cso lato k stb . kérd éseiv el foglalkozik, tá rg y a lv a a v o n atk o zó m ó d sz e rta n i p ro b ­ lé m á k a t. H A M I L T O N , C. Horace: The Vital Statistics M ethod of E stim a tin g N e t M i g ­ ration by A ge Cohorts. (A v á n d o rlá si k ü lö n b ö z e t életk o ri k o h o rszo k sz erin ti b ecslésének népm ozgalm i s ta tis z tik a i m ódszere.) 4 6 4 —478. p. Míg az egész népességek k ö z ö tti v á n d o rlá si k ü lö n b ö z e te k becslésére á lta ­ lá b a n a n épm ozgalm i m ó d sz ert h a sz n á ljá k , ad d ig az életk o ri k o h o rszo k eseté­ b en in k á b b a n ép szám lálási to v á b b é lé si h á n y a d o k m ó d szerét. A ta n u lm á n y a n ép m ozgalm i m ódszer h ag y o m án y o s fo rm u lá já b ó l in d u l k i, az az : M i - M 0 = (P l - P„) - (B - D ) , ah o l M f = o d av á n d o rló k , M 0 = elv án d o rló k , P 0 = a n épesség szám a a b áz is­ id ő p o n tb a n , P 1 = a népesség szám a egy késő b b i id ő p o n tb a n , to v á b b á a szü le­ té sek szám a B , a h alálozásoké D. A ta n u lm á n y le ír egy m ó d sz ert a Т )г° m eg ­ h a tá ro z á s á ra , am ely b á rm e ly m e g h a tá ro z o tt születési v a g y életk o ri k o h o rsz m e g h a ltja in a k a szám a a k érd éses n ép szá m láláso k k ö z ö tti d e k á d b a n . N o rth C aro lin a 1950 —1960. évi a d a ta i a la p já n a szerző vég ü l m e g á lla p ítja , h o g y a n ép szá m lálási to v á b b é lé si h á n y a d o k m ódszere alg eb railag á lta lá b a n a v á n ­ d o rlási k ü lö n b ö z ete k alac so n y ab b becslését a d ja , m in t a n ép m o zg alm i m ódszer, de v a n n a k szem b e tű n ő k iv é telek is, am e ly e k e t n ép szá m lálási összeírási h ib á k o k oznak. 3 4 Demográfia

542

I R O D A L O M

L E A S U R E , J . W illia m — L E W I S , Robert A .: Internal M ig ra tio n in the U S S R : 1897 — 1926. (Belső v án d o rm o z g alo m a S z o v je tu n ió b a n , 1897 — 1926.) 4 7 9 - 4 9 6 . p. A szerzők elsősorban az 1926. évi sz o v jet n ép szá m lálás szü letési h ely re v o n a tk o z ó feldolgozásai a la p já n v á z o ljá k a S zo v je tu n ió belső v á n d o rm o z g a l­ m a it. Az elem zések te rü le ti egysége a g u b ern iu m . A szerzők m eg k ísérelték , hogy összefüggésbe h o zzák a belső v á n d o rlá s o k a t a g u b ern iu m o k g azdasági d iffe ren ciáltság á v al. E célra az 1926. évi n é p szá m lálás m u n k aerő -m eg o szlási, isk o láz o ttsá g i és v á ro so d á si a d a ta it h a s z n á ltá k fel, am elly el m eg k ö zelíten i v él­ té k a jö v ed elm i k ü lö n b sé g e k e t is. É rd e k e s m e g á lla p ítá su k , h o g y b á r az első v ilá g h á b o rú , a fo rrad a lo m , a p o lg á rh á b o rú , m a jd a N É P k o rsz a k évei je len tő s belső v á n d o rm o z g a lm a k k a l já r ta k , az 1926-os n é p s z á m lá lá st m egelőző időszak a népesség hasonló té rb e li á tre n d e z ő d é sé t h o z ta , m in t az 1897-es n é p sz á m lá lá st m egelőző időszak. A v á n d o rló k a t k ib o c sátó te rü le te k és a b e v á n d o rlá si te rü le ­ te k m in d k é t id ő szak b an k ö rü lb e lü l u g y an a zo k v o lta k és a v á n d o rló k a m a g a ­ sab b jö v e d e lm e t b iz to sító te rü le te k felé á ra m lo tta k . V Á V R A , Zdeněk: F uture Trends in World P opulation Growth. (A v ilág n ép es­ sége nö v ek ed ésén ek jö v ő tre n d je i.) 497 —514. p. A v ilág népességének v á r h a tó nö v ek ed ése szo ro san összefonódik a tá r s a ­ dalm i és g azdasági fejlődés k érd éseiv el. A v ilág n ép e ssé g szá m án a k n ö v ekedése és a k o r s tr u k tú ra ezzel e g y ü ttjá ró v á lto z á s a i új g azd aság i és tá rs a d a lm i p ro b ­ lé m á k a t je le n te n e k , am ely ek a fe jle tte b b és a fejlődő ré g ió k b a n , s ezeken belül is az egyes te rü le te k fejlettség i fo k ai sz e rin t k ü lö n b ö ző k . A szerző ta n u lm á ­ n y á b a n nem a n n y ira a n ép ességnövekedéssel m in t in k á b b az e m líte tt p ro b lé­ m á k k a l foglalkozik. B e v ezető b en u g y a n v á z o lja az E N S Z 1960 —2000. évi e lő re sz á m ítá sá t, am e ly n e k közepes v á lto z a ta s z o lg á lta tja a ta n u lm á n y a la p ­ já t, s ism e rte ti az ezzel k a p c so la to s k ritik a i m eg g o n d o láso k at is (pl. B ojarszkij, B ogue, M acura), fejte g e té se ib e n az o n b an első so rb an a k o rö ssze té tel v á r h a tó v á lto z á sa i és az ebből adódó k érd é sek á lla n a k elő térb en . T á rg y a lja a p ro d u k tív k o rú népesség tr e n d je it, a m u n k a k é p e s k o rú a k és az e lta rtá s ra szorulók a rá n y á n a k v á rh a tó a la k u lá s á t, a m u n k a e rő -u tá n p ó tlá s és a m u n k á ­ b a n e ltö ltö tt élet h o ssz ú sá g á n a k k é rd é se it, s v ég ü l a jövő n épességfejlődésnek a n em ze ti jöv ed elem a la k u lá s á ra g y a k o ro lt h a tá s á t. A ta n u lm á n y v é g k ö v e t­ k e z te té se az, hogy a felm erülő k é rd é se k e t n em a tá v o li jö v ő b e n , h an e m a je le n ­ b en kell m egoldani, m e rt a m eglevő ellen tm o n d áso k egyre b o n y o lu lta b b a k lesznek. R O G E R S , Andrei: E stim a tin g Interregional Population and M igration Opera­ tors from Interregional Population Distributions. (In te rre g io n á lis n épesség és v á n d o rlá si o p erá to ro k becslése in te rre g io n á lis népességeloszlásokból.) 515 —531. A belső v á n d o rlá so k elem zése és e lő re látása a te rü le te k k ö z ö tti népesség­ fejlődés és v á r h a tó népességm egoszlás kérd éseih ez k ap cso ló d ik . M ivel v á n ­ dorlási a d a to k g y a k ra n nem állan a k ren d e lk ez ésre, a ta n u lm á n y k ísé rlete t te sz a rra , hogy a n épességnövekedés fo ly a m a tá t m a tr ix fo rm á b a n kifejezve a régiók k ö z ö tti népességm egoszlás idősorai a la p já n b ecsü lje a v á n d o rm o z g a l­ m a t. A m ó d sz ert a szerző két-rég ió s ren d sz erre l á b rá z o lja (K a lifo rn ia és a „ m a ra d é k ” E g y e sü lt Á llam ok). M ivel az ere d m én y e k n em k ie lég ítő k , a ta n u l­ m á n y je le n tő s része a z o k k al a fe lté te le k k e l fo g lalk o zik , am ely ek a m ó d szer h iá n y o ssá g a it in d o k o ljá k , to v á b b á az a d a to k k ie g y en lítésé n ek lehetőségével. W O O F T E R , T. J .: M igration in the Southeast. (A d élk ele ti v án d o rm o z g alo m .) 532 —552. p. A ta n u lm á n y b a n tá r g y a lt D élk e le t-G e o rg iát, D é l-K a ro lin á t, A la b a m á t , M ississippit és L u is ia n á t fo g lalja m a g áb a , a déli g y a p o tte rm e lő álla m o k a t, ahol a részes m ezőgazdasági m u n k á so k k a l tö rté n ő term elé s v o lt jellem ző. A t á r ­ g y a lt id ő sz a k b a n , 1940 és 1960 k ö z ö tt a D élk e le ten v é g b e m e n t a g azd aság újjászervezése, am e ly n e k d em ográfiai k ö v e tk e z m é n y e i igen m é ly re h a tó a k

I R O D A L O M

543

v o lta k . A m ezőgazdaság gépesítése és á ta la k ítá s a a farm erek és a m ező g azd a­ sági m u n k á so k m illió it t e tte feleslegessé. M integy h áro m m illió t k ö zü lü k a nem m ezőg azd aság i te rü le te k sz ív ta k fel, ahol az ip a ri fejlődés g y o rsab b v o lt, m in t az E g y e s ü lt Á llam ok m ás te rü le té n , s a családi jö v ed elm ek is g y o rsab b a n n ő tte k , m in t m ás v id ék en . A v áro si népesség a r á n y a 5 2% -ra e m e lk e d e tt. M e g v á lto z o tt a m u n k aerő összetétele is, n ö v e k e d e tt a nők fo g la lk o z ta to tts á g á ­ n a k a rá n y a , u g y a n a k k o r a nég er fo g la lk o z ta to tta k a rá n y a csö k k en t. U g y an e z a je len ség tü k rö z ő d ik a v á n d o rlá so k b a n is. A régióból m in te g y 2,7 m illió v al tö b b e n v á n d o ro lta k el, m in t a m e n n y ie n o d a v á n d o ro lta k , s ebb en a k ü lö n b ö ­ ze ib e n m in d e n egyes feh ér e lv á n d o rló ra négy néger elv án d o rló ju to t t. E n ag y v á n d o rlá si m ozgalom h a tá s a te rm é sz e te se n a k o r és nem sz erin ti ö sszetételen , a h ázasság i és te rm ék en y ség i v isz o n y o k b an is tü k rö z ő d ik . M O R R I S O N , Peter A .; D uration of Residence and Prospective M igration: The E valuation of a Stochastic Model. (A h e ly b e n la k á s ta r ta m a és a v á n d o r­ m ozgalom e lő re lá tá sa ; egy sz to ch a sztik u s m odell becslése.) 553 — 561. p. A ta n u lm á n y azzal a m o b ilitá si m odellel foglalkozik, a m e ly e t M cG innis és m ások fe jle sz te tte k ki C ornelben. A m odel fő h ip o tézise az, h o g y a v á n d o r­ lási h a jla m a h ely b e n la k á s ta r ta m á v a l csökken. T o v áb b i h ip o tézis, hogy a k a p ­ c so la tb a n az éle tk o r is sz erep e t já tsz ik . A szerző ta p a s z ta la ti alap o n k ív á n ja b ecsü ln i a C ornel m odell p o n to ssá g á t. E célra a h o lla n d n é p e s sé g n y ilv á n ta r­ tá si ren d szerb ő l szárm azó lo n g itu d in á lis (la k ó h e ly tö rté n e t) a d a to k a t h aszn á l fel, egy 5000 e s e te t m a g á b a foglaló v é le tle n m in tá t. N égy k o rc so p o rt — m ég ­ p ed ig 18 —24, 25 —44, 45 — 64 és 65 évesek és id ő seb b ek ta rta m -sp e c ifik u s v á n ­ d o rlási a d a ta i a la p já n m e g á lla p ítja , h o g y a k a p c so la t n e g a tív , m áso d fo k ú g ö rb év e l je lle m ez h ető , s k o r sz e rin t je le n tő se n k ü lö n b ö ző . K ö v e tk e z te té se i a rra irá n y u ln a k , h o g y a v án d o rm o z g alo m e lő re lá tá sá b a n a sta c io n e r v aló szí­ nű ség ek elő re v e títé se n em fe lté tle n ü l jo g o su lt, s a jö v ő b e n a v iz sg á la to k n á l h ely ese b b len n e nem sta cio n er való szín ű ség ek k el dolgozni, m in t a Cornel m o d ell esetében is, ehhez a z o n b a n a népességnek a h e ly b e n la k á s ta r ta m a sze­ r in ti m e g o szlásaira,is szükség lenne. C L E M E N C E , Theodore G.: Residential Segregation in the M id -S ixties. (L a k ó ­ h ely i elk ü lö n ü lés a h a tv a n a s évek k özepén.) 562 —568. p. Az 1960-as évek közepén szám os összeírást v ég e ztek a n n a k a m e g á lla p í­ tá s á r a , hogy a feh é r-n em feh é r la k ó h ely i elkülönülés az 1960-as n ép szá m lálás ó ta h o g y an m ód o su l az a m erik ai v á ro so k b a n . A ta n u lm á n y tíz v á ro s 1964 — 1966 k ö z ö tt v é g z e tt speciális összeírása a la p já n m e g á lla p ítja , h o g y az elk ü lö ­ nülés lén y eg é b en nem v á lto z o tt. S T O E C K E L , J o h n E . —C H O U D H U R Y , Moqbul A .: The Im pa ct оf F a m ily P la n n in g on Fertility in a R ural A rea of East P akistan. (A csalá d terv e zés b efo ly ása a te rm ék en y ség re egy k e le t-p a k isz tá n i falu si k ö rze tb en .) 569 —575. p. A k e le t-p a k isz tá n i C om illa-K otw ali k ö rz e t h a t fa lv á b a n 1961-ben cs alá d ­ te rv ezési p ro p a g a n d á t k e z d te k m eg h ag y o m án y o s eszközökkel (condom és h ab k é p ző ta b le ttá k ) . Az ere d m én y e k 1967. évi értékelése a k ö v e tk e z ő k e t á lla ­ p íto t ta m eg: 1. á m b á r a p ro g ra m o t elfogadók te rh esség i a rá n y a az időszak fo ly am án n ö v e k e d e tt, az m égis keveseb b , m in t a fele a n n a k a te rm é k e n y sé g ­ n ek , a m it az alk alm az ás nélkül v á rn i le h e tn e ; 2. a h a s z n á lt fo g am z ásg á tló k h a té k o n y sá g a a h a s z n á la t idejével p árh u z a m o sa n c sö k k e n t; 3. az előbbi té n y e ­ ző, to v á b b á az új elfogadók és az a b b a h a g y o k a r á n y á n a k a la k u lá sa k ö v e tk e z ­ té b e n , a te rm ék en y ség re d u k á ló d o tt, a re d u k á ló d á s m é rték e azo n b an ú ja b b a n k iseb b , am i az o n b an esetleg ciklikus jelenség is lehet. R O B E R T S , G. W . - C U M M I N S , G . T . - B Y R N E , J . - A L L E Y N E , C.: Knowledge and Use of B irth Control in Barbados. (A szü letésszab ály o zás ism erete és h a s z n á la ta B a rb ad o so m ) 576 —600. p. A szerzők egy igen ta n u lság o s m in ta v é te li v iz sg álat ered m én y eirő l szám ol-

34

544

I R O D A L O M

n a k be, am ely e t B arbadosem 1964 jú n iu s á b a n k ez d te k m eg, s h áro m h ó n ap a l a tt fejeztek be. Az 1960-as n ép szá m lálásk o r m in te g y 50 000 re p ro d u k tív k o rú n ő tt v e tte k szám b a, 15 sz á m lá ló k ö rz e te t v á la s z to tta k ki, ahol 2200 ilyen k o rú nő é lt (a m in ta v é te li te rv m in teg y 4 % -o s m in tá t irá n y o z o tt elő, te h á t viszonylag elég n a g y o t a k iv á la sz tá si h á n y a d o t te k in tv e és m egfelelőt a m in ta e lem szám át illetően). E lh a g y v a az isk o láb a já ró n ő k e t 1900 nő m a r a d t a m in ta v é te li te rv b e n , ezek közül 1605 n ő t k é rd e z te k ki, 26 nő nem v álasz o lt, 67-ről n em tu d tá k a k é rd ő ív e t m egfelelően k itö lten i. A v iz sg álat a n ő k e t négy c so p o rtra o s z to tta : 1. tö rv é n y e s h ázaso k (ak ik fé rjü k k e l élnek e g y ü tt), ezek a lk o ttá k a m á so d ik le g n ag y o b b cs o p o rto t (27,1 % ); 2. a legnagyobb cso p o rt (41,4% ) a ,,lá to g a tó k ” , a k ik sem nem h ázaso k , sem k ö ­ zös h á z ta rtá s u k n in c s; 3. a közös h á z ta rtá s b a n m egegyezéssel e g y ü tt élők (14,0% ) s 4, a h a ja d o n o k (ak ik n e k a v iz sg á la t id ején n em v o lt k a p c so la ta , 17,5% ). A különböző csoportok fo g am z ásg á tlá si ism erete és g y a k o rla ta k ö z ö tt u g y an ú g y külön b ség ek m u ta tk o z ta k , m in t iskolai v ég z ettség szerin t. A zok közül a nők közül, ak ik n ek v a la h a is v o lt b á rm e ly típ u s ú h ázas k a p ­ c so la tu k 73 százalék ism e rt fo g am z ásg á tlá si m ó d o k a t. Az ism e rt fogam zás­ g á tlá si m ódok népszerűségi sor r endje jelleg zetesen e lté r t a K özép- és K eletE u ró p á b a n ism ert k ép tő l. B a rb a d o so n a n ép szerű ség b en első h ely en a kém iai fo g am zásg átló k (aerosol, h ab k é p ző ta b le ttá k , zselé v a g y k rém ) állan ak , csak a z u tá n jö n n e k az eszközök (d iafrag m a , condom ). Az ö b lítés u g y a n i t t is eléggé előkelő h e ly e t foglal el a so rre n d b en , ele a co itu s in te r ru p tu s t az orális ta b le ttá k , a sz o p ta tá s és m ég a n a p tá r m ó d szer is m egelőzi. A z IU C D a s te ri­ lizációval és a m e g ta rtó z ta tá s s a l a sor végén foglal h ely et. F o g a m z á sg á tlá st a n ők 40,6 sz ázalék a h a s z n á lt, ez az a rá n y a 25 —29 éves k o rú h áz aso k n ál a leg m ag asab b (65 ,9 % ), s a 40 éves és idősebb k o rú h a ja d o n o k n á l a legalacso n y ab b (6,7% ). A z u to ljá ra h a s z n á lt m ó d o k k ö z ö tt a k ém iai m ódszerek 61,1 % -o t te tte k ki, az eszközös m ó d szerek (az IU C D -t is b eleértv e) 2 0 ,0 % -ot, a te rm ész ete s m ó d o k p edig m indössze 1 0 ,5 % -ot. A z orális ta b le ttá k , sterilizáció és egyéb m ódok a n ő k e g y tiz e d é t sem é rin te t­ té k . A fo g am zásgátlási ism eretek elterje sztésé b en a csalá d terv e zési k lin ik á k n a k v a n a legnagyobb szerepük (28,6% ), de je len tő s sz erep e t já ts z ik az egész egész­ ségügyi szerv ezet is (d o k to ro k és ápolónő k 2 4 ,7 % ). A felv ilág o sítás 26,6 % -a a p a rtn e re k tő l, a to v á b b i felvilágosítás b a rá to k tó l, ro k o n o k tó l és m áso k tó l sz á rm a z o tt. A v iz sg álat érdekes m e g állap ítása , h o g y a v allás eg yik m ódszer h a s z n á la tá n a k sem ak a d ály a. A k o r sz erin t ré sz le te z e tt a d a to k a c sa lá d te rv e ­ zés terjed ésére u ta ln a k . D U B E Y , Dinesh C handra—C H O L D I N , H arvey М .: Communication and D iffu sion of the I U C D : A Case S tu d y in Urban Ind ia. (Az IUCD m egis­ m erteté se és e lterje sztése ; c s e t-ta n u lm á n v in d iai v á ro si te rü le te n .) 601 — 614. p. A szerzők h á ro m delhi te lep e n a z t v iz sg álták , hogy eg y új fogam zás­ g átlási eszközt, az IU C D -t (m éhen belüli fo g am zásg átló eszközt) h o g y an ism er m eg a lakosság, s h o g y an d ö n t az elfogadásáról. A v iz sg ált te rü le te n 263 IUCD b eh e ly ezést vég eztek , 83 h á z ta rtá s b a n azo n b an cím v álto zás, cím tév esztés v a g y nem v álaszolás m ia tt nem tu d tá k az a d a tfe lv é te lt v é g re h a jta n i. A v iz sg á la tb a m in d a feleséget, m in d a fé rje t b e v o n tá k . Az IU C D -ről először tö b b n y ire a nő é rte s ü lt (53% ), b á r g y a k ra n a férj sz e rz e tt errő l tu d o ­ m á s t (4 4 % ); e g y ü tte s inform áció r itk á n tö r té n t (3% ). A nők n ag y része (73% ) a család terv ezési k lin ik á k szem élyzetétől k a p ta az első in fo rm ác ió t, v ag y b a rá to k tó l, ism erősöktől (26% ). A férfiak u g y a n a k k o r főleg az ú jság o k rév én szereztek tu d o m á s t erről a m ódról (65% ), s a p la k á to k n a k , k iá llítá so k n a k , s a rá d ió n a k is v o lt bizonyos szerepe (7% ). A to v á b b i ism eretszerzésb en m in d a férfi, m ind a nő m á r sokkal in k á b b tá m a s z k o d o tt a b a rá to k , szom szédok, ro k o ­ no k , s az eszközt m á r h a szn á ló k ta n á c sa ira . A m ó d sz ert elfogadók tö b b m in t e g y h a rm a d a (m in d a férjek n é l, m in d a feleségeknél) az IU C D legjobb tu la jd o n ­ sá g á n a k a z t ta r t ja , h o g y az n em z a v a r, u g y a n a n n y ia n v isz o n t a n n a k ö rü lte k leg jo b b an , hogy ez a m ódszer biztos. A h áz aso k tö b b m in t eg y tized én ek első­ so rb a n az te ts z e tt, hogy h a a k a rjá k , az eszköz k iv é tele u tá n ú jb ó l le h e t gyer-

IR OD A L ОM

545

m e k ük. A n ő k n ek m indössze 7 % -а d ö n tö tt úgy, az elfogadásról, h o g y csak k é­ ső b b , az eszköz behelyezése u tá n in fo rm á lta a fé rjé t, n a g y tö b b sé g ü k a fé rje t is b e v o n ta a d ö n té sb e. A végleges elh a tá ro z á s k ia la k ítá s á b a n a h áz aso k 4 4 % á b a n a férjn ek v o lt d ö n tő szerepe. M I C H E L , Andrée: Interaction and F a m ily P la n n in g in the French Urban F am ily. (E g y m á sra h a tá s és család terv ezés a fra n c ia v áro si c salá d b an .) 6 1 5 - 6 2 5 . p. M ár az in d ian ap o lisi v iz sg á la t (W h e lp to n és K iser) k im u ta tta , h o g y a b o ld o g h áz a ssá g o k b a n á lta lá b a n sokkal in k á b b rea lizá ljá k m in d a g y erm e k ­ sz ám ra, m in d a születési in te rv a llu m o k ra v o n atk o zó c sa lá d te rv e k e t. A P u e rto R ico-i v iz sg á la t (H ill, Stycos és B lack) e z t az e lm élete t a h áz aso k e g y m á sra h a tá s a (a g yerm ekszám m egbeszélése a férj és a feleség k ö z ö tt — h aso n ló an az 1958 —60. évi m a g y a r k ísé rleti TCS v izsg álath o z) irá n y á b a n is k ite rje s z te tte . A ta n u lm á n y 550 fra n c ia v áro si h á z a s p á r kikérdezése a la p já n v iz sg álja a k é r­ d ést, s e g y b e v etv e a m e g á lla p ítá so k a t m ás — főleg a P u e rto R ico-i — v iz sg á­ la to k k a l ném ileg eltérő ered m én y ek re ju t. E L - B A D R Y , M . A .: A S tu d y of Differencial Fertility in Bombay. (V izsg álat a d ifferenciális te rm ék en y ség rő l B o m b ay b a n .) 626 —640. p. A v iz sg á la t az 1960. évi b o m b a y i születési s ta tis z tik a 50% -o s m in tá já n a k (a z o k a t az a n y a g o k a t v e tté k te k in te tb e , ahol a sta tis z tik a i sz ám b a v éte l te lje s­ sége kielégítő v o lt) feldolgozásán alap u l. A ta n u lm á n y a születési so rren d n ek az a n y a k o ra , lakóhelye, v allása, to v á b b á az a p a születési helye (állam a) és B o m b a y b a n való ta rtó z k o d á s á n a k ta r t a m a sz erin ti tá b lá it elem zi. Az elem zés m e g á lla p íto tta , h o g y b á r a te rm ék en y s ég e t befolyásoló té n y e ­ zőkről alig állan a k a d a to k rendelkezésre, a k ö rze tek k ö z ö tt ta lá lh a tó k ü lö n b ­ ségek 51 sz á z a lé k á t m égis in d o k o ln i le h e t h á ro m oly an té n y ez ő v el, am ely ek a z 1961. évi nép szám lálásb ó l ism ertek . E zek közül a v a ria n c ia 44 sz á z a lé k á t a zsú fo ltság m a g y aráz za , am ely lényegében az életszín v o n allal k a p c s o la tb a n álló tén y ező , to v á b b i h é t száz alé k o t a k ö rze tek vallási és an a lfab é tiz m u s sze­ rin ti összetétele indokol. A te rm ék en y ség i differenciák v allás és szárm azási hely sz e rin t is jelen tő sek . A m o h a m ed á n o k sta n d a rd iz á lt születési so rren d je (3,66) m ag asa b b a h in d u k é n ál (3,39), s a k atlio lik u so k é a leg alacso n y ab b (3,06). A B o m b a y b a n la k ás ta r ta m a sz erin ti a d a to k csak n ehezen m a g y a rá z h a tó k , alig v a n n y o m a az asszim ilációnak. S W E E —H O C K , Saw: Fertility Differentials in E a rly Postwar M ala ya. (T erm ékenységi differenciák a h á b o r ú t k ö v ető id ő k b en M alájföldön.) 6 4 1 - 6 5 6 . p. M alájföldön a h áb o rú u tá n i id ő k b e n a m a lájo k te rm ék en y ség e v o lt a leg­ alac so n y ab b , a k ín a ia k é u g y a n a k k o r m a g asa b b , m íg le g m ag a sab b az in d ia ia k é. A k ü lö n b ség ek állam ok és falu -v áro s sz e rin t is m e g ta lá lh a tó k v o lta k . A leg­ n ag y o b b k ü lö n b ség a falusi és a v áro so k b a n lakó k ín a ia k term ék en y ség e k ö z ö tt v o lt k im u ta th a tó . L I V I — B A C C I , Massimo: M odernization and Tradition in the Recent H istory of Italian Fertility. (M odernizálódás és h a g y o m á n y az olasz te rm ék en y ség ú ja b b tö rté n e té b e n .) 657 —672. p. Az olasz term ék en y ség a 19. század u tolsó év tize d éb e n k e z d e tt csö k k en n i, s a fo ly a m a t az ö tv e n es évek első felében fe je z ő d ö tt be. A z olasz te rm ék en y ség , csökkenés te h á t időben m eglehetősen eg y b e esett a m ag y aro rszág iv al, s m in t­ egy k é t év tize d d el m a ra d t el a fe jle tte b b n y u g a t-e u ró p a i népességek te rm é ­ k enységcsökkenése m ö g ö tt. A jelenlegi olasz te rm ék en y ség a fra n cia te rm é ­ ken y ség hez áll közel, b á r te rü le tile g jellegzetes k ü lö n b sé g ek e t m u ta t. É szak o n és a középső v id é k ek e n a te rm ék en y ség m á r h áro m év tized e o ly an alacso n y , h o g y nem tu d ja b iz to síta n i a népesség te rm észetes u tá n p ó tlá s á t, m íg ezzel szem ­ b en D élen m ég m a is igen m agas.

546

I R O D A L O M

O laszország déli részein a term ék en y ség csö k k en és csak a h u szas évek vége felé v a g y a h arm in cas évek elején k e z d ő d ö tt el, te h á t jó v a l késő b b , m in t az ország m ás v idékein. A k ü lönbség azo n b an az ország egyes v id ék ein ek te rm é ­ kenysége k ö zö tt az utolsó m ásfél év tiz e d b e n csö k k en n i k e z d e tt. A jellegzetes te rü le ti differenciákon tú lm en ő e n , — am ely ek a gazd aság i fejlődéssel k ap cso ­ la to sa k — m ásik jellegzetes v o n á sa az olasz te rm ék en y ség n e k az, h o g y tá r s a ­ dalm i d ifferen ciáltság a nem nagy. Iskolai v ég z ettség v a g y foglalkozás szerin t v iz sg álv a v iszonylag csekély te rm ék en y ség i k ü lö n b ség ek ta lá lh a tó k az egyes csoportok k ö zö tt. A szerző go n d o t fo rd ít a gazdasági v á lt ozások és a te rm é k e n y sé g v álto zá sai k ö z ö tti k a p c so la to k v iz sg á la tá ra és a te rm ék en y ség v á rh a tó a la k u lá sá n a k a nép ességelőreszám ítások sz e m p o n tjá b ó l tö rté n ő érték elésére. A ta n u lm á n y jó l ö ssz eá llíto tt, gazdag d em ográfiai s ta tis z tik a i a n y a g o t közöl, am ely a lk a l­ m as az olasz te rm é k e n y ség főbb v o n á sa in a k jellem zésére. A . Gy .

P О P U L A T I O N E T F A MI I L L E a B elga N épesség- és C sa lá d k u ta tó K ö z p o n t fo ly ó ira ta 1968. No. 16.

F R E J K A , Т., K O U B E K , J.: Les avorlements en Tchécoslovaquie. (Az a b o r tu ­ szok C sehszlovákiában.) 1 —57. p. 1967-ben C sehszlo v ák iáb an a m ű v i a b o rtu sz o k szám a ad d ig nem ta p a s z ­ ta l t csúcsot é rt el. 96 421 m ű v i a b o rtu sz t h a jto tta k v ég re, a s p o n tá n ab o rtu sz o k sz ám a 24 722 v o lt. 1000 lak o sra 8,5 a b o rtu sz , ebből 6,8 m ű v i a b o rtu sz ju to tt, u g y a n a k k o r az élveszületési a rá n y sz á m 15,1 ezrelék. A z 1963. és 1964. évek k iv é­ te lév e l a csehszlovák te rm ék en y ség 1950 ó ta álla n d ó a n csö k k en t. Az a b o rtu ­ szok szám a az 1957. évi tö rv é n y óta (am ely lén y eg éb en leh ető v é te tte a m ű v i ab o rtu sz t, h a a nő kéri), először erősen n ö v e k e d e tt, m a jd 1963-ban és 1964-ben — az a b o rtu sz -b iz o ttsá g o k g y a k o rla tá n a k á tm e n e ti m egszigorodása k ö v e t­ k ez té b en — csö k k en t, a z u tá n ú jra n ö v e k e d e tt. A szerzők a d a to k a t közölnek a m ű v i a b o rtu sz o k kor, családi á llap o t, m eglévő g y erm ek szám , g azd aság i a k ti­ v itá s, a k o ráb b i a b o rtu sz o k szám a, a terh esség id ő ta r ta m a és a m ű v i a b o rtu sz kérésén ek in d o k a szerin t. T a n u lm á n y u k vég én m e g á lla p ítjá k , hogy a m ű v i a b o rtu sz o k k a l k a p c so la tb a n szám os fon to s k é rd é st m ég tis z tá z n i kell, m in t azo k n ak népesedési h a tá s á t, a h áz asság o k s ta b ilitá s á ra és a n ő k m e n tális eg y e n sú ly á ra való h a tá s á t stb . C L I Q U E T , R. L ., H E B B E L I N C K , M .: Een nationaal antropologisch-sociologisch onderzoek op jongens nit het lager oderwijs in Belgie. Voorstelling van het onderzoek. (Az á ltalán o s iskolás fiú k te lje sítm é n y e és képességei. E g y országos an tro p o ló g iai és szociológiai v iz sg álat ism ertetése.) 59 —82. p. Ism e rte ti egy v iz sg á la t te rv é t, am ely b e n az á lta lá n o s iskolás fiúk országos re p re z e n ta tív m in tá já t (összesen 7728 g y erm e k et 107 isk o láb an ) fo g ják m eg ­ vizsgálni a köv etk ező szem p o n to k sz e rin t: 1. te s ti fejlettség , 2. n övekedés és érés, 3. in te lle k tu á lis képességek és az o k n ak k éső b b i felh a szn á lá sa. Az u tó b b it ú g y k ív á n já k vizsgálni, hogy ö ssz eh a so n lítják az intellig en cia- és képesség v izsg á­ la to k ere d m é n y e it a szülőknek a to v á b b ta n ítá s r a és elh ely ezk ed ésre v o n atk o zó terveivel. M ORSA, Kote sur la conjoncture démoqraphique. (M egjegyzés a dem ográfiai k o n ju n k tú rá ró l.) 83 —93. p. 1964 ó ta B elg iu m b an á llan d ó a n csö k k en t a sz ü letések szám a. A h ely zet h aso n ló egész N y u g a t-E u ró p á b a n . A szerző sz e rin t n em lehet m ég eld ö n ten i, hogy ta rtó s v á lto z á sró l, v a g y csu p án rö v id tá v ú k o n ju n k tú ra -h u llá m z á sró l v an -e szó.

I R O D A L O M

547

M I C H E L , A ., L A U T M A N N —F R E Y R A B E N D , F .: Nombrc d ’enfa n ts et interaction conjugate dans les families urbaines francaises. Comparaisson avec les families américaines. (G yerm ek szám és a h á z a s tá rs a k in te ra k c ió ja a fra n c ia v áro si csalá d o k b an , ö ssz e h a so n lítá s az am erik ai család o k k al.) 9 5 - 1 0 2 . p. A h á z a s tá rs a k in te ra k c ió já n a z t érti, m ilyen az eg y e té rté s férj és feleség k ö z ö tt, illetv e m e n n y ire v a n m egelégedve a feleség a férjév el. E n n e k össze­ fü g g ését k u ta tja a gyerm ek szám m al. E g y a m erik ai v iz sg á la to t (R eed 1942) és egy hasonló fra n c ia v iz sg á la to t h a s o n lít össze. A zt ta lá lja , hogy m in d k é t esetb e n a te rv e z e tt, k ív á n t g yerm ekszám rea lizá lá sa já r e g y ü tt a le g n ag y o b b h á z a s tá rsi egy etértéssel. A h á z a s tá rsi eg y e té rté s részb en előfeltétele, részben k ö v etk ez m én y e a k ív á n t gyerm ek szám m e g v aló sításán a k . A n n ak , h o g y h á n y ez a k ív á n t és m e g v a ló s íto tt g yerm ekszám , a szerzők sz erin t nincs összefüggése a h á z a s tá rsi egyetértéssel. A . R.

KÖNYVEK B O G U E , Donald J :.Principles of Demography. (A d em o g ráfia a lap ja i.) N ew Y o rk —L o n d o n —S y d n ey —T o ro n to . J o h n W iley an d Sons, Inc. 1969. 917 p. E z az összefoglaló m u n k a , am ely n e k p á r ja egy m ó d sz e rta n i k é z ik ö n y v lesz (A M anual of D em o g rap h ic R esearch T echniques), h éz ag o t k ív á n pó to ln i. E lső so rb an az eg y etem i h a llg a tó k n a k és az in telligen s la ik u sn a k k ív á n te lje s á tte k in té s t n y ú jta n i a dem o g ráfia tu d o m á n y á n a k egészéről, a h a s z n á lt m ó d ­ szerekről, a leg ú jab b k u ta tá s i eredm ényekről. A szerző az előszóban kifej ti k ö n y ­ v e célk itű zéseit, ezek a k ö v etk ez ő k : 1. R e n d sz e re z e tt d isz cip lín ak é n t k ív á n ja b e m u ta tn i a d em o g ráfiát. A n ép e­ sedési k érd ések egyes ta n u lm á n y o z ó i a dem o g ráfia „ k ríz is tu d o m á n y ” je lle g ét d o m b o ríto ttá k ki, Bogue az o n b an be a k a rja b iz o n y íta n i, h o g y a nép esség ­ tu d o m á n y a k k o r is fon tos tu d o m á n y lenne, h a nem lenne „d e m o g ráfia i ro b b a ­ n á s ” és a népességnek nem lenne „rossz a te rü le ti elo szlása” . B á r a válság o s jelen ség ek k el igen részletesen foglalkozik, s u g y an ú g y a ja v a s o lt orv o slással is, ezek tá rg y a lá s á t m indig m egelőzi a sz isztem a tik u s tu d o m á n y o s m egalap o zás. U g y a n a k k o r a k ö n y v sohasem v álik száraz tu d o m á n y o s e s z m e fu tta tá ssá , m e rt ép p en a sok k o n k ré t p ro b lém a, em p irik u s v iz sg á la ti ere d m én y b e m u ta tá s a — a z t le h etn e m o n d a n i — „iz g a lm a s” o lv a sm á n n y á teszi a nem sz ak em b er szá­ m á ra is. 2. Ö sszegyűjti és m egfogalm azza a z o k a t az e re d m én y e k et, am ely e k et a külö n b ö ző dem ográfiai k u ta tá s o k h o z ta k , elm életek k é és k v áz i-elm éle tek k é szerk eszti össze a különböző k u ta tó k á lta l m e g á lla p íto tt tö rv én y sz erű sé g ek et. Bőségesen h a s z n á lja s a já t és á lta lá b a n a chicagói d em o g ráfiai iskola k u ta tá s i e re d m én y e it. E zzel elk erü li szám os d em ográfiai m u n k á n a k a z t a h ib á já t, h o g y m e g m a ra d n a k az egyszerű le írásn ál (népm ozgalm i, nép szám lálási a d a to k b e m u ­ ta tá s á n á l) és bizonyos m ú ltb eli tre n d e k e x tra p o lá lá sá n á l. A n ép e ssé g tu d o m á n y k ö telességének te k in ti az előrebecslést, de eb b e n a m u n k á b a n nem elégszik m eg azzal, h o g y „eg y szerű en tü k r ö t t a r t a m ú lt elé, h o g y ab b ó l m eg jó so lja a jö v ő t” , h an e m az ala p v e tő összefüggések elem zésére tá m a s z k o d v a k ö v e t­ k e z te t. U g y a n a k k o r ő rizk e d ik a ttó l, hogy m e g ala p o za tla n elm életi h ip o té z i­ se k e t ad jo n elő, a z t a h ite t k e ltv e az o lv asó b an (aki a szerző sz án d é k a sz erin t tö b b n y ire nem k é p z e tt szak em b er), hogy a z o k a t tu d o m á n y o sa n m e g ala p o zo t­ ta k n a k le h e t te k in te n i. 3. A népesedési p ro b lé m á k a t „ n e m z e tk ö z i” szem szögből nézi, h o g y elk e­ rü lje a p ro v in ciális és so v in iszta sz em léle tet és h an g sú ly o zz a a n ép esed ési p ro b ­ lé m ák v ilá g m é re tű sé g ét. 4. T örek szik a népességt u d o m á n y t a tö b b i tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k k a l in te g ráln i. F elh aszn ál oly an h ip o té z ise k e t és elm élete k et, a m e ly e k e t a szocioló­ gia, a k ö z g a z d a sá g tu d o m á n y , a fö ld ra jz tu d o m á n y , az an tro p o ló g ia, a biológia,

548

I R O D A L O M

a pszichológia, a szociálpszichológia, a p sz ic h iá tria , a tö rté n e le m tu d o m á n y , a p o litik a i-tu d o m á n y te rü le té rő l vesz á t. E b b e n tu la jd o n k é p p e n a chicagói tá rsa d a lo m tu d ó so k h a g y o m á n y a it fo ly ta tja . A tu d o m á n y o k fejlődésének jelenlegi sz a k a szá b an , am ik o r az ism e re ta n y a g és m ó d sz e rta n i a p p a rá tu s h a ta lm a s m egnövekedése m ia tt szükségkép p en b izonyos specializáló d ás észre­ v eh e tő m ég egy-egy tu d o m á n y o n belül is, k ü lö n ö s érté k e v a n m in d en olyan m u n k á n a k , am ely a specializálódás, a szűk te rü le te k re k o rláto zó d ás, az eg y ­ oldalú n éz ő p o n to k érvényesítése ellen h a t, m e rt m in d en tá rs a d a lo m tu d o m á n y u g y a n a z t az egységes tá rs a d a lm i fo ly a m a to t v izsg álja, am ely n ek csu p án egy-egy oldala p éld áu l a te rm ék en y ség , a g azd aság i nö v ek ed és, a tá rs a d a lm i s tr u k tú r a , a népesség g én á llo m á n y á n a k v á lto z á sa stb . A tá rs a d a lm i fo ly a m a t­ n a k m in d en része összefügg, e z é rt egy-egy jelen ség n ek (k ö z tü k a dem ográfiai jelenségeknek) m egértéséhez tu la jd o n k é p p e n az egész tá rs a d a lm i fo ly am at á tte k in té se szükséges. N ag y előnye a d em o g ráfu so k n ak , h o g y épp en a népesség­ tu d o m á n y te sz k ísé rle te t e sokféle jelenségnek, a külö n b ö ző tá rsa d a lo m ­ tu d o m á n y o k ered m én y ein ek eg y id ejű figyelem bevételére. A m o d ern d em o g rá­ fiáb a n g y ak o ri az olyan tö rek v és, h o g y a n é p e ssé g tu d o m á n y t összek ap cso lják m ás „ e m b e r-tu d o m á n y o k k a l” . B oguenek az az érdem e, h o g y nem csak egy Vagy k é t ilyen tu d o m á n y t, h an e m tu la jd o n k é p p e n m in d e g y ik e t kellő súllyal veszi figyelem be a népesedési jelenségek elem zésében. N ag y o n h ely esn ek lá t­ szik az a m eg állap ítása , h o g y k ü lönösen fo n to s lenne a m a g a ta rtá so k , m o tí­ v u m o k és m ás pszichológiai és szociálpszichológiai fo g alm ak fo k o zo ttab b fel­ h aszn á lása a dem ográfiai k u ta tá s b a n , külön ö sen a te rm ék en y ség és a v án d o rlá s v iz sg álatá b an . A k ö n y v egyes fejezetei önálló egészeknek is te k in th e tő k , m e rt egy-egy dem ográfiai p ro b lé m a k ö rt összefüggően és z á rta n tá rg y a ln a k . M inden feje ze t­ hez ezen k ív ü l igen részletes b ib lio g rá fiá t a d o tt a szerző. N em csak tá jé k o z ó ­ d ásra , h a n e m k u ta tá s o k se g é d a n y a g a k é n t is fel le h e t h asz n á ln i a k ö zö lt gazd ag és új (részben alig h ozzáférhető forrásokb ó l á tv e tt) s ta tis z tik a i an y a g o t. A . R. The Concept of a Stable Population. Application to the S tu d y of Populations of Countries with Incomplete Demographic Statistics. (A sta b il népesség fogalm a. A lk alm azás a hián y o s d em o g ráfiai s ta tis z tik á k k a l rendelkező országok népességeinek ta n u lm á n y o z á sá ra .) U n ite d N a tio n s D e p a rtm e n t of E con om ic a n d Social A ffairs. P o p u la tio n S tu d ies, S T /S O A /S E R . A /39. Sales n u m b e r: E . 65. X I I I . 3. N ew Y ork, 1968. 237. p. Az E N SZ le g ú jab b k ia d v á n y a jó v a l tö b b e t n y ú jt a n n á l, m in t am e n n y it cím ében szerényen ígér. K étség te len , h o g y a k ö te t ö ssz eá llításá n ak sz em p o n t­ ja i t alap v e tő en a dem ográfiai s ta tis z tik á k te ré n n ag y o n szegény fejlődő o rszá­ gok g y a k o rla ti igényei h a tá r o z tá k m eg, s az összeállítás a te rjed elm es függelé­ k e k e t is figyelem be véve v a ló b a n n ag y seg ítség et je le n t egyes n ag y o n fo n to s k érd ések m ego ld ásán ál az ezekben az o rszág o k b an dolgozó d em o g ráfu so k szá­ m á ra . A k ö te t azo n b an ezen tú lm en ő e n je len tő s h o z z á já ru lá s a dem o g ráfia elm életéhez is. A sem i-stab il népesség fo g alm án ak k ifejtése és világos m eg­ k ü lö n b ö z tetése a sta b il és q u asi-stab il népességektől, a L o tk a-féle sta b il n ép es­ ség-fogalom nak tényleges helyére való á llítá sa a népességi m odellek szélesebb (m a lth u si népességnek is n ev e ze tt) k ö réb e n , s á lta lá b a n a sta b il m odell lo g ik u ­ san fe lé p íte tt és á tte k in th e tő tá rg y a lá s a k iem elik a k ö te te t az elm életi m ű v ek sorából. V a ló jáb a n e k ia d v á n y a L o tk a á lta l tö r té n t első m eg fo g alm azása ó ta so k a t fe jlő d ö tt d em ográfiai népességelm élet rendszerezése, ,,u p to d a t e " m egfogalm azása. N em v á lto z ta t ezen a jellegén az sem , hogy a szám os sz ak c ik k ­ ben k im e rítő en tá rg y a lt levezetések és igazolások elh ag y á sa (kivéve az olyan in d o k o lt e se te k e t, m in t a sem i-stabil népesség igazolása az V. fejezetb en , v ag y az első függelék an y a g a), a g y a k o rla ti alk alm az áso k ra f o rd íto tt figyelem és a g y ak o rla ti p éld ák k a l tö rté n ő m e g v ilág ítás a k ö te te t ta n k ö n y v sz e rű h a s z n á ­ la tr a is u g y a n ú g y alk alm assá teszik , m in t ah o g y an a g y a k o rla ti m u n k á b a n k éz ik ö n y v k é n t is h a sz n á lh a tó v á . Az első feje ze t a sta b il népesség fo g a lm á t fe jti k i és tisz tá z z a . A stab il népesség fo g alm át L o tk a , m in t a m a lth u si népesség eg y k ü lö n ö s e s e té t fe jte tte

IR O D A L O M

549

k i. M egjegyezhetjük, hogy a „ m a lth u s i népesség” elnevezés L o tk a n y o m á n elég­ gé m e g rö g z ő d ö tt a dem ográfiai iro d alo m b an , b á r a „M alth u s-e lv h ez” csu p án a n n y i köze v a n , h o g y egy oly an nép esség et té te le z fel, am ely n e k h a la n d ó sá g a (to v áb b é lési rendje) és k o rm egoszlása k o n sta n s, k ö v etk ez ésk é p p a te rm ész ete s szap o ro d ása is k o n sta n s (M althus az em b eri népesség g eo m etriai h a la d v á n y n a k m egfelelő k o n sta n s sz a p o ro d á sá t ír ta le). A k ö te t igyekszik elk erü ln i e z t a n em szerencsés te rm in o ló g iá t (cím ében sem h aszn á lja), am ely a z é rt is m eg tév esztő , m e rt m a lth u si népességnek nevezik n éh a — u g y an c sa k m eg leh ető sen a la p ta ­ la n u l — az oly an n épességeket is, am ely ek b en a sz ü letése k et szab ály o zzák . A L otk a-féle sta b il népesség, a v á lto z a tla n te rm ék en y ség és h alan d ó sá g to v á b b á a k e z d e ti feltéte lek á lta l m e g sz a b o tt és egy s ta b il állap o th o z közelítő népesség fogalm a a reprodukciós e g y ü tth a tó k k a l és az in trin sic a rá n y sz á m o k k a l e g y ü tt a d em o g ráfiáb an m á r ré g ó ta p o lg á rjo g o t n y e rt. A k ia d v á n y n em m ellőzi az e re d e ti L otk a-féle k o ncepciót, de m ás szem szögből, az álta lá n o sa b b n ép es­ ség m odell szem szögéből v iz sg álja a k érd é sek e t. K é t feje ze t a m odell azon — főleg g y a k o rla ti — leh ető ség eit v iz sg álja, am ik o r a m o d e llt m e g h atá ro z ó k é t k o n sta n sn a k fe lté te le z e tt tén y ező (to v áb b é lési fü g g v én y és k o rö sszetétel) közül az egyik v a g y a m ásik ism ert. Í gy a m áso d ik feje ze t a to v á b b élé si fü g g v én y ism ereté b en a kérdéses népességek m e g h a tá ro z á sá v a l foglalkozik, v alam e ly to v á b b i fe lté te l (pl. a n y ers születési v a g y h alálozási ará n y sz á m , a d o tt k o rcso ­ p o rto k stb .) m eg ad ása esetén, m íg a neg y ed ik feje ze t u g y a n e z t a k é rd é s t az ism e rt k orösszetétellel k a p c so la tb a n tá rg y a lja . A k ö te t h a rm a d ik fejezete a dem ográfiai fejlődés fo ly a m a ta in a k h a t á r ­ h ely zeteiv el, az ö tö d ik feje ze t pedig a sem i-stab il népesség elm életév el és an n a k g y a k o rla ti alk alm az ása iv al foglalkozik. A sem i-stab il (sem i-m alth u si) népesség­ n ek a k ö te t az olyan népességeket nevezi, am ely e k n ek a d em o g ráfiai fejlődés fo ly a m a tá b a n k orösszetétele k o n sta n s lesz, te h á t tén y leg es k o rö sszetétele m egegyezik a sta b il népességével, s dem ográfiai jellem zői k ö z ö tt u g y a n o ly a ­ n o k a v iszonyok, m in t a m a lth u si népességben. A sem i-stab il népesség fogal­ m á n a k szám os g y a k o rla ti alk alm az ási lehetősége v an . E zek k el foglalkozik a h a to d ik fejezet, am ely a m e g h a lta k ism e rt korösszetétele m e lle tt v iz sg álja a n ép ességeket m ás té n y ez ő k (szaporodási, n y ers születési és h alálo zási a rá ­ n y o k , k o rö sszetétel, te rm ék en y ség i fü ggvény) ism eretéb en . A sem i-stab il és a sta b il népesség elm életi fo g alm átó l e lté r a q u asi-stab il népesség g y a k o rla ti fogalm a, am ely e t k o n sta n s te rm ék en y ség és a ta p a s z ta la t sz e rin t v álto zó (csökkenő) h alan d ó sá g h a tá ro z m eg. A g y a k o rla tb a n az o n b an a q u a si-sta b il és a sem i-stab il népességek fo g alm a eg y m ásh o z k ö ze líth ető , m e rt végső soron a fejlődő népességek k o rö sszetétele n em sta b il, h a n e m lassan m ódosuló. E z a lassú v á lto z á s ú g y is felfogható, m in t a sem i-stab il feltéte lek nem tö k é letes m egvalósulása, s ú gy is, m in t egy q u a s i-sta b il h ely ze th ez v aló közeledés. A k ia d v á n y h e te d ik és n y o lc ad ik fejezetei ezzel a szem lélettel v iz s­ g á ljá k a népességi p a ra m é te re k becslésének k érd é seit. A k é z ik ö n y v m ásodik része nég y igen érté k es fü g g elék et foglal m a g áb a n . A z első függelék tu la jd o n k é p p e n a sta b il népességgel foglalkozó o ly an ta n u l­ m á n y , a m e ly e t az elm életi d em ográfusok eddig e lh a n y a g o lta k . T á rg y a a n ép es­ ség sz ám á n ak , a születések, h alálo záso k és a szap o ro d ás évi sz á m á n a k m e g h a­ tá ro z á s a a sta b il népességben a d o tt kezdő népesség a la p já n . B á r a ta n u lm á n y a d e k v á t m a te m a tik a i eszközöket h aszn á ló , in k á b b elm életi jellegű rész, végül is k o n k lú z ió k é n t le h ető v é teszi a „n ö v e k ed é si p o te n c iá l” nehézségek n élk ü li m e g h a tá ro z á s á t. A m á so d ik függelék a k o rá b b a n m á r tö b b k ia d v á n y b a n t á r ­ g y a lt E N SZ h alan d ó sá g i m odelek k é rd é se it tá rg y a lja , m íg a h a rm a d ik és n eg y e­ dik függelék sta b il népességekre v o n atk o zó tá b la s o ro z a to k a t ta rta lm a z . A k ö te t jelölései, a h a s z n á lt k é p le te k in d o k o lta k , re n d sz e re z e tte k és k ö v e t­ k ezetesek . A m e g é rté st szám os á b ra és alk alm az ás k ö n n y íti m eg. A k ia d v á n y sikeres és h asznos m u n k a , am ellyel szem ben csu p án eg y etlen k ritik a i észre­ v é te lt te h e tü n k . Az elm életi és g y a k o rla ti szem p o n to k ö sszeh an g o lására irá ­ n y u ló tö rek v é s, am ely m in d e n ü tt nyo m o n k ö v e th e tő vég ü l is nem teszi feles­ legessé egy m ég sokkal g y a k o rla tib b k é z ik ö n y v és eg y elm életi sz em p o n to k sz e rin t f e lé p íte tt összefoglalás elkészítését. Igaz, h o g y ez a k r itik a egyben dicsé­ r e t is; az elm életi és g y a k o rla ti k ö v etelm én y e k eg y eztetése a k ia d v á n y n a g y

550

I R O D A L O M

F O LY Ó I R A T C I K K E K

T H O M A S , V. J A stochastic population model related to h u m a n populations. (E g y sto c h a sz tik u s p opuláció m odell em b eri n épességekre alk alm az v a.) Jo urna l of the R o y al Statistical Society . Series A. 1969. Vol. 132. 1. sz. 89 —104. p. A populáció növekedés m a te m a tik a i m o d elljeit a sz e rin t le h et osztály o zn i, hogy 1. d isz k ré t v a g y folytonos v á lto z ó k é n t kezelik az id ő t, 2. d eterm in isztik u s v a g y sz to ch a sztik u s fo ly a m a tk é n t fo g ják fel a n épesség v á lto z á s á t. S h a rp e és L o tk a k lasszikus m odellje d e te rm in isz tik u s v o lt és fo ly to n o s idő v á lto z ó t h asz­ n á lt, K en d a ll sz to ch a sztik u s m o d e llt do lg o zo tt ki u g y an c sa k fo ly to n o s idő v álto zó v a l, B ern ard elli, Lew is és Leslie d e te rm in is z tik u s m o d elljeik b en diszk­ rét idő v á lto z ó t sz e re p e lte tte k . V égül d isz k ré t id ő t a lk a lm a z o tt a sz to ch asztik u s m odellben P o llard , v a la m in t e lő tte B a rtle tt. A szerző á ltal le írt p opuláció m odell is ebbe az u tó b b i c so p o rtb a ta rto z ik . Az idő d isz k ré t kezelésének (egysége 1 év) g y a k o rla ti előnyei v a n n a k , b á r bizonyos h ib á t v e z e t b e az a feltételezés, h o g y a népesség m in d ig eg'y évig v á lto z a tla n és az év végén u g rásszerű en k ö v e tk ez n ek be a v álto záso k . E n n e k k ö v e tk e z té b e n p éld áu l figyelm en k ív ü l h a g y ja a m odell a z t a csecsem őt, aki születése évében m eghal. A m odell sz to ch a sztik u s v o ltá n a k elő n y eit n em szükséges részletezni, a szülés és h alálozás valószínűségi v á lto z ó k é n t való kezelése jo b b a n m egfelel a v aló ság n a k , m in t a d e te rm in isz tik u s m odellek. A szerző különböző m o d ellek et ír fel. E lőször csu p án az életk o rtó l függő­ nek te k in ti a szülési és h alálo zási v alószínű ség et, m a jd a h á z a s s á g ta rta m tó l függő term ék en y ség g el dolgozik, k ü lö n v á la s z tja a h ázas és nem h áz as n ő k et és figyelem be veszi a v á n d o rlá st. A . R. Regionale huwelijksvruchlbaarheidsverschillen 196 7. (A h á z a s te rm ék en y ség regionális különbségei, 1967) M aa n d sla tistiek van bevolking en volksgezondheit, 1968. 9. sz. 275 —285. p. A nyers születési a rá n y sz á m H o lla n d iá b a n az u tó b b i év ek b en h irte len csö k k en n i k e z d e tt, a csökkenés régiók sz e rin t külö n b ö ző v o lt. A népesség regionális elő reszám ításai során ezek et az elté ré se k e t a telep ü lések , illetv e régiók k ö z ö tt figyelem be k e lle tt venni. A k ü lönb ségek különböző té n y ez ő k eredői v o lta k . A csalá d o n k é n ti átlag o s gy erm ek szám csökkenésén k ív ü l v álto zá so k m e n tek végbe a család o k k ia la k u ­ lá sá n a k a m ó d já b an is. A h á z asság k ö té sre p éld áu l fia ta la b b k o rb a n k erü l sor, am in ek k ö v e tk e z té b e n a fia ta l családok szám a a rá n y la g je len tő sen növekszik. A te rm ék en y ség i a d a to k b a n észlelhető regionális eltérések elem zése te h á t m eg­ k ö v e te lte a születési a d a to k n a k a te rm é k e n y k o rb a n levő h ázas nők szám áv al tö rté n ő eg y b e v etésé t (házas term ékenység). A legutolsó regionális a d a to k a t a h áz as te rm ék en y ség rő l az 1960. évi n ép ­ szám lálás körü li évekre (1959/1960) v o n a tk o z ó a n d o lg o z ták fel. Az a n y a k ö n y ­ vek a la p já n v é g z e tt speciális feldolgozás rév é n az o n b an m eg tu d tá k h a tá ro z n i a h áz as nők k o rö ssze té telé t az 1968. ja n u á r 1-i á lla p o t sz erin t és így m eg tu d tá k á lla p íta n i az 1967. évi te rü le ti korspecifikus h áz as te rm ék en y ség i a rá n y szá m o ­ k a t is. Az ad a to k b ó l szám os k a r to g ram m o t k é sz íte tte k , m elyek közül n é h á n y a t a ta n u lm á n y is b e m u ta t. Az első á b ra a 45 évnél fia ta la b b k o rú h ázas nők teljes h áz as te rm ék en y ség é t á b rá z o lja községek sz erin t, a m áso d ik á b ra ezek et az a d a to k a t g azd aság fö ld rajzi régiók sz erin t közli. A h a rm a d ik á b ra g azd aság ­ fö ld rajzi rég ió n k é n t v áz o lja a teljes házas te rm ék en y ség csö k k en ését (illetve v á lto z á sá t) 1959/1961-hez k ép e st. A z évek fo ly am án je len tő s csökkenés v o lt észlelhető az o k n ak a községek­ n ek a sz ám á b an , m ely ek b en a házas te rm ék en y ség i ará n y sz á m v iszo n y lag m a­ gas. 1959/1961-ben a hollan d községeknek közel 2 /3 -áb a n a h áz as te rm é k e n y ­ ségi ará n y sz á m tö b b v o lt 175%o-nél, de ez 1967-ig e g y h a rm a d á ra csö k k en t.

IR O D A LОМ

551

A zo k n ak a községeknek a sz ám a v isz o n t, am ely ek b en a h áz as te rm ék en y ség i a rá n y sz á m 125%o-nél ala c so n y a b b v o lt, az 1959/1961. évi 25-ről 104-re n ö v ek e­ d e tt. H o lla n d iá b a n a h á z a s te rm ék en y ség leg ú jab b a la k u lá sá n a k k ö v e tk e z té b e n to v á b b f o ly ta tó d o tt a m ú ltb a n m á r észleli te n d e n c ia : a regionális eltérések k ieg y enlítődése. A k ia d v á n y jól á tg o n d o lt, m agas szín v o n alú elem ző és rend szerező m u n k a term ék e. M egérdem li, "hogy figyelem m el ta n u lm á n y o z z u k . Sz. E. F R E D E R I K S E N , H . - B R A C K E T T , J . W .: Demographic effects of abortion. (Az a b o rtu sz d em ográfiai h a tá sa i.) Public Health Reports. 1968. 12. sz. 9 9 9 - 1 0 1 0 . p. A szerzők az a b o rtu sz o k dem o g ráfiai h a tá s a it n ég y külö n b ö ző h ely ze tb en v iz sg álják oly an népességnél: 1. m elynél a fogam zásg átlás n a g y m é rté k b e n e lte rje d t; 2. m elynél az illegális a b o rtu s z t a lk alm az zák k ite rje d te n ; 3. m elynél a fo g am z ásg á tlá s nem te r je d t el, és végül 4. m elynél a széles k ö rb en a lk a lm a ­ z o tt legális v a g y illegális a b o rtu sz m e lle tt a fo g am z ásg á tlá s is n a g y m é rté k b e n elte rje d ő b e n v an . A zt le h etn e v á rn i, hogy az ab o rtu sz o k leg alizálása csö k k en ti az illegális a b o rtu sz o k sz ám á t. A szerzők azo n b an úgy vélik, h o g y a te rh e ssé g m e g sz a k ítá ­ sok legalizálása az á lta lu k v iz sg ált p o p u lá ció k n á l e g y ü ttjá rt az illegális ab o r­ tu szo k sz á m á n a k em elkedésével. A zoknál a népességeknél, ahol a fo g am zás­ g á tlá s t m á r széles k ö rb e n a lk alm az zák , a m ű v i te rh e ssé g m e g sz a k ítá st en g ed é­ lyező tö rv é n y e k in k á b b a h a tá so s fo g am z ásg á tlá ssa l élők sz á m á t c s ö k k e n t­ h e tik , és k ev é sb é h a tn a k a fo g am zásg átlás k ö v e tk e z té b e n k ia la k u lt születési a rá n y sz á m ra . H a v isz o n t a fogam zásg átlás olyan népességnél kezd e lte rje d n i, m e ly n ek k ö réb e n az a b o rtu sz igen g y ak o ri, az a b o rtu sz a rá n y sz á m o k csökkenése e g y ü ttjá r h a t a te rh e ssé g i és te rm ék en y ség i a rá n y sz á m o k csökkenésével. É r té ­ k elh ető a d a to k h iá n y á b a n a szerzők n em tu d tá k m e g állap ítan i, m ik len n én ek a k ö v etk ez m én y e i az a b o rtu s z t tiltó rendelkezések lib e ra liz á lá sá n a k , o ly an népességnél, m e ly n ek kö réb en a fo gam zásgátló eljáráso k n em te rje d te k el. E ld ö n té sre v á r az is, h o g y azo k b an a h ag y o m án y o s tá rs a d a lm a k b a n , ahol m ag as a te rm ék en y ség , a fo g am z ásg á tlá s és az a b o rtu sz m in t a sz ü letéssz a­ b ály o zás a lte r n a tív m ódszerei m ilyen ered m én n y el a lk a lm a z h a tó k , to v á b b á , h o g y a k é t m ód szer e g y ü ttv é v e h a tá so sa b b -e , m in t a széles k ö rb e n e lte rje d t fo g am z ásg á tlá s. J . P. C H A N G , M . C. — L I U , Т. H . —C H O W , L . P.: S tu d y by matching of the demoggraphic impact of an I U D program. A prelim inary report. (É g y IU D p ro g ­ ra m d em ográfiai jelen tő ség én ek v iz sg á la ta ö sszeh aso n lítással.) The M i l ­ bank M em orial F u n d Quarterly. Vol. 47. 1969. 2. sz. 137 —157. p. A szerzők az 1964-ben m e g k e z d e tt IU D p ro g ra m d em ográfiai h a tá s á t v izs­ g á ltá k T a iv a n középső részén, nég y já rá sb a n . P ró b a fe lv étel k e re té b e n h aso n lí­ t o tt á k össze a 20—44 év k ö z ö tti I U D -t (m éhen belüli fo g am zásg átló eszközöket) h aszn áló n ők te rm é k e n y s é g é t az azonos k o rcso p o rth o z ta rto z ó , IU D -t n em h a sz ­ náló h áz as nők term ék en y ség év el. Az ö ssz eh a so n líth ató sá g b iz to sítá sa érd e k é­ b en m in d k é t cso p o rtn á l figyelem be v e tté k az iskolai v é g z ettség e t, az élveszületések sz á m á t és a szülés és a k övetkező terhesség k ezd ete k ö z ö tti id ő ta r ta ­ m o t. Az 1968 ja n u á r já b a n v é g r e h a jto tt v izsg álat 4776 IU D -t h aszn áló nő k ö zü l 3181 a d a ta it dolg o zta fel. A felvétel az 1964 —1966 k ö zö tti id ő szak ra v o n atk o zik . Az IU D -t h asználó n ők term ék en y ség e á tla g b a n 5 4 % -k a lm a g a sa b b v o lt az eszköz felhelyezése e lő tt az IU D -t nem h aszn áló n ő k f e rtilit ásán ál. H á ro m év a l a tt az IU D -t h aszn á ló k te rm ék en y ség e 80, a n em h a sz n á ló k te r ­ m ékenysége 4 8 % -kal csö k k en t. Az IU D a h a s z n á la t első év éb en b efo ly á so lja leg jo b b an a te rm ék en y ség e t, később h a tá so ssá g a csökken. Az IU D je len tő ség e k ü lö n ö sen a fia ta la b b k o rú nők és az alac so n y ab b iskolai v ég zettség g el re n ­ d elkezők köréb en nagy. J . P.

552

IR O D A L O M

F R A N T Z E N , Betly: Influence du travail professionnel de la femm e sur la fa m il­ ie. (A női m u n k a v á lla lá s h a tá s a a családi életre.) Revue de l'In stitut de Sociologie. 1969. 2. sz. 227 —262. p. Szerző nég y n a g y cso p o rtb a n v izsg álja a női m u n k a h a tá s á v a l k ap c so la­ to s sz e m p o n to k a t: a család biológiai, gazd aság i fu n k c ió já v a l, a g y erm ek ek nevelésével és a feleség szerepkörével k a p c so la tb a n . A ta n u lm á n y először a női m u n k a és a te rm ék en y ség k a p c s o la tá t tá rg y a lja . N é h á n y m e g á lla p ítá sa : a gyerm ekes asszonyok r itk á b b a n d o lg o zn ak házo n k ív ü l, m in t a g y erm ek telen ek , s h a m égis d olgoznak, in k á b b részidős m u n k á t v á lla ln a k ; a dolgozó n ő k n ek kevesebb a g y erm e k ü k , m in t az o tth o n élő k n ek ; a h áz as asszonyok term ék en y ség e fo rd íto tt v isz o n y b an áll h ázo n k ív ü li m u n k á ­ ju k k a l; a házas asszonyok "term ékenysége fo rd íto tt a rá n y b a n áll h ázo n k ív ü li m u n k á ju k id ő ta rta m á v a l. T a g a d h a ta tla n a k u ltu rá lis té n y ez ő k h a tá s a ; az isk o láz o ttsá g fo k a és a k ö zéletb en való rész tv étel csö k k en tő leg h a t a g y erm e k ­ szám ra. L ényeges a jöv ed elem és a la k á sh e ly z e t h a tá s a is, b á r n em m in d en o r­ szág b an eg y a rá n t. T á rg y a lja a ta n u lm á n y a m u n k a k ö v e tk e z m é n y e it a nő egészségére, te r ­ m ék en y ség ére; a ste rilitá sn a k , a k o raszü lések n ek és a h a lv asz ü letése k n ek jó v al n ag y o b b az a rá n y a a dolgozó, m in t az o tth o n élő nő k n él. E té re n nem a n n y ira m a g a a m u n k a té n y e je len tő s, h an e m a m u n k a jellege, a m u n k a k ö rü lm é n y e k és a pihenés h iá n y a. A m i a női m u n k a és a család g azdaság i fu n k ció in ak k a p c s o la tá t illeti,, a szerző sz erin t a nők m u n k a v á lla lá sa csö k k en ti a család te rm elő fu n k c ió já t, rac io n alizá lja a h á z im u n k á t s ezzel tö b b sz a b a d id ő t ad, végül növeli a család fo g y asztási fu n k c ió já t is. K étség te len , h o g y a dolgozó nő k é n y te le n rac io n alizá ln i és rö v id eb b idő a l a tt m egoldani h á z ta rtá s i k ö te lez ettség e it, m in t az o tth o n dolgozó nő, m égis a dolgozó n ő k n ek igen kevés szab ad - és pih en ő id eje m a ra d és g y a k ra n k e rü ln e k a tú lte rh e ltsé g á lla p o tá b a . A c sa lá d ta g o k n a k igazságosan kellene m eg o sztan io k a h á z im u n k á k te rh é t, a különböző ország o k b an v é g z e tt a d a tfe lv é te le k sz erin t ez azo n b an csak részben v a g y kis részben tö rté n ik meg. Igen kényes k érdés a női m u n k a v á lla lá sn a k a g y erm e k ek re és azok n ev e­ lésére g y ak o ro lt h a tá sa . E z a k érd és k e lti a le g tö b b v itá t és ezzel foglalkozik a legnagyobb irodalom is. A dolgozó nő külön b ö ző szerepeiből e z t a legnehezebb a kereső m u n k á v a l összeegyeztetni. Ü jab b felfogás sz erin t az a n y a m u n k a v á lla ­ lása nem m inden sz em p o n tb ó l és nem m in d en é le tk o rb a n h a t k á ro sa n a g y er­ m ekre. Az első h a t életév b en igen fon to s az a n y á v a l való állan d ó e g y tittlé t, de m ég in k á b b az an y a i tö rő d és m inősége, m in t az e g y tittlé t m aga. A n a g y ­ a n y a i nevelés á lta lá b a n k áro s, a b ö lcsődékb en és m ás csa lá d o k b a n való elhe­ lyezés sem ideális. Á lta lá b a n leg in k áb b a k é t első életé v b en fo n to s az a n y á v a l való e g y ü ttlé t. A h a rm a d ik év tő l kezd v e m ég előnyös is le h e t az a n y a m u n k á b a já rá s a a gyerm ek önállósága sz em p o n tjáb ó l, m e g ó v ja a „ tú lv é d e tts é g tő l” . A dolgozó asszony és férje k a p c so la tá n a k is tö b b a s p e k tu s á t tá rg y a lja a szerző, így a férj ré sz v é te lé t a h á z im u n k á b a n az t, h o g y m ely ik h á z a s tá rs kezében v a n az an y a g i ü g y ek vitele, h o g y a női m u n k a növeli-e az a p a felelős­ ségét a gyerm ek n ev elésb en , a közösen "töltött sz a b a d id ő t, a női m u n k a je le n ­ tő sé g é t a h á z a s tá rs a k eg y e n jo g ú sá g áb a n stb . V égül h an g sú ly o zz a a szerző, h o g y a női m u n k a v á lla lá s p ro b lé m á ja sokkal súlyosabb a m u n k á so sz tá ly kö réb en , ahol nem a n n y ira a női m u n k a m ag a h a t elő n y telen ü l a családi életre, h an e m a tá rsa d a lm i-g a z d a sá g i k ö rü lm én y ek . Szerző felsoro lja a családvédelem érd ek éb en v élem én y e sz e rin t ezzel k ap c so ­ la tb a n h ozandó in tézk ed ések et. R. S. A B E R C O M B I E , K . C.: E xp a n sio n démographique et développement agri­ cole. (A d em ográfiai ex panzió és a m ező g azd aság fejlődése.) Bulletin M ensuel Economic et Statistique Agricoles, Vol. 18. 1969. 4. sz. 1 —9. p_ H a a v ilág népessége n ö vekedésének ü te m e to v á b b ra is évi 2 % m a ra d , az 1968. évi 3,6 m illiárd fő 2090 körül 47 m illiá rd ra, 2150 k ö rü l p edig 157

IRODALOM

553

m illiá rd ra szap o ro d n ék , á lla p ítja meg a szerző egy h o ssz ú tá v ú becslés a la p já n •és felsorolja a z o k a t a le h ető ség ek et — hogy a félelm etes szám o k n y o m á n m eg in duló k é p z e le te t m e g n y u g tassa — m elyek segítségével ta lá n képes lesz a F ö ld és a tu d o m á n y az egyre növekvő em b e rtö m e g e t tá p lá lé k k a l e llá tn i. M elyek ezek a lehetőségek? E lső so rb an az á lla tte n y é sz té s m ag asfo k ú b e lte rjesítése, id e é rtv e a h a lá s z a to t is, am ely n ek m ég n incsen ek k ia k n á z v a a le h e tő ­ ségei; m á so d so rb an a n ö v én y term elésb e n olyan kis te rü le te n te rm e lh e tő n a g y ­ h o zam ú , dús fe h é rje ta rta lm ú n ö v én y e k term elése, am ely ek h a n em is leszn ek ízletesek, de alk alm asa k lesznek az em b eri sz erv ez et tá p lá lá s á ra . De ezek n ek a leh ető ség ek n ek a m e g v aló sítása m ég igen n ag y fe la d a to t ró a tu d o m á n y o s k u ta tá s o k ra . J o b b a n fo g la lk o z ta tja A berco m b iet, a FA O tu d o m á n y o s m u n k a tá r s á t, a d em ográfiai ex panzió és a m ezőgazdaság fejlődése rö v id tá v ú h ely ze te, m ivel en n ek a p ro b lé m á n a k a m e g o ld ását m áris m eg kellen e kezd en i, hiszen a fe jle t­ len országok százm illiói m a is p erm an en sen éheznek. A v ilá g o t fenyegető éhínség m egelőzésére k é t fő irá n y b a n fo ly n ak az elő­ k é s z ü le te k : az egyik a szü letésszabályozás lehetőségein ek elterje sztése , a m ásik a m ég k ih a sz n á la tla n , de m ezőgazdasági m űvelésre alk alm as te rü le te k te rm e ­ lésbe fogása, to v á b b á m in d azo n tu d o m á n y o s és te rm é sz e ti leh ető ség ek sz á m ­ b a v é te le , am elyek segítségével egyre tö b b tá p lá lé k o t le h e t elő állítan i. A népesség a la k u lá sa és a m ezőgazdasági term elés fejlődése k ö z ö tti b o n y o ­ lu lt összefüggést, az eddigi v iz sg álato k le g g y a k ra b b a n le sz ű k íte tté k a k e ttő k ö z ö tti v e rse n y fu tá s m érésére. A szerző m o st új sz em p o n to k a la p já n k ö zelíti m eg e z t a g azdasági és tá rs a d a lo m tu d o m á n y i szem p o n tb ó l e g y a rá n t sü rg ető k é rd é s t a m u n k a e rő -s tru k tú ra és az életszín v o n a l v isz o n y la tá b a n . E zek az új sz em p o n to k főleg a fejlődő o rszágok felé fo rd ítjá k a fig y elm et. E zek b en a z o rszág o k b an a lakosság n ö vekedésének jelenlegi ü te m e so k k al erősebb m in t v o lt eg y k o r a f e jle tt országok ip a ro so d á sá n a k idején . S rá a d á su l ezek az á lla ­ m ok nem tu d já k élelm iszer-term elésü k et népességük n ö v ek ed ésén ek m egfelelően fo k o zn i, élelm isze r-b e h o zatalra sz o ru ln ak , am i az élelm iszerárak állan d ó em elk edésével já r. E n n e k a h ely ze tn ek te rm é sz e te s rea k ció ja , h o g y a n ö v e ­ kedő m ezőgazdasági népesség n em m ozdul, v a g y is a fejlődés m e g k ö v ete lte a te rm észetes á tá ra m lá s m ás gazdasági á g a z a to k b a , főleg az ip a rb a n em a m eg ­ k ív á n t ü te m b e n tö rté n ik . A szerző sta tis z tik a i eszközökkel elem zi és v ilá g ítja m eg a f e lv e te tt p ro b ­ lé m á t és m é ly reh ató a n a líz ist ja v aso l m in d e n o rszág n ak eb b e n a k érd é sb en a fen y egető k o n flik tu so k m egelőzésére. Cs. T. G I B B S , J a c k P.: M arital Status and Suicide in the United States: A Special Test of the Status Integration Theory. (C saládi á lla p o t és ö n g yilkosság az E g y e sü lt Á lla m o k b an : a s tá tu s in teg ráció s elm élet speciális p ró b á ja .) A m erican Journ al of Sociology Vol. 74. 1969. 5. sz. 5 2 1 —533. p. 1964-ben je le n t m eg J a c k P. G ibbs és W a lte r T. M artin „ S ta tu s in teg ráció és ö n g yilkosság” (S ta tu s In te g ra tio n a n d Suicide) cím ű k ö n y v e, am ely b e n a szerzők a d u rk h eim i té te le k b ő l k iin d u lv a olyan e lm élete t k ív á n ta k kidolgozni az ö n gyilkosságok g y ak o risá g án a k m a g y a rá z a tá ra , am ely eg y ré szt k o n k ré t k u ta tá s o k segítségével v e rifik á lh a tó , m á sré sz t előzetes becslésekre is m ó d o t n y ú jt. A szerzők le g fo n to sa b b n a k a szerep k o n flik tu s o k a t te k in te tté k az ö n ­ gyilkosságok bek ö v etk ezése szem p o n tjáb ó l, am ik o r az egyes em b erek a t á r ­ sa d a lo m b a n elfoglalt különböző pozícióikból ad ó d ó an eg y m ással ellen téte s tá rs a d a lm i e lv áráso k k a l ta lá ljá k m a g u k a t szem ben. íg y p éld áu l a 18 —19 éves h áz as férfi életében fe lté tle n ü l k o n flik tu st okoz, h a a vele eg y k o rú , de m ég n ő tle n b a rá ta iv a l v á lto z a tla n fo rm á b a n fenn k ív á n ja ta r ta n i a k a p c so la to t és u g y a n a k k o r jó h á z a s tá rs, esetleg jó a p a is a k a r lenni. G ibbs és M a rtin a z t ta lá ltá k , hogy a z o k a t a s tá tu s o k a t, am ely ek k el eg y ­ m ással összeütköző szerepek já rn a k , á lta lá b a n kevesen tö ltik be egyidejűleg. N éh a form ális szab ály o k ak a d ály o zz ák e stá tu s o k egy szem ély á lta li b e tö lté ­ sét, m á sk o r az em b erek tö b b ség e ösztönösen k erü li az ily en sz itu á ció t. E b b ő l k iin d u lv a ju to t ta k el a szerzők ahhoz a té te lü k h ö z , h o g y ab b ó l, h a bizonyos

554

I R O D A L O M

stá tu so k azonos szem ély á lta l tö rté n ő b etö lté se r itk á n fo rd u l elő, k ö v e tk e z te tn i leh et a rra , hogy ezeknek a s tá tu s o k n a k k ap cso ló d ása sz e re p k o n flik tu s t von m a g áv al és en n ek e re d m é n y e k é n t ilyen esetek b en az öngy ilk o sság o k elő fo rd u ­ lá sán a k viszonylag nagyobb a valószínűsége. G ibbs és M artin szignifikancia p ró b á v a l e g y b e k ö tö tt sz ám ítási e ljá rá s t d o lg o ztak k i a n n a k m érésére, hogy m elyek az össze nem egyező s tá tu s konfig u ráció k . Az elm élet igazolásához a k ö n y v m eg írása id ején csak ú jz élan d i a d a to k k a l ren d e lk ez tek a kellően rész letez ett b o n tá sb a n . 1967-ben je le n t m eg az E g y e sü lt Á llam ok E gészségügyi K ö z p o n tjá n a k k ia d v á n y a , m ely részletes a d a to k a t k ö zö lt az a m erik ai öngyilkosságok alak u lá sáró l 1950 és 1960 k ö z ö tt. (Suicide in t he U n ite d S ta te s 1950 —1964.) G ibbs ta n u lm á n y á b a n e k ia d v á n y n a k a családi á lla p o tra v o n atk o zó a d a ta it h a sz n á lja fel elm életi té te lü k v erifik á lásá h o z. A sz ám ítási ered m én y ek a z t m u ta tjá k , hogy a s tá tu s in teg ráció s elm élet" nek v a ló b a n v a n előrejelző értéke, ez azo n b an nem b iz o n y u lt egységesen erő s­ nek. A férfiak esetéb en v aló b an szign ifik án san e m e lk e d e tt az ö n g yilkosságok g y ak o risá g a azo k b an a családi állap o t és k o r sz erin ti k o m b in á ció k b an , am ely ek v iszo n y lag ritk á b b a n fo rd u lta k elő, m íg a n ő k n él k ev ésb é m eggyőzők az e re d ­ m ények. E z m in d e n esetre ó v a to ssá g ra in t az elm élet előrejelző é rté k é t illetőleg és fe lh ív ja a fig y elm et a rra , hogy k é t tény ező k o m b in á ció ján á l v alószínűleg szükséges m ég m ás jellegzetességek sz ám b a v éte le is. íg y p éld áu l v aló szín ű ­ leg befolyással leh et az öngyilkossági g y ak o risá g ra a k o n flik tu st okozó s tá tu so k b etö lté sén e k id ő ta rta m a is. M ind e fe n n ta rtá s o k ellenére is v ita th a ta tla n G ibbs és M a rtin elm életén ek érd em e: ez az első oly an elm élet, am ely ik előzetes becs­ lé sek e t le h ető v é tesz, am elyek a z u tá n v e rifik á lh a to k és n em elégszik meg té n y e k u tólag os m a g y a rá z a tá v a l. Cs.-Sz. L. J O H N S T O N , F. E . — K E N S I N G E R , K . M . - J A N T Z , R. L . - W A L K E R , G. F.: The population structure of the Peruvian Cashinahua: demographic, genetic and cultural interrelationships. (A p eru i ca sh in a h u a in d iá n tö rzs n é p e ssé g stru k tú rá ja : dem ográfiai, g en e tik a i és k u ltu rá lis összefüggések.) H u m a n Biology. 1969. Vol. 41. No. 1. 2 9 —41. p. A kis izo látu m o k k u ta tá s á b a n d ö n tő szerephez ju t az o k n ak a k u ltu rá lis té n y ez ő k n ek az elem zése, am elyek az egym ás u tá n k ö v etk ező g en eráció k gén á llo m á n y á b a n v á lto z á so k a t o k o zh a tn a k . "A k u ltu rá lis té n y ez ő k ilyen szerepére h ely ez ték a sú ly t a szerzők is, am ik o r egy kis p eru i in d iá n törzs (négy falu) népesed ését v iz sg álták . E zek első so rb an : a tö b b n e jű sé g és a h ázasság i endogám iá ra való tö rek v és. A tö b b n e jű h áz asság o k az összes h áz a ssá g o k n a k 2 7 % -á t a lk o tjá k (2 0 % -o t sz o k tá k an n a k a h a tá r n a k te k in te n i, am ely en felül az a d o tt tá rs a d a lm a t tö b b ­ n ejű n e k le h e t te k in te n i). Id eá lisn a k te k in tik az első u n o k a te stv é re k k ö z ö tti h á z a ssá g o k a t, de ennél v a la m iv e l n ag y o b b a rá n y b a n fo rd u ln a k elő ennél kissé tá v o la b b i rokon h á z a s­ ságok. A családon belüli en d o g á m iá n ál is fo n to sa b b n a k ta r t já k a falu n belüli e n d o g á m iá t, ú g y h o g y m ég az incesztu s tila lm a k á th á g á s á t is h a jla n d ó k elnézni a m ás faluból való h áz aso d ás elkerülése érdek éb en . E z összefügg azzal, h o g y a férfi s z o k o tt h ázasság u tá n felesége h á z ta rtá s á b a k ö ltö z n i, te h á t — h a a h á z a s tá rs a k m ás fa lu b a ta rto z n a k — a fé rjn e k „ellen ség es” k ö rn y ez etb e kell k erü ln ie. A term ék en y ség igen nagy, az öl éven aluli g y erm ek ek és 15 —49 éves nők a rá n y a n a g y o b b , m in t b árm ely m ás ed d ig le írt tá rs a d a lo m b a n (nag y o b b a h u tte r itá k é n á l is). E z an n á l m eglepőbb, m e rt rég eb b en ren d szeresen szed tek fogam zásgátló és a b o rtu sz t előidéző sz erek e t (d ro g o k a t), ezen k ív ü l g y ak o ri v o lt a g yerm ekgyilkosság. A szerzők úgy lá tjá k , h o g y en n ek a g y a k o rla tn a k m e g v á lto z á sa összefügg azzal, hogy e falv a k népessége m o st úgy lá tja : fenn tu d m a ra d n i a v ilá g b an , m íg régebben p esszim isztik u san íté lte m eg h ely ze tét. E z a v á lto z á s fő v a rá z sló ju k n a k a b b a n az e lh a tá ro z á s á b a n j u t kifejezésre, hogy n em ad a népességnek fo g am zásg átló és a b o rtu s z t előidéző szerek et. H o z z á já ru l a n a g y te rm ék en y ség h ez, h o g y a tö b b n e jű sé g k ö v e tk e z té b e n

I R O D A L O M

555

g y a k o rla tila g m in d e n fe ln ő tt nő házas. A h áz asság k ö tési életk o r igen alacso n y , á lta lá b a n rö v id d el a p u b e rtá si rítu so k m e g tö rté n te u tá n sor k e rü l a h áz asság ra. 35 (nem v életlen szerű en k iv á la s z to tt) nő te rm é k e n y s é g tö rté n e te azt m u ta tja , hogy g y ak o ri az a b o rtu sz és igen n a g y a csecsem ő- és g y erm e k ­ h alan d ó sá g . A szerzők k im u ta tjá k , hogy a c sa lá d o n k én ti g y erm ek szám d ifferenciái a gén á llo m á n y n a k m e k k o ra v á lto z á sá t o k o z h a tjá k n em zed ék rő l n em zedékre. E z t a v á lto z á s t m ég fokozza a v á n d o rlá s: B razíliáb ó l u g y an e n n ek a tö rzsn e k ta g ja i elég n a g y sz ám b a n te lep ü ln ek á t a v iz sg ált négy falu b a . M ivel a v á n d o r­ lás á lta lá b a n család o san tö rté n ik , az egyes fa lv a k b a b e h o z o tt gének k ö z ö tt je len tő s külön b ség ek v a n n a k . A . R.